Földművek

5. előadás
2020. március 3.

Előadó: Pap Miklós

pap.miklos@uni-nke.hu
Útügyi Műszaki Előírás – e-UT 06.02.11
1. Általános elvek, követelmények
2. A tervezés alapjai és általános szabályai
3. Tervezési rend, a tervek tartalma
4. A földművek anyaga, szerkezete és építése
5. Rézsűk állékonyságának biztosítása
6. Töltésalapozás kedvezőtlen talajon
7. Támszerkezetek tervezése
A minősítések célja és rendje
A földművek tervezésekor vizsgálni és minősíteni kell, illetve elő kell írni
• a töltésszakaszok terepjellemzőit és feltalaját,
• a különböző földműrészekbe beépíthető (előirányzott) anyagok típusát,
alapjellemzőit,
• a bevágásokból kitermelendő talajtömegeket,
• a tervezett bányákból, célkitermelő (anyagnyerő) helyekről (a töltések mellől)
kitermelhető talajokat,
• a beépítésre szánt geoműanyagokat és egyéb anyagokat,
• a bevágások esetén a pályaszerkezet alatti 2,0 m-es zónában előforduló
talajokat,
• a töltesek eseten földműtükör alatti 1,0 m zónába tervezett talajokat.
A minősítések célja és rendje
Az elemzés célja annak megállapítása, hogy
• a különböző földműrészek funkcionális követelményeit milyen talajok elegíthetik ki,
• az építés helyen és térségben szóbajövő talajok általánosságban alkalmasak-e a földmű
építésére,
• milyen beavatkozásokra van szükség a töltésépítés megkezdéséhez,
• a szóbajövő talajok a földmű mely részébe építhetők be, illetve a felső 1,0 m zónába is
beépíthetők-e,
• miként minősíthetők a fejtés szempontjából, milyen technologiával kell kitermelni őket,
• miként minősíthetők a tömörítés szempontjából, s milyen technologiával tömöríthetők,
• speciális kezelésük szükséges-e, s ha igen, milyen technologiával kezelendők,
• beépített állapotukra milyen minőségi követelményeket kell előírni, s azokat miként kell
ellenőrizni.
A talajok alkalmassága földműépítés
szempontjából
• Talajösszetétel jellemzői, állandósága
• szemeloszlás
• plaszticitás - konzisztencia
• mállási hajlam
• szerves-anyag tartalom
• Talajállapot állandósága
• duzzadási hajlam
• vízérzékenység
• fagyveszélyesség
• Technológia
• feltalaj
• fejthetőség
• tömöríthetőség
• Funkcionális követelmény
• teherbírás
• áteresztőképesség
A talajok minősítése a fölműanyagként való
általános alkalmasság szerint
• Az általános alkalmasság minősítése azt jelenti, hogy az anyag
• felhasználható-e a szokványos technológiák és minőségi követelmények
alkalmazásával a földmű valamely részében, ill. ez csak speciális kezeléssel
lehetséges-e,
• Trρ≈90 % tömörségű beépítéssel tartósan biztosítja-e a szokásosan elvárt
mechanikai és hidraulikai paramétereket.
A földműanyagként való általános alkalmasság
A földműanyagként való általános alkalmasság
Szerves talajok osztályozása

Izzítási veszteség,
Besorolás
LOI [%]

2-6 % Kissé szerves

6-20 % Közepesen szerves

>20 % Nagyon szerves

A terep és a feltalaj minősítése
Tárcsás teherbírásmérés
 CBR vizsgálat – MSZ 2509/2–1989
California Bearing Ratio (CBR) értéke a
talajréteg relatív teherbírásának jellemzésére
szolgál
• 50 mm átmérőjű acél hengert nyomunk a talajba
állandó sebességgel(kb. 1,3 mm/perc)
• a terhelésalakváltozás függvényről leolvassuk a
2,5 és 5,0 mm-hez tartozó terhelőfeszültség
értékét
• ezt viszonyítjuk a 100 %-osnak feltételezett,
tömör zúzottkő réteg adott benyomódásához
tartozó erő értékéhez
• a két hányados közül a nagyobb lesz a mértékadó
CBR érték
Tájékoztató adatok a hazai talajok tervezési
teherbírási modulusának meghatározásához
A földanyagok tömöríthetőségének minősítése
Tömöríthetőség
Talajok osztályozása a fejtés szempontjából
Talajok osztályozása a fejtés szempontjából
A talajok vízvezető-képességének minősítése
Az erózió és vízérzékenység megítélése
• Kritikus talajok
• alacsony plasztikus indexű talajok
• homoklisztek, iszapok
• Védekezés
• megfelelő tömörség
• egyenletes lefolyást biztosító rendezett felület
• ideiglenes takarás pl. fóliával, textiliaval
• gyors füvesítés
A talajok erózióérzékenységének minősítése
Talajok minősítése fagyveszélyesség
A talajok térfogat-változási hajlamának
minősítése
Lineáris zsugorodás

• Lineáris zsugorodás

• Veszélyes, ha εs≥5%
Agyagos beépíthetősége
Kohósalakok
• A kohósalakok általában akkor építhetők be, ha
• környezetvédelmi szempontból elfogadhatók,
• szemeloszlásuk a talajokéhoz hasonló mertékben állandó,
• szemcséik szilárdak, nem aprózódnak, a 0,125 mm alatti frakció a módosított Proctor-vizsgalat
után nem lesz nagyobb, mint a döngölés előtti érték 150 %-a,
• az izzítási veszteségük legfeljebb 10%,
• vízfelvétel és -leadás után csak annyira változnak meg, hogy beépíthetőségük meg nem
lehetetlenül el.
• Előnyös lehet osztályozó berendezésekkel stabilizálni az összetételüket. Az ilyen
osztályozott kohósalakok kiváló töltésképző anyagoknak minősíthetők, melyeket a
felső földmű-részekbe célszerű beépíteni.
• A kohósalakok beépíthetősége, tömöríthetősége hasonló a talajokéhoz, ennek
megfelelően lehet beépítési technológiájukat és minősítésüket megtervezni, de ezeket
mindig próbabeépítéssel kell véglegesíteni. Minőségellenőrzésük tervezésekor
gondolni kell arra, hogy teherbírásuk az idővel a hidraulikus kötés révén javul.
Újrahasznosítandó építőanyagok
• Közéjük tartoznak a következők:
• útbontásból származó vegyes anyagok,
• betontörmelékek épületek, mérnöki szerkezetek bontásából,
• vegyes építési törmelékanyagok,
• építési tevékenység melléktermékei.
• Ezeket az anyagokat általában talajként kell vizsgálni és besorolni
• Külön figyelmet kell fordítani összetételük és szemeloszláuk
változékonyságára, a beépítés közbeni aprózódásukra, valamint a nagyon nagy
törmelékdarabokra. Célszerű akár ismetelt törőgépes kezelésük, amivel
stabilizálható a szemszerkezetük, a további aprózódás korlátozható, és a
különleges méretű darabok kérdése is megoldható (kivétellel vagy aprítással).
Tömörségi követelmények
Vizsgálandó paraméterek a földanyagok
alkalmasságának elbírálásához
• Azonosítás
• Szemeloszlás
• Plasztikus index
• Víztartalom
• Kötött talajok konzisztenciája
• Proctor-vizsgálat
• tömöríthetőség és ρdmax
• Célvizsgálatok
• CBR, k, ϕ, c, E2, stb.
Köszönöm a figyelmet!