Római Vallás

Készítette: Bogjos Kevin, Pákai Zoltán, Kovács Botond, Könyv Ákos

 Bevezetés
Az ókori Róma fennállása alatt sok vallási kultusz létezett: Latin, Etruszk, Görög hatások
érvényesültek.
A városalapítás korában: A Rómát alapító latinok vallása, földműves természetvallás volt.
A Romulus és Remus mondában megjelenik a Totemizmus.

Kezdetben a rómaiak úgynevezett numeneket imádtak és tiszteltek, megszemélyesülés nélkü

isteni hatalmakat, akiknek nem volt konkrét megjelenési formájuk, csupán szerepükre utaló
nevük. E típusú vallást funkcionálisnak nevezzük, mivel a numenek bizonyos funkciók
védnökei.
 Mars Kultusza
A rómaiak előszeretettel nevezték magukat „Mars népének”.
Mars a növényi termékenység védnökéből vált termékenységistenné, ebből a férfierő védnökévé, a
közösség oltalmazójává, a háború és harc védnökévé vált. Áldozati állata: ló, bika vagy farkas; de
neki szentelték a furcsa „disznó-juh-ökör”-áldozatot is, amelyet Róma határain ötévente a rituális
tisztítás alkalmával kellett elvégezni.
 Quirinus
Kultusza

Eredetét általában a Quirinalis dombon lakó szabinokra vezetik vissza, később quirites fogalommal
jelölték a római nép közösségét. Az időszámításunk előtt 6. század után kiszorult a főistenek közül.
 Vesta Kultusz

Vesta női istenség volt a házi tűzhely őrzője.

Vesta-szüzeket már kislány korukban 30 évre föleskették, ők szigorú
elzártságban a Vesta-szüzek palotájában éltek, és különleges előjogokat
élveztek. Azonban ha elvesztették szüzességüket, élve temették el őket egy
üregbe.
 Főistenek
kialakulása

A rómaiak szemében mindig is fontos volt a túlvilági, az emberfeletti hatalommal bíró erők kegyeinek elnyerése
Az istenek világának élére három 'nagy isten' került: Iuppiter, mellette áll Mars. A harmadik főisten Quirinus: a
római polgárok közösségének és békés gazdálkodásának védnöke.
Időszámításunk előtt 6. századtól új korszak kezdődött. Rómát az etruszkok vezették ezért Iuppiter átvette a
kizárólagos vezető szerepét.
Megjelentek az Etruszk származású nőalakok is pl.: Iuno királynő Iuppiter felesége és Minerva a tudomány,
művészetek és mesterségek istenasszonya.
A görögök hatására bizonyos görög isteneket is átvettek a Rómaiak. Az igazi görög hatás Rómában a
Sibylla-tekercsek jóslatainak követésével kezdődött. A tekercseket író jósnő görög volt, ezért
jóslatainak minden vonatkozása a görög mitológiában keresendő. Az első ismert esemény ezzel
kapcsolatban Apollón átvétele volt, amikor időszámításunk előtt 443-ban egy járvány megfékezésére a
Sibylla-jóslat alapján a görög Apollón delphoi szentélyéhez folyamodtak, és szentélyt emeltek
Rómában is az isten tiszteletére, itt Apollo néven.
 Végszó
A kereszténység a 4. században vált üldözött felekezetből a Római Birodalom államvallásává. A
kereszténység terjedése a Birodalomban gyors folyamat volt, bár sokan ragaszkodtak még Róma régi
isteneihez. A Krisztus hitére tért császárok most már nem a keresztényeket, hanem Jupiter és Júnó
tisztelőit üldözték: tilos volt az áldozatok bemutatása. A kereszténység alapja az egyistenhit, a régi
vallásokkal szemben ahol több istenséget tiszteletek.
Róma városa lett a Római katolikus vallás központja, itt alakult meg a Vatikán állam.
Köszönjük a Figyelmet!