PANNON EGYETEM

GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR

Szakdolgozat

CÍM: Minta a szakdolgozat megformázásához

Név Minta Mónika

_*Jelöljön ki egy elemet*_

Feladatok:

 Lorem ipsum dolor sit amet, consectetuer adipiscing elit. Maecenas porttitor congue
massa.
 Fusce posuere, magna sed pulvinar ultricies, purus lectus malesuada libero, sit amet
commodo magna eros quis urna. Nunc viverra imperdiet enim.
 Fusce est. Vivamus a tellus.
 Pellentesque habitant morbi tristique senectus et netus et malesuada fames ac turpis
egestas. Proin pharetra nonummy pede.
 Mauris et orci. Aenean nec lorem.

Témavezető: Dr. Demeter Dömötör, adjunktus

Veszprém, 2023. April

 PANNON EGYETEM
GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR

Szakdolgozati nyilatkozat

A szakdolgozat feltöltésével egyidejűleg nyilatkozom, hogy a szakdolgozat teljes egészében a

saját munkám. A felhasznált forrásokat az irodalomjegyzékben feltüntettem, a rájuk
vonatkozó, szabályszerű hivatkozásokat a szövegben megtettem. A dolgozat más szakon vagy
intézményben sem a saját nevemben, sem máséban nem került beadásra. Tudatában vagyok
annak, hogy plágium (más munkájának sajátomként történő feltüntetése) esetén a dolgozat
elutasításra kerül.

Veszprém, 2023. April

KIVONAT

A dolgozat rövidített tartalmát kevesebb, mint egy oldalban lényegre törően kell
megfogalmazni, lehetőleg úgy, hogy más tudományterület művelői, más szakos diákok is
megértsék a szerző saját eredményeit, azok értelmét, és a témakör jelentőségét. A kivonat
tartalmazza az elért eredmények munkamódszerének rövid megfogalmazását, a használt
technikák megjelölését, hogy a szakdolgozatok közötti keresést meg tudjuk könnyíteni, az
olvasó el tudja dönteni, ez a dolgozat megfelel-e az érdeklődési körének.

Kulcsszavak:

menedzsment, folyamatszabályozás, pénzügy, kulcsszó4

ABSTRACT

A magyar nyelvű kivonat angol fordítása a keresés további könnyítésére. A fordítás ne legyen
mechanikus, ügyeljen arra, hogy a tudományterület/szakma megfelelő angol elnevezéseit,
kifejezéseit alkalmazza.

Keywords:

management, processes control, finance, keyword4

TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETÉS.................................................................................................................................1

1 DOLGOZAT TARTALMI ELVÁRÁSAI...................................................................................2

1.1 rész: Elmélet.................................................................................................................2

1.2 rész: Gyakorlat.............................................................................................................2

1.3 rész: Következtetések és javaslatok.............................................................................2

1.4 rész: Összefoglalás.......................................................................................................2

2 DOLGOZAT FORMAI ELVÁRÁSAI........................................................................................3

2.1 Alfejezet.......................................................................................................................3

2.1.1 Ábrák, táblázatok megjelenítése a dolgozatban....................................................4

3 HIVATKOZÁSOK ALKALMAZÁSA........................................................................................7

3.1 Szövegközi hivatkozás.................................................................................................7

3.2 Irodalomjegyzék és egyéb források jegyzéke..............................................................8

3.2.1 Könyvrészlet esetén..............................................................................................8

3.2.2 Folyóiratcikk esetén..............................................................................................9

3.2.3 Konferencia-anyag (az ún. proceedings)..............................................................9

3.2.4 Szabvány...............................................................................................................9

3.2.5 Jogszabály.............................................................................................................9

3.2.6 Számítógép-fájl, elektronikusan elérhető egyéb források.....................................9

KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JAVASLATOK.....................................................................................11

ÖSSZEFOGLALÁS......................................................................................................................12

IRODALOMJEGYZÉK.................................................................................................................13

EGYÉB FORRÁSOK....................................................................................................................14

FÜGGELÉK................................................................................................................................16

MELLÉKLETEK.........................................................................................................................17
ÁBRAJEGYZÉK

1. ábra: A meghibásodási ráta kádgörbéje (Kövesi, 2011 p. 39)................................................3

TÁBLÁZATJEGYZÉK

1. táblázat A statisztikai következtetések és döntéselméletek csoportosítása.............................4

2. táblázat: A szabályozó kártyák típusai....................................................................................5
BEVEZETÉS

Ez az útmutató azért készült, hogy elősegítse a készülő szakdolgozatok egységes formai

megjelenését, egyszerűsítse a szövegformázási feladatokat. Ebben a sablonban található
szövegek saját tartalomra való cserélésével és a beépített formázási stílusok alkalmazásával a
tud a hallgató legkönnyebben megfelelni a formai előírásoknak.

