‘A Bukaestbon sailett,, Kalkutta- CA tarstnlorst scare, amizodic vi labora alait Londonban 6s Lis r seabonban diploméciai szolglatot telestd, majé Parizsban és Chiea- tacban oktaté vilighird vallstoré- nesz €¢ mifosakutaro muni ma mar kivetel nélkul @ maf} klase- szikusainak saimitanak, Rirenater aoone ska Wey liste eiotcrar wines, Eocijeeet ode 936 Gasca 4 cologne Ashe de elkepzalése szerit nemesak a szakérto olvasoknak sz, hanem ol- Si] ssorban a tanitvanyaina, az egye- temiallgatokna, sot mindenkinek, akitérekel az emberssy szellem ‘orénete, Eze a szorzo set Deval lisa szerintarraszoritkozot, hogy a beavatis Ssszetet jelenségétnagy vonalakban vizolja fel Az el6ada- sok kotetbe gyjtésekora mask szempont az vot. hogy aj madszer~ tani meghézelitesttrjon fel, a kultirtémténet nyujtota perspektivan {Wl act deritse fel, hogy vajonegy-egy scimbolum, mitosz, seertartss ‘mien titénelmen tli zenett revel a ma embers szdmira. Hi- s7en Eliade megayézddése sretint # beavatis minden avtentkus tember létezés velejérije, annak az ek emberi vagynaka kinyil~ ‘initisa, hogy at akaruk és at is tudjuk alakitant az. életinker, ‘A mi vezérmotivuma az a gondola, hogy a primitv vigil a mo- dem fle haladva a beavats szerepe cxyre csbkken. Eliade szernt a Keereszténység Epp at vélhatot vilagvalliss, ment megszabadult a gOrtg és keletvallisok misrtériumadtel és mindenki szimara hoz “Afeshete AdvicGlest kind. A szerad hat fejezetbentirgyalja a bea ‘Yatisnak a tei vallsokbon jétszot steps. titkos trsassgokba val6 inieidcit, a smanikus és Katonai beavatisokat, valamint 2 nagy vallsok, 4 gorbg és a keer vallasok, iletve a keresziénység iniciaciosritsait,hogy vegul az eyészet beavatis! motivumok és Be zonyos irodalmi temak Kazout parhuzamokkal, valamint a modém vilag okkulksta mozgalmainak az elemaésével za Flinde saokisos ezerz6h erényel, lenydyr ray smerete, sell mes okfejése és kezérthets, elvezstes irodalmi siflasa x nagyk- ‘neég seamarais vonz9 olvasménnya teszik a mdvet i MIRCEA ELIADE - MISZTIKUS SZULETESEK G/106 MIRCeA ELIaDE MISZTIKuS SZULETESEK eurdpa‘Tanalom Bevezetés? is fejecet Serdiiikort ritusok 8 roresi Beavatisok «@ prinatiy vallsothan 17 Eliizetes megicgyzések 17 ‘Ausztrl beavatisok: a szent trséy 21 ‘Az anyatl vald elvalés 25 ‘A jeraeil a kurnaiknal 29 Daramulun és a beavatas a juinoknal 31 ‘A beavatdsi hold] szimbolikja 34 A beavatisi pribatetelek jelentése 36 Feavatis es kollektiv megujhodis 41 Masedik fe parvatis’rimsok és taresi beavatisok ‘a primi valivohinan (Fob atés) 51 Avatisi probatételek: a zigarty sa korilmetelés 51 A subincisio szimbolikja 56 A beavatis 2 Tafbldin 61 A beavatasi hail forgatokanyve 65 ‘A suomy gyomriban 70, A Kinyilatcoztatés fokozatai 74Harmadik fof: A serdllSkor! ritusoktél a titkos kultuszokie 89 A lanyok beavatisai 89 Fokozatok a ndi beavatésokban 94 Kunapipi 98 A regressus ad uteram eavatisi szimbolikit 103 ‘Az i szllerés szimboliksja a2 indiai beavatisokban 105 ‘A magzatszimbolika tobberteleiisége 112 Neguedtk fejezer Exyéni beavatésok és tthos tirsasigok 123 Alvildgjdrds és hisi beavatisok 123 ‘A vandorszirtek beavatés! srimbolikaja 128 Egyéni deavatésok: Eszak-Amerika 131 A kwakiutl Téncetarsaségok 133 ‘Dikos trsasiy &s Mannerbund 139 A ritulis féramdszds az amertkal indiénoknal (47 IN6i titkos tirsasigok 153 Pllentét & kélesnds vonzis 157 Orit fojezet Kaionai és siminbeavatisok 169 Berserkr-révaloi 169 Cucholainn beavatisa 175 Acmigileus b6 szimbolikaja 177 ‘Saménbeavatasok 179 A seiberiai simanok beavatisi probatdtelei 183 Beavatisiritusok 188 2m Pksatizistechnikak 192 Az ausatcil orvossigos emberek heavatisal 194 Fellewtebb Kultirik hatisai 198 Hatodi fejecet Beavatisi moriwumok a nagy vallésokban 212 India 213 Ar ifjiavatisi ritusok nyomai az dkori Gorégorszagban 220 leuszisz 65a hellenisetikus misziériumok 223 Keresetenysey és beavatis 272 Beavatis; motivumok tovibbélése 8 keresetény Europaban 241 Beavatasi motivumak es irodalmm témnak 245 Néhiny 216 megiegyzes 251 Zarszo 251594) SURGUELOLES T9PES BINT Fe AMUATRANCIAKOLOONANNZAF Re {AATICPATON 4 La UDLICATION (24 ROSETOLANL. BENECLE Oszo Fra kis Kony a Hoskell-cJ0adasok'™at tantalmazza, amelycket 1956 6s7en a Chicago: Egyetemen tarot tam, Patterns of Initiation cimimel. Miclatt a srivegst ayomdiba adm voina, ellittam elGszival, nghany jegyzattal és a konyvészoi hivatkozdsokkal ~ de aszd- ‘peliscebsl Takado cldadsmédon nem valtoriatam, TTervem szerint nem szakéné olvasékhoz sz, hanem rmindenkiher, akit érdekel az emberiséy szellemt6r- tenete, Ezért ura szoritkoviam, hogy a beavatis Ossi tett jelenséget csak nagy vonalaiban vazoliam fol ndskilonben hérom-négyszer ekkors kényvte let vol- na svikseg. Egyes aspeklusait exyébkent vizsgaltam mir Koribbi miveimben is: Le Chamantsme et les techniques archaigues de l'extave (A samanizmus és 37 cksauigis archaikus technikil] Pais 1951), Le Fgu Immorralicé ot tibervé [A joga Valhatatansiy. es svabadsig] (Paris 1954). Forgerons et alchimisies [Koviesok & alkimistak] (Pans 1956). problemat Késailé KUnyvemben, 2 Mors et Inicianion be [Halil és beavatas} ajfent tarevalni fogom. Eziton is Készinctet mondok a Chicago University rekiorinak, a Haskelleldadisok” bizotisigénak, var amine 2 teoldgiai kar dékinjinak, hogy” 19S6-ban tmetisclick © Pleskel/sisdisok™ megrartisimak ldhotisegevelAe itt olvachat® szbvexben imyalatnyi chérésck ‘vannak az angol valtozattol, amely Birth and Rebirth immel jelent meg a Harper kiadonal (New York 1958), Mint miadig, kedves és tadds barsitom, de Jean Guillard villa a francis kézirat elolvasist és Jajavitésit; fogadja st Gszinte hak kifejexéset (Piries-Chicago, 1956-1957) Mirvea Fliade BEVEZETES Gyakran éillitak: a modern vilég eyyik jellegretosse- Thogy 2 beavatasnak nyoma veszet. Mig a hagyo- inves tarsadalmakban clsérenaii fontossigi, ap- jjank nyugeti trsadslmaiban gyakorlahlag megszdnt Iitezni, Iga a kulonfele keresctény bitvallisok — vile toz6 mériekben — még drzik egy beavatasi misztérium jegyeit: Keresteld alapvetéen beavatisi ritus: 9 papi Ihwvatas beavatast is magidban foglal. Amnde nem 52a: bad elfelejtemiink, hogy a Keresziényséy_pontosan azért gyGredelmoskedett és vat epyetemes valliss, mmert elszakadt a girdg é Keleti miszteriumok (&u- Kretol, es a mindenk) szdméra elerheté udvorilés vallisanak kidltota ki magit. Masfel6l, keresdteny- ek nevezletik-e meg a modern viligot a maga 