A Parkinson-kór vagy reszkető bénaság egy lassan előrehaladó, degeneratív
idegrendszeri betegség. Általában 50-60 éves korban jelentkeznek a tünetek, amik az agytörzsi ganglionok károsodása miatt jelentkeznek. Itt legjobban a bazális ganglionok mennek tönkre, amik a finom mozgásokat irányítják, ennek hatására pedig csökken a fő ingerületátvivő anyag, a dopamin termelődése is. A kór többnyire ismeretlen, de előidézhetik a méreganyagokkal való gyakori érintkezés (pl. rovarölők, gyomirtók); többszöri fejsérülés, amelyek eszméletvesztéssel jártak; illetve kábítószerek fogyasztása is. A betegség elsődleges tünetei: remegés a kéz, ujjak és lábfej területén; izommerevség (pl.: törzs területén); lassú mozgás, melynek során akaratlagos és nem akaratlagos mozgások jönnek létre → kifejezéstelen arc, hiányzik az arcmimika; és az egyensúly- és tartászavar, a beteg könnyen elvesztheti az egyensúlyát. A másodlagos tünetek igen változatosak lehetnek, előfordulhat székrekedés, beszédzavar, alvászavarok, pikkelyes bőrhámlás, fokozott izzadás, előrehaladt stádiumban pedig vérnyomásesés is. Diagnosztizálása nem egyszerű, konkrét eljárások nem is léteznek rá, de ha az elsődleges tünetekből már kettő is jelen van, valamint a neurológiai vizsgálatok rossz eredménye esetén már a Parkinson-kór mellett szól. Egy tapasztalt szakembernek is kihívást jelenthet a kórkép felismerése a tünetek sokfélesége, változatossága miatt. A betegség ugyan nem gyógyítható, viszont különböző kezelésekkel javítani lehet. Háromféle módon, gyógytornával, gyógyszerrel és műtéti kezeléssel lehet elérni változást. A gyógyszerkezelések célja a dopamin pótlása. A műtét esetében két féle beavatkozás létezik: roncsolásos és stimulációs. Az elmúlt években a mély agyi stimulációs műtét vált sikeressé, melynek során az agyba egy- vagy kétoldalt elektródát ültetnek be a kórosan működő területre. A drót speciális ingerlése csillapítja a kóros működést.