16/2 | laser Ton Hamori Zoltan Az elektrotechnika alapjai 3, Javitott kinds \ Nemzeti Tanknyvkiad6 ~ Tankényvmester Kinds, a ef ets‘A Seakkptsi Takny 6 Tames Tanks jas takin haszatt ‘kts miniseer 3663/2001, sedmon a 2001/2002. anv engedelyect Lektor: Horvth Emo Sovozatscerkest6:Futerer Lisa {© Himori Zo, 2000, 2001, 2002 Feels seks: Puanks Anna Boriter: Selovencsik Adim [Any dbrite2 Ujpest Ketannyelid Miszaki Szakaépsko & Gimncium ‘ule kets Horithné Takei Zsuzsanna ania vezetstvel 2. javitot ads AkGnyy fleets kilts Tanknyymester Kind végerte Nemes Tankdnyvkiadd Rt Fells kad a NemzetiTankinyvhiado Re, veasigazgatsa ISBN 963 92 6479.2 ‘A ankinyy megrendeheti “Tunkbnyvmester Kind 114 Budapest, Seobrine 10-12 "Tel: 460.20:60 Fax: 4620-62 Akg formitua: BUS Texedelme: 19 (A/S) iv Aronossig sim: TM-11001 ‘Akai lezira: 2002, marcus ‘sal az MSZ_601:1983 6s $602:1983szrit ‘Sods, nyonda elakészté: EMU Bt ‘Nyomta ee Kotte: MULTISZOLG BT, Vie "Telefon: (27)802-765 ellis vez: Kate Istviané /-_ ‘Tartalomjegyzék 16820. 1, ALAPFOGALMAK. LL Avanyag sarkerate 12. Avillamor ts fogs. 13. Veet, sige 6 elves anyagok. 1.4. Villamos fess é poten 115 elds, feladaok. = 2. AZ EGYENARAME ARAMKOROK ALAPTORVENYEL 2.1. Villas Seamesiseg = 22 Villamosellendlis ¢s vezethépessg. 23. Ohm wrvenye : : 2. Kicholl avenged 24.1, KirehhoT. (somépoat Greve 242. Kirehho I. toevénye (hurotorveny) 25, Ered ellen. 7255., Soroskapcslds llendlsak xed 215.2. Pashuzamoskaposlis ellenllisok ree 253, Vegyes kapesolisdcllendlisok eed 26, Fesatségosa 227, Aramoszté 2A fests, deamerbagy x cllendlis mexse ‘28.1.A villamor fszlisge mere 28.2. Az deamenbate méxée. 283, Azellndlée méree 29, Maszerck mshatdnak Piso 729.1 A feszltsggmérdk mérshardnak bOvise 29.2. Ax deamerteségmérdk méréshatriak bovis 2.10, Pea, feidstok 2.1. A villrnos manks (enezgis) & teljeskmenysedmidsa 2.1L. villas muna semis 2.112. villanos tliesimény sims 212, villamos energaforrzok etmilaptak 6 teljestnenyisconai. 2.13. wilamos ram hats 214. Avllamos Sram veay hats 215, Pld, flare :VILLAMOS TER. : 31. Coulomb irvenye : 32a villamos ur dbrizoléea 23 Vamos eer6e. 344A szipecl6anyagokvisslkedésevllamos eben, 535, Kondenzaor : 36. A kondenztork Kapcsoléa 3.7. Pld, fladtok. : -MAGNESES TER. 4.1. A mdgneses tr mennyiséy jellemai. LLL Magnses indus ei 4.1.2. Mégneses onus, 4.13, Mageses gees, 414, Mignesestrerisep 415. Osszeges a mignesesindukis és a erst oz 4.16. Dia- és paramignesesanyagok. 4.1.7. Ferromégnesesanyagok = 42 Mignesezts git 421. Ar els mdgnesets grb. 422. Vilions iin tndgnesents, ahs 43, Légy- 6s keménymsgnesesanyapok.. 444, Pela, eladatok ELEKTROMAGNESES INDUKCIO. 51. Mozgis indus 2 53.2. Nyugalii induc, - 5.21, Onindakeis. 522. Keesinds induc. = 52.3. Oréayéramok 5.3. Ped, lado. VALTAKOZO ARAMU KOROK. 6.1.A ssinaseoe vlad fsa alta, 62. vilakou fsa 6s dram ellemz.. ' 63. vilakor fesrlseg€s dram Srzlisi moj {631 Abrizols szinuszporbel (63.2. Abrzols fogs vekiorokal 6.4, A fine a Hnishuling, a tse fogala Ge dvazalisa 665. Blends, kondenzitoe és ekees Vslkedse ako fram Kb. 1651, Eleni vlabons and kisbon 32 65.2. Kondenzitor vltakors dram koben. 65.3, Tekoesvdikoz6 amd Kitten 66, Ossett vans dam kok ‘6.6. Ellen 6 tekeressoroskapeslisa Soros ALK) 16.62. Ellenlis &tekeresphuzamos kapeslisa (pérhuzamos ka). 663. Ellenllss és kondenztor sorosKapevola (coro £00 6.64, Elenllis és kondenztor prhzamoskapesoisa (pirhuzamos ACEO. (665, Ellenls,tekores és kondensStor sors kapcsolica (Gores ALC). (66.6. Ellonlis,tkecs és Kondenztor pshuramos kapesolsa (paramos RLCE 66:7, Eleni, tekers 6s Kondenaicr vegyesKapesola 6:7. Avisos samt Kook telesiménye & anki, (6B. A valakons Sram kek mennyisgoink msds. (69, Ped, eladsok. - HAROMFAZIS FESZOLTSEGRENDSZER wo. 71. Aszimmetics hcorfzi ess ellis 172. Aton ever Kapesolisi 73. Alcomzis ender eljesisaye 14 Ahdromtéziatljesinény mere 7S orgs magneses ir S.. Kestri orgs migneses tr. 75.2. Hdromfines fogs nignses 16, Ped, lado. VILLAMOs GEEK 5.1 Traneeformiorok S11, Egyfisd wansafomaoro. 8.12. Az egyézisd uansformdtorok serkeste 813. Az egyézisi uanseformdtor Uremalapta 8.14, HiromfSries transafomtorok. 81.5. Takaehkapesolisd wanseforméior 8.1.6, Ivegesa6 ransformatorok 2. Szinkrongepek 821, Szinkrongenedtorok. 1822 Srinkrnmotork 83, Asrnksongpek a 2 36 96 100 ror 103 106 07 108. 109 14 4 us us 19 10 rt irs) ir wr ra ra 2s 130 2 16 8 be 9 1a 1383.1. Hérmfiis aszinkronmotorok 832 Egyfiristazinkronmotork. 84, Bgyendsame gépek ‘4.1 Aregyeniramd gepek miki che. 842. Ar egyenirm gepek serkezte 8.43. Az egyendrami geeritorok mks jllemai. 8.44, Egyenramé moterok 85, Ped, eladatok. EROSARAMU SZERELVENYEK ES KESZULEKEK. 91. A szerelvények é ksrlkek saléos jell 92. Akaposolkeszlekek alkalmazds esoponia 93, Kei miktdtete kapsol 94, Nyomégombok és jell 95. Serkapesok 96. Migneskapesolé, idee. i 9.7. Migneskapesolck vez alapkapesolisa 98, Kondenzitoro 99, Vllamos automatkaclemek. 9.9.1 Vegllskapsolse = 992 Nyomiskapsol6k 9.93, mise eratloc 9.94, Movgtintorok. VILLAMOS VEZETEKEK. 10. Képeny ns kipenyes vad 102 Kale 103.A.eretick mentee 03:1 Mens fnulgese 1032. Macias melee 104, Pel adc VILLAMOS VEZETEKEK ES BERENDEZESEK ‘TOLARAMVEDELME 1A Otvadabnioste 11 Daendsed aot 1.12. Nagyejestmeny Asc) edt 112. Kimepsakik(atomat) 113 eres ilk 18. Temisnors heim 15. Kompatt mena us 150, 31 132 156, 157 168 m3 13 m4 m4 176, 7 178 9 181 183 185, 186 ms 190) 190 93 i 210 Elész6 az Elektrotechnik alapja. kay amithentben tt a kedves Olas, Tankny- ‘mest Kiad llamas par sokonstakndk smirks kn saiisak egy alapazs ankonyve Atankinyv a eekrotehnil slpogalmak moghatrzisivalkezdbk, maa seers ‘sz cqyeniramidramkdrdk alaptirvtnyeitismers, villas 3 mgooses rll hick, venyserinéeinek Demat wisn ky a lekromgnessindeial {glalkorik, Az ereiram Kepatsbenrésvendk.mepimerkedhtack a hieomfci Fesalségeniszerel,avillanosgépeklegfontosab fj, az etsram szeel- vényel és Készildeksel tank az lektrotechnka tri fokzatos bon ‘sal, egymisra iv, logis sorendben ira tele nyagoL. A mets a jez vgn tala eld fladatk seit ‘A taknyy elt anyaginakjobb meg begyakoiit sgt az Elektro Aechnika eladatgydjtemeay kee. Akinyv a2 OKJ-ben cir kvetelmenyekekmegflelbtatalommal sz Azegyes tila zltinisoknak megfel6 mélyacgbendolgoza Mindszoknak, ik tovibi ismertcket Ry aor PrUderal, PoP, cee aaa “ revnewd, pe se Sie tes eigenen vl Tene anes a= HU unt 1 scok lize me 2.12. A villamos energiaforrasok iizemallapotai Er és teljesitményviszonyai Hane Rc alo nije alin a ‘een 1-4 catanas, ‘Aviles egiatrsonak, engi ~ éankii tulionsgn Serine a va eh dramgenestritot vied *fuilgeeritorh ance en, gy lance hos ramen cS han Fscasdg mele sols ‘Azeneyiforisok zemillapotai a kvethenkeetnek: *dramgeneriora, ney aos eit tl al denrodey MTR ee» a, vate ee eppen f=. A vasigosgoveritootnak vans belles + Riviera: elk. ogy cma, =0 4 lenis ke Ha lens cle kl ven hora enero ey cles * Ria: ele bo ois eine ele sro tigen estes meee al Py Siar Arcnopans as hecnbehicn pag one Teale: A nein, vn 4 - ‘Aktien foly6 