1
1 DOLGOZAT TARTALMI ELVÁRÁSAI

Minden dolgozatnak két fő részből kell állnia, az elméleti és a gyakorlati részből, valamint a
következtések és javaslatok, majd az összefoglalással kell zárulnia.

1.1 rész: Elmélet

 szakterület-téma legfrissebb eredményeinek összefoglalása

 fogalmak tisztázása
 alkalmazott módszerek/megközelítések bemutatása
1.2 rész: Gyakorlat

 Szakterülethez kapcsolódó probléma feltárása, megfogalmazása

 Elemzés
 Javaslatok kidolgozása, megvalósíthatóságuk értékelése
1.3 rész: Következtetések és javaslatok

1.4 rész: Összefoglalás

2
2 DOLGOZAT FORMAI ELVÁRÁSAI

A hallgatónak az oklevél megszerzéséhez szakdolgozatot kell készítenie. A szakdolgozat célja

a hallgató szakképzettségnek megfelelő, a tanult szakmai tárgyakhoz kapcsolódó téma
kidolgozása, amivel a hallgató tanúsítja, hogy a tananyag ismeretén túlmenően képes
tájékozódni a hazai és nemzetközi szakirodalomban, és megszerzett ismereteit alkotó módon
tudja feldolgozni és hasznosítani.

2.1 Alfejezet

A dolgozatnak tükröznie kell, hogy készítője elsajátította az adott témához kapcsolódó

tudományterület(ek) alapvető ismereteit, kellő tájékozottságot szerzett annak
szakirodalmában, ismeri a szakmai tevékenységhez szükséges technikákat, és képes egy
gyakorlati probléma megfogalmazására, önálló vizsgálatára és konklúziók (megoldási
javaslatok) megfogalmazására.

A szakdolgozat felépítéséhez a következő szempontokat kell figyelembe venni: A

bevezetésben pontosan meg kell határozni a vizsgált kérdést, problémát, területet és a
dolgozat célját, illetve a szorosabban vett téma kifejtése előtt ismertetni kell annak elméleti
hátterét, tágabb összefüggéseit. A téma kifejtése során törekedjen a saját munka és
eredmények hangsúlyos bemutatására.

Az áttekinthetőség és a logikai felépítés megfelelő érzékeltetése érdekében szükség van a

dolgozat tagolására. Ezt az alábbi hierarchia szerint célszerű elvégezni, de nem szükséges
minden tagolási szintet kimeríteni:

a. fejezet
b. alfejezet
c. szakasz
d. pont
e. alpont

A címsorokat három hiearachia szint (azaz fejezet – GTK_Címsor 1, alfejezet –

GTK_Címsor  2 és szakasz – GTK_Címsor 3 stílus) mélységig kell számozni és megjelníteni a
tartalomjegyzékben ebben az utmutatóban látható módon. A „Bevezetés”, „Irodalomjegyzék”,

3
„Függelék” és „Melléklet” címsorokat a fejezet címsorokhoz hasonló módon kell formázni
(GTK_Számozatlan címsor stílus)

2.1.1 Ábrák, táblázatok megjelenítése a dolgozatban

Kerülni kell az öncélú dekorációkat: a szöveghez csupán lazán kötődő, a téma kifejtését,
megértetését érdemben nem szolgáló illusztrációknak nincs létjogosultsága egy tudományos
munkában. Az ábrák és grafikonok esetében sem a látványosság, hanem az érthetőség és az
áttekinthetőség a fő szempont – háromdimenziós vagy színes grafikonokat például csak akkor
célszerű használni, ha ez nélkülözhetetlen a vonatkozó adatok egzakt ábrázolásához.
Táblázatok, grafikonok, képek csak abban az esetben helyezhetők el a törzsrészben, ha azok
részletes (nem egymondatos) elemzésére a szövegben sor kerül. Ellenkező esetben az ilyen
kiegészítőket a mellékletbe vagy a függelékbe kell elhelyezni. Az ábrákat és a diagramokat
külön kell sorszámozni. Minden ábrát és diagramot a sorszám mellett címmel is el kell látni.

