Sokszínû Matematika: 1-12. Osztályosoknak

SOKSZÍNÛ MATEMATIKA
OLVASÓKÖNYV . 2. OSZTÁLY
1-12. osztályosoknak
Szép Magyar Könyv díjat nyert alsós
tankönyvcsaládunk célja, hogy
a gyerekek lépésrõl lépésre játékos
és életszerû feladatokon, saját
megfigyeléseiken és tapasztalataikon
keresztül jussanak el a matematikai
törvényszerûségek felismeréséhez.
A fokozatosan felépülõ feladatok
biztosítják a tanulók sikerélményét
és önálló munkavégzésének örömét, így
természetes módon alakítják ki a logikus
gondolkodást és a számolási
eljárásokban való biztonságot.
Könyveinkben kedves, humoros,
a matematikai tartalom lényeges elemét
megragadó ábrák találhatók.
KÖNYVAJÁNLAT ALSÓ TAGOZATOSOKNAK

Írjunk Vég Andrea
szépen, helyesen
Sünivel!
Második osztály
M·ZAIK M·ZAIK www.mozaik.info.hu

M·ZAIK
Mozaik Kiadó: 6701 Szeged, Pf. 301., Tel.: (62) 470-101

E-mail: kiado@mozaik.info.hu; Honlap: www.mozaik.info.hu
MS -1621U
2
Ms-1621U_int-olvasokonyv2_2019.qxd 2019. 07. 02. 16:20 Page 3
Földvári Erika
második
osztályosoknak
Hatodik, változatlan kiadás

Mozaik Kiadó . Szeged, 2019
Ms-1621U_int-olvasokonyv2_2018.qxd 2018.06.12. 12:52 Page 5
Szia!
Ugye, emlékszel rám? A nevem Regõ. Tavaly együtt tanul-
tunk meg írni és olvasni. Együtt figyeltük a természet vál-
tozásait. Szeretném, ha ebben a tanévben is társad lehet-
nék a tanulásban.
A nyáron nagyon sokféle élményben, kalandban volt ré-
szem. Sokat kirándultam, sok érdekeset láttam. Lerajzoltam
mindent, hogy könnyebben fel tudjam idézni az eseménye-
ket.
Veled mi történt a nyáron? Zsírkrétával rajzold le a leg-
szebb élményedet!
5
Elsõ horgászélményem
Ezen a nyáron horgásztam elõször. Apukámmal a közeli
horgásztóhoz mentünk.
A horgot a vízbe dobtam. Feszülten várakoztam. Fél óra
elteltével megrándult a bot. Kapás! Erõsen tartottam, fá-
rasztottam a halat. Apukám segített kiemelni a vízbõl.
Gyönyörû pontyot fogtam.
Apa lefényképezett a nagy fogással. Azóta is büszkén
mutatom a képet a barátaimnak.
Nyelvtörõ mondóka
Konty, ponty, tükörponty,
ponty kobakján nincsen konty.
Ki is látott kontyos pontyot,
pontykobakon pontyos kontyot?!
Konty, ponty, tükörponty,
sose lesz a pontyon konty!
10
Játssz jót, játssz jól!

Gyertek haza, ludaim!
Válasszatok egy gazdasszonyt és egy farkast! A többiek
lesznek a ludak. A gazdasszony álljon a libákkal szembe!
A farkas kissé oldalt áll.
A gazdasszony szól, a libák pedig válaszolnak:
– Gyertek haza, ludaim!
– Nem megyünk!
– Miért?
– Félünk!
– Mitõl féltek?
– A farkastól.
– Hol a farkas?
– A bokorban.
– Mit csinál?
– Mosdik!
– Miben mosdik?
– Aranymedencében.
– Mibe törülközik?
– A kiscica farkába.
– Gyertek haza, ludaim!
Ekkor a libák a gazdasszony felé kezdenek szaladni,
a farkas pedig megpróbálja õket megfogni. Akit elfog, az
lesz a következõ játékban a farkas.
11
Nemes Nagy Ágnes