Fer6ssép Seam az energiaorss Ry bls ellenllsin U, = yf “ i suilségestst tes amely a ama azonos rin. A fogyasi il. gener: M#Wemalapotokt 22.21, dba seem kapesain az U, =, kapocseslses enim. Ly 19 ti te ate Teh ‘ 2.21, sa. Ax enegiafoeis Weemsllapost 2.20, dba. A val6gos energies éamkirea Az BaVENARAME ABAMKOWOH ALAFTORVENY EL ‘Ax remélaptok tv elles: Tress estén ~ ive ins zit amir nem fly eam, exe 1 erty nla. Ezial ar Ry tls ellison nem Keleecik foscsége$s (Cpn0) Ac U = t+ Uy, SsetegtsstRivetherien eae Vat ‘resjrstan thi a aposfesaepaforsfesiltsezel eaves ‘Mivel nem fli Sram, ent enerior nem termel eer [Rvkdadrés eset, nivel aR etel6ienalis nll t,x dames 42 v v pa Up tosetieats erin: r=. RR ® Mie! esasgggeneritork estén Ry << e2r a vzisban kelethers dram rds a megengedetnck sokszors, ami Kicosija a enriatorcit. A nagy ‘ied tam ellen vden kel esclisegenersorka, ova biziostk vagy hora kapeso16kBekaisval -Assisrishn feiabadl ceria a gnetort melt ‘erhelést Gzemlapatan a rumexSséenagyobb, mint ml, de Kise int rive ramets ‘Alapocfeszag az U= Ux + Us ssaigg$sbl ees ki =U Uy WeU-1Ry ‘A222, a fesatsggenritorkapcsosilidg Sra ar l66 dss fsck megillen. 4% 222, bra A fesaisegaeneritorkapocsfeszlségénck valor ‘lemel6sram fgavénysben Tehelskor ar energiafors teljsiményviszonyait a kvetker6 sszaggsbol indulva vase Ua Ut Uy Ha et azegyenetl megsrororzik ahr amer6sépével, kor a aki et Jems ejestcayegyenae jaune: Ul =U cl + Uyt Avanos Atay WOUATASA a Aveyenlet bal olan sp enerafons al soldat P,oszestelestimay s Poel | job oldal ls tag a fogyasns 2, terhl6ellenlis P thjestnény PaUcl, ‘ jbb olds modi tag 22 enogiafors bel elendlésin megvaésué P el stinény Pye Uyl Mivel ez ut6bitljestimény nem hasenosul a fogyactn, a Py tliesimény a2 lami vestese, Az damke eljsiményegycnte th Pht Pe Az dram eneriahasmosisinak eller a hatisfok opal haszi- {nk A hats jl: 1 (ts: ‘Atistok a7 Sram hasnostou 2 enoriaords sz teljesiményének vi soni elena leglbsodesdzalékosan heen: f n= E00 Atasfokotkfjerexk a feszllsgehke, i a amb ellenllsival is 1A htsfok dsszeggctbon szerepé tlestményckot 4 fesiltségekel és az Sramerbsgokbel kiejezve bats: ot or Hina fesihasgeket az éamertseégge! és az elenslskkalfojezak ki a2 Ut U=1-(R, + Ry) hlejenésel beltestve~ahatsok 1m = ER 109-8100 TRB) RR Ex ob eszfigssbs kideri hogy a amie hatisoka anil job, min! ki- ebb az enegiforts R bls ellenis aR erelGollenllshor kes. a 100 = 4.100, vu 2.13. A villamos aram héhatésa Ha egy vezetdben villaioe Sram oli, aor tapas, hogy vez fe meeps A jlenséet gy éxclmestejs hogy az dam, ssl rendetke részecskk rmorgasuk sora Wkznsk a e2e6 anyag atomjaval ill moleklival, 62 tbA Az BavENARAME ARAMNOROK AL APTORVENY fs orin mozgisienergiskat taj az tomoknak,moekulaknak, Ext eb anyag bees encrgisa mepnveksik, rar hicnegia keletkeik, Et V6 ikea anyag homers Eat ajelnsget a2 anyagokmindhromhalmazdlaptsban tapas: AZem- lite flyamatban enegidtalakulés megy véehe,villamos ceed hoeneia etakezik: Mint inden energiastaakuléstflytmair, gy re is venyes 2 cncrgiamegmarads torvénye, Exernt a Keetea6 Q hsneia Chimennyis) ‘aye a tall W vllanos enrgaval: @ = W- Le: sia tovdbb ifejrGseketkapunk a honergia srs v2 Pens P= sssztigaésk elas’ Amir ismest W = Uh, anvre dare ont, antms Be abi ossctggst sco Jule trvényének is never, Joule slpitota mee closnir Kise slapin, ogy a Keletksa6 hémennyiyepyenosen arias a2 ‘ramen nt 2tve, aie jes llenlisal dv ‘Atestk vilaos energia hats yl melegdése is smth afk ise ries Qe cma ‘scaiggs apn. Escrn a Teck flmelepschezsabkséges himennység feqyenesen arinyos a melegtend6tggyanyapinak fave, mwimegével 6 a AT himéeshdetvatodssal (La 2.18. alejezt Spel. Avillamos dram noha sma lyon laszestik.NEhiny pa: iz 1k, olvadbirtosik,viemelept6 Késrilkck vhepestébeenezsck,vllamos Fits kemencek tb ayes estkben, pl motorok,tansrforsoro lekerseibon a melegedés kos, cays nksetche a erendezt, ssl ron a neil hntistokS o- 2.14, A villamos dram vegyi hatasa A silamos ra vg te tekken eter ‘A leak por nest 6 ona ta fly Acie cedex cv seme 2.23. ra Azden Kv eekroliha kt vere anya leks mer. Az elektiik hor cstakaik az eneiaforis. A poi elktra neve andd, neg’ hat, A ILEAWo$ ARAM VEEW HATASA 43 Axclekroltban v6 paiiv ono, 2. Kationok a kat el, a negates jonok, av anionok pod a andd fe vndorolnak £223, dbva, Tetras clelaroiton ‘A lejtszfolyamatk egyk vltoztban,amikor a ler anyags nem éP ‘émiaieakciba ar ionokkal, az andor ér onc lead eletrntoblett, 2 ator ere onok pedi clk lektronokat vsznek fl fy az ono semlegesélnanek és Kiva elekrikon Ea folyamab6lkivetkezik, hogy clektrolitban az ionck moze, za ‘orks vesecben pei az lekronok rendez mozgisa képecia villas Sr ‘mot. A folyamatotelektroliisnek never FL a konyhas6oldatib a Na fnok fm asrivmn vlna Ki a higanykato, Ch ionok Korgickém sz anon, Allatnos seal ogy a kad vslnak ki a Temek cs hidrogn, az anon pedig az egy ionok, Az clkioiis Wis elem dg, hogy az clekralitban lv vz felborikhideogénre és oxiénre. Az ine sz anddon vk Ki “Azlekavliis folyamata kf lak akkor baa ionk kia eakciba ép- ‘ek az elktrkenyapval, elds tkinsikaré-sulie (CuSO, oldatinak ‘lekrolii, ha a lek anyaga (2.24 [Akathor 6 ré ionok (Cu) elektro vesznck fel, és nséakéot kivélnak ‘ation, A sel tonok (SO,~) az an deve reakciba epnek a rézatomek Tals amelyebiel ssn alta olnak a letoliban€ ism sz Tak Ezatal a lekolitban ptldnak shiva rz onok. A folyamatin az ans fnyagaclfogy a6 kerala kar. Eta foiyamato alkalarzk a kohkblolvacsslnyert née isztsra, mis néven fnomiisira, A? fg elo agyticrtasey abl ~ a2 Gin lel Dal hes a villamos verstkekea AZ WOYEVARAMD ARAMOROX ALAPTORVENYEL cen 7 0,20 12.24, dora, A ses lke letra ‘Az elkroliis tovlbbi néhiny gyskorlaislkalmazSs;sluminiumeyins, gal rizdls(émbevonatok kee), ntroniig Gals, akkumultrok ie, Faraday trvényesztot a lel flyamstsban kil nyag tmege egye- ‘nese arinyos az elektro rameetssépvel 6 az elektro Guarana macs. Mivel az szorat az tala 0 wh, ex akivlas.o anyag mennysége a tahesselarinyos. Ac ardnyosigitnyezs az lektrokémlalegyenéeté,amely megmtat, ogy ‘valamely anyagh az epystgny ats hatasira mekkora te vik [Néhdny anya elektrokémiaicayenénéte. 