ZH A közigazgatás fogalma:!!!!!!!!

A közigazgatás a politika által makroszinten motivált, mindig valamilyen közérdekre,

közszolgálatra irányuló olyan speciális rendelkező, szervező tevékenység, amely joghoz
kötött eljárásban, sajátos rendszerrel és személyzettel, általában közhatalom birtokában
működik.
ZH!!!!!!A közigazgatás három fő eleme:!!!!!
- szervezet,
- tevékenység,
- személyzet
Hatalmi ágak megosztásának elve:
a) törvényhozó: országgyűlés
b) végrehajtó: kormány
c) igazságszolgáltató: bírói
Nincs közöttük hierarchikus viszony!!!
Egymás tevékenységére hatva működnek.

ZH!!!!!!!!A közigazgatás alapelvei:!!!!!!!!!!!!!

1.demokratizmus: működése nyilvánosság előtt zajlik, tevékenysége ellenőrizhető
2.hatékonyság: szakszerű eljárás, tisztességes eljárás szabályaival, az időkeret betartásával,
3.jogszerűség

ZH!!!!!Állami számvevőszék ellenőrzése három szempont szerint:!!!!!!!

- törvényességi
- célszerűségi
- eredményességi

Karikázós: ügyész nem utasíthat!

ZH!!!!!!! Jogszabály alkotó közigazgatási szervek: /Közig. szervek által kibocsátható

jogszabályok: !!!!!!!!!!!!!!

1, Kormány-kormányrendelet, -> Nem lehet ellentétes: törvénnyel

2, MNB elnöke- MNB elnökének rendelete -> Nem lehet ellentétes: törvénnyel
3, Kormány tagjai- miniszterelnöki/miniszteri rendelet, -> Nem lehet ell.:törvénnyel, korm.
rend-el, MNB elnökének rendeletével
4.Önálló szabályozó szerv- önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete ->Nem lehet ell:
törvénnyel, korm. rendelettel, miniszterelnöki rendelettel, miniszteri rendelettel,MNB
elnökének rendeletével
5. Helyi önkormányzat- önkormányzati rendelet->Nem lehet ellentétes más jogszabállyal

ZH!!!!!A végrehajtó hatalmi ágak által hozott rendeletek:!!!!!!

-Kormány rendeletet
-Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete
-Kormány tagjainak rendelete
-Önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete
-Helyi önkormányzat rendelete
ZH- !!!!!!!!!Eredeti jogalkotói hatáskörrel rendelkező szervek: törvényben nem
szabályozott tárgykörben ad ki rendeletet. !!!!!!!!!!!!!!
- kormány
-helyi önkormányzatok.
(Nekik van származékos hatáskörük is. ) Rajtuk kívül az összes jogalkotó szervnek csak
származékos hatásköre van, azaz törvényben kapott felhatalmazás alapján alkot rendeletet.)

ZH!!!!!!!Mo. Alaptv-e sorolja fel a jogszabályokat:!!!!!!!!

-a törvény (-t a Parlament alkot)

-a kormány rendelet
-a miniszterelnöki rendelet
-a miniszteri rendelet
-az MNB elnökének rendelete
-az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete
-önkormányyzati rendelet
+ (rendkívüli állapot idején a Honvédelmi Tanács rendelete
szükségállapot idején a köztársasági elnök rendelete)

ZH!!!!!!Jogalkotás követelményei: !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

1, A jogszabálynak a címzettek számára egyértelműen értelmezhető szabályozási
tartalommal kell rendelkeznie,
2, Visszaható hatály tilalma,
3, A jogszabály hatálybalépés időpontját úgy kell megállapítani, h elegendő idő legyen a
felkészülésre.
4, Megfeleljen az Alaptörvényből eredő tartalmi és formai követelményeknek
5, Illeszkedjen a jogrendszer egészébe,
6, Megfeleljen a nemzetközi és európai uniós jogból eredő kötelezettségeknek.
7. Megfeleljen a jogalkotás szakmai követelményeinek.

