Scribd Logo
Upload

Welcome to Scribd!

  • Berényi-Katona Nyelvi Kom. 1.

    Uploaded by

    Takács Réka
    15 views10 pages

    Copyright

    © © All Rights Reserved

    Available Formats

    PDF or read online from Scribd

    Did you find this document useful?

    Is this content inappropriate?

    Report this Document

    Copyright:

    © All Rights Reserved
    Download as PDF or read online from Scribd
    Flag for inappropriate content
    15 views10 pages

    Berényi-Katona Nyelvi Kom. 1.

    Uploaded by

    Takács Réka

    Copyright:

    © All Rights Reserved
    Download as PDF or read online from Scribd
    Flag for inappropriate content
    of 10
    4 kommunikécié és az intraperszonslis ayelvhasznélat ontogenezise sommunikécid a2 él6vilég egyik legfontosebb is zive. Akézel neayedmilié virdgiaj kommunikécié 2ineivel és ilataval jorés2t a mintegy haromszéz- rovarfgjnak sz. Az dlatvlég hang, szinnl, tal, mozdulatokkal kommuniksl wlélése érdeké: 29. J6l Ismet a testbeszéd, amely az arcizmok mi 101 a végtagmozgésokig tered, sét sok fajnsl nez még a farok mozdulatal is hozzétartoznak. A sr-gok is kUl6nféle inforrdci6t hordoznak a csab :6l a fenyegetési, a térbeli helyzetjelaését6l az zolisig vagy a titdsig. Tengeri emlOsbk, mint 2 viz alatt is Kormunikdinak egyméssal kalon =z hangok itjén, Foemi6sdk sokféle hangot adhat a tdrsas élethez nélkulozhetetlen informdciék abbitéséra 4 hangingerek agyi feldolgozésénak Osszetett jellemad, hogy néhény kutat® megfgyette nlsOkben hamis hangingerek alkalmazését cévesztés, felrevezetés c8labdl. Egyes majom ortok specidis hangjeleket haszndinak Klgyé, ‘om vagy leopérd érkezésének vészieleéséte. Aki yeeknek meg kel tanulni ezeket a jelzéseket, mert Segyik fojta jelzésre méshovd kell menekdin ni vagy mozdulatlanul maradni. Idegen majom oat betolakadésakor sajat élelmezés! teruletukre =e a vészjlzéseket alcalmaztdk, a valés ellensg sukkanase nélkil, a2 Idegenek megtévesztésére, Sy Saat tettetett menekiléstkkel megijesszek 2y szorosabb dsszefiggése a cselekményet. szetesen a csecsemo cselekményel nem fi 2 hangulatatél,azonban a gaqyogs emocionélisallapor kifejezoje, hanem a cselekvS magatartés Ksérde! A felléde kéreg fokozetosan beleszdl a nucleus arc legzokozpontok, an. facials és a2 n, tig {6rzsi mozgaté neuronpopulécisinak mcko-s lay J6n letee a nyelvhaszendlathoz net Pontosan id6attett izommckides dsschanc s26d sorén olyan motores sebesség alaku az emberi szervezetben pat rit, AKE ci6s motoriumnak is nevezhetjik. Ennek = Srendszeimek egyik fontos r6sze 2 tals lebeny és akisagy koztireciprok dssze A Kisagy fontos pSlyékat kap a premot toros és prefrontalis régi¢kbél a hidon at emberben megnagyobbodott bel, vent: frontalis terdletb6l. Ez utsbbi Sttételesen aerileteket kbzvetit6 asszociscids afferen 9 fojeet Ave Kommunikicio Kalakuldsa& koro: fjétese «5 részesil, Ugyancsak Osszeksttetést tart fenn a premotoros vokalzaciés régiéval,letve ¢ motoros vokalizéci6s rendszerrel. Visszafelé a thalamuson at ezet a2 osszekbittetés lija, a premotoros és moto~ 108 terUletekre. Olyan kapcsolatokr6l van sz6, ame iyek egyedillél6 jelfeldolgoz6 rendszert_hoznak ire hangként kédolt szimbélumok kezeléséve. igy megvan a lehetdség arra, hogy a kisagy is témo- gassa a nagyagykéreg jelfeldolgozs makadéset, és ozzdiérulhat az el6z6ieg mér aktvslt motoros jel sorozatok ujraképzéséhez, rami