csavar
csavar? [-t, —ja, mok] (5) eSchraube
fo en]
csavaranya eSchraubenmutter /—, —717
csavarás [-t, ma, ok] st csavar; eDre-
hung /-—, —enj
csavargás [-t, -—a, mok] s! csavarog;
(jog.) elandstreicherei /—/7,
Etondage /v-da:z3(3)il-—]
csavargat[-ott, csavargasson, —nalf/ ált. )
(hin und her) drehen /h/7; (babrál)
an ré (herumjl)drehen
csavargó [-ut, —ja, —k] rLandstreicher
rStrolch
[—sS, -—], [-/e)s,
rVagabund [/v-ilveén, -—en];
7-
rFHterumtreiber /-es, 7 ; (kis)
rSchlingel /-s,
csavarhúzó [—t, —ja, -k] rSchrauben-
zieher /-s, —
csavarirón rDreh(bleülstift
csavarkulcs rSchraubenschlüssel
csavarmenet sGewinde/Schraubenge-
winde /-s, —
csavarodás [-ot, -va, ok] s) csavarodik;
eDrehung/Windung [-—, men; (tud. )
eTorsion /-—, men)
csavarodjik [-ott, -jék/-jon, -nék/-naj
sich drehen /A7; vmi köré v. vmire
mr sich um fá schlingen/winden
/$47
[I] őszbe
s ergrauen /i ge/
csavarog [csavargott, jon, —nal 1. —
csatangol; egész nap — ez a kölyök die-
ser Schlingel steckt den ganzen Tag
woanders 2. (csavargóként) strolchen
[1/h], vagabundieren [v-IIi/h ge7
csavaros [/nat, -vabb]; man 1. (csavarral
ellátott) mit einer Schraube, mit
Schrauben; Schrauben- 2. (csavar
alakú) schraubenförmig [] -— eszű
spitzfindig, pfiffigy -— eszű ember
(biz. ) rPfiffikus /-—, —se]
csavarós [-vat] (közb.) zum Schrauben/
Drehen
csavarvonal eSchrauben-/Spirallinile
csáváz [mott, —zon, —mnal beizen /f7
ecseber [csebret, csebre, csebrek] — csöbör
csecs [met, —e, -—ek)] 1. eZitze /—,
2. (kiöntő) eTülle [—, en]
csecse finv] (biz.: szép) schön
csecsebecse [£t, 4je, 4k] eNippsache
[, en]; -
(toll) Nippes [nipsli
inv]; (cicoma) rPutz [-ves7
150 cselekedet
csecsemő [-t, —je, -k] a) (vál. ) rSáug-
ling /-— s, ej; b) — baba 2.
csecsemőgondozás eSáuglingspílege; (in-
tézményes) eSáuglingsfürsorge
csecsemőotthon sSáuglingsheim
cseh! [-vet] (a); -—ül tschechisch; (csef-
eVaga- országi, tört.) böhmisch; -—ül (auf)
tschechisch [] -ül állívan vmivel
mit ré schlimm daran sein, mit/um
js ré ist es schlecht bestellt
cseh? [-vet, -ve, ek] (s) 1. rTscheche
(f-n, -n]; elschechin /-—, -—nen]
-—el,; 2. (nyelv) sTschechisch [/-(5$)/,
(közb.) sTschechische /-—n/7
— (biz. ) Cseh-erdő rBöhmerwald
Csehország [-vot; ban] Böhmen
csehszlovák! (a ) tschechoslowakisch
/-s/
csehszlovák? (s) —7Tschechoslowake;
eTschechoslowakin
Csehszlovákia eTschechoslowakei
csekély [-vet, ebb]; —en (ált.) gering
(minder is); (jelentéktelen) gering-
fügig; (mérsékelt) mábig; nem —
( így is:) nicht wenig . . ; — jelentő-
.
...
ségű geringfügig; a leg—mebb mértékben
sem nicht im geringsten (MabBe)
csekélység [-vet, e, vek] 1. eGeringheit/
Geringfügigkeit /[-—/] 2. (apróság)
eKleinigkeit /-—, menj [I mm! Baga-
telle 2m meine Wenigkeit
csekk [-vet, —je, mek] 1. rScheck /-s,
-sle[; (S) rCheck /fekll-s, -s/
(közb. postai befizetőlap) eZahikarte
2.
[—; en
csépyszáráti sScheckkonto
csel [-ot,
e, ek] (ált. ) elist /-, ven);
(sakk) sGambit [-s, -—s/; [(sp.)
eTáuschung /-—, -—en/; (vívás, stb.)
eFinte /-—, -en/; —hez folyamodik
(eine) List anilwenden, zu einer List
greifen /[?4/
csélcsap [vot]; ul — csapodár
cseléd [—met, -—(j)e, mek] 1. (rég., házi)
( ált. ) rDienstbote [-en, en]; ( szolga )
7 o
rKnecht /-(e)s, -e/; (nő) eMagd /—,
ss e] 2. (tört., m2g.) ri.andarbeiter /-s,
cselédlány sDienstmádchen
cselédség [-vet, —el] (tört. ) sGesinde /-$7
cselédszoba (közb. ) sDienstbotenzimmer
cselekedet [-et, —e, ek] erHandlung
cselekedik 151 csendesség

[-, -—en], eTat [-—, men]; (aktus) (coll) Delikatessen, eFeinkost /[-7;
rAkt /[-(e)s, me] m vkinek (átv. gúny.) ein Fressen für
cselekedjik [-ett, -jék/-jen, -nék/-nel jn
csemegeáru eDelikatesse /-, 17, eFein-

—
handeln /A47, tun /"h/; -ni kellene!
man mügte handeln v. etwas tun/ kostware
unternehmen !;
jót — vkivel gut an jm
handeln; mindig csak jót — immer nur
csemegebolt sDelikatessengeschátt,
eFeinkosthandlung
Gutes tun; rosszat — (etwas) Schlech- csemegebor rDessertwein
tes/Böses tun; rosszul -- nicht richtig csemegepaprika süber Paprika
handeln v. vorjigehen /"i csemegevaj eTafelbutter
cselekmény [-t, —me, mek] eHandiung csemete [/t, 4je, 4k] 1. (fa) rSetzling
[—, —enj
cselekszlik [inv., nur 3. Pers. Plur.: [é 2s.
"S,
2. (biz., gúny.) rSpröBling

csempe [/4t, 4je, 4k] eKachel /—, -n77

-enek/cselekesznek] — cselekedik
cselekvés [-t, -—e, -—ek] st cselekedik; mr [(coll) Kacheln
eHandliung /-—, menj; a -— embere csempész! [/-vett, csempésszen, -ne]
ein Mann der Tat (vt/vi) schmuggeln /47; vmibe —- —
cselekvő! [-t, -bb] (a); m—en/-leg becsempész
$ cselekedik;
(ált) aktiv; (tevékeny) csempész? [/ot, -ve, vek] (s) rSchmuggler
tátig; -s alak ( igénél ) sAktiv [-S, —€/,
eTatform /[-—, -—en
(s, -]; eSchmugglerin /—, —nenj
csempészés [-ut, -—e, ek]
st csempész?t;
cselekvő? [-ot, je, —k] (5) r/eHandelnde eSchmuggelei /[—, —en/
csempészet [-vet, -e] rSchmuggel /[-—s7
[9n, en] (ein -—r)
cselekvőképes; -en aktions-/handlungs- csempéz [-vett, zen,
—nel kacheln /47
fáhig; (jog) gescháftts-/handiungs- csen [mt, mjen, -—nel stibitzen /h £e/7
fáhig csend [-et, -je] (ált) eStille /—7];
cselekvőképtelenség eGeschátfts-/Hand- ( hallgatás) sSchweigen [--s7; (nyuga-
lungsfáhigkeit /-—/ lom) eRuhe (-- / ; (szép) --ben (schön)
cseles [-vet, ebb]; -en listig still, in (aller) Stille/Ruhe, (ganz)
cselez [-vett, -—zen, -nel (sp.) eine lautlos;s ben marad still bleiben;
Finte v. Finten v. (eine) List anjjwen- still halten /44/7, sich still verhalten
den /"hJ/[h] [5h ge]; maradj —ben bleib/sei still 1;
cselfogás (ált) elist /-,
menj; (for- eben van still
sein; -ere int — csendesít
tély) rKnitt [-(e)s, e]
cselgáncs sjudo /[/A:) dzu:- isll-2(5)7
CO
-
csendélet
(legyen)! Ruhe!, schweig(t) !
sStilleben
csellista [4 t, 4ja, 4k] rCellist /tfe-lI-ven, csendes [-vet, -ebbj; --en a) [(ált.)
men]; eCellistin [tfe-II-,
cselló [mt, -ja, kj] sCello /tjíelo:]l-s,
nen still; (eső, gyanú, nevetés) leise; b)
( nyugodt) ruhig; -en [(ált.) still(e);
es] li] ( feltűnés nélkül ) in der Stille; szép ven
csellőzjik [-ott, -zék/-zon, -nék/-na] in aller Stille/Ruhe
Cello spielen /f/7 csendesedlik [-ett, -jék/-jen, -nék/-nel
cselszövény [--t, —e, —ek] elntrige /-—, sich beruhigen /hA £e/, ruhiger werden
en), Ránke /plur/ böl

cselszövő! (a) ránkesüchtig csendesít [-vett, -sen, --enej (csendre

cselszövő? (s) rRánkeschmied /-(e)s, int) zur Ruhe ermahnen /h2e/; (békít)
se); (szính. is) rintrigant firseén, zu beruhigen/-sánítigen suchen /h/7
men] Csendes-óceán —/GroBer/Stiller Ozean,
csemege [4t, 4je, 4k] (ált.) rLecker- rPazifik /-—s/; a —on im Stillen
-
bissen /-es, /, eDelikatesse /[-,
( utolsó fogás) sDessert [dese:r isi
en; Ozean
csendes-óceáni pazifisch
As, s], rNachtisch /-es/;
(áru) csendesség [-vet, —e] eStille /-7
csendháborítás 152 csere

csendháborítás [-t, -—a, mok] eRuhe- csepp! [et] (a) (biz.) (klein)winzig,
störung /-,
—men
csendháborító [-t, — ja, —k] rRuhestörer
(ganz) klein
csepp? [-et, —je, —ek] (s) 1. rTropfen
ís, ];

—
—j]; (békebontó) rStöreníried [—s, menként (átv. is) tropfen-
[-(e)s, -e]
csendőr rGendarm /3ád-/3an-Il-ven, ven]
weise 2. ( átv.) egy -
(vmi) ein bibőchen
Funke/Fünkchen/Körnchen/Guent-
csendőrség eGendarmerie /3ád-/3an-il chen ae, ein (klein) wenig ae; . . met
re, -ilen]/
csendül [-et,
gé], klingéen
jön, —nel /"i
erklingen
[47,-ertőnen. féjgej,
semi.
met ís
sem!
Bohne!
nicht-iny :mindesteni; 7. ;
keine Spur!, nicht die

tönen /14/7 cseppen [-t, —jen, -—nel 1. (plötzlich)

csenevész [-(ejt, ebb];(satnya,
—en
gyér) kümmerlich, armselig; (elsat-
nyult) verkümmert; (göthös ) mickerig;
(vézna) mager, schmáchtíg; vki
(biz.) rKümmerling /-—s, me]
-
cseng [—ett, jen, —enel] 1. klingen /$47,
tönen //7/; sokáig — lange tönen,
nachjlhallen /47; — a fülem es klingt/
gellt mir in den Ohren; a fülembe(n)
- vmi mir klingt ae v. ich habe tá im
Ohr; vmi — vkinek a hangjában js
Stimme zeugt von ré 2. — csenget
csengés [-t,
[s(8J5; A €[;.
e, 4ovesűú
vek] st cseng; 7Klang
von. ..Klang;
. klingend
csenget [-vett, csengessen, -—ne]l láuten/
klingeln /27; nnek! es klingelt
csengettyű [-t, -je, -k] sGlöcklein
eStktelfe
[—-sS, —], Klirikel [—-, —-n]
csengőt! [-t, bb] (a); -—en
(hang) hell(klingend)
csengő? [-t, -—je, —k] (5) eKlingel
men]; [(harangszerű) eGlocke
sen]
csepeg [-—vett, -—jen, -—nel a) (folyadék)
tropfen //h/i7; (apránként) tröpfeln
[4/i]; b) (tartály, test) tropfen /h)],
vor ré triélen. /$147/
-
rinnen /$N7; vmitől (pejor., átv. is)
csepegő[—t, bb]; —n 1 csepeg; (lyukas)
leck
csepegtet [-vett, csepegtessen, nel
trop-
fen/tröpfeln/tráufeln /N7; vmibe — in
tá (einj[tráufeln/-tröpfeln; vmit -—
vkibe (átv.) jm zá einllflöőden //47
csépel [mt, —jen, —ne]l dreschen /[$147
csepereg [csepergett, —jen, —nelj — (az
eső) es tröpfelt
cséplés [-t, —e]l st csépel; 7"Drusch /-—es7
cséplőgép eDreschmaschine
tropfen /1/A7; neki is -— valami ( átv. )
etwas fállt auch für ihn dabei ab 2.
(vkiiivhova;zi bizi) geraten ["i ge];
mm hát te hogy/honnan -tél ide? wie
kommst denn du daher?
cseppent [-ett, sen, -—ene]l tropfen /77,
tropfen lassen //? ge/; zsírt -v a ruhá-
jára sich mit Fett aniltropfen
cseppfolyós [mat, —abbj; -—an flüssig
cseppfolyósít verflüssigen // £e/
cseppkő rTropístein
cseppkőbarlang eTlropísteinhöhle
cseppnyi [mt]; . . . 2 vmi ... Tropfen
ae; (átv) csepp 2.
csepű [—t, —je, —-k]l sWerg /[-(e)s/
csepül [mt, jön, nel herunter[[machen
[4], herunterllreiben /$47, kein gutes
Haar an ré lassen /$4/
csepűrágó rKomödiant /-—en, —men/
?t
cseng; cser [vt, -—je, mek] 1. — cserfa; 2.
(bőripar) eGerberlohe [-, -—n/ []
/-—, ben hagy im Stich(e) lassen; (jog.
[/—, is) verlassen /?h ge7
cserbenhagyás; az áldozat -a [(közl.)
erahrerflucht /-—7
csere [4t, 4je, 4k] a) rTausch /-es,
me]; b) (váltás) rWechsel /-—s, —/];
c) ( áícserélés) rUmtausch; ( becserélés )
rEintausch; (felcserélés) —eVertau-
schung /-—, menj; (kicserélés) rAus-
tausch, eAuswechselung /-—, ven); d)
)
( helycsere rPlatztausch; (sp. ) rPlatz-/
Seitenwechsel; e) ( sakk ) rAbtausch;
1) (mással való betöltés ) ellmbesetzung
[—-, ven]; diákok 4je Austausch
von Studenten; jó —- guter Tausch;
(véletleny — eVertauschung/-wechs-
lung; 4be (ezért) (in/im Tausch v. ais
Gegenleistung) dafür; sóért xbe fát ad
fáért -be(n) sót kap Salz gegen/ftü
cserebere 153 cserzés

Holz einjlhandeln/-tauschen /247; für (darab) eScherbe [-—, -n]; (anyag)

Salz Holz (in Tausch) geben; Salz (im
Eintausch/Tausch) gegen Holz be-
rScherben /-—s,
7;
-(ből való/ké-
szült) irden; Ton- 2. (kályhacserép )

77; ej;

—
kommen; (ausjtausch-
-4be/—-képpen eKachel /—, (tetőcserép ) rDach-
weise; vel (ker.) durch
v. — útján
Tausch, im Tauschwege; (helycsere,
ziegel /-
S,
mentopf /[-(e)s,
3. (virágcserép) rBlu-
egy — virág
üdülés stb.) im —Austausch(wege); ein Topf Blumen
(sakk) durch Abtausch(en) cserepes" [-vet, mebb] (4); -—men 1. (tető)
cserebere [4t, 4je, 4k] erlauscherei mit Ziegeln gedeckt; Ziegel- 2. (nö-
[—, mén] vény) Topt- 3. (ajak) auftgesprungen
csereberél
cserélget
[-t, -jen, -nel (b0i2) — cserepes? [-t,
Dachdecker /-s, -—/
me, ek]
(5) rZiegel-/
cserebogár rMaikáfer cserépkályha rKachelofen
cserejátékos 7 Auswechselspieler cseréptetős [-etj; -en mit (einem)
cserekereskedelem rTauschhandel Ziegeldach
cserél[t, jen, —nel] I. (vt) a) tauschen cseresznye [/ot, je,
4k] 1. (gyümölcs)
[4]; b) (vált) wechseln /h7; c) (át-
cserél) umjlltauschen; (becserél) ein-/
eKirsche /-—, 17;
-m (Cc0II) Kirschen
2. (pálinka) rKirsch [-(e)js]; két 4t
umjltauschen; ( kicserél ) auslltauschen/ (közb.) 2 Kirsch
-wechseln; (/felcserél) vertauschen /h cseresznyefa (növény) /Kirsch(enybaum;
ge]; (lecserél; sakk) abilltauschen; (anyag) sKirschenholz
d) (kereskedik) tá v. mit ré tauschen, cseresznyepiros; -van kirschrot
mit ré Tauschhandel treiben /?47; cseresznyés! [met] (a); -—men mit Kir-
mikor —ik az ágyneműt? wann wird schen; Kirschen-; -- rétes rKirschen-
die Bettwásche gewechselt?; gazdát — strudel
(vmi, ált.) den Besitzer wechseln;
(egyszer) in einen anderen Besitz v.
cseresznyés?
resznyéskert
[-ut, e,
vek] (5) — Cse-
in andere Hánde überjlgehen /"Fi/; cseresznyéskert rKirschgarten
helyet — [(ált., sp.) Platz wechseln; cseresznyézlik [-ett, -zék/-zen, -nék/-ne]
játékost — einen Spieler auswechseln; (eszik) Kirschen essen /h47
lakást —ünk (álf.) wir machen einen cseretárgy sTauschobjekt
Wohnungstausch; ruhát — (vált) sich cserez [-tem, cserzett, -Zen, -vne/cser-
umjikleiden /f7; (mással) die Kleider zene] gerben /47
vertauschen; fáértílján sót -
gegen Holz Salz einjlhandeln/-tau-
[für/ cserfa eZerrjeiche /-—, -72
cserje [/dt, je,
4k] eStaude —n7, [-,
schen /27; kalapját kisebbre —i seinen rStrauch /-(e)s, azer]
Hut gegen einen kleineren (umlj-) cserjés! [-vet, -ebb] (a) bebuscht,
tauschen II. (vi) tauschen; senkivel strauchig
Se -nék ich würde mit niemandem
tauschen
cserjés?
[695]
[t, e, mek] (s) sGestráuch
cserélget [-vett, cserélgessen, —nel ( ifer) cserkesz [-t, E, vek] rTscherkesse /-n,
— cserél; —i a partnereit háufig seine en]; elscherkessin /[-, nen
Partner wechseln cserkész [-t, e, ek] rPfadfinder /-s,
cserélhető [-tj; -—en 1. (átcserélhető )
umtauschbar 2. (kicserélhető) aus- cserkészjik [-ett, cserkésszék/cserkésszen,
tauschbar/-wechselbar, zum Aus- -nék/-nel I. (vi) pirschen /47 II. (vt)
tauschen durchlipirschen /h7
cserélődiik [-ött, -jék/-jön, -nék/-ne] sich
ausjltauschen/-wechseln /74/7; (frissre)
csermely [mm t, e,
vek [sBáchlein [-—s,
csersav eGerbsáure, sTannin /-§$7
7
sich erneuern /h ge€/7 cserzés [-t, -e, ek]
st cserez; eGerbung
cserép [cserepet, cserepe, cserepek] 1. [9 -en]
cserzett 154 csillagos

cserzett [-vet, ebb]; —en 1 cserez; 1.

(tech.) gar 2. ( átv.) széltől/naptól —
csigavér; [] -
! (nur) ruhig Bilut!

csigavonal eSchneckenlinile
wettergebráunt csigolya [4t, 4ja, 4k] rWirbel /-s,

—
csésze [4 t, je,2k] 1. (tech. is) eSchale
[—-, —n]); (hozzávaló aljjal) elasse csík [-vot, -—ja, ok] 1. (sáv) rStreifen
[-, -nj; egy — tea eine Tasse/Schale
Tee 2. (mosdó) sBecken /-—sS, -—/;
(s,roter-],Streif(en);
mv
rStreit [-(e)s, —e7; piros
( átv.) roter Strich
(WC) eMuschel /[—, —n7 3. (virágé) [-(e)s, -e]; (vékony) —okra (fel-)
rKelch /-(e)s, -—éj vág in (schmale) Streifen (zerjschnei-
csészealj eJntertasse /-—, 717 den 2. (hal) eSchmerle /-—, —mn/ []
csetepaté [t,—ja, mk] sScharmützel
[—s, —]; (tréf.) rKrawall /-s, —ej
eleven/fürge, mint a -- guicklebendig
csikar [-t, jon, —naj zwicken /1/,
csetljik-botijik [-ett-ott, cseteljen-botol-
jon, -ene-ana] 1. herumjljstolpern /i/
reiBen /?h7; -
a hasa v. valami —ja a
hasát es zwickt/reiBt jn im Bauch/
2. (tesz-vesz) herümljgeistern //47 Leib, Bauchgrimmen haben /?4/
csetten [/t, jen, nel (kattan) knack- csikk [-vet, —je, -ek] (közb.) eKippe
(sJen /h/; (cuppan) schnalzen /h/7
csettint [-vett, --sen, -enej schnalzen [, en]; ( A) rTschick [es, vélmsS)
csiklandós [/vat, abb]; —an (átv. is)
(h] kitzlig
cséve [£t, 4je, 4k] eSpule -—n7 /-, csiklandoz [-vott, -vzon, —na]j (átv. is)
kitzeln /N/
cseveg [-vett, —jen, —nej]j plaudern //77
csevegés [-ut, -ve, mek] st cseveg; sGe- csikó [mt, —ja, —k] sFohlen /—s, —7
plauder /-$7; (írás, előadás) ePlaude- csikorgat [-ott, csikorgasson, -naj
TEV
fv; esét ) :
(vt) tá v.mit ré knirschen /h4/7
csevegő! [-et, bb] (a);
plauderhaft; könnyed -— hangon in
-—en t cseveg; csikorgó [-t, -—bbj; —an ) csikorog;
mm
hideg eisigígrimmig kalt, klirrende/
leichtem Plauderton grimmige Kálte
csevegő? [-t, -—je, -k] (5) r/ePlaudernde csikorog [csikorgott, —-jon, -naj
[-n, -en] (ein mr); jó — guter Plau- knirschen /47; (cipő, kerék) knar-
derer /-S, -—/ ren /h/

[(es), a,
csévél [-t,
csibe [dt, 4je,
jen, -—nej]
£k] sKüken
spulen /N7
—/ /[-—s,
csikós[t, -(e)],
ok] rCsikos /Tschikosch
rPferdehirt /[-en,
csibész [-t, —me, -—ek] 1. a) (gyerek) mén]
rSchlingel/Racker/Lauser /-o5, —/, csíkos [mat, abb]; —an (ált. ) gestreift;
rLauskerl /-(e)s, -e/, rLausejunge ( szabálytalanul) streifig, gestromt;
[—n/-jung(en)s, —n]; (dn.) riaus-/
Spitzbub /-—en, -ven/; b) ( utcagyerek )
kék-zöld -blau und grün gestreift,
mit blauen und grünen Streifen
rGassenjunge /-n, —mn/ 2. — csirke- csíkoz [/-vott, azon, -—naj a) streifen
fogó 1. [4]; b) schrattieren /h ge)
csibészes [-vet, ebb]; -ven spitzbübisch csilingel [-t, jen, —ne]l klingeln /47
csicsereg [csicsergett, -jen, evnel zwit- csillag [-vot, --(j)a, mok] rStern /[-(e)s,
schern /// 21
csicsergés [-t, me, -—ek] st csicsereg; csillagász [vt, —ma, —mokj rAstronom
sGezwitscher /-s7 [/-en, menj)
csiga [/t, 42.ja,( emelő
ok] 1. ( átv. is) eSchnecke csillagászat [-vot, ma] eSternkunde
eAstronomie / / e
7, /-
[-2, -n]3. ) eRolle/Flasche /--,
ren] (játék); riKreisel,. [v5, — / csillagászati [ut]; —lag astronomisch
csigalassúsággal im Schneckentempo csillagjóslás eSterndeuterei/Astrologie
csigalépcső eWendeltreppe
csigasor (tech.) rFlaschenzüg /[-—(e)s,
bi
csillagkép sSternbild
sel csillagos [at,
abb]; —an 1. (diszített,
csillagvizsgáló
jelölt) besternt, mit (einem) Stern 7.
mit Sternen geschmückt/bezeichnet;
tizenkét — mit zwölf Sternen, zwölf-
sternig 2. (dúsan) sternbesát, mit
Sternen bedeckt/besát; - ég (fényes)
ein sternheller/-klarer Himmel; a — ég
der ge-/bestirnte Himmel v. Sternen-
himmel 3. (alakú) sternförmig
csillagvizsgáló eSternwarte /-—, 17
csillagzat [-ot, -—(j)a, -—okj sGestirn
lel elmélet
[-ott, csillámoljék/csillámol-
csillámljik
s (MT
jon, -anék/-ana] glimmern/glitzern /N7
csillan [-et, jon, --na]l erglánzen /i 2€/,
glánzen /h7
csillapít [-vott, son, -ana] 1. (kielégít )
( ált.) stillen /h7; (fájdalmat) lindern
[h] 2. (nyugtat) ( idegeket) beruhigen
[h ge); :(kedélyt) besánttigen/be-
schwichtigen /A ge/ 3. (tompít) (rez-
gést) dampfen /h7
csillapítatlan [-t]; sül (el) unge-
dámpít
csillapítgat [-vott, csillapítgasson, -—na]l
zu beruhigen/besánítigen suchen /7/,
begütigen //A £e/
csillapíthatatlan [-t, —abbj; -—ul un-
stillbar
csillapítószer (nyugtató) sBeruhigungs-
mittel; (fájdalomra ) schmerzstillendes
Mittel
csillapodjik [-ott, -jék/-jon, -nék/-na] 1.
(alábbhagy) nachillassen /$h/7, sich
legen //7/; .(csökken) abljlnehmen
[5h]; (enyhít) sich lindern/máfigen
[h] 2. (megnyugszik) sich beruhigen
[A ge] 3. (rezgés) abliklingen /fi/
csillapul [mt, —jon, —nal — csillapodik
csillár [mt, —(j)a,
Lüster /-—s, —/
ok] rKronleuchter/
csille [£t, 4je, £k] rFörderwagen /-s,
mr V. (A) a /, rHund /-(e)s, -él;
( billenthető) eKkipplore [-, —n7
csillog [-vott, jon, —na] 1. (villódzva )
glitzern /£47; (gyengén) schimmern
[RA]; (színesen) schillern [Ah] 2.
(ragyog, átv. is) glánzen /h/
csillogás [-t, -—a]j st csillog; rGlanz
[es]; hamis/jüres -— —eitler/hohler
Glanz, 7rFlitter-/Scheinglanz; ezüstös
sú silbrig schimmernd
155 csintalankodik
csillogtat [mott, csillogtasson, na]
glánzenlassen /hge/
csimpánz
fen, en)
[-(o)t,a, ok] rSchimpanse
csimpaszkodjik [-ott, -jék/-jon, -nék/
-na] (biz.) (vbe) sich an tá anijklam-
mern /A7
csín [-t, —ja] eNettheit /—7; -—nal
nett, gefállig; elegant
csinál [-t, -—jon, -—nal (ált.) machen
[R]; (tesz) tun [5h/; —j úgy, mint
én mach so wie ich; erre azt —ta, hogy
elment darauf ging er (einfach) fort;
hogy --0d V. mit -—Sz, hogy? wie
machst du es, daf ...?; nincs mit
meni! (es ist) nichts zu machen !; mit
mjak ezzel? was soll ich damit
machen/anfangen?; mit -sz itt? was
machst/ítreibst du da?; mit —tál? was
hast du (ált. ) gemacht v. (bajt) ange-
richtet?; mit —tak veled? was hat man
mit dír gemacht?; (pejor.) was hat
man dir gemacht/(an)getan?; lehet
ebből pénzt —ni? kann man daraus
Geld herausschlagen?; -ni kellene
valamit man mübte etwas unterneh-
men/machen
csináltat [-ott, csináltasson, enaj
machen lassen /"h ge/
csínja-bínja [dt-4t]j; vminek a/minden
r- alle Knitffe bi
csínján behutsam, vorsichtig; (csak) — !
immer/nur sachte!
csinos [rat, mabb]; —an (álf.) hübsch;
(takaros) nett, schmuck
csinosít [-vott, son, anal]
I.
schmücken /N/, hübscher machen
(vt) (ált. )
[RA]; (személyt) (herausllhputzen /47
II. (v. ref) mja magát sich verschö-
nern [1 ge]; (készülődik ) sich putzen
csinosodlik [-ott, -jék/-jon, -nék/-nalj
hübscher werden /f1/
csintalan [mt, abb]; —ul 1. übermütig,
keck; (főleg A) schlimm; -— gyerek/
kölyök — csibész 1. a) is 2. (Dbiz.)
pikant, prickelnd
csintalankodjik [-ott, -jék/-jon, -nék/-na]
1. übermütig sein /"fi/, Schabernack
treiben /fA2/; ne -j! benimm dich !,
mach keinen Untfug! 2. (dévajkodik )
schákern /h/7
csintalanság csiszolt

csintalanság [-vot, (jelleg)

—a, —ok] 1. csipog [-vott, jon,
—na] piep(s)en /47
rÜŰbermut /-(e)s/ 2. (tett) rschaber- csipogó [-t, —bbj; —an piep(sjend,
nack /-(e)s, vej; —mokat mondott piepsig; -v zseblámpa ekKleindynamo-

—
neki er sagte ihr (allerhand) kecke lampe
Dinge :
csípő! [-t] (a) t.csíp
csíny [mt, -—(j)e, —ek] rStreich /[-(e)s, csípő? fél éksk] (s) eHüfte /-,
me]; (tréfásívidám) — rUIk [-(e)s, men]; mben bő in der Hüfte (zu)
e
csíp [-mett, —jen, —nel 1. (ált. ) zwicken
weit; ben erős starke Hüften haben
[?h]; —mre tett kézzel die Arme in die
[Rh], kneifen [?h)]; (állat, füst) beiBen Seiten gestemmt, mit eingestemmten
fesz f5-A4(száryog) stéchemv [5/4/ 2. Armen
(fűszer, növény) brennen
lön/galléronínyakon — (am Kragen)
/h]
[] fü- csípőticam eHütftverrenkung
csípőfogó eBeib-/Kneifzange
erwischen /hA g£e/, beim Schlafitt- csípős [-vet, ebb]; -—en (tcsíp 2.) bei-
chen nehmen /?7/ Bend; stechend; [(praed) beiBen/
csipa [£4t, Xja] eAugenbutter /-—7 [1] stechen /[tA/; (fűszer, íz, idő, nyelv)
(nagyon) kinyílt a -—ja (pejor.)ihm scharf [xver]7; (átv.) bissig; -— meg-
ist der Kamm geschwollen, er ist jegyzés bissige/scharfe Bemerkung
übermütig geworden csípősség [-vet, e]eSchárfe /-7
[-(a)t, mabb]; an; — (szemű) je,
;
csipás csíptető [-t, —k] 1. (ált. ) eKlemme
rinn-itriefáugig; a szemed deine
—v
[/, —n)] ( ceruzánjstb. ) (KIipp [—(e)s,

éj
Augen sind (noch ganz) verklebt ré], rKIlips [ es, me] 2. — csipesz; 3.
[ett, csipegessen, nel picken ( szemüveg ) rZwicker/Kneifer /-s, —/
csíra [£t, 4ja, 4k] rKeim /[-(e)s, vel;
h]
csiperkegomba rChampignon /faápinjő:, jában ( átv.) im Keime
fjampinjó :[] csíramentes keimífrei
!

-—s, —s7
csípés [-t, —me, —mek] st csíp; 7BiB csírátlanít [-ott, son, —ana]j entkei-
[Bisses, Bissej; rStich [4-(e)js, men /h ge/
mél csíráz [1vott, —zon, -—naj entkeimen
csipesz [-t, —me, -—mekj ePinzette /-—, [h ge] ; ,
en]; (ruhaszárító) v eWáscheklam- csírázjik [-ott, -zék/-zon, -nék/-na]l kei-
IDEL [79, CS; [4] ERMDDE
csipet [-vet, —je, mek]; egy —(nyi) só
[2 S] men /4/7
csiripel [-t, -—jen, -nej zwitschern/
eine Prise /—, —n1/ Salz tschilpen /h7 [] a verebek is —ik das
csipetke [/ot, 4 je, 4k] (coll) ( A) kleine pfeifen (ja) die Spatzen auf den
Nockerl(n) Dáchern
csipke [£4t, je,
4k] 1. eSpitze en /;
m (c0l1) Spitzen; 4t ver klöppeln /A7
/-, csiriz [mo t, me, mek] rKleister /-s,
csirke [4t, xje, 4k] (junges) Huhn 7
2. — csipkebogyó [-(e)js, szer], sHühnchen /-—s5, —/;7
csipkebogyó eHagebutte /—, —7/; — (főként A) sHend(eM /[-—s, —(Nn)];
(coll) Hagebutten, Hetscherl(n) paprikás -— sPaprikahuhn/-hendel;
csipked [-vett, —mjen, —nel (ter) 1.
csíp 1.; 2. ( átv. ) sticheln //77
— rántott — (A) sBackhend(e)l; sült
gebratenes Huhn
-
csipkelődjik [-ött, -jék/-jön, -nék/-nel csirkefogó 1. (biz. is) rGauner /-s, — 7,
(vkivel) jn necken/frotzeln /147 rHalunke [-n, menj; (csak pejor.)
csipkerózsa eHeckenrose, sHeide(n)rösi- rSchutft [-(e)s, mej, rSchurke /-n,
chen/-röslein /-—s, 7
csipkerózsika-álom rDornröslchenschlat
mn] 2. — csibész 1. a)
csiszol [-t, —jon, —nalj 1. schleifen
csipkés [--(e)t, ebb]; —en 1. (fex.) mit [5h]; (fényesre) polieren /[h ge] 2.
Spitzen (geschmiückt), spitzenbesetzt; (átv.) verfeinern /[h ge]; (elmét)
Spitzen- 2. (fogazott) gezackt, zackig schártfen /77
csiszolat 191 csodálkozó

csiszolat [-vot, -a, -vok] rSchliff [-(e)s, csoda? [/£t, 4ja, 4kj (s) (ált. ) sWunder
méolatászój (fs, —-]; vminek a xja (alkotás)
eslas [4t, abb]; —ul (átv. is) sWunderwerk /-(e)s, mé/7 bi; 4jára
il:

—
ungeschliffen jár vminek (herbeiljkommen hinl[-
esiszolgat [-vott, csiszolgasson, nal] átv.
(vmit) an ré feilen /h7, tá zu verfei-
( ) gehen) um 7á (zu) bewundern //
ge]; 4jára járnak vminek (als Wun-
nern suchen /4/7; vmin/vmit még derding) weither bestaunt werden
-eni kellene da/das mübBgte man noch [5ige]; ez 4tteszíművel das wirkt/tut
nachjlfeilen Wunder [] 4k £4ja! (sieh da !) welch
esiszolódjik [-ott, -jék/-jon, -nék/-na] 1. Wunder!; £k -4ja, hogy das reinste
sich abjjschleifen /"47 2. (átv.) sich Wunder, daB; mi a —? nanul; was
verfeinern [Ah ge]; (Vki) Schlift soll denn das heiben?; mi a -— ez? (ja)
bekommen /"h /
ge was ist denn das?; nem -—, hogy/ha
csiszolókorong eSchleifscheibe (es ist) kein Wunder, daB; was wun-
csiszolt [-vat, abbj; —man t csiszol; — der, wenn; hogy a 4Xba wie zum
kőkorszak jüngere Steinzeit Teufel/ Kuckuck; mi a nak? warum/
csiszoltság [-vot, -—a]l eGeschliffenheit wozu denn in aller Welt?
[-], rSchlitt [-(e)s]-:
csitít [-vott, --son, —anal] (ált. ) zu beru-
csodabogár (ember) (wunderlicher)
Kauz /-es, sze]; (állat, átv.) sWun-
higen suchen /N7; ( átv.) zu besántfti- dertier /[--(€e)s, -ve/; (dolog) sWun-
gen suchen, beschwichtigen /h 2€/7 derding /-—(e)s, —e/
csitri [1t, —je, -k]) (biz.) rBackfisch csodál [-ot, jon, —nal bewundern //14
[-(e)s, e), sDingelchen /[-s, —7]; ge] [] om (furcsállom) es verwun-
(pejor. is) halbwüchsiges Ding /-—- dert mich, ich staune, ich wundere
(25, er[ ek] rZeisig /-(€)5, mich darüber
csíz [-t, -e,
csizma [4t, 4ja, 4k] (ált) rStiefel
e/ csodálat [-vot, a] eBewunderung /-—/;
-ba ejt in Verwunderung setzen //4/7
[-s, -];
rLangscháíter
(hosszú)
/[-s, -/7; rövid)
rSchattstiefel, csodálatos [mat, abb]; —an (remek)
wunderbatr/-voll; (furcsa) wunderlich;
rHalbstiefel; 4ban in/mit Stiefeln (különös) wundersam; /mesés) fabel-
csizmahúzó (fűl) eSchlaufe/Strippe /—, haft; 1)
csodálatraméltó is; vall,
men]; (deszka) rStietelknecht /[-- átv. ) wunderbar/-samj/-haftt; Wunder-;
(e)s, --e]; (horog) rStietfelhaken /-s, -, hogy es ist (wie) ein Wunder, dab;
az a — benne, hogy das Wunderbare
csizmanadrág eReithose daran ist, dab
csizmás [-(ajtj; -—an gestiefelt, csodálatosképpen wunderbarerweise
in/mit Stiefeln csodálatraméltó; —(ajn bewunderns-
csobban [/et, jon, -naj platschen /h/7; wert/-würdig, zum Bewundern ís
- a víz a hajó oldalán die Wellen
schlagen (glucksend) gegen das
csodálkozás [--t, m-a] st csodálkozik;
sWundern /--s/, eVerwunderung /-/
Schiff (an) csodálkoz!iik [-ott, -zék/-zon, -nék/-na]j
csobbanás [-t, -a, -okj st csobban; (über Zá) sich wundern /N/7 v. staunen
rKlatsch /-(e)s,
csobog [-vott, —jon,
el-—naj plátschern
[Ah]; -ni fogsz! du wirst dich wun-
dern !, du wirst staunen !; -om (azon/
[h rajtay ich wundere mich (darüber),
csobogás [-t, -—ma]l st csobog; sGeplát- ich staune, es (verjwundert mich,
scher /-s mich wundert"s
csoda! [-, 4bb] (a) (nép.) — csodálatos csodálkozó! [et] (a); —an t csodálkozik;
csoda? (adv) (biz.)
herrlich; -— jó
-herrlich,
finom piekfein,
köstlich,
verwundert
csodálkozó? [-t, —, -k] (s) r/estaunende
grobBartig [5n, —n)j (ein —r)
csodáló 158 csonkít
csodáló
fogyi 02
[-t, mja, kj rBewunderer csomagolatlan [--t];
csomagolópapír sPackpapier
ul
unverpackt
csodás [mat, abb]; —an — csodálatos csomagtartó ( ülés fölötti háló/rács) sGe-
csodaszép [-etj; -en wunderschön pácknetz /-(e)js, -—ej; rGepáck-
csodatétel/-tett eWundertat rechen /-—s, —7; (autóban) rKofter-
csók [-vot, —ja,
Küssej; -ot
-ok]
1. 7KuB /Kusses,
ad vkinek: jm einen
raum [/-—(ejs, ae;
[(kerékpáron)
rGepácktráger /-s, -—/, rGepáckhal-
KuB geben 2. (édesség) sPlátzchen ter /-s, a /
[—s,
]; ( A) sBusserl /-s, m(n)]
csóka [/4t, 4ja, 4k] eDohle /—, 717
csókol [-t, -jon, -—naj küssen /h7;
csomó
rKnoten
[-t,
/-—s,
-—ja, —k] 1.
—/; —ra
einem
(bog, göb)
köt knoten/
sckürszen VA), zu isKnoten
vkit vmin -
jn auf fá küssen; sokszor/
szeretettel -—(lak) Sándor es grügt
schlingen
machen/knüpfen
/?47; -t/77köt2. (einen
)
Knoten
köteg sBün-
Dich v. mit tausend Küssen Dein del/—sS,
-/;
(nyaláb) sBüschel /-—s,
Sándor
csokoládé [-t, ki eSchokolade 7; kbanj—stul büschelweise is
(rög) rKIumpen /-s, —/ 4. (rakás,
3.

1
-—ja,
[—-, átv.) rHaufen [-s, —7, rStoBd /-es,
csokoládés [vat, abb];
Schokolade; Schokolade(n)-
mit an ... sej;
eine
egy — vki/vmi ein Haufen v.
Menge ae bi v. von ré; egy (jó)
csókolgat [-ott, csókólgasson,
iter ) (abjj)küssen /h7
na] - pénz ein (schöner) Haufen v. eine
Masse/Menge (von) Geld; nagy -—
csókolódzás [-t, -—ma, -ok] sKüssen ember eine Menge Leute v. (von)
[S], eKüsserei [-—,
csókolódzjik
en Menschen; egy — ban auf einem Hautfen
[-ott, csókolóddzék/csóko- v. in einem (Haufen/StoB)
lóddzon, -nék/-naj sich/einander küs- csomópont rKnotenpunkt
sen /2)7; (biz., pejor.) sich abllküssen csomós [-vat, abb]; —an (ál. ) knotig;
tsokor [csokrot, csokra, csokrok] 1. (vi- (étel) klumpig; (fa) knorrig
rág) rStrauB [-ves, az e] ; -ba köt zum csomóz [-ott, -zon, -naj knoten
StrauB binden; egy -—ra való virág [Rh]
Blumen für einen StrauB, ein StrauB csónak [-vot, —ja, mok] sBoot /-(e)s,
voll Blumen 2. (szalag) eMasche/ mé], rKahn /[-(e)s, sel
Schleife /-,
en 7;
binden/schlingen /?47
ra
köt zur Schleife csónakázlik [-ott, -zék/-zon, -nék/-na]
Kahn. fahren 3/7175. (gúny, "tréf. )
csokornyakkendő eSchleife /—,
csókos [-at, -abbj; -—man
17
(kedvű)
gondeln /i/47/; -tunk (egyet) wir
machten eine Kahn-/Bootsfahrt
küsserig; (ingerlő) kübBlich; -— éjsza- csónakház sBootshaus
kák Liebesnáchte csonk [-ot, -ja, ok] rStumpf /[-(e)s,
csomag [-ot, -ja, ok] 1. (ált.) sPaket Ae
[-(e)s, ej;
(kicsi) ePackung [-—,
menj; (batyu) sBündel /-es;; ee];
csonka [4t, 4bbl]; 4n (kurtított) ver-
schnitten, gestuützt; (megcsonkított )
(köte) rPack [-(e)s, sze]; egy — verstümmelt; /befejezetlen ) unvollen-
cigaretta eine Packung Zigaretten 2. det; —- kúp rKegelstumpf /-—(ejs,
— poggyász; a -—jaim mein Gepáck
se], abgestumpfter/jabgestutzter Ke-
csomagol [-t, -jon, -—nalj I. (vt)
(Ceinl[hpacken /A7, verpacken /h ge);
gel;
nig;
- (kétoldalt)
láb rBeinstumptf;
ohne
— lábú einbei-
Beine; (orv.)
vmibe -— in Zá (einj)packen, in ré beinamputiert; — parlament (tört.)
verpacken II. (vi) (einj[Jpacken, sein sRumpfparlament; Xn maradt halb-
Gepáck machen //A7, seine Sachen fertig ís
packen csonkít [-vott, -—son, —anaj verstüm-
csomagolás [t,
ma, mok] st csomagol;
eVerpackung/Packung /-—, menj
meln /h ge/j; (számról) verkürzen
[h ge]
li
csonkol 159 csőd

,csonkcl [-et, jon, nal] /orv.) amputie- csorbítatlan [mt, —abbj; ul unversehrt,
fen:
[te j,
beschneiden /?A4 ge7
abjisetzen fett éfát ) ungeschmálert
csorbult [-mat, —abbj; (átv.) arg an
csont [-vot, —ja, —ok] (tárgy) rKnochen mit-/hergenommen, ramponiert
(s, —]; (főként —összetételekben ) csorda [£t, 4ja, £k]etlerde /—, —n7;
sBein /-(e)s, e);
(anyag) sBein
[-(e)sj; —(ból való/készült) / anyag )
(átv. pejor.) ektlorde /-—, —n7
csordultig rand-/übervoll, bis zum Über-
aus Knochen; Knochen-; (tárgy
aus Bein; Bein-; vkinek
) laufen/Rande; — (tele) van (a szíve)
vmivel das Herz geht ihm über vor
beinern, ...
a -—jai (hamvai) js Gebeine; nagy ré
mű — Csontos 2. csorog [csorgott, -jon, -—nal — csurog
csonthártyagyulladás eKnochen-/Bein- csoszog [—mott, -—jon, -naj schlurfen
hautentzündung [h); (helyhatározóval) schiurfen/lat-
csonthéjas; — gyümölcs sSteinobst schen /i/; (egy helyben, hangosan)
csontkeménységű [ut] beinhart scharren ///
csontkeretes; — szemüveg elbktlornbrille csóva [4t, 4ja,4kj] 1. (sáv) rSchweif
csontos [mat, mabbj; —an 1. (csetból
való) knöchern, beinern 2. [(erős)
(stark)knochig 3. ez a rész ill. hús
on
sen]
csóvál
me) 2. (égő) eBrandfackel

[mt, -—jon, --naj schwingen

nagyon
diesem
-Fleisch
dieses Stück hat ill. bei/in
sind zuüviel Knochen
15h]; farkát —ja (mit dem Schwanz)
wedeln /A)/ ; fejét —ja (csodálkozva ill.
csontozat [-vot, -—a, -—ok] rKnoöchen- kétkedően ill. rosszallóan) (stauncnd
bau /(é)s] ill. ungláubig il. vorwurfsvoll) den
"

csontváz sKnochengerüst; ( átv, is ) Kopf schütteln //A/

sSkelett, sGerippe cső [csövet, csöve, csövek] 1. (ált.)
csoport [-vot,
enj; okra
ja,
ok] eGruppe /-—,
oszt in Gruppen einii-
sRohr /[-/ée)s,
tárgy ) eRöhre
-ej;
[-,
(csőszerű járat)
—n)]; ( kézifegyveré )
teilen; külön -—(ot alkót/képez) eine rLauf /-—/(e)s, ae); kettős csövű
besöndere Gruppe v. Sondergruppe v. doppelrohrig/-láufig, . mitzwei Roh-
. .

Gruppe für sich —bilden/darllstellen ren; Doppelrohr- 2. (el.) eRöhre 3.

csoportos [vat]; an
gruppenweise, in (kukoricáé) rKolben (/-—s, -—/] 4.1
falu (ftud./) - csőstül
!

Gruppen; Gruppen-; 1

sHaufendort csöbör [csöbröt, csöbre, csöbrökj rZu-

csoportosít [-vott, -—son, -—anaj grup- ber/Eimer /-—s, 4-/ [] —ből vödörbe
pierén // £€/ vom Regen in die Traute
csőcselék [-met, -—el sGesindel /[-s7;
csoportosul [mt, —jon, —naj sich grup-
pieren /A £e/, eine Gruppe v. Grup- (lázongók) rMob/Pöbel /-s/7
pen bilden //4/7; (pejor.) sich zusam- csőd [—öt, —je, —ök] (közb.) rBankrott
menljrotten /A/; vki köré — sich um l-(e)s, —el); ( jog.) rKonkurs /-—es,
scharen
jin //7/7 "vél ; ( átv. ) SDebakel /4-s, — ), sFiasko
csoportosulás
tosul;
[t, —a,
eGruppierung/Gruppenbildung
—ok] st csopor- [--s, —s), rZusammenbruch /-(€e)s/;
(2) -— előtt/szélén vor dem Zusam-
[—, —-en); ( csődület) rAutlaut [/(-—e)s, - menbruch/Bankrott, bankrott; -be
sel; [(pejor.) ezZusammenrottung jut/megy (nem jog.) bankrottieren
a o[4t, £bb] (a); 41 schartig
csorba"!
21 (/h ge]; (jog.) in Konkurs geraten/
kommen; (átv. is, biz.) Bankrott/Plei-
csorba? [£4t, xja, ék] (5) eScharte te machen / A 7, bankrott gehen/werden
fessen] [51]; —öt mond / ált. ) versagen / h ge];
csorbít [-—ott, -son, -ana] [átv.) (megbukik) Fiasko erleiden /[h g€/,
schmaálern /27, beleintráchtigen /hge/,
ré Abbruch tun /"4/
zusammenjibrechen [ti];
[(meghiú-
sul) fehljischlagen/-gehen [17]; vki/-
A
160 csúcs
csődít 1

vmi teljesen öt
mondott (biz.) ae ist
eine Niete /—, —mn7 ein totaler
csökönyös [-et, -ebbj;
störrisch; (áfv.)
-—en :( ált. )
halsstarrig, starr-/
-
vV.
rDickschádel

S,
—alak
Versager /-s, —/ eigensinnig;

—
csődít [-/vett, ene] (haufenweise)
sen, csőkulcs
öteckséhiüssel
(in Zá, nach ré) bringen/treiben /"47
csömör [-t, —el (túllakottság ) rÜber-
csődör [-t, —me, mökj rHengst [-es,
él druB [-drusses], eVölle [4
[-s];
( undor/;
(utóhangulat) rKater
)
csődül [/t, —jön, nej
sich (ín Zá, zu rEkel
[--s]; (már) ömich van vmitől ich
ré) drángen /h)J, in tá v. zu ré drángen bin bi überdrűs-
i habe tá überj/satt,
csődület [/vet, e,
mek] rAuflaut /[-4(€)s,
éz e ], eZzusammenrottung [—, —enj
sig
csönd [-vet, —je] — csend
csőhálózat sRohrnetz csöpp [-vet, —je, ek]
— csepp
rSchnabel [4s, 0 ]
csökevény [/t, -e, ek] (tfud.) eRück- csőr [-t, -e, ök]
csőrepedés rRohrbruch /[4--(€)s, aseJ
[-, sRudiment /-—-

beg,
bildung -—enj,
csörgedezjik [-ett, -zék/-zen, -nék/-nej
ré]; (pejor.) sÜberbleibsel
rieseln / h/i/
csökevényes [-vet, ebb]; en verküm- csörgés [/et, -e, -ek] st csörög; sGeras-
mert sel /-$7
csökken [-t, —mjen, -—nej (álf.) ablil- csörget [/vett, csörgessen, -enel (vt) mit
nehmen /tA4/, sich mindern //4/; ré rasseln / h ], tá klirren lassen /"h ge]
( ár, szint ) sinken/tallen /"i 7; ( erő, láz) csörgő! [-vt, bb] (a) ) csörög
nachillassen /f27; vmi ötödére — ae csörgő? [/ot, je, -k] (5) eKlápper/Ras-
wird zu einem Fünftel des ursprüng- sel /-, —n
csörlő [/ot, —je, -k] eWinde [9;, —-Nn]
lichen v. um das Fünffache kleiner;
-
vmi ötödével ae wird um ein Fünftel csörög [csörgött, -jön, nel
( dió, kard,
verringert/kleiner/reduziert kulcs) rasselm [hj; (lánc, pénz)
csökkenés [-vt, —me, mek] st csökken; klirren /A7
eAbnahme [-]; (időbelien) rRück- csörömpöl [/et, jön,-—nelj scheppern/
klirren /A7
gang [-(e)s] csörtet [/vett, csörtessen, -vne]l I. (vt)
csökkent! [/dett, -sen, -enel (Vt)
(ált.) vermindern/verringern/reduzie- kardját —i mit dem Sábel rasseln
ren /h ej, herabllsetzen/(herabil-) ([h] XI. (vi) rasseln/poltern /1/
mindern /h/; (adót, árat, bért, szintet, csőstül haufenweise, knüppeldick; hull 1)

termelést) senken [h]; (árat, bért, csősz [/t,

wáchter /4-s,
e, -];
ök) (m2g.)
(parkőr) rPark-
rFeldhüter
kiadást) ablibauen [4]; (bért, időt,
tervet) kürzen [h]; (erősséget, hatást )
(ablljschwáchen /h7; (exportot, impor-
8, (
csőtészta coll) Makkaroni [plur]
csöves [-vet, ebb]; -—en a) (alakú )
tot, termelést ) drosseln [h )/ ; ha 1094-kal
—jük az árát bei einer 1094 igen Preis- röhr(enförm)ig; Röhren-; (rendszerű )
senkung/-minderung mit Röhren, mit einem Rohr; b)
csökkent? [-vet, ebb] (a) t csökken; (kukorica) in Kolben; tizenegy -—
vermindert/verringert; -v értékű min- elfröhrig, mit elf Röhren/Rohren,
derwertig is Elf-/11röhren-
csökkentés [/ut, -e, —ek] st csökkent"; csővezeték eRohr-/Röhrenleitung
eV erminderüng[Verringerung/Reduzie- (-)csövű [ut] t cső, Függelék és össze-
[—.; tételek
rung/Reduktion/Herabsetzung
men]; eSenkung [-—, menj; rAbbau csúcs [-vot, -a, mok] (ált.) espitze
[--(e)s]; eKkürzüng [—, menj; eAb- [-, -enj; ( hegytető ) rGiptel [-o5, vm];
schwáchung [4-, -enj; eDrosselung országos -
rLandesrekord /[4(€)s,
(SDP.) eLandesspitze;
-é/
[—; men]
7.
csúcseredmény
.
csúcseredmény — csúcsteljesítmény
csúcsforgalom 1. (közl.) rStoBverkehr
2. (ker., átv.) rHochbetrieb
csúcsíves; engotisch; Spitzbogen-
—
csúcsos [-vat, —mabb]j; —an spitz, zu-
gespitzt,
mit
.:.
Spitzen
mit (einer) Spitze, .
csúcspont rSpitzen-/Scheitelpunkt
csúcsszervezet sSpitzen-/Dachorganisa-
tion
csúcstalálkozó sSpitzentreffen
csúcsteljesítmény eBest-/Höchst-/Spit-
zenleistung
csuda [/4t, 4 ja, 4k](nép., biz.) — csoda
csúf! [-at, abb] (a); —ul — csúnya
csúf? [-vot, —ja] (s); vminek a -—jára
zum Gespött bi; -ot űz vből a) mit
ré Spott treiben; b) fá zum Gespött
machen [4]
csúinév rSpott-/Spitzname
csúfol [/ot, -jon, na] (vt) verspotten/
-höhnen /h ge/, über fá spotten /h/7;
vnek - spöttisch tá nennen /$47, als
tá verspotten, tá spotten; -—ják,
mert sánta man spottet über ihn 7.
er wird verspottet, weil er hinkt; azzal
mják, hogy sánta man spottet über
sein Hinken v. darüber, daB er hinkt
csúfolódás [-ot, -a, —ok] s) csúfolódik;
sGespött /[-(e)sj, esSpöttelei [/-—,
sen) ; csak --ból nur aus Neckerei
csúfolódjik [-ott, -jék/-jon, -nék/-nal
spotten /h]; (gúnyolódik ) spötteln /A]
csúfondáros [-vat, —abbj; —an spöt-
tisch; (huncut) schalkhatt, schelmisch
csúfos [-vat, abb]; —an schmáhlich,
schándlich, schimpflich
csúfság [-vot, ma, -ok] 1. (tréf., lény)
rGreuel /-s,
7
2. (áfv.) eSchande
[--]; nagy —, hogy es ist eine groBe
Schande, daB
csuha [4t, 4ja, 4k]i (rég, pejor.)
ekuütte /[—, —n/
csuhé [-t, —ja, —k] rLieschen /-s,
sMaisstroh /-(e)s
csuk [-vott, jon, —nal] (ví/vi) schlieBen
[5h]; vmibe -— — becsuk; kilincsre
es züjliklinken /A7; vkire —mja az ajtót
jn (in tá/ré) einjischlieBen; —va hagy
tart zu lassen; va van es ist zu ;
vkinek —va van vmije tá zu haben
11
161
csurog
csuka [/dt, 4 ja, Ek]rHecht /-(e)s, -ve7
csukafejes rHechtsprung
csukamájolaj rLebertran /-(e)s
csuklás [-ot, va, ok] stcsuklik; rSchluk-
/-57
ken/Schluckauft
. csuklj]ik [-ott, csukoljék/csukoljon, -anék/
-ana] den Schlucken haben /"h7;
schlucksen /f/, Schluckauf haben;
( A) Schnackeri haben
csukló [-t, -—ja, -k] (ált.) sGelenk
[--(€)s,
csuklós e]
; ( kézen ) sHandgelenk
[rat]; -—an gelenkig; Gelenk-;
re busz rGelenkomnibus
csuklya [/ot, 4 ja, 4k] eKapuze (e, en7
csukó [-t, —ja, -kl (közb., vmié)
rSchlieBer /-s, -
csukódjik [-ott, -jék/-jon, -nék/-na] sich
schlieken [54]; (könnyen) zullgehen
i
csúnya [dt, 4bb] (a); An v. (nép.)
tul hágGlich, garstig; (vál. ) unschön;
mw
jelenet háBliche/junerguickliche
Szene; - seb garstige/böse/schlimme
Wunde; nem -- nicht unschön/garstig;
( átv., közb. ) nicht übel, ganz hübsch;
4£n/4u1 elestem ich bin arg gestürzt,
ich hatte einen schlimmen/garstigen
Sturz
csúnyácska [/4tj (bíz) unansehnlich,
arm an Reitzen;
unschönes Gesichtchen
-
arc unansehnliches/
csupa [inv] (a/adv) ganz; lauter; voll(er);
vki — fül ganz Ohr sein /"i7; vmi
mm
hazugság nichts als v. eitel Lüge
sein, rein erlogen sein; vki
die Güte selbst sein; vmi -— lyuk
-jóság
voller/lauter Löcher seln; -szeretet-
ből vor lauter Liebe; vki/vmi -— víz
durch und durch na6 sein; (felületén )
voller Wasser sein
csupán bloB, nur, lediglich; (egyedül)
allein
csupasz [4(a)t, -abb]; --on (ált. ) bloB;
— 7, ( kopár, tar) kahl; (pucér) nackt
csurgat [-vott, csurgasson, --nal rinnen
lassen /?h ge/
csurog [csurgott, -jon, -na] 1. (folya-
dék ) rinnen /"i7, rieseln /h] 2. (tar-
tály) rinnen /tA7j, leck sein LÉ]
(csap) rinnen /"h/i] 3. (vmitől) vor
ré trieten [?h///(h]
csuromvizes 162 csütörtöki

csuromvizes; en patsch-/klatsch-/pu-
j
ene] spitzen sitzen
csücsörít [-/vett, -vsen, /N7
del-/tropfnab csücsül [-t, jön, —nej vhova
(bíz:)
sich
csusza [/dt, ja]
( dn.) Fleckerl(n) /[plur]; [$h/i], hocken [h/ij; -—

túros -- Toptfentleckerin nssetzeni fek /

csúszda [4t, 4ja, 4k] (ált.) eRutsche csüd [-öt, -—je, ök] (lóé) eFessel

[, en];
1
(széncesuszda) eRRtampe [4—,
r
csügg [-vött, —jön,
rFuB [-es, se]
[-, en]; (madáré)—ene] — csüng

csúszik [-ott, csússzék/csússzon, -nék/na] csügged [t, -—jen, -—nej verzagen

[5h ge]; ne —j(en)! nur nicht verza-
(ált.) rutschen [1]; (csúszós) rut-
schig/glitseh(er)ig sein [fi]; (bújik) gen !, nur unverzagt!
schlüpfen /i7; (kúszik, mászik ) krie- csüggedés [-t, —e] st csügged; — csüg-
chen /fi/; (siklik) gleiten /"i/; hiba gedtség; —t nem ismerve (stets) unver-
-ott vmibe in Zá hat sich ein Fehler zagt
eingeschlichen; -ni kezd [(ált.) zu csüggedt [-vet, mebb[j —en verzagt,
rutschen anilfangen; (lefelé)-ins Rut- mutlos, kleinmütig
schen kommen /"fi/ csüggedtség [-et, -—el eVerzagtheit/
csúszka [/dt, 4ja, ok] 1. (siklópálya) Mutlosigkeit/Entmutigung /—/
eRutsche /[-, -en) 2. (sikló elem) csüggeszt [-ett, csüggesszen, eéene]l
rGleitstein/sGleitstück /-(e)s, -—e/ entmutigen/verzagen /h g€/
csúszkál [-t, —jon, —nal (herumjl )rut- csüggeteg [-et, ebb]; —en zag(hatt)
schen /1/; a jégen — schlittefn //47 csüggetegség [-vet, me] eZagh(aftigk)eit
csúszómászó [-t, ja, —k] sKriechtier csülök [csülköt, csülke, csülkök]
[/(€)s,e], [-t, --bb]) (a)e] herüum-
csúszó-mászó!
sReptil [-s, (lábrész) ( állaté) eKklaue [4, m—n];
( vadé ) eSchale [ 2, en] ; ( emberé, tréf. )
kriechend; ( átv. pejor.) kriecherisch eFlosse/Haxe [4-, en]2. (étel) (én.)
csúszó-mászó? [et, -k] (5) (átv.
-—ja, sEisbein /[--(e)s, -e] ; (dn.) eSchweins-
pejor.) rKriecher [-eS; — / haxe /—, —n7
csúszós [-vat, —mabbj; —man rutschig, csüng [-ött, -jön, -—(ejnej hángen
glitseh(er)ig [5h/i]; vkin/vmin — (átv.) an ré hán-
csúsztat [rmott, csúsztasson, —nal I. gen
(vt) ( ált.) gleiten lassen / "h ge]; (dug) csűr [/ot;, (je,ök] eScheune [-—, —n7
csűr-csavar [/t-et, —jön-vjon, —Nne-
stecken /h/; (tol) schieben /[fA4/;
(von) schleifen /hJ] II. (vi) (közb.) - nal; —i-—ja (a beszédet/dolgot) dre-
hen /47 und wenden /f/
)
(túlórázik Überstunden herausj[arbei-
ten [A] v. (hiv.) durch Freizeit abll- csűrés-csavarás [/mt-mt, -e-val sHin
gelten /€h7; (túlórát betud) (Über- und Her /inv/
stunden) abllbummeln/-feilern /A47; csürhe [/t, 4je, 4k] a) (pejor.) sPack/
(munkaidőt áthelyez) die Arbeitszeit GeschmeiB /--es/ ; b) ( konda ) eschwei-
versetzen /h £e/ neherde /-—, —N7
csutak [-vot, -ja, ok] rWisch/Stroh- csütörtök [-vöt, —je, ök] rDonnerstag
wisch /-ves, -ée/ [/(e)s, me]; ön
(am) Donnerstag;
csutakol [/ot, -jon, —na)] striegeln
csutka [/dt, ja, 4k] 1. (almaféléé)
// (ön) este (bármelyiken) am Don-
nerstagabend; (ezen ) (am) Donnerstag
rButzen/Grieben [-s, e / ; ( kukoricáé ) abend; (mindegyiken) Donnerstag/
(leerer) Kolben /-—s5, —77 ( szőlőé ) donnerstags abends; —re für (den)
rKamm [-(e)s, save] 2. (cigarettáé, Donnerstag [] —öt mond versagen
szivaré ) rStummel /
/-—s, — (th gel
csütörtöki [4tj] donnerstágig; Donners-
csúz [-t, valrRheumatismus /-., -men /
csúzos [mat, —mabbj; —an rheumatisch tags-; . von Donnerstag, am V.
csücsök [csücsköt, csücske, csücskök] an einem Donnerstag, für (den/einen)
rZipfel (—S, —/] Donnerstag
d, D [de:ll--t, m-je, mk] sd/sD [45], dagaszt [-vott, dagasszon, vana]1. (gyúr)
s(s)] : kneten /h7 2. (érzés) schwellen /h/;
D (dél) (röv.) S ( Süd) (szél) bláhenjsechwellen /h7
dac [-ot, —a, -ok] rTírotz [-es7; —ból dajka [4t, 4ja, 4k] eAmme /—, —n/7
aus Trotz ( szárazdajka) ekKindertrau [—, m—men/
dacára; vmi(nek) -— V. -v vminek trotz dajkál [-t, -—jon, —naj bemuttern
bilré; (vál.) ré zum Trotz; annak -—, (h ge

2. . dajkamese sAmmenmárchen
I

trotzdem/jobwolil . .7

a,[(dalolás)
MHORY .
ungeachtet dessen, dab. ...; ennek dal [mt, ok] (ált. ) sLied /-(e)s,
mm trotzdem mer]; rGesang [-(e)jsj];
dacol[-t, jon, -na] (vvel) ré trotzen nemzeti --uk ihr Nationallied; nemzeti
iv. Trotzi bieten:f$h tv.
eh] (költ. ) -váik ihre Volkslieder/-weisen v. alther-
trutzen /4] -—mabbj; -—an trotzig; — gebrachten Weisen; --lal, tánccal egy-
dacos [-vat, bekötött mit gesanglichen und tánze-
gyerek/nőítermészet rTrotzkopi /-—- rischen Darbietungen, mit Sang und
(e)s, sze] is Tanz verbunden
dada [/4t, 4ja, 4k] (biz.) — dajka dalárda [4t, dja, 4k] rGesangverein
dadog [-vott, -jon, —na] (ált. ) stottern [/(e)s, me]
(hj; (átv.) stammeln /[h]7 dalest rLiederabend
dalia [4t, 4ja, 4k] rRecke /-n, mn/
/

dadogás [4t, -va, -ok] st dadog; (éppen

elhangzó) sGestotter [S] dália [/t, 4ja, £k] eDahlile /-—, menj
dadogó! [4--t, --bb] (a) stotternd daliás [-vat, —mabbj; —an reckenhaft;
dadogó? [-t, --ja, -k] (5) r/eStotternde — délceg [] -— idők glorreiche Zeiten

[-n, men) (ein mr); rStotterer 45, daljáték sSingspiel

dallam [-ot, -a, —ok] (ált. ) eMelodie
1]; eStotterin /[-,-—nal
mnenj
[4-, -ülen]; (nóta) eWeise [9 -n];
dagad [-t, -jon, (ált.) (ani]-)
schwellen /[i7; (fa, főzelék) (anli-) vminek a -ára nach der v. auf die
guellen /Fi7; (tészta) autljgehen /"1/, Melodie bi; szövegét és —mát szerezte:
treiben /Fh/17; (vitorla) sich bláhen
[A]; vmivé — ( átv. ) zu ré anjlwachsen
; .
. (így is:) Wort und Weise von .
dallamos [-vat, -vabb]; an
.
melodisch, .
sii] melodiös :

dagadt! [-vat, —mabbj (a); man 1. ge- dallamtalan [--t, —abbj; -—ul unmelo-
schwollen 2. (gúny.) dick, feist disch/-melodiös
dagadt? [-vat, —ja, -—ak] (5) (gúny.) Dalmácia [£t; £banj Dalmatilen /—s7
rDickwanst /-ves, xe/ dalmáciai [mt] dalmatinisch, , Vvon/

dagály [-t, ma, mok] 1. (tengeren) aus Dalmatilen

eFlut /[-v/ 2. ( dagályosság) rSchwulst dalol [/t, jon, —na] singen /$47
dalos! [-vat, mabb] (a); man 1. (vidék)
[/-es, sze]
dagályos [-at, abb]; -an schwulstig, lKederreich; ( madár ) Sing- 2. — (kedvű,
geschwolien ajkú) sangeslustig/-freudig
daganat [-vot, —(j)a, mok] eGeschwulst dalos? [mt,-a, mok] (5) rSánger [-s,
[—. e] e]
11"
daloskönyv 164 de

daloskönyv sLieder-/Gesangbuch darabos [-vat, abb]; -an 1. ( darabokból

dáma [4t, 4ja, 4k] eDame /—, —n7
damaszt [-vot, ja, ok] (5) rDamast
[--es, -ve] ; (ból való/készült) dama-
sten, ... aus/von Damast; Damast-
Damoklesz; [] — kardjaként wie ein
Damoklesschwert, wie das Schwert
des Damokles
dán! [et] (a); —ul dánisch; — lány/nő
eDánin /-—, nen] is
dán? [-t, —ja, —ok] (5) 1. rDáne /-n,
-en]; eDánin /-—, —nenj 2. (nyelv)
sDánisch /-—($)7, sDánische /-
dandár [-t, —ja, —ok] (kat. ) eBrigade
17
[—, —-n] C1 a munka —ja die Hauptar-
beit
Dánia [4t; 4ban] Dánemark /-es7
dániai [ut] dánisch, aus/von/in
Dánemark
dara [/4t, 4ja, 4k] (coll) 1. (ált., durva)
sirSchrot [-(e)s, ej; (búza, kuko-
rica) rGrieB [-es]j; (árpa, köles,
álló) stückig, ..in Stücken; Stück-;
( durva ) grobstückig, klumpig 2. ( átv.)
klotzig, plump, ungeschlacht
darabszám! (adv) stückweise
darabszám? (s) eStück-/Anzahil
darál [mt, —jon, —na] I. (ví) 1. (ált. )
mahlen /h gemahlen is); ( diót, Zsem-
lyét )reiben [ "h] ; (gabonát, takarmányt)
schroten /h7; (húst) durch den
Fleischwolf drehen /h/; ( A) faschie-
ren /h ge] ; ( szőlőt ) zerguetschen/-mai-
schen /A ge] 2. (mond) (herl[)leijern
[h] XI. (vi) 1. ( őröl) mahlen 2.
( beszél)
wie eine Mühle reden ///,
leilern
darált [-mat, abb]; —an t darál; -— hús
sHacktleisch; ( A) faschiertes Fileisch
darás [-vat, abb]; —an 1. mit ! dara 1.5
m tészta Griednudeln /plur] 2.
( szemcsés ) grieBig; -v érc sGraupenerz
darázs [darazsat,
eWespe /—, —mn]
darazsa, darazsak]

-
zab) eGrütze [-, en]; (főtt) eGrüt- darázsderék eWespentaille [-talja]
ze, rGrieBbrei /-(e)s, éj;
sGrieBkoch /-(e)js, —me/; korpás —
(A) darázsfészek 1. sWespennest 2. (stfe-
mény) eSchnecke /—, —Nn/
sIrSchrot; pirított -- ( A) rGrieB(sterz) dárda [4t, 4ja, 4k] rSpeer /[-(e)s,
[--es,
2.
e], rGriedschmarren /-—s, — /
(takarmány) sírSchrot 3. (jég)
mé
Dardanellák [-vat; ban] die Dardanel-
Graupeln /plur/; egy szem -— eine Jen
Graupel /-—/7; — esik es graupelt /N7 dáridó [-t, ja, --k] eZecherei /-—, ven
4. (kőzet, szén) rGrus [-ves, mel; daru! [-t/darvat, darvak/
—mja/darva,
(érc) eGraupe [-, —n] sk] (madár) rKranich [-(e)s, mél
darab [-vot, -—ja, -—ok] (álf.) sStück daru? [/t, -—ja, —kj] (tech) rKran
[-(e)js, vel; 5 m 5 Stück; —okban [-(e)s, —ej(A) sze]; [(árbocdaru)
in Stücken, stückweise; egy -—ban in rLadebaum /-(e)s, aze]
einem (Stück); két -—ban in zwei darus [-t, —a, ok] rKranführer [—s,
Teilen; két --ból álló zweiteilig, aus
zwei Teilen/Stücken (bestehend); egy
el
datálód!ik [-ott, -jék/-jon, -nék/na] datie-
ig (idő) eine Weile/Zeitlang; (út)
ein Stück (Weges); ja (vmiből) ein
ren /"h ge]; ez onnan -—, hogy dies
rührt daher, daB
Stück davon; (árral) das/pro Stück; datolya [4t, 4ja, 4k] eDattel /-,
m [(coll) Datteln
17;
sonként stückweise; je/pro Stück; :

Stück für Stück; -—okra (szét; ált.)

in Stücke; (törve) in Trümmer; nagy
dátum [/vot, a, ok] sDatum [4s, -ten 7
dauer [-t, —mja, ok] (col!) Dauerwellen
s ember ein Riesenkerl; (dn.) ein [plur ]

7
Trumm (von einem Kerl); nagy — nő daueroltat [-vott, daueroltasson, -—nal;
eine Brünhilde /—, mja a haját sich (ré) Dauerwellen
darabáru sStückgut machen lassen /"h ge/
darab(ocs)ka [4t, 4ja, 4t] sStückchen db (darab) (röv.) St. ( Stück)
de! (conj) 1. aber, jedoch, doch; (vál. )
[-s, 1]; (dn.) sStückerl [-—s, -(Nn)]
darabol zerstückeln //2 e/ indes(sen); (csakhogy) allein; (mind-
de 165 dél

amellett, ugyan) allerdings; régi, — jó defekt [-vet, —je, vek] ePanne /-—, en17
áru alte, aberjdoch gute Ware;
-. see 18 . , aber/(jejdoch auch
... defektus [-ot,
"e a, -ok] rDefekt [-(€)s,
. -v (mégis) dennoch, trotzdem, deficit [-vet, —je, -vek] sDetizit [-(e)s,
und doch; -— mégse... doch nicht; mé
nem .. . , - ...
sondern ...; (mégis)
(hanem) nicht . .
.,
nicht,
deficites [-vet, ebb] (ált. ) mit (einem)
Defizit; (S) defizitár; (üzem) verlu-
dennoch ...; (viszont) nicht, stig, mit Defizit arbeitend; (zárás)
docAh;aber]allein; nicht, passiv, einen Defizit ergebend
jedoch 2. - kérem! aber ich bitte
(doch) !; -v nem ám! keine Spur (da-
definiál [1ot, —jon, -—naj definieren /A
gél
von)!, nicht im mindesten!, durchaus definíció [-t, kj] ebDefinition
si

mija,
nicht !; nagyon, -— nagyon ach wie [—-,en
sehr, über alle MaBen 3.
ként ) — dehogy(isynem
-! (felelet- deformál deformieren/verformen
deformálódjik sich deformieren
/A ge7
/h 4e/,
de? ( adv/modif ) wie; jaj — fáj! au, tut das deformiert werden /"ti g£e/, eine
(aber) weh !; -v jó volna wie gut/fein/ Deformierung v. Deformationen erlei-
schön wáre; -- (még) hogy! aber/und
wie!; (naná!) und ob!; — megnéz-
den [2 2e/
, -jék/-jon, -nék/-naj
ném ! das würd" ich mir mal/aber an- degenerieren //h/i ge/
schauen
!; - nagy fa ez ! ist das (aber)
ein grober Baum !
degenerált [-mat, abb];
riert
an
degene-

de. (délelőtt ) ( röv.) vorm. (vormittags

dec. (december) (röv.) Dez. ( Dezember
)) dehogy(is) (ált.) keineswegs, durchaus
nicht; (biz. felelet) ach/ijaber wo!
december [-t, -e, -ek] rDezember dehogy(isynem (ált.) und ob, freilich;
[-s, -]; vö. április
decemberi [--t, --bb] Dezember-,
( felelet) doch !, gewi6 !
deka [/£t, Aja, 4k] ( közb. ) 10 Gramm
im/vom/von Dezember, für den [inv]; ( A) sDeka 8), mm]; 20 —
200 Gramm; 20 DekjE(
.
Dezember stb.; vö. áprilisi
decentralizál [et, eejon, --naj dezentra-
lisieren /h £e/
dekád
en
[-vot, -—ja, ot eDekade /-—,

dei kt[vt, jon,

decimál
"je, AK] (közb.) rDezi [-s,
—na] (nach der DK)
dekadencia [/4t, ja]
eDekadenz /-—/7
dekadens [-vet, —ebb]; —en/-ül deka-
dent
(einj[Jordnen /h/
deciméteres; -- hullámok Dezimeterwel-
dékán
"mé
[-t, mja, ok] rDekan /-s,
len
dédanya eUrgroBmutter
deklaráció
[—-, ren]
[t, —ja, -k] eDeklaration
dédapa rUrgroBvater deklarál [-t, -—jon, -—na]j deklarieren

j
dédelget [-vett, dédelgessen, -nel 1. [h ge]
herzen /47, zártlich zu sein /F1/; deklasszált [4at, —abbj; -—an deklas-
(pejor.) verhátscheln /h ge7 2. (ter- siert
vet) (liebevolly hegen /h7 dekoltázs [-t, -—a, -okj sDekolleté
dedikál [-et, -—jon, --naj dedizieren /A [-kolte:llevs, -s7, -eDekolletierung
ge], widmen /h7 [-kolt-Il-, menj
dedukció [-t, -—ja, -k]) eDeduktion dekoráció [-t, -—ja, -k] eDekoratien
e, "er / [—,; men]
dekorál [-t, -—jon, -—na]j dekorieren /A
deduktív [/vat/—etj]; van/-ven/-e dedük-
Aelunots (ált.) ge]
rGroBenkel; eGroBen- dél [delet, delej 1. (napszak) rMittag
kelin [4-(e)s, -e]; ben (ált.) am Mittag;
Dél-Amerika demokrata

(déli időben) mittag; kedden -(ben) déli[-t, --bb] 1. mittáglich, . .um/von/zu

(egy bizonyos délben) (am )Dienstag Mittag; Mittags- 2. südlich, ... im/
mittag; (általában) Dienstag/diens- vom/von Süden; Süd-
tags mittags; ma -—ben heute mittag; délibáb eFata Morgana [9 —, v —$5/-Nen];
(minden/mindigy ben mittags, jeden ( átv.) sTrugbild [-(e)s, -—erj
Mittag, des Mittags; -—ig bis Mittag délibábos [-vat, -—abbj; -an [(áftv.)
22: képtájj! Südens:finv] ,; :tfvidék ) phantastisch, illusionistisch
rSüden /-sS/; —en im Süden; -— felé déljes [-et, ebb]; —en südlich
v. -nek/—re südwárts, nach/gen Sü-
den; —re (utazik) nach dem Süden;
déligyümölcs eSüdfrucht;
früchte
-
(col[) Süd-

eről von Süden (her); (pl. Itáliából) delikvens [-vet, —e, mek] rDelinguent
aus dem Süden; vmitől —re südlich [ en, en]
délkelet Südost(en); -ven im Südosten
von ré, südlich bi; -—ebbre weiter
südlich, südlicher; -—ről aus Süden, Délkelet-Európa Südosteuropa
von Süden her; (déli vidékről) aus délkeleti südöstlich, im/vom/von
dem Süden [] élete delén im Mittag Südosten; Südost-
seines Lebens délkör rMeridian /-sS, -—e/
Dél-Amerika Südamerika délnémet süddeutsch
dél-amerikai! (a) südamerikanisch, ... délnyugat Südwest(en)
aus/in/von Südamerika délsarki antarktisch; Südpol-
dél-amerikai? (5) rSüdamerikaner; eSüd- délszaki [ut] südlándisch
amerikanerin délszláv! (a) südslawisch
délceg [-vet, ebb]; —en stolz, práchtig; délszláv? (s) rSüdslawe; eSüdslawin
e termetű stattlich (von Wuchs), delta [£t;, 4ja, 4k] sDelta /-($), —5S7
déltájban um die Mittagszeit (herum),

ka[t,
wohlgestalt, práchtig gebaut
[vt, —ja, —k] eDelegation gegen Mittag
mv, m-n délután! ( adv) (ált.) am Nachmittag
delegál —jon, —nalj delegieren /A délután? [-t, -ja, -okj (5) rNachmit-
ge]
delegátus [-ut, —a, ok]
— küldött
tag [-(e)s, e];
onként des Nach-
mittags, nachmittáglich, jeden Nach-
delelő [/t, —je, -k] 1. (tetőpont) rGipfel mitta
[s], rKulminations-/Höhepunkt délutáni [tj
nachmittáglich, . .411/vom
Nachmittag; Nachmittags-
[/(e)s]; —n (napállás) im Mittag 2.
demagóg! [-ot, -vabb] (a) demagogisch;
(pihenő) eMittagsrast /[—, ——enj,
rMittag Demagogen-; -v módon demagogen-
délelőtt! (adv) [(ált.) am Vormittag; haft, demagogisch
( délelőtti időben) vormittag; kedden -— demagóg? [-vot, —ja, ok]
(s$) rDema-
(egy bizonyos délelőtt) (am) Dienstag goge [-n, en]
vormittag; —/általában) Dienstag/ demagógia [4t, 4ja]l eDemagogie [7];
dienstags vormittags;s ma heute
vormittag; (minden/mindig) —, —Ön-
- (csak tulajdonság) sDemagogentum
[-(e)s]
ként mittags, jeden Vormittag, des Demeter [-t, je]
Demetrius
demilitarizált [-vatj ent-/demilitarisiert
Vormittags
délelőtt? [-vöt, —je, ök] (5) rVormittag demizson [/t, —mja, ok]. eKorbfílasche
[(e)s, ve]
délelőtti vormittáglich, am/vom Vor-
. .
[,
-Nn], rDemijohn [-idzonli—s, —S7
demokrácia [4t, ja, eVolksdemokratie
£k] eDemokratie
mittag; Vormittags- [-, -ilen]; népi —

delente mittags, jeden Mittag, des demokráciaellenes;s -en antidemokra-

Mittags tisch
delfin [1ot, je,
vek] rDelphin /-— s, vé7 demokrata! [4t, £bb] (a);
kratisch; Demokraten-
ul demo-
deli [/ot, bb]; —n — daliás
demokrata 167 derűlátó

demokrata? [£4t, 4ja, 4k] (S) rDemo- derekas [-at, —abb]j; man tüchtig
krat /[-en, menj; eDemokratin /[-—, derékszíj rzLeibriemen, sKoppel /-s,
nen]
demokratikus [/vat, abb]; an
demo-
kratisch; népi — volksdemokratisch
derékszög rechter Winkel
derékszögű; —en rechtwink(e)lig
demokratizál [-t, jon, —naj demokrati- derelye [£4t, 4je, 4k] eMaultasche /-—,
(főleg Aj) sTatschkerl [-s,
sieren /h ge/
démon [/t, a,
vok]r"Dámon [-s, ven] Hy
-(Nn
démoni [-t, -bbj, démonikus [-at, dereng [mett, —mjen, —(e)nel 1. (világo-
mabb]j; an
dámonisch
demonstrál [-et, jon, nal
demonstrie-
sodik) dámmern /h); — (a hajnal)
es daámmert, der Morgen dámmert
ren (fi ge/ herauf v. bricht an; (valami) — vkinek
demoralizál(ódotyt demoralisiert (átv.) es dámmert im; (Dbi2., gúny.)
Dénes [-t, -ve] Dionys(ius) jd hat einen blassen Schimmer davon;
denevér [-t, -(jje, mek] eFledermaus im dámmert etwas davon; (rájön)
deportál [-t, —jon, —naj deportieren es dámmert (bei) jm, jm geht (lang-
[h ge] sam) ein Licht auf 2. (ldíszik ) schim-
deportálás [mt, -—a, mok] t deportál; mern /A]7
eDeportierung/Deportation (-, -—men/ derengés [-t, -e]l st dereng; SDámmer-
depresszió [vt, ja, —k] eDepression licht /-(e)s7
[-vet, ebb] (a); ven 1. (dértől)
[-, en]
deprimált [-vat, -vabbl]; van deprimiert
deres!
bereift, reifbedeckt 2. (szürke) er-
dér [deret, dere] rReif [-(e)s7 graut, (eisjgrau
dér-dúr (s); nagy —rel--—ral mit grobem
Gepolter, mit Ungestüm, ungestüm
deres? [1t, e,
gelbank [4—, xe/
mek] (5) (tört.) ePrü-

dereglye [/2t, 4je, 4k] rPrahm [--(e)s, derít [-vett, sen, —ene] 1. fényt/vilá-
esel zsé ] g(osságyot - vmire fá aulfjikláren/
-hellen /A/2. jókedvre — aufllheitern
derék! [derekat, derekabb] (a); m—ul/
derekul 1. ( jóravaló) gediegen, (kfeuz-) [A]; mosolyra — zum Lácheln brin-
brav [-a:v], bieder, rechtschaffen; -— gen [54] 3. (m2g., tech.) kláren
gyerek vagy
!
bist ein braver/jstrammer
Kerl; — munka (alapos) tüchtige
gediegene/saubere
dermedt [-vet, mebb]; —en (vor Kálte)
erstarrt/starriklamm
dermedtség [-vet, me] eErstarrung/Star-
Arbeit; (szolid)
Arbeit 2. (vitéz) wacker 3. (nép.: re [2]
nagy) stattlich [jeez már -—1! das dermesztő [-t, -—bbj; —(ejn (érzés)
lasse ich gelten ! láhmend; (hideg) eisig
derék? [derekat, dereka, derekakj] (S) derogál [mt, —jon, —naj (vkinek vmi)
1. (kerülete) eTaille [taljols, —n7; tá unter seiner Würde finden /?24/
(hátul) sKreuz [-esj; vastag a derű [/t, —je] 1. — derültség; 2. eHeiter-
dereka sie hat keine Taille; —ban keit /-/, —jön,
rFrohsinn /[-(€e)s/
szűk in der Taille zu eng; -—ig bis derül [/t, —mnej 1. (1dő) sich
zum Gürtel; on
fog/kap um die aufllheitern /47 2. fény -— vmire sich
Mitte v. um den Leib fassen;j (tárncos- auflikláren /h/; (kitudódik) ans Ta-
nőt) um die Taille fassen; karcsú geslicht kommen /"i/ 3. (vkin/vmin)
derekú mit schlanker Taille 2. ( átv.) sich über tá erheitern/amüsieren /A
vminek a dereka eMitte /-—/; —ban ge
ösrőlátás rOptimismus /-—7
ketté ( átv.) mitten entzwei; a század
derekán in der v. um die Mitte des derűlátó!
stisch
[t,
—bb] (a); -(a)n optimi-
Jahrhunderts; (a) tél derekán mitten
im Winter 3. (ruhadarab) sMieder derűlátó?
[-en,
[t,
-—ja, kj) (5) rOptimist
-—enj
fire; 0917.
derült 168 .
diavetítő

derült [-met, —ebbj;

derültség [-et, -—e,
—en — derűs
-—mekj eHeiterkeit
[-(e)s, e];
Siege verhelfen
-ra visz vmit ré zum
/"hge7; mt ül Triumph
feilern /47
derűs [-vet, ebb];
(csak idő) klar;
-—en
(csak
(álf.) heiter;
természet)
diadalittas; an siegestrunken
diadalív rTriumphbogen
íroh; —látvány heiterer Anblick diadalkapu sSiegestor/Ehrentor, eEhren-
destruktív [-vet/-vat, vebb/-abb]; —en/ pforte /—, -—n/
man destruktiv diadalmámor rSiegesrausch/-taumel
deszka [4t, ja,
4k] sBrett /-(e)s,
mer]; (palló) ePlanke [—, -—nj];
diadalmas [-vat, mabb]; an
(győztes)
siegreich/-haft; (sugárzó) triumphie-
(padló- ) eDiele [-—, —n] rend
deszkafal eBretterwand diadalmaskodlik [-ott, -jék/-jon, -nék/
deszkás [-matj; -—an (deszkából való) -na]j (über fá) triumphieren /h £e/
brettern, aus Brettern (gemacht); ( desz- diadalmenet rSiegeszug/Triumphzug
kával megrakott/borított) mit Brettern diadém [-vot, —ja, ok] sDiadem /-s,
(beladen/verkleidet) me
deszkáz [-ott, -—zon, -—nal (padlót) diagnózis [4t, —a, -ok] eDiagnose /-—,
dielen /hA7; (falat) mit Brettern en
belegen /h ge/ diagram [-ot, -—ja, -ok] sDiagramm
desszert [-vet, je,
vek] sDessert /dese:r (s, —ej, sSchaubild /[-(e)s, merj]
-—ja, ok] (tanuló) rSchüler

a
Il-sS, -S7, rNachtisch /-es, méj diák [-vot,
desztillál [-ut, —jon, —naj destillieren [—s, —]; (főiskolás) rStudent /-en,
[h ge] men]; t diáklány

S, vé
[et, -e, -ekj rDetektiv diákkor (iskolai) eSchulzeit; (főiskolai
eStudilen-/Studentenzeit
)
detektívregény rKriminal-/Detektivro- diákkori [et] . . . aus der Schul-/Studil-
man enzeit
detonáció [-t, -—ja, -k] eDetonation diákkör (intézmény) rStudentenzirkel;
[-, ven] mökben (diákok között) in Studenten-
dettó dito; (A) detto kreisen
dettóz unterführen /h £e/ diáklány (tanuló) eSchülerin /-—,
(főiskolás) eStudentin [-, —mnen]
nen;
dévaj [-t, abb]; —on/—ul schelmisch,
neckisch, übermütig diákotthon sSchüler-/Studentenheim
dévajkodjik [-ott, -jék/-jon, -nék/-nal diákság [-vot, —ma]l 1. eSchülerschaft/
(mit jm) schákernítándeln /714/, jn Schuljugend /-—/; eStudentenschatft
necken /24/7 [—-] 2. — diákkor
mák
7
deviza [4t, 4ja, A4kl; (c011) diákszálló 1. — diákotthon; 2. (turista)
.Devisen /-v-liplur7 eStudentenherberge /-—,
devizaárfolyam rDevisenkurs diáktárs rSchulkamerad, rSchulfreund
devizakeret sDevisenkontingent [--(e)s, —e]; rStudileníreutd/-genos-
dezignált [-vat] designiert se, rKommilitone /-—n, —77
dezolált [-vat, abb]; —an desolat dialektika [/t, 4ja] eDialektik /-— 7
dézsa [/t, 4ja, 4k] rBottich /-(e)s, dialektikust [-vat, -abbj] (a); van
mel; mosogató — eWaschwanne /-—, dialektisch
en]; (magas) sWaschfaB /-fasses, dialektikus? [/et, -a, ok] (s) rDialekti-
-fösser ] ker /-—s, —
dézsmál
[t,
klauen/naschen /h/7
—jon, —na]l (ví) von ré dialektus [/t,
"e
a,
mok] rDialekt /-(e)s,

Dezső [--t, —je] Desiderius dialógus [-et, —a, —ok] rDialog [-(e)s,
dia [£t, 4ja, 4k] sDia /-s, —S7 "e
diadal [t, —ma, -—okj rSieg/Triumph diavetítő [/et, -je, -k] sSDiaskop [-s,é7
dicsekedik 169 díjas

dicsekedjik [-ett, -jék/-jen, -nék/-nelj

(vmivel, ált.) sich (bi v. mit ré)
diéta [/t, 4ja, 4k] eDiát
tart Diát halten
/-, ven]; 4t
rühmen /R/7; (pejor.) (mit ré) prahlen
[Rh] v. groblltun /$47, sich (mit ré)
diétás [at, —mabbj; —an diátetisch;
diátmábBig, nach Diát; Diát-; -—an
preisen /?/7
dicsekszjik [Pers. d. Gegerwart: -em, -el,
él diát leben;
- -
koszt eDiát /-—/7;
nővér eDiátschwester
-ünk, dicsekesztek/-etek, -enek/dicse- dijétáziik [-ott, -zék/-zon, -nék/-na] diát
kesznek, sonsf wie:] — dicsekedik leben /47, Diát halten /4h/
dicsekvőt [-t, -bb] (a); -—en/-leg

nt]
diffamáló [4 t, —bb]; —an diffamierend
prahlerisch [2t, 4ja, 4k]i eDifferenz
dicsekvő? [-ot, -je, -k] (s) rPrahler m, rsn
[—s, —-]; ePrahlerin /[-, nen] differenciál! [-ot, jon,
-na]l vtí/vi diffe-
dicsér [4t, -—jen, -nej loben /h/7; renzieren /h ge
(fennen, magasztalva) lobpreisen /h// differenciál? [mt, —ja, -ok] (s) (mat.,
[5h lobgepriesen] [1 —tessék! (vall. ) közl.) sDitferential /-s, -vé/
gelobt sei (Jesus Christus) !
dicséret [met, me, vek] sLob /-(e)s/
differenciálódjik [-ott, -jék/-jon, -nék/
-na] sich differenzieren /h ge/
dicséretes [-vet, -vebb];
löblich
en lobenswert, diítéria [dt, 4ja, -4k] ebDiphtherie
[9-, -ilen]
dicsérő [-t, -bb] (a); -(e)n/-leg diítériás [vat]; -—man diphtheriekrank,
1 dicsér diphtherisch
díj [vvat, ma, -—ak] 1. (fizetendő) ( ált.)
(
dicsfény rGlorilenschein
dicshimnusz ált. ) eLobeshymne; (gúny. ) eGebühr /-—, —en/; (tagsági ) rBeitrag
eLobhudelei
dicső
/-,
-len)
[4t, -bbj; -(ejn ruhmvoll/
[--(€e)s, sze] ;(taksa) elaxe
(tiszteletdíj) sEHionorar /[-s, -—ej;
[, en];
-reich; (gúny. is) glorreich, glorios, ( összetételekben ) s-geld [-(€)s, er],
herrlich r-preis /-es, -ej; előfizetési -—
dicsőít [-vett, --sen, -ene] verherrlichen rAbonnement(s)preis [-namá:p-, (A)
[h ge), rühmen /h7, preisen /447; -nmá:p-; (S )-nments-]1, sAbonnement
(gúny.) glorifizieren /h ge/ [tils, -es]; (rádiónál ) eRundfunkge-
dicsőség [-vet, ej] rRuhm /-—(e)s/; bühr; használati — eBenutzungsge-
vnek a nagyobb —ére (gúny.) zum
gröBeren Ruhme bi; vmi -ére válik
bühr; hozzájárulási -
—rBeitrag,
eBeitragszahlung /-—, -enj; kiszol-
vnek ae gereicht ré zur Ehre; vmi gálási -- eBedienung /-— 7, sBedienungs-
nem válik vnek (nagy) -—ére ré keine geld; kölcsönzési -v eLeihgebühr; a
(groBe) Ehre machen //47, sich (ré) részvételi -— —Teilnahmegebühr(en);
mit ré keine Ehre einlegen können tagsági —rMitgliedsbeitrag, rBeitrag;
[h ge] [1 — vkinek! Ehre (sei) jm !;
a hatalom és a — die Macht und die
üdülési -v eKurtaxe; a
Ft die ...-gebühr ... betrágt 5
...
-—(a) 5

Herrlichkeit Ft (als Entgelt) für tá sind 5 Ft zu

dicsőséges [-vet, -ebb]; --en — dicső entrichten/zahlen 2. (kapott) [(ált.)
dics(őségyvágy eRuhmsucht rPreis /-es, me); (jutalom) rLohn
dicstelen [-t, -—ebbj; -—ül ruhmlos, [--(e)sj; (prémium) ePrámile /[-—,
unrühmlich men]; első -— erster Preis; —at alapít
didaktikai [-t]; lag didaktisch einen Preis stiften; —mat kapott eine
didereg [didergett, -—jen, -—nej zittern Belohnung/Prámile erhalten; —at nyer
[Rh] vor Kálte, frösteln /h7; didergek einen Preis gewinnen, prámiliert wer-
mich fröstelt ís den /fi ge/; m—at tűz (ki) vmire
Diesel [-t, —je, —ek] (közb.: mozdony) auf fá einen Preis v. eine Prámile
eDiesellok /-,
-—$7
Diesel-motor rDieselmoto
(ausl] Jsetzen
(-)Mdíjas [mt, —a, —ok] (s); állami —
díjátalányozva 170 díszelőadás

rStaatspreistráger /[-s,
rNobelpreistráger
7;
Nobel-— dinnye [/t, je,
4k] eMelone /-—, —N77
"s (coll) Melonen
díjátalányozva frei durch Ablösung, mit dió [-t, —ja, —k] eNuB/Walnub /-—,
Pauschalfrankatur -nüsse]; es (coll) Nüsse
díjaz [-vott, —zon, -—na]l 1. (megfizet) dióbél r"NuBkern
(ált.) entlohnen /h ge/; (tiszteletdíj- diófa (növény) rNuBGBbaum; (anyag)
jal) honorieren /h ge] 2. (díjat juttat ) sNuBholz
mit einem Preis ausjjzeichnen/krönen . dióhéj eNuGschale [] -—ban in Kürze,
[A]; ( jutalmaz) (mit einem Preis) be- kurzgefabt
lohnen / h ge/7; ( premizál) prámilieren dioptria [dt, 4ja, £k] eDioptrie /-—,
[h ge] -ilen]
díjazás [mt, a, ok] st díjaz; eEntloh-
nung /—, menj; (tdíj ís) sEntgelt
dioptriás [-vat]; egy -- von einer Dioptrie
diós [at]; anNuB-; ... mit Nüssen;
[--(e)s]; csekély
geringes Entgelt/Honorar
—mért für/jgegen ein - metélt Nudnudeln /plur/
diétörő rNuBknacker /-—s, —7
díjmentes; en unentgeltlich, frei, ko- diploma [4t, 4ja, 4k] sDiplom /-—s,
stenlos; (csak adv) gratis; ( hiv.) ge-
bührenfrei e
diplomácia [4t, ja, 4k] eDiplomatie
díjnyertes; -—en preisgekrönt [—-, -ilen
[tj]; lag
.
díjszabás rTarif /-e5, —e diplomáciai diplomatisch
díjtalan [- tj; —ul 1. — díjmentes; 2. diplomata [£t, 4ja, 4k] rDiplomat
( fizetéstelen) unbesoldet [--en, -en]; eDiplomatin /-—, -—nen/
diktál [/ot, —jon, —na] diktieren /h £ge/ diplomatikus [-vat, abb]; —an diploma-
diktátor [-t, -—a, —ok] rDiktator /-s, tisch; nem -— undiplomatisch
men] diplomázjik [-ott, -zék/-zon, -nék/-naj
diktatórikus [-vat, abb]; —an diktato- sein Diplom machen /h7, Diplomand
risch sein /"i/
diktátum [-vot,
"e
a, ok] sDiktat /[-(e)s, dir-dur — dér-dur
direkt [-vet, ebb] (a); -—e direkt
diktatúra [/t, 4ja, 4kj] eDiktatur /-—, dirigál [-t, —jon, -—naj dirigieren /h
men 82]
dilemma [4t, 4ja, 4k] sDilemma /-s, dirigens [-et, -e, -ek] rDirigent /-en,
mosleta men]
dilettáns! [-mat, abb] (4); —an dilet- dísz [-t, —e, mek] rSchmuck /-(2)5,
tantisch, dilettantenhatft (-e)j, ezZierde [s, -n]; [vál.)
dilettáns? [1t, -a, -—ok] (s) rDilettant
[--en, men); eDilettantin /—, —mnenj
eZier /-7; vminek
a -—e (éke) eine
Zierde für fá, die Zierde bi; (java)
dimenzió [-t, -—ja, -—k]) ebDimension die Blüte /-—/7 V. der Stolz /—7 bi;
[—-, men] (kiválósága) eine Leuchte /-—/ bi;
dinamika [4t, 4ja]j eDynamik /-—7 (teljes) ben(vki) in vollem Staate;
dinamikai [--t]; lag dynamisch (kat.) in Gala(unitorm); (tört., vall.)
dinamikus [-at, abb]; dynamischan in vollem Ornat; (vmi) festlich ge-
dinamit [-vot, ja]
sSDynamit /-—S7
dinamó [—t, -ja, -k] "Dynamo [-($s),
schmückt; -vére válik vnek fá zieren
[h], ré zur Ehre gereichen /h ge7
ms) díszdoktor 7 Ehrendoktor, rDoktor ehren-
dinasztia [dt, dja, 4k] eDynastie halber
[—-, -ílenj díszebéd sFestessen
dínomdánom [-—ot, —ja, -—okj eGaste- díszeleg [díszelgett, —jen, —nell. (kat. )
rei/Schlemmerei /-—, -—men/; nagy — defilieren /h/i geJ] 2. — diszlik; 3. —
van vkinél bei jm geht es hoch her pompázik
v. lustig zu díszelőadás eGala-/Festvorstellung
díszemelvény 171 divat

díszemelvény eEhrentribüne Schwein(s)kerl/Schweinehund /-— (e)s,

díszes [-et, mebb]; men 1. (díszítétt) mel; (piszkos, trágár) rSchweinigel
geschmückt, dekoriert, (reich) ver- [-98, s] 4. (ász) sDaus !
melsser] TT] m—ja Van (szerencsés)
es,
ziert; (pompás) schmuckvoll/-haft,
práchtig, prunkvoll, reichverziert 2. — Schwein v. eine Sau v. ein Sauglück
ünnepélyes; 3. — tekintélyes; 4. (gúny.
fein, nett, sauber
) haben
disznóhús sSchweinefleisch, sSchweiner-
díszhal rZierfisch ne /-n] (ein —s)
disznólkodjik [-ott, -jék/-jon, -nék/-na]
diszharmónia eDisharmonie
diszharmonikus; -—an disharmonisch 1. (trágárkodik) schweinigeln /hA7 2.
díszhely rEhrenplatz ( kellemetlenkedik ) stánkern /h/
díszít [-vett, --sen, ene] schmücken/ disznóól rSchweine-/Saustall, rSchwei-
zieren /h7; (ékesít) verzieren/deko- nekoben
rieren /h gé/; —mjük a termet wir disznósült rSchweinebraten; (A)
dekorieren/schmücken den $Saal; a rSchweinsbraten
kalapot tollal —ik (így is:) der Hut disznótor sSchlachtfest /-—es, —e/
ist mit Federn (aufjgeputzt díszöltözet eFestkleidung; -ben ? dísz
[-t,e, -ekj 1. st díszít; díszőrség elEhrenwache
,

díszítés
eSchmükkung/Dekorierung [4] 2. — diszpécser [-mt, -—e, -vek] rDispatcher
dekoráció, dísz, díszítmény [-petiorjl—s, m7
-díszítmény [-t, -—e, mek] eVerzierung díszpéldány sPrachtexemplar
[4., en], rZierat/jsOrnament [-(e)s, diszponál [-t, —jon, —naj]j 1. (vről/vvel,
mé] vkilvmi fölött) (über tá) disponieren
díszítő [--t, —bbj; —(e)n/-leg t díszít; [h ge] 2. rosszul van —va nicht dis-
dekoratív poniert v. indisponiert sein /"1/
díszisírhely sEhrengrab
!

díszkiadás ePrachtausgabe
díszkíséret sEhrengeleit díszszemle eParade /-—, NI
diszkosz [-t, —a, mok] r7Diskus /-—, disszidál [-et, —jon, -—na]l (Kközb.) abll-
-kenj-ese] springen /"i/7; ( A) dissidieren /1 ge);
diszkoszvetés sDiskuswerfen (NDK hív.) republikflüchtig werden
diszkréció [-ot, -—ja] eDiskretion [4-7] [ti];18 vhova
— sich nach ré abllsetzen

diszkrét [-vet, mebb]; —en/-ül diskret fi]

diszkriminálás [et, va, ok]
eDiskrimi- disszonancia [dt, ja, 4k] eDissonanz
nierung/Diskrimination /-—, —en/
diszkvalifikál disgualifizieren /A £e/
[--, -en], rMibklang [-(e)s, e]
disszonáns [-vat, abb]; -—an dissonant,
díszlet [-et, e,
mekj; (ek)
(coll)
eDekoration/Ausstattung /-—, -—en/;
miBtönend
dísztárgy rKunst-"Schmuckgegenstand;
új —ekkel in neuer Ausstattung ak Nippes /nipsilinv/ is
disztávirat sSSchmuckblattelegramm
díszllik [-ett, —, -enék/-enej prangen
[h], tá schmücken /h7 dísztelen [-t,ebb]; (ül) schmucklos
díszműáru (coll is) eGalanterieware disztingvál [/t, jon, —na] distinguieren
[:gi:-I1R ge]
[99,
disznó! A
en
-bb] (a) 1. (biz., pejor.) díszülés eFestsitzung
saumábBig; sau-,
nó? 3.5 — hideg
- saukalt,
alak/íráter disz-
—
saumábig
dívány [-t, ma, mok] sSofa /-—s, —sS/;7
(támla nélkül) rDiwan [-s, —melmsj
kalt 2. (pikáns) saftig, schartf [£ver]; divat [-vot, —ja, ok] eMode /—, —Nn/7
(trágár) schweinisch, sáulisch, dreckig a legújabb -— die neueste Mode;
disznó? [-et, —ja/disznaja, —k] (s) 1. (gúny.) die letzte Modeneuheit, der
sSchwein /[-(e)s, —e/; (főként koca) letzte Schrei /-(€)s/7; női — eFrauen-
eSau [-—, se] 2.— disznóhús; 3. mode; (ker., vál.) eDamenmode; a —
(pejor., ált.) sSchwein, rSaukerl/ újdonságai (így is:) die mneuesten
divatáruház
Moden; -ba jön v. ra
válik in (die) Mode kommen, Mode
kap
werden, aufjjkommen; -—ban van in
(der) Mode sein /fi7; ) dívik is
divatáruház sMode(n)haus
dívatáruüzlet sSModewarengeschátt; ( vál. )
eBoutigue /butikll-, 77
divatbemutatöő eMode(n)schau /-—,
divathóbort eModetorheit [-—, —men/
divatjamúlt [-vat, abb]; —man altmo-
disch, aus der v. aufser Mode gekom-
men
divatlap eMode(n)zeitung
divatos [-at, —mabb]; —man (álf.) mo-
disch; (felkapott) Mode-; (sikkes)
schick; (praed) (in) Mode sein /fi/;
-an modisch, nach der Mode
divattervező rModeschöpfer /-—sS, -—/;
(rajzoló) rModezeichner [-s, -—/7
eModezeichnerin /-—, -vnen/
diverzáns [-t, ma, -—ok] 7Diversant
[-v-ilven menj
dívlik [-ott, -jon, -na] im Schwange v.
üblich sein /fi7
dívó [--t] herrschend, üblich
DK (délkelet) (röv.) SO ( Südost)
DNy (délnyugat) (röv.) SW ( Südwest)
mt [t; ben] rDn(jjepr [dnjepril
s(S)]
dob! [/vott, jon,
—na] (vívi) werfen
[5h]; (erőteljesen) schleudern /h];
( hajít) schmeiBen /[4h]7; hátba — vkit
vmivel jm Zá auf den Rücken werfen/
schmeiBen /?h/
dob? [-vot, —ja, -—ok] (s) elrommel
en]
me,
dobál [/ot, -—jon, -—na]l (iter) 1.1 dob;
vkit vmivel — jn mit ré bewerfen
[5h ge]; a szél —mta a gépet das Flug-
zeug wurde vom Sturm hin und her
geworfen/-sehleudert 2. — dobálódzik
dobálódiik [-ott, -jék/-jon, -nék/-na] hin
und her geworfen/-schleudert werden
Fi Be
dobálódziik [-ott, dobálóddzék/dobálódz-
dzon, -nék/-na] (vmivel) tá v. mit ré
(herumllywerten /?47; (átv. is) mit
ré um sich werfen
dobás [-t, —ma, -—ok] stdobt; rWurtf
[(e)s, "ej—jon
dobban [/t, -—na] (vi/v.
k12 dohog
V. mtá (dumpf) dröhnen /R7; (szív) pochen
h
dobbant [/vott, --son, anal] (autlljstamp-
fen /h]; (ugró) ablispringen Át]
dobhártya sTrommelfell / —(€)s, —ée/
dobog [/vott, —jon, —naj (ember, állat )
stampfenjtrampeln /4/7; (föld, padló)
-—men/ dröhnen /h/7; (szív) pochen/klopfen
(h], schlagen [1h]
dobogó! [-t, -—bb]i (a) tdobog; -—
szívvel mit pochendem/klopfendem
Herzen
dobogó?. [mt, —ja, —k] (5) (teremben )
sPodium /4-s, -ilen / ; rKatheder /-5,
-e];.(sp., tech.) eBühne [—, —Nn]
dobol [t, —jon, -—nalj trommeln [Rh]
dobos [4t, ma, —ok] rTrommler [—5,
sel]
dobostorta eDoboschtorte
doboz [-t, —a, —ok] (kartonból) rKar-
ton [-s, melvs]; (konzerv, zárható)
eBüchse [-, -n/;
( skatulya) eschach-
tel [—, mnj; (szelence, szerkezet)
eDose fm, en]; (kazetta) eKassette
[—, —nj]; (béleltjidomos tartó) sEtui
[etyi:fetvi:lles,
rKasten /-—s, a/
s];
(tech. tok)
docens [1t, —e, mek] rDozent [-—-en,
menj
dogma [4t, 4ja, 4k] sDogma /-5,
-men / ;
dohány [4t, -a, —ok] 1. rTabak /-(e)5,
mej 2. [(átv., biz.) sMoos [es],
ePinke /-—/; vkinek nincs ill. van
ma nicht ill. gut bei Kasse sein
dohányáruda/-bolt rTabakladen; (főként
A) eTabaktrafik/Trafik [-, —en/
dohányos! [-vat, -vabb] (a) ; van Tabak-;
( kívülfbelül teli) . . (volly mit Tabak;
(foltos) tabaktfleckig
dohányos? [/ot, -a, ok]
(5) rRaucher
ms, -
dohányzjik [-ott, dohányozzék/dohá-
nyozzon, -nék/-nal rauchen /A/
dohányzó [-t, —ja, —k)] 1.
r/eRauchende
(en, en] (einer); (rendszeresen) —
dohányos"; 2. (szoba) rRauchsalon
[-s, -s]; (szakasz) sRaucherabteil
[/(e)s, mel
dohog [-vott, —jon, —nal (vki) brum-
imp.) men /A]J; (vmi) stampfen/pusten /A7
dohos
dohos [/vat, abb]; anmuffig, mode-
rig; (praed) muffeln /h7
doktor [t, -—a, -ok] rDoktor /-s,
—
men]; jogtudományi — Doktor der
Rechtswissenschaften; a...
mányok -—a Doktor der... Wissen-
tudo-
schaften
doktorál [4t, -—jon, -—naj promovieren
[-v-Ilh ge] ; ( biz. ) den Doktor machen/.
bauen /h7
doktori [-et] Doktor-; . . . eines Doktors
doktornő eDoktorin /[-, -—nenj; Kiss
s ! Frau Doktor Kiss !
doktrinér [-t, ebb]; -en doktrinár
dokumentáció [-et,
tation /-, men]
ja, --k] eDokumen-
dokumentációs [vat] Dokumentations-;
. für Dokumentation
dokumentál [-t, -jon, -naj doku-
mentieren /hA ge/
dokumentum [-ot, —a, -—okj sDoku-
-
ment /[-(e)s, -e/; erejű von doku-
mentarischer Kraft
dokumentumfilm rDokumentarfilm
dolgavégezetlen(ül) unverrichteterdinge/-
sache, unverrichteter Dinge/Sache
dolgos [-mat, —abbj; —an; arbeitsam; —
kéz fleibige Hand/Hánde
dolgoz [-mott, —zon, -—nal I. (ví) 1.
(vmivé) zu ré verarbeiten /hA ge/j;
keményre — festilkneten/-wirken /147
2. (vmire) aut tá applizieren /h
ge] II. (v. refi) betegre —za magát
sich krank arbeiten /A/7
dolgozat [-vot, —a, -vok] (tud.) eArbeit
[—, m-en], rAufsatz (-—es, sel;
( kisebb ) rBeitrag [-(e)s, aze]; (isko-
lai ) eKlassenarbeit
dolgozgat [-mott, dolgozgasson,
beiten /A7; — még er ist noch recht
nal ar-
gescháftig/rege; -- vmin an ré heruml[-
arbeiten
dolgozlik [-ott, -zék/-zon, -nék/-nal ( ált.
arbeiten /47/; (dolga van) zu tun
) (így is:) damit hat es seine eigene
haben /fh/; (serény) gescháttig/
tátig sein /fi/, schaffen /A47; (nekilát
a munkának ) zullgreifen /"h]; (telje-
sít) leisten /h7]; (nem eltartott) be-
rufs-/werktátig sein; (munkahelye van
vhol) in/bei/an/jaut ré bescháttigt sein;
éppen -ott er war gerade bei der
dolog
Arbeit; vmiért -
(bér) für/gegen v.
(cél) für tá arbeiten; vmin -— an ré
arbeiten, fá in Arbeit haben, fá
bearbeiten /h ge7; (célra för) auf tá
hin arbeiten
dolgozó! [et] (a) ( ált. ) arbeitend; (mun-
kájából élő ) werktátig; (vmilyen pályán)
berufstátig; (működő, tevékeny ) tátig;
( foglalkoztatott, elfoglalt) bescháttigt;
( alkalmazott) angestellt
dolgozó? [-t, —ja, -k] (s) 1. (ember)
(ált.) rjeWerktátige [-en, -n)]) (ein
mer); (főként hiv.) rl/eBeruftstátige;
(állandó/állományi) -
r/eBescháf-
tigte /-n, en] (ein er); értelmiségi
mr rjeGeistesschaffende /-n, -—n7
(ein er); az üzem összes —i eBeleg-
schaft /-, —menj des Betriebes 2.
(hangya) eArbeitsameise /-—, -en[/;
(méh) eArbeitsbiene [—, -—n] rAr-
beiter /-s,
7
dolgozószoba sArbeitszimmer
dolgoztat [-ott, dolgoztasson, -naj
arbeiten lassen /"A £e/7; foglalkoztat
1)
is
dollár [-et, -ja, --ok] rDollar /-s, —s7
dolog [dolgot, dolga, dolgok] 1. (valami )
a) (ált.) sDing [--(e)s,
[-,
eSache
—n]; (eset, ügy) eGeschichte
ej,
[-;, —n]; (holmi) sDing [-(e)s,
mer]; b) (fil.) sDing; (jog.) eSache;
ezek a dolgok diese Sachen/Dinge; ez
felfogás dolga das ist Ansichtssache;
gyenge -/dolgok schwaches Zeug;
más -— eine andere Sache, etwas ande-
res; (költ. ). ein ander Ding; nagy dol-
gok (vál.) groBe Dinge; nem nagy —
keine groBe Sache; ez (egy) olyan
re das ist so eine Sache; régi -— alte
Geschichte/Sache; rendes — vkitől es
ist anstándig/nettjschön von jm; ez
(egy) egészen rendkívülijsajátos -
Bewandtnis; akárhogy is áll/van a -—
wie dem auch sei, wie die Dinge auch
liegen; hogy áll a --? wie steht (es mit
der v. um) die Sache?; vkinek jó dolga
van jd hat es gut, jm geht es gut; rossz
dolga van v. rosszul megy a dolga es
geht ihm schlecht, er hat es nicht
gut; az a ...a -—ban, hogy das ...
dologi 174 döfés

daran/dabei v. an der Sache ist, dab; dombos [-vat, —abbj; —an hügelig -

ebben a —ban in dieser Sache; vmi- dombvidék sHügelland

(nek a) dolgában was Zá betrifft, in dominál [--t, —jon, -—naj dominieren

—
Sachen bi; nagy dolgot csinál vmiből (h ge) mM
viel Aufhebens/Wesens um Zá v. von Domo(n)kos [—t, —a] Dominik
ré machen 2. (teendő) eSache /[-—, domonkos [-t, —a, -—ok] (vall.) rDo-
een], sGeschátt /[/-(e)s, -e]; (munka ) minikaner /-—s, —/
eArbeit /-— 7; vkinek dolga van zu tun Don [-t; —ban] 7Don /-s7
haben; neki az a dolga, hogy... (így dong [-vott, —jon, —anaj summen /h/7
1S:) er hat ztil"3: D7elmesztetHi
12

seines Amtes ist Zu. ..; első dolga

vkinek das erste, was jd tut/unter-
.., donga [4t, 4ja, 4k] eDaube /[—, —n/
dongaláb rKiumpfubs
dongó [-t, —ja, —k] eHummel /—, 77
nimmt; fontos dolga van Wichtiges
zu tun/erledigen haben; mi dolgod
donor
mrs,
[t,
-
—ja, -okj (07v.) rSpender

van itt? (pejor. is) was hast du hier dorbézol [-t, —jon, -na]j zechen /h7
zu tun/suchen?; ez az ő dolga das ist dorgál [t, -—jon, —naj rügen /1/,
(ált. ) seine Sache v. (feladata ) seine schelten /747
Aufgabe v. (intéznivalója) sein Ge- dorgálás [mt, ma, ok] st dorgál; eRüge
scháft v. (tiszte) seines Amtes; (őt e, e]
illeti) das geht ihn an; vkinek sok dorombol [-et, -- jon, —najschnurren /4/7
dolga van v. sok a dolga viel zu tun dorong [-ot, -ja, -ok] rKnüppel
haben; sok — van vmivel v. vmi sok [—s, e.
dolgot ad ae gibkt/jmacht einem viel
Mühe v. zu schaffen; vvel van dolga
Dorottya [4t, ja]
Dorothea, Dorothele
dosszié [-t, —ja, —k] 1. (irattartó)
mit ré zu tun haben 7]: micsoda — rAktendeckel /-s, -—/; [(ftokszerű)
ez? was soll das heiben?; —ra! an eAktenmappe [-—, —mn7 2. (akták)
die Arbeit !; a -ra! zur Sache!l r/sDossier (-sje:lims, —$S7

dologi [-4tj sachlich, dinglich, real; — döbben [-t, —nej; vminek a

-—jen,
kiadás eRealausgabe tudatára sich (ré) bi plötzlich
-—

dologtalan [-t, —mabblj; mübig ul

dóm [-—ot, —ja, —ok] 7Dom. /-(e)s,
bewugBt werden /fi7
döbbenetes [-vet, ebb]; —en (megdöb-
mél ,
bentő) bestürzend; (elképesztő) kon-
domb [-ot, —ja, —ok] (álf.) rHügel sternierend, verwirrend; (megrázó)
[-s, 1]; (magaslat) eAnhöhe [4-—, erschütternd; (erejű) aufs tiefste
—m

men
domborít [-v ott, son, vana] wölben ///7
beleindruckend, packend; volt!
(így is:) es verschiug einem die
-
dombormű sReliet /-— s, —S/—€/ Rede!l
domborodjik [-ott, -jék/-jon, -nék/-nal döbbent [--et, —mebbj; -—en betroffen,
(ált. ) sich wölben /h/; (kerekedik ) bestürzt, fassungslos
sich runden //47, rund werden /"i/; döccen [-t, jen,
—mnelj rucken /h/,
( kimagaslik) sich erheben /[?h ge/ einen StoB geben /[?4/7; itt-ott —
dombecrú [-t, -—bbj; -—an gewölbt; ( átv.) holpern /h7
(közb.) -rund; (tud.) konvex [-v-1; döcög [-ött, -—jön, -nej 1. (kocsi,
(reliefszerű) erhoben szöveg) holpern /h/; ez még — es
domborulat [-ot, -—a, -okj (ált)
eWölbung /-, men]; (terepen) eBo-
hapert noch (damit) 2. (állat, ember
watscheln /i/;
(Kocsi) holpern
)
/i/;
denerhebung /-—, —menj, etlöhe [-, (vonat) bummeln /1/
men) döcögős [-et, --ebb]; en
holperig
domborzat [--ot, -—maj; -(i viszonyok) döf [-ött, jön, -—nej stoBen /?47
eBoden-/Gelándegestaltung /-, —en/, döfés [-t,me, -ek] si döf; r75tob
:sReliet /-
s, —S/ [es, se]
1
döfi 175 döntés

döfi /inv7 (a) [ij ez már -—! (biz.) len/-stürzen, umjjsinken; (ki-/leesik)
das ist prima! heraus-/herunterjistürzen; [kiömlik)
dög! [-öt, -e, —ök] (s) 1. sAas /-es, úümgeschüttet Werden /tij se)őt a
ált?9:
-
mé), rKadaver /-v-Ij-es, / 2. (durván,
rsBtést: ![/sfeJS; "vér 5! isEuder
korlátra —ve übers Gelánder gebeugt,
aufs Gelánder gestützt 2. (árad,
-
[-s, ] ; ( állat) sViech [-(e)s, —er];
(eb) rKöter /[-s, e];
(ember) sAas
ömlik) strömen /h/i]
dőlt [-et, —mebbj; -en:dől; (ferde)
[ es,Aser]; ( némber) sMensch /-es,
merj; lusta — faules Aas; rohadt —
schrág; (betű) kursiv
dölyf [-vöt, -—el eHoffart /-7, rHoch-
sLuder, eBestile en); ronda -—
/-, mut /-(e)s/
( ált.) sScheusal [--(e)s, —e]; (állat) dölyfös [-—et, ebb]; -—en hoftártig,
scheubliches Viech; (ember) sEkel hochmütig
(s,/adv)
dög?
1]
dögletesen ( átv.) ;
(közb.) —
Dömötör [—t, —je]l
dömper [-t, —je, ek]
— Demeter
r-Dumper /[dam-]!
- meleg saumábBig heisd, zum Krepieren
heiő; -— nehéz mords-/saüschwer
AS,
döng
Pa

[-ött, —jön, —(ejnej 1. dröhnen

an hunds-/hundemüde 4] 2.22 dong
/
dögíáradt;
dögivel biz. ) wie Mist, wie Sand am Meer dönget [-vett, döngessen, —nej an ré
döglégy eAasfíliege hámmern ///7 v. an fá schlagen /[h/
dögletes [-et, -—ebb[; -en pesthaft; (dad es dröhnt) [Ci mellét —i ( átv.)
( átv. ) sau-/mmordsmábig;, sau-, mords- sich in die Brüst werfen /f1/7
dögljik [-ött/dögölt, dögöljön, -enék/-ene/ döngöl [-t, — jön, nel stampfen /h7
dögölnék/dögölnel] 1. krepieren/i g€/ 2. dönt [-vött, -—sön, -enej I. (ví) 1.
(henyél) knotzen /hj, auf dem Faul- ( átv. is) stürzen /[h/; (lök), stoBen
pelz liegen /4/1/ f9AP;y föntjáischüttenőfh /;- (ktvág)
döglött [--et]; —en krepiert, tot föllen /A/; a földre umijwerfen
—

dögönyöz [—mött, —zön, -—nel 1. mas- f8RAJ Cüm stürzen, Stúrzi 1.

