You are on page 1of 39

DUNAÚJVÁROSI EGYETEM

TÁRSADALOMTUDOMÁNYI INTÉZET

ÚTMUTATÓ
A SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTÉSÉHEZ

XXX szakos hallgatók számára

Dunaújváros, 2022.

Érvényes a XXX. félévben


Tartalom

1. Ütemterv........................................................................................................................4
1.1. A hallgató feladatai a szakdolgozat elkészítésével kapcsolatban..........................4
1.2. A Dunaújvárosi Egyetem Társadalomtudományi Intézetének – XXX
Tanszékének elektronikus szakdolgozati rendszere.....................................................4
1.3. A szakdolgozat-készítés célja és a szükséges kompetenciák................................4
1.4. A szakdolgozat készítéséhez kapcsolódó központi konzultációk rendje, egyéb
egyeztetési kötelezettségek...........................................................................................5
1.5. A szakdolgozat készítésének rendje......................................................................5
2. A szakdolgozati téma választása...................................................................................6
2.1. A szakdolgozat készítés célja................................................................................6
2.2. A szakdolgozati témajavaslat................................................................................6
3. A konzulensek...............................................................................................................7
4. A szakdolgozat beadása.................................................................................................8
4.1. A szakdolgozati kurzus..........................................................................................8
4.2. A szakdolgozat beadásának feltételei....................................................................9
5. A szakdolgozat bírálata...............................................................................................10
6. A szakdolgozat védése a záróvizsgán.........................................................................10
7. A szakdolgozat formai előírásai..................................................................................11
7.1. A szakdolgozat kidolgozása, szerkezete, nyelvezete...........................................11
7.2. A dolgozat érdemi részének felépítése................................................................11
7.3. A szakdolgozat formai szerkezete.......................................................................11
8. Kivitelezés, terjedelem................................................................................................13
8.1. Gépelés, műszaki szerkesztés..............................................................................13
8.2. Terjedelem...........................................................................................................13
8.3. A dolgozat tagolása, fejezetek.............................................................................14
8.4. Ábrák, táblázatok, összefüggések........................................................................14
9. Hivatkozások, irodalomjegyzék..................................................................................16
9.1. A szószerinti idézetek leírásának módja..............................................................16
9.2. Az átvett, de nem szó szerint idézett gondolatok leírásának módja....................16

2
9.3 A hivatkozásokban megjelenítendő kötelező adatok és leírásuk..........................16
9.3.1 Könyvek........................................................................................................16
9.3.2. Részdokumentumok.....................................................................................18
9.3.3. Időszaki kiadványokból – folyóiratokból, heti lapok, stb. – származó
idézetek leírása.......................................................................................................18
9.3.4. Konferencia-anyagból (az ún. proceedings) származó idézetek leírása......19
9.3.5. Elektronikus forrásokból származó idézetek leírása....................................19
9.4 A felhasznált irodalom és az irodalomjegyzék formai követelményei.................20
9.5. Technológiai dokumentációk..............................................................................21
9.6. Tervrajzok............................................................................................................21
9.7. Éves beszámoló adatai (mérleg, eredménykimutatás, cash-flow).......................21
10. Kötés, példányszám...................................................................................................21
11. Néhány irodalom a tudományos kutatómunka technikájának elsajátításához..........22
Mellékletek......................................................................................................................23
1. melléklet Szakdolgozat témajavaslatok..................................................................23
2. sz. melléklet: Nyilatkozat a szakdolgozatról..........................................................24
3. sz. melléklet............................................................................................................25
4.sz. melléklet: Konzulensek listája...........................................................................26
5. sz. melléklet: Bírálati szempontok..........................................................................26
6.sz. melléklet: SZAKDOLGOZATI KONZULTÁCIÓS LAP.................................30
7.sz. melléklet: SZAKDOLGOZAT KIÍRÁSHOZ SZÜKSÉGES ADATLAP.........31
8. sz. melléklet: NYILATKOZAT.............................................................................32
9. sz. melléklet: NYILATKOZAT.............................................................................34
10. sz. melléklet: ÉRTÉKELŐ LAP...........................................................................35

3
1. Ütemterv
ha akarja, beilleszti

1.1. A hallgató feladatai a szakdolgozat elkészítésével kapcsolatban


ha akarja, beilleszti

1.2. A Dunaújvárosi Egyetem Társadalomtudományi Intézetének – XXX


Tanszékének elektronikus szakdolgozati rendszere
A Társadalomtudományi Intézet XXX szakos hallgatói a 2010/11/1 félévtől kezdve
szakdolgozataikat elektronikus rendszerbe rögzítik (belépés: neptunkód és -jelszó). A
rendszerbe való belépéssel és a rendszer használatával kapcsolatban a hallgatók az első
központi konzultáción /és vagy emailben részletes tájékoztatást kapnak. Probléma esetén ezt a
szakdolgozat felelősnek kell jelezni, aki a probléma megoldásában segítséget nyújt.
A szakdolgozat készítés kurzus kreditértékének megszerzéséhez kapcsolódó értékelési
rendszer a hallgatónak az adott félévben a szakdolgozat készítéséhez kapcsolódó komplex
munkáját, a jelenlétet és a védéshez használt prezentációt – összegzően értékeli.

1.3. A szakdolgozat-készítés célja és a szükséges kompetenciák


A szakdolgozat célja, hogy a XXX jelölt az adott témakörben bizonyítsa a megfelelő hazai és
külföldi szakirodalmi tájékozottságát, valamint elemző, értékelő készségét. Bizonyítsa, hogy
önálló munkával képes megfigyelések végzésére, adatgyűjtésre, feldolgozásra, értékelésre és
mindezekből helyes következtetések levonására. A szakdolgozat tanúsítsa, hogy a jelölt a
szakma műveléséhez szükséges ismeretek, általános műveltség és intelligencia birtokában
van, képes a megszerzett szakismeretek gyakorlati alkalmazására és alkotó módon való
felhasználásra. Valamennyi hallgatótól elvárt alapvető követelmény, hogy a választott témát
és feladatot a tanultakra támaszkodva, műszaki menedzser jelöltektől elvárható színvonalon
oldja meg. Alapvető cél, hogy a dolgozatok önálló munkán alapuljanak.
A szakdolgozat készítése előfeltétele a záróvizsgára való bocsátásnak. Az a hallgató,
akinek a szakdolgozata nem elfogadható, záróvizsgára nem bocsátható. Az a jelölt, akinek a
záróvizsgán zajló szakdolgozat védése elégtelen, a záróvizsgát nem folytathatja.

4
5
1.4. A szakdolgozat készítéséhez kapcsolódó központi konzultációk rendje,
egyéb egyeztetési kötelezettségek
A szakdolgozat készítéséhez a hallgatók központi tájékoztatást az ún. központi
konzultációkon és/vagy neptun üzenetben, valamint emailben kapnak. Ezen konzultációk
célja a hallgatók tájékoztatása, a felmerülő kérdések megválaszolása, a részvétel nappali
tagozaton kötelező, levelező tagozaton ajánlott. Aktuális időpontját és helyét a szakdolgozat
felelős a tanévnaptárnak megfelelően határozza meg, amelyről a hallgatók tájékoztatást
kapnak. A központi konzultációk időpontja és helye az egyes fejezetek feltöltésének
határideje az elektronikus szakdolgozati rendszerben megtekinthető.
A dolgozatot a leadási időpont előtt egy alkalommal lehet teljességében felülvizsgálni
és/vagy kiegészíteni. A módosítás a dolgozat terjedelmének legfeljebb 30%-át érintheti. A
módosítást külön fájlba is fel kell feltölteni. A módosított szakdolgozatot végleges
jelöléssel/dátummal kell ellátni. A szakdolgozat ebben a formában kerül véglegesítésre a
rendszerben, a megadott határidő előtt és után nem módosítható.

