You are on page 1of 10
1 Sorok, sorozatok 1.1 Fogalmak Sorozat: Az f : N+ R fiiggvényt vals sxém sorozatnak nevezriik, ha Yn € No f(n) 1.2 Korlatossag HR, H #0 (halmaz) alultél korlitos, ha 3k €R, amelyre k < x,Ve € Hk akkor H alsé korlatja (ha & Iétezik, végtelen sok k létezik) ‘Tétel] Bérmely nom izes halmazak, amely alulyél korlétos, létezik egy leg nagyobb alsé korltja (infimuma) 1.3. Sorozatok korlatossaga Az ay(n € N) valés szdm sorozat 1, alurél kotlétos, ha Jk ERE < ay Yn EN 2, flint korlétos, ha 3K €R,K >a, Yn EN 3, Korlitos, ha alulel, & flix is korlstos BM > O,lag| 0 a Ki(a?) kornyezetn kivill a sorozatnak csak véges sok tagia van, {enn ¢ Ke(a)} véges sok clemet tartalmas Két ckvivalons definiis 1 Ba€RVe>0 BN =N() > Ovgy, hogy han > N(c) abhor 25 € K.(a) 2, SE R,Ve>0 SN =N(o) > O.igy, hogy han > N(@) abhor [2q—a) < ‘Tétel] Ha a léterik, akkor egyéztelmtion moghatdvozhats DefJA konvergencia definicjaban szereplé egyértelmil a-t a sorozat hatérértékénck newezzike Tétel] Ha ax (2q,n EN) valés sorozat konvergens, akkkor korlitos 1.5 Miiveletek Tekintsik (2, © N) 6 (Yn.n € N) konverges sorozatokat és legyen Titty soe Bn = iy se 1, + yis kovergens, lima, + lim yn =lim(2y +y,) = a+ 8 2. xy ie kovergens lim: in ty = lim(y Ya) = 0 8 3. ha yp # 0,0 N 6s limyy #0, akkor HBE® = lim fa = g Rendir dW] ty < vq SZ [a G@ & Konvergens 68 lima, — lim z,, akkor yp is Konvergens lim, — lim Ya Komplex sorozatok] V2, € C sudmsorozatra €C és L(/2)) = |L(2)| ‘Monoton sorozatok]| gy monoton sorozat pontosan akkor konvergens, ha korlétos 1, zq(n € N) sorozat monoton né 6s korlétos + lim 2, = sup 2 2. zq{n €N) sororat monoton esdkken és korlitos = lim, = inf xy Tagabb ben vert hat Ha (24, € N) valés szdmasorozat mono- fon, akkor van tiga Giclomben vett hatérétske 1, Ha monoton né: linn, = sup(2p,n €N) > ha nem korlétos, Slim, = +90 2, Ha monoton esicken: lim 1, = inf(»,n € N) — ha nem korlétos, Stim 2, = —o0 Cauchy laitérium] Fy sorozat Cauchy sorozat, ha Ve > 0,3N €N, m,n €N, nym > N :[lay — am] O-ra 3N € N, hogy Ynm € Nin >m> Ne [ry + amet Hos Fal SE Ve >0,IN EN, Wn EN n> N: |aql 1, akkor a sor divergens Meg): (Egyenliség esetén nem tudunk kévelkeztetés levonni) 2.7 D?’ Alambert ‘Ti, a sor tagjai kivil egyik sem 0 1. timp tl < 1 akkor Sp konvergens 2, limsup Ha! > 1 akkor D2 5 ty divergens Meg): (Egyenliség esetén nom tudunk kévetkeztetés levonni) 2.8 Analitikus fiiggvények Nyilt halmaz: Akkor mondjuk, hogy a 7 CR halinag nyilt, ha a H hala birmely « € pontjénak van olyan Ky(a) Kornyezete, amelyre Ky(a) © Hf DefJAz f:G4R (GC) figgvényt analtiloumale nevearik, ha * Gayilt # Vac G,3K,(a) CG és Ye ¢ Ky(a) => f(2) = Mg an(z — a)" Példsk: « polinom fliggvények * exponencislis: + trigonometrikusok, hiperbolikusck: = sings) = DEA = cos() = Diol)" er = sinh(2) = Dio se — eosh(2) = Do er Bllenpéln # abszoliit érték fv f(z) = |x) . sof" 0 2>0 2.9 Taylor sor Daf] Lesyen a € U, ahol U CR nyilt halmaz, é fe D™(UR) Dts, LV iaivdnysort az / figevény @ helyher tartoré Taylor-sordnak, a sor n-odik résrlotsenegét, azaz a Di3 LO polinomot a figgvény Taylor-polinomjénak neverzitk 2.10 Taylor-formula Legyen n €N é& fc D™(K(a)) Ekkor Vz € K(a) pontban 3€ a és x kéxétt (a) i ce Fle) Taal f2) = #2) — se ye = yet oT Meg: ((z)-+ analitikus fiigvénnyel tudjuk dbrzolni a Taylor formula