Beton

1) Egészítse ki a beton fogalmát meghatározó mondatokat!

A beton adalékanyag, kötőanyag és víz megfelelő arányú keverékéből előállítót mesterséges
építő anyag.
Az alkotó részek összekeverése után könnyen alakítható, képlékeny keverékanyag keletkezik,
amely a kötőanyag kötése és szilárdulása után kőszerűvé válik. Adalékszerek hozzáadásával a
betonok bizonyos tulajdonságait meg lehet változtatni.
2) Milyen szempontok szerint és hogyan osztályozhatjuk a betonokat? Töltse ki a táblázatot!

Szempontok Betonfajták
Adalékanyag fajtájától függően kavics-, zúzottkő-, salak-, keramzit-, perlit-,
beton
Adalékanyag szemmegoszlása alapján Egyszemcsés, folytonos és lépcsős
szemmegoszlású
A cement fajtája szerint szerenit cement, bauxit-, transzcement-, stb.
beton
A tömörítés módjától függően Döngölt, csömöszölt, öntött, vibrált stb.
A friss betonkeverék képlékenysége szerint földnedves-, folyós-, önthető-, beton
szilárdság alapján C4, C6, C8, C12, C20-as
szerkezeti rendeltetésnek megfelelően Alap-, aljzat-, szerelő-, védő-, szerkezeti betonok
Testsűrűsége alapján hőszigetelő könnyű-, teherbíró könnyű-, súlyos-,
stb. beton

3) Sorolja fel, hogy milyen általános jellemzők alapján csoportosítjuk betonokat!

➢ Szilárdult beton testsűrűsége
➢ A beton nyomószilárdsága
➢ Az adalékanyag legnagyobb szemnagysága
➢ A friss betonkeverék konzisztenciája
4) Értelmezze az alábbi jelölési módot: LC-1700 kg/m3
LC= teherbíró könnyűbeton
1700= testsűrűség kg/m3 -ben
5) Mit ért a friss beton konzisztenciájának fogalmán?
Annak mozgékonysága, bedolgozási munkaigénye, folyékonysága értendő.
Értelmezze az alábbi jelöléseket:
AFM jelű beton: alig földnedves
FN jelű beton: földnedves
KK jelű beton: kissé képlékeny
K jelű beton: képlékeny
F jelű beton: folyós
6) Értelmezze az alábbi betonjelölését: C 30-16/KK!
C= a megszilárdult beton testsűrűségére utal: 2000-2600kg/m3 tömegű a minta
30= a 28napos szilárdság nagyságát jelenti Mpa-ban, N/mm2 –ben
 16=az adalékanyag legnagyobb szemnagysága mm-ben
KK= a konzisztenciára utaló betűjel (kissé képlékeny)
7) Sorolja fel a betonok ismert kötőanyagait!
portlandcement, kohósalak és pernye-portlandcement, kis hőfejlesztésű portlandcement,
fehér- és színes portlandcement
8) Ismertesse a beton megkeveréséhez felhasznált víz kettős szerepét, valamint írja le, hogy
mire kell vigyázni a víz adagolásánál!
A víz szerepe: A kötéshez szükséges víz jelenléte a cement hidratációjához igen fontos, ezért
