Általános Műszaki És Munkavédelmi Ismeretek-1

ÁLTALÁNOS
MŰSZAKI ÉS
MUNKAVÉDELMI
FELADATOK
KÉSZÍTETTE: VARGA LÁSZLÓ
A munkáltató jogai és kötelezettségei
 A munkavédelem a szervezett munkavégzésre vonatkozó
biztonsági és egészségügyi követelmények összessége, amelyet
törvénykezési, szervezési, intézményi előírások rendszere
támogat.
 A munkavédelem célja a szervezetten munkát végzők
egészségének, munkavégző képességének megóvása, és a
munkakörülmények humanizálása.
 A személyi és tárgyi feltételeket oly módon kell megteremti, hogy
megelőzhessük a munkabaleseteket és a foglalkozással
összefüggő megbetegedéseket. Mindezek függetlenek a
munkavégzés szervezeti vagy tulajdoni formáitól. A személyi és
tárgyi feltételeknek összhangban kell lenniük egymással.
A munkáltató jogai és kötelezettségei
 A munkavédelem feladata:Az egészséget és testi épséget és a
környezetet nem veszélyeztető biztonságos munkavégzés
feltételeinek megteremtése.
 A munkavédelem területei:
 Munkabiztonság:A munkabiztonság az egészséget nem
veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó
szabályokat határozza meg, ill. ellenőrzi azok betartatását. A
munkabiztonság olyan követelményeket támaszt mind a
munkáltatókkal,mind a munkavállalókkal szemben,amelyekkel a
balesetmentes munkavégzés feltételei megvalósíthatók a
szabályok betartásával csökken a veszélyforrások száma.
 Munkaegészségügy:A munkaegészségügyi tevékenység
célja a munkavégzés során a munka higiéné,valamint a
foglalkoztatás-egészségügy révén a munkavállaló egészségének
a megóvása. A munka higiéné feladata a munkakörnyezetből
származó egészségkárosító veszélyek és kockázatok előrelátása,
felismerése, értékelése és kezelése.
A munkáltató kötelezettségei
általános elveket köteles figyelembe venni:
 a veszély elkerülése
 a nem elkerülhető veszélyek értékelése
 A munkahely kialakításánál az emberi tényezőt
 A műszaki fejlődés eredményeinek alkalmazása
 A kollektív műszaki védelem elsőbbsége az egyéni védelemhez
képest
 A munkavállalók ellátása megfelelő utasításokkal.
A munkáltató konkrét feladatai a biztonságos munkavégzés
érdekében:
 Kockázat elemzés
 Üzemorvos
 Rendszeresen ellenőrzi a munkakörülmények állapotát
 A munkabaleseteket és a foglalkozási megbetegedéseket
bejelenteni, kivizsgálni, nyilvántartani.
 A munkáltató balesti oktatást köteles tartani
A munkáltató jogai:
 Jogosult megkövetelni a munkavállalótól a munkavédelmi
előírások betartását
 A munkaterületen a fegyelmet , rendet tisztaságot
megkövetelni
 Az egyéni védő eszközök használatát
 A technológiai utasítások elsajátítását
A munkavállaló jogai:
 A szükséges ismeretek rendelkezésre bocsátását
 Az egészséget nem veszélyeztető biztonságos munkavégzés
feltételeit
 A munkavégzéshez szükséges eszközök, védőeszközök az előírt
védőital, tisztálkodási lehetőség
 Jogosult a munkavégzést megtagadni ha azzal életét testi
épségét veszélyezteti
A munkavállaló kötelezettségei:
 Biztonságos munkaképes állapotban megjelenni
 A munkaeszközök üzemképes állapotát megőrizni
 Megfelelő ruházat viselése
 Egyéni védő eszköz használata
 Fegyelmet, rendet, tisztaságot betartani
 Ismeretek elsajátítása
 Orvosi vizsgálaton való részvétel
 Veszély megszüntetni vagy jelezni
 A balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelenteni
A munkavállaló jogosult megkövetelni a
munkáltatójától:
 Az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit, a
veszélyes tevékenységhez az előírt védőintézkedése
megvalósítását
 A szükséges ismeretek megadását, a betanuláshoz való
lehetőség biztosítását
 A munkavégzéshez munkavédelmi szempontból szükséges
felszerelések, munka- és védőeszközök, az előírt védőital,
valamint tisztálkodó szerek és tisztálkodási lehetőség biztosítását
 Minden munkavállaló részére biztosítani kell: - megfelelő
mennyiségű, az egészségügyi előírásoknak megfelelő ivóvizet; - a
munkahely és a munka jellegének megfelelően az öltözködési,
tisztálkodási, egészségügyi, étkezési, pihenési és melegedési
lehetőséget.
A munkavállaló jogosult megkövetelni a munkáltatójától:
 A munkahely és a munka jellegének megfelelően

gondoskodni kell a rendről, tisztaságról, a keletkező szennyező
anyagok, szennyvíz, hulladék kezeléséről oly módon, hogy
veszélyt vagy egészségi ártalmat ne okozzanak és környezetet
ne károsítsák.
 A munkahelyen a dolgozók létszámának és a veszély
jellegének megfelelő jelző- és riasztóberendezést kell
biztosítani.
 Az olyan munkahelyen, ahol a veszély jellege indokolja, a
munkavállalók és a munkavégzés hatókörében tartózkodók
védelme érdekében biztonsági és egészségvédelmi jelzéseket
kell alkalmazni.
 A munkahelyen gondoskodni kell az egészséget nem
veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges
mozgástérről.
A munkavállaló:
 Nem köteles teljesíteni az utasítást, ha annak végrehajtása
jogszabályba, vagy munkaviszonyra vonatkozó szabályba
ütközik
 Jogosult megtagadni a munkavégzést, ha azzal életét,

egészségét, vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan
veszélyeztetné
 Ha a munkáltató utasításának teljesítésével másokat

közvetlenül és súlyosan veszélyeztetne, köteles megtagadni a
munkavégzést
 A munkavállalót nem érheti hátrány az egészséges és

biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása
érdekében történő fellépéséért!!!
Ellenőrzés:
 A munkáltató ellenőrzési kötelezettségei: Rendszeresen
ellenőrzi az egészséget nem veszélyeztető biztonságos
munkavégzés feltételeinek meglétét és szükség esetén
beavatkozik.
 A munkavédelmi törvény szerint a szervezett munka során az
egészséges és biztonságos munkavégzés követelményeinek
megvalósítása a munkáltató kötelezettsége. Ez a kötelesség
független a vállalkozás szervezeti formájától, egyaránt
vonatkozik pl. az állami vállalatra és a vállalkozókra.
 Az állam ellenőrzési feladatai és szerve a munkavédelemmel
kapcsolatban
A munkavégzés személyi feltételei
 A munkavállaló csak olyan munkára és akkor
alkalmazható, ha
 annak ellátásához megfelelő élettani adottságokkal
rendelkezik,
 foglalkoztatása az egészségét, testi épségét, illetőleg a
fiatalkorú egészséges fejlődését károsan nem
befolyásolja,
 foglalkoztatása az utódaira veszélyt nem jelent,
 mások egészségét, testi épségét nem veszélyezteti, és a
munkára — külön jogszabályokban meghatározottak
szerint — alkalmasnak bizonyult.
 Az egészségügyi megfelelőségről előzetes és — külön
jogszabályban meghatározott munkakörökben — időszakos
orvosi vizsgálat alapján kell dönteni.
A munkavégzés személyi feltételei
A jelenleg érvényben lévő Emelőgép Biztonsági Szabályzat
szerint emelőgépet önállóan az a személy kezelhet, aki:
 - 18. életévét betöltött vagy szakmunkás

 - a feladat elvégzésére a vonatkozó jogszabály szerint
előzetes és időszakos orvosi vizsgálat alapján alkalmas
 - rendelkezik az emelőgép kezelésére államilag elismert
szakképesítéssel és a helyváltoztatásra is képes emelőgép
esetében – ha azt maga vezeti - az ahhoz szükséges vezetői
engedéllyel.
Munkaköri orvosi alkalmasság.
 Az előzetes és az időszakos orvosi vizsgálat célja a
munkavállaló egészségének és munkaköri orvosi
alkalmasságának előzetes, majd ismételt elbírálása, a
veszélyes ártalmak okozta egészségi állapotváltozások
észrevétele.
 Az előzetes vizsgálat munkakezdéskor, az időszakos 40 éves

korig 3 évente,
 40-50 év között 2 évente,
 50 év felett évente esedékes. (gépkezelők esetén)

Munkára képes állapot.
 Dolgozót csak egészségének fizikai és szellemi fejletségének
megfelelő munkával lehet foglalkoztatni.
 Ha a munka ellátásához megfelelő élettani adottsággal
rendelkezik,
 ha foglalkoztatása egészségét, testi épségét, illetőleg
fiatalkorúnál az egészséges fejlődést károsan nem
befolyásolja,
 ha a munkára orvosi alkalmassági vizsgálatok alapján
alkalmasnak bizonyul.
 A munkavállaló munkára képes állapotban van, ha pihent,
egészséges, nem fogyasztott alkoholt, kábítószert és egyéb
bódultságot eredményező anyagot, ismeri a tevékenységére
vonatkozó biztonsági előírásokat, veszélyforrásokat, és
tudatában van annak, hogy a balesetmentes
munkavégzéshez figyelem és fegyelmezettség szükséges.
A munkavédelmi oktatás
A munkavédelmi oktatás a munkáltató feladata.

 Munkába álláskor
 Munkahely, vagy munkakör megváltozásakor
 Munkaeszköz átalakításakor, vagy új
munkaeszköz alkalmazása esetén
 Új technológia bevezetésekor
A munkavállaló köteles az oktatáson részt venni,

elsajátítani, alkalmazni.
 Előzetes
 Ismétlődő
 Rendkívüli
 Az előzetes és az időszakos munkavédelmi oktatás célja és
tartalma abban összegezhető, hogy a munkavállalók
megismerjék a munkaterületükre, tevékenységükre vonatkozó
általános és speciális magatartási szabályokat, valamit a
konkrét előírásokat, melyek szükségesek az egészséget nem
veszélyeztető, biztonságos munkavégzéshez.
 Ismerniük kell a munka során előforduló veszélyforrásokat és a
veszélyhelyzetben szükséges teendőket.
 Előzetes, elméleti és gyakorlati oktatás munkába álláskor
esedékes.
 Rendkívüli oktatást kell tartani munkabaleset után, új
berendezés vagy technológia bevezetésekor
 Az elméleti oktatás során a munkavállalókkal meg kell
ismertetni az általános munkavédelmi előírásokat,
szabványokat, egészségügyi előírásokat, bejelentéseket,
nyilvántartásokat.
 A gyakorlati oktatás alkalmával a gyakorlati munkához
szükséges munkavédelmi és biztonságtechnikai
ismeretanyagot kell átadni.
 Az ismétlődő oktatás tekintetében a törvény tételesen nem ír
elő időpontot, viszont előírja azt, hogy a munkavállalónak
mindenkor ismerni kell az aktuális előírásokat, amit csak
ismételt oktatással lehet szinten tartani.
 Az oktatás megtörténtét naplóban vagy jegyzőkönyvben
rögzíteni kell. Annak tartalmazni kell az oktatás tárgyát, helyét
és időpontját, az oktató nevét és aláírását, a munkavállaló
nevét és aláírását.
A kötelező munkavédelmi oktatás rendjének időpontjai Előírás
szerint. Az oktatást teljes munkaidőben kell megtartani, és
szükség esetén időszakonként megismételni.
Munkahelyek kialakításának követelményei
 A munkavédelmi követelmények tekintetében munkahelynek minősül
minden olyan szabad vagy zárt tér (ideértve a föld alatti létesítményt, a
járművet is), ahol munkavégzés céljából vagy azzal összefüggésben
munkavállalók tartózkodnak.
 Általános követelmények a munkahely kialakítása és üzemeltetése
során:
• Veszélyes munkahelyek kialakításakor az üzemeltető munkáltató köteles
egy munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatot lefolytatni. Térképezni
kell a várható veszélyeket és azt is, hogy milyen munkakörökben dolgozók
lesznek kitéve ezeknek a veszélyeknek, illetve meg kell határozni a
veszélyeztetettség mértékét.
• Az adatok ismeretében még az üzembe helyezés előtt meg kell állapítani a
szükséges szervezési és egészségügyi megelőzési intézkedéseket, valamint
a védekezés leghatékonyabb módját.
• Veszélyes munkahelynek minősül minden olyan létesítmény, ahol a
munkavállalók egészsége, testi épsége megfelelő védelem hiányában
súlyos károsító hatásnak lehet kitéve.
 A munkahelyek épületek, építmények a funkciónak megfelelő
szilárdságú és szerkezetű legyen.
 veszélytelen és biztonságos körülmények között
dolgozhassanak.
A munkahelyek helyiségeinek kialakítása
 A légtér kialakításánál fő szempontként azt kell érvényesíteni,
hogy a zárt munkahelyeken mindenkor biztosítva legyen az
elegendő mennyiségű és minőségű, az egészséget nem
károsító levegő.
 A munkahelyen a munkáltató köteles biztosítani az
öltözködési, tisztálkodási, egészségügyi, étkezési, pihenési és
melegedési lehetőséget.
 Biztosítani kell, hogy a munkavállalók védve legyenek az
időjárás káros következményeitől, a biológiai károkozóktól, a
lehulló tárgyaktól, valamint a légtérben található káros
anyagoktól is.
 A pihenőhely
 A pihenőhelyet azokon a munkahelyeken kell kialakítani, ahol
10 főnél több munkavállalót alkalmaznak vagy az elvégzendő
tevékenység (pl. veszélyes anyag felhasználása) ezt
szükségessé teszi.
 Öltözőhelyiségek
 Az öltözőhelyiségek kialakítása abban az esetben kötelező, ha
a munkahelyen olyan tevékenységet végeznek, amelyhez
munkaruhát vagy védőruhát kell viselni és a munkavállalóktól
nem várható el, hogy máshol öltözzenek át.
 Tisztálkodó helyek és mellékhelyiségek
 Ha a munkavégzés vagy valamilyen egészségügyi ok miatt
szükséges, mosdóhelyiséget - s ha lehet zuhanyzóhelyiséget - is
ki kell alakítani a munkahelyen.
 Elsősegélyhelyek
A munkahelyek térkövetelményei
 lehetőleg természetes fény biztosítsa.
 megfelelő hőmérsékletet
 A munkahelyi zaj- és rezgések elleni védelem
 Közlekedési útvonalak
 A baleseti kockázatok csökkentése érdekében a munkahelyi
közlekedési útvonalakat minden esetben egyértelműen jelölni
kell.
 Menekülési utak, vészkijárat
 A menekülési utakat és a vészkijáratot mindig szabadon kell
hagyni, s a vészkijárati ajtókat nem lehet kulcsra zárni.
 Tűzjelzés, tűzoltás
 A munkahelyeken tűzérzékelő, jelző- és riasztóberendezést
vagy rendszert is ki kell építeni.
 Veszélyes területek
 Ezeket a területeket feltűnő jelzéssel is el kell látni.
 Nyílászárók
 Az átlátszó ajtókat pedig szemmagasságban, jól láthatóan meg
kell jelölni .
 Hulladék kezelése
 A környezetvédelmi előírásokat is szem előtt tartva, a munkahelyi
hulladékkezelés során, a termelési és a települési szilárd
hulladékot elkülönítve kell gyűjteni és tárolni.
 Ivóvíz
 munkavállaló részére biztosítani kell a megfelelő mennyiségű és
minőségű ivóvizet. A munkáltató ezért köteles arról is
gondoskodni, hogy minden munkahelyen ivóvízcsapot, ivó kutat,
vezetékes ivóvíz hiányában pedig ivóvíztartályt szereljenek fel,
vagy köteles egyéb módon a munkavállalók ivóvíz minőségű
vízzel történő ellátását biztosítani.
 Ipari vízszolgáltatás esetén a csapokat piktogramokkal és "ivóvíz",
"nem ivóvíz" feliratokkal kell ellátni.
 A kockázatértékelés menete, résztvevői