Nyári rajz
Hogy mit láttam? Elmondhatom.
De jobb lesz, ha lerajzolom.
Megláthatod te is velem,
csak nézd, csak nézd a jobb kezem.
Ez itt a ház, ez itt a tó,

ez itt az út, felénk futó,
ez itt akác, ez itt levél,
ez itt a nap, ez itt a dél.
Ez borjú itt, lógó fülû,
hasát veri a nyári fû,
ez itt virág, ezer, ezer,
ez a sötét gyalogszeder,
ez itt a szél, a repülés,
az álmodás, az ébredés,
ez itt gyümölcs, ez itt madár,
ez itt az ég,
ez itt a nyár.
Majd télen ezt elõveszem,

ha hull a hó, nézegetem.
Nézegetem, ha hull a hó:

ez volt a ház, ez volt a tó.
12
TALÁLÓS KÉRDÉS
Egyszer mentem Kisasszondra,

jött szembe egy úr
meg hét asszonyka,
mindegyiknél hét kicsi kaska,
minden kaskában hét kicsi macska,
mindegyiknek hét kicsi kölyke,
farkuk, lábuk kunkori, görbe.
Kaska
macska,
görbe
kölyke
és az úr meg hét asszonyka:
hányan mentek Kisasszondra?
(angol gyermekvers,
fordította Tótfalusi István)
kas: kosár
TALÁLÓS KÉRDÉS
Két gyermek játszik a homokozóban.

Arra megy egy ember, aki ezt mondja nekik:
– Én nem vagyok a ti édesapátok, de ti mégis az én gyer-
mekeim vagytok.
Ki volt ez?
13
A természet változásai októberben

A lehullani készülõ levelek a sárga, barna, piros, aranybarna, rozs-
dabarna olyan gazdag árnyalatait mutatják, hogy káprázik tõlük
a szemünk. A természetet járó ember a szépségben gyönyörködik,
s talán eszébe se jut, hogy a fák, bokrok utolsó nagy erõfeszítése ez
a téli felkészülésre.
A levél a növény egyik legfontosabb szerve.
Õsszel azért veszíti el zöld színét a levél, mert egyre kevesebb nap-
fényhez és vízhez jut. De elõtûnnek más színek, mint például a na-
rancssárga és az aranysárga. Elõbb az alsó és idõsebb levelek sár-
gulnak meg. A lehulló levelek nem vesznek kárba. Évek múlva az
avarból újra felszívható növényi tápanyag lesz.
A vándormadarak melegebb országokba repülnek, mert itt már
nem találnak élelmet.
46
Népi idõjóslások
Beszéljétek meg, hogy mit jelentenek a népi idõjóslások!
Ha október elsõ napjaiban derûs a holdvilág, jó ideig nem lesz esõ,

nem zavarja meg a szüretet.
Minél elõbb lehullatják a fák a leveleiket, annál enyhébb lesz majd
a tél.
Október ha zivataros, hideg és szeles lesz a tél.
Az októberi hideg szelek enyhe januárt jelentenek.
Amilyen az októberi idõ, olyan lesz a márciusi is.
Ha októberben ökörnyál száll, szép õsz lesz.
Radnóti Miklós Visky András

Október Aranylevél
Hûvös arany szél lobog, Aranylevél,
leülnek a vándorok. míg földet ér,
Kamra mélyén egér rág, még táncra kél vele a szél.
aranylik fenn a faág.
Libeg-lebeg
Minden aranysárga itt,
az út felett,
csapzott sárga zászlait
zenét zizeg és integet.
eldobni még nem meri,
hát lengeti a tengeri. Lebeg-libeg,
így érzi meg,
már lesben áll a nagy hideg.
Aranylevél
most útra kél,
de visszatér, még visszatér!
Lehull a nap,
egy szép kalap:
az éjszaka utánakap.
47
László Gyula
Õszi levelek
Lehullott egy falevél,
szelek hátán útra kél,
hegyen-völgyön átröpül,
ha elfárad, lecsücsül.
Elszunyókál, szendereg,
aztán jönnek új szelek:
libeg, pörög, messze száll,
világ végén majd megáll.
TALÁLÓS KÉRDÉS
Ha három levélkupacot
meg négy levélkupacot
összehordunk, hány
levélkupac lesz?
mi Járdányi Pál – Szõnyi Zoltán
Her- vad már a lomb - nak Eny-het a - dó ár - nya,

Ked-ves ga - lam - bom - nak El - tö - rött a szár - nya.
Figyeld meg, hogyan kezdõdik a falevelek elszínezõdése! Vízfestékkel

fess képet az õszi erdõrõl!
48
Öregapó madarai (részlet)

MINDEN MADÁR HAZATALÁL
[Öregapó a madarak életérõl mesélt Gyuszkónak.]

[...] A vándormadarak õsszel útra kelnek. Ki korábban, ki késõbben.
A darvak szabályos V alakzatban repülnek dél felé. Mások, mint a se-
regélyek, nagy, tömött csoportokban. És sok van olyan, amelyik egy-
magában vonul. A ragadozók majdnem mind. Meg a kakukk is. Még-
hozzá éjszaka. Mégis odatalál mindegyik. [...] Nem tudni, miképpen
csinálják. Ez a madarak nagy titka. Pedig mennyit fürkészték,
kutatták a rejtélyt! A mi Herman Ottónk is. Jól jegyezzétek meg a ne-
vét, nagy tudósa volt a madaraknak, sokat köszönhet neki a világ!
– És miért jönnek vissza a madarak Afrikából? – kérdezte
Gyuszkó. Ott mindig meleg van, táplálékuk van elég. Akkor miért?
– Mert itt születtek. Ez a hazájuk. Azért – mondta öregapó.
(Lázár Ervin)
Tekereg, mint õsszel a daru. – Nem leli a helyét, kóborol.

