RÓMAI FÖLÍRATOK ALSÓ- ÉS FELSŐ-PANNONIÁBÓL.

(ELSŐ KÖZLEMÉNY.)

1. Fogadalmi oltár, mely Ó-Budán találtatott és 1885-ben a nem-

zeti Múzeumba szállíttatott, a hol 1885 59/7 sz. a. őriztetik. A n y a g a
homokkő, magassága o'8o m., szélessége o'qo m., vastagsága o - 4o m.

D I A N A E
5 АСR
C-POMPEI^
CRISPIN VS
V-S L M

A felirat magyarázatra nem szorul.

r
2. Fogadalmi oltárnak felső része, mely O - B u d á n , Majláth-u.
23. sz. a. t a l á l t a t o t t ; most a nemzeti Múzeumban 1883 25/2. sz. a.
őriztetik. A n y a g a mészkő, magassága 0*40 m., szélessége 0^42 m., vas-
tagsága о'зо m.

azaz : G e n i o
GENI О CEN cen(turiae)
m r r ^ u i g r .:; Aurel(ius) V i c t o r

Saját századának, a melyben szolgált, állította fel ezen oltárt

Aurelius Victor. H o g y milyen rangja volt, az a feliraton bizonyosan
meg volt említve, de a felirat alsó része hiányozván, nem t u d h a t j u k .
3. Fogadalmi oltár, találtatott O-Szőnyben ; jelenleg K o m á r o m -
ban őriztetik a benczések udvarában, mint a komáromi régészeti és
tört. egylet tulajdona. A n y a g a mészkő, magassága о'дг т . , szélessége
o"52 т . , vastagsága 0^41 m.

I О M I(ovi) o ( p t i m o ) m ( a x i m o )
S А С R sacr(um)
L A L B V C I V S L(ucius) Albucius
* С L А V D « C l a u d ( i a ) (tribu)
A LВV С IA N VS Albucianus
MISENO7LEG I Miseno, (centurio) leg(ionis) (primae)
AD P F. a d ( i u t r i c i s ) p(iae) f(idelis)

Arch. Ért. 1890. I. füzet.

2 A rchceologiai Értesítő.

E felirat a legrégibb pannóniai feliratokhoz tartozik. Ez kitűnik

nem csak a betűk formájából, hanem a tartalomból.
Azon katona, ki ezen oltárt felállította, régi római szokás szerint
akként nevezi meg magát, hogy a prsenomen után a nomen követke-
zik s azután a tribus, a melyhez tartozik, t. i. a Claudia, és csak a tri-
bus után említi a cognomenjét.
Albucius továbbá Misenumból való. E körülmény arra emlékezteti
az embert, hogy a leg. I adi. a hajóhad katonáiból alakíttatott Nero
által; mert Misenum, mint tudva van, az egyik római hajóhadnak volt
állomási helye, s így Albucius még azon időben lépett szolgálatba,
mikor a legio létre jött ; mert arról nem tudunk semmit, hogy a legio
későbben is Misenumból kapta volna ujonczait, a minthogy az lehetet-
len is. Nehézséget csak azon körülmény okoz, hogy a legio már
68-ban Kr. u. állíttatott össze, de csak 86-ban, — i8 évvel utóbb — jött
Domitianus alatt a Dunához, hogy a Decebalus elleni háborúban részt
vegyen. Innen visszatért Germániába és csak a második dák háború-
ban jött ismét a Dunához, és itt is maradt. Albucius azonban annyi
ideig, 68—105-ig nem szolgálhatott, legalább nem igen valószínű, és
így inkább azt kell föltenni, hogy akkor állította e fogadalmi oltárt,
mikor Domitianus alatt rövid ideig Pannoniában volt vagy csak P a n -
nonián keresztül ment e legio, tehát 86 után. Ez megmagyarázná
a fogadalmat is ; akkor tette Albucius, mikor a háborúba indult, habár
a feliraton a szokásos v. s. 1. m. hiányzik ; vagy talán inkább azért állí-
totta fel e követ, mert a háborúból szerencsésen visszatérhetett.
4. Fogadalmi oltár, mely az ácsi erdőben (Komáromm.) a Duna
közelében több más római faltörmelékkel együtt találtatott és mint
a komáromi rég. és tört. egylet tulajdona, jelenleg a benczések komá-
romi gymnasiumának udvarában őriztetik. A n y a g a mészkő, alól és felől
csonka, magassága o'45 m., sz. о'з8 т . , v. C35 т .

