MAGYAR VILLAMOS MUVEK TRÖSZT FESZÜLTSÉG ALATTI

MUNKÁK BIZOTTSÁGA
KIF MUNKAVÉGREHAJTÁSI FELTÉTELEK

MUNKAVÉGREHAJTÁSI FELTÉTELEK
BEVEZETÉS
A FAM elírásrendszerének egyik eleme a Munka-végrehajtási Feltételek. Ez - a Feszültség Alatti
Munkavégzés Szabályzatával és a Műveleti Módokkal szoros kapcsolatban - részletesen előírja a
munkák előkészítése, végzése során szükséges tennivalókat, meghatározza végrehajtásuk feltételeit.
A Munka végrehajtási Feltételek két fő részre tagolódik. Az első rész a munka megszervezésének
feladatait határozza meg, különválasztva a munkavezető és az üzemviteli vezető részéről szükséges
intézkedéseket. A második rész a munka lefolyásával foglalkozik. Meghatározza a berendezések
mechanikai és villamos állapotára vonatkozó feltételeket, a munkák során betartandó előírásokat.
A jelölésrendszer- biztosítja a könnyű áttekintést. Az egyjegyű számok jelölik a főfejezeteket, a
kétjegyűek ezek alpontjait. Maguknak a feltételeknek a jelölése egy háromjegyű számmal történik,
amelyből egyértelműen kiderül a feltételeknek a rendszerben elfoglalt helye.
A feltételek megfogalmazását döntően befolyásolja az a követelmény, hogy a beavatkozó szerelő
földpotenciálon lévőnek tekintse magát. Ez nem szerepel minden munka végrehajtási feltételben, de
egyaránt vonatkozik az összesre.
A Munka végrehajtási Feltételek előírásai - a FAM más előírásaival egyetemben csak a feszültség
alatti munkákra vonatkoznak.

Meghatározások
Test
Test a berendezésnek, gépnek vagy készüléknek fémből- vagy más, villamosan vezető anyagból
készült minden szerkezeti és tartó része, amely üzemszerűen nincs feszültség alatt, de meghibásodás
vagy rendellenesség következtében feszültség alá kerülhet.

Rögzített potenciálú vezető szerkezeti rész

Rögzített potenciálú vezető szerkezeti rész a neve a feszültség alatt álló vezető szerkezeti résznek
vagy testnek. Ez utóbbi esetben földpotenciálról beszélünk. Minden testet földpotenciálon lévőnek kell
tekinteni.
Ezen dokumentum alkalmazása szempontjából valamennyi tartószerkezetet (fát is) földpotenciálon
lévőnek kell tekinteni.

Nem rögzített (határozatlan) potenciálú vezető szerkezeti rész

Nem rögzített /határozatlan) potenciálúnak nevezzük azt a vezető szerkezeti részt, amelynek nincs
villamos kapcsolata rögzített potenciálú vezető szerkezeti résszel.

Csupasz szerkezeti rész

Csupasz szerkezeti rész az a vezető szerkezeti rész, amely nem elszigetelt, szigetelése hibás,
kétséges vagy elégtelen.

Vezető várakozási állapotba helyezése

Vezető várakozási állapotba helyezése az a művelet, amelynek során csigasor, vagy ideiglenes
vonószerkezet segítségével biztosítják ennek a vezetőnek mechanikailag feszített állapotát.

Bizonytalan mechanikai állapotú vezető

A vezetőt bizonytalan mechanikai állapotúnak kell tekinteni, ha rajta a szomszédos oszlopközökben
sérülés nyomai láthatók.
 Kétséges KöF szigetelő
E szabályzat szempontjából a következő KöF szigetelőket kell kétséges állapotúnak tekinteni:
- valamennyi szigetelőt, kivéve azokat, amelyeket az MSZ 363/1-76 átütés biztosnak
nyilvánít (pl. TT; TS; SR),
- valamennyi szigetelőt, típusuktól függetlenül, ha rajtuk látható sérülés van, vagy erősen
szennyezettek.

Jóváhagyott szigetelés
Jóváhagyott szigetelés az üzemi szigetelés, a zsugorcső vagy a háromszor félig átlapolt (6 réteg)
szigetelő szalag, az ép LT vagy ENSTO sapka vagy védőtok.

A feszültség alatti munkák előkészítése; engedélyezése, a berendezés azonosítása.

A feszültség alatti munkák előkészítése
1.1 Tervszerű munka esetén. az üzemviteli vezető megfelelő időben kezdeményezze a feszültség
alatti munkát, határozza meg, hogy a beavatkozást:
- vagy valamennyi berendezést a feszültség alatt tartva, vagy
- a berendezés egyes részeit a beavatkozás teljes vagy részleges időtartamára kikapcsolva
kell-e végre hajtani.
1.2 Ha ugyanazon a berendezésen egyidejűleg több munkacsoport dolgozik, a munkaelkészítés
során név szerint meg kell határozni azt a munkavezetőt, aki a munkacsoportok munkájának
koordinálásáért felelős.
1.3 Nem tervezett munka esetén a "FAM engedély"-ben kell meghatározni, hogy a beavatkozás
milyen üzemviteli feltételek mellett végezhető el.
1.4 A munkavezető dönt arról, hogy a feszültség alatti munka feltételei adottak-e a helyszínen, a
munka elvégezhető-e feszültség alatt.
2. A munka engedélyezése
Az üzemviteli vezető a feszültség alatti munkát csak egy megbízott munkavezető és az irányítása alá
tartozó munkacsoport részére engedheti meg.
Az engedélyezés formája: "FAM engedély".
3. A berendezés azonosítása
Az üzemviteli vezetőnek biztosítani kell annak a berendezésnek az azonosítását, amelyen a
munkavezetőnek dolgozni kell.