22. ibizat ‘anyag Veayén ae ‘Alani z 3.30.10" Res T 659-107 Ree 2 329-107 Horan 2 339.107 East 7 iz] ‘Assay a | Hidoge T To 107 | Oxi 2 5010 PeLDAK,PELADATOR ny Eph kivetheaon a cménhepysee: ae [Nehdnyanyag eletrokémia epyenértékl 322, Slit tala 2.15. Példak, feladatok Patdsk 1. Egy vasl6 230 V feszlségen 4.35 A sramersuséget ver fel. Motors a eje- stménye & mennyi eneritfogyasz hala? Avasal ejay: Ps Usd = 230 V-4.35 A~ 1000 W= 1 LW. Avenerpafogyaseis: Ws Por= 1W:5h= 5 kWh 2. Fay 10: ¢ntch llnslison 15 A exis am fly. Mekkora az clenslis teheshmeaye? Atcljsiményt Kozvelendl sath a keer ismen esse sap Pa PR = 15.8 100=2250W=225 kW, 3. Mekkora Iegngyobb feselségre kapsolats 2 a 2.2 KO ek elles, meek névegesejestimdnye 08 W? 44. Bay akkumoltor esis fesse 125 V. Az abkumuléton 6 A erst Stammal terete akapocsfesulsége 12 Vz esthken “Mekkora a terho6-llonss,valamint az akkumulso bel elena? Mekkora az akkumulitrRatsstokx? Mekkora a akkumsltor rovers draco? ‘A terel6 leis Ohm trvénye serine 4 RY BOT GROle Az BGvENARAME ABAMKORDN ALAPTORVENYEE ‘Atetsé liens Acakkumalior ast pa Ket, iment ssofbgs sein kaphalvk PEE nether 2Y sanasen Aides eamertsséa az ijensb samt, a fgyembe uv RR ‘essa hogy rvidztisban a ,teel6ledlis Engh mall: u__nsv Le EE IOA 1 $. Egy 100s villanybjlr aha 1400 W teste ves fl A vime: leg Shs Kees tat. A keetezs hémennysts 85% hasznosul (a meleg- Ghatak 85%). A ve hmérsthlete a melegitskealetén 20 °C. i Tet A ts corn Kleen deses himemyisé Q,=Pi1=14-10? W-5.36-10'52252.10" Avie fainsje 418 Y—. Mekkors ls a vie Wimersekee a meleis wipe? 5.2 MI Aasenosilé himennyis enek 85% 0, =0.85-0,= 0,85:25.2M) Bs ahimennyiség a Q,=c-m-AT desastggés sein meg 8 100, azaz 100 kg megs viet, EDD a imersclt emotes Q . _2,42-10' Wg: ai Behe AlnimérsékdetnvekedEse a, wéghtimétsklt 6 T, head nimérsélt kul gamely a veghémerslet semis AP2T,=Ty, Tye AT+T,=512°C+20°C = 712°C 12M ar =512¢ é. Mekkoratomeg rz vl kia salt eleklsesordn, ha wr eskrliis 20 A exsaégamial 6 Gein hares tat? (A newt olatban 2 Kt reaver) Pru FLADATOX ar Akivalanont re tomege: 329.107 8. 294-6.610's= 14k ol as Feladatok 1. Mokhor a ramersssig 6 az llendlisa a 230 V fests, 1.5 kW tls. rmény Ninugdendnak? Monnyibe Kerala 5h idtaramd Uzemelicis, haa villa ‘os enegiaegységra 21 FUAW? (632 A, 35,27 0.1575 F) 2. Fay sseaelen ares eszulstye 4,5 V. Ax clmet 0.3 A erGsség0 drama terol a kapossfeslség 4.2 Va csken, Mekkora a lem bels6 elena, eels lends, a elem dss ljestimdaye, a leadout hasznostelestinénye a ram hassoka? (10, 14.01.38 W, 126 W, 93.3%) 4 By 1200 W eles vasa lumina tia rsmoge 0.4 kg. Mennyide- igtar vasa tpik 25°C hime 160 °Cra val felnelegiso, ha ake Jetkex6 hdmennyiség 80% haszmosul? Az aluminium fjhije 09 Ne esi9 44 Mekkoraéexmerssggs! It lei srén 10 erst hala ivan? 248A) Elena kerk 1. Hogyan smth ka vllamos mnt? Mia mértckegysge? 2. A ayakorlthan milyen ménkegyssggel méri a vilanos munkit? 3. Hogyan sts ki vilamosteljestimény && mia ménékegysége? 4. Millemz a feszltséggeneritn tresjrisban? '. Milyen jllemat vannak a feed genestomak a eres emlapcban? 6, Mi tuk a vllanosenegiaforsokhatéfokin és hogyan sedmthatuk ki? 7. Mi atiroeza meg a fesliséggenersorrvideeis\ dames? 8. Hogyanételmerhe6 a villatos dram hese ata? 9, Mien asefgpskka thas a vilamos ene Keke heres? 10, Mien flyamsttéatiak elekiroliesen? 1, Mit fgg a2 elektolis orn kv anyag megs? 12, Mi arcektokémiiegyensnk?43 3, VILLAMOS TER ilamos ta, villas meal bes2nk, a a valamelyséstben az tI 6 villas tolésre er hat Ha illamos tect ayugalomban Kv tse hozzk He, nyugy6 —idegen al sacs ~ villas tr beszélnk. A nyugvs toed! fogllko2S tao- Indy sok eetarosatknak is nevezn |A3.L.bra egy priv Qos gobs dbrizol,amelynck kimyezeshen eey Q> ‘iésd pmb helyeckekc el Mivel a Q, tse Pe at, lense day is r= tchmerhej, hogy a, tle tne egy sastsgos lap boa Ke, melt 120, ws oda Kea voin. Et nevezzukillamos émek. @ © |. J 3. bra. A villas tr ésleatse Hao Q, hes a Fer hate a villamos ben elmozd, aor mankavégnés ‘neni Enek alan mond, hogy a vllamos eek munkavégz6 kepessépe ceri van 3.1, Coulomb térvénye Atokések kat exhaust elfszbe Coulomb franca faa vzsila, A vizsgal- {ota tvolsigaklor méren kisméret gombokdn lv — un. ponszerd ~ és kel végeae. "alba Wve inion, Woay ket oyngns, ponte vis Koz0ui Citas epyeacsn ardor attack énkcvel 6 fodtonan artyo8 & ‘shes ken voli negonee, vlan gga gio Ke _peUkiBG anya eae ‘Cowon roRvinve es Coutnd irvensénck sz ables rar 2H f A arényossigi tényead énéke fgg a teret Kt anyagil. A k été légires tbe: Vem b= ou? one Ak méntkogységt az ens dsszefuggésbl kiejezve kaphatjuk meg 1 a Nem? Im _V-Asm_V-m ao as A as AS ws ‘Ak éncket gine fr este, vi megfonolisbi, a kovetkez8 alban szokis eli: or Ym ee ws Az Gesofggésen Kv & yer a igtres(vSkuum) delelromsdlandia, mss névenpermativisn Eihe ze dseaTuggesbdl jena ki: Nehdny anya ela dieetromosland6j, 3. cbléat aa Tevees Sear pap ‘Olsjs papi Teg Poreelin Pvc liu Csi Aluminio Desai vi50 Vitawos TER Nehdny anyag ela dicektromos land a 31 liz ttl. 3.2. A villamos tér abrézolésa A villmos tet evonalakkls20kis eon [832, sra a Q posi tls kul vllams tf erSvonalkép mas Acevonalak 0 por wits ki splat muta. Azerdvonalakon hulking adjk me. ‘er koasobb van [NA bra it plthwzamos— pole sikra merSleges ~ fémlemer kon tre, ‘hnzola kt lerezen exyenl de elntts tls van AVILLAMOS TER ABRAZOLASA 33. dba, A nega ts erivonal SZ 45. br, Plchoramos femlemezek vilamos tee2 Viawos rm Beléthats, hogy a lemezek Kivi a lemez s2fit6leteknive, da. bomogén 1 ‘van amelynek minden ponttan azonos rani és azonos été eat az od he Iyett tlre Et fjeik ki a leer mersleges, egyenl6 srg 6 pasha amos exévonalak. 3.3. Villamos térerésség Coulomb tirényébokivekezk, hogy egy Q ln is Kbmyezeten Kv (Oy tohsre hats er6egyenesen arinyos a Q tohéssel MPa Bo, ‘AQ; ahs ew ls kiejeats a Q, tl llandsign mia sin dans, Aifejenét aldnostvakimondhats, hogy avillamos te valamolyponjaban az ot v6 0 these has ent egyenesen ares a ats nagysipival: F=E-0. [Az E arayosigitnyent vilaos écr6stgnck neverik, Ax e166 Sse Sb Kiejezve A érertsseg méehegystge a Vin, amely a eras képletsb6lsermazatat: a VAS nm C7 Ae N c 2 A, pontscer ws tvolsgban aérertsségaz Fk SRS és ar Fm EO Kiejenack bsnzevtise slaps: ‘A pchuzamos fémlemezc Kini trentsset a M6 sea slap a Kovekens ‘gondolatmenet serine lapithaijuk meg. ‘Vurasos rexsrdssto 5 +0, 136, sa, A trenGasbg meghatrorén homoge trben ‘Aroma abe helyert +0 wire lands Fex6 hat Amig a +9 tts apo ‘ii tos lemersl a d tvlesgban les nega lemezigelmozdal WaFed ‘mankit végez. Ez a munkakifjecet6 a hese is az U = osszoigets fel- ‘srs W=U0. @ ‘Akt ifejvts bl ldalainak gyenl6sége alain jb oka is egyen6ke Fed = 0-0. s aor i: aa [Bob az bszefigeésbt kaon adic a éeersség Vim mestegystee 3.4. A szigetel6anyagok viselkedése villamos térben 'A.3,7. dca kt, tse endlicalemer kat vilamos ben I szigetel6- ‘nyag,dcekcium egy stort muta legyszerisive. A pouty Wh atom ‘ag Ket keringS elektronokategyetlen ngatv is jekepe.a Vunawos rn «|e 37. ra Scigetelbunyag atoms laos ben -Avilamosttben a sigstelsanyg slomjabn,mnolekuliban 6 portly és ne th wits vézoeskcre elles ForOkhatnak,amelyek deforms, plarial- jfk a tomo, moka ‘Apolaizcis sori a svgotc\anyag ener vos fl A pols gyakor imi Teese a signclGanyag jelet6r flmelegedesee okozaa. Ezen alapul pl. & anyagfliak hegestse & a mikrbullimd stk mike aa pola ces lyn ogy, hogy az stomolat,molekkatstsrait- js mgetelbanyagbanseabad toshordorkkeetezae, rely vllamos a ‘mot hoz Ke, Eko a sgeeléanyag test beszink ‘Asai sigetlbanyagok a és hata maradandéan Kiros, tpn elvestt srigeeldképessepket. A légnemd, skis mete a foyekony [Neny anya tsi suiiedsiga 22. blérat Anya Ean vin Teveg BIO Sri apie 1210" | Ota star pap F410" “Tansxfomnoroa) pen Pvc 130 oi Porelin veg Aluniniomoxid Koxoaxzron0x 55 svigstelanyagok szigtloképességehelyredlha ur itt oko trertsség meg- ‘cine tn, ha szabad wteshordouSk az tuts helyet elsvoznal, ‘Azanyagoksxgseloképsségt a isi srlidségal jello, amely at ey gyobb Ba, scessepet lent amelyct a srgeelanyag may tes nek el bir Neb anya tei sleds a 32. lia ataiazza. 