Luxemburgi Zsigmond

1387-1437
1) Belpolitikája:
• trónviszályok során kerül trónra
• a barók visszaszorítására támogatja a nemességet és a polgárságot
• növeli a (köz)nemesség befolyását a nemesi vármegyékben, részt vehetnek az
országgyűléseken
• a városi polgárok követeit is meghívja az országgyűlésre
• 1405-ben először vesznek részt rajta a szabad királyi városok követei:
egységes mértékrendszer vezetnek be (súly, hossz, űrmérték)
• több település szabad királyi városi rangot kap
2) Külpolitikája:
 német-Római császár és cseh király is
o összehívja a konstanz-i zsinat: felszámolja a „nagy nyugati egyházszakadást”,
eretnekségért kivégzik Husz János cseh prédikátort: követelte, hogy az egyház
térjen vissza a krisztusi szegénységhez
o leveri a huszita felkelést Csehországban
o Harcol a török ellen  1396 Nikápoly: vereség a töröktől
 védekezés magyar királyként:
o végvári vonal kiépítése a déli határon
o várak építése
o telekkatonaság: a földesurak jobbágyaik számának arányában kötelesek
katonákat kiállítani –> nem valósul meg, nincs rá pénz
3) A „Szent Korona-tan”
 Szent Korona a királyt, a vele együttműködő bárókat és a rendeket is jelképezi --> a
rendek beleszólást követelnek az ország irányításába
4) A középkori városok:
 nő a városok száma
 várostípusok:
o szabad királyi város:
 autonómiát kap a királytól
 városfalat építenek
  lakói polgárok
 kereskedők, kézművesek
 egy évben, egy összegben a királynak adóznak
o mezővárosok:
 földesúri joghatóság alatt állnak
 lakói jobbágyok
 földesúri engedéllyel bírót választanak
 egy évben, egy összegben a földesúrnak adóznak
o bányavárosok:
 autonómia a királytól
 a királynak adóznak
 lakói külföldi bányászok
 polgárok
 nincs városfaluk