Professional Documents
Culture Documents
Vízépítés Második Kötet-Dr. Starosolszky Ödön Kereshető PDF
Vízépítés Második Kötet-Dr. Starosolszky Ödön Kereshető PDF
VÍZÉPÍTÉS
„VÁLOGATOTT FEJEZETEK a VÍZÉPÍTÉS TÉMAKÖRÉBŐL”
M Á S O D IK K Ö T E T
Szerkesztette:
DB. STAROSOLSZKY ÖDÖN
a műszaki tudományok kandidátusa
B U D A PEST, 1973
TARTALOM JEGYZÉ K
Első kötet*
A szerkesztő e lő szav a................................................................................... 7
I. A vízépítés feladatai és m ű tá rg y a i.............. , . . . . .................. 9
II. A vízügyi létesítmények építésének általános szem pontjai................ 239
III. A vízi építkezések szervezése ............................................................. 265
IV. A vízi építkezések végrehajtásának hidrológiai és hidraulikai alapjai 317
Szerzők: Balassa Miklós, Bognár Győző, dr. Dávid László, dr. Hamvas Ferenc, Hernády Alajos, V. Vízi építkezések gépesítése................... 393
Hisz Dénes, dr. Horváth István, Horváth Sándor, Ihrig Dénes, dr. Ivicsics Ferenc, Jolánkay
Gyula, dr. Kádár László, Kálmán Miklós, Kollár Ferenc, Kránicz László, dr. Kovács Géza,
Markó Elek, Mátrai István, dr. Merényi Miklós, Papfalvy Ferenc, dr. Perényi Károly, dr. Salamin
Pál, dr. Starosolszky Ödön, Stimm Miklós, Szentandrási Gyula, Szinay Miklós, Szőnvi István,Tőrv Második kötet*
Kálmán, Ungvári György, Valló Sándor, dr. Ziegler Károly
VI. Vízépítési földm unkák...................................................................... 7
S za k m a ila g ellen ő rizte: Dr. Horváth Sándor
Egyes fejezeteket lektorálták: VII. Vízépítési kő- és rőzsem unkák..................................................... . 105
B élteky Lajos, Bognár Győző, Botár Imre, Dobó István, Garami Ferenc, Gerencsér Árpád,
dr. Hamvas Ferenc, dr. Hegedűs Lajos, Herczog Henrik, dr. Horváth István, Ihrig Dénes, VIII. Víztelenítés............................................................................................. 155
Kövesi Gyula, dr. Máthé Béla, dr. Molnár Lajos, N agy Lajos, Szalay Gyula, Szentandrási Gyula,
Szilágyi László, Szivák Attila, Takács István, Valló Sándor, dr. W isnovszky Iván, Ziegler IX. Vízépítési betonm unkák..................... 199
Károly
X. Szigetelések és burkolatok . ...................................................... ... . 469
K ö zrem ű k ö d ö tt: dr. Karsai Béláné, Slehovszki Istvánná XI. Kutak létesítése.................................................................................... 521
XII. Vízépítési szerkezetek beépítése és szerelése ....................................... 573
S zerk esztette: dr. Starosolszky Ödön, a műszaki tudományok kandidátusa
© V IT U K I, 1973 XIII. Vízi létesítmények fenntartásának építési fe la d a ta i............................ 661
XIV. Vízi létesítmények rendszeres ellenőrzése.............................................. 707
A Vízgazdálkodási Tudományos K utató Intézet kiadványa
Felelős kiadó: dr. Stelczer Károly, a VITUK I igazgatója Tárgym utató.....................................................................................................755
Papfalvy Ferenc
1.1. A M U N K A H E L Y I LA B O R A T Ó R IU M FE L SZ E R E L É SE
7
Műszerek és mérőeszközök 1.2. A B E É PÍT É SR E KERÜLŐ TALAJO K VIZSGÁLATA
8 9
1.212. Talajalkotó fázisok jellemzése nevezzük. A konzisztenciahatárok összefüggésben vannak a talajszemcsék nagy
ságával, alakjával, valam int ásványi és kémiai összetételével is, így jellemzők a
A talajok a szilárd (ásványi) anyagokon kívül vizet és rendszerint levegőt is tartal vizsgált talajra, lehetőséget adnak a talajok osztályozására, és a természetes víz
maznak. E talajalkotó fázisok térfogatának és fajsúlyának megjelölésére a V 1.1-1. tartalom m al együtt állapotuk (konzisztenciájuk) megítélésére. A konzisztencia
ábra szerinti betűjeleket használjuk. határok és a belőlük levezethető talajfizikai jellemzők a következők:
A talajalkotó fázisok térfogati és súlyarányainak számszerű jellemzésére a követ Folyási határ, wL: Az a víztartalom, amelynél a szabványos előírásoknak megfe
kező fogalmakat használjuk: lelő Casagrande-készülék csészéjébe kent m intában kihúzott barázda 25 ütés hatá
Víztartalom, w: A talajban levő víz súlyának (Gv) és a száraz m inta súlyának (Gs) sára 10 mm hosszban folyik össze.
viszonyszáma. A talaj víztartalm án a mintából 100—105 °C közötti hőmérsékleten Sodrási (plasztikus) határ, wp: Az a víztartalom, amelynél a talajból kisodort 3 mm
a súlyállandóság eléréséig eltávozó vizet, száraz m intán a szárítás után visszama vastag szálak éppen töredezni kezdenek.
radt anyagot kell érteni. Plasztikus index, I p: A folyási és sodrási határ különbsége. I p=wL —wp.
Térfogatsúly, y: A talaj súlyának (Gn) és az általa elfoglalt térfogatnak (V) a há Konzisztenciaindex, I Q: A kötött talaj állapotára, átázottságára utaló viszony
nyadosa (p/cm3 vagy Mp/m3). A ta
szám.
Rajzig Betűjelek lajban levő közegek (fázisok) szá w, —w„
Megnevezés
jelölés Térfogat Fajsúhj mától és jellegétől függően megkü h = w. -ro„
lönböztetünk ahol wn a vizsgált talaj víztartalma.
Levegő *í h
nedves térfogatsúlyt (y„) a há Zsugorodási határ, ws: A térfogat-állandóságig szárított talajm inta hézagaival azo
Víz K tv romfázisú talajra, nos térfogatú víz súlyának és a szilárd anyag súlyának hányadosa.
V száraz térfogatsúlyt (yd) a szá Szervesanyag-tartalom, I om: A talajban levő szerves alkotók súlyának és a talaj
Szilárd raz talajra, szárazsúlyának viszonyszáma.
Vs h
anyag telített térfogatsúlyt (yt) a víz Földmunkák kivitelezésénél fontos szerepe van a talajok tömöríthetőségével kap
zel telített talajra, és csolatos következő jellemzőknek is:
V 1.1-1. ábra. A talaj alkotó fázisok térfogatá víz alatti térfogatsúlyt (y() a Legnagyobb száraz térfogatsúly, yd, max: Az MSZ 14045/11. lap szerinti „módosított”
nak és fajsúlyának megjelölésére használt gravitációs vízszint alatti ta
betűjelek Proctor-készülékkel és módszerrel a legkedvezőbb tömörítési víztartalommal (wopl)
lajra. előállítható legtömörebb állapot.
Fajsúly, ys: A talajszemcsék egységnyi, hézagmentes, 20 °C hőmérsékleten mért Tömörségi fok, TJy: A földmunkából kivett m inták száraz térfogatsúlyának (y.) és
térfogatában foglalt anyag súlya. a legnagyobb száraz térfogatsúlynak a hányadosa.
A gyakorlatban előforduló esetek többségében a talajok fajsúlya — közvetlen meg A talajfizikai vizsgálatoknál alkalmazott legfontosabb fogalmakat, jelöléseket és
határozás nélkül — a következő értékekben vehető fel: mértékegységeket a V I.1-1. táblázat tartalmazza.
kavics, homokliszt, iszap 2,65—2,70 p/cm3, A talajfizikai jellemzőket a term ett talajból vagy a földműből kivett, különböző
sovány agyag 2,70—2,75 p/cm3, jellegű mintákon vizsgáljuk. Zavartalan az a minta, amely a vizsgálat időpontjáig
megőrzi eredeti szerkezetét, víztartalm át és egyéb tulajdonságait. Részben zavart
kövér agyag 2,75—2,80 p/cm3. vagy víztartalmi m intának nevezzük azt a m intát, amely a vizsgálat időpontjáig
Hézagtényező, e: A talajban levő, vízzel és levegővel (vagy csak ezek egyikével) ki megőrizte eredeti víztartalm át, de egyéb tulajdonságai részben megváltoztak.
tö ltö tt hézagok térfogatának (Vj-f- Vv= Vp) és a szilárd részek térfogatának (Vs) a Zavart az a m inta, amely a vizsgálat időpontjáig sem eredeti szerkezetét, sem víz
viszonyszáma. tartalm át nem őrizte meg. Zavartnak kell tekinteni azt a m intát is, amely a m inta
Hézagtérfogat, n: A talajban levő, vízzel és levegővel (vagy csak ezek egyikével) vétel után megfagyott.
kitöltött hézagok térfogatának (V'1-|- Vv= Vp) és a teljes térfogatnak (V) a viszony Az előzőekben meghatározott talajfizikai jellemzők közül többnyire zavartalan
száma. mintákon határozzuk meg a térfogatsúlyt, hézagtényezőt, hézagtérfogatot és a
Telítettség, S: A vízzel kitöltött hézagok térfogatának (Vv) é az összes hézag tér telítettséget. Ugyanezek a jellemzők azonban meghatározhatók részben zavart
fogatának (V1 + Vv=Vp) viszonyszáma. mintákon is, ha azok eredeti térfogatát ismerjük, ill. valamilyen közvetett módszer
segítségével külön meghatározzuk. Részben zavart minták;szükségesek a víztarta
lom, a konzisztenciahatárok és a legnagyobb száraz térfogatsúly meghatározásá
1.213. Talajfizikai jellemzők hoz. Ennek megfelelően a m intákat úgy kell tárolni és kezelni, ill. a vizsgálatot el
végezni, hogy tömegüknek, térfogatuknak és víztartalm uknak meghatározásáig
A kötött talajok fizikai tulajdonságai a víztartalom változásával (növekedésével ne adhassanak le és ne vehessenek fel vizet. Zavart mintákon is vizsgálható azon
vagy csökkenésével) jellegzetesen megváltoznak. Azokat a víztartalm akat, ame ban a szervesanyag-tartalom és a szemcsés talajok szemeloszlása, valam int legna
lyek m ellett a talaj állapota előírt tulajdonságokat m utat, konzisztenciahatároknak gyobb száraz térfogatsúlya.
10 11
V I .1-1. táblázat 1.22. V íztartalom m eghatározása
A ta la j f iz ik a i v iz s g á la t o k n á l a lk a l m a z o t t le g f o n to s a b b f o g a lm a k ,
je lö lé s e k é s m é r t é k e g y s é g e k 1.221. Szabványos eljárás
Szerves anyag-tartalom lom telt mérésekkel kell ellenőrizni, kivéve, ha a szárítás időtartam a kétségtelenné teszi
Talajszemcsék fajsúlya rs p/cm3 a súlyában dóság elérését (pl. 12—16 óra volt). (A szárítás megkezdése után újabb
p/cm3
nedves talajm intát a szárítószekrénybe tenni nem szabad.)
Víz fajsúlya yv
Nedves talaj térfogatsúlya Vn p/cm3 A mérési eredményekből a víztartalm at általában a V I.1-2. táblázat szerinti számí
p/cm3
tási minta alapján határozzuk meg.
Száraz talaj térfogatsúlya Vá> ) ’o
12 13
feltöltjük a jelig vízzel, m ajd lemérjük a súlyát (Glvn). Ezekből az adatokból a víz törékeny üvegfelszerelés kell, ezért munkahelyi laboratóriumokban nem javasol
tartalom a következő képlet alapján számítható: ható.
A vizsgálathoz legalább a következő mennyiségű anyag szükséges:
G. 1 - - kavics, kőtörmelék 4000 p,
w= 100 ys 0/o.
/
durva és kavicsos homok 400 p,
közepes és finom homok 100 p.
A képletben szereplő mennyiségek közül a víz fajsúlya yv= l,0 0 p/cm3, a talaj faj-
súlya (mivel homokot, ill. kavicsot vizsgálunk) ys= 2.65 p/cm3 értékben vehető fel. A vizsgálandó anyagot 105 °C hőmérsékleten súlyállandóságig kiszárítjuk és lemér
így a számításokat a következő, egyszerűsített képlettel is elvégezhetjük: jük. Ha a nagyobb szemcséket az 0,1 mm-nél kisebb szemcsék összetapasztják, ak
kor az anyagot bőséges vízzel ismét összekeverjük, a szuszpenziót 0,1 mm lyukbő-
~Gn-0,623 0/
ségű szitán átmossuk, a fennm aradt részt ismét kiszárítjuk és újból lemérve meg
w = 100 /o. állapítjuk a 0,1 mm-nél kisebb szemcsék mennyiségét. A kiszárított anyagot foko
é^lvn ' Glv
zatosan csökkenő lyukbőség szerint összeállított szitasor (rostasor) legfelső kere-
A vizsgálati eredmények helyessége érdekében arra kell törekednünk, hogy az anyag
szemcséi között ne maradjon légbuborék és a víz felszíne minden méréskor igen V I . 1 -3 . tá b lá z a t
pontosan a jelnél legyen. S ze m e see lo szlá si v iz sg á la t s z á m ítá sa
A talajok szemcsenagyság szerinti összetételét szitálással (rostálással) határozzuk 1.24. P lasztikus in d ex m eghatározása
meg, ha a talaj túlnyomó részben d = 0,l mm-nél nagyobb szemcsékből áll. A 0,1
mm-nél kisebb szemcsék mennyiségét a szitálás megkezdése előtt 0,1 mm-es lyuk- K ötött talajok leggyakrabban használt jellemzője a plasztikus index. Meghatáro
bőségű szitán átmosva állapítjuk meg. Ha ezek eloszlásának ismerete is szükséges, zásához külön-külön el kell végezni a folyási határ és a sodrási (plasztikus) határ
akkor azt hidrometrálással határozhatjuk meg. Ez utóbbi módszerhez azonban vizsgálatokat.
14 15
A folyási határ (wL) meghatározásához csakis a MSZ 14045/8. lap szabványban
előírt méretű Casagrande-készüléket szabad használni. A vizsgálathoz 200—300 p
természetes vagy ahhoz közelálló nedvességű m inta szükséges. A m intát legalább
12 órával a vizsgálat előtt felaprózzuk, desztillált vizet adunk hozzá, átkeverjük
és állni hagyjuk. Az előkészített m intát 12 óra múlva átgyúrjuk, a mintából a
0,4 mm-nél nagyobb szemcséket és a szálas, rostos szennyezéseket eltávolítjuk,
m ajd legalább 10 percig egyenletes péppé keverjük. A pépből kb. 50 p-nyi mennyi
séget úgy kenünk a kenőkéssel a tisztára mosott, száraz csésze alsó 2/3-ad részébe,
hogy lapos, homorú felületet képezzen. Bekenés után a csésze súlya a m intával
együtt 250 + 1 0 p legyen. Ezután a tisztára mosott, száraz árkolókéssel a csésze
közepén, a forgástengelyre merőleges, a csésze belső felületéig érő, sima falú, 2 mm
fenékszélességű árkot húzunk. E zt követően a csészét a tengelyre helyezzük, majd
a hajtókar forgatásával addig ejteget-
jük az alátétre, míg a barázda alja 70r
10 mm-es összefüggő hosszban zárul. 65-
60-
Másodpercenként két ejtést kell vé . 55 -
gezni. Az összecsúszás megtörténte :50-
után feljegyezzük az ütésszámot, majd 45-
meghatározzuk az árok környezetéből 40-
kivett, legalább 10 p súlyú talajpép 35-
víztartalm át. Az eljárást még legalább 30-
két ízben megismételjük oly módon,
hogy az ütésszámok 12 és 40 között 25-
legyenek.
20--------
Az egyes részvizsgálatokkal meghatá 15 20 25 30 35 40 45
rozott víztartalm ak és az ütésszámok Ütésszám
közötti összefüggést kettős logaritmu- V I.1-3. ábra. Folyási határ
sos rendszerben ábrázoljuk (VI.1-3. vizsgálatának értékelése
ábra). Ebben a rendszerben a vizsgá
lati adatoknak olyan egyenes mentén kell elhelyezkedniük, amelynek tangense
0,11 ±0,01. A kiegyenlítő egyenestől legfeljebb egy pont lehet 0,03iuL-nél távolabb.
A folyási határ (wL) a 25 ütésnél leolvasott víztartalom.
A sodrási határ (iup) meghatározásához 30—40 p súlyú m inta szükséges. A vizsgá
lat kezdete előtt legalább 12 órával a tala jt a kiindulási víztartalom tól függően
desztillált víz hozzáadásával, vagy levegőn való szárítással jól gyúrhatóvá tesszük
VI.1-2. ábra. Szemcseeloszlási görbe
: IÖ 3T IIÍ3 i;|
*
értékek csak a finom frakcióra vonatkoznak. Ezekből az eredeti (osztályozatlan)
minta folyási és sodrási határa (wl és wp) a következők szerint számítható: lemzésére. A tömörítési vizsgálatot az MSZ 14045/11. lap szerinti berendezéssel kell
elvégezni, amelynek részei:
Proctor- vagy
wL = wL Gd. ill.
CBR-edény,
Gri ,p Ga
kézi vagy gépi döngölőberendezés,
ahol Gáf a finom frakció szárazsúlya; Gá a teljes (osztályozatlan) talajm inta száraz legalább 80 kp súlyú üllő (alátét).
súlya.
A szabványban előírt „m ódosított” tömörítési (Proctor-) vizsgálatnál a döngölő
tömege 4,50 kg, ejtési magassága 46,0 cm, a ta la jt öt — közel egyenlő — rétegben
1.25. Szervesanyag-tartalom m eghatározása kell a tömörítőedénybe helyezni és minden rétegre 25 (CBR-edénynél 55) ütést
mérve, a fajlagos tömörítési munka névleges értéke 270 m kp/liter. A kisebbik
A talajok szervesanyag-tartalmát a MSZ 14043 alapján a talajok szerves anyagá (Proctor-) edényt használjuk, ha a talaj nem tartalm az 5 mm-nél nagyobb szem
nak széntartalmából, oxidimetrikus titrálással, vagy tájékoztató (kolorimetrikus) cséket. Ellenkező esetben a CBR-edényt kell használni.
módszerrel határozzuk meg. Az átszámítás m indkét esetben azon alapszik, hogy a A vizsgálathoz legalább 15 (CBR-edénynél 25) kp talaj szükséges, amelynek rögeit
tapasztalat szerint a talajok szervesanyag-tartalmának mintegy 58%-a szén. A mun úgy kell aprózni, hogy a szemcsés talaj elkülönült szemcsékből álljon, a kötött talaj
kahelyi laboratóriumokban az egyszerűbb, kolorimetrikus módszer javasolható. Az rögeinek nagysága pedig ne haladja meg a 8—10 mm-t. A talaj eredeti szemcse
ehhez szükséges vegyszerek: eloszlása azonban ezáltal ne változzon meg. Az elaprózott talajt kb. 2,5 (5,0) kp-os
kálium-bikromát-oldat, 5%-os, részekre kell szétosztani. Az egyes részek nedvességét víz hozzáadásával vagy leg
feljebb 50 °C hőmérsékleten való szárítással úgy szabályozzuk, hogy víztartalm uk
kénsavoldat, 96%-os, legalább két résznél a várható legkedvezőbb érték fölött, legalább két résznél pe
szén mérőoldat (2,5%-os glükózoldat, 1 ml mérőoldat = 0,01 p szén = 0,01724 p dig az alatt legyen. Az egyes részek nedvességtartalma közötti különbség 1,5—-
szerves anyag). 3,0% legyen. Egy részt hagyjunk a természetes nedvességnek megfelelő állapotban.
A nedvesítés, illetőleg a szárítás után a gyengén kötött talajokat legalább 4 óra
A vizsgálathoz a talajm intából kb. 100 p-nyi mennyiséget szárítószekrényben hosszat, a közepesen és erősen kötötteket legalább 16 óra hosszat kell légmentesen
103—105 °C hőmérsékleten súlyállandóságig szárítunk, m ajd exszikkátorban való lefedett edényekben tárolni, hogy víztartalm uk tovább m ár ne változzon, és csak
lehűlés után addig porítjuk, amíg a 0,25 mm lyukbőségű szitán m aradék nélkül á t ezután kerülhet sor a vizsgálat elvégzésére.
hullik. Az így előkészített talajból 1,0 p-ot 0,01 p pontossággal lemérünk és azt Az előkészített talajt öt, közel egyenlő rétegben kell az edénybe betömöríteni.
250—300 ml-es Erlenmeyer-lombikba tesszük. A talajhoz 10 ml, 5%-os kálium- Miután az edényt a talpra rögzítettük és a toldalékgyűrűt elhelyeztük, annyi ta-
bikromát oldatot öntünk, a lombik tartalm át köröző mozgással jól elkeverjük,
majd óvatosan 20 ml 96%-os kénsavat öntünk hozzá.
Vizes oldathoz tö m é n y k én sa v a t az erős felmelegedés m ia tt kisebb részletek b en keli
adagolni. K ülönösen fontos ez szikes ta la jo k esetén, a szén-dioxid-pezsgés m ia tt.
M unka közben védőszem üveget kell viselni.
A kénsav hatására erős hőfejlődés indul meg. A lombik tartalm ához ezután óvato
san 100 ml desztillált vizet adunk, m ajd az oldatot szobahőmérsékletre hűtjük és
szűrőpapíron átszűrjük. A szűrletből 10 ml-t 20 ml-es kémcsőbe töltünk. Ezzel pár
huzamosan a szén mérőoldatból szín-összehasonlító oldatokat készítünk, legalább
1,0%-os szerves anyag lépcsőkkel, és ezeket is kémcsövekbe töltjük. A barnászöld
színű m intát kolorimetrikusan mérjük össze a szín-összehasonlító oldatokkal.
A szervesanyag-tartalom ezzel a módszerrel 0,5%-os pontossággal meghatároz
ható.
1.26. T öm öríthetoség
18 2*
19
a jt töltünk bele, hogy a bedöngölés után térfogatának kb. y 5 részét töltse meg. A tömörség ellenőrzése a következő lépésekben történik:
A lazán betöltött talaj felületét nyomás nélkül elegyengetjük, m ajd Proctor-edény
meghatározzuk a földmű építéséhez használt talaj (talajok) legnagyobb száraz
alkalmazása esetén 25 ütést, CBR-edény esetében 55 ütést m érünk a talajra a dön térfogatsúlyát (ydmax);
gölővei, biztosítva, hogy az ütések az egész felületen egyenletesen oszoljanak el.
A következő 4 réteg betöltése és bedöngölése az első rétegével azonos módon vég a földműből kivett m inták alapján, vagy egyéb módon (pl. radioizotópos mé
zendő. Az utolsó bedöngölés után az edény legyen tele, de a talaj felszíne legfeljebb réssel) meghatározzuk a földmű több pontján a beépítés során elért térfogat-
súlyt (yd);
1,0 cm-rel lehet a henger felső éle fölött.
A tömörítés befejezése után vegyük le a toldalékgyűrűt, távolítsuk el a talajm intá kiszámítjuk a kivett m inták (vagy egyéb módszerrel m eghatározott száraz
nak az edény peremén túlnyúló részét, m ajd mérjük le a m inta nedves súlyát. Ve térfogatsúlyú talaj) tömörségi fokát
gyünk a talajm inta tetejéről, közepéről és aljáról egy-egy, legalább 100 p-os min
tá t, határozzuk meg azok víztartalm át és a három mérés eredményeinek számtani J- ry __
r r "’ Ú 0/ .
i
ydmax
átlaga (w) alapján számítsuk ki a bedöngölt talaj száraz térfogatsúlyát (yd). Mind értékeljük a mérési eredményeket.
ezeket a műveleteket ugyanúgy végezzük el a többi előkészített m intán is.
Az előbbiek szerint m eghatározott w és yd értékek összefüggését koordináta-rend A felsorolt lépések közül a ydmax meghatározása elsődlegesen a tervező feladata, a
szerben ábrázoljuk. A pontok közé rajzolható görbe csúcspontjánál leolvasható víz helyszínen teh á t m ár csak a tervben feltételezett anyag időszakos azonosítására
tartalm i érték a legkedvezőbb tömörítési víztartalom (wopt), az ehhez tartozó száraz van szükség. Ha azonban a tervben feltételezett talajminőségtől szemrevételezés
térfogatsúly a legnagyobb száraz térfogatsúly (ydmax) ( V I .1-4. ábra). alapján eltérést gyanítunk, haladéktalanul el kell végezni az osztályozó vizsgálato
k at és a Proctor-vizsgálatot is. Ezek alapján határozhatunk — a tervező, ill. a be
ruházó bevonásával —• az anyag további beépíthetőségéről, illetőleg a beépítési
módszerek módosításáról.
1.3. A TÖMÖRSÉG ELLENŐRZÉSE
1 .3 1 . A töm örségellenörzés alapelvei Í.32. M echanikus töm örségm érö eszközök és alkalm azásuk
A földműveket úgy kell megtervezni és kivitelezni, hogy azok kellő biztonsággal A földmunkába beépített talajok térfogatsúlya legegyszerűbben kiszúróhengerek
megfeleljenek rendeltetésüknek. Ennek érdekében a tervezés során figyelembe kell segítségével határozható meg. Ezek egyik végükön élezett, vékony falú, ism ert
venni az építéshez — a gazdaságosság szem előtt tartásával — tekintetbe jövő térfogatú csodarabok, amelyeket egy fogantyúval ellátott toldalék segítségével
talajok különböző fizikai tulajdonságait is. A földmű rendeltetésszerű működése nyomunk a talajba úgy, hogy a henger a vizsgált talajjal teljesen megteljen
szempontjából fontos fizikai tulajdonságok egy része (vízáteresztő képesség, nyíró ( V I .1-5. ábra). A talajba nyom ott kiszúróhengert ásóval kiemeljük, a henger vég
szilárdság, összenyomhatóság) azonban a talaj minőségén kívül függvénye a be lapjain túlnyúló tala jt óvatosan lefarag
építés módjának és az előállított tömörségnek is. Ennek megfelelően a tervező juk, majd a hengerben levő talajt a du
olyan tömörséget ír elő, amelynek elérése esetén a földműbe beépített talajok gattyúval kinyomjuk. Az így kapott
rendelkezni fognak a szükséges fizikai tulajdonságokkal. A kivitelező feladata vi talajm inta súlyából és a henger térfoga
szont, hogy a földműbe a tervező által előirányzott minőségű ta la jt építse be és a tából azonnal számítható a nedves tér
beépített talaj tömörsége is megfeleljen az előírt követelményeknek. fogatsúly, a m inta kiszárítása és újbóli
lemérése után pedig a száraz térfogat-
Az előírt tömörségi fok elérését helyszíni mérésekkel kell igazolni. Ezeket a méréseket súly és a víztartalom is.
már a földmunka megindulásakor el kell kezdeni, sőt, gyakorlati szempontból éppen
a földmunka kezdeti szakaszában célszerű részletes próbatömörítést és tömörség A kiszúróhenger méretei a következők
ellenőrzést végezni, m ert így alakítható ki m indjárt a munka elején a talaj beépíté legyenek:
sének és tömörítésének leggazdaságosabb módszere. Igen jelentős ebből a szem kötött talajhoz
pontból az anyagnyerőhelyen található talajok víztartalm a, m ert ez döntő m érték £>£40 mm, H/D = 1 -1 ,5
ben befolyásolja a beépítés technológiáját és az elérhető tömörséget. Ezért az
anyagnyerőhely rétegeinek víztartalm át kezdettől fogva, és az egész munka ta r finom és közepes homokhoz
tam a alatt kísérjük figyelemmel, és az időjárási tényezőket is figyelembe véve úgy -D s70 mm, II/D = 0 ,7 -1
irányítsuk a talaj kitermelését és szállítását, hogy lehetőség szerint mindig a tömö
rítés szempontjából kedvező víztartalm ú anyag legyen beépítve. Megjegyzendő, durva homokhoz
hogy a kivitelezés szempontjából az a legkedvezőbb tömörítési víztartalom, amelynél D S 1 0 0 mm, H /ű = 0 ,5 -0 ,8
a rendelkezésünkre álló tömörítőgépekkel a legkevesebb munkával tudjuk elérni az előírt
tömörséget. Ez rendszerint nem azonos a laboratóriumi vizsgálat által kim utatott ahol D a henger átmérője, H a magas
sága. V 1 .1 -5 . á b ra . M intavétel
K>0pt-tal, hanem annál általában néhány százalékkal magasabb. kiszúróhengerrel
20 21
meg. Homok használata esetén külön kalibrálással határozzuk meg a lazán betöl
tö tt homok térfogatsúlyát.
A közvetett módszerű térfogatméréshez különféle műszerek (homokszórós vagy
gumimembrános térfogatmérők) is készülnek, amelyekkel a mérések viszonylag
gyorsan, egyszerűen és kielégítő pontossággal elvégezhetők, a hozzájuk csatolt
használati utasítás szerint.
A leírt módszerek mindegyike elsősorban a terep, ill. a földmunka felszínének kö
zelében alkalmazható. Ha mélyebb részek térfogatsúlyának ismerete is szükséges,
akkor a m intavétel helyét — legfeljebb 1—2 m mélységig — aknával kell megkö
zelíteni. Bármilyen módszerrel végezzük is a térfogatsúly-mérést, mindig arra kell
törekednünk, hogy a kivett m inták jól jellemezzék a földmű, ill. az anyagnyerőhely
vizsgált részét.
22 23
1.34. A tömörség ellenőrzése 1.35. A tömörségellenorzés eredményeinek értékelése
A talajtömörséget a következő szempontok alapján kell ellenőrizni: A műszaki tervek a földművek tömörségi követelményeit a tömörségi fok, vagy a
száraz térfogatsúly legkisebb értékével írják elő.
Az ellenőrző mérések a megrendelő és a vállalkozó megállapodása szerint Pl. Trys 90% vagy yds 1,62 t/m 3.
elvégezhetők (ÉKSZ V. k. 1. mn.):
Egyéb előírás hiányában arra kell törekedni, hogy a tömörség a földmű minden
töm örített rétegenként külön-külön; pontján érje el az előírt legkisebb értéket, és ha egyes mérési helyeken ennél kisebb
több töm örített rétegből kialakított rétegcsoportonként; tömörséget észlelünk, akkor további tömörítést és újbóli ellenőrzést kell alkalmazni
mindaddig, amíg kellő tömörséget nem észlelünk. Ez esetben az értékelés csupán
a földmunka építésének befejezése után. annak megállapítására szorítkozik, megfelel-e a vizsgált szakasz vagy sem.
Száraz földmunka esetén — külön előírás hiányában — legalább 1500 tömörí Ez a módszer azonban gazdaságtalan. A földmunka különböző pontjain mérhető
te tt m senként kell ellenőrző mérést végezni. Ez az alsó határ, de m ár átlagos tömörség ugyanis minden esetben kisebb-nagyobb szórást m utat. A tapasztalat
jelentőségű földmunkánál is arra kell törekedni, hogy lehetőleg 500 m senként szerint a szórás többnyire az ún. normál eloszlással jellemezhető. Ebből következik,
legyen egy-egy mérési hely. Fontosabb helyeken (pl. vízzáró agyagmag, mű hogy az előbbi követelménynek még a megközelítése is csak igen nagy túltömörítés
tárgyak csatlakozószakaszai) 100—200 m3-enkénti tömörségellenőrzés ajánl árán lehetséges. Helyesebb módszer tehát, ha a tömörségi követelményeket úgy
ható. írják elő és úgy értelmezik, hogy az a földmunka átlagos tömörségére vonatkozzék.
Ez esetben a mérési eredmények átlagának kell elérnie az előírt tömörséget.
A földmunka egyenletes tömörsége érdekében az ellenőrzés lehetőleg minden
rétegre terjedjen ki. Elegendő lehet azonban minden második, esetleg harm a x\ földmunka minősége azonban nem csupán az átlagos tömörségtől, hanem a tö
dik réteg ellenőrzése is, ha a talaj minősége és víztartalm a egyenletes, és a be mörség egyenetlenségének mértékétől is függ. Különösen a vízépítési földművek
építést próbatömörítés alapján kidolgozott és folyamatosan ellenőrzött mód nél, amelyektől a legtöbb esetben vízzáróságot is várunk, nagyon fontos, hogy ne
szerrel végzik. legyenek bennük az áramlás irányában összefüggő, az átlagosnál lazább szakaszok,,
m ert ezek igen nagy mértékben ronthatják a földmű vízzáróságát és kedvezőtlen
Rétegenként (rétegcsoportonként) legalább 6 helyen célszerű mérni, még ak esetben annak tönkremenetelét is okozhatják.
kor is, ha a töm örített és vizsgált felület csak néhány száz m 2 kiterjedésű. Ez Mindebből következik, hogy nem elegendő az átlagos tömörség előírása és annak tel
utóbbi esetben elegendő három mérési hely is, ha azok mindegyikénél az előírt jesítése, hanem előre megszabott határok közé kell szorítani a földmű minősége szem
tömörséget meghaladó értéket mértünk. pontjából káros, de teljesen el nem kerülhető tömörítési egyenetlenségeket is. Ilyen elő
A mérési helyeket az éppen vizsgált szakasz teljes területén, közelítőleg írás például a következőképpen fogalmazható m eg:
egyenletesen osszuk el, de ezen belül azokat véletlenszerűen jelöljük ki. A mé „Szükséges tömörség Try& 85%, illetőleg yds 1,62 t/m 3. Az ellenőrző mérések
rési helyeknek mind vízszintes, mind magassági helyzetét határozzuk meg. nek legalább 50%-a érje el az előírt értéket, és legfeljebb V6-a lehet Try<80%-
Minden mérési helyen több meghatározást kell végezni úgy, hogy azok a vizs nál, illetőleg yd< 1,50 t/m 3-nél.”
gált réteget teljes vastagságban jellemezzék és átlagértékek szám ítását is le A tömörségi előírásoknak ilyen megfogalmazása és az ellenőrző méréseknek
hetővé tegyék. Ennek érdekében pl. 100 cm3-nél kisebb kiszúróhengerek hasz ennek megfelelő értékelése igen előnyös és gazdaságos kivitelezést tesz lehetővé.
nálata esetén 30 cm vastag töm örített rétegnek általában a felső, középső és Nem engedhető azonban meg, hogy a kedvezőtlenebb értékek a földmű egyes ré
alsó szintjéből kell legalább 2 —2 m intát kivenni. Nagyobb m inták kivétele szeiben sűrűsödjenek. Ezért a tömörségi követelményeknek az előírások szerinti
esetén a m intavételek száma csökkenthető. Ha pl. legalább 0,5 1 űrtartalm ú teljesítését a földmunka minden egyes rétegében, illetőleg rövidebb mérési szaka
kiszúróhengereket használunk, vagy a térfogatmérést helyettesítő anyaggal szokon belül is külön-külön meg kell követelni.
végezzük, egy-egy mérési helyen elegendő 2 —3 mérést végeznünk.
A radioizotópos módszer — felszínközeli szondák használata esetén — egyet
len mérése is átlagértéket ad, de a leolvasást legalább két — egymással ellen 2. T Ö L T É S E K É S FÖ L D G Á TA K É P ÍT É S E
tétes — irányban kell elvégezni. Ihrig Dénes
A mérések helyét és idejét a kivitelezés munkafolyamataival úgy kell össze
egyeztetni, hogy egymás m unkáját ne hátráltassák. 2.1. A V ÍZ É P ÍT É S I FÖLD GÁTAK
Minden mérésről és számításról jegyzőkönyvet kell vezetni. Ezeket a munka
befejeztével az építési iratokhoz kell csatolni. A mérési eredményekről készít A vízépítési földtöltések és földgátak építése — igénybevételük természete, stabilitá
sünk összesítő kim utatást (kelt, mérés helye, yn, w, yá, yry), amelyen a mű suk biztosítása és építőanyaguk tulajdonságai m iatt — az egyéb földművektől (pl.
vezetést végző személy záradékként rögzítse, hogy a mérési adatok alapján a úttöltésektől) eltérő, különleges építési módokat kíván meg. Ugyanis ezeknél a tér
vizsgált szakasz megfelelő-e vagy sem. színből kiemelt, vizet tartó földműveknél a víznyomás-különbség hatására a föld
töltés és a földtöltés alatti talajtöm b földanyagának hézagain keresztül a víz felőli
24 25
oldalról megindul a víz áramlása. Ekkor a föld felszíne fölé épített töltésnek és az A második eset pedig akkor következik be, amikor a gáton keresztüli vízáramlás
alatta levő talaftömbnek a víznyomás felvételében, valam int a rajta keresztülhaladó ban olyan helyek is vannak, ahol a vízáramlás csekélyebb ellenállásba ütközik, és
vízáramlás csökkentésében vagy megakadályozásában egy testként kell működni. itt helyi vízerek keletkezhetnek, amelyekben a sebesség sokkal nagyobb, m int a
Ezért a földgáton a térszínre helyezett és térszínből kiemelkedő töltés, valam int az szomszédos helyeken. A gátszakadásokat sokszor az ilyen vízerekből kifejlődött
alatta levő talajtömb együttesét értjük. koncentrált kimosás idézi elő. Ilyen szempontból — a mechanikai hatásokra kiala
kult járatokon kívül — gyenge helyeknek tartjuk a töltésben a gyengébben tömörí
A gát két része közül
tett vagy áteresztőbb átmenő rétegeket, a töltéstest és az alaptömb érintkezési felületét,
a földtöltés m eghatározott alakú, méretű és anyagú földépítmény, míg ha a töltés megfelelő alapozás nélkül épült, és a gát cdatti talaj olyan rétegeit, ame
a töltés alatti talajtömb határozatlan méretű gátrész, amelynek a földtöltéssel lyek a szivárgó vízmozgással szemben kisebb ellenállást fejtenek ki, m int más
együtt dolgozó szélességét és mélységét a töltés alatti talaj geológiai felépített- rétegek.
sége, rétegzettsége és szerkezeti állapota, m ajd ebből folyó talajmechanikai és Meg kell jegyeznünk, hogy míg a szivárgás elméleti vagy kísérleti technikai eszkö
hidrodinamikai adottságai szabják meg ( V 1.2-1. ábra). zökkel meghatározható, addig a koncentrált kimosás veszélyének becsléséhez nincs
A vízépítési földgátak töltésrésze egyszerű, vagy összetett trapézszelvény alakú számítási módszerünk, m ert ez a jelenség teljesen a keletkezési hely viszonyaitól
földmű, amelynek gazdaságos építését ma m ár nagyteljesítményű, korszerű föld- függ. A koncentrált kimosás veszélye legtöbbször „születési hiba”, ezt m ár építés
munkagépek, úszókotrók és kiegé közben lehet és meg is kell előzni, gondos alapozással és gondos tömörítéssel.
szítő gépek végzik. A munka
gazdaságos és célszerű végrehajtá 2.12. A vízépítési földgátakkal szem ben tám asztott m in őségi k övetelm ények
sának biztosítéka azonban nemcsak
a korszerű géppark, hanem az A vízépítési földgátak akkor lesznek jó minőségűek, ha mind a töltés alatti talaj,
olyan földmunka, amelynek minő mind pedig a töltés testébe épített földanyagok a rájuk háruló igénybevételeknek
sége a gazdaságosság mellett a hid hiány nélkül, egymással összhangban meg tudnak felelni. A földgátak minősége
raulikus terheléseknek alávetett föld teh á t a gát két részének földanyagszerkezetétől és minőségétől függ. Ezért ismerni
mű stabilitását a legnagyobb mér kell azokat a földanyagokat, amelyekből a gát összetevődik, vagyis a töltés alatti
tékben biztosítja. Ehhez pedig nem talajok anyagát és a töltés építőanyagául szolgáló földanyagokat, amelyeket hár
elég ismerni csupán az építés fo mas szempont szerint kell vizsgálni: természetes fekvésben, azután beépítési és
lyamán és a beépítés helyén a ter üzemi állapotban.
V I . 2 -1 . á b ra . A vízépítési földgát mészetes állapot talajviszonyait,
és m űködésének v á z la ta A kész földgát két része: az altalaj és a földtöltés — ha a tervezést és az építést
A k19 k 2 az a n y a g ra jellem ző különböző
valam int a beépítésre kerülő föld helyesen hajtották végre — szerves egészet alkot. Ezen az egységen belül a hid
sz iv árg ási tén y ező k anyagokat, hanem az anyagoknak raulikai teher viselésében szoros kölcsönhatásban állnak egymással. E zt m int irányadó
a víz és a különböző természeti té tervezési és építési szempontot különösen figyelembe kell venni.
nyezők hatására az igénybevétel alatt, illetőleg az idők folyamán bekövetkező válto
A vízépítési földgátak jó minőségének feltétele:
zásait is. Szükséges ez azért, hogy kedvezőtlen hatásukat már eleve a beépítés helyének
és az építési technológiának megválasztásával, valamint az építés végrehajtásával a leg a teljes és tökéletes stabilitás és
kisebbre szorítsuk. Vannak tehát olyan követelmények, amelyek az építmény külön a rendeltetés szerinti mértékű vízzáró képesség.
leges rendeltetéséből és az anyag természetéből adódóan lépnek fel az építési tech
nológiával szemben, és csak az építési technológia helyes megválasztásával, illető A stabilitási követelmény részben szilárdsági, részben hidraulikai. Az előbbi az elcsú
leg annak m aradéktalan végrehajtásával lehet a földmű teljesítőképességét a leg szás elleni biztonságot és a rézsű állékonyságát, utóbbi a hidraulikai talajtörés elleni
kedvezőbb irányban befolyásolni. Azért a következőkben elsősorban az építési biztonságot jelenti. Ezért a vízépítési földgátak szilárdsági stabilitásáról és hidrauli
technológia, valamint a földmű szerkezete és funkciója közötti kapcsolatra mutatunk rá. kai stabilitásáról beszélünk, amelyet — a helyes tervezés mellett — a gát építése
során is biztosítani kell. I tt azonban figyelembe kell venni azt is, hogy míg a szi
lárdsági stabilitás szempontjából — kivéve az egyedi értékkel számításba veendő
2.11. A vízépítési földgátak hidraulikai igénybevétele szikes-amorf anyagokat — a helyesen értelmezett átlagértékek, addig a hidraulikai
stabilitás szempontjából a legkedvezőtlenebb körülmények a mérvadók, még ha ezek
A töltéstestben és az áteresztő altalajban kialakuló vízmozgás kétféleképpen hat csak szingulárisán jelentkeznek is.
hat ki a földtöltés stabilitására:
A stabilitás mindkét fajtája a gát építése és üzeme alatt változásokat szenvedhet,
mint szivárgás, az áramlási erők útján, és m int vízerek, a koncentrált kimosás b változások előrejelzése, majd az előrejelzés alapján figyelembe v ett építési felté
révén (l. a V I.2-4. ábrát). telek kielégítése révén lehet a földművek jó minőségét biztosítani.
Az első esetben a talajszemcsék közötti áramláskor a talajszemcsékre a víz áram A vízzárósági követelményt a gátak rendeltetése szabja meg, vagyis az, hogy a gát a
lási erői hatnak, amelyek esetleg a földtöltés rézsűinek részleges vagy teljes lecsú Vlz elJeni védelmet vagy a víz tározását, ill. a víz elvezetését szolgálja-e, de meg
szását is okozhatják. szabják azt a gazdasági tényezők is.
26 27
Az em lített minőségi követelmények a legbiztosabban és a leggazdaságosabban
akkor elégíthetők ki, ha m ár a tervezés során ismerjük azokat a talaj-, ill. építési
ML
földanyag-jellemzőket, amelyek mind a földgátak alakját és szerkezetét, mind
pedig az építés m ódját befolyásolják (1. az 1. pontot).
28 29
2.2. ÁRV ÉD ELM I FÖ LDG ÁTA K a töltés alatti talaj rétegzettsége, a töltés építési módja, földanyaga és fenntartása,.
valamint
Magyarország elsőrendű árvédelmi vonalain kereken 3900 km — egyszerű, vagy ösz- az ismétlődő átnedvesedési és kiszáradási periódusok alatt a mechanikai, bio
szetett trapézszelvényű töltésekkel épített — árvédelmi gát van (VI.2-3. ábra). lógiai és kémiai hatásokra a gát földanyag-szerkezetének idők folyamán bekövet
Ezeknek a meglevő töltéseknek magassága, alakja, szivárgási ellenállása, stabilitása kezett megváltozása.
__ tehát védőképessége — nem teljes, sőt az ún. katasztrofális vízállások esetén
csak nagy tömegű munkaerő és anyag mozgatásával lehet védőképességüket fenn- E két körülmény figyelembevételével folyóink árvédelmi gátjait a következőkkel
jellemezhetjük:
A meglevő árvédelmi töltések különböző fizikai és kémiai tulajdonságú földrétegek
sorából állanak, amelyek hossz- és keresztirányban rendszertelenül váltogatják
egymást. A gátak anyaga megközelítőleg sem homogén és izotrop, és a gátakban
bekövetkező vízmozgás az ismert szivárgási elméleti módszerekkel nem írható le,
legfeljebb megközelíthető.
Az árvédelmi töltéseket legtöbbször változatos rétegzettségű, ismeretlen és rend-
szertelenül változó alapozási talajra építették. A töltés alatti talaj tömbökben az
árvíz szintjének megfelelően változó szivárgás alakul ki.
Az árvédelmi töltés testét egy-egy árhullám levonulása alatt a növekvő víznyomás
hatására a talajban megemelkedő talajvíz alulról is átáztatja. így a töltésen keresztüli
átnedvesedéstől függetlenül az emelkedő talajvíz a gát testét és így a m entett oldali
rézsűt is idő előtt átáztatja (V 1.2-2. b) ábra).
A védekezési tapasztalatok és az árvizek alatti, valam int az árvizek levonulása
után végzett vizsgálatok azt m utatták, hogy a töltések nagy részének áteresztő-
képessége lényegesen nagyobb annál, m int ami a töltésanyag talajmechanikai jel
lemzői alapján várható lenne, és a töltések tömörsége lényegesen kisebb annál, m int
amit a töltés még a leglazább építési mód mellett elérhetett volna. E zt az állapot-
változást a gátakra ható mechanikai, hidraulikai és biológiai, valam int kémiai ha
tások következtében a gátak szerkezetében végbemenő változások idézik elő.
A mechanikai igénybevételek következményei, részben a növények gyökerei által
okozott kisebb-nagyobb földcsatornák szövevénye, az állati kártevők járatai, rész
ben pedig a töltés testének repedései, vízjáratok, amelyek a gát testében idővel
fokozatosan kialakulnak, és a gát testét változó módon és mélységben járatossá,
szivacsossá alakítják át.
A fizikai változásokat az ismétlődő és változó irányú szivárgási igénybevételek, a
V I . 2 -3 . á b r a . A m agyarországi árvédelm i g á tak szelvényei kisebb ellenállású helyeken összesűrűsödő áramvonalak, a gáttestben beálló tö
a) a d u n a i s z a b v á n y s z e lv é n y és fe jlő d é s e ; b) a tis z a i sza b v á n y s ze lv é n y
mörség- és szerkezetváltozások okozzák.
tartani. Az árvédelem fejlesztése — m iután a védelmi vonalak kis kivételtől elte Még fokozódik ez a szerkezetváltozás azokra a kémiai hatásokra, amelyek ugyan
kintve kiépültek — csak kismértékben kívánja meg új árvédelmi gátak építését csak az ismételt átnedvesedéssel és kiszáradással függnek össze. A talajok kötött
(mint pl. kisebb, még védetlen árterek ármentesítése, vagy meglevő töltések biz alkotórészei morzsás szerkezeti állapotba mennek át, aminek következtében a föld
tonsági okokból való áthelyezése), hanem igen nagy mértékben a meglevő gátak anyag vízáteresztő képessége nő.
megerősítését. Az árvizek alatti vizsgálatok azt m utatták, hogy a töltések az árvíz a latt és közvet
lenül utána igen laza állapotúak, ami az átnedvesedés hatására bekövetkező fel
2 .2 i . A z árvédelm i földgátak jellem zői lazulás eredménye. A beépítési tömörség az idők folyamán változik, átázáskor a
duzzadás folytán csökken, száradáskor zsugorodás folytán növekszik. Ezek nem
A magyarországi folyók mentén az árvédelmi gátak — az árvízszintek emelkedésé egyforma módon, mértékben és időben következnek be. Már az első átnedvesedés
nek megfelelően — az utolsó másfélszáz év ala tt kézi és fogatos m unkával fokozato és kiszáradás hatására is — bármii yen homogén volt a töltés tömörség szempontjá
san épültek és azokat több ízben erősítették. A védőképességükre vonatkozó jel ból — sűrűsödések és lazulások, esetleg repedések hálózata keletkezik. A követ
lemzőket, egy adott időpontban, két körülmény szabja meg: kező átnedvesedéskor ez tovább folytatódik és a töltés :niyagszerkezete fokozatosan
30 31
2.221. A töltéseken keresztüli
szivárgás káros hatásainak
csökkentése
3
V íz é p íté s I I . k ö t e t
32 33
biztosítása mellett, az átázásra és tö Természetesen az építés így össze
Durva kavics Durva kavics résre hajlamos altalajok esetén a töl tettebbé válik, a beépítést csak kor
kő Átne/n^ agykő szerű gépekkel és felszereléssel lehet
Áteresztő gáltes, tésalap nagyobb szélességét, tehát a
eresztő
szűrő
yáttest töltés alatti nagyobb szivárgási hosszat gazdaságosan végrehajtani. Ekkor
is biztosítja ( V I .2-8. ábra). Ugyanis a munkamódszerek, a munkahely
Szúró
Áteresztő talaj az egész gát stabilitása csak akkor szervezése, alkalmasabb géptípusok
biztosított, ha a töltés alatti talaj kiválasztása a gátak építésének jó
tömb stabilitása is biztosított, amit minőségét és gazdaságosságát nagy
a szivárgási hossz növekedésével le mértékben fokozza. A hidromecha
Kavics vagy kő
Áteresztő het segíteni. nizációs módszerrel való építést,
gáttest illetőleg erősítést igen szemlélete
Meg kell azonban jegyezni, hogy a
rézsű ellaposítására a mentett oldalra sen m utatjuk be a V 1.2-10. ábrán.
Áteresztő alapozási Többrétegű beépítendő töltésanyag mindenkor az
talaj szúró előtte levő, természetes állapotában levő
töltésanyagnál áteresztöbb, vagy leg 2.222. A töltés alatti szivárgások
V l . 2 - 7 . á b ra . G átszivárgó a töltés
m e n te tt oldali láb áb an alábbis vele egyenlő áteresztő képességű káros hatásának elhárítása
lehet. A gátak megerősítésének eme
különleges követelménye különleges anyagkitermelési és anyagbeépítési követel A töltés alatti káros szivárgások V 1 .2 -9 . á b ra . A vegyes anyagú g átak
hatásának elhárítására a gát meg szerkezetének v ázlata
ményeket állít fel, ami igen célszerűen hidromechanizációs anyagtermelési és be 1 v ízzáró ; 2 áteresz tő h o m o k ; 3 hom okos k av ics,
erősítését kétféleképpen hajtjuk m u rv a
építési technológiával oldható meg jól és gazdaságosan. E zért a munkák végre
hajtása során — ahol megfelelő anyagbeszerzési lehetőség van rá —- előnyben ré végre:
szesítjük a hidromechanizációs beépítési módokat. De ennek még további okai is a fedőréteg alsó síkjára ható áramlási nyomásokat ellensúlyozzuk vagy
vannak. az áramlási nyomásokat csökkentjük ( V I .2-11. ábra).
A hidromechanizációs úton homokkal megerősített töltéseknél a meglevő vagy ko
rábban beépített kötött talajok duzzadnak, m ajd a rájuk került homok súlya alatt Az áramlási nyomások ellensúlyozását célzó gátmegerősítések, a mentett oldali pad
némileg tömörödnek. A homokréteg megakadályozza a kötöttebb talajok túlzott kák és szorítógátak. A m entett oldali padkák fokozzák a gát alapszélességét, és meg
kiszáradását és így a kötött talaj árvíz alkalmával kevesebb vizet vesz fel, kisebb erősítik a gát m entett oldali rézsűjét is. Padka készítésére csak jó vízáteresztő anyag
mértékben duzzad, vízzárósága megmarad. Ezzel magyarázható a hidromecha alkalmas. Ezek a gát hidraulikai viszonyait nem rontják, és a feltörő víz a padkán
nizációs úton beépített töltésrészek árvizek alkalmával tapasztalt jó állapota, keresztül csökkent sebességgel homokkimosás nélkül lép a felszínre. A szorító gátak
így az árvédelmi gátak esetében is — hasonlóan a völgyzáró gátakhoz — a vegyes nak pedig az a célja, hogy magas vízállások esetén a gát mögött vizet tároljanak és
anyagú építés adhatja meg leginkább a szükséges stabilitást, amikor azonban az a víz ellennyomásával a fedőrétegen előálló hidraulikus nyomásokat csökkentsék
(V 1.2-12. ábra).
építmény nagy kiterjedésű vonalas természete m iatt a különböző áteresztő képes
ségű anyagokból álló részek számát általában kettőre csökkentjük ( V I .2-9. ábra). Amikor az áramlási nyomások csökkentése a cél, a gátmegerősítések lehetnek
vízfelőli vízzáró szőnyegek, agyagékek és szádfalak, valamint a mentett oldali szivárgók,
szivárgó árkok, esetleg szivárgó kútsorok. Ezek közül a víz felőli vízzáró szőnyeg a
víz beszivárgási és kilépési helyének egymástól való távolságát, vagyis a szivárgási
hosszat növeli. Az agyagékek és szádfalak a víz útjának elzárására ott használha
tók, ahol a töltés alatti vékony áteresztőrétegek alatt vízzáró fekü található,
amelybe a vízzáró fal beköt; szivárgókat pedig o tt használunk, ahol a korlátolt
vastagságú vízvezető alapréteg a felszínhez közel van.
C)
2.231. Az árvédelmi gátak anyaga
37
2.24. Új gátak építése
tulajdonságai. Ez alapján Galli, L. a kötött talajokat — az eM mértékadó hézag
tényező szerint — négy csoportba sorolta: Az árvédelmi gátak gépesített építése során a következő munkafázisokat különböz
A vízálló talajok (eM= 2—3,5) eredeti tulajdonságaikat nem változtatják, töl tetjük meg:
tések építésére alkalmasak. előkészítés és alapozás,
A duzzadó talajok (eM= 3,5—5) duzzadó- és zsugorodóképessége agyagásvá anyagfejtés és rakodás,
nyaik báziscseréjének hatására növekszik, tömörségük és áteresztő képességük
csökken, csúszásra veszélyesekké válnak, töltések építésére csak vizsgálatok alap anyagszállítás,
ján és csak óvatosan használhatók. beépítés,
A szétfolyó talajok (eM= 5) agyagásványának átalakulása vagy szétesése m iatt tömörítés,
szilárdságukat teljesen elvesztik, szétfolynak (ide tartoznak a szikes és sós befejező munkák.
talajok).
A zsugorodó talajok (eM= 2) duzzadó- és zsugorodóképessége báziscsere és A hat munkafázis közül a földgátak építésénél a földmunka minőségének, és ezzel
oxidációs folyamatok hatására csökken, stabil tömörségük és áteresztő együtt a gát védő- vagy üzemképességének alapfeltételét főképpen k e ttő : az ala
képességük, súrlódási szögük nő, kohéziójuk csökken, morzsalékossá, homokos pozás és a tömörítés határozza meg.
talajokhoz hasonlóvá válnak, szerkezetessé alakulnak át.
2.241. Alapozás
2.232. A gátak tervezését és építését előkészítő vizsgálatok
A gátak tervezését és építését előkészítő vizsgálatok célja az építési hely és az épí Az alapozás lényege és feladata a töltés alapszélességében a teherbírás — tehát a
tési anyag jellemzőinek minél tökéletesebb megismerése. szilárdsági és főképpen a hidraulikai teherbírás — szempontjából alkalmatlan föld
anyag eltávolítása, és az alaptömb, valam int a földtöltés közötti kapcsolat minél
Legfontosabb teendő az altalaj szivárgási viszonyait tisztázni. I t t különös figyelem tökéletesebbé tétele.
mel kell lenni olyan vastagabb, durva szemcséjű vízvezető rétegekre, amelyekbe a
víz a mederből közvetlenül beléphet. Ilyen rétegződés esetén a hidraulikus talaj Az árvédelmi gát építésének az alapozás egyik legfontosabb és a hidraulikai stabi
törés és következményeinek (homokforrás vagy buzgár, a vízvezető réteget lefedő litást döntően befolyásoló része. Régen, vagy kezdetleges módon épített töltések
réteg felszakadása, sőt szikes talajoknál a fedőréteg folyóssá válása és szétfolyása) nincsenek alapozva, vagy az alapozásuk a rendeltetetésének nem felel meg. Ezért
elhárítása a legjelentősebb megoldandó feladat. Ezért az előmunkálatok során fel különösen a Duna melletti töltéseknél a nagy árvizek alkalmával talpszivárgások
egész sora alakult ki.
kell tárni a vízvezető réteg vastagságát, változékonyságát, szivárgási tényezői
szélső értékeit. Vizsgálni kell a fedőrétegek szilárdsági tulajdonságait és az építésre Az építendő töltés vagy a töltéserősítés helyéről a humuszt és a régi — szerkezeté
felhasználandó talajok minőségét is. ben m ár tönkrem ent — gyökérzónát, valam int földmunkamaradványokat tológép
Árvédelmi gátak esetén a statikai és a hidraulikai stabilitás fontosabb, mint a víz- pel el kell távolítani. Ezután a töltés alá talajszaggató ekével a töltés tengelyével
záróság, ezért előnyös a gátakat olyan szemcsés anyagból építeni, amelynek állé párhuzamos barázdákat kell húzni. Erre kell hordani az első, vékony — max.
konyságát az átázás minél kisebb mértékben befolyásolja. Ilyen anyag a kavicsos 15 cm vastag — töltésréteget, és azt előírt tömörségre úgy tömöríteni, hogy vele
homok vagy durva homok. A belőlük épített gátak viszonylag nagyobb vízmennyi együtt a közvetlen altalaj is tömörödjék. Amennyiben a talajtöm örítést rezgő
séget fognak átbocsátani. A vízáteresztés csökkentésére vagy meggátlására víz bütykös henger végzi, a barázdázás elmaradhat.
záró töltésrészről is gondoskodni kell. Ebben az esetben két anyagú gátról van szó, Az alapozáshoz szükséges gépek: tológép (talajszaggatóval), rezgőbütykös henger
amelynek egyik része a stabilitást biztosító durvaszemcsés, a másik része a vízzárást vagy önjáró, illetőleg vontatott gumiabroncsos tömörítőhenger.
biztosító finomszemcsés anyag.
Erősen kötött, zsugorodásra hajlamos talajokból épített gátak az elárasztás időszakos 2.242. Tömörítés
sága m iatt nagy mélységig kiszáradnak, ami zsugorodási repedések keletkezésével
jár, és hirtelen árhullám esetén a gátak stabilitását veszélyezteti. A tömörítés célja megkívánt vízzáróságú, szilárdságú, térfogatállandóságú földmű
A szikes anyagok akár az altalajban, akár a töltésbe építve nagy stabilitási veszélye kialakítása. Az előírt tömörség eléréséhez ma m ár korszerű tömörítőeszközök
ket rejtenek magukban, m ert átázva folyóssá válnak és ennek hirtelen teljes rézsű- vannak. A tológéppel elterített föld tömörítésére a rezgőbütykös henger és a gumi
csúszások és elfolyások lehetnek a következményei. Ezért a tervben abroncsos tömörítőhenger a legalkalmasabb.
meg kell állapítani a töltésbe építendő talajok megengedhető maximális zsu A rezgőbütykös hengerek hatása 120 cm mélységben is észlelhető, ezért alkalmas le
gorodásának m értékét; h et a régi gáttestekben húzódó csurgási vagy állati járatok és üregek rombolására
ismerni kell a vízzáró fedőréteggel borított vízvezető rétegekben az árvíz ha is. A gátak vízzáróságát a tömörítés nagymértékben fokozza. Kétségtelen előnye az
is, hogy keverő, gyúró, tömörítő hatásával a ta la jt bizonyos mértékben homoge
tására keletkező nyomásviszonyok alakulását; nizálja.
meg kell adni a gátépítés során elérendő optimális tömörség mértékét.
39
38
A gumiabroncsos henger vontatott vagy önjáró kivitelben készül, és a gumiabron járó 10 m3-es és azon felülieknél 600—1000 m. A gépeket a nyerő- és ürítőhely kö
csok légnyomásának változtatásával igen jól alkalmazható a tömörítés egyes fá zött kör járatban kell üzemben tartani.
zisaihoz, vagy az anyag nedvesebb, illetőleg szárazabb voltához. Az első járatok A kotró vezérgépű gépláncot 500 m-en felüli szállítási távolság esetén célszerű alkal
alatt a puhább, jobban szétterülő abroncsfelület tömörít. Hasonló puha abroncs mazni. A hegybontó vagy vonóvedres kotró alkalmazása az anyaggödör helyzeté
csal tömörítik a kelleténél nedvesebb talajt is. Ha a talaj m ár jól tömörödött vagy től függ, attól, hogy a talaj a gépjármű forgalmát elbírja-e, és a fejtendő réteg vas
szárazabb, akkor az abroncsokban a légnyomást a maximálisan megengedettig tagsága a 2 m -t meghaladja-e vagy sem. A munka megszervezésekor a hegybontó
fokozzák. fejtésre kell törekedni, m ert azzal 20—25%-kal nagyobb teljesítmény érhető el,
Vegyes anyagú gátak építésekor a kétféle anyagot lehetőleg egyszerre kell tömörí m int vonóvedres szerelékkel.
teni. Ha a vízzáró réteg keskenyebb, m int a tömörítőgép szerszáma, akkor keskeny A hidromechanizációs építésnek különösen a gátak megerősítésénél nagy a szerepe,
rezgőhengerek vagy rezgő tömörítőlapok alkalmazhatók a tömörítésre. ezért ezt a m unkát a 2.252. fejezetben tárgyaljuk.
Az új árvédelmi gátak építésének módszereit a V 1.2-1. táblázatban foglaljuk össze, A régi töltések megerősítése céljából átépítéskor, amikor a régi töltéstest meghagyá
amely táblázat a földnyeső vezérgépű, a kotró vezérgépű és a hidromechanizációs sával nagyobb földmunka-kiegészítéseket végzünk, ugyanolyan gondosan kell el
munka egyes fázisaihoz a gépek összeállítását tartalmazza a szállítási távolságok végezni az alapozást, m int új töltés építésekor. Az erősítendő gátfelületről, valam int
tól függően. az altalajról a humuszt a leggondosabban el kell távolítani, m ajd a csatlakozó töl
A földnyeső vezérgépű gépláncot akkor alkalmazzuk, ha az anyaggödrök az épí tés alatti terület hengerlését kell elvégezni a gumiabroncsos vagy rezgőbütykös
tendő gáttal párhuzamosak és a szállítási táv nem nagy. Ez a távolság lánctalpas, hengerrel. A régi töltésoldalba 40—50 cm-enként lépcsőt kell vágni, amelynek
traktorvontatású, 2,75 —6 m3 ládaűrtartalm ú földnyesőknél 200—300 m, az ön- anyagát vékony rétegben az új töltésbe kell bedolgozni. A jó és tömör csatlakozás
érdekében tömörítés közben a hengernek teljesen a földlépcső faláig kell menni.
A megerősítések földmunkáját — a gépi építés gazdaságos alkalmazására tekintet
V l . 2 - 1 . tá b lá z a t
tel — három részre, három különböző típusú munkára bonthatjuk:
Árvédelmi gát építésének gépláncai
a régi gáttest víz felőli oldalának megerősítése és a töltés magasítása;
S o r V ezérg ép a régi gáttest mentett oldalának megerősítése és a töltés magasítása;
szám G é p lá n c
f ö ld n y e s ő fö ld k o tró h id r o m e c h a n i z á c i ó s a régi gát előtti vagy a gát mögötti talaf feltöltése ( V I .2-13. ábra).
tológép + tológép + tológép +
i. Előkészítés, alapozás
talajszaggató talajszaggató talajszaggató
40 41
I 2.252. Hidromechanizációs földmunka
A mentett oldali talajfeltöltésre, valamint a gát mentett oldali megerősítésére a durva-
szemcsés hidromechanizációs beépítési módszert (1. a VI. fejezet 4. pontját) lehet és
célszerű alkalmazni. Amennyiben alkalmas anyag az építési hely közelében és a
szívó-nyomó kotró hatókörzetében termelhető, hidromechanizációval végezhető a
szilárdsági és hidraulikai feltételeket legjobban kielégítő módon az anyag beépítése.
Az alapozás előkészítését, a hum usztalanítást és a laza szerkezetűvé vált anyag
eltávolítását az új gátak építésével kapcsolatban elmondottak szerint kell elvé
gezni. Majd a tológép a meglevő gáttal párhuzamosan a m entett oldalon a feltöltés
külső szélénél szorítógátat tol össze. Ezután gondoskodni kell a zagyvíz elvezetésé
ről, az anyag elhelyezésére pedig egyszerre két ürítőhelyet kell elkészíténi úgy, hogy
míg az egyik szikkad, a m ásikat tölteni lehessen.
Ha új gátat építünk, a hidromechanizációs építést ugyanúgy kell végezni, m int a
meglevő gát megerősítését. Ebben az esetben azonban az építés összetetté válik,
m ert előbb vízzáró testet kell a vízzáró oldalon építeni, majd e mögé hidromechani
zációval az állékonyságot biztosító testet (l.a V 1.2-10. ábrát). A szívó-nyomó kotró
V I . 2 -1 4 . á b ra . R égi g á t m egerősítése árvédelmi gátak megerősítésére és új gátak építésére nagy földmunakamennyiségek
f e lü l: száraz gép i fö ld m u n k á v a l; a l u l : hidrom echanizációval k o m b in á lt fö ld m u n k á v al esetén igen gazdaságos.
Egy régi gát megerősítésének végrehajtását a V I.2-14. a) és b) ábra kapcsán 2.26. Az árvédelm i földgátak építésének ellenőrzése
m int száraz gépi és m int hidromechanizációval kombinált száraz gépi földmunkát
m utatjuk be azzal a feltételezéssel, hogy a rendelkezésre álló anyagokkal mind a Miután az árvédelmi földgátak építéséhez nagy tömegű földmunkát kell végezni, az
víz felőli, mind a m entett oldalon feltöltést terveztek. építmény rendeltetésszerű minőségének biztosítása hathatós ellenőrzést, és ehhez
helyszíni laboratórium létesítését kívánja meg, amelyet legcélszerűbb kocsiba tele
píteni. A tervezett földmunka szakszerű kivitele érdekében ebben a laboratórium
2.251. Száraz földmunka ban a következő vizsgálatokat kell elvégezni: víztartalom mérése, konzisztencia
határok megállapítása, tömörségi vizsgálatok, szervesanyag-tartalom megállapítása,
A régi gáttest víz felőli oldalának megerősítésére és a töltés magasítására egynemű szemcseeloszlási vizsgálat.
anyagot használnak. Leggyakrabban kotró vezérgépű vagy földnyeső vezérgépü gép Az építés megindításakor az első feladat annak megállapítása, helyes-e a humusz
láncot alkalmazunk, m iután az anyaggödrök és a beépítési hely a gát egyazon olda eltávolításának vastagsága. A következő lépésben minden anyaggödörnél a munka
lán van. Földnyeső alkalmazásának az a feltétele, hogy a töltéserősítés legalább megkezdése előtt meg kell állapítani a talaj optimális víztartalmát, ill. a beépítési
olyan széles legyen, hogy azon a kis földnyesők közlekedni tudjanak. Ha keske víztartalom alsó-felső határát és az azzal elérendő tömörséget, ennek ismeretében
nyebb, a terítést a tológép csak úgy tudja elvégezni, ha a töltés oldalából mindig pedig, az alkalmazandó tömörítőeszközzel próbatömörítést végezve, meg kell ha
annyit lenyes, hogy elférjen. A kotró vezérgépű gépláncot pedig akkor kell alkal tározni a megbízhatóan tömöríthető legnagyobb rétegvastagságot. A vizsgálat ered
mazni, ha az anyaggödör a földnyeső gazdaságos szállítási távolságán túl van, ménye szabja meg a szükséges tömörítő-, illetőleg terítőgépek számát. Ezeket a
vagy az anyaggödör adottságai m iatt földnyesőt nem gazdaságos alkalmazni. vizsgálatokat a földanyag minden változásánál el kell végezni.
A régi gáttest mentett oldalának megerősítése és a töltés magasítása készülhet egynemű A munka során állandóan mérni kell a tömörséget, amire az izotópos tömörség-
anyagból, de készülhet a rézsű megerősítése vízáteresztő anyagból is, a töltés- vizsgálatok a legalkalmasabbak, és naponta ellenőrizni kell a kiemelt föld víztartal
magasításhoz azonban feltétlenül vízzáró anyag szükséges. M entett oldalon víz mát, hogy ez a beépítésre megengedett határok között mozog-e. Amennyiben keve
záró anyag nem építhető be, legfeljebb szivárgóval. Miután az anyaggödrök leg sebb, akkor tömörítés előtt az anyagot nedvesíteni kell, ha több, akkor az elterített
többször hullámtéren vannak, a beépítési hely pedig a m entett oldalon, ezért a réteget addig nem szabad tömöríteni, amíg az kellően nem szikkadt.
földszállító eszközöknek a töltésen á t kell járni. Ennél a munkánál gazdaságos gép
lánc a kotró vezérgépű. szállító járműves géplánc.
A gát előtti talajfeltöltés leggazdaságosabb géplánca a földnyeső vezérgépű géplánc a 2.3. VÖLGYZÁRÓ FÖLDGÁTAK
megfelelő segédgépekkel (tológéppel, tömörítőgéppel, földgyaluval), ha azonban
az anyaggödör a gazdaságos szállítási távolságon túl van, akkor kotró vezérgépű A földből készült duzzasztógátak legtöbbször völgyeket áttöltő, víztározás céljából
szállító]'árműves gépláncot alkalmazunk. készült egynemű vagy legtöbbször vegyes anyagú keresztgátak. Alakjuk egyszerű
vagy összetett trapézszelvény, amelynek m éreteit és szerkezetét (pl. szűrők és szi
várgók, vízzáró magok, szádfalak beépítését) a helyi adottságok és a rendelkezésre
42 43
A hazai topográfiai és geológiai adottságok mellett a völgyzáró gátakat három cso
V isz o n y la g , . ,, S zű rő , ,
Vízzáró
á te r e s z tő tö m b V e d o r e te g /[ V jzz a r o m a g
portba osztjuk. Megkülönböztetünk alacsony gátakat 5 m alatti, középmagas gáta
Á te r e s ztő -
kat 5—10 m közötti és magas gátakat 10 m feletti vízoszloppal; azonban általában
tö m b kis földtömegek (200 000 m3) beépítéséről van szó.
A gátak építésére szóba jövő dombvidéki tározóhelyeken igen változatos alapozási
és víztartó képességű adottságok lehetségesek. Ezért a tervezést és az építést megelőző
vizsgálatok során — tekintettel a nagyobb vízmagasságokra és így a veszélyekre —
a vízzáróságra és a statikai, valamint hidraulikai stabilitás biztosítására vonatkozó
adatokat részletesen kell feltárni. Az állandóan ható víznyomással szemben a sta
tikai és hidraulikai stabilitás biztosítása, valam int a szivárgási veszteségek mini
mális szinten tartása elengedhetetlen követelmény.
A völgyzáró gátak igénybevétele egyszerű. Az állandó szivárgási igénybevétel a per
manens szivárgás számítási módszereivel jól nyomon követhető. A gát anyagának,
alakjának és méreteinek, illetőleg szerkezetének olyannak kell lenni, hogy a szi
várgási vonal a gát testében maradjon (VI.2-17. ábra). Ha ez nem így lenne, akkor
egynemű anyagú gát esetében a szivárgási vonalnak a gát testén belül tartására
szivárgópadkát vagy szivárgószőnyeget kell kialakítani.
Amennyiben megfelelő különnemű anyag rendelkezésünkre áll, különnemű anya
gokból kell építeni, amelyek közül az egyik a stabilitást, a másik a vízzárást bizto
sítja. A vízzáró rész lehet homlokszigetelés, héj alatti szigetelés és magszigetelés,
Áteresztő
amelyek közül a homlok és héj alatti szigetelés esetleg víz felőli szigetelőszőnyeggel,
7/57/ZW/. r\ Áteresztő o l ..' rétég > °
Vizzárö réteg O .0 ‘ - -O**. ©'pH »**>•O• ••o *.°*- O»*P•
d)
Vízzáró réteg
e)
V I.2-15. ábra. A völgyzáró földgátak szerkezetének vázlata
a ) és b) v ízzáró m ag g al; c,) szivárgószőnyeggel és sz ivárgóval vízzáró rétegen
d ) és e) sziv árg ó v al és vízzáró függönnyel v é k o n y ab b és v a sta g a b b áteresz tő réteg en
46 47
1
I
V I . 2 -2 . tá b lá z a t 2.322. Tömörítés
D u z z a s z tó f ö ld g á t a k é p ít é s é n e k g é p lá n c a i
A tömörítésnek völgyzáró földgátaknál még nagyobb a jelentősége, mint az árvédel
S o r-
V e z é rg ép mi gátaknál. A magas duzzasztógátaknál az építés folyamán minden felhordott
G é p lá n c
szám
f ö ld n y e s ő | k o tró f ö ld n y e s ő réteg tömörségét vizsgálni kell. E célra legalkalmasabbak az izotópos tömörség
mérők. Az építés megkezdésekor meg kell állapítani — adott tömörítőgép és víz
tológép + tológép + földnyeső + tartalom -határok mellett — a tömöríthető legnagyobb rétegvastagságot. A fejtett
Előkészítés, kotró +
i. tológép vagy
alapozás talajszaggató talajszaggató földnyeső
kotró tológép
föld víztartalm át folyamatosan kell vizsgálni, a nem megfelelő víztartalm ú anyag
beépítését tilalmazni, illetőleg annak javítását előírni kell.
Fejtés, 2,75— 10 m3-es 2,75— 10 m3-es
2. 0,5— 1,0 m3-es
rakodás földnyeső földnyeső
2.323. Az építés végrehajtása
Szállítás 2,75— 6 m3-es 2,25— 2,75 m3-es
200 m-ig földnyeső földnyeső
A gát építésére használható gépláncokat a VI.2-2. táblázatban foglaljuk össze.
A duzzasztó földgát építése azonban függ a völgy és a gát méretétől, a gát szerkezetétől,
6 m3-es a völgy alakjától és a szállítási távolságtól.
400 m-ig dömper 6 m3-es földnyeső
földnyeső A z alacsony vagy középmagas, egynemű anyagú, vagy csak felületi vízzáró réteggel
3. ellátott gát ( V 1.2-19. ábra) gazdaságosan földnyeső gépekkel építhető. A gépek
500-tól 10 m3-es nagyságának kiválasztásakor a gát m éretét kell tekintbe venni. A gépeket kör
1000 m-ig földnyeső forgalomban kell járatni. Maga a gépesített építés nemigen különbözik az árvédelmi
10 m3-es
földnyeső gátakétól, különbség csak a gátak hegyoldalba bekötésénél van, ahol a bekötéshez
1000 m felett — önürítős tehergépkocsi legalább 40—50 cm-es lépcsőzéseket kell kinyesni a tológéppel. A lépcső alsó szint
jét tömöríteni kell.
földnyeső
A vegyes szerkezetű völgyzáró gátakba rendszerint három részt építenek: a támasztó
4. Beépítés tológép tológép és védő földgátat, vízzáró anyagot és a kettő közé szivárgót.
tológép
Egyszerűbb esetekben csak a támasztógátat és a felvízi rézsűre a vízzáró agyagréteget
gumihenger rezgőbütykös rezgőbütykös építik meg. Az építéshez földnyeső gépet, terítő tológépet, tömörítőgépet és egyengető
vagy döngölő henger + henger vagy gumihenger + földgyalut használnak. Külön tömörítőgépre azért van szükség, m ert a földnyeső gép
5. Tömörítés tömörítő ütve tömörítő gumihenger + ütve tömörítő
ütve tömörítő
2.321. Alapozás
4 V íz é p íté s I I . k ö t e t
48 49
rétegvastagságot (l. a V I. fejezet 1. pontját). A fejtett föld víztartalm át az építés
során folyamatosan vizsgálni és a megfelelő víztartalm ú anyag beépítését szigorú
ellenőrzéssel biztosítani kell.
A vízzáró agyagmag készítéséhez szolgáló anyaggödörből kitermelt föld vízáteresztő
képességét ugyancsak vizsgálni kell. Beépíteni csak a tervben előírtaknak megfelelő
anyagot szabad!
2A . H A L A ST A V A K É S S ÍK V ID É K I TÁROZÓK GÁTJAI
50
4*
51
2.412. Az építés előmunkálatai
2.422. Az építés ellenőrzése
A dombvidéki halastógátak talajvizsgálata a völgyzáró gátakétól csupán a vizsgá A dombvidéki halastógátak építésének ellenőrzése megegyezik a völgyzáró gátak
latok mélységében, részletességében és végrehajtási módjában különbözik. Meg építéséhez szükséges ellenőrzéssel. K ét fontos szempont: a humuszos, növényzettel
kell vizsgálni a vízvezető rétegek szerepét és a hidraulikai stabilitás problémáját. átszőtt réteg kellő vastagságú eltávolítása, és a tömörség állandó ellenőrzése.
A kis tározók építésének igénye előreláthatólag a jövőben mind gyakoribb lesz az
öntözéses gazdálkodás m iatt. E zért olyan irányelvek és segédletek szükségesek, A síkvidéki halastó- és tározógátak építésének ellenőrzését az árvédelmi gátakhoz
amelyek lehetővé teszik a talajvizsgálatok minimális szinten való elvégzését. hasonlóan kell végrehajtani. A humusz eltávolítása és a tömörség ellenőrzése mellett
itt is különös gondot kell fordítani a szakszerű töltésalapozás ellenőrzésére.
A síkvidéki halastó- és tározógátak építése — a gát vonalas jellegéből folyólag —
gazdaságosan csak keresztszállítással, vagy minimális hossz-szállítással oldható meg.
így a nyomvonal mentén a talajrétegeket nemcsak m int gátat viselő altalajt,
hanem mint gátépítő anyagot is meg kell vizsgálni. A szivárgás csökkentése ezeknél 2.5. M AGAS VEZETÉSŰ ÖNTÖZŐCSATORNÁK TÖLTÉSEI
a gátaknál különösen jelentős, m ert a halastavak vizét rendszerint átemeléssel
pótolják, és a környezet elvizenyősödése ellen is védekezni kell. A vízvezető képes A 2.2—2.4. pontokban tárgyalt gáttípusokon kívül külön kell tárgyalni a
séget helyszíni vizsgálatokkal kell meghatározni. magas vezetésű öntöző főcsatornák (l. 3. pontot is) töltéseinek, mint megszakításokkal
Szilárdsági szempontból a szervetlen és nem szikes talajok sem a teherviselő állandó szivárgási igénybevételnek kitett földgátaknak építését (l. I. fejezet 5. pontját
rétegekben, sem a gátanyagban nem okoznak különös nehézséget. Miután azonban is). Ezek a gátak méreteiket tekintve hasonlítanak a síkvidéki tározógátakhoz.
az ilyen földműveket gyakran kívánják vizenyős, lápos, tőzeges, esetleg szikes
területeken is elhelyezni, különös súllyal kerülnek előtérbe az építőanyag és •—
tőzeges területen —• az altalaj szilárdsági problémái. 2.51. A gátak jellem zői és építésük előm unkálatai
A dombvidéki halastavak gátjait általában az alacsony völgyzáró gátak egyszerűsí 2.511. A gátak jellemzői
te tt eseteire megállapítottak szerint lehet tervezni a bevezetett szabványalakok
szerint. A szelvényeknél 2:1 felvízi rézsű, az alvízi rézsű alján esetleg szűrőpadka A magas vezetésű csatornák gátjai hosszirányban nagy kiterjedésű vonalas, váltako
előírása gyakorlatilag minden követelményt kielégít. zó, de tartós, több hónapi időtartam ú víztartásra igénybe vett létesítmények.
A síkvidéki halastavak és tározók gátjai alacsony gátak, mégis vonalas kiterjedésük, A földanyag kiválasztásakor óvatosan kell eljárni az esetleg kiszáradásból szár
a tározott víz nagyobb tömege és a legtöbbször inhomogén geológiai felépítettség mazó szerkezetváltozások m iatt. Ebbe a csoportba főképpen azok az öntözőcsa
m iatt szabvány vagy típustervek nem javasolhatók, hanem egyedi megoldásokra torna-töltések tartoznak, amelyek nagyobb öntözőfürtöket látnak el vízzel. Épí
van szükség. Ilyen gátak tervezése során gondoskodni kell a hullámverés elleni tésük során komoly földmozgatással kell számolni és a keresztszállítás mellett
védelemről is. sokszor jelentős lehet a hossz-szállítással, bevágásokból biztosítandó földmennyiség.
2.421. Az építés végrehajtása Az öntöző főcsatornák töltéseinek építése folyamán a fejtendő és beépítendő föld
tömegek kiegyenlítésére törekednek. A víznyomás általában nem nagy, egy-két
A dombvidéki halastavak gátjainak építéséhez, azok kis mérete m iatt, a 2,75 m3 méter terepszint felett, ezért a statikai stabilitás rendszerint nem kritikus. Fonto
űrtartalm ú földnyeső' használata a célszerű, amely még keskenyebb gátszélességen sabbak a szivárgási kérdések, m ert a szivárgási veszteséget a legkisebbre kell
is tud járni. Különösen fontos a gondos tömörítés, mivel a töltés igen keskeny. csökkenteni. A feltárásokat elegendő az árvédelmi töltéseknél szükséges mértékig
Éppen ezért, csak a tüskés henger, a nehéz rezgőlap, vagy a könnyű (kézi) irányítású elvégezni, és elsősorban ott szükséges azokat sűríteni, ahol a vízvezető réteg
iker rezgőhengerek alkalmazása a célszerű. A szelvényt állítható késű földgyaluval vastagsága a talajban változó. A szivárgási kérdések legjobban helyszíni mérések
lehet kialakítani. kel oldhatók meg.
A síkvidéki halastó- és tározógátak földmennyisége jóval nagyobb, m int a dombvidé A főcsatornákat gyakran kell vízáteresztő talajú területen keresztülvezetni, ilyen
ki hasonló gátaké. A humuszréteget toló géppel kell eltolni, majd az altalajt tömörí szakaszokon a helyi anyagokat vízzáró burkolat nélkül nem lehet beépíteni. Ezért
teni. A gátak helyszíni anyagból, keresztszállítással készülnek, ezért a legjobb ezeknél a töltéseknél igen nagy gazdaságossági szerepet játszik a burkolat és a
szigetelés.
munkagép a földnyeső. Az építést egyébként az árvédelmi gátakhoz hasonlóan
kell elvégezni, és m iután tározók esetében a vízveszteség csökkentése elsőrendű
érdek, gondos tömörítés szükséges.
52
53
V 1.2-3. táblázat
2.52. A gátak építése és az építés ellenőrzése
Öntöző főcsatornák építésének gépláncai
2.521. Az építés végrehajtása
Sor- V e z é rg ép
G é p lá n c
A töltések földanyagát a kiemelendő mederből, esetleg anyagárkokból keresztszál f ö ld n y e s ő k o tró v e d e riá n c o s k o tró h i d r o m e c h a n i z á c i ós
lítással vagy hossz-szállítással viszik a beépítés helyére. Az építés menete általában
Előkészítés, tológép + tológép + tológép +
nagyon hasonlít az árvédelmi gátak építéséhez, csak i tt az egyes gépláncokat kom i.
alapozás talajszaggató
tológép +
talajszaggató talajszaggató talajszaggató
binálva is alkalmazzák, egy keresztszelvényen belül sokszor többfajta gépláncot is.
Az egyes m unkák végrehajtására a következő gépek használatosak: 2. Fejtés, rakodás földnyeső 0,5— 1,0 m3-es vederláncos úszó szívó-
kotró kotró nyomó kotró
az előkészítés és alapozás gépei: tológép, talajszaggató eke;
a fejtés és rakodás gépei: földnyeső, szárazkotró, vederláncos kotró, úszó-szívó Szállítás 2,75— 6 m3-es
nyomó kotró; 200 m-ig földnyeső
az anyagszállítás gépei: földnyeső, dömper, önürítős tehergépkocsi, csővezeték;
a beépítés gépei: földnyeső, csatornanyitó eke, tológép; 400 m-ig 6 m3-es dömper dömper
földnyeső
a tömörítés gépei: önjáró gumiabroncsos henger, döngölőlapok, rezgőbütykös 3. csővezetéken
henger; 500-tól 10 m3-es
a befejező munkák gépei: tológép és földgyalu. 1000 m-ig földnyeső
55
Kisebb szelvényű magas vezetésű öntözőcsatornák építéséhez csatornanyitó ekék is 2.6i 2. Völgyzáró földgátak, halastó- és tározógátak
használhatók. Ekkor előbb a csatornát tartalm azó teljes földtest épül meg
zárt szelvényben, tömörítve, földnyeső, vagy kotrás géplánc alkalmazásával, Az állandó szivárgási feltételeknek alávetett völgyzáró földgátaknál, dombvidék!
majd a megépült töltésben csatornanyitó ekével kinyitják a csatorna űrszel halastógátaknál és síkvidéki halastó-, valam int tározógátaknál azt kell vizsgálni,
vényét. Az ekék által kétoldalt deponált földet kis tológépekkel, földgyaluval hogy ha a gátban szivárgó van, az jól működik-e, tisztán tartják-e a kivezetéseit,
szelvénybe alakítják és tömörítik. és mi a szűrőn átju to tt víz mennyiségének és minőségének időbeli változása. Ellen
őrizni kell azt is, hogy a szivárgó víz nem keres-e magának a szivárgón kívül vagy
2.522. Az építés ellenőrzése a szivárgón kívüli gátban káros utat.
A magas vezetésű öntöző főcsatorna töltése hosszú vonalas jellege és nagy tömege
m iatt hasonló az árvédelmi gátak építésénél leírtakhoz. Ezért az építés-ellenőrzés 2.62. A földgátnk felületi sérüléseinek javítása
fő tennivalója — az ott em lítettek elvégzése mellett — az elérhető tömörség ellen
őrzése. A gátfelületek gondos megfigyelése és vizsgálata után a felületi sérülések kijavítása
a fenntartás folyamatos feladata.
A z időleges szivárgási feltételeknek alávetett árvédelmi gátak koronájának állandó
2.6. A V ÍZ É P ÍT É S I FÖ L D G Á T A K FE N N T A R T Á SA jó karban tartása az árvíz alatti gátvédelem egyik fontos előfeltétele még akkor is,
ha a gát m ellett vízi közlekedés van. A gátkoronán stabilizált földút vagy burkolt
A vízépítési földművek rendeltetésszerű működésének feltétele az, hogy mindenkor út a gát működőképességének, fenntartásának és védelmének fontos segítője.
olyan állapotban legyenek, amely megfelel a tervezéskor és építéskor biztosított
stabilitási és üzemi követelményeknek. Ezért különös jelentősége van a folyamatos A gátfenntartás további folyamatos feladata a gát rézsűburkolatának, és ha ilyen
és mindenre kiterjedő fenntartásnak (1. a X III. fejezetet is!). nincs, a gát rézsűfelületének gondozása. A gát felületén növő gyomnövények kor
hadó gyökerei egy-két méterre is lehatolnak, és elhalásuk után mély járatokat
A fenntartás célja az, hogy megakadályozza a földgát tervezése, valamint az építés során hagynak a töltésben. Az állati kártevők: a legkülönfélébb rovarok, giliszták a
biztosított stabilitásának csökkenését vagy megbomlását. Miután a stabilitás e csök gátfelületek alatt, a vakondok, egérfélék és pocokfélék járatai 30—60 em-től
kenése vagy megbomlása a fizikai és mechanikai igénybevételek, valam int kémiai 100—200 cm-ig is járatossá tehetik a töltést, az ürge és a hörcsög még ennél is
átalakulások hatására a szivárgási és száraz periódusok alatt az idők folyamán mélyebbre hatol a töltésbe. Ezért a gyomnövények irtása és az állati kártevők
alakul ki, a gátakat állandó felügyelet alatt kell tartani, m ert a viszonylag kis hi elleni védekezés a fenntartásnak elsőrendű feladata.
bák is rövid idő alatt katasztrofális méretűvé válhatnak. A fenntartási m unkáknak
három fázisát különböztetjük meg: A töltéskoronát megközelítő vízállások esetén a gátfelület szivacsossága m iatt a
a földmű működésének megfigyelése; felső 50—60 cm-es áteresztőrétegen keresztül a víz könnyen u ta t talál a gát m entett
oldalára. Ezért olyan töltésszakaszokon, ahol a vízszín a töltés koronáját 5—15
a földmű felületének gondozása és sérüléseinek kijavítása; éves időszakonként megközelíti, ugyanilyen időközönként szükséges a korona víz
a földmű működési hibáinak m int pl. a szivárgási ellenállás csökkenésének, a felőli szivacsos részéről a földanyagot kitermelni, felújítani és tömörítve beépíteni.
stabilitás gyöngülésének azonnali szakszerű kijavítása. A fenntartás másik fontos feladata megakadályozni az esővíz bejutását a gát
testbe. Ezért a földmű felületi sérüléseit célszerű mindenkor folyamatosan helyre
2.61. A földgátak m űködésének m egfigyelése állítani, m ert az elhanyagolt hibák az idő folyamán rohamosan súlyosbodnak, és
árvíz esetén a romlás az egész gát biztonságát veszélyezteti.
A földgátak üzeme alatt folyamatosan vizsgálni kell azt, hogy a földmű belsejében A fenntartás igen fontos feladata a gyepfelületek gondozása, tápanyaggal ellátása,
kialakult szivárgási folyamat megfelel-e a tervezési feltételeknek, és idők folyamán és az egész felület rendszeres kaszálása. Ennek a munkának teljes gépesítése szük
nem következik-e be káros elváltozás. séges. A régi gátszelvényeken, a padkákkal is megosztott rézsűfelületeken ez nehe
zen volt megoldható, az újabb gátszelvények és gátmegerősítések azonban a gépi
2.611. Árvédelmi gátak és magas vezetésű öntözőcsatornák gátjai építés m ellett a gépi fenntartási munkák gépesítését is lehetővé teszik. Mindehhez
azonban könnyen kezelhető rézsűkaszáló és betakarító gépek szükségesek.
Időleges és megszakításokkal állandó szivárgási feltételeknek alávetett árvédelmi
A z állandó szivárgási feltételeknek alávetett gátak felületi sérüléseinek kijavítása egy
gátaknál, valam int magas vezetésű öntöző főcsatornák gátjainál azt kell vizsgálni, szerűbben végezhető. A felvízi rézsűn elsősorban a szilárd burkolatok hibái jelent
hogy a megelőző vízborítás hatására a töltés és a töltéshez csatlakozó mögöttes
kezhetnek. Szilárd burkolattal el nem láto tt rézsű gyepszőnyegének fenntartása a
térszín mennyire ázott át, illetőleg milyen mértékű szivárgások, csurgások, rézsű-
fentebbiekben m ondottak szerint végezhető. Az alvízi rézsű eróziós kárai ellen
csúszások vagy talajtörési jelenségek léptek fel. Az árvédelmi gátaknál árvíz alkal
általában gyepesítéssel védekezünk, amelyet ugyancsak a legnagyobb lelkiismere
mával minden műszaki megfigyelést és adatot pontosan rögzíteni kell és az árvíz
tességgel kell folyamatosan fenntartani.
lefolyása után azonnal helyreállítási tervet kell készíteni, amelynek célja a hibák
azonnali radikális kiküszöbölése.
56 57
2.63. A földgátak m űködési hibáinak k ijav ítása resztezési helyeket, általában minden olyan adatot, ami a létesítmény elhelyezését
és megépítését alapvetően befolyásolja.
A gátak működése során tapasztalt olyan hibák, amelyek a gátak stabilitását gyen
K i t ű z é s i v á z l a t . Az alapvonalat és minden olyan vízszintes és magassági adatot ta r
gíthetik, különösen élesen jelentkeznek az á r v é d e l m i g á t a k n á l , de az ilyen irányú
megfigyeléseknek ki kell terjedni a v ö l g y z á r ó g á t a k r a é s a z e g y é b v i z e t t a r t ó f ö l d g á talmaz, ami a csatorna megépítéséhez szükséges.
t a k r a is. A hibák kijavítása halaszthatatlan és megszüntetésükre nem adható álta H o s s z - s z e l v é n y (M h= 1:1000; M m —1:100). Tartalm azza a csatorna szelvényezési
lános előírás, nem lehet esetleg nagyobb tömegű kézi földmunka elől sem kitérni, adatait, a csatornafenék és a partélek magassági méretét, a jellemző talajvíz- és
ha a feltárások és kiegészítések azt megkövetelik. Szivárgó és veszélyesen csurgó, csatornavízszint-adatokát, a m űtárgyak helyét és küszöbszintjét, az esetleges töl
megcsúszott és buzgáros gátrészek — teh át töltések és altalajrészek — feltárásá tések és szivárgócsatornák koronaszintjét, ill. fenékvonalát.
nál és újjáépítésénél, szigetelőszőnyegek és magok vagy szűrőpadkák beépítésénél K e r e s z t s z e l v é n y e k (M = 1:100; T. 50). Legalább 50 m-enként a szelvényezésnek meg
gépi m unkát kell igénybe venni, illetőleg a nagyobb munkákhoz gépláncokat kell felelően tartalm azza az eredeti terep és az elkészítendő műszelvény rajzát és jel
összeállítani. I t t természetesen elsősorban kisebb méretű rakodó-, szállító- és be lemző méreteit. Minden olyan szelvénynek, ahol m űtárgy vagy valamilyen keresz
építőgépek munkába állításáról van szó. tezés van, ugyancsak meg kell rajzolni a keresztszelvényét. Ez a csatornaépítés
egyik legfontosabb tervrészlete.
T e c h n o l ó g i a i k e r e s z t s z e l v é n y . A csatorna elkészítésére vonatkozó technológiai elő
3. N Y ÍL T C S A T O R N Á K É P Í T É S E írás rajzi melléklete.
M i n t a - k e r e s z t s z e l v é n y e k . A csatorna típusszelvényeit tartalm azzák, általában
H e r n á d y A la jo s
M = 1:100 méretarányban.
T a l a j m e c h a n i k a i s z a k v é l e m é n y . Az általános adatokon túl feltétlenül utasítást ta r
Nyílt csatornákat belvíz elvezetésére (1. I. fejezet 3. pontját), öntözővíz szállítá talm az a víz alatti kotrás esetleges veszélyforrásainak és a talajvízváltozás káros
sára (1.1. fejezet 5. pontját) és a csapadékvíz elvezetésére (1. I. fejezet 3. és 8. pont hatásainak elhárítására.
ját) építenek. Ritkán, de még találhatók szennyvízelvezető nyílt csatornák is, bár O r g a n i z á c i ó s h e l y s z í n r a j z . Csak akkor szükséges, ha a csatornából kikerülő földet
ezek megszüntetésén m ár évek óta dolgoznak. szállítani kell.
A meglevő csatornák átfolyási szelvénye a hazai gyakorlatban 0,5 —150 m2, nagy M ű s z a k i l e í r á s . Ebben kell előírni a talajvíz ellenőrzésére vonatkozó utasításokat
részük 5—30 m 2 szelvényű. (észlelőgödrök vagy piezométer-csövek elhelyezése és az észlelés sűrűsége). Ezen
A csatornák mérete, a talaj minősége és a talajvízszint helyzete alapvetően megha kívül természetesen — kötelező érvénnyel — tartalm azza a műszaki leíráshoz ta r
tározza az építés m ódját és az alkalmazható technológiát. Ezenkívül figyelembe tozó egyéb adatokat, úgy m int:
kell venni a csatorna rendeltetését, az üzemelés feltételeit, az időjárási adottságo
kat, a tervező előírásait és az építtető kívánságait. a talajnak a talajmechanikai vizsgálatok alapján várható fejtési osztályát
(MSZ 15105);
az anyag fejtési tulajdonságaiban az időjárás változása esetén (eső, szél, fagy)
3.1. E L Ő K É S Z ÍT Ő M UNKÁK bekövetkező változásokat és az ezek megítélésére szolgáló helyi vizsgálati
módszereket;
Ide soroljuk mindazokat a feladatokat, amelyeket a tulajdonképpeni csatorna az anyag beépítésével és tömörítésével kapcsolatos talajfizikai tulajdonságo
készítés előtt kell elvégezni. k at (MSZ 14045);
hidraulikus szállítás esetén az anyag szemcseméret-eloszlását, az elmosásra
3.11. A m u n k a előfeltételeinek biztosítása és a koptató hatásra vonatkozó adatokat;
elöntési veszélynek k ite tt m unkaterületek védelmére vonatkozó intézkedése
A kivitelezés kiindulási alapdokumentumai, a hatósági engedélyek és a kiviteli ket;
tervdokumentáció. azokat a talajfizikai adatokat, amelyek alapján megítélhető a kotróedény
A kiviteli terv legfontosabb részei: vagy -láda telítődése és ürítése, továbbá azokat, amelyek alapján a szállító-
Á l t a l á n o s h e l y s z í n r a j z ( M = 1:10 000 vagy 1:25 000) eszköz megtöltése, az anyag továbbítása és ürítése vizsgálható;
Tartalmazza a csatorna szelvényezett tengelyvonalát és a csatorna környezetében a partéltől a csatorna mélységének megfelelő távolságban levő építményeket
levő helységeket és fontosabb létesítményeket (utak, vasutak, nagyobb ipari léte és azok alapozását, továbbá az ebben az övezetben levő összes föld alatti épít
sítmények, légvezetékek, esetleg földkábelek és csővezetékek). mény helyét és kiterjedését.
R é s z l e t e s h e l y s z í n r a j z ( M = 1:2880; 1:1000) A kivitelező a m unkaterületet a m unkahelyátadási eljáráson jegyzőkönyvvel veszi
Tartalmazza a csatorna tengelyvonalát, a partélvonalakat, az esetleges védőtölté á t az építtetőtől. Ezen az eljáráson kell rögzíteni a kivitelező által igénybe vehető
seket, valamennyi m űtárgy pontos helyét és a meglevő létesítményekkel való ke- terület kiterjedését, az igénybevétel esetleges időbeli korlátozásait, a csatorna köz
58 59
vetlen közelében levő építmények olyan állapotjellemzőit, amelyek az építés alatt 3000 m3 fölött — ha egyéb feltételek nem gátolják — mindenképpen gépi m unka
vagy után vitássá válhatnak. Á munkahelyátadási jegyzőkönyvben kell rögzíteni,, végzést kell biztosítani. A fejtési mód és az eszköz kiválasztásához a V I.3-1. táblá
hogy a kitűzési alapadatok (alapvonal, vízszintes és magassági alappontok) a hely zat adatai nyújtanak tám pontot.
színen fellelhetők vagy sem. Helyes, ha a kivitelező a munkahely átvétele előtt el Kézi és gépi fejtésnél egyaránt érvényes szabály, hogy a fejtést mindig a csatorna
lenőrzi a terepfelvételi adatokat, m ert az esetleges viták a munkahelyátvételi el legalsó szelvényében kell kezdeni és onnan kell haladni a tervezett folyásiránnyal
járás keretében tisztázhatók. szemben.
A keresztszelvények részletpontjait minimum 50 méterenként a kivitelező köteles Kézi fejtésre 5 m 2 szelvényterületig és 3000 m3 fejtési mennyiségig kerülhet sor.
kitűzni. Ha a kitűzés során a tervtől eltérő adatokat tapasztal, akkor még a munka Ennél nagyobb méreteknél a kézi fejtés általában gazdaságtalan.
megkezdése előtt kell az építtetőnél felülvizsgálatot kezdeményeznie. A fejtést a hagyományos kézi szerszámokkal végzik (ásó, lapát, csákány). A víz
Csatornák építésekor a csatorna tengelyét és a keresztszelvény töréspontjait kell alóli fejtést 10—20 cm-nél nagyobb vízmélység esetén kerülni kell.
kitűzni. A tengelyvonal kitűzését 40 —50 cm-es karókkal kell végezni úgy, hogy a A brigádokat — elsősorban elszámolási okokból — 10—50 m hosszú önálló szaka
karókra a szelvényszámot és a leásási mélységet is fel kell írni. A keresztszelvény szokba kell beállítani.
töréspontjait kézi munka esetén 20—30 cm hosszú karókkal, gépi munka esetén
pedig a karók m ellett 1,5—2,0 m hosszú, a felső részükön kérgezett suhángokkal A szelvény kialakítását illetően követelmény, hogy az esetleges túlfejtést rátöltés
sel javítani nem szabad.
kell kitűzni. A leásási mélységeket kézi munka esetén a brigádvezetőkkel, gépi
munkánál pedig a kotrómesterrel írásban is közölni kell. A teljesítm ényt elő- és utófelvétel alapján számolják el.
H a a kikerülő anyag elszállítása szükséges, akkor a 3.3. pontban leírtak szerint kell
eljárni.
3.13. A m unkaterület előkészítése
A m unkaterület berendezése a kivitelező feladata, aki köteles ügyelni arra, hogy a 3.22. Gépi földfejtés
munkahelyi átadási jegyzőkönyvben rögzítettnél nagyobb területet ne vegyen
igénybe. Ellenkező esetben az ebből eredő anyagi és egyéb következmények a ki A csatornák földmunkája mintegy 80—90%-ban géppel végezhető. A szóba jöhető
vitelezőt terhelik. A zöldkár alacsony szinten tartása m iatt messzemenően bizto gépek részletes ismertetése az V. fejezetben található. A gép kiválasztására felhasz
sítani kell az optimális betakarítási feltételeket. nálhatók a V I.3-1. táblázat adatai.
Függő meder esetén, ha az építendő töltések térfogata meghaladja a 100 000 m3-t, A. fejtés megkezdésekor, és a talajminőség változása esetén, a megrendelőnek és a
a kivitelező köteles munkahelyi talajmechanikai laboratóriumot felállítani, amely kivitelezőnek közösen meg kell állapítania a fejtési talajosztályt, ill. annak megosz
nek a következő vizsgálatok elvégzésére (1. VI. fejezet 1. pontját) kell alkalmas lását. A megoszlás m egállapítható:
nak lennie:
közbenső terepfelvétellel;
szemcsék méreteloszlásának meghatározása (MSZ 14045/6);
a fejtési osztály szempontjából eltérő rétegek vastagságának megadásával;
a talajt alkotó fázisok térfogat- és súlyarányának meghatározása (MSZ ezek szelvény szerinti százalékával.
14045/7);
konzisztenciahatárok megállapítása (MSZ 14045/8); A kitermelés során talált, építésre alkalmas anyagok (pl. szűrő- vagy javítóréteg
a szervesanyag-tartalom vizsgálata (MSZ 14043); nek alkalmas homok, betonadaléknak alkalmas homokos kavics, kőanyag vagy
vízzáró rétegként alkalmazható anyag) felhasználása tekintetében a megrendelő
a talaj tömörségének vizsgálata (MSZ 14045/11); utasítása szerint kell eljárni.
a csapadékvíz mérése (Országos Meteorológiai Intézet kisebb kiadványai 26. A kotrást mindig a vízfolyással szemben kell végezni. Az előírt pontosság kialakí
sz., Ú tm utatás a csapadékmérő állomások részére); tásáig a munkába v ett szelvényközből egy további szelvényközbe a kitermelést
a teherbíró képesség meghatározása (MSZ 2509). végző géppel átállni nem szabad.
A kotrási anyagot a megrendelő, ill. a vízfolyás felügyeletével megbízott hatóság
(általában az illetékes vízügyi igazgatóság) előírásai szerint kell elkülöníteni, el
3.2. FÖLD F E JT É S helyezni és tárolni.
A föld fejtése végezhető kézzel vagy géppel. Mivel kisebb szelvényű csatornák el A kotrás közben talált kotrási akadályokról (pl. m űtárgy vagy harci cselekmények
készítéséhez is vannak m ár megfelelő gépi eszközök, inkább a kitermelendő föld- maradványai, a tervben nem szereplő vezetékek vagy kábelek) a megrendelőt 24
mennyiség dönti el, hogy kézi vagy gépi kitermelésre kerül-e sor. 1000 m3kitermelen órán belül az építési naplóban és postai úton (levél, távirat) értesíteni kell. Az aka
dő földmennyiség fölött m ár gondosan mérlegelni kell a gépi munka lehetőségét, de. dályok eltávolításához a megrendelő engedélye szükséges.
60 61
V I.3-1. táblázat
Adatok a gép kiválasztásához
A z e g y á ll á s b ó l A z e lő á llíth a tó m ű sz e lv é n y
M e g e n g e d h e tő le g n a g y o b b A z á t r a k á s n é lk ü l
T a l a j o k m in ő s ít é s e a f ö l d m u n k a g é p s z e m p o n t j á b ó l e lé r h e tő p o n ta tla n s á g i
le g m a g a sa b b te r e p h a j lá s, % e l ő á l l í t h a t ó d e p ó n ia
m é r e te , + cm le h e ts é g e s le g n a g y o b b
A l k a lm a s s á g
-g é p m e g n e v e z é s e k o trá s i k o trá s i • d a ra b o ssá g a v í z a ló li
S o rszám
k e re s z t- hossz m agassága, tá v o ls á g a
m ég a lk a lm a s a lk a lm a tla n m é ly m agas fe n é k s ík o n k o trá s ra
le g a lk a lm a s a b b irá n y b a n irá n y b a n réz sű n a g é p tő l,
ség, m ság, m m
m
1. K é z i eszk ö z I I I — IV . 2 ,0 0 1 ,7 0
I— II . o s z tá ly ú o s z tá ly ú V . o sz t. ta la j — . eg é sz e n k is n em
T a lic s k á v a l — — — — 5 ,0 0
2. ta la j 7 ,5 0 rö g ö k
ta la j 7 ,5 0 20 a lk a lm a s
3. S z á llító sz a la g g a l
hom ok,
v á ly o g , hom okos — n em
T o ló g ép k ö tö tt agyag (1) 50 4 0 — 55 8— 10 — k is rö g ö k
4. agyagos agyag — —
a lk a lm a s
hom ok
sz á r a z , a g y a g o s erő sen k ö t ö t t
hom ok, k o n g lo m e r á tu m 5 — 10 10— 15 cm -n é l
k ö tö tt agyag 1 5 20 5— 10 (3) 4— 5 n em
6. H e g y b o n tó k o tr ó v á ly o g , sz ik la v a g y k iseb b rö g ö k 7— 8
a lk a lm a s
h o m o k , k a v ic s ra g a d ó s a g y a g
agyagos sz á ra z sz ik
2 ,5 —
hom ok, agyag h íg fo ly ó s — 5 15 10— 15 10— 15 10— 15 5— 6
8. M ély á só k o tr ó —5 3 a lk a lm a s
v á ly o g , h o m o k anyag
agyagos m in d en (4)
h o m o k , k a v ic s, hom ok, 2— 4 5 20 20— 25
9. M ark olók otró kőanyag 6— 8 (3 ) 5 — 10 5— 6 1 2 — 20 a lk a lm a s
k a v ic s , isz a p h íg isz a p
sű rű isz a p , m in d en
11. h íg isz a p , 6— 8 — — t e lje s e n
S z ív ó -n y o m ó k otró k a v ic s, — 20— 40 (7) — — a lk a lm a s
hom ok k ö tö tt a n yag e la p r ítv a
v á ly o g
Megjegyzés:
(1) L azítással b á rm ily e n an y ag .
(2) A n y erési ré te g v a sta g sá g n a k m egfelelően.
(3) R é zsű t m egközelítőleg sem t u d a la k íta n i.
(4) S zekrény- és k ú tsü lly esztésé n él különlegesen hosszú (10- -16 m ) kötélzettel.
(7) R é z sű t k ép ezn i e g y á lta lá n n em tu d .
(9) V ízszin t fe le tt.
(10) A k o tró h o sszten g elyétől.
62 63
A fejtést úgy kell végezni, hogy az alakító földmunkát fel nem lazított, term ett kotróval kiegészítve készítik a csa
talajban lehessen elvégezni. Az esetleges túlfejtéseket a kivitelező a megrendelő
tornákat. Ilyenkor a kotrók a nyeső
utasítására megszüntetni köteles. gépek után a víz alatti földmunkát
végzik el.
3.221. Földfejtés tológéppel
Abban az esetben, ha a csatorna mérete — akár részlegesen is — lehetővé teszi a 3.223. Földfejtés vonóvedres
tológép keresztirányú m unkáját, igen gazdaságos a tológéppel végzett fejtés. A gép kotróval
járatási sémája a V I.3-1. ábrán látható.
A vonóvedres kotró az egyik leg
kedveltebb csatornakészítő gép.
Pontos műszelvényt készít. Víz fe
letti és víz a latti munkára egyaránt
alkalmas. Kisebb tuskók, kövek és
egyéb akadályok eltávolítását is
közvetlenül elvégzi. Igen helytelen
azonban az a gyakorlat, hogy olyan
víz feletti m unkát is előszeretettel
végeztetnek kotrógéppel, amelyet
tológéppel vagy földnyesővel ter
melékenyebben és gazdaságosabban
V 1.3-2. ábra. Földnyesők járatása (a) kör,
lehetne elvégezni. (b) nyolcas rendszerű fejtés esetén
A kotrógépek részére minden eset
ben járóutat kell készíteni a nyomvonal mentén. Ugyancsak nagy gondot kell for
dítani a kotró felvonulási útjának biztosítására és az esetleges vizenyős terepen
való biztonságos mozgására (matracfák).
A munka megszervezhető egyoldali, kétoldali vagy több sávban végzett kotrással
(V I.3-3. ábra).
A kotrógépek nehézkes és költséges mozgatása m iatt a gépek után folyamatosan
kell ellenőrizni az előállított szelvény méretét. így elkerülhető a gépek vissza
VI. 31. ábra. Fejtési séma földtoló- és földnyeső gép használata esetén rendelése.
Kétoldali kotrás esetén, ha két gép dolgozik egyszerre, közöttük legalább 50 m
A gép völgymenetben nyesi a földet és hegymenetben tolja ki a szelvényből. Csak távolságnak kell lenni.
talajvízszint fölött alkalmazható. (A talajvízszint megközelíthetősége 20—40 cm.) Azokon a helyeken, ahol valamilyen akadály (pl. légvezeték) a kotró m unkáját
Ezzel a módszerrel legkedvezőbben csésze szelvényű csatornák építhetők. Kotró veszélyeztetni, a kotrást abba kell hagyni és csak az akadály elhagyása után lehet
géppel kombinálva különösen jól használható és gazdaságos eljárás.
64 5 V íz é p íté s I I . k ö t e t
65
a kotrást folytatni. Az így elhagyott szakaszokat kézi munkával kell utólag kifej alakíthatók ki tológépekből, nyesőládákból és vonóvedres kotrókból. Ez különösen
teni. Ugyanez vonatkozik a keresztező föld alatti vezetékek környezetére is. vonatkozik a nagy szelvényű csatornákra. A V 1.3-4. ábrán egy olyan séma látható,
Az alkalmazott kotrók kanálűrtartalm át a szelvényméret, az egy munkahelyen ahol nyesőláda és kotró dolgozik egymás nyomában.
foglalkoztatott kotrók darabszámát pedig az elvégzendő munka mennyisége A géplánc helyes összetételét elsősorban a víz feletti és a víz alatti kitermelés
határozza meg. Félköbméteres kotrókat 15—20 m2 szelvénykeresztmetszetig mennyiségének aránya határozza meg.
lehet gazdaságosan használni. Ennél nagyobb szelvények kotrására a 0,75 m3
vagy ennél nagyobb kanálűrtartalm ú gépek jöhetnek számításba. A gépek darab
számának meghatározásakor egy-egy gépre legalább ezerórányi munka elvégzését
3.23. Mérettűrések és minőségi osztályba sorolás
célszerű előirányozni. Az elkészült csatornák mérettűréseit és a hozzájuk tartozó minőségi osztályokat a
V 1.3-2. táblázat tartalmazza. Az egyes minőségi osztályokhoz tartozó anyagi köve
3 .2 2 4 . F ö ld fe jté s töb b g ép típ u s e g y ü tte s a lk a lm a z á s a e s e té n telményeket az építési szerződésben kell kikötni.
Általában igaz, hogy a talajvíz fölötti m unkát tológéppel vagy nyesőládával V 1.3-2. tá b lá za t
gazdaságosabb végezni, míg a víz alatti munkához kotrógép szükséges. Ennek a
körülménynek a helyes mérlegelésével igen termelékeny és gazdaságos gépláncok A minőségi osztályba sorolás mérettűrései
Megengedett eltérés a tervtől
Függő m eder ; B e á g ya zo tt m e d e r II. III.
Megnevezés
minőségi osztályban
cm
V íz é p íté si fö ld m ű v e k
m ed erk o tr á sa i ±10 ±20 ±30
p a rtélei ±10 ±15 ±20
réz sű fe lü le te i + 0 + o + 5
m ed erfen ék je -2 0 -2 5 -3 0
V íz é p íté si fö ld m ű v e k tö lté s e in e k
k o r o n a sz in tje ± 3 ± 3 ± 3
k o ro n a szé lesség e + 10 + 15 + 20
rézsű fe lü lete ±10 + 15 + 20
lá b szé le sség e ±30 + 40 ±50
-1 0 -1 0 -1 0
V 1.3-4. ábra. Fejtési séma, függő és leásott meder esetén, földnyeső, ábra. Csatorna szelvény készítése profilrobbantás’”esetén,
111. földnyeső és kotró alkalmazása esetén késleltetett gyújtással
5*
66 67
gyújtással biztosítható olyan pontos szelvények kirobbantása, amelyek m ár csak
jelentéktelen rézsűigazítást igényelnek. A robbantáshoz brizáns robbanóanyagot
használnak, földköbméterenként 0,15—0,30 kp mennyiségben.
Az 1980-as évek elején a Vízgazdálkodási Tudományos K utatóintézet végzett
kísérleti csatornarobbantásokat. A kísérletek alapján az eljárást az akkori hazai
körülmények között drágának és túlzottan körülményesnek találták.
68 69
95r
90 -
93 -
92 -
91 -
90-
89-
88 -
87-
86 -
85 -
80-
83 -
82 -
81 -
80-
_L_
30 80 W 60 50 00 30 20
10 20 30 00 60 70 80 . 90
70 71
A csatornából elszivárgó víznek, a megszakított belvízcsatornák vizének és a A csatorna töltésének víz felőli oldalát feltétlenül úgy kívánatos készíteni, hogy
csapadékvizek összegyűjtése céljából a csatorna mindkét oldalán övcsatorna halad. az 40—60 cm-rel erősebb legyen a tervezettnél. E zt a többletet a rézsűképzéskor
Az övcsatorna vizét általában a főcsatornára merőleges belvízcsatornákba lehet kell lenyesni. Ezt, bár némi többletköltséggel jár, azért érdemes megcsinálni, m ert
elvezetni. Az övcsatornák méreteit a rendeltetésük alapján számítható vízmeny- a töltések szélein (rézsűknél) soha nem érhető el olyan tömörség, m int a töltés
nyiség határozza meg. Fenékszélességük általában 0,5—1,5 m, mélységük 1,0— belsejében. H a ezt a lazább részt utólag lenyessiik, akkor jó tömörségű rézsűt
2,0 m, rézsűhajlásuk 1:1,5. lehet előállítani és így erősen javítható a rézsűfelület vízzárósága.
A csatorna menti közlekedés és az elvágott földutak összekötésének biztosítására A teljes építési idő alatt folyamatosan ellenőrizni kell a talajminőséget, a víztar
a csatorna mindkét oldalán, az övcsatornán kívül párhuzamos utat kell építeni. talm at, a kikotort meder állékonyságát, az elkészült földművek méreteit és a töltés
A párhuzamos utak többnyire 6,0—10,0 m koronaszélességű földutak, 0,40—0,60 be bedolgozott anyag tömörségét. Csak folyamatos ellenőrzéssel biztosítható a
m-es kiemeléssel. A megépítésükhöz szükséges földet az övcsatornából nyerik. megfelelő minőségű munka, a korrekt elszámolás, csak így előzhetők meg az indo
Az úthoz folyó felszíni vizek, valamint az útról lefolyó csapadékvíz elvezetésére kolatlan többletm unkák és csak így valósítható meg az elkészült munkarészek biz
az út egyik oldalán (az övcsatornával ellentétes oldalon) útárkot kell építeni. Az tonságos állagmegóvása.
útárokban összegyűlő víz az út alatt átvezetve az övcsatornába kerül. Az útárok
kiképzésével kapcsolatos követelmények hasonlóak az útépítés szabványárkainak
kiképzéséhez. A csatornához és tartozékaihoz csatlakozó m űtárgyakat és egyéb 3.5. B E F E JE Z Ő M U N K Á K
létesítményeket (bújtatok, átereszek, feljárók, sorompók, telefonvezetékek, szel
vénykövek, stb.) a szükségletnek megfelelően építik meg a vonatkozó előírások
szerint. A földmunka végzésekor arra kell ügyelni, hogy a sorrendiségi kötöttsége Az elkészült csatornák rézsűi vagy burkolattal, vagy pedig növénytelepítéssel
ket a terveknek megfelelően betartsák. védhetők meg az időjárás és a vízjárás káros hatásaitól. (A szilárd burkolatokat a
X. fejezetben tárgyaljuk.)
Növénytelepítésre szóba kerülhet a füvesítés és a nádtelepítés.
3.42. Építéstechnológia NövénjTelepítés előtt a rézsűt 10—20 cm vastag termőfölddel kell borítani.
Előzetesen a rézsűt barázdálni, illetve lépcsőzni (l:5-nél meredekebb rézsűk
A technológiai előírásokat minden igényesebb csatornaépítésnél külön technológiai nél) kell. Az így elhelyezett termőföldben kell a magágyat elkészíteni és ebbe
keresztszelvényen is előírja a tervező. Erre látunk példát a V 1.3-7. ábrán. Ezen a lehet elvetni a fűmagot, elhelyezni a gyep- és nádtéglát, vagy a náddugvá
tervező kedvezőnek ítélt géplánc figyelembevételével, az építtetői és hatósági nyokat.
kívánságokhoz igazodva írja elő a technológiai sorrendet.
A felhasznált vetőmagnak egyéb előírás hiányában a kereskedelmi I. o. minőségnek
A technológiai sorrendet részben objektív szükségszerűség, részben pedig célszerű kell megfelelnie. A vegetatív szaporítóanyagot a terv előírása szerint kell fel
ség (műszaki és gazdasági) határozza meg. Ettől a kivitelező eltérhet, de csak akkor, használni.
ha a rendeltetés szerinti használhatóságot és a minőséget nem csorbítja. Feltétlen
indokolt azonban a következő technológiai követelmények betartása. Csatornarézsűk füvesítésére bevált módszer —■a hagyományos füvesítésen kívül
Az övcsatornát mindig előbb kell megépíteni mint a főcsatornát, m ert így távol- — a mesterségesen előállított gyepszőnyegcsíkok rácsos elrendezésű felterítése a
tarthatók a főcsatornától a belvizek és levezethető róla a csapadékvíz. (Az övcsa nyers rézsűfelületre. A tapasztalatok szerint egy-két éven belül a rácsközökben
torna kismértékben a talajvízszintet is csökkenti.) is elszaporodik a fű. Az eljárás hátránya, hogy technológiája az egyszerű fű
magvetésnél bonyolultabb.
Törekedni kell a földnyeső teljes kihasználására. Minden, ilyen géppel végezhető
m unkát földnyesővel kell elvégezni. Ez mind gazdasági, mind műszaki okokból A növényvédelemre vonatkozó részletes előírásokat az ÉKSz I. k. 4. mn és az
kedvezőbb. (A szkréperrel épített töltés olcsó és általában jól és egyenletesen V. k. 8 mn előírásai tartalm azzák.
töm örített.)
A kotrógépek egy-egy lehatárolt szakaszon kezdik a m unkát a vezérárok nyitásá
val. A végleges szelvény a vezérárok szélesítésével készül több lépcsőben. Ha a 3.6. FEN N TA R TÁ SI M U N K Á K
talajállapot ezt lehetővé teszi, a kotrók m unkaterét vízteleníteni kell. Az elszívott
víz az övcsatornába emelhető. Az egyszerre felfogott szakaszon a teljes szelvény A fenntartási munkák jelentőségét és szükségességét a X III. fejezetben tárgyaljuk
kialakítását végre kell hajtani és csak ezt követően lehet újabb szakaszra átállni. részletesen. Kivitelezői oldalról a feladat indokoltságát és lényegét a puszta
A kotró által kitermelt anyag csak kellő szikkadás után építhető be a töltésbe. szemrevételezés is egyértelművé teszi. A V I.3-8. ábrán egy vegyes használatú
Kellő szikkadás alatt általában nem az optimális víztartalom elérése értendő, csatornaszakasz látható, egy hosszabb üzemelési ciklus után. Első ránézésre is
hanem az a maximális víztartalom, amelynél a munkahelyi tömörítőeszközökkel nyilvánvaló, hogy az ilyen állapotú csatorna nem felelhet meg a rendeltetésének,
a talaj a töltésre előírt tömörségre betöm iríthető. A talajvíz állásától és az idő mivel vízszállító képessége a feliszapolódás és az elburjánzott növényzet hatására
járástól függően a szikkadási idő és az esetleges átrakások száma elég tág határok erősen csökkent. A fenntartási munkák elvégzése után ( V I .3-9. ábra) a szelvény
között mozog. ismét alkalmas az előírt vízmennyiség szállítására.
72 73-
3.61. F e n n tartás kézzel
Ma kézzel szinte kizárólag akkor végeznek fenntartási m unkát, ha az kisebb volu
menű (100—1000 m3), annál is inkább, mivel kisebb és nagyobb szelvényű csator
nák fenntartására is vannak megfelelő gépek és eszközök.
A munka végrehajtását a V 1.3-10. és V 1.3-11. ábrán jól szemléltetjük. A csatorna-
szakaszt 20—30 méterenként keresztirányú töltésekkel áttöltik és szakaszos víz
telenítéssel egy kazettát nyíltvíztartással víztelenítenek. Az így előkészített kazet
tából a lerakodott iszapot kézi eszközökkel kitermelik és elszállítják.
Kézi munkával általában csak az eredeti szelvény helyreállítását végzik, bővítést
nem.
74 75
___
gépkezelők a csatorna vízszintjéhez viszonyítanak, feltétlen szükséges ideiglenes
vízmércék elhelyezése, a vízállás változásainak ellenőrzésére.
Kotrás. Az előírások megegyeznek a VI.3-2. fejezetben leírtakkal. A fenntartási
kotrásra is érvényesek a mérettűrésekre és a minőségi osztályba sorolásra vonatko
zó előírások.
4.1. HIDROMECHANIZÁCIÓ
78 79
Az ilyen módon való anyagtermelésre alkalmas gépek a szívó-nyomó kotró és a A keverőedényből a zagy a zagyszivattyún keresztül a szokásos módon, nyomó-
vízágyú. csővezetéken (úszó- és particső) ju t a beépítési helyre. Célszerű a keverőedényt
A szívó-nyomó kotró úszóedényre szerelt zagyszivattyú, amelynek szívó oldala a úgy elhelyezni, hogy belőle a zagy gravitációsan kerüljön a zagyszivattyúba,
vízfenékre lenyúló szívócsővel, nyomó oldala pedig a zagy továbbítására szolgáló teh át legyen magasabban a zagyszivattyúnál. Ebben az esetben gondoskodni
nyomócsővel van összekötve. kell arról, hogy a zagyszivattyúba nagyobb rögök vagy kövek ne kerülhessenek.
Evégből a zagyszivattyú előtt rendszerint kőszekrényt helyeznek el, amelynek
A lk a lm a z t a k m á r v á g á n y o n m o z g ó já r m ű r e s z e r e lt z a g y s z iv a t t y ú t is , a m e ly a v íz rácsát úgy méretezik, hogy azon a nagyobb darabok fennakadjanak.
p a r tjá n já r v a te r m e lte a z a n y a g o t, és a z a g y o t n y o m ó c s ö v ö n t o v á b b ít o t t a .
Az anyagot azáltal termelik, hogy a szívófej környezetében kifejtett szívó hatás a 4.1222. Anyagtermelés szárazkotróval
vizet a szívófej felé való áramlásra kényszeríti. Ha az áramlás sebessége eléri a
kimosási sebesség értékét — amely az anyag talajmechanikai jellemzőitől függ —, Ha az anyagot nem teljesen víz alól, vagy teljesen szárazból kell termelni, akkor
akkor az áramló víz az anyag felületéről talajszemcséket vagy rögöket ragad a keverőedényt a kotró mellé állított — vágányon vagy terepen járó — hordszer-
magával és azokkal zagyot képez. A szívófejre majdnem mindig mechanikus vagy kezetre szerelik rá úgy, hogy a kotró a keverőedénybe üríthesse a term elt anyagot.
hidraulikus bontófejet szerelnek, amely a talaj anyagi összefüggését megszünteti. Az anyagot termelő szárazkotró lehet akár lánctalpas vonóköteles, akár vágányon
A szívóáram így a m ár laza talajszemcséket könnyebben tudja saját sebességére járó vederláncos szárazkotró, m ert mindkét típus alkalmas víz alóli kotrásra. Ha
felgyorsítani. az anyagot teljesen szárazból (pl. földfalból) kell termelni, akkor nagyon alkalmas
Ennél a munkamódnál a zagy előállítása és elszállítása az anyagtermeléssel egy- gép a marótárcsás kotró.
időben, egy munkafolyamatban megy végbe. Fontos követelmény a termelőgéppel szemben, hogy az anyagot lehetőleg egyen
Az így előállított zagy töménysége attól függ, mennyi anyagot lazít fel a bontófej letes folyamban juttassa a keverőedénybe, m ert akkor keveredik az egyenletesen
az időegység alatt, azaz mekkora a bontófej fogásvastagsága. E zt a kotrógép keze a vízzel. E zt a követelményt mind a vederláncos, mind a marótárcsás típus jól
lője, a kotrómester úgy változtatja, hogy amikor azt észleli, hogy a zagy túl híg, kielégíti (30—50 ürítés percenként), de a vonóköteles nem (2—3 ürítés/min).
leereszti, ha túl tömény, felemeli a szívócsövet, azaz növeli, ill. csökkenti a fogás Ez utóbbi alkalmazása esetén teh át a kotró és a keverőedény közé olyan berende
vastagságot, esetleg rövid időre a lavírozással is leáll. Ahhoz, hogy a kotrómester zést kell iktatni, amely a hosszabb időközökben egyszerre nagyobb tömegben
a zagy töménységét észlelhesse, a kotrót megfelelő műszerekkel kell felszerelni. ü rített anyaghalmokat egyenletesebb anyagfolyammá alakítja át. Ilyen beren
A vízágyú az anyagot úgy termeli, hogy vízsugarát az anyagtermelésre kijelölt dezés pl. a lemeztagos adagoló.
földfalra irányítva, az az anyagot bontja, leomlasztja és a lefolyó víz a leomló Bármilyen szárazkotrót alkalmazunk is, az kotróhelyét munka közben változtatja,
anyagot magával ragadja és azzal zagyot képez. A zagy vagy nyílt folyókán, teh át szükség van olyan nyomócsőszakaszra, amely a helyét változtató kotró és
vagy vályún folyik tovább, vagy szivattyúzsompba folyik bele, és onnan zagy a nyomócső helyben maradó végpontja közötti változó távolságnak megfelelően
szivattyú továbbítja a beépítési helyre. képes a hosszát változtatni (mint úszókotrónál az úszócső). Ez teleszkópos megol
dással, vagy gumikarmantyús kapcsolású csővél érhető el. Mindkét esetben gon
doskodni kell a cső gördülő alátámasztásáról. '
4.122. Anyag termelés a zagynak külön munkafolyamatban való előállításával
A vonóköteles vagy marótárcsás kotró hosszabb ideig egy helyben állva dolgozik,
Mint említettük, ezt az eljárást csak olyankor alkalmazzák, amikor a szokásos teh át ezalatt a keverőedény továbbállítására csak akkor kerül sor, amikor a gép
módon való kivitel nem gazdaságos, pl. azért, m ert az anyag szívócsővel még átmegy a következő kotrási állásba. Ilyenkor nem kotor, teh át a keverőedénybe
marófej használata m ellett sem fejthető jó teljesítménnyel. Aszerint, hogy az anya csak tiszta vizet adagolnak akkor, amikor a cső hosszváltozást szenved. Veder-
got teljesen víz alól, vagy szárazban (esetleg részben víz alól) kell termelni, kétféle létrás kotró viszont kotrás közben állandóan ide-oda jár egy szakaszon, tehát a
technológia alkalmazható. keverőedénynek is állandóan kísérnie kell. A csőszakasz hossza em iatt folyton
változik, hol rövidül, hol hosszabbodik.
4.1221. Anyagtermelés úszókotróval Mivel a földanyag a keverőedénybe bizonyos magasságból hullik bele, a keverő
edényt olyan leemelhető fedéllel kell ellátni, amely megakadályozza, hogy a szerte
Víz alól anyagot ilyen esetben célszerűen vedersoros úszókotróval termelünk, m ert freccsenő víz a terepet eláztassa.
ennek vágóereje nagyobb, m int a marófejes szívócsőé. A zagy előállítására szolgáló
berendezést — a keverőedényt — vagy magán az úszókotrón, vagy, ha o tt nincs 4.13. A zagyszivattyúzás
hely, a kotró mellé állított és hozzá rögzített úszóedényen lehet felszerelni.
A keverőedény megfelelő űrtartalm ú fém tartály. Az úszókotró vedrei ebbe ürítik Szívó-nyomó kotróval végzett hidromechanizációs munka folyamán lényeges
a kikotort anyagot és külön szivattyú megfelelő állásszögben elhelyezett lövőkéken kérdés a föld—víz keverék felszívása. Erre szolgál a szívócső, amely a zagyszivaty-
keresztül ebbe adagolja a zagy előállításához szükséges vizet. A nagynyomású tyú szívócsőcsonkjától a kotró elejéig vezet, ahol rugalmas tömlővel csatlakozik
vízsugarak a keverőedényben levő zagyot állandóan kevergő, turbulens mozgásban ahhoz a szívócsőághoz, amely a merítéklétrán halad végig. A merítéklétra csukló
tartjá k és annak egyenletes keveredését biztosítják. körül forog és a kotró elején levő állványról csigasorral emelhető és süllyeszthető.
80 6 V íz é p íté s II. k ö t e t 81
Kotrás közben a m erítéklétrát úgy eresztik le, hogy a szívócső vége, a szívófej A Szovjetunióban a szívást sok esetben elősegítik azzal, hogy a szívócsőbe a szí
a vízfenékre, a kotrandó felületre érjen. vással ellentétes irányban nagy nyomás alatt vizet nyomnak be (injektorhatás).
A zagyszivattyú által előállított vákuum hatására a szívócső végén a víz a szívó Annak ellenére, hogy ezáltal a szívócsőben a zagyot mesterségesen hígítják, kb.
nyílás felé áramlik és a kotrandó anyag felületéről, ill. a bontófej által fellazított 15%-os teljesítménynövekedést értek el ily módon.
anyagból anyagszemcséket ragad magával, amelyek a nagy sebességgel áramló Vannak olyan szívókotrók — főleg Angliában, építési anyag termelésére —, ame
vízben lebegve maradnak és azzal zagyot képeznek. lyeken zagyszivattyú egyáltalán nincs, a szívást injektor végzi (jet-lift), amelyet
A szívónyílás felé áramló vízszálak a szívó tiszta víz-szivattyú táplál. Ezzel a berendezéssel a homokos kavics—víz keverék
nyílásnál megtörnek, a szívócsőbe bejutva 'csak korlátozott távolságra, legfeljebb 100—150 m-re nyomható ki.
kontrahálódnak. Ez energiaveszteséget okoz, A V 1.4-1. táblázat néhány úszókotró műszaki ad atait tartalm azza.
amelyet a szívófej megfelelő kialakításával
igyekeznek ellensúlyozni. így alakult ki a körte 4.14. A zagyszállítás
alakú, a KÖRSTE-féle és főleg az USA-ban
használt ún. szemétlapát alakú szívófej. A zagyszállítás a hidromechanizációs kivitel legnehezebb és a gazdaságosságot leg
Nagyon ritka az olyan kotrási anyag, amelyet inkább befolyásoló munkarésze.
a szívónyílás felé áramló víz önmaga úgy tu d A zagy szállítható gravitációsan, vagy nyomás alatt, csővezetéken. Az utóbbi
V I . 4 - 2 . á b r a . M e c h a n ik u s megbontani, hogy az előállított zagy a gazda
b o n tó fej
elterjedtebb, de helyenként az előbbi is gazdaságosan alkalm azható eljárás.
ságos üzemet biztosító töménységű legyen.
Ezért korszerű kotrókon a kotrandó talaj
anyagi összefüggésének megbontására külön ■4.141. Gravitációs zagyszállítás
elemet, a szívófejre szerelt bontófejet alkal
Csak egyes esetekben, olyan kedvező körülmények között végezhető (a termelőhely
mazzák. Ez lehet mechanikus vagy hidraulikus
működésű. szintje jóval magasabb, m int a beépítésé, a közöttük levő távolság aránylag
kicsiny stb.), amelyek lehetővé teszik a zagy kellő sebességgel való továbbítását,
A mechanikus bontófej (V I.4-2. ábra) kosár A zagyvezeték lehet egyszerű, földbe ásott folyóka, fa- vagy fémvályú, esetleg
alakú acélszerkezet, amelynek kerületén vágó megfelelő átm érőjű fém- vagy műanyag cső. Ezeket egyszerűen a terepre fektetik,
élek (erősen kötött anyag esetén vájófogak) tehát esésük nem egyenletes, hanem a terep esése szerint változó. Ilyen esetekben
vannak. Ezek az anyagból a merítéklétra le szükség lehet arra, hogy olyan helyeken, ahol a zagy összetorlódhat, kis vízágyúval
eresztésének mértékétől függő vastagságú réte kényszerítsék továbbfolyásra.
get nyesnek le. A fellazított anyag a kosár
belsejébe, közvetlenül a szívási vízsugárba hull,
amely ezt a laza anyagot m ár könnyen magá 4.142. Zagyszállítás nyomócsövön
*
val ragadja. A marófejet a merítéklétrán vé- Nyomócsöves zagyszállításhoz a teljes energiaszükségletet a szivattyú hajtó
gigmenő, azon csapágyazott tengely forgatja.
motorja szolgáltatja.
Hidraulikus bontófe/ (V I. 4-3. ábra) szívófe A nyomócső (zagyvezeték) a zagyszivattyú nyomóoldalához csatlakozik és onnan
jén megfelelő elrendezésben vízsugárlövettyűk vezet az ürítőhelyig. Ha az ürítőhely a parton van — és ez a szokásos eset —, akkor
vannak. Az anyag bontását sebességnyomásuk a parton lefektetett nyomócső és az úszókotró közé olyan csőszakaszt kell beépí
kal és ütőerejükkel ezek végzik. Mivel víz alatt teni, amely a parton levő cső helyben maradó végpontja és az üzem közben állan
a vízsugár energiája igen rövid út megtétele dóan mozgó kotró között folyton változó távolság ellenére is teljesíteni tudja
után elnyelődik, a lövettyűk elrendezése nehéz feladatát. Ez a csőszakasz az úszótestekre szerelt úszócső, egymással rugalmas
feladat. K ét ellentétes követelményt kell ki
elégíteni; egyrészt elég közel ( 4 - 5 cm-re) kell legyenek a kotrandó felülethez, más tömlőkkel kapcsolt csodarabok egymásutánja.
részt elég messze ahhoz, hogy a szívófej alsó síkja és az anyag felülete között A nyomócső tehát két részből áll: az úszócsőből és a parti csőből. Ez utóbbinál is
elegendő keresztmetszet álljon rendelkezésre a víz beáramlásához. két, egymástól eltérő csőszakasz különböztethető meg: a szállítócső és az ürítőcső.
Mechanikus bontófej minden talajban használható; különleges kezelési szakértel A szállítócső az úszócsővel való csatlakozástól az ürítőhelyig vezet és az a jellege,
m et nem igénylő, egyszerű szerkezet. Vágóélei cserélhetők és ha eközben gondosan hogy hosszabb ideig ugyanazon a helyen marad, ti. mindaddig, amíg az ürítőcsővel
járnak el, megbízhatóan működik. Hidraulikus bontófej csak laza vagy iszapos az ebből a helyzetből elérhető egész területet fel nem töltötték.
homokban használható. A vízsugárlövettyűs szemétlapát alakú szívófejet a M is Az ürítőcső ezzel szemben olyan csőszakasz, amelynek hossza — sok esetben iránya
sissippi laza településű homokjainak kotrására alkalmazták a hajózóút fenntar is — gyakran változik aszerint, hogy pillanatnyilag a beépítési hely melyik részén
tására, a KÖRSTE-félét pedig Németországban, ugyancsak homokos anyag kell az ürítést végezni. Az ürítőcsőnek rendszerint két vagy több ága van és hol
kotrásánál. az egyiken, hol a másikon folyik az ürítés.
82 6* 83
V1.4-1. táblázat
N éh á n y h a z a i és k ü lfö ld i ű sz ó k o tió m ű sz a k i ad a ta i
G y á rtó c ég ism e r e tle n K önyves FOKA K ö z ú ti H íd Közúti Híd- IHG IHC IHG IHC IHG Lübecker
T ó th és Z ách. fe n n ta r tó V . fenntartó V. Be aver Beaver Beaver Beaver Beaver Maschinen-
Bau A. g.
G y á rtá si é v ism e re tle n 1909 1958 1951 1952 1967 1968 - - - —
T íp u s ved erso ro s v ed erso ro s v e d e rso ro s v á g ó fe je s vágófejes vágófejes vágófejes vágófejes vágófejes vágófejes
nyom ó n y o m ó c sa nyom ó sz ív ó -n y o m ó szívó-nyomó szívó-nyomó szívó-nyomó szívó-nyomó szívó-nyomó szívó-nyomó szívó-nyomó
to r n a k o tr ó
H a jtó m ű típ u s D ie se l G őz- v a g y D ie se l D ie se l Diesel- Diesel Diesel Diesel Diesel Diesel Diesel
e le k tr o m o s D ie se l e le k tr o m o s elektromos
B e é p ít e t t h a jtó m ű te lj e s ít -
m enye LE 108 60 25 160 240 350 980 — 1656 233 1260
H a jó te s t h o ssz a m 2 0 ,3 2 6 ,7 15 ,3 2 4 ,4 23,8 15,0 22,0 32,0 28,0 12,0 51,0
sz é le sség e m 8,07 6,5 9 ,4 7,4 8,6 5,55 6,1 12,0 9,30 4,85 11,0
m a g a ssá g a m - — — — — 1,60 1,60 2,85 2,75 1,30 4,0
m erü lése m 1,3 1,26 0 ,5 1,10 0,8 1,05 1,05 1,70 1,70 0,90 2,5
L e g m a g a sa b b f i x p o n t m 7,06 10,85 4 ,1 2 8 ,2 9 6,10 2,59 - 5,33 - - - —
V íz k isz o rítá s t 159 173 23 160 144 69 154 — - - —
M ax. k o tr á si m é ly s é g m 6,5 7 3 ,2 6 6 8 -1 0 12 20 16 6 -8 16
E lm é le ti t e lje s ítm é n y isz a p b a n m */h 160 100 40 120 105 200 300 - - - -
S z ív ó c ső á tm ér ő je mm — — — 300 300 350 450 750 600 240 750
N y o m ó c ső á tm ér ő je mm — — — — - 314 400 700 500 200 650
Z a g y s z iv a tty ú fo r d u la tsz á m a l /m i n — — — — - 6 6 1 -5 5 5 — — - - -
4
n y o m ó m a g a ssá g a m — — — — - 50 80 - - 90
h a jtó m ű típ u s a — 6 KN 6 UM R 6 UM R 6L 220 HSZ 20 V 71 V 71 - - - -
36 L á n g 35 L á n g 35 L áng Skoda
te lje s ítm é n y e LE 216 200 210 240 160 454 - — - - -
V ed rek szá m a — 21 29 27 — - - - - - - -
V e d erű rta rta lo m m3 0,17 0 ,1 0 0 ,0 3 — - ■ - - - - - -
S z e m é ly z e t fő 14 17 12 14 14 - - - - - —
Ebből adódik az a követelmény, hogy a szállító csőszakaszt sokkal gondosabban Az ürítőcső fektetésénél nem fontos ilyen gondosan eljárni, nagyobb bajt az sem
kell fektetni, hogy az üzem közben előforduló meghibásodások lehetősége kikü okoz, ha a csőkötéseknél csekély tömítetlenség van, m ert az ürítőcsőben a nyomás
szöbölhető legyen. Terv szerinti nyomvonalát tehát ki kell tűzni, ha szükséges, a is kisebb, m int a szállítócsőben. Minden új parti csőállásban célszerű végigszintezni
terepet (tológéppel) elegyengetni, hogy a csőnek sem a vízszintes, sem a függőleges a cső egész hosszát és nyilvántartani a geodéziai emelőmagasságot, hogy a tervezési
síkban ne legyenek erős törései. Vigyázni kell arra, hogy az egyes csodarabok egész számítás helyessége ellenőrizhető legyen.
hosszukon jól alá legyenek tám asztva, azaz a csövek ne feszülhessenek, különben Az egész nyomócsövet (az úszócsövet is) minden műszakban legalább egyszer
a legkényesebb részen, a kötésnél olyan erőt adhatnak át, amelyre a kötés nincs végig kell járni és ellenőrizni, főleg a csőkötéseket, nincs-e valahol tömítetlenség,
méretezve, meghibásodik vagy tönkremegy. íveknél nem mozdult-e el a cső, nem roskadt-e meg valahol alatta a föld stb. Az
észlelt hibát azonnal helyre kell hozni.
84 85
4.143. Zagyszállítás számítása
Nyomócsőben a zagyszállítás csak akkor lehetséges, ha a zagynak olyan sebességet
kölcsönziink, hogy áramlása turbulens legyen, különben a zagyban levő szilárd
anyag szemcséi m ár a csőben kezdenek leülepedni. További követelmény az, hogy
a zagyszivattyú nyomómagassága elegendő legyen az áramlással szemben fellépő
ellenállás legyőzésére.
A zagyszállítás két legfontosabb paramétere ennek megfelelően a kritikus sebesség
és a fajlagos nyomásveszteség.
0 ,0 5 - 0 ,1 0 0 ,0 2 1,2 A csőben uralkodó nyomás teh át a cső hosszán állandóan csökken. A nyomóma
1
87
86
iz=m/100m 2 5 2 0 15 10
ahol iL fajlagos nyomásveszteség, m/fm; A súrlódási tényező (nevezetlen szám );
g nehézségi gyorsulás, m/s-2 ; D a csőátmérő, m ; C0 a kritikus sebességnél meg
adott tényező; yi a kritikus sebességnél megadott tényező; Re a Reynolds-szám
(nevezetlen), amelyben v és D azonos dimenzióban helyettesítendő; v a zagysebes
ség (itt cm/s); v a víz kinematikai viszkozitása, cm2s_1.
Ennek a képletnek a segítségével szám ítottuk ki a fajlagos nyomásveszteség érté
keit kétféle közepes szemcseátmérővel (dk = 0 ,1 —0,25 és 0,25—0,5 mm) jellemzett
talajra és ötféle ( T = 5, 10, 15, 20 és 25% zagy töménységre. A kapott értékeket
a V I.4-5., ill. a V1.4-6. ábra görbeseregével ábrázoljuk.
88
4.1433. A terhelési görbék csőhosszat ( //). A V1.4-4. ábra szerinti példában a virtuális csőhossz L '= 1,1 L =
Zagyszállítási munkák tervezésére a terhelési görbék szolgálnak. = 1070+107=1177 m.
Valamely hidromechanizációs m unkát rendszerint a termelendő anyag minőségével, Ugyanígy mérhető le a hossz-szelvényből a geodéziai emelőmagasság, és ezt szo
a szállítási távolsággal és a geodéziai emelőmagassággal adják meg. Hazai viszo rozva a zagy fajsúlyával kapjuk a statikus emelőmagasságot.
nyaink között adottnak tekinthetjük a rendelkezésre álló kotrófelszerelést is Összefoglalva: azok a műszaki adatok, amelyekre a tervezéshez és kivitelezéshez
(vagy azt a 2 —3 típust, amelyek közül választhatunk), azaz ismerjük a kotró szükség van, a következők:
jelleggörbéit ( Q - H - görbéit, esetleg kagylódiagramját is).
1. A gyártó cég adja meg:
Szállítási távolságon az anyagnyerőhely és a beépítési hely súlypontjai (ill. vonalas
létesítmény esetén súlyvonalai) közötti egyenes távolságot értjük. Ebből a nyomó a zagyszivattyú jelleggörbéit Q - H és a hatásfok- (rj) görbéket (a kettő
cső hosszát a munka helyszínrajzából, a geodéziai emelőmagasságot pedig hossz együtt a szivattyú kagylódiagramja);
szelvényéből m érhetjük le. így pl. a V I.4-7. ábrán vázolt töltéserősítési munkánál a zagyszivattyú nyomómagasságát;
a helyszínrajzból lemérhető T —750 m szállítási távolság esetén a tényleges cső
a kotrási mélységet;
hossz :
a hajótest méreteit és merülését.
L —lu+ lsz+ lü= 200 + 670 + 200= 1070 m,
ahol lu az úszócső hossza, m ; lsz szállítócső hossza, m; lü ürítőcső hossza, m. 2. A tervező, ill. kivitelező állapítja meg:
A számítással meghatározott nyomásveszteségi értékek vízszintes és egyenes a szállítási távolságot, ill. az ebből meghatározható tényleges (L), ill. virtuális
csőre vonatkoznak. Az L hosszból szám ított nyomásveszteséghez még hozzá kell csőhosszat (L ');
adni a csőszerelvények (ív- és könyökcsövek, tolózárak, csuklók stb.) ellenállását. a geodéziai (úge), ill. statikus emelőmagasságot (úst);
Mivel ezeket előre nem ismerjük, jó közelítéssel úgy járunk el, hogy nem a tényleges
az anyag közép szemcsenagyságát (c/k) ;
L csőhosszat vesszük alapul, hanem az annál 10%-kal nagyobb, ún. virtuális
a kritikus sebességet (ukr);
a fajlagos nyomásveszteségi (i- ) görbéket.
Ezeknek az adatoknak az alapján számíthatók a tervezéshez szükséges terhelési
görbék koordinátái. A számítást a következők szerint kell végezni (1. a számpél
dát):
Az adott f/k-ra különböző töménységre (példánkban 10, 15 és 20 s.%-ra) felrakott
z2-görbékből kivesszük a különböző zagysebességekhez (példánkban 15% tömény
ségre a 3, 4 és 5 m/s sebességekhez) tartozó í7-értékeket és azokkal a megállapított
virtuális csőhosszat (L ') megszorozzuk. Ezzel a különböző sebességekhez tartozó
olyan / z-értékeket kapunk, amelyek azzal a teljes ellenállással egyenlők, amely
az adott L tényleges hosszúságú csőben állnak elő. Ha ehhez a statikus emelő-
magasságot (hst) hozzáadjuk, azt a vízoszlopméterben kifejezett teljes ellenállást
kapjuk, amelyet a zagyszivattyú nyomómagasságának le kell győzni.
Ha a v és ( / z+ úst) így kapott összetartozó értékeit a zagyszivattyú Q —H ábrájába
felrakjuk, az ún. terhelési görbéket kapjuk. Ezeknek a görbéknek tehát minden
ordinátája azzal a (7z+ úst) teljes ellenállással egyenlő, amelyet a í/k-val jellemzett
anyag annál a töménységnél (T %) és azzal a (v) sebességgel mozogva ébreszt az
L tényleges hosszúságú nyomócsőben, amire a számítást elvégeztük. Éppen
azért nevezzük ezeket terhelési görbéknek, m ert minden pontjuk ordinátája a
zagy szivattyú vízoszlopméterben kifejezett terhelését adja meg.
Amikor a v és az ( /z+ úst) összetartozó értékeit számítjuk, legkisebb u-értéknek
mindig a kritikus sebességet (ukr) választjuk, m ert ennél kisebb sebességgel — a ko
rábban m ondottak szerint — a nyomócsövet üzemeltetni nem szabad. Ha most
a terhelési görbét valamelyik (1 —//-görbével metsszük, olyan pontot kapunk,
amelynél a terhelési görbéről leolvasható teljes nyomásveszteség éppen egyenlő
V I.4-7. ábra. A szállítási távolság és a nyomócsőhossz összefüggése
töltéserősítésnél azzal a nyomómagassággal, amellyel a zagyszivattyú a számítás alapját képező
90 91
feltételek mellett rendelkezik. Ez tehát az a pont, ahol a nyomócsőben a zagy 4.151. Az ürítés
szállítás m iatti nyomásveszteség éppen akkora, mint a rendelkezésre álló nyomó
magasság, ahol tehát a szivattyú teljesítőképessége teljesen ki van használva, az Az ürítés előreveréssel vagy hátrahúzással az ürítőcső végén, vagy annak vége
üzem a leggazdaságosabb. közelében oldalt kiágazó csőcsonkokon át történik.
E zt a pontot a zagyszivattyú munkapontjának nevezzük, m ert erre a zagyszivattyú Előreverés esetében úgy szervezzük a m unkát, hogy amikor valamelyik ürítőállás
automatikusan beáll és attól mindaddig nem tér el, ameddig fordulatszámát nem ban az ott kirakandó teljes anyagmennyiséget ürítettük, ezen az ürítőcsőágon az
változtatjuk, vagy nem változik a zagytöménység. ürítést megszüntetjük, a cső végére újabb csodarabot szerelünk és ennek a végén,
Mivel a zagyszivattyú 0 —H-görbéje minden fordulatszámnál más és más, a ter új állásban folytatjuk a m unkát. Előreverésnél tehát a zagy mozgási irányát
helési görbe ( V I .4-8. ábra) több Q —H-görbét is metszhet. H a tehát az adott tekintve állandóan előrehaladunk, a nyomócső folyton hosszabbodik.
Visszahúzás esetében minden új állás elfoglalása az utolsó csodarab leszerelésével
já r és így a munkával „visszafelé” haladunk, az ürítőcső állandóan rövidül.
Értelemszerűen ugyanez a helyzet akkor, ha nem a cső végén ürítünk, hanem
oldalt kiágazó rövid csodarabokon.
Célszerű egyidejűleg két (vagy több) ürítőcsőággal dolgozni, m ert akkor mód van
arra, hogy tolózárral másik ágra kapcsolunk á t akkor, amikor az előzőleg üzemel
te te tt ágon a csőszerelést végezzük. A V 1.4-7. ábrán vázolt töltéserősítési munkánál
pl. két ürítőcsőág van. Ilyen esetben az ürítés az egyik ágon előreveréssel (csőhosz-
szabbítással), a másikon visszahúzással (csőrövidítéssel) folyik. Ha csak egy ürítő
csőág van, akkor a csőszereléshez a kotrási üzemet le kell állítani, a nyomócsövet
tiszta vízzel végig kell mosatni és csak azután lehet a csőszerelést megkezdeni.
Ez jelentős üzemkieséssel jár.
Az ürítőnyílásnál a csőben uralkodó nyomás átalakul sebességgé, tehát a zagy
ettől a nyomástól függő, aránylag nagy sebességgel ömlik ki. Ez az ürítőhelyen
kimosást vagy szorítógát-szakadást okozhat. Ez ellen a csővég megfelelő elfordítá-
sával, csőpipa vagy energiatörő billenőlap rászerelésével vagy más módon kell
védekezni.
Egy-egy ürítőállásban mindig addig lehet dolgoÁii, amíg az ott kirakandó anyagot
le nem ürítettük. Ez viszont attól is függ, hogyan terül az anyag. K ötött vagy
finomszemcsés anyagból előállított zagy messzire elfolyik, durvaszemcsés anyag
(kavics) legnagyobb része közvetlenül az ürítés környezetében halmozódik fel.
Ha valamilyen előírt szintet kell előállítani (területfeltöltés) vagy vonalas létesít
ménynél m eghatározott mennyiségű anyagot kirakni (töltésépítés vagy töltés-
anyagra többféle zagytöménységre felrakott terhelési görbéket több Q - H - gör erősítés), nagy gyakorlat kell annak eldöntéséhez, hogy egy-egy ürítőállásban
bével metszésbe hozunk, az így kapott m unkapontokra vizsgálhatjuk, melyik mikor kell a m unkát abbahagyni. Akár többet, akár kevesebbet raktunk ki a
fordulatszám mellett leggazdaságosabb a munka és a szivattyút az annak megfelelő szükségesnél, a hiba rendbehozása mindig többletm unkát (és többletköltséget)
fordulatszámmal járathatjuk, igyekezvén állandóan azt a zagytöménységet fenn jelent. Ez ellen részben a kotrási adatok állandó gondos nyilvántartásával, rész
tartani, amelyre a szám ítást végeztük. ben pedig úgy védekezhetünk, hogy a tológépes egyengetési munka durva részét
A terhelési görbékből a munka kivitelét meghatározó minden olyan adat egyszerű m ár ürítés közben elvégezzük (ha az anyagra m ár akkor rá lehet menni!) m ert így
módon megállapítható, amelynek alapján a hidromechanizációs munka megter jobban megítélhető, kiraktuk-e m ár az azon a helyen szükséges anyagmennyiséget
vezhető. A terhelési görbék természetesen bármilyen anyagminőségre és szállítási vagy nem. Ha ismerjük a kotrógép átlagos teljesítményét, akkor az üzemidőből is
távolságra, valam int tetszőleges zagy töménységre is megszerkeszthetők. jó közelítéssel megállapíthatjuk a kirakott anyag mennyiségét.