3.5. Kondenzatorok Avillamos rerséegl kaplan tuk, hogy ket wel rendelken femle- tncz kat villas Fessée met Fa kt, segeelGanyaggal evasion, émlemeare fesulsgctkapesolunk, akkor ‘emevehen ~toltsek Kivi erdhatss kovetkezibn ~ tes halmozévik el ‘ily cleadeztseketkondenzitorokna (niknek)nevezzk “e 38. ba. A Kondenztor mis lve | kondentork dalnos pits olyan, hogy Ke, veret6 anya fet Kitt ‘aig Rely el Ake vera flltt skis fegyverastck is avez Atos feltalmor6Sisinak flyamatit 38.) bra sme. [Azenergiaforis eletronbisnyos poo psa von ati! fet a hor est- Takoas lemecclektonjaia. Ezal eren alercrenelekironisay azar port 1 ts jon ce, A msi lemezen pedi elekrontboltazaz negattwoliés elke adel clktrnok basen ta folyamatt Rondenztor wack ne0 Vusasos 16x sez Az tram riya sokisos mon, a eneriaords poy plusia Tiel folyak,éetmezzik ‘AkondenzdtorbanflhalmocS6 witmennyitg egyeneen ardnyos a rkapesolt tera! Once. ee a i semi fea} (co ‘Akapacits méstkegysége a F (frad, amely Faraday anol frkus neve szir- mak AP mnethegysée a gyakorat sme tsigosan mag, a gyakodatiKondenzito- rok Kapecisa UF (kor), nF (anofarad, lp (pikorad) nagysgrend. Lu = 10¢F Inf = 105 P= 10°F 1p = 108 AF =10:°F Akondenzitorok kpc» geomet merci és fegyverstk KOU sie telianyag deste land fgg. Paz in. sikonzocok hapaciisn amelyek ogyverztei a 3.9. dra szerin sik fernlmezck~egyenesenarnyosafgy- Yerztk sembonll feletve és froin srnyosalemezck dtvolsigival £39. br, Sikkondonasor AKospenaAToR0x KAPESOLASAL a Ha a febhou kondenston levlaayjuk az enegiaforise a lemezcken megma- ri aoe 6 lemezck kit a energafoerséval egyens U feats, ahogy 438.) bein Litas. Ha a fet kondenzStorsarksia egy R llendlistkapcslunk (3.8.c) Sra), a ondenastor fpyverzteinlv6 elles tlések KS2 vonrds hats ~ 4 ne- {stv lemezl a ori felé~clktonok éramolnak Bt flyamattkissténck neverak. A kiss folyamat a wise thes kegyenittig tat. Az 1 iste 5 dramestsségirnya a tltarammatellettes. A kisités folysmatban a konden- or eeriaforesként vised. A felt kondenztorhosszabb id mila ak- or is Ks, ha a kivezetéseit nem kok oss, met a fepyveretek Koz sige- telanyag nagy elles keel is kiegyenltdek atc. 3.6. A kondenzatorok kapcsolasai ‘Soros kapesolsi Kondenzatorokat stunk a 3.10, Sein, szabvényos pel dbrazolva a jl: 310. bea, Soros kapesolisd kondeaitorok Soros kapesolis estén csak a kit Kondenzitor sl feayverzte van Osszektve ‘2 enerpaforessl. A kavbuls fogyvermcketsigetercegekvalasijtk el az ‘nergiforstGl. Ezért az eneriaordsbl sak ake spe fegyverzte Sram ‘Gls, azar ogy hondenzdiomal mogfelels Q wl. A KOzbusG fegyverzceken az ‘in vilamos megoszds jn eletkeik vols. folyamat écimezése a ovetke- 25, C, jel KondeneStomak az ncriaorde port pastor cso fogy- ‘verte elektronoktvoznak, Enek kivetkentben a lemez pony west les. ‘A lemer posi tote vonzza az elszigtl fegyveratk cickront. fey 4 C, ondentor msi lmezen elektromtobhet Keletkerik, testa fogyveraat nega’ ‘oe ese, Emit aC, el Kondenztoe Kors fegyverzténclekronhiay onry VeLawos 108 ere, aaz posi tSésGvé vik EDS a flyamatstkovetkezik hogy mind Kondencitorbanazonos Q whés halmozddik fel. A kondemzitorok tlése Kivet- eae sakaikon Ui U, fsa jelenik me. ‘Akt soros kapesoliskondenzitor hres sori csk a ke s2s6fegyverzetQ {oes hor le a kl ken éramot, Az elsrigeetfegyveretek megoszot tds is megsznik, de a Kegyenltsdes a kel bes Fegyeret kt on eve Ha 32) dra serine ken 660 — n sms ~ konderztotkapslunk sor maiko koebls6 kondensiork a elzéck sin saanos mérikben 6 tek fla illamos megosts in, BL. bea, Soros kapesolist kondenzatoro ere A soros kondenzStorok lytic egyetln kondentorel, amelynck ako fa kapactss, hogy a2 energiforisl veyanannyt ~ Q meaayséad clés ese fe, int a tej sors kapesols, Era C, av ered Kap, amely 11.) ‘in has ‘Acre kapacitst«huroktrvényl Kindulva, at a 3.1.2) dba alkalazva atrohaguk meg UaUjtU, 40 Afosisgeket a tléssel és kapuctsal iejrve a Q = C-U dssrtugyts lap sf, a2 U fest» C, eed pacts ajuk meg (4b) sea zit: boty gt Accayenkstcloswaageinéset: bby bee ay Quench Peat gt tg ‘Sar Kj kondenzsiocok extn a red Kapa eis een ‘searkapacteokreciprokainak beszepvel A ifejenés foal egyezS ptzamos llonlisok eedinek seamissira ‘apot eodmdanye EBB kvelkeikatovabi szabilyok formal cayexse is i Pra, PHLADATOR 5 ack + ar er hap ite a lephiseb séskapactisnl is + eayenl, Cnagysigshapaitsokered6e: C GG Gre 1 kétkandenzitor ere kapacsas C= Pirhucamos kapesolit kondenzétorokat seme «3.12, sa O 2 446 $ |2,dra,Pihramos Kapesolst kondenvtork ‘Akapeslisbl kévetkesen 4312 bran seend ondeatora azonos U fest great, Az cro kapaciisQ Whése egy azn sz Kondenzitor th ack ossegéve, 2 az ered Gimerésc Kovetkezik: 0. =O.+0,4"+0, Atoackot kapactisokkalé a fesciliségelifjezve CURE UHC Ut CyU. ‘Az ouzoflggést closaiva a U fsaltstggel: C,=G 4G, Es atzas Kapil eondeneorok ere Kapaa a Hsckapait ayes 3.7, Példak, feladatok Padsk 1. Mekkorae16 hat 310° C65 a 10% C pontsaer, levegdbenelelyerked8, ‘caymtl 02 on vosighan EG wesc ozo? AzerShais Coulomb tirvényealapin sz. A leveg6 relat dckktromos ‘land ecknek tekintej a Kis eles Rovetkerdhon (a 3 lit 202g gp Yom 340%C-5:10%C * As Om F S.15Nor Yunawos x 2 Bay 310° C wis mekkora villamostrerGsséget hor Ite ate 0:2 m tivo ‘sigh pontban? Elst a leveg6 ez a tzertssget ts nek (A leveg6ree- tiv permitvitést 1 él vegyikfgyelembe!) ‘AterSsiget a 3.3. lfjezeiben meismentOscefigesb smth: @_1 o 1 soc Po eager eR OF ne anaes S21 3675108 % 06.75.10 Mielke al ngage Bop Egg 210 (22, blastn, ete a lovey a elt ext hai ut, {4 Meany és halon fel egy 100 kapaciséRondenztorban 280 V ha ‘sia? A fethamonéds tésmennyistyeayenesenarnyos a fesitséggel Q=C-U= 104 F-2,5-10? V=2,5:10°C. 44. Mekora az ores kapciisa a sorosan kapesolt 4 WF 6s 6 UF kapci hon: enzisomak? Mennyi ts vesznek fl a 10 V fességs energiaforesbsl? et es nse ea ee Lape GG. 4nP-6uF Aeon lapis = SA Ee A felvt whésmennyis a eed hapa te Q=C,-U= 2.4 pF-100 V=2404C ‘A sors kapesolisLovetkertcben mindkétkondenaitorban Q mennyiség tts ‘van. Brel feszltdgek 224K Figyelk meg, hogy a kit fesaudg snazege az eneuafoes feszitségével eayen6,elegetvéve a hurokievénynek! Prk, eLADATOX a Feladatok 1. Metkora fez kapesolhats lefljebb ara a sikkondenzitors aelynck fegyverzte 0,1 mm tvolsigan vannak és a megengedettrerGrs &lemezck Koza 10° Vin? (200 v) 2 Motors akapaciic az | lad kondenzStrinak aa scembell6 lems ult 200 em 6 szigctlanyag reat delekomos dando? (7p) ‘3. Mekkora fesziltségre kl kapsolni a 220 nF kayaks kondenaston, hogy Tethalmocot ets 66 UC legyen? cov) 44 Hiny dara 10 UF kapactés kondenstrt el pthuzamosan kapesolni sho, hogy 50 V fesrlistgrlesytesen 2,8 mC wet Yepyenck fl? (sat) lenses kérdésck 1. Mic rink villamos tren? 2. Mit fogalmaz meg Coulomb trvéaye? 