SIérer [14 28 /, kneten (Rz/92. (ver )
bleuen /?/
dögvész (rég., átv.) ePest /[--7
dől [—t, —jön, -nel 1. a) (ált. ) (hajlik)
sich neigen :/N/ ; (esik ) tallen [51];
stürzen /1/; (fekszik) sich legen /h/;
(lejt) abiltallen /"i/; (süllyed) sich
/
senken A /, sinken / "i / ; (támaszkodik )
sich (an fá) lehnen/stützen /A7; b)
(bány.) fallen; (hajó) krángen /i];
özem
zu Fall bringen /?47;(ledob) herun-
terjlwerfen; [(kiönt) aus-/jumjjschüt-
ten; (feldönt) umjlstoben; (leüt) nie-
derjlstoben, zu" Boden stoben 2.
rekordot -— den/einen Rekord schla-
gen /?A47; romba — in Trümmer legen
[R], in einen Trümmerhaufen ver-
wandeln /h gej II. (vi) (vmiben/
vmiről) (über táj) entscheiden /?h
gej; (elhatározza magát) sich ent-

.
(tartósan egyik oldalra) Schlagseite scheiden/-sechlieden /fh gej; ki —
zeigen //47 v. haben /"A/; dugába — arról, hogy . .? wer entscheidet darü-
(átv.) ins Wasser fallen, zunichte ber, 0b...?; úgy —ött, hogy er hat
werden /"i/;
önnön dugájába — ítréf.y)
in seine eigene Falle fallen; romba —
entschieden v. die Entscheidung §ge-
troffen, daB; úgy -ött, hogy marad
einjlstürzen; (vál.) in Trümmer sin- er hat beschlossen v. sich entschios-
ken; ágynak -
bettlágerig werden
[fi]; az ajtónak —ve an/gegen die
sen, zu bleiben
döntés [-t, -—me, -—ekj st dönt; [(ált.)
Tür gelehnt; halomra
den Haufen geworfen werden /fi
-
[áfv.) über eEntscheidung /4, men/; (hiv. ) rBe-/
Entscheid /-e(e)s, mé] ; (döntőbírósági )
ge), zunichte werden /"i7; (félyolda- rSchiedsspruch /-(e)s, s ef; (írásbeli)
eBescheidung (—, —enj; magamnak tar-
Iájra — auf die eine Seite kippen
[1]; (hajó) Schlagseite bekommen tom fenn a —t ich behalte die Entschei-
[5h ge]; a földre — (felborul jumillfal- dung mir vor
döntetlen 176 drazsé

döntetlen? [et] (4); —ül unentschieden drága! [£t, 4bb] (a); €n (átv. is)
döntetlen? [-ut, -—je, ek]
(5) sUnent-
schieden /-—s, -—/;. (főként sakk)
teuer /teurer, -est]; (értékes) kostbar;
(kedves) teuer(st), lieb(st), geliebt; —
sRemis /-i:, plur-i:(zon)lle, —/—enj
döntő! [-t, bb] (a); -—en t dönt
ár teurer/hoher Preis; -(jó) bará-
tom ! mein Bester/Liebster/Teuerster !,
döntő? [-ot,
[4——s],
je, (5)
ki]
eEntscheidung
1. (sp.) sFinale
/-—, —enj; (küz-
(mein) teurer/liebster Freund!lj; -—
mulatság kostspieliges Vergnügen, teu-
delem ) rEnd-/Entscheidungskamptf rer SpaB; -— percek kostbare/unersetz-
[-(e)s, ese]; (forduló) eSchiugsrunde
[-, -n]; (játék) sEntscheidungs-
liche Minuten; vmi vkinek
ist jm teuer; (áru) ae ist für jn zu
-
(ált. ) ae
spiel /-(€e)s, —mej 2. itt az a —, hogy teuer v. kostet jm/jn zu viel
das Entscheidende/Ausschlaggebende
ist hier, daB/ob; hier kommt es darauf
drága? [4t, ja, £k] (s) (biz.) r/e/
sLieb(stje/Teuerste /-n, en/ (ein
an, daB/ob er); Lm (mein) Liebling is
döntőbíró rSchiedsrichter drágakő rEdelstein
döntőbizottság eSchiedskommission; gaz- drágalátos [-vat, —mabbj (gúny.) aller-
dasági/közületi 4 NDK Staatliches liebst, geliebt
Vertragsgericht; munkaügyi — eKon- drágáll [-t, -—jon, -—(aj)nal (vmit) Zá
fliktkommission zu teuer finden /?74/7
dőre [4t, 4bbl; 4n töricht drágaság [/-vot, -—a, -—ok] 1. (sg) a) —
dörej [vt, —e, mek] 1. rKnall /-(e)s, drágulás; b) eTeuerkeit /[-/; a fa
me/j, eDetonation /—, -—enj 2. — ma miatt weil Holz (so) teuer ist,
dörgés wegen der Teuerkeit des Holzes; nagy
dőreség [-vet, -ve, mek] eTorheit /-, vén
dörgés [-t, —e, —mek] si dörög; r7Donner
a - alles ist sehr teuer, es herrscht/
ist eine groBe Teuerung 2. eKostbar-
[—s, -7 [1 1 dürgés keit /-—, menj, rSchatz /-—es, sel;
dörgöl [-ot, —jön, —nel — dörzsöl (coll) rSchmuck [/-(e)js]j [O-—om
dörgölődzjik [-ött, dörgölőddzék/dör- mein Schatz
gölőddzön, -nék/-ne] 1. (vmihez) sich drágít [-vott, -—son, -—anaj verteuern
an fá reiben /?h/, sich an ré scheuern [h ge]
drágul [/t, jon, mnaljteurerwerden/"i7
i

s mat
[A] 2. (vkihez, pejor.) sich (an jn)
[$h/v. heranjlimachen drágulás [-t, -a] eTeuerung /—]
(h]
[-ött,
dörmög —jön, -nej brummen
drágulási [tj Teuerungs-
drákói [-t, bb]; man drakonisch
[h] dráma (4t, 4ja, 4k] sDrama /-s,
dörög [dörgött, -—jön, -—nej donnern -men /
[A]; -— (az ég) es donnert drámai [--t, —bb]; —-an/-lag dramatisch
dörömböl [-t, —jön, —nej poltern /47 drámaíró rDramatiker /-s, -—7
dörren [mt, —jen, nej krachen /1/7; dramatizál [--t, —jon, -naj dramatisie-
a kapu (nagyot) —ve becsapódott das ren /h ge/
Tor fiel mit einem Knall/Krach ins
SchloB
dramaturg [-ot,
[-en, —enj
ja,
ok] rDramaturg
dörrenés [vt, -—e, -—ek] st dörren; dramaturgia [/t, 4ja]j eDramaturgie
rKrach /-(e)js, —ej
dörzsöl [-t, —jön, —ne] reiben /?N7
dörzsölődjik [-ött, -jék/-jön, -nék/-nej
drapéria [/t, 4 ja, 4k] eDraperie
en]
/-,
-i]-

sich reiben //7 drapp [--ot] drapp-/sandfarbig

dörzstörülköző sFrottiertuch drasztikus [mmat, mabbj; an
drastisch
dőzsöl [-t, —jön, nel
schlemmen /147
dr., Dr. (doktor) (röv.) Dr. ( Doktor ) ;
Dráva (4t; 4ban]j eDrau /—7
drazsé [-t, —ja, —k] sDragee /-aze:l]—s,
Dr. jur./med./stb. ms]
 dressz 177 duhajkodik
dressz [-et, -e, -vek]rDreB /-esses, -esse ; / sich wulsten /A7, wulstig werden ill.
( A) eDress [-,
ven] sein; sich (ausjjjbauchen /h7; (duz-
,

Drezda [£t; xbanj Dresden zad) anilschwellen /"i7, eine Schwel-

drogéria [4t, 4ja, 4k] eParfümeiie lung haben; nyakán nagy heg — am
[—, -ilen]j; (inkább gyógyárukereske- Hals hat er eine wulstige/dicke Narbe
dés ) eDrogerie /-., -ijen dudva [/t, 4ja, 4k] 1. (gaz) sUnkraut
drót [-ot, —ja, mok] rDraht /[-(e)s, [(€e)s, szer]; -m (coll) Ünkraut 2.
szel; m(ból készültvaló) drahten, (lágyszárú növény) sKraut
. . .at1s Draht; Drah- duett [-vet, —je, vek] sDuett /[-(e)s,
drótkötélpálya eDrahtseilbahn
drótszeg rDrahtstift el
dug [-ott, —jon, -—nalj stecken /A7;
drótszőrű drahthaarig
drótválasz eDrahtantwort; -—t kérünk,
egymásba -
ineinanderjjschachtein/
-stecken /f7; vmibe — in tá stecken;
hogy rückdrahtet ob (elrejt) in ré verstecken /h ge]; hova
drusza [/t, Xja, 4k] (biz. ) rNamensvet- -tad tollat? (eltűnt) wo hast du die
ter /-—s, — Feder hingetan/versteckt?
du. (délután) (röv.) nachm. (nachmit- [-t, —a, mok] 1. — dugó; 2.
dugasz
tags ) rStecker [-—s, —7
(el.)
dúc [-ot, -a, mok] 1. (ép.) eStrebe/ dugaszol [-t, -—jon, --na]j — beduga-
Spreize/Stütze /-, en
2. (nyomódúc)
rHolzstock /-(€)s, ae] 3. — galamb-
szol
dugattyú [-t, — ja, ek] rKolben /-s, 2 7
dúc; 4. — idegdűc dugdos [-vott, -—son, -nal (iter) 1.
duda [£t, 4ja, 4k] (hangszer) rDudel- (bedug) stecken /h) 2. (rejteget)
sack /-(e)s, aze]; (közl.) ettupe verstecken /h ge); (rejtegetne) zu
[—;, —n]; (sziréna) elTute [—, —n] verstecken suchen //A47 3. (vkinek
dudál [-t, -—jon, -na]l (zenél) (auf vmit) (közb.) jm tá zullstecken
dem Dudelsack) blasen /"47, dudeln dugó [-t, —ja, -k] 1. rStöpsel/Pfropfen
[h]; (közl.) hupen ,fhj7; (sziréna) [-s, v]; ( A) rStoppel /-s, e(n)];
tuten /N7 C] majd megtanítom kesz- (parafa) rKork [-(e)s, me] 2. —
tyűbe -ni! ich werde ihm schon dugulás; ( csomó ) r"Pfropt /-(e)s, mel;
zeigen, was eine Harke ist közlekedési v eVerkehrsstockung /-,
dudli [-t, —ja, —k] — cucli "en
degóhúzó rKork-/Stoppelzieher
dúdol [-t, -—jon, nal
summen /47;
(lallázva) trállern /h7]; magában — dugulás [-ut, -—a, -—ok] eVerstopfung
— dúdolgat [—-.; men]
dúdolgat [-vott, dúdolgasson, -—na]j (vt dugvány [-t, -a, -ok] .rSteckling
ill. vi) tá ill. (etwas) vor sich hin sum-
menj/trállern /A47
[-s,
duhaj!
e]; (ág) sSetzreis
[-4t, —abb] (a);
[-ves, mer]
-—ul/-—an (fék-
dudor [-t, -—(j)a, -—ok] 1. (daganat, telen) ausgelassen, zügellos, wüst;
horpadás) eBeule [-, -n]; (púp) (garázda) radaulustig; (zajos) lárm-
rHöcker /-—s,
[-es, aze],
7;
eWulst
(hurka) rWulst
(—, xel 2. —
selig; -v kedv eAusgelassenheit /-/7,
zügellose Lust, eZechlust; -, mulatság
buggy; 3. — duzzanat :
sSauf-/Zechgelage /-—s, -7, (wüste)
dudorásziik
(iter) — dúdol
[-ott, dudorásszon, -na] Zecherei /-, len)
duhaj? [mt, —a, —ok] (s) (rendbontó)
dudorodjik [-ott, -jék/-jon, -nék/-nal rRadaubruder /-—sS, a /; (részeges)

7a
(ált.) hervorjltreten ["ij; (t dudor rZechbruder, rLiederjan /-—(e)s,
keletkezik ill. van) eine Beule v. Beulen [1] óvatos
-
gewitzter. Bu sche /-en, ei
/h
ge/7 ill. haben [th];
/,

bekommen rLeisetreter/jSchlauberger /-s,

(einen) Höcker bekommen ill. haben, duhajkodjjik [-ott, -jék/-jon, -nék/-na]
höckerig werden /"i7 il. sein /"ti7]; ( dorbézol ) (ltarmend/wüst) zechen /A7;

12
dukál
(garázdálkodik) randalieren /h 27,
Radau machen //h7; (rosszalkodik )
herumjjtollen /h/i7
dukál [-et, -jon, -na]l (biz.) gebühren
[h ge]; ahogyjamint -wie es sich
gebührt/schickt
dúl [-ot, -—jon, -nal I. (vt) (pusztít)
in ré wüten v. wüst hausen /h7, tá
verheeren //h ge/; (emészt) plagen /h7
II. (vi) wüten /A7
dulakodjik [-ott, -jék/-jon, -nék/-na] sich
herumjjschiagen /"47, sich heruümlji-
balgen /h7; -tak vmiért sie kámpften
mit Hánden und FüBen um tá; -ni
kezd vkivel mit jm ins Handgemenge
kommen /"i7
dúl-fúl [/ot-—mt, -—jon-vjon, -na--na]j
vor Wut schnauben /h///"R7
dúlt [-vat, abb]; -an : dúl; (pl. arc)
verstört
duma [/£t, 4ja, 4k] (közb.) rOuatsch
[--es) C1 jó 4ja van ein gutes Maul-
werk/Mundstück haben
dumál [-et, jon, --na] (közb.) kohlen/
guatschen /h/7
Duna [/£t; 4banj eDonau /-—/]; a
-2n auf der Donau; (mentén) an der
Donau
dunai [-t] (ált. ) Donau-
Dunántúl [-t; -onj Transdanubilen
[os]
dunántúli [--tj) transdanubisch
Duna-part (áltf.) sDonauufer; ( Buda-
pesten) rDonaukai /-s, -$S]
dupla! [4t] (a); 4n doppelt
dupla? [4t, 4ja, 4k] (s) 1. sDoppelte
en] (ein -es) 2. doppelter Mokka
; S, S(a) Dur-;
Dur
dúr! [--t]
dúr? [-ot, -—ja, —ok]
...(5)in sDur
C---ban in C-Dur
durcás [-vat, abb]; -an trotzig; (praed)
— duzzog is; -
arcot vág schmollend
den Mund verziehen /"h ge/, (ein)
Máulchen machen /h/
durcéskodjik [-ott, -jék/-jon, -nék/-na]
trotzig sein /"i7, trotzen /h7
durran [4et, -jon, -—naj knallen /h47;
egyet/nagyot
(lauten) Knall und
-t
és
...
es gab einen
. , mit einem
(lauten) Knall
178 dús
durranás [-et, -va, ok] rKnall /-(e)s,
mé
durrant [-vott, -vson, -anal (vmivel)
mit ré knallen /h/7, tá knallen lassen
[25h gt]; vkik közé - ( biz.) zwischen
v. in tá hinein[lknallen; ( átv. )
die
...
dreinjjschlagen /"47
durrdefekt rReifenplatzer /-S, -—J
durrog [-vott, -ejon, -ena)] (iter) knallen/
krachen /h7
duruzsol [/et, --jon, -na] I. (vt) raunen
[h] HI. (vi) summen /h/
durva [4t, 4bb]; 4n (átv. is) grob
[sv er), derb; (aljas) gemein, ordinár;
(brutális) roh; (érdes, átv. is) rauh;
(kíméletlen) rücksichtslos; (nem [fi-
nomjfválasztékos ) untein ; ( nem gyengéd )
unsantt/-zart; (otromba) plump; -—
bánásmód schlechte Behandiung; ( bárn-
talmazás) eMiBhandlung /-, en)
(plur is); (válóok) seelische Grau-
samkeit /-. 7 ; -v ember/ftráter 7"Rohling
[-2s, -ej, toher Kerl; -v hangon mit
rauher/grober Stimme; (átv.) in gro-
bem Ton, grob, brüsk, barsch;
grober Fehler; (biz.) arger/bőser
-
hiba
Schnitzer; -v kézzel mit groben/
rauhen Hánden; (áfv.) mit rauher
Hand, unsanft, derb; -- (lelkű) roh,
gemütlos, verroht; - modorú von
rauhen Sitten, ungesíttet; -v Sszem-
cséjű/szemcsés [ált.) grob(körnig);
(őrölt) grob gemahlen; -s tréfa derber/
grober Scherz, roher SpaB, gemeiner
Witz; 4n kidolgozottímegmunkált
grob/roh v. aus dem groben/rohen ge-/
bearbeitet
durvaság [-vot, -a, -okj eGrobheit/
Derbheit /-/7/; eGemeinheit /[-];
[4-7]; eRoheit /-7; eRauheit /-— 7; eRück-
sichtslosigkeit /--7; ePlumpheit /-e /
durváskodjik [-ott, -jék/-jon, -nék/-na)l
sich roh benehmen /"h ej;
Rohling sein /"i7; (sp.) holzen /2/,
ein
rohijjspielen /47; --: vkivel brutal/
gemein/grob/roh gegen jn vV.
mit/zu
jom sein, jn grob behandeln //h 2€/
dús [/vat, abb); -an (gazdag) reich;
(bőséges ) reichiich; (buja, telt) üppig;
m ebéd reichlichesjopulentes/üppiges
Mahl; - haj schönes, dichtes Haar;
dúsgazdag 179 dzsungel

es keblű vollbusig, mit einem üppigen [71], sich árgern [h];

/h)]; (őrjöng)
(őrjöng) rasen /
Busen; halban - fischreich, reich an tobbi /A7
Fischen
dúsgazdag schwerreich, steinreich
dühöngő [vt, rebb];
(0rv.) tobsüchtig
(en 1
dühöng;

—
dúsít [-vott, -vson, --ana]j (tech.) anil-
reichern /h7
duskál [-et, -- jon, --na] (in ré) scnwelgen
[4], tá in Fülle haben /"h7
dutyi [-t, -—ja, —k] sKittchen /-—s, -— 7
dúvad sRaubwild
duzzad [—t, -—jon, -—naj — dagad;
vmitől — (főként átv.) von ré strotzen
[h]
duzzadó [-t, -bb]; --an t duzzad; (/e-
szülő, telt) prall, voll; élettől -- lebens-
sprühend/-voll; erőtől -- kraftstrotzend
duzzadt [-vat, -abb]; -—an 1 duzzad; —
dagadt is
dühös [-vet, ebb]; --en (ált. ) wütend;
— bősz; -- lesz wütend werden; ( közb. )
Wut kriegen /h7; (vál.) sich erbosen
[h gej; — vagyok (rá) (közb., így
is: ) ich habe eine Wut (auf ihn)
dühroham 7Wutanfall, rZornausbruch
.[/(e)s, se]
düledező [-t, -bbj; -(eln baufállig
dülledt [-vet, --ebb] hervortretend;
szemű glotzáugig is
-
dülő! [-ot, --bb] (a) t dül
dülő? [-et, -—je, -—k] (5) (terület) eFlur
[-, en], sFlurstück
eere jut zur
/-(e)s, -e] [Ci

Entscheidung kommen;
duzzanat [4vot, -va, evok] (orv. ) eSchwel- mere jutottak (egymással) sie kamen
lung /-, -—enj zu einer Verstándigung; -—re jut vvel
duzzaszt [-vott, duzzasszon, -vanaj a) mit ré fertig werden v. zu Rande kom-
schwellen /?/7; (vizet) stauen /h7; men; ere visz Zfá zum Austrag 7.
b) (tech., zömit) stauchen /47]; tóvá (eldönt) zur Entscheidung bringen
mr ZU einem See (auflljstauen; vmivé dülöng [--ött, -jön, -(ejnej [(ált.)
em Zu ré anwachsen
duzzasztógát 7Staudamm
lassen /"th4 ge/ wanken ///;(vki) taumeln /h/i7
dülöngél [-t, -—jen, --nej torkeln /h,
duzzog [-ott, -jon, --najl schmollen vhova: 17
[h
kübötög dünnyög [-vött, -—jön, --nel brummeln/
[dübörgött, --jön, --ene]l (szól) mummeln /h7
dröhnen
/h/
; (halad ) ratternírollen /i/
düh [-vöt, —e] eWut /-
7, rZorn/Grimm
dünnyögő
(0rv.)
[-t, -bbj; -— beszéd/hang
undeutliche/verwaschene/klo-
[4(e)s]; tanulási -- eLernwut; --be Bige Sprache
[dybe] gurul/jjön in Wut geraten /"i dürgés [-ut, -e, vek] eBalz /-, en] []
ge], wütend werden /"i/; (közb.)
Wut kriegen /47, wild werden; -vében
értiítudja a -t
alle Schliche kennen;
wissen, wo Barthel den Most holt
in seiner Wut, vor Wut/Zorn; vak
mevel [dyvel] v. --hel [dyxxel] mit/in
blinder Wut, blind vór Zorn Dzs
dühít [-vett, --sen, --(ejnej wütend
machen /h/7, árgern /h/; (vál.) dzs, Dzs [d3ze:lje-t, -—-je, --kj sdzs/
erbosen/zürnen /4 ge/; csak az -—, sDzs [-(s), m(5)]
hogy ich árgere mich nur darüber 7.
mich fuchst nur eines, daB
dzsem [-vet, -eje, ek]sJjam /dzemljees,
"e$], eEMarmelade /—, —n/
dühödt [-et, -ebb]; -en 1. (vál) —
dühös; 2. (szenvedélyes) besessen,
dzsessz [-t, --e, ek] 1. (stílus) rJazz
[d3es/dz3ezile ] 2. ( Az zenekar) e Jazz
enragiert [4árazi:-] [d3eez/dzeslie 7
dühöng [-vött, -—jön, -(ejne] (átv. is) dzsungel [-t, -ve/-je/vja, -vek/-vok]j
wüten /h7; (mérges) wütend sein rjsDschungel /-es, -e/

12"

e, E [e:ll--t, -—-je, —-k]
"(S
fe:llee-t, --je, —m-k] se/sSE [-(5$),
é,
a
-- S)
e [inv] — ez; -
célból zu diesem Zweck;
m célra für diesen Zweck; — fa
dieser Baum
-e; hogy láttam-e őt(?) ob ich ihn ge-
sehen habe(?); tudod-e, mi ez? weift
du, was das ist?
É (észak) (röv.) N. (Nordfen)])
eb [-vet, —e, -vek] rHund /-(e)s, —e/;
nőstény — eHündin /—, -—nenj []
egyik kutya, másik das ist ein
"Teufel; der eine ist ein Schwein,
- ebcsont [] -— beforr Unkraut verdirbt
der andere eine Sau; —ek harmincad-
jára jut/kerül auf den Hund kommen,
vor die Hunde gehen; —en gubát
cserél vom Regen in die Traufe
kommen; köti az —et a karóhoz er
beteuert es hoch und heilig; -ül
szerzett jószág -ül vész wie gewon-
nen, so zerronnen; -ül van es steht
schlecht mit ihm, er ist auf dem Hund
ebadó eHundesteuer
ebadta [dt] verdammt, verflixt
ebbe! (adv) hierein, d(ajrein; — nem
hagyok belebeszélni hierein lasse ich
mir nicht reden; -
nem megyek bele
darauf gehe ich nicht ein, dafür bin
ich nicht zu haben
ebbe? (pron); -— a...
in diesen/diese/
dieses; mv a szekrénybe in diesen
Schrank; melyik szekrénybe? — —!
in welchen Schrank? —. In diesen
ebbeli [-3tj (hiv. ) diesbezüglich, diesbe-
treffend
F, É
! -
városban? — ! in welcher Stadt? —
se/sE /-(5$),
In dieser
ebből! (adv) hieraus, daraus, hie(r)von,
davon; -- ehetsz, abból nem hiervon
kannst du essen, davon nicht; elég
ms ennyi genüug hiervon; -— követ-
kezik daraus folgt, das hat zur Folge;
re nem lesz semmi hieraus wird nichts
ebből? (pron) aus/von diesem/dieser;
végy — a kenyérből nimm von diesem
Brot; - a szobából aus diesem Zim-
mer; melyik szobából? — -—! aus
welchem Zimmer? — Aus diesem !
nicht
ebéd [-—et, -—je, -—ek] (álf.) sMittag-
essen /-—sS/; (vál) sMittag(symahl
[-(e)s, serleej];(én.) sMittagsbrot
[--(ejs]j;-—hez ül sich zu Tische
setzen; -kor zur Mittagszeit, beim
Mittagessen; -—re (meg)hív zu Mittag
v. zum Mittagessen einladen; mi van/
lesz -—re?, mi az —? was gibt"s zu
Mittag v. zum Mittagessen?; — után
nach dem Mittagessen, nach Tisch;
- utáni alvás rMittagsschlat
ebédel [-t, —jen, —nel (zu) Mittag essen
[5h] v. speisen /[h]; mit —tél? was
hast du zu Mittag gegessen ?
ebédelés [-t, —e, -—ek] st ebédel; sMit-
tagessen /-S/
ebédeltet [-mett, ebédeltessen, --ne] (jm)
Mittagessen geben /"h7
ebédidő eMittagszeit
!
ebédjegy eSpeisemarke
ebédlő [—t, —je, —k] sSpeise-/EBzimmer
[4-s, -]; (terem) rSpeisesaal [-(e)s,

,
ebben! (adv) hierin, darin; — igaza -süle /
lehet hierin/darin mag er recht haben; ebédlőasztal rSpeisetisch, eTafel /- 17
s
.
maradunk hierbei/dabei bleiben wir ebédszünet eMittagspause
ebben? (pron); -—
. . in diesem/dieser; ébenfa (növény) rEbenbaum; (anyag)
mm
a városban in dieser Stadt; melyik sEbenholz
ébenfekete 181 édesget

ébenfekete schwarz wie Ebenholz gozik/kezel) pinseln /h] 2. (leír) be-

éber! [-t, -—ebbj; -en wach(sam);
nagyon -— überwach; nem
wachsam; 4- figyelem rege Auf-
un-
schreiben / "h ge 7, schildern/malen /A7
- ecsetkezelés ePinselführung /-— 7
ecsetvonás rPinselstrich

—
merksamkeit eddig? (adv) 1. (térben) bis hie(r)her/
éber? [-t, ébren (nem alvó)
-—ebb]; daher; — gyere komm bis hierher
munter, ébren levő wach;
wach; 2. (időben) bis jetzt; -- még nem jött
ébren tart wach halten; (átv. ) wach!]- bis jetzt ist er nocht nicht gekommen
halten; "ébren van wach sein; (vir- eddig? (pron); -— a bis zu diesem/dieser;
raszt) wachen /h7 bis an diesen/diese/dieses; a házig
—v

éberség [-met, -elj 1. eWachsamkeit

[5-]; — hiánya eUnwachsamkeit 2.
bis an dieses Haus;
dieser Stunde
-
az óráig bis zu

/
e/-
(nem alvás) eMunterkeit eddigi! [--tj (a) bisherig
ebihal eKaulguappe /-—, eddigi? [-et, —, -ek] (5); az ek (mon-
ébred [-et, -jen, nej erwachen /i ge/; dottak) das Bisherige/Gesagte/Er-
öntudatra — zu(m) Bewugtsein V. wáhnte; az --ekben (fentebb) im bis-
zur Besinnung v. zu sich kommen herigen/vorausgegangenen
[51]; ( átv. ) zu BewuBtsein erwachen: Ede [£t, 4je]l Eduard
vminek tudatára -, bi innejlwerden v.
bewugBt werden /"1/7
éden [-t,
edény [-t,
e] sEden /-—s/
-—e,-ek] (ált), sGefáB
ébredezlik [-ett, -zen, -nej (langsam v.
nach und nach) erwachen /:1/
[--es, e]; (cserépből ) rTopt [--(e)s,
asse] ; ( készlet) sSGeschirr /[4e(e)s, ve];
ébren 1 éber?
ébrenlét sWachsein
asztali - sTisch-/EBgeschirr
édes! [-vet, ebb] (a); --en 1. (átv. is)
ébreszt [-vett, ébresszen, --ene] (aufil-) süB; -— ízű süBd (schmeckend), von
wecken /4/, erwecken /h ge); gon- süBem Geschmack, süden Geschmak-
-
--
dolatokat -- Gedanken auslllösen /A7; kes; ] kettesben; örömest mit
vmit -- vkiben in jm fá erwecken gröBgtem Freude; tej eSübmilch;
v. erregen /h ge/ men hangzó sübtönend 2. (bájos)
ébresztő [/t,— je, --k] 1. ( kat. ) SWecken niedlich, entzückend, reizend, aller-
[s], eTagwache [-—, -—n/7; zenés liebst 3. (kedves, szeretett) lieb, ge-
- (militárische) Morgenmusik 2. — éb-
resztőóra [] — ! aufstehen !
liebt; — fiam (mein) lieber/geliebter
Sohn 4. (vérrokon) leiblich [] no
ébresztőóra rWecker /-es,
ebzárlat erHlundesperre
-/ de -— fiam! aber mein Liebster!,
aber ich bitt dich !

ecet [-vet, -(j)e, ek] rEssig /-s, —mée/ édes? [-(eljt, -e]lj (s) 1. — édesség;
ecetes [-vet, ebb]; -—en 1. mit/in... 2. (megszólítás; em! (ált) Lieb-
Essig; Essig-; -: uborka ekEssiggurke; 1ing !; (férfi) (mein) Lieb(st)er!; (nő)
men elkészítve mit Essig (zubereitet) (meine) Lieb(st)e !

2. (savanyú) (essigysauer;
sáuerlich, essigstichig, nach Essig
ízű - édesanya die (leibliche) Mutter; 4m!
(liebe) Mutter!
schmeckend édesapa der (leibliche) Vater; Lm!
ecetesedjik [-ett, -jék/-jen, -nék/-nel lieber Vater!
zu Essig werden /fi/;
(savanyodik) édes-bús; ---van wehmütig, traurigsüb
édesded [-vet, -ebb]; —en süg
sauer werden
ecetfa rEssigbaum édesedjik [-ett, -jék/-jen, -nék/-nej 1.
sSüB werden /"i/, sich versüben /h 2e7
ecetízű
[anach Essig schmeckend
ecet-olajtartó eMenage /-39jl—, —n17
ecetsav eEssigsáure
2. ( átv. vkihez ) sich mit jm befreunden
[h ge]
ecset [-vet, -(j)e, mek] rPinsel /-os, 7 e édesget [-vett, édesgessen, -vne]; magához
ecsetel [t,
—jen, nej
1. (ecsettel dol- s Zu sich (ré) locken /4/
édesgyökér 182 egál

édesgyökér sSüGholz /-—es7 über/dessen v. über das/dies kann ich

édesipar eSüBwarenindustrie
édesít [/vett, -sen, -—enej süsd machen
[h], süBen /hj]; (átv. is) versüBden
[h ge]
édeskés [-vet, ebb]; -ven süglich
édeskevés blutwenig; édeskevesen voltak
ott es waren recht wenig Leute dort
édesség [-vet, -e, ek] 1. (tulajdonság)
eSüde/SüBigkeit /[-] 2. (ennivaló)
eSüBigkeit /-—, menj, sKonfekt
[--(e)s, --ej; (áru) SüBwaren /plur]
édesszájú [-ot, -bb]; -—an leckerhatt,
vernascht;
[-o(€)s, ser]
-
ember sZuückermaul
édestestvérek rechte/leibliche/vollbürtige
Geschwister
édesvíz sSüGwasser
édesvízi Südwasser-
Edit [-vet, -jej Edith
edz [-vett, eddzen, --ene] I. (vt) (vmit)
(abil)hárten /Nh/7; (átv. vkit) ertüch-
tigen /h ge7, abllhárten; (sp.) trai-
nieren [tre:-/tre:-1] A e7 II. (vi) (sp.)
trainieren
dich beruhigen
effajta — efféle
effektív [-vetj; —me(n) effektiv
effektus [-t, -va, ok] rEffekt /-(e)s,
"e
sítéle
dönts dergleichen, so ein/eine,
(von) dieser Art, (so) eine Art; és
más -v und (noch/so) áhnliches
efféleképpen derartig, auf diese Art
efölött — efelett
ég! [-vett, -jen, -nel (vi) brennen
["h]; (fénylik, vöröslik) glühen /h7;
a
m az arca das Gesicht brennt ihm;
a gyomra Sodbrennen haben /[f4/;
a lámpa -, die Lampe brennt; -— a
szemem mir brennen die Augen;
m a kezében a munka die Arbeit geht
ihm flink von der Hand; vmitől
(átv.) vor ré brennen/glühen; arca
-
láztól -v seine Wangen glühen vor
Fieber; -vek a vágytól, hogy... ich
brenne vor Begierde,... 2ZU...;
ich brenne darauf, ...2Zu..:; ich
glühe danach, . . zu . . .; ! el-/leég ís
.

edzés [-t, --e, -ek] st edz; (acélé) ég? [eget, ege, egek] (s) rHimmel /--s,

-
eHártung /-:7; [(átv.) eErtüchti- ev ] ; csillagos -v rSternenhimmel; sza-
gung/Abhártung /4- 7; (sp.) sTraining bad alatt unter freiljem Himmel;
[tre:-/tre:-[] s, s
edző [mt, —je, -kji rTrainer /tre:-/
cebe nyúlik gegen Himmel v. in den
Himmel ragen; -be nyúló himmel-
tre:-[iee8, ev /
edződjik [-ött, -jék/-jön, -nék/-ne]j sich
hoch, hochragend; az -—ig v. egekig
bis in den v. bis zum Himmel; -—ig
(abllyhárten /47 érő(en) himmelhoch; az egekig ma-

A
edzőkemence (fech.) rHárteofen gasztai vkit jn himmelhoch v. bis in

TE]
ST ( sp.) sTrainingspiel [tre:-/ den
erheben,
Himmel
jn
v. bis in die
verhimmeln //2 2e/;
Wolken

edzőpálya 7Übungsplatz, rTrainings- se -ven, se földön nirgends in aller

latz [tre:-/tre:-] Welt; enek v. -. felé himmelwárts,
ÉÉ K
:
(észak-északkelet) [(röv.) NNO himmeian, gegen den Himmel; a haja
Nordnordostf en) ) snek áll die Haare stehen ihm zu
ÉÉNY (észak-északnyugat) (röv.) NNW Berge; az -ere kérlek ich bitte dich
( Nordnordwestf( ) en/ um alles in der Welt; eget verő osto-
efelé hierher, daher, in -—der/dieser baság himmelschreiljender/himmel-
Richtung, nach derj/dieser Seite; hoher Unsinn; eget-földet ígér vkinek
ha ismét - jársz egyszer wenn du
wieder einmal da vorbeikommst
im goldene Berge versprechen; eget-
-földet megmozgat Himmel und Hölle
efelett darüber in Bewegung setzen [] jóságos -!
efelől 1. von hierher/da(her), von dieser du lieber Himmel!; adná az -—l
Seite; -v jött er kam von da her 2. gebe Gott !; az -v szerelmére um (des)
( átv.) hierüber, über dies, hie(r)von, Hirmmels willen
deswegen; -— megnyugtathatlak dar- egál [tj
egal; —ban vagyunk wir sind
egalizál 183 egészségi

guitt; (dn.) wir stehen egal; (játék- (végképp) vollends; -—(eny a mai
ban) es steht unentschieden napig bis an den heutigen Tag;
egalizál [-t, -—jon, -—naj egalisieren (en) addig, amíg (időben) so lange,
bis; (térben) so weit, bis; -v az apja

—
h ge]
egvekdáltó
[tj]; an himmelsehreilend
égbolt rHimmel /-—s, -— 7, sHimmels-
er ist ganz der Vater; -— bolond
-
ganz/ítotal verrückt; (en) így ganz so;
gewölbe, sFirmament /-(€)S7; csil- e(eny kész fix und fertig; -v más (a)
lagos — rSternenhimmel ganz anderer/andere/janderes; (praed)
ganz anders; (S) ganz was and(e)res;
—

Égei-tenger [1vt; ben) das Agálische

add ide -ven gib es mir ganz; nem -en
Meer, eÁgális [-/
Eger [tj ben] Erlau /-$7
egér [egeret, egere, egerek] eMaus [—-,
értem ich verstehe (es) nicht ganz
(genau); nincs en magánál (áftv.)
a ej (1 szegény, mint a templom egere er ist nicht recht bei Sinnen
arm wie eine Kirchenmaus egész? [-vet, -ve, vek] (5) SGanze /-n,
éger [-ut, -je, ek] — égerta een] (ein res); (összesség) sGesamte
egerészjik [-ett, egerésszen, -nej mausen [--n] (ein -es); (teljesség) eGanz-
[h], Máuse tangen [th] heit/Gesamtheit /[-—, -enj; hat —

egerészölyv rMáusebussard öt tized sechs Komma fünf; a nép -—e

égerfa ( növény) eErle [-., en], rErlen-
baum; (anyag) sErlenholz
egérfogó eMause-/Máusefalle /4, 717
egérke [/ot, je,
ok] sMáuslchen /-e5,
egérlyuk sMáuse-/Maus(e)loch
egérrágás rMáusefraB /-ves, mél
egérút; [] egérutat nyer Reibaus neh-
men /€47, entwischen /i £e/
égés [/ot, -ve, ek] st ég!; (tűz) sFeuer
[/28,re ]; ( tűzvész) rBrand [4-4(e)s, sze];
( kémia, orv.) eVerbrennung [4-4, ven);
harmadfokú
Grades
- Verbrennung dritten
égésfolt sBrandmal [-(e)s, --e/aser],
rBrandtfleck
égési [-ut]; -- gázok Verbrennungsgase;
a seb eBrandwunde;
brennungsprodukt
-
termék sVer-
egész! [-vetj (a); (en)
I. (a) (ált.)
ganz; (összes) gesamt; (teljes) voll-
(stándigy; az -. család die ganze/
gesamte Familije; -v életében sein
ganzes Leben lang, sein Lebtag,
zeitlebens; -v ember (áfv.) ein ganzer
Mann; -. héten die ganze Woche;
az — lakosság die gesamte Einwoh-
nerschaft; -Magyarország ganz
Ungarn; az -- összeg eGesamtsumme,
rGesamtbetrag; -
szám ganze Zahl
II. (adv) ganz (und gar), gánzlich;
(teljesen) völlig, vollkommen, voll-
stándig, im ganzen, durch und durch;
die Gesamtheit des Volkes; ennyi/ez
az -v das ist alles; ez az e? ist das
alles?, ist dies/das das ganze?; négy
fél (azy két - vier Halbe sind zwei
Ganze; eben im ganzen, als (ein)
Ganzes, ganz; (éjben (véve) im
ganzen (genommen); a maga -ében
in seiner Gánze; ben
maradt es
: blieb ganz; az --ről van szó es geht
ums Ganze
egészbőr-kötés rGanzlederband
egészen ? egész II.
egésznapos ganztágig; Tages-
egészség [-vet, el eGesundheit /-7;
az -—re ártalmas gesundheitsschád-
lich; gyenge -—ű von schwacher Ge-
sundheit Ci) hogy szolgál a kedves
ee? wie ist Ihr wertes Befinden?;
(kedves) -eére! (tüsszentéskor )
(zur)
Gesundheit !, zum Wohisein !; (evés
után) Mahizeit!; (iváskor) prosit
auf Ihr Wohl!l
!,
egészségápolás eGesundheitspflege
egészséges [-vet, -vebb]; -en gesund;
(ép ) heil; ( egészségre hasznos ) hygile-
nisch; -- nézetek gesunde Ansichten;
nem - (vki) nicht gesund; (vmi)
ungesund; vmi nem — ( ártalmas )
für die Gesundheit schádlich sein
O -—, mint a makk kerngesund
egészségi [-tj; leg gesundheitlich;
Gesundheits-; - állapot rGesundheits-
zustand; -— ártalmak gesundheit-
 egészségtan 184 egzisztencia

liche Scháden; -— okokból aus gesund- éggömb eHimmelskugel, eSpháre /-—,

heitlichen Gründen msn]j; (iskolai) rHimmelsglobus
egészségtan eGesundheitslehre, eHygile- [4 (ses), -benj-vse]
ne /[— éghajlat [-vot, -—a, -—ok] sKlima /-s,

—
egészségtelen [-ut, -vebb]; ül
ungesund,
nicht gesund; (káros) für die Gesund-
mes/Klimate]; száraztöldi — sKonti-
nental-/Landklima
heit schádlich; (nem higiénikus) un- éghajlati [-ut]; lag klimatisch
hygilenisch, nicht hygilenisch éghajlattan eKlimakunde, eKlimatolo-
egészségügy sGesundheitswesen /-es7 ge [s
egészségügyi [-tj; -leg sanitár; Ge- éghetetlen [-t, -—ebbj; -ül un(ver)-
sundheits-, Sanitáts-; -, berendezések brennbar
sanitáre Einrichtungen; -— hatóság éghető [ut]; —en (verjbrennbar
eGesundheits-/Sanitátsbehörde;
nisztérium sMinisterium für Gesund- -
mi- égi [tj]; —en himmlisch; Himmels-;
- egyenlítő rHimmelságuator
heitswesen; -- papír hygilenisches Pa- égiek [-vetj; az -— die himmlischen
pier;
dienst
- szolgálat (kat.) rSanitáts- Máchte
égiháború sGewitter/Donnerwetter /-es,
egészségvédelem 7Gesundheitsschutz;
ipari -v eGewerbehygilene
egészvászon-kötés rGanzleinenband
/-
7 ád oló(nő)(tréf.)eHopfen-/Bohnenstange
een];
(férfi) elatte [-—,

egészvászon-kötéses [-vetj ganzleinen me, 11

éget [-vett, égessen, --nej brennen /"A7;
(eléget) verbrennen ["h 2e7; (orv.)
égisz [—, -ve]; vnek az
der AÁgide von
-e alatt unter
kauterisieren /h ge7; szégyen —i az égitest "Himmels-/Weltkörper
arcát sein Gesicht brénnt vor Scham; egoista! [dt, xbb] (4); Xn egolistisch
meszet -, Kalk brennen; a bors -—i egoista? [dt, 4ja, 4k] (s) rEgolist
a nyelvét der Pfeffer brennt ihm/ihn [-en, ven]
auf der Zunge; -—i a villanyt das égő! [-t, -bb] (a); -n t ég; -— vágy
(Celektrische) Licht brennen lassen glühende/brennende Sehnsucht
[35h]; földig — (bis zum Erdboden) égő? [-et, -—je, -k] (5) (villanykörte)
nieder[[Jbrennen eGlühbirne/Birne /-—, -n/; (gáz-)
égetés [-t, —e, (—ek)] 1. st éget; (el-
égetés) eVerbrennung /-7; eKauteri-
rBrenner /-s,
égőpiros feuer-/flammrot 7
sation /-
malerei /-7
7 2. ( iparművészet) eBrand- égöv eZone /-, -n17; forró Tropen
[plur]; mérsékelt -- gemáBigte Zone
-
égetett [vet]; en
brannter Zucker
éget; -v cukor ge-
1
egres [mt, e,-ek] eStachel-/Grün-
beere /-, een / ; ( A) eAgrasel [-, 17
égethető [-ut, bb]; —en (verjbrennbar egri [-t] Erlauer, ...aus/von Erlau/
égető! [--t, bb] (a); -—(e)n :t éget; Eger; -— vörös Erlauer (Rotwein)
m fájdalom brennender Schmerz; égszínkék; --en himmelblau
mr kérdés brennende/jakute Frage; égtáj eHimmelsgegend/-richtung /-,
en
gend
égető?
sürgős brennend, áuGBerst drin-

[-t, -—je, —k]) (5) (munkás)

iso
een
kt az -— mindenki alle Welt,
alle(s) und jede(s); az — senki nicht
rBrenner /-es,
[—-, —-en]
7; (üzem) eBrennerei ein Mensch, keine Sterbensseele
egzakt [-vat, abb]; —an/-ul exakt
égetőkemence rBrennofen
égett [--et, ebb]; -—en t ég; Brand-;
egzaltált [-vat, abb];
exaltiert
an
überspannt,
(étel) angebrannt, brandig; -— ízű égzengés — mennydörgés
v. íze van angebrannt schmecken; egzisztencia [£t, Aja, kj] eExistenz
mm
Szag rBrandgeruch [—-, men]
 egzotikus 185 egybefonódik

egzotikus [-vat, -—abbj; -an

exotisch mtől —mig eins wie das andere, vom
egy! [et] I. (a) (num)
ms csapásra mit einem
ein/eine/ein;
1. ersten bis zum letzten, durchweg(s),
Schlage; csak alle miteinander; (biz.) (alle) durch
amind
ember írt
nur einer hat geschrieben;
-- emberként alle wie ein Mann;
die Bank 3. (semmi, senki) -— sem
keiner/keine/keines; sem tudta keiner
m és fél év alatt in ein(em) und einem wugfte es; - sincs es gibt keinen [1]
halben jahre; -
és fél éves ein und
ein halb jahr alt; — hajtásra auf
s mindenkiért mindenki -vért einer
für alle, alle für einen; —et mondok,
einen Zug; -— hónapja vor einem
Monat; -
ízben einmal; -
kötetben egy? [inv] (art. indef) ein/eine/ein; —
!
kettő lesz belőle ! jetzt aber aufgepagBt
in einem Band; — óra van es ist ein darabig eine Zeit lang; volt egyszer
Uhr; -— órakor um ein Uhr, um eins; mr ember, annak volt — fia es
war

--
mr Szoba ein Zimmer; ez az szoba
dieses eine Zimmer; van vonat
oda, -- meg vissza ein Zug fáhrt hin,
einer zurück 2. (azonos) sorsom
a tiéddel mein Los ist deinem gleich;
- einmal; — idő óta seit ein(igjer Zeit;
ebben -—ek vagyunk darin sind wir
eins 3. (egyetlen) egész teste -- (nagy)
seb volt sein ganzer Körper war eine
(groBe) Wunde 4. -—...se(m) kein/
keine/kein; -v ember sincs itt es ist
kein Mensch da; -- lélek sem jött
kein v. nicht ein Mensch kam;
szót se! kein Wort!; 5. nem -—...
- fschönen) Tages
(némely) mancher/manche/manches;
nem - tekintetben igazad van in
manchem hast du recht II. (s) 1.
(szám) eins; -v meg -- az kettő eins
und eins ist/macht zwei; Fő utca —
HauptstraBe (Nummer) eins; március
m der 1./erste Márz; hány óra van? —
Pont -e (óra) wieviel Uhr ist es? —
Es ist genau eins; —et üt az óra es
schlágt eins 2. (személy, dolog) einer/
eine/einés; hány fiad van? — Csak
(ez az) -- wieviel Söhne hast du? —
Ich habe nur (den) einen; — a fiúk
közül einer der v. von den jJungen;
a szobák közül csak -
von den Zim-
-
mern nur eines; csak jön nur einer/
eine kommt; csak -- van, akit szeretek
ich liebe nur eine(n)y; -— (éljs más
das eine und das andere, dies und
jenes, (so) manches; történt és más
so manches v. einiges ist geschehen;
- [4]; mindent —va alles zusammen-
menek érzi magát vkivel sich mit
jm eins fühlen; —re megy es geht/
kommt/láuft auf eins hinaus; -vet és
mást — egyet-mást; -vet mondok ich
sage eines; még --et! noch eins!;
einmal ein Mann, der hatte einen
Sohn; — ideig eine Zeit lang, eine
Weile; — időben (valamikor) einst,
- időre für eine Zeit/Weile; -— keddi
napon an einem Dienstag; de gyö-
nyörű - kép ez! ist das ein schönes
Bild !; -- kevés/keveset/kissé ein biB-
chen/wenig, etwas; - kis ajándék
ein kleines Geschenk;
-
in einem Buch; -— szép napon eines
könyvben
egyáltalá(bajn überhaupt; — nem über-
haupt/durchaus/gar nicht
egyaránt ebenso, gleich(erweise), glei-
chermabBen, in gleicher Weise; ki-
csik és nagyok - Kleine, ebenso/
gleich wie GrobBe; Kleine (so) wie
GroBe
egyárbocos [--t] einmastig
egyazon finv] (ein und) derselbe/
(Cein[ej und) dieselbe/(ein und) dasselbe
[des-/der-/desselben; dieselben]
egybe! (adv) zusammen
egybe(-)? (praef) (lásd összetételekben
és össze- is)
egybellépít zusammenj[bauen /h7
egybeesés s ) egybeesik; rZusammentfall
egybelleslik (vmivel) (mit ré) zusam-
menjlfallen /"i7; időben -— der Zeit
nach zusammenjljfallen; ! egybevág is
egybelljfoglal (átv. ís) zusammenj[fassen
gefabíi/zusammenfassend, alles in
allem
egybejlfolylik zusammenjjströmen /i7;
( átv. is) zusammenjljlaufen /"i7
egybellfonódjik sich verflechten/ver-
schlingen /?47
egybeforr 186 egyebütt

egybellforr verschmelzen /"i ge]; ) össze- egybellolvaszt verschmelzen [1 ge), zu-

forr ís sammenjjschmelzen /1/
egybellfűz zusammenjlheften [h]; (átv. egybellseregljik [-ett, —-, -ene] — össze-
is) zusammenjjknüpfen /h/, ver- gyülekezik
binden /"h ge/ egybellvág (vmivel) mit ré übereinli-
egybellgyűjt (összehív) versammein [h stimmen [A]; (mat. ) sich decken /1/,
ge]; (összeszed ) (einjjJsammeln //7 deckungsgleich sein /"17, zusammen [-
egybeligyűljik sich versammeln [h ge]; fallen [tí]; a két kijelentés — dic
( felszaporodik ) sich anjjsammeln/-háu- beiden ÁuBerungen decken sich ".
fen /h)] sind übereinstimmend
egybellhangol zusammen-/übereinji[- egybellvágó [mt]; —an t egybevág; (mat. )
stimmen /A4/, in Einklang bringen deckungsgleich
["h egybevágóság [-vot, -al (mat. ) eDek-
egybehangzás [e t, a]
s ! egybehangzik;
( hangoké) rZusammenklang [-(€)5),
kungsgleichheit /-7
egybellvesz zusammenjlnehmen /[14/;
eKonsonanz [47]; (nézeteké) eber- mindent egybevéve alles zusammen-
einstimmung [4-4] genommen, alles in allem
egybellhangziik (hang) [zusammenii- egybeljlvet (vmivel) mit ré vergleichen
klingen /"A/17, konsonieren [A g€/7 ("h ge), ré gegenüberilstellen ft];
(átv.) zusammen-/übereinjjstimmen egymással 4. miteinander verglei-
(h) chen, einander gegenüberijjstellen
egybellhangzó; --(a)n/--iag t egybehang- egyből — egyszeribe(n)
zik; - kijelentés übereinstimmende
Erklárung; vmivel —an in berein-
egycsövű [ot]; —en einröhrig; Einrohr-;
(puska) einláufig
stimmung mit ré egyéb! [egyebet] (pron. a) ander, son-
egybellhív — összehív
egybellilleszt ineinander-/zusammeni[-
stig; nincs -dolgod? hast du nichts
anderes zu tun ?; -e irányú elfoglaltság
fügen /h4), zusammenjljpassen [14] anderweitige Bescháítigung/Gescháf-
te; av lehetőségek —andere/sonstige
egybellilljik zusammenj[ipassen fhAjjizu-
sammenjjgehen /"i7 Möglichkeiten; ) más ís
egybellír zusammenjjsehreiben /"4]/, in egyéb? [egyebet, egyebe, egyebek] ( pron.
einem (Worte) schreiben /A7 $) anderer/andere/janderes, sonstiges;
egybellkapcsol — összekapcsol re (kimutatásban) Sonstige, Andere,
egybeljlkapcsolódjik sich verknüpfen [14 és (más) -- und sonstiges (andere);
ge] minden -- alles andere; mi --/? Was
egybellkel sich vermáhlen (h ge], hei- sonst?; nincs egyebem, mint ich habe
raten /47 (sonst/weiter) nichts als, ich habe
egybekelés st egybekel; eVermáhlung nichts anderes als; egyebet nem mon-
[77], eHeirat [-] dott? sonst hat er nichts gesagt?;
egyben 1. (egy darabban) in einem egyebek köz(öt)t unter anderem
(Stück) 2. (egyúttal) zugleich;
is megjegyezte, hogy zugleich 7. bei
-
azt egyébiránt — egyébként
egyébként übrigens, im übrigen, sonst,
dieser Gelegenheit bemerkte er auch,
daB
ansonst(en);
v. im
-
dübrigen
azt hiszem übrigens
denke/glaube ich;
me hogy vagy? wie geht es dir sonst?;
egyben-másban in (so/gar) manchen,
in mancher Hinsicht ss is ohnehin, ohnedies, sowieso;
egybenyíló (szobák) ineinanderführend, ss $em sowieso nicht, schon über-
in einer Flucht haupt nicht; vigyázz, mert -— gib
egybellolvad verschmelzen /?i ge], sich acht, (denn) sonst
verschmelzen [/["4 ge); (szervezet) egyebünnen — máshonnan
fusionieren /h ge/ egyebütt — máshol
egyed 187 egyenetlenkedő

egyed [-et, -—e, -ek] (ált.) sindivi- gestreckter Winkel; -. tartás auf-
duum /-v-llees, -dtzen7; sEinzelwesen rechte/gerade Haltung; -en tartja
[-s, —]; (állat, növény) sExemplar magát sich geradeljhalten" /"h7 2.
ms, mé ( közvetlen ) direkt, unmittelbar; (csak
egyedáruság [1ot, -—a] rAlleinhandel/ adv) gerade(zu), geradewegs, stracks;
sMonopol /-—s/; állami -
sStaats-
monopol, staatliches Monopol; (A)
) egyenest is; -- adó direkte Steuer;
m ágon (származás) in geráder Li-
eRegie /resi:ll- 7 nije; -— beszéd (nyelvíud.) direkte
egyedárusítás rAlleinhandel/-verkauf Rede; --en nevetséges, hogy es ist
egyedi [-t]; -leg individuell [-v-]; geradezu/direkt lácherlich v. zum
Einzel- Lachen, daB 3. [(áfv.) (becsületes,
egyeduralkodó
arch
rAlleinherrscher, rMon- nyílt) aufrecht, offen; nem
aufrichtig, ung(eljrade; -— jellem ge-
un- -
egyeduralom eAlieinherrschatft rader/aufrichtiger Charakter; -- lel-
egyedül 1. (magában) allein;
alleinstehend; az -— igaz das einzig
-
álló kű(en) geradsinnig, offen(herzig)
egyenes? [4ot, -ve, vek] (5) 1. (mat. )
Wahre; teljesen -: volt er war ganz eGerade /-en, een] 2. (sp.) (cél-
allein 2. (csak) nur, allein; -v csak te egyenes ) eGerade; ( ütés ) r(ierade [-en,
nur du allein sn] [] sebe jut/kerül ins gleiche v. in
egyedülálló 1. /magányos) alleinste- die Richte kommen
hend 2. (példátlan) einzig(artig) egyenesedjik [-ett, -jék/-jen, -nék/-nel
egyedüli [--t] alleinig, einzig gerade werden /"i/
egyedüllét sAlleinsein; (magány) eEin- egyenesen ! egyenes
samkeit /-7 egyenesít [-vett, -vsen, -enej geradell-
egy-egy [/-vet--vet] I. (a) 1. je ein/eine/
ein 2. (néhány) einige, ein paar II. Em
h]
tÉsn [h]; (simít) ebnen
(5) je einer/eine/eines egyeneslelkűség [-vet, --e] eGeradheit
egyelőre vorláutig, einstweilen, bis auf [-"], rGeradsinn [--(e)s], eOffen-
weiteres herzigkeit 7 /-
egyemeletes; en einstöckig
egyén [-t, --e, —mekj siíndividuum
egyenesség -ve] 1. eGeradheit
[-vet,
2. -— egyeneslelkűség
7 /-
[-v-illees, -duen]; (személy, valaki) egyenest 1 egyenes! 2. is 1. (nyílegye-
ePerson [/[-, -enj; (egyes ember) nesf) geradeaus, (schnurjstracks 2.
rEinzelne /en, -nj, ekinzelperson; (kereken) geradeaus, klipp und klar
olyan -ek, akik [eute/Personen, 3. (éppenséggel) geradezu, schlecht-
welche; solche, die hin
egyenáram rűleichstrom egyenetlen [-ot, -vebbj; -ül 1. (nem
egyenáramú
Gleichstrom
[tj Gieichstrom-, ... für egyenletes) ungleich(mábBig); (felület)
uneben, uüngleich 2. (átv. ) — egyenet-
egyenérték —rGleichwert, sAguivalent lenkedő
[-vellee(e)s,
eParitát /-]
el; ( egyenértékűség ) egyenetlenkedés [-et, -ve, mek] S ) egye-
netlenkedik; eMiBhelligkeit/Zwie-
egyenértékű [-t]; men gleichwertig,
-
águivalent [-v-j
/-
tracht 7, rUnfriede /[-ns7, rZwie-
spalt /e-(e)s, "ej, rZwist [/-es,
egyenértékűség [-vet, -ve] eGleichwertig- mél
keit/AÁguivalenz [-v-ll— 7 egyenetlenkedjik [-ett, -jék/-jen, -nék/
egyenes! [-vet, ebb] (a); —en 1. ge- -nej uneins/juneinig sein /fi7, streiten
rade; (sík, síma) eben, gleich; -- [?h j, hadern [h];-nek es herrscht Zwie-
arány gerade Proportion; -
irányban
in gerader Richtung; -, irányú(an)
tracht unter ihnen, sie leben in Zwist
miteinander
geradelinig/-láufig; eszög (mat) egyenetlenkedő [4--t, -bbj; -en 1 egye-
egyenetlenség 188 egyértelmű

netlenkedik; uneinig, mighellig, egyenlít [-vett, -vsen,

[th]
- ene] ausi Igleichen
zwistig, zwiespáltig, zwietráchtig :
egyenetlenség [-vet, -e] 1. (egyenletesség egyenlítő rÁguator /-—$7
[-t, mije] —en

—
alakú
hiánya) elngleichmáBigkeit
eünebenheit/Ungleichheit
/-]; egyenlő [-t, bb];
gleichförmig;
gleich; -—

— értékű gleichwertig,
(felületi)
[--] 2. (átv.) — egyenetlenkedés gleichen Wertes, von gleichem Wer-
egyenget [-vett, egyengessen, nel (Ssi- t(e); — oldalú gleichseitig; -— szárú
mit) ebnen [/h], gleichen /"h/; (iga- gleichschenk(e)lig; — szögű gleich-
zít) (aus-/zullyrichten /47; (talajt) wink(e)lig; a — b-vel a ist gleich b;
ebnen, planieren /h £e/; (nyomd.)
zujlrichten, justieren /h £e7; vnek
kettő meg három - öttel zwei und
drei ist gleich fünf; —vé tesz vvel ré
az útját --i ( átv. ) ré den Weg bereiten gleichijjmachen /A7; ( egyenjogúvá)
[h ge) ré gleichilstellen /A/; (mat. ) (mit) ré
egyéni [-t, —bbj]; -—en/-leg 1. indi- gleichilsetzen /4]; a föld színével
viduell [-v-1, persönlich; Einzel-;
érdek individuelles/persönliches [Ín-
- tesz —mvé dem Erdboden gleich-
machen
teresse, sPrivatinteresse; -— gazda- egyenlőképpen gleichermaben, glei-
ság eEinzelwirtschaft; -- oktatás/ta- cherweise, gleich(ergestalt)
nítás rEinzelunterricht; -— tanulás egyenlősdi [-ot, -—je] (pejor.) eGleich-
sSelbststudium; --leg elbírál einzeln/ macherei /-7
individuell belurteilen; -leg gazdál- egyenlőség [-et, -e, -—ek] 1. eGleich-
kodó paraszt rEinzelbauer 2. (sajá- heit /-. 7 2. ( mat : kifejezés ) eGleichung
tos) individuell [-v-1, originell; -—en
gondolkodik auf eigene Art denken
ve, sr
egyenlőségjel sGleichheitszeichen
egyenlőtlen [-t, ebb); -ül ungleich;
richter /-—s, -—7
-
egyenirányító [/t, ja, -k)] (el. ) rGleich-
(nem egyenletes) ungleichmábig; -—
egyéniség [-—et, ejelndividualitát alakú ungleichförmig;
gleichseitig
- oldalú un-
fevélle egyenlőtlenség [-vet, me, mek] 1. eUn-
egyenjogú [- tj; —an gleichberechtigt; gleichheit /-—7] 2. (maft.:kifejezés)
mvá tesz (vkively jm gleichijstellen
[A], mit jm gleichilberechtigen //4 eUngleichung /[4, men
ge egyenrangú [-t] (a); man (vkivel) (mit
egyenjogúság [-vot, -va] eGleichberechti- ré) gleichrangig/-stehend, (ré) gleich-
gestellt; (születésénél fogva) (ré)
BUBÉY] (társadalmilag) —stan-
ebenbürtig;
"I

egyenjogúsít [/vott, -son, vana]! egyen-

jogú desgleich
egyenként einzeln, einzelweise; -- be- egyenruha elniform /[-, menj; £ba
szállingóztak sie kamen alilmáhlich öltöztet uniformieren /A ge/
herein — einer nach dem andern egyenruhás; -—an uniformiert, ss. 1
egyenleg [-vet, me, mek] rSaldo /-s, Uniform
-s/-dij-den]; -et von [(átv.) elne egyensapka eDienstmütze
Bilanz ziehen egyensúly ( átv. is) sGleichgewicht
egyenlet [-vet, -—e, mek] (maf.) eGlei- egyensúlyoz balancieren [-lási:llh £2/;
chung /-,menj; első fokú
chung ersten Grades
-
Glei- ( egyensúlyban van) das Gleichge-
wicht halten /[?4]; (egyensúlyba hoz)
egyenletes [-vet, ebb]; —en gleichmá- ins Gleichgewicht bringen /"h/
Big; (kiegyensúlyozott) ausgeglichen;
( sima ) gleich, eben; -- mozgás gleich-
egyensúlyozó;
[--en, een]
- művész r Águilibrist

förmige Bewegung; -en eloszt gleich-
(máBig) verteilen
egyenletrendszer sGleichungssystem
egyértelmű [-t, bb]; -—en/-leg (ált.
eindeutig; (félreérthetetlen) unzwei-
)
deutig; (egyhangú) einmütig, ein-
egyes 189 egyetértő

hellig; ez -- azzal, hogy

bedeutend damit, da6
das
ist gleich- sammenschluB
2. (szövetség)
/-schíusses, -schlüsse]
eVereinigung; szakmai
egyes! [vet] (a) 1. -v szám (mat. ) eZahl
Eins, rEinser /-s, -7; (nyelvtud.)
- rFachverband /-(é)s, ae]
egyesület [-vet, me, mek] rVerein [-(e)s,
eEinzahl, rSingular /-—s, méj; az — "ej, eVereinigung /-—, —men]
villamos die StraBenbahn/Elektri-
sche Nummer eins; az — vonat —
egyesült [-vetj; ent egyesül; ( Ameri-
kai) Egyesült Államok Vereinigte
egyórás 2.; 2. (több közül egy) einzeln, Staaten (von Amerika); Egyesült
vereinzelt; (bizonyos) gewib, manch; Arab Köztársaság die Vereinigte Ara-
(magányos) Einzel-; az -— ember bische Republik; Egyesült Nemzetek
rEinzelne /-n, en) (ein er,) rEin- Vereinte Nationen
zelmensch; -
emberek azt hiszik,
hogy manche glauben, daB; minden
egyetem [-vet, --ve, -vek] 1. eUniversitát
[-v-ilee, menj; esti -v eAbenduniversi-
m esetben in jedem einzelnen Falle;
me elszórt esetek vereinzelte Fálle
tát; a ...-i — die Universitát (in/
zu/von). . ., die . . . -er Universitát 2.
egyes? [-ot, -e, ek] (S) 1. (ált.) ( összesség ) eGiesamtheit /[-7]
rEinser /-s,-—ek7; (szám)eEins /-—, egyetemben samt ré; gyermekeivel -—
men]; az (mat.) die Einer 2. zusammen mit v. samt seinen Kindern
( osztályzat/villamos/stb. ) eEins, rEin- egyetemes [-vet, -vebb]; -ven universal/
ser 3. (sp.) (mérkőzés) sEinzelspiel universell [-v-1; Universal- [-v-]
[--(e)s, e], sEinzel [-s, -7; egyetemesség [-vet, -ve]l elniversalitát
)
(csó-
nak
-
rEiner /ees, J ; térfi -
sHerren- [-v-ll]
einzel; női
(emberek)
- sDameneinzel 4. -—ek
einige; manche Leute;
egyetemi
táts-
[-t]
[-v-]J;
akademisch;
-—
Universi-
képzettség/végzettség
mek hiányoznak einige fehlen; -—ek akademische Bildung, elniversitáts-
jönnek, mások elmennek einige kom-
men, andere gehen; manche kommen,
bildung; -—képzettségű/végzettségű
ember rAkademiker /-es, -v7, akade-
manche gehen
egyes-? Einzel-
misch gebildeter Mensch;
rUniversitátsprofessor
-
tanár
egyes-egyedül 1. (elhagyatva) mutter- egyetemista [dt, Aja, 4kj rStudent
seelenallein 2. (csakis) einzig und
allein
[-en, en);[-vet,
egyetemleges
eStudentin [-, -enenj
-ebbj; -ven ([(jog.)
egyesével einzeln, einzelweise, je eins
egyesít [-vett, -sen, -—enel verein(igyen
solidarisch; Gesamt-;
eGesamt-/Solidarhaftung /-7
-
felelősség

[h ge]; (egységesít) ein(igyen /h]; egyetlljért (vmivel) (mit ré) einverstan-

(összefog) —zusammenllfassen /h/; den sein /"i7; (vkivel vmiben v. vmire
(összeköt) verbinden /"h 8e/; (össze- nézve) mit jm in ré überein[[stimmen
von) zusammenjlllegen /h/7 [Rh] v. einverstanden sein; ő is -—
egyesség [-vet, -e] 1. (béke) eEinigkeit/ er ist miteinverstanden ís; ebben
Eintracht /-— 7 2. — egyezség ünk darin sind wir eines Sinnes,
egyesül [/ot, jön,
-nel sich verein(igyen/
[A ge), verein(igyt werden /"i ge/;
darüber sind wir (uns) einig is; vvel
mve im Einverstándnis/Einverneh-
(fuzionál) fusionieren /h ge/; (csat- men mit ré i

lakozik ) sich mit ré verbinden /"h ge7; egyetértés [-t, -ve]l (megértés) elEin-
( összefog) sich (miteinander) verbin- tracht /-— 7, sEinvernehmen /-—s/;
den, sich zusammenjljsehlieBen /"47; ( megegyezés ) sEinverstándnis /--ses / ;
egy személyben
zusammenjljtreffen /"i7
-
in einer Person a legnagyobb —ben vkivel im besten
Einvernehmen mit jm
egyesülés [-ut, -e, -—ek] 1. st egyesül; egyetértő [-t, -bbj]; -—en t egyetért;
eVereinigung /-,
menj; eFusion /-, einverstanden; (megértő) eintráchtig,
en]; eVerbindung /-—, -—enj; rZu- ein(mütig)
egyetlen 190 egyhasábos

egyetlen! [et] (a) einzig

egyetlen? [-ot, -vel (5) r/e/s einzige /-en7
egyeztető;
EinigungsausschuS
-
bizottság rSchlichtungs-/

(ein -er); mem! mein Einzigerl; egyfajta — egyféle

meine Einzige ! egyfelé in einer v. in der gleichen Rich-
egyetlenegy ein einziger, eine einzige tung
ein einziges;
Baum
- fa sem kein eínziger egyféle [/6t] 1. (azonos) gleichartig,
. . . (von) derselben Art, . .. gleicher
egyetlenegyszer ein einziges Mal; -: sem Art; (csak) -e (nur) einerlei /iny/ 2.
kein einziges Mal (bizonyos) eine Art (von)...
egyet-mást einiges, (so) manches, dies egyféleképpen 1. (egyformán) auf (die)
und jenes, verschiedenes gleiche Art, gleicherweise 2. fegyetler
egyéves einjáhrig, ein Jahr alt;
folyam rEinjahrlehrgang
- tan- módon) auf einerlei Art, auf eine
Weise
egyfelől 1. (irány) aus/von derselben v.
egyévi einjáhrig,
Einjahr-
...
von einem jahr;
der gleichen Richtung, von einer
egyezer eintausend
egyezés [4-t, me] s) egyezik; eberein-
Seite 2. (átv. )
seits .
-
. . s másfelől einer-
and(e)rerseits/anderseits
. ,
stimmung /-/
egyezlik [-ett, -zen, -ne] übereinjistim-
egyfelvonásos! [-vat] (a) einaktig
egyfelvonásos? [-et, -va, -vok] (5) rEin-
men /h/j; (közb.) kiappen/stimmen
[1] 5 ez nem -- elveimmel das ist gegen
akter /-s, -/ :

egyfolytában in einem fort/Zuge, fort-

meine Prinzipilen
egyezkedés [set, -ve, vek] s ! egyezkedik;
eVer-/Unterhandlung /-, -vénj
egyezkedjik [-ett, -jék/-jen, -nék/-nej
ver-junterhandeln /h ge7, Unterhand-
wáhrend; két hónapig -- zwei Monate
hintereinander
egyforintos! [-vatj (a) um einen v. um
den Preis von einem Forint; Einfo-
rint-

Ae
lungen führen /147 egyforintos? [-ot, -va, -vok] (S) sEin-
egyezmény [4-t, -ve, vek] sAbkommen/ Forintstück [4 (e)s,
Übereinkommen [/-s, JJ, rPakt
[5-(€)s, --e], eVereinbarung /-., ven],
2
egyforma [/t,
4bb]; 2n 1. gleich(főr-
ekKonvention /-v-[lev, verj; titkos -— mig); (egyenletes) gleichmábig; (egy-
sGeheimabkommen, rGeheimpakt; -et öntetű, azonos) einheitlich; -- gondol-
köt vmiről (über tá) ein Überein- kodású gleichdenkend; An állunk
kommen/Abkommen treffen /"47/; (sp.) es steht unentschieden 2. (egy-
eine Vereinbarung v. einen Pakt hangú) einförmig, monoton, einerlei
(abilhsechlieben /[$47 [inv])
egyezményes [/vetj; even konventionell egytormaság 1. eGleichheit/Gleichför-
f-v-L, vereinbart, vereinbarungsmá- migkeit/Gleichmábigkeit/Einheitlich-
Big keit /-7J] 2. eEinförmigkeit /-/7,
egyező [-et, bb]; -en t egyezik;
he
egyezség [-vet, -ve] ( megállapodás ) eJber-
einkunft /-e7; (kiegyezés) rVergleich
sEinerlei /-S7
egyhamar; nem -e nicht so bald, es wird
einige Zeit dauern
,

[--(e)s, -veJ]; met köt, -re lép einen
Vergleich einjlgehen /fi7j v. treffen/
schlieBen /?47
egyeztet [/vett, egyeztessen, nel] 1. ( össze-
hasonlít) vergleichen /["h ge/; (ellen-
őriz ) abllistimmen /4)] 2. ( összehangol )
in Éinklang bringen /"A/7 3. (békéltet )
schlichten/einigen /h47 4. (nyelvtud.)
übereinstimmen lassen /"A ge/
egyhangú [4et, bb]; -van/-lag 1. (átv.
is) eintönig, monoton, einförmig 2.
(egyértelmű) einstimmig, einhellig
egyhangúság [-vot, —a] 1. eEintönigkeit/
Monotonie/Einförmigkeit /ee 7 2. eEin-
stimmigkeit/Einhelligkeit /-— 7
egyharmad ein Drittel
egyhasábos [-vatj; -van einspaltig, von/
in einer Spalte
egyhavi
egyhavi einmonatig; (havonkénti) (ein-)
monatlich; Einmonats-
egyház eKirche /-, -e717
—
egyházi; —lag kirchlich; Kirchen-; (nem
világi) geistlich; -- esküvő kirchliche
Trauung
egyházközség eKirchengemeinde, ele-
meinde; (területe) rSprengel /-s, 7],
sKirchspiel /--(€)s, -ve7
- [7-2], sPhiegma [-($)]
egyházmegye eDiözese /-, -e717)
egyházművészet eKirchenkunst
egyhetes ( ált.) einwöchig, . . . von einer
Woche; (időtartam) siebentágig, ...
von sieben Tagen; (kor) eine Woche
alt
egyheti 1. — egyhetes; 2. (einywöchent-
lich; Einwochen-; -s időre für/auf die
Zeit von einer Woche
egyhónapos — egyhavi; (kor) ein Monat
alt
egyhuzamban in einem Zuge
egyidejű [tj]; --enj-ldeg gleichzeitig;
(csak adv) zur gleichen Zeit
egyidős — egykorú 1.
egyik (pron) I. [/vetj (a) einjeinefein;
einer/eine/eines; der/die/das eine;
baj a másikat éri ein Unglück folgt auf
das andere; -v barátom einer meiner
Freunde; az -v kerék das eine Rad,
eines v. das eine der Ráder; 11.
[/vet, "vel (5) der/die/das eine; einer/
einefeines; is, másik is das eine wie
das andere; két fia van. Az -- orvos er
hat zwei Söhne. Der eine ist Arzt; a
fiúk --e der eine der Knaben; -v sem
keiner/keine/keinesz -v kutya, másik
eb das ist ein Teufel; der eine ist
ein Schwein, der andere eine Sau
egyik-másik (pron) I. [/vet-vatj (a)
manch(er), manch(e), manch(es) 11.
[/vet-rwat, -ve-váal (S) einige [plurj]
(von ihnen)
egyikjünk [-(e)tek/-őtök, -ük; -vet] einer
von uns/euch/jihnen
.
Egyiptom [--ot; -banj Ágypten [/[-s7
egyiptomi! [/otj (a) ágyptisch ,
egyiptomi? [-et, ja, vak] (5) rÁgypter
[9.s, -:]; eÁgypterin [-, nen)
egyirányúz -. közlekedés rEinbahnver-
kehr
egyistenhit r-Monotheljismus /-7
191 egymás
egyjegyű [-ot] (szám) einstellig, einziffe-
ri 8
egyke [/t, 4je, 4k] sEinkind /-(e)s,
mér
egykedvű [-et, bb]; —en gleichmütig,
phlegmatisch
egykedvűség [-vet, -ve] eGleichmütigkeit
egyképp(en) — egyaránt
egy-két ein oder/bis zwei, ein paar, ein-
-ZWei, einige; -- nap műlva in ein bis
zwei Tagen
egy-kettő! (num) — egy-két
egy-kettő? (interj) ; -- ! eins zwei (drei)
los !; Tempo, Tempo!
egykettőre im Handumdrehen/Nu
egykezű [tj]; -ven einhándig
egykor 1. (valamikor ) (der)einst, einmal,
ehemals, vormals, vorzeiten 2. (egy
órakor) um ein Uhr, um eins
egykori [--tj einstig, eh(ejmalig, einst-
malig, vormalig
egykoron — egykor 1.
egykorú [4-t] 1. ( egyidős ) gleichalt(e)rig,
. . . gleichen Alters; -e velem er ist so
alt wie ich, er ist gleich alt mit mir,
wir sind gleichaltrig 2. ( korabeli ) zeit-
gemáB 3. (egy időből való) gleich-
zeitig
egykönnyen; nem -e nicht so leicht/bald
egykötetes [-vet] einbándig
egykutya; (ez mind) -, das ist ein
Teufel, (das ist) gehupfít wie gesprun-
gen
egylábú [tj]; —an einfübig, einbeinig,
mit einem Fub/Bein
egylet [-vet,
2 e, -ek] rVerein /[-(e€)s5,
egylovas [-vatj (kocsi) einspánnig; —
kocsi rEinspánner /-s, -—/
egymás [-t] einander /inv/; -ba(n)
ineinander; --ba illeszt ineinanderil-
fügen; -ba kapcsolódik ineinanderi]-
greifen; —ba szalad zusammenj[jsto-
Ben; -ért füreinander; -hoz an-/zú-
einander; -nak (vkinek) einander,
sich; (neki) aneinander; (vkiért) für-
einander; -von/--ra an-/aufeinander;
ssról voneinander; -esal miteinander;
mt einander, sich; -t
követő napok
aufeinanderfolgende Tage; -etól von-
egymásután 192 egyszarvú

einander; - ellen gegeneinander; -—

körül umeinander; — köz(öt)t unter-
einander; -- mellé an-/nebeneinander;
e mellett an-/neben-/beileinander; -—
juk, hogy wir sind darin überein/einig,
daB; a tanúk -—en azt vallották, hogy
die Zeugen sagten einstimmig aus, dab
2. (egységes összetételű) homogen,

—
mellett élés eKoexistenz /-—/; — után gleichartig
nacheinander, hintereinander; —-—
egypár [vat] ein paar
után következik auf-/nacheinanderi[- egypáran einige, ein paar Leute
folgen; -— után öt nap fünf Tage nach- egypárszor ein paarmal
einander; -utáni aufeinanderfolgend,
nacheinanderfolgend, sukzessiv
egypetéjű [-t] eineilig
egyre! t egy! II.; -v megy es láuft auf
egymásután [-t, -—ja] sNach-/Hinter- eins hinaus, es kommt aufs gleiche
einander /-s 7, eAufeinanderfolge/— /; hinaus, das bleibt sich gleich; -- várlak
gyors --ban in raschem Nach-/Hinter- ich erwarte dich um eins v. ein Uhr
einander, in rascher Folge/Abfolge egyre? ( mindig) immer, fortwáhrend, in
egynéhány einige, etliche
egynejű [-t]j; -—en einweibig, mono-
einem fort; -csak azt hajtogatja er
beteuert immerfort; -
több immer
gam(isch) mehr
egynejűség [-vet, -e]l eEinweibigkeit/ egyre-másra 1. — egymásután; 2. (válo-
Monogamie /-— 7 gatás nélkül) wahilos 3. (folyton) in
egynemű [-et]; -ven (vmivel) gleichartig; einem fort, nacheinander
(egységes összetételű) homogen; (nö- egyrészes [--vet] einteilig
ver ) eingeschlechtig; (kémia) homo- egyrészről — egyrészt
0g
egyneműség [-vet, --e] eGleichartigkeit
egyrészt einerseits, einesteils; -—
másrészt —einerseits..., —and(ejrer-
...
[-""]; eHomogenelitát /-—/; eEinge- seits/anderseits
schlechtigkeit /-- 7 ; eHomologitát /-— / egység [-vet, —e, -ek] eEinheit /-—,
eWirtschaftsein-

.
egynevű [--t] 1. (azonos nevű) gleich- men]; gazdasági -—

namig, . . . gleichen Namens, . . mit heit; a tömegek -e eMasseneinheit

dem v. vom gleichen Namen 2. (nem CI --ben az erő Einigkeit macht stark
több) einnamig, .. . (nur) mit einem egységár rEinheitspreis
Namen
egyoldalú [-ut, —bb]; -—an/-—lag einseitig;
egységbontó! [-ut] (a); an
spalterisch
egységbontó? [-et, -ja, -k] (S) rSpalter
szerelem einseitige Liebe [—s, A
on
mo

egyoldalúság [-vot, -a] eEinseitigkeit egységes ebb]; -—en 1. einheitlich;

] Einheits- 2. ( egyetértő) einig; nem -—
egyórai [--t] 1. — egyórás;
aufffür die Zeit/Dauer
2.
von
- időre
einer
uneinig; nem -ek abban, hogy sie
sind darin uneins, daB
Stunde egységesít [-vett, -sen, -enel [(ált.)
egyórás [/vat] 1. (időtartam) einstündig, vereinheitlichen /h 2e7; ( uniformizál)
eine Stunde lang, von einer uniformisieren /h g€/; [(egységesít)
Stunde; -- késés einstündige Verspá- elnigen /47
tung, Verspátung von einer Stunde egysejtű! [ot] (a) ( állat, növény ) einzellig
2. (közb.) Einuhr-; az — vonat rEin- egysejtű? [-t, -—je, mek] (s) (állat,
uhrzug
egyöntetű [-ut, ebb]; -—en/-leg 1. ein-
növény) rEinzeller /-s,
egysoros; -an 1. (szöveg)
-]einzeilig 2.
heitlich; (egyforma) gleichförmig; (zakó) einreihig
( egyenletes) gleichmáBig; — vélemény egyszámjegyű [-t] einzitferig
szerint die übereinstimmende Meinung egyszámlarendszer sVerrechnungskonten-
ist (die), daB; nach allgemeiner An- system
sicht; nem -
nicht einheitlich, unein-
heitlich, ungleichmáBig; -—en azt vall-
egyszarvú! [ot] (a) ; man einhörnig, mit/
von einem Horn
egyszarvú .
193 együtt

egyszarvú? [-et, —ja, -k] (5) ( mitológia ) fachen /h ge); (mat.) kürzen /h7,
sEinhorn /-(e)s, azer] reduzieren // 2e/
egyszáz einhundert
egyszemű [4--t] eináuzig
egyszerűsítés [-et,
sít; eVereinfachung
e, /-mek] st egyszerű-
7 ; ( mat. ) eKür-

—
egyszer 1. (egy alkalommal) einmal; ez
- das eine Mal, (für) diesmal; még
noch einmal; -— csak auf einmal,
- egyszikű! [-et]) /a) (növény) einkeim-
plötzlich; -v sem keinmal, kein ein-
ziges Mal; -- s mindenkorra ein für
alle Mal 2. (valamikor) einst(mals),
einmal; -- majd (irgendjeinmal [I —
volt, hol nem volt es war einmal
egyszeregy sEinmaleins /inv/
zung/Reduktion /-—7
bláttrig, einsamenlappig
egyszikű? [/-t, -je, ek] (5) (növény)
rEinblattkeimer /-s, -7
egyszínű [-tj; -—en einfarbig; (azonos
színű) gleichfarbig; (tex.) uni(ge-
fárbt), glattgefárbt
egyszoba-konyhás [--matj; —v-- lakás

.
egyszeres [-vet]; -en einfach, einmalig eZimmer-Küchenwohnung
egyszeri [ot] 1. einmalig 2. (hajdani) egyszobás [vat] einráumig, . . mit/von
einst(mal)ig
egyszeribe(n) auf einmal, mit einem
einem Zimmer/Raum;
zimmerwohnung
-lakás eEin-
Male, plötzlich, im Nu egyszólamú [-et]; -an (zene) einstimmig
egyszer-kétszer ein paarmal, einigemal, egyszótagú [-utj; -—an einsilbig
ein oder zweimal egyszóval (röviden) mit einem Wort(e),
egyszer-másszor manchmal, ab und zu, kurzum
hie und da, zuweilen egytagú [A-t]; -an (ált.) einglied(e)rig,
egyszerre 1. (egyidőben) aúf einmal, einteilig; (mat.) monom; (nyelv) ein-
zugleich; -- lép in gleichem Schritt silbig
treten 2. — egyszeribe(n); 3. (egy egytálétel sEintopfgericht, rEintopf
alkalomra) für einmal, für das eine
Mal
[-(e)s,
egytől
e]
egyig alleinsgesamt/miteinander,
egyszersmind zugleich, nebenbci, gleich- ausnahmslos, samt und sonders; (biz. )
zeitig (alle) durch die Bank
egyszerű! [-et, --bb] (a); -(e)n ált.) egyugyanazon ein und derselbe, ein(e)
einfach; (nem cifra) schlicht, prunk- und dieselbe, ein und dasselbe; der-/
105; ( igénytelen ) anspruchslos; die-/dasselbe
(szimpla) simpel; (szerény) beschei- egyujjas [-vatj; -kesztyű rFáustling
den; -. emberek einfache Leute; -—
ruhában in schlichter/einfacher Klilei-
[-s, e], rFausthandschuh
egyúttal zugleich, gleichzeitig
dung, schlicht/einfach gekleidet; mi együgyű! [-ut, --bb] (a); -ven eintáltig,
sem --bb nichts ist einfacher; --en simpelhatft; (balga) töricht; (korlá-
azért, hogy einfach nur darum, dab; tolt ) beschránkt; -- arc blödes Gesicht;
ez -—en lehetetlen das ist einfach/glatt- ms viselkedés törichtes Benehmen;
(weg)/schier/schlechtweg unmöglich
egyszerű? [-ot, —, -k] (s) sEintache
vé válik versimpeln /i ge) ís
együgyű? [-0t, -eje, -ek] (s) rEinfáltige
[-n, -n] (ein -—s); ez a leg-bb a [-n, -n] (ein er), rEintaltspinsel
világon das ist das Einfachste auf der me, mm]
egyőgyüsék
Welt [-et, -—e, -ek] (tulajdon-
egyszerűség [-vet, -vel (ált.) eEinfach- ság) eEintalt/Simplizitát /-— 7; (cse-
heit /-e 7 ; ( cifraság ellentéte ) eSchlicht- lekedet is) eEintáltigkeit/Beschránkt-
heit/Prunklosigkeit /-e 7; (igénytelen- heit /-, ven)
ség ) eAnspruchslosigkeit; (szerénység ) együléses! [-vet] (4) einsitzig
/-/; együléses? [-ot, -e, -vek] (S) (kocsi)
,
eBescheidenheit [(Sszimpluság)
eSimplizitát /-7 rEin(sitzjer /-s, —7
egyszerűsít [-vett, -sen, --ene] verein- együtt! (adv) zusammen, beisammen,

13
 együtt 194 éj

miteinander; -- dolgozik mitljarbei- éhbér rHungerlohn

ten; (munkatársak ) zusammenjl[arbei- ehelyett (adv) — ahelyett
ten; -él zusammenjjleben; -
érez -
éhen; hal verhungern /i ge7, vor Hun-
mit[lfühlen; -
jár (vmivel) (mit ré) ger v. (des) Hungers sterben

—
verknüpft/verbunden sein /"i7, ein- éhenhalás — éhhalál
herjligehen; — járnak sie gehen mit- éhenkórász [-et, -—a, -ok] rHungerlei-
"
einander; -
marad zusammenjjblei-
ben; -v nevet mitlllachen s, -
der / /, eHungergestalt/-,
éhes [-vet, ebb]; -en hungrig; — va-
vén
együtt? (posíp) samt/nebst/mit(samt)/ gyok ich bin hungrig, ich habe Hun-
zusamtré ; vkivel-- im Verein(e) mit jm ger, mich hungert, es hungert mich
együttélés [-t, -e]j sZusammenleben ehetetlen [-ut, -ebb]; ül ungeniebbar,
1-S]; (életközösség) ellebensgemein-
schaft /-, -—enj; (biológia) eSym-
nicht eBbar, unverzehrlich; ez
ist nicht zu essen ís
-
das

biose /-, 17
együttérzés sMitgefühl, eMitempfindung;
ehető [-et, --bb]; -en geniebbar, eb6bar
éhezjik [-ett, -zék/-zen, -nék/-nel I.

——
(részvét) eTteilnahme
szenv) eSympathie /-./
/-/;
[(rokon- (vi) 1. hungern /h/7; -em es hungert
mich, mich hungert; húsra -- er hat
együttjjérző;
teilnahmsvoll
en
mitfühlend; (részvevő) Hunger auf/nach Fleisch, es hungert
ihn nach Fleisch 2. (nyomorog)
együttes! [vet] (a) ; -ven (közös) gemein- Hunger leiden /"h/7 Il. (ví) (átv.)
sam, gemeinschaítlich; kollektiv; nach ré hungern /hA/; -— az igazságot
(egyidejű) gleichzeitig, simultan es hungert sie nach Gerechtigkeit
együttes? [/ot, -vée, -veék] (5) 1. ( közösség ) éhező! [-et, bb] (a) t éhezik; hungrig
eGemeinschaftt /-e, even); (kollektíva ) éhező? [-et, -je, kj) (S) rHungerleider
sKollektiv /-es, -vé/j 2. (sp.) eMann- [—s, -], rle Hungernde [-n, -—n7
schaft /-,-venj 3. [(szính./zene)
sEnsemble [ásá:balllees, -e$7; (szính.)
(ein -er)
!

