A cseh habort vége, az osztrak kezdete Matyas els6 feladata az dsszeeskivés felszamolisa utin a rengeteg pénzt felemészt6 cseh habord presztizsveszteség nélkilli befejezése volt. Azzal tisztaban volt, hogy az Uliszlé kezére kerilt Csehorszgot nem foglalhat- jael, mert szdmolnia kellett a fit tamogaté IV. Kaamérral is. Lengyelor- 528g szomez6dos lévén Magyarorsziggal, « lehelséges frontok ezaltal megnivekedtek volna, a lengyelek pedig idékézben befejezi¢k a habordt a német lovagrenddel. Ugyanakkor a kiraly nem adhatta fel az elfoglalt cseh tartomanyokat, amelyek lehetOséget nysijtottak neki a német biro- dalmi gyekbe val6 beavatkozasra is. Tabb német fejedelem_— igy pél- déul a szasz valaszt6 vagy a brandenburgi érgrof ~ rendelkezett kisebb hercegségekkel Szilézia teriletén, és mivel ezen a terilleten cseh kirdly- kent Matyas uralkodott, 6 volta hGbéruruk. Ez Gvatossigra késztetteyele szemben a német fejedelmeket, hiszen megfoszthatta 6ket hdbérbirtoka- ikt6l, a magyar kirdly azonban reélisan nem varhatta el ¥Sink tamogatécu- kata romai kirdlyi cfm megszerzésére — bar ezt Matyas szerette volna. Az 147 1-es regensburgi német birodalmi gyiilés nem adott segitséget Mitydsnak sem a csehek, sem a tordk ellen. A kirdly valtozatlanul nyo- mast akart gyakorolni Ill. Frigyesre, noha az idékézben kivégeztette Baumkirchert. Témogatni kezdett tehat egy Gjabb osztrék (6Gri lazadst, amelyet most a csaszér volt fokapitinya, Ulrich von Grafeneck vezetett, aki kaléinben a lénzséri uradalom birtokosaként magyarorszagi nagybir- tokos is volt. 1472 dszén ugyan lemondott timogatésukrél, Il. Frigyesnek pedig sikerilt bels6 ellenfeleivel kiegyezni, a magyar-osztrak viszony azonban tovabb romlott. Olyannyira, hogy 1473-ban a csészar az augs- burgi birodalmi gyGlésen tamogatast kért Matyas ellen. ‘A magyar uralkod6 viszont idkbzben igyekezett kiegyezni csch és lengyel ellenfeleivel. A térgyalasok sikertelenek voltak, ugyanis Matyas ‘nem volt hajland6 lemondani az elfogialtteriletekré\. 1474 februdrjaban Uugyan békeszerzédéssel lezértak az 1471-es Vitéz-le dsszeeskivés ta elvben még létez6 lengyel haborit, s6t belefoglaltak Ulészl6 cseh kirilyt Acsch habors vége, az orztrak kerdete 75 is, akivel haroméves fegyverszdnetet kotottek. Cseh-lengyel részr6l azon- ban ez csak figyelemelterelés volt. A csehek ugyanis Nambergben targyal- tak a csdszarral, 65 1474, marcius 11-6n létrejott a szvetségik Matyas el- len, amihez néhany nap milva Lengyelorszag is csatlakozott. A csaszéri propaganda a magyar kirdlyt tbbek kézoitt azzal vadolta, hogy atengedi az osttték 6rOkbs tartomanyok ellen a tordkoket. A vad igaz volt: a toré- kok akadalytalanul haladhattak at magyar terdleten, késobb Matyas a szul- tanhoz ft levelében maga is uta erre a megéllapodsra. A hatom szévetséges pontosan meg is éllapodott a Magyarorszég elleni koz0s habora menetrendjében, a megéllapodast azonban éppen az azt teé alé hoz6 Il. Frigyes nem tartotta be. Igaz, nem teljesen sajat hibaja- bl. A csészar egy évvel azelétt ugyanazt az udvariatlansagot kovette el a rémai kirdlysigra ugyancsak aspiralé Merész Karoly burgundi herceggel, mint Matyas vele szemben: bicsGizas nélkill hagyta ott Trierben a herce- get. Merész Karoly 1474. jtlius 29-6n ostrom ala vette a kolni érsekség siratégiallag fontos Neuss varosat. €z addig szinte ismeretlen nemzet fel lobbanashoz vezetett a Német Birodalomban a francia betolakodé ellen, Igaz, a csaszamnak majd egy esztendobe kerilt, hogy 1475. méjus 22-én sereg élén megjelenjen Neuss felmentésére, Merész Karolynak azonban cl Kellett takarodnia. A neussi siker hatalmas preszt/zsnyereséget hozott Ill Frigyesnek, de ezzel elhalasztotta a IchelGséget Matyas legydzésére. IV. Kazmér oktober elején nagy sereggel vonult be Sziléziaba, nyugat- rl pedig fia, Ulaszl6 a cseh csapatokkal tamadt. Matyas joval kisebb erdkkel rendelkezett, és Boroszléban készilt fel a védelemre. Csapatai avonban eltite végignuicrtitottak S7iléiai, hogy a tamaddk ne rendelke7- zenek élelmiszer-utanpétlassal, Szapolyai Istvant és Kinizsi Pélt pedig konnytllovasokkal Lengyelorsz’g megtamadasara kaldte, A magyar ki- raly j6l felszerelte magat Boroszl6ban, (gy nyugodtan vathatta a7 ostro- mot. Az eredmény: az ellatasi nehézségekkel ktizd6 és szamban joval cerdsebb ostroml6k kénytelenek voltak fegyverszunetet kérni. A lengyel kirdly eredménytelendil hazavonult, Ulasz/6 pedig - apja nevében is — 1477. majusig tart6 idére megkotolte a fegyversztinetet Mityés ~ gyakorlatilag harc néikiil ~ uralkodasénak egyik legnagyobb katonai sikerét érte el. Nyilvanval6va valt azonban, hogy az adott hely- zetben egyik ellenfél sem érhet el teljes gySzelmet a masik ellen. A ma- gyar diplomécia a tovabbi lengyel beavatkozst megakadalyozand6 1477 marciusdban a német lovagrenddel és az ermlandi paspokséggel kotout szdvetséget a lengyelek ellen, Uliszi6 viszont a csészérral djftotta fel a kapesolatokat. 1477. jdnius 10-6n Ill. Frigyes be is iktatta a cseh ki- ralythGbéruraként a Cseh Kirdlysdigba és a valaszt6fejedelemségbe. A ha- marosan kitért magyar-osztrdk hébordban azonban Ulész/é nem tmo-‘See eee ————qu——ee gatta hiibérurdt, hanem targyalasokat folytatott Métyéssal. A békeszerz6- dés szovegét a kétkirdly kBvetei mér 1478, marcius 28-An megszOvegez- ‘ék, ennek Unnepélyes ratifikici6jéra azonban csak 1479. jélius 21-én keralt sor a kéteseh kiedly, Matyas és Ulaszl6 olmitzi csacstalalkoz6jén. Eszerint mindkettéjoggal viselheti a cseh kirlyi cimet, Ulaszl6é Csehor- szig, Matyasé pedig Morvaorszag, Szilézia é3 Lausitz. Ulészl6 Matyas haléla utén 400 000 forintért visszavalthatja az elfoglatttartomanyokat. Ezzel Matyas presztizsveszteség nélkiil megszabadult a cceh hibord ter. het, és elvileg lehet6veé valt utédai szamara a hébordra fordiiott Osszeg nagy részének megtéritése is. Mindez azonban nem valtortatott a esiszarhoz {ii26d6 rossz visz0- fnyon. Ezt csak névelte, hogy 1476 tavaszin Beckensloer esztergomi ér- sek, f8- 6s titkos kancellir Il. Frigyeshez menekilt, s magaval vite hatal- mas kincstarat. Ezt a csészér rendelkezésére bocsétotta, aki