fl(ovi) o(ptimo) m(aximo)]

*Е • IVNONI REG et Iunoni reg(inae)
P R O SALVTE pro salute
AL- RVFINI^DΠsic Ael(ii) Rufiani q a v ne
DEC • MOGCET • dec(urionis) m(unicipii) Moget(ianorum)
5. AL R V F I N V S Ael(ius) Rufinus . . . .

Ezen oltárkő fel van állítva Aelius Rufinus által, kinek polgári
állását a felirat csonka volta miatt nem tudhatjuk, hasonló nevű egyén,
Aelius Rufianus üdvéért. A kettő között okvetlenül igen szoros rokoni
viszony állott fenn, valószínűleg az egyik apa, a másik hu volt és
pedig Rufinus az apa, Rufianus pedig a fiu. Aelius Rufianus polgári
 Római föliratok Alsó- és Felső-Pannóniából. 3

állására nézve a harmadik sorban egy néhány betű szolgálhatna fel-

világosítással, ha azokat meg lehetne fejteni. RVFINI után Q áll, mely
A-val van összefonva, azután NE, melybe még egy V van beleillesztve.
H a a betűk egymástól való távolságát nézzük, akkor a kellő arányt
ezek tüntetik fel : A NE, toldva van pedig Q és V. A két utolsó betű
még legjobban illik egymáshoz : QV, de A NE-nek semmi értelme nin-
csen. E nehézséget még növeli azon körülmény, hogy a negyedik sor-
ban dec(urio)-nak mondatik, a decurioi hivatal pedig olyan volt, hogy
felsőbb hivatalra jogosított. 1 Ez volt a szokás Sept. Severus után.
Előbb azonban csak az jöhetett a tanácsba, tehát lehetett decurio, a ki
már valami más hivatalt viselt. Ebből kiindulva felteszszük, hogy a
harmadik sor végén a QV quaestort jelent és hogy Rufianus a quaestori
hivatal viselése után lett decurio. Ezt annál hiztosabban állíthatjuk,
mert más magyarázata a QV-nek lehetetlen és mivel tudjuk, hogy
habár ritkábban, de mégis voltak quaestorok is a római községekben. 2
Ezzel meg van határozva a felirat kora is ; készült ez Sept. Severus
előtt, a mi a betűk jellege után ítélve is bizonyos.
A 4-ik sorból megtudjuk, hogy m (unicipium) decuriója volt R u -
fianus és hogy annak neve Möget (tana). Igaz, hogy a név Írásában is
hiba csúszott be ; a kezdő M minden ok nélkül O-val össze van fonva, a
következő G pedig az előtte álló O-val, nyilván azért, mert a quadra-
tarius két M helyett csak az elsőt véste ki, utána mindjárt egy O-t és
egy G-t ; a k k o r már észre vette hibáját és az O-ba belevéste az elma-
radt M-et, a G-ből O-t csinált és ehhez támasztott egy másik kisebb
G-t. E hibák daczára azonban mégis teljesen biztos a név olvasása :
Moget (tana).
E név nem ismeretlen előttünk; az 1'tinerartum Antonini két
ízben említi ; először mint a Sopianae-tói Vindobona felé vezető út
egyik állomását, 3 azután a Sabaria-Aquincum közti úton. Már régen
tudva van, hogy ennek a névnek megfelel a mai F e n é k puszta a Ba-
laton nyugati végén, Keszthely közelében, a hol már a mult században
sok római régiség került napfényre. 4 U j a b b a n R ó m e r le is írta a fenéki
római vár maradványait és így természetes, hogy épen e várat tartot-
ták Mogetiauá-r\ák.. A mi feliratunkból azonban kitűnik, hogy Moge-
tiana nem csak táborhely volt, hanem municipium is és pedig már a
második század vége előtt, talán már az első században. Mert e község
azon útvonalba esik, a melybe már korán, a Juliusok és Claudiusok
alatt, a colonia divi Claudi Sabaria és az oppidum Scarabantia Julia,

