Kiszámíthatóan irracionális

Hatodik fejezet

Pató Pál úr és a halogatás

Miért nem tudjuk rávenni magunkat arra, amit tenni akarunk?

Nguyen Van Thien

QAHSLA
2022
Külkereskedelmi Kar
 A hatodik fejezet felkeltette érdeklődésemet, mivel gimnáziumi éveim alatt találkoztam
már Petőfi Sándor versében található Pató Pál nevével. Ő olyan tipikus magyar urat jelenít
meg, aki körül pusztulásra van ítélve minden, de ő még arra se hajlandó, hogy önmagán
segítsen. „Puszta a kert, e helyett a Szántóföld szépen virít, Termi bőven a pipacsnak
Mindenféle nemeit.”. Egy ilyen embertől mi várható, mint társadalmi lénytől. Petőfi erős
szarkazmussal magyar mentalitásnak nevezi ezt az életszemléletet. „Életét így tengi által; Bár
apái nékie Mindent oly bőven hagyának, Soha sincsen semmije. De ez nem az ő hibája; Ő
magyarnak születék, S hazájában ősi jelszó: "Ej, ráérünk arra még!"”. A költő körülbelül 180
évvel ezelőtt írta ezt a költeményt, amelyet újra olvasva és összevetve a könyv említett
fejezetével úgy gondolom a mai világunktól se állt távol ez a mentalitás. Nagyon
szellemesnek találtam, hogy a fordító megemlíti Petőfi verséből Pató Pál úr nevét, hiszen
ennek minden magyar olvasó érti a metaforikus jelentését. Természetesen, mint a legtöbb
ember én magam is saját életemben szembesültem a fejezetben megjelenő életvezetési
problémákkal.

Talán nincs olyan ember, aki például az új év beköszöntével valamilyen fogadalmat ne

tenne. Ilyen például a káros szenvedélyekről való leszokás (dohányzás, édesség), a
fogyókúrázás vagy a halogatás. Ezeknek a fogadalmaknak a többsége jobb esetben néhány
hetet, hónapot bír ki. Függőségekről való leszokást vehetjük halogatásnak is mivel az
emberek úgy gondolják, hogy ha most nem is sikerült majd újra megpróbálom gyakran ezek
egy életen át tartó próbálkozások, Petőfi szavaival élve: „Életét így tengi által;” A szerző egy
egyetemi kutatást hozott példának, ahol 3 csoportra osztotta a hallgatókat: az első csoportba
kerültek azok, akiknek felajánlotta, hogy kitűzhetik maguknak a beadandó időpontjait viszont,
azokat nem változtathatják évközben és amennyiben határidő után adjak le annyi pontot von
le ahány napot késik. A második csoportban a professzor határozta meg az időpontot és
addigra azokat le kell adni. Harmadik egyben utolsó csoportban viszont semmilyen dátum
nem volt megadva akkor adjak be a félév során az esszéket, amikor csak akarjak. Ez a
felmérést azt az eredmény hozta, ha a diákok szigorú „fentről” meghatározott időkre
dolgoztak sokkal jobb eredményt hoztak, mint azok, akiknek nem volt semmilyen határidő
nem volt megszabva. Viszont akik maguknak határoztak meg az időpontot azok vegyesen
teljesítettek azért, mert voltak, akik nagyon rosszul osztottak be idejüket, viszont akik jól
raktak össze a beosztást ők sokkal jobban teljesítettek, mint akiknek a tanár adta ki a
dátumokat. Ez az eredmény arra utal, hogy minden fiatal hajlamos a halogatásra és a
diktatórikus szigorú időpont segítségével csökkenthetjük a halogatást, de ez nem minden
esetben teljesül.