meguette Grafeneck jelentés ausztria birtokait. Igy veszélyes helyzet keletkezet amennyiben ugyanis Il Frigyes felszimolja nagydri ellenzékét, Matyss clveszti potencidlisszévetségeselt. Mindket fel egymas elleni propagan- daval akarta kortarsait és alattval6it maga mellé vonni. Végil a magyar ki- ray elt egyetlen lehetGség marack, a hdbord, Matyas a krdlyitandcs elé vitte a hadlizenet kérdését, Indokai kazétt szerepelt a Cseh Kirdlysigha valé beiktatisa elmaradisa, osztrk szévetségese! megtamadésa, 6s hogy Frigyes nem segit a tarok ellen. Alinlag egyedil a tordk elleni harcot szorgalmaz6 Bator Istvan orszégbir6, valamint a béke mellettll6 f6pa- ok elleneziék a hadiizenetet. A haborts pirt vezére, Ggy tGnik, Kinizsi Pl volt, aki Beckensloer szakését, valamint a csdszar altal vist magyar kirdlyi cim az orszdg szimara szégyenletességet is felvetete. Végil a talbbedg felkecon megszavazta a halusi, amib6l nagy zsakmanyt remél- tek, Matyas 1477. nius 12-6n hadat Uzent Ill Frigyesnek. Ellentétben a cseh, valamint a kés6bbi osztrak hébortval, a magyar kirdly ,villamhaboraként” szinte azonnal elfoglalta egész Also-Auszrit, betrt Fels Ausztriba is, Bécset pedig ostromzr ala vette. Kézben IV. Six. {us papa (1471-1484) béketirgyalésra szélitotta fel a feleket, és nem is. merte el Il. Ulés2l6 beiktatését a Cseh Kirilysaigba. Bara magyar kirily na- ‘yon magas Osszegd kampétléstkért, az 1477. december 1-jén megkdtott _gmunden-komneuburgi békében (a csiszar az els6, Matyas a masodik va- rosban ‘ta alé ugyanazon a napon) megelégedett 100 000 forint A csiszar kételezte magat Matyds beiktatiséra Cschorszigban, valamint arra, hogy megkegyelmez az osztrdk lézadéknak. Val6ban, néhiny nap rmlva a. magyar uralkods cseh kitdlyként letehette a hdbéri eskiit a esi- szamnak, 65 a pénz feléhez is hozzjutot. I. Frigyesnek azonban sohasem volt elegend6 pénze, fgy a maradék 50 000 forint ktizetetlen maradt ‘Asch hdbord vége, az ovztrdk ez Minden skereellenére vgeredényben Mays semi lnyegest ie hha esak azt nem, hogy orszdg-vilig eldtt megmutatta katonai er Csehorszégnak. Igaz, ezt az olmitzi békében Matyas és Uliszl6 egymés kozt endezte, az azonban nyitott kérdés maradt, hogy adandé alkalom- imal a esészér melyikiketfogja valaszt6fejedelemként meghivni. Agmun- den-korneuburgi béke azonban a legtobb kérdést megvSlaszolatlanul hagyta. Nem dldédott meg a esaszar magyarorszagl orokosodési jogs, ‘magyar kidlyi cimmhaszndlata és a Beckensloer-Ogy sem. Egyel6re ugyan az OrokOsodés nem létszott problémanak, hiszen 1476 végén Matyss \égre krdlylednyt kapott feleséghl, a napolyikidly gyermeket, Aragoniai Beatrixot, 6 még nem der ki la, hogy medd6. Az djabb habort mag- vait azonban mar elvetették. Beonyoliona a helyzett, hogy Il rigyes Beckensloe sere volna a lem tatomnnya endelkez6 salaburgl eels Kinevezn amet her stajerorszagi varak 6 varosok is tartoztak. Az érsekség azonban be Jolt tltve Bernhard von Rehvral, akivel Mtys még a bécsi cxGcstalétke 26 alkalmaval szévetséget koto. Rohr 1478-ban a csaszar rabeszélésére ‘eldsz65 hajland volt nagy anyagiellenszolgétatas fejében Beckensloer javira lemondani, de késdbb visszavonta beleegyezéstt, segtségért pe- digi szbwaségesthez, a magyar kirlyhoz ford, ane 1479-ben ftadka ster, karntia és krajnai birtokait. (gy a magyarok bevonulhatta 2 fontos hatérvros Potolyba (Ptu), egyben elfoglaltak a szomszédos oszt- rik varosokat: Regedét (Radkersburg) és Folostomot (Furstenfeld). Nem érdektelen megjegyezni, hogy mindharom hatarvarosnak magyar neve is Vol. 14-ben a salzburiprépost ny hegy aa vizvezetk lagu fel hasandlva magitSlzburgot is taka jtszan a magyarok kez de ext a polis sisi se idejaben megakadlyonta, Ro iy zl Kénytelen volt lemondani Beckensloer javara, pedig a nyugati Salz- burg esetleges magyar kézre kerdlése sokatvaltoztatottvolna a helyze- ten, Salzburghoz hasonl6 est trtént Passauban is, ahol a székesksptalan egy puspokvalasztasnil nem tudott két jelolt kSzt egyetértésre jutnis az egyik a csaszar, a misik a bajor herceg hive volt. A bajorparti Mauer kircher paspdk Matyas tamogatasa fejében dtadta neki a paspokség két als6-ausztriai vérosat, Sankt Poltent és Mauternt. {gy a magyar Kirdly (I nyugatra jutottkét tamaszponthoz. se Sprang me 1479 alot fon Fes & Mays zt, mikor végil 1482-ben a magyar kirdly hivatalosan is hadat Uzent. Most a habord nem ment olyan gyorsan, mint 1477-ben, Sorra Kellett vi~ rosokat és virakat megostromolni, més, (kent vilagiurak birtokaban le- ‘v6 varakat a kirdly pénzfizetés ellenében szerzett meg. Dent6v6 a2 vt,Matyas kirdly hogy Bées vara hosszas ostrom utin 1485, nus 1-jén megadta magat Ennek nagyon nagy propagandaérgke volta német exis 6virove ke, Tal idegen kézre. A birodalom seregets bocsitotesaszérarendelken®, sére, de nem megfelelé szémban, (gy Bécsvisszavétele nem skertl, s6t 1487. augusetus 17-én a magyar kirly BéesGjhelybe is heven st. Ezsel Matyas Krems kvétlével egész Als6-Ausctriat elfoglalta, valamini keséve eral Stajrorszig és Karin ele része, Una Matys halla gyakon latilag mar nem vatozot hadi helyzct:éppigyhiullad a haber met Csehorszigban Morvaorszdg Sallézia 6 Lausitz elioglalisa tin, Gyakor Ftrgyalsok folytak a felek kozot, ezek azonban a fegyverszunetelet ec szammtva nem vezettekeredményt. ‘bors eredménye azonban mindenképpen az let, hogy a magyar kicly a Szent Korona orsz6gaindl jval nagyobb tert felt gyakerol hatalmat Jogilag a helyzetvlagos: a elfoglalt tartomanyok ner rései Magyarorszignak, ondllédllamok,esak uralkoddjuk azonos a trai ralysiggal. Matyas egyéniségenek, wralkodoi médszereinek imeretthes azonban nem lényegtelen adalék, hogy miként korménynsta wzsket oe rszigokat. Jogi kllonbség van a csc tartomanyok fle ralem ce Also. Austria esetében. Az eldzGekben ugyanis hivatkozhatotcsch kslya valasztisra, ami trvényes uralkodév tte, Nem véletlenl etek nek hbéreskitolyan Szléziaban bitokos németbirodalmi fejedelmek,akik kalonbben inkébl a csészart imogattak vele szemben, Als6-Ausziiat azonban fegyverelfogalta el trvényes, rokds urat6l-Rerdéses acon, bar hogy ayatsabanmennyeenenyet foot nem probate akicly a magyar uralmat ersten’ mind a csch tors nyokban, mind Auszisben? NM aeaEnty Létarslag valoban csak perszonalis uni] beszéhetank. Matyésnak klon seh kancellrgja vol, amelymekéleneschek Ginkabb moral) al tak, csak uralkoddsa végen totote be a kulinben each seanmazisd Filipec Jinos radi puspok egy személyven mind a magyar, mind «each kancelasigot.lgaz, kbzben is el6lordlt, hogy a esch pecs a magyar kancellérisban volt, flihetGen azér, mert a kancelli othon és nena Kirlynal tarézkodot. Ex azonban mir gyandtkelt a perszonslis une ténylegesérvényestésévelszemben Kétségtelenviszont, hogy Matyés szigrdan tisztletbentatota az el- fogal tarominyrkrendjinek jgat. Ee legobba Morvacrszagoen ignzolhats. 