1el- jessegeben? Ha Ktezik ,modem ember". al épp nnyiban [eterik, amennyiben nem hajlands 9 ke esziény antropoldgisban magaraismerni, A ,moderm tember” eredetistye, Ujdonsiga a hogyominyos tr. ‘sadslmakhoz kepest éppen 22, bogy kizidlag torte neti Kénynck akarjatekintem magat. és egy radikaisan doseaktalizit viligmindenséghen kivan élni. Hogy a modem embemnek meanyire sikerilt megvalositania, ext az esemenyt, més problema, melyet itt nem érine funk, Teny azonban, hogy ennek a7 eszménynek m5 semmi kaze a Ketesateny Uzenecthez, » u fortirt de-Az itt olvashati szvegben dmyalatnyi cltéeések vvannak a7 angol viltozatol, amely Birth and Rebirth cimmel jelent mega Harper kiadénil (New York 1958), Mint mindig, kedves & tudis baritom, dr. Jean Guillard vallalta a francia kézirat clolvasisit 6 kijavitist; fogadja tt Gszinte haldm kifejeaeseL (Pirizs-Chicago, 1956-1987) Mircea Eliade 6 BEVEZETES Gyakran ilitjak: a modem vilig egyik jellegzetessé- ‘c, hogy a beavatisnak nyoma veszett, Mig a hagyo~ manyos titsadalmakban clsdrendd fontossig, nap junk nyugati trsadalmaiban gyakorlatilag megszaint istezni. Iga, a kilontéle keresztény hitvallisok ~ val- ‘wb mértekben ~ még 6rzik egy beavatisi misztérium reuyeit:a keresztel6 alapveten beavatisiritus: a papt fuivatis beavatist is magban foglal. Amde nem sza~ had elfelejtendink, hogy a keresetényséy_ pontosan avert wyézedelmeskedett & valt egyetemes vallissa, tert elszakadt a gordg és Keleti misztériumok lée- Kinetl, é a mindenki szimara elérhet6 ddvorti ‘allisnak kiéltotta ki magat, Masfel6l, kereszteny- nick neverhetjik-e még a modem viliot a maga tel- jessédben? Ha Ketezik modem ember", hit épp annyiban Iétezik, amennyiben nem hajlandé a ke- resctény anteopoligiaban magara ismerni. A. modern tember” eredetisége, djdonsiga a hagyominyos tit- sadalmakho képest éppen az, hogy kizirolag tr neti Kénynek akarja tekinteni magat, es egy radiklisan ‘deszakralizalt vilagmindenségben kivén élni, Hogy 2 niodem embernek mennyite sikerilt megvalésitania ceavaz eseményt, mas problema, melyet tt nem érin- tunk, Tény azonban, hogy ennek a7 eszménynek mir semi k6ze a keresztény Uzenether, s a fort! ik 7igen attol a képtl, amelyet a hagyomaingsss tarsal nak embere alkotott Snmagatal Marpedig a hazyonnyos tarsadalon cmihete & kep imogismeresche? és kiteljestésche7 beavaas rel jut el. A beavatsnak termesretescr tbl ti simian valtozata van, amelyek hilknele usa ‘irsadalmi struktiraknak és valtozatos kulturais how zontoknak felelnck meg. A lenyew azonban 37, I beavatis ideoldgidja és technikai a premodern (¥ a Nyugaton a kézepkorig, a vikig bbi résven pediy az elso vikighibori Ldrsadalmak mindews keben foszerepet kaptak Beavatas alat ltaliban ritusok és sobeli tanitisok olyan egyuttesct éxtjuk, melynck célja a beavatands alany vallisi és tirsadalmi stitusinak gyokeres mo: dositisa. Filozétiai nyelven szalva: a buavatas a ete 2s mikéntjénck ontoldgiai mogviltozisaval egyen: rtekil Az djone megprobaltatasar vegeztével exeszen imasféle Ikinck devend, mint beavatasa el6tt: massi Fett, A beavatas kilonfele kategorisi Koil kilindsen 4 serdildkori beavatis. fontos a premadem ember megértésehez. Abol vannak stmeneti ritusok, ott 2 trzy minden Fiatalja samara kotelezdek. A kamasz~ nak egy sor beavatisi probatetellel kell megbirkoznia, hogy belogadjik a felnGttek kize: ritusok és @ ben nik foglalt kinyilatkoztatisok jOvoltibol ismerik el a tarsadalom felel6s tagiinak. A beavatis az wjoncot boovezeti az ember kozdsségbe & egyben a spirtualis rtckek vilagaba. Elsajaitja a felnoitek viselkedes Aecheikait és intezmenyeit, de a tres mitoszait vent hagyomnyait, az istenck nevet és alkotisaik trténetet is; fokent pedig megismest a tbrzs esa ter meszetiolotti lenyck koz0tli kapesolatokat. ty, abouy azok az idk kezdetén lérejottek fen primitiv tirsadalom rendetkezik mitikus seyomanyok Osszefiy sitesével, .vikigkép- pel sa avatanda elsit 7 a vilighép tiral Fel fokrol Tokra a beavatis sarin, Nem pusvtin oktatist6l van ra, 4.820 modem értelmében. Az avatandé esupain a lem felkesviles vegezt6vel valk méltova a szent nitasra. Minds ugyanis, amit a viligrol és az em jor fete megtanul, nem alkot wisteretet™ aban az. ntelemben, ahogyan Korunk fogia fol et a sz: ob ret, a végtclenségig helyesbithet6 és eazdagithat6 tnformaciskent. A vilig egy természetfolot leny ‘nive; isteni alkotas, Kovetkezéskeppen magiban a Folepitésaben szent. Az ember olyan univerzumban él, Lintely termeszetfoldtts eredetd Leven, formayaban”. seubsetanciajaban is szent. A vilignak * van; @ termeszotfoliti Iények megterem tuk, e2t Koveti a kultirhérosz vagy a mitikus Os ér- kerése, kulturilis tevékenysége, demiurgoszi kaland- ran, végat pedig eltinése, Ez a szent torténclem — a mitologia ~ példat muta clmondia, mikgppen jottck [etre a dolgok, de me; “ilapoz minden ember! viselkedest, tarsadalini és kul- Turis int&zmenyt is. Mivel az ember természetfSlot- tu Tenyek teremtetteh, viselkedéseinck és teyékenysc- ceinck summaja a sent tortenclemhez™ tartorik; yyon tontos, hogy ezt gondosan drizzék, & ctlen formaban adjak tovabb a7 iy nemzedk \lapjiban véve az ember azért olyan, amilyen, mert tz iJ0k kezdetén a mitoszokban elbeszéit dolgok megtdrtentek vele, Ugyandgy, ahogy a modern ember virtencti Kenynek, az emberise egése tortenete letGieményesének kidltja ki mayat, az ar sadalmak embere egy mitikus trténelem, az idbk Kerdetén, in illo tempore végbement események sredményénck fogja fol mgat. Arm mig a modem >‘ember tisztin emberi alkotisnak tekinti ay Ot mew eld torténelmet, s fSként a7t hiszi> hatalmaban ll ext az iddk vegezettig tovadb folytani és wkéle- tesiteni, a hagyominyos tarsadalmak emberének szemében minden jelentiséggel bind, test te hhatalmas dolog kezdethen, a mitikus idiben t6rtent Bizonyos értelemben st mondhatnank, hoxy az rsadalmak embere szmara a Wetenelem a gkezdet” nghiny nagyszabaisi eseményevel ii is merit, Amikor a mitikus hos fa ila tempore Felledte a polinézck elstt a nyilt tenger hakiseat m6- ail, egy esapasra kimeritett ¢ tevekenysty Iehet~ formait; azdta a polingzek, valahinyszor esak kimennek a tengerre, a mitikus hs példamutato gesz- tusit ismétlik: egy emberfOlotti mintt utinoznak ‘A mitoszokban meg6rz0tt torténelem azonban, ha tiizetesebben megvizsealjuk, esak lts26lag .2irt”. Ha fa primitiv tirsadalmak embere beérte voina azzal, howy a végtelenségig utinozza