Sok fecske az õsz jele. – Az õsz beálltát a fecskék gyülekezése is jelzi.
Elvitte a gólya az uzsonnát. – Rövidebbek a nappalok, kevesebbet
eszünk.
Herman Ottó alapította

meg a tudományos
madárkutatást.
49
A természet változásai decemberben

December a tél elsõ hónapja. A nappalok rövidek, nagyon korán sö-
tétedik. A hõmérséklet gyakran fagypont alá süllyed, ezért befagy-
nak a vizek. Sokszor borús, ködös az idõ. A tél csapadéka a hó.
Csak a jégvirágban gyönyörködhetünk, hacsak nem szedünk
néhány ágat, hogy a szobában langyos vízben kihajtson. Az orgona,
a som, az aranyvesszõ, a cseresznye, a mandula egy-egy levágott ága
néhány hét alatt kivirágozhat.
A levágott ágakat néhány percre langyos vízben füröszd meg!
Ha elõtte jó néhány napos fagyokat értek meg a szabadban, kihaj-
tanak. Általában december 4-én, Borbála napján szokták hajtatni
ezeket a növényeket, és Borbála-ágnak is nevezik õket.
106
A december elsején fújó szél negyven napig szeles idõt jelez.

Lucskos karácsony rossz nyarat, rossz termést jósol.
Ha december végig hideg, nagyon korán köszönt be a tavasz.
Ha a tél kezdete enyhe,

Végén fordul keményebbre;
Ha sok hó jár s kemény fagy,
Akkor lesz az aratás nagy.
Ha lucskos karácsony elõtt
Sajnáld szegény szántó vetõt.
De ha fehér a karácsony:
Bõven élhetsz majd kalácson.
Ha szeles az ünnep tája:
Jó idõ a gyümölcsfára;
De ha szeles Szilveszter éj
Jövõre sok bort ne remélj.
Ha jég csüng a zuzos ágon:
Virág lesz ott húsvét tájon.
A hurkában kicsin hólyag
Hírdetõje sok fagy s hónak.
(Kéziratos szöveg az 1880-as évekbõl.
Dombóvári Helytörténeti Gyûjtemény)
107
Szabó Lõrinc
Esik a hó
Szárnya van, de nem madár,
repülõgép, amin jár,
szél röpíti, az a gépe,
így ül a ház tetejére.
Ház tetején sok a drót,
megnézi a rádiót,
belebúj a telefonba,
lisztet rendel a malomban.
Lisztjét szórja égre-földre,
fehér lesz a világ tõle,
lisztet prüszköl hegyre-völgyre,
fehér már a város tõle:
Fehér már az utca,
fehér már a muszka,
pepita a néger,
nincs Fekete Péter,
sehol,
de sehol
nincs más
fekete,
csak a Bodri
kutyának
az orra
hegye –
és reggel az utca, a muszka, a néger,
a taxi, a Maxi, a Bodri, a Péter
és ráadásul a rádió
mind azt kiabálja, hogy esik a hó!
108
A természet változásai februárban

A természet februárban várakozik, készülõdik a tavaszra. A föld
alatt levõ magok készülnek a csírázásra. A fák ágain már rügyek
duzzadnak.
A madarak még éhesek és fáznak, de egyre vidámabban csiripel-
nek.
A talajból elõbújik a hóvirág és a kökörcsin.
A február az év legrakoncátlanabb hónapja. A többi hónap 30 vagy
31 napból áll. A február megelégszik 28 nappal, csupán négyéven-
ként egyszer, a szökõévben toldja meg eggyel.
Ha valaki február 29-én született, annak valójában csak négy-
évenként van születésnapja.
154
Ha a február hideg, fagyos, bõséges lesz a búzatermés.