1475, marcius 25.6n a kidly résztvett a mowa tartomsny, aylésen, & hozz4jérult Ctbor Tovacovsky z Cimburka morva fr taro. mnyifokapténnyvslasztsahos. Az Ugynek a a pikantrij, hogy To. vatovsky tulajdonképpen Uliszl6 parthivének szamitot. Ax. 1474.00 ‘olmatitatoménygytésen pedig az eoglalt bitokokviszaedisinkivl ‘Acosh hiiord viet, SF anwar eee = a latin helyett a cseh nyely hivatalossé tételét hatdroztak el. A tartomény teljes autonémisjat bizonytja, hogy 1481-ben a morva rendek ~ élaken az olmitzi puspokkel és Tova¢ovsky tartoményf6nokkel ~ megnemtéma- dsi egyezményt hataroztak el Ill Frigyes csiszérral. Sziléziaban és Lausitzban bonyolitotta a helyzetet, hogy e tartoményok szamos, majdnem énallé hercegségb Alla, ezenfelul még lovagok és a \rosok alkottak a rendeket. A kira it egységes igazgatist akart bevezet- ni. 1473-ban tarfomanyféndk (fokapitény) slitssaval kisérlctezet,jldlt jét, Figyes liegnitzi herceget azonban a ,fejedelmi gyGlésnek” nevezett ” rendi gyGilés nem fogadta el. Val6szinilleg nem a személy, hanem az tj tisztség nem tetszett a rendeknek, hiszen e7 sértette volna az egyes részfe- jedelmek hatiskérét. A Kévetke26 évben, 1474-ben azonban Matyas sze~ rmélyesen jelent meg, fejedelmi gyGlésen, ahol Szapolyai Istvant végal {kapitanayé valasztottsk. Hatiskére mind Szil6ziéra, mind Lausitze ki- terjedt. A (Skapitiny mellettakirdlyt Gn. igyvivok (Anwalt) is Képviselt. A tartomanygyilésekre, amelyek foként adéugyeket targyaltak, a kirély, amennyiben nem volt jelen. biztosokat kildéit ki, Ok adtak el akirdly ja- vaslatat. Az 1476-05 tartoménygysilésen példaul Szapolyai fokapitiny, Geréb Péter, akiraly unokatestvére, valamint Jorg von Stein Ggyvivé sze- repelick biztosként. Stein kordbban Podjebrad Gyorgy szolgslataban él- lott, 6s a magyar kirdlynak halalaig egyik legbizalmasabb tanacsad6ja- ként szerepelt, Steinen és Szapolyain kivil kés6bb Filipec Janos varadi plispok is tobbszér kapottilyen biztosi meghatalmazést.. Szapolyair6l 1481 utin mar nincs forrasadat, ré Matyasnak az osztrak hébortiban volt sziksége. Az uralkod6 Gjbol a liegnitzi herceggel Kisérle- tezett, végil azonban Filipec let a fokapitany. A kirdly tényleges helyet- tese Jorg von Stein volt, mig végil 1488-ban sikerdlt Frigyes liegnitzi her cceget f6kapitényként elfogadtatni, ami azonban nem médositott Stein ‘gyviv6i beosztisan és tényleges hatalmén. Voltak atartomSnyban olyan hercegséyek is, amelyek kézvetleniil a cseh koronahoz tartoztak, itt atar- tomanyi kapitinyt maga a kirdly nevezte ki, példaul Geréb is visetilyen tisztséget. Kivétel volta boroszl6i hercegség, amelyet mar a kordbbi cseh kirdlyok Boroszl6 vérosnak adtak, itt varos maga gyakorolta a kapitinyi tisztet: a mindenkori rangels6 varosi tandcstag viselte a kapitényi clmet, egyben 6 volt a varosi igazgatis vezet6je is. A hercegségi kapitanyok al voltak rendelve a fékapitinyna, illetve a kirily agyvivéjének. Bororzlé azonban, noha Matyas sziléziai uralma f6 timaszanak szamiott, késibb a kirélyi befolyas névelése végett szabadsagiogaiban sérelmeket szenve- dett. Heinz Dompnig varoskapitény nem varosa érdekeit nézte, hanem Jorg von Stein utasttésainak akart eleget tenni, ezért a kirdly halélanak he rére a boroszléi tandcs kivégertette.80 Matyas kindly ‘Acech hébord vége, az oartrdk Kezdete ot A sziléziai helyzet tehat nem egészen egyértelmd, Matyds ~ akir Mor- » vaorsziigon —sajat érdekeivel szemben is igyekezett a rendi korményzast ‘erdsteni, itt azonban nem talalt megfelel6 partnert. Bar az egységes szilé- 2iai kormSnyzat esfrit vitinfelil 6 hozta tre, a rendszer nem makéd6tt, olajozottan. A rendeket is meg lehet ugyanakkor érteni. A sziléziai her- ‘cegségek urai nem driltek annak, hogy egy kozGluk val6 fSkapitanyként {oléjuk emelkedik, ezért inkibb belementek idegenek megbizisaba. {Stein ugyan német vol, de nem szilezia.) A fokapltanysag maga sem tet. szett nekik, hiszen sajatjogaikat csorbitotta, Végil tokéletesen tisztéban, voltak azzal is, hogy az Gj tisztséggel az uralkod6 az adéztatést akarta megkénnylteni. Noha a magyarorszaginal j6val rtkabban és kisebb mér- tékben vetett ki Matys adokat Sziléziaban, uralkodasa végén a vele szembeni ellenérzés mar cobbandsig feszilt vot. Stein ugyan kivalé dip- lomataként tint fel, azonban mint a magyar kirély sziléziai Ogyvivoje né- met alaposséggal 6s kiméletlenséggel hajtotta végre Matyas parancsait, és sokban hozzjérult a magyar uralom megutaltatasshoz Als6-Ausztria esotébon — mint lttuk~ més volt a jogi helyzet. Métyés els6sorban Bécs elfoglalasa utan létott hozza a meghéditot terdletek kor- ményzasénak normalizélasshoz. Osszehivta a megszalltteriletek rend- jeit, és hdségesktittétetet le veldk. Bar mar 1486-161 Kimutathat6 osztrak kancellarisja, amelyet ket ttkar, Lukas Schnitzer 6s Niklas von Puchau. vezettek (korabban a csaszar szolgalataban dlltak), osztrak pecsétje azon- ban nem volt, az osztrak vonatkozésG okleveleket a magyar vagy a cseh peeséttel erdsitették meg, E helyzetet az 1487 mérciusaban, BécsGjhely stroma idején, talan Ebenfurtban tartottals6-ausztriai tartoménygydlés valtoztatta meg: it a kieily elvette az osztrak hercegi cimet, azaz magat torvényes ausztriai uralkodlénak nyilvanitotta (Mas kérdés, hogy Ausztria birodalmi hdbér, ezért a jogszertiséghez hozzatartozott volna a csészéri _megerdsités, amit igazn nem lehetett elvarni Il Frigyest6l) ttl