a mitoszokban mee- ‘mutatkozo nghiny gesztust, nem lehetne magyariza- {ot adni az idBk Sorin felhalmozodott szamtalan i isra, Abszolt zart primitiv tarsadalom nines. Exyet= Tenegyet sem ismeriink, amely ne vett volna at degen kulturalis elemeket; amely e kélesonzéseket kovetGen ne valtortatot volna intézményeinck legalabb néhany aspektusin; egyszoval amelyiknek ne lenne tom hielme”. Csakhogy a modern tarsadalomtl eltéréen jk minden gjitist- megannyi emberfOlot eredetd «kinyilatkoztatisként” cltek meg. Az atvett tirgyakat ‘vagy fegyvercket, a7 utinzott magatartisformaikat és intezményeket, a befogadott mitoszokat vagy hied ‘meket magikus-vallist hatalommal telitetinek tekin- tettek: egyebként exert is figyeltek fel rijuk, és ezért vvotiGk a firadsigot, hogy elsajiitsik ket. S6t mind- cezoket az clemeket arért fogadtik el, mert az Ssik av o Isis kulturiliskinyilatkoztatisokat tenmészetftitt lengektdl kaptak, S minthogy a hagyoményos tirsa- dlalmaknak nines a $24 szoros értelmeben vett tOrté- het” emlékezetik, néhiny nemzedék kell esupan. ‘lykor még annyi se, hogy exy Uy keletitalalmanyt az Ciseredeti kinyilatkoztataisok varazserejével ruhie~ ‘anak fol. Végeredménylben azt mondhatnank, hogy @ hagyomdnyos tirsadalmak, mikizben nyitottak™ a trtgnelem szimara, hajlamosak minden 0} szerze- ményt az dsiddkbe helyezni, minden eseményt a miti- kus .kezdetek” ugyanazon idétlen horizontjira vet fen. A torténclem a primitiv tirsadalmakra is. ri rnyomta a bélyeget,jollehet olykor esak ewészen para nnyi ménékben; a modern tirsadalomtl azonban a farténelmi tudat hidaya mitt kilnbsznek oly gyo= keresen. Ez a hiny eayebkent, ha szamot vetiink a judaizmust megelézs emberiség sajatos 1d6- és em- berfelfogasival, elkerilhetetten is "Az avatandok elt tehat ¢ hagyomsinyos tudas aja trl fel. Tanitéik hosszan oktatjak Oket;titkos szer- tartasokon vesenck rest, euy sor probatétet allnak ki, 5 fokepp ezek alkotjak magat a beavatist élmenyt: a {alalkozist a szenttel. A beavatisi probatételek zime tbbé-kevésbe stats modon magaban foglalja ari tuailis halal, melyet feliamadis vagy aj sziletés k6- vot. Minden beavatis kézpomti pillanata az a szer- tartés, amely az ajone halilt, majd_visseat jelkepezi az éok kz. Csakhogy a emberkent, ‘madot kteljesitve ter vissza. A beavatisi halal a eyer- imekkor a tudatlansdg é a profan letméd véyet sim bolizilja cayidejdleg ‘Az archaikus gondolkodas szimra seman sem jel- képeri jobban a vee", a véyérvényes befejeziides tuondolatit, mint ® haldl ~ éppigy. abogyan semi Sem fejezt ki jobban az .alkotis", a .esindlis", azites” gondolatit, mint a vikigteremtés. A kos iakepal szolaal birmiléle .esi- Semmi nem biztositja jobban eyy .alko- sikerét (Falust, hazet, gyermeket), mint ha az alkotisok alkotiséral, a viligteremtésril_ masoliae Mi tb: minthogy a primitivek szemében min donekelitt a kozmogdnia jeleniti meg a7 istench fe- remtocrejét & kavetkezésképpen 2 szent rolsbans- szerii megnyilvdinulasat, a vlig é az emberi tarsa- ddalom megiljitisa éndeksben idérdl id6re mexismet lik A teremtés. szimbolikus megismétlése upysanis ‘magaban foglalja az dsesemény jraaktualzaasait fehit az istenck és teremté energifik jelenletenck a folidézesét. A visszatérts a kezdotekliez azoknak & svent eroknck ajboli mikidéshe Iépésén kerescttl fejezddik ki, amelyek annak idején nyilvanultak mee cldsebr. Azzal, hogy a Vilig visszavaltozott olyanna, amilyen sailetése pillanatiban volt, hogy megismé= teltek azokat a gesztusokat, melyeket a7 istenck le cliszor in illo tempore tettek meg, az ember té Ssadslom és a7 egis? viligmindenség is visszavalto- ost azza, ami akkor volt: tsctiva, hatalmassi, hat ony, csosbitatan Ieletiségekkel litte |A vikigteromtés barmiféle ritudlis megismétléset a .Kaoseba” val jelképes visszatérés el6ri meg. Ah- hoz, houy dijiteremddhessék, a régi viligmak idile- gosen meg kell semmisiinic, Az Uy Ev alkalmébot ‘égrett kilinfele rtusokat ket £5 Kategoniaba sorol- hhatuk: 1. a Kaosrba valo visszatérést jelentok (a ti zek kioltisa, a ,ross2" és a vétkek kiseprizése, a sz0~ isos viselkedesck megforditisa, az orgiék, @ holtak visseatérése stb.) 2. a viligleremtést szimbolizilok (aj Kizek gyditisa, a hollak tivozisa, azoknak a ese- Tekedeteknck az clismétlése, amelyekkel az istenek & viligot megteremtették, tinnepélyes. idojoslis az Ikévetkers ere stb), A beavatisi rtusok for wkonyvében a hall” a Kioszba valo idileges. rsscatérésnek felel meg: vagyis valojaban egr fér- mod, a tadatlansig éS a gyerincki felelotlenseg let adja viger érésének példazatszeni hifejezése, A be- wwatdsi halal teszi Iehetivé az a tiszta lapot, tabula Fsd-t, amelyee az ceymst kovetd, az Uj ember mi Fommndidsat eél26 Gjabb 6s Gjabb kinyilatkoztatasok Filithatok, Lentebb sz6lni fogunk az Wy, szellemi élet re sslletés kildnféle médozatairol. Mondjuk ki azon: han mar most, hogy igazi emberi létnek e2t az ij letettekintik, mivel e7 nyitott a szellemi értekekre. ‘2, amit a kultira” altalénos, minden szellemi te enységet magiban foglal6 fogslma slat é kis, esakis a beavatottak szimira_ hozciferhets. Egyseoval a szellemi tis soran kivaltot vals élményeknek koszinets lehetséges. ‘Az iayasciletes vagy a feltimadis valamennyi itu sa.a benniik foglalt simbolumokkal exyiit, at jelzi hogy az djone a letezés egy 6 fokira jutott, amely hhozzaférhetetlen mindazok samara, akik nem vetel- ‘ck ala magukat a beavatist probatételeknek, nem ismertek meg a halalt. Jegyez7ik meg az archaikus vondolkodismédnak e2t a sajitossigat:azt a hiedel- ict, hogy egy allapotot nem Ichet megvaltortatni inéikil, hogy elézéleg meg nc sziintetnénk; jelen ‘esethen aneIkil, hogy a gyermek meg ne halna a gyer: ‘mekkor szamira, A ,kezdetekhez", egyszoval az ab- soli kezdethez: a kemogéniahoz valo-makacs ragaszkodis jelent@séget nem Ichet cléygé hangst- Iyozni. Ahbo7, hogy valamit jél esinaljon az ember, hugyandigy kell elimi, mint elészorre: mirpedig cliszorre” az a dolog ~a tirgyaknak az az osztilya, waz ila, a2 a viselkedés ~ nem létezett: amikor, 0 1Billo tempore, a2 4 tiegy, Slat, visetkedes Lerejott folyan volt, mintha az istenek hatalmanal Foyt a ler szdkkent volna elé a nemléthst. ‘A. szcllemi élet kezdetéhez” etenyedhetetlenil seakséges @ beavatasi haldl, Funkeiojat abbol ért hetiik meg, amit eldkésrit: e7 pedig a magasabh rend Iétmodra sziletés, Mint lentebb latni foxjuk, @ Thalalt gyakean srimbolizalja