a szerkezetek elkészítése után a víz utánpótlásának nagy szerepe van.
a./biztosítja a cement kötését
b./a megfelelő képlékenységet biztosítja
Adagolásnál vigyázni kell: A túlságosan sok víz könnyen bedolgozható betont eredményez,
ugyanakkor szilárdságcsökkenést okoz.
9) Egészítse ki a az egyes szerkezeteknél felhasználható adalékanyag legnagyobb
szemnagyságára utaló gondolatokat! A szemnagyság nem haladhatja meg:
a) a szerkezeti elem legkisebb méretének 1/3 részét
b) a vízzáró betonszerkezet legkisebb méreténekű ¼ részét
c) feszített betonszerkezetben 24mm-t
d) vízzáró betonszerkezetben 32mm-t
10) Hogyan kell meghatározni az adalékanyag legnagyobb szemnagyságát a vasbeton
szerkezetben?
Úgy kell megválasztani, hogy a legkisebb acélbetét távolságot figyelembe véve az
adalékanyag túlnyomó része (legalább 90%) hulljon át az acélbetétek között
11) Indokolja meg, hogy miért fontos az agyag-, iszaptartalom nagysága az adalékanyag
minősége szempontjából!
A durva adalékszemcsékre tapadt agyag és iszap megakadályozza, hogy a cementkő
megfelelő szilárdsággal összetapassza őket.
12) Karikázza be a helytelen állításokat!
1. A durva adalékszemcsékre tapadt agyag és iszap megakadályozza, hogy a cementkő
megfelelő szilárdsággal összetapassza őket.
2. A beton tönkremenetele a cementkő és a durva adalékanyag-szemcsék
határfelületén nem kezdődhet meg időben.
3. A jelenség változatlan cementadagolás esetén sem okoz szilárdság csökkenést.
4. A nagyobb méretű agyag- és iszaprögök a betonban hibahelyeket hozhatnak létre.
13) Mit nevezünk receptbetonnak?
A csomagoláson lévő recept szerint keverik a betont.
14) Hogyan befolyásolja a víz/cement tényező a beton szilárdságát?
A cement a vízzel reagálva cementkövet képez, és az adalékanyag szemcséit összetartja. A
cement hidratációjához 23 tömegszázalék vízre van szükség, a többi víz elpárolog és
pórusokat hagy maga után. Ezek a pórusok a cementkövet természetesen gyengítik, ill. teret
adnak a károsító anyagok behatolásának. A beton szilárdságát a cement szilárdsági osztálya
mellett a víz/cement tényező is befolyásolja.
15) A szerkezet függvényében milyen környezeti kitételi osztályokat különböztet meg az
európai szabvány?
a) 1: Száraz környezet
b) 2a: Nedves környezet fagy nélkül. 2b: Nedves körny. és fagy
c) 3: Nedves körny. fagy és olvasztósó
d) 4a: Tengervízi környezet fagy nélkül. 4b: Tengervízi körny. faggyal
e) 5a, 5b, 5c: Kémiailag agresszív környezet