sexistégével) 3 Fiiggvények 3.1 Fiiggvények hatarétéke Daf] Akkor mondjuk, hogy a nom iires HT CR halmazon értelmezett f: HR Figgvénynok az. a ¢ HT" ponthan van hatéétéke, ha léterik olyan A ¢ R pont amelyze Ke(A) Kirnyezetében létezik az a € H pontak olvan Ky(a) kirayezete, hogy Ve € Kala) Hz 4 a exetén f(z) € K,(A) teljesil BAER We>0 3 =4(e,a)>0 Ye € {Ks(a) 1H} \ {a} f(z) © KA) Tikal] liven A szém esak egy van => egyértelm®, pontban vett hataréték Defflim f(2)= Ae Ve>0 26=d(c,a) > 0, ha O<|r—al R ogy valds figgvény 6 tth az @ ¢ Ra Hd = HO (a,~ halmas torédési pontja, AKKor mondjuk, hogy ag { frnck ax a helyen Iéerik jobb oldali hatarétkc, ha j-nck a H7 halmazra vontakon6 leszikitésénck Iéterike hatdvétéke « pontban 3.3. Miiveletek Sg HORM CR AEH, lime ys f(z) =A, linn sa.9(2) = 1. firna-se f(2)4-9(2) = ltoa oe (2) se g(2) = AB (ha nem +9030) 2, lime sq f(#)-9(2) = limns 9 f(2) lime +0 9(2) fa) fsa He) 5G ~ eae A-B (ha nem 0-00) # (ha nem $8) 3.4 Fiiggvények folytonossaga Legyen HOR és fs HR Akkor mondjuk, hogy f folytonos a ¢ Hf pontban, ha Ve>0 B>0 Vee Kala) OH :|flz) - fll R figgvény a H © R halmar bels6 pontjdban akkor 6s esak akkor diferoncislhatd, ha létezik olyan Ac R szdm és olyan ¢: H > Rae ban folytonos fggwény, amelyre «(a) = 0 & amellyel a fixgvény mexvaltonisa felithaté a kveties alakbon: Sle) ~ Hla) = A (ea) + (2a) -«(2) A f fv acboli dorivaltja 4.4 Miiveletek (f+ 9)'(a) = f(a) +9'(@) (F-9)'(a) = F(a) 9'(a) + (a) g(a) £(a)a(a) ~ f(a)a'(a) (a) (Fe9)'(a) = F(a(a)) -9'(a) Ly = Gra= 1 Ma)] 4.5 Szélsé érték An f ER > R fage BK. c Dy Wee Ky Teel -ack ax a € Dy pontban lokélis maxitouma van, ha Dy esetin f(z) € f(a) Th feR+R és J € Da} valamilyen a € Dy-bea } /"(2) = 0 f-nolk a-ban lokalis szdsbéxéthe van 4.6 Alkalmazisok «# figgvény clemzés # moredekség kiszémitésa itdsa © Grint fiiggvény kiszs 4.7 Konvexitas Def] Ax f © RR figgveny konvex, az 1 CR intervallumon, ha Va,be Ia < besetén LOI a) + sa) fas ‘Téiel] Legyen 1 CR tetszdleges nyilt intevallum, é& f - +R, Bkkor 1. f konvex Ion @ We € I esetén Acf mon nb 2. f konkaw I-n € Ve € I esetén A.f mon csdkken Tétel] Az JC R intervallumon értelmezett f : I> I fligevény akkor 6 akkor konvex I-n, ha Va, € I,a 0: f konvox (c~é,¢)-n és konkév [c,c-+ é-n 4.8 Szélsé értékre elégséges feltétel a, 8 € Ryo <8 és th: (a, 3) 9 Rés « valamilyen n € N szdmra c € (a, 8) pontban f € D*{c} és HHH IM == FO Mo)=0 6 FO 40 Bkkor 4c pont lokstis safes éték © n péos # c pont lokilis inflexiés pont ¢> n pératlan 5 Integral 5.1 Primitiv fiiggvény foJ>R (PCR) ‘Fone Istexik primitiv fliggvény-e Jen, ha IF ¢ Dy, melyre F’ = Def] f:J+R (J CR), fnek 3 primitiy figgvénye, akkor f dsszes primitiy fliggvénycknck halmazat f hatérozatlan integréljénak nowezziik 8 5.2 Sziikséges feltétel foT4R (JoR) 4f-nek Iéterik primitiv figevénye Jn, ha Darboux tulajdonségt Darboux tulajdonsig Barmely két értdk kondtti értéket felvesci a Riggvény O,ha r<0 Bllenpélda: f(z) = mae FO Vd Look tw a> 0 5.3 Blégséges Primitiv figgvény létexésének elégséges feltétele a folytonosség, 5.4 Hatdrozott integral [a,8) korlétos és xést intervalluam 1. + ae (a0 intervallum folosztésa, ha © Clot] # + véges halmaz Ta (o |Irall < Ini 4 Fas [0,0] felosatésai} 1 € Fiay) 49-7 a2 [a,8] felostasa Del] f: (a,b) +R (a0 Tu= [ feds H= (vases, 0

You might also like