BU D A PESTI M Ű SZA K I EG YETEM

ÉPÍTŐMÉRNÖKI KAR

B ozók y - S zeszich K á ro ly , K o v á cs K á lm á n n é ,
D r. Illés Istv á n

VÍZELLÁTÁS ÉS CSATORNÁZÁS
TERVEZÉSI SEGÉDLET

Szerkesztette:

D r. Ö llős G éza

KÉZIRAT
11. változatlan utánnyomás

TANKÖNYVKIADÓ, BUDAPEST, 1980

 BEVEZETŐ

A "V ízellátás és csatornázás terv ezési segédlet" a nappali, esti és levelező tagozatos vizépitő-
íz± !±± - valamint a közlekedésépítő-szakos hallgatók évközi ra jz term i terv ezési munkájához^ továbbá
£ •^=Phó-szakos hallgatók diplom atervezéséhez kívánja a legszükségesebb ism ereteket és adatokat
irt egadni.
- segédlet dr. Borsos Jó zsef - dr. Salamin Pál: "V ízellátás é s csatorn ázás" c. előadási jegyzete
i .annak kiegészítéseként készült, figyelembe véve az OVF, a VITUKI, az EM, M ELYEPTERV,
I -2rTERV , az FTV kiadványait és terv eit, terv ezési elő írá sa it, a szakmérnöki jegyzeteket, a HID-
- - ->GIAI KOZLÖNY-ben és a VÍZÜGYI KÖZLEMENYEK-ben m egjelent különböző tanulmányokat, a
.~ =b a AIOT elő írá sa it. A segédlet összeállításánál rendkívül hasznos segítséget jelentett az a tanács
“ b írálat, am ellyel a felso ro lt intézmények dolgozói a szerzőket támogatták.
A segédlet három fejez etre tagozódik. E lső fejezet a vízellátás és v ízk ezelés, második a csa to r-
~ ± £ a h a rm a d ik a szennyvíztisztítás terv ezési problém áit foglalja magában. Az összeállított anyag
- ,<£_enlegi hallgatói tervezés profilját valamint a segédlet terjed elm ét tartva szem előtt a te lje ssé g re
i: : ^rekedhetett. így jelenleg pl. az autom atizálás, az alapvetőbb statikai megoldások, az iparivizellá
zz ip ari- és mezőgazdasági szennyvíztisztítás a műszaki és gazdasági elem zés részletesebb tá r-
£?a_asára nem kerülhetett so r.
_ _Az alapfogalmak, a terv ezési alapelvek, az ezekhez kapcsolódó egyes fizikai, kém iai, biológiai
f / j : -zam atok m egítélése tekintetében igyekeztünk az egyetemi terv ezési szem léletet, a kutató- és
- ---intézetekben kialakult szem lélettel minél teljeseb b mértékben összhangba hozni.
____ / - segédlet eljá rá so k a t, m ódszereket összefoglaló táblázataival, a konkrét feladatok szám szerű
~- ' - ^ - £val kapcsolatban hangsúlyozni kívánatos, hogy azok elsősorban a terv ezési elvek szem léltető-
cLvanják elősegíteni. Mechanikus alkalmazásuk kerülendő, hiszen a tervezőnek rendszerint számos
rcző egyidejű jelentkezése során kialakuló tényleges folyamatok körültekintő m érlegelése Mánián
£~~ tervet elkészítenie.

n-.iapest, 1966. augusztus 15.

Szerkesztő.

- 3 -
1

1. Fejezet

VÍZELLÁTÁS - VÍZKEZELÉS
. _

TERV EZÉSI FELADAT ÁTTEKINTÉSE

A v ízellátási terv (évközi ra jz) elkészítése során a hallgatók valam ely község, vagy egy lakótelep
vízellátási tervét készítik el.
Az elkészítendő tervek a Beruházási Kódex felosztása szerint Tervtanulmány és T erv ezési feladat,
-gyes részleteiben K iviteli terv szintűek, ' ~~ ’
A v ízellátási terv k észítése során először a fogyasztók számát és településen belüli eloszlását
laksUrüség), az ellátás fokát, a fajlagos és a mértékadó vízszükségleteket kell meghatározni.
A v íz sz erz ési lehetőségek vizsgálatánál a legnagyobb napi vízszükségletből s a viz minőségével
szemben tám asztott igényekből kell kiindulni. Az évközi rajznál a v izszerzés módját, helyét, továbbá a
TLZ fizikai és kém iai tulajdonságait a Tanszék adja meg, diplomaterv készítésekor azonban a tervezőnek
csll az adatokat beszereznie.
A v íz sz erz ési lehetőségek és a vízkezelés (víztisztítás) módjának ism eretében határozható meg a
vízterm elés módja.
A vízterm elés helyének és módjának m egválasztása után a v ízszerzés helyén levő vizmutelep, a
^.épülés közti nyomóvezeték (tápvezeték), a településen belüli hálózat célszerű kialakítását kell m eg­
tervezni és ezzel párhuzamosan a tározó (vagy tározók) helyének k ijelölését kell elvégezni.
A v ízterm elési mód és a vizelosztást lehetővé tevő rendszer felvázolása után a tározó térfogatát
-cill m egállapítani, figyelembe véve a szivattyúzással, áram szolgáltatással, a vizellátőT eÁ d sier egé-
ek működésével kapcsolatos gazdaságossági szempontokat. A rajz term i tervezés során a tervezést
ír i nban némileg egyszerűsítjük, elsősorban a vizmutelep üzeme és a tározó térfogat közötti kapcsolat-
re :ektetjük a hangsúlyt. Ez a kérdés ui. az egész hálózatra kihat. A vizmutelep és a tározó időbeli
Tiyüttmüködése határozza meg azokat az üzemállapotokat, amelyek a tározó m a g asság elhelyezése és a
izzvattyuk em előm agassága szempontjából mértékadók.
A,m é^ékadő üzemállapotok felvázolásával egyidejűleg választható meg közelítőleg a hálózat c s ő ­
rinek átm érője, majd ezt követően a hálózat hidraulikai vizsgálatát kell elvégezni. Ennek keretében
~ eg kell határozni a mértékadó üzemállapot m ellett az egyes vezetékszakaszok v izszállitását és a su r-
-Cási veszteségeket. A tározót ugyanis olyan magasan keli elhelyezni, vagy olyan m agasra kell m eg­
é lte m , továbbá olyan em előmagasságu szivattyúkat kell kiválasztani, hogy a súrlódási veszteségek
' enere a szükséges illetőleg elő irt m inim ális viznyomás a hálózat minden pontján biztosítható legyen.
A súrlódási veszteségek ism eretében a tározó geodéziai magassága m ár meghatározható és az
alkalmazandó szivattyutipusok kiválaszthatók.
A ra jz term i feladat következő rész e a vízkezelés (v iztisztitás)?valamint a vizmütelep funkciós
é rte n e k elk észítése.

I Az előzőekben vázolt munka szolgáltatja azokat az adatokat, amelyek a vizmü lé te síté si költségei­
re^ m egbecsüléséhez szükségesek.
További munka a hálózat egyes részeinek kiviteli terv szinten való m egtervezése, az egyes sze-
; - ■m;yek (tolózárak, tűzcsapok, légtelenítők s t b .) helyének m egválasztása, majd néhány jellegzetes
é é jzati csomópont m egtervezése.
-r segédlet a közlekedésépítő-szakos hallgatók ré s z é re is segítséget igyekszik nyújtani. Az ő fe l-
Lermészetesen kisebb m éretű, mint a v izép itőszakosoké. A községi vízmüvet lényegesen leegy-
é é csitve tervezik meg, viszont valamely vasútállom ás ’ .zellátási tervével is foglalkoznak. (A vasúti
r : r szükségletre vonatkozó adatokat az 1 .4 . pont ta rta lm a z z a .)
Minthogy a terv ezési munka során számolni kell a rendelkezésre álló idővel, ezért a terv ezési
33l£3J£át több esetben egyszerűsítjük. Például a tározó m agassági helyzetét befolyásoló üzemállapotok
• : -1 csak azt vizsgáljuk ré s z le te s e n ,' amelyik a szem lélet alapján leginkább mértékadónak bizonyul.
vezetékek v izszállitását vizsgálva ugyancsak egyszerű sítéssel élünk, m ert a kisebb jelentőségű m ellék-
veretekeket figyelmen kívül hagyjuk. Ezzel kapcsolatban m ár itt meg kell jegyezni, hogy ezeknek az
- 5 -
-tan }agolásoknak egy rész e a gyakorlati életben is megengedhető, egy ré sz e azonban csak gondos m é r­
I ■vgsles után, vagy egyáltalán nem engedhető meg.
 A Segédlet szerkezeti felépítése olyan, hogy az adatok és elvek tárgyalása után konkrét szám pél­
dát is ad, visszam utatva az adatokra és elvek tárgyalására, illetőleg a lehetőségekhez képest az e lő ­
adási jegy zetre.

1. VÍZSZÜKSÉGLETEK
(Jegyzet: 1 .2 1 . fejezet)

A fajlagos vízszükségletet tartalm azó, következőkben megadott táblázatok nagyobbrészt az

ÉM. Mélyépterv T erv ezési Szabályzata (MTSZ 1 1 ,1 -6 4 ) alapján készültek és az átlagos és legnagyobb
fajlagos vízszükségleten kívül (2) tényező értékeit is tartalm azzák. (Az adatok többségükben m eg­
egyeznek az OVF 34-61 R sz, szabványában foglaltakkal.)

1 .1 . Kisfogyasztók

Fajlagos vízigény l /fő/nap

Átlagos (5 Legnagyobb

1 .1 1 . Fogyasztás cé lja szerint

(Jegyzet! 1 .2 2 . fejezet)

Ivás 3- 5 1,5 5- 8
Főzés 4- 5 1 ,5 6- 8
Tisztogatás 5- 8 1,5 8-12
Tisztálkodás (mosdás) 8-12 1,5 12-18
Mosás lakásban 15-20 1,5 23-30
Mosás mosodában 8-10 1,5 12-15
Kádfürdő (egyszeri használatnál) 100-200 1 ,0 100-200
Ülőfürdő (egyszeri használatnál) 30-50 1 ,0 30-50
Zuhanyozás lakásban 20-30 1 ,0 20-30
V izöbiitéses WC (egyszeri haszná­
latnál) 8-10 1 ,0 8-10

1 .1 2 . Lakástipusok (az ellátás foka) szerint

Lakóépületek belső vizvez. nélkül,

közös csapoló helyekkel (utcai köz­
kifolyóé ellátás) 40-50 1 ,0 - 1 ,5 60- 75
Lakóépületek belső vízvezetékkel
W C-kel és fürdőszobákkal (ö ssz ­
komfortos ellátás) 100-150 1 .3 - 1 ,6 150-230
Lakóépületek belső vízvezetékkel
és vizöbiitéses W C-kel, vagy ud­
vari bekötéses vízellátás (félkom ­
fortos e llá tá s) 60-80 1 .3 - 1 ,6 90-120
K orszerűen berendezett, te rm á l­
vízzel vagy állandó melegvíz sz o l­
gáltatással, távfűtéssel ellátott
épületek 150-200 1 ,3 190-250

- 6 -
 Megjegyzés:

A lakástipusok m egoszlása az alábbiak szerint alakul:

A) Kis községek esetén (A "V iziterv T ervezési Segédletek 5 " . adatainak átdolgozásával.)
1-1. táblázat.)
1 .1 . táblázat

Összkomf. Félkom f. Közkifolyós

Község­
Lakosszám
típus ellátás az Ö ssz-lakosszám
százalékában
I < 1500 2 23 75
II 1500-2500 5 30 65
III 2500-5000 5 45 50
IV > 5000 10 50 40

Ezek az értékek elsősorban tájékoztató jellegűek és ezért a tényleges igényeket mindenkor adat­
szolgáltatásként kell megkérni a beruházótól vagy a tanácstól.
Adatszolgáltatás hiányában a következő szempontok vehetők figyelembe:
a) A község központi, sűrűbben lakott területén a lakások összkomfortosnak tekintendők, ameny-
ryiben a szennyvizek elvezetéséhez indokolatlanul hosszú csatorna nem szükséges, vagy a szennyvíz a
olajban elszikkasztható. Amennyiben az összkom fortos ellátás a szennyvíz elvezetés nehézségei miatt
~em oldható meg, úgy félkom fortos ellátást kell előirányozni.
b) A fejlődés során létesülő uj k özség-részekre összkom fortos, de legalább félkom fortos ellátást
•teli előirányozni. ‘

B) Városok esetén adatszolgáltatásként kell megkérni a tényleges igényeket. Uj városi lakótelepek

rsszkom íortos ellátásban részesülnek, illetőleg az állandó melegvíz szolgáltatással és távfűtéssel e llá -
->tt többszintes épületek esetében az ezekre megadott fajlagos vízigényekkel kell szám olni.
Városok régebbi külső, kis laksUrüségU részein közkifolyós, vagy félkom fortos ellátást kell e lő ­
irányozni. Az a iaksürüségi érték , amely alatt összkom fortos vízellátás nem létesíthető, tág határok
fdzött mozog: városok perem kerületeiben 60-80 fő/ha-ra tehető, uj lakótelepeknél azonban kivételesen
- --40 fő/ha-ra is lecsökkenhet. ~
A lakosság, a k is - és helyiipari üzemek, vízszükségletét, valamint az utcák, kertek, parkok locso
rsához szükséges vízmennyiséget magába foglaló tájékoztató adatokat tartalm az az 1-2. táblázat. R észié
SS tervezéshez ezeket az adatokat nem lehet felhasználni, de a vízszükséglet várható nagyságrendjének
-negállapitásához támpontot nyújtanak (pl. a v ízszerzési lehetőségek előzetes vizsgálatánál).
1-2. táblázat
Települések vízszükséglete
(Csak tájékoztató adatok)

Legnagyobb Lakosság Napi vízszükséglet /fő/nap

Beépítési
Település épületmagas­ sűrűsége
mód
ság m. fő/hektár Átlagos Legnagyobb
Zrrtsoru A beépítés magas és
reépités legmagasabb fokoza-
iával 24 300-600 200-300 300-450
- rrtsoru A beépítés közepes
reépités fokozatával 15 140-350 150-200 230-300
Zártsorú A beépítés alsó foko-
beépítés zatával 12 90-140 120-150 180-230
Zártsorú Családi házak ré sz é - *—
•4
reépités re 7 ,5 60- 90 80-120 120-180
S t i radon ál - A beépítés alsó foko-
: reépités zatával 9 40- 70 150-250 230-380
Szabadon á l- Családi házak
•í oeépités 5 ,5 60- 80 200-300 300-450

- 7 -
 1.13. Házikert locsolása

Fajlagos vízszükséglet

-//m /nap
Átlagos Legnagyobb
An,
(50-100 m 2 kertenként) 1 ,5 2 3 ,0

1 .1 4 . Á llattartás vízszükséglete

//állat/n ap

Állatok vízszükséglete állatonként

Tyúkok 0 ,2 0 ,3
Kacsák és libák 2 ,0 sO 3 ,0
Nyulak 0 .5 1 0 ,8
Juhok és kecskék 10 15
Szarvasmarhák száraz takarmányozásnál 70-90 105-135
Szarvasmarhák zöld takarmányozásnál 45-50 70- 75
Igás- vagy hizőökör 80-90 120-135
Lovak 60-70 90-105
Ólak tisztításához sertéshizlalő telepeknél 5 'ö 8
Ezen az értéken felül a nyári nagy melegek •“4
»
idejére, fürdetéshez többlet vízmennyiségként 10-15 ÍN 15- 23
Szarvasm arha istállók tisztításához 10 »—4 15
Lóistállók tisztításához 5 8

Fajlagos vízszükséglet

//n ap
Átlagos Max
15 T

1 .1 5 . Helyiipari vízfogyasztások

Étterm ek személyenként és étkezésenként 20 1 ,2 - 1 ,5 25

Szállodák ágyanként 50-200 1 ,2 - 1 ,5 80-300

A lakosságot kiszolgáló helyiipar fentieken kiviili szükségleteit kielégítő vízmennyiséget, kiegészi

tőleg a háztartási és ivóvizigény átlagos mennyiségének 4 -6 %-ában lehet felvenni.

- 8 -
 1.16. Közúti jármű mosási vízszükséglete
-k.se glet -
Fajlagos vízszükséglet
P 1 •
Legnagyobb Átlagos (b Legnagyobb
! n
3 >o Személygépkocsi darabonként 200 •/ 250/
Autóbusz darabonként 400-500/ CN 500-600 /
Tehergépkocsi darabonként 300 / pH 350/
K erekes vontató darabonként 300-400 / 350-500/
Lánctalpas vontató darabonként 400-800/ 500-1000 l

H
3l3
ü

1 .2 . Nagyfogyasztók

0 ,3 1 .2 1 . Közintézmények vízszükséglete
3 ,0
0 ,8 -•211. Közegészségügyi és szo ciális intézmények
15
105-135 Fajlagos vízszükséglet
70- 75
Átlagos / /nap Legnagyobb
120-135
90-105 ^n
8 Kórházak, szanatóriumok és szülőotthonok beteg­
ágyanként . 350-500 1 ,2 - 1 ,4 450-600
15- 23 Kórházak, szanatóriumok és szülőotthonok m oso­
15 daüzemmel, betegágyanként 500-600 600-800
8 Bölcsődék gyermekenként 100 130
Óvodák, félnapos igénybevétel esetén gyerm e­
/ kenként 30 40
► pH
1

cséglet Óvodák, egésznapos igénybevétel esetén, CN

p H
gyermekenként 50 70
Napközi otthonok, gyermekenként 30 , 40
Max Mentőállomások személyenként 100 ' 130
Mentőállomások gépkocsinként 200 CO 250
Falusi orvoslakás officinával 300-500 pH
> 1 350-600
Falusi gyógyszerész lakás officinával 300-500 i—l
350-600
pH
Falusi tüdőgondozó 200-500 250-600

25 212. Rendelőintézetek
5 80-300
Ambuláns betegek, betegenként 5- 10 8- 15
uo
nyiséget, kiegész: Személyzet személyenként 30- 50 45- 75
Vizgyőgyászati osztály betegenként 200-300 250-400
Ambuláns rendelők 200-300 00 250-400
pH
Gyógyszertár dolgozónként 70-100 1 80-120
»*H
Laboratórium dolgozónként 60-100 70-120
pH

. Iskolák, laktanyák és irodák

Iskolák, tanulónként 30 45
Iskolák zuhanyozóval, tanulónként 50 75
m
Internátusok, kollégiumok, bentlakónként 100 150
Laktanyák személyenként 80 120
Iroda és hivatal, személyenként 15 20

9 -
 1.22. Iparvállalatok és üzemek vízszükséglete

1 .2 2 1 . Technológiai vizsztlkséglet

Iparvállalatok és üzemek technológiai vízszükségletét minden esetben adatszolgáltatásként kell a

megbízótól beszerezni. Az irodalomban, ill. az OVF 34-61 R sz. szakmai szabványában rögzített ada­
tokat csakis b ecslés,ill. nagyságrendi ellenőrzés mértékéig szabad felhasználni.

1 .2 2 2 . M agas- és mélyépítési munkahelyek üzemi (technológiai) vízszükséglete

(Az OVF 34-61 R sz. szabvány alapján.)
liter
1 q darabos mész oltására (term észetes gödörben) 700
1 m3 falazó m észhabarcs készítése a m észoltás vízszükségletével
együtt 800
1 m3 vakoló m észhabarcs készítése a mészoltás vízszükségletével
együtt 950
1 m 3 falazó cementhabarcs készítése a m észoltás vízszükségletével együtt 550
1 m3 téglafal (410 db) habarcsszükségletteí együtt 185
1000 db tégla beépítése, habarcsszükséglettel együtt 460
3
1 m beton, öntözés nélkül 150-180
3
1 m vasbeton, öntözés nélkül 120-180
3
1m beton öntözésére’ 20- 50
2
1m lapburkolás, habarccsal együtt 20- 25
2
1m csempeburkolás 15- 20

1 .2 2 3 . Iparvállalatoknál, építési munkahelyeken és üzemeknél fellépő

ivó- és használati vízszükséglet

Fajlagos vízszükséglet
//fő /n a p
Átlagos Legnagyobb

Mosdás 10-15 10-15

Zuhanyozás 30-80 1 ,0 - 1 ,3 40-10
Kézmosás 5- 8 7-10
WC használat 8-1 0 8-10
Iroda 15 20
Zuhanyozó berendezés [ / / ó r a J 500-600 500-600

1 ,2 3 . Közterületek locsolásának vízszükséglete r

2
/ / m /nap

Utcák locsolása 0 ,4 - 1 ,0 0 ,5 - 1 ,5
Parkok gyepterületének locsolása 1 ,5 -2 3 -4
Virágágyak 2-3 1 4 -5
\ft
Sportpályák 2-3 •■H 4-5
Piacok 3 5

- 10 -
 1,24. Fürdők vízszükséglete

Fajlagos vízszükséglet
-. 241. Tisztasági fürdők
£ /m 2/nap
1 kádfürdő (óránként 1 kád t ö l t é s ) [ //ó r a ] 500 . 500
Itatásként kell a
Egy zuhanyozó (óránként 6 zuhanyozás) ( ? / óra] 360 ’ 360
n rögzített ada-

-.242. Strandfürdők, fürdőmedencék

A vízigényeket egyedenként kell tisztázni a megbízóval és az egészségügyi hatósággal mindaddig,

■tig rendelet meg nem jelenik. ,
liter Tájékoztatásul a következők szolgálnak:
Minden fürdéshez használt medence üzemeltetéséhez kétféle vizesére van előírva: folyamatos és ,
700
-diszákos.
A folyamatos vizesére a fürdő jellegének megfelelően (melegvizü medencék, gőzfürdő, term álfür-
800
: - strand) üzemóránként a medence teljes viztérfogatához viszonyítva legalább 5 -2 % kell legyen.
J-z időszakos vize serénél a medence vizét teljes egészében ki kell cseréln i. Ha ez nem biztosítható na­
950
: aiként, akkor teljes v izcserét
550
3 ,
185 200 m -nél kisebb té rf. medencében 2 náponként
460 201-800 m3 -e s " 3 "
801-1200 m3 -e s " 7 "
150-180
1201 m3 fölötti ” 14 "
120-180
rali végrehajtani.
20- 50
Esetenként megengedhető a viz megfelelő kezelés melletti visszaforgatása. A medence térfogathoz
20- 25 7-szonyitott napi 5 -1 0 % friss viz utánpótlás azonban akkor is kötelező.
15- 20

1 .3 . Egyéb fogyasztás

1 .3 1 . Vizmü saját szükséglete az összfogyasztásra vonatkoztatva

Hálőzatöblités, medencemosás, szürőöblités együttes vízszükséglete az átlagos napi fogyasztás

"í-ában hálózati veszteség nélkül 3 -4 %, Ha nincs szürőöblités 1-3 %.
Legnagyobb

10-15
40-10 1 .3 2 . Hálózati veszteség
7- 10
8 - 10
20 Hálózati veszteség a term elt viz mennyisége és a megállapítható vízfogyasztás közötti különbség,
500-600 -elveendő értéke az átlagos összvizfogyasztásra vonatkoztatva uj berendezéseknél 10 %. Meglevő be­
rendezéseknél viszont m éréssel kell megállapítani, illetve adatszolgáltatásként kérni.