Ha Zsuzsanna napján megszólal a pacsirta, akkor vége lesz a hónak.
A Balázs-napi esõ jégverést hoz.
Gyertyaszentelõ melege
Sok hó s jégnek elõjele,
Gyertyaszentelõ hidege
Kora tavasznak elõhírnöke.
Jeget olvaszt Mátyás, hogyha talál,
S ha nem talál, akkor bizony csinál.
Ha derûs a Román napja,
Ég áldását bõven adja.
Radnóti Miklós
Február
Újra lebeg, majd letelepszik a földre,
végül elolvad a hó;
csordul, utat váj.
Megvillan a nap. Megvillan az ég.
Megvillan a nap, hunyorint.
S íme fehér hangján
rábéget a nyáj odakint,
tollát rázza felé s cserren már a veréb.
155
A természet változásai áprilisban

A mezõkön a fû már sarjad. Zöldellnek a bodzabokrok, a fûz-, nyár-
és nyírfák. Virágba borulnak a kökénybokrok, a mandula-, vadal-
ma-, körte-, barack- és szilvafák. A hónap végén az orgonák is
kibontják szirmaikat. A kertekben virít a tulipán, jácint, nárcisz,
bazsarózsa, nefelejcs.
A madarak már hozzákezdtek a fészeképítéshez. Megjelennek az
elsõ lepkék és katicabogarak.
A nappalok már hosszabbak, mint az éjszakák, tovább lehetünk
a szabadban.
200
Április hónap ha nedves, az aratás lesz bõ és kedves.

Az áprilisi fagy kevés gyümölcsöt hagy.
Hideg április, rossz esztendõ.
Ha táncra perdül a lepke, ültethetünk virágot a kertbe.
Mennél változóbb e hónap;

Annál több szénát, búzát ad.
Nedves április után jõ,
Júniusi száraz idõ.
Mennél szebb és jobb e hónap;
Május hava annál rosszabb.
Ha április szeleskedik,
Csûrünk, pincénk torkig telik.
Ha szelet hoz Rozimund
Tiszta szép nap lesz Szibilla
Ha Márk napján hideg vagyon
Az lesz keresztjáró napon.
Ha György elõtt dörög az ég;
Széna, búza, bor lesz elég.
Ha Márk elõtt szól a béka,
Úgy még didereghetünk is néha.
201
Madarak iskolája
Egy kisfiú nagyon szeretett volna fecske lenni. Azt hiszitek, talán
szúnyogpaprikásra éhezett? Ó, dehogy! Azért, mert azt hitte, hogy
akkor nem kell neki tanulni.
Nohát, szerettem volna, ha tegnap látta volna ez a kisfiú, amit én
láttam. Azt láttam, hogyan tanítja a nagy fecske a kicsit röpülni.
Fecskeanya kiparancsolta a fiókáit a fészekbõl a tornác párkányára.
Úgy gubbaszkodtak ott a buksik, mint az iskolás gyerekek a padban.
Fecskeapa pedig kiült az eperfára, és onnan parancsolgatott:
– Gyerekek, csak csicseri! Bátran csak ficseri!
Hárman szót is fogadtak, és átlibbentek fecskeapához. Hanem
a negyedik buksi csak lihegett, pihegett, a szárnyát is megemelte egy
kicsit, de aztán csak visszalépett a párkányra. Csicsergett keserve-
sen, hogy a röpülés nem neki való tudomány.
– Nem szégyelled magad? – koppantotta meg fecskeanya a feje
búbját. És taszított rajta a szárnyával akkorát, hogy nyaklevesnek is
beillett. Erre aztán mégiscsak szárnyra kapott a buksi.
– Messze, messze, messze? – kiabált kétségbeesetten, ahogy a le-
vegõben bukdácsolt.
– Erre, erre, erre! – biztatták az apja meg a testvérkéi az eper-
fáról.
Tízszer tették meg az utat egy délelõtt a kisfecskék a tornácról
az eperfáig meg vissza. Akkor aztán az öregek azt mondták, hogy
elég ennyi tudomány egy napra. Másnap azonban már a háztetõre
is kihozták a fiatalokat. Harmadnap pedig már a szomszédban kós-
tolgatták a legyet, hogy ott jobb ízû-e, mint nálunk.
Azt is láttam már, mikor a gólya tanította a fiát békát enni. Az
anyagólya röpült elõre a békával a csõrében, a fia utána. Kétszer-
háromszor megkerülték a kéményt. Akkor az anyamadár följebb
röppent, és kiejtette csõrébõl a békát. A gólyafiókának röptében kel-
lett ezt elkapni. Ha nem sikerült neki, akkor az anyja megbúbozta.
Tyúkanyónak is sok baja van a csirkéivel, míg kitanítja velük az
iskolát, mert a kiscsirkének is nehéz feje van kezdetben.
(Móra Ferenc)
202
Tartalom
Bevezetés .................................................................................... 5
Napló egy hétrõl ..................................................................... 6
Elsõ horgászélményem ....................................................... 10
Nyelvtörõ mondóka ............................................................... 10
Játssz jót, játssz jól! – Gyertek haza, ludaim! ......... 11
Nyári rajz (Nemes Nagy Ágnes) ............................................. 12
A hazug bojtár ......................................................................... 14
A rác, a róka meg a szarka (Benedek Elek) ................ 15
Kukutyinból jöttem (Jékely Zoltán) ................................... 16
Úszóöv (Fehér Klára) ................................................................. 17
Újra az iskolában ................................................................... 18
Iskolába hívogató (Darázs Endre) ...................................... 18
Miért kell iskolába járnom? (Hartmut von Hentig) ...... 19
Köszöntõ (Kálnay Adél) ............................................................ 19
Füllentõs (Fehér Klára) ............................................................ 20
Már iskolás vagyok (Janikovszky Éva) ............................. 21
Az olvasókönyv (Móra Ferenc) ............................................. 22
Az ékezet tréfája (László Gyula) ......................................... 24
A kis bicebóca (Móra Ferenc nyomán) ............................... 26
A kis bicebóca ebédje (Móra Ferenc nyomán) ............... 27
Mindannyian mások vagyunk (Bródy János) .............. 28
Mi a lényeg? (Darvasi László) ............................................... 29
A természet változásai szeptemberben ................... 30