A munkahely elemzése
1.1 A munka megkezdése előtt a munkavezetőnek el kell végezni a munkahely elemzését /közép/
kisfeszültségű közös oszlopsoron húzódó hálózatokon a munkahely tanulmányozását ki kell terjeszteni
a középfeszültségű részre is, figyelembe véve:
- az előkészítés során szerzett és az üzemviteli vezetőtől kapott információkat,
- a beavatkozásra kijelölt berendezés jellemzőit,
- az elvégzendő munka jellegét,
- a berendezés környezetét,
- az időjárási és látási viszonyokat.
1.2 A munkahely elemzése után a munkavezető egymaga dönt a munka elvégzésének
lehetőségéről. Ha úgy ítéli meg, hogy a biztonságos munkavégzés feltételei nem biztosítottak,
jelenti az üzemviteli vezetőnek.
2. A munkahely elkészítése
2.1 A munkavezető meghatározza a létrák típusát, elhelyezésének módját. Ha a létrák elhelyezése
folyamán a létraelem a feszültség alatt álló szerkezet legkisebb megközelítési távolságán belül
kerülhet, szigetelést kell alkalmazni.
2.2 Azon berendezés alatt, amelyen a beavatkozás történik, a tartózkodást kerülni kell. A
beavatkozás ideje alatt a szomszédos oszlopközök vezetői alatti tartózkodás tilos. Ezt figyelembe
véve kell meghatározni:
- a kezelő és kiszolgáló kötelek helyét,
- a szerszámok és felszerelések elhelyezésére szolgáló tároló helyét.
2.3 A gépkocsit a munkahely közvetlen közelében kell elhelyezni, figyelembe véve a vezetők, a
 kötelek, valamint a tárolók helyét.
2.4 Meg kell tiltani idegen személyek számára a munkahelyek megközelítését és a szomszédos
oszlopközök vezetői alatt a tartózkodást. Ha szükséges jelzőeszközökkel kell elhatárolni a
munkahelyet.
A munkavezető és üzemviteli vezető közti kapcsolat
A munkavezető csak akkor kezdheti el a munkát, ha rendelkezik a "FAM engedély"-lyel. Ezt az engedélyt
a munka befejezése után vissza kell szolgáltatni az üzemviteli vezetőnek. A munkavezető az üzemviteli
vezető engedélye vagy rendelkezése nélkül nem módosíthatja a hálózatképet, vagy a hálózat állagát.
Megjegyzés: a hálózatkép megváltoztatása befolyással lehet akár az energia irányára, akár nagyságára,
akár a szétosztás módjára. Az állapotváltozás - azon kívül, hogy módosítja, a hálózatképet-
megváltoztathatja a berendezések állóeszközleltárát. Kisfeszültségű hálózaton az olyan kapcsoláshoz,
üzemállapot változtatáshoz, amely kapcsolatos a feszültség alatti munkával, az üzemviteli vezető
előzetesen kérje meg a munkavezető hozzájárulását. A műveletek végrehajtásának ideje alatt a
feszültség alatti beavatkozást meg kell szakítani.
Az időjárási és látási viszonyok a munkahelyen
Nem szabad feszültség alatti munkát megkezdeni és végezni olyan időjárási és látási viszonyok mellett,
amelyek a munkavégzés biztonságát jelentősen rontják, a munkába vett berendezés mechanikai
igénybevételét növelik, az emberi teljesítőképességet nagymértékben csökkentik.

Időjárási viszonyok
1.1 Szabadvezetékeken, szabadtéri berendezéseken, amelyek csupasz vagy elégtelenszigetelésű,
vagy szigetelt vezetővel készültek:
a.) A munka elkezdhető és befejezhető a tervezettnek megfelelően jelentéktelen csapadék esetén.
b.) A munka nem kezdhető el, a folyamatban lévő művelet befejezhető, de a munka tovább nem
folytathatja:
- jelentős csapadék,
- sűrű köd,
- páralecsapódást okozó gyors lehűlés,
- zúzmaraképződés, eljegesedés,
- nagy hideg,
- heves szél esetén.
c.) A munka nem kezdhető el és a művelet sem fejezhető be zivatar közeledése és hirtelen
kitörése esetén. A munkát ilyen esetben a 127.sz.MVF szerint meg kell szakítani.
1.2 Épületek belsejében elhelyezett kisfeszültségű berendezéseken zivatar közeledése vagy
hirtelen kitörése esetén a munkát elkezdeni, vagy a folyamatban lévő műveletet befejezni tilos,
kivéve, ha a munkába vett berendezés csak teljes egészében szigetelt kábellel létesített, vagy
épület belsejében elhelyezett kis-feszültségű hálózatokhoz csatlakozik, valamint kizárólag
teljesen szigetelt kábellel létesített, vagy épület belsejében elhelyezett középfeszültségű hálózat
táplálja.

1. Látási viszonyok
2.1 A munka végrehajtása érdekében - az időjárási viszonyoktól függetlenül - a látási viszonyoknak
kielégítőeknek kell lenniük ahhoz, hogy:
- a beavatkozó szerelők a kívánt biztonsággal tudják alkalmazni szerszámaikat,
- a munkavezető felügyeletet tudjon gyakorolni a művelet végrehajtása felett,
- a munkavezető vagy az általa megbízott dolgozó ellenőrizni tudja a beavatkozó szerelő munkájának
következményeit az érintett berendezésen.
2.2 Ha a munkahelyen a látási viszonyok nem kielégítőek vagy fennáll annak a veszélye, hogy a
tervezett munka végrehajtása során, romlanak, a munkavezetőnek megfelelő pótvilágításról kell
gondoskodnia. A pótvilágítás energia ellátása biztosítható a munkába vett berendezésről, de a
munkahelyen rendelkezni kell ilyen esetben a berendezéstől független táplálású fényforrással (pl.
akkumulátoros lámpa) is.
A megrongálódott, hibagyanús szerszámok letiltása
1. A jóváhagyott szerszámokon semmiféle változtatást nem szabad végezni.
1. A megrongálódott szerszámokat a helyszínen tilos javítani.
Ezeket:
- a munkához szükséges szerszámkészletből ki kell vonni,
- el kell látni "Használni tilos" feliratú címkével,

A munka vezetése

1. Csoportos munkavégzés
1.1 Minden munkakezdés vagy újrakezdés előtt a munkavezető a gépkocsi melletti tájékoztatás
keretében:
- elemzi a végrehajtani kívánt munkát, külön megvizsgálja véletlen zárlat vagy, áramütés
bekövetkezésének lehetőségét,
- a beavatkozó szerelők részére meghatározza:
- az elvégzendő műveleteket,
- a használandó felszerelést,
- a végrehajtás részleteit,
- a betartandó biztonsági szabályokat,
- meggyőződik arról, hogy csoportjának minden tagja jól megértette-e saját feladatát, és azt, ahogyan
ez a feladat a teljes végrehajtási műveletbe illeszkedik.

