12.

Moliére
Klasszicizmus:

- először Franciaországban jelent meg, a XVII. században

- XIV. Lajos (Napkirály) támogatta a művészeteket
o udvarába művészeket gyűjtött (Moliére is itt élt)
o első állandó zenekar: Napkirály 24 hegedűse
o rajongója volt a klasszicizmusnak
- szokták a reneszánsz folytatásaként értelmezni
- nagyon letisztult, egyszerű stílus (barokkal szembefordul)
- erős antik hatás
o követték az ókori tematikát, verselést (időmértékes)
- a szabályokat az alkotás normáinak tartották
o minél jobban követi a szabályokat, annál jobb a mű
- műfajok: eposz, óda, tragédia
- a drámákat hármas egység alapján építik fel – 1 hely, 1 idő, 1 cselekményszál
- klasszicista felfogás szerint a művészet mércéje: logika, rend, egyszerűség, antik
elemek…
- eszmei háttere a racionalizmus
o a világot két részre lehet osztani: megismerhető és megismerendő
o fontos maga a megismerő – az ész, az elme
o az ember annyit foghat fel a fizikai világból, amit megfigyel vagy megismer
o arra kell törekedni, hogy minél több mindent megvizsgáljunk és kételkedjünk
o Descartes: a tapasztalás, megismerés ész nélkül semmit sem ér (Cogito ergo
sum)
o Pascal: természet végtelen, de az emberi értelem véges -> ennek
felismerése, elfogadása nagy érdem
Francia klasszicista színház:

- antik témák kerülnek elő

- vezető műnem: dráma -> virágzott a színjátszás (első kőszínházak)
- hármas egység
- mértéktartás: kevés esemény játszódik a színpadon, a többit a szereplők elmesélik
- 5 felvonásos klasszikus tagolás jellemző – 5-ös tagolás
- van függöny, nincs díszlet, nők is játszhattak
- előzmény: commedia dell’ arte
o 16. századi Itáliából
o eredetileg rögtönzésre épülő bohózat
 van cselekményváz, de nincs megadott szöveg -> rögtönöztek ->
tehetséges színészek kellettek
o vannak szereplő típusok:
 szolgák (=zanni) – comedia dell’arte lelke, ostoba vagy tetteti magát,
gúnyt űznek belőle - bosszút áll, szereti a bonyoldalmakat
 urak
 dottore – tudálékos, fecseg, rosszul idézget – komikus
 pantalone – mindig szerelmes, gyakran együgyű kereskedő
 sorsüldözött szerelmespár
 szubrett (cserfes szolgálólány) – szerelmesek segítője
Moliére:

- XVII. századi Franciaországban élt és alkotott

- nagyapja ismertette meg a színészet és a színház világával
- komédiákat preferálta az akkoriban népszerű tragédiákkal szemben
- darabjaiban szerette gúnyolni az embereket
- 1650 körül lett sikeres, ismert – elnyerte a király kegyét
- művei pl.: Képzelt beteg, Tartuffe, Fösvény, Tudós nők

Tartuffe:

- keletkezés:
o első változatot a versailles-i ünnepségeken mutatták be
o botrányt kavart – a vallást figurázta ki
-> át kellett írnia
o 1669-ben bemutatták az új verziót
 eredetileg Tartuffe győzedelmeskedett, az új verzióban a király embere
- klasszikus elemek:
o hármas egység
o sok minden a színpadon kívül történik
o ésszerűség fontos
o deus ex machina
o rend, harmónia visszaáll a végén
- műfaja: komédia
o ókorban: gúnydal
o középkorban: minden olyan hosszabb cselekményű alkotás, ami szomorúan
vagy bonyolultan kezdődött, de szerencsésen zárult
o ma: olyan drámai mf, amely a látszat-valóság ellentéten alapul, és álérték
vagy értékhiány lepleződik le benne
o hősei: hétköznapi, átlagos alakok
 viccforrás: jellembelim hiányosság (nincsenek vele tisztában vagy
erénynek tűntetik fel)
o általában  befejezés
o kizárt mozzanat: halál
o KOMIKUM (meghatározó eleme)
 helyzetkomikum: nem belső tul., hanem külső külső határ miatt válik
nevetségessé a szereplő (pl. Orgon az asztal alatt)
 jellemkomikum: a szereplő belső/külsp tulajdonsága miatt nevetséges

- szerkezet, cselekmény:
o EXPOZÍCIÓ (1. felvonás) – in medias res kezdés
 megismerjük az alaphelyzetet
 Pernelle asszony (Orgon anyja) hevesen véleményt nyilvánít a
családról
- itt tudjuk meg a családi viszonyokat: Orgon felesége Emira,
gyermekeik Damis és Mariane (<3 Valér), sógora Cléante
- egyéb szereplők: Dorine - szobalány, Flipote - Pernelle szolgálója,
Tartuffe, Lőrinc - Tartuffe segédje
 mindenkit kifogásol, kivéve Tartuffet
  problémák: túl sok tér a szolgálóknak (Dorine - szubrett), Emira túl sok
vendéget fogad (férfiak, pletykaforrás)
 Cléante és Dorine mernek ellentmondani
 jelenet végén pofon vágja Flipotet (ő esik kézre) -> nem tűnik
szimpatikusnak + olvasónak az az érzése, hogy amit az asszony mond
nem igaz

