Hauzer Rajmund

11. A választási rendszer működése Magyarországon

Magyarország a szovjet uralom utáni rendszerváltás (1989) következtében demokratikus

állam lett. Meghonosodtak a demokratikus intézmények és szabad választásokat tartottak,
melynek eredményeként többpártrendszer jött létre. Magyarországon érvényesül a
montesquieu-i hatalmi ágak megosztása, így tölti be az országgyűlés a törvényhozó, a
kormány a végrehajtó, az Alkotmánybíróság és egyéb bíróságok pedig az igazságszolgáltatás
szerepkörét. Mindezeket a 2012-ben elfogadott új alkotmány garantálja. A magyar
állampolgárok élhetnek az alkotmányban rögzített jogaikkal (szabadságjogok,
egyenjogúság…).
Magyarországon parlamentális demokrácia van. Ez azt jelenti, hogy a hatalmi ágak
megoszlásában az országgyűlés kezében van a főhatalom. A kormány a parlamentnek felelős
kormány. Az országgyűlés jelöli ki az igazságszolgáltatási szerveket, melyek neki felelősek.
Az országgyűlés jelöli a köztársasági elnököt.
A Magyar Köztársaság feje a köztársasági elnök, személye jelenleg Novák Katalin.
Megbízatása 5 évre szól. Az elnökök általában vezető jogtudósokból kerülnek ki és a
kormány támogatásától függ a személyük, megválasztani pedig az Országgyűlés választja
meg őket. Az elnöknek esküt kell tennie és csak ezután kezdheti ellátni teendőit. A
köztársasági elnök jogköre lényegesen korlátozottabb, mint a miniszterelnöké, ugyanis
intézkedni csak miniszteri ellenjegyzéssel intézkedhet. Egy elnököt legfeljebb kétszer lehet
megválasztani (egyszer lehet újra választani).
Legfontosabb feladatai:
 kinevezések
 államtitkárok
 a Magyar Nemzeti Bank vezetői
 tábornokok
 egyetemi tanárok
 a Magyar Távirati Iroda vezetői
 az MTA elnöke
 követek, nagykövetek megbízása, fogadása (külügyminiszterrel)
 nemzetközi szerződések megkötése
 kitüntetések adományozása
 állampolgári ügyekben való döntés
 egyéni kegyelmezés
Bizonyos törvénytervezetek esetén normakontrollra küldhetik azt az elnökhöz, és az elnök
visszaküldheti az országgyűlésnek megfontolásra vagy aláírhatja, de megsemmisíteni nem
semmisítheti meg. Hadiállapot esetén az elnök kötelessége a védelem megszervezése és
irányítása. Az elnök írja ki a választások időpontját is.
Választások
Magyarországon a választás minden magyar állampolgár joga, amelyet az alkotmány is rögzít.
Az állampolgárok a választás útján vesznek részt az ország jövőjének alakításában, és ezzel
érvényesíti akaratát a törvényalkotásban. A választások fajtáját tekintve Magyarországon
képviseleti demokrácia működik. Ez azt jelenti, hogy az állampolgárok (akiknek ugyanannyi
szavazatuk van) az adott képviselőjükre adott szavazatukkal megbízzák azt, hogy az
Országgyűlésben képviselje érdekeiket.

1
 Hauzer Rajmund

Az országgyűlési választások 4 évente zajlanak, és ennek során választják meg az ország

törvényhozó testületének, a magyar Országgyűlésnek a tagjait a különböző pártszínekben
induló képviselőjelöltekből.
Az önkormányzati választások során minden állampolgár a saját lakóhelyének
önkormányzatának tagjaira szavaz, akik közül majd a polgármester kerül ki.
Mindenki szavazhat bárhol saját lakóhelyén kívül, de azt jelezni és igényelni kell. A szavazás
titkos szavazás, lezárt, lepecsételt szavazóurnákkal bonyolódik le a helyi választási
bizottságok felügyeletével.
A magyar választási rendszert a 2011. évi CCIII. törvény szabályozza. Eszerint a
választások egyfordulós, kétszavazatos rendszerben kerülnek lebonyolításra. A magyar
választási rendszer vegyes rendszer. Az országgyűlési képviselők száma 199, ebből 106
képviselőt egyéni választókerületben, 93-at országos listán választanak. Az a párt kaphat
mandátumot, amely elérte országos összesítésben az 5%-os küszöböt. Lehetőség van közös
pártlistát indítani – például 2010-ben a Fidesz-KDNP is ilyen volt – ebben az esetben 10% a
minimum.
Jelentős változás a korábbi választási rendszerhez képest, hogy a szavazás érvényességéhez
nem szükséges 50% feletti részvétel.

