Építőmérnök BSC

Geotechnika III. ( Alapozás I.)

1/1/v/4
Törzsanyag:
Specializációs tananyag:
◼ Építésföldtan/ Mérnökgeológia
Geotechnika IV. (Alapozás II.)
◼ Geotechnika I. (Talajmechanika)
Geotechnika V. (Mélyépítési vasbeton szerkezetek)
◼ Geotechnika II. (Földművek)
Műtárgyépítés II. (Alagútépítés)
◼ Geotechnika III. (Alapozás I.)
Szakirányú komplex projekt
◼ Műtárgyépítés I.
Alapozás kedvezőtlen altalajon
Környezeti geotechnika
Választható tantárgyak:
Geotechnika mérőgyakorlat
◼ Talajdinamika
Szakirányú mérőgyakorlat
◼ Talajjavítás, talajerősítés
Szakirányú diplomamunka
◼ Talajvíz a mélyépítésben
◼ Alapozási esettanulmányok
◼ Építéstörténet
◼
 Tankönyv:
Bartos S. – Králik B. : Mélyépítés I.-III

Ajánlott irodalom
Farkas J.: Alapozás
Szepesházi Róbert: Geotechnika
Kézdi Á. : Talajmechanika I-II.
Vonatkozó MSZ és MSZ EN szabványok
Bartos S. – Králik B. : Mélyépítés III
HEFOP
Szepesházi Róbert: Geotechnika
Kézdi Á. : Talajmechanika I-II.
Bolgár P. - Pőcz B. : Alapozási gyakorlatok
Szepesházi R. : Geotechnikai példatár I-II.
Szepesházi R. : Geotechnikai tervezés
MMK

Vonatkozó MSZ és MSZ EN

szabványok
 Alapok
Az alapok az építményeknek - általában a terep
szint alatti - teherhordó, illetve teherközvetítő
szerkezeti részei, amelyek a talajra továbbítják a
létesítmények terheit.
Minden építmény az önsúlyát és a rájutó
terheléseket az altalajnak adja át, s állékonysága,
valamint tartóssága jórészt attól függ, hogy
sikerült-e az építmény és a talaj közötti
kapcsolatot helyesen kialakítani.
 Történelem
◼ Ókor - középkor
◼ Egyiptomi piramisok, Róma stb.
empirikus út – intuició
▪ XX. század 20-as évei: méretezési eljárások
▪ XXI. század:
új technológiák
helyszíni vizsgálatok
számítástechnika
 Az alapozás feladata
Az alapozás feladata:
a terhek biztonságos (károsodás nélküli) átadása az altalajra.

Szerkezeti elem, tehát a következőket kell teljesítenie:

1. Műszakilag alkalmas, kivitelezhető
◼ talajtörés elkerülése,
◼ süllyedések, süllyedéskülönbségek kezelése;
◼ stabilitás: elcsúszás, billenés, felúszás elleni biztonság;
◼ megfelelő szilárdság;
◼ építése egyszerű, gyors (gépesíthető) legyen

2. Gazdaságos
3. Környezetbarát
 Alapozások sajátosságai
◼ nehezen tipizálható;
◼ terepszint alatt, rossz körülmények között épül;
◼ nehezen javítható;
◼ alapozási hiba az egész építményt veszélyezteti.
 Alapozási módok
◼ Síkalapozás
◼ Mélyalapozás
◼ (mélyített síkalapozás)
◼ (gépalapozás)

Az építmények terheit az alapok közvetítik a talajra. Ha az

alap közvetlenül az építmény szerkezete, pl. fala alá
kerül (mintegy annak kiszélesítéseként, akkor síkalapról
beszélünk. Ha a teherbíró réteg mélyen van→cölöp, résfal
(mélyalap) kell terhelésközvetítő elemként.
 Alapadatok
1. Építmény
Méret, elrendezés, rendeltetés, terhelés, szigetelés, süllyedés
tűrés, határidő stb.
2. Altalaj
Teherbíró talajréteg, talajvíz, domborzat, térfogatváltozás,
geológia, hidrogeológia stb.
3. Alapozás
Alapozási mód és szerkezete.
 Geotechnikai munka folyamata
Fokozatosság és feladathoz rendelés.
• Célok, igények, kiindulási adatok pontos megismerése.
• Helyszíni szemle.
• Geologiai, hidrogeológiai adatgyűjtés.
• Talajfeltárás és egyéb terepi vizsgálatok.
• Laboratóriumi vizsgálatok.
Talajvizsgálati jelentés. Geotechnikai Tervezési Beszámoló.
(Geotechnikai Szakvélemény)
• Geotechnikai tervezés.
• Kivitelezés.
• Ellenőrzés.
• Üzemeltetés.
• (Kárvizsgálat)
Geotechnikai kategóriák
 Talajfeltárás
Közvetlen feltárás
van mintavétel

Közvetett talajfeltárás
nincs mintavétel

A geotechnikában az altalaj állapotának ismerete az elvégzett

geotechnikai vizsgálatok mennyiségétől és minőségétől függ.
Ezen ismeretek megszerzése és a kivitelezés szakszerű irányítása
döntő jelentőségű az alapvető követelmények teljesítéséhez.
 Közvetlen talajfeltárások

Kutató árok, akna, táró

Kutató fúrás
A feltárások ajánlott távolsága
A feltárások ajánlott mélysége
 Geotechnikai célú térképezés:

Geotechnikai helyszínrajz

Fel kell tüntetni:

A feltárások, fajtáját, helyét, számát,
terepszint feletti magasságát, az
észlelt talajvízszintet.
A magassági alappont helyét,
magasságát.
Fontos objektumok helyét.
Rétegszelvények helyét.
A tájolást.
 Geotechnikai fúrásszelvény:

Fel kell tüntetni:

A rétegződést, fúrásszámot, fúrási magasságot és mélységet.
A talajvíz (minden emelet) megütött és nyugalmi szintjét (dátummal).
Talajfizikai jellemzőket.
 Geotechnikai rétegszelvény (talajszelvény):

Fel kell tüntetni:

A fúrásszelvény rétegződési adatait.
A terep vonalát, a feltárás alját.
A vízállásokat összekötő vonalakat.
A becsült maximális és mértékadó talajvízszintet.
A tervezett épület pincepadlósíkját, földszinti padlóvonalát, rendezett terepszintet.
 Mértékadó talajvízszint
Egy vizsgált hely vonatkozásában az említett
vízszinteken kívül meg kell adni még a
maximális (az addig észlelt legmagasabb) és
minimális (az addig észlelt legalacsonyabb)
talajvízszintet (Émax és Émin).

Ezekből számítható a tervezés szempontjából

mértékadó talajvízszint:

ahol β α, és ε az észlelés megbízhatóságának,

valamint a szárazsági követelményeket figyelembe
vevő tényezők.

A kivitelezés idején várható vízszintet építési

vízszintnek nevezzük.
Meg kell határozni a talajvíz vegyi összetételét
(SO4, pH, Cl).
Köszönöm a figyelmet!