1 .3 3 . Tüzoltóvizszükséglet

0 ,5 - 1 ,5 Tüzoltóvizszükségletet mint esetlegesen jelentkezőt a napi átlagos és napi legnagyobb vizszükség-

3- 4 e~él nem vesszük figyelembe.
4- 5
4-5
1 .3 4 . További vízszükségletek
5
További vízszükségleteket (csatornahálózat öblítése s tb .) minden esetben a várhatóan fellépő igény
;rrrin t kell figyelembe venni.
- 11 -
 -

1 .4 . A vasút vizszükséglete
(Jegyzet: 1.231 fejezet)

1 .4 1 . Utasok é s vasúti dolgozók vizszükséglete

Utasok és vasúti dolgozók vizszükséglete vízvezetékkel ellátott pályaudvarok esetében.

Fajlagos vízszükséglet
//nap
Átlagos Legnagyobb

Utasok vizszükséglete utasonként 1- 2 1 ,1 - 1 ,2 1 ,2 - 2 ,4

Gyermek váróterem , gyermekenként 10-15 1 ,5 15-20
Vasúti szem élyzet ivóvíz, mosdóviz, WC
vizszükséglete 20 1 ,1 - 1 ,2 25
T ak arítás m^-ként 3 1,5 5
Étterm ek személyenként, étkezésenként 20 1 .2 25
Szolgálati laktanyákban, fütőházakban, zu-
hanyoző vízszükséglet, személyenként 30-80 1 .1 - 1 ,3 40-100
Szolgálati laktanyákban, mosdó vizszükség-
le t, személyenként 5-15 1 .5 8-20

1 .4 2 . A vasút üzemi vizszükséglete

1 .4 2 1 . Vasúti kocsik vizszükséglete

ívőviz minőségű szükséglet, állom áson belül

biztosítandó.
Vasúti kocsi vizfeltöltése 50-150 i /db
Étkezőkocsi vizszükséglete 100 km-ként 120-150 i /db/100 km
Szem élykocsi m osás 30- 50 l /db
Nem ivóvíz minőségű szükséglet:
Teherkocsi m osás 1000 t i db

1 .4 2 2 . A vontatási üzem vizszükséglete

1 .4 2 2 1 . Gőz üzem

Egy mozdony vízszükségletét valamely vizállom ásra vonatkoztatva számíthatjuk

L .w
V = ......4------
ül *1

ahol L = oc / a vizállom ások virtuális távolsága

—v v i e
w = a 0 %0 -e s egyenes pálya 1 km -én, télen, a szerelvény továbbításához szükséges vizmennyis
i2 = a biztonsági tényező (0 ,8 0 -0 ,8 5 )
OC = a pálya lejtésviszonyaitól függő tényező
1. = a pálya azonos lejtésviszonyu szakaszainak hossza

- 12 -
 1 -3 , táblázat

Emelkedő vagy lejtő Oc y Oc

V
% emelkedőben lejtőben
setében.
0 1 .- 1 .-
2 1 ,3 0 ,6 0
üks églet
4 1 ,7 0 ,2 0
) 6 2 ,2 0 ,0 5
Legnagyobb 8 2 ,7 0 ,0 6
10 3 ,2 0 ,0 7
1 .2 - 2 ,4 12 3 ,8 0 ,0 8
15-20 14 4 ,4 0 ,0 9
16 5 ,1 0 .1 0
25 18 6, - 0 ,1 1
5 20 7 ,2 0 ,1 2
25

40-100 1 -4 . táblázat

8-20 w tapasztalati értékei

tehervonatnál 0 ,1 - 0 ,3 m 3/km
személyvonatnál 0 ,1 - 0 ,2 "

- ■reg-yzés: 1. w értéke nyáron kb. 0 ,7 5 - 0 ,8 0 sz e re se a megadott értéknek.

2 . Szem élyszállító vonatoknál télen értékét a szerelvény fűtéséhez szükséges gőz
(víz ) mennyiségével növelni kell. (A w értékei ui. csak a téli nehezebb indítás, nagyobb
csapágysurlődás m iatti többlet vízmennyiséget tartalm azza.) A szem élykocsik fű tésé­
hez kocsinként és óránként 60-70 kg gőz (viz) szükséges.
//«a>
l /db/100 km 1 -5 . táblázat
í /db A V vízszükséglet tájékoztató é rtékei

3b
Kismozdony 10 km-ként 0 ,8 - 2 ,5 m3
Középmozdony 10 km-ként 1 ,2 - 3 ,0 m3
Nagy mozdony 10 km-ként 2 ,0 - 3 ,0 m3

Fővonalon, mozdonyonként 10- 15 m3

Mellékvonalon, mozdonyonként rj Q 3
2- 3 m

A megtehető ut a következőképpen számítható:

q y
L = 10
séges vizmennyisé w
3
V a mozdony víztartójának térfogata m -ben (személyvonatot vontató mozdonyoknál, amennyiben
nincs fütőkazánkocsi ezt az értéket a fűtéshez szükséges vízmennyiséggel csökkenteni kell).
A többi jelö lés a korábbiakkal megegyezik.

Néhány főbb mozdonytipus víztartályának befogadóképességét az 1-6. táblázat tartalm azza.

- 13 -
 1 -6 . táblázat
Néhány mozdonytipus vízbefogadó képessége

Sorozat m3
í:

242 1 0 ,0
301 8 ,0
324 1 2 ,5
328 2 0 ,2
375 ' 5 ,6
411 2 4 ,0
424 ' 2 1 ,0

A vizái!om ás átlagos napi mozdony vízszükségletét megkapjuk, ha az átlagos forgalmi napra min
den irányban, minden vonatfajtának vízszükségletét megállapítjuk és összegezzük ezeket az értékeket:

q , = í: —
ui ^ ^

A flttőházba naponta hazatérő mozdonyok lefuvatásához szükséges vízmennyiség (Q ^ ) az oda- és

visszameneti ut vízszükségletének kb. 5 %■a .
A kazánok mosásához szükséges vízmennyiség (Qu3> az alábbi képletből számtiható:

2L m N
1000
<U3

ahol S a m osásra kerülő mozdonyok átlagos futási km-e , m osástól-m osásig,

m egy mozdony m osási vízszükséglete m^-ben, beleszámítva a kazán vizcseréjét és a mosások
közötti esetleges v izcserét is.
N a naponként saját mozdonnyal indított vonatok száma,
L a fordulóállomás km-ben.

Megjegyzés: fenti meghatározási módjai csak nagyobb fütőházakra érvényesek, amelyekhez nagyobb
számú mozdony (kb. 30-nál több) tartozik. Kisebb fütőházaknál Q értékét az egy napra
Uo

előreláthatólag eső kazánmosás megállapitása után annak figyelembevételével történik,

hogy a kazánmosás vízszükséglete:
3
kis mozdonynál e ’ 0n m„
5-1
nagy mozdonynál 15-20 m

1 .4 2 2 2 . Diesel üzem

A diesel-motoros vontatók különleges minőségű vízszükséglete három részből áll:

1. Hűtővíz. A diesel-m otoros vontató vagy mozdony hütőviztartályát a tervszerű javításoknál é
azoknál a futójavításoknál, amelyek teljes víztelenítést igényelnek, le kell ereszteni és a javítás után
újra feltölteni. A tervszerű javítások periódusideje 3-12 hő, a futójavítások száma biztonsággal havon­
ként egy esetre becsülhető.
A teljes feltöltéshez szükséges napi vízmennyiség

Q, = X M. V. e * [ j /n a p j
f , í i
1=1 *

- 14 -
 1 -6 . táblázat ' n_ a járm üsorozatok száma
M, az azonos sorozatú jármüvek darabszáma
V az azonos sorozatú jármüvek hűtővíz tárolójának térfogata
e tapasztalati tényező, értéke 0 ,0 5 jjL/nap] (reciproka tulajdonképpen azt adja meg, hogy á tla ­
gosan hány naponként kell ujratölteni a hűtővíz tárolót).

A hűtővíz tároló térfogatát az 1 -7 . táblázat tünteti fel.

1 -7 . táblázat

Hűtővíz tartály Fűtési tápviztartály M aximális gőzfejlesztés

Sorozat:
[kg/ óra]
m ’ :v ■ m '
P®3 motorkocsi 750 750 200
orgalmi napra min - 750 . . 750 220
eket az értékeket? P ■I sorozat 700 - -

P+ " ,-665 1940 750

Üf-4 ” 910 -

: 1_ ~ f’ 545 - ■ -

870 3000 720

g (Q ^ ) az ' és
2. Üzem közben elgőzolgö hűtővíz pótlása sorozatonként változó; jármüvenként átlagosan és napon
iható: 15-20 1 hűtővíz utánpótlással lehet számolni.
3. Fűtési vízszükséglet. Téli időben a szerelvény fűtéséhez szükséges vízszükségletet a fütött ko-
I - - 1 számától (kocsinként és óránként 60-70 kg gőz) a mozdony m axim ális gőzfejlesztőképességétől, a
■ i t - s i tápviztartály térfogatától és a mozdony kihasználtságától függ.
Az egyes m otorp lletőleg mozdonytipusok tápviztartályának és m axim ális gőzfejlesztésének adatait
táblázat tünteti fe l.
I A tápviztartály térfogata 3-5 óráig elegendő, így kihasznált üzem esetén naponta 3 -4 -s z e r kell
éjét és a mosások eltölteni.

1 .5 . A távlati fejlődés figyelembevétele

amelyekhez nagyobb
ékét az egy napra A vízmüvek sohasem a tervezés pillanatában meglevő vizszükséglet figyelem bevételével, hanem
::g a távlatban várható fejlődés alapján tervezhetők. Azoknál a létesitm ényeknéipnelyek te lje sitő -
telével történik, :essége (akár a darabszám növelésével, akár a berendezés kicserélésév el) könnyen és kis költséggel
-- tető, a kisebb távlatban, a nehezen bővíthető berendezéseknél a nagyobb távlatban várható viz-
iikséglet biztosítására tervezünk.
így 10-15 éves fejlődést veszünk alapul a gépi berendezések (szivattyúk, vízkezelő berendezések),
csőkutak .
‘ izésén él.
5 nehezebben bővíthető létesítm ényeket, mint
gépházakat,
111: •-zkezelő berendezések építményeit,
víztornyot,
a javításoknál és tarozó medencéket,
és a javítás után .sőhálőzatot
Ízt on sággal havon- ~ - - - év múlva várható vizszükséglet figyelembevételével tervezzük.
1 •izszükségiet távlati alakulását szám ítva, figyelembe kell venni, hogy azt mind a fogyasztók
sz*. ~ arak , mind az életszínvonal em elkedése következtében a fajlagos vízszükségletnek növekedése be -
■ffliii1- ■- : ja . Utóbbit azonban a számitásoknál nem szokás figyelembe venni. Ez az e ljá rá s általában elfo-
■ fi . m ert ha a hálózat a fogyasztási vízmennyiségen kívül a tűzoltáshoz szükséges vizet is szállít -
■ IP- a szükségletek fejlődésének fedezésére elegendő tartalékkal rendelkezünk.
: jgyasztők távlatban várható számát a település rendezési tervéből kell átvenni. Ennek hiányá-
■■kier *. árható szaporulat az előző időszak statisztikai adatai alapján számítható

Nn = N0 ( 1 + 0 , 0 0 1 p)n
- 15 -
vagy közelítőleg
N = N (1 + 0 ,0 0 1 p.n)
n o
ahol N ^ a jelenlegi lakos szám
N az 11 év múlva várható lakosszám
-n
N az évek száma

£ a szaporulat értéke %o-ben.

A várható lakosszám statisztikai adatok alapján történő számításánál azonban óvatosan kell e ljá r­
ni, m ert az ipar fejlődésével kapcsolatban e g y e s helységek lakosszáma a múltban nagymértékben meg-1
nőtt, más helyen viszont a lakosszám növekedése lelassult. Ezeket a körülményeket a statisztikai adató
tükrözik ugyan, de ezekből az adatokból számított p szaporulat helytelen következtetésekre vezetne. Ép
pen ezért, olyan esetekben, amikor a múltbeli statisztikai adatok nem adnak reális adatot a várható fej­
lődés számításához, az EM. Mélyépterv által megadott irányszámok (1 -8 . táblázat) alapján történhet a
várható lakosszám szám ítása. A megadott adatok valamivel magasabbak, mint a term észetes szaporula
országos átlagai, tehát a lakosszám növekedést m esterségesen befolyásoló tényezőkre (ipar fejlődés,
tanyai lakosság beköltözése a községekbe s tb .) is figyelemmel vannak.
1 -8 . tábláza
A p szaporulat irányértékei
(az ÉM. Mélyépterv adatai)

Település jellege

Kis helység 5- 10
Közepes város 20-30
Ipari város 40

2. A MÉRTÉKADÓ VÍZSZÜKSÉGLETEK
(Jegyzet: 1. 21. fejezet)

A többféle mértékadó vizszlikséglet meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy az éppen v izs­
gált mértékadó vízszükséglet (Q) a települések (C^), az üzemek (Q^), az ipartelepek (Q.), a mezőgazda
ság (Qm ) és a tűzoltás (Q^) egyidejű vizszükségleti értékeinek összegezésével határozható meg:

Q - Q h + Qu + Qi + Qm .

Term észetesen az összegezésnél tekintettel kell lenni a r r a , hogy csak a közös vízellátó rendszerről bi:
tositott szükségleteket kell összegezni (pl. a vasútállomási dolgozók és utasok vízszükséglete összegez
hető a község lakosságának vízszükségletével, ha az állomást is a községi hálózatról látjuk el, viszont
a mozdonyok feltöltéséhez szükséges viz biztosítása általában külön rendszerről történik, tehát áitalá
nem összegezhető a község lakosságának vízszükségletével.

2 . 1 . Az átlagos napi vízszükséglet (Q^)

az évi átlagban egy napra eső vízszükséglet:

Qn =

ahol N a fogyasztói egység száma

3^ az átlagos fajlagos vízszükséglet
Az átlagos napi vízszükséglet a tervezés alapértéke.
- 16 -
 2 .2 . A legnagyobb napi vízszükséglet

az év folyamán fellépő legnagyobb napi vízszükséglet:

Qn = (ön N Ön = N [m 3/nap] vagy [? /s J

a legnagyobb fajlagos vízszükséglet.

n óvatosan kell eljá r-
nagymértékben m ag­ A legnagyobb napi vízszükséglet a v izszerzés és a víztározás jellem ző adata.
ét a statisztikai adatc
etésekre vezetne. Ép
i adatot a várható fej
t) alapján történhet a 2 .2 2 . Üzemek, építési munkahelyek és a vasúti üzem legnagyobb napi
:rm észetes szaporuk : (technológiai) vízszükséglete
ikre (ipar fejlőd és,

A technológiai vízszükséglet legnagyobb napi értékét üzemek esetében a technológia szabja meg.
Építési munkahelyeknél az organizációs terv alapján lehet megállapítani a legnagyobb napi vízszükség­
le te t. .
A vasút technológiai (üzemi) vízszükséglete a szerelvények fűtése m iatt a té li időszakban nagyobb
.ít::et,mint nyáron, figyelembe kell azonban venni azt is , hogy a naponta indított szerelvények száma nyá­
r x valamint az őszi csu cssz á llitá si időszakban nagyobb, mint télen.

2 .3 . A legnagyobb órai vízszükséglet (Q^)

a nap folyamán fellépő legnagyobb vízigény:

hogy az éppen v izs-

^ a mezőgazda- « :1 a napi vízszükséglet változást jellem ző szorzőtényező.
ózható meg: A legnagyobb órai vízszükséglet a csőhálózat és a szerelvények m éretezéséhez jellem ző adat.
A f i tényező értékét nagy városok esetében 1 ,5 - 1 ,6 - r a szokta az irodalom megadni.
A legnagyobb órai vízszükségletet célszerűbb a napi fogyasztás (vízszükséglet) százalékában
megadni.
üátó rendszerről bi:
tükséglete összegez-
51 látjuk el, viszont 2 .3 1 . Az óránkénti vízfogyasztás változása
ténik, tehát általába

Községekben (A "V iziterv T erv ezési Segédlet 5 ." adatai átdolgozásával az 1 -9 . táblázat tartalm az-
I az adatokat).(Lsjsd köv, old.)
A táblázat értékei tájékoztató jellegű átlagértékek, m elyet a helyi körülmények nagymértékben be -
i á : asolhatnak (pl. bányászközségek, nagyobb ipartelepekhez közel fekvő község vízfogyasztásának idő­
-> alakulását a m üszakváltások befolyásolják).
Egészen kis községek vagy kis lakótelepek (lakosszám < . 1000) esetében a legnagyobb órai v iz-
| r: égletet a vizcsapoló berendezések egyidejűsége határozza m eg. Ilyeneknél az 1 főre eső csú cs
I érteké az EM. Mélyépterv által szerkesztett 1 -1 . ábra alapján határozható meg.

- 17 -
 1-9. táblázat

Községtipus (1 -1 . tábláza

Időköz I. II. III. IV.

óránkénti vízszükséglet a napi fogyasztás %-ába.n

0- 1 0 0 0 ,5 1
1- 2 0 0 0 ,5 0 ,5
2- 3 0 0 ,5 0 ,5 0 ,5
3- 4 0 0 ,5 0 ,5 0 ,5
4- 5 0 7 8 3
5- 6 3 18 12 8
6- 7 8 6 13 4
7- 8 2 1 3 3
8- 9 2 1 1,5 2
9 -10 9 1 1 4
10-11 7 2 2 3
11-12 4 9 9 4
12-13 3 5 5 5
13-14 7 1 2 "7
/
14-15 4 1 1,5 9
15-16 4 1 1 4
16-17 12 0 ,5 1 5
17-18 8 6 8 6
18-19 23 20 14 7
19-20 2 14 10 10
20-21 2 3 4 6
21-22 0 2 1 4
22-23 0 0,5 0,5 3
23-24 0 0 0,5 0,5

Összesen: 100 % 100 % 100 % 100 %

10 20 30 tó 50 00 80 100 200 300 tóŰ BOO 800 1000

Település lokósszómo fő 1
] -1 . ábra
 1-9. táblázat 2.32. Az óránkénti vízfogyasztás változása városokban

^gripus ( 1 - 1 , táblázat

IV. A fogyasztás alakulását a városokban nagymértékben befolyásolja a lakosság életbeosztása, amit

- i : találkozás szab meg, továbbá az, hogy van-e ipara és ez az ipar csak használati vagy technológiái'
ífaan
• t e is igényei-e.
Városok esetében éppen ez ért a fogyasztás változását esetenként kiilön-kulön végzett vizsgálattal
I inét megállapítani. Ez különben a jelentősebb ip arral nem rendelkező városokra is vonatkozik, m ert a
0 ,5
' ' i r t s egyes részeiben eltérően alakulhat a fogyasztás, így például a város k ertes, családiházas beépi-
0 ,5
rtjtts é g ü részén a kertlocsolás reggeli órákban kisebb, a késő délutáni, kora e sti órákban erősebb m é r­
0 ,5
teiben befolyásolja a fogyasztás alakulását. ' ■ .. \
3
Az 1-10. táblázat ip arral nem rendelkező városok fogyasztás ingadozásának jellegét tünteti fel.
8
f a r - város vízfogyasztás alakulásának szám ítására a 2 .6 . pontban adunk példát.
4 1 -10. táblázat
3
2 /
Óránkénti fogyasztás a napi fogyasztás %-ában
4 Időköz
A B c D E F
3
4 0- 1 1 1, 50 3,00 3,35 1,5 1,5
5 1- 2 1 1, 50 3,20 3,25 1.5 1,5
/
~7 .
2- 3 1,5 1, 50 2,50 3,30 1,5 1,5
9 3- 4 3,5 1, 50 2,60 3,20 1,5 1 ,5
4 4- 5 5 2,50 3,50 3,25 2,0 2,0
5 5- 6 6 3,50 4,10 3,40 3,0 3,0
6
7 6- 7 3,5 4,50 4,50 3, 85 5,0 5,0
10 7- 8 4,5 5,50 4,90 4,45 5,5 5, 25
6 8- 9 2,5 6,25 4,90 5,20 6,0 5,50
4 9-10 3,5 6, 25 5,60 5,05 5,5 5,50
3 10-11 3 6,25 4,90 4,85 6,0 5 , 75
0 ,5 11-12 5 6, 25 4,70 4,60 6,0 6,0

100 % i 12-13 6 5,00 4,40 4,60 5,0 5 , 25

13-14 5 5,00 4,10 4,55 5,5 5 , 75
14-15 3 5,50 4,10 4,75 5,5 5 , 75
15-16 7 6,00 4,40 4,70 6,0 5 , 75
16-17 5 6,00 4,30 4,65 5,5 5 , 75
17-18 4 5,50 4,10 4,35 6,0 6,0
‘18-19 4 5,00 4,50 4,40 5,5 5,5
19-20 5 4,50 4,50 4/30 5 ,0 4 ,5
20-21 4 4,00 4,50 4,30 4,0 4,0
21-22 8 3,00 4,80 4,20 3,0 3,5
22-23 7 2,00 4,60 3,75 2,0 2, 25
23-24 2 1, 50 3,30 3,70 2,0 2,0

Összesen: 100% 100% 100% 100% 100% 100%

M=r-egyzés az 1 -1 0 . táblázathoz:
A) Az EKME Vízgazdálkodási Tanszéke által lakótelepek szám ára javasolt értékek. (Bp. K risztina
medence feletti övezetek fogyasztás adatai alapján, azok kisebb m ódosítással megállapított é r ­
tékek. )
B) , C) és D) N.N, Abramov által közölt értékek
3) Kis város
C) Közepes város
D) Nagy város
E ) J . Mutschmann adatai városokra
F) H. Kittner - W. Starke - D. W issel adatai (NDK városainak átlagos é r té k e i.)