 Egyéni képviselőjelöltként annak a legalább 18 éves, magyar állampolgárságú

személynek a neve kerülhet a szavazólapra, aki legalább 500, az ajánló személyi számával
és aláírásával ellátott ajánlószelvényt tudott összegyűjteni. Egy választópolgár érvényesen
a lakóhelye szerinti választókerületben több jelöltet is támogathat. Egyéni képviselőjelölt
lehet független vagy párt jelöltje. A pártok állíthatnak közös jelöltet is.
 Országos listát az a párt állíthat, amely – legalább 9 megyében és Budapesten – legalább
27 egyéni választókerületben önállóan jelöltet állított.
 A nemzetiségi listát állíthatnak az országos nemzetiségi önkormányzatok.
Választópolgár:
Minden magyar állampolgár, aki 18. életévét betöltötte, büntetlen előéletű, gyámság alatt
nemáll.

 Magyarországon lakóhellyel rendelkező személyek egy egyéni választókerületi jelöltre és

egy pártlistára szavazhatnak.
 Magyarországon lakóhellyel rendelkező, a névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként
szereplő személyek egy egyéni választókerületi jelöltre és nemzetiségének listájára, annak
hiányában egy pártlistára szavazhatnak.
Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező személyek egy pártlistára szavazhatnak
Az egyéni választókerületben az a jelölt lesz országgyűlési képviselő, aki a legtöbb érvényes
szavazatot kapta. Nem szerezhet mandátumot az a pártlista, amely a pártlistákra és a
nemzetiségi listákra leadott összes érvényes szavazat legalább 5%-át nem érte el. Közös
pártlistánál ez a szám 10% illetve 15%. Az egyéni választókerületekben továbbá keletkeznek
töredékszavazatok is.
A választási szervek
A választásokat lebonyolító és felügyelő szervek a választási bizottságok és ezek végrehajtó
apparátusai, a választási irodák.

2
 Hauzer Rajmund

Ötféle választási bizottság van: a szavazatszámláló bizottság (azokon a településeken, ahol

csak egy szavazókör van, nem választanak ilyet), a helyi választási bizottság, az egyéni
választókerületi, a területi és a Nemzeti Választási Bizottság (NVB). A választási
bizottságok független, csak a törvénynek alárendelt szervek. Feladatuk az eredmények
megállapítása, a választások törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és
szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása. A választási eredmény
megállapítását követően a választási bizottságok adják át a megbízatást a képviselőknek.
A választási bizottságok végrehajtó szervei mind az öt szinten a választási irodák. Feladatuk a
választások lebonyolításához szükséges számítógépes rendszer üzemeltetése, a helyiségek
biztosítása és a jelöltek választási jegyzékbe vétele. Az Országos Választási Iroda (OVI)
működését a belügyminiszter felügyeli.
Törvényhozás
A magyar demokrácia törvényhozó testülete a 386 fős Országgyűlés, amely a Parlament
épületében évente kétszer ülésezik a tavaszi, illetve őszi ülésszakon (- plenáris ülések, mivel
azonban a teendők egymást érik, rendkívüli ülésszakok révén szinte folyamatosan ülésezik).
A plenáris ülések mellett parlamenti bizottságokban folyik a munka. Az Országgyűlés joga és
kötelessége a kormány munkájának ellenőrzése kérdések és interpellációk révén, valamint
más központi állami szervek (Állami Számvevőszék) irányítása. Ide a választás során bejutott
pártok képviselői kerülhetnek. Az Országgyűlés házelnököt választ, aki házszabályt fogadtat
el (pl. obstrukció elkerülése végett). Az Országgyűlés bizalmatlansági indítványt nyújthat be a
kormánytagok, de akár az egész kormány ellen is, viszont még az Országgyűlés egymaga sem
mondathat le egyetlen minisztert sem. Az Országgyűlés legfontosabb feladatai:
 nemzetközi szerződések lebonyolítása (külügy)
 haderő alkalmazásáról döntés bizonyos helyzetek okán (hadügy)
 megválasztja:
 a köztársasági elnököt
 a miniszterelnököt
 az alkotmánybírákat
 az ombudsmanokat
 az Állami Számvevőszék vezetőit
 a Legfelsőbb Bíróság elnökét
 a legfőbb ügyészt
 önkormányzatok feloszlatása
 népszavazás kiírása
 közkegyelem