1
Paulus D i g . 50, 2, 7, 2.,
2
Marqi R . S t . V . I . 167. 1.
3 p . 233 Wess.
t L. R ó m e r térképét az A c t a Nova végén és M o m m s e n С. I. L I I I . p. 523.
I*
4 A rchceologiai Értesítő.

illetőleg municipium Flavium Scarbantia.* Azért is valószínű, hogy Mo-

getiana, mint egykori határváros a Flaviusok vagy Hadrianus által
kapta a muuicipiumi rangot.
H a municipium volt Mogetiana, akkor okvetlenül nagyobb hely-
ségnek kellett lenni, habár a történelemben semmiféle szerepe nem
volt, és fenn is állott a többi pannóniai várossal együtt mindaddig,
míg csak a római birodalomhoz tartozott. E város közelében pedig ásat-
tak fel azon gazdag temetők, melyeknek kincsei a régészeti világ
figyelmét magukra vonták ; vájjon nem-e a municipium Mogetiana
lakossága töltötte be a keszthelyi u. n. népvándorláskori temetőket ?
5. Fogadalmi oltár, mely Duna-Bogdányban, a hol a római tábor-
nak még mai napig is megvannak nyomai, találtatott és az 1888. évben
a nemzeti Múzeumba vitetett ; száma : 1888, anyaga mészkő, magas-
sága n o m., szélessége o ' j ó m., vastags. o - 2 5 m.

I О azaz : I(ovi) o(ptimo) [m(aximo)]

M • AVC- CEL. M(arcus) Aur(elius) Cel-

ERINVS • VE • erinus vet(eranus)

L E G АУ- A D I • leg(ionis) (secundae) adi(utricis)

5. P - F - S E / -B F- p(iae) f(idelis) Sev(erianae) b(ene)f(iciarius)

TUB V N A trib(uni), una

CVM • SVIS- c u m suis,

V •S •L •M • v(otum) s(olvit) l(ibens) m(erito).

/ / / / / / / / ! [imp(eratore) Caes(are) M(arco) Aur(elio)

10. / / / / 1 ! ; ; 1 Alexandra Sever]

О DIONECOS- о Dione co(n)s(ulibus).

. A
Ezen oltárt M. Aurelius Celerinus állította fel. О a második legio
adiutrix kiszolgált harczosa volt és úgy látszik D.-Bogdányban töltötte
életét a katonai szolgálat teljesítése után és pedig családjával együtt,
Ä
a mint e szavak mutatják : una cum suis. О azonban nem volt közön-
séges veteran, hanem beneficiarius tribuni. Ilyen beneficiarius eredetileg
minden katona volt, a ki feljebbvalójától valami jótéteményben vagy
kiváltságban részesült és ennélfogva ehhez ragaszkodott is. A császárok
idejében minden felsőbb rangú tisztnek volt bizonyos számú beneficia-
riusa, és pedig a legátus-nak (Wilm. 1474), a consulnak (Wilm. 66.
602. 1461. kül. pedig 1476, a hol 30 benef. van említve) a praef. prae-
torionak (1588. 1496), a praef. vigilumnak (149g. 1500), a különböző tri-
bunusoknak (1566. 1499. stb.). Ez a mi emberünk ilyen tribunusnak
volt valami kitüntetés vagy különös pártfogásért hálára kötelezve, és
P l i n i u s N . H . 111. 146.
 Római föliratok Alsó- és Felső-Pannóniából. 5