- 19 -
 2.33. Az üzemi vízfogyasztás óránkénti változása

2 . 3 3 1 . Ivó és használati vízszükséglet

(kivéve a műszak végi zuhanyozási vízigényt) óránkénti változása.

Az ip ari üzemekben dolgozók óránkénti vízfogyasztásának változását N.N. Ábramov alapján az

^ 1-2/a-b ábra tünteti fe l. Az a ábra meleg
a b ábra hideg üzemre vonatkozik. Az áb
rák a vízfogyasztás alakulását a változé -
konysági tényezővel adják meg, mely azt
fe je z i ki, hogy az óránkénti vízfogyasztás
hányszorosa az egy műszak (8 ó raj alatti
egyenletesnek feltételezett fogyasztásnak.
Figyelembe véve, hogy az ivó és
használati vízigény fajlagos értéke nem
nagy, a fogyasztás nem egyenletes voltát
csak nagy, több ez er fős, üzemek e s e té ­
ben kell figyelembe venni, míg kisebb
üzemek esetében a műszakon belül ggygn
letesen megoszló fogyasztással lehet
szám olni.

2. 332. Pályaudvarokon az utasok és dolgozók vízfogyasztásának óránkénti változása

Pályaudvarokon az utasok és dolgozók vízfogyasztásának óránkénti változását a legnagyobb napi vi

szükséglet százalékában a L , F , Komjagin alapján példaként az 1-11, táblázat tünteti fel.

1-11. tábláza
Vízfogyasztás óránkénti változásának jelleg e pályaudvarokon

t ’ in
Időköz Óránkénti vízfogyasztás, a napi vízszükséglet százalékában
Fütőház nélküli j FUtőházas
állom áson
0- 1 0 ,8 0 ,9
1- 2 0 ,8 0 ,9
2- 3 0 ,8 0 .9
4^
co

0 ,8 0 ,9
4- 5 0 ,8 0 ,9
5- 6 ■
0 ,8 . 0 ,9
6- 7 • 5 ,4 5 .6
7- 8
lO

5 ,6
i

8- 9 5 ,4 5 ,6
9- 10 7,9 7. 5
10-11 7, 9 7,1
11-12 7, 9 7, 5
12-13 *
5.5 5.7
13-14 5.5 5,7
14-15 5.5 . 5.7
15-16 5,4 6,0
16-17 6,2 5.9
17-18 6, 2 5.9 .

20
 1-11. táblázat folyt.
/
Óránkénti vízfogyasztás, a napi vízszükséglet százalékában
Időköz
FUtőház nélküli | Fütőházas
állomáson
ramov alapján az
e i. Az a ábra mei 18-19 6,2 5,9
- vonatkozik. Az j 19-29 6,2 5,9
akulását a változé - 20-21 6,2 5,9
dják meg, mely azt 21-22 0,8 0.9
tikénti vízfogyasztás3 22-23 0,8 0,9
üszak (8 óra) alatti 23-24 0,8 0,9
szett fogyasztásija. • Ö sszesen: 100% 100%
hogy az ivó és
jlagos értéke nem
m egyenletes voltát
fős, üzemek e s e té - Technológiai (üzemi) vízfogyasztás óránkénti változása
tani, míg kisebb
(szakon belül egyen- Az Üzeni, illetőleg a vízfelhasználás Je lle g é tő l függően a technológiai vízszükséglet óránkénti váltó-
a sztással lehet =i ' " üzemenként rendkívül eltérő lehet. Éppen azért esetenként külön-külön kell vizsgálni a vizfogyasz-
«st* dőbeli változását.
A vasút üzemi vízfogyasztásának alakulását a menetrend befolyásolja. Az óránkénti legnagyobb
| ■'■-^fogyasztás abban a napszakban jelentkezik, amelyben a pályaudvarról az egy órán belül induló - é s ott
» a et felvevő - szerelvények szám a a legnagyobb.

2 . 4 . A legeslegnagyobb vízszükséglet (Q .. )
legnagyobb napi vi:
fel. 2 . 4 1 . Ipari üzem legeslegnagyobb vízszükséglete
1-11. táblázat

Különleges vizfogyasztó berendezések esetében az igényelt viztérfogat (V) és a vizvételezés elő irt
- 1tartamának (T) hányadosa: ~
sr százalékában
Stőházas Qm a x = í P /pJ Va^ [ //s]

0,9
A legeslegnagyobb vízszükséglet meghatározása üzemekben a zuhanyozás, mosdás vízszükségleté-
0,9
r - - • továbbá a lökésszerűen jelentkező technológiai vízszükséglettel és egyéb rövid idő alatt igényelt
0,9
vízmennyiséggel (pl. strandok medencéjének feltö ltése) kapcsolatban válik szükségessé.
0.9
Üzemekben a dolgozók műszak végi zuhanyozásából szárm azó legeslegnagyobb vízszükségletet azon
0.9 r~^pon határozhatjuk meg, hogy egy zuhany óránkénti vízfogyasztása 500-600 1 ( 1. 223. pont).
0.9

5.6
5.6
5.6 2 . 4 2. A vasúti üzem legeslegnagyobb vízszükséglete
7.5
7.^
7. 5 A vasút esetében a legeslegnagyobb vízszükségletnek különös jelentősége van, mert ez határozza
~*="g az egyes vizdarukhoz vezető csővezeték átm érőjét.
5 7
Ennek meghatározásához az 1-12. táblázat a mozdonyok feltöltéséhez szükséges T időt adja meg.
5.7
5. 7
Ml
5 9
5 9

- 21 -
 1-12. tábla?: =
Mozdonyok v izfeltö ltési ideje

Jelleg F eltö ltési idő perc I

Személyvonatok fogadó-induló vágányának vizdaruinái 4- y
Tehervonatok fogadó-induló vágányának vizdaruinái 10-12
Fűtőházi k ijá ra ti vágányokon, a gőztartásra felhasznált 3 -4 m víz pótlására 3- 4

M egjegyzés; K ijá ra ti irányok szerin t egyszerre csak egyetlen mozdony töltését szokás előirányozni.

2.5. A tűzoltás vízszükséglete

A tűzoltás vízszükségletét az 1/1963 (VII. 5 .) B .M . sz.rendelet határozza meg, melyet kivonatosai

a Jegyzet 1. 26. fejezete ism ertet. Itt csupán annyit jegyzőnk meg, hogy a rendelet létesítm ények (ipari,
m ezőgazdasági, kulturális létesítm ények) és lakótelepek tűzoltási vízszükségletét külön-kűlön Ír ja elő.
Az elő írás szerin t, ha a létesítm énynek és lakőtelepűlésnek közös vízvezetéki hálózata van, azt úgy keli
m éretezni, hogy a létesítm ény és lakótelepülés elő irt vízszükségletét egyidejűleg biztosítsa.

2.6. Az óránkénti vízfogyasztás alakulása ip ari városban

Ipari, vasútállom ással rendelkező város óránkénti vízfogyasztásának alakulása az 1-13. táblázat­
ban közölt példa szerin t határozható meg. (T áb l. 1. köv. old.) ’ '

3. KÉMIAI ÉS VÍZKÉMIAI KÉRDÉSEK

3.1. Kém iai alapfogalmak

(a "K ém ia” c. tárgyban tanultak összefoglalása)

Atom súly az egjres elem ek atomjának tömegével arányos viszonyszám , mely megadja, hogy az
12 l9
egyes atomok tömege hányszorosa a C atom tömege 1/12-ed részének. (A C atom atomsulya tehát
12 . 000 . ) '

Gramm-atomsulynyi mennyiség valamely elemnek az a mennyisége, melynek súlya grammokban

kifejezve az atom sullyal m egegyezik. .

Molekulasúly az egyes molekulák tömegéyeí arányos viszonyszám , mely megadja, hogy az egyes
molekulák tömege hányszorosa a 1^Ctatom tömege 1/12-ed részén ek.

Gramm - molekuíasulynyi (mőlnyi) mennyiség valamely elemnek vagy vegyületnek az a mennyisége

amelynek súlya grammokban kifejezve a molekulasúllyal megegyezik.

Vegyérték az atomok hidrogénatomokkal való kapcsolódásának aránya, m ásszőval valamely elem

annyi vegyértékű, ahány hidrogénatomot a kérdés elem egy atom ja vegyületeiben megkötni vagy helyet-1
tesiteni képes.

Egyenértéksuly a molekulasúly és a vegyérték hányadosa.

Gram m -egyenértéksulynyi mennyiség valamely vegyület azon mennyisége, amelynek tömege

grammokban kifejezve az egyenértéksullyal megegyezik.

- 22 -
 1-12, tábláza
c
45 co co
M © 'O o <N m s© QO ev» o\ 00 Os N® 00 V© kO o.
o 0© 90 pH co co CN 00 m r*» r***
m

pH sH *«HCN CO vO
F eltö ltési idő perc
0 4

I ai s“=4 «N CO iO
f ~ 4
CO eo eo in co S O ~ ~ - T : m in CN o
o
« U
4- 7 S
Z
^N
»99 0N9 PTT I^ g g ^g S 55 5999 © © ©© ©© © o ©© © in m s®
10-12 o -a
^ Ov O ' i f i ijO í r t v *«} «=h ,h *h *h g***. ^
N > . 6
■
3- 4 99 •-h *h ^ cn d co S S S ^ S S
NNNNftn
? © § ® g «
e o wwc o f o M
I 3 S § í fi
w n S S n H S
eO
o sO

ikás előirányozni. e* «<9 ss es e*« m ^ •<(• -^ © o o ' ö 'O v S t S C ' J M

© © © © © © —i —a —i es pí h -T sH *H pH «*H pH © C®

m m m i® s® sn i®i/5
m cs N n n cs ifi in ifi ifi ifi ifi m m in m m m ifi ifi ifi ifi w w
síi <6 <6 vO <6 \0 H o cs
t*. r* o S88SS 882ÍSS 3§§SS OV
I I *
?. melyet kivonatosa;
létesítmények (ipari,
cülön-külön írja elő.
s-ata van, azt úgy kell
888888 SS8888 8 8 8 £ £ 55
tztositsa.
4)
h
4)
ifü cíT
2 "Só m m m
i te
.*
3
N
a az 1-13. táblázat- 8 09
X N
H
aí *-»I.B
co 8 *n m m m m m
ts es « n m m m m m m &n irt irt 'ifi io tó m irt'irt ifi ifi lO 1/5
CN CN 8
s .2 . a,
B:
O
£
vaj1 .'03.0
«o
g|S cn
5> M8 íw
bő
*4í
1
n
wH B
a
f) n e s e^s e n *-< eo —i n
megadja, hogy az ,a h n n h m n

an atomsulya tehát
m m m in m
súlya grammokban
s l l CO O pH «-« *H © H Cfi ö H ©
? l i
:dja, hogy az egyes bo
v^>
a
o o
S S 8 5 8 5 § g S S S 8 § g § § 8 8 8 8 8 8 00 00
—1 N N •"■! .- I .- I - h - 9 pq N N H N p| h _■ CN
ek az a mennyisége

a
xi
»val valam ely elem ’- mm ifi ifi in ifi
gkötni vagy helyet- tí
w
N H W ifi 'O ffi ’í N efi cfi ifi ifi ifi h ifi ^ ^ m ^ co ess
Xd
“
fl
0)
eiynek tömege a
Ǥ s h n cfi tr ifi o fi*
"H pH *H co
OO O O H N xr m m c© ON O -H M co ■'3* <ú
H ®H «H *H >H >H *-f C
N CN CN cn cn N
2 •* i i i i i i i i l i i e • I l i i t i i .l i a
O h M tfi ^ ifi m r*** co © —4 M Cfi ^ Ifi v© oo O © —* CN^ a
—* -=i cn <n 04 <N o

- 23 -
 Normál oldatok azok az oldatok, melyek 1 literében valam ely vegyület gramm-egyenértéksulynyi
mennyisége van feloldva.
Gyök a vegyületek molekuláinak olyan szerkezeti elem e, mely kém iai átalakulás során molekulán
belüli sajátságainak m egtartásával megy át egyik molekulából a másikba.
Ionok az atomok és gyökök elektrom os töltésű rész e csk é i, a sók, savak és bázisok vizes oldatábó
A pozitiv töltésű ionok (kationok) a hidrogén-ion és a fémek ionjai, negatív töltésű ionok (anionok) a
hidroxil-ion és a savmaradékok ionjai.
A vizfelhasználás szempontjából fontosabb elem ek atomsulyát az 1-14. táblázat tartalm azza ( 0,1
kerekitett értékek).
1-14. tábláz;
Néhány fontosabb elem atomsulya

Vegyjel Megnevezés Atomsuly

H Hidrogén 1 ,0
C Szén 12, 0
N Nitrogén 14, 0
O Oxigén 16,0
F Fluor 19,0
Na Nátrium 2 3, 0
Mg . Magnézium 24, 3
A1 Aluminium 2 7, 0
Si Szilicium 28,1
P Foszfor 31,0
s Kén 32, 1
Cl Klór 35,4
K Kálium 39,1
Ca Calcium 40,1
Mn Mangán 5 4, 9
Fe Vas 55,8

3 . 2 . Vizkém iai alapadatok

3 . 2 1 . A vízben levő idegen anyagok mennyiségének m értékegységei

/
Általában azt adják meg, hogy meghatározott anionból, kationból, sóból vagy egyéb alkotórészből
1 lite r víz hány m illigram m ot tartalm az. Jelö lése: mg// .
A vizelem zés eredményeit m illigram mekvivalens -ben is megadják. Ez azt fejez i ki, hogy v ala- ;
mely ionból vagy sóból hány m illigram m egyenértéksulyt tartalm az a viz egy lite re , je le : mval//,

____ mg//
mval/Z
egyenértéksuly

(A normáloldatok egy lite re valam ely vegyiilet gramm-egyenértéksulynyi mennyiségét tartalm azza,
a zért a norm ál oldatok töménysége 1000 mval// .)
A vizelem zési eredmények milligrammekvivalensben történő megadása esetén az anionok és
kationok értékét külön-külön csoportosítva szokás megadni, am ikor is az anionok és kationok m val// -1
kifejezett összegei azonosak.
Elsősorban a gyógyvizek elem zési adatainak megadásánál használatos a Than-féle egy énért ék ­
százalék. Az anionok7iiletőleg kationok mval// -ben kifejezett összegét 100 %-nak tekintve az egyes
anionok; illetőleg kationok mval// értékét az összeg százalékában kifejezve kapjuk a Than-féle egyen-
érték százalékot.
A viz keménységét vízben oldott calcium és magnézium vegyületek adják, ennek ellenére - mint
későbbi példából látni fogjuk - szám ítás technikai okokból célszerűen valamennyi só, gyök anion és kát
mennyiségét is ki lehet fejezni a keménységet jellem ző német keménységi fokkal (nk°). Ennek érdeké
ben meg kell ismernünk a keménységegyenérték fogalmát, továbbá emlékeznünk kell a r r a , hogy megáll
- 24 -
 ____s szerint 10 mg// CaO vagy azzal egyenértékű Ca és Mg esetén a víz keménysége 1. (A CaO egyen-
nm-egyenértéksulynyi IL^xsulya - az 1-18. táblázat szerint - 28, ha tehát a viz 10 mg// CaO-t tartalm az, úgy ennek mennyi-
•epe niilligrammekvivalensben ■ ’
kulás során molekulán
10
mval// .
28 2,8
bázisok vizes oldatába
ü ionok (anionok) a
Mivel 10 mg/-/ CaO 1 nk° keménységet okoz, irhatő, hogy
.o
■a zat tartalm azza (0, 1- nk
= mval// .
278
1-14. táblázó
A keménységegyenérték a vizsgált anyag 10 mg// C aO -ra vonatkoztatott egyenértéksulyával
- osreü ő , m ásszóval
‘ a’ keménységegyenérték megadja, hogy valam ely anyag ...................................
................................................................................. hány m illigram m ja egyen-
Atomsuly ficejdi 10 mg CaO-val.
— Tehát képletben: .
1,0
12,0
-nvséffeevenértékszám = 10 v iz8 Sált * ^ 8 egyenértéksuly _ vizsgált anyag egyenérték ű i g
14. 0 ...segegyenertexszam íu CaO egyenértéksuly 2 ,8
16. 0
19. 0
2 3. 0 ■sível a CaO egyenértéksulya 28.
24.3 A vízben oldott ső , gyök, anion vagy kation mennyisége, német keménységi fokban kifejezve:
2 7. 0
28.1
.o zLL.
3 1. 0 nk =
keméaységegyenértékszám
32. 1
35.4 j_
39.1 Iwlárjegyzés: Cálcium és magnézium vegyliletek esetében a keménységegyenértékszám ténylegesen m eg­
40.1 adja, hogy a kérd éses anyagból hány mg// -nyi mennyiség okoz 1 n k ° -o t.)
54, 9 A viz három féle keménységének jelö lé se:
55,8
kar bonát - kemény ség KK nk
maradvány (nem karbonát)
keménység NKK nk°
összes keménység ÖK nk°

egei

3 .2 2 . Vízkém iai szempontból fontosabb ionok, sók, oxidok, savak és lúgok adatai
v egyéb alkotórészből

:ejezi ki, hogy vala- 1-15. táblázat

e , jele: mval//, Anionok adatai

Egyenérték­ Keménység
Jel Megnevezés Molekulasúly
suly egyenérték

Karbonát-ion 60,00 30,00 10,7

égét tartalm azza,
■00' hidrogénkarbonát - ion 61,00 61,00 21, 8
én az anionok és
•s kationok mval/ / -ix S íi. 64,1 32, 00 11, 4
kéndioxid-ion

in-féle egyenérték- 80, 1 40,00 14,3

kéntrioxid-ion
c tekintve az egyes
t a Than-féle egyen- szulfát-ion 96,00 48,00 17,2
p>4
-nek ellen ére - mint ; szuífid-ion 32, 1 16, 0 5,7
>c. gyök anion és kát:
ak°). Ennek érdeké- c klorid-ion 35,5 ' 3 5, 5 12,7
--I a rra , hogy megáik
- 25 -
 1-15. táblázat folyt,
Egyenérték- Keménys
Jel „ Megnevezés Molekulasúly
suly egyénért

SÍ0 " szilikát-ion 76, 1 38, 00 13, 6

N°2 ' nitrit-ion 46,0 46 , 0 17, 2

no3 nitr^l-ion. 62 , 0 62 , 0 22, 2

oh' hidroxil-ion 17, 0 17, 0 6, 1

J' jodid-ion 126, 9 126, 9 45, 4

F" fluorid-ion ? 19, 0 19, 0 6, 8

1-16. tábláza
Kationok adatai

Egyenérték- Keménység
Jel Megnevezés Molekulasúly
suly egyenérték

Na4 nátrium-ion 2 3, 0 2 3, 0 8,2

Ca4 4 calcium-ion 40, 1 2 0, 0 7, 14

Mg"*"* magnézium-ion 24, 3 12, 1 4, 3

Fe44 vas (II)-ion 55, 8 27, 9 10, 0

Fe444 vas (III)-ion 55, 8 18, 6 6, 7

Al444- alumínium-ion 2 7, 0 9,0 3,2

Mn4 4 mangán-ion 5 4, 9 27, 5 9, 8

K4 kálium-ion 39, 1 39, 1 13, 9

NH4 ammőnium - ion 18, 0 18, 0 6, 5
4

1-17. tábláz
Sók adatai

Egyénért ék- Keménység-

Jel Megnevezés Molekulasúly
súly egyenérték

nátriumkarbonát 106, 0 53,0 18, 9

Na2C 0 3
NaCl nátriumklorid 5 8, 5 58, 5 20, 9
NaNOg nátriumnitrát 85,0 85 , 0 30, 4
nátriumszil ikát 122, 1 ■ 6 1, 0 21, 8
Na2Si° 3
trinátriumfoszfát 164, 0 54, 7 19, 5
Na3P° 4
nátriumszulfát 142, 1 7 1, 0 25, 4
Na2S° 4
C aC 03 kalciumkarbonát 100, 1 5 0, 0 17, 9

CaC12 kalciumklorid 111, 0 55, 5 19, 8

Ca(N03)2 kalciumnitrát 164, 0 8 2, 0 29, 3
CaSiO kalciumszilikát 116, 1 5 8, 0 20, 7
0