éheztet [-vett, éheztessen, -nej hun-

eTruppe /--, en / gern lassen /"h ge/
együttható (mat.) rKoeffizijent /-ven, éhgyomorra(1) auf nüchternen v. mit
men], rBeiwert [-e(e)s, -e] nüchternem Magen, nüchtern
együttlét sZusammen-/Beisammensein éhhalál r"Hungertod, eVerhungerung /-— /
együttműködés ) együttműködik; eZusam- ehhez! (adv) hierzu, dazu, herzu; -—
menarbeit/-wirkung, ekKooperation pofa kell! /közb. ) dazu gehört schon
—

[-"]; (pejor.) ekKollaboration /[-—]; (etjwas !; mit szólsz --? was sagst du
( közreműködés
kung /-]7
) eMitarbeit/Mitwir- hierzu/dazu?
ehhez? (pron); -- a(z) zu diesem/dieser;
együttjjműködlik (úált.) zusammenjjwir- -e a dologhoz zu dieser Sache; melyik
ken; (munkatársak ) mit jm mitjjarbei- -
dologhoz? — ! zu welcher Sache? —
ten/-wirken; (pejor.) kollaborieren //h
ge
Zu dieser!; - képest (ehhez viszo-
nyítva ) dagegen, im Vergleich damit;
együttvéve insgesamt (ennek megfelelően) demgemábB
együvé zusammen; -v tartozás sZusam- éhinség eHungersnot
mengehören /--s$7/, eZusammengehö- éhomra — éhgyomorra(1)
rigkeit /-/; -
tartozik zusammenji-
gehören; -, tartozó zusammengehörig
éhség [-vet, —e]l rHunger /-s7
éhségsztrájk rHungerstreik
egyvágányú [-t]; -an (vasút) eing(e)- ej ei; -v be/de szép! ach, wie schön!
leisig, einspurig éj [1t, -—e, —ek] eNacht /-—, 2e/; csil-
egyvegyértékű [--t] (kémia) einwertig
egyveleg [-vet, -ve, -vek] 1. (keverék)
lagos - (stern)klare Nacht; hold-
fényes -v eMondnacht; síri -
eGra-
rMischmasch/sGemisch /-ves, -veJ 2. besnacht; az beálltával bei Einbruch
-—-

(zene) sPotpourri [potpuri:[l-es, -S7 der Nacht; az — leple alatt bei Nacht
éjfél
und Nebel; -—nek idején bei nacht-
schlafender Zeit, zur Nachtzeit; -—t,
napot eggyé tesz Tag und Nacht ar-
beiten /4/; -t
nappallá téve bei Tag
und bei Nacht [] jó --t! gute Nacht!
—
éjfél [-ut/éjfelet, -ek/éjfelek] eMitter-
nacht xe/j; kor mitternachts,
/-,
um/zu Mitternacht
éjféli [--t] mitternáchtlich, mitter-
náchtig; mitternachts-
ejha; -
! nanu!
éjjel? (adv) nachts, in/wáhrend der
Nacht, bei Nacht, des Nachts; késő —
spátnachts, spát in der Nacht; min-
den -, jede Nacht, Nacht fűr Nacht,
allnáchtlich; tegnap -
gestern Nacht;
egész -en át nachtsüber, die ganze
Nacht hindurch; —eken át náchtelang
éjjel? [/ot, ve, mek] (5) — €j
éjjelenként (allynáchtlich
éjjelente — éjjelenként
éjjeles [-ot] (praed) (műszak, szolgálat )
Nachtschicht/-dienst haben /€47
éjjelez [-vett, -zen, -nej 1. (alszik
vhol) nácht(igyen /47, übernachten
[h ge) 2. (virraszt) wachen /A], die
Nacht durchwachen /A ge/ 3. (dol-
gozik) die Nacht durchilarbeiten /A7
4. (mulatozik) die Náchte durch-
nth]
éjjeli!
[h gej, eim Nachtleben führen
[-t] (a) náchtlich; Nacht-;
- mulató sNachtlokal
éjjelt? [-ot, je, -k] (5) (közb. ) — éjjeli-
edény
éjjeliedény 7Nachttopf
éjjelilámpa eNachtlampe, sNachtlicht
éjjeliőr r"Nachtwáchter
éjjel-nappal (bei) Tag und Nacht
ejnye; 1eil; (sajnálkozva) ach!
éjszaka [/dt, Aja, 4k] — éj
éjszakáziik [-ott, -zon, -na]j — éjjelezik
ejt [-vett, -vsen, -venej 1. (esni hagy)
fallen lassen /54 ge/; könnyeket —
Tránen vergieBen /?h ge/ 2. (vadat)
erlegen /24 £e/, zur Strecke bringen
[5h]; foglyokat — [(átv.) Gefangene
machen /h7; foglyul
gefangenjinehmen
- (embert)
/"2/; (állatot)
(ab-/einjj)jfangen [tA4]; zsákmányt —
eine Beute machen; zsákmányul
137
195 ékítmény
erbeuten /h ge/ 3. (elkövet) machen
[h]; hibát — Fehler begehen /"th ge)
v. machen; sebet
- vkin jm eine
Wunde zujlfügen /h7, jn verwunden/
verletzen /h g£e7/ 4. (vmilyen álla-
potba hoz) bringen [/["h7, versetzen
[h ge], machen /hj; aggodalomba --
in Angst versetzen; gondolkodóba —
vkit jn nachdenklich machen, jm zu
denken geben /?h7; izgalomba -— in
Erregung versetzen 5. ( nyelvíud ) ausjj-
sprechen /"47/; szavakat - Worte
ausjlisprechen [] ha csak szerét/mód-
ját —(hetjem wenn ich dazu komme,
wenn es mir (nur) möglich ist; útba -—
vmit an ré vorbeiljkommen /"i7, tá
unterwegs berühren /h ge7
ejtőernyő rFallschirm
ejtőernyős (kat. ) rFallschirmjáger /-s,
ék! [-vet, mje, ek] rKeil /ev(e)s,
[] -et ver a testvérek közé die Brüder
-e/
(miteinander) entzweilen /h ge7, einen
Keil zwischen die Brüder treiben /"47
ék? [-vet, ve, vek] — ékesség
ÉK
(északkelet ) ( röv. ) NO ( Nordost [en] )
eke [/t, 4je, 4kj rPflug /-4(e)s, ae]
ékel [/t, nel
-e jen, 1. (hasít ) ketlen[7
2. (rögzít) ausllkeilen, verkeilen /h ge /
ékes [-vet, -ebbj; -ven geschmückt,
verziert; (beszéd) geptflegt; [(bizo-
nyíték ) beredt, schlagend
ékesít [/vett, -vsen, -vene]l 1. verzieren
[A ge], schmücken /h] 2. -i magát
sich zieren/schmücken /h7
ékesség [4-vet, -ve,ek] eZier /-,
eZierde /—, en]; (drágaság) sKlein-
menj,
od /-(e)s, -e/-ilen]
ékesszólás [--t, maj eBeredsamkeit/
Beredtheit/Redekunst /-7
ékesszóló [--t, bb]; —an beredsam,
beredt
ekeszarv rPflugsterz /--es, -ve/
ekevas sPflugeisen
ékezet [-vet, -e, mek] rAkzent /[-(e)s,
méj; tel ellát mit Akzent(zeichen)
versehen
ékírás eKeilschrift
ékít [-vett, -vsen, -vene] — ékesít
ékítmény [-t, -—e, -ekj] eVerzierung
- [—-, men]
ekként
ekként — ekképp(en)
ekképp(en) so, derart, auf diese Art/
Weise, solcherart
ekkor da, nun, zu dieser Zeit; — azt
mondta da sagte er
ekkora [£4t] (nagy) so groB; (kicsi) so
klein; ( ,, mekkorát") — 4t! einen so
groBen, eine so groBe, ein so groBes
DO -— szamarat! (biz. ) so einén Esel!
ekkorára 1. (idő) bis dahin 2. (méret)
so grof/klein
ékkő rEdelstein
ekörül darum, in diesem Zusammenhang,
(im Zusammenhang)y damit v. mit
dem/d er
eközben inzwischen; (ezalatt ) indes(sen),
unterdes(sen), wáhrenddes(sen), mitt-
lerweile; (ernek során) hie(r)bei
ékszer [-t, -—e, -ek] 1. sSchmuck-
stück /-(e)s, -ej, sjuwel /-s,
sen]; e (coll) rSchmuck /[-(e)s];
mek Schmucksachen/-stücke; ezüst -—
rSilberschmuck 2. (átv. ) — ékesség
ékszerész [-t, -ve, ek] rJuwelier /e-s,
"e
ékszerkereskedelem 7 juwelenhandel
eksztázis [1ot, -—a, ok] eEkstase /-,
en]
éktelen [-t, -—ebbl; -ül (csúnya)
1.
háBlich, scheuslich, ungestalt, mib-
gestaltet, unförmig 2. (szertelen)
enorm, ungeheuer, monströs; — ha-
ragra gerjed in heilloser Wut ent-
brennen, fuchsteufelswild werden; --
lárma rHeidenlárm
el! (adv) 1. fort, (hinyweg; (Xölt.) von
dannen; -- vele fort damit 2. ( szín.)
ab
el(-)? (praef) (lásd összetételekben )
él!
[t, jen, ne] I. (vi) 1. leben /47;
jól — er lebt gut, es geht ihm gut,
er hat/führt ein gutes Leben; magá-
nak -— für sich leben; szeretett -ni
er liebte das Leben 2. (vmiből) sich
mit/von ré náhren [4], sich durch
tá v. mit/von ré ernáhren /[/ £€/,
von ré leben; nincs miből —nie er hat
nichts zu leben 3. (vmivel) tá benüt-
zen/gebrauchen /h ge7j, von ré Ge-
brauch machen /N7; — az alkalommal
er benutzt die Gelegenheit; panasszal
196 eladhatóság
ss Beschwerde führen //7 II. (Vt)
leben, verleben /h ge7; nyugodt éle-
tet — ein ruhiges Leben führen C[]
úgy —jek! so wahr ich lebe!l; -—jen!
er lebe hoch!; !
e-j boldogul lebe wohl !
e, ek]
él? [mot, (5) 1. (vágószerszámé)
eSchneide /—, —n/, eSchárfe /[-—];
(kalapácsé) eFinne/Pinne /-—, -—n7
2. (elülső része vminek) eSpitze [-.,
men]; en jár (átv. is) voranjischrei-
ten/-gehen, an der Spitze schreiten/
gehen; -—ére áll vminek sich an die
Spitze von ré stellen 3. ( hajtás ) eFalte
[—-,-nj 4. (körvonal) sProtfil [-s,
rel, eKontur /-, ven] 5. (szögletes
tárgyé) eKante [-, —n]; -vére állít
kanten /h/ [ij némi --lel nicht ohne
Schárfe/Spitze; -—ére állítja a dolgot
die Sache auf die Spitze stellen V.
treiben /th]; -ére rakja a pénzt
das Geld auf die hohe Kante legen
elábrándozás s) elábrándozik; eTráu-
merei /-, "vén
eljjábrándozjik ( vmin) (über fá) (nachij]-)
sinnen /t4/, in Tráumereilen ver-
sinken /"i ge/
eljlad 1. (ált.) verkaufen /A4 ge/; (el-
idegenít) veráubern [h ge]; (tovább-
ad ) abligeben [th]; (ker.) abllsetzen
[h]; kicsiben -— im kleinen/Detail
[detail verkaufen, detaillieren [-taji:-]!
h ge] 2. ( férjhez ad ) verheiraten /h ge]
CI -—ta magát az ördögnek er hat
sich dem Teufel verschrieben
eladás st elad; rVerkauf /[-(e)s, ae);
eVeráuBerung /—, -énj; eAbgabe [-,
mij; (eladott áruk összege) rAbsatz
mes
eladási [/otj Verkaufs-, Absatz-; -— ár
rVerkaufspreis;
eAbsatzmöglichkeit
- lehetőség (ker.)
eladhatatlan [--t, -—abbj; -—ul unver-
káuflich; [(elidegeníthetetlen) unver-
áuBerlich; (ker.) unabsetzbar
ellladható [-t, —bbj; man verkáuflich;
( elidegeníthető) veráuberlich; (ker.)
absetzbar; jól -v absatzfáhig
eladhatóság [-vot, -a] eVerkáuflichkeit
[1]; (elidegeníthetőség) eVeráuber-
fősszttl [--]; (ker.) eAbsatzfáhigkeit
ma]
eladó
eladó! [tj (a) 1. (verjkáuflich, kautf-
bar, feil; -- könyvek! Bücher zu
verkaufen !; nem -- ! unverkáuflich !,
nicht káuflich 2. (házasulandó) hei-
! halten 5. (vmitől) von ré abljjstehen
ratsfáhig, heiratbar
eladó? [mt, -—ja, -kl) (S) rVerkáufer
[-s, -]; eVerkáuferin /-—, —nen
eladósodás [-et, -a, -—ok] s! eladósodik;
eVerschuldung /—
eljladósodjik [-ott, -jék/-jon, -nék/-na]l
sich verschulden /2A ge/, in Schulden
geraten /"i ge/
elágazás [-t, —a, -—ok] si) elágazik;
1. ( növény ) eVerzweigung/V erástelung
[4 , -—en)] 2. ( közl., tech. ) eAbzweigung
[--, en]; villás — belteilung
eG-:
men
eljlágazlik 1. ( növény) sich verzweigen;
verásteln /h g£e/ 2. (közl., tech.)
abjizweigen /ií/, sich —abjizweigen
[h]; (kétfelé) — — kettéágazik
eljjágazót [-ot, bb] (a); —an 1. t el-
ágazik; Zweig-, Abzweig(ungs)- 2.
( eltérő) abweichend
elágazó? [mt, m—mja, -kl (s) (tech.)
rAbzweig/sAbzweigstück /-(e)s, —me/
elljágaztat [-ott, elágaztasson, -naj
verzweigen /h ge; [(főágtól)
zweigen /h7
elj aggott [-vat, -vabb]; -an hochbetagt,
bejahrt, greisenhaft, altersschwach
eljlajándékoz verschenken // £e/, ver-
geben /?h ge7
eljjájul [t, -—jon, -—naj ohnmáchtig
werden /"i/, in Ohnmacht fallen/
sinken /fi7
eljlakad steckenlibleiben /"i7, stocken
[A], ins Stocken v. in Stockung ge-
raten /"i ge/; (jármű, átv. is) sich
festilfahren /47, festillaufen /"i7 []
mt a szava die Stimme versagte ihm
eljjakaszt 1. (forgalmat) hemmen /h7,
aufllhalten /€h/ 2. (ruhát) verhángen
[h ge)
eljlaknásít verminen /h £e/
.
eljláll I. (vi) 1. (szétáll) abljjstehen
[ti/hj, auseinanderjlstehen /fij 2.
(félreáll) sich abseits stellen /h7 v.
halten /"h7 3. (megszűnik) aufll-
hören /h7; az eső — es hört auf zu
regnen, der Regen láBt nach; a léleg-
197 elámul
zeté -v der Atem geht ihm aus; — a
szava die Sprache versagt ihm; a szél
m der Wind legt sich 4. (tartós) sich
v. abjllassen /[5h4/; -— jogától von
seinem Rechte abiljstehen, auf sein
Recht verzichten /h ge/7, sich seines
Rechtes begeben /"h ge/; szándéká-
tól -- von seinem Vorhaben (abi)las-
sen; -a szerződéstől vom Vertrag
zurückiltreten /"f1i7 II. (vÉ) (vmit) tá
verstellen /h ge/; útját —ja vkinek
jm den Weg verstellen v. vertreten
th gel
elállás s: eláll; 1. (vmitől) (jog. ) rRück-
/-—, ! trittjAbstand /[-(e)s/; (ker.) rAb-
stand 2. (eltorlaszolás) eVerstellung
,
7
)
eljjállít 1. //éltretesz) weglilstellen /747
2. ( leállit, megszüntet ) abllstellen /h/7;
( motort ) stoppen /h]; (vérzést) stillen
[h] 3. (eltorlaszol) verstellen /h ge]
eljlátló [-t, —bbj; —an 1. :teláll; 2.
abil- (tartós) haltbar
eljljálmélkodjik (vmin) (über fá) erstau-
nen /i ge, sich (über fá) verwundern
ls zeg
eljlálmosít einjjschláfern /14/, schlát-
ds 4
rig machen /h7
eljláímosodjik schláfrig werden /"i7
eljlaiszlik I. (vi) 1. einjjschlafen /fi7
2. (elkésik) verschlaten [th ge/j 3.
(kialszik) erlöschen /"i ej, ausll-
löschen /1/, ausjlgehen /fi7 II. (v1)
elalussza az időt die Zeit verschlafen
eljjaltat (ált) einjjschiáfern/einlllullen
[A]; (orv.) narkotisieren /h ge)
elalvás s: elalszik; -- előtt vor dem Ein-
schlafen
eljlámít 1. (megszédít) betören/ver-
blenden /h £e7; (csak pejor. ) betrügen
[th ge], táuschen /h7, hinters Licht
führen /h7 2. (bámulatba ejt) in
Staunen versetzen /h ge/, erstaunen/
verblütffen /h g€/
eljlámul erstaunen v. sich verwundern
[h ge]
!?
elanyátlanodott
elanyátlanodott [-vat, abb]; -—an be-
lemmert
elannyira dermaGBen, in solchem Mae,
—
so sehr
elljapad versiegen /i £e/, auslltrocknen
[4]
elllapróz I. (vt) 1. ( felaprít) zerkleinern/
zerstückeln /h £e7/ 2. (eloszt) ver-/
zerteilen / h g€ / 3. ( elfecsérel ) verzetteln
[h ge] II. (v. refl) za magát sich
verzetteln /A £e/7, sich in Kleinigkei-
ten verlieren /?h ge/
eljlaprózódjik [-ott, -jék/-jon, -nék/-na]
1. (tárgy) sich zerkleinern/zerstückeln
[h ge] 2. (idő, ember) sich verzetteln
h 8e
eljláraszt (ált) überfluten/-strömen/
-schwemmen /h ge/; (vízzel) un-
ter Wasser setzen ///7; (átv.) über-
schütten/háufen /h £e7; fénnyel —
überstrahlen /h ge/, mit Licht über-
strömen /A4 ge/; jókívánságokkal —
mit Glückwünschen überháufen /h
a
ge]; . . . mották turisták . . . ist/wur-
de von den Turisten überschwemmt
elárasztás [mt, ma, -—ok] st eláraszt;
eÜberflutung/-strömung/-schwem-
mung /-—/; eUnterwassersetzüng /-—,
menj; (átv.) eberschüttung/-háu-
fung /-, menj
eljjárul verraten /"h ge7 [] ez sokat
árul el das láBt tief blicken
elárulás st elárul; rVerrat /[-(e)s, -—me/
eljlárusít — elad
elárusító(nő) — eladó?
elllárverez versteigern/verauktionieren
Mhgeljon, nal verwaisen/i
elljárvul [-et, szk Ze7
elllárvult [-vat, abb]; -—an elárvul;
-
1
korán frühverwaist
elljás vergraben /"th £e/, einjlgraben
[Xh], verscharren /h ge/, einljjschar-
ren /A7
eljlaszlik verdorren /i ge/
elasztikus [/vat, —mabbj; -an elastisch
elljátkoz verwünschen/-fluchen/-dam-
men /h ge/)
eljlavul veralten /i g27, aus der Mode
kommen /?"i7; (tech. ) veraltern /i g€7
eljlavult [-vat, abb]; -an veraltet,
altmodisch, überlebt, überholt
198 elbeszélő
eljlázlik 1. ( megpuhul) zerweichen /i g€7;
( elvízesedik ) verwássern /i g€]; (csu-
romvíz lesz) (ganz) durchnábt werden
[5i], durch und durch naB werden;
(rendezvény) verregnet werden 2.
(biz.: berúg) sich beduseln /h ge/;
mindjárt -— er ist gleich fertig/voll;
a társaság -ott die Gesellschaft kam
unter den Tisch
ellláztat 1. (megpuhít) zerweichen /h
ge]; [(elvizesít) verwássern /h e);
(eső) durchnássen /h £e/, durchil-
nássen /h/; (rendezvényt) verwa-
schen /?h ge) 2. (leitat) jn unter den
Tisch trinken /"/47 3. (közb.) (befe-
ketít) anilschwárzen/einíjtunken //77
Elba [4t; 4ban]j eElbe /-—7
eljlbágyad matt werden /"i7, ermatten/
erschlatffen /i ge/
eljlbágyaszt matt machen //47, ermatten
h ge
eljjbájol [-t, -jon, -naj bezaubern/
entzücken /h ge7
elbájoló [-t, -bbl]; man elbájol;
scharmant
eljjballag (vhonnan ) fort-/wegiltrollen /1i7;
(vhova) hinjljtrollen; (vmi előttjmel-
lett) an ré vorbeillschieudern /[/
elllbámészkodjik (biz.) sich vergaffen/
verschauen /1 ge/
eljjbámul — elámul
elbánás eBehandlung(sart) /-—, —en/
eljlbánjik (vkivel) mit jm fertigilwerden
[ti], im arg/jübel mitllspielen /147;
(vmivel) tá behandeln /h ge7, mit ré
umgehen /fi/ v. verfahren /"fi ge/;
ezzel ugyan (jól) -tak ! der hat"s aber
(abjbekommen !, der ist erledigt Wor-
den !; majd -ok veletek ! euch werde
ich kleinkriegen!, ich werde mit
euch (schon) fertig werden!
eljlbeszél I. (vi) 1. (mesél) erzáhlen
[h ge] 2. (időt) verplaudern /h ge/;
II. (vi) (beszél) sprechen /"h/7
elbeszélés 1. st elbeszél; (folyamat) eEr-
záhlung /—, men) 2. (történet) eGe-
schichte /-, 17; (műfaj) eErzáhiung
me,e1
elbeszélő! [-3t] (a) t elbeszél; erzáhle-
risch, episch; (csak adv) erzáhlungs-
weise; -. költészet epische Dichtung
elbeszélő
elbeszélő? (s) rErzáhler [—s, -]
ellibír 1. tragen/halten können ["h ge]
2. (elvisel) ausllhalten [9RP.GvVher-
—
tragen [th ge
eljjbírál belürteilen /h 27
elbírálás st elbírál; eBeurteilung [en]
elbizakodás rÜbermut [4-(€)sj, eÜber-
heblichkeit /-7
.—
elilbizakodjik übermütig/überheblich
werden /"i/, sich überheben /"h 2€/
elbizakodott [1vat, —mabbj; man über-
mütig, überheblich, vermessen, dün-
kelhaft
elbizakodottság [/vot, —al rÜbermut
!
[--(e)s], eÜberheblichkeitjVermes-
senhéit /- 7, rDünkel /-s7, eDünkel-
haftigkeit /-7
eljjbíziza magát — elbizakodik
eljjbóbiskol (einjjynicken/dősen [4]
eljlbocsát 1. (elenged) forti]-/losillassen
.[$h]; (szabadon ) freilllassen, ent-
lassen [?h ge] 2. (állásból) entlassen,
verabschieden /h ge) 3. (kat.) abll-
mustern/-fertigen [47 4. (vasút) (in-
dít) ablllassen
elbocsátó [-ut] 1 elbocsát; -, levél 7Ab-
schiedsbrief; (tréf.) rLaufpab /-pas-
ses, -püsse]; (fogolyé) rEntlassungs-
schein /-(e)s, -e/
eljjbódít — elkábít
elllbódul [/t, —jon, —nalj — elkábul
elljbolondít 1. (vkit vhova) jn nutzlos
hinkommen lassen [th ge) 2. (b0-
londdá tart) zum Narren halten LA;
3. elcsavarja
betölpeln /h ge] (
fejét) im den Kopt verdrehen [h ge]
elljbolondozjik Spab treiben [47
eljiborít 1. bedecken /h £e/; vízzel
überschwemmen
setzen /h];
/h
motta a
ge /, unter Wasser
vér er War
2. ( átv. )
Blut überströmt/bedeckt
überschüttenjüberháufen /h £e/
eljjborul 1. (ég) sich bedecken/über-
ziehen /h ge/ 2. (arc) sich vertfin-
stern/verdüstern /1 £€/, sich trüben
(h] (elme)
3. sich umnachten [Rh ge];
szelleme -t sein Geist ist umnachtet
eljjborzad sich entsetzen /h ge/
eljlborzaszt [-vott, -borzasszon, nana]
entsetzen v. mit Schauder erfüllen
[h ge]
199 élcelődik
eljjbotljik stolpern /í1/47
eljjbotorkál (vhonnan) fort-/weglltau-
meln/-stolpern /[17; (vhova) hinii-
taumeln/-stolpern [17]; (vmi előtt
mellett ) an ré vorbeilltaumeln/-stolpern
eljlbődül
brüllen /A47
[t,-—jön, -—nej auf-/los!]-
eljlbőgi magát [-bőgte -—, -bőgje —,
-bőgné -] 1. — elbődül; 2. (sírni
kezd ) auf-/losliheulen /h/7, zu heulen
anjlfangen [147
élbrigád eStobbrigade
elbúcsúzás s) elbúcsúzik; rAbschied
[--(e)s, -e], eVerabschiedung /[—,
men], sAbschiednehmen /-57
eljjbúcsúzjik sich verabschieden // 2€/,
Abschied nehmen /"A/7
eljjbúcsúztat verabschieden //A £€/
eljlbújjik sich verstecken /h 2e/, sich
verkriechen /"h ge/
elllbújtat verstecken /h ge), verbergen
h ge
eljjbuklik 1. (átv. is) (hin )stürzen [I /;
(hin[[)fallen v. zu Fall kommen /"i/;
( erkölcsileg) fallen 2. ( vizsgán ) durchj]]-
fallen
eljjbuktat 1. stürzen /1/7, zu Fall bringen
[5h] 2. (vizsgán) durchfallen lassen
A ge]
[9h
:
elljburjánzlik 1. (gaz stb.) wuchern [8]
:
2. (elharapódzik) überhandjlnehmen
[9h]
eljibúsít [/vott, —son, —manalj beküm-
mern/betrüben /h g€7, grámen /47
a eljlbúsuljja magát [-búsulta -—, -— -,
-búsulná —jtraurig werden /"1/, sich
:
grámen //7/
- elljbutít verblőden/verdummen /h 2e/
ellibutul verblöden/verdummen /i ge]
von
/
elllbűvöl [-t, —jön, nel 1. (elragadtat )
bezaubérn/entzücken/faszinieren /h
2. (elvarázsol) verzaubern/ver-
ge]
wünschen/verhexen /h ge/
elbűvölő [—t, -bblj -—en 1 elbűvöl;
scharmant
él e,
éle [-vet, ek] rWitz/Scherz [--es,
élcelődés [4t, -—e, —ek] 51 élcelődik;
eWitzelei [-, en]
élcelődjik [-ött, -jék, -nék) witzeln / A],
Witze machen //4/7
 elcipel
eljjeipel weg-/fort-/abjischleppen /A7
élclap sWitzblatt
eljjesábít 1. — elcsal 1.5; 2. (rossz útra)
verführen/verleiten /A4 ge/
—
eljljesad1. (vhonnan) fort-/weglllocken
[4]; (vhova) hinlllocken 2. (vkitől
vmit) jm tá ablllocken/abjlschwindeln
[h] v. entlocken /h ge7
elllcsap 1. (elmozdít) weg-/davonljjagen
[h], ré den LaufpaB geben /€h;7 2.
mtam a hasam ich habe mir den
Magen verdorben v. Bauchweh geholt
élcsapat 1. rVortrupp /-(e)s, -—enj,
eVorhut /-—, menj; a munkásosztály
ma die Vorhut der —Arbeiterklasse
2. (sp.) eSpitzenmannschatft
elllesatol ab-/losjltrennen /h47
eljjesattan (losij)knallen /24//7; a sö-
tétben —t egy csók im Dunkeln fiel
plötzlich ein KuB; -—t egy lövés ein
SchuB ist losgegangen
elllesattant [-vott, -son, -vana] (ra-
vaszt) ab-/losildrücken /A7, ablil-
At ["h]; (fényképezés) knipsen
elllesavar (elfordít) verdrehen /h ge);
(elzár) ab-/zulldrehen /47; a villanyt
mja das Licht abdrehen v. ausjj-
machen /h/ [] — ja vkinek a fejét
jm den Kopf verdrehen
eljlesavarodjik sich verdrehen /A g£e7
elllcesavarog herumjlstrolchen / 1/h7, sich
/"47; -ja az időt
—
—herumlltreiben
sich die ganze Zeit irgendwo herum-
treiben
eljjesen (wegjl)klauen/-mausen /A7,
(wegll)stibitzen /h ge7
eljljesendesedjik 1. (csendes lesz) still
werden /"i/ 2. (elül) sich legen /h7
eljllesendesít zum Schweigen bringen
[5h]; (átv.) beruhigen/besánfítigen/
beschwichtigen /h ge/
eljlesendesül [-ot,
desedik
jön, -nej — elcsen-
elllesenevészediik [-ett, -jék/jen, -nék/-ne]
verkümmern/entarten /i ge/
elljesepegtet vertröpfeln /A4 £e/
eljlesépel 1. (gabonát) aufildreschen /?h7
2. [(elpáhol) durchildreschen, ver-
ÁR Den [5h ge] 3. (átv.) ablljdre-
schen
éldegél
-— törté-
elj jesépelt [-vet]; -ven t elcsépel;
net abgedroschene/abgegriffene Ge-
schichte
elljeserél 1. (kicserél) vertauschen /h
ge], einjltauschen /47 2. (összeté-
veszt) ver wechseln/vertauschen /h ge/7
eljjeseveg I. (ví) (időf) verplaudern/
-plauschen/-plappern /h ge7 II. (vi)
plaudern/plauschen /A7
elj Icsigáz abljiplagen/-rackern/ ausljlmer-
geln /7; (agyonhajszol) ablihetzen/
ablljagen /h/, abljischinden /"47
elllesíp 1. (darabot vmiből) abllizwicken
[h] 2. (elfog) erwischen /h 2ej,
schnappen /1/; -—i a vonatot den Zug
erwischen v. kriegen /h7
eljlesítít — elcsendesít
elllesitul [£vet, jon,
-—na]l — elcsendesül
ellicsodálkozlik sich verwundern /h ge/7
v. wundern /h/, in Verwunderung
geraten /"i ge/
eljjesomagol verpacken /h 2e/7, wegill-
packen /h7
eljjesontosodjik [-ott, -jék/-jon, -nék/
-na] (biológia) verknöchern /i ge7
eljljesordogál [-et, --jon, --na] verrieseln
1 Be
[-ett, -jék/-jen, -nék/
elj jesökevényesedjik
-nej verkümmern /i ge/
elllesőpög vertropfen /i ge7
elllesőpögtet vertröpfeln /h 2e7
eljlesúfít entstellen/verunstalten /A ge7
eljlesuk einjisperren /A47, verschlieBen
A
elljesukljik;
versagt ihm
-
a hangja die Stimme
eljljesúszlik (elesik) ausjlgleiten /ti7;
(közb.) ausllrutschen /i/; (félrecsú-
szik) sich verschieben /"h ge7 [] ez
még (csak) -— das geht noch mit
eljlesügged verzagen /h ge/, den Mut
verlieren /"h ge7; (biz.) die Flinte
ins Korn werfen /"A7
eljlesüggedt 1 elcsügged; mutlos, klein-
mütig
elllesüggeszt entmutigen /h g£e/, jm
den Mut nehmen /"47
elj[dalol (her-/vorjl)singen /"A47
ell[darabol zerstückeln /A ge7
eljidarál ab-/(herjuünterilleijern /A47
-
éldegél [-ot, jen, --ne] (dahinj))leben /47
 eldicsekszik
eljldicsekszjik (vmivel) sich bi rühmen
[hj, sich mit ré brüsten //1/, mit ré
prahlen /1/7
eljldob 1. weg-/fortjlwerfen/-schmeiBen
föhfeii2. (átv. ) verstoben £"h 2e/
eljjdobál 1. (elhány) weg-/fortjlwerfen
[óh]; (közb.) weg-/fortiischmeiBen
[5h] 2. (elszór) verstreuen [h ge]
elljdolgoz [-ott, -zon, --na]l verarbeiten
[h ge]; (varrásnál) vernáhen [h ge)
ell [dolgozgat (hin[[Jarbeiten //7
eldorádó [-t, -ja, -k]i sEldorado/
Dorado /-s, -s/, sSchlaraffenland
[res]
elllidorbézol verlumpen/verzechen /A ge7
eljldöcög 1. (vki) a) (vhonnan) davon-/
fortljlwackeln /i/; b) (vhova) hin-/
herjlwackeln; c) (vmi előtt/mellett )
an ré vorbeillwackeln 2. (kocsi) a)
davon-/fortilholpern /i/ b)hin-/herl]-
holpern; c) an ré vorbeillholpern 3.
(vonat) a) davon-/fortijbummeln
b) —hin-/herljbummeln; c)
vorbeiljbummeln 4. soká
fortllwackeln/stb. /7
- lange
eljldől 1. (tárgy) umljfallen /"i7, umil-
stürzen /1/ 2. (ügy) sich entscheiden
[5h ge]; akárhogy dől is el es mag
ausfallen, wie es will
elljdönget durchilprügeln/-walken /47
eljldönt 1. (tárgyat) umjlstoBen/-werfen
[5h], —umllstürzen /h7 2. (ügyet)
entscheiden /"h ge/ 3. (döntésre visz)
auslltragen /"47
eldöntetlen; -ül unentschieden
ellldördül [--t, —jön, -—ne] (losi)knallen
[h7, losllgehen [fi]; (ágyú) erdröb-
nen /h ge/;
SchuB gefallen
-t egy lövés es ist ein
ellldörzsöl verreiben /"h ge7
eljidőzsöl — eldorbézol
eljjdúdol vor-/herjjsummen //27
elildug verstecken /hA ge7, verbergen
ge]
ell [dogaszol — bedugaszol .
eldugott [-vat, abb]; —an : eldug;
helyen an einem versteckten Ort;
— kis falu entlegenes Dörfchen
eljldugul sich verstopfen /h ge7
eldugulás st eldugul; eVerstopfüng /-—,
men]
201 éled
ellldurran 1. (lőfegyver) (losilyknallen
[h/i7, losllgehen [tí] 2. (robban)
detonieren/explodieren /i ge
eljldurrant 1. (lőfegyvert) losilknallen/
abjidrücken /47 2. (felrobbant) de-
tonieren lassen /A g€e/, zur Explosion
bringen /"N7
eljjdurvul [-et, -—jon, -—na] verrohen/
verwildern /i £e7/, grob/roh werden
[fi]; a játék —t das Spiel verrohte/
entartete
elé! (adv) davor, hervor
eljé? (adv) 1
elélm
elé? (postp) vor tá; a ház — vor das
Haus; az — a ház -— vor d a s /jenes
Haus
elébe! (adv) 1. davor, hervor 2. ( szembe )
entgegen
elébje? (adv) ) elébjem; vor; -— áll (sor-
ban) sich (vor tá) hinjlstellen /47,
sich ré vorllstellen; (szembe) sich
/i/; ré stellen, ré entgegen [treten
an ré [5i]; (útjába) ré in den Weg treten,
sich ré in den Weg stellen; (csapat-
tal) ré den Weg verlegen /h g€7;
állok — ! ich nehm"s auf!, wohlan !,
es sei !; -v dob ré vorllwerfen, (vor ?á)
(hinjlywerfen; - fog (lovat) ré vorll-
spannen; -, helyez vorjlsetzen/-legen;
( előnyben részesít ) vorllziehen
jön entgegen[ljkommen; -— néz vminek
/[th/;
ré entgegenjisehen, tá zu gewártigen
haben /"h/; tá erleben können /5//;
szép dolognak nézünk — ! da kann uns
noch was blühen !; szép jövőnek néz —
er sieht einer schönen Zukunft ent-
gegen, er steht vor einer schönen Zu-
kunft; — tart vmit (jm fá) vorllhalten,
tá hinjlhalten; -— tesz (állít) ré
vor]lstellen; (helyez) ré vorllsetzen/
-legen; — vág vnek átv. is ) ré (zu)vor]!-
kommen /fi/; (csak előz) tá über-
/4hA holen /hA ge7; ne vágjunk
ményeknek wir wollen nicht vor-
- az ese-
greifen
— elébe? ( postp ) 1. ( előre ) vor tá2. ( szembe )
entgegen ré
elébjem [-ed, -e, -ünk, -etek, -ük] vor
mich/dich/stb.
éled [-t, —jen, nel (élőlény) (wieder)
zu sich kommen /"fi/, aufjjlleben /47;
 202
eleddig
( dolog ) sich beleben /h ge]; — a tűz
das Feuer fángt an zu brennen
eleddig 1. (időben) bisher, bislang, bis
—
jetzt 2. (térben) bisher, bis hie(r)her
eledel [1t,
[-,
e, mek] (ált.) eNahrung
menj; (étel) eSpeise [—, —nj;
-
( élelmiszer ) SNahrungsmittel /-es, J ;
(állati) sFutter [-—s, —J], SsFressen
[s], rFraB [-es, mel
elefánt [-vot, —ja, -vok] rEleftant /-en,
men]
elefántagyar rElefantenzahn
elefántcsont sElfenbein; -(ból való/
készült) elfenbeine(rn
elefántormány rElefantenrüssel
elljégt (vi) verbrennen /"i ge/; (leég)
abjlbrennen /"17
elég? [eleget, elegebb] (a); -—(gé) 1.
genug, genügend; (igével) genügen
[h ge]; nincs — időm ich habe nicht
Zeit genug, ich habe zu wenig Zeit;
bőven - reichlich genug; ez -: das
ist genug, das genügtíreicht; volt
ideje -- Zeit hatte er (doch) genug v.
zur Genüge; -, hogy megmondd
nekem genug v. es genügt, dab du
es mir sagst; du brauchst es mir nur
sagen; -, csak meglökni ein Sto5
genügt, man braucht es nur zu
stoBen;- ez neked? genügt dir das?,
ist dir das genug? 2. (meglehetős )
ziemlich; ) eléggés — fáradságomba
került es kostete mich/mir ziemliche
Mühe; ez - szép das ist ziemlich
schön v. schön genug [1] köszönöm,
(ételből) danke, es genügt v. nicht
-
! anjibrennen
mehr!; danke, ich habe genug!;
(de) most már - ! nun aber genug!;
m a tréfából! genug des Scherzes v.
vom $paB!, Scherz/SpaB beiseite!;
-m az hozzá kurz und gut; -, baj az
neki (das ist) schlimm genug für ihn;
s kár ziemlich schade, schade genug
elég? [eleget, elegej (s); eleged van?
hast du genug?, reicht es dir aus?;
elegem van belőled! ich habe dich
satt!, ich habe genug von dir !;
elege van vmiből genügend/genug . .
haben /th7; (megelégel) tá satt be-
v. haben; eleget
. elégséges? [-ot,
kommen /fh
gej
kaptál du hast genug (bekommen);
elégtelen
ez eleget mond das besagt alles, das
spricht für sich, das genügt; eleget
tesz (ált.) genugiltun /"A/, Genüge
tun v. leisten /A7; (enged) Folge
leisten, nach-/entgegenjikommen /"i7;
(kielégít) ertüllen /h 2e); kéré-
semnek eleget tett er gewáhrte/erfüllte
meine Bitte; kívánságának eleget
tettem ich kam seinem Wunsche ent-
gegen; eleget tesz kötelességének er
kommt seiner Pflicht nach; eleget
tettél a megbízásnak? hast du dem
Auftrag Folge geleistet?; igyekszünk
mindenkinek eleget tenni wir sind
bemüht, alle Wünsche zu erfüllen v.
allen entgegenzukommmen
elegancia [£t, 4ja] eEleganz [-]
elegáns [1vat, -—abbj; -—an/ul elegant
elégedetlen [-t, ebb]; —ül unzufrieden
elégedetlenkedjik [-ett, -jék/-jen, -nék/
-nej unzufrieden sein /"i/; ( zúgolód-
va) nörgeln/meckern/murren [4]
elégedetlenség [-vet, e] elUnzufrieden-
heit /-—7
elégedett [-vet, ebb]; -en zufriedei
elégedettség [-vet, -—e] eZ ufriedenheit
[--], sZufriedensein /-$/
elegen genug, in genügender Anzahl;
- leszünk? werden wir (unsrer) genug
sein?, werden wir in genügender An-
zahi (zugegen) sein?
elegendő [-t, bb];
—(e)n — elég", elég-
séges"
eljjéget verbrennen /?h ge]; ( odaéget )
eléggé :t
/?147
genug(sam),
elég"; 1. (kellően)
genügend, zur Genüge 2. ( meglehető-
sen ) ziemlich, recht, sattsam;
lepődtem ich war ziemlich v. nicht
meg--
wenig überrascht
elégia [£t, 4ja, 0k] eElegie [-,
-ilen]
elégikus [/vat, abb]; —an elegisch
elégséges! [-vet, ebb] (4); —en genü-
gend, aus-/hinreichend, hinlánglich;
( osztályzat) genügend; ez
wird
-
lesz das
(aus-/zu)reichen/-langen/genü-
gen(d sein)
sGenügend /inv7
e,
mek] (5) (osztályzat)
elégtelen! [-tj (4); —ül ungenügend,
unzulánglich, unzureichend, nicht ge-
elégtelen 203 elem

nügend/hinreichend; (osztályzat) un- ellléktelenít [/vett, -—sen, -venej ver-

genügend, nicht genügend; ez — lesz unstalten/verunzieren/entstellen /h ge 7

das wird nicht (aus-/zu)reichen/-langen elektor [-t, -—a, --ok] rWahlmann

—
v. genügen(d sein) [4-(e)s, ser]
elégtelen? [/ut, -je, mek] (5) (osztályzat ) elektróda [/t, 4ja, 4k] eElektrode /-—
sUngenügend /inv/ sen]
elégtelenség [-et, me, mek] 1. eJnzu- elektromágnes rElektromagnet
lánglichkeit /-—, -enj 2. (hiány) elektromérnök rElektrolingenieur
rMangel /-s, / az elektromos [-vatj; —an elektrisch
elégtétel eGenugtuung/Satisfaktion /[-—, elektromosság [-vot, --a, -vok] eElektri-
men]; -t
ad vkinek jm Genugtuung zitát /-, -ven
geben/leisten;
fordern;
-t
kér Genugtuung
szerez magának sich
-—mt
elektronika [/dt, 4jaj eElektronik /-—7
elektronikus [vat]; -an elektronisch
Genugtuung verschaffen; —ül szolgál elektrotechnika eElektrotechnik
es dient mir zur/als Genugtuung elektrotechnikus rElektrotechniker;
elégtételadás eSatisfaktion(sleistung)
elegy [-vet, -—e, -ekj eMischung [/-—,
7 /- (közb.) rElektriker /-s, — 7
eljlél 1. (zovább él) fort-/weiterllleben
en], sGemisch /-ves, --e 7, sGemenge [h]; még soká -het er kann noch
ms, [DD lange leben v. am Leben bleiben 2.
elegyedjik [-ett, -jék/-jen, -nék/-nel (megél) ausijkommen /"i]

;
1. (vegyül ) sich vermischen/vermengen élelem [élelmet, élelmej (álf.) sEssen
[h gej 2. (beleártja magát) sich hin- [4-Ss] ( élelmiszer ) sLebensmittel /-s$,
einj[mischen/-mengen /£/] 3. szóba — mr]; (ellátás) eVerpflegung /-—, —enj;
sich in ein Gesprách einjjlassen /"747 ( készlet) rProviant [-v-II-s, -e/
eljlegyenget 1. ebnen //4/7, verebnen élelmes [-vet, ebb]; --ven findig, tüchtig,
[h ge]; (egyformává tesz) ab-/ausll- geschickt
gleichen /"h/7 2. ( átv.) schlichten //7, élelmesség [-vet, -ve] eFindigkeit/Tüch-
ins gleiche bringen /"A47, (friedlich) tigkeit /-7; üzleti -v rGeschátftssinn
beilllegen /27 [/(e)s]
elegyít [-vett, sen, -ene] vermischen/ élelmez [-mett, -zen, -nej be-/ver-
vermengen /h £e/, mischen/mengen köstigen /h ge/7; (kat.) verpílegen /A
h ge], (ver)proviantieren /-v-IIA ge/
elegyrész rMengteil élelmezés [-t, -el st élelmez; eVer-
eleinte anfangs, anfánglich, (zu)erst, im köstigung /-e, -enj; eVerpflegung v.
Anfang eVerproviantierung /-v-ll-, -—en/
eleje [/ot] 1. (elülső rész) r/sVorderteil élelmezési [--t]; -leg 1. (ellátási) Ver-
[(e)s, —e] 2. (kezdet) rAntang sorgungs-; (kat.) Verpflegs- 2. (táp-
Ernáh-
[/-(e)s, se], rBeginn [-(€e)s]; az év lálkozási) Verpfleg(ung)s-,
tig bis zu Beginn des jahres; április rungs-
Ún Anfang Ápril; az év 4n (zu) élelmiszer sLebensmittel/Nahrungsmit-
Anfang des jahres; 4től végéig vom tel; (csak áru) EBwaren /plur]
Anfang bis zum Ende, von A bis Z élelmiszeradag ellebensmittelration; (ki-
[I (az) — és (a) vége das A und (das) osztott) ePortion
O; 4t veszi vminek ré vorljbeugen /A/7 élelmiszeráru — élelmiszer
eléje! davor élelmiszerellátás elebensmittelversor-
elélje? ) elélm gung -

elljejt 1. (leejt) fallen lassen /"47; ( átv.) élelmiszerhalmozó —rLebensmittelham-

fallenjllassen /$4///"A ge7; — néhány sterer
megjegyzést einige Bemerkungen fal- élelmiszerkészlet rLebensmittel-/Nah-
lenjllassen 2. (vadat) erlegen /h ge/ rungs(mittelyvorrat
Elek [-vet, —je] Alexi(u)s elem [-vet,
e,
ek] 1. a) (ált., átv. is)
elém
sElement /-(e)s, —e/7; (kémia) (che-
misches) Element, (chemischer) Grund-
stoff [e (€)s, -ve7; b) /plur]j (tudni-
való) Elemente, Grundlagen, Grund-
züge, Anfangsgründe; az -—ek tom-
bolása das Wiüten der Elemente;
díszítő -
(műv. ) sZierelement, sOrna-
ment /-(ejs, -mej, schmückendes
Motiv /-—s, me]; gyanús —ek ver-
dáchtige Elemente; a gazdaságpolitika
"ei Elemente der Wirtschaftspolitik;
a tudomány -ei die Anfangsgründe
der Wissenschaft; az udvariasság -ei
Grundbegriffe der Höflichkeit; -vében
van in seinem Element sein; --eire
bomlik (in seine Elemente) zerfallen
[?i ge) -2. (el.) sElement; (telep)
eBatterie —n/
/-—,
elélm [-d, -je, -nk, -tek, -jük] 1. vor mir/
dir/stb. 2. (felém) mir/dir/stb. ent-
gegen
eljlemel 1. fort-/wegllheben /"47 2.
(ellop) stehlen /"h), entwenden /?h
gej/[t ge], mopsen [47], 3. (kártya)
abllheben
Elemér [-t, -—je] Elmar
elemez [-vett, zen, —ne] analysieren/
zergliedern/zerlegen /h ge/, einer Ana-
lyse unterwerfen /"A4 ge/; (vizsgál)
prüfen ///, uüntersuchen //4 £e/
elemezhető [u t, bb]; -—en analysierbar,
zergliederbar, zerlegbar
elemi! [-ut, bb] (a) elementar; Elemen-
tar-; - iskola — elemi; — kár rEle-
mentarschaden; -- oktatás rElemen-
tarunterricht; — szén (tech. ) rKohlen-
stoff
elemi? [mt, —je, —k] (S) (közb.) eEle-
mentarschule/Volksschule /—, -—n7
elemista [dt,
schüler /-—s, —/
ja,
4k] rElementar-
elemzés [—t, —e, —ek] st elemez; eAnaly-
se /[-—, -—n], ezergliederung/Zerle-
gung /-—, -—enj; ePrüfung/Unter-
suchung /-—, -—menj
eljljénekel ( végigénekel ) (zu Ende) singen
[1h], abljsingen; (vkinek) her-/vorlj-
singen
eljjenged 1. (nem fog) loslllassen /"47
2. (elbocsát) entlassen /"h ge/, freill-
lassen; (enged elmenni) fort-/wegll-
204 elér
lassen; -
vkit vhová jn in/auf fá ge-
hen lassen /"A4 ge] v. (hinjjlassen
[Xh] 3. (büntetést, adót) erlassen /"h
ge]; (árból) nachjjlassen; ezt az utat
szívesen -ném neked diesen Weg
würde ich dir gern ersparen/schenken
4. (nem igénytii ) nachijsehen /"h7; ezt
-eném! das kann mir gestohlen werden!;
a figyelmeztetést —te a füle mellett
er schiug die Warnung in den Wind
elengedhetetlen [-t, -—ebb]; -—ül un-
erláBlich
élenjáró [-mt, —bb]; —an 1. t él; — iparág
führender Industriezweig 2. — haladó
élénk [-met, -vebb]; --en lebhaft; (eleven )
lebendig, belebt; (/friss) munter, flott,
frisch; (hangulatilag ) angeregt; ( moz-
galmas) belebt, rege; (rikító) grell;
( szellemileg) (aufjgeweckt, munter;
a érdeklődés lebhaftes/reges Interesse;
c forgalom belebter/reger/lebhafter
Verkehr; -- társalgás angeregte/be-
lebte/lebhatfte/rege Unterhaltung; —
tevékenység rege Tátigkeit [] —meb-
ben ! flinker !; Tempo Tempo !; etwas
!
!
frischer/flotter
élénkít [-vett, -sen, -—ene]j beleben //7
ge), anilregen //47; (bíztat) autill-
muntern /2/7
elj jenyésziik [-ett, -enyésszék/-enyésszen,
2.
1. (elpusztul) vergehen /fige]
-nék/-nel]
(elfogy, eltűnik) ent-/verschwinden
[5i ge]; (hang) verklingen /"i ge7,
verhallen
elllenyésző
/i g€/
[-t, bb] —-en/--leg t elenyé-
szik; -en csekély verschwindend
klein/gering
eljjeped ( szomjúságtól ) verdursten /ige7;
(vágytól) (nach ré) verschmachten
lt ge)
eljjér I. (vt) 1. (ált.) erreichen //A ge/
1
2. (utolér) einjlholen /47, überholen
[h ge]; (üldözve) ereilen /[h $e)j;
( közb. ) erwischen /[h ge] 3. (megkap )
erlangen/jerwirken/erzielen /A 2e/;
magas kort ér el ein hohes Alter
erreichen, es zu einem hohen Alter
bringen; siker(ekejt ér el Erfolge
erzielen v. verzeichnen //
ge/; na, és
mit értél el vele? hast du etwas damit
erreicht?; na, was hast du schon
elered
davon? 4. (vmennyire rúg) sich auf
tá belaufen /["h ge/ II. (vi) 1. (terjed
vmeddig ) bis nach v. zu ré reichen /h/7
—
2. (eljut vhova) bis nach ré kommen
i [4, ven); (állati) sFutter [-s, —];
eljjered zu flieden anjjfangen /?N7 v.
beginnen /"h gej; — az eső es fángt
an zu regnen; -tek a könnyei sie
brach in Tránen aus
eljjereszt — elenged
eljjérhetetlen [-ot, ebb]; -ül (ált. ) un-
erreichbar; [(megvalósíthatatlan) un-
erlangbar, unerzielbar;
tetlen) unerschwinglich
[(rmegjfizethe-
elllérhető [-t, bb]; -—en (ált. ) erreich-
bar; ( megvalósítható ) erlangbar, erziel-
bar; (megfizethető) erschwinglich
elljérkeziik 1. anjjkommen /fi/, gelan-
gen /i ge) 2. ( közeledik ) heranijrücken
v. nahen /i1/7/; (idő) kommen
elljernyed (lazul) erschlatfen /i £e/;
(fárad) ermiüden/ermatten /i ge/
eljlernyeszt (lazít) erschiaffen /h ge/;
( fáraszt) ermüden/ermatten /h ge/;
( idegileg) entnerven [h 2e7
eljljerőtlenedjik [-ett, -jék/-jen, -nék/-ne]
sich entkráften //h ge7, kraftlos werden
[11], ermatten /[hige/
elljerőtlenít [-vett, sen, ene] entkráf-
/
ten ge/, seiner Kráfte berauben /hA
ge], ermatten //f/; (idegileg) ent-
nerven /1A ge
elértéktelenedés [4-t, --e, vek] s) elérték-
telenedik; eEntwertüng /-—, -—en/
elllértéktelenedliik [-ett, -jék/-jen, -nék/
-ne] sich entwerten /h ge/, den Wert
verlieren /"4 g£e/, wertlos werden
191
elljérzékenyedjik [-vett, -jék/-jen, -nék/
-ne] gerührtjbewegt werden /fi/
eljlérzékenyít [-vett, -sen, ene] rühren
[h]
éles [-et, -—ebbj; —en (ált, átv. is)
schart /xser]j; (erős) stark [averj;
(finom) fein; (heves) hettig; (maró)
beifbend; (metsző ) schneidend; — eszű
scharfsinnig; - [fájdalom [heftiger
Schmerz; - fény grelles Licht; —
hallású hell-/feinhörig; — látású/jszemű
scharfblickend/-sichtig; -— válasz
scharfe/spitze ÁAntwort
205 élet
élesedjik [-ett, -jék/-jen, -nék/-ne] schart
werden /"i/; (helyzet) sich verschár-
fen /h ge), sich zullspitzen /h7
eleség [-et, me, mek] (ált.) eNahrung
(útravaló) rProviant [-v-Il-e(e)s,
éleseszűség [-vet, -velrScharfsinn /--(e
eGeistesschárfe /-7
1
-e
elesett! [-vet, -vebb] (a); —en 1. ) elesik;
az- hősök die gefallenen Helden 2.
(beteg) hintállig; (gyámoltalan) hilf-
los; (nyomorult) heruntergekommen
elesett? [-vet, je, -ek] (5) (kat. ) rGe-
fallene /-en en) (ein er)
ellleslik 1. (hinj)fallen /fi7, (um-/hin[[-)
stürzen /1/ 2. (harcban) fallen 3.
( vmitől ) um tá kommen
rad ) wegiltallen
/fi7 4. ( elma-
élesít [-vett, -sen, -vene]l (ált., átv. is)
schárfen /47; (fen) abljziehen /[t47;
( köszörül) schleifen [A]
éléskamra eSpeisekammer
éleslátás rSchartblick, eScharfsichtigkeit
éleslövészet sScharfschieBen /-—s7
élesség [/vet, -ve] (átv. is) eSchárfe [-7;
t finomság, hevesség is
éleszt [-vett, élesszen, -—ene]l 1. beleben
[h ge) 2. (tüzet) (anil)schüren /h)];
( átv. is) anjlfachen /h/, entfachen /h
ge]; (vkiben vmit) in jm tá entfachen
élesztő [-ot, -—je, -k] eHefe /-—,
17;
(dn.) rGerm [-(e)js]j, eGerm [-]
élet [-vet,
e, vekj sLeben /-s,
emberi -- sMenschenleben; falusi -- 7;
-
sLandleben; gazdasági sWirtschafts-
leben; kettős -
sDoppelleben; -—e
fogytáig lebenslánglich, bis zu seinem
Tode; -—ébe került es koöstete ihm das
Leben; --be lép ins Leben v. in Kraft
treten; -—be léptet in Kraft setzen;
ben marad am Leben bleiben, durchj[-
kommen /fi/; ben van am Leben
sein; atyja -—ében bei/zu Lebzeiten
seines Vaters; -—emben in meinem
.
Leben; egész/soha -—emben...! mein
Lebtag . .; -véhez nem fűznek sok re-
ményt es besteht wenig Hoffnung für
sein Leben; az -—hez szükséges fürs
Leben unerláglich, lebenswichtig, vital
[v-]; egy hosszú —en át ein langes Leben
hindurch; -—en át tartó leben(s)lang;
életbelépés
egész —ére auf Lebenszeit; -ere kelt
zum Leben bringen, beleben /h $e/;
vkinek -ére tör jm nach dem Leben
—
trachten; nyugodt —et él ein ruhiges
Leben führen; -vét veszti um(s Leben)
kommen
életbelépés sinkraft-/Inslebentreten
életbeléptetés elnkraftsetzung
életbevágó [-t, —bbj; -(a)n lebens-
wichtig, vital [v-]; -- kérdés elLebens-
frage; -van fontos lebenswichtig, von
höchster Wichtigkeit
életbiztonság el ebenssicherheit
életbiztosítás el.ebensversicherung
életbölcsesség el ebensweisheit/-philo-
sophie
életcél sLebensziel, rLebenszweck
életelv sLebensprinzip
életerő elLebenskratft
életerős; --en lebenskráftig/-stark
életérzés sLebensgefühi
életév sLebensjahr
életfogytig(lany lebenslánglich, lebens-
lang, auf Lebenszeit; —ra ítélve auf
,lebenslánglich"" verürteilt
életforma elebensform
élethossziglan — életfogytiglan
élethű; -en lebenswahr/-treu
életigenlő; —en lebensbejahend
életjáradék el ebensrente
életjel sLehenszeichen
életkedv -eLebenslust, rLebensmut ,
életkép sLebensbild, sGenrebild [34:9r-,
sá:r(e)-]
életképes; -en lebensfáhig 1
életképtelen; --ül lebensunfáhig, nicht
lebensfáhig
életkor sLebensalter, sAlter; (egész élet)
eLebenszeit
életkörülmények Lebensverháltnisse
életközösség el.ebensgemeinschatft
életlehetőség ei. ebensmöglichkeit
életlen [/et, ebb]; ülunscharf; ( köszö-
rületlen) ungeschlitfen, ungeschártft
életmegnyilvánulás elLebensáuberung
életmentés elebensrettung
életmentő rLebensretter
életmód el ebensweise/-führung/-art;
züllött -- liederlicher Lebenswandel,
sLuderleben /-eS7
életnagyságú; -van lebensgros
206 élez
életösztön 7Lebenstrieb/-drang
életpálya 1. rLebenslauf, eLebensbahn
2. ( hivatás) rLebensberuf
életrajz elebensbeschreibung [4, -—en/,
eBiographie /-, -ilen/
életrajzi [4t]; lag biographisch
életrajzíró r"Biograph (en, en)
életrevaló [--t, bb]; -—an 1. ( életképes)
lebensfáhig; (ügyes) lebenstüchtig,
geschickt; (tapasztalt) lebensklug 2.
(hasznos) nützlich, praktisch
életszínvonal rLebensstand, sLebens-
niveau, rLebensstandard /-s, 57
életszükséglet sLebensbedürfnis
élettan eBiologie /-—7
élettani [-et]; --lag biologisch
élettapasztalat eLebenserfahrung, eWelt-
kenntnis /--, -ese/ Ül ,
élettárs rLebensgefáhrte; elebensge-
fáhrtin
élettartam el.ebensdauer
élettelen [/t, —mebbj; -ül leblos, un-
belebt
élettér rI.ebensraum
élettevékenység el ebenstátigkeit
élettörténet ellebensgeschichte
életúnt [/vat, abb];
-satt/-überdrüssig
an lebensmüde/
életúntság [-vot, —ma] rLebensüberdrus
[-drusses /
életveszély eLebens-/Todesgefahr; --ben
forog/van in Lebensgefahr schweben/
sein
életveszélyes; -en lebensgefáhrlich
életvidám lebenslustig/-freudig/-íroh
életviszonyok Lebensverháltnisse
elevátor eElevator [-v-Ilees, menj
eleve (im/zu) voraus, vorweg, im/von
vor(nyherein, im vorhinein
eleven [-et, ebb]; en
jebend 2. — élénk
1. (élő) lebendig,
s
eljjevez (vhonnan) ab-/wegilrudern /i7;
(vhova) hin-/herlirudern; (vmi előtt)
mellett) an ré vorbeillrudern
ne]
eljjévül [-ot, -vjön, verjáhren /i £€/,
verfallen /ti gej; (elavul) veralten
2e]
ülszált
(1
elévülnetetlen [mt]; unverjáhrbar;
(érdem) unvergánglich
eljlévülő [tj]; -—en ; elévül; verjáhrlich
élez [-vett, zen, evnel schárfen [/].
elfacsarodik
( átv.) verschárfen /h e), zullspitzen
[h]
h Ark t !
eljjfacsarodjik [-ott, -jék/-jon, -nék/-na]
m a szíve sein Herz schnürt sich
zusammen
elllfagy abilfrieren /f17, (v)erfrieren /"i
előtügyött; man 1 elfagy; (növény) frost-
krank
eljlfajul entarten/degenerieren /i £e/7;
(átv. ) ausjlarten /17
elfajulás [-t, —a] st elfajul; eEntartung/
Degeneration /-/; eAusartung /-—/
eljlfajzlik [-ott, elfaj(olzzék/elfaj(o)zzon,
-anék/-ana] — elfajul
eljjfakul (elszíntelenedik) verblassen /i
ge]; (elsápad) erblassen
elljfalaz vermauern /h4 ge/
eljjfárad 1. ermüden/jermatten /i 27,
müde werden /"i/ 2. (vhova) sich
(irgendwohin) bemühen /h §£e/ V.
begeben /"h ge]
eljífáraszt 1. ermüden /h4 ge/, müde
machen ///7 2. (vhova) (irgendwohin)
hin jbemühen /h £e/
ellífásul 1. (átv. ) abljstumpfen /17, sich
abjistumpfen /N//, abgestumpft wer-
den [?i]j 2. (fássá válik) verholzen
i ge)
ellításult [/at, abb]; man t elfásul; (átv. )
stumptf
eljlfátyoloz [-vott, --Zon, na] verschleil-
ern /h ge/
eljlztecseg verplappern/verplaudern //
8
elrétéérel vergeuden/verschwenden/ver-
schleudern /2 g£e/; elfecsérli idejét
seine/die Zeit verschwenden/vertrő-
deln /h ge/
eljlfed be-/verdecken/verhüllen /A ge7
eljlfehéredjik [-ett, -jék/-jen, -nék/-nej
weiB werden /"i/; ) elsápad is
eljjfeksziik 1. (hever) liegenllbleiben
[vi]; (lefekszik) sich legen [/h7;
(távolabb fekszik) sich ablibetten /h/7
2. ( intézés alatt van ) verliegen [th ge]
eljjfeled [-ett, -—jen, -—nej — elfelejt
eljjfelejt vergessen /"h ge); [(tanultat)
verlernen /hA ge) [] felejtsük el!
Streusand darauf!, Schwamm dar-
über!
207 elfoglal
eljlfelejtődjik [-ött, -jék/-jön, -nék/-nej
in Vergessenheit geraten /"i
ge)
elllfér PlatzíRaum haben/finden /447,
hinein[lgehen /"i7
eljlferdít [-vett, -—sen, -—ene] 1. ver-
drehen /h ge/ 2. (eltorzít) entstellen /h
ge
eljlferdül [-et,jön, --nej schief werden
[71]; (ferdén nő) verwachsen /"i ge];
(elcsavarodik) sich verdrehen /h gej;
(elgörbül) verkrümmen /i ge/
eljjfintorít;s —ja (az) arcát sein/das
Gesicht verziehen /"th
elfog 1. (abljjfangen /[A7; (biz. ) erwi-
schen //A4 £e/; (levelet) ab-/autj]-
fangen; (vki elől vmit) tá vor jm wegll-
fangen; (foglyul ejt) fest-/getangeni[-
nehmen /"4/7, erfassen /4 ge/, ergrei-
fen /[?h ge] 2. (átv. útját állja ) behin-
dern [4 gel; - vki elől vmit jm zá
benehmen /"hge/ 3. (érzés) ergreifen,
erfassen, be-/überfallenjüberkommen
[3h ge]; —ja a düh die Wut erfaBt ihn;
ja a félelem Angst bekommen, von
Angst ergriffen werden /"i ge/; -ta az
öröm es hat ihn Freude überkommen
is; rémület fogott el bennünket uns
packte das Grauen
eljjfogad an-/hinjinehmen /"A47, akzep-
!
tieren /h ge/; -eta a feltételt er ging
auf die Bedingung ein ís
elfogadás st elfogad;
nahme /-, -—n/,
2AÁnnahme/Hin-
eAkzeptierüung/
Akzeptation /--, -ven / ; el nem fogadás
eNichtannahme
elfogadhatatlan [-t, -abbl; -—ul un-
annehmbar, inakzeptabel
eljjtogadható [-t, bb]; van annehmbar,
akzeptabel
elfogadó [(ált.) rAnnehmer /-—s, -7;
(váltóé) rAkzeptant /[-ven, -—enj
eljjfogat fest-/gefangennehmen lassen
A ge
elfogatás [-ot, -va, ok] eFest-/Gefangen-
nahme /-—, —n7
elfogatóparancs rHatftbefehl
eljjfoglal I. (vit) 1. a) (helyet) einii-
nehmen /?47; (ülő-/fekvőhelyet ) beset-
zen /h ge7; b) (kitölt) ausiltüllen /h7
2. (kat., ált.) erobern [h ge7]; (állást)
besetzen; (erődöt, várost) (einllneh-
elfoglalás
men; (területet) erobern 3. (állást)
anjitreten /[£h/ 4. (igénybe vesz) in
Anspruch nehmen; (foglalkoztat) be-
scháftigen /h 2e7 II. (v. refl) ma-
gát vmivel sich mit ré beschátftigen/
ja
befassen /h ge / verhaltener Zorn
elfoglalás st elfoglal; 1. eEinnahme /—,
men]; eBesetzüung [—, menj; eAus-
[-];
füllüung /-,menj 2. eEroberung
eBesetzung; eEinnahme 3. rÁntritt
[-(e)s, me] 4. elnanspruchnahme
[--]; eBescháftigung /[—, —men]
elfoglalt; —an telfoglal; nagyon — sehr
bescháftigt, vielbescháftigt, stark be-
ansprucht; el nem foglalt (hely) un-
besetzt; (terület) unerobert
elfoglaltság [-vot, -va, -vok] 1. (foglalko-
zás) eBescháftigung /[-, -enj 2.
( igénybevétel ) elnanspruchnahme /-— 7
eljlfogódott [-vat, -—bb)]; --an (szorongó)
befangen, beklommen; (zavarban levő )
betreten
elfogódottság [--ot, —aj eBefangenheit/
Beklommenheit /-/;
eBetretenheit
elfogulatlan [-t, -—abbj; -ul 1. (nem
részrehajló) un(vorjeingenommen, un-
parteilisch 2. (nyugodt) unbefangen
elfogult [-vat, —mabbj; -—an 1. (részre-
hajló) (vorjeingenommen, parteilisch
2. — elfogódott
elfogultság [-vot, —ma] 1. (részrehajlás)
eVoreingenommenheit /-—/ 2. — elfo-
gódottság
eljlfogy 1. ( kifogy) ausilgehen [1] ; (erő)
schwinden /fi7; a bor -ott (közb.)
der Wein ist alle; a könyv —ott das
Buch ist vergriffen; ott
a pénzem
das Geld ist mir ausgegangen 2.
( elfogyasztódik) verbraucht/verzehrt
werden /"ti ge/j
eljlfogyaszt 1. verbrauchen /h 2e/;
(ételt) verzehren/verspeisen /[h ge] 2.
(felemészt) autjjzehren /h47
ell [fogyasztható [-ot, bb];
—an (elhasz-
nálható) verbrauchbar, zu verbrau-
chen; (étel) geniebdbar, verzehrbar
eljjfojt (ált.) unterdrücken /h 2e/;
( érzelmet ) verhalten ["h ge]; (hangot /
dámpfen /4/7 ; (tüzet ) ersticken /A ge;
ja nevetését das Lachen verhalten,
208 elfuvaroz
sich (ré) das Lachen verbeiBen /"A
ge] ; csírájában -— im Keime ersticken
ellífojtott [-at, abb] —an telfojt; -—
gyűlölet verbissener HaB; -— hangon
mit gedámpíter Stimme; — harag
elfolyás stelfolyik; 7AbfiuB /-f/usses
eljífolylik 1. (vhonnan) ab-/wegliiflieően
["i]; (vhova) hin-/herllflieben; (vmi
előttjmellett) an/vor ré vorbeillftlieben
2. (elmúlik) vertlieden/verrinnen /"i
Be
A onernt verwelken /i g£€7; [(átv.)
hinjlwelken /i7
elljfonnyadt; an t elfonnyad; welk
eljjfordít ( ált. ) verdrehen / h ge / ; ( figyel-
met) abljlenken /h7; (tekintetet ) abll-
wenden /"h/7//(h]; —mja az asztalokat
die Tische verstellen /h ge7; hirtelen
mja a kormányt das Steuer herumjji-
werfen /?h/
eljlfordul 1. sich verdrehen /h ge]; (vtől,
átv is) sich von ré ab-/wegllwenden
[5hj]/[(h]; 2. (irányt változtat) abll-
drehen/-schwenken //77
eljlforgácsol [/t, -jon, -—na]j zersplit-
tern /h ge/
eljlforgácsolódjik [-ott, -jék/-jon, -nék/
-na] sich zersplittern /h £€/
eljjforgat 1. wegildrehen /747, verdrehen
(h ge] 2. (értelméből kiforgat) ver-
drehen
eljjtő verkochen /i ge7
elllfőz verkochen /h ge
eljlfúj 1. weg-/fortjlblasen /"47; ( szél )
verwehen /h ge] 2. (elolt) ausjlblasen
3. (leckét) fliedend aufljsagen /h/
eljlfuserál [/et, jon, -naj verpfuschen/
verhunzen /h ge/
elfut I. (vi) (vhonnan) weg-/fort-/da-
vonljjlaufen /ti7; (vhova) hin-/herll-
laufen; ( vmi előtt/mellett ) an ré vorbeill-
laufen; ( menekülve) entlaufen/-fliehen
[ti ze] II. (vt) (elönt) überlau-
fen [tA ge]; mindjárt --ja a méreg
es láuft ihm gleich die Galle über;
szégyenpír futotta el az arcát Scham-
röte überlief sein Gesicht
eljjíuvaroz (vhonnan) abljführen /h7,
wegilbefördern /h ge7; (vhova) hin-/
her[jbefördern /14 ge/7
elfuvarozás 209 elhajt

elfuvarozás st elfuvaroz; eAbfuhr [4-7], eljigurul [vhonnan) weg-/fortilrollen

eWegbeförderüng /-—, men] [1]; (vhova) hin-/herjllrollen /i7; (vmi
elj jfűrészel 1. (eltávolít) ab-/weglilságen előttlmellett) an ré vorbeillrollen /i7
(h];(átv. vkit) jn abllságen 2. (fel- elllgyalogol (vhova) (zu FuGB) hinjigehen

—
fűrészel ) verságen /[h ge] [Xi]; (huzamosan) gehen [tí], mar-
elljfüstől 1. (dohányozva) verrauchen schieren /i geé/, wandern /h/
—

(h ge] 2. (füsttel elűz) durch Rauch eljigyengít (abiljschwáchen /17, ent-

vertreiben /Yh ge/ v. verjagen /h ge7 kráften /hA ge/
ell füstölög verrauchen /i ge/ eljigyengül sich entkráften /h ge/7, von
eljjfütyül I. (vÉ) vor-/herjlpfeifen [547 Kráften kommen /"i7
II. (vi) (vki mellett) an jm vorbeill- elligyőtör abllmartern/-plagen/-guálen
pfeifen/vorbeiljsausen
eljlgáncsol ( felbuktat ) jm ein Bein stellen
/i 7 h
eljlhadar abilleilern/-haspeln /A7
(h]; (átv., vkitlvmit) ré Hindernisse
in den Weg stellen, tá vereiteln /h ge /
eljlhagy
I. (ví) 1. ( ált. ) verlassen /"h ge 7;
( szót, szöveget) weglllassen /th] 2.
v. hintertreiben /?4 £e/ (megelőz) zurückillassen, hinter sich
eljigazdálkodlik I. (vi) wirtschaften /?4/ lassen, überholen /h g€/ 3. (ott felejt)
liegenjllassen, verlieren /th ge/; —mta

Mel
II. (vi) (vmit) tá verwirtschaften
a ceruzáját er hat seinen Bileistift

;ja
eljígázol (járművel) übertahren [A ge/ irgendwo liegenlassen/gelassen 4. (hi-
eljligázosít [-vott, son, anal bát ) ablllegen /A]7 ( szokást ) autllgeben

.
vergasen
h ge [$5A] II. (v. refl) magát ( kétségbe-
elligennyesedlik vereitern/verschwáren esik) verzagen /i ge7, den Mut v. die
( ze]
eljigondol 1. (vmit) sich (ré) fá denken
Haltung verlieren /?h ge/; (elhanya-
golja magát) sich vernachlássigen /h
[5h] v. vorljistellen /h/; (kieszel) ge]
ausjjdenken, ersinnen /"h ge 2. (meg- / ell hagyatott [-vat, abb]; -—an 1. (ember)
fontol) bedenken /[?h ge] ( ált.) verlassen; (gyámoltalan) hiltlos;
elgondolás [4t, -—a, -—ok] st elgondol; (magányos) einsam; (társtalan)
eV orstellung /-—, 7,
/-, en], eldee (szándék) freundlos 2. (lakatlan) menschenleer,
eKonzeption /[-—, -en]j; unbewohnt; (sivár) verödet, öde
eAbsicht /[-, m-—enj; (terv) rPlan elhagyatottság [-vot, -a] 1. eVerlassen-
[/2(€)s, ae] heit/Hilfslosigkeit/Einsamkeit/Freund-
elligondolható; van denkbar, erdenklich
elligondolkozlik 1. (vkin/vmin) (über tá)
:
losigkeit /- / 2. eÖde /[-7]
elhájasodás [-t, —a] eVerfettung [4-7];
nachjijsinnen/-denken /F4/ 2. (gondo-
latokba merül ) seinen Gedanken nachl]]-
(kór) eFettsucht /-]
eljjhájasodjik sich verfetten /h4 2£/,
hángen /?h/7 Fett anjlsetzen /N/
elgondolkoztató [-t, bb];
—an nach- elllhajít wegllwerfen/-schmeiBen /"47
elhajlás s) elhajlik; eAbbiegung /—,
denklich
elligörbít verkrümmen /h ge7, krümmen men]; (pol. is) eAbweichung /-—,
[h], verbiegen [?h ge] men]
eljigörbül sich verkrümmen /h §£e/, eljlhajllik abjlbiegen /[fij; (pol. ís)
/"
/
sich, verbiegen £e7 abllweichen /"i/
)
eljigördít ( ált. akadályt fortjlráumen
aus dem Weg ráumen; (sziklát) fort-/
7, eljlhajlít
A
abjlbiegen /$4/7, verbiegen

wegl[lwálzen //7 eljlhajol [-t, —jon, —na] — elhajlik

ell igőzölög verdampfen/verdunsten /i ge / eljlhajt I. (vi) 1. weg-/fortljtreiben
elligurít (vhonnan ) weg-/fortllrollen /A/7; [5h]; (elkerget) verjagen /[h 27,
(vhova) hin-/herllrollen /A7; (vmi wegiljagen /h/ 2. (magzatot) abiltrei-
előttjmellett) an ré vorbeillrollen /h7 ben II: (vi) (jármű) [(vhonnan)

14
elhal 210
(hinywegllfahren /"fi7; (vhova) hin-/
herjlfahren; (vmi előttílmellett) an ré
vorbeillfahren
elljhal 1. (elsorvad) abllsterben /fi7 2.
(hang) verklingen [ti ge]; (zengve)
verschallen /i ge // [fi ge] 3. (meghal)
/
dahinj[sterben /"i7, versterben fi ge/
él-hal [mt-—t] tá (vmiért ) für sein Leben
v. über alles gern haben /$27/; —-—m A
zenéért die Musik
elllhalad 1. (vki
istelőttlmellett)
sein alles/höchstes
an jm
vorbei-/vorüberljgehen /"i/; (jármű-
vel) an jm vorbei-/vorüber[[fahren
fel 2. — eljár 4. 3.
elhalálozás 1. s) elhalálozik; — napja
rSterbetag 2. ( halandóság) eSterblich-
keit /—7
elllhaláloziik [-ott, -zék/-zon, -nék/-na]
verscheiden / fi ge7, (da)hinjjscheiden
[71], abllleben /h/7, versterben / ige]
elhalás [mt, —a] st elhal; az állam —a
sAbsterben des Staatss
elllhalászjik wegllfischen //47
eljllhalaszt aufljschieben /"A7, verschie-
ben /"h ge/; (ülést) vertagen /[h ge]
elhalasztás si elhalaszt; eAuf-/V erschie-
bung [—, —en]; eVertagung [,
m-en]
elhalaszthatatlan; -—ul unaufschiebbar,
unverschiebbar
eljlhalkul leise(r) werden /"i/; (rádió)
schwinden /?N7
ell hallatszik hörbar hören sein
v. zu
[fi], gehört werden /"i ge7; idáig —
man hört- es bis hierher, es ist bis
da(her) zu hören; messzire — weit Zu
hören sein
eljlhallgat I. (vi) /(beszéd közben) ver-
stummen /i ge7, innellhalten /$47;
(elcsendesedik) still werden /"i7 II.
(vt) 1. (vmit vki előtt) jm tá ver-
schweigen /?h ge] 2. ( meghallgat) im
zuljlhören /47
elllhallgattat [-vott, -hallgattasson, —na]
zum Schweigen bringen /?f/4/7
elllhalmoz überháufen/-schütten /h £e7
elhaló [mt, —bb]; —an : elhal; — hangon
ersterbend
ell lhalványít [-mott,son, —ana] verblas-
sen /i ge7; (lassan) abjilbleichen /47
eljlhalványodlik [-ott, -jék/-jon, -nék/-
na] (v)erblassen, (v)erbleichen /i £2/
elhárítás
eljlhalványul — elhalványodik
eljjhamarkodlik [-ott, -jék/-jon, -nék/
-na] übereilen/-stürzen /h ge/
elllhamarkodott [-vat, abb]; —an t elha-
markodik; voreilig
elllhamvad verglimmen /?h4 £e/, ver-
glühen /h ge7, erlöschen /fi
eljlhamvaszt einjjáschern //47, verbren-
ge7
nen /52
7,
2€/
ell lhangziik 1. ( felhangzik ) ertönen /i
erklingen /fi ge/; -ott (rádió) Sie
hörten; -ott egy megjegyzés es fiel
eine Bemerkung; ha — a parancs wenn
der Befehl ertönt 2. (már nem hallható )
vertönen, verklingen; (elhalkul) ver-
hallen/verschallen /i ge/ 3. — elhal-
latszik
eljlhantol belerdigen /h g2e7, begraben
[?h gel
elllhány 1. (ví) 1. (eldob) wegllwerfen/
-schmeiBen /"/27; (agancsot) abljjwer-
fen. 2. (élszór) verwerten [$kR :2e/,
verlegen /h ge) 3. (ellapátol) wegll-
schautfeln /A/ II. (v. refi)
sich erbrechen /"h ge/
ja magát
elllhanyagol I. (ví) vernachlássigen //A
ge); (nem gondoz) verwahrlosen /h
ge]. II. (v. reff) —mja magát sich
vernachlássigen //h £€/
elllhanyagolt [-at, abb]; -—an elha- tt
nyagol; (betegség) verschleppt; —
külsejű von verwahrlostem Aussehen
(
eljlharácsol vkitől vmit ) jm tárauben //47
eljlharap 1. abljbeiBen /Fh/7; (szétharap )
zerbeiBen /th ge7 2. (szavakat) ver-
beiBen /"A ge7, verschlucken /A £e/
elharapó(d)zás [--t, -—a] s) elharapó(d-)
zik; sUmsichgreifen /-s/, eUberhand-
nahme/Verbreitung /-— 7 .
eljjharapódzjiik [-ott, -harapóddzék, -nék]
um sich greifen /"A4/, überhandjlneh-
men /f47, sich verbreiten /.h £€/
élharcos rVorkámpfer
elllhárít 1. (ált. ) abllwehren /7; ( kivéd ;
abllschlagen / 47; (visszautasít) abll-
/
lehnen /hA/, von sich ré weisen /?14/
2. (kiküszöböl, leküzd) beseitigen
ge], behebenjüberwinden /"h £e/;
( megelőz )verhüten /h ge7
elhárítás [-t, —-a, -ok] st elhárít;
( kémelhárítás) eAbwehr
 elháríthatatlan 2lt elhódít

elháríthatatlan [-t, abb]; —ul (leküizd- eljjhelyezkedlik 1. (ülve) Platz neh-

hetetlen) unüberwindlich men V. sich nieder[íllassen /$47;

hoben/jüberwunden werden
/
eljlhárul (kiküszöbölődik) beseitigt/be-
"i ge/
(állva) sich aufilstellen /h7, Stel-
lung nehmen 2. (állásban) eine Stel-

—
elllhasad zerreiben /f"fi/; (fa) sich lung finden /"h/7 3. (van) sein /"fi7,
spalten /A gespalten is] sich befinden /"A ge7; (áll) stehen
elllhasal 1. auf den Bauch fallen /"i7 [51]; fekszik liegen ["i7
2. (vizsgán) durchijfallen
eljlhasznál 1. (elfogyaszt) verbrauchen
elllhengerít [-vett, sen,
-—ene] wegll-
wálzen /h/; (vmiról) abijlwálzen [A]
(h ge], autllbrauchen /h7 2. (elkop- elllherdál [-t, —jon, —naj — elpazaról
tat) abllnützen /147 eljlhervad verwelken/verblühen /i ge]
elllhasználható; van verbrauchbar elljhesseget [-vett, -hessegessen, "nel
elllhasználódjik [-ott, -jék/-jon, -nék/ wegilscheuchen //7, verscheuchen /A
-na] 1. (elfogy) verbraucht/aufge- ge
braucht werden /"i ge7 2. (elkopix) élhetetlen [--t, —ebb]; -ül lebensfremd
sich abllnutzen ///7 eljlhibáz [-vott, —zon, -—naj verfehlen
elllhasznált; -—anjt elhasznál; — ruha 1h ge]; lövést — fehljischieBen /47
abgetragenes Kleid is
eljlhat (elér) dringen /"fi7, reichen /A47 eljlhibázott [-at, abb]; -—an t elhibáz;
eljlhatalmasodjik [-ott, -jék/-jon, -nék/
-na] 1. máchtig/grobd werden /fi/, an
-Grund
lövés rFehischu$; alapjában -— von
aus verfehlt
Macht zuljlnehmen /?4/7 2. (elterjed )
sich ausjjbreiten /2A4/, um sich greifen
eljlhidegül [-t, —jön, —nel (ált.) erkal-
ten /I ge/; (vkitől) sich jm entfrem-
(8A] den /A ge/
elljhatárol (vmitől) von ré abllgrenzen; eljljhint ausjlistreuen /74/7, verstreuen
( határok közé foglal) begrenzen [h ge] [h ge]; -—i vminek a magvát fá
eljlhatároz I. (vt) beschlieben / "A ge7, den sáen /17
BeschluB fassen /h/2u.
mza magát sich entschlieően. II. (v.refl)
elhatározás [-t, —a, -—ok] st elhatároz;
eljjhíresztel 1. verbreiten /A £e/, auslj-
tragen /"h/ 2. (vkit vminek) jn als
tá verschreilen /"h ge7
rEntsehlud /-sehiusses, —-schlüsse], ell lhirtelenkedjiik — elhamarkodik
eEntsehliedung /-—, —enj; rBe- elllhisz glauben //47
schluó; arra az —ra jut zum Ent- eljlhitet [-vett, -hitessen, —ne]l 1. (vkivel

/
schliuó6 gelangenjkommen; —ra képes vmit) jn tá glauben machen /A7, jm
entschlubtáhig tá weis[[machen 4 / 2. vi magával sich
;

eljlhatározott; —an t elhatároz; — dolog einjlreden /4/7

ausgemachte/beschlossene Sache; a-—
eljlhív 1. (vhonnan) wegjilrufen [44];
ember entschlossener/resoluterMensch; (vhova) rufen 2. (meghív) einjjladen
mr szándék fester Vorsatz
(5h]
eljlhegedül (vorjjhgeigen /47 CI majd eljlhivat (vhonnan) wegrufen lassen
nöm a nótádat ich werde dir scho [5h gel; (vhova) kommen/holen/
zeigen, was eine Harke ist rufen lassen
:
í

ell helyez 1. (vhova állít/fektet/tesz ) ( vmi- eljlhivatott [-vat, abb]; —an elhivat;
be) in tá v. (vmire) auf tá stellen/ ( hivatott) beruten
legen/setzen /f7; (vkit/vmit vhol) in
ré unterbringen /?h ge/ 2. (állásba)
elhivatottság [-vot, a]
eBerufung /[-—/
elhízás s) elhízik; -elhájasodás
anjistellen /74/, (jm) elne Stelle/ eljjhízliik dick/fett werden /"i/, Fett
Stellung verschaffen /h ge) 3. (árut) anjisetzen /2/7
abllsetzen; (pénzt) anillegen; ( letétbe ) eljjhízott; —an dick(leibig), fett(leibig),
hinterlegen /h ge/ 4. (áthelyez) ver- beleibt
setzen [A Bé) elllhódít 1. (vtől vmit) jm/ré tá entreiBen

147
 212
elhomályosít
[Xh gel, wegilmehmen ["h]; ( nőt )
von jm erobern /"h ge) 2. (megnyer )
gewinnen /?h £e/
—
aljjhomályosít [/ott, -—son, mana] 1.
verdunkeln/verdüstern/verfinstern //1
ge) 2. (felülmúl) verblassen machen
fh], in den Schatten stellen HA
eljihomályosodjik [-ott, -jék/-jon, -nék/
-na] — elhomályosul
elllhomályosul [t, —jon, -—na]l
trüben /hj7 2. (elsötétedik) sich ver-
1. sich
dunkeln/verdüstern/verfinstern A sein /fij Om bennem a vér das
ge]; elméje -—t sein Geist trübte/
umnachtete sich 3. (elhalványodik)
verblassen /i gé/
eljlhord I. (vt) 1. (ált.) fort-/wegll-
tragen [th]; (elfuvaroz) wegiltühren
/h/;
[h]; (eltakarít) wegjlschaffen elmos
(lebont) ablltragen [5h]; (víz:
wegjischwemmen/-spülen /h] 2. (ru-
) den /h ge/
hát) ablltragen II. (v. refl) mja magát
sich fortjimachen/-scheren/(fortil)pak-
ken /h7; hordd el magad! mache/
!
schau, daB du fortkommst
elllhoz 1. (vhonnan) holen /h] 2.
( magával hoz) mitljbringen [7]
eljjhull 1. (lekull) abilfallen /"17 2
( elpusztul ) verenden
tallen
[i ge]; ( harcban )
eljlhullat fallen lassen /"h ge7; (levelet)
verlieren [th ge/
eljlhuny verscheidenjentschlafen /"i
Be]
elhunyt! [vat] (a) t elhuny
elhunyt? [/vat, —ja, mak] (5) r/eHin-
geschiedene/Verstorbene/Verblichene/
Entsehlafene /-en, een) (ein er)
elhunyta [4tj sHin-/Verscheiden
elljhurcol 1. ( vhonnan) weg-/fortilschlep-
[s]
pen /h]; (vhova) hin-/herjlschieppen;
( mindenfelé) herumillschleppen 2. (em-
bert, fogolyt) verschleppen /h ge]
eljlhurcolkodlik weg-/fortllziehen Fel]
eljjhúz 1. (vt) 1. (vhonnan) fort-/wegll-
ziehen /XA7; (vhova) hin-/herllzie-
hen 2. (elnyújt) in die Lánge v. auf
die lange Bank ziehen 3. ( arcot )
verziehen /th ge] 4. (ravaszt) abll-
ziehen 5. (eljátszik) [(autfjl)spielen
[h] 6. (vizsgán) durch[jsausen/-ras-
seln lassen /"A ge] II. (vi) (vmi
elindít
mellett) an ré vorbeilltahren /"i];
(előz) tá überholen /h 2€/
eljlhúzódiik 1. (vkitől) sich von jm wegll-
ziehen / "h / 2. ( elvonul ) sich verziehen
[5h ge] 3. (eltart) sich hin(aus)i]-
ziehen, sich verschleppen Be [,
fedüv
sich in die Lánge ziehen 4. (elterül)
sich hinjjziehen, sich erstrecken //
ge]
eljlhűl 1. (hidegen) erkalten [1 ge], kalt
werden /"fi7 2. (megdöbben) bestürzt
Blut gerinnt mir
eljlhülyül [1t, —jön, —nel verblőden
fi ge]; (biz.) vertrotteln [i 84]
elidegenedés [4t, -—e]l 51 elidegenedik;
eEntfremduüng /—/
elj jidegenedjik (vkitől) sich jm entírem-
ell jidegenít [-vett, sen,—enel 1.
(ellop)
entwenden /"h ge///h ge]; (elsikkaszt )
veruüntreuen /h gé/; 2. (elad) veráu-
Bern (h ge) 3. (vkit vkitől ) jn jom ent-
i
fremden /h ge/
elidegeníthetetlen [mt, mül un-
—mebb];
veráugerlich
elllidegenítkető [tj
—en veráuberlich
eljlidőzlik (irgendwo) verweilen fhge],
(sjeine Zeit verbringen /"7 gé]
ellligazít 1. (vkit) jm den rechten Weg
weisen /fh] 2. (rendez) in Ordnung
bringen /£h7, richten /h/
eljligazodjik sich zurechtijfinden fő].
zurechtjikommen /fij; (vmin) sich
ausjlkennen [$h7; ezen nem lehet -ni
daraus kann man nicht gescheit/klug
werden
elljígér versprechen [fh ge]
eljlígérkezlik sich versprechen [4 ge/
"
elj lijeszt verschrecken/verscheuchen /hA
ge]; (vtől) von ré abljjschrecken /A7
eljlillan [vt, —mjon, —na] 1. ( elpárolog )
sich verflüchtigen /h ge7 2. (meglép)
verdüften /i g27, durchijbrennen Ál)
eljfimádkozjik (zu Ende) beten Ált )
elljindít 1. ( mozgásba hoz) in Bewegung
setzen /h]; (működésbe hoz) in Gang
bringen /[fh/; —ja a támadást mit
dem Angritf beginnen [A ge / 2. ( útnak
indít) abljlgehen lassen /"h ge] 3.
(sp.) starten /[h]
elindul 213 eljátszik

elllindul 1. a) (mozgásba jön) sich in elismervény [-t, —me, -—ek] (nyugta)

Bewegung setzen /h/, in Bewegung eBescheinigung/Bestátigung /[-, -—-
kommen /"i/; (jármű) ab-/losilfahren
[ti]; (rep.) abiltliegen /i], starten
en]; eGuittung /—, —men); átvételi
— eEmptfangsbestátigung,

)
rEmpfangs-
los igehen/ani1- schein /-(e)s, -—e/7
[i]; b) ( működni kezd

laufen /fi/, in Gang bringen /f47 2. eljliszaposodjik [-ott, -jék/-jon, -nék/

(útnak indul) autjlbrechen /fi7, sich -naj verschlammen /i 2ge7
auf den Weg machen //N7, abligehen ellliszlik (vmit) fá vertrinken // gej
3. (kezdődik) aniltangen /["h], be- ellliszkol [-t, —jon, —na]l sich davon!-
ginnen /?A ge) 4. (sp.) starten [17 machen /A/, (sich verdrücken //4
elindulás st elindul; 1. (járműé) eAb- ge]
falrtasife essél]; Érep) rAbilug ellliszonyodjik sich entsetzen //: ge7
[--(e)s, se], rStart [-(e)s, —melms] elit [-et, —je] eElite /— 7
2. rAuftbruch/Abgang /[-(e)s, ae/ eljlítél verurteilen // 22/; (végérvénye-
3. (elkezdés) rAntang [/-(ejs, sel, sen) abllurteilen /h7
rBeginn /-(e)s, —e] el lítélendő [—t, bb]; ven verdammens-
eljlintéz 1. (vmit) (ált.) erledigen /h würdig, verwerflich
ge]; (minát) verrichten /h 2e/; elítélés [mt, —e, —ek] st elítél; eVerur-
( ügyet) abljimachen békésen —
/h/7/; teilung/Aburteilung /[-—, menj
beilllegen /2 227; vmit megfelelően/ elítélő [-t, bb]; —en : elítét; abfállig,
méltányosan — ré gerecht werden /fi/ wegwerfend, mibfállig
2. (vkit ) ablltun /F/,
erledigen /hA ge7
elintézés [-t, —e, -—ek] st elintéz; eErle-
elítélt [met, —je, —ek] r/eVerurteilte
[—-n, -n)j (ein -—r)
digung /-—, —enj; eVerrichtung /-—, elllizzlik verglühen /i ge/
menj; eAbmachung /-—, —menj ellljár !. (vi) 1. (vkihez) jn besuchen
elintézetlen [tj]; —ül unerledigt; un- [Ah ge/, ju zu besuchen pílegen /1/7 2.
verrichtet ( intézkedik) vorllgehen [fi], vertah-
elintézett [-vetj; en
t elintéz; ez -- do-
logjügy das ist abgemacht/erledigt;
ren /"i/h ge] 3. (elmúlik) vergehen/
verflieden /fi ge/ II. (ví) táncot —
ez —m
ember der Mann ist erledigt/ einen Tanz auf[lführen/tanzen //4/7
abgetan mr a szája sich verplaudern/verplap-
elllintéződjik [-ött, -jék/-jen, -nék/-nel pern /h ge/
erledigt werden /"i g€/; (rendeződik ) eljárás st eljár; 1. (viselkedés) sVorge-
sich ordnen/regeln //7 hen/Verfahren /-es/; (eseti) eHand-
eljlír verschreiben /"h ge7 lung /-—, -—enj; rVorgang /[-(e)s,
elllismer 1. (bevall ) bekennen/einjlgeste- eve] 2. (módf/szer]) svVertahren [-s,
hen / "2 ge /, zullgeben /$A/7 2. (igazol) /, eMethode [929 en], rProzeb
mm
/

bestátigen/bescheinigen /h ge/7 3. (vkit [-zesses, -zesse [, eProzedur [/—, —enj,

vminek) jn als tá anjljerkennen [14]; MabBnahmen /plurj; új -—ok neue
(vkinek vmit) jm tá zullgestehen; Verfahren/Wege 3. (jog.) sVerfahren;
ezt el kell róla ismerni das muB man bíró(ságyi — sGerichtsverfahren 4. —
ihm zugestehen/lassen/ anerkennen eljárásmód
elismerés [-ot, ve, mek] 1. sBekenntnis/ eljárásmód eVerfahrensweise
Eingestándnis /--ses, —se7 2. eBestá- ellljátszliik I. (ví) 1. (darabot) vorlltra-
tigung/Bescheinigung /—, -—en/j 3. gen /?h/, spielen /147; (vkinek) voril-
eAnerkennung /-—, menj spielen; (szerepet) darjlstellen /147 2.
[-t];
het
elismerő -—en/-—leg $ elismer; -—ern (pénzt) verspielen /4 ge7j 3. (jogot)
sich anerkennend áubern verwirken/verscherzen /4 £€/; -otta
a barátságát er hat es mit ihm ver-
eljlismert; -ven
te Tatsache
t elismer; tény anerkann- dorben II. (vi) (játszadozik) herumlj-
spielen /A7
eljegesedik
eljljegesedjik [-ett, -jék/-jen, -nék/-nel
vereisen /i £€/
ellljegyez verloben //A £€7
—
eljegyzés st eljegyez eVerlobung /-—, —-
en
éljen! ( interj) ; — ! (er lebe) hoch !
éljen? [-t, sje, —ek] (s) — éljenzés
éljenez [-ett/éljenzett, —Zzen, —ne]l I.
(vt) tá hochleben lassen /[fh 2e/,
ré zulljubeln /A7 II. (vi) ,,hoch"/
éljen" rufen [9747
éljenzés [/t, me, mek] rHochrut /-(e)s,
me], sLebehoch/Hoch /-—sS/; [(coll)
Hochrufe
ellljön 1. (vhonnan) weg-/fortllkommen
[ti]; (vhova) tá(hin-)herjjkommen 2.
(vkiértjvmiért) (abil)holen /47
eljjiut an-/hinljkommen /"i7, (hinii-)
gelangen /i ge/
eljljuttat (vkihez vmit jm fá) zukommen
lassen /?A ge7 v. übermitteln /hA ge /
elllkábít betáuben //A 2e/; (ital) berau-
schen /4 ge/; (átv.) betören /h £e/
eljlkábul [-et, —jon, nal betáubt wer-
[/
MENY
elllkacagjja magát [-ta —, — -—, -ná
(laut) auflllachen / 7, in ein Geláchter
2 "aus [brechen /1/
eljlkalandozjik 1. herumljschweifen /17
2. (átv.) abilschweifen
elljkallódjik verloren gehen v. abhanden
kommen /fi/
elljkanyarodjik abljbiegen /fi7; (menet
közben) abjlschwenken /17
eljjkap 1. (elfog) ergreifen /[?h £e/,
erfassen /h g€/; (röptében) ab-/auftl]-
fangen /"A7 2. (elcsíp) erwischen
fh ge] 3. (elragad) wegllhaschen/
-schnappen /47 4. (visszaránt) fort-/
wegilreiden /"h7 5. (betegséget) be-
kommen /?h ge
eljjkapar wegljscharren/-kratzen /A/7
eljjkaparint [-vott, -son, —ana]j wegil-
schnappen/-fischen ///7
elljkapat [-vott, -kapasson, -—na]j ver-
wöhnen /h ge/
ellikapatott [/vat, abb]; —an elkapat;
1
übermütig
elllkapkod 1. (árut) vergreifen /[5h ge/
2. (elkaparint) wegllhaschen /A] 3.
(munkát) verhudeln /h ge)
214 elkerget
eljlkápráztat verblenden /h ge7; (vakít)
blenden //77
eljlkárhozljik [-ott, -zék/-zon, -nék/-na]
verdammt werden /f1/
elkárhozott [mat, —a, —akl] r/eVer-
dammte /—n, —n7 (ein mr)
eljjkáromkodlja magát [-ta, —, -— -—,
-ná -] einen Fluch ausjjstoben /fA7
eljlkártyáz [-vott, —zon, —na]l I. (ví)
verspielen /h ge7j II. (vi) Karten
spielen /A7 i
elljkedvetlenedjik [-ett, -jék/-jen, -nék/
-ne] die Lust verlieren /"hA £e/, ver-
stimmt werden /fi ge/
eljjkedvetlenít [/vett, sen,
die Lust nehmen /47, ju verstim-
-—enel jm
men/miBgstimmen /h ge/ v. verdrieben
MR
get!"
eljjkékül [mt, —jön, nel blau werden
[Fi], sich blau fárben /A]7
eljikel 1. (áru) abilgehen /fi7, Absatz
finden /[fh/; mt es ist vergriffen;
minden jegy —t ausverkault 2. (kell)
vonnöten/nötig sein /f1/
eljlken verschmieren /h ge /, verstreichen
;
—] [5h ge] ( átv. is) verwischen /h geJ
eljjikendőz verschleilern /h £e/
eljlkényeztet verwöhnen /h ge7; (dédel-
get) verzárteln/verhátscheln /A4 2e/
eljjképed [-t, —jen, -—nej verblüttt/
verdutzt/batff sein /"i7
elképedt [-vet, -—ebbj; -en elképed;tt
verdüutzt, verblütftft, batt
elllképeszt [-vett, -képesszen, -—ene] ver-
blüffen/verdutzen /h £€/
elllképzel sich (ré) vorllstellen /A7,
denken /F47
elképzelés [-t, —e, mek] st elképzel;
eVorstellung /[-—, menj; (tud. ) eKon-
zeption /-, menj
elképzelhetetlen [1t, —ebb[; -—ül un-
vorstellbar
elllképzelhető; en vorstellbar
eljlkér 1. (vkitől vmit) jin um Zá bitten
[5h], jtn tá ablltordern /h)] 2. (vmiért)
(für tá) fordern /A7 v. verlangen //
ge]
eljjkéredzkedjik sich frei-/ausjlbitten
[$h], sich entschuldigen /h 2e/
eljlkerget fort-/weglljagen /N4/, verjagen
[h ge], vertreiben [th ge/
elkerít 215 elkoptat

elllkerít (kerítéssel) umilzáunen /h7, ich bin darauf gefaBt 4. (vhonnan)

abljlgrenzen /147; wegilwollen /"47; (vhova) hin-/herll-
ellikerül 1. (ví) (szándékosan) vor ré wollen /"h7 35. (közb.) (tanul) sich
ausilweichen /"h4/, fá vermeiden /?A vorllbereiten 6. (közb.) (tönkremegy)
"

ge]; (véletlenül) ré entgehen/entrin- fertig-/hinjjsein /"17

nen /fi ge]; —i a figyelmét es entgeht eljikever 1. (összekever) vermischen/
ihm ÍI. (vi) (vhonnan) von
kommen /fi7; (vhova) nach . . ge-
.weglj-
. .