A különböző emberi jogok tiszteletben tartása és felügyelete a különböző ombudsmanok

feladata, akik azonban nem hozhatnak kötelező intézkedéseket és jogi szankciókat sem
alkalmazhatnak. Csak az országgyűlésnek tartoznak felelősséggel. Egyik ilyen ombudsman az
adatvédelmi biztos vagy az állampolgári jogok biztosa.
Végrehajtás
A választások után a megválasztott képviselőkből saját pártjuk szerint (amennyiben az
egyértelmű többséget szerez) kormány alakul. Ha a többséget egymaguk nem érik el, a pártok
kormánykoalícióba tömörülnek és megállapodnak a közös kormányzásról, egyeztetik
elképzeléseiket és felosztják a miniszteri székeket egymás közt.
A kormány és annak tagjai a kötelező eskütétel után kezdheti el munkáját.

3
 Hauzer Rajmund

A kormány feje a miniszterelnök, az ország legnagyobb demokratikus hatalommal rendelkező

személyisége. A miniszterelnököt rendszerint a választásokon győztes párt adja. Feladata a
kormányülések vezetése, a kormányhatározatok végrehajtásának ellenőrzése. A kormány
feladatai:
 alkotmányos rend és jogok védelme
 törvények előkészítése
 törvények végrehajtásának biztosítása
 külpolitika alakítása
 irányítja és összehangolja a minisztériumok és alárendelt szervek munkáját
 helyi önkormányzatok ellenőrzése
 közrend és közbiztonság védelme a szükséges intézkedésekkel
 meghatározza a tudományos, kulturális, szociális és egészségügyi rendszert,
gondoskodik fedezetéről
 biztosítja a gazdasági-társadalmi tervek kidolgozását és végrehajtását
A köztársasági elnök a miniszterelnök javaslatára különböző embereket bíz meg vagy ment
fel a gazdaság különböző területeit érintő miniszteri hivatal betöltésével, illetve az alól. A
miniszterek képviselik szakterületük érdekeit az Országgyűlés előtt és a kormányban. A
különböző minisztériumok például: gazdasági, pénzügy, hadügy, oktatási, közlekedési és
vidékfejlesztési, rendészeti, földművelésügyi. Ezeken kívül, mint demokratikus intézmény
létezik még a Miniszterelnöki Hivatal is. A minisztériumok vezető tisztségviselői az
államtitkárok.
Igazságszolgáltatás
Ma Magyarországon az igazságszolgáltatói hatalmi ág szerepét három fontos demokratikus
intézmény, az Alkotmánybíróság, a Legfőbb Ügyészség és a Legfelsőbb Bíróság=Kúria látja
el az egyéb kisebb, települési bíróságokkal együtt.
A függetlenül működő Alkotmánybíróság legfontosabb feladata az alkotmányosság
normáinak felügyelete az Alkotmánybíróság elé terjesztett törvények felülvizsgálata által.
Ilyenkor a törvénytervezetet és hatásait egybevetik az alkotmánnyal, és ha találnak benne
ellentmondást, megsemmisítik azt. Ezáltal az Alkotmánybíróság felügyeli az országgyűlést,
azon keresztül pedig a kormány munkáját. Vezetőjét, az Alkotmánybíróság elnökét (jelenleg
Dr. Bihari Mihály) 9 évre választja az országgyűlés, miután esküt tett az Aranybullára. Az
Alkotmánybíróság határozatai mindenkire egyaránt kötelezőek és fellebbezhetetlenek.
A Legfelsőbb Bíróság vagy Kúria a Magyar Köztársaság legfőbb bírói szerve. Feladatai
közé tartozik a megyei és más ítélőtáblákról eléterjesztett javaslatok elbírálása, a
felülvizsgálati kérelmek elbírálása és a hatáskörébe tartozó feladatok ellátása. Határozatai
minden bíróságra kötelező érvényűek. Elnökét a köztársasági elnök javaslatára az
országgyűlés kétharmados szavazással választja meg.
A Legfőbb Ügyészség feladata a törvényesség védelme. Ennek ellátásához felhatalmazással
rendelkezik a peres ügyek előkészítésére és esetleges nyomozására vonatkozólag, azért, hogy
eldöntse szükség van-e vádemelésre és büntető eljárás bírósági lefolytatására. Feladata a
bűnügyi nyomozások és a büntetés-végrehajtás törvényességének biztosítása. Törvényi
felhatalmazás alapján magánjogi és közigazgatási jogi tevékenységet végez. Elnöke a legfőbb
ügyész, személye jelenleg.
A hatalom megosztását más eszközök is szolgálják. Ilyenek például az;
Önkormányzatok

