A FÖLDRAJZ ÉRETTSÉGI VIZSGA SZERKEZETE

Feladatsorok és javítási-értékelési útmutatók

A földrajz érettségi tétel 3 fő részből áll. Az I. tétel Európa, a II. tétel Románia, míg a III.
tétel: az Európai Unió földrajzára vonatkozik.

I. tétel (30 pont)

A fenti térkép az I. tétel A–D. pontjaira vonatkozik. A térképen az országok
betűkkel, a fővárosok számokkal vannak jelölve.
A. Nevezzétek meg:
1. a C betűvel jelölt országot,
2. a 9 számmal jelölt fővárost.
4 pont

B. ĺrjátok a vizsgalapra az alábbi mondatokat kiegészítő helyes válaszokat:

1. A 15 számmal jelölt város ... fővárosa.
2. A 14 számmal jelölt fővároson áthaladó folyó neve …
3. A H betűvel jelölt ország neve ...
6 pont
C. ĺrjátok a vizsgalapra a helyes válaszok betűjelét:
1. Annak az országnak, amelynek a fővárosát a térképen az 5 szám jelöli, kijárata van a
következő tengerre:
a. Balti- b. Kaszpi- c. Földközi- d. Fekete- 2 pont
2. A 3 számmal jelölt főváros neve:
a. Athén b. Podgorica c. Skopje d. Tirana 2 pont
3. A macchia bozót jellegzetes növényzete a következő betűvel jelölt országnak:
a. C b. E c. F d. J 2 pont
4. Jelentős szén-, kőolaj- és földgázkitermelése van a térképen a következő betűvel
jelölt országnak:
a. A b. B c. G d. I 2 pont
5. Bortermelésben világszinten első a következő betűvel jelölt ország:
a. E b. G c. I d. J 2 pont

Az I. tétel A., B. és C. feladatainak megoldásához nélkülözhetetlen Európa

országainak és fővárosainak ismerete. CSAK ezeknek a megtanulásával már
majdnem elérhető a minimális 5-ös jegy. Konkrét gyakorlati segítséget nyújthat ehhez a
Seterra oktatóprogram, mely ingyenesen letölthető magyar nyelven is  
http://download.chip.eu/hu/Seterra_5951865.html.
Ennek használatával játékos, szórakozató formában interaktív módon, vaktérkép
segítségével gyakorolható az európai országok és fővárosok felismerése és
elhelyezkedése.

D. Nevezzetek meg három különbséget a térképen D és G betűkkel jelölt országok

éghajlata között:
1. megjegyzés: A különbségek a következő éghajlati elemek bármelyikére
vonatkozhatnak: éghajlati típus, éghajlati emelet, éghajlatot befolyásoló tényezők,
évi/nyári/téli középhőmérsékletek, hőmérsékleti amplitúdó, évi/nyári/téli átlagos
csapadék, gyakori szelek.
2. megjegyzés: A teljes pontszám csak abban az esetben adható meg, ha a
különbségek összehasonlításképpen és nem külön-külön vannak leírva.
6 pont
A D. pont feladata általában két ország vagy két domborzati egység (hegyek,
alföldek) összehasonlítását kéri.
Az összehasonlítás vonatkozhat az országok éghajlatára vagy a
hegyvonulatok/alföldek domborzatára.

Nagyon fontos elolvasni a kisméretű betűkkel jelölt megjegyzéseket is, hiszen ott
konkrétan le van írva, hogy mire vonatkozhatnak a különbségek, illetve a hasonlóságok
(lásd 1. megjegyzés). Leggyakrabban előforduló hiba, hogy a tanuló egészen más
szempontok alapján végzi el az összehasonlítást, figyelmen kívül hagyva a konkrét
utasításokat.

Például akár éghajlati, akár domborzati szempontból kell összehasonlítani az

országokat, nem jár pont abban az esetben, ha az államok fekvését (pl. az egyik
északon, a másik délen található), vagy azok méretét (egyik kisebb, másik nagyobb
területű) viszonyítjuk egymáshoz.

Másik gyakori hiba, hogy hiába szerepel a 2. megjegyzésben, hogy az országokat

egymással össze kell hasonlítani, a diák mégis külön-külön jellemzi azokat, márpedig
így csak az érdemelt pontszám fele adható meg.