pedig a második leg. adi. egyik tribunusának, — a milyen egy-egy

légióban régebben hat volt, valószínűleg a császárok idejében is.
A második legio itt Severiana-nak neveztetik ; úgy látszik azért,
mert a pannóniai légiók, tehát ez a második is, Septimius Severus
pártjára állottak Pertinax megöletése után 193-ban Kr. u., a minthogy
ezen legio nevével pénzt is veretett Septimius .Severus (Coh. III,
252, 160). Ezen elnevezés azonban nem e császár idejéből való, a mi
már abból is kitűnik, hogy az Antoniniana elnevezés elébb, Caracalla és
Elagabal alatt fordul elő (p. o. C. I. L. III, 3526. 3445) a Severiana
pedig Alexander Severus idejében (C. I . L . I I I , 3412. 3524: 218. Kr. u. ;
3457: 231 K r . u.). E n n e k oka abban rejlik, hogy Caracalla az Anto-
ninusokkal akarta magát rokonságba hozni, Elegabal pedig igényeinek
biztosítására Caracalla, vagyis M. Aurelius Antoninus fiának vallotta
magát, A l e x a n d e r azonban a Sept. Severussal való rokoni viszonyra
támaszkodott, a miért is a Severus nevet felvette.
E szerint e felirat Alexander Severus idejéből való, a mit külön-
ben is a consulok után is megtudunk. Az egyik consul neve teljesen
olvasható, ez Dio Cassius, a történetíró, a ki, mint tudva van, Felső-
Pannonia helytartója is volt (Dio C. 49, 36). A másik consul, kinek
neve ki van törülve, habár még némi nyoma maradt a betűknek, maga
a császár, Alexander Severus volt. Megjegyzendő, hogy mindkét consul
neve csak egyszerűen oda van írva, mintha akkor mindkettő először
lett volna consul, holott Alexander Severus már harmadszor, Dio Cas-
sius pedig másodszor viselte a consuli méltóságát 229-ben Kr. u.
(L. Klein Fasti Cons.)
6. Fogadalmi oltár, mely P.-Gelléren, Baracska mellett, Fehérm.
Orbán György úr kertjében van felállítva. Az oltár, mely a nemzeti
Múzeumnak van odaigérve, mészkőből való ; méretei hiányoznak.

azaz :
Î • О • M • I(ovi) o ( p t i m o ) m ( a x i m o )
С G С С Cocc(eius)
S E NE С I О Senecio
D E C A L E 8ÏC dec(urio) al(a)e
5. M О BN AT (primae) T ( h ) r ( a c u m ) o b n a t ( a l e m )
M •C O C C E I M (arci) Coccei
SENECAEFL Senecae fil(ii)
Y - S I -M v ( o t u m ) s(o]vit) l(ibens) m(erito)

E követ tehát Cocceius Senecio állította fel Iuppiternek, fiának,

M. Cocceius Senecának születése napján.
7. Fogadalmi oltár, mely Ó-Budán, Majláth-u. 23. sz. a. találta-
tott, onnan a nemzeti Múzeumba került, a hol 1883 25/1. sz. a. fel van
állítva.
6 A rchœnlogiai Értesítő.

Az oltár mészkőből való, magassága ioo m., szélessége o'54 m.,

vastagsága 0^40 m.

I • О M • azaz : I(ovi) o(ptimo) m(aximo)

C V S T O D l custodi
DIS - D E A B v S dis deabus-
Q V E • que
5. 0 , - F A B I V S • C o M Q(uintus) F a b i u s Com-
MODVS-TRiB- modus, trib(unus)
L E G • II • A D leg(ionis) (secundae) ad(iutricis).

Ezen oltár szentelve van Iuppiter custos-nak, az őrző L-nek ;

ezen elnevezés elég ritkán fordul elő ; Pannoniában és Daciában tud-
tommal ez az első felirat, melyen custos-nevet visel Juppiter ; előfordul
Tuder-ben (Umbriában) a következő : P R O S A L V T E | C O L O N I A E • E T •
ORDINIS I DECVRIONVM • ET • POPVLI | T V D E R T I S • IOVI • О Р Т • MAX |
CVSTODI • CONSERVATORI | etc.* és Rómában : Í O V I • C V S T O D l | E T
GENio I T H E S A V R O R V M etc. ;** egy harmadik, mely 1227. sz. a. van
Orellinél, hamisított.
luppiteren kívül dii és deae van említve, de nem a szokásos for-
mában : ceterisque dis deabusque, hanem a ceterisque nélkül, a mi ke-
vésbbé szokásos.
A feliratos oltárt szentelte a második légiónak egyik tribunusa,
kinek teljes czíme lett volna: tribunus militum leg. II. adi.
8. Fogadalmi oltár mészkőből, mely Bián találtatott a vasút épí-
tése alkalmából, «az üres tarisznya» nevű korcsma közelében, a honnan
1883-ban a nemzeti Múzeumba szállíttatott. Magassága 1 m., széles-
sége o'47 m. és vastagsága о - г8 m.