4
 Hauzer Rajmund

Önkormányzattal különféle érdekvédelmi szervezetek, egyetemek, egyházak, szakmai

szervezetek is rendelkezhetnek, de a legfontosabbak a települési önkormányzatok. Ezek a
központi hatalom mellett egy sajátos hatalmi ágat képviselnek, így szolgálva a hatalmi
egyensúlyt. Kezükben van az adott település vagyona, az önkormányzat határozza meg a
település költségvetését is. Gondoskodik a törvények, jogszabályok betartásáról, valamint
ellátja kötelező feladatait (oktatás, egészségügy, egyéb közszolgáltatások). Feladatuk még
saját közösségük demokratikus elveken alapuló szervezése, irányítása. Ezért önkormányzati
képviselő-testületet hoznak létre, mely adókat vethet ki és mindent megtehet, amit jogszabály
nem tilt vagy nincs más szerv hatásköre alá vonva.

Szervezete szerint az önkormányzat vezető szerve a képviselő-testület (megyei jogú

városokban és Budapesten a közgyűlés), amely évente legalább 6 ülést tart, melyek
nyilvánosak, de bizonyos esetekben zártak is lehetnek. A képviselő-testület bizottságokat
hozhat létre bizonyos feladatkörök hatékonyabb elvégzésére. Az önkormányzat vezetője
a polgármester, aki saját hivatalából (polgármesteri hivatal – vezetője a képviselő-testület
alkalmazottja, a jegyző) felügyeli a képviselő-testület határozatainak végrehajtását. A
polgármesteri hivatal foglalkozik az állampolgárok különböző ügyeivel, például az
okmányirodai feladatokkal.
A nagyobb intézmények fenntartása és egyéb, nagyobb költségvetésű szolgáltatások ellátását
a megyei önkormányzatok szolgálják, melynek vezető testülete a közgyűlés az azt irányító
elnökkel az élén. A megyei önkormányzatnak külön hivatala van, vezetője a főjegyző. A
megyei önkormányzat a megyei jogú város feladatait is ellátja. (Budapesten egyedi
szabályozás van)
Magyarországon a kisebbségek is ugyanúgy élhetnek szavazati és egyéb szabadságjogaikkal,
mint bárki más. Ezért politikai pártokat, valamint kisebbségi önkormányzatokat (megyei vagy
országos) alakíthatnak, tehát a választások során az adott település önkormányzatán kívül
kisebbségi önkormányzatok is alakulnak, melyek az adott kisebbség érdekvédelmét látják el.
Egyéb szervezetek
Kisebb, szintén érdekvédelmet szolgáló szervek a különböző szakszervezetek, kamarák és
egyéb civil szervezetek.
A szakszervezetek a munkavállalók érdekeit képviselik a munkaadókkal szemben. A
munkahelyeken szerveződnek (a pártoknak ez tilos) és ha kell, legkomolyabb fegyverükhöz, a
sztrájkhoz is nyúlnak.
A kamarák szintén érdekvédelmi egyesületek, de ezek nem munkahely szerint, hanem
foglalkozás, szakma szerint szerveződnek és az azonos szakmában dolgozók érdekvédelmét
látják el – néhány esetben a kamarai tagság előfeltétele is lehet a munkavégzésnek
(egészségügy, ügyvédek).
A civil szervezetek olyan egyesületek, amelyek tartós jelleggel szerveződnek nagyobb (nem
háztartásszintű) társadalmi csoportok céljainak elősegítésére, de sem haszonszerző, sem a
politikai hatalom megszerzésére irányuló közvetlen tevékenységet nem folytatnak. Sokféle
tevékenységre specializálódhatnak, például a környezetvédelemtől kezdve az egyes
kedvtelésekig.