Így néz ki a csak félig helyes válasz:

– A D ország éghajlata mediterrán, évi átlagos hőmérséklete 18-20 °C, nyáron a
passzát, télen a nyugati szél befolyásolja az éghajlatát.
– A G ország éghajlata mérsékelt óceáni és szárazföldi, évi átlagos hőmérséklete
5-10 °C, és területén a nyugati szél fúj.

Ugyanez helyesen megfogalmazva:

– Ami az országok éghajlatát illeti, a D betűvel jelölt országé mediterrán, míg a G
betűvel jelölt országé mérsékelt szárazföldi és óceáni.
– Az évi átlagos hőmérsékletük is eltérő: a D betűvel jelölt országban 18-20 °C,
míg a G betűvel jelölt országban csak 5-10 °C.
– A két ország éghajlatát befolyásoló szelek is eltérőek: a D betűvel jelölt
országban csak télen fúj a nyugati szél fúj (nyáron a passzát), míg a G betűvel
jelölt országban egész évben a nyugati szél fúj.

Fontos megjegyezni ennél a feladattípusnál, hogy a teljes pontszám akkor is jár, ha a

tanuló nem nevezi meg az adott országokat, ezt ugyanis nem kéri konkrétan a
feladat. Tehát nyugodtan lehet használni az országokat jelölő betűket. Igaz viszont,
hogy sokat segít, ha tudjuk, mely országokról van szó. De a feladat akkor is
megoldható, ha csak az országok fekvéséből következtetünk annak pl. éghajlati
adataira.

Ebben segíthet az alábbi, Európa éghajlati adatait tartalmazó, nagyon

leegyszerűsített, összefoglaló táblázat:

Éghajlat Évszakok Évi átlagos Évi Szelek Elterjedés

 száma és hőmérséklet átlagos
jellemzése csapadék
Szubpoláris 2 évszak: -10…0 °C 300-500 sarki Észak-Európa,
(sarkköri) 9 hónap fagyos tél, mm a Sarkkörön
3 hónap hűvös nyár túli területeken
Mérsékelt 4 évszak: 5-15 °C 1000- nyugati Nyugat-
óceáni enyhe tél, 2000 mm Európa,
hűvös nyár az Atlanti-óceán
közelében
Mérsékelt 4 évszak: 5-10 °C 500-1000 helyi Közép-Európa
szárazföldi hideg tél, mm
meleg nyár
Szélsőséges 4 évszak: 0-15 °C 300-500 helyi Kelet-Európa,
szárazföldi nagyon hideg tél, mm a Fekete-tg.
nagyon meleg nyár vidékén
Mediterrán 4 évszak: 18-20 °C 500-1500 Télen Dél-Európa,
enyhe, esős tél, mm nyugati A Földközi-tg.
forró, száraz nyár Nyáron környékén
passzát
Hegyvidéki * -5…0 °C 1000 mm * Magas
felett hegyek
*Függ a hegység elhelyezkedésétől.

Általánosságban kijelenthetők a következők:

– A hőmérséklet nő északról dél felé haladva (az Egyenlítőtől való távolság
függvényében, ahogy csökken a napsugarak beesési szöge).
– A csapadékmennyiség csökken nyugatról kelet felé haladva, ahogy csökken
az Atlanti-óceán hatása. A nyugati szél ugyanis az Atlanti-óceán irányából
szállítja a nedves légtömegeket a kontinens belseje felé, és ezek fokozatosan
elveszítik a nedvességtartalmukat, ahogy távolodnak az óceántól.
– A magasság növekedésével csökken a hőmérséklet, nő a csapadék mennyisége
és erősebbek a szelek.