Célszerű, ha az ürítőhely irányítója telefon- (vagy URH-) összeköttetésben van a
kotrómesterrel, hogy szükség esetén az ürítés követelményeinek megfelelően irá
4.15. A zagy beépítése nyíthassa a kotrási munkát.
A zagy beépítése a m unkának az a része, amikor a szállított zagytömeget a terv
szerinti helyen ürítjük, belőle a szilárd anyagot kiülepítjük és a letisztult vizet
elvezetjük.
92 93
4.152. A kiülepítés torna rendszer, ebbe is bevezethető az elfolyó víz, de ilyenkor fontos a szilárd
anyagnak a zagyból való minél tökéletesebb kiülepítése, különben a belvízcsa
A kiülepítés az a folyamat, amikor a nyugvó, vagy kis sebességgel folyó zagyból a torna feliszapolódik.
szilárd anyag kiválik és a fenékre süllyed. A vizet lehetőleg gravitációsan kell elvezetni. Ha erre nincs mód, akkor a kifolyás
Ha ismerjük a zagyképző szilárd anyag szemcséinek ülepedési sebességét, a szük után szivattyúzsompot kell építeni, onnan a vizet szivattyúval kiemelni és cső
séges ülepedőtér hosszát az vezetéken nyomni odáig, ahonnan m ár árokban gravitációsan vezethető tovább.
A szivattyúzsompot 1—2 betongyűrűből lehet elkészíteni, m ert ezt a munka tovább
haladása során egyszerűen lehet továbbvinni. Ajánlatos az elfolyó vízből gyakran
(naponta) m intát venni és megállapítani hordaléktartalm át. H a a víz sok hordalé
képletből szám íthatjuk, ahol Lmin az ülepítőtér minimális hossza, m; vz a zagy kot tartalm az, tökéletesebb kiülepítésről kell gondoskodni, de a hordaléktartalom
folyási sebessége az ülepítőtéren, m/s; vü a zagyképző anyag szemcséinek ülepedési ismeretére szükség lehet a kiterm elt és a beépített anyag mennyisége közötti
sebessége, m/s; m a zagyfolyam mélysége, m. különbség megállapítására is, pl. hogy megfontolható legyen, meddig gazdaságos az
Szuszpenzióban levő szilárd anyag a nehézségi erő hatására m eghatározott sebes anyag kiülepítése. Amennyiben ugyanis az iilepítés túl nagy költséget okozna,
séggel lefelé mozog. Amikor a zagy ürítés után az ülepítőtéren kis sebességgel esetleg bele kell nyugodni nagyobb hordaléktartalm ú víz elvezetésébe, annak
áramlik, a szemcséknek ez a lefelé mozgása, az ülepedés megkezdődik. Ha a szilárd ellenére, hogy így a kitermelt anyag jelentékeny hányada kárba vész.
anyag szemcséi ülepedés közben előbb érnek le a fenékre, m int a zagy az ülepítőtér A letisztult víz elvezetéséhez gyakran van szükség kisebb mellékmunkákra (leve
lefolyónyilásához, akkor a zagy letisztul. Gyakorlatban a kotrási anyag azonban zetőárkok ásása és fenntartása, szivattyúzsomp készítése stb.), amelyeket feltét
nem homogén, az egyes frakciók ülepedési sebessége eltérő, az ülepítőtér területé lenül gépesíteni kell. Ilyen munkákhoz nagyon célszerű a mélyásóval és tolóle
nek korlátozottsága általában nem engedi meg, hogy méreteit a legkisebb ülepedési mezzel felszerelt gép, amelyből hazánkban sok van használatban, tehát könnyű
sebességű frakció alapján állapítsuk meg. Tehát mindig számolni kell azzal, hogy hozzájutni. E zt a gépet, ha itt nincs rá szükség, a hidromechanizáció más m unkái
a „letisztult” víz tartalm az a kotrási anyag talajmechanikai jellemzőitől függő nál (humuszleszedés, csőnyomvonal-egyengetés stb.) is nagyon jól lehet alkalmazni,
mennyiségű lebegtetett hordalékot. tehát teljesen ki lehet használni.
Hacsak a zagyot nem szabályozóművek mögé ürítjük, vagy természetes mélyedé
sek (mocsaras terület, holtmeder stb.) feltöltésére használjuk fel, az ülepítőteret
úgy szokás kialakítani, hogy azt szorítógátak veszik körül. Töltéserősítésnél ezeket 4.16. A hidromechanizáció mellékmunkái
a gátakat a töltésről lenyesett humuszból vagy a töltés vonala m ellett a talajból
kiemelt anyagból készítik, az ürítendő zagy mennyiségétől függő szelvénnyel. Mint minden földmunka, a hidromechanizáció is többféle mellékmunka elvégzését
A szorítógátak rendszerint kazettarendszert alkotnak. A kazettákat elválasztó teszi szükségessé. Ezek az elő- és utómunkák, az átállások és horgonyzások, vala
földgátba olyan egyszerű berendezést építenek be, amelynek segítségével a zagy mint a csővezeték áthelyezése. A hidromechanizációs munka tervszerű végzésének
szintet a kívánt magasságban tarthatjuk. Ez lehet olyan bukó, amelynek bukóéle és gazdaságosságának biztosítása végett rendkívül fontos ezeknek a m unkáknak
deszka behelyezésével vagy kiemelésével változtatható magasságú, vagy a föld tökéletes gépesítése.
gátba beépített, fadugóval elzárható 2—3 db vízszintes fekvésű eternitcső (vagy
fémcső). A fadugó eltávolításával a zagyszint az annak megfelelő magasságra
áll be. 4.161. Élőmunkák
Ha olyan anyagot ürítünk, amelyre kirakás után tológéppel azonnal rá lehet menni
(pl. kavics vagy homokos kavics), akkor a zagy folyását ezzel is irányítani lehet Kitűzés. A kivitel megkezdése előtt ki kell tűzni az elvégzendő m unkát. Kitűzést
abból a célból, hogy az anyag szemcsenagyság szerinti elhelyezkedését irányítsuk. általában az anyagtermelés és a beépítés helyén kell végezni.
Erre szükség lehet pl. azért, m ert a nagyobb szemcsék m indjárt az ürítés helyén Ha a m unkát szívó-nyomó kotró végzi, a kotrás helyét, szélességét kell kitűzni
kiülepednek, tehát minden ürítési kúpnál kavicszsákok keletkezhetnek. K ötött és mélységét kell megadni. A kotrási helyet és szélességet csóvákkal szokás kitűzni.
anyag ülepedését ily módon irányítani lehetetlen, m ert az ü rített anyagra rámenni Ezek a vízmélységtől függő hosszúságú farudak, amelyeket a fenékbe szúrnak le,
hosszú ideig nem lehet. Ilyenkor az anyag elhelyezkedésébe csak a kazetták meg felül pedig ellátják feltűnő színű (vörös) jelzéssel (kereszt, tárcsa, csóva). A kotrási
felelő kialakításával lehet beleavatkozni (szélesebb ürítőtér, több kazetta egymás mélységet vízmércével ellenőrzik, amelyet úgy kell leverni és beszintezni, hogy azt
utáni kapcsolása, vagy esetleg terelőgátrendszer). a vízmélységet mutassa, amelyet az előírt szint felett kell előállítani. Azt, hogy
az anyag az előírt szintig ki van kotorva, abból látni, hogy a m ért vízmélység
azonos a vízmérce-leolvasással. A vízmércét áthelyezésekor mindig be kell szin
4.153. A letisztult víz elvezetése tezni.
Gondoskodni kell az ülepítőtérről elfolyó letisztult víz elvezetéséről. Ha a kotró A beépítés helyén csak területfeltöltésnél tűzik ki az előállítandó feltöltési szintet
az anyagot nagyobb vízfelület (folyó vagy tó) fenekéről termeli, legcélszerűbb a levert cövekekkel. Töltéserősítésnél a kitűzés felesleges, m ert a jeleket a kiömlő
vizet oda visszavezetni. Ha ez nehezen oldható meg, de van alkalmas belvízcsa- zagy úgyis megsemmisítené.
94 95
Minden csőátállás előtt ki kell tűzni a parti cső új nyomvonalát és esetleg a csőát- időtartam a — kellő biztonsággal — ne legyen sokkal rövidebb, m int az előző
hordásra szolgáló szállítóutat is. állás főmunkájának elvégzéséhez szükséges idő, különben az áthelyezés gépei és
Terepelőkészítés csak a beépítés helyén és csak töltésépítés vagy töltéserősítés a munkaerő állni kényszerülnek.
esetében szükséges. Ez a munka ugyanaz, m int földmunka esetében, azaz a nö Fontos követelmény, hogy a csövek az új nyomvonalon úgy legyenek lerakva,
vényzetet és a humuszt kell eltávolítani. Hidrcmechanizációnál ebből az anyagból hogy azokat az összekapcsoláshoz csak minimális mértékben kelljen mozgatni.
készülnek a szorítógátak. Ha a humusz mennyisége ehhez nem elég, a töltés és a Ha csak egyetlen cső nincs a helyén, az a további csővezeték minden egyes darab
szorítógát közötti terepből vett földanyaggal pótolható. A m unkát tológéppel jának a megmozgatását teszi szükségessé. Ez a csövek súlya m iatt olyan többlet-
célszerű végezni úgy, hogy a töltéskoronáról kiinduló, a rézsűn a töltés tengelyére m unkát és többlet-időszükségletet jelenthet, amellyel előre számolni lehetetlen.
merőlegesen haladó nyesésekkel tolják össze a szorítcgátat a kitűzött vonalon. Az új csővezetékre való rákapcsolás után tiszta vízzel nyomáspróbát kell végezni,
Ugyanez a gép a töltés és a szorítógát közötti terepből a töltés tengelyével párhu hogy az esetleges tömítetlenségek helyrehozhatók legyenek.
zamos nyesésekkel készíti el a töltést és a szorítógátat összekötő keresztgátakat.
Ha többletanyagra van szükség, azt a töltés m entett oldali lába mellett kell le
nyesni, hogy a zagyfolyást időnként oda lehessen irányítani a szorítógát esetleges 4.164. Utómunkák
elmosásának megelőzése céljából.
Hidromechanizációnál az utóm unkák: területfeltöltés esetén a felület elegyenge-
Bizonyos terepelőkészítést kell végezni a parti cső nyomvonalán, és ha szükséges, tése, töltéserősítésnél a tervezett szelvény kialakítása, a humusz elterítése, a kiá
azon a vonalon is, amelyen a csöveket az új állásba szállítják. sott vízlevezető árkok, szivattyúzsompok stb. betöltése. Mindezek a munkák
gépesíthetők és legtöbbjük a hidromechanizáció univerzális segédgépével, a toló
4.162. Kotróállás és horgonyzás géppel elvégezhető.
Az utómunkák időtartam a a zagyképző anyag talajmechanikai jellemzőitől függ.
Uj parti csőállás elfoglalásánál a kotrót is á t kell állítani. Ehhez a horgonyokat Szemcsés anyag (kavics, homok) szállításakor az utómunkák úgyszólván rögtön
felszedik, a kotróval együtt az új állásba átszállítják és ott lehorgonyoznak. Ehhez a kirakás után megkezdhetők, de kötött anyagban a m unkát lehetővé tevő kiszá
a munkához motoros horgonyzó dereglyét kell használni. radás hónapokig is eltarthat.
7 V íz é p íté s I I . k ö t e t
96 97
P
Tisztán vízi szállítás az úszó-kotró —uszályvontató—elevátor géplánc. Ennél a
kotró által m egrakott úszóedényt vontató viszi az elevátor alá és az rakja ki az
anyagot a m egadott helyre. Ezzel a módszerrel végezték a m últ század végén és
századunk elején a Duna-szabályozási munkák nagy részét.
Kombinált vízi és parti szállítás az a hidromechanizációs eljárás, amelynél a
kotró zagyszivattyúja úszó- és parti csövön á t zagy alakjában nyomja ki az anyagot
a beépítési helyre.
Hajózható folyókon vagy tavakon az úszó munkagépeket és azok horgonyait
éjjel és nappal a Hajózási Szabályzatban (9/1969. X II. 16. KPM —BM számú
együttes rendelet) előírt módon meg kell jelölni. Ugyancsak a rendeletben szabályo
zott módon kell megjelölni a hajóút szabadon maradó, ilí. elzárt részét. A kotrási
m unkálatokat azok megkezdése előtt be kell jelenteni a hajózási hatóságoknak.
H ajóút készítése azt jelenti, hogy előírt szélességben olyan künettet kell előállítani,
amelyben kisvíz esetén is megvan a szükséges hajózási vízmélység.
Kivitelére általában csak úszókotró alkalmas, m ert egy hajózható folyó szélességé
m iatt parton járó szárazkotró hatósugara erre nem elégséges.
A kikotort anyagot rendszerint a szabályozási vonalat alkotó partvédő művek
mögé (1. I. és VII. fejezetet) kell kirakni ( V I .4-9. ábra). Az anyag szállítására
tehát vagy kotró—uszály—vontató—elevátor gépláncot kell alkalmazni, vagy
hidromechanizációval kell dolgozni aszerint, hogy az adott körülmények között
melyik a célszerűbb.
Az első megoldási mód hátránya, hogy a szabályozási vonalon túlra sem az ele
vátort beállítani, sem oda az uszályokkal bejárni általában nem lehet, és így csak
a szabályozási vonal mentén fekvő, aránylag keskeny sávra lehet anyagot kirakni.
Ha a kiinettből kikotort anyag ezen a sávon nem fér el, azt külön munkával (toló
géppel, vízágyúval) kell elteríteni.
Hidromechanizációval a rendelkezésre álló egész területet egyenletesen fel lehet
tölteni úgy, hogy utólagos elegyengetésre legtöbbször egyáltalán nincs szükség.
H átránya lehet azonban ennek a módszernek — ha a kotrási sáv úgy van kijelölve,
hogy az úszócsővel keresztezni kell a hajóutat — hogy az úszócsövet hajó áthala
dásakor szét kell kapcsolni és félrehúzni, em iatt a hajó áthaladásának elég hosszú
ideje alatt a kotrási munka szünetel. A cső szétkapcsolása előtti végigmosatása
tiszta vízzel, szétkapcsolása, félrehúzása, majd a hajó áthaladása után újra behú
zása, összekapcsolása és végigmosatása olyan hosszú üzemszünetet okoz, ami még
nem túl sűrű hajóforgalom esetén is gazdaságtalanná, erős hajófox-galom m ellett 4.22. Öntöző- és hajózócsatornák építése
pedig teljesen lehetetlenné teszi a m unkát. A hidromechanizációs munka előnyeinek Az ilyen csatornák rendszerint több célúak, az öntözés kívánalmain kívül a hajózást
kihasználására a kotrási terület közepe táján víz alatti nyomócsövet fektetnek is szolgálják, és sokszor vízi erőművek ellátását is biztosítják.
keresztül a medren, amely az egész munka kivitele a la tt a helyén m aradhat. A kiviteli mód attól függ, hogyan helyezkedik el a csatorna műszelvénye a terep
Egyik végén a kotró úszócsöve, másikon pedig a parti cső ürítőszakasza csatlakozik szinthez képest. Több eset lehetséges:
hozzá. Ez a módszer azonban csak álló vagy csendes folyású vízen alkalmazható.
A csatorna végig vagy döntő részben ásott medrü, azaz a csatorna vízszintje a terep
Ha a fenék anyaga annyira kötött, hogy szívókotróval való kitermelése nem szint alatt van. Ilyen esetben legcélszerűbb a szelvényt a két parton végigmenő,
gazdaságos, akkor vederlétrás úszókotrót (vagy úszóedényre állított egy kotró- kellő hatósugarú vonóköteles kotróval kiemelni és a kotort anyagot a két parton
edényes, forgó felsővázas szárazkotrót) lehet alkalmazni. Ilyen esetben gazdaságos- dépóniába rakni.
sági számítással kell megállapítani, hogy a kotró —uszályvontató—elevátor géplánc,
vagy a keverőedényes hidromechanizáció alkalmazása célszerűbb-e. A csatorna részben ásott, részben függő mederben folyik, tehát vízszintje legalább fele
hosszán a terepszint felett van és a függő meder töltéseit a leásott meder anyagábó
98
99
hossz-szállítással kell megépíteni, akkor két alternatíva valamelyike vagy kombiná idom áll elő. Ez végeredményben nem lényegbe vágó dolog, m ert a tapasztalat
ciója alkalmazható. szerint géppel előállított bármilyen tökéletes rézsű is előbb-utóbb mindig beomlik
a vízállás változásai szerint a talajba hol beszivárgó, hol onnan kifelé áramló víz
Az egyik módszer az, hogy az ásott medrű szakasz szelvényét talajvízszintig hatására.
földnyesők állítják elő és a kiterm elt anyagot a függő medrű szakasz töltéseibe
hordják. A bennhagyott anyagot és a függő medrű szakasz szelvényét vonó Öntöző és hajózó főcsatornák karbantartási munkáinak elvégzésére álta
köteles kotrók emelik ki és rakják depóniába, ill. a földnyesők által épített lában a hidromechanizáció a legjobb megoldás. A kotrandó anyag ugyanis
töltésre és mögéje. legtöbbször lazán települt finom szemcséjű anyag, amely szívó-nyomó
A másik módszer az, hogy a teljes csatornaszelvényt szívó-nyomó kotrók kotróval könnyen bontható. A kikotort anyagot vagy a depóniák mögött léte
emelik ki és nyomócsövön szállítják töltésbe. A szükséges szorítógátakat toló sített kazettákba lehet üríteni, vagy ha a csatorna mentén terméketlen terü
gépek, földnyesők vagy vonóköteles kotrók állíthatják elő (közülük az a típus, letek (szikes vagy savanyú legelők, mocsarak vagy terepmélyedések) vannak,
amelyet esetleg a csatorna más szakaszán is alkalmaznak) a szelvény felső azok feltöltésére felhasználható.
részéből kiemelt anyagból. H a ehhez több úszókotrót kell beállítani a csatorna
különböző pontjain, mindegyik részére vonóköteles kotróval kell olyan kiin 4.23. Közepes és kis vízfolyások jó karba helyezése
dulógödröt előállítani, amelyben az úszókotró összeszerelhető és megkezdheti
a m unkát. Ebben az esetben természetesen csak szétszerelve, közúton szállít Ezekre a munkákra (1. az I. fejezet 4. pontját és a X II. fejezetet is) általában az
ható kotrókról lehet szó. jellemző, hogy az elfajult meder jó karba helyezése céljából 3—10 m fenékszélességű,
A csatorna egész hosszán vagy nagyobb részben függő medrű. Ilyen esetben előbbi 1:1,5 rézsűhajlású trapéz- vagy csészeszelvényt kell előállítani. Erős mederel-
pont szerinti második alternatívát lehet alkalmazni. fajulásos szakaszon előfordulhatnak mederkorrekciók vagy átvágások. A folyó
méterenkénti kiemelhető anyagmennyiség 5—20 m3 között változik. A kikotort
Abban, hogy melyik módszer a legcélszerűbb, még sok más körülmény is döntő anyagot legtöbbször a két parton depóniába kell rakni. A kotrási anyag általában
szerepet játszhat. Ilyenek lehetnek pl. többek között: iszapos, agyagos homok és sárgaföld, gyakran vastag humuszréteggel és buja
milyenek a parton a terepviszonyok (mocsár, nádas), járható-e lánctalpas növényzettel.
szárazkotróval, milyen nagy a szállítási távolság (lánctalpas vontatókkal dol Jellemző még ezekre a m unkákra, hogy a műszelvény jelentős hányadát —
gozó földnyesőkkel nem célszerű 500—600 m-nél nagyobb távolságra szállí 40—60%-át — víz alól kell kotorni, teh át csak erre alkalmas kotrógéptípusok
tani); (vonóköteles vagy mélyásó) jöhetnek szóba.
alkalmas-e az anyag arra, hogy szívó-nyomó kotróval kitermeljék, Legjobban a vonóköteles kotrók (ha a szelyény kicsiny, esetleg mélyásók) felelnek
áll-e elegendő víz rendelkezésre hidromechanizációhoz, és vannak-e a csatorna meg, m ert amellett, hogy alkalmasak víz alóli kotrásra, a műszelvényt is a gya
partjai mentén elég nagy terméketlen területek, amelyek kiiilepítésre fel korlatban megkívánt pontossággal, előírt rézsűvel állítják elő.
használhatok (ezzel ezek egyúttal mezőgazdasági felhasználásra alkalmassá Elvégezhető ez a munka úszó csatom akotróval is. Ez kicsiny típus, vederláncos
tehetők) és lehet-e a vízforgalmat rövidre zárni. m entékkel és két oldalra kinyúló gumihevederes kirakókarral. Ezzel a géppel
Ami a csatornaszelvénynek szívó-nyomó kotróval való előállítását illeti, fel kell rézsűkialakításról természetesen szó sem lehet, csupán közel függőleges falakkal
még hívni a figyelmet a következőkre. határolt szelvény kiemeléséről. Ilyen gép alkalmazása teh át csak akkor indokolt,
ha a fenékszélesség aránylag nagy (10—15 m) és a rézsűkotrás minimális, a munka
Üszókotróval, akár szívócsöves, akár vedersoros, trapéz- vagy csészeszelvényt főleg fenékmélyítés.
előállítani nem lehet. A kotró csak mindkét oldalán közel függőleges falakkal
határolt künettet (V 1.4-10. ábra) tud előállítani, amelynek felső része idővel Hidromechanizációval, szívó-nyomó kotróval való kivitel nem célszerű, egyrészt
beomlik a függőleges fal lábához, amikor a csészeszelvényt durván megközelítő a rendszerint sűrű növényzet m iatt, amire a zagyszivattyú nagyon érzékeny,
másrészt azért, m ert a folyóméterenként kiemelendő kis anyagmennyiség m iatt
gyakran kellene a parti csövet áthelyezni.
100 101
A bejárati kotrással egyidejűleg — vagy azt követőleg — vonóköteles kotrók magaslat anyaga erősen kötött, azt tológéppel lehet bontani és a lazított anyagot a
a medence határvonalán a partfalak részére szükséges szelvényt emelik ki vízágyú hatáskörzetébe tolni.
úgy, hogy a partfal alapszintjét pontosan előállítják, oldalrézsűit pedig olyan
hajlással, amivel az anyag a partfalépítés ideje alatt megáll. A talajvízszint A munka úgy is elvégezhető, hogy az anyagot szárazkotró termeli le, keverőedény
feletti anyagot szállítóeszközök a mednce körüli terepfeltöltésbe hordják, be üríti és az így előállított zagyot szállítják nyílt csatornában vagy csőben, de
a víz alól kotort anyagot pedig a kotrók depóniába rakják. mindenképpen gravitációsan a feltöltésbe.
A kész bejáraton és a partfal részére kiemelt szelvényen á t beúsztatják a Tavak p art m enti területét a tó fenekéről kikotort anyagból a szokásos hidro-
partfal vasbeton szekrényeit és megépítik a partfalat a kikötőmedence mind mechanizációs módszerekkel töltik fel. A munka lefolyása a következő lehet:
egyik oldalán. A partfal háttöltését vonóköteles kotrók készítik el a depóniába A feltöltendő területnek a tó felőli határvonalán szorítógátat építenek és az így
rakott földanyagból. elzárt területet keresztgátakkal kazettákra osztják. A szorítógátat többféleképpen
Amikor a partfal építése a medence két oldalán elkészült, megkezdődhet a építhetik.
medence anyagtömbjének a kiemelése. E zt legcélszerűbb hidromechanizációval Ha a vízmélység kicsiny (legfeljebb 50—80 cm), hullámveréssel nem kell számolni,
végezni úgy, hogy a szívókotró által kikotort anyagot nyomócsövön szállítják a tófenék anyaga pedig teherbíró, akkor a szorítógát lánctalpas vonóköteles kotró
a kikötőmedence körüli terepfeltöltésbe. Ha az anyag k ö tött és szívócsővel val építhető meg úgy, hogy a gép vízben járva, maga mögött építi meg a gátat, a
való kotrásra nem alkalmas, a munka elvégezhető vonóköteles kotró és fenékből kikotort anyagból.
keverőedény kombinációjával. A letisztult vizet a kikötőbejárat alatt kell a Nagyobb vízmélység esetén is vonóköteles kotró a legcélszerűbb munkaeszköz, de
folyóba visszavezetni. azt úszóedényre kell ráállítani, mégpedig az úszóedény fenekén a bordákra épített
A kikötőmedence fenntartási m unkáját is szívó-nyomó kotróval, hidromechanizá alaplemezre (hogy súlypontja minél mélyebben legyen) és lánctalpát erős, merev
cióval lehet végezni. Ha a kikötő forgalmát a fenntartási munka a la tt is biztosítani elemekkel (pl. a lánctalpak között átmenő és az alaplemezhez feszesen hozzácsa
kell, legcélszerűbben a medence közepén végigfektetett, helyén maradó víz alatti varozott U-vasakkal) kell az alaplemezhez kötni.
csővel végezhető a munka. A cső egyik végéhez a kotró úszócsöve, a másikhoz a Készülhetnek a szorítógátak megfelelő méretű műanyag tömlőkből, amelyeket
területfeltöltéshez vezető parti cső csatlakozik. Bárhol folyik a kotrás, az a hajó- bizonyos távközben levert erős karók tám asztanak, vagy műanyag fóliával borított
forgalmat a medencének csak aránylag kis részén, a kotró és úszócső által súrolt sodronykerítésből és még sok más módon.
területen zavarja. Ha a szabályozási vonalban a partvédő m űvet még a hidromechanizáció megkez
dése előtt elkészítik, akkor az ürítési kazetták készítése csak a keresztgátak meg
építéséből áll. Legfeljebb arra van szükség, hogy a párhuzammű vonalán végig-
4 .2 4 2 . Tavi kikötők menő kotró a kazetta belsejében — de legalább 6—8 m távolságból — anyagot
húzzon oda a párhuzammű mögé, hogy a zagy a párhuzamművön á t vissza ne
Tavi kikötő abban különbözik a folyami kikötőtől, hogy általában nem a tó partjába folyjék a tóba.
benyúló medence, hanem a tó vízfelületéből elfoglalt, két oldalán egy-egy mólóval
Mivel területfeltöltésnél a beépített anyag rétegvastagsága a terület nagyságához
határolt terület. A kikötő létesítése tehát ennek a két mólónak a megépítéséből
képest csekély, a munka előrehaladása általában gyors, gyakran van szükség
és a közöttük levő medencében a hajózási mélység előállításából áll. A kotrás
csőátállásra. Éz azL jelenti, hogy a m unkát feltétlenül gépesíteni kell. Ennek tech
ugyanolyan módszerrel végezhető, m int amit a tó partjainak szabályozásakor és
nológiája természetszerűleg egészen más, m int a szokásos parti cső esetében, m ert
feltöltésekor alkalmaznak, azt teh át a következő 4.25. pontban tárgyaljuk.
az egyes csodarabokat részben szárazföldön, részben vízen kell mozgatni és
átszállítani, teh át az emelőszerkezeten kívül szárazföldi és vízi szállítóeszközökre is
4.25. "Teriilelieltöltés élővízfolyások és tavak partjainak szabályozásakor szükség van.
102 103
i
A 2. ponthoz
1. V Í Z É P Í T É S I K Ő M U N K Á K
[1] Ihrig— Ubell: Az árvédelmi töltések alatti szivárgás. Beszámoló a V IT U K I
1957. évi m unkájáról. 1959. 122. p.
[2] Ihrig D .: Gátvédelem és korszerűsítésének kérdései. Vízügyi Közlemények, 1.1. A K Ő M U N K Á K ANYAGA
1963/3. füzet, 243. p.
[3] Vízépítési földművek építésének minőségi fejlesztése. Budapest, 1965. Országos 1.11. Az alkalmazható kőanyag fajtái és minőségi jellemzői
Műszaki Fejlesztési Bizottság koncepció.
[4] Dunai árvíz 1965 (14 tanulm ány) Vízügyi Közlemények 1966. évi különkötete
(Szerk.: Ihrig Dénes), 334. p. A vízépítési munkákhoz bármely fagyálló kőzet vagy azzal azonos tulajdonságú
[5] Tiszavölgyi árvíz 1970 (23 tanulm ány) Vízügyi Közlemények 1971/3. füzete előregyártott betonkő (műkő), ill. betonlap használható. (Ez utóbbiakat részletesen
(szerk.: Ihrig Dénes), 300. p. a IX. fejezetben tárgyaljuk.)
[6] Irányelvek az árvédelmi létesítm ények védőképességének fokozására (terve
zet). Vízgazdálkodási Tudományos K utatóintézet, B udapest, 1971. 118. p. + A vízépítési gyakorlatban leggyakrabban használt term éskőfajták az andezit és a
10 függelék. bazalt, a Felső-Dunán a süttői és a dunaalmási mészkő, valam int a dévényi gránit
is használatos. A vízépítési terméskő osztályozását az MSZ 1998 szerint a V II. 1-1.
A 3. ponthoz táblázat tartalm azza.
[1] ÉKSZ. II. és V. kötet. Az em lített osztályozás szerinti vízépítési terméskő felhasználási területe az
[2] Kézdi Á . : Földművek. Tankönyvkiadó, 1970. építendő mű rendeltetésétől függően változó. Kőhányáshoz, lábazati kőhányáshoz,
[3] Kardos— Valkó: Építőipari kézikönyv. Műszaki Könyvkiadó, 1962. kőrakathoz általában TA, TB jelű 25 —100 kp súlyú köveket használnak. Sebes
vízen 150 kp/db (TC) felső súlyhatárt is előírhatnak. Kis esésű folyókon általában
A 4. ponthoz 5—25 kp/db súlyú kövekből készülnek a szabályozási művek. Burkolatokhoz,
[1] Agroszkin —Dim itrijev—Pikalov: H id rau lik a. T ankönyvkiadó, 1952. kemény, de azért faragható terméskövet választanak.
[2] Filep, L . : F eltöltés iszapolással és iszap foly atása n y ílt csato rn ák b an . Vízügyi
K özlem ények, 1930.
[3] Kirin, V, V.: H idrom echanizáció a kom m unizm us nagy építkezéseinél. M ehani- V II. 1-1. táblázat
zacija S trojtelsztvo, 1952.
[4] Kozák M .: Inhom ogén ta la jt szállító zagyvezeték hidraulikai ellenállásának V ízép ítési ter m é sk ő o sz tá ly o z á sa
közelítő szám ítása. H id r. K özi. 1961. (MSZ 1998 szerint)
[5] Körste, F . : Szívókotrók h idraulikus szállításának fejlődése. W asserw irtschaft-
W assertechnik, 1961.
[6] Maurer, Gy. : V ízöblítéses földm unkák. K özlekedési K iadó, 1953. Jel Elnevezés Jellemzők
[7] M árton— V. N agy: V ízöblítéses földm unkák. V IZ D O K , 1966.
[8] V. N agy I . : F ö ld g á ta k építése vízöblítéses eljárással. Mélyép. tu d . Szemle, 1958.
[9] V. N agy I.: V ízöblítéses eljárás alkalm azása a S zovjetunióban földgátak építé TF Legnagyobb méret egy irányban m ax. 20 cm, két irányban
Terméskőforgács
sénél. M élyép. tu d . Szemle, 1959. max. 15 cm. Legkisebb méret 3 cm
[10] Pásztor—Szivük: A hidraulikus szállítás szám ítási m ódszerei. V ízügyi Közlem é
nyek. 4. füzet, 1961. Az anyag megoszlása közel egyenletes legyen; szállítmányon
[11] Roer, G. N . : T alajo k vízöblítéssel való olcsóbb szállításának lehetőségei. G idro- TA Terméskő 25 kp-on
aluli darabsúlyban ként (egy-egy részszállítás során) 25 kp-nál nagyobb kő leg
tehnicseszkoje S ztro jtelsztv o , 1952. feljebb 15 súlyszázalék
[12] Roer, G. N .: Agyagos ta la jo k nyom ás a la tti vízöblítéses szállításának közelítő,
szám ítása. G idrotehnika i M elioracija, 1952.
[13] Sípos, R .: H id rau lik u s anyagszállítás a vízépítésben. V ízgazdálkodás, 1961. Az anyag megoszlása közel egyenletes legyen; szállítmányon
TB Terméskő 25 —100 kp
darabsúlyban ként 25 kp-nál kisebb lehet 10 s.% 100 kp-nál nagyobb, de
legfeljebb 120 kp 15 s.%
104 105
A vízépítési fagyálló tömör terméskő térfogatsúlya 2,3—2,8 Mp/m3 között változik, esetén pedig a szállítás folyamatos legyen, nehogy kőhiány m iatt a m unkát á t
anyagától függően. A kőhányás térfogatsúlya 1,3—1,7 Mp/m3. menetileg szüneteltetni kelljen és váratlan árhullámok a kőművek előkészített
A vízépítési célokra felhasznált terméskőnek meg kell felelnie az MSZ 1998 és az m unkaterét megrongálják vagy elmossák.
MSZ 1991 számú szabványok előírásainak. Hajózható folyókon létesítendő vízépítési kőművek anyagszükségletét a lehetőség
Üj kőbánya nyitásakor a kőből kőzettani, vízfelvételi, fagyállósági és nyomószilárd szerint vízi úton kell a helyszínre szállítani, m ert ez a szállítási mód a leggazdasá
sági vizsgálatok céljára m intát kell venni. A vizsgálatokat az MSZ 1991 Természetes gosabb.
építőkövek vizsgálati módszerei c. szabvány szerint kell elvégezni.
1.22. Munkahelyi belső szállítások
1.12. K őbeszerzési lehetőségek
Belső szállításokon az egyes vízépítési munkahelyekre leszállított és ott deponált
A vízépítési munkákhoz szükséges terméskő az ország különböző területein üze kőanyagnak a beépítés helyére való eljuttatását értjük. A belső szállítás végezhető
melő saját, ÉVM, TSz-i, valamint községi tanácsi kőbányákból biztosítható. A víz kézi erővel, talicskával, saroglyával, ladikkal, munkadereg 1yéve 1.
ügyi szolgálat saját kezelésében jelenleg négy működő kőbánya van: a Duna
mentén a dunabogdányi, a Tisza mentén a Bodrog torkolatánál a tokaji Patkó A lejárókat, járóutakat, az úszó járm űvet a parttal összekötő járóhidat előre úgy
kőbánya s ettől nem messze a csurgókúti kőbánya, a Dráva mentén pedig a mária- kell elkészíteni — szükség esetén vonalkifejtéssel —, hogy a lejtő, ill. emelkedő
lehetőleg ne legyen meredekebb, mint 7%.
gyiidi bánya.
Az első három kőbánya nagy előnye, hogy a terméskő a munkahelyre vízi utón A terméskő szállítás közbeni anyagvesztesége 5%-nál nem lehet több.
szállítható.
1.23. Rakodás
1.2. A KŐ SZÁLLÍTÁSA ÉS RAKODÁSA A vízépítési kőmunkákhoz szükséges anyagok rakodását lehetőleg gépesíteni kell.
A gépi rakodás a kőbányákban és azok uszályrakodóin biztosított, ez idő szerint
1.21. Külső szállítások nem megoldott azonban az uszályból való kirakás, valam int a kőbányáktól távol
eső folyók menti kőrakodókon nagy mennyiségben tárolt kőanyagok uszályba
A terméskövet a bányából a munkahelyre szállíthatják vízi úton, vasúton, ill. rakása. A legtöbb munkahelyen még a hagyományos módon, az ilyen természetű
közúton. rakodást kézi erővel, talicskán vagy targoncán végzik. E m iatt a hajófordulók
A vízi szállítást általában 150 —600 Mp teherbírású vontatott vagy önjáró köves ideje megnő. (Ezzel a kérdéssel az V. fejezet 7.2. pontjában, ill. a III. fejezet
uszályokban bonyolítják le. A vízi szállításra kis merülésű uszályok és vontatók 2.2. pontjában foglalkozunk részletesen.)
a célszerűek, amelyek a nyári és őszi alacsony vízállások idején is használhatók. %
Igen jól beváltak a MAHART 14—16 dm merülésű 350—450 Mp teherbírású
önjáró uszályai.
1.3. KŐ MŰVEK ÉPÍTÉSE
Vízi szállítás esetén a rakodások gépesítésével a hajófordulók meggyorsítására kell
törekedni. Az állandóan, valamint az időszakosan hajózható folyóinkról, folyó 1.31. Kőművek típusai és alkalmazásuk
szakaszokról és azok hosszáról az I. fejezetben közlünk adatokat.
Vízi úton a kőanyagot a vízügyi igazgatóságok részben saját hajóparkjukkal, Hosszirányú kőművek: kőhányás, lábazati kőhányás, lábazati padka, kőrakat,
részben pedig a MAHART vízi járműveivel szállítják. A hajózáshoz szükséges kőszórás vagy mederszórás, szegélyszórás, kőterítés, rézsűburkolat, mederbur
hatósági előírásokkal az V. fejezet 5. pontjában foglalkozunk. kolat, lépcsőépítés, kődepónia, vezetőmű, terméskő falazatok, támfalak.
Vasúti szállítás esetében rendszerint rövidebb-hosszabb közúti szállítás is szükséges, Keresztirányú kőmüvek: sarkantyú, keresztgát, mederelzáró gát, terméskő falazatok:
hogy a kőanyagot bányából a vasútállomásra juttassák. bukók, vízmosáskötő gátak, hordalékfogó gátak.
Avasúti szállítások megszervezését, továbbá az érkező kőszállítmányok gyors A felsorolt kőműveket folyószabályozási kisvízfolyás- és belvízrendezési munkák
kirakása és továbbszállítása érdekében szükséges intézkedéseket részletesen a keretében létesítik.
III. fejezet 1.8. pontjában tárgyaljuk. Ugyanebben a fejezetben ism ertetjük a
következő pontban foglaltakkal összefüggő teendőket is. 1.32. Kőmunkák munkahelyi előkészítése
A közúti szállítások. Az építési anyagokat lehetőleg szilárd burkolatú úton kell
szállítani. Földúton a szállítást olyan időszakra kell ütemezni, amikor az utak A kőművek építését megelőzi a létesítmények alatti térszínnek a terv szerinti
várhatóan járhatók. méretekkel, az előírt irány és hajlásszög betartása melletti előkészítése mind a víz
felett (padka, rézsűkialakítás, alapgödör földmunkája), mind pedig a víz alatt
A külső szállításokat úgy kell megszervezni, hogy a munkák kezdetekor az építési (mederoldal kialakítása kotrással, fák, tuskók és egyéb akadályok eltávolítása a
kőanyag a helyszínen rendelkezésre álljon, vízi szállítás és uszályból való kőbeépítés mederből).
106 107
A kőművek kitűzését a parton létesített alapvonalra és magassági alappontokra
vonatkoztatva kell elvégezni. A kőmunkák megkezdése előtt az építtető és a
kivitelező hosszméréssel és szintezéssel, víz alatti m unkáknál szondázással (munka
előtti felvétel) együttesen ellenőrzik, hogy a kitűzés, valam int a terep, ill. meder
oldal előkészítése egyezik-e a terv előírásaival. Azt is ellenőrizni kell, hogy az altalaj
rétegződése a tervben szereplő rétegszelvényekkel egyezik-e.
Amennyiben ellenőrző vizsgálatok során megállapítják, hogy a térszín kialakítása
nem felel meg a terv előírásainak, vagy az altalaj rétegződése eltér a feltételezettől,
a további teendőket illetően közösen határoznak. Rézsűburkolási m unkáknál azok
megkezdése előtt a burkolathoz kiemelt tükör 3—5 cm vastag rétegét kissé fel
kell lazítani, nedves kezelésű burkolatnál pedig, ha a tükörfelület száraz, a felületet
meg kell nedvesíteni.
1.33. Komunkák
A kőmunkák építésszervezésének általános irányelveivel, valam int az építések
műszaki és gazdasági megszervezésével a III. fejezetben foglalkozunk részletesen.
Betartandó fontos irányelvként azonban itt is szükségesnek ta rtju k megemlíteni,
hogy a művek megépítését az arra legalkalmasabb vízállások időszakára célszerű
ütemezni, m ert csak így biztosítható azok megbízható, jó minőségben való meg
építése. A következőkben az egyes kőműtípusok építésének technológiáját ismer V I I .1-2. ábra. Lábazati kőhányás, kőrakatos padka kiképzéssel
tetjük.
A lábazati kőhányás tetejét az előírt magasságú és méretű (1—2 m széles) padkával
1.331. Kőliányás, lábazati kőhányás, lábazati padka zárják le és megülepedése után a felső 50—60 cm vastag rétegét kőrakatszerűen,
a kövek megmunkálása nélkül képezik ki. Ha a padka feletti mederoldal védelmére
A kőhányások az alámosás veszélyének k itett vízi építmények (hídpillérek stb.) kőburkolatot építenek, akkor a padka rézsűhöz csatlakozó részén nagyobb méretű
és a szakadó partok védelmére, valam int partborítások, rézsűburkolatok megtá köveket helyeznek el, amelyek vállfelületét a rézsűre merőlegesen meg kell mun
masztására szolgáló nagyobb tömegű kőművek ( V I I .1-1. ábra). Víz alatti rézsűket kálni.
uszályokból építik, gondosan ügyelve a terv szerinti szelvény kialakítására. A követ
A kőhányáshoz, lábazati kőhányáshoz* ( V 11.1-2. ábra) más előírás hiányában
úgy kell beépíteni, hogy a kőhányás minél tömörebb legyen, és hogy a nagyobb
általában 5— 100 kp/db súlyú terméskövet (betonkövet) kell használni 1/4 részben
kövek a külső felületre jussanak.
5—25 kp/db és 3/4 részben 25—100 kp/db összetételben.
Mélyebb mederszakaszokon építendő lábazatokra, nagy mélységek kitöltésére drót
hálós kőhengereket is használnak. Ezeket a parton vagy m unkatutajon felállított
hengerkötő állványon készítik, és arról süllyesztik a mederbe. Átmérőjük 0,80—1,00
m, hosszuk 4—6 m.
1.332. Kőrakat
A köveket rétegenként lehetőleg kötésben kell elhelyezni, hogy a kőrakat tömör
és hézagtartalm a a lehető legkisebb legyen. A látható felületeket 50—60 cm
vastagon burkolatszerűen alakítják ki, a nagyobb és feklapos kövek hézagait
kisebb, szorosan illeszkedő kövekkel ékelik ki.
Szivárgók, vízi építmények elő- és utófeneke, lábazati kőhányások, vezetőművek,
kereszigátak, sarkantyúk koronáinak és padkáinak kialakítására egyaránt hasz
nálják a kőrakatokat.
Szivárgókat a szűrőszabályok betartásával kell kiképezni.
Betonba ágyazott köveket beépítés előtt pormentesíteni és áztatni kell.
K őrakatot — más előírás hiányában — szabálytalan, vegyes nagyságú (50— 100
kp súlyú) terméskőből, betonkövekből pedig 20—100 kp súlyú darabokból építik.
108 109
1.333. Kőszórás vagy mederszórás, szegélyszórás Alkalmazható a kőterítés rézsűt biztosító rőzserács 1,5x1,5 m . . . 2,0x2,0 m
méretű nyílásainak beterítésére is. A kőterítéshez sebes vagy nagyobb vízfolyá
A szabályozási kisvízszint alatti, kötöttebb anyagú mederoldalt, a meder mély sokon 5—100 kp, kisebb esésű vízfolyásokon vagy ahol számottevő hullámzás
pontjáig leérően 30—50 cm vastag kőszórással (mederszórással) védjük, amelyet nincs, 5—25 kp súlyú köveket használnak.
folyókon közvetlenül uszályból, annak megfelelő beállításával és mozgatásával,
általában kézi erővel építünk. i .335. Rézsűburkolatok
Az esetleges alámosások megelőzésére a kőszórás szélén célszerű 2—3 m széles és A víz és jég.támadó erejének kitett, legalább 1:1,5 hajlású rézsűben levágott par
60—100 cm vastag ún. szegélyszórást létesíteni. A kőanyagot — a kő súlyától, tok, valam int földtöltések védésére különféle anyagokból készülő burkolatok (ter
ill. uszálybeli helyétől függően — uszályból közvetlenül vagy az uszály peremére méskő, beton, aszfaltbeton, biológiai burkolatok) szolgálnak. A burkolatok leg
emelve, esetleg talicskára rakva dobjuk a vízbe. A kő vízbe szórásakor a víz elra- régebben használt építőanyaga a terméskő. A terméskő burkolatok készülhetnek
szárazon rakva ( száraz burkolat) vagy kötőanyagokkal építve ( merev burkolat).
A vízépítési gyakorlatban a 25—-30 cm vastag, szárazon rakott kőburkolat az.
S zeg ö p a d ka
elterjedtebb, mivel ezek vízáteresztőek és az esetleges alakváltozásokat jobban
.P a r tle v á g á s bírják.
3 0 cm v a s ta g k ő b u r k o la t A vízépítési burkolatokat, azok jellegétől függetlenül, mindig megfelelő szemcse
összetételű ágyazatra kell helyezni. Az ágyazat víztelenítéséről -— elsősorban a
L á b a z a ti p a d k a merev burkolatoknál:— gondoskodni kell. Az ágyazatot vagy közel azonos szem
csenagyságú törmelék kőből, zúzott kőből, kavicsból, végső esetben durva szemcsés
V S z a b á ly o z á s i viz s z in t homokból (közönséges ágyazat), vagy pedig a „szűrőszabály” lehetőség szerinti
betartásával különböző szemcsanagyságú anyagokból ( szűrőágyazat) építik.
A burkolattal érintkező ágyazat szemcsenagysága nagyobb legyen, mint a bur
kolat hézagainak szélessége, nehogy a víz az ágyazati anyagot a burkolat hézagain
keresztül kimossa. Az ágyazat vastagsága és anyagának minősége az altalaj
tulajdonságaitól függ, azonban 10 cm-nél ne legyen vékonyabb. E zt a legkisebb
méretet növelni kell, ha a kőanyag vastagsága változó, ha nagyobb mennyiségű
V I 1.1-3. ábra. Kőszórásos partbiztosítás kőburkolattal talajvíz leszivárgására kell számítani, továbbá, ha a burkolt talaj nagymértékben
hajlamos térfogatváltozásra, vagy fagy veszélyes.
A burkolatépítés előmunkálatai a tükör és az ágyazat készítése. A burkolandó
gadóerejét is számításba kell venni. Az épülő mű alakját és méreteit gyakori felületet a burkolás megkezdése előtt megfelelően tömöríteni kell. Feltöltött talajra
szondázással ellenőrzik. burkolatot csak a feltöltés kellő tömörítése és megülepedése után szabad építeni.
A mederszórás part felőli szélét lábazati kőhányásszerűen képezik ki és kőrakatként Homokos—kavicsos feltöltés esetén a burkolat alá zúzott-vagy forgácskő ágyazat
kialakított padkával zárják le. A padka szélessége a tervtől függően 0,60—2,00 m elhelyezése szükséges.
és rendszerint a padka feletti mederoldal védelmére épülő rézsűburkolat támasz Az építendő rézsűburkolatot a megadott kitűzés szerint kizsinórozzák, esetleg
kodik rá. profilléceket is elhelyeznek.
A partbiztosításnak ezt a m ódját kőszórásos partbiztosításnak nevezzük ( V I I .1-3. Szárazon rakott kőburkolatot l:l,5-nél meredekebb hajlású rézsűn nem ajánlatos,
ábra). A kőszórást sebes vízjárású folyókban, vagy nagyobb vízfolyásokban 4—100 építeni. Hézagait földdel, kaviccsal, homokkal, ék alakú kisebb kövekkel töltik
kp/db, kisebb és 50 cm/s-nál nem sebesebb vízfolyásokban 5—25 kp súlyú kövekből ki. A burkolatot sulykolni kell. Csak kézi erővel építhető.
építik. A merev kőburkolatokat habarcskiöntéssel vagy betonba rakva és hézagolva készítik.
A habarcsminőség általában H50, ill. H80 jelű cementhabarcs, a beton B 140—20/1
minőségű, földnedves konzisztenciájú legyen. A betonágy vastagsága legalább
1.334. Kőterítés 6 cm. Kiöntés előtt a hézagokat gondosan kitisztítják, a burkolat köveit pedig
nedvesítik.
A lábazati padka felett legalább 1:1,5, de inkább ennél enyhébb rézsűvel levágott A mélyebb és nagyobb hézagokat kaviccsal és homokkal kell kitölteni, csupán
partoldal védelmére szolgáló kőmű. Vastagsága 50 cm/s-ot meghaladó vízsebesség mintegy 5 cm mély hézagot kell üresen hagyni, amit cementhabarccsal kell teljesen
esetén 40—50 cm, ennél kisebbnél pedig 20—30 cm. Idomítás és ékelés nélkül, kitölteni. A betonba rakott burkolat hézagait cementhabarccsal'töltik ki. A bur
tömören egymás mellé rendezetten elterített terméskő vagy betonkő darabokból kolat köveit a habarcstól meg kell tisztítani, külön előírás esetén ezzel egyidejűleg
készítik. Alája célszerű forgácskövet vagy kavicsot tenni. A rézsű felső élét 0,50—1,0 a kiöntött hézagokat fugázni is kell. Az így elkészített burkolatot 3 napon keresz
m széles, vízszintes ún. szegőpadkával kell lezárni. tül, szükség esetén még tovább is locsolni, a nap és esetleges fag 3r ellen védeni kell.
110 111
A burkolási módtól függően a felhasznált kőanyag megmunkálásának és az elké 1.3353. Réteges kivitelű idomított kőburkolat
szítés módjának megfelelően következő, szárazon rakott rézsűburkolási fajtákat
különböztetünk meg. A rézsű síkjára merőleges hézagokkal készítik. A hézagok a burkolat felszínén
vízszintesek, ill. esésvonal irányúak ( V I I .1-6. ábra). A felfekvő oldallapokat
legalább 10 cm, az érintkező függőleges vagy ferde oldallapokat pedig legalább
1.3351. Egyszerű vagy közönséges kőburkolat
5—6 cm mélyen megmunkálják úgy, hogy a közöttük maradó hézag 2 cm-nél ne
Megmunkálatlan, de válogatott kövekből építik (V II. 1-4. ábra). A köveket lehe legyen szélesebb.
tőleg szorosan egymáshoz illesztik, szükség esetén azon kisebb igazításokat is Nézet
végezve. A hézagokat földdel vagy kaviccsal tömören kitöltik. M e ts z e t
Nézet
M e ts z e t
V II.1-4. ábra. Egyszerű nagy közönséges kőburkolat 1.3354. Idomított kőburkolat ciklopszerű kivitelben
Nézet
M e ts z e t M e ts z e t
V I 1.1-5. ábra. Ékelt kőburkolat V II.1-7. ábra. Idomított kőburkolat ciklopszerű kivitelben
Az idom ított kőburkolat előírásai szerint építik azzal a különbséggel, hogy a csat Füvesítés
lakozó oldallapokat és a burkolat felszínét vagdalva, durván meg kell faragni.
Az oldallapok megmunkált része a burkolat síkjára merőlegesen mérve olyan
széles legyen, hogy a burkolat vastagságának legalább a felét tegye ki. A kövek
közötti hézagok szélessége legfeljebb 1 cm lehet. A hézagok által alkotott síktól
a burkolat felszíne legfeljebb + 2 cm-rel térhet el. 15 c m h o m o k o s k a v ic s
á g y a z a t c m b e to n b a r a k o tt
k ő b u r k o la t
1.336. Mederburkolatok
V I 1.1-9. ábra. Betonba rak o tt terméskő burkolatú mederbiztosítás
Egyes esetekben a kisvízfolyások, belvízlevezető és öntözőcsatornák medrét ren
deltetésüktől függően részlegesen vagy teljesen burkolják szárazon rakva, vagy A z alakváltozásokra rendkívül érzékeny és kisebb-nagyobb mértékben vízzáró,
kötőanyag felhasználásával, figyelembe véve a meder talajának minőségét, vala merev burkolatok létesítésekor, szükség esetén (várható nagyobb talajvízmozgás)
mint a víz sebességét. az egyszerű ágyazat helyett szűrőágyazatot és szivárgó hézagot is kell építeni
A kőburkolatokat az egyenletes felfekvés és ezzel az állékonyság biztosítása érdeké ( V I I .1-9. és V I I .1-10. ábra).
ben jellegüktől függetlenül mindig ágyazatra kell helyezni.
A belvízcsatornák, valam int a nagyobb esésű, de 1—2 m/s-nél nem sebesebb
patakok medrének védelmére jól beváltak a szárazon rakott egyszerű kőburkolatok,
amelyek a mederfenék két szélén elhelyezett nagyobb méretű kövekre, mint
lábazatokra támaszkodva a középvíz magasságáig védik az 1 :1 ,5 ... 1:2 hajlású
mederoldalt. A középvízszín feletti rézsűt a partéiig felérően 10 cm humuszolás és
füvesítés, vagy gyeptégla védi. Erősen hordalékos, 6—7 m/s sebességű patakok
V ll.l.ll/b . ábra
V ll.l-ll./a . ábra. Mederburkolat cementhabarcsba
beépíteni, hogy az a teljes partoldal 30—40 cm vastag kőréteggel való egyenletes
beterítéséhez elegendő legyen. A kődepóniát — leszakadása után — rendezni és
kiegészíteni kell ( V I I . 1-13. ábra). *
A leszakadt depónia víz feletti részét lábazati kőhányásszerűen, a szabályozási
vízszín magasságában megfelelő széles (1,0—1,5 m) padka kialakításával képezik
ki. Erre támaszkodik a később megépítendő rézsűburkolat.
1.339. Vezetőmű
117
1:1 hajlású part felőli rézsű esetében legalább 1-szerese. A m űvet általában uszály
ból építik, a kőanyagnak kézi erővel vagy pedig gépi úton, markolókotró segítsé
gével való vízbe juttatásával. Építésekor az uszály gyakori és megfelelő beállítása
szükséges.
118 119
K itű z ó k e r e s z t
kézi erővel, az 1.333. pontban már ism ertetett módon, vagy pedig géppel — az
uszály mellé állított 1 m3-es markolófejjel ellátott úszódaruval, esetleg konténeres
(3 m3-es) gőzdaruval, vagy pedig úszómarkolóval. Ez utóbbi úszótestre ráépített P a r té i
forgó felsővázas, két, egyenként 0,5 m3 fogsoros markolófejjel ellátott szárazkotró.
A munkagépek merülése 9 —10 dm. A kőszórások és gáttestek építését ez idő É p íté s i v /z s z in s z é le
szerint még csak a Dunán gépesítették. A gépesítés azonban még itt sem 100%-os,
mivel az uszályokban a követ kézi erővel kell halomba hordani és a konténereket í \\\, \ \ / / /. v á l t o z a t
is kézi erővel kell megrakni.
.O l d a l t á r t ó k ö té l
K ö v e s u s z á ly ®p
\\\ \\ II. v á l t o z a t
T IS Z A
ű Jl
■O
: , Á T m " M e g é p íte n d ő s a r k a n ty ú te s t
F e n e k b iz to s ifo ' \
k ő szó rá s \
120 121
1.341. Terméskő falazatok
A vízépítés gyakorlatában terméskő falazatok általában támfalak, bukók, vízmosás
kötő gátak és hordalékfogó gátak építésénél fordulnak elő. A felhasználható terméskő-
anvag lehet bazalt, andezit, gránit és egyéb fagyálló kőzet ( V I I .1-19. ábra).
A munka megkezdése előtt a felmenő falazat látható falfelületének közel egy sík
ban való kialakítására alkalmas, nagyobb méretű és legalább egy oldalon sík
felületű köveket külön választják az egyéb, még beépítésre felhasználható kövek-
Az egyes sorok falazását úgy kell végezni, hogy az elhelyezett kövek az előző sor
köveivel kötésben legyenek.
A falazatok szárnyfalait úgy kell a partoldalakba bekötni, hogy a víz a m űtárgyat
oldalról ki ne mossa. Az elő- és utófeneket olyan hosszúra kell építeni és szükség
szerint szádfallal lezárni, hogy kimosás, visszarágódás ne következhessen be
( V I 1.1-20. ábra).
122 123
A -A m e ts z e t
m int domború felületű műkőelemekből
ugyancsak megbízható, jó vízáteresztő
burkolat építhető. A különböző for
májú kiemelt idomok a vízfolyás se
bességét csökkentik és ugyanakkor a
burkolat felületének tagolásával eszté
tikusak is.
A kocka alakú műkőelem mérete
20X 20X 20 cm, a közbeiktatott ha
sábelem mérete pedig 2 0 x 2 0 x 2 5 cm.
A domború felületű műkő mérete
2 5 x 5 0 x 2 1 cm, alakja a V I I.1-22.
ábrán látható.
A Felső-Dunán jól bevált a 30 cm
vastag, 4 0 x 5 0 cm alapterületű, a
helyszínen — magán a rézsűfelüle V I I . 1-24. ábra. Lépcső előregyártott műkőelemekből
ten — gyártott műkőelemekből ké
szült rézsűburkolat. Az elemek gyár Színva-lapok
tásához sablon lécet csak a szabad ol
dalon használnak. A csatlakozásoknál A lap egyik páros oldala sík felületű, a másik oldala lapolt illesztést biztosító
az egyes elemeket papír cementzsák- kialakítású. Előnyük, hogy az illesztéseknél a cementhabarcs nemcsak függőleges,
V I I . 1-22. ábra. Domború felületű műkő darabokkal választják el egymástól. hanem vízszintes felületen is kötést biztosít. H átrányuk, hogy a burkolat építése
méretei Előregyártott műkőből lépcsőket is az elemek aránylag kis mérete m iatt lassú ( V I I .1-25. ábra).
építenek. A gyakorlatban többféle lép
csőtípus használatos. Ezek közül a
V I I.1-23. ábrán és a V II.1-24. ábrán RA-5
k ettőt m utatunk be. A műkőburkola
tok idomelemei különböző erőhatá
sokra kismértékben elmozdulhatnak,
de a jól illeszkedő, szabatos felületek
mégis megakadályozzák a burkolat
alámosását.
Az építés technológiája — beleértve az A -A m e ts z e t
előmunkálatokat is — általában azo
nos a szárazon rakott terméskő bur
kolatok építésével, azzal a könnyebb
séggel, hogy kőidomításra és illesztési
m unkára nincs szükség, csak fektetési
munka van, vagy helyszínen gyártás,
amit azonban szintén csak kézi erővel
lehet végezni. A burkolatot itt is min
dig legalább 10 cm vastag ágyazatra
kell helyezni. A m űkőburkolatokat is
lábazati kőrakatra — műkőlapra — kell tám asztani. A műkőidomok könnyen
gyárthatók és szállíthatók. Alkalmazási területük elsősorban a kisvízfolyások és
csatornák.
A főleg vízzáró burkolatokhoz használt előregyártott burkolati elemek illesztési
hézagait cementhabarccsal kell kiönteni. Ebbe a csoportba a következő elemfajták
sorolhatók. V I I . 1-25. ábra. Szinva-lapok V I I . 1-26. ábra. Rosacometta-lapok
124 125
Rosacometta-lapok E z a burkolási mód különböző szelvényű olyan csatornák burkolására alkalm as,,
am elyeknél a vízzárás nem követelm ény.
Olaszországi cég szabadalm a, többféle form ában, acélsablonokban g y árth ató . A lapok felfűzéséhez megfelelő méretű és korrózióálló acélhuzalt kell alkalmazni,.
A vibrációval és préseléssel előregyártott elemek betonja megfelelően töm ör és különben a huzalok elszakadnak és a burkolat tönkrem egy.
vízzáró.
Az elemekből vízzáró és vízáteresztő burkolat is készíthető. A vízzáró burkolat Tardona-elem
2 5 x 5 0 x 5 cm (RA —5) és 2 5 x 5 0 X 5 cm (RB —5) m éretű elem ekből készül, ahol
az elemek k ö zö tt felül n y ito tt illesztések helyén 4 —5 mm átm érőjű vasbetéteket 4 0 x 6 0 x 1 0 cm m éretű, hornyokkal elláto tt betonlap ( V I 1.1-28. ábra). Ezek elhe
helyeznek el. A v asalt felületeket nagy cem enttartalm ú cem enthabarccsal töltik lyezhetők kötésben vagy hálószemen. A hálószerű elhelyezés a célszerűbb, m ert a
ki ( V I I .1-26. ábra). E z t a burkolási m ódot kisebb vízszállító képességű öntöző burkolat m indkét irányban elm ozdulhat anélkül, hogy eltörne. Nem így a kötésben
csatornák, belsőségi árkok burkolására alkalm azzák. elhelyezett, ahol a csak keresztirányú hézagok m ia tt a burkolat m agasság irányá
ban m erevvé válik.
Vízáteresztő burkolatként a 2 5 x 5 0 x 1 0 cm (RE —10) és 2 5 x 5 0 x 1 5 cm (R E —15)
m éretű elem eket használják fel, am elyekből 3 —4 m m átm érőjű horganyzott A hálósán elhelyezett lapokból készült burkolat, az elemek hornyos kialakításával
acélhuzalra felfűzve hajlékony, paplanszerű burkolatot képeznek. bizto síto tt k b. 5°-os szögelfordulás folytán bizonyos m értékig idom ulóképes és-
A-A metszet ^
<=3
ezért csésze alakú m ederszelvény burkolására is alkalm as. Csak kézi erővel fe k te t
hető.
K isebb m éretű öntözőcsatornák és vízzárást igénylő élővízfolyások burkolására;
alkalm azzák.
KDT-elemek
V I I .1-27. ábra. Vízáteresztő burkolat Rosacometta-lapokból Az 5 0 x 5 0 x 1 0 cm m éretű lap o k at a felső részébe helyezett 4 szál 6 m m átm érőjű
lág y íto tt acélhuzallal eg y ü tt g y ártjá k ( V I 1.1-29. ábra). A burk o lato t úgy építik,,
K észítések o r a b u rk o la t lá b á n á l helyszínen csöm öszölt beto n szeg ély t kell építeni hogy a lefe k tetett elem eket előzetesen jól átnedvesítik, a k özöttük kialak u lt 6 x 2 0
és a b b a 25 cm -en k én t az egyes a c é lh u z alo k a t beerősíteni. A b u rk o lath o z h a sz n á lt cm keresztm etszetű ún. rácsüreget hossz- és keresztirányban 2 —2 szál 8 mm
la p o k a t k ö té sb e n elhelyezve, a k e sk en y eb b (25 cm -es) o ld alu k k al párh u zam o san , átm érőjű v asb etéttel m egvasalják és minimális három rétegben beadagolt beton
a v ég lap tó l 12,5 cm -re k ia la k íto tt ly u k n y íláso k o n á t a betonszegélybe e rő s íte tt habarcs vakolással kitöltik. A rácsbetont B 280—10/10, m ax. 350 kp/m 3 C 500
acélh u zalo k ra felfűzik. A h u z a lo k a t a b u rk o la t felső végén k e tte sé v e l v ag y h á r cem entadagolással kell készíteni.
m asá v a l összefogva, az u g y an csak helyszínen k é sz íte tt felső b e to n g eren d áb a k ö tik A K D T -burkolat nagy előnye a rugalm asság és ennek folytán m in t vízzáró burkolat
be. A szeg ély g eren d ák at 8 — 10 m -e n k é n t d ilatációs hézaggal kell ellá tn i ( V I I .1-27. károsodás nélkül képes elviselni a különféle igénybevételek okozta süllyedéseket,,
ábra). többletterheléseket.
126 127
A-A metszet Ahol rogyások, szakadások, hiányok észlelhetők, o tt mederfelvételek útján a vÍ2
alatti részen szondázással kell megállapítani a káros elváltozásokat, azok okait,
és el kell végezni a szükséges helyreállítási munkákat.
A kőhányás, lábazati kőhányás, lábazati padka javítási m unkáit kőanyag után-
B-B metszet szórással végzik el, a víz feletti kőművekről azonban az esetleg lerakodott nagyobb
mennyiségű iszapot előzetesen el kell távolítani.
m A helyreállítási m unkákat kisvizek idején célszerű elvégezni.
1.352. Kőrakat
130 9*
131
Vízi járm űvekre a biztonságos be- és kiszállás, továbbá a rakodás érdekében üzem Minden vízen (folyón) épülő folyószabályozási m ű építési helyén, az előírt m entő
biztos feljárót vagy kikötőtagot kell beállítani. felszereléssel elláto tt m entőladikot kell készenlétben ta rta n i úgy, hogy az szükség
D rótköteleket csak bőrkesztyűben szabad kezelni, a kötélkarikába beállni vagy a esetén a kikötőkötelek egyszerű kiakasztásával igénybe vehető legyen.
kötél elé állni tilos. Minden m unkahelyen a vonatkozó szabvány előírásainak megfelelő — m indenkor
M indenfajta kőrakodásnál bőrtalpú bakancs és bőr tenyérvédő használata kö hozzáférhető, v éd ett helyen elhelyezett — m entődobozt kell rendszeresíteni.
telező. A m entődoboz és az elsősegélynyújtás m unkahely szerinti előírásait a Vízügyi
E gy dolgozó egyedül legfeljebb 30 kg súlyú követ em elhet meg. 1,5 m-nél m aga B alesetelhárító és Egészségvédő Övórendszabályok (VMSZ) részletesen szabályoz
sabbra követ emelni nem szabad. 1,5-nél nagyobb mélységből többkaros m unkával zák.
kell az emelést elvégezni. K őm egm unkáláskor (törésnél) védőszemüveg használata kötelező.
Uszályból vagy depóniából a kőanyagot kirakni csak egyenletesen, üreget nem K őburkolat készítésekor bőrtalpú bakancs és térdvédő haszn álatát meg kell köve
hagyva, alábányászás nélkül szabad, b e ta rtv a az uszálykorm ányos utasításait. telni.
Elm ozdulással fenyegető kőtöm egre vagy kőre lépve rakodást végezni tilos. K őm ű építéséhez csak biztonságos átlapolási járópallókat szabad használni.
Víz feletti talicskás, targoncás szállítás során vállhevedert vagy nyakszíjat hasz Partoldalon, partrézsűn k ő m unkát csak úgy szabad végezni, hogy a felhasználandó
nálni tilos. kőanyag a partoldalon, illetőleg a rézsűn ne a beépítést végző dolgozó fölé, hanem
Targoncával való kőbeépítéskor a kőtolóknak legalább 5 m követési távolságot mellé kerüljön.
(térközt) be kell ta rta n i. Rézsű- vagy partom lássaí veszélyeztetett helyeken csak megfelelő biztosítás u tán
Az uszályt a p a rtta l összekötő járó h id at túlterhelni tilos. szabad m u n k át végezni.
A járó pallók megfelelő alátám asztását m unkavégzés közben a m unkavezetőnek
ellenőriznie kell. 1 .3 6 5 . T e r m é s k ő fa la z a to k é p íté se
Az uszály fedélzetét és a járópallókat állandóan tisztán kell ta rta m . A jeges, sá
ros, csúszós pallókat m egtisztításuk u tán sóval, hom okkal fel kell hinteni. A m un k atér alapgödrét és a közlekedési áthidalásokat védőkorláttal kell ellátni.
A nyagszállítás közben a járó u ta k a t tisztán kell ta rta n i, az elhullott köveket az ú t Állványon végzendő m unkáknál a m unka megkezdése előtt meg kell győződni a r
ról, hogy azok az előírt biztonságtechnikai követelm ényeket kielégítik-e ?
ból azonnal el kell távolítani.
A kövek kézzel tö rténő m ozgatásánál — közvetlen vízbe rakodás kivételével — a Az állványokat — a m agasságtól függetlenül — k o rláttal, lábdeszkával kell el
látni. Az állv ányzatra való feljutást feljáróval vagy létrával kell biztosítani.
követ ejteni tilos.
Nagyobb mélységben s főként vizenyős területen a dúcolásokat nap o n ta többször
is meg kell vizsgálni.
1.3 6 3 . K ő tá r o lá s A kő válogatásához, rakásához tenyérvédőt k eli használni.
Az alapgödörbe a követ bedobálni tilos, azt elmozdulás ellen b izto síto tt z á rt csúz-
K őanyagot halm azban csak akkor szabad tárolni, ha annak átrak ására, to v áb b dán kell lebocsátani.
szállítására rövid időn belül sor kerül. Á kőcsúzda kitorkolásánál k ő ládát kell alkalm azni.
Hosszabb idejű tárolásra a kőanyagot szabályos idom ba kell rakni. A kőidom 1 m-nél keskenyebb falat a fal tetején állva építeni tilos. A szélesebb falon is csak
1,50 m-nél m agasabb nem lehet. megfelelő védőkorlát m ellett szabad dolgozni.
Amíg a kőanyagot talicskáról vagy járm űről a depóniába behordják, a kövekren-
dezése tilos. E z az előírás a kődepóniás m ű építésekor is betartandó.
K őtárolás céljából depóniát rakni a szakadópart m entén csak olyan helyen és 2. V Í Z É P Í T É S I R Ö Z SE M U N K Á K
olyan távolságban szabad, ahol nem várható, hogy a p a rt a kő súlyától leszakad.
K őtárolás céljából ra k o tt kődepóniát m egbontani csak a tetejétő l kezdve lefelé
haladóan szabad. 2 .1 . A RÖZ SE M U N K Á K AN YA G A
132 133
igen sokáig ép m arad, p arti iszapoló és egyéb m űvekbe nyers állapotban beépítve
k ih a jt és 2— 3 évenként leterrnelhető füzessé fejlődik. A lkalm azása azért is célszerű, A leterm elt és összehordott rőzsevesszőket — a vastagabb végeket egy síkba
m ert a term éskőnél olcsóbb, a vízfolyások m entén csaknem m indenütt előfordul, hozva — a vastagabb rőzsevégtől m integy 30 cm-re koreokkal szorosan áthurkolva
így a beépítés helyéhez aránylag közel term elhető ki. kévékbe k ötik. Hosszabb rőzsevesszőkből készült kévéket az első kötéstől kb.
80 cm-re, az elsőhöz hasonlóan még egyszer átkötik.
A rőzsevessző anyagának minőségi követelm ényei: tö rö tt, penészes, fülledt, kor
h ad t, tövön száradt vesszőt átvenni nem szabad. Az úszóképes rőzsem űnek szívós A kévekötéshez köre h ely ett lág y íto tt acélhuzal is használható ( V 11.2-1. ábra).
nak kell lenni. A terepen szétszórtan fekvő kévéket alkalm as helyre összegyűjtik és ötös csopor
A m éreteket illetően a rőzsevesszők előírt tővastagsága 2— 5 cm. A vessző, ill. a tokba (halhéjak) sorolva halom ba, vagy pedig ölbe (magasság 1,20 m , szélesség
vesszőkből k ö tö tt rőzsekévék m egkívánt hossza 2— 5 m, átm érője pedig az alsó 4 m) rak ják . A rőzseművek építéséhez a rőzseanyagon kívül karóanyag is szüksé
átk ö tés helyén (a vastagabb rőzsevégtől kb. 30 cm-re) m érve 30— 35 cm. ges. A k aró k at a rőzsevágással egyidejűleg, a rőzsevesszők, rőzsegallyak vastagabb
részéből válogatják és legallyazzák.
A rőzsekiterm elésre alkalm as fűzfák, nyárfák stb. — am elyek rendszerint védő
2.12. A rozsekiterm elés m ódjai füzesként az árvédelm i töltések anyaggödreiben települtek — a vízügyi szolgálat
A rozsét általáb an a folyók m entén keletkezett, ill. külön telep ített ún. rekettye- kezelésében vannak, és a füzesek nagy részét szintén a vízügyi igazgatóságok b irto
füzesből (suhás) vagy bokros füzesből term elik ki, de term elik fakoronáról is cson kolják, így ezeken a területeken a rozsekiterm elés házilagosan végezhető. T artoz
kolással. V ágását az őszi lom bhullás és a tavaszi rügyfakadás közötti időszakban nak azonban az erdőgazdaságokhoz, to v áb b á a tsz-ekhez és községi tanácsokhoz
kell végezni, am ikor a rőzsevesszőkben a nedvkeringés szünetel. Az ilyenkor ki is olyan területek, am elyeken vízépítési rőzsem unkákhoz alkalm as rőzseanyag ta
term elt vessző ősszel vagy télen iszapoló m űvekbe, rőzseterítésbe építve tavasszal lálható. Szükség esetén ezekről a területekről is kiterm elhető rozsé, és az vagy tő
ki is hajt. áron (a megrendelő által letermelve), vagy pedig kazlakban, m3-ben átvéve meg
vásárolható.
A rozsét b altával, m etszőollóval vagy Szárvágóval term elik. Először a kévekötés
hez szükséges korcanyaghoz (gúzshoz) való, kellő erősségű vékony rőzsevesszőket
vágnak. A zokat tűz felett fonnyasztják, m egsodorják és h u rk o t készítenek rá. 2.2. A R Ő Z S E S Z Á L L ÍT Á SA
A fakoronáról a rozsét a fához tám asz to tt egyágú létrán vagy a fán állva term elik.
2.21. K iilsö szállítás
A k iterm elt rőzseanyagot a felhasználás, ill. beépítés helyére uszályokba rakva
vízi úton vagy közúton (tehergépkocsin, szekéren) szállítják. K ivételes esetekben
szállíth atju k a rozsét vasúton is olyan m unkahelyekre, ahol rőzsekiterm elésre al
kalm as fák, füzesek nincsenek és nagyobb távolságról kell a rozsét a helyszínre
ju tta tn i, vízi szállításra pedig nincs lehetőség.
2.23. R akodás A vízépítési rozsem űvek egyik legfontosabb eleme. Az előzőkben m ár részletesen
ism ertettük.
A kiterm elt, kévékbe k ö tö tt és halm okba összehordott rőzseanyag elszállítása
során a kévéket vállra véve a járm űre (szekérre, tehergépkocsira) feladják, ahol Rőzsekolbász
szekéroldalm agasító karók előzetes elhelyezése u tá n azokat lerakják és rendezik, A rőzsepokróc, rőzseterítés, rőzserács, rakatos rőzsemű építéséhez nélkülözhetetlen
m ajd a rendeltetési helyen ugyancsak kézi erővel lerakva a tárolás helyére (kazal szerkezeti elem. Árvízvédekezéskor a hullám verés elleni védelem re is alkalm azzák.
stb.) vállon viszik tovább. A rőzsekolbász 10— 30 cm közötti átm érőjű, lág y íto tt acélhuzallal átk ö tö tt, henger
A hajóba vagy hajóból történő rakodásnál a vállra v e tt kévéket biztonságosra ki alakú töm ör rőzseköteg; egym ástól m éterenként ollósán földbevert karósorból
ép ített járóhídon á t szállítják. készült m unkapadon (kötőbak) kötik ( V I 1.2-2. ábra). Készítéséhez a karósoron
2.24. K azalozás
2.3. A R Ő Z S E M Ű V E K É P ÍT É S E
Hosszirányú rozseművek
Rőzsepokróc, rőzseterítés, rőzserács, rőzsehenger, rakatos rőzséből vezetőm ű.
Keresztirányú rozseművek
R akatos rőzséből sarkantyú, rőzsesövény, rőzsefonás, rőzsesátor.
A rőzsem űveket m ind a vizek kártételei elleni védelemben (árvízvédelem , folyó
szabályozás, patakszabályozás, belvízrendezés, vízmosáskötés), m ind pedig a víz-
hasznosításnál (rézsűbiztosítás) alkalm azzák. V I I . 2-2. á b ra . R ő z se k o lb á sz k ö té s e k ö tő b a k o n
136 137
hosszirányban legalább 60 cm-es átfedéssel lazán, egyenletesen elteregetett és a varrják a rőzsepokrócot, a rőzsekolbászokat pedig a rőzsepokróchoz erősítik. Egy-
•szükséges vastagságban eligazított rőzseszálakat 50—60 cm -enként rőzsekötő- egy bigefára felcsévézett acélhuzal hossza 6— 8 m.
lánccal átfogják és m egszorítják, m ajd egy-egy kötéshez szükséges hosszúságú
A kötőhuzal felcsévézésére bigefa hely ett vasból készített 50 cm hosszú, 3 cm szé
1,8—2,0 mm átm érőjű lág y íto tt acélhuzallal az összeszorított rőzseszálakat erősen
les és 5—8 m m vastag, ívesen k iképzett ún. pokróckötő tüt is használnak ( V I 1.2-3.
átk ötik . ábra ).
A kolbászkötő szorítólánc 2 db kb. 1,50 m hosszú, 5— 6 cm vastag farúdból és
1,20— 1,50 m hosszú láncból áll, am elyet a rudakhoz erősítenek, azok alsó végétől A rőzsem űvek további építőeleme még az egyes rőzsem űvek lefedésére, terhelésére
vagy víz alá süllyesztésére használt vízépítési terméskő.
m integy 30—50 cm távol. A rőzsekolbász kötőbak nélkül közvetlenül a földön is
köthető, nagyobb m ennyiség esetén azonban ez a m ódszer nem gazdaságos.
2.33. A rőzsem unkák m u n kah elyi előkészítése
K arók
A kiviteli m unkák megkezdése előtt a rőzsem űvek építéséhez is általában azokat a
A rőzseművek további nélkülözhetetlen eleme, am ely csaknem m inden fa jta rőzse-
feltételeket kell biztosítani, am elyeket az 1.33. pontban m ár részletesen ism ertet
m ű építéséhez szükséges. A felhasználás céljától függően a rőzsem unkákhoz több tünk.
fajta k aró t használnak.
Az építendő m ű helyét a tervben előírt m éretek alapján a rőzsem ű jellegének meg
Rőzsefonások, rőzsesövények építéséhez fogamzóképes, hán to latlan fűzfakaró, ún.
felelően ki kell tűzni. A m u n k ateret a növényzettől (fáktól, bokroktól stb.) meg
botfa alkalm as. E zeket a rőzsekiterm eléskor levágott vastagabb gallyakból, rőzse-
kell tisztítan i és a terepre, m ederoldalra felfekvő rőzsem űvek terv szerinti föld
vesszőkből válogatják, a szükséges m éretre leszabják és a vastagabb végét meghe
m u n k áját (rézsű kialakítása, padka és m ederoldal kiképzése a rőzsepokróc alá) el
gyezik. A karóknak legalább 1 m hosszúaknak, 5—8 cm átm érőjűeknek kell len
kell készíteni. M unka előtti mederfelméréssel ellenőrizni kell az esetleges változá
niük. sokat (feliszapolódás, mélyülés stb.), a tu skókat, fák at a m ederből el kell távolí
A rakatos rőzsem űvek, rőzseterítések, rőzserácsok és rőzsepokrócok rőzsekolbá- tani. B iztosítani kell a rőzsem űvek építéséhez szükséges anyagok szállításának
•szainak leerősítéséhez puhafa füleskarót használnak. E zeket úgy készítik, hogy a folyam atosságát, továbbá, hogy a szerszámok, m unkaeszközök (m unkatutaj,
karó alsó, vastagabb végén 8— 10 cm ágdarab (kam pó) ágazzon ki. A kam pó vas dereglye stb .) a szükséges mennyiségben, jó állapotban az építés helyén rendelke
tagsága kb. 2 cm. De készülhet úgy zésre álljanak s a belső anyagszállításhoz a lejárók, pallóutak készek legyenek.
is, hogy előre leszabott fűzfa rönk
darabokat hosszirányban karónak fel
hasogatnak úgy, hogy a vastagabb 2.34. A rőzsem unkák kivitelezése
végük 5—8 cm legyen. A karók véko
nyabb végét meghegyezik, a v asta 2.341. Rőzsepokróc
gabb végtől szám ítva 12— 15 cm tá
volságban átfú rják és a furatokba A rőzsepokróc lág y íto tt acélhuzallal szorosan egymáshoz k ö tö zö tt fűzvesszőnyalá-
m ár előre elkészített 15—20 cm hosz- bokból álló lepedőszerű, rugalm as, összefüggő rőzseréteg.
szú, szim m etrikusan elhelyezett, 1,5— Alkalm azási területe többféle. R akatos rőzsem űvekben ún. alappokrócként, föld
2 cm vastag füleket vernek be. A fü ből épült m űvekben azok lefedésére, laza talajú , nem nagyon m eredek szakadó-
leskarók hossza 1,0— 1,2 m . Kemé
nyebb talajoknál kem ény fa k aró t
(akác, tölgy) használnak.
A rőzseelemek — a rőzsekévék és
rőzsekolbászok — összekötözésére
rőzsem űvek létesítéséhez 1,6—2,0 és
3,8—4,2 m m átm érőjű, kétszeresen
lágyított acélhuzal (a továbbiakban:
huzal) szolgál.
A rőzsekolbász, rőzsepokróc kötésére
használt 1,6—2,0 m m átm érőjű hu
zalt (kötözőhuzalt) előzetesen fel
csévézik 2— 3 cm átm érőjű, 20—25
cm hosszú b o tra (bigefára). E z t ne
V I 1 . 2 - 3 . á b r a . K ö tő h u z a l fe lc sé v é z é se vezik bigének, am ellyel ezután a rő-
a p o k ró ck ö tő tű re zseszárcsom ókat egymáshoz kötve,
138 139
partoknál pedig kővel leterhelve, a fenék és m ederoldal védelm ére, m int p artbizto
sítást alkalm azzák. Vastagsága rendeltetésétől függően 10—30 cm közötti, szoká kévék vesszőit az „ín d ró to k ra” keresztbe fektetik és egyenletesen, csom ónként fel-
sos szélessége partbiztosításoknál 15 —30 m között változik. A kőterhelés v astag nyalábolva megfelelő erősségű á t hurkolással a bigefára csévézett kötőhuzallal
sága általában 20 cm ( V I 1.2-4. ábra). (bigével, pokróckötő tűvel) szorosan m eghúzva az „índróthoz” k ö tik. Az ily módon
végzett pokróckötés során a „v arráso k ” egym ástól közel 1 m távolságra, a pokróc
A rőzsepokrócos partvédőm ű építése egy 30 cm vastag ún. vezérkolbász beállítá
teljes szélességében végighaladva készülnek ( V I I . 2-5. ábra).
sával és a parthoz rögzítésével kezdődik. A vezérkolbászt — am elynek hossza azo
nos a pokróc terv e zett szélességével — a folyásra merőlegesen k ik ö tö tt m u nkatu A rőzsepokróc m erevítésére — m integy 4 m -enként — egy-egy keresztkolbászt
tajra helyezik. A parton m arad t részét a padkán lekarózzák, m ajd a m ásik végét a kötnek a pokrócba. A k ét keresztkolbász közti sáv megkötése u tán a pokrócot a
túlsó parton fához vagy a m ederbe dobott vasm acskához erősítve acélhuzallal ki kitám asztó pallókkal megemelve, a tu ta jt a pokróc alól k iú sztatják és a m ost m ár
kötik. úszó helyzetben vízre k erü lt rőzsepokróc szerves fo ly tatásaként megkezdik újabb
sáv kötését ( V I I . 2-6. ábra).
A beállított és rö g zített vezérkolbászhoz 80 cm -enként 3,8—4,2 m m átm érőjű huza
lokat (índrótokat) kötnek, ezek mellé vékonyabb, 1,6—2,0 m m vastag bigefára A vízen úszó rőzsepokrócra hossz- és keresztirányban 20 cm átm érőjű, 4 —6 m
felcsévézett huzalokat (bigét) is erősítenek a vezérkolbászhoz. hosszú, előre leszabott rőzsekolbászokat erősítenek. A rőzsekolbászokat m éteren
k én t külön erre a célra ívesen k ialak íto tt, 50—60 cm ívtávolságú és 30—35 cm ív
Az „ín d ró to k a t” ideiglenesen a m u n k atu taj vízfolyás szerinti alsó szélén elhelye
mélységű ún. kolbászvarró tűbe befűzött, 3,8—4,2 mm átm érőjű huzallal erősítik
ze tt gömbvas kam pókhoz erősítik, m ajd a vállon idehordott és felbontott rőzse-
a pokróchoz.
V I I . 2-5. ábra. R ő z s e p o k r ó c k ö t é s e m u n k a t u t a j o n V I I . 2 - 6 . á b r a . A m u n k a tu ta j k iú s z ta tá s a
a rő zsep ok róc alól
140
141
A pokrócra erő sített kolbászok egyrészt süllyesztés alkalm ával védik a pokrócra fekvő részét egym ástól 1,0—1,2 m-re hosszanti irányban elhelyezett és m éteren
helyezett kő d arab okat a legurulás ellen, m ásrészt m erevítik a pokrócot. A rőzse- k én t lekarózott rőzsekolbászpárral kell a parthoz rögzíteni, s a kolbászok közét
pokrócot lesüllyesztéséig a túlsó parthoz is ki kell kötni, nehogy a víz elsodorja. nagyobb m éretű term éskővel rendezetten, rakatszerűen kitölteni.
A rőzsepokróc lesüllyesztését felülről, a p a r t felőli oldalon kell kezdeni uszályról A rőzsepokróc az előzőkben ism e rte te tt építési m ódtól eltérően úgy is készíthető,
vagy m u n k atutajról, rászórt kőanyaggal. A fenékre süllyesztéshez egyelőre ele hogy a vezérkolbászt a p a rt oldalán hosszirányban helyezik el és 50—70 cm -enként
gendő átlag 6 —8 cm vastag kőszórás, m ajd az utánszórás során kell a kőterhelést lekarózzák. Ilyenkor az „ín d ró to k ” m erőlegesek a partvonalra, a m u n k atu taj azzal
20 cm átlagos vastagságúra kiegészíteni. párhuzam os elhelyezésű, a rőzsepokróc kötésiránya, te h á t a folyásiránnyal párhuza
H osszabb pokrócok süllyesztésére olyan időszakot kell választani, am elyben a víz mos. E z t az építési m ódot a Felső-Tiszán alkalm azzák. (V I I.2 - 7 . ábra)
állás változása csak viszonylag szűk h atárok között valószínű. A süllyesztés folya
m án a vízállás-előrejelzéseket gondosan kell figyelni, és m indent el kell követni,
2 .3 1 2 . lló 'zseterítcs
hogy árhullám megérkezése előtt a pokróc m ár a fenéken legyen. A félig lesüllyesz
t e t t pokrócot az árhullám elszakítja.
Egy 1 :1 ,5 ...1 :2 hajlású rézsűben lev ág o tt m ederoldal védelm ére szolgáló m ű,
A rőzsepokróc keresztkolbászait a vezérkolbászhoz hasonlóan a padkán felfektetve
am elyet fogamzóképes fűzrőzséből késő ősszel vagy kora tavasszal építenek, hogy
a p a rt rézsűjében k iáso tt bevágásba kb. 1,50 m hosszban bekötik és a víz széléig a rőzse kihajthasson.
leérően 50—60 cm -enként jól lekarózzák. A rőzsepokrócnak a lábazati padkára fel-
Ügy építik, hogy a partrézsű t esés irányában tővéggel lefelé 6 —8 cm vastagságban
megfelelően eligazított fűzrőzsevesszőkkel beborítják s a te ríté s t a vízfolyással
párhuzm os irán y b an 1,5—2,0 m távolságban füleskarókkal m éteren k én t leerősí
t e t t 10—15 cm vastag rőzsekolbászokkal lefogják és 8 —10 cm vastagságon leföl
delik. A tú l v astag földelést kerülni kell, m ert a rőzse befullad és nem tu d m eg
eredni ( V I I . 2-8. és V I I .2-9. ábra).
A levonuló árhullám ok vagy a hullám verés á lta l esetleg elm osott földterítést még a
fűzrőzse megeredése elő tt pótolni kell.
A kész terítésn ek a partéi m en ti hosszkolbászon túlnyúló szárait a p a rt m agasságá
ban le kell vágni. H a a védendő rézsűfelület teljes befedésére a padkától kiinduló
rőzsevesszők nem elég hosszúak, megfelelő átfedéssel k ét sorban készítik a terítést.
Rőzseterítés csak olyan talajo n létesíthető, am elyen a fűz jól megél.
V I I . 2 - 7 . á b r a . V e z é rk o lb á sz b e á llítá sa
és p a r tb a v a ló b e k ö té se
142 143
Az elkészített hengert középről kiindulva a végek felé szorítólánccal folyam atosan
összeszorítják, m ajd 50—50 cm -enként 3,8—4,2 m m átm érőjű huzallal átkötik.
á b r a . Rőzseterítéses rézsűbiztosítás bekötő keresztgátakkal
V I I . 2-9.
megépített vezetőmű m ögötti mederoldalon A hengervégeken keletkező „sep rő t” 2 mm-es huzallal összekötözik.
A henger m egkötése u tán az állvány dobási oldalán levő kiem elhető tartóoszlopo
k a t el kell távolítani, de nem egyszerre, hanem a k ét szélső és a középső tám aszt
2.343. Rozserács kell utoljára hagyni. A még b en th ag y o tt tartóoszlopoknak az állvány m ásik olda
láról emelőrúd és lánc segítségével egyszerre történő kiemelésével a henger a m e
A rézsűben levágott partoldalra ferde rácsozással 10—20 cm vastag rőzsekolbászö- derbe süllyed.
k a t helyeznek el és azokat füleskarókkal leerősítik. A rácsozás alsó és felső szélét
hosszirányban elhelyezett és m éterenként lekarózott rőzsekolbásszal zárják le.
A 2 X 2 m körüli k a z e ttá k a t vagy kővel terítik be 20 cm vastagon, vagy fűzvessző
vel dugványozzák (V II.2 -1 0 . é s V I 1.2-11. ábra). ;
A rőzsekolbászokat késő ősszel vagy télen vágott fűzrőzséből kötik, hogy a vesszők
tavasszal kihajthassanak. l
|
2.344. Rőzsehenger
i
A c é l h u z a l , 3 ,k - k , 2 m m <t> A ra k a t egysége, tömörsége érdekében az első so rt lefogó rőzsekolbászhoz 2 m-en-
k ént 2 mm-es huzalpárt kötnek, am elyet a mellé helyezett rőzseszálon (népiesen:
S z a lm a b o n tá s B e ls ő m a g (k ő tö r m e lé k , k a v ic s , paszulykarón) vezetnek fel a további sorokat lefogó egymás feletti rőzsekolbászok
va g y fö ld ) megkötésére. A további rétegeket azonban m ár m éterenként lev ert olyan hosszú
füleskarókkal fogják le úgy, hogy azok legalább 3 —4 rétegen átérjenek. Az első
K ie m e lh e tő ta r tó o s z lo p ,
réteget rőzsével az előírt vastagságban leterítik, hossz- és keresztirányban elhelye
T a r tó o s z lo p
1 2 /1 6 c m 1 2 /1 6 c m z e tt rőzsekolbászokkal — az előzőkben m ár ism e rte te tt m ódon — leszorítják, m ajd
a kolbászok közeit kaviccsal vagy földdel k itö ltik oly m értékben, hogy a ra k a t a
R ö z s e k ö p e n y 15 -. víz színéig süllyedjen.
K e r e s z tg e r e n d a ,
Az ily m ódon végül is a fenékre süllyesztett rőzserakat k o ro n áját és a m ederbe
2 0 /2 5 c m
nyúló orr-részt a k ét szélen végigvezetett hosszkolbásszal és an n ak közeit kitöltő
/ > "•v V k ő rak attal a te rv szerinti m éretűre alak ítják ki ( V I I . 2-13. ábra).
\ \
- H o s s z g e r e n d a ,2 0 /2 0 c m { f
^ l {
Í0»
146 147
3,8- 5,2m m ~es acélhuzal vagy fű zfa ve ssző karc
A - A m e ts ze t Ez is jól bevált iszapoló rőzsemű, de csak 1,0 m m agasságig célszerű építeni. Meder-
F ű zfa b o t karó 8-fOcm <t> rendezési m unkáknál a folyó dom ború oldalán a vízfolyásra keresztirányban építik.
A -~ \ ,
%Enuhe emelkedem Eredm ényesen alkalm azható vízmosások oldalainak m egkötésére is. Egyszeres
Botkaro rőzsefonás karóinak átm érője 8 —10 cm, hosszuk 1,0—1,5 m, távolságuk 60—80
cm. A fonásm agasság 4 0 —50 cm. A rőzsefonás m ögött a facsem eték elültetésére
Füzvesszö
humuszos feltöltést kell készíteni.
0,25
F o g a m z á k é p e s fű z fa v e s s z ő k V , A r o k fe n á k m öl 2.343. Rőzsesátor
6 -8 c m v a s ta g s á g b a n V m M jW ?
11 K iá s o tt á r o k '
2 -3 m 2- ; A -* \ A folyók nagyobb mélységű szakaszainak m ederszabályozási célból történő fel-
0,20 iszapoltatására szolgál a rőzsesátor. M agassága 1,50—3,0 m, hossza 4 m, talpszéles
V I I . 2-14. ábra. Rőzsesövény sége a m agasság kétharm ada. A sáto rt alkotó sövénylapokat (oldal-, fenék-, bo
rító- és véglapokat) a parton levő m unkapadon (földbe v e rt karókra hosszirányban
A rőzseszálakat kötözőhuzallal hozzáerősítik a kifeszített huzalhoz, az árkot a ki huzallal rá erő sített gallyfarudakból és ezekre keresztirányban rászegelt botfákból
áso tt föld visszahányásával betöm ik s az elhelyezett rőzseszálakat k ét oldalról álló szerkezet) kötik. Ezen egym ástól 50—70 cm távolságra ún. vezérhuzalokat
földdel jól bedöngölik. feszítenek ki, és azokhoz huzallal hozzávarrják a keresztbe fe k te te tt fűzvesszőket,
A rőzseszálak összeerősítésére huzal helyett fűzvesszőkből k ész íte tt köre is hasz így készítik el a szükséges m éretű egyes lapokat.
nálható. A parton m eg kötött sátorelem eket a m u n k atu tajra viszik, és an nak közepén kiala
A keresztirányú sövénysorok te te jé t a terv szerinti m agasságban és a p a rt felé k íto tt nyílás fölé, és o tt a beépítés helyén összeállítják. A k ét oldallapot fen t össze
enyhe emelkedéssel, a hosszanti sövénysorokat pedig vízszintesen egyenesre vág kötik, alul pedig a szükséges m éretre — 3 m m agas sáto r esetén 2 m-re — széthúz
ják. ( V I 1.2-14. ábra). zák. Az oldallapok alsó vezérhuzaljaira keresztirányban egym ástól 60—70 cm tá
Tavasszal a sövények m egerednek és 2 —3 év a la tt m ár leterm elhető füzessé fejlőd vol 8 —10 cm vastag b o tfák at fek tetn ek fel, és azokra helyezik a fenéklapot. E nnek
nek. tetejére az oldallapok belső felületére felnyúlóan néhány cm v astag szalm aréteget
Nem célszerű 1,20 m-nél m agasabb rőzsesövényeket építeni, m ert nem állékonyak. terítenek, m ajd a sátor belsejébe földet lapátolnak. A b eh án y t és elegyengetett,
m integy 1,5—2,0 m3 földterhelést szalm aterítéssel befedik, arra rőzséből k észített
borítólap kerül (V II.2 -1 6 . ábra).
2.347. Rőzsefonás Az így összeállított és földdel terh e lt rőzsesátor k é t végére ráhelyezik és huzallal
A rőzsefonás egym ástól 30—50 cm távolságra levert 1,0—1,5 m hosszú, 5 —8 cm felerősítik az egyenlő szárú háromszög alakú véglapokat és u tá n a a rőzsesátor m ár
vastag hán to latlan fűzfakarók (botfa) közötti kerítésszerű fűzvesszőfonat. A fo- lesüllyeszthető ( V I 1.2-17. ábra).
gamzóképes vesszők vastagabb végét a földbe szúrják és úgy fonják rá a karókra
— a fonat felső végét visszafűzéssel lekötik —, hogy a fűzvessző megeredjen M e ts z e t
( V I I . 2-15. ábra).
0,30-0,50,030 0,30-0,50
148 149
kő eltávolítása, a m ederoldal m egtisztítása és a hiánynak törm elékkővel való p ó t
lása (feltöltés) u tán ú jjal kell kiegészíteni, és azt az épségben m ara d t műhöz csatla
kozóan karózással a parthoz jól hozzá kell erősíteni.
2.352. Rőzseterítés
2.353. Rőzserács
2.354. Rőzsehenger
150 151
Az elkészült fonás m ögött a lejtőt enyhén fel kell tölteni. 2.363. Építés
A tönkrem ent rőzsesövényeket és rőzsefonásokat késő ősszel vagy kora tavasszal
fogamzóképes fűzvesszők beépítésével újra kell építeni. M unkatutajon, dereglyén végzett m unkáknál az előírt felszereléssel elláto tt m otor
csónak a helyszínen kikötve m indig készenlétben legyen, to v áb b á m inden m unka
A k ih a jto tt sövényeket, fonásokat, 2— 3 évenként le kell term elni.
helyen a m entődoboz rendelkezésre álljon (1. 1.364. pontot).
Rőzsepokróc, rőzsehenger, v alam int rőzsesátor készítésekor és süllyesztésekor a
2.357. Rőzsesátor m u n k atu tajo n csak az oda beosztott dolgozók tartó zk o d h atn ak .
Vízen úszó rőzsepokrócon, rőzserakaton közlekedni csak a pokrócra, ili. ra k atra
A sá tra t úgy kell m egépíteni, hogy az a vizet átszűrje, rugalm as legyen, a hajózást
helyezett pallókon szabad. A rőzsepokrócon m indig el kell helyezni (felszerelni) a
ne veszélyeztesse, de ugyanakkor a feliszapolódást elősegítse.
korlátot helyettesítő acélhuzalt.
A sá tra k a t úgy kell egym ás mellé süllyeszteni, hogy azok folytonos vonalat alkos
Rőzsepokróc kötését, süllyesztését, rakatos rőzsemű építését vízen, v alam int rőzse
sanak.
henger és rőzsesátor építését m u n k atu tajo n és lesüllyesztését csak úszni tudó dol
A sátorsorok fen n tartása során az elpusztult sátrak h ely ett ú jak at kell építeni, gozók végezhetik.
előzetesen m egejtett m ederfelvétel alapján.
A rőzsepokróc süllyesztésének megkezdésekor a tartó h u zalo k at vezényszóra, egy
szerre kell elvágni, illetőleg eloldani, hogy a tartóhuzalok senkit m agukkal ne rá n t
2.36. B aleset-elhárítási szabályok hassanak.
Rőzsepokróc készítésekor és lesüllyesztésekor a biztonságos vízi közlekedés érdeké
2.361. llőzsetermelós ben figyelőszolgálatot kell szervezni.
A rőzsevágók és kévehordók csak teljesen ép bőr lábbeliben végezhetik m unkáju Karóveréshez csak jól v asalt vagy behúzott nyelű b unkót szabad használni. Verés
kat. közben a k aró t kézzel ta rta n i nem szabad, csak fogóval.
A rőzsekitermeléshez csak jó állapotban levő, éles vágószerszám okat szabad hasz A rőzsehenger süllyesztésekor a hengerkötő bak ta lp á t a süllyesztés iránya felé
nálni. emelkedőén kell beállítani.
Éles vágószerszám ot a földön szabadon hagyni tilos. A rőzsehenger süllyesztését, illetőleg a hengerkötő bak kiem elhető (dobási oldal)
tartóoszlopainak eltávolítását csak akkor szabad megkezdeni, h a a bak és a süly-
Éles vágószerszám mal dolgozók egym ástól 3,0 m távolságnál közelebb nem dol
lyesztési hely k ö zö tt senki nem tartózkodik.
gozhatnak.
F án végzett rőzsevágásnál csak egyenes, hosszú szálú fából k észített létrá t szabad
használni. A létra m axim um 40 cm távolságra elhelyezett fokai ékekkel legyenek IRODALOM
beerősítve.
A létra alsó végét hegyes vasalással kell ellátni, felső végét pedig kötéllel a fához fi] Országos Építésügyi Szabályzat (OÉSZ), Vízgazdálkodási építmények, 1969.
kell erősíteni. [2] Országos Vízgazdálkodási Szabályzat (ÓVSZ), 1973.
A fán végzett m unkák ideje a la tt a fa a la tt senki sem tartó zk o d h at. [3] Építő- és szerelőipari kivitelezési szabályzat (ÉKSZ). V. k. ÉVM Épílésgazdasági
A létrán való közlekedés közben szerszám ot a kézben ta rta n i nem szabad. és Szervezési Intézet, 1969.
[4] Vízügyi építőipari munkanormák. I. k. (14. Vízrendezési kőműépítési munka,
A b alta ledobása a fáról tilos. 15. Vízrendezési rőzseműépítési munka.) Országos Vízügyi Főigazgatóság, 1963.
Kévekötésre használt acélhuzal végeit vissza kell hajlítani. [5] Vízépítési rézsű- és mederburkolatok. I —II. k. VÍZITERV, 1968.
[6] Építőipari Kivitelezési Szabályzat. VI. Híd- és vízépítés. ÉVM, 1966.
2.362. Rakodás, szállítás, deponálás
152 153
V III. V Í Z T E L E N Í T É S
1. M U N K A G Ö D R Ö K V ÍZ T E L E N ÍT É S E
1.1. A V ÍZ T E L E N ÍT É S C É L JA É S F E L A D A T A I
J.2. A V ÍZ T E L E N ÍT É S M Ó D JÁ N A K M E G V Á L A S Z T Á S Á H O Z
S Z Ü K S É G E S A LA PA D A T O K
H azánkban elterjedten alkalm azott víztelenítési m ódok: a nyíltvíztartás, a szűrő
kutas talajvízszint-süllyesztés és a vákuumkutas talajvízszint-süllyesztés. Külföldön,
ritk áb b esetekben, végeztek elektroozmózisos talajvízszint-süllyesztést is, és egyre
gyakrabban választanak olyan megoldást,, am elynél különböző technológiával ké
szült vízzáró fallal és vízzáró fenékkel gátolják meg a taljav íz beszivárgását a
m unkagödörbe.
A k ív án t eredm ényt biztosító, a m űszaki adottságoknak megfelelő, s em elett gaz
daságos eljárás m egválasztása számos tényezőtől függ. A fontosabbak:
a terü let hidrológiai felépítése;
a m unkagödör területén és annak környezetében levő talajrétegek áteresztő-
képessége ;
a m unkagödör m érete és alakja;
a földm unka és m űtárgyépítés technológiája és organizációja;
a víztelenítésnél az építési és szerelési m unkák által m egkívánt biztonsági
fok;
a rendelkezésre álló berendezések és felszerelések.
155
Y 111.1-1. táblázat
1.21. Hidrológiai feltárás
Munkatér-víztelenítési módszerek alkalmazási lehetőségei
Részben helyszíni szemlén, részben feltárásokkal és adatbeszerzésekkel meg keli
H o m o k o s k a v ic s H om ok
állapítani a terü let hidrológiai viszonyait. Isz a p o s h o m o k , Isz a p , A gyag
T a la jn e m
A közelben levő folyó vagy tó vízállása, vízállás-változása befolyásolja a talajvíz közepes f in o m
d u rv a
f in o m
h o m o k li s z t isz a p o s a g y a g
157
156
rétegre jellemző. Több egym ás a la tti réteg átlagos k — a feltöltődés első stádium ában sűrűbben — m érjük a k ú tb an a vízállást és meg
érték ét a következőképpen k ap h a tju k meg a réteg m érjük a szállíto tt vízhozam ot is. A kútvízállás időbeni válto zását grafikonon áb
gel párhuzam os vízáram lás esetén: rázoljuk ( V I I I . 1-2. ábra).
A görbe alsó tö réspontjában érin tő t húzunk a görbe m indkét szárához. Egy tetsző
k a= ~ ( k iH i + k2H 2+ . . .k nH n); leges m agasságban h ú zo tt vízszintes vonalon a k é t érintő és a fe lv e tített töréspont
k ét m etszőket határoz meg és Z2). Ezek arán y a és a leszíváshoz m ért vízhozam
a rétegekre merőleges vízáram lás e se té n : ( Q) m egadja a k ú tn ak a leszívás m egszakításakor elért leszívási mélységhez ta r
tozó állandó v ízh o zam át:
1 H
3 ^ 1,^ 2, ,Hn'
«k1 '+' k2 ' ' ' ' r tki n
a
158 159
A szívott k ú t q vízhozam a és ehhez tartozóan x2 távolságban levő megfigyelő-
C s illa p ító letnez
k ú tb an a zx, z2 vízállás:
Meroskata
q l n x 2—In
~ n ’ z\ —z\
?
Legcélszerűbb k ét olyan észlelőkútnak a vízállásadatát felhasználni, amelyek
a szívott k ú ttó l 1V2—2 s, ill. 5—7 s távolságra vannak. A k érték m eghatáro / f
zására ez az eljárás a legm egbízhatóbb, m ert legkevésbé befolyásolják a m éret cs
bizonytalanságok, a kútközeli turbulens vízmozgás és a vízszinelszakadás je
-0,60 -0,80
lensége.
M értük a q vízhozam ot és az ehhez tartozó vízállást egyidejűleg az r átm érőjű V I I I . 1-4. ábra. Thom son-bukó
k ú tb an (h) és a kém lelőkútban (z). A kémlelőkéit célszerű távolsága a szívott
kú ttó l 3— 5 s : tására. Az egyes rendszereknek a k értéktől függő elválasztó h a tá ra term észetesen
, q I n x —l n r nem éles, ezért főleg az ilyen átm eneti terü letre eső esetekben kell az egyéb h ató
tényezőket is mérlegelni.
k = n ' z°--h 2 '
A közölt képletekben levő jelöléseket a V I I I . 1-3. ábrán tü n te tjü k fel. 1.23. A m unkagödör m érete és alakja
Az elszívott vízm ennyiséget m érhetjük egy ism ert térfogatú edénnyel köbözéssel
vagy bukóval. A leggyakrabban használt Táomson-bukó a V I I I . 1-4. ábrán lát A talajb an kiem elt m unkaterületeket alakjuk szerint a gyakorlatban k ét csoportba
sorolják: munkagödrök, am elyek hossza a szélességüknek legfeljebb 4—5-szöröse
ható.
és munkaárkok, am elyek csupán néhány m szélesek és hosszuk a szélességi m ére
A talaj áteresztő képességi eg y ü tth ató ján ak az ism eretében a V III.1 -1 . táblázat tüknek legalább 8— 10-szerese. A m unkaárkoknál egyszerűbb a fenék alá is l e s ü l
ban adunk ú tm u ta tá st a m űszakilag legalkalm asabb víztelenítési m ód megválasz- lyesztett, jól záró dúcolást beépíteni, ezért ily m ódon a nyílt v íztartás (1. az 1.31.
pontot) még a kisebb áteresztő képességű talajo k esetén is előnyösen m egvalósít
ható. Folyósodásra hajlam os talajoknál azonban m ár néhány dm-nél mélyebb
talajvíz esetében is vákuumos talajvízszint-süllyesztési (1. az 1.322. pontot) kell be
tervezni. K özm űvek építésekor, ahol a m unka előrehaladása gyors, nagyobb á t
eresztő képességű talaj bán is megfelelőbb a po n tk u tas vagy v ák u um kutas talaj víz-
szint-süllyesztés, m int a szűrőkutas, m ert a telepítés gyorsabb és a galériahatás
folytán a leszívás ideje is rövidebb. Mély m unkagödrök és m unkaárkok víztelení
tésére kisebb k értékű talajoknál is kedvezőbb lehet a szürőkutas (1. az 1.321. pon
tot) megoldás, m ert ez nagyobb hosszánál fogva több talajréteg et is vízteleníthet,
és ha a kútcsövek felső részét lecsavarhatóan készítik el, váltakozó átkapcsolás
s á — ugyanazon k u tak felhasználásával — a szivattyúzási szintet egy lépcsövei
lejjebb lehet telepíteni.
1.31. Nyíltvíztartás
n.en-n.nn
S zita szö v e t
164 165
A szívózsom pot kiépíthetjük m ár a kez csék könnyűek, ezért m ár kis sebességgel szivárgó víz is mozgásba hozza a talaj-
detben a végleges mélységig is, ekkor a szem cséket. A talaj felszínéről kim osott szemcsék összekeverednek az áram ló víz
főgyűjtő árk o k at vezetjük be egymás zel és ha nem kellő gondossággal járu n k el, a talajvízzel az altalaj an yagát is kiszi
u tán m élyebb szinteken. vatty ú zzu k . Még veszélyesebb jelenség — buzgárosodás, talajtö rés — következhet
A szívózsomp lehet léckeretre hézagosán be, ha a sziv atty ú zást erőltetve, tú l gyorsan süllyesztjük a m unkagödörben a ta la j
szögeit léchenger, ill. perforált vagy ré víz szintjét, vagy ha a talaj különböző áteresztő képességű rétegekből tevődik
seit acélcső. M indkét fa jtá t szitaszövettel össze, és az alsóbb áteresztőbb rétegben kialakuló túlnyom ás feltöri vagy fellazítja
borítjuk. Ilyenek rendszerint a több lépés a felette levő, a földkiemeléssel elvékonyított talajréteget.
ben lesüllyesztett zsompok, am elyeket Buzgárosodás esetében a m unkagödör fenekén buzgárok jelennek meg: a koncent
úgy telepítik, hogy előbb egy nagyobb ráltan feltörő víz által kisodort talajszem csékből keletkező kisebb-nagyobb k rá te
átm érőjű köpenycsövet süllyesztenek le, rek közepén levő mélyedésen vagy lyukon á t a talajvíz nagyobb sebességgel áram
m iközben belőle a ta la jt indiai kapával lik felfelé és m egbontja a környező talaj szerkezeti vázát, m agával ragadja a fino
vagy egyéb szerszám m al kiszedik. A cső m abb talajszem cséket és a k rá te r szélén lerakja. Az altalaj fellazul, és terhelés a la tt
V lII.1 -1 1 . ábra. Szívózsomp kiképzése ben egy szűrőréteget teríten ek el, m ajd el vagy m ár önm agában beroskad, alapozásra alkalm atlanná válik.
helyezik a zsom phengert és a közbenső Talajtörés akkor következik be, am ikor a fenéken felszivárgó víz áram lási nyom ása,
hézagot is a szűrőszabály által m eghatá am ely egyenlő a hidraulikus esés értékével, eléri a talaj víz a la tti térfogatsúlyát.
rozott szemcseszerkezetű szűrőkaviccsal, T ehát ehhez az állapothoz tartozó kritikus vízszintesés:
agyagos talajb an szűrőhom okkal töltik
ki. A zután a köpeny csövet visszahúzzák. J kr = ( s - l ) ( l - n ) ,
H a a szívózsomp a m űtárgy alá esnék, a ahol s a talaj fajsúlya; n a talaj hézagtérfogata, am elynek érték e: n = 1 —— ; yS2
szivattyú szívócsöve köré karim ás védő a talaj száraz térfogatsúlya. s
csövet építenek és betonozás előtt a zsom- A képletbe behelyettesítve a term észetben gyakrabban előforduló értékeket, a
pot felülről vaslemezzel vagy k átrán y p a kritikus hidraulikus esés 0,9 —1,1.
pírral lezárják.
Talajtörés m inden talajb an előállhat, ha a Darcy-törvény szerint ennek megfelelő
A víztelenítés beszüntetésé u tán a szívó vízm ennyiséget táv o lítu n k el. Durvaszem csés talajo k b an azonban általában nem
csövet kiem elik, a zsom pot kaviccsal fel kell talajtö réstő l tarta n u n k , m ert a vízszint leszállításához szükséges szivattyúzás
töltik, a csőkarim ára csatlakozó csodarab sal lényegesen kevesebb vizet em elünk ki, m in t am ennyi a k ritik u s esés eléréséhez
bal elláto tt fedőlem ezt erősítenek, m ajd tartozik.
a zsom pot cem enthabarccsal beinjektál
V i l i . 1-12. ábra. Szívózsomp Finomszemcsés talajo k b an viszont ügyelnünk kell arra, hogy a talajvíz szintjét
ják.
kiképzése olyan ütem ben szállítsuk le, ill. m indenkor olyan vízm ennyiséget szivattyúzzunk
A teljes mélységig egy lépésben kiépített el, hogy a m unkagödör fenekén felszivárgó víz kilépő gradiense — biztonságot
szívóaknát rendszerint kútgyűrűkből ala figyelembe véve — a k ritik u s esés felét, legfeljebb k éth arm ad át érje el. E zért a
k ítjá k ki, az építendő m űtárgy alapterü szivattyúzást m egszakítás nélkül úgy kell folytatni, hogy a m unkagödör területén
letén kívül helyezik el és a szintenkénti a talajvíz szintje lassan, folyam atosan süllyedjen. H a leszívás közben a buzgároso
vízlevezetést úgy biztosítják, hogy a kút- dás kezdetét észlelnénk, a leszívás ütem ét azonnal csökkenteni kell.
gyűrűt a k ív án t szinten átlyukasztják, a
Egy m ásik veszélyes jelenség a talaj megfolyósodása. Ez közelítően egyforma nagy
nyílás elé szitaszövetet helyeznek és ezt
kívülről szűrőkavicsréteggel tám asztják ságú göm bölyű, finom szemcsékből álló, igen laza településű"talajoknál, az ún.
folyós homok talajn ál szokott bekövetkezni m ár akkor is, ha a szivárgás hidraulikus
meg. N éhány zsompkiképzés a V I I 1.1-8
esése nem éri el a kritikus értéket. I t t a szemcsék kis felületen érintkeznek egymás
. . . V I I I . 1-13. ábrákon látható.
sal, a talaj belső súrlódása igen kicsi. Száraz állapotban a talaj vibrálással töm örít
hető, alapozásra alkalm as. H a viszont víz alá kerül, bárm ilyen hirtelen külső hatás
1.312. Nyíltvíziül tás finomszemcsés, következtében a talajszem csék helyzete labilissá válik, a szemcsék szinte lebegnek
iszapos talajokban a talajvízben és m ár kisebb vízmozgás h atására a vízzel összekeveredve a talaj az
áram lás irányában folyásnak indul. Terhelés alatt] pedig oldalirányban kitér.
Finom hom okban, iszapos hom oktalajok E zért víz a la tti folyós hom okra csak úgy leh et alapozni, ha a talaj oldal irányú
ban (A = 1 0 -4—10~7 m /s) is m egoldható kitérését szádfalazással m egakadályozzuk. A folyós homok talajo k ra jellemző:
a n yíltvíztartás, de fokozott figyelemmel
településük igen laza, hézagtérfogatuk: n = 50% körül v an ;
és gondossággal kell eljárni. Ezek a ta la
jok rendszerint laza felépítésűek, a szem- kohéziójuk nincs, belső súrlódásuk, nyírószilárdságuk igen csekély;
kiképzése
166 167
közel azonos nagyságú, gömb alakú, igen finom talajszem csékből tevődnek téglát az oldalára állítva elhelye <t>2“- o s i n j e k t á l ó cső
össze, a szemcseeloszlási görbéjük igen m eredek. A m értékadó szem cseátm érő: zünk és téglával vagy cseréppel le
0,1 m m > D m> 0 ,0 0 5 m m között van és az egyenlőtlenségi eg y ü tth ató értéke: fedve, szűrőhom okkal tö ltjü k ki az
árkot. F elázott, folyós talajb an az
[7 ^ 5 í [7= ^®SL, te h á t a szemcseeloszlási görbe 60%-hoz és 10%-hoz tartozó árko t k ét pallóból vagy vaslem ez
l Dió ből készült kaloda lesüllyesztésével
szemcseátm érő hányadosa); képezhetjük ki. A k ét oldalfal vé
vízzel teljes m értékben te líte tte k ; delme m ellett kiszedhetjük a köz
bárm ilyen hirtelen bekövetkező külső h atásra (ütés, rezgés, vízáram lás stb.) tü k levő á tá z o tt ta la jt is és betele
belső szerkezetük átrendeződik, az egyébként is labilis belső egyensúlyuk píthetjü k a drénezett szivárgót.
megbomlik. Szivárgóárkok kik ép zéséta V I I I . l - Drenkavics
-1 4 .. . V I I 1.1-16. ábrákon szemlél S zü rö -
vagy dréncső
Egyes nem hom oktalajok ásványtani tulajdonságaik következtében (Szepesi K á tetjü k . homok
roly vizsgálatai szerint) szintén hajlam osak folyósodásra.
A szűrőhomok szemcseszerkezeté V I I I . 1 -1 5 . á b ra . S z iv á r g ó á r o k
Folyásra hajlam os talajok víztelenítésekor fokozott gondossággal kell eljárnunk. nek m egválasztásakor m indig gon k ik é p z é s e
E zekben a talajo k ban nyíltvíztartással az eredeti talajv ízszin tet csupán néhány dosan ta rts u k be a szűrőszabályt.
dm-rel tu d ju k leszállítani a talajállap o t lerontásának veszélye nélkül. A m agyar A V I I I . 1-17. ábra Terzaghi javas
szabvány is előírja, hogy folyós hom okban a vízszintkülönbség m axim ális értéke a la tá t adja meg. Az A jelű ta rto
0,5 m -t ne haladja meg. Nagyobb kiterjedésű m unkagödröknél ezért m ár a ki m ány a te rm e tt talaj, a B a szűrő
sebb, 0,3—0,4 m mélységű vízszint-leszállításhoz is legmegfelelőbb a vákuum kutas réteg szemcseeloszlási görbéinek a
talaj vízszint-süllye sztés. tarto m án y a. A te rm e tt talaj szem
Finomszemcsés talajok víztelenítésekor meg kell akadályoznunk, hogy a szivárgó cseszerkezeti görbéjén m egállapítva
víz ak adálytalanul törjön fel a talajfelszínre, ezért a m indenkori földm unkaszint az 5 = 15% és 5 = 85%-hoz tartozó
alá bemélyülő szivárgóhálózattal gyűjtsük össze és vezessük el a m unkagödör vagy szemcsenagyságot, olyan szűrő
m unkaárok fenekén a talajvizet. Az oldalfal alját, ha az szabad rézsűvel van ki réteganyagot kell előállítani, am ely- V I I I . 1 - 1 6 . á b r a . Szivárgóárok kiképzése
képezve, szűrőhom okkal tám asszuk meg. nek a szemcseeloszlási görbéjén a
A szivárgórendszer gyűjtő- és levezetőágakból áll. Elrendezését 1. a V i l i . 1-5. és a 15%-hoz tarto zó szemcseátm érő legalább négyszerese a talaj D15 és legfeljebb négy
V I I I . 1-6. ábrán. A levezetőágakat célszerű a m unkagödör hosszanti oldalfala mel szerese a talaj Z)85 szem cseátm érőjének.
le tt kb. 0,5 m távolságra, a m űtárgy alapterületén kívül vezetni, hogy a rézsűláb A szivárgóárok-rendszer nem csak vízteleníti a m unkagödör fenekét és m egakadá
nál beáram ló v izet is felfogja. Szélesebb m unkagödrök közepén is vihetünk leve lyozza a talaj fellazulását, hanem azzal, hogy m egszünteti a szivárgó víz szabad
zető-szivárgót. Ezek a gödör végében, a m űtárgy területén kívül te le p íte tt szívó- kilépését a felszínre és azt szűrőrétegen keresztül gyűjti össze, lehetővé teszi a le-
zsom pokba kö tn ek be. A gyűjtőszivárgók rendszerint merőlegesek a levezető szívási idő csökkentését egy harm adával, esetleg felével.
szivárgókra. A földm unka réteges kiemelése esetén, a következő réteg kiterm elése elő tt a szi-
A szivárgóárkokat szűrőhom okkal béleljük és durva kaviccsal, zúzott kővel töltjük
ki vagy pedig dréncsövet fek tetü n k bele szűrőhomok közé ágyazva. D réncsatornát
kiképezhetünk téglából is úgy, hogy a szűrőhom okkal burkolt árokfenékre két
D réncső
V I I I . 1 -1 4 . á b ra . S z iv á r g ó á r o k k ik é p z é s e V I I I . 1 -1 7 . á b ra . S z ű r ő h o m o k s z e m c s e e lo s z lá s i g ö r b é i
168 169»
várgórendszert egy lépcsővel m élyítjük és a szívózsompot is lesüllyesztjük. A szívó- E b b e n az esetben is vigyázni kell arra, hogy leszívás közben a m unkagödör fenekén
zsompok és aknák kiképzése a V I I I . 1-8. . . V i l i . 1-13. ábrákon láth ató . A m űtárgy talajtö rés ne jöjjön létre. A szádfalat olyan mélyre kell leverni, hogy a szivárgási ú t
a la tti szivárgóárkokat és szívózsom pokat a m űtárgy építésének előrehaladtával m eghosszabbításával a kilépő gradiens a m unkagödör legmélyebb helyzetében is a
a talajvíz felengedése u tán beinjektáljuk. A talajvíz felengedését is fokozatosan, k ritik u s esés a la tt m aradjon a m egkívánt biztonsággal.
egyenletesen kell elvégezni, nehogy az utolsó lépésben károsodást okozzunk a
Egynem ű talajban a szádfal mélysége a m unkagödör fenékszintje a la tt:
környező talajban.
Előfordulnak olyan esetek is, am ikor vízvezető réteg fölött kisebb áteresztőképes
ségű finom homok-, iszapos, agyagos réteg vagy lencse helyezkedik el, és a vízve
zető rétegben a talajvíz m ár eleve nyom ás a la tt van, vagy nyom ás alá kerül azál
tal, hogy a felső rétegekben a talajvíz szintjét leszállítjuk. E kkor a víznyom ás a ahol n biztonsági té n y e z ő ü l,5; yí a talaj víz a la tti térfogatsúlya = 0,9 —1,1 t/m 3.
felső záróréteget feltörheti a m unkagödör kiemelése közben, ha a réteg nem elég Rétegzett talajban, ha a m unkagödör alja a kevésbé áteresztő réteget eléri vagy
vastag, ill. a föld kiterm elése során levékonyodik. A talaj törés és buzgárosodás el belem etsz, a nagyobb áteresztőképességű rétegben m eg tett Z3 szivárgási ú t elha
kerülésének feltétele, hogy biztonsággal számolva, a lezáróréteg vastagsága 1,0— nyagolható és ez esetben
1,5-szer nagyobb legyen, m int a vízvezető rétegben uralkodó túlnyom ás.
H a a záróréteget vékonyítani kell vagy az vízzel te líte tt, folyósodásra hajlam os t a
laj, a vízvezető réteget meg kell csapolni. K ö tö tt záróréteg esetében a szűrőszabály
szerint m egállapított szemcseszerkezetű függőleges k avicskutakat telepítünk úgy, A legrövidebb szivárgási ú t nyilvánvalóan a szádfal m ellett adódik, m ert a szádfai
hogy a közbezárt vízvezető rétegbe 0,5 —1,00 m mélyen benyúljanak és a ra jtu k sima felületén kisebb az ellenállás a víz áram lásával szemben, m int a talajb an .
feláramló vizet elvezetjük egy gyűjtő árokrendszerrel. A megcsapoló kavicskutak E zé rt a talajtö rési veszély csökkentésére célszerű a m unkagödör-fenéknek a szád
k özötti / távolság az y záróréteg-vastagság és a h túlnyom ás arányának a 4 —6-szo- falhoz csatlakozó részét a V I I I . 1-18. ábra szerint-szűrőkaviccsal, ill. szűrőhom ok
rosa szokott le n n i: kal leterhelni.
Előnyös helyzet áll elő, ha a m unkagödör végleges fenékszintje a la tt elérhető mély
/ = ( 4 —6 )^ és a k u tak átm érője: 0,40 —0,60 m. ségben kellő vastagságú vízzáró réteg van. A szádfal alját ennek a rétegnek a fel
színébe beverve, kizárjuk a víz alulról beszivárgását és ezzel a talajtörés veszélyét
is, és az így k ö rü lzárt m unkagödörből csak azt a kevés vizet kell eltávolítani, ami
1.313. Szádfallal körülzárt munkagödör nyílt víztartása a szádfal hézagain keresztül bekerül.
170 171
V I I I . 1-20. ábra. Szűrőkutas talajvízszint-süllyesztés
172
a középső perforált vagy réseit horganyzott csőszakasz, am elyre 2—3 mm á t építsünk be. A szívóvezeték egy vagy több gépházra van rákötve. K ét szomszédos
m érőjű horganyzott huzal van tekerve és erre szitaszövet erősítve, a tu la j gépházhoz tarto zó szakasz találkozásánál tolózárat kell betenni és üzem közben a
donképpeni vízbefogadó szűrőcsőrész; tolózárat le kell zárni. Egy-egy szakasz hossza a gépháztól jobbra és balra, a szívó
a felső vakcsőtoldat. magasság súrlódási veszteségek okozta csökkenése folytán ne legyen 100— 120 ln
nél hosszabb.
A szőrözött csőrész perforált csövét célszerű gyárilag k isajto lt csőanyagból készí
4 szivattyúgépházban a ( V I I 1.1-22. ábra) szívóvezeték bekötőága egy légüsthöz
teni, amelyen 20— 30 m m hosszú és 3—4 m m széles rések vannak olyan elosztással,
hogy a nyílások összfelülete a teljes felület 25— 30%-át teszi ki. csatlakozik, am elyen vízállásm érő, tetején vákuum m érő óra és egy, a légbeszívást
szabályozó csap van. A légüst alsó részén kétoldali csőcsatlakozás van, tolózárral, a
Szitaszövetként ajánlatos a sárgarézből készült ún. kútszövetet vagy vakszövetet k ét centrifugálszivattyú részére. A sziv atty ú k általáb an 4— 6"-osak. A szivattyúk
felhasználni (nem lehet ra jta átlátni). A kereskedelem ben kap h ató kútszövetek nyomócsövein ism ét van egy-egy tolózár és visszacsapószelep. E zu tá n a k ét nyom ó
jellemző m éreteit a V I I I . 1-2. táblázat adja. Szűrőkutakhoz a 8- és 10-es jelű kú t- cső egyesül és egy vízmérő óra b eik tatásáv al a gépház nyomócsöve beköt a m u n k a
szöveteket alkalm azzák. gödör környom óvezetékébe, vagy elvezet a recipiensig. A légüst felső részére van
bekötve egy vákuum szivattyú. Ez csak időszakonként van üzem ben: a sziv atty ú
V 111.1-2. táblázat zás m egindításakor és a légüstben k iv ált levegő eltávolítására. Körforgó vákuum -
Szitaszövetek szivattyúhoz tarto zik még egy v íztartály is. A v ákuum szivattyú többnyire 6—8
m3/m in teljesítm ényű. A gépházban helyezkedik el még az elektrom os kapcsoló-
A . k ú ts z ö v e t je ls z á m a
A k e re s z ts z á la k A fő sz á la k A k e re s z ts z á la k
(2 6 m m -re eső fő sz á la k A f o n a t ly u k b ő sé g e ,
s z á m a ), s z á m a (2 6 m -re ), h u z a lá tm é r ő je , h u z a lá tm é r ő je , mm2
db mm mm
db
174 175
'tábla, az indítókapcsolókkal, volt- és am perm érőkkel, biztosítékokkal, m otorvédő det célszerű úgy kiemelni, hogy előbb a m ásodik lépcső kútsorának a helyén képez
kapcsolókkal stb. nek ki 4—5 m széles bevágást és ebben elvégzik a k u tak letelepítését az a la tt az idő
A gépházat célszerű előregyártott, a m unkahelyen egyszerűen és gyorsan összesze a latt, míg a középső földtöm eg kiterm elésre kerül.
relhető hőszigetelt szerkezetből készíteni. A lapterülete általában 4 x 4 m. Az egyes lépcsők szintkülönbsége általában 3,0— 3,5 m, kedvező esetben 4,0 m is
A nyomócső vezeti el a kisziv atty ú zo tt vizet. Nagyobb m unkagödrök esetében, ahol lehet. A lépcsőm agasságokat növelhetjük, ha a k u tak felső, 1 m-es csőrészét le-
több gépház üzemel, célszerű a m unkagödröt körülvevő körvezetéket kiépíteni és bonthatóan képezzük ki, a k u ta k a t ideiglenesen 1 m -rel m agasabb szintről telepít
tolózárak beépítésével szakaszolhatóvá tenni. A vezetéket a gödör rézsűszélétől jü k és ideiglenes szívóvezetékbe k ö tjü k be, és ezt a felsőbb lépcső kollektorveze
legalább 2— 3 m távolságra, megfelelően alátám asztva, a légzsákok elkerülése cél tékére kapcsoljuk. M ajd a végleges szinten k iép ítjü k a gépházat és a hozzá tartozó
jából lehetőleg folyam atos lejtésben helyezzük el. H a függőleges irányváltozásokat kollektorvezetéket és a k u ta k a t, egyenként k iváltva, leszerelve a felső csőtagot,
kell beiktatni, a töréscsúcsokon légtelenítőcsapokat építsünk be. Az elvezető cső véglegesen rá k ö tjü k . A k u ta k a t a rézsűéitől befelé kb. 0,5 m távolságra, a szívó
szakaszt a közeli befogadóig, de legalább 50— 100 m távolságig vezessük el és csak vezetéket 1,0— 1,5 m-es padkán és a gépházat cölöpállványon vagy a rézsűben
onnantól kezdve engedjük be a vizet a n y ílt árokba. A kisziv atty ú zo tt víz m ennyi kiképzett bevágásban helyezik el.
ségének a mérésére a csővéget egy m érőbukóba torkoltassuk. N éhány hét elteltével a depressziós felület a m unkagödrön kívül annyira kiterjed
A szűrőkutas rendszerrel az eredeti talajvízszintet a kollektorvezetéktől, ill. a és ellaposodik, hogy a felső lépcsők üzem ét be lehet szüntetni és a teljes víztelení
sziv atty ú k tengelyszintjétől m integy 3—4 m mélységre lehet leszállítani a k u tak té st az alsó lépcső végzi (l. a V I I 1.1-23. ábrán). E zé rt az alsó lépcsőt erre a terhe
vonalától a m unkagödör közepe felé 6— 10 m távolságra eső pontokon. Ugyanis lésre m éretezzük. A felső lépcsők a víztelenítés m egszüntetésekor lépnek ism ét
a leszívási görbe kezdeti szakasza még eléggé meredek. E zé rt ha ezt az érték et ki üzembe, ezek védelme m ellett szerelik ki az a la ttu k levő lépcső berendezéseit. H a a
ak arju k használni, a k u ta k a t a talajvízszint körüli, 20— 30 cm-rel felette levő síkról m unkagödör közelében folyó van, árvíz idején, am ikor a k isziv atty ú zo tt vízm ennyi
telepítsük és ezen a síkon helyezzük el a szívóvezetéket és a gépházat. Sok esetben ség bizonyos m értékig nő, a felső lépcső üzem ét is be kell indítani.
előnyös a talajv izet előbb nyíltvíztartással bizonyos m értékig leszállítani, ezzel a A m unkagödör m érete, a telepítési idő, a lek ö tö tt berendezések mennyisége a lép
rendszer telepítési sík ját lejjebb vihetjük és a víztelenítést egy kútsorral, egy lép csők szám ával nő, ezért 3— 4 lépcsőnél tö b b et nem szoktak telepíteni, esetleg a
csőben m egoldhatjuk. rendszeren belül egyes m élyebb területek rövidebb ideig ta rtó víztelenítésére,
egyéb esetben inkább a talajvízszint süllyesztésére a m élykutas m ódszert választ
Többlépcsős talajvízszint-süllyesztés ják.
H a a talajvízszintet nagyobb mélységre kell leszállítani, egymás ala tti szinteken
tö b b k ú tso rt ép ítünk ki a hozzájuk tartozó szívóvezetékkel és gépházakkal 1.322. Vákuumkutas talajvízszint-süllyesztés
( V i l i . 1-23. ábra).
Az első lépcső védelm e m ellett kiem elik a szárazzá te tt földréteget és közben letele Alkalmazási terü lete: a k = 10~4— Hű-7 m /s áteresztő képességű talajo k , főleg a fo
pítik a m ásodik lépcső k ú tso rát és bekötik a kollektorvezetéket és gépházait. A föl- lyásra hajlam os finomszemcséjű talajfélék. Elrendezése megegyezik a szűrőkutas
rendszer telepítési elrendezésével. A k u tak közös szívóvezetékre kapcsolódnak és
ezen keresztül a leszívást egy szivattyútelep végzi.
A vák uum kutas rendszer ( V I I I . 1-24. ábra) sajátossága, hogy:
a k u tak sűrűn vannak telepítve, ezért a leszívási felület m egközelíti a folytonos
befogadó felülettel rendelkező galéria depressziós felületét;
a k u ta k szerkezeti kialakítása folytán nagym értékben csökken a k ú t talajjal
érintkező palástfelületén a vízáram lás belépési ellenállása;
a k u tak a kis áteresztő képességű talajo k b an m egszívást (v ák u um hatást) tu d
nak to v ábbadni a környező talajtérb e és ez növeli a gravitációs erő h atását,
am ely a k u ta k felé irányuló szivárgást létrehozza;
mindezen jelenségek h atására a leszívási felület gyorsabban alakul ki és lapo
sabb lesz, az elszívott vízm ennyiség pedig valam ivel több, m in t az azonos ta
lajban, ugyanolyan feltételekkel létrehozott szűrőkutas víszint-süllyesztésnél
( V I I I . 1-25. ábra);
a k u ta k szűrőzött hossza viszont lényegesen rövidebb, ezért a D upuit-össze-
függés értelm ében ugyanazon leszíváshoz kevesebb vízm ennyiség tartozik.
K ötöttebb, réteges talaj szűrőkutas rendszerrel gyakorlatilag nem vízteleníthető,
m ert a talaj szivárgási ellenállásának legyőzéséhez, vagyis depresszió létrehozásá-
12 V íz é p íté s I I . k ö t e t 177
176
hoz a gravitációs erő m ár nem elegendő, szükség van a vák u u m h atás érvényesíté
sére is. Nagyobb áteresztő képességű talajokon viszont, ha a talajv íz túlnyom ás
a la tt van, a vák u u m k u tak , kisebb befogadófelületük folytán, nem eléggé hatáso
sak. Ilyen esetben a szűrőkutas rendszer alkalm azása az előnyösebb.
A vákuum kutas rendszer berendezése is négy főrészből á ll: kutakból, szívóvezeték
ből, szivattyúgépházból és a nyom óvezetékből ( V I I 1.1-26. ábra).
A kutak jellegzetessége, hogy a 1 V2"-os szívócső m ajdnem a k ú t aljáig ér. Alsó
részét 1—2 m hosszú, 2"-os horganyzott perforált cső veszi körül, am elynek külső
részén 2—3 mm-es horganyzott huzaltekercselés és 10— 12-es szám ú kútszövet van
felerősítve, A szívócső csonkjára k ét könyökkel, közbenső csodarabbal, spriáltöm -
lővel és tolózár b eik tatásáv al csatlakozik.
A k u tak alsó végének kiképzése alapján k ét k ú ttíp u st különböztetnek meg
( V I I 1.1-27. á b ra ): n y ito tt, szelepes végű k u ta k a t és zárt végű k u ta k a t.
V I I I .1-25. ábra. Vókuum kutas és szűrőkutas rendszer összehasonlítása VI I I . 1-26. ábra. V ákuum kutas rendszer berendezése
12*
178 179
H u z a lte k e rc s
A szelepes végű kutakat úgy telepítik, hogy az öblítőszivattyú nyom ócsövét közvet
lenül a k ú t felső végére kapcsolják, és a k ú t alsó végén kiáram ló vízsugár a kútcső
fokozatos utánengedése közben a talajb an egy 10—20 cm átm érőjű üreget mos ki.
A végleges mélység elérése u tán a kútcső ala tti részt és a csövet körülvevő hézagot
szűrőhom okkal tö ltik ki a térszín ala tti 1—2 m-ig. Az üreg felső részét agyagtöm í
téssel zárják le, m ajd a kútcsövet a szívóvezetékre kapcsolják. Öblítés közben a
gyűrűs- és labdaszelep a V I I 1.1-27. ábra a) helyzetét veszi fel, a víznyom ás a gyű
rűsszelepet fel-, a labdaszelepet leszorítja. Üzem közben a szívóhatásra a k ét szelep
helyzete m egváltozik, a kútvég nyílása lezárul és a szűrőcső szakaszon beáram ló
talajvíz alulról a szívócsőbe ju t ( V I I I . 1-27. b) ábra).
Szívócső E z a telepítési eljárás gyors, olcsó, de h átrá n y a, hogy a szűrő
hom okréteg beépítése ellenőrizhetetlen, és ezért a k ú t üzeme
és élettartam a bizonytalan. Elégtelen szűrőzés folytán kiszívja
.K á ts z ö v e t a talaj finom szemcséit, a k ú t eltöm ődik és az altalaj állapota
megromlik. E zé rt ez az eljárás csak rövid ideig ta rtó , nem igé
H u z a lte k e r c s nyes m unkák víztelenítésénél alkalm azható.
& yii Perforált A zárt végű kutak szűrőfej-végződése egyszerű, a szűrőcső
szűrőcső részt egy lecsavarható kupak zárja le ( V I I 1.1-28. ábra).
k
-I A zárókupak levétele u tán a szűrőfej belülről tisztítható.
H |l A k u ta t vízöblítéssel leh ajto tt 200 mm átm érőjű köpenycső
te H Lezáró segítségével telepítik le ( V I I I . 1-29. ábra).
v / J ' kupak Ez a telepítési m ód lassúbb és költségesebb, de előnye, hogy a
V I I ! 1-28 á b ra k ú t homokszűrőzése előírás szerint kialakítható és ez az üze-
Zárt végű "kút ' m ét biztonságossá teszi. Á ltalában ez az eljárás javasol-
alsó vége ható. VIII. 1-29. ábra. V á k u u m k ú t é p íté s e
180 181
E módszer h átrán y a, hogy a többi víztelenítési módhoz viszonyítva, azonos cél
eléréséhez, ennél kell a legnagyobb vízm ennyiséget kiemelni, a k u tak telepítése
költséges és a z t nagy gonddal kell elvégezni. Előnye viszont, hogy a rendszer tele
pítése egy ütem ben, az építési m unkák megkezdése elő tt végrehajtható, a k u tak
a m űtárgy alap területén kívül telepíthetők, de ha szükség szerint a m űtárgy te rü
letén belül is kell k u ta k a t elhelyezni, ezek az építési m u n k át kevésbé akadályozzák.
A leszívást a terv e zett legnagyobb mélységig tetszés szerint leh et szabályozni, így
a m unkagödörben m inden időben a m egkívánt depresszió állítható elő.
A mélykuíak, am elyek a m unkagödröt ren dszerint egy sorban veszik körül
( V I I I . 1-31. ábra), tulajdonképpen hosszabb szűrőkutak. A v izet a k ú tb a beszerelt
búvársziv atty ú emeli ki. A kútcső olyan átm érőjű, hogy a te rv e z e tt teljesítm ényű
búv árszivattyú az előírások szerint beszerelhető legyen. A m inim ális csőátm érőket,
am elyek a különböző típusokhoz tarto zn ak , a b ú v ársziv atty ú k katalógusai köz
ük.
A kútcső szűrőzését a vízadó rétegeknek megfelelő hosszban és a talaj szemcse
szerkezetének megfelelő k ú tszövettel ellátva kell kiképezni. D urvább szemcséjű
talajokban a 8 —10-es jelű, finom szemcséjű talajo k b an a 12—14-es jelű kútszöve-
te t használják.
182 183
A k ú t hosszának m egállapításakor szám ításba kell venni az 1—2 m m agas iszap után vonja a talajvízszint süllyedését az anódrudakon kívül, a m unkagödör terü
zsákot, a b ú v árszivattyú a la tti m inim ális 2 —3 m szabad szűrőzött hosszat, a bú letén is.
v ársziv atty ú kb. 1,5 m-es m agasságát és a szivattyú felett legalább 1—2 m-es víz Az eljárás költséges és eredm énye eléggé bizonytalan. Külföldön alkalm azták né
m agasságot. A k ú tb an a vizet eddig a szintig lehet leszívni. Ehhez hozzájön még a hány különleges esetben, hazánkban a bányászatban végeztek elektroozm otikus
néhány dm rendű vízszinelszakadás, és az így k a p o tt szinthez csatlakozik a dep víztelenítést folyós iszapban, táró áth ajtásn ál, kísérleti jelleggel.
ressziós felület. Mivel a búvárszivattyú szívónyílása az alsó végén van, ha mód van
rá, a k ú t m élységét úgy határozzuk meg hogy az ak tív szűrőcsőrész a búvárszi
v a tty ú alá kerüljön. 1.33. T alajvíz kizárása vízzáró fallal
A k u ta k a t a szokásos kútfúró berendezéssel száraz vagy vízöblítéses eljárással le
h a jto tt köpenycsőbe telepítik, úgy, hogy a kútcső és köpenycső közötti részt a Kedvező esetben előfordul, hogy a m unkagödör fenékszintje a la tt nem nagy m ély
talaj szemcseszerkezetének megfelelő szűrőkaviccsal, ill. szűrőhom okkal tö ltik ki. ségben vastagabb vízzáró réteg fekszik. E kkor a m u n k ateret szádfallal veszik körül
A 10-5 m /s-nál kisebb vízáteresztő képességű talajokban célszerű kétrétegű szűrő és ennek az a ljá t néhány dm-re b eh ajtják a vízzáró rétegbe. A szádfal-körülzárás
p alásto t kiképezni, durvább szemcséjű homokos kavicsban pedig a szűrőréteg el is m egakadályozza, hogy a felső vízvezető rétegből a talajvíz bejusson a m unkagö
m aradhat. dörbe. Az így lezárt térből csupán azt a kevés v izet kell eltávolítani, am i a talajb an
eredetileg is benne volt és am i a szádpallók csatlakozásánál és esetleg az alsó záró-
A b ú v ársziv atty ú t a szívócsőre erő sített és a kútcső végén tám aszkodó bilincs rétegen keresztül a m unkatérbe beszivárog.
ta rtja . Ehhez rögzítik a szivattyú elektrom os kábelét és a k ú tb a lenyúló 1 y 2—2 "-
Az esetek többségében azonban a vízvezető réteg a la tt csak nagyobb mélységben
os csövet, am ely a kútvízállás mérésére szolgál. A szívócső, tolózár és vízmérőóra
lehet vízzáró réteget fellelni. E kkor mesterséges úton állítanak elő a m unkagödör
b eiktatásával csatlakozik a gyűjtő nyom óvezetékhez.
fenékszintje a la tt vízzáró réteg et és ebbe k ö tik be a m u n k aterü letet körülvevő
A kutakból való vízkiemelésre használnak még m am u tsziv atty ú k at vagy ejektoros záró fal alját. E z t az eljárást külföldön nagy vízi m űtárgyak építésénél, nagy víz-
berendezéseket is. Előnyük, hogy üzem ük nem kényes és rövidebb k u tak telep ít áteresztő képességű kavicsos talajokban, egyre gyakrabban alkalm azzák. Az
hetők. H atásfokuk viszont lényegesen rosszabb, m int a búvárszivattyúké. alsó vízzáró fenékréteget rendszerint úgy állítják elő, hogy 4 —6 m vastagságban
R étegzett, a v izet nehezen leadó, finomszemcsés talajo k víztelenítésére a m élyku- a kavicsos talaj hézagait kiinjektálják. A csatlakozó vízzáró oldalfalakat is kezdet
ta k úgy is kiképezhetők, hogy a környező talajra v ák u u m h atást gyakoroljanak: ben injektálással állíto tták elő. A zá rt teknőfenék és oldalfalak vízáteresztő képes
a kútcső felső részét lezárják és rákapcsolják a vákuum szivattyú szívóvezetékére, ségét 10~a m /s körüli értékre sikerült leszállítani és ezzel elérték, hogy a m unkagö
így a k ú tb an a víz és levegő elszívása különválasztódik, a vizet a k u tak b a szerelt dör alapterületén csupán néhány ezred liter/s/m 2 talajvíz szivárgott fel, am elyet
b ú v árszivattyú emeli ki, a légelszívást pedig egy közös vákuum szivattyú-telep szűrőkutakkal táv o líto ttak el. Az injektálás technológiáját a francia Soletanche
végzi, am elynek gyűjtővezetékére az egyes k u ta k a t rákötik. cég tökéletesítette, bevezetve a k arm antyús m űanyag injektálócsövek alkalm azá
sát.
A m élykutak üzem eltetése nem kényes feladat, a leszívást szintek beszabályozását
A R ajna-csatorna fessenheimi vízlépcsőjének építésekor a vízzáró teknő létrehozá
kell gondosan elvégezni, ügyelve arra, hogy a búvárszivattyúk felett m inden körül
sához homokos kavics talajb an ft lhasznált injektálófolyadék összetétele a követ
m ények k ö zö tt legalább 1 m m agas vízoszlop legyen. A nnál körültekintőbben kell
kező volt:
végrehajtani az előkészítő m unkálatokat. Pontos talajfeltárás szükséges, hogy a
k u ta k a k ív án t rétegeket csapolják meg és a kútkiképzés a talajadottságoknak Fenéken Oldalfalban
megfeleljen. E zen kívül igen gondosan kell letelepíteni a k u ta k a t, m ert kism értékű
Kavicsos talajb an : agyag 85% 70%
talajbeszívás is tönkreteszi a b ú v ársziv atty ú k at és ha a k ú t eltöm ődik, vagy talaj-
bentonit 10% 10%
szemcséket szív be, új k ú t fúrása igen költséges. Gondosan és körültekintően kell
cem ent 5% 20%
m egtervezni, m ert a rendszer bővítése később m ár nehéz és költséges.
agyag 70% 55%
bentonit 10% 10%
1.324. A talajvízszint elektroozmózisos süllyesztése 2g%
cem ent 5%
Az iszapos, agyagos talajokban, am elyek szivárgási tényezője k — 10-7 —10-8 m /s, vízüveg 10% 10%
a vák u u m k u tak szívó h atása sem elégséges ahhoz, hogy a talajv izet intenzívebb alum inát 5% 5%
áram lásba hozza és szám ottevő vízszintsüllyedés jöjjön létre. Ezekben a talajok
ban elektroozmózissal fokozható a talajvízszint lesüllyedése. Az eljárást úgy h a jt Egy m3 talajb a 200 kg anyagot in jek táltak be.
ják végre, hogy a 0,80—1,2 m távolságra te le p íte tt és közös szívóvezetékre kapcsolt Később az oldalfalakat réseléssel képezték ki alacsony szilárdságú, de vízzáró ta la j
tű k u ta k a t k átéd k é n t használva, az egyenáram ú vezeték negatív oldalára kötik, betonból.
a k u tak k al szemben a m unkagödör felé, kb. 1,0 m távolságra lev ert acélrúd anódo- Ü jabban a J . K eller cég a vízzáró feneket m élyvibrációs talajtöm örítő eljárással
k a t pedig a vezeték pozitív vonalára kapcsolják. Az elektrom os potenciálkülönb alak ítja ki. A csővibrátor nem csak a talajréteg et töm öríti, hanem a m axim ális tö
ség h atására létrejön a talajvíz áram lása az anódrudaktól a k u ta k felé és ez m aga mörség eléréséhez szükséges finom abb szemcséjű talajan y ag o t is bedolgozza a ta la j-
184 185
kisebb jav ító - és karbantartóm űhely, tolózárak, töm lők, villam os vezetékek, k á
belek, vízszintészlelő berendezések, szerszámok, töm ítőanyagok stb.
A m egbízható, hibam entes üzem eltetésnek előfeltétele, hogy a gépek és berendezé
sek üzemképes, jó állapotban legyenek, ezért m ielőtt a berendezést a telepről k i
szállítanák, m inden részét gondosan á t kell vizsgálni és kipróbálni.
Az utóbbi időben külföldön egyre elterjedtebbé válnak a különböző gyártm ányú
összeépített m ozgatható vákuum os talajvízszint-süllyesztő gépegységek és a hoz
záju k tartozó könnyen szerelhető berendezések.
Egy ilyen berendezést és szívattyúaggregátot m u tatu n k be a V I I I . 1-33. ábrán.
A vízszivattyúk, vákuum szivattyúk, légüst, kapcsolótábla, szerelvények egy köny-
nyen v o n tath ató kocsivázra vannak ráépítve. A k u tak, töm lők és a szívóvezeték
gyorscsatlakozókkal kapcsolhatók össze. A k u tak lesüllyesztését a szivattyúaggre-
g á tta l és az erre a célra szolgáló segédberendezésekkel lehet elvégezni.
Néhány ilyen berendezést m ár hazánkban is beszereztek. Alkalm azásuk főleg a vo
nalas létesítm ények építésénél gazdaságos, m ert gyorsan áttelep íth ető k , szerelésük
egyszerű és kevés helyet foglalnak el. Célszerű lenne nálunk is ilyen berendezéseket
hézagokba. A talaj szemcseeloszlási görbéje alapján összeállított kiegészítő homokos minél nagyobb szám ban alkalm azni.
ad alék an y ag o t vibrálás közben a vibrátorcső körül képződő üregen keresztül ju t
ta tjá k el a töm örítendő rétegbe nyúló vibrátorfejhez.
A vízzáró teknő néhány kialakítását a V I I I . 1-32. ábrán m u ta tju k be.
A fenék vastagságát és mélységét, valam int az oldalfal vastagságát és helyét a víz
nyom ás és a m egkívánt vízzárás figyelembevételével állapítják meg. A vízzáró
teknő előállítása költséges, de a későbbi üzemi költségek m ár igen alacsonyak.
E zért nagy áteresztő képességű talajokban, nagy és a talajvízszint a la tt mélyen
alapozott m űtárgyaknál, hosszabb építési idő esetén gazdaságos és előnyös az al
kalm azása.
1A . V ÍZ T E L E N ÍT Ő ber en d ezések
186 187
1.5. V ÍZ T E L E N ÍT É S E K T E R V E Z É S E b ) az árok feneke a vízvezető rétegben m a ra d :
É S A B E R E N D E Z É S E K T E L E P ÍT É S E
m I m
Q = ks -0,5 arctg — I arctg L,
í l + b I1 lt
B ár a szabvány a víztelenítési terv ek et kerettervnek tekinti, a kiviteli terv ek et
ajánlatos mégis úgy kidolgozni, hogy lényeges v áltoztatásra a végrehajtás folya ahol b az árok szélessége; m az árok fenékszintje a záróréteg fölött;
m án ne kerüljön sor és a te rv egyértelm űen m eghatározza a rendszer telepítési és
üzem eltetési rendjét. E zért a tervdokum entáció adja meg a következőket: c) az árok alja nyomás a la tti vizet tartalm azó rétegbe nyúlik b e :
a víztelenítés m ó d ját; 2ktsb
L,
a kiemelendő vízm ennyiséget és ennek megfelelően a szivattyúk jellemző ad a R + Jt
ta it;
telepítési terv et, a berendezések és létesítm ények adataival, összefüggésben a A tényező a -j aránytól függ, ahol t± az árok benyúlási mélysége a vízvezető
a m unkagödör földkiemelési és földvisszatöltési tervével; rétegbe és t a vízvezető réteg vastagsága.
üzemelési ren d et és ütem tervet, az építési m unka organizációs tervével össz
hangban.
y 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 0,0
A nagyobb és bonyolultabb víztelenítési m unkák terv e it a szükséges előtanulm á
nyok, kísérletek és részletes szám ítások alapján szaktervezők készítik el. I t t az X 0,00 0,03 0,10 0,28 0,67 1,9
egyszerűbb, gyakrabban előforduló feladatok megoldásához felhasználható közelítő
szám ításokat ism ertetjük, am elyek alapján a kiválasztott víztelenítő rendszer tele Az árok környezetében az árokfaltól x távolságra a depressziós vonal magassága
pítése m egtervezhető és a végrehajtás folyam án kialakuló állapotok és értékek (;ij) az árokban létesített leszívás (s) fe le tt:
ellenőrizhetők. A képletekben szereplő mennyiségek m értékegységei: m, m 2, m3, s
m3/s. s2
az a ) és b ) esetben: í/2= —x,
Nyíltvíztartás ( V I I I . 1-34. ábra)
1. M unkaárkokban (az elszívandó vízm ennyiség: Q m3/s): a c ) esetben: y = — ~ ( x + a í );
l\Á t
ab F_
AZ- ahol R = 3000s Y k és A = szabálytalan felületű m unkagödörnél: A -
71 71
b ) a gödör feneke a vízvezető rétegben m a ra d :
s . ... I . ^ / . Ili m
Q = rcks + 2 A 1 - 0 ,5 arctg arctg -
R+A R+A R+A
b ) In A In A In
A A
VIII. 1-34. ábra. N y íltv íz ta rtá s te rv e zé séh e z jelölések
188 189
c ) a m unkagödör nyom ás ala tti vizet tartalm azó rétegbe ér:
2nkts
Q=-
In
s
c) esetb en : In
(R + A
l ^
(A jelölések ugyanazok, m int m unkaárkok esetében.)
t
0,1 0,2 0,3 0,4 0,5 0,6 0,7 0,8 0,9 1,0
T
(’> 0,95 0,90 0,85 0,80 0,74 0,68 0,61 0,51' 0,36 0,0
k(H o9-- h o 2) m m
Ö = Ö i +<?2= + 2 k s 1 —0,5 a rc ig — | arcig L,
R H
ahol Ho az eredeti talajvízm agasság a k u tak alsó szintje fe le tt; ho a k u tak szőrö
z ö tt hossza a lesüllyesztett talajvízszint a la tt; m a k u tak aljának m agassága a
vízzáró réteg felett.
190 191
c) a k u tak nyom ás ala tti talajvizet tartalm azó rétegbe érnek: ku tas talajvízszint-süllyesztésnél ( V I I I . 1-36. ábra) j/b = 0,5—0,6yk és vákuum os
talajvízszint-süllyesztésnél: gb = 0,3—0,4ijk .
