10.

Tétel: A morfémák, szóelemek szerepe és helyes használata a szóalak

felépítésében
DEFINÍCIÓ: Morféma: A nyelv legkisebb önálló alakkal és jelentéssel rendelkező
egysége
(1) A szóelemek felosztása alaki önállóság szerint
- SZABAD MORFÁMA:
Az a szóelem, amely alakilag önállóan, más szóelemektől függetlenül fordul elő
a beszédben.
Ilyen a szótári tövek nagy része pl. olvas, sün
- FÉLSZABAD MORFÉMA:
Önálló alakú, de járulékos szóelem. Önállóan nem fordul elő csak egy szabad
morfémával együtt lehet mondatrész.
Ilyen például: névelő, névutó – a könyv alatt
- KÖTÖTT MORFÉMA:
Alakja és jelentése is járulékos, csak szabad morfémával együtt alkothat
szóalakot.
Ide tartoznak a toldalékok és azok a szótövek, amelyek csak bizonyos
toldalékokkal fordulnak elő pl. szavak, kapuban
(2) A szóelemek típusai
- TŐMORFÉMÁK:
A szójelentés magvát hordozzák
- TOLDALÉKFORMÁK:
Járulékos vagy viszonyjelentésük van. Feladatuk a tőmorféma jelentésének
megváltoztatása, módosítása, vagy a mondatbeli viszony jelölése
Legtöbbször a tőmorfémák után találhatóak. Csak egy olyan toldaléktípus van,
mikor a toldalék a tő előtt helyezkedik el, ez a felsőfok és a túlzófok jele:
leg, leges. Ezek prefixumok.

 Egyalakúak: például –é, -ig, -ért

 Többalakúak: például –ról/ről, -tól/től…
 gyakran hozzátartozik egy előhangzó is, amelynek nincs jelentése, nem önálló
eleme a szónak. A toldalék részeként értelmezzük. pl. ház+as=házas
 KÉPZŐK: Megváltoztatja a szó jelentését, illetve szófaját
 Igeképző
 Főnévképző
 Melléknévképző
 Számnévképző
 Igenévképző
 JELEK: Módosítják a szó jelentését, de a szó szófaján nem változtatnak
 Igékhez járuló jelek: múlt idő (t, tt), feltételes (na, ne, ná, né),
felszólító (j és s
 Névszókhoz járuló jelek: többes szám (k), birtokos személyjel (unk, ünk),
birtokjel (é), birtok többesítő jel (i), fokjelek (bb, leg+bb,
legeleg+bb), kiemelőjel (ik)
 RAGOK: A szavak mondatbeli helyét határozzák meg
  Igei személyragok: cselekvő személye, száma és ha tárgyas az ige a
tárgyra is utal (készítem, készítek), ikes, tárgyas
 főnévi igenév személyragjai (látnom, látnia)
 tárgy ragja (t)
 birtokos jelző ragja (nak, nek)
 határozóragok (ban, ben, hoz, höz, val, vel)
TOLDALÉKOK KAPCSOLÓDÁSI SORRENDJE
A szóalakban a morfémák kapcsolódási sorrendje meghatározott szabály szerint
történik
TŐ+KÉPZŐ(K)+JEL(EK)+RAG