Népi idõjóslások ..................................................................... 31
Szeptember (Varró Dániel) .................................................... 31
Lessük meg az õszt! (Tarbay Ede nyomán) ................... 32
Itt van az õsz, itt van újra... (Petõfi Sándor) ............. 33
A tücsök meg a légy lakodalma ................................... 34
Világgá ment a nyár (Kányádi Sándor) ........................... 36
A tölgyfa és a mogyoróbokor (Lev Tolsztoj) ............... 37
Az ökörnyál (Turcsányi Ervin) ................................................ 38
Az alma meg a kerti manó .............................................. 40
Az éneklõ alma (Gárdonyi Géza) ......................................... 42
Mesemorzsa (Kányádi Sándor) ............................................. 43
A mezei egér (Benedek Elek) ................................................ 44
Játssz jót, játssz jól! – Mókusok, ki a házból! ......... 45
A természet változásai októberben ............................ 46

Aranylevél (Visky András) ....................................................... 47
Október (Radnóti Miklós) ......................................................... 47
Õszi levelek (László Gyula) .................................................... 48
Öregapó madarai (Lázár Ervin) ........................................... 49
A cinege cipõje (Móra Ferenc) ............................................. 50
Isten veled, gólyamadár! (Gárdonyi Géza) .................... 52
A fiatal daru (Fáy András) ..................................................... 53
Károgós (Simkó Tibor) .............................................................. 54
Kerek esztendõ (Kormos István) ......................................... 54
A gombakirály .......................................................................... 56
A szõlõszüret (Ágh István nyomán) ..................................... 58
A róka és a szõlõ (La Fontaine) ......................................... 59
A mazsola ................................................................................... 60
Szüret után (Csanádi Imre) ................................................... 60
A szelídgesztenye ................................................................... 61
Készíts gesztenypürét! ....................................................... 61
Gesztenyefalevél (Nemes Nagy Ágnes) ............................. 62
A szilvalekvár fõzése ........................................................... 62
Dióbél bácsi (Csoóri Sándor) ................................................. 63
Galagonya (Weöres Sándor) ................................................... 64
A galagonya (Megay László) .................................................. 64
Könnyû számítás (Gárdonyi Géza) ..................................... 65
A nagyapó ujja (Gárdonyi Géza) .......................................... 65
A makk-vitéz (Móra Ferenc) .................................................. 66
Anyám tyúkja (Petõfi Sándor) .............................................. 68
Ünnepeink, szokásaink októberben ............................ 69
Nagyapó (Móra Ferenc) ............................................................ 69
A mindentudó kalap (Gárdonyi Géza) .............................. 70
Nemzeti ünnepünk ................................................................ 71
Szózat (Vörösmarty Mihály) ..................................................... 71
Csapatkapitány-választás (Döbrentei Kornél nyomán) .. 72
A mi autóbuszunk (Zágoni Olga) ....................................... 73
Közlekedj biztonságosan! ................................................. 74
A mozgójárda (Gianni Rodari) .............................................. 76
Játssz jót, játssz jól! – Szõlõcsõsz .............................. 77
A természet változásai novemberben ....................... 78

November (Csokonai Vitéz Mihály) ....................................... 79
Etessétek a madarakat! (Herman Ottó) ........................ 80

