2021/5.

ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA 2021. március 19.

KÖZGYŰJTEMÉNYI ÉS KÖZMŰVELŐDÉSI IGAZGATÓSÁG
KÉPVISELŐI INFORMÁCIÓS SZOLGÁLAT

TUDOMÁNYDIPLOMÁCIA

Az utóbbi évtizedekben az államok közötti interakciókban egyre

meghatározóbb szerep jut a szakdiplomáciáknak, ezen belül a tu-
 A külpolitikai
érdekérvényesítés
dománydiplomáciának. Jelen Infojegyzet röviden bemutatja a
lehetősége a klasszikus fogalmát, kialakulásának kezdeteit és néhány jellemzőjét az
államközi diplomácián Európai Unióban és Magyarországon.
túl kibővült a
szakdiplomáciák
körével, köztük a A tudománydiplomácia fogalma
tudománydiplomáciá-
val. Az Európai Bizottság definíciója alapján a tudománydiplomácia a konf-
liktusok, válsághelyzetek megelőzésének eszköze olyan krízisterülete-
 A tudománydiplomáciá- ken, ahol a tudomány egyetemes nyelve képes új lehetőséget nyitni és
nak a Royal Society
bizalmat teremteni a felek között (Open Innovation, Open Science, Open
(Londoni Királyi Ter-
mészettudományos Tár- to the World, 2015).
saság) értelmezése alap- A tudománydiplomácia a kulturális diplomácia azon része, melynek fel-
ján három egyidejűleg
létező aspektusa van: adata (Diplomáciai lexikon, 2018):
- tudomány a diplo-  az ország természettudományi és technológiai kutatáshoz, műszaki
máciában (a külpoli- fejlesztéshez fűződő innovációs, technológiapolitikai érdekeinek, tö-
tikai célok tudomá- rekvéseinek érvényesítése;
nyos szakvélemény-
nyel való segítése);  a belföldi tudományos-technológiai haladás számára kedvező nem-
- diplomácia a zetközi feltételek kialakítása;
tudományért (nem-  a hazai és nemzetközi kutatás-fejlesztési és innovációs folyamatok fi-
zetközi tudományos gyelemmel kísérése;
együttműködések
ösztönzése);  két- és többoldalú kapcsolatok, közös kutatások előmozdítása.
- tudomány a diplo- Tevékenységének kereteit – hasonlóan más szakdiplomáciai ágakhoz –
máciáért (tudomá- az egységes állami külpolitikai irányvonallal összhangban hozott két- és
nyos együttműkö-
déssel a nemzetközi
többoldalú egyezmények és munkatervek határozzák meg.
kapcsolatok előmoz-
dítása). A DIPLOMÁCIA ESZKÖZTÁRÁNAK BŐVÜLÉSE
 Magyarországon a tudo-
mánydiplomácia legfon- A tudósok, diplomaták és értelmiségiek kezdeményezésére 1950-ben
tosabb szereplői állami létrejött európai kormányközi tudományos szervezetből született meg
szinten az Innovációs és 1954-ben a European Organization for Nuclear Research (CERN).
Technológiai Miniszté-
rium által felügyelt Célja az európai tudományos kutatások intézményes keretekbe való ren-
Nemzeti Kutatási, Fej- dezése, valamint a tudomány semlegességén és egyetemességén ala-
lesztési és Innovációs puló nemzetközi tudományos együttműködés volt. A II. világháború
(NKFI) Hivatal, illetve a után a kezdeményezők kimondottan az országok közti kapcsolatok hely-
Külgazdasági és Külügy-
minisztérium (KKM)
reállításának esélyeit látták a kooperációban. A klasszikus diplomáciai
Tudománydiplomáciai kapcsolatok színtere és az azokban résztvevők személyi köre ezzel ki-
Főosztálya, nem kor- szélesedett, és egyre nagyobb szerep jutott a nem-külpolitikai területek-
mányzati szinten pedig nek és ezek szakapparátusainak. A CERN fontos szerepet játszott az eu-
a Magyar Tudományos rópai – sokszor ellentétes oldalon álló – országok közti diplomáciai kap-
Akadémia.
csolatok fejlesztésében. Keretei között került sor elsőként a világháború
után német és izraeli tudósok közti kommunikáció elindítására.