ZH!!!!!A visszaható hatály tilalma: Jogszabály a hatálybalépést megelőző időre nem

állapíthat meg kötelezettséget, kötelezettséget nem tehet terhesebbé, valamint nem vonhat el,
vagy korlátozhat jogot, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé.

ZH!!!!!!!!!!!!!!!!!Közigazgatási jogi norma általános szerkezete:/Lex imperfecta !!!!!!!

1,hipotézis,
2, diszpozíció

Ha szankciót is tartalmazna, akkor lenne lex perfecta.

A hipotézist nem tartalmazó jogi normát kategórikus jogi normának,

a hipotézissel is rendelkező jogi normát hipotetikus v kondicionális jogi normának nevezzük.

A jogi norma jellemzői:

- általános, normatív-> mindenkire vonatkozik
- tartós szabályozás, a tartósság igényével írja elő a magatartásszabályt
- absztrakt, elvont-> nem egy konkrét esetre vonatkozó szabályt határoz meg, hanem egy
hasonló élethelyzettől elvonatkoztatva írja le a magatartási szabályt.
- jogtudományi fogalom, nem normatív, jogszabályi definíciója nincs

A hipotézis fajtái:
-egyszerű (ha egyetlen feltételt szab a magatartás teljesítésére)
- összetett ( ha több, mint egy feltételt határoz meg)
 konjuktív (ha töb feltételnek együttesen kell teljesülni)
 diszjunktív (ha több feltétel közül az egyiknek elég teljesülnie)

ZH!!!!!!A jogi norma hatása 2 féle lehet: jogosító vagy kötelező norma.!!!!!!
4 féle normtípus:
-jogosító jogi norma (cselekvésre jogosít)
-kötelező jogi norma (cselekvésre kötelez)
-tiltó jogi norma (ha passzivitásra kötelez)
-korlátozó/kijelölő/leszűkítő jogosító jogi norma (amely egy időben jogosít és kötelez/tilt)

A jogi normák diszpozíciójuk tartalma szerint:

1.kógens (kötelező)
2. diszpozitív (megengedő)

ZH!!!!!! A közigazgatási jog szabályozási tárgykörei: !!!!!!

-anyagi jog
-alaki jog
-szervezeti jog

ZH!!!!Anyagi jog fogalma: azok a jogszabályok, amelyek jogokat és kötelezettségeket

tartalmaznak, meghatározzák ezek teljesítésének módját és mindezekhez joghatást,
jogkövetkezményt fűznek.

ZH!!!!!!!A közigazgatási alaki jog fogalma: annak az eljárásnak a szabályrendszere,

amelynek keretei között a közigazgatás működik és irányt szerez feladatai teljesítése
érdekében hozott döntéseinek.

ZH!!!!!Alaki jog fogalma: lehetővé teszi az anyagi jogi normák érvényesítését azzal, hogy
meghatározza az anyagi jogi normák érvényesülésének rendjét, az eljárás rendjét, azokat az
eljárási viszonyokat, amelynek követésével az anyagi jogi normákban meghatározott
magatartás megvalósulhat.

A jogi normák csoportosítása szabályozott társadalmi viszony alapján:

I.Alanyi jog ( a közigazgatás alanyainak magatartását, jogát, kötelességét határozzák
meg,jogállását a közig szervekkel+azok jogait, kötelességeit

zh!!!!!!!!!II. Alaki jogi normák: ( meghatározza az anyagi jogi normák érvényesülésének

rendjét)
1, hatósági eljárási norma, (anyagi jogi normák rendelkezését érvényesíti)
2, belső eljárási norma ( a közig szervek közötti viszonyokat szabályozza)
3, ügyviteli norma (az ügyvitel rendjét szabályozza)
4, ügyrendi norma ( a testületi szervek belső működését szabályozza)

+szervezeti jog (kiegészítős): a közig szervek létrehozatalát, felépítését és belső

munkamegosztását szabályozza

Jogtechnikai norma: (a jogszabályok hatályáról, módosításáról rendelkeznek)

ZH!!!!!!!!Felelősségi formák a közigazgatásban: !!!!!!!!!!!!!!!!!