azaz : I(ovi) o(ptimo) m(aximo)

I О M
pro salute
P R O S A . V T E
d(ominorum) n(ostrum) Aug(ustorum) (duorum) et
® NN A/"© ( F ! V l C(ai) Iul(ii)
Castini leg(ati) Aug(ustorum) (nostrorum)
CASf NÍEG AfGG sic
pr(o) p[r](aetore) eq(uites) sing(ulares) A(ulur ?)
5 PrP/ EQ SINoG A
M V С О к N © EG sic Aur(elio) Victorino (centurioni) leg(ionis)

ÎLALTÛ&NAR BTo (secundae) ad(iutricis) t a d m t n Aur(elius) B i t o

DEC F L ® I flVs dec(urio), Ael(ius) F l o r i a n u s [et]

M M"V R V S VF Aur(elius) Maturus, v. f.

10 EX V O T О ex voto

* W i l m . 2100 = O r . 3726.
* * Or. 1682.
 Római föliratok Alsó- és Felső-Pannóniából. 7

Ezen fogadalmi oltár Iuppiternek állíttatott fogadalom következté-

ben az équités singulares által, nyilván olyanok által, kik alsó Panno-
niában tartózkodtak. Ezen équités, mint azt leginkább Henzen tanulmá-
nyai kiderítették, részint a tartományokban állíttattak össze és választattak
ki különböző nemzetségű csapatokból és alae, illetőleg cohortes singula-
res-ben egyesíttettek ; másrészt külön a császárok szolgálatára rendel-
tettek és ezek neveztettek vagy équités singulares Augusti, vagy egy-
szerűen équités singulares. Nagy lehet a kétség az iránt, hogy a negyedik
sor utolsó betűje A • annyit jelenthessen, mint Atigustorum, mert ez a
rövidítés egészen szokatlan. H a e felirat többi neveinél — Castinusét
nem tekintve — paenomen volna, azt gyaníthatná az ember, hogy az
A • = Aulus, és Aurelius Victorinus prsenomenje és talán helyes is
ez a felfogás, annál is inkább, mert ha nincs ott Aug(usti), akkor azok
equiter legati voltak.
Az első, ki amaz équités közül említtetik, Aurelius Victorinus,
a második legio adi. centurioja; neve dativusban van, a mi nyilván a
quadratarius hibája, kinek okvetlenül viCTORiNVS-t kellett volna oda
vésni. Victorinus e szerint elébb eques singularis volt és mint centurio
lépett be a legio II. adi.-ba, a minthogy az volt a szokás, hogy a
légiókba belépő équités singulares centuriókká tétetettek. 1 Azok a
betűk, melyek a 7-ik sorban olvashatók, a leg. II. adi-ra vonatkoznak
és ez idő szerint nem fejthetők meg.
A második ember Aurelius Bito, talán görög eredetű a Bito név után
Ítélve, az équités sing. között decurio volt, a minő máshol is előfordul. 2
E kettőn kívül még Aelius Florianus és Aurelius Adaturus nevez-
tetik meg a feliraton ; feltűnő azonban, hogy az et hiányzik a két név
között és h o g y a 9. sor végén v F olvasható, mely két betűnek a magya-
rázata ez idő szerint még lehetetlen.
Az oltár — és ez a fődolog a feliratban — két Augustusnak és
egy legatusnak, C. Julius Castinusnak van szentelve. Ezt egy másik
ó-budai római feliratból ismerjük, 3 melyen szintén leg(atus) Aug(usto-
rum) -nak neveztetik. Ezenkívül egy daciai töredékes feliraton fordul
elő, szintén abban a méltóságban. 4 Ezekből, valamint a legutóbb
Ó-Budán kiásott, Castinus-ra vonatkozó három egybehangzó feliratból
Castinus és a két Augustus idejét pontosan meg lehet határozni. 5 Mi-
után ezen feliratokon leg(atus) A ug(ustorum) (trium j-nak neveztetik —
habár az egyik G ki van vakarva — Castinus csak Septimius Severus,

