SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM

BÖLCSÉSZET- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR

TARTOMÁNYI SZPÁHIK, DZSEBELIK

A tartományi szpáhik, dzsebelik jellemzőiről, szokásaikról
(Szemináriumi dolgozat)

Készítette: Molnár Nikolett Viktória Oktató: Prof. Dr. Tóth László

Sándor
Neptun kód: EM3RKU Beosztása: egyetemi tanár
Szak: Magyar-történelem osztatlan tanári A tárgy neve: A korai magyar
Évfolyam: 2. évfolyam történet fő kérdései
A tárgy kódja: TO-TORT-T1804-
03
Helye és ideje: AD-335-2 -
Magyar történeti
szeminárium, kedd 10:00–
12:00

2020/21.
 Jelen szemináriumi dolgozatom témájaként a magyar törzsek jellemzőit választottam.
Célom bemutatni a magyar csoportokat, törzseket, a sajátosságaikat, jellemzőiket, ebben
segítségemre lesz Tóth Sándor László (2010): A honfoglalástól az államalapításig c. kötet.
A 9-10.században a magyarok több egymásra épülő csoportban éltek: a kiscsaládokban, a
nagycsaládokban, aulcsoportokban, nemzetségekben, altörzsekben, törzsekben és
törzsszövetségben. A legkisebb egység a kiscsalád volt, ahol 2-3 nemzedék élhetett együtt, a
nagycsaládnál viszont már akár három vagy négy generáció is élhetett együtt, illetve az aulban
(török eredetű szó) már több család együttéléséről is beszélhetünk. Ezen aulok összefonódva egy
aulcsoportot is alkothattak, amelyek akár nemzetségekbe is tömörülhettek, amely vélhetően a vér
szerinti mitikus leszármazás alapján történt, illetve más befogadott idegenek is bekerülhettek a
nemzetségekbe. Feltételezések alapján a nemzetség: „a néptudományi értelemben vett clan egy
közös őstől fiágon leszármazó rokon családok természetes úton létrejött közössége és rendszerint a
közös ős nevét viseli.” A törzsek (phülasz) nem létezhettek önmagukban, nemzetségek (geneák)
viszont igen. Nagyon érdekes, hogy a források több helyen 7 vagy 8 geneáról írnak, habár ezek
feltételezhetően maguk a törzsek, és nem a nemzetségek számai. Konstantinosz forrásaiban a genea
szóval utal a népre, törzsekre, nemzetségekre, Kézai Simonnál már 7 törzsfő, és 108 generatio
figyelhető meg, ezek alapján megközelítőleg 17 nemzetségből állt össze egy törzs, persze pontosan
nem tudhatjuk mennyi nemzetségből állt egy törzs.
Minden nemzetségnek volt saját neve, vezetője, és előfordult, hogy nevüket
totemállatukról, vagy egy közös ősről adták, ezt a nevet persze az idő múltán meg is változtathatták,
és lehetett egy újabb kiemelkedő alak az, aki a nevet szolgáltathatta az egyes nemzetségeknek. A
nemzetségeknek külön szállásterületük bizonyosan volt és feltehetőleg közös jelük, temetőjük, és
nemzetségi kultuszaik is voltak. A házasságot illetően a nemzetségen kívüli házasodás volt a
megszokott, az exogámia. A törzsek - melyek több nemzetségből álltak össze – rendelkeztek egy
vezértörzzsel is, ilyen lehetett Levedi, Álmos nemzetsége is.
Konstantinosz a DAI-ban megnevezte a törzsek neveit: Nyék, Megyer, Kürtgyarmat,
Tarján, Jenő, Kér és Keszi, ez a hét törzs vélhetően egy kavar törzzsel is kiegészült, illetve egyes
feltevések szerint 3 kavar törzzsel egészült ki a ”Hétmagyar” törzs, legalábbis a törzsszövetség
esetében említenek a források 3 kavar törzset. A nemzetségekkel ellentétben, amik gazdasági-
politikai alakulatok voltak, a törzsek politikai-katonai-területi képződmények voltak. Minden
törzsnek saját törzsfői voltak, és saját szállásterülettel, önállósággal bírtak, kivéve a
törzsszövetséget illető ügyekben. A törzseknek voltak neveik, amely viszonylag tartós volt, de
módosulhatott, ha változás történt a rangjukban, a törzs feladatkörét illetően, vagy a
1
törzsszövetségben betöltött hadrendi helyében, a törzsszövetségnek volt vezértörzsük is, aki a
hierarchia élén állva fejedelmi törzs volt. Például Levedi törzse után Árpád törzse került a fejedelmi
törzs pozíciójába. A törzsek egyesülhettek, külön válhattak és új törzseket is alakíthattak a
különválók.
A legnagyobb egységet a törzsszövetség jelentette, ilyen szövetség létrejöhetett egy másik
törzs meghódítása vagy a törzsek szövetkezése alapján ”vérszerződésként” is. A törzsek
szövetségén túl vélhetően fennállt egy törzsfői tanács is, amely a kezdetekben döntést hozott
politikai-katonai ügyekben, ez a szövetség később a törzsszövetségi vezérrel, fejedelemmel is
rendelkezhetett. A törzsszövetségben élő törzsek kötelesek voltak védelmet nyújtani egymás
számára, ha megtámadott egy törzset egy másik nép.
Összegezve kétségtelen, hogy a későbbiekben fejedelmet, nagyfejedelmet választanak a
magyarok (a fejedelmi tisztségek mellett), azonban továbbra is léteztek a törzsfők, nemzetségfők,
így valószínűsíthető, hogy nem tűnt el a törzsszövetség, vélhetően a XI. század elején a
nagyfejedelem emelkedett ki, és gyűrte maga alá a többi riválist, számolta fel a törzsi rendszert.