.
vermengen // e/ 2. (elkavar) verrüh-
ren /h ge) 3. ( közb. ) ( elveszít) verlegen
raten /fi ge/ [h ge]
elkerülhetetlen [mt, ebb]; —ül unver- eljlkeveredljik 1. sich vermischen /A ge7
meidlich, unvermeidbar, unumgáng- 2. (közb. ) (elvész) abhanden kommen
lich, unausweichlich d
elllkerülhető [-t, —bb]; —en vermeidlich, eljikezd anjlfangen /$47, beginnen /th
vermeidbar; ez könnyen -— das ist ge]
leicht zu vermeiden is eljjkezdődjik —elkezd
elkeseredés [-t, -e, mek] s) elkeseredik; eljlkezel 1. (beteget) verpfüuschen /h ge]
2. (pénzt) vermanipulieren /h 2e7
eErbitterung /-—, —men/
elkeseredett [-vet, —mebb[; -—en (v)er-
bittert; (makacs) verbissen
ellikiabál (átv. közb.) verschreilen
ge]
/h
eljlkeseredjik [-ett, -jék/-jen, -nék/-nel eljlkiáltjja magát [-otta —, -sa -—, maná
(v)erbittert seinjwerden /fi ge/, bitter s] aufljschreijen v. einen Schrei
werden /"i7 tun [47
eljlkeserít [/vett, sen, -—menej (v)erbit- eljlikínlódjik —(átv.) sich abilplagen/;
:

tern/vergállen /h ge/, grámen /47 -guálen / A /

elkeserítő [/t, -—bbl; -—enít elkeserít; eljlkísér (vkit) jn begleiten /[A4 ge7
ez - das erbittert einen eljjkívánkozlik sich wegljlwünschen //17,
elkésés s) elkésik; eVerspátung [-,
elllkésett [-vet, -ebb]; --en 1 elkésik;
en wegjlwollen /?h7
ellikóborol herumjjstreifen /i/7; (meg-
verspátet szökik) durchilgehen /"Fi7

/
eljlkésjik sich verspáten /hA ge7, zu spát eljjikoboz [-vott/elkobzott, -—zon, -—naj
kommen /fi/; bocsánat, hogy -tem beschlagnahmen £ge/,in Beschlag
entschuldigen Sie meine Verspátung nehmen /f47, konfiszieren //A £e7
elllkészít 1. a) (ált.) machen /14/, anii- elkobzás [-t, -—a, -ok] st elkoboz;
fertigen /A7/; (készre) fertig machen/ eBeschlagnahme /-—, -—n/, ekKonfis-
stellen /RA)7 ; ( fogyasztásra, használatra ) kation /-—, -—en/
(zull)bereiten /h ge7; (tálalásra ) anil- ellikokszosít [/vott, -son, —ana]l verko-
richten //47; b) (odakészít ) zurechtil- ken /h ge/
machen/-stellen, herjilrichten 2. (elő- elllkoldul (vkitől vmit) jm tá abllbetteln
állít) herilstellen /[A/, verfertigen /A (h]
Be] eljjkomolyodjik ernst werden /"i7
elkészítés st elkészít; eAnfertigung /— 7; elllkomorít [/vott, -son, -—anaj verdü-
eFertigstellung /-—/7; eZuübereitung/ stern /h ge]
Bereitung /-— /; eZzüurechtstellung/Her-
richtung /-—/; ekerstellüng/Vertferti-
elljkomorul [t,—jon, —najl sich ver-
düstern /hA ge7, düster werden /"i/
gung [—] eljlkoplik (használattól) sich abjlnutzen
eljjkészül 1. (vmi) fertig werden 2. /fi/ [hj]j; (koptatástól) sich abilwetzen
(vki vmivel) tá fertigilimachen /h)/ v. [h]; (ruha) verschleiben [fi ge7
fertigilbringen /?h7 v. fertigljbekom- eljlikoptat ( használattal ) abjlmützen /h7;
men / "A ge/; (közb. ) tá fertigilikriegen ( koptatással ) abllwetzen /[h7; (cipőt)
[Rh] 3. (vmire) sich auf tá gefaBt abjltreten /fh/; (ruhát) ablltragen
machen /74/; el vagyok rá készülve [h)
u
elkorcsosul
elllkorcsosul [-t, -—jon, —na] entarten
[1i ge], sich entarten /h ge/
eljlikorhad vermodern/vermorschen/ver-
wittern /i ge/7
eljikotródjik sich davonljjmachen/fort![-
scheren //7
eljikótyavetyél [-t, —jen, —ne]l vertrö-
deln/verschieudern /h ge/
ellikottyant [mott, —son, -—ana]l I. (ví)
ausjjplaudern /h47, verplaudern /A
ge] II. (v. refl) —mja magát sich ver-
plappern /h £e/
eljiködösít vernebeln /h £e/; [(átv.)
benebeln /h g£e/
eljlikölt 1. (pénzt) ausjjgeben /47;
(könnyelműen) verschwenden /h g£e/7
2. (ételt) verspeisen/verzehren /h ge]
elllköltözlik 1. (vhonnan) fort-/wegll-
ziehen /"fi/; (vhova) hin-/herllziehen
2.7.
(meghal): verscheiden [71
elllikönyvel verbuchen /h ge /, buchen /h 7
eljlköszön sich verabschieden //h 2e/,
Abschied nehmen /?77
elliköt (le-/megköt) ablibinden /47,
abllschnüren /4/; (beköt) verbinden
[hge]
elllkötelezett [vet, -ebb] engagiert
lágasi:-]
elllkötelezii magát [-te, —, -ze —, -né -]
sich verpfílichten/engagieren / ágaszi:-[1A2
22]
eljjkövet 1. (rosszaf) begehen /"h £e7,
verüben /hA ge7/; -—i azt a hibát er
begeht/macht den Fehler; öngyilkos-
ságot követ el Selbstmord verüben/
begehen 2. ( megtesz ) aufjlbieten /$47,
d(a)ranjjsetzen /27; mindent — er
bietet alles auf, er setzt alles d(a)ran
eljlkövetkezlik (idő) kommen/einlitreten
ti
eljlközeledjik heranjlnahen /i/
eljjikunyerál [-t, -—jon, -—nal — elkol-
dul
eljlküld 1. a) (vkit) ab-/fort-/wegll-
schicken /h7; b) (vkiért/vmiért) um
tá schicken 2. (vmit) verschicken //
gé ], versenden /th ge] / [Ah gef; (el-
juttat) zullschicken, zullsenden /"4//
[h], übersenden; (felad) abllsenden/
abjlschicken 3. (elbocsát) fortllschik-
ken, entlassen /"4 ge/
216 ellátogat
elljküldhető [--t]; men (vmi) versendbar
eljlkülönít [-vett, sen, -—ene]l (abll)son-
;
dern/trennen //47, separieren /h £e/;
( elhatárol ) abligrenzen [4] ( elszigetel
isolieren / ge / ; ( elválaszt ) (aus][)schei-
Ah
)
den /?FA/, ausllsondern
eljjkülönül [ot, —jön, —nel sich (abll-)
sondern/ítrennen /f4/7, sich separieren
(h ge]; (elszigetelődve)-.sich isolieren
fsgéfás
eljllágyít erweichen /h £e7
t.i
werden /"i/
// £2/, weich
eljjlágyul sich erweichen
eljjlankad matt werden /fi7, ermatten
[i ge]; (petyhüdt lesz) erschlatten
1
ge
ellankadás [-t, —a, ok] st ellankad;
eErmattung /-/7; eErschlatfung /[-— 7
ellllankaszt [-vott, -lankasszon, -ana]l
ermatten /h £e/; (petyhüdté tesz)
erschlaffen /h ge/
eljllanyhul (vki) ermatten /ige/7; (vmi)
nachillassen /£4/7, abilflauen /i £e/
elj [lapátol fort-/wegjlschaufeln /747
elj llaposít [-vott, --son, —ana] verflachen
(h 22] bejon.
eljjlaposodjik [-ott, -jék/-jon, -nék/-nal
ú
verflachen /i 2€e/
eljllapoz verbláttern /hA ge/
eljllát I. (vé) 1. ( vmivel) mit ré versehen
[5h ge]; (felszerel) ausilrüsten/-stat-
ten /h/; áruval — beliefern /h ge/;
élelemmel -— verpflegen /h g2e/ 2.
(vkit) versorgen /h gel; (ápol)
betreuen /h ge/; (élelmez) verpflegen
(
3. ( intéz) besorgen; teljesít) versehen;
mija tisztét sein Amt versehen, seines
Amtes walten /4/7 II.
(vi) (vmeddig )
(bis nach/zu ré) sehen /"A7 [] majd
om a bajodat! ich werde dir schon
geben !
ellátás st ellát; 1. eAusrüstung/Ausstat-
"
tung /—, —menj; 2. a) eVersorgung
[—-, -—en]; eBetreuung /-—, -—enj;
eVerpílegung /-—, -—menj; b) (étel)
eVerpfílegung /-—, menj, eKkost /[-];
teljes -- volle Verpflegung 3. eBesor-
gung /-,
men
ellátatlan [-t, —abbj; —ul unversorgt
eljjlátogat (vkihez) jin besuchen /h g€7 v.
aufjjsuchen /A/7
.:
ellátszik ellennyugta

eljllátszlik sichtbar sein /"17

ellen! (posíp) gegen/wider fá; ami —
ner /[-s,
[-9s, 7;) eGegenpartei, rWider-
-] ; (jog.
(költ.) rWidersacher

wogegen; ár -
gegen den Strom;
vmit be kell venned a fejíájás — du
mugBt etwas für/gegen Kopfschmerzen
einnehmen; mi —? wogegen?, gegen
was?
ellen(-)? ( praef) (1d összetételekben )
ellenajánlat rGegenantrag
ellenjjáll (vnek) (ré) widerstehen /?A
ge], Widerstand leisten //47; (ellen-
szegül ) sich ré widersetzen /h ge/
ellenállás st ellenáll; 1. rWiderstand
[-(e)s, (ellenszegülés) eResi-
esve];
stenz /-2, ven]; (harcos) eGegenwehr
[-]; — nélkül(i) widerstandslos 2.
(el.) rWiderstand
ellenállási [tj] Widerstands-; — moz-
galom eWiderstandsbewegung
ellenállhatatlan [--t, abb]; —ul unwi-
derstehlich
ellenálló? (4); -—an t ellenáll; wider-
standsfáhig; — erő eWiderstandskraftt;
mm
képesség —eWiderstandsfáhigkeit
ellenálló? [-t, —ja, —k] (5) "Widerstands-
kámpfer
ellenben dagegen, hingegen, wogegen
ellenbizonyíték rGegenbeweis
ellene? dagegen, dawider; nem vagyok -—
(nem kifogásolom) ich habe nichts
dagegen/dawider; (nem ellenzem) ich
bin nicht dagegen/dawider
ellenje? ) ellenem
ellenében 1. — ellent; 2. (fejébén) gegen
tá; nyugta -— gegen Guittung
ellenjem [-ed, -e, -ünk, -etek, -ük] gegen/
wider mich/dich/stb.
ellenére trotz/entgegen ré, ungeachtet bi ;
akaratom - gegen meinen Willen;
mindennek - trotz all(edjem;
sacher
ellenforradalmi; man gegen-/konterre-
volutionár [-v-]
ellenforradalom eGegen-/Konterrevolu-
tion [-v-]
ellenhatás eGegenwirkung /-—, menj
ellenhúzás r"Gegenzuüg
elleni; fertőzések — védekezés rSchutz
gegen Ansteckungen
ellenindítvány — ellenajánlat
ellenintézkedés eGegenmaBGnahme
ellenjátékos rGegenspieler
ellenjavaslat rGegenvorschlag
ellenjegyez gegenllzeichnen /74/7, kontra-
signieren /4 £e/; [(kézjeggyel ellát)
signieren/paraphieren /h ge/
ellenjegyzés eGegenzeichnung; eSigna-
tur /—, —eén
ellenjelölt "Gegenkandidat; eGegenkandi-
datin
ellenkezés [-ut, —e, -—ek] si ellenkezik;
1. (ellentmondás) rWiderspruch /m—-
(e)s, ese] 2. (ellenállás) rWiderstand
[4(e)s, sel
ellenkezjik [-ett, -zék/-zen, -nék/-nel
(vvel) 1. (ellentmond) gegen tá sein
fől szrté Widersprechen :/1b
(ellenáll) sich ré widersetzen /h ge7
8]
2.
ellenkező? [set] (4); —en/-—leg 1 ellenke-
zik; 1. (ellentmondó) widersprechend
2. (ellentétes) entgegengesetzt, um-
gekehrt; (csak adv) im Gegenteil; !
ellenkezőleg is; - esetben widrigen-
falls, ander(e)nfalls; az — oldalon levő
gegenseitig; az — végletbe ins andere
Extrem
ellenkező? [-t, m—je] (s) sGegenteil

2 bei all
min- [—-(e)s], sEntgegengesetzte /-—n/; az

ellenértéksrGegenwert
def a mijét állítja er behauptet das Gegenteil
ellenkezőleg! im Gegenteil; 1 ellenkező"
(-)ellenes [-et, -ebbl]; -en 1. (ellen- 2.15
séges ) -feindlich, anti- 2. ( ütköző ) -wid- ellenkormány eGegenregierung
rig ellenkövetelés (ker.) eGegenforderung
ellenez [ellenzett/—ett, ezen, nel
(vmit) ellenlábas [-t, —a, —ok] rGegenfübler
[-—s, 7], rAntipode /[—n, —n]
gegen tá sein /["fi/; (helytelenít) tá
mibbilligen /hR g27; (opponál) gegen ellenlökés rGegenstob
tá opponieren /h g€7; ellenzem ich bin ellenméreg sGegengitt
dagegen ellennyugta eGegenguittung/-bestáti-
ellentél [-felet, -fele, -felek] (ált. ) rGeg- gung/-bescheinigung
2
ellenőr 218 ellenző

/
ellenőr (felügyelő) rAufseher /[-s, —m/; (engedetlen) widerspenstig/renitent
( felülvizsgáló) rKontrolleur [-letri[-s, SEM
méj; (A) rKontrollor /-—s, -—ej;
( revizor ) rRevisor [-v-ll-sS, menj
ellenszegülés [t, me, —ek] st ellensze-
gül; eWidersetzlichkeit [—-, -—en];
ellenőriz (felügyel) beauftsichtigen/jüber- ( engedetlenség ) eWiderspenstigkeit /-,
t
wachen /h ge/; (felülvizsgál) kon- -én)], eRenitenz /[-—, menj
trollieren /h ge /, prüfen /1/; (revideál) ellenszegülő [—t, —je, —k)] ellenszegül;
revidieren /-v-IIh ge/ widersetzlich; widerspenstig, renitent
ellenőrizhetetlen [e t, ebb]; —ül unkon- ellenszenv [-vet, —e, ek]
eAbneigung
en]; (vki iránt) eAntipathie

EN
trollierbar [—,
[3 t, —bb]; -—en kontrollier- [-, -nj; (vmi iránt) rWiderwille
ar
ellenőrzés st ellenőriz; (felügvelet) eAuf-
[ns]
ellenszenves [-vet, -ebbj; —-en antipa-
sicht /-—J, eBeaufsichtigung/Über- thisch, unsyimpathisch; (csak praed)
wachung /-—, -—men/; (felülvizsgálat) zuwider
eKontrolle /—, -—n/, ePrüfung /—, ellenszer sGegenmittel
en), eRevision [-v-[I-, ven; állami ellenszolgáltatás eGegenleistung
mr eStaatskontrolle; (közúti) forgalmi ellentámadás rGegenangritff
- eVerkehrsüberwachung [4 /
ellenőrző(-) [4t] (felügyelő) Aufsichts-;
ellentengernagy rKonteradmiral
ellenterv rGegenplan
( felülvizsgáló) Kontroll-, Prüfungs- ellentét 1. rGegensatz; ben vele/ezzel
ellenparancs rGegenbetfehl im Gegensatz zu ihm v. dazu 2.
ellenpárt eGegenpartei (ellenkezője) sGegenteil [--(e)s, —e/
ellenpont (zene. ) rKontrapunkt ellentétes [-et, mebbj; en
1. gegen-
sátzlich, entgegengesetzt; (tud.) anti-
ellenpróba eGegenprobe
ellenrendszabály eGegenmaGnahme thetisch; (nyelvtud.) adversativ [-v-],
ellenség [-vet, e, —ek] rFeind /-(e)s, entgegensetzend 2. gegenteilig
ej; halálos — 7Todfeind; ősi —
rErbfeind; az -, kezébe kerül in
ellentjjmond widersprechen /["A4 2€/,
widerreden /h 2e/
Feindeshand geraten ellentmondás st ellentmond; 7Wider-
ellenséges [-vet, -—ebbj; -en [(ált.) spruch; alapvető -— rGrundwider-
feindlich; Feindes-; (cselekedet, maga- spruch
tartás) feindselig; (viszony) feind- ellentmondó [-t, -bbl]; —an t ellent-
schaftlich mond; widersprechend, widerspruchs-
ellenségeskedés [/t, -e, —ek]eFeindselig-
st ellen- voll
ellentüntetés eGegenkundgebung/-de-
ségeskedik; (cselekedet)
keit /-, vén/; (viszony) eFeindschatt monstration
[, en
ellenségeskedjik [-ett, -jék/-jen, -nék/-ne]
ellenvád eGegen(an)klage
ellen [vet tá gegen fá einjlwenden /"h is/
ellenvetés st ellenvet; ( csele kvés is) eEin-
(vkivel) mit jm in Feindschatt leben
[h], in anilfeinden /h7 wendung [/[-—, -—enj; (eredménye)
ellensúly sGegen-/Kontergewicht rEinwand /-(e)s, 4e/
ellensúlyoz [/vott, -zon, nal (vmit) ellenvonat rGegenzüg
ré das Gegengewicht halten /"24/;
( átv.) ausligleichen/jwettllmachen /77,
ellenzék [-vet,
en e,
ek] eOpposition /-—,

aufjlwiegen /"th/, kompensieren /A ellenzéki[-t, bbi]; —en oppositionell,

gt. zur Opposition gehörend; Oppositions-
ellenszavazat eGegenstimme ellenzés —ek] st ellenez, eMib-
[-t, -—e,—men7
ellenszegül [-ot, jön, ne] (vnek) sich billigung /[-,
ré entgegenilsetzen /h7 v. widersetzen ellenző [/t, —je, -k] 1. (tárgy) eBlende
[h ge], ré widerstreben /h 2£€/; feg, ön], rSchirm [féjs, "0;
ellep
(sapkán,
em] 2.
kocsin) sSchirmleder /-s,
(ember) rBekámpfer/Gegner
[-s, —], rOpponent /-en, —men/
ellllep bedecken /h £27; (gyom) bewach-
sen [fh ge), überwuchern /h 2£e/;
(rovar, betegség) befallen /"h ge);
(tömeg) übertluten /h 2£e7
eljjlép (vhonnan) beiseite-/wegjltreten
[5i]; (vkilvmi előttjmellett) an ré
vorbeijlschreiten /fi7 v. vorbeillmar-
schieren /i g€/
eljlleplez verhüllen/verschleijern /h £€e7
eljlles (vkitőljvmit) jm tá abligucken/
-lauschen /77
ellik [-ett, -jen, -enej (Junge) werfen
féhJ; iungen /A7; (disznó) tferkeln
[A]; (juh) [(ablblammen/lámmern
[RA]; (ló) fohlen [4]; (tehén) kalben
[hj]; (vad) setzen [h]
ellipszis [-ot, —e, —ek] eEllipse /-, 717
elliptikus [-vat, abb]; -— an elliptisch
eljjlobban verlodern/verflackern /i ge7
eljllocsol verspritzen /h4 £e/, vergieben
. :
eljjlódít weglischleudern /47
eljllóg I. (vé) (időt) vertüun /4h ge7 II.
(vi) verdüften /i" ge/, türmen [1/;
mott az óráról er hat sich von der
Stunde gedrückt, er hat die Stunde
geschwánzt
eljllohol (vhonnan) davonlítraben /17;
(vhova) hin-/herlitraben
el [/lomposodjiik [-ott, -jék/-jon, -nék/-naj
verlottern /i ge/
eljllop stehlen /$47
eljllopakodjik sich fort-fwegilstehlen
[5h], sich fort-/wegllsechleichen /"i7
ellllovagol (vhonnan) wegilreiten /f17;
(vhova) (hin-/herjlhreiten; (vmi előtt
mellett) an ré vorbei-/vorüberllreiten
ellltő 1. (vhonnan vmit) ab-/wegllschie-
Ben /FRh7; (vhova) her-/hinllschieben
2. (lőszert) verschiebden [/h
eljjlök (vhonnan) ab-/wegllstoben [54];
(vhova) hin-/herjistoben /$47
ellök(ődj)és s) ellökődik; rAbstob /-es,
Ae
eljllöőkődjik [-ött, -jék/-jen, -nék/-nej
abjlschnellen 17, sich abljstoBen /?47
eljllustít [-vott, -vson, vana] faul machen
[1]
219 elmeél
es i
[vt, —jon, -na] faul werden
elllmagyaráz erkláren /h ge7, auseinan-
derjlsetzen /A7
eljlmállaszt [-vott, -mállasszon, -ana]j
ausjlwittern/mulmen /h7
elllmálljik verwittern/zerbröckeln /i ge7
eljlmarad 1. (távolmarad, kiesik) aus-/
fort-/wegjllbleiben /"fi7; (nem történik
meg) unterbleiben /"i ge7; (előadás)
nicht stattllfinden /"h/; (óra) auslf-
fallen /"i7 2. (vki/vmi mögött) hinter
ré zurückilbleiben
elmaradás st elmarad; rAustfall /-(e)s7
elmaradhatatlan [-t, abb];
bleiblich
ul
unaus-
elljmaradott [-vat, abb]; van — elma-
radt ;
elmaradottság [-vot,
benheit /-/
aleZurückgeblie-
elllmaradozlik [-ott, -zon, -na] 1. (hala-
dásban) zurückilbleiben /"i7 2. (nem
jelenik meg) (öfterfwiederholt) ausl]-
bleiben
elmarad(oz)ó [/t, —ja, -k] r"Nachzűgler
ms, mm]
elmaradt [at, abb]; —an t elmarad;
rückstándig; a világtól — rückstándig,
zurückgeblieben, weltfremd
elljmarasztal verürteilen /h £e/
eljlmaszatol verschmieren
elj[mázol verschmieren/verwischen /h ge7
elme [4t, 4je, 4k] rGeist /-ves, -—erj/,
rVerstand/Sinn /4-(e)s7 ; éles — schar-
fer Verstand/Geist/Kopf; 4je elborult
sein Geist ist umnachtet; mbe
vésem ich merke es mir, ich práge es
mir ein; mit forgatsz Ldben? worauf
sinnst du?; 4jében megtart im Sinne
behalten; zavarodott 4jű geistesver-
wirrt
elmeállapot rGeisteszustand
elmebaj eGeisteskrankheit
elmebajos; an
— elmebeteg?
elmebeli
Stes-
[tj geistig, psychisch; Gei-
elmebeteg! (a ) ; ven geisteskrank
elmebeteg? (s) r/eGeisteskranke
elmebetegség — elmebaj
elmeél rScharfsinn /--(e)s/, eVerstan-
desschárfe
elmetfuttatás 220 elmósolyodik

elmefuttatás [-t, ma, ok] 1. rGedan- sze]; (járműé) eAbfahrt /[—, —en/,
kentflug /[-(e)s] 2: (irodalom) ePlau- rAbgang /[-(e)s, ae]
derei /-, -—enj/ elmenőben im Fort-/Weggehen; — van

—
eljlmegy 1. a) (vhonnan) ab-/fort-/
(hinywegjlgehen /fi7, sich fort-/wegli-
begeben /"h ge/; (jármű) ab-/fort-/
wegjilfahren /"tí7/; b) (vhova) hin-/
(
herllgehen, sich hin-/her[ [begeben; jár-
művel) hin-/herjltahren; c) (vkijvmi
mellettjelőtt ) an ré vorüber-/vorbeillge-
hen; (járművel) an ré vorüber-/vor-
beillfahren 2. (vkiért/vmiért) tá abll-
holen /h/; (vminek) ae werden
er ist im Begriffe fort-/wegzugehen
élmény
mse]; úti
[t,
—e, mek] sErlebnis /-ses,
— sReiselerlebnis
eljlmérgesedjik [-ett, -jék/-jen, -nék/-nel
(mérgessé válik) sich vergiften [A
ge]; (seb) sich vereitern /h ge]
eljjmérgesít vergiften /h £e/
elljmerít unterjltauchen /47, versenken
Amen
elljenerül (elsüllyed) versinken /"i
1.
ge], unterjlgehen /fi7j 2. (átv. vmi-
: !

[fi]; — bevásárolni einkaufen gehen

3. (közb.) (megjárja) (aniljgehen; ez ben) sich in tá vertiefen/versenken /1
még - das geht noch(an/hin) [1
elment az esze er hat den Verstand ks ge
[-et, mebb]; —en ( szellemes ) geist-
verloren;
herum
- a híre es spricht sich reich/-voll; ( ötletes) sinnreich/-voll; —
mondás 7Sinnspruch
elmegyógyász rlrrenarzt /-es, aef, elllmeséi erzáhlen /A 27
rPsychiater /-—s, —7 elmeszesedés s) elmeszesedik; eVerkal-
elmegyógyintézet elrrenanstalt kung [4-, en];
(orv.) eSklerose [4,
elllméláz (nachi)sinnen /f47, in Gedan-
ken versunken sein /fi/
elmélet [-et, —e, —ek] eTheorie /-—,
sect
en
ik verkalken /i £e/
elljmetsz (elvág) abljschneiden /"A4/;

tionstheorie; tükröződési
-
en]; evolúciós/fejlődési -— eEvolu-
eSpiege-
( levág ) wegllschneiden
elmezavar eGeistesstörung/-verwirrung
lungstheorie [—-, -en
elméleti [-t, bb];-leg theoretisch
elmélkedés [-t, —e, —ek] 1. (folyamat)
eljlmond 1. sagen /7;
(elbeszél) erzáh-
len /h ge]; (beszámol) berichten /h
s) elmélkedik; 2. (eredménye) eBe- ge]; ( közöl) mitllteilen /h7 2. (könyv
trachtung/Meditation/Reflexion /—, nélkül) autf-/her-/vorljsagen 3. (vkit
men vminek ) jn tá heiGen /["4A]
elmélkedjik [-ett, -jék/jen, -nék/-nel eljlmorzsol zerbröckeln /hA g€7; (tésztát)
(vmin) über tá nachildenken/(nachil-) verkrümeln /hA 2e/
[5h] reflektieren/meditieren elllmorzsolódjik zerbröckeln [/i 2€/;
ege
h
v.
(tészta) verkrümeln /i £e/
[/24/,
eljlmélyed sich versenken/vertiefen /h elllmos 1. (víz) wegllwaschen
ge]; mt egy könyvbe er war in ein wegllschwemmen/-spülen //7 2. (el-
Buch versunken/vertieft használ) verwaschen [fh ge] 3. ( elmo-
elllmélyít vertiefen //h £e/ sogat) abllwaschen 4. (színt) verwa-
eljlmélyül [—t, —jön, nej
— elmé- schen, verwischen /A g€7
eljlmosódjik [-ott, -jék/-jon, -nék/-nal
lyed
eljjmenekül flüchten /i/, sich flüchten sich verwischen [4 ge/; (körvonal)
[A /, die. Flucht ergreiten /"A 22/; (S1- verflieBen [fi geJ, verschwimmen /"i
keresen) entkommen/entfliehen /"i ge
ge]; - hazájából
werden /"i7
land(es)ílüchtig elljmosódott [-at, —mabbj; -van t elmo-
Sódik; - fogalmak verschwommene/
elmenés — elmenetel vage [v-] Begriffe
elmenetel [-t, me, ek]
sFort-/Weg-
gehen /4-s7, rFort-/Weggang [-(e)s5,
eljlmosogat abjlwaschen /"f7
ell[mosolyodiik [-ott, -jék/-jon, -nék/-na]
elmozdít
zu lácheln anjjfangen /[47, lácheln
dat h
1. (vmit) (wegllhrücken /h7,
—
verrücken vV. fort-/wegjlbewegen [A
] 2. (vkit) ablisetzen /h/, (seiner
Stellungy entheben /"h g2e7, entlassen
[5hgel
elmozdíthatatlan [-4t, —abbj; —ul 1.
unverrückbar, unbewegbar 2. (állá-
sából ) unabsetzbar
elmozdítható [mt, -bbj; —an 1. ver-
rückbar, beweglich 2. (állásából)
,
absetzbar
elllmozdul (vki) sich fortjlrühren /247,
sich wegllbewegen /h g£e/; (vmi)
sich verrücken
"A
/h
ge7, sich verschieben s"
elmúlás s) elmúlik; 1. [(mulandóság)
eVergánglichkeit
scheiden /-—$S7
/- 7 2. (halál) sVer-
eljjmulaszt 1. versáumen/verfehlen //
ge]; (közb.) verpassen /h ge); (szán-
dékosan) unterlassen /"h ge7 2. (el-
múlását okozza) vergehen lassen /["h
ge ] ; ez —ja a lázat davon vergeht das
Fieber, das nimmt das Fieber
elmulasztás st elmulaszt; eVersáumung
[-7;, —en], eVersáumnis /-—, -se/,
sVersáumnis /--ses, -sej; elnter-
lassung /-—7
elllmulat I. (ví) (pénzt, időt) verlum-
pen/verkneipen /h g£e/j, vertrinken
f"h ge] II. (vi) sich unterhalten
A.ge]ge], sich vergnügen/amüsieren
[h
eljjmúljik (ált.) vergehen /"ige/; (al-
kalom) vorüberllgehen /"i7j; (folya-
mat, jelenség) autljlhören /7, ver-
schwinden /"i ge/7; (idő) abillaufen
[?ij, verstreichen/vertlieBen/verrin-
nen /fi ge/; ez az év is -t auch
dieses Jahr ist um; azok az idők -tak
die Zeiten sind vorbei; minden —
egyszer es geht alles vorüber; 8 óra
-t es ist 8 Uhr vorbei
elmúlt 1.4 elmúlik; az -
években in
den vergangenen Jahren 2. (előző)
vorig; az - évben im vorigen jJahr
élmunkás rAktivist /-v-II-ven, men
eln. (elnök) (röv.) Vors. ( Vorsitzen-
de[r]), Prás. ( Prüűsident)
221 elnézés
eljlnadrágol [mt, -—jon, -—naj — elnás-
pángol
eljlnagyol verhudeln /A4 ge7, oberflách-
lich arbeiten/machen /4/7
elllnapol [-t, jon,—na] vertagen /h ge7
eljlnáspángol
hauen
[t,—jon, -—na]j durchij-
/fh isj, durchj[wichsen/-prü-
geln /f7
eljlnémetesít einjjdeutschen /A7; (ger-
manizál) germanisieren /h ge]
eljlnémít [-ott, -son, -anaj zum
Schweigen bringen /?h47, verstum-
men/mundtot machen /h/; [(átv.)
unterdrücken /h ge/
eljlnémul [-t, -—jon, -—naj (vjerstum-
men /i ge/, stumm werden /"i7;
( megdöbbenéstől) sprachlos werden
Ál
eljlinemzetietlenít [-vett, -sen, -vene]j
entnationalisieren /h ge7
eljlnéptelenedjik [-ett, -jék/-jen, -nék/
-ne] sich entvölkern /h g£e7
eljjnéptelenít [-vett, -—sen, -venej ent-
völkern /h ge/
elljnevel verziehen /thA ge
eljlnevez (nevet ad) benennen /"h £e/,
nennen /?h/, benamen /h ge/; (vmi-
nek) tá nennen/heiBen /"4/7, als tá
bezeichnen /h ge/
elnevezés st elnevez; 1. (álf.) eBenen-
nung/Bezeichnung /-—, -—enj; (név-
adás) eNamengebung /-—, -—menj 2.
(név) rName [-ns, men]
eljlnéz I. (vé) 1. (szemlél) tá betrachten
[h ge), tá anilsehen /[Fh/; (szemtanú-
ként ) ré zullschauen /h/ v. zullsehen 2.
(nem vesz észre) tá übersehen /"h1
ge ] 3. ( elhibáz ) versehen4. ( megbocsát )
(vkinek vmit) im tá mnachilsehen v.
verzeihen /th ge7, mit jm Nachsicht
für tá haben /?h/ v. üben /h7 II. (vi)
1. (félre ) wegilschauen/-sehen 2. (vki/
vmi felett) über tá hinwegllsehen/
-schauen; [(vkijvmi mellett) an ré
vorbeil]l-sehen/-schauen 3. (vkihez) fá
besuchen /h ge7/ v. aufjlsuchen /h47
eljlnézeget betrachten /h ge7
elnézés st elnézz 1. eNachsicht/Ver-
zeihung /-/7; (egyszeri) eEntschul-
digung /[-—/; -—mét kérem ich bitte
um Entschuldigung, entschuldigen
elnéző 222 elnyűtt

Sie 2. (türelem) eNachsichtigkeit/ [5h ge], erlangen /h ge]; (megkap)

Milde /-—/7 3. -ből versehentlich, erhalten /?hA g€7
aus Versehen elilnyíljik verblühen /i £2/7

—
elnéző [-t, -bbj]; -—en/-leg 1 elnéz; eljinyom unterdrücken /h ge7; (háttérbe
( vvel szemben ) (gegen tá) nachsichtig/ szorít) erdrücken; /[kiszorít) ver-
nachsichtsvoll drángen /hA ge); (magába fojt) ver-
elnök [-öt, —e, ök] rPrásident /-en, halten/verbeiBen [th ge7; (szétnyom)
menj; testületé) rVorsit-
(gyűlésé, (zperdrücken; (úrrá lesz vmin) be-
zende /-—n, -—nj (ein —r); (egyleté, zwingen /?4 geJ, niederllhalten /44/7
hivatalé) rVorsteher [-s, 7], rVor- DO -—ja az álom vom Schlaft über-
stand /[-(e)s, azej; a bíróság -—e mannt/überwáltigt/befallen werden
rGerichtsvorsitzende; egyesületi -— [99vége]
elnyomás st elnyom; elnterdrückung/
il
rObmann /-(e)s, as er/-leute] is; köz-
társasági -
rPrásident der Republik;
az Elnöki Tanács -—e rVorsitzende des
Verdrángung /-—, menj; eErdrückung
[—-, -—enj; eBezwingung /[-—, -—en/
Prásidialrates
elnöki [- tj; -leg prásidentschattlich,
elnyomó! [-et, bb]
(a); —an 1 elnyom
elnyomó? [-4t, -—ja, -k] (5) rUnter-
prásidial; Prásidentschafts-; -- emel-
vény sPodium /-s, -ilen]j; -
tanács
drücker /-—s,
7
eljinyomorít verkrüppeln /h £ge/, zum
rPrásidialrat Krüppel machen /h7
elnöklés [-t, -e, -ek] s) elnököl; elnyomorodás [-t, -a, -ok] s) elnyo-
rVorsitz /-vesj, sPrásidium [/-s, -
morodik; 1. eVerkrüppeluüng /[-, men
-ilen] 2. eVerelendung /-—, —en/
elnöklet [-vet, —e, —ek] — elnöklés eljlinyomorodjik [-ott, -jék/-jon, -nék/
elnöknő ePrásidentin /-, -nen/, eVor- -na] 1. (nyomorék lesz) zum Krüppel
sitzende /-, -—n7, eVorsteherin /-—, werden /"tij, verkrüppeln /i ge/ 2.
snen ( nyomorba jut) verelenden /i g€/
elnököl [-t, -—jön, -—nej den Vorsitz eljinyomorog sich (kümmerlich) fortil-
[4] v. halten /?h7, prásidieren fristen //f7
Me)
h elllnyújt (térben ) (auslljdehnen/-strecken
elnökség [-vet, -e] 1. (állás) ePrási- ([h]; (tárgyalást) verschleppen /h 2e/7,
dentschaft
sitz
/-,
/-—es) 2.
-enj); (egyleti) rVor-
(testület) sPrásidium
hinjlziehen v. in die Lánge ziehen /"N/7
eljinyújtózkodjik sich hin-/ausjlstrecken
[—-s, -ilenj; (egyleti) rVorstand [h
[/o(e)s, ae] elváltik 1. (térben) sich dehnen/
elnökségi [-t]; —leg — elnöki strecken /A7, sich ziehen /"h7; (idő-
eljlnyálkásodjik sich verschleimen /h ben) sich hinausjíziehen; hosszúra —
Ze), schieimig werden /fi7 sich in die Lánge ziehen 2. (vmeddig
eljlnyargal davon-/weglljagen /17; (ló) ér) reichen/langen /h7; (terjed) sich
davon-/fortilsprengen /17; (átv.) da- erstrecken [4 ge) 3. (földön elterül)
von-/fortljeilen /17 (der Lünge nach) hinjjfallen /i7
eljlnyárspolgárosodjik [-ott, -jék/-jon, 4. — elnyújtózkodik
-nék/-na] verspieBern /i 27 elnyúlt [-vatj; —an : elnyúlik; (/osszú)
eljjnvel 1. a) /ált.) (bekap, felfal) ver- langgestreckt, lánglich
schlingen /$A ge7; (lenyel) verschluk- eljlnyű abjjnützen/abjlnutzen /A47; (hor-
ken /h ge7 b) ( fiz., kémia ) absorbieren dással) abiltragen /[?h]
[h ge/; mintha —te volna a föld wie elnyűhetetlen [-t, -—ebb[; —ül unver-
von der Erde verschlungen 2. (elfojt) wüstbar
verbeiBen /$A g€7 elilnyűtt [--et, ebb]; —en 1 elnyű; (szó)
eljlnyer 1. (vkitől vmit) jm tá abllge- abgedroschen; -— ember ausgemer-
winnen [547 2. (megszerez ) gewinnen gelter Mensch
:
elodáz 223 előáll

eljlodáz [mott, —zon, na]

aufllschieben geben; (elmond) erzáhlen
A. ss
[/h
;
v. auf die lange Bank schieben /"47, (felhoz) vorjlbringen
hinausjlschleppen /f/, verschleppen führen /A7; (ismertet) voriltragen

atlan

—
A [5hj], berichten /h ge); (kifejt) dari]-
[vt, abb]; —ul unauf- legen /h); (referál) referieren [h ge]
schiebbar 4. ( nyilvánosság előtt reprodukál) a)
eljjold (losi)lösen/losl[machen £RJ5sfál- (ált.) vorlltragen; (előadóművész) re-
latot) ab-/losilbinden /"h7 zitieren [A £ge/, sprechen /"h7: (zene. )
eljjott (ausijjlöschen /47; (villanyt) spielen //1/; b) (szính.) auf-/vorll-
ab-/ausjjdrehen /h/ führen vorllstellen, darjlbieten
//A4/,
elllolvad zerschmelzen/zergehen /"i 27; [5h]; előszöruraufführen /inv;
!

(átv. is) zerflieben [fi 7;(feloldó-

dik) aufjlgehen /f1/, sich aufjjlösen
és h uraufgefahrt] 5. (egyetemen)
lesen v. Vorlesungen halten /[447

ád h

KÁL
(durchij)lesen v. zu Ende lesen

elljolvaszt zerschmelzen /"h4 ge7; (fel-

6. jamagát — előadódik
előadás st előad; 1. sHerausgabe /—,
en] 2. eVorweisung
eErzáhlung/Vorbringung/Anführung
/-—, men] 3.

old) autlllösen /h] [—-, -—enj; rVortrag [-(e)s, ael,

elljordítjja magát [-otta —, -sa -—, -aná —] rBericht /-(e)s, —ej; eDarlegung
aufllbrüllen /4/, laut aufjlschreilen [--, en]; sReferat [-(e)s, me] 4.
["h] a) rVortrag; eRezitation /-—4 menj;
eljjoroz [1vott, -vZzon, -na]l (vkitől vmit) b) eAufführung, eVorführung/Vor-
jm tá entwenden /"h ge///h ge] stellung/Darbietung /-—, -—enj;.ePro-
eljjoson sich fort-/wegljstehlen /747,
wegjlsehleichen /"i7
duktion /-—, -—enj; bemutató elr-
aufführung; esti -v eAbendaufführuüng
-
eloszlás s) eloszlik; eVerteilung /-—, 5. eVorlesung /-, menj
men]; eZerteilung/jAuflősung [7] előadásmód 1. eVortragsweise/Vortrags-
ellloszlat [-ott, -oszlasson, -nal art, rVortrag /-(e)s, se] 2. (ábrá-
zerstreuen //A ge/; (félreértést) autl]- zolásmód ) eDarstellungsweise
kláren /h7 2. — feloszlat előadássorozat eVortragsserile; (szính.)
eljjosztjik (megoszlik) sich verteilen eAufführuüngsserije; (rádió) eSende-
(h gel; (szétoszlik) sich zerteilen/ folge /[-, —mn/
zerstreuen /hA ge/ v. aufljllöősen /h/7; előadó 1. 7/eVortragende /-n, -en7
a köd — der Nebel verzieht sich; a (ein -r) 2. (referens) rReferent
tömeg -ott die Mengé hat sich zer-
streut/aufgelöst v. ist auseinander-
[--en, --en]), rSachbearbeiter /
3. (előadóművész)
—
/
rVortragskünstler
s,
gegangen [f—-s, -—], rRezíitator [-s;, mén);
eljjoszt a) ( ált. ) ( egészet részekre) (autll-) (Zene. ) rSpieler [-es, e 7 4. ( egyetemen )
tellen [fi /, szerteilen [A ge / Észéts
sin

( megbízott) riehrbeauftragte /-—en,

oszt) verteilen; b) (mat) telen, menj (ein er) 5. — előadóterem
dividieren /-v-i] A £ge/ előjjadódjik sich ereignen /h g£e/, sich
elosztó (tech. ) rVerteiler [-s,
elosztóhely eVerteilungsstelle
-/ treffen/zülltragen /"4/7, sich ergeben
[5h ge], vorllkommen /"i/, gesche-
elő! (adv) her, hervor, herbei, heraus Ren (ői Be/
elő(-)? (praef) (lásd összetételekben ) előadókörút eVortragsreise
élő [mt,
bb; -n tél; lebendig; -— előadóművész rVortrags-/Sprechkünstler;
nyelv lebende Sprache;
mündlich
- szóval ( szính.) rDarsteller [-s,
rVirtuose (v-Ilen, en], rKünstler 7;
(Zene.)

előjjad 1. [(áfv.) herjlgeben /:h7] 2. fieo5, es [

(felmutat) vorllweisen [th], vorli- előadóterem rHörsaal
zeigen /f] 3. (szóban) (állít) vorll- előjjáll 1. (kiáll) hervorjistehen /fh4/17,
előállít 224 előhoz

hervorilragen /h] 2. (előlép) hervorl]- előjlbújlik hervorlikriechen /[fi/

treten [fi] 3. (kocsi) vorlltahren előjjbukkan (álf.) zum Vorschein kom-
[ti]ré 4. (keletkezik) entstehen [fi 2e/, men /"i/j; (vki) auflltauchen /i7;
zu kommen [/fi7 5. (vmivel) mit ré (vmi) hervorjítreten [1]
herausjlrücken /i/; igényekkel áll elő előcsapat rVortrupp
Ansprüche erheben /"h ge/; követe- előcsarnok eVorhalle, sVestibül /v-II-s,
lésekkel áll elő Forderungen stellen méj
/h)] előd [öt, —je, —mök] 1. (ős) rVorftahr
előjjállít 1. (vmit) heríjstellen /747, [--en, men] 2. (hivatali) rVorgánger
erzeugen [/[h ge/; (termel) produzieren fs, —] 3. (előzmény) rVorláufer
[h ge]; (nyer) gewianen [fh ge] 2. [our] 17
(vkit) vorllführen
machen /17
/f/;
(A) stellig elődöntő (sp.) sSemifinale /—n,
előélet sVorleben
előállítás st előállít; 1. eHerstellung/ előénekes 7 Vorsánger
Erzeugung /-, —menj; eProduktion/ előérzet sVorgefühl /4-(e)s, -—me/, eVor-
Produzierung /[-, -—en/j; eGewin- ahnung /-—, men), eVorempfindung
előest rVorabend; ünnep —je rFeijer-/
nung [-, menj 2. eVorführüng /7—,
sen]; eStelligmachung /[-, menj Festabend
előállítási Herstellungs-, Erzeugungs-; előétel eVorspeise, sVorgericht, sVor-
Produktions-; — ár rHerstellungs-/ essen
Erzeugungspreis előfeltétel eVoraussetzung, eVorbedin-
előállító rHersteller/Erzeuger /-s, —77 gung
(termelő) rProduzent /-en, m-en) előjlfizet (vmire) (auf) fá abonnieren
előbb 1. (azelőtt) vorher, vorhin, zuvor; h ge]
az — itt volt vorhin war er hier 2. előfizetés st előfizet; sAbonnement
(korábban ) früher; (hamarabb) eher; [abon(o)ymá:ll-s, —s7
minél — je früher; -
emüűített vorer-
wáhnt, vorbenannt, obig 3. (először)
előfizető rAbonnent
nentin /-, nen
/-en, -en/; eAbon-

(zujerst; — látni akarom zuerst will előfogat r7Vorspann

ich es sehen 4. (előbbre) náher, előfok eVorstufe
(mehr/weiter) vorn 5. (inkább) eher; előfordul vorljikommen /"fi7; (fellép)
as meghalok, mintsem eher sterbe ich, aufjltreten /f1/ ;

als da5 előfordulás [-ot, ma, —ok] st előfordul;

előbbit [--t] (a) 1. (korábbi) vorherig, sVorkommnis /--ses, -eSe/
vor(mal)ig, früher 2.
( közelebbi ) erster, előiutár rVorláufer
előgyakorlat eVorübung
náher, vorig 3. (fentemlített) obig,
vorstehend előgyújtás (fech.) eVorzündung
előhad eVorhut /-—, —men/
előbbi? [-t, -—je,—ek] (S) ersterer/
előjjhajt 1. (kocsi) vorljtahren /f17 2.
ersterefersteres; 7/e/serstere; az -—ek
dieselben, wie früher; (Szính.) die (növény) hervorlltreiben /[fi/7
Vorigen; az -vekben im vorstehenden/ előllhalad — előrehalad
előharcos rVorkámpfer, rVorfechter /-5,
.

obigen
előbbre (mehr) vor(wárts), náher; — jut
vorwártsijikommen [ti];
-— keltez előhegység sVorgebirge
- -
vorj[datieren; / A ge /; visz vorwárts-/
weiterjlbringen /f47; ez való ( átv. )
előh.rnök rVorbote
előjjhív 1. (vkit) (ált.) hervorllrufen
das ist wichtiger, das hat den Vorrang; [5h]; (vhova) herbeillrufen 2. (fény-
( sürgősebb) das ist dringender/dring- képet) entwickeln /h ge/
licher előhívás st előhív 1. rHervorrutf; rHer-
előbbrevétel eVornahme beiruf 2. eEntwick(e)jlung /-,
-—en/
előlljhoz 1. (odahord) herbeiljbringen
előbb-utóbb früher oder spáter
 előhozakodik
[5h], herbeillholen/-schaffen.
(előkerít) —[(herjvorilbringen
( elővezet) herbeiljführen /h7 2. (be-
—
szédben) vorllbringen, zur Sprache
bringen
előj/hozakodjik [-ott, -jék/-jon, -nék/-na]
v !
(vmivel) mit ré herausllírücken /1/ v.
hervorlítreten /fi/, tá zur Sprache
bringen /"h/; (váddal) vorljbringen
előjlhúz (her)vorllziehen /£47
előjjidéz hervorjírufen /"4/, herbeill-
führen /A/; (bajt) anilstiften /A7
Elő-India Vorderindiljen
előllír vorlischreiben /?4/7; (orvosilag)
verschreiben /"h4 £e/, verordnen //1
el irányől [vott, zon, na]
veranschlagen /h ge 7, anllsetzen
séget )
[h] 2. (tervez) vorllsehen [4h]
előirányzat rVoranschlag /-(e)s,
rEtat [/eta(:)l-s, -s/; (norma)
SSoll /-(S), —($)7; Évi sjJahres-
—m
soll; on felüli mennyiség
menge;
anschlagsmábig
-
szerint vorschlagsmábig,
előlirányzott [at]; —an : előirányoz;
-rS0oll-Betrag
állomány r7Soll-Bestand; — összeg
előírás st előír; 1. ( cselekvés) eVorschrei-
bung /-—/; (eredménye) eVorschrift
[—4, —enj 2. eVerschreibung/Verord-
nung /—, —menj
előírásos; -—an vorschriftsmáBig/-ge-
mág, verordnungsmábig
előismeret eVorkenntnis
előítélet sVorurteil; tel
van vki iránt
gegen jn Vorurteile v. ein Vorurteil
haben /?7 v. hegen /h7
előítéletmentes; ven vorurteilsfrei
előíz rVorgeschmack
előjáték sVorspiel
elő [jegyez vorllmerken /47; (rendelést)
vorllbestellen /h ge/7
előjegyzés st előjegyez; eVormerkung
AA
ven
(ker.) eVorbestellung /-—,
előjegyzési [mt]; -— naptár rVormerk-
kalender
előjel 1. sAnzeichen/Vorzeichen; az mek
szerint allen Anzeichen nach 2.
(mat. ) sVorzeichen
225 elől
/A]; előjelző (közl. ) sVorsignal
—[/4h/; előjog sVorrecht, sPrivileg [-v-ilee(€)s,
-ilen]; -okkal bíró bevorrechtet,
privilegisiert [-v-]
előlljjön 1. (ker.) vorllkommen
( megjelenik) hervorilkommen [98 f99. Ft;
zum Vorschein kommen, (her)vor]l]-
treten /"i7 2. (vmivel) mit ré (her-
aus []Jkommen/hervorjltreten
előilkap (herjvorliziehen /447
előke [4t, x4je, 4k] 1. (gyermeké)
rLatz /-—es, sel-e], sLhátzchen /[-s,
s; ( AjvisBartetl [dsCAuttátí A] ] 72.
(ingen) sVorhemd /-(ejs, mel] 3.
( szőnyeg) eVorlage [-,
en]
előkelő! [-t, —bb] (4); -—en vornehm
1. (költ- előkelő? [t, (ein er)
—je, —k] (s) r/eVornehme
[-n, -n)]
előkelőség [-vet, me, -—ek] 1. (jelleg)
ej, eVornehmheit /-—/7 2. vek Notabili-
táten, eProminenz /-— 7
előkelősködés [-t, —e, —ek] s) előkelős-
eÜbersoll- ködik; eVornehmtuerei /[- 7
előkelősködjik [-ött, -jék/-jön, -enék/
nel vornehm tun /£4/
előképzettség eVorbildung
előllkér verlangen /h £e7, fordern [A]
előjlkeres (herjvorjjsuchen /N/7
előjlkerít herjinehmen/aufj[bringen/her-
beillschatffen /£47; (felhajt) autjltrei-
ben /tR7
előkert rVorgarten
elői lkerül 1. zum Vorschein kommen /fi7
2. (szóba kerül) zur Sprache kommen
előjlkészít 1. vorllbereiten/herllrichten
[h]; (tárgyalást) anilbahnnen /h7
2. (készenlétbe helyez) bereitjlstellen
[4], bereitllhalten /th7 3. (preparál)
práparieren /h £e/
előkészítés st előkészít; 1. eVorberei-
tung/Herrichtung /-—, —men/j 2. eBe-
reit(stelljung/ Bereithaltung /—, —en7
3. ePráparierung /-, -venj
előjlkészül sich vorjjbereiten /hA ge7
előkészület [-vet, —e, -ek] eVorberei-
tung/Vorkehr(ungy) /-—, -—men7, eVor-
sorge /-—, -n1/; mveket tesz Vorberei-
tungen treffen /$/7
elölt (vé) abljtöten /47, ertöten /h ge7
elöl? (adv) vorn, voran, vornan; -ről
von vorn(e); — jár voranjlgehen
elől 226 előread

elől vor ré eljjönt 1. (kiönft) verschütten /A4 2e/7,

előlap a) [(álf.) (oldal) eVorderseite; vergieBen /?"h ge/ 2. (eláraszt) über-
(lemez) eVorderplatte; b) [(éremé) schwemmen/-strömen/-fluten /h £e/7;

—
rAvers /-v-Ill-es, ve7; (könyvé) sVor- ( átv. ) überlaufen /[7h £ge7
derblatt
előljet davor
előny [t, —e, —ökj 1. (álf.) rVorteil
[-(e)s, -e], rVorzug [-(e)s, sel;
előlje? ) előlem -ben részesít bevorzugen/bevorteilen
előleg [et, —e, vek] rVorschugB /-schus-
ses, -schüsse
[h ge/, tavorisieren /-v-IIh g€7;
részesítés eBevorzugung /-—, -ven/;
ben
előlegez [-ett,
[9h]
zen, nel vorjlischieBen mben részesül bevorzugt werden /"i
ge]; —ben részesülő bevorzugt; —mére
előlegképp(en) vorschuBweise zu seinem Vorteil 2. (időben, térben )
előljem [-ed, -e, -ünk, -etek, -ükj vor
mir/dir/stb.
rVorsprung /-(e)s, e]
3. (sp.) eVor-
gabe /—, -—n/; (teniszben) rVorteil
élőlény sLebewesen
előillép 1. (her)vorlitreten /"i7 2. (rang-
[-(e)s, -e]; egy bástya mt ad vkinek
jtm einen Turm vor(ausjjygeben
ban) vorjlrücken /ij, avancieren előnyomat rVordruck
[avási-lli ge7 ; előjinyomul vorlldringen /fi7j, vorll-
előlépés st e.őlép; (rangban) Avancement rücken /1/; (csak kat. ) vorllstoben/"i7
[avássmá:l]les, -s/7 előnyomulás [-t, —a, -okj st előnyo-
előjlléptet befördern //-—ek]
2e7 mul; (kat.) rVorstobs/Vormarsch
elíléptetés
eBeförderüng
[t, [-,—e,men), s: előléptet;
sAvancement
[—-es, se]
előnyös [-vet, ebb] ; —en vorteilhatft;
[avásoma:ll—s, —$S7 (ruha) kleidsam
elöi-hátul vorn und hinten előnytelen [4t, —ebbl]; —ül unvorteil-
elöljáró! (a) t elölt; 1. (bevezető) einlei- haft; (káros) nachtráglich; (ruha)
tend 2. (felettes) vorgesetzt unkleidsam /

elöljáró? (s) 1. (felettes) rVorgesetzte

[/en, men] (ein er); (főnök ) rVorsteher
előnyverseny 7Mallauf /[-(e)s,
(lóverseny) rHandikap [/hzendikepil
ae;
[-s, -—], rVorstand [-/(e)s, sel; ms, -e$]; ( motorsp.) sMalfahren /-—S/
községi — rOrtsvorsteher 2.
( nyelvfud.
sVerháltniswort /47(€/JS, Az er /, ePrápo-
) előőrs rVorposten
előrag eVorsilbe, sPráfix /-—es, —e/
sition /[-, —menj előiliragyog hervorllscheinen /$74/, her-
elöljáróság [/vot, —a, -—ok] (testület) vorllleuchten //47
rVorstand /-(e)s, esej; [hivatal ) előllrajzol vorlizeichnen /717
sVorstandsamt /--(e)s, szer/; városi előllráncigál hervorllzerren /77, herbeill-
m rMagistrat [-(€)S, —e/ Ziehen /?A47 CI] vmit hajánál fogva —
elölnézet eVorderansicht tá an/bei den Haaren herbeillziehen
előj[metegít vorjjwármen /47 előliránt (plötzlich) hervorljíziehen /44/7
előmenetel [-t, —e, -—ek] 1. (haladás) előre! (adv) 1. (térben) vorwárts, nach
rFortschritt /-(e)s, ej
2. (előlépés )
sAvancement /avásomá:ll-s, -—$/
vorn, voran, voraus; -- ! vorwárts 2.
( időben ) im;jzum voraus, vorher/-weg/
!

előmérkőzés (sp.) rVorkampf; (tovább- vorab; —- köszönöm Onnek ich danke

jutásért) rAusscheidungskampf Ihnen im voraus; — lát (átv. ) voraus-/
előjlmozdít fördern //N7, befördern/be- vorherjlsehen, vorjlsehen; (kilátása
günstigen //h £27 van előre) nach vorn sehen; — meg-
előmunkálat eVorarbeit ad/felvesz(fud., mat.) vorjigeben; -—
előmunkás rVorarbeiter sejt vorausjjahnen
előjjmutat vor-/aufjlweisen /4/7, vor-/ előre(-)? ( praef)(lásd összetételekben )
aufllzeigen /47 előrellad vorjigeben //47; (sp.) vorll-
előnév sPrádikat /-(€)s, —e/ spielen //17
8
előreadás
előreadás st előread (sp.) eVorgabe
előrejláli 1. vorlitreten /"1/, sich vorll-
stellen /47 2. (kiáll) (her)vorljstehen
At, hervorliragen /74/7
előrellállít vorllstellen [h]
előrejlbocsát1. ( előreenged ) vorausgehen/
vorhergehen lassen / "Ah ge/ 2. (beszéd-
ben) vorausjlschicken /h/
előreljdob vorljwerfen /fh/7, nach vorn(e)
werfen
előreljenged vorjjlassen [Aj,. nach vor-
n(e) lassen
előreesés s) előreesik; rVorfall [-(e)s,
Ae
S0N lévök vorllfallen /fi7, nach vorn(e)
fallen
. [-:]
elljöregedett [-et, mebb]; —en 1 előrege-
dik; alt, abgelebt
eljlöregedjik vergreisen/veraltern /i ge/,
hinjjaltern /i/, alt(erssechwach) wer-
den "17
előregvártás eVorfertigung
előregyártott [vat]; van; — elemek Fer-
tigelemente/-bauteile
előrellhajljik sich vorjlneigen/-beugen
[h], sich nach vorn —neigenjbeu-
gen
előre[/hajlít 1. ( megdönt) vorllneigen /A7
2. ( meggörbít) vorilbiegen /[4A47, nach
vorn biegen
előrellhajol — előrehajlik
előrejjhajt I. (ví) vor(wárts)ltreiben
[5h] HI. (vi) vorauslltahren /"17,
vorllfahren
előrellhalad 1. a) [(előnyomul) vorll-
rücken /i7, vor(wárts)i[dringen /fi/;
b) (előremegy) (vki) vorwárts-/vor-
dU5l[/Kehet fél [/]; (tárgy ) steh vor-
wártsjljbewegen /47; c) [(előrejut)
"worwártsijlikommen /"i7 2. (fejlődik)
Fortschritte machen //47; (folyamat)
fortilschreiten /"1i7
előrehaladás st előrehalad; (fejlődés)
rFortschritt
előrellhaladott [-vat, abb]; —an telőre-
halad; — állapotban im fort-/vorge-
schrittenen Stadium; -: kor vorge-
rücktes Alter
előrellhatol vor(wárts)lldringen /"i7
előre-hátra nach hinten und vorn, hin
und zurück/her
15"
221. előrész
vorljsetzen /4/7, vorljver-
előrejlhelyez
setzen/-verlegen //A £e7
előrejlhoz vor(Wwárts)iibringen /?hA7, nach
vorn(e) bringen; (időpontot) vorjjver-
legen /h £e/
előrelligazít vorllstellen/-rücken /N7
előre!ljön vor(wárts)ilkommen /"i/
.
előreljjut nach vorn(e) kommen [/"i7;
( átv. is) vorwártsilikommen; nem tud
eni er kann nicht vor(wártsjikom-
men) A:
előrejlkeltez vor(aus)lldatieren /h2 £e/
előrejjköszön vorausllgrüben /f/7
előrelátás st előre! lát; 1. eVoraussicht
[-, men] 2. (óvatosság) eVorsicht
3. (gondoskodás) eVorsorge [—]
előreláthatatlan; --ul unvoraussehbar,
unvorhergesehen
előre látható; an/-lag voraussichtlich,
vorauszusehend; (csak adv) voraus-
sichtlicherweise
előre látható; -- -v volt es War vorauszu-
sehen
előrejllátó [4t, -bb]; —an t előre lát;
1. (óvatos) vorsichtig 2. (gondoskodó)
vorsorglich i
előre látott; -an 1 előre lát; előre nem
látott unvorhergesehen
előrejllendít (tárgyat) vorwártsilschwin-
gen v. nach vorn schwingen /"14/7;
( ügyet) tá vorwártsilbringen /"hA7
előrejjllép (herjvorlltreten /fi/j, nach
vorn(e) treten ;
előrejllök vor(wárts)jlstoBen /th47, nach
vorn(e) stoBen
előrejlmegy —vorwárts-/voraus-/voranl]i-
gehen /fij, nach vorn(e) gehen
//
előrej[merészkedjik sich vorjlwagen
előre [mutat vorwártsilweisen /?4/7, nach
vorn weisen v. zeigen /h/
előrellnéz voraus-/vorwártsilschauen/
-blicken /h/, nach. vorn schauen/
-blicken
előrelinyomul — előnyomul
előre nyújt vorllstrecken /47, nach vorn
strecken
előreljnyúl vorllgreifen /"47
előrellírohan vorjistürmen /i/
előrelíront — előront
előrejjsiet vorauslleilen /1i7
előrész rVorderteil
előreszegez 228 előtte

előreljszegez;—i tekintetét den Blick előjjsorol vorllzáhlen /f7

vorwárts/geradeaus v. nach vorn rich- élősúly sLebendgewicht
tén [A] előliszed — elővesz 1.
en

—
előreszegzett [-vet[; :?
előreszegez; előszeretet eVorliebe
- szuronnyal mit gefálltem Bajonett
előrejltaszít vor(wárts)jjstoben /?47,
előszó sVorwort, rProlog
élőszó mündliche Rede;
/[-(e)s,
—ban/—val
—ej/

nach vorn stoben mündlich

előreljtesz 1. vorllsetzen /f/ 2. (időben)
vorllverlegen /h £€7
előrejjtoi 1. vor(wárts)jlschieben /N7,
vorllrücken /47, nach vorn schieben
v. rücken 2. (időben) vorllverlegen
[1 e]
előszoba sVorzimmer, rVorraum
először 1. (felsorolásban) erstens; -— is
nincs pénzem erstens habe ich kein
Geld 2. (első ízben) das erste Mal, das
erstemal, zum erstenmal; - előadott
( szính.) uraufgetührt 3. (sorrendben )

mege
előrejltőr
sich vor(wárts)[[drángen

vorllbrechen/-stoBen/-schieBen
zuerst, zunáchst, als erstes, vor allem;
leg— is zuallererst 4. (eleinte ) anfangs,
zuerst
fi); "nach
aufjlkommen
vorna(e) jstobeny
/"tij, den "Vorsprung
sp.) előszöri [-otj erstmalig
előszörre fürs/aufs erste, zum ersten,
nehmen /[t47 zuallererst
előretörés st előretör; rVorstobd [/-es, előtanácskozás eVorberatung
ése] előtanulmány sVorstudium
előrejlugrliik vorllspringen /"fij, nach előtér 1. (épületben) rVorraum 2. (sza-
vorn(e) springen; ( átv. ) hervorllsprin- badban) sVorteld 3. (háttér ellentéte,
gen [fi] átv. is) rVordergrund
előrejlvágtat vor(wárts)lisprengen /í/, előteremt (vmit) herbei[jschatffen //17,
nach vorn(e) sprengen; (ember) vor- be-/verschatfen /h ge7; (közb.) autll-
ausjljjagen /17 bringen/-treiben /[£4/; (vkit) autll-
előrejlvet vorausllwerfen /?4/ jagen /A7, aufjltreiben [?A47
előrejlvezet vor(aus)jjführen /4/, nach előterep sVorfeld
vorn(e) führen előjjterjeszt 1. (vmit) (írásban) vorll-
előrejlvisz I. (ví) 1. vor(wárts)[bringen/ legen /h7, unterbreiten /h ge/; (Sszó-
-tragen /h/,
nach vorn(e) bringen/
tragen 2. (előmozdít) vorwártsilbrin-
ban) vorlitragen /4h7, darlllegen /17,
referieren [14 ge7] 2. (vkit) vorlisehla-
gen II. (vi) vorwártsilführen /A/7
előilirohan 1. — előront; 2. (odarohan)
gen [h]
előterjesztés st előterjeszt; 1. (írásbeli)
herbei[[rennen [917 a) (művelet) eVorlegung/Unterbrei-
előllront (her)vorjistürzen /1/,
(her)voril- tung [7]; b) (eredménye) eVorlage/
brechen /fi/ Einlage /—, —mn7; (szóbeli) rVortrag
élősdi! [-t, —bb] (a); -—en schmarotzer- [/-( e )s, éz e ] rBericht/sRetferat [4 (€)s,
haft, schmarotzerisch, parasitisch; ré] 2. (javaslat) rVorschlag [-(e)s,
-v növény eSchmarotzerptfianze ese]
élősdi? [-t, -—je, —k] (5) rSchmarotzer előjjtol — előretol
(s, —], rParasit /-ven, ven]
előjlsegít fördern /A7, befördern/begün-
elől itolakodjik — előretolakodik
elől ltör 1. hervorllbrechen /"i/, hervorll-
stigen /h ge/ stürzen /i/ 2. — előretör
előlisiet herbeilleilen /1i7 előtt vor ré; a ház -v vor dem Haus; az
élősködjik [-ött, -jék/-jön, -nék/-ne] mm
a ház — vor dem/íjenem Haus;
schmarotzen /h ge mi -—?vor was?, wovor?
élősködő! [-t, —bb] (a) 1 élősködik; — előtte! davor; -, levő (térben) vorste-
élősdi" hend, vorherstehend, davorstehend;
élősködő? [-t, -—je, -—k] (5) — élősdí (időben) vorhergehend, vorher(ig)
 előtte 229 elpattan

előttje? ) előttem vorbeugend, práventiv [-v-1; — letar-

előttjem [-ed, -e, -ünk, -etek, -ük] vor tóztatás — előzetes? 2.
mir/dir/stb. előzetes? [mt, —e] (5) 1. (film) eVor-

—
előtti [mt]; vki/vmi — vmi ae vor ré; schau /-—, m-—enj 2. (letartóztatás)
1

a háború — évek die jahre vor dem vorláufige Festnahme /-—7, ePráven-
Krieg(e), die Vorkriegsjahre; történe- tivhatt /-v-Ii—/
jem -— vorgeschichtlich, práhistorisch előzmény [—t, —e, -ek] 1. sVor-
előjjtűnjik erscheinen /"i ge/, zum Vor- aus/Vorhergegangene/Vorhergehende

—
schein kommen /"i/ [-n] (ein m—s); (előtörténet) eVor-
"
"

előjjugrlik 1. hervorlispringen /"i/7 2. geschichte /-, —n7: (minta, példány)

(ép.) vorllspringen /"i/, vorlliragen eVorlage /—, -—n/; mik voltak a

keso h
(her) vorllizaubern /47
celőváros eVorstadt, rVorort
szerencsétlenség -ei? was führte v.
wie kam es zu dem Unglück? 2.
( előfeltétel ) EV oraussetzung [-, menj,
elővéd [-et, —je, —mek] eVorhut /-—, ePrámisse /-—, -n7
mén] előző! [mt] (a); —leg vor(her)ig, voran-/
előjlvesz 1. (herjvorjlnehmen/-ziehen voraus-/vorhergehend; (csak adv) vor-
[5h], hervorllholen /h) 2. (pirongat) her, Zzuvor, im voraus, von vornherein;
vorllnehmen 3. (megvisel) mitjlneh- -—
nap am vorhergehenden Tag, tags
men Zzuvor, am/den Tag vorher
elővétel 7Vorkauf; (szính.) rVorverkaut előző? [t, -—je, —k] (s) 1. (személy)
előjlvezet vorjlführen /f7
elővezetés st elővezet; eVorführung /[-—,
rVorgánger/Vorláufer /-s, 2. (sző-
vegben) sVorhergehende /-n7 (ein 7
menj]; — terhe mellett bei Zwangsvor- S); az kben im vorhergehenden
előzőleg 1 előző!
führung
elővigyázat — elővigyázatosság elllözönllik verströmen /i ge/7
elővigyázatlan [mt, abb]; —ul unvor- elllőzönöl [-t, —je, —nel 1. überströ-
sichtig men/-fluten/-schwemmen /hA ge/ 2.
elővigyázatos [-vat, —mabb]j; —an vor- (kat. ) (ein Land) überfallen /"A4 g€7
sichtig elllpackáz [-ott, —zon, -—nal (biz.)
elővigyázatosság [-vot, -a, mok] eVor- verpatzen/verpfüschen //7 g€/
sicht /-— elllpáhol durchilprügeln ///,
verprügeln
előllvillan hervorijblinken /74/ [1 ge/; vkit jól — jr
das Fell/Leder v.
De
elővizsgálat (jog.) eVoruntersuchung die Hant .v. den .Buckel. gerbden ./ 4 /
hervorjischleppen/-zerren elllpalástol bemánteln/verheimlichen /A
h] ge] :

ött,
előz [ —zön, ne] überholen
(jármű) an ré vor(bei)ljfahren/ /[fi7;
/h 27; eljlpanaszol (vmit) (über) tá klagen /A7
ellipárolog 1. verdampfen/verdunsten
(lovas) an ré vor(bei)llireiten [fi];
!
[i ge]; (elillan) sich .verflüchtigen
balra —z! links vorfahren [h ge/, verrauchen /i 2e7 2. (tréf.)
előzékeny [-t, —mebb]; —men entgégen-/ ( meglóg) verduften /i ge/
zuvorkommend elljpárologtat verdünsten/verdamptfen

gk
előzékenység [-vet, -ve, mek] sEntgegen-
7 [—s], ezZuvorkommenheit
7 men] ,.
előzetes! [-vet] (a); -—men 1. vorherig,
vorhergehend, vorhergegangen; (csak
adv) vorher, zuvor, von vornherein,
im vorhinein, vorweg; — tárgyalás
eVorverhandlung 2. (ideiglenes) vor-
láufig, provisorisch [-v-] 3. ( megelőző )
h ge]
eljipártol (vkitőljvmitől) ré abtrünnig/
abfálligyuntreu werden /fi/, von ré
abilfallen /f1i/, sich von ré losjlsagen
(h]
elllpatkol abjikratzen /i7
ellipattan 1. (elreped ) zerspringen /"ige7,
springen /"fi7 2. (nyíl) losjischnellen
[1]
elpazarol 230
ellipazarol verschwenden/vergeuden/ver-
prassen /h g€/
:
elljpihen 1. (elcsöndesül) sich legen /A7
2. (ember) sich zur Ruhe begeben
[5h ge], zur Rúhe gehen [fi]
eljlpirul erröten /i 27
eljlpiszkít beschmutzen /h ge7, schmut-
zig machen /f/7
—/
eljlpiszkol — elpiszkít
elllpiszkolódjik verschmutzen /i 2/,
schmutzig werden /"1/
eljpiszmog herum)] itrödeln/(herum)[)tán-
deln /747
elllpocsékol vergeuden/verschwenden/
verlottern /h ge]
ellipolgáriasodjik verbürgerlichen /i £e7
eljjpolgárosít verbürgerlichen /h ge/
elljporlad 1. zu Staub werden / €7/5
verstáuben /i ge] 2. (elkorhad) ver-
modern /i ge/
eljlporlaszt zerstáuben/verstáuben [h ge];
( mállaszt) verwittern [h ge]; (szem-
cséket ) pulverisieren /-v- isilh g€7
eljjporljik — elporlad
eljjposhad faul werden /"17, verfaulen
[i ge]; (ízetlenné) schal werden
elljposványosodjik [-ott, -jék/-jon, -nék/
-na] sumptig werden /"1/, versumpfen
[i ge)
elljprédál [-t, jon, nal — elpocsékol
,
elj lproletarizálódiik [-ott, -jék/-jon, -nék/
-na] verproletarisieren [i ge]
eljlputog verpuffen /i £e/
elljpufogtat verpuffen /A £€/
elllpuhít verweichlichen /h ge]
elljpuhul verweichlichen [t gé)
elljpuhult [at, mabbj; —an 1 elpuhul;
weichlich; e ember Weichling /-s, vé
elpuhultság [-ot, -vaJj eVerweichlichung
(e
eljjpukkan platzen /i7
elllpuskáz [/vott, —mzon, -—nal (bi2.) 1.
(elront) verpfuschen/verpatzen /h 2e/
2. (elpazarol) verputten /h ge/, ver-
tun [th ge
eljlpusztít 1. (feldúl) verwüsten/ver-
heeren /h ge]; (szétrombol) zerstören
[h ge) 2. (kipusztít) vertilgen fh ge/;
(megöl) umllbringen /[$h7; (megsem-
misít) vernichten /h ge] 3. (tréf.)
( megesz) vertilgen
elrak
elpusztíthatatlan
unverwüstlich;
[-tj; ul 1. (szívós)
/szétírombolhatatlan )
unzeretörbar 2. ( kipusztíthatatlan) un-
vertilgbar
eljlpusztul 1. (megsemmisül) vernichtet/
zunichte werden /"i/; (tönkremegy )
zugrunde gehen /"i/; (rommá lesz)
zerstört werden /"i ge/ 2. (megszűnik
)
élni) (ált.) zugrunde gehen; ( ember
umilkommen /fi7, verderben /"i ge/;
( állat, növény) einjigehen /"17 3.
( közb. ) ( eltakarodik) sich fortlJpacken
[A]
elrablás s) elrabol; 7Raub
eEntführung /—, menj
/-(e)s, ej;
eljlrabóol (vkitől vmit)jo tá ranben /h/;7
(embert) enttühren /h £e/
elljrág (megrág) zerkauen /[h 2];
( szétrág) zernagen [h ge]
eljjragad 1. (fizikai erő) fortilreiben
[5h]; (betegség) (da)hinllratten [ÉRJ ;
(víz) fort-/wegílreiBen, fortljschwem-
men /h] 2. (vkitől vmit) jm tá ent-
reiBen [th gel; (dulakodva) jm tú
entringen [th ge] 3. (átv.) (elbájol)
hinjlreiBen; (gyönyör) entzücken /A
ge]
elragadó [-t,
—bbj; -—an 1 elragad;
(bájos) charmant [fa-1, scharmant;
(elbájoló) bezaubernd; ( lebilincselő )
packend
elragadtatás [-t, ma, -ok] (lelkesedés)
eHingerissenheit /-J; (gyönyörűség)
sEntzücken /-s/, eEntzückuüng /-—,
men]; (eksztázis) eVerzückung /-,
men]; a legnagyobb — hangján in
begeistertem/hingerissenem Tone, im
"Tone höchster Entzückung
elllragadtatlja magát [-ta —, elragadtassa
m, -ná -] sich hin-/fortreiben lassen
[5h ge]; el van ragadtatva vtől von
ré (ált.) hingerissen sein /"i]; (győ-
:
nyörtől) von ré entzückt sein
elragadtatott [-at, abb]; -an (lelke-
fé
sült) hingerissen; (gyönyörtől) ent-
zückt; (eksztázisban) verzückt
elljrágcsál — elrág
eljírak 1. (félrerak) wegillegen/-ráumen
[Rh]; ( közb.) weglltun [h] 2. ( helyére
tesz) zurückijlegen 3. ( megőriz) autil-
heben ?/h) 4. (tartósít) einjllegen/-
elraktároz 231
machen /4]/ 5. (beraktároz) verstauen/
verpacken /h 2€/ 6. (elkever, elveszít )
verlegen /h ge/, vertün /"h ge) 7.
(biz.) (elver) verprügeln /[h e],
—
///
durchilklopfen /f4/, verhauen
kttAroz
h [ti
1.einjjlagern /47; (főként
hajó.) verstauen /h ge) 2. (elhelyez)
ab-/autillagern /h7 3. (felhalmoz)
(aufilyspeichern /2/7
eljiránt 1. (vhonnan) wegllreiben /4A47
2. (ravaszt) (das Gewehr) abjldrücken
dt h
13 (éeldüg) verbergen f$h. ge /;
(elbújtat) verstecken [h ge/ 2. (el-
titkol) verhehlen /h 2€7
eljlrejtőzlik sich verbergen /tA4 34e/,
sich verstecken /h ge/
eljirekeszt (álf.) abllsperren /74/7, ver-
sperren [A ge/; (deszkával) verschla-
gen [th Fe/; (építkezéssel) verbauen
[h ge/, abilteilen /h/7; (vizet) stauen
[1 h elliringat einjlwiegen/-schláfern 7. in
eljlrémít [(elíjeszí) ablischrecken /hA7;
( megrémít) entsetzen /[h ge]
eljlirémül sich entsetzen /h £e/; (vissza-
riad) vor ré zurückjjsehrecken /"i7
eljlrendel 1. (megparancsol) anjlordnen
[4], verordnen/verfügen/bestimmen
[h ge]; (büntetést) verhángen [h ge]
2. (máshova) ab-/wegjlbeordern v.
fortjljbestimmen /h ge/
eljirendez 1. (rendbehoz) ordnen/rich-
ten /h/, in Ordnung bringen /t4/;
( állítva), zurechtijstellen /h7; (fek-
tetve ) zurechtillegen /4/ 2. (rendszerbe
hoz) anjlordnen, gruppieren/disponie-
ren /h ge/7; (be-/eloszt) einllteilen /A/,
verteillen /h ge7 3. (előkészít) her-/
vorlírichten, arrangieren /arási:-IIA
2e / 4. ( elintéz ) beilllegen, schlichten/A 7
elrendezés st elrendez; 1. eOrdnung /—,
men]; ezZurechtstellüng /—, -—enj;
eZurechtlegung /-—, —menj 2. eAnord-
nung/Gruppierung/Disposition [—,
menj; eEinteilüung /-, —en //stb.
ellirendeződjik sich ordnen /h7; (ügy)
in Ordnung kommen /?i7
eljireped bersten/springen /f1i7, zersprin-
gen /"ti ge); (feszülő dolog) platzen
[1]; (hasad) spalten /i gespalten is]
E
elrúg
eyhasi
enesák sprengen /N7; — elszakít 1.,
1,
ellirepül a) (vhonnan) ab-/davon-/wegll-
fliegen /"i7; (vhova) nach . . (abll-)
.
fliegen; b) (átv.) verfliegen/vergehen
ge]
s]
elrepülés st elrepül; rAbflug
eljlreszel ab-/wegijfeilen //47
(abl)riegeln /A7, verriegeln
eljíretten [mt, —jen, -—nel (visszaretten )
(vor ré) zurückijschrecken /["i7;
( megretten ) sich (vor ré) entsetzen //
se
eljirettent [-vett, -—sen, -enel (vtől)
(von ré) abllschrecken /h4/; (meg-
rémít) entsetzen /h ge/
elrettentő; —en 1 elrettent; —- példaként
als abschreckendes Beispiel
elj iriaszt 1. (elzavar) verjagen/verscheu-
chen /h ge7 2. (elijeszt) ab-/zurücki]-
schrecken /?747
den Schlaf wiegen /f/7
eljirobog a) fort-/wegjjbrausen /i17; (v0-
nat) ablljdampfen /h7; (futó ember)
(biz.) davon-/wegllbrausen; b) (vmi
mellett) an ré vorüberjlrasen /i/7;
(vonat) an ré vorüberj[dampfen /i7
eljirohad — elrothad
ellíirohan (vhonnan) davon-/fort-/wegll-
rennen /"ti/, davonjjstüűrmen /íi/;
(vhova) an/in tá v. ré rennen/stürmen;
(vmi nfellett) an ré vorbei-/vorüberl[[-
stürmen; -: orvosért um den Arzt
rennen
elljromljik (ált.) verderben /["ti 2e/;
(tárolástól) verliegen [ti ge); (erköl-
csileg ) verdorben/verderbt werden
ge); az idő — das Wetter schlágt um
/"i
v. wird schlecht; -ott a rádióm ( közb. )
mein Radio ist hin/kaputt (gewor-
den)
eljlront (tönkretesz) verderben /"h £e/7,
zu Grunde richten /h/7/; (elpuskáz)
verpatzen/verpfuschen /h g€7; (kap-
kodással) verhudeln /h ge]
elllrothad verfaulen /i ge7; (tetem) ver-
wesen /i ge/
elj lrozsdásodjik verrosten /i ge/
elllrúg fort-/wegllstoBen [47
 232 elsőbbség
elrugaszkodás
nézeteltérést) —beilllegen/
[t, m-a, mok] s) elru- fe. 8615 "6

elrugaszkodás I

gaszkodik; rAbsprung [(e)s, sel

schlichten [247
eljjsimul 1. sich gláttenjebnen [1],
eljirugaszkodjik [-ott, -jék/-jon, -nék/ in Ord-
-na] abllspringen /fi7 glatt werden /"i/ 2. fbdj)
ordnen
elllrútít [ott, son, —mana]l verunstal- nung kommen /"1/, sich werden/h/7; [őt
tenfjentsteilen /h 27 ( nézeteltérés ) geschlichtet
eljlisajátít [ott, —Son, mana] sich anii- ge]
eljjsír I. (ví) verweinen [h ge];
—ia
eignen V. Zu elgen machen /h/; vkinek jm sein Leid klagen /h7
( megtanul) erlernen [h gél baját
eljjsáncol I. (VÉ) verschanzen [h ge] II. II. (v. refl) mija magát in Tránen
ausjjbrechen /[fij, Zu weinen anil-
(v.refl) mja magát sich einjigraben fangen [th]
[h] eljjsirat beweinen/beklagen [h ge]
eljjsápad [rt, -—jon, -—1a]l erblassen/
(v)jerbleichen /i 27, blaB/bleich wer- elllsodor (hinywegilreiben [5h]; (eltérít)
den /fi/ ablltreiben [?A7
gelb werden elljsodródjik 1. hinweggerissen werden
ellisárgul vergilben /i ge/, evi gel 2: (eltér útjától) ablltreiben
eljjsatnyul [vt, —jon, —na]j verkümmern
3
LE
[i ge]
elljsomfordál [-t, mjon,
sich
nal wegll-
wegjlstehlen
elseje [dt, —, 4k] rErste [—-n, -n];
schleichen /fi/,
f£. hó £4n am Ersten d. M.; május
— [?h]
elljsompolyog — elsomiordál
der erste Mai; (ünnep) der Erste Mai
elsejei [1t] vom Ersten (des Mo- elijsorol auf-/herjlzáhlen [4]
eljlsorvad (ember) (da)hin[[schwinden
nats) (da)hinj[lsiechen [i]; (növény,
eljjsekélyesediik [-ett, -jék/-jen, -nék/-ne] fos
állat ) abllsterben [fi], eimjligehen FELS
(átv. is) verseichten /i ge/ (szerv) verkümmern [i ge]
eljjsekélyesít [/ett, -Sen, mene] (átv.
eljjsorvaszt verkünmmern lassen /[?h ge];
is) verseichten /h g€7
eljlsenyved (da)hinilsiechen fil kda ) ( éheztetéssel ) abllzehren [h]
eljjséz 1. (sóval) versalzen [A gel ]
2.
hinjischwinden /f"i7 túlad vmin) verpfeffern /h ge/
elljsiet I. (vi) (vhonnan) davon-/fort-/ (biz.
első! [/t, bb] (num. a) erste; (
előbbi )
weglleilen /íi7; (vhova) hinjleilen; elülső )
(vkilvmi mellett) an ré vorbeilleilen erstere; (előszöri) erstmalig; (
[i] XX. (vt) übereilen/-hasten/-stürzen vorder; - fokú (ált. ) ersten Grades;
(jog.) erstinstanzlich; -— helyen —neve-
(h gel
t
ÍíZ-
elsiet; voreilig zett erstgenannt, ersterwáhnt;
ellisietett [-vet, —ebb)] ben das erstemal, das erste Mal,
eljlsikkad [-t, —jon, —na]l verloreni]- Mal,
gehen /fi7; (átv.) nicht Zur Geltung zum erstenmal, zum /ersten ersten
kommen /"i7 erstmals; -
látásra auf den
eljlsikkaszt unterschlagen (8h gé [, vet: Blick;
erster
-
Klasse;
osztályú erstklassig, (von)
-
számú Nummer Eins
untreuen /h ge/ —ki] (num. s) 1.
eljisikljik (vmi felett) ( átv. is) über tá első? [/ut, -—je/elseje,
T/e/5
mel- ( sorrendben ) erster/ersteferstes;
hinwegilgleiten /"1/; (vkifvmi Friedrich der Erste,
erste; I. Frigyes
lett) an ré vorbeillgleiten [71] Friedrich I.; -nek als erster 2.
eljlsikoltjja magát [-otta —, -54 —) —/Erster, Erste, —Erstes;
-aná aufjischreilen v. einen Schrei (értékben)
[—n, -—n7 3. (osztály)
-—]
ausjjstogen [FA] rlelsErste
eljjsimít 1. gláttenfjebnen [Rh]; (hajat)
eErste /[—, "Nn7, erste Klasse
(ált.) (bot- elsőbbség [-vet, -e] 1. (időbeli ) ePráze-
wegllstreichen [A] 2.
nehézsé- denz/Prioritát [—, —en/ 2. ( kedvezés )
rányt) vertüuschen /h £e/; ( rVorzug [4--(e)s, 2e]; ennek a dolog-
geket) überwinden /"h ge], beseitigen
elsődleges
nak -—et adott er gab dieser Sache
den Vorzug 3. (rangban) r/sPrimat/
rVorrang [-(€e)s, me] 4. [(jog.)
ePrioritát, sVorrecht /-(e)s, mel;
5. (közl.) eVorfahrt [-]; (belépés-
kor
) rVortritt /--(e)sj; enyém az —
ich habe Vorfahrt v. den Vortritt;
megadja az m-et die Vorfahrt be-
achten /h ge/
elsődleges [et]; en
primár
elsőéves! [-vetj (04) erstjáhrig; im/vom
ersten Jahr
elsőéves? [t, —e, mek] (5) (hallgató)
rHörer vom ersten Jahr(gang)/Stu-
dilenjahr
elsőkerék-(meg)hajtás rVorderachsen-/
Front(achsen)antrieb
elljsöpör wegilfegen/-kehren /4/7
elsőrangú [-t, bbi]; man erstrangig,
ersten Ranges; (kitűnő) ausgezeich-
net; (közb.) prima
elsőrendű [ut]; —en 1. a) (ált.) (minő-
ségben) erstklassig, . . erster Klasse/
.
.
Güte; ( rangban ) zweitrangig, . . ZWei-
ten Ranges; (rendben) erster
Ordnung; b) (jog.) Erst-; — áru eine
Ware erster Güte; — út eine Strabe
erster Ordnung; -
vádlott rErst(an)-
geklagte 2. (elsődleges) primár
elsős [et -—e, m—mökl] (0í2.)
Schütze /—n, 17
elsősegély erste Hilfe; mt nyújt erste
Hilfe leisten/reichen
elsősorban in erster Linile/Reihe, an
erster Stelle; (főként) überwiegend,
insbesondere; (mindenekelőtt) zual-
lererst, vor allem
elsőszülött! [-vetj (4) erstgeboren
elsőszülött? [-vet, —e, m—mek] (5) 1.
rleErstgeborene [-n, —n] (ein mr)
(
2. átv.) rErstling [-s, -€7
elsőszülöttség [-vet, —e] eErstgeburt/
Primogenitur /-— /
eljlsötétedjik sich verdunkeln/verfinstern
[h ge]
eljlisötétít verdunkeln/verfinstern /h 277
abliblenden/abj[dunkeln
fee placsit)
1 rennen; (vki mellett) an ré vorbei-/
élsportoló rSpitzensportler
eljjsurran wegllhuschen /i7; (vmi mel-
lett) an ré vorbeillhuschen
233 elszalad
elllsül 1. ( fegyver) sich entladen [A ge];
(közb.) losligehen /"i] 2. (sikerül)
ausjllfallen/-gehen /fi7/; rosszul sült
el (a dolog) die Sache mis3lang
elllsüllyed versinken /"i 2Ze/, unteril-
gehen /[fi7 Cl majd —- szégyenében
vor Scham vergehen /"i 2e/
eljlsüllyeszt 1. versenken /h ge/; ágyu-
tűzzel — in den Grund schieben /?47
2. (átv.) (eltüntet) verschwinden las-
sen /[?h ge]; (elfektet) verlegen /h ge]
elj Isüllyeszthető [mt]; en versenkbar
elllsüpped versinken /fí/, einjjsinken
"7
eljjsüt 1. (fegyvert) abfeuern/ab-/losl]-
drücken //4/; (biz.) abllknallen /h/7
2. ( közb. ) (túlad vmin) ( ált.) anllbrin-
gen /[?h/; (árut, leányt) an den Mann
bringen 3. (tréf.) (viccet) loslllassen
[5h]
eljjszab verschneiden /?h g€/
eljlszabadul 1. (szabad lesz) frei werden
[Xi]; (dulakodva, állat) sich losil-
;
machen /17 ( megszökik ) entkommen/
entlauten /"i ge7 2. (közb.) (vkitől) jn
losjlwerden; (vhonnan) davon-/los-/
wegjlkommen
eljjszabdal — elszab
eljjszaggat zerreiBen /?A4 g€/7
rABC- elljszáguld ( vhonnan) fort-/davon-/wegil-
sausen. /17; (vhova) her-/hinjisausen
[ij]; (vkifvmi mellett) an ré vorbei-/
vorüber[lsausen /i1/
eljjszakad 1. zerreiBen /"i £e/, reiben
[5i] 2. (vkitől) sich (von jm) losll-
reiBen v. losiitrennen ///; (elpártol)
(von jm) abilfallen /fi7, (jm) abtrün-
nig werden 4 71/
elszakadás si elszakad; 1.rRiB /Risses,
Risse ] 2. elostrennüung/Trennung /—,
men]; rAbfall /-(e)s]
eljlszakít 1. zerreiBen /["h ge7 2. (birto-
kot) ab-/los-fweglltrennen /A7 3. (vkit
vkitől ) in von ju trennen //14/7
elllszalad 1. ( vhonnan ) fort-/weg-/davonlj-
laufen /fi/, weg-/davonllrennen Vg
her-/hin)i-
(vhova) —her-/hinlilauten,
vorüber[llaufen v. vorbci-/vorüber!l-
renneu 2. (közb.) (idő) vergehen /"i
ge]
elszalaszt 234 elszigetel

eljjszalaszt [-vott, -szalasszon, anal] 1. eljjszárad vertrocknen /i £e7; (növény)

(futni hagy) entkommen/entgehen/ verdorren /i g2/
entschlüpfen lassen /h ge/ 2. (elküld) eljlszárít vertrocknen /f ge7; (növényt)

—
schicken /h/ 3. (elmulaszt) verpassen/ verdorren /h g€/
versáumen //h ge/ eljlszármazljik wegllziehen f"7]7/ überll-
eljjszáll 1. — elrepül; 2. (pára, fűst) siedeln /17; a család egyik ága -ott
entweichen /?i ge] 3. (idő) verflieden/ Svájcba ein Zweig der Familie kam
verstreichen /fi £e/ in die Schweiz
eljjszállásol [mt, -—jon, —naj beher- eljlszaval vorjltragen /147, deklamieren
bergen /h ge7, herbergen /A7, uünteri[-
bringen /t4/; (kat.) einj[guartieren
fg 97 lm
49
elliszed (vkitől vmit) (jnm fá) ab-/wegll-
nehmen /fA
sz

[h ge]
elljszállít a) ( álf. ) wegllbefördern /h 27, elszedés st elszed eAb-/Wegnahme /-—/7
fortijschaffen /4/, ab-/weglltrans- eljlszédít schwindelig machen /f/; ( el-
portieren /h ge/; (hajón) verschiffen kábvít) betáuben /h ge]; [(átv.) be-
[h ge]; b) versenden [?h ge]/[h £e/ tören /h ge7, blenden //7
eljlszédül von einem Schwindel über-
:

elszállítás st elszállít; 1. eAbfuhr/Weg-

bringung /—, menj; rAbtransport fallenígepackt werden /"i £e/; mt
wurde ihm schwind(e)lig, es schwin-
[-(€)s,
men]
e],
2.
eAbtransportierüng
(ker.) rVersand
/-, es
delte
[-(e)s/, elszegényedés ihm
éVersendüung [—, menj; era kész [-ut, me] si elszegényedik;
versandfertig eVerarmung /—/
eljjszámítjja magát [-otta —, -sa -—, eljlszegényedlik [/-ett, -jék/-jen, -nék/
Zaná A] sich verrechnen /h 22/; -nej verarmen /i ge/j, arm werden
(átv. is) sich verkalkulieren /h
eljiszámlál vorjlzáhlen /A47 -
7 vil
eljiszegényít [/vett, sen, m—menel ver-
armen /h ge/
eljjszámol I. (vi) 1. (vkivel) mit jm
ablirechnen /[h]; (vmivel) mit ré elszegődés [-t, —me, mek] S! elszegődik;
verrechnen /A ge7 2. (átv.) über tá eVerdingung /[—, -—enj, sVerding
Rechenschaft abljlegen /7
[Xh] 3. (vmeddig) záhlen [7 IX. (v[)
v. geben [/(e)s, mel
elljszegődjik sich verdingen /h Bél;
1. (ker.) verrechnen 2. — elszámlál; ( hajó. ) sich (anyheuern lassen [A ge]
III. (v. refl) mja magát — elszámítja elliszégyellli magát [-te —, -je —, -né —]
magát sich schámen ///7
eljjszándékozlik —/(közb.) fortilwollen elllszéled [mt, jen, nel auseinanderi[-
[$h]; éppen -tam ich wollte eben fort gehen /fij, sich zerstreuen /h 2€/
elljszánjja magát [-ta mm, — —, ná —] eljjszenderít [-vett, -sen, -—ene]l eini]-
( vmire ) sich zu ré entschlieBen /"
eljjszánt! (vi) (m2g.) wegllpflügen /h4/7
ge / schláfern //7
eljjszenderül einjlschiummern /1/; örök-
elszánt? [/vat, abb] (4); —an (hatá- re mt er ist entschlafen
rozott) entschlossen, entschieden; ( bá- eljjszenesedjik [-ett, -jék/-jen, -nék/-nel
tor) beherzt verkohlen /i ge/, zu Kohle werden
ksi
elszántság [-vot, vaj eEntsehiossenheit/
Entschiedenheit /-—/7; eBeherztheit eljiszenesít [--ett, msen, -—enel ver-
[DD J] kohlen // g€/
elszaporodás s) elszaporodik; 1. eVer- elllszenved erleiden /?h g27; (elvisel)
erdülden /h ge/, ertragen /["h ge);
mehrung [-—, m-menj 2. eÜberhand-
nahme /—/ ( büntetést ) verbüben /h ge]
elljszaporodjik 1. sich vermehren [A Be] eljjszeret (vkitől vkit) jm jn von der
2. ( elhatalmasodik ) überhandijnehmen Hand schlagen /714/
["h] eljiszigetel 1. isolieren /h 227; (elkülö-
elszigetelődik 235 eltántorodik

nít) abljsondern /h]7 2. (tömít) abll- sich zerstreuen //4 g£e7, zerstreut
dichten //1/, verdichten /? £e/ werden /fi ge
eljiszigetelődjik [-ött, -jék/-jen, -nék/-ne]
sich isolieren /A £e/, sich abjjsondern
eljiszórt [at, abb]; man
ka) vereinzelt, sporadisch;
3 elszór; (rit-
( csak adv)
h (helyenként) hie und da
enleléetétt [-et, —ebb]; —en ? elszigetel; eljiszorul eng werden /"i7; — a léleg-
men él ein abgesondertes/einsames zete der Atem stockt ihm; -— a szíve
Leben führen vmitől ae drückt jm das Herz ab
eljiszínesedjik [-ett, -jék/-jen, -nék/-nej elszökés s; elszökik; eFlucht /-—, -—men/
sich verfárben ge/ //
eljiszíneződjik — elszínesedik
eljlszöklik 1. (álf.: megszökik) enttlie-
hen/jentweichen/entspringen /"i ge7;
eljiszíntelenedjik [-ett, -jék/-jen, -nék/ (biz.) durchilgehen/ausljreiben /fi7;
sHélj Vale Farbe verheren [81 gé], (állat) entlaufen [fi ge7; (gáz) ent-
sich verfárben //h ge/ weichen; (kat.) desertieren /h/i ge/7
eljlszív 1. wegllsaugen /?h7 2. (dohány-
zik) (zu Ende) rauchen //A7, ver-
2. (vhova
) sich (in tá stb. ) stehlen [54/
elliszöktet jm zur Flucht verhelfen
rauchen /h ge/ [5h ge]; (nőt) enttühren /h ge]
elljszivárog versickern /i £e7 eljlszörnyed [mt, -—jen, -nej (vmin)
elliszokjik (vmitől) sich (ré) fá abllge- sich über fá entsetzen /hA ge/7; (vmi-
wöhnen /h ge/; (akaratlanul) sich től) sich vor ré entsetzen; —tem ich
bi entwöhnen //A g£e/7 war entsetzt
eljlszoktat (vkit vmitől) jm tá abllge- eljjszundít einjinicken /i7

/
wöhnen //7/7, jn bi entwöhnen /h ge7 elliszunnyad — elszenderül
elszoktatás [mt, —ma] st elszoktat; 2?Ab- elj iszürkül grau werden "i ge /, ergrauen
gewöhnung/Entwöhnung /-—/ [i ge]
elszólás 1. ( nyelvbotlás ) ssichversprechen eljltagad 1. (abljjleugnen /147; (megta-
[s] 2. (óvatlanság) eAusplauderei/ gad) verleugnen /hA gej 2. (elvitat)
Indiskretion /-—, -—en
eljiszólít /elhív) wegllrufen /€h/; (pa-
abjijstreiten
ellítakar 1.
//7
(elfed) verdecken /h4 ge/
rancsolóan) abljberuten /[?h ge) 2. ( beborít ) bedecken/verhüllen /h ge]
elliszólljja magát [-ta —, -— -—, -ná -—] eljítakarít 1. weg-/fortilráumen/-schaf-
1. (beszédhibából) sich versprechen fen //4/ 2. (eltemet) bestatten/be-
("h ge] 2. (eljár a szája) sich ver- erdigen /h ge/
plappern/verplaudern /A ge/7 eljitakarodjik — elkotródik
ell iszomorít betrüben / h ge/, grámen /N7 eljítalál I. (ví) 1. treffen /447 2. (ki-
elszomorító [-t, —mbbj; -—an 1 elszo- talál ) erraten ["h ge/ II. (vi) (vhova)
morít; betrüblich hinjjfinden /$47, seinen Weg fin-
ell Iszomorodiik [-ott, -jék/-jon, -nék/-na] den
betrübt/traurig werden /"i/, sich ellítámolyog (vhonnan) weglitaumeln
betrüben /A 2€/ [1]; (vhova) hin-/losljitaumeln; (vki/
elllszór zerstreuen/verstreuen /[hA £e/; vmi mellett) an ré vorbeilljtaumeln
(elhint) ausjistreuen /h7 ellítáncol I. (vi) einen Tanz aufjiführen
elljszórakozlik sich unterhalten /Fh g£e/7, [A], vorlitanzen /h7 1I. (vi) 1. (s0-
sich zerstreuen ./A ge/ káig) fortiltanzen /A7 2. (vhonnan)
ell Iszórakoztat unterhalten /"th £e7, weglltanzen /i7; (vhova) hin-/fortl]-
zerstreuen /h geé/ tanzen; (vki/vmi mellett ) an ré vorbeijl-
eljiszorít 1. (összeszorít)
zusammenli[- tanzen ai /
pressen/-drücken /h/;
(fojtogatva) eljitántorít [vott, son, —ana] (vmitől)
zuljlschnüren / 47 2. ( félrenyom ) wegll- von ré abllbringen /"4/7
drücken /747 eljítántorodjik [-ott, -jék/-jon, -nék/-na]l
eljiszóródjik [-ott, -jék/-jon, -nék/-na] (vtől) ré abtrünnig werden /"i/
eltanul 236 elterjeszt

ellítanul (vkitől vmit) jm fá abjllernen/ -mve attól, hogy abgesehen davon,

ablllauschen /f7 .daB; unbeachtet dessen
eljjtapos 1. zertreten /"h ge/, zertram- ellítékozol verschwenden/vergeuden/ver-
prassen /h gej; (közb.) verwirt-

—
peln /h ge7; (tüzet) ausjltreten /$h7
Z. (elegyenget) verstampften /h 2£é/, schaften /h ge/, vertun [fh 2g€/
vertreten /th £€/ eljjteljik 1. (vmivel) von ré voll werden
elljtart 1. (ví) 1. (hordoz, tart) halten/ [51] v. ertüllt werden [ige]
2. (idő)
tragen /[?h/; [(félretart) seitwárts verílieBen/vergehen/verrinnen/verstrei-
halten; (távol fart) wegllhalten 2. chen /"i ge/
—rVerlaut
(gondoskodik) (untjerhalten /["h ge); eltelte [£t] (időfartamé)
versorgenjernáhren //A £ge/ 3. (élel- [-(€)s] ; ( határidőé) rAblaut [-(e)s]
miszert) autljbewahren /h £e/, kon- eljjtemet begraben /?h ge/7; (sírba fesz)
servieren /-v-IIh ge7 II. (vi) 1. (idő- belerdigen/bestatten [A £e/, beill-
ben) an-/fortildauern /A7, anilhalten setzen /h/
[fh] 2. (elég) genügen [h ge] eljítemetkezjik sich begraben lassen
eltartás st eltart; 1. (vkié) rUnterhalt [Xh.ge]; ( átv.) sich vergraben ["h ge J
[--(e)s], eUnterhaltung/Erhaltung/ eljjtengődjik sich durchjijfristen /A/,
Versorgung/Ernáhrung /-7 2. (élel- sich kümmerlich fortijbringen /"/4/
miszeré) eAutbewahrung /-—/, ekKon- eljjtép zerreiBen [fh £e/
servierüng /-v-il 7 3. (időben) eFort- eljítér 1. (iránytól) abliweichen/-biegen
dauer /-—/ [Fi], ablischwenken /i]; (tárgytól)
eltartó (vkié) rErnáhrer /-—s, — abijschweifen [1] 2. (különbözik)
eltartott [-at, —ja, —makj r/eErnáhrte abljweichen; a vélemények —nek die
[-n, -n] (ein -r) Meinungen gehen auseinander
eljjtaszít 1. ab-/wegllstoBen /?/47 2. (el- eljlterel 1. (vhonnan) wegiltreiben /["h];
űz) verstobden //5h e) (vhova) hin-/herjltreiben 2. (irányít)
eljítát; ja a száját den Mund (weit)
autjisperren /A7 v.aufllreiben /$4/;
um-/wegllleiten
lenken /f/
/h7; (figyelmet) abll-

(b imészkodik) Maulatten feilllhalten eltérés [/—t, -—e, -—ek]st eltér; 1. eAD-

[5h] weichung [-]; eAbschweifung /—/ 2.
eljítávolít [-vott, —son, -—ana]l 1. ent- eAbweichung [/[-—, -—enj, rUnter-
fernen /h g£e/, beseitigen //4 ge/ 2. schied /-(e)s, —e/
( csak tárgyról) fort-/wegllschatffen /h] ellítérít abjllenken /h7; (vkit vmitől)
3. (elidegenít vkitól) jm entíremden in von ré abllbringen /f147
[h ge] eljjterjed 1. sich ausjlbreiten /h/, sích
eltávolítás [4t, -a, -—ok] st eltávolít; verbreiten /h ge/; (tért hódít) umll-
1. eEntfernung/Beseitigung /—, men greifen v. um sich greifen /["4/;
2. eFort-/Wegschatffung /-—, m-—en/ (lábra kap) autllkommen /"i7; (tova-
3. eEntfremdung /—7 terjed) sich fortilptflanzen [/1] 2. —
elljtávolodjik sich entfernen /h £e/; elterül 1.
(vkitőllvmitől) (lélekben) sich ré elterjedés [mt, -—e] st elterjed; 1. (tér-
entrücken /h 2e/ ben) eAusbreitung [4] 2. (térhódítás )
eltávozás s) eltávozik; ekEntfernung eVerbreitung /-7; —//tovaterjedés)
eFortpflanzung /[-/; (szokásé) sUm-
elljtávozlik 1. (ember) sich entfternen sichgreifen /-—$/
(h ge], sich wegllbegeben /[?h ge/; elljterjedt [-et, ebb]; —en ? elterjed;
(gőz) entweichen /"fige7; nem szabad általánosan -— allgemein verbreitet;
-nom ich darf nicht fort 2. (meghal) nagyon — weitverbreitet; a leg-ebb
dahinlligehen /fi/7 nyelvek die meistverbreiteten Spra-
ellltekint 1. wegllschauen/-blicken /4/ chen
2. (vmitől) von ré abllsehen /[?h/; eljíterjeszt verbreiten /h £e7; (álhíre-
7:
elterjesztés
ket) ausjjstreuen /h7; ( betegséget
verschleppen /h 27
elterjesztés st elterjeszt; eVerbreitung
[—-, —en]; eAusstreuung /[-]; eVer-
schleppung /-—/
eljltérő [-t, -—bb)]; —(e)n t eltér; ver-
schieden; -gondolkozású anders-
denkend; -— nézeten van anderer
Ansicht sein; a rendestől
Regel abweichend
-von der
eljlterül [4t, —jön, —nel 1. (vmi) sich
erstrecken /h £e7, sich ausjjdehnen/
adsjibrerten :/ A /, ."Hegen [Shi 72.
(vki) (fekszik) sich aus-/hinjlstrecken
[h]; (elvágódik) hinllfallen v.
Boden fallen /"i7
éltes [met, ebb];
re
en bejahrt, betagt;
kor bejahrtes/hohes Alter
eljltesz 1. (vhonnan vhova) wegijstellen/
-legen/-setzen /A7; (közb.) wegiltun
[1h]; (magához vesz) zu sich nehmen
[5h/, einjlstecken /A7) 2. (megőriz)
auf[lheben /?247, auflJbewahren /h ge7
3. (megtakarít) zurückillegen, aufj[-
sparen ///7/ 4. (gyümölcsöt) einll-
legen/-machen /47 5. (közb.) (el-
helyez) versetzen /[h ge] [] vkit —
láb alól Zá bescitigen /A ge7 v. beiseite
schatffen /24/ v. um die Ecke bringen
Vén]
éltet [-vett, éltessen, -—nel 1. (életben
tart) beleben /h ge7, am Leben er-
halten /"4 ge/ 2. (lelkesít) beseelen
[h 8e] 3. (éljenez) hochleben lassen
[5h ge] (gratulál) beglückwünschen
([h ge) [] Isten éltesse lang soll er
1
leben
éltető [mt, --bb]; -(e)n 1 éltet; Lebens-;
m eleme sein Lebenseélement
eljítéved sich verirren [h ge7, irrellgehen
[51]; (közb.) sich verlaufen PöABÉ;
(járművel) sich vertahren [th ge);
( hegymászó) sich versteigen [fh ge]
eltévedés st eltéved; eVerirrung /—,
men
eltévelyedés [-ut, -ve, mek] s) eltévelye-
dik; eVerirrung/Abirrung
eAberration [—, —en] /-, szén];
eljjtévelyedjik [-ett, -jék/-jen, -nék/-nel
Nrellgehen /"i7, auf Abwege/lrrwege
geraten /"i ge/, sich verirren /A Zé]
231 eltökélés
) eltevés [-t, -—e]l steltesz; 1. eWeg-
stellung/Weglegung /-—7 2. eAufhe-
bung/jAufbewahrung /-7 3. eZurück-
legung/Aufsparung /-—7 4. ( közb. )
eVersetzüung /-/
eljltéveszt 1. verfehlen /h £e7, sich in
ré irren /h/ 2. (összecserél) verwech-
seln/vertauschen /h ge7
elljítikkad [-t, —jon,
nal ermatten
[1 g€]; (szomjúságtól) verschmachten
h
elj [tikkaszt[-vott, -tikkasszon, mana]l er-
matten //: ge7
eljitilt verbieten /"h ge/, untersagen
zu (h ge]
eljítipor zertreten /4hA ge7
elj titkol verheimlichen/verhehlen
/h ge 7;
(elhallgat) "verschweigen [th $e;;
(elrejt) verbergen [th ge]; (titokban
tart) geheimjjlhalten /"4/7
eljltol 1. verschieben / "A 27, wegllschie-
ben /"4/, verrücken /h ge7, wegll-
rücken /4)7 2. (elhalaszt ) aufljschieben
[$h], vertagen [h ge] 3. ( biz. ) ( elront )
verpfuschen /h ge/
eljítolható [-t, bb]; —an verschiebbar
eljítolódjik sich verschieben /t2
ellitoloncol
[ék]
[t,
—jon, na] abljschieben
ellítompít (átv. is) abjjstumpfen v.
stumpf machen //N/7
elltompul abilstumpfen /i7, stumpt
.
werden /"i/; (csak szellemileg) ab-
gestumpft werden
eltompulás st eltompul; (átv. is) eAb-
stumpfung /-—/7
eltompultság 2Abgestumpfítheit /[-m7;
( hülyeség) rStumpfsinn /-(e)sj
eljltorlaszol verrammeln /h 227, ver-
barrikadieren /h ge/
elljtorzít 1. (megváltoztat, elcsúfit) ent-
stellen/verzerren/verunstalten de-
formieren //2 ge) 2. (meghamisít )
entstellen/verfálschen/verdrehen / h ge /
eljlítorzul sich entstellen/verzerren/de-
formieren /hA ge/
ellítökél [/ot, jen, —nel I. (v£) beschlie-
Ben /?h ge] (v. refi) vi magát sich
11.
entschlieőden /54 2e/
eltökélés [-t, -—e, -ek] st eltökél;
rEntsehluB /-sehlusses, -schlüsse]

eltökélt
eltökélt [-vet, ebb]; en
entschiossen;
- szándéka sein fester Wille
eltökéltség [-et, e]
eEntschlossenheit
ellítölt (örömmel) durchdringen /"h
1.
ge], erfüllen /h ge7; félelemmel tölt el
es flöBt mir Furcht ein 2. (időt) ver-
bringen/vertreiben [4 £2/; (beszél-
getéssel) verplaudern /h
eljítöm verstopfen /A4 27, zulistopfen
27
h /
eljítömődjik [-ött, -jék/-jön, -nék/-nel
sich verstopfen /A4 ge/, verstopít
werden /"i ge/
eljjtör zerbrechen /?h ge7, brechen [$A47;
(derékba) zerknicken /h 2€/; (letör)
abjjbrecheni 5/$75. fösszeförj: "zer-
schiagen /?h ge/7; (vmijét eltöri) sich
(ré) tá brechen
eljjtördel in Stücke zerbrechen /"h 2e/
eljjtöredezlik zerbröckeln /i £€/, Zer-
s HMallen /41 ge
/ Flecks,
eltörhetetlen; -ül unzerbrechbar, un-
zerbrechlich
ellltörhető; en
zerbrechbar, zerbrechlich
eljjtörjik zerbrechen /fi g£e/, brechen
[Xi]; (darabokra) in Stücke gehen
[ti]; (derékba) zerknicken— [ia karja $€/;
( letörik ) abljlbrechen /fij;
es bricht ihm der Arm
eltörlés s) eltöröl; 1. eAb-/Wegwischung
(-]; eAuslöschung/Verwischung /-—/
2. eAufhebung /-/7; eAbschattung
[-]; —elöschung/Tilgung/Streichung
hee]
ellítörlődjik [-ött, -jék/-jön, -nék/-nel
sich verwischen /A £e/, verwischt
werden /fi
ge/
eljjtöröl (eltüntef) ab-/wegllwischen
1.
[h]; (írást) auslllöschen /h/, ver-
wischen /h g£e7] 2. (átv.) (büntetést)
autfjjheben /f4/, auBer Kraft setzen
fh], streichen [th]; (jogszabály)
abjischatfen /hA7; (tartozást) (auslj-)
löschen/(ausj])tilgen /47, streichen
eltörölhetetlen [4t, m—ebb]; —ül 1.
(jelínyom, átv. is) unauslősechlich,
ünverwischbar 2. (szabály, intéz-
mény) unauthebbar, unabschafibar
ellítörpűl [/ot, jön,
—mnej 1. (kisebb
lesz) (einjjysehrumpfen /17, einii-
238 elüun
gehen /"tij 2. (átv.) verschwinden
[1i ge]; ez — amellett dies verschwin-
det daneben
eljítrétál I. (vf) verscherzen /A £e/
II. (vi) scherzen /h/
ellitrétálgat [mm ott, -tréfálgasson, na] —
eltrétál
elljitulajdonít (vmit) sich (ré) fá (wider-
Zu egen
rechtlich) anjjeignen vV.
machen /A47; (vkitől vmit) (von) jm
tá entwenden /"h ge///h ge]
eltulajdonítás [m4t, —al st eltulajdonít;
eAneignung [4—, m-—enj; eEntwen-
dung /-, -—en
eljjtúloz übertreiben /5h 2e/
ellltussol [/t, —jon, —nal (közb.) ver-
tuschen /h ge/
eltűnés [mt —e, —ek] s) eltűnik; hang —e
( nyelvtud.) rSchwund /-(e)s]; az vek
száma die Abgángigkeitsfálle /plur/;
a folt éig bis zum Verschwinden des
bis der Fleck verschwindet
ellítűnlik verschwinden /"i ge/; (lassan)
(da)hinjjschwinden /"i7; (távolodva)
entschwinden /"ti ge/ [] ajánlom,
tűnj el! mach, da5 du fortkommst !
ellítűánődjik nachijsinnen/-denken /"4/
eljjtűntt [vet] (a); m—(ejn eltűnik;
:?
(hazulról) -abgángig, [háborúban )
vermibt; (nyomtalanul) verschollen
eltűnt? [-vet, je, mek] (5) (hazulról)
rleAbgángige /mn, —nj (ein er);
(háborúban) rleVermifte [-m, sen]
(ein ser); (nyomtalanul) r/eVerschol-
lene /—n, —n) (ein —r)
eljítüntet verschwinden machen /7/ v.
lassen /"A ge), zum Versechwinden
bringen /"1/7
eltűr 1. erdulden /A4 ge7, dulden2. /1/,
erleiden /?h ge7, leiden [?h7 (ki-
bír) ausjlhalten /f4/, ertragen ff
Be
eljítüzel verfeuern // 2€/, verbrennen
[5h ge]
elugrás s) elugrik; rWegsprung, rAb-
,
sprung
eljlüugriik (vhonnan) hin-/herlispringen
. [Fi]; (vhova) fort-/weg ispringen;
(sp.) abilspringen
elljun 1. (vé) (vmit) bi überdrüssig/müde
werden [fi] II. (v. ref!) —ja magát
ő
elúszik 239 elvakultság

sich langweilen /27; —tam magam es mir das Mádel weggeschnappt 7.