 A veszélyforrás fogalma: A veszélyforrás a munkavégzés során vagy azzal
összefüggésben jelentkező minden olyan tényező, amely a munkát végző vagy
a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyekre veszélyét jelent
 A baleset bekövetkezése mindig valamilyen folyamat eredménye. A folyamatot
rendszerint a veszélyforrás indítja el, amely kialakít egy veszély helyzetet,
amelyet biztonságtechnikával, kezelési utasítások betartásával, egyéni
védőeszközök használatával megszüntethetünk. Mivel nincs tökéletes
veszélytelen technika technológiai folyamat el kell fogadnunk, hogy
munkavégzésünk során fogunk találkozni veszélyforrással.
 Kockázatértékelés célja, feladata: A kockázat elemzés lényege a
munkavégzés körülményeinek és a munkakörnyezet kialakításának elemző
áttekintése.
• Veszély: valaminek (munkafolyamatnak, géprésznek, anyagnak.) a
tulajdonságából adódó azon képessége, hogy valamilyen károsodás okozzon.
• Kockázat:A veszély megvalósulásának, azaz a káros hatás bekövetkeztének a
valószínűsége.
• Kockázatértékelés: Annak a kockázatnak az értékelési folyamata, amely a
munkavállalók munkahelyi, egészségvédelmi és biztonsági követelményei és a
munkahelyi veszélyek előfordulása között fennáll.
baleset, fajtái, balesetek kivizsgálása, megelőzésük.
 Baleset:
 A baleset meghatározó elemei:
• Külső hatás (munka környezet, szerszám, gép stb.)
• A sérült akaratától függetlenül bekövetkező esemény
• Az esemény bekövetkeztének időtartama, pl. hirtelen vagy rövid idő alatt
következik be, vagy folyamatosan alakul ki.
 Munkabaleset:
 A munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal
összefüggésben, annak helyétől és időpontjától, valamint a munkavállaló
(sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül éri
 Úti baleset: amely a dolgozót a munkába ill. haza utazása során éri.
 Súlyos munkabaleset:
• a sérült halálát,
• valamely érzékszerv jelentős mértékű károsodását,
• súlyos csonkulást, hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb
részének elvesztését,
• beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetőleg
elmezavart okozott.
 „Majdnem” baleset: Kialakul a balesetveszélyes helyzet csak a véletlennek
köszönhetően nem lett baleset. Pl. a rakomány leborul, dúrdefekt a targoncán.
 Üzemi baleset, de nem munkabaleset az a baleset, amely a dolgozót munkába
vagy annak lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a
munkáltató saját vagy bérelt járművével történt, mert akkor munkabaleset is.
 Nem üzemi baleset, de munkabaleset az a baleset,
• amely kizárólag a sérült ittassága miatt,
• a munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka során
történt.
 Baleseti helyszín biztosítása
 A baleset, munkabaleset, munkahelyi baleset helyszínét lehetőség
szerint érintetlenül kell hagyni, hogy pontos és teljes munkavédelmi
szempontú vizsgálatot lehessen végezni, hogy kiderüljön ami történt az
baleset, munkabaleset, munkahelyi baleset volt e?Ehhez a vizsgálathoz
munkavédelmi szakember bevonására van szükség. A sérültet, az esetleges
szemtanúkat ki kell kérdezni a baleset, munkabaleset, munkahelyi
baleset körülményeiről, mindezt dokumentálni kell.
 Sérültek, veszélyek felmérése:
• Tudjuk meg mi történt, anélkül, hogy önmagunkat ne veszélyeztetnénk
• Veszélyhelyzet megszüntetése (áramtalanítás, tűzoltás, )
• Sérültek száma, sérülések súlyossága
• .Segítség kérés
 Jelentési kötelezettségek:
 Segítségnyújtás:
• Az első és legfontosabb feladat természetesen az elsősegélynyújtás, az
orvos, vagy mentő hívása.
• Cselekedjünk gyorsan, a sérültet óvjuk a további veszélyektől
• Biztosítsuk a sérült számára a megfelelő testhelyzetet
• Elsősegély nyújtás vérzés esetén
• Elsősegélynyújtás törés esetén
• Elsősegély nyújtás áram okozta sérűléseknél
• Veszélyes anyagok okozta sérüléseknél
 Munkáltató kötelezettségei a balesetekkel kapcsolatban:
 A munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések
kivizsgálása során fel kell tárni a kiváltó és közreható tárgyi,
szervezési és személyi okokat, és ennek alapján
intézkedéseket kell tenni a munkabalesetek és foglalkozási
megbetegedések megelőzésére
 A munkáltatónak mindent bejelentett, ill. tudomására jutott
balesetről meg kell állapítania, hogy munkabalesetnek tekinti-
e.
 A munkáltatónak lehetővé kell tennie a munkavédelmi
képviselő részvételét a munkabaleset kivizsgálásában.
 E kivizsgálás következtetéseit, észrevételeit be kell vonni a
soron következő rendkívüli munkavédelmi oktatás
tematikájába, hogy elkerüljük a további hasonló jellegű
baleseteket
ártalmak , foglalkozási megbetegedés, munkáltató és a
munkavállaló teendői, a foglalkozási megbetegedések
elkerülése érdekében.
 Foglalkozási ártalom meghatározása: A foglalkozási ártalom a
munkahelyen a munka környezetében fellépő, a dolgozóra ható káros
hatás, amelyet azonban az ember hirtelenmaradó károsodás nélkül
elvisel. A foglalkozási ártalom tartós, hosszabb idejű hatása foglalkozási
betegséget okozhat.
 Foglalkozási ártalmak csoportosítása::
 • Fizikai terhelésből eredő ártalmak
 • A munkafolyamat pszichikai hatása
 • Az emberi szervezet egyoldalú igénybevétele
 • Vegyi ártalmak, fertőzések
 Az oktatás szerepe a foglalkozási megbetegedések elkerülésben:
 A munkavégzéssel járó, helyi körülményekből adódó veszélyekre,
ártalmakra, a rendkívüli helyzetekben tanúsítandó magatartásra.
 Az alkalmazott eszközök, anyagok, továbbá védőeszközök helyes
használatára
 Védőeszközök jelentősége:
 A védőeszköz a munkavégzés során a munkafolyamatokból, valamint a
technológiából eredő kockázatokat az egészséget nem veszélyeztető
mértékűre csökkenti
 Technológia korszerűsítésének fontossága:
 A foglalkozási megbetegedéseknél fontos szerepet játszik a
technológia színvonala.
 A korszerűbb munkafolyamat technológia esetén a
foglalkozási megbetegedést okozó tényezők és azok
nagyságrendje is jelentősen csökkennek
 A korszerűbb munkavédelmi technológia pedig csökkenti a
foglakozási megbetegedések kockázatát. Pl. korszerűbb
légzőkészülék.
 Munkáltató felelőssége a foglalkozási megbetegedés
kialakulásában:
 A munkáltató felelősége okkor vetődik fel, ha ezzel kapcsolatban
nem tesz eleget a jogszabályban meghatározott
kötelezettségének. Ilyenek:
 A munkahelyen a zajhatások és a rezgések, a por és vegyi
anyagok, valamint a sugárzások, az alacsonyabb vagy
magasabb légköri nyomás nem károsíthatják a munkavállalókat
és a munkavégzés hatókörében tartózkodókat, és nem
veszélyeztethetik a munkavégzés biztonságát.
 nem károsító levegőt és klímát kell biztosítani.
 szervezési intézkedéseket kell tenni, egyéni védőeszközt
alkalmazni, illetőleg védőitalt juttatni.
 A szabadtéri munkahelyen - a munkavégzés jellegének és a
munkakörülményeknek megfelelő műszaki megoldásokkal,
munkaszervezéssel, egyéni védelemmel, melegedési
lehetőséggel, védőitallal - gondoskodni kell a munkavállalók
időjárás elleni védelméről
a biztonságos munkavégzés tárgyi feltételei, védőeszköz,
Csoportosításuk, a munkáltató és a munkavállaló
kötelmeiről a védőeszközökkel kapcsolatban!
 A munkavégzés tárgyi feltételei

 Minden munkavállaló részére biztosítani kell
a) megfelelő minőségű ivóvizet;
b) öltözködési, tisztálkodási, egészségügyi, étkezési, pihenési és melegedési
lehetőséget.
 rendről, tisztaságról, a keletkező szennyező anyagok, szennyvíz, hulladék
kezeléséről
 gondoskodni kell az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos
munkavégzéshez szükséges mozgástérről.
 Az olyan munkahelyen, ahol be- vagy leesési veszély van, vagy a
munkavállalót és a munkavégzés hatókörében tartózkodókat leeső tárgyak
veszélyeztetik, elkerítéssel, lefedéssel, vagy más alkalmas módon kell a
védelemről gondoskodni.
A tároló helyeket a tárolt anyagok fizikai, kémiai és biológiai
tulajdonságainak, egymásra hatásának, továbbá a környezetből eredő
hatásoknak, illetőleg az anyag emberi egészségre, környezetre gyakorolt
hatásának, a rakodás, szállítás és tárolás módjának figyelembevételével kell
kialakítani.
 A munkahely természetes és mesterséges megvilágítása elégítse ki a
munkavégzés jellegének megfelelő világításra vonatkozó követelményeket.
 A munkahelyen a zajhatások és a rezgések, a por és vegyi

anyagok, valamint a sugárzások, az alacsonyabb vagy
magasabb légköri nyomás nem károsíthatják a munkavállalókat
és a munkavégzés hatókörében tartózkodókat, és nem
veszélyeztethetik a munkavégzés biztonságát.
 A munkahely padlózata és közlekedési útjai Azokon a
munkahelyeken, ahol az egészséget nem veszélyeztető és
biztonságos munkavégzés dohányzási tilalom elrendelését teszi
szükségessé, külön dohányzóhelyet kell kijelölni, kivéve, ha a
munkáltató a munkahelyet külön törvény szerint nemdohányzó
munkahellyé nyilvánította.
 Amennyiben az adott munkahelyen magyarul nem tudó
munkavállaló dolgozik, a munkáltató a munkavállaló által értett
nyelven is köteles biztosítani az üzemeltetési dokumentációt, a
veszélyt jelző, tiltó és tájékoztató feliratokat.
 A munkafolyamatot, a technológiát, a munkaeszközt, az anyagot
úgy kell megválasztani, hogy az sem a munkavállalók, sem a
munkavégzés hatókörében tartózkodók egészségét és
biztonságát ne veszélyeztesse.
 A gépek, technológia megfelelősége
 Gépek, technológiák munkavédelmi üzembe helyezése
 Munkaeszköz
 Minden gép, szerszám, készülék, berendezés, amelyet a munkavégzés
során alkalmaznak, vagy azzal összefüggésben használnak. (Kivéve az
egyéni védőeszközök, azok nem számítanak munkaeszköznek.)
 Munkavédelmi üzembe helyezés
 Az a munkavédelmi eljárás, amelynek során az üzemeltető meggyőződik
arról, hogy az adott létesítmény, munkahely, technológia, munkaeszköz a
munkavédelmi követelményeket kielégíti, és üzemeltetését elrendeli.
 Üzembe helyezés feltételei
 Munkaeszközt üzembe helyezni, valamint használatba venni csak abban
az esetben szabad, ha az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos
munkavégzés követelményeit kielégíti, és rendelkezik az adott
munkaeszközre, mint termékre, külön jogszabályban meghatározott EK-
megfelelőségi nyilatkozattal, illetve a megfelelőséget tanúsító egyéb
dokumentummal (pl. tanúsítvány).
 Munkavédelmi üzembe helyezés:
 Munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat:

 A munkavédelmi üzembe helyezés feltétele a munkavédelmi szempontú előzetes
vizsgálat. A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a létesítmény, a munkaeszköz, a
munkahely, és a technológia megfelel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos
munkavégzéshez szükséges tárgyi, személyi, szervezési, munkakörnyezeti feltételeknek,
illetőleg teljesíti az azokra vonatkozó követelményeket.
 A vizsgálat elvégzése munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek
minősül.
 Az előzetes vizsgálat során különösen vizsgálni kell:
 rendelkezésre állnak-e a létesítést végzők (tervező, kivitelező) nyilatkozatai,
 a munkavédelmi követelmények kielégítését bizonyító mérési eredmények,
 a munkaeszközre vonatkozó megfelelőségi nyilatkozatok és tanúsítványok,
 a szükséges hatósági engedélyek
 az üzemeltetéshez szükséges utasítások
 Egyes - rendeletben meghatározott - veszélyes munkaeszközök üzembe helyezésének
feltétele továbbá az adott munkaeszköz megfelelőségi vizsgálatán alapuló, a vizsgálat
eredményét is tartalmazó, akkreditált szervezet által kiadott vizsgálati jegyzőkönyv.
 Ha a veszélyes munkaeszközt, technológiát próba- vagy kísérleti jelleggel üzemeltetik,
úgy az üzembe helyezési eljárás során figyelemmel kell lenni a próba- vagy kísérleti
üzemeltetés kockázataira is.
 Egyéni és csoportos védőeszközök:
 Egyéni védőeszközt, védőfelszerelést annak a munkavállalónak kell biztosítani –
meghatározott időtartamra – aki műszaki megoldással ki nem küszöbölhető veszéllyel,
ártalommal járó munkát végez.
 A munkakörülmények, a munka eszközök és technológia ismeretében kell egyéni
védőeszközt biztosítani a dolgozóknak.
 Csoportos védőeszközök:
 Csoportos védőeszközöknek nevezzük azokat a védőeszközöket, amelyek a
munkaterületen tartózkodó, a technológiai folyamatba résztvevő összes dolgozónak
védelmet nyújt
 Munkáltató kötelezettségei a védőeszközökkel kapcsolatban:
 A szükséges védőeszközök juttatási rendjét írásban kell meghatározni, amely
munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül.
 A dolgozó köteles a részére biztosított egyéni védőeszközt rendeltetésszerűen használni,
amelynek ellenőrzése a munkáltató feladata és kötelessége. A munkahelyi vezető
kötelessége továbbá az egyéni védőeszközök helyes használatáról a dolgozót kioktatni.
 biztosítani a védőeszközök rendeltetésszerű használhatóságát, védőképességét, kielégítő
higiéniás állapotát, szükséges tisztítását, karbantartását, javítását, pótlását;
 Egyéni védőfelszerelés, védőeszköz helyett anyagi – pénzbeli - megváltás nem adható
Egyéni védőeszközök
 Olyan eszköz, vagy berendezés,

amelyet egy személy visel, vagy hord, és
ezáltal használóját egy, vagy több
egyidejű veszélyforrás hatásától
megvédi.
 az egyéni védőeszközt a munkáltató
biztosítja, tisztíttatja, karbantartatja.
 az egyéni védőeszköz átadás-
átvételéről jegyzőkönyvet kell felvenni.
 egyéni védőeszközt természetben, a
dolgozó kezébe kell adni.
 Munkáltató feladatai:
 1. a veszélyforrások ellen védelmet
nyújtó egyéni védőeszközöket meg
kell határozni,
 2. azokkal a munkavállalókat el kell
látni, és
 3. használatukat meg kell követelni.
 Fejvédők • Hallásvédők • Egész testet védő
 Arcvédők ruhák
• Védőkesztyűk
Szemvédők

• Védőlábbelik • Egyéb
 Légzésvédők
• Védőruhák (zuhanásgátlók)
Egyéni védőfelszerelések
2. KATEGÓRIÁBA TATOZÓ
VÉDŐESZKÖZÖK
 Sisakok, szemvédők, hallásvédők

3. Kategóriába tartozó védőeszközök
 Leesés ellen védő eszközök

az elsősegélynyújtás alapvető szabályai. életjelek
vizsgálata, sérülések, ellátása.
 Az elsősegélynyújtás célja, lépései

 Az élet bármely területén a magas technikai színvonal, a
lehető legnagyobb előrelátás mellett is számolnunk kell kisebb-
nagyobb balesetek, sérülések, rosszullétek előfordulásával.
Elsőrendű emberi kötelesség, de törvényben is előirt a
segítségnyújtási kötelezettség.
 Hangsúlyozni kell, hogy a sérült vagy beteg sorsa, gyógyulása,
esetleg életben maradása nagymértékben függ az
elsősegélynyújtás gyorsaságától és szakszerűségétől.
 Elsősegélynyújtás célja: Az a beavatkozás, amellyel, a
balesetet szenvedett embertársunknak segítünk addig is, amíg
az orvosi ellátás megkezdődik. Ebből következik, hogy az
elsősegélynyújtás nem tévesztendő össze a gyógykezeléssel,
ami az orvos feladata.
 Az életjelenségek vizsgálata
 A segélynyújtás megkezdése előtt megállapítandó, hogy a
balesetesnek egyáltalán van-e szükséges a segítségre más
szóval: él-e vagy már meghalt.
 A legnyilvánvalóbb életjelenségek: a beszéd, a tudatos
mozgás, a légzés, a szívműködés.
 A legsürgősebb beavatkozásra akkor van szükségünk, ha a
sérült élete van veszélyben. Ha nincsenek életjelenségek,
azonnal meg kell kezdeni az újraélesztést. Mindaddig folytatni
kell (négy percen túl is) amíg az orvos a halál beálltát nem
állapította meg.
 Az újraélesztés szakaszai:
 az átjárható légutak biztosítása,
 a belégzés pótlása,
 a szívműködés helyreállítása.
 Ha sérült lélegzik A stabil oldalfekvésben a sérült egyik lába
nyújtva van a másik térdben és csípőben behajlítva. Az oldalt
fekvő eszméletlen teste enyhéén előredőlve térdén és a
behajlított könyökén szilárdan támaszkodik.
 Ha a légzés megszűnt, a sérült szájüregének megtisztítása után
hanyatt fektetve kezdjük meg a befúvásos lélegeztetést.A
befúvásos lélegeztetéshez az eszméletlen fejét hátraszegjük,
 A levegőbefúvást percenként 16-20-szor ismételjük és folytatjuk a
spontán légzés megindulásáig. A helyes lélegeztetés során a
mellkas emelkedését és süllyedését, a tüdő kitágulását és a
mellkas rugalmas ellenállását tapasztaljuk.
 Ha a nem lélegző sérültnek nincs szívműködése, mellkompressziót
kell alkalmazni. Az első négy levegőbefúvást 15 lökésszerű
összenyomás (kompresszió) kell, hogy kövesse.
 A lélegeztetést addig kell folytatni, amíg a sérült saját légzése
visszatér, a mellkas kompressziót addig, amíg helyreáll a
szívműködés, vagy amíg szakképzett személyzet (orvos, mentő) a
kezelést át nem veszi. A lélegzés és szívműködés visszatérését az
újraélesztés második percében majd 3-4 percenként vizsgálni kell,
ügyelve arra, hogy közben az újraélesztés folyamatossága ne
szakadjon meg.
 A sérülések fajtái és ellátása
 Az élő szövetek erőszak hatására keletkezett elváltozásokat sérülésnek nevezzük. A
sérülés jellegétől függően megkülönböztetünk
 vágott,
 húzott,
 szakadt sebeket.
 A seb kettős veszélyt jelent:
 a fertőzést és a
 vérzést.
 a hajszáleres, amikor a vér csak gyengén szivárog,
 a gyűjtőeres vagy visszeres vérzés esetén sötét színű vér kis nyomással egyenletesen
csorog,
 az ütőeres vérzésénél élénkpiros vér sugárban ütemesen, lüktetve fecskendez.
 A nagyfokú vérveszteség halálos veszélyt jelent. Ebből következik, hogy a sebellátás egyik
fontos és gyorsan elvégzendő feladata a vérzéscsillapítás.
 A vérzéscsillapítás történhet
 a seb bekötésével,
 ujjnyomással – az ütőeres vérzésnél
 vagy segédeszközzel.
 Megkülönböztetünk
 nyílt,
 zárt vagy
 fedett csonttörést.
 A csonttörés fedett, ha a törés helyén nincs lágyrész sérülés. Nyílt a törés,
ha a törés helyén lévő sebben a csontrészek is láthatóak.
 A fedett törés a következők alapján ismerhető fel:
 A törött végtag alakja megváltozik,
 A törés helye fájdalmas
 A végtag rendellenesen mozgatható,
 A sérült nem tudja kezét használni, nem tud lábra állni.
 A nyílt törés felismerése nem okoz nehézséget, mert a sebben a
törésvégek a legtöbbször láthatóak.
 A leggyakoribb törések a kar- és lábtörések. Ha orvost hívtunk,
alkartörésnél az orvos megérkezéséig ültessük le a sérültet és a megsérült
végtagot az éppel támasszuk alá. Felkartörésnél a balesetes az ép
kezével szorítsa karját mellkasához, miközben a sérült oldali kéz az ép
oldali vállain fekszik.
 Alsóvégtagok törése esetén a sérült feküdjék mozdulatlanul.
 Mérgezések
 A mérgezések egyre gyakoribb fajtáival, szélesebb körével
találkozunk. A festékanyagok egy része, a közlekedéssel
együtt járó gázkibocsátás, a háztartásokban használt
fűtőkészülékek helytelen működtetése, az égéstermékek nem
kellő eltávolítása, a szellőztetéshiány mind közrejátszanak a
mérgezés lehetőségében.
 A vegyi anyagok, gázok, okozta sérülések.
 A vegyi anyagokat igen széles körben, a legkülönfélébb
formában használjuk. A vegyi anyagok (savak, lúgok, fémsók,
egyes személyek bőrérzékenysége miatt különböző kozmetikai
szerek) hatására előálló bőrsérüléseket felmaródásnak
nevezzük. A vegyi anyagok a szövetek különböző mértékű
elhalását okozzák. Ezért első teendő a maró anyag bőséges
vízzel történő eltávolítása, a felmaródott felület orvosi kezelése
majd fedőkötéssel való ellátása.
 A gázok okozta balesetek közül csak néhányat említünk meg.
 Égéstermékként keletkezik a szénmonoxid-gáz. A
szénmonoxid-gáz vegyileg fullasztó hatású. Légzésre
alkalmatlan, kiszorítja az oxigént. Színtelen, szagtalan, a
levegőnél könnyebb gáz. A mérgezés tünetei: szédülés,
szemkáprázás, fejfájás, hányinger, hányás, nagyfokú
izomgyengeség.
 Az elsősegélynyújtás módja, hogy a sérültet, amilyen gyorsan
csak lehet, friss levegőre vigyük.
 A mérgezés tünetei a szapora légzés, heves fejfájás, levertség.
Súlyosabb esetben eszméletvesztés, a légzésközpont
bénulása majd beáll a halál. Elsősegélyként a mérgezettet
azonnal a friss levegőre kell vinni, ott szükség esetén végezzünk
élesztési eljárásokat, mesterséges lélegeztetést,
oxigénbelélegeztetést.
 A hő okozta sérülések, égések
 A nagyobb hőmérséklet által okozott sérülések az égési
sérülések. Tünetei helyi és általános jellegűek. A helyi
elváltozások mértékétől függően súlyosság szempontjából az
égéseket fokozatokba sorolták. Így I. II. III. és IV. fokú égéseket
különböztetünk meg. Az égés a bőrfelület részleges vagy teljes
eltűnését jelenti, nagy fájdalommal és nehéz gyógyulással (a
bőr újra növésének lassú folyamatával, maradandó hegekkel,
foltokkal) jár. A IV. fokú égésnél a testrész és a test
elszenesedik. Az égési sérülésnél a testfelület 5%-nál
kiterjedtebb égése esetén a sérültet kórházba kell szállítani.
 Az égettek elsősegélyben részesítésekor az égési sebet kézzel
ne érintsük, befedéséről gondoskodjunk. Az égés helyét steril
gézzel, száraz, steril fedéssel lássuk el. Arra sok vattát
helyezzük, azt lazán pólyával rögzítsük. A sérült szomjúságát
folyadékkal csillapítsuk és mielőbbi orvosi ellátásra,
törekedjünk.
53
Teendők munkabeleset
bekövetkezésekor
 ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS
 BALESETEK BEJELENTÉSE
 BALESETEK KIVIZSGÁLÁSA
 MEGELŐZŐ INTÉZKEDÉSEK MEGHOZATALA
53
ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS 54
 Sérülések ellátása, vérzéscsillapítás