Ezen kívül volt több olyan téma is, ami felkeltette érdeklődésemet. Egy amerikai példát említ,
ami már hasonló módon érint több európai országot is. Sokat hallottam róla, hogy az USA
lakói indokolatlan mennyiségű ruhát halmoznak fel. A megvásárolt ruhák nagy részét az
emberek nem hordják. Ezek jó esetben adomány boltokban kötnek ki, aztán a fel nem használt
ruhák megsemmisítése katasztrofális környezeti károkhoz vezet. Egy abszurd, de annál
inkább hatásos módszert hoz fel a probléma ellen. „Tegye a hitelkártyát egy pohár vízbe és
rakja be a fagyasztóba”. Ezzel megelőzzük a vágyat, ami hirtelen, azt mondja nekünk, hogy a
felesleges dolgokat is megvegyük. Mire kiolvadna a pohár jég addigra le is lohad ez a
vásárlási láz. Van, aki ezt a költekezőmániát megosztja a neten és internetezők
visszajelzéseivel motiválja önmagát, hogy egyre kevesebbet nyúljon a pénztárcájához.

Ismerjük, azt az amerikai stílust, hogy 5-6 bankkártyával rendelkezik minden család, és
meglehetősen komoly keret áll rendelkezésükre, hogy fedezzék szükségleteiket. Érdekesség,
hogy egy hitelkártya nem csak arra jó, hogy felvegyük a hitelt, hanem ezért „krediteket
tudunk szerezni, ha időben vissza is fizetjük azt a pénz mennyiséget, amit felvettünk és ezt
természetesen a tengerentúlon ki is használják az emberek, mert sokkal jobban megéri, mint
itthon. Így nagyon sok kedvezményben tudnak részesülni. Példának okáért nagyon sok
amerikai turista minden fizetésnél előveszi az American Express kártyáját, mert így egy idő
után akár ingyenes repülő utakat tudnak beváltani. Ezek a bankkártyák szintekre, illetve anyag
használatra vannak bontva (fekete, platina szürke, arany, fém és műanyag). Ez a kártya ott
státusz szimbólumként is jelen van szóval, ha valakit látunk egy platinaszürke AMEX
kártyával fizetni sok mindenkinek kinyílik tőle a szeme. Tudjuk, hogy az emberek többségét
állandó vásárlásra ösztönzi az, hogy megmutathassák milyen presztízs áll mögöttük és milyen
márkás ruhákban járkálnak. Természetesen a következményekkel számolni kell, de a vásárlás
lázában ezt sokan elfelejtik. Olvashatunk a fejezetben ilyen típusú problémákról. Bár mi még
nem értük el ezt a szintet itt Európában, de a kártyás fizetéssel, amely során nem érezzük az
elköltött összeg igazi súlyát, gondolom rövid idő elteltével „felzárkózhatunk” a fejlett
világhoz. Több ismerősömmel is beszeltem erről a témáról és arra jutottunk, hogy a technika
fejlődésével egyre „egyszerűbb” lesz pénz költeni. Régen a pénztárcánkból elő kellett
halásznunk a bankkártyát utána a terminálba helyezni és csak a PIN kód beírása után sikerült
a tranzakció. Ma már csak egy érintéssel meg lehet oldani ezt. Sőt már a hitelkártyánk se kell,
mivel az okostelefonunkon egy kattintással el tudjuk intézni, vagy az okosóránk segítségével
egy csukló mozdulat az egész.

A következő problémák, amely szintén húsbavágóak bárki környezetében fellelhetők. Csak

példaként említeném az egészséges életmódhoz tartozó hozzáállásunkat. Elviekben mindenki
létfontosságúnak tartja, de ha szembesülnek a betegség tüneteivel mindenki a homokba dugja
a fejét. Sokszor csak akkor mennek orvoshoz amikor a betegség már visszafordíthatatlan.
Nem beszélve arról, hogy egy durvább kezelés akár több százezer dollárba is kerülhet, ha
nincs egészségügyi biztosításunk (ez leginkább az Egyesült államokban van jelen).