kezdve azonban Matyés osztrak pecsétet is hasznslt. Formailag az uralkod6 itis betartotta a rendi jatékszabsilyokat. Rend: szeresen dsszehivia a tartomanygytlést, megtartotta az oszirak intézm« nyeket. MGkOdétt mint legfels6bb bir6sig az osztrak tandcs Christof von Liechtenstein elndklete alat. Ea f6Gr Ausztria tartomanyi marsalljaként hivatalbél elndkolt az dttagd tandicsban, akik kOz6tt ott volt Virgil ‘Schrurauer bécst polgar, Matyas Ugyvivije a varosi tanacsban. (© mar IIL Frigyes alatt betoltétte egyszer ezt a tisztet, majd a esaszar fojegy26je lett) Az ausetriai pénzigyigazgatas élén is osztrak szokis szerint a Hubmeisternek nevezett kincstart6 allt, Ruprecht Ennser bécsi polgar. {Az Gj uralkod6 tehat nem csupan megtartota a korabb intézményeket, de zmében olyan személyekkel toltotte be Gket, akik korabban Ill. Fri- yes szolgélataban dlltak, ami arra utal, hogy az uralomvéltast sokan el- fogadtak. ‘Az osztrdk intézmények dtvétele, a tartomanyi rendek jogainak figye- lembevétele (az ottagd osztrdk tandesban mind a négy rend: az urak, az egyhaz, a lovagrend és a polgarsig képviselve volt) latszolag tokéletesen igazolja a tartomany Onallésagénak tiszteletben tartasat. A magyar meg- szll6 hatalom mégis érvényesiit. Matyas helytart6janak itis tartomanyi fokapitanyt nevezet ki Szapolyai Istvan személyében, akinck chhez mar __ megvolt Szilézisbol a gyakorlata. A jelekszerint azonban —szemben Sz léziaval - kinevezéséhez nem kérte ki a rendek beleegyezését. A tarto- manyf6ndk ideiglenes tavolléteialkalmabdl sem osztrakok keriltek a he- Iyakee. Igy latta el a f6kapitanyi tisztet Mikula’ Kropaé cseh zsoldoskapi- tiny, kés6bb pedig Emuszt Zsigmond pécsi pispok. ‘Azeelfoglat virak 6s vérosok 6lére Kinevezett kapitanyok és vanagyok kivétel néikil magyar vagy cseh katonak lettek. Egyeddl a bécsi var ud- varbjrojaként Ker oda egy osztrak lovag, Sigismund Schnaidpeck. Csakhogy a magyarul Snapek Zsigmondnak nevezett tir mar j6val Bécs elfoglalasa eldit atallt Matyas szolgalataba, és a magyar pénzigyigaz- gatas tiszivisel6jeként dolgozott harmincadosként. Matyas halla. utén Vissza is kerilt Magyarors7agra, mig a 16. szazad elején Miksa csészar haza nem hivia, és ré nem bizta Ausztria pénzOgyigazgatasénak vezeté- sét. (Fia, Hans késébb Miksa osztrak kancellarja lett). Schnaidpeck- Snapek tehat nem biztos, hogy kivételként értékelhet6. Nagyon tanulsigos eszerint a harom Matyas kezére kerilt tartomany kormanyzaténak dsszehasonlitasa. Az uralkodé mindhdromban kinosan Ugyelt a rendi jogok tiszteletben tartésara, adét még Ausztriaban sem ve- tell ki tartomanygyilési jévahagyss nélkil, s itt is rtkabban,, kisebb sszegben, mint Magyarorszaigon. A tényleges kormanyzasban, a rendek, 4iltal gyakorolt jogokban azonban mar nagy a kulonbség a harom tarto- ‘many k6z6tt. A legteljesebb jogokat a morva rendek Grizték meg, ott ma- git a tartomanyféndkot is sajat kebelUkb6! valaszthattak, sét a rendek ‘még kilpolitikai jogokat is gyakorolhattak anéikal, hogy Matyés ezért _megnehertelt volna réjuk. Lattuk, hogy Sziléziaban és Lausitzben is haj- land lett volna a kiraly ezt elfogadni, ez azonban a rendek kicsinyessége kovetkertében meghicisult. (gy kerultek magyarok és németek a vezeté be, de a tartoményféndkét ~ még ha idegen volt is ~ megazavertatta rendekkel. A val6di kormanyzés (gy mégsem a helyi erdk kezében volt. Teljesen mas volt a helyzet a ténylegesen meghéditott Als6-Ausztriaban, Bar itt s 6rintetlenil hagyta a krdly a rendi jogokat, a tartomanyféndk ki- nevezésébe mar nem engedett beleszélast. Azt nem tudjuk, hogy a szilé- ziai kudarc kévetkeztében mar meg sem kisérelte a tartomanygydlés82 ‘Matyas kirdly rmegkérdezését, avagy ami val6szindibb: uralkod6l jogefme gyengesége kovetkeztében megbizhatobb kézre bizta a tartomanyt. A déli Srokds tar= toményok terdletéb6l elfoglalt varosok és varak esetében pedig mér egy- Altalan nem beszélhettink rendi jogokréi. Matys nem prébalta megszallt stajer stb. terdletekb6t kiln egységet kialakitani, hanem az egészet rd bizta Kévendi Székely Jakab potolyi és regedei kapitanyra, AA valéségban azonban mindharom tartorsényban ésszehasonlithatat- Janul nagyobb volta magyar befolyas, mint hogy azta rere é a lelyi intézmények tiszteletben tartasa alapjan elgondolhatnank. Mar az is el gondolkoztat6, hogy a cseh kirdlyi pecsétet idénként a magyar kancella- riaban Griziék. Az osztrdk kancelléria felalltésa utan sem nevezett ki osztrék kancellart, az osztrak pecsétet pedig magyar igyekben ishasznél- ta, igy a Schnitzerék vezette hivatal a val6sigban a magyar kancelliria osztalyaként mikodott. Cseh és osztrak Ogyekben kiallitott oklevelekre gyakran magyaroktol kapott a kancelléria oklevéladasi parancsot. Sét az ‘okleveleket is gyakran a magyar tandcs meghallgatisa el6zte meg. 1479- ben példul a morva Jihlava vérosnak a magyar kieilysig 6 a mara fr. grdfsig fejedelmei, bard és eldkel6i tandcssra ado kivaltsgokat. Mig a tartomsnyok Ggyeiben a kirély melletttart6zkodé magyar tandcstagokat ‘mindig meghallgatta, addig szinte sohasem taldlunk morva, szléziai vagy cosztrk urakat tandestagokként Matyas mellet. len kivétel az 1478. de- comber 7-6n a német lovagrenddel Olmitzben kotott szerzédés. Ekkor egy magyar {pap és két biré mellet egy morva fOpap és ugyancsak két ’bar6 fordultel6 a kirdly komyezetében. Igaz, Matyés ekkor nem Magyar- ‘orszdgon tart6zkodott, ‘Még jobban mutatja a tartomanyok Magyarorszagi6l valé faggését a pénziigyigazgatas. Noha létezett szamukra is sajit szervezet a fejedelmi bevételek beszedésére, ennek ellenére a magyar kincstarté olykor kéz- vetlentil is beavatkozott ezek kezelésébe: magyar kincstéritisztviseldk szediek ad6t vagy mikadtek pénzverdkent, maskor pedig ez a beavatko- 24s Attételesen, a helyi szervezeten keresztil érvényesil. Az mas Kérdés, hogy Matyas ovakodott a megszall tartominyokat tdlzottan megterhetni, a tervezett pénzligyigazgatisi reformokat pedig nem tudta olyan hatéso- san végrehajtani, mint Magyarorszagon. Ez litszik példaul a sziléziai pénzverés esetében, ahol az egységes, 6 mindset pénz bevezetése