16) Mit jelentenek a következő jelölések?

mc: cementmennyiség (kg/m3 )
mw: keverő víztartalom (kg/m3 )
ma: adalékanyag mennyisége (kg/m3 )
w-c: Víz-cement tényező
17) Mikor mondhatjuk jó minőségűnek, illetve helyesnek a beton keverési folyamatát?
A cement, az adalékanyag és a víz akkor alkot jó minőségű, egyenletes keveréket, azaz jó
minőségű betont, ha egymással az alapanyagok teljesen elkeverednek. A helyes keverés
eredményeként a homok- és kavicsszemet teljesen körülveszi a cement és a víz keveréke a
cementpép.
18) Írja le a kézi betonkeverés munkamenetének technológiai sorrendjét!
a) A munkateret megtisztítjuk a szennyeződésektől
b) A beton recept alapján pontosan kimérjük az alkotórészeket. A kimért adalékanyagot
a keverőhely egyik végén az előkészített padozatra halomba kell önteni. Az
adalékhalom tetején kialakított mélyedésbe lehet a cementet betölteni.
c) Két oldalról a betonkeverő padozat üres felére lapáttal kell a cementet és a homokos
kavicsot átforgatni. A keletkezett új halom tetejét állandóan gereblyézzük. Az
átforgatást szárazon háromszor kell elvégezni.
d) A nedves keveréskor szintén háromszori átforgatás szükséges úgy, hogy a víz a
cementet ne mossa ki. A vizet úgy kell beosztani, hogy kb. ¾ része az első és kb. ¼
része a második átkeverésre jusson. A harmadik átfogatás után húzzuk össze a
betont amennyire csak lehet, hogy a kiszáradást csökkentsük.
19) Rakja helyes sorrendbe a beton gépi keverésének menetét!
2 Egyenletesen beadjuk a dobba a kimért cementet és az adalékanyagot, majd együtt
mintegy két percig keverjük.
4 A teljes vízmennyiség folyamatos beadagolása után még egy percig keverjük a betont. Ezt
követően a dob billentésével a beton a szállító eszközbe üríthető. A dobnak ürítés közben is
forognia kell.
1 A gép forgó dobjába beadagoljuk a víz 1/3-át
3 A két perc letelte után töltsük be a maradék víz ¾ részét. További egyperces keverés után
nézzük meg a keveréket és a maradék vízből csak annyit töltsünk utána, amennyi a kívánt
képlékenység eléréséhez szükséges.
20) Milyen jó tanácsokat adna a beton keveréséhéhez, és szállításához?
a) Vigyázni kell arra, hogy a szállítás közben a beton ne osztályozódjon szét, ne
száradjon ki és a cementlé ne folyjon ki a keverékből
b) A betont minél nagyobb egységekben szállítsuk.
c) Szalaggal történő szállításnál ügyeljünk, hogy a szalag leállítása előtt arról a
betonkeverék elfogyjon
d) Bedolgozás előtt a beton-, ill. a vasbetonszerkezet alakját megadó zsaluzatot
méretpontosan és alaktartóan készítsük el. Betonozás előtt ellenőrizzük a zsaluzatot!
e) A fa zsaluzatot bedolgozás előtt nedvesítsük be, a fém zsaluzatoz megfelelő
zsaluleválasztó anyaggal vonjuk be!
f) A vasalások legyenek készen a bedolgozáskor! Helyzetük legyen biztosítva, nehogy a
betonozáskor elmozduljanak!
21) Értelmezze a transzportbeton fogalmát!
A transzportbetonon tulajdonképpen azt a rendszert értjük, amely segítségével a központi
telepen megkevert beton szállítójárművek és betontovábbító eszközök segítségével, emberi
kéz érintése nélkül jut a zsaluzatba.
22) Ismertesse a friss betont szállító mixerkocsi fő részeit, és működésének elvét!
A mixerkocsik a körtéhez hasonló 2-6m3 űrtartalmú tartályokkal rendelkeznek. A tartálynak
saját, a tehergépkocsi erőforrásaitól független meghajtó rendszere van. A tartályban
ellentétes irányú spirál alakú keverőlapátok tartják folyamatosan mozgásban a betont.
23) Milyen eszköz a mixerkocsihoz kapcsolódó betonpumpa, és mire alkalmas?
Egy gémrendszerrel ellátott betonszivattyú, amely a gémhez rögzített csőrendszeren
keresztül tudja üríteni a betont. A betonpumpa segítségével a betont tetszőleges helyre lehet
eljuttatni, ami megkönnyíti a mozgatáshoz szükséges nehéz fizikai munkát.
24) Ismertesse a beton bedolgozásának fontos szabályait!
A friss betonkeveréket kell elhelyezni és megfelelőképpen tömöríteni. A tömörítés során ki
kell szorítani a levegőt, mert az a végső szilárdság csökkenését eredményezi.
25) Miért kell a bedolgozott betonkeveréket tömöríteni?
A tömörítés során ki kell szorítani a levegőt, mert a az a végső szilárdság csökkenését okozza.
26) Az alábbi táblázat felhasználásával ismertesse a beton tömörítésének eszközeit.
Konzisztencia Gépi tömörítés kézi tömörítés

Földnedves (FN) Lapvibrátor döngölés

Képlékeny (K) merülő vibrátor csömöszölés

Folyós (F) zsaluvibrátor, merülő csömöszölés, zsaluzat

vibrátor ütögetése

27) Hol használják, és hogyan tömörítenek az asztal- és lapvibrátorral?