26 -
 1-lD, táblázat folyt, 1-17. táblázat folyt.
Keménység
egyenérték Egyenérték- Keménység-
Jel Megnevezés Molekulasúly
súly egyenérték
13, 6
- :",)2 kalciumfoszfát 310, 3 5 1, 4 18,5
17,2 ; SLilZ>J kalciumszulfát 136,1 68,0 24,3

2 2, 2 i% c o 3 magnézium karbonát 8 4, 3 4 2, 1 15,0

. t % z :. magnéziumklorid 9 5, 2 47,6 17, 0
6,1
í ;»%5c0 3 m agnéziumszilikát 100,4 50, 2 17,9
4 5, 4 jiü p .0 ^ magnéziumszulfát 120,4 6 0, 2 21,5

6,8 'FteZI Vas (II) klorid 126,8 6 3, 4 2 2, 6

■ F á sa , Vas (III) klorid 162,2 54,1 19,3
1 Vas(II) szulfát 151,9 75, 8 2 7, 0
1-16. tábláza
P 3 * S 0 4)3 Vas (III) szulfát 399, 9 6 6, 7 23,8

Keménység | ^ --fS 0 4)3 aluminium szulfát 342,1 57, 1 20, 5

egyenérték 1 ü iia aluminiumklorid 133,3 44,4 15,9

8,2 mangánklorid 125,8 6 2, 9 22, 6

3
I SfcS' mangánszulfát 151,0 75,5 2 7, 0
7 ,1 4 4
In a káliumklorid 74, 5 7 4, 5 26,6
4,3
10, 0 | !iie±-'CO, nátriumhidrogénkarbonát 84,0 84,0 30,0

6,7 iHCli üsa 0 _) kalciumhidrogénkarbonát 162,1 81,0 2 8, 9

52
3,2 1 «.^'HíC 0 3)? magnéziumhidrogénkarbonát 146,3 73,1 26,1

9, 8 káliumhidrogénkarbonát 100,1 100,1 35, 8

13,9 vashidrogénkarbonát 177,8 88,9 31, 8

P HC03>2
6,5 ma HGO > mangánhidrogénkarbonát 176,9 8 8, 5 31,6
3 2

1-17. tábláza: 1-18. táblázat

Oxidok adatai

Egyenérték- Keménység-
ék- Keménység- Jel Megnevezés Molekulasúly
suly egyenérték
egyenérték
■ l, 3 nátriumoxid 62,0 31,0 11,1
18.9
p o kalcium oxid 5 6, 1 28,0 10, 0
2 0. 9
magnéziumoxid 4 0, 3 20,1 7, 2
3 0. 4
vas (II) oxid 71, 8 3 5, 9 12,8
21, 8 U
BLyj,
vas (III) oxid 159,7 26,6 9,5
19.5
,JbL, "L", aluminiumoxid 101,9 17, 0 6 ,1
2 5, 4
Mfatl mangánoxid 70,9 3 5, 5 12,7
17. 9
MteT. mangándioxid 86,9 43, 5 7 ,8
19,8
k e káliumoxid 55, 1 55,1 19, 7
29,3
Chtoü káliumpermanganát 158,0 31,6 11,3
20, 7
■ i széndioxid 44,0 22,0 7, 85

- 27 -
 1-19. tábláz*
Savak adatai

Egyenérték- Keménység
Jel Megnevezés Molekulasúly
suly egyenérték

szénsav 6 1, 0 6 1, 0 21, 8 1
H C03
h 2S ° 4 kénsav 98, 1 49,0 17,5
HC1 sósav 3 6, 5 3 6, 5 13,0
foszforsav 98, 1 32,6 11, 6
H3P 0 4
HN ° 3 salétrom sav 6 3, 0 63,0 22, 5
kovasav 78,1 39, 1 14,0
H2SÍ° 3

1-20. tábláz
Lúgok adatai

Egyenérték- Keménység
Jel Megnevezés Molekulasúly
suly egyenérték

NaOH nátr iumhidr oxid 40,0 40,0 14,3

Ca(OH)2 kalciumhidroxid ,, 74, i 37,0 13,2
Mg(OH)2 magnéziumhidroxid 58, 3 29,1 10,4
Fe(OH)2 vas (II) hidroxid 8 9, 9 44, 9 16,0
Fe(OH)3 vas (III) hidroxid 106,9 3 5, 5 12,7
Al(OH)3 aluminiumhidroxid 78,0 26,0 9,3
Mn(OH)2 mangánohidr oxid 8 8, 9 44,4 15,8
KOH káliumhidroxid 56,1 56, 1 2 0, 0

1-21. tábláz
Néhány anyag oldhatóságának m értéke

Oldhatóság
Jel Megnevezés Megjegyzés
[s /{\

C ad2 Kalciumklonid kb. 600

CaSO . Kai c ium s zulfát 2
4
Ca(OH)2 Kalciumhidroxid kb, 162
MgCl2 Magnéziumkl or id kb. 470
M gS04 Magnéziumszulfát kb. 260 20 C °-on
Mg(OH)2 Magnéziumhidroxid 0,008 18 "
C aC 03 Kalciumkarbonát 0, 013 18 "
MgCOs Magnéziumkarbonát 0, 0 9 4
Ca(HCOs )2 Kalciumhidrogénkarbonát kb. 1,3
Mg(HC03)2 Magnéziumhidr ogénkarbonát kb. 3
Na2C 0 3 Nátriumkarbonát 178 20 C °-on
NaHCOs Nátr iumhidr ogénkarbonát 88 20 "

- 28 -

1
 1-19, tábláza
1-21. táblázat folyt.

rték - Keménység
Oldhatóság
Jel Megnevezés Megjegyzés
y egyenérték
- m
0 21,8 Na Cl Nátriumklorid 361 25 C °-on
0 17,5 NaOH NátriumMdroxid 1090 20 ’’
5 13,0 vas (II) hidroxid 0,096 18 ”
1 Fe(OH)2
6 11, 6 FeC l2 vas (II) klorid 384 20 "
0 22, 5 Káliumkarbonát . 528 20 ’’
K2C 0 3
1 14,0 kq Káliumkiorid 255 20 "

Káliumszulfát 1008 20 "

1 t 2S° 4
1-20. táblází KMnO. Kaliumpermanganát 60 20 "
4
AL(SO „)„ Aluminiumszulfát (vízmentes) 266 20 "
2V 4'3
rték - Keménység-
On Oxigén 0,011 10 "
j egyenérték 2 20 "
0,009
0 14,3 CO Széndioxid 2 , 25 10 "
A 20 "
1,75
0 13,2
1 10,4
fenti adatok csak egyetlen vegyiilet oldhatóságára vonatkoznak. Idegen anyagok jelen léte az
9 10, u
p á t v : : ságot m ódosíthatja.
5 12,7
0 9, 3
4 15,8 3. 23, A viz kötött és szabad szénsavtartalm ának összefüggései

1 20,0
A viz ö s s z e s szénsavtartalm a a következők szerin t oszlik m eg. (Jegyzet: 1 . 1 2 . fe je z e t.)

Ö sszes szénsav

Ö sszes kötött szénsav Ö sszes szabad szénsav

Hidrogénkarbonátok C O .-je ) (C0.2 gáz)

/ \ /
r élig kötött » Kötött szénsav Tartozékos Fölös
szénsav , (egyensúlyi) (agresszív)
szénsav szabad szénsav

4 1 3t x t és félig kötött szénsav mennyisége gyakorlatilag egyenlő. •

A viz félig kötött és tartozékos CO^ tartalm ának az összefüggését, különböző hőm érsékletű vizek
••ne rien az 1-3. ábra tünteti fe l. (Meg kell em líteni, hogy a szabatos elnevezés szerin t a szénsav
■E„ I ; . , mig a CO széndioxid. Az elterjed t szóhasználat azonban a CO -vei kapcsolatban is a szénsav
•asr^ezést h aszn álja.)
A viz értékének összefüggését a félig kötött és szabad C 0 2 tartalom m al az 1 -4 . ábra tünteti fe l.
Ha a viz szabad CO^ tartalm a megegyezik a tartozékos (egyensúlyi) szénsavval, akkor m ész -sz én -
■ír- egyensúly van; az ilyen vizeket egyensúlyi vizeknek nevezzük.

- 29 -
 ■
' %' ,

/ -
 félig kötött CO, [ m g / l J

■Jfi
0 200
K ortan át K em én y ség [ n k ' J
r ~T T T r T
16 48 ZQ 21
 A m ész-szén sav egyensúlyban levő vizek p értékét, az un, egyensúlyi p -t félig kötött CO fJ
---------------- ---------------------------- —rl — ti Z 1
vényében ugyancsak az 1-3, ábra tünteti fe l.

3 . 2 4 . A víz kötött szénsav tartalm ának és karbonát keménységének összefüggése

A víz karbonát keménységét a vízben oldott kalcium és magnézium hidrogénkarbonátok okozzálj

A hidrogénkarbonátok mennyisége és a félig kötött szénsav mennyiségének összefüggése követ-]
keztében a karbonát keménység és a kötött; illetőleg félig kötött szénsav között is összefüggés van.
víz karbonátkeménységét szorozzuk a CO^ keménységegyenértékével (7,85) úgy a viz félig kötött, ill

lég kötött szénsav (CO^) tartalm át kapjuk.

Ezen összefüggésre tekintettel az 1-3. és 1-4. ábra vízszintes tengelyén a kötött CO^-ön kivii
karbonát keménységet is feltüntettük.

3 . 3 . Vízkém iai szám itások

3 . 3 1 . Az összes keménység meghatározása

| A viz összes keménysége (ÖK) meghatározható titrá lá ssa l vagy számítható a vízben levő Ca
Mg ionok mennyiségéből.
A vizelem zési adatok szerint a viz tartalm azzon például

Ca'H" 107,1 mg//

Mg*4" 12,9 mg//
keménységet okozó kationt.
A keménység m eghatározása az alábbi módokon történhet:
1. A keménységegyenérték szám felhasználásával (1-16. táblázat) figyelembe véve, hogy

mg// 107,1 , 12,9 ,r , „ ,o

OK nk = -I---- —— = 15 + 3 = 18 nk
keménységegyenérték 7,14 4,3

2. A m illigram m ekvivalens (mval// ) érték felhasználásával (1-16. táblázat) figyelembe vével

hogy

mval// = ig// es nk = 2 ,8 x mval//

egyenértéksuly

A viz Ca és Mg ion tartalm a mval/ / -ben

+f f = 5 , 3 5 + 1,07 = 6 , 42 m val//

ÖK nk° = 2 ,8 x 6, 42 = 17,98 nk°

3. A kalcium és magnézium ionok mennyiségének egyenértékű CaO (kalcium oxid)-ra átszám it

sával
A 16. táblázat szerin t Ca egyenértéksulya 20, Mg egyenértéksulya 12,1 és a CaO egyenéJ
súlya 28 , 0.
így 107,1 mg// Ca ‘

- 32 -
j-t félig kötött C 0 2 fiJ
1 0 7 ,1 1| = 149,8 m g / / CaO-al

-H-
12,9 mg/ £ Mg
összefüggése

28
12,9 29 , 96 mg// CaO-a l
12,1
enkarbonátok okozzák
++
t összefüggése követ öü. A Ca ‘ és Mg tartalom tehát
s összefüggés van. Hí
a víz félig kötött, ill
149,8 + 2 9 , 9 6 = 179, 76 mg// CaO-a l egyenértékű.

... : r-e lembe véve, hogy 10 mg// CaO-a l egyenértékű Ca és Mg vegyűlet okoz 1 nk° keménységet,
- 1 otott C 0 2 -on kívül „ m ^ - enysége 17>976* , 17,93 n}co>

>•' - reg y z és: A 2. és 3. szám ítás lényegében azonos.

3 , 3 2 , A karbonát keménység meghatározása

- — .<arbonát keménysége (KK) az MSz 448 és MSz 5200 szabványok szerin t a víz lúgosságáből,
é a vízben levő Ca -la ts a i határozható meg,
■ term észetes vizek lugosságát a vízben oldott hidrogénkarbonátok okozzák (a hidroxidok is lu -
a vizet, de hidrogénkarbonátok jelenlétében a hidroxidok karbonáttá a la k u ln a k -
r — JR” COg + H^O). A lugosságot m etilnarancs jelzőfolyadék jelenlétében határozzuk meg,
m r - L oldattal titrálva 1 lite r vizet és a felhasznált normáloldat m illiliteréit adva meg (m érték
•i ■ A m érés eredményeként kapott m érték 2 ,8 -s z e r e s e az un. M érték. (A 2, 8 -e s szorzót
.11. pont.)
ászetes vizeknél két eset különböztethető meg:
Ktoe véve, hogy
. ül

- :r a karbonát keménység
SEi
KK = M = 2 ,8 m nkC es
NK = ÖK - KK
za: : i zvelembe véve.
Imi BK c m . nem karbonát keménység (maradvány keménység), melyet a nem karbonát ionokhoz
ti; szulfát s tb .) kötött calcium és magnézium okoz.

K > DK. '

: - .íiszólagos ellentmondás olyankor tapasztalható, amikor a víz calcium é s magnézium hidro-

i-~> m mn kívül más - rendszerint nátrium - hidrogénkarbonátot (NaHCOg) is tartalm az. Ilyen

KK = ÖK
M - ÖK = látszólagos keménység. .
r : •i r meghatározásánál az m érték minden hidrogénkarbonátot kimutat, de keménységet csak a
n~~ . ; magnézium hidrogénkarbonát okoz.)
L - ~'més: Nagyon sok vízellátási célt szolgáló vízben vas (ÍI) hidrogénkarbonát (Fe(HCO ) ) is
i---:xid )-ra átszám itáj o A
ai..,. írnek mennyisége a többi hidrogénkarbonáthoz képest olyan csekély, hogy figyelmen kívül
ÍDKLI.
2 ,1 és a CaO egyenér

- A - .31. pontban vizsgált viz összes keménysége 18 nk . A lugossága legyen m = 5 mavi//

HHi ez esetben

- 33 -
 M = 2 ,8 . m = 2 ,8 x 5 = 14 nk = KK

NKK = ÖK-KK = 18-14 = 4 nk°

2. Legyen m = 8 mval// a iugossága az ÖK = 18 nk° keménységű víznek. Ekkor

M = 2 ,8 . m = 2 ,8 x 8 = 2 2 , 4 nk°

KK = ÖK = 18 nk°

Látszólagos keménység * M - ÖK = 4 ,4 nk°. A látszólagos keménységet a nátriumhidrogénkarbonát

okozza. Ennek mennyisége:

NaHC03 = 4 , 4 x 3 0 = 132 mg//

(30 az NaHCO. keménységegyenértéke).

Számíthatjuk továbbá az Na ion mennyiségét is:
' f
Na+ = 4 , 4 x 8 , 2 = 3 6 ,0 8 mg//
-f .
( 8 , 2 az Na ion keménységegyenértéke) és a nátriumhoz kötött Mdrogéniarbonát m en n yiség

HCG.. = 4 ,4 x 21, 8 = 95, 92 mg//

E llenőrzés: Na 36,08 mg//

hco3 95, 92 mg//'
Ö sszesen: 132,00 mg//

3 .3 3 . A v íz keménységének változása Ca és Mg vegyUletek oldása esetén

(Kémiai savtalanitás)

l/a « Márvány(GaCO ) oldása (Jegyzet: 8. egyenlet, alsó nyíl irányában)

CaCO. + H20 + CC?2 = Ca(HC0 3)2

F elírv a a molekulasúlyokat
100,1 + 18 + 44 = 162,1

10 mg agresszív CO^ ezek szerint

!0 - 2 2, 9 mg CaCO^-ot old fe l.

A CaCCL keménységegyenértéke 17,9 ezért ha 10 mg// (agresszív CO., vesz rész t az oldásban
.énvség növekedés y ™ - 1,27 nk°

1/b. Márvány (CaCO^) oldása (más szám ítási e ljá rá s)

10
10 mg// C 0 2 = ™ mval// = 0,455 mval//

(22 a CO egyenéitéksulya)

34
 ■ f e - é n y s é g növekedés = 2 ,8 x 0 ,4 5 5 = 1 ,27 nk , mivel 2 mvaI//CO 2 mval/t? CaCO -t old,
J 3
-' Magnezit (MgO) oldása (Jegyzet: 54. egyenlet)

Skkor
MgO + 2C 02 + H20 = Mg<HC03) ;

P c — i a molekulasúlyokat

4 0 ,3 + 2 x 44 + 18 = 146,3

tűm hidrogénkarbonát A reakcióegyenlet azt m utatja, hogy 4 mval// CO csak 2 mval// MgO-t old, ezért 10 m g / /
■ p a s s z ív CO„ esetén

a keménység növekedés = 2 ,8 x ~ ~ = 0 , 64 nk°.

P ,; St-1 :-ott magnezit mennyisége (10 mg CO2 esetén)

in 40- 3 a x
10 2Í 44~ = 4 ' ó m S

mennyisége
-g g tett dolomit (magnó-agyag oldása) (Jegyzet: 55. egyenlet)

C aC 03 + MgO + 3CQ2 + 2 ^ 0 = Ca(HG03)2 + MgCHCOg),

p 6* —~'1 1 molekulasúlyokat:

100,1 + 4 0 ,3 + 3 x 4 4 + 2 x 1 8 = 162,1 + 146,3

reakció egyenlet azt m utatja, hogy 6 mval// CO oldó hatására 4 mval// HCO„ képződik.
^ ’ 3
ti* I ‘ =' vegyértékii, ezért 3 CO^ (=) 3 x 44 míg// = 6 mval// ). így 10 mg// agresszív C 0 2 esetén
1 esetén
9
a keménység növekedés = - 2 , 8 x 0,4 5 5 = 0 ,8 4 nk°
ó

*- feloldott magnó-agyag mennyisége (10 mg CO^ esetén)

mg

4 M észtej CG, reakciója (Jegyzet: 56. egyenlet)

-- m észtej a calciumhidroxid - Ca(OH)2 - (oltott m ész) és Víz keveréke. A reakció egyenlet:

Ca(OH)2 + 2C 02 = Ca(HC03)2

P®ö.- 7í í molekulasúlyokat
részt az oldásban
7 4,1 + 2x44 = 162,1

.iíi-w.óegyenlet szerint 4 mval// *-0 2 ^ mval/4 Ca(OH)2 -t köt meg, ezért 10 mgjM agresszív CO„
.sí esetén

a keménység növekedés = 2 ,8 = q, 64 nk°.

=e-rx Xött anyag mennyisége (10 mg C0 2 esetén)

74 1
10 ~ ~ ~ = 8 ,4 mg
2x44
35 -
 A kapott eredményeket, m elyekre további felhasználásnál szükség le sz , az 1 -22. tablazatban
foglaltuk össze,
1- 22. -tábla
, ; ,lt!l» r ::;S :-f fi

Feloldott anyag Keménység növekedés Feloldott anyag menny.

10 mg// CO esetén ség 10 mg C0 2 esetén
aMU Jel Megnevezés
M [mg]

C aC 03 márvány 1 ,27 2 2 ,9

MgO magnezit 0 ,6 4 4 ,6
JÉt*!
CaCOg+Mgö égetett dolomit 0 ,8 4 10,6 BHiriiiiESTPe
Ca(OH)2 m észtej 0 ,6 4 8 ,4

Megjegyzés: A m észtej vagy m észviz mennyiségének növelésével a vizet lágyítani lehet (3 .3 4 . pont).

liiii h íibe

3 .3 4 . A v í z keménységének csökkenése egyes vegyületek hatására (Vizlágyitás)

Az alábbi szám ítások eredményeinek értékelésénél figyelembe kell venni, hogy

1. a mennyiségek a tiszta hatóanyagra vonatkoznak, melyet sokszor oldat alakjában adagolunk;
ilyenkor az oldatban levő hatóanyag mennyiségére tekintettel kell lenni,
2 . a szám ítások feltételezik, hogy a vízben csak egyféle vegyület van; többféle oldott anyag ese
tén - ez a tényleges helyzet - az idegen vegyületek is köthetnek meg hatóanyagot, így annak szüksége;
mennyiségét növelik,
3 . a reakcióban a számított hatóanyagnak esetleg csak egy része vesz ré sz t, ilyen esetben a szá
mitottnál többet kell adagolni, 9iu mmm i
4 . egyes esetekben a reakció idő csökkentése érdekében a számítottnál több hatóanyagot adagol
■EalBiaKfn
Mindezeket figyelembe véve, az alábbi eredményeket elsősorban tájékoztató jellegüeknek keil tekinte
nlink. Főleg a 2. pont m iatt, a hatóanyag szükséglet pontos értékét k ísérlettel állapíthatjuk meg.

1. Mészadagolás (Jegyzet: 6 3 .- 65. egyenlet)

III, " T i . IEX-I

Ca(HC03)2 + Ca(OH)2 = 2 CaCOg + 2 H20

A kalciumhidrogénkarbonát keménységegyenértéke 2 8 ,9 (1 nk keménységet 2 8 ,9 mg// okoz),

a mennyiség milligrammekvivalensben

| M = 0 ,3 5 7 mval// . *
■ae
Ahhoz tehát, hogy a víz keménységet 1 nk°-kal csökkentsük 0 ,3 5 7 mval/ i Ca(OH)2 ~t kell adagol
ami figyelembe véve utóbbi egyenértéksulyát

0,3 5 7 x 37 = 13,1 mg/-g

Ha viszont a kalciumhidroxid szükségletet vele egyenértékű kalciumoxidban fejezzük ki, úgy

0 ,3 5 7 x 28 = 10 mg//

a kapott eredmény.