A kékcinke (Herman Ottó nyomán) ...................................... 81
Velünk élõ állatok .................................................................. 82
A kutyám (Bálint Ágnes) ......................................................... 82
A Mitvisz meg a fiai (Móra Ferenc) ................................. 84
A kutya és az árnyéka (Lev Tolsztoj) .............................. 86
Mióta haragszik a kutya a nyúlra? ............................. 86
Kutya-macska barátság ..................................................... 87
Micó (Gárdonyi Géza) ................................................................. 88
Egerek (Lev Tolsztoj) ................................................................. 89
A naplopó medve ................................................................... 90
Téli álom (Kormos István) ....................................................... 91
Medve-nóta (Bródy János) ..................................................... 91
A gyáva barát (Ezopusz) ........................................................ 92
Tapsifül (Börcsök Mária) .......................................................... 92
A róka (Lev Tolsztoj) .................................................................. 93
Ünnepeink szokásaink novemberben ......................... 94
Lefekvés elõtt (Eleanor Farjeon) .......................................... 94
Altató (József Attila) .................................................................. 95
A disznóölés (Kósa–Szemerkényi nyomán) ......................... 96
A csizmadia disznója ........................................................... 97
A kis gömböc ............................................................................ 98
Csoszogi, az öreg suszter (József Attila) ....................... 100
Mit tehetnék? (Bródy János) ................................................ 102
Hallgatni arany (Szõke József) ............................................ 103
Unatkozás (N. Tóth Anikó) ..................................................... 104
Kevéssel beérem (Nagy Bandó András) ............................ 104
Játssz jót, játssz jól! – Harangozás ........................... 105
A természet változásai decemberben ....................... 106

Esik a hó (Szabó Lõrinc) ......................................................... 108
Kíváncsi hópelyhek (Móra Ferenc) .................................... 109
Csikorgós éj (Orgoványi Anikó) ............................................. 110
Doromboló (Csanádi Imre) ..................................................... 111
Rókáné meg a vadgalamb (Benedek Elek) .................. 112
A téli esték (Petõfi Sándor) ................................................... 113
Hétszáz zöld csalogány (Simai Mihály) .......................... 114
A tulipán (Gárdonyi Géza) ....................................................... 115
Ünnepeink, szokásaink decemberben ....................... 116
Télapó éneke (Szepesi Attila) ............................................... 117
Télköszöntõ (Orgoványi Anikó) .............................................. 118

December, december (Fésûs Éva) .................................... 120
Farkas üvölt (Csanádi Imre) .................................................. 120
Karácsonyfák útja (Móra Ferenc) ...................................... 121
Szegény Dzsoni és Árnika (Lázár Ervin) ........................ 122
Hogyan tanultam meg olvasni? (Móra Ferenc) .......... 124
Egyezség (N. Tóth Anikó) ......................................................... 126
Én meg nem én (Fecske Csaba) .......................................... 126
Játssz jót, játssz jól! – Szembekötõs ........................ 127
A természet változásai januárban .............................. 128

Kerek esztendõ (Kormos István) ......................................... 129
A kérkedõ nyúl ........................................................................ 130
A bárány meg a juh beszéde ......................................... 131
Ki az erõsebb? ......................................................................... 132
Ünnepeink, szokásaink januárban .............................. 134
Újévi köszöntõ (Fecske Csaba) ............................................ 134
Emlékszel, fiam? (Tarbay Ede nyomán) ............................ 135
Az évszakok dala (Kiss Benedek) ....................................... 136
A tizenkét hónap .................................................................... 137
Az okos királyfi (Szulhan Szaba Orbeliani) ....................... 139
A hónapok (Sipos Júlia) .......................................................... 140
Üzenet (Birtalan Ferenc) .......................................................... 141
Himnusz (Kölcsey Ferenc) ....................................................... 142
A magyar kultúra napja ..................................................... 143
A farkas, a medve és a huszár ..................................... 143
Az okos lány .............................................................................. 144
A három selyp leány ............................................................ 145
Ravasz alku (Kolozsvári Grandpierre Emil nyomán) ........... 146
Tilinkó és a bíró (Kolozsvári Grandpierre Emil) ............... 147
Tréfás mese (Benedek Elek) .................................................. 149
A középsõ pénz (Gárdonyi Géza) ........................................ 150
A furulyavevés ......................................................................... 150
A kiskutya neve ...................................................................... 152
Játssz jót, játssz jól! – Szoborjáték ........................... 153
A természet változásai februárban ............................ 154

Február (Radnóti Miklós) ......................................................... 155
Csikorgó, a fagykirály (Kányádi Sándor) ......................... 156
A hóember (Sebõk Zsigmond) ............................................... 158