Előre gyártó üzemekben. Az egész sablont rezgésbe hozza és így tömöríti az előregyártott
elemeket. Kellően merev szerkezetűeknek kell lenniük.
28) Milyen betont nevezünk friss betonnak, és mivel jellemezhető a betonkeverék?
A friss beton: olyan keverék, amelyben a cement kötése még nem kezdődött meg.
Jellemezhető: a keverék tömegével, ill. az alkotóinak tömegével, vagy azok arányával.
29) Értelmezze a friss betonra vonatkozóan a tervezett betonösszetétel, és a tényleges
betonösszetétel fogalmát!
Tervezett betonösszetétel: a tervezett keverési arány és a tervezett testsűrűség, ill.
légtartalom alapján számított recept.
Tényleges betonösszetétel: tényleges testsűrűségből és tényleges keverési arányból
számított recept
30) Friss beton esetén hogyan történik a víz-cement tényező nagyságának meghatározása?
X=mw/mc
Ahol:
x(w/c): = a víz cement-tényező
mw : = a víz tömege kg-ban
mc : = a cement tömege kg-ban
31) Értelmezze a friss betonokkal kapcsolatos fogalmakat!
a) Keverővíz mennyisége: a víz-cement tényezőből lehet megállapítani, figyelembe kell
venni az adalékanyag nedvességtartalmát is.
b) Bedolgozhatóság: meghatározza egy adott beton tömörítésének, gépi
vibrálhatóságának nehézségét.
c) Bedolgozási tényező: a felhasznált adalékfrakciók külön-külön mért halmaztérfogati
összegét és a belőle készített bedolgozott beton térfogatának hányadosa.
d) Konzisztencia: a friss betonkeverék bedolgozási munkaigényére vonatkozó tényező.

32) mit jelent, hogy a beton telítetlen, telített, ill. túltelített?

Telített: a cementpép arra elegendő, h. az a,a szemcséit bevonja és a hézagokat kitöltse.
Telítetlen: 100%-nál kisebb a beton telítettsége.
Túltelített: 100%-nál nagyobb a beton telítettsége.
33) A friss beton tulajdonságainak vizsgálatához, mintavételre van szükség. milyen előírásokat
kell figyelembe vennünk a mintavételkor és milyen adatok feljegyzése szükséges?
Figyelembe veendő előírások: A friss beton tulajdonságainak vizsgálatához a szükséges
mennyiségnél legalább 50%-kal több mintát kell venni. A minimális betonmennyiség 20 liter.
Mintavételkor feljegyzendő adatok: dátum, időpont, mintavétel helye, mintaelemek száma.
34) Ismertesse, hogyan történik a roskadás mérése roskadásmérő kúp használatával?
Az eszközt nem nedvszívó alátétlapra kell helyezni és rögzíteni. A méréshez 2x15 kg betont
kell a keverékből kivenni. A kúpot három lépcsőben kell megtölteni a mintával, mindegyiket
kb. 25 szúrással megfelelően tömörítve. A rétegeket teljes vastagságukban tömöríteni kell, de
a középső rétegnél a szurkáláskor az alatta lévő réteget is érinteni kell. A legfelső réteg
tömörítése után a kúp felületét vagy le kell simítani, vagy még hozzá kell tölteni a betonból. A
formát ezt követően óvatosan, kb. 5-10 másodperc alatt kell leemelni a betonról, oldalirányú
csavarás nélkül. A kúpot a betonminta mellé kell helyezni. A roskadás a betonminta legfelső
pontja és a kúp teteje közti távolság 5 mm-re kerekítve.
35) Mit fejez ki a Vebe idő, és hogyan mérhető?
A másodpercre kerekített idő a vizsgált betonkeverék konzisztenciáját kifejező idő.
36) Mit határoz meg a tömörítési vizsgálat során kiszámított tömörítési szám?
Azt hogy milyen konzisztencia osztályokba sorolható a beton.
37) Ismertesse röviden a terülési vizsgálat menetét. Mi határozza meg a konzisztencia
mérőszámát a terülési vizsgálat esetén?
A terülést egy 700x700 mm lapméretű, vízszintesbe állított eszközön végezzük. Az ejtőasztal
teteje olyan acéllap legyen, amely nem deformálódik, és nem szívja el a vizet a friss betonból.
A vizsgálathoz 2x11 kg tömegű betonmintán végezzük. Először az ejtőasztalra helyezett
kúpformába öntjük a betont, két rétegben, 10 ütögetéssel tömörítve. A betonfelesleg
eltávolítása után a kúpot leemeljük a betonról, majd a mozgó lapot a fülénél fogva 15
másodperc alatt 15-ször ütközésig felemeljük, majd leejtjük.