1, fegyelmi felelősség,
2, anyagi/kárfelelősség,
3, büntetőjogi felelősség,
4, vezetői eredményfelelősség
 politikai
 testületi
 etikai felelősség

ZH!!!!!!!!!A közigazgatási jogi szankció elemei: !!!!!!!!!

( a jogérvényesítés eszköze, hátrányos jogkövetkezmény a jogi norma megsértőivel szemben)
- Jogellenes magatartásra reagál
- Hátrányt okoz
- Kikényszeríthető közhatalommal
- Közigazgatási szervek alkalmazzák
- Megfelelő, szabályozott eljárásban kerül alkalmazásra

A szankció elemei:
-hátrány okozás
-kényszer
-jogellenes magatartás

ZH!!!!!Szankció típusok:!!!!
- kikényszeríttő
- eltiltó
- korrekciós
- reparatív
- eredményt korrigáló
- represszív

A jogi felelősség alapfogalmai:

1.a jogellenes magatartás (jogsértés)->objektív feltétel
2. vétkesség->szubjektív feltétel (szándékos v gondatlan)

!!!!Szándékosság (tudatos jogsértés):

 egyenes szándék ( a jogsértő tudja, hogy cselekménye josértő és káros és ez az
eredmény motiválja.
 eshetőleges szándék: tudja, hogy cselekménye jogsértő és milyen köetkezmények
lehetnek, de közömbös a bekövetkezése iránt. Az eredmény nem motiválja.
Gondatlanság:
 súlyos gondatlanság: a jogsértő tudja, ismeri jogsértő magatartásának
következméyneit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában
 enyhe gondatlanság: nem látja előre a cselekményének következményeit, mert
elmulasztotta a megfelelő gondoságot (körültekintést)

A közigazgatási jogi szankciók osztályozása:

a) A szankció hogyan fejti ki hatását:
 Elvont szankció
 Konkrét vagy realizált szankció

b) Címzettek alapján:
 természetes személy,
 jogi személy:
 .egyéb szerv, mindkettő egyszerre.
c) Az okozott hátrány alapján
 vagyoni,
 személyi,
 jogi hátrány lehet

d) A jogsértő személy tudati állapota:

 szubjektív
 objektív
e) milyen norma tartalmazza a szankciót:
 anyagi jogi (szabálysértés jog) és
 alaki jogi (az eljárás) szankciók

f) A szankció funkciója szerint:

 megtorló,
 megelőző,
 helyreállító,
 kényszerítő,
 eltiltó

Központi államigazgatási szervek: 2010. évi XLIII. törvény

1. a Kormány
2. a kormánybizottságok,
3. a miniszterelnökség
4. a minisztériumok,
5. az autonóm államigazgatási szervek,
6. a kormányhivatalok,
7. a központi hivatalok,
8. a rendvédelmi szerv és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat,
 9. az önálló szabályozó szervek.

(Minisztériumot, Kormányt, Önkormányzatot, Önálló szabályozó szervet és Autonóm szervet

csak törvénnyel lehet létrehozni, Kormányt, és Önkormányzatot csak Alaptv-i rendelkezéssel)

A Kormány
- a közigazgatás legfőbb szerve
- miniszterelnök vezetése alatt álló általános hatáskörű testületi szerv, amely a miniszterekből
áll
- annyi szerv, ahány miniszter + miniszterelnök
- a kormány létrehozhat bármilyen államigazgatási szervet
közigazgatás (nagyobb: benne az államigazgatási és önkormányzati igazgatási szervek
tehát az államigazgatási szervek: nem közig szerv.)

A kormánybizottság

- a közigazgatás legfontosabb szerve: a bizottság:

o több minisztériumot érintő feladattal foglalkozik

Minisztéium: különös hatáskorú központi államigazgatási szerv (nem általános)

o vezetője a miniszter
o irányítja: a kormány
o a miniszter munkaszervezete a minisztérium
o helyettese: az államtitkár
o személyzete:
 politikai személyzet: (cserélődhet bármikor a kormány által)
 szakmai személyzet
Autónóm államigazgatási szervek:
 tv. hozza létre  OGY
 kormánynak nincs hiearchikus viszonya
 az ogy-nak tartoznak felelősséggel
 törvényes működésük felett van lehetőség a kormány befolyására,
felügyeletére
o Közbeszerzési Hatóság
o Egyenlő Bánásmód Hatóság
o Gazdasági Versenyhivatal
o Nemzeti Választási Iroda
o nemzeti adatvédelmi és információszabadság hivatala