1.5. A szakdolgozat készítésének rendje


A hallgató felelőssége, hogy a szakdolgozat a kiadott határidőre elkészüljön és megfeleljen az
elvárt tartalmi és formai követelményeknek. A hallgató munkájához a belső és a külső
konzulens segítséget nyújt, feladatuk a hallgató szakmai munkájának az irányítása, szakértő
támogatása.
A szakdolgozat készítés és a szakmai gyakorlat a hallgató tanulmányai között két önálló
kurzusként jelenik meg, amelyek minősített aláírással zárulnak. A minősített aláírást a
szakdolgozat felelős adja (ld. 4.1-es fejezet).
Az elkészített és bekötött szakdolgozatot egy példányban, CD/DVD melléklettel
kiegészítve, az Intézet titkárságán kell leadni a megadott határidőre. Amennyiben a hallgató a
szakdolgozatát a határidőre nem adja le és a halasztásra engedélyt nem kért és kapott (ld. 4.2-
es fejezet), illetve egyéb szabályszegést, vétséget követ el, záróvizsgára nem bocsátható.
A szakdolgozat védésére a záróvizsgán kerül sor, ahol a záróvizsga bizottság a dolgozat
színvonala, a bírálók javaslatai és a jelölt védésen nyújtott teljesítménye alapján állapítja meg
a szakdolgozat érdemjegyét (ld. 6. fejezet,) amely részét képezi a diploma minősítésének.

6
2. A szakdolgozati téma választása

2.1. A szakdolgozat készítés célja


A szakdolgozat készítésének célja a BA/BSc/FOSzK tanulmányok során szerzett ismeretek
alkalmazása, összefoglalása. A hallgató szakdolgozatának elkészítésével bizonyítja, hogy
képes összetett feladat önálló megoldására, fel tudja használni a tanulmányai során szerzett
elméleti és gyakorlati ismereteket, módszereket, tájékozott a szakirodalomban. A
szakdolgozattal kapcsolatos általános szabályozást a hatályban lévő Tanulmányi- és
Vizsgarend tartalmazza (TVR 39-41.§).

2.2. A szakdolgozati témajavaslat


Mi lehet szakdolgozati téma?
Minden szakdolgozat készítésének része a szakirodalom tanulmányozása, adatgyűjtés,
megfigyelés, mérés és ezek alapján a hallgató önálló, alkotó tevékenysége. A szakdolgozat
általános témajavaslatait az Intézet adja ki, azok megfelelnek a szakképzési és kimeneti
követelményeinek. [1. sz. melléklet: Szakdolgozati témajavaslatok]
Mi nem lehet a szakdolgozat érdemi része?
Szakdolgozat érdemi része nem lehet csupán leíró jellegű, például:
 berendezések, gépek, eszközök, műszerek, szerszámok, szoftverek stb. bemutatása,
működésük leírása,
 gazdasági társaságok, intézmények (munkahelyek) történetének ismertetése, a
munkaszervezés leírása, a munkafolyamatok vagy egyes termékek ismertetése.
A téma keresése és jóváhagyása
Az Ftv. 46. § (3) j) pontja szerint a hallgatónak joga (és kötelessége), hogy
szakdolgozatának témáját megválassza. A hallgatónak a szakdolgozatba bekerülő
szakdolgozati témát tartalmazó kiírás eredetei példányát az Intézet titkárságán legkésőbb a
szakdolgozat készítésére megjelölt félév szorgalmi időszaka harmadik hetének utolsó napjáig
ki kell adni. A témaválasztásnál a hallgató figyelembe veheti a gyakorlati hely (gazdasági
társaságok, intézmények) illetékes vezetőjének a javaslatait, ennek azonban kapcsolódnia kell
a hallgató választott szakirányához. A témajavaslatokat először a belső és a külső konzulens,
majd az elfogadott témajavaslatokat a szakdolgozat felelős hagyja jóvá.

7
A gyakorlati hellyel összefüggő témaválasztásnál a hallgatónak körültekintően kell
eljárni: figyelembe kell vennie a gyakorlat hely vonatkozó előírásait az adatok, eljárások,
módszerek és technológiák nyilvánosságra hozatalával kapcsolatban. Amennyiben a
gyakorlati hely illetékes vezetője nem járul hozzá az előbb felsorolt információk
nyilvánosságra hozatalához, a hallgató kérheti a szakdolgozat titkosítását, ha az adatok
védelme így sem elegendő, a témaválasztástól el kell tekinteni. [2. sz. melléklet: Nyilatkozat a
szakdolgozatról] [3. sz. melléklet: Titkosítási nyilatkozat]

3. A konzulensek

A szakdolgozat készítését konzulensek irányítják. Minden kiadott szakdolgozati feladathoz az


Intézet valamely oktatóját, mint belső konzulenst és egy további külső konzulenst kell
kijelölni, illetve felkérni. A külső konzulens megválasztása a hallgató feladata, belső
konzulenst a jelölt választhat, de amennyiben ez nem történik meg, részére a szakdolgozat
felelős jelöli azt ki. A jelölt választását az Intézet Igazgató és/vagy a Tanszékvezető
felülbírálhatja a témaválasztás jellege és az oktatók leterheltsége alapján. Külső konzulens
csak felsőfokú végzettséggel rendelkező, a témában jártas szakember lehet, ezt az Intézet
jogosult és köteles ellenőrizni.
A hallgató feladata:
 a belső konzulens megválasztása és megjelölése a Nyilatkozat a szakdolgozatról c.
formanyomtatványon [4. sz. melléklet: A konzulensek listája];
 a belső konzulens megjelölése az elektronikus szakdolgozati rendszerben
(szakdolgozat.uniduna.hu);
 a külső konzulens megválasztása;
 kapcsolatfelvétel a konzulensekkel;
 a téma elfogadása után kutatómunka, vázlatkészítés, amely vázlatot a konzulensek
hagynak jóvá;
 a dolgozatkészítés során rendszeres konzultáció a konzulenseivel, amelyet a
konzultációs lapon rögzít;
 a téma érdemi feldolgozása, a szakdolgozat végleges elkészítése;
 a végleges szakdolgozat bemutatása a konzulensek az általa kijelölt határidőre;

8
 a szakdolgozat benyújtása az intézet/tanszék által meghatározott időre.
A jelölt befogadását a belső konzulens az elektronikus szakdolgozati rendszerben hagyja
jóvá. A szakdolgozat felelős joga a belső konzulenshez rendelt szakdolgozat készítő hallgatók
létszámának meghatározása és az irreleváns téma elutasítása.
Az első konzultációról a belső konzulens jegyzőkönyvet készít, amelyben rögzíti a
konzultáción elhangzottakat és azt a hallgatóval aláíratja. Konzultációnak minősül a
személyes megbeszélés, az elektronikus levélváltás, a telefonbeszélgetés és az elektronikus
rendszerbe feltöltött anyag megtekintése, véleményezése. Az a hallgató, akinél legalább
három – a konzulens által az elektronikus szakdolgozat készítő rendszerben rögzített -
konzultáció nem szerepel, a szakdolgozatát nem adhatja be, ennek ellenőrzése a szakdolgozat
felelős feladata. A szakdolgozat írás befejeztével a hallgató által kinyomtatott konzultációs
lapot a konzulensek aláírják, amely már a bekötendő szakdolgozat része.
A szakdolgozat írás befejeztével a dolgozatról a hallgatónak prezentációt kell készítenie,
amelyet a záróvizsgán fog bemutatni. Ezt a hallgató egyezteti a belső konzulenssel és a
próbavédésen bemutatja. A végleges prezentációt a megadott határidőre fel kell töltenie az
elektronikus rendszerbe.