2kt(Ho —ho)
K ötö tteb b talajokban (/f= 1 0 -5— 10~7 m /m in), ahol m ár v ákuum hatás is jelentke
R + Xi ’ zik, a m egadott képletekkel szám íto tt vízm ennyiség megnövekszik:
ahol X éi'téke az előzőkben a d o tt táblázatból vehető; tx a k u tak benyúlása a víz
vezető rétegbe; t a vízvezető réteg vastagsága. s ,= e ( i+ 0 ,
2. M unkagödrökben: ahol p a vákuum értéke (m-ben), am ely a kapilláris zónam agasság figyelembevéte-
15
a ) a k u tak alja a vízzáró rétegig ér: lével: iQQjJfr-ra vehető fel. A p 0 értéke a kútvégen létrejövő szívómagasság,
vagyis a gépházban felállított centrifugálszivattyú tengelyszintjének m agassága a
„ n k(H 2—h2) k utak vízszintje felett.
W + A ’ A telepítendő k u tak szám át m egkapjuk, ha az elszívandó összes vízmennyiséget
I n — -—
elosztjuk egy k ú t vízhozam ával:
1.6. V ÍZ T E L E N ÍT É S Ü Z E M É N E K IR Á N Y E L V E I
összefüggésből szám ítható, ahol a q az egy A m unkagödrök, m unkaárkok víztelenítésének végrehajtását, a víztelenítőrend
kútból elszívandó vízm ennyiség és r a k ú t szerek üzemeltetésénél követendő eljárásokat az É pítő- és Szerelőipari Kivitelezési
sugara. Szabályzatok és m űszaki előírások részletesen ism ertetik és m eghatározzák. I t t
Meg kell jegyezni, hogy az így kiszám ított mindössze néhány lényegesebb teendőre kív án ju k a figyelm et felhívni:
leszívási vonal a kútsoron kívül alakul ki, a m unkagödröt a külső felszíni vizektől meg kell védeni a gödör körül létesített
1,5—2 hetes szivattyúzás után . A kútsoron övárokkal. A gödör fenekén összegyűlő csapadékvizet pedig külön telep ített
belüli, te h á t a m unkagödör ala tti leszívási g y ű jtőaknákkal és sziv attyúkkal távolítsuk el;
V I I I . 1-36. ábra. Szűrőkutas talaj- felület ennél laposabb lesz. A gyakorlati figyelni kell a k isziv atty ú zo tt víz m inőségét. H a az zavaros, iszapos vagy ho
vízszint-süllyesztéshez j elölések megfigyelések azt m u ta ttá k , hogy szűrő- m okot szállít, ez azt jelenti, hogy a szivárgók, ill. víztelenítők u tak m egrom lot-
192 13 V íz é p ít é s II. k ö t e t
193
tak , rendellenesen m űködnek, ezért azonnal intézkedni kell, hogy ezeket rendbe
hozzák;
a folyam atos üzem biztosítására m inden szivattyúállásnál legyen egy tarta lé k M egcsapoló
szivattyú is, azonnal beindítható állapotban és megfelelő ra k tá ri tarta lé k . szö rö k u ta k
A berendezés azon részeit, am elyeket gyakrabban kell cserélni, szintén ta rta lé
kolni k ell; * V n kn u m n s ín ln i- Z1
S zö rö k u ta k
------------ T---*------------
a villam osáram -ellátás zavartalanságát a helyszínen készenlétben ta r to tt áram - T vizszint-sültyes
fejlesztővel is biztosítani kell; j tés vagynyílt-.
j viztartas /
a különböző nem ű m u n k ák at megfelelően képzett szakem berekkel végeztes :----- I S Z Ü D O S ■
! L
sük.
\ / r í -
-
___________
N yíltvíztartás:
194
13*
195
1.7. KÜLÖNLEGES ESETEK IRODALOM
A m unkagödrök talaja rendszerint többé-kevésbé inhomogén és ez bizonyos m érté
[1] ÉKSZ. III. k. 4. mn. Víztelenítés.
kig befolyásolja a víztelenítőrendszer m űködését. Előfordul, hogy a talajrétegek [2] MSZ 15003. Munkagödrök m egtám asztása és víztelenítése.
úgy helyezkednek el, és vízvezető képességük olyan m értékig eltérő, hogy a teljes [3] Kezdi Á .: Talajm echanika. I —II. k. Tankönyvkiadó, 1959.
víztelenítést azonos m ódon nem lehet megoldani. Minden talajréteg et külön kell f41 K ezdi —M a rk ó : Földművek védelme és víztelenítése. Műszaki Könyvkiadó,
kezelni és víztelenítését a sajátosságának megfelelő m ódon végrehajtani. N éhány 1965.
ilyen kom binált víztelenítési rendszert a V I I I . 1-37. ábrán m u tatu n k be. [5] Lam pl I I . : Munkagödrök víztelenítése talajvízszint süllyesztéssel. Műszaki
Könyvkiadó, 1954.
[6] M arkó I . : M unkaárkok, munkagödrök, m unkaterek víztelenítése. Mérnöki
Továbbképző Intézet, 1965.
1.8. G A Z D A SÁ G O SSÁ G I ELVEK ÉS SZEM PONTOK [7] Palotás L . : Mérnöki Kézikönyv. I —IV. k. Műszaki Könyvkiadó, 1961.
[8] Széchy K . : Alapozás. II. k. Tankönyvkiadó, 1952.
[9] Vastagh G.: A talajvízszintsüllyesztés újabb módszereivel kapcsolatos tapasz
A m unkagödrök, m unkaárkok víztelenítésének m egtervezésekor és végrehajtása talatok. Mérnöki Továbbképző Intézet, 1954.
kor gondolnunk kell arra, hogy a víztelenítés nem független, öncélú feladat, hanem 110] Kovács G.: A szivárgás hidraulikája. Akadémiai Kiadó, 1973.
olyan m unkarész, am ely elősegíti, ill. lehetővé teszi a végleges létesítm ény megépí
tését, de an n ak üzemi érték ét nem befolyásolja. E zé rt a m űszaki követelm ények
kielégítése m ellett elsősorban a m inél gazdaságosabb eredm ények elérésére kell
törekedni. E z t az elvet kell követni m ind a tervezés m ind a víztelenítés végrehaj
tása során.
A tervezésnél a gazdaságossági szem pontok érvényesíthetők a víztelenítési mód
m egválasztásánál és az együttes költségek optim ális értékének vizsgálata alapján
a földm unkák, a víztelenítés és az építési m unkák organizációjának az összehango
lásában.
196
IX. V ÍZ É P Í T É S I B E T O N M U N K Á K
1. ANYAGVIZSGÁLATOK
Iiránicz László
199
Ilyen jellegű eltérések különböztetik meg a vízépítési szerkezetek betonját is a Mind az I., mind a II. minősítési fokozat szerint elvégzett vizsgálatok kielégítő
közlekedésépítés vagy egyéb mélyépítési ágazatok területén készített betonok eredménye csak szükséges, de nem elégséges feltétele a megépült szerkezet kielégítő
tól. minősítésének.
A. vízépítésben is elsőrendű követelmény, hogy a rendelkezésre álló alkotóelemekéi Az elkészült szerkezet betonjának minősége ugyanis az I. és II. fokozatban előírt
(adalékanyag, cement, víz) minőségileg megismerjük. Ugyancsak helyes és szüksé vizsgálatok megfelelő eredménye ellenére is gyengébb lehet az előírtnál a bedolgo
ges a minimális többletm unkát és költséget igénylő próbakockák elkészítése és zási hibák, utókezelési hiányosságok, szakszerűtlen zsaluzás, kötés közben érkező
vizsgálata, annak ellenére, hogy az esetleges hiányos és szakszerűtlen műszaki irá dinamikus hatások, a betonozás vagy a kötés közbeni kedvezőtlen időjárási viszo
nyítás és ellenőrzés mellett ennek megbízhatósága csekély. Az elkészült szerkezetek nyok m iatt.
körültekintő és alapos vizsgálata a vízépítési gyakorlatban talán még fontosabb,
m int egyéb ágazatok területén. A minőségi követelmények közül a vízzáróság az, A minősítés I I I . fokozatára tehát nemcsak akkor van szükség, ha I. és II. fokozat
amely nagyobb gyakorisággal és súllyal jelentkezik a vízépítési betonoknál, mint az ban előírt vizsgálatokat nem végeztek vagy ezek eredménye nem kielégítő, hanem
egyéb ágazatok területén. minden olyan esetben is, amikor szemrevételezés útján, vagy bármilyen kedvezőtlen
körülmény ismeretében az építés közben bekövetkezett minőségromlásnak alapos gya
A beton vízzáróságának megállapítására vonatkozó előírásokat az MSZ 4715 ta r núja merül fel.
talmazza. Meg kell azonban jegyezni, hogy a szabványban előírt vizsgálatok elvég
zésének csak különleges vízzárási feltételek előírása esetén van jelentősége. Ugyanis
minden B 200 vagy annál nagyobb szilárdságú beton — ha folytonos szemcseelosz 1.22. A betonszilárdság fogalma, egyenletessége, szórása
lási görbéjű adalékanyagból készítik — vízzáró.
A szerkezet vízzáróságának ugyanis csak szükséges, de nem elégséges' feltétele a A próbatestek készítési módja, mérete és alakja, továbbá a vizsgálat körülményei
kész beton igazolt kockaszilárdsága. A szivárgás vagy folyás mindig munkahézagok a szilárdság vizsgálata során kapott értékeket erősen befolyásolják. A szilárdság
mentén vagy fészkeken keresztül, esetleg zsugorodási repedéseken keresztül áll tehát egy fiktív érték, nem beszélhetünk a beton tényleges szilárdságáról, hanem
elő. Ennek kiküszöbölésére hibátlan és feltétlen folyamatos bedolgozás, valamint csak a m eghatározott vizsgálati körülmények között "megállapított és a szilárdsá
utókezelés szükséges. Ezek közül is csak a folyamatos bedolgozás igénye jelent got valamilyen módon jellemző értékről. A méretezési szabályzatok az érvényben
különleges vízépítési követelményt. Egyéb szerkezeteknél ugyanis — bármilyen levő vizsgálati eljárások alapján meghatározott szilárdságértékre épülnek, ezért a
erők felvételére hivatottak legyenek is —• előre tervezett és előkészített munkahé beton minőségének ellenőrzésekor a vizsgálati előírásokat szigorúan be kell ta r
zag minőségi romlás nélkül hagyható. tani.
Vízépítési betonok esetén, ha a víz sebessége nagyobb, m int 4 m/s, akkor a koptató Hazánkban a beton nyomószilárdságát 20 cm élhosszúságú próbakockákon kell
hatást is figyelembe kell venni, ezért ilyen esetekben sima betonfelületek kiképzése megállapítani, ezért találkozunk gyakran a kockaszilárdság kifejezéssel. Más álla
és a fugák gondos kialakítása szükséges. mokban ettől eltérő méretű kockákat, hasábokat vagy hengereket használnak.
Mindazok a tényezők, amelyek a különleges betonkészítést lehetővé teszik, általá A betonalapanyagok minőségi ingadozása, az adagolás pontatlansága, a beton
ban a beton szilárdságát javítják. keverés adagonkénti egyenetlenségei stb. m iatt még a leggondosabb munka és a
legszigorúbb ellenőrzés mellett sem lehet elérni, hogy a több keveréssel előállított
beton teljesen egyenletes minőségű legyen.
1.2. A BETON VIZSGÁ LA TOK M Ó D S Z E R E I A beton minőségét átlagszilárdsága szabja meg. A beton átlagszilárdsága több be
tonkeverékből vett minta szilárdságának számtani középértékével egyenlő.
1.21. A hagyományos mintavételes betonvizsgálat jelenlegi helyzete
a vízépítésben 2 Ki
K = ‘- (IX .1-1)
A beton minősítésére vonatkozó előírásokat az MSZ 4720 tartalm azza. A szabvány
a minősítésnek három fokozatát különbözteti m eg:
K t az egyes próbakockák nyomószilárdsága, kp/cm2; n a próbakockák száma.
I. fokozat: az alkotóanyagok és a friss beton,
Azt azonban, hogy a beton mekkora terheléssel vehető igénybe, elsősorban a szi
II. fokozat: a megszilárdult beton, lárdság egyenletessége befolyásolja. Ennek mérőszáma a szórás. Az egyes m intá
III. fokozat: a beépített beton kon megállapított K t szilárdságok az átlagértéktől kisebb-nagyobb mértékben el
minősítése. térnek. Legalább 10 m inta vizsgálata alapján számítandó a szórás értéke a követ
kező képlettel:
A szabvány előírja továbbá, hogy a próbavételről és a minősítő vizsgálatokról jegy
zőkönyvet, műbizonylatot vagy bizonyítványt kell kiállítani, és meghatározza a Z C K - K jf
műbizonylat kiadására jogosult szervek körét, valam int a műbizonylatok nyilván S= i=i (IX. 1-2)
tartásának m ódját. n —í
200 201
A szórás értéke a szilárdság százalékában kifejezve az ún. variációs tényező: Az anyagvizsgálatoknál legfontosabb tényezőt, az ultrahang terjedési sebességét szá
mos kutató vizsgálta. A sebesség, különösen az ultrahangforrás közelében, függ az
D = -|.100. (IX .1-3) intenzitástól.
A longitudinális hullámok sebessége a következő összefüggéssel adható meg:
A szórásra számos tényező hat. Jelentősen javítható a beton minősége, ha gondo
san ellenőrizzük készítését. Hazai viszonyok között a szórás szempontjából a beto
(IX .1-4)
nozó munkahelyek a következő szerint csoportosíthatók: (í + y ) ( l - 2 y ) ’
kitűnő betonozó munkahely v = 10%, ahol cL a sebesség; E az anyag rugalmassági modulusa; y a Poisson-féle szám;
jó betonozó munkahely v = 1 0 - 15%, g az anyag sűrűsége.
megfelelő betonozó munkahely v = 1 5 - 20%,
gyenge munkahely v = 2 0 - 30%, A képlet vizsgálatából kitűnik, hogy a sebesség a közeg sűrűségétől és rugalmas-
rossz munkahely 30%. sági állandóitól függ.
A longitudinális hullámok áltagsebessége a különféle anyagokban a következők:
1.3. A RO NCS OLÁS MENTES BETON VIZSGÁL AT ALAPELVEI levegőben 333 m/s,
vízben 1400 m/s,
betonban 2500—4500 m/s,
A hagyományos betonvizsgálati módszerek lehetőséget adnak a betonból vett
vasban 5500—6000 m/s.
próbakockák vizsgálata alapján arra, hogy a beton minőségi jellemzőit meghatároz
zák. A laboratóriumi vizsgálatokhoz v ett m inták azonban nem mindig jellemzők a A frekvencia, sebesség és hullámhossz közötti összefüggés az ultrahanghullámok
beépített beton minőségére. A próbavételkor, az előállításkor, az utókezeléskor és esetén is érvényes. Az összefüggés a következőképpen írható fel:
tároláskor a próbatestek olyan változásokon mehetnek át, hogy a laboratóriumban
megvizsgált anyag minősítése a m űtárgyra nem jellemző.
Szükség van teh át olyan készülékekre is, amelyek gyorsan és roncsolásmentesen a A=j , (IX . 1-5)
helyszínen adnak képet a beton minőségéről. A roncsolásmentes betonvizsgálat lehe
tőségét az ultrahang alkalmazása terem tette meg. Az ultrahangos eljárások segít ahol Aa hullámhossz; c a sebesség; / a frekvencia.
ségével a m űtárgyakba bedolgozott betonról a helyszínen igen nagy számú mérési Feltételezve 4000 m/s átlagsebességet és 40 kHz vizsgáló frekvenciát, a (IX.1-5)
adatot kaphatunk, ami a munka minőségének m egjavítását elősegítheti. képlet alapján a betonban kialakuló hullámhossz 0,1 m. A vizsgálatok szempont
Az ultrahangos betonvizsgálat további előnye más eljárásokkal (pl. Schmidt-kala- jából a rövid hullámhossz, teh át a nagy frekvencia előnyös, m ert az jobban nyalá-
páccsal) szemben, hogy az ultrahanghullámok behatolnak a betonba és ezáltal a bosítható.
vizsgált betonrésznek nemcsak a felületéről, hanem a teljes keresztmetszetéről ad
felvilágosítást. Az ultrahangok frekvenciája azonban nem növelhető tetszőleges mértékben, mert
a frekvencia növelésével együtt jár az abszorpció igen jelentős növelése. Ezért a
nagyobb betontestek vizsgálatára 20—40 kHz, a 10—20 cm vastag betonok vizs
1.31. Ultrahangos vizsgálatok módszerei és műszerei gálatára 500 kHz frekvenciát használnak. A kis frekvenciával a beton korától füg
gően a következő távolságok sugározhatók á t :
Az ultrahangok mechanikus rezgések. Általában az emberi fül normális érzékeny
ségét meghaladó rezgéseket nevezzük ultraszonikusnak. A magyar szabvány az A beton kora Átsugározható betonvastagság, m
ultrahangok alsó frekvenciahatárát 16 kHz-ben állapította meg. Anyagvizsgálatok
céljára, távolság- és mélységmérésre a 20 kHz és 500 kHz közötti frekvenciákat 1 nap 0,8
használják. 3 nap 1,5
A rugalmas tulajdonságú anyagok az ultraszonikus hullámokat vezetik. Az anya 7 nap 3—5
gokban való tovaterjedés a közeg egymást követő részecskéinek elmozdulásából 28 nap felett 5—8
áll. Az anyag rugalmassága m iatt keletkezik az eredeti helyzetet helyreállítani
igyekvő erő, amely minden egyes részecskét vissza igyekszik hozni eredeti helyze Az ultrahangos vizsgálatok szempontjából még egy fontos jelenséget kell megis
tébe. Mivel minden ilyen közegnek ugyanakkor tehetetlensége is van, a részecske a mernünk, ez a visszaverődés.
kindulási hely körül folyamatosan csökkenő amplitúdójú rezgő mozgást végez. Amikor valamilyen anyagban tovaterjedő hullám a szóban forgó anyag és egy má
Valamely anyagban tovaterjedő ultrahanghullám a közeg részeinek többféle meg sik közeg közötti határfelületbe ütközik, az energia egy része egyetlen hullámként
határozott mozgását idézheti elő. Ezek közül az anyagvizsgálatok számára a leg tovaterjed a második közegben, míg másik része az első közegbe visszaverődik és
jelentősebbek a longitudinális és transzverzális hullámok. fázisa megváltozik.
202 203
Azt a jellemzőt, amely a visszaverődés m értékét meghatározza, a fajlagos akuszti Ha a vizsgált próbatest s méretét ismerjük, az időmérő oszcilloszkópról leolvasott
kus impedanciának nevezzük és ez a sűrűség és sebesség szorzata, qc . A visszavert tterjedési időből a c sebességet a következő összefüggésből kiszám íthatjuk:
hullám amplitúdója és a beeső hullám között a következő összefüggés v a n :
c = j . ( I X . 1-7)
(IX .1-6)
r x+ r 2’ A sebesség ismeretében, longitudinális hullámok esetében a vizsgált beton rugal
massági modulusa a (IX .1-4) összefüggésből, az alakzattól függően:
ahol A r a visszavert és beeső hullámok amplitúdójának hányadosa; R±= ryc,;
R 2=q 2c2 ; q az egyes anyagok sűrűsége; c a sebesség. testek E = c2q ■
( l- ,u )
Ha a visszaverő felület nagyon durva vagy erősen taglalt, visszaverődés nem kö
vetkezik be, m ert az energiát ezek a felületek szétszórják. lemezek E = c2 q ( 1 (IX .1-9)
Az ultrahangok mechanikusan vagy elektromosan állíthatók elő. A betonvizsgáló oszlopok E = c2q . (IX.1-10)
készülékekben általában elektromos elven működő ultrahang-generátorokat hasz y
nálnak. A képletekbe a beton sűrűségét kifejező p = — összefüggésbe a beton y fa jsú ly át k e ll
1 .3 1 2 . A v iss z a v e r ő d é se s eljá r á s
A beton minőségvizsgálatára főként az átvilágításos módszert alkalmazzák. A m é
rési módszer blokksémáját a I X .1-1. ábrán m utatjuk be. A mérőberendezés egy A visszaverődéses eljárás az átvilágítással szemben a reflexió elvét alkalmazza és a
ultrahang adó- és vevőkészülékből, továbbá egy mikroszekundum nagyságrendű berendezése hasonló a mederfelvételnél alkalmazott echolothoz és echográfhoz,
idők mérésére alkalmas időmérő oszcilloszkópból áll. A három egységet rendszerint azzal a különbséggel, hogy a szilárd anyagokban a visszaverődési idő rövidebb.
közös házba építik. Az ultrahang-impulzusokat az adófejen keresztül vezetjük be
a vizsgálandó betontestbe és a próbatesten áthaladt impulzusokat a vevővel ellen A visszaverődéses eljárásnál az ultrahangadóból kisugárzott impulzus a vizsgált
kező oldalon elhelyezett vevőfej érzékeli. Ezzel a módszerrel tehát csak mindkét ol tárgyon hangsebességgel keresztüljut, annak hátoldalán visszaverődik és visszajut
dalról hozzáférhető betontestek vizsgálhatók meg. Az időmérő oszcilloszkóp ernyőjén a vevőhöz. A visszaverődéses eljárás blokksémáját a I X .1-2. ábrán szemléltetjük.
két jelet látunk, az egyik az adó impulzusképe. A legtöbb visszaverődéses készüléknél egy fej működik adó- és vevőként.
Ha az ultrahangimpulzus útjában hibás részre bukkan (repedés vagy üreg), akkor
Az ultrahangos betonvizsgáló készülékek, a gyártmánytól függően, másodpercen a hibás rész méreteitől függően a visszaverődés törvényei szerint a hibás részen az
ként 50-től 200 impulzust bocsátnak ki. A vizsgáló frekvenciát a fejek cseréjével és energia egy része visszaverődik. A visszavert impulzus előbb ér a vevőhöz, m int
a készülékek átkapcsolásával, a vizsgálandó betontest méreteinek megfelelően kell
megválasztani.
I X . 1 -2 . á b ra . V is s z a v e r ő d é s e n a la p u ló r e p e d é s v iz s g á la t e lv e
204 205
az a visszhang, amelyet a hátsó fal visszaver. A hibavisszhang átfutási idejéből a
hiba elhelyezkedésére a vizsgált anyagban, a hibavisszhang erősségéből a hiba
nagyságára lehet következtetni.
A visszaverődéses eljárás igen nagy előnye, hogy a vizsgált tárgyat csupán egy oldalról
kell megközelíteni. Ez az előny különösen vízépítési szerkezetek vizsgálatánál hasz
nos, mivel a vízépítési betonok nagy része vízzel körül van véve, vagy esetleg az
egész betonszerkezet víz a la tt van.
A visszaverődéses eljárást egyébként a vízépítésben főként mederfelvételeknél, víz
alatti altalaj-vizsgálatoknál, továbbá beton m űtárgyak esetében csakis üregek,
repedések kimutatására használják. A visszaverődéses eljárás pontos betonminőség
vizsgálatra nem alkalmas, m ert az egy oldalról hozzáférhető betontestek vastag
ságát, a kellő pontossággal meghatározni igen nehéz feladat vagy nem is lehetséges.
2 0 6 2 0 7
Egyenletes vastagságú betonlemezek vizsgálatára alkalmazhatjuk az ún. felületi
hullámokkal való mérést. Ebben az esetben a vizsgálófejeket a lemezen egymás
mellett helyezzük el. Az így kapott terjedési sebességek megegyeznek ugyanazon
beton átvilágításos módszerrel m ért sebesség értékeivel. Ez a módszer különösen
alkalmas a felületi fészkek kimutatására.
Az ultrahanghullámok terjedési idejét az időmérő oszcilloszkóp ernyőjén az adójel
és a vevőbe érkezett jel között kell leolvasni. Nem szabad megfeledkezni a csatoló
anyagok (különösen plasztilin esetén) és a fejek falán fellépő időkorrekció figyelem-
bevételéről !
Egy mérési helyen három leolvasást kell végezni. Minden ismétlődő leolvasás előtt
az adó- és vevőfejet kismértékben (1—2 cm) oldalirányba el kell mozdítani. Ha a
három leolvasott érték között a különbség legfeljebb egy százalék, akkor a három
eredmény számtani átlagából számítható a mérési helyre jellemző (c,) hang terje
dési sebesség. Megismétlendő a három mérés, ha az eltérés egy százaléknál nagyobb.
Ha az oszcilloszkóp ernyőjén kapott jel alakja a szokásostól eltér, a mérési hely
környezetében újabb mérési helyeket kell kiválasztani, a mérést megismételni, és
a jelenség okát lehetőleg tisztázni kell.
A mérés eredményeit vizsgálati naplóban kell rögzíteni a következők feltünte
tésével :
I X . 1—5. ábra. Betonkocka ultrahangos vizsgálata
1 fó k u s z ; 2 fé n y e r ő ; 3 fü g g őleg es e lto lá s ; 4 v íz s zin te s e lto lá s ; 5 fü g g ő le g e s e rő s íté s ; 6 a d ó je le lto lá s ; 7 id ő - a megrendelő neve és a megbízás m unkaszáma;
je le lt o lá s ; 8 fr e k v e n c ia k a p c s o ló ; 9 ism é tlő d é s i fr e k v e n c ia ; 10 je lz ő lá m p a ; 11 a d ó je lk a p c s o ló ; 12 v e v ő f e j
c s a tla k o z ó ; 13 h á ló z a ti k a p c s o ló ; 14 e le k t r o n n a g y ít ó ; 15 m érés h a t . v á l t ó ; 16. a d ó fe j-c s a tla k o z á s ; 17 á r a vizsgálat helye (az építkezés megnevezése);
n y é k o lt k á b e l; 18 v e v ő f e j; 19 b e to n k o c k a ; 20 a d ó fe j; 21 v a z e lin
a vizsgálat időpontja;
elemek vizsgálatához a 40 KHz és kisméretű (50 cm alatt) elemekhez az 500 KHz-es a vizsgálatot végző személyek neve;
fejeket használjuk. a beton terv szerinti minősége;
A kibocsátott ultrahanghullámok rezgésszámát meg kell különböztetni az impul a beton k o ra;
zusok ismétlődésének rezgésszámától, azaz a másodpercenként kibocsátott „im az alkalmazott cement minősége;
pulzuscsomagok” rezgésszámától. A B I —8R betonoszkóp ismétlődési frekvenciája az alkalmazott adalékanyag minősége és max. szemcsenagysága;
80 vagy 160 lehet, am it a 9. jelű gomb segítségével állíthatunk be. Kis csillapítású
a vizsgált elem megnevezése (terven feltüntetett jele) a mérés helye az ele
anyagok vizsgálatakor előfordulhat, hogy a hullámok az anyagban csak hosszú idő
men;
után tűnnek el. Ez az idő olyan hosszú lehet, hogy az oszcilloszkópon zavaró jelek
formájában jelentkeznek az előző impulzus jelei. E zt teljesen megszüntethető, ha a fejek közötti (a m ért elem vastagsága);
az ismétlődés frekvenciáját 160-ról 80 Hz-re kapcsoljuk. az egyes m ért leolvasások (s-ban), ebből szám ított c- értékek;
A műszer előlapján található 14. jelű gomb az ún. Elektron Lupe. Ezzel a leolvasás a szemrevételezés vagy a vizsgálat során tapasztalt különleges körülmények;
megkönnyíthető. Segítségével egyenként számolhatjuk meg az adó és a vevő jele a képernyőn kapott és a szokásostól eltérő, rendellenes jel alakja.
között levő időjeleket.
Az elméleti összefüggésekből számítható kockaszilárdság a beton rugalmassági mo
dulusa és nyomószilárdsága közti laza kapcsolat, a mérési pontatlanságok és a be
1.322. A kockaszilárdság meghatározása ton adalékanyagának és cem enttartalm ának változása m iatt, eltér a valóságos ér
téktől. Ezért számos kutató törőkísérletek alapján állított össze tapasstalati össze
Az ultrahangos betonvizsgálatok megkezdése előtt, mind helyszíni, mind labora függéseket a terjedési sebesség és a kockaszilárdság között. Brunarski a Lengyel
tóriumi vizsgálat esetén a vizsgálandó betonelemeket először gondosan le kell tisz Építéstudományi Intézetben végzett kísérletei alapján nyolc különböző faktor
títani. A felületből kiálló nagyobb betonszemcséket csiszolással el kell távolítani. figyelembevételével szerkesztett nomogramját a 1X.1-5. ábrán m utatjuk be. Az
A túl érdes felületeket habarccsal ki kell tölteni. ábrából látható, hogy a kutató 8 különféle tényezőt vett figyelembe a betonszilárd
Átvilágításos vizsgálat során, a kijelölt mérési pontok távolságát tolómérővel vagy ság ultrahangos meghatározására. Ha a gyakorlatban a szükséges tényezők közül
azzal egyenrangú pontos mérőeszközzel le kell mérni. egy ismeretlen, akkor a Brunarski által ajánlott nomogram alapján a betonszi
A mérés idejére az adó- és vevőfejet csatolóközeg alkalmazásával (vazelin, plaszti- lárdság ultrahangos meghatározása bizonytalanná válik.
lin) a felületekre merőlegesen, egyenletes szorítással, egymással szemben kell elhe Hazánkban az Építési Minőségvizsgáló Intézetben végeztek részletes hitelesítő
lyezni úgy, hogy a vizsgált betonrészt közrefogják. vizsgálatokat az ultrahang terjedési sebessége és a betonszilárdság összefüggésének
208
14 V íz é p íté s í r . k ö t e t 209
0) d) e) h)
5300 '
5200
"I 5100
<n x
ö>
Oj 5000
2 8 1ia p OS b e to n
jT ''''
k360napos vaqu idősebb betör’rn
C* 3600
§
I X . 1-5. ábra. A nyomószilárdság és a hangterjedési sebesség közötti összefüggést ^ 3500
befolyásoló faktorok (BRUNARSKI szerint)
a ) a c e m e n t— v íz té n y e z ő ; b ) a z a d a lé k a n y a g %-os m e n n y is é g e 1 m 3 b e t o n b a n ; c ) a z a d a lé k a n y a g m in ő 3500
ség e ; d) a z a d a lé k a n y a g ö s sz e té te le s z e m c se s z e rk e z e ti d ia g r a m a l a p j á n ; e ) a v a s - s z á z a lé k , a m e ly e n a z
im p u lz u s á t h a l a d ; f ) a b e to n k o r a ; g ) a b e to n v í z t a r t a l m a ; h) a p r ó b a te s t a l a k j a
3300
megállapítására. Kísérleti eredményeiket a I X .1-6. ábrán szemléltetjük. A kísérleti 3200
eredmények átlagos minőségű, kavics adalékanyagú (Dmax~ 40 mm), gyengén
plasztikus konzisztenciájú C 500 cementből előállított B 100.. .280 jelű betonra 3100
vonatkoznak. Az I. jelzésű görbe a 360 napos betonok esetén, a II. jelű görbe a
3000
28 napos betonokra érvényes. 50 60 70 80 90 100 150 200 250 300 500 550
Ha a megvizsgálandó beton összetételét nem ismerjük, a beton gyors minősíté Nyomószilárdság, kp/cm 2
sét — az ultrahang terjedési sebessége alapján — a IX.1-2. táblázat alapján végez I X .1-6. ábra. Értékelőgörbe a B I —8R jelű betonvizsgálóhoz ÉM I szerint
hetjük el.
Vasbeton szerkezetek is vizsgálhatók ultrahanggal. Ha a vasalás párhuzamos a A táblázat fejlécében az egyes mérési pontok jelét, az adó- és vevőfejek közötti tá
hang haladási irányával, nagyobb terjedési sebességet mérünk, m ert a hangsebes volságot, a fejek közt m ért ultrahangterjedési időt, a szám ított terjedési sebességet
ség az acél közelében nagyobb. A vasalás hatása elhanyagolható, ha a párhuzamos és nyomószilárdságot, valam int az esetleges észrevételeket célszerű megadni. K ét
vasalás nem sűrű és a fejek úgy helyezhetők el, hogy a hang a vasalástól távolabb sorozat próbakocka ultrahangos vizsgálatáról és törő vizsgálatáról készült jegyző
halad, m int a betonacél átmérőjének hétszerese, vagy ha a vasalás merőleges a könyvet m utatunk be a I X .1-3. táblázatban.
hang haladási irányára.
I X .1-2. táblázat
1.323. A mérési eredmények közlése Beton gyors minősítéséhez szükséges adatok
Az ultrahangos betonvizsgálat eredményeit táblázatokban célszerű megadni. H a n g te rje d é s i se b e ssé g ,
B e to n m in ő s é g
N y om ó szi lá rd s á g ,
m /s k p /c m 2
A táblázatokhoz — ha nem próbakockák vizsgálati eredményét tartalm azzák —
feltétlenül helyszínrajzi vázlatokat is kell készíteni. A táblázatok elején a következő
adatokat kell közölni: 3 0 0 0 -n é l k iseb b n a g y o n ro ssz 70
3 0 0 0 -3 4 0 0 ro ssz 1 00
a mérés helye, „ .
3 4 0 0 -3 9 0 0 k ö zep es 180
a mérés időpontja,
3 9 0 0 -4 3 0 0 jó 300
a mérést végző személyek neve és 4 3 0 0 f e le tt ig e n jó 3 0 0 f e le tt
a vizsgált szerkezeti rész megnevezése.
14*
210 211
1X.J-3. táblázat
IX . 1-4. táblázat
V iz s g á la ti n a p ló
M é r é si je g y z ő k ö n y v
M é r é si j e g y z ő k ö n y v
A mérés helye: Kunszentmiklósi szivattyútelep. Pillérfalak vizsgálata
A m érés helye: B aja A mérés id őpontja : 1970. június 3.
A mérés id ő p o n tja : 1967. X I. 15.
A mérést végző szem élyek neve: B au er János, Csípés Kornélia. K . Veress Gyula
A m érést végző szem élyek neve: K . Veress Gyula, Ökrös László, Szalay Gyuláné
2 12
213
1.4. A MÁR M EG ÉPÜ LT BETON M ŰTÁRGYAK VIZSGÁLATA mör betonban mérhető áthala
dási idővel, vagy attól csak kis
mértékben különbözik. Az ilyen
A megépült m űtárgyakon a betonszilárdság megállapítása vagy hibakeresés céljá hibahelyeket az időmérő osz
ból az 1.3. pontban leírtak szerint végezhetünk ultrahangos betonvizsgálatot. cilloszkóp ernyőjén megjelenő
A szerkezetek és m űtárgyak egyes részeinek hibavizsgálata a szilárdság meghatá rendellenes jelekről lehet felis
rozásától független. A hibás helyek kiválasztásához elég az akusztikai jellemzők mi merni. A tömör, egyenletes szer
nőségi értékelése, mivel a hibás zónában ezek lényegesen különböznek az átlagos kezetű betonban a vevőhöz ju
értékektől. Az olyan hibákat, amelyek méretei meghaladják az adó által kibocsátott to tt ultrahanghullámoknak a
hullámok kétszeres hosszát, a vevő nem tudja kim utatni. hullámkép elején pontos maxi I X .1-10. ábra. A betonban levő repedés
mális amplitúdói vannak ( I X .1- mélységének meghatározása
-9. a) ábra), a rosszul töm örített 1 b e to n sz e rk e z e t; 2 rep ed és; 3 adó-vevőfej
beton átvilágításánál gyenge, az
elején kis amplitúdóval kezdődő oszcillogram figyelhető meg. Ebben az esetben
az ultrahanghullámok maximális amplitúdója késik, az amplitúdócsúcsokat bur
koló görbe alakja megváltozik ( 1X.1-9. b) ábra).
A betontesteken keletkezett felületi repedések mélysége is meghatározható ultra
hangos vizsgálattal. A mérőfejeket a I X .1-10. ábra szerinti elrendezésben helyezik
el a beton felületén. Ha a repedésképződés síkja merőleges az átsugárzás vonalára,
a repedés behatolási mélységét a következő összefüggésből határozzák meg:
h= V
-] /% p tl (IX.1-11)
b)
I X . 1-9. ábra. U ltrahang impulzusképe (a ) töm ör és (á) fészkes betonban
214
2. E L Ö R E G Y Á R T Á S I L E H E T Ő S É G E K A V ÍZ É P ÍT É S B E N A legjobban terjednek olyan elemek, amelyek egyszerűek és az építőkocka elvén
a helyi felhasználók elgondolása szerint sok célra felhasználhatók. Ilyenek elsősor
Pr. Perényi Károly ban a burkoló-, akna- és vízvezető elemek. További lépés az ismételt felhasználásra
készült m űtárgytípus, amelyet néhány helyi adat figyelembevételével ki lehet egé
szíteni és közvetlenül alkalmazni. Ezért előnyben lehetnek azok a m űtárgyak,
2.Í. A V ÍZ É P ÍT É S I ELŐRE GYÁRTÁS FELA D A TA I, HELYZETE amelyek minél több helyzetben és feladathoz építhetők. Előnyös, ha a műtárgy
ÉS FE JL ESZ TÉ SE egyes részletei országos, más építési területen is használt elemeket tartalm aznak
(pl. betoncsövek). Az előregyártott elemek gyakran megdrágítják az építést és
ezért visszahúzó erőként hato tt az a törekvés, hogy a kiviteli költségek csökkenté
Előregyártáson általában a vasbeton vagy betonelemek beépítés előtti előre elké sére helyszíni betonozást alkalmazzanak. Ma m ár azonban gyakorlatilag fel sem
szítését értjük. A vízépítésben ezen kívül előregyárthatunk felvonulási épületele merül az előregyártott elemekből készült m űtárgyak, elsősorban kisműtárgyak
meket, vasszerelést, vas- és faszerkezeteket stb. Az utóbbiakkal nem foglalkozunk, gazdasági összehasonlítási igénye a helyszíni betonozású monolit szerkezetekkel a
mivel a munkafolyamatok hasonlóak az építőipar egyéb területén kialakultakhoz. közismert munkaerőhiány m iatt. Csupán az egyes előregyártási eljárások vagy
A vasbeton elemek előregyártása, jelentősége világviszonylatban is rendkívüli, szerkezeti elemek alkalmazásának gazdaságosságáról lehetnek viták.
így a vízi építkezések valamennyi területén is. A jobb, de drágább építőanyagok fel- Az előregyártás lényege a vízépítésben is az, hogy a kisműtárgyakat, burkolatokat,
használása, valam int a szakmunkáshiány megkövetelik a takarékoskodást. Az elő- esetleg nagyobb műtárgyakat is olyan kisebb elemekre bontjuk, amelyek egyszerűen
regyártás tehát a műszaki fejlesztés egyik legfontosabb lehetősége. előregyárthatók jól szállíthatók és kevés helyszíni kézi vagy gépi munkával könnyen
A vízépítési előregyártás elsősorban az egyéb építési területeken alkalmazott, olyan összeépíthetők vagy beépíthetők. Az előregyártás és az építés így függetleníthető az
közismert elemek előállításával indult, mint a betoncsövek, kerékvetők és fixpont évszakoktól, az időjárástól és részben az idény jellegű munkaerőcsúcsoktól. Az
kövek. Ez terem tette meg az alapot arra, hogy szakmunkásgárdát lehessen kine előregyártás további előnyeként még az anyag- és szállítási m egtakarításokat is
velni, kisebb előregyártó üzemeket lehessen felszerelni és a vasbeton elemek folya említhetjük, hiszen ■ — bár általában jobb minőségű anyagból — lényegesen anyag-
matos előregyártását is be lehessen indítani. A következő lépés volt az egyes víz takarékosabb és kisebb súlyú szerkezeti elemekkel dolgozhatunk. A kisebb súly a
ügyi igazgatóságok saját szükségletre való gyártásának beindítása és csak ezt kö szállítási költségek csökkenésében jelentkezik. Az előregyártás valamennyi építési
vette olyan előregyártó üzemek létesítése, amelyek m ár nagyobb területet látnak területre érvényes előnyeit (faanyag-megtakarítás, az ipari jellegű, nagyüzemi
el és bizonyos m űtárgy elemekből országos szükségletet elégítenek ki. Az egyes víz kivitelezés lehetősége, a gépesítés széles körű alkalmazása, munkaidő-megtakarítás
ügyi igazgatóságok élenjáró kezdeményezése rendszerint kiváló szakemberek ne stb.) itt nem szükséges részletezni, ezek általánosan ismertek.
véhez fűződnek (Gavallér Endre, Balló Iván, Máthis Gyula). Szervezetten vitték A vízépítési előregyártás, elsősorban a felhasznált anyag megváltozása m iatt a ko
előre az előregyártást a Vízügyi Tervezőiroda típustervei, amelyek első megoldásai rábbi megoldásokhoz képest új lehetőségeket adott, amellyel tervezőink és építőink
az öntözőtelepi kism űtárgyakat foglalták rendszerbe és egységesítették. éltek is. A vízépítési előregyártott elemek zöme vasbetonból vagy betonból készül.
Jelentős határkövet jelentett a V ÍZITERV 40—60—80 cm-es átmérőjű m űtárgyak Más építőipari területtel ellentétben a betonszerkezet — a vasbetonnal szemben —
hoz készített idomsorozata. Ezek MOT II. 10—41/5, MOT III. 10—42/59 és MOT I. jelentős szerepet kaphat.
10—30/59 szám alatt országos típustervként jelentek meg. Tapasztalat, hogy egy- A vízépítési kisműtárgyak többségét előregyártott elemekből építjük. Különbséget kell
egy új elem vagy műtárgytípus (pl. a héj csatornaelem) megjelenése az előregyár tennünk az előregyártott elem és az előregyártott elemekből épülő m űtárgy fo
tást jelentősen fellendítheti. galma között. A m űtárgy minden esetben több, rendszerint különböző előregyár
Hazai előregyártásunk a vízügyi szolgálaton belül főként a vasbeton szerkezetek to tt elemből épül, határozott feladatot lát el a víz mozgásával kapcsolatosan.
előregyártása vonatkozásában tulajdonképpen még három évtizedes m últra sem A mozgás a la tt mind a természetes (kimosás, hullámverés, örvénylés), mind a cél
tekint vissza. A felszabadulás után induló újjáépítés, majd a népgazdasági tervek tudatos, tervezett (vízvezetés, vízkormányzás, szabályozás stb.) víz-helyváltozta
megvalósítása tette szükségessé annak erőteljes fejlesztését. A vízépítési előregyár tás értendő. Ebben a fogalmazásban m űtárgy a burkolat is, hiszen több egyforma
tás az ötvenes évek elején, elsősorban a nagy „öntözési felfutás” idején indult elemből épül, összeerősítése, lezárása megfelelő fogakkal, bekötése ^tb. építési
erőteljes fejlődésnek. m unkát kíván, határozott feladatot lát el, akár szivárgásgátlásról, akár a víz rom
boló m unkájának megakadályozásáról vagy csökkentéséről van szó.
Az öntözési kisműtárgyak tipizálási lehetősége, az egyes elemek előállítási és szállí
tási könnyedsége, a kisebb helyszíni és mozgó előregyártó üzemek szaporodása Az előregyártás ismertetésénél csupán az alapvető, jellemző elemek bem utatására
magával hozta azt, hogy az öntözési kisműtárgyakon kívül a vízépítés más terü szorítkozunk, amelyek nagy tömegben, a vízépítés szinte minden területén előfor
letére is meginduljon a gyártás és kiderült, hogy a vízépítés anyagi, szerkezeti, dulnak, míg a belőlük épülő m űtárgyakat a 3. pontban ismertetjük.
formai gazdagsága az előregyártás egyik legszélesebb területe.
Általában nem váltak be az egy adott feladatra készített típustervek. A helyi
adottságokhoz áttervezés külön m unkát jelent. A több változat előre tervezése a
tervek sorát szinte áttekinthetetlenné teszi és így felhasználásukat is.
2 16 2 1 7
2.2. A Z E L Ő R E G Y Á R T Á S F E L T É T E L E I
Egyszerű, három-, négy- vagy több szögű síkelemek. Ilyenekből áll a burkola
tok legtöbbje. Az illesztési hornyok kiképzése nem okoz különösebb nehézsé
get, ha a sablon kiképzése megfelelő vagy betéteket használnak.
N yitott keretek, amelyek egyik oldalukra állítva gyárthatók egyben vagy
szakaszosan. Ehhez a típushoz tartoznak pl. a héjcsatornák.
Teljes keretek, amelyek rendszerint élre állítva készülnek. Ilyenek a kisebb
aknaelemek és az előregyártott beton- és vasbeton csövek.
Különböző áttö rt, üreges, rácsos szerkezetű idomok. Ebbe a csoportba tartoz
nak a tartógerendák, hídelemek stb.
:218
A burkolatok célja általában a természeti és üzemi rongálódások megakadályozása,
szivárgásgátlás vagy szigetelés. Az alkalmazott elemek méretei rendkívül változa
fa tosak lehetnek a megkívánt cél változatossága szerint. Nyilvánvalóan a folyósza
£ -+
t a bályozásnál előnybe kerülhetnek a nagyméretű elemek, míg a kisebb öntözőcsator
nák burkolatelemeinek méretét a keresztszelvény mérete korlátozza.
m
A burkolatok méretei és kialakítása különböző lehet a m egadott célok szerint.
A legegyszerűbb burkolatelemek lapmérete is legalább 2 5 x 2 5 vagy 4 0 x 6 0 cm
Kisebb csatornáknál előtérbe került az utóbbi időben a teljes (trapéz-, félkör stb.)
szelvényt átfogó hártyabeton (armocement, ferrocement) elem ( IX.2-7. ábra), IX.2-7. ábra. Hártyabeton burkolóelem
amely előnyös a hézagok csökkentése szempontjából is, mivel csupán a csatorna
tengelyére merőleges hézagok képződnek. Rongáló erőhatásoknak ellenálló burko
latokhoz vastagabb elemeket választunk, itt rendszerint a beépítésre szolgáló eme
lőszerkezet teljesítménye szab határt a méreteknek. H átrányuk a rugalmas burko Felülnézet Axonometrikus
latokkal szemben az, hogy a keletkező aláüregelődést nem lehet időben észlelni. kép
Különleges burkolatnak számítanak az előregyártott elemekből épített partvédő
vízfolyásainknál és tavainknál — a kisebb igénybevétel m iatt — elsősorban kisebb
előregyártott betontesteket, burkolóelemeket alkalmazunk. Előnyös a hatszög
letű, méhsejt forma, amelynek egyik típusát, a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgató
ság burkolóelemeit a IX.2-8. ábrán láthatjuk. Előfordulnak háromszögletű, négy
szögletű, csillag és egyéb formák is. A sejtidomkőből készült burkolat előnye, hogy
a rézsűk állékonyságát változó vízszin mellett biztosítja és a talajvízáram lást nem
akadályozza. „A” és „B ” típusban készül. M indkettőnek oldalai 26 cm-esek, ke
resztmetszetének szélessége 52 cm, magassága 15 cm. Az „A” típusú elem teljes
vastagságán átmenő csonka kúp alakú üreges kiképzésű. A „B ” típusnál az üreget
5 cm vastag betonfenékkel zárják. Az elem súlya (36, ill. 44 kp) biztosítja könnyű
kezelését és beépítését. A sejtidomkő burkolatok hézagainak kiöntése cementha-
müvek is. Jellemzőjük, hogy elsősorban, sőt természetes vízfolyásoknál kizárólag,
erőhatásokat vesznek fel.
Ezért a burkolóelemeket olyan kötésben kell elhelyezni, amely kimozdulásukat
nagyobb hullámverés nagy igénybevétel esetében is lehetetlenné teszi. Nem ritka
ság a több tonnás elem, külföldön 40—50 Mp-os típusok is előfordulnak. Hazai I X .2-8. ábra. Sejtidomkő
222 223
barccsal tulajdonképpen felesleges, kizárólag esztétikai célokat szolgál. Leggyakrab
ban a víz rombolóerejének felfogására alkalmazzák. A IX.2-9. ábrán a mederfené
ken kőszórással erősített sejtidomkő burkolatot (a) eset), teljes mederszelvényben
készült sejtidomkő burkolatot (b) és c) eset) láthatunk. Nagyobb csatornák burko
lásakor a vékony burkolólemez nem képes átfogni a teljes szelvényt, ezért azt meg
felelő méretű elemekből kell összerakni. Elhelyezésnél a teljes csatornakeresztszel
Gyeptégla vényt átfogó futódaru alkalmazható, a lapokat szívókoronggal lehet emelni és el
helyezni ( L a I X .2-5. ábrát). Ugyancsak szívókorongos megoldással helyezhető el
a hártyabetonból készített és teljes trapézszelvényt burkoló elem is (l. a IX.2-7.
ábrát).
A vízvezető elemek lehetnek zártak és nyílt vezetékek. A zárt vezetékek többsége
csővezeték, ritkán zárt keretszerkezetű. Utóbbiak elsősorban csatornahidaknál
o) (IX.2-10. ábra) fordulnak elő. A zárt vezetékeket elsősorban nyomás alatti folya-
Kavicságyazat
Kőszórás
c)
Gyeptégla
35 V íz é p ít é s II. k ö t e t
225
2 2 4
ábra). Anyag- és súlymegtakarítás érdekében üreges megoldással is gyártják. A fe
szítés (elő- vagy utófeszítés) acélhuzallal, acélkötéllel, kábellel, acéldrótokkal vagy
acélrúddal végezhető. A cölöpök végén erősebb kengyelezést alkalmaznak. Különös
jelentősége van az utófeszített cölöpöknek. Nagy hajlítási merevségük, kisebb
karcsúságuk és nagyobb súrlódó felületük m iatt nagy teherbírásúak. Elemeik
összefeszítése, az utófeszítés jól megoldható, így nagyobb hosszban is alkalmazha
tók.
A vasbeton cölöpök és szádpallók leverésén kizárólag gépi cölöpverő berendezések
alkalmazhatók.
K út gyűrűkkel, megoldhatók a kútalapozások, magas talajvíz esetében is. A kút-
gyűrűket — természetesen előregyártással — nagy tömegben készítjük 80—100 cm
átmérővel, és süllyesztés után betonozzuk ki. A betonozást szakaszosan, vasbeton
köpenyes kutaknál egyszerre végzik.
A vasbeton szádfalak alkalmazása acél- és faanyag-takarék osságból mindjobban
terjed. Többségük előrefeszítéssel készül. Kétféle típust ismerünk, a verhető szádfal-
2600 1600
______________ 3000 2000________
900 >_____________
I X .2-16. ábra. A tok csiszolása
300
2 3 0
231
i
sorompóoszlop, soroinpóoszloppár, keresz 2.24. A z előregyártás ütem ezése
teskő (geodéziai feladatoknál), magassági
jegy (fixpontkő), szelvénykaró, korlátoszlop, Az előregyártás számos általános előnye m ellett a vízépítésben különös jelentősége
korlátgerenda, kargerenda (korlátgerenda), van annak, hogy az előregyártás az egész év folyamán lehetséges, míg a beépítést
közúti kilométeroszlop, közúti hektométer- rövid idő alatt, koncentráltan is elvégezhetjük. Gondoljunk i tt pl. a partfalépítésre
kő, kerékvető, szegélykő, betonkád, kerítés- (a rövid ideig tartó kis víz idején), az öntözőcsatorna-burkolatokra (az üzemi időn
oszlop, járdalap, vasbeton töltéslépcső, vas kívül), az öntözési kisműtárgyakra (a betakarítás és a vetés közötti időszak) és
beton lépcső. még sorolhatnánk számos példát. Az előregyártott elemek beépítése folyamatos^
nem kell megvárni egyes anyagok kötését, nem kell sorrendet betartani. Gyakran
használhatjuk ki az előregyártott elemekből összeállított m űtárgy azon előnyét is,
2.22. Tipizálás hogy azt szét lehet szedni és más helyen újból felépíteni.
A vízépítési m űtárgyak formagazdagsága, Az elemek gyártási folyamatát az üzemben és beépítésüket a helyszínen előre meg
változatossága szinte korlátlan lehetőségeket kell tervezni. A kis elemek esetében fokozottan figyelembe kell venni a szállításo
kínál a vasbeton elemek előregyártására. kat, míg a nagy elemeknél a beemelési körülményeket.
A nagy tömegű, egyszerűbb elemeket elsősorban a védő- és szigetelőburkolatokhoz,
folyamszabályozásoknál, szádfalazáshoz, csővezetékekhez használják fel, míg az 2.3. AZ ELŐRE GYÁRTOTT ELE M E K ANYAGA
összetettebb elemeket kisműtárgyak, tartószerkezetek építésére és sajátos felada
tokat megoldó egyedi építmények létesítésére. Az előregyártott elemek anyaga rendszerint nem különbözik a helyettesített mono
Az elemek tipizálása természetes. Mégis elősorban a kisműtárgyak tipizálása került lit betonszerkezet anyagától. Bár az előírások előregyártásnál rendszerint a B 280-
előtérbe. Mint a 3. pontban ism ertetett tipizált kisműtárgyak m utatják, helyes as betonminőséget alsó határként jelzik, elkerülhetetlen a vízépítés egyes területein
törekvésként az elemek több célú alkalmazása felé halad az egységesítés, a tipizálás a minőségi követelmény csökkentése, B 200 és B 140 minőség előírása. Jobb beton
és a szabványosítás. minőségek, m int a B 450 és B 600 az előrefeszített szerkezeteknél fordulnak elő.
Az előregyártott elemhez felhasznált beton minőségének legalább egy fokkal jobb
2.23. Méret- és súlyhatárok, m érettűrés nak kell lennie, m int a hasonló szerkezetű monolit megoldásnál. A betonszilárdság
általában B 200 és B 400-as minőség közé esik, egyszerűbb, erőhatásnak kevésbé
Az elemek m érethatárait, összefüggésben a szállítási súlyhatárokkal az emelőbe k itett elemeknél (pl. burkolatok) B 140 minőséget is alkalmazhatunk. Az előre
rendezések teljesítőképessége szabja meg. gyártott elem általában tetszetős, sima felületű és vékonyabb falvastagságú, mint
a hasonló feladatot megoldó monolit szerkezeté.
A m érethatárok tekintetében megkülönböztethetünk több alapesetet. így az egy Az előregyártott elemekhez C 500-as vagy C 600-as homogén portlandcementet
síkú elemek esetében — figyelembe véve a feszítési lehetőséget — a méret szinte használunk, kivéve, ha különleges körülmények (agresszív talajvíz stb.) különleges
korlátlannak tekinthető, legalább is egyik irányban. A keresztszerkezetek között cementminőséget kívánnak.
2,00x2,00 m-es foglaló formában illeszthető szerkezeteknél nagyobbak ritkán
fordulhatnak elő. Vízvezető elemek hosszánál 6,00 m, feszített szerkezeteknél Leggyakrabban C 500-as, vagy C 600-as homogén portlandcem entet használunk.
8,00 m a határ. Megfelelő összetételű adalékanyaggal és 350 kg 500-as homogén portlandcementtel,
0,40—0,50-es vízcementtényezővel, gondos vibrálás m ellett a B 280, B 200 beton
A vízépítési előregyártásban hazánkban jelenleg — kivéve egyes rendkívüli nagy minőség nehézség nélkül elérhető.
ságú létesítményeket — Súlyhatárként az 5 Mp-t jelölhetjük meg. Valamennyi Az előregyártáshoz I. osztályú adalékanyagot kell felhasználni, a legnagyobb szem
jelenleg nagy tömegben gyártott vasbeton és betonelemünk e határ a la tt van. Kül csenagyság m éretét rendszerint az elem vastagsága határozza meg, és legfeljebb
földön ennél lényegesen nehezebb elemeket is alkalmaznak. A súlyhatárt elsősor annak egyharmada lehet. A felhasznált adalékanyag legnagyobb szemcseátmérője
ban nem a gyártási, hanem az emelési lehetőségek és a szállíthatóság korlátozza. a legtöbb elemnél a 15 mm-t nem haladja meg. A betonacél minősége rendszerint
Ha megfelelő nagyobb teherbírású szállítóeszköz rendelkezésre állna, a szállítási B 50.35 vagy B 36.24.
viszonyok általában mégis megakadályoznák a nagyobb súlyú elemek mozgatását. A vízépítésben a különleges feszített (elő- és utófeszített) szerkezetek ma még nem
Az esetek többségében ugyanis a terepen is szükséges szállítani. terjednek. Ennek oka elsősorban az, hogy a megfelelő betonszilárdságot nem tud
Mérettűrésekre az MSZ 16030 előírásait alkalmazhatjuk. Megkülönböztethetünk juk biztosítani, továbbá az előregyártó üzemek felkészültségének hiányosságai és az
gyártási és beállítási mérettűréseket. elemek változatos kialakítása, a nagy tömegben és jó minőségben gyártható elemek
iránti kis kereslet.
A mérettűrés elsősorban attól függ, hogy az elemet milyen célra alkalmazzuk, ezért
A magasépítésben előszeretettel alkalmazott héjelemeket, héjszerkezeteket szinte
azt legtöbbször elemtípusonként kell előírni.
kizárólag csak az öntözőtelepi héj csatornákhoz alkalmazzuk, továbbá a magas-
építési feladatokhoz tartozó épületek, csarnokok kivitelezésénél.
2 3 2 2 3 3
2.4. AZ ELŐREGYÁRTÓ ÜZEM EL R E N D E Z É SE ÉS B ER EN D EZÉSE
234 235
biztosí tani az adalékanyag, a cement és a víz súly szerinti adagolására. A víz-cement
tényező értékét elsősorban az adalékanyag szemcsemegoszlása határozza meg, álta
lában 0,40—0,50 érték közé kell esnie.
A telephez tartozó laboratóriumban elsősorban a cementvizsgálatot, az adalék
anyag vizsgálatát és a nyersbeton keverési arányának megállapítására szolgáló
vizsgálatokat végezzük a vonatkozó előírások és szabványok szerint.
A nagyüzemi előregyártásban gyorsított érlelésre és gőzölés alkalmazására kell
berendezkedni.
A gőzölés három legfontosabb módja a ponyva alatti, a mozgósátoros, és az alulról
gőzölő eljárás.
A IX.2-21. ábra 50 000—75 000 m3-es évi teljesítményű előregyártó üzem felülné-
zetét és m etszetét tünteti fel. Az épületen belüli emelést és szállítást futódaru, az
épületen kívüli emelést, szállítást és raktározást toronydaru biztosítja.
2 37
2 3 6
Az aggregátrendszerű mozgósablonos üzemnél a sablonokat daru emeli és viszi a
munkahelyek között. Utóbbi kisebb beruházással megoldható.
Az acél- vagy betonsablonban készült elemek felületei simák, különösen, ha meg
felelő kenőanyaggal kezeljük a sablonokat. A sima felület biztosítása általában cél
is, ezért a fasablonokat is acéllemezzel kell bélelni.
Valamennyi előregyártási formánál a zsaluzat általában acéllemezből, ritkán be
tonból vagy fából készül. A fazsaluzat élettartam ának növelésére azt vaslemezzel
burkolják. A betonsablon készítése különösen gondos m unkát igényel. Jól elkészült
csiszolt betonsablonban, gondos munka esetén többszáz elem is készíthető. A víz
építési gyakorlatban a betonsablon számos előnyét még nem eléggé használjuk ki.
A vasbetéteket szerelőpadon szerelik, amely rendszerint fából készül. Az elemek
bordáinak vasalását előre el kell készíteni és a szerelőpadon kiegészíteni, össze
kötve a lemez vasaival. Ma m ár széles körben elterjedt — elsősorban a sík felületű
egyenletes kiosztású acélbetéteknél — a korszerű hegesztett szerelés (IX.2-24.
ábra). Jelentős munkaerő-megtakarítás érhető el a nehézkes kötözés elhagyásával.
Különösen előnyös a ponthegesztő gépekkel elkészített szerelés vibrált bedolgozás
nál, ahol a kötözött szerelés gyakran elmozdul. A hegesztett vasszerelés — nagy
tömegű gyártásnál — nagyüzemi gyártásra is alkalmas.
Bordázott vasbeton elemeknél először mindig a bordákat betonozzuk és dolgozzuk
be gondos vibrálással és csak utána, rendszerint már lapvibrátorral a vasbeton
lemezt.
Keret jellegű nagyobb elemek gyártására a rázóasztal alkalmazása a legcélszerűbb.
A belső magra helyezett, előre elkészített acélbetét-hálózat (IX.2-25. ábra), m ajd
a külső sablon ráhelyezése ( IX.2-26. ábra) után kezdődik a rázás.
Szabadtéri gyártás
I X .2-23. ábra. Féltelepített előregyártó üzem alaprajzi elrendezése
239-
2 3 8
A vibrálás m ódját az elem szerkezeti felépítése, minőségi és esztétikai követelmé
nyei határozzák meg. A vibrált lapok vagy lapos szerkezetek a felső 2 —3 cm vas
tag rétegét célszerű földnedves betonnal feltölteni és utána a vibrátorral bedol
gozni.
A betonsablont kedvező időben 1 nap múlva, hűvösebb időben 2 —3 nap múlva
lehet eltávolítani, az acélsablonokat általában hamarabb. A nem teherviselő oldal
és esetleg a fedő zsalutáblák a betonozás után 1—2 órával m ár eltávolíthatók.
A sablon leemelése általában gondos m unkát kíván, az elemek hamar tönkre me
hetnek az eközben keletkező — elsősorban a sablon és a betonelem közötti nagy
tapadóerő okozta — rendkívüli igénybevétel következtében. A megfogási ponto
kat előre meg kell tervezni és az oldalirányú feszülések elkerülésére ingákat, csuk
lós kapcsolatokat és az esetleges, várható összeroppanás megakadályozására kitá
masztásokat kell alkalmazni. Összetettebb elem esetében az emelést erőtanilag is
pontosan meg kell tervezni.
A betonelem-gyártásban rendkívüli jelentősége van a szilárdulást gyorsító eljárások
nak. Üzemi előregyártásnál szinte nélkülözhetetlen, helyszíni előregyártásnál ná
lunk általában még nem alkalmazzák. A szilárdulás gyorsítását 1,5 cement-súly-
százalék CaCl2-vel a kisnyomású gőzöléssel (általában 80 °C hőmérsékleten) érik el.
A gőzölés előtt általában 4 —5 órás pihentetés, majd 6—8 órás gőzölés és fokozatos
lehűlés következik. Óránként a felfűtés maximálisan 20 °C, a lehűlés 30 °C lehet.
A gőzölés után a beton erőteljes nedvesítést kíván. Gondoskodni kell arról, hogy a
gőz a betonelemet egyenletesen érje. Helyszíni előregyártás esetén a gőzölés csak
IX.2-25. ábra. A belső mag az acélbetét-hálózattal akkor fontos, ha a téli munkára is szükség van. A gőzt a sablon melegítésére is fel
használhatják, ilyenkor 60—70 °C-os gőzzel a sablont 38—46 °C-ra lehet felmelegí-
teni. Gőzölés esetén külön meg kell vizsgálni, alkalmas-e a cement ilyen felhaszná
lásra.
Nagyobb elemgyárakban már bevezették a nagynyomású gőzölést (más néven
autoklávos szilárdítást) is. I tt magas hőmérsékletű (164 °C) és nagynyomású (7 a tt)
gőzzel 6 —7 óra hosszat kell gőzölni. Ugyancsak nagyobb üzemekben használják a
meleg levegővel és meleg vízzel való kezelést. A vízépítési előregyártás során egye
lőre vákuumozást, elektromos hőkezelést, vibrációs vákuumozást és a cementha
barcs előőrlését még nem alkalmazzák.
A nyomócsövek többsége feszített megoldású. Gyakran alkalmazott előállítási mód
a pörgetés ( I X .2-27. ábra), tekercselés ( I X .2-28. ábra), majd védő habarcsréteggel
való burkolás ( IX.2-29. ábra). Utána a csővezetékeket érlelik, majd próbanyomás
nak vetik alá ( IX.2-30. ábra).
Az elemeket, sablonokat, emelő- és szállítógépekkel mozgatják. Elsősorban mozgó IX.2-30. ábra. Vasbeton nyomócső próbanyomása az tizemben
emelőgépeket alkalmazunk. (V IA N IN I gyár, Anzio)
16*
243
242
A toronydaru alkalmas az előregyártó üzem teljes kiszolgálására (IX.2-31. ábra):
mind emelésre, mind vízszintes szállításra. A 6 Mp-os emelési súlyhatár lehetővé
teszi vele a vízépítésben alkalmazott szinte valamennyi elem mozgatását. Sínpályás
alépítményű. Kizárólag üzemi előregyártásnál jöhet szóba. A T K —30-as (Kaiser)
toronydaru gémkinyúlása 6—20 m, teherbírása 1,5—5 Mp, így elsősorban ez a tí
pus alkalmazható a vízépítés előregyártásában.
A hernyótalpas (lánctalpas) daruk előnye elsősorban az, hogy az emelés mellett,
szabadon mozogva szállítják is az elemeket. H átrányuk, hogy a m unkatér talaját
vagy burkolatát tönkre teszik. Teheremelő képességük általában nem haladja meg
a 10 Mp-ot, gémkinyúlásúk a 10 m-t. Legismertebb az E —505 típusú hernyótalpas
daru. Az autóvázas daruk legismertebbje az ADK 1/5 Panther-típusú autódaru,
amely 5 Mp-os képes emelni 2,2 m-es gémkinyúlással, a gémkar meghosszabbítható
és 8 m-es gémkinyúlásnál 1,3 Mp emelésére alkalmas lehet.
Az előregyártó telepek belső emelési és szállítási m unkáit sínpályán mozgó por
táldaru végezheti. A vágánytávolság 2,8 m, a legnagyobb teherbírás a kisebb típus
nál 5 Mp. A keresztgerenda erősítésével a sintávolság 11 m-ig növelhető.
Gyakran alkalmazzák, elsősorban helyszíni előregyártásnál az egyszerű, sokszor
fagerendával is kialakítható árbócdarukat és az emelő kétlábakat. Az emelőgépek
szerves tartozéka a himba, a kaloda és a kötélzet, valamint a gyártott elemek sajá
tosságainak megfelelő gépberendezések. E segédfelszereléseknek olyanoknak kell
lenni, hogy az elem jól rögzíthető és balesetbiztos mozgású legyen.
Az elemeket az előregyártó telepen belül, sőt a közeli depóniához is rendszerint a
telep emelőberendezésével kell szállítani. Nagyobb távolságra — az elemtípustól
függően — használhatók az egyszerű szállítóeszközök vagy az elemtípusnak meg- IX.S-32. ábra. Autóra szerelt daru
I X .2-31. ábra. Toronydaru héjcsatornaelemet emel IX .2-33. ábra. Héj csatornaelemek raktározása
244 2 4 5
felélő sajátos járművek (IX.2-32. ábra). Gyakori a szállító járm űvek átalakítása a vízi építkezések időpontja és időtartam a rendszerint k ö tött és rövid, az
vagy ellátása sajátos kiegészítésekkel, amelyek azt alkalmassá teszik az elemek előregyártó telepen vagy üzemben az elemek évszaktól és időjárástól függet
szállítására. lenül, korlátlan számban gyárthatók, m ajd rövid idő alatt a lehetséges időben
Az előre gyártott elemeket a gyártó üzem vagy telep meghosszabbításában tárolják, beépíthetők;
általában egymásra rakva. Az egymásra rakható sorok számát az elemek szerke a több célú, hasonló elemek alkalmazása alkalmat ad a tipizálásra és szabvá
zeti és formai körülményei határozzák meg. A raktározás m ódját elő kell írni, első nyosításra, amely a tömegesen előállításra kerülő, rendszerint egyszerű szer
sorban statikai szempontok figyelembevételével. kezetű kisműtárgyaknál rendkívül fontos;
Az alsó elemsor alá pallósort kell fektetni, elsősorban az egyenletes süllyedés bizto
a helyszíni építés jelentős szakmunkásgárdát köt le, az előregyártó üzemben
sítására. Az alsó pallósort néha vasbeton gerendákkal is behelyettesítik. A máso
vagy telepen munkájuk hasznosítása lényegesen gazdaságosabb, míg a hely
dik és további soroknál pallósorok is felhasználhatók, kivéve azt az esetet, amikor
az elemek formai és szerkezeti kialakítása lehetővé teszi az egyszerű egymásra színi beépítést — egy-két szakmunkás irányításával — betanított vagy segéd
munkások is elvégezhetik;
helyezést ( I X .2-33. ábra).
Hosszabb (pl. tartó-) elemek alá a pallóalátéteket úgy helyezik el, hogy az elem a helyszíni építéshez szükséges víz biztosítása a terepen nehézségbe ütközik,
kéttámaszú tartóként feküdjön fel, így határozott erőjátékot idézünk elő. Egy-egy beszerzése rendszerint költséges szállítást kíván, előregyártott elemek alkal
elemmáglyába lehetőleg egyforma elemeket rakjunk. mazása esetében a szükséglet lényegesen csökken;
egyes m űtárgyak megszüntetésekor — a helyszíni betonozású műtárgyakkal
ellentétben — egyes bontott elemeket újra fel lehet használni.
2.53. K észletezés
A felsoroltakon kívül a vízépítésben természetesen érvényesek a vasbeton előre
Az előregyártó üzem termelvényeinek folyamatos elszállítása általában nem biz gyártás általános előnyei is. Hazai viszonylatban elsősorban a szakmunkaerő
tosítható. Minden esetben gondoskodni kell megfelelő befogadóképességű tároló hiány, a drága faanyag követelte meg az előregyártás fejlesztését.
helyről. Az elszállítás gondos megszervezésével biztosítható, hogy a termelés
folyamatos legyen és azt a raktározási lehetőség korlátozottsága ne akadályozza. A monolit szerkezethez képest előregyártással a következő m egtakarításokat lehet
Az üzemi és a helyszíni előregyártásnál a készletezés nem okoz nagy gondot. Az elérni (%):
első esetben kidolgozott, tervszerű készletnormák, utóbbi esetben a közvetlen állványanyagban 90,
beépítés lehetősége biztosítja a folyamatos előregyártást. Nehézség elsősorban a zsaluanyagban 60,
mozgó előregyártó üzemnél adódik, ahol az üzem rendelkezésére álló terület rend
szerint korlátozott, az elszállítás pedig gyakran akadozhat. betonban 30—50,
Valamennyi esetben tehát gondosan meg kell tervezni a gyártás, raktározás, betonacélban 5—20,
készletezés, szállítás összhangját, a helyi lehetőségek és követelmények figyelembe
vételével. munkabérben 10—30,
munkaidőben 10—50.
2.G. AZ ELŐRE GYÁRTÁS GAZDASÁGOSSÁGA Ezek az adatok természetesen csak tájékoztató jellegűek, mind lefelé, mind fel
felé eltérések lehetségesek. Többlet elsősorban gépköltségben és felvonulási költ
A vízépítési előregyártás előnyei közismertek, m ivel: ségekben várható.
a vízi építkezések legtöbbször nem főútvonalak mellett fekszenek, ezért a Megtakarítások nélkül is számos esetben az előregyártás jelentheti az egyedüli
m űtárgy helyszíni építkezéséhez a folyamatos anyagszállítást nehéz bizto megoldást. Gondoljunk itt az egyes víz alatti szerkezetek kialakítására vagy
sítani ; olyan építményre amelynek állványzatának kivitelezése megoldhatatlan, vagy
rendkívüli befektetést igénylő feladat.
a kisműtárgyak szétszórtan fekszenek, akár vonalas építményben, akár terü
leten, a helyszíni betonozás így jelentős felvonulási és építési kapacitást
kíván; 2.7. B A L E S E T E L H Á R ÍT Á S
a beton helyszíni készítésénél és beépítésénél lakott helytől távol, az időjárás
viszontagságainak kitéve és a hiányos ellenőrzés m iatt nagyobb a hibalehe Az előregyártott elemek gyártásával és beépítésével kapcsolatosan az Építőipari
tőség; Balesetelhárító és Egészségvédő Övórendszabályt kell betartani (5/1970. ÉVM
az előregyártott vasbeton elemekhez — bár jobb minőségű —, de kevesebb sz. rendelet).
anyagot kell felhasználni. Ez elsősorban faanyaggal, cementtel, adalékanyag
gal és szállítási kapacitással való takarékosságban m utatkozik;
246 247
i
3. K IS M Ü T Á R G Y A K É P Í T É S E Különleges mérő, vízszínszabályozó és adagoló műtárgyaknál a tervező általában
részletes utasítást ad a felhasználható anyagokra, a gyártási és építési pontosságra
Dr. Perényi Károly és a beépítés technológiájára.
A helyi körülményeknek és követelményeknek megfelelően a vízzárás különböző
Vízépítési m űtárgy minden olyan beton-, vasbeton, fa- vagy fémszerkezet, amely fokozatait lehet előírni, esetleg olyan segédberendezések alkalmazását is, amelyek
valami vízvezetési, vízkormányzási, vízkártétel megakadályozási stb. cél érdeké a vízzárást fokozzák.
ben erőhatásokat vesz fel és megfelelő hidraulikai kiképzéssel rendelkezik. A kis-
m űtárgyak nagyságrendben különböztethetők meg csupán az egyéb vízépítési A kisműtárgyak hidraulikai kialakításának, építésének, üzemi és fenntartási költ
műtárgyaktól, továbbá abban, hogy kialakításukhoz fokozottabban felhasznál ségének együttesen kell a gazdaságossági követelményeket kielégítenie. Nagy
hatók előregyártott elemek. Könnyen tipizálhatók. részük a vízgazdálkodási feladatokon felül más feladatokat is ellát, mint pl. közúti
vagy gazdaságon belüli forgalom biztosítását.
Ilyen kisműtárgyak építésekor a munkahelyet vízteleníteni nem szükséges, egy
szerű síkalapozással épülhetnek. Egy-egy műtárgy kivitelezési költsége mérsékelt, Árvízvédelmi töltésekben létesülő műtárgyaknál az árvízvédelmi biztonsági elő
azonban nagy számban létesülnek. Többségük —- egyenként —- tízezer F t nagy írásokat figyelembe kell venni. A közlekedésre szolgáló m űtárgyaknál vagy ame
ságrendű beruházási összegből megépíthető. lyeken forgalom feltételezhető, biztonsági berendezésekről (aknák lefedése, kerék
vetők, korlátok stb.) gondoskodni kell. U gyanitt különösen vigyázni kell az illesz
tések vízzáró kialakítására.
A kisműtárgyak tervezett élettartam a általában 25—50 év. A tapasztalat szerint
3.1. A K ISM Ü T Á R G Y A K É P ÍT É SÉ N E K SAJÁTOS SZE M PO N TJA I inkább az alsó határ érvényes.
A m űtárgyak készülhetnek a helyszínen, elsősorban monolit betonból vagy vas
betonból; helyszínre szállított adalékanyagból vagy előregyártva. Utóbbi esetben 3.2. A M ŰTÁRGYTÍPUSO K ELEM ZÉSE, FE L A D A T U K
helyszíni előregyártással vagy a helyszínre szállított előregyártott elemekből ösz- ÉS B E É P ÍT É SÜ K SZERINT
szeállítva.
A m űtárgyakat statikailag és hidraulikailag az MSZ 15225 szerint kell méretezni, 3.21. Öntö/.otelepek kism űtárcjyai
a tervezéshez szükséges talajmechanikai feltárás m értékét a MSZ 2506, a MSZ
4488, és a MSZ 15001 írja elő. Kisebb m űtárgyak esetében a MSZ 15213 szerint A vízépítési előregyártott vasbeton idomok egyik legszélesebb felhasználási területe
lehet eljárni. A talajvíz agresszivitását a MSZ 4488, illetőleg a MSZ 448 szerint az öntözó'telepek kisműtárgyak Szétszórtságuk, építésük anyag- és munkaerő
kell elemeznünk. Az Országos Vízgazdálkodási Szabályzat írja elő a m űtárgyak igényessége, tipizálásuk lehetősége m iatt egy-egy elemtípus sok irányú felhaszná
élettartam át, szerkezeti osztályba sorolását, méreteit, a rendes és rendkívüli lási lehetősége rendkívül kedvező. A Vízügyi Tervezőiroda (VIZITERV) az évek
terheléseket, valamint a biztonsági tényezőket. A m űtárgyak méretezésénél vala folyamán két műtárgycsaládot fejlesztett ki, figyelembe véve valamennyi hazai
mennyi várható erőhatást figyelembe kell venni. kezdeményezést. Az ún. „régi” és az „ú j” kisműtárgy-családot.
A kisműtárgyak legtöbbször vonalas létesítmények elágazási pontjaiban épülnek,
elszórtan, ezért létesítésüknél különös jelentősége van a szállítási munkának.
Jellemzőjük a változatos céloknak megfelelő formagazdaság és azért tipizálásuk 3.211. A régi típusú kisműtárgy-család
során olyan elemeket iparkodnak kialakítani, amelyek minél több kisműtárgy
összeállítását teszik lehetővé. A kisműtárgyak fogalmába nem tartoznak szorosan A 40 és a 60 cm átmérőjű elemeket és a belőlük készíthető m űtárgyakat MOT III.
a m ár em lített csövek, kútgyűrűk, burkolólapok, kisebb idomok, fixpontkövek, 10—41/59 és MOT III. 10—42/59. sz. alatt a Magyar Országos Típusterv kataló
határkarók, telefonoszlopok. Kisműtárgyak fogalmába azokat a létesítményeket gusba is felvették. Ezekből az elemekből egyszerű csőáteresz, tiltós csőáteresz,
soroljuk, amelyek meghatározott, önálló feladatot oldanak meg. Ilyenek pl. a válto bukós csőáteresz, bújtatós csőáteresz és esetleg más, különleges műtárgy is össze
zatos kialakítású zsilipek, osztóművek, bukók stb. Az előregyártott elemekből állítható. Valamennyi kisműtárgy a Beton és Vasbetonipari Művek (BVM) 40,
összeállított m űtárgy hátránya lehet a monolit szerkezethez képest a csökkent 60 és 80 cm belső átmérőjű, kör keresztmetszetű, talpas betoncsövek alkalmazását
vízzárási lehetőség. Ezért az illesztésekre különös gondot kell fordítani. tételezi fel. A többi elem B 280 minőségű vasbetonból előregyártással készül.
A mérőműtárgyak jellemző méreteinek hibatűrése kisebb, mint az egyéb kis- Elzárásukra fa tiltótáblák használhatók. Alapozásuk aljzat betonjára vonatkozóan
műtárgyaké. A jellemző méreteket legalább 2%o pontossággal kell betartani. a típusterv intézkedik. Az elemek kötőcsavarokkal csatlakoznak egymáshoz.
Az éleket, síkokat gondosan kell beállítani és a magassági méreteknél is — a fe A régi típusú kisműtárgy-család elemei a következők ( IX .3-1. ábra);
nékszinthez képest — ± 1 cm pontosságot kell betartani. A mérömagasság leol Aknaelem. Három síklemezzel határolt térelem, kör alakú nyílással a betoncsövek
vasására való vízmérce 0 pontját milliméter pontossággal kell a koronamagasságra csatlakozására. Az elem két oldallemezében a tiltótáblák hornyai foglalnak helyet.
állítani. A m űtárgyak repedésmentességét itt nemcsak erőtani, hanem mérési Kötőcsavarokkal összekapcsolódó két elem képezi az aknát. Az összeállított akna
pontossági okokból is biztosítani kell. Csurgó, áteresztő elzárószerkezeteket nem elem ezután a vízszintes tengely körüli forgatással és toldóelem csatlakoztatásával
lehet beépíteni, ill. felhasználni. különböző méretű vízlépcsők kialakítására alkalmas.
248 249
Toldóelem. Az aknaelem től csupán abban különbözik, hogy nincs ra jta kör alakú talpas betoncsövekhez. 45° alatt hajló homlokzata 1:1 rézsűbe illeszkedik. Erősebb
nyílás. Lehetővé teszi viszont hornyai segítségével, hogy a zárótábla az akna teljes földrézsű a homloklap fölött kiképzett bordára támaszkodik. Felette régi burkolat
magasságáig csúsztatható legyen. helyreállítható.
Aknamagasító elem. Az aknaelemekből kialakítható akna méreteinek megfelelő Tiltó csőfej. Azonos méretekkel jobb és bal elem készül, amelyek egymásnak tükör
elem, négy síklemezzel határolt, hornyokkal ellátott. Az aknaelemekből és a képei. 40 és 60 cm-es átmérőjű betoncsőnek megfelelő méretben gyártják. Egy jobb
toldóelemekből épített aknaszakasz további, 60 cm-kénti magasítására alkalmas, és egy bal elem összeépítésével alakítják ki a tiltózható csőfejet, az oldallapok
biztosítva hornyaival a zárási lehetőséget is. hornyokkal ellátottak a tiltózásra, szárnyfalszerű nyúlványai pedig a töltést
tám asztják meg. A jobb és bal elemet acélkapcsokkal lehet egymáshoz rögzíteni.
Aknafedőlap. Az előzőekben felsorolt elemekből összeállított akna lefedésére szolgál.
Csőfej. Hornyos és peremes kivitelben készül és csatlakoztatható a BVM-típusú
3.22. A z új típusú kism űtárgy-család
Szintén a VÍZITERV alakította ki, a régi típusú család bizonyos fokú javításával.
A tervezett elemekkel egyszerű csőáteresz, tiltós csőáteresz, bukós csőáteresz,
bújtatós csőáteresz és egyéb műtárgy alakítható.
A műtárgyelemek szintén csatlakoztathatók a BVM-típusú talpas betoncsövekhez,
40—60—80 cm belső átmérőjű kivitelben készülnek. A beton minősége szintén
B 280. Kötőelemeket nem kell használni, helyette az egyes elemeket kötőanyaggal
kapcsolják össze. A kötőanyag lehet cementhabarcs, műanyag habarcs, Evakrin-5
szalag, gumigyűrű stb.
Az alkalmazott műtárgyelemek (IX .3-2. és 3. ábra):
Fenékelem. Négyzet alakú sík lemez, horonnyal a felső élén.
Aknaelem. 40, 60 és 80 cm-es típusban készül, három síklemezzel határolt térelem,
a típusnak megfelelő nyíláshoz kapcsolódnak a betoncsövek. Az oldallemezekben
hornyok vannak a betételem befogadására. Alsó és felső peremén illeszkedő hor
nyok és U-acél csonkok találhatók a tiltó, ill. a felhúzószerkezet működtetéséhez.
Betételem. Sík vasbeton lap, kör keresztmetszetű nyílással csőcsatlakozáshoz. A 60
cm-es elem talpas és hornyos csövekhez is csatlakoztatható, a 40 és 80 cm-es
betételemek csak csőváltó elemmel. Az elemek függőleges peremén a rögzítő- és
tömítőhabarcs befogadására ék alakú horony kerül kialakításra. Az elem rendel
tetése tehát az U alakú aknaelem negyedik oldalának lezárása.
Hosszmetszet Toldóelem. Négyoldalt határolt térelem, amely a m űtárgy aknájának magasítására
A-A metszet B-Bmetszet való, 50 cm-es rétegben.
Zárótábla eltávotitva
föld eltávolifvq
A-+. q ^ 1 Zárófáb/o^ rr
Z .U Í U l U L
C em e n thab ara kitöltés
Aknaférttan J Cementhabarcs kitöltés 6 5
■>|i|i|i|i11 X'
■Helyszi'nen c s ö m ö -: k®
szolt f e n é k b e t o n o z á s '■ .Helyszínen cső-
3 1k0 betonból műszolt fenék- fjf . . . .
őfáz, betonozás B1A0 vz/Xf)
betonból
2 5 0 251
1 fen ék elem ; 2 a k n a e le m ; 3a b e té te le m ; 4 to ld ó elem ; 5 „ A ” jelű fed lap elem ; 6 „ B ” jelű fedlapelem ;
7 állan d ó k eresz tm etszetű csőfejelem ; 8 hornyos végű c ső v á ltó ; 9 to r n y o s tokos c s ő v áltó ; 10 ta lp a s
b etoncső
IX .3-4. ábra. Vízkieresztő duda
„ A ” jelű fecllaplemez, négyszögletű síkelem, alsó lapjának három oldalán félkör
szelvényű peremmel. Feladata az akna egy részének lefedése és a felhúzószerkezet
alátámasztása.
„B” jelű fedlapelem egyik hosszanti oldala visszaugratott, hogy alá lehessen nyúlni,
alaprajza négyszög. Az akna egy részének lefedésére való.
Állandó keresztmetszetű csőfejelem kialakítása hasonló a régi m űtárgy család cső
fejéhez.
Hornyos végű csőváltó elem kör keresztmetszetű rövid csodarab, két végén perem
mel. A hornyos és a tokos csővég csatlakozási nehézségeit oldja meg.
Tokos végű csőváltó elem. A tokos csővégek csatlakozási nehézségeit oldja meg.
Csőcsatlakozó elem. 80 cm átm érőjű tokos csöves kisműtárgyakhoz alkalm azott
rövid csődarab, amely a tokos cső és az aknaelem vagy a csőfejelem kapcsolási
nehézségét oldja meg.
3.231. Csőátereszek
2 5 2 2 5 3
telben alakítják ki végeit, B 280-as beton minőséggel. A csövek többségükben
talpas vasbeton csövek. Nagy terhelésű, de alárendelt vízzárási igényű átereszek
hez nagy teherbírású, 80 cm átmérőjű kör keresztmetszetű nyílású, alul talppal,
felül gerinccel ellátott sima végződésű betoncsövet gyárt az Északmagyarországi
Vízügyi Igazgatóság. Hasonló típusok más szerveknél is kialakultak.
A csőátereszt m indkét oldalon egyszerű, vagy tiltózható csőfejjel vagy fejezettel
zárjuk.
Hornyos csöfej Csőfejelem. A IX.3-5. ábrán a
60 cm átmérőjű, állandó kereszt
metszetű csőfejelem jellemző
metszeteit és nézetét láthatjuk.
Általában út vagy csatorna
alatti átvezetésénél tiltós csőát
ereszeket építenek belőle. K ét
fő változata a csőtiltó (IX .3-6.
ábra) és a szárnyfalas csőáteresz
(IX .3-7. ábra). Utóbbi iker ki
vitelben is előfordul.
A homlokfalat néha előregyár
to tt elemekből épülő beton
blokkokból is ki lehet alakítani
(csehszlovák típusok). I X .3-8. ábra. Monolit ikeráteresz
I X .3-6. ábra. Csőtiltó
Az összeillesztett idomok fölé a terhelésnek megfelelően méretezett vasbeton lemez
3.232. Kútgyűrük kerül. Tehát a m űtárgy előregyártott elemekből készül, de monolit beton beépítés
sére is szükség van. Elég sok illesztés szükséges, ezért a m űtárgy kialakítása gondo-
K utak, műszeraknák és alapozá m unkát igényel. A keretek belső mérete 25 crn-es méretlépcsőkkel 0,75—2,00x2,00
sok építésénél nagy mennyiség m keresztmetszetekkel kerül kialakításra. A keretelemek hossza növelhető lehetne,
ben kerül alkalmazásra, beton megfelelő szállító- és emelőberendezések alkalmazásával.
és vasbeton kivitelben. Gyár Nagyobb monolit vasbeton keretszerkezetű ikerátereszt láthatunk a IX.3-8. ábrán.
tása és alkalmazása hasonló,
m int a korábban alkalmazott 3.234. Zsilipek és tiltok
kútgyűrűké.
,4 csózsilipek többnyire a közbenső aknával együtt készülnek. A csatlakozó cső
3.233. Bukók, bújtatok szakaszok mérete 60 és 80 cm. Ennél nagyobb méret esetében kialakítása keret
szerkezet 80x110, 100x120, ill. 120x140 cm mérettel ( IX.3-9. ábra). A közbenső
A belvízvédelemben, öntözésben akna hossza, az előző csatlakozó vízvezető szakaszok méretének megfelelően 150
és halászatban alkalmazott mű vagy 190 cm, ill. az igényeknek megfelelő kialakítású. Ezek tiltás fejezetekből és
tárgyak. Ezek csőszakaszrésze keret formájú toldalékokból állnak.Ácskapcsokkal és habarccsal állítják őket össze.
általában 0,80 m átmérőig talpas Az egyes helyi vízügyi szervek megoldásai hasonlóak — hiszen az országos típust
cső, e felett, téglalap keresztmetszetű. A téglalap keresztmetszet méretei 80x110, valamennyi megoldással szerzett tapasztalatok alapján alakították ki — csupán
100x120, 120x140 cm. A nagyobb vízszáilítási szükségletre ikerátereszeket, iker- méretekben és néhány formai megoldásban (nyitott keretek helyett zárt keretek
bújtatókat alkalmaznak. Keresztmetszeti méreteik 2 x 8 0 x 1 0 0 . 2 x 1 0 0 x 1 2 0 , ill. alkalmazása stb.) különböznek. Az előregyártott bukóstiltó általában 0,30, 0,60,
2 x 1 2 0 x 1 4 0 cm. Ezekre a méretekre a MOT-tervek rendelkezésre állnak. A tí 0,90 m (illetőleg 0,30 m egész számú többszöröse) bukómagasságra készül.
pust az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóságnál alakították ki. A csőelemekhez Fontos a zsiliptáblák jó vízzárása, ezért a hornyok kiképzésére nagy gondot kell
hasonlóan két homloklapján horony, ill. perem segíti elő az egymáshoz illesztést. fordítani. Gyakori, hogy a tábla alsó érintkező felülete egyszerűen a küszöbre
Átereszeket, zárt csatornákat és kisebb hidakat lehet az elemekből kialakítani. fekszik fel, mivel az esetleges hornyot az iszap úgyis eltömné. Üj lehetőséget jelent
A kialakított m űtárgy közúti ,,A” jelű terhelésre méretezett. Nyomás alatti az előregyártott bordás panellapból vagy lapokból készített zsilip-zárószerkezet,
vízszállításra nem alkalmas. elsősorban acél- és famegtakarításra.
254 255
Szárnyastiltó legfeljebb 1 m nyílásig építhető előregyártott kivitelben, a nagyobbak
egyedi terv alapján, monolit szerkezetként épülnek.
A keresztezési m űtárgyakat természetes és mesterséges vízfolyásoknál alkalmazzák.
8§Np|BJlt *: $
3.24. O sztóm űvek és szabályozóm űvek
Csatornakiágazásoknál ( IX.3-10. ábra), kisebb számú m űtárgyak alkalmazásakor
osztóművek esetében az előregyártás ( I X .3-11. ábra) eléggé nehézkes, ezért
gyakran építik monolit betonból ( IX.3-12. ábra).
Az osztómű gyakran csillapítómedence szerepét is betölti, ha közvetlenül a víz
kivétel helyén alkalmazzuk. Az egyenlő táblanyílásokat a gyakorlati szempontok
mellett az esztétikai szempontok is megkívánják.
A vízszíntartó, szabályozó, záró, vízosztó és adagoló kismütárgyak valamilyen záró
szerkezettel ellátott, rendszerint vízvezető csatornára épített zsilipek vagy tiltok.
A vízhozammérő és vízmennyiségmérő berendezések legtöbbje, amelyeket csator
nákba építenek, szintén kisműtárgyba épülnek, ígv elsősorban a mérőbukók,
4 —s"|
4 —1«-j
/f QD
J f
777x1 ix A W W W '
A-A metszet ca
C\|
yO CD1
777777: ,’r
20 Í v o k P H 20 S
/ A
I X . 3-9. áb ra . C ső z silip -cső á teresz (M O T 1 0 - 9 2 - ií) I X . 3-11. ábra. O sztó m ű e lő r e g y á r tó it elem ek b ő l
17 V íz é p íté s H . k ö t e t 257
2 5 6
A I X .3-15. ábrán a hártyabeton (armocement, ferrocement) héjcsatorna vázlatát
és néhány részletét m utatjuk be. A hártyabeton, armocementes csatorna gyártása
vízszintes lap készítésével kezdődik ( IX.3-13. ábra), amelyet kétoldalon felhaj
tanak ( I X .3-17. ábra), majd a hajlítási vonalon kissé javítanak. A IX.3-18.
ábrán az olasz típusterv sorozat 600 1/s vízszállítású, 7 m hosszú előrefeszített
héjcsatorna típusát, a IX.3-19. ábrán pedig ugyanilyen teljesítményű, 5 m hosszú
normál vasbeton héjcsatorna változat keresztm etszetét láthatjuk.
Nagyobb héj csatornaelemeket a végeken, az alátám asztásnál erősíteni kell: a
támaszok alá talpelemet kell helyezni. Kétféle talpelem készülhet, betonból és
vasbetonból.
3.25. Ilé jc sa to rn á k
260 261
6,1
>Oj
jól
tx-*I
210AL
I
A héj csatorna támelemének elhelyezésénél gondoskodni kell, hogy a talpelem
L___ l
\
nyílásában — a pontos elhelyezés érdekében — kisebb mozgásra lehetőség legyen
( I X .3-20. ábra).
I X . 3-18. áb ra . Előrefeszített héjcsatorna A vasbeton héj csatornák próbaterhelését kereszt- és hosszirányban ( I X .3-21.
(olasz, Q = 600 I/s, H = 7 m )
ábra) végezhetjük.
A héj csatorna különösen alkalmas a víz- T
szintszabályozó (IX.3-22. ábra), a vízada
goló ( IX.3-23. ábra), a tiltó és a tömlős ki
ín 1
ii
1
’
lil !
vezetés elhelyezésére. A csatornákba helyez í
hető Venturi-szűkületeknél általában mo
/
* 1
nolit megoldást lehet alkalmazni.
□ ___ __ o
[
3.2 6 . Csatornahidak
262 263
3.27. Szivattyúállások
264 265
3 .2 8 . Sokcélú lapelem ek és felh aszn álásuk A következő kism űtárgyak építésére hasz- 2
nálják:
A vízépítésben alkalmazott m űtárgyak és burkolatok egyes szerkezeteinek azo kisvízfolyások zsilipjei,
nossága lehetővé teszi, hogy nagy tömegben gyártható egységes elemtípusokat is
alkalmazni lehessen. surrantok,
kisméretű vízmosáskötő gátak,
vízmosások fenéklépcsői,
3.281. KDT-elem íves kialakítású kis magasságú tám
falak,
Egyszerűbb vízépítési m űtárgyak sík vagy kismértékben hajló felületei képezhetők
ki belőle. Tulajdonképpen négyzet alakú egymáson eltolt síklap (IX.3-25. ábra), monolit vasbeton pillérekkel,
peremén négyzetes keresztmetszetű horonnyal. Négy oldal irányában az össze nyolcszögletű csőszelvény,
építés biztonságára két-két tüske áll ki. nagyobb beton- és vasbeton m űtár
gyak bentmaradó zsaluzata.
A -A m e tsze t Az anyaga B 280-as kocka szilárdságú
Fővasbetétek vasalt beton. Gyártása, szállítása, beépí
tése rendkívül egyszerű, bár szállításnál I X . 3-26. ábra. KDT-elemekből össze
nagy gondosságot kíván a törési veszteség állított 110-es csőszelvény
csökkentésére. A beépítés után az egymás 1 t ö m b ; 2 t a l p ; 3 a c é ltü s k é k ; i fő v a s b e té te k
mellé helyezett elemek között kialakuló
'////7/AV/ZVa lt_JL fe l rácsszerű hornyokba helyezik a teherviselő vasbetéteket, m ajd ezeket az elemből
kiálló tüskékkel rögzítik. A hornyokat ezután cementhabarccsal kitöltik. Egy
F ő v a sb e té te k jellegzetes alkalmazási módja látható a IX.3-26. ábrán.
3.282. G-elemek
266 267
>-
A F első tiszav id ék i V ízügyi Ig azg ató ság a b u rk o la tc sa lá d szám os v á lto z a tá t fe j
le s z te tte k i. A te rü le té n g y ak o ri k e d v ező tlen ta la jv isz o n y o k m ia tt a ta la j m eg
tá m a sz tá sá ra szám os tá v ta r tó - és tá m a sz tó e le m et a la k íto tt ki.
I X . 3 -2 7 . ábra. G-elemek
a) régi típusú gavallérelem ; b) körszelvényű elem ; c) új típusú elem ; d ) b eép ített új típusú
elem szélesítőtaggal
25
268 269
i
sejtidomkő, amely hatszög alaprajzú betonelem ( IX.2-8. ábra). Enyhén kónikus 3.29. Esőztetoberendezések kism űtárgyai
kör keresztmetszetű üreg megy á t teljes keresztmetszetén. „B ” változatán az üreg
nem hatol á t teljesen, azt 5 cm vastag fenéklemez zárja le. Alapanyag B 200 kocka Az esőztető öntözőberendezések teljesen vagy részben földbe épített csőhálózatos
szilárdságú beton. Az ország területén több helyen gyártanak hasonló elemeket. megoldásainál a tolózárat, a víztelenítő- és a légtelenítőaknákat előregyártott ele
A RA —5, RB —5, RC—5, RE burkolólapok beépítése hasonlóan történik, mint a mekből, esetenként monolit betonból is lehet építeni. A vízkivételi csapoknál
KDT-elemeké. (hidránsoknál) egyszerű föld alatti betontömbös m egtámasztást és felszín feletti
A IX.3-30. ábrán a R E burkolólap használatát m utatjuk be, csészeszelvényű bur védelmet is lehet alkalmazni. A tolózárat
kolathoz (a) és trapéz szelvényű burkolathoz (b). víztelenítő- ( I X .3-32. ábra) és légtelenítő -4 metszet
aknáknál általában 80 és 100 cm átmérőjű
és 75 cm magasságú betongyűrűket alkal
3.285. Aknák maznak. A fenékelem is előregyártott be
Mind monolit, mind előregyártott kivitelben az egyik legszélesebb körben alkal tonból készül. A különböző célra épített
mazott kism űtárgyaz akna. Készülhet tolózárak, vízmérőórák és egyéb szerelvények vasbeton medencék esetében az előregyár-
elhelyezésére, védelmére, kezelésére. Valamennyi felszín alatti csőhálózat talál tást elsősorban oldalfalelemek kialakítása
kozási és elágazási pontján aknát kell építeni. Elsőrendű törekvés, hogy a kisebb kor alkalmazzák. A henger alak alkalmas
átmérőjű, ill. méretű aknákat előregyártott elemekből kell előállítani. Ez a méret elsősorban arra, hogy az előregyártott gyűrű
a 100 cm átmérővel határolható, de elképzelhető — elsősorban helyszíni előre- elemek behelyezése után feszítést, többnyire
gyártásnál — ezt jóval meghaladó méretek alkalmazása is. utófeszítést alkalmazzanak. Nagyobb mé
retű körhengernél a tartály oldalfalát rend
Különleges gondos m unkát igényel az aknákba torkolló csővezetékek merev és szerint páros számú belső domború oldalu <P6 . .
rugalmas átvezetése, ill. bevezetése. Az aknafal és a csatlakozó csővezetékek anya k at a víznyomás felé fordító körhenger
gának különböző változataiban a MOT-tervek részletes megoldásokat adnak. Az héjakra bontják. A feszítést a tartály vízzel
akna és a cső csatlakozásánál általában az akna falába külön csodarabot kell be való megtöltésével végzik, megfeszítve így B metszet
építeni, megfelelő rugalmas töm ítést alkalmazva a csővezeték csatlakozásának a héjra feszítés nélkül feltekercselt huzalo
biztosítására megfelelő karimával ellátva. Cső-, ill. kisebb héj csatorna csatlakoz kat. A tartályok betonjánál legalább B280-as
tatására alkalmas aknaelemek láthatók a IX.3-31. ábrán. betonminőséget és 150.50 KB ólomfürdő
ben edzett patentírozott acélhuzalt alkal
maznak.
270 271.
szivattyúakna, a pozitív és negatív kútfej kiképzések és a kéziszivattyús kútfej B m e ts z e t
C metszet
kiképzés. A nagy víztároló medencék m ellett fontos feladatuk van a kisebb tér
fogatú vasbetonból készült víztartályoknak is. Térfogatuk a MOT-tervek szerint
5, 10, 15, 20, 50, 2 x 5 0 , 2 x 7 5 , 100 m3, ennél nagyobb m éreteket m ár nagy m űtár
gyaknak tekinthetünk.
A mérő bukós vízmérőakna 0,80—1,50 m befolyási csatlakozással épül, mérőtűs
berendezéssel. Ennél nagyobb befolyási mélység esetén úszós vízszintészlelő beren
dezést alkalmaznak. A fedett tűzoltó-víztároló medence héjszerkezetű vasbetonból
épül, MOT tervek alapján 50 és 100 m3-es térfogattal.
A víztornyok és magastárolók építésénél az előregyártásnak szintén nagy lehető
ségei vannak, elsősorban héj szerkezetek kialakításában.
276 277
4 . S Z IV A T T Y Ú T E L E P E K
Markó Elek
4.221. Ivóvíz-szivattyútelepek
278 279
V 183,30
IX. 4-2, ábra. Ivóvíz-ellátási szivattyútelep 1X.4-S. ábra. Ei'őmű vízkivételi szivattyútelepe
4.223. Öntözővíz-szivattyútelepek
A fejlett belterjes mezőgazdasági üzem el sem képzelhető öntözés nélkül. A termés
hozamok növelése világszerte központi kérdés. Egyre több ország mezőgazdasága
rendezkedik be esőszerű öntözésre. A IX.4-4. és IX.4-5. ábrákon egy öntözővíz
szivattyútelep metszetei láthatók. A telep teljesítménye 1000 1/s, a szivattyúk a
közelmúltban kifejlesztett Ganz-MÁVAG gyártm ányú UFN-típusúak, tengelyük
függőleges elrendezésű, teljesítményük egyenként 2001/s, 75 m emelési magassággal.
10,56 8,00
I X .4 - 6 . á b ra . Szennyvízátemelő telep
282 283
átem elt víz általában vasbeton vagy acélcsövön keresztül ömlik a befogadóba,
rendszerint a töltés alatt. Ilyenkor a töltést átvágják és az építés idejére körtöltést
építenek a hullámtérben. Az elmondottakból látható, hogy ezeknek a szivattyú-
telepeknek építési organizációját gondosan kell elkészíteni és a mélyépítési mun
kákat gyorsan kell végrehajtani olyan időszakban, amikor mind a talajvíz, mind
a befogadó vízállása kedvező.
285
284
parti csatlakozását többször á t kell szerelni, továbbá, hogy az úszóműveket az
öntözési idényen kívüli időszakokban téli kikötőben kell tárolni.
Villamos meghajtás esetén bonyolult az erőátviteli kábelek csatlakoztatása.
A I X .4-9. ábrán egy öntözőfürt úszóművét m utatjuk be.
286 28T
szerűsített felépítmény jól alkalmazható iparivíz-kivételi szivattyúházaknál is,
ahol például az erőmű üzemfenntartó részlege a javítások elvégzésére állandóan lehajlása, m ert a tengelykapcsolók erre érzékenyek. Egy másik típus a térfogati
rendelkezésre áll. elven működő csigaszivattyú, amely szintén viszonylag kis emelőmagasságra dol
gozik. Jellemzője, hogy a szívóoldali vízszint ingadozhat anélkül, hogy a szivattyú
nál kavitációs veszély jelentkezne. N yitott elrendezése lehetővé teszi állandó figye
4.234. Zárt felépítményű szivattyútelep lemmel kísérését. Szennyvíz- és esésnövelő szivattyútelepeken használják.
A IX.4-5., IX.4-6. és IX.4-7. ábrán bem utatott kialakítás szerinti megoldást alkal 4.243. Függőleges tengelyű szivattyúk
mazzák ott, ahol a szivattyúk egész évben működnek és a fenntartási munkák
nagy részét télen, a fű tö tt gépházon belül kell elvégezni. A felhasznált anyagok A belvíz-szivattyútelepeken használt szivattyúk szerkezete olyan, hogy a járó
és szerkezetek jó minőségűek legyenek, hogy a távoleső helyeken fenntartási kerekeket állandóan víz fedi, ezért szívóoldali segédberendezésekre nincs szükség.
munkára minél ritkábban kerüljön sor. Ennél a megoldásnál nem okoz gondot a Használják még iparivíz-ellátásra és szennyvíztelepeken is. Sok típus járókereke
szerelést és javítást kiszolgáló daru elhelyezése, a szerelőtér kialakítása, a villamos állítható lapátozású, ezzel alkalmazkodni lehet az átemelendő vízmennyiség vál
kapcsolóberendezések elhelyezése és a folyamatos üzemelést biztosító egyéb helyi- tozásához. Beépítésüket, a motorok, nyomócsövek, elzáróberendezések elhelye
ségek létesítése. zését a IX.4-8. és IX . 4-10. ábrákon m utatjuk be.
Az öntöző szivattyútelepeknél használatos függőleges tengelyű szivattyúk két
4.24. Szivattyú tengely elrendezése szerinti osztályozás fokozatúak; az alsó járókerék vízfedését biztosítani kell (1. a IX.4-4. ábrát).
4.31. Telepítés
4.242. Ferde tengelyű szivattyúk
Mind a belvíz-, mind az öntözővíz-szivattyútelep telepítésénél a tájolást, belső
Egyik jellemző felhasználási helyük a belvíz-szivattyútelepek, ahol a nyomóma utak építését, esetleges kapcsolódást üzemi vagy lakóépületekhez figyelembe kell
gasság viszonylag kicsi és nem változik. Ilyen esetekben az állítható lapátozású, venni. Villamos üzemű telep helyének kiválasztását a távvezeték helyzete és a
ferde tengelyű szivattyú jó hatásfokkal dolgozik. A szivattyúház ilyenkor három- transzformátorállomás gépkocsival megközelítésének szükségessége is befolyásol
födémes szerkezet helyett (1. a IX.4-8. ábrát) sokkal egyszerűbb kivitelű lehet, hatja. Diesel-hajtású telep esetében az üzemanyag-tároló és annak jó megközelít
m int az a IX.4-12. ábrán feltüntetett 12,0 m3/s teljesítményű szivattyútelep eseté hetősége döntő szempont lehet. A telepítési tervet gyakorlott építész tervezőnek
ben látható. A hajtóm űveket és motorokat tartó ferde vasbeton födémet úgy kell kell elkészítenie.
alátámasztani oszlopokkal vagy falpillérekkel, hogy annak gyakorlatilag ne legyen 9
4.32. Szívóoldal
293
292
rény tényleges mérete. Ez mélyebb szekrény esetén csökkenti a fennakadás veszé 4 .5 4 . Z saluzat, dúeolat
lyét. A vágóéi kialakítása olyan legyen, hogy az a fal melletti talajt, amelyet
víz alatti kotrásnál a kotrógéppel nem lehet kiemelni, a szekrény közepe felé tolja. Tekintettel a technológiai kapcsolatokra, a zsaluzatokat, dúcolatokat és ezekkel
A földkiemelésnél fontos szabály, hogy a talajvíz és a szekrényben levő víz szintje kapcsolatban a nyíláskihagyásokat a szokásosnál nagyobb gonddal és teljesen
azonos magasságú legyen. A vágóélhez csatlakoznak a szekrény függőleges falai mereven kell elkészíteni, figyelembe véve a vibrálással kapcsolatos erőhatást is.
olyan magasságig, hogy a kotró á t tudjon felettük nyúlni. Mielőtt a süllyesztett A méretek betartására 2 cm-es pontosság elegendő. A zsaluzatokat jó minőségű
szekrény elérné a kívánt mélységet, a süllyesztést abba kell hagyni és a víz alatti deszkából célszerű készíteni, m ert a szép betonfelülettel m egtakarítható a vakolási
betonozáshoz sükséges berendezéseket fel kell szerelni. A szekrény vágóéleinek a munka. Vasbeton keretek, darugerendák, egyéb erőtani szerkezetek nyers beton
talajba nyomódásával a süllyedés a kívánt szint közelében lelassul. Ekkor azonnal felülete manapság hozzá tartozik az építmény esztétikájához, ezért a látható
meg kell kezdeni a víz alatti betonozást tölcsérek segítségével. A beton víz alatti betonfelületeket mindig gyalult deszkával kell zsaluzni.
megkötése után az aknában levő víz leszívható. A víz alatti betonra kavics szűrő
réteget kell teríteni, ebbe nyúlnak bele azok a csövek, amelyeken keresztül addig
kell végezni az átszivárgó víz leszívását, amíg a kavicsréteg feletti vasbeton lemez 4.55. K eton- és vasbetonm unkák
meg nem köt. A csöveken keresztül szokásos a kavicsréteget kiinjektálni, majd a
csövek végét vízzáróan le kell zárni. Minden mélyépítési létesítmény, így a szivattyútelepek építési munkáinak leg
nagyobb részét a beton- és vasbetonmunkák teszik ki. Ennek megfelelően az átlag
Ha a szekrény súlya nem elegendő a süllyesztéshez és az üres akna felúszásának
nál fontosabb ezeknek a munkáknak a gondos kivitelezése. A teherviselő vagy a
megakadályozásához, célszerű később elbontásra kerülő leterhelő falak készítése,
vizet kizáró szerkezetekhez csak géppel kevert és géppel bedolgozott betont szabad
amelyek egyúttal merevítők is. felhasználni. A falak betonozása során max. 40 cm vastag rétegekben kell a tömö
A süllyesztőszekrény víz alatti betonját nem elegendő annak alsó síkjában ható rítést elvégezni. Távolról szállított betonkeveréket a helyszínen, bedolgozás előtt
víznyomásra méretezni. Méretezéskor figyelembe kell venni, hogy a víznyomás — víz hozzáadása nélkül — á t kel! keverni. Vasbeton szerkezetekben, C 500-as
mellett az épület súlyából keletkező talajreakció is hat a víz alatti betonra, mivel cement esetén, a minimális cementadagolás 250 kg/m3. Nem használható fel C 300-as
a beton megszilárdulásával a vágóéleken felfekvő épületsúly is átadódik rá. Tehát és C 400-as cement, valam int semmiféle kohósalak-, vagy pernyecement. A beto
a víz alatti betont a nagyobb terhelésre — a teljes épületsúlyból származó talaj nozási munkahézagokat a terv szerinti helyeken kell kialakítani. A csatlakozó
reakcióra — kell méretezni. A szekrény süllyesztésekor keletkező köpenysúrlódás felületet betonozás előtt gondosan meg kell tisztítani és kellősíteni. A szétosztá-
csökkenthető a vágóéi megfelelő alakjával és súrlódáscsökkentő anyagok (gyöngy iyozódás elkerülése végett a betonkeveréket nem szabad több m éter magasból
kavics, trixotrop agyag) alkalmazásával. A víz alatti beton méretezése során azt az oszlop vagy fal zsaluzatába önteni, vagyis az ME —19—63 Műszaki Előírások
hajlításra is igénybe lehet venni a húzófeszültség határáig azzal a feltétellel, hogy leggondosabb betartását kell megkövetelni.
az alsó és felső 30—30 cm vastag sávja nem vehető figyelembe a keresztmetszet
számításakor.
4.56. K őm űvesm unkák
4.53. Szigetelés Célszerű a felépítményt zárt és hőszigetelt kialakításban megoldani, különösen
akkor, ha a villamos kapcsolóberendezések is a szivattyúkkal közös légtérben
Az alépítmény felhasználásától függően, különböző vízzárás lehet a követelmény. vannak. Ez megköveteli a minimálisan 25 cm vastag téglafalat, jelentősebb építmé
Ha gépteremnek képezik ki a talajvízben épített vasbeton aknát, akkor teknő- nyek esetén a 38 cm-es falvastagságot. Különös gond fordítandó a külső homlokzat
szerű fekete szigetelést kell alkalmazni. Belső oldalára felhordott cementhabarcs kialakítására. A szivattyútelep az időjárás viszontagságának k ite tt és esetleg vízi
vagy műanyag alapú szigetelőréteget csak utólagos javításként célszerű alkalmazni, j ü k , országos közlekedési utak m ellett fekvő, sűrűn látogatott ipari létesítmény,
m ert ezzel légszáraz teret a hideg és meleg levegő páratartalm ának különbsége, amiből következik, hogy ipari jellegű, m utatós és tartós homlokzatburkolatot kell
valamint a szivattyúk csepegéséből származó állandó páraképződés m iatt nehéz kialakítani.
létrehozni.
Süllyesztőszekrényes alapozás esetén külső fekete szigeteléssel nem biztosítható
légszáraz akna. 4.57. Befejező m u n k ák
Víztornyok, vízmedencék, acél- és vasbeton nyomócsövek, szivattyúházak középső
nyom ott födéméinek alsó síkján, valam int acélszerkezetek korrózióvédelmére kitű A befejező munkákhoz tartozik a szivattyútelep-körüli tereprendezés, parkosítás,
nően bevált az epoxigyanta bevonat. Ez a szigetelési mód jelenleg a legkorszerűbb. kerítés, járdák, utak készítése és a víz elvezetése. Vagyonvédelmi szempontból is
Az Epikote 815 (A-komponens) és DTA dietilén-triamin (B-komponens) 5:1 arányú szükséges a telep bekerítése. Ezzel megakadályozható, hogy illetéktelenek tartóz
keverékéből, fenyőolaj hozzáadásával szilárd, vízzáró bevonat készíthető. A telje kodjanak a területen. A parkosító munkák elvégzése rendkívül fontos: a befekte
sen tiszta, zsírtalanított, por- és rozsdamentes felületre ecsettel kell a bevonatot te tt csekély költség és munka az idők folyamán a fenntartásnál megtérül.
felhordani, amely néhány óra alatt megköt és elválaszthatatlanná válik a szerke
zeti anyagtól.
294 295
4 .5 8 . T echnológiái n yíláskihagyások, kapcsolódások 5. BET O N G Á T A K
296 297
I X . 5-1. táblázat
Patak- vagy csatornamederben a terelőcsatorna ezt a feladatot megoldja. Kis
Beton gáttípusok méretű, gyorsan, egy-két nap alatt megépíthető gátak esetén ez a szempont alá
K o ro n a
rendelt lehet. Időszakos vízfolyások vagy vízmosások esetén az építés idejét kell
E lk é sz ü lé s M agasság, Térfogat, megfelelően kiválasztani. Költséges védelmet nem célszerű építeni, m ert a költségek
N év O rsz á g éve m h ossz, 108 ms
m
meghaladhatják a kockáztatott kárt. A munkagödört könnyen mozgó kisméretű
S ú ly tá m fa l g á ta k
gumikerekes kotróval emelik ki. Kis munkagödrök esetén a rézsűs kiemeléssel
elkerülhetjük a költséges és időigényes dúcolást.
G ránit D ix e n c e S v á jc 1961 284 700 6,3 A víztelenítést, ha szükséges, rendszerint nyíltvíztartással hajtják végre Folyós
USA 226 600
homok esetén, ha szádfallal nem érhető el gazdaságosan a vízzáró réteg falnivíz-
B rid g e C an yon 4,3
szint-süllyesztést kell alkalmazni. '’ ■
B h a k ra In d ia 225 520 4,0
USA 1945 184 1057
A m unkát minden esetben és minden körülmények között a lehető leggyorsabban
S h a sta 4,2
kell végrehajtani.
G a ry C a n y o n 175 640
í v e s s ú ly tá m fa l g á ta k
Í v e s g á ta k
F illéres g á ta k
Ü r eg e s (lem e z) g á ta k
298 299
A m űtárgy alatti szivárgásgátló szádfüggönyöket úgy kell elhelyezni, hogy azok
szervesen kapcsolódjanak a műtárgyhoz.
A betonozást célszerű szállított betonból végrehajtani. Ez biztosítja a megfelelő V7 Felviz szintje
minőséget. Gondot kell fordítani az utókezelésre. T
Ha a műtárgy vízelosztás céljára készül, a beépítendő vasszerkezetek elhelyezése
a m űtárgy végleges használhatósága szempontjából döntő. Ezért ezt a m unkát
az építésvezető személyes irányításával és jelenlétében kell végezni.
Az elő- és utófenék csatlakozzon hézagmentesen kiüregelődések elkerülésére.
Ugyanilyen figyelmet igényel a lezárásuk is, m ert az alámosások a teljes utófeneket
tönkretehetik ( I X .5-1. ábra).
hajózás,
energiatermelés, I X .5-3. ábra. Fix gát túlfolyóval
öntözés,
települések vízellátása, és/vagy A duzzasztást szint szabályozásának a módfa szerint:
árvízvédelem. fix gátak ( IX.5-3. ábra),
A gát lehet egy- vagy több célú aszerint, hogy az előbbiek közül egy vagy több mozgó gátak,
a feladata. A különböző célok és helyi sajátosságok szerint a gátak lehetnek: kombinált vagy vegyes gátak ( IX.5-4. ábra).
A vízszinthez való viszonyuk szerint: A gátakat építhetjük külön vagy a vízgazdálkodási cél m űtárgyával együtt. így
lehet:
fenékgátak ( IX.ő-2. ábra),
duzzasztó és gát,
túlfolyós vagy árapasztós gátak.
duzzasztó és hajózsilip,
duzzasztó és vízkivétel,
duzzasztó és erőmű,
esetleg több m űtárgy is épülhet együtt, pl. gát, erőmű és hajózsilip.
M o zg ó g á t
F ix g á t
A ! v íz
Attól függően, hogy az 5.1. pontban felsorolt három gáttípus közül m elyiket
építjük, más-más építési módot kell választanunk.
A vízmosáskötő gátak építésének szempontjait az előzőkben érintettük. A folyami
I X . 5-6. ábra. Ü zem vízcsatornás erőmű_elrendezése és völgyzárógátak építését munkafázisonként célszerű tárgyalni.
302 303
5.21. E lők észítő és feltáró m unkák
429,00 Max. szint y , v 427,00
‘ TI Már a tervezés időszakában kezdődnek. A munkahelyi sajátosságok sokszor meg
határozzák az adott helyre alkalmas gát fajtáját. A gát helyét, m éreteit és egyéb
vízgazdálkodással, üzemeléssel kapcsolatos feltáró m unkákat itt nem tárgyaljuk.
Szektor gat Célunk csak az építés lefolyásával kapcsolatos helyi adottságok áttekintése.
8,50*8,5010
395,00 Min.szint xz Egy völgyzárógát anyagát és szerkezetét a helyi lehetőségek döntik el.
T
A következőkben két francia példát említünk: Serre Poncon esetében az altalaj
olyan gyenge volt, hogy betongát nem jöhetett szóba. Alkalmas terméskőanyag
a közelben nem volt, viszont a környezet talaja földgát építésére alkalmasnak
látszott, ha megfelelő vízzáró magot képeznek ki benne. A feltárások eredménye
ként kellett megtervezni a gát teste alatti vízzáró függönyt, amelyet injektálással
állítottak elő.
A Les Fades nevű gátnál ezzel szemben a helyszínhez 2,5 km-re található jó
minőségű terméskő lett az építési anyag, mivel a talaj nem volt alkalmas gátépí
332,00X7 333,00^7 tésre. A gát tengelyében levő völgytorok anyagának a szilárdsága akár a betongát
vállnyomását is elbírta volna, de a beton adalékanyagot csak igen messziről lehetett
volna odaszállítani.
Betongátat akkor célszerű építeni, ha a völgy torok sziklaanyaga egészséges, megfelelő
szilárdságú és a beton adalékanyaga a közelben előteremthető. A gát környezetében
az építés és a gát víz alá helyezésének egész idején folytatni kell a megfigyelést,
hogy a leendő tározóból milyen szökési lehetősége van a víznek. A hegyek kőzetei
/ r-L ___ _ ben levő repedések, vízáteresztő rétegek vízzárását rendszerint injektálással kell
Injektált vízzáró L / Injektált zóna megoldani.
f ü gg ön y , , ( Folyami gátak építése előtt a medret, annak környezetét és a vízhozamokat, jég
Orénfurás
járást kell megismerni. A meder anyaga az alapozást és a vízzáró függönyöket
a) határozza meg. A meder szélessége és vízhozamviszonya az elzárási szakaszok
nagyságát befolyásolja.
A feltárások jelentős részét a kiviteli m unkák érdekében végzik. Fel kell deríteni:
a helyszínen kitermelhető anyagokat;
a gát alapsíkjának pontos teherbírását (Előfordult ugyanis, hogy a tervezett
nél több 10 m-rel mélyebben kellett a sziklaanyagot kiemelni, m ert a felszínen
az eredeti feltárási eredményektől eltérően nem volt megfelelő a nyomószilárd
sága.);
folyami erőművek építésekor a meder jellemzőit;
vízjárási adatokat;
a munkahely vízellátásának lehetőségeit;
az adalékanyag előkészítésének technológiai folyam atát és a szükséges beren
dezések, valam int a frakciók depóniáinak elhelyezési lehetőségeit;
hol lehet elhelyezni a betongyárat?
az adalékanyag és a kész beton mozgatására, a szállítóeszközök közlekedésére
alkalmas helyet és útvonalakat;
a dúcolási, zsaluzási, vas- és egyéb építőanyagok raktárainak elhelyezési lehe
I X .5-8. ábra. Völgyzárógát tőségeit, az anyagvizsgáló laboratórium helyét;
a ) k eresz tm etszete és b ) n ézete az aivíz felől
0 V íz é p íté s I I . k ö t e t
305
304
a géppark tároló- és javítóhelyét; A mű létrehozásának első terve a generál program, amely minden létesítményrészre
a dolgozók elhelyezésére szolgáló lakó- és szolgáltató épületek elhelyezési és minden lényeges munkafázisra kiterjed. E zt a legcélszerűbb hálótervként elké
lehetőségeit; szíteni (1. a II. és III. fejezetet). A háló, természetesen többszöri közelítés után,
a szükséges megközelítő és belső útvonalakat. tartalmazza a végleges üzembe helyezés időpontjától visszavezetve minden munka
fázis kezdési és befejezési idejét, a fázisok végerehajtásáért felelősöket a tervezéstől
az üzembe helyezésig. Ez határozza meg a kooperáló vállalatok belépését, a főbb
5.22. A m u n k ah ely organizációja anyagok és szerkezetek szállításának és a tervszolgáltatásoknak a határidőit.
A betongátak organizációs jellegzetességei a m űtárgyak vízgazdálkodási céljából A generál hálóterv alapján elkészül a kivitel általános hálóterve. Ez a diagram
és mederbeli vagy mederközeli elhelyezéséből következnek. Általában nagyméretű
és hosszú ideig tartó építésre kell felkészülni.
A betongátat nem építik önmagában. Rendszerint egy nagyméretű központi és
több kisebb-nagyobb építményt kell létrehozni. Az egyes építmények kivitelezési
idői összefüggenek egymással, ezért egy központi organizációs elképzelést kell
kialakítani. A központi szervezési elveket a mű teljes üzembe helyezése határozza
meg. Sokszor egymástól több 10 km-re levő munkahelyeket kell egyidőben üzemben
tartani. Igen sok m unkafajtát kell koordinálni, m ert a feladat komplex, sokszak-
májú.
Állandóan készen kell lenni váratlan természeti jelenségekre, amelyek az építés
egész idején felbukkanhatnak. K ét oldalról szám íthatunk ilyen körülményekre:
az altalaj váratlanságai,
a vízzel való közvetlen kapcsolatból származó váratlan hatások.
Ilyen hatások tervezhetők, csak az idejük nem számítható ki. A munkahely víztől
való védelmét ezért nagyon gondosan és biztonságosan kell végrehajtani.
Folyómederben épülő gátak a hajózás biztosításának és a víz elvezetésének szük
ségessége m iatt csak szakaszosan építhetők. Üzemvízcsatornás elrendezés esetében
a m űtárgy egyetlen munkagödörben, egy ütemben építhető. Természetesen létre Nyomócső ----- *--------
kell hozni az üzemvízcsatornát, azzel szemben a m unkát a folyó csak rendkívüli Siemens kútsor ------------- -
árvíz esetében zavarja meg. Völgyzárógátak építése előtt a víz elvezetéséről kell Résfalak = = = = =
gondoskodni, sokszor igen költséges módon. A vízelvezetés olyan drága munka, Mély kutak _ a
hogy kisebb gyakoriságú árvizek ellen nem is érdemes védeni a m u n k a h e te t, m ert Víztelenítő gépházak cn
a biztosítás költsége meghaladja a kockáztatott kárt. Vákuum-kútsor --------------
A munkák megszervezése tehát az általános mélyépítési m unkáktól eltér, sőt rneá,. ' ezzaszU) és hajózsilip általános organizációs elrendezési terve (folyó
medren kivuh építés)
méreteiknél és összetettségüknél fogva a betongátak és erőművek a vízi létesít 5 + -TÍ-I' e rő m ű m u n k a g ö d r e ; 3 d u z z a s z tó m ű m u n k a g ö d r e ; 4 h a jó z s ilip m u n k a g ö d re ;
mények között is egyedinek számítanak. ro ip a r v á g á n y cernen sl ^ ': ’ ^ o s z t á ly o z o tt a d a lé k a n y a g -tá r o ló k ; 8 h e to n a c é l-h a jlító t e le p ; 9 á cs te le p ;
306 20*
307
ábrázolja az egész létesítményrendszer elemeinek határidőit és az egyes szakfel
szerelések és -vállalatok vándorlását a különböző munkahelyeken. 10—20 m -t is elérhet. Ilyen körülmények között a nyíltvíztartás feltétlenül talaj
töréshez vezet.
Az általános építési munkák diagramjának kifejtésével kapjuk az egyes létesítmé
Szinte minden esetben kizárják a vizet a munkatérből. Ennek régi módja a szád
nyek kivitelének hálóterveit. Ezek m ár kellő részletességgel készülnek. Az ütem
nagyságát, a feladatot műszaki és munkanormák határozzák meg. A teljes folya falazás. Üjabban az injektálást, résfalat és a kettő kombinációját használják.
Ha a munkagödör alsó síkjától nincs túlságosan messze a vízzáró réteg, akkor
m atra elkészült hálótervet egyszer igazítani kell a határidőhöz, m ajd a további
addig kell tervezni a résfalat. Ha a vízzáró réteg olyan mélyen van, hogy a' réselés
megszorításokhoz; a társ- és alvállalkozók belépése, a munkáslétszám ingadozásá
műszaki feltételei nincsenek meg, akkor a munkagödör alsó síkját injektálással
nak elkerülése, az egyes anyagfajták utánpótlása, az éghajlati és várható vízjárási
teszik vízzáróvá. Ebben az esetben a munkagödör tulajdonképpen egy talajvízben
tényezők stb.
úszó edény, tehát fenéklemezének szilárdságát is megfelelően kell választani. Ezt
A hálótervek ismeretében elkészíthetők a munkaerő-, anyag- és gépellátási ütem az injektált zóna vastagságával lehet elérni (IX.5-10. ábra).
tervek. Elhelyezhetők a munkásszállások, szociális és szolgáltatóberendezések.
Ha az oldalfalakat réseléssel állítjuk elő, a fal anyaga lehet tervezett szilárdságú
Ezek helye az építési helytől nem túl messze, de olyan távol legyen, ahol a munka
betonból. Azok a falrészek, amelyek a mű végleges kialakításában is szerepet
zaja nem zavarja a pihenők nyugalmát.
kapnak, vasalhatok is. Ha csak vízzárás a résfal szerepe, nem szükséges, hogy
Az építésvezetőségek a külső munkavonalat jelentő raktárak, vas- és fabódék szilárdsága is legyen. A fal anyaga a résiszap, a helyi üledékes anyag, 50__100
körén kívül legyenek. A vashajlítók, ácsok munkahelye a centrumot jelentő kg/m3 cement és plasztifikátor megfelelő arányú keverékéből állítható elő. Védel
m űtárgy és a depóniák között legyen. mét a munkagödör rézsűs kiképzése biztosíthatja. A résiszap, a résfal anyaga és
Hasonló elv szerint kell a betongyártást megszervezni. Az adalékanyag frakciók készítésének módja általában szakvállalatok szellemi és tapasztalati tulajdona.
szerinti depóniái, a betongyár és a beépítés helye következzék egymás után. Ezért ezt a m unkát legtöbbször alvállalatba szokták adni.
Az előbbi elveket egy általános organizációs elrendezési terven kell érvényesíteni, Injektálást szintén csak felkészült és tapasztalatokkal rendelkező vállalat végezhet.
amelyre példa a I X .5-9. ábra. Az általános elrendezési terveket összefoglalja az Függőleges falak injektálással előállítása rendszerint előnytelenebb, m int a réselés.
organizációs térképvázlat, amely a munkahelyen kívül a szállítási csatlakozásokat, Inkább sziklás talajok repedéseinek eltömésére, kisebb lokális szivárgási helyek
a leadóállomásokat, kikötőket is tartalm azza. és a munkagödör fenekének vízzáróvá tételére érdemes az injektálást alkalmazni.
Az általános organizációs elrendezési terv az áttekinthetősége érdekében nem A munkahely víztelenítésének egy másik módszere a talajvízszint süllyesztése
tartalm az részletkérdéseket. Ezért külön rajzokon kell kidolgozni a közlekedési
hálózatot, az adalék-előkészítést és betongyártást, a beton mozgatását, a daruk
útvonalát és hatásterületeit (függőleges értelemben is).
K ét eset lehetséges:
Üzemvízcsatornás elrendezés, amikor a mű a folyó medrén kívül készül el
Végső fázisban, amikor a gátat víz alá helyezzük, valamilyen más módon,
pl. kőszórással zárjuk el a folyó eredeti medrét, m iután az új medret előzetesen
kinyitottuk.
A folyó medrében épülő gát. Ebben az esetben úgy biztosítjuk a folyó vizének
elvezetését, a hajózást és a jég levonulását, hogy a medernek csak egy részét
zárjuk le egyszerre. A gát munkába fogott részének az elkészülte után lehet
a következő fogást kezdeni az elkészült rész egyidejű víz alá helyezésével.
308
309
ben igen gondosan és tervszerűen el kell árasztani a munkahelyet. Jól szervezett és
gondos munkával elérhető, hogy az építési ütemben tö rtént lemaradáson kívüli
kár jelentéktelen lesz.
(1. a V II. fejezetet). Ennek egyik módja a gravitációs, a másik gyakori módja a
vákuumkutas talajvízszint-süllyesztés (IX.5-11. ábra). A gravitációs módszer
ic = 10—1— 10~5 közötti értékekkel jellemezhető szemcsés talajok esetében alkal
mazható. Vákuumkutas talajvízszint-süllyesztés A:= 10~7 értékű szivárgási tényező
esetén még lehetséges. A IX.5-11. ábrán levő mély kútsor az árvízi túlterhelések
idején lép üzembe.
A talajvízszint-süllyesztés előnye, hogy gyorsan kiépíthető, talajban maradó
anyag nem szükséges hozzá a kutak helyének kitöltésén kívül. H átránya, hogy
állandó üzemköltsége van, amely a hosszú építési idő m iatt tetemes összeggel
növelheti a számlát. Gondoskodni kell tartalékról, m ert üzemszünet esetén a
feltörő talajvíz nemcsak a készülő alapokban tehet kárt, hanem az áramlási viszo
nyok gyors változásai a talaj szerkezetét is tönkretehetik.
Mivel folyómedren kívül van a munkahely, nem szükséges a folyó vizének tovább
vezetéséről gondoskodni. Védeni kell viszont a m unkateret az árvíz káros hatásától.
Ennek egyszerű módja a legnagyobb árvízi biztonságot jelentő körtöltés kiépítése.
Talajvízszint-süllyesztés esetén, vagy ha az árvízszint meghaladja a résfal magas
ságát, egy kútsorral kell védeni a munkagödröt a szivárgó vizek ellen. E zt a kútsort
az építés terének árvízvédelmi tervei szerint kell telepíteni és szükség esetén üzembe
helyezni.
Előfordulhat olyan rendkívüli árvíz, amelyet a leggondosabb tervezés sem látott
előre, vagy az ellene védekezés költségei meghaladják a várható kárt. Ilyen esetek-
310
311
A munkagödröt zárógáttal zárják körül. A zárógát magasságát a legnagyobb vagy A zárógátak általában rövidebb ideig vannak a víz hatása alatt, mint épülő folyami
a gazdaságosan levezethető árvíz szintje határozza meg. Rendkívüli árvíz esetén erőművek zárógátjai. E zért a szerkezetük lehet egyszerűbb, ha végleges szerepük
az előbbiekben vázolt módon a m unkahelyet el kell árasztani. nincs. A felső zárógátnak is lehet végleges szerepe, pl. a fenékürítő hordalék elleni
A zárógát szerkezete annak magasságától függően többféle lehet. Legegyszerűbb védelme. A zárógátak anyaga lehet föld, betonlapokkal vízzáróvá te tt töm örített
formája egy közönséges szádfal, amelyet a víznyomással szemben féltrapéz töltés kőszórás vagy beton. Vasbetonból készülő zárógátak munkahézagait úgy készítik
szelvény tám aszt meg (IX.5-13. ábra). A vízzáróságot gondos munkával lehet el, hogy a gátat szeletekben betonozzák be. Az egyes szeletek között a vízzáró
elérni. A szádfalat lehetőség szerint bele kell vezetni a vízzáró rétegbe. H a ez a kapcsolatot fém, gumi vagy műanyag kapcsolóelemekkel oldják meg. A beton
vízáteresztő réteg vastagsága m iatt nem lehetséges, a meder fenekét injektálással völgyzárógátakat mindig sziklára kell alapozni. Ezért a munkagödör talajvíz elleni
kell vízzáróvá tenni. A talajvízszint süllyesztése a rendkívüli hozamok m iatt védelme általában nem okoz gondot. Figyelni kell azonban a szikla esetleges
rendszerint nem eredményes. H a nagyobb vízmennyiség ellen kell védekezni, repedéseit. Ezeket injektálással kell bevédeni, m ert a munkagödör elvizesedésén
sejtfalas zárógátat ajánlatos építeni. A sejtfal úgy készül, hogy a megadott vezér kívül a megépült gát erőjátékát is zavarhatja a felhajtóerő. Ez ellen külön szivárgó
görbe m entén zárt szádfalat készítenek. A vezérgörbe lehet 15—20 m átmérőjű vezetékeket is kell készíteni a gát alá. Az injektált vízzáró függöny a gát végleges
vízzárását is biztosítja.
kör. Az átmérő nagyságát a víznyomás függvényében lehet meghatározni. A kiala
k íto tt szádhenger a sejt, amelyet földdel kell megtölteni. Célszerű a feltöltést
hidromechanizációval végezni. 5.24. É pítési sajátságok
A sejtek lehetnek egymásba metsző körök, egymástól 2r-re levő körök, amelyeket A betongátak építése a víztelenítéssel és a földmunkával kezdődik.
körívek kötnek össze. A csatlakozási alkotókat a vízzáró kapcsolat biztosítása érde
kében mindig különleges pallókból kell kialakítani (IX.5-12. ábra). Folyami gátak medren kívüli munkagödrét a nagy mennyiségek m iatt földnyesők
kel emelik ki. A kiemelt anyagból megépíthető az árvédelmi töltés. Az ezen felül
Készülhetnek a sejtek betonból is. Ilyenkor a fél, vagy az egész szelvény beúsz maradó részből kialakíthatók az üzemelést szolgáló platók.
tatható és a megfelelő mélységre kotort helyre billenthető. O tt le kell süllyeszteni, A munkahelyen talajmechanikai laboratóriumot kell telepíteni. Az átvágott réte
m ajd a talajjal való kapcsolatát kialakítani. E zt a m unkát sokszor búvárok végzik. geket állandóan ellenőrizni kell, hogy jellemzőik a tervbelivel megegyeznek-e.
A mű elkészülte után ezeknek a hengereknek az eltávolítása nehézkesebb, m int a A munkagödör alsó síkja vagy a folyóvölgy üledékes rétegében, vagy a sziklás
szádpallóké. alapkőzetben van. Az első esetben az alapsík kialakításának semmi nehézsége
A sejtfalas zárógát vonalazása mindig ív, amely a víznyomás ellen boltozódik. nincs. Ha az üledékes réteg függőleges irányú szivárgás elleni védelmét injektálás
sal oldották meg, sziklakitermelésre alkalmas szerszámokat kell használni, amelyek
A zárógáton átszivárgó víz visszaemelésére a munkagödör alkalmas helyén egy
lehetnek pneumatikusak vagy hidraulikusak. Sziklás altalaj esetén durva kiter
zsompot és szivattyúállást kell kialakítani.
melésre alkalmazható a robbantás. Az utolsó 1,0—1,5 m vastag réteget azonban
Amikor az első építési szakasz befejeződik, a zárógát elbontásával víz alá kell csak pneumatikus vagy hidraulikus eszközökkel szabad kitermelni. Ezzel lehet
helyezni az elkészült gátszakaszt. Ezután m ár ez a szakasz részt vesz a víz át elkerülni a szikla repedezését, amely szilárdságtanilag, de főleg szivárgás szempont
vezetésében. Ezzel egyidőben lehet kiépíteni a következő záíógátat. jából lehet káros a gát testére vagy a tározóra.
A törmelék rakodását hidraulikus kotrókkal vagy rakodókkal végzik, a szállítást
5.232. Völgyzárógátak építési terének védelme pedig nagy teherbírású, billenőszekrényes tehergépkocsikkal vagy dömperekkel.
Ha a szikla anyaga egészséges, megfelelő szilárdságú és fagyálló, az zúzása és
VölgyzárógáLak építésekor is gondoskodni kell a folyó vizének és árvízhozamának megfelelő frakcionálása után építési anyagként felhasználható akár a környező
a továbbvezetéséről. I tt egyéb vízgazdálkodási funkció (mint pl. a hajózás), nem utak, vagy a gát betonjába, akár a közeli folyamszabályozási vág}7 burkolási
jelentkezik. A víz továbbvezetése az alsóbb vízkivételek vagy erőtelepek üzemét munkákra. >0, *
m ár biztosítja. Völgyzárógátakat mindig sziklára kell alapozni. A szikla fejtésének módszerei a
A m unkahelyet zárógátakkal; felvízi és alvízi zárógáttal védik. Az alvízi zárógátat bányászatban szokásosak. Általában a fejtést néhány m vastag rétegekben végzik.
Az alakítandó felületek 1,0 m-es környezetében azonban a robbantásos módszert
úgy kell kiképezni, hogy később vízládaként legyen alkalmazható. A felső zárógát nem szabad alkalmazni.
megépítése még nem oldja meg a feladatot. Biztosítani kell a víz továbbvezetését
is. E zt az esetek többségében a völgyet alkotó hegyoldal sziklájába vájt alagúttal Epikusán bányászati módszerekkel készülnek a nyomóalagutak, az ideiglenes
oldják meg, m int a IX .5 —7. és 1X.5—8. ábrán látható. Egyszerűbb esetekben a vízelvezetés alagútja és más, vízvezetést és emberi közlekedést szolgáló alagutak,
fenékürítő zsilippel is megoldható a vízelvezetés. Ekkor azonban azzal kell kezdeni galériák.
a m unkát, és ideiglenes vezetékkel kell kiépíteni mind a felső, mind az alsó záró Biztonsági okokból a mennyezeti rész kifejtése után a sziklába horgonyoznak égy
gáton kívüli területre. Ilyen megoldás mellett a fenékürítő teljesítőképességét hálót vágy könnyített lemezt, amely felfogja az esetleges törmelékhullást. Ezután
meghaladó hozamok esetén a m unkateret váratlan elöntéseknek teszik ki. Alagút elkészíthető a vágat vasbetonburkolata, majd mélységben továbbfejleszthető.
bán elvezetés esetén is ki kell keresni a mértékadó hozamot, amelyet gazdasági Az aknákból és vágatokból a törmeléket — a méretektől függően -— kisvasúti
megfontolások alapján lehet meghatározni. csillével vagy teherautóval, dömperrel szállítják el.
312 313
A vágatok burkolására, különösen az első biztosítások betonozására gyakran
használnak szivattyúzott betont vagy torkrétbetont.
Ha eltekintünk az apró vízmosáskötő gátaktól, a betongátak építésének egyik
jellemzője a nagy tömegű, rendkívüli minőségi követelményeket kielégítő beton
tervszerű ütemben való beépítése.
A beton minőségét a cement és adalékanyag, a víz, a keverés, munkahelyen belüli
mozgatása, beépítése és utókezelése befolyásolja. A korszerű technikai színvonalon,
amikor a betonnal szemben nemcsak szilárdsági követelményekkel lépnek fel,
hanem a vízzáróság, agresszív vízzel szembeni ellenállás, kötési hő értéke, kötés
kezdési ideje és sebessége, kötés alatti alakváltozása, húzó- és nyomószilárdság
viszonya, a beton levegőtartalma vagy porozitása ugyancsak megszabott és ter
vezett m értékű, az alkotóelemek, a gyártási technológia, a bedolgozás és utókezelés
egyaránt figyelmet érdemel.
A beton gyártásához szükséges szemcseszerkezet a természetben általában nem
fordul elő. Ezért az adalékanyagot elő kell készíteni. Egyszerűbb esetben az frak
ciókra bontással és adott arányban való újrakeveréssel elintézhető. Sokszor azon
ban az adalékanyagot iszaptalanítani, osztályozni, esetleg zúzni és frakciók szerint
deponálni kell. A I X .5-14. ábra egy adalékanyag előkészítésének elvi vázlatát
314 315
hőmérséklet a la tt a beton gyártását és bedolgozását téliesíteni kell. Á téliesítés
az adalékanyag és a víz melegítésére, a szállított és bedolgozott beton hőszigete
lésére terjed ki. Télen is biztosítani kell a folyamatos m unkát és egyenletes minő
séget.
Folyami gátak építése közben a betont legcélszerűbben kábeldaruval mozgatják.
A kábeldarut a folyó két partjára kell alapozni. Célszerű, ha nem egy, hanem leg
alább két kábeldaru működik párhuzamosan. Ha ezek közül az egyiknek a túlpart!
támasza nem fix, hanem egy íven mozog, lefedhető a m unkatér legnagyobb része.
A le nem fedett részre sínen futó toronydarukat kell telepíteni.
Ha a zárógátak koronáján járható útpálya alakítható ki, kábeldaru helyett pont
szerűen elhelyezett sínen futó toronydaruk juttath atják a betont a bedolgozás
helyére. A toronydarukhoz teherautók hordhatják a betont. A betongyárban a
kész keveréket konténerbe kell adagolni, a konténert teherautón kell tartani.
A daru a kocsiról veszi le a konténert és üresen teszi vissza.
Ha a gát üzemvízcsatornában, teh át a folyó medrén kívül épül, ez utóbbi módszert
célszerű alkalmazni. Völgyzárógát építésekor a betongyár és a kiszolgáló depóniák
általában az épülő gát felső szintje felett helyezkednek el. A legcélszerűbb mozgatási
rendszer fő gépe ebben az esetben is a kábeldaru, amely a völgy két oldalára
támaszkodik. így az egész munkahely felett van és ha a völgy egyik oldalán a
pilonja sínen fut, az egész területet be tudja pásztázni. A munkahely általában
olyan nagy, hogy az egyébként kiemelkedő helyre telepített darukezelő nem tudja
áttekinteni. Ezért minden kiszolgált hellyel rádiókapcsolatban kell lennie.
I X .5-15. ábra. Völgyzárógát építése kúszózsalukkal
A daruval nehezen elérhető helyekre a beton egy része szivattyúzással csőveztéken
is eljuttatható. hajlítás és összeállítás során az anyag folyamatosan közeledjen az emelőgép, ill.
A beton bedolgozásának előfeltétele, hogy a zsaluzást és betonvasszerelést előzete a beépítés helye felé. A beszerelt vasat betonozás előtt minden esetben á t kell
sen gondos ellenőrzés után átvegyék. A zsaluzatokat egy megfelelően kiképzett venni a szerelőktől. A felhasznált fémmennyiség nagy. Ezért igen fontos, hogy
területen készítik elő. A munkahelyre jellemző, hogy többször ismétlődő idomok megfelelő elvek szerinti mintavétel alapján ellenőrzött legyen az érkezett vas
sorozatát kell zsaluzni, szerelni és betonozni. Ezért igen hasznosan alkalmazhatók a minősége. Az ellenőrzés eredményét a műbizonylattal és a tervekkel kell össze
sablonok és a gépesítés. Különösen a nagy tömegű és nagy felületű betontestekhez hasonlítani.
célszerű alkalmazni a fémzsalut, csúszó- és kúszózsalut (IX.5-15. ábra). A beton bedolgozására használt vibrátorok súlyát, rezgésszámát az anyag meny-
Folyami gátak dilatációs kapcsolatai általában a szerkezetből adódnak. Pl. egyes nyisége és minősége alapján kell kiválasztani. Az alkalmazni tervezett vibrátorok
pillérek, pillérek közötti zsilipfenekek, vízcsendesítők, elő- és utófenekek stb. kal helyes próbát végezni, mielőtt tömeges alkalmazásukról döntenének.
határvonalain húzódnak. A lehatárolt testek a bedolgozás technológiájának meg Az építés során a betont egyszerre több helyre is be kell dolgozni. Ezért nagyon
felelően vízszintes és függőleges irányban tovább tagolhatok. így tervszerűbben gondos betonellátási és - bedolgozási tervet kell készíteni. A terv vegye figyelembe:
helyezkednek el a munkahézagok és kialakításuk is szakszerűbb lehet.
az egyidőben használt azonos zsaluszerkezeteket,
Völgyzárógátak betontestét 10—15 m szélességű lamellákra osztják. A lamellák
közti kapcsolatot fémlemezek biztosítják a gát teljes magasságában. A vízoldalon a betonok minőségi különbségeit,
a lemez anyaga vörösréz, az alvíz felőli lemez lehet egyszerű vasból is. A két lamella a keverésnél az arányváltozások gyakoriságát,
közötti munkahézag esetleges folytonossági hiányait injektálással töltik ki. Az a keverőgépek számát, kapacitását,
injektálócsöveket előre helyezik el a zsaluzatban. Az injektálás hatékonyságára a betonmozgatógépek számát, kapacitását,
jellemző, hogy az utóbbi idők nagy gátkatasztrófái során a törés soha nem a munka
a bedolgozás gépeinek számát, kapacitását,
hézagokban keletkezett (pl. Vaiont, Malpasset vagy Fréjus).
a beton kötésének kezdési idejét,
A vasszerelés végrehajtására két módszer van: helyi előkészítés és szerelés, vagy
speciális alvállalkozóval h ajlíttato tt és összeállított állapotban helyszínre szállított a kötés sebességét,
arm atúra elhelyezése a zsaluban, amelyet betonozás előtt a zsaluban veszik át. a bedolgozással foglalkoztatott brigádok és eszközök számát,
Ez utóbbi megoldás igen pontos, szakszerű és a kivitelező szempontjából gond egyes munkarészek átadási idejét,
mentes m unkát tesz lehetővé. Helyi előkészítés és szerelés esetén is célszerű az egyes munkaszakaszok technológiailag indokolt sorrendjét és
arm atúrát blokkokban szerelni és darukkal emelni a beépítés helyére, ahol pont- az utókezelés szempontjait.
hegesztéssel lehet egymáshoz illeszteni azokat. A vasraktárból az egyengetés, szabás,
317
316
Egyes nagyobb gátak építésénél a beton bedolgozásának sorrendiségét matematikai ki tani. Gondoskodni kell kielégítő szociális, kulturális és egészségügyi ellátásukról
intézettel dolgoztatják ki. A nagy építési he yeken a felvonulás és szociális ellátás is legyeit úttörőén módéra
es szolgáljon az atlag reszere példaként. ^ modern
A nagy tömegek m iatt az utókezelést igen gondosan kell megszervezni. Fontos,
hogy a víz a betonszerkezet bármely pontjára bármikor eljusson. Célszerű az
építés idejére állandó vagy gyorsan áthelyezhető csővezeték alkalmazása. Nagy 5.25. A gátak v íz alá h elyezése
munkánál indokolt az állandóan működő vagy autom atikusan vezérelt vízellátás.
Télen a beton hőmérsékletének fenntartására szükséges fűtés helyes méretezésére A gát a víz alá helyezés műveleteivel kezdi meg funkcióját, ekkor kezd „dolgozni” .
gondot kell fordítani. A beton melegíthető gőzöléssel, esetleg a vasszerelés igen Ez alkalommal kapja meg a tervezett terhelését és ekkor következnek be a leg
óvatos villamos fűtésével. Ez esetben az arm atúra környezetének túlmelegítése nagyobb deformációk. Ha az építés során bármilyen, a gát állékonyságát befolyá
ellen kell védekezni. A betongátak tömege olyan méretű, hogy komoly mennyiségű soló hiba történt, a káros hatás a víz alá helyezés során jelentkezik.
kötési hő keletkezik. E zt mind a nyári, mind a téli betonozáskor figyelembe kell
A műveletet ezért nagyon óvatosan, m egadott ütem terv szerint, fokozatosan kell
venni. végrehajtani. A víz alá helyezést lehet a gát egy-egy szakaszán is elvégezni. Ez az
A betonm unkáknak pontos összhangban kell lenniök a vasszerkezetek szerelésének
eset a gát szakaszonkénti építésekor áll elő. Egy szakasz megépítése után a zárógát
ütemezésével. Ezek összehangolását a hálóterv tartalm azza. Fontos, hogy a határ
felszedésével a vizet a műre ráeresztik. Ezzel duzzasztás még lényegében nem
időre megfelelő teherbírású betonszérkezet álljon a szerelők rendelkezésére. Gondot
történik, hisz csak a víz elvezetését kell egyelőre biztosítani.
kell fordítani arra is, hogy a szerkezetek szerelését zavarhatja a túl közeli betonozás,
az ezzel kapcsolatos daruzás és vibrálás. Ezért a szerelés idejére más helyen kell Az egész mű elkészülte után a gát előtt és m ögött minden lefolyási akadályt el
az építési m unkát szervezni. kell távolítani. Ezután megkezdődhet a víz szintjének lassú emelése. Völgyzáró
A gátépítés sajátossága, hogy a szokatlanul nagy munkahely általában centruma gátnál a nagy magasságok m iatt még fokozni kell a szint emelésénél az óvatosságot.
egy nagy kiterjedésű komplex, területi munkának, amely egyidőben több ponton Mind a két gáttípusnál vigyázni kell, hogy a folyón hirtelen kialakult árvíz ne
is folyik. Össze kell hangolni a földmunkákat és m űtárgyakat úgy, hogy a teljes okozhasson váratlan helyzetet a gát terhelésében.
leterhelés a lehető legegyenletesebb legyen. Ezenkívül addig a duzzasztás sem A víz alá helyezés szakaszosságának a célja, hogy a feltöltés minden fázisában el
kezdhető, amíg a tározó m unkái nem készülnek el. Tehát nem elég pontosan tartani lehessen végezni az előírt méréseket, amelyek kiterjednek a létesítmény helyzeté
a határidőket a fő építményen. Összehangolt ütemezés szerint kell készíteni az nek változásaira, mozgásaira, a létesítmény alakváltozásaira, az altalaj alakválto
árvédelmi gátakat, a szivárgásgátló résfalakat, a szivárgó víz visszavezetésének zásaira és a víz lefolyásának a vizsgálatára. A méréseket a létesítmények és annak
csatorna- és szivattyúteleprendszerét, végül a csatlakozó öntözőrendszerek víz alapozási síkjában elhelyezett mérési pontok, függőlegesség vizsgálatára alkalmas
kivételi műveit és amire még szükség van az üzembe helyezéshez. kutak teszik lehetővé, Ezek helyzetét vetik össze a parton megfelelő távolságra
A gát megépítése után igen sokféleképpen változó hatásnak áll ellen. A víznyo elhelyezett fix pontok adataival. Helyes, ha a fix pontok helyzetének állandóságát
máson kívül a hőmérséklet, talajmozgás, vízszivárgás, a jelentősebbek ezek közül. távolabb elhelyezett fix pontokról ellenőrizni lehet.
Ezért a gát viselkedését (1. XIV. fejezetet) állandóan figyelni kell. Ez az utólagos A víz alá helyezés során részletesen kell vizsgálni a tározó egyéb létesítményeinek
ellenőrzés a további nagy vízlépcsők építéséhez szükséges tapasztalatok forrása is. viselkedését is. Figyelni kell az árvédelmi gátak, szivárgók, m űtárgyak esetleges
Azért, hogy a g át egyes részeinek a mozgását később is figyelni lehessen, az építés változásait. Végül a hasznosítási műtárgyak hatásfokának az ellenőrzése is ekkor
során m eghatározott helyeken ellenőrzési pontokat kell elhelyezni. kezdődik. Figyelik teh á t az erőmű, a hajózsilip, a vízkivételi művek stb. visel
Ezeket a pontokat elhelyezésük után azonnal rendkívül pontosan be kell mérni, kedését is.
hogy a gát alatti talaj összenyomódását és az esetleges vízszintes mozgásokat
A víz alá helyezéskor a kivitelező csak közreműködik: biztosítja a különböző ellen
már az építés ideje alatt is észlelni lehessen. őrző szervek és vállalatok részére az üzem beindításához a provizórikus berendezé
Az építési m unkák minőségi ellenőrzése nagy apparátust és tapasztalatot igénylő sek eltávolítását, a még szükségessé váló pontjelek elhelyezését és átadja a rendel
feladat. Állandóan ellenőrizni kell, hogy a természeti feltételek hogy viszonyulnak kezésre álló adatokat.
a tervezettekhez, vizsgálni kell a beton és alkatrészeinek minőségét, beépítését,
a zsaluzatot. A munkagödör víztelenítésénél elkövetett hiba végzetes lehet. Ezért
a víztelenítés rendszerét és hatásfokát állandóan ellenőrizni kell. A vizsgálat először •5.26. E lvonulás
a szádfal-, vagy résanyag minőségére, majd a szivattyúzott víz hozamaira és szi-
lárdanyag-tartalm ára terjedjen ki. Külön figyelmet és szakértelmet kell fordítani A kivitelező részére gazdaságtalan lenne, ha egyszerre, hirtelen kellene elvonulnia
a zsaluzatok forma és szilárdság szerinti átvételére, valam int a dilatációs kapcso a munkahelyről. Ezenkívül a gát üzembe helyezése után felmerülő váratlan új
latok kialakításának vizsgálatára. Fontosabb helyeken a műszaki ellenőrzést igények vagy garanciális munkák elvégzésére sem maradna a helyszínen kapacitás.