Kormányhivatal:
o törvény hozza létre
o felügyeletét adott miniszter látja el (kivéve a NAV államtitkár irányítja)
o felsorolás:
  KSH (Központi Statisztikai Hivatal)
 Országos Atomenergia Hivatal
 Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Központi hivatalok:
o különös hatáskörú szervek (meghatározott feladatra)
o kormányrendelettel hozzák létre
o miniszter irányítja
o feladatát a kormány határozza meg

Önálló szabályozó szervek:

o szintén függetlenek a kormánytól
o jogszabályt alkothatnak
 NMHH Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság
 Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal
Rendvédelmi szervek (honvédelem nem közig szerv)
o területi tagozódásuk megegyezik
o közös az utasítás (parancs) adási jog
1.a rendőrség
2.a büntetés-végrehajtási szervezet
3.a hivatásos katasztrófavédelmi szerv
4. a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok 3 alkotója:
 Információs Hivatal (IH) (Külügy miniszter)
 AH (Alkotmányvédelmi Hivatal) (Belügy
miniszter)
 Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (Belügy
miniszter)
( a NAV Központi hivatal)

Az állam irányításában részt vesz, része a társadalom igazgatásának, de nem a végrehajtó

hatalom alá kerülnek és nem közig szerv:

 OGY
 bíróság
 alkotmánybíróság
 ügyészség
 köztársasági elnök
 kisebbségi jogok biztosa (Ombudsman)

ZH!!!!!!!!Államigazgatási feladatok területi tagozódása!!!!!!!!!!!

4 területrendezési elv:
- koncentráció
- centralizáció (15-16. század)
 - dekoncentráció
- decentralizáció (13-15. század)

ZH- Közigazgatás 3 intézményi alrendszere:/szervezete !!!!!!!!!!!!

1, helyi önkormányzatok,
2,államigazgatási szervek,
3, paraadminisztratív szervek

1. központi közig szervek: országos szinten központi államigazgatási szervek látnak el

2. területi közig szervek: területi szinten  a kormányhivatal (pl. gyámügy, építésügy,
(önkormányzatok)
3. (paraadminisztratív szervek) egyéb közigazgatási feladatot ellátó szervek: pl.
alapítvány, közhasznú társaság, különböző civil társaságok, köztestületek
a. mindig közfeladatot látnak el
b. nincs közhatalmuk (kötelező érvényű döntést nem hozhat)
c. gazdasági tevékenységet végezhet
d. mindig közérdekű
zh!!!!!!!!Paraadminisztratív szervek: !!!!!
- Köztestületek
- Közintézetek
- Közüzemek
- Közalapítványok
- Egyes gazdasági szervek és természetes személyek

A közigazgatás feladata: az állami célok megvalósítása, a közigazgatás feladatain keresztül

és a közigazgatási tevékenység eredményeképpen jön létre.
ex officialitás elve: kötelező eljárás elve

Az állam céljai megvalósítani: Államcélok = közigazgatás feladata.

- gazdasági célokat
- egészségügyi célokat
- szociális célokat
- belső és külső védelmi célokat

A közig feladat strukturalista feladatai:

- alkotmányos rend védelme
- alapjogok biztosítása
- állami legitimitás megteremtése
- kormányzati szervrendszer létrehozása
- koordinációs képesség kifejlesztése

Közérdekű feladtok:
-közfeladat
-közhasznú tevékenység
-kiemelkedően közhasznú tevékenység
ZH!!!!!!!A közigazgatást szervező jog a közigazgatási szervek létrehozatalát, felépítését és
belső munkamegosztását szabályozza. !!!!!!

ZH!!!!!!!!!A közigazgatás hierarchikus igazgatás feladata egyrészt a szervező egészének

működéséhez szükséges személyi, tárgyi és anyagi feltételek biztosítása, másrészt a szervezet
belső munkamegosztásának megteremtése. !!!!!!!!!!!!!!!!!!!