3. Hogyan érelmezzik a vilamos erage 44. Miyen basal van a sigteldanygokra a villanos 6? ‘5. Milyen elnségetérinkasrigeeanyagk uta? 6, Mi ar si sidsig? 7. Milyen lv flepis a kondenzitor? 8. Mit én a kondezstorok kapaciisn lat, mi a méethogysepe€5 a ye ‘oratan mien mgysierenddkapacitsok fordulak el? 9. Mit fgg a sStkondenastorkapaciia? 10. Mit eink ered kapscitison? 1 Hogyan smiths 2 ee kapaite sors és pshwzamos kapcslis kon enestorok exe?«2 4. MAGNESES TER [Amdgneses ta trek ojan sts igo llapoa, amelyben mgneses Kesh tis apaszttats [A mndgesesteret mozg, rami villanos tick bork Ieee. A gyakorattan Indgneses tet land (prmanens) mgnessel vagy clekromspneselhoznk Ke [Apermanens mignesetben amelyekalkalmas6sscttel feromgneses anyagok, ‘2 comekban, ill. molekulkban mozg6 clektronok elem: mdgneseket alkotak. ‘Eek rendezetigecetén az any felé mfgneses att mus. ‘Az eleliromdgnesek estében a vezetékben vagy tbbmenett tekeresen folys ‘rw ran leven migneses tert, A tckeresehet rendszerint vasmagra helyezik ‘ray vesmagha Seyi “Amagnesc, az alkjuil geen, egyes esetkben, de nem mind, polusokal tendelkeznek % a 4.1 Sra, A mignesespolusok ételmerése ‘Ad.La) Se gyri alk magnet szemlet, rely psa Vanna, A pa- Sok esi és di elneventse a msgnesirsytnt val6alkalmazisb6l ered Az AnAGyEsts nia mms 51 6 ininyt Esaki psa a Fold északi migneses srk flé muta, A 4.1.) dea ps ki ndgncses tert sbrizal. villanes gépek makdéshennagy fontosspiak Jmigesespsok [Amdgnces tr felemaéeir gyakranslkslmaaz0k a eevonalakat Av erivoa Jat éncimezrik, hogy a migneses be elhelyezet tied mind evonlak= or rmlegesen di be. Az ervnalak mindig2intgrbk, amelyek nyt a kis inintd ski plus oli, EDD kivetkezie a exStonalak plural end 26 migneseken Kv zx pusbsl a dl las fe mutanak ‘Ad4iLe) die a pape skjra merileges vers kerseimessetdbzals, ppie ‘hj befel oly érammal A Kote Ksakulservonalak Koncenks ok. ‘Az erdvonalak inv it is az ieinytd északi pause k. Az erGvoala i: ryt mechanikusan a, jobbmenet cavar scadsdvlharozhatak meg: haa jjbbmenes ssvart gy forgatjok, hogy 3 esavaorso az ram inyba hala, ak- or forglsiny kell az erdvonlak iin Amndgnesestrbentpasrahus Kélesnbatisok « plchuzamos veze6k azonos samiriny estén vonzik, elles éumiriny ‘stn task egymsst, se migncses thon 16, fam ViNG vezatire az ex6vonalakra & az dram irinyéra merSopes es hat (2 br ‘Axess irnyt a alké-sebalyalatrozhtjuk mes: a a bal keane gy ‘aru, hogy a evonalak nila dfk a tenyertnke kinyijot néxy junk ‘am nya stat, koe a ifesrtet hdvegkujnk a verctre hat x6 nyt sj meg 4.1. A magneses tér mennyiségi jellemzéi 4.1.1, Magneses indukeié ‘A42. stra vet hat es egyencien arsnyos a veratsibn flys damerssés- 216s a vevetinok a migneesLsben v6 host FBI ‘AB tényea6~ amelyet mdanesesinducidaak nevezink ~ a magneses elle: ie aa eles ossetgatehhilejerveSclonerts F pat TWa Macxeses rex 42. dba. Aramjiravezt6re até ex migneses then cern: ion ene es ete Leayegileg at muatja me, hogy milyen ers migeses Armégnesesindukcié méndkegysége aes, ele aT. VAs ina Rm TA m Atochakaigyakolatban megvalstht indkci6legnagyobb ke, Ferromse: ses anyagokban, 2-3 T ko esk 4.1.2. Maigneses fluxus A443. dora a A fees mentees mégneses tr B indukeiga a flulet min- ‘den ponjban legyen somos été Ekkor ‘Ac A feet mignesesDuxusin az indukcs fle sora ek BA ‘A fusus méndhogysége a web, jle a Wh, iw ia fllet nem mersleges a migneses te, ako a fell mesSlges vette. ‘vol smh lax A wines ri yenevst zbe Gq I 43. ra, Mpneses Muses 4.1.3. Magneses gerjesztés Az elcktomégnesckn ey ponjsan a mdgnoseskoesoohais figs a tere, res iam vagy éemok erdp. Ext any oe Kia gerestsfogalma. Acarjentés ele 8, ‘Mifncses geen et ervonlon bell ays amok iiny sain | teneas Eth, A444 br cine ajuk, hogy a 16 um a papi ska bef fly, ae pei ie A gejeszs elas defini lain thas: ©» 1,~1, +1 Akifejeést hulinostva: = A ajesrgs ménchegysige az amper (A), {A gpakotat erm fonos est a ekecs goose. A 4. da egy nny me et tekeresetarizal metszcben, jeloive a menetekben fly ram in ‘erGvonlla a Kaakulé migneses tert. Bireleie sro 44. sha, Mégneses gress 45, ra, Tekersgerestéee ive a menctk sos kapsolisa gy a manesk dana cgysn 6 fli sks vere Keesmesstekbenazon0s irinydak.Ennek mepfclel6en egy N meS Mécrases rox etm tekercs est beet exGvonulak beeen foly6 amok iiny se in see, az a ckeres magneses gjss: Onn. ‘Ax osszfggésbol Lhasa ekercs olentOsge a migneses tr Iéeehorss sem pong: aot eres egy nagymonetsienl tckecesel ks rumerSsségeel i vals. Ex a magyarieatt anak, hogy a gyakolal lekiromgneschet Fendszerint nagy menetszimrkersekkel kz, 41.4, Magneses térerdsség gy meghatrozttgerjesréselIduehozott magnses hats st s fgg, hogy tnekkoratvolsdgot Kell bemgneszni A magnosezot wat az exSvonalk hos givel tadjuk limi A tapuscalt azt muta, hogy a mgneses kalsoohatis “ayenesenarinyos a gerjtssel és frdttanarényos 3 Kuchozat ex6venalak hossldpval, Ent az GvzetOggés foe kia mipneses reise, [iss erly at eahsanyi exivonhosr jb presi’, gerry e Menskerysépe a Ai Drammen, tr tron, ‘Az exivonaak host a mégnses ends scons gyakran Ko 1s pomosséea roca me. Pedatppen eink aA.) ss A popes merteges vers olighan 46 P pot ett a e6- 35 Gazfgaalapin a KovetcaSkeppen seta sa spud evonalon bel 7am adja exes, 2 er spa Mr hades eye akerese err sz ° » 46. Sora. A mégneseserivonalakhosszinak meghasrorisa McNeese anys LEME o Book flhasondlisval a mignoses ress: foe Hee Ter ‘AA6.) dra seria eendentsben ° co hol a kizepes exGronaoss 4.1.5. Osszefiiggés a méigneses indukci6 és a térerésség kézott [Az indukciepyencsenarnyos a trerséggel HH = notte hol = a abso pormeablids a mdgneses tere ito anyag jellemas je nek Soci 6 + gues fe pemneabiiisa, amelynck étche 4107 YS Km 256-104 8 em + ya relay permesbiié:a2t mutta meg, hogy valamely anyag, azonos térertarég eset, a legs ter Képest hinyszoroséa nivel az ind cist. A relay permesbiliés mint viszonysrim, ménSheaysée nell mennyisé. Area pemeabilts éelmeats sri, Mgirestrben a8 iy py Os és kévetke6 lak i: Beet Cee eee eaten x ‘Ag, sesoerog az fei, hogy Kies then Indie bo Ke 8 ring 128: 10°Ta Mscieses ‘A reatypermeabilitsétke seein se anyagokat rom esoporba sak a dlamdgneses anyagokjolemzSje, hogy ay Iazoban lyankevssé rch, Tash hogy gykra snsokndl mind p= | értkat veseunk Gayelebe, «+a paramégneses anyagok sesben a> I, do ezkndl is olyan kes a 16 do lees hogy mindig p=] nek edmatnk, ‘a ferromagneses anyagokesoportia az elle, hogy a >> 1. seimsc~ Fen 10s 10" enchak koe enka ang Osea sa mdgnesezc0sei ‘Mepott fggsen ‘AAA. tiblizatban nny ayag av permeability ‘Azanyagok reat permeable tladonségai a mikrostrukrsjukh ks seeker, ‘lf snyagok ea permesbilitisa. 