állandóan célszerű gyakorolni, teh á t több műszakos ellenőrző szervezetet kell Ezért az elvonulást ugyanolyan gondosan, tervszerűen és ütemesen kell végrehaj
felállítani. tani, m int a felvonulást.
Az építési munkán dolgozó munkások és műszakiak, kisegítők rendszerint évekig
a munkahelyhez vannak kötve. Ezért életkörülményeiket megfelelően kell kiala-
318 319
6. P A R T F A L A K tés okozta állékonyságcsökkenés ellensúlyozására. Az alapozási viszonyok két fő
fajtája különböztethető meg:
Jolánkai Gyula a partfal építéséhez víztelenített munkagödör áll rendelkezésre, vagy ilyen
kis költséggel létesíthető;
6.1. A P A R T K IK É P Z É SE K FŐ T ÍP U S A I a partfal vízben épül.
Az első eset akkor állhat fenn, ha a partfal valamely nagy vízi m űtárgy (pl. folyami
Kikötők, rakodók, vízi m űtárgyak elő- és utócsatornái, továbbá folyók, csatornák vízlépcső vagy völgyzárógát) része és a munkagödröt a fő m űtárgy építése érdeké
és tavak partjainak kialakítására partfalat építenek vagy egyszerű rézsűs partot ben víztelenítették. Ilyen esetben természetesen meg kell ragadni az alkalmat
létesítenek. E két fő forma között vegyes megoldások is vannak (IX .6-1. ábra). szárazon létesíthető partfalszerkezet kiválasztására. Ez leginkább masszív falazat
Ezekben a partfal a partkiképzés egyik alkotóeleme. (IX.6-2. és 3. ábra) vagy vasbeton szögtámfal (l. a IX.6-7. ábrát) lehet. A partfal
építését ilyen esetben bele kell illeszteni a fő m űtárgy építési organizációjába és
meg kell kísérelni kihasználni a fő m űtárgy építéséhez felvonult építőgéppark és
építőberendezések nyújtotta lehetőségeket és a fő műtárgyhoz felhasznált építő
anyag-fajtákat.
A második esetben, amikor a partfalat vízben kell megépíteni, különbséget jelent,
álló vagy folyó vízben kell-e építeni. Folyó vízben építésre nem alkalmasak a
betonblokk falak és az úsztatott szekrényre épített falak, m ert sem a falak alatti zú
zottkő ágyazat készítése, sem pedig a falelemeknek az ágyazatra való ültetése
nem oldható meg jól az áramló és hordalékot is mozgató vízben. E két — egyébként
sok előnnyel rendelkező — partfaltípust ezért csak tavakban (tengeren), ill. meden
cés kikötőben indokolt választani.
A többi, itt ábrázolt partfaltípus mind álló, mind folyó vízben építhető. A légnyo
másos alapozással, vagy nyílt kútalapozással készülő partfalak részére indító
B e t o n - v a g y k ő fa l (2 . és 3.
M asszív á b ra ) Á r k á d o s, s ü lly e s z te tt
fa la z a t sz e k r én y re a la p o z o tt A c é l sz á d p a lló fa l (1 6 .
p a r tfa l (9 . é s 10. á b ra) é s 17. á b ra )
B e to n b lo k k fa l (4 . á b ra )
Ü s z t a t o t t szek rén y re
(5. á b ra )
B elü l a la p o M agas c ö lö p - v a g y
ü reges V a s b e to n k ú tra z o tt p illérrá csra é p ít e t t V a s b e to n fa l (18. á b ra)
fa l p a r tfa l p a r tfa l (11-—13. á b ra)
B e to n b lo k k k ú tra
(6. á b ra )
V a sb e to n s z ö g tá m fa l m é ly e n a la p o z v a
(7. áb ra) F ö d é m sz er k e ze tű L e v e r t cö lö p ö k k ö z é
p a r tfa l (14. é s 15. h e ly e z e t t e lő r e g y á r to tt
á b ra ) v a s b e to n e le m ek b ő l
C ellás fa l (8. á b ra ) k é s z ít e t t fa l (19. á b ra)
322 21*
323
az állékonysági vizsgálatokban szereplő, a csúszásnak ellenálló erők alapját képező 3,05
talajfizikai jellemzőknél kedvezőtlenebbek az építési műveletek folytán ne állja
nak elő.
A partfaltípus kiválasztására természetesen a rendelkezésre építőanyagoknak
és építő gépeknek is számottevő hatása van. A kikötőmedencéből kikotorható jó
minőségű betonkavics nyilván a beton- és vasbeton szerkezetek alkalmazását
hozhatja előtérbe. Pl, Benoto-típusú fúrógéppel (90 cm átmérőig és 30 m mélységig)
minden talajban készíthető beton- vagy vasbeton cölöp vagy Mének—Ham-
brock-típusú cölöpverővel (1:1 hajlásig tud ferdén cölöpözni) gyorsan és könnyen
lehet nagy anyagtakarékosság m ellett feloldott szerkezetű partfalat építeni.
6.3. A PA RTFALAK FŐ T ÍP U S A I
«
6.41. Általános szempontok
324 325
IX.6-7. ábra. Vasbeton
szögtámfal
(az á b rá n 42,00 ás 34,75 re la tív
kótáU ).
•' ■ I g e n j ó h o m o k
A c é ls z á r n y a k
328 329
-"W -~JK1 fd
25,50
Betonfal
(+10,00)
X7+8J5
330
331
Az előbb em lített adatokat rendben össze
gyűjtve az építési napló mellékleteként
ajánlatos megőrizni. Ezek az adatok a
partfal későbbi esetleges javítási, megerő
sítési vagy átépítési munkáinál igen fon
tos és pótolhatatlan segítséget jelen
tenek.
333
332
lezajlottak és elvégezték a partfal próbaterhelését is. Az így elhelyezett korona blokk vagy kiválogatott laposabb terméskövet építenek be és ezek közó mm,
szegély a szemnek tetsző, törés nélküli módon fogja m utatni a tervezett egyenes el egy-egy réteg csömöszölt vagy úsztatott betont. helyeznek
vagy íves vonalozást. Kikötő partfalán a dörzsgerendákat is csak a korona
Feloldott szerkezetű és kihorgonyzott partfalaknál - ott, ahol a horgonyelemek szere
szegély készítésével egyidejűleg, a tervezett partfalvonalozást a szem számára pelnek — es különösen az újszerű, fúrt vagy vert horgonyok esetében f T
biztosítva szabad elhelyezni. horgonyzó részé nem munkaárokban, hanem injektálással vám, i m •. yek
föld alatt, nem látható módon készül — a j á n l a t a horgonyt e l M e S S d b ^ S ® - 1
6.42. Egyes partfaltípusokkal kapcsolatos különleges építési szempontok a partfalba Ez mind a partfalelmozdulások csökkentése érdekében rn m l 'Í ! !
am iatt fontos, hogy meggyőződhessünk tervezett horgonyerő jelenlétéről d P d g
Betonblokk súíytámfalak és úsztatott szekrényekből készített súlytámfalak esetén
(l. a IX.6-4. és JX.6-5. ábrát) kotrott m unkaárokban zúzottkő- réteget helyeznek
el, erre ültetik rá az alsó blokksort, ill. az úsztatott szekrényt. 6.5. PRÓ BATER H ELÉS
Lényeges, hogy a kotrott munkaárok feneke terv szerinti mélységű és iszapmentes
legyen, továbbá, hogy a zúzottkő vízszintesen legyen benne elterítve, és felső Azokat a függőleges partfalakat, amelyek mögötti feltöltésre a létesítmény ren
felülete se iszapolódjék el. E követelmények betartása a partfal kellő állékonysága deltetése szerint terhek (daruk, vasúti szerelvények, közúti járművek, tárházak
m iatt rendkívül fontos. Az iszapmentességet leginkább a gyors munkavégzés anyagdepóniák stb.) kerülnek, üzembe vétel előtt próbaterhelésnek kell alávetni’
biztosíthatja: a kész, iszapmentes munkaárokba a zúzott követ haladéktalanul el A próbaterhelést a rendeltetésszerű használatból maximálisan származó tehernéi
kell helyezni és arra a legalsó blokksort, vagy az úsztatott szekrényt ugyancsak 10—20%-kal nagyobb, egyenletesen megoszló terheléssel kell végrehajtani E zt a
haladéktalanul rá kell ültetni. Ennek érdekében a munkaárok kiemelését nem terhelést a partfal mögött legalább a partfal magasságának kétszeresével egyenlő
szabad megkezdeni addig, amíg a zúzottkő, a blokkok, ill. az úsztatott szekrények, savszélességben kell elkészíteni, es mindaddig a helyén kell hagyni, amíg a próba-
továbbá mindazok a munkagépek, amelyek a szóban forgó m unkák végzéséhez terhelés hatására bekövetkező partfalmozgás és a feltöltés tömörödése zömében
szükségesek, nem állnak rendelkezésre a munkahelyen. A zúzottkő ágyazat pontos, le nem zajlott. E zt a próbaterhelés előtt elhelyezett fixpontok mm-es pontosságú
megfigyelésével kell igazolni. *
tervszerű elhelyezése érdekében a kikotrott m unkaárkot részletesen fel kell mérni
és meg kell állapítani, hogy a munkaárok hossztengelyére merőlegesen, méteres
sávokban minden egyes négyzetméter felületre mennyi zúzott követ kell a vízbe
szórni. A beszórást a partfal hossztengelyére merőleges állású m unkatutajról, 7. VÍZTORNYOK ÉS VÍZTÁROLÓ MEDENCÉK
pontos, folyamatos kitűzés mellett, a tu ta jt méterenként átállítva célszerű végre
hajtani. Az előzőleg kiszám ított négyzetméterenkénti mennyiséget a tu ta jra kell Szinay Miklós
pontosan kiadagolni. így eljárva, a zúzottkő ágyazatban csak kisebb egyenetlen
ségek lehetnek, amelyeket búvárm unkával ajánlható kisimítani.
A víztornyok és -medencék — víztárolók — a víztermelés és a vízelosztás bizton
Az úsztatott szekrényeket és a betonblokk súlytámfalak minden egyes blokkját sága és gazdaságossága m iatt épülnek. Az ipari- és ivóvíz-hálózatban a szivattyúk
pontos kitűzéssel kell elhelyezni. A betonblokkok magassági értelmű beépítését állandó vízmennyiséget szállítanak, míg az erősen váltakozó fogyasztás hatását
búvárok tehetik pontosabbá, jutazsákba lazán betöltött betonból álló alátétek a víztárolók egyenlítik ki mind mennyiségi, mind nyomásingadozás vonatkozásában.
szükség szerinti elhelyezésével. A víztároló medence fenékszintjét a legkedvezőtlenebb helyen szükséges nyomó
A vasbeton úsztatott szekrények elkészítéséhez legcélszerűbb hajózsilipet vagy száraz magasság és a tároló helyétől a kérdéses pontig fellépő hálózati súrlódási veszteség
dokkot felhasználni. Amennyiben erre lehetőség nincsen, úgy azok sólyapályához határozza meg.
csatlakozó m unkatéren is elkészíthetők. A vízreeresztés érdekében a munkatérről
a sólyapályára vezető vasúti vágányokat ajánlatos létesíteni, szabványos fővasúti
anyag felhasználásával. Szekrénysoronként legalább 2 vágány szükséges. A szek 7.1. VÍZTORNYOK ÉS VÍZTÁROLÓ M EDENCÉK OSZTÁLYOZÁSA
rényeket a vágányok felett kell megépíteni úgy, hogy elkészültük és megszilár
dulásuk után hidraulikus emelőkkel megemelhetők és fővasúti gördülőanyag fel-
használásával készített különleges kocsira ráereszthetők legyenek, amelyeken a
7.11. A víztároló és a hálózat egymáshoz viszonyított helyzete szerinti
osztályozás
szekrények a vízbe juttathatók. Ajánlatos a vízbe leeresztést csörlőkkel és drót
kötelekkel szabályozni. Kényes feladat a sólyapálya víz alatti részének az elkészí
Átfolyó víztárolók a vízbeszerzés és a fogyasztó hálózat közötti elhelyezéssel;
tése. E zt vízbe szórt zúzottkőből ajánlatos készíteni, a fent, a zúzottkő ágyazatra
vonatkozólag m ár leírt munkamódszerrel, de több rétegben dolgozva és minden súlyponti víztárolók a vízfogyasztás súlypontja körüli elhelyezéssel (ez az elrendezés
egyes réteg elkészítése után pontos felmérést végezve. a leggyakoribb);
Beton- vagy úsztatott kő súlytámfalak építésekor az állványzat és zsaluzat meg ellennyomó víztárolók a vízhálózat gerincvezetékén a vízbeszerző hellyel ellentétes
takarítható, ha a tám fal külső felülete mentén egy-egy sor előregyártott beton- elhelyezés esetén (üzembiztonság szempontjából ez a legelőnyösebb).
334 335
K ét összekapcsolt vízellátási rendszer esetén ugvanaz a víztározó az egyik rend
szerre vonatkozóan lehet ellennyomó medence, míg a másik rendszerre vonatkozóan
átfolyó medence (például egyenletes esésű völgyben két helység közötti magas
laton levő medence vagy víztorony).
Nagy vízellátási rendszerekben egy településen belül több víztároló alkalmazása a
gazdaságos és szükséges.
7.2. V ÍZ T O R N Y O K A L A P O Z Á S A
336 22 V íz é p íté s I I . k ö t e t
337
masztására, ill. bekötésére a torony törzsön túlnyúló, 1,5 m széles konzol is készül
(IX .7-1. ábra).
Ennél a megoldásnál a kúphéj bennmaradó belső zsaluzattal készül. A betonozási
munkákhoz igen előnyös a betonszivattyú alkalmazása.
Egyszerűbb megoldású körlemez alaptesteket is készítenek (JX.7-2. ábra).
Előnye a réseléses alapozásnak, hogy igen rövid (kb. egy hét) az építési idő; talaj
vízszint-süllyesztési igénylő vagy a síkalapozásnál bonyolultabb alapozás esetében
gazdaságosabb.
Hátránya a réseléses alapozásnak, hogy csak bizonyos talajoknál alkalmazható.
A toronytörzs körgyűrű alakjának megfelelő 120°-os szektorokból álló körgyűrű
alakú résalap készül. Az élnyomás felvételére — szintén 120 fokonként — sugár
irányú réseit bordák kapcsolódnak a körgyűrűhöz. Annak megakadályozására,
hogy körgyűrű által bezárt földmag a zaggyal kitöltött résbe becsússzon, egyszerre
egy szektor — körgyűrű és sugár irányú borda — készül el teljes betonacél ar
m atúra szereléssel és betonozással. A résmarkoló méretének, típusának megfelelően
a szektorok között földmag marad. A résalap szektorainak együttdolgozását a
résfal felső síkjában elhelyezett körlemez (tárcsa) biztosítja ( 1X.7-3. ábra).
22 *
339
338
7.31. Csúszózsaluzatos építéstechnológia cl) Külső-belső m unkaszint képezése, az anyagszállító állványok felszerelése (a
toronytörzsben oldják meg a betonszállítást, a toronytörzsön kívül pedig a beton
A csúszózsaluzatos építéstechnológia a víztoronytörzs vagy más körszimmetrikus acél szállítását).
vasbeton építmény folyamatos betonozással, betonacél-szereléssel, kihagyások
zsaluzásával, átvezetések elhelyezésével végrehajtott munkahézagmentes építési r.) Az emelőgépek és a működtetésükhöz szükséges berendezések felszerelése. Az
emelőgépek centrikus elhelyezésére különösen ügyelni kell.
módja.
A csúszózsaluzatos emelőegység szerkezeti elemei: I) A kiépített csúszózsalus rendszer próbaüzeme vagy nyomáspróbája és ellen
emslőberendezés (Robot emelőberendezés, pneumatikus,"elektrohidraulikus őrzése.
emelősajtó); q) A tám rudak befűzése (a tám rudak betonozás előtt nem terhelhetők).
28 mm átm érőjű betonacél tám rúd szintbeállító gyűrűvel;
emelőkeret, merevítőbordázattal ellátott zsaluzattal, kívül m unkaszinttartó 7.312. A csúszózsaluzat üzemeltetése
konzollal, kívül-belül függőállástaggal, visszanyerhető tám rudak esetében
réshúzó hüvellyel, rögzítőékkel, munkavédelmi korláttal. a) Az üzem megindításának feltétele az, hogy a csúszózsaluzatos berendezés és a
A csúszózsaluzatos berendezés tám rudakra függesztett emelőkeretekből és ezekkel kiszolgálógépek (csörlő, betonkeverő stb.) üzemképessége, valam int a haladási
összeépített külső és belső zsaluzatból, valam int munkaszintekből álló szerkezet. sebességnek — 2 —5 m/nap — megfelelő folyamatos anyagellátás biztosított
A felső munkaszintre függőleges anyagszállító állványt erősítenek. Az állvány legyen. A folyamatos munkavégzéshez szükséges létszámot is biztosítani kell.
függőleges vetületűben önzáró ajtó biztosítja a munkaszinten keresztül a biztonsá b) A betonozást mintegy 70 cm magasságig el kell végezni ahhoz, hogy a zsaluzat
gos anyagszállítást. Ezen a felső munkaszinten végzik a beton bedolgozását, a a beton kötésének megkezdése előtt, a tám rudak kihajlásának veszélye nélkül
vasszerelést, a befalazóidomok, nyílászsaluzatok elhelyezését. megmozdítható legyen.
A m erevítőbordázattal ellátott zsaluzat horonyeresztékes fenyődeszka, amely a c) A zsaluzatot a betonozás ütemének megfelelően állandóan emelni kell. Emelés
súrlódási erő csökkentése és a megfelelő betonfelület biztosítása céljából gyalult közben a munkaszint pontos függőleges emelését, állandó vízszintben tartását
kivitelben, olaj telítéssel készül. folyamatosan ellenőrizni és biztosítani kell. A betonozást max. 25 cm-es rétegek
A beton, amely a bedolgozást követő 4—8 óra múlva m ár elválik a zsaluzattól, ben a csúszózsaluzat felső, 30 cm-es részében kell végezni. A zsaluzatot a frissen
az önsúlyát hordja és a tám rudak kihajlását megakadályozza. Réshúzó hüvellyel bedolgozott beton kötésének megkezdéséig a rétegvastagságnak megfelelő magas
a tám rudak visszanyérhetők. sággal kell emelni.
A csúszózsaluzatos emelőberendezés három típusa működik hazánkban: d) Megfelelő emelkedés után fel kell szerelni a függőállványokat, amelyekről a
villamos motorral m eghajtott mechanikus erőátvitelíí Robot emelőberendezés; betont az időjárástól függően — de legalább 7 napon á t — utókezelni kell,
légkompresszorral üzem eltetett kétkam rás pneumatikus emelősajtók;
elektrohidraulikus emelősajtók, amelyeknek működését villamos motorral meg 7.313. A csúszózsaluzat emelése közben végzendő m unkák
hajto tt nagynyomású olajszivattyú biztosítja.
A toronytörzs átmérőjétől függően több emelőegységre van szükség. Egy 7 m A csúszózsaluzás során a betonacél szerelésén és a betonozáson kívül el kell végezni
átm érőjű torony törzs mozgó munkaszintjének emeléséhez 11 db emelőegység és a zsaluzatba az áttörések, ajtók, ablaknyílások, födémcsatlakozások zsaludobozai
az emelőberendezés üzemeltetéséhez tartalékgép szükséges. A függőleges anyag- nak, valamint a bebetonozandó szerelvények elhelyezését.
szállítást mágnesfékes villamos csörlő végzi. A csúszózsaluzatból kikerülő, legfeljebb 12 órás betonfelületet fasimítóval, különö
sen a nyílások, falsarkok éleinél ki kell igazítani, az esetleges hibákat ki kell
javítani.
7.311. A csúszózsaluzatos berendezés felszerelése
Az ideiglenes, munka közbeni személyközlekedést a csúszózsaluzás folyamán
a ) A mintaívek végleges helyzetüknek megfelelő beállítása, összeépítése mereví- elhelyezett acéltartókra épített fa pihenőszinteket összekötő, ideiglenes létrafel
tésekkel, ideiglenes alátámasztással. A mintaívek leszabásakor a későbbi leszerelés járó biztosítja. Megfelelő szerkezeti kialakítással, ha a toronytörzs belső átmérője
körülményeire is figyelemmel kell lenni. A zsaluzat kónuszosságát a mintaíveknél ezt lehetővé teszi, a végleges feljáró is egyből megépíthető (pl. a toronytörzs bel
mindkét oldalon 4—4 mm-re kell felvenni. sejében acél konzolokra támaszkodó acéllépcsővel).
b) A vasszerkezetű emelőkeretek helyének kitűzése, kiosztása, összeszerelése és A tetőfödém — a toronytörzset lezáró födém — építéséhez a csúszózsaluzatos
ideiglenes megtámasztása, a tám rudak pontos helyzetüknek megfelelő beállítása, munkaszint felhasználható. Ez esetben csak a födém elkészítése után kerül sor
a réshúzó hüvelyek felerősítése. a csúszózsaluzatos berendezés teljes lebontására, így nincs szükség külön alátá
c) A függőleges zsaludeszkák felerősítése a mintaívekre, a kónusz pontos ellen masztó állványra.
őrzése.
340 341
7.32. Csószózsaluzatos víztoronytípusok
A csúszózsaluzatos építéstechnológiájú víztornyok egyes típusai a medencék épí
téstechnológiájában térnek el egymástól. A csúszózsaluzattal kialakított torony
törzs építéstechnológiája a sugár- és húrirányú vezérlés megoldásával további
típusok kialakítását te tte lehetővé.
342
343
7.324. Emelt zsaluzatú vasbeton víztorony
ségbőTkészül. Egy emelőkeret-egységgel kb. 2,2 m maximális és kb. 0,6 m minimális
Az emelt fejű (1. a 7.322. pontot) vasbeton víztornyok építéséhez alkalm azott kézi kerület irányú falhosszusag Készíthető. Minden második eeysé a énítés S S -
csörlők felhasználásának kiterjesztésével készül az ún. emelt zsaluzatú vasbeton kiszerelesevel a kerületértékek fejezhetők. Az emelőkeret-egységek egymásC
víztorony. A toronytörzshöz képest konzolos, 300—1000 m3 térfogatú medencét kapcsolását es a szerkezet gyuruirányú, vízszintes síkú merevségét k e t t f térbeli
a terepszinten összeállított és kézi csigasorral a terv szerinti helyre felemelt acélcső „ollosracs biztosítja A tetszőleges méretű keresztmetszet-váltoftatást a keretek
állványzatra szerelt zsaluzaton építik. egymáshoz viszonyított távolságának csökkentésével vasy növelésével ,
A csőszerkezetű állvány gyűrű, ill. alkotó irányban oldható és fix csomópontokba A, elemekből összeállított acéllemez zsaluzat nem korlátozS e ^ m S ^ o n Íelül
az atmeroarany változását. r§yon nelul
futó egyenes csövekből álló, 24 oldalú csonkagúla felületet alkot. Térbeli merev
ségét az állvány alsó és felső pereme mentén a palásthoz kapcsolt függőleges síkban A pontos alaktartás biztosítására nagyobb átmérők esetén az euyes emelőkeret, i t
álló Vierendel-tartók adnak. kétsíkú, sugárirányú acélkötél-küllőrendszer köti össze e S T n S S í
A felemelt és ideiglenesen rögzített csőállványra szerelt deszka zsaluzatra rajz gyűrű közbeiktatásával .A köllőreadszcr az „cllősrács" v e S r £ X b e s e „ “ lak
szöggel polietilén fóliát erősítenek, ez tetszetős betonfelületet eredményez. A kehely romzált es mindenkor automatikusan végzi a kívánt sugárváltozást. Az ohósrács '
bebetonozása után a kézi emelőberendezéssel a csővázat leengedik.
Mecman 25,1 H /Nt. 23 t l p L S S X K
7.325. Csillag alaprajzú víztorony
344
345
berendezés emelésére ezzel szinkronban m űködtethető svéd „BYGGING 60 h-s” két alapállásba hozva a kettős megfogású kábelfelhúzás araszoló mozgása megismé
típusú elektrohidraulikus, 6 t teherbírású munkahengerek szolgálnak. telhető. A fogószerkezetek és az önzáró munkahengerek minden esetben megfelelő
SVETHO csúszózsaluzatos technológiával épült Szegeden a tarjántelepi 2300 m3-es biztonságot nyújtanak. A berendezés kialakítása ellentétes - leeresztő — mozgás
víztorony, amelynek felső tárolótere 1500 m3, az alsó 800 m3 térfogatú (1X.7-5. elvégzésére is alkalmas.
ábra ).
7.412. Az EMELKA-Emelőberendezcs ismertetése
7.4. K EHELYEM ELÉSES VASBETON VÍZTORNYOK A berendezés fő részei:
A hazai és a külföldi víztoronyépítési gyakorlatban a vasbeton víztornyok tároló acél sodronykötél,
terét vagy a csúszózsaluzat által körülhatárolt formán belül, vagy a csúszózsalu araszolószerkezet és hidraulikarendszer,
zattal m egépített toronytörzshöz képest konzolosan kinyúló, forgásszimmetrikus kiegyenlítőmű,
szerkezet formájában építették meg. lengéscsillapító,
A forgásszimmetrikus konzolos tárolótér alátámasztó szerkezetét — a toronytör
irányítóasztal és szintjelző berendezés,
zset — tisztán szilárdsági, funkcionális és esztétikai meggondolások alapján ala
kították ki. Ez a szerkezeti kialakítás különleges emelőberendezések és építés- tartozékok, segédberendezések.
technológiák kidolgozását tette szükségessé.
Az acél sodronykötél zárt szerkezetű, egy profilhuzalú és egy ékhuzalú koszorúból
áll. Külső átmérője 48 mm, szám ított szakítószilárdsága 120 kp/m m 2, huzalszi
7.41. Az em előberendezések és építéstechnológiák lárdsággal 185 Mp. A kötél belső szerkezetében kenderkötelet nem tartalm az,
fonáskor a korrózióvédelem érdekében míniummal itatták át. A kötél külső felü
Vasbeton víztornyok építésére többfajta technológiát és emelőberendezést való letéről a míniumot az emelés alkalmával vegyi úton lemossák.
sítottak meg: Az araszolószerkezet, amelyet az orsóteret lezáró födémen helyeznek el, magában
foglalja az emelővázat, a rögzítő és emelő fogószerkezetet és a hidraulikus munka
Svédországban az Örebrói 9000 m3-es víztorony építésénél a vasbeton tároló
hengereket. Az emelőváz egy acél tartószerkezet, amely a rögzítő fogószerkezet
teret a terepszinten készítették el. Hidraulikus emelőberendezéssel és a to
alapkeretét, az emelő fogószerkezet vezetésére szolgáló függőleges oszlopokat, a
ronytörzs egyidejű csúszózsaluzatos építésével készítették el a víztornyot.
kötél visszaterhelésére szolgáló fordítóívet, valamint a hidraulikus munkahengerek
A csepeli 2500 m3-es víztorony helyét teljes terv szerinti magasságig beállvá - bányatámok — tartókonzolait tartalmazza (IX .7-6. ábra).
nyozták. Egy araszolóegységre megengedett 50 Mp-os emelőerőt két munkahenger fejti
A teherhordó toronytörzset előre elkészítve, az orsóteret lezáró toronytörzs- ki. A munkahengerek 116 mm átmérőjű dugattyúméretű, 600 mm-es lökethosszú
födémen helyezik el az emelőberendezést, amellyel a kehely egy részét, vagy hidraulikus bányatámok. A központi hidraulikaszivattyú kapcsolása a munka
a teljes kelyhet emelik a tervezett helyére. hengerek egyedi vagy csoportos m űködtetését teszi lehetővé.
A svájci Sisselerfeldben a víztorony kehelyemelését rudazatosan toldható k. hidraulikarendszer szivattyútápegysége négygépes; minden szivattyút külön
emelőberendezéssel hajtották végre. villamos motor hajt, közülük három egy-egy emelőszektorhoz csatlakozik, a negye
Acélkötéllel, m int emelőelemmel működik egy angol berendezés (1968-ban dik tartalékul szolgál.
hajtották végre vele a második emelést) és a magyar szabadalom szerinti Az emeló fogószerkezet három szorítópifapárból é; az ezeket összekötő — csavar
EMELKA-emelőberendezés (legyártva 1967. évben). orsóval állítható — kengyelekből áll. A kengyelekkel összekötött pofákon páron
ként egyenlő súrlódóerő ébred, és az egymás mögött elhelyezett pofapárokon az
erők összegeződnek.
7 .4 11. Az EMELKA-Emelőberendezés működési elve
Az erőmegosztással elérhető, hogy a terhelések maximuma tetszőlegesen csökken
Az emelőkötél egyik vége mechanikus kiegyenlítőművel kapcsolódik a víztároló jen. Az első kengyelre ható szorítóerő hajlásszöge nagyobb, mint a súrlódási határ
emelőgyűrűjéhez, másik vége a tetőlemezen elhelyezett emelőberendezésen van szög. Ezért a rögzített egyensúlyi helyzethez szükséges, hogy az egymáshoz kötött
átvezetve a toronytörzsbe. A tetőlemezen levő emelőegységek felső emelő fogó harmadik szorítópofapáron a súrlódási határszögön belül ható erő hatására egy
szerkezetei, a hidraulikus munkahengerek — önzáró bányatámok — működtetésük kiegészítő súrlódás keletkezzen.
esetén a kötélre tapadnak és az emelőkötelet a meghatározott lökethossznak meg A rögzítő fogószerkezet iker elrendezésű szorítópofapár, amely állítható ferdeségű
felelően megemelik. A munkahengerek visszaeresztésekor az emelőberendezés alsó billenőnyelvek közvetítésével a pofákat közrefogó menetes orsókkal van meg
rögzítő fogószerkezetei tapadnak az emelőkötélre és megakadályozzák annak lefelé szorítva. Az ikerelrendezéssel egy adott beállítási szórás két különböző értékére
irányuló mozgását. Eközben a felső emelő fogószerkezetek saját súlyuk hatására lehet egy-egy pofapárt állítani és a fogási biztonság a két szerkezet erőhatásainak
oldódnak és a munkahengerekkel együtt visszafelé mozdulnak. A munkahengere szuperponálásával fokozható.
346 347
A kiegyenlítőmű az emelendő kehely három ponton való megfogásával teljes statikai
határozottságot biztosít az emelésnél ( I X .7-7. ábra). A kehely egy emelőgyűrű
és a teher felvételére alkalmas kúpos kialakítású emelőkötél közé van beépítve.
A kilenc emelőkötelet vagy háromnak további többszöröséből álló emelőkötél
rendszert a kiegyenlítőmű osztja három szektorra, teszi statikailag határozottá
a megfogást. Az egyes emelőkötél-csoportokon belül a kötélkorongokon átvezetett,
az emelőkötéllel azonos acél sodronykötél, azaz a kiegyenlítő kötél biztosítja az
erő és a mozgás mechanikus kiegyenlítését. Az egyes kötélcsoportokon belül erő-
különbség csak az emelendő tárgy súlypontjának elmozdulása esetén keletkezhet.
Az egyes kötélcsoportok egymástól függetlenül és egyidejűleg is működhetnek.
A l e n g é s c s i l l a p í t ó k emelés közben a rugalmas emelőkötél-rendszer dinamikus kité
réseit szüntetik meg. Feladatuk ezenkívül a szélnyomásból adódó vízszintes erők,
valam int a kehelyre a szélnyomásból vagy az emelési aszimmetriából eredő billenő
nyomaték felvétele.
Emelés közben a toronytörzs és az emelőgyűrű között egyszerű keményfa súrlódó
ütközőket helyeznek el.
Az emelt tárgy merevtest-szerű mozgását az emelés közben acél rögzítőgyűrű
biztosítja. Ez a lengéscsillapító gyűrű a kehely felső peremkörének vízszintes és az
IX.7.6/b. ábra
emelőgyűrű függőleges síkjának metsződésénél helyezkedik el. Az acélgyűrű hat
részre szétszerelhető rácsos szerkezet. Az emelő- és lengéscsillapító gyűrű táv tar
tását alátámasztó állvány biztosítja, továbbá a lengéscsillapító gyűrűt 22 db 16
mm átmérőjű acélsodrony kötéllel körszimmetrikusan a kehelyhez rögzítik.
Az irányítóasztal ugyancsak a toronytörzs tetőlemezén van. Róla irányítják az
emelést. Az araszolási művelet irányításánál a kehely peremének vízszintes hely
zetét annak három pontján, 120°-onként elhelyezett szintjelző berendezés elektromos
úton jelzi a vezénylőasztalon. A szintjelző berendezés jelzése alapján az egyes
kötélcsoportok működése kiigazítható, és ily módon biztosítható, hogy az emelt
tárgy térbeli helyzete az előírt legyen.
A tartozékok, segédberendezések nem az emelés, hanem az ezzel kapcsolatos előké
születi és egyéb mellékműveletek végzéséhez szükségesek.
349
348
A forgószerkezetek emelés közben is cserélhetők és utánállíthatók, ezért az
emelőberendezés működése nagymértékben biztonságos.
A sodronykötél nagy szilárdsága és kis önsúlya nagyobb emelési magasságokat
Kehelyemelö gyűrű is lehetővé tesz.
A flexibilis emelőkötél révén a műveleti idő viszonylag rövid; egyéb emelő
berendezésekkel összehasonlítva a rudazat-toldás, -rövidítés időtöbblete a
perforált vagy csavaros rudazatokhoz képest elmarad.
Az egész emelőberendezés néhány egyszerűen legyártható vagy kereskedelem
ben beszerezhető elemből áll. Ezért az egész berendezés viszonylag olcsó.
A fogószerkezetek és a kötél kapcsolata olyan, hogy a kötél a gyári előírások
nak megfelelően a KOEPE-tárcsák kenéséhez szükséges kenőccsel kezelhető,
zsírozható. A fogószerkezetek a kötelet nem rongálják és a hidraulikus munka
henger lökethosszának megfelelő megválasztásával elérhető, hogy a fogó
szerkezetek egy teljes emelés során a kötelet azonos helyen csak egyszer
fogják meg. A fogószerkezetek a kötél esetleges egyenetlenségeinek megfe
lelően „beállnak” .
A kehelyemeléses víztorony építésre kifejlesztett berendezés adatai:
Emelőegységek száma, db 6 9 12 15
Névleges emelőerő, Mp 300 450 600 750
Hasznos emelési magasság, max. m 60 60 60 60
Csoportosan kiegyenlített kötelek száma, db 2 3 4 5
A berendezés iker fogószerkezetekkel való felszerelése esetén az emelőerő megkét
szerezhető.
351
350
".'522. Az emelés végrehajtása
Fiiggesztési próba
A tényleges emelés előtt 48 órás íüggesztési próbát a zsaluzóhéj vagy sűrűbordás
kehely mintegy 30 cm-rel megemelt helyzetében végzik. A próbaemelés során az
emelőberendezésen szükséges igazítások elvégezhetők.
Emelés
A szolnoki 2000 m3-es víztorony 380 Mp súlyú zsaluzóhéjának emelése 34,50 m
emelési úthosszon 1967 októberében hat nap alatt zajlott le. Napi egyműszakos
munkaidővel 13,50 m volt a legnagyobb előrehaladás (IX .7-8. és 1X.7-9. ábra).
IX .7-11. ábra. A dunaújvárosi 2000 m3-es víztorony sűrűbordás vasbeton medencéjének metszete
Előregyártott vasbeton gerendák és párkányelemek gyártása és elhelyezése
A munkahelyi vagy központi előregyártással készülő elemek betonminősége:
B 280—30/2. A próbakockák eredményeinek az átlaghoz viszonyított szórása a
+ 10%-ot nem haladhatja meg. Betonacél minősége: B 50.36. Geometriai méret-
pontosság: az acélsablonok használatával az elemek méretdifferenciája az 1 mm-t
nem haladja meg.
Az előregyártott elemeket daruval helyezik el. A zsaluzógyűrűben elhelyezett idom
acél sarukhoz a gerendavégek lezárásába helyezett idomacélok csatlakoznak.
A sarun feltámaszkodó és a terv szerinti kúpalkotó irányába felemelt gerendát a
toronytörzshöz kiékelt acélgyűrűkhöz a bekötőrudakkal horgonyozzák ki. A kihor-
gonyzórudak két kereszttartóval megszakított 40 mm átmérőjű betonacélok.
A kihorgonyzórudak hossza a kereszttartóknál és a toronytörzsnél ellenmenetes
anyával szabályozható. A kereszttartók közötti betonacélok cserélésével mind
egyik kehelynél felhasználhatók ugyanazok a kihorgonyzórudak.
K ét gerenda közötti sarokmerev kapcsolatot a gerendák közepén elhelyezett két
párhuzamos és egy ferde összekötő palló biztosítja.
A párkányelemeket elhelyezik (1X.7-12. ábra), majd a párnafákra támaszkodó
pallózsaluzat készítésével párhuzamosan az András-kereszt kötéseket bontják
( IX.7-13. ábra). ,
Kehely építése
A vasbeton gerendák párnafáira elhelyezett pallózsaluzásban készül az emelőgyűrű,
a kehely és a felső gyűrű vasszerelése. Az emelőgyűrű betonacél szerelésével egy
idejűleg elhelyezik az EMELKA-kiegyenlítőmű bebetonozandó szerelvényeit is.
A kiegyenlítőmű helyzetét a kehelyben a toronyfödémen az emelőkötelek átveze
tésére kihagyott nyílások helye határozza meg.
Az emelőgyflrű és a kúphéj munkahézagmentes betonozása után a felső gyűrűben
elhelyezik és bebetonozzák a függőtető tartókábeleit.
A kehely betonjának 21 napos kötésideje után az ideiglenes kihorgonyzást és
zsaluzást lebontják.
35G 357
A békési 600 m3-es (prototípus) sűrűbordás kehely emelése 1968. december 20__22
között —5 . . . + 5 °C külső hőmérsékletnél zúzmarás lerakódás mellett három nan
a la tt fejeződött be. A kehely súly 400 Mp, az emelési magasság 34 m Az emelőP
köteleken a kehely 1968. december 22-től 1969. február 15-ig függött. Ebben az
időszakban készítették el a rögzítőgyűrűt (IX .7-14. és IX.7-15. ábra).
A békéscsabai 2000 m3-es víztorony 750 Mp-os sűrűbordás kelyhét ugyancsak 3
nap alatt emelték fel. Az emelési magasság 40 m volt.
358
A forgási paraboloid fuggoteto alaktartását a változó felületi terhelés többszörösét
kitevő szerkezeti önsúly biztosítja. A felső peremgyűrűre ható nyomás kedvezően
befolyásolja a kehely szerkezetet. A toronytörzs bekötésénél keletkező húzóerői
az orsoterben levő tárcsák veszik fel. u^oeior
Statikailag a függőtető szerkezeti kialakítása kedvező, de létesítésének munkainé
nyessege es időszukseglete (elemek számítása) kedvezőbb megoldást kíván 8
Bár az építési tapasztalatok alapján m ár végrehajtottak szerkezeti és technolóeiai
módosításokat, amelyekkel csökkentették az építési időt, de további módosítások
szuKScgeseK.
360 361
Az acél víztornyok elterjedését a hegesztés automatizálása és a roncsolásmentes
varratvizsgálaton kívül a korrózióálló festékek alkalmazása is elősegítette. Fran
ciaországban acél törzsű és alumínium tárolóterű víztornyok korróziógátlására új
eljárásként m ár alkalmazták a katódvédelmet is.
IX.7-1. táblázat
Kihorgonyzott típusú víztornyok
T á r o ló N é v le g e s T á r o l ó b e ls ő Ü z e m i h e ly -
T íp u s T í p u s je l té rfo g a t, m agasság, á tm é rő je , s z ü k s é g l e te ,
m8 m m ma I X .7-16. ábra. Hidrohenger
Hg 5 0 --1 8 50 18 4 ,8 1030
Hg 5 0 --2 3 50 23 4 ,8 2100
H g 1 0 0 -- 1 8 100 18 6,0 1030
H id r o g ló b u sz o k v a g y g öm b
tá r o ló te rű v íz to r n y o k H g 1 0 0 -- 2 3 100 23 6,0 2100
H g 1 0 0 -- 3 0 ,5 100 30,5 6,0 3600
H g 2 0 0 -- 2 3 20 0 23 7,4 2100
H g 2 0 0 - - 3 0 ,5 200 30 ,5 7,4 3600
H id ro h en g er e k v a g y c so n k a - H h 2 5 - 15 25 15 3,6 1030
k ú p —h en g er —c so n k a k ú p
H h 3 0 - 23 30 23 3,6 2100
fe lü le tű v íz to r n y o k
( I X . 7 - 1 6 . ábra) H h 5 0 - 23 50 23 3,9 2100
362 363
IX.7-2. táblázat
Aquaglóbuszok
T á r o ló Ü zem i
T á r o ló té rf o g a t, N é v le g e s m a g a s s á g , b e ls ő á t m é r ő j e , h e ly s z ü k s é g le t e ,
T í p u s je l
m3 m m m2
Ak 5 0 -1 8 50 18 4 ,8 50
Ak 5 0 -2 4 50 24 4,8 50
Ak 1 0 0 -1 8 100 18 0,0 00
Ak 1 0 0 -2 4 100 24 0,0 60
Ak 1 0 0 -3 0 100 30 6,0 60
Ak 2 0 0 -2 4 200 24 7,4 80
Ak 2 0 0 -3 0 200 30 7,4 80
365
364
7.6. VASBETON VÍZTÁROLÓ MEDENCÉK ju ttatja tervezett helyére a betont, ahol nagy frekvenciájú — 12 000—14 000
rezgés/min — vibrátorokkal gondosan bedolgozzák. A munkahézagok műanyag
A víztároló medencékkel szemben tám asztott követelmények a víztorony-tárolók lemezekkel (pl. Sika lemez) a felületre merőlegesen lezárhatók. A lemezek beterve
kal azonosak: zésével ez a szivárgási hibaforrás is kiküszöbölhető.
teljes vízzáróság; A medencék hőszigetelését az esetek többségében földfeltöltés biztosítja.
hőszigetelés;
az üzemelési és hidraulikai követelmények biztosítása; 7.62. E lő- és utófeszített szerk ezetű m edencék
a túlfolyás lehetőségének, a teljes megtöltés és a teljes kiürítés biztosítása;
A vasbeton medencék falában a terhelés hatására fellépő húzások, zsugorodás,
egészségre ártalm as anyagok ivóvízbe jutásának megakadályozása.
süllyedések, egyenlőtlen hőhatások folytán repedések keletkeznek. A káros húzó
A folyamatos üzemelés biztosításához — tisztításhoz, javításhoz — a medencéket feszültségek keletkezésének megakadályozására elő- és utófeszített szerkezetű me
két különálló tárolótérrel és a kapcsolódó zárkamrával készítik. A zárkamrában dencéket építettek.
— (víztornyokban az orsótér megfelelően kiképzett födémén és a pincetérben) he A feszítés és előregyártás együttes alkalmazásával 1200 m3 kifogástalan vasbeton
lyezik el a kezeléshez szükséges töltő- vagy szolgálati, a túlfolyó- és ürítővezetékek víztartály épült. Földbetonon elhelyezett 19,2 m átmérőjű monolit vasbeton fenék
tolózárait, visszacsapószelepeit, a vízállásjelző berendezést. A vízállásjelző beren lemez peremén kiékeléssel m egvastagított 40 X 30 cm méretű körbefutó horony ké
dezéshez csatlakoztatott kapcsolóberendezéssel a medence vízszintje autom atiku szült. A 2,3 Mp súlyú, 5,12 m hosszú, átlagosan 1,4 m széles kúpfelületű oldalfal
san is szabályozható. elemeket ebben a körbefutó horonyban elhelyezve építették be a 6 cm vastag pe
A vasbeton víztároló medencék monolitikusán, részben előregyártott, előregyár rembordával ellátott gömbszelet kupolaelemeket. Az oldalfalat és a kupolaperemet
to tt —utófeszített, előregyártott—feszített, monolit—feszített szerkezettel készít utófeszítették. Az alaplemez és oldalfal kapcsolatát az utófeszítés után betonozták
hetők. Megfelelően kialakított és beépített csőátvezetésekkel, valam int műanyag ki. A feszítőhuzalok korrózióvédelmét és a belső vízzárást torkrét beton biztosítot
belső és külső szigeteléssel a repedéskorlátozott vasbeton szerkezetek fokozatosan ta. A feszítőhuzalok hatására a tartály falában csak nyomóerő lép fel, ami a tartály
felváltják az eddig épített repedésmentes szerkezeteket. megtöltésének hatására mintegy 0—5 kg/cm2 értékre csökken.
A műanyag szigetelések bevezetésével a szerkezet túlhaladottá vált.
7.61. M onolit szerk ezetű m edencék
A monolit vasbeton medencék egy részére típusterveket dolgoztak ki. Egyterű 7.7. VÍZTORNYOK ÉS VÍZTÁROLÓ M EDENCÉK SZ IG E T E L É SE
kivitelben 5 0 , 100, 150 és 2 0 0 m3-es, ikermedence elrendezésben 2 X 2 5 , 2 x 5 0 ,
2 x 7 5 , 2 x 1 0 0 , 2 x 2 5 0 , 2 x 5 0 0 m3-es és koncentrikus elrendezésben 1000 m3-es A víz a legjobban elkészített betonon is átszivárog, teljesen vízzáró beton nincs.
medence típustervét készítették el. A beton vízzáró képességét kifejező meghatározás a talajmechanikából ismert
Egyedi tervek különösen a nagyobb víztároló medencékre és ipari víztárolókra, Darcy-féle törvényen alapszik. A k tényező számszerű érték, teh á t a vízzáróság;
különböző négyszög és forgásszimmetrikus alaprajzi elrendezéssel készültek. A na fogalmát pontos számszerű értékek közé lehet szorítani:
gyobb négyszög alaprajzú ivóvízmedencékben a víz áram lását terelőfalakkal biz fokozottan vízzáró 0,1 1/24 óra m2,
tosítják. E zt a célt szolgálja a csavarvonal formában készített medencetér.
vízzáró 0,2 1/24 óra m 2,
A típustervek iker elrendezésének továbbfejlesztése a zárkamraméretek csökken gyengén vízzáró 0,4 1/24 óra m 2.
tését eredményezte (pl. 2 x 7 0 0 m3-es medencéknél).
A medencéket is egyre gyakrabban építik héj szerkezetek alkalmazásával. A nagy- A beton vízzáró képessége minőségi osztályba sorolható és az egyes m űtárgyak víz
kanizsai sörgyár 600 m3-es víztárolója csepp alakú vasbeton medence. A talaj ter zárósági követelménye éppen úgy tervezhető, m int a statikai vagy egyéb szem
mészetes rézsűszögéhez alkalmazkodó gömbsüveg alakú forgástestből a kúphéj le pontok. A beton vízzáró képességét kiegészítő anyagokkal — trasz, kohósalak,
zárásból készült a medence. A két felület terepszintű találkozásánál vonógyűrű Trikosal N, Sikurit stb. — fokozzák, de teljes vízzárást csak a szigetelés adhat.
veszi fel a keletkező húzóerőt.
Egyedi terv alapján készült a 2 x 1500 m3-es lencse alakú medence is. A tároló köz 7.71. H agyom ányos szigetelőanyagok
lemez és csonka kúp alsó részét kosárgörbe forgástest zárja le.
A két felület összemetsződésénél a héj felület gyűrűerőit talpgyűrű veszi fel. Az önmagában nem vízzáró beton vízzáróvá tételére több rétegű cementhabarcs
A monolit medencéket rendeltetésüknek megfelelő elhelyezésüknél fogva rendsze vagy torkrétbeton szigetelést alkalmaznak.
rint talajvízmentes munkagödörben építik. Acélszerkezetek szigetelésére kaucsukot is használnak.
Komplex betontechnológiái géplánccal a medencék betonozása gyorsan és jó minő A repedéskorlátozott méretezés, a sarokmerev kapcsolatok utólagos szivárgása, a
ségben elvégezhető. A központi betongyárakban előállított minőségi betont keverő kivitelezési hibák és a hagyományos vízzáró vakolatok munkaigényessége a mű
kocsikkal szállítják az építési helyre, ahol fogadótartállyal ellátott betonszivattyú anyag szigetelések felé irányította a keresletet.
366 367
7.72. M űanyag szigetelések 8. C S Ő V E Z E T É K E K ÉS Z Á R T C S A T O R N Á K
A. szigeteléssel érintkező ivóvizet az emberek hosszú éveken át, esetleg egy életen dr. Horváth István
keresztül fogyasztják. Ezért az Országos Közegészségügyi Intézet 1964 óta vizs
gálja a műanyag szigeteléseket. A vizsgálat elsősorban az ivóvízzel érintkező szige
telésből kioldódó anyagokra terjed ki. 8.1. K Ö ZM Ű V EZETÉK EK ÉPÍTÉ SÉ V E L KAPCSOLATOS FOGALMAK
A műanyag szigetelések alkalmazását a 3^1971. (VII. 17.) Eü. M. rendelet szabá
lyozza. A felhasználás technológiáját az Állami Közegészségügyi és Járványügyi Közműveken azokat a központi berendezéshez kapcsolódó elosztó-, 111. gyűjtőveze
Főfelügyelőség engedélyezi és az Országos Közegészségügyi Intézet törzskönyvezi. ték-rendszereket és azokkal kapcsolatos létesítményeket értjük, amelyek a fogyasz
Engedélyzett műanyag szigetelőanyagok: tók vízellátásával, vízelvezetésével, villamos-, hő- és gázenergia-ellátásával, vala
Epamin I I I néven forgalomba hozott epoxi-poliamid alapanyagú műgyanta be m int a távközléssel járó időszakos vagy folyamatos igényeit kielégítik.
vonattal készült a szolnoki 2000 m3-es kehelyemeléses eljárással épített víztorony A vízépítés feladatai közé ezekből csupán a vízellátás és a vízelvezetés tartozik,
is. ebben a fejezetben pedig csak a vezetékrendszerek építésével kapcsolatos kérdése
A szigetelés viszonylag drága, nedves betonfelületről rövid idő alatt leválik és a ket tárgyaljuk.
műgyanta térhálósodása idején — a hígítóanyagtól függően 24—48 óra a felhor
A vízszállító csőhálózat, ill. a közcsatornák építése során figyelemmel kell lenni arra
dás után — gázok szabadulnak fel. a tényre, hogy az előbbi nyomás a la tt üzemel, míg az.utóbbi többségében gravitá
Krautoxin bevonóanyag, egy nyugatnémet műanyag honosítása. Meleg vízben nem ciós (szabad felszínű) rendszer. Egyebekben mindkét közmű építésénél érvényesek
használható, további felhasználási lehetőségeit jelenleg kísérletezik ki. a következő megállapítások:
Araldit—Gy—2'50 epoxigyanta és a hozzá szükséges H Y —830 és H Y —850, tér-
hálósítók a Ciba-Geigy, Bázel (Svájc) cég készítménye, kifejezetten ivóvíztárolók A csővezetékeket csövekből, idomokból, szerelvényekből úgy kell összeszerelni,
hogy a tervező előírásait a vízszintes és magassági vonalvezetés szempontjából be
belső felületének bevonására. tartsák.
Rezopol epoxi m űgyanta felhasználása szintén engedélyezett.
Ennek biztosítása érdekében a munka megkezdése előtt jóváhagyott kiviteli terv-
Fólia szigetelésként a mechanikai és közegészségügyi vizsgálatok alapján a Tiszai
Vegyikombinát által élelmiszeripari célokra, 0,2—0,3 mm vastagságban gyártott
polietilén fólia bizonyult a legmegfelelőbbnek.
A kétrétegű, a vasbeton szerkezettől független fóliaszigetelés közül a belső réteg
szolgálja a tulajdonképpeni vízzárást, míg a betonfelülettel érintkező réteg bizton
sági szerepet tö lt be a belső réteg meghibásodása esetére. A két fóliaréteg közé az
átszivárgó víz mérésére és kivezetésére ellenőrző csövet építenek be. Az átszivár-
gott vizeket az orsótérben levő födémen elhelyezett m érőtartályba vezetik. Az
esetleges sérülések hegesztéssel vagy Rubafix 4157 jelű francia tapadó fóliával ja
víthatók.
A kétrétegű fóliaszigetelés a hőszigeteléssel ellátott medence teljes — függő- vagy
egyéb tetővel lezárt — elkészülte után helyezhető el. A fóliát a medencében a víz
szint fölött elhelyezett horganyzott acélcsövekhez függesztik. A leszabási terv és a
tényleges medenceméretek alapján előkészített fóliabélés széleit visszahajtják és a
hajtásban elhelyezett polipropilén kötél alatt átfűzött polipropilén zsinórokkal
függesztik fel a szigetelést. A 4 m hosszú fóliacsíkokat részben műhelyben, részben
a helyszínen, villamos autom ata géppel hegesztik össze. Mindkét fóliaréteg elhelye
zése után elvégzik a medence próbafeltöltését.
372 373
1
M egnevezés V á z la t J e lk é p B e t ű je l
B e ls ő c se p p - p e n e m K ü ls ő c se p p - p e re m
A c é ls z ű k ítő ERE
o
Ö n tö ttv a s s z ű k ít ő -- EER
[ > =
A c é l ív c s ő E IE
K ö r s z e lv é n y ű t a l p a s b e t o n c s ő (T A - típ u s )
Ö n t ö t t v a s ív c s ő o i° El
M L
M /2‘
-f
10 \
Ö n t ö t t v a s e g y k a r im á s
Pl
EF
cső F - d a r a b
“ •
Ö n tö ttv a s e g y e n e s Ctsl
c s a t la k o z ó V -d a ra b EV
í F o ly á s i irá n y
I
ő m m m m m m m r n
Ö n tö ttv a s t o k o s n— f i — r 77
c s a t la k o z ó M -d a ra b t i — —L-U — v_ Eh
K ö r s z e lv é n y ű t o k o s b e t o n c s ő (T O - t í p u s )
374 375
-a' I X .8-2. táblázat
ri—
iT 200-500 ^ .m
Csatornacsövek összehasonlító adatai
* H enke-, ill. S iom e-csövekrc, a jelzés n é lk ü li sú ly o k p ed ig h o ssz íto tt tokos R im as — V. m inőségű csövekre
v onatk o zn ak .
3.213. Csőidomok
A csőhálózat készítése során a szabványokban rögzített méretű és alakú különböző
idomdarabokat kell az egyenes csövekkel egybeépíteni. A kivitelezéskor ragasz
kodni kell a tervelőírások betartásához, hogy meghibásodás esetén a cserélhetőség
biztosított legyen. A csőidomok kötése lehetőleg a csőkötéssel azonos megoldású
legyen, a rozsdásodó csavarkötéseket kerülni kell. A csőidomdarabokat típuson
ként nyom tatott betűkkel jelölik (pl. A, B, C, E, F stb. idom). A szabványos jelölés
sajnálatos módon más az öntöttvas és acélcsövek esetén, amire a figyelmet külön
felhívjuk. A nyomóvezetékek építésére a szabvány öntöttvas csőidomdarabok fel-
376 377
használását írja elő. Acéllemezből szabott és összehegesztett idomok beépítése
— ami ma gyakori — a korrózióveszély m iatt csak szükségmegoldásnak tekinthető,
amihez az építtető engedélyét előzetesen ki kell kérni.
-378 379
8.3. ELŐKÉSZÍTŐ MUNKÁK
8.31. F elvonulás
380 381
A sarokpontok által rögzített egyenesekhez képest be kell jelölni a burkolatbontás
szélességét.
A meghatározott tengelyhez viszonyítva meg kell határozni az árokból kiterme
lendő talaj elhelyezésének a helyét oly módon, hogy a depónia se a forgalmat, se a
m unkát ne akadályozza.
A felmérési adatokat az építési naplóban (ÉN) rögzíteni kell.
Csatornaépítés esetén a kitűzés állandósítására és láthatóvá tételére szolgálnak a
zsinórállások. Vízvezeték fektetésekor zsinórállás nem szükséges.
A zsinórállásokat minden akna helyén, továbbá minden magassági és helyszínrajzi
törésponton, de legalább 30 m-ként kell elhelyezni.
A zsinórállás a tengelytől két oldalon munkaárkon kívül, legalább 50 cm távolsá
gon a szilárd talajba beásott legalább 14x14 cm keresztmetszetű fagerendából
áll, amelyre a terep felett vízszintesen deszkát (pallót) erősítenek (IX .8-17.
ábra).
Valamennyi zsinórállás keresztpallójának magasságát úgy kell megválasztani,
hogy az kerek számú dm-rel legyen a tervezett folyásfenék felett. A deszka magas
sági helyét a gerendákba nem teljesen bevert és beszintezett szögekhez képest cél
szerűen mérővesszővel mérik fel. A telepített zsinórállások pallóira műszerrel kell
IX .8-16. ábra. Állva tárolt tokos betoncsövek a tengelyvonalat rá vetíteni, m ajd kiálló szöggel megjelölni. Rá kell festeni a palló
felső élének magasságát és a szelvény (akna) számát.
A beton- és kőagyag csöveket ugyancsak fektetve, a csőtokokat soronkint válta A csővezeték tengelyét a két szomszédos zsinórálláson bevert szögekhez erősített
kozva tárolják. drótról lehet bármely pontban levetíteni. Minthogy az így elhelyezeti keresztpal-
A NÁ 25 cm-nél nagyobb átmérőjű 1,0 m hosszú tokos betoncsövek azonban tokra lók felső élei által képzett elméleti sík hűen követi a csatorna esését, a csatorna
állítva is raktározhatok, ha az altalaj jól töm örített és a közúti forgalom dinamikus helyes magassági helyzete egyetlen, megfelelően kialakított benézőkereszt segítsé
hatásától nem kell tartan i ( IX.8-16. ábra). gével ellenőrizhető (l. a IX.8-7. ábrán).
A szabadon tárolt csöveket naptól, hidegtől, esőtől óvni kell. Beépítésük előtt a
csöveket minden szennyeződéstől meg kell tisztítani. Tartós fagyban a csövek szál
lítását mellőzni kell. A NÁ 800 mm-nél nagyobb átmérőjű betoncsövek tárolása
során tapasztalt és a napsütés egyoldalú felmelegítő hatásainak tulajdonított re
pedések keletkezése ellen, a csövek külső felületének mielőbbi bemeszelésével
célszerű védekezni.
A beton adalékanyag, cement, burkolótéglák stb. tárolására az ÉKSZ II. k. 6 mn.
és az V. k. 2 mn. előírásai érvényesek.
A tárolóhelyen a tűzveszélyes anyagokat figyelmezető táblával megjelölt külön
helyen kell a tűzvédelmi előírásoknak megfelelően elhelyezni. A tűzoltásra alkal
mas, szabványos oltókészüléket kell felszerelni, 111. készenlétben tartam .
382 383
8.34. Közbiztonsági és forgalomterelési intézkedések
A csatorna folyásfeneke akkor fekszik a terv szerinti magasságban, lia a két szom
szédos zsinórállás pallóéle és a benézőkereszt felső éle egy síkban fekszik (fedi egy
mást).
A benézőkereszttel minden egyes csodarab fektetése ellenőrizendő.
A zsinórállásokat olyan ütemben kell a vonal mentén felállítani, hogy az árok ki
emelését legfeljebb két héttel előzze meg. Korán kihelyezett zsinórállások idő előtt
tönkremennek. A zsinórállás magassági helyzetét a csőfektetés megkezdése előtt el
lenőrizni kell. A zsinórállást csak az árok betemetése közben szabad elbontani.
A fektetési magasság ellenőrzésének korszerűbb módja a szintező műszeres mérés.
E zt elsősorban nagy átmérőjű távvezetékek fektetésekor alkalmazzák.
Ugyancsak a fektetés műszeres ellenőrzésére való az É T I által kidolgozott LT—3
típusú lézersugaras kitűző műszer (IX.8-18. ábra). A lézersugár a fektetés alatt
álló cső végére helyezett m att üvegtárcsán (céltáblán) megfigyelhetően határozza
meg a csodarab helyes helyzetét. A lézersugár ugyanis mindig látható, és ezért al
kalmazása a föld alatt végzett építéseken egyre terjed.
A nyomócsöveket belsőségekben általában sekély mélységre (min. 1,20 m, tehát a
fagyhatár alá) fektetik. Mivel a vízvezetékek a tervezett hossz-szelvényhez képest
a fektetett csőátmérőtől függő fekvésbeli eltérés mellett is zavartalanul üzemeltet
hetők, az árokfenék fekvésének ellenőrzése a terephez képest egyszerű visszamé-
réssel is elvégezhető.
25 V íz é p ít é s I I . k ö t e t
384
385
IX .8-22. ábra. Beágyazás (2a) hatása
I X .8-21. ábra. Felfüggesztett sínprovizórium a cső teherbírására
386 387
Vízszintes és függőleges iránytörésekrtél, leágazásoknál, a csővezetéket ki kell tá
masztani, le kell horgonyozni ( IX.8-24. ábra), hogy az egyoldalú víznyomás a veze
téket a nyomás irányába el ne mozdíthassa.
A kitámasztást, lehorgonyzást a csőkötések hozzáférhetőségére és javíthatóságára
figyelemmel kell készíteni.
A nyomáspróba elvégzése előtt a vezeték toldáshelyeit nyitva kell hagyni, de a ve
zetéket visszadöngölt földbordákkal kell előterhelni ( I X .8-25. ábra). Bármilyen
anyagú csőből készül a vezeték, elengedhetetlen az ún. csőzónában a cső felett min.
0,30 m teljes árokszélességben a visszatöltött talaj hatékony tömörítése. A kézi vagy
gépi tömörítést a cső mindkét oldalán egyenletesen előrehaladva kell elvégezni
( IX.8-26. ábra), ügyelve a cső falának sértetlenségére.
Mederfenék alá fektetett vezetéken legalább 0.50 m takarásnak kell lenni. A vágá
nyok és az útburkolat alatti átfúrásokon az MSZ 7552 és az MSZ 7487/2. lap elő
írásai az irányadók.
388 380
Föld feletti szerelésnél (hidakon) a csővezeték a tartó- és függesztőszerkezeten vé
rtig feküdjék fel. Az űrszelvényt építés közben is szabadon kell hagyni. A vezeték
részeket (csövek, idomok, szerelvények) a munkaárokba helyezés előtt gondosan
meg kell tisztítani és megvizsgálni, nem hibásak-e.
A leeresztéshez megfelelő eszközöket (szerszámokat, gépeket) kell használni.
A könnyebb csövek kézi adogatással vagy egyszerű kötélmegtartással juttathatók
az árokba. Az 50 kp-nál súlyosabb csöveket, idomokat, szerelvényeket háromlábra
függesztett, kézi hajtású csigasorral vagy emelődaruval eresztik a munkaárokba
( I X .8-27. ábra).
Sűrűn dúcolt árokban és nagyméretű csövek elhelyezéséhez ajánlatos m ár a dúco
láskor — alkalmas helyen — egy hosszabb, ritkán dúcolt szakaszt kialakítani, ahol
a csöveket a kitámasztások áthelyezése nélkül lehet leengedni ( IX.8-28. ábra).
390 391
8.421. Öntöttvas csővezetékek kötései telést közvetlenül a hegesztési művelet előtt el kell távolítani. A hegesztendő fe
lületek fémtiszták, simák és szárazak legyenek.
A csövek végeit és a tokokat összeillesztésük, ill. szerelésük előtt drótkefével gon Hegesztés előtt és közben a csővégeket megfelelő szerkezettel központosítani kell.
dosan meg kell tisztítani. A tömítési hézagot a szennyeződés kizárása m iatt, átm e Az árok mellett a csöveket forgatás közben kell összehegeszteni. Az előre össze-
netileg tömítőkötéllel el kell zárni, kötél azonban ne jusson a csőbe. hegesztett csőszakaszokat az árokban fej lyukak kiképzésével hegesztéssel kell
A tokok tömítésére több megoldás használatos. A z ólomkötéses módszer a legelter összekapcsolni. A hegesztési varrat — szabad szerelés esetén — a csőtámasztól
jedtebb, amelynél az egyenletes tokhézaggal beállított csőtokba a megfelelő hosz- legalább 100 mm távolságra legyen. Acéllemezből — hosszvarrattal vagy spirál
szúságra (1,25 csőkerület) vágott kátrányozott kenderkötelet pászmákra bontva varrattal — hegesztett csövet úgy kell összeszerelni, hogy a csőcsatlakozásoknál a
verik be. Ez biztosítja a tok nyomásbiztos zárását. A tokhézag külső lezárására ol varratok egymáshoz képest 100 mm-rel eltolódjanak.
vasztott lágy hutaólmot öntenek a tokba, amelyet vagy agyagtapasztással H ajlított csövön horpadás, gyűrűdés, törés vagy repedés nem lehet. Redős hajlí-
Szon'tógyűrű
Ólom
A gyag
K ö t e le z é s
Ö n tö ttv a s to k ó lo m k iö n té s e
I X . 8 -2 9 . á b ra . Ó lom kötés készítése
( IX.8-29. ábra) vagy nyitható öntőgallérral tám asztanak meg. Az ólom tömítését
célszerűen kialakított kéziszerszámokkal a tokba öntött ólom kihűlése után sza
bad megkezdeni és addig folytatni, amíg az ólom m ár nem verhető beljebb. Az
ólomkötés elkészítése előtt legfeljebb '/20-os iránytörés engedhető meg.
tásnál a redők egyenlő nagyságúak és egymástól egyenlő távolságra legyenek. Le
A csavarkötéses módszer, ennél korszerűbb megoldás. A csavartokosan kiképzett mezből hegesztett — hosszvarratos — csöveket meghajlítani nem szabad, az ido
öntöttvas csöveket ólommal páncélozott gumigyűrűvel tömítik, amelyet a szorító mokat hegesztéssel kell készíteni. Szeletes ívekben a közbenső szeleteknek egyenlő
gyűrűvel kell a tokba behajtani (IX.8-30. ábra). nagyságúaknak kell lenniök. A két szélső szelet szögeltérése egyenként fele a köz
Illesztéskor a szorító- és a gumigyűrűt az illesztendő cső sima végére kell felhúzni. bensőknek. A szeletek összeállításakor az ív elcsavaródása, elhúzódása nem enged
Idom nélküli iránytörés csak a csőkötés elvégzése után végezhető, mértéke max. hető meg.
3—4°-os lehet. Karimás kötést földbe szerelt vezetékekhez csak idomok és szerelvények csatlako
A hasított fémgyürűs kötés újabb módszer tokos öntöttvas csövek összeszerelé zásánál alkalmaznak.
sére, amelynél a gumigyűrű ék alakú A kötés elkészítése előtt a karim ák tömítőfelületeit meg kell tisztítani. A tömítő-
( I X .8-31. ábra). felületeknek párhuzamosaknak kell lenniök, az összekötött csövek tengelyének egy
A szorítócsavarokat és -anyákat rozsda- egyenesbe kell esnie. A csavarok meglazítása után a karim ák nem ugorhatnak
szét.
mentes anyagból készítik.
A kötésből sem a lyukasztott gumitömítés, sem csavar nem hiányozhat. Összehú
zás után a csavarok végének legalább 3 mm-rel és legfeljebb H/2 mm-rel túl kell
8.422. Acél csővezetékek kötései érnie a csavaranyán. A csőtengelyen átmenő fősíkokban csavar nem lehet.
A földbe kerülő karimás kötés csavarjait kátrányos, bitumenes bevonattal kell
Az acél csővezetékek köthetők hegesz ellátni.
téssel és csőkarimával. Szabadban (alagútban, csőhídon stb.) szerelt karimás csővégek csavarlyukak nél
Hegesztett kötés készítése előtt a cső küli összekapcsolására szolgál a IX.8-32. ábrán látható bilincses kötés, amelynek
végekről a mázolást vagy bitumenszige- gyorskapcsolású megoldása is ismeretes.
392 393
I X .8-32. ábra. Karimás csövek gyorskötése
394 395
nézzenek. A behelyezést megkönnyíti a kötőidom és a gyűrű benedvesítése Feszitörőd
( IX.8-3-5. ábra);
az alátétfára helyezett, m egtisztított csővéget mintegy 5 cm hosszban, közvet
lenül a szerelés előtt semleges kenőanyaggal (kenőszappan) kell bekenni.
A gumigyűrűkkel felszerelt karm antyút a cső végére illesztve addig toljuk a
v v—^ /
csőre, amíg a vége a középen elhelyezkedő ütközőgyűrűt el nem éri (koppa-
nás);
a következő csővéget — hasonló előkészítés után — a másik csővégre már fel
erősített kötőidomba (karm antyúba) toljuk, amíg a csővég nem koppan az
ütközőgyűrűn.
A rátolás NÁ 200 mm átmérőig kézzel, ennél nagyobb átmérőjű csövek esetében a
IX.8-36. ábrán látható módon, a csővégén alátétre támaszkodó feszítővassal vé
gezhető.
8.4232. Gibault-kötés
(MSZ 4745)
Építéseinken e kötésmódot
egyenes öntöttvas idomok
nak azbesztcement csősza
kaszhoz kapcsolására, ill. NÁ
300 mm-nél nagyobb átmé
rőjű azbesztcement csövek
kötésére használják.
Á kötéshez 2 db öntöttvas
laza perem, 2 db gumigyűrű,
1 db öntöttvas tám gyűrű és
3 db anyáscsavar tartozik.
Az összeszerelés m ódját a
IX.8-38. ábrán szemléltetjük.
A csővégekre előbb a laza pe
remeket, m ajd csavarodás
nélkül a gumigyűrűket kell b)
I X .8-35. ábra. Reka-kötés felhúzni. Az egyik cső végére I X .8-37. ábra. Vitlák-kötés
396 397
I X .8-39. ábra. Betoncsövek gumigyűrűs
kapcsolata
jól látható módon a tám gyűrű fél szélességének megfelelő távolságot kell fel
jelölni. A tám gyűrűt az egyik cső végére helyezve, a csöveket összetolják úgy,
hogy a tám gyűrű széle a jelre jusson. A gumigyűrűket elcsavarodás nélkül a tám
gyűrű mellé kell görgetni, majd a laza peremekbe elhelyezett csavarok segítségével
a kapcsolatot rögzítik. A kötés befejezése után a csővégek között 5—6 mm hézag Az összetolás kézzel vagy a vízzárósági vákuumpróbát egyidejűleg végző É T I—
maradjon. DÉBO csőmanipulátorral végezhető (IX.8-40. ábra).
Földbehelyezés előtt a csavarokat korrózió ellen védeni kell. Nagy ívben csőköté A csőkapcsolat az egyenes iránytól l°-os eltérést enged meg.
senként l°~os irányeltérés engedhető meg.
8.425. Műanyag csővezetékek kötései
8.424. Vasbeton csővezetékek kötései A műanyag nyomócsövek kötése (MSZ 7090/1. lap.) ragasztással vagy gumigyűrű*
megoldással végezhető.
A tokos vasbeton nyomócsöveket (ME 93—69/2) a munkaárokban gördülő gumi
gyűrűvel kötik össze és ez egyúttal a vízzárást is biztosítja (IX.8-39. ábra). A gon Ragasztott kötés ( 1X.8-41. ábra): úgy kell elhelyezni, hogy a víz áramlása a tokba
irányuljon. A kötések legkorábban 12 órával a ragasztás után vehetők igénybe.
dos profillal kiképzett, tiszta csővégre csavarodásmentesen a gumigyűrűt kell fel—
399
398
Ragasztás
A kész vízvezetéki csőhálózatot fertőtlenítés előtt jól á t kell öblíteni. Öblítés előtt
a vízmérővel ellátott csatlakozásokat a mérőberendezések kímélése céljából le kell
zárni.
Az öblítést az egész csőhálózatra kiterjedően addig kell folytatni, amíg a tűzcsapo
kon át tiszta víz nem folyik. Az öblítés kiáramló vizének elvezetéséről gondoskodni
kell. Minden új csőszakaszt üzembevétel előtt fertőtleníteni kell. Csőtörés vagy
egyéb vezetékhiba kijavítása után a fertőtlenítést minden esetben meg kell ismé
telni.
I X .8-45. ábra. Csővezeték felfüggesztése zárt térben A fertőtlenítőszert a nyomással áramló vízbe kell adagolni az erre való készülékkel
oly módon, hogy a vezeték egyik végén b ejuttatott klórt addig adagoljuk, míg a
8.43. N yom áspróba másik végen levő csapolóberendezésen (tűzcsapon) a klóros víz meg nem jelenik.
A hatékony fertőtlenítéshez 30 g/m3 szabad klórtartalom biztosítása szükséges le
A. nyomócsővezetékek és -kötések megfelelő voltát nyomáspróbával kell ellen galább 3 órás — de inkább 12 órás — időtartamm al. A klórtartalm at klórgáz
őrizni. A nyomáspróbát 500 m-nél rövidebb és 20 m-nél kisebb szintkülönbségű — vagy ezzel egyenértékű nátrium-hipoklorit vagy klórmész — adagolásával biz
csőszakaszokon hajtják végre. A próba (feltöltés) előtt a vizsgált csőszakaszt vak tosítják.
karimával, dugóval, sapkával stb. le kell zárni. A leterhelt csőszakaszon a kötések A határidő letelte után a vezetéket tiszta vízzel ismételten ki kell öblíteni mind
nek láthatóknak kell maradniok. Az elágazási, iránytörési helyeket ki kell támasz addig, amíg a klór szaga el nem tűnik.
tani. A csővégek megtámasztását csak a sikeres nyomáspróba után szabad elbon
tani. A vezetékszakaszt kifogástalan minőségű vízzel lehetőleg a legmélyebb pont
ról úgy kell feltölteni, hogy a lassú töltés közben a legmagasabb ponton nyitva 8.45 M űszaki áta d á s
ta rto tt tűzcsapon (légtelenítőszelepen) a levegő teljesen elhagyhassa a vezetéket.
Azbesztcement csövek esetén a vezeték anyagát a próba előtt 24 órán át vízzel kell .V csőhálózat építésének befejezése után a műszaki átadás—átvételt a kivitelező
telíteni. nek írásban kell kérnie. Az építési naplót, felmérési naplót le kell zárni. A mellékle
A próbához legalább 0,1 kp/cm- leolvasási pontosságú, ellenőrzött nyomásmérőt tek között csatolni kell a beépített anyagok minőségére vonatkozó összes vizsgálati
kell felhasználni a nyomáspróba-szivattyún, amelyet a kivitelező biztosít. jegyzőkönyvet, műbizonylatot, a próbanyomások jegyzőkönyveit stb.
A nyomáspróbát 1,5 ÜNy + 1 a tt nyomáson kell 30 percig tartani. Eközben az Mellékelni kell a kiviteli állapotterveket. Ennek elkészítéséhez az elkészült csőveze
összes csőkötéseket figyelni kell. A próba alatt a szivattyút működtetni, a vizet téket mind vízszintes, mind magassági értelemben fel kell mérni. Olyan helyeken,
utántölteni nem szabad. Esős időben próbát tartani nem szabad. ahol nincsenek állandósított pontok, amelyekhez a csővezeték helyzete viszonyít
ható, jelzéseket (tábla, oszlop, kő) kell elhelyezni.
A csővezetékek próbája alatt nyomásesés csak az azbesztcement és műanyag csö
vekből készült vezetéken engedhető meg. H a műanyag csővezetékekben a nyomás El kell készíteni az építmény-számlát. A beruházónak nyilatkoznia kell a kivitele
esik, akkor azt minden félórában vissza kell állítani. Az ehhez szükséges vízmeny - zés minősítéséről.
nyiséget a csővezeték belső felületére szám ított mértékben félóránként az ÉKSZ
V III. k. 3 mn. adja meg.
20* .
402 403
8.5. C SA T O R N Á K É P ÍT É S E M U N K A Á R O K B A N 8.511. Fémcső
A csatornaépítés előkészítő munkái mindenben azonosak a nyomócsövek beépíté Fémcsőből (öntöttvas, acél) még nyomás alatti szakaszokon is csak igen ritkán ké
sénél tárgyaltakkal. szül szennyvízcsatorna. Fémcső beépítését csupán az erősen mozgó altalaj (régi
A m unkaárok víztelenítésével szemben tám asztott követelmények szigorúbbak, mint bányaterület stb.) indokolhatja.
a nyomóvezeték építésénél. A dúcolást, szádfalazást az előírásoknak megfelelően Az építés végrehajtása nem különbözik a nyomóvezetékek építésétől.
(ÉKSZ III. k. 2 mn.) kell végrehajtani.
A fejlettebb csatornaépítési technológiák az ún. védőkosaras módszerrel biztosítják 8.512. Azbesztcement csővezeték fektetése
a m unkaárokban a veszélytelen munkalehetőséget. Hazánkban ez a módszer most
van kialakulóban és csökkenteni fogja a dúcolási munkát. Hazai gyártású azbesztcement csövekből hazánkban nincs ÜNy-fokozat szerinti
Fagyott talajban csatornát építeni nem szabad. választék, ezért gravitációs csatornaként is gumigyűrűs kötésű nyomócsöveket
A csövek alá olyan ágyazatot kell előkészíteni, amelyen a csatorna egyenletes fek építenek be. Ez a költséges megoldás legfeljebb igen kedvezőtlen altalajviszonyok
esetén látszik a jövőben fenntarthatónak. A csőfektetés a nyomócsőhálózat építé
vése biztosított. sénél megismert módon végzendő.
A csatornát csak szabvány minőségű vagy előírás szerinti építőelemekből szabad Várhatóan azonban — a külföldi gyártási gyakorlatnak megfelelően —- sor kerül
építeni. az ÜNy = 2,5 a tt, ill. 5 a tt igényeket kielégítő, olcsóbb azbesztcement csövek gyár
A terv szerinti vízszintes és magassági vonalvezetést zsinórállások készítésével kell tására is, akkor e csőfajta árban versenyképessé válik.
biztosítani. A csövek egyenes irányát függőónnal, a magasságot benézőkereszttel, A csőtőmítésekre közcsatorna építésekor a gumigyűrűs kötési módot kell az alacso
szintezéssel, lécezéssel kell csőillesztésenként ellenőrizni. Irányeltérés az egyenes nyabb nyomású csövekhez is alkalmazni. A csőkötés szakszerű elvégzéséhez fej
től max. 1 cm lehet. A lefektetett csatornaszakaszt tisztán kell tartani. gödrök készítése szükséges.
A beépítésre kerülő m űtárgyak, szerelvények, idomok a csőfektetéssel egyidejűleg A tokkal forgalomba hozott azbesztcement csövek illesztésére a beton-, ill. kőagyag
épüljenek meg. csövekre adott utasítások az érvényesek.
Amennyiben közös munkaárokban különböző vezetékeket kell fektetni, úgy azok A Gibault-kötés alkalmazása során a csavarok legyenek egyenletesen, de ne teljesen
terven előírt elhelyezési rendjét, ill. sorrendjét szigorúan be kell tartani. meghúzva, hogy szivárgás esetén után-
húzhatók legyenek. Hézagkitöltés bádoggyörö lezárással
A munkavédelmi, forgalombiztonsági stb. előírások betartását állandóan ellenő
rizni kell.
8.513. Kőagyag csővezeték építése
404 405
önteni, hogy a bitumen a levegőt az illesztési hézagból maga előtt ki tudja haj H abarcs
tani.
A bádoggyűrű bitumennel érintkező felületét előzetesen agyagtejjel kell bevonni,
hogy az összeragadás megakadályozható legyen. Az öntőformát csak a kiöntőanyag
megmerevedése után (3—4 perc) szabad eltávolítani. i C s o fe k te te s he U a d á s i i r á n y a \
A bitum ent csak tiszta, száraz üstben szabad melegíteni. Az olvadó anyagot foly ------- ► i
----- --- L 1
tonosan keverni kell, hogy oda ne égjen. A melegítés és kiöntés nagy figyelmet és
óvatosságot követel, erre a dolgozókat ki kell oktatni. 1 1 1 , , í
1 — ------ -1 F o ly á s i ir á n y
A jól elkészült tömítések vízzáróak, rugalmasak. 2—3°-os szögelfordulást káros
elváltozás nélkül megengednek. A csövek egyenletesen legalább a palástfelület
i/4 részén (2a = 90°) jól beágyazva feküdjenek.
tea
Beton alap
8.514. Beton csővezeték fektetése
I X . 8-48. ábra. C e m en th a b a rc s-k en éses b e to n c ső k ö té s
406 407
■c
betonozzák be és az aknába jutó csőszakaszon a cső felső felét levésik, az akna fene 8.541. Helyszínen készített betoncsatorna
két pedig a csőfalhoz soványbetonnal kiegészítik.
Az aknafedlapokat az útburkolattal egy szintbe kell elhelyezni. Ha az akna nem Általában 1,0—1,20 m belmáretig készíthető az ÉKSZ II. k. és V.k. 2 mn. előírásai
közlekedési területre kerül, a fedlap 5—10 cm-rel álljon ki a környező terepből. szerint. A csatorna betonjának tömörnek, vízzárónak és legalább B 200 minőségű
nek kell lennie. Vízszintes munkahézag és a boltvállnál lehet. A beton felületén a
kavicsfészkeket, egyenetlenségeket a beton megszilárdulása előtt (kizsaluzáskor)
8.53. Csatornaszakasz nyom áspróbája ki kell javítani.
A szigetelendő felületek éleinek legömbölyítése legalább 50 cm sugarú legyen.
A csatorna vízzáróságáról nyomáspróbával kell meggyőződni, mégpedig a m unka
A boltozatot mindkét válltól indulva, egyidejűleg kell betonozni. A boltozat külső
árok visszatöltése előtt. A próbázandó vezetékszakaszokat (cső és aknák együtt)
felületét le kell simítani, ill., ha talajvízbe kerül, 20 mm vastagon cementhabarcs
azonban 50 cm vastag földréteggel elő kell terhelni. csal le kell vakolni.
A nyomáspróba vízfeltöltéssel vagy levegős vizsgálattal végezhető.
A megfelelően kiképzett, száraz munkaárokban földnedves betonból a csatorna a
Belső vízngomással végzett vizsgálat. A vizsgált csatornaszakaszt szivárgásmentesen következő munkafolyamatokban készül:
le kell zárni, majd vízzel fel kell tölteni. A vízoszlop magassága átlagosan 2 m le
gyen. K ét óra elteltével figyelni kell az aknában a ténylegesen elszivárgóit víz Az alsó szelvény betonozása —- amely magában foglalja a fenékbetont és a boltozat
mennyiségét. A megengedett szivárgás értéke függ a csatorna anyagától, építési vállmagasságáig az oldalfalakat — a zsinórállásról beállított m intadeszkázat be-
408 409
olyan minőségben készíteni, hogy ne legyen szükség vízzáró vakolatra. A csatorna
felső szelvénye alatt az oldalfalak vállai feletti boltozatot kell érteni.
A nyitható, lábakra, ékekre állított, rendszerint bádoggal borított mintadeszkáza
to t úgy kell elhelyezni, hogy az alsó szélek éppen csak hozzáérjenek a kész beton-
vállhoz ( I X . 8-52. ábra).
Betonozás után a boltozatot kizsaluzni Mintaiv
kedvező hőmérséklet esetén is csak 48 óra
eltelte után szabad.
A betont 14 napig nedvesen kell tartani
(10—15 cm földtakarás és locsolás).
A leírt munkafolyamatokat ciklusosán is
mételve készíthető el a tervezett csatorna-
szakasz.
I X . 8 -5 0 . á b ra . C s a to r n a fe n é k h e ly s z ín i b e to n o z á s a
410 411
8.543. Téglafalazatú csatornák 8.551. Aknák
Építését ma m ár nem tervezik. A meglevők javítása azonban szükségessé teszi az A tisztítóakna lebúvónyílásának átmérője legalább 50 cm legyen.
építési módszer megismerését (IX .8-54. ábra). Az aknák alsó részét, legalább 1,0 m magasságig sima vakolással kell készíteni.
A téglafalazatú csatorna szelvényeinek alakja, mérete, a téglák kiosztása, a téglák Az aknák fenekét legalább a betorkolószelvény vállmagasságáig folyókaszerűen
közötti habarcs minősége és vastagsága, a téglakötések, a rétegek száma stb. legyen kell kiképezni. A csatornát az aknán úgy kell átvezetni, hogy az aknában a folyási
teljesen azonos a javításra, pótlásra szoruló csatornaszakaszhoz csatlakozó falazott sebesség ne csökkenjen. Az aknákat a csatornák tengelyvonalában kell elhelyezni.
csatornáéval. H a új csatorna készül, akkor a felsoroltakat előre meg kell tervezni. A tisztítóaknák előírt belméreteit csök
A téglaboltozatot mintadeszkázat segítségével kell rakni, a mintadeszkázaton a kenteni nem szabad, esőcsatornák csatlako
hosszirányú hézagok helyét jól láthatóan fel kell tüntetni. Többsoros boltozat zásához tisztítóaknát kell építeni. A bukó
aknák feneke kopásálló anyagból készül
jön. Az aknákat le kell fedni. A fedlap
anyaga burkolatban öntöttvas, a terepen
vasbeton. Az aknák készíthetők monolit
betonból, előregyártóit elemekből vagy a két
módszer kombinációjából. Az előregyártott
elemek csatlakozásait vízzáróan kell ki
alakítani. Üjabban erre a célra is a gör
dülő gumigyűrűs tömítést alkalmazzák.
8.552. Víznyelők
Burkolt közterületen elhelyezett víznye
lőkkel csak csapadékvizet szabad levezetni,
a talaj- és szennyvizet nem.
A víznyelők készülhetnek helyszínen ké
szített módon vagy előregyártott beton
elemekből ( IX.8-55. ábra).
A víznyelő befolyási nyílása lehet ráccsal
fedett, vízszintes elhelyezésű, amelynek a
vízemésztése nagyobb, m int a szabad
nyílású oldalbefolyású megoldásúé. Utób
bi előnye, hogy a víznyelés közelében nem I X .8-55. ábra. Oldalbeömlésű víznyelő
kell a burkolat felületét különlegesen ki előregyártott elemekből
I X .8-34. ábra. Téglacsatorna falazása képezni.
felső sorának készítése csak az alsó sor teljes elkészülte után kezdhető, m iután az A víznyelőakna bekötőcsatornáját egyenletes lejtéssel, egyenes vonalban tokos be
alsó sor felületét minden szennyeződéstől m egtisztították. toncsövekből kell készíteni, vízhatlan illesztésekkel.
A boltozatot mindkét boltváll felől egyszerre, egyenletesen kell falazni.
8.553. Csatornabekötések
A csatorna szelvényébe csak ép, repedésmentes, csorba nélküli, tiszta és mérethű
téglákat szabad beépíteni. A hézagvastagság függőleges irányban a 10 mm-t, víz A házi bekötőcsatorna a közcsatornába csatlakozhat:
szintes irányban a 12 mm-t nem haladhatja meg. A hosszirányú hézagokat az alko előre beépített elágazó, ill. idomcsőhöz, amelynek tokban kell végződnie és szi
tóval párhuzamos, a keresztirányúakat pedig arra merőleges irányban kell készí lárdan alátám asztottnak kell lennie;
teni. a közcsatorna utólagos megvésésével. Csak mászható csatornákhoz lehet így csat
lakozni. A nyílást úgy kell elhelyezni, hogy a befogadó csatorna belső magas
8.55. T artozékos m űtárgyak építése ságának alsó harmadvonalába essék a bekötő idomdarab folyási feneke.
A gyűjtőcsatorna helyreállítása vízzáró módon végzendő.
A tartozékos m űtárgyak (leszállóaknák, szerkezeti aknák, különleges aknák, víz
nyelők stb.) a csatorna tisztítását, javítását, szellőztetését biztosítják, ill. a felszíni Szennyvízcsatornák tisztítóaknáiba a házi bekötőcsatornák részére elágazó idom
csapadékvizek összegyűjtését és elvezetését szolgálják. cső csak külön engedéllyel építhető.
412 413
8.6.C SA T O H X A É PÍTÉ S M L X K A Á 1Í0K K IEM ELÉSE NÉLKÜL
8.61. Sajtolás
A csősajtolás lényege az, hogy hidraulikus présekkel vékony falú acélcsövet vagy
megfelelő hosszúságú darabokból kialakított vasbeton csövet m egadott irányban
nyomnak előre a talajban. A csőbe benyomuló földanyagot folyamatosan eltávo
lítják.
Az átnyom ást a munkaárokhoz csatlakozó, olyan méretű indítóaknából végzik,
amelyben a berendezés és az egyes átnyomandó csodarabok elférnek (IX.8-56.
ábra). Az indítóakna hátfalát úgy kell kiképezni, hogy az a neki támaszkodó hid-
IX .8-57. ábra. F ú ró fe j (0 1 5 0 0 m m )
8.62. F ú rás
414 415
r
8.63. Pajzsos építési m ódszer szintjét, valam int jelét, a földkiemelés szintjét, a talált talajvíz nyugalmi
szintjét, egyéb m űtárgyak helyét, jelét és szintjeit, a csatlakozások helyét;
Gyakorlatilag a bányatárók építéséből kialakult módszer, amellyel nagyobb á t a részletes utánmérési eredményeket;
mérőjű csatornák építhetők nagyobb hosszban. Lényeges építési fázisai:
a részletes csaíornabúvár-jelentést.
megfelelően kialakított indítóakna építése; Amennyiben a műszaki átadás—átvételi eljáráson vagy az azt megelőző felvételek
a pajzs előretolása először az indítóakna hátfalára, m ajd a m ár kifalazott kor az építtető kételkedik a kivitelező adataiban, a kivitelező az építtető kívánsá
alagútszakasz homlokfalára támaszkodva; gára bármely helyen köteles a csatornát feltárni.
az előretolásnak megfelelő hézagban újabb falazatgyűrű beépítése. Egyebekben az ÉKSZ előírásai szerint kell eljárni.
9.64. A lagútm ódszer intézményes munkával megelőzni a csatornák eliszapolódását, amelynek érde
kében;
Az alagútmódszer lényegében a pajzsos csatornaépítési módszerhez hasonló, csu általában évente, kényesebb szakaszokon félévenként a hálózatot át kell vizs
pán a vágatot készítő gépi berendezésben és a csatorna falazatának építési módjá gálni.
ban van eltérés. A csatornaépítés szempontjából az alagútmódszer a biztonságo
sabb és gyorsabb, ezért városok belterületén, a közúti forgalom zavarása nélkül A mászható csatornákat közvetlen szemrevételezéssel, a nem m ászhatókat pedig
végrehajtandó átépítéseknél az elterjedése várható. minden tisztítóaknából elvégzett átvilágítással kell megfigyelni. A csatornaszaka
szokról nyilvántartást kell vezetni, amelyen minden eseményt (vizsgálat, tisztítás,
javítás stb.) fel kell jegyezni.
8.7. CSATO RNÁK VIZSG Á LA TA ÉS M Ű SZ A K I Á T A D Á SA Gyakran szükségessé váló tisztítás javítandó hibára m utat.
A csatornák vizsgálatát csak erre a feladatra kiképzett, az előírásos védőfelszere
Az elkészült csatornaszakasz műszaki átadás—átvételi eljárásának megkezdése léssel ellátott dolgozók végezhetik. A csatornavizsgálat szaktudást igénylő, veszé
előtt felül kell vizsgálni: lyes munka, amelynél a dolgozó öntevékenységére is szükség van.
A betoncsatorna falát a sebes víz idővel elkoptatja, az ipari szennyvíz korrodál
a csatorna vízszintes és magassági fekvését, megfelel-e az a terveknek;
hatja, a közúti forgalom dinamikus hatásai a kötéseket meglazíthatják, a talajvíz
a kész csatorna minőségét és mérethűségét; IE a betont m egtámadhatja. Mindezeket a hatásokat a rendszeres fenntartási ellen
•a csatornavonal mentén az útburkolat helyreállítását, amelyért a kivitelező őrzéssel olyan időpontban kell észrevenni, amikor a hibák még kisebb munkával
az átadás után is felelős m arad; elháríthatok.
a m űtárgyakat, különös tekintettel azok fenékburkolására, biztonságos hasz
nálatára; 8.81. M ászható csatornák javítása
a munkahelyről a fölös földet, törmeléket elszállítva, megszűnt-e a forgalmi
akadály. A feltárt hiba jellege szerint a javítás végezhető:
A műszaki átadási—átvételi eljáráson a kivitelezőnek á t kell adnia: ami az új csatornák építésével azonos módon végezhető;
á té p íté sse l,
amikor a hibás csatornaszakaszt ki kell bontani és a
fe ltá r á so s ja v ítá s s a l,
a lezárt építési- és felmérési naplókat; szennyvizet ideiglenesen el kell vezetetni. A javítást pedig kisebb-nagyobb
az előírt minőségi bizonylatokat, jegyzőkönyveket; bontás elvégzése után esetenként kidolgozott technológiával kell végrehajtani
a próbanyomások jegyzőkönyveit; (pl. csőtörés esetén);
a végelszámolást; belső ja v ítá s s a l igen nehéz körülmények között, a csatornaszakasz előzetes ki
a tényleges kiviteli állapotot rögzítő helyszínrajzot, hossz-szelvényt. A hely tisztítása és a szennyvíz részleges kizárása után.
színrajzon fel kell tüntetni az esetleges nyomvonalváltozáson kívül a házi be A kopott, korrodált betonfelületet az egészséges betonig ki kell vésni, majd az
kötő idomcsövek helyét, az iránytörések helyét. A hossz-szelvényen meg kell eredeti betonösszetételnek megfelelő és kötésgyorsítóval készült friss betonnal
jelölni a csatorna folyásfenékszintjét, az aknafedlapok helyét és magassági ki kell foltozni. Üjabban a használatba vehetőség meggyorsítása céljából kü-
i
lönböző műanyag habarcsokat is alkalmaznak. A vízzáró vakolat helyreállí Minden dolgozó csak olyan gépekkel, berendezésekkel dolgozhat, amelyre képesí
tása hasonló módon végzendő tiszta, kellő szilárdságú nedves betonfelületre. tése van, és amelyeknek kezelésére utasítást kapott.
Amennyiben a csőfal teljes vastagságában korrodált, a belső véséssel megkezdett A munkahelyi rend betartása csatornaépítéseknél különösen fontos. Anyagok, szer
javítást is feltárásos javítással kell folytatni. számok, gépek helye kijelölendő, a közlekedő utak legyenek tiszták, síkos időben
A kilazult csőkötéseket a gumigyűrűk utánverésével és a hézagok vízzáró anyaggal is biztonságosak.
végzett újabb kikenésével kell megjavítani. Repedt csöveket ki kell cserélni vagy A balesetmentes közúti közlekedés feltételeit elzárásokkal, lámpákkal, táblákkal
injektálással ki kell javítani. Kikopott fenekű betoncsatornák burkolólapokkal is stb. minden időben folyamatosan biztosítani kell.
javíthatók. A provizóriumok (ideiglenes átjárók) biztonságos állapotáról folytonosan kell gon
doskodni.
8.82. Nem m ászható csatornák javítása A munkaárok állandó víztelenítését a biztonságtechnikai szempontok is megköve
telik.
A javítás csak átépítéssel, ill. feltárásos javítással végezhető, előzetesen elkészített,
alaposan átgondolt építésszervezéssel, hogy a javítás okozta zavar a minimális A m unkaárkot keresztező közműveket mindig körül kell burkolni és külön dúcra
időtartam ú legyen. kell felfüggeszteni.
Az árok mellől a korlátot csak szakaszosan és a munka jellegének megfelelő ideig,
ideiglenesen szabad csak elbontani.
8.9. MŰANYAG CSÖVEK B EÉ PÍT É SE Mielőtt bármilyen m unkát elkezdene a dolgozó, köteles meggyőződni arról, hogy a
m unkaárokban senki nem tartózkodik.
Külföldön a műanyag csöveket nemcsak nyomócsőhálózatok építésére, hanem Forró bitumen főzésekor, szállításakor, öntése során a saját és mások testi épségére
egyre elterjedtebben alkalmazzák csatornaépítésre is. A szakirodalom azonban fokozottan kell ügyelni.
hangsúlyozza, hogy az eddig szerzett tapasztalatok még nem elégségesek az egyön
tetű vélemény kialakításhoz. Üzemben levő csatornában csak képesített és megfelelő védőberendezésekkel el
látott dolgozó, és csak a csatornaszakasz kiszellőztetése után dolgozhat.
A műanyag csövek kétségtelen előnyei: a könnyű csősúly, az összeszerelés gyorsa
sága (akár hegesztéssel, ragasztással, akár gumigyűrűs illesztéssel), a vághatóság, Nedves csatornában csak törpefeszültségű (max. 42 V) áram használható.
hajlíthatóság, a sima csőfal m iatti kis súrlódási veszteségek, korrózióval szembeni Belső javítási munka folyamán a kijáratot az akna felé bontási és egyéb anyaggal
ellenállás. eltorlaszolni nem szabad.
Tisztázatlanok azonban a csőanyag Teológiai sajátságai, amelyek a változó külső- Az elkészült csatornába dohányt, élelmet levinni, ill. ott dohányozni, étkezni
belső igénybevételek m iatt a csatornázásnál fokozottabb jelentőségűek, m int a tilos.
nyomócsöveknél. Nem egyértelmű a műanyag anyagának ellenállása a mechanikai Csatornajavítási munka után a testi és ruházati tisztálkodást azonnal el kell vé
koptatóigénybevétellel szemben. gezni.
A PVC csöveket egyelőre csak kisebb átmérőjű tartom ányban gyártanak és főként A bármilyen célból felnyitott aknákat őrizni kell vagy ráccsal körülkeríteni.
az épületeken belüli ejtő- és ágvezetékek készítésére használják. Minthogy mű Bármilyen sérülést, balesetet a munkahely vezetőjének azonnal jelenteni kell.
anyag csövek a csatornahálózatban is csak az ÉKSZ V III. k. 3 mn. (nyomóvezeték)
előírásai szerint építhetők be, ezért árban sem versenyképesek az egyéb csatornacső
anyagokkal.
9. A V ÍZ T IS Z T ÍT Á S É S S Z E N N Y V ÍZ T IS Z T ÍT Á S M Ű T Á R G Y A I
8.10. BA L ESE T EL H Á R ÍT Á S V a lló S á n d o r
422 423
T
426 427
Az NDK-ban rendszeresen alkalmazott ilyen berendezés üzemeltetése egyszerű, az Az Uniflow-típusú ülepítőket itt a teljesség kedvéért említjük. Ezeket a derítők
építés a n y itott vasbeton medencék vízzáróságára, pontos m érettartására vonat csoportjában ism ertetjük részletesebben, mivel rendszerint vegyszeres kezeléssel
kozó és m ár korábbiakban em lített előírások betartásán felül különös nehézséget kombinálva, m int derítők kerülnek alkalmazásra.
nem jelent. A tipizálhatóság lehetősége adott, ezzel együtt a gazdaságos és kor Kör alaprajzú, sugárirányú átfolyású (Dorr-rendszerű) ülepítők. Ezeket az ülepítő
szerű építéstechnológia (táblás zsaluzatok, gördülőzsaluzatok, előregyártott vasbe ket 20—40 m átmérővel készítik és leginkább az ipari víztisztításban alkalmazzák,
ton táblaelemek felhasználása) alkalmazására több mód nyílik. n y ito tt kivitelben. Működési elvüket és kialakításukat az I. fejezet 8. pontjában
ism ertettük.
Emeletes ülepítőmedencék az előbbiekben ism ertetett ún. lipcsei medencetípusnak
továbbfejlesztett megoldásai, amelyeknek lényege az, hogy egyrészt helymegtaka . Építésük igen gondos m unkát igényel több szempontból is. A középső, iszapgyűjtő
rítás, másrészt az ülepítés hatásfokának növelése céljából egymás fölé épített üle zsomp gyakran kerül talajvízbe. Ez esetben a zsompot száraz munkagödörben
pítőtereket alakítanak ki. Három bevált ülepítőtipusuk ismeretes: (nyíltvíztartással vagy talajvízszint-süllyesztéssel) vagy kútsüllyesztéssel építik
meg. Utóbbi esetben a kis átmérő m iatt rendszerint markoló nem alkalmazható,
a stockholmi emeletes ülepítőtípus, amelynek további módosított formáit ezért kézi földkiemelés és búvárm unka szükséges.
óriási vízművekben (Tokió 2 400 000 m3/nap, Chicago 6 400 000 m3/nap A zsomp építése minden esetben megelőzi a tányér alakú, lapos medencefenék épí
kapacitás) sikerrel alkalm azták; tését. Különös gondot kell fordítani a zsomp és a medencefenék csatlakozásának
a wittenbergi vízmű kétszintes vízszintes átfolyású medencéje (120 000 m3/nap kiképzésére. A talajviszonyokra, ill. változó talajvízszintre tekintettel biztosítani
kapacitás); kell a medence és a zsomp különböző mértékű süllyedése m iatti elmozdulások lehe
tőségét és ugyanakkor a vízzárást is. Ezért az iszapzsomp fala és a medencefenék
a Párizs külvárosainak vízellátását biztosító 3 új felszíni vízmű medencéi közötti csatlakozásnál dilatációs hézag alakítandó ki. A kismértékű mozgást és
(Compagnie Générale des Eaux, 200 000, 600 000, 700 000 m3/nap kapacitás). vízzárást régebben két egymás fölött elhelyezett, bitumenbe áztato tt 5 cm átmé
rőjű azbesztkötéllel szokták biztosítani a csatlakozás helyén. A lapos medencefe
A második és harm adik helyen felsorolt rendszerek tulajdonképpen az áramlási nék alatt összegyűlő, beszivárgott csapadékvizeket szivárgórendszerrel vezetik be
irányt tekintve párhuzamosan kötött, egymás fölé telepített ülepítőmedencék. magába a zsompba, ahonnan a vizet az összegyűlt iszappal együtt vezetik el.
Az első helyen em lített ülepítőtípusnál a szintek sorbakötöttek (IX .9-7. ábra). Az A lapos, tányér alakú medencefenék építése során a körülötte fellazított talaj meg
ülepítendő víz a nyersvízcsatornából az alsó ülepítőtérbe folyik és az enyhe emelke szilárdításáról megfelelő tömörítéssel, földbetonnal, esetleg injektálással kell gon
désű térelválasztó fal felső oldala fölött ellenkező irányban felfelé haladva kerül doskodni. A kör alakú medence munkahézagait sugárirányban célszerű kialakítani.
m int ülepített víz a gyűjtővályúba. A nagyobb szemcsék az alsó térben, a kisebb
szemcsék a felső térben ülepednek le. A tisztítást végezhetik láncos kotróval vagy Függőleges átfolyású ülepítőmedencék
— mint a IX.9-5. ábrán látható — iszaplemosó szivattyúkkal, két lépcsőben. Ter Jelentőségük m int szorosan vett — vegyszeres kezelés nélküli — ülepítőké aláren
mészetesen itt is alkalmazandó az az elv, hogy legalább kétemeletes ülepítőt kell delt, mivel hatásfokuk lényegesen kisebb a vízszintes átfolyású ülepítőmedencék
egymás mellé építeni az üzemelés folyamatosságának biztosítása végett. esetében elérhető hatásfoknál.
■Építés szempontjából az emeletes ülepítők lényegesen magasabb, nagyobb szerke Kialakításukra vonatkozóan a függőleges átfolyású homokfogóknál ism ertetett
zeti vastagságú m űtárgyak, m int az egyszintes ülepítőmedencék, ennélfogva a tér elvek az irányadók, a kisebb kiülepítendő szemcsenagyságoknak megfelelő nagyobb
elválasztó falak pontos kiképzése fontos követelmény. Sok esetben le is fedik az méretek figyelembevételével.
emeletes ülepítőket, ami a nagy fesztávokat tekintve komoly szerkezeti és építés A vegyszeres előkezeléssel, pelyhesítéssel kombinált függőleges átfolyású ülepítők
technológiai feladatot jelent. nek az iszapszűrős derítőknél van jelentőségük, ezért a m űtárgyakat a derítők
műtárgytípusaihoz kapcsolódva ismertetjük.
9.1213. Hidrociklonok
Mint ülepítőket elsősorban az ipari víz tisztítására, ill. mellékfolyamatokként ivó
víztisztításra használják. Ritkán alkalmazott és inkább technológiai gépészeti jel
legű berendezések, egyenlőre nem tartoznak a víztisztítás jellemző műtárgytípusai
közé. Működési elvüket az I. fejezet 7. pontjában ism ertettük.
0.122. Derítők
I X . 9-7. ábra. Emeletes, soros kapcsolású ülepítőmedence Derítésnek nevezzük az ülepítésnek azt a módját, amikor a vízben levő igen finom
1 nyersvízbevezető csatorna; 2 iszapgyűjtő zsompok; 3 alsó ülepítőtér; 4 felső (0,02 mm-nél kisebb átmérőjű) lebegő anyagokat, kolloidokat, oldott anyagokat
ülepítőtér; 5 ü lepített vizet gyűjtő vályú bukóval; 6 felső iszaplemosó; 7 alsó
iszaplemosó; 8 ü lepített vizet leszívó és átemelő szivattyúhoz csőcsatlakozás; vegyszeres kezeléssel távolítják el.
9 zagyvízelvezető gyűjtőcső
428 429
A vízbe fémsókat, újabban a koagulálást elősegítő másodlagos derítőanyagokat is
adagolnak. E vegyszerek elektrokémiai és fizikai hatására (koaguláció) a vízben
pelyhek képződnek (flokkuláció, pelyhesedés), amelyek m ár könnyebben leülepít—
hetők.
A derítőkben három alapműveletet kell elvégezni:
a derítőanyag el'keverését, egyenletes elosztását a derítendő vízben;
a flokkulálást, vagyis a pelyhek kialakítását;
a pelyhek leülepítését és eltávolítását.
A felsorolt műveletek elvégezhetők egymás mellé telepített különálló m űtárgyak
ban, berendezésekben, vagy pedig egyetlen műtárgyon belül. H a a bekeverés és
flokkulálás teljesen különválasztott m űtárgyakban megy végbe, akkor az ülepítés
funkcióját tulajdonképpen egy közönséges ülepítőmedence teljesíti.
A derítőket azonban mégsem az előbbi szempontok szerint célszerű csoportosítani,
hanem inkább a derítőben áramló víz átfolyási iránya szerint (vízszintes, ill. függő
leges átfolyású derítők). Ez a felosztás nemcsak a vízkezelési technológiai folyama I X . 9-8. ábra. Terelőfalas örvényesatorna oldalsó
to t jellemzi, hanem szerkezeti, formai és építéstechnológiai szempontból is döntő vízbevezetéssel
különbségeket jelez.
Megjegyzendő, hogy a „vízszintes” és „függőleges” jelzőket nem a szorosan v ett lépjen fel túl nagy nyomásveszteség. A váltakozó sebesség, a gyakori irányváltozás-
geometriai értelemben kell érteni. A „vízszintesének nevezett áramlások sem tisz és az örvénylés hamar elvégzi a vegyszeroldat elkeveredését.
tán vízszintesek (pl. az emeletes medencéknél, az Uniflow-típusnál), a „függőle A 1X.9-9. ábrán látható terelőfalas labirintmedence működési elve hasonló, csak a
gesének nevezett áramlásokban pedig többszörös irányváltozás lép fel, a víz az vízbevezetés centrikus.
átbukásoknál vízszintesen, ill. ferdén áramlik. A lényeg az, hogy a vízszintes átfo Ezek a m űtárgyak rendszerint vasbetonból készülnek és ivóvíz esetén fedett épü
lyáson derítőknél a tényleges ülepedés művelete a m ár pelyhesedett víz közel víz letben helyezik el őket. Az örvénylő mozgást ki lehet alakítani kör alakú medencé
szintes irányú mozgása során következik be, a függőleges átfolyásúaknái pedig a vel is, amelybe a víz fent, oldalról lép be és spirális mozgást végezve alul középen
derítőtérben a pelyheket tartalmazó víz felfelé irányuló mozgása közben megy folyik ki. Ez a szerkezeti kialakítás azonban építéstechnológiai szempontból túl
végbe a pelyhek leülepedése úgy, hogy beleütközve a kialakult iszapfelhőbe (lebegő bonyolult és az esetleges anyagmegtakarítás nincs arányban a zsaluzási, vasalási
iszapszűrő), megnagyobbodva, felfelé irányuló mozgási energiájukat elveszítve, le és felületkiképzési többletmunkával.
hullanak.
A pelyhesítőmedence vagy medencerész rendszerint terelőfalas vagy propelleres ke-
9.1221. Vízszintes átfolyású derítők
Az ilyen típusú derítőkben általában a bekeverést, pelyhesítést és útépítést külön
medencékben vagy medencerészekben végzik el. A vízszintes átfolyású derítők
hátránya viszonylag nagy helyigényük. Viszont olyan vízművek esetében, ahol az
év túlnyomó részében a nyersvíz minősége lehetővé teszi a vegyszeres kezelés nél
küli ülepítést, a berendezések általában gazdaságosabban üzemeltethetők.
A bekeverés lényege: a derítőanyagot (alumínium-szulfát, vas-szulfát, vas-klorid,
nátrium-alumínát, aktivált kovasav, polielektrolitok stb.) gyorsan és egyenletesen
el kell osztani a vízben. E zt mesterséges turbulenciát előidéző speciálisan kialakí
to tt m űtárgyakkal (örvénycsatornák, labirint medencék) vagy motorikusán meg
hajto tt keverőkkel érik el. A keverési idő legalább 5 perc, a flokkulációs térben
szükséges tartózkodási idő további 5—30 perc.
A I X .9-8. ábrán látható örvénycsatorna tulajdonképpen egy terelőfalas vasbeton
medence. A derítőanyagot oldatban tartalm azó víz a szűkületeken áthaladva
függőleges forgástengelyű örvénylő mozgásba jut. A víz áthaladási sebességét úgy
határozzák meg, hogy az erős örvénylés és gyors elkeveredés biztosítása mellett ne I X . 9-9. ábra. Terelőfalas labirint medence centrikus vízbevezetéssel
430 431
verőkkel ellátott műtárgy. A keverés csak olyan mértékű, hogy a m ár keletkezett Ü le p ítő m ed en ce F lo k k u /á ló m e d e n c e
a—
L é g b e s z ív ó s z e le p
zá rv a
ki. Ha azonban süllyesztés és víz alatti kotrás szükséges, a felúszás ellen beton ki
töltőtestekkel kell védekezni. Ez esetben célszerű a lesüllyesztendő hengeres kút-
köpenyt minél kisebbre méretezni — a talajvízállástól függően — és a felső részt
m ár szárazon megépíteni.
Korridor-rendszerű derítőket a szovjet VODOKANALPROJEKT tervezett és ti D e r íte tt v íz
pizált ( IX.9-17. ábra). Az ilyen derítő téglalap alaprajzú m űtárgy, egy-egy derítő
egység három részből áll: két derítőkamrából és a közöttük elhefyezett iszapfölöző
kamrából. A derítőtér felül függőleges falú, alul kb. 75°-ban tölcsérszerűen össze
szűkülő oldalfalakkal.
A flokkuláció külön kamrában megy végbe, 1 kamra több derítőegységet is ellát.
A pelyheket lebegtető víz a
Vizelvétel
derítőkamrák feneke felett
kb. 1 m-re elhelyezett el-
osztócsövön keresztül ju t a
derítőtérbe. A 0,5—0,8 mm/s
sebességgel felfelé áramló víz
ben kialakul a lebegő iszap
szűrőréteg, 2—3 m vastagság
ban, a fölött 1,5—2,0 m a
derített víz zónája. A derítő-
kam ráknak az iszapfölöző
kamrával közös falain a fe
néktől kb. 5 m-re több nyílás
van. Ezeken a nyílásokon át
a derítőtér lebegő iszapréte
gének egy része átfolyhat az
iszapfölöző térbe, ezáltal sza
I X . 9 - 1 7 . á b r a . K o r r i d o r - t í p u s ú k o t r ó n é l k ü l i d e r ít ő bályozható az iszapfelhő. Az
436 437
tulajdonképpeni derítés periódusát m utatjuk be (a harang alakú térben a víz elért A hazai műszaki gyakorlatban reaktor néven elterjedt m űtárgy ( I X .9-19. ábra)
egy felső szintet, a légbeszívó működésbe lépett, a légnyomás hatására a derítendő egy viszonylag széles, monolit vasbeton fenéklemezzel kiképzett felfelé csonkakúp-
víz a medence alsó részén elhelyezett perforált elosztócsöveken keresztül behatol a szerűen szélesedő, felül körhenger falú, fedett vasbeton medence.
derítőtérbe, a benne levő iszappelyhek kialakítják az iszapfelhőt, a fölös iszap á t A derítőanyaggal összekevert nyersvíz a derítő tengelyében elhelyezett függőleges
bukik az iszapgyűjtő vályúba, a derített víz elfolyik a perforált elvezetőcsöveken hengerbe kerül. O tt felfelé áramolva átbukik a lefelé szélesedő harang alakú flok-
át). kulációs térbe. A bekeverést és pelyhesedést kis fordulatszámú propeller szivattyú
A 2. ütem addig tart, amíg a harang alakú térben a víz egy m eghatározott alsó segíti elő. A harang alsó széle alatt a pelyheket tartalmazó víz átbukik és felfelé
szintet el nem ér, akkor becsukódik a légbeszívó szelep, a víz útja megfordul és az áramlik egyre csökkenő sebességgel. Ebben a térben alakul ki a lebegő iszapszűrő.
egész folyamat kezdődik elölről. A felfelé áramló víz pelyhei beleütköznek az iszapszűrő pelyheibe és megnagyob
Az igen szellemes, laboratóriumi és félüzemi kísérletek alapján kialakított és sza bodva lehullanak a medence aljára. Az iszapot körbejáró kotrószerkezet a közpon
badalm aztatott berendezést a DEGRÉMONT cég úgyszólván az egész világon el tosán elhelyezett iszapzsompba kotorja. A flokkulációs teret felülről lezáró harang
terjesztette. 10—40 m átmérőjű kör alakú medencék, 20—40 m oldalhosszúságú alsó szélére szerelt lapok szögállásának változtatásával a derítő külső fala és a
téglalap alakú medenceegységek formájában, rendszerint nyitott kivitelben ké harang közti nyílás változtatható. Ezáltal a lebegő iszapréteg alsó beáramlási se
szülnek. Építésük viszonylag egyszerű, gépészeti berendezésük, autom atikus sza bessége szabályozható. Továbbá lehetőség van a középső hengeren á t a derítő alján
bályozórendszerük azonban kényes. A felületi terhelés (derítési sebesség) 0,8— levő aktivált iszap felszívására és reaktiváltatására. Ez utóbbi művelet is szabá
1,5'mm/s között változik a nyersvíz lebegőanyag-tartalmától függően. 1000—1500 lyozható. A derített vizet sugárirányú és körbefutó bukóvályúk vezetik el.
rng/l lebegőanyag-tartalom körül érhető el a legjobb hatásfok, de lebegőanyag nél
Jellemző műszaki adatok (az eddig megépült reaktivátorok alapján):
küli. huminsavas, színes vizek derítésére is jól alkalmazható. Magyarországon
a sajóecsegi ipari vízmű Dorr-rendszerű derítőjét alakították át Pulsator-rendsze- Legnagjmbb belső átmérő, m 10,8; 15,0; 18,0; 27,0
rűvé. Teljesítmény, m3/h 180, 300, 500, 1300
Oldalfalak hajlása a vízszinteshez 60°
Gépi kotróval működő derítők Bekeverési idő 2—3 perc
Magyarországon a Graver-rendszerű derítőknek egy magyar tervezők áltál tovább Flokkuláció időtartam a 20—30 perc
fejlesztett és hazai viszonyokra alkalmazott változata (reaktor, reaktivátor) ter Flokkulációs szivattyúk fordulatszáma 6—20 ford./min
jedt el (Fővárosi Vízművek. Lábatlan, Balatonfűzfő. Dunaújváros, Borsodi Regio Derítő felületi terhelése 0,6—0,7 mm/s
nális Vízmű, Észak-nógrádi Regionális \íz m ű stb.).
Támsebesség (átáramlási sebesség a harang alján 5— 10 mm/s)
Kotró fordulatszáma 1—2 ford./h
Lebegő iszapréteg vastagsága 4—5 m
D erített víz zónája 1,5—-2 m
438 439
9.123. Szűrők Látható tehát, hogy a szűrőrétegben bonyolult fizikai és kémiai jelenségek lépnek
fel, ezért a szűrőanyag megválasztását a vízminőség és a víztechnológiai eljárás igen
A víztisztítási eljárások legrégibb, legismertebb módja a szűrés. A víztechnológiá gondos megvizsgálása, sőt kikísérletezése előzi meg.
ban szűrésen a víznek szemcsés anyagon való átáram oltatását értjük. A szűrés célja A zárt szűrőket általában csarnokszerű épületben, ún. szűrőházban helyezik el, amely
a rendszerint m ár előkezelt (ülepített derített) vízben még meglevő anyagok vissza rendszerint pillérvázas épület, kettős copilit üvegezésű nagy ablakokkal, a megfe
tartása. lelő megvilágítás biztosítása végett. A szerelvények kezeléséhez, a biztonságos köz
A szűrőkkel kapcsolatos technológiai alapfogalmak összefoglalása az I. fejezet 7. lekedésre, a szűrőanyag elhelyezéséhez be- és kitöltéskor elegendő helyet kell biz
pontjában található meg. Azok ismeretében itt a m űtárgyak szerkezeti kialakítá tosítani.
sát, építését tekintve tárgyaljuk a szűrőket. Tájékoztató távolságértékek: faltól legalább 80 cm, egymástól legalább 1,0 m sza
bad távolság a szerelvény vagy tartály szélső pontjait figyelembe véve. Nagyobb
9.1231. Gyorsszürők szűrőházakban a szűrőtartályokat két sorban célszerű elhelyezni, a két szűrősor
szerelvényei között legalább 1,5 m távolság szükséges. A szűrőterem belmagassá
A gyorsszűrők két főcsoportja: a zárt (nyomás alatt működő) és a nyílt (szabad gát úgy kell megválasztani, hogy a tartályok beemeléséhez szükséges emelőszerke
felszínű) szűrők. zet elférjen, a szűrőtartályok megközelítése akadálytalan és balesetmentes lehessen.
Zárt ( nyomás alatti) szűrők Ezek figyelembevételével a födém és a szűrőtartály teteje között legalább 2,60 m
szabad teret célszerű biztosítani.
A zárt szűrők álló vagy fekvő helyzetű hengeres tartályok. A tartályok anyaga A csővezetékek, szerelvények padló A la p r a jz i e lr e n d e z é s
rendszerint acéllemez, ritkábban vasbeton (hazánkban csak acéllemez zárt szűrők felett, recés lemezzel lefedett eső
készültek eddig). Az acéllemez szűrőtartályok szilárdsági méretezésére a gőzkazá csatornában vagy pedig külön cső
nok méretezésére és gyártására vonatkozó előírások a mérvadók. A tartályok tipi pincében helyezendők el. Nagyobb H ő s z ig e te lé s
helyezés a helyesebb.
Szűrő jele 0 ,6 - 2 1 ,0 - 5 1 ,6 - 1 2 1 ,8 - 1 5 2 ,0 - 2 0 2 ,2 - 2 5 2 ,5 - 3 0 2 ,8 - 4 0 3 ,0 - 5 0 0 ^ 0
S z ű r ő ta r tá ly Gyakran a tiszta víz medencét a zárt
á tm ér ő je, szűrők alatt helyezik el. Ennek is Iro d a h lü h e ly -
mm 630 1000 1600 1800 2 000 2200 2500 2800 3150 vannak gazdaságos térkihasználási - g é p h á z Ö s s z e k ö tő é p ü le tr é s z
r a k ta r
N é v le g e s -te l (k e z e lő ié r t
és üzemelési előnyei, de ezt termé
je sítm é n y ,
m 3/ h 2 5 12 15 20 25 30 40 50 szetesen döntő mértékben befolyá
solják a talaj- és talajvízviszonyok.
A zárt szűrők Magyarországon rendszerint vegyes öblítési lehetőséggel készülnek. Űjabban egyre inkább elterjed a
Az acéllemez szűrőfenékbe műanyag szűrőgyertyákat helyeznek el, csavaranyával szűrők szabadtéri elhelyezése. 6 °C
rögzítve. hőmérséklet alatti vizek esetében IH Q _|,___3 , k 0 ___ | 2 A 0
A szűrőanyag a tisztítás technológiai feladatától függ. — tehát télen a felszíni víztisztító
Felszíni vizek tisztítása esetén 1—2 mm szemcsenagyságú kvarchomokot használ művekben — még hőszigetelés mel
nak. lett is erősen megfontolandó a ta r J u ta c s ik
tályok szabadban történő elhelye 5 m m g ip s z v a k o la t rt e k e r c s e l é s
Ha a főcél a vaslalanítás, alkalikus szűrőanyagot (zsugorodásig égetett dolomit zése. -D r ó th á ló
vagy magnezitzúzalék) használnak. Hazai alkalikus szűrőanyag a Fermagó. K ül
földön Decarbolith, Akdolit, Magnó stb. néven ismeretesek az alkalikus szűrő- A talaj mélyebb rétegeiből nyert ,........ c---- Ji J O c m v a s ta g
anyagok. vizek azonban rendszerint jóval 6 °C
n
ü v e g p a p la n b ő
feletti hőmérsékletűek még télen is. s z ig e te lé s
Mangánfalanításhoz alkalikus szűrőanyaggal kevert, mangán-peroxiddal bevont Ezért a szabadtéri elhelyezést első
(bedolgozott) kvarchomokot használnak. sorban vas- és mangántalanító tele
Együttes sav-, vas- és mangántalanítás esetén rendszerint kétlépcsős szűrés van. Az í
LJ:
peken alkalmazzák.
első szűrő 1,50—2,0 m vastag fermágóval kevert kvarchomokréteget tartalm az, ez A tiszavasvári vízmű vas- és man-
a réteg az előzetes oxidálás (levegőztetés) után kipelyhesedett vasat szűri ki és az gántalanítója ún. félszabadtéri el
agresszív szénsavat megköti. A második szűrőt kb. 1,30 m vastag bedolgozott helyezéssel épült (IX.9-20. ábra). r NA 150 Pvc cső
kvarchomokréteg alkotja, ez választja ki a m angánt és szűri ki a m aradék vasat. A szűrőtartályok itt térelhatároló 17
A vízlágyítási és sótalanítási technológiában is használják a zárt szűrőket, valamint elemekként is szerepelnek. A két
granulált aktív szénnel töltve 25—50 m/h szűrési sebességgel a víz kellemetlen ízé sorban elhelyezett tartályok között I X . 9 - 2 0 . á b r a . F é l s z a b a d t é r i z á r t
nek és szagának eltávolítására. zárt kezelőtér van, amelynek fö- g y o r s s z ű r ő s v a s - é s m a n g á n t a l a n í t ó
440 44 Z
démszerkezete a tartályokra támaszkodik. Minden szerelvény, csőbevezetés, mű szivattyúk, ill. légkompresszorok teljesítménye között hidraulikai összefüggés van,
szer a tartályok középvonalában haladó oldalfalon belül van. a medenceegységek méreteit az alkalmazott öblítőszivattyúk és kompresszorok
A töltőnyílások ezzel szemben a tartályok külső oldalára kerültek, így a szűrőanyag teljesítmény lépcsőzésével ajánlatos összhangba hozni és ennek megfelelő egységes
a belső tér zavarása nélkül cserélhető. A tartályok külső oldala hőszigetelt. méretű medencetípusokat kialakítani. (Á nagy külföldi cégek ezt a megoldást kö
A szűrőtartályok teljes szabadtéri elhelyezésére két megoldás is kínálkozik. A ta r vetik!)
tályokat lehet a kezelőépület födémjén keresztül kinyújtva kialakítani és a kezelő- A szűrők kialakítását befolyásolja a szűrőfenék kiképzése, az öblítés módja (csak
épület mellé megépíteni. Mindkét esetben azonban a szerelvényeket és műszereket vízöblítés, vízlevegőöblítés), a szűrési sebesség, a szűrők szabályozásának megol
zárt, fűthető kezelőépületbe kell helyezni, amely természetesen lehet a vízműtelep dása.
gépterme is. A tartályok hőszigetelése (üvegszálas szigetelés fémlemez védőburko Közép-európai időjárási körülmények k ö z ö tt....így Magyarországon is — a nyílt
lattal) mindenképpen szükséges. gyorsszűrőket fedett épületben helyezik el. A szűrőmedencék külön alapozással
készülnek, az épület rendszerint pillérvázas, kitöltőfalas csarnok, amely a szűrők
N yílt (szabad felszína) szűrők külső behatások elleni védelem, a szűrők gépészeti berendezése, a kezelőszemélyzet
elhelyezésének céljául szolgál.
A nyílt szűrők általában felül nyitott, téglalap alakú medencék. Főleg nagyobb
víztisztító művek esetében alkalmazzák, elsősorban felszíni vizek tisztításához. A szűrőterem fűthetőségét biztosítani kell. Az algásodás ellen zöld színű ablak
Egy-egy medence szűrőfelülete a 100 m2-t is elérheti. A gyakorlatban a jobb kezel üvegekkel védekeznek vagy ablak nélküli, kizárólag mesterséges világítási! és szel
lőzésű csarnokot építenek.
hetőség és rugalmasabb üzemelés érdekében azonban inkább kisebb, 50 m2 körüli
szűrőegységeket építenek. Mivel a szűrőfelület nagysága és az öblítéshez szükséges Egyrétegű szűrők számos variációban készülnek, közülük kettőt m utatunk be.
A I X .9-21. ábrán WABAG-típusú (NDK) szűrő vázlatos elrendezése látható. Szű
S z ű r é s id e jé n
réskor a nyersvíz a középső vályúból folyik be, áthalad a szűrőrétegen és a szűrő
fenéken, m ajd a középső szűrtvízcsatornán távozik a tisztavízmedence felé. Öb
lítéskor az öblítővíz és a levegő fordított u ta t tesz meg: az alsó középső csatornán
N y e r s v íz b e v e z e té s e S z ó r ó a n y a g
lép be, felfelé halad a szűrőfenéken és a szűrőrétegen át, az utóbbit átmossa és vé
gül a középső tisztavízbevezető vályún és a két szélső iszapvízelvezető vályún át
távozik. Ennél a megoldásnál a szűrőfenék feszített betonlapokba betonozott ke
mény porcelán szűrőgyertyákból áll. Az öblítés vegyes rendszerű (levegő + víz).
A Fővárosi Vízművek 200 000 m3/nap kapacitású felszíni víztisztító művének gyors
szűrői az I. ütemben 27 m2-es egységekben a II. ütemben m ár 56 m2-es egységekben
épültek. Az I. ütemben 0,60 ni vízborítású, 1,10 ni rétegvastagságú 0,8 mm átlagos
szemcsenagyságú kvarchomok töltésű szűrők készültek, vasbeton gerendákra he
lyezett azbesztcement nyomócsőből készült szűrőfenékkel (IX.9-22. ábra). Az
S z ó r ó a n y a g
Is z a p v iz e lv e z e té s e
y: x ...'..ff\ 'X . |
Ö b lítő le v e g ő b e v e z e té s e Ö b lítő v íz b e v e z e té s e
Ö b líté s id e jé n
IX . 9-22. ábra. Vasbeton gerendára helyezett azbesztcement
I X .9-21. ábra. WABAG-típusú nyílt gyorsszűrő nyomócsöves szűrőfenék kiképzés
442 443
+3,2 azbesztcement csöveken terül el a felfelé műhöz épült ilyen kétrétegű szűrő, m iután Balatonföldváron végzett több éves
csökkenő szemcsenagyságú kavicsból kiala üzemi kísérleti tapasztalatok igazolták, hogy az eljárás a Balaton vízminősége mel
k íto tt támréteg. A csövek alul perforáltak lett is hatékonyan alkalmazható.
a levegőjáratok biztosítása végett. Az öblítő
víz a csövek közti 1 mm-es réseken ju t a
levegővel elegyedve a kavics tám rétegbe, 9.1232. Lassú szűrők
ahonnan egyenletesen szétosztódva öblíti a
A lassú szűrés tulajdonképpen a természetes talajszűrés utánzása. A szűrés folya
tám réteg feletti szűrőhomokot.
mán a szűrő felületén a szűrőanyag hézagainál nagyobb darabok fennmaradnak,
A l i . ütemben tám réteg nélküli monolit vas kialakul egy biológiai hártya. Ez a mechanikai szűrő hatást is m egjavítja úgy, hogy
beton szűrőfenék készült, nagyméretű, gyű a kolloidális anyagokat is visszatartja. A szűrő felületén letelepedett baktériumok
rűs, műanyag szűrőgyertyákkal, amelyeket életműködésük közben a szűrő felületén abszorbeált anyagokat és a vízben oldott
IX.9-23. ábra. A m erikai rendszerű a sík vasbeton lemezbe előre elhelyezett mű szerves anyagokat lebontják. Tehát a lassú szűrőknél elsősorban a felületi szűrő
nyílt gyorsszűrő anyag karm antyúkba csavaroznak be. hatása és a biológiai szűrő hatás érvényesül.
1 iszapelvezető vályúk; 2 szűrőhomok;
3 tám réteg; 4 vízelvezetés és öblítés Az amerikai rendszerű nyílt gyorsszűrők Mesterséges lassú szűrés
lényegesen kisebb szemcsenagyságú (0,4—
0,8 mm) és kisebb vastagságú (0,50- -0,80 m) szűrőrétegből állnak (IX.9-23.ábra). A lassú szűrő medencék nagy alapterületű, lapos vasbeton medence jellegű m űtár
A vízborítás ezzel szemben nagyobb (1,50—2,50 m) az Európában alkalmazottnál. gyak. (Viszonylag kicsiny, 0,05—0,5 m/h szűrési sebesség magyarázza ezt. Pl.
A vízöblítést csak vízzel végzik. 2000 m2 szűrőfelület mintegy napi 5000 in3 víztisztítási kapacitást jelent.) Az épí
tésre, szerkezeti kialakításra vonatkozó főbb irányelvek: a víz bevezetése egyenle-
Kétrétegű szűrők — m int a műszaki gyakorlat (elsősorban a Szovjetunióban szer
zett tapasztalatok) bebizonyította — főleg erősen változó minőségi jelszíni vizek
esetében igen gazdaságosan alkalmazhatók ( IX.9-24. ábra). A szűrő teljesítménye
(szűrési sebesség) lényegesen növelhető, a szükséges öblítések közötti időszak (szű jV ű r/d /g
rési időszak) is jelentősen meghosszabbodik, tehát az üzemelés egyszerűbb és ol
csóbb. Ennek oka, hogy a szűrés során legjobban igénybe vett felső 1f3 réteg nagyobb V
szemcséjű és kisebb fajsúlyú antracitból készül, ez fogja fel a nagyobb szennyező § r--------f
Víz
--------
déseket és a szűrő alsó 2/3 része sokkal intenzívebben vesz részt a szűrésben, amellett
tehermentesül a durvább szennyeződésektől. Nálunk a siófoki új felszíni víztisztító a - ^ " "-/EJ £J” .... §
y-Ifim szurohomok<P0Jmrn <t>10m m -es lyukak
1 a cső mindkét oldalán
CD
<r
:'jy cm durva kavics ~X v-=- 10cm-ként (NÁ100 acél)
Nyersvíz
N A 150 a c é l K itó ltó b e to n ( e s é s m e g h a tá r o z ó ')
Iszapviz -4------------►
-------
1,5- 3,0mmn §
antracitszűrő
Szűrt víz
0,6-1,2 mm
homokszűrő 1
Öblítővíz
2 -hmm
b-iímm
600
Kavir.s ö- 1bmm_______________
16-32mm
---------► 32-65 mm
444 445
tes legyen (bukóvályúk, elosztófejek stb.). A szűrőréteg m osott kvarchomok, retszerkezetes, nagy copilit-üveg ablakfelületekkel ellátott épületben helyeznek
0,8 mm körüli szemcsenagysággal (egyenlőtlenségi tényező 2—3). Kb. 30—40 cm el. Az épület alaprajza 2 0 x 4 0 m-es téglalap, magassága mintegy 10 m.
vastag kavics tám rétegre kerül a kb. 1,0 m vastag szűrőhomokréteg. A medence Adott esetben a víztisztítási folyamat utolsó fázisa után következő m űtárgyat, a
feneke rendszerint vasbeton lemez, amelyet lejtbetonszerűen kell kiképezni. A ka tisztavízmedencét is kombinálják valamelyik technológiai létesítménnyel (pl. a vas-
vics tám réteg és a lejtbeton csatlakozásánál alapcsőből vagy perforált azbesztce és mangántalanítóépület alá helyezik vagy a lassú szűrőkhöz csatlakozó m űtárgy
m ent csőből készült gyűjtőcsőrendszer szolgál a szűrt víz elvezetésére. ként építik meg).
A lassú szűrőket nem öblítik. A tisztítást, regenerálást a felső 2—3 cm-es réteg le- A víztisztítás egyes részfeladatait megoldó egyéb építmények:
darabolásával és tiszta szűrőhomok visszatöltésével végzik. A szűrőt ezután alulról
feltöltik vízzel, hogy a szűrőfelület vízszintességét ellenőrizzék. Ma a lassú szűrőket a gerebek, rácsok, szalagszűrők medenceszerű vasbeton aknái;
elsősorban biológiai hatásuk felhasználása révén felszíni vízműveknél, az íz- és a dobszűrőket védő fedett aknák vagy épületek;
szaganyagok eltávolítására, derítés és gyorsszűrés után alkalmazzák. De adott a vegyszerek tárolására, előkészítésére (aprítás, oldás stb.) szolgáló épületek;
esetben alkalmasak viszonylag kevés lebegő anyagot tartalmazó felszíni vizek köz
vetlen tisztítására. Ilyen kis lassú szűrős víztisztító mű a I X .9-25. ábrán látható. a klórozóberendezések épületei vagy épületrészei;
M átraháza vízellátására épült lassú szűrő, amely a viszonylag tiszta vizű, védett az ózonizálók (nagyobb külföldi vízművek ózonfejlesztői külön gyáregységet
hegyi patak víztisztító művének az utócsírátlanító berendezésen felüli egyetlen alkotnak);
víztechnológiai folyam atát alkotja. különböző rendeltetésű levegőztetők (permetezés, csörgedeztetés, átbuktatás,
A lassú szűrők lefedésének kérdése vitato tt téma. Fedett épületben rendkívül gaz nyomás alatti levegőbevitel) épületei vagy épületrészei;
daságtalan és fölösleges lenne elhelyezni. A vízmű védett területén elvileg csak az laboratóriumok, kezelő-, raktár- és egyéb üzemi épületek, ill. épületrészek;
időjárás okozhat kellemetlenségeket (a napfény hatására algaképződés indulhat a mérőműszerek, híradástechnikai és vezérlő berendezések elheKezésére szol
meg, télen a felső réteg befagyhat). A legtöbb lassú szűrőt nem fedik le, a hazai ta gáló épületek.
pasztalatok sem nyáron, sem téli fagyban nem jeleztek üzemzavart.
Talajvízdúsítás
9.2. A SZE N N Y V ÍZ TISZ TÍT Á S M ŰTÁRGYAI
A természetes lassú szűrés egyik elterjedt alkalmazási módja. A cél egyrészt a talaj
vízkészlet pótlása felszíni vizekből, másrészt a kitermelt víz minőségének javítása.
9.21. A szenn yvíztisztítás célja, technológiai eljárásai
A talajvízdúsító (beszivárogtató) medencék a fedőréteg eltávolításával a vízvezető
rétegbe benyúló 3—6 m mély, 500—2000 m2 felületű, az oldalrézsűn esetleg burko
A szennyvíztisztítás célja az emberi élet és tevékenység következtében keletkezett
lattal (előregyártott betonlapok) ellátott földmedencék. A beszivárogatatásra nye-
szennyvizek oly mértékű tisztítása, hogy azok a befogadókra káros hatással ne le
lőkutakat is alkalmaznak. A szükséges kiegészítő m űtárgyak: a vízkivételi szivaty-
gyenek. A tisztítás során visszatartott anyagok mennyisége és minősége szüksé
tyúház, esetleges előülepítő (pl. hidrociklon) és a feldúsított, átszűrt talajvíz kivé
gessé teszi azok további kezelését (eltávolítás, megsemmisítés vagy további felhasz
telére szolgáló kutak, medencék, gépházak.
nálásra alkalmassá tétel), ami ugyancsak a szennyvíztisztítás egyik lényeges fel
adata.
9.124. Vegyes rendeltetésű műtárgyak és egyéb építmények Keletkezési helyük és főbb tulajdonságaik alapján vannak házi, ipari és mezőgaz
dasági szennyvizek. A szennyvíztisztítási eljárások lehetnek természetesek és mes
Az előzőkben felsorolt három főbb, jellegzetes műtárgycsoport a víztisztítási tech terségesek.
nológia úgyszólván teljes területét átfogja.
A szennyvíztisztítás rendszerébe tartozik a
Adott esetben a célszerűség úgy kívánja, hogy a víztisztítási technológia több vagy
valamennyi műveleti eleme egy épületbe kerüljön. Az ilyen vegyes rendeltetésű mechanikai tisztítás,
m űtárgyak rendszerint vasbeton keretvázas, többszintes, csarnokszerű épületek. biológiai tisztítás és a
A derítők, szűrők szerkezeti és formai kialakítását ez nem befolyásolja, ezek a leg kémiai tisztítás.
alsó szinten helyezkednek el és külön m űtárgyakként, külön alapozva és a befogadó
épülettől elválasztva jelentkeznek. A vegyszerelőkészítő, vegyszeradagoló, leve A szennyvizek minőségi jellemzőit, a tisztítás technológiai eljárásait és berendezé
gőztető, levegőt és folyadékot szállító (öblítővíz, iszapvíz), klórozó, laboratóriumi, seit az I. fejezet 8. pontjában átfogóan és szabatosan ism ertetjük. Ezért a továb
anyagtároló, egyéb kezelő berendezések, helyiségek, gazdaságos térkihasználással biakban —- hivatkozva az em lített fejezetben leírtakra és részben az o tt bem utatott
elhelyezhetők egy épületben. Ilyen megoldású az új siófoki 12 000 m3/nap kapacitású ábrákra — a jellemző, főbb műtárgytípusok ismertetésére szorítkozunk, kiemelve
felszíni víztisztító mű épülete, ahol úgyszólván a teljes víztechnológiai folyamatot a korszerű és hazánkban is alkalmazott vagy alkalmazásra javasolt megoldáso
(levegőztetés permetezéssel, vegyszeradagolás, örvény csatorna, flokkulálómedence, kat.
Korridor-típusú derítő, kétrétegű nyílt gyorsszűrő, zárt aktívszénszűrő, klórada A m űtárgyak csoportosítása során figyelembe kellett vennünk azt a világszerte
goló) tartalm azó minden berendezést egyetlen, tetszetős kialakítású, vasbeton ke- kialakult szakmai felfogást, hogy a víztisztítás és a szennyvíztisztítás ma m ár
446 447
U n iflo w -m e d e n c é k ; , ;: i
gyakorlatilag majdnem azonos feladatot jelent, technológiai eljárásai, gépészeti és
v íz s z in t e s , s u g á r ir á n y ú á t fo ly á s ú (D o r r -r e n d sz e r ű ) m e d e n c é k ;
villamos berendezéseinek, műtárgyainak túlnyomó része azonos rendeltetésű és
fü g g ő le g e s á tfo ly á s ú (d o r tm u n d i) ü le p ítő k .
kialakítású.
Kétszintes ülepítők:
E nnek két fő oka v a n :
E m sc h e r -k u ta k ;
A vízellátás során egyre nagyobb mértékben felhasználásra kerülő felszíni Im h o ff-m ed en cé k ;
vizek és felszín közeli talajvizek szennyezettsége oly mértékű az ipar és mező- D o r r — C la r ig e s te r -típ u s ú ü le p ít ő k .
gazdaság szennyező hatása következtében, hogy a víztisztítási technológiai
eljárások „alapanyaga” , a nyersvíz úgyszólván m ár szennyvíznek is tekint Csepegtetötestek (a biológiai tisztítási rendszer részei)
hető.
Közönséges csepegtetötestek
A szennyvíztisztítástól a befogadók fokozott védelme érdekében oly mértékű
tisztítást követel meg az élet, hogy a befogadóba engedett tisztított szennyvíz Torony-csepegtetőtestek
minősége ne legyen rosszabb az eredeti — a vízellátáshoz felhasznált — nyers
Levegőztetőmedencék (eleveniszapos biológiai tisztítási rendszer részei)
víz minőségénél (3. tisztítási fokozat).
B ár ez utóbbi követelmény megvalósítása a hatalmas anyagi ráfordítások igénye Légbefúvásos rendszerű berendezések
m iatt még világszerte kezdeti stádiumban van, a tendencia e felé ta rt és ezért is Felületi levegőztetésü medencék
m ertetésünk során ezt a szempontot is figyelembe vesszük. Vízszintes tengelyű levegőztetőberendezések
Az előbbiekben kifejtettek m iatt a szennyvíztisztítás m űtárgyainak jelentős része Függőleges tengelyű levegőztetőberendezések
— kisebb gépészeti, esetleg formai kialakításbeli változásokkal — a víztisztítás Kombinált műtárgyak
ban is szerepel. Ezért a m űtárgyak csoportosítását is e szempontok alapján végez
tü k —■a közismert szennyvíztisztítási alapfogalmak egyidejű m egtartása végett —, Az iszapkezelés főbb műtárgyai
de a 9.12. pontban szövegben, ill. ábrákkal ism ertetett m űtárgyfajtákra az ismétlé
sek elkerülésére e helyen csak hivatkozunk. Iszapsűrítők
Iszapszikkasztó ágyak
Iszaprothasztók
9.22. A szenn yvíztisztítás jellegzetes főbb m űtárgyai Zárt, fűtött és hideg rothasztok
Nyitott rothasztók
A 9.21. pontban vázolt elvek alapján a következő főbb m űtárgytípusokat külön Gépi iszapvíztelenítők (ezekkel nem foglalkozunk.)
böztetjük meg:
Vegyes rendeltetésű és egyéb műtárgyak
Ülepítő- és fehisztatólcrerdezcsek (a mechanikai tisztítási rendszer részei)
Homokfogók 9.221. Ülepítő- és felúsztatóberendezések
Vízszintes átfolyású homokfogók:
hosszanti átfolyású homokfogók; 9.2211. Homokfogók
légbefúvásos homokfogók.
Függőleges átfolyású homokfogók: Vízszintes, hosszanti átfolyású homokfogók
Blunk-féle homokfogók; E homokfogók a víztisztításban alkalmazottaktól (l. a 1X.9-1. és I X .9-2. ábrát)
tölcséres homokfogók. csak annyiban különböznek, hogy a homokfogó előtt zsilipszerkezettel szabályoz
ható osztótér van, a m űtárgy végére pedig Venturi- vagy Parshall-típusú mérőtorok
Felúsztatóberendezések
kerül.
Zsírfogók
E homokfogókat általában sík alapozással építik. Talajvíz esetén felúszás ellen fal-
Hab fogók
vastagítással vagy földterhelésű konzolokkal lehet védekezni. A monolit vasbeton
Benzinfogók
ból épülő m űtárgyakat gyakran egybeépítik a rácsaknával és a homokkal együtt
Olajfogók
leülepedett, kisebb fajsúlyú szerves anyagok kiválasztására szolgáló ún. homokmosó
Ülepitőmedencék berendezésekkel.
Egyszintes ülepítők: A vízszintes átfolyású, légbefúvásos homokfogók (l. az 1.8-22. ábrát) lényegesen
rövidebb m űtárgyak, a homokfogók rekesz elrendezése folytán viszont mélyebbek.
vízszintes hosszanti átfolyású ülepítők; Talajvíz esetében zömökebb alakjuk folytán célszerűen süllyesztéssel épülnek.
lipcsei medencék;
29 Vízépítés II. k ö tet 449
•448
F ü g g ő le g e s á tfo ly á s ú h o m o k fo g ó k A metszet C m e ts z e t
E homokfogók közül a B lu n k - f é lé k kör alaprajzúak. É p í t é s ü k szempontjából ké
nyes részük a kör alakú terelőfalak igen gondos m unkát igénylő kialakítása.
A tölcséres h o m o k fo g ó k építésére vonatkozóan a 9.1211. pontban a függőleges á t
folyású homokfogókra vonatkozóan leírt elvek az irányadók azzal a kiegészítéssel,
hogy a szennyvíztisztító telepek elhelyezése folytán a homokfogó sokkal gyakrab
ban épül talajvízben és ez különleges figyelmet érdemel.
9 .2 2 1 2 . F e lú szta tó b e re n d e zé se k
Z s ír fo g ó k
9.222. Csepegtetőtestek
A biológiai szennyvíztisztítás -hagyományos, ma is .alkalmazott egyik műtárgy-
típusa a csepegtetőtest.
9.2222. Torony-csepegtetőtestek
A torony-csepegtetőtestek ( I X .9-28. ábra) kéményszerű építmények, amelynek
magassága 6—8-szorosa belső átmérőjének. A magas töltőtesten hosszú ideig tartó
IX.9-27. ábra. Függőleges átfolyású (dortmundi) átcsörgedeztetés biztosítható, ugyanakkor a szennyvíz a kéményhatás m iatt kelet
ülepítőmedence kező függőleges léghuzat következtében jobban érintkezik a levegővel. A szokásos
méretek: belső átmérő 1—4 m, magasság 8—24 m. A szerkezeti részletmegoldások
vasbeton oldalfallal képezik ki. Talajvíz esetén rendszerint a max. építési talajvíz ról a bem utatott ábra tájékoztat.
szintig henger alakú k u tat kell lesüllyeszteni és a belső — csonkakúp alakú — üle
pítőteret utólag betonnal kiképezni. Ilyen megoldás látható a IX.9-27. ábrán.
9.223. Levegőztetőmedencék
Megjegyzendő, hogy a dortmundi medencéket nemcsak vegyszeres kezeléssel kom
binálva előülepítőként, hanem közönséges ülepítőként, biológiai tisztítás után Az eleveniszapos biológiai tisztítási rendszerek technológiai alapjait az I. fejezet 8.
(utóülepítés) is használják. Ez utóbbi alkalmazásuk rendszerint akkor gazdaságos, pontjában ismertetjük. A műszaki gyakorlatban ezek jelentik a legkorszerűbb
ha a talajvíz mélyen van és a területtel takarékoskodni kell (pl. mezőgazdaságilag technológiát, éppen ezért a megoldási módok száma rendkívül nagy, ezért csak az
értékes terület igénybevétele esetén). alapelvek és néhány —• főleg hazánkban alkalmazott — főbb m űtárgytípus ismer
tetésére szorítkozhatunk.
Kétszintes ülepítők
A medencék rendeltetése: a mechanikailag előkezelt szennyvizet a műtárgyban az
A kétszintes ülepítőket m int a szennyvíztisztítás legrégibb, szinte klasszikusnak utóülepítőkből visszanyert eleveniszappal összekeverik, a szennyvíz—iszap elegybe
mondható m űtárgyait -— számos kialakítási móddal -— még ma is alkalmazzák, levegőt táplálnak be. Az éltető levegő oxigénjének segítségével az aerob mikroorga
bár a korszerű biológiai tisztítási és iszapkezelési eljárások fokozott elterjedése nizmusok táplálkozásuk közben a szerves anyagokat lebontják.
452 453
Derékszögű négyszög alaprajzú, viszonylag egyszerű, inkább lapos medencék.
A megfelelő áramlási viszonyokat biztosító formai kialakítást (lekerekítések stb.)
rendszerint kitöltőbetonnal oldják meg.
9 .2 2 3 2 . F e lü le ti levegőztetésü m e d e n c é k
víz esetén felúszásra érzékenyek, ezért célszerű a medencéket úgy telepíteni, hogy
talajvíz fölé kerüljenek. A belső, vízzel érintkező felületeket vízzáró vakolattal kell
ellátni.
A fü g g ő le g e s te n g e ly ű levegőztetőberendezések ( l . a z 1 .8 -3 5 . és 1 .8 -4 0 . á b rá t) .
A létesülő siófoki új szennyvíztisztító telep 4 kazettából álló, 10 m széles, turbo-
motoros levegőztetőmedencéjének tervét ism ertetjük a I X .9 - 2 9 . á b rá n .
A m űtárgyak kialakításának legfontosabb feltételei:
a levegőbevitel és eloszlatás legjobb hatásfokú megoldása;
az eleveniszap folyamatos bevitelének és eloszlatásának helyes megoldása;
olyan áramlási viszonyok megteremtése, hogy iszaplerakódások és holtterek
ne keletkezzenek és jó legyen a keveredés.
A berendezések célszerű kialakítását egy-egy m űtárgytípusnál alapos modell-, ill.
üzemi kísérletek előzik meg, éppen a felsorolt feltételek optimális biztosítása érde
kében.
9 .2 2 3 1 . L é g b e fú v á s o s re n d s ze rű b eren d ezések
454 455
9.224. Kombinált műtárgyak A födémen könnyen nyitható fedlapot helyeznek el az ellenőrzés és tisztítás céljá
ból. A m űtárgyat ( I X . 9 - 3 1 . á b r a ) belső vízzáró vakolattal látják el és mellé az
A korszerű szennyvíz-technológiát a gazdaságos építéstechnológiával összekap iszapvizet elvezető aknát telepítenek, az iszapvíz elvezetéséről gondoskodnak.
csolva alakultak ki az utóülepítővel egybeépített, kombinált, blokkjellegű m űtár
gyak. Ilyen megoldásra m utatunk be példát a I X . 9 - 3 0 . á b rá n .
9 .2 2 5 2 . I s z a p s z ik k a s z tó á g y a k
A kombinált m űtárgyak megoldására számos Változat ismeretes (kör és négyszög
alaprajzzal, centrikusán elhelyezett utóülepítővel, a levegőztetőegységek körül el Az is z a p á g y a k létesítésének célja folyékony állapotban levő, m ár kirothadt iszap
helyezett és kapcsolási variációkat lehetővé tevő utóülepítőkkel stb.). olyan mértékű kiszikkasztása, hogy az m ár lapátolható legyen. A kiszikkadt iszap
A blókkszerű építés helyigény, beton- és csőmennyiség szempontjából kedvező es térfogata az iszapágyon az eredetinek 30—50%-ára csökken.
góíidos építéstechnológiával igen gazdaságosan megoldható. Az iszapszikkasztó ágyak, földbe süllyesztett vagy kiemelt (és 10 cm-rel a legma
gasabb iszapszint fölé érő) lapos földmedencék, amelyek fenekét és oldalfalait víz
9.225. Az iszapkezelés főbb műtárgyai záró, döngölt agyaggal, bitumennel kiöntött hézagú betonlapokkal vagy vasalt
betonlemezekkel alakítják ki, A gázokkal telített iszap a saját iszapvizén felúszik,
A szennyvíziszap kezelése és az iszap elhelyezése rendkívül sokrétű és az egész az iszapvíz a szűrőrétegen á t alul távozik.
szennyvíztitsztítási technológia egyik legbonyolultabb és legköltségesebb eleme. A szűrőréteg alulról felfelé csökkenő szemcsenagyságú kavics—homok réteg 50—60
cm összvastagsággal. Az iszapágyat előregyártott vasbeton oszlopokból és pallók
Az iszap sűrítése, kirothasztása, víztelenítése, szikkasztása és végül megsemmisí
tése vagy mezőgazdasági célra felhasználása számos,technológiai, gépészeti beren ból összeállított válaszfalakkal rekeszekre kell osztani. Egy-egy rekesz szélessége
4—10 m, hossza 10—25 m. Az átszivárgóit vizeket a rekesz közepe felé lejtő fenék
dezést igényel, amely ék ismertetését külön szakirodalom tárgyalja. I tt az I. fejezet
8. pontjában ism ertetett technológiai alapelvekre hivatkozva, mindössze három alagcsővezetékbe viszi. Az alagcsőhálózaton összegyűlt iszapvizeket gyűjtőcsator
jellemző m űtárgytípust említünk. nával elvezetik.
9 .2 2 5 3 . I s z a p ro th a szto k
9 .2 2 5 1 . I s z a p s ű r í tő k
Az iszaprothasztók működését az I. fejezet 8. pontjában ism ertetjük és az 1 .8 -3 8 .
Az iszapsűrítők feladata, hogy mintegy 6—-30 órás tartózkodás alatt az iszap
á b rá n egy fű tö tt ro th a sztó működési vázlatát m utatjuk be.
térfogatát kb. 25—50%-kal csökkentsék a még mindig sok vizet tartalm azó iszap
szemcsék és a felül elhelyezkedő iszapvíz különválasztása révén. Hideg rothasztásos rendszerű, korszerű kialakítású rothasztótípust ism ertetünk a
A műtárgy vasbeton lábakon vagy a terepszint fölé kiemelt sík alapon álló hengeres I X .9 - 3 2 . á b rá n . Ebből a típusból az utóbbi években számos egység épült már ha
Vasbeton akna, amelynek alsó részét kúposán (60°-os szögben) kell kiképezni. zánkban. A m űtárgy az ideális k ö rte a la k o t megközelítő m o n o lit vasbeton szerkezet,
amely egy felső csonkakúpból és egy alsó fordított csonkakúpból tevődik össze.
A két csonkakúpot gyűrűgerenda fogja össze, amely egyben merevítőül is szolgák
A gyűrűgerendát hordó pillérsor gombafejjel csatlakozik az alaplemezhez. így a
vasbeton fenéklemezt egyrészt közvetlenül az alsó medencerész, másrészt a gyűrű
gerendát tartó pillérsor terheli. A rothasztótartályokat vasbeton gyaloghidak kötik
össze a központi lépcsőházzal. A csonkakúp alakú felső, térszint feletti külső fal
p o liu re tá n h a b h ő szig e te lé st kap, amely 2 x 2 cm vastag 115x70 cm-es elemekből áll
és alumínium lemez borítású.