Tudománydiplomácia
Szerepe a nemzetközi diplomáciában egyre
erősebb. 2012 óta megfigyelői státusszal bír
az ENSZ Közgyűlésben. Tevékenyen részt
vett többek között az ENSZ Agenda 2030 ke-
retrendszer kialakításában. A dokumentum
17 egyetemes és átalakító célt és számos alcélt
jelöl meg a fenntartható fejlődés gazdasági,
társadalmi és környezeti megvalósításáért.
Hasonló feladattal bírt az Egyesült Államok és
a Szovjetunió kezdeményezésére 1972-ben fel-
állított International Institute for Applied
Systems Analysis (IIASA). Az alapító országok
fele-fele arányban a keleti és a nyugati blokkhoz
tartoztak. 2016-ban az IIASA szervezésében ke-
rült sor elsőként a Külügyminiszterek Tudomá-
nyos és Technológiai Tanácsadói Hálózatának
(Foreign Ministries Science and Technology
Advisors Network, FMSTAN) találkozójára.
Tudomány a fenntartható társadalomért
A tudománydiplomácia szerepének felértéke-
lődése mára egyértelmű. A Gazdasági Együtt-
működési és Fejlesztési Szervezet (OECD)
legfrissebb, a témával foglalkozó elemzése
(OECD Science, Technology and Innovation
Outlook 2021) is hangsúlyozza a tudomány és
innováció alapvető fontosságát egy fenntart-
1. ábra: Az Európai horizont költségvetésének megoszlása
ható, kiegyensúlyozott és rugalmas társadalom
felé történő átmenetben. A COVID-19 járvány
és az egyéb globális kihívások nehezítik az át-
menetet, ezért felhívja a kormányok figyelmét
a tudománypolitika eszközeinek átértékelésére
nemzetközi együttműködési kereteken be-
lül. A kormányok e kihívások kezelésében se-
gítséget kapnak nemzetközi szervezetektől is.
A COVID-19 esetében kiemelendő például az
OECD által létrehozott és az egyes országok
járványkezelési politikáit tartalmazó monitor-
ing rendszer (STIP COVID-19 Watch), vagy
az Európai Bizottság (EB) cselekvési terve az
összehangolt járványkezelésről
(ERAvsCorona Action Plan).
EURÓPAI UNIÓS KITEKINTÉS
Az Európai Unió (EU) nagy hangsúlyt helyez
a tudományra az államközi külkapcsolatok elő-
mozdítása és a világszintű kihívások kezelése
terén (az EU Science Diplomacy oldala). A te-
rületen jelenleg 3 uniós finanszírozású projekt
2
2021/5.
2021. március 19.
fut: az EL-CSID (European Leadership in
Cultural, Science and Innovation Diplomacy),
az InsSciDE (Inventing a shared Science
Diplomacy for Europe) és a S4D4C (Using
Science for/in Diplomacy for addressing
global challenges).
Horizont 2020 és Európai horizont
Az EU legnagyobb kutatási és innovációs ke-
retprogramjai a Horizont 2020 és folytatása, a
2021–2027 közötti időszakra szóló Európai
horizont, melynek az EB 100 milliárd eurós
költségvetést javasol. Életre hívó alapgondola-
tuk – a kutatásba és innovációba való befekte-
tés, mint Európa globális versenyképességé-
nek kulcsa – tette a programot az Európa 2020
stratégia központi pillérévé.
A programok három pillérre épülnek:
 kiváló tudomány az EU vezető tudomá-
nyos helyzetének erősítéséért;
 versenyképes ipar egy eredményesebb Eu-
rópáért;
 társadalmi kihívásokra adott válaszok a
polgárok számára kézzelfogható előnyök
érdekében.
(2021–2027 között, milliárd euró)
Forrás: Infoszolg/Európai horizont 2021-2027
Az Európa 2020 stratégiai céljaira vonatkozó
statisztikákat és a tagállami eredményeket az
Eurostat elemzései tartalmazzák (Europe 2020
- Overview). A program célja az Európa 2020
egyik kiemelt kezdeményezésének, az Innova-
tív Unió elnevezésű stratégiai programnak a
megvalósítása.