Mg(HCO, ) 2 + Ca(OH)2 = MgCOg + CaCO, + 2 H20

22. táblázatban M g C 0 3 + C a (O H )2 = M g(O H )2 + C aC O g

1-22. táblái
■ fa r i; összevonva
Idott anyag mennyi- Mg(HC03)2 + 2Ca(OH)2 = 2CaC03 + Mg(OH)2 + 2
0 mggCO,
C 0 2 esetén
eménységegyenértéknek megfelelő Mg(HC03)2 mennyisége m v a l// -ben kifejezve:

2 6,1
2 2 ,9 = 0 ,3 5 7 m v a l//
73,1
4 ,6
...vei 2 m v a l// Mg(HCOq>2 4 m val// Ca(OH)2 ~vel reagál, a szükséges mész mennyiség, GaO-ban
10,6

8 ,4 l " 4 '
| 0 ,3 5 7 x 28 = 20 m g //

ehet (3 .3 4 . pbnt).
ftftirr; vr ~ é s : A kapott két eredmény egy szám itási egyszerűsítési lehetőségre is felhívja a figyelmet,
■a*. _ rcoen a 3 . 21. pontban elmondottakból is következik. Tudjuk, hogy a keménységegyenérték =
l r'-esertéksuly
es
áágyitás)
m&LL
m v a l// =
egyenértéksuly
gy
rvétkezik, hogy bármely keménységet okozó vegyület 1 német keménység! fokot okozó (kemény-
x iában adagolunk; r ícertéknyi) mennyisége, milligramekyivalensben kifejezve:

le oldott anyag ese

gy annak szükséges m v a l// = = 0,3 5 7
Z fo
ilyen esetben a szá
Bili _ i víz karbonát keménységét m ész adagolással kívánjuk megszüntetni, úgy a kalciumhidrogén -
hatóanyagot adagol-1- 1 okozta keménységet CaK-yal, a magnéziumkarbonát okozta keménységet MgK-val jelölve, a
■sSui.mész-mennyiség CaO-ban kifejezve, az eddigiek szerint:
iieknek kell tekinte-
pithatjuk meg. C a0 mg/ / = 10 (CaK + 2 MgK) ~

■- A 5z5 számításoknál azonban figyelmen kívül hagytunk egy körülményt, nevezetesen azt, hogy
* y i szénsavat is tartalm az, amely a m ésszel reagál,

2Ca(OH)2 + 2CC>2 = 2CaCC>3 + H20

2 8 ,9 m g // okoz), £
r.-etkeztében az adagolt Ca(OH)2 -nek csak egy része csökkenti a viz keménységét. A mész ada-
:=hát a szabad szénsavra is figyelemmel kell lenni. Mivel 4 m v a l/-/ Ca(OH)2 4 m v a l// C 0 2 -vel
- .ágyitáshoz szükséges mész mennyisége, figyelembe véve a szabad szénsavat is , melynek
írjé t keménységben fejezzük ki:
OH)2 -t kell adagol:
CaO m g // = 10 (CaK + 2 MgK + C 02K)
C 0 2 m g //
■Ina i- a viz szabad szénsavtartalma keménységi fokokban kifejezve ( ) mivel 7 ,8 5 a
~ 7 ,8 5
Itt,, r. . t . s égértéke.

Eejezzük ki, úgy 1 cipott összefüggést át lehet alakítani, ui.

CaK + MgK = KK (karbonát keménység)

CaO m g // = 10 (KK +MgK + CO^K)

tltmban Hundeshaagen-formula néven ism ert összefüggés.

- 37 -
 2. Trinátrium foszfát adagolás (Jegyzet: 69. egyenlet).

3Ca(HC03)2 + 2Na3P 0 4 = óNaHCOg 3- Ca3 (P 04>2

Figyelembe véve, hogy a kalciumMdrogénkarbonát két és a trinátrium foszfát három vegyértékű,

6 ima.\/£ a reakció egyenletben szereplő anyagok mennyisége. Figyelembe véve továbbá, hogy a trinát­
rium foszfát egyenértéksulya 5 4 ,7 és hogy 0,3 5 7 mval/Z Ca vegyUlet okoz 1 n k°-ot, a víz keménységé­
nek 1 nk°-kal való csökkentéséhez

5 4 ,7 x 0 ,3 5 7 = 19, 5 mg//

trinátrium foszfát adagolás szükséges. ^

Ugyanez a szám itás a molekulasulyok figyeíembevetelevel is elvégezhető. T i. a Ca(HC03)2 molt
kulasulya 1 6 2 ,1 , a trinátrium foszfáté 164,0 tehát a reakcióban résztvevő mennyiségek 3 x 162,1 illeti
lég 2 x 164. E szerin t 1 mg Ca(HC03)2

2 x 164
= 0, 675 mg
3 x 162,1

Na.PO^-el reag ál. De 1 nk° keménységet 2 8 ,9 mg// Ca(HCC>3)2 okoz, igy a viz keménységének 1 nk
3 4
való csökkentéséhez
2 8 ,9 x 0 ,6 7 5 = 1 9,5 mg//

trinátrium foszfát szükséges.

A viz keménységének csökkentésére több más e ljá rá s is ism ert, melyek reakcióegyenleteit az el
adási jegyzet tartalm azza. A folyamatokhoz szükséges anyagok mennyisége (ható anyagra vonatkozta
a bemutatott példák alapján számítható.

3 .3 5 . A vas oxidálása (vastalanitás)

Vas (II) hidrogénkarbonát oxidálása esetén vizben rosszul oldódó vas (III) hidroxid keletkezik.

2Fe(H C 03)2 3- 1/2 C>2 + H^O = 2Fe(OH)3 3- 4 C 0 2

Felírv a a molekulasúlyokat

2x (55,83-122) + 1/2 x 32 + 18 = 2x106, 9 + 4x44

I1 >
A kétvegyértékü vas oxidációja során 1 mg// Fe ion tartalom esetén

4 x 44
0, 78 mg//
2 x 5 5,8

C0 2 szabadul fel, tehát kism értékben növekszik a viz szabad szénsav tartalm a.
Az oxigénszükséglet 1 mg// hidrogénkarbonáthoz kötött vas (II) ion oxidálása esetén

16
= 0 ,1 4 mg/ / .
2x55,8

Vas (II) szulfát oxidálása alkalmával a vizhez m eszet is adunk. A reakcióegyenlet

2FeSG4 + 2Ca(OH)2 3-1/2 C>23-H20 = 2C aS04 3-2Fe(0H ),

 1 ■ a iknlasulyokat felírv a: :

2x (55,8+96) + 2x (40,1+34) + 1/2 x 32 + 18 = 2x136,1 + 2x106,9

'egyértékü,
•- ■ítvegyértékii vas oxidálása alkalmával 1 mg// vastartalom esetén, a keletkező kalciumszulfát
>bá, hogy a trinát-
.'-sege
viz keménységé -
2 X 136, 1 n, Ar% tő
2 x 55 ,8 = 2 ’ 42

Jsiv-fíftió:
r -szelembe véve, hogy a kalciumszulfát keménységegyenértéke 2 4 ,3 , 1 mg// szulfáthoz kötött
P®*6-- ; rtékíi vas oxidálása esetén a keménység növekedés
a Ca(HCOg)2 mole-
2 ,4 2 n ,o
k 3 x 162,1 illető­ 2 4 ,3 = 0>1
' 1
i szám ítást másképp is elvégezhetjük. Ugyanis a reakcióban résztvevő kalcium mennyisége

2 x 4 0 ,1 . ..

a kalcium ion keménységegyenértéke 7 ,1 4 , ezért a keménység növekedés

0 ,7 1 4 _ , ,o
7 , 1 4 - ° - ln k
.................................
ióegyenleteit az el ■ e s i i t hoz szükséges m ész mennyisége, CaO-ban kifejezve, 1 mg// két vegyértékű, szulfáthoz kötött
•agra vonatkoztat1.'# W e i í riL, figyelembe véve, hogy 4 mval// vas(II)ion 4 mval// Ca(OH)„-vel reagál, és a vas(II) ion
■■■1B / -nyi mennyisége mval// -ben

1 mg// Fe : = 27 9 mval//

hogy a kalciumoxid egyenértéksulya 2 8 ,0

xsid keletkezik.
27 ] 9 = 1 ,0 mg/'^ *

■ fe -íiig e s oxigén mennyiség szám ításánál azt kell figyelembe venni, hozv 4 m val// vas ÍII) ion és
liB'ai. t oxigén vesz ré sz t a reakcióban, továbbá, hogy az oxigén egyenértéksulya 8 ,0 , ezért 1 mg//
kötött vas (II) ion oxidálásához

1 2
27 9 • 4 8 = 0 ,1 4 mg// oxigén szükséges.

eny ugyanaz, mint a Fe(HCO ) oxidálásakor, ami a reakcióegyenletek puszta szemléletek Ő1

■K m txezik. á 1

■ B l íz e r z é s , v íz t e r m e l é s
esetén

7f i_£mely község, település v ízellátási tervének elkészítése előtt meg kell vizsgálni a v ízszerzési
■ pSsereket, figyelembe véve egyebek között a vízminőségi kérdéseket. A v ízszerzési lehetőségek
■ P 1- ^ után a vízterm elés és az esetleg szükségessé váló v íztisztítási módszert kell kiválasztani,
illet
Hkstr-tán lehet a hálózat rész letes tervezéséhez kezdeni.

- 39 -
 4 .1 . V ízszerzési módok
(Jegyzet: 2 .2 1 . fejezet)

A ra jz term i tervezéshez választott - viszonylag kisebb - településeknél a v izszerzés

parti szűrésű kutből pl. csőkut, -
talajvíz-kutból és
nyomás alatti réteget megcsapoló kutból
valósítható meg. (Csápos kutből vagy felszíni vízből történő b eszerzés a rajzterm i feladat nagyságrem
je miatt nem jöhet szám ításba.)
(Az évközi terv ezési munkánál a v izszerzés helyét és módját a Tanszék jelö li ki. Diplomaterv
esetén a v izszerzés lehetőségeit a tervezőnek kell v izsg áln ia.)
Az évközi terv ezési munka súlyponti kérdése a hálózat és a v íztisztítás. F élreértések elkerülésed^
végett nyomatékosan hangsúlyozni kell, hogy a v izszerzés nem kevésbé fontos része a v ízellátási terv ei-
zésnek. Hiába tervezzük meg a legtökéletesebb hálózatot, ha a v ízszerzési lehetőségek vizsgálata nem B
eléggé körültekintő és a helytelenül telepitett, megépített vagy üzemeltetett kutak néhány éves üzem u tO
a szám ított vízmennyiségnek csak csekély hányadát adják.
A v ízellátási diplomatervek készítésénél a hidrogeológiai, vízkutatási adatok figyelembevételével
kell a v iz sz erz ést is m egtervezni és nem lehet az évközi rajzokhoz adott tájékotató értékeket használni
Az egyes v íz sz erz ési módokkal kapcsolatban a kutakból beszerezhető vízmennyiséget (term észe­
tesen csak tájékoztató jelleg g el), valamint a kutak egymástól való távolságának nagyságrendjét a r a jz ­
term i tervezés szám ára az 1-23. táblázat tünteti fel.
1-23. táblás
Kutakból naponként term elhető vízmennyiség és a kutak egymástól való távolsága
(Tájékoztató adatok)
Kutak egym ás­
Term elhető vízmennyiség
tól való távols.
Kút fajta Megjegyzés
jln 'V nap j R / p]
L m]

Parti szűrésű kút 300-600 200-400 20-60 Kútsor a vízfolyással

párhuzamos
T alajvíz kút 300-500 200-350 100 Ha k icsi a talajvizfelszi:
esése
60 Ha nagy a taiajvizfelszh
esése
A rtézi kút 300-500 200-350 300 Azonos finom szemcséje
rétegből
400 Azonos durva szemcséje
rétegből
20-40 Különböző rétegekből
Csápos kút 6000-12000 2000-8000

Ism ételten hangsúlyozzuk, hogy az 1-23. táblázatban közölt értékek, főleg a kitermelhető v íz ­
mennyiség esetében, csak a rajzterm i tervezés c é lja ira szolgáló tájékoztató értékek, A gyakorlati
életben, de m ár a diploma terv készítése alkalirtával is a tényleges viszonyokat kell figyelembe venni.
Egy <• a tényleges viszonyokat figyelembe vevő vizsgálat - a próbaszivattyuzás, amely megadja,
hogy a létesített fúrásból a pillanatnyi hidrológiai viszonyok és az adott kutkiképzés m ellett mennyi vit
term elhető ki. A próbaszivattyuzás eredményei azonban nem adják meg - akár csak egyetlen kút eseté­
ben is - hogy mennyi a tartósan term elhető vízhozam, de még kevésbé adnak felvilágosítást a rró l,
hogy több kutból történő vízterm elés esetén tartósan és biztonságosan mekkora vízhozamra lehet s zá-
m itani. E rre a Kérdésre csak rész letes hidrológiai és hidrogeológiai vizsgálatok adhatnak választ,
melyek a felhasználni kívánt vizadó réteg vizutánpőtlásának kérdéseit hivatottak tisztázni. A tartósan
kitermelendő vízmennyiség csak a rész letes hidrológiai és hidrogeológiai feltáráson alapuló vizháztar-
tá si vizsgálattal határozható meg. Amennyiben a tartósan beszerezhető vízhozam a szükségesnél kiset
úgy a hidrológiai, hidrogeológiai, műszaki és gazdaságossági vizsgálattal meg kell állapítani a hiányéi E
pótlásának lehetőségét (felszíni, felszin alatti tározás, talajvizdusitás s tb .). •
- 40 -
 '•tmdezekkei a kérdésekkel részletesebben nem foglalkozunk, csupán utalunk a korábbi ezzel kap­
; geológiai és hidrogeológiai tanulmányokra. .

srzes
4 .2 . Vízminőség
(Jegyzet: 1 .1 4 . fejezet)

[adat nagyságrenö-
i. Diplomaterv
rtések elkerülése
l vízellátásiterve­
ik vizsgálata nem
íny éves üzem uta
r/elembevételével
“ ékeket használni
Lséget (term észe-
ágrendjét a ra jz - l a e r
1-23. táblái
volsága
a vízellátási célokra felhasznált vízre vonatkozó minőségi előírásokat az MSz 448, MSz 22.901 és
számú szabványok tartalm azzák (lásd Jegyzet és előadások). ......................................
- -vővizellátási célokra felhasználható vizek m inősítései: 1. teljesen kifogástalan, 2. elfogadható
--r~ető.
■— SM, Mélyépterv T ervezési Szabályzat M .T .S Z . 1 1 ,2 1 -6 4 szerint:
3
_=ljesen kifogástalan legyen a viz az 500 m /nap term elésn él nagyobb vízmüveknél,
3
- - tgadható viz m egfelel a 250-500 m /nap term elésű vízmüveknél és
- 3
—hét6 viz m egfelel a 250 m /napnál kisebb term elésű vízmüveknél.
elszin alatti vizekben leggyakrabban előforduló szennyeződés - mely felhasználás előtt a viz
va: (kezelését) tesz i szükségessé ■- a vas és a mangán.
-- xáönböző m inősítésű vizek vas é s mangán tartalm át az 1-24. táblázat foglalja össze.
1-24. táblázat
A viz minő­ F 6++ M n**
Megjegyzés
sítése mg// mg//

Megjegyzés Kifogástalan 0 ,1 0 ,0 5 A vas és mangán ion

Elfogadható 0 ,2 0 ,1 együttes mennyisége
Tűrhető 0 ,3 0,2 0 ,3 mg// -t nem ha­
1a vízfolyással ladhatja meg.
am os
si a talajvizfelszí" 3*11111. — egyetemi évközi terv ezési munkáknál a viz vas é s mangántalanításának kérdésével minden e s e t-
r ilkozni kell. Ezenkívül a viz savtalanitásávai is foglalkozni fogunk, m ár csak azért is , m ert a
- .mangán tartalm ú vizek általában agresszív szénsavat is tartalm aznak.
y a talajvizfelszúi

5 finom szemcsé|
ői 4 .3 . A vízmüvek nagyságrendi osztályozása

= durva szemcséjiil
61 vízmüvek nagyságrendje a viz m inősítésén kívül még számos üzemi és terv ezési kérdést is
— --2 5 . táblázatban a vízmüveket a naponta term elt vízmennyiség alapján osztályozzuk, meg-
>öző rétegekből PC*- r- hogy a határokat nem szabad mereven kezelni.
1-25. táblázat

Megnevezés V ízterm elés m /nap

termelhető viz-
. A gyakorlati
Törpe vizmü < 500
figyelembe vermi.
Kis vizmü 500- 5 000
. amely megadja,
Közepes vizmü 5 000-10 000
r.ellett mennyi vii
Nagy vizmü > 10 000
egyetlen kút eseté
;ositást a rró l,
rzamra lehet s zá- Izmiiveket a napi vízterm elésen kívül egyéb szempontok szerint is lehet csoportosítani, ezzel
lamak v álaszt, pontban foglalkozunk.
ázn i. A tartósan
alapuló vizháztai
rzükségesnél kise:
Alapítani a hiánya

- 41 -
 4 .4 . Víztermelés

Hazai viszonyok között az esetek többségében a vizet a v izszerzés létesítm ényeiből (pl. kutakból)
szivattyúzással kell term elni; a vizet emelni kell.
A vizem elés egy vagy több (rendszerint két) lépcsős lehet.
Egylépcsős vizem elés esetén a kutak szivattyúi (nagy nyomású szivattyúk) közvetlenül vagy zárt
rendszerű tisztítóberendezésen keresztül a vízszállító hálózatra dolgoznak.
Többlépcsős vizem elés esetén a kutak szivattyúi az un. vízterm elő szivattyúk (melyek ebben az
esetben kis nyomásuak), a zárt vagy nyitott rendszerű tisztítóberendezésekre vagy tisztítás hiányába:
a vizmü telep un. tisztaviz m edencéjére dolgoznak, ahonnan a nagy nyomású hálózati szivattyúk egy
második szivattyuzási (em elési) lépcsőben a fogyasztókhoz (a hálózatba) juttatják a vizet. (A viz tiszti
tás módjától függően egy harmadik szivattyuzási lépcső illeszkedhet a vízterm elő és a hálózati szivaty
tyuzás közé.)
Az egylépcsős vizem elést általában csak kisebb vízmüveknél szokás alkalmazni, de a nyitott re:,
szerű vízkezelés és egyéb szempontok ezeknél is elkerülhetetlenné tehetik a több lépcsős vizem elést.
Nagyobb vízművek esetén egylépcsős vizem elést csak ritkán alkalmazunk.
A vizem elés rendszerének m egválasztását, a szivattyúzás időbeosztását számos tényező befolyá
so lja , melyeket az előadások tárgyalnak. Ezek közül a Segédlet csupán az elektromos energia gazdái:
dási kérdésekkel foglalkozik részletesen (4 .6 . pont).
Az 1-26. táblázat a v íztisztítás rendszerét (nyitott vagy zárt) tünteti fel, a viz minőségétől
függően.
1-26. tábláz
A víztisztítás rendszere

Karbonát A gresszív CO^ X/t ++

Fe'n* Mn A tisztítás
keménység
rendszere
[mg//] [mg//] [mg//]

<10 < 30 < 4 <1 Zárt

< 10 > 30 Bármely mennyiség Nyitott
10-20 < 20 <4 <1 Zárt
10-20 > 20 ’ Bármely mennyiség Nyitott
> 20 < 20 < 0 ,2 < 1 Zárt
> 20 < 10 < 4 < 1 Zárt
> 20 > 10 Bárm ely mennyiség Nyitott
-j-.j... j|
Megjegyzés: Nagy mennyiségű Fe ‘ és Mn tartalom esetén az oxidálást szokás klór adagolással is
végezni; ez zárt rendszerű tisz títá s. Az egyetemi tervezésben ezzel nem foglalkozunk,
de a "Bárm ely mennyiség" m egjegyzéssel kapcsolatban megemlítjük.

Az 1-27. táblázat a vizem elés rendszerét és időbeosztását tünteti fel, az előadásokban megádon
szempontok alapján.
Az 1 .5 . pontnak megfelelően a szivattyúkat a 10-15 év múlva várható, a gépházat viszont a 25-31
év múlva várható igények figyelembevételével kell m egtervezni. Az egyetemi évközi tervezés egysze:
sitése érdekében a szivattyúkat is a 25-30 év múlva várható igények ellátására tervezzük.

4 .5 . A vízterm elő szivattyúzás

Felszín alatti vizekből szerezve be a vizet, a leszívás szintjétől, a kutak számától függően a víz­
term elés eltérő módon történik. Az 1-28. táblázat a vízterm elő szivattyúzás módját tünteti fel.

42 - i
 1-27. táblázat
A vizem elés (szivattyúzás) üzeme

íyeiből (pl. kutakból)

Törpe (esetleg kis) vizmü K is, közepes és nagy vizmü (esetleg törpe vizmü)
®fcf>'sága
Egy lépcsős Több (két) lépcsős
töretlenül vagy zárt szivattyúzás

k_(melyek ebben az ■ **E y _ z is

y tisztítás hiányában «ín irtása
a ti szivattyúk egy V ízterm elő Hálózati (vízszállító)
i Tizet. (A víz tiszti- szivattyúzás szivattyúzás
és a hálózati szivaty-
A vízterm elő szivattyúk A szivattyúk a tisz tító ­ A szivattyúk a tisztaviz
íztu,de a nyitott rend közvetlenül v . zárt rend­ berendezésre dolgoznak, medencéből (mélytároző)
lépcsős vizem elést. szerű tisztitóberendezé - ahonnan a viz a tisztaviz szívnak és a hálózatra
sen keresztül a hálózat­ medencébe (m élytár ózó- dolgoznak
—ns tényező befolyá- _ ra dolgoznak ba) kerül
~os energia gazdái*: |hfl ni - áros Gazdaságtalanul nagy tá ­ Mélyfúrású kút. Parti Közepes és nagy vízmű
I pK teás] rozó szükséges szűrésű v. talajvizkut.
ez minőségétől A vizadó réteg egyenle­
tes finom szem cséjű.
1-26. táblás- Minden fajta kút, ha kell,
vastalanitani és mangán-
talanitáni.
A tisztítás Minden kút fajta, ha a Parti szűrésű és ta la j­ Törpe, kis és közepes v iz ­
rendszere vizadó réteg durva víz kút, a vizadó réteg mü.
szem cséjű. durva szem cséjű, vas
és mangántalanitás nem
Zárt szükséges.
Nyitott
t t n n os Parti szűrésű és ta la j­ Parti szűrésű és ta la j­ Törpe és kis vizmü.
Zárt
■BUcmEanzált) víz kút, ha a vizadó r é ­ vizkut, vizadó réteg dur­
Nyitott
teg durva szem cséjű. va szem cséjű. Vas és
Zárt
Zárt Ha vastalanitás szüksé­ mangántalanitás nem
ges kerülendő. szükséges.
Nyitott
n os, a Közepes és nagy vizmü
klór adagolással is Bpussmistól
nem foglalkozunk, m r ~-zszál-
(■k . auto-
— tg -
5adás okban megadott

házat viszont a 25-1 1-28. táblázat

hzi tervezés egyszer V ízterm elés szem csés anyagú kőzetbe m élyített kutből
rvezzük.