wurde inir langweilig abspenstig gemacht
elljúszlik 1. (vhova) hin-/herlischwim- elljütő [9t, bb]; men elüt; verschieden,
1

men [/fij; [(vhonnan) fort-/wegll- unáhnilich, artfremd; teljesen — grund-

sehwimmen 2.
/közb. ) (pénz ) zerrinnen verschieden
(ti ge], draufljgehen /fi7 elllűz fort-/weglljagen /h7, verjagen
elljutasít ab-/Zurücki[weisen /"47; (ja- [h gej, fort-/weglltreiben /£47, ver-
vaslatot) abillehnen //47; (kérést) treiben /thA ge/; (elriaszt) verscheu-
abilschlagen /47 chen /h ge); (eltaszít) verstoBen [4h
elutasításst elutasít ec€Abweisung/Zurück- ge
weisung /-,—en/; eAblehnung /[-—,
men]; eAbschlagung /-—, menj
elv [-et,
se],
e, mek] rGrundsatz /-—es,
sPrinzip /-s, -ef/-ilenj; ben)
eljlutasító [mt, bb];
—-an/—lag t eluta- -ből grundsátzlich, prinzipilell
elv. (röv.) 1. (elvált) gesch. (geschieden)
sít; (kérés) abschlágig, abtállig; -—
magatartást tanúsít sich abweisend 2. (elvtárs) Gen. (Genosse )
verhalten eljívadít [-ott, -—son, -—anaj scheu/
elutazás s) elutazik; eAbtahrt, eAb- wild machen //7; (vkitől) jm ent-
reise fremden //hge/
eljjutazlik I. (vi) (ált. ) verreisen /i ge/; elllvadul [-t, -—jon, -nal 1. [(ált.)
(vhonnan) ablireisen /1i7], ab-/wegll- scheu/wild werden /"i/7/; (átv.) ver-
fahren /"f17; (vhova) hin-/herllreisen, wildern /i ge/; (játék ) verrohen /ige/
her-/hinj[fahren, nach ré abljreisen 2. (vkifől) jm entíremdet werden
II. (ví) tá verreisen /h ge/ ti ge
elljügyetlenkedjik verpfuschen/verpat- elvág 1. (átvág) a) durchijschneiden
Zen :fh ge) FöfAJsidurehschneiden fől. ge [3.107
elllül 1. (vhol), bletben / 547;
sitzen.. ( csapással ) durchilhauen /£4/7, durch-
(vhonnan) sich wegllsetzen [A] 2. hauen /"h ge/; (levág) a) ab-/wegll-
( lecsillapodik) sich legen /h7, autjl- schneiden; 5) (csapással) ab-/wegil-
hören /A47; (hang) verhallen /i ge7 hauen; (megvág) schneiden; tam
az
eljlüldöz vertreiben /fA ge/, verjagen ujjam ich habe mich in den Finger v.
ih ge)
elülső! [-tj (a) vorder; Vorder-; -e
mir den Finger geschnitten 2. ( átv.)
abljlischneiden 3. (közb.) (vizsgán)
rész rVorderteil durchfliegen/-rasseln lassen /th £e/
elülső? [-ot, —je, -k] (5) (sorrendben) eljivagdal 1. verschneiden /h 2e/, in
rjelsvordere [sn, en] (ein er); Stücke schneiden /h/ 2. (átvagdos)
( értékben ) r/e/sSVordere [-en, men] durchijschneiden, durchschneiden
elj jültet 1. (vkit máshova) (anderswohin) elllvagdos [-vott, son, nal
— elvagdal
setzen ///,
versetzen /h ge/ 2. (vmit) eljlvágódjik [-ott, -jék/-jon, -nék/-nal
verpílanzen /A 2e/ 1. hinj[fallen v. zu Boden fallen /fi/;7
eljlüt I. (vt) 1. ab-/weglilschiagen /t4]7 (biz.) hinilfliegen /fi7, (lang) hinii-
2. (óra) schlagen 3. (kártyát)
stechen /"/47 4. (járművel) überfah-
sehlagen. [1
/32.,. ( közb. ) ( vizsgán)
durchilsausen/-rasseln /17
ren /5h ge] 5. (vkit vmitől) jn um tá ellivágtat (vAova) (her-/hinjl)sprengen;
bringen /fA47 v. prellen /4/ 6. (el- (vkiflvmi előttjmellett) an ré vorüber-/
hárít) abilschlagen, abilwehren hi) vorbeijlsprengen; (vhonnan) fort-/da-
tréfával ütötte el a dolgot er setzte vonjisprengen /1[7
sich mit einem Scherze darüber hin- eljlvágyódjik sich (hin)wegllsehnen //4/7
Weg, er hat es mit einem Scherz ab-
getan II. (vi) (eltér vmitől) (von ré)
eljlvakít blenden
[RA ge]
/7;
(átv. ) verblenden
abljstechen /47, abllweichen /"i/ elvakult [-at, mabbj; an
verblendet
[D —ötte a leányt a kezemről er hat
elvakultság [-vot, a]
eVerblendung /—/
elválás 240
elválás s) elválik; 1. eScheidung/Tren-
nung /—, menj; rAbschied /[-(e)s,
mel; —elLoslösung/Lostrennüung /—,
menj; —eAbsonderung/Ausscheidung
—
[--, —en] 2. eScheidung/Trennung 3.
eEntscheidung
eljválaszt 1. trennen /47, scheiden /?247;
(elkülönít) abllsondern /hj7], abij-
scheiden, separieren /h g£€/; [(elold/
szétbont ) (ab-/losil )lösen /A/, ab-/losi]-
trennen //1/; (feloszt) abllteilen /h7;
fszétváldszt ) zertrennén (fh ge) 72.
(hajat) scheiteln /A7 3. (gyermeket)
entwöhnen /h £e/, abilstillen/ablj-
setzen /h/7 4. ( házastársakat ) scheiden;
( A) trennen 5. (szótagot) trennen 6.
( biológia orv.) ausllscheiden, ausllson-
dern, sekretieren /A £e/
elválasztás st elválaszt; 1. elrennung/
Scheidung /-—, -—enj; eAbsonde-
rung/Abscheidung/Separierung /—,
menj, eSeparation /-, menj; eAb-
lösung/Loslösung/Abtrennung/Los-
trennung /-—, menj; eAbteilung /-—,
men]; eZzertrennüng 2. eScheitelung
[-7, -en]; (eredmény) rScheitel /-s,
mm] 3. eEntwöhnung /[-—, m—menj á.
eScheidung; (A) eTrennung 5. esil-
bentrennung/Trennung 6. —eAus-
scheidung/Aussonderung/Sekretion /-—,
men
elválaszthatatlan [-et, abb]; —ul (ált. )
un(zerjtrennbar, unzertrennlich, inse-
parabel; (szótag) untrennbar; — ba-
rátok unzertrennliche Freunde; -—
vmitől untrennbar von ré sein /"i/
eljjválasztható [-ut, bb]; —-an [(ált.)
(zerjtrennbar
eljlválasztós —an/—lag 1 elválaszt; 1.
Trenn(ungs)-, Scheide-, Scheiduw:gs-,
-
Abteilungs-; jel sTrennungszeichen;
ce pont (írás) sTrema /[-s, -s/-ta[;
- vonal eTrenn(ungs)linile 2. (bioló-
gia) sekretorisch; Sekretions-
elválhatatlan [-t, —vabbj; mul un(zer-)
trennbar, unzertrennlich
eljjvállik 1. a) (vki vkitől) sich (von jm)
seherdén [44] v. trenneéen /[f4/; (el
búcsúzik) (von jm) scheiden V. Ab-
schied nehmen /"h7; b) (vmi vmitől)
(fizikailag) sich (von ré) (ab-/losi]-)
elvásárol
lösen v. sich (ab-/losi[jtrennen; (vegyi.
leg) sich abjlsondern /A7, sich ab-/
ausjlscheiden 2. (házastársak) sich
scheiden//( A jtrennen lassen /"h ge]
3. (eldől) sich entscheiden /"h ge);
majd/még -— es wird sich schon/noch
zeigen/herausstellen; az még -— das
wird sich noch entscheiden
eljjvállal übernehmen /"fh £e/, auf sich
nehmen /f47; (megbizást) anilneh-
men /[t/]
elllvált[at]; —an ? elválik; —an élnek
sie leben geschieden/getrennt
elváltozás s) elváltozik; eVeránderung/
Ánderung /[-—, menj; eVerwandlung
[—-, men]
eljjváltozlik sich verándern /h 2e/,
sich ándern /h/; (átváltozik) sich
verwandeln /4 2e7/; színében -ott
es wechselte die Farbe, es ent-/ver-
fárbte sich
eljlváltoztat a) (ált. ) verándern //A ge/;
( átváltoztat) verwandeln /h £e7j; b)
( hangot, írást) verstellen /h ge/
elljvámol verzollen /A g€7
elvámolatlan; —ul unverzollt
eljlvan (vhol) abwesend/weg sein /fi7;
(vhogy) sein; (vmi nélkül) tá ent-
behren können /t4 ge/; soká -— er
bleibt/ist lange weg/fort
eljjvándorol (vhonnan) fort-/weg-/abll-
wandern /i/; (vhova) (hin-/herll-)
wandern
elvánszorog (vhonnan) sich weg-/fort]l-
schieppen /h/7; (vhova) sich (hin-/
her] )schleppen
eljlvár I. (vé) 1. (vkit) erwarten /h ge/
2. (vkitől vmit) von jm tá erwarten;
(kitelik tőle) jm tá zullmuten /h7;
(remél) von jm tá erhotfen /h ge/;
( megkövetel ) fordern /h7 II. (vi) (egy.
ideig vár) (eine Zeitlang) warten [A]
elllvarázsol (vkitjvmit) verzaubern/ver-
hexen /f ge); (áftv.) bezaubern/be-
hexen /A4 ge/; (vhonnan vmit) wegli-
zaubern /A7
eljlvárosiasodjik [-ott, -jék/-jon, -nék/
-na]l verstádtern /I ge/
elllvarr vernáhen /h £e/7
eljjvásárol (pénzi) (beim Einkaufen)
ausjlgeben /4/
 elvásik
. [jlvásjik stumpf werden /"tí/,
Mil Wwetzen
[h]
elvbarát rGesinmungsgenosse /-n, men]
élve tél; lebend(ig), bei lebendigem
Leibe; — vagy halva tot oder lebendig
élveboncolás eVivisektion /v-v-[[-e, ven]
eljívégez 1. (megcsinál) erledigen/ver-
richten /h ge7; munkát -— eine Arbeit
verrichten/erledigen 2. (befejez) be-
end(igyen /h £e7; (tanulmányokat)
absolvieren /-v-IIh gel [] -tetett!
es ist vollbracht!
elvégre schlieblich; - is schlieBlich und
endlich, letzten Endes
elvégzés st elvégez; 1. (elintézés) eVer-
richtung/Erledigung /- 7 2. eBelendi-
gung /-—/7; eAbsolvierung [-v-lj- 7]
elllvegyít vermengen/vermischen /h ge7
elllvegyül sich vermischen /h ge
eljllvékonyodjik sich verjüngen/verdün-
nen /A
elvénhedt [-vetj; -—en abgelebt, alters-
schwach
elllver 1. (elpáhol) verprügeln /h ge),
durchilhauen- /h7 2. (elűz) fortil-
treiben /h7, verjagen /h ge 7, davonlj-
jagen /h/ 3. [(elpazarol) durchij-
bringen /"47, vertun /"h ge) 4. a jég
mi a vetést die Saat wurde/ist ver-
hagelt 5. az óra -—i az ötöt die Uhr
schlágt fünf
eljívermel einjjmieten /7
eljlvérzlik verbluten /i ge], sich ver-
bluten /h ge7
eljllvesz 1. (vkitől vmit) (von) jm tá
Wweglilnehmen /?747; -1i a kedvét vmitől
jm die Lust zu ré benehmen [fh ge72.
(vkit) heiraten /A), (zur Frau) nehmen
elllvész 1. (elhányódik) verlorenjlgehen
v. abhanden kommen /"i7, 2. (el-
tűnik) versehwinden /tige7, sich
verlieren /"h ge); (hang). verhallen
[1i ge] 3. (elpusztul) umllkommen v.
ums Leben kommen /"ti/ [] rossz
pénz nem vész el Unkraut verdirbt
nicht
eljjveszett t elvész; — ember ein verlore-
ner Mensch; — egy gyermek ein Kind
ist abgángig
eljlveszít 1. (ált.) verlieren [th ge);
(végleg) einjbüben /h7; (játékban)
16
241
élvezet
sich verspielen [h ge], beim Spiel verlieren
2. ( megöl
bringen /?47
) umjllbringen v. ums Leben
eljlvesződjik sich abllmühen/-plagen/
-guálen /47
eljivesztegel verweilen /h ge7
elllveszteget 1. (pénzt) vergeuden/ver-
schwenden /h ge); (közb.) vertun
[5h ge]; (időt) vertándeln/vertrödeln
[h ge] 2. (elad) verschleudern [h ge]
eljlvet 1. /eldob) fort-/wegilwerfen LAJ
2. (magot) (ausjl)sáen /h] 3. ( átv.
(elutasít) abljlehnen /A7, verwerfen
8
)
eljivét — eltéveszt
elvétel eWegnahme 7 /-
elvetemedett [-vet, mebb];
temült
— elve-en
elvetemedettség [vet, —-—e]-— elvete-
mültség
elvetemült [-vet, mwebb];
ruchlos verworfen en
verrucht,
eljlvetemültség [-vet, —el eVerruchtheit/
Ruchlosigkeit/Verworfenheit [-]
eljlvetendő [-t, -bb]; en
verwerflich
eljivetődjik 1. (vhova) verschlagen wer-
den /"i ge/, geraten /"i ge] 2. (sp.)
sich werfen /"/47
elvétve (elszórtan) mitunter, ab und zu,
hin und wieder; (itf-oft ) stellenweise;
(alkalmilag) gelegentlich; csak nagy
nur höchst selten, nur in den selten-
ms
sten Fállen
élvez [-vett, zen, -ne]l (ált.) genieBen
[9h ge]; ( nézve) sich an ré laben [A];
(szórakozva) sich an ré ergötzen [1
aátl
ge
abilbefehlen /"h ge7, abii
kommandieren //4 g27
elllvezet I. (ví) 1. a) (vhonnan) ab-/
wegjilführen /A47; (folyót) abillenken
[h]; (vizet, áramot) abíjleiten /[h];
b) (vhova) nach rév. in tá führen v.
geleiten /h ge/; (vizet, áramot) nach
ré leiten 2. (irányít)
(járművet)
lenken/steuern //47; (űzemet) fortll-
leiten/-führen II. (vi) [vhonnan)
fort[I-/wegführen; (vhova) nach ré
führen; (vmi előtt/mellett) an ré vor-
beillführen
élvezet [-vet, —e, -—ek] (ált.) rGenus3
 242 elvonulás
élvezetes

[-nüsses, -nüsse)]; (kéj) elust [-—, herjtfahren; (víz) hin-/herljschwem-

ré
men; c) (vmi előttjmellett) an
sej; (öröm) sVergnügen [4-5, mm]
vorbeilltragen/-bringen; vorbeil[führen;
élvezetes [-vet, ebb];
deliziös;s — látvány ein
en
genusreich,
köstlicher/ an ré vorbeiljfahren; (Víz) an
ré
vorbeijlschwemmen 2. (érte megy)
ergötzlicher Anblick
élvezeti [mt] Genu5-; cikk sGenus-
mm abjlholen /A7; (magával) mitllneh-
mittel men II. (vi) 1. (vezet) fünren 2. (15-
[-t, ebb]; ül ungenie5-
.
fegyver) tragen ezt nem viszed
CT]
élvezhetetlen
bar; (élelmiszer )
unverzehrlieh
élvezhető [-t, bb]; —en geniebdbar
el szárazon das wird/soll dír noch
teuer zu stehen kommen
élvhajhász [-t, —a, —ok] rWollüstling/ eljlvitat ( vkitől vmit) jm tá ablisprechen
[$5h] v. streitig machen [h]
Lüstling /(—s, —e/
élvhajhászás [—t, m-a] eGenu8$-/Ver- elvitathatatlan;
elvitel [mt,
ulstun(be)streitbar
-—e] elvisz; 1. jeFort-/
gnügungssucht [-—]
[1t, —an genu$- Wegbringung [/[—]; eWegführung/
élvhajhászó —mbb]j;

süchtig, wollüstig, vergnügungssüch- -beförderung/-transportierung /-/;

ti eFort-/Wegschatffung [—]; eWegnah-
me [-—]; (jármű) eWegtührung; (víz)
elvhű [/t, bb]; —en gesinnungstreu, [4] 2. eMit-

s
eWegschwemmung
;

prinzipilentreu, gesinnungsvoll
elvhűség eGesinnungs-/Prinzipilen-/
Überzeugungstreue
elvi [tj]; —leg grundsátzlich, prinzi-
pilell; — jelentőségű von grundsátzli-
cher/prinzipileller Bedeutung
elljvirágziik verblühen /Hh/i ge], abll-
blühen ///i7
elllvirul — elvirágzik
eljlvisel 1. (ruhát) abiltragen kél;
abjlmützen /h] 2. (elbír) (vjertragen
[5h gel; (közb.) ausllhalten [5AJ;
(elszenved) erleiden [fh ge); ( eltűr )
erdulden /h ge), ertragen [th 2€/
elviselhetetlen [vt, ebb]; —ül un(v)er-
tráglich; (teher, átv. is) untragbar;
m ember unleidlícher Mensch
elllviselhető [t, bb]; —en (V)ertráglich;
(teher, átv. is) ertragbar
eljjvisz I. (vét) 1. ay (vhonnan) fort-/
wegiltragen/-bringen /"h7, davonll-
tragen; (cipel, elhurcol) weglischlep-
nahme /—7
elljvitorláziik (vhonnan) abllsegeln
(vhova) hin-/herllsegeln, (vmi előtt)
mellett) an ré vorbeijlsegeln
eljlvon 1." (húz) fort-wegllziehen feh)
2. (vkitől vmit) jm tá entziehen
el a falatot
4
[th ge]; a szájától vontaMunde abge-
er hat es sich am/vom
spart 3. (figyelmet) abjllenken /f/
4. ( elvonatkoztat) abstrahieren [h g€7
élvonal (kat.) eFrontlinije; (átv.) vor-
derste Linile
eljlvonatkoztat abstrahieren [h ge]
elvonatkoztatás st elvonatkoztat; 2Ab-
straktion /-—, —en/
elvonókúra eEntziehungskur
elljvonszol (vhonnan) weg-/fortllsehlep-
pen /h]; (vhova) hin-/herjlsechleppen;
(vmi előttjmellett) an ré vorbeill-
schleppen
elllvont [mat, abb]; —an elvon; ab-
1

pen /h); (elszállít) weglltühren fit); strakt

wegilbefördern/-transportieren Atzé ] 5 eljjvonul ay (vhonnan] ab-/fort-/wegill-
( eltakarít ) fort-/wegllschatffen BR]; ziehen /fij;
(kat.) abjlmarschieren
[fi ge], abllziehen; b) (vhova) hin-/
( elvesz ) (wegilynehmen /[?h7; ( elvezet )
herjlziehen; —/(kat.) hin-/herl[mar-
fort-(wegiltühren /4/;( járművön )
schieren; c) /vmi előttlmellett) an ré
wegilführen, wegjlfahren fh] (vhova)
(VÍZ) 37

vorüberl[lziehen; (kat. ) an ré vorbeill-

x

wegjlschwemmen /1/7; b)
hin-/herlltragen/-bringen; hin-/herl]- marschieren
hin-/her] [fördern [A v.be- elvonulás st elvonul; 1. 7Ab-/Fort-/Weg-
schleppen;
fördern/transportieren; hin-/her] Ischat- zug [-(e)s, se] 2. (kat.) rAbzug/
fen; hin-/her[lführen; (járművön ) hin-/ Abmarsch [/-es, ej;
(vki előtt)
 elvonultság 243 embercsempészet

rVorbeimarsch, eDefilierung /-, en]; Elzász-Lotkaringia [m-4t; --4ban] El-

szabad —t enged freilen Abzug gewáh- saB-Lothringen / m-es)
ren eljlzavar verjagen // g£e7, vertreiben
elvonultság [4mot, —a]l eEingezogenheit/ fa
Zurückgezogenheit /-— 7 eljizúg 1. (vki/vmi mellett) an ré vorbei-/
elllvörösödjik (álf.) rot werden /fi/; vorüber[lsausen /i/;
!

(vki/vmi fölött )
(vki) erröten /i ge]; (vmi) sich röten über Zá hinwegljjsausen 2. ( tréfz)
v. rot fárben /h)] (megbukik) durchijsausen/-rassaln /i7
elvtárs rGenosse /-—n, 17
elvtársi [4t, bb] kameradschattlich;
]
verkommen /"i ge7, herab-/
eljizülljik
herunterjikommen /"i7, verlottern/
mm üdvözlettel mit —sozialistischem verlumpen /i ge/
Gru6 elllzsibbad einjlschlafen /"tij; orv.)
elvtársias [4mat, abb];
schatftlich
ankamerad- erstarren
ellizsibbaszt
/1228/
betáuben /4 ge7, empfin-
elvtársnő eGenossin /-—, -—nenj dungslos machen //7 :

elvtelen [-t, -ebb]; -—ül prinzipilenlos, eljizsírosodjik [-ott, -jék/-jon, -nék/-naj

gesinnungslos
Elza [£4t, Aja] Elsa, Else
ellízálogosít [-ott, -—son, -—ana] ver-
pfánden //A ge/; (zálogba tesz) ver-
setzen /hA ge/
elzálogosítás [mt, -—a, —ok] st elzálogo-
sít; eVerpfándung /-—, -—en]j; rVer-
satz [ves]
eljízár 1. (bezár) (vkit) einllsperren /A7,
in" VArrest/ldatt "setzen :/A/;: (vmit)
versperren //h g£€e/, verschlieBen /1
ge /, einjlischlieBen /"h7 2. (vmit lezár )
(ab-/zull)sperren, (ab-/zulj)schlieBen 3.
( elrekeszt ) abl lsperren, versperren; —ja
az utat den Weg vertreten /"h ge) v.
verlegen /h ge/ 4. (kikapcsol) abil-
drehen/-stellen /h/7; zárd el a rádiót!
stell das Radio ab!
elzárás st elzár; 1. eEinsperrung /-—,
men]; (jog.) eHatt [--]; ( A) rArrest
[-es, -el; eVersperrung/Verschlie-
Bung /-—, menj 2. eSperrung/Schlie-
5ung /-—, -enj 3. eAb-/Versperrung
sich verfetten //: ge /, fett werden
emancipáció [-t, -ja] s) emancipál;
/":/
eEmanzipierung /-—, -—enj, eEmat-
zipation /-—, menj
emancipál [-t, —jon, nal emanzipieren
(h ge]
Emánuel [-t, je]
Immanuel
ember! [-t, —e, -ek] (5) (ált. ) rMensch
[f-en, —men]; (közb.) (férfi) rMann
[-(e)s, ser]; (kat. ) rMann [-(e)js,
mm];
1
Menschenskind!; vek Men-
schen; (a közönség, népek" ) Leute;
mek! (hört ihr) Leutel; — alakú
menschenförmig; jellemes rCharak- -
ter /-— S, e];
magyar — rUngar /-n,
men]; sorban előbb álló/ülő — rVor-
mann /-(ejs, a er/; hez nem méltó
menschenunwürdig; egy hadnagy tíz
relein Leutnant mit zehn Mann
[] —e szavának ein Mann, ein, Wort;
a szív -—e rGefühlsmensch; -—ére akad
seinen Mann/Meister finden, an den
rechten Mann kommen; ruha teszi az

tk
A. men) 4. eAbdrehung/Abstellung -t
Kleider machen Leute
-n
ők
(átv. is) sich verschlieBen
ember? [et] (általános alany) 1. man;
az — látja man sieht (es) 2. einer;
sokba kerül az —nek es kostet einem
elzáró
[t, —ja, -k] (ember, szerkezet ) viel
rVerschlieBer /-s,
[(€)s, éz 7; (csap)[-schius-
€]; ( zár ) rVerschlug
rHahn emberalak eMenschengestalt
emberáldozat sMenschenopfer
ses, -schiüsse ] emberáradat 7Menschenstrom
elzárócsap rAbsperrhahn emberbarát rMenschenfreund
elllzáródjik sich verschlieBen fe hBé ) emberbaráti; —van/—lag menschenfreund-
elzártság ( átv.) eAbgeschlossenheit/lso- lich
kertheit /- 7 embercsempészet 7 Menschenschmuggel

16"

emberélet
emberélet sMenschenleben; —ben nem
esett kár (Verluste an) Menschenleben
sind nicht zu beklagen
emberemlékezet; — óta scit Menschenge-
denken
emberevő rMenschenfresser /[-s, —/
emberfaj eMenschenrasse
emberfajta rMenschenschlag
emberfeletti [-t, -bbl; men über-
menschlich
emberfia [dt] sMenschenkind; (egy) —
sem keine Menschenseele, kein V.
nicht ein Menschenkind
embergyűlölet rMenschenhab /—/
embergyűlölő! [t,
-bb] (a); ren
mensckenfeindlich
emtergyűlölő? [-t, —je, —k] (2) rMen-
schenhasser
feléje, sé]
/-—s, —/, rMenschenfeind
nem esett Tote gab es
v
embterkalál;s
nicht; itt lesz (tréf. is) da wird
—m
Blut flieBen; ez —t okozhat das kann
jemandem den Tod bringen
emberit [4t,
bteré)
bb] (a); —leg 1. (em-
menschlich; menschen-, Men-
schén-; vm alak menschliche Gestalt,
eMenschengestalt; -— áscleg történt
vele ihm ist etwas Menschliches pas-
- emberszeretet eMenschenliebe
siert; értedemész rMenschenver-
stand; - érzés sMenschengefühl; -—
kéztől (származó) von Menschenhand;
- módon menschlich; —- nem sMen-
schengeschlecht; — Sors sMenschenlos;
-Ermessen
számítás szerint nach menschlichem
2. (emberies) menschlich,
human [] tévedni -— (dolog) irren ist
menschlich
emberi? [--tj (S) sMenschliche
(ein s);
az örök — sEwigmenschliche
emberies [-vet, ebb]; ven menschlich,
human
emberiesség [-vet,
Humanitát /— 7
e] eMenschlichkeit/
emteriség [-vet, vel eMenschheit /-/;
a művelt — die Kulturmenschheit
emberismeret eMenschenkenntnis
emberismerő rMenschenkenner
emberke [4t, 4je, 4£kl] sMánnchen/
Mánnlein/Menschlein /-s, —/; (gyer-
mek) rKnirps [-es, mel; £k Leút-
chen
244 emel
emberkerülő menschenscheu
emberkínzás eMenschenguálerei
emberlakta [dt] menschenbewohnt, von
Menschen bewohnt
embermagasság eManneshöhe
embermagasságú [mt] mannshoch
embernyúzás eMenschen-/Leuteschinde-
rei
embernyűzó rMenschen-/Leuteschinder
emberölés rMenschenmord, rTotschlag
[(e)s, sze]; (jog.) elötüng [-]
emberöltő [/t, —je, —k) eGeneration
[—, men]
emberség [-vet, -e] 1. (emberi mivolt)
eMenschheit /-7, sMenschentum /-5/
2. (tisztesség ) eRechtschatffenheit/An-
stándigkeit /-— / ks
emberséges [-vet, ebb]; men (derék) an-
stándig, —rechtschaffen;
menschlich, human
)
( emberies
-ba lép zum Manne reifen 11]
embersor;
embersors sMcnschenlos
emberszabású [-t, bb];
áhnlich
an
menschen-
emberszám; —ba megy für einen Mann/
Erwachsenen gelten /fh/; —mba vesz
vkit jn als Menschen betrachten [A
ge]
)
embertan (ud.) eMenschenkunde, eAn-
thropologie /— 7
embertani [-t]; —lag anthropologisch
embertárs rMitmensch /-—en, men
embertelen [-t, ebb]; -ül unmensch-
lich
embertömeg eMenschenmenge/-masse
emberül mannhatft
[47 embervastagságú [--t]; man mannsdick
embléma [/4t, 4ja, 4k] sEmblem /-5,
mél
embrió [/t, —mja, —k] rEmbryo /4-5,
-Nnenjes]
embrionális [vat]; anembryonal
emel [rt, mjen, —nel I. (ví) 1. ( ált. )
heben /?h/7; kalapot — den Hut ab!l-
nehmen/ziehen [XA] v. lüften /A/;
kezét sapkájához —i die Hand an die
Mütze führen [h]2. ( magasít) erhöhen
( h ge], höhen v. höher machen [th] 3.
(fokoz) erhöhen, steigern [h]; árat
c den Preis steigern/erhöhen; fize-
emelés 245 emészt

tést -, den Gehait erhöhen 4. ( szobrot/ emelő? [-t, —je, —k] (s) rHebel /[-s,
sb. létesít) errichten /[h ge/ 5. ( érvé- —]; (felvonó) eWinde [-—, -n];
nyesít ) erheben [Ze/5 panaszt/vádat ( kocsiemelő ) rHebeblock [-(€)s, se]

—
- Klage/Anklage erheben; szót — vki/
vmi érdekében ein Wort für Zá einll-
emelőbak rHebebock
emelődaru rHebe-/Lastkran
legen /A)7 II. (vi) (kártyát) abjlheben; emelőmű sHebe-/Hubwerk, rElevator
CI kezet —t önmagára er hat Hand an [-v-Iles, men)
sich angelegt; kezet
jm vergreifen [5h ge]
- vkire sich an emelőrűúd
emelő? is
eHebestange, rHebebaum; 1

emelés [1t, —e, mek] st emel; 1.eHe- emelőszerkezet eHebevorrichtung, sHub-

bung [4, -enj/ 2. eErhöhung /—, men /
3. eErhöhung, eSteigerung /—, —men/
4. eErrichtung /[4-, —enj 5. eErhebung
[, men] 6. eAbhebung [-,
(gyorsírás) ettochstellung /—, menj
menj 1.
emelet [-met, —e, mekj sStockwerk [—-
(e)s, -e], sSGeschog /-schosses, -schosse
eEtage [-a:39ll-, en/; ( közb) r/sStock
[(e)s, —(werke)]
emeletes [vet]; —en stockhoch; -stöckig,
etagen- [-a:39-]
emelkedés [-ut, —e, -—ek] s) emelkedik;
1. rAufstieg /-(e)s/, eSteigung /[—/];
rAnstieg [-(e)s/; eErhöhung /—7;
eZunahme
[—, —men];
/-/ 2. (talaj) eErhöhung
(magaslat) eAnhöhe
men] 3. ( verstan) ettlebung [—, ven
emelkedett [-met, ebb]; -—en ) emelke-
dik; 1. (hely) erhöht, hochgelegen 2.
( ünnepélyes ) gehoben
emelkedjik [-ett, -jék/-jen, -nék/-nej 1.
(ált.) (autlhsteigen /fi7; (magasabb
:
werk
semelővas sHeb(e)jeisen
emelt [-et, ebb]; —en t emel; — fővel
erhobenen Hauptes; — hangon mit
gehobener Stimme
emeltyű [-t, —mje, —k] rHebel /-—s, — /
/, emelvény [-t, —e, ek] sPodium /-s,
-ilen], elribüne/Estrade /—, -—n7;
(kisebb) r/sPodest [-es, ej,
rAui-
tritt /-(€e)s,
[--(e)s, e],
e]; (rögtönzött) sGerüst
erhöhter Bau /[-(e)s,
elen]
émelyeg [émelygett, -—jen, -—nej sich
ekeln /47; émelygek mir ist übel;
/[-—,
émelygek tőle ich ek(e)le mich davor,
es ekelt mich/mir davor
émelygés Imt, —e, —ek] rEkel /—s7;
(0rv.) eÜbelkeit /[-/
émelygős [-vet, ebb]; -—en — émelyítő
émelyít [-vett, —sen, -enel (vkit) jn
anilekeln/anjlwidern /7
émelyítő [mt, bb]; —en t émelyít; ek(e)-

lesz) anilsteigen, sich erhöhen /h £27; lig, ekel(haft); ( émelygést okozó) ( dn.
(gyarapodik ) zullnehmen /"A]7; (rang- átv. is ) geil; ( édeskés ) süblich; ( utálatos )
widerlich; ez — (átv. is) das ekelt

d
ban) vorllrücken /i ge7; szólásra —
sich erheben [A ge/, das Wort er- einen an, das kehrt einem den Magen
/
15A ge 2. (épület ). sich erhe- um
en ementáli [-et, ja, —k)]
(sajt) rEmmenta-
emelkedő! [-t, bb] (a); -—en t emel-
kedik; — ág aufsteigender Ast; -v kulcs
ler /—s, —7
emerre — erre; --amarra bald hierher,
szerint nach einem progressiven bald dorthin
Schlüssel; hirtelen — jáh ansteigend emerről — erről
emelkedő? [-t, -—je, —kl] (5) rAnstieg/ emészt [-vett, emésszen, -—enel I. (vt/vi)
Aufstieg [-(e)s, —e/ 1. (ételt) verdauen [/h ge] 2. (vkit/
emellett 1. (férben) daneben, dabei, vmit) an ré zehren /47; bánat —i (a
hie(r)bei; -- maradok ich bleibe dabei szívét) der Kummer nagt/zehrt an
2. (átv.) dafür; én — vagyok ich bin seinem Herzen v. an ihm; a rozsda
dafür v. für das 3. (ezenfelül) dabei, mi a vasat der Rost fribt am Eisen v.
nebenbei, dazu, überdies zerítibt. das" Eisen. II. fv: rejt) —i
emelő! [-t, -bb] (a); ven 1 emel; magát sich verzehren /h £e/, sich
Hebe- (ablj)kránken /h/7
emésztés 246 említ

emésztés [mt, -—e, m—ek] st emészt; emlékezet [-vet, me, ek] sGedáchtnis
eéVerdauung /—, -—menj [ ses, sej, ekErinnerung [—-, —-enj);
emésztési [4tj]j Verdauungs-; — Zavar -ből aus dem Gedáchtnis
[mmet, mebbj; —en denk-

—
eV erdauungsstörung emlékezetes
emésztetlen [-t, ebb]; —-ül unverdaut würdig, erinnerlich
emészthetetlen [-t, ebb]; —-ül unver- emlékezik [-ett, -zék/-zen, -nék/-nel 1.
daulich ( emlékezetben tart) sich bi erinnern
emészthető [-t, bb]; -—enverdaulich; (h ge] v. entsinnen ["h £e/; ameny-
könnyen
zu verdauen
-leichtverdaulich, leicht nyire emlékszem soviel mir erinner-
lich ist, soweit ich mich erinnern
emésztő [-t, bb]; -ent
emészt; -— kann 2. ( megemlékezik vről) bi ge-
gond guálende/drückende Sorge denken /?hA ge/
emésztőcsatorna rVerdauungskanal emlékezőképesség eErinnerungsfáhig-
emésztődjik [-ött, -jék/-jön, -nék/-ne] 1. keit, sErinnerungsvermögen, sGe-
(étel) verdaut werden [/"t" ge/; dáchtnis /-ses, -Se/
nehezen -— es ist schwer zu verdauen emlékezőtehetség — emlékezőképesség;
2. — emészt II. jó —e van ein gutes Gedáchtnis haben
emlékeztet [-vett, emlékeztessen, —nej
emésztőgödör eSernkgrube
emésztőszerv sVerdauungsorgan 1. (vkit vmire) jm an tá erinnern
emez [-t, -, —mek] dieser/diese/dies(es) (h gel 2. (figyelmeztet) jn tá in
emiatt deshalb, darum, deswegen; (efő- Erinnerung bringen /fA/; (int) jn
lött darüber, hierüber an tá mahnen ///
emide hierher emlékeztető! [-t, bb] (a); m—en

emigráció [vt, —ja, —k] eEmigration emlékeztet; Erinnerungs-; —jel sErin-

1

[., "en nerüngszeichen

emigrál [-ot, jon, —naj emigrieren /1i emlékeztető? [t, je,
rDenkzettel /—s, — 7
kl] (5) (jegyzet)
ge
emigráns [-t, —ma, —mok] rEmigrant emlékirat 1. eDenkschrift 2. ok
Memoi-
[-en, menj ren [-moa:r-]
emígy derart, auf diese Art emlékjel 1. (emlékmű) sMal [-(€e)s, —e/
Emilia [£dt, 4ja] Emilile szer] 2. (emlékeztető) sDenkzeichen
eminens [-vet, ebb]; -—en eminent emlékkép 1. ( pszichológia ) SErinnerungs-
emleget [-ett, emlegessen, -nel (felem- bild 2. ( fesímény ) sSDenkbild/Gedácht-
lít) (oft) erwáhnen /h ge7; (hajtogat) nisbild
im Munde führen //f/ emlékkő rDenk-/Malstein
emlegetés [-t, —me, -—ek] st emleget; emlékkönyv (beírásra) sStammbuch;
(stándige) Erwáhnung (tudományos kiadvány) eFestschrift
emlegetett [-vetl;
vielgenannt
en 1 emleget; sokat —
[, —en
emléklap (kat. is) sGedenkblatt
emlék [-vet, —e,
—ek]
1. ( visszaemlékezés ) emlékmű sDenkmal /-(e)s, szer/-—el],
eErinnerung /-, m—enj; (emlékkép) sMonument /-(e)s, —e/
sAndenken /-—s, —m7; -ül Zur Erin- emlékoszlop eDenk-/Gedánksáule
nerung 2. (tárgy, dolog), (emlékmű) emlékszjik [emlékezett, emlékezzék, em-
sDenkmal /-(e)s, szer]; ( emléktárgy ) lékeznék] — emlékezik
sAndenken emléktábla eGedenktatfel
emlékbeszéd eDenk-/Gedáchtnisrede emléktárgy sAndenken /-—s, —/, SsETin-
emlékérem (érme) eDenkmünze; (kitűürn- nerungsstück /-(e)s, —me/
tetés) eErinnerungsmedaille [-dalje] emlékünnep eGedenkfeiler, sErinnerungs-
emlékezés [-t, —e, —mek] si emlékezik; fest
1. (visszaemlékezés) eErinnerung /7-, említ [-vett, sen, -ene]j 1. erwáhnen
men) 2. (képesség) — emlékezet (h ge], nennen /[fh7; hogy ne is
említés 247 enged

um ganz zu schwei- énekbetét eGesangseinlage

-sem azokat, akik énekel [mt, mijen, —nel singen ["h/;
gen von denen, die; um die gar nicht
"ve vkivel (együtt) — mit jm mitljsingen;
zu erwáhnen/nennen, die; nem (is)
azt, hogy geschweige denn, daG 2. vki felé (fordulva) — jm zullsingen
(idéz) anilführen [8] énekelget [-—ett, énekelgessen, --ne]l
említés [mt,—€, mek] st említ; ezrwáh- singen /?A7; — magában er singt vor
menj, eNennung /[—, mén);
[—, sich hin
nung
mre méltó erwáhnungswert, erwáh- énekelhető [-t, -—bbj; -—en singbar,
nenswert, nennenswert, nennenswür- sangbar
énekes! [-vet, ebb] (a); -—en 1. (éneklő)
di
esíített [et] (a)
helyen
t említ; az — singend; Sing -; -kedvű sangeslu-
stig/-freudig 2. (énekeket tartalmazó )
an erwáhnter Stelle, am angegebenen
Orte; előbb — vorerwáhnt, vorher Amit Ltedetni
erwáhnt, vorgenannt; többször -— [-t, -—e, -ek]
énekes? (5) rSánger
mehrerwáhnt; utóbb — letzterwáhnt, [—-s,
ger
—]; utcai/vásári - rBánkelsán-
letztgenannt
emlő [-t, —je, —k] (emberi) eBrust énekeskönyv sGesang-/Liederbuch
4, sé), eBüste [t, en], rBusen énekesmadár rSingvogel
[-es, — ]; ( állati ) eZitze [-, en] énekesnő eSángerin /[-, —Nnen/
emlős [-t, —e, ök] (állat) sSáugetier énekiskola eGesang-/Singschule
[(€)s, mel énekkar rGesangchor, rChor; (férfikar)
emögé dahinter rSángerchor
emögött dahinter; — van valami dahin- éneklés [-t, —e, ek] st énekel; rGe-
ter steckt etwas sang /[-(e)s, xe]
emse [4t, je, 4kli sMutterschwein
eSau [-—, selmenj;
énekmester rGesanglehrer
énekmondó rVolkssánger /[-—s, -—/7;7
[-(e)s, me],
(vad) eBache [-, —n/
énekóra eGesang-/Singstunde
e
( középkori ) rSpielmann [4-( )s, -leute J
én! 1. (pron. pers) ich; -—
[engem(et)]
magam ich selbst II. /inv/ ( pron. poss) énekszó [mt] rGesang [-(e)s, sel;
az — ...-m mein/meine/mein; az — mval singend, mit Gesang
, . s-ajim/-eim meine ; az

tem mein Garten; az -v macskám meine

ker- - énektanítás rGesang-/Singunterricht
enélkül; -— is ohnedies; ( A) ohnedem
Katze; az —- ruhám mein Kleid; az energia [/dt, 4 ja, 4k] eEnergie [—, en];
-könyveim
barátaim meine Freunde; az — szép
meine schönen Bücher III.
mozgási - (fiz.) eBewegungsenergie
energikus [/vat, abb]; — an energisch
máltalam, bennem v. ( rég. ) általam,
— — enged [-ett, -—jen, —nel I. (vt) 1.
- bennem síb. — általam, bennem, stb. ( nem akadályoz vkitjvmit ) lassen ["h];
én? [mt, -—je, —mek] (s); az slch —m ) megenged is; amikor közétek —tek

[-($)]; igazi —je sein wahres Ich/ als ich zu euch durfíte; nem -ték
Selbst maguk közé sie lieden ihn nicht
enciklopédia
die /—, —mNn7
[/t, 4ja, 4k] eEnzyklopá- unter sich; vmit szabadjára
ré freilen Lauf lassen v. freije Bahn
-
(áflv.)

Endre [/t, £je] Andreas geben /[€h7; szabadon — 10s-/freill-

lassen; nem -ték szóhoz (jutni)
ének [-vet,
e, mek] 1. (álf.) rGesang
[/--(e)s, e] ; ( éneklés) sSingen [-Ss];
sz man lieB ihn nicht zu Wort kommen
(dal) slied [-(e)s, -—er]; (költ.) 2. ( juttat, ad ) lassen; helyet — vkinek
rSang [—(e)js, sel; dicsőítő - sLob- im Platz machen/einjíráumen //14/;

lied; halotti -- 7Grab-/Totengesang 2.
(eposz része) rGesang 3.
sSingen
énekalbum sl.iederalbum
)
időt — Zeit lassen 3. ( mérsékel, elenged )
(tantárgy) nach-/abljllassen II. (vi) 1. ( vkinek
im nachilgeben [th], vor jm weichen
fi] 2. (lazul) nachilgeben 3. (múlik,
engedékeny 248 ennek-

et
szűnik) nachillassen; a hideg —ni fog [s], eUngehorsamkeit / 7, eUnfolg
die Kálte wird sich geben samkeit 7; eWidersetzlichkeit
/-—
[vet, ebb]; —en nachgie- engedmény [—t, —e, -—ek] (ált.) sZuge-
stándnis /-ses, se
/, eKonzession /-—,

—
12
engedékenység [-met, —e]l eNachgiebig- men) ; ( ker. ) rNachlaB/AblaB /-lasses,
keit /— / -lüsse ] ; pénztári — r/sSSkonto [—s,—$7;
mt ad (ker. ) einen Nachlas gewáhren;
engedelem [engedelmet, engedelme, enge-
delmek] 1. — engedély; (szíves) enge- meket tesz Zugestándnisse machen
delmével mit Verlaub/Vergunst 2. — engedményes [-—met, -—e, -—ek] ([(jog.)
engedelmesség [1 no de engedelmet rZessionar /-s, -e/
kérek ! aber, erlauben Sie mir !; aber, engedményez [-ett, zen,
—nel (jog.)
ich bitte Sie! (vkire) jm v. an jn abiltreten /74/,
engedelmes [-vet; mebbl]; —en ( szófogadó) jm zedieren /h ge/
gehorsam, folgsam; (alkalmazkodó) engedményező [—t, -je, -—k] [(j0g.)
fügsam, gefügig; (alázatos) ergeben rZedent /-—en, men]
engedelmeskedik [-ett, -jék/-jen, -nék/ engem(et) mich; t én
-ne]l (vkinek ) jm gehorchen /h jm
folgen v. Folge leisten /A/; (alkalmaz-
27, engesztel [-t, -—jen, -—nel begütigen;
besánítigen/versöhnen /h g£e/, erbit-
kodik) sich jm fügen /h7 teni [94.-gé /
engedelmesség [-—met, -e]l rGehorsam engesztelés [-t, —me, mek] st engesztel;
[-"$], :Gehorsamkeit/Folgsamkeit/-/;
eFügsamkeit/Gefügigkeit /-— 7; eErge-
ül zur Versöhnung, als Sühne
engesztelhetetlen [-ut, ebb]; —ül unver-
benheit /— 7 söhnlich, unerbittlich
engedély [-t, —e, -—ek] (áltf.) eErlaub- engesztelő [-ut]; —leg/-—en t engesztel; —

nis /-,-—se), eBewilligung/Genehmi-

/—, —menj; (ipari) ekonzession
áldozat sSühneopfer
ennek I. (a) diesem/d em, dieser/d er;
gung
[, -en];/-(e)s,
rSchein
elizenz [—, menj]; (írott)
be- és kilépési
—-e/;
(ha az utána álló birtokosjelzőt birtok
követi ) dieses/d e s, dieser/der; 2 az
mm
rPassierschein; beutazási — eEin- asszonynak mondtad? sagtest du es
reisebewilligung; hajtási — rFührer- dieser/d er Frau?; mv az embernek
schein; szóbeli —- mündliche Erlaubnis adtam ich gab es diesem/dem Men-
engedélyez [-mett, zen
-nel a) (ált. ) schen; — a férfinek a kabátja der
// Mantel dieses/jdes a
a
bewilligen/genehmigen/gewáhren Mannes;s —

ge]; (megenged) erlauben/gestatten virágnak színe die Farbe dieser/ d e r

[h ge], zulllassen /€h 7; b) (iparban)
konzessionieren /A £e/;
[h ge]
engedélyezés [-mt, -—e, -—mek] st engedé-
lyez; a) eBewilligung/Genehmigung/
Gewáhrung /—, menj; b) ekKonzes-
sionierung /-—, -—enj; elizenzierüng
fe ee
engedetlen [--t, —ebb]; —ül (szófogadat-
lan) unfolgsam, ungehorsam; (ellen-
szegülő ) widersetzlich
engedetlenked[ik [-ett, -jék/-jen, -nék/
-ne] ungehorsam sein /"í/; (Sszófo-
gadatlankodik) unfolgsam sein, nicht
folgen /h/7; (ellenszegül) widersetz-
lich sein, sich widerjlsetzen /h g2/
engedetlenség [-met, —el rUngehorsam
Pflanze II. (s) diesem/ d e m , dieser/
lizenzieren der; (ha utána birtok következik—)
dessen/deren; melyiknek?
re I welchem/welcher? — diesem/ d e m,
dieser/ der !; ne annak (a nőnek)
add, hanem -!
gib es nicht jener
(Frau), sondern dieser !; hol —, hol
annak (einymal diesem, (einymal je-
nem; ez -— köszönhető das ist dem
zu verdanken; -— örülök, hogy ich
freue mich darüber, daB; —- már két
hónapja dessen sind schon zwei
Monate; -a háza, aki dessen/
deren Haus, der/die; eljön — is az
ideje auch dafür wird die Zeit kom-
men; -alapján auf Grunddessen;
- ellenére des(senjungeachtet; —
ennél ,
folytán/következtében infolgedessen,
demzufolge; — hiányában in Erman-
gelung dessen;
dementsprechend, demgemáb;
- megfelelően
— oka
az, hogy die Ursache v. der Grund
davon/hie(r)von ist, dab; — utána da-
nach, hernach, nachher; — a kedvéért
um dessentwillen
ennél! (adv) 1. (ebben) hie(r)bei, dabei;
mm maradunk es bleibt hierbei/dabei
(viszonyítva) nagyobb — gröber als
dieses; nincs — nagyobb es gibt
nichts Gröferes; (áru) es gibt keinen
gröBeren/stb.
ennél? (pron) bei diesem/dieser bei
3
!
dem/derj; — a háznál bei d(iesjem
Haus; melyik háznál? — -—! bei
welchem Haus? — Bei d(iesjem !
ennélfogva daher, demnach, demzufolge,
folglich, infolgedessen
)
enni eszik
ennivalót [4t, —bb] (a); -—an (átv.)
( közb.) allerliebst; -v ez a gyerek das
Kind ist zum Anbeiden/Fressen
ennivaló? [-t, —ja, —k] (5) rProviant
[-v-ilsz(€)s, —e], eEBware [-—, -n7,
sEssen /-s7, etwas zum Essen
ÉNy (északnyugat) (röv.) NW (Nord-
west[/
/
en )
enyéim [-—et, —é] ) enyém
enyeleg [enyelgett, -—jen, -—nel (mit
ja) tándeln/schákern /17; (csipke-
lődve) jn necken /h7
enyelgés [-t, --e] st enyeleg; sGetándel/
Gescháker /-s, -—7, eTándelei/Schá-
kerei /-m, menj; -eNeckerei [—,
men]
enyém [-met, — , enyéim/--ek] ( pron. poss )
I. (4) meiner/meine/meines; r7/e/smein-
Úgye /-n, —n] (ein er); mein [inv];
ez az — das gehört mir, das ist mein;
a kalap (az) — der Hut gehört mir v.
ist von mir; (nyomatékosan) der Hut
ist mein v. der meine; kinek a kalapja
ez? — az m ! wessen Hut ist das? —
(Es ist) der mein(igye!; wem gehört
dieser Hut? — Mir !; ami az mm, az a
tied is was mein ist, ist auch dein
II. (5) s Mein /
s]; az — ésa tied das
Mein und Dein; enyéim (család) die
Mein(igyen
249 ennyifelől
enyészet [-et, -—el] rVerfall fezéels),
eVerwesung /- 7
enyhe [/£t, xbb]; An
—
mild, sanít, gelind;
büntetés gelinde/wilde Strafe; —
idő mildes Wetter [] 4n szólva gelinde
gesagt
enyheség [—et, —el eMilde/Mildheit/
Gelindheit/Sanftheit /-— 7
enyhít [-vett, —sen, -—ene]l 1. a) ( ált. )
2. (mérsékel) mildern /h7]; ( könnyít )
erleichtern /hA g£e/; b) ( fájdalmat )
lindern //4/ 2. (éhséget) stillen /h];
(szomjat) löschen /h7
enyhítő [—t, -bbl; -enj;tenyhít; —
;
körülmények mildernde Umstánde,
Milderungsgründe; -eszer (orv. ) sLin-
derungsmittel, sPalliativ /-s, -—e
enyhül [mt, —jön, -—nel a) (ált.) ( mér-
séklődik ) sich mildern /h7, milder wer-
den /"i/; b) (fájdalom) sich lindern
[h]; (feszültség) nachillassen [4h]
enyhülés [t, me] st enyhül; eMilderung
feijö elinderüng [— /5. eEntspan-
nung [—]
ennyi [-t, -—je] so viel, soviel /inv[/;
I. (a) — ember! so viele Menschen
hol voltál — ideig? wo warst du so !;
lang(e)?; -v pénzed van? hast du so
viel Geld?; kétszer
-
doppelt soviel;
még egyszer - noch einmal soviel II.
(5) — éÉés/meg — soundso viel; azt
mondta — és — a súlya er sagte es, sei
soundso schwer; — és ennyedik sound-
sovielte; ben (ebben a mértékben)
insofern; (ennél) dabei; ben igaza
van insofern hat er recht; -—ben
maradunk dabei bleiben wir; -—re
(térben) so weit; ( átv.) soweit; (ilyen
mértékben) so (sehr), dermabBen, der-
art, in diesem Mae; -—re még nem
vagyunk soweit sind wir nocht nicht;
re messze? so weit (entfernt)?; —re
szépen so schön; —t mára soviel für
heute; —vel um soviel [] -— az egész?
ist das alles?
ennyien so viel(e)
ennyifelé nach so vielen Seiten, in so
vielen Richtungen
ennyiféle [/t] so vieletlrlei)
ennyifelől von so vielen Seiten, aus so
vielen Richtungen
 250 épkézláb
ennyiszer

ennyiszer so oft, so viele Male m(€)s]; eErbauung/Errichtung /—,

men]; elkezdi az mt mit dem Bau
be-
enyv [et,me, mek] rLeim —-e] [(e)s, ginnen; — alatt álló im Bau
befind-
enyves [4et, —mebb[; —en leimig lJich
enyveskezű [4t, —bbl; m-en ( átv.)
langfing(e)rig építési [tj Bau-; — idő eBauzeit; —
költség(ek) Baukosten; — költségelő-
enyvez [mett, mzen, nej
leimen /14/7
irányzat rBauanschlag; — mód eBau-
ép [-et, ebb]; —en ( sértetlen) unver-
sehrt, wohlerhalten, intakt; (egészsé- form; — munka eBauarbeit
építésmód eBauart/-weise
ges) heil, gesund; (egész) ganz; —en
bőrrel megússza mit heiler Haut építésrendészeti; -—leg baupolizeilich
v.
építésvezető rBauleiter/-führer
mw

v. giimpflich davonlikommen
-n] építész [mt, —e, mek] rArchitekt /-en,
epe [4t, 4je, 4k] eGalle [—-,
epebajos [at]; an
gallenkrank
epebántalom sGallenleiden
men]
építészet -—el eArchitektur/Bau-
[met,
künst ("J; sBauwesen [75
eped [-(etjt, m—jen, -mnej (nach ré)
schmachten/lechzen /A/; m—ve vár- építészeti [-t]; eleg architektonisch,
tunk wir haben dich sehnlichst er- baulich; Bau-; — hivatal sBauamt
wartet v. heiB ersehnt építészmérnök rBauingenieur; (műépi-
okle-
eGallenblase tész) rArchitekt [-en, men];
epehólyag velés -- Diplomingenieur für Bauwe-
epekedik [-ett, -jék/-jen, -nék/-ne] —
sen
eped mek] si építkezik;
epekő rGallenstein
építkezés [mt, —e,
szamóca ) rBau [-(e)s]; ( építkezésmód) eBau-
eper [epret/-t, epre, eprek] ( eMaul-
eErdbeere [-,
mn7; (szeder) weise [-, men]; (munkálat) eBauar-
beere beit [-, men]; (tevékenység ) eBautá-
eperfa rMaulbeerbaum
tigkeit /-, menj; az — helye rBau-
epés! [-vet, ebb] (4); men ( átv.) platz, eBaustelie; új — rNeubau
boshatt, gallig, giftig, bissig építkezlik [-ett, -zék/-zen, -nék/-ne]j bau-
en /h7
epés? [t,
me, mek] (S) ( közb.) ( beteg )
rGallenkranke/-leidende [—1n, —717 építmény [-t, —e, —mek] (épület)
r"Bau

(einer) [--(e)s, ten], sGebáude /-—$S, —/,

sEpigramm eBaulichkeit [-, m-en]; ( szerkezet )
epigramma [4t, 4ja, 4£k]
sBauwerk [-(e)s, —e/
8, mél
epika [/ot, 4ja] ePik [4]
építő! [-t, -—bb] (a); men épít;
1.3?

Bau- 2. konstruktív
epikai [4 t]; —1ag episch
építő? [/ot, —je, —k] (5) TBauer/Erbauer
epikus [vat]; —an — epikai
epilepszia [4t, Aja] eEpilepsie /[-4]
[—5, e
epilepsziás! [vat] (4); —an epileptisch építőanyag rBaustoti
építőelem sBauelement, sBauglied /—-
epilepsziás? [4 t, —a, -ok] (5) rEpilepti-
(e)s, er], rBausatz [4-ves, ese]
ker
epilógus
(s,[4t,—]—a, —ok] rEpilog [—(e)s5, építőhely eBaustelle, rBauplatz
mé
építőkő rBaustein
—enel 1. bauen /h/; építőmester rBaumeister
épít [-ett, sen, építőmunkás rBauarbeiter
( felépít)erbauen [h ge]; falat — eine
Mauer aufilführen /h7j v. errichten építőművész rBaukünstler, rArchitekt
(h ge] ; rosszul -
verbauen [h ge) 2. [-en, en]
/h/; építőszekrény (játék) rBaukasten
(átv.) (vmire) aut tá gründenseinen
gyanuját arra —i er gründet — auf epizód [-vot, —ja, ok]
eEpisode [9 n]
Verdacht darauf [] homokra épkézláb gesund, heil; ez
dolog das hat
Hand und FuB; -— ember ein Mensch
Sand bauen
[mt, me, —ek] st épít; 7Bau mit gesunden Gliedern
építés
eposz
eposz [-t, -—a, ok] sEpos /[-,Epenj
éppakkora eben-/gerade-/genausogrogB;
:. .) von dergleichen/-selben GröBe
éppannyi eben-/g(e)rade-/genausoviel
épp(en) 1. (pont abban az időben) (so-)
eben, g(e)rade 2. (pontosan) gerade,
eben, genau; (közb.) just; (pejor.)
ausgerechnet; -— akkor g(elrade
(dann); — akkora — éppakkora; -—
annyi/ennyi — éppannyi; — annyi
időnk maradt, hogy es blieb uns ge-
rade soviel Zeit, um; -— annyira —
éppannyira; -— (csak) hogy (még)
g(e)rade noch; -
ez/az gerade der/die/
das, ebender/-die/-das; — ezért/azért
ebendarum/-deshalb/-deswegen;
— éppígy; — így nem jó gerade so
-
így
ist es falsch; -— itt g(ejrade hier; —
jókor g(elrade recht; -most (az
imént) soeben eben, erst;(pont most)
g(ejrade jetzt; v nem! keines-
wegs !, mitnichten !, durchaus nicht !;
-véssé
oly(an) — éppolyan; — olyan ke-
ebeg-/g(e)rade-/genausowenig; -—
úgy — éppúgy; — úgy nem sikerül
gerade so gelingt es nicht; -— tenni
akartam valamit ich war im Begriffe
etwas zu tun, ich wollte g(elrade
etwas tun 3. — éppenséggel 1.
éppenséggel 1. g(ejrade(zu), durchaus,
schlechthin 2. — éppen 2.
éppennyi — éppannyi
éppennyire ebensosehr
éppígy ebenso, g(e)radeso, genauso
éppilyen — ugyanilyen
éppolyan ebenso, genauso, g(elradeso
éppúgy 1. — éppígy; 2. (csakúgy) eben-
sogut, g(ej)radesogut, genausogut 3.
(is) gleicherweise, gleichfalls, gleicher-
maben
eprészjik : [-ett, eprésszen, -nék] Erd-
beeren suchen /A7
,
épség [-vet, —el (érintetlenség) enver-
sehrtheit/lntaktheit /-7]; (egészség)
eGesundheit /-
7; (egész volfa vmi-
nek) eGanzheit /[-]; területi -—
(territoriale) Integritát /[-7; testi
eSicherheit
/-
7, körperliche Unver-
- ist ein Unfall zuügestoBen 3. (elér)
sehrtheit; (teljes) --ben wohlbehal-
ten; ben tartás (áfv.) eAufrechter-
haltung/Wahrung /-—7
251 ér
épül [—t,
Ön, —nel 1. erbaut/gebaut
werden /"i ge) 2. (átv. vmire: alap-
szik) sich (auf fá) gründen FR]? 3.
(okul) sich erbauen /h
mindenki -—het daran kann ge/;
ezen
sich jeder
erbauen; hogy —jetek zu eurer Erbau-
ung
épület [-vet , ve, vek] sGebáude [—s,
rBau /-(e)s, —ten]; felvonulási — 7,
eBauhütte/Baubude; nagy — 7GroB-
bau; új — rNeubau
épületasztalos rBautischler
épületcsoport rGebáudekomplex [-—-es,
me
épületelem — építőelem
épületes [-vet, ebb];
épületta sBauholz
en
erbaulich
épületfenntartás eGebáudelerhaltung
épületlakatos rBauschlosser
épületrész r/sBauteil
épületszárny rGebáudeflügel, rFIügel,
rTrakt /-(e)s, me]
épülettömb rBaublock
épületvas sBaueisen
épülőtélben;
befindlich
- levő im Bau begriffen/
ért" [rot, mjen, -nel I. (vi) 1. (eljut)
gelangen /i ge7, (anijjkommen /"i7;
egy faluba —ték sie gelangten in ein
Dorf, sie kamen in einem Dorf(e)
an 2. (terjed) reichen/langen /h7]; a
víz a melléig —t das Wasser reichte
ihm bis an die Brust 3. (érint) an
tá rühren /h7, fá berühren /A g€7 11.
(vt) 1. (értéke van) wert sein ["ti];
( használható) taugen [h]; (számít)
gelten /$47/; (használ) nützen /h7;
mit -— az? was nützt es?; mit -—ek
vele? was habe ich davon?; nem
ml es gilt nicht!; nem sokat — es
ist nicht viel wert, es taugt nicht
viel 2. (vkit/vmit eltalál ( sújt) tretfen
[$h], betretten ["h ge); (vkivel törté-
nik) jm zullstoben /"f17, jm begegnen
[i ge], im widertfahren /ti ge);
baleset —te er erlitt einen Unfall, ihm
erreichen /hA ge7/; fogd, ahol -—ed!
pack/faB an/zu, wo du nur kannst;
( átv.) zum Ziel gelangen; egymást —-
célt
ték a bajok ein Unglück folgte dem

ér
andern; nem fog jó véget ni(rajtakap
das wird
kein gutes Ende nehmen
ertappenfjerwischen
4.
/4 £ge7; tetten
—
auf frischer Tat ertappen 5. (átél)
erleben /h ge7; ilyet még nem -—tem
so etwas ist mir noch nie begegnet/
widerfahren £] lassan járj, tovább —Sz
eile mit Weile
ér? [eret, ere, erek] (S) 1. (biológia)
eAder en]; felvágja ereit sich die
[-,
Adern öffnen /h/; vkin eret vág jn
zür Ader lassen [$4/ 2. (víz) sBách-
lein (-s, e];
(forrás) eGuelle /-—,
menj] 3. (bány.) rGang [-(ejs, sel
éra [4t, 4ja, 4k] eAra ([-—,
( hosszabb) eEpoche [-, 17
érc [et, me, —mekj sSErz /-es, mél;
eben szegény erzarm; --ből való aus
Erz, ehern
ércbánya sErzbergwerk, eErzgrube
ércelőkészítés eErzaufbereitung
érces [-/vet, ebb]; —en 1. erz(halt)ig,
erzreich, metallreich;" Erz- 2. (hang)
metallisch; (vál) ehern; — hangon
mit eherner Stimme
ércfedezet (közg.) eMetall-/Bardeckung
Érchegység [/vet; ben] sErzgebirge
érckohó eErzhütte, rErzofen
ércmosás eErzwásche
ércolvasztó — érckohó
ércpénz 1. ( pénznem) sMetall-/Hartgeld
2. (érem) eMünze [—, —Nn/
ércpénzforgalom rMünzumlaut
ércszobor sErzbild
érctart(alm)űú [-t, bb];
—an erz(halt)ig;
( bány. ) erztführend
éretelér rErzgang
erdei [tj] Wald-; Forst-; — kihágás
rForst-/Waldfrevel; -v magány eWald-
einsamkeit; — út 7Waldweg
erdeifenyő eFöhre/Kiefer [-, 717
érdek [-vet, me, mek] sInteresse [—s,
menj; szakmai — sBerufsinteresse;
kinek lehet ez az --e? wer kann daran
ein Interesse haben?, wem kann es
daran gelegen sein?; az ő mében in
seinem Interesse; saját jól felfogott
-swében im eigensten Interesse; szólj
az -vemben leg für mich ein Wort
ein; ében van es liegt in seinem
Interesse, es ist ihm daran gelegen
252 érdeklődés
érdekcsoport elnteressengrüppe
) érdekel [mt, mjen, —nel 1. ( érdeklődési
kelt) interessieren /h ge];
minden
érdekli es interessiert ihn alles, er
interessiert sich für alles 2. (illet)
anjigehen [7147, betreffen [A 2€/;
mit -v ez engem? was geht mich das
an? 3. -ve van vmiben ) érdekelt
DI nem -sz! (biz. ) du bist
für mich
abgetan !
érdekellentét rinteressengegensatz
érdekelt! [4vet, ebb] (4); ment érde-
kel; -vmiben an ré interessiert sein
[ti]; (részesként) an ré beteiligt sein
érdekelt? [/et, mije, mek] (5) rInteres-
Áren];
sent (en, menj, rBetelligte [-n, men]
(ein —r)
érdekeltség [4et, me, ek] 1. ( érdekelt
állapot) sinteresse [4-.5, ren], elnte-
ressiertheit [4]; eBeteiligung [—,
men]; anyagi — ( ösztönzően) materil-
elle Interessiertheit; (részesedve) ma-
terijelle Beteiligung 2. (ker.) ( pénz-
csoport ) Interessenten
eGeld-/lnteressentengruppe [6;,
[plur ]
n];)
( vállalat
eBetelligung;
(részesedés)
sKonzernünternehmen /-—s, —/; kö-
zös - sKonsortium /-s, Konsortílen /;7
a vállalat külföldi —-ű an der Firma
ist auslándisches Kapital beteiligt
ebb]; —en interessant;
,
érdekes [-met,
(különös) merkwürdig; ( tanulságos)
aufschiukreich; roppant — hochinter-
essant; nem — uninteressant; az
egészben az az —, hogy das Interes-
sante am/im Ganzen ist, dab
érdekesség [-et,
[en]; sMerkwürdige
e,
mek] sinteressante
/-n/; a gyűjte-
mény -ei die interessantesten Stücke
v. die Sehenswürdigkeiten der Samm-
Jung; különös —e e műnek az...
eine Besonderheit des Werkes ist
érdekfeszítő [t, bb]; men spannend,
fesselnd, packend, hochinteressant
érdekházasság eVernunftehe/-heirat
érdekképviselet elnteressenvertretüng
érdeklődés [-mt, —me, mek] 51 érdeklődik;
1. (figyelem) sinteresse [—s, —-n];
(részvétel) eAnteilnahme (e,
szakmai -, sBerufsinteresse; élénk
ni
mt kelt reges ÍInteresse erregen 2.
1.
érdeklődik 253 erdőövezet

( tudakozódás ) eErkundigung/-—, men); érdemrend rVerdienstorden, rOrden;

eAnfírage/Nachfírage /[-, —n7 Munka Érdemrend Verdienstorden der
érdeklődiik [-ött, -jék/-jön, -nék/-ne] 1. Arbeit

—
( vki/vmi iránt ) sich für tá interessieren érdemtelen [-t, —mebbj; -—ül 1. (érdem
[h ge]; minden iránt élénken -— er nélküli) verdienstlos, ohne Ver-
nimmt reges Interesse v. regen Anteil dienst 2. (meg nem érdemelt) unver-
an allem 2. (tudakozódik) sich nach dient; —ül unverdientermaBen/-weise
ré erkundigen /h ge/; (kérdezősködik )
an-/nachilfragen /h/ ; -ni lehet 6—8-ig
érdes [-vet, ebb]; en rauh; spröd(e)
érdesség [-vet, mel eRauheit/Rauhigkeit
(persönliche) Nachfrage(n) von 6 bis [-"]; eSprödheit [7
8; kérem, -jék később megint bitte,
íragen Sie spáter noch einmal nach;
erdész [mt, —e, mek] rFörster /-s,
(szakember) rForstmann [-(e)s, a - 7;
mindenfelé — überall Erkundigungen er /- leute ]
einjlholen /247 v. einjiziehen /$47 erdészet [-vet, -el (erdészkedés) eFör-
érdektelen [-t, -—ebb]; -—ül 1. (nem
érdekes) uninteressant 2. (nem érde-
sterei /-/; (gazdaság) eForstwirt-
schatt /-—, venj7; (tudomány) eForst-
kelt) interesselos; az — szemlélő der
unbeteiligte Zuschauer
kunde/Forstwissenschatt
sForstwesen /-$7
/- / ; ( ügyek )
Erdély [-t; ben] Siebenbürgen, Trans- erdészeti [mt]; -leg forstlich; Forst-; —
silvanilen [-v-1, Transsylvanilen [-v-] főiskola eForstakademie; -— hivatal
erdélyi? [--t] (a) siebenbürgisch, trans- sForstamt
silvanisch [-v-1, transsylvanisch [-v-] erdészház sFörsterhaus, sForsthaus,
erdélyi? [-et, je, ek] (s) rSiebenbürger eFörsterei /-—, ven
[—s,
érdem
-]; eSiebenbürgerin /-—,
[-—met, —e, -—ek] 1.
nen)
sVerdienst
erdő [-t, erdeje, -ki] [(ált.) rWald
[--(e)s, ever]; ( művelt) rForst /[-es,
[-es, -e]; eket
szerez sich verdient asg/; ÚVad;) sEFHOLZ;: :[/véS; A ef ) ;
machen /1)7 2. (lényeg) sWesen /[-s7;
-ben jog. ) meritorisch, in der Haupt-
ártéri - rAuwald; tűlevelű — rNadel-
wald, sNadelholz; védett fiatal -—
sache eSchonung /-—, menj
érdemel [-ut, -—jen, -—nej]j verdienen /hA erdőborította [tj] waldbedeckt, bewal-
ge] [1 szót sem -- (es ist) nicht der det
Rede wert erdőcske [/4t, 4je, 4k] sWáldchen /-s,
:
érdemes [-vet, -vebb]; -en 1. (érdemdús )
verdient, verdiíenstvoll; Érdemes Mű-
vész Verdienter Künstler 2. (vmire)
.
erdőégés 7 Waldbrand
erdőgazdaság eForstwirtschaft; (üzem)
bi wert v. würdig; -würdig, -wert; rForstbetrieb
dícséretre -v des Lobes würdig, lo- erdőhivatal sForstamt :

benswert 3. [(praed: megéri) sich erdőírtás a) (munka) eRodung/Holzung

lohnen /47; nem
nicht [) szóra sem
--
es lohnt sich
(es ist) nicht
[—-, -—en]; (teljes) eAusrodung/Ab-
holzung; b) (helye ) eRodung, rSchlag
der Rede wert [-(e)s, ese]
érdemesít [-vett, -—sen, --ene]l (vkit erdőkerülő — erdőőr
vmire) jn bi würdigen v. für würdig erdőkitermelés eForstbewirtschaftung
erachten /h ge7 [—-, men]
érdemi [-t, bb];
-leg — érdemleges erdőmérnök rForstingenieur
érdemjegy eNote
"en
/-, 17,
eZensür /[-, erdőművelés 7"Waldbau, eForstkultur
erdőőr rForstaufseher/Waldhüter/Wald- /-
7

érdemleges [-vet, mebb];

lich; (hiv.) wesentlich
en sachdien- heger /-s, 7, rForstwart
erdőövezet eWaldzone; rForstgürtel; ta-
érdemlő [-et, bb];
-en it érdemel; hi- lajvédő —ek (létesítése) eFeldschutzauf-
telt v glaubwürdig forstung /-—, —enj
erdőrendészet 254 érés

erdőrendészet eForstpolizei m$), eUreigentümlichkeit/Eigentüm-

erdőrendészeti [-t]; -leg forstpolizei-
lich; — kihágás rForstírevel
lichkeit /-/
eredmény [-t, -—e, —mek] 1. sErgebnis
erdőrészlet (képen) eWaldpartie [--ses, se], sResultat [-(e)s, —el;
erdős [-vet; ebb]; —en waldig, bewal- összesített -, sGesamtergebnis; válasz-
det; (sokerdejű) wald-/holzreich
erdőség [-met, —e, mek] eWaldung /-—,
tási -, SWahlergebnis; végső sEnder-
gebnis/-resultat; nélkül(i) — ered-
-
men); (művelt) rForst [-ves, —e] ménytelen 2. (siker) rErfolg /-(e)s,
erdősít [-vett, -—sen, -—enej bewalden/ mé]; —mre vezet zu Erfolg führen
beforsten /h ge/ eredményes [-vet, ebb]; -en erfolg-
erdősítés [mt, -—e, —mek] st erdősít; eBe- reich, ergebnisvoll; (csak, adv) mit
forstung /[—, -—enj; talajvédő -— Erfolg; (hatékony) wirksam
eFeldschutzautfforstung eredményez [-ett, zen, ne]
ergeben
erdőszél 7 Waldrand, 7Wald(esjsaum ["h ge], zur Folge haben /"h7
erdőtelepítés eAufforstung/Waldan- eredménytelen [-ut, ebb]; —ül 1. ergeb-
pflanzung/Forstkultur /-—, -—en/ nislos, resüultatlos, (hatástalan) wir-
erdőtűz — erdőégés kungslos 2. (sikertelen) erfolglos,
fruchtlos; -ül tért vissza er kehrte
(
erdővágás rHolzschlag
erdőzúgás/-zsongás költ. ) sWald(es)rau- unverrichteterdinge zürück
schen eredő [-t, —je, —k] (mat.) eResultie-
rende /-n, en], eResültante [-, —n7
íz
erecske [4t, 4je, 4k] sAderchen /-s,
ereget [-vett, eregessen, -nel (sárkányt)
ered [—t, jen, ne] (folyó) entsprin-
1. steigen lassen [th ge7; (füstgomolyo-
gen [ti ge] 2. (származik) (vmiből) kat) gualmen /h)7 -

aus ré stammen /f/, ré entstammen

[h ge]; (vkitől) von jm herllirühren
ereklye
men
[4t, je, 4k] eReliguije /-—,

-
[h] 3. futásnak zu laufen beginnen
[5h ge); (menekül) die Flucht ergrei-
fen /t5h ge); szóba -— sich in ein Ge-
sprách einjíllassen /547; útnak — sich
auf den Weg machen /74/, aufllbre-
chen /fi7 [] —i! geh (schon) !;
(taka-
rodj )ischer/pack dich
eredendő [tj]; -—en ursprünglich; —
bűn (vall. ) eErbsünde; — hiba rGrund-
fehler
eredet [-vet, -e] 1. (folyóé) rUrsprung
[-(e)s, se], eGuelle /—, —mn] 2.
(származás) rUrsprung, eAbstam-
mung /-—, ven), eHerkuüntft /-—, wel
eredeti! [-t, bb] (a);
(igazi) original, echt; Original-; —
-—en/-leg
kiadás (könyv) eOriginalausgabe 2.
(ősi) uürsprünglich; Ur-; -— alak
eUrform 3. (különös) originell, (ur)ei-
érelmeszesedés eArteriljenverkalkung
erély [-t, -—e] eEnergie /[-7; (határo-
zottság) elEntseKlossenheit [4-7]; (tett-
erő) eTatkratít [-]
erélyes [-vet, —mebbj; -—en energisch;
entschlossen; tatkrátftig
erélytelen [-t, ebb]; -ül energielos;
unentschlossen
érem [érmet, érme, érmek] 1. ( kitüntetés )
eMedaille /-da(i)ljolle, 17;
(műv.)
eMünze /[-—, en], ePlakette /—, —Nn/,
sebesülési -- eVerwundetenmedaille 2.
— érme
éremtan eMünzkuünde, eNumismatik
1.
n
éremtár sMünzkabinett /-S, —e/
erény [-et, -e, ek] eTugend /—, men/
erénycsősz (gúny.) rSittenrichter /-—5,
— ], rTugendbold /-(e)s, —e/

gentümlich erényes [-vet, vebb]; men tugendhatt,

eredeti? [-t, —mje, —k] (5) sOriginal tugendsam
[-9s, el
eredetiség [-vet, -e, —ek] 1. eOriginali-
erényhős rTugendheld
eres [-vet, -ebb]; —en ad(elrig
tát/Echtheit /-—) 2. ersprünglich- érés [-t, —el] I. st ér"; II. s) érik; eReife/
keit /-—7 3. sOriginelle [-—n7 (ein Reifung /[—7
eresz
:

25 erezet

eresz [mt, —ek] elraufe/Dachtrautfe érett! [-et, ebb] GE men ) érik; 1.

1
—ée,
reif; -, megfontolás reifliche Überle-
agávlt]
me,
eDach-/Trauirinne gung; félig -— halbreif 2. (érettségi
osztályzat ) bestanden
ereszkedés [-t, —e, —ek] s) ereszkedik;
1. ( leszállás, lejtés) rAbstieg [/(e)s, érett? [-et, —je, —ek] (s) — érettségi-
me] 2. (mélyedés) sGesenk [4-(e)s, zett; jelesen -- rPrámaturus /-,
-ri7
me] 3. (süllyedés) eSenkung [—, érettség [-met, —e] eReife /-
7; (tud.)
men
AlLkcdlik
eMaturitát /-— /
[-ett, -jék/-jen, -nék/-nel érettségi! [-utj (4); Reife-, Abiturilen-
1. (bocsátkozik ) steigemn [717]; [(be- ten-; — bizonyítvány sReife-/Maturi-
száll) sich hineinjllassen /$47; le- tátszeugnis; — találkozó rAbiturijen-
száll) sichherablllassen [RAP 2. tentag; — vizsga — érettségi?
(lejt) ablltallen /"i] 3. (süllyed) sich érettségi? [-et, —je, —k] (S) eReifeprü-
senken /h/7; (verstan) sich senken fung /-—, —menj, sAbitur /-—s, —e/;
(h], fallen [ti] 4. (tágul) nachilge-5. ( A) eMatura /-—, -ren]
ben/-lassen /€747, sich lockern /47 érettségizett [-vet, —je, mek] — érettsé-
(átv. vmibe) sich in tá einjllassen giző
[Xh]; beszédbe -— sich in ein Ge- érettségizlik [-ett, -zék/-zen, -nék/-ne]
sprách einj[llassen die Reifeprüfung v. das Abitur abll-
ereszkedő! [-t, -bb] (a); -—(ejnt legen ///, maturieren /h ge/
ereszkedik; (lejtő) abtállig, abhángig érettségiző [-t, —je, —k] rAbiturijent/
ereszkedő? [-t, —je, -k] (5) 1. (lejtő) Maturand /-en, en]; eAbiturilentin/
rAbhang/Hang /-(e)s, ase/ 2. (vers- Maturandin /-—, —Nnenj
tan) eSenkung /-,
menj
ereszt [-vett, eresszen, -enel I. (vt)
erez [-vett, zen, —ne] adern /h/7; (ép.)
marmorieren /4 ge/; (faipar) ma-
(ált.) lassen [th]; gyökeret -—
Wurzel(n) schlagenjtreiben /f1/ 7.
sern ///
érez [érzett, mzen, —ne]l I. (vt) (ált.)
fassen /h/7; pocakot — sich (ré) einen empfinden /"h ej, fühlen /hA7;
Bauch wachsen lassen, Fett anlii- ( érzékel ) spüren [14]; (szagol) riechen
setzen /h7; szakállt — sich den Bart (A); (szimatol) awittetn [754 :(ta-
/
wachsen lassen II. (vi) 1. (csurog) pint) fühlen; vminek a hiányát érzi
rinnen /tA7 2. (lazul) nachjigeben tá vermissen A ge / ; előre érzem, hogy
[Xh]) Cl fejét búnak sich dem
—-—i
ich habe ein Vorgefühl, daB; es ahnt
Gram ergeben/jüberlassen /t7 £e/; mir, daB; —ni rajta, hogy ivott man
szélnek -— fortjlschicken /h/, entlas- riecht es ihm an, daB er getrunken
sen /th ge]; hosszú lére — vmit fá hat: IL:"(v1)7 empfindet,.) fühlen;
lang und breit erzáhlen //1 ge /; — egyet együtt — vele fájdalmában js Schmerz
einen fahren lassen (Dbiz.) mitljfühlen III. (v. ref! ) érzi magát sich
ereszték [-vet, —e, ek]
eFuge /—, —n77 fűhlen /A7/, "sich befiúden;, [5 .28/;
(szád ) rSpund [-(e)s, ae]; a hajó hogy érzi magát? wie fühlen Sie sich ?;
mei das Gefüge v. alle Fugen des ( hogy van? ) wie befinden Sie sich?;
Schiffes : furcsán érzem magam mir ist son-
éretlen [-t, ebb]; —ül unreif; -— csíny derbar zu Mute; jól érzi magát er
dummer Streich fühlt sich wohl; (egészség/közérzet
éretlenség [-vet, -e, mek] eUnreife
eretnek! [-vet] ( a ) ketzerisch, ketzerhaft
7 /- dolgában) er befindet sich v. ist wohl,
es ist ihm wohl; nem érzem jól
eretnek? [-vet, me, —mek] (s) rKetzer/ magam ich fühle mich v. mir ist
Háretiker /-—s, —7; ekKetzerin /-—, unwohl; úgy érzem (magamat) mintha
-enen] mir ist v. es ist mir so, als ob IV. !
eretnekség [-vet, -—e, -—ek] ekKetzerei érzik
[—",
en]; (tan) eHáresie [-—, —n] erezet [-met, —e, m—ek] sAdergeflecht
erezett 256 érkező

[-(e)s, -—e], sGeáder /[-—s5, —]; érintkezés [mt, —e, mek] si érintkezik;
(növényi) sRippen-/Nervengewebe 1. a) (ált.) eBerührung /—/, rKon-

S,[-vet,
erezett
4

mebb]; -—en t erez; 1. —

eres; 2. (növény) nervig
érezhető [/t, —bbj; —en/-leg [(ált.)
fühlibar, empfindbar; (érzékelhető)
spürbar; ( észlelhető ) merkbar, merklich
éreztet [-vett, éreztessen, -—nel (vkivel
vmit) jm tá fühlenjempfinden/spüren
lassen /h ge/
Erik [--et, —je] Erich
érjik [-ett, -jék/-jen, -nék/-nej reifen
[1], reif werden [fi], zur Reife kom-
men, /"2/
erika [4t, 4ja, 4k] (növény) eErika
[-, -—s/-ken], sHeidekraut [-(e)s,
azer ]
Erika [4t, 4ja] Erika
érint [ett, sen, -vene] 1. (hozzáért)
tá berühren /h ge/j, tá anilrühren
(h], an tá rühren; csak éppen -—
(súrolva) streiten /[h]; (ujjheggyel)
tippen /h7]; csak futólag —ette ezt a
kérdést er streifte nur diese Frage 2.
( vonatkozik) anilgehen /?h], berüh-
ren /h ge7, betreffen /"h ge/; engem
- es (bejtrifft mich, es geht mich
an; kellemetlenül -
es berührt mich
peinlich; ez közelről — das berührt
takt [-(e)s, me]; b) (emberi) (állan-
dó )rVerkehr [(-S$7, rUmgang [(e)s];
( kapcsolat) eFühlung/Verbindung /-,
menj]; az — felvétele eFühlungnahme;
emberekkel való ev der Umgang mit
Menschen; -be lép velem er nimmt
Fühlung mit mir; ben vagyok vele
ich bin mit ihm in Kontakt; -—ben
vannak az ellenséggel sie sind in
Berührung mit dem Feind 2. (el.)
rKontakt
érintkezési [tj]; -leg Berührungs-,
Kontakt-; -
eszköz sVerstándingungs-
mittel; -s felület eBerührungsfláche
érintkezjik [-ett, -zék/-zen, -nék/-nej
(ált.) in Berührung kommen /"i7;
(vkivel) mit ré verkehren /h ge) v.
. Umgang pflegen /h47; (vmivel) sich
berühren /h £€/
érintő! [--t]j (a); m-en t érint; (mat.)
tangential, tangentilell; Berührungs-,
Tangenten-
érintő? [/ot,
gente [—; sen]
je,
-k] (5) (mat.) eTan-
erjed [1t, -—jen, —nej gáren /h/i]/
[hi]
erjedés
en]
[—-,
[-t, -e, —mek] st erjed; eGárung

mich nahe, das geht mir nahe 3. erjedőanyag rGárstotf

(említ) berühren, anjischneiden /?47 erjeszt [-vett, erjesszen, -—enelj gáren
érintés [mt, —me, —ek] st érint; eBerüh- lassen /€h ge/, gáren /[h]/[5hA]
rung [-, ven]; —re érzékeny (druck-) erjesztés [-t, -e, -—ek] st erjeszt; eGá-
empfindlich rung /-, -en
érintési [--tj; —leg (ált.) Berührungs-, érk. (érkezés) (röv.) Ank. ( Ankunft)
Anrührungs-; (mat) Berührungs-,
Tangenten-; -- pont rBerührungs-/Tan-
erkély [-t, e,
mek] (nyitott, szín. is)
rBalkon /-s, —me/-s]; (zárt) rErker
gentenpunkt mrs,
érkezés
eFé, érkezik 1. eAnkuntt
érintetlen [-t, ebb]; —ül (szűzi is) mel] S)
unberührt, unangetastet;
lás unversehrte/intakte Packung; —
-
csomago- [—,
[/1,
se]
-nj,
2. (szabad idő) eMube
eZeit [--]; ha lesz rá mem
gyümölcs unbefingertes Obst; jogai- wenn ich dazukomme
érkezési [mt] Ankunfts-; — oldal ( közl. )
nak -ül hagyásával unbeschadet
seiner Rechte eAnkunftsseite
érintett! [-vet] (a) ; —en t érint; előbb — érkezlik [-ett, -zék/-zen, -nék/-ne] anili-
vorberührt kommenf/einjjtreffen [fi], aniigelan-
ek] gen [/i ge, anillangen /i7; időben
—
érintett? [-vet, —je, (s) (személy)
r/eBetroffene [-on, en)
(ein mr) zurechtijJkommen
érkező! [--t] (a); —en érkezik; An-
érinthetetlen [-tj; unberührbar;
-—ül tt

( sérthetetlen) unantastbar kunfts-

érkező
érkező? [-t, —je, —k] (s) rAnkömmling
[—s, —e]; az újonnan —k die Neuein-
treffenden; az utóbb —k die Nach-/
Zuzügler
erkölcs [möt, —e, —mök)] eSitte /-—,
eMoral /[4-—,/; (erény) eTugend /[—,,
17
men
erkölcsbíró rSittenrichter
erkölcsi [-t1; -leg sittlich, moralisch;
Sitten- Moral-; — bizonyítvány s$it-
tenzeugnis; - hanyatlás rSittenver-
fall; — szigor eSittenstrenge
erkölcsös [-vet, ebb]; -—en sittlich, mo-
ralisch; (erényes) tugendhatft; (sze-
mérmes) sittsam
erkölcsösség [-met, —e]l esSittlichkeit/Mo-
ralitát/-/;/ [(erényesség) elugend-
haftigkeit /-
erkölcsrajz sSittenbild
erkölcsrendészet eSittenpolizei
erkölcsromboló; —an sittenverderbend
erkölcstan eSittenlehre; (tud.) eEthik
erkölcstani [--t] ethisch
erkölcstanító rSittenlehrer, rMoralist [--
en, ven]
erkölcstelen [-t, ebb]; —ül unsittlich,
sittenlos, unmoralisch, immoralisch
erkölcstelenség [-met, —e, —mek] eUnsitt-
lichkeit/lmmoralitát /-—, menj, esit-
tenlosigkeit /-7
erkölcstörténet eSittengeschichte
érlel [mt, -—jen, -—nel (biológia, átv.)
felfetl (717, zur: Relte bringeni/51/ ;
( élelmiszeripar ) reifen [h], ablllagern
(
[4], abliegeníreifen lassen /[?h ge/
érlelődiik [-ött, -jék/-jön, -nék/-nel] ált. )
reifen /1i7; (raktárban) abillagern /17,
abjlliegen /"1í7 [] sokáig -ött benne
a terv der Plan reifte lange in ihm
érlökés rPulsschlag, rPuls /-es, -—ej7
érme [/4t, 4je, 4k] eMünze /—, —n/;
ét ver vmiből Zá ausjlmünzen /N7,
tá zu Münzen prágen /4]7
érmegyűjtemény eMünzsammlung
érmelegítő 7Pulswármer
Ernő [-t, —je] Ernst
ernyed [-t, -—jen, -nel 1. (enged)
nachillassen /€47 2. (lankad) matt
werden /"ti/j, ermatten/jermüden /i
ge] ; ( petyhüdt lesz) erschlatfen /i ge]
17
251 erő
ernyedetlen [-t, -—ebb] unermüdlich,
rastlos
ernyedt [-met, -—ebbjj -en: ernyed;
(lankadt) matt, abgespannt; (pety-
hüdt) schlatt
ernyedtség [-vet, —e] eMattheit/Ermat-
tung/Abgespanntheit /-—/7; eSchlatf-
heit /— /
ernyeszt [-vett, ernyesszen, -ene]l (fúá-
raszt) matt machen /h7, ermatten/
ermüden /h g£e/; [(petyhüdtté lesz)
schlaff machen
ernyő [—t, je,
-k] 1. (ált.) rSchirm
[-(e)s, s]; (esernyő) rRegenschirm;
2. (növényé) eDolde [—, —n]
ernyős! [et] (a); en 1. mit (einem)
Schirm bedeckt/versehen sb. 2. (nö-
vény ) doldig
ernyős? [vt, —me, —mökl] (S) rSchirm-
macher /-—s, -—
erotika [4t, 4ja]l eErotik /-7
erotikus [-vat, -—abbj; -—an erotisch
erő [-—t, ereje, —k] 1. (ált.) ekKraft
[—-,
e]; létszám)
(erősség,
(erőfeszítés) eMühe
eStárke [—,
[mm];
—Nn];
(erőszak) eGewalt /[-/; (érvény)
eKraft /-7; (lendület) eWucht/Ge-
walt /—/7; átütő mv eDurchschlags-
kraft; centrifugális -—-eSchleuder-/Flieh-
kraft; centripetális -, eAnstrebekraft;
emberi -v eMenschenkratt; felhajtó —
eAutftriebskraft, rAuftrieb /[-(e)s, —-
e]; feszítő -v eSpann-/Expansivkraft;
nehézségi — eSchwerkraft; természeti
m eNaturkraft; a hadsereg ereje die
Stárke der Armee; hangjának ereje
die Stárke seiner Stimme; az össze-
ütközés ereje die Wucht des Zusam-
menstoBes; ereje teljében v. [teljes
.
birtokában im Vollbesitz seiner Kráfte,
in seiner Vollkraft; jó ben van bei
(guten) Kráften sein; veszít erejéből an
Kraft verlieren/ein[JbüBen; teljes —-
ből aus vollen Kráften; erejéhez ké-
pest nach (besten) Kráften; vminek
erejénél fogva vermöge/kraft bi; -—re
kap zu Kráften kommen /"fi7, erstar-
ken /i ge/; kiadja minden erejét alle
Kráfte verausgaben /h g£e/ v. von sich
geben; -t
vesz magán sich überwin-
den/bezwingen /"fh g£e/; vkin/vmin
érő 258 erősítő

mt vesz tá über-/bewáltigen/überman- erőltet [-vett, erőltessen, -nel (vkit

nen /h ge); erejét veszíti átv.) vmit ) forcieren [-si:-IIh g€7; (vkit vmi-
erlöschen /fi geJj, auBer Kraft treten nek elvégzésére) in zu ré zwingen /["h)
[51]; -től duzzadó kraftstrotzend; v. nötigen /h7; (vmit vkire) jm tá
mindent, ami -—mtől (ki)telik alles, aufjlzwingen /"A47
was in meiner Macht steht; -—nek erőltetés [4t, —e] st erőltet; eNötigung
erejével ( viaskodva) mit aller Gewalt, [—-], rZwang [-(e)s]; (minden) —
aus allen Krüáften; [(mindenáron) nélkül zwanglos, ungezwungen, ohne
durchaus 2. (sereg, személy) ekKratt jeglichen Zwang
[—-, se]; száraztöldi —k Erdstreit- erőltetett [-et, ebb]; —en t erőltet; -—
kráfte (vminek az erejéig) bis zur
3. menet (kat. ) angestrengter/forcierter/
Höhe bi/von; ez összeg erejéig bis starker Marsch, rEilmarsch; — mo-
zu dieser Summe; 50 márka erejéig soly gezwungenes Lácheln; —en hat
bis zum Betrag von 50 Mark, bis es wirkt gezwungen
zur v. in der Höhe von 50 Mark, im erőmű sKraftwerk, ekKraftanlage
Betrag von 50 Mark [7] többet ésszel, erőpazarlás eKraftverschwendung
mint vel
Verstand geht über Stárke erőpróba ekKraftprobe; (pol.) eMacht-
érő! [-t, bb];
—ent ér"; 1. sokat — probe
erős [-vet, ebb]; —en (ált.) stark;
wertvoll, von grotem/hohem Wert;
egy tíz márkát — könyv ein Buch, (izmos) kráftig, kraftvoll; ( szilárd,
das zehn Mark wert ist; ein Buch im tartós) fest; (csipős) schart; bors -
Wert von zehn Mark 2. földig
biszum — scharfer Pfeffer; -
idegzetű nerven-
Boden v. bis zur Ende reichend; stark; -
jellem fester Charakter; -—
(ragozású) igék starke Verben; -SÉ
térdig -v bis zu den Knien reichend;
(alulról) kniehoch tesz — erősít
érő? [-t]) érik; korán — früh reifend, erősáram rStarkstrom
zeitig erősbödjik [-ött, -jék/-jön, -nék/-nelj —
erőátvitel eKraftübertragung erősödik
erőd [-vöt, —mje, ök] eFestung/Befesti- erősen 1. t erős; 2. ( nagyon) stark; vkit/
gung [-, menj; (védőmű) sBefesti- vmit - figyel fá scharf beobachten;
gungswerk [-(€)s,
burg /[-, —en/
e];
( átv.) eHoch- mr részeg schwer betrunken; egyre
erősebben immer mehr/stárker
erődít [-vett, sen, ene] befestigen // erősít [-vett, —sen, -—ene]l a) ( ált. )
stárken /h/7, kráftigen /[4/; (edz,
8. nevel) ertüchtigen /h 2€/; (fokoz/
erődítés [1t, -—e, —mek] st erődít; eBe-
festigung/Fortifikation [-, —men/ növel, tech. is) verstárken [h $e/;
erődítmény [-t, -—e, -ek] — erődítés ( megszilárdít) festigen [A]; ( rögzít )
erődöv rBefestigungs-/Festungsgürtel befestigen /hÁ geJ, anilbringen /[44/;
erőfeszítés ekKraftanstrengung/Anstren- (kövérít) starkjstárker machen [A]
gung /[-, men] b) (átv.: alátámaszt) (hírt) bekráfti-
erőforrás eKratftguelle gen/bestátigen [4 ge); (szóval) be-
erőgyarapodás rKráftezuwachs teuern/versichern [1 ge /
erőhatalom eGewalt; (jog.) höhere Ge- erősítget [-vett, erősítgessen, —ne] be-
walt teuern/versichern /h £€/
erőkifejtés eKraftentfaltung, rKraftauf- erősítő! [-t, —bb] (a); men ! erősít;
wand Verstárkungs-, WVerstárker-; (orv.)
erőleves eKraftbrühe/-suppe Kráftigungs-, Stárkungs-
erőlködés (mt, -—e, -—ek] si erőlködik; erősítő? [/t, je, —kl (5)
rVerstárker /-s, —J 2. (0rv.) sStár-
1. (ftech.)

eAnstrengüng /[-, -en/ /-s, "s ],

erőlködjik [-ött, -jék/-jön, -nék/-ne] sich kungs-/Kráttigungsmittel
anjljstrengen [17 sRoborans /-, -nzilen/-nzia]; (biz.)
erősítőcső 259 ért

(étel, ital) eStárkung/Kráftigung erőveszteség rKraftverlust

(—-, men erőviszonyok Kráfte-/Machtverháltnisse
erősítőcső (rádió) eVerstárkerröhre erre! (adv) 1. (vmerre) hierher, daher,
erősködlik [-ött, -jék/-jön, -nék/-ne] (hoch hierhin, dahin, in dieser Richtung;
und heiligy beteuern //A4 g€/ ha -— jártok wenn ihr hier vorbei-
erősödlik [-ött, -jék/-jön, -nék/-ne] stark/
stárker werden /"i/, erstarken /i g€/7;
kommt; - ki dahinaus 2. (vhol)
(da)hier, da 3. (vmire) hieraut, d(a)r-
(fokozódik) sich verstárken /h 2e/, auf, hieran, daran; -— (föl) hieraut,
(an Stárke) zullnehmen /"47; (erőre
kap) sich krátftigen /A7
daraufhin, sodann; - nem tudok
felelni darauf kann ich nicht ant-
erősség [—met, -e]l 1. (tulajdonság)
eStárke [4-7]; (erőteljesség) ekKráttig-
worten;
sagte er
- azt mondta da/hieraut

keit /[—"/; (szilárdság) eFestigkeit erre? (pron) auf/an diesen/diese/dies(es),

[-]; (tsípősség) eSchárfe 2. /-] auffan den/die/das; — a képre
(erő) ekKraft/Stárke [-]
3. (erődít- gondoltam ich habe an dieses Bild
gedacht; -— nézve in dieser Hinsicht;
mény) eFestung [-—, -—enj; [(költ.)
eFeste [—, -—n7 m a székre auf d(iesjen Stuhl; melyik
erőszak [-ot, —ja] eGewalt /-
7; (nemi)
eNotzucht /-—, xe/, eVergewaltigung
székre? — -— ! auf welchen Stuhl? —
Auf d(iesjen!; -— tedd stell/lege es hier-/
mm, menj; mot követ el vkin jm darauf v. da d(a)raut; -- vonatkozóan
Gewalt anlltun; ( nemileg ) in vergewal- diesbezüglich
tigen /h ge] v. notzüchtigen /47 errébb mehr herwárts, náher
erőszakol [-t, -—jon, -—na]l — erőltet errefelé 1. (vmerre) (hierjherwárts 2.
erőszakos [-mvat, abb]; —an ferőszak- (vhol itt) hierherum, in dieser Gegend
kal járó) gewaltsam; Gewalt-; (erő- erről! (adv) 1. (vhonnan) von hier/da,
szakoskodó) gewalttátig; [(hatalmas- von dieser Seite, aus dieser Richtung
kodó ) machthaberisch; (önfejű) recht- 2. (vmiről) hierüber, darüber, hier-
haberisch; (tolakodó) aut-/zudring-
lich; — cselekmény rGewaltakt, eGe-
von, davon; -ismerni meg őt daran
erkennt man ihn; -— nem beszéltünk
walttat;
(tolakodó)
-
ember rGewaltmensch;
rZudringling /[-—s, -—e]
hierüber/darüber haben wir nicht
gesprochen; mv nem tehetsz dafür
erőszakoskodiik [-ott, -jék/-jon, -nék/-na]j kannst du nichts
gewalttátig/gewaltsam sein/vorllgehen erről? (pron) über diesen/diese/dies(es),
[51]; rechthaberisch sein, auf-/zudrin- über den/die/dasj; von diesem/
glich sein dieser, von dem/derj; — a helyről
erőszakosság [-vot, —a]l a) (cselekedet, von dieser Stelle; melyik helyről? —
iulajdonság) eGewalttátigkeit/Gewalt- mw! von welcher Stelle? — Von
samkeit /-./; (cselekedet ) r(Gewaltakt dieser !; -v a témáról beszélhetnénk
[(e)s, e];
Zudringlichkeit /-—/
b) (tolakodás) eAut-/ über dieses Thema könnten wir
sprechen
erőszakszervezet eGewaltorganisation érsek [-met, —e, mek] rErzbischof /-—s,
erőteljes; en kraftvoll, krátftig; (erőtől
duzzadó) kratftertüllt, vollkráttig
se
érsekség [-met, —e, -—ek] sErzbistum
erőtér (tud.) sKrattfeld [-—s, ever]
erőtlen [-t, -ebbj; -ül kraftlos,
schwach; (kimerült) entkráftet; (tehe-
erszény [/-t, e,
—ek)]
(ált. ) rBeutel /-—s,
me]; (pénztartó) rBeutel, rGeldbeutel,
tetlen) unvermögend, machtlos; -— eBörse /[-—, —Nn7
ember ( átv.) rSchwáchling /-—s, -—e/ erszényesek [-et, erszényesei] (állat)
erőtlenség [-vet, -—e] ekKraftlosigkeit/ Beuteltiere
Schwáche/Schwachheit /-—/; eMac- ért [mett, sen, —enel] I. (vt) 1. (megért)
htlosigkei [7] verstehen /th ge7; (felfog) begreiten

1
érte 260 értelem

/"h ge]; (vél) meinen /h]; nem így értékesíthető [/t, —bb]; -—en verwert-
ettem nicht gemeint; mit —
so war"s bar; (eladható) anbringbar
ezen? was versteht er darunter? 2. értekezés [mt, —e, -ek] s! értekezik;
(vre) tá meinen, sich auf tá beziehen

—
1. (tanácskozás) ebBesprechung/Bera-
[5h gel II. (vi) 1. (vmihez) sich auf tung /-—, —enj 2. (tanulmány) eAb-
tá verstehen; — a gyerekekhez sie handiung /-—, —en/j; ebDissertation
weiB mit Kindern umzugehen; -—esz a [—, —enj; doktori —. elnaugural-
rádióhoz? (közb.) verstehst du was dissertation, —/eDoktorarbeit [—-,
vom Radio?; nagyon — hozzá er ver-
steht es aus dem Effeff 2. (vmilyen
en]
értekeziik [-ett, -zék/-zen, -nék/-nel] 1.
nyelven) verstehen; -—
magyarul (tanácskozik) sich besprechen/beraten
Ungarisch verstehen
érte! dafür, darum; húzzunk sorsot —
(ts ge /, tstele vanterteden [hig/ 2.
(tanulmányoz, tárgyal) sich mit ré
losen wir darum; mit kér -? was ver- befassen / A ge 7, tá behandeln/erös tern/
langen Sie dafür? uüntersuchen //4 £e/ 3. [(disszertál)
értle? ) értem über tá dissertieren /h £e/
érték [-vet, (ált.) rWert értekezlet [-vet, -ve, ek] 1. (összejöve-
e] (
—e, -—ek] 1.
[/(€)s, összeg ) rBetrag [-(e)s, tel) eKonterenz [4 , men); ( időszakos )
ssel; (nagyság) eGröBe [—, -—n]; eTagung /-—, -—menj; (gyűlés) eVer-
általános — rAllgemeinwert; átlagos sammlung /-—, menj; (űlés) eSitzung
s rDurchschnittswert; használati — [-;, —enj) 2. (megbeszélés) eBespre-
rGebrauchswert; szélső — rExtrem- chung /-—, —menj; (tanácskozás) eBe-
wert, sEstrem /-s, -—e/j; teljes -— ratung /[-, menj
rGesamtwert; túl magas r7Über-
wert; -véből veszít an Wert verlieren;
- értékforma (közg.) eWertform
értékítélet sWerturteil
vminek --et tulajdonít ré Wert beilj- értékküldemény eWertsendung
legen; —ét veszíti sich entwerten /h2ge7; értékmegjelölés eWertangabe
métől megfoszt entwerten //14 £e/ értékmérő rWertmesser
2. ( értéktárgy ) eKkostbarkeit
értékálló [-t, bb]; an
ven/
wertbestándig
[-, értékpapír sWertpapier; (ker.) Effekten
[plur]
értékbevallás eWertangabe értéktárgy —rWertgegenstand, Wert-
értékcikk (posta) sWertzeichen /-s, sachen/-stücke /plur/
értékcsökkentés eWertverringerung,
értéktelen [-t, ebb]; ül
wertlos;
tesz entwerten // ge7; -né válik sich
né
eEntwertung entwerten /h ge/
értékel [t,
—mjen, —nej 1. (megbecsül
schátzen /h/7, werten /47, hoch-/wertl]-
) értéktelenít [-vett, sen, veneljentwerten
felve /
achten //)7 2. (felbecsül ) abjlschátzen, Wigyit
értéktelenség [-—et, -—e]l (tulajdonság)
bewerten /h ge/, werten 3. (kiértékel ) eWertlosigkeit /-— 7, rUnwert /[-(e)s/;
werten (dolog) eWertlosigkeit [-, —menj
értékelés [t,-—e, -—ek] st értékel; 1.
eSchátzung/Hochschátzung/ Hochach-
értéktöbblet rMehrwert /-(e)s/
(-Jértékű [-t, -—bbj; -—en -wert(ig);
tung /—m7 2. eAbschátzung/Bewer- csekélyebb — minderwertig
tung/Wertung /[-, -—menj7 értékveszteség rWertverlust
értékes [-et, -—ebbj; -—en wertvoll; értelem [értelmet, értelme, értelmekjij
(drága ) kostbar 1. rVerstand /-(e)sj; [okosság)
értékesít [-vett, -sen, -—ene]j verwerten
[h ge]; (elad) verkaufen /[h ge]
eVernuntt/Intelligenz /-
7 2. (vminek
az értelme) rSinn [-(e)s]; (jelentés )
értékesítés [mt, -—e, -—mek] st értékesít;
eVerwertüung /-—, -—enj; rVerkauf
-eBedeutung /-
7; ennek nincs értelme
das hat keinen Sinn; átvitt —ben in
[(e)s, sel übertragener Bedeutung; azonos
értelemszerű
értelmű gleichbedeutend;
sinngemábf
— szerinti
értelemszerű [-t, —bb]; —en/-—leg sinn-
—
gemáB, sinnmábig
értelemzavaró; -—an sinnstörend/-ver-
wirrend
értelmében gemáb/zufolge ré (postp is),
kraft/laut bi; ennek -— demgemák/
-zufolge/-entsprechend; a parancs -—
im Sinne des Befehls, dem Befehl ge-
máB, befehisgemábB
értelmes [-vet, ebb]; -ven (van értelme
sinnvoll/-reich; (0kos) verstándig, ver-
nüntftig, intelligent; ( érthető ) verstánd-
lich, klar
értelmesség [-vet, -e]l (okosság) eVer-
stándigkeit/Vernünítigkeit/lntelligenz
["]; eVerstándlichkeit/Klarheit
értelmetlen [-t, ebb];
—ül (buta) un-
verstándig, unvernünttig; (értelem nél-
küli ) sinnlos; (beszéd ) unverstándlich
értelmez [-vett, Zen, -—nel ausjllegen/
deuten //47/, erkláren/interpretieren
BE
értelmézés [-t, -e, -—ek] st értelmez;
eAuslegung/Deutung/Erkiárung/Inter-
pretation /--, —men/
értelmező! [et] (a) t értelmez;
( nyelvtud.) — értelmező?; c szótár
erláuterndes Wörterbuch
értelmező? [1ot, —je, --k] (s) (ember)
rAuslegerjErklárer /-s,
pret /-en, men]; (nyelvíud. ) cApposi-
7,
rinter-
tion /[-, menj, rBeisatz /-—es, ae]
értelmezői [-t] (nyelvíud.) appositio-
nell; Apposítions-
értelmi [-t]; -leg 1. (észbeli) intellek-
tuell, geistig; Verstandes-; — képesség
eVerstandeskraft /-—/; a dológ -—
szerzője der geistige Urheber (der
Sache) 2. (jelentésbeli) Bedeutungs-;
leg dem Sinné nach, in/hinsichtlich
der Bedeutung,
bedeutungsmábig,
den Sinn betreffend
értelmiség [-vet, -—e] elntelligenz [-7,
Intellektuellen/Geistesschaffende
[pliurj; haladó -— —fortschrittliche
Intelligenz
,
értelmiségi! [-t] (a); -— dolgozó
értelmiségi!; — pálya intellektuelle
Lauftbahn
251 értetődik
értelmiségi? [4 t, —je, k]
stesschaffende/lntellektuelle
(s) r/eGei-
(—n,
-en)] (einer), rintelligenzler [-os, 7 ;
-
elntelligenzlerin /-—, -—nen
értjem [-ed, e, :-ünk, -etek, -ük] 1., fűr/
um mich/dich/stb. 2. ( miattam ) meinet-
halben/deinethalben/stb.
értés [-t, -—el st ért; vére/—ül ad vkinek
vmit (értesítést ) jin von ré verstándigen
fh gefi váda Kenntnis setzen. /17,
jei tá zursikenntnis bringen /[8x/;
) (intést) jm tá zu verstehen/wissen
geben; vkinek -ére jut/esik vmi Zá
erfahren /fA ge/, von ré Kenntnis/
Kunde erhaltenjbekommen /"A ge
/
értesít [-vett, sen, —ene]l 1. (közöl) von
ré verstándigen/benachrichtigen 2 ge 7,
/[- 7 jei tá mitijteilen /h7 2. (tájékoztat)
über fá von ré unterrichten /h ge/
Vv.
értesítés [t,-ve, mek] st értesít; 1. eVer-
stándigung/Benachrichtigung/Mit-
teilung /-—, -enj; (bejelentés) eAn-
// zeige f-—, —mn/; (hír) eNachricht /—,
en j, ekunde /-, en]; ( hirdetmény
ekKundmachung /-—, —enj; (jelentés)
)
rBericht /-(e)s, —-e/7; (válasz) rBe-
scheid /[-(e)s, -—e7; további —ig bis
— jelző auf weiteren Bescheid, bis auf weitere
Verstándigung; (közb.) bis auf wei-
teres 2. (tájékoztatás) eUnterrichtung
[--;, —-enj; (eredménye) eAuskuntt /-,
Ae
értesítő [mt, —je, —kj] 1. (iskolai) ( bizo-
nyítvány) sZeugnis —[-.ses, ese];
(nyomtatott) sProgramm [-—s, -—ej
2. (folyóirat) rAnzeiger [-s, —/
értesül [-t, —jön, —ne]l (vmiről) (über)
tá erfahren /Fh ge /, von ré Nachricht
erhalten /A4 g€/; erről nem voltam
seve darűberjdavon war ich nicht
unterrichtet, das war mir nicht
bekannt
értesülés [-t, -—e, -—ek] st értesül; (hír)
eNachricht/lnformation /[-, ven; —t
szerez Informationen einjjholen
értetlen [t, —ebbj; —-ül 1. (vmit nem
értő ) verstándnislos; --ül áll vmi előtt
ré verstándnislos gegenüberljstehen
— 2. (buta) unverstándig 3. (meg nem
értett) ünverstanden
értetődlik [-ött, -jék/-jön, -nék/-nej sich
érthetetlen
verstehen /?h ge7, verstanden werden
[fi ge]; magától — es versteht sich
von selbst, es ist selbstverstándlich
érthetetlen [4t, ebb]; -ül (ált) un-
—
verstándlich; (felfoghatatlan) unbe-
greifbar, —unbegreiflich, —unfabdbar;
(rosszul hallható) unvernehmbar, un-
vernehmlich; (zavaros, nem világos)
—
undeutlich, unklar
érthető [4t, -—bbj; -—en/-leg (ált.)
verstándlich; (felfogható) begreifbar,
begreitflich, (erjfabbar; (hallható) ver-
nehmbar, hörbar; (tiszta, világos)
deutlich, klar; (csak adv) begreifli-
ch(erweise); könnyen — leichtverstánd-
lich, leichtfaBlich; (könnyen) — okok-
ból aus leichtverstándlichen Gründen
érthetőség [-vet, —e]l eVerstándlichkeit
["-]; eBegreitbarkeit/Begreiflichkeit/
FaBbarkeit /-—/7; eVernehmbarkeit/
Hörbarkeit
heit /-—7
/-/; eDeutlichkeit/Klar-
érv [met, —e, —ek] sArgument /-5,
mel, rBew-isgrund /-(e)s, ae]
érvel [-t, —jen, nel argumentieren /14
ge), Beweis fünren /h/
érvelés [mt, -—e, mek] st érvel; eArgu-
mentation/Beweisführung /-, -—en/
érvény [-t, -—el eGeltung/Gültigkeit
[—-] ; ( hatály) eWirksamkeirt/Wirkung
[-];
gültig;
—ben levő (érvényes) geltend,
(hatályos) in Kraft (be-)
stehend; -ere jut zur Geltung kommen/
gelangen; -—re jutás — érvényesülés;
ere juttat zur Geltung bringen /147,
geltend machen /h) ; -t szerez vminek
ré Geltung verschaffen /hA .ge/, tá
geltend machen /77, Zá durch lsetzen
[h] v. zur Geltung bringen /["547; mét
vesz(í)ti seine Gültigkeit/Geltung ver-
lieren; (hatályát) seine Wirksamkeit
verlieren, erlöschen /"i ge7; általános
mű allgemeingültig
érvényes [-vet, ebb]; -—en gültig; (hatá-
lyos) wirksam; ez nem -- das ist
nicht
gültig, das gilt nicht; ez rá is — das
gilt auch für ihn
érvényesít [-ett, sen,
-—enel 1. (ér-
vényre juttat) geltend machen /h/7,
zur Geltung bringen durchil-
/[$A47,
setzen /h] 2. (érvényessé fesz) gültig
262 érzékel
/ [t, e,
machen 17, für gültig erkláren /hge] ;
(jog., ker.) validieren /v-IIh £./
érvényesítés —ek] st érvényesít;
1. eGeltendmachung /-/
2. eGültig-
machung
érvényesség
/-/
[-vet,—e]j a) eGültigkeit/
Geltung /[-7; b) (hatály) eWirksam-
keit /- 7; (jog.) eRechtswirksamkeit
érvényesül [-t, -—jön, -—nel 1. zur
Geltung kommen /"i7 v. gelangen /i
ge J, sich geltend machen /h/72. (célt ér )
sich durchilsetzen /47, durchijdringen
[vi]; (közb.) durchilkommen /"i7
érvényesülés [/t, e,
ek] stérvényesül;
(siker) rErfolg [-(e)s, -el
érvénytelen [-t, —ebb]; -ül ungültig;
( hatálytalan) unkráfttig,. unwirksam;
nek nyilvánít — érvénytelenít
érvénytelenít [-ett, -sen, -enel 1.
(érvénytelennek nyilvánít) (túr) un-
gültig erkláren /h ge7; (érvénytelenné
tesz) ungültig machen /A47, annullie-
ren /h ge]; (felbont) autjlheben /[?h]/;
( lebélyegzéssel) entwerten [h $e/;
( megsemmisít) (tür) null und nichtig
erkláren /A g€e7, nullifizieren /h 2€/;
( pénzt forgalomból kivon) verruten / "1
ge]; (visszavon) widerruten /?h ge/
2. — hatálytalanít
érvénytelenítés [-ut, —e, -vek] st érvény-
telenít; 1. elngültigkeitserklárung/
Ungültigmachung/Annulierung /—,
menj; eAuthebung /[-—]; eEntwer-
tung [/[—]; eNullifizierung [1];
éVerrufüng [-7]; eWiderrufung /-—7,
rWiderrutf ( v(e)s]2. — hatálytalanítás
érvénytelenség [-met, —e]l eUngültigkeit
[1]; (hatástalanság) eUnwirksam-
keit [7
érverés rPulsschlag, rPuls /-es, -e/
!
Ervin [2 t, —je] Erwin
érzék [/--et, —e, —ekl] (ált. ) rSinn [(€)5,
mel; (tehetség) sGetühl [—s/, sVer-
stándnis /-ses7 ; üzleti -v rGeschátfts-
,
sinn; nincs —e vmi iránt keinen Sinn/
Blick v. kein Gefühl für tá haben /?47;
finom/gyengéd -űfeinfühlig, zart-
fühlend
érzékel [—t, jen, —nel (ált. ) empfinden
(5h ge]; (észlel) (sinnlich) wahril-
nehmen /€h7; (érez) fühlen /h7
érzékelés 263 érző

érzékelés[/t, e, mek] st eWahrnehmung

érzékel; eEmp- érzékiség [-met, —e] eSinnlichkeit /-—7,
el üsternheit /-—/, eErotik [7]
findung [—, —enj;

[, -en]; (érzékszerű) eSinneswahr- érzékszerv sSinnesorgan

érzeleg [érzelgett, —jen, -—nel (pejor.)