4. A szakdolgozat beadása

4.1. A szakdolgozati kurzus


A szakdolgozat beadásának feltétele a Szakdolgozat készítés 2. nevű kurzus felvétele, amely
tárgyat a hallgatónak a regisztrációs héten kell véglegesen felvennie. Amennyiben a hallgató a
tárgyat korábban már felvette teljesítette, de a szakdolgozatát nem adta be, újonnan nem kell
felvennie. A szakdolgozat készítés kurzust a hallgató a szakdolgozatával, annak készültségi
fokával teljesíti. A kurzus teljesítését (ami nem a szakdolgozat minősítése!) a szakdolgozat
felelős értékeli az alábbi szempontok alapján:
 kiválóan megfelelt (jeles): a dolgozat (új innováció bemutatása, bevezetett
javaslatok, kiemelkedő szakmai munka melyet a szakmai gyakorlati hely igazol) a
megadott határidőre elkészített és beadott dokumentum;
 megfelelt (jó, közepes, elégséges): a dolgozat („átlagos” alapvetően leíró jellegű) a
megadott határidőre legalább 70%-ban elkészített dokumentum;

9
 nem felelt meg (elégtelen): a dolgozat készültségi foka a megadott határidőre nem éri
el a 70%-ot.
A szakdolgozat készítése során a hallgatónak szakmai gyakorlatot is teljesíteni kell, amit
az erre rendszeresített formanyomtatványon igazol. A szakmai gyakorlatot a hallgató önálló
tantárgyként veszi fel a regisztrációs héten. Amennyiben a hallgató a tárgyat korábban már
felvette és teljesítette, újonnan nem kell felvennie. De a tárgy teljesítése csak abban az esetben
fogadható el, ha annak teljesítése a szakdolgozat készítés tárgy készítésével párhuzamosan,
ugyanabban a félévben történt. A szakmai gyakorlat kurzus értékelését a szakmai gyakorlat
felelős végzi az alábbi szempontok alapján:
 kiválóan megfelelt: a hallgató a szakmai gyakorlatát dokumentált módon teljesítette
(új innováció bemutatása, bevezetett javaslatok, kiemelkedő szakmai munka melyet a
szakmai gyakorlati hely igazol);
 megfelelt (jó, közepes, elégséges szintű szakmai munka melyet a szakmai gyakorlati
hely igazol);
 nem felelt meg: a hallgató a szakmai gyakorlatát nem teljesítette.

4.2. A szakdolgozat beadásának feltételei


A szakdolgozat beadhatóságáról (beadható/nem beadható) a belső és a külső konzulens külön-
külön tesz nyilatkozatot és aláírásával igazolja a konzultációs lapon. Ha bármelyik konzulens
nem tartja beadhatónak, akkor a szakdolgozat nem adható be.
A következő esetekben a dolgozat nem beadható:
 a dolgozat 30%-nál nagyobb hányada nem önálló munka;
 a dolgozatban hivatkozás és forrásmegjelölés nélkül szerepelnek olyan, máshonnan
átvett részek, amelyek eredete bizonyítható;
 a hallgató a konzultációs minimumot (3 alkalom) nem teljesítette;
 a hallgató visszaélést követ el (illetéktelen belépés az elektronikus rendszerbe,
konzultációk rendjének be nem tartása egyéb).
A szakdolgozat beadási határidejét a tanév időbeosztása (ld. Tanévnaptár) határozza meg.
A kész, bekötött szakdolgozatot a kijelölt határidőre a feladatot kiadó intézet titkárságán egy
példányban kell leadni, ezt megelőzően a végleges dokumentumot az elektronikus
szakdolgozati rendszerbe kell feltölteni. A szakdolgozat beadásának halasztására a Neptun

10
rendszeren keresztül kérvény leadásával és a szakdolgozati felelős javaslata alapján a TB
adhat engedélyt kerülhet sor.

11
5. A szakdolgozat bírálata

A szakdolgozatot elsősorban a külső bíráló, esetenként a belső bíráló külön-külön írásban


értékeli és tesz javaslatot a szakdolgozat éredemjegyére. [5. sz. melléklet: A szakdolgozat
bírálati szempontjai]
A következő esetekben a dolgozat nagy valószínűséggel kedvezőtlen minősítést kap:
 korszerűtlen, a téma nem aktuális, idejét múlt,
 a felhasznált irodalom korszerűtlen, a források zöme 5 évnél régebbi,
 nincs a dolgozatban érdemi probléma meghatározás,
 nincs a dolgozatban megoldás, javaslat, kritika, önálló gondolat.
A szakdolgozat bíráltatásáról a TVR 39.§ (9) pontja rendelkezik. A bíráltatás
megszervezése a szakdolgozat felelős feladata. Bíráló csak felsőfokú oklevéllel rendelkező
külső vagy belső szakember lehet. A bírálat a hallgató számára hozzáférhető, az elektronikus
szakdolgozat-készítő rendszerben megtekinthető legkésőbb 5 nappal a szakdolgozat védése
előtt (TVR 39.§ (10) pontja).

6. A szakdolgozat védése a záróvizsgán

A szakdolgozat érdemjegyét a Záróvizsga Bizottság állapítja meg a bírálatok és a hallgató


szakdolgozat védése során nyújtott teljesítménye alapján. A teljesítménynek részét képezi a
hallgató által előre elkészített prezentáció valamint a feltett kérdésekre adott válaszok
minősége. A kérdésekre a bírálatban javaslatot tesz a külső és a belső bíráló, erre a jelölt
felkészülhet, de a Záróvizsga Bizottság a kérdései megfogalmazásakor nem köteles a
javaslatokat figyelembe venni. Amennyiben a Záróvizsga Bizottság a záróvizsga során úgy
találja, hogy a szakdolgozat az elfogadható szintet nem éri el vagy nem a jelölt munkáját
tükrözi, elégtelen érdemjeggyel osztályozza. Ebben az esetben a jelölt záróvizsgáját nem
folytathatja.
A hallgató a választott szakdolgozati témát a tárgykiírástól számított egy éven belül kell
megvédenie, amennyiben nem sikerül, úgy új szakdolgozati témát kell választania.

12
7. A szakdolgozat formai előírásai

7.1. A szakdolgozat kidolgozása, szerkezete, nyelvezete


Fontos, hogy a hallgató a kiírás minden feladatpontját kellő részletességgel és mélységben
kidolgozza, mert ezt a bíráló és a bizottságok külön ellenőrzik. A hallgató csak indokolt
esetben, pontos forrásmegjelöléssel másolja a szakirodalmat, kerülje az általános elméleti
ismeretek leírását, inkább ezeknek a feladattal kapcsolatos alkalmazására helyezze a
hangsúlyt. A szakdolgozatként kiírt feladat megoldását indokolni kell, azokat célszerű
számításokkal, ábrákkal, táblázatokkal kiegészíteni. A hallgató törekedjen a menedzser
szemlélet mellett a gazdasági szemlélet érvényesítésére, megjelenítésére.