Gyertyaszentelõkor (Jókai Mór) ......................................... 159
Ünnepeink, szokásaink februárban ............................ 160
Farsang (Kerék Imre) ................................................................ 161
A mi farsangunk ..................................................................... 162
Az egyszeri-kétszeri fánk (Jankovich Ferenc) ............... 163
A kakaska meg a babszem .............................................. 164
A gyõztes kakas (Lev Tolsztoj) ............................................ 166
Táplálkozz helyesen! ............................................................ 167
Jó étvágyat! (Csukás István) ................................................. 168
Nyami (N. Tóth Anikó) .............................................................. 170
Játssz jót, játssz jól! – Csepü, lapu ........................... 171
A természet változásai márciusban ........................... 172

Március (Gárdonyi Géza) .......................................................... 174
Tavasz éke (Donkó László) ..................................................... 174
A róka és a gólya ................................................................... 175
Gólyák (Gárdonyi Géza) ............................................................ 176
Márciusi versike (Kányádi Sándor) ..................................... 178
A madárfészek (Mikszáth Kálmán) ..................................... 180
A vadgalamb és a szarka (Arany László) ...................... 182
A három kismalac és a farkas ....................................... 183
Mindenféle házakról (Móra Ferenc) ................................. 186
Házak, lakások ......................................................................... 187
A veréb (Gárdonyi Géza nyomán) ........................................... 188
Tavaszi dúdoló (Simai Mihály) ............................................. 188
A szomjas holló (Szõke József) ........................................... 189
Meddig ér a rigófütty? (Kányádi Sándor) ....................... 190
A fekete rigó (Herman Ottó nyomán) ................................. 192
Költögetõ (Kányádi Sándor) .................................................... 192
Ünnepeink, szokásaink márciusban ........................... 193
Petõfi Sándor naplójából (Petõfi Sándor) ..................... 194
Nemzeti dal (Petõfi Sándor) .................................................. 194
Huszárgyerek, huszárgyerek ........................................... 196
Négy nap dörgött az ágyu (Petõfi Sándor) .................. 198
Játssz jót, játssz jól! – Tûz, víz ..................................... 199
A természet változásai áprilisban ............................... 200

Madarak iskolája (Móra Ferenc) ......................................... 202
A molnárfecske (Herman Ottó nyomán) ............................ 203

A sánta tyúk (Gárdonyi Géza) ............................................... 204
A Szél és a Nap ...................................................................... 205
A testünk .................................................................................... 206
Buborék (Fehér Klára) .............................................................. 207
Tükörkép-vers (Simai Mihály) .............................................. 207
A bal kéz (Móra Ferenc) .......................................................... 208
Ünnepeink, szokásaink áprilisban ............................... 209
A költészet napja ................................................................... 210
Kép a tükörben (József Attila) ............................................ 210
Töredék (József Attila) .............................................................. 211
Kedves Jocó! (József Attila) .................................................. 211
Húsvét (Kósa–Szemerkényi nyomán) ..................................... 212
Locsolóversek ........................................................................... 213
A sün és a nyúl versenyt fut .......................................... 214
Játssz jót, játssz jól! – Bújócska .................................. 215
A természet változásai májusban ............................... 216

Májusi idõjóslat ....................................................................... 218
Zümmög a cserebogár (Krecsmáry László) .................... 218
A cserebogár és a méhek (Fáy András) ........................ 219
Tavaszi kirándulás (Bálint Ágnes) ..................................... 219
Az új családtag (Jókai Mór) ................................................. 220
Májusi fülemüle (Herman Ottó) .......................................... 220
Fagyosszentekre ..................................................................... 222
A madártejfû (Gárdonyi Géza) .............................................. 223
A virágok panasza (Móra Ferenc) ...................................... 224
Néma tulipán (Kányádi Sándor) .......................................... 226
Bodzavendéglõ (Schmidt Egon) ........................................... 228
Vár és forrás (Benedek Elek nyomán) ................................ 228
Bölcs Palkó (Móra Ferenc) ..................................................... 230
Megjárta Jancsi (Gárdonyi Géza) ........................................ 232
Ünnepeink, szokásaink májusban ............................... 233
Az én anyukám (Nagy Bandó András) ............................... 234
A gyermek dala (Pinczési Judit) .......................................... 235
Buba éneke (Weöres Sándor) ................................................ 236
Mi mondtuk anyuról (Macskássy–Fekete) ....................... 237
Nagyik (N. Tóth Anikó) ............................................................. 238
Hívd a nagymamát (Bródy János) .................................... 238
Ma jó voltam (Orgoványi Anikó) .......................................... 239
Ms-1621U_int-olvasokonyv2_2019.qxd 2019. 07. 02. 16:20 Page 280
Szegény Dzsoni és Árnika (Lázár Ervin) ....................... 240