C selí: Leszívás a terep

Vizem elés V ízterm elés
szintje alatt Megjegyzés
rendszere módja
Cm 3

1 < 6-12 Egy v . kétlépcsős Kutaknába helyezett

ám ától függően a vi szivattyú
iát tünteti fel. *■ 6-12 Kétlépcsős Kutaknába helyezett
szivattyú
m * 2'~'~ < 8 Egy v. kétlépcsős Szivornyás Több szivornya rend­
szer esetén a v iz ­
em elés kétlépcsős
H J * - -r T 6-12 E g y v . kétlépcsős Búvár szivattyú
1 > .- : > 6-12 Kétlépcsős Búvár szivattyú

43 -
 4. 6 . Elektrom os energiagazdálkodási szempontok

Az érvényben levő rendelkezések az üzemi elektrom osáram fogyasztókat két csoportba sorolja
nagy (50 kW-on felüli) és kis (50 kW-on aluli) fogyasztók csoportjába. A két csoport között az elektx
mos csúcsfogyasztás időszakában vételezhető teljesitm én y és az áram köitségek tekintetében van kiL
iönbség.
Az elektrom os csucsfogyasztási időszak vidékenként eltérő lehet, de általában egy délelőtti és
egy e sti csúcsidő különböztethető meg. Átlagosan a délelőtti csúcsidő, az évszaktól függetlenül 7-12
az esti csúcsidő pedig hónaponként változó, az 1-29, táblázat szerint.
1-29. tábl

Hónap E sti csúcsidő

I. XI. XII. hó 16-21)30 óra között
II. és X . hő 17-2030 " "
III. és IV. hó 18-2130 " , "
V. VI. VII. és V ili. hó 19-2130 ” "
IX. hő 'i 18-2030 " ”

A nagyüzemi fogyasztók csúcsidőben menetrend szerint vételezhetik az elektromos energiát. A mén

rend csúcsidő előtt 1 órával kezdődik és utána 1/2 órával é r véget. A menetrend ó rá ró l-ó rá ra megö
rozza a vételezhető energia felső határát. Ez a korlátozás az esti csúcsidőben szigorúbb, mint a dél
előttiben.
Nagyüzemi fogyasztók az igénybevett legnagyobb teljesitm ény (kW) után egyszerű alapdijat, tói
bá a menetrendben engedélyezett teljesitm ény (kW) után csúcs alapdijat fizetnek (nagyüzemi alapdija
á rsz a b á s). Ezenkívül a ténylegesen fogyasztott árammennyiség (kWő) után a megszabott egységárral
szám ított dijat fizetik. Ez az egységár az éjszakai órákban (22-6 óra) kisebb mint a nappali órákban
A kisüzem i fogyasztók az esti csúcsidőben elektrom os energiát csak az Országos Villamosene
gia Felügyelet (OVILEF) engedélyével vételezhetnek.
A költségek szempontjából a kisüzemi fogyasztók két csoportba oszlanak. Ha az igényelt te lje ­
sitmény kisebb, mint 20 kW, akkor az un. kisüzemi áram dijas árszabás szerint fogyasztott kWő-k
után fizetnek, melynek egységára magasabb, ha csúcsidőben is vételeznek energiát. A 20 és 50 kW t
jesitm ény közötti fogyasztók vagy a kisüzemi áram d ijas, vagy a nagyüzemi alapdíjas árszabás szerű
fizetik a villam osenergiát, választásuk szerin t. Ez utóbbi esetben a csúcsidőre igényelt teljesitmény
csucsalapdiját is fizetni keli.
T e lje ssé g kedvéért megemlítjük, hogy a nagyüzemi alapdíjas árszabásnál felszám ított kWő egy
ségár lényegesen kisebb, mint a kisüzemi áram d ijasé. Ezt a kérdést terv ezési munkáknál nem vesz
szűk figyelem be.
Az 1 -5 , ábra, sik település és kis mélységből való vízterm elés esetén, a napi vízfogyasztás é
az energiaszükséglet tájékoztató összefüggését tünteti fel.
Az ábra alapján megállapítható, hogy sik vidéken, kis mélységből term elve a vizet, a kis és
törpevizmüvek 50 kW alatti teljesitm ényt igényelnek, tehát kisfogyasztók. A domborzati viszonyok h;
tá sá ra , vagy nagyobb mélységből való vízterm elés esetén a teijesitm ényigény az ábrán közülihez kép
növekszik, tehát elektrom os energia fogyasztás szempontjából a kis vízmüvek is lehetnek nagyfogyas
Meg kell jegyezni, hogy a teljesitm ény határok az egyes fogyasztásmérőkön vételezett te lje s ít­
ményre vonatkoznak. Ha tehát egy vízműnek a vízterm elési célra pl. 15 kW, vízkezelés valamint
v ízszállítás cé ljá ra pedig 45 kW teljesítm ényigénye van és a v ízterm elés, kezelés és a hálózati s z í v j
tyuzá-s egy telepen valósul meg, úgy a vizmü nagyüzemi fogyasztó; ha viszont a term elő telep a több:
berendezéstől távolabb fekszik és külön mérőn vételezi az elektrom os energiát, úgy kisüzemi fogyás
tő és nem menetrend köteles. Az elektrom os energiagzdálkodási előírások elsősorban a közepes és
nagy vízmüvek üzemét befolyásolják. Ezeknél lényeges üzemköltség m egtakarítást jelenthet, ha az
elektrom os csúcsidőben minél kisebb teljesitm ényt vesznek igénybe, melynek nagyságát a menetrenc
amúgy is korlátozza. A menetrendben engedélyezett teljesitm ényt azért elsősorban v ízterm elésre ej
szerű felhasználni, melynek folyamatosságát műszaki szempontok indokolják. A nagyobb teljesitmén
igényű hálózati szivattyúkat (vagy azok egy részét) az éjszakai órákban célszerű üzemeltetni, tekinte
a kisebb egységárra. Az éjszakai - vagy zömmel éjszakai - hálózati szivattyúzásnak azonban hátrány
is vannak; éjszaka a vizfogyasztás kis mértékű, emiatt a szállított viz nagyrészét tározni kell.

- 44 -
 W68 L 9 £ 6 £
csoportba sorolják
>rt Között az elektro-

[dou íiin ] u0
kint etében van kU-

in egy délelőtti és
.1 függetlenül 7-12 &

1-29. táblá:

7 OOOU6819 S $ £
s energiát. A ménéi
irá r 51- ó r á r a megtla:
Bknibb, mint a dél

Z
íz é r i alapdijat, tova
tar'Üzemi alapdijas

00016819 £ f
tábort egységárral

Bj*n? *s-i
a nappali órákban
záros Villamosener

í zz igényelt te ljé ­
it riasztott kWő-k
Lt. A 20 és 50 kW te
;zs árszabás szerid
lényeit teljesítm ény

f 007
1számit ott kWő egy
unkáknál nem vesz-

ipi vízfogyasztás és
z0t68l 9 £ 6
z vizet, a kis és
icrzati viszonyok
ábrán köz öltbe z ké]
.ehetnek nagyfogya;
vételezett telje sít
ezelés valamint
i ás a hálózati s z ív í
trmelő telep a több:
gy kisüzemi fogyás:
rban a közepes és
>t jelenthet, ha az
yságát a menetrent
zi v ízterm elésre a
izgyobb teljesitm éz
tzemeltetni, tekints
iák azonban hátráná
: tár ózni kell.

- 45 -
 Amennyiben a vizmü teljesítm ényigénye 50 kW-ot meghaladja, úgy szakaszos szivattyúzás (auto­
matikus üzem) csak akkor tervezhető, ha a vizmti az elektrom os csúcsidőben áram fogyasztás korláto­
zása alól felm entést kap.
K is és törpe vízmüveknél az éjszakai vízfogyasztás nagyon csekély, ezeknél a vízmüveknél é jsz a ­
kai vizszállitásnál nagy m éretű tározóra lenne szükség, ezért - a magasabb áram dij ellen ére is - álta ­
lában gazdaságosabb a nappali nagyfogyasztású időszakban végezni a viszállitő szivattyúzást.
Ugyancsak az energia gazdálkodási kérdések között em lítjük meg, hogy a vízmüvek üzemét érint' |
további szempontokat is figyelembe kell venni. Ism eretes, hogy az un. rövidrezárt motoroknak nagy az
indítási áram felvétele, ezzel szemben a csuszőgyUrüs motorok indítási áram felvétele lényegesen ked­
vezőbb. Em iatt - attól függően, hogy milyen rendű hálózatról vételezik az üzemi fogyasztók az elektro­
mos áram ot - a rövidrezárt motorok alkalmazhatósága korlátozott; olyan hálózatra, amelyek háztartá­
si fogyasztókat közvetlenül ellátnak, csupán néhány kW teljesítm ényű rövidrezárt motor kapcsolható;
nagyfeszültségű elektrom os vezetékről, sa já t transzform átoron keresztül vételezve az energiát
- figyelembe véve a távvezetékre kapcsolt egyéb fogyasztók szempontjait is - az Áramszolgáltató Válla
latok viszonylag nagyobb teljesítm ényű rövidrezárt motorok használatát is engedélyezik. A rövid rezár
motorok alkalmazhatósági feltételei azonban befolyásolják a vizmü automatizálását (a fogyasztástól füg­
gően automatizált szivattyúzást), ui. a csuszógyűrüs motorok automatizált indítása csak nagyon bonyo­
lult és éppen ezért nem használatos berendezéssel valósítható meg, szemben a rövidrezárt motorokká,
melyek automatizált üzem eltetése egyszerű.

5. VIZVEZETES

5 .1 . Á vízszállító és elosztó hálózat

(Jegyzet: 2 .4 . fejezet)

A vízterm elő és kezelő teleptől a vízzel ellátott településig a fővezeték (amelyet tápvezetéknek i=
nevezünk) sz á llítja a vizet ( 1- 6. ábra).
Törpe vízmüveknél egyetlen tápvezeték van, amelyet egyetlen vezeték képez, kis vízmüveknél az
egyetlen tápvezetéket egy vagy két vezeték képezi, közepes és nagy vízmüveknél a vízterm elő helyek
számától függően több tápvezeték épül, melyeket egyenként egy vagy két vezeték alkot.
A tápvezetéket az üzembiztonság érdekében célszerű két vezetékből kialakítani, továbbá azért isi
m ert a hálózat általában nem eg y szerre, hanem több ütemben épül meg és igy a vizmü építésének kez­
deti időszakában kisebb tápvezeték szükséges, mint a te lje s kiépítéskor. Több vízterm elő telep esetétI
a nagyobb vízmennyiséget adó telepekről kiinduló tápvezetékeket biztonsági okokból célszerű két veze­
tékből építeni, mig a kisebb telepekről kiindulők, vagy ha nagyszámú - közel azonos vízmennyiséget
adó - telep van, úgy az ezekről kiindulók, egyetlen vezetékből állhatnak ( 1- 6 . ábra).
A tápvezeték lehetőleg minél kevesebb tö ré sse l, minél rövidebb útvonalon halad. Külsőségben
sohasem az úttest alatt, hanem az utmenti árkon kívül halad. Belterületen az úttest alatt vezetés álta­
lában nem kerülhető e l, korszerű lakótelepeken azonban, ahol az utakat közterület jellegű zöld terüle:
szegélyezi, a vezetéket ez alá kell helyezni. A belterületen a tápvezeték általában a hálózathoz*csatla-1
kozva végződik. '
A településen belüli hálózat törpeviznaüveknél összekapcsolt rendszerű, esetleg kivételesen el­
ágazó rendszerű, kis vízmüveknél körvezetékes, esetleg összekapcsolt rendszerű, közepes vízmüved
, körvezetékes rendszerű, nagy vízmüveknél, főleg ha több vízterm elő telep van, a hálózat vázát több
nagy-átmérőjU sugárirányú fővezeték képezi, melyeket kisebb -nagyobb átm érőjű vezetékek kötnek öss:
igy egy pókhálószerü, az összekapcsolt és körvezetékes közti átmeneti rendszer alakul ki (1 -7 . ábra
Valamennyi vízműnél a kis vízműtől egészen a nagy vízműig terjedőleg, lehetnek egyes "vakon*
végződő vezetékek i s , főleg a település szélein.

- 46 -
 Törpe és kis vízmű Kis és közepes vízmű
tápvezeték
Támezsték

Közepes és nagy i/ízmu

4 íz. vizm ú
Qn * PDOOmVnap
 5 .2 . A hálózat tervezése

5 .2 1 . A tervezés alaptérképe

A hálózat vonalvezetésének tervezé;

hez be kell szerezni a vízzel ellátandó te ^ 3L J
lé s , vagy település ré sz szabályozási te:
vagy ennek hiányában a területfilhasznál
tervet. Ez utóbbi a jelenlegi és várható !J
rüséget, a beépítési módot, az ipartelep:
kijelölt helyét, a fontosabb forgalm i útháatj....
zatot tartalm azza. C élszerű, ha a té rk é jK .J
szintvonalas, sik vidéken azonban elege;,
lehetyha az egyes magassági t ö r é s p o n t o k é ^
bán, valamint útkereszteződésekben ism ^ C j,..... ^ ,
retes a terepm agasság.
Amennyiben a laksürüségi térkép ni
áll rendelkezésre, ellenben adott az eg y j
lakókörzetek, vagy tömbök lakosszáma,
a laksürüségi térképet a vizmü tervezője!
maga késziti e l. A laksürüségi térkép elB
szitásénál laksürüségi osztályok állíthat:
fel (pl. 100-150, 151-200 fő/ha) és azon í
osztályközbe eső területek azonos jelölési
sel (szin vagy vonalkázás sűrűség) tűnte:
hét ők fel.
A laksürüségi adatok alapján h a t á r i ....
ható meg az egyes területek elláto ttság i:
ka. Meglevő települések kis laksürüség; |
részein , általában a széleken, ahol a l a i ^ .....
rüség 40 fő/ha alatt van, közműves vízellátást nem tervezünk, ha a laksürüség 40-80 fő/ha az ellátá
közkifolyó^vagy félkom fortos, összkomfortos ellátást a 60-80 fő/ha-nál nagyobb laksUrüségU rész e. i tag
tervezzük. Ezeket a számokat azonban irányértékeknek kell tekinteni és nem szabad mereven kezeim
Több törpe vizmü van, amelyeknél 40 fő/ha laksürüség alatti településrészeken is van közkifolyós és
félkomfortos ellátás.
Korszerű modem lakótelepeknél összkomfortos ellátást kell biztosítani, ezért ezek terüietfel-
használási tervei úgy készülnek, hogy lehetőleg figyelembe veszik az előbbi irányértékeket. Meg kel
jegyezni, hogy az em lített irányértékeket és az ellátási fokot gazdasági és nem pedig műszaki szempjf
tok szabják meg.
A hálózat tervezésénél a laksürüségi térkép támpontot adhat, m ert a nagyobb átm érőjű vezeték*
a nagy laksUrüségU területrészeken, tehát ahol a legnagyobb a fogyasztás, kell vezetni. Mind a hálózal
tervezésn él, de főleg annak további hidraulikai vizsgálatánál azonban jobban alkalmazható a terü leted
ségre eső vízszükségletek térképe. Ezt úgy készítjük el, hogy lakóterületenként, vagy ha a lakőkörze
különböző laksUrüségU vagy fogyasztói jellegű tömbökből állnak, úgy tömbönként, az 1. fejezetben í r .i
adott fajlagos vízszükségletek figyelembevételével meg kell határozni a napi átlagos (Q ) legnagyobb 1
n
napi, (Q^) (ez utóbbit m /nap és //s mértékegységben egyaránt célszerű meghatározni), valamint I
legnagyobb órai (Q .) vízszükségleteket. Ezeket a lakókörzet vagy tömb területével osztva kapjuk a t e j
letegységre eső vízszükségletet (q^) éspedig annak legnagyobb napi (qpn fm J /nap, haj és ! > ,
és legnagyobb órai (qp^ [Y / s, ha] ) értékeit. A térképen az egyes lakókörzeteket vagy tömböket vona|
kázással vagy szín ezéssel különböztetjük meg, annál sűrűbb vonalkázást vagy annál sötétebb szinezésM|
alkalm azva, minél nagyobb a területegységre eső vízszükséglet ( 1- 8 . ábra).
A térképen az egyes lakókörzetekhez vagy tömbökhöz a sorszám ot, laksürüséget és a terü let­
egységre eső vizszükségleti értékeket írjuk be. Ezeket a jellem ző értékeket táblázatosán számítjuk.
E rre a 7 .2 . pontban adunk példát.
Amennyiben a hálózatot nem egyszerre, hanem több ütemben kell megépíteni (vagy maga az uj
lakótelep is több ütemben épül meg), úgy a térképen az egyes ütemeket is jelölni keli; ami a kiépítési
ütemenként eltérő irányú vonalkázással, vagy eltérő szín ezéssel történhet.
!»r í <»»
'•lllllllll
ozat tervezese
ezés alaptérképe
vezetésének tervezés
i a vizzel ellátandó tej
rész szabályozási telj
m a területfelhasználí
elenlegi és várható laj
Lmódot, az ipartelep
ntosabb forgalmi uth ■ z .:.látásba bevonunk, vezetéket
Célszerű, ha a térkép
.déken azonban elegen
.agassági töréspontok|
■eszteződésekben isr ■ü S.r . elemmel kell lenni:
ság.
iaksürűségi térkép :
ellenben adott az eg
: i nbök lakosszáma, I
pe: a vizmü tervezője
Iaksürűségi térkép éli
égi osztályok állithati
j 1-200 fő/ha) és azon
trüietek azonos jelölés]
ikázás sűrűség) tűnte
l adatok alapján határd
területek ellátottsági i
lések kis laksürüség
a széleken, ahol a la
41-80 fő/ha az ellátás
<b laksürüségü részek
abad mereven kezein
is van közkifolyós és I
ízért ezek területtel -
nyértékeket. Meg kel
pedig műszaki szemp
-zbb átmérőjű vezeték
vezetni. Mind a hálóz
■almazható a területea
vagy ha a lakőkörz
t. az 1. fejezetben md
lagos (Q ) legnagyobb
tatár ózni), valamint a I
vei osztva kapjuk a tel
nap, ha) é s j ^ //s ,
et vagy tömböket von
anál sötétebb szinezé
ruséget és a terület-
►iázatosan számítjuk. I
teni (vagy maga az uj I
l xell; ami a kiépítési I
~ b - és hegyvidéken, ha több eltérő nyomású övezetet kell kialakítani (5 .2 2 1 . pont), ott a t é r ­
egyes övezeteket is el kell ha-
- — . A hálózat vonalvezetése
(Jegyzet: 2 .4 . fejezet)
Mindazokba az utcákba, am elye-
E rezn i.
'vezeték (illetőleg a m ásod- és
idü fővezetékek) vonalvezeté-
- r : másviszonyokra és ezzel
apcsolatban
ígyes ellátási övezetekre,
i tározó vagy tározók elhelyezé­
sére,
- ta r.- vízmennyiséget fogyasztó
település részek re,
- település fejlődési viszonyaira,
- .zrermelő telep helyére.
- 'v :~ásviszonyok
■ tan viznyomásra van szükség,
- tetővé te sz i, hogy normális vi-
k mellett a fogyasztók vizszük-
e i nálózatból kiadható legyen. Az
cséges, terep felett m ért nyo-
: 5ígot MSz. 15.086 - 63R sz á ­
i Ütem l.Ütem 3. Ütem
rny adja meg, amelyet az 1-30.
ertalmaz.
1 -8 . ábra
1-30. táblázat
Épület magasság Vizoszlop nyomás terep felett Hgz QtQ
földszintes 15
1 emeletes 24
2 emeletes 27
3 emeletes 30
4 emeletes 33
5 emeletes 36
;(§i aiü T lakótelepeken a felsoroltaknál több szintet magukba foglaló épületek pl. toronyházak is ta -
l.;,télén lenne az egész hálózatban uralkodó nyomást úgy állapítani meg, hogy a viszonylag
- az átlagosnál magasabb - épületet vesszük figyelembe. Ezért a település kiugró és helyen-
r i - ttsan vagy elszórtan levő magas épületei ré sz é re , külön helyi nyomásfokozók biztosítják a
SüPr . rznyomást.
•ISíCICi'd'I. ezért a szükséges nyomásmagasság megállapításánál az átlagos fölé magasan kiemelkedő
gyeimen kivül hagyjuk.
r : magasság megállapításánál az épület magasságon kivül a terep magassági viszonyaira
kell lenni, figyelembe véve, hogy nem kívánatos, ha a hálózaton belül 50 m -esnél nagyobb
:m ás van. (1 -9 . á b ra .) Éppen ezért lejtős terepen, (hegyvidéki, dombvidéki település
- 49 -
esetén) több ellá tá si övezetet kell kialakítani, úgy hogy az egyes övezeteken belül 50 m -esn él nagyobt
lilllliigiir":::!!
nyomás ne legyen ( 1- 10. ábra).