 2. jelenet: Cléante és Dorine párbeszéde T.-ről

 2 olyan szereplő, akik végig józan ésszel, reálisan gondolkodnak
 D.: Orgon régen teljesen normális volt, T. megjelenése óta
gyámoltalan, elvakult lett
 késleltetés: még nem jelent meg Orgon és Tartuffe

o KONFLIKTUS:
 4. jelenet: hazatér O. – komikus: D. Elmira beszél, de O.-t csak T.
hogyléte érdekli; D. gúnyolódni kezd, ironikusan válaszolgat

 6. jel.: C. próbálja figyelmeztetni O. – O. teljesen elvakult

 C.: T. álszent – logikusan érvel (ő nem lesz komédia rabja) ->
racionalista gondolkodás -> REZONŐR (=író szócsöve, írói nézőpontot
közvetítő szereplő)
 igazság, latszat-valóság kérdései
 O.-nak nem elég az észérv, meg kell tapasztalnia

 Mairanne + Valér szerelme – el vannak jegyezve, O. megszegi az

ígéretét T. hatására és T.-nek ígéri
 M. engedelmes, nem akar ellentmondani
 D. – szubrett tul.: segít a szerelmeseknek, felrázza M.-t
 2. felv: D. nyíltan kifejezi a véleményet, próbálja M.-t is rábeszélni,
meggyőzi
 D <-> O: még nem nyílt ellentét
 V<-> M: egymást hibáztatják
 D. tanácsa: színlelje M., hogy elfogadja T.-t

 3. felv: megjelenik T (késleltetve – feszültségfokozás)

 már mindenki véleményét ismerjük, de T. személyét még nem
 ostort szőrcsuhát visel – vezeklés - > képmutatás
 D. érkezik –T.: fedje el a keblét -> D.:talpraesett, gúnyos válasz: ez
már kísértés? felőle T. meztelen is lehetne

o BONYODALOM: Elmira + Tartuffe jelenete

 Damis kihallgatja
 T.-t egy másik oldaláról ismerjük meg (eddig szemérmes mélyen
vallásos, most szenvedélyes szerelmi vallomás Elmirának)
 E.: kérdés - nem az ég felé a legelkötelezettebb?
 T.: az ég visszfénye van a szép nőkben, aki vallásos nem lehet férfi?,
azért válassza őt E. mert nem fogja nagy dobra verni (ellentmondás az
eddigiekkel)
 nehéz eldönteni milyen is valójában T. (őszinte-szerelmes / képmutató)
-> látszat-valóság
 E. pontos érzelmeit nem tudjuk (először nem referál férjének)
 E. válasza: elhallgatja, ha meg lesz tartva M-V lakodalom
  D. kirohanása: mondjanak el mindent O.- nak, E. szerint ne
 D. elmondja, T. tagadja, O. T.-nek hisz, D.-t kitagadja, elüldözi
 T. nem tagadja teljesen -> bűnbánat – manipuláció?
 O. T.-t teszi meg örökösévé
 4. felv.: Cléante + T. – észérvek, nem hat
 Dorine próbál intézkedni – nem hatásos
 E. + O. – O. nem hiszi el, hogy T. szerelmet vallott

o TETŐPONT: (4. felv, 5.jel)

 E. bebizonyítja – O. asztal alá bújjon, T. hívatja
 T. eleinte kételkedik a nagy változás miatt (eszes), de aztán
elhatalmasodik a testi vágy – „csak a bűn az aminek híre kel” -> látszat
 E. kiküldi T.-t – időnyerés
 T. kimondja, hogy végig az orránál fogja vezette O.-t - O. kijön az
asztal alól, el akarja küldeni T-t
 T.-é a vagyona + kazetta(királyi ügy) (örököse) -> O. összeomlik
 ne téveszd össze az erényt a látszatával (C., egyfajta tételmondat)
 Damis visszajön, segíteni próbál – erőszakkal (C. lenyugtatatja)
 Pernelle asszony érkezik meg – O. elmondja mi történt – P. nem hiszi
el (külső elfogult szemmel láthatjuk)
 lojális úr: T.-t képviseli -> a csalás költözzön ki
 Valér érkezik: hűség képviselője (meg akarja szöktetni O.-t)
o MEGOLDÁS: deus ex machina (felülről jövő segítség)
 rendőrhadnagy érkezik – igazságszolgáltatás nevében
 T. megy börtönbe
 + király dicsérete
 Valér és Marianne helyzete is elrendeződik – összeházasodhatnak
- szereplők:
o Dorine: szókimondó, tapasztalt, eszes, őszinte, szarkasztikus, talpraesett, éles
látású
o Orgon: jószívű, naiv, ostoba, makacs, gyenge, hiszékeny, akaratos
o Marianne: szófogadó, engedelmes, bizonytalan, befolyásolható, alázatos,
bátortalan
 Valérral: sorsüldözött szerelmesek
o Tartfuffe: képmutató, álszent, hazug, kapzsi, manipulatív, körmönfont, ravasz,
csaló (kivéve: Elmiránál - gyengébb)
o Cléante (=rezonőr): ésszerű, okos, racionális, őszinte, hatérozott, higgadt,
segítőlkész, hűséges, jó tanácsadó, tapasztalt

- verselés: ALEXANDRIER versformában íródott

o 12 szótagos sorok, felénél sormetszet
o főként jambusok
o páros rímelés: a-a-b-b

Kitekintés:

- Parti Nagy Lajos átirata

- téma aktualitása – mai napig sok színház műsorán megtalálható