a sotetség, a szaka, a fild méhe, a kunyho, eey s/oroy ‘kozmikus gyomra stb. Mindczek a képek inkibb egy formik loti allapotot, lappango Jetmédot fejeznek ki (a vie Tagteremtés eldtt ios?” kiewés7itdjekent), nem p= dig a teljes megsemmisilést (aban az értclemben, hogan példiul a modem tarsadalmak tagjai fosjak fal a halalt) A ritwlis halal e képet és szimbolumat seorosan dsszekapesolddnak a esirazassal, a magzat- Allapottal: mar jelzik, hogy é élet van szilletbben, Mint bermatatjuk majd, a beavatist halalnak nyilvan- valgan misféle értékelésel is Iehetségesek: példéul belépés a halowtak és az sdk tirsasigaba. Azonban it isa Kezdetnek wayanaz a szimbolikija fedezhet6 £01, mégpedig a szeliemi let kezdetéé, amit ebben a7 tesetben a szelemekkel val tallkozas tesz ehetOve. "Az archaikus gondolkodis szamara tehit az ember rem magatol lesz, hanem csindliik Mégpedig, az Greg beavatottak, a szellemi tanitomesterek esinaljak. Ok azonban csak azt alkalmazzik, amit az. iddk Kezdeten a természetfoloti \ények felfedtek etottik. E Ieények kepviselti csupan; sok esetben egyebkent mez is testestik Gket. Ez annyit jelent, hogy ahhoz. hogy faz ember valoban emberré valjék, egy mitikus min- taképher kell hasonlitania, Az ember ezt a mintaképet akkor ismeri Fel Gnmagaban, amikor mit nem ter imészoti ember” bbé, hanem egy példamutato és temberf@létti kinon szerint mxisodszor is meg. van sina", A_beovatisko a sais" nem incwetes” ville lst phon salGsst sim hima feck ki Elle lyn aso lal magn, anlyeket tema nye Ctastck Be, Nin! ahotisok teh temesrc 1 Age Rania es akarata hort Keke, nem 8 Terindsutee taro (a kiejeets modern, scan Tt rencben). ane saan Totenclembe. A nisi Deavatskort sletes net a2 eh, 9 ioe fai. Abo, hogy ember a bev Te Ineditor usin, olan realigsokkal ll megs Imei meek mur etna Temesreter,hanem CGnmeset lenyek eetajabor tet a mitoseak- San meet zen Tétencleer tonak ‘A mioseok, mkorben gy ty minha esapn sermeszettjeleseyekral soininak~ pels 8 Nap lrg olyan vlsagt laa, aly mie nem 4 Termesretvalosga, mar akogy atm modern ber met A pimity embe sii Természt nm eayezrien tems" gyanaot termes Seaton, whit sven rok megan ances cealitisok tikosrea& tos is Ineete nem az eknt~ inta mt sedradban gon Astak "hogy az ember tudomst sree ayes Kozmik jelenséeeksebalyszrd volo Nap i raha haeinus a novenyt ele rimusa st) Rane tmindonekelot act, hogy. metudja mt torent Taliban a ilghan, ri cxinaah este €3 8 Kaltrherowol: megismer allots, Kanda Srimikal” Ez chat cpy ten fortenlem ‘ays elrelahatatan a asec 6 eletesse fi excmények orca Mar szohasndatal zt sondbatnnk, hogy a bo- Isavatandt a kultiriba vezeti be Az archaikus tir- Sadalmak szemében azonban a ,kultara” nem ember! Ikotas. Mi tibb, az fesolatat a7 istenek és mas természetlOlotti lenyek viligival és részesill teremt® enengidjukbsl. A ter zetflsnti Lenyek viliga az a vilig, ahol a dolgok celaszir rirténtek meg, Aol az els6 fa és az els dilat Gletre kelt, ahol egy-egy ~ az6ta vallisosan ismétel- ‘getett- gesctustcldszrtettek meg (elészirjartak egy Dizonyos testtartisban, iltettek el ezy chet zydkeret mentek vadiseni az.esztendé exy bizonyos szakiban stb.) ahol az istenek és a hérosvok ilyen vagy olyan talalkozisa lezajlot, elszenvedtek valami_csapist, kiejtetick bizonyos.szavakat, kimondtak bizonyos rnormikat stb. A mitoszok oiyan viligba vezctnck, famelyet nem Ichet leimi”. esupan ,clbeszélni sven teljes szabadsiggal végrehajtot(tettek, elbre: Tathatatlan déntések, mesésdtviltozasok stb, tortenete alkotja, Ezysz6valtorténete e7 mindannak, ami jelen- tis esak tortént a vilig teremtése Ota, minden ceseménynek, ami esak hozzajaeull, hogy az embert fazzi tegvek, ami ma, AZ avatandst, akit bevezetnek torzse mitoldgiai hagyomnyaiba, a viliy & az em boriséy szenttirténelmébe vezetik be Ezén oly Kenyeges a beavatas a premodern ember ismeretcher, Feltigja cléwtink: milyen nyomaszt6, olykor a rettegésig nGvekv sillyként vllalta magara faz archaikus tirsadalmak embere a szellemi értckek meekapisanak és dtadasinak feleldssévet ELSO FEIEZET Serdiilokovi riusok és torssi beavatdsok «4 primitiv vallisokhan Exozetes wranavZesen Ebben a konyveeskében a beavatis legfontosabb tipu- sait kivinjuk bemutatni, foként mélyebb értelmik mogertésére torekedve, amely mindig vallisi jellegit 44 [etallapot_ megvaltozisa ugyanis.valkisi Elmény réven koverkezik be. A beavatott azéetvilik mas em- horré, mett vallasi kinyilatkoztatist kapott a viliurdl esa létezésrO}. Ezzel azt akarjuk mondani, hogy e2t a Fontos é nchéz problémit a vallastorténet szom- sragébil kivinjuk virsgilni, nem pedig tg. ahogyan Sltalaban szokas, a kultuilis antropologia vagy a sz0- ciologia szemszdgebil. E tudominyok litismodjaban 4s kitind kényvek sllnak rendelkezésiinkre: elezend6, hha Heinrich Schuetz dltersklassen und Minnerbiundé= jet (Berlin, 1902) és Hutton Webster Primitive Secret Societies cin munkajat (New York, 1908) emit A vallistorténése mindig is fel fogja haszndini az cinologus é a szociologus credményeit, mégpedig a Iehets lognagyabh haszonnal: dim ezeket az ered- ményeket ki kell egészitenic é egy misik, tigabb perspektiviba kell helyeznic. Az etnol6gus kizardlag wz digynevezett ,primitiv” trsadalmakkal foglalko- vik, mig a vallastorénés Kulatisi terete mayaban foglalja az emberiste egesz vallistirténetst, a7 ds- kikorbol ismert legelsé Kultuszoktol a modern vallist rrazgalmakig. A beavatis értelmenek é szerepének 7-megéntéssher a vallistorténés2. nem esupin 2 print tivek ritusait, hanem a gérdg-Keleti mis7teriumokat vagy az indotibeti tantrizmus szertartasail, a skandi nay berserk beavatisi ritusait vagy a nayy’ misztiku sok hitélmenyeibil mée kivehetd beavatisi proba tételekel is fel fogja idézni A valhistirténész a szociologustol is kulonbézik anayiban, hogy a beavatist mindenekeltt mint val- lisi élményt probalja megértent, s hoey a beavatist iusokban €s mitoszokban rejl6 szimbolika mély telmére keres magyarizatot, Egysz6val a val néxz célja az, hogy elusson ahhoz a lethelyzethee, imelyet a vallisos ember a beavatas élményén keresz- til folvallal, s hogy e7t az dscredeti élményt felfog- hhatova tegye kortirsai szimera ‘Altalinossigban szdlva a vallastorténet a beavatis- nak harom nagy kateg6ridjat ~ vagy tipusit ~ kulén- bézteti meg. Az els azokat a Kollektiv ritusokat foglalja magaban, amelyek réven véxbemegy az at- menel a gyermek- vagy