(Elsősegélynyújtó láda segítségével)
 Orvos, mentők hívása
 Kórházba szállítás (Szükség esetén)
 Újraélesztés (Csak szakavatott személy
végezheti)
6/2. ábra. A beteg kontaktusba vonása
6/3. ábra. Segítségért kiáltá
6/4. ábra. A fej hátraszegése a légutak felszabad

6/5. ábra. A légzés vizsgálata
6/7. ábra. A mellkaskompressziók végzése feln

6/6. ábra. A keringés és légzés vizsgálatát
egyszerre csak gyakorlott szakemberek
végezhetik
Óvatosan közelíts!
Reagál a beteg?
Kiálts segítségért!
Biztosíts légutat!
Ellenőrizd a légzést!
Hívd a 104-et (112)!
30 mellkasi kompresszió
2 lélegeztetés
Reagál a beteg?
Hívd a 104-et (112)!
2 lélegeztetés
Reagál a beteg?
Óvatosan
Approachközelíts!
safely
Reagál a beteg?
Hívd a 104-et (112)!
2 lélegeztetés
Reagál a beteg?
Óvatosan rázd meg a vállát!
„Jó napot, jól van?”
Ha reagál:
• Hagyd abban a pozícióban, ahogy
találtad!
• Próbálj rájönni, mi történt vele!
• Vizsgáld újra rendszeresen!
Óvatosan
Approachközelíts!
safely
Reagál a beteg?
Hívd a 104-et (112)!
2 lélegeztetés
Óvatosan
Approachközelíts!
safely
Reagál a beteg?
Hívd a 104-et (112)!
2 lélegeztetés
Óvatosan
Approachközelíts
safely
Reagál a beteg?
Hívd a 104-et (112)!
2 lélegeztetés
Ellenőrizd a légzést
 Hallom, látom, érzem (NORMÁLIS a légzés?)
Agonális légzés
 A keringésmegállás után az esetek 40%-ában
előfordulhat
 Zajos, horkoló, látványos, ritka légvétel
 Keringésmegállással egyenértékű jel

Hívd a 104-et (112)!
Reagál a beteg?
Hívd a 104-et (112)!
2 lélegeztetés
Óv közelíts!
Approach safely
Reagál a beteg?
Hívd a 104-et (112)!
2 lélegeztetés
Mellkasi kompresszió
• Tedd a tenyered kéztői részét a mellkas
közepére!
• Kulcsold össze a másik kezeddel!
• Nyomd le a mellkast
– Frekvencia: 100 – 120 / perc
– Mélység 5 – 6 cm
– Lenyomás – felengedés
• Gyorsan és erősen nyomd!
• Lehetőség szerint cseréljenek a kompressziót
végző személyek 2 percenként!
2 lélegeztetés
Óvatosan
Approachközelíts!
safely
Reagál a beteg?
Hívd a 104-et (112)!
2 lélegeztetés
Lélegeztetés
 Fogd be az orrát!
 Vegyél levegőt (normális légvételnyit)!
 Kapd be a beteg száját!
 Fújd be a levegőt, amíg a mellkast nem
látod emelkedni!
 Ez kb. 1 mp-et vegyen igénybe!
 Hagyd a mellkast lesüllyedni!
 Ismételd meg!
Folytasd az újraélesztést!
30 2
Reagál a beteg?
Hívd a 104-et (112)!
30 mellkasi kompreszió
2 lélegeztetés
Defibrillálás
Defibrillátor egység
Reagál a beteg?
Ellenőrizd a légzést
Hívd a 104-et (112)!
Helyezd fel az AED-t!
Kövesd az utasításokat!
Kapcsold be az AED-t!
 Néhány AED magától is bekapcsol, ha kinyitod a

fedelét
Helyezd fel az elektródákat a beteg meztelen mellkasára!
Ritmusanalízis, senki ne érjen a beteghez!
Sokk javasolt
 „Senki ne érjen a
beteghez!”
 Add le a sokkot!
Sokk leadása után kövesd az AED utasításait!
30 2
Sokk nem indokolt, kövesd az AED utasításait!
30 2
Ha a beteg normálisan kezd lélegezni, helyezd stabil
oldalfekvésbe!
Teendők légúti idegentest
esetén
A sebellátás
 A sebellátás célja minden esetben a vérzés, a fájdalom csillapítása és a fertőzés megakadályozása.
A sebellátás menete:
 a sérült nyugalomba helyezése, vérzés esetén a végtag felemelése,
 a seb fertőtlenítése Betadin oldattal,
 a seb steril fedése, fedő- vagy nyomó kötés alkalmazása,
 szükség esetén sebészeti szakellátásról kell gondoskodni.
A sebellátás során TILOS:
 a sebbe belenyúlni,
 a sebszéleket húzogatni,
 a sebbe kenőcsöket, porokat juttatni,
 közvetlenül a sebre vattát tenni
92
93
94
Tűznek, illetve tűzesetnek
nevezzük azt az égési Oxigén
folyamatot, amely veszélyt
jelent az életre, a testi
épségre, vagy az anyagi
javakra, illetve azokban
károsodást okoz.
Az égés feltételei: A három feltétel térben és

időben jelen van
Klasszikus értelemben az
égésnek három
feltétele van. Éghető anyag Gyulladási
hőmérséklet
ÉGÉS :
Kémiai egyesülési folyamat, melynek során az éghető anyag
egyesül a levegő oxigénjével és ez a folyamat legtöbbször
fény jelenséggel és érzékelhető hőfelszabadulással jár.
Égés fajtái :
gyors égés : mindennapok égése láng és fényjelenség
jellemzi.
lassú égés : nincs fénye, de van hő termelődés
tökéletes égés : a reakcióba résztvevő anyagok teljesen
elégnek és nem marad vissza éghető anyag
tökéletlen égés : amikor nem elegendő az oxigén
mennyisége és marad vissza éghető anyag
LÁNG : az a tér, amelyben a gőzök és gázok elégése történik. A
kiáramló gázok gőzök nem tartalmaznak oxigént, ezért ebbe a zónába
diffundál be a levegő.
Láng szerkezete : 3 rétegből áll.

1 réteg : nincs égés - gőzökből és gázokból áll, amelyek az éghető
anyag felmelegedésekor fejlődnek. mivel nincs égés a hőmérséklet
alacsony 250 – 300°C
2 réteg : égés már van, de tökéletlen égés – részben oxidálódnak,
azaz tökéletlenül égnek el a gázok gőzök. A hőmérséklet itt már
megközelíti a láng max hőmérsékletét. Ebben a rétegben kezdődik
meg a láng égési folyamata, mert itt találkoznak a lángba alulról
beáramló forró gőzök, gázok a több oldalról diffundáló levegő
oxigénjével.
3 réteg : tökéletes égés – tökéletesen elégnek a 2. rétegben
keletkezett termékek. A legnagyobb hőmérséklet a 2-3 réteg közötti
határon van.
AZ ÉGÉS MEGSZÜNTETÉSÉNEK MÓDJAI :
Az éghető anyag vagy az égő anyag eltávolításán

alapuló mód
• az éghető anyag tűzhöz jutásának
megakadályozása.
• az éghető anyag eltávolítása a tűz
környezetéből, a tűz felületéről
• az égő anyag eltávolítása.
Az oxigén elvonáson alapuló mód
•égő helyiségek lezárása.
•az égő helyiségek elárasztása, feltöltése
Az éghető anyag hőmérsékletének csökkentésén
alapuló mód :
•az éghető anyag gyulladási pont alá való hűtése.
OLTÓANYAGOK:
Az eredményes oltás alapfeltétele a helyesen megváltozott oltóanyag.
A tűzoltói gyakorlat négy alapvető csoportba sorolja a használt

oltóanyagokat.
A víz mint oltóanyag: Oltógázok:

Oltóhatásai:- hűtőhatás Oltóhatásai:- fojtó, kiszorító hatás
- fojtóhatás - kémiai úton történő
- ütőhatás gátlás
Oltóporok :
Oltóhabok: Oltóhatásai :-
falhatás Oltóhatásai: - takaró hatás - homogén inhibíció
- elválasztó hatás - termikus bomlás
- hűtőhatás
Kiszorító oltóhatás
KÉZI TŰZOLTÓ KÉSZÜLÉKEK CSOPORTOSÍTÁSA
Oltóanyag szerint
- por
- gáz
- hab
- víz
Hajtóanyag szerint: CO2 N
Töltet mennyisége szerint : 1-12kg

Vizsgált oltóképesség 34B, C
Teljes magasság (mm) 610
Teljes szélesség (mm) 260
Bruttó súly (kg) 8
Oltóanyag Széndioxid
Oltóanyag töltet (kg) 2
Hatótávolság (m) 5-7
Tartály anyaga Szénacél
Üzemi nyomás (bar) (+20°C) 50
Próbanyomás (bar) 250
Működési hőfoktartomány (°C) -20 °C -tól +60 °C-ig
106
Tűzoltó készülék karbantartási
időszakok
Tűzoltó készülék Rendszerbentartói Alap Közép Teljes
A tűzoltó
készülék
típusa ellenőrzés karbantartás karbantartás karbantartás
élettartama
Porral oltó, vizes
oltőanyag-bázisú
1/4 év 1 év 5. és 15. év 10. év 20 év
habbal és vízzel
oltó
Törőszeges
1/4 év 1 év 15. év 10. év 20 év
porral oltó
Gázzal oltó 1/4 év 1 év -- 10. év 20 év
Vonatkozó
Valamnnyi
1/4 év 1 év -- 10. év szabályozás
szén-dioxiddal oltó
szerint
Az MSZ 1040
szabvány alapján 20 év, de
gyártott tűzoltó 1/4 év 1/2 év -- 5. 10. 15. év legkésőbb
készülék (kivétel 2014.12.31-ig
szén-dioxid oltó)
TŰZOSZTÁLYOK
A tüzek fizikai és égési jellemzői alapján:

„A” szilárd anyagú lánggal és/vagy izzással ég
„B” folyékony (cseppfolyós ) anyagok tüzei
„C” gázok tüzei
„D” fémek tüzei
Készüléken jelölve van minden esetben
(pl: 34A 144B C tűz oltására alkalmas )
Feszültségalatti berendezésnél való
használhatóságot a készülék oldalán lévő
címke határozza meg
TŰZOLTÓ KÉSZÜLÉK HASZNÁLATA.
TŰZOSZTÁLYOK
Tiizosztály Jelölés Éghető anyagok tüzei Fő oltóanyagaik
Szilárd, általában szerves
eredetű olyan anyagok
Víz, vizes oldatok,
tüze, amelyek lángolás és/
A hab, ABC oltópor,
vagy parázslás kíséretében
széndioxid
égnek (pl. fa, papír, szén,
szalma, autógumi, stb.)
Folyékony, vagy Hab, ABC oltópor,

cseppfolyós BC oltópor,
B
szilárd anyagok széndioxid,
(olvadékok) tüzei oltótakaró
Éghető gázok tüzei ABC oltópor, BC

(acetilén, oltópor, az
C
hidrogén, földgáz, PB elzárócsap
gáz) lezárása
Fémtűz-oltópor
(D oltópor), száraz
Fémek, fémötvözetek tüzei
homok, száraz főző
D (nátrium, magnézium, alu-
só, száraz cement,
rninium, kálium, lítium)
szürkeöntvény for-
gács,
Olajok és zsírok tüzei
Speciális F
(növényi
tűzoltópor,
F és állati zsírok, olajok
oltótakaró,
tüzei fritőzben, konyhai
fazékfedő
berendezésekben)
Rossz Helyes
A tüzet szélirányból támadni
A tüzet a széléről előrehaladva

oltani
Folyó, csepegő anyagokat

felülről kezdődően oltani
Elegendő oltókészüléket
egyszerre bevetni, nem
egymásután
Óvakodni kell a
visszagyulladástól
A használt tűzoltó készüléket

tilos visszaakasztani, újra kell
töltetni
A biztonsági jelek színét az alábbi táblázat tartalmazza:
Biztonsági világítás: a hely biztonságos elhagyása.
Menekülési jelek
tűzvédelmi jelek: 1,8 m –2,5 m-ig
A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a
kockázati egység kockázati osztálya, az
épület, az önálló épületrész és a
speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell
megállapítani.
Tűzveszélyességi osztályba sorolás
„A” fokozottan tűz-és robbanásveszélyes

„B” tűz- és robbanásveszélyes
„C” tűzveszélyes
„D” mérsékelten tűzveszélyes
„E” nem tűzveszélyes
Tűzveszélyességi osztályba sorolás
54/2014 BM rend
Fokozottan tűz- Mérsékelten

vagy tűzveszélyes
robbanásveszélyes
Nem Tűzveszélyes
Fokozottan tűz- vagy
Robbanásveszélyes osztály
 az a folyadék, olvadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja
21 °C alatt van vagy nyílttéri lobbanáspontja legfeljebb
55 °C, vagy üzemi hőmérséklete nagyobb, mint a
nyílttéri lobbanáspont 20 °C-kal csökkentett értéke,
 az éghető gáz, gőz, köd,
 az a por, amely a levegővel robbanásveszélyes keveréket
képez
 az e rendelet hatályba lépése előtt „A” vagy „B”
tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag.
 a kémiai biztonságról szóló törvény szerint robbanó,
fokozottan tűzveszélyes, tűzveszélyes, kismértékben
tűzveszélyes anyag és keverék
Mérsékelten tűzveszélyes Osztály
 a szilárd éghető anyag, ha nem tartozik robbanásveszélyes osztályba,
 a legalább 50 °C nyílttéri lobbanáspontú gázolajok, tüzelőolajok,
petróleum,
 az a folyadék, olvadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 55 °C felett
van, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontjánál legalább 20
°C-kal kisebb,
 az a gáz, amely önmaga nem ég, de az égést táplálja, a levegő
kivételével,
 a vonatkozó műszaki követelmény szerinti eljárással meghatározott, 150
°C-nál magasabb gyulladási hőmérsékletű B-F tűzvédelmi osztályú
építőanyag,
 az a vizes diszperziós rendszer, amelynek lobbanáspontja szabványos
módszerrel nem állapítható meg, és éghetőanyag-tartalma 25%-nál
nagyobb, víztartalma pedig 50%-nál kisebb és
 az e rendelet hatályba lépése előtt „C” vagy „D” tűzveszélyességi
Nem tűzveszélyes Osztály
 a nem éghető anyag,

 az A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú építőanyag és
 az e rendelet hatályba lépése előtt „E” tűzveszélyességi osztályba sorolt
anyag.
Halmazállapot Gáz, gőz, köd Cseppfolyós Szilárd Egyéb
alsó robbanási
Anyagi jellemző gyulladási különleges veszélyes
Osztály határérték a levegőhöz lobbanáspont
állandó hőmérséklet tulajdonság
viszonyítva
Robbanás Lobb.pont < 21°C

ARH = < 10 tf. % Robbanó anyagok
veszélyes Üzemi hőm > = Lp
Por mely a levegővel

Robbanás 21°C < L.p < 55°C
ARH > 10 tf. % robbanásveszélyes
veszélyes Lp> Üh > Lp-20°C
keveréket képez
55°C < L.p< 150°C

Az a gáz mely
Lp-20> Üh > Lp-50
önmaga nem ég de
Tűzveszélyes Legalább 50°C Gyull.hőm<=300°C
az égés táplálja.
lobbanáspontú
(levegő kivétel)
gázolaj petróleum
Vizes diszperz
rendszer. Ha:
Tűzveszélyes Lobb.pont > 150°C Gyull.hőm > 300°C
Éghető anyag>25%
Víz<50%
Nem
Nem éghető Nem éghető Nem éghető
tűzveszélyes
Szilárd anyagok:
Gyulladási pont (hőm.): az a hőmérséklet, amelynek hatására az
adott anyag – gyújtóforrás elvétele után is – ég. Az anyag égése
önfenntartóvá válik.
Folyadékok:
Lobbanáspont (hőm.): az a legalacsonyabb hőmérséklet, amelynél a
folyadék annyi gázt képez, hogy nyílt láng által meggyújtható, de
ennél a hőmérsékletnél a folyadék a gyújtóforrás eltávolítása után
önálló égésre nem képes.
Gázok gőzök:
Alsó robbanási határ (ARH): Az olyan gáz-gőz koncentrációt,
amelynél a robbanás a levegőfelesleg következtében még nem
lehetséges, alsó robbanási határnak nevezünk.
Kockázati osztályok
Nagyon alacsony kockázat: NAK

Alacsony kockázat: AK
Közepes kockázat: KK
Magas kockázat: MK
Befolyásolja: Az alaprendeltetés (pl. lakó és közösségi , ipari, mezőgazdasági….)
 épületen belüli elhelyezkedés, (a kockázati egység legfelső építményszintjének
szintmagassága)
 benntartózkodók létszáma (helyiség)
 benntartózkodók menekülési képessége.
A kockázati osztályok megállapítása az OTSZ táblázataiból, valamint a tűz.véd.
szakértő által történik.
A tűzvédelmi
követelményeket
 az anyagok tűzveszélyességi
osztálya,
 a kockázati egység kockázati
osztálya,
 az épület, az önálló épületrész
és a speciális építmény
mértékadó kockázati osztálya
alapján kell megállapítani
A beépített tűzjelző
berendezések feladata
• a tűz korai észlelése
• riasztás (fény-, hangjelzéssel)
• tűzvédelmi beavatkozások végrehajtása
(áramtalanítás, szellőző berendezések leállítása,
hő- és füstelvezetés indítása, oltóberendezések
indítása, liftek vezérlése, kulcsszéf vezérlése,
technológiai beavatkozások elvégzése, tűz gátló
nyílászárók csukása, átjelzés indítása
A beépített tűzjelző berendezések
használatának
előnyei hátrányai
• folyamatos felügyelet • költséges
• korai észlelés és jelzés • folyamatos
• korai beavatkozás karbantartást igényel
lehetősége • téves működés
• automatikus, lehetősége nem
leghatékonyabb, előre kizárható
megválasztható a • bent rekedt
beavatkozás személyeket nem észlel
lehetősége
Tűzjelző berendezés sematikus
felépítése
riasztást riasztást
átjelző fogadó
egység egység
riasztó
egység
érzékelő tűzjelz
ő hiba- hibaátje
átjelző l-zést
kézi közpo fogadó
egység
jelzésadó nt ügyelet
tűzvédelm
vezérlő i
egység berendez
és
táp
Mindenkori Kiegészítő egység

építőelem
Tűzjelző berendezésre vonatkozó
használati szabályok
• állandóan üzemképes állapotban kell tartani
(segéd energiaforrás)
• üzemeltetési napló (napi, kioktatottak, stb.)
vezetése
• jelzőáramkörök telepítési jegyzékének tárolása
• telepítés, karbantartás, felülvizsgálat szakvizsgához
kötött
• üzemen kívül helyezést be kell jelenteni, és a
berendezésen jelölni
• átjelzést a működési terület szerint illetékes tűzoltóságra
Tűzjelző berendezésre vonatkozó
használati szabályok
• állandóan üzemképes állapotban kell tartani (segéd

energiaforrás)
• üzemeltetési napló (napi, kioktatottak, stb.) vezetése
• jelzőáramkörök telepítési jegyzékének tárolása
• telepítés, karbantartás, felülvizsgálat szakvizsgához kötött