ZH!!!!!!!hierarchikus igazgatás (kiegészítős): működéshez szükséges személyi, tárgyi és

anyagi feltételek biztosítása, belső munkamegosztás(?) megszervezése

A közigazgatási feladatok rendszere:

1.társadalom igazgatási feladatok csoportja(

2.jogalkotási feladat
3.társadalomszervező feladat ( Ezt a feladatot nevezzük hierarchián kívüli irányításnak.)
4. hiearchikus irányítási feladat
5. az állam működésével kapcsolatos feladatok (gazdálkodási tevékenység)
6. külügyi feladat: Unió, nemzetközi szerződések betartása, külképviselete

A közig. feladatok Magyary féle 5 kategóriája:/funkciója

- kataszter ágazat
- alágazat
- szakterület
- feladatcsoport
- feladat

A közigazgatás funkciói:

1.társadalom szervezése, irányítása

2. társadalom viszonyaira hatásgyakorlás
3. eredmény létrehozása

Különböző tudományok szerinti funkciók:

a) jogtudományi
b) társadalomtudományi
c) közigazgatás tudományi

ZH!!!!!!Közig tudományi megközelítés: igazgatás elemei:!!!!!!!!!!!!!

(A köz érdekében végzett szervező (közszervező tevékenység):
CITDÖVKE:
Célkitűzés, Információszerzés, Tervezés, Döntés,
Végrehajtás, Koordináció, Ellenőrzés

A közigazgatás funkcióinak szakirodalmi csoportosítása:

1. Alapvető funkciók (nemzetvédelem, külpolitika, igazságszolgáltatás, rendészet, bv.)
2. Hagyományos funkciók (közlekedés, hírközlés, köznevelés)
3. „Új” funkciók (a magángazdaság védelme, fejlesztése, irodalom, művészet
támogatása)

Funkciók csoportosítása azok hatásköre szempontjából :

1. állami szuverenitással összefüggő funkciók (külső – nemzetbiztonság, belső –
rendészet, igazságszolgáltatás)
2. gazdasági funkciók (egészségügy, lakás, érdekvédelem)
3. kulturális és nevelési funkciók (oktatás, tájékoztatás, tudományos kutatás)

!!!!!!!Közhatalmi hatalomgyakorlás jelentése/ Közhatalom jelentése:

A közig szervek hatáskörükön belül, jogszabályi keretek között kötelező döntést hoznak, amit
állami kényszerintézkedésekkel érvényesítenek
(Közhatalom megnyilvánulási formái:
1,jogalkotás, 2, hatósági jogalkalmazás, 3, törvényességi felügyelet
- karikázós: törvényességi felügyelet csak közjogi autonómiával rendelkező
önkormányzatok esetében

Hatósági jogalkalmazás megnyilvánulási formája:

1, jogadás (építkezés, fegyvertartás), 2, kötelezettség (építmény elbontása),
3,ellenőrzés (vám, adóhatóság), 4, szankcionálás (pénzbírság)
!!!!!!Jogviszony
A jogalanyok között a jogérvényesülés során létrejött viszonyt nevezzük jogviszonyok,
Jogilag szabályozott társadalmi viszony

!!!!Jogviszony elemei:
1, alany, 2, tárgy, 3, tartalom

alanyai: - természetes személy - jogi személy - jogi személyiséggel nem rendelkező

szervezet – állam
természetes személy :- jogképességgel és – cselekvőképességgel

!!!!!Jogi személy: az a szervezet jogi személy, amelyről a jogszabály kimondja jogi

személyiségét. A jogi személy egy olyan szervezet, amely a tagjaitól elkülönült vagyonnal,
nálló vagyoni felelősséggel és jogilag engedélyezett célra irányultsággal rendelkezik.