4.1. ebliat Relay pees Danie], [Raadoss] 4, | Reondiraes | soy yg ae Rez | WORE] Levegs | LOOOOE | Dinamctemer_| 07 Vie [ Os8999T6 | Krom | 1.po0 | Transfomaior] — req Mang —[ L004 | emer Grin al 3a Sniowwss a0 Permalloy © —[ 70 ‘Pal Pindukeinal, "B= 03 T ndukcnad 4.1.6. Dia- és paramagneses anyagok “lla, hogy beanik a molkulis kiréramok ered gesjesatsegyakorat- lag ull, Exit ezek az anyagok mégnesesszemponl majdacm gy vised ek, mint a vkwum Ea fee kia relay permeatlisok Eke A gyakora sz dao snd a elaiv prmesbildsukat ming exynek tekinyjok- Gyakran nem mdgnesezhetSanyagoknak nevezikeezeket 4.1.7, Ferromagneses anyagok ‘rr ferrmigneses elm va: a vas, nikkel 6 a Kabat. eke kvl szimos ‘ivretetallalmznak a gyakoraban,amelyek& egb essen nem feromig- neses Komponen is tralmaznak. MiowesezésioOwatx 6 ‘Aferongnsses anyagokban a molekuliis ktkeamok greene rede nem tla A kestlyokon bell tatomnyok meghativazon mighoss iayt motstak Erk tatomdayokazonbantenésztes lapoubanrenezelenek pyar aya: dab iol nem mata mégoeses hist, morta rendez tronayok ep} imigneses tert Ierntik Fat a lata semis vltosan a 4.7a) sa. PA] SERA Yr ks oe 47. sa. Feromigneses anyagok mignesezés Ha a lb fecomignesesanyagotexy tckeresbe helyezztk, amelyben Sram fo Iya ekeres migeses isa rendca a tartomayok engnescit 6 azok mégne- Ss ere hozziad6k a ckees tether (4.7) dra). Emit az ered6 migneses er nducijaatckereséelIenyegesen nagyobb lesz. Fat fez ki a ferromigneses snyagokajllmz6 nay ékt relay permeabilii. ‘Axclemi migneses artomsnyok rendezetsége a tkeres gerosudsénck movelse Serdafokoratoran ask fe, cre egy (eromgncses anya elaivpormeabiidsa nem land ék,hanem a migneses ress is Egy feromsencses anyagr gyszer matemaika gyenletl ne che in are lat permeate vltoeint eee Rgavényben, a csak msl hata ‘até meg. A gyakerlattandtalaban nem is a, étket seks megadhi nem a ‘B mdgness induct aH rerOseyfogevenyéhengrafikusandbezolk. Ezek ‘8 grfkonokat mignesess givbébnek never 4.2, Magnesezési gérbék 4.2.1, Az elsé magnesezési gorbe gy, még sosem mignesezt ferromégnesesanyagot ckercte helyenve nul ‘6 fokoratosan novel tries balsnakktve, kaj ae dn els mdgnese- si pb.~ Maceses ‘Ax els mignesctsl gdrb6k ~ noha konkrtsenéthekben Knyegcsen ctémek ‘aymndstl~ 8 kilinbooS anyagokra hacoalé leg jlleggortek. Uellegztes akukat «44 dea semi) 448, ra, Els6 mignesezsigbbe Az cla mignesets prbsknek hom jellegztes sakastkalinbzejuk meg (04a, dori 1 Kerdeli | srakasa a his exSetg hatéssra még ck slephise bel ence ‘ij genes tatomdnyck Kepesek render, et a ndakei sak mee ‘kel temben nvekszk, ‘liners 2 sakast a migneses aromdnyok rendezSdése arinyos ares: sg nivckedéssvel, gy a indi i ke egyenesardnyban 6, ‘ tlitst 3 seakaseamikor made gyakoralag mindentartomsny rendeaeié ita indus mie esakolyan mtébonn, ahogyan egy ferromsg- ess anyag jolene nll is nbvekedne. Avauagoselektromdgnetck semis az cle6 mégnesensi gest hash indus 6s a serstgossztarors énéknek meghatirozssshon 4.2.2. Viltoz6 irényG Stmagnesezés, a hiscterézis Vator iris Smdgnesensrl kor besélink, ba a mignesca6 tekeresten a ‘exes eam ing megvsloik. Ennek kSvetkeiében a mines tartomsnyole Is elles idnybarenderSdnck Ha ekereste vito Ek s vloa pol ‘st ramot kapcslunk, kor a égnesers dram a Kétrdny maximum KO fo- Iyamatosan é nmedddden vatork. Eat kvethetjk nyomon a4. ra alapén ‘A teeGesget a gerettrummalfkozstosannivelve az els6 mignesezsi a ‘be mentén tlitsig mdgnesezrik az anyagt. Ezuinesbkkentve az dsmot xz i kei nem az cls migneseatsiprbe menéa voit anem fe mara. En 7? Micreserst conse a nck oka, hogy az elem mignese lens ese endezt llspotban mara. i sit a terse nulla értéknel is tpasrtalhasindukei, Bat nevezzlk vissoama ‘a5, lain sal remanensindukelinak. Ez 1-49, shin stat 2, ek. Are ancnsindukciénalpul a llands(permanens) mégnosek késése 49, Sra Histerisgnbe Polaris wn a damot elles ian nvelve a exes nga ie fay vk. Eek hiss a remanen nukes esOkhen 65a koerlt er6nek event H, rents hl mali vik A rete negatives ovo novel a lems maignesk a elGnvelellentces rinyba rendez. Ezdtal ‘mdgoes psa oleserednck. A tre halle nagy egal én! sme ‘elk mes. a amet eke a trerSségst, tts Kiker az indus jbl mds be mentén valtork. Az ismetc polantsvis win a ters novel ‘megnt elitésbe ker a feomigneses anya. [AA9. Shin hata a indi vatonssa egy 26 peste, amolyet sate aihurokak nevezink. leit flyamat a hisaeréis lense ‘A ws isin mpnesetskor~ hogy a le flys kt az lem Imigneseket allots anyagreseket meg kell ordi. A resreskék fongtoa enc it igényel,amely a magnssezstansaghan hv sak A hive alas eet ‘wényos a hiaerishurok tree fgg az lmdgnesezsek spn a a elktomsgnest vltakoz arma plik, sam minden piss lt ‘ar indkeis voz le egy hszerzshurkot Igy az anyag inden flere an dunigneseaii, hit a hsteréis Sorin keletkes homunnyis fg 8 vil- takozé dam fekvencisitla Magwases rex 4.3. Lagy- és keménymagneses anyagok A ligy-& kemnymspnesesanyagokathsrterssishuokbl Kovethe 2 tudo fk alapn kindle meg. elneverésk a mechani tuljdonsgukra al A igymignesesanyagok jlo kis remanens induc, his koerit ex, ‘kis istentiss (hisnerézivestesta), ‘ keskeny, kis tril hiseterzishorok Ezcket az anyagokat slialshan elekomsgnesck (ramaformStorok,penerstrok rmotook sh) vasmagiakén alkalnay2ik.ljen anyagok: a tansrformatoserer ismolemer feck st A keménymagneses anyagok jemi ‘+ nagy tli étkher kel remanensindoke6, ‘+ nagy koe 6, s+ nagy bist, + sls, magy teilet hsterézsharok rake a7 anyagoka lands (permanens) ménesek Késiésre hasrnj Ax igen anyagok stalaan obokomponensé stv Alok (pL aluminium, kobal sake patina, in, woliin dk. ‘A4410.) dria tigymégnesesanyagea, 24.10) dbedn keméaymagneses anya elem hismerzishuro that. 4.10. sa. Ligy és keménymfgneses anya hinteréiepee ‘gy; 6) keménymigneses anja, ELDAR, FELADATOX 13 4A, Példak, feladatok pas 4 Mekkora nyomaték ht a 4.1 sraserintchendeaésben a pape sikjra mes IegestengelyG mene, 20 dramerdesp ekereste, haa mignes posi ko ear induleis 20,1, atekecanek apap ska merSleges, a mines Fen vs hossa = 20 en saz ervonalsalpshuzamos merce d= LS en? ln 41 ra, ras 65 nyomaték migneses plas Kise ‘Az bs bjt x8, amely merges az ervonalakra 6 tekeresolalkrat Fa Bla 01 20A:0,2m=04N Anyomatk,amely ar orp nyomatéks M=F id= 0,4N.0,15 m=0,06N-m 2. Mekkora a mgneses reréség és indukcid ala levegsien elelyerkeds ‘eayenes vest 10 ems, ameyben 50 ess am flyik? Aces i ny A 796 tm pains i Ben tt 129610 X96 a10¢T 21047“ Mice en 3. Methora grjestiramra van sig 14.12, dra dnamélemerb és ves- Imagjsak N'= 1000 menetG tekeresthen, ha a vasmagban 8 =1T indukot kell tmegvalstan?” Mekkora a vasmag hx? Lo nm 4:12, dra Pda elektromignes semis A erent a indi 6a 4.1, tblézatan a dinamemezre megsdot relay Permesbiitsismerethen a B= yt ossefgassbl havo meg: ‘i 1 em ia Sasi Atovibb smfishoz sake a kozepeservonalhossz mepstirziss. 