• üzemen kívül helyezést be kell jelenteni, és a berendezésen jelölni
• átjelzést a működési terület szerint illetékes tűzoltóságra kell adni
információs anyagok a munkagéppel kapcsolatban!
előírások a dokumentációkra. a teendője .
 Gépkönyv:
 Semmilyen gép nem üzemeltethető gépkönyv nélkül Ha a gépkönyv és a
megfelelőségi tanúsítvány hiányzik, a munkavédelmi üzembe helyezést
sem lehet elvégezni
 A gépkönyv tehát a gép tartozéka, amelynek a gépkezelő számára
mindig elérhető helyen kell tartani.
 A gépkönyvnek tartalmazni kell:
 a gépre vonatkozó megfelelőségi nyilatkozatot illetve megfelelőségi
tanúsítványt
 kezelési és karbantartási útasításokat.
 Kezelési utasítás:
 Minden használati utasításnak lehetőség szerint tartalmaznia kell
legalább a következő információkat:
 a gyártó és meghatalmazott képviselőjének cégneve és teljes címe;
 Ismerteti a gyártmány leírását, szerkezeti felépítését, műszaki adatait,
 a gép megnevezése, ahogyan az a gépen magán fel van tüntetve
 a gép általános leírása;
 a gép használatához, karbantartásához és javításához, valamint a
megfelelő működés ellenőrzéséhez szükséges rajzok, diagramok, leírások
és magyarázatok;
 a gép rendeltetésszerű használatának leírása;
 figyelmeztetés azon használati módokra vonatkozóan, hogy a gépet hogyan
nem szabad használni, de amelyek a tapasztalatok szerint előfordulhatnak;
 összeállítási, beépítési és összekapcsolási utasítások, beleértve annak a váznak
vagy szerkezetnek a rajzait, diagramjait és összekapcsolási eszközeit, amelyre
a gépet felszerelik;
 a gép üzembe helyezési és használati utasításai és ha szükséges, a kezelő
személy képzésére vonatkozó utasítások;
 a használó által teendő biztonsági intézkedés, beleértve a szükség szerint
biztosítandó egyéni védőeszközt;
 azok a feltételek, amelyek mellett a gép eleget tesz a stabilitási
követelménynek, használat, szállítás, összeszerelés, szétszerelés, üzemen kívüli
állapot, vizsgálat és előrelátható meghibásodás közben;
 a szállítást, kezelést és tárolást biztonságossá tevő utasítások, megadva a gép
és különböző részeinek tömegét, ha ezeket általában külön szállítják;
 a követendő eljárás baleset vagy leállás esetén; az elakadás esetén
követendő eljárás, az elakadás biztonságos megszüntetése érdekében;
 A gép kezelését, kezelő szerveit, visszajelző műszereit
 A gép veszély forrásait
 A gép biztonsági berendezéseit
 Baleset megelőzési előírásokat
 Karbantartási utasítás:
 a felhasználó által végzendő beállítási és karbantartási
műveletek leírása, valamint a betartandó megelőző
karbantartási intézkedések;
 Napi karbantartási feladatok(levegő,- olajszűrő,- olajcsere
ciklusai, ékszíj csere,stb.)
 Időszakos karbantartási feladatok
 Emelőgép napló tartalma, formátuma, gépkezelő
dokumentációs kötelezettsége:
 Műszakos Vizsgálat!!!!
a gépeken elvégzendő karbantartások és javítások! Ki
végezheti ezeket a tevékenységeket. anyagok és
eszközök . a hűtő- és kenőanyagok! ezek ellenőrzése,
cseréje!
 Munkakezdés előtti gépápolási és karbantartási teendők:

 A gépkezelő csak napi karbantartási szintű javítást végezhet,
egyéb javítást csak szakműhelyben szabad elvégezni.
 A karbantartási munkák elvégzése a gépkezelő feladata.
 A karbantartási munkák közé a viszonylag rövid időközönként
elvégzendő tisztítási, mosási, kenési, utántöltési, ellenőrzési
feladatok tartoznak. Ezen túlmenően üzembiztonsági célból el
kell végezni kisebb után állítási és beszabályozási műveleteket is,
amelyekhez külön műszer vagy beállító eszköz nem szükséges. A
szakképzett gépkezelőtől elvárható, hogy a napi üzemelés során
figyelemmel kísérje és észrevegye a nem üzemszerű jelenségeket.
Érzékelni tudja az üzemszerűtől eltérő mozgást, zajforrást,
hőmérsékletet és minden olyan jelenséget, amely a gép normál
üzemelése esetén nem fordulhat elő.
 Elvégzi a műszakos felülvizsgálat során feltárt karbantartási
feladatokat (olaj utántöltések stb.)
cseréje!
 Munka befejezésekor elvégzendő feladatok:

 A gép biztonságos helyen történő leparkolása, elmozdulás
ellen rögzítése, munkaeszközök alaphelyzetbe helyezése,
rögzítése.
 Újraindulás, véletlenszerű vagy illetéktelen indítás elleni
védelem biztosítása.
 A gép üzemeltetésére vonatkozó okmányok lezárása.
 Gépápoláshoz, karbantartáshoz felhasznált eszközök,
anyagok és segédanyagok:
 A karbantartáshoz felhasznált anyagok tisztító anyagok,
kenőanyagok. Használatuk során be kell tartani a veszélyes
anyagokra vonatkozó előírásokat.
cseréje!
 Betartandó munka-, tűz- és balesetvédelmi szabályok:
 karbantartás maga is nagy kockázattal járó tevékenység és biztonságos
módon kell elvégezni, a karbantartók és a munkahelyen tartózkodó más
személyek megfelelő védelmének biztosításával.
 A karbantartásra, a javításra olyan alkalmas helyet kell kijelölni vagy
kijelöltetni, amely biztosítja a munka biztonságos végzését és a tűzvédelmi
előírások betartását.
 Karbantartási munkát a gépen csak leállított motor esetén szabad
végezni. A véletlenszerű indítás lehetősége kizárt legyen.
 Kenőanyagok tulajdonságai (cseppenés pont, viszkozitás, szulfáttartalom
stb.)
 A kenőolajok olyan folyékony konzisztenciájú anyagok, amelyek egy
részétől azt várjuk el, hogy könnyen folyó tulajdonságokkal
rendelkezzenek azért, hogy a szűk illesztési felületek közé is be tudjanak
rövid idő alatt kerülni, ezáltal a kopásokat minél kisebb mértékűre
korlátozni. Ennek megfelelően az olajok a gyakorlatban három nagy
csoportra bonthatók, az elsősorban belső égésű motorral üzemeltetett
gépek esetében: motor, – hidraulikai, – hajtómű olajokra.
Gépápolás, karbantartás
Karbantartás fogalma:
 Azoknak az ápolási, ellenőrzési műveleteknek az összessége,
amelyek időszakonkénti végrehajtása lehetővé teszi a gépek tartós
használhatóságát, a jó műszaki állapot tartós fenntartását.
A rendszeres karbantartás jelentősége:

 Nő az üzembiztonság, csökken a javítási költség, az üzem és
kenőanyag fogyasztás, az üzemeltetési költség.
Karbantartás műveletei:
 - Tisztítás mosás, kenés csapágyak zsírozása, olajszintek ellenőrzése,
olajcsere. Ellenőrzés (vizsgálat) szemrevételezéssel, tapintással,
mérőműszerrel. Beállítás kopásból eredő beállítások
(csapágyhézag)
 - Kezdődő hibák elhárítása
 - Kisebb javítások elvégzése (ékszíj csere)
 A karbantartási fokozat, a karbantartási műveletek elvégzésének
gyakoriságát jelzi.
A karbantartási fokozatok meghatározása:
 - üzemidő (óra, üzemóra),
 - végzett munka mennyisége
 - elfogyasztott üzemanyag alapján.
A karbantartási fokozatokat, a kezelési karbantartási utasítások
tartalmazzák!
Beszélünk napi karbantartásról, időszakos karbantartásról 50 – 60
üzemóránként (hetente) és 200 – 250 üzemóránként (havonta), valamint
általános karbantartásról.
Napi karbantartás munkáinak nevezzük azokat a tevékenységeket, amiket 8
- 10 órai üzemeltetés után végre kell hajtani.
Motor indítása előtt a következő műveleteket végezzük el:
 - Traktor vagy önjáró munkagép szemrevételezése (körüljárása),
 - Olajszintek, hűtőfolyadék, tüzelőanyag szint ellenőrzése,
 - Kenőhelyek zsírozása,
 - Légszűrő tisztítása.
A munka befejezése után:

 - A munkagép tisztítása, zsírzása
 A munkagépek javításakor egyéni védőeszközök haszálata kötelező!
Védőkesztű, fejvédő sisak, szemüveg.
 A keletkezett veszélyes hulladékokat az előírásoknak megfelelően
kell elhelyezni, majd elszállításáról gondoskodni kell.
Kenőanyagok
A kenőanyagok lehetnek:
• kenőolajok,
• kenőzsírok,
• szilárd kenőanyagok.
A kenőanyagok eredetük szerint lehetnek:
• ásványi, (kőolaj származékok, grafit)

• növényi, (növény zsírokból, olajokból)
• állati eredetűek (állati zsiradékokból, faggyúból,).
 A kőolajból származó kenőolajokat a vákuum-desztillációjával előállított
frakciókból készítik. A frakciókból az aromás vegyületeket oldószeres extrakcióval,
a paraffinokat szelektív oldószeres parafinmentesítéssel eltávolítják és
hidrogénezéssel finomítják.
 A növényi olajokat, zsírokat olajos magvakból, termésekből sajtolással nyerik
(ricinus, repce). A magas víztartalmat dehidratálással csökkentik, majd
átdolgozzák az olajakat. A növényi olajak száradó tulajdonságúak ezért a
száradást gátló összetevőket adagolnak hozzá.
 Az állati eredetű kenőanyagokat a húsipar melléktermékekből, állati
zsiradékokból, csontból, patából állítják elő, hőkezeléssel, sajtolással.
 Ma már a kenéstechnika szinte minden területén kőolajból származó
kenőanyagokat alkalmaznak, ezen belül is egyre magasabb a szintetikus
kenőanyagok aránya.
 A motorolaj belsőégésű motor kenésére használt kenőanyag.
Elsődleges feladata a motor mozgó alkatrészeinek kenése, a fém-
fém érintkezés megakadályozása és a súrlódás csökkentése.
További feladatai a hő elvezetése, a motor tisztántartása, a
tömítések kondicionálása és a fém alkatrészek korrózió elleni
védelme.
 A viszkozitás – más elnevezéssel a belső súrlódás – egy gáz, vagy

folyadék belső ellenállásának mértéke a csúsztató feszültséggel
szemben. A motorolajok esetében a viszkozitás jelentősen
befolyásolja az olaj teljesítményét a különböző hőmérsékleten. A
mai modern olajokkal szemben elvárás, hogy a téli hidegben se
legyen túl viszkózus ahhoz, hogy keringeni tudjon, és elégséges
kenést biztosítson a motor számára, valamint, hogy a motor üzemi
hőmérsékletén se legyen annyira alacsony a viszkozitása, hogy ne
tudja megakadályozni a megfelelő alkatrészek érintkezését.
Mivel a viszkozitás a hőmérséklet függvényében változik, ezért a
motorolajok csoportosításához nem magát a viszkozitást, hanem az
ún. viszkozitási osztályokat használjuk. A motorolajok viszkozitásának
osztályozására a Society of Automotive Engineers (SAE) által felállított
osztályozásai rendszert használjuk. A SAE osztályok két felé oszthatók:
téli és nyári viszkozitási osztályokra. Az alacsony hőmérsékleti (téli)
viszkozitás a hidegindítás miatt fontos, a magas hőmérsékleti (nyári)
pedig a nagy terhelés és nagy sebesség melletti teljesítmény
szempontjából.
A hideg oldali viszkozitási osztályok, amelyeket a „W” különböztet

meg a meleg oldalitól, az alacsonyhőmérsékleti viszkozitásra és a
minimális szivattyúzhatósági hőmérsékletre vonatkozóan fogalmaznak
meg előírásokat. Hogy az alacsonyhőmérsékleti viszkozitás ne menjen
egy bizonyos szint alá, azért fontos, hogy az indítómotor hidegben is
be tudja indítani a motort a szükséges minimális indítósebességgel, és
az olaj eljusson a kenési helyekre amilyen gyorsan csak lehet. A
minimális szivattyúzhatósági hőmérséklet alatt az olaj nem képes
magától elfolyni a szivattyúig, így a szivattyú olaj helyett levegőt
szállít, kenés nélkül hagyva a motort.
cseréje!
 Motorolajok.
 a motorolajokkal szemben az alábbi követelményeket
támasztjuk:
 kopáscsökkentés
 lerakódásgátlás
 korrózió elleni védelem
 jó tömítő hatás
 megfelelő hűtés
 összeférhetőség tömítő anyagokkal
cseréje!
 Az ilyen adalékok kényes egyensúlyban találhatók meg az
olajokban, ebből adódóan kerülni kell azok keverését más
olajokkal, különben nem kívánt károsodás jöhet létre az olaj
szerkezetében, ami károsan befolyásolja a kenés minőségét is.
 Motorolajok viszkozitási szempontból való csoportosítása
 A viszkozitás az olajok folyósságának, nyúlósságának a
tulajdonsága. Ez alapján a motorolajokat az előállító cégek az
SAE (Amerikai Autómérnökök Egyesülete) rendszer alapján
minősítik. E rendszer alapján megkülönböztetünk ún.
 téli olajokat: SAE 0W, 5W, 10W, 15W, 20W, 25W jelöléssel
 nyári olajokat: SAE 20, 30, 40, 50, 60 jelöléssel.
cseréje!
 Hajtómű olajok:
 Hajtóműolajokat alkalmazunk a fogaskerék hajtóművekben,
szöghajtásokban, differenciál-művekben és egyéb erő
átvitelben előforduló hajtásokban. A hajtóművekben
előforduló igénybevétel eltér a motoroknál említettektől,
ebből adódóan teljesen más tulajdonságokkal rendelkező
olajra van szükségünk. A hajtóművekhez sorolhatók a
kormányberendezések és azok szervo rásegítő rendszere is.
 Hajtóműolajokat két nagy csoportra osztjuk:
 mechanikus hajtóművek olajai
 automata sebességváltók és kormányművek olajai.
cseréje!
Kenőzsirok
 A kenőzsírok az előzőekben tárgyalt kenőolajoktól abban
különböznek, hogy míg a kenőolajok szobahőmérsékleten
folyékonyak, a konzisztens kenőanyagok vajszerűek,
alakállóak. A kenőzsír szappan és kenőolaj keveréke. A
vajszerűen kenhető, alaktartó tulajdonságot a szappanháló
biztosítja, amely különböző kenőolajokat zár apró hézagaiba.
A súrlódó alkatrészek hője következtében a szappanháló
szilárdsága csökken, közüle az olaj kiszabadul és kifejti
kenőhatását. A kémiai stabilitás és tapadóképesség javítása
céljából adalékanyagokat (hangyasav, esetsav, stb.) a
megkülönböztetés miatt pedig festékanyagokat adnak a
kenőzsírokhoz.
cseréje!
Kenőzsirok
 A zsírban lévő kenőolaj kenéstechnikai szempontból döntő
fontosságú, de a kenőolaj megtartása miatt a szappanháló is
igen fontos. A szappanosítás céljára alapanyagként magas
dermedéspontú és nagy tisztaságú állati zsiradékot vagy
növényi olajokat használunk.
 A gépzsírok jelentősége az elmúlt évtizedben jelentősen
megnőtt. Ezt indokolják előnyös tulajdonságai, sőt, egyes
helyeken pótolhatatlanságuk. A kenőzsírok felhasználása
olyan helyeken előnyös, ahol:
 a kenési hely szabadon áll és a kenőolaj elfolyása lehetséges,
 a kenésen kívül a kent felületet meg kell védeni a mechanikai
szennyeződés és a víz behatolásától,
 a kenési helyről a kenőolaj könnyen kinyomódhat és a kész
terméket könnyen elszennyezheti.
cseréje!
 Hűtőfolyadék jellemzői:
 A motorban keletkező fölösleges hő elvezetésére a
gyakorlatban lég- és vízhűtéses rendszereket alkalmaznak bár
ez utóbbinál, nevével ellentétben, a legtöbb esetben nem
tiszta vizet használnak erre a célra.
 Az etilén-glikolnak viszont nagy a korróziós hajlama, ezért
egyéb adalékok mellett korróziós inhibitorokat is felhasználnak.
Ezt a speciális etilén-glikol, víz és adalék keveréket hívjuk
fagyálló hűtőfolyadéknak, amelynek jó a hővezető
képessége, megfelelő a dermedéspontja, keni a vízpumpát és
véd a korróziótól.
cseréje!