—
nehmung —en/
[—,
érzékelhetetlen [mt, mebbj; —ül (álf.) empfindeln /h ge/
unempfindbar; (nem érzékelhető ) nicht érzelem [érzelmet, érzelme, érzelmek]
wahrnehmbar, unwahrnehmbar; (nem (érzés) sGetühl [-(e)s, me]; (érzet)
érezhető ) unfühlbar eEmpfindung /—, m—en/j; (érzület)
érzékelhető [4t, bb]; —en (ált. Vemp- eGesinnung /[-/; érzelmet kelt ein
Gefühl baloldali
findbar; (észlelhető) (sinnlich) wahr-
—erwecken/erregen;
nehmbar, sinnfállig; ( érezhető ) fühlbar érzelmű linksgerichtet/-gesinnt
érzékelhetőség [-vet, eleEmpfindbar-
keit [4]; eWahrnehmbarkeit/Sinn-
érzelgés [mt, mel st érzeleg; eEmptin-
delei /-— 7
rührselig,
tálligkeit [-]; eFühlbarkeit [1] [met,
érzelgős —mebb]j; -—en

érzékeltet [-ett, érzékeltessen, nel sentimental

eRührseligkeit/
versinnlichen /A ge/; (szemléltetve ) érzelgősség [-et, -—e]l

veranschaulichen /A gé Sentimentalitát
érzelmes
/- 7
[-vet, ebb]; —en (ált. ) gefühl-
érzékeltetés [-t, —e, —ek)] st érzékeltet;
eVersinnlichung /-—, menj; eVeran- voll, empfindsam, sentimental
schaulichung [4-, —en/ érzelmesség [-vet,
keit/Sentimentalitát /—7
el
eEmpfindsam-
érzékeny [1t, —mebbj; -—en/-ül (ált. 7
[t,
,

érzés —e, mek] st érez; (ált.) sGe-

empfindlich; (lelkileg) empfindsam;
(fájdalom iránt) (pejor.) wehleidig fühl [-(e)s, me/j; (érzet) eEmpfin-
érzékenykedés [-ut, me, mek] 51 érzé- dung [—, men]; (érzület) eGesinnung
kenykedik; —eEempfindlichkeit
men]; etmpfindsamkeit /-
Lé -[/-];beklemmendes
7; eWeh-
rossz sMiBgetühl is; szorongó
Gefühl;
—
(0rv.)
eBrustbeklemmung; az az -vem ich
leidigkeit /- /
érzékenykediük [-ett, -jék/-jen, -nék/-ne] habe das Gefühl; békés —ű friedlich
(ált) empfindlich sein /"1/; ( fájda- gesinnt, friedsam; -, szerinti gefühls-
lormra) wehleidig sein máig
érzékenykedő [-t, bb];
ven — érzékeny érzéstelen [-t, —ebb]; -ül (ge)fühllos,
érzékenység [-vet, e]eEmpfindlichkeit
(lelki) emptindsamkeit [e];
emptfindungslos
érzéstelenít [/ett, sen, -enel (orv.)
[4]; anásthesieren /h4h ge/; (közb.) be-
( fájdalomra) (pejor. is) eWehleidig-
keit /[-/ táuben /h ge7
érzéketlen [4t, —mebb]; -ül (ált. ) emp- érzéstelenítés [/ot, —e, —ek] st érzéstele-
findungslos; ( testileg) unempfindlich, nít; (0rv.) eAnásthesierung/Anásthe-
fühllos; ( átv. ) gefühllos, empfindungs- sie f-]; (közb.) eBetáubung [4]
érzésvilág eGefühlswelt
los; ( eltompult) abgestumptt, stumpft,
unempfindlich érzet me, ek]
[et,tapintási eEmpfindung [—,;
érzéketlenség [-et, ej eEmpfindungs-
losigkeit [7]; ellnempfindlichkeit/
men];
érzik [-ett,
eTastempfindung
—
érezzék, -enék] ( észrevehető )
Fühllosigkeit /[-7; eGefühllosigkeit/ wahrnehmbar sein /fij, zu fühlen/
Empfindungslosigkeit [4]; £eAbge- (ver)spüren sein; nem — man spürt es
stumpftheit/Stumpfheit /[-], eUn- nicht; — a hideg man spürt die Kálte
empfindlichkeit /-—/7 érző [mt -—bbl]; —en t érez; 1. Empfin-
érzékfeletti; en übersinnlich dungs-, Gefühls-, Fühl-; (vhogyan—
érzéki [ut]; -—en/-leg (ált) sinnlich; érző ) -tühlig, -tühlend; gyengéden
Sinnes-; (buja) lüstern; Sinnen-; (ero- fein-/zartfühlig, fein-/zartfühlend 2.
tikus) erotisch;
schung
-csalódás eSinnestáu- ( érzelmes
empfindsam
)
empfindungs-/gefühlvoll,
1
érzület 264 esik

érzület [-vet, -—e, mek] eGesinnungs-; normaler-/gewöhnlicherweise; végső

Sinnesart /-—, -—menj; ellenséges —ű sben áuBerstenfalis, im áubersten
feindlich gesinnt, feindselig; nemes Fall; szükség —én im Notfall, nötigen-
mű von edler Gesinnung(sart)/Ge- falls; arra az —re, ha für den Fall, dab;

—
fühlsart, edelmütig semmi -re (sem) auf keinen Fall,
Erzsébet [—et, —e] Elisabeth keinen-/keinesfalls
Erzsi [-t, -—je] (Koseform von Erzsé- esetenként fallweise, von Fall zu Fall
bet ) esetleg eventuell /-v-7, möglicherweise,
és und [] — így tovább und so weiter/ zufálligerweise; (adott esetben) ge-
fort; na -—? (biz.) na und (wenn gebenenfalls, unter Umstánden; (fa-
schon)?, und wenn? lán) vielleicht
:
esdekel [mt, —jen, -—ne]j flehen /47,
instándig bitten /?47
esetleges [met]; en (nefáni) eventueli
[-v-], etwalig, möglich; (véletlen) zu-
esdeklő [4t, -—bb]j; -—en 3?
esdekel; fle- tállig
hentlich, instándig esetlegesség [/mvet, me, mek] eEventuali-
esedékes [-et, —mebb]; -—en fállig tát /-v-Il-, menj, eMöglichkeit /[-—,
esedékesség [-vet, -—e]l eFálligkeit /[-—7 menj; eZufálligkeit /—, —énj
esély [mt, —e, ek]
eAussicht
eChance /fá:s()il—, —n7
menj, /-, esetlen [4 t, —ebb]; —ül plump, tolpat-
schig; (nehézkes) schwertfállig; ( ügyet-
esélyes! [-vet, ebb] (4); —en aussichts- len) ungeschickt, unbeholfen
reich/-voll eshetőség [-vet, -e, ek]
eEventualitát
esélyes? [t, -—e, mek] (s)
[-v-II ven, ven]
rFavorit [-v-II 7, eMögilichkeit /— 7; minden
m-re auf alle Fálle
esemény [-t, —e, —ek] sEreignis/Begeb- esjik [-ett, -sék/-sen, -nék/-nej I. (vi)
nis/Geschehnis /-ses, -vse/, eBegeben- 1. (ált..) fallen [i/j;(bukik, .zuhan )
heit /-—, menj, rVortall [-v(e)s, esel; StÜtzen.s [1/a Cdől)í:asinken főt;
napi — sTagesereignis;
gény ereignisarm
ekben szé- nyakamba
Hals;
-
ágynak
er fállt mir um den
bettlágerig werden
-—

eseménydús; —an ereignisreich/-voll [Xi]; nagyot — schwer stürzen 2.

eseménytelen [--t, ebb]; -—ül ereignis-
l0s/-leer
eseményteljes; en
— eseménydűs
esendő [-t, —bbl; —en (gyenge) ge-
brechlich, hinfállig; (gyarló) fehlbar
esernyő [mt, —je, —k] rRegenschirm
[-(€)s, mel
[-t,
esés -—e, -—ek] s) esik;
[-(e)s, eze]; (zuhanás) rSturz [-es,
éve] 2. (lejtés) rAbfall, eNeigung /-—,
menj; (szintbeli) sGetfálle /[-s,
eset [-vet,
e,
mek] (ált. ) rFall [-(e)s,
esve]; (esemény) rVortall, sBegebnis/
Ereignis/Vorkommnis /-ses, -.se/;
(ügy) eSache /[-—, en); (nyelvtud.)
rKasus /inv/; egyes — rEinzelfall;
kivételes 4 7Ausnahmetall; különleges
mr rSonderfall; abban az -—ben, ha
im Falle, daB; falls; adott —ben im
gegebenen Fall, gegebenenfalis; leg-
jobb —ben im besten Fall, bestenfalls;
a normálisírendes ben im Regelfall,
(
( alacsonyabb lesz ) fallen, sinken; lejt )
abjlfallen, sich senken/neigen //f/;
az árak -tek die Preise sind gefallen
3. (nekiesik) (vnek) (über tá) herlj-
fallen; egymásnak -tek sie sind über-
einander hergefallen v. aufeinander
losgestürzt 4. (vmibe kerülíjut) in tá
/
1. r7Fall verfallenígeraten /fi ge7, ae werden
[fi]; szerelembe -
sich verlieben
ge]; teherbe -— in Schwangerschatft
7 geraten, schwanger werden; túlzásba
"sw in Extreme verfallen, übertreiben
fAhgef5(átva fekszik) legeny Ah);
távol/messze - nahe/fern liegen 6.
(átv. vmire) auf tá tallen/ kommen
[51]; (vmi alá) unter tá fallen; újév
vasárnapra - Neujahr fállt auf
-
Sonntag; adó alá unter Besteuerung
fallen, steuerpflichtig sein /f17; tila-
lom alá - unter Verbot fallen/stehen
[?1] 7. (vre részül jut) auf tá (ent)tal-
lenjkommen, ré zulikommen 8. (vkit
 Il
esket 265
estélyi
vhogyan érint) sein /"17; rosszul -ett
nekem es ging mir nahe, es hat mich
ekránkt; nehezére a járás das
—m
;
lassen
heiraten
esküvő
a.
/?A
[t,
ge7, sich vermáh

—je, —k] eTrauung/Ver-

—
Gehen fállt ihm schwer 9. (történik )
vorllfallen, geschehen /"i ge/, sich
máhlung/Hochzeit.
It, je,
, men] /-
ereignen /h ge/, sich zujltragen /[547;
eső sk] rRegen [-s,
permetező/szitáló — rSprühregen; esik 7;
egy rossz szó sem -ett kein böses Wort az — es regnet; permetez/szitál az —
ist gefallen; szó — róla es ist die es nieselt/rieselt/sprüht/stöbert;
sza-
Rede davon, es handelt sich darum;
úgy -ett, hogy es fand sich so, daG
kad/zuhog az — es gieBt/schüttet;
áll az idő es sieht regnerisch v. nach re
II. (v. imp); -
(az eső) es regnet; Regen aus
m a hó es schneit [] mi -ett beléd?
was ist in dich gefahren?; az alma
esőálló [mt,bb]; an
regendicht
esőcsatorna eRegenrinne, eRinne
nem -- messze a fájától der Apfel esőcsepp rRegentropfen
fállt nicht weit vom Stamm esőfelhő eRegenwolke
esket [mett, eskessen, -nel (házasulan- esőköpeny rRegenmantel
dókat) trauen /[h7; (kat.) vereid(igyen
[h gé]
esős [-vet[;
mr
en
regnerisch, verregnet;
évszak eRegenzeit/-periode
esketés [-t, -e, mek] st esket; eTrau- esőtlen [mt, ebb]; -ül regenlo$
üng
en]
[, -—en/j; eVereidíigyung /-—, esővíz sRegenwasser
eskü [vt, je, ek] rEid [v(e)s, -—me/,
esőzés [-t,
e,
vek] rRegentall [-e(e)s,
se], sRegenwetter /-s, -— országos /;
rSechwur [-(e)s, az €] ; ( kat. ) rFahnen- mrrLandregen
eid; hamis -— rFalsch-/Meineid; hiva- éspedig und zwar
tali/szolgálati -v rDiensteid; -—t kivesz esperes [mt, me, mek] rDechant /-en,
den Eid abljlnehmen; -t tesz einen men]; (protestáns) rSenior [-es, men)
Eid/Schwur abillegeníleisten /2/; vel est [-vet, je, vvék[ rAbend /-s, méj;
bizonyít beleiden //2 g27; -
alól fel-
ment vkit jn des Eides entheben; -—
az — beállta előtt vor dem Dunkel-
werden; reggeltől -ig von früh bis
helyett (jog.) eidesstattlich abends
esküdözjik [-ött, -zék/-zön, -nék/-nel
beteuern /h ge /;
égre-földre — es hoch
este! [/t, je,4k] (s) rAbend. /[-s,
mel; íken át (tartó) abendlang TI
und heilig beteuern jó xt! guten Abend!
esküdt! [vet] (4) geschworen;
sége sein geschwórener/erklárter Feind
-
ellen- este? (adv) abend(s), am Abend, des
Abends; egész — den ganzen Abend
esküdt? [-vet,
je, vek] (5) ( jog.) r/eGe-
schwor(ejne /-n, en] (ein -—r)
(über); egy -v eines Abends, an einem
Abend; ma -— heute abend, diesen
esküdiszék (jo2.) SGeschwor(ejnenge- Abend; minden — jeden Abend, alle
Ticht/SGhwurgericht [/efejs, mé],
—

Abend(e), (allyabends; vasárnap -—

eSprochkammer /e, 717 (am) Sonntag abend
esküminta eEides-/Schwurformel /-—, estebéd sAbendimahl/-essen; ( én. )sAbend-
ren] brot /-es, -é/; ( A) sNachtmahl!
esküszegés 7Eidbruch /[-(e)s, aze] esteledjik [-ett, -jék/-jen, -nék/-nej dám-
€Sküszegő! [ot] (4); —en eid-/schwur- mern /f/; már — es wird bereits
brüchig Abend, es dámmert schon
esküszegő? [-t, je,
-k] (5) r/eEid-/ estély [t, -—e, -ek] rAbend/Gesell-
Schwurbrüchige /-n, —n7 (ein er)
esküszjik [esküdött, esküdjék/esküdjön,
schaftsabend
sellschatft /—,
/-s, ej, eAbendge-
menj; mt rendez einen
esküdnék/esküdne] 1. (esküt tesz ) Abend veranstalten
sehwören ///,einen Schwur/Eid lei-
sten /h) 2. (házasodik) sich trauen
estélyi [4t] Abend-; — ruha sAbend-
kieid
l

1
esténként 266 eszes

esténként abends, allabendlich, all- men, er hat den Verstand verloren [1]
abends; késő —- spátabends eszem ágában sincs es
fállt mirnicht im
estére 1. abends, am/gegen Abend 2. Traume ein,
es fállt mir gar nicht ein;
(estig) bis Abend többet ésszel, mint erővel Verstand
esthajnalcsillag rAbendstern geht über Stárke
esti [-t] abendlich; Abend-; -— lap é. sz. (északi szélesség) (röv.) n. Br.
sAbendblatt; késő —- órákban in den ( nördliche[r] Breite)
vorgerückten Abendstunden; — vonat észak [-vot, —mjaj rNorden /-—5/; -—on
rAbendzug im Norden; -ra v. -
felé nordwárts,
nördlich, nach/gegen Norden
estike [4t,
viole
je,4k] (virág) eNacht-
/-v-ile, —n7 Észak-Aírika Nordafrika
észak-afrikai nordafrikanisch
[-t, esze] a) (értelem) eVer-
:

ész
nunít [-/, rVerstand /-(e)s/; b) Észak-Amerika Nordamerika -

( szellem) rGeist/Witz [-—es/; e) (tu- észak-amerikai nordamerikanisch

dat) rSinn [-(e)s]; éles — scharfer Észak-Európa Nordeuropa
Verstand/Witz, eVerstandesschárfe észak-európai nordeuropálisch
[7]; emberi —— rMenschenverstand/ északi
lich;
bb];
[vt, an
(fekvésű) nörd-
Nord-; (jellegű) nordisch; —
-sinn; józan gesunder Verstand/
Sinn, eVernunftt; a tiszta — die reine fajta nordische Rasse; fény sNord-
licht; Északi-fok rNordkap; Északi-
-
Vernunft; elment az esze er hat den
Verstand verloren, er ist von Sinnen; sark rNordpol; -- szélesség nördliche
másutt jár az esze nicht bei der 5Sa- Breite; Északi-tenger elNordsee
che sein; nincs rendben az esze nicht északkelet rNordost(en); —re nordöst-
ganz beisammen v. bei Trost sein; van lich
itt 2 ! ( biz.) Köpfchen!; eszembe jut északkeleti nordöstlich; Nordost-
es fállt mir ein, es kommt mir in Észak-Németország Norddeutschland
den Sinn; nem jut eszembe esfállt mir északnyugat rNordwest(en); —ra nord-
nicht ein; vkinek eszébe juttat vmit jn westlich
an tá erinnern /h ge, jm Tá in den északnyugati nordwestlich; Nordwest-
Sinn v. in Erinnerung bringen/rufen észbeli [tj]; -leg intellektuell, ver-
[5h]; be kap sich (plötzlich) eines
Besser(ejn/BeBren besinnen [th g€/;
standesmábig, geistig
észbontó [4t, -bbj; -—an (sinn)be-
vmit eszében forgat auf fá sinnen rückend, (sinnybetörend
[5h]; eszében tart vmit tá im Kopfe/ eszeget [-vett, eszegessen, nej essen
Sinne behalten; hez tér (eszméletre ) ["5h]; csak -— belőle er nascht/pickt
zur Besinnung kommen; (jobb belá- nur davon; -tük a gyümölcsöt wir
tásra) zur Vernunft v. besseren Ein- schmausten das/vom Obst; —i a süte-
sicht kommien, sich (eines Besseren) ményt er knabbert am/das Gebáck
besinnen; eszén van bei Sinnen/Ver- Eszék [-vet; menj Esseg, Osijek
stand sein; légy —nél! (közb.) sei észellenes; -ven vernunítwidrig, unver-
doch gescheit/vernüntítig!; —re térít nüntftig
(eszméletre) zur Besinnung bringen eszelős [met, -ebb]; -—en wahnwitzig/
[Xh]; (jobb belátásra) tá zur Vernunft -sinnig
bringen, fá eines Besseren belehren eszelősség [-met, me, —ek] rWahnwitz
[h ge]; ésszel felér ( felfog) begreifen [es], rWahnsinn [-(e)s]
[Xh ge]; (felmér) ermessen ["h g€/; eszencia [/t, 4ja, ék] eEssenz [4—,

mióta az eszemet tudom seitdem ich men]

mich zu erinnern weiB; eszét veszi eszerint 1. (tehát) demnach, demgemá$,
megfelelően )
vkinek jm den Verstand rauben /1/; demzufolge 2. (ennek
(elszédít) jn betören [h £e/; eszét dementsprechend, in dieser Weise
"

vesztette er ist von Verstand gekom- eszes [-vet, ebb]; —en 1. ( éleseszű )
 eszeveszett 267
észrevétet

klug, verstándig, scharfsinnig 2. (ész- eszmebőség eldeenfülle

szel bíró) vernünttig eszmecsere 7Meinungs-/Ideenaustausch
eszeveszett [-et, -ebb]; ven/vül — eszmei [-t, -bbl; —leg/-en idelell,

—
eszelős ,
ideal; Ideen-, Ideal-
eszik [enni, evett, egyék/egyen, ennék/
,
eszmekör rlideenkreis
ennej I. (vi/vt) (ember) essen /[€h7, eszmél [-ot, —jen, —nel 1. ( magához tér
)
speisen /h/; (állat) fressen /€h7, fut- zu(r) Besinnung kommen [ST] 2.frás
tern /h/; egyél velünk ! ig mit II. /vt)
!
döbben vmire) ré bewuBt werden
[8]
(marja) (átv. is) fressen; -i a bánat eszmélet [-vet, -—e] eBesinnung
[-],
der Gram nagt/fribt an ihm; füst -i a
szememet der Rauch beiBt mir in die
sBewugGBtsein
/-s/; vkit -re térít jn
zur Besinnung bringen /hA7; elveszti
Augen; -i az irigység ihn fribBt der az mét das Bewugtsein verlieren
Neid; -i a méreg sich giften/árgern eszméletlen [-t, ebb]; —ül besinnungs-/
[h7; rozsda -i a vasat Rost fridt das bewuktlos
Eisen (an) III.. (v. ref1) -i magát sich eszméletlenség [-vet, -e] eBesinnung-/
grámen/hármen /h/; (haragjában) Bewugtlosigkeit /-
7

[-t,e,bb];
sich árgern [] -i, nem -i, nem kap eszmény [/ot, vek] sldeal /-s, mel]
mást! friő Vogel, oder stirb!; abból eszményi -—en ideal
ugyan nem -el darauf kannst du lange eszményt [-vett, sen, ene] idealisieren
warten; olyat még nem ettél, mint
!
(h ge] ;
amit tőlem kapsz ( közb. ) so was hast eszménykép sldeal /-s, ve7, sWunsch-
du noch nicht erlebt, wie du es von bild
mir kriegen wirst
/-, ...arm
eszmeszegény; -—en an Ideen
észjárás eDenkart/Denkweise 7;
ú
:

eszmetársítás eldeenverbindung/-assozi-
lassú denkfaul, schwer begreifend ation /—, menj
eszköz [—t, —e, ök] (ált. ) sMittel /-s, észok rVernunftgrund
m/; (szerszám)
Zeug/Instrument /-(e)s,
—sGerát/Werkzeug/
e);
anyagi
eszperantó [-t, —ja] sEsperanto
eszpresszó [mt, —ja, -k] 1. (kávéház) [s]
ök Mittel; harci — sKampfmittel;
termelési -- sProduktionsmittel; végső
mr letztes Mittel, sNotmittel
sEspresso /-($),
presso /-s, -s/-essi / 7
2. (kávé) rEs-

észrevehetetlen [--t, —ebbl; -ül un-

eszközhatározót? (a);
mentalis /-., -les/
-
eset rinstru- (bel)merkbar, un(be)merklich
észrevehető [-t, bb]; —en (bejmerk-
eszközhatározó? (s) eBestimmung des bar, (be)merklich
Mittels észrellvesz (bejmerken /h £e/, wahri]-
eszközöl [-t, -—jön, -nel] (létrehoz) nehmen /"A47, gewahren /h4 £e/;
bewirken/bewerkstelligen /A $e/; (megpillant) erblicken [h-ge]; (meg-
(foganatosít) anilstellen [A], vorll- hall) vernehmen [th ge); — vkin
nehmen /["//; (teljesít, végez) aus-/ vmit jm fá anjlmerken /h/ v. anjjse-
durchilführen /47 henő/ th]
észlel [-ot, jen, —nel ( észrevesz ) wahrl]- észrevétel 1. — észrevevés; 2. ( megjegy-
nehmen /"47, (bejmerken /h ge/; zés) eBemerkung /-—, -—en); (ellen-

et
(megfigyel) beobachten /h ge) vetés) eEinwendung /-—, -—en/, rEin-
észlelés [-t, e, ek]
[—-,
st észlel; eWahr-
—en]; eBeobachtung
wand /-(e)s, se]; (kifogás) eBean-
standung /—, -—enj
o ; men észrevételez [-vett, zen, -nel ( kifogá-
bb]; ven wahrnehmbar,
észlelhető [-ot,
(bejmerkbar; beobachtbar
sol) beanstanden /h ge7
észrevétet [-vett, észrevétessen, -nel
eSzme [/4t, xje, 4k] eldee (—, en]; — I. (vt) merken lassen /"h ge7 II. (v.
nélküli ideenlos ref) -—i magát sich (bejmerkbar
eszmeáramlat eGeistesströmung machen /h/7
 észrevétlen 268 etiópiai

észrevétlen [vt, -—ebbl; —(ül) unbe- esztétika [dt, 4ja, 2k] eAsthetik [-—7
merkt, unmerklich; (feltűnés nélkül) esztétikai [ut]; —lag ásthetisch
unaufttállig esztétikus! [-vat, abb] (a); —an ásthe-
észrevevés [-t, --e] st észrevesz tisch
s, a,
É.

esszé [1t, —je, mk] r7/sEssay [ese: esztétikus? [-et, mok] (5) rAsthetiker
es] [—S, LE

Észtország [-ot; —banj Estland /—s7

esszéíró rEssayist /esezistil-ven, -—en/
ésszerű [4t, —bbj; -—en vernünttig, etázsíűtés eStockwerksheizung, eEtagen-
vernunítgemág, rational, rationell heizung [-a:39-]
ésszerűség [-met, me, mek] eVernünttig- Etel [mt, —je] Adelheid
keit/Vernunftmábigkeit/Rationalitát étel [mt, —e, —ek] (egy fajta) eSpeise
[r, —Nn]; (amit esznek) sEssen [S];
ésszerűsít [-vett, sen, mene] rationa- (fogás) sGericht [/(e)s, me]; ked-
lisieren /A ge/ venc — sLeibgericht
ésszerűsítés [-t, —e, mek] stésszerűsít; Etele [/t, 4je]l Etzel
ételes [mt, —e, mek] (pincér) rSpeise-
eRationalisierung
7
/-—,
—men/
ésszerűtlen [4t, unver-
-—ebbl; -—ül kellner /-s,
nünftig, vernunítwidrig, irrational ételhordó 1. (ember) rEssenholer; (pin-
észit [vet] (a); —mül estnisch cér ) — ételes; 2. ( edény) rEssentráger
észt? [-vet, —mje, mek] (S) 1. (ember) Etelka [4t, 4ja] — Etel
rEste [—n, en]; estin /-—, —mnenj ételmérgezés elebensmittelvergifttung
2. (nyelv) sEstnisch [-($s)/, sESst- éter [mt, mel rAther /-—s/7
nische /[—n7
esztelen [4t, ebb]; —ül (értelmetlen)
éteri [t,bb]; —en átherisch
etet [mett, etessen, —nel 1. (enni adj
unsinnig, unvernünttig, sinnlos; zu essen geben /1/,
ju (abll)speisen
(őrült) toll, verrückt, gehirnlos [h]; (gyereket, beteget) tüttern /[h];
esztelenkedjik [-ett, -jék/-jen, -nék/-nel (állatot) füttern 2. (téch.) speisen,
Unsinn treiben /?74/ beschicken //
ge/
etetés [mt, -—e, -ek] st etet 1. eAb-
esztelenség [-met, -—e, -—ek[] rUnsinn
[(e)s], eUnvernuntt [4]; eloll- speisung/Speisung /-—, menj; eFrüt-
heit/Verrücktheit/Gehirnlosigkeit /—7 terung [/[-, m-en] 2. eSpeisung/Be-
esztendei [-t] jáhrlich; jahres- schickung —en
el
/-—,
esztendő [-mt, esztendeje, -—k] sjahr etetőedény 7FreBnapt /[-(e)s,
[(e)s, mel; —mre aufs Jahr; m-re etetővályú rFuttertrog
ilyenkor übers jahr éthordó — ételhordó
eszterga [dt, 4ja, 4k] — esztergapad éticsiga eWeinbergschnecke .

esztergaforgács rDrehspan etika [dt, 4ja, Lk] eEthik (7, menj

esztergakés rDrehstahl etikai [-t]; —lag ethíisch
esztergályos [mt, -a, mok] rDrechsler etikett [-vet, —mje, eékj eEtíkette /[4,
[—s, —]; (fémesztergályos) rDreher en]
[—5s,
-
esztergályosműhely eDrechslerwerkstatt,
etikettszerű
mábig
[/t, bb]; ven etiketten-
eDrechslerei /-—, -—en/ etikus [mat, abb]; —an ethisch
[dt, 4ja, 4k]) eEtymologie
esztergályosság [ot, ma] ebrechslerei etimológia
(e, en]
esztergályoz 7 -vott, —Zzon, -naj drech- etimológiai [tj]; lag
etymologisch; —
seln /[F7; (fémet) drehen /// szótag eSprachsilbe
.
Etiópia [/4t; 4banj Athiopilen
:

[s]
eszterp "pad eDrechselbank; (fémnek)
előrehbank etiópiai! [mt] (a) áthiopisch ,,
Es tergom [-vot; ban] Gran etiópiai? [-ot, mja, mak] (5) rAthiopiler
esztéta [/dt, 2 ja, Lk]rAsthet /-en, ven [-os, -];
eAthiopilerin (—, nen]
étkes 269
evangélikus
étkes [-vet, ebb]; —en eBlustig; (pejor. ) klüger geworden 2. — fogva/kezáve
gefrábig, freGgierig ;
étkészlet (ált.) sTafelgeschirr /-(e)s,
von hier an(gefangen); ( mostantól
von nun an )
7;

—
me], sService ([-vi:slls(S), (evő- ettől? (pron); — a(z) 1. von dem
kdser
eszköz) sBesteck [-(e)s, mej Vv.
diesem/dieser; vor d e m fed-er v;
étkezde [/t, 4je, kj] a) (helyiség)
í :

diesem/dieser; -- az embertől von die-

rSpeisesaal [/[-(e)s, -sále]; ( kat.
eKantine /-—, -—n1/; b) (vendéglő)
) sem Menschen; melyik embertől? —.
mr! von welchem Menschen? —Von
eGarküche /—, -—n/; (dn.) eAus- diesem 2. ( időben ) seitd
!

em/derv.
/-, ;tiszti -- eŐffiziers-
. dem/der
speisung —men/
-diesem/ dieser, von v.
messe /-—, —1/; üzemi — eBetriebs-/ diesem/ dieser an
17;
. .

Werkküche /-—, vasúti —- eBahn- étvágy rAppetit /[-(e)s, mel; jó mat!

hofswirtschaft /-, menj guten Appetit, Mahlzeit!
:

étkezés [-t, —e, -—ek] s) étkezik; (ren-

des napi) eMahlzeit /-—, men), sMahl
bb];
éílvágygerjesztő [-et, appetit-
erregend, mundwássernd; (átv. is)
en
[/(e)s, -elsser]; (rendszeres kosz- appetitlich
tolás) eBeköstigung/Verköstigung /-—, étvágytalan [-t, abb]; —ul appetitlos
men]; — előtt vor Tisch; — után nach étvágytalanság [-ot, -a, -vok] eAppetit-
"Fisch losigkeit /-—
étkezik [-ett, -zék/-zen, -nék/-nel ált.) Európa [4t; Xbanj Europa /[-s7
speisen //7, essen
sen).
/h/;
(rendszere-
sich be-/verköstigen [A £e/;
európait [-t] (a);
ember 7Europáer /-s, s] an
europálisch; -
(napi étkezését végzi) Mahlzeit halten európait [-t, —ja, mak] (5) rEuropáer
A (s, "]; eluropáerin [-—, nen]
étkező [mt, —je, —k] 1. (ember) rSpei-
sende /-—n, men) (einer); (kosztos)
európaias [-vat, abb]; an
europálisch
Európa-szerte überall in Europa, in
rKost-/Tischgánger /—s5, m/7 2.— ganz Europa
tüféj; 3. — étkezde; étkezőkocsi
4. —
étxezőkecsi (vasút) rSpeisewagen
ev. (evangélikus) ( röv. ) ev. ( evangelisch
év [-vet, me, ek] sJahr /-(e)s, ezé]; )
étkeztet [-vett, étkeztessen, --ne] speisen előzőjműúlt — sVorjahr, voriges/ver-
[h], be-/verköstigen /h ge7j gangeries Jahr; gazdasági/költség-
étkeztetés [vt, -—e, -—ek] st étkeztet;
eSpeisung/Be-/Verköstigung [-, en];
vetési - sWirtschaftsjahr; jövő -—
küntítigesíkommendes/náchstes Jahr;
iskolai - eSchulspeisung
étlap eSpeise(n)-/Menükarte/Karte /-—,
pénzügyi — sFinanzjahr; születési —
sGeburtsjahr; üzleti — sGescháfts-
en], röpeisezettel /—s, —7, sMenü jahr; az — kezdete rjJahresanfang;
Koszos az — vége rJahresschiuó; ma egy -—e
étlen nüchtern(en Magens), ohne Essen heute vor einem Jahr(e); minden —ben
étlen-szomjan ohne Trank und Speise alljáhrlich; egy álló —ig ein ganzes/
etnikum [-ot, -—a, mokj ethnische volles Jahr; -—ekig jahrelang, ganze
Gruppe Jahre hindurch; -veken át viele Jahre
etnográfia [4t, x ja] eEthnographie
etnográfus [-t, -a, -—ok] rEthno-
7 /- hindurch; —mekkel ezelőtt vor Jahren;
mához egy —re heute über ein Jahr,
graph /-—en, —menj] (heute) übers Jahr; —ről —re jahraus,
étolaj :Speise-/Tafelől jahrein; von Jahr zu Jahr; —ek múlva
étrend (álf.) eSpeisenfolge /[-— vn]; nach jahren
(0rv.) eSpeiseordnung, ebDiát
men]
/-, Éva [£t, 4ja, 4k] Eva
évad [-ot, ok]
s
—ja, eSaison [sező:ll—,
étterem rSpeisesaal
ettől" (adv) 1. davon, hielr)von; — nem
lettem okosabb hie(r)von bin ich nicht
evangélikus!
vá]
[vat] (a); an evangelisch
evangélikus 210 exkavátor

evangélikus? [mt, —a, ok] (s) rLuthe- Évi [-t, —je] Evchen
raner
mnen]
(s, 7; elutheranerin /-—, evickél [-ot, jen, ne]
(heruml[)zappeln
[h]; a partra —t er arbeitete sich ans
evangélium
[5v-ils,
[-ot,
-lilenj]
a, ok] sEvangelium Ufer
evidencia [/dt, 4ja, 4k] eEvidenz [-v-il]
evégből — evégett mr, en]
evidens [/vet, —-ebb]; -—en evident [-v-]
evégett deshalb, deswegen, zu diesem
Zwecke évjárat r Jahrgang
ével [4t, —jen, —nej überwintern/peren- évkönyv sjahrbuch, rAlmanach /-s,
nieren /h 2e/ mel; mek (tört.) Annalen
évelő [mt]; —en t ével;
gewáchs
-
növény sjahr- évkönyvíró rAnnalist /-en, -—en/
évnegyed sVierteljahr /-(e)s, —e/,
évenként alliáhrlich, jáhrlich, alle Jahre sGuartal /—s, —e/
évente — évenként évnegyedenként guartalweise
evés [-t, —el] st eszik; befejezi az —t das évnyitó [-t, — ja, —k] eJahreserötfnungs-
Essen bejenden //
ge /, abllessen /?1/, feiler /-—, —N
abljspeisen /4/7 evolúció [-t, —ja, —k] eEvolution /-,
(-)éves ! [vet] (4); -—en (-)jáhrig; egy-— men]
einjáhrig; hány — ön? wie (viel Jahre) evő [mt, --je, —k] rEsser /—s, 7 —

. alt sind Sie?; ötvenöt — fünfund- évődiik [-ött, -jék/-jön, -nék/-ne] (vkivel)
fünfzig Jahre alt; fünf und fünfzig-/55 jn necken /A7
jáhrig evőeszköz (egyes is) sEBzeug; (készlet)
(-)éves? [tt, —mée, —ek] (5) r/e-jáhrige sEBbesteck/Besteck /[-(e)s, -—e/
[—-n, -n)] (ein —r) evőkanál rEBlötfel
evez [-ett, —zen, -—nej rudern /h/7 evőkészlet — étkészlet
evező [-t, —je, —k] t evez; sRudér /-S, ev.-ref. (evangélikus református) (röv.)
mm]; (hajó) rRiemen [/[-s, —7]; ev.-ref. (evangelisch-reformiert )
(kajakhoz) sPaddel /-
s, —7
evezős [-t, —e, —-ök] rRuderer /-s,
évszak ejJahreszeit /-—, menj
évszám e jJahr(es)zahl
évszázad sjahrhundert; mokig jahr-
evezőscsónak sRuderboot hundertelang
evezősverseny sWettrudern /-s/; (Sp.) évszázados;
(tartamú)
(korú) jahrhundertealt;
—an
jahrhundertelang; (évszá-
eRuderregatta /-—, -íten/-s/
evezőtoll (madáré) —eSchwung-/Kiel- zadonként) sákular
feder évtized sJahrzent [-(e)s, meJ; —ekig
évezred sJahrtausend jahrzehntelang
évezredes [-vetj; men jahrtausendealt/ évtizedesss ven (korú) jahrzehntealt;
-lang (tartamú) jahrzehntelang; (több) —
évf. (évfolyam) (röv.) J(ahr)g. (Jahr- munka eine Arbeit von (mehreren)
gang); —-ok )Jgg. ( Jahrgünge) Jahrzehnten
évfolyam rJahrgang /-(e)s, 2e/ évváltozás rJahreswechsel
évforduló (nap) rjahrestag /-(e)s, évvége rjJahres(abjschluG
mel, ejahresfeiler
mm
/-,—n/; százéves
sZentenarium /-s, -rilen7
evvel — ezzel
évzáró [-t, —ja, —k] eSchulschluGfeiler
évgyűrű (fán) rjahr(es)ring "e, sen]
(-Jévi [-et] jáhrlich; Jahres-; — fizetés excentrikus [mat, —mabb]j; —an exzen-
sjJahresgehalt; ez/folyó — . dies- trisch
jáhrig ...;(keltezésben) lauten-
... exhumál [-t, —mjon, —naj exhumieren
den/dieses Jahres, . vom laufenden [h ge]
ok]
. .

Jahr; múlt — vorjáhrig, vom vergange- exkavátor [mt,

,
rErdbagger
kes
—ja,
nen/vorigen Jahr
 exkuzál 21 ezer

exkuzál [mt, —jon, —na] I. (vi) ent- Nacht; -— esetben in diesem/ d e m

schuldigen /A4 27 II. (V. refl) -—ja
magát sich entschuldigen /h ge/
expanzió [4t, —ja, —k] eExpansion
men
szennótél [mt, -—ja, —k] 1. (kutatóút )
eExpedition /-—, -—en/) 2. (elküldés)
rVersand /-(e)js] 3. (üzemrészleg )
eAusgabe(stelle) /—, -—n7, eExpedi-
tion
Falle; — évi diesjáhrig; — idei heurig;
/-,
- idő szerint derzeit, zur Zeit; — idő
szerinti derzeitig; v okból aus diesem
Grund, deswegen II. (S) 1. dieser/
diese/dies(es); der/die/das [des-
sen/deren/jdessen; die] ki -? wer ist
das?; — az dies/ d a s ist es; ( személy )
der/die ist es; vek azok das/
diese sind es; vekmilyenek? wie sind :

//
exponál [4t, -—jon, -—nal I. (vt) (ált. ) die(se)?; -—t nem hiszem dies/das
exponieren /
ge ; ( fénykép ) belichten glaube ich nicht 2. (válaszként ) melyik
[h ge] II. (v. refl) mja magát sich
exponieren v. einljsetzen /47
asztal?
D
— -!welcher Tisch? —
ér/-diéser (da)!
exponálás [-t, -a, -—ok] st exponál; ezalatt unterdes(sen), wáhrenddes(sen),
eExponierung /-—, men); eBelichtung wáhrenddem, indes(sen)
[—-, en]
exponenciális [-vat];
ezáltal hie(rjdurch, dadurch; és — .
—-an (mat.) expo- wodurch ..
nential ezelőtt vordem, vorher, vormals, zuvor;
exponens [-t, e, vek] rExponent /-en, tíz évvel vor zehn Jahren
men] ezen! [ezeken] 1. ( átv. is) daraut, hieran,
export [-vot, —ja,
mé
ok] rExport [-(e)s, daran; (csak átv.) hierbei, dabei,
hierunter, darunter, hierüber, darüber;
exportál [-et, -jon, -—na]l exportieren m fekszik egy könyv darauf liegt ein
(h ge) Buch; -— túl (térben) von hier/da an/
exportcég eExportfirma, sExporthaus ab; (vmin túlmenően ) darüber hinaus;
exportőr [-t, -je, -ök] rExporteur m azt értjük darunter verstehen wir;
[-tő:rilss, e)
expozé [-t, -ja, ek] SExposé /-s, -$7
m már túl vagyok darüber bin ich
schon hinaus 2. -— a(z) ( átv. is) auf/an
expressz? [vet] (a) ExpreB- diesem/dieser, auftfjan demj/der;
expressz? /adv) (posta) durch Eilboten
expressz? [rot,
e,
mek] (5) rExpreB
[-bresses, -presse]
(csak átv.) unter diesem/dieser . .
unter dem/der..., über diesen/
diese/dies(es), über den/die/das
.
,

expresszionista [dt]; 4n expressioni- , — az asztalon auf diesem Tisch; —

.
stisch
expresszionizmus [-et, ma, —mok] 7Ex-
a helyen an dieser Stelle; -— a(z)
túl (férben) jenseits di(esjes/d(ies)er ...
pressionismus 7 /-
expresszküldemény eEilsendung
: : ;. (átv. is) über d(iesjen/die(se)/
dies(es) v. das... (hinaus); — a
expresszlevél 7Eil-/ExpreBbrief vonalon túl über diese Linile (hinaus);
expresszvonat — expressz?
extraproiit rExtra-/Sonderprofit - az áron um diesen Preis;
désen vitatkoztunk wir stritten über
-
a kér-
extravagáns [-vat, mabb]; -—man extra- diese Frage; — a meghatározáson azt
vagant [-v-] értjük unter dieser Definition ver-
ez[-t, vek] (pron) I. (a) 1. — a/az
—,
steht man
dieser/diese/dies(es)
das... .. ;
.

(da); — a fa vagy az? dieser

der/die/ ezen? (rég.) ez I.
1

ezenfelül überdies, obendrein

Baum oder jener?; — a kettő diese/ ezenkívül auBerdem, überdies, ferner
di e beiden (da); —t az embert diesen/ ezennel hie(rymit, somit
d en Menschen (da); eket
a képeket
ismerem diese/ d i e Bilder (da) kenne
ezentúl fortan, forthin, künftighin,
fernerhin
ich 2. /inv7 még — éjjel noch in dieser ezer" [ezret] (num. a) tausend; -— meg —
(
 212 ezüstös
ezer

ember tausend und [—abertausend eziránt diesbezüglich, danach

Menschen, viele Tausende von Men- ezóta seither, seitdem, seit dieser Zeit
schen; — főnyi katonaság tausend ezred! [vet] (4) tausendstel

—
Mann Militár; vagy — ember an die ezred? [et, me, mek] (5) 1. (rész)
sTausendstel /-—3S, — tausendstel
tausend Menschen
ezer? [eztet, :ezre, ezrek] (num. S) Teil [/-(€)s, me] 2. ( évezred ) sjahrtau-
(mennyiség) SsTausend /-—s5, —]; send /-—s, —e/; mekig jahrtausende-
3. (kat.) sRegiment [—-(e)js, mer]
(szám) elausend /—, menj; ezrekre lang
rúg es kommt/geht in die Tausende; ezredes [mt, me, mek] (kat.) rOberst
százával és ezrével zu Hunderten und [/s/en, men
ezredév sJjahrtausend [-(€)s, mel
Tausenden
ezerakkora [tj] tausendmal so grob ezredik![et] (num. a) tausendstjer,
ezerannyi [mt] tausendmal so viel -e, -es; vö. harmadik"
Ezeregyéjszaka (mesében) Tausendund- ezredik? [-vet, me, mek] (num. S) vö.
eine Nacht harmadik?
ezerévenként tausendjáhrlich, alle ezredparancsnok rRegimentskomman-
tausend jahre dant/-kommandeur
ezredrész sTausendstel /-5, —J, tausend-
ezeréves;
Jahre alt
en tausendjáhrig, tausend
stek-feil
ezerfelé ( darabokra) in tausend Stücke; ezredszer tausendstens, zum tausend-
( irányban) nach tausend Seiten, nach/ stenmal
in tausend Richtungen ezrelék [/vet, e,
mek] sPromille [-(5),
mm]; öt me fünf pro mille, fünf vom
ezerféle [dt]; 0n tausenderlei
ezerféleképpen auf tausenderlei Art, Tausend
ezren (unser/euer/ihrer) tausend
tausenderlei Weise
ezerfelől von tausend Seiten/Richtungen ezrest [-ot] (4) Tausender-; ( ezerszeres
tausendfach/-fáltig; vő. hármas
)
her
ezermester rTausendkünstler /-S, mm] ezres? [/ot, mé, ék] (5) ( ált.) rTausen-
der [-s, 1]; (szám) ekausend [—,
ezernyi [tj]; en (ezer körüli) einige
tausend; (sok) viele Tausend(e), viel menj; vö. hármast
tausend; ms ember tausende von ezrével zu Tausenden, tausendweise
Menschen ezután (időben) danach, hernach, hier-
ezerszer tausendmal; (átv.) x-mal nach; (erre) daraut, hierauf; ( eszerint )
danach, hiernach; (ezért) dafür;, hiet-
ezerszeres [vet]; en
szeri ) tausendmalig
tausendfach; fézer
für; (a jövőben) künttig, hinfür, hin-
ezerszeri [mt] tausendmalig fort
ezért! ( adv) 1. (cél) hiertür, dafür, hier- ezúton; -— köszönöm meg ich nehme
(auch) Anlaf, ... ZU danken; ( írás-
um, darum; - adok valamit hierfür/
dafür gebe ich etwas; - nem bánkó- ban) ich danke an dieser Stelle
dom hierum gráme ich mich nicht; ezúttal diesmal, dieses Mail
mit kér —? was verlangen Sie dafür v. ezüst [/vöt, mje, —ök)] sSilber [sS, -15
für das? 2. (0k) deshalb, darum, des- co(ből való/készült) silbern, ... aus
daher kommt von Silber; Silber-; — csengésű silber-
wegen; -- van az, hogy
es, daB; - megyek el deswegen gehe
ich weg; éppen -— eben darum/des-
hell
ezüstbánya sSilberbergwerk
ezüstérme eSilbermünze
wegen
ezért? (pron) für/um diesen/dicse/dieses, ezüstműves rSilberschmied [-(e)s, -é/
ezüstnemű [mt, —je, —kil] sSilberzeug;/
fürlum den/die/das; -— a l1á-
-gerát/-geschirr
nyért für dieses Mádchen; melyik silb(e)rig,
-
lányért? — ! für welches Mádchen?
Für dies(es)!
ezüstös [-et, -—ebbj; —en
silbern; (ezüstözött) versilbert
ezüstőz 23 ezzel

ká [/vött, —Zön,
:züstöz
[h
2
A
ge], silbern [1]
-—nej versi ilbern

ezüstpapír sSilberpapier, sStanniol [9s,

,
ezzel! (adv) damit, hie(rymit; -- nem
megyünk semmire hie(rymit erreichen
wir nichts

e
ezüstróka rSilberfuchs
ezzel? (pron);
mit
-
dem/der;
a(z) mit diesem/dieser,
—-
a tollal mit
ezüstrúd eSilberbarre d(iesjer Feder; melyik tollal? — — !
[tj mit welcher Feder? — Mit d(ies)er !
,

ezüstszínű silberfarbig/-farben
ezüsttartalmú [-t, —bb]; —an silber- ezzel? (conj) hierauf, darauf, hie(r)-
haltig mit, damit; — elment hierauf/hie(r)-
ezüsttartalom rSilbergehalt mit ist er weg; és --, vége! und damit
ezüstvaluta eSilberwáhrung basta/SchluB !, und damit ist es aus !

18
 F
t,
f. (s
al
(röv.)
m-je, ek]
1. (fent) o. (oben) 2. (folyó)
Ifd. (laufendj; — h. 15-én den 15.
d. M. (dieses Monats )
fa [4£t, ja, £k]1. rLaubbaum;
(élő) rBaum /-e(e)s,
sf/sF /[-(5$), schnitzen /--S7; (művészet) eSchnitz-
kunst /-/
2. (eredménye) eSchnit-
zerei/Holzarbeit /-—, —en/
fafaragvány — fafaragás 2.
fafűtés eHolzheizung/-feuerung
faggat [-vott, faggasson, -na]l ausll-
se];rNadelbaum
lombos —- tűlevelű fragen /A7; (csökönyösen) mit Fragen
-[/-es, 2. (anyag) sHolz guálen /h/
az er ] ; - 4 ból valé/készült höl-
V. fagott [-vot, -ja, -ok] (zene.) sFagott
zern, ... aus/von Holz; Holz-
nagy xba vágja a fejszéjét er macht
[1] [-(e)s, e]
fagy! [-vott, —jon, -—na] I. (vi) (ge)frie-
sich an ein groBes Werk; azt se tudja, ren /"i/, erstarren /i g2e7 II. (v. imp)
mi 4n terem er hat keinen blassen frieren /"hJ; — es friert C] majd ha

!
Schimmer v. blauen Duűnst davon; (biz.) da kannst du lang warten;
mm

rossz 4t tett a tűzre er hat (etljwas ia, Schnecken

angestellt; At vághatnak a hátán er fagy? [-vot, -a, -ok] (5) rFrost /-ves,
lábt auf sich hacken; maga alatt vágja
a 4t er ságt den Ast ab, auf dem er
sel; éjjeli v rNachtírost; még lesz
mr es wird noch Fröste geben
sitzt fagyálló [-t, -bb]; —an frostsicher,
faág rBaumast winterfest
faállvány sHolzgerüst fagyás [ut] st fagy; (testen) gefrorene
faanyag 1. sHolzmaterial 2. (kémia)
rHolzstoff
Stelle; ( daganat) eFrostbeule
fagyáspont rGefrierpunkt
/-, 17
faáru eHolzware fagyaszt [-vott, fagyasszon, -—ana]jge-
fabatka; 4t sem ér keinen Papvenstiel/ frieren lassen /"h ge7 v. machen //17,
Pfifferling/Batzen wert sein /"i/ frieren /fA/
faburkolat eTáfelung /-—, -ven fagyasztott [-vatj; man t fagyaszt; Ge-
fácán [-t, -—ja, ok] rFasan /-(e)s, frier-; -— állapotban in gefrorenem
eln) Zustand; -— hús sGefrierfleisch
fagydaganat eFrostbeule
facér [-tj; —an [(közb.) vazierend
[v-]; ma este -, vagyok heute abend faggyú [-t, —ja, kj] rTalg /-es, —é/,
bin ich frei r/sUnschlitt /-(e)s, —e/
facipő / ált. ) rHolzschuh; (egészen fából
eHolzkloppe /-—, -—n/, Klumpen
) faggyúmirigy eTalgdrüse
faggyús [-vat, abb]; —an talgig
[plur] faggyúz [-vott, -—zon, -—na]l talgen /7/7,
facsar [-t, jon, --na] 1. (ált. ) drehen mitTalg/Unschlitt beschmieren / A ge /;
winden /["h7; (szárítás céljából )
[4h)], ( átv.) schmieren /A47
wringen /"A/7 2. (orrot) bei5en /"h/ fagyhullám eKáltewelle
facsemete 7Pflánzling /-—s, -—e/ fagykár rFrostschaden
facsúsztató ( erdei ) eHolzgleite/-riese
menj)
/-, fagylalt [-vot, —ja, —ok] SsEis /-—es/;
( A) sGefror(ejne /-en, -en) (ein —s)
fafaragás 1. (cselekvés) [(ált.) sHolz- fagylaltárus rEishándler/-verkáufer
fagylaltkészítés
fagylaltkészítés eEisbereitung
fagylaltos — fagylaltárus
fagylaltozlik [-ott, -zon, -na] ( ált.) (ein)
; i
Eis/Gefrorenes essen /"A47; (ülve)
beim Eis/Gefrorenen sitzen [4]
—
fagyos [-at, abb]; man eisig, frostig
fagyoskodjik [-ott, -jék/-jon, -nék/-na]l
írieren / "47, frösteln /A7
fagyosszentek [vet] Eismánner
fagyöngy (növény) eMistel /—, -n7
fagypont rNullpunkt
fahasáb sHolzscheit
fahéj (fűszer) rZimt /[-(e)s, -el
fahordó 1. (tárgy) sHolztaB 2. (ember)
rHolztráger
faipar eHolzindustrie
faiskola eBaum-/Pflanzschule
faj [4t, -a, ok] (emberi) eRasse /-—,
senj; (növényijállati, átv. is) eArt/
Gattung /-—, -—enj
fáj [vt, —jon, —naj sehmerzen /2/,
weh tun /"47; -(nekem)! es tut mir
!; jaj, de — ! auweh !; nagyon —,
..
weh
hogy . es schmerzt mich sehr, dab
es tut mir sehr leid, daB...; — a
fejem mir tut der Kopf weh, ich habe
Kopfweh/-schmerzen; szokott ez a
hely —ni? spürst du an dieser Stelle
(öfter) Schmerzen? [] ne —jon amiatt
a fejed mach dir nichts daraus, daraus
sollst du dir keine Sorgen machen;
mr a foga rá es wássert ihm der Mund
danach
fajankó [-t, —ja, -k] r"Lümmel/Tölpel
ms,
.
fájás [mt, -—a, -ok] (ált) Schmerzen
Lplur]; (szülési) eWene [-, -—n
(főként plur)]
fajbor edlejgute Weinsorte; -—ok (fel-
irat) beste Weine
fajd [-vot, —ja, -ok] rAuerhuhn /-(e)s,
ser]
fájdalmas [-vat, abb]; -—an schmerz-
lich, schmerzhaft, schmerzvoll; (szen-
vedő) schmerz-/leid-/wehmutsvoll;
veszteség empfindlicher/schmerzlicher
Verlust; van érint es berührt mich
schmerzlich
fájdalom [fájdalmat, fájdalma, fájdal-
mak] rSchmerz /-—es, -—en/j, sWeh
[-(e)s, -—el; szülési fájdalmak Ge-
187
275 fajtalankodás
burtswehen; fájdalmában vor Schmerz-
(en); --mal értesültem ich erfuhr mit
Schmerzen v. mit tiefem Leid v.
schmerzerfüllt; a —-—tól —vor/vom
Schmerz [] -— ! (sajnos) leider!; -tól
,
megtört szívvel v. megtörve schmerz-
gebeugt, gebrochenen Herzens
ftájdalomesillapító? (a); van/-—lag
schmerzstillend/-lindernd
fájdalomcsillapító? (S) schmerzstillendes
Mittel
fájdalomdíj sSchmerzensgeld
fájdalommentes; -—en (ált. ) schmerzlos/
-írei; ( szenvedés nélküli ) leidenlos
fájdít [-vott, -vson, —manaj — fájlal 1.
fajfenntartás eFortpílanzung
fajhő (f:2.) spezifische Wárme
7 /-
faji [tj]; —lag (emberi) rassisch; Ras-
sen-; (állati, növényi) spezifisch; Art-;
(kémia, fizika) spezifisch;
különböztetés eRassendiskriminierung
meg- -
fajkeresztez(ődjés eRassenkreuzung
.;
Tajkeveredés eRassenmischung
fajlagos [-vatj;
fisch
an
(fizika) spezi-
fájlal [-t, jon, -nal] 1. (vmijét) über
Schmerzen inré klagen /A7, Schmerzen
in ré spüren /h/7 2. (sajnál) bedauern
/h ge!
fájó [-t] t fáj; schmerzhatt, schmerzlich;
— pont schmerzhafte Stelle; ( átv.)
wunder Punkt
fájós [- at, -vabb]; —an 1. (beteg) weh,
krank, schlimm; (érzékeny) schmerz-
haft; (sebes) wund 2. ( közb.) (túl érzé-
keny) wehleciaig
fajsúly (fizika) spezifisches Gewicht
fajta [£Xt, xja, ek] 1. (féleség) eArt
[-, —en], rSchlag /-(e)s, ae/; nem
az a — nő, aki sie ist nicht so eine, die;
az ő x ja Menschen seiner Art v. seines
Schlages 2. (biológia) [(embertan)
eRasse /-, en); (közb. ) eArt; ( állat-
- tenyésztés) elRtasse, rSchlag, eZzucht
[—-, -en/; (növénytermesztés) eSorte
[9; can),vezüeht: 3. (ker: ) eSorte,
eGattung /-—, -—enj
fajtalan [-t, abb];
—ul unzüchtig
fajtalankodás [—t, —a, —ok] eJnzucht
hot
fajtalankodik 276 falrengető

fajtalankodjik [-ott, -jék/-jon, -nék/-na]j fal? [-at, ma, mak] (5) (ált.) eWand
Unzucht treiben /f"77 [—-, sze]; (kőfal) eMauer [-—, —n];
fajtiszta; An rasse(n)rein, reinrassig -hoz állít vkit jn an die Wand stellen;
fajul [1t, —jon, —na]j (vmivé) in fá ( becsap ) in prellen /h7; ki nem mozdul
ausjlarten /i/ a négy — közül sich nicht aus seinen
fajvédő (pol.) rRassist /-ven, -—en/ vier Wánden rühren, hinter seinen vier
fajzat [/vot, -—a, -ok] (pejor.) eBrut Wánden sitzen /"i/ C] a —nak beszél
[-;, en), sGezücht /-(e)s, —ej; in den Wind v. (zu) leeren Wánden
pokoli — eHöllenbrut, eAusgeburt der reden; -—ra hányt borsó ein Schlag ins
Hölle Wasser
fakad [-t, jon, —na] 1. (forrás) ent- falánk [-vot, abb]; -ul gefrábig
springen /"i £e/, (hervorjljguellen falas [vat, abb]; —an (praed) voller
[ti] 2. (növény) sprieben /"h/i], Mauer
falás [mt, —a] 1. s) fal!; 2. — falat
sprossen ///i7 3. (vmire) (kitör) in tá
ausjlbrechen /fh4/; sírva -— in Tránen falat [-vot, -ja, ok] rBissen /-s, 2];
ausjibrechen, zu Weinen anjijfangen (darab) rBrocken [-s, mm]; (közb.)
[5h], losilweinen /h) 4. (következik
vmiből) von ré herjirühren /h7, aus ré
rHappen /-s, 7;
(ió) kövér — fetter
Bissen; egy -(nyi) ein Mundvoll;
hervorllgehen /"i/7 v. erwachsen /ige7] (egy kevés) ein bischen; -—onként
fakaszt [-vott, fakasszon, -—anaj 1. bissenweise [] nincs egy betevő —ja
(buggyant) (hervorjguellen lassen /"h nichts zu brechen und zu beiden haben
falatozlik [-ott, -zon, -na] schmausen / //
(
ge]; ( növeszt) (hervor)sprieBen lassen
v. machen /h/; (okoz) ersprieben/ falatozó [1et, —ja, —ki)] helyiség) sBüfett
entsprieden lassen 2. (vmire késztet )
ez hangos hahotára —otta darauf brach
I(ejs,
[byfe:llees,
el; (A) sButfet/Bütfet
-s]; ( üzlet) elmbiBstube/
er in ein schallendes Geláchter aus; -halle /—, —n7
könnyekre — vkit jm Tránen entlok- falaz [-vott, -zon, na] 1. mauern /h]7
ken /h g£e/; sírásra
bringen /"A/
-
Zum Weinen 2. (átv.) Schmiere stehen /"h7
falazás [-t, —a, —ok)] st
falaz; 1. eMaue-
fakép; —nél hagy stehenjllassen /["h ge rung /-, menj 2. (átv.) eSchmiere
is]; (nőt) sitzenlllassen /"h ge is) [—, -en]
fakéreg eBaumrinde falazat [-ot, -—a, -ok] sMauerwerk
fakitermelés eHolzgewinnung [(e)s, —-e]
falburkolat eWandverkleidung; (jfatáb-
fáklya [/t, 4ja, 4k] eFackel /-—, —Nn7
fáklyásmenet rFackelzug lákkal ) eTáfelung [-—, —enj
fakó [-t, --bb]; —n fahl, matt; (ló) falépcső eHolztreppe
falb
:

falevél sBaumblatt, sBlatt

fakul [/et, jon, -na]j verbleichen /"i falfehér; -ven kreide-/kásebleich
ge], verschieBen /"i ge], bleich/fahil falfestmény sWandgemálde, eWandma-
werden /"i/ lerei
fakultás [/et, -a, ok] eFakultát /-—, fali [tj] Wand-, Mauer-
"en falikar (lámpa) rWandarm
fakultatív [/vatj; —an/ve fakultatív, falióra eWanduhr
wahlfrei falka [4t, 4ja, 4k] (kutya) eMeute/
fal! [-ot,
[th ge],
jon, —na)]
I. (vt) verschlingen
schlingen ["h], fressen ["h];
Koppel [-—n, -—n/; (rőtvad) sRudel
[-s, -];
(vaddisznó, farkas) eRotte
mja az ételt er schiingt/würgt das [-, -nj]; (átv.) (csapat) rHautfen
Essen hinunter; —ja a könyveket die [-s, —-], eRotte
Bücher verschlingen; vkit a szemével falragasz rMaueranschlag, rAnschlag
s jn mit den Augen verschlingen II. falrengető [-t, -bb); -—(e)n mauer-/
(vi) schlingen, fressen, kröpfen [A] wanderschütternd; -v siker kolossaler
falrés
271 fáradt

Erfolg; — taps donnernder Ápplaus/ ( kedvetlen ) eine saure Miene machen

Beifall [4] V. ziehen /"h7; va
ungern, mi6-
mutig 2. (kényeskedik) zimpern /h]7,
talrés ( kicsi ) eMauerritze/-spalte; ( nagy)
:

eBresche sich zieren /// —ul herb

falu [/t/falvat, -ja/falva, eokifalvak] fanyar [-t, abb];
1. (település) sDort [-(e)s, szer] far [-t, —a, —ok]
1.rSteiB
(tesírész ) rHinterteil
2. (vidék) sLand [-(ejs]; —n auf [-(e)s, -—e]j, [-—es, m-mel;
dem Lande; -—ra megy aufs Land (közb.) rHintere /-n, -—n]; (lóé)
eKruppe /-—, —n7; (madáré) rBürzel
gehen
falubeli! [et] (4) . . . aus dem v. vom
Dorfe; Dorf-; egy falumbeli legény
-
[4-s, ] 2. ( hajó., rep.) sHeck [-(e)s,
méejlsS] 3. (nadrágé) sGesáBb [-—es,
ein Bursche aus meinem Dorfe e
falubeli? [/t, —mje, mek] (S) einer fárad [-t, -—jon, -—nalj 1. (lankad)
jemand aus dem Dorfe; egy falumbeli müde werden /f"í/, ermüden /i ge/
einer/jemand aus meinem Dorfe; mek 2. (fáradozik) sich bemühen /h 2e/,
Dorfleute; falumbeliek Leute aus sich (ré) Mühe geben/nehmen /?h7
meinem Dorfe 3. ( vmibe/-re/-hez ) sich in/jautf tá v. zu
falusi? [ot] (a) 1. (falut illető) dörflich; ré bemühen; szíveskedjék ide -—ni
Dorf(s)- 2. (vidéki) dörtfisch, lándlich; wollen Sie sich (hier)herjjbemühen
Land-;
— falusi?
- élet sLandleben; — ember fáradalmas [-vat, abb]; —an -— fárad-
ságos
falusi? [/t, -ja, mak] (S) rDörfler/ fáradalom [fáradalmat, fáradalma, fá-
Dorfbewohner /-s, -—/, rLandmann radalmak] eMühe /—, —n/, eMühsal
[(e)s, -leutej; eDörtlerin/Dortbe- [--, -e]; (közb.) eStrapaze [-—, un]
wohnerin /-, —nenj fáradékony [-vat, abb]; —an ermüdbar,
falusias [/vat, -abbj; -—an lándlich, leicht ermüdend; -— vagyok ich ermüde
dörflich leicht/rasch
famentes; -ven holzfrei fáradhatatlan [-t, abb]; —ul unermüd-
fametszet rHolzschnitt lich, rastlos
fanatikus! [-vat, -vabb] (a); —man fana- fáradozás [-t, —a, -ok] si fáradozik;
tisch eBemühung /-—, -—en/, eMühe /-—,
fanatikus? [/ot, -va, ok] (5) rFanatiker en]; köszönöm --odat ich danke für
§, A
fanatizál [vt, —jon, -—na]l fanatisieren
deine Mühe/Bemühungen
fáradozlik [-ott, -zon, -na]j 1. — fárad
[h ge] 2.5 2. ( vmiben, vmin ) sich um tá bemü-

.
fánk [-/vot, —ja, —ok] rKrapfen /-5, hen/befleibigen /h £e/, fú verfolgen
1 i

...
] [h ge]; ne -z azon, hogy . . gib/mach
fantasztikus [/1vat, -vabbj; —an phanta- dir nicht die Mühe, dad
stisch fáradság [-vot, -a, ok] eMühe [—, n77
fantázia [/t, ja, k]1. (képzelet) (baj, vesződség) eMühsal [-, -—e€/,
ePhantasie /-, -en/ 2. (Zene. ) eFan- ePlage [-, —-n/; (fáradozás) ebemü-
tasie /-,ee] hung /-—, m—menj; (közb.) eStrapaze
[-,
fantáziál [t, jon, enal 1. (képzelő-
dik) phantasieren /h ge/ 2. (2ene.)
-—n]; nem éri meg a —ot es ist
nicht der Mühe wert, es lohnt sich
fantasieren // ge/ nicht; nem sajnálja a —ot keine Mühe
fanyalodik [-ott, -jék/-jon, -nék/-nal scheuen/sparen; veszi magának a —ot
(vmire) sich zu ré herbeilllassen /"h/
v. beguemen /h ge/; sosem tudtam
sich die Mühe nehmen;
mühelos, ohne Mühe
-
nélkül

arra -ni ich konnte es nie über mich fáradságos abb];

[-mat, —an mühsam,
gewinnen mühselig, mühevoll
fanyalog [fanyalgott, -jon, -na] 1. fáradt [-at, abb]; -—an müde, ermü-
fáradtság
det; (bágyadt) matt, ermattet; — gőz
(tech. ) rAb(zugsjdamptf; halálosan -—
todmüde/-matt
fáradtság [-vot, —a]l eMüdigkeit/Ermü-
dung /-—/7; (bágyadtság) eMattheit/
Mattigheit/Ermattung /-— 7; erőt vesz
rajta a — von (der) Müdigkeit über-
mannt werden
farag [-vott, jon, -—na] (fát) schnitzen
[4]; (követ) behauen /h ge]; (szob-
rot) meiBbeln /h7; hegyesre -— an-/
zujlspitzen /h7 C] embert -—ott belőle
er machte aus ihm einen Menschen;
verseket -— Verse schmieden /7,
Gedichte drechseln /247
faragás [-t, ma, mok] 1. (cselekvés)
st farag; eSchnitzerei
vány
/- 7 2. — farag-
faragatlan [-et, abb]; -—ul 1. unbear-
beitet, roh 2. (átv. ) ungeschliffen, un-
gehobelt
taragvány [mt, -—ma, -ok] eSchnitzerei
[-, en), sSchnitzwerk [-(e)s, vel
farakás rHolzstob/-haufen
I.
fáraszt [-vott, fárasszon, -vanal] (vt) 1.
(fáradttá tesz) ermüden /h ge7, müde
machen /h)7 2. (vhova) bemühen /h
Ze] II. (v. refl) -ja magát (fárad)
sich abljimühen /A7, sich bemühen
fárasztó [-t, bb]; —(aj)n ? fáraszt;
(fáradságos) ermüdend, mühselig,
mühsam; -— őt hallgatni es ist ermü-
dend v. es ermüdet ihn anzuhören
farizeus? [-ot, -vabb] (a); -—an phari-
sálisch, pharisáerhatft
farizeus? [sot, va, -vok] (S) rPharisáer
[-S, -—
[t,a,
fark [/vat, mak] — farok
farkas va ok] rTWolf /[-(é)s,
-
ae]; nőstény eWölfin /-, nen)
Farkas [-et, val Woltf(gang)
farkasétvágy rHeiB-/Wolfshunger /[-es7
farkaskutya rWolfshund
farkasordító; -, hideg grimmige Kálte
farkasszem; [] -et néz vkivel (merőn
néz) jm scharf/)starr in die Augen
sehen; —et néznek egymással sie stehen
sich Aug" in Auge v. feindlich gegen-
über; -et néz a halállal dem Tod ins
Auge schauen
farkatlan [mt]; —ul schwanzlos
218 fatányéros
far(k)csont sSteidbein
farkcsóváló [-t, bb]; —an (átv. is)
schwánzelnd, schwanz-/schweifwe-
delnd; (átv. ) scharwenzelnd
farlámpa sHecklicht
farok [farkat/farkot, farka, farkak/far-
kok] rSchwanz /-es, ae, rSchweit
[-(e)s, —e] [] se füle, se farka weder
Hand noch FuB haben
farol [-t, -jon, -nal rückwárts gehen
[51]; (gépkocsi) schleudern /h/
farsang [-vot, -ja, -ok] rFasching /-s,
méles]
farsangol [-t, -—jon, -nalj Fasching
halten /"N7 v. schwármen /h/7
fartő sSpitzfleisch
farvitorla rBesan /-s, -vé/, sBesansegel
farzseb eHinter-/GesáGtasche
tás [1vat, abb]; —an 1.( fával benőtt
von/mit Báumen bestanden; (erdős)
) ..
bewachsen 2. (
(faanyagú ) holzig; tud. )
lignös; (szivacsos) pelzig 3. [fával
teli) . . . mit Holz; Holz-
fasírt [/vot/-at, —mjal (közb.) sHack-
fleisch /—es7; ( A) sFaschierte
(ein -$)
/-
17
fasiszta! [4t, ebb] (a);
n faschistisch
fasiszta? [4t, 4ja, 4k] (s) rFaschist
[-en, men]
fásít [-vott, son, -anaj mit Báumen
beptlanzen /A ge7, bebáumen /h ge/;
(erdősít) autljtorsten /hA7, bewalden
(h 88
(A
fasizmus [-et, val rFaschismus /-7
iláskamra 7Holzschuppen, eHolzkam-
mer
fásli [1ot,ja, ek] (közb. ) eWickelbinde
[9, -n); ( A) eFatsche /-e, en]
fásliz [-vott, -vzon, -enal (közb.) (einl]-)
wickeln /4/; (A) (einjtatschen /4/
fasor eAllee /-, 17
fásult [-vat, abb]; —an abgestumpít,
stumpf, apathisch
faszén eHolzkohle
faszobrászrBildschnitzer, r-Holzbildhauer
fatális [-vat, abb]; -—an fatal
fatalista! [/dt, xbb] (a); 4n fatalistisch
fatalista? [dt, Aja, 4kj (s) rFatalist
[-en, en]
fatányéros [-t, -—a] (étel) eHolzplatte
oAuttű
 279 fedél
fatelep
februári [-utj]j Februar-; ( A) Feber-,
fatelep sHolzlager, eHolzniederlage; (fű-
résztelep ) SSágewerk /[-. (e)s, e] . . . im/vom/von Februar; egy -- napon

an einem Februartage
tatető 1. (élőfáé) rWipfel /-5, m]
2.
fecseg [-vett, -jen, -nel (álf.) schwat-
( házé) sHolzdach

s
fátlan [1t]; —ul baumlos zen/schwátzen/plappern /h7; (osto-
tatönk rBaumstumpf/Stumpf [--(e)s, bán) daherjireden/faseln/guatschen
[4 [h]
rBaumstamm fecsegés [-t, -ve] 1. a) (cselekvés)
st fecseg; b) (eredménye) sGes-hwátz
!

fátyol [1t/fátylat, majfátyla, —ok/fáty-

/

lak] rSchleiler fs,

-], rFlor [-s, [--es, --e], sGeplapper
-]
/-—s, -—7;

ejt] —t borít vmire den Schleijer der

Vergessenheit über fá breiten/werfen/
(ostoba) sGefasel [-es,
széd ) sGerede /-es, -e /
2. (szóbe-

ziehen; fellebbenti a -t
den Schleiler fecsegő! [-ut, bb] (a); -(en (ált.)
geschwátzig, schwatzhaít, plapper-
lüften /A47 /

[at, sabb]; -van verscehleilert; haft, plapperig; (nem titoktartó) un-

(

fátyolos
( átv.) umflort; — hang belegte Stimme; verschwiegen
m tekintet umflorter/verschleilerter fecsegő? [-t, -je, ek] (5) rSchwátzer/
Blick Plapperer /-s,
Plapperin /-, vnenj
-/;
eSchwátzerin/
fattyú [/t/fattyat, —ja/fattya, mk/faty-
tyakj rBastard /-e(e)s,
rBankert /-s, -—ée
e];
(pejor.) fecsérel [-t, -vjen, -ne]l — elfecsérel
fecske [/dt, je,
4k] eSchwalbe /-, 17
fattyúhajtás ( növényé) rNachtrieb fecskefészek sSchwalbennest
fauna [dt, 4ja, 4k) eFauna /-, -nen/ fecskendez [-ett, -vzen, -ene] 1. spritzen
favágó rHolzhacker/-hauer /-es,
favicc 7Kalauer /-s, — /
7 [R]; (vmivel vkitjvmit) mit ré tá
anjispritzen /hA/7 v. bespritzen /A4 g€7
favorit [/vot, ja,-vok] rFavorit /-v-Il
sen, ven]; eFavoritin (-v-ll-, nen)
2. — befecskendez 1.
fecskendő [/ot, je,
kj] eSpritze /-, 17
fazék [fazekat, fazeka, fazekakj rToptf fed [-vett, —jen, -—nel (átv. is) (ált. )
[/(€)s, ae] decken /7;(befed) bedecken /h £e/,
fazekas [/t, a,
ok] rTöpfer /-s, 77
( A) rHafner /-es, / -
zulldecken; (borít) belegen /h g£€/;
(eltakar) verdecken; ez nem az -i
fazekaskorong eDreh-/Töpferscheibe igazságot das entspricht nicht der
fázékony [-vat, abb]; -an — fázós Wahrheit; a két fogalom egy-—-—i

fázik [-ott, -zék/-zon, -nék/-naj 1. mást die beiden Begriffe decken sich;
frieren /tA47; -om ich friere, es friert tetővel -v mit einem Dach bedecken,
mich, mir ist kalt; -- a lábam mir bedachen /h ge7, dachen //17
frieren die Fübe, es friert mich an den fedd [-vett, -—jen, -(ejne] tadeln/rügen
FügBen
2. )
( vmitől ( átv. ) tá scheuen /h/,
sich von ré scheuen /74/7
[A], schelten [?h/
feddés [-ut, -—e, -mek] stfedd; rTadel
fázis [set, -va, -vok] ePhase /-—, 17 [-s5, -—], eRüge/Schelte /[e2;, —n];
.—

fazon [-et, —ja, -vok] (szabás) rSchnitt

[-(e)s, ve], eFasson [-s$9:jl-, 87;
(jog.) rVerweis [-ves, e]
feddhetetlen [-vt, -—ebb]; -ül tadellos,
(kihajtó) sFasson [-ső:lles, -e57 untadelig, untadelhatft; (múlt) unbe-
Tázós [rat, —mabbj; van gegen Kálte
empfindlich
scholten; -
életű von untadelhaftem
Lebenswandel; --jellem einwandíreiler/
1. é. (folyó év[i]) (röv.) d. J. (dieses untadelhafter Charakter
Jahres fedél [fedelet, fedele, fedelek] 1. (házé)
febr. /február) (röv.) Febr. ( Februar) sDach /-(e)s, szer]; — alá kerül
február [-et, -ja, ok] rFebruar /-s, unter ein Dach kommen; (átv. is) un-
wmej; (A) rFeber
április
[-s, -—/7; Vö.
kező
/
terlikommen /"i7j 2. (fedő) rDeckel
fedélköz 280 fegyverkezik

elt
mél
hajó.) sZwischendeck
fedélzet [-vet, me,
méelrS]; a hajó
ek]
sDeck [--(e)s,
én
auf dem Deck
/-(e)s, tart) in Zucht (und Ordnung) halten
["h]; (fenyít) züchtigen /h7; (zabo-
láz) zügeln /h7 II. (v. refl) -i magát
sich beherrschen /h ge7
des Schiffes; (a hajón) an Bord (des
Schiffes)
fegyelmezetlen [-ut, ebb];
zipliniert, disziplinlos
ül undis-
fedés [mt, —e, —mek] st fed; 1. eBe-/Zu- fegyelmezett [-vet, -vebbj; -en -diszi-
deckung /-—, -—enj; eBelegüng [/-—, pliniert, beherrscht
men); eVerdeckung [-,
ven) 2.( házé) fegyelmezhetetlen [-et, ebb]; -ül un-
eBedachung /-—, men) disziplinierbar
fedetlen [-ut, -vebb]; (ül)
(nem fedett)
ungedeckt; (be nem fedett ) ünbedeckt;
fegyelmi! [--tj (a) ; leg disziplinarisch;
Disziplinar-; -v bizottság rDisziplinar-

- -
(el nem takart) unverdeckt; — fővel ausschuB; büntetés ebisziplinar-
barhaupt, blobköpfig, entblöBten strafe; eljárás — fegyelmi?; -v vizs-
Hauptes gálat eDisziplinaruntersuchung
fedett [-vet, ebb]; -en t fed; -v uszoda fegyelmi? [-et, -eje, ek) (S) sDiszipli-
eSchwimmhalle /-—,
fedez [-vett, zen,
17
-nel] I. (vt.) decken
nar-/Dienstverfahren /-es, 7-
fegyenc [-vet, -ve, -ek] rStráfling/Hátt-
[1]; ki —i a költségeket? wer bestrei- ling /-s, -ve/j; (közb.) rZuchtháus-
tet die Kosten?, wer kommt für die
Kosten auf?; a mén —i a kancát der
ler /—s,
7
fegyház sZuchthaus
Hengst deckt die Stute; tüzérség -te fegyintézet eStrafanstalt
a visszavonulást Artillerie deckte den fegyőr rGefangenenwárter/Gefángnisauf-
Rückzuüg
II.
(vi) (torna) sich richten
[h]; ez! richtet euch !
seher /-es$, "7
fegyver [-t, -ve, vek] eWaffe /-, 17;
fedezék [-vet, -—e, mek] rUnterstand ( oldalfegyver, puska ) sGewehr [--(e)s,
[--(€)s, 5], eDeckung /[-,
fedezet [-vet, -ve, mek] 1. (kíséret) eBe-
—men] me] ; tedélzeti -v eBordwatffe; gyilkos -—
eMordwaffe; harci -v eKampfwaffe;
deckung /-—, -—enj, sGeleit /[-(e)s, sben áll unter den Waffen sein/ste-
mé], eEskorte /-, en); rendőri -tel hen; állig -—ben bis an die Záhne be-
unter polizeilicher Bedeckung, (von waffnet; --re! zu den Waffen !; láb-
der Polizei) eskortiert 2. ( ker.) eDek- hoz tett -—-rel Gewehr bei FugB; leteszi/
kung 3. (sp.) rLáufer /-s, -7
fedezetlen [-t, ebb]; —ül ungedeckt
-rakja a -t die Waffen nieder[llegen
v. strecken /h7; —t ragad/fog v. -re
fedezetsor (sp.) eláuferreihe kel zu den Waffen greifen [] kétélű -—
fedő"! [-t, —bb] (a); —en :t fed zweischneidiges Schwert; vkit saját
fedő? [-et, je,
-k] (5) (edényen) rDek- mével győz le jn mit seinen eigenen
kel /-s,
7
fedőfesték eDeckfarbe
Waffen schlagen
fegyverbíró [--t, --bb] waffentáhig
fedőnév rDeckname fegyveres [-vet]; -ven bewaffnet; . . . mit
fegyelem[fegyelmet, fegyelmel] eDisziplin Waffe(n); Waffen-; -v erő bewaffnete

fegyelemsértés 7Disziplinbruch /-(e)s,

Macht, Streitkráfte /plur]j;
szak eWaffengewalt
- erő-

se], rVerstob /[-es, aze) gegen die fegyvergyár eWaffenfabrik

Disziplin fegyvergyárosok Waffen-/Rüstungfabri-
fegyelemsértő; —en disziplinwidrig kanten
fegyelmetlen [-t, -—ebbj; -ül 1. — fegyverhasználat Waffengebrauch
7"

fegyelmezetlen; 2. (engedetlen) unge- fegyverkezés [-t, -—e]l si fegyverkezik;

horsam, unbotmábBig eRüstung /-7
fegyelmez [-vett, -—zen, -nel I. (vt) fegyverkezljik [-ett, -zék/-zen, -nék/-ne]l
disziplinieren /h £e/; (fegyelemben (sich) rüsten //77
 fegyverkovács 281
fej
fegyverkovács rWaffenschmied fehérnemű [-t, -—je, —(e)k] ( ált. ) €Waá-
tegyverletétel [vt, —e, mek] eWaffen- sche /-, 1] ; (egyes darab ) sWaásche-
stück /-(€)s, —e/; (ruházat)
streckung /[4-, -—enj, ekKapitulation eleib-
me, -vérn -
Unterwásche; két 2 Stück Wásche
: :zazönbekó eWatffengattung fehérneműanyag rWaáschestoff
fegyverrejtegetés sVerbergen/Verborgen- fehérnép (nép.) sFrauenzimmer /-s,
halten von Waffen
fegyverszünet rWaffenstillstand fehérvérűség [-vet, mel eWeiBblütigkeit
fegyverszüneti [ot] Waffenstillstands-; [2]
mm egyezmény rWaffenstillstandsab- fej. (fejezet) (röv.) Kap. (Kapitel)
kommen fej! [/ot, -jen, nel (vt) melken /[tA47;
fegyvertár sArsenal /-s, mée/ (vkit, közb. ) wurzen /[h]
fegyvertárs rWaffengetáhrte; (biz.)
rWaffenbruder /-s, az /
fej? [-vet,
e, ek] (5) 1. a) (ált., átv. is)
rKopf /[-(e)s, xej; (fő, konkrétan)
fegyvertartás sWaffenhalten, rWaffen- sHaupt /-(e)s, azer]; (koponya)
besitz /-es/ rSchádel /-es, -e /;
/-,-a/;7;
b) ( vezető) sHaupt/
fegyvertartási [ot];
fenschein
-
engedély rWaf- Oberhaupt, eSpitze
( ágyé ) sKopfende /-es,
c) ( átv. )
(érmén)
fegyvertelen [-et, -vebb];
unbewaffnet
ül waffenlos, eKopft-/Vorderseite /-—, 17,
[-v-llevés, ve]; (növényé) sHáuptel
rAvers

fegyverzet [-vet, -ve, ek]

1. eBewatff- [-s, -—], rKopt; (szegé) rKopf; az
nung /-,
even); (személyi) eRüstung állam --e das Oberhaupt des Staates;
[/2, en]; (költ.) eWehr [-
]; könnyű
mű leichtbewaffnet 2. (tech.) eArma-
azt sem tudja, hol áll a —e er weiB
nicht, wo ihm der Kopf steht; belefáj-
tür /-,
menj] dul a --em ich bekomme davon Kopf-
fehér! [-vet, -vebb] (a); -—en weiB; -— schmerzen; betörött a em ich habe
mir den Schádel eingebrochen; a -—e
kenyér sWeiBbrot; -- könyv (pol.)
-
pettyes weiBgespren- búbjáig bis zum Scheitel; már benőtt
e
sWeiBbbuch;
kelt a lágya den Kinderschuhen (schon)
.

fehér? [-vet, -(j)e, -ek] (s) 1. (ember) entwachsen sein; még nem nőtt be a
rjeWeiBe [mn, -nj
(ein er) 2. re lágya noch naB v. nicht trocken
hinter den Ohren sein; ő sem esett a
(szín) sWeiB [-:(e)s]j; (vminek a
fehér színe, fehérség) sWeiBe [-en]
(ein -—s); a szeme -—je das WeiBe
e lágyára er ist auch nicht auf den
Kopf gefallen; mindent a -—e tetejére
állít alles auf den Kopf stellen; nem
seiner Augen [] kimutatja a foga -—jét
seine Krallen/Záhne zeigen fér/megy a -—embe es will mir nicht
fehéres [-vet, -vebb]; -ven weiBlich einjjleuchten v. in den Kopf (gehen);
fehérít [-vett, sen,
-vene] (ált. ) weiBen a -ébe kerülhet das kann ihm den
[Rh]; (halványít) bleichen /[h] Kopf kosten; --be 16 in den Kopf
fehérítés [-ut, -e] st fehérít; eWeiGung schieően; -—be vág vkit jm auf den
[4]; eBleichung /4-4 7; (tex.) eBleiche Kopf hauen; (átv.) tá jn hinjlhauen;
mr, 11 vkinek vmit a -—ébe ver jm tá einli-
fehérítőszer sBleichmittel trichtern/einj[bleuen /47; -—ébe vesz
fehérje [/dt, je,
£k] sEiweiB /-ves, -e7
fehérjetartalmú [at] eiweiBháltig; (tud. )
vmit sich (ré) tá in den Kopf setzen;
-ből auswendig; nem megy ki a
albuminös méből es geht ihm nicht aus dem
fehérljik [-ett, —, -enék/-ene]j weiB Sinn/Kopf; -jel lefelé esik kopfüber
leuchten /27; a dombon egy házikó fallen; en áll kopfjlstehen; -—enként
mr auf dem Hügel
ist ein weibes Háusl- — fejenként; vkinek a —ére nő jm über
den Kopf wachsen; -—ére olvas vkinek
chen zu sehen; mi -- ott a távolban?
was ist das WeiBe dort in der Ferne? vmit jm tá vorjlhalten /£47 v. auf
fejadag
den Kopf zuljjsagen //47; nehezen
adta rá a -ét er konnte sich schwer
dazu entschlieBden; tanulásra adja a
mét sich auf das Lernen verlegen
[Xh ge]; rosszban töri a mét etwas
Schlimmes vorjjhaben /fh47; -—ét töri
vmin sich (ré) den Kopf über zá zer-
brechen; majd beszélek a --ével ich
werde schon mit ihm reden;j -— -—
mellett Kopf an Kopf; saját —e után
megy seinem eigenen Kopfe folgen 2.
vmi ében für/gegen tá; ennek -—ében
dafür; fizetés —ében an Zahlungs
statt; köszönet --ében alsízum Dank,
aus Dankbarkeit [] — vagy írás Kopf
oder Schrift; szegény --e! der/die
Arme!; ne szólj szám, nem fáj -—em
was ich nicht weiB, macht mich nicht
heiB; -vén találja a szöget den Nagel
auf den Kopf treffen
fejadag eRation /--, -ven/
fejbólintás sKopfnicken
Fejbólintó János [/u—t, -2-a, vevok]
r Jasager/Kopfnicker /4es, 2 7 ; (gúny. )
rNickesel /-$, ev 7
fejbőség eKopfweite
fejcsóválás sKopfschütteln
fejedelem [fejedelmet, fejedelme, feje-
delmek] rFürst /-ven, -ven/
fejedelemség [-vet, -e, ek] sFürsten-
tum /4-(e)s, as er]
fejedelmi [-ot, --bbj; —en/-—leg fürstlich;
Fürsten-; (alak) majestátisch
fejel [-et,jen, nej 1. (sp.) köpfelDn
[h] 2. (cipőt) vorilschuhen /h]; ( A)
vorllschieben /?47
fejenként pro Kopt
fejes! [-vet, -vebb] (a); -en (aminek
1.
feje van) Kopt-; -- saláta rKopfsalat
2. (makacs) eigensinnig, hartköpfig
fejes? [-ot, ve, mek] (5) 1. (sp.) (ugrás)
rKopfsprung /-(ejs, azej; (labda-
rúgás) rKopfstod [-es, aej; m-t
ugrik a vízbe einen Kopfísprung ins
Wasser machen /h7, köpflings ins
Wasser springen 2. (közb.) groBes Tier
[(e)s, mél
fejetlen [-t, -—ebbj; -ül kopflos
fejezet [-vet, e, -ekj sKapitel /-5,
e ], rAbschnitt /-e(e)s, -e/
fejfájás rKopfschmerz, sKopfweh /--57
282 fejtegetés
fejhallgató rKopfhörer
fejhang eKopfístimme, eFistel(stimme);
on énekel fisteln //17
fejkendő sKopftuch
fejlemény [-vt, —e, —mekj eEntwick(e)-
Jung /[-—, menj], eFolge [-;,
fejleszt [-vett, fejlesszen, mene] 1. (fej-
lődést elősegít) entwickeln /h £e/;
7
( kibontakoztat) zur Entwick(e)lung
bringen /47, entfalten /A £€/; (ser-
kent) tördern /h) 2. (tech.) erzeugen
h ge]
fejletlen
(elmaradt) zurückgeblieben
ül
[-t, ebb]; : unentwickelt;
:
fejlett [-vet, —mebbj; -—en entwickelt;
( haladó) fortgeschritten
fejlettség [-vet, -ej] eEntwick(e)lung
[""]; (állapot) rEntwicklungsstand
[()s[t,
fejlődés -e] s) fejlődik; a) eEnt-
:
wick(e)jlung /-, en); eEntstehung,
Bildung /—, menj; eEnttaltung /e,
men]; sWachstum [-(e)sj; (vmivé
válásílevés) sWerden /[-s/; b) (fej-
lődésmenet) —rEntwicklungs-/Werde-
gang /[--(eJs7; --nek indul sich zu
entwickeln beginnen /"h £e/
fejlődési [tj] Entwick(e)lungs-
fejlődlik [-ött, -jék/-jön, -nék/-ne] ált.)
sich entwickeln /h ge/; (gyarapodik)
(
gedeihen / ige]; keletkezik ) entstehen
[ői ge), sich bilden /h7; (kibontako-
zik) sich entfalten //h ge/j; (növek-
szik) wachsen [ti];
(vmivé válik,
vmi lesz) werden [fi]
fejőnő eMelkerin /-,
—nenj
fejőstehén eMilchkuh; (átv) eMelkkuh
fejszámolás sKopfrechnen
fejsze [/t, 4je, 4k] eAxt [4, A€/,
sBeil /-(€)5, me]
fejt [/vett, -sen, -venej 1. (varrást)
aufiltrennen /A7 2. (hüvelyest) ent-
hülsen /h4 £2/, ausljjlösen /h4/ 3.
(bány.) abllbauen /h/7; (ércet) hauen
(h ge—-]; (követ) brechen ["hj/ 4.
(bort) abllziehen /"h) 5. ( álmot) deu-
ten /hJ; (rejtvényt) lösen [4]
fejteget [-vett, fejtegessen, —ne] erörtern;
erláutern /A g€/, auseinander]lsetzen;i
ausjlführen/darijllegen /47
fejtegetés [-t, "re, mek] st fejteget;
fejtető 283 fektet
eErörterung/Erláuterung/Auseinander- feketéziik [-ett, -zen, -ne] 1. ( kávét )
setzung/Ausführung/Darlegung /-—, Mokka v. schwarzen Kaffee trinken
men
röchéltel [5h] 2. (üzérkedik) Schwarzhandel
-] 0 re

—
Ttauf
Aő [-—s, állít treiben /"h/
den Kopf stellen feketít [-vett, -sen, -—ene]l (átv. is )
fejtetű eKopflaus tan (josipwászen [A], schwarz machen
fejtörés sKopfízerbrechen
fejtörő [t, —mje, ek] sRátsel

(fejű [1t, —bb)];

/-5, mJ
—en -köpfig; (1 fej,
fékevesztett [-vet, ebb]; -en zügellos,
entfesselt, ungezügelt
lásd Függelék és összetételek ) fékez [-vett, zen, -nel I. (vt) (ált.)
fejvesztett; en
Hals über Koptf
kopflos; (csak adv) bremsen /77; (kereket) (einllyhemmen
[Rh]; (lovat) záumen/jzügeln /h7;
fék [met, -—(j)e, -ek] 1. (szerkezet) ( átv.) zügeln, bemeistern /h ge) II.
eBremse /-, -n/ 2. (lóé) rZaum (V. refl) -i magát sich beherrschen/
[/(e)s, aze], elrense /[-—,
-n7, bemeistern //A4 ge/
rZügel /-s, (főként plur)] [] men fékezhetetlen [-ut, -—ebbj; -ül (folya-
tart im Zaum halten, zügeln /47 mat) unhemmbar; (indulat) un(be)-
fekély [-t, -e, -vek] sGeschwür /-(e)s, záhmbar
mé fekhely — fekvőhely
heves [vet, ebb]; -en geschwürig; fékpofa eBremsbacke
(tud.) ulzerös fekszik [feküdt, feküdjék/feküdjön,
fekete! [£t, bb] (aj; 4n schwarz feküdnék/feküdne]j 1. (vhol) liegen
[4ter, west]; -
szemű schwarzáugig;
x£n(ek) lát (áfv.) schwarzsehen, in
[5h/i]; betegen -— (daniederil)liegen,
bettlágerig sein /"i7; mozdulatlanul
schwarzen Farben sehen; Xn vásárol m festjlliegen 2. (vhova) sich legen
( átv. ), schwarz kaufen [RA]; feküdj ! leg dich !; ( kat. ) nieder !;
fekete? [/dt, je, 4k] (s) 1. (férfi, nő)
r/jeschwarze /[-n, een] (ein er) 2.
(kutya) kusch (dich) !; egymáshoz
sich zusammenjllegen; későn — er legt -
(szín) sSchwarz [-efes)j; (vminek sich v. geht spát zu Bett [] ez nekem
a fekete része, feketeség) sSchwarze nem -: [(közb.) das liegt/paBt mir
[f-n] (ein -s); benin Schwarz,
schwarz gekleidet 3. (kávé) rSchwar-
nicht; szívén
an Herzen
- es liegt ihn nahe v.
ze, rMokka /-es, -es7 4. (ló) rRappe féktáv(olságy) r"Bremsweg
fen, en fektje [(-em, -ed, -—, -ünk, -etek, -ük];
feketedjik [-ett, -jék/-jen, -nék/-ne] 1. Lben liegend, im Liegen
schwarz werden /fi/, sich schwárzen féktelen [-t, -ebb]; -ül unbándig,
[h] 2. — feketéllik ungezügelt, zügellos, ungestüm;. -—
Fekete-erdő [/v-eet; --ben]
rSchwarz- jókedv 7Übermut /-(€)s7, eAusgelas-

mó
Wald /[-(e)s senheit /ev/; ez természete sein un-
Pocken/Schwarzblattern gestümes Wesen
plur féktelenség [-vet, -e]l elUnbándigkeit/
feketekávé rMokka /-s, --s], schwarzer Zügellosigkeit /-/7, sUngestüm
Kaffee feá(e)s
feketélllik [-ett, -jék/-jen, -enék/-enej fektet [-vett, fektessen, --ne] 1. (átv. is)
schwarz erscheinen /"fi ge) v. sein legen /717 ; írásba -e schriftlich niederl[-
[fi] vö. fehérlik legen 2. (elfektet) liegen lassen /h ge/;
feketeség [-vet, -—mej (szín) sSchwarze (tárol) lagern /h)] 3. (ráfordít, befek-
[-n]; (tárgy, folt) eSchwárze [-—, tet) stecken /h/; (csak pénzt) in-
en vestieren /-v-IlA ge/; sok pénzt -—
Fekete-tenger [d-mt; --ebenj das vmibe viel Geld in tá stecken/anillegen
Schwarze Meer /-(e)s7 D súlyt -- vmire Gewicht legen auf tá
féktuskó
féktuskó rBremsklotz
feküdni t fekszik
fekve ? fekszik; (bejim Liegen ís; -—
—
marad liegenjlbleiben
fekvés [mt, —e, —mek] 1. st fekszik; 2.
( helyzet) elage [-—, -—n] [] ez nem
változtat a leányzó -én (tréf.) das
ándert nichts an der Sache
fekvő [-t] fekszik; (elterülő) (-)ge-
legen; betegen krank danieder-
-—-
liegend; (tartósan) bettlágerig; vmi
mellett v. vminek a szomszédságában
- anliegend
fekvőhely el agerstátte, sRuhelager /-s,
mr], sLager; (szállás) eSchlafstátte,
eSchlafgelegenheit /-—, -—enj, eBett-
stelle
A(
fekvőkúra el. iegekur
[met, -—e, ek] eliegenschatft
-, ven
fekvőtámasz sp.) rLiegestütz /-ves, -ve7
fel! /adv) auf, empor, herautf, hinaut,
nach oben; — ! auf!; a Dunán — die
Donau aufwárts; hegynek -. bergan,
bergauf; kezeket —! Hánde hoch !;
- (é)s alá auf und ab; ide -— da heraut;
oda — dort hinauf [] Fel, — ti rabjai
a földnek Wacht auf, Verdammte
dieser Erde; — a fejjel! Kopf hoch!
fel(-)? ( praef) (lásd összetételekben ) ; fel-
keltél? — Fel! bist du aufgestanden?
— Ja!
fél! [-ot, jen,—nel I. (vi) (vkitőljvmi-
től) sich vor ré fürchten /h7, vor ré
Angst/Furcht haben /?A47; (aggódik )
fürchten, befürchten /h ge/; attól
-nek, hogy man (belfürchtet, dab;
(attóly --ek, hogy esni fog ich (be-)
fürchte, daB es regnen wird [HI. (1)
(rég.) tá fürchten []) jobb —ni, mint
megijedni besser ein Ende mit Schrek-
ken als ein Schrecken ohne Ende
tél? [felet] (num) (ált.) halb; (páros
testrésznél ) ein(e); — füllel mit halbem
Ohre; - kar der eine Arm, ein Arm;
m kéz (die) eine Hand; -— négy (idő)
halb vier; fele áron zur Hálfte des
Preises; fele része eHálfte
úton auf halbem Wege; két és -—
/- 7; fele
zweileinhalb
fél? [felet, fele, felek] (5) 1. ( fele vminek )
felakaszt
eHaálfte /-—, -n17; fele-fele alapon
auf halb und halb; felét sem hiszem
ich glaube nicht dje Hálfte davon;
felet üt (az óra) es schlágt halb 2.
(oldal) eSeite [-, en]; a mi felünkön
van er ist auf unserer Seite 3. (jog,
szerződés, hivatal) ePartei /[-, -—enj;
(ügyfél) rKliljent [-ven, menj
felllad 1. (felnyújt) her-/hinaufjlgeben
["h], —her-/hinautjlireichen /hj 2.
(ételt) autlltragen [th]; (feladatot)
aufilgeben; (ruhát) umligeben 3. ( pos-
tára ad) autjlgeben; (elküld) abllsen-
den /th///h)], versenden /["h ge)]/
[h ge]; (ker.) expedieren /h ge] 4.
( lemond, abbahagy) autfllgeben 5. (be-
súg) anilgeben
feladás st felad; 1. eHerauf-/Hinaufgabe
2. (küldeményé) eAufgabe [4, -n];
rVersand /-(e)s], eAb-/Versendung
[1, en]; (ker.) etExpedierung/Ex-
pedition /-—, -enj 3. (lemondás)
eAutfgabe
feladat! (vt)
17
/e,t felad -4- lassen /["h ge/
feladat? (s) eAufgabe /-, -—n/; (meg-
bízás) rAuftrag [-(€)s, ase/; (mun-
ka) eArbeit [-, -enj; harci -—
eKampfautfgabe; iskolai
aufgabe; nekem jutott (az) a
- -
eSchul-
mir
kam die Aufgabe zu, mir wurde die
Aufgabe zuteil; nagy —ra vállalkozik
eine schwere Aufgabe übernehmen;
vkinek vmit -vául tűz ki jm Zá zur
Aufgabe machen/setzen /4/7
feladó 1. (ált.) rAufgeber; (posta) rAb-
sender /[-s, -e] 2. (besúgó) rAngeber
feladóhely rAufgabeort
feladóvevény rAufgabeschein
felllajáni anjjbieten /["4/; (munka-
felajánlást) sich verpflichten /h £e)]
felajánlás st felajánl; 1. (vállalás) eVer-
pflichtung /-—, menj; mt tesz sich
verpflichten /h ge) 2. (eredménye)
sAngebot /[-(e)s, -—e
felljajánlkozlik sich anjjerbieten/er-
bieten /["h gej, sich anjijbieten fg]
felllajz [-vott, -zon, -anaj (íjat)
(auflljspannen /h7j; (átv.) spannen,
gespannt machen /h7
feljjakaszt I. (ví.) 1. (aufljjhángen [8]
2. (kivégez) henken/hángen /h], er-
félakkora 285 felbőfög

hángen /h ge) II. (v. refl) mja magát félbejlszakad unterbrochen werden 191
sich (aufilyhángen [4], sich erhángen ge]
félbejiszakít unterbrechen /4hA ge]
Bors
h
halb so groB
(aufllyopfern /47
felllbillen umj]lkippen / "17, überllschlagen
[5i],sich überschlagen ["h ge]
feljláldoz
fellláll 1. (ált.) aufljstehen [vi]; (fel- felj[biztat ( vmire ) ( ált. ) Zu ré anijtreiben
egyenesedik) sich aufllrichten /h/7; [5h] Vv.
anjleifern /h7 v. ermutigen
(felemelkedik) sich erheben /"h ge] [h ge); (izgat) zu ré aufjlreizen/
2. (vhova) sich (aufjl)stellen /// anijstiften /A7
feljibocsát — felereszt 1.
feljlállít 1. (álló helyzetbe hoz) autll-
stellen /h7; ( felegyenesít) autllirichten
v. in die Höhe richten //h/ 2. (vhova
félbolond! (a) ;
félbolond? (s) rHalbnarr
ul
halbverrückt

állít) (aufllystellen /h); (vmire ráállít ) feljjbomljik 1. sich (aufjjjlöősen /27;

(her-/hinaufjj)stellen /A47 3. [(átv.)
aufjlstellen; (létesít) errichten /h ge7
félálom rHalbschlat/-schiummer
félannyi halb so viel
feljlaprít zer-/verkleinern /h ge7
felllapróz I. (vit) 1. — felaprít; 2. (szét-
forgácsol) verzetteln /h ge) II. (v.
refi) -vza magát sich verzetteln /h ge7
felár rPreiszuschlag/Aufschlag /-(e)s,
se], sAufgeld /[-(e)s, —merj
félár halber Preis; --on zu halbem Preis;
cú jegy halbe Karte
félárva eHalbwaise
feljlás aufllgraben /"h/; [(megforgat)
umjllgraben /?47
felllavat 1. einjlweihen /h7 2. (doktorrá)
promovieren /-v-I] h ge/; (lelkésszé)
ordinieren // ge7
felllázjik aufjlweichen /i7
feljlbátorít ermutigen/ermuntern /h ge/7
felljbátorodiik [-ott, -jék/-jon, -nék/-na]
Mut fassen //47, sich ermuntern/
ermutigen /h ge/; ezen -va dadurch
ermutigt
feljjbecsül ab-/einjlschátzen /h7; (ér-
tékre) bewerten /h gej, werten /h7
( vegyileg ) sich zersetzen /h ge); ( szét-
hull) zerftallen /"i ge]; a barátság -—
die Freundschaft hört v.
löst sich auf;
az eljegyzés -v die Verlobung geht
.
auseinander 2. (kinyílik) aufjligehen
i
(embert) sezieren/obduzieren
feljjboncol
[h ge]; (állatot) zerlegen [h ge]
feljjbont 1. (felold) (autjl)lösen /h7;
csomót -- einen Knoten lösen; házas-
ságot -, eine Ehe scheiden /"47 v.
tösen; (A) eine Ehe trennen /h/7;
szerződést -- einen Vertrag aufjjheben
[5h]j; varrást -— eine Naht aufjll-
trennen/aufjllösen /4) v. zertrennen
[h ge] 2. (kinyit) ötfnen [4]; falat
eine Mauer öffnen v. auf[jbrechen /"h
-
3. (szétszed ) zerlegen /h ge]; (vegyi-
leg) zersetzen /h ge7]; tervet -- einen
Plan aufjlschiüsseln /47
feljjborít umjjwerfenjumljjstoBen /$47,
umjijstürzen /47; ez -—ja tervelmet
das wirfít mir alle Pláne über den
Haufen
feljjborul umjljstürzen /1i7, umljschiagen
[vi]; (hajó) kentern /i]
!