Az építés sorrendje:
a fenéklemez megépítése;
az alsó fordított alakú csonkakúp megépítése a pillérekkel, gyűrűvel, a gyűrű
felső síkján munkahézag hagyásával;
a felső csonkakúp alakú rész megépítése belső állványzattal.
A m űtárgy vízzel, ill. földdel érintkező felületeire torkrét eljárással három rétegű
vízzáró vakolatot hordanak fel. A csőfolyosók és a rothasztok, valam int a lépcső
ház csatlakozásainál 2 cm-es dilatációs hézagot alakítanak ki, a hézagba „Sika
Fugenband” gumilemez kerül, m ajd a hézagot kívülről bitumennel kiöntik.
I X . 9-31. ábra. Iszapsűrítő iszaplevezető aknával A rothasztó belsejébe kerülő gépészeti berendezést a felső csonkakúphéj betono-
4 5 6 457
Etórothasztó Lépcsőház U tórothasztó
kémiai tisztítás műtárgyai és berendezései ( l . a 9 .1 2 4 . p o n to t ) ,
fertőtlenítő berendezések (medencék, oldattartályok, klóradagolók),
rácsszemétrothasztók,
iszaptavak,
komposzt telepek,
aerob iszaprothasztók,
gáztartályok,
a termikus iszapkezelés berendezései és műtárgyai,
speciális ipari szennyvíztisztító berendezések,
mérő m űtárgyak,
kezelőépületek,
az energiaellátás, hírközlés és vezérlés berendezései és épületei.
A szennyvíztisztítás műtárgyainak építése során felmerülő általános probléma a
beton védelme a g re s szív hatások ellen.
A b eto n ko rró zió veszélye két oldalról jelentkezhet:
a ta la j fe lő l: e m űtárgyak rendszerint mély, talajvizes területekre kerülnek, ill.
nagyobb felületen és mélységben érintkezhetnek agresszív talajjal (talajvíz
zel);
a s z e n n y v íz fe lő l: a közcsatornán levezetett szennyvíz tartalm azhat erősen
agresszív szennyezőanyagokat, gázokat, savas, lúgos kémhatású vizeket.
Minden esetben részletes talajmechanikai és talajkémiai vizsgálat és a szennyvíz
minőségének ismerete szükséges.
A beton korrózió elleni védelmére néhány speciális esetben kitértünk az ismertetés
során, az adott esetben szükséges intézkedéseket a vonatkozó szabványok, ÉKSZ,
zása előtt célszerű elhelyezni, hogy a beemelési költségek csökkenthetők legyenek. műszaki, valam int technológiai előírások és irányelvek tartalm azzák.
A m űtárgy kivitelezése nagyon munkaigényes és igen komoly állványozó munka Ezek összefoglaló jegyzékét, a „V ÍZÉPÍTŐ IPA R I KIADVÁNYOK: B e to n - és
szükséges. v a sbeton sze rk e ze te k re vo n a tk o zó s z a b v á n y o k és e lő írá so k , valam int S z e n n y v íz tis z tító -
és á tem elő telep ek ép ítésére v o n a tk o zó s z a b v á n y o k és e lő írá so k ” c. összeállításokban
9.226. Vegyes rendeltetésű és egyéb műtárgyak találhatja meg az olvasó.
A számos vegyes rendeltetésű és egyéb m űtárgy épület vagy zömmel földmunkát,
■iü. gépészeti berendezést jelentő építmény a technológiai sorrend figyelembevételé 9.3. AZ ELÖREGYÁRTÁS LEH ETŐ SÉG EI
vel a következők:
A vízépítési előregyártás feladatait, a megvalósítás feltételeit, az elemek anyagára,
levezetőcsatornák,
az előregyártó üzem elrendezésére és berendezésére vonatkozó elveket, az előre
rácsaknák ( l. a z 1 .8 -2 0 . á b rá t) , gyártás folyam atait a 2. pontban tárgyaljuk. I tt kizárólag a víztisztítás és szenny
homokmosó berendezések, víztisztítás m űtárgyai építéséhez hazánkban kipróbált és fejlesztésre javasolt al
oldómedencék ( I . a z 1 .8 -2 9 . á b rá t), kalmazási eljárásokat tárgyaljuk, néhány példával illusztrálva.
elárasztott kavicsszűrők,
szennyvíztavak (oxidációs vagy stabilizációs tavak), 9.31. Magyarországon eddig alkalm azott elem ek és eljárások
szennyvíz-halastavak,
A víztisztítás és szennyvíztisztítás jellegzetes m űtárgyai derékszögű négyszögű
szennyvíz-öntözőtelepek, vasbeton építmények.
szikkasztóberendezések (alagcsövezés, aknák, árkok), Az ü zem b en elő reg yá rtó it e lem ek közül a födémgerendák (ÉTI-gerendák), vasbeton
talajszűrők, kerítésoszlopok, pallók, kútgyűrűk, fedlapok, aknaelemek a leggyakrabban hasz
oxidációs árkok ( l . a z 1 .8 -3 6 . á b r á t), náltak.
458 459
H elyszínen e lő re g y á rto tt ele m e k k é n t főleg b e to n b u rk o ló lap o k at, v asb eto n födém
elem ek et, tá lc a sz erű v a sb e to n elem ek et h a sz n á lta k fel eddig.
M ű tá rg y a k sz e rin t e lő re g y á rto tt elem ek felh aszn álásáv al é p ü ln e k :
függőleges átfolyású derítők (reaktor) felső hengeres oldalfalai és a lefedő
kupola előregyártott elemekből;
nyílt gyorsszűrők szűrőfenékkiképzéséhez előregyártott tálcás elem ek;
oldómedencék (oldóaknák) aknaelemekből;
idomtestes csepegtetőtestek tálcás elem ei//, az 1.8-32. ábrát);
előregyártott kis szennyvíztisztító telep (l, az 1.8-37. ábrát) ;
iszapszikkasztó ágyak oszlopai, pallóoldalfalai;
oxidációs árkok burkolólapjai;
kis, fedett m űtárgyak kiemelhető fedlapjai, (zsírfogók, fertőtlenítő medencék
stb.).
IRODALOM
Az 1. ponthoz
A 2. ponthoz
Az ism ertetett elvekre és meggondolásokra hivatkozással néhány példát m utatunk [1] A csővezetékes öntözés műtárgyai (Objekty na trubni siti závlahové) Hydro-
be modul m űtárgyakban létesített szennyvíztisztító telepekre. project, 1963. Prága.
[2] MSZ 4481. Árvízvédelem, mederrendezés és belvízvezetés. Csőátereszek előreké
A IX.9-33. és 34. ábrán egy 1500 lakosegyenértékű, eleveniszapos biológiai tisztí szített vasbeton csövekből.
tású szennyvíztisztító telep megoldását ism ertetjük különálló, de azonos méretű [3] MSZ 15205. Árvédelmi töltések biztonsága műtárgyak beépítésénél.
463.
[4] B a llá I . : E lő re g y á rto tt elem ek a vízépítésben. V ízügyi Szakm ai V ilágszintbe [8] M u s z k a la y — S ta r o s o ls z k y : Vízépítési műtárgyak vizsgálata. VÍZDOK. 1968.
szám olók, 5. sz. (1965). [9] S z é c h y — V a r g a : Alapozás. Műszaki Könyvkiadó, 1971.
[5] B a lló I . : V asbetonelőregyártás a hazai vízügyi g y ak o rlatb an . Vízügyi K özle [10] R ó zsa L . : Az alapozás kézikönyve. Műszaki Könyvkiadó, 1971.
m ények, 4. sz. (1957).
[6] MSZ 15213. Belvízrendezés és vízhasznosítás m ű tárg y ain ak tervezési irányelvei.
[7] E iő re g y á rto tt v asb eto n elem ek beemelése. M űszaki k ö n y v k ia d ó , 1955.
[8] G ábri M .: Franciaországi öntözőrendszerek. Vízügyi K özlem ények. 3. sz. (1960). Az 5. ponthoz
[9] G n a d ig — M á r k u s — T h o m a : A v íz ta rtá ly o k építésének fejlődése hazánkban.
V ízügyi K özlem ények, 2. sz. (1958). [1] A u b e rt, J . : Barrages et canalisations „Dunod” Paris, 1949.
[10] MSZ 15213. V ízépítési m ű tá rg y a k és elemeik. (MSZ 15213.) M ezőgazdasági víz [2] D ég en I . : Vízgazdálkodás. Jegyzetkiadó, Budapest, 1969.
építési m ű tá rg y a k . M űszaki követelm ények. [3] D e v a u x P ie r r e : Les grands travaux. Presse Universitaires de Francé, Paris,
[11] J u h á s z N . : V ízépítési típustervezés. V ÍZ IT E R V tan u lm án y o k , 1964. 1962.
[12] K á lm á n M . : K ism ű tárg y ak és k u ta k . É K M E szakm érnöki jegyzet. M. 155. [4] K e r ta i E . : Vízerőhasznosítás. Mérnöktovábbképző Intézet, 1965.
T an k ö n y v k iad ó , 1966. [5] L a r r a s J e a n : L’Aménagement des cours d’eau. Presse Universitaires de Francé,
[13] K á l m á n — P e r é n y i : E sőztető öntözőrendszerek. V ízügyi K özlem ények. 3. sz. Paris, 1965.
(1962).
[14] M a n tu a n ó J . : K isebb vízm osáskötési m u nkák. V ízügyi K özlem ények, 3 —4. sz.
(1962). A 6. ponthoz
[15] N é m e th F . : U tó fe sz íte tt h éjcsato rn a. V ízügyi K özlem ények, 4. sz. (1961).
[16] Országos V ízgazdálkodási S zabályzat (ÓVSZ), 1973. [1] F r a n z iu s , O .: Dér Verkehrswasserbau. Berlin, 1927.
[17] Ö ntözőrendszerek és öntözőtelepek tervezési irányelvei. M űtárgyak. OVH Szak [2] V erlohr, H . : Bericht, XV., Internationaler Schiffalirtskongress Vénedig, 1931.
m ai S zabvány. K ézirat. 1968. [3] T eu b ert, O .: Die Binnenschiffahrt, Berlin, 1932.
[18] P e r é n y i K . : E lő re g y á rto tt v asb eto n csővezetékek és csatornaelem ek alkalm a [4] D u -P la t- T a y lo r , F . M . : The Design, Construction and Maintenance of Docks.
zása az olaszországi öntözőrendszerekben. V ízügyi K özlem ények, 3. sz. (1961). London, Wharves and Piers, 1949.
[19] P e r é n y i K . : Ö ntözőtelepek építése és fe n n ta rtá sa . M űszaki K önyvkiadó, 1955. [5] de J o l y — L a r o c h e — W a tie r — de R o u v ille : Travaux Maritimes, Törne III., Paris,
[20] P e r é n y i K . : Ö ntözőtelepek építése, különös te k in te tte l a gépesítésre és az előre- 1951.
g y á rtá sra . K an d id á tu si értekezés, 1968. [6] J o lá n k a y G y .: Korszerű folyami kikötők és rakodók tervezése. Mérnöki Tovább
[21] MSZ 15221. P ontyos tó gazdaságok vízépítési létesítm ényei. képző Intézet M. 19, 1952.
[22] S ta r o so ls zk y Ö .: Ö nm űködő berendezések az öntözővíz szo lg áltatásra és szét [7] L a c k n e r, E . : Aktuelle Probleme auf dem Gebiete dér Ufereinfassungen, die
o sz tá sra . V ízügyi K özlem ények, 3. sz. (1960). Bauteehnik, Tanvar, 1953.
[23] S ta r o s o ls z k y — M u s z k a l a y : M ű tárgyhidraulikai Zsebkönyv. M űszaki K önyvkiadó, [8] P re ss, F i.: Binnenwasserstrassen u. Binnenhafen, W. Ernst u. Sohn, Berlin,
1961. 1956.
[24] T ö rö k L . : Az e lő reg y árto tt vízépítési k ism ű tárg y ak , a Szovjetunió öntözőrend [9] J o lá n k a i G y .: Partfalak. Mérnöki Kézikönyv, Műszaki Könyvkiadó, 1961.
szereiben. V ízügyi K özlem ények, 3. sz. (1955). [10] P re ss , H . :■Seewasserstrassen u. Seehafen. Berlin, W. Ernst un. Sohn, 1962.
[25] T ö rö k L . : H áló b etétes b eto n lap b u rk o lato k és h éjcsato rn ák építési ta p a sz ta la tai.
V ízügyi K özlem ények, 3. sz. (1965).
[26] V e r ő — R é v : Üj cölöpfajták és verőberendezések. Az Országos M élyépítőipari A 7. ponthoz
K onferencia előadásai. (Szerk.: Szűcs M.) K özlekedési D okum entációs V állalat,
1961.
[27] MSZ 15219. V ízépítési m ű tá rg y a k osztó- és m unkahézagai. M űszaki követelm é [1] A víztorony építés helyzete a vízépítőiparban c. előadássorozat. (Hidrológiai
nyek. Társaság, 1969. május 12.)
[28] MSZ 15220. V ízépítési m ű tá rg y a k szigetelése. Tervezési irányelvek. [2] B é la — K ö r n y e i—N a g y —N e u m a n n : Acélszerkezetű víztornyok. Vízügyi Műszaki —
[29] MSZ 15225. V ízépítési m ű tá rg y a k sta tik a i m éretezése. Á ltalános előírások. Gazdasági Tájékoztató, 1969.
[30] MSZ 15227. V ízépítési m ű tá rg y a k s ta tik a i m éretezése. V asbetonszerkezetek. [3] B o lb e ritz K . : Műanyagok szerepe a vízellátásban. Hidrológiai Közlöny, 3. sz.
[31] V ÍZ IT E R V : B etonelőregyártás kérdései, K D T elemek vizsgálata. T erv. szám .: (1970).
14484. (1965). [4] D o m b i J . : Vízzáró beton. ÉTK. Tudományos Közlemény, 29. sz. (1969).
[32] V ízügyi T a la jja v ítá s típ u sm ű tá rg y a in a k terv g y ű jtem én y e (Zbiór projektow [5] K o p e r n ic z k y J . : Kis víztornyok építése. Műszaki tervezés, 3. sz. (1969).
ty p o w y ch budow li w odno-m elioracijnych). A lengyel N. K . Földm .-ügyi m inisz [6] L ic h te n b e rg e r— S za b ó Á . : A szolnoki víztorony építése. Mélyépítéstudományi
té riu m á n a k k iad v án y a. V arsó, 1961. Szemle. 3. sz. (1969).
[7] M o h o lá n y i E . : Üjabb csúszózsaluzatos emelőberendezések. ÉTK. 1967.
[8] M o ln á r J . - n é — Sza b ó A . : Ivóvíz tárolására alkalmas vasbeton tartályok belső
műanyag szigetelése. MÜKI 1966.
A 4. ponthoz [9] P a lo tá s L . : Betonacélok megválasztása a repedéskorlátozás céljából. Építéstu
dományi Szemle, 1969. márc.
[1] U d v a rh e ly i — B í r ó : Belvíz és öntöző szivattyútelepek kezelése. Közlekedési [10] S z i n a y M . : Kehelyemeléses víztoronyépítés „EMELKA” berendezéssel. (Gyárt-
Kiadó, 1954. mányismertető, 1969.)
[2] H id v é g h y L . : Vízellátás. Építésügyi Kiadó, 1954. [11] S z i n a y M . : Kehelyemeléses víztoronyépítés sűrűbordás kehely építéstechnoló
[3] B o tá r I . : Vízszigetelés a mélyépítésben. Műszaki Könyvkiadó, 1955. giája. (Technológiai utasítás. Kézirat.)
[4] N a g y L . D é n e s : Szennyvíztisztító berendezések és csatornahálózatok.
Műszaki [12] T h o m a — S ö p k é z : A SVETNO-rendszerű csúszózsaluzat hazai kísérleti programj a.
Könyvkiadó, 1959. Műszaki Tervezés, 9. sz. (1970).
[5] G y e n g ő —M e n y h á r t: Vasbeton szerkezetek. Műszaki Könyvkiadó, 1960.
[6] OVF. Vízgazdálkodásunk számokban. Műszaki Könyvkiadó, 1961.
[7] B o tá r I . : Tanulmányok. VÍZITERV. 1964.
1. V Í Z É P ÍT É S I F Ö L D M Ű V E K S Z IG E T E L É S E É S B U R K O L Á S A
..
1 1 VÉDELEM N ÉLK Ü LI BURKOLATOK ÉS S Z IG E T E L É S E K
469
X .l - 1 . táblázat
N é h á n y a n y a g lin e á r is h ő t á g u lá s i e g y ü tt h a tó ja
B e to n 1 -1 0 -5
A s z fa lt 3 -1 0 -5 -6 -1 0 -5
M észkő (ly u k a cso s) 6 -1 0 -e
K v a rc 1 ,4 - 1 0 - 5
G rán it 8 -1 0 -6
T é g la 5 -1 0 -°
V íz (20 °C-on) 1 ,8 - 1 0 - 4
V íz (0 °G-on) 1 0 -1
Ü veg 1 -1 0 " 5 —5 - 1 0 - 6
T a la j 2 -1 0 -6
1.111. Kőburkolat
470 471
X .1-3. táblázat A z idomítottkő burkolat készítéséhez a k ö v e k e t m in d en oldalukon ném ileg a la k ítjá k
A k ö b ö l k é s z ü lt rézsű b u r k o la to k o n le v ő h é z a g o k m e g e n g e d e tt leg n a g y o b b (X .l-2 . ábra), a
m ér etei vagdaltkő burkolathoz pedig m á r d u rv á n m eg farag ják .
A megengedett legnagyobb hézagméretek, A rézsű b u rk o lato k hézagai legfeljebb a X .l-3 . táblázat sz erin tiek le h e tn e k [2J.
mm
A rézsű b u rk o lato k külső felü letétő l m eg en g ed ett felü leti eltérések a X .l-4 . táb
A burkolat megnevezése
I. II. III. lázatban ta lá lh a tó k .
minőségi osztályú burkolatok esetén A burkolatok lábánál kőhányást készítenek, amelyet közvetlenül a talajra, a meder
fenekére helyeznek.
E g y s z e r ű ré z sű b u r k o la t A folyam i p a rtb izto sításo k h o z k é s z íte tt k ő h ányásokhoz 5 —150 kp-os k ö v e k e t
k é t k ő k ö z ö tt 20 30 50 h aszn áln ak [3]. Az ap ró b b k ö v e k e t a k ő h án y ás a ljá b a és belsejébe é p ítik be.
h á ro m k ő ta lá lk o z á s á n á l 60 100 150
V ö lg yzárógátaknál m in. 10 cm v a sta g szűrőrétegre fe k te te tt, 30—50 cm v a s ta g
É k e lt és id o m ít o t t te r m é sk ő b u rk o la t
k é t k ő k ö z ö tt 20 30 40
X .l- 6 . táblázat
h á ro m k ő ta lá lk o z á s á n á l 40 60 80
H a z a i ter m é sze te s k ő z e te k n éh á n y je lle m z ő tu la jd o n sá g a
V a g d a lt te r m é sk ő b u r k o la t 20 25 30
A kőzet
X .l- 4 . táblázat té r f o g a ts ú ly a , n y o m ó s z i lá r d s á g a , M e g je g y z é s
m eg n ev ezése M p /m 3 k p /c m 2
A k ő b ő l k é s z ü lt rézsű b u r k o la to k k ü ls ő fe lü le té tő l m e g e n g e d e tt
legn a gyob b fe lü le ti eltérések
1. E r u p tív k ő z e te k
A megengedett legnagyobb eltérések,
mm 1.1. M ély ség i k ő z e te k
A burkolat megnevezése G rán it, g ra n o d io rit 2 ,6 - 2 ,7 1 2 0 0 -1 8 0 0 fa g y á lló
I. II. n i.
S zien it 2 ,6 - 3 ,0 1500 fa g y á lló
minőségi osztályú burkolatok esetén D io r it 2 ,6 - 2 ,8 2 0 0 0 -2 6 0 0
G abbró 2 ,8 - 3 ,0 1 5 0 0 -2 0 0 0 fa g y á lló
E g y sz e r ű id o m ít o t t és é k e lt te r m é sk ő b u r k o la t ±30 ±40 ±50 1.2. K iö m lé si k ő z e te k
V a g d a lt te r m é sk ő b u r k o la t ±20 ±30 ±40 R io lit 1 ,9 - 2 ,5 1200 fa g y á lló s á g a
R é z s ű lejá ró lép cső k te r m é sk ő b ő l ±20 ±30 ±50 v á lto z ó
F o n o lit 2 ,5 - 2 ,6 1 5 0 0 -3 4 0 0 fa g y á lló
D á c it 2 ,2 - 2 ,8 8 0 0 -2 3 0 0 fa g y á lló
X .l- 5 . táblázat
A n d e z it 2 ,2 - 2 ,8 6 0 0 -2 3 0 0 fa g y á lló
A v íz ép ítési ter m é sk ő je le , eln e v e z é se és je lle m z ő m é r e te i B a z a lt 2 ,8 - 3 ,0 1 0 0 0 -3 5 0 0 fa g y á lló
D ia b á z 2 ,7 - 3 ,0 1 5 0 0 -2 5 0 0 fa g y á lló
Jel Elnevezés Jellemzők T r a ch id o lerit 1 2 0 0 -1 8 0 0 fa g y á lló
2. V u lk á n i tu fá k
L egnagyob b , m é r e t eg y ir á n y b a n m a x „ ;2 0 c m , k é tir á n y b a n R io lit, d á cit, a n d e z it, b a z a lt, tra ch i-
TF T e rm ésk ő fo r g á cs
m a x . 15 cm . L e g k iseb b m é r e t 3 cm d o lerit tu fá i 1,4 - 2 , 0 1 0 0 -1 2 0 0 c s a k részb en
fa g y á lló k
T e rm ésk ő 25 k p -o n A z a n y a g sz e m c se e lo sz lá sa k ö z e l e g y e n le te s le g y e n ; s z á llítm á 3. Ü le d é k e s k ő z e te k
TA
alu li d a ra b sú ly b a n n y o n k é n t 25 k p -n á l n a g y o b b k ő le g fe lje b b 15 s.%
3 .1 . T ö r m elék es k ő z e te k
A z a n y a g sz e m c seelo szlá sa k ö z e l e g y e n le te s le g y e n ; s z á llít ~ H om okkő 2 ,0 - 2 ,5 1 5 0 -2 0 0 0
T e rm ésk ő 25 — 1 0 0 k p
TB m á n y o n k é n t 25 k p -n á l k iseb b k ő le h e t 10 s.%, 100 k p -n á l A g y a g p a la 2 ,5 - 2 ,7
d a ra b sú ly b a n
n a g y o b b , d e leg feljeb b 120 k p -o s 15 s.%
3 .2 . O ld a tb ó l le r a k o d o tt k ő z e te k
T e rm ésk ő 100 — 150 A z a n y a g sz em c seelo szlá sa k ö z e l e g y e n le te s le g y e n , sz á llítm á M észkő ( tö m ö tt, k e m é n y ) 2 ,6 - 2 ,8 7 0 0 -1 7 0 0
TG
k p d a r a b sú ly b a n n y o n k é n t 100 k p -n á l k iseb b le h e t 10 s.% É d e s v íz i m é sz k ő 2 ,2 - 2 ,6 4 0 0 -2 0 0 0
D o lo m it 2 ,3 - 2 ,5 1 5 0 -1 2 0 0
A te r m é sk ő leg k iseb b és le g n a g y o b b m é r e te it a m eg ren d elő
T e rm ésk ő rézsű b u r M árga 2 ,4 - 2 ,7 5 0 -5 0 0 á lta lá b a n n em
TR ad ja m eg . T ű rés e t tő l: ± 1 0 % . A k ő fe lső la p já n a k leg a lá b b
k o lásra fa g y á lló
0 ,0 6 m 2 k ite r je d é sű n e k k e ll len n ie
473
X .l-7. táblázat
Az építési célra felhasználható hazai természetes kőzetek néhány jellemző tulaj
Terméskőből készült rézsűburkolat anyagszükséglete, m 3/m 2 donságát a X .l-6 . táblázat tartalm azza [5].
A b u r k o la t f a j tá j a és v asta g sá g a,, cm Mészkőburkolatot csak abban az esetben szabad készíteni, ha a burkolatot érő
víz -értéke 7 vagy ennél nagyobb.
15 20 25
A b u r k o la t a n y a g a Vulkáni tufák, durva mészkövek és palás szerkezetű kövek fagy veszélyes helyen
egy
é k e lt
id o m í egy
é k e lt
id o m í egy
é k e lt
id o m í nem alkalmazhatók [6],
s z e rű to tt szerű to tt s z e rű to tt
Természetes építőkövek minőségének vizsgálatát az MSZ 1991 előírásainak
megfelelően kell elvégezni.
10 cm vastag homokos
kavicságyazat 0,17 0,16 0,15 0,19 0,18 0,17 0,24 0,23 0,22
Terméskőből készült rézsűburkolat anyagszükségletét a X .l-7 . táblázat tartal
mazza.
Terméskő 0,18 0,20 0,25 0,25 0,27 0,33 0,31 0,33 0,41
A betonba rakott terméskő burkolat tájékoztató anyagszükséglete a X .l-8 . táblá
zatban található.
5 cm vastag habarcs a
hézagokban 0,02 0,019 0,015 0,02 0,019 0,016 0,02 0,019 0,015
1.112. Kőmatracok és kőbálák
A felh aszn álan d ó h ab arcs összetétele:
1 m 3 élesszem ű h o m o k ; Partok védelmére, tározók és csatornák rézsűinek burkolására, illetőleg folyók árvé
0,1 m 3 m észpép;
350 k p 500-as cem en t.
delmi töltéseinek megerősítésére egyre elterjedtebben alkalmazzák a hajlékony
dróthálóból és kőből készített kőm atracokat és kőbálákat.
idom ított vagy ékelt kőburkolatot alkalmaznak. A kétrétegű szűrőréteg alul A drótháló általában 2,5—3,0 mm átmérőjű galvanizált lágyacél huzalból készül.
10—15 cm rostált kavicsból, felül 15—20 cm kőzúzalékból áll. A huzal átlagos húzószilárdsága 40 kp/mm2. A drótháló lyukbősége 8 —10 cm.
Kőburkolat méretezési szabályait szabvány [8] írja elő. A hálóból készült kosarakat szilárd, tartós, szétmállásra nem hajlamos kövekkel
Puha üledékes kőzetből készült falazott burkolatra legfeljebb 6,0 m/s, tömör kell kitölteni. Az egyes kődarabok méretét a háló lyukbőségétől függően kell
üledékes kőzetből készült burkolatra pedig 6,0—8,0 m/s vízsebesség engedhető megállapítani.
meg. A matracok vastagsága 15—25 cm. A 15 cm vastag m atrac készítéséhez 6—7 cm
A vízépítési terméskő jelét, elnevezését és jellemző m éreteit a X .l-5 . táblázat átmérőjű, a 25 cm vastag matracokhoz pedig 9—10 cm átmérőjű kődarabokat
tartalm azza [4]. használnak.
A vízépítésben alkalmazandó kő szilárdságának legalább 1000 kp/cm2-nek, víz A kőbálák mérete változó. A leggyakrabban használatos kőbálák hossza 2, 3, 4
felvételének legfeljebb 3%-nak kell lennie. m ; szélessége 1 m ; magassága 0,5—1,0 m.
A burkolatokat főleg kőmatracból készítik, legeredményesebben 2:1 hajlású ré
X.l-8. táblázat zsűn. Meredekebb rézsűn a m atracokat cövekkel kell a lecsúszástól megvédeni.
A betonba rakott terméskőburkolat tájékoztató anyagszükséglete, m s/m- A m atracra helyezett aszfalt- vagy betonréteggel vízzáró burkolat is készíthető.
Az ilyen burkolat 2 —2,5 m/s vízsebességig használható. Sebesebb vízfolyás rézsű
A b u r k o la t f a j tá j a és v a s ta g s á g a , cm jének burkolásához olyan kőbála burkolatot kell készíteni, amelyben a legkisebb
kövek átmérője legalább 10 cm. Szennyezett, kémiai korróziót okozó víz esetén
A b u r k o la t a n y a g a 20 25 30
plasztikkal bevont huzalból készítik a m atracokat.
eg y sz e rű id o m íto t t eg y sz e rű id o m íto tt e g y s z e rű id o m íto t t
annak, hogy még a nagy építési költségei ellenére is kiterjedten alkalmazzák szi
várgásgátló burkolatként.
Kezdetben nagy, összefüggő részeket készítettek betonból. Nagy költségük és a
kedvezőtlen tapasztalatok m iatt (sok esetben összerepedeztek, bár ismeretes olyan
példa is, hogy az 50 cm vastag kavicságyazatra helyezett, 300 kp/m3 portland-
G y e p té g /a
A g y a g tö m ité s
B 2 0 0 -a s h e ly s z ín i
b e fo n
B 2 0 0 -a s éOxGOMcm
előregyártóit betonlap, H elyszínen k é szíte tt B 2 0 0 -a s
beton 1,2m-enként m unka -
10c m h o m o k o s k a v ic s jL héza g g a l
M a g a s ta la jv íz e s e té n 5 m -e n K e n t
k a v ic c s a l k itö ltö tt fe n é k á ttö r é s a z
á ttö r é s a la tt k a v ic s fé s z e k
476 477
burkolatot, például úgy, hogy a fenéklemezt nagy lapként a helyszínen, a rézsűk A mükőburkolatok hatásukat és felhasználási körülményeiket tekintve a kőburko
burkolatát pedig előregyártott kisméretű betonlapokból készítik. latokkal, illetőleg a betonburkolatokkal azonosak.
A kis betonlapok mérete eléggé változó. Szokásos területük 0,12 —0,3 m2, vas A betonok és a cementek anyagi tulajdonságaira, valam int az építmények mére
tagságuk 0,05—0,10 m. Készülnek horonnyal és horony nélkül is. tezésére a magyar szabványok tartalm aznak előírásokat.
Előregyártott betonelemekből készített burkolatban a megengedett legnagyobb
hézagméret 10 mm, 15 mm, illetőleg 20 mm attól függően, hogy a burkolat az I., 1.115. Vasbeton burkolat
a II. vagy pedig a III. minőségi osztályba tartozik-e. A rézsűburkolatok külső
felületétől megengedett felületi eltéréseket a X .l-9 . táblázat tartalmazza. A betonburkolatokhoz hasonlóan a vasbeton burkolatok is készülhetnek:
összefüggő darabban,
X .l-9. táblázat nagylapokból,
A rézsűburkolatok külső felületétől megengedett felületi eltérések kislapokból és
betonburkolat esetén előregyártott elemekből.
A vasbetonnak a betonhoz képest előnye, hogy a legkülönbözőbb alakú előre
A megengedett legnagyobb eltérések,
mm gyártott elemek készíthetők belőle. E zt a lehetőséget kihasználva igen sokféle
A burkolat megnevezése — szigetelésre is használható — burkolóelemet készítettek.
I. II. III.
Az utóbbi néhány év alatt külföldön széles körben elterjedt az ún. armocement,
minőségi osztályú burkolatok esetén amely tulajdonképpen olyan vasbeton, amelyben az adalékanyag a szokásos beton
adalékanyagnál finomabb szemcséjű, a vasbetéteket pedig drótháló helyettesíti.
B e to n és e lő r e g y á r to tt b e to n s z e r k e z e te k e s e té n ±10 + 15 ±20 Ezzel a megoldással a közönséges vasbetonnál lényegesen vékonyabb — és ezáltal
B e to n é s e lő r e g y á r to tt b e to n s z e r k e z e te k b e n a b e to n e le m e k gazdaságosabb — szerkezetek készíthetők.
m a g a ss á g i k ü lö n b sé g e a h é z a g o k n á l h e ly s z ín i b e to n o
zá sn á l + 10 + 12 + 15
A vasbetonra méginkább érvényes az a betonburkolatokkal kapcsolatos megálla
pítás, hogy kizárólag szigetelési célra igen ritkán használják. Felhasználását rend
e lő r e g y á r to tt b e to n e le m e k n é l + 5 + 8 ±10
szerint több szempont egyidejű kielégítése teszi indokolttá.
Vasbeton burkolatok készítéséhez a beton cem enttartalm a 600-as cement esetében
A vízzárás szempontjából a burkolat leggyengébb részei a hézagok. Ezért azok 225 kp/m3-nél, 500-as cement esetében 250 kp/m3-nél, 400-as cement esetében
kiöntésére igen nagy gond fordítandó. A hézagok kiöntésére csak vízzáró és rugalmas pedig 275 kp/m3-nél kevesebb nem lehet [10],
anyag használható. A leggyakrabban használatos: A vasbeton hőkiterjedési együtthatója °C-onként 0,00001.
a cementhabarcs, Ha a cementadagolás nem nagyobb, mint 350 kp/m3, a zsugorodást 0,0003 értékkel
a mész—trasz-habarcs, kell figyelembe venni.
a gumi bitumenkiöntéssel, Sztatikailag határozatlan vasbeton szerkezetek alakváltozásának, valam int a
az agyag (beiszapolás), hőmérséklet-változásból és zsugorodásból származó igénybevételek számítása
során a rugalmassági tényező a X .l-10. táblázatból vehető.
a kátránylemez,
A vasbeton lemez legkisebb vastagsága 7 cm. Helyszínen készített lemezek fő vas
a karbolíneummal á tita to tt falemez, és újabban betétje legalább 7 mm, az osztóvasak 5,5 mm átmérőjűek legyenek. A fő vasbe
a gumicsík. tétek egymásközti távolsága a lemezvastagság másfélszeresénél, 111. 35 cm-nél
nagyobb nem lehet. Legfeljebb
Minden olyan esetben, amikor számottevő felhajtóerőre lehet számítani, a beton-
burkolatot habarcsos kavicságyazatra kell fektetni és ezt a szűrőréteget megfelelő minden harm adik vasszálat le- x.l-10. táblázat
hét ugyanabban a keresztmet
vízelvezető építménnyel kell összekapcsolni. szetben toldani. A hegesztés A beton rugalmassági tényezője
Betonburkolat építését rendszerint több szempont (rézsűvédelem, kisebb szelvény, helye is toldásnak tekinthető. a minőségtől függően
nagyobb megengedhető sebesség stb.) egyidejű kielégítése indokolja. Völgyzáró
Hordalékos vagy jeges víz kop
gátak betonlapburkolatainak vastagsága legalább 15 cm. A rugalmassági tényező,
tató hatása elleni védelmül A beton minősége kp/cm2
Betonburkolat készítéséhez 300-as és 400-as cement használható. Téli betonozáskor 500-as cementből készült, leg
a beton 500-as cementből készül. Az adalékanyag legnagyobb szemcsenagysága alább B 200-as jelű, 5 cm vastag
a burkolat vastagságának 1/:-,-ánál nagyobb nem lehet [7]. B 400 275 000
koptatóréteget kell alkalmazni. 240 000
B 280
Az alkalmazandó cementtartalom 500-as cement esetében 90 kp/m3-nél, 400-as A koptatóréteg kavics adalék
B 200 210 000
cement esetében 125 kp/m3-nél, 300-as cement esetében pedig 175 kp-nál kevesebb anyagát bazaltzúzalékkal kell
nem lehet. B 140 170 000
nemesíteni.
478
L
3.116. Aszfaltburkolat a finom tükör tömörítése,
gyomirtó szer szórása,
Az olajkútjaink kellő minőségű és mennyiségű bitum ent termelnek ahhoz, hogy
ez a szigetelésfajta szélesebb körben elterjedjen. a burkolat anyagának beszállítása és elterítése,
Az aszfaltburkolat előnye, hogy az összetételével és bedolgozásmódjával a vízáte a burkolat anyagának tömörítése,
resztő képessége változtatható. Például ismeretes olyan víztározó-burkolás, amely a burkolat felső rétegének az elkészítése.
nél a burkolat alsó, 10 cm vastag része szivárgórétegként működik és a burkolat
alatt összegyűlt vizet elvezeti, a felső burkolatrész pedig vízzáró. További előnye A felhasználható bitumenféleségek minőségére és vizsgálatára vonatkozóan az
az aszfaltburkolatnak, hogy alapanyaga — a bitumen — a vizet sohasem szeny- országos szabványok tartalm aznak előírásokat [13, 14, 15, 16, 17].
nyezi.
Ugyancsak előnye az aszfaltburkolatnak, hogy rövid ideig tartó terhelésre rugal
masan, tartós terhelésre pedig plasztikusan változtatja alakját. Ez a vízépítésben 1,12. H ajlék on y burkolatok
igen előnyös tulajdonság csupán az aszfaltburkolat sajátja.
Az aszfaltburkolat kétféle változatban, öntött és hengerelt kivitelben készül. 1.121. Bitumenes lemezburkolat
A hengerelt aszfaltburkolathoz rendszerint finom kavicsot és homokot is adnak
töltőanyagként, ezért ezt az anyagot aszfaltbetonnak is nevezik. A vízépítési gyakor A bitumenes lemez a később tárgyalandó bitumenmembrán két kedvezőtlen
latban külföldön inkább ez utóbbit alkalmazzák. tulajdonságát: a mechanikai gyengeségét és a körülményes készítési módot nagy
mértékben kiküszöböli.
Több rétegű szigetelés egyes rétegeinek vastagsága 4— 10 cm, az egyrétegű burko
latok legkisebb vastagsága 6 cm. Az aszfaltburkolat élettartam a fokozható az Néhány országban 3—4 m2 nagyságú, 8— 12 cm vastag, dróthuzallal erősített,
altalaj megfelelő előkészítésével. őrölt üvegszállal kevert, bitumen alapanyagú lemezeket gyártanak szigetelési
A körülményektől függően indokolt lehet az aszfalt szivárgó rétegre való fektetése célra, amelyeknek mindkét oldalát üvegszál hálóval megerősített bitumenes szö
(pl. felhajtóerő veszélye esetén). vettel vonják be. Ismeretes olyan lemez is, amelynél a dróthálós erősítés elmarad
és csupán üvegszál nélküli külső bevonást alkalmaznak. Ezek a rétegek kb. 1 cm
A szivárgásgátló aszfaltburkolatnak legalább 5-10-7 cm/s áteresztőképességűnek
vastagok, súlyuk 10 kp/m 2.
kell lennie.
Jó mechanikai tulajdonság biztosításához szükséges, hogy az adalékanyag belső A jól töm örített talajra fektetett lapokat ütköztetik és az illesztések fölé 20—25
súrlódási szöge kb. 35° legyen. cm széles bitumencsíkot öntenek.
Az aszfaltbeton víztaszító képessége fokozott tömörítéssel és kalciumos adalék Mechanikai hatásoknak a lemezek ellenállnak, legalább 20 éves időállóságot garan
anyaggal biztosítható. tálnak a gyártó vállalatok.
A fagyállóság érdekében szükséges, hogy az adalékanyag ne legyen fagyérzékeny Viszonylagos drágaságán kívül e burkolat hátránya, hogy némely gyomnövény
és a burkolat hézagtérfogata ne legyen túlzottan nagy. áthatol rajta.
Ha az aszfaltburkolat tömör és vízzáró, akkor a növényátnövésnek is ellenáll.
Az állati kártevők ellen a burkolat vastagításával lehet védekezni.
1.122. Műanyag lemez burkolat
A burkolat időállósága kielégítő, mivel ismeretesek 30 éves kiváló minőségű aszfalt-
burkolatok is. A műanyag lemezt általában izobutilénből, kevés izoprénnel, igen alacsony hőmér
Az aszfaltréteg összetételét laboratóriumi kísérletekkel kell megállapítani. sékleten készítik. (Mind az izobutilén, mind az izoprén olajlepárlási termék.) A le
Az aszfaltburkolat 1:1,5-ös rézsűre is megépíthető, de célszerű, hogy a rézsű haj mez vastagsága 0,5—4,25 mm, súlya ~1 kp/m 2, fajsúlya 1,2 p/cm3. A műanyag
tása legalább 1:1,7 legyen. Változó lejtésű rézsűk aszfaltburkolása nem gazdaságos. lemez napfénynek, kémiai és hőhatásoknak jól ellenáll, csupán petróleumszárma
A burkolat felső végének lezárásáról — ha másként nem, akkor a burkolat meg zékok tám adják meg. Vízzáró, hajlékony és szívós anyag, amely rendkívül ellen
vastagításával — gondoskodni kell. Ugyancsak meg kell a burkolatot támasztani álló csavarással, dörzsöléssel és kopással, valamint biológiai hatásokkal (növények,
kőrakattal, szádfallal vagy a fenékburkolattal. állatok) szemben. Még —50 °C-on is hajlékony. Színe fekete.
Aszfaltréteggel eddig — külföldön — főleg tározókat és víz felőli gátrézsűket Az em lített jó tulajdonságai teszik alkalmassá arra, hogy védőréteg nélkül is hasz
lá tta k el. nálhassák.
Az aszfaltburkolat készítésének főbb munkaszakaszai [12] A várható élettartam át 50 évnél is többre becsülik, laboratóriumi vizsgálatok sze
finom tükör vágása, rint a 100 évet is meghaladja.
finom tükör megöntözése (folyékony bitumennel vagy savas bitumenemulzió Sok jó tulajdonsága ellenére igen lassan terjed el a vízépítési gyakorlatban. Ez
val), egyrészt drágaságával (a szivárgásgátlásra használt műanyag fóliák közül ez a
480 31 V íz é p íté s I I . k ö t e t 4 81
legdrágább), másrészt pedig a műanyagipar fejlettségének jelenlegi állapotával 1.132. Talaj—mész keverék
magyarázható.
A műanyag lemezzel bélelt legnagyobb tározó térfogata 40 000 m3. A lemezeket Vízépítési alkalmazása csupán kísérleti állapotban van.
tekercsekben tárolják, hegesztéssel, vagy vegyi ragasztóanyaggal illesztik. A vulka- Talaj—mész keverék készítésére a 15%-nál nagyobb plasztikus indexű talajok
nizálás csak üzemben végezhető, a munkahelyen az oldóanyagokkal való illesztést alkalmasak. Ezek közül is csupán azok, amelyeknek szerkezete mész adagolásával
kell használni. kedvezően befolyásolható. A mész finom szemcsékre őrölve, porrá vagy péppé
oltva keverhető a talajba. Az alkalmazandó mésztípust és annak mennyiségét
1.13. T alajkeverékböl k észített szigetelések és burkolatok laboratóriumi kísérletsorozattal kell meghatározni. Általában agyag, iszap és
egyes homoktalajok őrölt vagy porrá oltott mésszel keverhetők a legjobban.
Elöljáróban megjegyezzük, hogy e könyvben a magyar műszaki irodalomban saj A védőréteg nélküli talaj- -mész keverék készítésekor átlagban 5 s.% meszet ke
nálatos módon meghonosodott „stabilizáció” szó helyett a „talajkeverék” kifeje vernek a talajhoz.
zést használjuk. E zt azért tesszük, m ert a stabilizál szó magyarul megszilárdítást, A szigetelésnek ez a módja csupán kivételes esetben alkalmazható, m ert az említett
egy bizonyos színvonalon tartást, állandósítást, rögzítést stb.-t jelent, de semmi plasztikus indexű (15%) talajok m ár keverés nélkül is eléggé vízzáróak.
esetre sem vízzárást, szigetelést, szivárgásgátlást.
1.133. Talaj—bitumen keverék
1.131. Talaj—cement keverék
A műszaki gyakorlatban a talaj—cement keverékek ötféle változatát különböztetik Szigetelőrétegek készítésére használt bitumenek közül a hígított bitumen [13] a
meg [45]: legalkalmasabb. A Magyarországon kapható hígított bitumenek fontosabb jellem
zőit a X .l-11. táblázat tartalmazza.
cementtalaj, A hígított bitum ent olyan legmagasabb viszkozitási állapotban kell a talajhoz
cementtel javított szemcsés talaj keverék, keverni, amely viszkozitás esetén az a talajjal még jól összekeverhető. Ezért 15 °C
cementtel javított iszap—agyag talajkeverék, léghőmérséklet felett a HB—2-es , hűvösebb időben pedig a HB— 1-es jelű hígított
plasztikus cementtalaj, bitum ent kell használni. Nedves iszapos talajok keveréséhez a HD—0 a legmeg
cementtel kevert talajpép és habarcs. felelőbb.
Mivel a semleges vagy gyengén savas jellegű vegyiiletekből álló bitumen savanyú
Az egyes csoportok térfogat szerinti körülbelüli összetételét a A’. 1-6. ábrán m utat kőzetekhez rosszul tapad, vízépítési célra azt csak tapadásjavító adalékkal lehet
juk be. felhasználni.
A vízépítésben a cem enttalajt rézsűk hullámverés elleni védelmére, árkok burko A mészhidrát és a cement a leggyakrabban alkalmazott hidraulikus kötőanyag.
lására, földgátak m agjaként alkalmazzák. Plasztikus cementtalajból készítik az Hígított bitumennel készített talaj keverékben a hidraulikus kötőanyagként hasz
öntözőcsatornák burkolatát. nálatos cement bázikus pernyével helyettesíthető.
S z e m c s é s ta la j A keverék készítéséhez elvileg bár A keverék összetételét (talaj + hígított bitumen + hidraulikus kötőanyag-)-víz) és az
mely talaj fölhasználható. A szük egyes alkotók minőségét laboratóriumi kísérletekkel kell megállapítani.
séges cementmennyiség általában Egy bizonyos hazai iszapos homoktalajra vonatkozó kísérlet szerint 7% HB—0-
5—20%, a legkedvezőbb kötési, val és 4% C 400-as cementtel 5*10 ‘7—10~6 cm/s áteresztőképességű szivárgásgátló
illetőleg tömörítési víztartalom pe réteget készítettek.
dig 10—40%. A megfelelő keverési
arányt és víztartalm at minden eset
X . l - 1 1 . táblázat
ben külön-külön kell meghatározni.
Jól összeállított cement—talaj ke A magyarországi hígított bitumenek fontosabb jellemzői
verékek vízzáróak, hő- és kopás-
V isz k o z itá s 3 0 °C -on, s
állóak. Fagyra — főleg a kötés idő Az a n y a g je le a z
L obbanáspont
M a rcu sso n
360 °C -ig e ltá v o z ó
szakában — érzékenyek. A burko S o rsz ám
M SZ 3 2 6 8 s z e r in t s z e rin t,
h íg ító szer,
s.%
10 m m -es n y ílá so n 4 m m -e s n y ílá so n °C
lat általában 10—20 cm vastag.
A cement—talaj keveréket víz
i. H B -0 2 0 -4 0 40 2 4 -2 8
építési célra kiterjedten alkalmaz
2. HB — 1 2 0 -4 0 — 80 1 4 -1 9
zák, bár Magyarországon üzem
szerű felhasználására még nem ke 3. H B —2 5 —150 — 120 1 1 -1 3
4. H B —3 3 0 0 -5 0 0 140 6 -8
rült sor. -
482 31 *
483
1.134. Talaj—vegyszer keverék Ietre. Ismeretes olyan talaj—bentonit keverék készítési technológia is, amelynél
mezőgazdasági gépekkel a réteg helyén keverik össze a bentonitot a talajjal és
E címszó alatt foglaljuk össze azután a felületét lehengerlik. Az, ilyen burkolatok hatására a szivárgás jelentéke
nyen csökken, de igen ritkán szűnik meg teljesen.
a szódás (Na2C03),
a konyhasó (NaCl) és a 1.14. T alajból k észített szigetelőrétegek és -burkolatok
meszes Ca(OH)2; CaO
1.141. Agyagréteg
szigeteléseknek azt a változatát, amikor az em lített anyagokat (elektrolitokat)
vízben oldva a talajra permetezik, és azok a talajba hatolva vegyi reakciókat Az agyagréteg készítése valószínűleg a legrégibb szigetelési módszer. Hogy a
váltanak ki, amelyek következtében a talaj áteresztőképessége csökken. A fel mainál szélesebb körben nem terjed el, annak minden bizonnyal az az oka, hogy
sorolt anyagokat a talajjal nem mechanikusan keverik össze, hanem a keverék a ismételt kiszáradás—átnedvesedés, valamint a fagyás—fölmelegedés hatását a
szivárgás következtében keletkezik. legtöbb esetben nem képes szerkezetváltozás nélkül elviselni. A szerkezetváltozás
A vízzárást a felhasznált vegyszer és a talaj agyagásványainak kölcsönhatása pedig éppen a vízzáróságot csökkenti.
okozza. Ezért védőréteg nélkül az agyagburkolatot vagy csak állandó vízborítás alatt
A szivárgás meggátlására elektrolitokkal legalmasabbak a montmorillonitot tar használják, vagy ha csupán időszakosan vízborította területen építik be, akkor
talmazó talajok. Közepesen alkalmasak az illitet és kevésbé alkalmasak kaolinitot vastagságát úgy határozzák meg, hogy kiszáradás -átnedvesedés, illetőleg a
tartalm azó talajok. fagyás—felengedés következtében a vízzárás szempontjából tönkrem ent réteg
Jobb hatás elérésére a felsorolt vegyianyagokat keverve is használják. alatt még maradjon szerkezetváltozás nélküli, tehát jó vízzáró rész. A felső réteg
ebben az esetben néhány év múlva csak mint védőréteg szerepel.
A megfelelő szivárgásgátlás eléréséhez szükséges só mennyiséget az
Általában 30—50 cm vastag, gondosan töm örített agyagréteg szükséges a megfelelő
„ GaS vízzáráshoz. H a tehát számítani kell arra, hogy az agyagterítés felső részének
A = ------
1724 tulajdonságai a légköri hatások következtében megváltoznak és ezáltal vízzárósá-
guk csökken, akkor a szükséges agyagréteg 60—80 cm vastag.
összefüggésből [32] számíthatjuk. A a só mennyisége, kp/m 2; G a talaj, térfogatsúlya, Az agyagréteg készítéséhez használandó anyagot meg kell vizsgálni, hogy vízzel
kp/m3; a a keverendő talajréteg vastagsága, m; S a talaj báziscsere képessége. érintkezve nem oldódnak-e ki bizonyos részei, ami a vízzáróság csökkenését okoz
Gyakorlati tapasztalatok szerint 1 m2 10 cm vastag talaj kezeléséhez a talaj minő hatja. Az áramló víz mechanikus hatása okozta esetleges eróziós veszély elkerülése
ségétől függően 3—5 kp konyhasó (NaCl) szükséges. érdekében csak olyan helyen készíthető agyagburkolat, ahol a víz áramlásának
A gyom talanított talaj felületét fellazítják, 15—20%-os töménységű sóoldattal sebessége kisebb, mint 50 cm/s.
többször meglocsolják, majd a fellazított talajt ledöngölik. Növényi és állati kártevőknek az agyagszigetelés alig ellenálló.
A sóoldat hatása fokozható, ha az oldathoz 0,1—0,2% szódát (Na2C03) adnak. Rézsűn készített agyagterítés állékonyságát minden esetben külön meg kell
A sóval készített szivárgásgátló rétegek élettartam a — a tapasztalatok szerint — vizsgálni.
3—8 év. Hullámzás érte felületen agyagburkolat védőréteg nélkül nem készíthető.
Az em lített módon készített réteg hátránya térfogatváltozása, amely ellen homok, Szigetelőréteg készítéséhez olyan agyag használható, amelynek tömör állapotban
salak vagy téglatörmelék adagolásával próbálkoznak védekezni. az áteresztőképessége kisebb, m int 10~6 cm/s.
Az előzőkhöz hasonló módon mészvízzel is készíthető szivárgásgátló réteg. 1—2%-os
töménységű mészvízzel locsolás agyagásványokat tartalmazó talajban eredmé 1142. Tömörített talajréteg
nyes.
Az em lített eljárások alkalmazási lehetőségét nagymértékben korlátozza az a Tömörített talajrétegnek nevezzük az építkezés helyén levő talajból, tömörítéssel
körülmény, hogy csupán számottevő agyagásványt tartalm azó talaj esetén hatá készített szivárgásgátló réteget vagy rétegeket. Megkülönböztethető vastag és
sosak. Ezek a talajok pedig általában már természetes állapotukban is eléggé víz vékony töm örített talajréteg.
zárók. Nagy szelvényű csatornák burkolásához alkalmazott vastag töm örített rétegként
a fenéken 30—60 cm, az oldalakon pedig 1,0—2,5 m vastag vízszintes rétegekből
álló burkolat készül a csatorna méreteitől és az anyag minőségétől függően. A helyi
1.133. Talaj—bentonit keverék adottságok figyelembevételével a csatorna teljes szelvényét, csak az oldalakat vagy
pedig a fenekét látják el töm örített burkolattal.
Ez az eljárás csupán olyan szemcsés talajok esetén használható, amelyek bentonit-
tal jól és viszonylag könnyen elkeverhetők. Általában 5—15 s.% nátrium- A töm örített talaj szigetelés csak nagyméretű, állandó vízborítású csatornán vagy
bentonittal készített talaj keveréket 10—20 cm vastagon terítik el a védendő felü- tározótöltésen alkalmazható gazdaságosan.
484 485
X .l-1 2 . tá b lá z a t megoldásához megfelelő talaj biztosítása és annak a vízben való megfelelő diszper-
T ö m ö r íte tt ta la jb ó l k é s z íte tt csa to rn á b a n m eg e n g e d h e tő v íz seb esség gálása nehéz feladat.
m eg h a tá r o zá sa Talaj— mész keverékkel való kolmatáció során a mésznek a talajhoz adagolásával
A v0 é r t é k e ( m / s ) , h a a t a l a j A m ó d o s ító té n y e z ő é rté k e , h a
tulajdonképpen mesterséges szikesítést okoznak. A mész szokásos mennyisége
0,1—0,5 kp/m 3 (ez a mennyiség 11—11,5 P H-jú' zagyot eredményez). A lehet
A ta la j m eg n ev ezése
k ev éssé közepesen
tö m ö r
nagyon
a v í z m é ly s é g k
séges legnagyobb mésztöménység 1 m3 vízhez 1,2 kp égetett mész (CaO) ada
tö m ö r tö m ö r tö m ö r
golása. (Ez a telített mészvíznek a töménysége.) Ebben az esetben a zagy pH-ja
12,5. A legnagyobb töménység esetén a szikesedéshez 6—8 hét szükséges. Keve
Homokos agyag 0,45 0,90 1,30 1,80 0,3 m-ig 0,8 sebb meszel tartalm azó zagy kedvező hatását — a mésztöménységnek megfe
Kövér agyag 0,40 0,85 1,25 1,70 0,5 m-ig 0,9 lelően — hosszabb idő elteltével fejti ki.
Agyag 0,35 0,80 1,20 1,65 0,75 m-ig 0,95
Meszes vízzel való kolmatáció alkalmával a talajt meszes vízzel öntözik.
Sovány agyag 0,32 0,70 1,05 1,35 1,0 m-ig 1,00
1 ,5 - 2 ,0 m 1,1
Üzemben levő csatorna, tározó stb. esetében, ahol nincs mód arra, hogy a szivárgás
2,5 —3,0 m 1,2 csökkentés céljára az áteresztő felületet meszes vízzel öntözzék, a vízbe meszet
adagolnak és ezzel igyekeznek elérni a szükséges hatást. Az oldat töménységére és
kémhatására vonatkozó adatok az előző fejezetben megtalálhatók. Az utóbbi két
Töm örített talajból készült csatornában megengedett határsebességet.és a határ eljárást csak kísérleti jelleggel próbálták ki, szélesebb körben nem terjedt el.
sebesség meghatározásához szükséges — a vízmélységtől függő — módosító- Bitumenemulzióval való kolmatáció során a bitumenemulziót a kolmatálandó talaj
tényezőket a X .l-12. táblázatból határozhatjuk meg: fölött álló vagy áramló vízbe adagolják. A bitumenszemcsék megdermedve leüle
pednek és a talaj szemcséihez tapadnak. Ezáltal a talaj felületén a hézagokat el
v = kv0
tömő plasztikus réteg keletkezik.
ahol v a víz megengedett határsebessége, m/s; k a vízmélységtől függő módosító Az egyszerű módszerekkel végzett kolmatáció hatása az idők folyamán csökken,
tényező; v0 a X .l-12. táblázatban szereplő érték. ezért az eljárást többször meg kell ismételni. Az eljárás elsősorban finom szem
cséjű talajok esetén használható, kavicsban, durva homokban nem hatásos.
1.143. Ivolmatált réteg A legmegfelelőbb emulzióminőséget célszerű előzetes kísérletekkel megállapítani.
A szükséges emulziómennyiség változó, általában egyszeri adagolás mennyisége
A kolmatációnak vagy hézagtömítésnek kétféle változata ismeretes: 1—2 kp/m2. Megfelelő hatás eléréséhez 3—5-szöri adagolás szükséges.
természetes kolmatáció, amelyet a vízben levő hordalék okoz külső beavatkozás Biológiai kolmatációt algatenyészetekkel okozzák. Az áteresztő talajban gyorsan sza
nélkül; porodó algafajt telepítenek meg, amelyek elszaporodva elzárják a szivárgás útját.
mesterséges kolmatáció esetén a vízhez olyan anyagot adagolnak, amelyet az A biológiai kolmatációnak jelentősége az egyéb anyaggal való közös alkalmazása
lebegtetett hordalékként tovaszállít és a vízzel együtt beszivárog a talajba. esetén van. Ugyanis például agyaggal, bentonittal, esetleg pernyével való közös
alkalmazása a kolmatáció folyam atát meggyorsíthatja, és olyan hatékony kol
A kolm atált réteget tekintve megkülönböztetnek felületi és belső kolmatációt. m atált rétegek keletkezését eredményezheti, amelyek az algák elpusztulása után
A hazai kísérletek eredményei alapján a lerakódó hordalék szivárgáscsökkentő (a téli időszakban) is kellően vízzáró.
hatása a
k t = k0( l - r 2f
1.144. Gyep- és gyeptégla burkolatok
kifejezéssel számolható, ahol k0 a kezdeti szivárgási tényező; r2 az eltömődés aránya
Földrézsűk burkolatának egyik legegyszerűbb módja a gyep-, illetőleg a gyeptégla
az összes hézagtérhez viszonyítva, l.f.%.
burkolat.
Egy bizonyos kt szivárgási tényező eléréséhez szükséges kolmatáció időtartam a: A gyepesítendő rézsűt lépcsőzik vagy barázdálják, és legalább 10 cm vastag hu
muszréteggel fedik le. A füvesítést célszerű a következő vízépítési fűmagkeveré
kekkel végezni:
magyarrozs 30%,
réti perje 20%,
t a kolmatáció időtartam a; C0 a töménység t idő alatt, /? kísérletekkel meghatáro magyar perje 20%,
zandó állandó; kt a kolmatáció utáni szivárgási tényező, k0 a kolmatáció előtti vörös csenkesz 15%,
szivárgási tényező. fehér here 10%,
Talaj]al való kolmatáció a legegyszerűbb kolmatálási mód, bár adott feladat szarvaskerep 5%.
486 4 8 7
Általában csak a száraz vagy az időszakosan vízzel elárasztott rézsűket gyepesítik.
A gyeptéglával burkolás gyorsabb és erősebb védelmet biztosít a rézsűfelület szá
mára. A gyeptéglák elhelyezési m ódját a X .l-7 . ábrán szemléltetjük. A gyep
téglákat humuszrétegre rakják és szükség esetén cövekkel erősítik a földhöz.
A gyeptéglák közötti hézagokat humusszal töltik ki. A burkolás után — a gyep
megerősödéséig — célszerű a gyeptéglákat öntözni. A gyeptéglázást füvesítéssel
együttesen is alkalmazzák.
6,25
1,65 . 15
%
s
V
?
I.-IIZ Z Z L r
J t-o
SS
Feltöltés / \ SS
j
1 ^
J ^
^/77/77r/97^/77X/77 ~W7z777%W-'W/s/A
Laposacél- betétek Acéltemezek
X .l-8. ábra. Armoföldből készített partfal
1.145. Armoföld
A talajból készített szigetelőrétegek és burkolatok közé sorolható az ún. armoföld.'
is, amelyet eddig elsősorban m űtárgyak készítésére használtak (X .l-8 . ábra), de
csatornák rézsűinek és egyéb más földfelületek burkolására is alkalmasnak látszó
megoldás.
1.2. VÉDETT SZ IG E T E L É S E K
488 489’
X . l - 1 3 . táblázat
C s a to r n a s z ig e te lé s r e h a s z n á lh a t ó m ű a n y a g f ó liá k m e g n e v e z é s e
é s j e lle m z ő tu la jd o n s á g a ik
A nyag
p o l i ( v ín i l- k l o r i d ) ( P V C ) p o lie tilé n (P E )
T u la jd o n s á g o k
s z u p e r v i n il p la s z to v in il k e rté s z e ti * TVK,
TVK*
é le l m i s z e r i p a r i
01
0 ,1 2 - 0 ,1 5
1
0 ,0 5 - 0 ,1 5 0 ,2 -0 ,3
o
V
Faj súly, p/cm3 1,3 1,3 1,3 0,93 0,93
Fagyállóság, °G -2 0 -2 0 -2 0 -3 0 -3 0
Hosszirányú szakító-
szilárdság, kp/mm2 1,2 1,2 1,2 1,0 1,3
Keresztirányú szakító-
szilárdság, kp/mm2 1,0 1,0 1,0 0,9 1,3
Szakadási nyúlás, % 200 200 200 200 200
Beszakadási szilárdság,
kp/mm2 0,4 0,4 0,4 ~ —
Szigeteléshez használ-
X.l-9. ábra. A védőréteg kialakítása ható vastagság, mm 0 ,2 - 0 , 2 5 0 ,2 -0 ,3 0,15 0,15 0 ,2 - 0 ,3
aj kisebb; b) nagyobb m éretű csatorna esetén Szigeteléshez használt
anyag súlya, p/m2 2G0; 325 260; 390 195 140 186; 279
Külalak transzpa fedetten átlátszó, natúr. natúr
1.21. Fóliából, m em bránból k észített szigetelőrétegek rens, színezett színezetlen színezett,
átlátszóan pigmentált
1.211. Műanyag fólia rétegek színezett
Felület raszterezett kreppesített, sima sima sima
A védőréteg alá helyezett műanyag fólia az utóbbi időben a leggyorsabban terjedő kreppesített sima
szigetelési eljárás. Sokféle fólia közül a poli(vinil-klorid) (PVC) és a polietilén (PE) barkázott
bizonyult vízépítési célra legalkalmasabbnak.
A poli(vinil-klorid) (PVC) fólia a légköri hatásoknak nem tud ellenállni, ezért * Csak kisebb m éretű csatornák szigetelésére használható.
szükséges védőréteg alá helyezni. Állandóan víz alatt levő építményrészeken a
védőréteg elhagyható. Növények gyökerei átfúrják, állatok megrongálják. Figyelembe kell venni, hogy a fóliatükör rézsűjének a vízszintessel bezárt szöge
Leggyakrabban 0,2—0,4 mm vastagságú fóliákat használnak szigetelési célra. H a kisebb kell legyen, mint a természetbeni talaj belső súrlódási szöge [22],
zai kísérletek szerint az egyes fóliarétegek csatlakoztatását nem ragasztással,
A fedőréteg rézsűhajlásának (q^) a meghatározásához ismerni kell:
hanem egyszerű átfedéssel kell megoldani.
A polietilén (PE) fólia a légköri hatásoknak jobban ellenáll, m int a PVC fólia. a fólia és a talaj közötti súrlódást jellemző szögértéket (<p), amelynek közelítő
Növényi, állati kártevőkkel szemben ugyancsak nem ellenálló, egyéb tulajdonságai értéke a X .l-14. táblázatból vehető;
és adatai megegyeznek a poli(vinil-klorid) fóliákéval. Nehezen ragasztható. a meghatározandó rézsűhajlás esetén figyelembe veendő biztonsági tényezőt
Szigetelésre használható műanyag fóliák megnevezését és jellemző tulajdonságát (n);
a X .l-13. táblázat tartalmazza. Amerikában legjobban a sztirol-butadién fólia a fólia rézsűhajlását (ga);
vált be. a tervezett fóliaréteg mélységét (h).
A védőréteg alá helyezett fólia és a fedőréteg rézsűhajlásának meghatározása.
A fólia hajlásszöge ( q j a X .l-10. ábra alapján határozható meg. Meghatározásához A fedőréteg rézsűhajlása a X .l-11. ábra alapján határozható meg.
ismerni k ell: Lépcsős szelvényű védőréteg esetén (X .l-9 . ábra) az egyes lépcsők magasságára
a tervezett fóliaréteg mélységét (A), m (X .l-9 . ábra); vonatkozóan kell az előző szerkesztést elvégezni a fólia és a fedőréteg rézsűhajlásá
a természetbeni talaj belső súrlódási szögét (<2>t) fok; nak a meghatározására.
a természetbeni talaj térfogatsúlyát (yt) Mp/m3; Ha a talajvíz a csatorna fenékszintje fölé emelkedhet, akkor a fenéken levő védő
a természetbeni talaj kohézióját (Ct), Mp/m2. réteg vastagságát úgy kell meghatározni, hogy a talajvíz a védőréteget fel ne emelje.
490 491
A
X .l-1 1 . ábra. N om ogram a fedőréteg rézsűhajlásának a m eg h atáro zására
492 493
1
70
O o o Cd © q
CQ co | T— 1 O fi o fi © LO T—t o Cd o o
tP
A bentonitok minőségét 6%-os töménységű diszperzióban vizsgálják 20 °C-os 1 . í o
LO CO + co
ca
hőmérsékleten. A vizsgálat során meghatározzák a diszperzió viszkozitását, tixot- D
rop tulajdonságát, vízleadását, iszaplepény vastagságát, stabilitását és pH-értékét. ifi
ifi
90
09
o o Cd, © o
ca | | tP LO rH o rP © LO t—i o CO LO
1 LO o
Cd LO
+ Cd + Cd
C2
1.222. T alaj—bentonit keverék D
80
30
m o © Cd, o q
A ta la j—bentonit keverékből készült szivárgásgátló réteget már az 1.135. pontban | tP co T—
i o tP © Cd rP o LO o o
ism ertettük, m int a földtakarás nélküli szivárgásgátló réteg egyik fajtáját. ca LO Cd + + Cd
D fi
CD
Ebben a fejezetben csupán megemlítjük, m ert némely esetben a ta la j—bentonit CD
01)
72
40
lO © © Cd fi © o
keveréket védőréteggel is készítik. j fi o o © 0<D Cd o Cd o o
ca o 1)
CD +
D T—
1 co a
1.223. Bitumen membrán a fi
Hfi
62
80
oCD o © Cd, fi © o
| | T-i Cd T—
í o tP © Cd tP o O o o
ca T—‘ o fi
Bitumen LO fi<
- SÍ
o
Származás szerint kétféle bitumen különböztethető m eg: oin o
tH Cd o © Cd LO o -P
fi o T
—1 o rP © cT rP o co o oLO
o 0D o
a természetes és az D
ca 1 1
CO o | LO
OO TT a
ásványolaj-lepárlásból származó.
46
m Cd © o Cd LO o
Mindkét bitumenféleség víz, savak, lúgok és sók oldataival szemben igen ellenálló. T—
1
T—1 o tP © cf PO o o o oLO
ca T—
1 i— 1 o oLO
Zsírok, olajok oldják, magasabb hőmérsékleten hígfolyós lesz. Cd ■fi1 otP
D P?
A hazai eredetű, főleg szigetelésre, lemeztelítésre és tetőfedésre szolgáló ásványolaj in
bitumenek megnevezését és jellemző tulajdonságait a X .l-15. táblázat tartalmazza. <
'O
u 'fi cT ifi
A bitumen a gyors hőmérséklet-változást és a napfény hatását viseli el +>-> -p
<D 'fi
legkevésbé. <d CD sfi p
> a
<X
>
A szivárgásgátlási célra készített bitumen membrán 0,6 —1,0 cm vastag, mele a p
gen a talajra öntött vagy szórt bitumen réteg, amelyet földdel takarnak be. in CPD oa
Sima talajra kerülő membrán esetén elégséges 6—9 mm, durva felületre pedig p <D co
0N) CD a fii "öa
afi .(D
8 —10 mm v ista g bitumenréteg készítése. 1 m 2 bitumen membrán készítéséhez c m 05
oa A
a fifi pj' fia
m
'fi
általában 20 kp, más szerzők szerint 6—9 kp bitum ent használnak fel. A bitum ent 'O 'fi fii 0 PH 'fi
-Q
i a "fi fia •2J "fi
m
ifi
"fi £
ÖD "fi
o
pj
180—200 °C-on, 2 —3 rétegben permetezik vagy öntik a talajra. A permetezéshez Ö pfi^ p SD
B
g m 0)D "ö>
fifi
CD
-P fi a
ej 'fi
>
'O fii t£ fiD p
és az öntözéshez más-más minőségű bitum ent kell használni. A bitumen membrán u sT 05> > < u
en, %, legfeljebb
ó-csökkenés a sú
'0p5 m s
t, kisebb, mint,
W m '0m> fi
, %, legfeljebb
w 'CD a B
fi cfi -s 0
A legalább 25 cm vastag védőréteg célszerű, ha osztályozatlan kavicsból készül. ifi
P fi t>í Ód fia ■— j oa ej fi'
i, legfeljebb
cd fii
ifi o m
'<pD 0 O
Ez különösképpen ellenáll a mechanikai hatásoknak. X.l-15. táblázat po $ 73 o
ClD ö aD
oa"
S oo 'O 0 C
Á membránt alátámasztó talajt gondosan kell előkészíteni, az egyenetlenségeket, fi LO És s +fi-> — fi> fi -P LO
Cd
fi
O
Cd -fi fi5 p 5 fi
éles köveket stb. el kell távolítani. Célszerű a talajt könnyű hengerrel tömöríteni. am c 0' rÖ rÖ
O
tíD o fia 'fi
-fi 'fi fi o fi 'fi ■ 'fi s
A bitumen membrán növényzettel szemben nem ellenálló, ezért a talajt minden Pfi 'fi
■ej '<wD fii fi fi fi P H
CD <D PfiH "• r
-H 'fi ^ "fi p 'fi
-9
esetben a membrán elhelyezése előtt gyomirtó szerrel kell kezelni. Főleg öntöző Pn m
md fi l l '<PD fii pj
<D i
fi 'fi
öd P ■o Bfi fi § a fi* N -Q SÍ %yz >7 s OS)
:Q fi . ej
fi ^
csatornák és tározók szivárgásgátlására használják igen jó eredménnyel. Oh P Ifi P K Q ro > PH ’ í-p p i
494 495
i
1.224. Bitumenemulzió membrán fagyás—felmelegedés hatására az idő folyamán romlik. Ezért — ha olyan helyen
építik, ahol az em lített hatások gyakran érhetik —, célszerű védőburkolat alá
A bitumenemulziót membrán készítéséhez nem kell fölmelegíteni. Az emulzió és az helyezni, ami az élettai'tam át nagymértékben megnöveli.
azt védő talajréteg készítése az előző pont alattiakkal értelemszerűen megegyezik.
Védőrétegként 20—40 cm vastag talaj- vagy 10—20 cm vastag kőzúzalék-terítést
A bitumenemulzió összetétele: 50% 75—85 °C lágyuláspontú bitumen, 4 —5% lehet használni. A megfelelő védőréteg a légköri hatásokon kívül még az áramló
bentonit, 45—46% víz. és hullámzó víz hatásától is megvédi a cement—talaj keveréket.
1:1,5 vagy ennél laposabb rézsűn használható a bitumenemulzió membrán.
A védőréteget az emulzió megszáradása után 1—2 nap múlva célszerű felhordani.
1.229. Hidratonréteg
A bitumenemulzió bármilyen talajban használható. Alkalmazása főleg olyan körül
mények között célszerű, amikor növények, állatok kártételének veszélye m iatt A Keil [33] által hidratonnak nevezett anyag kavics, homok, homokliszt vagy
műanyag fólia szigetelést építeni nem ajánlatos. Ugyanis a bitumenemulzió ezek sovány iszap, agyag, vízüveg és szóda keveréke. A betonkeverő gépen végzett
nek a hatásoknak sokkal jobban ellenáll. keverés közben annyi vizet adnak a felsorolt anyagokhoz, hogy a keverék folyós
Membránkészítéshez a hazánkban kapható kazeinmentes bitumenemulziót cél halmazállapotú legyen. A hidraton előnyei:
szerű használni. Ebből az anyagból 1 m vízmélységig 10 kp/m 2, ennél mélyebben
pedig 12 kp/m 2 (ami kb. 5 —6 kp bitum ent tartalm az) bitumenemulziót kell be a legkedvezőbb nedvességtartalom tartom ánya tág, ezért betartása nem okoz
építeni. nehézséget, a munkahelyen található anyag rendszerint felhasználható;
A burkolatkészítés előtt a talajt meg kell nedvesíteni és vizes vas simítóval alakítják a hidratonrétegben nem alakul ki pórusvíznyomás, megmerevedés után az
ki a megfelelő vastagságú réteget. anyag nem tixotrop, hőmérséklet-hatásokra nem érzékeny, az eróziónak
ellenáll.
1.225. Erősített bitumen membrán A hidratonnal több csatornát, de főleg tározót szigeteltek. Az átlagosan 20 cm
vastag hidratonréteget 20—30 cm vastag földtakaróval kell védeni. A hidraton
Ez a megoldás csupán a bitumen membránok egyik hátrányát — a mechanikai fagyra érzékeny.
hatásokkal szembeni gyengeségét — küszöböli ki. Az üvegszállal [24] megerősített
bitumen membrán —mivel az üvegszál olcsó —alig drágább a közönséges bitumen
J .22.10. Agyagréteg
és a bitumenemulziós membránnál, de azoknál lényegesen erősebb.
Az üvegszálréteget az első bitumenréteg után kell elhelyezni, és arra még legalább Az 1.141. pontban leirt agyagréteget földtakarás nélküli szivárgásgátló rétegként
két bitumenréteg kerül. A felső két rétegnek az üvegszálakat természetesen teljesen ism ertettük. Az agyagterítést védőréteggel letakarva is készítik. Ezzel megvédik
■el kell takarniok. az ismételt száradás—átnedvesedés és a fagyás—felmelegedés szerkezetromboló
hatásától, lassítják a kioldási folyamatot, lehetővé teszik vékonyabb agyagréteg
1.226. Égetett mész réteg építését és végeredményként meghosszabbítják az agyag szivárgásgátló réteg
élettartam át.
Közvetlenül a felhasználás előtt porrá oltott égetett meszet (CaO) a simára meg
m unkált talajra szórják olyan vastag rétegben, hogy m2-ként kb. 10 kp mész
jusson. A mészrétegre a fedőréteget enyhe döngöléssel rakják rá. Az így elkészített 1.22.11. Tömörített talajréteg
mészréteget kb. 8 hétig állandóan víz alatt kell tartani.
A töm örített talajréteget az 1.142. pontban ism ertettük. Kiszáradás—átnedve
sedés és a fagyás—felmelegedés ellen védve sokkal hosszabb élettartam ú, mint
1.227. Oltott mész réteg földtakarás nélkül, illetőleg védelem esetén vékonyabb töm örített réteg is megfelelő.
1 —2 cm vastag mészpépből [Ca(OH)2] készített réteg 20—30 cm vastag földtakarás
alatt ugyancsak jó vízzárást biztosít. Mivel az 1—2 cm vastag mészpépréteg meg 1.3. SZIG E TELÉS AZ ÉPÍTM ÉN YBE HELYEZETT BELSŐ RÉTEGGEL
építése körülményes feladat, az eljárás kevéssé terjedt el.
1.31. A gyagm ag
1.228. Cement—talaj keverék
Az agyagmagok jó minőségű vízzáró agyagból készülnek. Alkalmazzák kis mély
Az 1.131. pontban, m int védőréteg nélkül használatos szivárgásgátló burkolatot ségű áteresztő altalaj elzárására, de főleg különböző méretű tározó és árvédelmi
ism ertettük a cem ent—talaj keveréket. Ennek az egyébként igen gazdaságos töltéseken való szivárgás megakadályozására, illetőleg lassítására. Gondosan meg
burkolatfajtának hátránya, hogy minősége az ismételt átázás—kiszáradás, ill. a épített agyagmagok gyakorlatilag vízzárónak tekinthetők.
zi -A metszet
1-10m 1-10m
~V~ üá
Beton résfaltábld/ 'l'Beton résfaltáblaX
...... , , , F a ls z a k a s z
K o te s b iz to s ito cső , r é s z le te b e -
is z a p p a l te lítv e tó n o z á s k ö z
b e n
B e to n o z á s F ö ld k ie m e lé s e
masztják meg, majd a rést kitöltik a résfal anyagával. A rés készíthető fúró-,
markoló vagy kotróberendezéssel, azaz
fúrással,
függőleges vagy vízszintes marással,
kotrással és
egyéb módon.
A rés kitöltése végezhető
tölcséres—csöves megoldással,
betonszivattyúval,
X . l - 1 2 . ábra. A résfaltáblák készítésének sorrendje
ci) folyam atos; b) szakaszos réselés a fal anyagának a résbe való beszórásával.
500 501
I
X . l - 1 6 . táblázat X . l - 1 7 . tá b lá za t
Fúróberendezéssel való réskészítés tájékoztató teljesítménye Markolóberenüezéssel való réskészítés tájékoztató teljesítménye
A z e lé r h e tő A z e lé r h e tő
A ré se le n d ő ta la j m eg n e v e z é se te lje s ítm é n y ,
A ré se le n d ő ta la j m eg n e v e z é se te lje s ítm é n y ,
m 2/ h m 2/h
502 503
/ ?///jr///jX7y777Z//,
X . l - 1 6 . ábra. Kotrógépek elvén működő berendezés
504
2. V Í Z É P Í T É S I M Ű T Á R G Y A K S Z IG E T E L É S E É S B U R K O L Á S A Hatásos megoldás 270 kp/m3 portlandcement és 1% plasztifikálóanyagból készített
szigetelés is.
Vízépítési m űtárgyakat víz átszivárgása vagy káros vegyi hatások ellen kell Vízzáró betonban a legnagyobb kavicsszemcse átmérője 40 mm lehet.
^szigeteléssel védeni. Víz átszivárgása ellen vízzáró vagy vízhatlan szigeteléssel
védekeznek attól függően, hogy A betonozást lehetőleg 5—15 °C hőmérsékleten célszerű végezni. Jobb az alacso
nyabb hőmérsékleten készített beton, mivel az esetleges repedések a magasabb
teljes szárazságot, ill. agresszív hatások elleni teljes védelmet kívánnak-e hőmérsékleten — hőtágulás következtében — összehúzódnak.
biztosítani ( vízhatlan szigetelés), vagy pedig Gyengén plasztikus betonból készíthető a legjobban vízzáró építmény, mivel ez
teljes szárazság biztosítása, illetőleg agresszív hatás elleni védelem nem szük tömöríthető annyira, hogy az jó vízzáró legyen. A plasztikus állapoton felüli víz
séges (vízzáró szigetelés). ugyancsak csökkenti a vízzáróságot. A beépítést lehetőleg munkahézag nélkül
végezzék.
A vízzáró cementszigetelés megoldható A vízzáróság növelhető szerves (Trikosal, Sika 1, Granitol, Sikurit, Hidrofix N,
az építmény anyagának teljes tömegében vízzáróvá tételével; Isolit A, Hicírosal) és szervetlen (diatomaföld, pernye, habkő, finomra őrölt salak,
a m űtárgy víz felőli felületén vízzáró betonréteg készítésével; trasz, kalcinált agyagpalák stb.) tömítőanyagokkal is.
az építmény víz felőli felületén vízzáró vakolat készítésével; A vízzáróság fokozására alkalmazott víztaszítók (szappanok és bitumenek) csupán
az építmény elkészülte után bizonyos ideig jelentenek számottevő vízzáróság-
a betonfelület vegyszeres kezelésével.
növekedést. Az idő folyamán a hatásuk egyre csökken.
A vízhatlan szigetelés Vízzáró betonréteg készítéséhez a víz felőli oldalra osztályozott homokos kavics
adalékanyagot kell használni és vibrátorral kell a legalább 20 cm vastag betonréte
hideg bitumenmázból, get tömöríteni. Az alkalmazandó cement: 300 kp/m3, 500 jelű. 1001 mp/1 S03-
hideg bitumentapaszból, tartalom feletti víz esetén S 54 jelű cementet kell használni.
forró bitumenmázból, Az adalékanyag legnagyobb szemcseátmérője a rétegvastagság y.-énél nagyobb
ragasztott és bitumennel á tita to tt lemezekből, és nem lehet.
fémlemezből Zsírsavas vagy erjesztett fehérje alap A v íz z á r ó v a k o la t v a s ta g s á g a ,c m
-506 507
A betonnal érintkező habarcsréteg keverési aránya azonos a beton keverési X .2 -2 . tá b lá z a t
arányával, a legfelső habarcsréteg 600 kp/m3 cement adagolással készítendő. Torkrétágyuk főbb jellemző adatai
A közbenső rétegek cementadagolása lineárisan változik. A cement minő
sége azonos legyen a betonépítményhez használt cement minőségével. A berendezés Az adalékanyag
Lövőke átmérője, L evegő- Levegőnyomás *, A kompresszor teljesítménye legnagyobb
coll fogyasztás, att teljesítménye, száraz keverékben, szemcsenagysága,
m3/min LE ms/h mm
A betonfelület feldurvítását és vízsugárral lemosását igen gondosan kell végezni
abban az esetben, ha a vízzáró cementvakolatot nem a víz felőli oldalon alkal
mazzák. A vakolat leválása ellen, szükség esetén, a betonhoz hozzáerősített fém 3/4 1,7 2 ,5 -3 ,5 12 0,5 3
huzal hálóval kell védekezni. 1 3,5 2 ,5 -3 ,5 25 1,0 5
Vízzáró vakolat nem alkalmazható azokon a felületeken, amelyeket sok csőbilincs, 1 1/4 5,0 2 ,5 - 3 ,5 35 1,5 8
falikar stb. tör át, ahol a szigetelendő fal megrepedésével számolni kell; amelyeken 1 3/8 6,5 2 ,5 -3 ,5 45 2,0 10
sok él, hajlat van, illetőleg a szigetelendő felület túlságosan nagy összefüggő sík. 2 1/4 12 1 ,5 - 2 ,5 60 4,0 20
2 1/2 14 1 ,5 -2 ,5 70 5,0 25
Torkrételjárás (lövellés) betonfelületek vízzáró vakolására, vékony beton- vagy
3 22 1 -2 100 6,5 30
vasbeton szerkezetek betonozására és betonhibák kijavítására használható.
4 33 1 -2 120 10,0 40
Az építés gépesítése során van különösen jelentősége. Az ezzel az eljárással készült
beton, illetőleg vízzáró vakolat a hagyományos módszerrel készítettnél szilárdabb * 1 2 0 m szállítási távolság esetén.
és vízzáróbb.
A torkrételjárásnál a beton és a vakolat keverékét torkrétágyúval ju ttatják a kí A torkrétbeton külső felületét friss állapotban — vizezés és cementszórás nélkül —
vánt helyre. csupán saját levével kell elsimítani.
A száraz anyagkeverék a torkrétágyú lövőkéjében keveredik vízzel, ahonnan A kész torkrétbeton felületét 3—4 hétig állandóan nedvesen kell tartani.
60—100 m/s sebességgel áramlik ki. A keverék 5— 10%-a a levegőben szétporlad, további 20—30%-a a felületről lepereg.
A torkrétbeton kötőanyaga 500-as vagy 600-as portlandcement. Kisebb szilárd Számottevően nagyobb az anyagveszteség, ha a felületre nem merőlegesen lőnek
ságú és trasz-tartalm ú kötőanyag nem használható. A cement keverési arányára a és ha a lövőke távolsága nem a legkedvezőbb.
X.2-1. táblázat tartalm az tájékoztató adatokat. A torkrételjárás esetén a betont, ill. a habarcsot a berendezés csővezetékein 250
Az adalékanyag legnagyobb szemcsenagysága a lövőke keresztmetszetétől függ a m vízszintes vagy pedig 100 m függőleges távolságra lehet szállítani.
X.2-2. táblázat szerint. Betonfelület kezelése vegyszerrel: fluáttal (ólom-, alumínium-, cink-, magnézium-
1 m3 torkrétbeton készítéséhez kb. 200 1 víz, 1 m3 beton kilövelléséhez pedig kb. fluáttal) vagy vízüveggel bevonva fokozható a vízzárás.
200 m3 levegő szükséges. A vízüveggel kezelendő felületet sósavval vagy kénsavval, m ajd vízzel meg kell
A lövőke távolsága a felülettől 1—2 m. A torkrétréteggel ellátandó felületnek por tisztítani a 10%-os hígítású vízüvegoldat alkalmazása előtt.
mentesnek, kissé érdesnek és nedvesnek kell lennie. A munka kezdetén csak a Felületi kezelést a zsugorodás okozta repedések elkerülésére csak 28 naposnál
finom homokszemcsék tapadnak a felületre, később m ár a durvábbak sem hullanak idősebb betonon célszerű végezni.
le róla. A felületről lehullott anyagot ismét felhasználni nem szabad. A m unkát A vegyszert a betonfelületre ecsettel vagy levegőnyomással kell felhordani.
lehetőleg úgy kell ütemezni, hogy munkahézag ne keletkezzen. H a a feladat munka
hézag nélkül nem oldható meg, akkor a munkahézagokat az egymás feletti réte Az 1:3 arányban vízzel hígított fluátból 100— 150 p/m2-t kell alkalmazni, 2—3
gekben, egymáshoz képest eltolva, 10 cm szélesen átlapolt rétegekkel kell készíteni. rétegben. A 2. és a 3. réteg felhordása előtt a felületet mésztejjel kell bevonni.
Csak szabad meszet tartalmazó felületen alkalmazható a vízüveggel és a fluáttal
kezelés eredményesen.
X .2 -1 . tá b lá z a t
680 2050
70—80 QC lágyuláspontú min. 2% paraffintartalm ú, nehezen párolgó olajokkal
1 :3 2000 200 24 530 2730
1 :4 580 2320
lágyított, gyorsan párolgó oldószerrel oldott bitumenoldatból készül, 2 rétegben,
2000 200 32 700 2900
2625
száraz felületen.
1: 5 2000 200 43 950 3150 520
1: 8 2000 200 54 1190 3390 380 3010 A hideg bitumenmáz réteg anyagszükségletét és a kész máz rétegvastagságát a
X.2-3. táblázat tartalm azza [14],
508 509
X .2 -3 . tá b lá z a t 2.214. Hideg bitumentapasz
iV hideg bitumenmázréteg anyagszükséglete és rétegvastagsága
A 2.211. pont alattiak szerint készített hideg bitumenmáz alapra spatulyával
A kés z máz felhordott 3 mm vastag réteg.
A mázzal bevont felület anyaga Anyagszükséglet Hideg bitum entapasz 10—35% finomra őrölt kőlisztet vagy egyéb szálas töltő
súlya, vastagsága,
p/m2 mm anyagot tartalm azó oldószerrel és olajokkal lágyított bitumen. A felület kiszáradási
ideje legfeljebb 72 óra. Tűz- és robbanásveszélyes anyag.
E g y s z e r e s m á z o lá s
510
X .2 -4 . tá b lá z a t
N yers p ap írlem ezb ő l k é s z ü lt b itu m e n e s p a p írlem ezek eln e v e z é se , k ere sk ed elm i jele
és jellem ző tu la jd o n sá g a i
A n y e rs
A k é sz le m e z
p a p ír
N égy- A sza s ú ly á r a A k é t
z e tm é - v o n a tk o z ó irá n y ú A v íz -
k ító e r ő
te rs ú ly á tla g á t e l í t ő , ill. n y ú lá s z á ró s á g A v í z f e lv é
a ls ó nak t e l í t ő - és á tla g á a ls ó te l
h a tá r bevonó nak h a tá r f e ls ő
k e re s k e a ls ó
d e lm i é rté k e h a tá r anyag- a ls ó é rté k e , h a tá r é rté k e ,
e ln e v e z é s e ( h in té s é rté k e , m e n n y is é g h a tá r mm 24 h a la tt
j e lö lő
szám a n é lk ü l ) , a ls ó é rté k e ,
kp
P h a tá ré rté k e , %
%
A la p le m e z
70-es 1323 35
V é d ő b e to n (3 5cm )
80-as 1158 35
90-es 1030 28
S z ig e te lő r é te g
Bitumenes csupaszlemez 100-as 926 20 112 2,5 100 30% Soványbeton k i e g y e n l í t ő
r é te g (8 -1 0 c m )
120-as 772 15
150-es 617 12
a)
200-as 462 10
90-es 1069 28
Bitumenes különleges csupaszle-
mez „L” ún. linóleum-csupasz- 100-as 961 20 120 2,5 130 30%
lemez
120-as 801 15
70-es 1778 40
80-as 1556 50
90-es 1385 32
Bitumenes fedéllemez homok- 2,5 p/dm-
100-as 1245 25 185 2,5 150
hintéssel
120-as 1037 20
150-es 829 18
F e n é k b e to n
200-as 621 15 Védőbeton
S z ig e te lő r é te g
Bitumenes fedéllemez zsírkőpor- 100-as 1311 25
vagy kőzúzalékhintéssel, ún. kö- 200 2,5 150 2,5 p/dm 2
zönséges 120-as 1092 25
A la p le m e z
33 V íz é p íté s I I . k ö t e t
512 513
Az átlagos minőségű bitumenből készült réteg 30 °C hőmérsékletig, vastag (30 cin Terep
nél vastagabb) elemszerkezet esetén 50 °C-ig használható.
A vízszintes felület szigetelési m ódját a X.2-2. ábrán m utatjuk be. Feltöités
A legnagyobb összefüggő vasalatlan lemezméret 10x20 m, 40—100 cm vastag
lemez esetén. A megengedhető legnagyobb lemezfelhajlás vagy egyéb, a szi
A -A m etsz et
getelésre is ható elmozdulás 1 mm. Nagyméretű lemezekből készített szigetelés
esetén meg kell várni a betonzsugorodás befejezését és
csak utána készíthető el a szigetelőréteg. Lemezvastag
Szorifó védőfal
■'Soronként csőm oszolt ság változása esetén a szigetelőréteg nem 90°-ban, ha
/cementhabarcs (kcm) nem 30—45°-ban hajlítható meg. A vízszintes szige
.Szigetelőréteg telőréteg a védőbetonnal időben közel párhuzamosan
készítendő úgy, hogy az egy-egy műszak alatt készült
szigetelést teljes egészében lefedjék védőbetonnal. A vé
dőbeton növeli a bitumen tartósságát is. Ferde felület
szigetelése esetén a védőbetont hálóbetéttel kell ké
szíteni.
Függőleges felület szigetelését a szerkezeti falra vagy pe
dig a szorító tartófalra ragasztják. Ez utóbbi megoldás
a célszerűbb, m ert ebben az esetben az egész szigete
lendő felületet egyszerre lehet befedni a szigetelőréteg
gel. A szorító-védőfalon minden alaprajzi törésnél, sík
X .2 - 3 . ábra. Függőleges felületen pedig 5—6 m-ként osztóhézagot kell kiképezni,
felület szigetelése amelybe egy réteg csupaszlemezt csúsztatónak építenek
be. Ha a szigetelőréteg kívülről a szerkezeti falra kerül
és később készül el a védőréteg, akkor az 0,1 kp/cm2 állandó nyomás biztosítá
sára a X.2-3. ábra szerinti megoldást kell választani. Szorító-védőfalat a tartó
Felülnézet
falhoz is ki lehet horgonyozni, bár ez a megoldás a szigetelőréteg sok helyen való
áttörését jelenti, és ezért csak szükségmegoldás lehet.
Födémszigetelés
Földdel tak art építm ényt — a beszivárgó csapadékvíz elleni védelmül — minden
esetben szigetelni kell. A vízszintes és a függőleges felületek szigetelésénél írtak
értelemszerűen ide is érvényesek. A talajvíz szintje alatti födém esetén a szigetelő-
réteg beszorítása feltétlenül szükséges. Egyéb esetben elégséges a víz gyors elve
zetése, nem szükséges a 0,1 kp/cm2-es leszorítás. A födém lejtése 2 —5%-os legyen.
Egyirányban lejtő födémen a védőbeton az önsúlya és a fölötte levő földterhelés
hatására lecsúszhat. Ez megakadályozható a X.2-4. ábra szerinti megoldással. X .2 - 4 . ábra. Egyirányban lejtő födém szigetelése
A megtámasztáson keresztül 1 —1,5 m-ként lefolyókat kell készíteni.
Bitumenes lemez Szigetelés csupán 5 kp/cm2, a felületre merőleges, egyenletesen A rétegek száma. Víznyomás ellen általában 4 rétegű szigetelést alkalmaznak.
megoszló erővel terhelhető abban az esetben, ha a ragasztó bitumen oldalirányú A szigetelőrétegeket egymással párhuzamosan fektetik, egymásra merőleges fek
kitérése meg van akadályozva. Ferde erőhatás esetén a szigetelés feletti részt az tetésük nem célszerű.
elcsúszás ellen biztosítani kell.
514 33*
515
2.22. F ém lem ez szigetelés
aszfalt szigetelést védőfallal kell védeni. A szige
telőréteg vastagsága 1 —4 cm. Vízszintes fal szi
geteléséhez 10—12% bitum entartalm ú öntött asz Azokon a helyeken, ahol a szigetelést tartósan 40 °C fölötti hőmérséklet éri és a
bitumenes szigetelés hővédelmét gazdaságosan nem lehetne megoldani, valam int
falt használata célszerű.
azokon a helyeken, ahol a szigetelésre ható nyomás nagyobb, m int 5 kp/cm 2,
fémlemez szigetelést kell alkalmazni.
2.219. Hézagtömítö kittek
Vörösréz lemez
Bitumenkittek Vörösréz lemezt főleg hézagelzárásra használják. Ismételt mechanikai igénybe
vétel esetén ham ar kifárad.
Néhány, a tágulási hézagok kitöltésére alkalmas,
gyakorlatban jól bevált k itt összetétele: Ólomlemez
40 sr. bitum en, 40 —50 sr. bitumen, Ólomlemez csak védőréteggel alkalmazható, m ert a mész- és cementhabarcs
60 sr. azbesztliszt, 60 —50 sr. azbesztliszt, megtámadja. Legkisebb alkalmazható vastagság 0,5 mm. Vízszigeteléshez
0) 0 —10 sr. azbesztszál. csak a 97% ólomtartalmú lemez felel meg. Bitumenes csupaszlemezre helyezik az
35 sr. bitumen, 50 sr. bitumen, összeforrasztott ólomlemezeket. A kész ólomlemez fölé ismét egy másik csupasz-
65 sr. kőliszt, 50 sr. kőliszt, lemez-réteget ragasztanak.
10 sr. azbesztszál, 5 sr. papírrost.
50 sr. bitumen, 50 sr. bitumen, Ólombetétes lemez
50 sr. kőliszt, 50 sr. azbesztliszt,
K ét bitumenes csupaszlemez közé helyezett 0,75 —1,5 mm vastag ólomlemez.
3 sr. gyapothulladék, 10 sr. azbesztszál.
A csupaszlemezek külső oldalán bitumenmáz van. Főleg vízszintes felületek szige
A bitumenes k itte t felhasználás előtt vízfürdőbe telésére alkalmazzák. Az ólombetétes lemezt bitumenes ragasztással csatlakoz
helyezett, zárt edényben 50—60 °C-ra kell fel- tatják.
melegíteni. Kőműveskanállal vagy spatulvával
Vaslemez
dolgozható be.
Vaslemez elsősorban védőréteg a la tt 2,5—3,5 mm vastagságban használható,
Kátrányszurok abban az esetben, ha a szigetelendő felület hőmérséklete magas vagy pedig,
ha a szigetelésre nagy teher jut. 5—6 mm vastag lemez víznyomás felvételére is.
Az építőiparban szigetelési célra kiterjedten hasz alkalmas.
nálják a szurkot.
Kőszénkokszosítás mellékterméke a nyers kátrány. Horganylemez
A kőszénkátrányból lepárlással nyerik a lágy, a Horganylemez légköri hatásoknak ellenáll, savak megtámadják.
középkemény és a kémény szurkot. A szigetelésre
használt szuroknak a bitumennel azonos tulaj Alumínium lemez
donságúnak kell lennie, kivéve a lágyuláspontot,
amely alacsonyabb, m int a bitumené (35—45 °C). Alumínium lemez és alumínium szalag savaknak ellenáll, a lúg oldja.
A kátrányszurok kémiai és légköri hatásokkal Az anyag minőségére vonatkozóan a szabványok tartalm aznak előírásokat.
szemben kevésbé ellenálló, m int a bitumen. Ag
Rézzel ötvözött alumínium lemez
resszív vízben nem használható. A folyékony és
a szilárd állapota közötti hőmérsékletkülönbség Rézzel ötvözött alumínium lemez és alumínium szalag szigetelésre igen alkalmas.
lényegesen kisebb, m int a bitum en esetében. Legismertebb az Alcuta nevű bütyközött lemez, amelynek vastagsága 0,1 —0,2
Bitumen és szurok összekeverése nem célszerű. mm. A lemezt bitumenes masszába fektetik és bitumennel fedik be. A fémlemezeket
Ha a keverésre mégis szükség van, akkor a még különleges ragasztóbitumennel erősítik egymáshoz. Az „A lcuta” lemez húzószi
megengedhető kátrány: bitum en arány 20—80%. lárdsága 7—10 kp/m m 2. Talajnedvesség, víznyomás és csapadék elleni szigetelésre-
Bitumennel á tita to tt lemezt kátrányszurokkal, egyaránt alkalmas.
vagy pedig kátránnyal á tita to tt lemezt bitumen A fémlemezeket felületszigetelésre és hézagelzárásra használják. A lemezeket
X.2-5. ábra. Szigetelés
áttörése csővezetékkel nel ragasztani nem szabad. hegesztéssel, forrasztással és átfedéssel való ragasztással erősítik össze.
<l) csőre h egesztett szorítóperem; Szurok víznyomás elleni szigetelésre nem alkal A fémlemezek korrózióvédelméről minden esetben gondoskodni kell.
b) védőcsőre h egesztett szorítóperem;
■c) a töm szelencével mas.
517
516
2.23. M űanyag lem ez szigetelések IRODALOM
A PVC 60 °C-ig a poli(izo)-butilén-ek (pl. Rhepanol, Oppanol, Lynagen lemezek [1] B a b o s Z . : A mederburkolatokról. Vízügyi Közlemények. 3 —4. sz. (1955).
stb.) 80—100 °C-ig használhatók. [2] Építő- és szerelőipari kivitelezési szabályzat. V. Vízépítési szerkezetek. É pítés
Műanyag lemezekkel és egyéb m űanyagtartalm ú szigetelőanyagokkal és eljárások ügyi Tájékoztató Központ, 1970.
[3] MSZ 15382 —52R. Folyami partbiztosítás m intaterve.
kal nem foglalkozunk, m ert ezek hazánkban még csupán kísérleti állapotban [4] MSZ 1998 —61. Vízépítési terméskő.
vannak. [5] MSZ 14602 —58. Természetes építőkövek.
[6] MSZ 14607 —53. Természetes építőkövek mélyépítési célra.
[7] MSZ 15228 —54. Vízépítési m űtárgyak sztatikái méretezése. B eton és Kőszerke
2.3. BU RK O LA TO K zetek.
[8] MSZ 15218 —53. Vízépítés. Földgátak tervezési irányelvei.
i [9] Mélyépítési létesítm ények részletterv-gyűjtem énye. Vízelvezetés. Műszaki
A burkolatok feladata az építmény szerkezeti részének, valam int a szigetelőréteg Könyvkiadó, 1955.
nek mechanikai, illetőleg kémiai hatás elleni védelme. [10] MSZ 15227 —54. Vízépítési m űtárgyak statikai méretezése. Vasbetonszerkeze
tek.
[11] MSZ 4720—61. A betonok minőségi követelményei és minősítésük.
2 .3 1 . K lin k ertégla burkolat [12] K r e m p e ls z T . : Szakvélemény a Felsődunai Vízerőmű üzemvízcsatornájánál
aszfaltburkolat és szigetelés alkalmazásáról. (Kézirat.) 1966.
Burkolat céljára 250 kp/cm2-nél szilárdabb klinkertégla alkalmazható, 400 kp/m3 [13] MSZ 3268 —65. H ígított bitumen.
S 54-es cementhabarcsba rakva. Ha a burkolandó felület rugalmas, a [14] MSZ 3269 —54. Bitumenmáz.
klinkertéglákat bitumenhabarcsba kell rakni. A leggyakrabban alkalm azott bur [15] MSZ 3271 —54. Lassantörő bitumenemulzió hézagmentes padló készítésére.
[16] MSZ 3276 —68. Ásványolaj bitumen útépítési célra.
kolatmegoldást a X.2-6. ábrán szemléltetjük. [17] MSZ 19955 —57. Nagy hőfokon lágyuló ásványolaj-bitum en.
[18] MSZ 19958 —55. H ígított bitumenek m intavétele és vizsgálata.
2.32. T ábla- és lapburkolat [19] R é z d i : Stabilizált földutak. Akadémiai Kiadó, 1967.
[20] B a b o s Z . : T alajbeton alkalm azása a vízi építkezésekben. Vízügyi Közlemények.
1. sz. (1965).
Az ismertebb burkolóanyagok: üveg, porcelán, égetett agyag, keram it samott- [21] J u v a , K . : Vízrendezés. Tankönyvkiadó, 1966.
tégla, valam int természetes kövek. Közülük az adott célra megfelelőt a hőtágulá [22] S z i l á g y i L . : Irányelvek műanyagfólia-, bitumenemulzió-, illetve bentonitmem b-
si együtthatójuk alapján választják ki. Ezeket a burkolatfajtákat főleg kémiai rán szigetelésű földcsatornák tervezéséhez és kivitelezéséhez. V IT U K I Tanul
hatások elleni védelmül alkalmazzák. mányok és K utatási Eredmények, 1968.
[23] MSZ 3275 —57. Ásványolaj-bitumen szigetelésre, lemeztelítésre és tetőfedési
célra.
[24] MSZ 4675 —61. Műszaki üvegszál és műszaki üvegszálgyártm ányok hőszigete
lési célra. .
[25] H a lló s y F .: Talajvízben, öblítéses süllyesztéssel épített mélyépítési m űtárgyak.
Vízügyi Közlemények, (1968).
[26] I v ic s ic s F .: Ideiglenes irányelvtervezet a résiszapok alkalm azására. (Kézirat.)
1968.
[27] MSZ 15220 —52. Vízépítési m űtárgyak szigetelése. Tervezési irányelvek.
[28] B o tá r I . : Vízszigetelés a m élyépítésben és osztóhézagok vízzárása. Műszaki
Könyvkiadó, 1955.
[29] B a c h m a n n — N o v á k : Épületszigetelés, víz- és savszigetelés. Műszaki Könyvkiadó,
[30] MSZ 15219—62. Vízépítési m űtárgyak osztó- és munkahézagai. Műszaki követel
mények.
[31] Réselőberendezés alkalmazási területének vizsgálata. Az Országos Műszaki
Fejlesztési Bizottság 9 —603 —K t jelű koncepciótervezete, 1967.
[32] M a m c n i n a és m u n k a t á r s a i : Sós talajok alkalmazása víztárolók szivárgása elleni
harcban a Központi Feketeföld övezetben. Gidrotechnika i Meliorácia, Moszkva,
1952. 2.
[33] Keil: A hidraton eljárás fiziko-kémiai alapjai. Die B autechnik, 11. sz. (1954).
518 519
X I. K U T A K L É T E S Í T É S E
Hisz Dénes
1, A KUTAK OSZTÁLYOZÁSA
521
A-A metszet
a) b) c)
X I .1-1. ábra. Ásott kút
a) kúttalpi rétegbekapcsolással; b) oldalfali rétegbekapcsolással;
c) ta lp i és oldalfali rétegbekapcsolással
1.2. A K N A K Ű T Aknakutak is mind ritkábban épülnek, m ert általában a nagy átmérőjű kavics
szűrős fúrt k ú t víztermelési kapacitás szempontjából ezzel egyenértékű, építése
Az aknakút az ásott kút nagyobb átmérőjű változata. Régebben nagyobb vízigé pedig lényegesen olcsóbb. A költségek összehasonlításakor figyelembe kell venni
nyű települések vízellátásában jelentős szerepet játszott egyrészt a nagyobb víz esetleg több kútból álló fúrt kútrendszer létesítésének lehetőségét is.
hozam biztosításának lehetősége m iatt, másrészt azért is, mert nagy belső térfogata
a csúcsfogyasztási időszakokban biztosította a víztározás lehetőségét.
Építése a bányászati aknasüllyesztési módok valamelyikével lehetséges. Legálta 1.3. VERT KÚT
lánosabban a helyszínen a vágóélre ráfalazott vagy előregyártott elemekből ráépí
te tt süllyesztett aknák építési módja használatos. A rétegbekapcsolás általában Kiviteli technológiája szerint a kis átmérőjű, szűrőcsővel és verőheggyel ellátott
oldal irányú és ezt porózus betonelemek beépítése biztosítja. A kúttalp vágóélét csőoszlopot kézi, vagy gépi erővel a cölöpözéshez hasonló módon addig verik le a
célszerű vízzáró agyagrétegbe ültetni ( X I .1-2. ábra). Az ásott kúthoz hasonlóan talajba, amíg a szűrőzött rész a vízadó réteg mélységébe kerül ( XI . 1-3. ábra).
az aknakút is a felső talajvízrétegre települ, éppen ezért a vízszennyezés veszélye Az eljárás csak megfelelő geológiai formáció esetén alkalmazható és minden esetben
kellő vízzárás és védőterület hiánya esetén fennállhat. fennáll a szűrősérülés veszélye. Az előzőkhöz hasonlóan a felső talajvízrétegre
522 523
települ, így az e fajta kutaknak a vízminőséggel kapcsolatos hátrányaival számolni
A kérelemhez csatolni kell:
kell.
Felvonulási táborok, kisebb nyaralók, egyedi parasztgazdaságok vízellátására is a vízföldtani szakvéleményt;
építik. Fő alkalmazási területe azonban nem a víznyerés, hanem a talajvízszint a műszaki leírást;
süllyesztéséhez szükséges kútsor létesítése. a csövezési te rv e t;
1:50 000 m éretarányú általános helyszínrajzot;
1.4. FÜRT KŰT 1: 720—1:2880 m éretarányú részletes helyszínrajzot;
a létesítéssel érintett ingatlanok kim utatását;
A fúrt kút hazánkban a felszín alatti víznyerés legáltalánosabb formája. Igen a kútfejkiképzés tervét;
elterjedt, egyrészt a technológiai módszerek rendkívüli fejlettsége, másrészt hazánk
ilyen irányú kedvező geológiai felépítése m iatt. gyógy- vagy melegvíz feltárása esetén az Országos Vízügyi H ivatal és az
Országos Gyógyfürdő Igazgatóság hozzájárulását. Ezek közül a vízföldtani
A kútfúrás m int vízépítési művelet kétrétű tevékenység: szakvélemény, a műszaki leírás, a csövezési terv, a helyszínrajzok az érintett
a fúrással és az abban végrehajtott műszeres mérésekkel pontosítani kell a ingatlanok kim utatásával, a kútfejkiképzési terv és ezeken kívül a kiviteli
földtani prognosztikus rétegfelépítésre vonatkozó tanulm ányt; költségvetés a tervdokumentáció részei.
kedvező vízföldtani szerkezet esetén a fúrásból kell kialakítani a víznyerésre
alkalmas műszaki létesítményt. 2.1 1 . V ízföldtani szak vélem én y
A kútfúrásnak m int vízépítési műveletnek legfontosabb jellemzője a kút mélysége,
amelyet a vízföldtani felépítés ismeretében az igényelt vízmennyiség, a kitermelt A tervezés alapja a vízföldtani szakvélemény, amely általában három részből á ll:
víz felhasználásának célja (ivóvíz-, iparivíz-, mezőgazdasági vízkút) és végül a az első rész megjelöli a tervezett létesítmény pontos helyét (földrajzi hely,
kiterm elt víz kívánt minősége (termálvíz, gyógyvíz, ásványvíz) határoz meg. közigazgatási hovatartozás) az igényelt víz mennyiségét, a kitermelés tervezett
módját, valam int a víz minőségével szemben tám asztott kívánalmakat (hő
mérséklet, vastartalom , keménység stb.);
2. FÚRT KUTAK ÉPÍTÉSE a második rész ism erteti a terület földtani felépítését és vízföldtani viszonyait,
rám utatván a már rendelkezésre álló vízföldtani és földtani kutatások ered
A fúrt kutak létesítése rendkívül összetett műszaki feladat. Elsősorban a vízföld ményeire. Utal a figyelembe vehető vízadó rétegek mélységbeli elhelyezkedé
tani kutatás során pontosítani kell az előzetes vízföldtani adatokat, másodsorban a sére, az egyes rétegekből kitermelhető víz nyugalmi szintjére, várható meny-
fúrást már eleve úgy kell megtervezni és kivitelezni, hogy víztermelésre alkalmas nyiségére és kémiai jellemzőire;
rétegek harántolása esetén a fúrásból a fúrt kút kialakítható legyen. a harmadik rész a fúrás kivitelezésével kapcsolatos javaslatokat tartalmazza.
Ennek megfelelően a fúrt k ú t építésének fő m unkafázisai: Általában kijelöli a vízigények figyelembevételével a termelésre legalkalmasabb
vízadó réteget, földtanilag kevéssé ismert területen javasolja a kutató jellegű
tervezés, fúrás és rétegpróbák előírását, végül megjelöli a munkák során végrehajtandó
fúrás, mintavételeket és méréseket (magmintavétel, mélységi vízmintavétel, talp-
rétegvizsgálat, hőmérséklet-mérés stb.).
kútkiképzés. A vízföldtani szakvélemény összeállításakor figyelembe kell venni az illetékes
I. fokú hatóság „műszaki megoldás m eghatározását” és ennek alapján kell elő
irányozni a létesítendő kút talpmélységét.
2.1. TERVEZÉS A vízföldtani szakvélemény elkészítésének alapja az érintett terület földtani fel
építésének alapja az érintett terület földtani felépítésének ismerete. Ez tám asz
A vonatkozó rendeletek szerint minden 10 m-nél mélyebb fúrt k ú t és gépi üzeme kodhat:
lésű (1,5 LE-nél nagyobb teljesítményű erőgép) csőkút, valam int vert k ú t építésé
hez az illetékes vízügyi hatóság engedélye szükséges. a rendelkezésre álló nagyszámú kutatás és kútfúrás eredményeire (kútkatasz-
Ezen kívül a gépi erővel végzett 100 m-nél mélyebb fúrt kút létesítéséhez az ille ter);
tékes bányahatóság engedélyét is ki kell kérni, ha a mélyfúrás során kőolaj-, szeizmikus, graviméteres vagy mágneses felvételek alapján készült geofizikai
gáz- vagy hévíztartalm ú rétegek harántolása várható. Az engedély iránti kérel térképekre;
met az I. fokú vízügyi hatósághoz, illetőleg az illetékes Kerületi Bányaműszaki a közvetlen környezetben telepített kutak üzemi ad a ta ira ;
Felügyelőséghez kell benyújtani. a terület morfológiai elemzésére.
524
525
2.12. M űszaki leírás
A műszaki leírás a tervdokumentáció legfontosabb része. Alapjában véve a víz
földtani szakvéleményre támaszkodik és javaslatai alapján a kivitelezés műszaki
vonatkozásait részleteiben rögzíti. F ú rt k út építésekor — kettős feladat lévén —, a
műszaki leírásban meg kell határozni a fúrási művelet kutatási jellegű kivitelének
módját. Ezenkívül elő kell írni, hogy a vízföldtani szerkezet pontos ismeretében
milyen módon kell a fúrást víztermelésre alkalmas kúttá kiképezni.
Ezen belül a műszaki leírás előírja az alkalmazandó fúrási technológiát, az előzetes
csövezési tervet és utal a balesetvédelmi és tűzvédelmi előírások betartására is.
Részletesen a következőket tartalm azza:
vízigény (ellenőrzött);
vízminőségi követelményeket (hőmérséklet, vegyi összetétel);
tervezett fúrási mélységet;
az előzetes csövezési terv szöveges leírását;
a saruzárások technológiai előírásait;
keresőfúrás esetén annak mélységbeli elhelyezkedését, átm érőjét és hosszát;
a rétegpróbákkal kapcsolatos előírásokat;
az öblítőiszap minőségét;
a geofizikai és kúthidraulikai mérésekre vonatkozó előírásokat;
esetleges különleges munkaütemek részletes leírását.
526 527
2.2. FÚ R Á S
A kútépítés egyik legfontosabb művelete a fúrás. A fúrási munkával képezzük ki
azt a furatot, amelynek segítségével a harántolt rétegekre vonatkozó adatokat
nyerünk és pontosan megismerjük a vízadó rétegek földtani és vízföldtani tulaj
donságait. Végül a furatba helyezzük el a fúrt kút szerkezeti elemeit (béléscső,
szűrőcső, vízkiemelő szerkezet stb.).
528 V íz é p íté s í r . k ö t e t
nálnak fel a fúrószerszám működtetésére (forgatás vagy ejtegetés), a fúró 2.213. A fúrási szelvény alakja
szerszám és a béléscső be- és kiépítésére, valam int az öblítőszivattyú működ
tetésére ( X I .2-3. ábra). A furat talpán működő fúrószerszám állandóan zúzza, vágja, aprítja, hasítja és
Meg kell jegyezni, hogy a felsorolt főbb munkafázisok m ellett a járulékos munka- marja a kőzetet, közben mind előbbre hatolva mélyíti a furatot. A fúrási módszerek
műveletek — m int a fúrócső és béléscső behordása torony alá, ill. kihordása, össze-, csoportosíthatók aszerint is, hogy e munka közben a furat talpa milyen alakot
vesz fel:
ill. szétcsavarása — a fúrási üzem komplex gépesítése esetében, a korszerű fúró
berendezéseknél ugyancsak gépi erővel történnek. teljes szelvényű fúrás esetén a fúrószerszám a furat talp át a teljes felületén
m unkálja, így a furat a teljes keresztmetszet területének megfelelően folya
matosan mélyül. A furatból kikerülő teljes mennyiségű furadékot az öblítő
2.212. A kőzetbontás módszere áram szállítja a külszínre ( X I .2-5. ábra);
mivel e fúrási módnál fúrómag nem képződik, Fúrólyukszáj
A kőzet szétzúzása, illetőleg felaprítása röviden a kőzetbontás rendszere szerint a az átharántolt rétegek anyagára és települési
IP
fúrások két módszerét különböztetjük meg: viszonyaira csak a felszínre kihordott fura-
dékanyagból következtethetünk több-keve r
4 t4
ütve működő fúrás esetében a fúrószerszám ismételt ütései zúzzák szét a kőze
sebb pontossággal. Az így nyert ismeretanyag
tet. A fúrási munka teh át a véső felemelése, majd hirtelen visszaejtése és
minden ejtés után kismértékű, 15—20°-os elforgatása. A véső ejtegetését
fúrókötél vagyfúrórudazat segítségével végzik, a furadékot pedig akár valamely
megközelítően sem oly megbízható, m int a
magfúrással nyert hasonló adatok, bár a pon
~
UI
tossági követelményeket nagy megközelítés
szerszámmal (iszapoló-, kanalazószerszám), akár folyadékárammal (öblítés)
sel kielégíti;
emelik a felszínre ( X I .2-4. a) ábra).
magfúrás esetén a furattalp kialakítása kör
gyűrűszelvény alakú. A koronaszerűen ki
képzett fúrószerszám megfelelően terhelve,
azaz a furat talpához szorítva és állandóan
forgatva körgyűrű alakú szelvényt m ar ki a
kőzetből. E módszernél a fúrólyuk központi
részén érintetlen kőzetoszlop: fúrómag képző
dik, és azt maga a fúrószerszám hozza a fel
színre. A körgyűrűszelvényben képződő fura a) b)
dékot folyadéköblítés hordja ki (l. a X l.2 -5 . X I .2 - 5 , á b ra . F ú rá sm ó d o k
ábrát). a) teljes szelvényű fú rás; b) m agfúrás
530 34*
531
i
■S32 533
Öt fő munkaműveletre bonthatjuk fel, ezek: Az öblítőrendszer ( X I .2-6. ábra) legfontosabb eszköze a 19 iszapszivattyú. Az iszap
a be- és kiépítés művelete, azaz a fúrórudazatnak, a fúrószerszámnak és a szivattyúnak a fellépő áramlási ellenállások megszabta szükséges üzemnyomással
béléscsőoszlopnak — a furatba, ill. a furatból való — be- vagy kiépítése; annyi iszapmennyiséget kell keringetnie, amely a fúrószár és a furat fala közötti
gyűrűstérben nagyobb felfelé irányuló áramlási sebességet biztosít, mint a furadék-
a kőzetaprítás, azaz a fúrás művelete; nak ebben a télben fellépő ülepedési végsebessége. A szivattyú az öblítőfolyadékot
az öblítés művelete, azaz a furadék kihordása; a szívótömlőn keresztül szívja fel a szívógödöiből, vagy szívótartályból és a 13
a béléscsövezés művelete, azaz a furat falának biztosítása; nyomótömlőn keresztül ju tta tja az öblítőrendszer további elemeibe (11). Ennek
járulékos műveletek: mérések és észlelések. megfelelően egyik végén a szivattyú nyomócsonkjához, másik végén az öblítőfejhez
csatlakozik.
Az öblítőfolyadékot az 5 öblítőfej vezeti át a nyomótömlőből a fúrószárba, és egyben
2.221. A be- és kiépítés művelete és eszközei a fúrószár felfüggesztésére is szolgál.
A fúrási üzem állandóan ismétlődő munkaművelete a fúrószerszám, a fúrórudazat Az öblítőfolyadék további ú tjá t a 2.214. pontban már ism ertettük.
és a béléscsőoszlop elhelyezése a furatban, ill. azok kiépítése a fúrólyukból. Öblítőfolyadékként a fúrások kezdeti időszakában tiszta vizet használtak, amelynek
A furat fő jellemzői, mélység és átmérő szerint a szükséges szerkezetek típusa, feladata csak a működő szerszám hűtése és a felfúrt kőzet elszállítása volt. A meg
teherbírása rendkívül változatos. Ha az egyszerűbb csoportosítás céljából ide növekedett igények m iatt azonban a korszerű fúrási rendszerek zavartalan üzeme
soroljuk a fúrótornyot és az emelő erőgépeket is, úgy a be- és kiépítés eszközei tiszta vízzel ma m ár nem biztosítható, ezért az ilyen fúrásoknál fúrási iszapot
( X I .2-3. ábra): használunk.
fúrótorony (9), A fúrási iszap alapanyaga a víz és az iszapképző őrlemény keveréke. A vízben
emelőmű (1), szétszóródva, diszpergálva megtalálhatók az oldott anyag molekulái és ionjai
szállítószerelvények (6, 7, 8, 12), m ellett az anyagok kolloidális szemcséi és más kőzetek különböző alakú és nagy
ságú részecskéi is. Ilyen formában az iszap heterodiszperz rendszer:
erőgépek (2).
tiszta oldat, mivel az iszap készítéséhez felhasznált víz eredetileg is és az iszap
javító anyagok hozzáadásával oldott állapotban levő vegyszereket tartalm az
2.222. A fúrás művelete és eszközei (a részecskék sugara kisebb, m int 0,1 um);
kolloid oldat, mivel az iszap készítéséhez használt hidratált anyag (agyag és
A fúrási üzem munkaműveletei közül az alapművelet a fúrás. A fúrószerszám, bentonit) kolloidális nagyságrendben lebeg a folyadékban (a részecskék sugara
állandóan a fúrólyuk talpára szorítva, forgása közben hasítja, aprítja és marja 0,1 és 1 pjn között van);
a kőzetet. Ennek megfelelően a fúrási munka két elemre bontható, éspedig a fúró
szerszám forgatására, továbbá a talpnyomás és az utánbocsátás műveletére. durva rendszer (szuszpenzió), mivel a finom furadékszemcsék, valam int a nem
hidratálódó iszapjavító anyagok a kolloid méretűnél nagyobb szemcsenagy
A felszínen m űködtetett munkagép forgó mozgását a fúrószár viszi á t a lyuktalpon
ságban vannak jelen (a részecskék sugara nagyobb, m int 0,1 pm).
dolgozó fúrószerszámra. A fúrószerszám függőleges irányú terhelését — a talp
nyomást — és a fúrószerszám utánbocsátását ugyancsak a fúrószár közvetíti, Az iszap hasznos tulajdonságait a tiszta oldat és a kolloid oldat jellegű elegye
így a fúrás műveletéhez alkalmazott eszközök — alulról felfelé haladva — a követ képviseli, ezenkívül a szuszpenziónak az a része, amely iszapjavító anyagból
kező csoportokra bonthatók ( X I .2-3. ábra): (barit stb.) áll. Az iszap szuszpenzió részének egyéb alkotói káros jelenségeket
okoznak.
fúrószerszám (22),
fúrószár ( é, 20, 21), A fúrási iszappal szemben támasztott követelmények a műszaki és a földtani követel
mények szerint tág határok között változhatnak. Ennek megfelelően a fúrási
forgatómű (3 ).
iszapokat anyaguk szerint két csoportba oszthatjuk:
a közönséges fúrási iszap általában a kis mélységű kutak fúrásához használatos.
2.223. Az öblítés művelete és eszközei Ez esetben a fúrást tiszta vízzel kezdik meg, a fúró előrehaladásával az átfúrt
kőzet agyagrészecskéi vizet kötnek le (hidratálódnak) és a vízben lebegve
A folyadéköblítéses fúrás egyik legfontosabb művelete az öblítőáram biztosítása, olyan elegy (víz és benne eloszlott lebegő szilárd részecskék) keletkezik, amely
mivel az öblítésnek igen fontos funkciói vannak, éspedig a furadék kihordása, a a fúrás és csövezés zavartalan lefolyását biztosítja. A fúrási iszap ez esetben
fúrószerszám hűtése és kenése, valam int a furat falának biztosítása. Éppen ezért spontán keletkezik. 100 m-nél mélyebb fúrások vagy mállékony kőzetek
az öblítőrendszert úgy kell kialakítani, és az öblítőfolyadék minőségét úgy kell átharántolása esetén ez az iszapképző eljáiás nem alkalmazható. Ilyenkor
megválasztani, hogy a felsorolt igények m aradéktalanul ki elégi thetőek legyenek. mesterségesen (keverődobbal) kell készíteni az iszapot, kolloidképző és iszap
Az öblítés két lényeges eleme az öblítőrendszer és az öblítőfolyadék. javító anyagok (agyag, bentonit, huminsavas adalék) felhasználásával;
534 535
különleges járási iszap alkalmazását az átfúrt rétegek szerkezete (porózus, a harántolt réteggel kapcsolatos funkciók során a fúrószerszám öblítőnyílásain
repedékes kőzetek, pergő márgák, duzzadó anyagok) a rétegtartalomból adódó kilépő öblítőáram sugárhatása (jet hatás) segíti a kó'zethontás m unkáját, az
nehézségek (nagy rétegnyomás, sós víz, ill. gáztartalom) végül a magas hő iszap a kúttalpat folyamatosan tisztítja, megfelelő sebességgel és viszkozitással
mérséklet teheti szükségessé. Ilyen esetben a különleges iszap elkészítéséhez felfelé áram oltatva a gyűrűstérben a felfúrt törmeléket kihordja, majd az üle
szükséges anyagokat és azok keverési arányát laboratóriumi elemzés alapján pítőrendszerben kiülepíti, az iszap fajsúlyából adódó hidrosztatikai nyomás
kell megadni. gátolja a víztermelés megindulását, ellensúlyozza a rétegek nyomását, illetőleg
omlásveszélyét. A fúrási iszap további igen fontos feladata a geofizikai szel
Az iszapjavító anyagok adagolásakor két szempontot kell figyelembe venni: vényezés lehetővé tétele, amelynek elsődleges célja a vízadó rétegek mélységbeli
helyzetének megállapítása.
minden iszapjavító anyagra vonatkozóan megállapítható bizonyos agyag-
tön tény ség; s ha az iszap agyagtartalm a ennél nagyobb, úgy a javítóanyag
adagolása hatástalan. Ilyen esetben az iszap hígításával az agyagtartalm at 2.22-4. A béléscsövezés művelete és eszközei
csökkenteni kell;
minden iszapjavító anyaggal kapcsolatosan meghatározható egy felső adagolá A béléscsövezés feladata töb b rétű :
si százalék (határkoncentráció), ennél nagyobb mennyiség adagolásával a laza, omladékos kőzetekben biztosítja a furat falát;
kívánt javító hatás nem fokozható. Ha valamely adalékanyag adagolásában
ezt a határkoncentrációt elértük és a javító hatást még fokozni kell, valamilyen a harántolt rétegek folyadéktartalm át elválasztja egymástól;
más, nagyobb hatású iszapjavító anyag adagolására kell áttérnünk. megakadályozza az öblítőfolyadék elszökését, vagy a nem kívánt rétegtar
talom beáramlását;
A járási iszap tulajdonságait fizikai és kémiai jellemzők számszerű értékével lehet segítségével bizonyos fúrástechnikai nehézségek, pl. duzzadó rétegek átfúrása,
rögzíteni. Ezek közül a legfontosabbak: leküzdhetők;
fajsúly, biztosítja a fúrólyuk száját és alkalmas a kitörésgátló szerelvények lehor-
viszkozitás, gonyzására.
homoktartalom, A fúrási m űveletet egyrészt műszaki, másrészt földtani okok m iatt szakaszokra
pH-érték, kell bontani. Minden furatszakasz lefelé haladva csökkenő átmérőjű kell hogy
nátrium hum át-tartalom , legyen, és ennek megfelelően egy-egy béléscsőrakat átmérője is csökken. így
hőmérséklet. alakul ki az ún. teleszkopikus rendszerű béléscsövezés ( X I .2-7. ábra). Az első,
legnagyobb átmérőjű béléscsőrakat az 1 kezdőcsőrakat, feladata a lyukszáj kiala
Fúrás közben a fúrási iszap tulajdonságai állandóan változnak, ezért a fúrási kítása, és a szennyezett talajvíz kizá
iszapot a munkahelyen folyamatosan és a laboratóriumban időszakosan vizsgálni rása. A második a 2 vezető- vagy bizton 17"318mm
kell. Szükség esetén javítóanyagokkal a kívánt paramétereket be kell állítani. sági béléscsőrakat, feladata a felső laza Fúró 1 Cső
rétegekben a furat falának biztosítása, á w%í318mm
Az általános követelményeknek megfelelő fúrási iszap tájékoztató jellegű jellem 51_f e
fúrás irányának tartása és szükség esetén
zőinek határértékei a következők: H 1
a kitörésgátlók elhelyezése. Ezután a föld %
S x 9 5/8"
fajsúly 1,1 —1,2 kg/dm3 (általában az iszaposzlop hidrosztatikus nyomása tani és műszaki adottságok szerint egy (2 25b m m v.
8—10 att-val legyen nagyobb, mint a rétegnyomás); vagy több 3 közbenső béléscsőrakat követ í\
\(J241 m m
viszkozitás 1,2—1,3 (Marsch-féle viszonyszám); kezhet. Az utolsó béléscsőrakatot, ha a 300- f,
fúrás valamely termelési célt szolgál, 4 ^7 500m 121/b'tX \ Palástce-
homoktartalom 2,0—5,0% (Liszenkó-féle műszerrel mérve);
pH-érték 7,8—9,5;
termelési béléscsőrakatnak vagy szűrőcső
rakatnak szokás nevezni, mivel a folya 1 •
<
/ mentezés
536
kezelését nagy gonddal kell végezni, mivel igen nagy és összetett igénybevétel méterek, végül a csövezetlen furatszakaszok keresztmetszeti változásait rögzítő
nek vannak kitéve. A be- és kiépítésnél húzó, nyomó, néha csavaró igénybevéte kavernaméter.
lek együttesen lépnek fel, elgörbült fúrólyukban hajlítóigénybevétel jelentkezik és A rétegfolyadék egyes tulajdonságainak megállapítására szolgáló műszerek is ide
ha a béléscsőoszlopon belül és a harántolt rétegekben a nyomáskülönbség jelen sorolhatók. Ezek különböző rendszerű felszíni vagy mélységbeli nyomásmérők,
tős, úgy axiális összenyomó vagy szakítóerők is keletkeznek. vízszintmérők, a kútban áramló folyadék sebességének mérésére szolgáló reomé-
Korrózió ellen védettek (anyaguknál fogva) az azbesztcement, a kemény PVC, és a terek és kis mélységű, vagy nagy mélységű vízmintavevők.
facső, amelyekhez különféle kapcsolások ismertek.
A béléscsövek kapcsolódásának rendszere különböző,
de mindig menetes ( X I .2-8. ábra). 2.3. B ET EG V IZSG Á LA T
Az 1 tokos csatlakozás esetén a cső egyik végén,
duzzasztott szakaszon belső, a másik végén külső A rétegvizsgálat célja, hogy fúrás közben — a fúrási művelet során vagy attól
menet van és a csövek közvetlenül kapcsolód független eljárással — a vízadó rétegekre vonatkozó legpontosabb adatok birto
nak egymáshoz. kába jussunk.
A 2 sima csatlakozás esetében a cső duzzasztva A helyes kútkiképzés szempontjából szükségünk van
nincs, az egyik végén belső, a másik végén külső a harántolt rétegekből v e tt talajm intákra, azok vizsgálati eredményeire, va
menet van, a kapcsolódás közvetlen. lam int a vízadó rétegek vízadóképességének ismeretére.
A 3 közcsavaros csatlakozás esetében sincs duz
zasztás, a csövek mindkét végén belső menet Ezeket az ismereteket általában ötféle módon szerezhetjük meg:
van és közdarab segítségével kapcsolódnak egy
máshoz. talajm inták vételével és vizsgálatával,
A 4 karmantyús csatlakozás esetében a csövek vízminták vételével és vizsgálatával,
7 7 7 7 7 7 /,
végén külső m enet van és a kapcsolatot kar karotázsméréssel,
m antyúk biztosítják. rétegpróbával (próbaszivattyúzással),
A béléscsövekhez sorolva kell megemlíteni a keresőfúrással.
tartozékokat és kezelőszerszámokat. Ezek: a
béléscsőfejek, csősaruk, menetvédők, eleváto
rok, béléscsőszorítók, csőforgatók, különböző 2.31 . T alajm inták
csőkulcsok stb.
A harántolt rétegek anyagából vagy magával a fúrási művelettel, vagy a karotázs-
Y i 1 vizsgálattal együtt kétféle m inta nyerhető: zavart és zavartalan állapotú. A fúrási
2.225. Járulékos műveletek és eszközeik művelet során nyerjük a zavart állapotú furadékmintát és a zavartalan állapotú
magmintát.
X I . 2 -8 . á b ra . Béléscső
A fúrási művelet közben különböző mérésekre van
csatlakozások szükség, amelyek vagy a fúrási üzem, vagy a furat A karotázsmérés során szokták venni a zavartalan állapotú oldalfalmintát.
állagának ellenőrzését célozzák.
A fúrási paraméterek szubjektív megbecsülése nem elég, azok konkrét, műszerekkel 2.311. Furadékminta
m eghatározott értékére van szükség. A meghatározásukra való m űszerek:
talpnyom ást regisztráló terhelésmérő, A fúrószerszám által felaprított és az öblítőáram segítségével a felszínre szállított
kőzetanyag folyamatos vizsgálatával a harántolt rétegek mélységbeli elhelyezke
a fúrófordulatot mérő fordulatszámláló óra, dése és anyaga több-kevesebb pontossággal meghatározható.
a fúró előrehaladását regisztráló műszer,
A réteghatárok meghatározása vonatkozásában a főbb hibaforrások:
a forgatómű forgatónyomatékával arányos param éter meghatározására alkal
mas műszer. a fúrást vezető szakember szubjektivitásának nagy szerepe van annál is in
kább, mivel a gyakorlat szerint a réteghatárokat nem is a furadékminta elem
Az öblítés jellemzői, amelyek fúrási üzemmel szoros kapcsolatban vannak: a szi zésével, hanem a fúrhatósági ellenállásban jelentkező változások szerint h atá
vattyú üzemnyomását, valam int a furatba belépő és a furatból kilépő öblítőfolya rozza meg;
dék mennyiségét ugyancsak erre alkalmas műszerekkel kell megmérni. a fúrás sebessége és az öblítőáram hatékonysága nagyban befolyásolja a réteg
A furat állagát ellenőrző műszerek a furat mélységét mérő eszközök, a furat fer- határok meghatározásának pontosságát. Nyilvánvaló, hogy az öblítőáram
deségét tájoltan vagy tájolás nélkül meghatározó különböző rendszerű inklino- a m egütött réteg anyagát csak a belefúrás után kisebb-nagyobb késéssel
538 539
hozza ki a felszínre. A hiba annál nagyobb, minél nagyobb szelvényű a fúrás A robbantásos oldalfalmintavevő szerszám működési elve az, hogy a hengeresen
és minél kisebb az öblítőfolyadék sebessége. Végső esetben lehetséges, hogy kiképzett mintavevő testben kis lőporkamra van és a robbanóanyag elé helyezett,
vékonyabb rétegek és nagyobb fajsúlyú anyag csak akkor észlelhető a fel néhány cm3 űrméretű acélhüvely villamos indítással a furat falába lőhető. A hü
színen, amikor azok keresztülfúrása m ár rég m egtörtént. velyt acélhuzal erősíti a mintavevő testhez, így kiépítéskor a m intával telt hüvely
a furat falából kiszakítható. Ilyen mintavétel esetében a m intavevőt nagy szakító
A rétegek anyagának vizsgálatával kapcsolatosan a fő hibaforrások:
szilárdságú villamos kábellel ju ttatják az előírt mélységbe.
az öblítőáram az egyes szemcsék ülepedési sebességétől függően a réteg anya
gát m ár eleve osztályozva szállítja a felszínre;
2.313. Magminta
ha az öblítőáram sebessége kicsi és az öblítőfolyadék kis viszkozitású, lehetsé
ges, hogy bizonyos nagyságú talajszemcsék egyáltalán nem kerülnek a felszínre, A réteghatárok és a réteg anyagának pontos meghatározása magfúrással és az
visszahullanak a furattalpra és azt a fúrószerszám vagy állandóan maga alatt eredeti állapotnak (in situ) megfelelő mintaanyag felszínre hozásával — magminta
hajtja vagy tovább aprítja. vétellel — biztosítható.
E hibalehetőségekről tudomásunk van, mégis a fúrás folyamán előírásszerűén, Kétségtelen, hogy a folyadéköblítéses fúrás rétegsorának és m intaanyagának érté
folyamatosan kell furadékm intát venni. Egyrészt azért, m ert számos esetben csak kelése legmegbízhatóbban a folyamatos magfúrással érhető el. Mégis a kútfúrások
ez nyújt tám pontot a beépítendő szűrőszerkezet megválasztásához, másrészt azért, nál e fúrási mód igen ritka, csak akkor fordul elő, ha a fúrás elsődleges célja a föld
m ert a karotázs-szelvénnyel együtt értékelve, hasznosan kiegészíti azt. tani kutatás és a víznyerés csak másodlagos feladat.
A fúrás egyes szakaszaiban végzett magfúrás és magmintavétel azonban gyakori,
A furadékminta vételére vonatkozó előírások: különösen ha egyes rétegek földtani korának megismerése a cél. Ilyen esetben a
a m intát úgy kell venni, hogy a lyukszájnál kifolyó öblítőfolyadékból a fura- magfúrást a vízföldtani szakvélemény alapján a tervdokumentációban kell elő
dékot kellő sűrűségű szitán kiszűrjük, tiszta vízzel átmossuk és kiszárítjuk; írni.
a m intát zacskóban megőrizzük, feltüntetvén a fúrás helyét, a m inta anya A m agm intavételt a következők szerint kell elvégezni:
gának puszta megszemlélés alapján való megnevezését, a m intavétel mélysé az előírt mélységet elérve a teljes szelvényű fúrást abba kell hagyni, a furat
gét és a mintavétel idejét. talpát meg kell tisztítani és a teljes szelvényű fúrószerszámot kiépítve, azt a
magfúró szerszámra ki kell cserélni;
2.312. Oldalfalmini a a magfúró szerszámot beépítve, ennek szerkezetétől és a földtani formációtól
függő hosszban magfúrást kell végezni (1. a 2.213. pontot). Ha az előírás
Mint az előzőkben láttuk, a furadékminta a réteg anyagára és a réteghatár mély szerint ennél hosszabb szakaszban kell magfúrást végezni, úgy a magfúró
ségére csak igen megközelítő információt ad. A karotázsvizsgálat a réteghatárokat szerszám további ismételt beépítésével kell a fúrást folytatni. Ugyancsak
megbízhatóan megállapítja, nyitva m arad azonban az a kérdés, hogyan lehet a ismételt beépítésre kerül sor eredménytelen magkihozatal esetén is;
yízadó rétegek anyagából olyan zavartalan m intát nyerni, amelyből a réteg talaj a magfúró szerszámot a furatból kiépítve, a m agm intát a szerszámból óvato
fizikai jellemzői meghatározhatók. san, roncsolásmentesen, az eredeti szerkezet legnagyobb mérvű megőrzésére
törekedve kell eltávolítani;
A fúrási technológia nem ismer ilyen m intavételt sem a fúrás közben, sem azt
követően. A geofizikai gyakorlat oldotta meg e kérdést, éspedig az oldalfalminta a m agm intát a kiszáradás vagy átnedvesedés megakadályozása céljából több
vételével. Az oldalfalminta igen alkalmas a vizsgált réteg földtani tulajdonságainak rétegű parafinbevonattal kell védeni, egyben fel kell tüntetni a fúrás helyét,
pontos meghatározására. A furadékmintától eltérően a réteg teljes anyagát ta r a magminta anyagának puszta megszemlélésével történő meghatározását, a
talmazza, éppen ezért pontosan értékelhető. Fúrás közben a csövezetlen szakaszban mintavétel mélységét és időpontját;
bárhonnan vehető, ezért a termelésbe bekapcsolandó rétegek porozitásának vizs a magfúrási szakaszt az eredeti furatátm érőre kell bővíteni és a teljes szelvé
gálatára kiválóan alkalmas. nyű fúrás folytatható.
A mintavétel eszköze mechanikus vagy robbantásos módszerrel m űködtetett oldal
falmintavevő szerkezet. 2.32. V ízm inták
Mechanikus oldalfalmintavevő szerszámot akár fúrórudazaton, akár drótkötélen a Az egyes rétegek hidrogeológiai megismeréséhez nem elegendő csupán szilárd
m intavétel előírt mélységébe engedjük le a furatba. A mintavevő hengeres acél mintaanyag nyerése és vizsgálata, a rétegben elhelyezkedő vízből is m intát kell
test, amelyen átforduló acélhüvelyek vannak, és ezeket rugók feszítik ki a m inta venni és azt is meg kell vizsgálni. A rétegvíz vizsgálata három rétű; következő
vevő testből. A m intavétel a mintavevő lassú felhúzásával történik, amikor a tulaj donságait kell megismerni:
mintavevő hüvelyek a fúrólyuk falába nyomódnak, m ajd a kőzetm inta kiszakítása
után átfordulnak. A m intavétel után a kőzettel telt hüvelyek a mintavevő testbe fizikai tulajdonságait, amelyek a víz ízére, szagára, színére, átlátszóságára,
süllyednek, így a m inta elvesztése elkerülhető. valam int a hőmérsékletére vonatkoznak;
540 541
kémiai tulajdonságait, amelyek a főbb anionokra és kationokra, az oxigén- nyert ismeretanyagból szerkeszthető földtani szelvényt valamely műszeres eljá
fogyasztásra, a víz agresszív tulajdonságára és keménységére vonatkoznak; rással nyerhető adatokkal kell kiegészíteni. Erre a célra kiválóan alkalmas a karo-
bakteriológiai tulajdonságait, amelyek a vízben esetleg élősködő fertőző bacilu- tázs-szelvény ezés.
sok jelenlétére vonatkoznak. A karotázsmérésnek a következő főbb kérdésekre kell a módszer megszabta pon
A felsorolt vizsgálatok elvégzéséhez a rétegben elhelyezkedő vízből m intákat kell tosság tűrési határán belül megbízható választ adni:
venni, amelyeket az illetékes szervek laboratóriumai vizsgálnak meg. A vízminta
a fúrással harántolt víztermelésre alkalmás rétegek felismerése;
a mintavétel célja szerint kémiai vagy bakteriológiai, a m intavétel helye szerint
felszíni vagy mélységi vízminta. a vízadó rétegek mélységbeli elhelyezkedésének — réteghatárainak — meg
állapítása;
a vízadó rétegek egyes jellemző hidrogeológiai paramétereinek meghatározása
2.321. Felszíni vízminta
(porozitás, agyagtartalom).
A legáltalánosabban alkalmazott eljárás a felszínen szabadon kifolyó, vagy szi
vattyúval kiterm elt vízből való vízmintavétel. Az előbbi célok elérésére a kútfúrási gyakorlatban általánosságban a következő
karotázsmérési eljárásokat alkalmazzák:
A mintavétel szabályai:
csak a réteg termeltetése közben szabad vízm intát venni; PS (természetes potenciál) mérés,
a réteg termeltetése pozitív kutaknál szabad kifolyással, negatív kutaknál fajlagos ellenállásmérés,
művi üzemeltetéssel (szivattyúzás, kanalazás) történik. Kompresszoros (mam- radioaktív mérés.
m utszivattyús) üzemeltetés esetén a kitermelt víz vas vizsgálatra nem alkal
mas; vas vizsgálatára a vízm intát a tervezett vízkivételnek megfelelő telje Bármely mérési módszer esetén bizonyos alapvető előírásokat be kell tartani. Ezek
sítményű szivattyúval kell venni; a következők:
az üzemeltetés időtartam a a vízmintavétel előtt annyi kell legyen, hogy a a szelvényezés előtt a furatot elő kell készíteni azért, hogy a szonda beépítését
furatban levő vízoszlop teljesen kicserélődjön; semmi se akadályozza. Ezért az iszapos öblítés állandó fenntartása közben a
a vízminta mennyisége minimálisan 1 1, de lehetőleg 2 1 legyen; fúrószerszámmal a furat falát le kell simítani és az öblítést a mérőegység
a vízm intát tiszta, kiforrázott, lehetőleg fehér falú üvegbe kell felfogni és lég megérkezéséig fenn kell tartani;
mentesen le kell zárni. A mintavétel adatait fel kell tüntetni; a szelvényezést külön e célra (az előzőkben ism ertetett észlelésen kívül egyéb
bakteorológiai célokra az előzőkhöz hasonlóan kell vízm intát venni, de azt geofizikai vizsgálatokra alkalmas műszerekkel is) felszerelt mérőkocsival vég
a rendszeresített és csírátlanított üvegbe kell felfogni. zik. A méréshez a nehezékkel ellátott mérőszondát kábelen a fúrólyukba en
gedik és eközben a felszíni egység (rajzoló) regisztrálószerkezet diagramban
rögzíti az észlelt kőzetfizikai jellemzőket a mélység függvényében. A szonda
2.322. Mélységi vízminta
mélységbeli elhelyezkedését a művelet közben folyamatosan mérni kell;
A mélységi vízmintavétel célja az, hogy a szűrőzött szakaszban, az ún. fakadási a diagramok kiértékelésekor figyelembe kell venni a munkahelyi szubjektív
szinten nyert m inta kémiai tulajdonságai meghatározhatók legyenek. Főképpen a észlelés alapján összeállított rétegsort és a furadékminta, oldalfalminta vagy
víz agresszivitásának felderítésére szolgál, ugyanis a mélységi vízminta vastartalm a magminta anyagvizsgálati értékelését is. A háromféle adathalmaz súlyozott
és a felszíni vízminta vastartalm a közötti különbség csak a béléscső anyagából értékelése alapján a vízadó rétegek mélységbeli elhelyezkedése és hidrogeoló
származhat. giai tulajdonságai jó pontossággal meghatározhatók ( X I .2-9. ábra);
A vízm intát az e célra szerkesztett és a vizsgálandó réteg mélységébe leeresztett oly a villamos vagy radiológiai szelvények nem mindig alkalmasak a vízadó réteg
mintavevő eszközzel veszik, amely a vizsgált mélységben a furatban levő vizet megkívánt pontosságú minőségi paramétereinek meghatározására és kiegé
befogadja, a vízteret zárja és a m intaanyagot kémiai változás nélkül hozza a fel szítésül a furadékminta sem megfelelő. Ha a minőségi jellemzőket pontosab
színre. ban akarjuk meghatározni, úgy a szelvényezést az előzőkben leírt oldalfal-
A mélységbeli vízmintavevők számos fajtája használatos, leggyakoribb típusok az minta-vétellel kell kiegészíteni.
óraszerkezetes és az elektromos zárású mintavevők.
A rotary fúrásnál az iszapöblítés alkalmazása a rétegek fő jellemzőinek, a mélység A természetes potenciál (a továbbiakban PS) mérésekor a mérőberendezés egyik
beli elhelyezkedésnek és hidrogeológiai jellemzőknek meghatározását bizonyta pólusa a felszínen földelve van, a másik pólushoz szigetelt kábel csatlakozik és az
lanná teszi. A helyes rétegészlelés és megismerés céljából tehát a fúrás folyamán erre függesztett szigeteletlen ólomelektróda a fúrólyuk mentén mozog.
542 543
Mivel az édesvízzel telített homok- (homokkő-) rétegek fajlagos ellenállása általá
ban lényegesen nagyobb, m int a harántolt agyag vagy márgarétegeké, az ellen
állásszelvény alapján a vízadó rétegek jelenléte és mélységbeli elhelyezkedése meg
határozható. Általában a PS-méréssel együtt értékelik.
Az ellenállásgörbe egymagában a réteg hidrogeológiai tulajdonságainak kiérté
kelésére nem elég, de szondakombinációkkal az ezeket jellemző paraméterekre
következtetni lehet.
2.34. R étegpróba
548
549
negyedik munkaütem: 2.413. Rétegbekapesolás fúrás közben
a szűkített szelvényű előfúrás feltöltése a talptól 283,00 m-ig ( X I .2-11. Ha fúrás közben valamely harántolt vízadó réteg vizsgálatára van szükség, úgy e
ábra); réteget ki kell próbáim. E zt a m űveletet legáltalánosabban csak a vizsgálat ta rta
mára beépített és előre elkészített, ún. próbaszűrővel végezzük el. A próbaszűrő
ötödik munkaütem: elhelyezését m ár ism ertettük (1. a 2.34. pontot). Szerkezeti kialakításával pedig a
2.421. pontban foglalkozunk.
a szűkített szelvényű előfúrás felbővítése a felszíntől 283,00 m-ig oly m érték
ben, hogy a furatban 241 mm átmérőjű béléscső elhelyezhető és a palást-
cementezés elvégzéséhez szükséges cirkuláció biztosítható legyen ( X I .2-11. 2.414. Rétegkizárás fúrás közben
ábra );
Fúrás közben végrehajtott valamely rétegvizsgálat eredményeképpen m ár eleve
hatodik munkaütem: eldönthető, hogy a vizsgált réteget célszerű-e a termelésbe bekapcsolni. Ez esetben
m ár fúrás közben — zavartalan továbbfúrás céljából — a réteget el kell zárni.
a 241 mm átm érőjű béléscső elhelyezése és palástcementezés a terepszintig Történhet ez a bekapcsolás fölötti csőelvágással és a körgyűrűszelvény lezárásával,
( X I .2-11. ábra); vagy a későbbiekben ism ertetett módok valamelyikével (1. a 2.422. pontot).
hetedik munkaütem:
2.42. K útkik ép zési m űveletek a fúrást k övetően
a 283,00 m-től 320,00 m-ig terjedő szűkített szelvényű előfúrásból a feltöltő
anyag felfúrása és eltávolítása, valam int a furat felbővítése oly mértékben,
hogy 165 mm átmérőjű köpenycső elhelyezhető legyen ( X I .2-11. ábra); A fúrás befejeztével végre kell hajtani mindazokat a műveleteket, amelyeknek
eredményeképpen a fúrás átalakítható víztermelő k ú ttá és meg kell határozni
mindazon paramétereket, amelyek a kút későbbi üzemelése szempontjából szüksé
nyolcadik munkaütem: gesek lehetnek.
a 165 mm átmérőjű köpenycső védelme m ellett a 133 mm átm érőjű szűrőcső Ezek a munkaműveletek a következők:
rakat elhelyezése, amelyen a szűrőzött szakasz a karotázs-szelvénynek meg
felelően 287,00 m és 310,00 m között van. A szűrőcsőrakat beépítése után a rétegbekapcsolás,
165 mm átm érőjű köpenycső visszahúzása ( X I .2-11. ábra); rétegkizárás,
kilencedik munkaütem: a termelőréteg kialakítása,
a 133 mm átmérőjű szűrőcsőrakat 278,00 m mélységben a 241 mm átmérőjű próbaszivattyúzás,
és a 133 mm átmérőjű béléscsövek közötti körgyűrű alakú szelvény zárására kezdő üzemű paraméterek mérése,
alkalmas tömszelence beépítése ( X I .2-11. ábra). a k ú t felső részének kiképzése és szerelési munkák.
A bem utatott egyszerű példából világosan látszik, hogy a csövezési terv módosítása
és a végleges béléscsövezés kialakítása a fúrással és a rétegvizsgálatokkal csak 2.421. Rétegbekapesolás
együttesen oldható meg.
Természetesen két vagy több vízadó réteg esetén a feladat megoldása lényegesen A rétegvizsgálat (1. a 2.3. pontot) és a kútkiképzés (1. a 2.4. pontot) során lehetővé
kell tenni, hogy a vizsgálandó, ill. a termelésre szánt rétegek vize a kút belső terébe
összetettebb. beáramolhasson.
Már a példában utaltunk az előzőkben em lített (1. a 2.224. pontot) ún. teleszkopikus Azokat a munkaműveleteket, amelyekkel a kijelölt rétegek és a fúrt kút belső tere
béléscsövezésre. Az ilyen rendszerben a béléscsövek elhelyezéséhez még két munka- között közvetlen összeköttetést létesítünk, rétegbekapcsolásnak nevezzük.
művelet járul: az átfedő béléscsőszakaszokban a belső, kisebb átmérőjű béléscsőnek
az elvágása, m ajd az elvágott szakasz kiépítése és ezt követően a két csőrakat A rétegek bekapcsolását legáltalánosabban előre elkészített szűrőcsövek beépítésével,
ritkábban — de különösen a nagy mélységű fúrt kutaknál mind elterjedtebben —
között szabadon maradó körgyűrű alakú szelvény vízzáró lezárása. E zek:
a béléscső beépítés utáni megnyitásával végzik.
a cső kivágását mechanikus vagy hidraulikus üzemű, forgatva működő maró
szerszámmal végzik úgy, hogy a két csőrakat között legalább 5,00 m átfedés 2.4211. Előre elkészített szürőcsövek
m aradjon;
a két béléscsőoszlop között szabadon m aradt körgyűrűszelvény lezárását a Az előre elkészített szűrőcsövek ( X I .2-1. táblázat) népes családjában két nagy
2.422. pontban ism ertetjük. csoportot szokás megkülönböztetni; az egy és a két szűrőfelületű szűrőket.
550 551
X I . 2-1. táblázat Huzalszövet borítású szűrők
Szűrőcsövek rendszere A huzalszövet borítású két szűrőfelületű szűrőcsövek kivitele rendkívül változatos
mind a szűrőváz és a szűrőfelület anyagát, mind az elkészítés m ódját illetően.
Előre elkészített szürőcsövek
A szűrőváz a legtöbb esetben varrat nélküli hengerelt acél- vagy műanyag cső
kétszürő felületű szürőcsövek
A béléscső perforálva vagy hasítva.
kavicsszürők beépítés utáni
egyszerű felületű
megnyitása
A huzalszövet anyaga korróziónak ellenálló réz, bronz vagy műanyag szálakból
szürőcsövek huzalszövet borítású
szűrők felszínen elkészíthető kavicsszórású készült huzalszövet. A sekély és közepes mélységű fúrt kutak jelenleg csaknem
kavicsszürők szűrők kizárólag ilyen típusú szűrőcsövekkel készülnek ( X I .2-12. a) ábra).
Perforált cső Perforált vagy hasí Kosaras szűrő Egyrétegű Csőhasítás Kavicsszűrők
tott, varrat nélküli kavicsszórású
hengerelt acélcső, réz, szűrő A kavicsszűrők elkészíthetők a felszínen előregyártva, avagy a szűrőváz beépítése
H asított cső bronz vagy műanyag Köpenyes Golyós után beszórással kerül a szűrőkavics rendeltetési helyére.
huzalszövettel borítva szűrő perforálás A felszínen elkészíthető előregyártott kavicsszűrők legjellegzetesebb formái a követ
Híd alakú Blokkszűrő Egyrétegű Szúrólángos
nyílásokkal bővített
kezők :
(jet) perforálás
ellátott cső kavicsszórású a kosaras szűrő, amelyben a szűrőkavics a szűrőn alkotó irányban egymás
szűrő felett elhelyezett kúpos kosarakban van. A kosarak anyaga rendkívül válto
Pálcavázas Perforált vagy hasi- Ragasztott Kétrétegű Eróziós zatos : öntöttvas, bronz, sárgaréz, hegesztett acéllemez, fa, porcelán, műanyag
szűrőcső to tt műanyag cső, kavicsszűrő kavicsszórású perforálás
műanyag huzálszö- szűrő stb. lehet. A kosaras szűrők beépítéséhez nagy átmérőjű fúrások szükségesek,
vettel borítva elkészítésük és elhelyezésük bonyolult művelet és az eredmények nem indo
kolják a lényegesen nagyobb kivitelezési költségeket, ezért a gyakorlatban
nem terjedtek el ( X I .2-12. b) ábra);
a blokkszűrő külföldön mind szélesebb körben használatos, hazánkban is
Egy szÜTŐ jelületű szű rő c sö v e k
kezdeményezték már elterjesztését. A blokkszűrőben a szűrőkavics anyagát
Az egy szűrőfelületű szűrők esetében a szürőváz egyben a szürőfelület feladatát is különböző ragasztó- vagy cementáló anyaggal megkötik, ebből körhenger
teljesíti. Ez esetben a szűrőváz kivitele lehet: palást alakú blokkokat készítenek és perforált, ill. hasított acél- vagy műanyag
csőre ráhúzva, az így előre elkészített szűrőcsövet építik be a furatba ( X I .2-12.
kör alakú nyílásokkal ellátott perforált cső; ábra);
rés alakú nyílásokkal ellátott hasított cső; a köpenyes szűrő szűrőváza és az ezt centrikusán körülvevő köpeny közé
kerül a szűrőkavicsréteg. A szűrőváz perforált vagy hasított acél-, fa- vagy
híd alakú nyílásokkal ellátott, sajtolással réseit és alkotó irányban hegesztett műanyag cső, esetleg pálcavázas szűrőcső lehet, a köpeny pedig perforált, ill.
vaslemez cső, ún. h id a s s z ű r ő ; hasított lemezből vagy huzalszövetből készülhet. A körülményes elkészítési
pálcákból összeállított szűrőcső, amelybe a víz az acélpálcák közötti réseken és beépítési munka m iatt a köpenyszűrők sem terjedtek el, bár a kosaras
keresztül ömlik be, ún. pálcavázas szűrő. szűrőknél kevésbé költségigényesek, és az üzemi eredmények is kedvezőbbek.