serdildkorbol a felnottkorba, S-amelyek a kézdsség minden tagia szamara kitele- zéek. Az etnologiai irodalom ezeket a szertartésokat sifavatistritus”, tGrzsi beavatis™ vagy ,koros2ti- iyi beavatas” névvel jeloli, A tbbi beavatas a serdiilékoriaktol abban killonbizik, hogy nem kotele- 26 a torzs minden tagia szamra, s hogy thbnyire ceyénileg vagy nagyon kis csoportokban zajlik. A. Imasodik” beavatiskateyéria a kos tirsasigokba, Bund-ba vagy vallisos tirsulatokbs lépes rmindenféle fajtyat foglalja magaban tirsasigok esak ferfiaknak vagy esak ndknek vannak fonntartva, $ ki-ki feltekenyen Gai sayat titkait Tabbségik fertitestvériseg, Méinnerhund, de kéteznck ‘igi ttkos tarsasigok is. A primitiv kultursk szingjen nagyon ntkik az olyan tinasigok, amelyek mindket is hem scdmiea nyitotlak: ha megs eléfordul, a iitalaban koresosulis jele- A mediterrin viliban és az okori Kézel-Keleten viszont mindkét nem he viléthetett a misetériumokhoz — sa gori tisztériumokat, bar kissé mis tipustiak, a tikos tar- sasigok osztilyaba sorolhatjuk Veutll megktlénboztetink egy harmadik beavatist batogéridt i: azt, amelyik a misctikus elhivatots Ail Kapesolatban, vagyis amely a primitiv.valkisok ‘intjén_az_,orvossigos emberre” vagy a. siménra jellemzé. E harmadik Kategoria egyik sajatos jegye az, hogy igen nay jetentiségettulaydonit a személyes elménynek. Nagy;ab61 azt mondhatnink, hogy akinek © harmadik beavatisi Kategoria probatételeit kell kidllnia, az ~ ha akarja, ha nem —arra van itélve, hogy 8 Kozisséy tWbbi tagja szimira elérhetnél inten- Zivebb vallisi élményben legyen része. Azt mondot tuk: ha akarja, ha nem, ugyanis orvossigos embersé vagy siménnd vilni a vallisi hatdorOk elsajaitésara irinyulo személyes dontés kovetkeztében is lehet (ezt hiviak .keresésnck’ as") revén is, tsa acer ment természett Tenyek Keysze Szogezzik le, hogy e ket utobbi kategoria —atitkos varsasigba lepéshez iletve a magasabb rend vallist stitus elnyeréscher saikséges beavatis — valjjaban clég kizel ll egymashor. Akar egyazon osztily ket Viltozatinak is. Tehetne tekinteni Oket. Ami miatt mégis elkiléniilnek, az a simanbeavatésokban oly lenyewes eksztatikus tényezd, Tepytk hoz’ azt is, hogy a beavatasok valamennyt Kategorigja egytajta strukturdlis azonossigot mutat, ezért bizonyos szem- svogbl minden beavatis hasonl6, Fontos volt azon~ han, hogy mir a kezdot kezdetén felvizaljunk nchiny LijckozOdisi pontot © rendkivil tag terileten, mert wvek hnyahan kanye lkalandorhatnink. Visi Sisink soa ren tank nik ajc nin clovetes meglegyaés kisser yal, ‘A beavats taulminyorish soran nem Wevesajk sem el, hogy kutatésunk ej slaiban veve a2 Gmber megismerdse- Fz at fle, hogy ltisunk nom Ihetaronos 4 termevzetiods eliarisival UB tanulmdnyorni az ember, abogyan 8 bogarakat nema {supa etklestlen, hanetn mindenekeltudomainy- falan dolog. A besvatis tz cnberiagg trtnetsnck tqyik legiclonosegteljesebb.szeemi.Jclonsexe ivan akus,amely az egyennck memes & 520 m0 den éxtelmgben vet alls clot, hancrn a7 cats2 {lett is crit, A pimity és achasksisadalmaban Sr ember a beavatis rn vik az, amu és aminck Toone hella szellem ler nytt ony ki teh a Kultura resze” A serdaldkor!beavalés yan min- Genekelo a seentevolcijt foglaja magiban, eZ pes a primi vikgban clef at amt manapsig alls szokds érten, de jelent a rs milo és Kulturalis hagyoményinak egytttest is. Az ijuava- tis tusok sok estben gy vagy Gay cay jtmak a szesualitis revelicijava i; 2 UODD a2 egész premodcm sig samira osyancsak a szent kore Entorik Eayssoval a beavatae oven az ember tllep $ tenmeszt moa, a gyermek letmodjn, es aj 2 Kultur tnddba,vagyis a kulturls entchekhez Mirmar act mondbateink. 37 embert priv Wiligban a beavatis rahi fat ember: sttussal. & Beavatas clatrmgg nem cl val cmbers tte, mivel mace nem fer hore vali ether. A beavis pre mode aia loshen metros ine nck KesronhtGen vik hepess tm tes merck elfogadisira » Mint tstént kitni fogjuk, a7 ifjiavatis elszakadissal kezdidik: a gycrmeket vagy serdilt elszakitjak any Jatol, s ex olykor meglehetisen kemény kézzel tor ‘enik, A beavatis azonban nem esupain a kis bjoncok ‘igye, hanem a7 eyés7 tress is, Uj nemzedéket oktat- nak, mélt6va teszik dket arta, hogy beilleszkedjenck a Felngitek viligaba; s ebb6! az alkalombsil, a hagyo- rmanyos ritusok felelevenitésével, a7 epes7 kézissee imegijul. Ezért tartoznak a beavatisi szerartisok a primitiv térsadalmakban a legfontosabb vallisi Gnne- pk soriba, AUSZFRAL BEAVATASOK: A SZENT TERSEG Ax ausztcil iffdavatisi ritusok meglehetdsen 6si b swatisformat képviselnek, innen vesszik hit els6 pl ‘sink A szertartason dltalaban elée sok tbres vesz reset, e7ért az avatist Unnep eldkésziletei sok idat vesenck igénybe. A tOrzsek Osszchivisirél hozott ha- hivozat és a szertatas tényleges kezdete koziit tbh hhonap is eltelik. A vendéglito tarzs fndke birndke- ket, bull-roarers- [zugattyti}-vivoket kild a t3bbi 16 snakhdz, hogy tudassa velik a fidk beavatisardl hozott Jontést! Minthouy az auseteal tOrzsck kel cgymas Adrétt hazasodo ovetilyra oszianak, a7 A osztaly vil lalja magira a B osatily fiataljainak beavatasit € Foditva.' Eayszval az djoncokat Ichetséyes jovabem aposaik avatjak A szertartis neve a kclet-ausarilia wrzseknél hora. It nom szikséges az elokészités minden réscletét Telidézniink, Eleg anny}, hogy a leheté legzondosab- van dgyelnek, hogy az asszonyok semmit ne vegye- nick észre beidle. Az avatisi szertartis nagyjibol a Aivetke2i mozzanatokat tartalmazza: Ia Szent rs Taiksszitése, ahova a ferfiak az Ginnep idejére vissra-somata 2 az avatandeltisnamyjukt & Saban anki, 3 elites a vadonban aaa pecs elzigtl orban,howy of meztoni SS Toki a tes nalts bapyomanait: 4 egy snitch elvézzsse, melysk kit a eesyakonbb Toruimetles egy fog shavotta, a submeisin, de a tir tlhasosaisa vagy aha kitepese i sneretes. A Reais iejen 7 ujoncaknak speci modon. kel Nosed bizonys probateeeket kel Kank Catamin sims tana és ethers illomnsk van tak aiavewe. Az sre beavis) Toray tind cys cleménsk nee 2 maga vali jen Teac Tokent evekre a fleece es salle v= tipképbe vale betagoediskrefogunk ivf itt mondottks a Boras mnt horatrtrik cay went een elvetes lakes A utr aor kantariknal es shiny queensland tirrncl horformatalakitanak ki a foldon, amen etn clots svertartisok rajlanak maj, 6 en focsie pee alll cz er van A kt Ltsimenst oveny nr dase, ennck menten a vende tres Tera kalonfle see kept 6 