nem sikeraltolyan eredményesen, mint Magyarorségon. \Vegeredményben Ggy tGnik, hogy az uralkod6 ugyan igyekezett miné| kevésbé sérteni ij alattvalei érzékenységét, formailag szigordan betartot- ta rendi szabadsSgjogaikat, a gyakorlatban azonban megszallttartoma- nyoknak tekintette ezeket, vezet6 rétegiknek pedig nem sok befolyést biztositott birodalma dgyeinek intézésében. Ez természetesen nem jelen- ‘Accsch habord vége, az onztrdk kezdete 83 tette azt, hogy ha kézUlUk valakit magyarorsz4gi paspokségre emelt, vagy hha Magyarorszégon is nagybirtokosok lettek, nem lehetett volna szere- pk. A morva Filipec magyar kancellérségot kapott, de nem azért, mert ‘morva volt, hanem mint varadi puspdk. Ulrich von Grafeneck Lanzsér birtokosaként jatszhatott szerepet Matyas komyezetében. Minden 6va- tossig ellenére ez végil mégis oda vezetett, hogy a kirdly uralkodsa vé- gna tartomanyokban egyre nétt a magyar uralom ellen elégedetlenség. Kivételt ez alél t4lan egyedl Morvaorszag kepez, ahol leginkabb erve- - nyesilhetetta helyi rendek dnallésaga.A térék kérdés és a hadsereg Matyas megvdlasztasaban — mint lattuk —nagy szerepe volt annak, hogy a torokverGinek szamnté Hunyadi Jinos flaként az oszman hatalom vissza- verését varték tle. (A néhai kormanyz6 ugyan hrom nagyobb atkozete kézil kettét ~ a varnai és a rigomezei csatat ~ elvesztette, és ,csak” Nan- dorfehérvarnsl gy6z6tt, tabbi térdk hadjratat pedig télen verette, amikor snc kee sell (Gea hel szembekerUlnie) A papasig és a velencei kaztérsasig, amely a Foldkbzi-tenger keleti medlencéjében fekv6 gyarma- tai miatt maga is szemben éllt az oszman birodalommal, hajlandé volt a {tOrdkver6" Hunyadi fidnak nem megvetend6 pénzbeli tamogatist is nyéjtani. Matyas a Szents26kt61 1459-1479 k6z6tt ~ egyenlétlen elosz- tésban — 6sszesen 250 000 forintot kapott. Ennek az dsszegnek a nagy ré- sze az 1460-as évekre esett, mert az 1480-as években, amikor mar n) vvanval6va vilt, hogy a kirdly @ segélyt nem a tordk ellen hasznlja fel, a pai segély elapadt. Korulbelil ugyanannyit kapott Velencét6l is Mé- tyas, de az 1476-05 szabiesi hadjat utén ez a pénzforrés is megsztint. Mshonnan pedig gyakorlatilag nem jott timogatis. A csészér és a német birodalom ugyan nem fukarkodott az (géretekkel, de vagy a feltéelek nem létszottak elfogadhaténak Matyasnak (az 1466-0s habords tery sze- rint az akkor még cs4széri {6kapitany Ulrich von Grafeneck lett volna a {Gvezét), vagy a csak kis Osszegben beszedett birodalmi ad Il. Frigyes sajét maga szamara hasznéita fl. ‘A térdk elleni harc ennek ellenére nagyszerd diplomaciai eszkoz volt Matyas szémara, Uralkodésa kezdetén ezérttimogatta a Szents7ék a esé- szircal szemben, és mas diploméciai targyalésoknal is kitten ki lehe- tett jatszani ezt a kartyat. Feltehet6en nem egy kiilfoldi katona ezértdllt ‘Matyas szolgélataba. J6 példa erre Jean de Rebreviettes burgundi lovag, fesete, aki 1454-ben még sajét fejedelme udvaraban tint fel, 1456-ban a kasztiliai kirdly szolgdlataban a granadai muszlim emirség ellen harcolt, majd 1460-ban mér Matys vesz fel a Sarkényrendbe a tordk ellen kaz- delmekben valé részvételéért, Az 6 pilyja is bizonyija: a tordkkel har- ccolé magyar kirdly nevét Eurdpa-szerte ismertéx, a corszaga nemzetkozi tekintélyét, ‘Matyas viszont, ha ,eredményei” mar kezdtek elhomalyosulni (amihez hozzdjérult a csészéri propaganda is, amely azt teresztette, hogy Matyas a torokellenes segélyt Gellene hasznalja fel), gondosan igyekezett egy si- keres, bar nem kuléndsen jelentés tordkellenes akciéval a hitetlenek elle- ni gy6ztes hadvezér nimbuszat ébren tartan [gy a masodik osztrak habo- 1G meghezdése ¢l6tt is vezetett hadat I. Mehmed birodalma ellen A kirdly azonban tanult apja torténetéb6l. Tordkellenes témadé hadjs- ratot csak 6sszel vagy télen indltott, amikor biztos lehetett abban, hogy nem keril szembe az oszmén {Gerdkkel. KétségkIval igaz, hogy sok eset- ben nem avatkozott be akkor, amikor szakség let volna etre, vagy nem hasznalt ki adandé alkalmakat. Uralkodasa kezdetén a csehek ellen fel- videki harcok és Il. Frigyes 1459. évi betdrése, kés6bb a Cseh Kirdlysig megszerzése vagy az os2trék harcok hétrltattak. Nem akadalyozta meg sem 1459-ben Szerbia, sem 1463-ban Bosznia bekebelezését a Torok Birodalomba. Elmulasztotta a lehetdséget 1472-ben is, mikor az Iranban uralkod6 Uzun Haszan turkomén fejedelemmel Kothetettvolna szovetsé- get. Az oszménok legerdsebb keletiellenfele orvosst, a zsidé Izsak béget kuldte Eurépaba és személy szerint Matyashoz is, hogy kéz6s habortt szervezzen a tordk ellen. Bar elvi megallapodés sziletet, mégsem t6rtént semmi, 6s Il. Mehmed 1473. augusztus 11-én tonkreverte Uzun Haszn seregét a baskent terdzssni) csataban. Noha Matyas még kuldt kovete- ket a megvert turkoman uralkodohoz, és az is hozz4, az Aq Qoyunlu bi- rodalom tovabb mar nem jelentettfenyegetést az oszménok szémara. 1464-ben Il Pius pépa keresztes hadjaratot akartindttani a tordk ellen, de az elokésziletek kézben meghalt. Ezalatt a szuan vissza akartafoglale ni Jat, a frissen megkoronazott Matyas pedig nagy sereggel indult fl- imentésére. Il, Mehmed kézben visszavonult, a magyar sereg azonban (gy sem éit el Iényeges eredményt. A kévetkez6 években viszonylag nyuga- Jom érvényesalt a déli végeken, amelyet a magyar kirély nem dhajtott ‘megbontani —annal kevésbé, mert éppen a cseh haborival volt elfoglalva. Gj jelenséy mutathat6 ki 1469 utén: a tordk csapatok rendszeresen Atvonultak Magyarorszag teriletén, majd a déli osztrak Grok6s tartoms- rnyokban pusztttotak. Vannak ugyan elsz6rt adatok magyarorszagi rabli- saikr6l is, gyakorlailag azonban mind fel-, mind visszavanulasaik a ma- gyaroktol bantatlanul zajlottak le. Mar volt s26 réla, hogy Ill. Frigyes jog- gal vadolta meg Matyast, hogy ezek a betorések az 6 tudtaval és bele- egyezésével torténtek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a hatarszéli t0rdk erk iddnként ne t6rtek volna be Magyarorszg terletére is. A leg- tragikusabb eset 1474 februdrjaban tortént, amikor a szendr6i bég egé- ovelte Matyas és‘Matyas kirdly szen Nagyvaradig hatolt, s