Tudománydiplomácia
Az EU a keretprogram költségvetéséből finan-
szírozza az Európai Bizottságnak tudományos
és technikai támogatást nyújtó Közös Kutató-
központot (Joint Research Centre, JRC) is,
melynek részletes költségvetését az éves jelen-
tései tartalmazzák.
A program támogatására a tagállamokban Nem-
zeti Kapcsolattartói Pontok (National Contact
Points, NCP) működnek. Tevékenységi körük-
ben információt és tanácsot nyújtanak aktuális
pályázatokról, segítséget nyújtanak projektpart-
nerek keresésében, szerződéskötésben és pro-
jektmenedzsment terén.
TUDOMÁNYDIPLOMÁCIA
MAGYARORSZÁGON
NKFI Hivatal
Magyarországon az NCP munkáját a Nemzeti
Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal
(NKFI Hivatal) koordinálja. Az Országgyűlés
a tudományos kutatásról, fejlesztésről és inno-
vációról szóló 2014. évi LXXVI. törvényben
fekteti le az állam és a kutatás-fejlesztésben,
innovációban részt vevők viszonyára vonat-
kozó elveket és szabályokat, illetve rendelke-
zik a NKFI Hivatal jogállásáról. A Hivatal a
kutatás-fejlesztés és innováció közfinanszíro-
zású támogatásával kapcsolatos feladatok és a
kormányközi kétoldalú tudományos és tech-
nológiai diplomácia (TéT) együttműködési
megállapodások elsődleges végrehajtója.
A Hivatalnak továbbá együttműködési megálla-
podása van számos kutatás-fejlesztési szakpoli-
tikáért, finanszírozásért felelős szervezettel és
részt vesz multilaterális nemzetközi TéT
együttműködésekben (COST, EUREKA,
ICGEB, EMBL, ESFRI, ITER, CERN, XFEL,
ESS, OECD, TAFTIE, stb.). Nemzetközi kuta-
tási infrastruktúrákban való hazai részvétellel
kapcsolatos szakmai feladatokban és szakértői
munkák összehangolásában koordinációs sze-
reppel bír.
TéT szakdiplomáciai hálózat
A Külgazdasági és Külügyminisztérium
(KKM) és az NKFI Hivatal együtt működteti
3
2021/5.
2021. március 19.
és irányítja a tudományos és technológiai dip-
lomáciai tevékenységet ellátó külképviselete-
ken dolgozó szakdiplomaták hálózatát. A TéT
attasék tevékenységüket a kormányzat által
meghatározott kutatási és technológia-fejlesz-
tés céljaival összhangban végzik.
A TéT diplomaták szakmai felkészítését a tu-
dományos és technológiai szakdiplomatákkal
kapcsolatos feladatokról szóló 10/2016. (VI.
8.) KKM utasítás értelmében a KKM és az
NKFI Hivatal együttesen végzik, míg a szak-
diplomaták külügyi-diplomáciai felkészítése a
KKM önálló feladata. A külgazdasági és kül-
ügyminiszter a Hivatal elnökével együttesen
dönt arról, hogy mely állomáshelyen indokolt
TéT szakdiplomatát alkalmazni. Magyaror-
szág jelenleg 14 állomáshelyre (New York,
San Francisco, Bécs, Sao Paulo, London, Pá-
rizs, Újdelhi, Tel-Aviv, Peking, Tokió, Szöul,
Berlin, Stuttgart, Moszkva) helyezett TéT atta-
sét (KKM információi alapján), továbbá 1 dip-
lomata Magyarország Európai Unió melletti
Állandó Képviseletét vezeti (1/2018. (I. 3.)
MvM utasítás).
A TéT attasék főbb feladatai:
 információgyűjtés a fogadó ország kutatás-
fejlesztési és innovációs szakpolitikájáról;
 a hazai tudományos és technológiai ered-
mények népszerűsítése;
 a két ország közötti kutatási és innovációs
együttműködés támogatása.
A TéT attasék évente készítik el éves beszámo-
lóikat, melyek az NKFI Hivatal oldaláról elér-
hetőek.
A Magyar Tudományos Akadémia
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA)
2019-ben elfogadott küldetése szerint feladatá-
nak tekinti a magyar tudomány nemzetközi
kapcsolatainak bővítését, eredményeinek meg-
jelenítését és érdekeinek képviseletét. Ennek
értelmében az MTA "a tudománydiplomácia
eszközeivel segíti a hazai tudományos közös-
ségről és Magyarországról alkotott pozitív
nemzetközi kép kialakítását, támaszkodva a
World Science Forumra, a nemzetközi akadé-
miai szövetségekre és más nemzetközi partner-
kapcsolatokra".
 2021/5.
Tudománydiplomácia
2021. március 19.