1.2 Ha a végrehajtásban akadály merül fel, a munkavezetőnek:

- meg kell szakítania a folyamatban lévő munkát,
- meg kell határoznia a munka folytatásának módját.

1.3 Ha olyan előre nem látott akadály támad, amely a munkának az eredeti tervtől eltérő folytatását
teszi szükségessé, a munkavezetőnek:
- meg kell szakítania a folyamatban lévő munkát,
- Le kell rendelnie a beavatkozó szerelőket munkaállásaikról,
- el kell végeznie a munka újabb elemzését,
- meg kell győződnie arról, hogy csoportjának minden tagja megértette-e új feladatát.

1.4 A munkavezető teljes felelősséggel tartozik mindenért, ami a munkahelyen történik. Felügyelnie kell
többek között arra, hogy a munkát az MVF-ek, az MM-ek és saját utasításai szerint hajtsák végre.

1.5 A munkavezető végeztessen el a földön minden olyan munkát, ami lehetséges.

1.6 A munkavezetőnek folyamatos felügyeletet kell gyakorolnia azok felett, akik:

- feszültség alatt műveletet hajtanak végre,
- feszültség alatt álló csupasz részek közvetlen közelében dolgoznak, vagy helyet változtatnak.

Ha a munkahely elrendezése vagy kiterjedése nem teszi lehetővé a munkavezető számára, hogy ezt a
folyamatos felügyeletet teljes mértékben személyesen gyakorolja, segítőt kell kijelölnie KiF-2 vagy KiF-3
feljogosítással rendelkező dolgozók közül. A folyamatos felügyelet biztosítása érdekében a
munkavezető vagy a segítségére kijelölt dolgozó szabadon választhatja meg helyét.

1.7 Ha technológiailag felmerül az a követelmény, hogy a munkavezetőnek el kell foglalnia a

beavatkozó szerelő helyét, hogy bizonyos feszültség alatti műveleteket maga hajtson végre,
felügyeletet csak csupasz vezetős szabadvezetékeken végzett munkáknál kell kijelölnie
legalább KiF-1 feljogosítású szerelő személyében. aki figyelemmel követi a feszültség alatt
álló vezetők környezetében végzett mozgásait. Ennek a szerelőnek az elhelyezkedését a
munkavezető választja meg.

1.8 A munkavezető feszültség alatti műveleteket végezhet egyidejűleg egy másik beavatkozó
 szerelővel. ha mindketten ugyanabban a működési mezőben tevékenykednek, és a működési mező kis
kiterjedése következtében a beavatkozó szerelő felügyelete biztosított.
Ez a következő esetekben fordulhat elő:
- épület belsejében, vagy annak közvetlen közelében, csatlakozó szekrényekben elhelyezett
berendezésen történo beavatkozás esetén;
- földbe, közmualagútba vagy kábelcsatornába helyezett kábeleken, vagy szigetelt vezetos
szabadvezetéki hálózaton történo beavatkozás esetén,
- csupasz vezetosszabadvezetéken, ha a munkavezeto és a beavatkozó szerelo ugyanazon
a tartószerkezeten, ugyanabban a magasságban dolgozik.

1.9 Minden dolgozó, bármi is legyen a szerepe a munkahelyen:

- vigyázzon saját maga és mások biztonságára,
- használja a végezni kívánt munkához a legjobban alkalmas felszerelést és szerszámokat,
- hajtsa végre a munkavezetotol kapott utasításokat,
- tartsa be a rá vonatkozó eloírásokat.

1.10 A beavatkozó szerelo mielott a munkaállását megváltoztatja, vagy a feszültség alatt álló részen
egy új muveletet hajt végre
közölje ezt a másik beavatkozó szerelovel.

1. Egyszemélyes munkahely
Azon a munkahelyen, ahol a munkát egy feljogosított személy végzi - ez fogyasztói épületek
belsejében lévo kisfeszültségu berendezéseken megengedett - a dolgozó munkavezetonek
minosül és o a munkahely felelose.

A munka ideiglenes megszakítása és újrakezdése

1. A munka ideiglenes megszakítása
A munka megszakításának idotartama lehet: - rövid /pl. zivatar idején/
- viszonylag hosszú /pl. a munka szándékos megszakítása/
1.1 Ha a megszakítási ido rövid és a munkahely felügyelet alatt marad:

Meg kell tenni minden szükséges intézkedést, hogy megfelelo legyen:

-a hidalások valamint az egyéb feszültség alatt álló részek és ezek megfogására alkalmazott
szerszámok rögzítése,
- az elszigetelésre felhasznált szigetelo szerelvények mennyisége, elhelyezése és rögzítése,
- szükség szerint a berendezések védelme az idojárás behatásaítól.

1.2 Ha a megszakítási ido viszonylag hosszú és a munkahely felügyelet alatt marad:

Az 1.1 pontban eloirt intézkedéseken túlmenoen végre kell hajtani:
- ha erre lehetoség van, a folyamatban lévo muveletet,
- a vezetok rögzítését az eredeti helyzetük közelében,
- a munkahelyen maradó szerelvények, szerszámok, felszerelések mechanikai rögzítésének
megerosítését.

1.3 Abban az esetben, ha a munkahely felügyelete a megszakítás idotartamára nem biztosított,

az 1.1 vagy 1.2 pontban eloírtakon túlmenoen további intézkedéseket kell tenni:
- földrol elérheto magasságban lévo szerelvényeket, hidalásokat, köteleket leszerelni, vagy nem
elérheto magasságban rögzíteni kell,
- "A vezetékek és készülékek érintése életveszélyes" feliratot a munkahelyen jól láthatóan el kell
helyezni,
- a létrák legalsó elemeit le kell szerelni,
- a munkahelyet el kell határolni, hogy a munkába vett berendezést idegenek akaratlanul ne
közelíthessék meg.