Peti naplójából – Játékaim (Csorba Piroska) .............. 241
Lenka (Szegedi Katalin) ............................................................. 242
Hogyan játsszunk? (Csukás István) ................................... 244
Bojti (Berg Judit) ......................................................................... 246
Firtos Lova (Benedek Elek nyomán) .................................... 248
Játssz jót, játssz jól! – Méhecskék ............................. 249
A természet változásai júniusban ............................... 250

Június (Radnóti Miklós) ............................................................ 251
Arany Lacinak (Petõfi Sándor) ............................................. 252
A lusta fiú meg a cinege ................................................... 254
A disznók és a ludak beszéde ....................................... 255
A világ vándora (Móra Ferenc) ............................................ 257
A virággá változott királylányok ................................... 258
A kecskebékák királya (Benedek Elek) ........................... 259
Varangyos (Bálint Ágnes) ........................................................ 260
Békák (Nagy Bandó András) .................................................... 261
Öregapó madarai (Lázár Ervin) .......................................... 262
A ludak a búzában ................................................................ 263
A gereblye (Gárdonyi Géza) .................................................... 264
A tanult fiú (Lev Tolsztoj) ...................................................... 264
Minden változik, ami eleven (Tarbay Ede nyomán) ..... 265
Ünnepeink, szokásaink júniusban ............................... 266
Csendíts rá (Mándy Stefánia) ................................................ 266
Boszorkabál ............................................................................... 267
Võlegény a dobozban (Bálint Ágnes) ............................... 268
Játssz jót, játssz jól! – Hidasmester ......................... 270
A találós kérdések megfejtései ..................................... 272
Kiadja a Mozaik Kiadó, 6723 Szeged, Debreceni u. 3/B.

Telefon: (62) 470-101 • E-mail: kiado@mozaik.info.hu
Honlap: www.mozaik.info.hu • Felelôs kiadó: Török Zoltán
Mûszaki szerkesztõ: Kovács Attila
Készült a Dürer Nyomda Kft.-ben • Felelôs vezetô: Aggod István
Terjedelem: 26,6 (A/5) ív • 2019. július
Tömeg: 650 g • Raktári szám: MS-1621U

Sokszínû Matematika: 1-12. Osztályosoknak

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Sokszínû Matematika: 1-12. Osztályosoknak

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

SOKSZÍNÛ MATEMATIKA

KÖNYVAJÁNLAT ALSÓ TAGOZATOSOKNAK

M·ZAIK M·ZAIK www.mozaik.info.hu

Mozaik Kiadó: 6701 Szeged, Pf. 301., Tel.: (62) 470-101

Hatodik, változatlan kiadás

Játssz jót, játssz jól!

Nemes Nagy Ágnes

Ez itt a ház, ez itt a tó,

Majd télen ezt elõveszem,

Nézegetem, ha hull a hó:

Egyszer mentem Kisasszondra,

Két gyermek játszik a homokozóban.

A természet változásai októberben

Ha október elsõ napjaiban derûs a holdvilág, jó ideig nem lesz esõ,

Radnóti Miklós Visky András

mi Járdányi Pál – Szõnyi Zoltán

Her- vad már a lomb - nak Eny-het a - dó ár - nya,

Figyeld meg, hogyan kezdõdik a falevelek elszínezõdése! Vízfestékkel

Öregapó madarai (részlet)

[Öregapó a madarak életérõl mesélt Gyuszkónak.]

Tekereg, mint õsszel a daru. – Nem leli a helyét, kóborol.

Herman Ottó alapította

A természet változásai decemberben

A december elsején fújó szél negyven napig szeles idõt jelez.

Ha a tél kezdete enyhe,

A természet változásai februárban

Ha a február hideg, fagyos, bõséges lesz a búzatermés.

A természet változásai áprilisban

Április hónap ha nedves, az aratás lesz bõ és kedves.

Mennél változóbb e hónap;

A természet változásai szeptemberben ................... 30

A természet változásai októberben ............................ 46

A természet változásai novemberben ....................... 78

Etessétek a madarakat! (Herman Ottó) ........................ 80

A természet változásai decemberben ....................... 106

Télköszöntõ (Orgoványi Anikó) .............................................. 118

A természet változásai januárban .............................. 128

A természet változásai februárban ............................ 154

A hóember (Sebõk Zsigmond) ............................................... 158

A természet változásai márciusban ........................... 172

A természet változásai áprilisban ............................... 200

A molnárfecske (Herman Ottó nyomán) ............................ 203

A természet változásai májusban ............................... 216

Szegény Dzsoni és Árnika (Lázár Ervin) ....................... 240

A természet változásai júniusban ............................... 250

Kiadja a Mozaik Kiadó, 6723 Szeged, Debreceni u. 3/B.

You might also like