1. ábra: A meghibásodási ráta kádgörbéje

(Kövesi, 2011 p. 39)

Kötelező feltüntetni továbbá valamennyi táblázatnál az adatok forrását (a szövegközi

hivatkozásoknál ismertetett módszerekkel, lásd alább). Ha a táblázat összeállításához a szerző
több forrást használt, értelemszerűen valamennyit meg kell adni. Ugyancsak fel kell tüntetni a
forrást a nem saját készítésű grafikonoknál és ábráknál (lásd az 1. táblázat és az 1. ábra
példáján). Példa táblázatra:

4
 1. táblázat A statisztikai következtetések és döntéselméletek csoportosítása

Döntés (decision) nincs veszteség, nincs a priori információ (Fisher)

gyakorlati
Az elsőfajú döntési hiba valószínűségének korlátozása a cél, a veszteségek és
megközelítés
a priori információk figyelembe vétele nélkül
nincs veszteség, nincs a priori információ (Neyman – Pearson)
A döntés minden lehetséges hibáját figyelembe kell venni, és ennek
megfelelően meghatározni a szabályokat a p valószínűségi érték függvényében
a mintaeredmények elfogadására.
van veszteség, nincs a priori információ (Wald)
a veszteségek és nyereségek a döntési probléma részei, de nincsenek előzetes
valószínűség információk a sokaságról/környezetről
veszteségek (utilitások) és a priori információk is vannak (Savage)
a veszteségek, nyereségek mellett környezetre (természet állapotára)
vonatkozó valószínűségekkel számol
Következtetés Klasszikus Csak a vizsgálat alapján meghatározott relatív gyakoriságra
(inference) megközelítés alapoz (objektív valószínűség), pontbecslést és konfidencia
tudományos intervallumot használ
megközelítés
Bayes-i Minden rendelkezésre álló információt felhasznál és
megközelítés kombinálja az új ismereteivel, a mintavétel eredményével.
 a valószínűség szükségszerű és logikailag helyes
mértéke annak, hogy a propozíciók egy halmaza
mennyiben igazol egy másikat
 szubjektív valószínűség az egyén vélekedésének
foka, amely koherens és konzisztens
Forrás: saját szerkesztés (Raiffa, 1970, pp. 279-288) alapján

A törzsszövegnél kisebb betűmagasság (10pt) és szimpla sorköz alkalmazása áttekinthetőbbé

teszi az adatokat és kompaktabbá a táblázatot. A táblázat sorainak oldaltörésnél történő
szétválását megakadályozhatja a sorokban a Bekezdés/Szövegbeosztás/Együtt a következővel
opció beállításával.

5
 2. táblázat: A szabályozó kártyák típusai
Változó paraméterek Változó Állandó
Jelölés Megnevezés száma paraméterek paraméterek

FP Állandó paraméterek 0 - n, h, w, k
VSL Változó beavatkozási határok 1 w, k n, h
VSI Változó mintavételi időköz 1 h n, w, k
VSS Változó minta elemszám 1 n h, w, k
Változó minta elemszám és beavatkozási
VSSL 2 n, w, k h
határok
VSSI Változó minta elemszám és mintavételi időköz 2 n, h w, k
Változó mintavételi időköz és beavatkozási
VSIL 2 h, w, k n
határok
VP Változó paraméterű kártya 3 n, h w, k -
Forrás: saját összeállítás

