3.

téma
A hangtan tárgya, felosztása

1. A nyelv szintjei a következők:

- a hangok (fonémák) szintje,
- a szóelemek (morfémák) szintje,
- a szavak (lexémák) szintje,
- a szószerkezetek (szintagmák) szintje,
- a mondat szintje,
- a szöveg szintje.

A hangtan ezek közül a legkisebb, tovább már nem osztható, de még elemezhető nyelvi
egységekkel, a hangokkal foglalkozik. Emellett a hangtan tárgya a szupraszegmentális
tényezők (hangsúly, hanglejtés, tempó stb.) vizsgálata is.

2. A hangtan területei:
A hangtant mint a nyelvtudomány egyik ágát többféle szempont szerint is fel lehet
osztani területekre:

- általános hangtan (az összes nyelv hangjaival foglalkozik),

- speciális hangtan (egy adott nyelv hangjaival foglalkozik),
- alkalmazott hangtan (a hangtan alkalmazási területei, pl. beszédművelés).

- leíró hangtan,
- történeti hangtan.

- fonetika: a hang alaki tulajdonságaival foglalkozik, tárgya a beszédhang,

- fonológia: a hangok funkciójával foglalkozik, tárgya a fonéma.

3. A beszédprodukció, a beszélőszervek működése

A beszédhang a beszédláncban keletkezik, melyet 5 szakaszra tagolhatunk: 1. a
beszélő agyában megszületik a gondolat, és megindul a beszédképzés, 2. az agy
szervező munkájának eredményeképpen létrejön a beszédszervek működése, vagyis az
artikuláció, 3. az artikulált nyelvi tartalom levegőrezgésekké alakul és továbbítódik, 4.
a levegőrezgések eljutnak a hallgatóig, akinek a hallószerve (fül) felfogja azokat, 5. a
fülben átalakult rezgések eljutnak az idegpályákon keresztül az agyba, ahol
megtörténik a megértés. Ezek közül a szakaszok közül a hangtan a 2.-kal foglalkozik.
A beszédhangok képzése, artikulációja csakis az ember sajátossága, hiszen az állatok
hangadása artikulálatlan. Beszélőszerveink mindegyikének másodlagos funkciója csak
a beszédképzés, mivel elsődlegesen az éllettani működésünkért felelősek:
- tüdő: a mellkasban helyezkedik el, és a légzésért felelős (némalégzés,
beszédlégzés, technikai légzés)
- gégefő: 5 nagyobb és 4 kisebb porcból áll, és benne található a 2 hangszalagunk.
Hangszalagállások:
a) zárállás,
b) zöngeállás,
c) suttogó állás,
d) h-állás,
e) fúvó állás,
f) lélegző állás.
- toldalékcső (melynek részei a garat, a száj- és az orrüreg)
A szájüreg területei:
a) az ajkak (labiális terület),
b) a fogak (dentális terület),
c) a felső fogmedrek mögötti rész (alveoláris terület),
d) a kemény szájpadlás (palatális terület),
e) a lágy szájpadlás (veláris terület),
f) a nyelvcsap (uvuláris terület).

A szájüregben található még a nyelvünk (lingua), amely artikulációs mozgásaival

nagyon fontos szerepet tölt be a beszédképzésben.

- központi idegrendszer (agy).