ZH!!!!!!!A jogértelmezés módszerei: !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

1, nyelvtani, 2, logikai, 3, rendszertani, 4, történeti, (5, célszerűségi)
A közigazgatási jogviszonyok csoportosításának lehetőségei:
1. milyen közigazgatási tevékenység gyakorlása során jöttek létre:
- Hatósági jogviszony: egyik alany a hatóság, másik az ügyfél
- Irányítási jogviszony: irányítás tárgya az alárendelt szerv, az irányított.
- Mellérendeltségi (együttműködési) jogviszony: közigazgatási szervek közötti, vagy
közigazgatási szerv és vele szerződésben lévő más szervezet közötti jogviszony.

2. jogviszony alanyai közötti kapcsolatok alapján:

- szuprematív jogviszony: az egyik alany fölérendelt helyzetben van.
- irányítás- felügyeleti jogviszonyok: ld. irányítási jogviszony
- mellérendeltségi jogviszonyok: nincs kiemelt pozíció. Ilyenek a közigazgatási
szerződések

3. milyen normák realizálódnak a jogviszonyban:

- anyagi jogviszonyok: a jogviszony elemeit anyagi jogi normák szabályozzák (pl.:
Közigazgatási szerződések)
- eljárási jogviszonyok: ha eljárásjogi, vagy alaki normák szabályozzák a jogviszonyt
(pl.: Ket. eljárások)

4. jogviszony időtartama szerint:

- állandó, folyamatos jogviszony: jogalanyok között olyan kapcsolat áll fenn,
amelyet a tartósság igényével hoznak létre. (pl. felügyeleti jogviszonyok)
- egyszeri, időleges jogviszonyok: eseti, elsősorban hatósági eljárási jogviszonyok.

zh!!!!!!!!!!!!!Az alapvető jogok biztosának NEM HATÓSÁGI ELJÁRÁSA, ha a jogerős

közigazazgatási határozattól számított EGY ÉV NEM TELT EL

A közigazgatás a hatalmi ágak mellett kapcsolatban áll:

- az Állami számvevőszékkel
- a Költségvetési tanáccsal
- az alapvető jogok biztosával
- a köztársasági elnökkel
- az Alkotmánybírósággal

zh!!!!!!!!Költségvetési Tanács tagjai:!!!!!!!

- Költségvetési Tanács elnöke
- Állami Számvevőszék elnöke
- Magyar Nemzeti Bank elnöke

ZH!!!!!!: Az MNB elnökének rendelete nem lehet ellentétes törvénnyel

Karikázós
40. - Törvényességi felügyelet csak közjogi autonómiával rendelkező önkormányzatok
esetében

-ZH!!!!!!!!!!törvényességi felügyelet (kiegészítős): fővárosi, megyei kormányhivatalok

útján, helyi önkormányzatok testületének törvényes működését…

zh!!!!!! közhatalom jelentése: a közig szervek hatáskörükön belül, jogszabályi keretek

között kötelező döntést hoznak, amit állami kényszerintézkedésekkel érvényesíthetnek

Közigazgatási eljárás típusok:

- a közigazgatási szervek jogalkotási tevékenysége

- hierarchikus közigazgatási eljárás
- az ügyvitel
- ügyrend
- mellérendeltségi viszonyokban érvényesülő eljárás
- a közigazgatási hatósági eljárás

A közigazgatósági hatósági eljárás alapelvei:

a Ket. alapján a következők:

1. A törvényesség elve
2. A hivatalbóliság elve
3. A rendeltetésszerű joggyakorlás elve
4. A tényszerűség elve
5. A jóhiszemű eljárás elve és a bizalmi elv
6. A jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelmének elve
7. A kárfelelősség elve
8. A tisztességes eljáráshoz való jog elve
9. A törvény előtti egyenlőség és a megkülönböztetés tilalmának elve
10. A pártatlan eljáráshoz való jog
11. Az ügyfélnyilvánosság elve és a hatóság tájékoztatási kötelezettsége
12. A költségtakarékosság elve
13. Az anyanyelv használatának elve
14. A jogorvoslathoz való jog
15.Az eljárásban érintett kiskorú érdekeinek fokozott figyelembevétele

Eljárás szakaszait 3 részre oszthatjuk:

1. első fokú alapeljárás (mindig van, ezzel indul, előfeltétele a két másiknak)
2. másodfokú jogorvoslati (nem szükségképpeni elem), ha jó a döntés nem kell
jogorvoslat
3. végrehajtási eljárás (nem szükségképpeni elem),
Elsőfokú alapeljárás indulhat: kérelemre és hivatalból

A közigazgatósági hatóságok tevékenységének ellenőrzése:

a.) Kérelemre induló jogorvoslati eljárások:

1. fellebbezési eljárás: (rendes jogorvoslat), sérelmesnek vélt elsőfokú határozat

megtámadása, bármely okból, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja.