jlvenyebet elyer tekcl Ahouy a ervey sonra merken, ae Fakotsegigvereti az. osenyen, cs meemutatk fahika kepeket Minden este tne van 5 eyakran {abo hei liar, mre a7 utlsok ws odaerek Mathews clog rsclte list at harlaroik abot tenegerl, Ket koro: a ngyebbik his i mee, ern cyto mie may Srdatenck Amish ise eben Fata atl tina fildbe yaereikkel faele. Ezeh a fakra Tog thin a Okt valo iWalis elvis wlan ket colykor,vari7slikint” emutatott ~drogember, a hora hhagyomanyait Enekelve.” A ket, embervérrel bekent 1a” Svimboltkajira késobb- meg kiteriink, A ket Kitt Sisveny kth ossze. Fnnck mindkét oldalin alakok nak fldre rajzolva vagy agyagbol megmintizva A legnagyobh — korilbelil 4,5 méteres — Baiamai, Leglabh Lény alakja. Egy emberpar a muitikus dsoket Jeleniti meg, ezy tizenket fb allo esoportozat pedi azokat a Tiatalokat, akik Baiamaijalvoltak, elso taboraban, Mas alakok madarakat és feészkeket abr Zolnak, Az avatandoknak nom szabad latniuk ezeket a pmivokat, melyeket az avatis vege el6tt gandosan meu is semmisitenek. A kivetke73 hora alkalmaval avonban mir megiekinthetk Oket.' Ez Grdckes részet az mutatja, hogy’ a vallasi oktatas nem fejezddik be teljesen a7 avatassa, és hogy fokozatai vannak: Mathews szerint a hora tesége Baiamai els tibo- rit jeleniti meg, azokat, akik vele voltak, és a neki aadott adominyokat"’ Ez azt jelent, hogy az avatisi Svertartis alkalmaval azt a mittkus id6t eleveniti fol, mikor a boni-raeldsz6r kerilt sor. Nem esak a szent J utinozzik a mintapéldit, Baiamai taborat: «ott yégrehajtot tus is Balamai gesztusait és tetteit zysroval, Batamai ferent mivenck Tlele- \enitésérol és ajraaktualizalisaral, kOvetkezéskeppen vilig dijteromtesérdl van 920. A szent trséy ue ts egyszeree image mundi & az isteni leny jelenléte altal meyszentclt vilig. A bora alkalmavat ujbot meg: Slik a szent, mitikus id6t, amikor Baiamat még a Fol ‘don art, 6 megalapitotla azokat a muisztériumokat, tamelyeket most jitszanak cl A révzivevok minte anak az els6 hord-nak a kortarsaiva valnak, amelyik inv illo tempore, «2 ausziralok kifejezésével élve az (a fia) akinek vulvaja van.” RM. Bemdt, a Kunapipi kultuszt vissealva Eszak-Ausaralidban ugyanezt az értelme 2ist adja: A subincisalt szerv egyszerre jelenity m scimbolikusan a megtermékenyitéshe nélkilzhete Ten n6i és férfi nem szerveket.” Tegyiik hozzi, hogy 2 tb; példaban_valoszinileg wabb keleti, a ‘melanéz kultira hullimaival érkezett elgondolésril vvan 820, mert az aus7teil térzsck nagy tabbsége nem 7ismeri a nomi akius és a fogantatis kézOtti oksdgi kkapesofatot. Ezeknek az ausrtriliai tényeknek a megertéscher tegyik hoz7i, hogy az djone eitualis névé valtoztatsa a beavatis soran mas Kultirterileteken is eléy el ject jelenség. Igy a maszaijoknl, a nandiknal, a nue baknal és mis aftikai ngpeknel a” djoncokat kanynak ‘ltSztetik, a dél-affikai sothokndl pediz a beavatas alatt Allo Kinyok viselnck férfiruhat.” A tahiti Arioi tirsasigba. beavatandokat ugyanesak nénck oltoz~ tetik.® W, Schmidt” és P. Wirz" szerint a rtualis nove valtoztatas Uj-Guinedban is szokis, Haddon pedig a ‘Torres-szorosban talilt ri bizonyitékot.” A vadonbeli clkilinites idgjére elgirtrituilis meztelenséy elégee ‘ugyanigy az djone aszexualitisanak frtelmezhets. Mindezen szokisok vallisi értelme feltevésiink szerint a kovetkezs: jobb eséllyel lehet valoban clérni exy-egy specialis leo. dot — példaul fértiva vagy néve valni ~, ha az ember eldzéleg szimbolikusan totalitéssd vilik. A mitikus tgondolkodas szimira a sajitos letmodot szikséekép- pen megelézi egy fouilis letméd, A7 androgint” pon- tosan azért tekintik a két nem fotott éllnak, mert a teljességet, Kévelkezésképp a tkéletességet testesit meg. AZ avatandoknak a jelmezviscléssel vagy a subincisioval elért rituilis ‘névé viltoztatasét tehit megalapozottan értelmezhetjik a teljessey és tkéle- tessée Sseredetidllapotinak helyredllitasa utani vagy kent ‘Ausztrilidban & a hozzi kapesol6d6 terileteken azonban gy tinik, hogy az avatiskori subineiso célja Aig andy sisertcolek eitgakent ar uta fetiaal vlo haposoltit sll fo 3 gunn pole sa ssettlekbem ac vagy totagaak ankle alo kapesoatra al Tehatemdoqan = stnen hnmbe™ enh ss Ihiss ver nyerése. A vér az er és a fermékenyséy tsyetemesen elteyjedt jelkepe. Auszirlidban, mint avatandokat vords okkertal ~ a vér he- 1 = kenik be, vagy friss vérret hintik ‘neg. Példaul a dicriknel a ferfiak sajat vendikat nyite hike meg, é& a vert az avatandik testére esorgatjak, hogy batorr’ tegyek Oket.” A karadjeriknél, az iesu- rmundiknal é mis ausztril trzseknél az djone ezen- ivi iszik fs a verbOl," sa. szokis megvan Uj- Guinedban is, ahol a KSvetke7képpen magyarizcik: Lu ijoncot fertivérrel kell megerOsiteni, mert az a vér, imi eddig benne vol, kizirdlag az anyja." Ez. utob- bs példaban ket kilonbizd, de szorosan bsszetartoz6 elgondotissal van dolgunk: 1. minthogy a magzatot ‘av anyai ver taplalja, a gyermeknek esak néi vere van: > Kovetkerésképpen az avatis — amely vézlegesen clvaastja az anyit6l — férfivérrel Kell hogy lisa. Uj-Guinea északkkeletirés2én avatiskor a nemi szerv incisibja a szokis — e7 a mitet lépett a subincisio helyébe -, s mint a7 avatandoknak elmagyarizzak, anyjuk vérEtal szabaditjsk meg dket ezen a médon, hogy svépek és erdsck lchessenck." A Bismarck- srigeteki vangla-papwaknal az anyat vert az ort aitfil- risaval tavolijik ely” ez a rntét a genitals esonkiti- Sok szimbolikus megfeleldje, Ugyanez a szokis a7 tj- feuineai kumanokndl i, ahol a Fo avatisi mitet a jelolt ‘orrsovenyének az dfirisa. Amint egy bennszilot elmagyarizta John Nillesnek: .e2t azért csinaliak, hogy cltévolitsik az avatandokbol a n6i Orokséget, a ross vert, ami azalatt gyilemlett [61, amig anyja hhasaban volt” ® F Ashley-Montagu az ilyen hiedelmekben véli tani a subincisio magyarazatat." Szerinte a fer- meet 1 atin csi = mopman, bom, evs rk soflak mopfigyelték, hogy az assvonyok a mensinudcid- val megszabadulnak a fossz vért6I", és nekilittak tuténozni Gket, olyan sebet ejtve a nemi szervikin, amely a férfi nemi szervet a noihe? tette hasonlatossi. Nem annyira az anyai vér eltavolitisindl lenne tehat s26, hancm a vér megijitésirél, annak_ periodikus cltavolitisaval, mint az asszonyokndl tortemk. A. subincisio Iehetvé teszi a ferfiak szimira, hogy sebiket id6r6l idére megnyitva meghatérozott meny~ nyiségii vérhez jussanak. Erre egyebként fokent s lyos helyzetekben & az avatisok alkalmaval keri ‘A subincisio problémaja tilsigosan dsszetett, sem- hogy nehany lapon megfelelékeppen tirgyalhatndnk Témankhos fképp egy teny kapesolédik: az avatan- dot bevezetik a ver misztcriumaba; feltiriik eldtte azokat a misztikus & egyben élettani kapesolatokat, amelyek méy az anyjihoz fizik, és aztaritust, amely- rnek révén Iehetségessé vilik szimira, hogy férfiva valtozzék. Minthogy a ni vér a n6i tiplalek ered menye, az avatands, mint lattuk, szimos étkezési tilalomnak van alivetve, Btkezés, ver é nemiséy misztikus dsszetartozasa sajatasan melanéz és indo- née beavatisi motivum,” de masut is megfigyelhets, ‘Arta tenyt kell jl megiegyeznink, hogy az avatandd © véres beavatkozasokbél gyOkeresen megijhodva keril ki, Egyszéval: mindezen mitétek vallisi sikon lelnck magyarizatra és igazolisra, mert a mewijuls, gondolata vallisi eszme, Nem szabad that flee teniink egyes avatisi csonkitisok vagy kinzasok abercilt vondsait. Ne feledjak, hogy a tilzott, a kil- lends, a hatalmas a primitiv kulturdk szintyen és a legfejlettcbb kulvirikban egyarint széles.Kkorben hhasznilatos kifgjerésmad a Szellem transzeenden- cijinak hangsillyozasara o A arawaras 4 TOzr01 Dos amita beavatis els sowethermenyének tekitenck, + meeiihodis && az syasiets srimbslumainak soktsiga hindi, Na- ‘on eyakon, hogy a7 wonenak kozvetienil az aati iting nevetadnak. Os szokis ez. minthogy a délke- lctausartat torseknel 1s megtalaluks egyebkent ctemescnclteged" Marpedig a nev minden pre sndem tarsidalom szemében a euven iga letevel syellem: iény voltival eayenértekt Erdekes megale Tipianun, hogy az ijszetts beavaist szimbo- hiksja még a nagyon primi ngpeknel elds @ rmanknal év hslakiwulopoknal ts meet atiknck a sordildkort situs rendkivl srerick. Gusinds & W. Kopperskutatisa szerint 2 jamana és halakwulup beavats valdban sinkibb Crkoles,trsadams és vals tats folyamat, sem rama probatételeketlataimazo Uthos.szerars. A Tinyokat és a fidkat egyseemre svajak be, ollset ezenkival mindket nem ln lim is wészesil ids tanith, Terfiak és nok okta- tisiban, A halakwulupoknal nines beavatittitok, W Sehmid ket nem Kezos Beavatasta letezd legdsibb formanak tekinti s nyomatckkal hangsilyozza, hoy nom foglal_magaban_semmiféie tes esonbitist, pusatin a Legtbb Lényee vonatkon taitsokra hors Tavoziik* Ugyancsak Schmidt szerint a jamana és balakwulup beavatis még sz auszral hurmaikenal 1s Ssibb format kepvisel. minthogy a jamandknal nem Soka a ket nem kilonvalastis, ‘Nem tsaink lls foals eben a2 idrend kér- déshen, sem pedi eeinen, hogy’ jamana és halk swulup svenarti rendkival caysveriséze vajon el- SBalegesallapotot tkrdz-e, vagy epp ellenke7 otelszegényedésifolyamattal magyarazhat6. Sokatmon- A viszont, hogy e titi torzseknél 1okéletesen fel- epitett beavatési forgatOkinyvet talalunk, amely mar ‘magaban foglalja az elkulonités, a misztikus balal és feltamads, valamint a Legfobb Lény reveliciojanak rmotivumait. A beavatis messze a falutol torenik; a2, amelyen Gusinde és Koppers 1922-ben részt vet Navarino-sziget egy elhagyatott helyén” zajlott” iijoncokat kiveszik a szilok ~ vagyis elsésorban az anya ~ feligyelete all, é oktatoik fennhatosiga ala eniinek, Bizonyos fizikai €s erkolesitanitist kapnak, amelyben konnytiszerrel felismerhet6 a beavatasi pro- Datételek szerkezete: bajtolniuk kell, meghatarozott testtartist kel felvennitk, nagyon Keveset és esak hal- an beszélhetnek, le kell sinniuk a szemiket, s fOkepp hhosszan vierasztanak. Hogy a jamana beavatist jie sailetésnek tekintk, abo! is kideril, hogy W. Kop- pets a szertartison, amelyen részt vett, maga is hevet kapott, annak jeleként, hogy a tirzsben ijé- sailetett” Gusinde érteslései szerint a jamana beavatisba ‘ezoterikus mozzanatok is beletartoznak. A fk elkit- Tnitése egy kunyhoban tOrténik, s egy rossz Szellem, Yetaita, a Fold Szelleme elég fontos szerepetjatszik bonne. A szellemral azt tartk, hogy megeszi az embereket, A szertartis soran Yetaitit az egyik oktat6 jeleniti meg, vordsre és fehérre mizolva. A fliggény ‘mogiil elOugorva ratimad az avatandokra, bantalmaz~ za, 4 levegobe dobilja dket stb.” Az oktat6k a lehets Tegszigonibb titoktartist parancsolnak Yetaita megic- Fenéset és viselkedése illetden, saltalaban mindazzal kapesolatban, ami a kunyhoban torténik. Igaz ugyan, hogy a beavatisi id6szak alatt az oktatok Folyamatos ‘ulalasokat tesenck a Legfobb Lényre, Watauineiwara, fakit eayebkent a szertartis. megalapitojanak tel Cy naib. E ket tormeszetfltti Kenynck gyakran egy Forma hatalmat tulajdonitanak. Feltételerhew, howy toel6t azz vilt volna, ami ma, # Fold Szelleméve. YVotaita a tores mitikus ése volt” ~ that maga a be watist tanitémester -, s bogy agressziv jelleweét a Selknamok ,.férfitarsasiyainak” Unnepébs!.koleso- site, A selknamoknél 2 iffdavatis valdjaban mér nagyon n kizardlag férfiak sziméra fenntartott titkos svertartssé alakult §t." Egy eredetmitosz szerint a nik a Holdasszony és hatalmas boszorkiny, Kra ve- ‘erlotével kezdotben rettegésben tartottik a férfiakat, ert ,szellemmé” tudtak valtozni, vagyis maszkokat tadtak késziteni és haszndlni, Kea férje, Kran, a Nap- Ferfi azonban egy szép napon rijott az asszonyok titkara, és elmondia a férfiaknak. Ezek rettent6 de hnikben a kiskinyok kivételével mind lemészaroltik a nnoket, s ckkor szervezték meg a titkos szertartisokat, hogy eztan mar dk tartsik retegésben az asszonyokat |Z unnep néxy hat hdnapig. tar, sa szertartsok sordn «4 ndnemi Rossz Szellem, Xalpen kinozza és mee is bli” a beavatottakat, de egy mésik szellem, Olim, & hatalmas varizsi6 feltamasctja ket. ‘Mewillapithatjuk tehat, hogy a ifjdavatisi ritusok, csakigy mint Ausztriban, a Tdzlbld0n is enyre dra- maibba valnak, s hogy fGKEnt a beavatdst hall for- uatdkinyveinek rémiszi6 jelloge erdsddik. A ritusok ‘dramatikus kidolgozisa €% a megragade, sit szenzi- ids mitologidk megjelenese azonlban nem a legfobb Iények nevében trtenik. Epp ellenkezdleg, ezen ii- sok Kévetkeztében a legis lények jelentésege veuill mér esakken, sit aktiv jelenfétik a kultuszban csaknem teljesen megsainik, .Démoni” lények és, a taliban, olyan mitikus figueak szoritik ki Oket, akik 6Hlyen vagy olyan médon az emberiség torténetének valami rettenetes, dm d&nt6 pillanatahor. kapesolod- nak. Ezek a lények faltirtak bizonyos szent misztéri- lumokat vagy olyan tarsadalmi viselkedéseket, ame~ Iyek gyakeresen megvaltoztattik