1. A munka úirakezdése
 Ellenorizni kell a berendezésen maradt szigetelo és egyéb eszközök állapotát, mechanikai
rögzítését.

A dolgozók a munka teljes idotartama alatt viseljék: - a szigetelo anyagból készült fejvédo
sisakot.
1. A beavatkozó szerelonek az 1. pontban leirtakon kivül a beavatkozás idotartama alatt viselni
kell:
- az ibolyántúli sugárzás ellen védo szemüveget.
- a szigetelokesztyüt amelyet R le8~~Yü Müszaki Lapjá-
ban meghatározott feltételek szerint kell használnia,
- testének teljes felületét / a fej és kezek kivételével befedo munkaruhát. Tilos olyan öltözék
viselése, amelynek szövete villamos iv hatására megolvadhat. /müszálas öltözék/.A munkaruha
kiegészito védelmet képez, de nem tekintheto szigetelonek,viselése nem oldja fel a beavatkozó
szerelot a 2.1 sz. MVF-ben eloirt feltételek betartása alól.
1. A kisfeszültségû berendezéseken feszültség alatti munkákban résztvevo minden egyes
dolgozónak - feljogositásától függoen - személyre szólóan az 1. és 2. pontban foglalt felszerelést
kell kapnia.
1. Egyetlen dolgozó sem vehet részt feszültség alatti munkán, ha a munkahelyen nem
rendelkezik teljes személyi felszerelésével.
1. Azokon a munkahelyeken, amelyek talaja természeténél vagy nedvességénél fogva
vezetoképes, szigetelo szonyeg használata kötelezo.
A feszültség alatti müvelet kezdetének és befejezésének meghatározása.

Szigetelt vezetos berendezések:

1.1 Az elso feszültség alatti müvelet az, amelynek folyamán a beavatkozó szerelo megkezdi a feszültség
alatt álló vezeto szigetelésének,vagy a kábel köpenyének megbontását. Az utolsó feszültség alatti
müvelet az, amelynek folyamán a beavatkozó szerelo a feszültség alatt álló utolsó vezeto szigetelését
helyreállitja.
1.2 A nullavezeto megbontása vagy csatlakozása mindig feszültség alatti müvelet.Ezen feltétel célja
annak megelozése, hogya beavatkozó szerelo olyan áramkörbe iktatódjék be,amelyen bizonyos feltételek
között valamilyen áram folyhat. Csupasz vezetos berendezések:

Feszültség alatti műveletek azok,amelyek folyamán, a beavatkozó szerelő 0,30 m-nél kisebb távolságra
megközelíti azt a csupasz vezető szerkezeti részt, amelyen be fog avatkozni.
Készülékek, szekrények, tokozott-és egyéb zárt berendezések
A feszültség alatti munkák első és utolsó művelete a levehető fém védőfedél, rács leszerelése,ill.
helyretétele. De nem minősül feszültség alatti beavatkozásnak csuklópánttal ellátott fém védőfedéllel,
illetve ráccsal zárt berendezés kinyitása.
 203./1. kép

Fémtokozott fedelének kinyitása feszültség alatti művelet

Áramütés megelőzését szolgáló rendelkezések

A beavatkozó szerelő saját magát földpotenciálon lévőnek kell, hogy tekintse. Szigetelő anyagból készült
létrák, szigetelő szőnyegek vagy szigetelőkosaras emelő berendezések használata nem mentesít a
feltétel betartása alól.
A beavatkozó szerelőnek munkavégzése, vagy helyváltoztatásai során be kell tartania a 0,30 m legkisebb
megközelítési távolságot az összes feszültség alatt álló csupasz szerkezeti rész és
- mind saját testének bármely része között,
- mindazon, nem rögzített potenciálú vezető szerkezeti részek között, amelyeket testével
megérinthet.
Ha fennáll annak veszélye, hogy ezt a feltételt nem lehet betartani - a 3. pontban tárgyalt eset kivételével -
a beavatkozó szerelőnek jóváhagyott szigetelő felszerelés segítségével el kell szigetelnie mindazokat a
feszültség alatt álló csupasz részeket, amelyeket 0,30 m-en belül meg fog közelíteni.
 211f1.kép

A legkisebb megközelitési távolságon belül lévô feszültség alatt álló részek burkoni kell.
A beavatkozó szerelo kezével a legkisebb megközelítési távolságot az érintésig csökkentheti a
jóváhagyott szigetelô- és védokesztyu használatával. A legkisebb megközelítési távolság csökkentheto:
- ha a beavatkozó szerelo tartja a feszültség alatt álló részt és tekintetével ellenorzi annak mozgását.
Ebben az esetben a munka megkönnyítése érdekében a szerkezeti rész és a beavatkozó szerelo
testének (vagy öltözékének) jóváhagyott szigetelo eszközzel nem takart része közötti távolság
csökkentheto, de érintkezésbe nem kerülhetnek. Ha a beavatkozó szerelo és a feszültség alatt álló rész
közé helyezett burkolás vagy védolemez az önkéntelen érintkezés minden lehetoségét megszünteti.
Feszültség alatti rész szigetelését csak az eloirányzott munka elvégzéséhez éppen esedékes idopontban,
szigoruan a szükséges idôtartamra, és a szükséges helyen szabad eltávolitani.
Zárlat megelozését szolgáló rendelkezések Csupasz vezeto szerkezeti részek elmozditása esetén a
beavatkozó szerelonek gondoskodnia kell a következokrol:
- ne álljon elo annak veszélye, hogy rögzitett potenciálú szerkezeti rész érintkezésbe kerülhessen eltéro
rögzitett potenciálú résszel. CE rendelkezés nem vonatkozik terhelés alatti összekapcsolás esetére.)
- ne álljon elô annak a veszélye, hogy nem rögzitett potenciálú vezeto szerkezeti rész egyidejüleg két
eltéro, rögzitett potenciálú résszel érintkezésbe kerülhessen.
Ha mozgatás közben a vezeto szerkezeti rész rögzített potenciálon van és fennáll annak a veszélye, hogy
érintkezésbe kerülhet egy eltérô, rögzített potenciálú résszel, a beavatkozó szerelônek legalább az egyik
részt burkolással szigetelnie kell. Ezt az érintkezési veszélyt a mozgó szerkezeti rész elmozdulási
lehetoségének és a beavatkozó szerelo munkamozdulatainak függvényében kell megitélnie. E feltételek
betartása szükségessé teheti:
- akár egy készülék teljes szigetelését, azon a részen kívül, ahol a beavatkozó szerelo be fog
avatkozni;
- akár a közvetlen környezetében lévo rész szigetelését.
 217./1. kép
Eltérô rögzitett potenciálú részek burkolása
MVF-KiF 212 II .