pontosségh sza- palyozés mellett.A kisagy mint a gyors, autoratikus mozdulatok genersié-szabalyoz6 szerve, tevékeny mokodéstfejthet kia besaéd gyorsaségshoz szuksé- ges szdasszociécidban, Ezt PET- és MA-vizsgélatok is megerésftk,elsésorban nehéz szétarsités|feladatok sorén, Hasonié vizsgéletok azt is kimutattdk, hogy ‘énevekbél tOrténd igekepzés kizben a kisagyfel- cckékben emelkedik a vérellatés, majd begyakorlés tin csOkken. A Kisagy szerepe valészindleg 2 t2- rulésban, elsésorban szésorokbél allo szubrutinok assz0ciécidja sorén j6n szémitdsbe. A figyelem és aktivitds kapesén mér s26 volt 2 Kisagy sszekotte- éseinek fontosségérél. A nem kifejezetten motoros aktivtés szimos tényezéje is a motoroséhoz hason| idegrendszeri makddést igényel!lyen az eldkészh ‘alamely vokslis cselekmenyre, pl. egy eléadés meg rartdséra, Az ut6bbIno2 rendkivUl gyors,aktiv sz6ke reséste és generdldsra van szdkség, amiben a kisagy s segitséget nyijthat. Anyelvi funkciok agyi berendezése Az agytorzs kézvetlen végrehajté szerepe a hang épuésben, a nagyagyé pedig a beszéd szabalyor sénak kialakitésdban nem meliérendelséger, hanern 2 feilidés sorén létrehozott alérendeltséget feiéte- fez Ennek a hierarchidnak kalakuldsa a csecsem6, gyermek, serdil6kor sorén 616s folyamatokatjelent mind a2 agy szerkezetében, ind a petiféién, 2 ga ratban és a gégében. Az agytrzs, a kOzépagy és 3 nagyaay szinaptkus Osszekottetései ez alattalakul nak ki és exdsodnek meg a tagolt beszéd letrehozs- sShoz. Ennek az idegrendszer fe}6dési folyamatnak egyik fontos része (lésd 1. fejezet) 2 hangképzés fo- kozatainak létrehozdsa, A nyelvi funkcidk agyi loka lizdcidjanak megkdzelitéséhez Uja kell idézni azt 0 bioldgiai alapfogalmat, hagy a természet mindig @ meglévd enyagh6 alltja el6 az Ujat, és azt, hogy ez az Uj nem pusztén a meglévék médositott Osszes- ségel! A nyelv .struktUra’ a tobbi funkcié szerkezeti alapjshoz hasonléan épilt fel 65 nyert elhelyezést a kézponti idegrendszerben, A produkt nyelvi aktivits 15 agyterilete, 2 Bro: cartégié a frontalis kéregben helyezkedik el, kézel a mozgat6 Kéreg als6 részthez, ahol a gégéizmok xezvetlen motaros beidegzése kezdédik. Az agy nyelvi r€gidjanak neuronjai az els6dleges motoros régié neuronjalhoz kapesolédnak. Pierre Paul Bro ca (1824-1880) francia orvos, anatémus, antropo- Jequs, a Francia Akadémia tagja, az Antropolégiai Tarsasdg alapitéje nevéhez kapcsolodik az agy mo- toros besaédkozpontjénak felfedezése az agy fron: talis lebenyében. Karl Wernicke (1848-1905) német neuropszichister, egyetemi tanar mutatta ki, hogy aa haléntéklebeny fels6 részében a beszéed megér- tésére specalizdlodott terblet talathato. Mindkét felfedezés Klinikal megfigyeléseken alapult. Broca Két beszédfogyatékos beteg agyanak boncolésakor kéros elvaltozdsra bukkant a homloklebenyben, mozgaté nagyagykéreg wszomszédségaban, Wer nicke hasonld felfedezést tett beszécértelmezts kérosodasban, afézisban szenvedett betegek agys ban, ahaléntéklebenyt elvilaszt6 Syvius-drok s2élé ben, kizel a hallokéreghez. Ett6l kezdve 2 motoros 5 a sensoros nyelvi agy ,kézpontjalt” 2 két tudés neve fémjelezte. Valamivel késGbben Korbinian Brodmann (1868-1918) német neurol6gus, agykuta to, egyetemi tandr szivés kutatémunkval 52 agyi régiot kulén tt el, az egyes teriletek idegszbvet tani kulénbségeinek feldolgozisa alapjan. Atiaszé ak képein megszimozta az egyes teruleteket. A Broca-tégidk