Ha a D pontnál nem az országok éghajlatát, hanem a tájegységek domborzatát kell

összehasonlítani, akkor az alábbi táblázat segíthet a felkészülésben:

Tájegységek Koruk Domborzat Maximális Irányuk Más jellemzőik

(hegység- típusaik magasságuk
képződési
szakasz)
Alpok alpesi gyűrt hegy, 4810 m Ny–K tömbhegység
glaciális
domborzat
Kárpátok alpesi gyűrt hegy, 2655 m ÉNy– Ívszerű
glaciális, DK elhelyezkedés
karsztikus és
 vulkanikus
domborzat
Pireneusok alpesi gyűrt hegy, 3404 m Ny–K orográfiai
glaciális sorompó
domborzat
Skandináv Alpok kaledóniai glaciális 2000 m ÉK– fjordok
domborzat DNy
Appenninek alpesi gyűrt hegy, 2900 m É–D működő
glaciális, vulkánok
karsztikus és
vulkanikus
domborzat
Dinári-hg. alpesi gyűrt hegy, 2500 m ÉNy– egymással
karsztikus DK párhuzamos
domborzat hegyvonulatok
Balkán-hg. alpesi gyűrt hegy 2400 m Ny–K párhuzamos
hegyvonulatok
Pindosz-hg. alpesi gyűrt hegy, 2900 m É–D kialudt vulkánok
vulkanikus
domborzat
Urál-hg. hercíniai gyűrt hegy 1900 m É–D erősen lekopott
Pennine-hg. kaledóniai gyűrt hegy 800 m É–D erősen lekopott
Kaukázus alpesi gyűrt hegy, 5642 m ÉNy– nagyon
glaciális DK meredek
domborzat
Kelet-Európai proterozoikumi régi 300 m É–D alföld kinézetű
alföld talapzat kőtezeteken fennsík
jött létre
Észak-Európai negyedkori folyami- 200 m Ny–K glaciális üledék
(Lengyel– üledékesedés glaciális alföld
Germán) alföld
Pó-alföld negyedkori folyami-tavi 200 m Ny–K hajdani
üledékesedés alföld tengeröböl
Pannón-alföld negyedkori folyami-tavi 200 m belső hegyközi
üledékesedés alföld medence
Román-alföld negyedkori folyami-tavi 100 m Ny–K löszsüppedékek
üledékesedés alföld

E. Írjatok le:
1. egy okot, amiért a Skandináv-hegységben cirkuszvölgyek és glaciális tavak vannak.
2. egy okot, amiért az Appennini-félszigeten a lakosság térbeli eloszlása egyenlőtlen.
4 pont

Ha a feladat megfogalmazása a Mutassátok be, Irjátok le felszólítást tartalmazza, akkor

az egy részletesebb választ igényel, pl. egy leírást vagy magyarázatot. Ezzel szemben
a Nevezd meg vagy Sorold fel típusú utasításra rövidebb, precízebb, pontokba
összefogott válaszokat várnak.

Itt még azt tudom tanácsolni, hogy – ha tudtok – próbáljatok meg eggyel több okot
írni, mint amennyit a feladatban kérnek, mert előfordulhat, hogy az egyiket elhibázod,
vagy nem jól tudod, viszont ha a másik ok helyesen van megfogalmazva, akkor mégis
megkaphatod rá a maximális pontszámot.

Pl. 1. A Skandináv-hegységben azért vannak gleccserek és glaciális tavak, mert a

hegyvonulat északi fekvése miatt itt hideg az éghajlat. A hóhatár általában 1000
méteren van, de a legészakibb részein akár tengerszintre is lecsökkenhet. A télen
lehulló nagy mennyiségű hó, a hűvös nyarak során nem olvad el teljesen. Az így
felhalmozódott hó jéggé, majd gleccserekké alakul. Ott, ahol a hó összegyűl és jéggé
alakul, üst alakú bemélyedés, úgynevezett cirkuszvölgy jön létre.
A gleccserek által kivájt mélyedésekben – a jég elolvadása után – felhalmozódik
az eső és a hó olvadásából keletkező víz és glaciális tavak jönnek létre.

2.   Az Appennini-félszigeten a lakosság egyenlőtlen térbeli eloszlásának egyik

legfontosabb oka történelmi jellegű. Észak-Itáliában a feudális rend már a XIII–XIV.
században bomlásnak indult, manufaktúrák alakultak és a tengeri kereskedelemből
hatalmas vagyonok halmozódtak fel a városállamokban. A gazdaság fejlődésével a
polgárság gazdagodott. A fejlett északi városállamokhoz képest a déli területek sokkal
elmaradottabbak, szegényebbek voltak, a feudális rendszer hosszú időre
konzerválódott.
Mindezen okok miatt az Appennini-félsziget északi része ma is jóval fejlettebb
iparilag és sűrűbben lakott terület, mint a főleg mezőgazdaságból élő, ritkábban lakott,
déli rész.
JAVÍTÓKULCS

• Minden más, helyesen megadott választ is pontoznak.