Leggyakrabban a talajvízszintet észlelő kutak kialakításánál használatosak
A perforált és réseit szűrőcsövek anyaga hengerelt acélcső, ritkábban hengerített ( X I .2-12. d) ábra);
és átló irányban hegesztett acéllemez, avagy öntöttvas, réz, fa, műfa, azbeszt- a ragasztott kavicsszűrő annyiban hasonlít a blokkszűrőhöz, hogy szintén vala
cement, porcelán stb. lehet. Újabban igen jó eredményeket értek el lágyításmentes mely ragasztóanyaggal kavicsból kialakított szűrőfelületből és szűrővázból
műanyagból készült szűrőcsövekkel. A híd alakú nyílásokkal ellá tott és a pálcavázas áll. Különbség azonban az, hogy a szűrőfelület ez esetben szorosan tapad a
szűrőcső acélból, rozsdamentes fémötvözetből vagy sárgarézből készülhet. szűrővázra és így e tekintetben inkább a huzalszövet borítású szűrőkre emlé
keztet. A ragasztott kavicsszűrő úgy készül, hogy az alkalmasan osztályozott
Két szürőfelületű szűrőcsövek szűrőkavicsot két különböző frakciójú rétegben egymáshoz és a szűrővázhoz
K ét részből: a szűrővázból és a szürőfelületből állnak. A szűrőváz a szűrőcső szilárd ragasztjuk, amely szűrőváz perforált vagy hasított acél- vagy műanyag cső,
sági követelményeit, a szűrőfelület pedig a homokmentes víztermelést hivatott esetleg réseit lemezből hengerített és alkotó irányban összehegesztett cső
biztosítani. ( X I .2-12. e) ábra);
A két szűrőfelületű szűrőcsövek további két osztályba sorolhatók. Az egyikbe A kavicsszórású szűrők esetében a furatban a szűrőváz körül kialakított kavics
tartoznak azok, amelyeknek a szűrővázát huzalszövet borítja, a másikba azok, réteg a tulajdonképpeni szűrőfelület. A kavicsszórású szűrők kétségtelen előnye,
amelyekben a huzalszövet szerepét különböző rendszerű kavicsszűrők látják el. hogy alkalmazásukkal a kútátm érő kívánt mértékben növelhető, és így kedvező
552 553
beszórással a nehézségi erő hatására ju ttatják helyére úgy, hogy a kavics
anyag a szűrőváz és a lyuk fala közötti teret egyenletesen töltse ki ( X I .2-12.
f ) ábra);
az egyrétegű bővített kavicsszórású szűrő kivitelezésekor a furat termelésre
alkalmas szakaszát megfelelő szerszámmal bővítik s így az e térségben lejut-
ta to tt kavicsréteg vastagsága jelentősen növelhető. A kavicsanyag elhelyezése
ennél az eljárásnál egyszerű beszórással természetesen nem lehetséges, ezért e
m űveletet a fordított öblítéshez hasonló hidraulikus eljárással szokták végre
hajtani. A szűrőkavics az öblítőfolyadékkal ju t a köpenycső és a szűrőcső
közötti térségben a furat aljára, o tt a szűrőkavics lerakódik, az öblítőfolyadék
pedig a szűrőcsőrakaton keresztül kerül vissza a felszínre ( X I . 2-12. g) ábra);
a kétrétegű kavicsszórású szűrők elkészítése hasonló az egyrétegű kavicsszórású
szűrőkéhez azzal a különbséggel, hogy a szűrővázat két különböző frakciójú
kavicsréteg veszi körül. A kétrétegű beszórást osztócsövek alkalmazásával
hajtják végre úgy, hogy a szűrőváz és az osztócső közötti térbe kerül a nagyobb
szemcséjű — a szűrőváz perforálásának, ill. hasításának megfelelő — az osztó
cső és a lyuk fala közötti térségbe az apróbb szemcséjű — a vízadó réteg szem
cseösszetételének megfelelő — kavicsanyag. A beszórást ennél az eljárásnál
is rétegenként szakaszosan, az osztó- és a köpenycső folyamatos visszahúzása
közben végzik ( X I .2-12. h) ábra).
554 555
A jet perforálás a golyós perforálással szemben számtalan előnnyel jár. A golyós sága nem jön számításba. A nagy sebességű sugár a lyukasztás műveletét
perforálás üzemi körülményeiből eredően több kellemetlenség származhat, ame oly módon végzi el, miként a vízsugár ledöngölt homokba behatol. A jet által
lyek oka a puska megszorulása, a nedvesség elleni tömítés hiányossága, a hidroszta fújt lyuk ezt a hasonlatot m utatja mind a lyuk száján jelentkező peremesedést,
tikus nyomás okozta fojtás és a lőporok korlátozott hőállósága lehet. mind a befelé kúposán szűkülő formációt illetően.
Ezek az okok a golyós perforálás alkalmazási területét meglehetősen lehatárolták A jet perforálás eredménye a sugársebességtől függ, ezért jó jethatást csak nagy
és helyette széles területen ma m ár világszerte a jet perforálást alkalmazzák detonációsebességű robbanóanyaggal érhetünk el. Ezen kívül igen fontos a rob
( X I .2-13. ábra). banóanyag hőstabilitása, amely alapvetően szabja meg az alkalmazhatóság mély
A jet perforálás művelete két folyamatra bontható: séghatárát. Általában a következő robbanóanyagokat szoktuk használni
az első folyamatban töltet indításakor a robbanási hullám először a záró fémkúp nitropente (Vd = 8000 m /s; Tmax=141 °C),
csúcsát éri, és azt a kúp alapja felé nyomja. A kúp deformálódik, a tö ltet
elhelyezkedése változik és a deformálódott kúp anyagfeleslege a tengely men hegzogén (Vd= 8500m /s; Tmax= 190 °C).
tén fémpázmaszerűen helyezkedik el. Ez a fémpázma nagy sebességgel (S = 10 A robbanóanyagot a robbanókamráknak megfelelő térfogatra és formára préselik.
km/s) halad a cél felé és első része a detonációs hullám sebességét is túllépi.
A lyukasztás műveletét az elöl nagy sebességgel haladó sugárrész végzi, míg A jet perforálás alkalmazási területe:
mögötte lassabban haladó részek a m ár kész furatba hatolnak b e ; vékony rétegek megnyitása, mivel a dinamikus hatások kisebbek és így a
a második folyamathoz igen jó hidrodinamikai analógia található, ugyanis a palástcementezést nem repeszti szét;
hatalmas felületi nyomás (106 kp/cm2) mellett a lyukasztandó anyag szilárd- kemény kőzetek esetén, amikor a réteg roncsolása nem lényeges, de a behatolás
mértéke fontos;
nagy lövésszám esetén gazdaságossága m iatt;
kis átm érőjű csövekben, különösen test nélküli perforátorok alkalmazásával;
120 °C-nál magasabb hőmérsékletű rétegekben, a robbanóanyag nagyobb
hőstabilitása m iatt.
2.422. Rétegkizárás
556 557
meg kell gátolni, hogy nagy nyomású rétegek tartalm a a kitörésgátló beren A béléscsőben maradó cementdugót a kötés után, de még szilárdulása a la tt
dezéssel felszerelt béléscsőoszlopot megkerülve, a béléscső külső palástja és a keresztül kell fúrni a következő béléscsőrakat átmérőjének megfelelő fúrószer
furat fala között a külszínre törjön, avagy behatoljon más, alacsonyabb nyo számmal.
mású rétegbe. Erre a célra palástcementezést kell alkalmazni.
A sarucementezés hátránya, hogy a saruzárás egyszerű módon nem oldható.
Az előzők figyelembevételével a rétegelzárást helye szerint osztályozhatjuk, éspe
2.4222. Zárás a béléscsőoszlopok közötti körgyűrűszelvényben
dig:
zárás a csősarunál; A teleszkópos béléscsövezés és az átfedő béléscsőszakaszok elvágása és a kiépítés
m iatt a fúrás belsejében szabadon maradó körgyűrű szelvényt valamilyen módon
zárás a béléscsőoszlopok közötti körgyűrű szelvényben;
le kell zárni. Erre azért van szükség, mivel a saruzárás esetleges elégtelensége kö
zárás a bélécsőoszlop belső terében; vetkeztében a felsőbb rétegek tartalm a a külső béléscsőoszlop külső palástja és a
zárás a béléscső belső palástja mentén; furat fala között leszivárogva és a sarut megkerülve a béléscsövek közötti gyűrűs
téren keresztül a furatba juthat, de előfordulhat az is, hogy az alsó, nyomás alatti
zárás a béléscső külső palástja és a furat fala közötti térben. rétegek tartalm a a belső béléscsőoszlop külső palástja és a furat fala között felfelé
nyomulva e térségen keresztül a furatba kerül. Igen gyakori eset, hogy a furatból
2.4221. Zárás a csősarunál kitermelt víz opalizálása, vagy homoktartalma éppen a béléscsőoszlopok közötti
körgyűrűszelvény elégtelen elzárása m iatt nem szüntethető meg. A béléscsőoszlopok
A rétegelzárás saruzárással érhető e l: a csősaru és a környező kőzetek között a lyuk közötti körgyűrű alakú szelvény kétféleképpen zárható le:
talpnál olyan vízrekesztő kapcsolatot kell létesíteni, amely megakadályozza, hogy cementezéssel, palástcementezés (1. a 2.4425. pontot) alkalmazása esetén. Ilyen
felsőbb rétegek tartalm a a béléscsőoszlop külső palástja és a furat fala közötti tér kor a palástcementezést olyan mennyiségű cementtejjel kell elvégezni, hogy a
ben leszivárogva és a csősarut megkerülve, a furat belsejébe jusson. A saruzárásnak
ezen felül az is célja, hogy megakadályozza a felső, átázott rétegeknek esetleges
lecsúszását a furat alsóbb szakaszaiba.
A saruzárást ellenőrizni kell. E zt általában úgy hajtjuk végre, hogy a furatban levő
folyadékoszlop hidrosztatikus nyomását csökkentjük, és
megfigyeljük, hogy a változott egyensúlyi körülmények
között a leszívott vízoszlop emelkedik-e.
A saruzás kétféle módja használatos:
558 559
becementezett béléscsőoszlop külső palástja és a furat fala közötti térben Tömítőszerszám (pakker) elhelyezése, amely tulajdonképpen oldható béléscső
felfelé nyomuló 1 cement az átfedés szakaszában a külső és belső béléscső dugó és az elkülönítendő bekapcsolt rétegek közé kell elhelyezni, fúrócső
oszlop közötti gyűrűs 2 teret is kitöltse ( X I .2-15. ábra). Ez az általánosan al segítségével. A fúrócsőhöz mechanikusan m űködtetett kilincsművel oldható
kalm azott elzárási mód; ékeket rögzítenek. A töm ítést a felső és alsó rész összecsavarásával szétnvo-
tömszelence beépítésével, olyan esetben, ha palástcementezésre nem kerül sor, módó és a béléscsőfalnak szoruló gumihenger biztosítja
teleszkopikusan kivágott béléscsőoszlopok között. ( X I .2-17. ábra).
A. tömszelencét a felső karabiner zárhoz csatlakozó fúrócsővel kell felültetni a 2.4224. Zárás a béléscső belső palástja mentén
belső bélésoszlop elvágott végére, amelyhez a sűrű menettel ellátott, harang alakú
átm eneti darabbal csatlakozik. Nagyon fontos, hogy alapos rácsavarással az elvá Ha valamely a termelésbe m ár bekapcsolt réteg termeltetése
gott csővég és a tömszelence harangja között hézagmentes kapcsolat legyen bizto nem kívánatos és azt véglegesen ki kell zárni, úgy ez betétcső
sítható. A tömszelence felső és alsó részből áll, amelyek menetesen csatlakoznak beépítésével oldható meg. A betétcső tulajdonképpen a ki
egymáshoz. A csatlakozószakasz vezetését védő lemezcső biztosítja. Mind a felső, zárandó m egnyitott béléscsőszakasz mélységében elhelyezett
mind az alsó részen tömítésszorító karikák vannak és ezek közé kerül a faggyús belső cső, amely ékes fogópofás betétcsőakasztó segítségével
kendertömítés. A körgyűrűs szelvényt úgy zárjuk, hogy a beeresztő fúrócső segít a béléscsőoszlopba van függesztve. A betétcsőnek olyan hosz-
ségével a tömszelence felső belső menetes csatlakozását ráhajtjuk az alsó rész szúnak kell lenni, hogy a m egnyitott rész felett és alatt leg
külső menetére, így a két tömítésszorító karika állandóan közeledik egymáshoz, a alább 40—50 m hosszú átfedő szakasz legyen. Az 1 betét
közöttük elhelyezett tömítőanyagot mind összébb szorítja, amely szorosan neki csövet 2 cementezősaruval és központosítóval kell felszerelni,
feszül a béléscső-oszlop belső falának, és így vízrekesztő kapcsolat létesül a két és 3 fúrócső segítségével kell beépíteni. Az ültetés után a 4
béléscsőoszlop közötti körgyűrű szelvényben. A tömszelence elhelyezése után a betétcső-beakasztó kifogástalan működéséről meg kell győ
karabinerzárat oldva, a beépítésre használt fúrócső a furatból kiépíthető ( X I .2-16. ződni, majd a palástcementezéshez hasonlóan a betétcső és
ábra). a béléscső közötti 5 teret cementtejjel kell kitölteni úgy,
hogy a betétcsőbeakasztó is be legyen cementezve és a
2.4223. Zárás a béléscsőoszlop belső terében betétcsőben 40—50 m hosszú 6 cementdugó maradjon ( X I .2-
-18. ábra). A cement kötése után a betétcsőben m aradt ce
A béléscsőoszlop belső terében rétegkizárási'a akkor van szükség, ha több bekap mentdugót és a cementező sarut á t kell fúrni. A betétcsövezés
csolt réteg elkülönített vizsgálata szükséges, avagy valamely m ár bekapcsolt réteg esetleges tömítetlenségi hibája csak igen körülményesen javít
termeltetése nem kívánatos, s így azt véglegesen el kell ható, ezért az egész művelet során rendkívül gondosan kell
zárni. Zárást többféle módon lehet létesíteni: eljárni.
Cementdugó elhelyezése egyszerű eszközökkel végezhető, X I .2-18. ábra.
éppen ezért igen elterjedt rétegelzárási mód. 2.4225. Zárás a béléscső külső palástja és a jurát fala közötti Rétegelzárás
A cementdugó elhelyezésének első lépése a szükséges térben betétcsővel
1 betétcső; 2 cem ente
mennyiségű cementtej elkészítése. A mennyiséget úgy 3 fúrócső;
A rétegelzárás leghatásosabb módja a palástcementezés, amely zősaru; 4 betétcső-beakasztó;
kell meghatározni, hogy az 20—30 m hosszú cement 5 a betétcső és bélés
eljárással a béléscső külső palástja és a furatfala közötti kör cső közötti té r; 6 ce
dugó kialakítására elegendő legyen. Ezután a cement
gyűrű alakú teret cementtel töltjük ki. Az eljárás lényege, mentdugó
dugó tervezett alsó szintjéig beépített cementezőcsö-
hogy a béléscsőoszlopon keresztül a csősarut megkerülve ce
vön keresztül a cementtejet a furatba nyomjuk, majd
m enttejet nyomunk a gyűrűs térbe, amely megkötve, szilárdan kitölti azt. Az
öblítőfolyadék utánnyomásával a cementező csőből
elhelyezett cementgyűrű a különböző vízadó szinteket egymástól és a külszíntől
kiszorítjuk, de csak oly mértékben, hogy a cementtej elszigeteli, de ezen felül növeli a béléscsőoszlop szilárdságát és korróziós veszélyek
a cementezőcsőben néhány méterrel a cementdugó
ellen is védi azt. Hogy ezen feladatok kielégítően teljesíthetők legyenek, a cement
felső szintje felett maradjon. így elkerülhető, hogy a
gyűrűnek hézagmentesen, tökéletesen körül kell fognia a béléscsövet és szilárdan
cementtej az öblítőiszappal keveredjen. Az utánnyo kell kötnie mind a béléscsőhöz, mind a furat falához.
más befejeztével a cementező csövet legalább 50 m-rel
a cementdugó fölé vissza kell húzni, és balirányú öblí Perforálással végzett rétegnyitás esetén a perforálandó béléscsövet palástcementez
téssel az esetleges cementmaradványoktól meg kell ni kell. Ezenkívül természetes, hogy palástcementezett béléscsövek visszanyerésére
nincs lehetőség.
tisztítani. A cementdugó elhelyezése után 24—36 óra
X I .2-17. ábra. kötési szünetet kell tartani, ezután pedig a lyuk 30— A palástcementezés anyaga a cementtej, amelynek készítéséhez 2—3 hétnél nem
T ömítőszerszám 100 at-val történő megnyomatásával, vagy az öblítő idősebb, finom őrlésű, csomómentes, nagy szilárdságú portlandcementet kell hasz
(pakker) folyadék 2/3 részének kiemelésével a zárás megbíz nálni. A cementből és vízből 45—50% keverési arány mellett kb. 1,80—1,85 kp/dm3
2 ék; 2 a béléscső részeinek
hatóságát ellenőrizni kell. fajsúlyú cementtejet kell készíteni.
vége; 3 gumihenger
36 V íz é p íté s I I . k ö t e t
560 561
A palástcementezés rendkívül összetett 2.423. A termelőréteg kialakítása
munkafolyamat ( X I .2-19. ábra), amelyet
a rövid kötési idő m iatt előre gondosan E műveletek célja a kút közvetlen környezetében a fúrás által harántolt vízadó
meg kell szervezni. Éppen ezért végre rétegek hidrogeológiai viszonyainak lehető legkedvezőbb kialakítása.
hajtására vonatkozóan esetenként mű Ebből a szempontból a kút közvetlen környezetéhez tartozónak tekintjük az
szaki utasítást kell kiadni. iszapöblítés következtében a fúrás falán keletkező iszaplepényt és ezen túlmenően
A palástcementezés egyes munkaműve a fúróiszap által kisebb-nagyobb mértékben elárasztott területet, az ún. kolm atált
letei a következők: zónát is.
a gépeket, felszereléseket át kell vizs Ennek megfelelően a termelőréteg kialakítása többlépcsős művelet. Célja:
gálni, az előre kiszám ított mennyi
ségű anyagot elő kell készíteni; az iszaplepény és az impregnációs zóna megbontása;
a belső oszlopot a cementezősaruval a m egbontott iszaplepény és a kolm atált zóna iszapszemcséinek eltávolítása;
és az ütközőlemezzel felszerelve a fu a kút környezetében az in situ állapotnál kedvezőbb áteresztőképességű zóna
ratba be kell építeni; — az ún. rétegváz — kialakítása;
a béléscső külső palástja és a furat a kút hatásfokának emelése céljából vízhozamnövelő műveletek alkalmazása.
fala közötti gyűrűstérben az öblítő
áram ot meg kell indítani. E célból a A felsorolt célok szerint a termelőréteg kialakításának munkaelemei:
cementezőfejen keresztül fúróiszapot az iszaplepény és az impregnációs zóna m egbontása;
nyomunk a béléscsőbe, amely a gyű a tisztító szivattyúzás;
rűstéren keresztül áramlik a fel
vízhozamnövelő műveletek.
színre ;
a cirkuláció biztosítása után 700—
750 1 tiszta víz benyomásával a szi 2.4231. A z iszaplepény és az impregnációs zóna megbontása
vattyúból és a vezetékből az öblítő
iszapot ki kell szorítani; Az iszapöblítés természetes következménye, hogy a fúrás falán átlagosan 1 cm
a következő lépés a cementtej be vastag összefüggő iszaplepény keletkezik és ezenkívül a fúróiszap a fúrás közvetlen
keverése és a cementezőaggregát se környezetében 10—50 cm mélységbe — az ún. impregnációs zónába — beszivárog.
gítségével a furatba nyomása. H a a Az iszaplepény vízáteresztő képessége rossz, az agyagféleségekkel nagyjából meg
szükséges cementmennyiség a furat egyező nagyságrendű és vízzáró hatása vastagságával arányosan nő. Ezekből
ban van, tiszta víz utánnyomásával eredően a kútkiképzés egyik alapvető feladata az iszaplepény és az impregnációs
X I .2-19. ábra. Biztonsági
béléscsőoszlop cementezése a szivattyút és a vezetékeket ki kell zóna iszaprészeinek eltávolítása, ami nem egyszerű művelet, hiszen a részecskék
öblíteni; a beépített szűrőn kívül helyezkednek el.
a cementezőfej leszerelése után el kell helyezni a cementező fadugót, amelynek Előzőkből következően az iszaprészecskék tehát csak a szűrőszerkezeten keresztül
feladata a cementtej és a fúrási iszap elválasztása, ezenkívül az ütközőlemezre távolíthatók el, ezért elsődlegesen ezeket meg kell bontani, m ajd intenzív szivattyú
felülve, annak nyílását lezárja és így a szivattyú nyomásjelzőjének hirtelen zással a m egbontott részeket a szűrőn keresztül el kell távolítani. E második fel
felugrása jelzi, hogy a cementtej a helyére került; adattal a következő fejezetben foglalkozunk.
a cementező fadugó elhelyezése után újra vissza kell csavarni a cementezőfejet Az iszaplepény és a kolm atált zóna megbontható liidromechanikus vagy kémiai
és megkezdődik a cementtejnek a gyűrűs térbe való nyomása úgy, hogy a módszerrel.
béléscsőbe a cementezőfejen keresztül fúrási iszapot nyomnak, a fúrási iszap
a cementező fadugót maga előtt tolva a cementtejet beszorítja a béléscső Hidromechanikus iszapbontás
oszlop mögötti gyűrűs térbe. Amikor a fadugó az ütközőlemezt elérte, a nyo A hidromechanikus eljárás során az iszaplepényt mechanikus hatások roncsolják
más hirtelen felszökik és ez jelzi, hogy a benyomás művelete befejeződött; szét. Ezek közül a legáltalánosabban használtak:
ezután a cementezőfejet le kell zárni és legalább 16—24 órán keresztül
(a cement megszilárdulásáig) a furatot nyomás alatt kell ta rta n i; a kanalazás és a dugattyúzás. Különösen az utóbbi igen hatásos módszer.
Jelentős nagyságú vízoszlop gyors leemelése következtében a kút belső tere
a cementezés befejezése után az összes szerelvényt az esetleg lerakodott cement és a környezete között nagy nyomáskülönbség keletkezik és ennek következ
től meg kell tisztítani és a furat megnyitása után villamos hőmérsékletmérést tében az iszaplepény beszakad;
kell végezni. A cementkötés melege ugyanis ugrásszerűen megemeli a furatnak
a mélységgel arányosan emelkedő hőmérsékletét és így a termodiagramból a a kompresszorozás lényege ugyancsak jelentős nyomáskülönbség előállítása.
palástcementezés felső szintjének mélysége pontosan meghatározható. A hatást fokozza a vízszállítás egyenetlensége, szaggatottsága, illetőleg ennek
36*
563
562
következtében előálló nyomásingadozás. A kút belső tere és a vízadó réteg tani. A műveletet kis áramlási sebességgel kell megkezdeni és a vízhozamot csak
között mutatkozó állandóan változó nyomáskülönbség bontja, rombolja az
akkor szabad fokozni, amikor az előző teljesítmény m ellett a kiterm elt víz gyakor
iszaplepényt; latilag m ár homokmentes. A teljesítm ényt lépcsőzetesen addig kell fokozni, amíg
a szűrőmosatás műveletét úgy kell végrehajtani, hogy a szűrőszakaszon fel—le a kút környezetéből — a rétegvázból — az eltávolítani szándékolt legnagyobb
m ozgatott és körben forgatott, alkalmasan kiképzett mosatófejen keresztül szemcséket m ár a felszínre hoztuk. Ennek a periódusnak pontos meghatározása
nagy sebességű vízsugarat irányítunk a szűrőcső belső felületére. Az iszap céljából a tisztítószivattyúzás során kiterm elt anyagot szitálással gondosan vizs
lepényt a vízsugár impulzusereje bontja meg, amelynek hatékonyságát a gálni kell.
szelvényszűkület következtében kialakuló nyomáscsökkenés fokozza; A tisztítószivattyúzás utolsó szakaszával a m űvelet harmadik célja is elérhető,
a szűrőmosatás és kompresszorozás kombinált alkalmazása az iszaplepény meg mivel az utolsó lépcsőhöz tartozó vízhozam a kútból a rétegvíz károsodása nélkül
bontásának leghatásosabb módszere, mivel a kút belső teréből kifelé irányuló kitermelhető maximális vízmennyiség. A vízmennyiség és az ehhez tartozó üzemi
vízsugár és a nyomáskülönbségek következtében kívülről befelé irányuló vízszint meghatározása a próbaszivattyúzásnál alkalmazott eljárással azonos.
romboló hatás kombinálva érvényesül. E kombinált módszer alkalmazása
lehet v áltott ütemű, de egyidejű is. A tisztítószivattyúzás során két követelményre gondosan kell ügyelni. E zek:
meg kell határozni a rétegvázban visszahagyni szándékozott legkisebb szem
Kémiai iszapbontás csék méretét. A feladat gondos mérlegelést kíván a vízadó réteg hidrogeológiai
A kémiai iszapbontás lényege az, hogy a fúrást már eleve kémiailag alkalmasan adottságainak, az alkalmazott szűrőszerkezet sajátosságainak és a termelni
kezelt iszappal végzik úgy, hogy az iszaplepény későbbi vegyszeres kezelés ered szándékozott vízmennyiségnek a figyelembevételével. E szemcsenagyság meg
ményeképpen szétbomlik, diszpergálódik. állapítását a vízadó réteg szemcseeloszlási görbéje alapján kell meghatározni,
Az iszaplepény és az impregnációs zóna megbontásának e módszere nélkülözhetet és általában a 40%-hoz tartozó szemcse átmérő körül választható;
len a kavicsszűrős kutaknál, mivel a hidromechanikus módszerek e szűrők esetében a tisztítószivattyúzás során a fokozatosság elvét messzemenően be kell tartani.
jóformán teljesen hatástalanok. A következő kémiai eljárások használatosak, álta Ennek figyelmen kívül hagyása esetén a távolabbról megindult kisebb szem
lában kísérleti jelleggel: csék elzárják a közelebbről eltávolítani szándékolt nagyobb szemcsék ú tját
mészbázisú iszap alkalmazása esetén az iszaplepény sósavas kezelése következ és így a rétegváz kialakítását megakadályozzák. Ezenkívül a szükségesnél
tében fellépő reakció az iszaplepényt szétrombolja; nagyobb áramlási sebességek következtében a legkisebb ellenállások irányában
a víz csatornákat mos, amelyek növekedésével rétegomlás következik be.
kiöblítő iszap segítségével az iszaplepény úgy távolítható el, hogy az iszapbon
tás művelete alatt a fúróiszap helyett ún. kiöblítőiszapot nyomnak az öblítő A tisztítószivattyúzáshoz számításba vehető munkaeszközök közül:
rendszeren keresztül a kútba. A kiöblítőiszap olyan hatóanyagokat tartalm az, a kézi vagy gépi üzemű mélyhenger szivattyú a kitermelhető kis vízmennyiség
amelyek az iszaplepénnyel reakcióba lépnek és azt diszpergálják; m iatt csak korlátolt területen hasznosítható eszköz;
szerves iszap por alakú szerves anyaggal készül, amely a vízzel a bentonithoz a centrifugálszivattyú kevés esetben használható, mivel az előállítható üzemi
hasonlóan keveredik és viszkózus, általában színes öblítőfolyadékot képez. vízszint csekély mélységű;
A bentonit használatát feleslegessé teszi és a víz hőmérsékletétől függően
három—négy napos perióduson belül minden külső hatás nélkül elbomlik. búvárszivattyú a term elt víz hom oktartalm a m iatt alig használható munka
eszköz;
A bomlási folyamat alatt az öblítőfolyadék eredeti színét folyamatosan vál
toztatja. Az elbomlási időtartam vegyszeres kezeléssel rövidíthető, illetőleg kompresszor (mammutszivattyú) a tisztítószivattyúzás legalkalmasabb és
meghosszabbítható. éppen ezért legáltalánosabban használt eszköze.
Előnyei:
2.4232. Tisztítószivattyúzás szerkezete igen egyszerű, a kútban kényes mozgó gépi elemek nincsenek;
elferdült fúrólyukba veszély nélkül beépíthető;
A tisztítószivattyúzásnak hármas célja van. Elsősorban e művelet során kell eltá
volítani az iszaplepény és az impregnációs zóna m ár m egbontott részeit, másod víz és homok elegyének termelése nem okoz károsodást;
sorban a kút közvetlen környezetéből a nem kívánatos nagyságú szemcséket ki kell a vízmennyiség és az üzemi vízszint változtatása tág határok között lehetséges;
hordani a k ú t optimális hatékonyságát biztosító rétegváz kialakítása céljából, a víztermelés lökésszerű, amely adottság különösen a tisztítószivattyúzás első
harmadsorban pedig a tisztítószivattyúzás során kell megállapítani a kútból ter periódusában igen előnyös.
melhető maximális vízmennyiséget.
Az előzők szerint a tisztítószivattyúzás első szakaszában megy végbe a felbontott Hátrányai:
iszaprészecskék eltávolítása, a következő lépcsőkben indul meg a vízadó réteg a kompresszoros üzem hatásfoka viszonylag alacsony;
finomabb frakciójának a kútba történő áramlása. A második folyamat rendkívül a lökésszerű víztermelés különösen a finom szemcséjű rétegek esetében hátrá
gondos m unkát igényel és a fokozatosság elvét a legmesszebbmenően be kell tar- nyos lehet, hosszúra nyújthatja a rétegtisztítás időtartam át;
564 565
a nagy vízmennyiségek és mély nyugalmi szintű kutak esetében nehezen biz stabilizátorok, amelyek célja, hogy az ugyancsak tömítő hatású vas- és alu
tosítható a megfelelően méretezett nagy teljesítményű kompresszor, s így míniumsókat oldatban tartsa (általában klórsav);
nem határozható meg a kitermelhető maximális vízmennyiség; intenzifikátorok a rekció befejezése után a furatban m aradt fölös savakat
a szerkezet bemeriilési szükséglete m iatt e módszer csak nagyobb mélységű semlegesítik (általában kreozot vagy jegenyefenyőolaj).
vízoszlop esetében alkalm azható;
A savazás művelete igen gondos egészségi és balesetelhárító intézkedéseket kíván.
a kiterm elt víz az elnyelt nagymennyiségű levegő m iatt vízkémiai vizsgálat Ezekre vonatkozó teendők elvégzése után kell az oldat teljes mennyiségét a rétegbe
céljára nem alkalmas; nyomni. 6 —8 órai várakozás után a fúrást ki kell öblíteni és vízhozamméréssel kell
a lökésszerű vízszállítás következtében a vízszintészlelés és a vízmennyiség meggyőződni a művelet eredményességéről. Az eljárást mindig fokozódó túlnyo
meghatározása pontatlan. mással szükség szerint még egyszer vagy kétszer meg kell ismételni.
Az előnyök és a hátrányok egybevetése magyarázatot ad arra az előző megállapí Mélyrobbantás
tásra, hogy a kompresszoros víztermelő üzem, a tisztítószivattyúzásra a legalkal
masabb és a legáltalánosabban használt munkaeszköz és eredményesség szempont A mélyrobbantás célja az, hogy a vízadó réteg mélységében elhelyezett robbantó
jából messze felülmúlja az egyéb víztermelő eszközöket. anyag felrobbantása a fúrólyuk átm érőjét bővítse és a kút közvetlen környezetében
a réteg nagymérvű repedezettségét idézze elő.
2.4233. Vízhozamnövelő műveletek Hidraulikus rétegrepesztés
A vízhozamnövelő műveletek célja a víztermelés hatékonyságának a növelése A hidraulikus rétegrepesztés célja — a mélyrobbantáshoz hasonlóan — az, hogy
oly módon, hogy a kút környezetében a hézagtérfogatot növeljék, vagy valamely a kút körüli térségben repedéses zónát alakítson ki.
kötőanyag kioldásával, vagy mesterséges repedésrendszer létrehozásával, Az eljárás alapelve az, hogy megfelelő sebességgel valamilyen többé-kevésbé visz
A vízhozamnövelő műveletek tulajdonképpen az olajbányászatban széles körben kózus folyadékot nyomnak a vízadó rétegbe mindaddig, amíg ennek következtében
alkalmazott módszerek, de a vízkutak esetében is a helyes analógia kialakításával a vízadó réteg magasságában a nyomás eléri a kőzet repesztési nyomását. Tapasz
ma m ár jelentős eredményekről lehet beszámolni. talatok szerint a repesztési nyomás megközelítően egyenes arányban nő a mélység
A vízhozamnövelő műveletek közül a leggyakoribbak: gel.
savazás, A hidraulikus rétegrepesztéssel minden bizonnyal igen jó eredményeket lehet elérni
víztermelő kutak esetében is, akár új kút vízhozamnövelése a cél, akár régi kutak
mélyrobbantás,
feljavítása a feladat. Ennek ellenére csak elvétve alkalmazzák az eljárást, mivel a
hidraulikus rétegrepesztés. művelet végrehajtásához hatalmas gépegységek mozgatására van szükség és ennek
költségeit az egyedileg telepített vízkutak beruházási volumene nem bírja el.
Savazás
Sok üledékes kőzet jelentős mennyiségű savakban oldható karbonátot tartalm az,
főképpen kalcium- és magnézium-karbonátot. Ez a körülmény vezetett arra a 2.43. Befejező m űveletek
megoldásra, hogy savaknak a vízadó rétegbe sajtolásával és ez anyagok kioldásával
a kút környezetének vízadó képessége fokozható. Az előző 2.42. pontban részletezett műveletek során a fúrás k ú ttá kiképzése befe
A savazás céljára általánosságban használt anyag a sósav, amely oldó hatása jeződött. A teljes értékű munkához azonban még bizonyos befejező műveleteket
révén a repedéseket, járatokat tágítja, az áteresztőképességet növeli és így kellő kell elvégezni azon célból, hogy a kút termelési adatai, valam int a k ú t induló
mennyiségű sav és megfelelő technológia alkalmazásával a termelhető vízmennyiség hidraulikai paraméterei meghatározhatók legyenek és a kút a későbbi üzemszerű
a savazás előttinek többszöröse is lehet. termelésre alkalmas legyen. Ezek a műveletek:
A művelet előkészítése során meg kell határozni a sósav és az adalékanyagok meny- próbaszivattyúzás,
nyiségét. A sósavat 6 —14%-os oldat formájában kell felhasználni. A szükséges a kúthid aulikai paraméterek mérése,
savoldat mennyisége 0,2—1,5 m3/fm a talaj áteresztőképességétől és a kútátm érő- a kút felső részének kiképzése.
től függően. Az adalékanyagok a savazás végrehajtásánál nélkülözhetetlenek.
Ezek: 2.431. Próbaszivattyúzás
inhibitorok, amelyek a savnak a vasra gyakorolt agresszív hatását küszöbölik
ki (általában formaiin); A véglegesen kialakított kútban próbaszivattyúzást kell végezni. A próbaszivaty-
bárium-klorid, amely megakadályozza, hogy az ipari sósavban levő szulfid a tyúzás során végzett mérések és vízmintavételek, ill. ezek laboratóriumi vizsgálati
vízzel reakcióba lépve kénsavvá alakuljon á t és az ennek következtében fel eredményei a kút záró dokumentációjának elkészítéséhez nélkülözhetetlenek. Ezen
lépő gipszkiválás a járatokat eltömje; felül a próbaszivattyúzás szorosan kapcsolódik a komplex hidrogeológiai kutatás
566 567
hoz, ezért az így nyert adatok a felszín alatti vizek tulajdonságaira, felhasználására 2.4313. Vízszintmérés
stb. nyújtanak nélkülözhetetlen ismeretanyagot.
Részleteiben a helyesen végrehajtott próbaszivattyúzás eredményeinek felhasz A vízszintmérések feladata kettős, éspedig meg kell mérni a kút nyugalmi (statikus)
nálásával és üzemi (dinamikus) vízszintjeit. Mind a két értéket a vízszint terepszint alatti
mélysége határozza m eg:
megállapítható a vízhozam a leszívás függvényében s így megszerkeszthető
a vízhozam-diagram; a nyugalmi vízszint a vízkivétel nélkül hosszú idő után a kútban kialakult
víztükör terepszinttől m ért távolsága. Ez a réteg nyugalmi nyomását jellemző
meghatározható a vízhozam, vagy a leszívás alakulása az idő függvényében; érték. A nyugalmi vízszintet rétegenként legalább háromszor kell mérni éspedig
megállapítható a fajlagos vízhozam; a tisztítószivattyúzás előtt és után, valam int a próbaszivattyúzás befejezése
ismeretek nyerhetők a kutak egymásrahatásáról; után. Ezenkívül mérni kell minden szivattyúzási szünet kezdeti és befejezési
időpontjában is. A nyugalmi vízszintet egymás után négyszer kétóránként
vizsgálhatók a term elt víz hőmérsékleti viszonyai, valam int vízkémiai és bak- végzett méréssel ellenőrzik, a négy mérésnek azonos eredményt kell szolgál
teorológiai tulajdonságai. tatni;
A próbaszivattyúzás művelete három munkaelembői áll, ezek: az üzemi vízszint üzem közben az adott vízhozamhoz tartozó víztükör terep
szinttől m ért mélysége. A hozzá tartozó vízhozammal együtt a k út teljesít
szivattyúzás, ményét jellemző egyik értékpárt adja. Művi üzemelésnél ez negatív, öntermelő
vízhozammérés, kutaknál pozitív előjelű lehet. Az üzemi vízszintet általában 1—2 óránként
kell mérni, de a próbaszivattyúzás egyes lépcsőire való átállásnál célszerű
vízszintmérés. ennél rövidebb időközöket megszabni. A méréssel egyidejűleg mérni kell az
üzemi vízszinthez tartozó vízhozamot is. A vízszintmérések eszközei elektro
2.4311. Szivattyúzás mos, mechanikus eszközök vagy nyomásmérő műszerek.
568 569
Aknasze/lőzó 60“60
2.433. A kút felső részének
A k ú t felső részének szerkezete
Agyagc/öngö/és kiképzése rendkívül változatos és döntően
függ a kút nyomásviszonyaitól
A kút kivitelezésének utolsó be
és az üzemelés módjától.
fejező művelete a k ú t felső ré
szének kiképzése. A kútfelső- A következőkben három jellemző
részt úgy kell kialakítani, hogy típust m utatunk b e :
kielégítse az alábbi követelmé a kút művi (búvárszivattyús)
Befon oldalfal nyeket :
Vaslétra üzemelésű és az 1,00X l,20m
Búvárszivattyú a kút üzemszerű zavartalan belső m éretű akna a k u tat
csatlakozás termelésének biztosítása; lezárja, ezen kívül alkalmas
a k ú t karbantartási mun a búvárszivattyú felső csat
Tömítés káinak lehetővé tétele; lakozásának az elhelyezé
Furat és csőelzárói az esetenként szükséges kút- sére ( X I .2-20. ábra);
perem beli műszeres mérések za szerelő- és szivattyúakna a ki
vartalan elvégzésének biz folyó vizű kutak legáltalá
tosítása. nosabban használt felsőrész
X I . 2 -2 0 . ábra. Búvárszivattyúval üzemelő kialakítása . Az 1,00 X 1,20 m
kútfelsőrész A k ú t felső részének két lénye belső m éretű aknában nyer
ges eleme a kútakna és a k ú tfe j: elhelyezést a béléscsőre sze
a kútakna a k ú t üzemeléséhez, karbantartásához szükséges szerelvények relt osztófej és a kútfej sze
(kútfej, szivattyú) elhelyezésére és vízmentes védelmére szolgáló építmény; relvények. Az aknán kívül
a kútfej a k út termeléséhez szükséges csőcsatlakozások és zárószerkezetek van a felszállócső, melynek X 1 .2 -2 2 . ábra. Karácsonyfa termálkúthoz
összessége, amelyek a béléscső felső részére vannak szerelve. célja a lökésmentes üzeme
lés biztosítása és magassága a nyugalmi vízszint felett 1,00 m ( X I .2-21.
ábra);
„karácsonyfa”, a term álkutak kútfejszerelvényének általános elnevezése. A nagy
nyomás és a hőmérsékleti viszonyok figyelembevételével úgy van kialakítva,
hogy a zavartalan üzemelés, a k ú t elfojtása, valam int az üzem közbeni műsze
res mérések elvégzése biztosítva legyen. A kivitelezési m unkák során a fúró
berendezés alapozásával egyidejűleg kialakított aknában a biztonsági béléscső
felső részére szerelik ( X I .2-22. ábra).
IRODALOM
[1] A lliq u a n d e r Ö .: A vízkútfúrás korszerű kérdései. Felsőokt. Jegyzeteli., 1968.
(MTKI előadássor. 4633.)
[2] L a k a to s S . : A vízkutató és vízfeltáró fúrásokhoz kapcsolódó karotázsvizsgála-
tok. Felsőokt. Jegyzeteik, 1968.
[3] C sá th B . : Hévízkút fúrási és termelésbe állítási technológia. YITUKI, 1965.
84. p.
[4] H o rv á th L . : Fúrt kutak tervezése és kivitelezése, lakó-, ipari és mezőgazdasági
települések vízellátásánál alkalmazható különböző kúttípusokhoz. Edok, 1965.
[5] M a jo r — L a czkó Á . : Csőkutak szerkezete és telepítése. YITUKI, 1965.
[6] Fúrt kutak. Műszaki Könyvkiadó, 1962. 28. p. (Építőipari Kiviteli Szabályzat.)
[7] B é ite k y L . : Artézi kutak minőségi és gazdaságos építése, üzemeltetése és kar
bantartása. 3. kiad. Felsőokt. Jegyezetell., 1961.
[8] B é ite k y L . : Mélyfúrású kutak korszerű kiképzése, üzeme és javítása. Tankönyv-
kiadó, 1963. 83. p.
[9] K a s s a i F .: Méyfúrású kutak. Tankönyvkiadó, 1963.
[10] P a p p S z .: Fúrott kutak korrózió elleni védelme. Műszaki Könyvkiadó, 1958.
96 —106. p. (Klny. Vízügyi Közlemények.)
570 571
t'
X II . V Í Z É P Í T É S I S Z E R K E Z E T E K B E É P Í T É S E
ÉS SZER ELÉSE
1. V Í Z É P Í T É S I A C É L S Z E R K E Z E T E K B E É P Í T É S E
dr. Merényi Miklós
1.1. V ÍZ É P ÍT É S I A C É L SZ E R K E Z E T E K
OSZTÁLYOZÁSA ÉS ÁLTALÁNOS JE L L E M Z É S E
Vízépítési acélszerkezetek [1, 3, 4, 5, 6,11, 15, 18, 20, 26, 27, 42] általában az igen
sokféle célú vízépítési kis- és nagyműtárgyak mozgatható elzáró- vagy szabályozó
szerkezetéül szolgálnak. A sokféle célú felhasználás m iatt teljes felsorolást ezekről a
szerkezetekről nem is adható, hiszen egy-egy újabb feladat megoldására évenként
több újfajta szerkezetet hoznak létre.
A következőkben ism ertetjük hazánk sík- és dombvidéki tájain, folyóin, tavain
leggyakrabban használatos vízépítési acélszerkezeteket.
A táblás elzárószerkezetek lehetnek sík vagy íves kialakításúak, csúszó vagy görgős
mozgatásúak, tömítési rendszerük lehet egyszerű vagy kettős zárás, amelynél a
tömítőelemet maga a víznyomás vagy annak ellenében egy mechanikus megoldású
szerkezet szorítja a m űtárgy falához, vagy az abban elhelyezett zárást—csúszást
biztosító ellendarabokhoz.
A zsiliptáblák lehetnek három vagy mind a négy oldalukon záróak.
1.12. M ozgatószerkezetek
573
X I I . l - 2 b ábra. Felvízszint-szabályozó oldal—felül
nézeti képe a tengely golyóscsapágyazás és a két
ellensúlyszekrény bemutatásával. A tengelyt a be
tonkonzolokra vízszintesen kell beállítani és csap
ágyát le kell horgonyozni
574 575
1. 14. B etétgerendák, betéttáblák korlatnak megfelelő tájékoztató értékközelítéssel csak a szerkezet önsúlyát emeli
% Ugyancsak előnyük, hogy a pillérben nem vagy pedig csak csekély mélységű horony
A különböző fő elzárószerkezetek hibája esetén, valamint a karbantartás, javítás szükséges.
idejére a víztelenítést betétgerendákkal oldják meg. Néhány méteres fesztávig A billenőtáblás vagy kettős szegmens változatok a duzzasziási szint finom szabályo
csúszó betétgerendaként, nagy fesztávok esetén csúszó vagy görgős betétgerendaként zására, kisebb árhullámok felső buktatással való lebocsátására alkalmasak.
alakítják ki. Magassági m éretüket a rendelkezésre álló mozgatási lehetőség szabja
Mind az alsó átfolyás, mind a felső átbuktatás az áram vonalakat megközelítő felü
meg. Ha pl. erőművek esetében a mozgatás céljára egyéb okból nagy teherbírású letek m entén megy végbe.
daru áll rendelkezésre — akkor 2—3 betétgerendát egyesítve — betéttáblát képeznek
ki. A nyomott szegmensgátakon kívül húzott szegmensgátakat is építenek.
A betétgerendás és betéttáblás elzárásokat általában csak kiegyenlített vízben (max. A négy oldalon záró szegmensek, m int 5—150 m víznyomást tartó fenékleürítők
20 cm lépcső) mozgatják. használatosak. Hazai példa ilyen szerkezetre a Nyugati főcsatorna 4 x 4 m nyílását
Különleges görgős betétgerendák mozgatása áramló vízben is, a daru teherbírása záró szegmens beeresztő zsilipje Tiszavasvári mellett. A nagy víznyomásoknak meg
szabta határok között, megoldott. felelően e szerkezetek méretei a három oldalon záró szegmenseknél szerényebbek:
függőlegesen 6—8 m, vízszintesen szabad nyílásban 7—10 m.
1.15. Szegm enstáblák A X I 1.1-4. ábra a thurnsdorfi-(Enns) 11X 14 m-es billenőtáblás szegmens duzzasztó
gátat m utatja. Ennél a billenő- és szegmenstáblát olajhidraulikus rendszer mozgatja.
A szegmens, a kom binált billenőtáblás szegmens és a kettős szegmens, folyami duz Ilyen billenőtáblás szegmens a Kiskörei vízlépcső öt nyílását záró 11,3X24 m-es
zasztók vagy tározók kedvelt elzárószerkezetei, amelyek 3—30 m szabad nyílás gátszerkezet, amely osztályában a világon is a legnagyobbak közé tartozik ( X I 1.1-5.
kb. 2 m-től 20 m magasságig három oldalon való elzárására használatosak. ábra ).
Nagy előnyük, hogy szakszerű kialakítás esetén a víznyomásból eredő terhelést két
csuklójukon át a csaptámaszok a pillérekre adják át és a mozgató berendezés a gya-
1.16. Billenőtáblák
1—5 m vízszintinagasság felső átbuktatással szabályozására, korlátlan szabad
nyílásméret m ellett igen előnyös a csavarás ellen merev, halhas alakú billenőlábla.
Csapágyaival a víznyomásból származó vagy vízszintes erőket az ezek felvételére
alkalmas fenéklemezre adja át. Előnye, hogy egy oldalról mozgatható. H átránya,
hogy nagy a mozgatóerő-szükséglete: hozzávetőlegesen a víznyomásérték fele.
Ezért az 1—2 m lökethosszig nagy erők kifejtésére alkalmas hidraulikus mozgató-
szerkezeteket egyre gyakrabban alkalmazzák billenőtáblák mozgatására. Elterjedt
a gall-láncos mechanikus mozgatás is.
Ha a billenőtáblát tározók esetében fix gátkoronára építik rá, akkor a hidraulikák
az alvizi oldalon elhelyezhetők; a mozgatásukhoz szükséges olajvezetékek a fix
gáthoz rögzíthetők, így korlátlan szabad nyílásszélességű gátszerkezet létesíthető.
De osztópilléres megoldás esetén is gyakoriak ma m ár a 30—50 m-es szabad nyílá
sok.
Hazánkban ilyen korszerű megoldás a tassi 3,8x13,8 m-es nyílást záró mechanikus
mozgatású billenőtábla, amely az alvíz felőli nézetben a X I 1.1-6,8. ábrán látható.
4 ,1 x 1 8 m méretű, a békési Körös-duzzasztó két billenőtábláját a X I 1.1-7- ábrán
szemléltetjük. A Keleti főcsatorna balmazújvárosi duzzasztójának 3 ,8 x 1 2 m-es
billenőtábláján próbálták ki hazánkban a nagyméretű táblák hidraulikus mozgatását,
amelynek főbb adatai: 400 mm átmérőjű munkahenger, 1500 mm lökethosszal,
150 Mp erőkifejtéssel biztosítja a billenőtábla mozgatását ugyancsak egy oldalról.
Kisebb vízfolyásainkon több, kb. 2 ,5 x 5 m méretű, egy oldalról kézi hajtással
mozgatott billenőtábla található. Szellemes megoldásként a bővizű Koppány
patakon Majsán épített duzzasztóban tükörképes elrendezésben alkalmazott
két egyoldali mechanikus, fogasrudas kézi hajtású 5—5 m széles billenő
X 11.1-4. ábra. isillenőtáblás szegmensgát képe alvíz felől tábla biztosítja a 10 m-es szabad nyílást. így m egtakarítható volt az áram-oda-
37 Vízépítés n . k ö tet
576 577
vezetés jelentős költsége. A két független billenőtábla középen 15 cm eltérést
megengedő gumicsíkkal van összekötve. Ha kisebb vízveszteségnek nincs jelentősé
ge, az összekötés sem szükséges.
1.17. Támkapnk
A kamarazsilipek elterjedt zárószerkezetei a tám kapupárok. Közülük hol az egyik,
hol a másik zárt kapupár tartja a vízlépcsőt, míg a m ásikat — a hajók be-, ill.
kizsilipelése céljából — kiegyenlített vagy közel kiegyenlített (max. 20 cm lépcső)
vízben nyitják vagy csukják. Az ősi gugora egyszerűségét hozta vissza az 1/4— 1/5
X I L l- ő a ábra. A Kiskörei duzzasztó 11,3x24 m szabad nyílást elzáró X I I . 1-0. ábra. A tassi 3,8 x 13,8 m-es billenőtábla fényképe alvíz felől,
billenőtáblás szegmense szerelés közben
a ) M etszetek. A szegm enst a k é t k a rh o z c s a tla k o z ta tó 1— 1 h id ra u lik a , a b ille n ő tá b lá t középen e g y
h id ra u lik a m o zg atja. A vízszintes m etsz eten a 900 M p n y o m ó erő t felvevő c sa p tá m a sz lá th a tó . •Jobbra a lu l a lev eg ő ztető n y íláso k , felü l a G all-láncos, m ech an ik u s m ozgatóberendezés
37*
5 7 8 579
fesztávban kapcsolódó, hidraulikus munkahengerrel való közvetlen mozgatás.
Ez teljesen kiszorítja a jóval nagyobb helyigényű megszokott fogasíves-tolórudas
mozgatást.
■ uTm - A háromcsuklós, általában 22 1/2° alatt hajló támkapurendszer és erőjátéka köz
pnn - ismert. A szerkezet a mozgatási megoldáson kívül az évszázadok folyamán alig
1717171 . változott. Kisebb szerkezeti fejlődés, hogy az árvizek lebocsátására is használt
FTTTTTTT tám kapuknál — ahol a másik főben vízlépcső mellett is mozgatható szerkezet
n im n
szükséges — a főtartók m indkét oldalát m erevített sík-, vagy nagy méretek esetén
dongalemezekkel burkolják.
íitrn n n Egyes új szerkezetekben a függőleges erőket felvevő talpcsapot nem alul, hanem
iT T T M T nn
T IllT iT T m felül helyezték el, hogy kenés céljára jobban hozzáférhető legyen. Más szerkezetek
ben a vízkenésű vagy önkenő csapágypersely megoldású függőleges támcsap alul
’h'frfíllTV
marad. A szerelést megkönnyíti, ha a talpcsap közvetlen közelében levő, az alsó
vízszintes tartóhoz kapcsolódó tám sarut elhagj'-ják és ehelyett az alsó főtartó teljes
hosszában fekszik fel a küszöbre. Különféle megoldások biztosíthatják, hogy a zárt
kaput a felhajtóerőnek az önsúlyát esetleg meghaladó része meg ne mozdítsa.
X I I . 1-8. ábra. Vízátbukás vékony sugárban a tassi billenőtábla felett. Az energiatörők X I I . 1-9. ábra. A nicki új nyergesgát szerelése
m egszakítják a sugarat. A vékony sugár hullámos alakja k árt nem okozó rezgést m u J ó l lá th a tó az eg y m ásra tám aszk o d ó k é t táb laelem (le fe k te te tt h ely zetb en ), a z alsó csuklósor
ta t, mely a sugár vastagodásával megszűnik b eh o rg o n y zására szolgáló ly u k ak , a szegéiyvasalás a tö m ítés felerősítésére, v a la m in t a b eto n b an
k ia la k íto tt tö ltő - és ü rítő v ály ú . A m u n k a té r v íztelen ítését k itá m a s z to tt p alló fal b iz to sítja
.580
581
duzzasztási magasságig használatos, míg szabad nyílásának mérete nincs korlá A 8 m körüli duzzasztás tartására alkalmas különleges szerkezet a 37 in szabad
tozva, hiszen az elforduló szárnyszerkezet sűrűn, kb. 2 m-ként van a fix küszöbhöz nyílású tiszalöki billenőtáblával kombinált síktábla. Ennél a billenőtábla a 6 m magas,
háromövű síktábla felett 2 m, túlduzzasztásnál 2,7 m vízátbukást biztosít [16, 27].
csapágyazva [11 ].
Mechanikus, gail-láncos szerkezet mozgatja, méghozzá alkalmas láncvezetési meg
A sík emelő- vagy süllyesztőtáblák nagy méretekben mindig görgőstáblák, leggyak oldással, egyfajta (kétoldalon elhelyezett és mechanikus tengellyel kapcsolt) beren
rabban mint az erőmű (szivattyútelep) befolyó- és kiömlőnyílásának elzárásai, dezéssel egymásután, előbb a billenőtáblát, majd a két táblarészt együtt.
hajózsilipekben pedig annak felső fő elzárószerkezeteként szerepelnek.
Különleges, ívesen süllyeszthető 6X13,5 m méretű többelemes elforduló síktáblát
építenek Gödry Ernő szabadalma alapján a Sió hajózsilip felső főjébe ( X I 1,1-10.
ábra ).
Ezt a megoldást a hátoldalról lehetséges vízlépcső melletti mozgatás igénye és a
nem elegendő mély fenéklépcső kettős adottsága esetében igen gazdaságosnak
tekinthetjük. A süllyesztőtáblát a két szélen elhelyezett, 6 m lökethosszú, villamos
vezérléssel szinkron mozgásra kényszerített hidraulikus munkahenger mozgatja.
A kettős síktáblák népes családjának legnagyobb tagja a kettős kampós táblarendszer,
amely az 1930—1950-es években terjedt el a folyami duzzasztóknál [26, 27].
A felső tábla mozgatásával a duzzasztási szint tág határok között szabályozható,
a mozgatóerő-szükséglete azonban nagy.
Másik hátránya, hogy mély hornyokat igényel, ahol nehezen megoldható a méretek
kel rohamosan növekvő keréknyomások felvétele és bonyolult térbeli tömítéseknek
kell csorgásmentesen zárniok. Bár ezeket a problémákat több száz duzzasztónál
megoldották, a billenőtáblás szegmens szerkezetek mintegy 15%-kal gazdaságo
sabbak.
Az ideiglenes elzárások sok fajtájából említenünk kell a tűs gátakat és ezek korszerű
formáját, ahol daruk emelik az 1,5—2 m széles alul-felül megtámaszkodó, tű
elrendezésű függőleges táblaelemeket. Ahol felső vízszintes megtámasztási lehe
tőség a betonszerkezetben nincs, a tűszerű táblaelemek egy, a teljes szabad nyílást
áthidaló vízszintes tartóra támaszkodhatnak. Erre m utat példát a Kiskörei duz
zasztó alvízi ideiglenes elzárása ( X I I . 1-11. ábra). A tűket a nagy bakdaruval moz
gatják.
Gyakran alkalmazzák a betétgerendákat. A Kiskörei duzzasztó felvízi elzárásában
használt 2 ,7 x 2 4 m-es görgős betétgerendák például e rendszer leghatalmasabbjai
közé tartoznak. A 49 Mp súlyú elemek láthatók a X I 1.1-12. ábráin. Ilyen betétge
rendák természetesen csak ott alkalmazhatók, ahol az erőművön és vízlépcsőn más
okból végigfutó, nagy teherbírású bakdaruk vannak.
Kisműtárgyaknál célszerűen használhatók pótelzárásra a nyílást megosztó, lefek
tethető keretek, amelyek lehetővé teszik még kézzel is jól kezelhető, kb. 2 m hosszú
fa betétgerendák alkalmazását.
1.19. M ozgatóberendezések
Az elzárószerkezetek egyes fajtáinak leírásánál az azok mozgatására alkalmas
berendezéseket is ism ertettük.
A kisméretű síktáblák mozgatására tipizált szerkezetek jellemzőit a X I I .1-1. táblá-
zatban foglaljuk össze.
Néhány ilyen szerkezet összeállítási rajzát a X I I . 1-1. ábrán m utatjuk be.
A klasszikus mechanikus, Gall-láncos hazai mozgatóberendezések közül a tassi
X I I . 1 -1 0 . á b r a . S ü lly e s z t h e t ő t ö b b e le m e s e lfo r d u ló s ík t á b la
S ió -to rk o lati m ű hajózsilipjének felső fője. A k erék ten g ely ek v o n a la e g y ú tta l
mozgatóberendezés ( X I I . 1-13. ábra) 70 Mp, a tiszalöki 127 Mp, a békési 130 Mp
az egyes elem ek egym áshoz v isz o n y íto tt elfo rd u lásán ak tengelye i s . — Súly- mozgatóerejű.
ly esztésk o r az íves sín p á ly a v e z e ti a m á r terh eletlen tá b la e le m e k e t
583
582 ■
vr+106 Legfelső horogójlás
Üzemi hid
Szegmens
kar
Szegmens olajvezetéke
e(
Útm é r ő berendezés ^
0500/220 h-5000
/ mu nk a henger
Billenótábla
'átmérő berendezese
Billenótábla
584 585-.
X I I . 1-1. táblázat A modern berendezésekben a régebbi 25—40 a tt nyomás helyett 160 a tt névleges
E lz á r ó s z e r k e z e te k m o z jja tó b e r e iid e z é s e i és 100—120 a tt üzemben kihasznált nyomást alkalmaznak, így a berendezések
kisebbek és olcsóbbak lettek. E hatalmas nyomásnak megfelelő csővezetékek,
M ozgató h ú z ó e rő ,
S zerk ez eti m e g o ld ás M ű k ö d te té s hajlékony csatlakozóelemek, a tápegységekben fogaskerék-szivattyúk, szeleprend
Mp
szerek világszerte elterjedtek.
2 c sa v a ro rsó s k ézi A hidraulikus mozgatóberendezés fő egységei:
0 ,7 5 e g y fo g a slé c e s c sa v a r h a jtá sú k ézi
a tápegység,
3 k é t fo g a slé c e s c s a v a r h a jtá sú k ézi
fi k é t fo g a slé c e s c sa v a r h a jtá sú k ézi
a munkahengerek és
4 k é t fo g a slé c e s c sa v a r h a jtá sú gép i a vezetékrendszer.
8 m o z g a tó h ú z ó erejű k é t fo g a slé c e s c sa v a r h a jtá sú g ép i
A munkahenger közvetlen egyenes vonalú nyomó- vagy — fordított elrendezés
10 m o z g a tó h ú zó erejű k é t fo g a slé c e s c s a v a r h a jtá sú gép i
ben — húzóerő átadására alkalmas. A m ozgatott táblarész és egy fix pont közötti
12 m o z g a tó h ú zó erejű k é t fo g a slé c e s c sa v a r h a jtá sú g ép i
csuklós csatlakozással beleesik a táblamozgáshoz amúgy is szükséges térbe, tehát
külön helyigénye nincs.
Kisebb billenőtáblák mozgatására 5, 7,5, 10, 15 Mp mozgatóerejű, ferde fogaslétrás A tápegységekben szabványosított méretű alaplemezekre összeépíthető, cserélhető
vagy Gall-láncos egyoldali mozgatóberendezések készültek. szeleprendszerek és szivattyúk igen kis helyet foglalnak el, a pillérek szélessége
A mechanikus felhúzóberendezések együttfutását kétoldali felhúzás esetén mecha 3,5—4 m-re csökkenthető.
nikus vagy villamos tengellyel kell biztosítani. A drága hidraulikus mozgatóberendezések világméretű elterjedésének oka — az
A mozgatóberendezésnek — csavarhajtás közbeiktatása révén — gyakorlatilag 1/3—1/2 hely- és súlyigényen kívül — főleg az, hogy nagyon alkalmasak távvezér
önzárónak kell lennie. Hatásfoka így max. 0,4—0,45. Jobb, 0,6—0,7 hatásfok elé lésre és automatizálásra. Működésüket a szelepek nyitása és csukása vezérli, ami
résére a tisztán fogaskerék áttétel is elfogadható, a működés teljes biztonságát ez a szelepekhez kapcsolt elektromágnesek ki-, ill. bekapcsolásával, egyszerű villamos
esetben két független fékrendszerrel kell biztosítani. művelettel érhető el. A munkahengerek mozgási sebessége az áram oltatott olaj-
A mozgatóberendezések méretezését az OVHMI 150—72 szabályozza. mennyiség szakaszos vagy akár folyamatos változtatásával ugyancsak a szelepek
kel szabályozható.
Hidraulikus mozgatóberendezések
A berendezések üzembiztosak, mivel a mozgó elemek száma minimális, azok min
A korszerű megmunkálógépekkel és technológiával szinte tetszőlegesen nagy erőket dig jól kent térben sokkal kevesebbet mozognak, mint a megfelelő mechanikus
átadó olajhidraulikus mozgatóberendezések gyárthatók. Ma m ár 1—2 m löket- berendezések.
hosszig széria-, 5—15 m lökethosszig egyedi gyártásban készítenek ilyen beren
Természetesen ennek az új megoldásnak is meg kell ismerni a maga technológiai
dezéseket, 150—500 mm belső átmérőjű hengerekkel. sajátságait, gépelemeinek beszerezhetővé kell válniok ahhoz, hogy az egész beren-
. dezések elterjedjenek.
Magyarországon a Keleti főcsatorna balmazújvárosi billenőtáblájának egyoldali moz
gatására használtunk kísérletként először 150 Mp teherbírású 2 m lökethosszú
húzott olajhidraulikus hengert. Táp- és vezénylőegységét az utólagos kísérleti elhe
lyezés m iatt szabadtéri szekrényben helyezték el.
Mind a Kiskörei hajózsilipnek, mind a Sió-torkolati mű hajózsilipjének 2—2 tám-
kapupárját vízszintes hidraulikus munkahengerek mozgatják. Ugyanez a helyzet
a 4—4 tiltóval, ill. a halzsilip és angolnafogó 2—2 tiltójával, függőleges elrende
zésben. Ezek lökethossza 2, 3, ill. 2 m; teherbírásuk 80, ill. 40 Mp. A tiltókat. az
azonos oldali tám kapuszárnnyal ugyanahhoz a tápegységhez kapcsolták.
A tám kapuk, ill. a tiltok zárt helyzetében a túlnyomás kialakulását nyomáshatá
roló szelep biztosítja; a nyitott tám kapuszárnyak megfogását a kifolyó olajkör
lezárásával biztosítják.
A X I 1.1-5. ábra a Kiskörei duzzasztó 11,3X24 m-es billenőtáblás szegmensének
elrendezését m utatja. I tt a szegmenst, karjához csuklósán csatlakozva, kétoldalról
X I I . 1-13. ábra. A tassi billenőtábla 70 Mp teherbírású egy-egy 225 M p teherbírású, 5 m lökethosszú hidraulika mozgatja, amelynek 2 cm-en
mechanikus, Gall-láncos mozgatóberendezése belüli együttfutását villamos szabályozó biztosítja.
580 587
Öntözési és ipari vonatkozásban az elegendő, igénytelenebb tömítés m iatti egy
A két helyen esapágyazott billenőtáblát középen egyetlen 190 M p teherbírású, 2,5 m lö szerűsítések értelemszerűen elvégezhetők. E típustervek különben is m ár elterjed
ketű hidraulika mozgatja. Ennek tápláló olajvezetéke a szegmenstesten és -karon, fut, tek, és olyan gyártm ánytervekké váltak, amelyek megnevezés alapján a Vízgépé
— hajlékony vezetékkel bújik á t a szegmenscsukló és csaptámasz belsejében és szeti Vállalatnál megrendelhetők.
vezet fel a pillér gépkamrájában elhelyezett tápegységhez. A tápegységek vázlatos
elhelyezését a 3,5 m széles pillérben és a csővezetékeket a X I I . 1-11. ábrán m utat Az OVHMI— 152—70 „Árvédelmi töltések zsilipelzáró szerkezeteinek tervezési
juk be. irányelvei” e tárgyban sokrétűen eligazít. A következőkben kivonatosan közöljük
szövegét.
A Sió duzzasztószegmensét kétoldali hidraulika mozgatja. Ezek teherbírása 72,5
Mp, lökethossza 2,3 m. A két hidraulika együttfutását a szekrénytartós szegmens
nagy csavarómerevsége biztosítja. A két henger nyomó olajköre össze van kötve. 1.211. A tervezés alapadatai
A Sió hajózsilipjének merülőkapuját 2 függőleges elrendezésű 25 Mp teherbírású,
6,3 m lökethosszú hidraulika mozgatja. E gyüttfutásukat villamos tengely bizto A tervezés megkezdése előtt rögzíteni kell:
sítja ( XI I . I - 1 0 . ábra). Hidraulika mozgatja továbbá a Sió-zsilip 13,5 m fesztávú
billenőhídját. A gyakorlatban legtöbbször használt szerkezetek összefoglaló ismer az illetékes vízügyi hatóság elvi engedélyét;
tetése után a következő fejezetek azok beépítési, szerelési problémáival foglalkoz
az árvízvédelmi töltésbe épülő műtárgy magassági adatait és keresztmetszeti
nak. Ezek az ismeretek a kooperáló mélyépítési, acél- és gépszerkezeti szerelő szak m éreteit;
emberek és az üzemelő, zsilipkezelő számára hasznosak.
a jellemző és mértékadó vízszinteket, a fejlesztési tervek figyelembevételével;
a mértékadó egyoldali víznyomást, m indkét irányra vonatkozólag;
i.2. Z S IL IP T Á B L Á K C S Ő Z S IL IP E K H E Z
az üzemelési rend alapján azt a maximális vízszintkülönbséget, amely mellett
ÉS K ISEB B D U ZZ A SZ T Ó K H O Z [2, 6. 11] az elzárószerkezet mozgatására szükség lehet;
az elzárószerkezet mozgatása kézi vagy gépi erővel történjék-e (főelzárás kézi
1.21. A z elzárószerkezetek elrendezése és tervezési irányelvei mozgatása esetén a kezelésre egy főt szabad számításba venni);
A kisebb elzárószerkezetek példáján kívánjuk az olvasót végigvezetni mindazokon meg kell adni a zárás megkívánt sebességét;
a feladatokon, amelyek a létesítés elhatározásától a megvalósulás befejezéséig, fel kell sorolni a csatlakozó mélyépítési szerkezet idevonatkozó adatait;
az adatbeszerzéstől, általános elrendezés kialakításától az átadás befejezéséig fel
továbbá esetleges különleges igényeket, követelményeket (távjelzés, távve
merülhetnek [21, 24, 28]. E részletes követelmények, amelyeket 1970—1971 zérlés, fojtás stb.).
folyamán a kisebb szerkezetek vonatkozásában a VIZITERV az OVH műszaki
irányelvek és feltételek szintjén kidolgozott, könnyen megismerhetők és később a
nagyobb létesítmények igényei szerint is általánosíthatók és feldolgozhatok. 1.212. A m űtárgyak és elzárószerkezetek együttes kialakítása
A kisebb elzárószerkezetek méreteikben igazodtak az országosan kialakított MOT
típustervek következő átfolyási szelvényméreteihez: Általános elrendezési előírások
0,40x0,40 m 0,60x0,60 m
Az árvízvédelmi töltésbe épített zsilipek gépi vagy kézi mozgatású főelzárószer
0,80X 1,10 m 1,00X1,20 m 1,20 x 1 ,4 0 m
kezettel, ennek mind felvízi, mind alvízi oldalán pótelzárással készüljenek.
1,40X 1,60 m (1,60X 1,80) m (1,80x2,00) m
A pótelzárásoknak biztosítani keli a m űtárgy és az elzárószerkezet víztelenítési
A csőméretek változatlanul tartása végett az elzárószerkezet helyén a szelvény lehetőségét, az egyik pótelzárásnak a főelzárással statikailag és hidraulikailag
szélességi mérete 5—10 cm-rel szűkül, így a típusterveken a névleges átfolyási egyenértékű elzárást kell biztosítani.
szelvényméret megnevezés nem kerek valóságos nyílásméreteket takar. Ez a típus A pótelzárás részére mind felvízi, mind alvízi oldalon 2—2 horony biztosítandó, a
műtárgyakhoz megfelelően alkalmazkodik, a tervek néhány méretmódosítással megtervezett vagy meglevő pótelzárás méreteinek megfelelő nagyságban. A pót-
egyedileg bármely közeli méretre átalakíthatok. elzárás elemei kezelésének biztonságos feltételeit a m űtárgy kiképzésénél biztosítani
A felsorolt méretek máj dnem mindegyikére három különböző típusú elzárószerkezet kell.
van vagy kidolgozás alatt áll: Az árvízvédelmi műtárgyba két egyforma főelzárás is beépíthető. Ebben az esetben
öntözési elzárószerkezetek (VIZITERV-típus, egyszeres tömítés); az alvízi pótelzárás hornyait nem kell kettőzni.
ipari elzárószerkezetek (M ÉLYÉPTERV-típus, egyszeres töm ítés); A betétgerendás pótelzárás behelyezését és kiemelését csak kiegyenlített fel- és
alvíz vagy maximálisan 20 cm-es vízlépcső esetén kell lehetővé tenni. A megrendelő
árvédelmi elzárószerkezetek (VIZITERV-típus, kétszeres tömítés).
589
588
vagy a hatóság ettől eltérő utasítást is A gyártás során a legfontosabbnak a tok és tábla összepróbálását és sík voltának,
adhat, ezt az alapadatokban rögzíteni valamint a tömítések zárásának ellenőrzését tartjuk. Fontos a zárást biztosító ékek elő
kell. zetes beállítása is. A X II.1-14. ábrán vízszintes metszetben látható az összeállított
árvédelmi típusú tok és tábla.
Mozgatási követelmények
Ha egyéb körülmény (pl. árvíz alatti 1.23. H elyszín i szerelés, a tok szerk ezet beépítése
öntözési igény) vagy hatósági előírás
nincs, a mozgatóberendezésnek 2 m-es A helyszíni szerelés során célszerű a tok és tábla egyidejű beépítése. Ha ez nem le
vízlépcső mellett kell a táblát moz hetséges, a tokszerkezetet a betonozás idejére megfelelően ki kell merevíteni.
gatni. A tokszerkezet beépítésére vékony (2 0 —50 cm) falú betonszerkezetek esetén a betonozás
A mozgatóberendezést a ténylegesen sal egyidejű elhelyezés a jó minőséget biztosító megoldás.
előforduló vízlépcsőből szám ított moz
gatóerő 20%-kal növelt értékére kell
méretezni.
A mozgatóberendezés olyan kialakí
X II.1 -1 4 . ábra. Árvédelmi táblás tású legyen, hogy az elzárószerkezetet
zsilip vízszintes metszete bármely helyzetében —- akár felhúzás,
a horonyvasalás és a kettős akár leeresztés közben is — biztonsá
töm ítés m egm utatására
gosan és tartósan m egtartsa külön be
avatkozás nélkül.
Méretezési víznyomás
10 m2-nél kisebb nyílások elzárása
esetén az erőtani számítás során a
teherbírás igazolását — az előírásszerű
részletes vizsgálatok helyett — ele
gendő a maximális egyoldali víznyo
másból származó erőhatás értékére el
végezni. XI I . 1-1(1. ábra. A dunavölgyi főcsatorna szivattyútelepe
A 10 m2-nél kisebb keresztmetszetű A 4 egym ás m elle tti n y ílás to k szerk ezetei k eresz tirán y b an egym áshoz
rö g zíth ető k . Az így előre b eá llíto tt szerkezetek elég levegősek, hogy a
zsilipeknél a maximális egyoldali víz b e to n o z á st ne ak ad ály o zz ák
nyomást, rendkívüli terhelési esetre a
töltés koronaszintjét 1 m-rel megha A X I I . 1-15. ábrán m utatjuk be egy kimerevített tokszerkezet behelyezését az éppen
ladó vízszintből kell kiszámítani. o tt dolgozó kotró gémjére felfüggesztve.
Az irányelvek további fejezetei a fő- A X I I .1-16. ábrán szemléltetjük, hogy az egymás melletti nyílások tokszerkezetei
és pótelzárás, a mozgatóberendezés ki egymáshoz jól merevíthetők és a betonozást nem akadályozzák.
alakítására, szerkesztési, méretezési
Az így, egyidőben elhelyezett tokszerkezetek mentén, a beton vibrálásos tömöríté
elvére, biztonsági követelményeire és
sekor ellenőrizni kell, hogy helyi alakváltozások ne keletkezzenek. A jól töm örített
a vonatkozó egyéb szabványokra tér
kész építményben a tokot megkerülő vízcsorgás rendszerint nem fordul elő.
nek ki.
590 591
■
1.31. H oronykiképzés betonkihagyással
1.33. M érettűrések
részére való íves kihagyást látunk a X I 1.1-17. ábrán a Kiskörei duzzasztó pillér
jén.
Az oldaltömítés és -vasalás megoldását a Sió-torkolati mű szegmenstáblájánál a
X I I .1-19. ábrán m utatjuk be.
A tömítésekkel szembeni vasalást télen is m ozgatott duzzasztótáblák esetében
0,5—2 kW/fm hőteljesítményű fűtéssel szokták ellátni. A fűtés megoldható:
villamos ellenállással a csúszófelület mögött elhelyezett fűtőelemmel;
villamos ellenállással a faltól elszigetelt csúszóelem 6 —12 V feszültségű fűtő
körbe való közvetlen bekapcsolásával (ilyen a Kiskörei duzzasztó tömítés
fűtése).
Keringtetett folyadékfűtés is lehetséges fagyálló folyadékkal, amelynél a kazán
hőkicserélőjében m elegített folyadékot szivattyú keringteti a X I I . 1-19. ábra
szerint a csúszófelület mögött kiképzett kétcsatornás rendszerben: a hőkicse
rélőtői az oldaltömítésen le, á t a küszöb alatt, majd a másik oldaltömítés mö
X I I . 1-18. ábra. Nagyméretű betétgerenda ho gött fel — és vissza.
ronyvasalása, betonkihagyásban elhelyezve
Sió d u zzasztó. Az elsődleges b e to n b a 4— 5 cm p o n to ss á g
gal T acélo k at helyeznek el. A b eto n k ih ag y ásb an ezekhez
felh eg esz te tt csav aro k k al, k é t a n y a á llítá sá v a l végzik el a 1.4. T Á M K A PU K
közrefogott szerkezeti elem m m -re pontos b e á llítá sá t. Görgős
b e té tg e re n d a esetén a k o n c e n trá lt e rő t á ta d ó görgő a l a t t
terheléselosztó t a r t ó t k ell alk alm azn i. A sín i t t egyszerű lap o s
acél, m éretezés sz e rin ti m agasságú a c é lta rtó v a l a lá tá m a s z tv a , A tám kapuk [8, 9, 10, 13, 22, 23, 34, 35, 36J szerelési feladatai közül a függőleges
hogy a b eto n ra m á r a n n a k h a tárfe szü ltsé g ét m eg n em h a la
dó, megoszló terhelés jusson. A sín an y ag a kopásálló, 50— 70
talpcsapok elhelyezése, beszabályozása és kenése jelenti a legnagyobb problémát,
k g /m m 2 szilárd ság ú acél valamint a tömítések megoldása.
38*
594 595
A metszet 1.41. Talpesap
Kapuszárnu 7860
A tám kapuszárny forgása közben a ferde
irányú erőket felvevő talpcsapra és a
tetszőleges irányú vízszintes erőket fel
vevő nyakcsapra támaszkodik.
Zárt, terhelt állapotban azonban a víz
nyomásból származó nagy vízszintes erő
ket, a tartórendszer által meghatározott
egyetlen irányú nagy erőket sarukon adja
á t a betonra. A forgáspontot az erők ha
tásvonalán kívül 30—50 mm excentrici-
tással szokás elhelyezni, hogy a saruknál
— amikor a víznyomás okozta erőhatás
megszűnik és a nyitási forgó mozgás meg
indul — kezdeti befeszülés ne keletkez
zék.
_jpx______
t Forgáspont Uo Lo TT Elmondottakból leszűrhető, hogy a talp-
CNi <>y> /I és nyakcsap függőlegesbe állítása és ezek
líáríÉyíríífr hez a tám saruk egyenletes felfekvést
'iő metszet nyújtó beállítása kényes feladat.
l m i 250 ;
500 [ A X I 1.1-20. ábrán egy ilyen talpcsap lát
ható — alsó részének a betonba való le-
X I I . 1-20. ábra. Tám kapu talpcsap horgonyzásával — a küszöbhöz és a hosz-
és behorgonyzása. Sió-torkolati mű, szanti oldalfal síkjához viszonyított el
hajózsilip rendez, a küszöb és az oldaltömítés be
falazott elemeinek feltüntetése nélkül.
Az előre bebetonozott négy darab L acélból álló tartó, a saruk csavarozás-
sál való pontos beállítását hivatott elősegíteni.
A talpcsapágy kenését 12 m-es támkapunyílások esetében vízkenésű textilbakelit
tel vagy önkenő DÉVA anyagú grafittal telített bronzcsapágy alkalmazásával old X I I . 1-21. ábra. Tám kapu’ oldaltömítése.
ják meg. Kiskörei hajózsilip. A vasalások kihagyásban, utólagos kibetonozással kerülnek
A 24 és 35 m-es támkapunyílások esetében központi kenővezetékhez a kezelőjár helyükre
dán, hordozható nagynyomású (300—400 a tt) TECALEMIT zsirzóberendezést kap
csolnak. A nagynyomású zsírzóberendezés mérete kb. 10X150 cm-es átmérőjű Télen is használt hajózsilipekben (pl. osztrák dunai vízlépcsők) a tömítéssel szem
henger, amely a mellette álló zsíroshordóból hajlékony csövön szívja fel a zsírt. ben a falra rögzített, attól elszigetelt laposacél 6 —12 V-os villamos ellenállásfűtés
Ilyen berendezéseket használnak a francia és az osztrák nagy hajózsilipekhez. sel jégmentesíthető. A tám kapu mozgatóberendezésekről a X I 1.1-8. fejezetben
szólunk.
596 597
Meg kell jegyezni, hogy a vízzáró lemez íveinek középpontja, a felhúzóerő csökken X I 1.1-2. táblázat
tése érdekében, nem mindig esik egybe a forgásponttal. H a z a i sz e g m en sg á ta k jellem ző i
A szegmens oldaltömítésére és fűtésére vonatkozóan a X I 1.1-17. ábra (Kiskörei
duzzasztó szegmens) és a X I 1.1-19. ábra (Sió szegmens oldaltömítése és fűtése) C sap- H id r a u lik a -
Műtárgy tá m a s z f e lf ü g g e s z té s
kapcsán elmondottak ismétlésre nem szorulnak. te r h e lé s e , t e r h e lé s e ,
Mp Mp
A fenéktömítésnél fém vágóéi és gumi finomtömítés fekszik fel, bebetonozott acél
I gerendán. K isk ö rei 1 1 , 3 x 2 4 m -e s b ille n ő tá b lá s sz eg m e n s, Mp 900 225
A X I 1.1-22. ábrán a Sió-duzzasztó 7x13,5 m-es egyszerű, a karok harmadában S ió 7 x 1 3 , 5 m -e s sz eg m e n s, Mp 3 00 100
hidraulikusan m ozgatott szegmens szerkezetének általános elrendezését m utatjuk
be. Különlegessége, hogy a Sió felől kb. 200 Mp nyomást, árvízkor pedig a Duna
felől kb. 600 Mp húzást kap; második esetben a felső vízszintes él a merülőfalhoz átmenő hengeres csaptámasz két vége csapként kiképezve, a henger normál
tömít. Az ábrán is bem utatjuk, hogy a tábla tömítéseken kívül a betonba csatla vasalással bebetonozva;
kozó csaptámasz és a hidraulikus henger felfüggesztése jelent problémát. Az á t ugyanez, de a henger kétirányú feszített betonba befogva.
viendő erőkről a X I I .1-2. táblázat tájékoztat. E nagy erőknek a betonba való be
vitelére többféle megoldást is alkalm aznak: A gépészeti támcsapágyas megoldásoknak kétségtelen előnye a későbbi utánállít-
hatóság. A kényszerűen túlvasalt vasbeton konzolban igen nagy nehézséget jelent
szokásos gépészeti támcsapágy támaszkodik betonkonzolra; a csapágy horgonycsavarainak elhelyezése. (Magyarországon a feszítés még nincs
szokásos gépészeti támcsapágy támaszkodik kétirányban feszített betonkon annyira elterjedve, hogy valamelyik feszített megoldás megvalósítható lett volna.)
zolra ; A tapasztalatok azt m utatják, hogy viszonylag legegyszerűbb az előrehorganyzott
szokásos gépészeti támcsapágy támaszkodik előre lehorgonyzóit acéltartóra; acél csaptámaszt gépészeti csapággyal vagy pedig az átmenő hengeres csaptámasz.
szokásos gépészeti támcsapágy támaszkodik kétirányban feszített kétrészes Az utóbbi megoldást alkalmaztuk mind a Kiskörei, mind a Sió szegmensnél.
acéltartóra; A X I 1.1-17. ábrán m utatjuk be a Kiskörei duzzasztó pillérében a 2,20 m átmérőjű
csaptámasz hengeres kihagyását, amelyben a kép előterében látható acélszerkeze
tek vannak bebetonozva a 9 —13 Mp súlyú darab behúzásának és mm-re pontos,
// 3 alátámasztó csavarral beállításának elősegítésére.
A X I 1.1-5. ábra vízszintes metszete m utatja a csaptámasz elrendezését. Közép
része 22 mm-es lemezből hegesztett henger, amelyhez két végén a 600 mm átmérőjű
tengelycsonk egy különleges kúpos öntvény peremén nagy szilárdságú csavarokkal
összekötve csatlakozik.
A tengelyre DÉVA bélésű hengeres csapágy kerül a forgó mozgás biztosítására,
míg hőmérséklet-változások és egyenlőtlen süllyedés, pontatlan szerelés hatásainak
elkerülésére ez a hengerbélés egy gömbpersely csapágyazáson á t csatlakozik a
szegmens karjához.
A X I 1.1-23. ábra a tassi 3,8 X 13,8 m-es nyílást záró billenőtábla szerelését m utatja
autódaruval. így a táblát 3 darabban, a két mozgatóberendezést összeszerelve,
1 —1 darabban lehetett behelyezni. A képen az egyik szélső, kisebb darab behelye
zése látható. Látszik a bebetonozandó rácsos szerelőtartó, amely biztosítja a 6 csa
págy egy egyenesben való beállításának lehetőségét és megkönnyíti a horgony
csavarok behelyezését.
A nagy darabokban való szerelési mód, ahol a gyárban készregyártott darabok
méretét nem a szállítási űrszelvény, hanem az útvonalengedéllyel traileren éjszaka
elszállítható darab mérete és a szerelődaruval még beemelhető súly szabja meg,
rendkívül meggyorsítja a helyszíni m unkát, csökkenti a költségeket és hozzájárul
X I I . 1-22. ábra. A Sió duzzasztó 7 x 13,5 m-es szegmenstáblájának általános a minőség javulásához. Kifizetődik az a szervezési többletm unka, amivel a művele
elrendezése, a karokhoz csatlakozó hidraulikus mozgatással teket és a szállítást lépésről lépésre végig kell gondolni.
598 599
együtt a billenőtábla acél- és gépszerkezetei drágábbak a nyerges és szeklorgátnáL
agyagon vagy homoktalajon az egész m űtárgy olcsóbb lehet.
A nyerges és szektorgát surrantószerűen működik, ezért hosszú utófenékeket igényel.
Kis, tiszta vizű folyók nagy esésű, hegyvidéki szakaszain alkalmazzák, sziklatala
jon, ahol nem szükséges utófeneket építeni.
E két típus nagyon alkalmas a hidraulikus vagy hidraulikusan vezérelt villamos
automatizálásra. Hordalékos vízben, még megfelelő öblítőrendszerek ellenére is
gondot okoz a nyerges és szektorgátak belső tereinek tisztán tartása.
A kettőskampós táblák szerkezeti kérdéseivel, mivel általában ismertek, itt bővebben
nem foglalkozunk, hanem utalunk az ybbs-persnebeugi és aschachi Duna-duzzasz-
tók részletes irodalmi leírására [8, 9, 10, 22, 23]. E rendszernél újítás, hogy szintén:
bevezetik hidraulikus hengerekkel való mozgatásukat [36].
A csúszó és görgős betétgerendák szerkezeti részleteit, horonykiképzését az 1.4. feje
zetben bem utattuk.
A süllyesztőtáblák hajózsilipek felső főjében elterjedtek, m ert azokat átzsilipeléshez
csak rövid, 3 —4 m-es úton kell csak mozgatni és egyúttal a hajózsilipet alkalmassá
teszik árvíz lebocsátására is .N agy forgalmú hajózsilipekben azonban csak kiegyenlí
te tt vagy közel kiegyenlített (50 cm lépcső) m ellett mozgatható siillyesztőkapukat
alkalmaznak, m ert azok kis teljesítményű motorral gyorsan mozgathatók. A ritk a
árvízlebocsátást ez esetben valamelyik pótelzárással biztosítják.
600 6 0 L
zsírokkal kell gondoskodni, különben a nyomás kipréseli azt. E m iatt viszont a 1.!). KOIIRÓZIÓVÉDELEM
kerékcsatlakozási pontokat téli üzemre hősugárzó lámpatestekkel kell fűteni, m ert a
rideg zsír a megengedettnél nagyobb indulási terheléseket okozhat.
A korszerű gyártmányok között igen sok fajta olyan festék és ezekből kialakított
A mozgatóberendezéseket általában mellékáramkörü üzemi végálláskapcsolókkal lát olyan bevonatrendszer található, amelyek fémhez, valam int a festékrétegek egy
ják el, amely a gombnyomással m egindított nyitási vagy zárási folyamatot a vég máshoz is jól tapadnak és megfelelően ellenállónk a sokféle külső korróziós behatás
állást elérve megszakítja. Biztonsági okokból, ezek hibája esetére a főáramkört sal szemben.
megszakító második végállomáskapcsoló rendszer is szükséges. Ezek független állí
Feltételezve, hogy a védelmi rendszert az összes helyi tényezők figyelembevételével,
tása a szárazpróbák során ellenőrzendő, a helyzetjelző berendezésekével együtt.
helyesen választották ki, a bevonatrendszer élettartama mégis a korrózióvédelmi
Űjabban mágneses végálláskapcsolók is forgalomba kerültek, ezekben nincs közvet
munka gondos végrehajtásától, ezen belül elsősorban két tényezőtől függ: a fém-
len ütközés az áramkör megszakításához. felület előkészítésének tisztaságától, valam int az alap- és fedőbevonatok felhordása
során a technológiai előírások szigorú betartásától (pl. páratartalom , száradási idő,
1.82. Jelző- és vezérlőberendezések a felhasznált festékadagok azonos tulajdonságai). Tökéletes munkával a védelem
rendszerétől függően 5—10 éves nagyjavítási ciklusok garantáltan elérhetők a vízi
Általános szokás, hogy a táblaállást képszerűen m utató makett-jelzőt és numerikus acélszerkezeteknél is, csupán a felületesen elvégzett „mázolások” mennek tönkre
állásjelzőt (pontossága 1—5 cm) alkalmaznak. A numerikus jelzés lehet a X I 1.1-13. 1—2 év alatt.
ábrán látható tárcsás jelzés, de korszerűbb a számértékjelzés. Az állásjelzés szelszin A korszerű ipari üzemekben már a beérkező lemez- és idomacél anyagot nagy
adó-vevő villamos másolóberendezés segítségével bármely távoli irányító vagy ellen hatásfokú szemcseszórási eljárással m egtisztítják (MSZ 1891 szerinti KO, TO
őrző pontra átvihető. Több beiendezés együttműködése esetén a hibás helyzeteket tisztaságú felület), előkészítik és a feldolgozás időtartam ára időszakos, 12—20 gm
kizáró villamos reteszelés működését is ellenőrizni kell. vastag védőréteggel vonják be.
Nagy vízlépcsők, hajózsilipek vezérlőpultjainak berendezésein az ellenőrzőlám A levegőn használt szerkezetek korrózióvédelmére, az igénybevételi övezetekre, az
pák sora m utatja a működéskész állapotot és az elfoglalt helyzeteket. alap- és fedőbevonatok választékára és előírásaira az M SZ 18100 ad útm uta
További fejlesztés, hogy pl. egy zsilipelési ciklust a kezelő egyetlen gombnyomásscd tást.
indít, a fény- és hangjelzők állítása, a kamra töltése—ürítése, a kapuk helyes sor A vízépítési acélszerkezetek vonatkozásában korszerű és részletes előírásokat tartal
rendű nyitása ezután autom atikusan lebonyolódik. maznak az OVI I MI —138 —70. Acélszerkezetek korrózióvédelme. Vízépítési acél-
A korszerű létesítményekben a működési pontokat összekötő telefonhálózat (eset szerkezetek c. műszaki irányelvek; a mázolási munkák végrehajtására vonatkozóan
leg rövidhullámú adó-vevő berendezések) és a működési pontokat a kezelőterem pedig az É K S z I I . k. 10. mn. Mázolás c. fejezete.
ben m utató ipari televízió rs van. A félvezetős technika fejlődése révén a legújabb Vízépítési acélszerkezetek védelmére — elsősorban a kedvezőtlen körülmények
francia hajózsilipek összes villamos vezénylőberendezései egyetlen szekrényben el között — nagyobb rétegvastagságokban szórással is felhordható védőbevonatok fe
férnek. lelnek meg. A gépgyártásban bevált sok megoldás, a 7—8 vékony rétegben felhor
Az erőművek üzemét kiszolgáló duzzasztók és más berendezések távvezérlése, valamint dott bevonatrendszerek a víztelenítés elhúzódása és az ebből származó járulékos
a távvezérelt intézkedések végrehajtásának visszajelzése is megoldott. E költséges meg költségek m iatt a vízépítésben szóba se jöhet.
oldást azonban ritkán alkalmazzák. A legigényesebb szerkezetekhez, KO, TO tisztaságú felületre elsősorban ajánlható
cink vagy alumínium fémszórás és ezen felül 2 réteg fedőfesték. Várható élettartam a
1.83. H idraulikus m ozija tó berendezések felújításig 10 év. Ez igen költséges megoldás.
Az előbbihez viszonyítva kb. 30%-kal gazdaságosabb és kb. 80% élettartam ot bizto
A hidraulikák nagynyomású csővezetékeit igen tisztán, reve- és pormentesen sza sít 2 réteg cinkporos alapozó és 2 réteg cinkporos fedőfesték használata, összesen kb.
bad csak próbanyomásnak alávetni, m ert az olajkörbe került tisztátlanság a szele 180 gm vastagságban.
peket tönkreteszi.
E két védőbevonat felújítása során csak a fedőrétegek újítandók fel, az alapozásnak
A működtetéshez az ÁFOR Hidrofluid B jelű olajat használjuk, amely —20 °C-ig legfeljebb helyi javítása szükséges.
üzemben tartható és —40 °C-ig nem fagy meg. A gépterek fűtése elegendő ahhoz,
hogy az egész rendszer nagy hidegben is üzemképes maradjon. A legolcsóbb, de jól alkalmazva 5 évig garantálható élettartam ú a 4 - 5 rétegű,
250—280 p.m vastagságú kátrány- és műgyanta festék. A kétkomponensű magyar
A tiszai és a Sió vízlépcsőknél több ezer liter olaj tárolásáról, kezeléséről kell gon festékek neve KATEPOX és KATESIL, K O -K 2 tisztaságú felületre alkalmazha
doskodni. tók, színük barnásfekete. Alukon paszta belekeverésével ezüst szín biztosítható.
A hidraulikus berendezések egyedi volta m iatt nincs azokra vonatkozó országos M ínium és reaktív alapozófestékkel változatlanul jó eredményeket lehet elérni, de
szabályozás. További részletekért a berendezések gépkönyveit, a gyártók szállítási külön tanulmányozni kell a fedőfestékek tapadását az alapozókhoz és igen gondosan
feltételeit és üzemelési utasításait kell alapul venni. be kell tartani a gyár által előírt technológiát.
602 603
Az É K Sz V. k. 12. mn. Korrózióvédelmi előírásait kivonatosan a felületvédelem A korrózióvédő bevonat javítása
helyes kivitelezésének összefoglalására idézzük:
Fémfelületeket korrózió ellen védő bevonatok javításakor — ha az alapozó rétege
Felületek előkészítése fémszórás vagy cinkporos festék — általában csak a fedőmázréteget kell eltávolí
tani, a megsérült alapozást csak ki kell javítani.
Külön előírás hiányában a felületeket homok- vagy egyéb szemcseszórási eljárással Egyéb korrózió elleni védőbevonatok esetében a javításhoz teljes felülettisztítást
kell előkészíteni. kell végezni, legalább az MSZ 1891/1. lap szerinti K I tisztaságú fémfelület biztosí
A védendő felületeket zsírtalanítani kell. Az MSZ 1891 szerinti KO, TO tisztaságot tásával.
kell előírni.
Korrózióvédelem vizsgálata
Alapmázolások
A korróziógátló bevonat készítésére vonatkozó előírások betartását munka közben,
Az alapozóréteget a felület tisztítása után 3 —6 órán belül kell felhordani. minőségét és rétegvastagságát pedig száradás után kell vizsgálni.
Alkalmas primerek felhordása a m egtisztított felület alapozás előtti ideiglenes A fémek felületi tisztaságára vonatkozó követelmény kielégítését az MSZ 11553
védelmére és a várakozási időtartam meghosszabbítására kísérleti igazolás mellett szerint nagyítóval kell vizsgálni.
megengedett.
Bármely felülettisztítási mód után az alapozás megkezdése előtt, száraz, kémiailag Minősítés
nem befolyásolt, természetesen érdes fémfelületet kell biztosítani. Az eljárásra
A szerkezeteket I —II —III. osztályúnak kell minősíteni.
vonatkozó páratartalm i korlátozásokat be kell tartani.
Ha a megelőző korrózióvédelmi előírások betartását legalább a felület 90%-án nem
Külön előírás hiányában kétrétegű alapmázolást kell alkalmazni.
biztosították, a szerkezet egy osztállyal alacsonyabb minősítést kap.
K átrány és m űkátrány alapozófestékek alkalmazásakor az első réteget vékonyan,
Egy osztállyal alacsonyabb minőségi osztályba sorolandó az a vízbemerülő szerke
kb. 30 jjim vastagságban kell felhordani és ecsettel a fémfelületbe jól be kell dol
zet, amelynek mázolását eleve csak K2 tisztaságú felületre készítették.
gozni. További egy vagy két alapozóréteg előírt legkisebb összvastagsága 120 —
140 !im.
Míniumalapozás legalább K I tisztaságú fémfelületre alkalmazható. A festékfajta 1.10. A Z A C É L SZ E R K E Z E T E K VIZSGÁLATA, ÁTADÁSA, K E Z E L É S I
szerint előírt száradási idő a műveletnél irányadó.
(Ü ZEM EL ÉSI) UTASÍTÁSA ÉS KARBANTARTÁSA [11]
Csak levegőben elhelyezkedő szerkezeti részek minden esetben; B és C fontossági
osztályú szerkezeteknek a vízbe merülő felületei kivételesen (a kisebb üzemek elég 1.10.1 Vizsgálat
telen technológiai felkészültsége m iatt), gondos drótkefézéssel is előkészíthetők,
K2 tisztaságú felület eltűrhető. Az OVHSZ 134—71. Zsilipszerkezetek. Vizsgálat, átvétel c. szabvány szerint a
Ez esetben azonban a felületvédelmet egy minőségi osztállyal alacsonyabbra keli zsilipszerkezetek vizsgálata során több, komplex követelmény kielégítéséről kell
sorolni. meggyőződni, ú m .:
Fémbevonatok teherbírási követelmények,
geometriai mérethelyesség,
Cinkszórás. Külön előírás hiányában két réteget kell felhordani.
mozgatási követelmények,
Kombinált cink- + alumíniumszórás esetén egy réteg cinket, felette pedig egy réteg
alumíniumot kell szórni, utóbbi hengerléssel tömörítendő. korrózióvédelmi követelmények,
Tűzi horganyzás alkalmazható tartozékok, illetőleg kisebb terjedelmő elemek vé biztonsági, tűzvédelmi stb. előírások,
delmére. vízzárási előírások.
Cinkporos alapozófestékeket — külön előírás hiányában — két rétegben (az első
Ezek a követelmények általában a hivatkozott méretezési, kiviteli, biztonsági stb.
réteget ecsettel) kell felhordani. előírásokban vannak rögzítve.
Védőbevonatok A vízzárási követelmények felállításáról, a létesítmények a feladat szerinti osztá
lyozásról az OVHSZ 134—71 rendelkezik. E célból I —I II . fontossági osztályba
Mind fém- (pl. cink- vagy alumínium-), mind festékalapozás alkalmazása esetén az sorolja a m űtárgyakat, így pl. az I. osztályba tartoznak az árvédelmi zsilipek. Az
alapozóréteg felett — külön előírás hiányában — 2 fedőmázréteget vagy ezzel elért vízzárás jósága szerint ugyancsak I —I II.: teljes—jó —tűrhető vízzárású
egyenértékű védőréteget kell felhordani. zsilipkategóriákat állít fel; ezen I —I I I . osztályra gyakorlati adatok alapján (a
A fedőmázréteg vastagsága, kopásállóságának növelése kvarcliszt vagy hasonló rendelkezésre álló kevés számú mérési adat elméleti megalapozást nem te tt lehetővé)
kopásálló anyag hozzáadásával biztosítható. eltűrhető értékeket állapít meg.
604 605
v*
A z eltűrt csurgás
Előforduló maximális vízszintkülönbség esetén a zárás folyóméterére számítva
min. 30 percig tartó, +10% pontosságú módszerrel mérve az eltűrt csurgásértékeket 1
a X II.1-3. táblázat tartalmazza.
X I 1.1-3. táblázat
A c s u r g á s t ű r é s i h a tá r a
Z á rá s h o ssz a , m
J ó s á g i o sz tá ly
2 4 6 8 10
0 7 ,5 9 10,5 12 1/p
i.
0,1 0 ,1 2 5 0 ,1 5 0 ,1 7 5 0 ,2 1/s
20 25 30 35 40 1/p
ii.
0 ,3 3 3 0,41 0 ,5 0 ,5 8 3 0 ,6 6 6
60 70 80 - -1 /P
iii .
1,0 1,16 1 ,3 3 -1 /s
Kettős táblák egymáshoz csatlakozó élei kétszer veendők számításba, mindkét A Kiskörei duzzasztó szegmenstest, karok és oldalpajzsok gyártása
X I I . 1-24. ábra.
tábla kerületének részeként. a Ganz-MÁVAG hídműhelyében
Nagy folyami vízlépcsők, különleges feladatú berendezések megengedett csurgási
tűréseit a terv írja elő.
Gyári átvétel
A kifektetett, tokkal összeállított táblát terv szerinti gyártás, a főméretek, az ékek
és görgők beállítása szerint kell ellenőrizni. Ellenőrizendő a vízzáró felületek sík,
a vízzáró vonalak egyenes kivitele (pl. acélvonalzóval). Minden egyéb gyártási
kérdésre vonatkozólag az ÉKSz V. k. 12. mn. Vízi acélszerkezetek és azok korrózió-
védelme c, előírásai a mérvadók. A Kiskörei szegmens testének, karjainak és oldal
pajzsának gyártását a Ganz-MÁVAG hídműhelyében m utatja ( X I 1.1-24. ábra).
A Sió-torkolati mű tám kapujának gyártását Mátranovákon a X I I . 1-25. ábrán
m utatjuk be.
Működési próba
Az üzempróbát a helyszínen, a szerelés befejezése után kell elvégezni. Az ellenőrzés
két részből á ll: száraz- és nedvespróbából.
A helyszíni üzempróba megkezdése előtt ellenőrizni kell, hogy szállítása és szerelése
során nem szenvedett-e a szerkezet maradandó alakváltozást. Ezután ellenőrizni
kell a főméreteket (átlókat is), a tok és tábla függőleges beállítását mindkét irány
ból, terv szerinti magassági elhelyezését, a betonszerkezetek csatlakozó 1 —1 m-es
szakaszának terv szerinti kivitelét. A felsoroltak egyeztetése és megfelelése esetén X I I . 1-25. ábra. A Sió-torkolati mű támkapujának gyártása Mátranovákon.
megkezdhető a száraz próba. A szerkezeteket térbelileg összeállítják
606 607
L ________ __
.Szárazpróba 1.10.4. B izton sági és tö z r e n d é s^ ti felü lvizsgálat
Az elzáróberendezést alsó és felső véghelyzete között legalább két ízben végig kell
járatni. Eközben érzékszervi módon a helyes mozgás közbeni állapotot figyelemmel A tűzrendészeti berendezések előírásszerű voltát az I. fokú tűzrendészeti hatóság
kell kísérni (lengés, csikorgás, féloldali befeszülés stb.j; kiküldöttje ellenőrzi. A biztonsági berendezések teljességét a területileg illetékes
szakszervezet által kijelölt munkavédelmi felügyelő vizsgálja felül. A biztonsági és
a mozgatások befejezése után meg kell vizsgálni a tábla útjáról a tokszerkezeten tűzrendészeti szemlét még a szárazpróba megkezdése előtt kell elvégezni.
fellelhető nyom okat;
am ikor a tábla lezárt állapotban van, szemrevételezni kell a zárás minőségét, kü
lönösen az alsó él környékén. Ez ellenőrizhető résmérővel vagy ha a beépítési mód 1.10.5. K ezelési utasítás
ezt lehetővé teszi, az átszűrődő fény vizsgálatával is;
A próbaüzem megkezdésekor az Ideiglenes kezelési utasítás szerint kell eljárni. E zt
a beállítás jóságát, az ékek zárását meg kell vizsgálni; a próbaüzem befejezése után egy éven belül az üzemeltető által kiadott végleges
a helyszíni hegesztésekről vezetett naplót felül kell vizsgálni; kezelési utasításra kell kicserélni.
felül kell vizsgálni a szerkezet korrózióvédelmét. Az esetleg észlelt hibákat a ned
ves próba előtt ki kell javítani; 1.10.6. K iegészítő m egjegyzések
a szárazpróba során kell a pótelzárást elhelyezni, annak illesztését szemrevételezni,
esetleg próbaterhelni is ; A szerződéskötést, a technológiai szerelést, a szavatosságot stb. további külön kor
mányrendeletek szabályozzák. A vonatkozó rendeleteket az EKSZ-kötetek tartal
a szárazpróbáról a felsorolás alapján jegyzőkönyvet kell készíteni, a m ért értékek mazzák.
feltüntetésével. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a szerelésről készült MEO átvételi
jegyzőkönyvet, valam int a műszaki ellenőr igazolását és a szerelési naplót; Vízépítési m űtárgyak esetében problémát szokott okozni az, hogy a műszaki pró
bák (nedvespróba) és a próbaüzem alatt a természetben fellépő maximális, vagy azt
a gépészeti és villamos berendezések külön megvizsgálandók a rájuk vonatkozó megközelítő vízszintek nem fordulnak elő.
előírások szerint. Ezek közül az elzárótáblákkal szorosan összefüggő biztonsági
szerkezeteket — m int pl. végálláskapcsolók beállítása, mozgatás kézi és gépi be A nedvespróbák részére tehát az organizációs tervben meg kell tervezni és költsé
rendezései reteszelése, stb. — a szárazpróba során ellenőrizni keli. geim a maximális szintek és terhelések a valóságost megközelítő előállítását, a ki
viteli szerződés szavatossági időtartam ára pedig lehetőleg úgy kell megállapodni,
Nedvespróba hogy abba a maximális vízállások feltehetőleg beleessenek.
Csak a szárazpróbán megfelelt szerkezetet lehet nedvespróbára bocsátani. A ned A létesülő új m űtárgyak lehetőleg technikusi képzettségű zsilipkezelőit célszerű
vespróbához szükséges vízszint előállítható betétgerendák védelme alatt, vagy m ár a gyári átvételtől kezdve a szerelés stb. egész folyamata a la tt bevonni.
(főként alárendeltebb zsilipek esetében) m indjárt üzemi körülmények között. Az átadással, ill. ideiglenes üzembe helyezéssel a berendezésekre vonatkozó felelős
A nedvespróbát mindig a tábla felhúzásával, majd leeresztésével kell kezdeni. ség a kivitelezőről, ill. beruházóról az üzemelőre száll át. A zsilipkezelő központi
Ezután lehet a betétgerenda-tábla közét vízzel feltölteni. A feltöltést az előfor felügyeletével mérnöki (gépészmérnöki) képesítésű személyt célszerű megbízni.
dult vagy szám ított maximális vízszintre kell elvégezni. E zt a szintet kell tartani
a teljes próba időtartam a (min. 30 perc) alatt.
Az átcsorgó vízmennyiséget köbözéssel kell mérni. 1.10.7. Fenntartás
Hajtómotorok, generátorok, hajtóművek. Ehhez a vízépítési szakemberek számára a gépészeti berendezések műszaki jellegű
Csővezetékek, csővezetékszerelvények. áttekintésén kívül fontos az ipari termékek szállítására, beépítésére és garanciális
feltételeire vonatkozó mindenkori jogszabályok és gyári feltételek ismerete is. (Magyar
Tartályok, légüstök. Közlöny, Kohó- és Gépipari Közlemények, gyári tájékoztatók, az ajánlások fed-
Vízi acélszerkezetek mozgatóberendezései. lapjára nyom tatott szállítási feltételek stb.)
Vízkezelés mechanizmusai (keverők, levegőztetők, kotrók, szűrők, gereb- Az előzőek nemcsak a szorosan v ett gépészeti berendezésekre vonatkoznak, hanem
tisztítók, vegyszer- és műtrágyaoldók stb). minden egyéb gyáripari eredetű technológiai berendezésre, így pl. a villamos szer
Szerelő- és szállítószerkezetek (daruk, szállítókocsik stb.). kezetekre, nagyobb acélszerkezetekre és az irányítástechnikai-automatikai felszere
Gépészeti segédszerkezetek (lefedések, alapkeretek, korlátok, lépcsők, hágcsók lésre is.
stb.). E könyv jellegéből kifolyólag a sokféle szerkezet és berendezés egyedi taglalására
Irányítás- és méréstechnikai szerkezetek (szint-, nyomás- stb. érzékelők, be nincs mód, csak a nagyobb gépészeti berendezésekkel kapcsolatos esetenkénti teen
avatkozószerkezetek lapátállításhoz, tolózár-mozgatáshoz). dők általános menetrendjére adhatunk útm utatást.
Villamos gépészeti berendezések (motorindítók, iszapfűtők, gerebfűtés stb.).
Az előbbiek taglalását egyes vízgazdálkodási feladatokban alkalmazásuk kapcsán 2.2. A G É PÉ SZ E T I B E R E N D E Z É SE K K IA L A K ÍT Á SA
a szakfejezetek tartalm azzák. Ez a fejezet a beépített gépészeti berendezések egy A TERVEZÉSTŐL AZ Ü Z EM IG
ségesen tárgyalható vízépítési sajátságait foglalja össze.
Vízépítési szempontból elsősorban azt szükséges tisztázni, hogy az előbbiek köréből 2.21. Tervezés
a nem gépész szakképzettségű vízépítési szakember milyen feladatokat vállalhat
magára, és az ezt meghaladó teendőkbe hogyan vonja be az illetékes gépész vagy A tervezés általában egy előkészítő jellegű és egy kiviteli tervezési szakaszból áll.
villamos szakembert. Ennek meghatározásához döntő a berendezések bonyolult- A nagyobb vízügyi létesítmények gépészeti berendezései az építmény kialakítására
sági foka, nagysága. alapvetően hatnak. Ezért a végleges gépészeti megoldást a tervezés minél korábbi
A gépészeti berendezések beépítése gyakran csak kisebb elemek egyszerű elhelyezé fokán rögzíteni célszerű. Ehhez a tervezőnek a szállító cégekkel szoros kapcsolatot
sét jelenti. Nagyobb m űtárgyakba azonban esetenként az ipari létesítményekhez kell tartam a. Különleges vagy újszerű szerkezetek alkalmazása esetén az előkészítő
hasonlóan rendkívül összetett, a teljes beruházási érték 30—70%-át kitevő berende tervszakaszban ajánlatot kell beszerezni. Gondosan tisztázni kell a szállítási határo
zéseket kell az építéssel összehangoltan felszerelni. kat, azaz, hogy a szállítás pontosan mire terjed ki. Meg kell állapodni a gépészeti
vállalkozókkal előre, milyen részletességű előkészítő tervdokum entációt kíván a
Egyes, viszonylag kis értékű gépészeti szerkezetek beépítését és üzembe helyezését, rendelés elfogadásához, és milyent adjon alapadatként a létesítmény (épület, villa
sőt esetleg még ezt megelőzően azok előállítását is a vízépítő saját feladatkörében mos berendezés) kiviteli tervdokumentációjának elkészítéséhez.
megoldhatja. Ilyen elemek: korlátok, kis lefedések, aknakeretek, tiltó horonyvasa
lások, egyszerű hegesztett lemezcsövek, kisméretű szivattyúk stb. Ezek beépíté Az előzetes egyeztetéseket a gépszállítókkal jelenleg általában jelentősen nehezíti,
séért a felelősséget, a létesítmény céljának megfelelő működésük garantálását a ha a kiviteli tervezés előtt a géprendelés még nem adható fel. A gyárak a szerkezeti
vízépítési kivitelező magára vállalhatja, m ert ezek biztosítása nem haladja meg az kialakítással csak a géprendelés után foglalkoznak részletesebben, aminek azonban
általa egyébként is végzett általános épületgépészeti munkák (pl. fémajtók, házi pénzügyi előfeltétele volt a kiviteli tervdokumentáció elkészülte. A probléma fel
vízellátási berendezések stb.) követelményeit. Kialakításuk így az építési tervezés oldására az új gazdaságirányítás lehetőséget nyújt: ha az előkészítő terv (tanul
keretében megoldható, szállításukat, beépítésüket, üzembehelyezésüket az építő m ányterv, beruházási program) alapján az előzetes, keretjellegű géprendelést azon
vállalat a kiviteli szerződés keretében, külön intézkedések és egyeztetések nélkül, nal feladják, kiköthető a gépgyár közreműködése a kiviteli dokumentáció készíté
az építménnyel együtt biztosítja. sében. Ilyen tervezési struktúra minden korszerű, gyorsan átfutó és összehangolt
beruházásnak előfeltétele. Ennek hiányában a gépészeti tervezés több-kevesebb
A bonyolultabb, nagyobb volumenű gépészeti berendezések előállítása és felszere feltételezést és bizonytalanságot tartalm az: annál többet, minél újszerűbbek az al
lése azonban általában az építési vállalkozó szakismereteit meghaladja. Ezek a kalm azott berendezések. Megvalósításához a beruházó v a g y — ha „kulcsátadásáig
610 39* 611
í
vállalta a lebonyolítást — az építő fővállalkozó intenzív, előretekintő szervezési megrendelői, tervezési, beruházási, fővállalkozási és szállítási tevékenység mereven
tevékenysége szükséges, m ert m int megrendelő, a gépszállítóval ő kerül jogvi elhatárolt formái feloldódóban vannak. Az egyes tevékenységek elhatárolását az
szonyba. Előfordulhat külön gépészeti fővállalkozó bevonása is, e szerepet általá optimális megvalósítás érdekében esetenként kell megállapítani.
ban valamelyik gépszállító tölti be.
2.23. Szállítás, tárolás
2 .2 2 . A gépészeti berendezés m egrendelése A helyszínre szállítás expediálási része (gyárból való feladás) általában nem kriti
kus, azt a gyártó szakszerűen elvégzi. Gondosan meg kell szervezni azonban a gép-
Az előző alpontban ism ertetettek alapján az előzetes géprendelés célszerű időpontja berendezések ú tját a fogadó állomástól a helyszíni raktározás helyéig, ill. a beépí
az előkészítő és a kiviteli tervezés közötti szakasz. Megfelelő ütemezés esetén mód tésig. Előre tisztázni kell a gyárral, mekkora egységekben szállítja a gépeket, milyen
nyílik esetleg több szóba jöhető szállító ajánlatának mérlegelésére is, közöttük pl. mozgatási és fuvarozási igényei vannak.
külföldi cégekére. (Az ajánlati felszólítások természetesen kiküldhetők a kiviteli A helyszíni raktározáshoz a gyár által előírt feltételeket biztosítani kell. A szak
dokumentáció alapján is, de ilyen esetben gépberendezések viszonylag kis eltérései szerűtlen raktározás, főleg hosszabb elfekvés esetén, szükségessé teheti a gépek
a feltételezettől is szükségessé teszik az építési és villamos tervdokumentáció á t visszaszállítását a gyárba („repasszálás” ), azok szétszedése és jókarba helyezése
dolgozását.) céljából. Ennek költségét a megrendelő viseli.
A kiviteli dokumentáció alapján rögzítik a gépszállítás minden részletét. Ekkor Ha a szállítási szerződésben a gyár az előszállítás jogát kiköti, akkor fel kell ké
kell egyértelműen meghatározni a szállítandó gépberendezés ellenőrzési és átvételi szülni az ütem ezett időpont előtt érkező gépek fogadására is.
feltételeit, az előre leszállítandó és bebetonozandó elemek jegyzékét, a szereléskor
helyszínen bebetonozandó elemek betonozási munkáinak felelősét, az építmény
szerelésre való átadási feltételeit (időpont, mérettűrések, védettség). 2.24. Szerelés, kipróbálás
Fontos a jótállási garanciák és a garanciális idő értelmezése. A garanciális idő alatt
nem üzemelési hibából elromló berendezéseket a szállító saját költségére kijavítja, A szerelési munkák, jogi-felelősségi, műszaki, anyagi, szociális stb. körülményeit a
ha kell, leszereli és felszereli. Komplett gépészeti—villamos fővállalkozás megren szerelési szerződés szabályozza.
delése esetén a szállító a teljes berendezésre, tehát az összekötésekre, felerősíté A szerelés megkezdéséhez az építővállalat a munkahelyet átadja a szerelővállalat
sekre is funkcionális felelősséget vállal. Egyes különálló gépberendezések (pl. s z iv a t nak. Az átvétel feltételeit a szállítási, ill. szerelési szerződés tartalm azza. Ekkor
tyú) megrendezése és saját (építővállalati) felszerelése esetén a garancia csak a veszi á t a szerelő a helyszínen raktározott, előre leszállított gépberendezéseket is,
külön gépre vonatkozik. A felszerelési, összeépítési, bekötési hibákért ebben az ellenőrizve azok tárolásának szakszerű végrehajtását.
esetben a gépszállító nem felel, és a garancia kezdete a gyárból való kiszállítás. így A szereléshez szükséges segédeszközöket általában a gépszállító biztosítja. A sze
sokszor a helyszíni raktározás alatt, még a beépítés és üzembe helyezés előtt relés során bebetonozásia kerülő elemek beállítását a gépszállító végzi el, m agát
lejár a gyári garancia. Ilyen esetben a jótállás az építővállalkozót terheli, ha az a betonozási m unkát azonban általában az építési kivitelezőre bízza.
építési szerződésben a megrendelő ezt idejében kikötötte.
A keszreszerelt technológiai berendezéseket részenként, majd együttesen kipróbál
A gépberendezések megfelelő minőségben való leszállításának ellenőrzésében a ják. Összetettebb létesítmények esetében az egyes részek, m ajd a teljes rendszer
gyáron belül és a helyszínre szállítás alkalmával a megrendelőnek kisebb szerepe próbáit előre meg kell tervezni, és a költségvetésben is a megfelelő összeget erre elő
van. Annál jelentősebb az üzembehelyezéskor végzett átvételi ellenőrzés. kell irányozni. Megfelelő működőképesség elérése után a szerelő vállalat a teljes
Célszerű a szállítási (fővállalkozási) szerződéssel egyidejűleg a szerelési szerződést létesítményt átadásra késznek jelenti.
is megkötni, m ert ezek számos vonatkozásban egymásra utalnak.
Az új gazdaságirányítási rendszerben az általános külföldi gyakorlatnak megfele
lően a szállítási szerződésekre vonatkozó állami előírások egyszerűsödnek és egyre 2.25. Á tadás, próbaüzem , üzem behelyezés, garanciális m érések
inkább diszpozitivak, azaz a felek megállapodására bízzák a feltételek megfogalma
zását, még az alapvető irányelvektől való eltéréseket is megengedve. Újabban na Az átadás—átvételi eljárás során a megrendelő az illetékes hatóságok és a tervező
gyobb létesítmények is a „kulcsátadásig” kivitelezési vállalkozásban épülnek, ami jelenlétében megvizsgálja, megfelel-e a berendezés a szállítási és szerelési szerző
az építési és gépészeti—villamos m unkákat egyaránt magába foglalja. Ezért az désnek, m ajd megkezdődik a tartós próbaüzem. Ehhez az anyagi és külső feltéte
■esetenkénti szállítási és vállalkozási szerződéseknek az általános rendelkezésekhez ké leket (szivattyúzható kellő szintű és mennyiségű víz, villamos energia stb.) a
pest betöltött szerepe és súlya egyre nagyobb. megiendelőnek kell biztosítania. A próbaüzem vezetéséről a gépet szállító, ill.
Mind az ajánlati munkába, mind a megrendelés szövegezésébe és a rendelés vissza szerelő vállalat gondoskodik, de a leendő üzemeltetőnek célszerű ekkor már jelen
lennie. A sikeres próbaüzem után kerül sor az üzembehelyezési eljárásra, amelynek
igazolásának ellenőrzésébe célszerű a tervezőt bevonni. Ugyanis a tervező figyelmét
során a megrendelő a teljes berendezést átveszi végleges üzemszerű használatra.
kerüli el legkevésbé számos olyan jelentéktelennek látszó körülmény, amely később
A szállítási szerződésben a garanciális időszak kezdeteként ezt az időpontot célszerű
döntővé válhat (pl. próbaüzem, garancia, segédberendezések kihagyása az árból,
kikötni. Az üzembehelyezési eljárás előtt célszerű elvégeztetni az átadás—átvételi
szerkezeti változások láncolatos következményei stb.). I tt kell megemlíteni, hogy a
613
612
eljárás és a próbaüzem során végzett kisebb javítások, módosítások utáni utolsó A gépészeti üzemelési—karbantartási előírásokat két fokozatban célszerű elkészí
simításokat, a korrózióvédelem folytonossági hiányainak kiküszöbölését, mázolá teni. Először egy ideiglenes kezelési utasítást kell összeállítani, amely lehetőleg a
sokat, takarítást stb. próbaüzem kezdetéig készüljön el, annyi gyári adatra és dokumentumra alapozva,
A próbaüzem során vagy az üzembehelyezés utáni garanciális időszakban lehet amennyi ebben az időszakban beszerezhető. A próbaüzem és néhány hónap üzem
elvégezni azokat a méréseket, amelyek az egyszerű üzemképesség megállapításán vitel tapasztalatai alapján összeállíthatók a végleges üzemviteli, karbantartási és
felül a garantált jellemzők pontosabb ellenőrzésére szolgálnak (pl. szivattyúk víz- javítási utasítások. (Ezeket ajánlatos a m űtárgy egyéb építési, villamos stb. részeire
szállításának több ponton való kimérése, zsilipek tartós vízzárási vizsgálata stb.). készülő előírásokkal összehangolva, egységes dokumentumba foglalni,) Az ideig
Ezek megszervezéséről, a költségek fedezéséről a megrendelőnek kell gondoskodnia. lenes előírások készítésével a tervezőt is meg lehet bízni, aki a próbaüzemig terjedő
A végrehajtás körülményeit és a mérések eredményeinek elfogadási feltételeit a időszakban művezetési tevékenysége kapcsán összeköttetésben van a gépszállítók-
gépek szállítási szerződésében gondosan előre rögzíteni kell, különben reklamációk kal, szerelőkkel, és a tervekben foglalt elképzelés esetleges módosulását legjobban
a gépszállítókkal szemben nem érvényesíthetők. tudja áttekinteni. A végleges üzemviteli előírásokat célszerűen maga az üzemeltető
A vízgazdálkodási létesítmények kötött üzemeltetési lehetősége m iatt az előfor állíthatja össze, a tervek, az ideiglenes előírások és saját tapasztalatai alapján.
duló szélső üzemállapotok (max. vízállás, hordalék stb.) előállítása azonban az Egyszerűbb létesítmények esetében (pl. kisebb, kézi mozgatású zsilipek) a két
ipari üzemektől eltérően gyakran olyan időjárási körülményekhez vagy speciális ütemű előírás-készítéstől el lehet tekinteni, és a gépészeti teendőket a teljes léte
évekhez kapcsolódik, amelyek az átadás—átvétel, vagy az üzembehelyezés rögzí sítmény üzemelési utasításába is bele lehet foglalni. Közismert, ismétlődő szerke
te tt időpontjával nem esnek egybe. Ezért célszerű a garanciális megállapodásokat zetek esetében ezen is túlmenően a terv műszaki leírásába foglalt üzemviteli
ennek figyelembevételével megkötni, és szükség esetén műterhelések lehetőségéről ismertetés is elegendő lehet a későbbi megfelelő üzemeltetéshez.
gondoskodni (ideiglenes elzárás segítségével emelt vízszint, vízvisszavezetés a A gépészeti berendezések karbantartása, javítása három csoportba sorolható:
szivattyúk szívó oldalára stb.).
üzemeltetést kiegészítő, kisebb műveletek;
Az új gazdaságirányítási rendszer lehetőséget nyújt az átadás—átvétel, a próba
üzem, az üzembehelyezési eljárás és a garanciális mérések összevonására, egysze évi k arbantartás;
rűsítésére. Ezzel vízügyi létesítmények esetében gyakran érdemes élni, m ert az több évenkénti nagyjavítás.
üzemi feltételek biztosítása gyakran körülményes. Öntöző szivattyútelepen például Az üzemeltetést kiegészítő, kisebb műveletek teendői az üzemvitel fenntartásának
az öntözési idényen kívül meg kell oldani a víz károkozás nélküli elvezetését: zavartalanságát vagy a létesítmény egészét nem érintik és a gépek üzemviteléhez
belvízi létesítményeknél sem egyszerű száraz időszakban a próbákhoz szükséges tartoznak (pl. szűrőkosár tisztítása, zsírzások stb.).
üzemvíz biztosítása. Ezért célszerű az átadás—átvételt az üzembehelyezési eljá A z évi karbantartás teendőinek egy része ugyancsak nincs összefüggésben a vízgaz
rással összevonni és a próbaüzemhez kapcsolni. dálkodási folyam attal és az építménnyel, de az üzemvitelt ezekkel már egyeztetni
A részletes garanciális mérések általában csak a tényleges üzemvitel során végez kell (pl. villamos motor leemelése, szénkefe cseréje, csappantyú külső javítása,
hetők el, m ert azok hosszabb, egyenletes üzemet kívánnak és beállításuk is több zsilipfelhúzó berendezés javítása, kiemelhető szivattyúk, levegőztetőrotorok ellen
időt vesz igénybe. őrzése stb.).
A tartós próbaüzemet és az átadási eljárást előre meg kell tervezni, egyrészt azért, Az e csoportba tartozó teendők másik része azonban a vízgazdálkodási folyamattá
nehogy kim aradjanak lényeges műveletek, másrészt hogy ne terheljük fölösleges összefüggő, nagyobb művelet, amelyhez szükség van szívóakna víztelenítésére,
részletekkel a rendszerint szűkösen rendelkezésre álló időt és műszaki—anyagi ülepítő ürítésére, tisztítóm ű leállítására stb. (pl. beépített szivattyú kiszerelése;
feltételeket. Ebben is célszerű a tervező közreműködését biztosítani. gereb, dobszűrő, zsilip tömítésének javítása). Ezek, továbbá a több évenkénti nagy
javítások mindig az építmény teljes egészének figyelembevételével, annak javítási,
2.26. Ü zem vitel, k a rb a n ta rtá s, javítás karbantartási tervével összhangban végzendők, olyankor, amikor a vízgazdálkodási
folyamat (belvízátemelés, szennyvízkezelés stb.) részben vagy teljesen szünetel.
Ebben a pontban röviden áttekintjük a gépészeti berendezések üzemével kapcso A leürített, kikapcsolt állapotot az összes hozzáférhető gépészeti, építési stb. szerke
latos azon tudnivalókat, amelyek figyelembevétele az építmények X III. fejezetben zet felülvizsgálatára és javítására egyszerre kell kihasználni.
tárgyalt karbantartási munkálatokhoz szükséges. A vízügyi gépészeti berendezések nagyobb karbantartási—javítási műveleteinek
A létesítmények gépészeti terveinek műszaki leírása tartalm azza a berendezések jelentős hányadát korrózió m iatti elhasználódás teszi szükségessé. Ezért a korrózió
ismertetését, működésüket, de nem terjed ki üzemeltetésük minden részletteendő elleni védelemre különös gondot kell fordítani. Ha bármely okból a létesítmény víz
jére. A részletes üzemelési, karbantartási—jav ításr utasításokat általában nem is alatti részei hozzáférhetővé válnak, az ott levő gépészeti és acélszerkezeti elemeket
lehet a tervezés időszakában elkészíteni, m ert a gyárak csak a gépek leszállításakor azonnal meg kell vizsgálni és a szükséges cseréket vagy korrózióvédelmi intézkedé
szolgáltatják az azokhoz tartozó ún. gépkönyvet, amelyek a teljes mű összefoglaló seket végre kell hajtani.
üzemelési—karbantartási előírásaihoz szükséges alapvető részletelőírásokat ta r Különös figyelmet kell fordítani a vízzel is érintkező bebetonozott elemekre (csőátve
talmazzák. Ugyancsak befolyásolják a végleges előírásokat a szerelés, a próbaüzem, zetések, zárószervek, támaszok stb.). Ezek elkorrodálása esetén nem elegendő a
sőt a gyakorlati üzem első időszakában szerzett tapasztalatok és végzett módosí betonból kiálló részek levágása, hanem szilárdságtanilag és vízzáróság szempont
tások. jából szükséges mélységig a betonból a korrodált elemet ki kell vésni és újjal pótolni.
614 615
2.27. B izton ságtechn ikai k övetelm én yek A gépszállító a külső próbafeltételek előkészítését a fővállalkozási vagy a szerelési
szerződésben részletesen kiköti. Ezek gyakran csak további megállapodásokkal
A gépészeti berendezések mozgatására (szállítás, szerelés) és üzemvitelére számos biztosíthatók (pl. villamos energia bekötése és üzembehelyezése az áramszolgáltató
biztonságtechnikai előírás vonatkozik. A fontosabbakat az irodalomjegyzék ta r vállalat részéről, szennyvíz és ivóvíz műveknél hozzájárulás a kísérleti bekötés
talmazza. A továbbiakban kiemelünk néhány gyakran előforduló szempontot. hez stb.).
Mozgó teher a la tt tilos tartózkodni! Ha a gépszállító szerel, az építők is kötelesek .A személyzet ellátását a szerelési szerződés szabályozza.
a szerelési irányító figyelmeztetéshez alkalmazkodni. Daruval ferdén emelni
(oldalra feszített kötéllel) tilos! — Mélyebb és magasabb helyek szerelésekor útban
levő védőkorlátok eltávolítása esetén megközelítés csak biztonsági övvel! — Több 2.32. A gépészeti szerelés és az építés összehangolása
szintes létesítmény szerelési nyíláslefedéseinek eltávolítása esetén (pl. szellőztetés) A vízügyi létesítmények építése és az azokba beépülő gépészeti berendezések sze
ideiglenes korlátot elhelyezni kötelező! — Kézi gerebtisztítás közben — különösen relése időben és térben egymással összefonódó tevékenység. Gyakori forrása a
fagyban — a padozat síkos lesz. A korlátot nem szabad leszerelni! Láblécet nem határidő- és költségtúllépéseknek, az üzembehelyezési és üzemelési zavaroknak
szabad elhagyni, ahol nincs, utólag építeni kell. az az elavult felfogás, hogy az építés és a technológiai szerelés egymástól élesen
A gerebszemetet fertőzésveszély mentes módon kell tárolni, szárítani vagy meg elhatárolható művelet, am it az épületnek a szerelővállalat részére való átadása
semmisíteni. — Padozatból nem emelkedhet ki védetlen cső, lefedőnyílás pántja, jellemez. Az építési és szerelési organizáció fontosabb érintkező műveletei:
fogó, sarokvas stb., amely megbotlást okozhat. Közlekedési útvonalra a közleke
dést akadályozó tárgyak (pl. pótalkatrész) nem helyezhetők — Vízelöntésre veszé a gépberendezések helyszíni tárolása és szereléssel kapcsolatos mozgatása;
lyes helyeken (pl. vízszint alatti aknák) a gyors távozás lehetőségét biztosítani előre bebetonozandó elemek beállítása;
kell (nyitott visszavonulási út, biztosítókötél, kint biztosító második segítő sze vízszint alatti szerelési műveletekhez a víztelenítés biztosítása;
mély). — Olajtárolás tűzrendészeti előírásait be kell tartani. — Egyes korrózióvédő szerelés során szükséges betonozások;
bevonatok oldóanyaga száradás közben robbanásveszélyes. Dohányzás, hegesztés, szerelés utáni általános „bepucolás”, festés, javítás. Burkolatok, korlátok
villamos szikra életveszélyes lehet. — Zárt helyen működő Diesel-motorok zaja elhelyezése, stb.
és kipufogó gázai elleni védekezés eszközeit biztosítani kell. — Mozgó géprészek
érintési lehetőségét, alászorulást megakadályozó korlátokat, hálókat eltávolítani A szereléssel egyidőben a szerelési területen építési jellegű tevékenység általában
csak üzemen kívüli állapotban szabad (pl. tengelykapcsoló burkolata, csappantyú- nem végezhető. Kivételes esetben, a szerelő vállalattal előzetesen megállapodva és
ellensúly védőkorlátja). fokozott gondossággal (belső védődeszkázat stb.) kisebb építési műveletek elvégzése
megengedhető, különösen nagy munkatéren, amelynek csak egy részében folyik
egyszerre gépszerelés.
2.3. A G É PÉ SZ E T I B E R E N D E Z É S E K ÉS AZ ÉPÍTM ÉN Y Az építés és szerelés részletes összehangolása annál fontosabb, minél nagyobb és
IL L E SZ T É SI KÖVETELM ÉNYEI összetettebb a létesítmény. A vonalas ütem terveken túlmenően gyakran hálódiag
ram készítése is indokolt. Az ilyen komplex kivitelezési organizáció összefogása és
szorgalmazása a beruházó feladata, ha a gépészeti és az építési (fő) vállalkozó egy
2.31. Gépészeti követelm ények az építővel és az építtetővel szem ben más alá-, ill. fölérendelését nem vállalják, és közvetlenül a beruházóval lépnek
jogviszonyba.
A gépészeti berendezés kifogástalan elkészítéséhez a gépszállító és -szerelő a követ
kező követelményeket tám asztja:
2.33. A z építés és a gépszerelés közös ellenőrzési feladatai
a leszállított berendezések szakszerű fogadása és tárolása;
a csatlakozó építmények, villamos- és egyéb létesítmények (pl. vízellátás) Mind az épület, mind a gépberendezések ellenőrzésére kialakult módszerek vannak,
megfelelő kialakítása, ill. biztosítása; amelyekkel az építő, ill. a gépészeti kivitelezők saját m unkájukat figyelik és korri
a csatlakozó építési és szerelési műveletek megfelelő időbeli összehangolása; gálják. Gyakori viták forrású azonban a két szakág érintkezési felületeinek illesz
a szállított és felszerelt berendezés részleges és teljes kipróbálásához szükséges tése és ennek ellenőrzése.
külső körülmények időben történő biztosítása (víz, energia, építmény üzemkész A vízépítési és a gépészeti munkák összefüggő műveleteinek ellenőrzése mindkét
állapota stb.); szakterületre kiterjedő ismereteket, rugalmasságot és a helyszín gyakori felkeresését
a szerelőszemélyzet ellátása segéderőkkel és szociális körülményeik rendezett igényli. Ha az építést ellenőrző személynek ezen a téren nehézségei vannak, vegyen
biztosítása (fűtött m unkatér, lakás, tisztálkodás, közlekedés, esetenként élel igénybe segítséget. Erre akár a tervezői művezetés megfelelő kiterjesztése, akár
mezés). külső kisegítő speciális szakellenőr (pl. villamosgépész) időszakos alkalmazása is
módot nyújthat.
A szállítással és tárolással a 2.23. pontban foglalkozunk. A csatlakozások Az építési pontosság nagyságrendje cm-es, néha csak drn-es, a gépészeti tűrések
megfelelő térbeli és időbeli biztosítását a 2.32. és 2.33. pontban tárgyaljuk. mm nagyságrendűek vagy ennek is tö rt részei. Ezért az összeépítések helyén olyan
616 617
elemeket alkalmaznak, amelyek a kétféle tűrést áthidalják (1. a 2.4. pontot). Az
építmény födémszintjeinek, alátámasztó részeinek, áttöréseinek méret- és alak-
ellenőrzését a hozzájuk csatlakozó gépészeti áthidalóelemek tolerálásának ismere
tében kell végezni.
Igen fontos a vízszint alatti, szárazon tartandó gépterek betonfalának vízzárósága.
A pontatlan lyukkihagyások m iatti utólagos vésések a vízzáró rétegeket megsért
hetik, aminek helyreállítása sokszor elmarad.
A gépészeti berendezések felszerelése és az építési ellenőrzés során a későbbi
üzemvitel szempontjait is figyelembe kell venni. A gépberendezés gyári konstruk
tőre gyakran a szerelőkre bízza a kisebb befejező szerkezeti műveleteket (pl. olaj-
és hűtővízcsövek és elvezetésük, magasan elhelyezett műszerekhez leolvasóemel
vény és létra stb.). Ezek elhanyagolása vagy elmaradása utólag nehezen rekla
málható, menet közbeni ellenőrzéssel azonban az ilyen hibák megelőzhetők.
X I 1.2-1. ábra. Gépcsoport beépítése szerelés után bebetonozott közös
alapkerettel, kampós alapcsavar leerősítéssel
2.4. A G É PÉ SZ E T I B E R E N D E Z É SE K B E É P ÍT É S I MEGOLDÁSAI
hez, rögzítési mód, kapcsolat a szívó- és nyomóoldali csővezetékkel, ill. a hajtógép
2.41. Á ltalános áttekintés tápvezetékével (villamos áram, olaj, gőz, gáz).
A X I 1.2-1. ábrán a kis szivattyúk, kompresszorok leggyakoribb vízszintes tengely
Bár a gépészeti berendezések rohamosan fejlődnek, új típusok jelennek meg, a elrendezésű, hajtó villamos motorral egybeépített, közös alapkeretre szerelt kivi
beépítési alapelvek és részmegoldások kevéssé változnak. telének beépítése látható. Kiegyensúlyozott forgó tömegek esetén az alapkeret a
Az építés gyorsítása érdekében általános tendencia a gépek minél komplettebb, betonalapra egyszerűen ráhelyez
nagy egységekbe összeszerelt állapotban való helyszínre szállítása és ennek révén hető, és előre bebetonozott alapcsa
a gépek és az építmény között kevésbé tagolt, egyszerűbb csatlakozások biztosítása. varokkal lefogható. Kiegyensúlyo
A nagyobb egységekbe egybeépített gépészeti berendezések egyszerűbb alakú épít zatlanabb üzemű géphez (dugattyús
ményi csatlakozásokat kívánnak és gyorsabban szerelhetők fel. Ezzel szemben kompresszor, robbanómotorral haj
nagyobb szállító- és szerelőberendezéseket igényelnek, és a nagyobb gépegységet to tt szivattyú) megfelelő tömegű
felvevő építménycsatlakozást gondosabban, sokszor előre bebetonozott fém ele beton alaptestet kell kiképezni.
mekkel megerősítve kell kialakítani. Annak eldöntéséhez, milyen m értékű előzetes A gépalap 10—-20 cm-es megeme
összeszerelés gazdaságos, a tervező, az építést kivitelező, valam int a gépszállító lése azonban az előbbi esetben is
gondos előzetes egyeztetése szükséges. célszerű, a gép esetleges vízkiömlé
Vízépítési létesítmények gépészeti berendezéseinek körébe a 2.1. pont szerint víz sektől való megóvása és kényel
gépeken kívül erőgépek, hajtóművek, csővezetékekhez kapcsolódó szerkezetek, mesebb kezelése érdekében. A gép
vízkezelési gépek stb. is tartoznak. Egyes speciális gépek nem választhatók el az csoport felállításakor annak víz
adott vízgazdálkodási technológia (pl. szennyvíztisztítás), ill. a gépészettel összefüg szintes helyzetére nagy gondot kell
gő, nem gépészeti szakterület (pl. villamos berendezések, vízi acélszerkezetek) fordítani; azt a leerősítési pontok
ismertetésétől. Ezeket a vonatkozó szakfejezetek tárgyalják. ban megfelelő alátétek alkalmazá
A következőkben az építményhez illesztés és a létesítmény funkcionális céljának sával biztosítani kell. Nagyobb gép
biztosítása szempontjából jellemző, általános, önállóan tárgyalható példák szem csoport felállításakor célszerű az
léltetik a gépészeti berendezések csatlakoztatását, és az építmény megfelelő kiala alapkeret felfekvési helyén az alap
kítását. test felületébe előre bebetonozni
lemez- vagy szögacél burkolatot,
amely megakadályozza a beton le-
2.42. Á ram lástani gépek és hajtóberendezésük pattogzását, és a gépalapnak egy
értelmű, biztos felfekvést ad.
A gyári szállítású nagyobb gépek és berendezések beépítésére a szállító vállalat A X I I . 2-2. ábrán közepes teljesítmé
katalógusai, ajánlatai vagy a szállítási szerződés alapján szolgáltatott részletes nyű, Diesel-motorral h a jto tt függő X I I . 2-2.rábra. Gépcsoport beépítése
beépítési rajzai tartalm aznak előírásokat. leges tengelyű, kis szállítómagasságú bebetonozatlan közös alapkerettel,
A gépek fontosabb beépítési jellemzői: tengelyelrendezés, csatlakozás a hajtógép- gépcsoport látható. A szivattyú a átmenőcsavaros leerősítéssel
618 619
Diesel-motorra van felszerelve, ezért a hajtó és h ajto tt gép között helyszíni illesz
tési probléma nincs. Ha az alátámasztó vasbeton födém 50—60 cm-nél vékonyabb, szükséges süllyesztés később nem meg
célszerű átmenő csavaros lefogást alkalmazni. A nem átmenő alapcsavarok kívá oldható. A vízszintes síkban elmozgatást
natos bebetonozási hossza ugyanis legalább 30—40 d, ami a gyakorlatban előfor lehetővé tevő megoldások: az alapkereten
duló legkisebb, 1 cm-es csavarátmérő esetében is 40 cm. vagy leerősítőtalpon hagyott nyílások a
rögzítőcsavar átmérőjénél bővebbek; a
A X II.2-3. ábra nagyobb, ugyancsak vízszintes tengelyű, nagynyomású szivattyús gép leerősítőtalpán és az alapkereten egy
gépcsoportot ábrázol. Ennél a szivattyúhoz és a motorhoz külön alap tartozik.
másra merőleges irányban hosszabbítot
A külön-külön alapkeret leerősítés után itt bebetonozható, m ert a hajtó és a
tak, oválisak a csavarlyukak (néhány
h ajtott géprészt mindenképpen a helyszínen kell összeszerelni. A végleges rögzítés
mm-es lehetőség); speciális leerősítési faj
hez az egytengelyűséget 0,02—0,05 mm pontossággal kell beállítani, különben még tá k (átmenő alapcsavarok nagy beton
a gumidugós tengelykapcsolat is gyorsan tönkremegy. kihagyással, ellen-alátámasztással, kala
Az egyes géprészek ilyen finom beállításának alapfeltétele, hogy először is durván pácsfejű csavarok stb.). Kényesebb be
a kívánt helyre kerüljenek, másodszor: a finom beállításhoz megfelelő eszközök rendezés pontos beállításának végrehajtá
álljanak rendelkezésre. Az első feltételt az alapcsavarok géppel együttes behelye sához a gép és az alapkeret közé szerelt
zése és utólagos kibetonozása biztosítja. A finom beállítást a beton megkötése csavaros állítóberendezések szolgálnak.
után lehet végrehajtani függőleges irányban alátétek elhelyezésével. Ha az egyik Nagyobb gépeket azonkívül illesztett csa
géprészt azonban valamilyen oknál fogva nem lehet alátétekkel emelni, pl. bebe varokkal vagy csapokkal kell beállítani.
tonozott eleme van, vagy már véglegesen hozzákötötték egy harm adik géprészhez, A hajtó villamos motornál biztosítani kell
csővezetékhez, akkor célszerű a hozzá illesztendő másik géprész alá még az alap a hűtőlevegő szabad mozgását, valamint
csavarok bebetonozása előtt néhány alátétet is behelyezni, különben az esetleg a csatlakozó kábel helyes elvezetését (haj
lítási sugár kötött!). Ezek kihatnak a
betonalap kialakítására. Robbanómoto
ros hajtás esetén az üzemanyagot, a hűtő
vizet vezető és a kipufogócsövek elhelye X I I .2-4. ábra. Nagy függőleges
zése is kihatással van az alaptestre. Na gépcsoport beépítése, motor alatt
gyobb Diesel-motorok alapozását rezgés bebetonozott alapkerettel
csillapító parafaréteggel kell elválasztani
az épület alaplemezétől (L a X I 1.2-3. áb
rát). lEaiiíígil
A X I I .2-4. ábrán nagy teljesítményű, vil
lamos motorral hajtott, függőleges tenge
lyű, kis szállítómagasságú szivattyú lát
ható, ráépített villamos motorral, a motor
cdatt megtámasztott kivitelben. Ennél a
megoldásnál az alátámasztó födém min
dig az alvízszint fölött van, így vízzárást
nem kell biztosítania. A nagy súly m iatt
fontos az alapkeret gondos kiöntése;
szükség esetén azt a betonvasaláshoz is
hozzá lehet hegeszteni.
A X I I .2-5. ábra az előzőhöz hasonló, de
alsó megtámasztáséi gépcsoportot m utat. Itt
a támasztófödém gyakran víznyomás alá
kerül. A vízzárás az alapkeret utólagos
betonozása esetén is biztosítandó!
A X I I . 2-6. ábrán hasonló rendeltetésű
gépcsoport látható, de külön-külön meg
X I I .2-3. ábra. Külön alapkeretre szerelt hajtó- és hajtott gép beépítése. támasztott motorral és szivattyúval. Ennél
Hajtó robbanómotor parafaágyazatba helyezett lengéscsillapító beton- X I I .2-5. ábra. Nagy függőleges gép
tömbön igen fontos a két alapkeret központos és csoport beépítése, szivattyú nyomó
vízszintes bebetonozása. könyök alatt bebetonozott alapkerettel
620
621
A X I I .2-7. ábra ferde tengelyelrendezéséi, kis szállítómagasságú, nagy teljesítményű
gépcsoportot ábrázol. A szivattyú talpaival a betonra támaszkodik, a közös alap
keretre szerelt villamos motor és fogaskerék-hajtómű a ferde födémre átmenő
csavarokkal van felfogva.
A szerelés általában a szivattyúgépcsoport beállításával kezdődik. Ezért a csatla
kozó vezetékek oldhatóságáról és térbeli elhelyezési tűréséről gondoskodni kell.
E zt a csővezetékekben szerelési közdarabok, könyökök, a villamos tápvezetékben
hajlékony kábelszakasz biztosítja.
A szivattyúk beépítésekor figyelemmel kell lenni arra, hogy a tömszelence mindig
csöpög vagy folyik; ez nem hiba, hanem annak működéséhez tartozik. A „szárazra
húzott” tömszelence nincs kellően kenve és hűtve, ami gyors kopáshoz vezet és
fölösleges energiát emészt. A tömszelencevíz gyűjtőteréről, elvezetéséről azonban
az alapozáskor gondoskodni kell, különben a gép alatt és körül állandóan tócsa
lesz. Nem szabad elfelejtkezni a szivattyú víztelenítő nyílásairól sem. Ezek
hozzáférhetőek legyenek.
A szivattyú gépcsoportok kezelését, karbantartását lehetővé tevő megközelítést
az építmény kialakításakor alaposan meg kell gondolni. Ehhez meg kell ismerni
a gépek kezelési kívánalm ait (kenés, műszer leolvasás, tömszelence-meghúzás
stb.). Függőleges tengelyű gépek esetleg el nem érhető pontjaihoz emelvényt, lét
rát, bejutó nyílást kell biztosítani.
6 2 3
622
*.
í
hidalására szükséges. A keretet a cső
vel két, szereléskor ráhegesztett lemezív
köti össze, amelyet a cső excentricitásá- i l — __1
nak megfelelő alakúra vágnak le. A keret 1__
L r
és a cső közötti térbe utólag betont in
jektálnak. A csővezetékek gépházon belül il
vezethetők a falon, a mennyezeten, a
!|
padló fölött vagy ezek valamelyikébe 1
süllyesztve, esetleg külön csőkamrában 1
vagy csőpincében. A X I 1.2-11. ábra ki ____ L
! H
sebb átmérőjű, viszonylag hosszú cső !__ —J
vezetékek gépházon belüli felerősítési lehe
tőségeit m utatja.
Padló fölötti vezetés csak közlekedésre
ritkán használt helyen megengedett, és
gondoskodni kell a megbotlás vagy á t
haladási akadály elhárításáról (lépcsős
áthidaló pódium, világítás).
A padlóba süllyesztett esőcsatorna gya
kori megoldás, kis átmérőjű csövek vagy
X I I . 2-9. ábra. Kisebb csőnyalábok vezetésére. Gondoskodni kell
csővezetékek fali átvezetése a csatornában összegyűlő (szennyes!) víz
elvezetéséről.
Villamos kábel nem vezethető csővel kö
zös csatornában!
A esőcsatornában a csőszerelés nehézkes,
ezért lehetőleg kint előre alakra hajlított
és összehegesztett vagy -szerelt, nagy ele
mek befektetését kell előirányozni. A eső
csatornákat gondosan le kell fedni.
L
X I I . 2-14. ábra. Szerelőnyílás lefedése
A X I 1.2-14. ábrán nagy tolózár fölötti szerelőnyílás lefedése látható, a keret bebe
tonozásával. A lefedés nagy mérete és tolózárállvány hordása m iatt a borítólemezt
szögacél merevítőkkel erősítették. Beépítésére szereléskor kerül sor.
A X I 1.2-15. ábra esőcsatorna lefedését és ennek bebetonozott szögacél keretét ábrá
zolja.
A XII.2-16. ábra nagyobb szivattyútelep kiemelhető gerebének alsó és felső megtá
masztását m utatja.
X I 1.2-12. ábra. Földbe épített tárolótartály elhelyezése A X I 1.2-17. ábrán a szívóakna előtti acélszerkezetű elzárás horony kiképzésének
két megoldása látható. Áramlástanilag a b ) megoldás a kedvezőbb, m ert a horony
nem emelkedik ki a fal síkjából. Ennél azonban a pillér vasalása nehézkesebb,
fölé, ha megfelelő teherbírású a födém, célszerű horgot szerelni. Nagyobb súlyú
m ert a horony vasalását ki kell kerülni. Ezért, ha a vízsebesség a szűkített helyen
(néhány száz kp) elemek esetén a felső födémre szerelt I-tartón mozgó macska
sem nagy (1 m/s-ig), az egyenes pillérvasalást lehetővé tevő kiugró a) megoldás is
ajánlható, amellyel a gépelem megemelése után egyirányú elmozgatására is lehe
választható.
tőség van.
A X II.2-18. ábrán a korlátok, ill. létrák betonhoz erősítése látható.
Még nagyobb (1000 kp-on felüli) gépekkel felsze
relt, zárt telepek gépházába futódaru beépítése is
indokolt, amely az emelésen kívül a gépelemek
kétirányú mozgatását teszi lehetővé.
A X II.2-13. ábrán darusín leerősítését m utatjuk
be, előre bebetonozott csöveken átmenő csava
rokkal.
Az emelőberendezéseken kívül egyes esetekben
szükség lehet síneken mozgatható szállítócsillékre,
targoncákra is (pl. gerebszemét eltávolítására).
A sínek felerősítése egyszerű; ahol azonban ke A-A metszet
resztirányú közlekedés van, süllyesztésükről gon
doskodni kell.
6 26 40 *
627
2.47. Irá n y ítá s- és m éréstechnikai
szerkezetek
3. V IL L A M O S S Z E R E L É S
Horváth Sándor
horonyvasalási megoldásai
X I I . 2-17. ábra. Szívóakna
631
X I I .3-2. táblázat X I I .3-3. táblázat
Oszlopfajták kis- és középfeszültségű szabadvezetékhez Vízfolyások keresztezésénél megengedett magasságok kis-
(tájékoztató adatok) és középfeszültségű vezeték esetén [MSZ 151]
Oszlop Legnagyobb A magasság Megengedett legkisebb
Hosszúság, Felfüggesztés magassága, m megengedett
A vízfolyás jellege kiinduló síkja magasság, m Megjegyzés
m
típus szerkezet csúcshúzás
a le g n a g y o b b
D una 19
100— 100 h a jó z á si v íz s z in t
e g y e s fa o sz lo p két fo k o z o tt b izto n sá g ú ,
F e g y sík b a n :
b e to n lá b o n b e to n lá b o n fe lfü g g e sz té s
7— 11, a z o szlop h o ssz a E g y é b , h a jó z h a tó le g n a g y o b b
150— 200 15
k iv é te le se n v íz fo ly á s h a jó z á si v íz s z in t
k é t sík b a n :
14-ig
FT, FK , k b . 1 ,5 m -rel k iseb b
á c s o lt sz er k e z e te k k a r b a n ta r tá s n em
F I, F B , b e to n lá b o n 45 0 — 3500 N e m h a jó z h a tó 5
FG LNV g é p i k o tr á ssa l
v íz fo ly á s
8 ,5 — 10— 12 7 m +
e lő fe s z íte tt 200 g ép i k o trá s esetén *
B 10— 12— 14 e g y sík b a n : [ 0 ,7 t / ( k V ) + 200] cm
v a s b e to n 40 0 K is p a ta k v a g y
14 a z o szlop h o ssz a 1300 csa to rn a , n y ilv á n ta r p a rt
k é t sík b a n : t o t t L N V n é lk ü l g é p i k o trá s
5 (6)
B T , B I, k o m b in á lt n em le h e tsé g e s
8 ,5 — 14 k b . 1 ,5 m -re l k iseb b 000— 2700
BB, BP b e to n o sz lo p
* H a a m e d e rk a rb a n ta rtá s id ején a v ezeték feszü ltség m en tesítése lehetséges, a keresztezés m ag asság a
5 m le h e t.
e g y sík b a n :
a z o szlop n é v le g e s h o ssza
V rá cso s a célo szlo p 7 ,2 — 22 4 0 0 — 4550
k é t sík b a n : 3.12. K ábelek (földkábelek)
k b . 1,5 m -rel k iseb b
A kábel a szabadvezetéknél üzembiztosabb vezetékszerkezet. Számos előnye mellett
(pl. nagyobb keresztmetszetek kábellel előnyösen biztosíthatók) hátránya, hogy
A korszerű állítást gépkocsidaruval végzik. A daru az oszlopot súlypontja felett szerelése, főleg a kialakított hálózatmegoldás utólagos módosítása körülményesebb,
emeli és beállítja a gödörbe. A pontos függőlegesre állítás a szokott módon végez mint a szabadvezetéknél.
hető. A darura függesztés az oszlopállítás biztonságát nagymértékben növeli.