; ja
felbecsülhetetlen [-/ot, -—ebbj; -—ül un- feljlborzol a) [(összekuszál) zerzausen
schátzbar [h ge] ; (tex.) autllirauhen /h)] b) (fel-
félbejjhagy unterbrechen /"h ge7 mereszt) (aufjljstráuben /4/]; a
félbejlmarad (befejezetlen maradj) un- szőrét sich borsten //17
vollendet bleiben /"i7; (félbeszakad ) felllborzolódjik [-ott, -jék/-jon, -nék/-naj
abjjbrechen /"i7; (megszűnik) auftlj- [
( összekuszálódik) struppig/zerzaust
hören /h7 werden /"ti7j; (felmeredezik) sich
-félben im Begriffe zu . . ., in ré begrif- stráuben /h/7
fen; elmenő-v van er ist im Begriff(e) felllbosszant árgern /h7, in Zorn bringen
fortzugehen; épülő van es ist im [3?h]; (felhúz) (autll)reizen /[h]
Bau (begriffen) feljlbőfög I. (ví) aufjjstoben /"A47 II.
feljjbérel dingen /44]//h7 (vi) (hangot ad ) rülpsen /h]7
felbőg 286
feljlbőg autjjheulen /47
félbőr-kötés rHalbleder(einjband
feljibőszít wütend machen /h/7, in Wut
versetzen /h £e/
feljjbőszül [-t, -jön, -nej wütend
werden /"i/, in Wut/Zorn geraten
ti gel
felllbujt [-vott, -son, -ana]l a) (ált.)
(gyűlöletre) (aufllyhetzen /h7; (lá-
zadozásra ) autllwiegeln /h/7; b) (jog.)
anjistiften /h7
felbujtó! [-et] (a) 1 felbujt; -v (hatású)
ketzerisch, aufwieglerisch
felbujtó? [-ot, ja,
--k) (5) a) (izgató)
rHetzer/Aufhetzer /[-es, e); (lázító)
rAufwiegler /-s, -7; b) (jog.)
rAnstifter /-s,
nen] 7;
eAnstifterin /-,
feljibuklik 1. umjjfallen /"i7; (buk-
fencezve) sich überschlagen /"h ge7
2.— felbukkan
feljjbukkan aufljtauchen /1i7
felllburjánzlik aufjlwuchern /i7,in die
Höhe schieben /"17
feljjbuzdít begeisternjermuntern /hA £e/
feljlbuzdul [/et, --jon, --na] sich ereifern
[A ge], in Eifer geraten /["i ge];
ezen -—va darüber ereifert
feljljbuzog aufjlsprudeln /i/, hervoril-
guellen /"17
feljlcicomáz (herjausjlputzen /47
feljjcihelődjik [-ött, -jék/-jön, -nék/-nel
(biz.) sich auf die Beine machén /h/
félcipő 7Halbschuh; --ben in Halbschu-
hen
feljlesap I. (vi) 1. (láng, hullám ) emporl]-
schlagen v. in die Höhe schlagen /"4/7
2. (vminek) ae werden /"i] II. (vt)
1. (felüt) autllschlagen [$h7;" (fel-
billent) aut-/hochiiklappen /h) 2.
(feldob) —autjlschiagen, —autjjwerfen
[5h]; mtam a kalapomat ich stülpte/
setzte mir den Hut auf (den Kopf)
feljjcsapódlik 1. (ajtó) aufillfliegen/ autl]-
springen /"fi/; (fedél) aufllklappen/
-schnappen /i/
2. (sár) autfllspritzen
i spendieren /hA g£e/, springen lassen
feljjcsatol an-/aufjlschnallen /N47; övet —
einen Gürtel umjjschnallen /4/7, sich
umjilgürten /A7
feljjcsattan 1. (hang) erschallen /i ge7;
feldolgoz
(taps) autljldonnern /i7 2.[(kifakad
aufllfahren /fti7 3. (csattanva ki- )
nyílik) (ajtó) autllfliegen /"i]; (do-
boz) aufllschnappen /i/ -
feljlcesavar 1. (ki, széjjel) aufljdrehen
(h]; (csavaroz) autjjschrauben /h)7
2. (felteker) aufjlwickeln /h7, aufjj-
rollen /4/7 3. (rá) auf-/anjldrehen
[h]; —ja a villanyt das Licht aufjj-
2
drehen
felljesendül ertönen /i ge/7, erklingen
bajásó
feljlcseperedjik [-ett, -jék/-jen, -nék/-ne]
ab.
heranj[wachsen
felcser [-ot, -vée,
/"i/
-vek] (rég.) rFeldscher
[--(e)s, -e]), rWundarzt /-es, ae]
feljjcserél 1. ( elcserél ) vertauschen /h ge
2. (összetéveszt) verwechseln /h ge)
felljesigáz [(átv.) (hochijjspannen /h7
feljlcsillan aufjlblinken /247, aufllblitzen
[h/i]; (halványan) autljschimmern
h/i
felljdagad anilschwellen/-laufen /"i7
fellidarabol zerstückeln /h g£e/; ([(fel-
aprít) zerkleinern /h ge); (szétszed )
zergliedern /h ge/; (feloszt) aufj]-
teilen //47, zerteilen /h ge7
feljlderít 1. (felvidít) autjjheitern /A7,
erheitern //h ge7j 2. (rejtélyt) aufll-
hellen/(auf[/Yykláren /h/7 3. (kat. ) aufl]-
kláren erkunden /h £e/7
/A47,
felderítő! [--t] (a) :felderít; (kat.)
Autfklárungs-,
rErkundungstrupp
Erkundungs-; -
járőr
felderítő? [-ot, -—je, -—k) (5) (kat.)
rAufklárer/Kundschafter /-—s, -/7
(rep.) rAuftklárer
felljderűl 1. (felvidul) sich erheitern
[h ge], sich autljheítern /h7 2. (idő,
átv.) sich aufjlheitern/-hellen /47;
mt a várva várt nap der sehnlichst
erwartete Tag ist angebrochen/ge-
kommen
fell[díszít (ausjjJschmücken /h7
feljlidob1. (her-/hinaufjlywerfen v. in
die Höhe werfen /€74]7 2. (biz.) (fizet)
(sh ge)
minő,
( átalakít)
felj[dolgoz I. (vt) 1. ( iparilag )
verarbeiten /h ge/; (ir.tud/műv.) be-
arbeiten /h ge7; (tudományosan) be-
féldombormű
arbeiten, ausjlarbeiten /f7 2. (fel-
emészt
)
aufljarbeiten /A7 II. (V. refl)
mza magát sich emporll-/fort!]-/hin-
autjlarbeiten ///
—
téldombormű sFlachrelief
,
felljdől umjistürzen /17, umjljfallen 182]
feljidönt umljstürzen /1/7, umljstoben/
umjjwerfen /"A7; (futva) nieder-/
überlírennen /h7; (járművel) umll-
fahren /"h7
felljdörzsöl aufilreiben /"h/
féldrágakő rHalbedelstein
feljldúl (felkavar) autllwühlen /h/7, ver-
stören /h 227; (szétrombol) zerstören
[h ge); (szétzilál) zerrütten /h ge);
( végigpusztít) verwüsten/verheeren
h ge]; m-t arc verstörtes Gesicht
feljlduzzad ált., átv. ) anlischwellen / "i/;
(anyag, fa) an /autjlguellen/-laufen
["i]: (arc) aufljaunsen /17; (vitorla)
sich (:ufjjjoláhen //47, schwellen;
(víz) sicn (an-/auf Dstauen /f7
felllduzzaszt (álf., átv. ) an-/autljschwel-
len /?hA7; (vitorlát) autjlbláhen /h7;
(vizet ) an-/auf-/zurückijstauen /h7
fellljdihít — felkőszít
feljjdühödjik [-ött, -jék/-jön, -nék/-nel
— felbőszül
felé! (postp) 1. (irány) gegen tá (zu),
ré entgegen, nach ré (zu/hin), i felllegyenesedjik [-ett, -jék/-jen, -nék/-ne]j
"-wárts; (mozgás) auf tá zu, ré zu;
bal -- nach links, linkswárts; Bécs -—
(in der Richtung) nach Wien, Rich-
-
tung Wien; az erdő -v dem Walde zu;
észak -- gegen Norden, nach Norden
zu, nordwárts; a fa - auf den Baum
zu; a — a fa -
auf d en /jenen Baum
zu; a falu -
nach dem Dortf(e); hajlik
a megegyezés — er ist einer Verein-
barung nicht abgeneigt; az ablak
az utca -néz das Fenster geht auf
die Strade; arccal vki/vmi - (for-
dulva) ré zugewendet, gegen fá ge-
richtet, mit dem Gesicht gegen Zá;
kezét vki -
nyújtja jm die Hand
entgegenjíreichen 2. (idő) gegen fá;
hajnal — bei Anbruch des Tages;
hat óra -— gegen sechs (Uhr), unge-
fáhr um sechs(e), ősz -- haladunk es
geht gegen den Herbst 3. (rész) tizen-
két - in zwölf Teile
287 felel
felé? (adv. pers) ) felém
-felé? (lásd összetételekben )
-féle! [-0tj (4); 4n -artig; Bolyai —
Bolyalische, . . . des/von Bolyai; két-
zweijerlei; más — —andersartig, an-
derlei, anderer Art
-féle? [-4t, -4je, -4k) (5); valami
madár-—- eine Art Vogel, (so) etwas
wie ein Vogel v. von einem Vogel;
valami olaj etwas Ölartiges
felebarát rNáchste /-n,
felljébred aufllwachen /i7; /átv. is)
17
erwachen /i ge/, wach werden /"i7
feljlébreszt (aufjjywecken /N7, erwecken
[4 ge]; ( átv.) aufjlwecken, erwecken,
wachrufen /"4/7
feled [-vett, -—jen, -nel — felejt
feledékeny [-vet, -vebb]; --en vergeblich
feledés [-ut, --e] st feled; eVergessenheit
[]; -—be merül/megy in Vergessen-
heit geraten /"i ge/
feledhetetlen [--t, —mebbj; -—ül — felejt-
hetetlen
feljljéget 1. (elpusztít) ab-/auf-/niederl[-
brennen /"t4/, verbrennen /"h £e/,
einjjáschern [17 2. :felfűzel) ver-
brennen [] -
maga mögött minden
hidat alle Brücken hinter sich ab-
brechen /"47
sich auf-/femporjlrichten v. sich in die
Höhe richten /h7
feljjegyenesít auf-/jemporllrichten V. in
die Höhe richten ///
felejt [-vett, esen, -enej vergessen
[Xh ge]; nyitva —ette az ajtót er
vergabd, die Tür zu schliesen; rajta
mette a szemét (bámulja) er konnte
die Augen von ihr nicht abwenden;
( beleszeret ) er hat sich in sie verschaut
felejthetetlen [-t, —ebbj; -—ül unver-
geflich
felekezet [-vet, -—e, -ek] eKonfession
[-, -en); —en kívüli v. nélküli —
konfessionslos
felekezeti [mt]; leg konfessionell
felel [-ot, jen, -—nel I. /vt/vi) /ált.)
antworten /h/7; (válaszol) erwidern/
entgegnen //4 ge); (megválaszol) tá
beantworten /h ge/; erre -—j! ant-
worte darauf!, gib darauf eine Ant-
felél
wort!l, das sollst du beantworten
kérésedre --ve in Beantwortung deiner
!;
Frage; rosszul -et (iskolában) er hat
eine schlechte Note/Zensur bekom-
men II. (vi) 1. (vmiért) für tá ver-
antwortlich sein /"i7, tá verantworten
[h ge) 2. ( kezeskedik ) für tá haften /h7
feljjel verbrauchen/verzehren /h 2e/,
aufjlzehren /47
feljljéled (erőre kap) (wieder) aufjjleben
/ [2 (magához tér) zu sich kommen
i Verantwortung ziehen; vállalom érte
félelem [félelmet, félelme, félelmekj]
(ált.) eFurcht[-—, -ven]; ( aggodalom)
eBefürchtung /— en /;( bátortalanság)
eScheu /-/7; (ijedtség) rSchrecken
[47s, --]; ( szorongás ) eAngst [ -—, ae];
m fogja el Furcht/Ángst ergreift ihn,
er bekommt Furcht/Angst; -e-mel teli
angsterfüllt, angstvoll; félelmet nem
ismerő furchtlos, unerschrocken; -etől
reszket vor Angst zittern
feljlélénkít beleben /h ge7; (színeket)
aufjjleben /A7
feljjélénkül [-et, -—jön, -ne] aufjjleben
Í
a lebhafter werden /"i/
feljléleszt (élőlényt) (wiederij)beleben v.
neu beleben /h ge7; (kapcsolatokat )
wieder anjliknüpfen
(wiederlljerwecken
///; (szokást)
/h g£e/; (tüzet)
anj[fachen/aufjischüren /47
felelet [-vet, —e, -ek] (ált.) eAntwort
[", -en]j; /-—, (válasz) eErwiderung/
Entgegnung -—en/j; (megválaszo-
lás) eBeantwortung /-, -ven/; -et ad
(eine) Antwort geben; - nélkül hagy
nicht beantworten, unbeantwortet
ohne Antwort lassen
vV.
feljlelevenedjik [-ett, -jék/-jen, -nék/-ne]
1. — feléled; 2. — felélénkül
feljlelevenít [-vett, --sen, -vene]l 1. (fel-
frissít) autllfrischen /h7; emléket -—
eine Erinnerung aufjlfrischen; -—ették
kapcsolatukat sie haben ihre Bezie-
hungen wiederaufgenommen/wieder-
angeknüpfít; színdarabot — ein The-
aterstück aufjlfrischen 2. — felélénkít;
3. — feléleszt
félelme(te)s [-vet, ebb]; -en (félelmet
keltő) furchterregend, unheimlich;
(rettenetes) furchtbar, fürchterlich
288 felemelkedik
felelős! [-vet, -ebb] (a); -—en
verantwortlich; (anyagilag) haftbar;
[(ált.)
együtt -, mitverantwortlich
felelős? [-ot, -e, ök] (5) rVerantwort-
liche /-n, en) (eir er)
felelősség [-met, -—e] a) (ált.) eVerant-
wortung /-—, -—enj; (anyagi) eat-
tung/Haftpflicht /-—, venj; b) (kö-
telezettség) eVerantwortlichkeit /-—,
menj; (az én) -—emre auf meine
Verantwortung (hin); --re von zur
a -met ich übernehme die Verantwor-
tung dafür; -- mellett unter Verant-
wortung
felelősségteljes;
verantwortlich
en verantwortungsvoll,
felelőtlen [--t, -—ebbj; -ül unverant-
wortlich, verantwortungslos
feleltet [-vett, feleltessen, --ne] (felszó-
lít) autllrufen /"h7; (kikérdez) ausll-
fragen /147
feléljm [-d, -je, -nk, -tek, -jük] auf
mich/dich stb. ; mir/dir stb. entgegen;
-je se néz vkinek jn schneiden /"4/
felemás [-vatj; —an ungleich, unpaarig,
verschieden; -. dolog sZwitterding,
eHalbheit /—, -—menj; -
színű ver-
schiedenfarbig
feljlemel 1. (térbelileg, átv. is) (felvesz)
aufjjheben /$A47; (magasba emel)
autf-/lempor-/hochijheben, in die Höhe
heben; feltesz, felrak ) (her-/hinautj[)-
heben, (her-/hinaufjj)setzen /h7; —1
a lábát das Bein heben; —i a szemét
die Augen erheben [th ge/; magas
méltóságra -
zu einer hohen Würde
erheben 2. (mértékben) ( ált.) erhöhen
[h ge), steigern /h]; -—ték az árakat
die Preise wurden erhöht/gesteigert;
eték a béreket die Löhne wurden
erhöht/aufgebessert; hangját -—i die
Stimme (erj)heben
féljlemlet sHalbgeschoB, rHalbstock
felemeelkedljik 1. (felkel) (ált) sich
erheben /"h ge) sich emporljheben
["h]; (felegyenesedik) sich auftl]-
richten /h)J 2. (felszáll) (ált.) aut-/
emporjjsteigen /"tij, in die Höhe
steigen /"tij; [magasságban) sich
heben, sich erhöhen /HX ge7, (anli-)

telemelő
steigen [fi]; (rangban) emporll-
steigen/-kommen [fi]; ( szárnyalva
sich auf-femporllschwingen /7h/; az
árak -tek die Preise sind in die Höhe
gestiegen 3. (fokozódik) sich erhőhen,
—
sich steigern /h]
telemelő [1t, bb]; —en t felemel;
látvány erhebender Anblick
felemelt
erhöhte
[vet]; en t felemel; - helyárak
Sitzpreise
felllemészt verzehren /h £e/
feljlenged 1. — felereszt 1.; 2. (olvad)
( átv. is) auflltauen [1] 3. (feszültség )
nachijlassen /"h 7 4. (meglágyul) sich
erweichen /h ge/
félénk [-vet, ebb]; -—en (ált.) furcht-
sam; (bátortalan) schüchtern, scheu;
(ijedős) ángstlich, ángstig
télénkség [-- et, eleFurchtsamkeit 7;
eSchüchternheit/Scheu /-—/7]; eÁngst-
/-
lichkeit/Angst /--
felényi! [--t] (a) (jele akkora) halb so
roB; (fele annyi) halb so viel
/-
telényi:
[tj (5) eHálfte 7; -re auf
die Hálfte; -—vel um die Hálfte
feljlépít aufjjbauen /47, erbauen /h ge7
felépítés st felépít; (áfv. is) rAuftbau,
eStruktur /-/7; művészi -—ű von
kunstvollem Bau, kunstvoll gebaut
felépítmény (ált. hajó.) rAufbau; (ép.,
vasút) rOberbau; (fil, —polgazd.)
rÜberbau
feljlépül 1. (megépül) aufgebaut/erbaut/
errichtet werden /"i g£e/ 2. (áll
vmiből) aufgebaut/zusammengesetzt
sein /"ti/, sich zusammensetzen /h/
3. (meggyógyul) genesen ["i ge], sich
erholen /hA ge7
felllér I. (vi) 1. ( felnyúlik ) her-/hinauft]]-
reichen/-langen /h/iJ 2. (feljut) her-/
hinautjlgelangen [I ge], her-/hinauftjl]-
kommen /"i7 3. (egyenlő értékű)
(vkivel) jm gleichiikommen /"i/,
es jm gleichijtun /"427; (vmivel) ré
gleichjikommen /"1i7, ré wert sein /"i7
II. (vt) (ésszel) begreifen [th
fassen ///
feljlereszt 1. (felmenni enged) (herauf-/
hin)aufjllassen /?47; (felszállni en-
ged ) (auf-lempor)steigen lassen /?4
g€] 2. (higít) verdünnen /h ge]
19
289 felez
feljlerősít 1. (erősebbé tesz) verstárken
) [h g€7, stárker machen /4] 2. (vhova)
(an ré) befestigen /h ge7, anjlbringen
[$h7, anljlmachen /h7
feles [-vet]; en 1. (felesleges) — fölös;
2. (fél) Halb-; - bérlet eHalbpacht;
-— csináljuk --be(n) machen wir halbpart
feleség [-et, me, mek] eFrau /-,men),
eGattin /[-, nen); (vál. ) eGemahlin
[—-, —nenj; kedves -—e (vál.) Ihre
Frau Gemahlin; -—ül ad vkihez jm
zur Frau/Ehe geben; -ül (elvesz
heiraten /47, zur Frau nehmen
felesel [-et, -jen, -nej widersprechen
[th ge]
felllesket vereid(igyen /A4 £e7
feljlesküszjik den/einen Eid abijlegen/
leisten /27; - a zászlóra zur Fahne
schwören /"h7
felesleg [-vet, -e, ek] — fölösleg
felesleges [-vet, -vebb]; -ven — fölösleges
feljleszmél 1. (magához tér) zu sich v.
zur Besinnung kommen /"i/ 2. (átv. )
(vmire) sich bi v. auf tá besinnen
[5h ge7, sich bi bewubBt werden /["i7];
kezd -ni es gehen ihm die Augen
auf, es geht ihm auf
felett (ált. ) über ré; ( A) ober ré; (csak
térben) oberhalb bi; a — a fa — über
dem/jenem Baum
felette! — fölöttébb
felette? darüber; -— még egy inget visel
darüber hat er noch ein Hemd (an);
m áll vkinek vmiben jm an v. in ré
überlegen sein /"i/, in ré den Vorzug
haben /?4/ vor jm
felette? ) felettem
felettjem [-ed, -e, -ünk, -etek, -ük] über
mir/dir/stb. ; -ünk laknak sie wohnen
über uns
felettes! [-o(e)t] (a) vorgesetzt; -, ható-
ság vorgesetzte Behörde
felettes? [/ot, -e, -ék)] (5) r/eVorgesetzte
[-1n, -n)] (ein er)
félév sHalbjahr; (tanulmányi) sSemester
e), ms, mm]
félévenként(i) halbjáhrlich; semestral
félévi halbjáhrig; semestral; —Halb-
jahrs-; -, bizonyítvány sHalbjahrs-
zeugnis
felez [-vett, -zen, -nej 1. (félbeoszt)
felező 290
in zwei Teile teilen /47, halbieren /A
ge] 2. (mutyizik) halbpart machen
h kreuzigen //7
felező [—t, —je, -—k] (mat. ) eHalbierende
[-n, -n]
feljjtakad1. (kelés) aufjIbrechen/-gehen
[17..2.:" hervorjjguellen fe 7,
(VÍZ)
hervorjisprudeln /1i7, entspringen /"i
ge], springen /"i]
feljlfakaszt (kelést) öffnen /h7
feljjfal aufjlfressen /"47, verschlingen
1"h ge]; (majd) —ja a szemével er
verschiingt sie mit den Augen
feljifed I. (vt) aufjjdecken //A47, ent-
hüllen /h ge7; (kitár) entblöben /A
ge] II. (v. ref) —i magát sich zu
erkennen geben /t4/; -—i magát vki
előtt sich jm entdecken /h £e/
feljlifedez 1. entdecken /h ge7 2. (lelep-
lez) autfljdecken /h7
felfedezés [-t, -—e, -—ek] st felfedez;
1. eEntdeckung /-, -—enj 2. eAuf-
deckung /-—, -—menj
felfedező [-t, —je, -k] rEntdecker /-s,
mm]; (utazó) rForschungsreisende
[6n, -n)]
fellifegyverez
(ein -—r)
[-fegyverzett, -zen, -nel
bewaffnen /h £e/, ausljírüsten /A47;
(átv.) ausjírüsten, bewehren /h ge/
felj lfegyverkezlik ( ember ) sich bewaffnen
[h ge], sich ausllrüsten /h/7; (ország)
(aufll)rüsten /A/7
feljlfejt 1. (felbont) (ált.) auflltrennen
[h]; (csomót) autjllösen /h7 2. (ki-
hüvelyez) auslösen/hülsen /47
feljlfekszjik I. (vi) 1. (vmire) sich auf
tá (herauf-/hinaufllylegen /h7 2. ( hiv.)
vorllliegen /?h/7 3. (tech.) aufljlliegen
[5i/hj 1. (v. refl.) -i magát (orv.)
sich wund liegen /"h
felljfektet 1. ( vmire) (her-/hinautj]]) legen
[A] 2. (hiv.) aufjllegen
felfelé (hinyaufwárts, hinauf, herauf
(zu), empor, nach oben;
den Weg hinauf(wárts); hegynek -—
-
az úton
bergauf(wárts); -. mutat nach oben
v. in die Höhe zeigen
felllfér hinauf-/daraufjigehen /"i7, Platz
finden /"A7; vek még? habe ich noch
Platz?, komm ich noch rauf?
feljlfeszít 1. (feltör) (aufjjjsprengen /47
felforr
2. (vmire) (ált.) (autljjspannen /h7;
( keresztre) aufs Kreuz schlagen /?47,
feljjfigyel (vmire) auf fá aufjlmerken
[h] v. aufmerksam werden /"i/;
(füllel) autillhorchen /h]7
feljlfog 1. (elkap) aufllfangen /"h7 2.
(megért) (aufilyfassen /A7, begreifen
[Xh ge], ertassen /[h ge] 3. (vmilyennek
.
tekint) /áutjlfassen /h7, autljnehmen
A
feljlfogad dingen /h7//h7; (felvesz)
autfjjnehmen /"4/; (alkalmaz) anij-
stellen /A47; (hajóst) heuern /h7
felfogás st felfog; 1. (felfogóképesség)
eAuffassung /-/7; nehéz —ú schwer
von Begriff v. begriffsstutzig sein /"17
2. (nézet) eGesinnung/Autffassung /-—,
men]; ez — dolga das ist Auffassungs-
sache
felfoghatatlan [-t, —mabbj; —ul 1. (el
nem kapható) unauffangbar 2. (ért-
hetetlen ) unfakbar, unbegreiflich
feljjfogható;s man 1. auffangbar 2. fab-
lich, (erjfabbar, begreifbar
felfogóképesség sAuffassungs-/Begritfs-
vermögen /-—s/, eFassungskraft
feljlfordít umjilstürzen /f/, umlilwerfen
[Xh]; mjátok az egész házat ( átv.)
ihr stellt das ganze Haus auf den
Kopf
felfordul (felborul) umljstürzen /17,
1.
— a gyomrom es hebt
umjlfallen /fi7;
mich 2. (kimúlik) verenden/ver-
recken/krepieren /i ge7
felfordulás [-t, -—a, -ok] st felfordul;
(zűrzavar) sDurcheinander /-—s, -—/,
rWirrwarr /-s
feljlforgat 1. ( feldöntöget ) umjjstürzen/
-kehren /h7; (széjjelhány) —aut-/
durchilwühlen /47, durcheinanderi[-
bringen / "7 42. (felizgat) aufllwühlen,
autfjjbringen /"A7, in Aufruhr bringen
felforgató! [--t, bb] (a); —an (pol.)
umstürzlerisch, subversiv [-v-]
felforgató? [mt, -—ja, —k]) (5) (pol.)
rUmstürzler /-— s, -—7
feljiforr aufjlkochen /i/47 C] —t benne a
méreg es kochte in ihm auf, er
kochte/brauste auf (vor Wut); -— a
vérem mein Blut kocht vor (szerwve-
felforral 291 felhalmozás

délytől) Leidenschatt v. (haragtól) félgömb eHalbkugel; (tud. ) eHemi-

Zorn
fot spháre /-—, en]
felllgöngyöl — felgöngyölít
feljíforral autilkochen [14]; (fertőtlenit)
abjlkochen /h/ [] ez —ja az ember felligöngyölít (átv. is) aufjlrollen /A7;
vérét das bringt einem das Bilut in (tex.) aufllwickeln /h7
Wallung félgyarmati; -an halbkolonial
feljlfortyan [ot, jon, —na] aufjlbrausen félgyártmány sHalberzeugnis/-fabrikat/
!

[1/h], auf-/losílfahren v. hochijgehen -produkt

2.i
felol
Fe 1. (üdít) erfrischen/erguicken
(h gel 2. (újít) autllfrischen /h)
felfrissítés [1t, -e, -—ek] st felfrissít;
1. eErírischung/Erguickung /-—, —men)
2. eAuffrischung /-—, -—enj
feljlfrissül [-ot, jön,
-nel (felüdül)
sich erfrischen/erguicken /h ge/7
felllífúj aufjjblasen /"h7
felfújt! [-vat,
felfuvalkodott
abb] (a); —an ; felfúj;
felfújt? [-vat, --ja, vak] (s) (étel) rAuf-
lauf /-e(e)s, ase/
feljlfut 1. /szalad) (her-/hin)aufjjllaufen
[ti]; (hajó zátonyra) auf-/festilfahren
[51] 2. ( növény) sich hinauf-/Jemporl]-
ranken /f7 3. (termelés) anillauten
FT1i alkodjtk [-ott, -jék/-jon, -nék/-na]
sich aufjlblasen /47, sich überheben
[th ge]
fell ifuvalkodott [-vat, -vabb]; -—an ? fel-
fuvalkodik; aufgeblasen, hochnásig
feljjfuvódjik [-ott, -jék/-jon, -nék/-na]
sich (aufil)bláhen /47
felj jfüggeszt 1. (felakaszt) (aufilyhángen
[h] 2. ( átv.) ( megszüntet ) einllstellen
[A]; (félbeszakít) unterbrechen /["h
ge]; (felment) suspendieren /h e7,
(seines Amtes) (zeitweiligy entheben
19h ge]; (hatálytalanít) aufjlheben
h
feljifülel aufilhorchen /A7
feljlfűz 1. (vmire) aufljfádeln/ anilreihen
[h] 2. (kifűz) auflischnüren /h7
feljlgerjed 1. — felbuzdul; 2. ( izgalomra )
sich aufllregen /f47, sich erregen //h
2€] ; ( haragra ) in Zorn geraten /"i ge]
feljlgerjeszt 1. (felingerel) an-/aufj[-
reizen /A7; (felizgat) aufllregen /h7,
erregen //
ge / 2. (tüzet) anjlfachen /47
feljigombolyít aufjlwickeln /h7, auflj-
winden /"h/7
feljigyógyul genesen /"i ge7, gesund
és
werden /"i/
ükzö st felgyógyul; eGenesung
e, en]
felligyújt anjlzünden /h7; [(gyújtoga-
tással) in Brand stecken/setzen /h/;
(átv. ) entzünden/-flammen /h4 2e/
felligyülemljik — felgyűlik
felligyűllik sich (anijyháufen/(anjj)sam-
— meln /47, anjlwachsen /"i/
felllgyűr auf-/hochjikrempeln /247, auflj-
. streifen /A/; -—i ruháját das Kileid
(aufjlyschürzen [7
felllháborít [-vott, --son, -vanaj empören/
entrüsten /h4 ge/7
felháborodás [-t, -va, -—ok] s) felhábo-
rodik; eEmpörung/Entrüstung /—,
"en
felljháborodjik [-ott, -jék/-jon, -nék/-na]
(vmin) sich (über tá) empören/ent-
rüsten /h g£e/
felllhagy (vmivel) tá aufjlgeben/(blei-
benjll)lassen /t47, mit ré aufllhören
[f], von ré abillassen
felllhajt I. (vt) 1. (űz) (her-/hin)aufj]-
treiben /"4/; (árat) in die Höhe
treiben /"h7; (vadat) auflljagen /47,
auflltreiben 2. (felkutat) auflltreiben;
pénzt kell -vanom ich muB Geld auf-
treiben 3. ( felcsap ) auf-/hochliklappen
[1] ; (feltűr ) aut-/ umllschlagen /?h7,
autllikrempeln /7 4. (iszik ) (ausll)lee-
ren /h7 HI. (vi) (járművel) her-/hin-
aufllfahren /"17
feljlhallatszlik her-/hinaufgehört werden
[?ige]; a zaj —ott a szobámba ich/man
hörte den Lárm bis in mein Zimmer
her-/hinaut
feljlhalmoz (ált.) an-/auf-Zzusammenii-
háufen /47, an-/aufjistapeln /h7;
(gyűjt) anjjsammeln/autfjispeichern
[Ah]; (polgazd.) akkumulieren /h ge/7
felhalmozás st felhalmoz; eAnháufung/

19"
felhalmozódik 292
Aufstapelung /[-—, m-en); (gyűjtés)
eAnsammiung/Aufspeicherung [—-,
een); (polgazd.) eAkkumulation /-—,
—
men]
feljlhalmozódjik sich an-/aufjjháufen
[h]; (polgazd.) sich akkumulieren
[h h ge]
feljjhangol (hangszert) stimmen /47;
!
( átv.) autjlstimmen/-muntern /h/7
feljlhangzlik 1. (felcsendül) erklingen
[ti £e], ertönenfjerschallen /i 27
2. — felhallatszik
felllhány 1. (her-/hinyaufijschütten /h7
2. (vkinek vmit) jm tá vorljwerten/
-halten /"h ge]
felljhánytorgat [/ott, -hánytorgasson,
na] — felhány 2.
feljlharsan erschallenjertönen /i ge7
feljjhasít 1. ( felnyit) (aufilyschiitzen /A7
2. (fát) (auflljspalten /h/7
feljlhasznál 1. (elhasznál) verbrauchen
[h ge], autllbrauchen /47 2. (alkal-
maz) ( ált.) an-/autllwenden /"h///h7,
verwenden /"h ge///h ge7, benutzen/-
nützen/gebrauchen /h ge/; (értékesít )
verwerten /h ge7; (igénybe vesz) sich
bi bedienen /h ge7, von ré Gebrauch
machen /h7/; -—tam az alkalmat ich
benützte die Gelegenheit; minden esz-
közt -— alle Mittel főPMás v. in
Anspruch nehmen /"1/; 9]: jól használta
fel idejét er machte guten Gebrauch
von seiner Zeit; minden erejét —va
unter Aufgebot aller seiner Kráfte
felhasználás [-et, -a, -vok] st felhasznál;
1. (elhasználás) rVerbrauch /-(e)s/
2. (alkalmazás) eAnwendung/Verwen-
dung/Benutzung/Benützung /—, en /,
rGebrauch/Aufwand [/-(€)s7; (érté-
[-4, rGe-
kesítés) eVerwertung —en],
brauch
feljlhatalmaz [-vott, —zon, -na]l (fel-
jogosít) ermáchtigen /h ge7; (megha-
talmaz) bevollmáchtigen /h ge/
felhatalmazás [-et, -a, -ok] st felhatal-
maz; (művelet) eErmáchtigung /-—,
-en)]; eBevollmáchtigung /—, —enj; felhőkarcoló [-t, -—ja, —k] rWolken-
(eredménye) eVollmacht /-,
mt ad Ermáchtigung/Vollmacht ertei-
-—enj;
len
félhavi halbmonatlich; Halbmonats-
felhörpint
feljjhevít (átv. is) erhitzen
feljjhevül ( átv. is) sich erhitzen /h ge7;
(csak átv.) in Feuer/Hitze geraten
[EL ge]
feljlhígít verdünnen /h ge; (átv.) ver-
! !
wássern /h ge/
felllhígul [-t, —jon, -—naj]j sich verdün-
nen /h ge), (átv.) verwássern /i 2e7
feljjhív 1. (vhova) her-/hinautfjirufen
[Xh] 2. ( felszólít vmire) zu ré aufllru-
fenjaufjlfordern /h) 3. (telefonon)
anilrufen; —[táviratban/rádión) an-/
aufllirufen 4. (iskolában) autfjlrufen
felhívás st felhív; 1. (felszólítás) eAut-
forderung /-, -—enj; (hirdetmény)
rAufruf f[-efejs, méj; (szózat) rAut-
ruf, rAppell /-es, -ve/J 2. (telefonon)
rAnrut; (táviratban, rádión) rAut-
ruf
félhivatalos; -van halbamtlich/-offizilell,
offiziös
felllhizlal aufllmásten/-tüttern /47
félhold r"Halbmond
félholt; -van halbtot
félhomály [(ált.) sHalbdunkel; (esti)
eDámmerung, szZwielicht
feljlhord her-/hinaufjjbringen/-tragen
[5h]; (felszolgál) autjltragen, auti]-
tischen /h7
feljjhoz 1. (vhonnan) herautfjlbringen
[Xh], herautjlholen /h]; (járművön)
herautjjfahren [447 2. (átv.) (előhoz)
auf-/vorlibringen /$h7, anjlführen /147
bizonyítékul - als Beweis anjjführen
vorljbringen; mentségül -, als/zur Ent-
schuldigung vorljbringen; ürügyül -—
als Vorwand an-/vorjlgeben [9$h/, vor-
schützen /47
felhozatal [-t, mal eZzufuhr [
menj
fe.
felhő [-et, -je, --k] eWolke NnJO
csek tornyosulnak a feje felett ein
Gewitter zieht sich über sein Haupt
zusammen; ekben jár in den Wolken
schweben /h/i7, auf Wolken reiten
[7t/h]
kratzer /-5,-/
felhördül [-ot, -jön, -nej aufllfahren
[ti], aufilbrausen /17
feljlhörpint — felhajt I. 4.
 293 feljár

dl 7;
felhős

ebb]; wolkig; (borús) [4]; autilbrin-

vast[/vét, (felbőszít)
ís
-—en
ér rWolkenhimmel is;
ég E" n
— umwölkte
homlok (átv.) Stirn [vt, —jön, nel aufgereizt
fell lingerül
felhősödjik [-ött, -jék/-jön, -nék/-nel werden /"i (izgalomba jön) sich
sich bewölken /h ge/ aufllregen /N7, in Aufregung kommen
felhőszakadás Wolkenbruch
7"
[ői]; (felbőszül) aufgebracht werden
felhőtlen [4t, —ebb]; -—ül wolkenlos, feljlír /(vt) (ált.) auftljschreiben /€A47];
unbewölkt ( függőleges felületre) anilschreiben;
felhőzet [1et,
sGewölk /[-(e)sj]
—e, —ek] eBewölkung (orvos) verschreiben /?h
felirat?
ej
(vÉ) aufschreiben lassen /"h ge7
e, ven],
1. (ált.) auf-fempor-/hochlizie- felirat? 1. (felírás) eAutschrift; ( emlék-
feljjhúz
hen /?h]; (vhova ) her-/hinaufjlziehen; művön) -elnschrift; (címlap, film)
( csigával, csörlővel ) autf-/jempor-/hoch]]- eÜberschrift 2. (felsőbb hatósághoz)
winden [fh/; za
a horgonyt den
Anker autjíziehen v. lichten //7; —2Za
eAdresse /-,
feliratkozik [-ott,
"17
-zék/-zon, -nék/-naj
a lobogót die Flagge hissen ///; -—Zza sich ein[[tragen/-schreiben /"h7; (más
az orrát die Nase rümpfen /h/; -—za által) sich aufjlschreiben lassen /"h
a szemöldökét die Brauen in die Höhe 22]
ziehen; —Zza a vállát die Schultern feljlismer (ált) erkennen /["h ge/;
hochjíziehen; (vonogatva ) die Achsel(n) (újra) wiederjlerkennen; (észrevesz)
zucken /h/7 2. (vmit vmire) (autj])- gewahren /h ge/; (azonosít) agnoszie-
ziehen, (autljjspannen /47; (magára ren/identifizieren /h ge7
felvesz) anilziehen; tam
a nadrágo- felismerés st felismer; 1. [folyamat)
mat ich zog (mir) die Hosen an, ich eErkennung /-—, -—en7, eWiedererken-
stieg in die Hosen 3. (órát, ravaszt)
aufllziehen 4. ( közb. ) (felakaszt) autl]-
nung; eGewahrung /-,
-en/; eAgnos-
zierung/ldentifizierung /-—, -—.enj);
knüpfen /h/7 5. (közb.) (felépít) autll-
ziehen 6. (közb.) (bosszant) autjlzie-
2. (eredmény ) eErkenntnis
arra a -re jutottam, hogy ich bin
/-,
-vsé/;
hen; ( A) frotzeln /A7 zur Erkenntnis gekommen/gelangt,
feljlhúzódjik sich her-/hinaufllziehen; ma- daB
gától — ...zieht sich (von) selbst felismerhetetlen [-t, ebb]; -ül uner-
auf; -
a hegységig . . . erstreckt sich
bis zum Gebirge
kennbar, un(erjkenntlich; (újra fel
nem ismerhető ) nicht wiedererkennbar
feljlidéz 1. (előidéz) hervorllrufen /€47, felllismerhető [-t, bb]; —en erkennbar,
heraufjlbeschwören
wachilruten /?47
/h
ge 2. ( emléket ) / (er)kenntlich
feljliszjik (felszív) ein-/autjjsaugen /?A47
félidő eHalbzeit feljlitat (ifatóssal) (abiljlöschen /47;
félig halb, (bis) zur Hálfte; érett halb
reif; csak — értettem ich habe ihn
- ( szivaccsal) autjlsaugen /?h7
feljlizgat 1. (felingerel) (auflj)reizen/
nur halb verstanden -regen /A/7; (felidegesít is) erregen
félig-meddig halbwegs [A ge]; ne izgasd fel magadat! reg
feljlijed aufljschrecken/-fahren /"i7 dich nicht auf! 2. (fellázít) aufllhet-
feljlindul ( izgalomba jön) sich autllregen zen /h7, verhetzen /h ge)
(h] v. erregen [h ge]; (meghatódik ) felllizgul sich erregen /h ge/, sich autf][-
bewegt/gerührt sein /"i7 regen /A4/7, in Erregung/Aufregung
felindulás st felindul; (izgalom) eErre- kommen /"i7
gung /-—, -—enj; (indulat) rAtffekt fell ljajdul [-et, — jon, --naj einen Schmer-
[--(e)s, -e];
(meghatottság) eBewe- zensschrei ausjjstoBen v. aufljschreilen
gung /-—, -—en ["h], auflljammern /h7
felindult [-vatj; —an :t felindul feljliár (ált.) her-/hinaufijlgehen /"fi7;
feljjingerel autljlíreizen /47; (felizgat) (jármű) (her-/hinjlyauttahren /["i7;
feljárat 294
(vkihez) jn oft/öfter(s) besuchen /h
ge], oft/öfter(s) zu jm kommen/gehen
7 [5h]) 2. (lábra kap) aufllikommen
—
feljárat r7rAuf-"Zugang; [járműveknek )
eAuf-/An-/Zufahrt /-—, menj
feljáró [t, -—ja, -—k] 1. feljárat;
2. (rámpa) eRampe /[-—, -—n7
feljjjavít aufjjbessern /h/, verbessern
ge
fellljjavul besser werden /"i/7, sich ver-
bessern /A ge7
feljebb 1. (magasabban/magasabbra ) hö-
her 2. (fentebb) weiter oben [] még
neki áll
, und da redet er noch
feljebbvaló [-t, —ja, -k] — felettes?
féljegy 1. (menetjegy) halbe Karte 2.
( osztályzat ) halbe Note
fellljjegyez (felír) (aufjj)schreiben /$A7,
aufjlzeichnen /h/7; [(bejegyez) einlij-
tragen /"h ge); (emlékeztetőül ) (auf]]-)
notieren/vermerken /h g£e/; [(tud.)
verzeichnen/registrieren /h ge7
feljljelent anijzeigen /4/7; (pejor.) anij-
geben /?h
feljelentés st feljelent; 1. (cselekvés)
eAnzeigung /4, -ven/ ; (pejor.) eAAnge-
berei /-, -ven/ 2. (eredménye) eAn-
zeige /[-e, en]; (pejor.) eAngabe [-,
ee
feljelentő [-ut, -—je, --k] rAnzeiger /-s,
e / ; ( pejor.) rAngeber [-es, —
fellljogosít berechtigen/befugen/autori-
sieren /h ge/
feljljön 1. herauf-/hinauflJkommen /"17;
(jármű) herauf-/hinaufljfahren /["i/;
(vízből) hochilkommen; - Pestre
( utazik) nach Pest kommen; (költö-
zik) nach Pest ziehen /"i/ 2. (égi-
test ) autjlgehen [fi] 3. — felkerül 1.
feljljut 1. (felér) her-/hinaufljkommen
[ij] v. -gelangen /i] 2. ( felemelkedik )
auf-/jempor-/hochlikommen
felljkacag auflllachen /47
felllkap I. (vt) 1. (vhonnan) aufjlschnap-
pen/-haschen/-raffen /ÁA7; (estében,
röptében) autlltangen [$h] 2. (ruhát)
umilnehmen /€47 3. ja a fejét den
Kopf autjlwerfen /[?h47; (felfigyel)
aufjlhorchen /h7; (felpillant) auftll-
blicken /h7; (divatba hoz) aufllgreiten
[5h]; —ták ezt a szót dieses Wort ist
felkerekedik
stark in Mode gekommen II. (vi) 1.
( vmire felugrik ) sich auf tá schwingen
[ti] 3. (érvényesül) emporlikommen
4. (ruha) (sich) in die Höhe zie-
hen.f"h)
feljjkapar auf lkratzen /47
feljjkapaszkodjik 1. her-/hinauf-/hochlj-
klettern /i/, sich her-/hinauf[larbeiten
[hl 21 feljut: "2.57 3. (növény) —
——
felfut 2.
felkar rOberarm
felllkarcol aufllkratzen /h7
feljlkarol ( átv.) sich bi anjjnehmen /f47
félkarú [tj]; —an einarmig
feljlkavar aufjlirühren /147; (port) autll-
wirbeln /4/7; (átv. is) aufjlwühlen
(h]
félkegyelmű! [-ut, bb] (4); -—en ein-
fáltig, blöd(sinnig), idiotisch
félkegyelmű? [-ut, —je, —ek] (5) rBlöd-
sinnige /-n, menj (ein er), rTrottel
res, "e ], rIdiot /- en, men]
feljjkel 1. (fektéből/ültébőljágyból) aufl]-
stehen /fi/; (ültéből) sich erheben
[Xh ge] 2. (égitest) auftllgehen /["i]
3. (fegyveresen) sich erheben, gegen/
wider tá aufjjstehen -
felkelés st felkel; 1. (égitesté) rAufgang
[--(e)s] 2. (fegyveres) rAutstand
[(e)s, aze]
felkelő! [tj (a)
aufstándisch
? felkel; (fegyveres)
felkelő? [-et, je,
--k] (5) rAufstándische
[-n, —n] (ein er), rinsurgent [-en,
een
feljlkelt 1. (ébreszt) (aufilywecken /h/7
2. (támaszt) erwecken/erregen /[h ge/
félkemény; -—en halbweich, halbhart;
(gallér) halbsteif; (tojás) kernweich
feljiken ( ált. ) aufjlstreichen/-tragen / "17,
aufjlschmieren /A47; (királyt, stb.)
salben /77
feljlkér 1. (vmire) (zu ré) aufllfordern
[h], (um tá) ersuchen /h ge/, bitten
[Xh]; (táncra) (zum Tanz) aufllfor-
dern 2. (lentről) um tá verlangen //
ge]
feljlkéredzkedlik her-/hinautfj[wollen
[5h]
ak
feljjkerekedlik (vki) sich aufljmachen
felkeres 295 fellobban

[h], sich auf die Beine v. auf den Weg her-/hinaufjjsenden DAJI[R]
/"A7//h7 2.
..1
o]
machen; (szél) sich erheben /"h ge/ bocsát ) aufjjsenden
feljlkeres aufjlsuchen [h] magát sich emporjjarbeiten
feljlkerül 1. (vhova) (her-/hinaufijl)kom-
1

men /"i7 2. (vízből felmerül) autjll-
tauchen /i/
félkészgyártmány sHalbfabrikat
teljlkészül 1. (ált. ) sich vorbereiten /h
ge]; (készenlétbe helyezkedik) sich
bereit-/zurechtj[machen/rüsten /h/7;
( hozzáfog) sich auf-/daranjlmachen;
(lelkileg fogad vmit) sich auf tá
gefadt machen 2. (közb.) (vhova)
her-/hinautj[wollen /?47
felkészültség (készenlét) eBereitschaft
[-, men]; --(tudás) sWissen [es];
tudományos rAufwand an Wissen,
wissenschatftliche Rüstung
félkézfűrész eHandságe
félkezű [--tj; -—en 1. einhándig 2. —
félkarú
felkiált 1. (kiáltást hallat) ausllrufen/
aufjjschreilen /"247, einen Schrei ausl]-
stoBen /€h]7 2. (vkihez) her-/hinaufl]-
schreilen/-rufen
felkiáltás st felkiált; 7rAusruf/Aufschrei/
Schrei /-(€e)s, —e7; (tömegben) rZu-
ruf; --sal durch Zuruf
felkiáltójel sAusrufungszeichen
feljlkínál I. (vt) anjlbieten/-tragen /[?h7
II. (v. reff) ja magát (nő) sich jm
an den Hals werfen /"h/
feljlkoncol [-t, -—jon, -—naj niederi[-
machen /h7, massakrieren /h ge/
felljkoplik; — az álla ( éhezik ) am Hunger-
tuche nagen //47; (megrövidül) das
Nachsehen haben [747]
feljlkorbácsol aufjjpeitschen [147
félkör rHalbkreis
feljlköszönt begrüben/beglückwünschen
[h ge]
feljjköt 1. aufjljbinden /"47, (anjl)bin-
)
féllábú [-t]; —an einbeinig, einfübig
feljllángol auf [flammen/-lodern /i7, ent-
flammen (ii ge/
felljlármáz [-vott, -zon, --na] ( felzavar )
auflllármen/-poltern /1)7; (riaszt) alar-
mieren //A ge/
feljllázad sich aufjjllehnen /h/7, sich em-
Ppören /h ge/ v. erheben [th ge/7; (kat.
meutern //74/7
)
feljjlázít empören /h £e/, aufllrühren
[4]; (pejor.) autllwiegeln /h)]
fellebbez [-vett, -—zen, -—nej Berufung
einjjlegen /27, appellieren /h £e/
fellebbezés st fellebbez; eAppellation/Be-
rufung /-, menj
Ten mr, ven
felleg [-met,
[tj]; — fok (jog.) elnstanz
-—e, mek] eWolke /[-, -—n/7
fellegvár eZitadelle /-—, 17
feljllel aufljfinden [47
feljllélegzlik (erleichtert) aufllatmen /h7
feljjlelkesít begeistern /A4 ge7
feljllelkesül [/t, jön, -—ne]l sich begei-
stern /h ge]
feljllendít 1. (magasba lendít) in die
Höhe schwingen /"?h/7 2. (felvirágoz-
tat) zum Aufschwung bringen /"h7
feljllendül 1. (magasba lendül) sich
emporjischwingen /"h7 2. (felvirág-
zik) -aufjlblühen /1A4/7/, einen Auf-
schwung nehmen /"7/
fellendülés [--t, -—e, -—ek] st fellendül;
( átv. is) rAufschwung /-(e)s, aze]
felleng(z)ős [-(e)t, —ebb]; —en hochtra-
bendj/-fliegend, überschwenglich
fellép 1. (vmire) auf tá (her-/hinaufi]-)
steigen/-treten /"fi/ 2. (átv. ) auftlltre-
ten; először lép fel erstmalig aufjjtre-

den, (aufily)knüpfen /h7; —i a haját ten; (szính.) debütieren /h £ge/

sie bindet sich (ré) das Haar aut; —
magára vmit sich (ré) tá umllbinden
fellépés st fellép; első
[-by:lles, --s7;
-(szính.) sDebüt
biztos -vű von siche-
[5h] 2. (felakaszt) autliknüpfen rem Auftreten
feljjkutat 1. (átkutat) durchijforschen feljllibben [-et, -jen, -nel 1. (felrepül)
[h]; (eredményesen) durchforschen/ aeutilflattern /17 2. (fellebben) sich
erforschen //A ge) 2. (megtalál) aufjll- lüften [47
spüren/-stöbern /A feljllibbent [-vett, --sen ,-vene] lüften /h7
feljjiküld 1. her-/hinautjjschicken /h7, feljjlobban 1. aufljflammen /i1/; (hirte-
2
fellobbant 296 felnyílik

len) aufllflackern /ij 2. (indulatra ) felmérhetetlen; -ül (áfv.) unermetlich

aufllbegehren /h ge/, autjlfahren /"1/, felllmerül 1. (áfv. is) auflltauchen /"i7
aufjlbrausen /h/i7 2. [(átv.) (felvetődik) entstehen/er-

—
feljllobbant [-vott, --son, -vana] entflam- wachsen /"i ge7, sich erheben/ergeben
men/entfachen // £e/ flsgé fivér
fellllobog — fellobban 1. félmeztelen; . halbnackt
(ül)
feljllobogóz [-vott, -zon, -—na]j beflag- feljlmond I. (vt) 1. (szöveget) auf-/her-/
gen /h ge vorjlsagen /47 2. (viszonyt felbont)
feljllök (feldönt) umjjstoben/-werfen
[5h]; (vhova) her-/hinaufjllistoBen
kündigen/autfjlsagen /A7 3.
gálatot versagen /[14
ja
a szol-
ge/ II. (vi) kün-
feljjmagasztal hoch-/anjjpreisen /"47 digen
feljlmászlik (her-/hinaufilyklettern /i7; felmondás si felmond; eKündigung. /-—,
( csúszva ) (her-/hinaufl[)kriechen /"i/;
énből
men
(lépkedve) (biz.) (her-/hinaufjlj)stei- aufjireiben [47
gen [ti] felllmorzsolódjik aufgerieben werden /"i
feljlmegy 1. her-/hinaufijlgehen /"tí7; ge], sich aufllreiben /"h7
( emelkedve ) (her-/hinaufj[)steigen félmúlt (rnyelvtud.) eMitvergangenheit
[ői]; (lépkedve) auf-/emporljsehrei- [-, -—enj), simperfekt /[-(e)s, -—ej
ten /"ij; (járművel) (her-/hinaufj]]-) feljlmutat 1. vorjizeigen /4/, vorllwei-
fahren /ti/; -— az emelvényre das sen /["h]; (eredményt) autllweisen 2.
Podium betreten /"h ge7 2. (ráillik) (vhova, vkihez) her-/hinaufjjzeigen/-
(ált.) hinaufjligehen; (ruha, cipő) weisen
passen
steigen //
3. ( átv. ) in die Höhe gehen/ felllnagyít vergröBern /h ge7
feljlneszel[/t, jen, --ne] aufljhorchen
felmelegedés [-ut, -—e, -vek] si felmeleg- [h]
szik; eErwármung /-,-en/; (erős) feljlnevel (ált. ) aufllziehen /"h7; (csak
eErhitzung /-, -en)
feljlmelegedjik — felmelegszik
embert) (autilyerziehen /["h ge/; (álla-
tot, növényt) autljziehen
feljlmelegít (ált., átv. is) aufjlwármen feljjnevelkedjik aufjlwachsen /"i7
[Ah], erwármen /h ge); (erősen) er- feljjnevet auflllachen /h7
hitzen /h ge7; (kissé) anjlwármen feljlnéz 1. (felfelé néz) (her-/hin)auf-/
felllmelegszjik sich aufjlwármen /h7, emporljjschauen /47, (her-/hin)auf-/
sich erwármen /h ge/; (erősen) sich emporjjsehen /"€h7 2. (meglátogat)
erhitzen //h ge7; ( átv. ) sich erwármen her-/hinautfljschauen
feljlment 1. (vmi alól) (ált. ) von ré ent- félnivaló; nincs --ja sich nicht zu fürch-
heben/entbinden /?4 ge7; (adó, torna ten brauchen //7
stb. alól ) befreilen [h ge/ 2. ( elmozdít ) feljlnő (felserdül) auf-/heranjlwachsen
(seines Amtes) entheben 3. (jog.) [ti], erwachsen [fi ge); (nagyra nő)
freillsprechen /?A7 4. (kat. ) entsetzen auf-femporjlwachsen /fi7; hirtelen -—
h ge auf-fjemporlischieben /fij, in die
felmentés st felment; 1. eEnthebung/ Höhe schieBen
Entbindung /-—, -—enj; eBefreiung felnőtt! [-vet, ebb] (a); -—en : felnő;
[-, m-en] 2. eAmtsenthebung 3. erwachsen

gő A
"es
feljlmér
[(e)s, sze] 4. rEntsatz
1. (méret szerint) (aus-/abll-)
felnőtt? [-vet, -je, ek]
sene /-en, en) (ein er)
(5) r/eErwach-
feljlnyalábol [-t, —jon, -—naj] aufjlrat-
messen /"/47; (súlyra) ab-/ausjlwágen fen/(aufilypacken /h7
[5h]; (lépéssel) ausjlschreiten /["A7; feljjnyársal [-t, -—jon, -—na] aufljspie-
( geodézia ) vermessen ["h ge] 2. ( átv.) Ben /h7; (embert) pfáhlen /h7
ermessen, abjjschátzen
den /h ge]
///,
ergrün- feljinyergel (aufjl)satteln /h/7
felljnyíljik sich öffnen /47, aufljgehen
 felnyit
[ij], sich aufjlschiieBen/-tun /"27;
m a szeme seine Augen öffnen sich;
(átv.) die Augen gehen ihm auf, es
geht ihm ein Licht auf
—
feljlnyit (ált.) öffnen/jaufllmachen /27,
auflltun/-sechlieben /"t47; (feltár/fel-
zár) autllsperren /h7; (felüt) aufjl-
schlagen /?4]7
feljinyomul her-/hinaufi[drángen /27 v.
-dringen /"tij; (kat.) heran-/her-/
hinaufjírücken /i/; (sp.) aufjjbrin-
gen /"h7, aufljkommen /"i7
feljlocsúdjik [-ott, -jék/-jon, -nék/-na]l
zu sich kommen /"i7
feljlold 1. (szilárd anyagot) aufljllösen
[h] 2. (csomót) autjlknüpfen /h47;
(fűzést) aufjlschnüren /h)7 3. ( kötelem
alól) (von ré) entbinden /"h ge)
4. ( állapotot, érvényességet ) autllheben
th
Féjotdoti
[5 tj]; -—an halbseitig
feljloldódjik 1. (álf.) sich (aufil)iösen
[h]; (csak anyag) zergehen ["i ge];
( feszültség) sich entspannen /h g$e/;
(kötelék) sich entfesseln /h ge) 2.
(vki) autlltauen /i
feljloldoz 1. — felold 3; 2. (vall. ) (bűn
alól) jm die Absolution erteilen /h ge 7
feljlolvad schmelzen /"i7, zerschmelzen/
zergehen /"i ge/7; (jég, átv. is) autjl-
tauen /i
feljjolvas vorlllesen /"47; (névsort) ver-
lesen /"h ge]
felolvasás st felolvas; eVorlesung /-—,
men]; eVerlesüung/-, menj
felolvasó rVorleser /-es,
felolvasónő eVorleserin
7 -
/-,
-ren7
feljjolvaszt schmelzen /A47, zerschmel-
. zen /[th ge); (jeget) autfjjtauen /h7
félóra halbe Stunde
félóránként alle halben Stunden, jede
halbe Stunde, halbstündlich
feljjordít aufjlbrüllen/-heulen VA
feljjoszlat /ált. ) aufijllösen /A7; (töme-
get) zerteilen /h ge); (ülést) autfllhe-
ben /"A
feljJoszt"ik 1. ( felbomlik, megszűnik ) sich
aufijlősen /h7 2. (hulla) verwesen
[ige] 3. ( eloszlik ) sich zerteilen /h ge 7
4. ( felosztható) zerfallen v. (auf)geteilt
Werden /"i ge7, sich aufjjteilen /h7
297 felpattan
fellloszt
(adagolva, darabolva ) (aut-/
ausj)teilen /47, ver-/zerteilen [h ge];
(jelölve) unterijteilen /h7, unterteilen
[h ge]
feloszthatatlan; -ul unteilbar
félő [-t, -bb]) :tfél;s mindentől -—
ember ein Mensch, der sich vor allem
fürchtet [] -—, hogy es ist/steht zu
befürchten, daB
felől von ré her; e — a ház
diesem Haus her
-
von d e m /
felőlje ) felőlem
felöljlel 1. (karjaival átfogva) in die
Arme heben /"?h47 2. (magába foglal )
umfassen //
ge7, umfangen [th ge7;
-magába in sich fassen //4/
felőljem [-ed, -e, -ünk, -etek, -ük] 1.
(irányból) von -mir/dir/stb. aus 2.
(vkiről) von mir/dir/stb., über mich/
dich/stb. 3. (vki miatt) meinetwegen/
deinetwegen/stb., von mir/dir/stb. aus
feljlölt 1. (magára vesz) (ált.) anillegen
[4], aniltun [Ah]; (belebújik) anil-
ziehen /"h7; (magára terít) umij-
nehmen /"t427, umjilhángen /47 2.
( átv.) anilnehmen
felöltő [/ot, je,
kjrÜberzieher
rPaletot /palato:[l-s, e$s7
/-s, 7,
feljlöltözlik sich anjíziehen /$47, sich
anjiikleiden //7
fell jöltözködjik — felöltözik
feljlöltöztet anjiziehen /"A47, anjikleiden
[h]; (felruház) bekleiden /h ge]
feljlönt aufjjgieben /"47, aufljschütten
h]
feljlőrlődjik [-ött, -jék/-jön, -nék/-ne]
( átv. ) sich aufllreiben [447
feljjőröl 1. mahlen //h ge- / 2. ( átv. ) aufll--
reiben/"h/, zerrütten /h ge7
félőrült; en halb wahnsinnig
félős [-vet, ebb]; —en 1. — félénk; 2.
-, hogy — félő, hogy
feljlötl[ik 1. (szembe) aufllfallen /ti7 2.
(felbukkan) auflltauchen /h7
felllparcelláz parzellieren /h £e7, aufl]-
teilen /A7
felpattan 1. (felszökken) auf-/Jemporl]-
fahren/-springen /"i7 -schnellen
vV.
[1]; (csapódva) auflischnappen /i7;
-e lovára sich auf sein, v. aufs Pferd
schwingen /"h7 2. (kinyílik) aufjll-
 298
felperes
springen; (feltárul) aufjltliegen/-fah-
ren [ti]; (fakad) (autllyplatzen [1]
felperes [t, -e, mek]
klágerische Partei
rKIláger /-5, — /
/-—, -—enj; (csak
nő: ) eKlágerin [-—, nen]
feljlperzsel 1. ( megéget ) versergen /h ge,
verbrennen /th ge) 2. (feldúl) einll-
áschern /h7
feljlpillant (felfelé néz) auf-femporllblik-
ken /h)7; (vhova) her-/hinaufllblicken
feljjpiszkál 1. (tüzet) aufljschüren KA / ;
(ügyet) autlirühren [h)] 2. ( felingerel )
(ált.) auftjlstacheln /h7; (felbosszant )]
aufjiziehen [447]; (fellázít) autjlrúh-
ren /h]
felllpofoz ohrfeigen /h7
felllpróbál an-/aufjlprobieren /h7
feljjputfad an-/aufilschwellen /"17, sich
(auf[[ybláhen /h7
feljlíragaszt (auf-/anilykleben/-picken /[h/
feljiragyog autjiglánzen ///i7, erglán-
zen/erstrahlen /h/i ge7
feljlrajzol (aufilyzeichnen /A7
feljjrak 1. (feltesz) (her-/hinauflllegen/
-stellen /A/; ( közb.) (her-/hinautjytun
[5h]; (rakodik ) aufllladen /"h], auf]]-
packen /h7; (ker.) verladen /"h ge);
(rátesz) autlllegen /h]; (rávisz, alkal-
maz) autjjtragen [th] 2. (falat) aufll-
führen/-setzen /h]; ( halmot ) an-/aufl]-
[h]; (kazlat) autjjstapeln
my
feljlránt aufllireiben [447
feljiravataloz aufllbahren /h/7
feljlráz aufilschütteln /h7; (átv.) auflj-
rütteln /147
félre! [bb] (adv) (oldalvást) abseits,
beiseite, -seitwárts; (el, távol) fort,
weg; -v (az útbóly! aus dem Weg
1;
Piatz (da) !; -— ezzel! weg damit
télre(-)? ( praef.) (lásd összetételekben )
félrejláli 1. (oldalt áll) abseitsiistehen
[$h/i]; (ferde) schief stehen/sein /"1]
2. (ellép) beiseite treten [fi], Zur
Seite treten, wegiltreten, sich abseits-/
wegllstellen /h7; vkinek az útjából —
(átv. is) im aus dem Weg gehen 3.
(tartózkodik vmitől) sich abseits hal-
ten /"h7, nicht mitjimachen [4]
félrejjállít 1. beiseite stellen v. wegillstel-
len /hJ, verstellen /h ge] 2. (mellőz)
felreped
beiseite schieben /fh7, zurückilsetzen
[h]; (hatáskörében) kalti Istellen
télrejlbeszél irrellreden /h7, phantasieren
[h ge]; ( átv.) fabeln [h], phantasie-
ren /[h ge]
félrejjcsúszlik verrutschen fisgt/[, zur
Seite rutschen /i/
félreljdob wegilwerfen /"A/7
félrejlért miBverstehen /A £g€/; ne érts
félre versteh mich nicht falsch
félreértés stfélreért; sMidverstándnis
[-ses, se]
félreérthetetlen; ül unmifgverstándlich
félreljérthető; en miBverstándlich
félreljesjik 1. ( melléesik ) danebenjllfallen
2. (messze van)
[ti], zur Seite fallen
abllliegen /$A/i7, abseits liegen
félreljeső [1t, bb]; m-en 1 félreesik ;
(távoli) abgelegen, entlegen; — hely
abgelegener Ort; ( árnyékszék ) rAbort
félreljfordít (elforgat) umljdrehen £R];
(fejet) weg-/abllwenden [5h]/[h]
félrejjfordul1. (elfordul) (ember) sich
ab-/wegllwenden /"h//[h)]; ( csap) sich
verdrehen /hA ge/j 2.. (eltolódik) sich
verschieben /[?h.gefj, verrutschen /i
2] 1. (félrevon) beiseite ziehen
félrellhúz
[£h], wegllziehen 2. ( szájat) verziehen
[5h ge]
félrellismer verkennen /4h ge/
félreismerhetetlen [/t, —mebb]; -ül un-
verkennbar
félrejjlép 1. (ellép) wegiltreten /"1/
2. (rosszul lép) falsch treten, stolpern
[1] 3. ( átv.) einen Fehltritt tun fRAT s
( házasságban) einen Seitensprung máa-
chen /A4/
félrejjlök wegilstoden /47, beiseite sto-
Ben
félrej [magyaráz mibdeuten /A7
félrejjmegy 1. (oldalra) beiseite gehen
[ti]; menj télre ! geh aus dem Weg !,
tritt zur Seite! 2. ( mellémegy) dane-
ben-/fehljigehen
feljlrendel (her-/hinauf[[ybeordern [h ge]
félrejjnevel verziehen /?h £e
VAf AA
wegilschauen /h/, wegllsehen
feljireped aufjispringen /"i7, autfilplat-
zen f1/
 félrepillant 299 felszabadít

élrellpillant wegllblicken /27 vkire a kabátját jm in den Mantel hel-

repül (ált.)
!

aut-jemporilfliegen VAL: fen 2. (támogat) unterstützen /h ge]

(rep.) aut-/ablltfliegen; (vhova) (her-/ felségjel sHoheitszeichen
hin)aufj[fliegen felségsértés 1. ( uralkodó megsértése ) eMa-
télre [tapos ( cipőt) vertreten /"h ge
sélrejjtesz 1. (elhelyez) wegilstellen //77,
jestátsbeleidigung 2. ( hazaárulás
rHochverrat /-e(€)s, aze] )
weglltun [th]; (későbbre, átv. is) felségterület sHoheitsgebiet
beiseite legen /147, wegillegen; (meg- felllseper aufljkehren /h7
takarít) weg-/zurückillegen 2. ( mellőz ) feljiserdül auf-/heranjtwachsen /"i7, er-
(vmit) ablilegen, aufjligeben /"h7; wachsen /"i ge/7
(vkit) — félreállít 2. felljsikál aufjischeuern /47
félrelltol 1. (tárgyat) beiseite schieben v. felllsikolt aufjjschreijen [47

/
wegillschieben /"h7; (tömegben vkit) feljjsír aufjjweinen /h/7
ab-/wegildrángen /Nh7, verdrángen feljlsóhajt aufjjseufzen /A47
] 2. — félreállít 2. felllsorakozlik (sort képez) sich anilrei-
félreljugrlik beiseíte springen wegil-
vV. hen //7; (sorakozóba áll) aniltreten
springen /"i7 T
ís ], sich in Reih und Glied stellen
félrejlver (harangot) Sturm láuten /h7
félrellvezet irrellführen //7
félrejlvon (ált.) beiseite ziehen /47,
wegllziehen; (vkit) beiseite v. auf die
RE h]
autfllzáhlen /47, an-/aufjjführen

felső! [--t, -bb, leg--(bb)) (a) ober;

Seite nehmen /"47 Ober-; -— tagozat( általános iskolában)
félrejlvonul sich zurückilziehen /"47 eMittelstufe
feljíriad aufjischrecken /"i/ felső? [-et, -je, -k] (5) (kártya) rOber
feljlriaszt auf lschrecken /77 ms, [DA

feljíró 1. (feljegyez) vermerken /h 27, Felső-Ausztria Oberösterreich

aufllzeichnen /h/7 2. (átv.) (vkinek
vmit) jm tá nachiltragen /"h/7 v.
felsőbb [-vetj (átv. is) höher;
matika höhere Mathematik
- mate-

verargen//h ge / v. übel anjirechnen /h7

fellirobban explodieren /i £e/
felsőbbrendű [-etj;
rÜbermensch
en
höher; -— ember

fellirobbant sprengen /A7 felsőbbrendűség [-vet, -—e] — felsőbbség

feljirohan (her-/hinjautjistürmen /i7, 2
(her-/hinautjj)rennen /"i7 felsőbbség [-vet, -—e, -vek] 1. (elöljárók)

Em
7
1
(her-/hin)auf-/empori[fliegen
feljirúg 1. ( magasba ) in die Höhe stoBen
eObrigkeit /-, -en) 2. (tulajdonság )
eÜberlegenheit/Superioritát 7
felsőfok (tanfolyam) eOberstufe; ( nyelv-
/-
[5h] 2. (feldönt) ( átv. is) umllstoben tud.) eMeist-/Höchststufe, rSuperlativ
A [-s, -e]; (jog.) höhere/zweite/stb.
feljiruház 1. (ruhával ellát) (be)kleiden Instanz /-—, -—enj
[h ge 7, kleiden /h)] 2.
( joggal stb. ) ausl]-
statten ///, versehen /"A ge7 :
felsőház (tört. ) sSOberhaus
felsőkabát rÜber-/Oberrock, rMantel /-es,
feljiruházkodjik sich (neu) ausljstaffie- AL
teleloleta
ren /h tás ny
sHochschulwesen
felsálszelet sSchalschnitzel felsőrész (cipőn) r/sOberteil
feljlsebez [-sebzett, -—zen, -nelj ver- feljlsül (he)reinj[fallen /"i7, sich bla-
letzen /h ge/ mieren /A4 gej; (A) aufllsitzen /fi7
felség [-vet,
e,
mek] eMajestát /-,
ven 7
felséges [-vet, ebb]; -—en majestátisch;
feljiszabadít [-vott, -—son, -ana]l
befreijen /h ge/j, frei machen
(ált.)
/h/;
(pompás) herrlich, práchtig, köstlich ( forgalomnak ) freiligeben [th]; (sza-
feljjsegít 1. (vhonnan) réltá autljhelfen badjára enged) entfesseln /h £e/j;
[5h]; (vhova) her-/hinaufjjhelfen; —i (ostrom alól) entsetzen /[h 27
felszabadítás
felszabadítás st felszabadít; eBefreiung
[-, en]; eFreigabe [-, en; eEnt-
fesselung /[-—, -—enj; eEntsetzüng
-n
[—-,;
felszabadító! [--t] (a); —an/-—lag t fel-
szabadít; -, érzés befreiljendes Gefühl;
ce háború rBefreiungskrieg
felszabadító? [-t, -—ja, —k] (5) rBe-
freiler /-s, -—
feljjszabadul (szabaddá válik, átv. is)
frei werden ([/"i/; (felszabadítják ) be-
freit werden; (felszabadítja önmagát)
sich befreijen /24 ge7; (vár) entsetzt
werden
felszabadulás st felszabadul; ( ált.) eBe-
freiung /-—, —enj; az energiák -—a
das Freiwerden der Energien
felliszakad autjíreiBen /"i7
feljiszakít aufllreiben /"h/
feljjszalad her-/hinaufjjlaufen /"i7; (fel-
szökik) in die Höhe steigen /"i/
feljjszátll 1. (felrepül) (her-/hin)autl]-
fliegen /"i7; (rep.) aufllsteigen /["17,
auf-/abljfliegen 2. (felmegy) auf-/em-
porljisteigen, (in die Höhe) steigen 3.
( bány. ) autllfahren /i7
4. (villamosra,
vonatra stb.) ein-jautjjsteigen; (kerék-
párra, kocsira, lóra) tá besteigen /"h
ge]; (hajóra, repülőre, űrhajóra) an
Bord gehen / "i7 is; (mégy — (új utas)
zuljjsteigen is
feljjszámít an-/zu-/aufjirechnen /h7
feljiszámol 1. — felszámít; 2. (kiárusít,
megszüntet ) liguidieren /h ge) 3. ( átv.)
( vmit, vmivel) mit ré aufljráumen /h/
feljjszánt (mz2g.) aufllackern/-pflügen
[h)] ; (újra) umllackern/-pflügen;
is) autjlfurchen /47, zerfurchen
( /h
átv.
ge]
feljiszaporodjik anjlwachsen /"i7, sich
anjjháutfen /27
feljjszárad (aufljjtrocknen /i7
feljlszárít (aufiljtrocknen //h7
feljjszarvaz [-vott, mezon, -nal [(biz.)
jm Hörner aufljsetzen /47, jn hörnen
h színi
felszarvazott [-vatj; —man 1 felszarvaz;
m férj rHahnrei /-(e)s, —e/
félszázados; --an halbhundertjáhrig, ein
halbes Jahrhundert alt
feljiszed 1. (felvesz) autjlheben /£h7];
300 felszít
( szedeget ) auflllesen [5],
aufllklauben
[A] ; (pénzt) einjlheimsen /h/; ( kötés-
nél szemet) autljjnehmen /"h/) 2.
(eltávolít) (akadályt) fort-/wegillschat-
fen /?h7; (horgonyt) lichten /1A7;
( sátrat) abilbauen /h/; (tábort) ablil-
brechen /"h/; (úttestet) auflibrechen
3. (szerez) (ált.) autlllesen; betegsé-
get -- sich ré eine Krankheit holen [/147;
mett egyet-mást (tudást) er hat was
aufgeschnappt; egy pár kilót -— ein
paar Kilo zujjnehmen C] —i a
sátorfáját
sich aus dem Staube machen [/// sich
fortjjmachen
feljjszeg 1. (auf-/einjjjsáumen /h/ 2.
mi a fejét den Kopf autllwerfen /"h7
félszeg [et, ebb]; -en linkisch
félszegség [-vet, -e] linkisches Beneh-
men/Wesen /-—5/
felliszel(etely aufjIschneiden /"47; ( tála-
láshoz ) tranchieren [trá;:-[Ih ge]
félszemű [tj];—en eináugig
félszer; -v akkora halb(mal) v. um die
Hálfte so groB; — annyi(t) halb so viel
feljjszerel 1. (vmivel) ausljlirüsten/-stat-
ten /hJ]; (ellát) versehen [th ge);
( lövegekkel, tech.) bestücken /h ge);
csapatokat -Truppen ausjlrüsten v.
eguipieren /h ge/ 2. (vhova) anilbrin-
gen /h), (aufilymontieren /h £e/
felszerelés st felszerel; 1. eAusrüstung/
Ausstattung /-—, -—menj 2. eAnbrin-
gung/Montierung /-, men] 3. (eszkö-
zök ) sGerát [/(e)s, e],
eGerátschaft
(készlet) eGarnitur /[—,
[—-, m-en];
ven); (leltár) sinventar [-v-II-s, el
felllszerszámoz [-vott, zoon, —na] be-
schirren /h ge/
félsziget eHalbinsel
felszín eOberfláche; a föld -e eErdober-
fláche; re hoz zum Vorschein brin-
gen, zutage fördern /[//
felszínes; ven oberfláchlich
felszíni [-t]; -ven/-leg ( ált.) oberflách-
lich; Oberfláchen-; (bány.) — kül-
feljjszippant aufjischnupfen /147
feljiszisszen [-ot, jen, ne] autllfahren
[fi], aufllzischen /h7 ?.
feljlszít(átv. is) an-/aufjjschüren
anjlfachen /47, entfachen /h 27
felszív 301 feltekint

feljiszív aufjjsaugen /"A/. erfinden /"h ge) II. : (vi) (vhova

feljiszivárog her-/hinaufljsickern /i7 hinaufjlfinden "L Li efő -
mejd
feljiszívódjik [-ott, -jék/-jon, -nék/-na] magát sich zurechtijfinden, sich zu hel-
1. sich auf-/einjjsaugen / "h/ 2. (tréf.) fen wissen /"A47
sich verdüuften //
£€/ fellitálal anlirichten /h7; (átv. is) autfjj-
feljiszól ( kiált): her-/hinaufjirufen [447]; tragen /"47, aufjltischen [h]
(lehív) tá rufen feltaláló [mt, -—ja, -—k)] (felfedező) rEr-
feljjszólal [-t, —jon, -nal (ált) das finder
Wort ergreifen / "h ge / ; ( vmi ellen ) ge- feljítámad 1. (életre kel) auferstehen [ti
gen tá Einspruch tun / "A /v. Einsprache ge) 2. (felkel) sich erheben /"h ge)
erheben /"h2 ge/; (vmi mellett) tá feltámadás st feltámad 1. eAuferstehung
befürworten //A ge7
felszólalás [-t, -—a, -ok] st felszólal;
[-, men] 2. eErhebung /-, -—enj
feljlltápászkodjik [-ott, -jék/-jon, -nék/
1. (hozzászólás) rBeitrag, rDiskus- -na] sich mühsam erheben /"7h ge7
sionsbeitrag; több — hangzott el meh- feljjtár 1. (kinyit) weit aufljmachen/
rere ergriffen das Wort 2. (vmi ellen) öffnen /147; hirtelen —ja az ajtót die
— felszólamlás Tür autllwerfen /"h)7 2. (felfed) ( ált.)
felszólaló [-t, -ja, -kji (vitában) autlljdecken /h7; ( hozzáférhetővé tesz )
rDiskussionsredner /-s, -—7 freilllegen /47, erschlieden /"h ge);
felszólamlás [-t, -—a, -ok] rEinspruch ( átv.) enthüllen /A ge); -—ja a hely-
[/(e)s, xz € 7, eEinsprache/Beschwerde/j zetet die Lage auflldecken/dar-/klarj]-
Reklamation /-, en legen; romokat -- Rulinen freijllegen;
feljiszolgát (bei aufjitragen /?47,
Tisch) mja szívét vki előtt jm sein Herz er-
autjlwarten/anjírichten /f7, bedienen/
servieren /-v-I[/ ge /
schlieben v. eröffnen // ge7 v. öffnen;
( szerelmet vall) sein Herz entdecken
felszolgáló rAufwárter /-s,
wárterin /-, -nen 7;
eAutf- [h ge] 3. (bány.) erschürten /h ge];
(kémia) aufljlschlieBen
feljiszólít [//elhív) —aufjirufen
(vmire rábirni akar) aufllfordern /1]
[4]; fellltárcsáz (számot) wáhlen /h)]; (vkit)
anjirufen /€47
felszólító [-ot]; --an/-- lag; — levél sAut- feltart 1. (felfelé) in die Höhe halten
forderungssehreiben; (figyelmeztető ) [5h7, emporjjhalten; (vhova) her-/
rMahnbrief; -- mód (nyelvtud.) eBe- hinaufllhalien 2. — feltartóztat
fehisform, rImperativ /-s,
-vé/ feljítartóztat aufjlhalten /447
feljlszöklik 1. (magasba szökik ) auf-/jem- feltart(óztat)hatatlan [-ot, —mabbj; -ul
Ppor-/hochjlschnellen /£7 v. -springen unaufhaltsam, unaufhaltbar
[51]; (felpattan) in die Höhe fahren/ feltárul sich aufjltun /?747, sich öffnen
schieben /"i/; az árak -nek die Preise [4], autllgehen /"i/; ( átv.) sich er-
schnellen in die Höhe; az ár(adat) —
die Flut geht hoch; a lobogó -— az
schlieBen /h bb];
fellítehető [-ot,
ge7
ven/-leg vermut-
árbocra die Filagge geht (auf dem lich, mutmablich; (csak adv) vermut-
Mast) hoch; a növény -— die Pflanze licherweise; -- , hogy es ist anzunehmen,
schieBt/sprieBt in die Höhe 2. (vhova daB; ez róla -v das ist von ihm vor-
elszökik ) (durchgehen und) her-/hin- auszusetzen, das ist bei ihm anzu-
auflllaufen /fi7 nehmen
félt [-vett, --sen, -vene] 1. (vkit/vmit) um félteke eHalbkugel/Hemispháre /—, men)
tá besorgt sein /"i/ v. Angst haben féltékeny [-t, ebb]; —men eifersüchtig
["h]; —i a bőrét er will seine. Haut féltékenykediik [-ett, -jék/-jen, -nék/-ne]
nicht aufs Spiel setzen 2. (féltékeny) eifersüchteln /A7
auf jn eifersüchtig sein féltékenység [-vet, —e] eEifersucht /-
7
feljítalál I. ( vt) 1. / fellel ) aufllfinden /447,
ausfindig machen //47 2. (felfedez) má h
(her-/hin)auf-/lemporlliblicken
feltép
fellltép auflireiben /$47
feljíterít aufjjdecken /h/7; (függesztve)
autfjlhángen /h7
feljlterjeszt (vmit) vorlllegen /A47, unter-
breíten [h gej; (vkit) vorjischlagen
h
féltestvér rHalbbruder; erHlalbschwester;
vek Halbgeschwister
feljítesz 1. (elhelyez) (vminek a tetején)
(her-/hinaufjj)stellen/-legen/-setzen
[Ah] v. -tun /["hj); (rendeltetésszerűen )
(an-/aufl] Nlegen/-setzen/j-stecken /h7;
evi a kalapot den Hut aufjlsetzen, sich
bedecken /h ge/ 2. (feltart) (auf-/
empor-/hochijjjheben /"4/, erheben
[5h ge] 3. ( megfejtésre felad ) stellen,
vorjllegen /h ge7 4. (feltételez) anij-
nehmen /"/7; tegyük fel, hogy neh-
men wir an, da6; feltéve (azt az esetet)
angenommen/(vorausjgesetzt (den
Fall) 5. (kockáztat) (aufll)setzen, aufs
Spiel setzen; mindent egy kártyára
tesz fel er setzt alles auf eine Karte
6. -v magában vmit sich (ré) tá vorl]-
nehmen
feltét (főzeléken) eAutflage /[-—, -—n7;
(kenyéren) rBelag [--(e)s, se]
feltétel eBedingung /-, -enj; (előfel-
tétel ) eV oraussetzung [4-, -en]; —ek-
Esz köt vmit fá an Bedingungen knüp-
fen; azzal a --lel mit der Bedingung;
- nélkül(i) beuingungslos
feltételes [-vet, -—ebbj; -—en bedingt;
(csak adv) bedingungsweise; -- meg-
álló(hely) eBedarfshaltestelle; -- mód
( nyelvtud.) eBedingungsform, r7Kon-
ditional /-es, -—ée/
feltételez [-vett, mzen, -ne] 1. (felté-
telhez köt ) bedingen [?h ge) 2. ( feltesz )
vorausjljsetzen /A7, anjinehmen /?h7;
vkiről vmit — (ált.) von jm tá anii-
nehmen/vorausjljlsetzen; ( képesnek tart
jm tá zujjmuten/-trauen /h/7
) feljjtörekszlik auf-/jempor-/hochjlstreben
feljitételezhető [-t, --bb];
lich
en vermut-
feltétlen
gungslos
[tj]; ül unbedingt, bedin-
feltett t feltesz; -— kalappal mit dem
Hut auf dem Kopf; -- szándékom es
ist mein fester Entschlub
feltéve 1 feltesz 4.
302 feltörik
feltevés [mt, -—e, -—ekj 1. st feltesz;
kezük --ével szavaznak die Abstim-
mung erfolgt durch Erheben der Hand
v. durch Handaufheben; a kérdés -—e
eFragestellung /-—, -—enj 2. feltétele-
zés ) eV oraussetzung /-,
mény) eAnnahme /-—, -—n/; (tud. )
—en/; (véle-
eHypothese /-—, 17;
mutung/MutmaBung /-—, —en/
(sejtés) eVer-
feljitol I. ( vt ) ( felfelé) auf-/hochijschieben
[5h); (vhova, vkihez) her-/hinaufj]-
schieben II. (v.ref1) — ja magát vminek
sich zu ré aufjlwerfen /"N/
feljitorlódjik sich aufjjstauen /h/7
felljtornyosul sich (aufjjjtürmen /17;
nnak a hullámok die Wellen gehen
hoch, die See geht hoch
féltő [-t]; — en ángstlich, besorgt, besorg-
lich
feljítölt (ált. ) aufjjfüllen /47; (betemet)
zullfüllen; (felhord) an-/aufjischütten
([h], autiltragen /"h7; [(utánatölt)
nachjlfüllen/-schütten, nachijgieben
[5hj; (el.) (autllyladen /[$h]
feljjtör I. (vt) 1. ( ált. ) aufijjbrechen /£47,
erbrechen /?/ gej; (feszítve) (autjl-)
sprengen /17 7; ( foggal, ropogtatva ) auti[-
knacken /f/; (ütéssel) aufllschlagen
levelet n einen Brief auf-/erbre-
[$h];
chen 2. (felszánt) um-/aufjibrechen
3. ( feldörzsöl ) wund reiben /"h7; -te
a lábát er hat sich wund gegangen II.
(vi) 1. (víz) hervorjibrechen /"i/,
hervorjischieden /"h/ 2. (élre tör)
(sp.) aufllbringen /"47, aufllholen
[A], autllkommen [ii]; ( átv.) ( közb.
aufjlkommen, sich —aufjjschwingen
)
[X5h], "sich groBllmachen /h7 III.
(v. refl) mi magát sich aultjlreiben,
sich wund reiben; (lovaglástól) sich
wund reiten /fh/, sich aufllreiten
[Ah
feltörekvő; -ven t feltörekszik; újonnan
s Nneuaufstrebend
feljítörlik 1. (felnyílik) aufjjbrechen
[Xi] 2. (kisebesedik) (dörzsöléstől )
sich wund reiben /"47; (fekvéstől)
durchgelegen v. wund (gedrückt) wer-
den /"i (ge) 7 ; -t a lábam ich habe mir
die FügBe wund gegangen/gelaufen
feltöröl 303 felülmúl

eliltöröl aufilwischen [A] felügveleti; —leg Aufsichts-; (csak adv)

lllítúr auf-/durchilwühlen aufsichtsmábig
!
/17;7 ( pejor.)
durchwühlen /hA £2/ felügyelő? [ot] (a) t felügyel; Aufsichts-/
i
feltünés
szenzáció )
[t,
—6£, sek] si feltűnik;
sAufsehen /-s7; —t kelt
Überwachungs-
felügvelő? [-ot, —je, —ki] (5) rAufseher/
(
Aufsehen erregen; mt keltő aufsehen-
tor /[-ven, menj
-
Wárter /-es, / ; ( tisztviselő ) rinspek-
erregend; — nélkül(i) unaduffállig
feljítűnjik 1. ( megjelenik) erscheinen feljlült (vi) 1. (ált.) sich aufjjsetzen
xj ge], aufllitauchen / 1] 2. (szembe [A], autllsítzen "75. (vihire ) sich
:/

tűnik ) autljlfallen /"i/ 3. (vmilyennek auf fá (her-/hinautfljjsetzen 2. (vnek

látszik , s :heinen/"hJ, vorikommen
feltűnő [—t, —bb]; —-en t feltűnik; ( szem-
/"i/ bedől ) ré autfjlsitzen
felül? (adv) oben, droben, obenan,
betűnő) auttállig, ( közfeltűnést keltő) obenaut; --re oben(dr)autf, nach oben;
aufsehenerregend; nincs abban sem- seről von oben (herab)
mi - daran ist nichts Auffallendes;
daB
m, hogy es ist auffallend, viminek)
felül? (postp) (vmin) 1. (térben) ober-
halb bi 2. (főként átv.) über réltá;
felj jtüntet I. (Vt) 1. ( vhogyan, hin-/ (minden) várakozáson -
über alles
darjlstellen /h7/; úgy tünteti fel a
dolgot er stellt die Sache so hin/dar
Erwarten; vitán
Zweifel
-
ohne Frage/

2. (vhol, vmin) anilgeben [fh], anli- felülljbírái überprüfen /hge/, revidieren

führen / A7 II. v.refl) vi magát vminek [7v-1Ih ge]
sich (ré) den Anschein von ré geben, (vmin) sich über fá
felüljjemelkedjik
sich als Zá ausljigeben erheben [fh ge), über tá erhaben
fellitűr — felgyűr sein [fi
fellítűz aufjlstecken /h7; jelvényt) felület [-vet, -e, —ek] (felszín) eOber-
anijstecken; (szuronyt) autllpílanzen fláche /-,
menj; (lap, sík) eFláche;
külső -— eAuGenfláche
h
felltősel 1. (eltüzel) verfeuern/verhei- felületes [-et, ebb]; -—en oberflách-
zen /h ge) 2. (buzdít) anjlfeuern /[h/; lich
( lázít ) autjlhetzen /A)] felületesség [vet, —e] eObertláchlichkeit
felljugrál autjjspringen /"1i7 ze]
feljjugrjik 1. (magasba) auf-/jemporli- felülj [fizet überzahlen /h ge/
springen [ti/;(vhova) her-/hinaufl]- felüli [tj]; men; erején — teljesítmény
springen; (dühösen) autjlfahren /fi/ eine seine Kráfte übersteigende Lei-
2. ( közb. ) ( vkihez) zu jm einen Sprung stung; tíz éven -v gyermekek Kinder
machen ///7 über zehn Jahren; terven -: überplan-
feljlújít /ált.) erneuern /h ge); (színt, mábig
festményt) autljfrischen /A7; (szính.) felüljáró [mt, —ja, -k) eWegübertüh-
wiederaufj[führen /f/7 rung [4, en], rÜbergang /[-(e)s,
felljújul sich erneuern /h ge/, neu autl]- as e]
leben /h7 felüljjkerekedjik [(álf.) die Oberhand
félúton auf halbem Weg(e), mittwegs behalten/bekommen /"h gej; (vkin)
felljüdít erfrischen/erguicken //A 2£€/, jn unter-/kleinjikriegen /h/; (vmin)
laben [77 ré Herr werden /"iJ, tá meistern
feljjüdül /felfrissül) sich erfrischen/er- (h)
guicken //
ge/, sich laben //47; (felé-
Ppül) sich erholen /h ge/]
felüljjmarad
felüljjmúl [-t,
— felülkerekedik
—jon, —na]l (vkit/vmit)
felljügvel (vmire) tá beaufsichtigen/ überbieten/-treffen [7 £ge/, überra-
überwachen /h ge/ gen/-holen /hA ge7; minden képzeletet
felügveleteAufsicht/Beaufsichtigung/ m es übersteigt/-trifft alle Vorstel-
Überwachung /-, -—en/ lungen; ja
(önymagát sich überbieten
felülmúlhatatlan 304 felvetődik

felülmúlhatatlan [-/t, -—abbj; -—ul un- feljlver 1. (ráerősít) an-/aufllschlagen

übertrefflich ["h) 2. (felfelé, átv.) in die Föhe
felülső [-ut] ober schiagen/treiben /"h7; (vhova) her-/
feljjültet 1. (vhova) her-/hinaufjjsetzen hinaufjischlagen; ték az árakat die
[4], aufsitzen lassen [th ge] 2. (be- Preise wurden in die Höhe getrieben
hinaufgetrieben; —i a port den Staub
v.
csap) (her)einjjlegen /h 7), zum Narren
halten /"47, aufsitzen lassen aufjlwirbeln /47; az ügy nagy port
felüljlvizsgál überprüfen /h ge/7 vert fel die Sache hat groBen Staub
feljlüt 1. (her-/hin)autjlschiagen /"h7 2. aufgewirbelt 3. (felzavar ) aufiltreiben
ei -(a) fejét aufljkommen /"i7, ent- ("h], autjlscheuchen/-stören [h] a.
stehen /"i7; járvány ütötte fel a fejét (habbá) (abil)schlagen, abllguirlen
eine Epidemie brach aus [h]; habosra — zu Schnee schlagen 5.
feljjüvölt aufljheulen/-brüllen /47 mi a gaz a kertet das Unkraut über-
feljlüzen sagen lassen /["h ge/ wuchert den Garten
felljvág I. (vt) 1. (vág) (ált.) aufil- félvér (ember) rMischling [4s, -ej;
schneiden /"47; (belevág) anjischnei- (ló) sHalbblut
den; (szétvág) zerschneiden /[?h g£e/ feljiverekiszi magát sich hinauf-/Jempor]j-
2. (hajít) (her-/hinyaufljschleudern arbeiten v. emporlikámpfen /h7
[h) 3. (feldob) autllwerten ["h]; -—ja feljlvergődjik — felverekszi magát; -— a
a fejét den Kopf autljwerfen 4. (Ssp.) felszínre hochilikommen /"íj; -— a
umjjsábeln /47 II. (vi ) ( felcsapódik )
1. partra sich ans Ufer arbeiten [h]
aufjlschlagen [A] 2. (közb. ) anjigeben/ feljlvesz 1. (felemel, felszed ) autfljneh-
aufllschneiden /"h7/C1jól -—ták a men/-heben /?h]; (pénzt) erheben ( A )
beheben [th ge7j; köszönettel fel-
nyelvét sie ist nicht auf den Mund erhaltenjempfangen
gefallen, sie hat ein tüchtiges Mund- vettem dankend
2. ( magába/magára vesz) ált.) autf-/
werk
felvágatlan [-tj; —ul (könyv) unaut-
geschnitten
(
anjlnehmen; felhúz) anjlziehen /"h/;7
( magára terít) umlijnehmen; /kitűz)
felvágós [-vat, -abbj; -—an [(közb.) anillegen /h7 3. (felfogad) aufllneh-
aufschneiderisch men 4. (megörökít, rögzít) aufllneh-
felvágott! (a); -van t felvág; — nyelvű men 5. ( feltételez ) anjinehmen, setzen
mundfertig, schnellzüngig [h] §6. (egyetemi előadást) belegen
Ci fel sem veszi er macht sich
felvágott? [/vat, ja, -—akj (5)
schnitt /-(€e)s, —ej, sAufgeschnit-
rAuf- [h ge]
nichts daraus; --i vvel a versenyt es
tene /-en, en) (ein s)
félvállról über die Achsel [] -- beszél
mit ré aufjlnehmen
feljlvet 1. ( feldob) (her-/hinyauf-femporll-
vkivel mit jm von oben herab reden; werfen /"h] 2. (felüt) autllschiagen
[th]; fejét den Kopf aufl]-
edeln; -v vesz vmit Zá auf die leichte , werfen; —i-i aa szemét
kezel vkit jn geringschátzig behan- "
die Augen aufll-
schlagen 3. ( átv.) autjlwerfen C] majd
Achsel nehmen
feljjvált 1. (apróra) (umllywechseln /27 si a pénz vor Geld nichts anzufangen
2. (mással betölt) abillösen /hj); wissen /?h), von Geld strotzen
/ váltakozva) abllwechseln /h7 h
felváltva abwechselnd, abwechsiungs-
tögvélet 1.
(ált.) eAutfnahme /-—, en];
weise (elfogadás) eAnnahme; (pénzé) etr-
feljlvarr auf-/anjlnáhen /47 hebung/( A) eBehebung [4—, men);
feljlvásárol aufijkaufen /147 (ruháé) eAnlegung [4—, men] 2.
félvászon-kötés rHalbleinenband (fotó ) ecAufnahme
felllvázol entwerfen/skizzieren /h 2€/, felvételi [tj] Aufnahme-; -— vizsga
umreiBen [4]; (ábrázol) darjilegen/ eAufnahmeprüfuüng
feljlvetődjik (felszinre) hochjikommen
-stellen /h/, schildern /A7
 felvevőképesség 305 fenék

MRJ E(Gálvi), síeh rautjjwerten [$47, felvonás s; felvon; (szính.) rAutzug,

sich erheben [714 ge7 rAkt /[-fe)s, me]
felvevőképesség [(piacé) eAufnahmefá- , felvonó rAufzug Fahrstuhl
: (€)s, sel
higkeit; [(oldaté) eAbsorptionsfáhig- felvonóhíd eZugbrücke
keit, sAbsorptionsvermögen

—
feljívonul 1. (vhol) autfjizichen
felvevőkészülék [rádió) rEmpfangsap- (vhova) her-/hinauflziehen;
[8],
parat, rEmpfánger /-s,
képezés) eKamera [-—, -s7
7; (fény-
(vki
előtt) an jm vorbzillziehen v. vorbeijl-

felilvezet (ált. ) her-/hinautjjführen /A7;

marschieren/-defilieren [i g€7; ( menet
umjlziehen 2. (ka!) aufilmarschieren )
( villanyt, vizet ) her-/hinautjlleiten /AA felvonulás st felvont: 1. rAufzug
[(e)s,
felvidék sOber-/Hochland /-(e)s7, azer / sé]; rVorbeimarsch /-es, ve], eDetfi-
fellividít aufj[heitern /7, erheitern /hge7 lerung /—, menj; rUmzug; ünnepi
felllvidul sich aufljheitern /A7, sich er- m rFestzug 2. (kat. ) rAufmarsch
heitern /A £€/ felllzaklat aufl[wünlen/-regen //4
felllvigyáz (vmire) tá beaufsichtigen /A feljlzárkózlik /kat.) aufllschliegen (ÁL,
ge], über fú die Aufsicht führen //47 nachiirücken /i7; (átv) (vkihez)
felvigyázó rAufseher /-s, -—/7; (isko- sich jm V. an ju anjjszchlieden
lai ) rOrdner /-—s, —7 feljizeng. erklingen /tíi/N 2e/, ertőnin
félvilági [ot] (pejor.) Halbwelt- fi ge]
felllvilágosít auflikláren /47; (kioktat) fellizokog aufljschluchzen /h]
belehren /A ge7 fellizúdul aufilhrausen [h/i7, sich ent-
felvilágosodás [-—t, ma, ok] (tört. ) rásten /Ah ge]
eAutklárung
felllvilágosult
[7
[-vat, vabb]; van aufge-
tellizág aufllbrausen //17;
(brausender/tosender)
otta tass ein
klárt Applaussturm
brach los
fel lvillan auf[[blitzen/-leuchten /A4/i7 fém [-et, me, mek] sMetall [--(e)s,
felllvillanyoz / átv.) elektrisieren /hA ge)
felllvirágoz [-ott, -zon,
Blumen (auf[/jschmücken /A47
nal mit e
fémes [-vet, ebb]; ven metallisch
fémipar eMetallindustrie; ( kisipar) sMe-
felllvirágoztat zur Blüte bringen /["47 tallgewerbe
felvirágzás s) felvirágzik; rAufschwung fémjel ePunze/Probe /—, -n7, sPrü-
[-v(€)s], eBlüte(zeit) [7 fungszeichen
/- 7
,.

feljlvirágziik aufjjblühen /í7, erblühen témkohászat eMetallurgie

rad! ge

[h/i];
1. ( feldereng ) (aufjlyJdánimern
mt der Tag brach an2. (elérke-
fémmunkás rMetallarbeiter
fen [vt,
wetzen
jen, nel sehleifen
///;vkire(kaszát) dengeln /h) [1
/[447,
zik) anjlbrecheníkommen /"ij; -— fogát -—i auf jn scharf sein
majd az a nap einst wird kommen [51]; fogát —i vmire auf tá erpicht
der Tag sein, es auf fá abgesehen haben /t/17
felllvisz I. (vé) 1. (élő erővel) hinautil- fene! [/2t] (4); — verflucht, verteufelt;
tragen/-bringen [A]; (járművel) hin-
aufjlfahren /$47, hinaufllführen /h7 - nehéz verflucht schwer; rosszul -
.
vagyok mir ist hundsmiserabel
2. (átv.) (vhova) (bis an/aut/vor .)
bringen/tühren II. (vi) 1. ( úf) hinauti]-
. fene? [/dt, jel
(S); mi a —? was der
Teufel!; a — egye meg! der Teufel
führen 2. [/átv.) vki vmeddig -—i soll ihn/siejes holen!; menj a Abe
bis zu ré bringen geh v. scher dich zum Teufel !

felllvon 1. /v/0va4) (her-/hin)autjjziehen fenegyerek rTeufels-/Mordskerl

[5h]; rfelfelé) empor-/hochilziehen; fenék /feneket, feneke, fenekek] 1.
(horgonyt) lichten [/h]; [lobogót) (ált.) rGrund [-/e)s, ssel; (tárgyé
h]
[A] 2. ( megfeszít) aufllspannen is). rBoden [-s, a]
2. (emberé)
rHintere /-n, een], rHintern [—s, 27

20
 306
teneketlen
;
nagy feneket kerít vminek /beszéd-
C1
nek ) weit ausjlholen /h7; ( dolognak
mit ré viel Aufhebens machen; fenekes-
tül felfergat vmit fá auf den Kopi
stellen / 7 /
feneketlen [-t, —ebbj; —-ül grundlos:
( átv. is) bodenlos; (átv. ) unergründ-
lich;-e gyűlölet blinder/unstillbarer Ha
fenevad eBestije, /—, m—n7, sUntier
[-(e)s, —e]
fenn (térben) oben, droben; ( átv.) auf;
mr van er ist auf
fenniljakad 1. (beleakad) hángenjijblei-
ben /"ij 2. (megáll) steckenljblei-
ben stocken //17 3. ( megütközik vmin)
ré AnstoB nehmen /?147, sich über
tá aufllhalten /?R7
fennakadás [-t, —a,7-ok] st fennakad
( szünet) eStockung [-—, —men]; (min-
deny — nélkül ohne Hindernis
fennjáll bestehen /fh/i ge7, existieren
[h ge]
fennálló; an; a — körülmények között
unter den obwaltenden/herrschenden
Umstánden; a - rendelkezések die
geltenden v. in Geltung befindlichen
v. in Kraft stehenden Bestimmungen
fennen; - hangoztat/hirdet laut ver-
künden;
sen [t 2 gel
-lobogtat hoch flattern las-
fennforgó; -an; ) fennforog; a — eset-
ben im vorliegenden Fall(le)) a —
körülmények közt unter den herr-
schenden/vorliegenden Umstánden
fennijforog vorllliegen /€A4/, vorllwalten
obwalten /h ge /, vorhanden sein
[91
Fi]
fennhangon laut, mit lauter Stimme
fennhatóság eOberhoheit/-gewalt /-/
fennhéjazó [-t, bb]; —(ajn hochmü-
tig, anmaBend
fennkölt [-met, -—ebbl]; -—en erhaben,
hochsinnig/-gesinnt
fennilmarad 1. (nem fekszik le) aufll-
bleiben /ti7 2. (felszínen) an der
Oberfláche v. obenaut bleiben, nicht
unterjlgehen /[tij 3. (nem fogy el)
über-/übriglibleiben 4. (nem szűnik
meg) fortiibestehen [ői vg€/, fortil-
dauern /h7/; (nem pusztul el) sich
erhalten [th ge/
fentebb
fenniimaradó [-t];t fennmarad; — ösz-
szeg rRestbetrag, eRtestsumme, rRest
mes, vél
fennsík ekochebene, sPlateau /-tot[/s
ms]
fennijtart I. /vt) 1. (nem vesz le) an-/
aufjibehalten /7A ge7 2. (vmilyen álla-
potban ) erhalten /?"h ge]; ( kert antart
instand halten /?/1] 3. (átv.) (eltart)
)
(untjerhalten /"A g£€7; (folytat) un-
terhalten; (megtart) aufrechtilerhal-
ten; —ja a rendet die Ordnung auf-
rechtjlerhalten; —mja a véleményét
seine Mecinung aufrechtilerhalten, bei
seiner Meinung bleiben /fi/ 4. (vkinek
vmit) (ált) jm tá reservieren [-v-IIh
ge); (magának vmit) sich tá vorll-
behalten; minden jog —va alle Rechte
vorbehalten II. (v. ref!) —ja magát
(fennmarad) sich erhalten; (megállja
a helyét) sich behaupten /h £ej;
/fmegél) sich erhalten, sich ernáhren
[h ge]; (repül) sich in der Lutt hal-
ten; (úszik) sich über Wa-ser hal-
ten
fenntartás st fenntart; 1. eAnbehaltung
(1 2. eErhaltung /— 7; elnstand(s)-
haltung [73. eUnterhalt. ng /[4-/,
rUnterhalt /-(e)s7; eA;-fre ht rhal-
tung [—7; a rend —a die Auír c ter.
haltung der Ordnung 4. eReservie-
rung [-—] 5. (kikötés) rVorbehalt
[-(e)s, -e]; annak (a) mával, hogy
mit dem Vorbehalt, dab
fenntartott [at]; man t -nntari; — hely
reservierter [-v-] Platz
fenőkő rAbzieh-/Schleif-(Wetzstein
fenség [met, —e, —ek] 1. ( királyi )
eltoheit (2, en); (hercegi) eDurch-
laucht [-, -en] 2. (tulajdonság)
eErhabenheit /-—/
fenséges [-vet, ebb]; —en 1. (cím)
(királyi) hoheitlich; (hercegi) durch-
lauchtigst; -- asszonyom/uram Eure
Hoheit 2. (átv.) erhaben, herrlich,
groBartig
— fenn; — említett obencrwáhnt;
—
fent
idézett oben angeführt; nevezett
—m
ob(enygenannt, ob(enjerwáhnt
fentebb weiter oben; ( hivatkozásnál
,
)
obenstehend
 307 fényűzés
fentebbi

fentebbi!

fentebbi?
[mt]
Áss
stehend/angetührt/gesag
fel mje, mek] (8)
plur.) svor-IVorstehende 7. Svoran-/
Vorangehende /mnj(ein ms); a mek-
oben-
ali
(főként
fényforrás el ichtguelle
fenynatás rilcntetfekt, elLichtwirkung
fényhullám el ichtwelle
fenyít [-vett, -—sen, -ene]l züchtigen
[h]; (kat. is) bestrafen /[h ge)

—
ben im vorstehenden fenyíték [-vet, —me, —mek] eZüchtigung
fenti! [4t] (a) 0big;
ob(en)stehend, vorstehend, vorange-
( hivatkozásnál ) [",
—
m-en); esStrafe [—, en]; testi
eKörperstratfe ís
hend, ob(en)gesagt fénykép sLichtbild, ePhotographie /-—,
[1 plur.)
fenti? [1t, mje, mek] (s) (főként mn]; (közb.) sFoto/Photo /-—s, —s7
( mondottak ) sobigejObige v. sob(en)- fényképész [mt, —e, —ek] rPhotograph
gesagte/Ob(enjgesagte /[—n, men; a [-en, —enj
evekben im obigen/vorangehenden/ fénykévez [—mett, —zen, -—nel photo-
ob(en)stehenden grapnieren // ge); (kapásból) knip-
fény [mt, —e, mek] 1. (ált.) sLicht sen /h]
1