• A javítókulcsban felsoroltakon kívül nem lehet az adott pontszámnak csak egy részét
adni. Az adható pontszámok tehát nem felezhetők.
• Hivatalból jár 10 pont. A végső jegyet úgy számítják ki, hogy az összegyűjtött
pontszámot elosztják 10-zel.

I. TÉTEL (30 pont)

A. Minden helyes válasz 2 pontot ér:

1. C – Németország;
2. 9 – Bruxelles / Brüsszel.
Összesen (1+2) = 4 pont

B. Minden helyes válasz 2 pontot ér:

1. Lengyelország 2. Temze 3. Bulgária.

Összesen (1+2+3) = 6 pont
C. Minden helyes válasz 2 pontot ér:
1. a; 2. a; 3. d; 4. a; 5. d.
Összesen (1+2+3+4+5) = 10 pont

D. Minden helyesen megfogalmazott különbség Olaszország és Svédország éghajlata

között 2 pontot ér. Ha a válasz csak részben helyes, akkor 1 pont jár érte.
1. megjegyzés: A különbségek a következő éghajlati elemek bármelyikére
vonatkozhatnak: éghajlati típus, éghajlati emelet, éghajlatot befolyásoló tényezők,
évi/nyári/téli középhőmérsékletek, hőmérsékleti amplitúdó, évi/nyári/téli átlagos
csapadék, gyakori szelek.
2. megjegyzés: A teljes pontszám csak abban az esetben adható meg, ha a
különbségek összehasonlításképpen és nem külön-külön vannak leírva. Ha az
országok külön-külön vannak jellemezve, az adható pontszámnak csak a fele jár.
3. megjegyzés: Az összehasonlítandó országokra lehet utalni a térképen feltűntetett
betűjeleket használva, vagy az országok valós nevével.
Összesen 6 pont

E. 1. Egy helyes ok bemutatásáért 2 pont jár. Ha a válasz csak részben helyes, az

adható pontszámnak csak a fele jár (1 p).
2. Egy helyes ok bemutatásáért 2 pont jár. Ha a válasz csak részben helyes, az adható
pontszámnak csak a fele jár (1 p).
Összesen 4 pont

Melléklet:   Az alábbi térkép jól használható gyakorlásra, illetve a tudásszinted

felmérésére. A térképen A-tól P-ig terjedő betűkkel vannak jelölve az országok, illetve
1-től 20-ig terjedő számokkal a fővárosok. Először keresd ki az országok és fővárosok
nevét az atlasz segítségével, majd próbáld rögzíteni azokat a vaktérképet használva.
 II. tétel (30 pont)

A fenti térkép a II. tétel A–E. pontjaira vonatkozik. A térképen a tájegységek

betűkkel, a városok 1–6, a folyók 7–12 számmal vannak jelölve.

A. Nevezzétek meg:
1. az 1 számmal jelölt várost;
2. a 12 számmal jelölt folyót.
4 pont

B. ĺrjatok a vizsgalapra az alábbi mondatokat kiegészítő helyes válaszokat:

1. A 4 számmal jelölt város neve …
2. A 11 számmal jelölt folyó neve …
3. Az A betűvel jelölt tájegység neve …
6 pont
A fenti feladatnál nem kell lemásolni a mondatokat, csak a kérdés számát, illetve
választ magát kell a vizsgalapra írni.