4.12 fa alapi: a4) ‘A erjestsram a vasmags tcktcsgerjsrdanck Sezeflgg tb 80 mm = 0,48 4 (150 mm 30) We ‘Avasmag Mose: OBA Bobee= 11-340 4.10% m=1 2-107 Vise L2MV's Hatirozzuk mega Pemalloy C bwiest slay peebilitist # = 06 T ind ‘ind ha cher az anya mignesczés gorbejebal H = 150 térer6ségolvas- at = AB = pyc H ossachigness HoH 4.256.10° Y= 150% Pui, LADATOR 5 Feladatok 1. Két pshuzamos, evegdben lv veet6 mindegyikhen 1000 A erssé dram fetyk tvolsiguk 20 cen, Mera ervel hana egymsa I m oss szakaszon? an 2. Egy ey lak vasmag kas dts 100mm, bel dames 60 mum. A vas: ‘magon egy 500 mene ckecs van, Metkoragejesaiéransa van saikség 08 T indi lllsos, hu «vas relat peemeabiisa 1500? (0213) {3 Bay D = 10 cm klk 65 d= om bess dient, = 5 ent heresametse, ‘om feromneses anya gyda N= 200 mene tekeres van, amely 3 gy pts kerletn beljerkodike, 6 amelyben = 1 Asse sam flyik. Mek- ora a ekecs bese bena trendy a ndukci fxs? (I= 1273 A,B = 1598 mF, @=7.9.10°V'5) ensras hérdsek Mi okorza a migneses tre? “Miyn Klesoohaisok vannak a mégnesesplusok koe? ogyan étctmezhet6 a migncss indukci6 & mia mérickegysze? ogyan ércimezhet6 a mignoses Nuxus és mia mérikegysége? ogyan hatérzzuk meg tekercs estén a gejesmts Mia ménkepyséze? Mit unk migness tenses? Mi jellemzi di, pa és eromgneses anyagokat? ogyan magyorizhatk a ls mgnosets grb jellepets szakascai? Milyenjllegztes pont vanak a hismerézsharokna? Mic elegszk fla feromsgneses anya vr day mgnesezs estén? Miyen Knyegcs kilns van gy és a keméaymagnesesanyagok K- a6 eaok mie haszaatosak? See ie76 5, ELEKTROMAGNESES INDUKCIO ‘Az elekromgness indaksi ala azt a jelenségesopototEtjk,anikor migne- se Gr Kbrvettsévelvillamosenorgia jn Ke. Az gy Keletkez fesvalsaet és ‘Seared inferilaégek, i dramnak never. ‘Agyakorlatban az ndukst feszlséet egbberr tkeresben hort ee Egy ‘ekoresben feszlss indkiléik, ha a eer elsebenhaladé magneses Huxus rmegrdtoik nvekark vagy eokken, FA nie sina hehe nu eins een fen argo a navn eb, a hes meetin aoe 4 A indi fest irnyt Lens trvémye aap hatrozhatjul meg: a iad ‘et Tescitségolyanirinys, hogy a7 sla Krehoro Sram’ Muxusvosst fayeksrik akadslyorn, Axelekromgnossindakeéfelosaayjuk a Muxusyiords médja sein. Fone ‘mepeleldon értelmezink ‘+ mozgisindukcit, aminek enyege, hogy a faxusvéllozst mechaniks mor hs erdményer + nyugaln induct, amikor a faasvltodst nem mechani mozgds ema mégneses ere gees eam vltorasa hoa late. A ays nda £6 megielensi fom = bnindukeis, = kbesinds indus, 5.1. Mozgasi indukcio Lacgy teres méaneses on gy moaog, hoy a rat sthalad foxes a mongs ara mepysltovh kor atkeresbon essa nduhsiik Mozads) wooxeid a [Az Sora a) 6b sss euy ngneses ben orate theres ket elytra taj Aza) helyetben a tekees ska pshuzamos a xtvonalalal, ct eke ‘en tala Manus che nll AD elyzebonatekees ska merleges a er ‘onal, ekkor a tekercs rust lgragyobb. Ebb6I lita, bog’ ekeres Ms asa Forgas sori flyamatosanvalovik eit a wekeresben folyamtossn fe {uals indukslik,ARKor is nduklieFesisdy aa keres Al és a mene 1 go 7 TT ELF $4 Sra, Mozgst indi [Az Si) bran kt pithazamos veratisinen ~ amelye kot a pop jr ‘merbleges é aba bel malas homegn mgneses ie van ~ ey, asekre me ‘lege vert6 mozog lan vsebessépgel. A veet6 az cllendldssal zi ca et alk, tehit egy egymenet rt tkeresnck lel meg. A mazgatis miata me: net Manas cs, ca a nt kirben esau. Hauicozak meg Faraday indabetirvénye alapin az Sd) dea szerint ben indus feszlscpt? Averet6 Ati alt = vA wat esr meg. zal vere a2! volsid snek east A= 1 elett int, smelynek Mars epyen ak Muxusvaltorsivl: 40 BA = Bly = Bly dt Bebeletestve a ndukidervéaybe,fyclembe vive, hogy asker egymenet 40 _ Bv.at Uyan AO, Beivat meray ‘ayers win: U.=Bby, {eh ind fsa egyencsen arinyos a7 indkeival, a wersinck a md ness tren lv hoszvl esa morgasssebesnépevel [Az elds dsaeggé, sz 5.1.4) Sra viszonyaibt KOvekeafonakkr gar, ha a benno alats mennyispekopy rel derkszogtkoordindt-rendsze tegely5 Fxpcrnowsenses nou {nck tiny esnek, 2 $2. br sein. Ha valamelyik mennyis iy et e- tee abkor a merGleges iin es6Komponenst ell gyelembe vei. Paz S23 ‘Sran a sebesg ings nem merleges az exvonalara A scbessget elbont jkazevvnalaza merSleges, valamint azokkalpehuzamosv,komponensek te és a merSegesGseretevdvel smth a nda esse A A 53. bra, Melee sebességkomponens 52. dra. Visit a mong indakeis irinysabalyor Azindki fez 6 Sram rinySt Lens treme aap hatisozzuk meg. Az ind Sar alkorskadiyozza az indokils att, ha 8 mosis irinyvalel- lentes rin Fert hor le a migneses tél. 4, fejeetben ismertttbal= Ie seabily alain az 5.2) dean atekeres fel oldalibn pape sk bolk- {ela ekoes als olalaban pig efelé flys dramotkapunk. Et muaja pers pektivikusan a Sha Sc) ba Az Sa) dbeaban a F mozpater6velellenttes ett Sram ryt anya muta Azindukil cam ising egyszerien ari. jobbhen-szaillyal atcozhajk me: {ob keank eer dick erivonalak ni, ifesttt helykujunk mus fon a mozgs ing, akkor fey wink az ram riya mata ‘zd iinya mepharorza az elrendeztsekhen a plait Atekersben 63 asi ken elmozdulvezt6bn, mnt eeegaforsokban a ram porte pluson k= fel fly. feet iesya india pont plus a nega felé muta, ho yan saz 8.1.4) bran ha Aleinak cesrhanghan vannak az energia-mcgmarads clével Ha sists tckintnk, a mozeatishor saikegpes er epyen az dram tal itt exSvel. A ‘mozgaler6 mechani monk ger ame alk wilamos neyiiv az a teen, ‘A mozgis indukcis elvén makidack a genetorok, amelyekks! pl a erimdvek- ‘ben ipet mértebben Lenni illamos ener. Nrwense ou A 5.2. Nyugalmi indukeid 5.2.1. Onindukcié ‘ALS, diban a fesilség a tekeresben ramet ho le, amely a vasmaghan smagneses tere ltesit Hae dram megvliozik akkor sz foxusvozist ered yee Ex Moxusvaltcis a tekeresbenfeszilséet indukil, Miveltekeresben 3 {ast maga sla itchovot Nxusvors indukl esse, a elenséget oun dldcinak never a koetkezot eslséet pod Dndutcidsfesciliségnek 5.4. Sra. Ax tnindubeis eve [Ax ninduhcis feszséget is a Faraday fle indukeiubevényb6lhatirzhasuk te Mil fauna nz eutoretter U= 8-82 nas 40 Al_y,a@ AL bévijk Avet e = ar at ar ar ‘A caynet ols tne el sora kon fogslomkét et, dinduke 4 enyexock, vagy riven Induktsnak pevezuk és bal eo 40 ar ‘Av indsiivts ménchegysége a ery, le H “TA ‘clin gent tna binds erg hve ake ban kis vansa xpxrmowsonsses noUEC Hatérozauk meg a2 SA Sra vasmagostkeresack onindukci6snyea! A vas rag tres, haa ervonalk Kzepeshosza J é a2 N ments eke Ly ben enteség6 dam fol —H [AZA Kerestmtszedt vasmag fons Be BAM tat H-A= Hg ty anc slap aA sramtons dtl Ktrehort onus: LNA A ta ifejentst az indus Képletbehelyetesive AENA pom SEA Lew. AO =, ar w 7 ‘Ad Bindi tayo az cron fod mérib, &mgneses te et tH anyag pesmesbtstl 6 a ekees menetszimstl gg. [Ax indus jlensge inden drambrben lp, aol érarviltons van, expensive rendez az A essrfigaésre junk Hehe $2.2. Kélesonds indukei6 ‘Az SS bran vasmagon kt tekers thats A bal dl kere damvtozi- Sta vasmaghan von mdgneses ast eedényez, rely ajo oll teker- ‘55. dra. Akoteinds indi elve NyuaAn NORE a sen shaladva sbban fesse ndukdl. Eat a jeleséget, teh amikor egy te Keres dial IérehoratMoxuseiordsexy misk tckeresben fescillséet indus, kKolesinds indukelonak nevezzik [A klesti indukcisval ming egy jar indukcs jelensége. Ex nen belithas ha a2 5 det 6ssahasolijuk az 84, dbréval. Az 8.5. bl olal tekerathendnindakois fess Keletkeik ‘Akos indus keri a uansformsiorok mikes ev. “Anyugaimiinkcis eethen is Lene trvénye alapn harohatuk meg a ind a esis 6s dram riya Az Sa) Sra ogy vene6 aye lal Kozefogat sdk fanasedbrizol. A luxuscskenés x gyrSben lan ry induklt de tot test, amely Len rinyesverint a Os exes akadlyozza. Ez Usy ‘alsa meg, hogy az ind ram a esken lass egye2S irnys mdaneses tert gers Ft scaled az dra fel résedben, a gy kereszimetzee ki lita, Kr lak nGhdnyexGvonal. EzenerGvonalak isa cayelmten megha- tirora a eyihen fly dram riny. A jbbmeneticsavarSabalya al megha- trozttgmirnyt a gyi keresrimeterte maj, A7 induklt fess riya zal llenttes, amin za gyi fldnézetéhen Ita. ‘Az S46.) abba ~ a l626e seri ~ nyomon kvethetkazinduklt ram és fers ny, ha ua riya vaicztlan, de nb veh és, 5.6, ca, Az ind Fesrltag 6 dam inyawe ELocTROMAONBEES NDUKCIG 5.2.3, Orvényéramok Avalon’ magneses tr nemesak bulb kts venatsibn 6 tkereshen indo feszltsget il rama, banem a magneses tbe lv, kere veetGanyaghan pl. egy tckecs vasmagiaan is. Mivel a fay LeletezS amok ila nem olyan Imegharozot mint egy svgeelt vera eseln, ex nevezzik a gy Keletke25 ‘ramokat orvénydramoknak (7s). 