 Folyadékszintek ellenőrzése
 A hidraulika olajszint csökkenése minden esetben külső
szivárgás eredménye – az utántöltés mellett feltétlenül
szükségé van a szivárgás helyének megállapítására és a
tömítettség helyreállítására.
 A folyadék szintek ellenőrzésének különbőző formáival
találkozhatunk, úgymint:
 nívópálcás,
 kémlelő ablakos,
 csöves
 Az akkumulátorfolyadék vagy elektrolit,kénsav és desztillált víz
keveréke. Szintje akkor megfelelő, ha éppen ellepi az
akkumulátorlemezeket, ami az akkumulátor tetején lévő
töltőnyílásokon át ellenőrizhető
cseréje!
 A folyadékok cseréje
 Hely előkészítése.
 Az olajcsere helyének megválasztása, a gép előkészítése az olajcseréhez:
 A gép számára vízszintes por és egyéb szennyeződés mentes területet
keresünk. Készítsük elő a megfelelő térfogatú olajfelfogó edényt, törlőruhát és
az esetlegesen kifröccsenő kiömlő olaj felitatásához szükséges homokot,
eszközöket.
 Gép előkészítése.
 Győződjön meg arról, hogy a tartály beöntő nyílása rendelkezik a
szűrőbetéttel, amennyiben nem, használjunk szűrővel ellátott tölcsért.
 Tisztítsuk meg a beöntő nyílás környezetét, hogy a művelet elvégzésekor
szennyeződés ne kerülhessen a tartályba. Új gépek esetén ügyeljünk a
lepattanó festékdarabokra. A tisztításhoz ne használjunk könnyen szálasodó,
foszló törlőruhát.
 Végezhetünk részleges vagy teljes olajcserét. Részleges olajcseréről akkor
beszélhetünk, ha csak a tartályban lévő olajkészletet cseréljük le. Teljes
olajcsere során a tartályon túlmenően a rendszer minden fődarabjából
(szivattyú, munkahengerek, hidromotorok, irányítóelemek, vezetékek, szűrők,
hűtő) eltávolítjuk az elhasználódott hidraulika olajt.
 A gyakorlatban jellemzően részleges olajcserét végzünk, a teljes olajcserét
öblítő járatással oldjuk meg.
cseréje!
 A Az olajcsere menete
 Lazítsuk meg a tartály leeresztő csavarját és a leülepedett olajiszapot
engedjük le – majd zárjuk a csavart.
 Indítsuk be a meghajtómotort és kapcsoljuk be a szivattyúhajtást.
 Terheletlenül járassuk a rendszert ezzel melegítsük elő az hidraulika olajt,
hogy az könnyen folyó legyen.
 Állítsuk le a motort és a szivattyút
 Nyissuk meg a beöntő nyílás fedelét, csavarjuk ki a leeresztő csavart,és
engedjük le az olajt.
 Tisztítsuk meg a leeresztő csavar mágnes betétjét, a szellőző- és beöntő
szűrőt,végezzük el a szűrők tisztítását vagy cseréjét.
 Zárjuk a leeresztő csavart, töltsük fel a tartályt a kiválasztott olajjal a
szintjelző közepéig
 Zárjuk a beöntő nyílást.
 Indítsuk be a gépet és néhány percig járassuk
 Állítsuk le a rendszert, ellenőrizzük az olajszintet és szükség esetén töltsünk
után.
cseréje!
 Dokumentálás:
 Írjuk be a gép szerviz könyvébe és a gépnaplóba az olajcsere:
az időpontját, a gép üzemóra állását, a felhasznált olaj típusát
és mennyiségét.
 Teendők a fáradt olajjal:
 A fáradt olaj veszélyes hulladék, ezért a veszélyes hulladékra
vonatkozó szabályok szerint taroljuk amíg az arra jogosult
szervezet el nem szállítja
 Az olajcsere során keletkezett egyéb veszélyes hulladékokat:
olajos törlőruha, olajjal átitatott homok stb. az arra a célra
kialakított hulladéktárolóban helyezzük el.
a karbantartások és javítások személyi és tárgyi
feltételei. szabályok, biztonságtechnikai előírások
 Munkagépek javításánál betartandó munka-, tűz- és balesetvédelmi
szabályok:
 A karbantartás maga is nagy kockázattal járó tevékenység és
biztonságos módon kell elvégezni, a karbantartók és a munkahelyen
tartózkodó más személyek megfelelő védelmének biztosításával.
 A karbantartásra, a javításra olyan alkalmas helyet kell kijelölni vagy
kijelöltetni, amely biztosítja a munka biztonságos végzését és a tűzvédelmi
előírások betartását.
 Karbantartási munkát a gépen csak leállított motor esetén szabad
végezni. A véletlenszerű indítás lehetősége kizárt legyen.
 Szerelői munkakör személyi feltételei:
 Építőipari gép javítását önállóan az a személy végezheti, aki
 a feladat elvégzésére a vonatkozó jogszabály szerint előzetes és
időszakos munkaköri orvosi vizsgálat alapján alkalmas,
 szakirányú szakmai képzettséggel (pl. lakatos, vagy munkagép szerelői,
autószerelő, , erősáramú végzettségű szakmunkás bizonyítvánnyal),
 legalább 2 éves szakmai gyakorlattal,
 az általa karbantartott géphez szükséges kategóriájú gép kezelői
jogosítvánnyal rendelkezik, ha a gépet egyedül kezelő távollétében kell
javítania.
 Gázüzemanyag-ellátó berendezés javítása, ideértve:
 a) gépjármű gáztartályának beszerelése, kiszerelése és
szemrevételezéses vizsgálata;
 b) gépjármű gázüzemanyag-ellátó berendezésének
beszerelése, kiszerelése, vizsgálata, javítása, karbantartása és
beszabályozása;
 c) gépjármű gázüzemanyag-ellátó berendezésének felújítása;
 d) gépjármű gázüzemanyag-ellátó berendezésének bontása.
 Előírt képesítés: gázautó-szerelő szakképesítéssel rendelkező
autószerelő vagy autóvillamossági szerelő.
 e) gépjármű gázüzemanyag-ellátó berendezéseinek bontás
utáni minőség-ellenőrzése.
 Előírt képesítés: autószerelő- vagy autóvillamossági szerelő
mestervizsga, illetőleg középfokú, vagy ennél magasabb
szakirányú képesítés, továbbá
 Szerelési dokumentáció, szerelési nyilatkozat:

 A karbantartási, javítási tevékenységet megfelelően
bízonylatólni kell:
 Javításba adási dokumentáció. Tartalma:
 Rendszám, típus stb.
 A munkába adás időpontja
 Gép állapota (sérűlt?)
 Km. Óra, gépüzem óra állás
 Üzemanyagszintek
 Kijavítandó hibák
 A javítás elvégzését igazoló dokumentáció. Tartalmazza.

 az elvégzett munkákat,
 a felhasznált anyagokat,
 a munkát végző(k) nevét,
 az ellenőrzést végző(k) nevét.
ellenőrzési teendői a gépkezelőnek a műszak megkezdése
előtt. a műszakos vizsgálat menete
 Kulcsszavak, fogalmak
 Az ellenőrzés komplex tevékenység, részét képezi a munkavégzés teljes
folyamatának.
 Vannak tervezett, időszakos ellenőrzések, mint szerkezeti, fővizsgálat,
illetve biztonság-technikai felülvizsgálat. Ezek a vizsgálatok a gépek
mélyrehatóbb ellenőrzésével járnak.
 És van naponta elvégzendő műszakos vizsgálat
 A gépkezelő egyik legfontosabb feladta a gép üzemeltetését megelőző
ellenőrzések és vizsgálatok végrehajtása, az ellenőrzés eredményének
dokumentálása, illetve a gép üzemszerű működésének, valamint a
veszélyek folyamatos figyelemmel kísérése.
 Az információ szerzés módja:
 Szemrevételezéssel
 Tapintás,
 Hallás, illetve
 Szaglás útján
 Egyes információkat szerezhetjük a gép nyugalmi helyzetében, míg más
információhoz az erőforrást be kell üzemelni, illetve a gépet el kell
indítani, azaz működtetni kell.
ellenőrzési teendői a gépkezelőnek a műszak
megkezdése előtt. a műszakos vizsgálat menete
 Szemrevételezéses vizsgálat (folyadékfolyások, feliratok, munkavégző
egységek stb.).
 Szemrevételezéssel – szükség esetén méréssel:
 műszaki dokumentáció (gépkönyv) meglétét, korábbi bejegyzéseket.
 a gumiköpenyek állapotát – futófelület, levegőnyomás,
 mechanikus szerkezetek állapotát – deformáció, repedés, törés,
hegesztési varratok,
 kötőgépelemek megfelelőségét – lazulás, biztosítások,
 biztonsági feliratok, adatok, szín- és alakjelek tisztaságát, épségét,
 Csövek, tömlők, csatlakozó szerelvények tömítettsége.
 Olajszintek ( hidraulikaolaj,- motorolaj,- hajtóműolaj,- szint ellenőrzésére,
utántöltésére, időszakonkénti cseréjére.
 Az olaj-szűrők tisztítására, cseréjére (ha az időszerű).
 Elektromos rendszer (akkumulátor csatlakozók, elektrolit szint)
 Levegővel működtetett rendszerek ellenőrzése (kompresszor olajozása,
levegőszűrő)
 Üzemanyag ellátó rendszer
 Üresjárati funkciópróba (fék, kormány, irányváltó, kezelőszervek
stb.).
 Az erőforrás beüzemelését követően (működtetéssel):
 az ellenőrző és kijelző műszerek, visszajelzők helyes működését,
üzemi értékei9t,
 a világító- és hangjelző berendezések működését,
 a kezelőelemek és a vezérelt funkciók rendellenes működését
(terheletlen állapotban),
 biztonsági berendezések, védőreteszelések rendellenes
működését.
 Határoló berendezések működését (nyomáshatároló,
mozgáshatároló, túlterhelést gátló)
 Hidraulikus egységek (rángatódzik, levegős,)
 A gép elindításával (működtetéssel):
 az üzemi és rögzítő fék hatásosságát,
 a kormányberendezés szabályos működését, a kormánykerék
holtjátéka üzemszerű állapotban (legfeljebb 20°).
 Biztonsági berendezések:
 A biztonsági berendezések alkalmazásánál elérendő cél, hogy a baleseti veszélyt jelentő
szerkezeti elemet ne lehessen mozgásba hozni mindaddig, amíg annak megközelítése
lehetséges. A biztonsági berendezések kialakítása olyan, hogy beállításuk, illetve
helytelen manipuláció esetén kiiktatásuk csak szándékos beavatkozás révén történhet
(pl.: szerszámmal, kulccsal)
 Követelmény, hogy a biztonsági berendezések leszerelése (hiánya), vagy hibás
működése akadályozza meg a veszélyes munkaműveleteket, vagy állítsa le a gép
mozgását.
 A biztonsági berendezések nagyon fontos funkciót töltenek be a gépkezelői munkában.
Ha egy védőberendezés működőképes, akkor a gépkezelő és a környezetében
tartózkodó munkavállalók is biztonságban érezhetik magukat. Ezeknek a
berendezéseknek a gépeknél számos változata kerül alkalmazásra.
 Vészkikapcsoló veszély esetén a gép miden mozgás funkcióját leállítja
 Védőburkolatok
 Reteszelő berendezés (reteszelés)Olyan mechanikus, villamos, vagy más rendszerű
berendezés, amelynek az a célja, hogy a veszélyes gépi funkciók működését
meghatározott feltételek mellett megakadályozza (általában addig, ameddig a
védőburkolat nyitva van)
 Túlterhelés gátló, nyomatékhatároló leállítja a veszély helyzetet okozó mozgást.
 Nyomáshatároló szelep
 Mozgáshatároló kapcsolók
 csőtöréskor működő védelem,
 Meghibásodások jellege, súlyossága:
 Ha nem megfelelően alapos a műszakos felül vizsgálat, illetve
a feltárt hibák elhárítása nem történik meg az súlyos
géphibákkal járhat.
 Nem megfelelő olajszint: olajozási elégtelenséggel jár fokozott
kopás, súlyosabb esetben berágódás
 Szűrő csere nem időben történik.
 Hibás védő berendezés (nyomaték határoló hibás)
 Gépkezelő dokumentációs és jelzési kötelezettsége
meghibásodás esetén:
 Az emelőgép kezelőnek az emelőgép napló vezetésével
összefüggő legfontosabb kötelezettségei:
 Az emelőgép naplót mindig a kezelőhelyen kell tartani és
abba műszak kezdetekor a műszakos vizsgálat eredményét be
kell jegyezni.
 Meghibásodás észlelésekor (műszakos vizsgálat során, vagy
üzem közben)- a napló bejegyzés mellett- vagy a közvetlen
munkahelyi vezetőt,vagy a karbantartót értesíteni kell.
 A hiba elhárításáig az emelő gép nem üzemeltethető.
 A karbantartás után a karbantartó az elvégzett munkát
köteles a naplóba bejegyezni, azt aláírni.
a gépiparban használt fémes és nemfémes anyagok,
jellemzőik, főbb felhasználási területük!
 Ötvözetek
 A színfémek nagy számuk és különböző tulajdonságaik
ellenére sem elégítik ki az ipar követelményeit. A megfelelő
tulajdonságú – kellően szilárd és kemény, korrózióálló, stb. –
fémes anyagokat ötvözéssel állítjuk elő.
 Az ötvözetek a fémek megszilárdult oldatai.
 Feltétel, hogy az ötvözésre használt fémek folyékony
állapotban oldódjanak egymásba.
 Az ötvözőanyagok előnyösen befolyásolják – céljainknak
megfelelően – az alapfém tulajdonságait. Az ötvözetben
előforduló kis mennyiségű, a tulajdonságot nem befolyásoló
anyagot kísérőanyagnak nevezzük.
 Az ötvözet tulajdonságait károsan befolyásoló anyagok a
szennyezőanyagok. Gyártáskor természetesen ezek
csökkentésére kell törekedni. Az ötvözés során a színfémek
eredeti tulajdonságai megváltoznak. A változás mértéke attól
függ, hogy az ötvözetet milyen elemek alkotják és az
ötvözőelemek milyen arányban szerepelnek.
 Vas-fémek
 A vas (Fe)
 Az ipar egyik legfontosabb féme. A vasat vasércből (magnetit, hematit,
limonit, sziderit) kohászati úton állítják elő. A nagyolvasztó főterméke a
nyersvas, alakításra magas széntartalma miatt sem hidegen, sem melegen
nem alkalmas, rideg és törékeny. Ha öntvényeket, gépszerkezetek elemeinek
készítésére alkalmas anyagokat akarunk előállítani, akkor a nyersvasat
finomítani kell, az ún. szürke nyersvasat az öntödék dolgozzák fel, a fehér
nyersvas az acélgyártás kiindulási anyaga. A színtartalomtól,
szennyeződésektől megtisztított tiszta vas, az ún. színvas ezüst fehér színű fém,
olvadáspontja 1539 °C, sűrűsége 7,87*103 kg/m3. Lágyfém, nedves levegőn
gyorsan oxidálódik, rozsdásodik. Szilárdsági értéke alacsony, jellemzőit
ötvözéssel javítják.
 Vas-szén ötvözetek
 Acélnak a kohászati úton előállított, max. 1,7 % széntartalmú vasötvözetet
nevezik.
 Az acélok vegyi összetételük alapján ötvözetlen acélok (közönséges
szénacélok) és ötvözött acélok lehetnek.
 Az ötvözetlen acéloknál a kén mellett csak kis mennyiségű kísérő és
szennyezőanyag van, tulajdonságait a széntartalom határozza meg.
 Az ötvözött acélok a szén mellett különféle ötvözőket tartalmaznak (Cr, Mn,
Mo, Ni, V) az acél technológiai és mechanikai tulajdonságainak céltudatos
megváltoztatása érdekében.
 Felhasználás szerint csoportosítva az acélok
 A szerkezeti acélok széntartalma < 0,6 %, gépgyártásban,
járműépítésben, stb. használják, szívósság, megfelelő szilárdság,
könnyű megmunkálhatóság a jellemzőjük. Az 5 % ötvözőanyag
alattiakat ötvözetlen, a magasabb ötvözőket tartalmazókét
ötvözött szerkezeti acéloknak nevezzük.
 A szerszámacélok széntartalma 0,6-1,5 %, felhasználási területük a
forgácsoló szerszám-készítés. Jól edzhetőnek kell lenniük, fontos az
éltartósság, kopásállóság.
 A különleges acélok általában ötvözöttek, valamely kifejezett
tulajdonság (korrózióállóság, mágnesezhetőség, hőállóság) a
követelmény.
 Az öntöttvas nyersvas átolvasztásával készül, mindig tartalmaz
ötvöző (Si, Mn) és szennyező-anyagokat (P, S). A gyorsan hűtött
öntöttvas törete fehéres színű, ezért fehéröntvényeknek nevezik, a
lassan hűtött grafitkristályost szürkeöntvénynek. Az öntöttvasakat
elsősorban gépgyártásban, járműiparban használják. A
gömbgrafitos öntöttvasak speciális eljárással, ötvözőkkel állíthatók
elő, nagyobb szilárdsági igénybevételekre alkalmas. A
temperöntvényt kedvezőbb szívóssága, nyúlása miatt használják.
 Színesfémek
 A réz tulajdonságai, felhasználása
 A réz (Cu) az egyik legrégebben ismert fém. Olvadáspontja 1083
°C, sűrűsége 8,9 kg*103 kg/m3 (8,9 kg/dm3). A rezet általában
ércből, kohósítással állítják elő. A természetben szín állapotban is
előfordul. A kohóércből elektrolízissel állítják elő a tiszta rezet. A réz
az elektromosságot, a hőt jól vezeti, a legjobb ipari vezető anyag.
A légköri korrózióval szemben ellenálló, mivel felületén vékony
oxidréteg keletkezik. A réz kis szilárdságú anyag, képlékeny, jól
alakítható, hengerelhető, húzható, kovácsolható. Rosszul
önthető. A réz szilárdsági jellemzői, technológiai tulajdonságai az
ötvözés hatására javulnak.
 Fontosabb rézötvözetek:
 A réz fő ötvözői:
 horgany,
 ón,
 alumínium.
 Ezeket az anyagokat önállóan alkalmazzák a réz ötvözésére
 Rézötvözetek:
 Sárgaréz: réz és horgany ötvözete; a lemezeket, csöveket, szalagokat,
huzalokat készítenek belőle, melyet a villamosipar használ. A szerelőiparban
csapok, szelepek és szerelvények gyártásának alapanyaga. Jól alkalmazható
az acélok kemény forrasztásához. A szilárdsági jellemzők tovább javítható, ha
vas, magnézium és szilícium ötvözőket adagolnak a horgany mellett.