6
3 HIVATKOZÁSOK ALKALMAZÁSA

Egy mű „felhasználása” többféleképpen történhet. Idézésnek minősül bármely műből szó

szerint átvett idézet, melyet idézőjelbe téve kell szerepeltetni a forrás megjelölésével. Más
szerzőtől származó gondolatok, szövegrészletek hivatkozás nélküli szerepeltetése a
dolgozatban plagizálásnak minősül, ami jogsértésnek minősül és elégtelen értékelést von
maga után! Jogi bonyodalmakhoz vezethet a megengedettnél jóval nagyobb terjedelmű idézet,
amelyet csak a szerző engedélyével, átvételként lehet közölni. Idézet esetén változtatás nélkül,
tartalom- és szöveghűen kell a vonatkozó részeket közölni, idézőjelekkel kiemelve. Ha
tartalmi okok miatt egyes részeket elhagyunk, ezt a szükséges helyekre tett, zárójelben
elhelyezett három ponttal jelölhetjük. Ügyelni kell arra, hogy a kihagyással ne hamisítsuk
meg az idézet értelmét.

Ha nem csak egy-egy gondolatot, megállapítást vagy adatot, hanem egy forrásmunka nagyobb
részét kívánja átvenni a szakdolgozat készítője, akkor még nem szó szerinti idézetnél is
jelezni kell az „átvétel” terjedelmét, például oly módon, hogy a felhasznált anyagot egy külön
alfejezetbe vagy szakaszba helyezi el, annak elején közölve, hogy az adott rész egy bizonyos
forrásmunka alapján vagy nyomán íródott.

A dolgozatban a Harvard hivatkozási szisztéma (név, évszám) alkalmazandó. A

következőkben néhány példát láthatunk a hivatkozások módjára.

3.1 Szövegközi hivatkozás

A szövegközi hivatkozás történhet a szerző megnevezésével a mondatban. (pl.:). Ekkor a

szerző megnevezése után elegendő zárójelben az évszámot feltűntetni. Példa:

Ravasz (1996) megállapításai alapján…

Bekezdés végén történő szövegközi hivatkozásnál zárójelben a szerző(k) vezetéknevét

(kettőnél több szerző esetén csak az első szerző vezetéknevét és az „[et al.]” kifejezést), majd
vesszővel elválasztva az évszámot tüntetjük fel. Szó szerinti idézéskor az oldalszám is
feltüntetendő. Ha egy oldalon szerepel az idézett szöveg, akkor „p”, ha pedig több oldalon,
akkor a „pp” jelölést kell az oldalszám előtt alkalmazni. Szó szerinti idézés esetén az idézett
szöveget idézőjellel emeljük ki. A hivatkozást a következő példa szemlélteti:

7
"Ezek száma pl. Sárospatakon 1765-ben 870, ugyanakkor 320 togatus s csak 80 publicus."
(Ravasz, 1996. p.193.)

Két szerző esetén mindkét szerzőt fel kell tüntetni, abban a sorrendben, ahogy az a címben
megjelent. Ekkor a két szerző vezetéknevét az „és” szócska (vagy az „&” jel, de végig
egységesen kell használni az egyiket vagy a másikat) választja el, majd a megjelenés évszáma
következik. Abban az esetben, ha a mű három-, vagy többszerzős, csak az első szerző nevét
kell feltűntetni, a többi nevet pedig az „et al.” kifejezés helyettesíti (idézőjelek nélkül):

A szerző(k) tudományos fokozatát vagy címét (pl. dr., akadémikus), munkaköri besorolását
(pl. főosztályvezető) nem kell megadni, még akkor sem, ha ezek akár a hivatkozott könyv
borítóján is szerepelnek!

A hivatkozásokkal kapcsolatos további információk megtalálhatók a következő honlapon:

http://old.ektf.hu/~tovarij/hivkesz.htm#Hivatkozás többszerzős művekre

3.2 Irodalomjegyzék és egyéb források jegyzéke

Kérjük, hogy az irodalomjegyzékben megjelölt forrásokat alfabetikus sorrendbe rendezze

valamint az egyéb forrásokat (mint például szabványok vagy törvények) külön tüntesse fel.

Ugyanazon szerző (vagy szerzők) egyazon évben megjelent munkáira úgy kell hivatkozni,
hogy a címek szerint ábécérendbe rendezett művek közül az első hivatkozás évszáma egy „a”
jelöléssel bővül, a másodiké „b”-vel, és így tovább.

Szövegközben: Yin (2003a) esettanulmányokkal foglalkozó könyvében is kitért erre, illetve az

alkalmazhatóságát is részletesebben bemutatta egy másik művében (Yin, 2003b).