7.2. A dolgozat érdemi részének felépítése


a) A szakdolgozat bevezető részében a hallgató vázolja a téma jelentőségét, határozza
meg a dolgozat célját, mutassa be a megoldandó feladatot!
b) A bevezető rész után a hallgató térjen át a feladat elemzésére! A szakirodalom
feldolgozása alapján röviden ismertesse a feladathoz kapcsolódó elméletet. Ezután
mutassa be a szakdolgozat alapjául szolgáló munkaszervezetet érvényesítve a
komplex típusú menedzserszemléletet. Ezekből kiindulva adja meg az általa
választott megoldásokat, alkalmazza a tanult elemző, problémamegoldó eszközöket,
hangsúlyozza a saját önálló, alkotó munkáját! A dolgozatnak ezt a részét a
témához, illetve a kiíráshoz illeszkedően kell fejezetekre, alfejezetekre tagolni.
c) A hallgató dolgozata végén foglalja össze a szakdolgozati munka eredményét, az
eredménnyel kapcsolatos megállapításait, utaljon az alkalmazási lehetőségekre,
mutasson rá továbbfejlesztés irányaira. Az összegzést angol vagy német nyelven is el
kell készíteni!

7.3. A szakdolgozat formai szerkezete


a) külső borító:
 A/4 méret;

13
 szöveg: SZAKDOLGOZAT (betű: TNR 24 pont, félkövér),
elhelyezése: felsőlapszél és a betűnagyság közti távolság 100 mm;
 NÉV (betű: TNR 16 pont, félkövér),
elhelyezése: az alsó lapszéltől 20 mm, a név melletti jobboldali margó 15 mm;
 a szakdolgozat száma a gerincre kerül: az intézet adja meg;
 a borító fekete műbőrből, a feliratozás aranyozással készül.
b) belső címoldal tartalmazza:
 az intézmény teljes nevét (betű: TNR 14 pont, nagybetű);
 az intézmény hivatalos elfogadott színes emblémáját (átmérő 26 mm);
 az intézet hivatalos megnevezését (betű: TNR 14 pont, nagybetű);
 a szak hivatalos megnevezését (betű: TNR 14 pont, nagybetű);
 a dokumentum megnevezését: SZAKDOLGOZAT (betű: 18 pont, félkövér,
nagybetű)
 a szakdolgozat címét (betű: TNR 14 pont, nagybetű);
 a jelölt nevét (betű: TNR 13 pont, félkövér) és szakját (betű: TNR 12 pont);
 a szakdolgozat készítésének évszámát (betű: TNR 14 pont).
c) szakdolgozat kiírás eredeti példánya (elektronikus rendszerből tölthető le);
d) konzultációs lap (kétoldalas formanyomtatvány, az elektronikus rendszerből tölthető le);
e) a tartalomjegyzék formai jellemzője, hogy tűnjön ki a fejezetek tagolása:

1. elsőfokú cím......................TNR 16 pont, félkövér


1.1. másodfokú cím..................TNR 14 pont, félkövér
1.1.1 harmadfokú cím...................TNR 12 pont, félkövér
f) a dolgozat érdemi része (Bevezetés és öt számozott főfejezet, legfeljebb két szintű
alfejezetekkel):
Bevezetés (a dolgozat első oldalszámozott oldala, kezdő oldalszám: 1)
1. fejezet (folyamatos oldalszámozással)
1.1. alfejezet (folyamatos oldalszámozással)
1.1.1. alfejezet (folyamatos oldalszámozással)
2. fejezet (folyamatos oldalszámozással)
...
5. Ötödik fejezet (folyamatos oldalszámozással)

14
g) irodalomjegyzék, pontos könyvészeti megjelölésekkel (a dolgozat érdemi részével
folyamatosan számozott);
h) mellékletek jegyzéke (ábrajegyzék, táblázatjegyzék, képek jegyzéke stb.) és a befűzhető
mellékletek; az egyéb (nem befűzhető) mellékleteket a hátsó borító tasakjában a helyezzük el
(pl. CD/DVD melléklet) (a dolgozat érdemi részével folyamatosan számozott);
i) függelék: a dolgozat megértését segítő elméleti alapfogalmak, hosszabb levezetések
részletezése (nem kötelező).
A szakdolgozat a magyar nyelv szabályainak megfelelően világos, érthető stílusban
fogalmazandó! Kerülni kell az idegen nyelvekből öncélúan átvett szavakat,
mondatszerkezeteket és nyelvtani alakokat!

8. Kivitelezés, terjedelem

8.1. Gépelés, műszaki szerkesztés


További formai előírások:
a) A szakdolgozatot A/4-es fehér géppapírra egyoldalas álló formában kell kinyomtatni.
b) A sortávolság másfeles, a margó mindenütt 2,5 cm, a kötés oldalán további 0,5 cm
legyen.
c) Az oldalszám a láblécben (élőláb) középen legyen (betű: TNR 12 pont).
d) A szövegtörzset 12 pontos betűkkel kell szerkeszteni, sorkizárt igazítással (Times
New Roman – TNR).
e) A szakkifejezésekre, mértékegységekre, fizikai és matematikai jelölésekre, az ábrák
rajzolására a magyar szabvány érvényes előírásai a mérvadók.
f) Ajánlott irodalom a formai előírásokhoz:
Csengeri P. P.: Mennyiségek Mértékegységek Számok SI. Budapest : Műszaki
Könyvkiadó, 1981.
Énekes Ferenc: A kiadványszerkesztés. Budapest: Novella Könyvkiadó, 2004.

15
8.2. Terjedelem
A szakdolgozat terjedelmét alapvetően a választott téma jellege határozza meg. Az oldalszám
(mellékletek és függelékek nélkül) felsőoktatási szakképzésben legkevesebb 40 oldal,
legfeljebb. 60 oldal, BA/BSc képzésben legkevesebb 50 oldal, legfeljebb 70 oldal, ennek
egyharmada a szakirodalom feldolgozásán alapuló elméleti munka kell legyen.

8.3. A dolgozat tagolása, fejezetek


A dolgozatot fejezetekre kell tagolni. Nem ajánlott háromnál több fokozatú címrendszer
alkalmazása. A fejezetek, alfejezetek címét ponttal tagolt decimális számozással kell ellátni.
A fő fejezetek új oldalon kezdődjenek.
A fejezetek alatti első bekezdés első sora nem tartalmaz behúzást (intendation), a második
bekezdéstől a behúzás mértéke 0,5 cm, úgy mint ebben a fejezetben is.

1. Címsor 1 (TNR 16 pont, félkövér)


1.1. Címsor 2 (TNR 14 pont, félkövér)
1.1.1. Címsor 3 (TNR 12 pont, félkövér)

8.4. Ábrák, táblázatok, összefüggések


A szakdolgozat lehetőleg minél több saját készítésű képet és ábrát tartalmazzon (az
arányosság elvét betartva). Az ábrák és táblázatok elhelyezhetők:
a) a szöveges részben, szerves egységben a róluk szóló szövegrésszel,
b) a szöveges rész végén, de azzal egybekötve:
 ha A/4 méretnél nem nagyobbak,
 ha többrétegű logikai kapcsolatuk miatt az alapvető gondolatmenetet zavarnák,
illetve nem feltétlenül szükségesek a szöveg követéséhez,
c) a mellékletben, ha méreteik miatt nem köthetők egybe az A/4-es lapokkal.
Az ábrákat, táblázatokat minden esetben számozással, címmel és forrás megjelöléssel kell
ellátni. Egyszerűbb a folytonos sorszámozás, de alkalmazható a szerkezeti számozás is. Az
ábraszám és cím az ábra alá, középre kerüljön, táblázatoknál is a táblázat alá, középre
kerüljön. A forrás megjelölés az ábra vagy a táblázat jobb alsó sarkába kerüljön, önálló
munka esetén a „Saját szerkesztés” megjelöléssel.

