A női szereplők rendszere a Bánk bánban- Vesztergombi Júlia

Katona József Bánk bán című tragédiája a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb műve. A
magyar drámairodalom legmeghatározóbb darabjának is nevezik, annak ellenére, hogy
keletkezésének idejében közel sem örvendett akkora népszerűségnek és felismerésnek, mint a
későbbi századokban. A mű többször is át lett dolgozva, de annak jelentőségét csak az tükrözi tisztán,
hogy a Nemzeti Színház 1848 március 15-ös díszműsorán szerepelt. 1861-ben Erkel Ferenc operává is
átdolgozta Egressy Béni könyve alapján.

A Bánk Bán átdolgozásainál a szereplők rendszere mindig árnyalati különbséggel megváltozott és

bonyolódott. A véglege mű 1819-re lett készen és nyomtatásban 1820-ban jelent meg. Bárány
Boldizsár, Katona barátja fogalmazott meg kritikát a műről és tanácsokat adott Katonának, amiket ő
meg is fogadott. Olyan változtatásokat fogalmazott meg, mint például az altató- és hevítőporok
bevezetése Melinda elcsábításába. Ezen kívül szorosabbra vonta a drámai szereplők körét. Bánk bán,
Gertrudis és Endre körével ismerkedhetünk meg. Tehát a szereplőrendszer bonyolult és többféle
módon csoportosíthatóak egyes szempontok szerint. Az egyik ilyen csoportosítás nem szerint
történhet. A szereplők körében elkülönül a férfi és a női nem. A tragédia nagyban a férfiak világáról
szól, hiszen a nőket csak elcsábítják, kihasználják, lenézik és megölik. Ennek ellenére a női szereplők
rendszerét is fontosnak tartom. A női szereplők a műben: Gertrudis királyné, Melinda és Izidóra.

Gertrudis, a királyné határozott, céltudatos és szigorú. A Bánkkal való vitáig magabiztosan

uralkodott és nem vette észre esetleges hibáit. Amikor Bánk bán felvilágosítja a köztük álló hatalmi
viszony sajátosságáról a királyné sértetten reagál, annak ellenére, hogy Bánk jogosan beszél. Vitájuk
során a királyné egyre inkább hátrányba kerül és meg is ijed: „Bánk! Mit akarsz velem?” A
cselekmény előrehaladtával folyamatosan egyre ellenszenvesebbé válik az olvasó számára, amiért
Ottót kényszeríti Melinda elcsábítására. Ezen kívül többen is figyelmeztették az országban fennálló
bajokra, ő viszont ezekre nem adott értelmes választ. Ezek alapján világossá válik, hogy Gertrudis
elvakult és hatalomvágyó. A legnagyobb probléma természetében szerintem mégis az, hogy egy
férjes nőt vesz célpontul öccsének, csak azért, hogy hatalma megmaradjon. Véleményem szerint
abban a korban a házasság erősebb volt és talán többet jelentett, mint a mai 21. században. Emiatt ez
a lépése veszélyesnek bizonyul, főleg úgy, hogy a nő Bánk bán felesége.

Melinda, Bánk bán felesége tragikus sorsú áldozat. Nemeslelkű és nem lehet megtörni
becsületességét. Szereti és tiszteli férjét, alázatos is vele. Ottóval szemben is határozott, hogy nem
teheti, amit kér tőle. Nem habozik, ha a kérdés az: Megcsalja-e férjét? Bánk iránti szerelme
lehetetlenné teszi Ottó számára, hogy közelébe is kerüljön. Az asszony büszkesége és Bánk
viselkedése vezet a megőrüléséhez, majd halálához. Opheliához tudnám hasonlítani a Hamletből.
Férje olyan furcsán viselkedett, mint Hamlet és emiatt a nő becsavarodott. Bánk előtt megalázta
magát, miután bevette a hevítő port, de amiatt is megalázottnak érezte magát és bocsánatot kért.
Gertrudisnak része van a becstelenségében, hiszen Ottót ő kényszerítette az asszony elcsábítására.

Izidóra Gertudis körébe tartozik, viszont véleményem szerint nem szeretne a királynőhöz
tartozni. Ottóba szerelmes, és mikor megtudja, hogy szerelme mást csábít el elhagyja a palotát. Nem
sokat találkozunk vele a cselekményben, viszont mindig búsan, okosan szólal. Ő volt az, aki nem szólt
bele a történtekbe, csak megfigyelte a szereplőket. Egy idő után viszont Melindához hasonlóan ő is
belebolondult a palotai életbe és haza kívánt menni, amit a királynő engedélyezett neki.

A Bánk bán női szereplői mind erős jellemek és kiállnak magukért. Véleményem szerint a 21.
században ezek a jellemek ugyan így megjelennek csak más szituációkban. Viszont a nők mindig
egymás ellen játszottak ebben a tragédiában és még nem is gondoltak arra, hogy esetleg egymást
kisegíthetnék. Részben meg tudom érteni, hiszen ez a dráma a férfiak világában játszódik és minden
nőnek magáért kellett harcolnia. Ennek ellenére, szerintem ez egy különbség az akkori és a mai
korból, hogy ma a nők próbálnak összefogni és együtt harcolni a nehézségek ellen, nem pedig
egyedül, egymás ellen sodródni az árral.