 Az ónbronz: réz és ón ötvözete. A 6-10 % óntartalmú ötvözetek a gépbronzok.
Szilárdsági tulajdonságaik kedvezőek. A gépbronzból hengerléssel, húzással
lemezeket, huzalokat és rudakat állítanak elő (szakítószilárdságuk kb. 500
N/mm2).A 10-14 % ónt tartalmazó ötvözetek a csapágybronzok. A
siklócsapágyak anyaga. Foszfor adagolásával (0,1-0,2 %) a szakítószilárdságuk
kb. 700 N/mm2-ig növelhető. Csigakerekek és csúszófelületek készítésére
használják.
 Alumínium bronz: a réznek és az alumíniumnak az ötvözete. Szakítószilárdsága
meg-közelítheti az acélokét. Olyan helyen alkalmazzák, ahol az acélok a
korrózió következtében nem felelnek meg (vegyipar, élelmiszeripar).
 Ólombronz: különleges fizikai és mechanikai tulajdonságokkal rendelkező
ötvözet. Nagy igénybevételű helyeken használják, pl. dízelmotorok
csapágyainak anyagaként.
 Kadmiumbronz: nagy szilárdságú villamosvezető anyag. A nagyobb
mértékben ötvözött nikkel és mangánbronzok villamosellenállások anyagai
(manganin konstatán, nikkelin).
 Könnyűfémek
 Az alumínium (Al) tulajdonságai, felhasználása
 Az alumínium ezüstfehér színű fém, olvadáspontja 660 °C,
sűrűsége 2,7*103 kg/m3 (2,7 kg/dm3). Bauxitérc formájában
fordul elő, hazánkban is nagy mennyiségben. Az
alumíniumgyártás két lépésben történik. Először a bauxitból
tiszta alumíniumoxidot, timföldet állítanak elő. Második
lépésben az alumíniumoxidot elektrolízissel alumíniumra és
oxigénre bontják. Az alumínium a hőt és az elektromosságot jól
vezeti, felületén oxidhártya keletkezik, ami megvédi a
korróziótól. Az alumínium kis szilárdságú, képlékeny, jól
alakítható, rosszul önthető és nehezen forgácsolható fém. A
szín alumíniumot, mint villamosvezető anyagot alkalmazzák.
 Fontosabb alumínium ötvözetek:
 Az alumíniumnak öt fő ötvözője (Si, Cu, Mg, Zn, Mn) lényegesen
befolyásolja az alumínium szilárdsági tulajdonságait és nagy
mennyiségben szerepelnek az ötvözetekben. Az alumínium
ötvözetet a fő ötvözők szerint a következőképpen
csoportosíthatjuk:
 alumínium-réz ötvözetek (durai csoport)
 alumínium-magnézium ötvözetek (hidronálium csoport)
 alumínium-szilícium ötvözetek (szilícium csoport)
 Az alumínium legfontosabb járulékos ötvözői a nikkel és a
mangán.
 A nikkel az ötvözetek melegszilárdságát, a mangán a
korrózióállóságát növeli. Az Al-Cu-Mg ötvözetcsoport
legelterjedtebb ötvözete a dural. Nagy szakítószilárdságú, kis
tömegű anyag. Nem korrózióálló. A repülőgépipar egyik
legfontosabb anyaga. Az Al-Mg-Si ötvözetcsoport ötvözetei jó
villamosvezetők (aludur), az ötvözés növelésével korrózióállósága
javul (antikorrodál). Az Al-Si önthető alumínium ötvözet (szilumil),
jól hegeszthető, szakító-szilárdsága jó. Elsősorban a gépjárműipar
használja.
 Műanyagok
 A műanyagok mesterséges úton előállított, vagy átalakított
óriásmolekulájú anyagok, szerves polimerek. Jelen vannak
életünk szinte minden fontos területén a háztartásokban, a
járművekben, az egészségügyben, az elektronikában, az
űrkutatásban stb.
 A feldolgozási technológiájuk alapján a műanyagokat
alapvetően három fő csoportra lehet osztani (bár vannak ma
már átmenetet képező műanyagok):
 a hőre keményedő (thermoset),
 a hőre lágyuló (thermoplastics),
 illetve a rugalmas műanyagokra.
 Hőre lágyuló műanyagok
 Szerkezetük A hőre lágyuló műanyagok amorf (amorphous)
vagy részben kristályos (semi-crytalline) szerkezetűek, lineáris
vagy elágazó, hosszú, fonal alakú molekulaláncokból állnak,
melyek fizikai erővel (nem elsőrendű kémiai kötéssel)
kapcsolódnak.
 Legfontosabb típusai:
 Polietilén (PE)
 sátorfólia, szatyor, palack, elektromos vezetők szigetelésére,
vízvezeték, hordók, csövek, vezetékek, háztartási eszközök
készítésére.
 Polipropilén (PP)
 élelmiszeripari csomagolás, háztartási eszközök, járműalkatrész
(például lökhárító), kötelek, húrok, szőnyegek,
ragasztószalagok, tartályok, csomagolófóliák háztartási
eszközök készítése.
 Poliamid (PA)
 szál gyártás, csapágygolyó, horgászzsinór, autóipari borítások.
 Poli(metil-metakrilát) (PMMA)
 üveg helyettesítésére
 Hőre keményedő műanyagok
 Szerkezetük: A legtöbb hőre keményedő műanyag
(műgyanta) kiindulási monomerek funkciós csoportjainak
számától függően lehetnek enyhén vagy erősen térhálósak. A
hőre keményedő duroplasztok (például a bakelit) erősen
térhálós szerkezetűek.[6]
 Legfontosabb típusai:
 Telítetlen poliészterek
 Poliuretánok (PUR)
 Polikarbamidok (PU)
 Szilikongyanták
 Rugalmas műanyagok
 A rugalmas anyagok elasztomérek, amelyekben
összegubancolódott makromolekulák vannak. Húzásra
kiegyenesednek, megnyúlnak, a külső erő megszűntével
visszanyerik eredeti alakjukat.
 Magyarországi előállítása
 BorsodChem Rt.
 Nemzetközileg ismert PVC és MDI valamint TDI gyártó.
elektromos áram, feszültségszintek, egyen és váltakozó
áram. az elektromosság alapfogalmai, törvényei, az
elektromos áram veszélyei.
 Elektromos áram fogalma.
 Kapcsoljunk egy izzó egyik kivezetését a feszültségforrás pozitív sarkára!
 Az elektronok, ekkor az izzó izzószálán át a negatív pólustól a pozitív pólus
felé áramlanak, mert a töltéshordozók ki akarnak egyenlítődni
 A vezetéken átáramló elektronokat elektromos áramnak nevezzük.
 Az elektromos áram nem feltétlenül elektronáram. Más villamos
töltéshordozók is hozhatnak létre áramot.
 A következő töltéshordozó-mozgások - áramok - léteznek:
 A negatív ionok áramlási iránya a negatív saroktól a pozitív sarok felé
mutat.
 A pozitív ionok a pozitív saroktól a negatív felé áramlanak
 A múlt században az áramirányt a pozitív ionok áramlási irányához
rendelték. Az összefüggéseket nem ismerték pontosan. Úgy rögzítették,
hogy a villamos áram a pozitív saroktól a negatív felé folyik.
 Az így meghatározott áramirányt pozitív konvencionális áramiránynak,
vagy technikai áramiránynak nevezzük.
 Az elektronok áramlási irányát a negatív saroktól a pozitív felé
elektronáram-iránynak vagy fizikai áramiránynak nevezzük
 Egyen és váltakozó áram jellemzése
 Egyenáram:
 Az áramot akkor nevezzük egyenáramnak, ha a töltéshordozók
állandó vagy változó áramerősséggel, de egy irányba haladnak.
 Váltakozó áram
 A váltakozó áram, olyan töltéshordozó áramlás, amelynek iránya
és áramerőssége a vizsgált időtartományban periodikusan
(rendszeresen ismétlődően) változik.
 Ha az áramerősség időbeli változást mutat, akkor változó áramról
beszélünk.
 A változó áramokon belül megkülönböztetjük a váltakozó
áramokat, amikor a vezetőben a töltések előre-hátra mozognak,
és előremozgáskor ugyanannyi töltés halad át a vezető
keresztmetszetén, mint visszafelé mozgáskor. Ilyenkor az átlagos
töltésmozgás nulla.
 A váltakozó áramok között is van egy csoport, ami külön nevet
kapott, ezek a váltóáramok. A váltóáramokban az áramerősség
időbeli változását egy különleges függvénnyel (sinus) írhatjuk le.
 Feszültség fogalma, mértékegysége.
 Azt az erőhatást, ami elmozdítja a villamos áramlást okozó
szabad elektronokat, feszültségnek (U) nevezzük és ez a
feszültség a töltések mozgatója. A feszültség mértékegysége a
volt [V].
 Egy elektromos áramkör két pontja között töltés vagy
potenciál különbség van, amit voltokban fejeznek ki, illetve
mérnek.
 Áramerősség fogalma, mértékegysége
 A vezető egységnyi keresztmetszetén időegység alatt
áthaladó szabad elektronok száma. A villamos áramlás egyik
jellemzője az áramerősség (I), mértékegysége az amper [A].
 Az áram (I) a vezeték keresztmetszetén időegység (t) alatt
áthaladó töltésmennyiség (Q):
 Ellenállás fogalma, mértékegysége.
 A villamos tér hatására sodródó elektronok mozgásuk közben ütköznek a helyhez kötött
atomokkal, miközben energiájuk egy részét azoknak leadják (az elektron lelassul, a kristály
energiája nő, hőmérséklete emelkedik).
 A vezetékeknek, a villamos áramlással szemben az anyagi minőségtől, mérettől
(keresztmetszet, hossz) függő akadályát a vezeték ellenállásának (R) nevezzük,
mértékegysége az ohm [Ώ].
 Ohm törvénye.
 Az egyszerű áramkörben a fogyasztót változtatható feszültségű áramforrás táplálja. A
fogyasztóra kapcsolt feszültség és rajta keresztülfolyó áramerősség között egyenes
arányosság van. A fogyasztók ellenállása viszont fordítottan aránylik az áramerősséghez.
A három mennyiség között fennálló kapcsolatot röviden így írjuk le:
 Elektromos munka:
 A villamos áram által végzett munka (W) nagysága függ a fogyasztóra kapcsolt
feszültségtől, áramerősségtől, valamint a munkavégzés idejétől:
 W = U . I . t [Wh = Wattóra]
 Elektromos teljesítmény.
 A teljesítmény itt is az időegység
W U I t
alatt végzett munka:
P= = = U I
 P= [Watt] P = t t
 Hatásfok:
 A hatásfok= a hasznosuló energia/ a befektetett energia
 Az elektromos áram veszélyei:
 Elektromos áram élettani hatásai az emberi szervezetre (izomgörcs, égési sérülés,
 trombózis, vérbontó hatás).
 Az áramütés súlyosságát az emberi testen átfolyó áram erősege határozza meg. A
kialakuló áram nagyságát, hatását befolyásolja:
 Az érintkező felület nagysága (Ezért NE viseljünk órát, nyakláncot vagy egyéb testékszert
magunkon munka közben=> nő az érintkező felület!)
 Az áram útja a testben (Az áramütés hatását fokozhatja az, hogy az áram létfontosságú
szerveken halad át, tüdő, szív...-)
 A bőr állapota és nedvessége
 Az áramütés ideje (A testrészeknek is van ellenállása, de ez kb 1-5 sec. alatt megszűnik)
 Az áram frekvenciája (A 15-100 Hz közötti áram veszélyes, halálos, a 100 kHz feletti
veszélytelen, mivel a test ionjai nem képesek felvenni a nagyfrekvenciás rezgést
 Az áthidalt feszültség
 Az áramütés váratlansága
 A lelkiállapot
 Alkoholos befolyásoltság
 Áramütés okozta sokk
 A súlyos áramütést szenvedett sérült gyakran eszméletét veszti,
esetleg a légzése is leállhat. Az áramütés helyén mély égési seb,
esetleg belső sérülés is kialakulhat. Áramütés után mindig kérjen
orvosi tanácsot, még az enyhébbnek látszó sérülések esetén is.
 A súlyos áramütés gyakran öntudatvesztést, súlyos égést okoz és
megállíthatja a légzést is. Ne nyúljon a sérűlthöz addig, amíg meg
nem győződött meg arról, hogy az elektromos érintkezés
megszakadt.
 Az áramerősség A szervezet reakciója
 0,5 - 2 mA bizsergés
 2 - 6 mA enyhe görcs
 6 - 10 mA fájdalmas görcs
 10 - 15 mA elengedési küszöb
 15 - 25 mA mellkasi görcs, légzésbénulás
 25 - 30 mA < szívbénulás, szívkamralebegés, halál
elektromos energiával működő gépek, szerkezetük,
működésük! Védelem az elektromos áram veszélyeitől
 Villanymotorok:
 Egyen- és váltóáramú
 Szinkron- és aszinkronmotorok
 A villanymotor olyan villamos gép, amely az elektromágneses
indukció elvén az elektromos áram energiáját mechanikus
energiává, általában forgó mozgássá alakítja.
 Működése: Ha egy mágneses térben elhelyezett tekercsbe
elektromos áramot vezetnek a benne kialakuló mágneses mező
kölcsönhatásba lép az állandó mágnesek közötti mágneses
mezővel és elfordítja a tekercset (a motor forgórészét).
 Egyenáramú gép
 Az egyenáramú gépek a villamos gépek egyenárammal működő
alaptípusát alkotják. Amennyiben a gép villamos energiát alakít
mechanikai energiává, úgy egyenáramú motornak nevezzük,
fordított esetben egyenáramú generátorról (dinamóról[1]) van szó.
Minden egyenáramú gép mindkét üzemállapotban képes
működni.
 Az egyenáramú gépek fajtái

 Az egyenáramú gépeket többféle szempont alapján lehet
csoportosítani.
 Pólusszám szerint:
 homo poláris (egypólusú)
 többpólusú
 Ezek felépítésükben és működésükben is alapvetően eltérőek.
 Gerjesztés szerint:
 Soros gerjesztésű
 Párhuzamos gerjesztésű
 Vegyes gerjesztésű
 Független gerjesztésű
Egyenáramú motor forgása
Egyenáramú motor elvi

A forgórész a kommutátorral Minden fél fordulatnál a stabil
felépítése és működése. Ha a
együtt forog, a kefék az helyzet elérésekor a
tekercsben áram folyik,
állórészhez rögzítettek, és a kommutátor megfordítja a
körülötte mágneses mező
kommutátor egymástól tekercsben folyó áram irányát,
létesül, amely igyekszik az
elszigetelt lemezein csúsznak. így a forgás folytatódik.
állórész mező irányába állni.
 Aszinkron gép
 Az aszinkron gép más néven indukciós motor a
legáltalánosabban használt, legegyszerűbb szerkezetű
villamos forgógép, s mint ilyen egy forgó és egy álló részből
tevődik össze. A gyakorlatban az egyik legelterjedtebb
villamos gép. Kisebb teljesítményre általában egyfázisú, míg
nagyobb teljesítmény esetében kizárólag háromfázisú
kivitelben készül.
 Legfontosabb jellemzői:
 Legegyszerűbb szerkezetű forgógép
 Egy- és háromfázisú változat is létezik (1 kW felett általában
háromfázisú kivitelt használnak)
 Legelterjedtebb, üzembiztos gép
 Motorként és generátorként is használható
 Hátránya: fordulatszám változtatás csak külön költséges
berendezéssel, vagy kialakítással biztosítható
 Üzemmódjai
 Motor üzem
 A villamos gép a betáplált villamos energiát forgási energiává
alakítja. Az aszinkron gép leggyakoribb üzemmódja.
 Generátor üzem
 A villamos gép a betáplált mechanikai energiát villamos
energiává alakítja (Például: villamos vontatásnál a lejtmenet). Az
aszinkron gép önmagában nem képes generátorként működni,
általában működő villamos hálózatra kapcsolva üzemeltetik. Ha
egy aszinkron gép tekercselésével párhuzamosan valamilyen
okból (általában fázisjavítás céljából) kondenzátorok vannak
kötve, akkor üzembe helyezés előtt szükséges ellenőrizni, hogy
kikapcsoláskor a készülék nem gerjed-e fel generátorüzembe.
 Ellenáramú féküzem
 A tengely forgása ellentétes az állórészben kialakuló mágneses
mező által meghatározott irányhoz képest. A villamos gép mind a
betáplált elektromos, mind a betáplált mechanikai munkát hővé
alakítja, ez tipikusan tranziens üzemállapot a forgásirányváltás
közben.
 Veszteségei
 Vasveszteség
 A vastestben hővé alakuló teljesítmény.
 Rézveszteség
 A tekercselés anyagától függetlenül rézveszteségnek hívjuk a villamos gép
tekercseléseiben (A kalickás forgórészű gépeknél a kalicka is tekercselésnek
számít) hővé alakuló teljesítményt.
 Súrlódási veszteség
 A csapágyakban, illetve az egyéb súrlódó elemekben (csúszógyűrű) hővé
alakuló teljesítmény.
 Az aszinkron motorok indítása
 Közvetlen indítás
 Kisebb teljesítményű motoroknál ez a szokásos megoldás.
 Y/Δ indítás
 Indításkor a motor tekercselését csillag kapcsolásba kapcsoljuk, majd a motor
elindítása után Δ-ba).
 Lágyindító berendezéssel
 Költséges, de jó megoldás, a motort inverteren (frekvenciaváltón) keresztül
táplálva a felfutás során elektronika biztosítja az optimális üzemállapotot.
 Transzformátor
 A transzformátor egy villamos gép, nyugvó szerkezet, amely a váltakozó
áramú villamos teljesítménynek feszültségét és áramerősségét alakítja át,
vagyis a villamos energiát más paraméterekkel rendelkező villamos
energiává alakítja.
 A villamos energiát az erőművekben váltóáramú generátorok termelik.
Ezek a generátorok 10,5-22 kV-os feszültséget állítanak elő. Az
erőműveket általában lakott területtől távol helyezik el, tehát a termelt
energiát nagyobb távolságra kell szállítani. A szállítás távvezetéken
történik. A gazdaságos működtetés és a szállítás közbeni veszteség
minimalizálása érdekében az energiaátviteli feszültség nagyobb átviteli
távolságok esetén 120, 220 kV, a nemzetközi együttműködési
rendszerben 400 kV. Gazdaságossági megfontolásokból a
transzformátorok feszültségét folyamatosan emelik. Már hazánkban is
rendszerben állnak 400-750 kV-os transzformátorok. Mivel a felhasználó
nagyipari motorok feszültsége 3,6 és 10 kV közötti, a 150 kW alatti
teljesítményű, kisebb ipari motorok feszültsége általában már csak 400 V,
a háztartási fogyasztóké pedig 230 V, ezért az erőműveknél a villamos
energia feszültségét először meg kell növelni. Az energiaátvitel ezen a
megnövelt feszültségen történik, a fogyasztóknál pedig a feszültséget
csökkenteni kell – tehát az erőműnél feltranszformálják a feszültséget, a
fogyasztóknál letranszformálják.
 Transzformátor tekercseinek, vasmagjának, házának alakja,

anyaga és egyéb jellemzői.
 Feszültség- és áramerősség-érték változtatásának módja a

transzformátorok segítségével.
 A szekunder feszültség tehát a primer feszültségtől és a két
tekercs menetszámának arányától függ.
 Az elektromos berendezések egy részét (játékok tápegységei,
telefon adapterek, hegesztő transzformátorok, forrasztópáka
stb.) a balesetveszély elkerülése érdekében a hálózati
feszültségnél kisebb feszültséggel működtetjük (6-42V). Ilyenkor
a menetszámok megfelelő megválasztásával a feszültséget
letranszformáljuk.
 Lég- és folyadékhűtéses transzformátorok
 Villamos berendezések védettségi fokozata

 Valamely villamos berendezés védettségi fokozatát a
következőképpen jelölik: IP xy. Ahol az x (1-től 6-ig): kézzel
érinthetőség, illetve szilárdtestek, és porbehatolás elleni
védettségi fokát adja meg. Pl.0 nincs védelem, 6 teljes
védelem érintés és por behatolás ellen
 y (1-től 8-ig): vízbehatolás elleni védettséget jelenti. Pl. 0 nincs
védelem, 8 tartósan vízben tartható (búvárszivattyú IP68)
 Áram-védőkapcsoló
 különféle hibaáram-érzékenységre (30, 100, 300 mA)
 A villanymotorok túlterhelés elleni védelme,biztonságos indítás
megoldásai.
 mágnes kapcsoló
 Hõrelék
IP VÉDELEM
Víz elleni védettségi fokozatok:

 IP…1 Védettség függőlegesen hulló vízcseppek
ellen
 IP…2 Védettség 15o-nál nem nagyobb szögben
hulló vízcseppek ellen
 IP…3 Védettség permetszerű víz ellen
 IP…4 Védettség bármely irányból fröccsenő víz
ellen
 IP…5 Védettség sugárszerűen ömlő víz ellen
 IP…6 Védettség tengeri hajó fedélzeti vizei ellen
 IP…7 Védettség rövid ideig tartó vízbemerítéskor
 IP…8 Védettség tartós vízbemerítés esetén
akkumulátorfajták, jellemzői, savas akkumulátorok
felépítése, jellemző értékei, a töltés folyamata,
karbantartási teendői gépkezelőnek.
 Akkumulátorok fajtái, alkalmazási területeik
 Fajtái
 Savas akkumulátorok
 A gépkocsikban ún. savas ólomakkumulátorokat alkalmaznak, melyek
névleges cellafeszültsége 2V. Az általánosan használt 12 V-os akkumulátor 6
darab, sorosan kapcsolt cellát tartalmaz.
 Lúgos akkumulátorok
 A legismertebbek a nikkel-kadmium, a nikkel-vas és a cink-ezüst
akkumulátorok, de léteznek egyéb elektródarendszerű akkumulátorok is.
 A lúgos cellák feszültsége 1,2 V, kisebb, mint az ólomakkumulátoroké, ezért
egy adott kapocsfeszültségű akkumulátorhoz több sorba kapcsolt cellára van
szükség.
 Előnyük az ólomakkumulátorokkal szemben: például nagyobb a fajlagos
energiatároló képességük, hosszabb élettartamúak, üzembe helyezésük
egyszerűbb, a túltöltés és az elégtelen töltés, ill. a mélykisütés kevésbé károsítja
őket, mechanikai szilárdságuk nagyobb.
 Hátrányuk: előállítási költségük 3-4-szer nagyobb, mint az
ólomakkumulátoroké. Az elektrolitot az üzemelési körülményektől függően
legalább évente egyszer ki kell cserélni, mert a levegő szén-dioxid tartalma az
elektrolitot tönkreteszi. Gépjárműveken való alkalmazás szempontjából
hátrányos az a tulajdonságuk, hogy a töltési és a kisütési feszültség között
nagyobb a különbség, mint az ólom akkumulátorokná
 A felhasználási szempontok alapján lehetnek:
 indítóakkumulátor,
 illetve a ciklikus akkumulátorok, melyek kategóriái:
 vontatási vagy járműhajtó akkumulátor,
 helyhez kötött vagy ipari felhasználású akkumulátor,
 vezeték nélküli készülékek akkumulátorai.
 Az indító akkumulátort arra tervezték, hogy rövid idejű, de
nagy áram leadására legyen képes (pl. önindító). Az ilyen
akkumulátorok ólomlemezei vékonyabbak és az anyagi
összetételük is eltérő a ciklikus akkumulátorokétól.
 A ciklikus akkumulátor kevésbé képes rövididejű nagy áramok
leadására, viszont sokkal jobban bírja a huzamosabb
kisütést/feltöltést. A ciklikus akkumulátorok lemezei
vastagabbak és az akku képes túlélni többszöri akku
mélykisütést is. Az indító akkumulátorokat nem lehet ciklikus
akkumulátoroknak szánt feladatokra alkalmazni.
 Akkumulátor részei, felépítése.
Az akkumulátorok fejlesztésénél a cél: minél nagyobb
kapacitás mellett minél kisebb méret és tömeg - vagy
tudományosabban: minél nagyobb energiasűrűség.
 Felépítés szerint a csoportosítva:
 Ólom vagy savas akkumulátor
 Oxigén rekombinációs, zárt ólomakkumulátorok
 Nikkel-kadmium akkumulátor
 Nikkel metál-hidrid (NiMH) akkumulátorok
 Lítium-ion akkumulátor (Li-ion)
 Lítium-polimer (Li-polymer) akkumulátor
A gépjárművek indítóakkumulátorai kivétel nélkül kénsavat
tartalmazó ólomakkumulátorok. Három aktív anyag játszik
szerepet a savas ólomakkumulátor működésében:
 a fém ólom (Pb), amely működéskor a negatív elektród,
ólomrácsra rákent szivacsos fém ólomlemez formájában,
 az ólomdioxid (PbO2), amely működéskor a pozitív elektród,
villamosan vezető ólomrácsra rákent szivacsos lemez
formájában,
 az ún. elektrolitként is szolgáló kénsav (H2SO4), amely a
lemezeket körbeveszi és azok pórusait is kitölti.
 Minden akkumulátor alapegysége az ún. akkumulátorcella,
amelyben két különböző anyagú elektróda meghatározott
összetételű folyadékba (elektrolitba) merül.
Feltöltött állapotban az elektródák között villamos feszültség van.
Ólomakkumulátoroknál a pozitív elektróda aktív anyaga ólom-
oxid (PbO2), a negatív elektródáé a tiszta ólom (Pb), az elektrolit
pedig desztillált vízzel hígított kénsav.
Az elektrolitba tehát két elektród merül, ebben az állapotban
azonban még nem képes az akkumulátor feszültségforrásként
működni. Ezért az elektródokra feszültségforrást kapcsolunk,
melynek hatására áram folyik át az akkumulátoron, (az áram
nem bele, hanem átfolyik az akkumulátoron). Ezt a folyamatot az
akkumulátor töltésének nevezzük.
 Egy üzemelő cella feszültsége névlegesen 2 volt. Ezekből a
cellakötegekből, azok sorba kötésével épül fel az akkumulátor
telep. A leggyakoribb a 3, illetve 6 db sorba kötött cellából álló 6
V és 12 V névleges feszültségű telep. A magyarországi
hőmérsékleti viszonyok között az üzemelő akkumulátor feltöltött
állapotában a kénsav sűrűsége 1,28 kg/liter. Egy teljesen kisütött
ólomakkumulátor elektrolitjának a sűrűsége 1,1 kg/liter érték alá is
csökkenhet, aminek a fagyáspontja -12, -14 C°.
 Az akkumulátor kapacitása:
 Az akkumulátor tároló képességét kapacitásnak nevezzük. Az
akkumulátor kapacitása megmutatja, hogy 20 órai kisütés
alatt milyen áramerősség leadására képes
 Akkumulátorok töltési folyamata, biztonsági előírásai
 A kisütés során az akkumulátor + és – lemezei között lévő
kénsav-víz keverékéből a lemezeken ólomszulfát keletkezik és
közben elektromos energia szabadul fel. A felszabadult
energia közben az elektrolitban víz keletkezik.
 A töltés során elektromos energiát vezetünk az
akkumulátorba, melynek hatására a + lemezen található
ólomszulfát – ólomoxiddá, míg a – lemezen lévő ólomszulfát –
színtiszta ólommá alakul át. Az elektrolitban lévő víz pedig a
felszabaduló anyagok hatására kénsavvá alakul át.
 Az akkumulátor töltése:
 Normáltöltés:
 Az akkumulátor normál töltésén a kapacitása 10-ed részének
megfelelő árammal való töltését értjük. Kapacitás / 10 =
töltőáram Pl.: 160/10ó = Aó 16 A
 Gyorstöltés:
 Az akkumulátor normáltöltéskor alkalmazott töltőáramának az
5-10-szeresére való töltés. Kapacitás / 10 x 5 = gyors töltőáram
kb. fél óra alatt feltölthető, gázképződésre ügyelni kell
(rongálhatja az akkumulátort)
 Csepptöltés:
 a normáláram 0,1-szeresére való töltés. Tárolt akkumulátorok
regenerálására.
AKKUMULÁTORFAJTÁK, JELLEMZŐI, SAVAS
AKKUMULÁTOROK FELÉPÍTÉSE, JELLEMZŐ ÉRTÉKEI, A TÖLTÉS
FOLYAMATA, KARBANTARTÁSI TEENDŐI GÉPKEZELŐNEK.
 A biztonsági előírásai
 A töltés során hidrogén fejlődik és tűz és robbanás veszélyes
kőzeg alakulhat ki. Dohányzás nyílt láng használata tilos.
 Karbantartási teendők
 Az akkumulátor karbantartása fontos feladat. Az akkumulátor
külső műanyag burkolatát célszerű időnként szódabikarbonát
és víz elegyével áttörölni (néhány evőkanálnyi fél liter vízbe). A
kábel csatlakozásoknak tisztának és jól meghúzottnak kell
lennie. A karbantartást igénylő akkumulátorban ellenőrizni kell
az elektrolit-szintet, nyári, forró időszakban gyakrabban. Az
elektrolit fedje el a lemezek legfelső részét kb. 1-1,5 cm-rel. Ha
után kell tölteni, mindig használjon desztillált vizet (tömény
kénsav vagy csapvíz használata tilos). Sokan nem tudják, hogy
az akkumulátorból kiszabaduló gázok a kábel és a saru
fémrészeire lecsapódva korróziót okoznak. Ezért célszerű
ezeket a fémrészeket szilikonzsírral vagy savmentes zsírral
bevonni.
a forgómozgás átszármaztatása, az egyes hajtási módok
(szíj-, lánc-, fogaskerék stb.) jellemzői, felépítése
 Erőátviteli mechanizmusok
 A meghajtómotor és a gép munkaeszköze, munkavégző
szerve között a kapcsolatot célszerűen kialakított szerkezetek,
erőátviteli mechanizmusok biztosítják, melyek az erőátvitel
mellett annak műszaki jellemzőit is módosíthatják.
 Dörzshajtás
 Ha két párhuzamos tengely egymáshoz elég közel esik, akkor
a forgást és a teljesítményt az egyik tengelyről a másikra úgy
vihetjük át, hogy a tengelyre szerelt tárcsákat megfelelő
nagyságú nyomóerővel (Fny) egymásnak szorítjuk
 Szíjhajtás
 A végtelenített elemű súrlódásos hajtás. Elemei: az ékszíj, ékszíjtárcsa. Az
ékszíj a tárcsában megmunkált hasonló profilú horonyba ékelődik, a
felfekvés mindig az ékszíj oldallapján történik
 A szabványban l0 és h0 méreten kívül az ékszíj hosszát is megadják.
 A korszerű technikában a korlátozott élettartamú és karbantartásra
érzékeny ékszíjhajtások helyett egyre gyakrabban használnak fogazott
hajtószíjakat, melyeknél a teljesítmény átvitelt a bordázott tengelyek
hornyaiba illeszkedő hajtószíj-bordák biztosítják.
 Jellemzői:
 • csendes járás
 • nincs karbantartási igény
 • csúszás lép fel
 • fezsités miatt a tengelyek plusz terhelést kapnak
 Lánchajtás
 A végtelenített hajtások másik formája a lánchajtás, amely
nagy tengelytávolságok esetén célszerű alkalmazni.
 Jellemzői:
 csúszás nem jön létre, elő kell feszíteni,
 korlátozott rugalmassággal rendelkezik,
 viszonylag zajos és drága megoldás.
 karbantartási igény van
 Típusai:
 görgős lánc
 szemes lánc
 Fogaskerékhajtás
 Kis tengelytávolságok vagy nagy erőhatások esetén
fogaskerékhajtást célszerű alkalmazni. Az ilyen hajtásnál
csúszás nem lehetséges, mivel a kapcsolódó fogaskerekek
fogprofiljai osztókörükön érintkezve viszik át a
forgatónyomatékot.
 Például a belső égésű motor szelepvezérlő tengelye és a
gyújtást vezérlő elosztó meghajtó tengelye valamint a
forgattyús mechanizmus főtengelye közötti fogaskerék-
kapcsolatokban nem képzelhető el csúszás vagy eltérés a
beállított helyzettől, mivel a motor működése akkor lehetetlen.
 A profil kialakítása lehet:

 egyenes,
 ferde,
 ívelt,
 hipoid profil.
 A fogaskereket általában zárt házban helyezik el, amit
hajtóműháznak nevezünk. A ház egyben olajtartály is, ami
nemcsak a kenés biztosítása, hanem a zaj csökkentése miatt is
célszerű.
GÉPSZERKEZETTAN
GÉPSZERKEZETTAN
 Hajtások, hajtóművek: feladatuk mozgásátvitel
a belső égésű motorok általános felépítése, négyütemű
dízelmotorok működési elve, a gázolaj, üzemanyag-ellátó
rendszerek a dízelmotoroknál
 Belsőégésű motorok csoportosítása felhasznált üzemanyag,

hűtési mód, ütemek száma stb. szerint.
 Működési elv szerint:
 Négyütemű motor (i=4). Egy munkafolyamatot négy ütemben,
a főtengely két körülfordulása alatt valósít meg.
 Kétütemű motor (i=2). Egy munkafolyamatot két ütemben, a
főtengely egy körülfordulása alatt valósít meg.
 A friss töltet bejutásának módja szerint:
 Szívómotor. A motorba a friss töltet (levegő, levegő-
hajtóanyag keverék) csak a dugattyúmozgás által keltett
szívóhatásra áramlik be a környezetből a motor munkaterébe
(vagy forgattyús házába).
 Belsőégésű motorok csoportosítása felhasznált üzemanyag,

hűtési mód, ütemek száma stb. szerint.
 Feltöltött motor. Feltöltöttnek nevezzük a motort, ha a friss
töltet sűrűségét megnövelik a szívómotor munkaterébe bejutó
gáztöltet sűrűségéhez képest. 0,16 MPa töltőnyomásig
feltöltöttnek nevezzük a motort, ennél magasabb nyomás
esetén túltöltöttnek.
 A keverékképzés módja szerint:
 Külső keverékképzésű motor. Olyan motor, amelyben a
keverékképzés túlnyomóan a munkatéren kívül
(karburátorban, szívócsőben) történik.
 Belső keverékképzésű motorok esetében a hajtóanyag-levegő
keverék létrehozása a munkatérben történik. A belső
keverékképzésű motorok a dízelmotorok.
 A felhasznált hajtóanyag (tüzelőanyag) szerint:

 benzinmotor („Otto-motor”),
 dízelmotor (gázolajmotor),
 gázmotor (független attól, hogy a tartályban milyen
halmazállapotú a hajtóanyag, de normál állapotban
gáznemű.),
 átváltható motor (kétféle hajtóanyaggal is működtethető
motor, amely megszakítás nélkül kapcsolható át egyik
hajtóanyagról a másikra),
 kettős (vegyes) hajtóanyagú motor (olyan motor, amelyben
egyidejűleg két különböző halmazállapotú (pl. gáz és
folyadék) hajtóanyagot használnak fel).
 A gyújtás jellege szerint:
 Kompresszió gyújtású motor, ha a hőmérséklet a sűrítés
következtében a hajtóanyag gyulladási hőmérséklete fölé
nőtt, öngyulladás következtében valósul meg.
 Külső gyújtású (szikragyújtású) a motor, ha az égés
megindításához szükséges energiát valamilyen külső szerkezet
szolgáltatja (pl. villamos gyújtás).
 A munkatér nyitása és zárása, illetve annak vezérlése szerint:
 Szelepes motor, amelynél a gáztöltet cseréjére szolgáló
csatornákat szelepek nyitják és zárják. A zárás általában
rugóerővel történik.
 Résvezérlésű motor. Olyan motor, amelyben a munkaközeg
be- és kiáramló nyílásának nyitását és zárását a motor
dugattyúja vagy egy külön forgó alkatrész (pl. forgó tárcsa)
végzi.
 A hűtés módja szerint:

 léghűtés,
 folyadékhűtés
 termoszifonos,
 szivattyús
 Motorok főbb részei, kialakításuk, anyaguk.

 A motor fontosabb szerkezeti elemének három egysége
 a motortömb,
 a forgattyús hajtómű, és
 a vezérmű.
 A működéshez szükséges további egységek:
 hűtőrendszer,
 kenőrendszer,
 tüzelőanyag-ellátó rendszer és
 elektromos rendszer.
GÉPSZERKEZETTAN
1 – hengerfej
2 – hengertömb (blokk)
 3 – víztér
4 – dugattyú
 5 – dugattyúcsapszeg
6 – hajtókar
7 – forgattyús tengely
8 – vezérmű tengely
9 – emelőtőke
10 – emelőrúd
11 – himba
12 – hézagállító
13 – szelep
14 – szelepfedél
15 – olajteknő
16 – gyújtógyertya (Ottó),
porlasztó (Diesel)
A motor ütemei
Szívás Sűrítés Befecskendezés Terjeszkedés Kipufogás

 A dízelmotorok működési elve
 A dízelmotor üzemanyaga a gázolaj. Dízelmotoroknál a kompresszió-
viszonyszám nagyobb, mivel a keveréket az üzemanyag kompresszió-
tűrésének felső határáig, az öngyulladásig sűrítjük össze.
 Amennyiben az öngyulladás nem a kellő időpontban – nem a dugattyú
felső holtponti helyzetében – következik be, akkor a dízelmotor
üzemképtelen. Ez az oka annak, hogy a dízelmotor hideg állapotban
nehezebben indul.
 A dízelmotor ezért nagyon kényes a befecskendezés (töltés) kezdetére és
a porlasztás minőségére (homogenitására).
 Az állandó öngyulladási hőmérsékleten való üzemelés miatt a
dízelmotorok intenzívebb hűtést, jobb hőelvezetést igényelnek.
 Az öngyulladási időigény és a nagyobb tömegerő miatt a dízelmotorok
alacsonyabb fordulatszám elérésére képesek, viszont jobb a hatásfokuk
(energia átalakító képességük) és ebből eredően a fajlagos üzemanyag-
fogyasztásuk. Tehát ebből a szempontból gazdaságosabbak, de
bonyolultabb és drágább előállítású az üzemanyag-ellátó,
befecskendező rendszerük.
 A dízelmotorok belső keverékképzésű motorok, mivel a

dízelmotor tiszta levegőt szív be a hengertérbe és ehhez
pótlólag fecskendezi be az üzemanyagot. Tehát az ön
gyulladni képes keveréknek a hengertéren belül kell
kialakulnia. A dízelmotorra jellemző még a hőfelesleg. Minél
jobb a motor hőfelesleg tényezője, annál tökéletesebb az
égés a hengertérben.
 Ha a dízelmotor nagy hőfelesleggel üzemel, nemcsak az égés
lesz tökéletesebb, hanem csökken az öngyulladási késedelem
is, ezért a dízelmotor befecskendezési helyzetét (előtöltését)
csak optimális üzemi hőmérsékleten lehet szabályozni.
 Ahhoz, hogy a hengertérben tökéletes égés menjen végbe,
már a dugattyú felső holtpontra való érkezése előtt néhány
löketszázalékkal a befecskendezésnek meg kell történnie.
Hengerenként azonos módon történő beszabályozás csak
szakműhelyben, megfelelő segédeszközökkel lehetséges.
 A gázolaj jellemzői, a cetánszám meghatározása
 A gázolajat gázolaj-frakció alkotja, melyet a kőolaj desztillációja
(mind atmoszférikus-, mind vákuum desztilláció) során nyernek.
Kéntartalmát hidrogénezéssel csökkentik. Összetételét, kémiai,
fizikai jellemzőit formulázással, adalékolással a kívánalmaknak
megfelelően módosítják.
 Felhasználás szempontjából fontosabb tulajdonságai
 viszkozitása
 sűrűsége
 felületi feszültsége
 kenőképessége
 égéshője, fűtőértéke
 molekulastruktúrája
 illékonysága, párolgáshője
 A legalapvetőbb követelmények a gázolajjal szemben

 megfelelő öngyulladási hajlammal rendelkezzen
 alacsony hőmérsékleten is szivattyúzható legyen
 ne okozzon lerakódást a motorban
 ne legyen korrozív tulajdonsága
 megfelelő kenőképességgel rendelkezzen
 jól porlasztható legyen
 Legfontosabb tulajdonságai
 A gázolaj lobbanáspontja 60 °C felett van.. A gyulladási
hőmérséklete 420-450 °C, ezért a dízelmotorokban kialakult
magas, 550-600 °C hatására öngyulladással ég el.
cetánszám
 A gázolaj talán legfontosabb jellemzője a cetánszám, amely
az öngyulladási hajlam legfőbb mutatója. Értéke a gázolaj
kémiai összetételétől függ. Adott gázolaj cetánszámát egy
etalon tüzelőanyaggal, szabványmotoron történő
összehasonlítás alapján határozzák meg.
 Dízelmotor tüzelőanyag-ellátó rendszerének áttekintő vázlata
 1.üzemanyag tartály, 2.4.6.alacsony nyomású üzemanyag
vezeték, 3tápszivattyú, 5.üzemanyag szűrő, 7.fejszelep, 8.
adagoló, 9.magasnyomású üzemanyag
vezeték,10.porlassztó, 11. résolaj vezeték.
a négyütemű Otto-motorok működési elve! üzemanyag-
ellátó rendszerek a benzines motorok esetén, a benzin és
az autógáz, a gázüzemű motorok.
 külső keverék képzés

 légfelesleg tényező Az üzemanyag-levegő keverék aránya
ebben az esetben 1:15
 A karburátoros rendszer felépítése, elemei:
 tüzelőanyag-tartály,
 csővezetékek,
 tüzelőanyag-szűrő,
 tüzelőanyag tápszivattyú,
 karburátor (porlasztó).
 Az oktánszám pontos meghatározása: a benzin

kopogástűrésére szolgáló mérőszám, amely a motorbenzinek
vegyi összetétele mellett a legfontosabb égés minőségi
mutatószám.
 A mérendő benzin izooktánból (izooktán-C8H18) és n-
heptánból (C7H16) komponált keverékkel hasonlítják össze.
 A mérendő benzinnel kompressziótűrés szempontjából azonos
tulajdonságokkal rendelkező keverék térfogatszázalékban
megadott izooktán tartalmát nevezzük a benzin
oktánszámának.
 Az oktánszámot úgynevezett oktánszámmérő-motorban
határozhatjuk meg.
gázüzemű motor sajátos berendezései

1 – gáztartály, 2 – biztonsági szelep, 3 –
szintjelző műszer, 4 – biztonsági szelep,
5 – indítógomb, 6 – mágnes kapcsoló, 7
– párologtató, 8 – porlasztó, 9 – motor,
10 – gyújtáskapcsoló
A belső égésű motorok hűtő-, kenő- és szűrőrendszerei,
anyagok ezekben a rendszerekben. a gépkezelő teendői
az egyes rendszerekkel
 A motorok hűtése
 A motorüzem során a nagymérvű felmelegedés káros lehet, mert
a kenőolaj elég és a hő tágulástól megszorulnak az alkatrészek. A
motorra azonban káros lehet az alacsony hőmérséklet is. A hideg
motorban ugyanis a tüzelőanyag lecsapódik a hengerfalra,
ezáltal a létrejövő hőmennyiségből kevesebb jut mechanikai
munkára.
 A hűtés feladata az égési folyamat által felmelegített alkatrészek
(dugattyú, henger, hengerfej, kipufogógázzal működő
turbófeltöltő) és a motorolaj veszteséghőjének elvezetése a
környező levegőbe.
 Szerkezeti anyagok és a kenőolaj korlátozott hőállósága miatt a
hőt el kell vezetni. Ezzel a tüzelőanyag elégésekor felszabaduló
hőenergia 25-30 %-a a jármű hajtása szempontjából elvész.
 Hűtési módok, hűtőközegek