1
L . M a r q u a r d t I I . p. 473 к. és 9. j .
2
W i l m . ys16. 1573. é s H e n z e n I n d . p . 141.
s С. I . L . I I I . 3480.
4 K i a d t a T o r m a K . A r c h , e p i g r . M i t t h . I I I . 88. 1.
s L . K u z s i n s z k y В. A r c h . É r t . I X . к . 401. к к . 11.
8 Archœologiai Értesíti).

Caracalla és Geta idejében lehetett Pannónia inferior legatusa, mert

habár későbben is többször fordul elő három Augustus, legátus-ok már
nem lehetett, mivel Gallienus a senatorokat a provinciák kormányzatától
eltiltotta ; Geta pedig 209-ben, miután Britanniába indultak, kapta az
Augustus czímét, a nélkül azonban, hogy a Codex Justinianus őt akár
csak egyszer is megemlítené; a 209., 210. és 211-ből való törvények
csak két Augustus neve alatt vannak kiadva. Feliratokban előfordul
a három Augustus együtt.* A m a három felirat e szerint csak 209—211
között lett felállítva ; elébb semmi esetre, habár Geta már 208-ban az
idézett numidiai feliraton a másik két Augustussal van összefoglalva.
Castinus, a ki máskor AVGG-t írt, nem írhatott AVGGG-t, hacsak akkor
nem, mikor már Geta is Augustus volt. De Castinus ama három fel-
iraton consul désignatus-x\;ik neveztetik ; ez a kitüntetés őt csak hivata-
loskodása utolsó évében érhette, mert mint consulnak neki R ó m á b a n
kellett hivatalát átvenni. Ennélfogva az AVGG-féle kitétel nem vonat-
kozhatik máskorra, mint arra az időre, mikor még Geta nem volt
Augustus. Miután pedig a legátusoknak hivataloskodása rendesen három
évig tartott, a mi feliratunk vagy a 208 vagy a 207-ik évből való, ama
három pedig vagy a 209- vagv 210-ik évből. E szerint Castinus vagy
207—209-ig vagy 208—210 volt Pannónia inferior legatusa és pedig
mint vir praetorius. Különben ha nevét nem találjuk is a consuli laj-
stromokban, az csak onnan van, mert nem volt consul Ordinarius,
hanem csak consul suffectus. Mint vir consularis kormányozta későb-
ben Daciát, a mit nem csak ' a fennt idézett daciai feliratból tudunk,
hanem még pontosabban Dio Cassiusból,** a hol el van mondva, hogy
Macrinus Castinust, Dacia helytartóját magához hivatta és helyébe
Március Agrippât küldé ama provinciába. Ez természetesen 217-ben
történt, a mikor Macrinus trónra jutott.
9. Fogadalmi oltár, mely O-Budán találtatott és mint Hirschler
építész úr ajándéka, 1885-ben a nemzeti Múzeumba került, a hol
885/141. sz. a. fel van állítva. A n y a g a mészkő, magassága o - 66 m.,
szélessége 0*35 m., vastagsága C27 m.
I О a z a z : I(ovi) o ( p t i m o ) ra(aximo)

ET I V N O N / et I u n o n i

R E G I N A I V L - reginse Iul(ius)

Q V I N T V S W T • Quintus vet(eranus)

5. E X - B - F • C C X S • ex b(ene)f(icarius) c o ( n ) s ( u l a r i s )

V • S • L • M - v ( o t u m ) s(olvit) l(ibens) m ( e r i t o )
A r r i a n o et
P a p i r i o c [ o ] (n)s(ulibus).

