5.

Az ország három részre szakadása

1) Magyarország Mátyás halála (1490) után
 a rendek gyengekezű királyt akarnak  II. Jagelló Ulászló kerül a trónra (csúfneve:
„Dobzse” (Jól van!) László)
o saját költségén köteles védeni az országot a töröktől
o nem szedi be a Mátyás által bevezetett új adókat
 nincs pénz a végvárakra
 a fekete sereget feloszlatják
 az ország védtelen a török ellen
2) Rendi küzdelmek
 a (köz)nemesség:
o kisebb birtokosok
o a nemesi vármegyében viselnek tisztségeket
o 1505. rákosi végzés (országgyűlési határozat)  csak magyar származású
embert fognak királlyá választani: jelöltjük Szapolyai János erdélyi vajda
 bárók:
o nagybirtokosok
o országos méltóságokat viselnek
o a Habsburgoktól várnak segítséget a török ellen  1515. házassági szerződés
Habsburgokkal (az uralkodók gyermekei összeházasodnak: Jagelló Lajos +
Habsburg Mária, Habsburg Ferdinánd + Jagelló Anna)
3) II. Jagelló Lajos uralkodása (1516-1526)
 csak 10 éves  a királyi hatalom tovább gyengül
 megalakul a Cognaci Liga: Frao. + Velence + OTB szövetséget köt a Habsburgok
ellen  a Habsburgok elszigetelődnek (ha bármelyik szövetséges államot
megtámadják, a másik kettő a Habsburg Birodalomra támad)
 II. Lajos fogságra veti a békét kérő török követeket  a Habsburgoktól vár katonai
segítséget (hiába)
 a török hadat indít Mo. ellen
 1521. elfoglalják Szabácsot és Nándorfehérvárat („az ország kulcsa” =
védte a Duna alsó szakaszát)
4) A mohácsi csata
 a török I. Szulejmán vezetésével hadat indít Magyarország ellen
 magyar főparancsnok: Tomori Pál esztergomi érsek
 1526. augusztus 29. a mohácsi csata
o a magyarok katasztrofális verséget szenvednek
o a király és sok főúr is meghal
o a török feldúlja a Duna partját és kifosztja Buda városát
o ősszel kivonulnak az országból
o Szapolyai János az erdélyi seregekkel nem ér oda az ütközetre  az övé az
egyetlen ütőképes haderő
5) A kettős királyválasztás az ország kettészakadása
 a bárók: Habsburg Ferdinándot koronázzák meg (a házassági szerződés alapján)
 a köznemesség: Szapolyai János erdélyi vajdát koronázzák meg (a rákosi végzés
alapján)
 trónviszályok: Budát elfoglalja Ferdinánd  Szapolyai Lengyelországba menekül
1529: a törököktől kér segítséget a szultán elűzi Ferdinándot és visszaadja a várat
Szapolyainak  Bécset a török sikertelenül ostromolja
1532: újabb török hadjárat Bécs lenn  csak Kőszegig jutnak, azután visszafordulnak
 Bécset megint nem sikerült elfoglalni
1533: a Habsburgok és a törökök békét kötnek: az ország nyugati és északi része a
Habsburgoké; Buda és az ország keleti fele (török védnökség alatt) Szapolyaié  az
ország kettészakadt
1538: Váradi béke
o Habsburg Ferdinánd és Szapolyai János között
o kölcsönösen elismerik egymás magyar királyi címét
o Szapolyai halála után egész Magyarország Ferdinándé lehet
6) Az ország három részre szakadása
 Szapolyainak fia születik: Szapolyai János Zsigmond  őt akarja magyar királlyá
tenni
 1540. meghal Szapolyai, a fiát, aki még csecsemő, a magyarok királlyá választják 
megszegik a váradi békét  Ferdinánd támadást indít  Fráter György (a király
gyámja) a töröktől kér segítséget  1541: a török csellel beveszi Budát  az ország
három részre szakadt
  okok:
o a magyarok nem tudják Ferdinánddal szemben megvédeni az országot
o a töröknek minden hadjárat rengeteg pénzbe kerül
o a szultán nem engedi, hogy a Habsburgok Magyarország területén
terjeszkedjenek
 a három országrész
o az ország nyugati és keleti fele az Habsburg Birodalom része
o Buda és az ország középső része (a Hódoltság) az Oszmán Török Birodalom
(OTB) része
o Kelet-Mo. és Erdély (a szultán kegyéből) magyar kézen marad  később itt
alakul ki az Erdélyi Fejedelemség (1570)
7) Kísérlet az ország egyesítésére
 1541: gyalui egyezmény
o Habsburg – magyar (Fráter György) egyezség
o Ferdinándé az egész ország, ha visszafoglalja Budát  kudarc
 1551: Fráter György át akarja adni Erdélyt Ferdinándnak, hogy az egyesített ország
seregei fel tudja szabadítani Budát a török uralom alól  a török bosszúhadjáratot
indít (1552)  elesik Drégely, Nógrád, Temesvár, Szolnok, csak Eger várát sikerül
megvédeni Dobó István vezetésével
 1566: újabb török hadjárat Szigetvár (várkapitány: Zrínyi Miklós) és Gyula
(várkapitány Kerecsényi László) is török kézre kerül
 1568: Drinápolyi béke: az OTB és a Habsburg Birodalom békét köt: rögzítik a
fennálló viszonyokat (elfogadják a jelenlegi helyzetet)