2. bírósági felülvizsgálat: a másodfokú közigazgatási hatósági határozatok és a

fellebbezéssel nem támadható elsőfokú határozatok közigazgatási bíróság előtt
megtámadhatók, kezdeményezhető a felülvizsgálatuk.

3. újrafelvételi eljárás: olyan lezárt ügyekben lehet vele élni, amelyekben jogerős döntés
született, már meglévő, az eljárásban még el nem bírált és az ügy elbírálása
szempontjából lényeges tényről, adatról vagy más bizonyítékról történő tudomásszerzés,
ha ezek ismerete az ügyfélre kedvezőbb határozatot eredményezett volna.

4. Alkotmánybíróság határozata alapján indítható eljárás, az ügyfelek között létrejött

egyezséget jóváhagyó határozat ellen kezdeményezhető, ha a határozat alapjául szolgáló
jogszabályt az AB megsemmisíti.

b.) Hivatalból induló döntés felülvizsgálatok:

1. a döntés módosítása vagy visszavonása a döntést hozó hatóság saját hatáskörében

indított eljárása keretében, ha megállapítja, hogy az jogszabályt sért

2. felügyeleti eljárás, a közigazgatási hatóságok ellenőrzési tevékenységük során vagy

jelzésre észlelhetik, hogy az általuk irányított vagy felügyelt szervek tevékenysége
vagy döntése jogsértő

3. ügyészi felhívás, az ügyész ellenőrzi a közig hatóságok, a bíróságon kívüli más

jogalkotó szervek által hozott egyedi, bíróság által felül nem bírált jogerős vagy
végrehajtó döntések, hatósági intézkedések döntését

Jóhiszeműség vélelme terheli az ügyfelet és az eljáró hatóságot egyaránt

vélelem:
1. mindig jogszabály mondja ki
2. valószínű
3. valónak kell elfogadni
4. van helye ellenkező bizonyításnak (vannak megdönthetetlen vélelmek)
fikció:
- mindig jogszabály mondja ki
- valóban
- valónak kell elfogadni
- nincs helye ellenkező bizonyításnak

konstruktív bizalmatlansági indítvány?????

jogszabály szerkezete (nem a hipotézises verzió előadás alapján) ??????
Tavalyi jog alapján: 
A jogi norma két részből áll, nevezetesen: - tényállásból és a – jogkövetkezményből
A jogszabály szerkezete áll:
1.jelölésből, címből
2.preambulumból
3.általános rendelkezésekből
4.részletszabályok
5.záró rendelkezések

Közigazgatási tevékenység:
Közhatalom birtokában végzett-
- Jogalkotás
- Jogalkalmazás

Karikázós: Az alkotmánybíróság vizsgálhatja felül az önkormányzati rendelet, ha csak

Alaptörvénybe ütközik.

ZH!!!!!!!Két alapvető jellemzője az eu-s jognak:!!!!!

- A közösségi jog elsőbbséget élvez a belső joghoz képest
- Az eu jog közvetlen hatályának elve azt jelenti, hogy a jogalanyok a saját nemzetük
bíróságai előtt hivatkozhatnak a közösségi jogra és kérheti, hogy a bíróság az alapján döntsön.