A fent említett World Science Forum (Tudo-
mányos Világkonferencia) 1999-ben Buda-
pesten tartotta első kormányközi konferenciá-
ját az MTA, az ENSZ Oktatási, Tudományos
és Kulturális Szervezete (UNESCO), valamint
a Nemzetközi Tudományos Tanács (ICSU) kö-
zös szervezésében. A 20 éves megalakulása al-
kalmából összehívott konferenciát, már Világ-
fórum elnevezéssel, szintén az MTA látta ven-
dégül (MTA közleménye). Az esemény részt-
vevői deklarációt fogadtak el Tudomány,
etika és felelősség (Science, ethics and
responsibility) címmel. A konferencia olyan
kérdéseket járt körül, mint a tudomány felé tá-
masztott elvárások a jelen szociális, gazdasági
és környezetvédelmi kihívásai közepette, a tu-
domány hozzájárulása a demokratikus értékek
erősítéséhez, vagy szerepe a felelősségteljes
politikai döntéshozatalban.
V4-együttműködés a kutatás-fejlesztés és
innováció területén
Hazánk kezdeményező szerepet töltött be a vi-
segrádi országok tudományos és technológiai
együttműködésében, mely a 2013-as magyar
elnökség alatt kezdődött. A regionális együtt-
működés fő célja a V4 országok hatékonyabb
részvétele a nemzetközi kutatási és innovációs
fórumokon. E célból született 2014-ben a V4
Innovációs munkacsoport (V4 Innovation
Task Force), mely elsődlegesen a V4 startupok
működésének ösztönzésére és népszerűsítésére
jött létre. A Task Force munkájának eredmé-
nye a 2015-ben aláírt Memorandum of
Understanding for Regional Cooperation in
the Areas of Innovation and Startups elneve-
zésű megállapodás.
A KKM Tudománydiplomáciai Főosztály ol-
dala jelentős együttműködési megállapodások-
ról tájékoztat az Egyesült Államokkal (2013),
Japánnal (2014), Koreával (2015). Az utóbbi
országgal 2016-ban elindult a V4-Korea
Knowledge Sharing Programme az innová-
ció területén.
A V4-országok közötti együttműködés erősí-
tése a célja a Think.BDPST stratégiai konfe-
renciának is, melyet a Visegrádi Alap, a KKM
és az Antall József Tudásközpont 2016 óta kö-
zösen rendez meg évente.

Források:
 2016. LXXIII. törvény a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról
 10/2016. (VI. 8.) KKM utasítás a tudományos és technológiai szakdiplomatákkal kapcsolatos feladatokról
 2014. évi LXXVI. törvény a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról
 239/2017. (VIII. 18.) Korm. rendelet a szakdiplomata-álláshely létesítésére, valamint a szakdiplomata fel-
készítésére és szakmai irányítására vonatkozó részletes szabályokról
 New frontiers on science diplomacy – The Royal Society, 2010.
 Bába Iván - Sáringer János: Diplomáciai lexikon. A nemzetközi kapcsolatok kézikönyve – Budapest,
Éghajlat Könyvkiadó, 2018.
 Az Európai Unió Science Diplomacy oldala
 Horizon 2020 rövid bemutatása – Európai Unió, 2014.
 Horizon 2020 budget and implementation. A guide to the structure of theprogramme – European
Parliamentary Research Service, 2015.
 Jan Marco Müller and Maurizio Bona: Past, Present, and Future of Science Diplomacy in Europe – Science
and Diplomacy, 2018. február 10.
 2020/67. Kutatás-fejlesztés 2020 Infotabló


Készítette: Soltész Katalin Internet: www.parlament.hu/infoszolg

Képviselői Információs Szolgálat Intranet: intra.parlament.hu/infoszolg/
E-mail: infoszolg@parlament.hu Tel.: (1) 441-6486

Az információs jegyzet az országgyűlési képviselők tájékoztatása céljából készült.

A dokumentum az összeállítás elkészültének időpontjában fennálló aktuális helyzetet mutatja be.
Az információs jegyzet szerzői jogvédelem alatt áll.