16
Az ábra és a kép formai megjelenése:
A ábra vagy kép felett a szövegben utalni kell rá, hogy mi lesz látható az ábrán vagy a
képen.

Forrás: (betű: TNR 11 pont )


x. ábra: Az ábra/kép címe (betű: TNR 11 pont, dőlt)

A táblázatban vagy képen/ábrán látható információk magyarázata. Mindig szükséges


magyarázó szöveg minden táblázathoz, ábrához.

A táblázat formai megjelenése:


A táblázat felett utalni kell arra, hogy mi látható a következő táblázatban. A táblázatban
szereplő adatok, feliratok stb. betűje TNR 11 pont, a betűstílus szükség szerint normál, dőlt
vagy félkövér lehet.

Forrás: (betű: TNR 11 pont )


x. táblázat: A táblázat címe (betű: TNR 11 pont, dőlt)

A táblázatban vagy képen/ábrán látható információk magyarázata. Mindig szükséges


magyarázó szöveg minden táblázathoz, ábrához.

17
9. Hivatkozások, irodalomjegyzék

A szakdolgozat a hallgató munkája, elkészítéséhez a szakirodalom tanulmányozása szükséges.


A dolgozatírás során meg kell különböztetni:
 szószerinti idézetet,
 tartalmi összegzést, amikor nem szó szerint idéz, hanem a szerző gondolatait –
hivatkozva a forrásra – saját szavaival adja vissza.
Mindkét esetben szükség van a szerző és a forrásmű pontos megjelölésére, amely
megjelölésben az olvasó számára elegendő információt kell biztosítani a hivatkozott mű
azonosításához. Ezt az információt a felhasznált dokumentum könyvészeti adatainak
hiánytalan és pontos közlésével kell megadni.
Az irodalmi hivatkozás, az irodalomjegyzék formai követelményeit az „MSZ ISO: 690:
1991. Bibliográfiai hivatkozások” szabvány, az elektronikus források leírására vonatkozó
követelményeket az „ISO 690-2 Information and documentation - Bibliographic references -
Part 2: Electronic documents or parts thereof” nemzetközi szabvány tartalmazza.

9.1. A szószerinti idézetek leírásának módja


A szó szerint idézett szövegrészt mindig idézőjelben („”) kell közölni, az azt követő, felső
indexként megadott számok az idézett dokumentum leírására utalnak, abban a sorrendben,
amelyben az idézés történik. A hivatkozások a lábjegyzetben, az oldal alján jelennek meg.

9.2. Az átvett, de nem szó szerint idézett gondolatok leírásának módja


Az átvett gondolatokat a hallgató saját szavaival esetleg kiegészítve, más gondolati ív mentén
rendezve írja le. Mivel nem szó szerint idézetről van szó, idézőjel nem szükséges,
forrásmegjelölésre azonban legkésőbb a bekezdés végén szükség van. A hivatkozások a
lábjegyzetben, az oldal alján jelennek meg.

18
9.3 A hivatkozásokban megjelenítendő kötelező adatok és leírásuk

9.3.1 Könyvek
A szerző(k) neve. A családnév nyomtatott nagy betűkkel, ezt követően az egyéni név teljes
alakban. Külföldi szerzők nemzeti névhasználatában az egyéni név általában megelőzi a
családnevet, ezért a bibliográfiai adatok közlésekor a névelemek sorrendjének
megváltoztatására van szükség. A sorrendcserét a vessző jelzi. Az adatelemet szóköz nélkül
kettőspont követi.
TÓTH László:
PEASE, Allan:

Ha két-három szerzője van a műnek, mindegyik nevet közölni kell abban a sorrendben,
ahogyan a könyv címoldalán vagy a folyóiratcikk címfejében, illetve aláírásában látható. A
neveket az "és" szócska köti össze.
TÓTH László és ZAHOLA Tamás:
PEASE, Allan és PEASE, Barbara:

Gyűjteményes köteteknél, vagy többszerzős műveknél, ha a szerkesztő neve kiemelten


szerepel a forráson, akkor a szerzők felsorolása helyett a szerkesztő neve kerül a leírásba
kerek zárójelbe téve a szerkesztő funkciót.
SÍKLAKI István (szerk.):

Ha háromnál több szerzője van a műnek és nincs kiemelt szerkesztő, akkor elegendő az
első szerző feltűntetése. A többi név elhagyását a szögletes zárójelbe tett [et al.] rövidítéssel
kell jelölni (et alii – jelentése: és társai).
BOGLÁR Lajos [et al.]

A hivatkozott mű címe. A címet úgy kell leírni, ahogy a forrásban megtalálható. Az alcíme
elhagyható, ha ez nem szükséges az azonosításhoz. A leírásban címet követő kettőspont után
következik kisbetűvel kezdve.
Ábrázoló geometria: konstruktív feladatok műszaki ábrázolása

Kiadás sorszámát vagy megjelölését meg kell adni az forrásban megtalálható formában.
2. kiadás ill. 3rd ed.

19
Megjelenés. A megjelenési adatokat a következő sorrendben kell megadni: megjelenés
hely, kiadó, megjelenési év. A kiadás helye után kettős pontot, a kiadó után vesszőt, kiadás
éve után pontot kell kitenni. Ha a megjelenés helye ismeretlen, akkor a szögletes zárójelbe tett
[s.l.] rövidítéssel kell jelölni (sine loco – jelentése: hely nélkül).
Budapest : Európa, 2008
[s.l.] : Európa, 2008

Abban az esetben ha a kiadó neve ismeretlen, akkor a nyomda nevét kell feltűntetni. A
kiadó nevét meg lehet adni akár teljes, akár rövidített formában is, ha így is egyértelmű. Ha a
forrásban több kiadó neve van feltüntetve, közülük a leginkább kiemeltet kell megadni.
Keresztnevek vagy kezdőbetűik közlése csak kétséges esetekben szükséges.
Akadémiai Kiadó, ill. Akad. K.
Wiley (nem pedig John Wiley  Sons)

A mű idézett részének helye (p. – hányadik oldalon, vagy pp. – oldalszám mettől meddig).
p. 36.
pp. 22-31.

9.3.2. Részdokumentumok
Könyvek vagy időszaki kiadványok (folyóiratok, hetilapok, stb.) részei – fejezetek, cikkek,
kötet, függelék stb. leírásában egyértelműen utalni kell a gazdadokumentumra az „In”
kifejezéssel. Az alábbi adatokat kötelezően kell szerepeltetni:
 Szerző(k) neve, a hivatkozott mű címe. A leírásuk szabályai azonosak a
könyvekével.
 A könyvek, időszaki kiadvány címe, kötetszáma, évszáma.
 A hivatkozott rész helye (oldalszám mettől meddig).

BÁGER Gusztáv: Az Állami Számvevőszék a közpénzek szolgálatában. In: Gazdasági


kormányzás. Báger Gusztáv és Bod Péter Ákos (szerk.). Budapest : Aula, 2008. pp. 105-
128.
HORVÁTH Dezső: Grid: a számítógép-hálózatok új rendszere. In: Magyar Tudomány,
2008, 169. évf. 8. sz. pp. 928-938.

20
9.3.3. Időszaki kiadványokból – folyóiratokból, heti lapok, stb. – származó idézetek
leírása
A leírásban az időszaki kiadvány nevét dőlt betűvel írjuk, előtte az „In:” jelölést kell
használni. A szövegben megjelenő idézet és hivatkozása:
„A gridek létrehozásának oka a kisebb számítógépek alacsony kihasználtsága.”2

Lábjegyzetben:
2
HORVÁTH Dezső: Grid: a számítógép-hálózatok új rendszere. In: Magyar Tudomány,
2008, 169. évf. 8. sz. p. 928.