Ha mozgatás közben a vezeto szerkezeti rész nem rögzített potenciálon van és

fennáll annak a veszélye, hogy két eltérô rögzitett potenciálú résszel kerülhet egyidejüleg érintkezésbe, a
rögzitett potenciálú részek közül legalább az egyiket a beavatkozó szerelonek burkolással szigetelnie kell.
Ez a mozgó vezeto szerkezeti rész lehet egy szerszám. Ennek a feltételnek a betartása szükségessé
teheti akár a test, akár a feszültség alatt álló részek elszigetelését.
Vezeto szerkezeti rész mechanikai rögzítésének megszüntetése elott a beavatkozó szerelonek
gondoskodnia kell annak helyén tartásáról.
Ezt követoen, miután mechanikai~8G szabaddá tette:
- vagy szigetelnie kell a szerkezeti részt, (Ennek a feltételnek a betartása érdekében pl. vezeto
elvágása következtében keletkezett két véget szigeteini kell, amennyiben azok feszültség alatt
maradnak: ebben az esetben eloször azt a véget kell szigetelni, amelyiknek a legnagyobb a mozgási
szabadsága.)
- vagy úgy kell elmozdítani a szerkezeti részt, hogy annak mozgása felett mindenkor uralkodni tudjon.
 212/2 kép. Vezeto szerkezeti
rész mozgása felett a beavatkozó szerelonek mindenkor uralkodnia kell.
Vezetok megbontása, elvágása és csatlakoztartása. A megbontásokra és elvágásokra vonatkozó
általános feltételek Ha áramváltó van a berendezésben:
- szekunder körét mindaddig tilos megbontani, amig a primer köre feszültség alatt áll;
- primer körét mindaddig tilos feszültség alá helyezni, amig szekunder köre nincs zárva. Biztositó
olvadóbetétek és áthidalások behelyezése vagy eltávolitása nem tekintendo feszültség alatti munkának,
ha a müveleteket olyan készülékekben, vagy olyan szerszámokkal végzik, amelyeket úgy szerkesztettek,
hogy bennük vagy velük a müveleteket feszültség alatt lehet végrehajtani.
1.1 Ha a megszakitási pont gyakorlati szempontok /pl.a berendezés elhelyezése/ alapján nem adódik, a
beavatkozó szerelonek kell azt megválasztania, megfelelo távolságban azoktól az eltéro rögzitett
potenciálu szerkezeti részektol, amelyeket nehéz hatásosan szigetelnie /pl. a testektol/. E pontot úgy kell
megválasztani, hogy:
- az elvágás folytán keletkezett végek mozgását ellenorizni lehessen /pl. az elvágott vezetot a vágási
ponthoz közel fogják meg/, - szükség esetén a végeket az elfogadott eszközök segitségével hatásosan
lehessen újraszigetelni.
1.2 Ha az áramkör vezetoiben folyó áram nem szakítható meg egyidejüleg valamennyi vezetoben,akkor a
nullavezetot csak az áramkör összes fázisvezetojének az elvágása, ill. megbontása után szabad elvágni,
ill. megbontani. Abban az esetben, ha a megbontás több olyan nullavezetot érint, amelyeket ugyanazon
kapocs vagy csatlakozó fog össze, a beavatkozó szerelônek szükség szerint áthidalásakat kell
elhelyeznie annak érdekében, hogy megelozze az üzemben maradó nullavezetonek nem kivánatos
megszakítását. Szükségessé válhat, hogy ezt a müveletet fázisvezetôk esetében is alkalmazzák.

Megbontások, elvágások végrehajtásának folyamata

2.1 Akár megbontás, akár elvágás útján történik a megszakítás, ezt következoképpen kell végrehajtani:
- a megbontott két részt gyorsan el kell távolítani egymástól,
- ellenorizni kell a megszakított vezeto mozgását /megbontás esetén/, vagy a megszakitással létrehozott
két végzodés mozgását felvágás esetén/,
-meg kell tenni a szükséges intézkedéseket abból a célból, hogya megszakitáskor kelkezo iv feltételezett
pályáján ne legyen egyetlen csupasz vezeto szerkezeti rész sem. /E feltétel betartása érdekében a
beavatkozás helyén az összes különbözo potenciálon lévo vezeto szerkezeti részt jóváhagyott
szigeteloeszközzel burkolni kell./
-a beavatkózó szerelonek a lehetô legtávolabbi helyzetet kell elfoglalnia ettol az ivtol.
 221/l.kép
Szabadvezetékes hálózaton áramkötés elvágása

221/2.kép
 kábel ér elvágása

2.2 Abban az esetben, ha több vezetot összefogó kapocsból vagy csatlakozóból kell egy vezetot
kibontani, a beavatkozó szerelonek biztositania kell, hogya többi vezeto ne szabaduljon ki a kapocs, vagy
csatlakozó alól. Ha a mûvelet egy közös kapocsban,vagy csatlakozóban összefogott valamenyi vezeto
megbontását teszi szükségessé, a beavatkozó szerelonek az azonos oldalon levo jegy irányú vezetoket
egyidejüleg kell megbontania.
2.3 Kapocs vagy csatlakozó alá szoritott vezeto meg bontásakor,a meglazítás megkezdése elott, annak
teljes idejére a beavatkozó szerelonek:
- vagy ideiglenes érintkezést kell biztositania a megbontandó két rész között /ez biztositható pl.a két rész
eroteljes összenyomásával/, - vagy ideiglenes áthidalást kell létesitenie a két rész között.