K
1

Vtrtermeé

Az egyes ellá tá si övezeteket a szintvonalas térkép alapján, figyelembe véve az épületmagasság

kát, határoljuk el.

5 .2 2 2 . A hálózati nyomást szabályozó tározók elhelyezési kérdései ti: sell eldönteni

(Jegyzet: 2 .6 1 3 . fejezet) cső miatt
(bői, aminek
A hálózati nyomás szabályozását végző tarozó (magas tarozó) sik vidékén víztorony, domb- é;J Lidiién esetben
hegyvidéken földbe épített tározó medence, esetleg víztorony. (Megjegyezzük, hogy lényegesen több. -e a magasla
o 3 ^ . és a tározí
kerül 1 m ° víztorony tározó térfogat, mint 1 m medence tározó térfogat).
sitink ( 1-13
A tározó elhelyezését domborzati és üzemi viszonyok, valamint gazdaságossági és városképi
et szivőmed
kérdések befolyásolják.
Amennyiben :
A tározót úgy kell elhelyezni, hogy a legmagasabban levő fogyasztónál is biztosítva legyen a
iVen esetben i
szükséges nyomás. . fociét, vagy ke
Domb- és hegyvidéken, ha a vízterm elő hely és a fogyasztói terület között van a magaslat
I a -b ábrs
( 1- 11/a ábra), úgy a te lje s napi vízmennyiséget szivattyúval kell a tározóba felem elni, ahonnan a vj
fokozó szive
nehézségi erő hatására jut el a fogyasztókhoz és a te lje s vízmennyiség keresztülfolyik ra jta . Éppen
5Lk vidéken a
ez ért az ilyen elhelyezésű tározót (mely mindig medence) átfolyásos (gravitációs) medencének neve
cíztási sulyp
Ha a fogyasztói terület a vízterm elő hely és a magaslat között fekszik (1-11/b ábra) ugynevez
[igényekre is
ellennyomó tározót alkalmazunk, amely medence vagy víztorony.

- 50 -
iO m -esnél nagyobb : ford u lhat, hogy az ellennyomő tározó szerepét a település közelében levő víztorony, vagy a te-
■ f a - í l távolabb felevő medence egyaránt betöltheti (1 -1 2 . ábra). Ilyen esetben gazdaságossági vizsga-

: az épületmagasságtl

eldönteni, hogy melyik megoldást célszerűbb alkalmazni, ui. a távolabb levő medencétől a
•iisluz cső miatt nagyobb súrlódási vesztességgel jut a viz a fogyasztókig, mint a közelebb fekvő viz-
í 11 aminek következtében a hálózati szivattyúk nyomómagassága is megnő. Ez azt eredményezi,
riztorony, domb- és i -'•en esetben a medence kisebb építési költségével szemben áll a nagyobb üzemelési költség,
>gy lényegesen többe I fe a magaslat nem a vízterm elő hely és a település vonalában, hanem ahhoz képest oldalt helyez­
i k E. és a tározót - mely medence vagy víztorony lehet - e rre a m agaslatra helyezzük, oldaitároző-
ssági és városképi íEizr-ünk (1 -1 3 . ábra). Az oldaltározót elsősorban dombvidéken alkalmazzuk, ahol az egybenTfeT-
szivóm edencéje. Sikvidéken műszaki szempontból ritkán indokolt az alkalm azása.
izrositva legyen a .-ennyiben több különböző nyomású övezet van, úgy az egyes övezetnek kUlön-külön tározójuk
- ■e- esetben a magasabban levő övezetekbe vagy az alacsonyabban levő övezet tározójából em e-
van a magaslat r r e t. vagy közvetlenül a vízterm elő telepről, nagynyomású vezetéken, kapja a vizet a felső öve­
melni, ahonnan a vb it- -4. a-b ábra). Kis területű és vizigényü felső övezetnek azonban nincs külön tározója, hanem
folyik ra jta . Éppen fafrkoző szivattyú és légiisí (hidrofor) látja e l. ,
5) medencének neve: : -idéken a tározó általában súlyponti (1 -1 5 . ábra), mely általában a fogyasztási súlypontban van,
. 1/b ábra) ugyneveza fc is z tá s i súlypont fogalmával kapcsolatban azonban nem csupán a vízmennyiségekre, hanem a
■fisigényekre is gondolni k ell. A súlyponti tározó csaknem kivétel nélkül víztorony.

- 51 -
 Hosszan elnyúló településnél a súlyponti tározó helyett m egfelelő lehet a fogyasztási súlypont ..jj
zelében elhelyezett oldaltározó i s . - Ennek a megoldásnak előnye, hogy a belső területi elhelyezés pr j
lém áit (városkép, szabad terület) m egkerüli.
i

IRÉlIbNl
* ' ..«
* .«
■Ili1« t
HMM., I

Üzemi szempontból a tározó te lje s vagy részleg es Üzemű lehet. A te lje s Üzemű tározónak a
nagyobb órai vizszükséglet időszakában is az egész települést el kell látnia vizzel, a részleges űzi
tározó ezzel szemben csak a település egy részét látja e l, a m ásik rész ellátását közvetlenül háló
szivattyúk végzik.
Az üzemi jellegnek elsősorban a tározó m agassági helyzetére van befolyása (ezt a kérdést a z fl
5 .6 . pont tárgyalja), de hatása van a tározó síkbeli elhelyezésére is . Ezt síkvidéki település eseté
az 1-16. ábra m utatja, m elyről látható, hogy a te lje s Üzemű tározót a fogyasztási súlypontban, a

- 52 -
ogyasztási súlypont j
1|6» _- emilt viszont azon kivül, a településnek a vízterm elő hellyel ellentétes oldala felé kell helyezni.
irületi elhelyezés prd
Bfer'i íz t is mutatja, hogy a részleges Üzemű tározó alacsonyabbra építhető, mint a te lje s Üzemű.
A :zrozó általában mindig részleges Uze-
■ i ~ j — hiszen a legnagyobb órai fogyasztás
-"irtán a hálózati szivattyúk rendszerint
vannak. A tározók mégsem tekinthe-
B c .n iez esetben részleg es Üzeműnek, hanem
n crtr, ha biztosítva van, hogy a szivaty-
^ Wttte-rrttkor zavartalanul szállíthatják a v i-
^ ^ t A x z s z á ll it ő szivattyúzás zavartalansága
rsak akkor biztosított, ha a tápvezeté­
két vezeték képezi és a szivattyúk
:ző elektrom os távvezetékről kapják
vagy pedig hideg tartalék van a viz-
(benzin vagy D iesel-m otor hajtású
illetőleg áram fejlesztő). Ezek a feltételek törpe vízmüveknél általában sohasem , kis vizmü-
: : :.y csak ritkán vannak biztosítva, ezért ezek tározóit te lje s üzeműnek kell tekinteni, a közepes
vízmüvek tározói viszont
rendszerint minden e s e t­
Teljes üzemütározó ben részleg es Uzemüek.
Ugyanez vonatkozik a nagy
vízmüvekre is .
A tározók helyének
megválasztásánál gazda­
ságossági szempontból
- amint ezt m ár em lítet­
tük - az építési, beruhá­
zási költségek m ellett
( az üzem eltetési költsége-
' ^2 két is figyelembe kell ven­
ni. Ez azt jelen ti, hogy a
beruházási költségek idő­
egységre (egy év) jutó há­
nyadából és az időegy­
ségre eső üzem eltetési
költségekből képezett ösz-
szegnek a minimumát kell
keresn i. Több elrendezési
variánst kell tehát ré s z le ­
tesen megvizsgálni, amit
Szükséges ngomós az évközi rajzterm i mun­
kánál időhiány m iatt nem
végezünk el.
A tározó helyének
esztétikai szempontokra is figyelemmel kell lenni. Ez a kérdés elsősorban a víztornyok-
:ar_ merül fel és nagymértékben függ a környezettől. A tározó helyét úgy kell m egválaszta-
i r ősképet ne rontsa. Éppen ezért régi települések vízellátásának tervezésénél alkalm az-
■=glevő viszonyokhoz, uj települések tervezésénél viszont a beépítési terveket úgy kell e l ­
ír. a tározó műszaki és gazdaságossági szempontból megfelelő helyre legyen télepithető.

t : .r asztásu területek figyelembevétele

—as különböző részein a fogyasztás különböző, am iről tájékoztatást nyújt a területegységre

üzemü tározónak a 1
:x-rt térképe. Bonyolult, összetett település esetén azonban ez a térkép önmagában,nem
tel, a részleges üze:
— számos rész let m iatt csak nehezen tekinthető át. Ilyen esetben célszerű egy olyan
ó t közvetlenül háló:
; -Trése, amelyen az egyes fogyasztói körzeteket egy-egy, a vízszükséglettel arányos sugaru
é rre a 7 .2 . pontban adunk példát.)
sa (ezt a kérdést az
?r~:: törzetek elhatárolásánál figyelembe kell venni a település és a vizmu kiépítési Ute-
déki település esetéi
v.r.rényü fogyasztókat (pl. iparnegyed), továbbá a főhálózat valószínű vonalvezetését, a
ás: súlypontban, a
' - helyét. E két utóbbi követelmény azt m utatja, hogy az egyes tényezőket nem szabad

- 53 -
önállóan kiragadva vizsgálni, m ert hiszen a fogyasztói körzetek elhatárolása éppen a főhálőzaí vona
zetésének tervezése miatt szükséges.
Az elsőrendű fővezeték a tápvezetéket és a tározót kapcsolja össze és a legnagyobb vizigényü ki
zeteken halad keresztül. Az elsőrendű fővezetékből indulnak ki a másodrendüek, majd ebből a barmai
rendűek (1 -1 7 , ábra) stb.

— — /■ Rendű fővezeték
— — lí Rendűfővezeték
— ■— ni. Rendű fővezeték
------------------ Telepúles kontúrvonala
1-17. ábra

A vezetékek átm érőjének m egállapításával, a sebesség értékhatárokkal az 5 .4 . pont foglalko:

számpélda pedig a 7. 2. pontban található.
Törpevizmüveknél, de a kisebb kis vízmüveknél is , rendszerint csak egyetlen fővezeték van,
am elyről azonos m éretű, tehát azonos rendű, vezetékek ágaznak ki.

5 .2 2 4 . A távlati fejlődés figyelembevétele

Az évközi rajzoknál a községi vízmüvek (törpe vagy kis vízmű) a lakosság távlatban várható s
mát kell figyelembe venni és be kell jelölni a fejlesz tési terü letet. Az uj - több ütemben épülő - la
lepeknél távlati fejlődést nem kell figyelembe venni.
A diplomaterv tervezőnek a v áros,illetőleg községfejlesztési tervek alapján, ilyen hiányában c
helyi tanács adatszolgáltatása alapján a fejlődést figyelembe kell vennie.
 a főhálözat vonalvel
5 .3 . A csövek anyaga és legkisebb átmérője
igvóbb vizigényu kod
a .kí ebből a harmatr
:sövek anyaga MSz 85-52 szabvány szerinti öntöttvas c s ő , MSz 4742-52 szabvány szerinti
[ p ic e: ' ■-ment cső, MSz 123-52, MSz 124-52 és MSz 13 126-52 szabványok szerinti a célcső , .
1 ::~ -6 0 szabvány szerinti kemény PVC cső, valamint a KGSz 3 3 .9 1 , 11-65 szabvány szerinti
hegesztésű a célcső . (Az egyes csőfajták adatait a 8 ,5 . pont táblázatai foglalják ö s sz e .)
mröttvas és azbesztcem ent csövek névleges átm érője (NA) a cső belső átm érője, az acélcsövek
■bp-: átm érője csak közelitőleg egyezik a belső átm érővel, a tényleges belső átm érő a külső á t m é - ~
I * : - mlvastagságből számítható (az MSz 123, MSz 124 és MSz 13 126 szabványok szerint az azonos
P 1® r -tm érőjü csövek külső átm érője azonos, csupán a falvastagságuk eltérő, attól függően, hogy az
P R * * : 1 ~ e k milyen névleges nyomásra készültek).
- yen csövek alkalm azása esetén a terveken (helyszinrajzokon) a cső névleges átm érőjét kell fe l-
s~ t cső rendelésnél azonban a szabvány szám ot, a cső külső átm érőjét és falvastagságát kell

- - malis hegesztésű acélcsöv ek,valamint a kemény PVC csövek névleges átm érője a külső átm é-
E éknél a névleges átm érőt és a falvastagságot kell megadni, utóbbiaknál a külső és belső át-
P® ~ alakjában írva fel (pl. 90/8 i olyan PVC csövet jelent; melynek külső átm érője 90, a belső
/
J-C : - . es csőfajták alkalm azási terü letét a Jegyzet 2 .7 1 . fejezete ism erteti.
te: ejközi rajzoknál általában azbesztcement csöveket kell tervezni.
®-: - csövek esetében a legkisebb alkalmazható csőátm érő, öntöttvas és acél csöveknél NA 50,
B p ± r - ' - -~ sn t csöveknél NA 80, kemény PVC csőnél 90/81, Ezek a csőátm érőhatárok azonban csak
\
■ f c a i : sövekre érvényesek, am elyekre nem kell tűzcsapot szereln i (zártsorú beépítésnél a 100 m -nél,
■ f c r - i -e-épitésnél a 300 m -nél rövidebb utcákba nem kell tűzcsap, elegendő ha az utca két végén van).
í csöveknek a legkisebb átm érője, am elyre tűzcsapot szerelünk, NA 100.

5 .4 . A vezetékek átm érőjének megválasztása

(Jegyzet: 2 .4 1 . fejezet)

-Vezeték (vagy fővezetékek) vonalvezetésének m egtervezésével egyidejűleg, az egyes vezetékek

: --s meg kell határozni.
ezetékek átm érőjének m eghatározása a rész letes hidraulikai vizsgálatot megelőzve történik,
ÜK"! BBC,, ezek az előzetesen meghatározott átmérők képezik a további rész letes hidraulikai vizsgálatok
piliiplOUE:..

-estékek átm érőjét úgy kell megválasztani, hogy norm ális üzemi viszonyok m ellett a vezeté­
p .....I k é i víz sebessége a kívánatos értékhatárok között maradjon a mértékadó v ízszállítás esetén,
. 4. pont foglalkoziH| t -
e seren pedig ne lépje túl a sebesség a megengedett felső határt. '
n fővezeték van,

5 .4 1 . A v izsebesség értékhatárai

: s íben mozgó viz sebessége ne legyen kisebb mint 0 ,5 m/s (különlegesen indokolt esetben
vlatban várható szA .
“ - ne legyen nagyobb 3, 00 m /s-nél. L e g jo b b ja a sebesség 0 ,8 - 1 ,2 m/s értékhatárok közé
anben épülő - lak ó y -.
,- s : sebesség határ relatív minimum, mely a mértékadó v ízszállításra vonatkozik. A m érték-
ilyen hiányában a
ssre v ízszállítás esetén (pl. az éjszakai kisfogyasztásu időszakokban) elkerülhetetlen, hogy a
■feni :r szálljon az alsó határ alá.
.-malistól eltérő viszonyok esetén (pl. csőtörés m iatt a fővezeték valamelyik szakasza az
íí:k és em iatt a hibátlan vezetékeknek több vizet kell szállítaniuk) a sebesség a felső határt
H uniul 5 -s megközelítheti,
~r csőit és kör rendszerű hálózatokban nem csak a fővezeték, hanem az egyes utcák kisát-
' 6 vezetékei is részt vesznek a vízszállításban, am it azonban a fővezeték m éreteinek meg­
illllil figyelőién kívül hagyunk. Az elosztó vezetékek vízszállításának figyelmen kivül hagyását

- 55 -
azzal ellensullyozzuk, hogy a sebességhatárokat az előbb megadottaknál nagyobbra választjuk és ig ..
tlm áíis sebességekként a 0 ,9 - 1 ,5 m/s értékeket fogadjuk e l.
Azon vezetékszakaszoknál^amelyek nem tartoznak bele a körhálózatba (pl. tápvezeték), továb;
is a 0 ,8 - 1 ,2 m/s sebességet tekintjük kívánatosnak.
A terv ezés megkönnyitése érdekében az 1-31, táblázatban 0 ,2 m/s sebességlépcsőkben átmér
közöljük a vezetékek v izszállitását (az adatok öntöttvas és azbesztcem ent csövek esetében pontosak,
a cél és PVC csövek esetében pedig csak közelitőek).
1-31. tábli
Csővezetékek v ízszállítása a sebesség és az átm érő függvényében

D v sebesség [jn / s j
0 ,6 0 ,8 1 ,0 1,2 1 ,4 1 ,6 1,8 2,'Jtll
Qnrnj
v izszállitás ( 7 / s J
50 1,18 1,57 1 ,96 2 ,3 6 2 ,7 5 3 ,1 4 3 ,5 3 3,?
80 3 ,0 2 4 ,02 5 ,03 6,03 7 ,0 4 8 ,0 4 9 ,0 5 1 0 ,®
100 4 ,7 1 6,28 7,8 5 9 ,4 2 11,00 12,57 14,14 15,"
125 7 ,3 6 9 ,8 2 12,27 14,73 17, 18 19,64 22,09 2 4 ,*
150 10,60 14,14 17,67 21,21 24 ,7 4 2 8 ,2 7 31,81 35/?
200 18,85 25 ,13 31,42 3 7 ,7 0 43,98 5 0 ,2 7 56,55 62,
250 29 ,4 5 3 9 ,2 7 49 ,0 9 58,91 68,72 78,54 8 8 ,3 5 98, *
300 42,41 5 6 ,5 5 70,63 84 ,8 2 98 ,9 6 113,10 127,23 141, sá
400 7 5 ,4 0 100,53 125,66 150,80 175,93 201,06 226,20 2 5 1 ,»
500 117,81 157,08 196,35 235,62 274,89 3 14,16 353,43 392 j T

5 .4 2 . A mértékadó v ízszállítás

5 .4 2 1 . A tápvezeték v ízszállítása

A tápvezeték a hálózati szivattyúk által szállított vízhozamot (g J ) továbbítja. Abban az esetben^

*sz
a hálózati szivattyúk v ízszállítása változó (különböző-számú vagy teljesítményű szivattyúk üzemelne
a legnagyobb v ízszállítás (Q ) a mértékadó.
szmax
Amennyiben a tápvezeték két vezetékből á ll, úgy ezeknek együttesen kell Q -ot szállítaniuk,
0 ,8 - 1 ,2 m/s sebességgel.
A hálózati szivattyúk vízszállításának meghatározásával az 5 .5 . pontban foglalkozunk.

5 .4 2 2 . A hálózati vezetékek v ízszállítása

A hálózati vezetékeknek a különböző jellegű fogyasztók vízszükségletét rendszeresen, a tűzoltás <

vízszükségletét pedig esetenként kell szállítaniuk.

5 .4 2 2 1 . Az elosztó vezetékek v ízszállítása

Annak ellen ére, hogy a fővezetékek mértékadó vízszállításával foglalkozunk, em lítést kell tenn.
legalacsonyabb rendű elosztó vezetékekről is . Ezen vezetékek által ellátott fogyasztók vízszükséglet?1
a tűzoltás vízszükségletéhez képest olyan k icsi, hogy mértékadónak utóbbit (Q ) tekintjük.
Amennyiben az elosztó vezeték vakon végződik, úgy egyetlen tűz te lje s tűzoltási vízszükséglete
mértékadó. Ha az elosztó vezeték nem végződik vakon, úgy figyelembe vehető, hogy a vezetéken le
tűzcsap ellátása kétoldali, de ilyen feltételek m ellett sem lehet NA 100-nál kisebb a vezeték.