 A hűtés feladata a motorra káros hőmennyiség elvezetésével
olyan üzemi hőmérséklet (80 … 90 °C) biztosítása, amely a
motor működéséhez legkedvezőbb és leggazdaságosabb.
 A motorokon alkalmazott hűtési módok:
 léghűtés,
 folyadékhűtés.
 Léghűtés
 A léghűtés során a motor alkatrészei a felesleges hőt
közvetlenül a körülötte áramló környezeti levegőnek adják át.
A hengereket és a hengerfejeket a jó hővezetésük végett
általában könnyűfém ötvözetekből öntik. A jobb hőátadás
elérésére hatásos hűtőfelületet hűtőbordákkal növelik. A
fekete hűtőbordák kisugárzása nagyobb.
 Az alkalmazott léghűtési módok:
 menetszél hűtés,
 ventilátoros hűtés.
 Menetszél hűtés
 A léthűtés legegyszerűbb módszere, amelyet általában
motorkerékpárokon alkalmaz-nak, mert a nem burkolt motorokat
közvetlenül éri a levegő. A lehető legjobb hűtés érdekében a
hengeren, a hengerfejen és gyakran a motorházon is hűtőbordák
vannak. A menetszéllel való hűtés azonban nem egyenletes, mert
nagymértékben függ a haladási sebességtől és a levegő
hőmérsékletétől.
 A ventilátoros léghűtés
 Ez a hűtési mód burkolt motorok kielégítő kényszerhűtését teszi
lehetővé. Így ezek munkagépekbe, autókba és
tehergépkocsikba is beszerelhetők. A turbinás (levegőfúvós)
léghűtésnél a levegőfúvó által szállított hűtőlevegőt lemezekkel,
csövekkel irányítják a hengerekre. Különösen többhengeres soros
motorok esetében fontos, hogy a leghátsó henger is kapjon
elegendő hűtőlevegőt.
 A folyadékhűtés (vízhűtés)
 A folyadékhűtéses rendszerrel működő motorok hengertömbje és
hengerfeje kettősfalú. A két fal közötti teret hűtőfolyadék pl. víz
tölti ki és kialakításuk olyan, hogy hűtőfolyadék-kör jön létre a
működés során.
 Ami alapján az alkalmazott hűtőrendszerek lehetnek:
 termo szifonos és
 szivattyús kialakításúak.
 Termo szifonos hűtés
 A motor hűtőfolyadék két helyen, alul és felül csővezetékekkel
kapcsolódik a hűtőhöz. A motor vízterében felmelegszik a
hűtőfolyadék, a hűtőben lehűl. A hűtést elősegíti a motor által
hajtott ventilátor, amely levegőt szív keresztül a hűtőn. A hűtő és a
motor hűtőtere közötti cirkuláció azon a fizikai jelenségen
alapszik, hogy a melegebb folyadék könnyebb mint a hideg. Ez a
fajsúly különbség a hajtóerő, amely a hűtőfolyadékot állandó
körforgásban tartja.
 A motor hűtőfolyadék két helyen, alul és felül csővezetékekkel

kapcsolódik a hűtőhöz. A motor vízterében felmelegszik a
hűtőfolyadék, a hűtőben lehűl. A hűtést elősegíti a motor által
hajtott ventilátor, amely levegőt szív keresztül a hűtőn. A hűtő
és a motor hűtőtere közötti cirkuláció azon a fizikai jelenségen
alapszik, hogy a melegebb folyadék könnyebb mint a hideg.
Ez a fajsúly különbség a hajtóerő, amely a hűtőfolyadékot
állandó körforgásban tartja.
 A hűtőfolyadék körforgása csak akkor lehetséges, ha a
hűtőteret teljesen feltöltöttük. Ellenkező esetben körforgás
nincs, a folyadék felforr és a motor rövid idő alatt túlmelegszik.
 A szivattyús folyadék (víz) hűtés

 A szivattyús folyadék abban különbözik a termo szifonos
folyadékhűtéstől, hogy a hűtőfolyadékot szivattyú segítségével
cirkuláltatjuk.A hűtőrendszer vizét a vízszivattyú tartja állandó
körforgásban. Előnye a termo szifonos vízhűtéssel szemben, hogy
a víz keringési sebessége nagyobb, ezért hatásosabb hűtést
biztosít. További előnye, hogy kisebb a hűtő, kevesebb a vízigény
és vékonyabb összekötőcsövek is megfelelnek. A hűtővíz
körforgása akkor is létrejön, ha a víz szintje kissé alacsonyabb,
mint a felső összekötőcső torkolata, mert a szivattyú a vizet
átemeli.
 A vízszivattyú rendszerint centrifugál szivattyú. Lapátjai lehetnek
egyenesek, forgásirányban előrehajlók vagy hátrahajlók. A víz
középen, a tengelynél áramlik a szivattyúházba, amelyből a
kerület mentén érintőlegesen távozik.
Gépek hűtése
 A hűtőberendezések karbantartása
 A hűtőrendszer rendellenes működését okozhatják:
 laza vagy szakadt ékszíj,
 a ventillátor meghibásodott,
 kilyukadt a termosztát vagy beszorult a szelepe,
 alacsony a hűtővíz szintje,
 hibás a vízszivattyú,
 a gumicsővezetékek hibásak,
 a hűtő eltömődött, elvízkövesedett,
 zárva felejtették a hűtőtakarót.
 A motorok kenőrendszerének főbb feladatai
 megmunkálásával, csúszó- vagy gördülő csapágyazással,
valamint a felületek kenésével.
Megkülönböztetünk:
 száraz súrlódást,
 folyadéksúrlódást és a
 kettő közötti átmenetet képező fél folyadék súrlódást.
 A velük szemben támasztott követelmények a következők:
Kenőolajok
 jó viszkozitás
 alacsony dermedéspont
 ne habosodjon
 kevés szilárd terméket tartalmazón
 ne okozón koroziót
 A motor kenésrendszerének felépítése

 A szivattyús nyomóolajozás
 Az olajszűrő
 A kenőolaj szűrésére alkalmazott szűrőtípusok:
 • a fésűszűrő,
 • a szitabetétes szűrő,
 • a finomszűrő,
 • a cserélhető szűrő,
 • a szabadsugaras centrifugál szűrő.
 Nyomásjelzők
 A kenőrendszer karbantartása
Gépek kenése
nyomófolyadékok a hidraulikus szerkezetekben jen a
hidraulikus rendszer energiaellátó része, ezek rajzi jelölése
 Víz, emulzió és a hidraulika olajok előnyös és hátrányos

tulajdonságai:
 víz. Számos tulajdonsága szól felhasználása ellen: erősen
hőmérsékletfüggő, korrózív tulajdonságok, rossz kenőképesség
 A hidraulikafolyadékkal szemben támasztott követelmények a
következők
 az energiaátvitel,
 mozgó alkatrészek kenése,
 hőelvezetés,
 A hidraulikafolyadékkal szemben támasztott követelmények a

következők
 vegyileg semleges hatás,
 víztaszító képesség,
 légelnyelés-mentesség,
 egészségkárosító hatás nem lehet,
 mechanikai szennyeződésektől mentes,
 a dermedéspontja minél alacsonyabb,
 a viszkozitási hányadosa minél kisebb legyen
 A hidraulikafolyadék összetevői
 A hidraulikaolaj alapolajból (ásványi olaj finomítvány) és
adalékokból áll.
 Az alapolajhoz hozzáadott kismennyiségű adalékok állítják be
az olaj kívánatos tulajdonságait, mint pl.:
 az olaj habosodását csökkentő habzásgátló,
 a kenési tulajdonságot javító kopáscsökkentő,
 az olaj elhasználódását (öregedését) mérséklő oxidáció gátló
vagy a
 fémekkel szembeni kémiai tulajdonságot javító korrózió gátló
adalékok.
 Mit kell értenünk a viszkozitás kifejezés alatt? Több meghatározással is

találkozhatunk, de a legkifejezőbb a: folyadék belső súrlódása,
egyszerűbben fogalmazva a folyadék folyékonysága.
 Hidraulika olajok emberre és környezetre veszélyes tulajdonságai:
 A hidraulika olajok embere veszélyes tulajdonságai az olajra vonatkozó
biztonsági adatlapon kötelezően fel vannak tüntetve. Pl. MOL Hydro HME
68 prémium hidraulikaolajnál a következő:
 „ A biztonsági adatlap 3. pontjában előforduló R-, H-mondat(ok), és a
Vesz. oszt. és kategória
 teljes szövege:
 R 38 Bőrizgató hatású.
 R 41 Súlyos szemkárosodást okozhat.
 R 50/53 Nagyon mérgező a vízi szervezetekre, a vízi környezetben
hosszantartó
 károsodást okozhat.
 R 51/53 Mérgező a vízi szervezetekre, a vízi környezetben hosszantartó
 károsodást okozhat.
 H304 Lenyelve és a légutakba kerülve halálos lehet.
 Környezetvédelem.
 A hidraulika olaj veszélyes anyagok a fáradt olaj veszélyes
hulladékok kategóriájába tartozik. Ennek megfelelően az
ezekre az anyagokra vonatkozó jogszabályokat szigorúan be
kell tartani.
 Tartályok anyaga, kialakítása, részei.
 A tartály elsődleges feladata, hogy a hidraulikus rendszerben
a szennyeződések elől elzárva mindenkor megfelelő
mennyiségű munkafolyadék álljon rendelkezésre. Másodlagos
feladata a hulladék hő elvezetése, erre akkor kerül sor, ha a
rendszerbe nem építettek külön hűtőt.
 Szivattyúk fajtái felépítésük, működésük.

 A hidraulikus berendezés szivattyúja a hajtómotor mechanikus
energiáját hidraulikus energiává alakítja át. A szivattyú az
általa beszívott olajat a vezetékrendszerbe továbbítja.
 Hidraulika szivattyúk feladata a mechanikai energiát
hidraulikussá, a forgatónyomatékot nyomássá, a
fordulatszámot pedig térfogatárammá alakítsák
 A szivattyúk működési elv szerinti csoportosítása :
 állandó és változtatható térfogatúak,
 egy-, illetve két irány. áramlású
 Szivattyúk fajtái felépítésük, működésük.

 Csoportosításuk felépítésük szerint
 forgó energia átalakítók
 fogaskerekes,
 csavarorsós,
 lapátos.
 dugattyús energia átalakítók
 soros dugattyús,
 radiál dugattyús,
 axiál dugattyús.
 Csővezetékek, tömlők jellemzői.

 A hidraulikus rendszer különböző elemeit csővezetékekkel kötik
össze. Ezek lehetnek merev vagy hajlékony csövek. A
munkagép mozgó egységei közötti hidraulikus kapcsolatot a
tömlők biztosítják,.az összekapcsolásához automatikusan
záródó gyorskapcsolókat alkalmaznak. Összekapcsolt
állapotban a golyósorok kiemelik egymást a fészekből, és utat
engednek a folyadékáramlásnak. Szétkapcsolást követően a
golyókat rugóerő feszíti a fészekre, ezzel megakadályozva a
folyadék szivárgását, illetve szennyezőanyagnak a hidraulikus
rendszerbe kerülését.
 A tömlő szerkezete:
 belső tömlő szintetikus gumi
 betét fémszövet illetve textil
 kopásálló külső gumiréteg a mechanikai védelemre
 Szűrők méretei, elhelyezése.

 A szűrők a hidraulikus rendszer üzembiztonsága és élettartama
miatt játszanak fontos szerepet. Feladata, hogy üzem közben
megtisztítsa a folyadékot az esetleges mechanikai
szennyeződésektől. A szűrő beköthető a nyomó- és visszatérő
ágba egyaránt. Általában a visszafolyó ágba kerül bekötésre.
A folyadék áramlásában ellenállást és nyomásesést kelt. A
szűrőket meghatározott üzemidő eltelte után cserélni, illetve
tisztítani kell. A nem időben vagy gondatlanul végzett
szűrőtisztítás/csere komoly műszaki problémát és anyagi kárt
okozhat!
 A szűrők működési elvük szerint lehet:
 felületi szűrők, (pórusszűrők)
 elnyelő szűrők (résszűrők,)
 Szűrők méretei, elhelyezése.

 erőteres szűrők(mágnes szűrők, centrifugális)
A szűrőt az alábbi paraméterekkel jellemezhetjük:
 a szűrőn megengedett nyomáskülönbség
 a szűrési finomság és a
 szűrő névleges nagysága – áteresztőképessége
 A szűrési finomság jellemzésére többféle adat szolgálhat,
leginkább az abszolút szűrési finomságot adják meg
 Hűtők működése.
 A hűtés célja, hogy a folyadék üzemi hőmérsékletét biztosítsa,
mivel a folyadéksúrlódásból keletkező hulladék hőt el kell
vezetni. A hidraulikus hűtőt a visszafolyó ágba építik, de a
nyomóággal párhuzamos ágba is bekerülhet. A hűtő a
környezet levegőjének adja át a hőt. A hűtőfelület
csökkenthető, ha ventilátorral nagyobb légáramot keltünk a
hűtőbordák felületén.

A hidraulikus rendszerben található irányító elemek!
biztonsági elemek egy hidraulikus rendszerben, ezek rajzi
jelölése
 Útmeghatározó elemek fajtái, működésük
 Mennyiség meghatározó elemek kialakításuk, feladatuk:

jelölése
 Áramállandósítót ott használják, ahol a munkavégző egység
működési sebességét állandó értéken kell tartani.
 Az áramelosztókat akkor használják, ha két vagy több
munkavégző egység működési sebességét azonos értéken
vagy meghatározott arányban kell tartani
 Nyomás meghatározó elemek
 A nyomáshatároló szelep a hidraulikus rendszer legnagyobb
nyomását határozza meg. Védi a rendszert a káros
túlterhelésektől, ezért biztonsági szelepként is alkalmazzák.
jelölése
 nyomáshatároló,
 sorrend-meghatározó,
 nyomáscsökkentő,
 nyomáskülönbség-állandósító,
 nyomásviszony állandósító.
 Visszacsapó szelep
a hidraulikus rendszer végrehajtó elemei, ezek rajzi
jelölése, a szerelékek csatlakoztatása a munkagépekhez.
 Munkahengerek fajtái, részei

 Csoportosításuk:
 1. egy irányban működtetett,
 2. két irányban működtetett, (Lehet:differenciáldugattyús és
szinkrondugattyús)
 3. szögelfordulást végző (forgatóhenger).
 Hidraulika motorok ismertetése

 A szivattyúk és a hidromotorok szerkezete szinte teljesen
azonos felépítésű, azaz bármely szivattyú alkalmazható
hidromotorként is, csak konstrukciósan térnek el egymástól. A
hidrómotornál nem kötött az átfolyási irány.
 Csoportosítása megegyezik a szivattyúval, működés szerinti
csoportosítása. :
 állandó és változtatható térfogatúak,
 egy-, illetve két irányú áramlású
 Szerkezeti felépítésük a kiszorító elem típusától függően
változhat, a leggyakoribbak a fogaskerekes, a lapátos, a
dugattyús és az orbit rendszerűek
A hidrómotorok rajzi jelölései.
Egy irányba forgó két irányba forgó két irányba forgó

változtatható térfogat áramú
 Szögelfordulást végző szerkezetek fajtái, működésük

 Forgató henger
 Olyan kettős működésű hidraulikus munkahenger, melynek
dugattyúja fogaslécnek van kialakítva. A dugattyúrúd
fogasléc oldala fogaskerékkel kapcsolódik és az a beállított
szög határok között forgatja. A működtetés lehet egy vagy két
oldalról
Lengő motor
 A csőcsatlakozások, gyorscsatlakozók műszaki megoldásai
 Cseppmentes nyitású (drybreak) csatlakozó

 Cseppmentes nyitás (drybreak): csúszó hüvelyes megoldású
hidraulikus gyorscsatlakozó, melynek jellemző, hogy
csatlakoztatáskor gyakorlatilag nincs légzárvány illetve
szétcsatlakoztatáskor elhanyagolható az elcseppenés. Ennek a
csatlakozótípusnak gyakori elnevezése még a Non-spill (elfolyás
mentes); Flat face (síkhomlokú); ill Clean Break (tiszta bontású).
 Visszacsapó szelepes (poppet-style) csatlakozó
 Poppet (csúcsnyereg): A kifejezés a szelep típusára vonatkozik,
amely olyan kialakítású, hogy
 a csatlakozó apa és anya részének szétválasztásakor állítja meg a
fluid közeg folyását. Egyszerű használhatósága és könnyű
gyárthatósága miatt ez a gyorscsatlakozó típus a ma elérhető
technikai megoldások között a legelterjedtebb.

Általános Műszaki És Munkavédelmi Ismeretek-1

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Általános Műszaki És Munkavédelmi Ismeretek-1

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

ÁLTALÁNOS

 A munkahely és a munka jellegének megfelelően

 Jogosult megtagadni a munkavégzést, ha azzal életét,

 Ha a munkáltató utasításának teljesítésével másokat

 A munkavállalót nem érheti hátrány az egészséges és

 - 18. életévét betöltött vagy szakmunkás

 Az előzetes vizsgálat munkakezdéskor, az időszakos 40 éves

 40-50 év között 2 évente,

 50 év felett évente esedékes. (gépkezelők esetén)

A munkavédelmi oktatás a munkáltató feladata.

A munkavállaló köteles az oktatáson részt venni,

 A kockázatértékelés menete, résztvevői

 A munkavégzés tárgyi feltételei

 A munkahelyen a zajhatások és a rezgések, a por és vegyi

 Munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat:

 Olyan eszköz, vagy berendezés,

 Sisakok, szemvédők, hallásvédők

 Leesés ellen védő eszközök

 Az elsősegélynyújtás célja, lépései

 Sérülések ellátása, vérzéscsillapítás

6/3. ábra. Segítségért kiáltá

6/4. ábra. A fej hátraszegése a légutak felszabad

6/7. ábra. A mellkaskompressziók végzése feln

Hívd a 104-et (112)!

Hívd a 104-et (112)!

Hívd a 104-et (112)!

Hívd a 104-et (112)!

Hívd a 104-et (112)!

 Zajos, horkoló, látványos, ritka légvétel

 Keringésmegállással egyenértékű jel

Hívd a 104-et (112)!

Hívd a 104-et (112)!

Hívd a 104-et (112)!

 Néhány AED magától is bekapcsol, ha kinyitod a

Az égés feltételei: A három feltétel térben és

Láng szerkezete : 3 rétegből áll.

Az éghető anyag vagy az égő anyag eltávolításán

Az eredményes oltás alapfeltétele a helyesen megváltozott oltóanyag.

A tűzoltói gyakorlat négy alapvető csoportba sorolja a használt

A víz mint oltóanyag: Oltógázok:

Hajtóanyag szerint: CO2 N

Töltet mennyisége szerint : 1-12kg

Teljes magasság (mm) 610

Teljes szélesség (mm) 260

Bruttó súly (kg) 8

Oltóanyag töltet (kg) 2

Hatótávolság (m) 5-7

Tartály anyaga Szénacél

Üzemi nyomás (bar) (+20°C) 50

Próbanyomás (bar) 250

Működési hőfoktartomány (°C) -20 °C -tól +60 °C-ig

Gázzal oltó 1/4 év 1 év -- 10. év 20 év

A tüzek fizikai és égési jellemzői alapján:

Folyékony, vagy Hab, ABC oltópor,

Éghető gázok tüzei ABC oltópor, BC

A tüzet szélirányból támadni

A tüzet a széléről előrehaladva

Folyó, csepegő anyagokat

A használt tűzoltó készüléket

„A” fokozottan tűz-és robbanásveszélyes

Fokozottan tűz- Mérsékelten

 a nem éghető anyag,

Robbanás Lobb.pont < 21°C

Por mely a levegővel