9.3.4. Konferencia-anyagból (az ún. proceedings) származó idézetek leírása


Konferencia-anyagok a legváltozatosabb címmel jelennek meg, ezért arra kell törekedni, hogy
az azonosításhoz szükséges legfontosabb adatokat közölje. Mindig meg kell adni a
konferencia nevét, számát (ha van), rendezésének évét, a rendezvény helyét és magának a
kiadványnak az azonosításához szükséges adatokat. A szövegben megjelenő idézet és
hivatkozása:
„– Ignoring words with low TF*IDF during similarity computations.”3

Lábjegyzetben:
3
BESSER, Howard és LACK, Rosalie: Image and metadata distribution at seven
university. ECDL'99 (3.) Párizs) (1999). In: Researc and advanced technology for
digital libraies. Berlin : Springer, 1999. p. 25.

9.3.5. Elektronikus forrásokból származó idézetek leírása


Az elektronikus dokumentumok sokfélesége miatt – eredetileg is digitalizált, csak
elektronikusan megjelenő mű, stb. – a teljesség igénye nélkül itt csak a leggyakrabban
előforduló hivatkozást mutatjuk be. A mintában nem található típusok leírására feltétlenül
meg kell nézni az ezekre vonatkozó nemzetközi ISO szabványt és szakirodalmat.
A javasolt hivatkozási forma: A dokumentum címe után szögletes zárójelben kell jelölni az
adathordozó típusát – [elektronikus folyóirat], stb. – ill. azt a dátumot, amikor az oldalt

21
megtekintették. Az URL címet mindig a két < > jel közé kell tenni (szóköz nélkül)! A
szövegben megjelenő idézet és hivatkozása:
„Hol és mikor ésszerű az e-learning használata”4

Lábjegyzetben:
4
NOSZKAY Erzsébet: E-tanár a felsőoktatásban? In: e-Világ [elektronikus
folyóirat]http://www.pointernet.pds.hu/ujsagok/evilag/2006-ev/06/2007021921185772
5000000674.html [2008. 11. 21.]

A szakdolgozat készítés során felhasznált elektronikus forrásokból származó információ a


felhasznált irodalom 40%-át nem haladhatja meg. Fontos megjegyezni, hogy az elektronikus
forrásokból származó szakirodalomnak is mindig van szerzője és címe! Ha valamilyen okból
kifolyólag a szerző neve nem ismert, akkor a hivatkozásban a szerző neve helyére az [s. n.]
rövidítés kerül (sine nomine – jelentése: név nélkül).

9.4 A felhasznált irodalom és az irodalomjegyzék formai követelményei


A felhasznált irodalomban azokat a műveket kell felsorolni, amelyeket a szakdolgozat írója
elolvasott és munkája során felhasznált, azokra a dolgozatban hivatkozott. Ezen szakirodalmi
művek száma legalább 20 kell legyen. A felsorolásukban az egyes tételeknek – a szerző
vezetékneve, a mű címe - a magyar ábécé sorrendjének megfelelő betűrendben kell követniük
egymást. Besoroláskor a névelőket nem kell figyelembe venni, a szerzők tudományos
fokozatára, vagy társadalmi rangjukra vonatkozó névelőzékeket. Pl. DLA, dr., gróf stb. nem
kell feltűntetni. A felhasznált irodalomjegyzékben a hivatkozott műre vonatkozóan mindig a
teljes oldalszámot kell megadni, a lábjegyzetes hivatkozásban viszont csak azt az oldalszámot,
ahonnan a gondolatot vagy az idézetet vettük.
Hivatkozásban:
ABLONCZY Balázs: "Lándzsahegy", néprokonság, small talk. In: Magyar külpolitikai
gondolkodás a 20. században : a VI. Hungarológiai Kongresszus, Debrecen, 2006. aug.
22-26. szimpóziumának anyaga. PRITZ Pál és SIPOS Balázs (szerk.). Budapest : MTT,
2006. p. 87-106.

Felhasznált irodalomban (irodalomjegyzékben):

22
ALEXANDER, Jeffrey C.: Szociológiaelmélet a II. világháború után. Budapest :
Balassi – ELTE Szociológiai Int., 1996. 363 p.

Az irodalomjegyzékben azokat a műveket kell szerepeltetni, amelyeket a szerző elolvasott, de


azokból nem feltétlenül vett át idézetet vagy gondolatot. Az irodalomjegyzékben szereplő
művek száma tehát szükségszerűen legalább a felhasznált irodalom műveinek számával
egyezik meg, vagy annál több.

23
9.5. Technológiai dokumentációk
A feladathoz kapcsolódó technológiai dokumentáció nyomtatványait a hallgató szerzi be, a
külső konzulens és a munkahely alkalmazottainak segítségével. A technológiai
dokumentációk tartalmi és formai kivitele a szaktantárgyak feldolgozása során tanult
szempontok, elvek szerint történik. Függetlenül attól, hogy a műveletterv vonatkozó
rovatának kitöltése szükséges, a technológiai adatok pontos és részletes számítását csak a
fontosabb műveleteknél célszerű bemutatni. Számítógépes program készítésekor mellékelni
kell a forráslistát (adathordozón, részletes megjegyzésekkel) és a futtatható programot
(adathordozón).

9.6. Tervrajzok
Fénymásolaton csak a feladat kidolgozásához kiadott vagy felhasznált alapdokumentáció
adható be. A rajzok elkészítésében és azok kezelésében az érvényes géprajzi előírások alapján
kell eljárni. A rajzokon a munkahely vagy a szakcsoport szövegmezője használható. A
rajzszámozást célszerű a munkahely rendszere szerint végezni. A rajzokat A/4-es méretre
hajtva, sorszámozva mellékletként kell a bekötött szakdolgozat tasakjában elhelyezni.

9.7. Éves beszámoló adatai (mérleg, eredménykimutatás, cash-flow)


Vagy fénymásolt formában vagy táblázatkezelőben rögzítve saját nyomtatásban mellékletként
lehet szerepeltetni.

10. Kötés, példányszám

A szakdolgozat nyomtatása, beköttetése a hallgató feladata. A hallgató számítson arra, hogy


dolgozatának nyomtatása és beköttetése több napot is igényelhet, a beadási határidő
teljesítésekor ezt vegye figyelembe. A szakdolgozat teljes anyagát 1 példányban és CD/DVD-
ROM adathordozón (lezárt, nem felülírható formában) kell beadni. A CD/DVD-t a hátsó
borítóra beragasztott papírtokban kell elhelyezni A CD/DVD-re a teljes dolgozat egy
fájlként, pdf formátumba kerüljön. A hallgató nyilatkozatot tesz arról, hogy dolgozata

24
elektronikus változatát a könyvtár olvasótermi használatra kiadhatja a szerzői jogok
tiszteletben tartása mellett, illetve titkosítására tart igényt.
A CD/DVD-ROM címszerkezete:
Mappa neve: a szakdolgozatot író neve és szakja
Kovács János – televíziós műsorkészítő

A mappa az alábbi fájlokat tartalmazza:


 fejlec.pdf
- szerző neve:
- szak:
- tagozat:
- benyújtás éve:
- konzulens neve:
- szakdolgozat címe:
- kulcsszavak: (2-3 db)
 szakdolgozat.pdf
 mellékletek mappa