a vérost kirabolta 6 felgytjtotta érthet6 mo= don ez nagy elkeseredést valtot ki az orszgban. Boroszlé ostromanak visszaverése és a cseh fegyverszunet megkétése utén a kirdly hazatért, és miutén helyreallitotta a tavolléte idején felborult bels6 rendet, 1475-ben tijra szembekerit a torok kérdéssel. A torok esae patok 1474 végén betértek a romén fejedelemségekbe, és noha 1475, januarjaban Nagy Istvan moldvai vajda Vasluinél erdélyi és lengyel se- stiséggel legydrie Aket, tavaszra a szultin Gjabb timadésétdl taut, Il. Mehmed ugyan nem Moldvat tamadta meg, hanem a Krim-félszigeten, lev6 genovai gyarmatot, Kaffatfoglalta el, a vajda mégis sziikségesnek lata a magyarok kiengesztelését, és augusztus 15-6n meghddolt a ma- yar uralkod6nak, aki témogatasérél biztositotta. Bir kézben a szultén bekeajénlatot ttt, Métyés most lita elérkezettnek az id6t egy gyézelmes \ordkellenes hadjaratra. Néhény évvel korébban a tordkok a Szava part- in, stratégiailag fontos helyen, Szabacsnal sebtében felépttettck egy er6- dot, ezt akartaakiedly kiiktatn 1475. oktOber 15-n, hosszas el6késziletek utin, élete talan legnae Byobb létszmd hadseregével Matyas megindult a tordk ellen. Allitélag 1000 szekér és 100 haj6 szAllitotta az élelmiszert és a l6szer, hiszen ato "0k hatéron télen nehéz lett volna a sereget ellatnia. Kés6bbi forrés Ggy tudja, hogy a kozelg6 télre tekintve a magyarorsedgi sziicskkel nagy mennyiségi subat gyértatot le katonsi szméra, (Ez feltehetden megfelel a valésagnak, mert az osztik habort idejér6l okleveles adat is mearadt fenn subak készittetsér6 a tli harcok miatt) A tordk ellen vonulé sereg- ben a eseh tartomsnyokban nélkulozhet6 zsoldosat is magaval vite. Szabiics végil bb hénapos ostrom utén, 1476. februdr 15-6n megadta maga, €5 ect a haditewet a kiralyl diplomacia orszag-vilég elétt fényes sy6zelemként Unnepeltette meg, noha csak egy minimalis Srséggel ren- delkez6, hevenyészett eréditményrdl volt 526. ,A hegyek vajddtak és ege- reketsziltek", ahogy a kzmonds mondja, arra azonban alkalmas voltaz eset, hogy a ,sikerb6t” Matyés levonja a tanulsagokat. Nagy kiadsok, a kirdly teljes bevethet6 hadlserege, a nagy vérveszteség ~ mindez csak arra volt j6, hogy ilyen minimalis eredményt érjen el, noha a tél miatt nem is kellet szémolnia a szultén beavatkozésival. Az elesettek k6z6tt volt FrantiSek Hag, Matyds legjobb eseh zsoldoskapiténya, sot maga a krdly is majdnem bajba keri, mert kazkatonénak altézve exénakon kaxelitette ‘meg a falakat, & majdnem eltalatsk. A szultan bossztb6l Moldvara té- ‘madt, Valea Albinal meg is verte Nagy Istvan vajda sereget, de a Bator Van orszagbité vezette magyar esapatok érkezése riat visszavonult. Ek- kor helyezte vissza Mityés Gj unokasogorat, Vlad Tepest a havasalfoldi Yajdai tronra, de miként arr6l mar volt s26, Drakulat végl megdltek. A tordk kérdés 6s a hadsereg, = ‘A szabécsi hadjérat egyetlen haszna az volt, hogy visszadlltotta a ki- rily torokver6 hit itthon és kilféld6n. Idehaza egyhazi kérmenetekke! tannepeltek meg a gyBzelmet, a papa és Velence kovetségeket kuldott, vvalamint pénzt adott. Az uralkods elétt azonban nyilvanwval6va val, hogy még legerdsebb hadserege sem képes jelentSsebb teriileteket visszafog- lalnia torakt6l. Vilagos lett a2 is, hogy zsoldosserege (6 ereje, a nehézlo- vvassaig nem alkalmas a balkani héboréra. Kittinden alkalmazhato nagy sereg ellen nyficsataban, varostromokra mar nen, « yyorsan 1mozg6 16 10k lovasokkal szemben pedig ugyancsak KGnnyGlovassagra van szikség \Végil nem hagyhatjuk figyelmen kival az ellatasi nehézségeket. Ahogy Matyas 1474-ben az élelem-utanpotlas megakadalyozasdval gy6zbt Szi- lézidban, most maga is lathatta, hogy az uténpétlas szallitésa milyen ne- hézségekkel jar. A tordk hatérvidéken ugyanis erre sokkal kevesebb lehe- {6ség volt, mint a nyugati fronton. Gondoljuk csak el, ha egy 16 egy nap ‘sak het liter zabot fogyaszt el, ami 2,94 kg (valdsziniileg azonban tob- bet), akkor 10 000 {6 naponta 294 métermazsat. Ennek az dra és szalltssi Ieolte6goi hatalmas kiaddstjelentettok A szultini fGerdk egyelére nem tamadtak Magyarorszagra, a hatérs2éli tordk parancsnokok azonban ~ olykor jelentés erdk Osszevondsaval ~ rnemegyszer betOrtek az orszagba. Az egyik legnagyobb betirés 1479 {sz6n vortént, amikor az erdélyi Szszfoldet tamadkik meg, Bétori Istvan orszigbiré 6s a segltségére siet6 Kinizsi Pal temesiispan azonban Kenyér- mez6nél legyézte Gket. Ext megint nagy gyézelemként értékelték, noha csak azt bizonyftotta, hogy még akkor is nehéz megverni az oszmanokat, hha a magyarok nem a teljes szultani hadsereggel alinak szemben. Ett! figgetlendil a kenyérmezei gyézelem valdban jelent6s haditettnek szamit Mialatt az orszagot idénként trok betorések pusztitottak, a szultin ré- szérGl bb [zben térténtek békekezdeményezések. II. Mehmed ugyanis elérkezettnek latta az idét birodalmai nyugati kiterjesztésére, és mivel a magyar fronton egyelére nem ért el eredményt, flottsja segtségével Ilia ellen fordult. 1480-ban elfoglalta a népolyi kirdlysdghoz tartoz6 Otranto varosst, (gy hidfShdz jutott az olasz partokon. Ez természetesen felrdzta az europai kézvéleményt, és foként a papat, hiszen még Roma is veszé- Iyeztetetté valhatott. Szerenesére azonban a szultén egyel6re nem kisé- relte meg a h(até kiszélesitését. Ugyanebben az évben a johannita lova- {gok allamat, Rhodoszt fs el akarta foglalni, a lovagok hajohada ugyanis veszélyes ellenfélnek szimftot, a kis-Szsiai partok el6it fekv6 szigetéllam pedig fenyegetést jelenthetett a torokok szméra. Tabb mint hérom héna- pi ostrom ulin Pierte d’ Aubusson nagymesternek azonban sikerdlt meg- védeni Rhodoszt. Il. Mehmed tehat egyszerre két helyen is le volt kotve, nem véletlentl‘Matyas kindly akartnyugalmat a magyar fronton. Matyas sziméra ez kedvez6 alkalmat Diatostot a tordktk ojabb megtémadésra, annals inkabb, mert kes a masodikoszrkhadjratra, ani elit nemzetkoziokokbd ol jot volna ay kis siker a tordk ellen. Ez a gyGzelem ugyanis lohetve ttt volna Aliplomscisja sara annakekcombortsit, hogy amennyiben nem lene ne baja csiszéral, mennyi indent