* W i l m . 9 9 1 . С . I . L. V I I I . 4323.
** 78. G-
 Római föliratok Alsó- és Felső-Pannóniából. 9

Julius Quintus veteran katona volt ; ha nincs is megnevezve a

legio, azért valószínű, hogy a II. adi.-ban szolgált. Katonakorában a
beneficiariusokhoz tartozott, kikről 1. az 5. számú felirathoz írt meg-
jegyzést.
Quintus, a mint az összefüggés mutatja, nem praenomen, hanem
valóságos nomen, ellenben a Julius helyettesíti itt a prœnoment, a mi
a második században nem feltűnő dolog.
A consulok, kik e feliraton megneveztetnek, Arrianus és Papi-
rius. Az utóbbi név alatt 184-ben fordul elő egy consul, t. i. Cn. Papi-
rius Aelianus, és a 222-ik évben L. Roscius Paculus Papirius Aelianus;
de egyik sem lehet az a Papirius, mely a feliraton említve van, mert a
consultársa, Arrianus elébb hivataloskodott. Ez az Arrianus az ismert
történetíró, Flavius Arrianus, Nicomediából. Photius * és S u i d a s * * meg-
említik, hogy consul volt, de hogy melyik évben, azt nem tudjuk.
Borghesi *** ugyan azt hiszi, hogy Herennius Severussal 121 —124 körül
volt consul suffectus, de a feliratból kitűnik, hogy nem Herenniussal,
hanem Papiriussal viselte a hivatalt.
H a azt tudnók, hogy a consulsága után mint vir consularis volt
135 óta K a p p a d o k i á n a k helytartója, akkor legalább megközelítőleg
meghatározhatnék consulatusának idejét, de miután e hivatalt mint
prtetorius is viselhette, a consulságra pedig utóbb juthatott, nem tudunk
most sem többet, mint azelőtt. Csak az az egy dolog érdekes és fontos,
hogy e felirat Photius és Suidas állításait igazolja.
10. Fogadalmi oltár Sz.-Endréről, hol Dumcsa polgármester úr
szőlejében, a Hunkán találtatott. Mint a tulajdonos ajándéka került a
nemzeti Múzeumba, hol 887/63. sz. a. őriztetik. A n y a g a "mészkő, magas-
sága o - 75 cm., szélessége o'34 т . , vastagsága 0^24 т .

I • О • MA / azaz: I(ovi) o(ptimo) ma[x(imo)

I V L • lul(ius)
T AVRV S Taurus
MILES miles
5. sic S E Q P se(s)q(ui) p(licarius)
sic E Q E S eq(u)es
V- S • L • M v(otum) s(olvit) l(ibens) m(erito).

A katona, ki ezen oltárt felállította, lovas volt és miután Szent-

Endrén — Ulcisia castra — egy gyalog ezred, a coh. mii. nova Severiana
Surorum sag(ittariorum) tanyázott, nagyon valószínű, hogy lui. Taurus

* Cod. 58.
* * S. V.
*** L . D e V i t , F l a v i u s A r r i a n u s a.
10 A rchceologiai Értesítő.

is ezen coh.-hoz tartozott. Mikor ezen oltárt felállította, már bizonyos

katonai érdemei voltak, a mi abból tűnik ki, hogy magát sesquipli-
cariusnak nevezi, a mi azt jelenti, hogy másfél annyi zsoldot kapott és
ennélfogva a milites principales-\\ez tartozott.*
i l . Fogadalmi oltár találtatott Budán, a főutczában, 52. sz. a. a
Margit-hiddal szemben, a honnan a nemzeti Múzeumba szállíttatott,
hol 887,72. sz. a. őriztetik. A n y a g a mészkő, magassága Г25 m., szé-
lessége 0*62 m., vastagsága o'43 m.

I O M azaz : I(ovi) o(ptimo) m(aximo)

С •! V L R О G C(aius) Iul(ius) Rog-

aíus mil es
Л T VS M'L-EG ( ) leg(ionis)
1ГГ At G • V E T (tertiae) Aug(ustae) vet(eranus)
EJ G • I I • A D I leg(ionis) (secundae) adi(utricis)
EX VOTO
E X V О T О
A R A - P O S ViT ara(m) posuit
LIВEN S G 3V l'bens Gent-
INO "E BASSO iano et Basso

C O S con(n)s(ulibus),

E felirat 211 -bői való, tehát Septimius Severus halálanak évéből.