- 56 -
i választjuk és igy -122. A fővezetékek vizszállitása

ipvezeték), továbbra - r. ezeték hossza mentén a v izszállitás változik, legnagyobb a vizbetáplálási hely közelében.
: elsőrendű fővezetéket a tápvezeték és a tározó táplálja, a mértékadó v izszállitást a szivattyúk,
lépcsőkben átmérői ■r a tározó üzeme szabja meg. Áz elsőrendű fővezetékre is vonatkoznak az 5 .4 1 . pontban közölt
setében pontosak, t pék, célszerű azonban (főleg ha a várható fejlődés csak bizonytalanul vehető figyelembe) a se b es­
be első határok közelében tartani.
1-31. táblái rrnsod-, harmad- stb. rendű fővezetékek a magasabb rendű fővezetékről ágaznak ki és az általuk
k e ' ; rület vizszükségletét szállítják . A vizsebességek az 5 .4 1 . pontban közöltek.
ez
'vezetékek mértékadó vízszállításának meghatározásánál mind a fogyasztási, mint tűzoltási
t-- egletre tekintettel kell lenni, de a Jegyzet (33) egyenlőtlenségét figyelembe véve, tűz alkalmával
t a r s: esetekben a tűzoltási vízszükségletet te lje s értékével, a fogyasztási vízszükségletet pedig vala-
1,8 2 0 t ’:' “ - r legnagyobb órai vízszükségletnél kisebb - értékkel vesszük figyelem be.
~ c kérdést rendeletek nem szabályozzák, em iatt a gyakorlatban követett e ljá rá s sem egységes.
: egyetemi terv ezési munka keretében a következők szerint járunk el.
3 ,53 3,91 r Tmyihen a fogyasztók jelentős része közkifolyós és félkomfortos ellátásban részesü l (törpe és
9 ,05 10, oi m .vek, esetleg k iseb b közepes vizmüvek), a legnagyobb órai vízszükségletet (Q^.), pontosabban
14,14 1 5 ,7Í - izsgált fővezetékre eső rész ét a tűzoltási vízszükséglettel (Q^) összegezve kapjuk a mértékadó
22,09 24, Sl t e á s t . (I. csoportbeli vizm üvek.) ,
31,81 3 5 ,3 j •n :knál a vízmüveknél, amelyeknél az összes fogyasztók ellátása összkomfortos (vagy csak
56,55 62,81 rátryada nem az), az egyes fővezetékek mértékadó vizszállitása vagy a legnagyobb órai vizszük-
3 8 ,3 5 98, l l =£ Í Q ) a fővezetékre eső hányada, vagy a legnagyobb napi vízszükségletnek (Q^ [7/ sp a vezeték -
127,23 141,81
226,20 251,31 fflüír vadából és a tűzoltási vízszükségletből (Q^) képezett összeg. (II. csoportbeli vizm üvek.)
. 43 392,71
Imondottak. figyelem bevételével az egyes fővezetékek mértékadó vízszállításának,m ajd ennek
IEíIE. átmérők m éretének m egállapítása az alábbiak szerint alakul (körvezetékes rendszerű hálő-

: m e és kis vízmüveknél (esetleg kisebb kö­

zmüveknél), melyek tározója te lje s Üzemű
árra) az első rendű fővezetékbe a tápvezeték
vízhozamot, a tározó Q + vízhozamot
: m a lis üzemi viszonyok között a fővezeték
ipának v < 1 ,5 0 m/s sebességgel kell sz á l­
. Abban az esetben,! _____ -ot (csőtörés esetén a javítás idején / i z m u

Toroza [ \
dvattyuk üzemelnek P lfc ' ' reá maradó ágban v < 3 ,0 m/s a sebesség), o ,
rendű fővezeték a tározótól Q + Qt m érték- Tápvezeték
f
-ot szállítaniuk | r : r rmot vesz át, melyből a fogyasztási viz-
max
p ; ’ . i kát irányban vezeti, a tűzoltási viz-
aikozunk. t r i i : azonban csak egy irányban (a tűz lehet
i N " V
S i izeiében is ). A fővezeték egy-egy ágán te -
1—__ mértékadó, m elyet 0 , 9 - 1 ,5 m/s seb es-
reiet. célszerű azonban figyelembe venni az
-i- fővezeték sebesség viszonyaival kapcso-
zeresen , a tűzoltási
•~i_rc: megállapításokat. A z e g y e s á g a k r a m é r t é k o ú ó v í z h o z a m o k

3«=n valószínű, hogy a legnagyobb fogyasztás

amaz riiz és csőtörés egyidőben legyen,

V < i 50 m /s
m m esetet nem vizsgáljuk.
: előbbiek szerint az elsőrendű fővezetéknek
em lítést kell tenni I - ii ir b e z ,illetőleg a tározóhoz csatlakozó sza- Qi
z
vogy ftít, ns - íso m /s
sztők vizszükségleta -fi-e g y (általában eltérő nagyságú) átm érő
r : meg. Ezek közül rendszerint a nagyobbi-
skintjük.
: p k , de célsz erű megvizsgálni, hogy a k i­ if+ Q t v 0,9 - (50 m/s
á sí vízszükséglete - ■i: met elfogadása, hogyan befolyásolja a se -
ogv a vezetéken lev ÜK 1-18. ábra
>b a vezeték. tí rdrendü fővezeték az általa kiszolgált te ­
: : .egnagyobb óra vízszükségletet (Q Q ^ ., Q ) és a tűzoltási vízszükségletet (Q^) sz á llít-
LJE. X :, felezve, utóbbit te lje s értékkel vesszük figyelembe (1-18. ábra). (Q , Q ^ ..
Qón m eg‘

- 57 -
állapítására az 5 . 2 1 . fejezetben tárgyalt, a területegységre eső vízszükségletek térkép e, vagy az
5 ,2 2 3 . pontban ism ertetett fogyasztói körzetek alapján történik).
Közepes és nagy vízmüvek fővezetékeinek vizsgálatakor figyelembe kell venni a tüzmentes idő- ™
szakban, valamint a tiiz esetén szállított vizmennyiséget is .
Az elsőrendű fővezeték a tápvezetéktől Q ^ -ot vesz át és áganként ennek felét vezeti
v < 1 ,5 m/s sebességgel. “í~
A tározó ezeknél a vízmüveknél általában részleges tizem ti, igy a tározó által a fővezetékbe ad:
legnagyobb vízhozam tüzmentes időben a fogyasztás (Qp és a szivattyúzás (Q ) legnagyobb különbség
(Q -Q ) . (CL az időben változik és Q
I S Z IXlcLX I " SZ Í
is változó lehet, a szivattyúzás tizemétől f ijf l
gően). A mértékadó (Q -Q ) meghatár
i sz max
zása a tár ozás é s hálózati szivattyúzás viza*
latával kapcsolatban, az 5 ,6 1 4 . pont alapjai
történik.
Tűz esetén a tározó a fogyasztási víz
szükségleten kívül, a tűzoltási vizszlikségls
tét is betápláljam hálózatba. Az előzőkben1
Írtak alapján azonban a fogyasztást nem tel;
értékkel vesszük figyelembe.
Közepes vízmüveknél és kisebb nagy r
müveknél a fogyasztást (1 -1 9 . ábra) a legm
gvobb napi fogyasztással (Q^ p / s j ) vessz j
figyelembe és ehhez adjuk hozzá a tűzoltás
(Qp vízszükségletét.
Amennyiben Q_ +JET Q -Q
■ n t szmax
> 0 ,5 Q úgy a tározó
szmax
Qn + JT Q.-Q
l szmax
-ot ad a hálózatba, mely
feltételezzük, hogy egyformán oszlik meg
Qsi i fővezeték két ága között. (Ezeknél a vizmL
v < tfm /s
nél egyidőben két v. több tüzet kell szám i
venni, melyek azonban nem valószínű, ho
ÍSf - a j mm
vagy fővezeték azonos ágára esn ek ,)
2
Ha Q + I O - Q < 0 ,5 Q
in <sí met szmax szín
l úgy feltételezzük, hogy nem működik vala:
■[0,5* US) S sz met nyi szivattyú, hanem a szivattyúknak csak
Un *
ré s z e , amikor is Q = ( 0 ,5 f 0 ,3 ) Q
sz szmax
Sgi yogy így a tározó a hálózatba
Qn[_ Q + JT O - (0 ,5 7 0 ,3 ) Q -ot ad.
Ot n l szmax
z
Nagy vízmüveknél (esetleg a jelentős,
1 -1 9 . ábra közepes vízmüveknél is ), ( 1- 20. ábra) a na
. gyobb biztonság érdekében szigorúbb félté
le z ésse l élve, a tllz időszakában csupán a tűz környezetében tételezünk fel csökkent fogyasztást (Q^
mig a többi körzetben továbbra is a legnagyobb órai fogyasztással (Q^) számolunk. Egyidejűleg n s
tűzesetet véve fel az 1. 2 . . . .s z . fogyasztási körzetekben, a tározó által a hálózatba adott vizmennyi

max ■£V £ % i +f

ahol O az n számú tűz együttes tűzoltási vízszükséglete, £ Q .. azoknak a fogyasztási körzete

~ ~ n 1 01
nagyobb órai, IT Q^, pedig legnagyobb napi vízszükséglete, amelyekben a tüzet feltételezzük.
- 58
tek térképe, vagy az m é rő t mindhárom esetben úgy választjuk meg, hogy v = 0 ,9 - 1 , 5 m/'s.
- 1 : c - harmad- stb. rendű fővezetékek átm érőjének m egállapítása a közepes és nagy vizmü-
nt i zentes időszakban a legnagyobb órai vizszükséglet (Q^.), tűz esetén pedig a legnagyobb na
l venni a tüzmentes idő- i

ásnék felét vezeti

á U tal a fővezetékbe ad
1 ) legnagyobb ktilönbsé
z időben változik és Q
~ sz
szivattyúzás tizem étől:
1 (Q,-Q ) meghatár
■L sz max
á li zati szivattyúzás vi:
t, az 5 .6 1 4 . pont alapja

tá r iz ő a fogyasztási vízi
a :dz oltási vizszükséglí
[Üózatba. Az előzőkben!
= fogyasztást nem telj
gye lembe.
gyeinél és kisebb nagy1
(1-19. ábra) a lég
ssa l (Q^ [j?/s] ) vessz
adjak hozzá a tűzoltás I

szmax
f a tározó

- o t a d a hálózatba, mely
egyformán oszlik meg i
ózott. (Ezeknél a vizmü
. több tüzet kell szám it
bán nem valószínű, hog
fára e sn ek .)
-Q _ < 0. 5 Q
szmax szína
logy nem mlixödik valan
m a szivattyúknak csak <
j = (0 ,5 1 0 ,3 ) Q .
szmax
latba
3) Q -ot ad.
szmax
in á l (esetleg a jelentős
sl is), ( 1- 20. ábra) a na-|
lekében szigorúbb feltét;
ókként fogyasztást (Q^)]
1- 20. ábra
5bank. Egyidejűleg n sz
lőzatba adott vizmenny
- ), valamint a tűzoltás vízszükséglete (Q^) alapján történik, az egyes f övezeté-
m egyetlen tüzet tételezve fe l. ■ ■
: sgyes fővezetékek vizszállításának közelitő értékei a fővezetékek által kiszolgált körzeték
■liisfcmetének figyelembevételével határozhatók meg. Bonyolult hálózatok vizsgálatát megkönnyit -
■s —. Shankey - diagram m egszerkesztése, m elyre a Segédlet csatornázási részének 5 .1 , pontjá-
példát.
fogyasztási körzetek . “ ékadó v izszállitást figyelembe véve az átmérőket úgy kell m egválasztani, hogy a sebesség
Mf c j 9 -1 ,5 m/s között legyen és csőtörés esetén se haladja meg a 3 ,0 m / s-t.
r é t feltételezzük.
- 59 -
 5 .5 . A tározás és a szivattyúzás vizsgálata
(Jegyzet 2 .6 . fejezet)

A fogyasztás időbeli változásának kiegyenlítését és a .nyomás biztosítását

hidroforok (légüstök) .
Víztornyok vagy magasan elhelyezett medencék (magastározók)
végzik,
A vizmli telepek terepszinten levő tározói (mélytározók) az időben eltérő vízterm elés és hálóz
szivattyúzás miatt szükségessé váló tározást végzik, vagy különleges célokra tároznak.

5 .5 1 . Hidroforok
(Jegyzet 2 .6 3 4 . fejezet)

•n
A hidroforok törpevizmüveknél, a települések átlagosnál nagyobb nyomásigényü részein (pl. k
nyomásövezetü hálózatok felső övezetében, továbbá magas épületeknél) használhatók. Bulkai Pál és
Gerhardt József vizsgálatai szerint a hidroforok használata általában 300 m^/nap vízszükségletig ge
daságos.
Hidrofort alkalmazva az alábbi értékeket kell számítani: m
1. a szivattyú vízszállítása g / p ] ,
-sz
2. a hidrofor hasznos térfogata ,

3. p . a nyomás méterben, a szivattyúzás megindításakor Qn) ,

-m in
4. p a nyomás méterben a szivattyúzás kikapcsolásakor Qn]^
-m a x
5. a legnagyobb légtérfogat a szivattyúzás megindításakor
-max
6 . a hidrofor teljes térfogata M .

7. V , a legkisebb légtérfogat a szivattyúzás kikapcsolásakor.

—mm
Alapadatok:
a legnagyobb órai vízszükséglet [V / p j ,
2ö
a kapcsolási időtartam (a szivattyú két megindulása közti idő) jpercj
4
A számítandó mennyiségek közül 2 gz és m áris számítható:

Q = 2 Q,
sz ó
es

vh = - Qsz =

Amennyiben a fogyasztás ingadozás nagyon nagy, úgy a szivattyu-teljesitmény megosztása szüksé

amikor is pl. kétfélé osztás esetén az egyik szivattyú V’ < V légtérfogatnál, a második pedig
max
V -nál kapcsol be. Célszerűen V' = 0 ,9 ? 0 , 9 5 V .
max max
értékeit az 1 -3 2 . táblázat tartalm azza:

- 60 -
 1-32. táblázat

I
A kapcsolási időtartam értékei hidroforoknál

M otorteljesítm ény Kapcsolási időtartam Óránkénti kap­

[ le] [p erc] csolások száma

tnelés és háló < 4 2 30

±. 4- 8 3 20
8- 15 15 4
15- 28 12 5
Lakóházakban, kisházakban, tel-
jesitm énytől függetlenül 6-10 10-6

;<esitmény az alábbi összefüggésből számítható:

részein (pl. ká
60 . Q H
Bulkai Pál és sz
szükségletig gaz N=
75 n

■llllllli a szivattyú v ízszállítása

a szivattyú emelőmagassága frn j , ami a szivőoldali vizszin (medence v . kút vizszin)
és a hidrofor H magasságkülönbségéből, a kettő közti h veszteségekből és a
geod "V i
hidrofor p nyomásából számítható (H = H
-m ax geod + * v l + pmax^
a szivattyú és motor együttes hatásfoka, kb. 0 ,5 .

....... . —;. esirmény számításához szükséges nyomás pontosan csak a hálózat hidraulikai v izsgá­
méi: „ tixozható meg, közelítőleg azonban becsülhető az 1- 21 , ábra alapján, m ely p . meghaíá-
' i j s feltünteti. . mm

M m O W O nO / p m „ r - n n /

Sí
j É & t á r r o n o / Pm / n _ o é / hhofPmin

■aesc
N yom óm
~\ Szívócső
(h „ veszteség] 1. Szívé m e d e n c e
l . Szivattyú
3. H id rofor

ztása szükség 1 - 21. ábra

násodik pedig
"*’*■ - tidrofor berendezés mint nyomócsőből közvetlenül táplálkozó nyomásfokozó működik, úgy a
■Ü. —előmagassága a hidrofor nyomás és ajD hálózati nyomás különbségeként számítható,
PlBcae véve term észetesen a s z ív ó c s ő és a hidrofor közti nyomásveszteséget

H=p - p+ h
max v

- 61 -
(Nagyteljesítményű nyomásfokozónál a hidrofor szivattyúja a hálózatot olyan erősen m egszivja,
abban a p nyomás csökken, ekkor ezt a csökkent nyomást kell figyelembe v en ni,)
A szivattyú megindításakor megengedhető legkisebb nyom ást, p a hálózat hidraulikai vizsj
lata után határozható meg ( 5 .6 . pont). Ennek ism eretében a legnagyobb nyomást úgy vesszük fe l, hí

p . +10
mm
= < *= 0 ,7 5 + 0 ,9 0
p +10
max
és

p - p , = 20 f 30 m
max min
legyen.
Ism erve Pm ax'° t , a légüst te lje s V térfogata számítható.

T. Q
k sz
V =
3 ( 1 -<%)

am ikor is
V = 0 ,7 5 V
max
V . = ocV
mm max
és
vu = V - Y
h max mm

A te lje s térfogat (V) ism eretében meghatározhatók a légüst m éretei (átm érő, magasság) figye
lembe véve, hogy a légüst alját és tetejét az
MSz 1455-53 szabvány szerin ti mélydomboritásu ki
sárgörbe-idom edényfenék z á rja le , melynek m ér­
teit az 1-99. táblázat adja meg. A légüst átmérője
az edényfenék szabványos átm érőjével azonosra kg
m egválasztani, ügyelve a r r a , hogy a legkisebb víz
fogat (V-V ) esetén is legalább 10-20 cm vizos
max ■— — ■ — -------
borítsa a légüstből kivezető csövét ( 1- 22. ábra).
Hidrofor esetén a tűzoltási vizet vagy a telepi
sen elhelyezett tűzoltóvíz tározókban, vagy a hidra
szivőmedencéjében kell tározni.

5 .5 2 . Magas tározók
(Jegyzet: 2.61 1)

A magastározó térfogatát a fogyasztás és sz

tyuzás időbeli megoszlásának (változásának) intés
görbéje alapján határozzuk meg, figyelembe véve
hogy a legnagyobb napi vízszükségletnek bizonyos hányadát tározni keli. '
Hazánkban országos átlagban 30 %-os tározást tartanak kívánatosnak; a törpe és kis vízmüve^
ennél többet, közepes és nagy vízműveknél kevesebbet tároznak. Függ ez még a domborzati viszony
tói is ; sík vidéken a költséges víztoronyban az országos átlagnál kevesebbet, domb és hegyvidéken
szont medencékben többet szokás tározni.
Az egyetemi terveknél a magas tározónál a fogyasztás ingadozás miatt 12-25 %-os tározásra
rekszünk, amihez a tűzoltási célokra tározott vizet is hozzáadva 15-30 %-os tározás adódik.
A magas tározók vizsgálatánál meg kell állapítani a szivattyúzás energia szükségletét, kilóvá
bán. Ez ,

- 62 -
ki m egszivja, hogy
Q H
: hidraulikai vizsga] n , 0 ,7 3 6 ^ - [k W ]

fy vesszük fe l, h0 f -
i , ,_ a szivattyúk v ízszállítása [/ / sj

í ' a szivattyúk em elési magassága jú n j

a szivattyúk é s hajtómotorok együttes hatásfoka, értéke 0 , 5 - 0 , 7,

~ -SY kiszámított teljesítm ényt 10-20 %-kal meg kell növelni a vízterm elés é s vízkezelés en er-
B ta R ttB ég iete m iatt, * ’ “ “
i- szivattyúk v ízszállítása

a legnagyobb napi vízszükséglet

a szivattyúk napi üzemideje.

PM ETcryuzási időt törpe és k i£ vízmüveknél egy v^gy két műszakra (6-16) óra, közepes és nagy v iz-
két-három műszakra választjuk. A három műszakos üzemnél figyelembe kell venni, hogy a
pi»iimrr etd szerinti energia vételezés m iatt (4 .6 . pont) a három műszakos üzem nem minden időszaka
......... .. ‘ ~döi, igy azt csak 20-22 őrás szivattyúzásnak tekinthetjük.

magasság) figye- 1
>tetejét az
í -^-domborítású ko-j
e t melynek m ére-1
. légüst átm érőjét
év el azonosra kell]
y a legkisebb vizti
1 - d~20 cm vizos:
t (1- 22. ábra).
Izet vagy a telepi!
san, vagy a hidroía

őzök
1)
* szivattyúk H emelőmagasságának közelítő meghatározásánál figyelembe keli venni (1 -2 3 .
lir-
ogyasztás és szív i szükséges nyomást (Hsz ) (5 .2 2 1 . pont) *
tozásának) Integra
1 ruxiódási veszteséget (h ) tározó és a mértékadó fogyasztó között (értékét 5-10 m -re becsüljük)
figyelembe véve,
* tározó alsó és felső vizszintje közti M különbséget (5 -1 0 m)
■ és kis vízmüvek
cnborzati viszonya : rrozó és a szivattyú közti súrlódási veszteséget, (4-8 m -re becsüljük)
és hegyvidéken ; -P^ a szívó medence vizszintje és a tározónál a terep magasságkülönbségét (H . ,). (A szívó
geod
% -os tár ozásra ts - r dence és a szivattyú közti viszonylag csekély súrlódási veszteség a b ecslésszerü szám ításnál
is adódik, t . lanya golhatő.)
■llic:
v é g le té t, kilowa
H =H , + H + h , +h . + M
mán geod sz VJ. v2

- 63 -
A teljesítm ény ism eretében megállapítható, hogy a vízmű energia igény szempontjából melyik elek-
mos fogyasztói kategóriába esik ( 4 , 6, pont).
Az egyetemi terv ezési munkánál a feladatlapon adjuk meg, milyen energiaszolgáltatási korlát d
kell figyelembe venni. Term észetesen a szivattyúzás T Jd őtartam át, v ízszállítását, de főleg k é j
tének és végének időpontját csak próbálgatással lehet meghátározni, eleget téve mind az energiaszolj
gáltatás, mind a 4 . pontban közölt többi szempontnak és a kívánatos tározó térfogat e lé ré sé re töreW
A tározás vizsgálatát grafikusan végezzük. Fel kell rakni a fogyasztás integrál vonalát (2 .3 1 .1
2 .3 2 . pont), (százalékos vagy abszolút értékben), majd a szivattyúzás integrál vonalát felrakva, me
állapítható a fogyasztás ingadozás m iatt szükségessé váló tározó térfogat. A szivattyúzás integrálva
több változatban kell felrakni, amig a kívánt tározó térfogatot megkapjuk.
Törpe és kis vízmüveknél egyetlen szivattyú üzemével, a közepes és nagy vízmüveknél (esetig
a nagyobb teljesítm ényű kis vízmüveknél is) két vagy három szivattyúval számolunk, melyek lehetne
egyformák vagy különbözők.
A szivattyúzás integrál vonalának felrakásánál a rra kell ügyelni, hogy az előirányzott szivatt
si idő alatt a hálózati szivattyúk a legnagyobb napi szükségletet (Qq) szállítsák.
A szivattyúzás integrálvonala iránytangensének m eghatarozasára az 1-24, abra ad példát. Az |
vonal 12 órás hálózati szivattyúzás integrálvonalának iránytangense.

A B vonalak három egyforma szivattyú üzemére vonatkoznak, amelyeknél az üzemidő a követ

képpen alakul:
Q,
egy szivattyú 6 órán keresztül üzemel vízhozammal
ó

sz
két szivattyú 3 órán keresztül üzemel 2 vízhozammal

három szivattyú 12 órán keresztül üzemel Q vízhozammal.

sz
Az összes tényleges üzemidő tehát 21 óra, de a három szivattyú együttes üzemére átszám ít
csupán 14 órás üzemmel egyenértékű (egyetlen szivattyú 6 órán keresztül 2 ó ra i, két szivattyú hárl
órán keresztül ugyancsak 2 órai, három szivattyús üzemmel egyenértékű, figyelmen kiviil hagyjuk i
azt a körülményt, hogy több párhuzamosan kapcsolt szivattyú csökkenti az egységek vízszállítását

64 -