tudna tenn a tordk ellen, Ahaborta indokot Dau boszniai pasa szolgata:sapatal ugyanis egy skere st. Jerorszigibetdréses hazajve, mogszegve a magyarohkal Kowit nla pods, magyar terleten is rabotak Ez ellen titakozot Matyis a velo «87 verb val6”szultinnél, és novemberben két seremgel betta toro birodalomba, Matyas maga Boszniaban, Kinzsi Pl pedig Szebisban uszitot,s ez utdbbi nagyszima szerbet is betelepltet az orszighe, A hadjratgyakorlatilag a trok betorésekhez hasonl6 akcié volt, € 16. ként diploméciai célokat szolgdlt. Biztos, ami biztos, a habordt télre id6. ete a kirly,nohaaszultin sereg a rhodosz kudarendlamgy is nogy veszteségeket szenveden. IL. Mehmed 1481. msjus 3-in meghaly sf I. Bajezid és Drsem her eg ket harc tort ki a szultén toner, Bajezidgy620t, Dosemrek el Kellett menekulnie, 6s végol Rhodosz szigeén Koto ki. Matyas ttl kezdve igyekezett Dzsemet meyszerezn,akinek sok hive vol az oszmin birodalomban. A magyar kirlyazzal vet, hogy a menckaltherceg ao, kona, akit ha visszahelyez a szultni ra, tvol tudja tartan txokon Eurépats. Az ugyan valészntlen, hogy skerdlt vlna Dzsem herceg tréna atetése, viszont 6 xz let volna MtylskezGben, aki megakedée Iyozhattavolna az org megtimadisit, A johanntak azonban a herce, get a franciakislynak, az pedig VI. Ince papanak ada ehata papa hasenéthata fel tscként, € pesze esze aghban sem vol sadni Magee orszignak Kézben lezérult a otranti apy is. Matyds ugyanis még ll. Mehmed leben, 1481 mérlusban katonkat hilt apoviale Fond na Poly kiralynak Otranto ostomahoz, & veg szeptember 10By me Iinya KOMI Lamadas eseten a kiraly bérmikor Stdebhatja se ‘egét nyugatr, és ez ~valamint az 1467-es €s 1471s lazadésok sikerte. lensége ~minden elégedetlenked6t évatosségra intett. A 2soldosok alkal. mazdsénak voltak az orszig életére gyakorolt negativ és poziiv oldalai Mivel a katonaségot ~ mér amennyiben megkapta zsoldjét ~ Magyaror. Sign fizették, ez a pénz kiment az orszdgbel: a katonsk tobbsége csch, ilerve német volt, akik zsoldjukatkilféldéinkalttek el. A magyar kato. nnék ugyan hazahozhattak megtakaritottzsoldjukat —amennyiben maradt bel6le-, de a zomét 6k is idegenben eck fel. Egyedl a ktdly magyar 2soldas tsztiei hoztak nagy Ax szind, hogy a kulfoldi zenészek, az olasz Pietro Bono, aflamand Stockem vagy Mecchino valdban a kirdlyné hivaséra érkeztck Budara, és széra- koztattak az akkori modern eurdpai zenével az udvart. Mindez visszatet- széstszilt Magyarorszégon, sajnaltak az jitasokba fektetett pénzt. Pedig elképzelhet6, hogy csak annyi valtozés tartént, ami egy agglegényi héz- tartésban nésiilés esetén mindendtt bekévetkezik. (Gondoljunk csak pél- dul a piszkos asztaltert6k tisztara cserélésére.) ‘Az Gjdonsdlt fér| letében persze mindez dént6 valtozést jelentett. Az uralkod6 1476-ig tobb mint 90 hénapot, tehat maid nyolc telies évet14- bori korulmények kozott élt le, ez pedig erdsen kihatott élotmodjra. Bonfini is kiemeli, hogy a katonaival kézvetlen volt, bokez1, a sebesiite- ket latogatta, néha még apolta is. Egy boroszl6i anekdota szerint az ost- rom idején kapitanyaival kackazot, elnyerte a pénzaket, 6s azzal fizette ki zsoldosait. Természetesen nem kell azt hinndnk, hogy Matyas érzéket- len voltaz etiketirint, sot. Kozismertr6la, mily nagy igyekezettel probal- ta elkapraztaini a kilfoldi kéveteket, politikai személyiségeket udvara Pompajaval. Ez azonban csak diplomaciai eszkéznek szamitott elite, bi- ‘zonyara jobban érezte magat a katonai koz6tt.lgaz, poliikai cél ebben is vezethette. Métyist kelsegkival szeretek katonai, amit nem utolsdsorban kozvetlenségével érdemelt ki: ez tette6t kalénésen népszertivé, Fennma- radt példaul egy 1476-ban, nem sokkal eskivéje elétt Budan, egy jelen- {éktelen polgar, Zsimboki Albert hazaban kiadott oklevele, tchat a kirdly még polgarokt6l is fogadott el meghivasokat, s ezeknek eleget is tet. Mindez hizassiga utén mar nehezen képzelhet6 el Beatrix hatésa azonban nem csupan a kieily életvitelétvéltoztatta meg. ‘Matyas minden jel szerint azonnal beleszeretet csinos, mtivelt 6s el6kel6 feleségébe, és mindenben belesz6lést engedett neki. Ezentil birtok- é ims adomnyok esetéhen a kirdly igen gyakran megomiftette a kivélssg- levélben, hogy Beatrix beleegyezésével tortent. Ezzel alatval6i elt is ‘mintegy uralkodétérsként mutatta be. A kirélyné befolyasa azonban nem minden esetben volt hasznos. Beckensloertavozasa dta az esztergomi ér- seki sz6k példaul gyakorlatilag Gresedésben volt. 1480-ban Métyas Beat- Tix Oecsének, Aragéniai Janos brborosnak acta azt, aki ugyan a cfmet nem meg, hiszen a sz0kott érsek még él, ce a pépa mégis megbfzta 2 kozben immér jog is megortesztergom sztkbe a krlynén6vtr nek, Ferrara hercegnéének 1479-ben () szdltet it, Ete! Hippoliotne- vezte ki 1487-ben A nyoleéves gyre rsekaégthes appa ishozzsis- rut, Mindez persze vissratetz6st sz a magyar egyhézban, de az oF safghan is. Beat szerepe a lgfontosabb magyar epyhézi mesg be twtéeben nilvnvals,weront Matyasnaksem volt sok tapas a2 adi prinésokal Ses, Via, Beckensoe), ext bizonyara ogy ‘lte: felesége rokonaira jobban tamaszkodhat. 108 apésa pire wt, mogataoaszorslterveivéghezviteldbn. Mivel Ferdinindkidly Népoly beflyst Eszak-Olszorszégra isk akar tatejeszteni, Mit mar 32 1477-5 korneuburg-gmundent eke ftko _aradekaban mepillapodot a sista aol hogy a ster a mind hercegsg hberuraként megloszja a rcs forza sald ¢ 3 heen birodal hlyartsjnak Ferinind Kil it. Frigyes rere, get azaz a magyar Kr ségort never ki horzéadja Kunigunda nev lesa s.r ara koran Mays ie ta igen ‘magyar uralkodé lemondott volna a hadi kérpétlasr6l. Csakhogy Il. trecnek nem volt meg a7 a tala, hogy a nel rlyfinak adhassa NOnmogibn ex aki ttle epra veht, & Gptay nen rontt az orc kilt heyzetn, mint az Oran lfoglal6 tro kokellen Matyés apsinak nytt hadi timogatsa Feta azorbana figyelmet ara, hogy a magyar Kir ~ felsége kedvéért- mindenben napolyrokonsa oll al ba eb Moves Feng jeszkesi trees’ Kovetketsen szerbe ker a veencel Kortrsa- Saggal, és nemegyszer sat habérurdval, a piastagal is azaz27zal kethatalomnal,amely korabban Magyarorszgot pénzzl is