Dan Ariely Kiszámíthatóan irracionális könyv szerzője még a TEDx-ben is tartott egy eladást
ugyanezzel a címmel. (A TED előadás egy nyilvános előadás, ami eredetileg a technológia
szórakoztatás és a design témákat öleli körbe. Ez az főesemény évente van megrendezve.)
Az előadásban elmondja, hogy két típusú ember létezik, akik megdolgozik valamiért és utána
azt egy fehérhomokos tengerparti nyaralással ünnepli meg egy pohár mojitóval és van, azaz
ember, aki mindent megtesz és amint elérte keresi a következő kihívást ezt a hegymászó
metaforával illette. Mivel a hegymászók a hidegbe felmásznak az óriási hegyre, fel se érnek,
de már le akar menni mert fázik és kimerült. Viszont ez nem állítja meg abban, hogy ezt újra
és újra megcsinálja.

A motiváció az emberek mindennapi életében létfontosság, enélkül nem tudnánk dolgozni

vagy tanulni. Ezt egy kutatás is alátámasztja. Egy társaságot két csoportra bontanak, ahol az
egyiknek, azt mondták, hogy építsenek annyi LEGO-t amennyit csak akarnak, de a végén
ezeket mind szétszedik, ez a „meaningful” kategória. Ők átlagban 11darabot építettek. A
társaság másik részének „sisyphus” viszont azt mondták, hogy építsenek annyit amennyit
akarnak egyesével, de amint megépítik a szemük láttára szétszedik „művüket”. Ők átlagosan
7darabot építettek. Ez is bizonyítja, hogy a demotiváció nagy is közrejátszik az életünkben.
Egy beadandónál is észrevehetjük, hogy Egy másik példa mikor egy kétéves projektet a
határidő előtt két héttel lemondanak. Nyilván az se esik jól a lelkünknek. Az se motiváló, ha
semmibe veszik a munkánkat amire sok időt fordítottunk. A felmérésben 3 csoportot figyeltek
meg akiknek a házi dolgozatát megnézik, akikét csak félrerakják és akikét egyből széttépik.
Ezt kitalálhattuk, hogy azok, akikét széttépik nem feltétlenül fog olyan lelkesedéssel
megcsinálni egy másik munkát a közel jövőben, mint akikét megnézték. Viszont, mikor csak
félretesszük azt akkor se fog motiválóan hatni az alanyunkra. Ergo, ha semmibe vesszük
mások munkáját ne várjuk, hogy nagy lelkesedéssel csinálják azt legközelebb.
Sokszor érzem, hogy az otthoni pho leves, amit anyuval közösen csinálunk sokkal finomabb,
mint amit az étteremben eszem. Mitől is lehet ez? Több mint valószínű, hogy az IKEA
effektusnak köszönhető ez a jelenség, miszerint „ha a saját kezeddel csinálod sokkal jobban
kötődsz hozzá, jobban értékeled azt. Ezért is nagyon népszerű ez az áruház, mert rájöttek arra,
hogy az emberiségnek szüksége van arra a dopamin löketre. Egy kutatásban megkérdeztek
embereket, hogy mennyiért adnak el a gyereküket, illetve mennyiért vennék meg más
gyerekeit. Az eredmények azt mutatták, hogy többért adnak el, mint vennék, mert a saját
utódjaikat ők „csináltak” ezáltal jobban is kötődnek érzelmileg mind testileg.

Összegezve a könyv fejezete, illetve a ’TED’ beszéd is nagyon jól és érthetően elmondja
az emberek lustaságát és demotiváltságát amiből adódik, hogy az összes teendőiket
halogatják. Ez természetes és nem feltétlenül baj példának okáért néhány ember megúszta a
hírhedt kilenc tizenegyet és ezt ennek köszönhető. Természetesen ezt nem azért említem mert
jó tulajdonság, hanem azért, mert minden rossznak van egy jó oldala es persze minden jónak
is van rossz oldala. Ez az élet egyensúlya és ez teljesen normális.

Források:
Kiszámíthatóan irracionális - Dan Ariely 6. fejezet Pató Pál úr és a halogatás - Miért nem
tudjuk rávenni magunkat arra, amit tenni akarunk?
TED Talk Predictably irrational – Basic human motivations
https://www.youtube.com/watch?v=wfcro5iM5vw
Petőfi Sándor – Pató Pál Úr
https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Verstar-verstar-otven-kolto-osszes-verse-
2/petofi-sandor-DFB2/1847-EFBB/pato-pal-ur-F4C5/