Acéloszlopok felállítása az egyéb célra készülő acélszerkezetek felállításától nem
különbözik. 3.121. Kábelszerkezetek
Fa- vagy betonoszlopokat, m iután azokat a munkagödörbe beállították, az oszlop
A hagyományos ólomburkolatú, papírvázas olajszigetelésű kábelek, mellett és
körüli talaj gondos tömörítésével rögzítik. A munkagödröket egyre inkább gépko
helyett alumínium és műanyag burkolatú kábelek terjednek el. A kábelek vezető
csira szerelt motoros fúróval készítik. Szokásos a hengeres lyuk robbantással való
erei nagy tisztaságú sodrott vagy tömör vörösrézből vagy alumíniumból készülnek.
kibővítése is. Betonoszlopok alapozásának szerves része a dőlésgátló betonlemez.
Az egyes vezetőket tekercselt, olajjal á tita to tt papír vagy műanyag, esetleg gumi
Acéloszlopok részére általában betonalap készül. Az acél- és betonoszlopokat
földelni kell. szigetelés választja el a többi vezetőtől és a kábelköpenytől. Kivétel a korszerű
műanyag szigetelésű kisfeszültségű kábelek negyedik vezetője, amelyet három
részben érszigetelés nélkül építenek a kábelbe.
3.117. Nyomvonal Az érszigeteléssel ellátott összetartozó vezetők papírszigetelés esetén újabb közös
köpenyszigetelést kapnak. Ezzel elkészül a kábel belső szerkezete: a kábellélek,
A nyomvonalak használatát a vezetékjog biztosítja [2]. Megszerzésének előfeltétele amelyre folytonos ólomburkolatot préselnek. A burkolatra átlapolt acélszalag
a területfelhasználási engedély megadása, ill. az ehhez szükséges helyszíni szemle. tekercselés kerül mechanikai védelemként, m ajd az acélszalag korrózióvédelmére
Híradástechnikai vezetékek megközelítése esetében meg kell vizsgálni, vajon az bitumenes jutaburkolat. Épületek és földdel ki nem tö ltö tt kábelcsatornák belse
erősáramú vezeték nem okoz-e veszélyt vagy zavarást a híradástechnikai veze jében ez a bitumenes burkolat (compaund) szükségtelen, az ilyennel szállított (pl.
téken [3]. a talajból bevezetett) kábelről gondosan eltávolítandó. Egyerű váltakozóáramú
Vízi utak és vízfolyások keresztezésénél betartandó magasságokat a X I 1.3-3. kábeleken acélszalag-tekercselés Sem lehet, az örvényáramok által okozott veszte
táblázatban soroljuk fel. ségek elkerülésére. Sokféle alumínium burkolatú kábelt gyártanak, azonban ma
632 633
m ár hazánkban csak a papírszigetelésű kábellélekre melegsajtolással felhordott X I 1.3-4. táblázat
folytonos alumínium köpeny használatos. K á b elfek tetési m ély sé g ek és tá v o lsá g o k
Műanyag szigetelés esetén a vezetőérre kisfeszültségen PVC, középfeszültségen
(6, 10 és 20 kV) polietilén szigetelést, m ajd az alumínium vagy acélszalag burko Legkisebb fektetési.
Elhelyezés mélység vagy távolság, Megjegyzés
latra — esetleg közvetlenül a kábellélekre — PVC burkolatot préselnek. Ennek cm
korrózió elleni védő hatása fontosabb, m int szigetelőképessége. A kábelek talaj
vízben való üzemre tartósan alkalmasak. Álló- vagy folyóvízbe folyamkábelt kell S z a b a d te r ü le te n 70
fektetni, amelynek Z szelvényű acélszálakból kialakított páncélja alkalmas a fek S zá n tó fö ld ö n , m é ly sz á n tá s e s e té n 100 a s z á n tá s i t e c h n o ló g iá v a l e g y e z te tn i
tetésnél fellépő jelentős igénybevételek elviselésére.
Nagyfeszültségen (60—120—220 kV) nagynyomású olajkábeleket vagy gáznyomású Ű t a la t t 100 a p a d k a sz in tje a la t t
olaj kábeleket használnak. V a s ú t a la t t 100 a v á g á n y ta lp a la tt
634 635
jűnek megfelelő távolság legyen. E zt csak akkor szabad elhagyni, ha a kábelek
ki kell kérni! Árvédelmi töltés keresztezésére csak akkor kerülhet sor, ha a töltés terhelése a megengedett terhelésnél lényegesen kisebb. A kábeleket egymásra fek
testét úgy megerősítik, hogy a 70 cm mély kábelárkot nem mélyítik az eredeti
tetni nem szabad. Ha a kábelek száma nagy, a kábelcsatornába is konzolokat vagy
töltéstestbe, hanem az a hozzátöltésbe kerül. Más a helyzet széles depóniák esetén, függőleges tartó k at építenek, amelyeken a kábel a már ism ertetett módon elhe
de a kábel így sem kerülhet 30 cm-nél mélyebbre, m int a töltés eredeti korona lyezhető.
szintje volt. Ha nem kerülhető el a töltés nagyobb mélységben való keresztezése,
az érintett szakaszra acél szádfalat kell mélyíteni, a szádfalba megfelelő nyílást Épületekbe a kábeleket az alapon keresztül általában 0,7 —1 m mélységben a
vágni, a nyílásba acél átvezetőcsövet hegeszteni és a kábel átfűzése után a csövet talajszint a la tt kell bevezetni. A bevezetés védőcsővel, lehetőleg acélcsővel készül
a kábel körül agyaggal gondosan ki kell tölteni. Minden töltéskeresztező kábelnek jön. A csöveket a zsaluzás során kell — két végüket fadugóval gondosan lezárva —
a töltés két oldalán elhelyezett szakaszát 20 m-en belül homok helyett agyaggal az alaptestbe helyezni.
kell kitölteni és a kábelt ennek megfelelően 20%-kal nagyobb áramterhelésre mére A védőcső 5—10 cm-re álljon ki a beton síkjából. Ne alkalmazzunk hajlított védő
tezni. csövet. A védőcsövek egymáshoz viszonyított távolságát az szabja meg, hogy a
A kábelt fektethetik rögzített tengelyű kábeldobról az árokba húzással, amikor csövek közti rés betonnal jól kitölthető legyen. Minden kábelhez külön védőcső
a kábelt a munkások igazítják az árokba, ill. részben görgőkön vezetik. Hosszú szükséges, m ert a kábel és védőcső közötti rész csak így töm íthető kielégítő módon.
nyomvonal esetén gazdaságos a dobot kábelszállító kocsin a nyitott árok mellett A kábel behúzása után a védőcső mindkét végét gondosan tömíteni kell. A külső
szállítani, miközben a kábel lecsavarodik a dobról és azt az árokban rögzítik. tömítés vízzáró legyen, a belső pedig rovarok (és esetleg rágcsálók) megtelepedését
A kábelfektetés munkaigényes művelet és nem oldható meg betanítást nélkülöző zárja ki. Mindkét célra a bitumenes kenderkóctömítés vált be. A jó tömíthetőség
megkívánja, hogy a védőcső legalább 15 mm-rel, de legfeljebb 40 mm-rel legyen
munkásokkal.
nagyobb a kábel külső átmérőjénél.
30°-nál meredekebb terepen a kábelt acélsodronyhoz erősítve lehet fektetni úgy,
hogy a kábel súlyát a sodrony tartja a homokágyban. Ilyenkor a kábelt 2 —3 in-
énként úgy kell a sodronyhoz bilincselni, hogy két bilincs között igen enyhe ívelés 3.123. Kábelszerelés
sel haladjon.
A kábelvégek kialakítása és csatlakoztatása a villamos berendezésekhez, továbbá
Tartószerkezetre a kábelt szabadon vagy bilincsekkel rögzítve fektethetik. a korlátolt hosszúságban gyártható kábelek végeinek összekötése jó felkészültséget
Külön e célra szolgáló folyosókban kábeltartó konzolokra vagy konzolokra erősí kívánó szakmunka. Nagyfeszültségű kábelek szerelését csak kábelszerelő szakmun
te tt lemezekre kerülnek a kábelek, egymástól kábelátmérőnyi távolságban. kás végezheti, kisfeszültségű kábelek esetében is ez a megnyugtató megoldás.
Egymás felett elhelyezett kábelpolcok közötti távolság a polc szélességének fele
lehet. Lemezborítás nélküli kábeltartó konzolok között a vízszintes irányú távolság
30 mm kábelátmérőig 30 cm, 60 mm-ig 40 cm, ennél vastagabb kábelek esetén
50 cm.
Ha egymás felett több síkban fektetnek kábeleket, alul a jelző-, mérő-, m űködtető
kábeleket kell elhelyezni, felettük a kisfeszültségű és legfelül az esetleges közép-
feszültségű kábeleket. Utóbbiakat lehetőleg külön helyen. Nagyfeszültségű kábe
leket feltétlenül külön folyosóban kell szerelni.
Bilincsekkel szerelt kábelek megfogási távolsága vízszintes vezetés esetén 30 mm
átmérő alatt legfeljebb 50 cm, nagyobb kábeleknél 80 cm, függőleges vezetés esetén
1,5 m lehet.
Belsőtéri fektetésnél a kábelek bitumenes jutaborítását (ha ilyen van) el kell távo
lítani. Különleges fontosságú kábelek esetében speciális tűzvédelmi intézkedések
betartása is szükséges. Acélszalag külső boiítású kábeleket fekete vasiakkal kell
bemázolni. Párás térben a kábeleket lakkozás előtt rozsdagátló felületvédelemmel
kell ellátni. Kábeljelzőszalagokat ilyenkor is alkalmazni kell, áttekinthető vezetés
esetében 10 m-enként, egyébként 5 m-enként.
Függőleges aknában a kábel acélsodronykötélre felfüggesztése válhat szükségessé.
A megfogások sűrűsége 1 —1,5 m. A kábel igen enyhe ívelése kívánatos.
A kábelek elhelyezése fedett kábelcsatornákban, épületben (ritkábban szabadban)
akkor előnyös, ha számuk nem túlságosan nagy, a födém alatt nincs erre használ
ható tér, szabadban pedig, ha a kábelhez gyakran kell hozzáférni. H a a kábelek
száma kicsi, a kábelt a csatornába egyszerűen lefektetik. Célszerű 1—2 m -enként X I I . 3-2. ábra. Polietilén szigetelésű kábel szabadtéri
végkialakítása polietilén tárcsákkal
távolságtartó betétet helyezni közéjük, hogy két kábel között a nagyobb átmérő
637
636
Kábelvégkiképzés 3.124. Kábelméretezés
A csatlakoztatásra kiképzett kábelvéget valamennyi szerelvényével együtt kábel Földkábelek mechanikai igénybevételnek csak fektetéskor vannak kitéve. Villamos
fejnek szokás nevezni. A kábelvég lezárásának eszköze a kábelvégelzáró. méretezésüket lényegében a szabadvezetékekkel azonos szempontok és a következők
A kábelfej lehet belsőtéri és szabadtéri. szerint végzik (1. 3.111. pontot). Üzemáramra való méretezésükkor a X II.3 -5 _
táblázatban foglalt keresztmetszeteknél kisebbet nem szabad választani. A táblá-
Nagyfeszültségű, polietilén szigetelésű kábelek esetében is megfelelő a hagyomá
nyos kábelfej, de terjed a polietilén-tárcsás végelzárás alkalmazása ( X I 1.3-2.
ábra) is. X I 1.3-5. táblázat
E g y db 0 ,6 /1 k V fe sz ü ltsé g ű , 3 v a g y 4 erű o la j- v a g y m ű a n y a g sz ig e te lé sű
Kábelkötések földk ábel m eg e n g e d e tt leg n a g y o b b ta rtó s ter h e lő á ra m a k á b elá ro k b a n , eg y szerű
fed ű téglázás esetén (K G SZ 4 8 — 1001 és K G SZ 4 8 — 151 1 )
A kábelvégek összekötését kábelkarm antyúval ( X I I .3-3. ábra)végzik. Ezek kerül
hetnek talajba vagy belső térbe (kábelcsatorna, kábelfolyosó). A kábelkarm antyú Áramerősség, A
Névleges
vezetőkeresztmetszet papír m űanyag
mm2
Cu AI Cu A1
4 45 35 45 36
6 60 45 60 48
10 80 65 80 64
16 110 90 110 88
26 135 110 135 110
35 165 130 165 130
50 200 160 200 160
70 245 195 245 195
95 295 235 295 235
120 340 270 340 270
150 390 310 390 310
185 445 355 445 355
240 515 410 515 410
638 639
3.13. Légkábelek Vezetékek és szerelvények
A légkábel olyan szigetelt vezeték, amely a levegőben oszlopokra vagy megfelelő Kapcsolóberendezések áramvezető sínéit
egyéb szerkezetekre erősített tartósodronyra függesztve üzemel. vörösrézből vagy alumíniumból készítik.
A tartósodrony a kábelköpenyen belül is elhelyezkedhet. A légkábelt érheti a A korábban általános kör keresztmetszetű
napsütés. A hazai gyártm ányú, Mcf—Ftípusú műanyag szigetelésű, kisfeszültségű vörösréz rudak helyett ma sajtolt lapos
légkábelt elsősorban épületcsatlakozásokra, másrészt kisebb (gátőr, gépész stb.) alumínium rudak használatosak.
lakó- és üzemi telepek belső hálózatának kialakítására használják. Ez a vezeték
aludursodronyra függesztett kivitelben szerelhető. Áram- és feszültségváltók
A mérőberendezések műszereibe nagy
3.14. E losztó- és kapesolóberendezések feszültségek és áramerősségek közvetle
nül nem vezethetők. A feszültséget és
A villamos energia érkező és továbbító vezetékei közötti kapcsolatot elosztóberen áramerősséget műszerrel mérhető nagy
dezésék biztosítják. Ezekben többnyire mód van a vezetékekben folyó áram meg ságra arányosan feszültség- és áramvál
szakítására is, ilyenkor a kapcsolóberendezés elnevezés a szokásos. Az elosztóberen tókkal alakítják át.
dezéseket szokás arra is felhasználni, hogy az egyes vezetékeket vagy éppen fogyasz
tókat túláram ellen védjük. Kapcsoló- és transzformátorállomások
Kapcsolóberendezések üzemét és elhelyezését szolgáló létesítmények a kapcsoló- Belsőtéri kapcsolóállomást lehetőleg
állomások. Transzformátorállomásról akkor beszélünk, ha különböző feszültségű gyártm ányként tipizált, előregyártott
kapcsolóberendezések között transzformátorok képeznek kapcsolatot. kapcsolóberendezésekkel kell felszerelni.
Ezek szereléséhez az épületi adottságo
3.141. Nagyfeszültségű kapesolóberendezések (GO—100 k \7)
k a t + 1,0 cm pontossággal kell biztosítani
és az épület belső m éreteit minimális X I I .3-4. ábra. Szakaszoló
és traszformátorállomások
méretnek tekinteni. Célszerű a kapcsoló-
Nagyfeszültségű vezetékek kapcsolóberendezéseit általában szabad téren helyezik és ellenőrző berendezések igényei szerint idomacél szerelő-alapsínt beépíteni,
el, városi vagy egyéb kényszerítő körülmények esetén (főleg 120 kV-on) épületben. amely biztosítja a cellák és táblák vízszintes felfekvését. Egy- és kétgyűjtősínes
Nagy méreteiknél fogva ezek a berendezések nem előre gyárthatók. Az egyes ké berendezésekben egyaránt célszerű a mérő-, jelző- és védelmi készülékeket be
szülékek és transzformátorok monolit betonalapokra, ill. előregyártott vasbeton fogadó műszerszekrényt a kapcsolóberendezéstől elkülönítve elhelyezni, azonos
vagy acél portálszerkezetekre kerülnek. Szállításukhoz belső ú t szükséges, amely vagy külön helyiségben.
vontatható szállító járm ű megfordulását is lehetővé teszi. A szükséges fordulati A földelővezetéket, amely mind az érintésvédelmet, mind a szükséges üzemi földe
sugár a feszültségtől függően 7—10 m. Az állomást körülvevő kerítés magassága léseket (feszültségváltók és áramváltók földelt kapcsai) biztosítja, 2 0 x 3 mm acél
3 m, am it felül három sor szögeshuzallal kell kiegészíteni. A kerítés alsó kiképzése szalag földelősín formájában szokás a cellasoron végigvezetni. Elég minden mező
akadályozza meg kutyák és egyéb állatok behatolását. acélszerkezetéhez a fémes kapcsolat biztosítása. A nyitható ajtókat 16 mm2 ke
resztmetszetű különösen hajlékony csupasz, vörösréz sodronnyal kell földelni.
3.142. Középfeszültségű kapcsolóberendezések és transzformátorállomások X I 1.3-6. táblázat
Kapcsolókésziilékek és biztosítók Oszlop tran szform a t or- á 11omások
Középfeszültségen szakaszolók, terhelésszakaszolók és megszakítók mellett szabad L egnagyobb
téren elhelyezett oszlop- (árboc-) kapcsolók képezik a kapcsolóberendezések főele T íp u s T a r tó s z e rk e z e t a n y a g a N a g y fe s z ü lts é g , k V tra n sz fo rm á to r-
te lje s ítm é n y , k V A
meit. Az áram útjának kijelölésére és feszültségmentesítésre szolgáló szakaszolók
belsőtéren csaknem mindig idomacél szerkezetre kerülnek, amelyen azokat csava F O T R 1 0 — 2 0 — 3 5 /1 2 5 fa 10, 2 0 , 35 125
rokkal rögzítik ( X I 1.3-4. ábra). Míg a szakaszolók áram megszakítására nem alkal
masak, a terhelés-szakaszolókkal az üzemáram megszakítható. Ezért mechanikai V O T R 2 0 , 3 5 /1 2 5 125
igénybevételük nagyobb, rögzítésük igényesebb. Nagy gondot kell fordítani sík V O T R 2 0 , 3 5 /2 5 0 a cél 20, 35 2 50
felfektetésükre. H ajtásuk erőszükséglete is nagyobb: a kapcsolókések nagy sebes V O T R 20, 3 5 /2 x 2 5 0 2 x 2 50
séggel működnek, ezért a kapcsolásra rugóerőtárolásos hajtás szolgál.
Középfeszültségű megszakítóként ez idő szerint nálunk EIB iicenc alapján gyártott B O T R 2 0 /1 6 0 160
A típ. kisolajterű megszakítók kaphatók. Ezeket motorfelhúzású rugóerő-tárolós B O T R 2 0 /2 5 0 v a sb e to n 20 250
hajtással használják. B O T R 2 0 /4 0 0 100
642 41*
643
i
( A korszerű, előregyártóit elemekből készült födémek általában nem véshetők
5 0 02 5 0 4/2 1 CJ-
N Ű> N —
43 c
N O
03 GO GO
tetszés szerint, mind a lámpatestek, mind a vezetékek elhelyezését az építéstervező
1Ü £ > -3 S S > N
í/3
hozzájárulásával kell eldönteni.
O
Szabadtéri világítást szabadvezeték oszlopokon az oszlopra erősített acélcső lámpa
©
ÍO
o
04 00 o o
karba vezetett vihar- és saválló szigetelt vezetékkel kötnek be.
| i o
m m
00 GO
o CG CO tH
ÍO
o '
04 CO o ' kábel összekötésével közvetlenül az oszlopba épített biztosítótábla kapcsain. Ez
t -H t H
aj
l
kp
I
rH 1 1 1
utóbbi a célszerű megoldás. Az alkalmazott kábel keresztmetszete 35 mm2-nél ne
~CJ
s o 03 O
©
lO
o
lO 04- legyen nagyobb.
T —( CO tH t H 04
2
o
o
3.152. Hőkészülékek
o o co o O
u.
— 2
_
•
o
o
© . o
o O
o
o
CO
-r-t 04 o
o
03
Sugárzó és konvekciós hőkészülékek szerelésekor egyaránt a kifogástalan csatlako
o
40 zás biztosítása a legfontosabb. Nedves, párás vagy időszakosan nedves térben csak
hatásos érintésvédelembe kapcsolt hőkészülékek használhatók. A szokásos hőké
: 4í 04
'55 o 03 co' co ro \o
szülékeket túlterhelni nem lehet. Túláramvédelemként a csatlakozóvezeték túl-
©
■> 04 04
áramvédelmét kell használni.
- GO 04 ' CO
> 04 CO »
c
04
3.153. Villamos gépek
O
O
O
O
^
r-<
O
o
o
M o to r o k
o © O
% ? 40 >o 04 O
CO
oo Villamos motorok kiválasztásakor az áramnem és motortípus, építési alak és
£ í T-' ö o csatlakozás, a szükséges teljesítmény és a motor burkolatának, valamint hűtési
7^ o
1
. t o o
700
CO 03
§ §
o
o
o
o
©
o T-i módjának meghatározása szükséges. A forgógépek felszerelése (rögzítése) és a
04
04 co CO hajtó, vagy h a jto tt géppel való kapcsolatának kialakítása nem villamos szerelési
tevékenység. A villamos szerelés keretébe mindössze a motorok bekötése ta r
o tozik.
i p 0?
£
E g y e n á r a m ú m o t o r o k szerelésekor nagy gondot kell fordítani a helyes kapcsolásra.
110
2 0 -
1 o
á o . oo.
0
f 04
! 04
UO
S o r o s g e r j e s z t é s ű motorok mértékadó terhelőnyomaték hiányában elméletileg
04 | 04 -H
> o
aj
j
o o korlát nélküli fordulatszámra gyorsulnak és tönkremennek.
7 5 -
04
220
•OJ üC 04 CO
Ezért ilyen motorok csak olyan hajtásokhoz használhatók, ahol a terhelő-?
l»
04
nyom aték nem lehet csekély. A hajtónyomaték a kapocsfeszültséggel változ
04
O o
oc
tatható ; erre, valam int a fokozatos indításra előtétellenállások használatosak.
CJ 03 o o
-G
-JH O
04 04 A p á r h u z a m o s g e r j e s z t é s ű motorok fordulattartók. Fordulatszámuk a forgórész
50
O
o
o 03 O • feszültségének növelésével arányosan nő, és az állórészre (gerjesztésre) ad o tt
W o © o 04
C CO
B -
o
04
o
- 04 -
04 o
feszültséggel fordított arányban változik.
1 1 1
: o 40 o
o o
o o
o Az egyenáramú motorok teljesítménye:
o co ©
CJ 1 04 • 04
> ; 1 1
o
04 o
„ _ f ( v r 7(A )
£ o
00 (k\v)“ 10Q0 •
tá b lá za t
C3
CU V á lta k o z ó á r a m ú m o to r o k á lta lá b a n h á r o m f á z is ú n k
c3 £
'03 ctf
S 02 P<
N
Ph 'S ■ H á r o m f á z i s ú s z i n k r o n m o t o r o k rendesen tengelyvégre szerelt egyenáramú ger
O S
X I 1 .3 -7 .
s GO
=
sS
50
GO • o cs jesztőgéppel készülnek. Indításkor előbb külső hajtással névleges fordulat
£ -tí
50
GO
o c- .
cö .0 . ^ p számra kell azokat gyorsítani és a névleges fordulatszámon . .s z i n k r o n o z v a ' '
'OGO C ' £ <3
N w Tj
■O
c
ND
GO <v
” 1 hálózatra kapcsolni.
N
pH £ X
64 í 645
A szinkronozott aszinkronmotor olyan gép, amely csúszógyűrűs aszinkronmotor zátorok nem telepíthetők. Áramfelvételük mindig azonos, így túlterhelésvédelmük
ként indul. Gerjesztését a névleges fordulatszám közelében kell bekapcsolni, felesleges. Zárlatvédelmük fontos.
ekkor szinkronfordulatra vált á t és szinkronmotorként működik. Nagyfeszültségű kondenzátortelepek szerelésekor a szabadtéri kapcsolóberende
Az aszinkronmotorok csúszógyűrűs vagy rövidrezárt forgórésszel készülnek. zések előírásait kell betartani. Ha a kondenzátortelepnek külön kapcsolója van,
Kedvező indító- és billenőnyomatékuk, valamint nagy üzembiztonságuk m iatt annak lekapcsolási képessége a szokásos követelményeknél nagyobb kell hogy
a legelterjedtebb villamos hajtógépek. legyen (bőséges kapcsolóméretezés!).
Csúszógyűrűs motorokat csak az indítóellenállásnak a forgórésszel való sorba-
kapcsolása után szabad indítani. 3.16. Épületszerelés
A háromfázisú váltakozó áramú motorok fordulatszáma a motor pólusszámától 3.161. Belsőtéri világítás
függ. A forgásirányt a motorban fellépő mágiiesmező forgási iránya határozza meg.
E zt bármely két fázisvezető megcserélésével megfordíthatjuk. A háromfázisú Zárt helyiségekben a világítóberendezés részére legfeljebb 6—10 izzólámpás vagy
váltakozó áramú motor teljesítménye: legfeljebb 15 fénycsöves lám patestet tartalm azó áramköröket kell létesíteni. H a a
vakolat alá fektetett vezeték vékony falú műanyag vagy ólmozott vasszalag burko
r> . ^ (v ),jr(A> c o s 9 latú védőcsőbe kerül, azt horonyba kell fektetni, ahol a csövet vakolásig gipsszel
(kw) íöö(j ' rögzítik. A vezetékeket színjelöléssel kell ellátni (MSZ 1600), cső nélkül vakolat alá
csak kétszeres műanyag szigetelésű (MM-fal) vezetéket szabad fektetni. Ennek
Transzformátorok kötései is vakolatba süllyesztett dobozba kerülnek. A gyakran alkalm azott vezeték-
típusok megengedett terhelését a X I 1.3-8. táblázat tartalm azza. Szabadon szerelt
A transzformátorok szerelése teljes egészében villamos szerelési tevékenység, csu vezeték alkalmazása nem célszerű. Nagyobb keresztmetszetek, változó fogyasztók,
pán a szállításhoz szükséges szállítástechnikai szakirányú felkészültség. Szállításra süllyesztési nehézségek esetén acélpáncél, kemény műanyag vagy gázcső védőcsövet
1 MVA teljesítményig szinte kizárólag a szállítandó súlynak megfelelő tehergép kell használni és azt falon kívül acélbilincsekkel idomacéltartóra erősíteni.
kocsit használnak, a nagyobb transzformátorokat — 2,5 MVA felett gyakorlatilag
mindig —■vontatott különleges szállítójárművön (tréler) szállítják. Mechanikai sérülés veszélye nélkül műanyag vagy gumiborítású kiskábeleket is
alkalmazhatunk. Ezekhez műanyag, amazokhoz öntöttvas dobozok szükségesek.
A helyére emelt vagy vontatott transzform átor kerekeinek vízszintes síkon kell Fémcsövek kötéseit csavaros karm antyúval, műanyagcsövekét ragasztással kell
támaszkodniok. A kerekeket rögzíteni kell. készíteni.
Kis- és törpetranszform átorokat a szokásos csavaros csatlakozással kötnek be. A vakolat alá fektetett csövek iránytöréseit meleg (műanyag) vagy hideg (fémcső)
Transzformátorok elhelyezésekor nagy gondot kell fordítani a szellőzésre. Szabad hajlítással készítik; falon kívül többnyire előregyártott idomdarabok használatosak,
téri transzformátorokat nem szabad szűk, napsütött, zárt falszorosban elhelyezni. amelyek nyithatók lehetnek.
Különböző áram köröket külön csőben kell vezetni. E zt a szabályt kell a dobozoknál
Egyenirányítók is betartani.
Szeléncellás vagy germániumdiódás kisegyenirányítók szerelésekor a szilárd elhe Nedves vagy tűz-, ill. robbanásveszélyes helyiségekben csak a feltétlenül szükséges
lyezésen és a száraz, vegyi párát nem tartalm azó környezeti levegőn túlmenő köve villamos berendezés létesíthető. Nedves helyiségben csak töm ített szerelés alkal
telmények nincsenek. mazható, amelyet gumizárású tömszelencével, ragasztással, ill. karm antyú vagy
Szilícium és egyéb nagy teljesítményű egyenirányítók bekötésekor gondot kell szerelvény és ellenanya közé szorított tömítőgyűrűvel kell készíteni.
fordítani a jó minőségű, kis ellenállású kapcsolatra, valamint a bőséges szellőzésre. Robbanásveszélyes helyiségben csak töm ített acélcsövezés vagy páncélos kábel
megfelelő. A töm ítést nyomáspróbával kell igazolni.
3.154. Vegyi fogyasztók Száraz helyiségben mind alumínium, mind vörösréz vezeték alkalmazható, de tűz
és robbanásveszély esetén kizárólag vörösréz. Nedves térben is csak vörösréz veze
A leggyakrabban előforduló kémiai fogyasztók a töltés alatt álló akkumulátorok. ték használható.
Nedves térben töm ített, tűzveszélyes helyiségben mechanikai védelemmel is ellá
to tt töm ített, robbanásveszélyes térben robbanásbiztos lám patestek szükségesek!
3.155. Fázisjavító berendezések Az alkalm azott kapcsolók mind nedves, mind robbanásveszélyes térben leválasztó
kapcsolók legyenek. Nedves térben fröccsenő víztől védett (IP 34), robbanásveszé
A korszerű, szabadtéri kivitelű kisfeszültségű fázisjavító kondenzátorok szilárd, lyes térben robbanásbiztos [9] kivitelű kapcsolókat kell szerelni. Kapcsolók és
védett elhelyezést és véletlen érintés elleni védelmet kívánnak. Hűtésük érdekében dugaszolóaljzatok elhelyezése a padozat felett legalább 1,5 m-re, jól földelt fém
szellőzésükről gondoskodni kell. Erősen párás vagy nedves környezetben konden tárgytól 1,2 m-re legyen.
646 647
3.162. Belsőtéri erőátviteli vezetékek
m c m O O o o m o o o o o o o o
.2 > ö < m CO X o
i— (
Cl
tH
co o in o © o o o o
X X
■° c E Cl Cl m co
Az erőátviteli vezetékekre a világítási vezetékekre vonatkozó követelmények
érvényesek. Az aljzatbetonba csak vastag falú műanyag csövet vagy gázcsövet
szabad fektetni. Minden padozat alá fektett védőcsövet 1%-os lejtéssel kell vezetni;,
1 m in vH Cl r» (M in in in m o in o o
1 1 CO x CO X o X co o X X t> o legmélyebb pontján pedig az esetleg összegyűlő pára, nedvesség eltávozására lehe
|| t -í Cl CM Cl X X un co co
tőséget biztosítani. Nagy keresztmetszetű vezetékek eternitcsőben is vezethetők,
E4s
falon kívül.
1 o o m o m m o o o in o o O o o o o o
T-í T-s n CO X o Cl co o m o o o o o o
T— 1 Cl Cl co m m co X
3.163. Elosztók
3.164. Villámvédelem
1 ! 1> 05 c- X o Cl o o o o o o
co CO oo T—1
T— ( r*H
i>
Cl
'C
Cl
X
Cl
Cl
X
X
X
co
m co
Villámvédelem tekintetében az MSZ 274 előírásait kell figyelembe venni. Olyan
E4s építmények villámvédelme szükséges csak, amelyek vagy tömegek befogadására
alkalmasak, vagy 20 m-nél magasabbak, ill. fokozott vagy közvetett becsapási
CO co o m o in o o o o o o o o o o o o o veszélynek vannak kitéve. 20 m-nél magasabb építési állványzatot is védeni kell
•Kf?
S-og <
TH v-í ói co co X o
1—(
Cl COo m
T-< Cl
o o o o o
rfi Cl X un co X villámcsapás hatása ellen. Különösen igényes védelemben kell részesíteni a tűz
veszélyes („C” tűzveszélyességi osztály), tűz- és robbanásveszélyes („B” osztály)
vagy fokozottan tűz- és robbanásveszélyes („A” osztály) épületeket. Nem tűz- vagy
o r- I> m X o o un m O m o o robbanásveszélyes anyagot tartalm azó fém tartályokat és csővezetékeket — külö
G o> T—1 T— X tH 1> Cl CO in o X in 05 Cl
s>s tH T -í Cl Cl X X •o 1 m CO X nösen 20 m magasság felett — elég földelni (tartály t két helyen, csővezetéket 300
S 43 m-enként, épületek közelében 100 m-en belül). így kell földelni fémkerítéseket is.
Nem kell külön felfogóvezetővel védeni fém hajókat, de 5 m-nél magasabb úszó
1 1
r —. T—
m O
Ói
m
X
O
m co
o o
X o
m
Cl
o o o o o o o
CO o m o o o o faszerkezetek legmagasabb pontján felfogóvezetőt kell elhelyezni, és a vízvonal
X X
Cl Cl
alatt elhelyezett 0,2 m2-nél nagyobb fémlemezzel összekötni. Acélhidat, vasbeton
híd fémrácsát és korlátját földelni, fahíd mindkét korlátján felfogóvezetőt fektetni
és mindkét oldalon földelni kell (f? < 20 ü ). 20 m-nél magasabb épületben vala
cn 05 o o o o o o
mennyi tetőn vagy tetőtérben levő nagyobb fémtárgyat földelni és a villámvéde
25 °C környezeti hőmérséklet esetén
r—: T—i Cl 04 CO m co X o X o X
5cE
tu 3 i>
Cl Cl
l>
Cl
1-
TT in
648 649
3.17. Villam os balesetek m egelőzése oldalról való olyan lezárást jelent, amelynél a borításon m ár segédeszközzel való
benyúlásra lehetőséget nyújtó rés sincs.
Villamos balesetek megelőzésére minden villamos berendezést érintésvédelemmel Csak tokozás jöhet számításba szabadban és minden olyan helyiségben, ahol az
kell ellátni, valam int a véletlen érintését meg kell akadályozni. Előbbit az MSZ állandóan száraz, por- és páramentes levegő nem biztosítható. Ilyenkor a véletlen
172 Érintésvédelmi Szabályzat, utóbbit az MSZ 1600 és MSZ 1610 Biztonsági érintés elleni védelmen kívül egyéb követelményeknek is eleget kell tenni.
szabályzatok előírásai szerint kell biztosítani.
3.172. Érintésvédelem
3.171. Véletlen érintés elleni védelem
Érintésvédelem az üzemszerűen feszültség alatt nem álló, de meghibásodás folytán
Meg kell akadályozni, liogy üzemszerűen feszültség alatt álló alkatrészekhez, feszültség alá kerülő berendezésrészek érintése által okozott balesetek kiküszöbölé
vezetékekhez és készülékekhez hozzá lehessen érni. E célra a villamos berendezé se. Megoldásának és méretezésének kötelező szabályait az MSZ 172/1. és 2. lap
seket írja elő. Lakóépületek és hasonló építmények érintésvédelmének kialakításánál a
úgy kell elhelyezni, hogy azokat ne lehessen érinteni vagy Nehézipari Minisztérium által elrendelt Érintésvédelmi Szabályzatot is figyelembe
el kell keríteni, vagy kell venni.
burkolni kell. Váltakozó áramú berendezések érintésvédelmének szokásos megoldása — kivételes
esetektől eltekintve, amelyekkel itt nem foglalkozunk —,
Védelem az elhelyezés révén
nagyfeszültségen védőföldelés,
Elhelyezés útján kell a véletlen érintés elleni védelmet biztosítani a villamos sza
badvezetékeknek, beleértve az oszloptranszformátor-állomások transzform átorait kisfeszültségen védőföldelés vagy nullázás,
és egyéb készülékeit. Ezek elhelyezési szabályait az MSZ 151 Erősáramú Szabad- ill. védőkapcsolás.
vezeték c. szabvány tartalmazza. Ezen megoldások bármelyikét célszerűen kiegészíti a környezet és a villamos be
Védelem elkerítéssel rendezés érinthető fémrészeinek azonos potenciálra hozása.
A szabadtéri kapcsoló- és transzformátorállomásokra vonatkozó előírásokat az Alapvető követelmény, hogy földelés esetén egyes berendezésrészeket nullázni,
MSZ 1610 rögzíti. A véletlen érintés elleni alapvédelem az elkerítés. Legfontosabb nullázás esetén egyes berendezéseket csak földelni nem szabad.
követelményként gondoskodni kell arról, hogy a talajszinttől 6 m-nél nem maga Törpefeszültség alkalmazásával elkerülhető az érintésveszély.
sabban elhelyezett, üzemszerűen feszültség alatt álló elemek vízszintesen (némi
biztonsággal) m ért távolsága a kerítéstől legalább 1,8 m legyen 20 kV és 2,0 m 3.1721. Védőföldelés
legyen 35 kV feszültség esetében. Ilyen berendezés kerítése által bezárt területre
a kezeléssel megbízott, vizsgázott és kioktatott személyen kívül másnak (pl. szállí Nagy- vagy középfeszültségen minden villamos gép vagy berendezés üzemszerűen
tás vagy szerelés céljából) csak akkor szabad helépni, ha a berendezést az MSZ feszültség a la tt nem álló, kézzel érinthető, vezető anyagból készült szerkezeti ele
1585 Üzemi szabályzat előírásai szerint feszültségmentesítették, ill. e szabványban m ét földelni kell, beleértve az elkerítésre szolgáló védőhálókat és védőrácsokat.
előírt intézkedéseket foganatosították. Földelni kell nagy- vagy középfeszültségű vezetékek acél- vagy betonoszlopon
Ugyanezek a belépési feltételek vonatkoznak minden elzárt villamos kezelőhelyiségre, elhelyezett tartószerkezeteit, valam int a kábelköpenyeket, végelzárókat és kar
ahol a véletlen érintés elleni védelemként elfogadható a feszültség alatt álló készü m antyúkat.
lékek és vezetékek 2,5 m-nél magasabb elhelyezése. Ilyen helyiségekben egyébként Nem szabad az érintés védelem földelőrendszeréhez kapcsolni a kerítést, ajtókilin
rendszeresen huzalháló (vagy expandált lemezháló) alkalmazható védelemként: cset, vaslépcsőt és egyéb fémből készült épületszerkezeti elemeket. A kerítések és
ezt a veszélyt jelentő alkatrészektől belső térben a szabadtéri berendezés közelében levő, a berendezéssel nem összefüggő, viszonylag
nagy kiterjedésű fémberendezések külön földelése ajánlatos, ha a külön földelés
10 kV esetén legalább 225 mm, a védőföldeléstől biztosan elkülöníthető.
20 kV esetén legalább 320 mm, Védőföldeléssel kialakított kisfeszültségű berendezések szabadvezeték-hálózatának
35 kV esetén legalább 440 mm és a közvilágítás oszlopainak földelése nem kötelező. Tetőtartókat földelni nem sza
távolságban kell elhelyezni. bad.
Kisfeszültségen 150 mm távolság betartása szükséges. Földelők
Védelem burkolással Szalagföldelőket lehetőleg 1 m mélységben, 40 cm széles árokba hullámvonalban
El nem zárt szabadtéri vagy belsőtéri elhelyezés esetén megbízható védelemnek a célszerű fektetni. Anyaguk legalább 12 mm átmérőjű mázolatlan koracél, vagy
tokozás tekinthető, ennél valamivel enyhébb, belsőtéren sokszor elegendő védelem 2 0 x 4 mm acélszalag. Sodronyszerkezet tilos.
az összefüggő lemezborítással való elkerítés (burkolás). A tokozás teljes, minden Tűzi horganyzás előnyös. Rövid szakaszokon bentonitos ágyazás ajánlható.
650 651
F bentonit szükséges, amelynek hígítása (bentonit/víz arány) k ötött talaj esetén 60 cm fektetési mélység elegendő és hullámos fektetésük nem feltétlenül szükséges.
1:9, vízáteresztő talaj esetében pedig 2:8. A talajon kívül kerülő szakaszt 1,5 m magasságig acélcső, vagy idomacél védelem
A földelőszalag kötéseit az átmérő 15-szörös hosszában célszerű hegeszteni kétoldali mel kell ellátni. A védett szakasz felett bontható kötést kell készíteni a szétterje
erőteljes V varrattal. A hegesztett kötést forró bitumennel be kell kenni. dési ellenállás mérésére (bontási hely).
Csőföldeló'k elhelyezése függőleges irányú, fúrt lyukban, vagy földbe verve. Anyaguk Falra szerelt földelővezető-szakasz 2 0 X 3 ...3 0 x 3 mm laposacélból készül, lehe
50—80 mm átm érőjű acélcső. Előnyös a tűzihorganyzás. tőleg horganyozva. A kötés hegesztéssel vagy csavarozással készülhet. Csavarozás
A furatot fúrógéppel kell elkészíteni. A csőföldelő hosszát a rendelkezésre álló fúró esetén legalább két csavart kell használni, ezek átmérője a vezető vastagságának
gép és a talaj adottságaitól célszerű függővé tenni. 6 m-nél hosszabb csőföldelő kétszerese. A csatlakozó felületeket fel kell csiszolni, csavarozás előtt vazelinnel
készítése csak kivételesen indokolható. Hegyesre vagy élesre kovácsolt végű cső bekenni, a csavarok meghúzása után lakkozni. Nagy keresztmetszetű laposacél
földelő leveréssel is elhelyezhető, ha a helyett száraz helyen alumínium rúd is alkalmazható — feketére festve. H a az
talaj nem köves, és nem erősen kötött, alumínium rudat 1,5 m-nél alacsonyabban helyezik el, mechanikai védelméről
-P EE E 3 száraz. A leveréshez cölöpverő hasz gondoskodni kell. Kötését az alumíniumsínezési előírások szerint végezzék.
nálható. 4 m-nél hosszabb csőföldelőt Kábelcsatornában vezetett földelővezetp 8 —10 mm átmérőjű koracélból készülhet.
ilyen módon csak laza talajban érde Ha nem horganyzott, rozsdagátló mázolása és feketére festése minden esetben
mes elhelyezni. szükséges. A földelővezetéknek azt a szakaszát, ami az elosztóberendezéstől a
Rúdföldelők 24—28 mm átmérőjű kor fogyasztó testéig vezet, a megfelelő leágazó vezeték külön vezetőjeként vagy ere
acélból készülnek, elhelyezésük módja ként szokás kiképezni. Ez a megoldás különösen akkor előnyös, ha a leágazó vezeték
a csőföldelőkhöz hasonló, de szokásos fémcsőben vagy páncélkábelként létesül. Ifyenkor a vezeték negyedik vezetője a
légkalapáccsal való leverésük is. Ez földelővezető, ha a háromfázisú fogyasztó nullavezetőt nem igényel (pl. háromfá
által — többnyire 1 m-es darabokból zisú aszinkronmotorok). Ha nullavezető is szükséges és annak terhelése előfordul,
összeállított — 8^-10 m, sőt mélyebb akkor három fázis esetén ötödik, egy fázis esetén harmadik vezető a földelővezető.
X I I . 3-3. ábra. Darabokból földelők helyezhetők el, ha a szétter Szigetelt vezeték alkalmazása esetén a védővezető szigetelése zöld/sárga legyen,
összeszerelhető rúdföldelő elemei jedési viszonyok javításának igénye míg a nullavezető szigetelése kék. Védőcsövet földelővezetőként használni, a
vagy a talaj viszonyok ezt megkívánj ák. védett testeket egymás után — sorban — a védővezetékbe iktatni nem szabad.
Légkalapáccsal elhelyezhető rúdföldelő elem látható a X I 1.3-5. ábrán.
A rúdföldelők elhelyezésének különleges módja lehetséges acél szádfalak építésekor. 3.1722. Nullázás
Az építés idejére levert fal mentén, egymástól 5—10 m távolságban egyes szád
pallókat véglegesen a helyükön hagyva, igen kedvező szétterjedési ellenállást lehet Nullázás esetén a védendő villamos berendezések testét a tápláló rendszer nulla
biztosítani. A szádpallókat nagy keresztmetszetű koracéllal (pl. 28 mm átmérőjű vezetőjével kell összekötni. Az összekötésnek lakóépületben az épületcsatlakozó
vel) kötjük össze, ezeket a palló egész szélességében kell felhegeszteni és az összekötő szekrényében, de mindenképpen a fogyasztásmérő előtt kell lennie, innen a nullázó
vezeték végét a partra vagy az építményhez elvezetni. H a a szádpallók mederbe vezető külön érként vezet a fogyasztó testéig.
kerülnek, a mederfenékbőí kiálló darabot le kell vágni, ha a medren kívül helyez
kednek el, a rendezett terepszint alatt 60 cm-rel kell a kiálló szakaszt eltávolítani. Hosszabb vezeték végén a nullavezetőt földelni kell. A nullázott berendezések
Véglegesen a talajban maradó acél szádfal esetén érdemes minden tizedik pallót földelése megengedett, sokszor szükséges. Nullázóvezetőket mindig a leágazóveze
té k harmadik, negyedik, vagy ötödik ereként kell fektetni — akkor is, ha az érin
a földelővezetékre hegeszteni.
tésvédelem szemmel ellenőrizhető volta érdekében párhuzamos (pl. vas) vezeték is
Lemezföldelók o tt előnyösek, ahol a földelő elhelyezése csak gödörkiemeléssel lehet szolgál e célra.
séges; 3—5 m-nél mélyebbre hatolni csak akkor kell, ha az egyéb célra készülő
földmunka következtében — melléktermékként — arra lehetőség adódik.
A lemezföldelő legalább 0,5 m2, de lehetőleg 1 m2 3 mm vastag tűzben horganyzott 3.1723. Védőkapcsolás
vagy 5 —10 mm vastag csupasz acéllemez, amelyet függőlegesen kell a talajban
elhelyezni. A védőkapcsolás leggyakoribb hazai formája az érintésvédelmi relével (VBKM
Ganz K .K —ÉV 21) megvalósított feszültség-védőkapcsolás és a hibaáramtranszfor-
A földelők közötti távolság legalább az elhelyezési mélység, de inkább annak két mátorral (VBKM VILLESZ—ÉHT) biztosított áram-védőkapcsolás. Mindkettő
szerese, ha lehet 10—15 m legyen. előnye abban rejlik, hogy a földelő szétterjedési ellenállásértéke kisebb lehet,
m int védőföldelés esetén. Így a földelők, vagy földelővezetékek a 3.1721. pontban
Földelővezeték
foglaltak szerint létesíthetők.
Földelővezeték a földelőt a védett testtel összekötő vezető. Feszültség-védőkapcsolás esetén az érintésvédelmi relé számára segédföldelő szük
A földelővezeték földbe kerülő szakaszát a szalagföldelőkkel azonos módon kell séges akkor is, ha mellette védőföldelést vagy nullázást is alkalmaznak. Ilyenkor a
kialakítani annyi különbséggel, hogy szükség esetén a rendezett terepszint alatt berendezésre kapcsolt földelésektől a segédföldelő legalább 10 m-re kerüljön és
652 653
földelővezetékét szigetelten kell az érintésvédelmi reléhez vezetni. A gyakorlati A tartószerkezet előregyártott betonoszlopon vagy betongyámos telített fenyőosz
megoldás célszerűen földkábel, am it a talaj felett — épületfalon, kerítésoszlopon lopokon elhelyezett idomacél kereszttartó (általában L, vagy U acél), amelyre
vagy éppen e célra alkalmazott beton-vagy acéltartón — 0,8—1,2 m magasság tartóvas segítségével erősítjük a kis kettős, közép kettős, vagy nagy kettős elneve
ban elhelyezett öntöttvas szekrénybe vezetnek. zésű, méreteiben eltérő porcelán szigetelőket, vagy az egymás felett két vezeték
megfogására, ill. szigetelésére alkalmas keresztezési szigetelőt. Általában közép
kettős, nagyobb üzembiztonsági igények és 0 5 mm acélvezetők esetén nagy kettős
3 .1 7 3 . A z o n o s p o te n c iá lr a h o z á s
szigetelőt kell használni.
Olyan helyeken, ahol fémből készült szerkezetek és villamos berendezések egymás Legegyszerűbb esetben mind fa-, mind betonoszlopon hajlított csavaros tartóvasra
hoz közel helyezkednek el (pl. szivattyúgépházban), vagy a villamos berendezések kerül a szigetelő, lenolajjal ita to tt vagy szurkozott kenderkóc felerősítéssel. Ehhez
elhelyezésére szolgáló helyiség padozata vagy fala — esetleg mennyezete — fémből betonoszlopon előregyártott lyukkihagyás szükséges. (Ilyenkor a vas alakja eltér a
készült, az egyébként kötelező érintésvédelmi berendezést úgy kell elkészíteni, faoszlopba csavarható szokásos kiviteltől.) E helyett inkább kereszttartóra erősí
hogy a gépek és készülékek teste, valam int a fém határolófalak, illetőleg a külön te tt kettős távbeszélő tartón helyezik el a szigetelőt. Ennek két vége eltérő magas
böző fémszerkezetek egymással fémes kapcsolatba kerüljenek. E zt a kapcsolatot ságban van, ezért az áramkörök közti áthallás csekély, de erősáramú zavarása
acél földelővezeték-hálózattal kell létrehozni. jelentékeny. Utóbbit a talajtól azonos távolságú érpárelrendezéssel, az ún. négy-,
Ez a földelősín összeköttetésben van valamennyi földelővel és párhuzamosan rá hat-, nyolc- és tízpeckes kereszttartókra való szereléssel lehet csökkenteni.
kell kapcsolni valamennyi olyan fém tárgyat, amely a villamos berendezéssel
A vezetők összekötésére rendkívüli gondot kell fordítani, m ert a kis áramerősségek
egyszerre érinthető. Gondot kell fordítani arra, hogy külön kerüljenek bekötésre
m iatt a vezeték folytonossági hiányosságai az átvitel minőségét nagymértékben
azok az alkatrészek, csőszakaszok stb., amelyeket egymástól szigetelés vagy egyéb
rontják.
szigetelőanyagból készült elemek villamosán elszigetelnek.
A nullavezetővel egyesített földelőhálózat (NEFH), vagy a védő-földelőhálózat (VFH) A nyomvonal árvédelmi töltés koronájának m entett oldali szélén, a közbenső padka
az egyenlő potenciálra hozás speciális esetének tekinthető. Mindkét esetben azáltal m entett oldali szélén, vagy a m entett oldali töltéslábtól 10 m-re vezethető. Vasutak
kell biztosítani a kedvező földelési ellenállást, hogy egyetlen hálózatba kapcsoljuk mellett az oszlopsor a külső sínszáltól 1,75 m-re, közút m ellett az útárok külső
mindazokat a testeket, amelyek védelmét biztosítani kell és mindazokat a fémtár peremétől legalább 0,3 m-re állítható. Közutak keresztezésénél legalább 5,5 m,
gyakat, csővezetékhálózatot vagy csőszakaszokat, amelyek földben, vagy a földdel vasutakénál 6,5 m magasság szükséges, de az útügyi, ill. vasúti hatóságok előzetes
több-kevesebb kapcsolattal úgy vannak elhelyezve, hogy a rendszer szétterjedési engedélyét ki kell kérni. Vízfolyások keresztezésénél a hajózás és a kotrási lehető
ellenállását csökkentik. A N EFH és a VFH kialakításának m ódját lakóépületek ségek biztosítása mértékadó. Hajózható folyók felett a legnagyobb hajózási vízszint
esetére az Érintésvédelmi Szabályzat írja elő. felett legalább 16,5 m, és bármely vízfolyásnál a partéi felett 7 m magasságot kell
biztosítani, ha a hajózási, ill. vízügyi igazgatási szervek ettől eltérő követelménye
ket nem tám asztanak.
3 . 17 4 . T ö r p e fe sz ü ltsc g
A vezetékkel erősáramú berendezéseket megközelíteni, azokat keresztezni, vagy
Törpefeszültségűnek nevezzük a 42 V-nál nem nagyobb feszültségű váltakozó velük párhuzamosan haladni csak az MSZ 13200 [15] előírásainak betartásával
áram ot. Alkalmazása főleg nedves vagy fémből készült falú, ill. sok földeltnek szabad! A vezetők felrakása és feszítése az erősáramú szabadvezetékeknél em lített
tekinthető fém tárgyat tartalmazó helyiségben indokolt. Az első és második esetben módon végzendő.
hordozható fogyasztók (kézilámpák, kéziszerszámok) számára csak törpefeszültség
alkalmazható úgy, hogy a törpefeszültséget előállító transzform átor a helyiségen
kívül van. 3 .2 1 2 . L é g k á b elek
654 655
:{.LÍ I.'!. Távbeszclőkábelek központtal kombinált), vagy pedig az egyes készülékeknél helyezkedik el, központi
telepes (common battery = CB), vagy helyi telepes (local battery = LB) rendszerről
K ábelszerkezetek és készülékekről beszélünk.
Kis távolságok áthidalására helyi, jelentős távolságok esetén távkábeleket kell
használni. 3.221. CB-készülékek cs szerelésük
Helyi kábelek készülnek itatásm entes papírszigeteléssel és tömör vagy habosított
A központi teleppel táplált készülék hívóberendezése csaknem kivétel nélkül
műanyag (PVC vagy polietilén) szigeteléssel. A vezetők 0,4—0,8 mm átmérőjű
számtárcsa, amely a tápláló egyenáram megszaggatásával képezett impulzussoro
vörösréz, vagy 0,6 —1,0 mm átmérőjű alumínium huzalok.
zatokat hoz létre, amelyek a központi berendezés kiválasztóelemeit a megfelelő
Helyi távbeszélőkábelek összesodrott érpárokból vagy érnégyesekből, helyközi kapcsolás létrehozására késztetik. Az ehhez szükséges egyenfeszültség biztosítására
kábelek mindig érnégyesekből állnak. Nagyfrekvenciás célokra készülnek koaxiális harmadik csatlakozóvezeték szükséges, így a számtárcsás CB-készülék három
érkombinációk is, amikor az egyik vezető a másikat csőszerűén körülveszi. Bár kapocsra csatlakozik. A pamutbeszövésű vagy műanyag burkolatú csatlakozókábel
melyik távbeszélőkábel készül előregyártott betoncsövekbe (tömbcsatornába) háromsarkú dugóval (vagy hármas csavaros kapoccsal) csatlakozik az épületben
behúzható (behúzókábel) kivitelben vagy földkábelként acélszalag, -huzal, vagy levő vezetékre. Ez utóbbit az épületben szerelt erősáramú vezetékekkel gyakorla
Z szelvényű páncéllal. Földkábeleket — akár az erősáramú kábeleket — a páncél tilag azonos módon kell szerelni. A célszerű védőcsőátmérő 16 mm, az alkalmazott
a la tt bitumenes párnázat, a páncél felett bitumennel vagy kátránnyal á tita to tt dobozok 78 mm átmérőjűek, 1,5 mm2 keresztmetszetű alumíniumvezeték meg
jutaburkolat veszi körül. Készülnek páncélos kábelek PVC burkolattal is; ilyenkor felelő, de előnyösebb a rézvezeték. Ahol sokeres vezetéket (kábelt) kell — több
a páncél alatt alumíniumból készül a köpeny. készülék csatlakoztatására — vezetni, a csőátmérő 36 mm, a doboz mérete 150 X 150
mm. Leágazások céljára ennél is nagyobb szekrény szükséges (postai hálózat esetén
Kábelfektetés postaszabványú). A távbeszélő-vezetéket az erősáramú vezetéktől mindig külön
Behúzókábelek fektetésekor a vezetőcsöveket vagy a tömbcsatorna-szakaszokat védőcsőbe kell húzni. Ahol a védőcső nem fémburkolatú, o tt 5 cm, fémburkolatú
elválasztó- és összekötő aknákon, vagy beton kábelszekrényeken keresztül a csövek esetén legalább 2 cm távolság maradjon a két fajta vezeték között. Keresz
védőcsőbe összekapcsolt rudat tolnak. Ennek a végéhez kenderkötelet erősítenek. tezésnél a minimális távolság 1 cm falban, 10 cm falon kívüli vezetésnél. Használ
A kenderkötélhez kötött „kábelharisnya” segítségével húzzák helyére a kábelt, hatók falra szerelhető különleges szigetelt távbeszélő-vezetékek is.
vigyázva arra, hogy a dobról lecsévélt kábel meg ne törjön. Az aknák közötti
távolság legfeljebb 70 m, a kábelszekrényeké 50—100 m lehet. 3.222. LB-készülékek és szerelésük
A híi adástechnikai földkábeleket (páncélos kábelek) az erősáramú kábelekkel lé
nyegében azonos módon fektetik (1. a 31.22. szakaszt). Csak a kábel fölé kell homokot A helyi telepes készülékeknek két fajtája van: vannak soros és párhuzamos készü
szórni, am it rostált föld helyettesíthet. lékek. Soros készülékek alkalmazására központkapcsolású üzemmel szokott sor
A híradástechnikai kábeleket az erősáramú kábelektől gondos téglázással kell kerülni, a párhuzamos rendszer egyszerre hívható több készülék üzemét teszi
elválasztani és betartani azt a távolságot, am it a zavarás elkerülése érdekében a lehetővé. A hívóberendezés általában induktor, ami jelzőcsengőt működtet. Az
vonatkozó MSZ 13200 szabvány megkíván. LB-készülékek vezetékezése a CB-készülékekéhez hasonló.
A fektetésnél megengedhető görbületi sugár ólomkábelek esetén 10 d, alumínium
köpenyes kábeleknél 15—20 d, a kábelátmérő függvényében. 3.23. R ádiókapesolatok létesítése
Települések területén a kábel elhelyezésekor a vonatkozó előírások szerint kell 3.231. Rádiókészülékek telepítése
eljárni [16], Külterületen a közutak két oldalán 25—100 m széles sávon lakóépü
letekre többnyire nem adnak építési engedélyt, ezért ez a sáv kábelfektetésre elő Szabványos elosztóhálózatról táplált, állandó elhelyezésű adó-vevő berendezések
nyösen igénybe vehető. üzembe helyezéséhez a térerősség-adottságok számítása, m ajd mérésekkel való
ellenőrzése után a Posta üzemelési és frekvenciaengedélye szükséges. A berendezés
Kábelszerelés elhelyezésére szánt helyiségben megfelelő teljesítményű erősáramú csatlakozási
lehetőséget kell létesíteni, továbbá antennacsatlakozást. A helyiség hőmérsékletét
Távbeszélőkábelek kötésére a távbeszélőközpontoknál, az egy hosszban gyártott és páratartalm át a szokásos szobaértékek között kell tartani. Saját áramforrással
kábelszakaszokok végén és a távbeszélő-állomásoknál kerül sor. ellátott — hordozható — rádiókészülékek üzembe helyezéséhez általában nem
szükséges különleges intézkedés. Kivételek a nagy teljesítményű berendezések,
3.22. T ávbeszélő-készülékek amelyek számára m otorhajtású áramfejlesztőt kell üzembe helyezni. Az antenna
csatlakozást a hullámhossznak (frekvenciának) és az előírt antennának megfelelő
A távbeszélő-készülékek mikrofonból és fejhallgatóból álló kézibeszélőből, továbbá szerkezettel kell fektetni (pl. koaxiális kábel formájában).
a hívást lehetővé tevő berendezésből állnak, amelyet az érkező hívást közvetítő Hazai viszonyok között nem műsorszóró (távbeszélő, távjelző, távíró) célokra csak
csengő egészít ki. Aszerint, hogy az energiaforrás központi elhelyezésű (a távbeszélő- 1600 Hz-nál magasabb frekvenciák használatosak. A vízügyi szolgálat részére
42 V íz é p íté s n . k ö t e t
656 657
ezidejűleg engedélyezett összeköttetési lehetőségek a 100 MHZ-es, később előre [17] Merényi M .: Szabatosan záró görgős zsiliptáblák. Mélyépítéstudományi Szemle,
láthatólag a 400 MHZ-es sávban találhatók. Hordozható kis teljesítményű és kis 1959/2.
hatótávolságú adó-vevő berendezések engedélyezett frekvenciája általában a gyárt [18] M assányi K .: M ozgatható vízépítési acélszerkezetek. Tankönyvkiadó, 1966.
mányhoz fűződik. [19] Merényi M .: Korszerű duzzasztók acél- és gépszerkezetei. Mérnökdoktöri érte
kezés, 1963.
[20] Merényi M .: Nagy folyami duzzasztóművek nyílásait elzáró szerkezetek. Mély
3.232. Antennák építéstudom ányi Szemle, 1. sz. (1964).
[21] Merényi M .: Az acélszerkezeti és zsilipgépészeti tervezés. Víziterv tanulm ányok
1964. (Évkönyv.)
Az antennák mérete a hullámhossz, elhelyezési magasságuk a terjedési viszonyok [22] Merényi M .: Vízi acélszerkezetek korrózióvédelme. Mélyépítéstudománvi
és követelményektől függ. 100 MHZ vagy ennél nagyobb frekvenciák esetén az Szemle, 1966/11.
antenna néhány m, vagy annál kisebb méretű, és tartórúdon vagy árbocon elhelyez [23] Starosolszky Ö .: Önműködő berendezések az öntözővíz szolgáltatására és szét
hető, amelynek felállítása annyiban egyszerűbb a szabadvezeték-oszlopoknál (1. a osztására. Vízügyi Közlemények, 1960/3.
[24] Liebl, A .: Neuere Entw icklung im Stahlwasserbau. Stahlbau Rundschau, Heft
3.117. pontot), hogy a szerkezet súlya viszonylag kicsi és kihorgonyzás megen 2 9 -1 9 6 6 . Wien.
gedett. Ezért szélcsendes időben a biztosítókötelekkel védett emelőtámaszos (bikás) [25] Páncélos—Ziegler: A Kiskörei Vízlépcső fő m űtárgyainak elzárószerkezetei és
felállítás megfelelő. A kihorgonyzó sodronykötelek előírásnak megfelelő feszítésére mczgatóberendezései. Mélyépítéstudományi Szemle, 1970/1.
nagy gondot kell fordítani. Az antenna árbocokat a 3.164. pont szerint földelni [26] Dóra — Merényi — Barátfalvy: A utom atikus vízszinttartás. 152. 132. sz. szaba
dalom.
kell. A tartón a rúdszerkezetű antennákat bilincsekkel rögzítik. A bilincseket [27] Wickert—Schmausser: Stahlwasserbau. Springer, 1971.
rozsdamentes anyagból kell készíteni, vagy elkészítés után tűzben horganyozni.
Az antennavezeték szerkezetét és megengedett hosszát pontosan be kell tartani, Szabványok, szabályzatok, előírások
az antennához való csatlakozását pedig úgy kell kialakítani, hogy a kifogástalan [1] MSZ 15020 T. Építm ények teherhordó szerk. erőtani tervezése.
érintkezésen túlmenőleg az antennavezeték a légköri nedvesség, csapadék behato [2] MSZ 15024. Acél- és vasszerkezet méretezése.
[3] MSZ 6442 T. Hegesztett acélszerkezetek. G yártási és műszaki követelmények.
lása ellen védve legyen. [4] MSZ 4310/1 —6 lap. Hegesztés, roncsolásmentes vizsg.
[5] MSZ 6726 —65. Emelőgépek műszaki átvételének előírásai.
[6] OVHMS 148 —71. Vízépítési acélszerkezetek erőtani tervezése.
[7] OVHMI 149—72. Hidrodinam ikus vízteher m eghatározása elzárószerkezetek
IRODALOM nél.
[8] OVHMI 150—72. Vízépítési elzárószerkezetek mozgatóberendezéseinek terve
Az 1. ponthoz zése.
[9] OVHMI 138 —71. Acélszerkezetek korrózió elleni védelme. Vízépítési acélszer-
[1] Roth, II. (Gustavsburg): Zum hundersten Geburstag von Max Carstanjen, dem kezetek.
Erfinder des Walzenwahres und Begründer des Grosswehrbaues. Dér Stahlbau, [10] OVHMI 152 —70. Árvédelmi töltések zsilipelzáró-szerkezeteinek tervezési irány
1956/10. elvei.
[2] K ulka, I I . : Dér Eisenwasserbau. 1928. Berlin, Verlag W. Ernst und Sohn. [11] OVHSZ 134—71. Vízépítési m űtárgyak elzárószerkezetei. Vizsgálat, átvétel,
[3] Hartung, F. (München): Die Entwicklungstendenzen des Grosswehrbaues. üzembehelyezés.
österreichische Bauzeitschrift, 1956 —5/6. [12] 5/1970. ÉVM (III. 23.) Balesetelhárítási Óvórendszabály.
[4] Grzywiensky, A .: Wasserkraftanlagen dér Gegenwart und Zukunft. Österreich [13] É pítő- és Szerelőipari Kivitelezési Szabályzat. II. k. 7. mn. Acélszerkezetek gyár
ische Bauzeitschrift, 1956/5 —6. tása.
[5] Merényi —Szabó: Fejlődési irányzatok közép-európai nagy folyami vízerőmű [14] ÉKSZ V. k. 12. mn. Vízépítési acélszerkezetek.
vek duzzasztótábláinak kialakításában. Víziterv Értesítő, 1957/2. f 15] ÉKSZ V I. k. 14. mn. Acélhidak szerelése.
[6] Dér Bau des Donaukraftwerkes Jochenstein. Österr. Wasserwirtschaft, [16] ÉKSZ II. k. 10. mn. Mázolás.
1956/5-6.
[7] Das Donaukraftwerk Aschah. Die Wasserwirtschaft, 1962/8; 8. sz. (1962); 5. sz. A 2. ponthoz
(1962).
[8] Press: Wehre. Verlag Wilh. Ernst és Sohn, Berlin. 1959. [1] F á y — T ro sk o la n sk i— V a rg a : Szivattyúüzemi Kézikönyv. Műszaki Könyvkiadó,
[9] L i e b l , A . : Segmcntwehre mit Aufsatzklappen. Linz, Österr. Ingenieurzeitschrift, 1966.
1961/4. [2] H u n y a d i D . és m u n k a t á r s a i : Közművesítés, vízellátás, vízelvezetés. 2. kiad.
[10] Wickert, G.: Hydrodinamische Probleme im Stahlwasserbau. VDI Zeitschrift, Műszaki Könyvkiadó, 1970.
1963. jan. 21. [3] G y ö r g y 1. és m u n k a t á r s a i : Vízépítési kézikönyv, Műszaki Könyvkiadó, 1974.
[11] Die Kanalisierung des hollandischen Niederrheins und des Lek. Dér Bauingenieur, [4] M a j o r S . : Gépalapok, építmények dinamikája. MTI, 1966.
1958/3. [5] Z i e g l e r K . és m u n k a t á r s a i : Nagynyomású öntöző szivattyútelepek gépészeti
[12] Kühn, G.: Dér Bau dér Schleuse Haringsfleet. Baumaschine und Technik, berendezéseinek egységesítése (VÍZITEBV 1HS 91). 1971.
1962/3. [6] Z i e g l e r K . és m u n k a t á r s a i : Kisnyomású átemelő telepek gépészeti berendezései
[13] Wickert, G.: Beispiele architektonischer Gestaltung im Stahlwasserbau. Hugen- nek egységesítése (VÍZITERV \H S 92). 1971.
heim. Dér Bauingenieur, 1962/9. [7] Z i e g l e r K . és m u n k a t á r s a i : Szint-, nyomás- és vízmennyiség távadók (VÍZITERV
[14] Merényi M .: Billenőtáblás gátak és zsilipkapuk. Vízügyi Közlemények, 1957/4. VHS 99). 1971.
[15] Merényi M .: A Duna jochensteini vízlépcsője. Vízügyi Közlemények, 1958/2. [8] Építő- és Szerelőipari Kivitelezési Szabályzat (ÉKSZ). V. kötet: Vízépítés.
[16] Merényi M .: Az ybbs-persenbeugi dunai vízerőmű. Vízügyi Közlemények, V III. kötet: Csővezeték hálózatok, azok szerelvényei, tartályai.
1958/3. [9] Tűzrendészeti és biztonsági szabványok gyűjteménye, 1971.
X III.1-1. táblázat
A Striekler—Manning-féle érdességi tényező (k) változása a benőttséggel
a K. IV. í'ürt Főcsatornáján
A c sa to rn a s z a k a s z
k
h a tá r a i (s z e lv é n y ) s z á m íto tt A b e n ő tts é g je lle m z é s e
je le km
662 663
halmozódik. H atására egyfelől jelentős mértékben csökkenhet az áramlási sebesség, 1.3. A T E R M É SZ E T I KÖ RN Y EZET TÉN Y EZŐ IN EK HATÁSA
ami további lerakódáshoz vezet, másfelől pedig csökken az áramlási szelvény A FEN N TA RTÁ SI M U N K Á K JE L L E G É R E ÉS V É G R E H A JT Á SÁ R A
területe. Végeredményben a karbantartás elhanyagolásának m indkét következ
ménye a csatorna vízvezető képességének csökkenése.
A vízügyi létesítmények, elsősorban a nagy térségi vízgazdálkodási rendszerek
Az elmondottakból következik, hogy a vízépítési létesítmények fenntartása az általában jelentősen m egváltoztatják az érintett terület természeti környezetének
üzemeltetés, a termelő—szolgáltató vagy biztonsági feladatok zavartalansága egyensúlyát. A természet a megbontott egyensúly helyreállítására törekedve lépés
érdekében kifejtett műszaki tevékenység és ezért a vízgazdálkodási rendszerek ről lépésre vagy katasztrofális hirtelenséggel igyekszik visszahódítani elveszett
üzemeltetése során a fenntartást, az üzemeltetés egyik technológiai folyamatának kell uralm át.
tekinteni [3, 4, 5]. Az üzemeltetési tervek, az üzemeltetési utasítások összeállítá
sakor részletesen ki kell térni a fenntartási folyamatok, feladatok ismertetésére és az Erre utalnak az ókori civilizációk hatalmas öntözőrendszerei, amelyek helyén m a
üzemeltetés során ezeket meg kell valósítani. sivatagok találhatók, a létesítmények romjai sok esetben még nyomokban sem
lelhetők fel. De erre hívják fel a figyelmet például az árvízi vagy a völgyzárógát-
katasztrófák is. Kisebb mértékben, de azonos jelleggel észlelhető ugyanez a táro
zók, csatornák feliszapolódásánál, a növényzet elburjánzásánál, e létesítmények
1.2. A V ÍZ É P ÍT É S I L É T ESÍTM ÉN Y EK környezetének elmocsarasodásánál. A vízi létesítmények építésekor sokszor nem is
FEN N TA RTÁ SÁ T HÁTRÁLTATÓ KÖ RÜ LM ÉNY EK lehet előre felmérni, hogyan reagál majd a természet az emberi beavatkozásra.
A természeti környezet és a vízi létesítmények egyensúlyba hozását, az új helyzetnek
Annak ellenére, hogy a vízépítési létesítmények üzemeltetésében megkülönbözte megfelelő mikro- és makrokörnyezeti egyensúly megteremtését, a ható tényezők folya
te tt fontossága van a fenntartási technológiai folyamatoknak, előfordul, hogy matos egyensúlyban tartását, a létesítmények fenntartása során kell megvalósítani.
egyes esetekben a fenntartási feladatok hosszabb-rövidebb időre háttérbe szorulnak Az elmondottakhoz természetszerűen kapcsolódik a vízi létesítmények és környe
vagy csak részben valósulnak meg [6], Ennek okai többek között az alábbiakban zetük kialakításának esztétikai igénye is. A tározók egyre terjedő üdülési célú hasz
keresendők:
nosítása erre hívja fel a figyelmet. A vízügyi létesítmény és környezetének gondos
Nagyarányú létesítményfejlesztés esetén a fejlesztés leköti az üzemeltetési
szervezet szellemi és fizikai munkaerejének jelentős hányadát, kevés m arad
a fenntartási munkák elvégzésére és így még a rendelkezésre álló anyagi esz
közöket sem használják fel egészen.
A beruházások elhúzódása, a túlzottan elnyújtott építési időtartam m iatt sok
esetben provizórikus az üzemeltetés, és várva a teljes kiépítést, elmarad a
meglevő létesítmények karbantartása.
A fokozatos építés vagy a nem megfelelő kihasználtság hatására a termelő—
szolgáltató létesítményekben fellépő szabad kapacitás m iatt a létesítmény
rendszer elhanyagoltságából származó veszteségek nem szembeötlőek és így
csökkentésük szükségessége nem merül fel.
Sok esetben az elhanyagoltságból származó üzemköltség-növekedés megszün
tetésében az üzemeltető anyagilag nem érdekelt.
Elsősorban a termelő—szolgáltató létesítmények tartós, egyre növekvő mér
tékű használata m iatt mind kevesebb idő biztosítható a jelentősebb fenntar
tási m unkák elvégzésére.
Előfordul, hogy az üzemeltető szervezet dolgozóinak gyakori cserélődése, á t
szervezése m iatt csak a fenntartásra rendelkezésére álló anyagi eszközök elköl
tésére törekszik, a fenntartási m unkákat nem mindig ott és akkor végezteti el,
ahol és amikor az szükséges, hanem ahol és amikor azok a legkönnyebben
megvalósíthatók.
A fenntartási feladatok megvalósításakor az elm ondottakat is figyelembe véve kell
a szükséges intézkedéseket, m unkaterveket összeállítani, végrehajtásukat meg
szervezni. X I I I . 1-2. ábra. A Keleti Főcsatorna fenntartási m unkálatai során létrejött
a létesítm ény és a term észeti környezet egyensúlya
664 665
fenntartása további hasznosítás forrása is lehet. A Keleti Főcsatorna és környeze X I I I . 1-2. táblázat
tének esztétikus kialakítása a fenntartás során az egyébként technológiai célt szol
A fo n tosab b v íz g a zd á lk o d á si lé te sítm é n y e k ter v e z e tt életta r ta m a
gáló fásítással ( X I I I . 1-2. ábra) például azt eredményezte, hogy ma m ár a na
gyobb települések közelében a hétvégi házak, horgásztanyák százai találhatók a
csatorna menti erdősávokban. Élettartam,
Sorszám Megnevezés év
A fenntartási munkák végrehajtása során a természeti tényezők, elsősorban az
időjárás és a vízjárás hatását messzemenően figyelembe kell venni, beleértve a
vízjárás vízminőségi problémáit is. Folyami duzzasztók, árvízvédelmi töltések,
m űtárgyak fenntartási feladatainak nagy része nem végezhető árvizes időszakban. t. H a jó c sa to r n á k , b e lv íz le c s a p o ló c sa to r n á k 75
Csapadékos időszakban pedig a rosszul megközelíthető, távoleső létesítmények 2. Ö n tö z ő csa to rn á k
nagyarányú fenntartási munkálatai valósíthatók meg nehezen. Számos létesítmény a ) 2 m 3/ s v íz s z á llítá s a la tt 17
fenntartási m unkáit a talajvízjárás nehezíti. Az időjárás, a vízjárás erősen befo
b ) 2,1 — 1 0,0 m 3/ s v íz s z á llítá sú 50
lyásolja a vegetáció alakulását és így a létesítmények gaztalanítását. Másrészről, a
c ) 1 0 ,0 m 3/ s v íz s z á llítá s f e le t t 75
fenntartási m unkákkal a vízjárási, lefolyási viszonyokat nem szabad rontani.
Például egy belvízrendszer nyári műtárgy- vagy csatornafenntartása során mindig 3. Ö n tö z ő v iz e t sz á llító c s ő v e z e té k e k 25
lehetővé kell tenni a bármikor előforduló zivatarok, esők lefolyó vizeinek elvezeté 4. A c é lc s ő v e z e té k k o r ró zió v éd elem m el 17
sét. Hasonló a követelmény például egy egyesített rendszerű városi csatornaháló
zat karbantartása esetén. Mivel a fenntartási feladatokat az időjárási, vízjárási 5. Ü z e m i ö n tö z ő te le p e k
körülmények erősen befolyásolják, a feladatok végrehajtása szempontjából nagy a ) fe lü le ti ö n tö z ő te le p e k 25
jelentősége van az idő- és vízjárás, másszóval a hidrometeoroiógiai előrejelzésnek. b ) a lta la j-ö n tö z é s e s ö n tö z ő te le p e k fö ld b e f e k t e t e t t c s ő h á ló z a tta l 45
c ) fe lsz ín a la tti n y o m ó c ső v e z e té k e s ö n tö z ő te le p e k 45
666 667
XI I I . 1-2. táblázat folytatása 1.7. A HIBÁK MEGELŐZÉSE
S o rszám M egnevezés
É le tta rta m ,
év A vízi létesítmények fenntartásában fontos szerepe van a meghibásodások meg
előzésének. Ennek érdekében meg kell valósítani a létesítmények állandó ellen
őrzését, az észlelt kisebb hiányosságok minél gyorsabb kijavítását. A létesítmények
ellenőrzésének kérdéseivel a XIV. fejezetben foglalkozunk. A hibák megelőzése
13. Víztornyok és tárolómedencék
különösen a biztonsági, kárelhárítási feladatot ellátó vízi létesítmények esetében
a) vasbeton és falazott szerkezetű víztornyok 75 fontos, ahol esetleg m ár kisebb hiányosságok is rövid idő alatt komoly károk forrá
b) acélszerkezetű víztornyok és hidroglóbus víztornyok 33 sává válhatnak.
c) szolgálati medencék, gyűjtőaknák, tűzvédelmi, fürdő és gyűj 75 A fenntartásra sok esetben a létesítmények tartós kihasználása következtében
tőmedencék csak rövid idő áll rendelkezésre, így a megfelelő végrehajtás jelentős építési kapa
14. Ivó- és ipari víztisztítás műtárgyai, iszapágyak és szikkasztóme citás összevonását vagy a munka hatékonyabb szervezését is szükségessé teheti.
dencék (homokfogók, ülepítők, medencék, n yitott vasbeton szűrő
medencék, savtalanítók) 55
17. Altalajszikkasztó művek 12 A fenntartás sajátosságait szem előtt tartv a a vízügyi létesítmények ilyen irányú
feladatait a következő fontosabb szempontok szerint csoportosíthatjuk:
18. Szenny- és csapadékvíz-csatornák 45
A vízügyi létesítmények általában üzembe helyezésüket követően az első években Az üzemeltetés folytonossága szempontjából a fenntartási m unkák végezhetők
fokozottabb fenntartást igényelnek. A leggondosabb tervezési, építési munka mel
lett is előforduló kisebb-nagyobb hiányosságok, az előre nem látható rejtett hibák üzemidő alatt, az üzemi folyamatok zavarása nélkül,
általában az első években jelentkeznek és ezeket még időben ki kell javítani, hogy üzemidő alatt, az üzemi folyamatok bizonyos korlátozása mellett,
a későbbi hosszú élettartam folyamán ne veszélyeztessék a létesítményt. A fenn üzemszünetben, üzemen kívüli időszakban.
tartási m unkák jellegére, mennyiségére igen hasznos tájékoztatást szolgáltatnak
a létesítmények üzemelésének első éveiben szerzett üzemeltetési tapasztalatai is. A vízi létesítmények folyamatos használata m iatt törekedni kell azok üzemidő alat
ti, az üzemi folyamatok zavarása nélküli fenntartására. Ahol ez nem oldható
meg, elsősorban több egységből összetett m űtárgyak (duzzasztók, zsilipek, átere
1.6. A L ÉT E SÍT M É N Y E K E LSZÓ R TSÁ G Á N A K H ATÁSA szek,, medencék stb.) esetén, egy-eg3r egység időszakos üzemszünetéről, azaz az
A FE N N T A R T Á SI M U N K Á K V É G R E H A JT Á SÁ R A üzemi folyamatok bizonyos korlátozása melletti fenntartásáról kell gondoskodni.
Ennek lehetőségét a művek létesítésekor kell megteremteni.
Lakott területektől való távolsága vagy kedvezőtlen (pl. felszín alatti) elhelyez
kedése, hozzáférhetősége sok esetben igen nehéz munkakörülményeket terem t egy- A fenntartási feladatok jellege szempontjából megkülönböztethetünk
egy vízépítési létesítmény fenntartásának elvégzéséhez. Ugyanakkor egyre nő a tisztítási,
vízi létesítmények száma és ezzel arányosan az elvégzendő fenntartási feladatok javítási,
mennyisége. Figyelembe véve a súlyosbodó munkaerő ellátottsági gondokat is, szerelési és
mindezek hatására törekedni kell a vízi létesítmények fenntartásának gépesítésére.
A gépesítés távlati lehetőségét még akkor is fel kell tételezni, ha a létesítés időpont egyéb
jában valamely fenntartási munkafolyamat még nincs gépesítve. A lehetőségekhez m unkákat. A vízügyi létesítmények vonatkozásában a legnagyobb jelentősége,
képest ekkor is biztosítani kell a folyamat későbbi gépesítésének megkívánt elsősorban a termelő-szolgáltató létesítmények szempontjából a tisztítási és a
követelményeit. javítási m unkáknak van.
668 669
A fenntartási munkák végrehajtásának jellege szempontjából megkülönböztetünk 2. A V O N A L A S L É T E S ÍT M É N Y E K F E N N T A R T Á S A
670 67]
4
A fenéktisztítás (kotrás, iszaptalanítás) során a csatornafenéken lerakodott, szel A csatornák rézsűin, a természetes és rendeltetésszerű használat mellett végzendő
vényt szűkítő vagy a vízfolyást akadályozó anyagokat távolítják el. A csator fenntartás a rézsűk elhordásából, kagylósodásból, eróziós bemarásból és hasonló
nák méreteitől, a szállított víz liordaléktartalmától függően hosszabb—rövidebb károkból eredő föld hiányának pótlására, az iszap- és hordaléklerakódásból szár
időszakonként (2— 10 évenként) kell a kotrást megismételni. A szükséges időtartam mazó és szelvényszűkületet okozó földtöbblet eltávolítására és a szivárgást gátló
előzetes becslések és a tényleges gyakorlati tapasztalatok alapján állapítható meg. talaj cseréjére irányulhat. Gyakori, hogy e feladatokat egyidejűleg kell megoldani.
Több évtizedes tapasztalat szerint például a belvízcsatornákon az iszaplerakódás Ez a körülmény a fenntartás szempontjából kedvező, m ert az egyik helyen kelet
országos átlagban 0,10—0,12 m3/fm évenként. kezett földfelesleg például elegendő lehet egy másik szelvény eróziós berágódásának
A fenéktisztítást — a csatorna méretétől függően — szárazkotróval (leggyakrabban betöltésére.
vonóköteles kotróval) a partról vagy úszókotróval a csatorna vízfelszínéről végzik. Gyakori, hogy a rézsű és a töltés rongálódását a vakondok, pockok föld alatti jára
A fenéken levő szelvényszűkítő anyagot a fenékszinten húzott puttonnyal a gép tai okozzák, amelyek a kimosást elősegítik. A járatokat időben kell megszüntetni,
fokozatosan kitermeli és a kijelölt helyen lerakja. eltömni, mielőtt komolyabb meghibásodásokat okoznának.
A fenékkotrásnál gondosan ügyelni kell a műveletek végrehajtására, nehogy a A rézsű megrongálódásának megszüntetése a földhiány pótlásából, a töltés anya
fenékszint alá történjen a kotrás vagy dugók m aradjanak a mederben. Mindkét gának cseréjéből, az eredeti rézsű visszaállításából áll. Nagy rézsűfelületeken ez a
hiányosság elkerülhető a pontos kitűzéssel, míg a kivitelezést szintezéssel, vagy munka jelentős mennyiségű távszállításos földmunkát jelenthet, míg kisebb
szondázással kell ellenőrizni. felületek helyreállítása a padkáról vagy előtérből kitermelt anyaggal elvégezhető.
A fenékről kiterm elt anyagot a vonóköteles kotró a működési sugáron belül képes Kisebb meghibásodások helyreállítása elvégezhető kézzel, nagyobbaké géppel.
csak elhelyezni, ezért — ha ez a távolság nem elégséges — újbóli átrakással kell A padkáról vagy az előtérről azonban csak annyi anyag termelhető ki (az is széles
az anyagot a deponálás helyére átrakni. Serleges kotró alkalmazása esetében az felületen), hogy az annak alaprendeltetését hátrányosan ne érintse.
anyag szállítószalagok beállításával tetszés szerinti helyre továbbítható, ami a
A rézsűk helyreállítását csak nagy és lapos, enyhe hajlású felületeken lehet egyen
gazdaságosság szempontjából jelentős m egtakarítást eredményezhet.
lőre gépesíteni, mivel a rongálódások megszüntetésének első üteme a lépcsőzés,
Űszókotrók alkalmazása esetén a fenéktisztogatás műveleteit a gép munkaszere amelyet a növényzet eltávolítása után a töltés tengelyével párhuzamos szántással
lékétől függően (vedersoros, marófejes, szívó-nyomó stb.) végzi. A követelmény itt készítenek. A jól megalapozott rézsűre hordják fel a földet dózerrel, vagy szkré-
is azonos, m int a szárazkotrókkal végzett munka esetében: bemarások vagy dugók perrel, minden esetben 10—25 cm-es rétegekben. A rétegesen felhordott földanya
nem m aradhatnak a fenéken. Vedersoros kotróval ez könnyen és jól biztosítható got hosszirányú járattal tömörítik és a kellően döngölt felületen gréderrel (föld
a merítéklétra beállításával, marófejes kotró használatakor gyakori a túlkotrás. gyaluval) lehet az eredeti hajlású rézsűt kialakítani. A rézsűfenntartás befejező
Nagyobb nehézséget jelent a szívó-nyomó kotróval kiterm elt anyag elhelyezése, üteme a füvesítés vagy más biológiai védelem kialakítása.
az ülepítés és az öblítővíz visszavezetése. A kitermelt anyagot a szivattyúhoz csat
lakozó csővezetéken vagy kilövelik a parti területekre, vagy ülepítőtöltésekkel Rosszul alapozott töltések esetén vagy amikor a töltésbe épített földanyag nem
(eleválási gátakkal határolt területen) ülepítik. Ebben az esetben az ülepített víz megfelelő, gyakran előfordul, hogy szivárgás indul a töltés alatt. Az átszivárgó
víz átáztatja a töltést és alapját, ami a töltés elcsúszásához, roskadásához, esetleg
visszavezetéséről vagy elvezetéséről is gondoskodni kell.
szakadásához vezet. Ilyen esetben gondoskodni kell a szivárgás megszüntetéséről
Az iszaptalanítás a csatornafenéken az üzemelés folyamán lerakodott finomabb- (1. a X. fejezetet) az eredeti állapot visszaállításáról, vagy az átszivárgó víz rende
durvább iszap eltávolítása. A jelenség keletkezésénél fogva a lerakódás nagy víz zett —• kártétel nélküli — elvezetéséről.
tartalm ú és nehezen kezelhető anyagú, ezért kitermelése elvégezhető a fenékkotrás
gépeivel is, de iszapkotrók, m int célgépek beállítása gazdaságosabb. A száraz- vagy A csatornarézsűk fenntartásának másik területe az oldalukon lerakodott iszap és
űszókotróval végzett iszaptalanítás technológiai műveletei azonosak a fenékkotrás hordalék eltávolítása és az eredeti szelvény helyreállítása. A szelvényszűkítő lera
műveleteivel, csupán a depónia kialakítása körülményesebb az anyag nagy víz kódásokat általában a fenékkotrással egyidőben távolítják el, mivel ugyanazzal
tartalm a m iatt. Az iszaptalanítás során is fokozott figyelmet kell fordítani a fenék a munkagéppel végezhető el mindkét karbantartási munka, ha a kotrást nem
szint tartására, bemarások és dugók keletkezésének megakadályozására. Az isza úszókotróval végzik. Az úszókotró a rézsűfenntartásra nem alkalmas, ezért csak
polás anyagának deponálásakor és a depónia helyének kijelölésekor számolni kell szárazkotró (vedersoros, vonóköteles, hidraulikus stb.) vehető figyelembe az ilyen
munkához. A kotrás technológiája hasonló a fenékkotráshoz.
— a kotrási anyag víztartalm a csökkenéséből származó — elvizenyősödésre és
szivárgó vizek elvezetésére. A depónia rendezését csak a szikkadás után lehet Puttonyos szerelékkel a rézsű kotrása nagy gyakorlatot és figyelmet igényel, m ert
megkezdeni. egyenletes rézsűhajlás tartása jó kitűzés esetén is nehéz feladat. A padkán álló
gép, puttonyát a rézsű felületén ferdén, az esésirányra 30—45°-os szögben húzva,
A rézsűfenntartás munkáinál külön kell választani a csatornák rézsűit a töltések
rézsűitől, m ert általában a csatornarézsű jelentős része állandó vízmozgásnak szedi fel a lerakódásokat, m ert a vezetőfülkéből a gépkezelő csak így tudja elérni,
hogy a rézsű síkjában maradjon és se bemarások, se púposodások ne keletkezzenek.
van kitéve, elhasználódása és fenntartási módja eltér a töltésrézsű karbantartá
A kiterm elt anyagot kijelölt deponálóhelyre ürítik.
sától. Természetesen a rézsűk fenntartásának azonos követelményei is vannak,
m ert a csapadékvíz okozta eróziós rongálódások egyformán előfordulnak mindkét A töltések rézsűinek karbantartása kevesebb problémát okoz, mivel közvetlenül
rézsűn. Helyreállításuk módja, a kivitelezési technológia azonban ez esetben is el és állandó vízjárásnak nincsenek kitéve, teh át nem rongálódnak úgy, m int a
térő lehet. csatornák rézsűi. Másrészt a fenntartás szárazon, általában szilárd talajon végez-
43 Vízépítés II. k ö tet
672 673
hető. Természetesen a töltésrézsűn lerakódások sem keletkeznek, így a fenntartás évente és az esetenként felmerülő földmunka előtt ki kell termelni és ez utóbbi
elsősorban a földhiány pótlására korlátozódik. A rézsűkön keletkező hiányosságok esetben a nád pótlását — a felújított szakaszon — is el kell végezni.
legnagyobb részét a csapadékvíz okozza, különböző nagyságú eróziós berágódások
formájában. Helyreállításuk a csatornák rézsűihez hasonlóan a fogazással kez Az előtéren az erózió okoz rongálódást. A fenntartás a felület helyreállítását jelenti.
Ennek során kell megoldani a víz elvezetését is.
dődik, m iután a növényzet eltávolítása és a gyepnyesés m egtörtént. Gépi munka
ebben az esetben is .csak lapos, enyhe lejtésű rézsűkön végezhető. A 40—80 cm A jelentős területű padka és előtér rendezett fenntartása mezőgazdasági hasznosí
sortávolságú fogazást vagy alapozást szántással alakítják ki a töltés tengelyével tás szempontjából is figyelemre méltó, m ert a fenntartás költségeinek fedezése mel
párhuzamosan. Az így előkészített felületre 10—25 cm-es rétegekben terítik a lett a haszonnövények (nád, fű, fűz) termelése jelentős bevételt is biztosít.
földet a töltés eredeti szelvényének kialakításáig. A rétegeket hossz- és kereszt- A depóniafenntartás annyiban különbözik a töltésfenntartás munkáitól, hogy a
irányú járatással különböző tömörítőgépekkel tömöríteni kell, a töltésekre előírt depóniáknak víztartó szerepük nincs, ezért a réteges terítés és tömörítés ezeknél
tömörségi fokig. A rézsűfelületet földgyaluval alakítják ki és az elrendezett oldala a m unkáknál nem követelmény. Ezzel szemben a depónia m entett oldalán biztosí
kat füvesítik. tani kell a mezőgazdasági, erdészeti hasznosítás lehetőségeit és a feladatok megol
A rézsűk füvesítésének egyik legkorszerűbb eljárása a vízsugaras gyepesítés. Lénye dását (például az erdősávok kezelését, ápolását, kitermelését és pótlását).
ge, hogy a növényi tápanyagokat koncentrált ásványi anyagok formájában a A növényzettel benőtt csatornák fenntartása, amely elsősorban a kis és közepes méretű
vetőmaggal és azok tapadását elősegítő ragasztóanyaggal együtt vízsugárral jut csatornák esetén okoz komoly nehézséget, módszereit és eszközeit tekintve az
tatjá k a rézsű nyers felületére. E művelettel a telepítés, a kifejlődő növényzet eddig felsorolt munkáktól bizonyos fokig eltérő és így — figyelembe véve e kérdés
tápanyag-ellátása, a rézsű és a növényzet átmeneti védelme, amíg a felerősödött hazai fontosságát is — indokolt, hogy ezzel külön foglalkozzunk.
növényzet önmaga és a rézsű védelmének szerepét átveszi, lényegében egyetlen A csatornák benőttségét tekintve meg kell különböztetni a vízi gyomokat, amelyek
munkamenettel elvégezhető. H atására a talajfelszínt néhány órán belül megszi a mederben burjánzanak és gátolják a vízvezetést (nád, sás, hínár, súlyom, alga stb.),
lárduló vegyi anyag stabilizálja és így a rézsű lényegesen ellenállóbb az erózióval valam int a parti részeken tenyésző gyomokat és a bokros, fás növényzetet. A növény
szemben, m int a hagyományos termőrétegborítás esetén. A víz, szállítási szerepe zettel benőtt csatornák fenntartása, amely lényegében a csatornának a káros nö
mellett, az egyenletes elosztást és a csírázást is elősegíti. A vetőmagkeveréket az vényzettől való m egtisztítását jelenti, ez idő szerint többféle úton végezhető:
ökológiai viszonyoknak, illetőleg a várható igénybevételnek megfelelő fajtákból kézi vagy gépi gaztalanítással, vegyszeres gyomirtással, növényevő halak telepí
kell összeállítani. A gyepesítést különféle típusú vízsugaras vetőgéppel (hydrosee- tésével és ezen módszerek kombinált alkalmazásával.
der-rel) végzik.
A káros növényzet eltávolításának hagyományos, de még ma sem lebecsülhető
A töltésrézsűk fenntartási munkájához tartozik a fű ápolása (gyomtalanítás, ge- módja a kézi gaztalanítás. E m unkára vállalkozó emberek száma azonban egyre
reblyézés) és kaszálása is. E munka mezőgazdasági jellegű és gépi eszközei általában csökken. így a kézi gaztalanítás felszámolása szükségszerű követelmény, azonban
csak annyiban térnek el a mezőgazdaságban használt hasonló eszközöktől, hogy az egyéb módszerek mellett a kiigazítások elvégzésére kis mértékű alkalmazását
járószerkezetüket rézsűkön való munkavégzéshez alakították ki. célszerű továbbiakban is figyelembe venni.
A töltések legerősebben igénybe vett része a korona, amelynek fenntartását a rézsű A növényzettel benőtt csatornák karbantartásának gépesítésére irányuló törekvések
fenntartással egyidejűleg kell elvégezni. A töltéskorona kiépítése általában olyan, általában két irányúak. A gépesítés egyik irányzata a karbantartási munkák egyes
hogy járművel közlekedni lehet rajta, ezért is használódnak el nagymértékben. fázisainak végrehajtására alkalmas gépek kialakítása, míg a másik univerzális,
De a járm űvek közlekedésére nem alkalmas keskenyebb koronájú töltéseket is több részfeladat végrehajtására alkalmas gépek készítése. A csatornakarbantartás
felhasználják közlekedésre gyalogosok és kerékpárosok, aminek természetes kö gépesítésének jelenlegi helyzetében különösen a nagy csatornák esetén, jelentős
vetkezménye, hogy ösvények, kerékcsapások alakulnak ki, és azok nyomán csök szerepe van az említetteken kívül az elsősorban csatornák építésére készült gépek
kenhet a töltés eredeti magassága. Fokozott mértékű ez a rongálódás azokon a (különféle száraz- és úszókotrók) használatának.
töltéseken, amelyek koronája gépjármű közlekedésre is alkalmas. Bár sorompók Külföldön a csatornatisztító gépek egész sorát alakították ki. A hazánkban is alkal
felállításával a vízügyi szervek korlátozzák a gépjármű-közlekedést, azt teljesen m azott holland VAVEE cég csatornatisztító gépsora például rézsűkaszát, kanalas
megszüntetni nem lehet, m ert esetenként maga a vízügyi szerv veszi igénybe közle kaszát, különböző típusú csatornatisztítókat és depóniarendező munkagépet
kedés céljára a töltéskoronát. A korona fenntartása magában foglalja a gréderezést tartalmaz.
és az eredeti magasság visszaállítását. A gréderezés az időjárási viszonyoktól, a A hazai gyártású CSATI 5000-es hidraulikus csatornatisztító ( X I I I . 1-3. ábra)
forgalom nagyságától függően évente többször is elvégezhető. A magasság helyre- különböző munkaeszközeivel egyaránt alkalmazható vízzel telt, száraz és nedves
állítására ritkábban kerül sor. Ez technológiai szempontból hossz-szállításos föld kis csatornák, árkok tisztítására, karbantartására, azaz a csatornában levő horda
m unkának tekinthető. A töltéskoronát bogárháttal, vagj^ egyoldali eséssel alakít léklerakódás, iszapréteg, továbbá gyom, vízinövény és cserje eltávolítására. A gép
ják ki. az MTZ—50-es traktorra szerelhető. A trak to rt e célra átalakítani nem kell.
A padka- és előtérjérint art ás földmunka szempontjából azonos jellegű, dózeres vagy A gép munkaeszközei: egy 0,08 m3 térfogatú kotrókanál, 0,1 m3 térfogatú iszapoló-
szkréperes m unka, amelyek csak mennyiségben térnek el egymástól és célja a kanál, hidraulikus, fűkasza és hidraulikus fűrész az ágak, gyökerek átvágására.
padkán keletkezett egyenetlenségek (természetes mélyedések vagy ásott gödrök) A csuklós rendszerű m erítőkar 5 m távolságra nyúlik ki és 3 m mélységig tökéletesen
megszüntetése. A hullámvédelmi rendeltetésű nádpadka fenntartása során a nádat tisztít. A lyukacsos iszapolókanál'ból a víz kifolyik, így csak a hordalékot, iszapot
43*
674 675
a közepes és kis csatornákat egy oldalról képesek tisztítani, nem kell a csator
nák mindkét oldalát járhatóvá tenni;
felépítésük egyszerű, kezelésüket a traktoros végzi, külön munkagépkezelőre
nincs szükség.
A gépek teljesítm ényét azonban számos tényező kedvezőtlenül befolyásolhatja,
ezért a gépek legnagyobb kihasználásához a következőket célszerű figyelembe
venni:
e gépek elsősorban megfelelő állapotban levő csatornák rendszeres karban
tartására készültek, több éven á t elhanyagolt, feliszapolódott, tönkrem ent
csatornák tisztítása során nem várható tőlük kielégítő teljesítmény. Az utóbbi
költségesebb és lassúbb munka, m int a rendszeres karbantartás;
bár egyes gépek alkalmasak többféle munka végzésére, több száz kilométer
hosszú csatornahálózatban mégis csak teljes gépsor birtokában — a m unka
eszközök egyszerű és gyors cseréjével — lehet minden szükséges munkafolya
m atot szervezetten és gazdaságosan elvégezni;
a leggazdaságosabb munkavégzés érdekében minden csatornánál élőre meg
kell határozni, hogy milyen technológiai sorrendben, mely munkagépeket
állítják m unkába;
a gépsor munkába állítása előtt a tisztítandó csatornák egyik oldalán a m unkát
zavaró akadályok (fák, bokrok, traktorral járhatatlan depóniák, átvágások
stb.) elhárításával lehetővé kell tenni a gépek folyamatos m unkáját. Ellen
kező esetben hosszabb-rövidebb szakaszok tisztítatlanul maradnak, és ez
értelmetlenné teheti az egész m unkát;
a szerelvények általában egyszerűek és erős felépítésűek, de zavartalanul csak
akkor üzemeltethetők, ha m aradéktalanul betartják az üzemeltetési és kar
bantartási utasításokat. Nem megfelelő minőségű olaj alkalmazása, rendszer
X I I I . 1-3. ábra. A CSATI 5000-es hidraulikus csatornatisztító telen vagy elhanyagolt kenés stb. olyan hibákat okoznak, amelyeknek követ
keztében a gépek hosszabb időre üzemképtelenné válnak és megjavításuk
rakja a partra. A gép kezelése egyszerű, a traktorvezető a vezetőülésből hidrauli tetemes költségbe kerül;
kusan működteti. A traktor megfelelő stabilitásáról a széles nyom táv és az ellen a csatornatisztító gépek megfelelő kezelése csak hosszabb idő alatt (3—4 hó
súlyok gondoskodnak. nap) sajátítható el. Az első hónapok teljesítménye alapján nem bírálható el
sem a gép, sem a kezelő m unkája;
A csatornafenntartó gépsoroknak egyéb, hasonló munkákra szerkesztett gépekhez
viszonyítva több előnyük van : a munka minősége kizárólag a gépkezelő lelkiismeretes m unkáján múlik, ezért
a rendszeres ellenőrzés nem hanyagolható el. A kezelővel szemben tám asztott
a mezőgazdaságban használatos középnehéz univerzális traktorokra munka teljesítménykövetelményt nem szabad annyira feszíteni, hogy az a minőség
gépként felszerelhetők; rovására menjen.
fel- és leszerelésük rendkívül egyszerű, az erőgépek egyéb m unkákra gyorsan Az előbbiekből megállapítható, hogy a gépi csatornatisztítás sikere nagymértékben
átállíthatok; függ az előkészítés, munkaszervezés és ellenőrzés hatékonj7ságától. Ugyanakkor a
a csatornatisztítás egyes munkaműveleteit (kaszálás, iszapolás, rézsűképzés mélyebb gyökérzetű növények gyökérmaradványai sok esetben a talajban m arad
nak. így az általában nagy vitalitású gyomnövények rövid idő a la tt újra benövik
stb.) külön-külön gépek végzik, a különböző műveleti sebességgel végezhető
munkák így egymást nem zavarják, a fölösleges műveletek elhagyhatók; a csatornát. Ezért, valam int a gépesítés vázolt nehézségei m iatt alkalmazzák sok
esetben a vegyszeres gyomirtást.
a gépek célfeladataikat rendkívül változatos munkafeltételek között is töké
letesen el tudják végezni, különböző szelvényű, benőttségű és különböző A vegyszeres gyomirtás gyakorlati megvalósítása, figyelembe véve a vízi gyomok
sokféleségét, a rendelkezésre álló herbicideket és hatásuk változatosságát a gyom
mértékben feliszapolt csatornákon üzem eltethetők;
növényekre, a tisztítandó csatornák és a közvetlen környezetük összetettségét, a
segítségükkel az üzemelő csatornákon is elvégezhető a tisztítási munka, a vegyszerek kiszórásának időpontját, különböző gépi eszközeit stb., rendkívül bo
gépsor teh át szinte egész éven á t jól kihasználható; nyolult, nagy szakértelmet igénylő feladat [8, 9].
676 677
A vegyszeres gyomirtás szempontjából a csatornában tenyésző gyomnövényeket kézi tisztítással együttesen kívánatos alkalmazni. Nagy körültekintéssel és szak
úszó, részben vagy teljesen víz alá merült, vízből kinövő és a parton tenyésző értelemmel kell megvalósítani, megteremtve a feladatot végző dolgozók lehető
gyomok, valam int algák csoportjába sorolhatjuk. Ennek ismeretében határozható legteljesebb biztonságát.
meg az alkalmazandó herbicid fajtája és mennyisége, valam int a vegyi anyag Legújabban a csatornák vízi növényzetének irtására eredményesen alkalmazzák a
gyomnövényhez juttatásának időpontja és módszere. A herbicideket és adagolá növényevő halakat. A Kínából származó amur alkalmas a békanyál, a hínár, a nád
sukat úgy kell kiválasztani, hogy egyidejűleg a vízi élet más formáit (pl. a halállo és a sás elleni védekezésre, mivel e növények a halfaj táplálékául szolgálnak. Az
mányt) károsan ne befolyásolják és ne szennyezzék úgy a vizet, hogy az más amur 1 kg-os súlygyarapodásához 20—30 kg nád, sás vagy egyéb fűféle, 30—60
vízhasználók (pl. állatitatás) számára veszélyt jelentsen. Továbbá az adottkörül kg lágyszárú vízinövény (hínár, vízirózsa, súlyom stb.), 60—70 kg fonalas alga
ményeknek megfelelő olyan gazdaságos alkalmazási módszereket kell találni, (békanyál) szükséges. A kiirtott vízi növényzet mennyisége ennél rendszerint 10—
amelyek egyidejűleg nem okoznak kárt vagy zavart a vízfolyással szomszédos 30%-kal több, mivel az amur — főként, ha bőséges táplálékot talál — a kitépett
területek növény- és állatállományában sem. növényzetnek csak egy részét fogyasztja el.
Az alkalmazott herbicidek általában hormonbázisúak és vagy közvetlenül, vagy Az amurral tervezett növényirtás esetén a következőket kell figyelembe venni.
a növény szervezetébe felszívódva, közvetve hatnak. Hazánkban és külföldön Csak természetes vagy mesterséges módon teljesen zárt vízterület jöhet számításba,
egyaránt sokfajta herbicidet használnak vegyszeres gyomirtásra. Számuk a vegy mivel e halfaj vándorló természetű, a legkisebb lehetőség esetén tömegesen elhagyja
ipar fejlődésével egyre nő. Egyik legelterjedtebben használt herbicid a dalapon élőhelyét. A nyáron is.20 °C alatt maradó vizekben fogyaszt számottevő mennyiségű
(diclorpropionsav-készítmény). Elsősorban a fűszerű, keskeny levelű, a vízből vagy táplálékot. Olyan vizekbe, ahol ragadozó halak is élnek, csak 40—50 dkg-nál
a partról növő növények irtására célszerű alkalmazni. A növény levelére juttatják , nagyobb példányok kihelyezése gazdaságos, a kisebbek a ragadozók áldozatául
m ielőtt a magfejek kibontakoznak. A levelek abszorbeálják a vegyszert és fokoza esnek. Gondoskodni kell az amurok kifogási lehetőségéről, hogy szabályozni
tosan a gyökérrendszerbe juttatják . A levelek a hegyüktől kezdve elsáigulnak, fel- lehessen az állományt és értékesíthessük a halakat.
kunkorodnak és kiszáradnak. E zt követi a gyökérrendszer elváltozása a növekedés Jelenleg hazánkban közel 1000 ha csatorna- és tározóterületen és ezen felül sok
ütemétől függően több hét alatt. Nem tanácsos a dalapont hideg időben, kora halastóban irtják amurral a növényzetet. Az eddigi tapasztalatok szerint a növény
tavasszal vagy késő ősszel alkalmazni. Adagolása 15—25 kg/ha. Ugyancsak elter zettel benőtt terület az amurok működésének hatására 20—40%-kal csökkenthető,
jedt a 2,4—D amin sós, valamint az MSPA jelű hormon herbicidek használata, de nem egy helyen ennél lényegesen nagyobb fokú csökkenést is elértek.
elsősorban a széles levelű gyomnövények irtására. Számos esetben ezek kombináció
Ez az újszerű és az eddigi tapasztalatok alapján jól bevált növényirtási módszer a
jával dolgoznak. Például Hollandiában nagy területeken használják a 15 kg Dala
növényzet maradandó visszaszorításán felül számottevő hasznot is hoz, mivel jelen
pon+ 2 kg 2,4—D/ha adagolású herbicidkombinációt a vízből vagy a partról növő
tős halhúshozamot eredményez.
gyomnövények ellen.
A növényzettel benőtt csatornák fenntartásának ism ertetett módszerei a kisvíz
A herbicidek növényre juttatására többféle eljárás van. A legtöbb esetben a her folyások, tározók, halastavak és egyéb nyílt felszíni vízi létesítmények esetén is
bicidek vizes oldatát a víz felszínére vagy a lombozatra permetezik különböző értelemszerűen alkalmazhatók.
(háti, önjáró, vontatott, úszó) permetezőeszközök segítségével a vízfolyás egyik
vagy másik partjáról vagy a mederből kétirányba. Gyorsan ható herbicid vizes
oldata például bevezethető az áramló vízbe, például egy arra alkalmas hídról. 2.12. B u rk o lt földcsatornák
Ekkor az áramló víz szállítja a vegyszert a növényhez. A módszer hátránya, hogy
a herbicid elmosódhat, mielőtt még a növény abszorbeálni tudná és a magas Ha a szivárgás csökkentése, rézsűvédelmi vagy kapacitásbővítési meggondolások
koncentráció veszélyes lehet az élet egyéb formáira. Egyes esetekben szóba jöhet indokolják, burkolt földcsatornákat építenek. Erre viszonylag ritkán kerül sor, de
a repülőgépről végzett permetezés is. ilyen csatornának különösen fontos a megfelelő fenntartása. A burkolatok elha
A kezelés időpontja hazai viszonyaink között május végétől szeptember végéig nyagolása egyrészt komoly meghibásodások forrása lehet, másrészt veszélyeztet
választható, de a június—júliusi permetezés a leghatásosabb. A vegyszeres gyom heti a burkolat feladatának megvalósítását. Vizsgálatok szerint például a burkolat
irtás időjárási követelményei megegyeznek a növényvédelmi permetezés követel felülete néhány százalékának tönkremenetele esetén a csatorna szivárgási veszte
ményeivel. Legjobb a száraz, meleg, szélmentes idő. Mivel a herbicidek a különböző sége megközelítheti a burkolatlan csatorna szivárgási veszteségét.
növényekre eltérően hatnak, a kezelés eredményének látható jelei és a növény E csatornatípus fenntartása elsősorban a burkolat fenntartására irányul, amely a
pusztulása is eltérő időpontban következik be. Az amino-triazol készítményekre burkolat anyagától és szerkezeti kialakításától függően eltérő.
jellemző például, hogy 10—14 nap után látszik a hatás és 4 hét után pusztul el a Kőburkolat esetén, ha az szárazon rakott, ékelt, a kiékelésekre kell gondot fordítani.
növény. A kimosott vagy kilazult ékelőköveket pótolni kell.
Az elhalt növényeket mind a mederből, mind a rézsűkről kézzel vagy gépi úton el A kőburkolaton megtelepülő növényzetet gondosan ki kell irtani, m ert gyökérzete *
kell távolítani. a burkoló köveket kilazítja.
Rendszeres vegyszeres kezeléssel a csatornákban több évre megszüntethetjük a A betonba ágyazott kőburkolatokkal szintén a növények megtelepülése ellen véde
gazosodást. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a vegyszeres karbantartás önmagá keznek. Továbbá tavasszal megvizsgálandó, hogy a burkolatban nem keletkeztek e
ban nem jelenthet teljes értékű megoldást, azt megfelelő gépi vagy szükség esetén felfagyások. A fenntartás a hézagkiöntés megújításából, a megrepedt kövek cse
678 679
réléséből, valam int a felfagyások, süllyedések javításából áll. A hézagkiöntést
tavasszal vagy ősszel célszerű végezni, a megrepedt kövek cseréjével egyidejűleg.
A lesüllyedt részek a burkolat teljes felbontásával, az alap és az ágyazat kijavításá
val, majd a burkolat újra rakásával állíthatók helyre.
Betonburkolatok (monolit és lapburkolatok) hibái főként hézagok körül keletkeznek.
A hézagok legveszélyesebb hiányosságai: a kiöntőanyag elválása a hézagfalaktól,
ami a víz altalajba szivárgását lehetővé teszi, továbbá a hézag telítődése, ami a
burkolóelem terjedését akadályozza és a hézagszélek letöredezését okozza. Továbbá
a hézagon keresztül az áramló víz kimoshatja az ágyazati anyagot, majd a földet
és aláüregelheti a burkolatot, amely később beszakad. Ezért a hézagok megfelelő
állapotáról folyamatosan gondoskodni kell. A helyreállítás során a régi, hibás
kiöntést minden esetben el kell távolítani és új öntőanyaggal kell pótolni. A héza
gokban megtelepülő növényeket ki kell irtani, m ert ezek gyökérzete felnyomja a
burkolatot.
A töltés, a rézsű ülepedése szintén előidézheti a burkolat beszakadását. Ilyenkor
fel kell szedni a bui'kolatot és a rézsűt töltésanyaggal vagy ágyazati anyaggal a
tervezett szintre kell feltölteni, majd en e kell a burkolatot újra visszarakni. Beton-
burkolatok esetében a felfagyás (jéglencsék keletkezése) okoz még gondot. A fel
fagyott részeket fel kell szedni, az ágyazati réteget meg kell vastagítani és a burko
latot az így m egvastagított ágyazatra kell visszahelyezni.
A kezdődő romlások gyors kijavítása minden burkolatnál kívánatos, de legnagyobb
jelentősége az aszfaltburkolatoknál van. A burkolat felületén jelentkező kisebb
romlásokat a sérült helyek foltozásával javítják ki. A folt lehetőleg olyan minőségű
legyen, m int a foltozandó burkolat. A fagy okozta romlások kijavítása során az
altalajt el kell távolítani és helyébe megfelelő összetételű anyagot kell bedöngölni.
A burkolatokon megjelenő növényzet vegyszeres permetezéssel pusztítható el.
Különös gondot kell fordítani a föld és a burkolt csatornaszakaszok kapcsolódására.
Célszerű fokozatos átm enetet kialakítani. Például a föld- és a betonburkolatú csa X III.1-4. ábra. Vasbeton héjcsatorna repedése
torna csatlakozásához rozsét, kőszórást kell helyezni. Óvni és észlelt romlások esetén
azonnal javítani kell a burkolatot lezáró fogakat. (A burkolatok fenntartására 1. szivárgás hatására a csatorna mentén keletkezett pangó vizek elvezetését, az
még a VII. fejezetet.) övcsatornák tisztítását, a pangó vizekben, ill. azok környezetében burjánzó gyom
A burkolt csatornák, csatornaszakaszok burkolatlan részeinek fenntartása azonos növények kiirtását, a csatornák mentén keletkezett mélyedések (pl. anyaggödrök)
a földcsatornák hasonló elemeinek fenntartásával. feltöltését. A fenntartás során törekedni kell a nyílt csatornák környezetének esz
tétikus kialakítására, a csatorna és a környezetének összhangjára.
680 681
tartás elhanyagolására és előre nem látható hatásokra (földelmozdulás, anyaghiba) Az em lített hibakereső használatához a csőnyomvonal helyének pontos ismerete
vezethetők vissza. Az előforduló hibák két csoportba, a működést akadályozó és a szükséges. Ez azonban — sajnálatosan — nem mindig állapítható meg. Ilyenkor
vízelfolyást, szivárgást okozó hibák csoportjába sorolhatók. A működést akadályozó a cső nyomvonalát is fel kell kutatnunk. Fémes anyagú csövek felkutatásához
hibák a dugulás, lerakódás, levegőkiválás, a vízelfolyást okozó hibák pedig a cső több külföldi és hazai műszer használható. E készülékek működési elve, hogy egy
törés, a tömítés lazulása és a korrózió. Ezeken túlmenően járulékos hibák is jelent adóberendezés rádióhullámokat bocsát ki, amelyeknek hullámai a cső nyomvonala
kezhetnek, amelyek a csővezeték meghibásodásának következményei. Ilyenek körül sűrűsödnek, visszaverődnek. A csőnyomvonal által okozott v illa m os hatáso
például az útburkolat roskadása, épületkárok, vízelöntés, alámosások stb. k at egy vevőkészülék érzékeli. A fejhallgatóban észlelt búgó hang erősödése—
A csővezetékek karbantartása, a felsorolt hibák javítása eltérő a vízellátási, ill. a gyengülése vagy a hang magassága m utatja meg a cső helyét.
szennyvízelvezető csővezeték esetében. Csőtörésre következtethetünk a nyomásviszonyok hirtelen bekövetkező megváltozásá
ból is. Különösen, ha a hiba főnyomócsövön következik be. Kisebb vízművekben a
2.21. V ízellátási csővezetékek hirtelen nyomásesést a gépházban elhelyezett nyomásmérőn is észlelhetjük. Na
gyobb vízművek esetében a gépházban csak valamelyik főnyomócső törése észlel
A vízellátás (ivóvíz, iparivíz, öntözővíz) céljára épült csővezetékek fenntartásá hető ilyen módon.
nak munkafázisai [5, 11] általában a következők: észlelés, felkutatás, előkészítés A csőhálózat egyes pontjain ellenőrző nyomásméréseket kell végezni, és amikor
(a hiba helyének pontos körülhatárolása, a hibás vagy a tisztítandó csőszakasz valamely ponton indokolatlanul alacsony nyomást mérünk, csőtörésre következ
kiiktatása, feltárása, ürítése), javítás, helyreállítás, nyomáspróba. tethetünk. A hiba további pontosabb behatárolása az előzőekben em lített módon
hajtható végre.
2.211. Csővezeték hibáinak észlelése és a hiba helyének felkutatása Nagymértékű vízelfolyásra figyelmeztet a vízszállítás indokolatlan megnövekedése
is. A nyomásviszonyok mellett a szállított vízmennyiséget is pontosan ismernie kell
A csővezeték hibáinak észlelése, felkutatása, a hibákra jellemző tünetek megfigyelése a vízművek üzemeltetőjének. A vízmennyiséget vízmennyiségmérőkkel regisztrál
alapján történik. A víz kiszivárgására, elfolyására jellemző a csővezetéken kívül, ják. A normális üzemmenet a la tt szállított vízmennyiségtől eltérő értékek esetén
ill. a térszínen megjelenő víz, a kiszivárgáskor keletkezett zörej, a nyomásviszo hálózati hibára lehet következtetni.
nyok megváltozása, a vízszállítás megnövekedése. A lerakódásokra, dugulásokra
szintén a nyomásviszonyok megváltozásából, ill. a csökkenő vízszállításból követ
2.212. Csővezetékek javítása
keztethetünk.
A nagyobb vízveszteséget okozó meghibásodásokra (csőtörés, tömítéslazulás stb.) A csővezetékeken előforduló hibákról az előzőek szerint tudom ást szerezve és a
elsősorban a térszínen megjelenő víz hívja fel a figyelmünket. Nagyobb méretű hiba helyét körülhatárolva megállapítható, milyen felkészültséggel kell a javítást
csővezeték hibája (törése) következtében a csőből kiáramló víz igen rövid idő alatt végzőnek a helyszínre vonulni.
hatalmas kimosásokat okoz, az útburkolat beroskad, sőt a hiba a közeli épületeket Feltárás. A helyszíni munkálatok első lépéseként a sérült csőszakaszt a szakaszoló
is veszélyeztetheti. A hibának e nyílt megjelenése észlelés szempontjából különös tolózárak lezárásával ki kell vonni a vízszolgáltatásból, lehetőleg úgy, hogy minél
gondot nem okoz, erről többnyire bejelentés útján értesül a szolgáltató. kevesebb fogyasztót érintsen. Ha szükséges, a fogyasztókat a ki nem kapcsolt
Több gondot okoz a tömör burkolatok alatt, törmelékes feltöltésekben, repedezett csőszakasz valamelyik tűzcsapjára szerelt szükségkútból kell vízzel ellátni a javí
sziklák felett vagy kisebb csővezetéken előforduló vízelfolyás, ahol a víz a térszín tás tartam a alatt.
alatt elszivárog és a hiba nem idéz elő olyan egyértelmű jelenséget, mint az előbbi Ezzel egyidejűleg kerül sor a cső vagy egyéb berendezés feltárására. Ha szükséges,
esetben. E re jte tt vízelfolyások következtében a földben kiüregelődések képződnek, a kijelölt helyen az útburkolatot fel kell bontani. Az útburkolat anyagát külön
amelyeknek káros hatása (útberoskadás, épületrepedés) csak később, jóval a hiba idomba rakva tárolják, és a helyreállításnál ismét felhasználják. A munkagödröt
bekövetkezte után jelentkezik. A re jte tt vízelfolyás műszerekkel azonban keletke megnyitva, a földet kiemeljük és a munkagödör mellett deponáljuk úgy, hogy a
zése pillanatától észlelhető. forgalmat a legkevésbé akadályozza. A munkaárok méretét úgy kell meghatározni,
A műszerek működésének alapelve, hogy a hiba helyén kiszivárgó víz okozta hogy abban a szerelési munka kényelmesen és biztonságosan elvégezhető legyen.,
hangot, zörejt a csőhöz érintett érzékelőn keresztül felerősítve az emberi fül szá A földmunka előrehaladásával a munkaárok falát szükség szerint dúcoljuk. A gö
mára hallhatóvá teszi. E zaj annál erősebb, minél közelebb vagyunk a szivárgás dör kiemelése közben figyelni kell a talaj nedvesedését, m ert annak átázásából m ár
helyéhez. A legegyszerűbb észlelőberendezés a lehallgatócső; egy 1,0—1,5 m hosszú, egészen pontosan következtethetünk a hiba helyére. A csőárokban összegyűlt vizet
vékony falú sárgaréz cső végére szerelt membránbetétes fülhallgató. Szabad végét kézi vagy motoros szivattyúval eltávolítjuk. Kisebb mennyiségű víz kötélre kötött
a vizsgált cső vagy szerelvény felületéhez, a hallgatót pedig fülünkhöz szorítva, az vödörrel emelhető ki. Fontos, hogy m ár a munka megindulásának kezdetén a
észlelt zörejből vonjuk le a következtetésünket. Ugyanezen az alapon működnek forgalombiztonsági felszereléseket elhelyezzük, kitegyük a járm űveket figyelmeztető
a különböző villamos lehallgatók és csőkeresők. táblákat, valam int a m unkaárkot jól látható, feltűnően színezett korláttal kerítsük
A lehallgatóberendezéseket főként az éjjeli órákban célszerű használni, amikor a körül. A munkahely éjszakai kivilágításáról mindenkor gondoskodni kell.
legkevesebb az idegen zavaró zörej. Az észlelt zörejek alapján a hibát körülhatá A szabaddá te tt csőszakaszon a javítási munka elvégezhető. Elsősorban vízteleníteni
rolják. Ezután kerül sor a hiba helyének pontosabb meghatározására. kell a lezárt vezetékszakaszt, nagyobb átmérőjű csövek esetén az ürítő tolózár meg-
682 683
nyitásával, ha ilyen nincs, vagy kisebb átmérőjű csövek esetén a helyi adottságok retre kell csiszolni. A csodarabo Felhúzás előtt
nak megfelelően kell a vizet a csőből eltávolítani. k a t Gibeoult-, esetleg Simplex-
Csőtörések javítása. A csővezetékek egyik leggyakrabban előforduló nagy vízelfo- kötéssel építjük össze, amelynek
lyást okozó hibája a csőtörés vagy ahogy az esőztető öntöző fürtökben nevezik, a alkalmazásával az építéssel fog
csőrobbanás. lalkozó fejezetben bővebben fog
lalkoztunk. A Simplex-karman-
Ahhoz, hogy a csőtöréseket eleve megakadályozzuk, ismernünk kell azok főbb ty ú felhúzását a X I I I . 1-7. ábrán
okait, ezek: szemléltetjük.
gyártási, anyag- és szállítási hibák; Acélcsövek törése, repedése a kor
tervezési hibák (pl. fagy határ feletti fektetés); rózió vagy behorpadás következ
építési hibák (sérült csövek beépítése, túltömítés okozta hajszálrepedések,, ménye. Kisebb átmérőjű csö Felhúzás u tá n
egyenlőtlen felfekvés stb.); vek hibás darabját keretes fém X I I I . 1-7. ábra. A Simplex-karmantyú
üzemeltetési hibák (hirtelen zárás, kis hibák elhanyagolása, mezőgazdasági fűrésszel kivágják (esetleg cső- felhúzása
gépek rongálása, elégtelen földtakarás esetén a fagy hatása, egyéb gondatlan vágóval), m ajd új csodarabbal
pótolják, am it behegesztenek vagy karm antyúkkal összekötnek. Nagyobb méretű
ság);
csöveket lángvágóval vágnak és hegesztéssel kötnek. Acélcsövek javításához he
más közművek által okozott hibák (csatorna beszakadás, kóbor áram, rázkó gesztőberendezést is kell a helyszínre szállítani.
dások stb.).
P V C csövet újabban kiterjedten alkalmaznak vízvezeték építéséhez. Megmunkálása
A törést a cső anyagától függően kell javítani. A kisebb méretű öntöttvas és az könnyű, fűrésszel vágható. Kötését tok készítésével és ragasztásával vagy behe-
besztcement csövek rendszerint keresztben törnek, a nagyobb méretűek csőfala gesztéssel végezzük el.
kagylósán kiszakad. Acélcsövek a hegesztés Tömítéslazulás javítása. A vízelfolyást okozó tömítéslazulást minden esetben a
mentén hasadnak fel vagy kilyukadnak. régi kötés megbontásával és új tömítés készítésével javítják, amelyet a csőveze
Az öntöttvas csövet — a sérülés mértékétől tékek fektetésének leírásakor m ár ism ertettünk (1. IX. fejezet 8. pontját).
függően — kicserélik vagy csak a sérült részt Korrózió okozta hiba javítása. A vízelfolyást okozó hibák közé sorolhatjuk a kor
vágják ki és új csodarabbal pótolják, á t róziót is. A csővezetéken korróziós hatás általában nagyobb hosszban észlelhető.
tolóidom alkalmazásával. Minden esetben Ilyen esetben a teljes csőszakaszt ki kell cserélni. Ha a korróziós hiba kisebb terü
szükséges a szabvány hosszúságú cső rövidí letre korlátozódik, de erőteljes, akkor ugyanúgy járunk el, m int csőtörés esetén.
tése, szétvágása. A kis átmérőjű csöveket Fontos, hogy a javítás helyén a csövet minden esetben lássuk el korrózió elleni
éles hidegvágóval vágják szét, míg a nagyobb védőbevonattal.
méretű csövekben előbb furatokat készíte
nek a bejelölt keresztmetszet mentén, majd A működést akadályozó hibák javítása. Keresztmetszet-szűkülés javítása. Az egyik
a furatok között vágják szét hidegvágóval, leggyakoribb, a csővezeték működését akadályozó hiba a lerakódások okozta
ill. csővágó géppel. Csak éles szerszám hasz keresztmetszet-szűkülés, kedvezőtlen esetben a dugulás. Még a vízvezetéki víz is
nálható, m ert a tompa szerszám hosszirány — bármennyire is tisztítják — mindig tartalm az egészen finom oldott, lebegő
ban hajszálrepedéseket okoz. 100 mm cső anyagokat, amelyek a csővezeték kis vízsebességű szakaszain lerakódnak. Ez a
X I I I . 1-5. ábra. Három tárcsás
kézi vágókészülék átmérő alatt háromtárcsás kézi vágókészülé keresztmetszet szűküléséhez vezet, amely a csővezeték tisztításával (öblítésével)
ket ( X I I 1 .1-5. ábra), míg ennél nagyobb szüntethető meg. A vezeték öblítésekor a tűzcsapok (öntözővizet szállító vezetéke
csőméret esetén csővágó láncot ( X I I I . 1-6. ken a víztelenítő csapok, esetleg a hidránsok) megnyitásával távolíthatjuk el a le
Vágókések
ábra) használnak. A lánc hossza beakaszt rakódásokat. Keresztmetszet-szűkülést okozhatnak a vízből kicsapódó anyagok is.
ható szemekkel és további görgőkkel szük H a a lerakódás kemény réteggé válik, kaparószerszámokat kell a csövön keresztül
ség szerint növelhető. Különösen árokban lánccal vagy drótkötéllel és csőrlővel áthúzni. Ismeretes továbbá a turbinás kaparó,
végrehajtandó csővágásra alkalmazható ki amelyet az áramló víz forgat, miközben előre halad, valam int az ún. hidropneuma-
tűnően. Az elvágott, ill. pótolt csodarabokat tikus csőtisztító, amely nagynyomású víz és levegő keverékének turbulenciáját
a technológiai előírások szerint kell tömíteni. használja a lerakódások felszakítására.
A levegőkiválás okozta zavarok elhárítása. Az ilyen okra visszavezethető vízszol
Az azbesztcement csövek igen jól megmunkál
gáltatási zavarok a csővezeték légtelenítésével, a légtelenítőszelepek, csapok meg
hatok fa- és fémfűrésszel, sőt hidegvágóval
is darabolhatok. Törés esetén lényegében úgy nyitásával szüntethetők meg.
járunk el, mint az öntöttvas csövek eseté Fagy hatására keletkező zavarok. Ezeket is a vízszolgáltatást akadályozó hibák
ben. A cső végeit fareszelővei vagy egyszerű közé sorolhatjuk. Bár a csővezetékeket általában fagyhatár alá fektetik, néha ez a
X I I I . 1-6. ábra. Csővágólánc marókészülékkel a kötéshez alkalmas mé mélység nem tartható és a vezeték magasabbra kerül. Ezeken a helyeken a víz
684 685
lassú áramlása esetén (pl. az éjszakai órákban) befagyással számolhatunk, amely töltjük a gázolajat vagy a felmelegített bitum ent és a m egtisztított csöveket bele
egyfelől elzárja a víz útját, másfelől feszítő hatása folytán csőtörést idézhet elő. merítjük. így a védőanyag a cső külső és belső felületével közvetlenül érintkezik,
Az ilyen csőtörésről többnyire akkor szerzünk tudomást, amikor a melegebb idő A védőbevonat felhordása után a csöveket azonnal tárolási helyükre kell szállítani
hatására a jég felolvad és a normális áramlás megindul. A fagy okozta talajmoz és ott — párnafákon — máglyába kell rakni. Ha a csövek tárolásához fedett szín
gások is okozhatnak csőtörést. nel nem rendelkezünk, azok szabadban is tárolhatók. A tárolásnál a föld és a leg
Javítást követő munkaműveletek. Ivóvíz-csővezetékben végzett mindennemű javí alsó cső közé legalább 10 cm vastag alátétet kell helyezni.
tás után elengedhetetlen a csőszakasz fertőtlenítése klórgázzal, nátrium-hipoklorit- A műanyag csöveket a fémcsövekhez hasonlóan gondosan meg kell tisztítani, de
tal vagy klórmésszel. A fertőtlenítőanyagokat a csővezetékbe ju tta tv a a fertőt védőanyaggal nem kell kezelni, és a tárolóhelyen össze kell rakni. A műanyag
lenítőoldatot megfelelő keverés után 15 percen keresztül állni hagyjuk, m ajd ki csövek máglyába rakásakor az alátétek legfeljebb másfél m éter távolságra legyenek
öblítjük és a csövet mindaddig mosatjuk, amíg a kifolyó vízben a klór kellemet egymástól, egyenként legalább 10 cm széles felfekvő felülettel, máskülönben a csö
len szaga m ár nem érezhető. vek meghajlanak, deformálódnak. A máglyába rakott műanyag csöveket, ha a
Nyomáspróba. A javítás befejezése után a javított csőszakaszon nyomáspróbát kell levegő hőmérséklete + 5 °C alatt van, átrakni, mozgatni nem szabad, m ert törnek
tartani. és repednek.
A csövekhez hasonlóan gondosan letisztítva, rozsdátlanítva és védőréteggel ellátva,
Eredeti állapot helyreállítása. Sikeres nyomáspróba után a felbontott m unkaárkot méret szerint különválogatva tároljuk a csőidomokat. A szórófejeket minden eset
az eredeti állapotnak megfelelően helyreállítjuk. A földet visszatöltjük és 15 cm-es ben kijavítva, megtisztítva (a fémrészeket bezsírozva), zárt helyen tároljuk. A mű
rétegekben gondosan tömörítjük. A föld visszatöltése előtt meg kell győződni a cső anyag és réz alkatrészekkel szerelt szórófejeket lehetőleg fagymentes helyen kell
megfelelő felfekvéséről. Különös gondot kell fordítani a cső alatti és oldalfal mel tárolni. A gumitömítéseket ne akasszuk fel vékony drótra, m ert deformálódnak.
letti földrétegek nagyon jó tömörítésére. Ügyeljünk arra is, hogy a csővezetékre Zárt, száraz raktárban, sikporral beszórva, 10— 15 cm-es szalmarétegen károsodás
közvetlenül kődarabok ne kerüljenek. A föld visszatöltése után a burkolatot ideig nélkül tárolhatók.
lenesen állítjuk helyre. Egy-két hét múlva, amikor a visszatöltött föld m ár kellő
mértékben megülepedett, elkészítjük a végleges burkolatot. Olyan útszakaszokon,
ahol az ideiglenes helyreállítás még erre az időtartam ra sem engedhető meg, még 2.22. Szennyvízcsatornák
gondosabb tömörítéssel kell végezni a földanyag bedolgozását úgy, hogy arra a
végleges burkolat is rákerülhessen. A vízelvezetésre szolgáló csővezetékek közül mind vízgazdálkodási, mind fenntar
tási szempontból a szennyvízcsatornák a legfontosabbak.
A csatornacsövek állapotát évenként ellenőrzik. A mászható csatornákat végig-
2.213. Esőztető öntözőberendezések felszín alatti csővezetékének karbantartása másszák, a kisebb szelvényű csatornákat a tisztítóaknákon á t reflektoros lámpával,
Az öntözőberendezések csővezetékének karbantartása lényegében azonos az előbb ún. tükrözéssel vagy víz alatti televíziókészülékkel vizsgálják.
elmondottakkal. A javítási munkáknál általában elmarad a burkolat készítése. Mivel a csatornában lefolyó szennyvizek ülepedő, lebegő és úszó anyagokat ta rta l
A csőrobbanások ilyen vezetéken könnyen észlelhetők, mivel ezeken a helyeken a maznak, a csatornák könnyen feliszapolódhatnak. Ezért karbantartásuk során
víz magasra felszökik és krátert vág ki. A csőkötések szivárgásának észlelése azon megkülönböztetett figyelmet kell fordítani tisztításukra.
ban m ár nem olyan egyszerű. Ezért a nyomócsövek nyomvonalát az öntözési t
idényben többször be kell járni. Az átnedvesedés könnyen felismerhető, a talaj 2.221. Csatornatisztítás
foltszerű elszíneződésétől (sötétebb folt). A szivárgás javítására az öntözési idény
befejezése után kerülhet sor. A csővezetékek karbantartásának, az öntözés idény A szakszerű csatornatisztítás alapfeltétele, hogy a csatornahálózat különböző ré
jellegéből eredő lényeges sajátossága, hogy a felszín alatti csőhálózatot az öntözési szein mindig a legalkalmasabb módszert alkalmazzák. Ezek megválasztásakor
idény befejezése után maradéktalanul vízteleníteni kell. figyelemmel kell lenni a hálózat elrendezésére, a vízhozamok időbeli lefolyására,
A hordozható eszközöket (gépi berendezések, csővezetékek, szerelvények stb.) az a vizek elterelésének lehetőségére, a meglevő felszerelésekre, az öblítővíz beszerzé
üzemeltetés befejezése után telepre kell beszállítani. O tt kell elvégezni a szükséges sére, valam int a helyi körülményekre.
javításukat, ápolásukat és védett helyen való tárolásukról kell gondoskodni. A csatornatisztítás három fontosabb munkafolyamatra tagolható:
A hibás (repedt, horpadt, törött stb.) csöveket a beszállítás alkalmával külön kell az iszap fellazítására, felvágására,
válogatni, és csak a kijavításuk után tehetők a többi közé. A hibamentes acélcsö az iszap tisztítóaknához juttatására és
veket gondosan megtisztítva, rozsdátlanítva, védőréteggel ellátva, máglyába rakva az iszap kiemelésére, szállítóeszközre rakására.
tároljuk. A csövek megtisztítására nagy gondot kell fordítani. A csöveket fedő
rozsdaréteget drótkefével teljesen eltávolítjuk. A rozsdásodás további terjedésének A különböző eljárásoknál, csatornatípusoknál azonban egyik-másik folyamat el is
megakadályozására a csövek teljes felületét vékony gázolaj vagy bitumen védő m aradhat (például öblítés esetén az iszap kiemelése).
réteggel bevonjuk. Erre körülbelül 7 m hosszú vályú a legalkalmasabb (meglevő A csatornák tisztítása alapvetően attól függ, hogy mászhatók-e vagy sem. A nem
betonvályú vagy házilag is könnyen készíthető könnyű favályú). A vályúba be- mászható szelvényű csatornákat legtöbbször öblítéssel vagy mosatással tisztítják,
686 687
•ele sor kerülhet csörlős és fagolyós tisztításukra is. Ez utóbbi esetekben különböző A csővezetékek karbantartása, fenntartása során különös figyelemmel kell lenni a
iszaptörő és iszaphúzó eszközöket húznak keresztül a két tisztítóakna közti csa biztonsági előírásokra. A szennyvízcsatornák karbantartása, javítása folyamán a
tornaszakaszon. A mászható szelvényű csatornák kézi erővel, csörlős módszerrel mérgezés- és robbanásveszély elhárítására, illetőleg megelőzésére is gondolni kell.
vagy — padkás szelvényű csatornák esetén — iszapkotró csónakkal tisztíthatok. A csővezetékek fenntartását végző személyzetet a balesetelhárítási tudnivalókra
alaposan ki kell oktatni.
A csatornatisztítás csak akkor tekinthető befejezettnek, ha m egállapították az el
iszaposodás okát és a megismétlődés elkerülésére a szükséges intézkedéseket meg
tették. Gyakorlati tapasztalatok szerint a gyakran ismétlődő csatornatisztítást ál
talában hálózati rendellenesség idézi elő. 3. A V Í Z É P Í T É S I M Ű T Á R G Y A K F E N N T A R T Á S A
2.222. Csatornák javítása A vonalas vízvezető létesítményekre telepített vízépítési m űtárgyak általában a
vízmozgás irányító, kormányzó berendezései. Míg a vonalas létesítmények általá
A csatornák javításának m ódját szintén a csatornaszelvény belső mérete határozza ban nem mozgathatók, addig a m űtárgyak mozgó részeket is tartalm aznak. Ren-
meg. A nem mászható szelvényű csatornák csak feltárás után javíthatók és cserél deltetésük szerint nagyon sokféle típusuk ismeretes. Anyaguk főleg beton vagy
hetők. E csatornák hibáinak felismerése, a hibák fajtái és javításuk lényegében vasbetonba mozgó részek anyaga lehet acél és fa, újabban alumínium és műanyag.
hasonlóak a vízvezetékeknél tárgyaltakkal, azonban itt a feltárás során különös Az alumínium alkalmazása azonban ma még távolról sem jellemző, inkább kísérleti
gondot kell fordítani a munkaárok dúcolására és víztelenítésére, tekintettel a több jellegű. A m űtárgyakban számos esetben vízgépészeti berendezéseket (szivattyú
méteres mélységre. A mászható szelvényű csatorna a legtöbb esetben belülről javít kat, turbinákat stb.-t) is elhelyeznek. Ezek, valam int az energiaellátásukat, sza
ható, ha azt mérete és szelvénye megengedi, ha a csatorna egyik vagy mindkét ol bályozásukat lehetővé tevő elektromos berendezések fenntartásával itt csak any-
dala be van dőlve ugyan, de a munkához szakképzett dolgozók rendelkezésre áll nyíban foglalkozunk, amennyiben azok a szorosan v e tt vízépítési m űtárgyak fenn
nak, továbbá ha a csatorna anyaga szilárd, a boltozati részeken legfeljebb felületi tartásával kapcsolatosak.
sérülések vannak és nagyobb üregek nincsenek a csatorna fala mögött. A vízépítési m űtárgyak fenntartásánál is rendkívül fontos szerepe van az állandó
ellenőrzésnek, amely feltárja a m űtárgyak hibáit, hiányosságait. Az ellenőrzést ál
Általános belső javítást kell végezni, ha a csatorna nem jelentős hosszban, legfeljebb talában legalább évente egyszer célszerű elvégezni. Ennek alapján határozhatók
néhány méteres közökkel szórványosan hibásodott meg. Részleges javításra kerül meg a szükséges fenntartási munkák.
sor, ha a csatornában csak kisebb hibák vannak. A hajszálrepedéseket ki kell kenni
cementtel. A szélesebb és a szelvényen áthatoló repedések kivéséséről, injektálásá A m űtárgyak, különösen a kis m űtárgyak fenntartását alapvetően befolyásolja a
műtárgyak anyaga, ezért anyaguk szerinti csoportosításban tárgyaljuk.
ról és bebetonozásáról kell gondoskodni. A fenék javításakor törekedni kell a régi
és az új betonfelület tökéletes csatlakozására. A fenékbeton rongálódásának meg
akadályozására célszerű a csatornafenék sav- és kopásálló anyaggal való burko
lása. 3.1. BETON- ÉS K Ő SZ E R K E Z E T E K
44 V íz é p íté s I I . k ö t e t 689
688
Ha a zsaluzás — gondos kitűzés ellenére — mégis deformálódott és a megszi
lárdult betonszerkezet méretei a tervezettnél nagyobbak, akkor méretkorrek
cióként le kell faragni a többletet. Ez csak akkor megengedett, ha a méret
változtatásnak nincs statikai következménye és az alaki (esztétikai) vagy a
technológiai (szigetelés csatlakoztatás) követelmények ezt feltétlenül megkí
vánják.
A kijavított betonfelületet — szükség szerint — valamilyen felületi kiképzéssel
látják el. Ilyenek: bedörzsölés azonos cementadagolású habarccsal (foltos, esztéti
kailag kis igényű felületet ad), az egész betonfelület bevonása híg cementlével
(pacsetírozás; egyenletes színe már fokozottabb esztétikai igényeket is kielégít),
a betonfelületek vakolása (felhordható dróthálóra vagy anélkül, egy vagy több
rétegben, fa- vagy vassimítóval eldolgozva). A vakolt burkolat simaságát recés
hengerezéssel, fésűzéssel, gereblyézéssel durvítani is lehet.
A m egkötött és megszilárdult betonfelület kézzel (koronakalapács, drótkefe) vagy
sűrített levegővel működő géppel érdesíthető. Ez különösen o tt előnyös, ahol a
betonba keményebb adalékanyagokat is kevertek (márvány, bazalt, gránit, kvarc
stb.). Az érdesítés a munkahézagokat erősen kiemeli, ezért nem mindig esztétikus
megoldás.
A vasbeton szerkezeteket különösen gondosan kell átvizsgálni, a hiányosságokat ki
javítani.
A betonszerkezetek hibáinak kijavítása értelemszerűen a vasbeton szerkezetekre is
vonatkozik. Különbség, hogy amíg betonszerkezetek esetében elsősorban a héza
gosság, az üregek megszüntetése és a látható betonfelületek tetszetősebbé tétele a
44*
690 691
H asználat közben is megrongálódhatnak a m űtárgyak; a csatornákon átjáróként
is szolgáló m űtárgyak feljáró rámpái például megsüllyednek, a pályaburkolatok A m űtárgyak felhúzóberendezéseinek mozgó és forgórészeit, valam int az egymáson
lekopnak, a beton- és vasbeton szerkezetekben kitörések, repedések és süllyedések csúszó, érintkező fémfelületeket évente legalább kétszer (tavasszal és ősszel) gép
keletkeznek, a vasszerkezetek megrozsdásodnak és ütődések hatására elgörbülnek. zsírral, csörlők drótköteleit pedig grafitos zsírral kell bekenni. A fogaslécek fogait
Ezek a hiányosságok jóval kevesebb m unkát és költséget okoznak, ha tervszerű meg kell vizsgálni és a sérült fogasléceket vagy egyéb meghibásodott alkatrészeket
megelőző karbantartással időben megszüntetik, de súlyos üzemzavarok és költsé ki kell cserélni, a töréseket, repedéseket meg kell hegeszteni, heveder rászegecselé-
gek forrásai lehetnek a TMK elmulasztása esetén. sével vagy rácsavarozásával kell megjavítani. A csavarokat meg kell erősíteni
(húzni), a laza szegecseket ki kell cserélni, az elgörbült elemeket.pedig ki kell egye
Az egyik leggyakrabban előforduló hiányosság: a feljáró rám pák megsüllyedése. nesíteni.
E zt azonnal meg kell szüntetni, különben a m űtárgy mindkét végén a járművek
zökkenéssel haladnak át, ami először a burkolat, majd a vasbeton szerkezet letöre- Az elzárószerkezetek ellenőrzése különösebb nehézséget nem jelent. Általában akná
dezését okozhatja. Szigorúan meg kell ezért követelni, hogy a rám pák csatlakozása ban helyezik el azokat, így könnyen megfigyelhetők. Meghibásodásuk általában az
mindig tökéletes, az áthaladás zökkenőmentes legyen. E hiányosság a pályacsatla üzemet zavarja, a m űtárgy tönkremenetelét azonban csak kivételes esetben idézik
kozásnál beépített néhány talicska földdel a legtöbb esetben könnyen javítható. elő. Ez vonatkozik a beépített uszadékfogókra, halrácsokra is.
Ugyancsak a vasbeton szerkezet meghibásodását okozhatja, ha a pályaburkolat A tapasztalatok szeiint a műtárgyakba beépített rácsok eltömődése jéggel vagy
elkopik vagy kitöredezik. E zt a hiányosságot is haladéktalanul meg kell szüntetni. uszadékkal gyakran lehet oka a m űtárgy tönkremenetelének. Például az árapasztó
A m űtárgyak csorbult, kitöredezett hornyait és a repedéseket is ki kell javítani. eltömődése gátszakadást okozhat. A tisztításhoz szükséges eszközöket ezért állan
Kőszerkezeteken elsősorban a burkolatok meghibásodásainak helyreállításáról be dóan a helyszínen kell tartani. Az elzárószerkezetek, az uszadékfogó és a halrács
szélhetünk. Ezt az előző fejezetben em lítettek szerint kell elvégezni. karbantartásával kapcsolatban általában a vasszerkezetek karbantartására vonat
kozó előírások a mértékadók. A szerkezeteknek azokat a részeit, amelyek az erő
átvitelben részt vesznek vagy súrlódnak, rendszeresen zsírozni, vagy olajozni
kell.
3.2, A C ÉL SZ E R K E Z E T E K ÉS G É PI B E R E N D E Z É SE K
Az elzárószerkezetek fenntartása során a csurgások, vízveszteségek elkerülése ér
dekében súlyt kell helyezni a tömítőszerkezetek és -berendezések karbantartására.
Az acélszerkezetek leggyakoribb problémája a korrózió elleni védelem, amely a sza A megrongálódott, elhasználódott tömítéseket ki kell cserélni, a m űtárgy hor
bad vasfelületek rozsdátlanításából és megfelelő védőrétegek felhordásából áll. nyait — ha szükséges ■— ki kell javítani.
Korábban erre a célra kizárólag olajos festékeket (míniumot és fedőfestéket) alkal
m aztak, újabban azonban m ár korszerűbb anyagok és eljárások is kezdenek elter A szivattyútelepek, különösen a bonyolult autom atikával felszerelt villamos szi
jedni, úm. a szerves bevonatok, a fémbevonás és e kettő kombinációja. vattyútelepek karbantartásának legfontosabb feladata az, hogy a gépteret minden
időben (télen is !) kellőképpen tisztán és szárazon tartsuk. A villamos autom ata be
A m űtárgyak kisebb leereszthető vasszerkezeteit — üzemidőn kívül — lezsírozva, rendezések beázása vagy a nagyobb fokú páralecsapódás például az autom ata
fedett, száraz helyen kell tárolni. Előfordulnak az üzem során keletkezett erőszakos berendezés kényes alkatrészeit tönkreteheti. Gondoskodni kell természetesen a
rongálódások i s : repedések, deformálódások stb. Ezek kijavításáról is a fenntartási szivattyúk, motorok és tolózáiak megfelelő kenéséről, a tömszelencék utánállításá-
időszakban kell gondoskodni, hogy a következő évi üzemben ebből fennakadás ne ról, a kapcsoló- és vezérlőberendezések alkatrészeinek tisztántartásáról és olajozá
származhasson. sáról stb. E m unkákat minden szivattyútelepen részletes TMK utasítás alapján
A vasszerkezetek gyakran ki vannak téve a műtárgyon áthaladó járm űvek által kell elvégezni. Hasonlóan kell eljárni a hordozható gépi berendezések esetén is.
okozott ütésnek (pl. a szénásszekerek a fogaslétrákat gyakran elgörbítik, a felhúzó Azok megfelelő téli tárolásáról is gondoskodni kell.
berendezések szekrényét a traktorok és kocsik kerekei vagy a lánctalp behorpasztja
A csőhálózatok szerelvényei (tolózár, közkút, tűzcsap, locsolócsapok, csapok és
stb.). Ilyen helyeken a vasszerkezeteket az ütésektől kerékvetőkkel vagy acélgeren szelepek stb.) is gondos karbantartást igényelnek. Különösen a zárószerkezetek
dából készített keretekkel meg kell védeni. jó működését kell ellenőrizni. A zárószerkezetek (tolózárak, csapok, szelepek) leg
A m űtárgyak vasszerkezetéhez kapcsolódó faszerkezeteket (betétgerendákat, táblá fontosabb részei a zárófelület és a tömszelence. A zárófelületek a gyakori nyitás—zá
k at stb.) — a korhadás megakadályozása végett — kátránnyal vagy kátrányolajjal rás után elkophatnak és ilyenkor nem zárnak. A hibán a felületek utáncsiszolásá-
kell telíteni, az üzemeltetés után pedig fedett raktárhelyiségben kell elhelyezni, val némileg segíthetünk. Tolózárak zárótestének gyűrűi csak műhelyben javítha
ügyelve arra, hogy a szellőzés a gerendák, ill. táblák között biztosítva legyen. tók. A nagyon berágódott zárófelületű tolózárakat ki kell cserélni. Gyakori a töm
A talajnedvességtől való megóvás érdekében a faszerkezeteket a raktárban mindig szelencék meghibásodása. Ha a tömszelencék áteresztenek, a tolózárat a helyszínen
ászokfára helyezve tárolják. is m egjavíthatjuk a leszorítócsavarok egyenletes utánhúzásával. Ha az utánhúzás
A gépi berendezések (felhúzóberendezések, zárótáblák és -berendezések súilódó felü nem elégséges, új töm ítést helyezünk el.
letei és gördülő részei, szivattyúk, motorok stb.) karbantartása a súrlódó felületek A szerelvények működését akadályozó, általánosságban előforduló hibák a követke
folyamatos zsírozásából vagy olajozásából, a meghibásodó alkatrészek megjavítá zők: a csavarok berozsdásodnak, a cement megszakad, az orsó eltörik, az orsó
sából vagy kicseréléséből, a szivattyúk és motorok előírás és szükség szerinti javí tám gyűrűje leszakad, a tömítőgyűrű hiányzik, a tolózárfedél megreped, az ékho
tásaiból áll. ronyban lerakódás képződik, a tolózár nem zár tökéletesen.
692 693
Ezeket a hibákat a szerelvények rendszeres és gondos vizsgálatakor észlelhetjük. 3.4. NAGYMŰTÁRGYAK
Javításuk részben a helyszínen, részben a műhelyben végezhető el. A javítást
egyszerűsíti, ha megfelelő cserealkatrésszel a sérült részt a helyszínen kicseréljük A nagy vízépítési műtárgyak fenntartási munkáinak elvégzésére sok esetben külön
és a kiszerelt hibás alkatrészt a műhelyben megjavítjuk. A felújított alkatrészek berendezéseket kell tervezni és üzemben tartani. A Kiskörei Vízlépcső erőművénél
cserealkatrészként ismét beépíthetők. A tolózárak szétszerelésekor ügyelni kell például a gerebeket végigfutó gerebtisztító géppel kívánják tisztán tartani, amely
arra, hogy az alkatrészek ne cserélődjenek össze, mivel minden tolózár alkatrészét a kiemelt szemetet kis szállítókocsiba dönti ( X I I I . 1-10. ábra). A kiemelt geréb-
külön kell összecsiszolni. Ezért a szétszereléskor minden alkatrészre célszerű ráfes szemét kezelése és eltakarítása általában nagy gondot jelent. Kiskörén pl. a vár
teni a tolózár sorszámát. A télen is működő szerelvények berendezéseinek fokozott ható gerebszemetet évenként általában 300 m3-re becsülik. A kiemelt gerebszemét
fagyvédelméről gondoskodni kell. csillekocsiról járműre rakható és elszállítható szeméttelepre, ahol megőrlik és elége
tik. A geiebszemét a kezelési szintet erősen szennyezi, ezért tisztán tartásáról, mo
Az esőztető öntözőberendezések hidránsait a szerelvények karbantartásával kap satásáról külön is gondoskodni kell.
csolatosan mondottakon túl feltűnően piros—fehér vagy fekete—fehér sávos fes
téssel meg kell jelölni, hogy a közelükben dolgozó mezőgazdasági gépek kezelői A Kiskörei Vízlépcső duzzasztóművénél az elzárószerkezetek kisebb tömítési hi
időben észrevegyék és elkerüljék ezeket. Télire, üzemidőn kívül a hidránsok csatla báit a duzzasztás fenntartása m ellett is ki lehet javítani. A nagyobb hibák kijaví
kozó csővégeit vakperemmel kell ellátni, hogy megakadályozzuk szennyező anya tásához viszont ideiglenes elzárást kell elhelyezni. Ez szükséges akkor is, amikor a
gok (rögök, kövek) erőszakos bejuttatását a csővezetékbe. duzzasztómű általános revízióját végzik. Az ideiglenes elzárás lehetőségéről, a
betongerendák elhelyezésére szolgáló gépi berendezésekről a m űtárgy tervezése so
rán kell gondoskodni. A turbinák cserélési, kiemelési lehetőségéről darupályák be
3.3. A MŰTÁRGYAK TISZTÍTÁ SA építésével gondoskodnak.
A vízlépcső hajózsilipjéből az üzem és az árvíz alatt összegyűlt iszap eltávolítása
A m űtárgyak fenntartásának fontos feladata a tisztítás. Ez különösen akkor kívá kis mennyiségű iszaplerakódás esetén a hajózás korlátozása nélkül mosatással,
natos, ha a m űtárgyat uszadékfogó rács nem védi. A tisztítás módja a m űtárgy nagy mennyiségű lerakódás esetén a hajózás korlátozása mellett iszapszivattyúval
típusától, céljától, alakjától, működésétől stb.-től függően különböző. K iterjedten végezhető el. A kamra mosásához az alsó kaput és a felső tiltókat nyitva, míg a
alkalmazzák az öblítést, sok esetben úgy, hogy a duzzasztott vízoszlop nyomása felső, kaput és az alsó tiltókat zárva kell tartani.
segíti a lerakodott hordalék, uszadék stb. eltávolítását. Kimosható a m űtárgy a
kompresszorral előállított légsugárral vagy a szivattyúval létesített vízsugárral,
vagy karbid és víz összekeverésével előállított gáz nyomásával is. Téli időszakban
a m űtárgy aknája körüli jeget gondosan fel kell törni.