timo! 1482-ben Velence bszeholonbozit a ferrari hecegséggel,abol az ura felesége a napoli kdl lena, ez pedig a herceg Mays ségora vol Ferdinand krly ezérthaboraba keveedet Velenceszbvet ségesével, IV. Sintus pipsval. A magyar iy csapatokat alt fl konainak, 6 sak azért nem jot etre haborG Matyas 6s a papasig, illetve Valence kit, mert Myst sok pint ker a segtégér. Nehiny &v rv, 1485-ben a pa, Vil. Inceindtot abort Ferns nspoy kil ellen, ai i ake Kbzsten, Mays ere 1486 jana t+ nicsa, valamint a velencel és firenzei kévetek iets ae a rszAggyGlés idején!) bejelentette, hogy felmondia az engedelmességet a cana ee egtene int szchisi sroramazr. Most albanMatyas tiealy aldo csapatokat Népolyba, azt a fenyegetéset azonban nem valtota be, hogy serege ln maga is odamegy. Mivelrvidesen letvejt a béke Napoly és a Szentszek kozt a vitély elsimult, Matydsnak pedi ste Hippoltkinevezése érdekeben he aye iszonyt. Abizalom azonban megsztint ina a Szontezeke Mas szempontbél is kirosnak bizonyult a népolyi kapesolat. Miutén I. Frigyes a, Miksa fOherceg 1477-ben felesogdl vette Meréez Kiroly le, anyét, Maidt, a burgundi hercenséy Orokosn6jét, maj flocége helala Ltn 1482ben kskor ia, SzépFalophelyet Eurdpa egyklegazdagabb orsziginak tényleges uralkodja let, ez nagy veszélyt jelenet afrercia kindlysig szimara, Franciaorszig és Magyarors2dg gy természetes sete vetségessévillak. Csakhogy afrancisk Olasrorszig fle akarakterjecr edi, és a2 ifjabb Anjou-dinasztstanapolyitrénra seghteni, A Szenecok is ext timogata, mer meg kivantseabadulni Ferdinand krayt, ake Pedi a magyar kirly volt legerdsebb kulpolitkaitimasza, Ezek tan y ba kildott Matyi kovetségeket Franciaorzdgba,a franca szOvetty nem johett lev. (Dzsem herceg kiadatisinak mestagadisa mopot ieseee, ‘bon ez @konflikius alt) Tovabb rontotta a viszonyt a Szenterekke he & Matyést ismert el krdlynak. Métyés Vil Incetltakozéssre upyon ar, zal el hogy csak ato es Velence ein akayja mepeelon gen, mégsem acta aztvissza a Szentszéknek = , ‘A magyar kil Sg if és rivet feleséyehataséraszémosdiplomé- iaiballépést Kovetet el. Beatrinszal vals kapcsolata ugyan viltozstlanal 6s marach,azonban egyre tobbellenttis elmer a hazaspir Kot Ro. idesen kidealtugyanis, hogy a napoly feleséy med, azar Matysenal nem leet térvényes uta, Nom véleion that, hogy a ial a2 Edelpock Gorbalts szuett fa, Corvin énos exokdsddéstKivintsel6seghen! Kezdetben 6 i ara gondolt, mint szémtalan kézépkoi uralkodS, hogy fax fiinakpuspokségetjttasson nos hercegnek a gy puspokseey szanta,talanazéat, merttudta, hogy Kéroly Robert kirlytorvenjtelen fa Kalman herceg (Nagy Lajos batya) is gyri pispék vol. Amint azonbay bitossa vat Beatrix meddsége, szisztematikusan igyekezet ia rokene. ee pten.Beati het mon = asloan gle moth ésannak anyjat, az utébbit azzal is megvédota, hoy szorkényko- dea kovakenaben nem heat pyemeker omens £l0820¢1479.ben adomanyoztaerdlyi Kaznemeseknek a oronéa szdl lot bitiokrszeit fina, a meltslgosJinos lpi hercegnek és hunyed r6nak.(Liptihercegségalkor még nem ltezett) Ez Snmagaban rey nem jelenet oka, hiszen a gy6r pspakstg csak egy év mala tr nop ulna nevezte ki appa a héteves Janos herceget a pispOkseg adminioe. re kellet allitania a pépassggal a j6 chal i i a sb chi coach th tale a. ~tétorénak, 1482-t61 azutén minden eladoményozhat6 birtok Corvin Janos kezére kertlt, az els6k kbzét pedig a csaléd 6sifészke, a hunyadvéri urada- om. Szilagyi Erzsébet 1484-ben bekdvetkezetthalélakor a fiatol neki ado- mnyozott Hunyadi-vagyont végrendeletileg egyetlen unoksjéra, nos hhercegre hagyta (Feltehetéen amigy is 6 foglalkozott Edelpock Borbala el- tévolitésa utén a ksfival,) Matyas a kihalt vagy joszagvesztésre (tél csalé- ddok uradalmait kordbban els6sorban az altala kiszemelt és bar6i meéltossg- racomelt rakinak adta, 1482-16! —ogy-kétkivétehsl eltekintve — Corvin az ‘egyetlen kedvezményezett.(1490-ben, apja halélakor mar 6 volt az orszég, rmessze legnagyobb birtokosa: 30 var, 17 kastély, 49 mezGvaros €s 1000 falu ura.) Ezenkfvil 40 000 aranyforint étékben ,zélogba” acta akirdly fi- nak Pozsony, Komérom és Tata varait a pozsonyi és komaromi megyés ispanségokkal, Ausztridban és a eseh tartomsnyokban is szémos var ker zlogjogon Corvin kezére. ‘A megyésispansagok fidra ruhézsa azonban nem csupan ebben a két megyében tértént. Matyas Kormanyzataban a megyék betoltésénél két ‘egyméstél élesen elvilé periGdus killonboztethet6 meg, Feltin6 médon uralkodésa els6 felében egymaga tobb megyét adomanyozott el 6rok8s ispansdgként, mint elédjei dsszesen. Ez aztjelentette, hogy az eladomé- nyozott megye vezetjét immar nem az uralkod6 nevezte ki, hanem az ispanség drdklddatt. Minder persze sértette a megyei nemesség érdekeit: az allitolag a kéznemeseket timogatd és rajuk témaszkods kiraly itt sem gy jartel, ahogy az elvarhat6 lett volna, mivel elsSsorban a fékegytiri jog alapjén t6le jobban fgg6 fSpapsigot erdstette. Mar korabban is Eszter- gom, Veszprém és Nyitra megye az ottani fOpap Srdkés ispansignak szmitot, Matyas alatt ez t6rtént Gy6r, Bihar, Heves, Bacs és Baranya rmegyekkel. (Gyor mar az incerregnum idején a paspok kecére kev, a hic rily ext esak megerdsttette) De még ennél is jelentésebb valtozas volt, hogy viligiak is hozzajutot- tak ehhez a joghoz. Ez lényegében a 14. szazadi honor-rendszerre megy vissza. Az Anjou-korban ugyanis egyes virak egy bizonyos megyésispan- sig ,honor’-jshor tartoztak,tehdt az uralkod6 a var eladomnyozisa utén is wbbnyire a vir urét nevezte ki megyésispéinns. Ez azonban csupén sz0- kis vot, nem pedig jog (vot eset, amikor mas lett. az ispén), de még ez sem egy csaladhoz, hanem egy varhoz kotéddtt. Matyés alattletek Orokds i panok a Komorowskiak Arva és Lipt6, a Szapolyaiak Szepes, Emuszt kinos ‘Turdc, a Banfiak Arad és Verdce, a zagorjei grdfok Varasd megyében. Egyesek koztlllk —mint lattuk — egyben &xdkés gréfok is lett, E politika azonban Matyas uralkodasa utols6 évtizedében ellenkez6jé- re fordult. A paspok 6rdkds ispanok kozUl a Ayitra, a varadi és a veszpré- mi pospdk, valamint a kalocsai érsek elvesztették megyéiket. A vilégiak