A katona, ki az oltárt Iuppiternek szentelte, C. Iulius Rogatus, az
aquincumi II. leg. adi.-ból bocsáttatott el, tegyük fel, hogy a rendes idő-
ben, huszonöt évi szolgálat után. De mielőtt a második légióban szol-
gált volna a III. Augusta katonája volt. E legio a mennyire történe-
tét ismerjük Augustustól fogva mindig Afrikában szolgált. Arról nincs
tudomásunk, hogy valamikor más provincziába tették volna ; még az
ötödik század elején is Afrikában tartózkodtak az Augustanip* vagy
Tertio Augustani.*** Pedig az nem hihető, hogy egy Afrikában szol-
gáló katona a III. légióból Pannoniába a második légióba tétetett át ;
ez ellenkeznék a római katonai fegyelemmel. Csak is arra lehet gon-
dolni, hogy a harmadik legio egy része, vexillatio, rövidebb időre
Pannoniába jött, valamely háború alkalmából és hogy az a R o g a t u s
nem akart vagy nem tudott visszatérni Afrikába, hanem itt, Panno-
niában folytatta a katonai szolgálatot a II. leg. adi.-ban.
És így is történt a dolog ; erről tanúskodik a következő, Pannó-
nia történetére úgy is érdekes felirat, melyet azonban nem szükséges
egész terjedelemben a d n i :

* V e g e t . I I . p. s e s q u i p l a r e s u n a m sernis c o n s e q u e b a n t u r annonam.
** N o t . d i g n . p. 120, 105.
*** P- '39> ' 5 1 •
 A jaáki apátságitemplom.'3

I. Apollini patrio avg sacr

ti plavtivs ti f papiria fetix ferrvnt
anvs praef alae " i ' thracvm veterano
rvm sagittariorvm '
7 praepositvs vexil leg . Ill avg apvd mar
comannos etc.*

E felirat azt mutatja, hogy Felix többi hivatalai között azzal is

volt megbizva, hogy a leg. III. Aug. egy vexillatioját, tehát egy
elkülönített részét, a marcomannok elleni háborúba vezesse. Ezen háború
M. Aurelius alatt folyt több éven keresztül, rövidebb és hosszabb
megszakítással 167-től a császár haláláig. R o g a t u s tehát 167—180 között
jött ama vexillatioval Felix parancsnoksága alatt Pannoniába ; köze-
lebbről nem lehet az időt meghatározni, de érthető a fogadalom oka,
hogy t. i. a háborúban tette a fogadalmat és a háború után teljesítette.
A fentebbiekből kitűnik, hogy a marcomann háború vége, illető-
leg M. Aurelius halála és a kő felállítása között 21 év folyt le, tehát
elég hosszú idő arra, hogy a II. légióban is vagy húsz évig szolgál-
hasson. Fröhlich Róbert.

A JAÁKI APÁTSÁGI TEMPLOM.

Hazánk középkori építészetének úgy tervezete, mint művészi gaz-

dagságú kivitelére nézve, kimagasló emléke a jaáki apátsági templom,
immár több mint egy évtizede várja stylszerü helyreállítását, melylyel
a jelentékenyen romlásnak indúlt remek építményt műtörténetünk szá-
mára megmenteni czéloztatik.
A teljes helyreállítás ez idő szerint a szükséges költségek híján
nem levén foganatosítható, minthogy azonban e műemlék állapota sür-
gős intézkedést igényel : a nmélt. vallás- és közoktatási m. k. minister
úr elrendelte annak házilag eszközlendő biztosítását. A kivitel Möller
István építészre bízatott, a ki a múlt évben sikerrel oldotta meg fel-
adatát a zsámbéki prépostsági templomrom biztosítási munkálatainak
vezetésénél. A részlettervek azonban előzetesen Steindl Imre tanárnak
lesznek bemutatandók, a ki a jaáki apátsági templom stylszerü teljes
helyreállítási munkálataira nézve már előbb beható tanulmányokat tett
és terveket dolgozott ki.
A biztosítási munkálatok részletterveinek elkészítéséhez szükséges
helyszíni szemlére, e sorok írója is kiküldetvén, az «Archaeologiai Erte-

* C. I . L . V I I I . 619.