A csőszerű m űtárgyak csuklóit gondosan kell megvizsgálni, m ert amennyiben a
csukló elveszti vízzáróságát, úgy a kiáramló víz tönkreteheti a m űtárgyat. A szi
várgás megakadályozására — a szivárgás mértékétől függően — szigetelőlemezre
bitum ent vagy más szigetelőanyagot hordanak fel. Ha nagyobb mértékű a szivár
gás és a m űtárgy körül kiüregelődések keletkeztek, akkor beton injektálásával,
esetleg a hibás szakasz kibontásával és kívülről végzett rábetonozással akadályoz
ható meg a szivárgás.
Nagy vízoszlopot tartó m űtárgyak fenntartásának egyik fontos feladata a mű
tárgy alatti és m elletti szivárgás megakadályozása. A szivárgás okai igen külön
bözőek lehetnek, a szivárgórendszer helytelen kivitelezése, eltcmó'dése, a m űtárgy
építési hibája, a tömítés hibái stb. A megoldás vízzáró függöny építésével, talajcsere
végrehajtásával, a talaj tömörítésével érhető el.
A m űtárgyak aknáit minden vizsgálat alkalmával ellenőrizni kell, annak megálla
pítására, hogy süllyedés vagy káros feszültségek következtében nem keletkeztek
repedések, ha igen, milyen mértékűek és milyen javítást igényelnek. Ezenkívül
megvizsgálandó, hogy az akna a gátak okozta földnyomás következtében nem
mozdult-e. el a csatlakozó csővégektől.
A m űtárgyakban télire nem m aradhat pangó víz, m ert a jég feszítő hatására a
műtárgy meghibásodhat, esetleg tönkre is mehet.
694 695
4 . A V Í Z É P Í T É S I L É T E S ÍT M É N Y E K H E L Y R E Á L L ÍT Á S A
ÉS E L B O N T Á SA
696 697
elbontására is sor kerülhet. Az utóbbi ok m iatt bontották el például a Keleti Fő
csatorna balmazújvárosi bukóját, ahol megépült a később kialakítandó hajózsilip
felső fője, amely egyben vízszinttartó is, és így feleslegessé tette a korábbi, korlá
tozottabb kapacitású, nehezebben kezelhető bukó működését.
A vízépítési létesítmények, elsősorban a m űtárgyak bontásakor törekedni kell a
még gazdaságosan felhasználható anyagok, a berendezések kinyerésére. A kő-,
beton- és vasbeton szerkezetből visszanyert követ, vasat, betonanyagot, vagy ma
gát a bontott szerkezetet részlegesen, vagy teljesen újból fel lehet használni. Rész
leges felhasználás esetén a betontömböket úsztatott kő gyanánt is használhatjuk.
Az elbontott vasbeton szerkezet vasalását általában csak szerelési vasalásra cél
szerű felhasználni, m ert legtöbb esetben az acélbetét anyaga károsodik újbóli haj-
lítása során.
A kő-, beton- és a vasbeton Szerkezetek bontása között az a lényeges különbség,
hogy az előbbieknek elemekre bontásához majdnem teljes állványozás szükséges,
míg a vasbeton szerkezet acélbetétei m iatt erre nincs mindig szükség. A vasbeton
szerkezetek bontását befolyásolja, hogy a szerkezet teljesen monolitikusán, rész
legesen vagy teljesen előregyártva készült-e?
Kéziszerszámokkal (véső, kézi kalapács, nagykalapács, bontórúd, hidegvágó, fém
fűrész, autogénvágó és -hegesztő készülék) rendszerint csak kisebb mennyiségű és
keményebb vasbeton szerkezeteket célszerű bontani.
Gépi berendezésekkel m ár nagyobb vasbeton szerkezetek is gazdaságosan bontha
tók. A gépi bontáshoz sűrített levegővel vagy villamos árammal működő véső-,
fúró- és bontószerszámokat használnak. Ezek teljesítménye a szerszám szerkezeté
től, önsúlyától, a bontótüske vagy fúró anyagától, alakjától, végül a beton minő
X I I I . 1-13. ábra. Rendkívüli árvízi terhelés hatására megrongálódott töltés ségétől függ. Az acélbetétek vagy a beton teljes eltávolításával, vagy egyes beton
keresztmetszetek elvágásával és feldarabolásával nyerhetők vissza.
Különbséget kell tenni a vízépítési létesítmények ideiglenes és a végleges helyre- Megengedhető a vasbeton szerkezetek robbantása is. A robbantást mindig a legna
állítása között. Számos mű esetén az üzemeltetés során bekövetkezett rongálódá gyobb deformáció és a legnagyobb vaskeresztmetszet helyén kell végrehajtani. Az
sok megkívánják az azonnali beavatkozást úgy, hogy közben az üzemet fenn kell ily módon rombolt vasbeton szerkezet kézi vagy gépi eszközökkel tovább darabol
tartani. Árvédekezés során például, amely az ármentesítési művek rendkívüli üzem ható.
állapotának tekinthető, ideiglenesen kell helyreállítani a töltésszakadásokat, a töl A nagyobb létesítményeket, különösen a beton-, a vasbeton szerkezetű műtárgya
téscsúszásokat. Ilyenkor nagy problémát jelent az elzáráshoz, a megtámasztáshoz kat bontási terv szerint kell bontani, amelyet statikai számítás alapján kell elkészí
szükséges nagy mennyiségű anyag, gép és munkaerő gyors helyszínre szállítása. Az teni. A bontásban részt vevő dolgozókat a bontás megkezdése előtt a munkavédelmi
ideiglenes helyreállítás során a legtöbb esetben a helyreállítási idő csökkentésére tudnivalókra oktatni kell. Munkavédelmi képzés nélkül vasbeton szerkezetek bon
kell törekedni, megfelelő üzembiztonság mellett. tásához dolgozókat beállítani, vagy a dolgozókat munka közben szakmai felügyelet
A végleges helyreállításra általában nyugodtabb körülmények között kerülhet sor nélkül hagyni nem szabad. A dolgozókat a por, szilánk, tenyérfelmarás, csukló-
üzemen kívüli időszakban (pl. árvédelmi műveknél, öntözőrendszerekben) vagy megdagadás (vésés m iatt) ellen védeni kell. Víz feletti vasbeton szerkezetek bon
üzemidő alatt, de a helyreállítandó létesítmény kikapcsolásával (vízellátási, csa tásakor vízi mentőberendezésekről kell gondoskodni. Bontási m unkát lehetőség
tornázási művek). A végleges helyreállítás alapvető feladata a rongálódást előidéző szerint csak nappal szabad végezni. Ha az éjjeli bontás elkerülhetetlen, akkor a
közvetlen ok feltárása és megszüntetése. E zt követheti a mű helyreállítása. Ennek lebontandó szerkezet megfelelő kivilágításáról kell gondoskodni.
során gondoskodni kell arról, hogy a helyreállított mű vagy létesítményszakasz A vízépítési létesítményeket teljesen le kell bontani. Ez különösen azok víz alatti
minél jobban illeszkedjék a környező szomszédos létesítményekhez. Például föld részére vonatkozik. Nem szabad a mederben hagyni műtárgy-csonkokat. Ez ké
művek helyreállított és eredeti szakasza lépcsősen kapcsolódjék egymáshoz, a két sőbb balesetek, újabb építkezés esetén pedig különböző nehézségek forrása lehet.
szakasz tömörsége minél jobban közelítsen egymáshoz. Jelentősebb létesítmények Egyidejűleg a bontott anyagot is el kell távolítani a mederből. A bontás ellenőrzé
vagy nagyobb m unkát igénylő művek esetén a helyreállítást a létesítmények épí sére, esetleg a víz alatti bontáshoz is szükség esetén búvárt kell igénybe venni.
tésére és fenntartására vonatkozó előírásokat figyelembe véve kell megtervezni és Szóba jöhet ipari televízió felhasználása is.
kivitelezni. A vízépítési létesítmény bontásának befejeztével a bontott anyagot el kell szállí
Az erősen megrongálódott, gazdaságosan m ár helyre nem állítható, vagy valamely tani és a létesítmény helyén tereprendezést kell végezni.
létesítményrendszer fejlesztése során szükségtelenné váló létesítmény, műtárgy
698 699
5. A F E N N T A R T Á S I M U N K Á K S Z E R V E Z É S E hatására eltérő időpontban, véletlenszerűen keletkeznek a károsodások, válnak
szükségessé fenntartási munkálatok.
A vízépítési létesítmények fenntartási munkáinak szervezését meghatározóan be Tegyük fel, hogy valamely t = 0 időpontban 100 000 m2 csatornaburkolatot helye
folyásolja e m unkák 1. fejezetben em lített sajátosságai és jellege, amelyeket a fel zünk üzembe és azután egyenlő működési idők után (pl. évente) megállapítjuk
adatok megvalósítása során messzemenően figyelembe kell venni. Célszerűnek lát hány m2 hibátlan még, azaz nem igényel valamilyen javítást. Az eredményi a
X I I I . 1-3. táblázat m utatja be.
szik a munkák tervezhetőségét választani a szervezés alapjául. Eszerint a fenntar
tási munkák két csoportba sorolhatók. Egy részük a megelőzés kívánalmából Legyen n(t) = t időpontban még hibátlan burkolat területe; vagyis a kezdeti 1= 0
kiindulva — előre, tervszerűen ütemezhető, másik részük hirtelen következik be, időpontban n(0) = 100 Ó00. A X I I I.1-3. táblázatból kiindulva görbét rajzolhatunk
előre nem látható. fel ( X I I I 1-14. ábra) oly módon, hogy összekötjük a következő értékeknek meg
felelő pontokat:
Az előre, tervszerűen ütemezhető m unkák alapjában véve a vízügyi létesítmények
tervszerű megelőző karbantartásával (TMK) valósíthatók meg. Ennek feladata olyan = (LS>'(/)-?; I. (X III-1)
fenntartási rendszer kialakítása, amely szerint tervszerűen felmérik, ellenőrzik a
létesítmények állapotát, működési képességét, majd ennek alapján tervet dolgoz
nak ki a folyamatosan vagy időről időre végrehajtandó m unkákra és azokat e terv Ez a görbe minden évre megadja a még hibátlan és az eredetileg üzembe helyezett
szerint elvégzik. burkolat arányát. Feltételezzük, hogy a burkolat a túlélés valószínűsége szempont
A TMK-val a váratlan meghibásodások lehetősége nagymértékben csökkenthető. jából teljesen homogén, vagyis, hogy eredetileg minden m 2 burkolatnak a többi
A munkák tervszerű végrehajtása érdekében lehetővé válik a javítások időpontjá burkolattal azonos valószínűsége van arra, hogy a t időpontban még hibátlan le
nak olyan megállapítása, amikor azok még kevesebb munkával, kisebb költséggel, gyen.
rövidebb idő a la tt elvégezhetők. Nem utolsósorban e rendszer szerint a javítási Tekintettel arra, hogy a méréseket nagy sokaságon végeztük el, elfogadhatjuk,
munkák oly időpontra ütemezhetők, hogy azok az üzemvitelt a legkevésbé zavar hogy a burkolat túlélési valószínűsége, vagyis az, hogy a burkolat hibátlanságának
ják.
A TMK-munkák időbeni ütemezését a létesítmény üzemviteli sajátosságai befolyá X I 11.1-3. táblázat
solják. Általában figyelembe kell venni a csúcsidőszakot, amikorra minden beren A hibátlan és a meghibásodott burkolatok területe
dezésnek kifogástalanul működnie kell, másrészt fel kell készülni a téli időjárás
fagy okozta kárainak elhárítására is.
A burkolat Hibátlan (továbbélő) Meghibásodott burkolat n(f-\)-n (f)
Az időszakosan üzemelő létesítmények, például az (öntöző- vagy belvízrendszerek) kora (t), burkolat, n(í— 1)—n(f), m2
év n(t), m2 n( 0) n(í— 1)
karbantartási munkái ütemezhetők a felvonulás, az üzem és a levonulás idősza
kára, illetőleg az üzemen kívüli időszakra. Az üzemi időszak kitolódása — elsősor
ban az öntözőrendszereknél — az üzemen kívül végrehajtandó feladatok megvaló 0 100 000
sítására rendelkezésre álló időt egyre inkább lerövidíti. Lehetőség szerint törekedni í 100 000
kell az üzemidő alatti munkáknál is arra, hogy e munkák minél kevésbé zavarják 2 99 000 1 000 0,01 0,0100
az üzemi folyamatokat. Az ütemezéskor figyelembe lehet venni a száraz és nedves 3 98 000 1 000 0,01 0,0101
évek periodikus változását. Bizonyos m unkákat a nedvesebb évekre lehet elő 4 97 000 1 000 0,01 0,0102
irányozni, amikor egyes létesítmények terhelése várhatóan kisebb, míg másokat a 5 96 000 1 000 0,01 0,0103
szárazabb évekre. További lényeges követelmény a TMK-tervek készítése során az 6 93 000 3 000 0,03 0,0312
időjárás, a vízjárás éven belüli változásának, mint valószínűségi változónak a szá 7 87 000 6 000 0,06 0,0045
m ításba vétele. 8 77 000 10 000 0,10 0,1149
A vízépítési létesítmények karbantartási munkáinak tervezésekor jelentős probléma 9 63 000 14 000 0,14 0,1818
a károsodásnak, a berendezések elhasználódásának, valam int a kicserélés, a pótlás 10 48 000 15 000 0,15 0,2381
ütemének meghatározása. Általában kényes feladat megválasztani a berendezések 11 32 000 16 000 0,16 0,3333
karbantartási, pótlási rendjét, amely éppen vízgazdálkodási létesítmények esetén 12 18 000 14 000 0,14 0,4375
számos, elsősorban természeti tényező viselkedésétől függ. A probléma megalapo 13 10 000 8 000 0,08 0,4444
zott megközelítéséhez a m atematika és különösképpen a valószínűségszámítás elég 14 6 000 4 000 0,04 0,4000
pontos és könnyen számítható becsléseket tesz lehetővé [14], A fenntartási munkák 15 3 000 3 000 0,03 0,5000
szempontjából a vízgazdálkodási rendszerek létesítményeit, berendezéseit (pl. a 16 2 000 1 000 0,01 0,3333
szivattyúkat, csőelemeket, vízmérő berendezéseket, egységnyi burkolt felületeket, 17 1 000 1 000 0,01 - 0,5000
egységnyi nyílt csatornahosszakat stb.-t) általában a véletlenszerű elhasználódás, 18 0 1 000 0,02 1
meghibásodás vagy tönkremenetel jellemzi. Ez azt jelenti, hogy az egyidejűleg 19 0 0 0 nincs több hibátlan
üzembe helyezett, azonos jellegű berendezéseken a különböző befolyásoló tényezők
700 701
ideje í-vel egyenlő vagy annál 1—1 között nincs meghibásodás, megszorozva annak valószínűségével, hogy a
nagyobb, a t időpontban a kö 1—1 és t közötti intervallumban meghibásodás fordul elő. Tehát:
vetkező : P (t-l^ T < t)
Pc(t)= P ( T = t _ 1) > (X II1-6)
P ( T S 0 = K 0 = ^ • (X III-2)
Például a 3. táblázat alapján: amely az (X III-2) és a (X III-4) egyenletek alapján az alábbi alakban írható:
96 000 7 7 (1 -1 )-^ n(t)
P (T § 5 ) = = 0,96; PcU n ( f - 1) n (t-l) (X III-7)
100 000
10 000 Például a X I I I .1-3. táblázat alapján azt láthatjuk, hogy:
P (T s l3 ) = 0, 10.
100000
n(12)= 1 _ 18000 = 0,43?5_
Pt(l=12) = 1
Valamely berendezés túlélési * (H )' 32 000
függvényének nevezzük a (X III-
-2) jelű r(t) függvényt, amelyet Ez azt jelenti, hogy a l l . évet hibátlanul megélt burkolatok kereken 44%-os való
a sokaság vagy az egész so színűséggel meghibásodnak a 12. évben.
kaságot megfelelően képviselő A X I I I .1-3. táblázat megadja az n(t) értékeknek megfelelő pc(i) értékeket is.
minta alapján állapítunk meg. A meghibásodás valószínűsége igen fontos jellemző érték. Megadja annak a kocká
Meghatározhatjuk a kiegészítő zatnak a m értékét, amelyet a t működési időt elért berendezés további üzemben
valószínűséget is: tartásával vállalunk.
X I I I . 1-14. ábra. A berendezések továbbélés! P ( T < t)= j(t)= l- v ( t) , Leírtak alapján lehetőségünk nyílik a meghibásodás átlagos idejének és szórásának a
és meghibásodási görbéje (X II1-3) számítására is.
A meghibásodás bekövetkezésének átlagos ideje a T élettartam nak mint valószínű
ahol a j(t) a berendezés működésének időtartamát vagy élettartamát kifejező T való ségi változónak várható értéke, azaz
színűségi változó eloszlásfüggvénye.
A (XIII-3)-nak megfelelő valószínűségeloszlás, vagyis annak valószínűsége, hogy t= 2 tP f (XIII-8)
valamely egységnyi területű burkolat meghibásodik a t — 1 és t közötti intervallum
ban, a következő: Például a X I I 1.1-3. táblázat alapján a következőt kapjuk:
n (t-í)-n(f)
P t= P (t- 1 r< 0 = (X II1-4) t = 1-0 + 2-0,01 + 3-0,01 +4-0,01 +5-0,01 + 6-0,03 +
n(0)
+ 7.0,06 + 8.0,10 + 9-0,14+10-0,15 +
n ( t - l ) - n (f)
Az /(/) görbét, amely az - pontokon halad keresztül, szintén a X III-14. + 11.0,16 + 12.0,14 + 13-0,08+14-0,04+
n( 0)
ábrán tü n tettü k fel. +15-0,03+16.0,01 +17-0,01 +18-0,01 = 10,30.
Például a X III.-3. táblázat alapján: Tehát a példánkban szereplő burkolat átlagos meghibásodási ideje 10,3 év.
P (3 4) = 0,01, A T változó szórásnégyzetének számítására a következő képletet használjuk:
P (t - l z s T ^ t ) = P ( T l s t - 1 ) p c( í ) . ( X I I 1 -5 )
+ 49-0,06 + 64-0,10 + 81-0,14+100-0,14+121-0,16 +
+144- 0,14 +169 •0,08 +196 -0,04 + 225-0,03 + 256-0,01 +
A t — 1 és t közötti intervallumban bekövetkező meghibásodás valószínűsége ugyan
is egyenlő két valószínűség szorzatával, éspedig annak valószínűsége, hogy 0 és + 279-0,01 + 324-0,01 = 113,62
702 703
és
Oj = 113,62 —(10,3)2= 7,53, FÜRTVE1ETÖ CSATORNAÖRÖK VÍZŐRok,zsiuporök,KARBANTARTÓÉ
amelyből a szórás a k a rb o n ta rra sn o z s z ü k s é
g es a n y a g és fe lsz e re lé s A vízőrök és z s ilip ő rö k fo - A vizűr- z si!ip o r napiák renú-
oT= Y 7 £ 3 = 2,74. ____ b izto sító sa [ tyam atos k a rb a n ta rtá s i ____ sz eres átvezetése
Ezen elgondolások alapján meghatározható továbbá a kicserélés valószínűsége a
X m unkáin ak irá n y ítá sa , a
t enni va ló k re n d s z e re s b e A vasszerk eze tek szukségszerim
A fú r t szem élyzete á lta l vég je g y z é se a v iz ö r-z siiip ó r újra zsirozása,illetve átolaiozásn
beszerzés, a pótlás és a karbantartás üteme [14]. zett k a rb a n ta rtá s sa l kapcso n ap lóba IA vízm ércék tisz tá n ta rtá sa '
A karbantartási munkák szükségének matematikai megközelítése komoly segítsé
latos m unkák ellenőrzése pl töltéseken vezető utak fo lya
“ I-- m atos ka rb a n ta rtá sa
get adhat nagy vízgazdálkodási rendszerek fenntartásának több évre előretekintő Mcs a to rn á k re n d sz e re s gaz-
szervezéséhez, a beszerzendő és tartalék gépek, anyagok, berendezések meghatáro
I ; ta la n itá sa
A vlzűr-észsHipúrszóllósokésaza
zásához, a munkaerő foglalkoztatásának racionális szervezéséhez, a TMK-tervek környékének rendbentartásg a
kisebb m eghibásodások javítása
összeállításához és a karbantartási munkák optimális programozásához. \Á lzü íT se g e s~ !v ín te z k e d é T '\
A csatorna töltéseken és a m ű -
tárgyak környékén jele n tk ező
A fenntartási m unkák szervezésének és végrehajtásának fontos feltétele a létesít I___ se k m e g té te le ____] kisebb cso rg ó so k elzárása
mények műszaki és a végzett munkák adminisztratív nyilvántartása, amely — figye
nagyobb m eg h íb a sö c/a sö kl
lembe véve a vízépítési létesítmények általában hosszú élettartam át — elősegíti a | f Ha a ren delkezésükre \ | azonnalije le n té s e az illetékes,
fenntartás hatékonyságát, különösen akkor, ha a m unkákat irányító személyek i V álló e rő eleg en d ő ) r I ________ csatornaörnek
LJUtU i/IUUIHCK
ménye. csatornák kijelölése Az elvégzett munkák bejegy -1 ^ \Áz elvégzed m unkák bejegyzé-
A szükséges gép, szem élyzet zé se a cso to rn a ö rjá ró s víz- \sea vizór-zsilipör naplóba
A fenntartási munkák szervezésekor alapvetően figyelembe kell venni az üzembe e s anuaa b izto sítá sa [Njszolgáltatási n a p ló já b a N J4 n a p ló k re n d sz e re s le a d á s a
A m unka kiadása
helyezést követő első évek fokozottabb fenntartási igényét. A tervezési és a ki
vitelezési munkából származó pontatlanságok, hiányosságok és az előre nem lát
X
in tézked és az eivegzetl vegy-
A vegyszeres gaztalan itasi
munkák irán u itásn
ható, rejtett hibák is általában az első években jelentkeznek. sz e re s g a zta la n ita si munka
k ifizetése irá n t ____ T
- {A z elvégzett m unka le/entései
Az előre nem látható hiányosságok bármely időpontban bekövetkezhetnek, ezért J e lö lé s e k ■
célszerű készenléti szolgálatot szervezni a javítások gyors.és eredményes elvégzé 3 Rendszeresen ism étlődő cselekmény
sére, különösen a nagyobb vízgazdálkodási (vízellátó és öntöző) rendszerekben. Z __ 3 Esetenként sz ü k sé g e s csele km é n y ®—»■ R en d szeres ka p cso la t
lé te s íté s e
Továbbá meg kell szervezni ilyen esetekre a szolgálat vagy az üzemeltetés dolgozói 0 V iz ö r-z siiip ó r napló —» - 0 O —*-
nak gyors átcsoportosítási és helyszínre szállítási lehetőségét. Meg kell oldani a [n] C sa to rn a ö rjá rá s v i z s z o l g á l t a t ó s i n a p l ó ------------ »- | E se te n k é n ti k a p cso la t
szükséges biztonsági és javító anyagok gyors hozzáférhetőségét. A biztonsági kész Kapcsolat létesítése telefon ú tjá n -■‘- 8 . ( lé te s íté s e
leteket célszerű a fenntartási raktárakban külön tárolni.
A jelentősebb károsodások észleléséhez jól használható, az üzemeltetés és a létesít X I I I . 1 -1 5 . á b ra . Üzemidő alatt végzendő karbantartási munkák
folyamatábrája gravitációs öntözőfürtök esetén
mények ellenőrzése szempontjából is kívánatos a légi megfigyelés.
A fenntartási munkák szervezése során minél nagyobb fokú gépesítésre kell töre tornatisztítók, vegyszeres gyomirtó berendezések, fakitermelő gépek stb.) célszerű
kedni. A nagyobb munkák általában könnyebben gépesíthetők, m int a kisebbek. több létesítményre közösen előirányozni.
Ez utóbbiakhoz is (például festés, mázolás, kisebb javítások) célszerű különböző
villanymotoros kézi szerszámok előirányzása. A fenntartó személyzet számára kü A gépek beszerzésekor és a gépi munka gazdasági hatékonyságának értékelésekor
lönösen indokolt megfelelő járm űpark biztosítása. Nagy gépek m unkáját (pl. csa- figyelembe kell venni e munkák sajátosságait. E munkák ugyanis sok esetben nem
tűnnek gazdaságosaknak az építési, ter melési szemléletű szakember számára, tekin
704 ts Vízépítés XI. k ö tet
705
tettel arra, hogy nagy területen szétszórva, kis feladatokból tevődnek össze (pl. X IV . V Í Z I L É T E S Í T M É N Y E K
csatornakotrás).
R END SZER ES ELLENŐRZÉSE
A fenntartás eredményes megvalósításához ezért elengedhetetlen a munkák hidro-
ökonómiai megalapozása, a kívánatos gazdasági keretek biztosítása, a célszerű dr. Hamvas Ferenc
gazdasági ösztönzők kidolgozása, a feladatok sajátosságainak megfelelő ráfordítás —
eredmény vizsgálat. A fenntartás a vízépítési létesítmények üzemgazdaságának is
része kell hogy legyen. Ezekhez hasznos segítséget nyújthatnak az üzemi statiszti
kai rendszer keretében gyűjtött fenntartási költségadatok és azok feldolgozása.
A vízépítési létesítmények fenntartási munkái során is kötelezően be kell tartani
az összes vonatkozó biztonsági előírást. A m unkát végrehajtó személyzetet a bal 1. A R E N D S Z E R E S E L L E N Ő R Z É S E K C É L JA
esetelhárítási tudnivalókra oktatni kell. A biztonsági előírásokban foglaltak minden
dolgozóra nézve kötelezőek, azokat feltétlenül be kell tartani.
A vízépítési m űtárgy, völgyzárógát, vízkivételi mű stb. építése megváltoztatja a
vízfolyás arculatát, és rendszerint új hidraulikai, statikai viszonyokat teremt.
IRODALOM A vízi létesítmények stabilitásának, biztonságos üzemelésének feltétele, hogy a ter
vezés során az összes ható tényezőt annak valóságos nagyságában vegyük számí
[1] D é g e n I . : V ízgazdálkodás. I. A vízgazdálkodás közgazdasági alapjai. T an- tásba. A tervezés időszakában azonban az összes ható tényezők külön-külön nem
k önyvkiadó, 1972. vehetők figyelembe, ezért a sok tényező közül kiválasztják a mértékadónak ítélte
[2] S z ig y á r tó Z . : V izsgálatok a K . IV. fürt-főcsatornáján a vízveszteségek és a ket és ezek alapján az elméleti megfontolásoknak vagy a m ár kialakult gyakorlat
m ederérdességi viszonyok m eghatáro zására. Vízügyi K özlem ények. 2. sz.
(1965). nak, a modellkísérlet eredményeinek stb. felhasználásával megtervezik a létesít
[3] B u d a v á r i — D á v i d — D e s e ő : Az öntözőm űvek korszerű üzeme. M érnöki T o v áb b ményt. A ható tényezők mennyiségi és minőségi megválasztásakor, a helyi adott
képző In tézet, 1968. ságok mérlegelése során azonban a véletlen jellegű és a szubjektív hibák m iatt ter
[4] D ó ra — D á v i d — K a l m á r — Füszter : Az öntözőfürtök m űködésének technológiai vezési bizonytalansággal kell számolnunk. Ennek kiküszöbölése, ill. csökkentése
ta n u lm á n y a a K iskörei Vízlépcső h a tá ste rü letén , (kézirat) V ÍZ IT E R V , B u d a
p est, 1970. június. M unkaszám : 15943. érdekében a figyelembe v ett tényezők nagyságát a helyszínen meghatározott tény
[5] O rszágos V í z ü g y i F ő i g a z g a t ó s á g : V ízm űvek üzeme. K özlekedési D okum entációs leges értékek alapján lehet és kell módosítani.
V állalat, 1965. Sokszor a kivitelezéskor is eltérnek a tervezett építési sorrendtől, esetleg szerkezeti
[6] D á v i d L . : A tiszalöki öntözőrendszer üzeme. Vízügyi K özlem ények, 2. sz.
(1965). változtatások is szükségessé válhatnak. A változtatások rendszerint a létesítmény
[7] N a g y — S o ó s : Ö ntöző- és lecsapoló csato rn ák g épesített k a rb a n ta rtá s a . Vízügyi mélyépítési, alapozási munkálataival kapcsolatosak, s így a mű stabilitását is befo
szakm ai világszintbeszám olók 17. V IT U K I, Vízügyi M űszaki T ájék o ztató Iro d a, lyásolhatják.
1967.
[8] W i s n o v s z k y I . : A korszerű c sa to rn a k a rb a n ta rtá s. Vízügyi K özlem ények, 2. fü Az előzőkben felsoroltakból kitűnik, hogy a vízi létesítmények stabilitási, hidrauli
zet. (1962). kai, hidrogeológiai stb. viszonyainak lehető legpontosabb megismerésére az építés
[9] R o b in s o n , G. W . : The Use of H erbicides'in th e M ainteinance of L and D rainage alatt és után, valam int az üzemelés időszakában is szükség van. Csak a ható ténye
Channels on R o m n ay M arsh. W a te r E ngineers. Vol. 23. No. 3. London, 1969. zők pontos ismeretében nyílik lehetőség a mű biztonságát veszélyeztető helyzetek
[10] F ó r is — T ö lg I . : Biológiai védőelem ek és korszerű alkalm azásuk a vízügyi szol
g álatb an . V ízgazdálkodás, 2. sz. (1968). időbeni felismerésére, az elhárító munkák tervezésére, azok hatékonyságának ellen-,
[11] Országos V í z ü g y i F ő i g a z g a t ó s á g : V ízellátó és csatornam űvek építése és kezelése őrzésére. A helyszíni vizsgálatok módot adnak az elméleti eljárások, a tervezés so
I I I . V ízellátó m űvek üzeme, V IT U K I, Vízügyi M űszaki T ájékoztató Iroda, 1966. rán felhasznált képletek, a modellkísérletek eredményeinek a valóságos események
[12] Országos V í z ü g y i F ő i g a z g a t ó s á g : C satornam űvek ü zem tana, K Ö ZD O K , 1961. kel való összehasonlítására, azok igazolására, módosítására, újabb eljárások beve
[13] P a lo tá s L. ( s z e r k . ) : M érnöki K ézikönyv 2. és 3. k ö tet. M űszaki K önyvkiadó,
1961. zetésére. Mindezen munkálatok elvégzésére a létesítmény-ellenőrzés idején kerül
[14] K a u f m a n n : Az optim ális program ozás. M űszaki K önyvkiadó, 1964. sor. A létesítmény-ellenőrzés fogalma magába foglalja mindazon munkák összességéi,
[15] S z ig y á r tó Z . : Felülről vezérelt öntözőcsatorna fü rtö k üzem viteli szabályzata. amely arra irányul, hogy a létesítmény tervezése vagy kisminta-vizsgálata során előirt
Vízügyi K özlem ények, 1. sz. (1968). vagy feltételezett kivitelezési, stabilitási és üzemelési követelmények megvalósulását a
természetbeni létesítményen ellenőrizze.
A vízi létesítmények létesítmény-ellenőrzése során végzett mérések a megfigyelt
jelenségek jellege szerint két nagy csoportba sorolhatók, úgymint
stabilitási és
hidraulikai
mérésekre.
Mindkettő végezhető az építés tartam a alatt és után. A kétféle jellegű mérés egy
mástól el nem választható, egymást kiegészítik.
706 45*
707
A vizsgálatok célja a következő: Hirtelen vízállásváltozásokra elsősorban szélsőséges vízjárású vízfolyások esetében
a tervezési módszerek, kísérleti állandók ellenőrzése; szám íthatunk, de az üzemelés hatására is kialakulhat (pl. csúcsrajáratás, zsilipelés
stb.). Ekkor a vízszintkülönbségek gyors csökkenése vagy emelkedése m iatt a ható
az építési folyamat ellenőrzése; tényezők nagysága és előjele is gyorsan változik. A partfalakra, partvédő mű
a létesítmény üzeméhez, az egyes főműtárgyak, műtárgyrészek üzemeltetésé vek re, parti rézsűkre, a hidraulikus gradiens és a pórusvíznyomás gyors változása
hez adatszolgáltatás; m iatt számottevő terhelések hatnak, sokszor egyik percről a másikra. A szemlék
a m űtárgy stabilitásának, hidraulikai viszonyainak rendszeres és folyamatos időpontjának megválasztásakor tehát erre is gondolni kell.
ellenőrzése; Árvíz alatt és után feltétlenül tartsunk szemlét. A hatóerők ilyenkor nagyok, sok
az elméleti, tervezési, kísérleti eredmények összehasonlítása a valóságban ki esetben tartósak is. Maximumát éri el a felhajtóerő, állandósul a talajvízöblözet felé
alakult jelenségekkel. az elszivárgás, a vízfolyás hordaléktöménysége és sebessége megnő. Általában je
lentősebb mederváltozásra, a dilatációs hézagok és repedések megnyílására lehet
A létesítmény-ellenőrzés valóban hatékony és célját elérő akkor lesz, ha betartják a kö számítani. A gyors apadás esetleg rendkívüli megterhelésnek veti alá a m űtárgya
vetkezőket : kat, parti védőműveket. Egyes helyeken a feliszapolódás is nagy lehet (öblözetek,
gátudvarok stb.).
anyagi és adm inisztratív eszközök biztosítása (Beruházó);
A télutót követő szemlén lemérhetjük a jégmozgás, ill. a repedésekbe, hézagokba
az építés alatti és utáni mérések megtervezése, kivitelezése, a méréshez szük beszivárgott és megfagyott víz hatását. Hasznosítható megfigyeléseket tehetünk
séges eszközök, műszerek biztosítása (tervező, kivitelező, V ITU K I); — különösen völgyzárógátaknál — az olvadást követő kisebb-nagyobb árvizeknek
építés alatti folyamatos mérések; az árapasztókon való levonulására. Igen lényeges ez, ha az árvíz nem a teljes olva
építés utáni rendszeres és folyamatos mérések; dás után következik be, hanem a jégtakaróval fedett tározóra fut rá. Az árapasztók
az észlelések eredményeinek folyamatos feldolgozása és értékelése, a tapasztala hatékony működését ekkor feltétlenül ellenőrizzük, hiszen a fennakadó jégtáblák
tok elméleti és gyakorlati hasznosítása (adatszolgáltatás a tervezőnek, kivite esetleg veszélyes keresztszelvény-szűkületet okozhatnak.
lezőnek, tanulmányok).
2.2. A H E L Y SZ ÍN I SZEM LE E R E D M É N Y E IN E K R Ö G ZÍTÉSE
A helyszíni szemlék időpontja megválasztásának alapelve az, hogy a ható tényezők Mérőhálózatok létesítésére az idők során kialakult néhány általános alapelv, amely
nagyságának szélső értékeinél, a hatóerők hirtelen változásánál, ill. a normálistól nek betartása célszerűnek látszik. Ezeket a következőkben foglalhatjuk össze:
eltérő tartósságnál léphetnek fel káros jelenségek, így ez alatt az időszak alatt vagy A mérőhálózat kialakítása olyan legyen, hogy segítségével az adott jelenség vagy
közvetlen utána szükséges a helyszíni szemle. jelenségcsoport megismeréséhez elegendő számú és minőségű adathalm azt lehessen
Kisvíz idején alakulnak ki a víziépítmények jelentős részeinél a nagy vízszint észlelni. Gondolni kell arra is, hogy a mérések más típusú mérésekkel kapcsolatba
különbségek. A felvíz- és az alvízszint közötti különbség hatására intenzív szivár hozhatók legyenek (pl. vízállásváltozások, felhajtóerő, mozgásvizsgálatok, hőmér
gás indul meg. Ilyenkor a szivárgási alakváltozások, a kimosódás, a műtárgysüllye séklet). Szükséges, hogy az egyes mérésfajták száma, minősége, gyakorisága egy
dés, a vízfolyás felé állandósuló oldalirányú szivárgás stb. vonatkozásában m érték mással összhangban legyen. Ez a követelmény a választott mérőműszerek és azok
adó helyzet áll elő. Amennyiben a kisvíz tartós, úgy fokozottabb figyelmet kell kal szemben tám asztott igények szemszögéből is érdekes. Biztosítani kell az eseten
fordítani a szivárgási jelenségekre, a meder alakulására. kénti és a folyamatos mérések összhangját is (pl. mederfelvétel, áramlásmérés,
7 0 8 709
hordalékmérés). A mérőhálózatok segítségével a mérések bármely időszakban legye
nek elvégezhetők (pl. esős idő, árvíz stb.). A gazdaságosságot is mérlegelve egy-egy
létesítménynél csak olyan mérőhálózatot szabad kialakítani, amely a létesítmény
biztonságával, értékével összhangban áll.
710 711
Földanyagú völgyzárógátak függőleges elmozdulásait a vizsgált szelvény megfelelő
pontján elhelyezett betonlap segítségével mérjük. A betonlapon ( X I V .3-4. ábra)
helyezik el a X I V .3-5. ábrán látható süllyedésmérő rudat. A felső rúdvég védelmé
ről a X I V .3-6. ábrán bem utatott védőfülke építésével gondoskodunk.
A vízszintes értelmű elmozdulás méréséhez alappontra, ellenőrző pontokra, tájékozó
irányok pontjeleire, központosítókra van szükség.
Az alappontra példát a X I V .3-7. ábrán m utatunk be. Az alappontot a hőmérséklet
hatások csökkentésére faburkolattal és fehér színű festéssel kell ellátni. Oldalré
szébe építsünk szintezési csapot. Az alappont felső részébe kényszerközpontosító le
mez építendő be. Ezzel biztosítható, hogy az észlelőműszer 0,2 mm pontossággal
mindig ugyanarra a helyre kerüljön. Az alappontot védőkorláttal és járdával ve
gyük körül.
Ellenőrző pillért ott célszerű alkalmazni, ahol mozdulatlannak tekinthető objektum
nincs a közelben. A pontjelet oldalába kell beépíteni.
A vizsgált objektumba a X I V .3-8. ábrán bem utatott pontjelet célszerű beépíteni.
Völgyzárógátak m űtárgyainál a nagyobb távolságok és a jobb tájékozódás érdeké
ben a X I V .3-9. ábrán látható pontjel is használható.
Hajózsilipek, torkolati művek vízszintes elmozdulásának mérése a X I V .3-10. ábrán
szem léltetett pontjel használható.
jÉszlelőműszernek a Wild T3 teodolitot javasoljuk. A X I V .3-10. ábrán látható pont
jel leolvasásához azonban elegendő bármilyen, szálkereszttel ellátott műszer, amely
nek nagyítása legalább 20-szoros. E zt a műszert természetesen csak kényszerirány
ban használhatjuk.
Ferdülésmérőket használnak a m űtárgyak üzem közbeni mozgásának vagy elferdü-
lésének (elhajlásának) mérésére. Az észlelésekhez klinométer használatát javasol
juk.
712 713
-
O ldalnézet E lő ln é ze t
&-H
714
dezések használója, valam int a szaktervező elsősorban a tervezés időszakában kap
csolatban legyen egymással, és az esetleges módosításokat a kölcsönös érdekek szem
előtt tartásával hajtsák végre.
A mérőhálózatok tervezéséhez; az építkezés ütem tervét alaposan meg kell ismerni,
s az ellenőrzési munka időbeni végrehajtásánál fel kell használni.
A mérőberendezések, eszközök, műszerek beépítési, elkészítési, Vízszintes pontjel Vízszintes pontalap
beszerzési ütem tervét az építési ütemtervhez hasonlóan el kell
43 készíteni. Ellenkező esetben előfordul, hogy valamely munka
rész vagy a teljes mérési sorozat végrehajtása elmarad.
Célszerű táblázatos formában megadni a szükséges berendezések
számát, beépítési .helyét és szintjét, elkészítési határidejét stb.
A
3.21. Függőleges irányú elmozdulások mérőhálózata
A mérések célja:
a földkiemelés és a víztelenítés hatására keletkező talajmoz
gások mérése;
a m űtárgyakba, völgyzárógátak testébe épített pontok moz
gásainak m eghatározása;
az építés alatti és utáni mérések összekapcsolása;
420 a mozgások meghatározása különböző terhelési és üzemi
körülmények, valam int az idő függvényében;
adatszolgáltatás az építés alatt és után.
A szintezési hálózat összeállításánál alapvető szempont, hogy
minden önálló mozgásra képes m űtárgy elmozdulása legalább
2—2 ponton, az elsőrendű szintezés követelményei szerint meg
határozható legyen. Amennyiben szükséges, a mérőhálózatot
több szintezési körre kell bontani. Az egyes körökben mérendő
pontok számát úgy szabjuk meg, hogy a felsőrendű szintezés sza
bályai szerinti idő alatt mindegyik pont magassága meghatároz
ható legyen. Ügyeljünk arra is, hogy a vizsgálatba vont mű
tárgyak, műtárgyrészek mindegyik pontja ugyanabban a szinte
zési körben legyen mérhető.
A mérőhálózatok tervezésekor vegyük figyelembe, hogy a víz
folyások melletti vagy feletti szintezés a kedvezőtlen refrakció-
viszonyok m iatt nehézségeket jelent. A gyakorlatban bevált az a
2 módszer, hogy a műszer és a léc közötti távolságot 15—20 m-nél
nem tervezzük nagyobbra. Amennyiben ez nem lehetséges (pl.
duzzasztóművek pilléreinél) a mérés időpontjának gondos meg
48 választásával, esetleg két szintező műszer, ill. lécpár egyidejű al
kalmazásával érhetünk el pontosabb eredményt.
X I V . 3-9. ábra.
P o ntjel karcsú Völgyzárógátak meredek rézsűi a refrakcióviszonyok szempont X I V . 3-10. ábra. Egyenesre m éréshez h aszn ált pontjel leolvasótárcsával
építm ények jából kedvezőtlen helyzetet teremtenek. A mérőhálózat tervezé
m ozgásvizsgá sekor a szintezési vonal hosszabbításával, a pontok sűrítésével
latához javíthatunk a kedvezőtlen helyzeten.
M eg jeg yzés: A n y a
ga sárg aréz, a sza Völgyzárógátak mozgásait a megfelelő szintekre beépített süllye
b ad o n m arad ó
felü let króm ozandó désmérők segítségével mérjük. A mérőhálózat olyan legyen, hogy
716 717
Védőszekrény
Kiegyenlítő
betonréteg
Perforált szakasz
1 2 sorban 2,5cm-en-
ként 0 5 m m - e s furat Kátránypapír, 1 m z
200x 200x/tlemez
Fadugó Kavicsszörő fészek
2-5,5-20,2 0 -k 0m m- es
növekvő szemcsenagy
ság 3 rétegben
X I V . 3 - 1 2 . ábra. M űtárgyba é p íte tt piezom éterkút alsó végének kialakítása
01,20
A-A metszel
Perforáltszakasz
\ Kavicsszűrő
/ 02-5,5-20,20-kOmm
Keményfa dugó
718 719
mind a gát alatLi altalaj, mind a gáttest építés alatti és utáni mozgását mérni tud
juk. A gátszelvény alapozási síkjánál (sziklás altalajt kivéve), középen és a gát
korona alatt 1— 1,5 m-re tervezzünk süllyedésmérőt. A mérési szelvények legalább
50 m-ként kövessék egymást.
A mérőhálózat alap- és állandósított kötőpontjai — megfelelő gyakoriságú mérést
feltételezve — a betonozási vagy földmunkaszintek igen gyors ellenőrzését, beállí
tását is lehetővé teszik.
A z alappont helyét úgy kell kijelölni, hogy építés által nem háborított részen, ter
m ett talajra vagy szálban álló kőzetre lehessen alapozni. A talajvízszín változásai az
alappont mozgását eredményezhetik. Ezért célszerű, ha a vízfolyások mellett léte
sülő alappontok helyét a parttól legalább 300—400 m-re telepítjük. Duzzasztó
műveknél a felvíz felőli terepszakasz, völgyzárógátaknál a gátkorona feletti hegy
oldal alkalmas helykijelölésre.
Azokon a helyeken, ahol jelentősebb földkitermelésre, talajvízszint-süllyesztésre
kerül sor, számítani lehet a mélyebben fekvő, rugalmasan viselkedő rétegek teher
mentesülésére, ami az adott terület nagy kiterjedésű mozgásában nyilvánul meg.
Ezen a területen belül épülő m űtárgyak alatti talajrétegek összenyomódása első
sorban az építmény terhelési viszonyaitól függ. Szükséges tehát, hogy az egymástól
eltérő erőhatásokra végbemenő mozgásokat szétválasszuk, hiszen a kétféle mozgás
előjelét tekintve egyező is, különböző is lehet. Márpedig a sokszor szükséges túl-
emelés, ill. a megfelelő szintek beállítása szempontjából lényeges az önsúlyból és az
üzemi terhelésekből származó süllyedés ismerete. Ennek következtében több alap
pont építése szükséges. Az egyiket úgy telepítsük, hogy az a szóban forgó terület
— előbbiekben leírt — nagy kiterjedésű mozgásait kövesse (résfalak, mélypontok
stb.), a másik pedig á szóbanforgó hatásoktól mentes helyen legyen. A két alappont
ról egyidőben végzett szintezések segítségével a kétféle mozgás elkülöníthető, meg
határozható.
Az alappont és a vizsgált pontok közé állandósított és ideiglenes kötőpontok telepí
tése szükséges. Ezek egymáshoz viszonyított távolságát és szintbeli helyzetét úgy
kell megszabni, hogy az alappont és a m űtárgyba épített pontok a felsőrendű
szintezés szabályai szerint összemérhetők legyenek. Az állandósított kötő pontok
használata a mérések biztonságát és gazdaságosságát növeli, s mind az építés ta r
tam a alatti, mind az az utáni méréseknél a gyakorlatban jól bevált.
724 725
legrövidebb áramlási vonal mentén kialakuló szivárgás mindenképpen ellenőrizhető A vízlépcsővel megosztott vízfolyás felvíz felőli részén, völgyzárógátak tározóteré-
legyen. Különösen a veszélyes kilépési helyek (alvízi partfal stb.) környezetét kell en általában feltöltődésre, az alvíz felőli oldalon általában kimosásra lehet számi
nagy gonddal vizsgálni. am. Amíg a szóban forgó jelenségek bizonyos határértéket nem haladnak meg, ve
Az oldalirányú szivárgást az öblözeti szint is befolyásolja. Hazai viszonyok között szélyt nem jelentenek. Ezért csak a rendszeres ellenőrzés adhat választ a beavat
erre elegendő 3—4 tagú kútsort telepíteni a parttól 200—300 m távolságra. kozás szükségességéről és mértékéről.
Általában célszerű, ha a kutakat folyásirányban és rá merőlegesen szelvényszerűen A mérőhálózat kialakításakor a hidraulikai jelenségekből, a kisminta-kísérletek
létesítjük, partközeiben sűrűbb osztással. eredményeiből kell kiindulni. Azokon a helyeken, ahol mederváltozásokra lehet
számítani, keresztszelvényeket kell kitűzni. E szelvények időbeni változása az
ellenőrzés kulcsa.
3 .2 7 . V ölgyzárógátak szivárgását ellenőrző m érőhálózatok k ialak ítása
A m űtárgyak környezetében az ellenőrző szelvények számát egymástól 5—20 m
Völgyzárógátak stabilitásának döntően fontos feltétele, hogy a gátban, a gát alatt távolságban, m ajd ritkább kiosztásban vegyük fel. Lényeges, hogy az egymás
és az oldalirányú bekötés mentén esetleg fellépő szivárgás hatására kialakuló hid utáni mérések eredményei összehasonlíthatók legyenek. A szelvények helyét pon
raulikus gradiens, a depressziós felületek elhelyezkedése, az elszivárgó víz mennyi tosan kitűzött szelvénykövekkel állandósítani kell. A mérések gyors és pontosabb
sége stb. egy bizonyos határérték alatt maradjon. Az ellenőrző mérések megterve végrehajtása érdekében az alvízi oldalon 2 m-es szintkülönbségű lépcsőkben (rend
zésekor ezekre a körülményekre különös gondot kell fordítani. szerint a padkán) kell beépíteni a szelvényköveket. A felvíz felőli oldalon elegendő
egy, a duzzasztási szint felett beépített szelvénykősor.
A gáttesten át történő szivárgás ellenőrzésére piezométerkutakat kell beépíteni.
A kutak száma keresztszelvényenként legalább négy legyen, a szelvények pedig
50 m-enként kövessék egymást. A m entett oldalon a kutak számát és elhelyezését 3 .2 9 . Á ram lási irány- és sebességm éréshez szükséges m érőhálózat
úgy kell megszabni, hogy a gát alatti, ill. az oldalirányú szivárgás áramképe jól
A mérések célja:
meghatározható legyen. Teljes szivárgásgátlás esetén is szükséges kútsort telepí
teni. az áramlási viszonyok vizsgálata változó üzemi körülmények között;
A kutak elhelyezése során ügyeljünk arra, hogy a kutakba csapadékvíz stb. ne ke a kimosás és a feltöltődés okainak vizsgálatához szükséges adatszolgáltatás;
rülhessen. a kismintakísérletek eredményeivel való összehasonlítás révén elméleti követ
A gáttest alatti vízvezető réteg nyomásviszonyait gondosan szűrőzött és más rétegek keztetések levonása.
vizét kizáró szigetelés alkalmazásával épített kutakkal vizsgáljuk. Legalább 25 m-
A korszerű hidraulikai ellenőrző mérésekhez elengedhetetlenül szükség van az áram
enként egy k ú t beépítése szükséges akkor is, ha a vízvezető réteget a tározó felől
lási viszonyok ismeretére, hiszen az üzemelés és a fenntartás számos áramlással
lezártuk. Előfordulhat ugyanis, hogy vízzáró réteg valahol átszakad, a lezárás tö
összefüggő kérdést vet fel.
kéletlen stb. így nem v árt felhajtóerő-növekedés, szivárgási nyomás stb. alakul
hat ki. Folyami m űtárgyaknál, tározóknál ismernünk kell a holtterek elhelyezkedését, a
vízszállításba bekapcsolódott szelvényeket, az erőtelepre, vízkivételi műre való
A z oldalirányú bekötések vagy az árapasztó műtárgyhoz való csatlakozás a gátépítés
rááramlás körülményeit, leválások, örvények keletkezését stb.
kényes része. A csatlakozások mentén legalább 4—-6 észlelőkút építése szükséges.
A kutak mélységét úgy válasszuk meg, hogy m ár a feltöltés időszakában is képünk A mérőhálózat kialakítása során a kismintakísérletek eredményeit, közelítő áram
legyen a szivárgási viszonyokról. lástani számításokat kell felhasználni. A m űtárgyak közelében sűrűbb szelvény
kiosztás indokolt. Sokszor a m űtárgy kontúrvonalát követő szelvény kiválasztása
A szivárgó hálózat révén összegyűlő vizet a befogadóba vezetés előtti csőszakaszon
is szükséges. Az áramlási irány- és sebességméréseket célszerű a mederfelvételek
rendszeresen mérni kell. Célszerű, ha a gyűjtőcső végéhez mérőbukó csatlakozik,
során kialakított mérőhálózat felhasználásával végezni, hiszen a keresztszelvény
amellyel a folyamatos vízhozammérés megvalósítható.
ismerete ehhez is szükséges. A gyakorlati tapasztalatok azt is m utatják, hogy a
Amennyiben mód van rá, a szivárgóhálózat ellenőrző aknáit felhasználva, a rész mérőhálózatot többször á t kell alakítani az üzemi körülmények változásai m iatt.
vízhozamokat is ellenőrizzük. A mérési eredmények általánosíthatósága érdekében a kismintakísérletek során
felvett szelvények helyén a főkivitelen is legyen áramlásmérési szelvény. E zt még
3.28. M ederfelvételek m érőhálózata abban az esetben is ki kell tűzni, ha a helyszíni szemle eredményeképpen nem volna
indokolt adott helyen a mérés.
A mérések célja:
a m űtárgy környezetében kialakuló mederváltozások rendszeres mérése;
3.3. A M É R Ő B E R EN D E ZÉ SEK B EÉ PÍT É SE
a m űtárgyak, partfalak, partvédőművek állékonyságát veszélyeztető kimosá
sok felderítése; A z alappontok építésekor a betonozási munka során ügyelni kell arra, hogy a vas
a hajózást veszélyeztető helyi feliszapolódás kim utatása; beton test fagyálló, repedésmentes kivitelben készüljön. Az alappontba építendő
a duzzasztott tér féliszapolódásának ellenőrzése. központosító lemez, szintezési csap stb. elhelyezését a betonozási munkával egyidő-
726 727
ben végezzük el. A terepszinten túlnyúló részek zsaluzatát gyalult kivitelben kell
készíteni, helyes, ha a zsaludeszkákat vasszalaggal fogatják össze, mivel a kalodát
utólag el kell távolítani. A zsaluzat külső felületét 3 rétegben felhordott fehér színű,
időálló festékkel kell mázolni. A körbefutó járófelületet fagyálló minőségben, hézag-
megszakítással építsük. A központosító lemez védelméről zárható fedlappal kell
gondoskodni.
A völgyoldalba épített alappontoknál ügyeljünk arra, hogy a szálban álló kőzet
feletti törmelékes részek oldalnyomást ne adjanak á t a pilléreknek. Amennyiben
ilyen veszély fennáll, megfelelő talajcserét vagy talaj szilárdítást hajtsunk végre.
Földfelszín alatti szintezési alappontok védőfülkéinek felső élét legalább 5 cm-rel
nyújtsuk túl a terepszint fölé. A védőfülke és a terep közötti részen 3%-os lejtésű
visszatöltést képezzünk ki. A védőfülke és az alappont csatlakozásánál 1 cm-es
hézagot kell kihagyni az esetleges mozgásátadások elkerülésére. A védőfülke alatt
20—30 cm-es kavics visszatöltés szükséges, a fülkébe jutó csapadék elszivárogta-
tása érdekében.
Az alappontba egy, 5 cm-re kinyúló szintezési csap, valam int egy szintezési gomb
beépítése szükséges. Az előírt méreteket a léccel való ráállás érdekében tartsuk be.
A két pont mindegyikét pontosan be kell mérni, mivel egymásnak őrpontjai.
A z ellenőrző pontok építésekor a terepszinten túlnyúló alappontokkal kapcsolatos
szempontok szerint járjunk el.
A mérőrudak ( l.a X IV .3-5. ábrát) beépítése a talpas csőtag elhelyezésével kezdődik.
A 400x400 mm-es talprészt a szerelőbetonba építjük be. A rudat először függőle
gesre állítjuk, majd bebetonozzuk. A rúd mozdulatlanságát a rúd köré kúposán
csömöszölt betonnal biztosítjuk. Az erősítésre felhasznált beton minősége a szerke
zeti betonéval egyező legyen. A vasszerelés elkészülte után a m érőrudat a vasak
hoz is kössük ki. Ezzel elérhető, hogy a m ár beszintezett mérőnk! betonozás köz
ben nem mozdul el. A csővéget védősapkával kell ellátni.
Fúrási technikával készülő süllyedésmérő berendezés építésekor ( X I V .3-18. ábra)
a nagy átmérőjű védőcsövet az alapozás síkja alá 1— 1,5 m-rel hajtjuk le. A védőcső
védelmében gyorsan kötő betonnal töltjük ki az alsó 50—100 cm-es részt, majd a
védőcsövet ugyanilyen mértékben visszahúzzuk. Ezután a betonba nyomjuk a
mérőrudat, ügyelve, hogy a mérőrúd alsó részén levő jelet vagy az első csőtag felső
végét ne nyomjuk a betonba, ugyanakkor az alapozás síkja fölé se érjen. A m unká
latok végeztével a védőcsövet visszahúzzuk.
Szintezési gomb elhelyezésekor — amennyiben védőszekrény nem készül - a leg
jobb megoldás az, hogy a betonozás befejező munkáival egyidőben építik be a szin
tezési gombot. Sajnos erre a kivitelezési munka jellege m iatt ritkán nyílik lehető
ség. A leggyakoribb eset az, amikor a szintezési gomb számára a betontömb szélétől
10—60 cm távolságban fészket vésnek és ebben a szintezési gombot úgy helyezik
el, hogy a lencsefej alsó síkja az eredeti betónszinttel megegyezzen. A fészket 1:1
keverési arányú cement—homok habarccsal öntjük ki, ügyelve arra, hogy a ha
barcs a lencsefej felső részére ne kössön rá.
Védőszekrénnyel védett szintezési gomb beépítésekor az előbbiek értelemszerű al
kalmazásával járunk el. Magát a védőszekrényt feltétlenül a betonozással egyidő
ben kell elhelyezni.
X I V . 3 -1 8 . M é ly p o n t é p íté s e
A süllyedésmérő lapot —- amely egy 1 0 0 x 1 0 0 x 2 0 cm méretű, acéllemezzel fedett a) a fúrócső lem élyítése; b) betonozás, döngölés; c) mérőcső elhelyezésé, szintezés;
bétontest -— völgyzárógátak mozgásvizsgálatánál alkalmazzuk. Beépítésére akkor d) mérőcső kicsavarozása, fúrócső kihúzása
kerül sor, amikor a süllyedésmérő lap alapozási síkját a földmunkával 60 cm-rel
728 729'
m eghaladták. Ekkor kézi földkitermeléssel a mérőlap alapozási síkjáig hatolnak, 60—100 cm-rel meghaladó földvisszatöltés után — függőleges irányban — 5 cm-
m ajd a munkagödröt tükörvágással alapozásra alkalmassá teszik. Ezután 5 cm-es rel meg kell emelni, majd a gátm agasítást tovább kell folytatni. Ezzel elérhetjük,
kiegyenlítő betonréteget kell felhordani, és még annak kötése előtt be kell emelni hogy a köpenycsőre ható erőket nem viszik át a süllyedésmérő lapra.
az előregyártott mérőlapot. A kiegyenlítőbeton a mérőlap jó felfekvését, ill. a talaj A köpeny cső további tagjait a földmunka előrehaladása során karm antyús toldás
hoz való jobb kapcsolatát biztosítja. Ezután a mérőlap 4 sarkát és a közepét be sal csatlakoztatjuk. Fontos, hogy a csőköpenybe idegen anyagok ne jussanak,
szintezzük. Ezzel a mérőlap alapmérését elvégeztük. ezért a csövek ideiglenes zárásáról minden esetben gondoskodni kell.
Az alapmérést a 3 hüvelykes köpeny cső elhelyezése követi. A köpeny cső 2,5—3,0 A köpenycső felső végén B 200-as minőségű betonból védőfülkét kell építeni. A fül
m-es darabokban, karm antyús kivitelben készül. Elhelyezésekor ügyelni kell arra, kébe jutó csapadék elvezetéséről a fülke oldalfalát áttörő, 35— 40 mm átmérőjű,
hogy pontosan függőleges legyen, és a földvisszatöltés tartam a a la tt is függőleges 5%-os lejtésű csőcsonkkal kell gondoskodni.
maradjon. Tömörítés közben a csövet ki kell támasztani, a földet pedig kézi erővel,
gondosan kell visszatölteni. A köpenycső védelmében szabadon mozoghat a távolságtartó bordákkal ellátott
mérőrúd, melynek alsó és felső végét félgömb fejű végződéssel készítik. Az alsó
A védőcső alsó belső részén helyezkedik el az 50 cm hosszú, 2 hüvelyk átmérőjű rúdvéget a köpenycső alsó végén levő 50 cm hosszú, 60 mm átmérőjű távtartóba
horganyzott gázcsőből készített teleszkópcső. A teleszkópcső feladata, hogy a föld
kell csúsztatni.
visszatöltés után 5 cm-rel felhúzott köpenycső helyett a teleszkópcsőben mozgó
mérőrúd szabad mozgását és védelmét biztosítsa (X IV .3-19. ábra). A vízszintes mozgások méréséhez szükséges pontjelet a vizsgált m űtárgy testébe ágyaz
A süllyedésmérő köpenycsövének legalsó tagját a betonlap szintjének felső élét va kell beépíteni. Tilos beépítésük a m űtárgyak burkolatába. A műtárgyba vésett
fészket a pontjel elhelyezése után 1:1 keverési arányú cement—homok habarccsal
hézagmentesen töltjük ki. Az utókezelést ne hagyagoljuk el, m ert a keletkező repe
désekbe jutó csapadék, valam int az itt keletkező jég a pontjelet meglazítja. A kar
bantartás lehetőségére m ár az elhelyezésnél gondolni kell, hiszen a pontjelek tájé
kozó mezőit minden évben festeni kell.
A mérőcsúcsok beépítésénél gyakori hibaforrás az, hogy a mérőcsúcsot a m űtárgy
burkolatába, vagy a m ár meglazult felső talajrétegbe helyezik el. Mindig vigyázni
kell arra, hogy a berendezés úgy épüljön, hogy a mérőcsúcsok csak a m űtárgy
mozgását kövessék, más erőhatások ne érjék.
A z észlelőkutak építése során különböző kívánalmakat kell kielégítenünk. Ezeket
elsősorban a szűrőréteg szemcseösszetételének, a cső anyagának, méreteinek, perfo
rációjának, valam int a cső védelmének helyes megválasztásával elégíthetjük ki.
A szűrőréteg megválasztásakor az altalaj szemcseösszetételéből kell kiindulni. A for
dított szűrő elvét alkalmazzuk, és az egyes szemcseméretek közötti átm enetet
-— a belső szuffóziós folyamatok elkerülésére — fokozatosan növekvő szemcseát
mérővel biztosítjuk. A rés- vagy szádfalon túlnyúló észlelőkéit és a sík alaplemez
alatti észlelőkút szűrőfészkét —homokos talajokat feltételezve — a X IV .3-20. ábrán
m utatjuk be. Finomabb szemcséjű talajok esetén további szűrőréteg építése is
szóba kerülhet, amelynek anyaga 15—20 cm rétegvastagságú, 0,5—2 mm szemcse
méretű mosott homok vagy bányahomok.
Az észlelőkutak építésekor arra kell törekedni, hogy a csőanyag korrózióálló tulaj
donsága mellett a kút ellenállása és a cső átmérője kicsiny legyen. Az utóbbinak
azonban h a tá rt szab a tisztíthatóság és az észlelhetőség követelménye. E m iatt
40 mm-nél kisebb belső átmérőjű k u tat nem célszerű létesíteni.
A csőköpenyen levő lyukak kiosztása legyen sakktáblaszerű. A lyukátm érő3—5 mm
között változhat.
A m űtárgyakba épített piezométer kutak alsó vége kétféle változatban készülhet.
A rés- vágj- szádfal külső oldalán levő csővég mintegy 50 cm-rel nyúljon túl a külső
oldal síkján. A cső lezárt végétől számítva 6 sorban, egymástól 2,5 cm távolságban
3—5 mm átm érőjű furat készüljön. A csőáttörés környezetét legalább 1 m2 felüle
X I V . 3 -1 9 . á b ra . Süllyedésmérő beépítése ten szigetelni kell. A csőáttörés lyukbőségének sugara egyenlő az észlelőcső külső
1 földkiemelés; 2 aljzatbeton készítése; 3 m érőlap beemelése; 4 köpenycső sugara plusz a várható süllyedés plusz 5—15 cm biztonság. A cső és az á ttö rt felü
elhelyezése; 5 teleszkópcső elhelyezése; 6 földvisszatöltés; 7 köpenycső
visszahúzása; 8 földvisszatöltés let közötti részt rugalmas, a mozgások ellenére vízzáró anyagból kell készíteni.
730 731
A szürőfészek építése kézi földkiemeléssel kezdődik, munkafázisai a következők : A toldásokat a tervezett szintek pontos betartásával, vízzáró hegesztéssel, belső
kézi döngöléssel beépítik a külső szűrőréteg alsó, vízszintes részét, ezután Y2 sorja nélkül kell készíteni. A szabad csővégeket az építés idején fadugóval zárjuk
hüvelyk vastagságú fakeretet helyeznek el, majd a kereten belül beépítik a le, a szennyeződések elkerülésére. Toldáskor a dugót el kell távolítani, és az újabb
következő szűrőréteg vízszintes részét, a külső szűrőrétegnek pedig a keret felső végződést le kell fedni. Ügyeljünk arra, hogy a függőleges részek valóban függőlege
éléig eső részét. E zt követi a következő y 2 hüvelyk vastagságú fakeret el sek, az elhúzások pedig a megadott hajlásszögűek legyenek, mivel az eltérések az
helyezése. Ezután beépítik a teljes belső szűrőréteget és a második szűrőrétegnek észlelések pontosságát csökkentik.
a keret felső éléig eső részét, majd a belső keretet kihúzzák, és beépítik a második Az észlelőkút építésének befejezése után a felső csővéget a betonozással egyidőben
szűrőréteg felső, vízszintes részét. A külső keret kihúzása után a külső szűrőréteg elhelyezett védőszekrénnyel kell védeni a külső behatások ellen.
felső, vízszintes részét is beépítik. A szűrőanyagot gondosan kell töm öríteni, a ke
retek kihúzása utáni fellazulást és anyaghiányt meg kell szüntetni. I t t említjük A parii észlelőkutak építése 300 mm belső átmérőjű fúrólyuk képzésével kezdődik
meg, hogy az észlelőcső felé eső keretoldalak aljára a csőátmérőnek megfelelő hasí (l. a X IV .3-13. ábrát), amely 40 cm-rel nyúljon túl az észlelőcső alsó síkján. A szűrő
k réteg vízszintes rétegeinek elhelyezése után állítjuk be az észlelőcsövet. Az észlelő
tékot kell vágni.
eső függőleges és centrikus legyen. Az észlelőcsövet szűrőréteg veszi körül, amelyet
A rés- vagy szádfalak belső oldalán és a szádfalmezők között épülő kutak alsó vé
további csövek alkalmazásával építenek meg. Lehetőség szerint itt is a fordított
gét kisebb méretű szűrőfészek és túlnyújtási hossz jellemzi. A cső alsó végére
szűrő elvét alkalmazzuk. Vegyes anyagú szűrőréteg beépítése is lehetséges, akkor
200 x 200 x 4 mm méretű lemez hegesztendő, amely a beépített csőcsonk stabilitá
azonban szitaszövettel kell körülvenni az észlelőcsövet. Az észlelőcsövet 10 cm-ként
sát szolgálja. A csővéget fadugó zárja le. A cső perforálása a csővégtől szám ítva
3—5 mm átmérőjű furatokkal látjuk el. Egy sorban legalább 4 lyuk legj^en. Az ész
1 cm-re kezdődik, 3 sorban 2,5 cm-ként, 3—5 mm átmérőjű furatokkal.
lelőcső felső, 90—100 cm-es szakaszát nem kell perforálni. Az em lített szakaszt
A szürőfészek helyén a szerelőbetont 1m2területen nem készítik el. A földkiemelés után agyagmagos tömítéssel, a legfelső 20 cm-es részét pedig 1,20 m átmérőjű, B 200
a szűrőfészek építésé következik a fadugó alsó síkjáig. Ennek elérése után az alsó minőségű betonnal kell lezárni. Ezután a védőcsövet visszahúzzák. A betontestben
csőcsonkot beállítj üli, máj d kitámasztással stabilizálj uk. A szűrőanyag beépítése után helyezzük el a védőszekrényt, A védőszekrény felső élétől kiindulva 3—5%-os lej
1 m 2 felületű, középen a csőátmérőnek megfelelő átmérőjű kivágással ellátott kát téssel csatlakozunk az eredeti terepszinthez.
ránypapírral fedjük le a szűrőfészket. Ezután a szerelőbeton készítése következik.
Azokon a helyeken, ahol a parti részek feliszapolódásától, vagy vízbefolyástól lehet
Előfordulhat, hogy a kutak felszálló ágát csak szintbeli töréssel tudjuk megépíteni.
tartani, az észlelőcső felső részét 50—100 cm-rel a terepszint fölé magasítjuk. Ez
esetben az előzőek szerint kialakított kutat zárható sapkával kell védeni.
Völgyzárógátak észlelőkútfainak építése a m ár ism ertetett észlelőkutakkal szemben
némi eltérést m utat (l. a X IV .8-14. ábrát). Eltérést jelent a védőfülke kialakítása
ill. a szűrőréteg lezárása. Ennek az az oka, hogy a rézsűbe épített észlelőkutakat
csapadék esetleges bejutása, esztétikai okok stb. m iatt csapadékelvezetéssel, ki
sebb méretekkel, ill. erőteljesebb támasztással kell megépíteni. A gátkoronán levő
észlelőkutak védelmét is — az egységesség kedvéért — gyakran így oldjuk meg.
A védőfülke zárható fedlapjának vastagsága — a gátkoronán bonyolódó forga
í lomra tekintettel — 20 mm legyen. A rézsűben levőké 5 mm vastag is lehet. Ügyel
jünk arra, hogy a rézsűbe épített védőfülke gátkoronához közelebb eső része leg
alább 5 cm-re nyúljon a rézsű szintje fölé, különben a rézsűn lefolyó csapadékvíz az
aknába kerül.
Gyakran előfordul, hogy az agyagból készült völgyzárógátak m entett oldali ré
zsűje a humuszolás ellenére zsugorodik, és ilyenkor a védőfülke mellett hézag kelet
kezik. Ezért igen gondos visszatöltés, ill. fenntartás során jól töm örített vízzáró
agyagtömítés készítése szükséges. A védőfülke alatti 50 cm-es kitöltőbeton szerepe
teh át az, hogy megnehezítse esetleg keletkező hézagokon á t bejutó csapadéknak
kútba szivárgását.
A mederfelv ételek szelvényköve fordított T alakú, B 200-as minőségű vasalt beton- (
szerkezet. Előregyártva célszerű készíteni, különösen nagyobb mérőhálózat építé
sekor (így gazdaságosabb),
A szelvénykövek mindig párosával kerülnek kivitelezésre. A két szelvénykő tenge
lyeinek távolsága 1,5 m. Ezek felezőjében a szemben fekvő parton 1 db szelvény
X I V . 3-20. ábra. M ű tá r g y a la tti p ie z o m é te r k ú t sz ű r ő fé s z k é n e k é p íté s e követ kell beépíteni. Ide akasztják be a szelvénykötél karabinerrel ellátott szabad
1 földkiemelés, 2 —3 szűrő építés, 4 csőcsonk elhelyezés, 5 alsó csőcsonk kikötése, 6 szűrő
építés, 7 kátránypapír szigetelés, 8 szerelőbeton építése végét.
732 733
4. A Z É S Z L E L É S E K M Ó D JA , G Y A K O R ISÁ G A
A datgyűjtő lap
4.1. KÜLÖNBÖZŐ' M ÉR É SI FELADA TOK V É G R E H A JTÁ SA
A mérés helye - Iijzajgnc_ A műtárgy (szelvény )neve-_ I^ p ijé r
É P ÍT É S KÖZREN
Vázlat • - -T -
A különböző mérések építés közbeni végrehajtása megköveteli, hogy a mérések irá nrrri 1I i} TI ]' l| i Il T-
_7'[i't-r-rrr
"!— i— — | r-
O^
A mérés szintje/ elmozd ulása terheik ; ! § szintje elmozitu/ása terhelés Ni ^ i.1 2 . T alajvízszin t-észlelés építési k örülm ények k özött
időpontja alaptól előzőtől szintje' alaptól előzőtől szintje^
felviz felviz Az ellenőrző kutak egy része m ár az építést megelőző talajvízszint-süllyesztéskór
mA.f. rt)mm [t)mm
'j mA.f. alviz mA.f. (±\mm í*lmm mA.f. alviz elkészül. Észlelésük több okból szükséges. Egyrészt a talajvízszint-süllyesztő rend
szer hatékonyságát, másrészt a m űtárgyakra ható felhajtóerőt, esetleg a különböző
1 vízvezető rétegek nyomását kívánják ellenőrizni.
—
2 Az észlelőkutak helyét ism ert műtárgyrészekhez viszonyítva helyszínrajzon kell
3 rögzíteni. Mindegyik k u ta t időálló jellel, áttekinthető módon kell megjelölni.
Fontos, hogy ismerjük a kút körüli talaj rétegződését, a k ú t peremszintjét, mély
4 ségét, perforációját.
5 ----- — Az észleléseket általában naponta egyszer végezzük, árvízkor, kritikus alapozási
helyzetben többször is. A sípos mérőszalaggal, tranzisztoros észlelővel stb. végzett
mérés eredményét keményfedelű, megfelelően beosztott füzetbe vezetik. Ide kerül
a mérés időpontja is. A füzetből a Vízszínészlelő kutak adatai c. ( X I V .4-4. ábra)
25 lapra vezetik fel az adatokat. A különböző peremszintek figyelembevételével közös
alapsíkra számítjuk á t mindegyik kútban észlelt szintet. Ezzel válik lehetővé az
X I V . 4-3. ábra. Függőleges értelmű mozgások észlelési és elemzési lapja összehasonlítás, az eredmények értékelése.
lécen leolvasást teszünk ( X I V .4-2. ábra), az irányvonal változatlanságát pedig az
állandósított pontra állított szintezőlécen történő leolvasással ellenőrizzük. V/ZSZ/NTEs z l e l ö ku ta k ad ata/
A jegyzőkönyvben és az adatgyűjtő lapon szereplő adatok a X I V .4-3. ábrába
kerülnek. A táblázatot folyamatosan kell vezetni, és a kiugró, többitől lényegesen
eltérő vagy ellentmondásos eredményt azonnal ellenőrizni kell. Kétely esetén a A mérés helye ■
mérést is meg kell ismételni.
A méréseket — az eddigi tapasztalatok szerint — 2 —3 hetenként célszerű végezni. A kútjele
Nagyobb terhelésváltozáskor mindenképpen végezzünk mérést. Hosszabb építési peremszini mA.f.
szünet kezdetén és végén is szintezzünk.
év Cooperem Csőperem Cooperem Csöperem
A völgyzárógátak süllyedésméréséhez szükséges alappontok elhelyezését az építési től mért Vizszint, tőimért Vizszint, től mért Vizszint, tőt mért Vizszint;
munkák megkezdése előtt kell elkészíteni, és az országos szintezési hálózatba való hő mélység, mA.f. mélység, m A . f mélység, mA.f. mélység, mA.f.
bekötéséről gondoskodni. Az alappont helye célszerűen a gát tengelyvonalába m m m m
essen. így jól felhasználható mind a függőleges, mind a vízszintes értelmű méré 1
sekhez. A gát alapozási síkjához közeleső területen is létesüljön alacsonyabb szintű 2
alappont, a mérések kényelmesebb végrehajtása érdekében. Ennek magasságát
3
az előbbi ponthoz viszonyítva legalább 6 hetenként ellenőrizni kell.
A vizsgált pontok szintezését oda-vissza méréssel végzik, a felsőrendű szintezésre 4
előírt szabályok betartásával. A mérés jóságát a helyszínen kell ellenőrizni. Az ______ ________ — - — .
47*
7 3 8 739
a vizsgált pontok mozgása kicsiny, igen fontos követelmény a szögváltozás szabatos képlettel, ahol
meghatározása. Ezért Wild T3 szabatos teodolitot vagy vele egyenértékű más
műszert, és legalább 0,2 mm-re pontos felállást lehetővé tevő központosító lemezt T i~ T[ T2= T n — 7 j j , Tn = Tk- T 'k
használjunk. A szóban forgó módszerrel több — közel egy egyenesbe eső — pontot
is vizsgálhatunk. és I \, Tn, Tk az alapmérés, Tj', Tj",, T ’k az alapmérést követő mérés tájékozó irá
nyai, n pedig a tájékozó irányok száma.
Beosztással ellátott pontjel esetében az alapméréshez viszonyított elmozdulás köz
vetlenül leolvasható. A méréshez szükséges egyenest két alappont rögzíti. Az egyik Az ellenőrző' irányok eltérései:
alappont központosító lemezére felállított teodolittal megirányozzuk a másik alap
pont pontjelét, m ajd a műszert vízszintes irányban megkötjük. Ezután a távcső E i= E l —E l, E 2= E n —E u, E n= E k—E'k.
függőleges síkban való mozgatásával megirányozzuk a vizsgált pont beosztását
és leolvasást teszünk. Az alapmérés és a későbbi mérés különbsége adja az elmoz Amennyiben az alappont mozdulatlan m aradt, úgy a tájékozási eltéréseknek a
dulás számértékét. E mérési mód előnye, hogy bármely megfelelő nagyítású, szál mérési hibák határain belül kölcsönösen egyenlőnek kell lenniük, vagyis
kereszttel ellátott műszer megfelel a mérés céljaira.
A trigonometriai meghatározások közül hazánkban a szögváltozás mérésén alapuló Ti= T2= Tn= E 1= E 2= E n.
előmetszéses mozgásvizsgálat terjedt el. A módszer előnye, hogy a nem egyenesbe
eső pontsorok mozgása egyidőben és gazdaságosan meghatározható (X IV .4-6. A tájékozási eltérések középértéke (T ) és a vizsgált irányok különbsége adja a
ábra). A méréshez két vagy több alappont szükséges. Az alappontok elhelyezését szögváltozás számértékét, vagyis
illetően kívánalom, hogy a vizsgált a = T —t,
p pontokhoz tartozó iránymetszékek
60 +120° között legyenek. A kü a keresett elmozdulás pedig
lönböző alappontokról egy vizsgált
pontra vonatkozóan annyi alap
irányra merőleges mozgásösszetevőt
kapunk, ahány az alappontok szá A számításokat táblázatos formában célszerű vezetni.
ma. A mozgásösszetevőket a meg A számítások során nyert eredmények középhibáját kiszámítva, a mérés pontos
felelő alapirányokra merőlegesen ságára jellemző értékeket kapunk. Ebbe a tartom ányba eső elmozdulások nem
felmérve és a végpontokból az alap tekinthetők valóságos elmozdulásnak, hiszen azok a méréseknél elkövethető hibák
iránnyal párhuzamosakat húzva, ból is adódhattak.
metszékeket kapunk (1. a X I V .4-6. A vízszintes értelmű mozgásokat az alapméréstől szám ított 3 évig évente 4, 3 —10
ábrát). A metszék két alappontnál év között évente 3, azután évente 1 esetben mérjük.
egy pontot, több alappontnál mér
tani idomot határoz meg. E pont
ban, ill. az idom súlypontjában van 4.23. Ferdülésm érések
az elmozdult pont legvalószínűbb
helye. A mozgásösszetevők nagy A ferdülések mérésével kapcsolatos alapmérésekre lehetőleg más mozgásvizsgá
ságát az egyenesre mérésnél be latokkal egyidőben kerüljön sor. Erre az időre az észleléshez szükséges berendezé
m u tato tt képlettel számíthatjuk. seket el kell helyezni.
Az egyes alappontokhoz tartozó irá Hazánkban az optikai vetítéses eljárás terjedt el. Ennek két változatát alkalmaz
nyokat 3 csoportban számítjuk: tá zák. Az egyik módszer szerint a vizsgált piílér felső pontján egy szabatos pontjelet,
jékozó, ellenőrző és vizsgált irányok alul pedig egy beosztással ellátott pontjelet (l. a X I V .3-10. ábrát) építünk be, és
szerint. a parton telepített alapponton felállított műszerrel vetítjük le a felső ponton átmenő
A tájékozó irányokból — amelyek függőlegest. Az alsó pontjel beosztásán a v etített függőlegesnek megfelelő értéket
ből minden alappontra vonatko a műszer szálkeresztjének segítségével leolvassuk. Az egymást követő mérések és
zóan 2 —4-et veszünk fel — szá az alapmérés közötti eltérések számértékéből — a két pont közötti távolság isme
m ítjuk a középtájékozást, ill. a tá retében — a felső pontnak az alsóhoz viszonyított elmozdulása számítható
jékozási irányok eltérésének közép- ( X I V .4-7. ábra). Az egyes pillérek mindkét oldalán elhelyezünk egy-egy pontpárt
úgy, hogy a partokon levő alappontról a neki megfelelő oldalon közel 90°-os met-
X I V . 4-6. ábra. Vízszintes elmozdulás élteket, a széket kapjuk.
trigonometriai mérése T. + 7’, + ...-(- Tn
cl) a p o n t elm o zd u lásán ak m é ré se ; T = — A másik módszer o tt alkalmazható, ahol a vizsgált műtárgyban függőleges járóakna,
b) az elm o zd u lt p o n t valószínű helye vagy a mérés céljaira^ kialakított akna áll rendelkezésre. Ez esetben az akna alsó
740 741
részébe egy megfelelően elhelyezett központosító lemezt, felülre pedig egy derék
szögű koordináta-rendszerrel ellátott m érőtárcsát építünk be. A központosító
lemezen felállított felsőrendű műszer elé derékszögű prizmát szerelve, a műszer
irányvonalát függőlegessé tesszük. A körbeforgatott műszer irányvonalára merő
leges minden síkmetszet kör, amelynek középpontja a metszősíkra rajzolt derék
szögű koordinátán te tt leolvasásokból meghatározható (X IV .4-8. ábra). A kör
középpontjának koordinátái:
Ih Z jh
és y0 2 ‘
742 743
dátum mellett a k ú t jele, az észlelt vízfelszín csőperemtől m ért távolsága, és a 4.27. Á ram lási irány- és sebesséym érés
vízállásértékek .szerepelnek.
Az áramlási irány és sebességmérő műszerek számos változata ismert. Segítségükkel
A tarozás vagy a duzzasztás megkezdésével egyidőben egy-egy kiválasztott szel a vizsgált pontban meghatározható a sebességvektor. Nálunk is ismert ilyen jel
vényben folyamatos észlelésre célszerű berendezkedni. Értékes adatokat kapha legű műszer, az O tt cég által gyártott Muldedag mágneses letapogatós műszer. Ez
tunk az áradó, majd később az apadó víz és a kútvízszint változásának összefüg a felfüggesztéstől függetlenül az É—D irányhoz képest adja meg a sebességvektort.
gésére, az esemény időbeni lefolyására, a késleltetés mértékére stb. Vasszerkezetek közelében a mérés hamis adatokat szolgáltat.
A méréseket az első 3 évben naponként (kezdetben esetleg naponként kétszer), A műtárgyellenőrzésnél az előbbivel szemben jól bevált a hazai gyártm ányú HK
3—10 év között 3 naponként, később hetenként egy alkalommal végezzük. 001 típusú műszer. Ez a sebességvektort a felfüggesztő szerkezethez viszonyítva
adja meg. Szerkezete viszonylag kicsi és egyszerű, vasszerkezetek (vasbeton szer
kezetek) közelsége nem befolyásolja a mérés pontosságát. Rúdra húzva és bifiláris
4.26. M ederfelvételek leeresztővei használják. A mérésekhez mérőhajó, esetleg speciálisan felszerelt csó
nak szükséges. A mérés módjának részletes leírása: Muszkalay—Starosolszky:
A duzzasztás vagy a tározás megkezdése előtt fel kell mérni a duzzasztómű feletti Vízépítési műtárgyak vizsgálata c. könyvben megtalálható.
és alatti 1—1,5 km-es mederszakaszt, ill. a tározóteret. E zt rendszerint geodéziai
módszerekkel lehet végrehajtani. A méréseket a mérőhálózat szelvényköveinek A mérések gyakoriságát a szükséglet szabja meg. A mederváltozások okának fel
felhasználásával végezzük. Duzzasztóműveknél előfordulhat, hogy az új meder derítése, az áramlási viszonyok feltárása vagy az üzemelés egyéb problémáinak
egy része m ár víz alatt van. Ez esetben a szokásos mederfelvételi eljárásokkal (rossz rááramlás stb.) tisztázása indokolhatja a mérést. Célszerű, ha az üzemelés
kombináljuk a geodéziai felvételt. megindulása után néhány üzemi állapot mellett a fel- és az alvízi mederszakasznak
a műtárgytól szám ított 300—500 m-es részén, az elválasztó pilléreknél, a hajó
A mederváltozások mérésére több módszer ismeretes, így: a szondarúddal, fel zsilip üzemelésekor a várakozótereken, ill. a völgj^zárógátak üzemi műtárgyainál:
függesztett súllyal, szondirtachigráffal, visszhangos mélységmérővel stb. való meghatározzuk a sebességviszonyokat.
mederfelvétel.
A szondarudas felvéted pontossága nagyobb sebességek és mélységek esetén kicsiny.
A rudat nem lehet függőlegesen tartani, emellett a függély meghatározása is bi 4.2 8 . A z ellenőrző m érések értékeléséhez szükséges észlelések
zonytalan.
A létesítmény-ellenőrzés elképzelhetetlen a hidrometeorológiai mérések nélkül..
A felfüggesztett súllyal végzett mérés pontosabb. A súlyok helyes megválasztásával Ezért a vízterekben elhelyezett lapvízmércék és rajzoló vízmércék rendszeres ész
az adott hely sebességviszonjmihoz jól tudunk alkalmazkodni. A fenékérintkező lelésén, ill. működtetésén kívül hidrometeorológiai műszerkert létesítése is szük
beépítése pedig a függélymélység elegendő pontossággal való észlelését segíti elő. séges. A lég- és a vízhőmérséklet a műtárgymozgásokhoz, a csapadékíró adatai a
Használatához megfelelően beosztott (rendszerint 2 m-ként) szelvénykötél átfe parti kutak észleléséhez stb. nyújtanak nélkülözhetetlen adatokat. Az észleléshez
szítése is szükséges, amellyel a függélyek helyének a szelvénykőtől m ért távolsága szükséges műszereket hidrometeorológiai műszerkertben helyezzük el. A mérések
jól meghatározható. rendjét szabványok rögzítik. Ezektől természetesen a helyi követelményektől
A szondirtachigráffal a helymeghatározás pontos, a függélymélységet viszont függően el lehet térni, de mindenképpen célszerű, hogy a szabványban megadott
— különösen nagyobb sebességek és vízmélységek esetén — csak pontatlanul időpontokban is legyen mérés.
lehet megmérni. A lapvízmércéket naponta, ill. a vízszínészlelő kutak mérésével egyidőben kell
A visszhangos mélységmérők jól alkalmazhatók olyan vízfolyások mederfelvételéhez, leolvasni. A rajzoló vízmérce 1:5, 1:10 áttételű íróval, legalább 1 hetes körülior-
amelyekben a sebesség 1—1,2 m/s-nál nem nagyobb, és viszonylag egyenletes dulású hengerrel legyen felszerelve. A regisztrátum levételekor, új szalag felraká
eloszlású. A regisztrátumon vagy a mélységleolvasással m eghatározott értékek sakor az időpontokat, a vízállásokat és az azonosításhoz szükséges más adatokat
bizonytalanná válnak nagy sebesség, pulzáló, örvénylő víz esetén, sőt a hordalék a műszerpapírra gondosan jegyezzük fel.
töménysége, méginkább az egyenetlen mederfenék is kedvezőtlenül befolyásolja a
mérést. Tározók felvételénél azonban bevált módszernek tekinthető.
4.2 9 . E gyéb m érések
Vízfolyásokba épített m űtárgyak körüli mederszakasz méréséhez a súllyal végzett
szondázás ajánlható. A mérés módja az, hogy a szelvénykövek közötti keresztszel
Felsorolás-szerűen megemlítünk néhány ritkábban előforduló vagy különleges kép
vény változását bizonyos időnként mérjük. A méréseket osztással ellátott, átfe
zettséget igénjdő mérést.
szített szelvénykötél mentén csónakról végezzük.
A roncsolásmentes betonvizsgáló készülékek a beton szilárdságára (kockaszilárd
A mérési m unkát úgy ütemezzük, hogy m ár a mederátvágás vagy a tározás meg ságára) és a beton minőségére (kellő tömörség, üregek, darázsfészkek helye, nem
kezdése előtt az adott tér megrajzolható legyen. Az üzemelés kezdeti szakaszában látható repedések stb.) használhatók. Használatuk különösen nagy tömegű beton-
3 havonként, ezen felül nagyvíz, illetve tartós kisvíz után célszerű mérést végezni. építmények vizsgálatánál előnyös.
Később évenként 2 mérés is elegendő lehet.
745-
7 4 4
Ugyancsak roncsolásmentes vizsgálatot tesznek lehetővé a különböző izotópos mAf ■
talajtömörség- és nedvességmérő műszerek. Feltöltések, földanyagú völgyzárógátak,
körtöltések stb. építésénél jól használhatók.
Szivattyútelepek, erőtelepek, duzzasztóművek ellenőrző méréseinél rezgésvizsgála
tokra is sor kerül. A keletkező rezgéseket a működő gépek vagy a víz mozgásakor
fellépő jelenségek okozhatják. Ezek az üzemelés körülményeinek függvényében
eltérőek, így a vizsgálatokat is eszerint kell megszervezni.
A tározótérben a szél hatására hullámzás alakul ki, amely bizonyos esetekben a
partvédő művek rongálódásához, a -part elhabolásához vezethet. Nagy felületű
tározóknál vízszínlengés is felléphet, amely a hullámzással párosulva kedvezőtlen
helyzetet terem thet. Hullámzásíró berendezés működtetésével olyan adatsorokhoz
jutunk, amely a mértékadó helyzetek megállapítását lehetővé teszi, és ezzel a
védekezés módja is kidolgozható.
A gáttáblákra és a m űtárgy különböző részeire ható nyomások ismerete nemegy
szer nyújt segítséget a tervezés vagy az üzemelés munkájához. A nyomást érzékelő
berendezéseket rendszerint a tervezéssel egyidőben, esetleg utólag alakítják ki,
építik be. A méréseket különböző hidraulikai viszonyoknál végzik.
0 ---
Szükséges lehet a betontest különböző részein kialakuló hőmérséklet és feszültség \\
ismerete is. A mérőberendezéseket az építés időszakában építik be. Fontos, hogy a -5 \\
kábelkivezetések védelméről az építés minden fázisában gondoskodjanak.
-10 VT
A felsorolt mérési lehetőségekre vonatkozó részletes előírások a m ár idézett Víz A
építési m űtárgyak vizsgálata c. munkában megtalálhatók. 5 -15 -
6 V/ / \ \ x \
1 V s ' Vj
-20
-3
7 \
l
I -25 - \
O
5. A M É R É S I E R E D M É N Y E K É R T É K E L É S E \
'jj -30 V
-35 -
A\
Az észlelések eredménye a mérés helyszínén és időpontjában jegyzőkönyvbe kerül, \
-kO b-■R V \
és ebben a mérések megbízhatóságát ellenőrző számításokat is elvégezzük. Fontos
Jelmagyarázat
alapelv, hogy minden mérést — a körülményeket és egymással való kapcsolatukat \
-45 — A terhelés szintje a Dg őt 93)
mérlegelve — a helyszínen kell ellenőrizni. Csak ezután lehet az eredmények érté pont környezetében \
kelését megkönnyítő számításokat, rajzi ábrázolást megkezdeni. A továbbiakban -50 ----- A terhelés szintjea D,0 (mi,wu) L
néhány módszert m utatunk be, amely a gyakorlat során kialakult. pont környezetében
H\ i
-55 ----- ADg(qi,93)pont elmozdulásai Ö- fi
—— Aptgluftty) pont elmozdulásai _1__1____I__1__ _1__L_ 1 1
746 747
5.2. A V ÍZ SZ IN T E S IRÁNYÚ ELM OZDULÁSOK É R T É K E L É S E Másik ábratípus, amikor a vízállás- és az átlagos hőmérséklet-változások idősora
alatt ábrázoljuk a folyásirányú- és a rá merőleges mozgásösszetevőket. Ily módon
A mérési eredmények táblázatos feldolgozása az egyes alappontokról mért mozgás képet kapunk a maradandó vagy a periodikus jellegű változásokról, ill. a mozgást
összetevők nagyságát adják meg. Már ekkor képet kapunk a mozgások irányáról, előidéző hatások és a mozgások kapcsolatáról.
nagyságáról. A mérések értékelésekor mindig figyelembe kell vennünk azokat a hatásokat is,
Jobb áttekintést nyújt a grafikus ábrázolás, amelynek segítségével a vizsgált pont amelyek a műtárgyat az észlelés időpontjában’érik, sőt maga az időpont (órá) is
méréskor elfoglalt helyzetét — az alapméréshez és más időpontokban végzett fontos. Az előbbiek közül a gáttáblák állása (a vízszintes nyomások miatt), a szél
mérésekhez viszonyítva — megállapíthatjuk. Az ábrán a mozgásokat felnagyítva,, nyomás, az egyoldalú felmelegedés stb. említhető meg. Az észlelés időpontja azért
rendszerint 1:1, 5:1 méretarányban ábrázoljuk. A felvett tengelyrendszer a folyás fontos, mert hazai tapasztalatok szerint a pillérek, a műtárgyak napi periodikus
irányba és a rá merőleges irányba mutasson. Az ábrát méretállandó lapra kell mozgásokat is végeznek. Ennek nagysága ± 2 mm-t is elérheti. (Magas, karcsú
felhordani. A koordináta-rendszer origóját tekintjük az alapmérésnek megfelelő építményeknél — közismerten — ettől lényegesen nagyobb — több 10 cm-es _
pontnak, e köré rajzoljuk meg az ábra méretarányának megfelelő hibakört. A körre,, napi mozgás mérhető.)
vagy a körön belül eső elmozdulásokat nem tekintjük tényleges mozgásnak, mivel
az ide eső pontok mérési hibából is származhatnak. A XIV.5-2. ábrán látható
módon az alappontokra menő irányokat is megrajzoljuk, s ezekre merőlegesen 5.3. FE R D U LESM ER ESEK E R TEK E LESE
mérjük fel az egyes alappontokról meghatározott elmozdulásokat. A merőlegesen
felmért távolság végpontjából párhuzamost húzva, egy mértani idomot kapunk, A ferdülésmérések eredményei koordinátáira bontva közvetlenül számíthatók.
melynek súlypontjában van az elmozdult pont legvalószínűbb helye. Ennek alapján célszerű a vízszintes értelmű mozgás vizsgálatoknál már bemutatott
ábrákat elkészíteni. A kétféle vizsgálat ábráit egyező léptékben rajzoljuk meg, s
egymás alatt, esetleg egymásra rajzolva ábrázoljuk. Egyébként a vízszintes mozgá
sokkal kapcsolatban elmondottakat vegyük figyelembe.
Említettük, hogy a pillér mozgása során vagy az alaptesttel együtt dőlhet, vagy az
alaptest feletti része elhajolhat. A kétféle mozgást az alaptesten elhelyezett pontok
függőleges mozgásainak ismeretében különíthetjük el. A két pont mozgásának
különbségéből számítható a pillér szögelfordulása, amely, ha megegyezik a pillér
ferdülés mértékével, akkor az alaptest együtt mozog a pillérrel, ellenkező esetben
a pillér elhajlik. Az alaptest dőléséből eredő elmozdulás (e) a pontjel vagy a tárcsa
síkjában, ha annak magassága a szintezési pontok felett l és a két szintezési pont
távolsága t:
e = áml/t,
ahol ám a szintezett pontok magasságkülönbség-változása.
A mérések eredményeinek összhangban kell állniuk a vízszintes és a függőleges
értelmű elmozdulásmérések eredményeivel. .
748 749
5.5. V ÍZ S Z ÍN É S Z L E L Ö K U TA K
É S Z L E L É S I E R E D M É N Y E IN E K É R T É K E L É SE
750
IRODALOM
[1] Bolf—C ermak —Mejzlik — Marcúk —T avoda: N ővé m etó d y m erania n a priera-
dach. B ratislav a, Slovenská A kadém ia Vied, 1959.
[2] Hernádi/—Starosolszky: A tiszalöki vízlépcső helyszíni ellenőrző vizsgálatai
V ízügyi K özlem ények, 1964/3.
[3] Hamvas F . : Ellenőrző m érések a rak acai völgyzárógátnál. Vízügyi Közlem é
nyek, 1964/2.
[4] Huggenberger, A. G.: T alsperen M esstechnik. W ien, Springer V erlag, 1951.
[5] Kezdi A.: T alajm echanikai p rak tik u m . T ankönyvkiadó, 1964.
[6] Muszkalay —Starosolszky: Vízépítési m ű tárg y ak vizsgálata. V ízgazdálkodási
Tudom ányos K u ta tó In tézet k iad v án y a, 1968.
[7] Starosolszky —Muszkalay—Börzsönyi: Vízhozammérés. VITUKI/VÍZDOK
1973.
1969. OA [8] Hamvas F . : Le B arrage de R ak aca e t les tra v a u x de contrőle et exécutés
1970.05.---------- Voyage d’etudes au bassin de R akaca. V IT U K I, 1965.
[9] Hamvas F . : R endszeres ellenőrző m érések Tiszalökön, a R ak aca völgyzárógá
X IV .5-4. ábra. Szelvényterület-változások idősora to n , a B ékésszentandrási D uzzasztóm űnél, a K vassay erőtelepnél, a siófoki és a
tassi hajózsilipnél. Beszám oló a V IT U K I 1963. évi m u n k ájáró l, 1966.
a káros hatások okait kim utathatjuk. Lényeges szempont, hogy az egyes mérések [10] Hamvas —Starosolszky: O bservation of e a rth dam behaviour to prev en t failure.
Commision In tern atio n ale des G rands B arrages, Istam b u l, 1967. Q uestion 34
közötti időszak vízjárását, üzemelési körülményeit ismerjük, m ert csak az összes R e p o rt 51.
ható tényező mérlegelésével vonhatók le hasznosítható következtetések. [11] Hamvas F . : É p ítm én y ek építés a la tti és u tán i süllyedésének m érése (ism ertetési.
Választott sík alatti mederszakasz kubatúráját és az egymás utáni méréseknek az V ízügyi Figyelő, 1 9 6 7 /1 1 -1 2 . V '
[12] Hamvas F . : Vízépítési m ű tá rg y a k létesítm ényellenőrzése. Beszám oló a V IT U K I
elsőhöz viszonyított eltéréseit kiszámítva, valamint az idő függvényében ábrázolva 1965. évi m u n kájáról, 1967.
a mederszakasz változások trendjére képet kapunk. Ennek az esetleg szükségessé [13] Hamvas F . : M agyarországi vízépítési m ű tárg y ak ’ ellenőrző m éréseinek ered
váló beavatkozás mértékének vagy idejének eldöntésénél van jelentősége. m ényei (Tiszalöki Vízlépcső, B ékésszentandrási duzzasztóm ű, R ak aca tározó,
Tass-hajózsilip). V ízépítési k u ta tá si eredm ények 1958 —65., 1967. (angol nyel
Amennyiben a mederváltozásokkal kapcsolatban kismintavizsgálatokat végeztek, ven is).
a valósággal való összehasonlítás az elmélet és a jövőbeni tervezés számára álta [14] Hamvas F . : Rendszeres ellenőrzőm érések m ű tárg y ak o n . Beszám oló a V IT U K I
lánosítható következtetéseket tesz lehetővé. 1964. évi m u n k ájáró l, 1966.
[15] Hamvas F.: Vízépítési m ű tá rg y a k folyam atos és rendszeres ellenőrzése. Beszá
moló a V IT U K I 1966. évi m u n k ájáró l, 1968.
5 .7 . Á R A M LÁ SI IR Á N Y - ÉS SERESSÉGM ÉRÉS ÉR TÉ K E L É SE [16] Hamvas F .: Geodézia. Hidromechanikai és vízépítési műszaki ügyintézői alap
ismeretek. ÉT I-V IT U K I, 1969.
[17] Hamvas F . : Vízépítési m ű tárg y ak . H idrom echanikai és vízépítési m űszaki
A mederváltozások okainak, turbinákra, szivattyúkra való rááramlásának, csillapí ügyintézői alapism eretek. É T I —V IT U K I, 1969.
tómedencék működésének stb. megismeréséhez meg kell határoznunk az áramló [18] Hamvas F.: Mélyalapozású vízépítési műtárgyak mozgásainak néhány sajátos
sága. VITUKI, 1972.
víz sebességének nagyságát és irányát. Ennek ismeretében a leggyakrabban hasz
nált ábrázolási mód: a helyszínrajzi és a keresztszelvény szerinti felrakás együttes
alkalmazásával végezzük az értékelést. A helyszínrajzi ábrázoláshoz a mérési
helyről készített pontos térkép, vagy a mederfelvételkor készített és a célnak meg
felelően kiegészített helyszínrajz szükséges. Erre rakjuk fel (szögfelrakóval) a szá
m ított sebesség és áramlási irány értékeket. Részletes mederfelvétel esetén magán
a mélységvonalas helyszínrajzon ábrázoljuk a sebesség nagyságát és irányát, ame
lyet különböző üzemi állapotoknál vettünk fel. A mértékadó üzemi állapotok
rendszerint ham ar meghatározhatók.
A keresztszelvény menti ábrázolásnál a függély menti sebesség- és irány értékek
alakulását szemléltetjük. Az ábrázolásnak ez a módja az egyenletes vagy az
egyenlőtlen sebességeloszlás, az áramlási iránjmk, ill. ezek eltérései, a forgók, hen
germozgások felderítését segíti.
Fontos, hogy az áramlástani kismintakísérletek eredményeit és a valóságos áramlási
viszonyokat összehasonlítsuk, és az értékelés szerteágazó m unkáját ezzel is meg
könnyítsük. Lényeges különbségek esetén az értékelésnél óvatosan kell eljárnunk,
és a kísérletet végző intézménnyel célszerű konzultálnunk.
7 52 48 V íz é p íté s I I . k ö t e t
753
TÁRGYMUTATÓ csapadékviszonyok I. 339 előregyártás munkafolyamatai
csatorna I. 80, 247 II. 238
csatornacsatlakozás I. 184 előregyártott elem II. 123, 218
csatornaépítés II. 404 előregyártott elemek anyaga II. 233
csatornaépítés technológiája II. 72 előregyártó üzem II. 234
csatorna fenntartása II. 73, 416, 671 előrejelzés I. 15, 361
csatornahálózat I. 80, 189 elválasztott csatornázási rendszer
csatornahíd I. 111, 201, II. 263 1 .186
csatorna keresztszelvény I. 193 eróziós küszöb I. 97
csatornakotrás II. 99 erősáramú villamos szerelés II. 629
csatornamű I. 228 esőztető öntözés I. 105
csatornarendszerek I. 183, 189 éghajlat—időjárás I. 255
csatornatisztítás II. 687 EKN I. 311
csatornatisztító gép I. 412 élettartam II. 667
A 11 csatornavizsgálatok II. 416 építésellenőrzés II. 43
csatornák I. 377, II. 369 építés előkészítése I. 260
acélszerkezetek II. 573 balesetelhárítás I. 290, II. 131, 152, 247, csatornázás I. 182, II. 374 építéshelyi okmányok I. 282
acélszerkezetek fenntartása II. 692 418, 616, 650 csatornázási műtárgyak I. 194 építésszervezés I. 265
acélszerkezetek vizsgálata II. 605 belvíz I. 64 csepegtető testek II. 453 érdesség I. 372
acélszerkezetű víztorony II. 36 belvízvédekezés 1. 88 csigaszivattyú I. 205 érintésvédelem II. 651
adalékanyag előkészítése I. 416 bentonit membrán II. 493 csőanyag II. 370
agroglobusz II. 364 betétgerenda II. 576, 591 csőáteresz I. 84, II. 252
anyagmag II. 497 Bernoulli-egyenlet I. 370 csőfúrás II. 415
akna I. 194, II. 270, 413 betonacél előkészítése I. 423 csőidomok II. 377
aknakút I I . 522 betonbedolgozás I. 428 csőjavítás II. 683 felhajtóerő I 386
alagcsövezés I. 93 betonburkolat II. 476 csőkötés II. 391 felszíni víz I 64, 68
alagcső fenntartása II. 688 betongátak II. 297 csősaj tolás II. 414 felszíni víz levezetése I. 70
alapozás I. 300 betongát építése II. 303 csőszállítás II. 380 feltöltés I. 56
altalaj öntözés I. 106 betongyár I. 422 csőtárolás II. 380 felúsztatók II. 449
anyagellátás I. 288 betonkeverő I. 418 csövek I. 376, II. 369, 623 felületi öntözés I. 104
anyagvizsgálat II. 7 betonmunka I. 245, II. 199 csövek és csatornák I. 247, 623 felvonulás I. 261, 283
aquaglobusz II. 364 beton műtárgyak fenntartása II. 689 csővezeték II. 369 felvonulási építmények I. 283
armoföld II. 489 betonoszkóp II. 206 csővezeték fenntartása II. 681 fenékürítő I. 117, 132
áramvonal I. 387 betonozás gépei I. 416 csőzsilip I. 84 fenntartás II. 661
árapasztó I. 131 betonszállítás I. 425 csúszózsaluzat II. 339 fenntartás szervezése II. 700
ármentesítés I. 9, 17 betonszilárdság II. 201 ferdülésmérés II. 722, 741
árokásó I. 404 betonvizsgálat II. 200 fényforrások II. 644
árvédekezés I. 30 béléscsövezés II. 537, 548 I> fóliaburkolatok II. 490
árvédelmi gátak I. 19, 22, 240, billenőtábla II. 577, 599 fóliák II. 490
II. 30 biológiai szennyvíztisztítás I. 218 daru I. 433 folyadékok I. 363
árvédelmi gát anyaga I. 37 biológiai védelem I. 245 deponia I. 54 folyadékok egyensúlya I. 363
árvédelmi gátak igénybevétele bitumenek II. 495 derítő II. 429 folyadékok mozgása I. 370
I. 24 bitumenes membrán II. 494 dombvidéki tározó I. 127 folyami vízerőmű I. 139
árvizek I. 9, 10 bontás II. 697 dombvidéki vízrendezés I. 89 folyami vízlépcső építése II. 308
árvíz előrejelzése I. 15 böge I. 51 dömper I. 452 folyási határ II. 17
árvíz időtartama I. 14 bujtató I. 84, 113, 200, II. 254 döngölő I. 408 folyócsatornázás I. 47
árvíz lefolyása I. 350 bukó II. 254 drénezés I. 92 folyók I. 61
árvízi meder I. 20 bukógát I. 381 Duna I. 10, 57 folyómeder I. 32
árvízszintek I. 10, 11 burkolóelemek II. 219 duzzasztás I. 48 folyószabályozás I. 32
árvízvédelem I. 9 duzzasztómű I. 47, 48, 49 folyószabályozás elemei I. 53
burkolatok I. 248, II. 469 duzzasztott folyószakasz I. 41, 49 folyószabályozás építőanyagai I. 56
ásott kút II. 521 burkolt csatorna fenntartása II. 679
aszfaltburkolat II. 480 buzgár I. 29 folyószabályozási módszerek I. 34
átadás I. 291, II. 606 folyószabályozási művek fenntartása
átázás I. 31 E I. 60
átbukás I. 382 C folytonosság I. 370
átemelő (szivattyútelep) I. 120, 202 elbontás II. 697 földfejtés csatornaépítésnél II. 60
áteresz I. 111 elektroozmózis II. 184 földgát II. 25
cölöpverő I. 446 egyesített csatornarendszer I. 186 földgátak fenntartása II. 56
átnedvesedés I. 28 csapadék I. 65, 317, 339
átvágás I. 56 EKSz I. 315 földgyalu I. 403
csapadék eloszlása I. 340 ellenőrzés II. 707 földmedrű csatorna I. 242
átvétel I. 262, II. 606 csapadék intenzitása I. 65, 66, 318,
átvilágításos eljárás (betonhoz) 341 elosztó berendezések II. 640 földmunka I. 240, 292
II. 204 előregyártás I. 310, II. 216 földmunkagépek I. 393
csapadék mérése I. 318 előregyártás gazdaságossága II. 246 földnyeső I. 397
754 48* 755
földtoló I. 401 I lefolyás I. 66, 345 öntözés I. 102
fúrás II. 528 lefolyási tényező I. 66 öntözési módok I. 104
fúrók II. 528 illesztés II. 610 lefolyási viszonyok I. 345
ipari szennyvíz I. 185, 188 öntözési műtárgyak I. 110, II. 249
fúrt kút II. 524 levegőztető medencék II. 453 öntözőcsatornák I. 107, II. 53
függőleges elmozdulás II. 716, 734, iszap olómű I. 55 lökéshullám I. 379 öntözőfürt I. 103
738 öntözőhálózat I. 102
J öntözőrendszer I. 103
M öntözővíz-vezeték I. 120
G jégnyomás I. 334
jégtörő I. 47, 333 magminta II. 541
gát (általában) II. 297 jégviszonyok I. 355 markoló I. 396 I*
gát (árvédelmi) I. 19, 22 marótárcsás árokásó I. 405
gát (duzzasztó) I. 60 medence II. 366 partbiztosítás I. 53
gáterősítés II. 41 K meder I. 34 partfalak II. 320
gátmagasság I. 25 mederburkolat II. 114 partfalépítés II. 324
gátszelvények I. 23 kapcsolóberendezések II. 640 mederelzáró gát II. 119 partfaltípusok II. 334
gátszerkezet I. 50 karotázsmérés II. 542 mederképző vízállás I. 35 patakszabályozás I. 96
gázló I. 38 kábelek II. 633 mederösszeszorítás I. 35, 37 párhuzammű I. 35, 53, 54
gázlórendezés I. 42 kábelfektetés II. 634 mederszabályozás I. 62 párolgás I. 319, 343, 346
generál organizáció I. 267 kábelszerelés II. 637 megfolyósodás II. 167 plasztikus index II. 15
geotermikus energia I. 175 kehely (víztoronyhoz) II. 351, 354 mellékág elzárása I. 55 próbaszivattyúzás IT. 567
gépesítés I. 393 kehelyemeléses víztorony II. 346 mezőgazdasági vízhasznosítás I. 102
gépészeti berendezések II. 610 keresztezési műtárgyak I. 123, 200 mélykút II. 182
gépgazdálkodás I. 289 keresztgát I. 36 mérési eredmények értékelése II. 746 It
géplánc II. 40 keresztirányú művek I. 36, 54 mérési mód II. 170
görgetett hordalék I. 333 keresztszelvény kialakítása II. 69 mérőberendezés beépítése II. 727 rakodógépek I. 431
gyepburkolat II. 487 kikötőépítés II. 101 mérőhálózat I. 310 rakott rőzsemű II. 146
gyűjtőcsatorna I. 77 kikötőkotrás II. 101 modellkísérletek I. 389 rádiókapcsolat II. 657
kismintakísérletek I. 61 monolit medence II. 366 rendszeres ellenőrzés II. 707
kisműtárgyak I. 247, 248 mozgásvizsgálat II. 710 réselőgép I. 449
II kisműtárgy-család II. 251 mozgatóberendezések II. 583, 601 résfal 11. 500
kisműtárgyak fenntartása II. 276 munkaárok II. 404 résmérés II. 723
hajlékony burkolatok II. 481 kisvízszabályozás I. 40 munkagödör I. 243 rétegkizárás II. 557
hajóút kotrása II. 98 kitt II. 516 munkahely I. 281 rétegpróba II. 545
hajózás I. 33, 60 Koch-görbe I. 380 munkahelyi laboratórium II. 7 rétegvizsgálat II. 539
hajózható csatorna I. 52 kockaszilárdság (betonhoz) II. 208 munkamegszakítás I. 258 rézsűburkolat II. 111
halastavak I. 124, II. 51 korrózióvédelem I. 173, II. 603 műtárgyépítés I. 297, 306 robbantás I. 43, II. 67
hártyabeton II. 223 kotrás I. 44 műanyag fólia II. 491 roncsolásmentes betonvizsgálat II. 202
hegybontó I. 396 kotró I. 393 műkő II. 123 rotary fúrás II. 533
helyszíni bejárás I. 266 kőanyag II. 105 műtárgyellenőrzés II. 709 rőzsefajták II. 133
helyszíni szemle II. 708 kőburkolat II. 112, 470 műtárgyvizsgálat II. 214 rózsefonás II. 148
helyi veszteség I. 375 kődepónia II. 117 rőzsehenger II. 144
héjcsatornák I. 109, II. 258 kőhányás II. 108 rőzsekitermelés II. 134
hévíz I. 176 költségek I. 311 N rőzsekolbász II. 137
hévízellátás I. 174 kőmunkák I. 249, 299, II. 105, 108 rőzsemunkák II. 133
hévízművek I. 179 kőmű fenntartása II. 128 nagyműtárgyak I. 245 rőzseművek II. 136
hézagtömítők II. 516 kőművek II. 107 nagyvízszabályozás I. 44 rőzsepokróc II. 139
híd I. 85, 111 kőrakat II. 109 nyílt csatornák építése II. 58, 69 rőzserács II. 144
hidraulika I. 362 kőrakodó I. 450 nyíltvíztartás II. 162 rőzsesátor II. 149
hidraulikai gradiens I. 29 kőszállítás II. 106 nyomás ábra I. 366 rőzsesövény II. 147
hidrológia I. 317 kőszórás II. 110 nyomáspróba II. 402, 408 rőzseszállítás II. 135
hidromechanizáció I. 244, II. 43, 77 kőterítés II. 110 nyomásvonal I. 29 rőzseterítés II. 143
híradástechnikai szerelés II. 654 közműalagút I. 172 nyomócső II. 386
hó I. 318 közművezeték II. 369 nyomócső építése II. 386
homokfogó I. 210 kritikus mélység I. 380 S
hordalék' I. 331, 354 kút I. 160, II. 521
hordalékbevezetés I. 48 kútkiképzés II. 546 () sarkantyú I. 36, 54, II. 119
hordalékviszonyok I. 354, 356 segédüzemek I. 286
horonykiképzés II. 593 L oldalcsatorna I. 52 síkvidéki vízrendezés I. 63
hőmérséklet I. 321, 343 organizáció I. 265 sodorvonal I. 38
hullám I. 26, 342 lapelemek (előregyártott) II. 266 organizációs helyszínrajz I. 273 súrlódási ellenállás I. 371
hullámtér I. 20, 45, 46 lebegtetett hordalék I. 332 organizációs ütem terv I. 273 surrantó I 84
hullámverés I. 27, 30 lecsapolás I. 92 osztómű II. 256 szabadon hagyandó sáv I. 46
7 5 6
757
szabályozási kisvízszint I. 41 töltés I. 125, 252, II. 25 víznyomás I. 364 víztelenítés II. 155
szabályozómű II. 256 tömörítés II. 39 vízhasználat I. 33 víztelenítés gépei I. 439
szádfalas munkatér II. 170 tömöríthetőség II. 18 vízhasznosítás I. 102 víztelenítési mód II. 162
szádfalas szigetelés II. 498 tömörítőgép I. 406 vízhozam I. 326 víztelenítés üzeme II. 193
szádfalverő I. 448 tömörség ellenőrzése II. 20 vízhozammérés I. 327 víztelenítő berendezések II. 186
szállítás I. 288 traktor I. 456 víziút I. 52 víztelenítők telepítése II. 188
szegmensgát II. 597 túlfolyó I. 117 vízjárás I. 9, 255, 353 víztisztítás I. 164, II. 419
szegmenstábla II. 576 vízkár I. 32, 63 víztisztító műtárgyak II. 421
szemeloszlás II. 14. vízkivételi műtárgy I. 113, 143, 162 víztorony II. 335
szennyvízátemelők I. 202 U vízlevezetés I. 70 vízsugár I. 381
szennyvizek I. 183 vízlevezető rendszer I. 75, 77 vízzáró fal II. 185, 499
szennyvíziszap I. 224 ultrahangos betonvizsgálat II. 202 vízlépcső I. 51 vízzáró függöny II. 498
szennyvíz minősége I. 206 úszódaru I. 445 vízmélység I. 324 vízzáró teknő II. 185
szennyvíz tisztítása I. 208, II. 419, 447 úszókotró I. 442, II. 80, 84 vízmérce I. 322 vonalmenti vízrendezés I. 96
szennyvíztisztító műtárgyak II. 447 úszó munkagép I. 441 vízmérő műtárgy I. 118 vonóvedres kotró I. 394
szerelvények I. 122 utómunka I. 262 vízminőség I. 159, 206, 335 völgyzárógát I. 128, 241, II. 43
szervesanyag-tartalom II. 18 ülepedési sebesség I. 211, 331 vízminta II. 541 völgyzárógát építése II. 47
szél I. 26, 319, 342 ülepítő I. 213, II. 422, 449 vízmosás kötése I. 98, 101, II. 297
szigetelés II. 469, 506 üzemi műtárgy I. 117 vízmosáskötő gát II. 297
szivattyúállás I. 86, 119, II. 265 üzemvízcsatornás vízerőmű I. 143 vízmű I. 154, 180 Z
szivattyús energiatórozó I. 148 víznyomás I. 364
szivattyútelep I. 86, 119, II. 278 vízrendezés I. 89, 96 zagybeépílés II. 92
szivárgás I. 28, 29, 50, 133, 383 V vízsebesség I. 325 zagy előállítása II. 78
szivárgásellenőrzés II. 723, 743 vízszállítás I. 169, 372 zagyszállítás II. 83
szivárgásgátlás II. 33 vasbeton nyomócső II. 226 vízszintes elmozdulás II. 721, 739 zagyszállító képesség II. 86
szivárgási tényező II. 156 vas- és fémszerkezetek I. 249 vízszínszabályözó I. 113 zagy szivattyúzása II. 81
szivornya I. 377 vákuumkút II. 177 víztartalom ÍI. 13 zagy ülepítése II. 94
szociális létesítmények I. 286 vederláncos kotró I. 404 víztárolás 1. 171 zsilip I. 382, II. 255, 573
szűrők II. 440 vert kút II. 523 víztároló medence II. 335 zsiliptáblák II. 588
szűrőkéit II. 171 vezetékek I. 247, 305
vezetőmű II. 117
vezérárok I. 56
T vezérgép I. 458
védelmi mű (árvízi) I. 18
talaj II. 9 védett szigetelés II. 489
talajfizikai jellemző II. 10 vibrálás I. 409
talajkeverék II. 482 vibrátor I. 428
talajmechanikai laboratórium II. 7 vibrohenger I. 409
talajtörés I. 31 vibrolapok I. 411
talajviszonyok I. 358 világítás II. 647
talajvíz I. 336 villamos baleset II. 650
talajvízmozgás I. 383 villamos fogyasztók II. 643
talajvízszint süllyesztése II. 171 villamos gépek II. 645
tartalomjegyzék I. 461, II. 754 villamos szerelés II. 629
támkapu II. 578, 595 villamos vezeték II. 630
tározó I. 124, 127 villamos védelem II. 649
tározó (belvízi) I. 82 visszaverődéses eljárás (betonhoz) II.
tározós vízerőmű I. 146
tározórendszer I. 82 víz alatti munka I. 250
távbeszélő II. 656 víz alóli kotrás II. 97
tehergépkocsi I. 451 vízágyú I. 416
tereprendezés I. 242 vízállás I. 322
terhelési görbe (zagyszállításban) II. 90 vízállásészlelés I. 322
terméskő II. 105 vízáteresztő képesség II. 156
terméskő falazat II. 122 vízbeszerzés I. 160
területi vízrendezés I. 91 vízellátás I. 151
terűletfeltöltés II. 102 vízellátási rendszer I. 155
tetőzés (árvíz) I. 16 vízelosztás I. 170
tiltó II. 255 vízerő hasznosítása I. 134
tipizálás II. 232 vízerőtelep I. 139
Tisza I. 11, 59 vízépítés I. 239, 250
tisztítás II. 694 vízépítési szerkezetek II. 573
torkrét beton II. 508 vízgépek beépítése II. 618
7 5 8 759
2.242. T ö m ö ríté s............................................................................ 39
TARTALOMJEGYZÉK 2.243. Az építés végrehajtása ................................................... 40
2.25. A meglevő gátak átépítése (megerősítése) ........................... 41
2.251. Száraz fö ld m u n k a ............................................................. 42
2.252. Hidromechanizációs fö ld m u n k a .................................... 43
2.26. Az árvédelmi földgátak építésének ellenőrzése ................... 43
2.3. Völgyzáró fö ld g á ta k ................................................................................ 43
2.31. A völgyzáró földgátak jellem ző i............................................... 44
2.32. Völgyzáró földgátak építése ....................................................... 47
2.321. Alapozás ......................... 455
2.322. T ö m ö ríté s............................................................................ 49
2.323. Az építés végrehajtása ................................................... 49
2.324. Az építés ellenőrzése ....................... 50
2.4. H alastavak és síkvidéki tározók g á t j a i . . . . . . . . ............................ 51
VI. Vízépítési földm unkák
2.41. A gátak jellemzői és építésük előm unkálatai ...... .............. 51
1. A földmüvekkel kapcsolatos anyagvizsgálatok (Papfalvy Ferenc) . . . . 7 2.411. A gátak jellem ző i............................................................. 54
2.412. Az építés elő m u n k á la ta i......................... ...................... 52
1.1. A m unkahelyi laboratórium felszerelése ........................................... 7 2.42. A gátak építése és az építés ellenőrzése............................... 52
1.2. A beépítésre kerülő talajok vizsgálata ............................................ 9 2.421. Az építés végrehajtása ................. ................................. 52
1.21. Fogalmak, jelölések és általános e lő írá so k .............................. 9 2.422. Az építés ellenőrzése ....................................................... 53
1.211. Természetes talajok ......................................................... 9 2.5. Magas vezetésű öntözőcsatornák töltései ........................................ 53
1.212. Talajalkotó fázisok jellem zése........................... 10 2.51. A gátak jellemzői és építésük előm unkálatai ..................... 53
1.213. Talajfizikai jellem zők............................. 10 2.511. A gátak jellemzői ............................................................. 53
1.22. V íztartalom meghatározása ....................................................... 13 2.512. Az építés elő m u n k á la ta i................................................ 53
1.221. Szabványos e ljá r á s ........................................................... 13 2.52. A gátak építése és az építés ellenőrzése................................ 54
1.222. Gyors e ljá rá s o k .................................................................. 13 2.521. Az építés végrehajtása .................................................. 54
1.23. Szemcseeloszlás v izsg ála ta ........................................................... 14 2.522. Az építés ellenőrzése ....................................................... 56
1.24. Plasztikus index m e g h a tá ro z á sa ............................................... 15 2.6. A vízépítési földgátak f e n n ta rtá s a ..................................................... 56
1.25. Szervesanyag-tartalom m eghatározása...................................... 18 2.61. A földgátak működésének megfigyelése ................................ 56
1.26. Tömöríthetőség .................................................. 18 2.611. Árvédelmi gátak és magas vezetésű öntözőcsatornák
1.3. A tömörség ellenőrzése .......................................................................... 20 g á t j a i .................................................................................... 56
2.612. Völgyzáró földgátak, halastó- és tározógátak ......... 57
1.31. A tömörségellenőrzés alapelvei ................................................. 20 2.62. A földgátak felületi sérüléseinek j a v í t á s a .............................. 57
1.32. Mechanikus tömörségmérő eszközök és alkalm azásuk . . . . 21 2.63. A földgátak működési hibáinak k ija v ítá s a ............................ 58
1.33. Radioizotópos tömörségmérő eszközök és alkalm azásuk .. 23
1.34. A tömörség ellenőrzése ................................................................ 24 3. N yílt csatornák építése (Hernády Alajos) ............................................... 58
1.35. A tömörségellenőrzés eredményeinek értékelése................... 25
3.1. Előkészítő m u n k á k .................................................................................. 58
2. Töltések és földgátak építése (Ihrig Dénes) ............................................ 25 3.11. A m unka előfeltételeinek biztosítása ...................................... 58
2.1. A vízépítési fö ld g á ta k ............................................................................ 25 3.12. Kitűzés ............................................................................................. 60
2.11. A vízépítési földgátak hidraulikai igénybevétele................. 26 3.13. A m unkaterület előkészítése ..................................................... 60
2.12. A vízépítési földgátakkal szemben tám aszto tt minőségi 3.2. Földfejtés ................................................................................................... 60
követelm ények.......................................................................... • • • 27 3.21. Kézi fejtés eszközei és módszerei ............................................. 61
2.13. A vízépítési földgátak fajtái és sze rk ez ete............................ 28 3.22. Gépi fö ld fejtés................................................................................ 61
2.2. Árvédelmi földgátak .............................................................................. 30 3.221. Földfejtés tológéppel ............ 64
2.21. Az árvédelmi földgátak jellem ző i.............................. 30 3.222. Földfejtés földnyesővel ..................... 64
3.223. Földfejtés vonóvedres k o tr ó v a l.................................... 65
2.22. Az árvédelmi földgátak védőképességének n ö v elése ........... 32 3.224. Földfejtés több géptípus együttes alkalm azása esetén 66
2.221. A töltéseken keresztüli szivárgás káros hatásainak 3.23. M érettűrések és minőségi osztályba s o ro lá s ......................... 67
csökkentése ........................................................................ 33 3.24. Földfejtés robbantással ............................................................... 67
2.222. A töltés alatti szivárgások káros hatásának elhárítása 35
2.23. Az árvédelmi földgátak építésének sz e m p o n tja i................. 37 3.3. A föld elszállítása.................................................................................... 69
2.231. Az árvédelmi gátak a n y a g a .......................................... 37 3.4. Technológiai követelm ények........................... 69
2.232. A gátak tervezését és építését előkészítő vizsgálatok 38 3.41. A keresztszelvények kialakítása ............................. 69
2.24. Űj gátak é p íté s e ........................................................................... 39 3.42. Építéstechnológia .............................................. 72
2.241. Alapozás ............................................................................ 39
761
760
3.5. Befejező m unkák ..................................................................................... 73 1.33. Kőm unkák építése ........................................................................ 108
1.331. Kőhányás, lábazati kőhányás, lábazati padka ------- 108
3.6. F enntartási m unkák .............................................................................. 73 1.332. K őrakat ................................... 109
3.61. F enntartás k é z z e l............................................................... 75 1.333. Kőszórás vagy mederszórás, szegélyszórás . . . . . — 110
3.62. F enntartás g ép p el.......................................................................... 75 1.334. K ő te ríté s.............................................................................. 110
1.335. R ézsű b u rk o la to k ............................................................... 111
3.7. M űtárgyakhoz való csatlak o zás.......................................... 77 1.336. M ed erburkolatok............................................................... 114
3.8. Biztonsági elő írá so k .................................................... 77 1.337. Lépcső é p íté s e ................................................................... 115
1.338. Kődepónia ............................................ 117
4. Hidromechanizáció és víz alóli kotrás ( Balassa M iklós) ..................... 77 1.339. Vezetőmű ............................................................................ 117
4.1. Hidromechanizáció ....................................................................... 77 1.34. Sarkantyúk, keresztgátak, mederelzáró gátak ..................... 119
1.341. Terméskő falazatok ......................................................... 122
4.11. A hidromechanizáció fogalma és tech n o ló g iá ja ................... 77 1.342. Műkő- és előregyártott elemek .................................... 123
4.12. Az anyagtermelés és a zagy előállítása.................................. 7g 1.35. Minőségi követelmények, a kőművek fe n n ta rtá s a ............... 128
4.121. Anyagtermelés a zagy egyidejű előállításával . . ! ü 79 1.351. Kőhányás, lábazati kőhányás, lábazati padka . . . . 128
4.122. Anyagtermelés a zagynak külön m unkafolyam atban 1.352. K őrakat .............................................................................. 129
való elő állításáv a l...................................................... 80 1.353. Kőszórás, mederszórás, szegélyszórás......................... 129
4.13. A zagyszivattyúzás ................ 81 1.354. K ő te ríté s .............................................................................. 130
4.14. A zagyszállítás .............................................................................. 83 1.355. Rézsűburkolatok, mederburkolatok ............................ 130
4.141. Gravitációs za g y szállítá s................................................. 83 1.356. Lépcső é p íté s e ................................................................... 130
4.142. Zagyszállítás nyom ócsövön............................................. 83 1.357. Kődepónia .......................................................................... 130
4.143. Zagyszállítás számítása ................................................... 86 1.358. Vezetőmű, sarkantyúk, keresztgátak, mederelzáró
4.15. A zagy beépítése '......................................................................... 92 g á t a k .................................................................................... 131
4.151. Az ürítés ............................................................................ 93 1.359. Terméskő falazatok ....................................................... 131
4.152. A k iü le p íté s........................................................................ 94 1.36. Balesetelhárítási sza b á ly o k ....................................................... 131
4.153. A letisztult víz elvezetése ............................................. 94 1.361. Mederfelvétel, kitűzés ..................................................... 131
4.16. A hidromechanizáció m ellékm unkái......................... 95 1.362. Szállítás, rakodás ............................................................. 131
4.161. É lő m u n k ák .......................................................................... 95 1.363. Kőtárolás ...................................................... 132
4.162. Kotróállás és horgonyzás ............................................... 96 1.364. Kőművek építése ............................................................ 132
4.163. A csővezeték áthelyezése ............................................... 96 1.365. Terméskő falazatok építése ................................. 133
4.164. Utóm unkák ........................................................................ 97 2. Vízépítési rőzsemunkák....................................................................... . . 133
4.2. K otrási m unkák víz alól ...................................................................... 97 2.1. A rőzsemunkák a n y a g a ................................................................. . . 133
4.21. H ajóút előállítása k o tr á s s a l....................... 98 2.11. A felhasználható rőzsefajták és minőségi jellemzőik . .. 133
4.22. Öntöző- és hajózócsatornák építése ........................................ 99 2.12. A rőzsekitermelés módjai .................................................. . . 134
4.23. Közepes és kis vízfolyások jó karba h ely ez ése................... 101 . . 135
2 . 2 . A rozsé s z á llítá s a ............................................................................
4.24. Kikötőmedencék építése ............................................................. 101 . . 135
4.241. Folyami k ik ö tő k ................................................................ 101 2.21. Külső sz á llítá s .......................................................................
2.211. A vízi szállítás ......................................................... . . 135
4.242. Tavi kikötők ...................................................................... 102
2.212. Közúti s z á llítá s ......................................................... . . 135
4.25. Területfeltöltés élővízfolyások és tav ak partjainak szabá
lyozásakor .................. 102 2.22. Munkahelyi belső szállítás .............................................. . . . 136
2.23. Rakodás .................................................................................. . . 136
Ir o d a lo m ..................................................................................................... 103 2.24. K a z a lo z á s........................................................... .................... . . 136
2.3. A rőzseművek építése ................................................................. . . 136
VII. Vízépítési kő- és rőzsem unkák ( Szőnyi István) 2.31. A rőzseművek típusai és alkalmazási te r ü le te ........... . . 136
2.32. A rőzseművek építési elemei .......................................... . . 137
1. Vízépítési kő m u n ká k................. 105 . . 139
2.33. A rőzsem unkák m unkahelyi előkészítése.....................
1.1. A kőm unkák a n y a g a .............................................................................. 105 2.34. A rőzsemunkák k iv itelezése............................................ . . 139
1.11. Az alkalm azható kőanyag fajtái és minőségi jellemzői . . . 105 2.341. R őzsepokróc............................................................. . . 139
2.342. Rőzseterítés ............................................................. . . 143
1.12. Kőbeszerzési lehetőségek .. ._....................................................... 106 . . 144
2.343. Rőzserács .................................................. *............
1.2. A kő szállítása és ra k o d á s a ................................................................. 106 2.344. R ő zsehenger.............................................. ................ . . 144
1.21. Külső szállítások............................................................................ 106 2.345. R akatos rőzsemű vagy rak o tt rő z sem ű ........... . . 146
2.346. R őzsesövény............................................................. . . 147
1.22. Munkahelyi belső szállítások ..................................................... 107 . . 148
2.347. Rőzsefonás ...............................................................
1.23. Rakodás ........................................................................................... 107 2.348. Rőzsesátor ............................................................... . . 149
1.3. Kőművek építése .................................................................................... 107 2.35. Minőségi követelmények a rőzseművek fenntartására . . 150
1.31. Kőművek típusai és alk alm az ásu k ........................... 107 2.351. R őzsepokróc............................... ............................. . . 150
2.352. Rőzseterítés ............................................................. . . 151
1.32. Kőm unkák munkahelyi előkészítése........................................ 107
763
762
2.353. Rőzserács ........ ......................... ......................................... 151
2.354. R őzsehenger......................................................................... 151 1.32.
Az ultrahangos betonvizsgálat v ég reh ajtása....................... 206
2.355. R akatos rőzsemű .............................................................. 151 1.321. A B I —8 R típusú betonoszkóp kezelési utasítása . . 206
2.356. Rőzsesövény, rőzsefonás ......................... 151 1.322. A kockaszilárdság m eg h atáro zása................................ 208
2.357. Rőzsesátor ........................................................................... 152 1.323. A mérési eredmények közlése ...................................... 210
2.36. Balesetelhárítási sz a b á ly o k ........................................................ 152 1.4. A m ár m egépült beton m űtárgyak v iz s g á la ta ................................ 214
2.361. Rőzsetermelés .................. 152
2.362. Rakodás, szállítás, d ep o n á lá s................... 152 1.5. Gazdaságossági kérdések ................................................. . ..................... 215
2.363. Építés ................................................................................... 153 2. Előregyártási lehetőségek a vízépítésben (dr. Perényi Károly) ............. 216
Irodalom ................................................................................ 153
2.1. A vízépítési előregyártás feladatai, helyzete és fe jle sz tése........ 216
2.2. Az előregyártás feltételei .... ..................................... ........................... 218
VIII. Víztelenítés ( dr. Kovács Géza)
2.21. E lőregyártott elemek t í p u s a i ..................................................... 218
1. Munkagödrök víztelenítése ............................................................................ 155 2.22. T ip iz á lá s ........................................................................................... 232
1.1. A víztelenítés célja és feladatai ......................................................... 155 2.23. Méret- és súlyhatárok, m érettűrés ......................... 232
2.24. Az előregyártás ütemezése ................................. 233
1.2. A víztelenítés m ódjának m egválasztásához szükséges alapadatok 155
1.21. Hidrológiai feltárás ...................................................................... 156 2.3. Az előregyártott elemek a n y a g a ......................................................... 233
1.22. A vízáteresztő képességi együttható ...................... 156 2.4. Az előregyártó üzem elrendezése és berendezése .................... 234
1.23. A munkagödör m érete és alakja ............................................. 161 2.41. Központi, üzemi előregyártás ................... ........................... 234
1.24. Építési technológia és organizáció .......................................... 161 2.42. Mozgó ü ze m e k ....................... .................... .................... .............. 237
1.25. A víztelenítés m egkívánt b iz to n s á g a ...................................... 162 2.43. Helyszíni előregyártó üzem ...................................................... 238
1.3. Víztelenítési módok ................................................................................ 162 2.5. Az előregyártás m unkafolyam atai ..................................................... 238
1.31. N yíltvíztartás ............................. 162 2.51. Állósablonos és mozgósablonos módszer ................................ 238
1.311. N yíltvíztartás durvaszemcsés és erősen k ö tö tt tala 2.52. Üzemi szállítás és ra k o d á s ......................................................... 242
jokban ............ 163 2.53. K észletezés...................................................................................... 246
1.312. N yíltvíztartás finomszemcsés, iszapos talajokban . . 166
1.313. Szádfallal körülzárt munkagödör nyíltvíztartása . . . 170 2.6. Az előregyártás gazdaságossága ............ 246
1.32. Talajvízszint süllyesztése ............................................................ 171 2.7. B alesetelhárítás ........................................................................................ 247
1.321. Szűrőkutas talajvízszint-süllyesztés............................. 171
1.322. V akuum kutas talajvízszint-süllyesztés........................ 177 3. Kismütárgyak építése (dr. Perényi Károly) ........................... ................ 248
1.323. Mélykutas talajvízszint-süllyesztés .............................. 182 3.1. A kism ütárgyak építésének sajátos sze m p o n tjai........................... 248
1.324. A talajvízszint elektroozmózisos sü lly e sz té se ............. 184
1.33. Talajvíz kizárása vízzáró f a l l a l ............................................... 185 3.2. A m űtárgytípusok elemzése, feladatuk és beépítésük szerint . . 249
1.4. V íztelenítőberendezések.......................................................................... 186 3.21. Öntözőtelepek k ism ű tá rg y ai........................... 249
3.211. A régi típusú kisműtárgy-család ............................... 249
1.5. Víztelenítések tervezése és a berendezések telep ítése...................... 188
3.22. Az új típusú kisműtárgy-család . ............................................. 251
1.6. Víztelenítés üzemének irányelvei ....................................................... 193 3.23. Vízáteresztő k ism ü tá rg y a k .................... 252
1.7. Különleges e s e te k .................................................................................... 196 3.231. C sőátereszek................ 252
1.8. Gazdaságossági elvek és sze m p o n to k ........................................ 196 3.232. K útgyűrűk .......................................................................... 254
3.233. Eukók, b ú jta tó k ............................................................... 254
Ir o d a lo m ........ ............................................................................................. 197 3.234. Zsilipek és tiltok ............................................................. 255
3.24. Osztóművek és szabályozóművek ............................................. 256
IX. Vízépítési betonmunkák 3.25. H éjcsatornák .................................................................................. 258
3.26. C satornahidak .............. 263
1. Anyagvizsgálatok (Kránicz L á s z ló )........................................ .................. 199
3.27. Szivattyúállások ....................... 265
1.1. Követelmények a vízépítési betonokkal s z e m b e n .......................... 199 3.28. Sokcélú lapelemek és felhasználásuk ................ 266
1.2. A betonvizsgálatok m ó d sz e re i..................... .......... ............................. 200 3.281. KDT-elem .................................................... 266
3.282. G-elemek ........................................................................... 267
1.21. A hagyományos mintavételes betonvizsgálat jelenlegi hely 3.283. P 74/90 fenékbiztosító burkolat .................. 267
zete a vízépítésben....................................................... ................ 200 3.284. Sejtjc’omkő burkolatok ....................................... 269
1.22. A betonszilárdság fogalma, egyenletessége, szórása ........... 201 3.285. Aknák ................................................................ 270
1.3. A roncsolásmentes betonvizsgálat a la p e lv e i.................................... 202 3.29. EsőztetŐberendezések kism űtárgyai ...................... 271
1.31. Ultrahangos vizsgálatok módszerei és műszerei ............... 202 3.210. Tógazdasági kism ütárgyak ......................... 271
1.311. Az átvilágításos e ljá r á s .................................... .............. 204 3.211. Vízellátási kism ütárgyak ................................................. 271
1.312. A visszaverődéses eljárás ............................................... 205 3.212. Csatornázási kism ütárgyak ......................... 272
3.213. Tározók kism űtárgyai ................................. 273
764
765
3.3. Az előregyártott elemek s z á llítá s a ................................... 273 4.56. Kőművesmunkák ......................... ................................................ 295
3.4. A kism űtárgyak beépítése ...................................................... 274 4.57. Befejező m unkák ....................... .................................................. 295
3.41. Az építés időpontja és ü tem ezése............................................ 274 4.58. Technológiai nyíláskihagyások, kapcso ló d áso k..................... 296
3.42. Csatlakozás vonalas létesítményeknél .................................... 274 4.6. Építési m unkák minősítése, átvétele ................................................296
3.43. A m űtárgy k itű z é s e ...................................................................... 274 4.7. Szivattyútelepek üzemeltetése és fe n n ta rtá s a .................................. 296
3.44. A m űtárgy z sa lu z á sa .............................................. 275
3.45. A m űtárgy betonozása ............................................................... 275 5. Betongátak ( Bognár Győző) ......................................................................... 297
3.46. Csatlakozások ................................................................................ 275 5.1. Gáttípusok ................................................................................................ 297
3.5. B alesetelh árítás........................................................................................ 276 5.11. Vízmosáskötő gátak és é p íté s ü k .............................................. 297
3.6. K ism űtárgyak fenntartása .................................................................... 276 5.12. Folyómederben épített g á ta k .............. 300
3.61. Beton-, vasbeton, tégla- és kőszerkezetek ............................ 276 5.13. V ö lg y záró g átak .............................................................................. 303
3.62. V asszerkezetek................................................................................ 277 5.2. Betongátak é p íté se .................................................................................. 303
3.63. Faszerkezetek ................................................................................ 277 5.21. Előkészítő és feltáró m unkák .................................................. 305
3.64. A fenntartás id ő p o n tja ............................................................... 277 5.22. A m unkahely o rg a n iz áció ja.............. 306
5.221. Az altalajból származó hatások .................................. 306
4. Szivattyútelepek (M arkó Elek) .................................................................... 278 5.222. A vízzel való közvetlen érintkezésből származó be
hatások ................................................................................ 306
4.1. A szivattyútelep fo g a lm a ...................................................................... 278 5.23. A m unkahely védelme és a víz lefolyásának biztosítása . 308
5.231. Folyam i gátak építési terének védelme ................... 308
4.2. A szivattyútelepek osztályozása ......................................................... 278 5.232. Völgyzárógátak építési terének v é d e lm e ................... 312
Üzemmód szerinti o sztály o zás............................................................. 278 5.24. Építési sajátságok ..................................... 313
4.22. Rendeltetés szerinti osztályozás ............................................... 278 5.25. A gátak víz alá helyezése ......................................................... 319
4.221. Ivóvíz-szivattyútelepek ................................................... 278 5.26. Elvonulás ........................................................................................ 319
4.222. Iparivíz-szivattyútelepek................................................. 279
4.223. Ö ntözővíz-szivattyútelepek............................................. 282
4.224. Szennyvíz-szivattyútelepek ............................................. 282 6. Partfalak (Jolánkay Gyula) ......................................................................... 320
4.225. Belvíz-szivattyútelep ....................................................... 283 6.1. A partkiképzések fő típ u s a i................................................................. 320
4.23. K ialakítás szerinti osztályozás................................................... 285
4.231. Űszóműves sziv atty ú telep ............................................... 285 6.2. Az alapozási viszonyok és a partfal rendeltetésszerű használatának
4.232. Felépítmény nélküli sziv atty ú telep .............................. 286 h atása a partfaltípus kiválasztására ................................................ 320
4.233. Egyszerűsített felépítményű szivattyútelep ............. 286 6.3. A partfalak fő típ u s a i............................................................................ 324
4.234. Zárt felépítm ényű szivattyútelep ................................ 288
6.4. P artfalak ép íté se ...................................................................................... 324
4.24. Szivattyútengely elrendezése szerinti osztályozás .............. 288
4.241. Vízszintes tengelyű szivattyúk .................................... 288 6.41. Általános szempontok .................................................................. 325
4.242. Ferde tengelyű s z iv a tty ú k ............................................. 288 6.411. A munkahely árvizek elleni biztosítása ................... 325
4.243. Függőleges tengelyű szivattyúk .................................. 289 6.412. A partfalak állékonysága .............................................. 327
6.413. A partfalak m ögötti feltöltés állékonysága ............. 333
4.3. Szivattyútelepek fő ré s z e i...................................................................... 289 6.414. A partfal tervezett vonalozásának biztosítása . . . . 333
4.31. T e le p íté s........................................................................................... 289 6.42. Egyes partfaltípusokkal kapcsolatos különleges építési szem
4.32. S zívóoldal......................................................................................... 289 pontok ............................................................................................... 334
4.33. A lépítm ény....................................................................................... 290 6.5. P ró b aterh elés............................................................................................. 335
4.34. F elép ítm é n y ..................................................................................... 290
7. Víztornyok és víztároló medencék (Szinai M iklós) ................................. 335
4.35. Nyomóoldal ..................................................................................... 290
4.36. Elzárások ......................................................................................... 291 7.1. Víztornyok és víztároló medencék osztályozása ............................ 335
7.11. A víztároló és a hálózat egymáshoz viszonyított helyzete
4.4 Építési a n y a g o k ......................................................................................... 291 szerinti osztályozás........................................................................ 335
4.41. Szivattyútelep mélyépítéséhez felhasznált anyagok ..............291 7.12. A tároló alaprajzi elrendezése szerinti o sztály o zás............. 336
4.42. A felépítmény anyagainak különleges követelményei . . . . 292 7.13. A tárolók térbeli elhelyezése és rendeltetése szerinti osztá
4.5. Építési munkarészek ............................................................................ 293 lyozás ............................................................................................... 336
4.51. Alapozási módok .......................................................................... 293 7.14. A tározók anyaga szerinti osztályozás .................................. 336
4.52. Süllyesztőszekrényes alapozás ................................................... 293 7.2. Víztornyok alap o zása.............................................................................. 336
4.53. Szigetelés ......................................................................................... 294 7.21. Víztornyok sík a la p o z á sa .................... 336
4.54. Zsaluzat, dúcolat ........................................................................... 295 7.22. Víztornyok réseléses alapozása ......................... 339
4.55. Beton- és vasbetonm unkák ....................................................... 295 7.23. Acélszerkezetű víztornyok a la p o z á s a ...................................... 339
7 6 6 767
7.3. Víztorony építés csúszózsaluzattal .................................................. 339 8.33. Csővezetékek kitűzése ................................................................. 382
7.31. Csúszózsaluzatos építéstechnológia ..................................... 340 8.34. Közbiztonsági és forgalomterhelési in tézk ed ések ................. 385
7.311. A csúszózsaluzatos berendezés felszerelése .......... .. 340 8.4. Nyomócsővezetékek építése ........................................ ......................... 386
7.312. A csúszózsaluzat üzem eltetése.............. ..................... 341 8.41. A csövek fe k te té s e ................................................ ...................... 387
7.313. A csúszózsaluzat emelése közben végzendő munkák 341 8.42. Csőkötések k észítése................................. 391
7.32. Csúszózsaluzatos víztoronytípusok ..................................... 342 8.421. Ö ntöttvas vezetékek kötései ........................................ 392
7.321. A Halasi tervcsaládhoz tartozó víztoronytípus . . . . 342 8.422. Acél csővezetékek kötései ............................................... 392
7.322. Az Aszódi tervcsalád vagy emelt fejű vasbeton víz 8.423. Azbesztcement nyomócsövek kötései ......................... 394
toronytípus ..................................................................... 342 8.424. Vasbeton nyomócső-vezetékek kötései ....................... 398
7.323. Henger alakú vasbeton víztorony ............................ 342 8.425. Műanyag csővezetékek kötései ............................. .... 399
7.324. Emelt zsaluzatú vasbeton víztorony .................... .. . 344
7.325. Csillag alaprajzú víztorony.......................................... 344 8.43. Nyomáspróba ....................................... 402
7.326. Kónikus csonkakúp alakú vízto rn y o k ...................... 344 8.44. Öblítés és fertőtlenítés ................................................... 403
7.33. A SVETHO-rendszerű csúszózsaluzat .................................. 344 8.45. Műszaki á t a d á s ............................................................................ 403
8.5. Csatornák építése m u n k a á ro k b a n ...................................................... 404
7.4. Kehelyemeléses vasbeton víztornyok.............................................. 346 8.51. Előregyártott csövek fektetése ............................. 404
7.41. Az emelőberendezések és építéstechnológiák ...................... 346 8.511. Fémcső .......................................................... 405
7.411. Az EMELKA emelőberendezés működési elve . . . . 346 8.512. Azbesztcement csővezeték fe k te té s e ........................... 405
7.412. Az EMELKA emelőberendezés ismertetése ............ 347 8.513. Kőanyag csővezeték é p íté se ....................... .................. 405
7.413. Az EMELKA emelőberendezés műszaki színvonala, 8.514. Beton csővezeték fek tetése............................................. 406
felhasználása .................................................................. 349 8.52. Előregyártott csövekből készült csatorna aknáinak építése 407
7.42. Zsaluzóhéjas kehely ................................................................. 351 8.53. Csatornaszakasz nyom áspróbája .............................................. 408
7.421. A vasbeton zsaluzóhéj építéstechnológiája.............. 351 8.54. Helyszínen készített csatornák építése ................. 409
7.422. Az emelés végrehajtása................................................ 352 8.541. Helyszínen készített betoncsatorna ........................... 409
7.423. A kehely szerkezeti betonjának készítése................ 353 8.542. Helyszínen készített vasbeton c s a to rn a ..................... 411
7.43. Sűrűbordás héjszerkezetű kehely............................................ 354 8.543. Téglafalazatú csatornák ................................................ 412
7.431. Sűrűbordás kehely szerkezeti kialakítása és eltérése 8.55. Tartozékos m űtárgyak építése .................................................. 412
a zsaluzóhéjtól ............................................................. 355 8.551. A k n á k ...................................................... 413
7.432. A sűrűbordás vasbeton medence építéstechnológiája 357 8.552. Víznyelők ......................................... 413
7.44. Függőtető é p íté se ................................................... • ............... 360 8.553. Csatornabekötések .................... 413
7.5. Acélszerkezetű víztornyok ............................................................... 361 8 . 6 . Csatornaépítés m unkaárok kiemelése n é lk ü l.................................... 414
7.51. Kihorganyzott rendszerű acél víztornyok .......................... 362 8.61. S a jto lá s ............................................................................................. 414
7.52. Kihorganyzás nélküli acél v ízto rn y o k .................................. 362 8.62. F ú r á s ................................................................................................. 415
8.63. Pajzsos építési m ó d szer............................................................... 416
7.6. Vasbeton víztároló medencék ......................................................... 366 8.64. A lagútm ódszer................................................................................ 416
7.61. Monolit szerkezetű medencék ................................................ 366
8.7. Csatornák vizsgálata és műszaki á ta d á s a ........................................ 416
7.62. Elő- és utófeszített szerkezetű m edencék............................ 367
8 . 8 . Betoncsatornák fenntartása és ja v ítá s a ............................................ 417
7.7. Víztornyok és víztároló medencék szigetelése ............................. 367 8.81. Mászható csatornák javítása ..................................................... 417
7.71. Hagyományos szigetelőanyagok............... 367 8.82. Nem mászható csatornák j a v í t á s a ..........................................418
7.72. Műanyag szigetelések............................................................... 368
8.9. Műanyag csövek beépítése ............................... ................................. 418
7.73. Szerelvények csatlakozása....................................................... 368
8.10. Balesetelhárítás ........................................ 418
8. Csővezetékek és zá r t c sa to rn á k (d r . H o r v á th I s t v á n ) ............................ 369
9. A víztisztítás és szennyvíztisztítás műtárgyai (Valló Sándor) ............... 419
8.1. Közművezetékek építésével kapcsolatosfogalmak ........................ 369
9.1. A víztisztítás m ű tá rg y a i..................................................................... 419
8.2. Csővezetékek anyaga és minőségi követelményei ........................ 370 9.11. A víztisztítás célja, technológiai e ljá rá sa i.............................. 419
8.21. Előregyártott c sö v e k ............................................................... 371 9.12. A víztisztítás jellegzetes, főbb m ű tá rg y a i................................ 421
8.211. Vízellátásban alkalmazott előregyártottcsőfajták.. 371 9.121. Ülepítőberendezések ......................................................... 422
8.212. Csatornázásban alkalmazott előregyártott csőfajták 374 9.122. Derítők ........................................... 429
8.213. Csőidomok ............... 377 9.123. S z ű rő k ............................................................... 440
8.214. Szerelvények ..................... 378 9.124. Vegyes rendeltetésű m űtárgyak és egyéb építmények 446
8.22. Helyszínen készített c sö v ek ................................................... 378
9-2. A szennyvíztisztítás m ű tá rg y a i......................................................... 447
8.23. Műszakilag és gazdaságilag megfelelő anyag kiválasztása 379
9.21. A szennyvíztisztítás célja, technológiai e ljá rá s a i................. 447
8.3. Előkészítő munkák ............................................................. 380- 9.22. A szennyvíztisztítás jellegzetes főbb m űtárgyai ................. 448
8.31. Felvonulás ................................................................................. 380 9.221. Ülepítő- és felúsztató-berendezések ............................ 449
8.32. Anyagszállítás, tá ro lá s ..................... 380 9.222. Csepegtetőtestek ....................... .............. .........................453
774 775
3.26. Folyami m űtárgyak melletti szivárgást ellenőrző k utak mérő
hálózata ........................................................................................... 725
3.27. Völgyzárógátak szivárgását ellenőrző mérőhálózatok kiala
kítása ............................................................................................... 726
3.28. Mederfelvételek m érőhálózata ................................................... 726
3.29. Áramlási irány- és sebességméréshez szükséges mérőhálózat 727
3.3. A mérőberendezések b eép ítése........................................................... 727
4. A z észlelések módja, gyakorisága................................................................. 734
4.1. Különböző mérési feladatok végrehajtása építés közben ........... 734
4.11. Függőleges irányú elmozdulások mérése építés közben . . . 734
4.12. Talajvízszint-észlelés építési körülmények között ............... 737
4.13. A pórusnyomás mérése ............................................................... 738
4.2. Az üzemkezdetet megelőző és az utáni mérések ............. 738
4.21. A függőleges elmozdulás m é ré s e .............................................. 738
4.22. A vízszintes elmozdulás mérése .............................................. 738
4.23. Ferdülésmérések ............................................................................ 741
4.24. A dilatációs mozgások m é ré se ..................................... 743
4.25. A m űtárgyak alatti és az oldalirányú szivárgás ellenőrzése 743
4.26. Mederfelvételek .............................................................................. 744
4.27. Áramlási irány- és sebességmérés ............................................. 745
4.28. Az ellenőrző mérések értékeléséhez szükséges észlelések . . 745
4.29. Egyéb mérések ..................................................................... 745
5. A mérési eredmények értékelése.............................................................. . . . 746
5.1. A függőleges irányú elmozdulások értékelése.................................. 746
5.2. A vízszintes irányú elmozdulások értékelése .................. 748
5.3. Ferdülésmérések érték elése.......................................................... 749
5.4. A dilatációs mozgásmérések értékelése ................... 749
5.5. Vízszintészlelő kutak észlelési eredményeinek értékelése ............. 750
5.6. A mederfelvételek értékelése ............................................................... 750
5.7. Áramlási irány- és sebességmérés értékelése .................................. 752
Irodalom ..................................................................................................... 753
Tárgym utató .................................................................................. 754