22lj3.kép
Áramkütés bontás idejére ideiglenes áthidalás létesítése
3. Csatlakoztatások általános eloirásai
3.1 Ha áramkör zárása nem hozható létre egyidoben valamennyi vezetoben, akkor a nullavezetot kell
elsoként csatlakoztatni az áramkör fázisvezetoinek összekötése elott. 3.2 Új vagy újra üzembe
helyezendo leágazások esetében a munkavezetonek meg kell gyozodnie arról, hogy a bekötni kivánt
leágazás nincs sem földelve sem rövidrezárva. Általában elégséges a szemrevételezéssel történo
ellenorzés. Földkábelek esetében szigetelés mérést kell végezni. Más csatlakoztatási esetekben az
üzemviteli vezetonek kell biztositania a munkavezeto részére, hogy a feszültség alá helyezendo
berendezések ne legyenek sem földelve, sem rövidrezárva.
3.3 Két vezeto szerkezeti rész összeérintése elott kivéve a nem terhelés alatti összekapcsolást-a beavat-
kozó szerelonek villamos ellenorzo müszer jez lehet pl. kétpólusú feszültségkémleloj segitségével meg
kell gyozodnie:
- arról, hogya két rész azonos potenciálon van, vagy
- arról, hogy csak az egyik rész rögzitett poten-ciálú.
Csatlakoztatások létesitésének folyamata
4.1 A csatlakozás létesitésekor a beavatkozó szerelo-nek:
- vagy a két összekapcsolandó rész gyors egymáshoz közelitésével kell érintkezést létesitenie, és az-után
ezt az ideiglenes érintkezést szorosan 6sz-szefogva tartania mindaddig,amig az állar~ó érint-kezést nem
hozza létre:
- vagy a két rész között elozetesen ideiglenes át-hidalást kell létesiteni.
A megszakitható és csatlakoztatható legnagyobb áramérték
5.1 A csatlakoztatás elott az üzemviteli vezetonek kell meghatároznia a munkavezeto részére:
- a csatlakoztatni kivánt hálózat által táplált fogyasztói méroheyek jellemzoit;
a csatlakoztatás pillanatában kialakuló áramértéket.
5.2 kisfeszültségü hál6zatol~on és berendezéseken a ter-helés alatti megbontást és csatlakozt·atást
leheto-ség szerint kerülni kell. Amennyiben erre nincs mód,a megbontás és csatlakoz-tatás pillanatában
kialakuló áram értéke legfeljebb 60 A lehet.
60 ampert meghaladó értékek esetén /vagy ha az áram megszakitását vagy kialakulását egyidejuleg
akarják létrehozni valamennyi vezetoben/ megfelelo jellem-zokkel rendelkezo megszakitót kell alkalmazni.

6. Hidalás, hurkolás létesitése és megbontása 6.1 Ha beavatkozás során fennáll annak a veszélye, hogy
a beavatkozó szerelo az átfolyó áramot megszakitja és ezt mindenképpen el kell kerülni, akkor a kapocs
vagy csatlakozó által egyesitett vezet6 szerkezeti részeket elozetesen át kell hidalnia. Ilyen esetben a
terhelésnek megfelelo keresztmetszetü hidalást kell késziteni és olyan hosszúságút, hogya késobbi
muveleteket ne zavarja.
6.2 Hidalások csatlakoztatásánál a beavatkozó szerelo-nek be kell tartania a 3. 4. és 5. pont eloirásait. Ha
az áthidalás rövid, a 3.3 pontban eloirt ellen-orzést elég szemrevételezéssel elvégezni.
6.3 Zárt áramkör két,azonos potenciálon lévo pontja kö-zé helyezett áthidalásra nem vonatkoznak az 5.
pont eloirásai.
6.4 A hidalás csatlakozási pontjai közé eso áthidalt vezetodarab megbontási és csatlakoztatási müvele-
teire az 5. pont eloirásai nem vonatkoznak.
6.5 A hidalás eltávolitása elott a beavatkozó szerelo-nek meg kell gyozodnie arról, hogy a hidalás két
csatlakoztatási pontja közé eso áthidalt vezetoda-rab folyamatossága villamos szempontból biztositott
legyen. Ha ez az ellenorzés nem lehetséges, vagy a folyama-tosság nem biztositott, a beavatkozó
szerelonek be kell tartania az 1. 2. és 5 pontokban meghatározott feltételeket.
6.6 Hálózatrészek hurkolása és azok megbontása megfelel hidalások létesitésének és megbontásának.
6.7 Hálózatrészek hurkolása elott ellenorizni kell,hogy az összekötendo vezetok azonos potenciálon
vannak.

Beavatkozás szerelvényen vagy készüléken Elozetes muveletek

1.1 Készülék fedelének (védoburkolatának) eltávolítása elott meg kell gyozodni arról, hogy azon nincs
semmiféle tárgy. Egy kis tárgy (kulcs, csavar, stb.) elegendo arra, hogy zárlatot okozzon.
1.2 Szerelvény felnyitása elott meg kell gyozodni arról, hogy homérséklete normális és meghibásodásra
utaló zaj nem hallatszik. Amennyiben arra lehet következtetni, hogya készülék meg-hibásodott, a tervezett
muveletet folytatni nem szabad, és azt jelenteni kell az üzemviteli vezetonek.
Szerelvény vagy készülék felnyitása utáni muveletek
2.1 Ajtó kinyitása, fedél leemelése után közvetlenül ellen-orizni kell. a kapcsokban a vezetok
rögzítettségét. Ameny-nyiben nem kielégíto, utánhúzással kell ezt biztosítani. Rosszul megerosített
vezeto, ha kiszabadul rögzítettsé-gébol, azonnal vagy a késobbi muvelet folyamán zárlatot okozhat.
2.2 Ellenotizni kell a vezetok szigetelésének állapotát. Min-den vezetot, amelynek szigetelése hibás, vagy
kétséges, jóváhagyott szigeteloeszközzel burkolni kell. 2.3 Meg kell gyozodni arról, hogy a gyárilag
beépített szi-getelo elemek kifogástalan állapotban vannak-e, azok rög-zítettsége, mérete lehetové teszi-e
felhasználásukat, mint a burkolás részét. A gyárilag beépített szigetelo elemek különbözo anyagokból
készülnek: porcelán, bake-lit, bakelizált lemez, eternit, stb,: Ha ezek kielégítik a pontban felsorolt
feltételeket, jelentosen csökkentik a zárlat veszélyét, megakadályozzák a szomszédos fázisok közötti ív
kialakulását. Ha ezen feltételeket nem elégí-tik ki, a burkolást jóváhagyott szigeteloeszközökkel kell
elvégezni.
2.4 Ellenorizni kell azoknak a vezeto szerkezeti részeknek a rögzítettségét, amelyen be kell avatkozni. Ha
ez nem meg-felelo, meg kell tenni a szükséges intézkedéseket a 212. sz. MVF-ben leírtak szerint.
Beavatkozás
Meg kell tenni azokat az intézkedéseket, amelyek megakadá-lyozzák, hogy beavatkozáskor a vezetok
mechanikai igénybevé-tele megnövekedjen és csökkenjen a távolság az eltéro poten-ciálú csupasz
vezeto szerkezeti részek között.