az emberck letmod: at, Koverkezésképp vallisi és tirsadalmi imézme: hyciket is. Bar e Kényck természetfoltiek, in illo tempore valamiféleképpen emberhez hasonlé életet ltek, pontosabban s2ilva ismerték a feszltsézet, a Konlliktusokat, a drimat, az agresszivitist, a szenve- lest é sltakiban a halilt~ s az emberck mai ltezési modjit épp azzal alapozték meg, hogy ezeket az ele iményeket, eldszér a Fold torténetében, a Foldén etek ‘AL A beavatés ezeket az Osi kalandokat tirja £01 a7 aavatandok clot, dk pedig rituilisan djraglk a terms Szetfloti Lények mitologiajanak legdrimaibb plla- rata. ‘A beavatis egyre drimaibb kidolgozisa mee vilé szosabba vk, ba elhagyjuk az oikumené vepvidekeit Ausztrilit, a TGefoldet —, es Melanézia, Afrika & Eszak-Amerika vallisait voyjik vizsgdlat a A rit sok dsszetettebbé és nagyon sokféléve, a megprabii tatisok hisbavagobbakka vilnak, a fizikai szenvedés cléri a kinzas borealmait, az anyétél val6 elvalasz- Liskor a ritualis ageesszivités a misztikus halalt s galja. A hottentottiknal példaul a beavatott szidal- ‘mazhatja, s6t bantalmazhatja az anyjats" ez annak a jele, hogy felseabadult a gymsiva al. Eyyes pipua videékeken az ajone megtiporia anyja testet, &S kit lindsen a hasaba tapos j6! bele: hogy végervenyesen elszakadt te, 4 A HEAYATAST ALA, FORGALOKONY CE \ beavatisi halélritusai_cgyre kidolgozottabbak lesenek. és olykor igazi drdmai forgatdkinywve vale 1k. Kongoban és a Loango-parton a tiz-tizenket éves kal statnak valamit, amitél elvesatik az eszné leviket. Ekkor az dserdabe viszik dket Kiriimeté Vastian arrol szamol be, hogy’ eltemetik dket a Fetisck hiiban”, s amikor flebredack, mintha nem. tomlekeznének addigi életakre, Az dserdébeli elzart- sig idején fhérre vannak festve (ez nyilvinvalban annak a jele, hogy kissrteté valtak), szabad lopniuk, kioktatjak oket a torzs ttkes hagyomanyaira, és i aiyelvet tamulnak.” clink ki nghiny sajitos jegyet: az eszmelet- Kirilmetcléssel €s eltemetessel szimbo- Iuealt hakilt; a malt elfeleWését; az avatandok isér- retokkel val6azonositisit; a7 Gj nyelv tanulasit. E motivumok mindegyike megtalslhat6 szimos afrikai, sceiniai és amerika) ifjdavatisi ritusban, Mivel lee tetlen lene mindst bemutatnunk, valasszank néhiny peldit a beavatis elit élet elfelejtésere, Libériaban, mikor az avatandok ~ akikre dgy tekintenek, mint akiket megalt az Eri Szelleme — imma i lett ki tek, tilestek a tetovalison és dj novet kaptak, gy tesmnck, mintha mindent elfelejtettek volna el6zi sle- LikbSl. ‘Nem ismerik Tl esaliagjaikat, barataikat, még sajat nevikre sem emlekeznek, & gy viselket ‘nek, mint akik elfelejtettck a legelemibh geszinsokat, peldiul hogy hogyan kell mosakodns.” Seudin egyes titkos tirsasigainak beavatottjai ugyanizy elfelejtik az anyanyelviket” A makua avatandok, miutin hhany honapota falutoltavol, czy kunyh@ban eOlustek, {i} never Kapnak, de amikor visszatémek, nem em Ickeznck rokonaikra. Valojdban, mint Karl Weulemegfogalmazza, vadonbeli tartézkodisinak ered: ‘ményeképpen a fii az anya szemében meghall.” A feledés a hall szimbOluma, de az egéscen kicsi rekkor jeleként is értelmezhet5. Izy példaul a nyugat- ‘coramni patasivaknal az asszonyoknak megmutatjak a veres dirdakat, amelyekkel a Szellem allitolaz meg Slte az avatandokat. Amikor a fiik visszajonnek a Taluba,igy viselkednek, mint az ijsziléttek: nem be- szélnek, €8 forditva veszik kézbe a tareyakat.” Akar Sszinték, akiir nem, €7 térozotte< szol tenn, hogy a Hk Egyes ifjavatist ritusok dramai strukt folismerhct6, ha részletes és pontos leinis dll ren- delkezésiinkre. Ez a helyzet a pangwékkal, akiknek a beavatisi ritusait Gunther Tessmann tanulminyozta részletekbe menden, A svertartas el6tt néay nappal a2 avatandokat megjelolk, a jelet pedig dey hivjak: fl szentclés a halalra’, Az unpep napyn hanytato italt kapnak, s amelyik eyerokre raja a hanyas, azt mee, kell hainod!” kisltisokkal végigkergetik a falun. Az avatandékat ezutin egy hangyabolyokkal tli hizba viszik, $ folyamatos most megoltink, most_meg- halsz!” kidltorasok kézepette arta kényszeritik, hogy egy ideig a hazban maradjanak, a horzalmas hangy’ ‘marésoknak kitéve, A7 oktatok az ijoncokat at halal fle”. egy dserdei kunyhoba viszik, ahol eey honapon eresatil anyasziilt meztelenil és telies mazanyban Inek. Jelenlétiket xilofonnal jelzik, nehogy barki is talilkozzék velik. Egy honap omiltan fehérre festik ‘ket, é visszatérhetnek a faluba, hogy részt vegyenck. a tincokon, de aludniuk a vadonbeli kunyhéban kel Tilos az asszonyok szeme lattara enniitk, mert, ri TTessmann ifja, «a halottak természetesen nem esz~ ‘A vadonbl esak Gjabb hirom honap eltelével 66 gweknél a szertartis mex, dea Shui, Egy sir yolkepez6 wodrat betednck egy alta- laban masek formaja agyagfivurdval. A yodor a kul- tukus istenséy hasst jelkepe7i, § az avatandok itkelnek rilote, igy jelezven dijaszaletésiiket” Kidolgozott, tab szakaseb61 all6 forga \kdnyvvel van dolgunk: a Felszentelés a halilra az awatisi kinzds; a 526 szoros értelmében vett halal, inelyet a vadonbelselkillinités és a ritualis meztelen= see jelképer; a kisértetek viselkedésénck utinzasa, iminihogy az avatandakra dgy tekintenek, mint akik a tlhikigon vannak, és ezért a halottakkal azonositjak ‘ket; vegil az tijasziletes ritusa és visszatérés a fale ba, Valosein, hogy a pangwékehez hasonloan kidol- gozot, réseletes torgatokinyvek sok affikar és mas inepnel is Keteztek, egeszen a legutobbi idOkig. A fel- fedezik, fleg a 19. szazadiak azonban nem mindig ieeyerték fol a seertartisok részleteit, Altaliban be erték azzal, hogy elmondtik: hall és fetimadis ritu- sil van 826. ‘Alrikiban sok egyéb beavatisi szetartissal is tll- kozhatunk, ahol a dramai clemek foszerepet kapnak Int van példaul Torday és Joyce beszimoloja a bushongo afjiavatisiritusokrol: exy hosszi érokban tiregeket alakitanak ki, amelyckben egy-egy leopard- nak, harcosnak, Kovaéesnak és majomnak Olt6z6tt fer rejtizik cl. Az avatandoknak végig Kell mennik az arkon; egyszer esak beleesnek egy vizze tli pouirbe. Egy masodik szertartés, a Ganda, még ijesztobb. Egy ferfieltinik egy alagitban, és nagy erdvel raz nchany pézmit, amelyek estiesa messzirdllatszik. Az avatan- Gok azt hisvik, hogy a fertit az alagiban. megti- imadték a szellemek, és az életcert kizd, $ val6ban, ‘miutin suttyomban bemsizolta a testét keeskevérrel, a i gy jén ki az alagitb6l, mint aki silyosan “7