C. Írjatok a vizsgalapra a helyes válaszok betűjelét:

1. A térképen 6 számmal jelölt városon áthaladó folyó neve:
a. Bistriţa (Beszterce) b. Moldova c. Suceava d. Tatros (Trotus) 2 pont
2. A legtöbb vízi erőművet a következő számmal jelölt folyón építették:
a. 7 b. 9 c. 10 d. 12 2 pont
3. A térképen 3 számmal jelölt város neve:
a. Craiova b. Petrozsény (Petroșani) c. Râmnicu Vâlcea d. Târgu Jiu 2 pont
4. Azt a tájegységet, amelyben metángázt termelnek ki, a térképen a következő betű
jelöli:
a. B b. C c. D d. F 2 pont
5. A térképen a 7 számmal jelölt folyó áthalad a következő városon:
a. Arad (Arad) b. Vajdahunyad (Hunedoara)
c. Resicabánya (Resiţa) d. Temesvár (Timișoara)
2 pont
A C pontnál szintén csak a kérdés számát és a helyes válasz betűjelét kell a
vizsgalapra írni. Fontos tudni, hogy ezen feladattípusnál mindenhol csak egy helyes
válasz van. Tehát ha több választ is bejelölsz, azzal érvénytelenné válik a helyes felelet
is.

Ahogy az a fenti tételsorból is kiderül, a II. tétel A., B. és C. feladatainak megoldásához

elengedhetetlen Románia domborzati egységeinek/alegységeinek, folyóinak,
illetve nagyobb városainak alapos ismerete. Ezek begyakorlásához segítséget
nyújthat a mellékletben szereplő vaktérkép.

D. Nevezzetek meg három különbséget a térképen E és H betűkkel jelölt tájegységek

domborzata között.
1. megjegyzés: A különbségek a domborzat következő jellemzőire vonatkozhatnak:
kialakulási mód, kőzettani felépítés, magasságok, tagoltság, domborzati típusok, a
hegységek iránya, a medencék elhelyezkedése, más domborzati jellemzők.
2. megjegyzés: A teljes pontszám csak abban az esetben adható meg, ha a
különbségek összehasonlításképpen és nem külön-külön vannak leírva.
6 pont
Az I-es tételben említettek szerint itt is vigyázni kell, hogy valóban megvalósuljon
az összehasonlítás:
Pl. – Ami a magasságukat illeti, az E tájegység magasabb (legmagasabb pontja 2303 m
a Radnai-havasokban levő Nagy-Pietrosz csúcs), míg a H tájegység alacsonyabb
(maximum 1447 m a Szörényi-havasokban).
– Eltérő domborzati típusok is jellemzik: az E tájegységben van glaciális domborzat (pl.
a Radnai-havasokban), míg a H tájegységben nincs.
– Más a kőzettani felépítésük is: az E tájegységben jó elkülöníthetőek az egymással
párhuzamosan elhelyezkedő vulkanikus, kristályos, illetve üledékes hegyvonulatok,
ezzel szemben a H tájegységben ezek elkeverednek, úgynevezett „kőzetmozaikot”
alkotva.

E. Írjatok le:
1. egy okot, amiért a D betűvel jelölt tájegység területén gyakoribbak az aszályok.
2. egy természeti tényezőt, amely elősegítette a gabonatermelés fejődését a G betűvel
jelölt tájegység nagy területein.
4 pont
Az E. pontnál megjelenő feladatok mindig a logikus gondolkodást, a földrajzi
ismeretekre való rálátást ellenőrzik:

Pl. 1. A D. betűvel jelölt tájegység területén gyakoribbak az aszályok, mert ez a

tájegység az ország keleti részén terül el, ahol már szélsőséges szárazföldi az
éghajlat, vagyis a kontinentális hatás miatt az évi átlagos csapadékmennyiség
kevesebb, mint 400-500 mm.

2. A gabonatermelés fejődését a G betűvel jelölt tájegység területein az alábbi

tényezők tették lehetővé:
– megfelelő domborzat: alföld, azaz lapos, sík terület, mely könnyen megművelhető
akár gépek segítségével is,
– termékeny talaj: feketeföld (csernozjom),
– kedvező éghajlat: a hosszú, meleg nyár, melynek lehetővé teszi a gabona beérését.

JAVÍTÓKULCS

II. tétel (30 pont)

A. Minden helyes válasz 2 pontot ér:

1. 1 – Brassó;
2. 12 – Szamos.
Összesen (1+2) = 4 pont

B. Minden helyes válasz 2 pontot ér:

1. Déva; 2. Prut; 3. Duna Delta.
Összesen (1+2+3) = 6 pont

C. Minden helyes válasz 2 pontot ér:

1. a; 2. b; 3. d; 4. b; 5. d.
Összesen (1+2+3+4+5) = 10 pont

D. Minden helyesen megfogalmazott különbség a Keleti-Kárpátok északi csoportja

(Máramarosi és Bukovinai Kárpátok) és a Bánsági hegyek domborzata között 2 pontot
ér. Ha a válasz csak részben helyes, akkor 1 pont jár érte.