Készülék cseréje
Az érintett készülékek lehetnek pl. elosztók, méro-blokkok, fogyasztásméro tábláján lévo készülékek, vagy
maga a tábla.
2. Módszerek
2.1 A készülék cserét végre lehet - vagy a készülék kapcsa inak csatlakoztatásával,
- vagy a vezetok elvágásával és összekötésével,
- vagy a két módszer kombinációjával. hajtani: megbontásával és
A módszer kiválasztásának szempontjai
3.1 A feszültség alatt álló, vagy vezeto szerkezeti részek könnyen és hatásosan elszigetelhetok le-
gyenek, a 212. sz. MVF-ben meghatározott felté-telek betartása érdekében. Fa szerelotábla,vagy
alaplemez nem tekintendo vezeto szerkezeti rész-nek. A beavatkozástól függoen, a következo ré-szek
szigetelése lehet szükséges pl.:
- egyes készülékek fém alapja, kerete,
- a burkolat oldalai,
- összeköto-szoritók,
- a munkaponttal szomszédos kapcsok.
3.2 Szükséges-e vagy nem a vezetok meghosszabbitása. Ha a vezetok elég hosszúak az új készülékek
be-kötéséhe~megbontást lehet alkalmazni.Ha a veze-toket mindenképpen meg kell hosszabbitani az új
készülék bekötéséhez, vagy ha a csatlakozók ol-dása kockázattal jár /részek törése, leesése, a vezeto
nem biztositott mozgási pályája/,a veze-toket el kell vágni és a megszakitási pontot a 221. sz. MVF-ben
foglaltak szerint kell megvá-lasztani. Egyéb esetekben a beavatkozó szerelo az MVF eloirásait
alkalmazva, a neki legjobban megfelelo módszert választhatja.
3.3 Az a pont, ahol a vezetok megbontása vagy elvá-gása történik, jól hozzáférheto legyen;
3.4 Készülék rögzitését csak akkor szabad oldani,ha már elozetesen gondoskodtak arról, hogy ne legyen
feszültség alatt;
MVF -KiF 223/1.
3.5 Készüléket csak akkor szabad feszültség alá he-lyezni, ha elozetesen végleges helyzetében rög-
zitették~Kivételes esetekben amikor a megszaki-tási pont nehezen hozzáférheto, vagy ha kevés számú
vezetorol van szó, elonyosebb lehet, hogy a készülék kikötése csak rögzitésének megszün-_ tetése
után,bekötése pedig a végleges rögzitése elott történjék meg. Ilyen helyzetben:
- elozetesen meg kell gyozodni a feszültség alatt álló vezetok szigetelésének kifogásta-lan állapotáról,
- ellenőrizni kell, hogy a készülék sorkapcsai-ban a vezetékcsatlakozások mind mechanikai, mind
villamos szempontból megfelelőek-e.
3.6 Készülék esetleges áthidalásakor a hidalások szorítókapcsainak helyét úgy kell megválasztani, hogy a
beavatkozás folyamán végig a helyükön maradhassanak. Különösen fontos ez, ha a készüléken, ill.
hidaláson átfolyó áram erőssége nagyobb, mint 60 A, vagy a beavatkozás ideje alatt is valamennyi
fogyasztót el kell látni.
Készülék alkatrészeinek cseréje

1. Az érintett alkatrészek, pl. érintkezők, aljzatok, kengyelek, sínek lehetnek. A művelet során
előfordulhat, hogy egy alkatrészt nem az eredeti alkatrész-típussal cserélnek, pl. biztosító aljzat
helyett nagyobb teljesítményűt szerelnek fel.
2. Általános szabályként azoknál a készülékeknél, melyeket nem úgy szerkesztettek, hogy
alkatrészeit feszültség alatt lehessen cserélni:
- mielőtt a cserélendő alkatrész rögzítését oldanák, gondoskodni kell arról, hogy ne legyen
feszültség alatt;
- az alkatrészt csak rögzítése után szabad feszültség alá helyezni.
3. Alkatrész cseréjének feltételei
3.1 A cserélendő alkatrész rögzítése elölről hozzáférhető legyen. A hátulról szerelt érintkezők a
készülék leszerelése nélkül nem cserélhetők.