Közigazgatásnak sajátos személye van:

-kormánytisztviselő
-köztisztviselő
-közalkalmazott
-hivatásos állományúak (HSZT szerint)
-polgári jogi szerződés szerinti megbízottak (pl.: FBŐ)

ZH!!!!!!!!- egészítse ki:!!!!!!!!!!!!!!

 lex posterior derogat legi priori
 lex specialis derogat legi generali
zh!!!!!!!!Igazgatás fajtái / fogalmának tartalmi elemei:!!!!!!
Olyan emberi tevékenység amely biztosítja az adott cél eléréshez szükséges személyi és tárgyi
feltételeket, és megteremti köztük az összhangot.
Ez az igazgatás lehet:
- társadalmi önigazgatás
- magánigazgatás
- állami igazgatás

ZH!!!!!!!Az állami gazdasági szuverenitás négy jellemzője:!!!!!!!

- pénzkibocsátás
- egyes ágazatokon belüli különleges intézkedések, energia, mezőgazdaság,
- gazdasági és pénzügyi koordináció, területi tervezés
- beruházási és hitelrendszer, adórendszer, árszabályozás
ZH!!!!!!Joghoz kötöttség mérlegelési esetei:!!!!!!
- Érdemi mérlegelésiek
- Bizonyítási mérlegelésiek

ZH!!!!!20. századi milyen feladatokat látott el a közigazgatás: !!!!!!!

- külügy
- belügy
- pénzügy
- nyilvántartás
- hadügy

ZH!!!!!!A bíróságok és a közigazgatás közös jellemzői:!!!!!!!!!!

- Mindkét szervezet a közhatalom birtokában jár el, vagyis hatósági jogalkalmazók
- Másrészt az általános jogszabályt alkalmazzák az egyes esetre, vagyis történeti tényállást
vetnek egybe törvényi tényállással
- Döntéseik a címzettre kötelezőek, azokat (be nem tartás esetén) kényszerrel, legitim
erőszakkal érvényesíthetik

Karikázós b) irányítás lehet szakmai és szervezeti tartalmú igazgatás

- közig tevékenységfajták a hatalomgyakorlás módja szerint: közhatalmi tartalmú,

hierarchikus igazgatási tartalmú, tulajdonosi tartalmú

ZH!!!!!!!!!!!A kormány törvényességi felügyelete a fővárosi, illetve megyei

kormányhivatalok útján, a helyi önkormányzati testületének törvényes működésének….!!!!!

ZH!!!!!!!!!!!!!!!A hatósági tevékenység egyik nagy területe a hatósági felügyelet!!! Hamis

ZH!!!!!A közhatalmú tartalmú hatalomgyakorlás jelentése : !!!!a közig szervek
hatáskörön belül, jogszabályi keretek között kötelező döntést hoznak, amit állami
kényszerintézkedéssekkel érvényesíthetnek.

ZH!!!!!!A közigazgatás fő funkciója a társadalom szervezése és irányítása. !!!!!!!

ZH!!!!!Közigazgatás cselekményei jogi hatásuk szerint: !!!!Nincs jogi hatás

- Reál cselekmények: oktatás, belső továbbképzés, temető karbantartás, közvilágítás
- Ügyvitel, belső működési cselekmények: postázás, iktatás, minisztérium büféjének üzem..

Zh!!!!!!!Belső jogforrások:
- Alaptörvény
- Törvény
- Törvény erejű rendelet
- Kormányrendelet
- MNB elnökének rendelete
- Miniszterelnöki rendelet
- Miniszteri rendelet
- Önálló szabályozó szervek vezetőjének rendelete
- Helyi önkormányzati rendeletek
- Rendkívüli állapotban a Honvédelmi Tanács rendelete
- Szükségállapot idején a Köztársasági elnök rendelete
- Kivételesen a fővárosi vagy megyei kormányhivatal vezetője bírói engedéllyel adhat ki

Karikázós b) irányítás lehet szakmai és szervezeti tartalmú igazgatás

!!!!!!!A demokratizmus elvének jellemzői: ???????

- a közigazgatás demokratizmusa azt fejezi ki, hogy annak a közösségnek, amelynek a
közigazgatás szolgálatában áll, lehetősége van kifejezni az akaratát
- az akarat kifejezésének elsődleges módja a választott képviselők útján való közvetett
lehetőség
- a jogszabályokat a demokratikus felhatalmazással rendelkező szervezetek alkotják
a jogszabályok nyilvánosak, megismerhetőek, akárcsak e szervezetek tagjai , üléseik,
dokumentumai