11. Néhány irodalom a tudományos kutatómunka technikájának


elsajátításához

ECO, Umberto: Hogyan írjunk szakdolgozatot? 3. kiad. Budapest : Gondolat, 1996, 255 p.
FERCSIK Erzsébet: Dolgozatírás - felsőfokon. Budapest : Krónika Nova, 2002, 91 p.
GYURGYÁK János: Szerkesztők és szerzők kézikönyve. Bp. : Osiris, 2000, 540 p. (Osiris
kézikönyvek)
KOLTAY Tibor (szerk.)Kutatás és közlés a természettudományokban. Budapest : Osiris,
1999, 318 p. (Osiris kézikönyvek)
MSZ ISO 690 Bibliográfiai hivatkozások. 2. kiad. Budapest : Magyar Szabványügyi Hivatal,
1990, 22 p.
SZABÓ Katalin: Kommunikáció felsőfokon. Hogyan írjunk, hogy megértsenek? Hogyan
beszéljünk, hogy meghallgassanak? Hogyan levelezzünk, hogy válaszoljanak? 2. átd., bőv.
kiad. Budapest : Kossuth, 2001, 404 p

25
Mellékletek

1. melléklet Szakdolgozat témajavaslatok

Dósáné Pap Györgyi


1.Egy vállalkozás vagy vállalat logisztikai költségeinek csökkentése.
2.  Egy vállalkozás vagy vállalat logisztikai tevékenységének elemzése.

Dr. Rádai Levente


1.Vállalati információs rendszerek, SAP ERP rendszerek, adattárház alapú rendszerek
2.Logisztikai, termelési folyamatok hatékonyságának fejlesztése
3.Raktározási, anyagmozgatási, szállítmányozási folyamatok fejlesztések, alkalmazások
4. Ipar4.0, IoT alkalmazások
Sófalvi István

Dr. Varga Anita


1. Javaslattétel valamely közép vagy multinacionális vállalat gyáregységére vagy egészére vonatkozó
minőségirányítási rendszer kialakítására.
2. Javaslattétel valamely már működő minőségirányítási rendszer felülvizsgálatára optimalizálására
fejlesztésére.
3. Javaslattétel valamely termék minőségének javítására minőségirányítási eszközök segítségével.
4.  A minőségirányítás és az alkalmazott humán erőforrások közötti kapcsolatok feltárása a
hatékonyság növelése érdekében

26
2. sz. melléklet: Nyilatkozat a szakdolgozatról

NYILATKOZAT

a szakdolgozatról

Alulírott …………………………………………………………………………………...(név)
……………………………………………………………….(szak megnevezése)
kijelentem, hogy
……………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………… (című)
szakdolgozatomat (nyomtatott és elektronikus formában) a Dunaújvárosi Egyetem oktatói és hallgatói,
szükség esetén más érdeklődők is felhasználhatják (pl. hivatkozás alapjául, olvasótermi használatra)
későbbi munkájukhoz a szerzői jogok tiszteletben tartása mellett.
Ugyanakkor kijelentem, hogy a szakdolgozat saját kutató munkám eredménye.

aláírás

Dunaújváros, 20…,………

27
3. sz. melléklet

Titoktartási nyilatkozat

Hallgató neve: ……………………………………………………….………………………..


Tagozat:………………..…Szak:…………….…………Hallgatói kód:……...……………
Szakdolgozat címe:……................................................
…………………………………………………………………………………………………
A szakdolgozatot gondozó tanszék / intézet: …….
……………………………………………….…………………………………………..
A szakdolgozathoz információt adó szervezet neve és címe:
………………………………………………………………………………….
..……………………………………………………………………………………….……….

Kérem a szakdolgozat titkosítását.

………….……………………
Információgazda szervezet cégszerű aláírása

Dátum: …………………………………

…………..…….…………………………………………
Tanszékvezető/szakdolgozati felelős aláírása

A titkosítás nem terjed ki a szakdolgozat konzultációjára, bírálatára és védésére.

28
4.sz. melléklet: Konzulensek listája

Dósáné Pap Györgyi műszaki tanár


Dr. Rádai Levente főiskolai docens
Sófalvi István főiskolai docens
Dr Varga Anita főiskolai docens

5. sz. melléklet: Bírálati szempontok

1. Az irodalmazás értékelése (10 pont)

- irodalmi rész az egészhez viszonyítva (30-50%) 1/3 ± 10%


- a külföldi és hazai irodalom aránya (5:15)
- a feldolgozott irodalom számossága min. 20
- a feldolgozott irodalom időszerűsége, 2000 előttiek aránya
- a hivatkozás szakszerűsége, irodalomjegyzék
- az irodalmazás stílusa
(másoló, idéző, elemző, csoportosító, állást foglaló, van önálló véleménye)
10 /

2. A munkaszervezet menedzseri szemléletű bemutatása (5 pont)

- történet
- tevékenységkör
- stratégia
- gazdálkodás
- vevők, piacok
- technológia
- szervezet
- humán erőforrás
- informatika
- minőség, -és környezettudatosság
- beruházások 5/

2.1. A problémagazda szervezet bemutatása (5 pont)

- helye a szervezetben
- irányítása
- létszám nagysága, minősége
5/

29
- tevékenység
- gazdálkodás

3. A problémamegoldás folyamata (max. 50 pont)

3.1. A tényhelyzet a probléma bemutatása (esettanulmány) (5 pont)


- a környezet bemutatása
- a problémák bemutatása
- a feladat meghatározása
- ábratechnika alkalmazása
5/
- a bemutatás komplexitása (műszaki, gazdasági, menedzsment)

3.2. A problémák azonosítása a fő problémák meghatározása és indoklása (5 pont)

5/
3.3. Elemzés (10 pont)

- ok –okozati összefüggés feltárása, ábrázolása (minimum követelmény: Ishikawa


diagram)
- a fő probléma meghatározása
- 3-5 probléma elemzése a tanult módszerekkel
- Összegzés 10 /

3.4. Cél és kritériumok meghatározása (5 pont)

- mi a cél (fő probléma megszüntetése)


- döntési kritériumok körvonalazása 5/

3.5. Alternatívák kidolgozása (5 pont)

- javaslatok a feltárt okok megszüntetésére vonatkoznak


- javaslatok alternatívákba csoportosítottak 5/

3.6. Értékelés (5 pont)

- az optimális megoldás kiválasztásaira tanult a módszerek valamelyikével.


(Követelmény minimum egyszerű előny hátrány elemzés döntési mátrix alkalmazásával)
5/

3.7. Döntés (5 pont)

- érvelés a választott alternatíva mellett, a várható műszaki, gazdasági, menedzseri


hatások bemutatása, számszerűsítése 5/

3.8. Tervezés (5 pont)

30
- A megvalósítás terve. (Követelmény: minimum mérföldkő diagram) tevékenység
határidő felelős
5/
3.9. A döntés, mint változtatás (5 pont)

- fellazítás (erőtér elemzés)


- változtatás
- megszilárdítás
5/

4. Lényeglátás (max. 10 pont)

4.1. A bevezető színvonala (5 pont)

- mi a probléma
- mi a dolgozat célja
- a célt milyen feladatok teljesítésével kívánja elérni
- mire számítson az olvasó 5/

4.2. Összefoglalás (5 pont)

- az elemzéssel feltárt fontosabb okok


- a feltárt okok megszüntetésére vonatkozó javaslat
5/

5. A diplomadolgozat, mint vezetői jelentés (max. 10 pont)

- címmel való kommunikáció (kifejező/ semleges) 0-1


- bevezetés (van / nincs, előírásoknak megfelelő? Igen / nem) 0-1
- tartalomjegyzék (van / nincs, előírásoknak megfelelő? Igen / nem) 0-1
- tartalomjegyzéknek megfelelő tagolás? Igen / nem 0-1
- összefoglalás (van / nincs, előírásoknak megfelelő? Igen / nem) 0-1
- stílus, meggyőző erő, logika, ok-okozat, tények bizonyítékok 0-2
- ábrák, táblázatok kivitele, számozása megfelelő? Igen/nem 0-1
- szerkesztés (terjedelem, arányok, mellékletek, ábra szöveg .. stb. 0-1
- igényesség, a dolgozat összhatása 0-1 10 /