3.2
3.3
3.4

A szomszédos, rögzített potenciálú vezető szerkezeti részeket hatásosan lehessen szigetelni,

betartva a 212.sz. MVF-ben rögzített feltételeket. A beavatkozástól függően, a következő részek
szigetelése lehet szükséges pl.:
- fém lapok és keretek,
- a burkolat oldalai,
- a munkába vett vezetővel szomszédos kapcsok.
Az előirányzott művelet ne módosítsa a beépített szigetelő részek rögzítettségét jegyes
készülékekénél az érintkező cseréje maga után vonja a gyárilag beépített szigetelő elemek
kiesését, vagy a· beépített szigetelő részekkel szomszédos, feszültség alatt álló részeket a
beavatkozás előtt hatásosan szigetelni kell.
A cserélendő alkatrész és a "többi alkatrész közötti kapcsolatot meg lehet bontani. Egyes
készülékeken az érintkező aljzatok és a gyárilag beépített szigetelők elemek egymást reteszelik;
így az alkatrész cseréje szükségessé teszi az egész egység kiszerelését.
224/1. kép Biztosító aljzat cseréje

4. Ha a 3. pont feltételei egyidejűleg nincsenek kielégítve, a készüléket le kell szerelni és az alkatrész

cseréjét feszültségmentes állapotban kell elvégezni.
5. Olyan készülékeknél, amely tápvezeték részét képezi. a művelet megkezdése előtt szükség szerint
hidalások elkészítésével kell a vezeték és esetleg a leágazások villamos folytonosságát fenntartani.
Olyan érintkező cseréjéről van szó, amely szorításával biztosítja a vezeték villamos folyamatosságát,
vagy amelyre leágazó vezető csatlakozik.
MVF-KiF 224
Csupasz vezetők mozgatása
1. Általános előírások

1980. január

1.1 Ha a vezetőt mechanikailag feszültségmentesíteni, villamos szempontból rögzítetlen

potenciálra kell helyezni, első műveletként a rögzítetlen potenciálra helyezést kell elvégezni.
Így a vezetőnek a helyváltoztatás során feszültség alatt álló vezetővel, vagy testtel történő
váratlan érintkezése nem jár veszélyes következménnyel.
Megfordítva: vezetőnek a villamos csatlakoztatási helyhez legközelebb eső pontban történő
mechanikai rögzítése meg kell, hogy előzze a vezető rögzített potenciálra helyezését.
1.2 Egyes munkák során a vezetőkben olyan mechanikai többlet igénybevétel keletkezhet,
amely veszélyes lehet:
A veszélyforrások:
- a megengedettnél nagyobb mechanikai igénybevétel létrehozása a vezetőben,
- az eredeti mechanikai szilárdság csökkenése a vezető sérülése, /pl. beégés elemi szál
szakadása/ következtében.
1.3 Valamely vezetőn történő beavatkozás feltételei a következők:
 2
Az A 50 mm keresztmetszetű sodronyoknál a munkavezető egyedi elbírálása alapján, ha a
sérülés nem jelentős, a beavatkozás végrehajtható.

1.33 Húzóerő növekedést eredményező beavatkozások megkezdése előtt szemrevételezéssel

ellenőrizni kell a vezetők rögzítésére szolgáló szerkezetek (pl. oszlop, tetőtartó, szigetelő,
kereszttartó) állapotát.

1.4 Villamos és mechanikai feszültség alatt álló vezető helyzetének megváltoztatásakor a vezető
minden mozgása felett, minden pillanatban, a legnagyobb pontossággal tudni kell uralkodni. Ha a
beavatkozó szerelő nem tud ura lenni ezeknek a mozgásoknak, fennáll annak a veszélye, hogy nem
tudja betartani a 211. és 212. MVF-ben előírtakat.

1.5 A vezetőt mechanikai rögzítésének feloldása előtt várakozási állapotba kell helyezni, és meg
kell tenni az összes szükséges intézkedést a 212.sz. MVF előírásainak betartása érdekében.
225/l. kép
Vezető várakozási állapotba helyezése

MVF-KiF 225/2

1.6 A kezdeti állapot mechanikai rögzítését csak akkor szabad megszüntetni, ha az ideiglenes
kihorgonyzó szerkezet a teljes terhelést átvette. A teljes terhelés átvétele megnyilvánul:
- a vezető mechanikai feszültségének megnövekedésében; ez a növekedés annál kisebb, minél
közelebb van a kihorgonyzó szerkezetnek a vezető megfogását szolgáló pontja a vezető eredeti
rögzítési pontjához.
- a húzóerő irányának a megváltoztatásában, ami a vezető elmozdulását vonja maga után; ez az
elmozdulás annál kisebb, minél közelebb van a kihorgonyzó szerkezet rögzítési pontja a vezető
eredeti rögzítési pontjához.
2. Vezetők mozgatását megelőző intézkedések
2.1 Meg kell győződni arról, hogy a mozgási pályán nincs semmi akadály.
2.2 Feszültség alatt álló szabadvezeték vezetői áthelyezésének és a kötések elkészítésének idején
a lehető legrövidebbre kell korlátozni a vezetők alatt és a tartószerkezetek mellett a tartózkodást és
helyváltoztatást.

Közép/kisfeszültségű oszlopsoron hózódó hálózatokon végzett munka -

1. A középfeszültségű /KöF/ szabadvezeték feszültség alatt áll és a tartószerkezeten nincs
túlfeszültség védelemi készülék, sem kétséges KöF szigetelő. Ebben az esetben a
tartószerkezeten. a kisfeszültségű /KiF/ részen engedélyezett a feszültség alatti munka, de:
1.1 A legalsó KöF vezető és a legfelső KiF vezető között meglévő függőleges távolság legalább 1.5
m legyen. A távolságot nem szabad lemérni.
1.2 A munka folyamán legalább 0,80 m állandó távolságot - melyet méréssel nem szabad
meghatározni - kell tartani a KöF vezetők, /valamint a velük érintkezésben lévő összes szigeteletlen
szerkezeti rész/és az alább felsorolt részek között:
- a beavatkozó szerelő minden testrésze,
- a KiF vezetők teljes egésze.
- minden mozgó rész között. bármi legyen is az.
2. A KöF szabadvezeték feszültség alatt áll, és a tartó-szerkezeten van túlfeszültség védelmi
készülék. vagy kétséges KöF szigetelő.
Ebben az esetben a KiF szabadvezetéken a munkavégzés tilos!
Megjegyzés: Minden KöF szabadvezetéket, amelyik nincs földelve és rövidre zárva, feszültség alatt
állónak kell tekinteni.
3. A KöF szabadvezeték feszültségmentesített
Ebben az esetben a KiF szabadvezetéken a feszültség alatti munka megszorítások nélkül
engedélyezett.