1. megjegyzés: A különbségek a domborzat következő jellemzőire vonatkozhatnak:

kialakulási mód, kőzettani felépítés, magasságok, tagoltság, domborzati típusok, a
hegységek iránya, a medencék elhelyezkedése, más domborzati jellemzők.
2. megjegyzés: A teljes pontszám csak abban az esetben adható meg, ha a
különbségek összehasonlításképpen és nem külön-külön vannak leírva. Ha a
domborzati egységek külön-külön vannak jellemezve, az adható pontszámnak csak a
fele jár.
3. megjegyzés: Az összehasonlítandó domborzati egységekre lehet utalni a térképen
feltűntetett betűjeleket használva, vagy pedig azok valós nevével.
 Összesen 6 pont

E. 1. Egy helyes ok bemutatásáért 2 pont jár. Ha a válasz csak részben helyes, az

adható pontszámnak csak a fele jár (1 p).
2. Egy helyes ok bemutatásáért 2 pont jár. Ha a válasz csak részben helyes, az adható
pontszámnak csak a fele jár (1 p).
Összesen 4 pont

Melléklet:   Az alábbi térkép jól használható gyakorlásra, illetve a tudásszinted

felmérésére. A térképen A-tól N-ig terjedő betűkkel vannak jelölve a domborzati
egységek és alegységek, 1-től 15-ig terjedő számokkal vannak jelölve a folyók, illetve
16-tól 35-ig terjedő számokkal a városok. Először keresd ki a domborzati
egységek/alegységek, folyók, valamint városok nevét az atlaszból, majd próbáld
rögzíteni azokat a vaktérképet használva.
III. tétel (30 pont)
A mellékelt grafikon a III. tétel A–B. pontjaira vonatkozik, és Agrigento (Szicília,
Olaszország) havi átlagos csapadékmennyiségének a változását mutatja 1995–2005
között.

az év hónapjai
A. Határozzátok meg:
1. azokat a hónapokat, amikor a csapadéknak szélsőséges értékeit mérték,
2. azt a két hónapot, amikor a havi átlagos csapadékmennyiség 150 mm volt.
4 pont
Az A. pont feladatai egyszerűen csak a grafikon pontos leolvasását igénylik.

A kérdés egy adott hónap átlagos csapadékmennyiségére (vagy hőmérsékletére,

esetleg vízhozamára) vonatkozik. Ebben az esetben lényeges, hogy nem elég egy
intervallumot megnevezni, pl. 50-100 mm között, hanem pontosan meg kell adni az
értéket, pl. márciusban 120 mm.

B. Elemezzétek a fenti diagramot, és írjátok a vizsgalapra a helyes válaszok betűjelét:

1. A havi átlagos csapadékmennyiség maximum és minimum értékei közötti különbség:

a. 110 mm b. 170 mm c. 250 mm d. 310 mm
2. A november–február hónapok között mért átlagos csapadékmennyiség
megközelítőleg:
a. 480 mm b. 610 mm c. 760 mm d. 1000 mm
3. A nyári évszak kevés csapadékának az oka:
a. a crivăț b. a trópusi levegő betörése c. a domborzat d. a nyugati szelek
6 pont
A B. pont feladatainak nagy része egyszerű számítási feladatokra épül:
– különbséget számítunk (a legnagyobb értékből kivonjuk a legkisebbet),
– átlagot számítunk ( a kért hónapok átlagértékeit összeadjuk, és elosztjuk a hónapok
számával),
–  hőmérsékleti amplitúdót (a legmelegebb hónap átlaghőmérsékletéből kivonjuk a
leghidegebb hónap átlagát).