4. oe ae soe BE & 4 4 Ha —Il] = 15.7. bra. Orvénycamok [Av 57.) Sora a vasnag A Kerestmetsztt maj felnagyva. Ax dea sages toa vonaak lal hatiol gy lak, rt menetnek kines eészckben 096, ‘even ramokat feline, Az dra temesactesennagyon lseyszeiatve rs laa valdsigos viszonyokat Miva nagy koreszametsoel ens elena viszonylag ies, olen 6r- Tek damok Keleemck. Az SrvénySramok a veretGanyaghan ot fejlstenek, Ent a hatist hasoosii lr indokedsKemenceken, amelyeen (Erickel 2 ‘rvényéramok hahattal olvacask mee, ‘Vaz am cleomégnesek (pl. waneformdteok, mooeok st) vasmagin ‘ban a ros hhasok mit elent6en cshenten| Kall z orvényamokat Ate keesckszgeeldanyagai 100-200 °C-n magarab himeasketet nem vselnek {LAr orvényéramolokora enngavesteségek emellt jlentSsen ronan az ‘mie erendensok also ‘Atransformétorok, generdtrok, motrok vast nom mde anyaghsl Kis ti, hanem egyméstlelsigtl lomozeKbS pik fl. Ezdlal az orvénySranck ‘ig fedarbols, hogy ata 8.7.0) dba sz Enno hata a Ory Scamok lensenfosbbkennek,Tovibbi madzer az Gveayramok esOKken x hogy vast 02-49 szlleiummal svark, mepniveve etal vas falagos Pix, PLADATOR 23 cenit, ai csak Kise drm Knlakulest tsi leet. A felsorolt més ‘eke cjesenmegszntn nem leet az rvenyramoka,cak eet merck re esokkonthetdk, 5.3. Példak, feladatok Paik 1. Az 5.) ra sera cendenésben a sinek tivolsign = 25 em, a sine kozit- {i indukeis 8 = 0.2, a vere mozgis scbessge v= 10 m/s. Mekkorafeszulség indoklik a veetSben? -Aindokit eszaisée: U, = BsL-y= 0,27-0,25 10 =0,59. 2.ArS.1a brian sz indukcis A = 0.57 a tekersolalak a mégneses be es6 bossa = 15 cm, a toheesszlessége d= 10 em, menetsima N = 100, a ckeres fordalaséna n=25 1. Mekkoa ar indukl eset ekeresben, wz brsban felittet helyzethon&5 «= 30° lfordlis wi? Aorgis kere sebessige: 8 d-#-m= Ome. 254=7,852 Mivel az Sl.) dra setnt Bz 16 pronkéntegymdsra morlegesirny ak, cart a tekersodal hose veaotjeben 4, Bobw, = 057-015 m-7.85 Fecal ndukslik S58 bra, Aerie sess exvoalakra mesSeges komponensea Expcrmonhoweses wove AzS..c bra szerintatckeres egy mentdock kt oldalhanafeszltségokdss2e- aback és a ckeesek meneel srba vanak Kapsolv, iy a teheresben ind tole fealty: U,=2-N-U, = 2:100-0,588V=117,6V ‘x csobgelforduls win elyzetet az $8 dra scm kor az indukitfszséget a Kerli scbességek az er6vonlakra merle {es va komponenséve smitatjuk: yy = -co8a, sven az segelfordlis win fesse Ug =U)-cose= 117,6 V-cos30"=101,8V 13. Az SA. ara vasmagiinak ada: kivepes hossza f= 40 cm, heresztmetsete ‘A= 12 em lati permeaiiésa j= 1500. A vasmagon N = 200 mene teres van. Atckeresben folyé = 1AcrSssép dram /=0,2 i ala nulla csbbhcn “Mekkora a ekercsindltvitéan€s mekkora cnindukcie fests Keletkeik sean megvatozisa lat? ‘Az indivi: 20% 12104 m* vs 1,286.10 Y4.4,5.10) ams =2,26-10" H=226 a. ‘Az bnindukci6sfeseaisey: Feladatok 1. Mekkora fess indukslaik az Sd) dba eseté, ha mozgatot vere nem merGleges a since, hanem azokkal -os sgt zi be, a mozgatsinnys (6s sebessége poi vlozllan? (0,5 V) 2. Mehra feszlsy ind a tckeresben a 5.1.0) dea savin heyzeben, Isa indléadatk megegyeznek a2. Kdolgozo pedhan megadotaksal? (OV) {Egy eye lai, = 10 cn Keres, =10 cm Kzepe tm nem Teromsgnesesanyaghsl Kes test N= 1000 menetdtkere van. Mekort 3 ‘ekeresinduktivis? (4 ED, Pru, FHLADATOK 85 ‘4 Mehra onindukciss fxn Keltkerik eg 12 mf induktvts tekers fen, ha bekapcsolisakor az deamertssg 10 ms i alatepyenees sebességgel 100 mate 090,12 V) Bienes kérdések gan ary desde? Moon beng anh Moremi an ey mips itn mors hess? Minot acne? Feoee tate a i te a janet et a fir vst oni Hoga ees ob yet vor ie snc Metolsitrnac Mienhnostas een mink yuk nb cts Beran wees86 6. VALTAKOZO ARAMU KOROK ‘Vetta feces Sram kor besink, ink sé, per cikusan vltovik. A pyakrlatban lptobosiraszinus figavény stv vl feszlsgget és rumor haszndlak. A erbvekben, pari méreekben Lit fe sas is iyen. 6.1. A szinuszos valtakoz6 fesziiltség eldéllitasa aa 61 dora szevit a magnes plus Kent homogén mageses ben ey te oly Kiel tekeeset forgatunk landé szopsebesséagel, a lekeresben s2inosz0s "akon fests indukalik 64 Sra, Asinaeos feng keltkenése a ekeresoal kee se bessge i lands A tskereselfordlast az szoggeljellemez20k, ‘Az indukil fests pllanatny Ekta homogén mieneses B indkcisin, tekeresodal mdpnoss ten v6 I hoscza 6s a kell cbességnek az er6von Inkra merslegesKomponense lala 51 alfejezutben mepismet, az ind sualtségre voatkon6ossefggésel dk mephatirom = Blt A.vArakavo ms2OLrs ARAM BLN [ ‘Ava sehessfekomponenstiljesheok az land Kerlet sebességgel 6 « fercsoldala megrajot vektorok Kgs meg a= ax seek ra a2 in fsa Aes ena at = 90" © sign hap tag = Bt fay and esas planathck alos a: esa Bice onlin inn: farsa ‘ehit fora tckercsben a feszlisé, il Sram iben szinusafugg vay szerint lov. A fesaitséget& a7 rumot 2 6.2, sa sae 62 bra, Seinsaos feszlidy 65 dam 6.2, A valtakoz6 fesziiltség és ram jellemz6i Periédus: a vltonds azo tartomnys ametyen bel a mennyisée miner Ihet- pes én egyszer ever a von rinyat ie igyctembe weve. ay pois 360 il. 2szgtartomsny jen. Peridusid 1 poids lefolyésnak Taj rekvenia az 1 mdsodperc ala lz perddusok sma, ménékegysépe a erz, ‘le He ‘Afrekvenia a porisduid6reciproka: Ménchesynéee: 1H A28 Vasraxozd ARAM KORO. Kertrekveni: ios vitesse see az Jaden ae Probe ric af _sszfigaéseldefinisnk, Ménkesyeége: Is A esx 6 2 $0 1 = ig si = iy snl Kfejentseben is ‘a kinievenciaszecepel, amely ott megegyeik a mechanikalszbgscbessépg fev érigk: a vlakons fsziisge x samol a munks il eljesimény scm: ont jellemas slack Jee U és Blzonythats, hogy szinuszos vilozis estén az eekly én a max. kbs a ovetkez5tssefggsekkelsrSmihat: og, Bo og. 2 ‘A villas dam hiléeatokat, berendenéckt, ogy asst dls a ffktv

You might also like

• 601bdacd6757b 12 20KTL M2 Termékadatlap

  

  Document2 pages

  601bdacd6757b 12 20KTL M2 Termékadatlap

  Gergely Lőkös

  No ratings yet
• Felevzaras 2022 23 1 v2

  

  Document6 pages

  Felevzaras 2022 23 1 v2

  Gergely Lőkös

  No ratings yet
• Vel I-Iv

  

  Document133 pages

  Vel I-Iv

  Gergely Lőkös

  No ratings yet
• • Magazines
  • Podcasts
  • Sheet music
• Kezdő Oktatóanyag 14PDF-20 (3631)

  

  Document24 pages

  Kezdő Oktatóanyag 14PDF-20 (3631)

  Gergely Lőkös

  No ratings yet