Irodalomjegyzékben:

Yin, R.K. (2003a): Case Study Research: design and methods. Thousand Oaks, CA: Sage
Publishing

Yin, R.K. (2003b): Applications of Case Study Research. Thousand Oaks, CA: Sage
Publishing

8
3.2.1 Könyvrészlet esetén

Jenkins, C. L. (1997): Third World Issues – Tourism Policies in Developing Countries. In S.

Medlik, Managing Tourism, Butterworth-Heinemann, Oxford, pp. 269-277.

Ravasz, J. (1996): A reformátusok iskolaügye. In: GAZDA István. Fejezetek a magyar

művelődéstörténet forrásaiból. Budapest, Tárogató. ISBN 9638491 930 2

3.2.2 Folyóiratcikk esetén

Magyar, B. (1998): A közoktatás modernizációjának esélyei a közoktatási törvény módosítása

után. Új pedagógiai szemle, 47. évf. 2. sz. p.6. (ISSN 1215-1807)

Hall, D. & Brown, F. (1996). Towards a Welfare Focus for Tourism Research, Progress in
Tourism and Hospitality Research, Vol. 2, pp. 41-57.

3.2.3 Konferencia-anyag (az ún. proceedings)

Takács, B. (1991): A hybrid character recognition algorithm. In: Conference on Intelligent

Systems (Vol.6.) Fundamentals and European Cooperation in research an education of
intelligent systems: proceedings. Veszprém, NJSZT és OCG. pp. 71-81.

3.2.4 Szabvány

MSZ 3424/1 (1978) Bibliográfiai leírás. Könyvek. Budapest, MSZH. 78 p.

3.2.5 Jogszabály

A jogszabályok, törvények is egyéb forrásnak számítanak, szövegközben a megnevezésükkel,

az Egyéb források között az alábbi módon hivatkozzuk:

1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról

2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről

3.2.6 Számítógép-fájl, elektronikusan elérhető egyéb források

Az online vagy csak elektronikusan elérhető forrásoknál is törekedni kell a szerző és a cím
megadására, és minden esetben meg kell adni a letöltés/megtekintés utolsó dátumát. Ha a web
oldalon található dokumentum egyértelművé teszi, hogy nyomtatásban is megjelent anyag,
vagyis nyomdahű megjelenítéséről van szó, akkor az Irodalomjegyzékben a bibliográfiai
adatokat a szokványos módon kell feltüntetni. Ezt azonban szigorúan csak akkor tegyük meg,
ha pl. a kiadó, vagy egyéb hivatalos oldal adatai alapján 100%-ban meggyőződtünk róla, hogy
az általunk olvasottak egyértelműen a tanulmány nyomdahű megjelenítését tartalmazzák

9
Kovács, L. (1998): projektvez. NIIFP hálózati multimédia pilot projekt [számítógép-fájl].
Budapest, Sztaki, URL: http:// www.sztaki.hu/services /mbone [2013.december 31.]

Előfordulhat, hogy egy weboldalon semmilyen bibliográfia adatelemet nem tudunk

azonosítani, nem ismert a szerző, nem beszélhetünk „gazdadokumentumról”, online folyó-irat
portálról, adott esetben a megjelenés éve sem azonosítható. Ez esetben az adott weboldalt a
teljes URL-lel hivatkozzuk, ezeket az Irodalomjegyzékben a szoros értelemben vett
szakirodalomtól külön, az Egyéb források címszó alatt gyűjtjük össze. Minden link elé írjunk
valamilyen azonosító szöveget is. E linkekből nem képezhető a Harvard formulának
megfelelő hivatkozás, ezért ezeket szövegközben lábjegyzettel hivatkozzuk, megadva a teljes
webcímet. Ne feledjük: az ilyen források felhasználása fokozott forrás-kritikát, kritikai
szemléletet igényel!

Külön kiemelnénk a Wikipédiát. A Wikipédia mindenki által szerkeszthető közösségi lexikon.

Miután bárki bármely szócikket szerkesztheti, a tartalom folyamatosan módosulhat, a
tudományos igényesség adott szócikkeknél hiányozhat, vagy sérülhet. A Wikipédia remekül
használható általános tájékozódásra, azonban mint tudományos hivatkozás alapja, a
tudományos közéletben nem elfogadott.