Összesen: 90

90 /
6. A jelölt munkájának átfogó értékelése (max. 10 pont)
(tanácsadás):

31
A dolgozat bizonyítja, hogy teljesíti a műszaki menedzser/ gazdálkodási mérnöktől elvárt
Lényeglátás, fókuszálás
Komplex szemléletet érvényesülése
Megalapozó munka Információk keresése, módszerek alkalmazása
Elemzési készség, ok-okozati összefüggések, feltárása, tanultak alkalmazása
A feladatlapon előírt feladatok teljesülése
A javaslatok realitása, megvalósíthatósága
Alternatívákban való gondolkodás
Szemléltetés ábrázolás
Teljesítményorientáltság
Céltudatosság
Együttműködés
Időmenedzsment
Kapcsolatépítés
Kezdeményező készség
Önbizalom
Meggyőzőképesség
Önállóság 10 /

Mindösszesen 100 pont:

32
6.sz. melléklet: SZAKDOLGOZATI KONZULTÁCIÓS LAP
Műszaki menedzser alapképzés
Hallgató neve:
Hallgató NEPTUN kódja:
A hallgató szakirányának neve:
A szakdolgozat témája:

Témavezető neve:

Szakmai konzultációk igazolása:


Dátum Elvégzett munka Értékelés (verbálisan, nem Témavezető aláírása
érdemjeggyel)
1.

2.
3.
További konzultációk (elektronikus):
4.
5.
6.

A szakdolgozatra javasolt érdemjegy:

Dátum: ……………………………… ……………………………………


Témavezető aláírása

A nyomtatványt a hallgató köteles magánál tartani és az egyes konzultációkra magával vinni.


Szintén a hallgató feladatát képezi, hogy a nyomtatványt az utolsó konzultáció alkalmával, leadja a
témavezetőjének.

33
7.sz. melléklet: SZAKDOLGOZAT KIÍRÁSHOZ SZÜKSÉGES ADATLAP

A dolgozat készítőjének Neptun-kód:

Neve:
Szak, szakirány:
Pontos lakcíme:
Telefonszáma, e-mail címe:
A dolgozat címe:
A szakdolgozat 5 vázlatpontja (a dolgozat főbb szempontjai):

A külső konzulens adatai:

Név:
Beosztás:
Végzettség (min. főiskolai diploma):
Telefon: Fax:

Belső konzulens:

Név:
Beosztás:

Dátum:
PH.

cégszerű aláírás

34
Neptun-kód:
8. sz. melléklet: NYILATKOZAT
(Kérjük nyomtatott betűkkel kitölteni!)
Vállalkozunk a Dunaújvárosi Egyetem Műszaki Menedzser szakán tanuló (NAPPALI
TAGOZAT)

Név:
Szakirány: ......................................
Telefonszám: .................................
E-mail cím:.....................................

végzős hallgató -tól -ig történő szakirányú


foglalkoztatására (szakmai gyakorlat).

Munkakör:

Fizetés: a) munkabér Ft/hó


b) egyéb jogcímen Ft/hó
c) semmilyen támogatásra nincs lehetőség
*Kérjük a megfelelő pontot kitölteni, illetve megjelölni!

A foglalkoztató vállalat adatai:

Név:
Cím:

A javasolt záródolgozati cím:

A javasolt záródolgozati téma (5 vázlatpont):

…..
…..
…..
…..
…..

35
Belső konzulens:

Név:
Beosztás:

Dátum:
PH.

cégszerű aláírás

A kitöltött nyilatkozatot kérjük a titkárságra visszajuttatni!


MINDEN PONT KITÖLTÉSE KÖTELEZŐ! Hiányos nyilatkozatot nem áll módunkban elfogadni

36
9. sz. melléklet: NYILATKOZAT
SZAKMAI GYAKORLAT TELJESÍTÉSÉHEZ (LEVELEZŐ ÉS NAPPALI TAGOZAT)

I. HALLGATÓ ADATAI:
Hallgató neve:…………………………………………… NEPTUN-KÓD:…………………………….
Szak: …………………………………….. Szakirány: …………………… Tagozat: ………………….
Telefonszám:……………………….………..E-mail cím: ………………………………………………
Levelezési cím:…………………………………………………………………………………………...
Szakmai gyakorlat időtartama: ……………………..-tól ………………………-ig

II. SZAKMAI GYAKORLATI HELY:


1.  Munkahelyen a szakiránynak megfelelő munkakör betöltésével
Munkahely neve: ………………………………………………………………………
Munkahely címe: ………………………………………………………………………
Munkakör megnevezése: ………………………………………………………………
2.  Munkahelyen egyéb munkakör betöltésével
Munkakör megnevezése: ………………………………………………………………
Munkahely címe: ………………………………………………………………………
Munkakör megnevezése: ………………………………………………………………
3.  Szakmai gyakorlati helyen hallgató/oktatási intézet ajánlása alapján
Szakmai gyakorlati hely megnevezése: ……………………………………………….
Szakmai gyakorlati hely címe: ………………………………………………………...

A szakmai gyakorlati helyen megjelölt külső konzulens adatai:


Név:............................................................................................................................
Beosztás: ..................................................................................................................
Végzettség: ...............................................................................................................
Telefon: .................................................... Fax: .....................................................
Dátum:
PH.
......................................................
cégszerű aláírás
A kitöltött Nyilatkozat szakmai gyakorlat teljesítéséhez dokumentumot kérjük címünkre visszaküldeni!)

37
10. sz. melléklet: ÉRTÉKELŐ LAP
MŰSZAKI MENEDZSER BsC ALAPSZAK TANTERVI KERETÉBEN TELJESÍTETT
SZAKMAI GYAKORLATRÓL
(GYAKORLATI HELY TÖLTI KI)

A Dunaújvárosi Egyetem Műszaki menedzser BSc alapképzésben résztvevő,


Cégnév: ………………………………………………………………
Cím: …………………………………………………………………..
Telefon/fax: …………………………………………………………..
Gyakorlat vezetője: ………………………………………………….
cégnél szakmai gyakorlatot teljesítő hallgató
Hallgató neve:………………………………………………………………………
Szak: ………………………………. Szakirány: ……………………………………
gyakorlati tevékenységének értékelése:

Szakmai gyakorlat időtartama:………………………………………………………………………


Szakmai gyakorlat helye (Minőségügyi igazgatóság, Termelési osztály stb….)
…………………………………………………………………………………………………

A hallgató a munkája során:


Teljesen (5) Jól (4) Megfelelő (3) Gyengén (2) Egyáltalán nem (1)
Megbízható
Önálló
Terhelhető
Alkalmazkodó
Kreatív
Csapatmunkához igazodó
Rugalmas

A szakmai gyakorlati munka megnevezése, felsorolása:

38
Hasznos volt-e a hallgató gyakorlati munkája a vállalat részére:

Milyen hozzáadott értéket képviselt a gyakornok munkája?

Mely területen szükséges a gyakornok további fejlődése?

Egyéb észrevételek, megjegyzések a gyakornokkal, illetve gyakorlati munkával kapcsolatban:

……………………………………………, 20…. ………………………………………….

Szakmai gyakorlat vezetője:…………………………………………………………..

…………………………………………
gyakorlati hely aláírása

39

You might also like