C. Jellemezzétek Moldova Köztársaságot, és írjátok le:

1. egy természeti erőforrását;
2. egy éghajlati típusát;
3. két folyójának a nevét;
4. egy növényzeti övezetét;
5. három városának a nevét;
6. két termesztett növényét.
10 pont
A fenti feladat megoldásához az Európai Unió országainak jellemzését kell
megtanulni a feladatban felsorolt szempontok alapján.
Itt is biztonságosabb, ha esetleg a kértnél több elemet is meg tudunk nevezni, pl.
éghajlattípusokat, városokat, folyókat, termesztett növényeket. Ha ugyanis az egyik
hibás, de ott van mellette a kért számú helyes elem, nem vonnak le a jegyből.
Egy ország jellemzésénél kérhetik még a következőket is: altalajkincsek,
fontosabb turisztikai régiók, ipari övezetek, domborzati egységek, szomszédos
államokat.

D. Adott az alábbi táblázat:

Kontinens / ország Terület (km2) Lakosság (fő)

Európa 10 170 340 706 000 000

Románia 238 391 21 000 000
Csehország 78 866 10 235 000

Számítsátok ki:
1. Európa és Csehország népsűrűségét;
2. Románia lakosságának részarányát Európa összlakosságához viszonyítva.
6 pont
A népsűrűség kiszámítása nagyon gyakran előforduló feladat, és az alábbi képlet
szerint történik:
Népsűrűség = lakosság száma / terület nagysága
Mértékegysége: fő/km².

Ha valaminek a részarányát kell kiszámítani, akkor legegyszerűbb a hármas szabályt

használni:
Ha Európa lakossága 706 000 000 fő……………ez 100%
Románia lakossága 21 000 000 fő………….. ez X%.

X = 21 000 000 x 100 / 706 000 000 = 2,97%

A számításokat mindig két tizedes pontosságig kell elvégezni.

Az érettségin értelemszerűen nem használható semmilyen segédeszköz (számológép,
telefon stb.), így ezeket a műveleteket a papíron kell elvégezni.

E. 1. Írjatok egy okot, amiért Kelet-Európa országainak a migrációs mérlege negatív.

 2. Írjátok le az alternatív energiaforrásokból termelt villamos energiának egy előnyét a
klasszikus energiaforrásokból nyert energiához viszonyítva.
4 pont
Ez tehát ismét egy logikus választ igénylő feladat.
Pl. 1. Kelet-Európa országainak a migrációs mérlege negatív, mert innen többen
elvándorolnak, mint ahányan bevándorolnak.
2. Az alternatív energiaforrásokból termelt villamos energiának előnye a klasszikus
energiaforrásokból nyert energiához viszonyítva, hogy:
– gyakorlatilag kifogyhatatlan
– nem szennyezi a környezetet.

JAVÍTÓKULCS

III. tétel (30 pont)

A. 4 pont jár, az alábbiak szerint lebontva:

1. június – 1 p; október – 1 p;
2. február – 1 p; szeptember – 1 p.
Összesen (1+2) = 4 pont

B. Minden helyes válasz 2 pontot ér:

1. b; 2. c; 3. b.
Összesen (1+2+3) = 6 pont

C. Minden helyes összetevő megnevezése 1 pontot ér:

1. egy természeti erőforrás – 1 p;
2. egy éghajlati típus – 1 p;
3. két folyója – 2 p (1 p mindegyikért);
4. egy növényzeti övezete – 1 p;
5. három városa – 3 p;
6. két termesztett növénye – 1 p.

Összesen (1+2+3+4+5+6) = 10 pont

D. 6 pont jár, az alábbiak szerint lebontva:

1. Európa 69,4 fő/km² (elfogadható minden olyan érték, amely 69 és 70 fő/km² között
van) – 2 p;
Csehország 129,7 fő/km² (elfogadható minden olyan érték, amely 129 és 130 fő/km²
között van) – 2 p;
2. 2,9% (elfogadható minden olyan érték, amely 2% és 3% között van) – 2 p.
Összesen 6 pont
E. 1. Egy helyes ok bemutatásáért 2 pont jár. Ha a válasz csak részben helyes, az
adható pontszámnak csak a fele jár (1 p).
2. Egy helyes ok bemutatásáért 2 pont jár. Ha a válasz csak részben helyes, az adható
pontszámnak csak a fele jár (1 p).
Összesen 4 pont