10
 KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JAVASLATOK

Ebben a fejezetben kell összefoglalni az elemzések legfontosabb eredményeit. A

következtetések és javaslatok fejezetben nem a korábbi eredmények ismételt felsorolását
jelenti.  Következtetéseket és a javaslatokat minden esetben az elemzések eredményei alapján
kell megfogalmazni 1-3 oldal terjedelemben!

11
 ÖSSZEFOGLALÁS

Az összefoglalásban gyűjtse össze az elvégzett gyakorlati problémamegoldás legfontosabb

elemeit, hangsúlyosan jelenítse meg a saját munkáját és annak (várható) eredményeit. Az
összefoglalás csak olyan elemeket, információkat tartalmazhat, amelyek már korábban
megjelentek a dolgozatban.

12
 IRODALOMJEGYZÉK

Baum, T. (1994a): National tourism policies: implementing the human resource dimension.
Tourism Management, Vol. 15, No. 4, pp. 259-266.

Baum, T. (1994b): The development and implementation of national tourism policies.

Tourism Management, Vol. 15, No. 3, pp. 185-192.

European Commission (1999): Euro-Preparation Guide for Tourism Enterprises.

Megtalálható: http://europa.eu.int/comm/enterprise/services/tourism/tourism-publications/
[2001. január 1.]

Hall, R.H., Haas, J.E. & Johnson, N. (1967): Organisational Size, Complexity, and Formaliza-
tion. American Sociological Review, 32, pp. 903-912.

Klein, J. (1998): The importance of Antitrust Enforcement in the New Economy.

Megtalálható: www.usdoj.gov/atr/public/speeches [2003. november 25.]

Kövesi, J. (2011): Minőség és megbízhatóság a menedzsmentben. Budapest, Typotex

Magyar, B. (1998): A közoktatás modernizációjának esélyei a közoktatási törvény módosítása

után. Új pedagógiai szemle, 47. évf. 2. sz. p.6. ISSN 1215-1807

Raiffa, H. (1970): Decision Analysis - Introductory Lectures on Choices under Uncertainty. 2

ed. Reading, MA, Addison-Wesley.

Ravasz, J. (1996): A reformátusok iskolaügye. In: GAZDA István. Fejezetek a magyar

művelődéstörténet forrásaiból. Budapest, Tárogató. ISBN 9638491 930 2

Surányi, S. (2000): A szolgáltatások internacionalizálódása globális gazdaságban. In: Blahó

A. (Ed.): Nemzetgazdaság, regionalitás, világgazdaság, pp. 151-162. Budapest, Aula

Takács, B. (1991): A hybrid character recognition algorithm. In: Conference on Intelligent

Systems (Vol.6.) Fundamentals and European Cooperation in research an education of
intelligent systems: proceedings.Veszprém, NJSZT és OCG. pp. 71-81.

Yin, R.K. (2003a): Case Study Research: design and methods. Thousand Oaks, CA: Sage
Publishing

Yin, R.K. (2003b): Applications of Case Study Research. Thousand Oaks, CA: Sage
Publishing
 EGYÉB FORRÁSOK

1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról

2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről

Kovács, L. (1998): projektvez. NIIFP hálózati multimédia pilot projekt [számítógép-fájl].

Budapest, Sztaki, URL: http:// www.sztaki.hu/services /mbone [2013.december 31.]

MSZ 3424/1 (1978): Bibliográfiai leírás. Könyvek. Budapest, MSZH. 78 p.

 FÜGGELÉK

Függelékként illeszthető a dolgozathoz olyan, a szerző által írt, összeállított vagy

szemelvényezett anyag, amely nem képezi szerves részét a dolgozat törzsrészében kifejtett
gondolatmenetnek, ám annak megértését, feldolgozását segíti (például összefoglaló
táblázatok, kronológia, a kutatáshoz felhasznált kérdőívek, stb.).
 MELLÉKLETEK

Mellékletként olyan anyag csatolható a szakdolgozathoz, amelyet a szerző változtatás nélkül

vesz át, és amely főképp mondandója illusztrálását szolgálja (például térkép, fotók,
termékismertető, reklámkiadvány stb.).