38) Mikor és hogyan kell meghatározni a bedolgozási tényezőt, és milyen adatok szükségesek a
tényező értékének kiszámításához?
A bedolgozási tényezőt a beton próbakeverésekor kell meghatározni. Első lépésben a
vízszintbe állított mérőládába az adalékanyagot kell belapátolni, majd a felesleges anyagot
lehúzni. A kimért adalékanyaghoz a recept szerinti mennyiségű cementet kell adagolni.
Keverés után lapátoljuk a ládába a betont. Bedolgozáskor a szokásos tömörítési eljárásokat
alkalmazzuk. A beton felületének simára dolgozása után a tömörödés miatt
magasságcsökkenést több helyen le kell mérni. A bedolgozhatósági tényezőt a keverőláda
térfogatának (V1) és a bedolgozott beton térfogatának (Vb) a hányadosa adja. Képlettel:
B=V1/Vb
39) Sorolja fel, milyen vizsgálatokat végezhetünk a megszilárdult betonon?
a) Nyomószilárdsági vizsgálat töréssel
b) Hajlító-húzószilárdsági vizsgálat
c) Húzószilárdsági vizsgálat
d) Roncsolásmentes nyomószilárdsági vizsgálat
e) Húzószilárdsági vizsgálat hasítással
40) Milyen tényezők befolyásolják a megszilárdult beton tömörségét? Mit mutat meg a
tömörség mértéke és mitől függ?
A beton tömörsége függ a víz-cement tényezőtől, az adalékanyag porozitásától, a bedolgozás
mértékétől és a beton korától.
41) Határozza meg az alábbi fogalmakat!
Vízfelvétel: A vízzel telített próbatest és a 105-110C-on tömegállandóságig szárított
próbatest tömege közti különbség.
Vízzáróság: A betonnak a víz behatolásával szembeni tulajdonsága.
Fagyállóság: a betonnak az a tulajdonsága, hogy a fizikai és mechanikai jellemzők egymás
utáni többszöri fagyasztás és olvasztás hatására egyáltalán nem , vagy csak kicsit változnak.
42) Mivel jellemezhetjük a beton szilárdságát?
A megszilárdult beton egyik legfontosabb tulajdonsága. A szilárdulás, a bedolgozás és a kötés
után hamar megkezdődik. A 7.-14. napon már tájékoztató jellegű értékeket kaphatunk a
próbavizsgálat eredményeként. A beton szilárdságát a 28 napos korban elért henger- és
 kockaszilárdságával jellemezhetjük. A mértékadó 28. nap utáni szilárdulást utószilárdulást
már nem veszik figyelembe, de az utólagos szilárdulás a biztonságot növeli.
43) Hogyan történik a beton nyomó- és húzószilárdságának meghatározása?
Nyomószil. nagyságának megállapítása: a vizsgálatot olyan nyomógéppel kell végezni,
amelynél a nyomólap felülete nagyobb, mint a próbatesté. A terhelésnek, központosnak,
egyenletesnek kell lennie. A terhelést a beton próbatest roncsolódásáig , vagy a jellemző
törési idom kialakulásáig kell folytatni. A törőerő a vizsgálat során a próbatestre gyakorolt
legnagyobb erő, amelyet a gép kijelez.
Húzószil. nagyságának megállapítása: általában hajlítóvizsgálattal történik. A próbatest
terhelése egypontos és kétpontos elrendezésű lehet. A próbatest négyzet alapú hasáb,
melynek alapja 100, 150, 200, 250, 300 mm-es oldalhosszúságú négyzet, magassága pedig az
ennek 4-5 szöröse.

44) Mit jelent a beton plasztikus zsugorodása és mitől függ a nagysága?

A betonkeverék megszilárdulása előtt játszódik le. Nagysága a keverék adalékanyagától, víz-
és cementtartalmától függ.
45) A nedvességtartalom változása milyen károkat okozhat a betonban?
A beton összehúzódik, illetve kitágul. Ez a jelenség a száradásnál veszélyes, mert a víz a
betonból való kilépésével a húzószilárdságnál nagyobb igénybevételek léphetnek fel és
repedések keletkezhetnek a beton felületén.