[(e)s, mer]; (csillogás) rGlanz fényképezőgép 7Foto-/Photoapparat,

[es]; (vninek a fénye) rSchein
25, A) ,
eKamera /-—, -—S7

fel
rSchimmer /-—s5,
( halvány,
-—/7; nappali —
átszűrődő ) fényképfelvétei elLichtbildaufnahme,
(pnuotograpiische) Aufnahme
sTageslicht, eTageshelle /-—/; ez nem fénykor eGlanzzeit/-periode
vet rád jó -t
(áfv.) das wirft kein fényllik —ett, --, -enék/-ene]l (ragyog)
[/

glánzen //7; (világít) leuchten /1/;

gutes Licnt auf dich 2. (áfv.) rGlanz,
ePracht [-], rPrunk [-(e)js]) (dereng) szcaíúüimmern /h7], scheinen
fényálló [mt]; an
lichtbestándig
fénycsóva elichtgarbe /-—, —Nn7; (végig-
—
béli]
fénymáz [(ált.) rFirnis [4-ses, se];
suhanó) sStreiflicht [-(e)s, m-—er] rLack [-(e)s, mel; epolitur [—-.,

fenyeget [mett, fenyegessen, -—nel (vkit) 21]; (cipőre) eWichs3e [—, 1]

fenyegetődzliik [(-ött,
/
bedrohen / hge 7, átv. is) im drohen //
fenyegetőddzék,
/ fenyő [—t, —je, -k] 1. (növény) (ált. )
/;
rNadelbaum /-—(e)s, ase ( erde. fenyo )
-neg] drohen /17 eFöhre j—, mn/, ekieter [—, —n/;
fényerő elicntstárke ( jegenyefenyő) elanne [-, en]; [lc
fényerősség eLeuchtkraft fenyő) e Fichte [-,
—n]; (vörösfenyő )
fényérzékeny; -—en licatempfindlich eLarcne /-—, —n/ 2. — fenyvla a. -

fényes [et, ebb]; —en (ált., átv. is) fenyőfa 1. (növény) — fenyő 1.; (közb. )
glánzend; (világos) hell, licht; ( átv.) rTannenbaum 2. (agyag) sNadol-
glanzvoll, brillant [-]j-]1; — nappal holz
bei hellichtem Tage fenyőtoboz rTannenzapfen
fényesedjik [-ett, -jék/-jen, -nék/-nel] tényőzön rLichtstrom
glánzen /h fénypont rLichtpunkt; [(átv.) rGlanz-
fényesít [-ett, -sen, -ene]l [(ált.) punkt, eKrönung /-—, —enz/
glánzend machen //17; (padlót) boh- fényszóró [mt, —ja, —k] rScheinwerfer
nern/wichsen /h/; [(teci.) polieren
[Rh ge)
ms,
fénytan elichtlehre, eOptik /[-7
,
fényesség [-vet, —e, —ek] (ált., átv. is) fénytani [tj]; —lag optisch
rGlanz /-es]; (világosság) etlelle fénytelen [--, ebb]; —ül [fény nélküli)
[AG vininék ad fénye)
13(
rSchein lichtlos;s (nem ragyogó) (átv. is)
[te)s]; (átv.) ePracht /—7 glanzlos; (tompa) matt
fényez [-vett, zen, nel
(ált.) polieren fénytörés /fiíz.) eLichtbrechung
(fh ge]; (mázzal bevon) glasieren
[h ge]; (lakkoz) lackieren /h ge),
fényűzés [mt, —el rLuxus (köl-
tekezés) (gro3er) Aufwand /-(e)sj];
/-];
lacken /A7 (pompa) rPrunk [-(e)s]

20t
 308 feslett
iér

fér [mt, —mjen, —nejl 1. (vmibe) in tá férfiruha sMánnerkleid

herein-/hineinjlgehen [fi]; mennyi férfiszabó rHerrenschneider
térfiú[t, férfia/-ja, férfiak/--k]1—férti
mm
a bögrébe? wieviel geht in die
[4et, —en 1. (kukacos)
Tasse hincin? 2. (vmihez) ré beill- férges —mebb[;

kommen /fi7; ehhez nem -— kétség wurmig, madig 2. (állat, ember,

das unterliegt keinem Zweifel [] nem lakás) ( ált.) voll(er) Ungeziefer; (po-
loskás) verwanzt; (tetves) verlaust
- a bőrébe er kann nicht ruhig blei-
ben, ihn sticht wohl der Hafer Feri [t, je] (Kosform von Ferenc)
PA] me, mek] rHeftfaden /-S, férj [et,—e, mek] rMann [4 (€)s,
ést
A
fércel [mt, —jen, —ne]l heítten //7 (vál.)
rGatte [-n, —n]; kedves —e
ser]; Ihr Gemahl; —hez ad verheira-
féremunka sFlickwerk ten /h ge]; —hez megy heiraten /27,
ferde [4t, 4bbj; 41 (ált.) schief; 1. sich verheiraten; hez
megy vkihez
schrág, guer 2. (áfv.) ver-
(átlós) in heiraten; nél
van verheiratet sein
kehrt; -
nézetek verkehrte Ansichten férjes [et];
men verheiratet
ferdeség [-vet, —me, mek] 1. eSchiefe férjezett [vet]; —en verheiratet; (röv.)
[9, —n], eSchiefheit eSchráge /- /; verh:; Kis Éva, — Aba Ottóné Eva
[; en], eSchrágheit /-7 2. (átv.)
eVerkehrtheit /-—, —en
Kis, verehelichte/verehel. Ába
férjhezadás sVerheiraten [4-3], eVer-
ferdeszöőgű [tj]; —en schiefwink(e)lig heiratung /— 7
ferdít [/vett, —msen, -—ene]l 1. schietf férjnezmenés sHeiraten /-S7
machen /h/; (tech) schrágen [A] férkőzlik [-ött, -zék/-zön, -nék/-ne] ( ész-
2. (átv.) entstellenfverzerren [A ge] revétlenül ) sich schleichen [fh]; (nyo-
ferdül [vt, —jön, —nej schief werden makodva) sich durchilarbeiten ER);
húzódik) sich schietf vkinek a közelébe — jm in die Náhe
[ti]; (ferdére
kommen /fij, sich an jn heranii-
verziehen ge7 /fh machen /147
féreg [férget, ferge, férgek] 1. ( állat )
rWurmi (e
s, as er j 2. m (colt !( állaton- férőhely 1. "Raum [/e)s, sé], rPlatz
eUnterkuntt
[s] [-vés, ae] 2. (szállás)
emberen, lakásban) sUngezieter
( átv.) (biz.) sWürmchen /-5, -/; e
A
[-,
]

3.
rWurm, sGewürm [—-(e)sj fertő mk)
mije, (átv. ís) rPfuhl
(pejor.) rsumopt [-(e)s, se]
téregirtás eVertilgung /-—/7 von Ungezie- [(€)s, e],
fer Fertő [/t; —ben]; — tó rNeusiedler See
sinsektenmittel fertőtlenít [-ett, —sen, -—ene]l desinfi-

[S
féregírtó [4t, mja, —k]
zieren [h ge); (járvány után) entseu-
/ a

chen /[hA ge]

téregnyúlvány (anatómia) rWurmfort-
satz fertőtlenítőszer sDesinfektionsmittel
Ferenc [-vet, mej Franz fertőz [-vött, zön, —ne]l I. (v1) anll-
[(e)s, stecken /h7, intizieren /[h £€/; (tár-
férfi
As
[t,
—mja,

er /
mak] rMann
gyat) verseuchen /h ge] II. (vi) anstek-
férfias [/vat, vabbj; van mánnlich kend sein /fi7
férfiasodjik [-ott, -jék/-jon, -nék/-na] fertőzés [mt, me, —mek] st fertőz; eAn-
steckung/lnfizierung/Infektion f—.
zum Mann(e) (heranjl)reifen /1/
férfiasság [-vot, ma) eMánnlichkeit [-] menj
férfiatlan [1t, abb]; —-ul unmánnlich .
fertőzéses [-vetj; en
infektiös
fertőző [—t, -bbl; men t fertőz;
—
férfidivat eHerren-/Mánnermode
férfikor sMannesalter betegség ansteckende Krankheit, eln-
férfinév r-Mánnername, mánnlicher Na- fektionskrankheit
me feslett [-et, —mebbj; —en 1. ( kopott )
verschlissen, schábig 2. ( erkölcsileg )
férfiöltöny rHerrenanzug
liederlich, lotterig
fértipáros sMánner-/Herrendoppel
fest
309 foi
fest fessen, menel I.
[ett, [/h/; (ví!) 1. (ált. ) fészek [fészket, fészke, fészkek] 1. (ma-
malen [(mázol) anijstreichen dáré, átv. is) sNest [-es, —er]; (raga-
TWeJL (( színez
)
tárben [A] 2. (leír)
schildern / A] I. (vi) 1. ( színét hagyja )
[55
dozó madáré) rHorst [-—es, -—e]j 2.
(vmié, tech. is) rSitz [-es,
el;
(abll)yfárben [h) 2. (vhogy kinéz) ( betegségé) rHerd [-(ejs, -—me] 3.
ausilschauen /hÁJ, ausjlsehen [9h], (sp.) rNesthang /-(e)s, 2se]
sich ausjlnehmen /f4/; nem úgy feszélyez [-mett, Zen, -—nel genieren
m a dolog es sieht nicht danach aus, £3e-IIh ge], belengen /[h ge]
es schaut nicht so aus III. (v. ref) feszeng [—mett, —jen, —ene]l 1. (nyugta-
—i magát sich schminken /77 lankodik) unruhig sein /"i7j, sich
festék [4et, me, mek] eFarbe [—,
( arcon) eSchminke [—, —n]; (kémia )
en; hin und her bewegen //h 22e/, hin und
her wetzen /h7 2. (feszélyezve érzi
rFarbstoff /[-(e)s, —meJ; (nyomd.) magát) sich genieren /3s-IIA/, sich
eDruckerschwárze /-—, —17 geniert/belengt fühlen /4/; kínosan —
festékes [met, —mebbj; —en 1. (bekent) in gröbkter Verlegenheit sein
mit beschmiert 2. (festéket
Farbe fészer [-t, —e, —mek] rSchuppen /-s,
tartalmazó ) Farben-
:

-], rVerschlag /[-(ejs, ae]

feszes [-vet, ebb]; —en straftf, gespannt;
festés [mt, —e] st fest; 1. eBemalung
[-, men]; eAnstreicherei /-—, menj;, (merev, átv. is) steif; (katonás)
(eredménye) rAnstrich [-—(e)s, mel; stramm; (rugalmas ) drall, prall; ( szűk )
eFörberei [-, -—enj; (eredménye) anliegend, knapp, eng
eFárbung /-, men) 2. ( festőművészet ) feszít [-vett, sen, -—ene]l (vt.) I. (vt)
eMalerei [-] 3. (réteg) eFarbe [-—, (auf-/anjlYspannen /A7, straftfen //4]7 II.
(vi) (átv.) (jár) stolzieren [h/i ge);
en]
festészet [-vet,
festmény [-t,
e] eMalcrei
-e, ek]
[7]
sGemálde /-5,
( viselkedik) sich spreizen [1], ge-
spreizt/stolz tun /?4/
fészkel [-t, —jen, —ne]l 1. nisten /47;
zéró [mt, —je, —k] (ált.) rMaler /-5, (ragadozó madár) horsten /[h]; (vho-
"]; (mázoló) rAnstreicher /[—s, —/;
( kelmefestő) rFárber [-s, 2]
va) (sich an-/einjjjnisten 2. [(átv.)
seinen Sitz haben /?147
festőállvány eStatffelei /-—, —en/ fészkelődjik [-ött, -jék/-jön, -nék/-ne]j
festőanyag rFarbstotff — feszeng 1.
festői [-t, bb];
—en (átv.) malerisch, fesztelen [-t, ebb]; —ül ungezwungen,
pittoresk ungeniert [-3-], zwanglos
festőművész rKunstmaler/Maler /-s, feszül [-t, —jön, -—ne]l 1. sich spannen/
e straffen /A7; (ruha) spannen 2.
festőművészet eMalkunst, eMalerei
fésű [mt, —je, -k] rKamm /-—(e)s,
/-/ (vminek) sich gegen fá stemmen /h7
feszület [-vet, -—e, mek] sKruzitfix /-es,
Ae mél
fésül [-t, —jön, —nej kámmen /1/; feszült [-vet, -—ebbl]; men feszül; — $

(frizurára) frisieren /[h ge] figyelemmel mit gespanntem Inter-

fésülködjik [-ött, -jék/-jön, -nék/-nel esse, gespannt
sich kámmen /h/7; (frizurára) sich feszültség [-vet, -—e, —ek] 1. [(ált.)
frisieren /[h ge7 eSpannung /-,
menj; (feszült állapot)
fésűs
[t,me, ök]
rKammacher /-—5, eGespanntheit /[-/ 2. (vill.) eSpan-
nung
fésűsional (fex. ) sKammgarn fetreng [-ett, jen, ene] sich (her-
feszeget [-ett, feszegessen, -nel 1. umjywálzen /47
(fel akar feszíteni) autzwingen/-bre- feudális [-at, —mabbj; —an feudal; -—

chen wollen /"A4 ge] 2. (átv.) an tá rendszer sFeudalsystem

rühren /47 f. h. (folyó havi) (röv.) d. M. (dieses
fiacskám
Monats), 1fd). M. (laufenden Mo-
nats )
fiacskálm [-d, -ja, -nk, -tok, -juk] (biz. )
—
mein Söhnchen; (megszólításként
mein Kind
) er macht mich darauf aufmerksam;
fiadzlik [-ott, fiaddzék/fiaddzon, -anék/
-ana] (emlős) (Junge) werfen [97];
(madár, átv. is) hecken /h]
fiatal! (et, vabb] (a); von jung / er,
ast] ; egészlen) — blutjung; — (még)
az idő es ist noch früh
fiatal? [5t, Aja, sok] (s) r/eJugend-
liche (An, en] (ein sr); a sok die
jungen Leute, eJugend /5]; -ja és
öregje jung und alt, die Jungen und
die Alten
fiatalember junger Mann
fiatalít [-ott, son, vana] verjüngen
(h ge), jung machen /h]
fiatalkor ejugendízeit)
fiatalkori [At] jugendlich; Jugend-; s
emlék e Jugenderinnerung
fiatalkorú! [5t] (a); san halbwüchsig,
jugendlich
fiatalkorú? [-t, sja, vak] (s) Tr/eJu-
gendliche (en, ren] (ein sr)
fiatalodjik [-ott, -jék/-jon, -nék/-na] sich
verjüngen /h ge], jung/jünger werden
7 eGefálligkeit /v, rven]; eRtücksicht
fiatalos [-at, sabb]; san jugendhaít,
jugendlich
fiatalság [5ot, sa] eJugend /5/
ficam [-ot, sa, rvok] eVerrenkung/
Verstauchung /rv, sen]
ficánkol [5t, sjon, sna)] zappeln /h];
(ló) tánzeln /h]
fickó [5t, sja, sk] rKerl /5(e)s, "ve/
(A) "s]; szerencsés s rGlücksvogel
[780]
[dt, Aja, Ak] eFigur (s, sen]
figura
figyel [et, jen, vne) I. (vt) (megfigyel)
beobachten /h ge); (figyelemmel kí-
sér) beachten /Ah ge] II. (vi) (vmire)
auf fá achtilgeben /"h], aufllpassen
ih]; (fülel) horchen/flauschen /h];
(les) spáhen /h]
figyelem [figyelmet, figyelme, figyel-
mek] 1. eAufmerksamkeit /, sen];
ro! Achtung!; (Kközb.) aufgepabBt!;
mormel kísér (mit Aufmerksamkeit)
verfolgen; elkerülte a figyelmemet es
310 figyelő
ist mir entgangen; eltereltem a fi.
gyelmét róla icn habe ihn davon ab-
gelenkt; felhívja rá a figyelmemet
figyelmet fordít vmire tá beachten
ff) gejy" die Aufmerksamkeit v. das
Augenmerk auf tá richten; figyelmet
mutat vmi iránt ré Aufmerksamkeit
zuüljwendén /$h]/[(h] v. schenken /h]
2. (tekintet, figyelembevétel) eBezch-
tung/Berücksichtigung/Rücksicht / --,
mer]; rsbe jön in Frage/Betracht kom-
men; svbe vesz in Betracht ziehen/neh-
men, beachten/ berücksichtigen /A
:
£€] ; vmel arra mit Rücksicht darauf;
"ere méltó(an) beachtenswert, bemer-
kenswert, beachtlich; figyelmen kívül
hagy auBer acht v. unberücksichtigt
lassen 3. — figyelmesség
figyelembevétel eBerücksichtigung/Be-
achtung /A, ven]
figyelmes [-et, sebb]; ven (ált.) auf-
merksam; (gondos) achtsam; (előzé-
keny ) entgegenkommenad, gefállig; ( kí-
méletes ) rücksichtsvoll
[-et, re, vek] ( ált. )
figyelmesség
eAufmerksamkeit /5]; eAchtsam-
keit /5]; sEntgegenkommen [5s],
[5]; iránta való sből aus Aufmerk-
samkeit ihm gegenüber
figyelmetlen [5t, sebb]; s ül unauf-
merksam; achtlos, unachtsam; unge-
fállig; nicht rücksichtsvoll
figyelmeztet [sett, figyelmeztessen,
"svne] (figyelmét felhívja) aufmerksam
machen /h]; (emlékeztet) erinnern
ge]; (felhív) mahnen /h]; (óva int,
/
tilt) warnen /h]/
[5t, se, ek] st figyel-
/, [,
figyelmeztetés
meztet; eErinnerung ver]; eMah-
nung (e, ven] ; eWarnung sen]
figyelmeztető! [-t, sbb] (a); ssen/releg
t figyelmeztet; Erinnerungs-, Mahn-;
tábla sWarnschild
Warnungs-; rv
figyelmeztető? [5t, je, s],
"k] (5) 1.
(személy ) rMahner (s, rWarner
[7s, ro] 2. — figyelmeztetés
figyelő [8t, eje, sk] rBeobachter / 55,
sa]: rHorcher s[rvs, S]G rSpáher
[28 e]
fikció 311 fivér

fikció [5t, "vja, Ak] eFiktion (5, sen] finnyás [sat, abb]; van zimperlich;
fillér (st, "ve, sek] rHeller (ss, sv]; heikel, heiklig
(magyar )
sFillér /v,
film [6et, "je, vek] (ált.) rFilm
s] fiók [vot, svja, sok] 1. (bútoré) eSchub-
lade/Lade /r, sn], sSchubfach /rves,
Del 698, vel; (darab) sLichtspiel sver]; (rekesz) sFach /rves, xer] Ze
[re(e)s, ve]; (filmszalag ) rFilmstrei- (ker.) eFilialejZweigstelle (5, sn)]
fen [es, 5]
filmcsillag rFilmstar
fióka [Xt, ja, -k] sJunge (en, sn]
fiókintézet eZweiganstalt
fiókos [vat]; san
filmez [rett, szen, rvne) filmen /Ah]
... mit Schubladen;
(rekeszes ) fácherig; "s szekrényrSchub-
filmhíradó eWochenschau
filmszínész rFilmschauspieler kasten
filmszínház sLichtspieltheater, sKino fiola [Xt, Aja, -4k] ePhiole /5, sn]
58, "98 firkál [5t, sjon, sna)] kritzeln //h]
filológia [/t, Aja] ePhilologie /6, firkant [vott, sson, vana] hinllkritzeln
en] (h]
filológiai [et]; "lag philologisch firkász [5t, ra, "vok] rSkribent /-en,
filológus
san
[5t, va, sok] rPhilologe /n, rven], rFederfuchser /rvs, rv]
firtat [vott, firtasson, sena] (vkit) in
Meolól [5t,
s jon, "vna)] philosophieren ausllfragen /h], im auf den Zahn
fühlen //17; (vmit) herausbekom-
[hge
filozófia [-t, ja,
:
-k] 991
ePhilosophie men/-haben wollen /"h gel; azt
"ota, hogy er wollte és heraushaben;
sa,en
filozófus ["t, "va, "vok] rPhilosoph ne firtassuk a dolgot lassen wir die
[5en, sen] Sache auf sich beruhen
financiális [t]; van finanzijlell fitogtat [-ott, fitogtasson, sna)] (vmit)
tá zur Schau tragen /"h], mit ré
finn! [5t] (a); sül finnisch
finn? [-t, rvje, vek] (s) 1. rFinne / An, brillieren /h ge]
sen], rFinnlánder (ss, re]; eFinn- fityeg [vett, sjen, sne] bammeln /Ah]
(lánderjin /5, nen] 2. (nyelv) fitymál [5t, esvjon, na] geringllschát-
sFinnisch /5(s)], sFinnische /rsn] zen /h], sich über tá geringschátzig -

Finnország [-ot; sban] Finnland /-55/ auslílassen /§h]

finnugor! [-5t] (a) finnisch-ugrisch fittyet; s. hány vnek bi spotten /h],
finnugor? [5t, ja, ok]
(s) rFinno- ré Spott bieten /"hJ; "sv hányok ennek/
erre das ist mir schnuppe!, darauf
Ugriler /5s, s]
finom [vat, vabb]; van fein; (gyengéd, pfeife ich!
törékeny ) zart fiú! [5t, fia, sk) 1. (fiúgyermek) ált.)
finomít [5ott, sson, vana) 1. (átv. is) rKnabe [evn, sen]; (én.) rJunge
verfeinern /h ge] ; (kémia ) raffinieren [-en, an]; (A) rBub /sen, ven] 2.
(h ge] 2. (külsőleg) feiner gestalten (vkinek a fia) rSohn (5(e)s, se]
(h gel; (csiszol) polieren /h ge] fiú? [et, vja, sk] (alkalmazott) r Junge/
Tinomkodlik [-ott, -jék/-jon, -nék/-na] Bursche (An, en], rBoy /(boylles,
sich zieren //1] 8]; (biz.) (barát) r Junge; ( udvarló )
finomság [-ot, va, rvok]
even]; (gyengédség)
eFeinheit
ezZartheit
rFreund /5(e)s, rve]; nincs
hat keinen
ja sie
Hz fiúi [At] Sohnes-
8 I-t, sa,
AsSéta rvok] eFratze/Grimasse fiúiskola eKnabenschule
fiús [vat, rvabb]; van knabenhaft,
fintorgat (sott, fintorgasson, sna)] Frat- jungenhaft
zen/Gesichter/Grimassen schneiden fiúunoka rEnkelsehn
orrát Aja die Nase rümpfen fivér [et, ve, vek] rBruder (6s, a];
teli;
(h] ssek Gebrüder is
0
fixál
fixál [5t, sjon, sna] fixieren /h £ej
fixíroz [sott, szon, snaj] fixieren //t
8e]
fizet [-ett, fizessen, ene] I. (vtf) 1.
/
(megtérít) bezahlen //i £ge], zahlen
[(h], für tá aufjlkommen ti]; (leró )
entrichten / h ge] 2. (vkit) inbezahlen,
im zahlen; (bérez) lohnen //1]; (1meg-
hálál) vergelten /"h ge] KI. (vi) 1.
(jövedelmez) sich ausljzahlen/lohnen,
einlltragen /"/1]; (terem) ausligeben
fh; ergiébig sein /"i7 2. (teljesít)
zahlen; (ker.) Zahlung leisten //1]
fizetés [5t, ve, vek] st fizet; 1. ( ált.)
eZahlung /s, rsen]; (megfizetés)
eBezahlung /"v, ven]; (lerovás)
eEntrichtung /s, sen]; (ellenérték )
s/rEntgelt /5(e)s, rve], eEntgeltung/
Entlohnung /s, sen] 2. (bér) sGe-
halt /5(e)s, xer], eBezahlung
fizetésemelés eGehaltserhöhung
fizetéses [vet] bezahlit
fizetési [et]; eleg Zahlungs-; s egyez-
mény sZahlungsabkommen
fizetésképtelen; "ül zahlungsunfáhig;
(ker.) bankrott
fizetetlen [At]; sül unbezahlit
fizetett [set]; ven fizet; jól 5 gut-
1 [(h] 2. (zsákmányol) fangen ["]
bezahlt
fizető! [At] (a) t fizet; jól 5 termés
ergiebige Ernte
fizető? [5t, je, sk] (s) 1. (aki fizet)
rZahler /ss, s]; rBezahler (ss, s]
2. — fizetőpincér
fizetőeszköz sZahlungsmittel
fizetőhely eZahlungsstelle
fizetőnap rZahl(ungs)tag; (béré) rLöh-
nungstag
fizetőpincér rzZahlkellner
fizika [Xt, Xja] ePhysik (5, sen]
fizikai [5t]; slag 1. (fud.) physikalisch
2. (testi) physisch; rv munka physi-
sche Arbeit, eHandarbeit
fizikum [5ot, sa, sok] eKonstitution
[5, sen]
fizikus[et, va, sok] rPhysiker /ss, 7]
fiziológia [xt, Aja] ePhysiologie /"./]
fiziológus [5t, sa, ."vok] rPhysiologe
[§n, sen]
flanell [/t, sjalaje, sekívok] rFlanell
[798 ra8]
312 fog
flotta [Xt, Aja, Ak)] eFlotte /v, an]
fodor [fodrot, fodra, fodrok] 1. (ruhán)
eKrause ["v, sr]; (berakás) eFalte
[5, "vn]2. (hajban) eLocke (s, svn],
eKráusel /s, en] 3. (vizen) sGe-
kráusel /55]
fodorít [sott, sson, vana) ( ált.) kráu-
seln /hJ; (szoknyát) fálteln /h];
(hajat) krausen /h]
fodrász [5t, va, rvok] rFriseur [-o:r[]
"vs, rve], rHaarschneider /s, rv]
fodros [sat, rvabb]; san kraus, ge-
kráuselt
fodrez [-ott, sszzon, svna)] I. (vi) —
fodorít; II. (vi) (víz) sich kráuseln /h17
fog! [5ott, s jon, svna)] I. (vt) 1. (kézbe
vesz, átv. is) (ált.) fassen /h]; (elő-
vesz, kerít) nehmen /"h]; (megra-
gad) anllfassen /h], erfassen /h gej,
ergreifen /"h ge], zu ré greifen /"h7,
packen /h]; (tart, nem enged ) halten
["h]; kézen 5 vkit jn bei der Hand
nehmen; (vezet) jn an/bei der Hand
führen; fegyvert s zu den Waffen
greifen;d a holmidat pack deine
Sachen; tollat s zur Feder greifen;
"sVa tart festilhalten; (átv.) bannen
3. (rádión vesz) nehmen; ma jól lehet
"roni heute ist guter Empfang 4.
(vmibelvmire kényszerít) in tá span-
nen. /h7-v.:nehmen; (átv.) zu ré
anilhalten; gyanúba — in Verdacht
bringen /"/1/; igába s ins Joch
spannen; kocsiba s einllspannen;
közbe ax in die Mitte nehmen; mun-
kára s vkit fá zur Arbeit anljlhalten;
vallatóra s ins Verhör nehmen; hal-
kabbra ja hangját úie Stimme
dámpfen //1]; hogy rövidre sjam um
mich kurz zu fassen 5. (vkire vmit
szegez) (átv.) tá gegen in richten //1] ;
fegyvert s vkire auf jn (das Gewehr)
anillegen //1] ; kést 5 vkire jn mit dem
Messer bedrohen //i ge], das Messer
auf jn zücken /h] 6. (vkire vmit)
(átv.) jm tá anlldichten /A] v. unter-
schieben /"/i ge], tá auf jn schieben V
im tá in die $chuhe schieben /§/)
7. (álv.) (vmire) kérésre rja (2
dolgot) sich aufs Bitten verlegen / n
fog
£e]; sírásra s ja (a dolgot) zu Weinen
anilfangen /"h] v. beginnen /"h ge]
8. nem Aja a fegyver unverwundbar
v. gegen Waffen gefeit sein /"i];
nem
nicht
ja akeine
v.
golyó trifft die Kugel
ihn
Kugel; nem rja a
rozsda . . . rostet nicht, . . . wird vom
Rost nicht angegriffen 9. hazugságon
sa an einer Lüge ertappen/erwischen
(h ge] ;szaván s vkit jn beim Wort(e)
nehmen; most szavadon rtalak jetzt
/
hab? ich dich ([beim Wort] gefaBt) !;
-
gyanút Verdacht schöpfen h] ; vki-
nek pártját sja bi Partei ergreifen/
nehmen, sich bi an]llnehmen; tüzet 5
Feuer fangen H. (vi) 1. (tech.) (ált. )
greifen; (kapaszkodik) fassen, . einj/-
greifen; (vág) schneiden /"A7; jól
ma az esze leicht/schnell fassen, ei-
nen scharfen Verstand haben; a toll
nem "v die Feder schreibt nicht 2.
(fest) ablifárben /h]; (ragad) kleben
[(h] 3. (szorulást okoz) stopfen /h]
4. vmihez/vmibe s zu inf v. tá anlj-
fangen /"/i], tá beginnen/unternehmen
["h ge], tá in Angriff nehmen, zu
ré schreiten /"Fi]; mihez sjak? was
soll ich anfangen?; munkához sott
sich an die Arbeit machen //], an die
Arbeit gehen /"i] 5. (vkin/vmin)
semmi nem s rajta (erkölcsileg )
nichts verfángt/fruchtet bei ihm; (ter-
mészetileg) nichts will bei inm an-
sckil:gen, alles bleibt bei ihm ohne
Wirkung; nem s rajta a szó sich
(ré) nicht zureden lassen III. (v. refl)
"eja magát és... plötzlicnh v. auf
einmal ...; (egyszerűen) kurzerhand/
einfach ...; vja magát és elszalad
er láuft plötzlich v. auf einmal fort;
"sta magát és lefeküdt er legte sich
einfach nieder IV. (v. aux) werden
["i]; meg som tenni ich werde es
tun; mit s tenni? was wird er tun?
fog? (nat, va, vak] (s) (ált.) rZahn
[(5(e)s, xe]) ; (tech.) eZacke [5, sn]
is; fáj a sam ich habe Zahnschmer-
Zen; (közb.) mir tut der Zahn weh
(J ebbe beletörik a sa darin wird v.
kann er sich die Záhne ausbrechen;
fáj a vam vmire es wássert mir der
313 fogalom
Mund nach
habe
ré, ich spitze auf fá, ich
es auf fá abgesehen; a fél vamra
is kevés das ist nur für den hohlen
Zahn; feni a sát vkire einen Zahn
auf jn haben / "72], jn auf dem Striche
haben, auf jn scharf sein /ti]
fogad [-ott, ejon, na] I. (vt) 1.
crált.) empfangen /"h]; (befogad)
auflilnehmen /$tA]; (üdvözöl) bewill-
kommnen /h gel; (viszonoz) auf-/
entgegenllnehmen; s 3—5-ig Sprech-
ja...
stunden von 3 bis 5; (levél-
ben) empfangen Sie .
. .; sd (őszinte)
részvétemet! mein (tiefstes) Beileid!
2. (felvesz) (ált.) aufllnehmen; (bé-
rel) mieten /h]; taxit s ein Taxi
nehmen; fiává s ja jn an Sohnes Statt
anilnehmen, jn adoptieren /h ge]
3. (ígér) geloben /h] 4. szót 5 folgen
(h], gehorchen /h ge] II. (vi) (vkivel
vmibe) (mit jm um tá) wetten /h];
mibe svunk? was gilt die Wette?
fogadalom [fogadalmat, fogadalma, fo-
gadalmak] sGelöbnis /-ses, sej;
(munkában
) eVerpflichtung (s ven] ;
(vall.) sGelübde /As, s]
fogadás [5t, sa, rvok] st fogad; 1. —
fogadtatás; 2. (pénzben) eWette /-,
sari]; "st köt vkivel gegen jn eine
Wette einllgehen /"Fij 3. (hivatalos
összejövetel) rEmpfang [(5(e)s, se]
4. — fogadalom
fogadkozlik [-ott, -zék/-zon, -nék/-na]
tá beteuern //h ge Ü
fogadó [5t, sja, sk] rGasthof /5(e)s,
Axe
fogadónap rEmpfangstag; (feleknek )
rSprechtag
fogadóóra eSprechstunde
fogadós [5t, "va, vok] rGastwirt /5(e)s,
"ve
fogadtatás [5t, sa, ok] eAufnahme
[s, sn], rEmpfang /5(e)s, se]
fogalmaz [5ott, szon, snaj] aufllsetzen
(h], abllfassen /h]7
fogalmazvány [5t, sa, sok] sKonzept
Íre(e)s, e] ján
fogalmi [5-t]; slag begrifflich
fogalom [fogalmat, fogalma, fogalmak]
(ált.) rBegriff /s(e)s, "vel; (közb.)
eAhnungiVorstellung /s, ven],
fogamzás
eldee (s, vn]; fogalmat alkot (ma-
gának) vmiről sich (ré) über fá einen
Begriff machen /h]
fogamzás [5t, sa, ok] eEmpfángnis
[ro, vese]
fogamzlik [-ott, -zék/-zon, -anék/-ana]
— megfogamzik
foganat [sot, eja] rErfolg /5(e)s,
rve], eWirkung/Wirksamkeit / —, sen]
foganatosít [sott, sson, rvana] (eszkö-
zöl) vorllnebmen /§h], treffen Éh];
(megvalósít) aus-[durchilführen /h],
vollziehen /"h ge], verwirklichen //
ge]
fogantyú [5t, "ja, sk] rHandgriff
[7(e)s, rve], rGriff; (fül) rHenkel/
Hebel /6s, 5]
fogápolás eZahnpflege
fogas! [-5at, abb] (a); ran (ált.)
gezahnt, zahnig; Zahn-; (eszköz)
zackig is; (kérdés) schwierig, ver-
zwickt, verfánglich
fogas? [5t, sa, ok] (s) 1. (ruhafogas )
(fali) rKleiderhaken /-s, sv]; (álló)
rKleiderstánder /ss, s] 2. (hal)
rZander(ss, ss ], rFogasch / ses, se]
fogás [5t, va, rvok] st fog; 1. (marko-
lás) rGriff (5(e)s, ve]; alsó s (sp.)
rUntergriff; egy "ssal mit einem
Handgriff/Griff 2. (tapintás) rGriff,
rAngúff 3. (zsákmány): rFang
[5(e)s, xe] 4. (műfogás) (kézügyes-
ség) rGriff, rHandgriff, rKunstgriff;
(ravaszság ) rKniff/Pftiff /s(e)s, "vel;
ügyes s ein geschickter Zug 5. (étel)
sGericht /(e)s, rve]; (tálalási sor-
rendben) rGang (5(e)s, ze]
fogaskerék sZahnrad
fogász [5t, sa, ok] rZahntechniker
Í[5s, s], rDentist /rven, sen]
fogászat [-ot, r-a] eZahnheilkunde/
Stomatologie [5]
fogat! [-ott, fogasson, sna)] (vt) t fog!--
lassen. (th ge]
fogat? [5ot, sa, sok] (s) sGespann
ls(ej)s, "e]; (hintó) eEguipage
[-a:z(o)ll 5, sen]; (szekér) eFuhre
DG sn]
fogatlan [5t, sabb]; sul zahnlos
§
logatolt [sat]; san bespannt; s jár-
művek részére für Fuhrwerke
314 foglal
fogaz [vott, szon, "ssna] bezahnen /h
ge], zahnen /h]; (kicsipkéz) (ausl]-)
zacken / hJ ; ( hegyekkel ellát )zinken/h ]
fogazás [5t, va] st fogaz; eBezahnung/
Zahnung /A, sen]; eAuszackung
[5, sen]; eZinkung (s, sen]
fogazat [-ot, sa, sok] 1. (szájban)
eBezahnung (vs, sen]; (fogsor)
sGebiB /-bisses, -bissel 2. (tech.)
eVerzahnung /5, sen] 3. (bélye-
gen) eZahnung/Perforation /v, ven
fogcsikorgatás [5t, sa, sok] sZáhne-
knirschen /5s]
fogdos [vott, sson, "vna)] 1. (tapogat)
befingern/betasten /nh ge], an ré
herumilgreifen v. herumlitasten //];
(szemérmetlenül) abllgreifen 2. (kap-
kod) nach ré haschen /h] 3. (gyűjt)
fangen /"h]
fogékony [-at, sabb]; san empfánglich
fogfájás rZahnschmerz(en) ( főként plur ,
sZahnweh
)
foghang (nyelvtud.) rZahnlaut, rDental
ís, sé]
fogható [5t, sbb]; san 1. (megfogható )
greifbar, faBbar 2. (elfogható ) fangbar
3. vhez — ré gleichkommend; ehhez s
desgleichen, dem gleichkommend;,
nincs hozzá s es gibt nicht seines-
gleichen
fogház sGefángnis /"vses, se]
foghegy; "eről beszél vkivel gegen jn
kurz angebunden sein /"i]
foghíjas [-at, abb]; san zahnlückig
foghúzás sZahn(aus)ziehen, sZahnaus-
reiBen
fogkefe eZahnbürste
fogkrém eZahnpasta/-paste
foglal [5t, sjon, na]
(vt) 1. (elfog-
lal) nehmen /"h], erobern /h gé];
(átv.) nehmen; állást s vmiben Zu
ré Stellung nehmen; (zálogol) pfánden
[h]; helyet s Platz nehmen 2. (1e-
foglal) belegen/besetzen /h 8e] 3.
fvmibe) K(einlhfassen /h]; írásba 5
schriftlich festilhalten /§/1] v. niederi]-
legen /h]; törvénybe s niederlllegen
v. gesetzlich festillegen //1] 4. ma-
gába(n) s in sich fassen, enthalten
[th ge]; (átv.) umfassen /h ge),
einllbegreifen /"h ge]
0
E
]!
foglalat 815 fogyaszt

foglalat [vot, sa, sok] 1. (keret) fogolytábor sGefangenenlager

eFassung/ Einfassung ír, "ven]; fogorvos rZahnarzt
arany sú in Gold gefaBt 2. (össze- fogós [vat, rsabb] 1. (kérdés) — fogas!;
foglalás) rinbegriff /s(e)s], rinhalt

—
2. (liszt) gritfig 3. (művelet) Zangen-
Irefejs, me] 4. (tárgy ) mit (einem) Griff (versehen)
Aaa -nék/-na]
foglalatoskodik [-ott, -jék/-jön,
TbA

(füles) henkelig; (nyeles) bestielt

,

( foglalkozik ) sich bescháftigen / h ge];

(babrál) (herumlij)jhantieren /An ge]
fogpiszkáló
tessnxe]
[5t, ja,
sk] rZahnstocher
foglalkozás [5t, sa, rvok] s! foglalko- fogság [vot, sa, rvok] (ált.) eGefan-
zik; ( ált.) eBescháftigung /—, ven]; genschaft /a, sen]; (letartóztatás )
(hivatás) rBeruf /A(e)s, sej); (ke- eHaft /5]; "ba esik in Gefangen-
reset) rErwerb /re(e)s, "vel; "s nél- schaft geraten / ti ge]
küli bescháftigungslos, unbescháftigt fogsor eZahnreihe; hamis A (falsches)
foglalkozásszerű [5t]; "ven berufs-/er- GebiB /-bisses, -bisse], eProthese /6,
werbsmábBig sar
foglalkozlik [-ott, -zék/-zon, -nék/-na]
sich bescháftigen/befassen /h gel;
fogtömés (művelet) sPlombieren
ePlombierung /rs, ven]; (anyag)
/s],
vmilyen gondolattal a sich mit einem eZahnfüllung /5, ven], ePlombe /—,
Gedanken bescháftigen v. abligeben sen]
["h], mit dem Gedanken umilgehen fogva! (adv) t fog!; ( megfcgva ) hajánál rv
/"ij; üzletszerűen s vmivel tá ge- an/bei den Haaren; (fogságban) ge-
scháftsmáBig betreiben, sich mit ré fangen
erwerbsmáBig bescháftigen fogva? (postp) 1. (idő) vinitől A von ré
foglalkoztat [sott foglalkoztasson, rsna] an, seit ré (her), ab ré; attóls von da
bescháftigen /h gel an; mától e von heute an(gefangen),
foglalkoztatás [5t, rva, vok] st foglal- s
/,
ab heute; régtől von langer Zeit
koztat; eBescháftigung ven] her, seit alters her 2. (ok) vminél c
foglaló [-t, sja, sk] 1. (pénz) eAnzah- infolge/kraft/vermöge bi, infolge von
lung/Angabe /s, san] 2. (zálogoló) ré; származásánál s
infolge seiner
rPfánder "s, a Abstammung, seiner Abstammung
foglalt [eat]; van ! foglal; (hely ) belegt; nach
(WC) besetzt fogvicsorítva (hallható) záhneknir-
fogó [5t, sja, sk] 1. (ember) rFánger schend; (látható) záhnefletschend
[5s, e]; (játékban) rGreifer (es, s] fogzlik [-ott, (-zon), -anék] zahnen
2. (szerszám) eZange [s, an] 3. (h], Záhne bekommen /§ht ge]
(csapda) rFang /-5(ejs, ae] 4. - fogzománc rZahnschmelz
.
fogantyú fegy [ott, sjon, Ana] 1. (csökken)
fogócska [xt, Aja, 4k] (játék) sFang-i ablinehmen / th], sich vermindern/
Greifspiel /v(e)s, se] verringern //: ge], sich mindern /h];
fogócskázlik [-ott, -zék/-zon, -nék/-na] (elfogy) ausligehen v. zur Neige
haschen
E KESÉZGtTetten spielen v. sich
1]
gehen /"i] 2. (elkel) abllgehen /"í]7
3. (soványodik) (ált.) abllinehmen,
fogódzkodlik [-ott, -jék/-jon, -nék/-na] ab imagern /i]; (vészesen) abllzehren
sich an-/festilhalten /17, sich anjl- VET
klammern /h fogyás[/t, rva, sok] st fogy; 1. eAbnah-
fogely! [foglyot, foglya, foglyok] r/eGe- mejVerminderungiVerringerung /r.]
fangene (an, en] (ein rer); foglyokat 2. rAbgang /5(e)s] 3. eAbnahme/
ejt Gefangene machen //727; foglyul Gewichtsabnahme/Abmagerung (5];
ejt gefangenllnehmen /"A] eAbzehrung /5]
fogoly? [foglyot, foglya, foglyok] (ma- fogyaszt [-ott, fogyasszon, vana] I.
dár) sRebhuhn /A(e)s, ser] (vt) 1. (csökkent) vermindern/ver-
0
316
fogyasztási
ringern /h gej;. (kézimunka) die
Maschen abllnehmen /"/17, mindern
[h] 2. (elhasznál) verbrauchen/ver-
zehren /h ge) 3. (eszik, iszik) ver-
zehren/konsurmniieren /h geéj, zu sich
nehmen /"Ah] 4. (soványít) mager
machen v. abilmagern /h] II. (v.
s
refl) ja magát eine Abmagerungskur
machen /h]
fogyasztási [5t]; slag; s cikk rVer-
brauchsartikel; v javak Verbrauchs-/
Konsumgüter
fogyasztó [5t, ja, sk) (ált.) rVer-
braucher (As, s] ; (ker. ) rKonsument
[rven, sen]
fogyaték [-ot, va, wok] 1. (hiány)
( állományban) rAbgang /-(e)s, sej ;
(mennyiségben) eAbnahme /e, en],
rSchwund (r(ejs]; "vba helyezjvesz
in Abgang nehmen 2. ( fogyatékosság )
eMangelhaftigkeit (s, sen], rMangel
[5-os, as]; nincs sv híján es ist nicht
ohne Mángel v. frei von Mángel
fogyatékos [-5at, rvabb]; san (ált.)
mangelhaft; (elégtelen) unzulánglich;
(hibás ) fehlerhaft, defekt; (tökéletlen )
unvollkommen, unvollstándig
fogyókúra eAbmagerungskur
fogytán; vmi A van ae geht auf die Vv.
zur Neige; v van a türelmem die
Geduld geht mir aus
fohász [5t, va, ok] (ima) sGebet
[re(ejs, "se]; (sóhaj) rSeufzer /s,
fohászkodlik [-ott, -jék/-jon, -nék/-na]
(imádkozik vkihez) zu jm beten /h],
jin anrufen /th]; (sóhajtozik ) (aufl])-
seufzen /h]
fojt [5ott, sson, vana] 1. (fullaszt)
würgen /h], erwürgen/ersticken //
ge); (vízbe, italba) ertránken /h £e]
2. (magába) unterdrücken/ersticken
(h ge) 3. (tech.) drosseln /hJ
fojtás [5t, va, ok] st fojt; 1. (tömítés )
eDichtung /A, ven] 2. (töltényben)
rBesatz /rves, ae]
fojtó (st, bb]; san t fojt; s [5fe)s, asel
hőség
van es ist eine erstickende Hitze V.
eine Hitze zum Ersticken
fojtogat [-ott, fojtogasson, sna)] wür-
gen /h]; a düh Aja er erstickt fast
fokoz
vor Wut; a félelem sja (a torkát)
die Angst würgt ihm die IKehle;
sírás (ja a torkomat) ich niu5 meine
Tránen zurückdrángen
fojtogató [5t, ebb]; van fojtogat;
1
av érzés ein erstickendes/beklemmen-
des Gefühil
fojtógáz sStickgas
fojtott [vat, vabb]; van t fojt; s han-
gon mit gedámpfter Stimme; v sírás
unterdrücktes Wceinen
fok [-5ot, sa, "vok] 1. (beosztásban)
rGrad (A(e)s, rve] ; (szintbeli) eStufe
[5, sn]; (nyelvtud.) eSteigerungs-
stufe; fejlődési ss eEntwick(e)lungs-
stufe, rEntwicklungsgrad; fellebbvi-
telis (jog.) eBerufungsinstanz /e,
ssen]; hosszúsági ev (földrajz) rLán-
gengrad; szélességi s (földrajz) rBrei-
tengrad; a legnagyobb sban im höch-
sten Grade; végső von (átfv.) letzten
Endes; (jog.) in letzter Instanz;
sokra oszt.in Grade/Stufen (ab-/
einll)teilen, abfistufen / A], gradutieren
[h ge]; sról sra von Grad zu Grad,
gradweise, von Stufe zu Stufe, stufen-
weise; alsó s niedrigen/unteren Gra-
des; alsó sú iskola eUnterschule;
magas vú hochgradig 2. (lépcsőfok )
eStufe; (létrán) eSprosse (s, en]
.
3. (orom) eSpitze (6, sen]; (váron)
eZinne 4. (hegyfok) sKap [5s, ss],
sVörgebirge /s, "v] 5. (szerszám
stb. része) balta va rNacken (es, s]
eines Beils; kalapács sa ellammer-
pinne /rv, sr], ePinne; kés sa rMes-
serrücken /rvs, sv], rRücken (eines
Messers); tű va sÖhr /fe)s, ve),
eÖse (rv, svi] (einer Nadel)
fóka [zt, 4ja, 4k) eRobbe /s, en];
(borjúfóka) rSeehund /rv(e)s,
fokbeosztás eGrad(ein)teilung, eSkala
e]
[5, -len]
Fokföld (vet; vön)] sKapland
fokhagyimma rKnoblauch
fokmérő (áfv.) rGradmesser, rMaBstab
;
fokonként gradweise; stufenweise
fokoz [-ott, szon, svna] 1. steigern [h];
(emel) erhöhen /h ge]; (erősít) ver-
stárken /hh gel; (növel) vergröbern
0
fokozat 317 folydogál

[(h ge] 2. (fokokra oszt) in Grade/ dolog stan van die Sache ist im
Stufen einllteilen //] 3. (nyelvtud.) Gang(e)/Zug (e); sban levő im Gan-
steigern ge/Zuge befindticii
fokozat [5ot, sa, sok] I. rGrad /5(e)s, folyamatos [sat, sabb]; van a) fúlt.)
rve], (s, sn]; egyetemi
eStufe ( állandó ) flieBend, fortdauernd, fori-
akademischer Grad; erősségi s rStár- laufend, stetig, stándig; (inegszakí-
kegrad, eAbstufung /s, ven] ; felső s tatlan) unausgesetzt, ununterbrochen,
eOberstufe; fizetési s
eGehaltsstufe kontinulierlich; b) /nyelvtud. ) (befeje-
2. (fokbeosztás) eAbstufung, eSkala zetlen) unvollendet, imperfektiv;
múlt eMitvergangenheit, slmperfekt
.

[5e, -len]
fokozatos [5atl; van stufenweise, [5efe)s, rve]
gradweise, graduell folyamatosság [sot, va] egStetigkeit/
fokozódlik [-ott, -jék/-jon, -nék/-na] Stándigkeit /5]; eUnausgesetztheit
sich steigern /h]; (emelkedik) sich Ununterbrochenheit; Kontinuitát /s 7
"s
erhöhen /h ge], (anihsteigen /?tij; folyamhajózás eStrom- Flugschiffahrt
(erősödik) sich verstárken //i £e/; folyamodik [-ott, -jék/-jon, -nék/-na]
(nő) zuüllnehmen /t/7 1. (fordul) (vkihez ) sich an jn wenden
fokozott [rvat, abb]; san t fokoz; [9h]/Ih]; (vmiért vkihez)" bei jm um
-a. mértékben in erhöhtemígesteiger- tá anjsuchen //2] vs anllhalten /§/1) ;
tem MaBe, in erhöhtem Grade segítségért — vkihez jun um Hilfe v.
fókusz [5t, va, rvok] (fizika) rFokus 15 Hilfe anlirutem (B 1s2. .( kéreltimez )
[es, "ese], rBrennpunkt
fóliáns [st, va, sok] rFoliant /rsen,
ve] /(e)s, um fá einllkommen / tí] v. an-snach -
úumrsjtá
süúchen; pályázik
sú
sich;
jot

ven] Bewerbeny / "27.83. a(igénybe vesz) tá

folt [vot, sja, ok] 1. (ált.) rFleck an]iiwenden, b. setgrellema pt Asagó
[re(e)s, "vel; (paca) rKlecks /rves, más eszközökhöz s
andere Mittel
e]; (A) rPatzen (cs, s] ; (testi jel)
sMal /5(e)s, rvelxer]; rvot ejt vmin
anjwcnden; összeköttetéseihez
Verbindungen in Anspruch nehmen
seine s
tá beflecken/beklecksem //: ge], tá ("h]; rendszabályokhoz — Mafgregeln
anl]iklecksen //17; nem tűr vot a be- ergreifen
csületén keinen Fleck auf seiner Ehre
z

folyamodvány [5t, sa, sok] s(Gesuch -

dulden 2. (darab) rFleck, rFlecken/ Írefe)s, rve], sBittschreiben /ss, 57,

Flicken /ss, s], rFlick /r(e)s, rve] eEingabe /s, sn]
foltos [vat, sabb]; san 1. (piszkos) folyamrendőrség eStroim-/Flubpolizei
befleckt, fleckig; (farka) gefleckt, folyamszabályozás eStrom-/FluBregu-
gesprenkelt 2. (foltozott) geflickt lierung
foltoz [sott, szon,
s.
na)
Strümpfe
flicken /h];
stopfen
folyás [5t, va, sok] s folyik; 1. ( últ. )
rFluB / Flusses, Flüsse)l; (áramlás)
MEZLRYAS
h] eStrömung /s,
ren] 2. (folyamat,
menet) rGangjLaufjVerlauf /sre)s7;
SRAsen[sot,
mv,
sa, svok] eFlüssigkeit
a világ va rLauf der Welt, sWeltge-
folyam [-ot, sa, sok] 1. (nagy folyó)
rStrom /rv(e)s, sve] 2. (folyóiraté)
schehen /ss/7; szabad st
enged vmi-
nek ré freilen Lauf geben, ré ihren
eFolge (s, sen Gang gehen lassen 3. (folyóé) rLauf
folyamán im Lauf(e) bi; (az) idő s im [5fe)s, xe]; alsó A unterer Lauf,
Laufe der Zeit;
Laufe dessen
melynek - im rUnterlauf; "s irányában
wárts 4. (orv.) rFluB
stromab-
folyamat [-ot, va, sok] 1. (összefüggő folyat [sott, folyasson, rvna)] ! folyik
eseménysor) rVorgang /5(e)s, ae), 1. -- lassen /"/ ge)
/-zesses, -zesse ] 2. ( menet, lefo-
rProzeB folydogál [et, jon, na] 1. (folyadék )
lyás) rGang, rVerlauf /(e)s];
a (da)hinllflieBen /§i7;
(csorog) rieseln
 folyékony
kéjt
rinnen /"ti] 2. (tartály) rinnen
th], laufen /"i/h]
folyékony [sat, rvabb]; san flüssig;
( átv.) flieBend, geláufig
—
folylik [-t, -jék/-jon, -nék/-na)] 1. (folya-
dék) flieBen /"ti/h]; (áramlik) strö-
men /hj/i]l; (csurog) rinnen /"i/h] 2.
(tartály stb.) laufen /"i], leck sein
)
["i], rinnen / th] 3. ( átv. ) ( következik
flieen / ti], folgen /i] ; (lebonyolódik )
(vonstatten) gehen /tij; (múlik)
dahinljflieBen; (tart) im Gange sein,
anildatern //A]; (történik) vor-/zulj-
gehen; ebből (az) s daraus folgt/flieBt
v. ergibt sich; mi s itt? was geht da
vor (sich) ?, was ist da los?; miről A itt
a szó worüber ist hier die Rede?;
tárgyalások -tak es waren Verhand-
lungen im Gange
folyó! [At] (a) ; "en 1 folyik; ( folyékony )
flüssig; (átfv.) laufend; s hó ...-n
am ...-ten laufenden Monats;
ügyek laufende Gescháfte/lAngelegen-
heíten; s vizes szoba Zimmer mit
fliegbendem Wasser
folyó? [5t, rja, sk] (s) rFluB / Flus-
sés, Flüsse]
folyóirat eZeitschrift; kavi
schrift
s
eMonats-
folyomány [5t, sa, wok] eFolge (5,
var
folyondár [5t, Aja, svok] (növény)
(szulák) eWinde /s, sn]; (repkény ) eFührung /6]; eAusübung [/6];
rEfeu /ss]
folyósít [sott, sson, vana] (anyagot)
flüssig machen //i], verflüssigen /Ah
ge]; (pénzt) flüssigilmachen /4],
liguidieren /h ge]
folycsó (st, ja, sk] rGang [(-(e)s,
se], rKorridor (ss, ve], rFlur/5(e)s,
"e
folyószám laufende Nummer
fülyószámla sKontokorrent /5(e)s, ve),
laufende Rechnung; (közb.) laufendes
Konto
folyótorkolat eFlugmündung
folyóvíz (területé) rFluB / Flusses,Flüs-
se], rWasserlauf /5(e)s, xe); (fo-
lyóból) sFluBwasser
folyt. (folytatás) (röv.) Forts. ( Fortset-
zung); s köv. Forts. folgt
318 folytonos
folytán infolge bi, infolge von ré, durch
tá; ennek A demzufolge, infolge-
dessen; véletlen s. durch einen Zufall
folytat [sott, folytasson, rvna] 1. (tovább
csinál) fortllsetzen/-führen / h]J, in/mit
ré fortljfahren /ti]; (megszakítás
után) (wiederjaufllnehmen (§h];
folytasd! weiter!, fahr fort!; minek
folytassam? was soll ich weiter v. noch
sagen?; ja útját seinen Weg fortj]-
setzen; (gyalog) weiterllgehen /"i]
2. (vmit végez) führen; (kifejt) auslj-
üben /h]; (/fenn]tart) pílegen /h],
unterhalten / ta gel; (űz) betreiben
["h £e], treiben /fh]; vmilyen életet
"s ein . . Leben führen; vinilyen fog-
.
lalkozást — ein Gewerbe ausllüben,
einer Bescháftigung nachilgehen /? i] ;
háborút - Krieg führen; levelezést A
(vkivel) (mit jm) eine Korrespondenz
unterhalten, mit im in Briefwechsel
stehen / Fi 7]; megbeszélést ss cine Unter-
redung haben /"/1]; tárgyalásokat A
Unterhandlungen pflegen, Verhand-
lungen führen; viszonyt s vkivel
ein Verháltnis mit jm haben
folytatás [-t, va, ok] st felytat; 1.
eFortsetzung/Fortführung /5, sen];
eAufnahme/Wiederaufnahme /6]J;
az ügy sa rFortgang v. der weitere
Verlauf der Sache; ronként fort-
setzungsweise, in Fortsetzungen 2.
/
ePflege/Unterhaltung /7; eBetrei-
bung
folytatásos [-at]; van ...in Fort-
setzungen
folytatódlik [-ott, -jék/-jon, -nék/-na)] sich
fortlisetzen //1], fortgesetzt werden
[ri gel; (halad) seinen Fortgang
nehmen /"h7; (tovább tart) fort-/
weiterllgehen/-laufen /"ij
folytatólag fortgesetzt/-laufend
folytatólagos [vat]; van 1. (szakadatlan
)
fortgesetzt, fortlaufend, kontinülierlich
2. — folytatásos
folyton fort(wáhrend), immerfort, im-
merzu, stets, ununterbrochen
folytonos [sat, sabb]; san a) (ált.)
fortwáhrend; (állandó) (be)stándig,
stet(ig); (szüntelen) unaufhörlich;
folyvást 319 fordít

(tartós) anhaltend, (an)dauernd; b) fonódlik [-ott, -jék/-jon, -nék/-na] (vmi

(mat.) stetig, kontinulierlich; ezek a köré) sich (um fá) flechten/schlingen/
ro. panaszok diese unaufhörlichen winden / th]
Klagen font [5ot, sja, sok] sPfund (5(e)s,
folyvást — folyton "e
fon [rott, sejon, rsna] 1. (fonalat) fontolgat [vott, fontolgasson, "sna)]
spinnen /"h]; (hajat, koszorút) flech- (vmit) tá erwágen/überlegen /h ge),
teni [sejiyeékötelet)" areheni 2
t/f über tá nachilsinnen/-denken /"/)]
(vmit vhova ölt) flechten, schlingen/ fontolóra; v vesz in Erwágung ziehen
winden / th] ; egymásba — ineinander/]- ["h], erwágen /h ge]
flechten, in-/miteinander verflechten fontos! [vat, sabb]; rvan wichtig, be-
[:h ge]; nyakamba Ata karját sie deutungsvoll, von Wichtigkeit/Bedeu-
umnschnlang meineri Hals, sie schlang tung; igen A sehr wichtig, von gröBter
mir die Arme um den Hals Wichtigkeit; nem 5 unwichtig, nicht
fonák! [-sot, sabb] (a); rul (ált.) wichtig; " számomra es ist für mich
verxkenrt, verdreht; (helyzet) miBlich, wichtig, es ist mir (sehr) daran gele-
peinlich, schief, prekár; (gondolkodás ) en
vertrackt, verschroben, guer; s ütés fontos? [vat] (fontnyi) pfündig
fontoskodás
— fonák? 2. ["-t, va] s! fontoskodik;
fonák? [5ot, ja,sok] (s) 1. (visszája )
eKehr-/Rück-/Hinterseite /rv, An];
ewWichtigtuerei/-macherei /"v,
fontoskodlik [-ott, -jék/-jon, -nék/-na]
"ven]

(tex.) eAbrechte ([r", An]; "jára (sich) wichtig tun /"/1/, sich wichtig
vesz fel vmit tá umgekehrt anllziehen machen //1]
2. (sp.) (ütés) rBackhand / bekhzend fontosság [5ot, rva] eWichtigkeit/Be-
NAT s), "65
fonál [fonalat, fonala, fonalak] (átv. is)
deutung /r]; ssgal bír es ist von Be-
lang; vininek sot tulajdonít ré Bedeu-
rFaden / es, x ] ; (tex.) SGarn ((e)s, tung beillmessen
"e fonnyad (At ejon, sna] welk werden
fonálféreg r"Fadenwurm /"1], welken /1]
fonat [vot, va, rvok] (kötélszerű) sGe- fordít [eott, sson, vana] 1. (megfordít)
spinst /rves, e];
(szövetszerű ) sGe- wenden //]/[(h], kehren /h]; (for-
flecht /(e)s, ve], sFlechtwerk
(e)s, rve)
/- gatva) drehen /h]; (dönt) stürzen
í(h]; "s! wende(n)l; s egyet rajta
er dreht es einmal um; hátat vki-
]

foncsor [5t, sa, rvok] sAmalgam /—s,

rve] nek jm den Rücken kehren/zeigen //1]
fondorkodlik [-ott, -jék/-jon, -nék/-na] 2. (vre v. vkifvmi felé irányít) auftá
intrigieren // ge], Ránke schmieden richten /h], bi zullkehren/-wenden;
vkinek a figyelmét vre Aja js Auf-
In]
fondorlat [vot, sa, rvok] (ármány) merksamkeit auf tá lenken /h] 3.
elntrige /v, sr]; (csel) eList (5, s- (más nyelvre ) übersetzen /h ge] ; (mű-
en]; (mesterkedés) eMachenschaft/ vészien) übertragen /"h ge]; németre
Praktik / 5, ven], rWinkelzug / s (e)s, rsotta er hat esins Deutsche über-
sel; (jog.) (megtévesztés) eArglist; setzt/übertragen 4. (vmire felhasznál)
titkos sok heimliche Umtriebe, Rán- an/auf/für tá v. zu ré verwenden / tf
ke; tal
deln /h ge]
megszerez erlisten/erschwin- s
gejl[18el, ré züllwenden; gondot ráer
trágt dafür Sorge, er verwendet Mühe
fonetika [£t, Aja, 4k)] ePhonetik /-, darauf; hasznára s ja er zieht daraus
sen Nutzen v. macht es sich (ré) zun-
fonetikus [-at, abb]; san phonetisch utze; sok pénzt a vimire viel Geld
fonoda [At, Xja, -4k] eSpinnerei /5, an fá wenden v. auf fá verwenden v.
sen] in fá stecken (/1]
fordítás
fordítás st fordít; 1. [/6,
eWendung
sen] ; eDrehung (s, sen] ; balra
. . .
ye
mával durch Linksdrehen/Linksdre-
húng 2.rueÜbetsetzüng [9 pernf;
—
eÜbertragung
/,
sen]
fordító [et, sja, rk) rÜbersetzer /ss,
s]; eübersetzerin /rv, nen]
fordul [6t, jon, rvna) 1. sich wenden
/ st
feh]/[h]; (megfordul) sich (umlj)dre-
hen / h ] ; (kanyarodik )
schwenken
eine Schwenkung machen /h7; (bele-
í],
fordul) in tá stürzen /i]; feléje
minden szem alle Augen/Blicke
waren plötzlich ihm zuügewandt
richteten sich plötzlich auf ihn 2.
(vkihez vmivel) sich (mit ré) an jn
wenden, (mit ré) an jn heranijtreten
kij; (vmihez) "tá anllwenden 3.
(vki/vmi ellen) sich gegen tá wenden
4. (átv.) (alakul) még minden jóra
avhat es kann noch alles gut werden;
a beszéd másra st
das Gesprách
nahm einen anderen Lauf v. eine
andere Wendung; rosszra rv (ügye)
eine schlimme Wendung nehmen
[1]; télre vt az idő plötzlich trat der
Winter ein; ha úgy s na a dolog, hogy
köme es so, daB [] st a kccka das
Blatt hat sich gewendet
fordulat [ot, sa, sok] 1. ( ált.) eWen-
dung /s, ven]; (ívben) eSchwen-
kung (5, ven] ; (tengelyé) eDrehung/
Umdrehung [/, sen], eTour /-u:-I]
ro, resen]; rv állt be eine Wendung
trat ein 2. (beszédben) eRedewendung
[r, "ven], eWendung, eRedensart
[rs, sen] 3. (helyzetben) eWendung/
Wende /e, evn], rUmschwung/Um-
bruch /5(e)s, sel; (pejor.) rTUm-
sturz / ves, Ae]; forradalmi s eUm-
wálzung /e, sen
forduló [5t, sja, ek] 1. (fordulópont)
eWende /s, sn] 2. (kanyar) eBie-
gung /s, sen], eKurvelSchleife (5,
men) 3. (menet, tánc) eTour (-u:-lís,
sen] ; (sp.)reRunde / s, sn], rGang
[7(ejs, se]
fordulópont rWendepunkt
forgács [vot, sa, sok) rSpan /(5(e)s,
xvel; (esztergaforgács) Drehspáne
(plur]; (szilánk) rSplitter /ss,
320 forgat
forgácsfánk rSpritzkrapfen
forgácsol [5t, ajon, na] I. (vt) ver-
spánen /h ge], spánen /A], splittern
[h]; "ja erejét seine MH.Kráfte v. sich
zersplittern /h ge] (vi) Spáne
machen /h]; (tech.) spanabhebend
formen //1]
forgácsolás [5t, va] st forgácsol; (tech. )
/,
eSpanabhebung ert], eSpanab-
nahme
forgalmas [-at, rvabb] belebt; (közle-
kedéstől) verkehrsreich; (látogatott)
(stark) besucht, freguentiert
Vv.
forgalmaz [vott, szon, svna] um]]-
setzen /h], vertreiben /"h ge]
forgalmi [5t]; s adó eUmsatzsteuer; s
akadály sVerkehrshindernis
forgalmista [£t, ja, /4k] (az állomáson
rFahrdienstleiter /ss, s]
)
forgalom [forgalmat, forgalma] ált.)
rVerkehr (rv(e)s, se]; (közhasználat-
ban) rKurs /rves, se], rUmlauf
[r(e)s]; (látogatottság) rBesuch
["v(e)s], eFreguenz [s]; (üzem)
rBetrieb /A(e)s, ve]; (üzlet) rAb-
satz/Umsatz (ves, ve] ; kereskedelmi/
üzleti vs rHandelsverkehr; távolsági 5
rFernverkehr; sban van (árulják) in
Verkehr/Handel sein; (közismert) im
Umlauf sein, kuürsieren /h £€], uml]-
laufen /ti]; (közlekedik) in Betrieb
sein, verkehren /h ge]; a sból kivon
(pénzt) auBer Kurs/Umlauf setzen
forgás [vt, va, vok] st forog; 1. (for-
dulat) eDrehung /5, senl; (körben
járás ) rUmlauf /s(ejs, sel; (pörgés,
tech. ) eRotation /rv, ven] ; a világ va
der Lauf der Welt 2. (közg.) rUmlauf,
eZirkulierung/Zirkulation (s, en]
3...($D:) eFelge [en]
forgat [5ott, forgasson, rvna)] 1. (körben
mozgat) drehen /h]; (elcsavar) ver-
drehen /h ge]; (forgatókart) kurbeln
[h]; (görget) wálzen /h], rollen /h];
(pörget) wirbeln/kreiseln //1]; szemét
"roja die Augen verdrehen; ( haragosan )
die v. mit den Augen rollen; visszafelé
zuürücklldrehen 2. (filmez) drehen
ja
me
3. (kezel) führen /AJ; jól a tollat
eine gute Feder führen v. haben /"h]
s/ 4. (könyvben lapoz) in einem Buch
forgatag 321
)
blattern //1] 5. ( forgatmányoz girieren
[(3i-Iln ge] 6. (befektet) anillegen /A]
7. (mzg.) umliigraben /$h], umll-
ackern /h] C] fejében s vmit sich mit
—
ré tragen / "h], mit ré umllgehen / Fi) ;
mit a a fejében? was hat er vor v. im
Sinn?
forgatag [vot, sa, vok] rStrudel/Wirbel
les, s]; Cátv.) rTrubel / ss, 5], 5Ge-
triebe / ss, "v]
forgatókar eKurbel /A, An)
forgatókönyv sDrehbuch
forgó! [5t] (a) forog; Dreh-; Rota-
tions-; (forgatható) drehbar; a szóban
ra ügy die in Rede stehende Ange-
legenheit vérten -— blutunterlaufen,
blutrünstig; veszélyben a in Gefahr
schwebend, gefáhrdet, bedroht
forgó? [5t, sja, sk] (s)/1. (vízben)
rWirbel/Strudel /es, 57] 2. (toll)
rFederbusch /ses, ae] 3. (mzg.)
rFruchtwechsel / ss, s]
forgóeszköz sUmlauf(s)mittel
forgolódlik [-ott, -jék/-jon, -nék/-na] 1.
(hánykolódik) sich herumildrehen/
(herumih)wálzen /h] 2. (vhol) sich
bewegen v. verkehren /h ge] 3. (biz-
gólkodik) sich herumiitun /§227, (um
tá) gescháftig tun
forgószék rDrehstuhl
forgószél rWirbelwind
forgótőke sUmlaufkapital
forint [vot, s ja, vok] rGulden (As, s];
(magyar) rForint /5(e)s, ss]
forma [Xt, Aja, Ak] (ált.) eForm [-,
ssen] ; (öntőminta ) sModell /ss, se]
is; ma nincs Sban heute ist er nicht
in Form v. auBer Form; vmilyen At
Ölt (eine...) FormiGestalt "anij-
nehmen / "/1]; a s kedvéért der Form
wegen/halber, pro forma
formaérzék rFormensinn, sFormgefühl
formai [5t]; "slag formell, formal,
förmlich; Form-; sv hiba rFormfehler
formál [-t, jon, na] formen/bilden
[(h], gestalten /h ge 7; (mintáz) modeln
[(h] CI igényt — vmire auf tá Anspruch
erheben /"/i ge], tá beanspruchen /h
ge]
formális [vat]; san formal, formell
formalista [£t] formalistisch
21
forradás
formálódiik [-ott,
sich formen
-jék/-jon, -nék/-na]
/h], sich gestalten //h ge7
formás [sat, sabb]; san wohlgeformt/
-gestaltet/-gebildet, schöngeformt
formáság [5ot, sa, sok] eFörmlichkeit/
Formalitát /A, sen], eFormsache
[5, sat
formátlan [5t, sabb]; cul (ált.) form- -
los; (alaktalan) gestaltlos; (idom-
talan) unförmig, ungestalt
formátum [-5ot, sa, sok] sFormat
[fe)s, e]
formula [Xt, Aja, $k] eFormel /A, sn])
forog [forgott, sjon, na] 1. sich
(heruml])drehen /h]; (gurul) sich
wálzen /Ah], rollen /ilh]; (kering)
kreisen /hJ; (körben jár) umlllaufen
Tis édporogy) swirbeln (/17 (tud. )
57
rotieren /h ge]; nehezen s a nyelve
eine schwere Zunge haben / F4 / ; minden
csak e körül a alles dreht sich nur um
dasidies 2. (átv.) (forgalomban van)
umlillaufen v. im Umlauf sein /"ij,
kürsieren/zirkulieren //1 ge]; ő v szó-
ban von ihm ist die Rede; Sokat a
társaságban er bewegt sich viel in
Gesellschaft (1 kockán A auf dem
Spiel sein/stehen /"i]; közszájon
in aller Leute Mund sein; veszély-
ben A in Gefahr schweben /h/i7; "sv
velem a világ mir ist ganz drehend
(im Kopf)
forr [5(ot)t, sjon, na] 1. (forrásban
ván) ( ált. ) kochen / h]) ; (fizika ) sieden
["h]IIh]; (buzog) wallen /hjfi];
berine a düh/méreg er kochte/brann-
st
te vor Wut 2. (erjed) gáren /"h/i]/
(hji] 3. (ráforr) anllwachsen / ti]
forradalmár [5t, sa, sok] rRevolutio-
nár /ss, sel
forradalmasít [ott, son, rana] re-
volutionieren /h ge]
forradalmi [5t, sbb]; san revolutionár
forradalom [forradalmat, forradalma,
forradalmak] eRevőolution /s, sen];
a Nagy Októberi Szocialista Forra-
dalom die GroBe Sozialistische Okto-
berrevolution
forradás [5t, sa, rvok] f(élőlényen)
eNarbe /s, sn], eVernarbung [6,
ssen]; (tech.) eNaht [(5, xe]
forradásos 3 főhadnagy

forradásos [vat, rvabb]; san. narbig, flaumig; (Szövet) faserig, schleigig,

narbenvoll, vernarbt, voller Narben verschlissen
.

forral [5t, sjon, na] 1. aufllkochen foszt [vott, fosszon, vana] 1. (kukori-
/h], (aufibsieden /§AJ//h]; bort 5 .cát) (ablhschálem //1]; (szárnyast)

—
Wein abllglühen /hJ2. ( átv.) (vmit) rupfen //1]; (tollat) schleien /h]Jj
auf tá sinnen / th], tá brüten //], tá ["h].2. — fosztogat
;

im Schilde führen //1], tá vorllhaben fosztogat [rvott, fosztogasson, "vnaj

[7h] plündern //1]
forralt [vat]; van 1 forral; s bor rGlüh-
wein
feter [t,
mes, mas
sje, vek] rFauteuil /fotce:jj!
forrás [§t, sa, sok] st ferr; 1. eWallung fő! [ett, s
jön, sne] (vi) kochen /A7 0
[s]; eGárung [s] 2. (vízforrás, vs a fejem mir brummt der Kopf;
miben A a fejed? über was brütest du?
eredet) eGuelle (s, sn] fő? [st, sbb)]) (a); skéntjfeeleg legelső )
forrásmunka sOuellenwerk
forráspont rSiedepunkt erst; (legfontosabb) hauptsáchlich,
forraszt [vott, forrasszon, rvana] löten wichtigst; Haupt-; ( legnagyobb ) gröbBt;
/h] C torkára ja
a szót vkinek jm
das Wort im Munde ersticken // ge]
GroB-; (legrangosabb) oberst; Ober-;
"a helyen közöl an erster Stelle brin-
forrasztópáka [xt, £ja, £k] rLötkolben gen; a sbb kérdések die wichtigsten/
mas, a wichtigeren Fragen;
sache ist, daB
s,
hogy Haupt-
forráz [sott, szon, svna)] (ablh)brühen
In] fő? [At] (s) (fontos dolog ) eHauptsache
forró [5t, ebb]; sn tíforr; (meleg ) [5v,"vn], sHauptding / s(e)s], sWich-
(átv. is) heiB; (izzó) glühend, bren- tigste /sn];
Wichtigste
az a s
das ist das
nend; (buzgó) inbrünstig 1

forrónadrág heiBes Höslchen /ss, s] fő! [-t/fejet, feje, "vk/fejek] (s) 1.

forrong [vott, sjon, sna)] in Aufruhr/ (testrész) sHaupt (rv(e)s, ser], rKopf
Gárung v. unruhig sein / fi]; s a nép (r(e)s, sej; rsbe lő erschieBen ("/ ge];
es gárt im Volke (kat.) füsilieren //h ge]; emelt svel
forróság [vot, a]
(meleg ) eHitze (57;
( izzás, "átv: is) eGlut [s], sFeuer
erhobenen Hauptes 2. (közb.: vezető )
sHaupt, sOberhaupt, rHöchste/jOber-
[s]; (buzgóság) elnbrunst [/5]
forrósodlik [-ott, -jék/-jon, -nék/-na]
ste /en, sen]
fős [5t, sje]j (s) (személy) sHaupt
hei8 werden / ti], sich erhitzen //h ge] [5rv(e)s, se], rKopf /"s(e)s, xel,
forrpont — forráspont ePerson (s, sen]; (kat.) rMann
fortély [et, va, rvok)] 1. (vminek a nyit- [5(e)s, 5]; százs hundert Personen;
ja) rKniff/Pfitf [5(e)s, se) 2. (fur- (kat.) hundert Mann; . enyi von
fang) eList (s, venj . . . Mann; az egy sre eső mennyiség

fortélyos [vat, vabbj]; van pfiffig, listig die auf einen Kopf v. eine Person
foszfor [5t, sa] rPhosphor /5s] entfallende Menge
foszforeszkál [t,
reszieren //i ge]
s jon, s.na] phospho- főbejárat rHaupteingang; (járművel)
elHaupteinfahrt
foszlány [5t, rva, rvok] (átv. is) rFetzen főbérlő (lakásé) rHauptmieter; (földé,
S, a
foszllik [-ott, foszoljon, -ana/foszolna]
üzleté) rHauptpáchter
főbűnös r/eHauptschuldige
zerfállen /ti
gel]; (rongyolódva) zer- főcím rHaupttitel; (újságban) rfTitel-
schleiBen /"ti ge], sich zerschlei8en kopf /5(e)s, se]
[fh ge]; (szálasan) (sich) (ausll-) födém [-et, ve, vek] eDecke /s, sn]
fasern //1] ; (szinte semmivé) zergehen fődolog — fő?
2É
san (kalács)
födő [5t, je,
sk] — fedő
főhadnagy rOberleutnant
foszlós [rat, rvabb];
tőhatalom
főhatalom eObergewalt/-herrschaft
főherceg rErzherzog
főhős rHauptheld, eHauptperson /5,
I sen
ldátú rOberdirektor;
rGeneraldirektor is
(intézményé
) (megművelt) sFeld /5(ej)s, ver];
főiskola ellochschule
főiskolai Hochschul-; s hallgató rHoch-
schüler, rStudent; seHochschulbildung
végzettség aka-
demische Bildung,
főiskolás rHochschüler, rStudent /-ven,
men] ; eHochschülerin, eStudentin /v,
esne
főispán (fört.) rObergespan
főkapitány ( rendőrségi ) rPolizeiprásident
[rven, ven]
főként, főképp(en) hauptsáchlich; (kü-
lönösen)
vorwiegend
besonders; (túlnyomóan
) földalatti! [st] (a) unterirdisch; (fel-
főkonzul rGeneralkonsul
főköryv sHauptbuch
főkönyvelő rHaupt-/Oberbuchhalter
főkötő eHaube /s, er]
föl! (adv) — fel!
fölz [5t, se] (s) eSahne [57]; (A)
sObers /s 1; (forralt tejé) eHaut [5]
föl(-)? (praef) — fel(-)?
föld [vet, sje, sek) 1. (ált.) eErde (5,
sen]; (földfelszín, talaj) rBoden /-rs,
evlsv ]; (fenék) rGrund (-(e)s,
ej;
(talajszint ) rErdboden; zsírcs sv fetter
Boden; "sbe gyökerezett lábbal wie
festgewurzelt; ből való irden, aus
Erde; shöz vág zu Boden werfen/
schlagen; vig ér bis zur Erde v. bis
zum Boden (herabi)reichen; vig hajol
sich tief (ver)beugen; leesik a
die Erde v. auf den Boden fallen;
re auf
szemét (a) sre szegezi den Blick auf
den Boden heften /h]; rvet ér (rep.)
landen /h]; rv alatti unterirdisch; s
alatti munka (bány.) eUntertagar-
beit; "v feletti oberirdisch; még a s
alól is kerítsétek őt elő ihr mü$t ihn
mir auflitreiben/bringen, (ob) tot
oder lebendig 2. (bolygó) eErde (5);
(világ) eWelt /5, sen]; a rv belseje
sErdinnere; a "rv felszíne eErdober-
fláche; a rv kerülete rErdumfang;
a a története eErdgeschichte; a s felé
erdwárts 3. ( szárazföld ) sLand/(e)s]
21"
323 Földközi-tenger
4. (földbirtokállomány) rBoden; Ma-
gyarország jén auf dem Boden Un-
garns 5. (mzg.) (birtok, telek ) rGrund;
(művelhető) sLand /-(e)s], rBoden;
(szántó) rAcker /ss, a]; jó s(ek)
guter Boden, gutes Land; (egy) talpa-
latnyi s ein FuBbreit Land; a s meg-
művelése eBodenbestellung; a s népe
sBauernvolk; kimegy a sekre aufs
Feld gehen; (meg)yműveli jét sein
Feld bestellen 6. (f vill.) eErde/Erdung
(5] C ég a 5 a talpa alatt der Boden
brennt ihm unter den FüBen/Sohlen; a
ro. kerekén auf dem ganzen, wci en
Erdenrund
földadó eGrundsteuer
szín alatti) untergründig; Unter-
"
grund-; ( pol.) illegal is; mozgalom
( pol. ) eUntergrundbewegung; v vasút
eUntergrundbahn
földalatti? [5t, ja, sk] (s) eUnter-
grundbahn /A, sen], eU-Bahn
földbér e/rBodenpacht, sPachtgeld
földbirtok rGrundbesitz; (gazdasági)
sGut, sLandgut
földbirtokos rGutsbesitzer
földbirtokreform rBodenreform
földesuszamlás rErdrutsch
földel [5t, sjen, svne)] (vill.) erden /h]
földes [vet]; ven erdig; "s szoba Stube
mit gestampfítem Boden
földesúr rGuts-/Grundherr
földesúri; van gutsherrlich
iz
földgolyó rErdball, eErdkugel
földgömb 1. — földgélyó; 2.
rGlobus /reses, r.sef-ben]
(glóbusz )
földhözragadt [vat, rvabb]; van bettel-
arm, blutarm
földi! [St] (a) terrestrisch; Erd-, Boden-;
(átv.) irdisch; Erd(en)-; v cél (kat.)
sBodenziel
földi? [5t, sie, sk] (s) rLandsmann
[5(e)s, -leute]; eLandsmánnin, /5,
menten
földieper eErdbecre
földjáradék eBoden-/Grundrente
földkéreg eErdkruste/-rinde
Földközi-tenger [5 -et, -sen] sMittel-
meer
földközi-tengeri 324 főnök

földközi-tengeri mediterran, mittel- fölényeskedés [5t, Ae, sek] eÜberheb"

meerisch; Mittelmeer- lichkeit/Prápotenz /5]
földmérés eVermessung, eLandmessung fölényeskedlik [-ett, -jék/-jen, -nék/-nej
(
földmunkás rErdarbeiter; arató ) rLand- den Überlegenen spielen //27

—
arbeiter fölényeskedő [-t, sbb]; sen fölényes- 1!

föláművelés rAckerbau /-(e)s], eAgri- kedik; überheblich, prápotent

kultur /5] fölényesség [-et, se] 1. eéÜberlegen-
földművelésügyi [At]; "s minisztérium heit [-/] 2. (pejor.) — fölényeskedés
sLandwirtschaftsministerium főlépcső eHauptstiege/-treppe
földműves -[st, rve, vek] (szántóvető ) fölös! [-et, sebb]; (a) ; sen 1. (mértéken
rAckerbauer /As/evn, sen] ; (paraszt) felüli ) überschüssig, überzáhlig; (meg-
rBauer, rLandwirt /(e)s, ve] maradt) übrig 2. — fölösleges
földnélküli [5t, svje, vk] rBesítzlose
[ren, sen] (ein sr)
fölös? [set, sebb] (a); en
(tejfölös )
rahmig; sahnig; (bőrös) pelzig, .o..
földosztás eBodenverteilung mit Haut 3
földönfutó heimatlos fölösleg [-et, se, sek] rÜberfluB /-flus-
földöntúli [et, sbb]; van überirdisch; ses, -fiüsse].; rÜberschu8 /-schusses,
mosoly verklártes Lácheln -schüssel ; (összeg) rMehrbetrag /A-
földpálya (csill.) eErdbahn 608, are]
földpát rFeldspat /(e)s, se] fölösleges [-et, sebb]; sen (fölös meny-
földrajz eGeographie/Erdkunde /5] nyiség) überschüssig; (szükségtelen )
földrajzi [At]; slag geographisch überflüssiíg
földrajztudós rGeograph /rven, sen] fölött — felett
földreform eBodenreform 5
fölötte! 1. — fölöttébb; 2. (túlságosan)
földrengés sErdbeben
földrész rErdteil
(allzu(-);
fölötte? —
s korán allzufrüh
felette?
földszint 1. (házban) sErdgescho8 /-schos- fölötte" ) fölöttem
ses, -schosse], sParterre. /-ter(o)ilss, fölöttébb áuBerst, höchst, überaus
8] 2. (Szính.) sParkett /A(e)s, se),
sParterre
fölöttlem ([-ed, te, -ünk, -etek, -ük]
— felettem
földszintes [set]; sen ebenerdig; Parterre fölöz [5ött, szön, rvne] entrahmen /A
földszoros eLandenge ge]
földtan eGecologie /5] fölül — felül
földtani [-t]; slag geológisch főmérnök rOberingenieur, rChefinge-
fölé! (adv) d(a)rüber; vkit vki(nek) nieur [def-]
"sbe tesz/helyez jn über jn setzen/ főmondat (nyelvtud.) rHauptsatz
stellen; (átv.) jn jm vorllsetzen főmunkatárs rHauptmitarbeiter
fölé? (posíp) über fá; az asztal
den Tisch;
s über főnemes (Zört.) rHlochadelige/Aristokrat
fíreen, rsen]
föllés (adv) 4fölém főnemesség (fört.) rHochadel, eAristo-
főleg — főképp(en) kratie [57
föléje! — fölél főnév (nyelvtud.) sHauptwort /v(e)s,
föléje? fölém
)
ser], sSubstantiv /5s, sej
fölélm [-d, -(je), -nk, -tek, -jük] über
,

főnévi [et]; eleg hauptwörtlich, sub-

mich/dich/szb. kt
fölény [5t, se] 1. eÜberlegenheit /5 7;
stantivisch [-v-];
[5vs, sv€]
sigenév rinfinitiv
számbeli a eÜberzahi /5 7; sben van
vki fölött im überlegen sein 2. — fölé-
fönn — fenn
Ni
főnök [-öt, ve, sök] a) (ált. ) rChef [fefi!
nyesség evs, ros] ; (elöljáró) rVorgesetzte /sn,
fölényes [set, sebb]; sen 1. (erősebb) een] (ein sr); (vezető) rLeiter (s,
überlegen 2. — fölényeskedő s]; b) (vasút.) rVorstand /5(e)5,
0
főnöknő 325 Frigyes

rHáuptling [5s, főtt [vet]; sen t fő; s étel gekochte/

se];
"ve
e) (törzsé)
warme Speise; keményre s hart-
főnöknő / kórházban, kolostorban ) eOberin gesotten
főváros eHauptstadt

—
[5, "enen] fővárosi; van hauptstádtisch
főnökség [5et, ve, vek] rVorstand
[refe)s,
fönt — fenn
e], eLeitung [6, sen] föveny [5t, se] rSand /s(e)s, se)
főz [vött, szön, snej] 1. kochen ///,
főnyeremény rHaupttreffer /ss, ], das s sieden /£A]/(h]; levest s eine Suppe
GroBe Los /rves, e]
főorvos ( ált.) rOberarzt; ( vezető ) rChef-
brühen /hR] v. kochen; pálinkát
(einen) Schnaps brennen / §/1]; sört s
arzt ([fef-]; (cím) rPrimarius [5, (Bier) brauen /h]; szappant s Seife
-rilen/-rii] sieden/kochen 2. (biz.) (tervet) einen
főpap (ókori) rHohepriester /Hohen- Plan ausllkochen v. ausllhecken /A],
3

priesters, Hohenpriester; ein Hoher- über einen Plan brüten /1] 3. (biz.)
priester]; (keresztény ) rPrálat/Kir- (vkit) bearbeiten // ge], auf jn einj;
chenfürst (rven, ven] reden:/ A]
főparancsnok rOberbefehlshaber főzelék [set, se, vek] sGemüse /ss,
főparancsnokság (fővezérlet) rOberbe-
fehl /5(e)s; "vel; (hely) sOber-
kommando; övé a s er führt das
főző [5t, je,
skl rKocher (As,
főzőedény sKochgeschirr
s]
Oberkommando, den Oberbefehl hat frakció [5t, sja, sk] eFraktion /5,
er inne sen]
főpincér rOber-/Zahlkellner, rOber /rvs, frakk [vott,
ay elre
ja, vok] rFrack /5(e)s,
főposta eHauptpost
főpróba eHaupt-/Generalprobe
francia! [et]
francia?
(a);
[xt, Aja,
ul (s)französisch
A4k] 1. rFranzose
főrend (tört.) rMagnat /-en, sen] [ren, en]; eFranzösin (sv, snen] 2.
főrendező (szính.) rHauptregisseur; (nyelv) sFranzösisch (5(s)], sFran-
(rendezvényé) rHauptordner zösisehe /5n]
förmed [5t, sjen, ene] (vkire) in anl]- Franciaország [vot; sban] Frankreich
fahren /t1] 598
förmedvény [-5t, ve, vek] eSchmáh- frank! [5ot] (a); ul fránkisch
schrift /v, sen]
förtelem [förtelmet, förtelme] eScheuB8-
frank? [5ot, ja,
sok] (s) 1. rFranke
[5n, ren]; eFránkin (5, nen] 2.
lichkeit /s,
sen], rGreuel / ss,
förtelmes (vet, sebb]; sen abscheulich,
s] (pénz) rFrank (sen, senje];
(Svájcban) rFranken /5(s), s] 3.
scheuBlich, greulich (nyelv) sFránkisch /5(s)], sFránki-
fösvény! [-t, sebb] (a); ssen/sül sche /sn]
,

.
geizig, karg fráter [5t, se, sek]
rvelrss] 2. (vall.) rBruder
1. (biz.) rKerl
/5s, A]
(s,
fösvény? [5t, se, vek] (s) rGeizhals
[5es, xe], rGeizkragen/Knauser / s, frázis [5t, sa, sok] ePhrase (s, en]
frekvencia [-At, £ja, -Ak] rFreguenz
fösvénykedlik [-ett, -jék/-jen, -nék/-ne] hl[75 sen
geizen/kargen/knausern //1] freskó [5t, sja, sk] sFresko /ss, ss/
.
fösvénység [et,
sel rGeiz (-es] -ken], eFreske /s, sn]
főszerep eHauptrolle freskófestészet eFresko-/Wandmalerei
főszereplő rHauptdarsteller; eHaupt- fricska [Xt, -6ja, -k] rNasenstüber/
darstellerin -sehneller /5s, s
főszerkesztő Chefredakteur [fef-], frigy [vet, ve, vek] rBund /5(e)s, ze],
rHauptschriftleiter ;

sBündnis /sses, se]

főtitkár rGeneralsekretár Frigyes [5t, ve] Friedrich, Fritz
Íriss 326 fut

friss [5et, sebb]; sen frisch fullajtár (st, va, sok] rVorreiter / As,
frissít [sett, sen, ene] erfrischen/ sv], rEilbote /An, 5n]
erguicken /h ge] fullánk [5ot, sja, sok] rStachel /xs,
frissítő! [At] (a) ; s(e)n/-leg frissít; 5
1
een]
italok erfrischende Getránke fullaszt [-ott, fullasszon, rvana] er-
je,
[ge]
frissítő? [st, Ak)] (s) eErfrischung sticken /h gel; (vízbe) ertránken
[rv, sven]; (ital) erfrischendes Ge-
tránk /5(e)s, rve] funkció [5t, sja, sk] eFunktion /x,
.

frizura [Xt, ja, Ak)] eFrisur /A, sen] "ven

front [vot, aja, sok] eFront /A, sen]
frontszolgálat rFrontdienst
frottírtörülköző sFrottier(hand)tuch
fröccs [vöt, se, sök] rSpritzer /—s,
ev]; (A) rGespritzte (en, sen]
fröccsen [5t, ajen, ene] spritzen /i]
fröccsent [sett, ssen, svene] spritzen /A/
fröcsköl [5t, sjön, "vne] (herum]I-)
spritzen/pritscheln /h)]
iszt. (földszint) (röv.) Erdg. (Erdge-
scho8), Part. ( Parterre)
fúga [Xt, Aja, Ak] eFuge /A, An]
fúj [5t, sjon, svnaj I. (vt) blasen (§h]J;
vimibe s in fá (hineinl])blasen; orrot
sich schneuzen //] II. (vi) 1. (szél)
blasen, wehen //1] 2. (liheg ) schnaufen
[h], schnauben /"h/7/(h]; (macska)
fauchen //1] (] tudom már, honnan A
a szél ich wei8 schon, woher der Wind
blást; s vkire (biz.) jn auf dem Zug
haben /"/i7j; egy követ anak sie
stecken unter einer Decke
fújtat [-ott, fújtasson, na] I. (vt)
(orgonát) (anil)blasen /"h]; (tüzet)
anlilfachen /h] II. — fúj II. 2.
fújtató [5t, s ja, sk] 1. (eszköz ) rBlas(e)-
balg /rv(e)s, ae]; (tech.) sGebláse
2. (személy) rBalgentreter
Test re]
vaS, fed
fukar [5t, rvabb]; svül/von geizig;
(közb.) knauserig
fukarkodjik [-ott, -jék/-jon, -nék,-na)
geizen/kargen /h]; (közb.) knausern/
knickern //]
fuldokllik [-ott, fuldokoljon, -anék]
mit dem Ersticken kámpfen /h], um
Atem ringen /"h]7; (vízben) mit dem
Ertrinken kámpfen; s a nevetéstől
vor Lachen ersticken /i ge]
s
fullad [5t, jon, "vna)] (nem kap levegőt )
ersticken /i gel; (vízbe) ertrinken
[ige]
funkcionárius
nár (ss, ve]
[t,
sa, sok] rFunktio-
fúr [5t, ajon, sna] 1. (lyukat csinál)
bohren /Ah] 2. (közb.) (vkit/vmit)
gegen fá wühlen /h]; rja az olda-
lamat es wurmt mich, es láBt mir
keine Ruhe
fura [5t, bb]; An (biz.) — furcsa
furakodlik [-ott, -jék/-jon, -nék/-naj]
sich (vorihdrángen /h7
furat [vot, va, sok] eBohrung / s, ven],
sBohrloch /5(e)s, szer]
furcsa [dt, bb]; An 1. (különös) son-
derbar, merkwürdig, eigen(artig),
seltsam 2. (nevetséges) komisch, drol-
lig, kurios
furdal [5t, jon, sna] an ré bohren
[Rh]; Cátv.) nagen /h]; st a lelkiis-
meret ich hatte Gewissensbisse, das
Gewissen lieB mich nicht in Ruhe
furfang [-ot, "vja] eListigkeit/Pfiffig-
keit/List (s, sen], rWitz (ves, rve]
furfangos — listig, pfiffig
furkósbot r"Knüppel (s,
s]
furnér [5t, eja, ok] sFurnier /-cs,
rve], sSperrholz /rves, aser]
fúró [5t, ja,
sk] rBohrer /-As, s]
fúródlik [-ott, -jék/-jon, -nék/-na] sich
([hinjeini bohren /A7
fúrógép eBohrmaschine
furulya [Xt, Aja, 4k) eBlockflöte (5,
n
furulyázlik [-ott, -zon, -na)] flöten //1/],
die v. auf der Blockflöte blasen /"/1]
v. spielen /h]J
furunkulus [5t, sa, sok] sFurunkel
5.8, ug
fut [vott, fusson, sna)] I. (vi) 1. laufen
[ti]; (rohan) rennen ( ti] ; (menekül)
(vki elől) (vor ré) fliehen ["i/,
flüchten /i], sich flüchten /h/;
fusson, ki merre lát! rette sich, wer

futam
kann!; zátonyra s stranden /h/i],
sich festlilfahren /th]; va
laufénd/
stb., im Lauf; (seötiben)" flüchtig,
im Flug; sva jön er kommt gelaufen
2. (tej) aus-füberlllaufen 3. (elegendő )
(zul)langen/(auslD)reichen /h];
majd? wird es langen/reichen ?; sja a
pénzből? wird das Geld ausreichen?,;
a szövetből sja egy ruhára der Stoff
gibt ein Kleid aus II. (ví) laufen,
rennen; versenyt sum die Wette
laufen 5
futam [ot, va, sok] 1.
eőaut rel ejsroxeg Ajármű) (lópa
sRennen /rs, sv] 2. (zene.) rLauf,
rGang (v(e)s, ve], ePassage (-a:3(9)1!
ma, sar
futár [5t, sja, vok] 1. (küldönc) rKu-
rier /"vs, rve], rEilbote /An, sn] 2.
(sakk) rLáufer /ss, 5]
futás [5t, va, rvok] st fut; 1. (menekü-
lés) eFlucht /s, ven] ; "vnak ered die
Flichnt ergreifen /th gejl"
rLauf/Gang [r-(e)s, ae]
rLauf
futball [5t,
sel
ja, sok] rFuBball
futballcsapat eFuBballmannschaft
futballista [-t, £ja, -4k] rFuBball-
spieler (ss, s]
futkos [vott, ssson, "sna)] herum-/
umherlllaufen v. hin und her rennen ti]
futó! [At] (a) ; slag t fut; (tűnő) flüch-
tig; keresztben A guerlaufend; csak
"slag mondta er sagte das nur so
obenhin
futó? [st, sja, sk] (s) (sakk, sp.,
szőrtyeg ) rLáufer (ss, s]
futóárok (kat. ) rLaufgraben
futóbolond rHalbnarr/Narr (sen, sen]
futólagos [vat, sabb]; van flüchtig
futólépés rLaufschritt
futómű sFahrgestell
futószalag sLauf-/FlieBband; son átv.
is) auf dem v. am laufenden Band(e)
futótűz sLauffeuer
futóverseny sWettlaufen /-—s], rWett-
lauf /r(e)s, ae]
futózápor rRegenschauer
futtat [-ott, futtasson, na] I. (vt)
1. tfíut-4-lassen /th ge] 2. (biz.)
321 függelék
(vkit) hochilspielen //17] 3. — befuttat;
II. (vi) (lóverseny) einen Rennstall
unterhalten /"A ge], rennen las-
sen
fuvallat [ot, sa, sok] rWindhauch
ja [5v(e)s, rve], rHauch
fuvar [5t, sv ja, svok] eFracht (s, sen] ;
(szállítási eszköz] ) eFuhre (ss, en];
(út) eFahrt /s, sen]
fuvarköltség Frachtkosten/-spesen
(plur ]
fuvarlevél rFrachtbrief
(sp.) (ált. ) fuvaros [5t, "va, sok] rFuhrmann
[5(e)s, sserj-leute ]
fuvaroz [ott, sszzon, na) I. (vt) a)
(ált.) befördern/transportieren /Ah
fe]; (árut) frachten /h]; (személyt)
fahren /"hn] b) (tréf.) herumlisehlep-
pen /h], herumilkutschieren /h ge]
II. (vi) (kocsival) fuhrwerken //1]
fúvóhangszer sBlasinstrument
fúvóka [£t, -6ja, A4k)] (fech.) eDüse (5,
2.9 (tech. ) sen]; (zene.:) sMundstück /-(e)s,
3. (Ssp.) rve], rAnsatz (rves, ave]; kiegyenlítő
"s. eNebendüse
/A(e)s, fuvola [xt, Aja, -A4k)] eFlöte/őuerflöte
ea, szt
fuvolázlik [-ott, -zon, -na] flöten /17,
die. V. auf derwblötexbláseni
spielen /AhJ]
főv.
/ [at]
fúvósok (zene.) Bláser
fű [füvet, füve, füvek] sGras /rves,
ser] ; (gyógyfű) sKraut (r(e)s, sver]
s
C höz-fához kapkod sich an jeden
Strohhalm klammern / 1]; snek fának
tartozik über die Ohren verschuldet
sein; "st fát ígér Himmel und Erde
versprechen
füge [dt, Cje, Ak] eFeige (s, sn]
fügefa rFeigenbaum, eFeige (s, sn]
függ [vött, sjön, s(ejne] 1. (herablI-)
hángen /"/t/ij; csak egy hajszálon
rsött ( átv. ) es hing nur an einem Haa-
re 2. (átv.) (vktől) von ré abhángig
sein / ti] v. abllhángen /"4]; attól s,
hogy es hángt davon ab; amennyire
tőlem A so weit es an mir liegt (I hát,
az attól s ! je nachdem!
függelék [-et, se, sek] 1. (pótlás)
]
rAnhang /5(e)s, avej 2. (ékszer)
rAnhánger/sAnhángsel (As,
 függelem 328 fülke

függelem [függelmet, függelme] eSubor- rLauscher (ss, re]; (nyúlé) rLöffel

dination / s, sen]
függelemsértés sSubordinationsvergehen,
[58, s]; csupa s ganz Ohr;
hallatára vor meinen Ohren;
sem
sembe
elnsubordination /5]7 jutott es ist mir zu Ohren gekommen/
függélyez [vett, szen, ne] (abll)loten
h
gelangt; ig
bis zu den Ohren; ( átv. )
bis über die Ohren; ön
fog/csip
függeszt[-ett, függesszen, sene)] hángen beim Schopf fassen/nehmen/packen;
["h is]; a szónokra sette szemét er fél vére auf einem Ohr; megüti a
heftete die Augen auf den Redner sét es dringt/schlágt an sein Ohr
független [st, szebb]; sül unabhángig 2. (csizmán) eStrippe/Struppe /x,
függetlenít [-ett, esen, ene] unab- sen]; (edényen) rHenkel (ss, s];
hángig machen //i] (gombon) sÖhr [/-(e)js, ven], eÖse
függetlenített [cet]; sen t függetlenít; [5v, sen]; (kosáron, retikülön) rBügel
"r funkcionárius freigestellter Funk- Írss;, ee] 3. f(tech.) (ált.) sOhr;
tionár (szerszámkarika) sAuge [ss, evn]
függetlenség [-et, se] eUnabhángigkeit (J se se, se farka es hat weder Hand,
( noch FuB; a se botját sem mozdítja
függől [5t, sabb] (a); sen t függ; sich taub stellen /4], nicht das
1. (átv.) abhángig, abhángend; (em- kleinste Interesse zeigen //1/; elereszti
ber) hörig; "A beszéd (nyelvtud.) a rve mellett er überhört es; sok van
abhángige/indirekte Rede; s viszony
sAbhángigkeitsverháltnis 2. / függőben
a se mögött es (faustdick) hinter den
Ohren haben; vkinek a sét rágja
levő) schwebend; s játszma (sakk) vmiért jm mit ré in den Ohren liegen
hángende Partie Ú
függő? [5t, eje, ek] (s) (ékszer) fülbaj sOhrenleiden
sAnhángsel/rAnhánger /As, re], sGe- fülbemászó! [5t] (a); san einschmei-
hánge /ss, s] C sben levő in der chelnd, melodiös
Schwebe befindlich, schwebend fülbemászó? [5t, rja, sk] (s) (állat)
függőágy eHángematte rOhrwurm (re(e)js, sser], rOhren-
függőlakat sVorhánge-/AnhángeschloB schleicher /es, rv]
függőleges! [cet] (a); sen senkrecht, fülbevaló [5t, sja, sk] sOhrgehánge
lotrecht, vertikal [-v-] [5ss, sa
függőleges? [et, rve, vek] (s) eSenkrech- fülcimpa sOhrláppchen
te/Lotrechte /An,
[v-Ils(n), sr]
n], eVertikale fülel
(h]
[5t, jén, sne] horchen/lauschen
függöny [5t, vök] (ált.) rVorhang
rve,
[5(e)s, se]; (főként ablakon) eGar-
fülemüle [£t,
"ven
je, Sk] eNachtigall [5 ,

dine /e, sen]; a ev felgördül (szính.

der Vorhang geht auf/hoch; a s
)
le-
füles [vt,
e,
vek] (fíréf.) rLangohr
[5v(e)s, rve], sLangohr (A(e)s, sen]
gördül (szín.) der Vorhang fállt/geht fülesbagoly eÖhr(en)eule
nieder fülész [vt, ve, sek] rOhrenarzt / es,
függőón sRicht-/Senkblei (5(e)s,
sSenklot /r(e)s, ve] e], sv €
fűllik -jön, -ne] hei8 werden
[-t,
függőség [vet, ve] eAbhángigkeit [5] ["i];
a kályha jól 5 der Ofen heizt
függővasút eHánge-/Schwebebahn gut [] nem A a foga hozzá es will
függvény [5t, se, sek] 1. (vmié) ihm nicht behagen/schmecken
eFolge (s, sn]; (vkié) sAnhüángsel
Tess, fülkagyló eOhrmuschel
"] 2. (mat.) eFunktion [5, fülke [£t, €je, -Ak] eNische (s, sn];
"ven (hajó.) eKabine (s, sen]; (vasút.)
fül [set, se, vek] 1.(testrész) ált.) sAbteil /5(e)s, ve] ; utcai A (telefon)
sSOhr /e(e)s, ven]; (vad.) (ált.) eStraBenzelle /s, sn]
fülledt
fülledt [vet, ebb]; sen schwül
füllent [-ett, ssen,
Fülöp [öt, je] Philipp
ene] lügen /"i]
Fülöp-szigetek [5-vet; -sven] Philip-
pinen
fülsiketítő [5t, bb]; rsen (ohren-)
betáubend; (éles) grell
fültanú rOhrenzeuge
fülvédő eOhrenklappe (5, sn]
fülzsír sOhrenschmalz
fürdés [5t, ve, vek] s! fürdik; sBad
["v(e)s, ser]
fürdet [vett, fürdessen, ssne)] baden //]
fürdlik [-ött, fürödjék/fürödjön, füröd-
nék/fürödne] baden; /h]; (megfürdik
sich, baden fürödtem egyet ich habe
ein Bad genommen [C] tejbe(n)-vaj-
ba(n) s in Saus und Braus v. im
ÜberfluB leben
fürdő [vt, seje, "k)] 1. (víz, intézmény
sBad /5(e)s, ser] ; (közfürdő) eBa-
deanstalt /s,
"sven] 2. (fürdőhely)
rBade-/Kurort /v(e)s, ve]
fürdőhely rBade-/Kurort
fürdőkád eBadewanne
fürdőköpeny rBademantel
fürdőnadrág eBadehose
fürdőruha sBadekleid, rBadeanzug
fürdősapka eBadehaube/-kappe
fürdőszoba sBadezimmer
fürdővendég rBadegast
fürdőzlik [-ött, -zék/-zön, -nék/-ne] 1.
(fürdik) baden /h] 2. (kúrát tart)
Báder nehmen /$§//
fűrész [5t, se, vek] eSáge (s, en];
keretes A eGatterságe
fűrészbak rSágebock, rSchragen (ss, 5]
fűrészel [-t, jen, ene]ságen //1]
fűrészmalom eSáge-/Schneidemühle
fűrészpor sSágemehl /5(e)s], Ságe-
spáne /plur]
fűrésztelep sSágewerk /5(e)s, sej
fürge [xt, 4bb]; An flink, frisch, rege,
behend(e); (jármű) wendig
fürj [-et, se, vek] eWachtel /5,
fürkész [-ett, fürkésszen, rvne] (nach
ré) spáhen/forschen //i], ré nachi]-
spüren //1]
fürödni t fürdik
füröszt [-ött, fürösszön, "vene] baden
/h]
329 fűtés
fürt [vöt "je, ök] 1. (haj) eLocke
sen]
[,"en] 2. (növényi) eTraube /s,
fürtös [set, sebb]; sen 1. lockig 2.
(növény) traubig z
füst [öt, eje] 1. rRauch /5(e)s];
(gomolygó) rOualm [/5(e)s, "vel;
(sűrű) rSchmauch /r(e)s]; rv nél-
küli rauchlos/-frei 2. (vékony lemez)
eFolile /s, sn] MC sbe megy in
Rauch aufilgehen, zu Wasser werden
f"ij], scheitern /i]; egy v alatt auf
einmal, in einem Aufwasch, gleich-
zeitig
) füstöl [st, "rvejön, "vne] I. (vt) (ált.)
ráuchern /h]; (húst) selchen /h] is;
II. (vi) 1. (füstölög, dohányzik)
rauchen //1]; (gomolyogva) gualmen
[h]; (sűrűn) schmauchen /h] 2.
)
(gőzölög) dampfen /h]
füstölög [füstölgött, "vjön, "vne] I.
rauchen /Ah], (gomolyogva) gualmen
[h]; (gőzölögve) dampfen (/h] 2.
(átfv.)
brüten /h]
r magában (vor sich hinl]-)
füstölt [vetj; ven füstöl; s hús sGe-
1
ráucherte /(rvn] (ein res), sRauch-
fleisch; (dn.) sG(e)selehte /5n] (ein
svg), sSelchfleisch s kolbász geráu-
cherte Wurst, eRauch-/Dauerwurst
füstös [set, sebb]; ven rauchig, gual-
mig
fűszál sGráslchen
fűszár rGrashalm
/s, sv]
fűszer [/t, ve, vek] sGewürz / ves, ve],
eWürze [s, sen]
fűszeres! [vet, sebb] (a) ; ven gewürzt;
(levegő) würzig
fűszeres? [st, ve, sek] (s) rGewürz-
waren-/Spezereihándler / vs, sv]
fűszerez [vett, szen, esne] würzen //1]
fűszerkereskedés rGewürzladen, eSpeze-
reihandlung
fűt [vött, ssön, rvene] a) ( ált.) heizen
s] [h]; (melegít) erwármen /h gejl;
(táplál) beheizen /h gel; b) (főként
tech.) feuern //h] [(J becsvágytól ve
von Ehrgeiz getrieben
fűtés [5t, sej] stfűt; eHeizung /s,
sen] ; eErwármung [5];
eBeheizung
s
(s, ven] ; központi eZentralheizung