a 22 € a 40, a Wernicke-egidk pedig 1839, 42 s2dmokat kaptdk. Az 52 Broca-szim az idk folyeman egyre Ujabb ~ mar nem idegszbvettani ~ funkciondlis jelentéséget kapott, Kiikai észlelések, majd a képalkoté eljérdsok, kilbndsen a funkcions- lis fM1R alkalmazdsdval, Minél tb ilyen vizsgalat Sliseaet Alyelv Ko tértént, anndl tébb Brodmann-szémra lett s2Uks. egyetlen funkcid reprezentaciés teriletének jelo- lésére. Valamelyik funkcié agyi ,kézpontjénak" fo- galma ma mér lassan eltUndben van. Az eredeti Brodmann-régié is eqyre elterjedtebbé valt, ma mar 2.8, 9,10, 39, 46 Brodmann-szémokat is idesorolisk, sBt ennek a régiénak nemcsak motoros, hanem beszédszervezd, testi kommunikéciét értelmez6 funkciét is tulajdooitanak. A Wernicke-terUleteket is kiterjesztettek az elbziek kormyékére Nemrégen, 1999-ben MR-vizsgalatot végeztek azon a két, muzeumban érz6tt agyon, amelyeket Broca vizsgalt. Kimutatték, hogy az agyl kérosodés nemesak arta a teruletre szoritkozott, amelyet Bro ott, hanem mel is terjedt. Ke retrospektiv tudoménytrténeti viesgala tot végeztek! A korszerti idegélettani és képalk modszerekke! folytatott vizsgélatok joval szélesebb ord agyi rendsze leznek fel 2 nyelvi kapa- tas terén, Széleskord Klinikal viesgélati tapasetalatok, kép- akcoté eljérasok azt mutatjak, hogy 2 beszéddel kapesol eriletek @ Sylvius-érok mentén a alis, a temporalis és a parietais lebenyekre Is Kiterjednek. Az 4rokhoz kézeli részekben, amelyek 2 taktls, hallisi és motoros funkcidk agyi képwisele- tének szomszédsgdben vannak, elsésorban a bi éd sensomotoros részének szabélyozési terilete talélhat6, Az ettél tavolabbiak, amelyek a sokszoros modalités asszociéci6s terdletekhez esnek kozel magasabb szintd nyelvi és érielmezési maveletekkel dlinak kapesolatben, Ugyanezeken az agytervleteker boellirél kifelé terjednek a szétagokra, a szavakra, ki= fejezésekre és a rOvid verbélis emlékezetre vonatkoz6 makédések. Ugyancsak legbeldl talalhaté a leggyor sabb végrehajtast igényl6 ezredmasodperces mive- kivil pedig a mésodperenyi idejd cé.Tekintettel ara, hogy a nye in artist KE colt rendszere alakitja ki a nyelvhez sztkséges funkcidk topografiajst. Az elmuilt évtizedekbe: al, felt tracerebralis kivatott & készen- leti, eseménypotencisl-elemzéssel, = teléssel kombindlt eseménypotenc magas felbontésd EEG-veligyekeztek Vi mdktids lokalizéciojét. lay érthero. alig maradt olyan agyi régi6, amelyi kozott volna magasabb anyagcsere, atéramids,elekiromos potencialfoko: reakcié egyszerre, KUl6nbO26 expre: ceptiv nyelvi feladatok végrehajtasake hiszen a nyelvifunkcidk sokrétdsége 2 nikécids beszédtél a bels6 Kommunikacics 5 terjed, és kbzben feldlelia hangképzes “= beszéd és a léga halls és a hallotak é lisa is Idetartozik, akéresek a vizudls = 585, a2 olvasottak értelmezé coral és a kés6i nyelvtanulés is s2é mikédesét veszi igénybe. Ugyanakko vi tevékenységet érzelmi alafestés is k's szorosan osszetartoz6 makédés igény frontalis és frontalis lebenyt, a parietal 65a tarkolebenyeket, a limbus ren: makéd6 pélyakkal egyetemben, Hihe 65 veg nélkl szbkombindcidk keletk 65 a2 alombeli nyelvifunkciok sorén. Nyelvszerkezeti szempontbél be: agykéreg egyes terileteinek felépitesére> = désthez, mar régebben feltételezték, ho. elsdsorben 2 temporooccipitalis, az ige ink&bb a frontalis nyelv terGletekr6I ak: agymitétek alatt a fontos terdletek me gett akalmazott elektromos inger 1ak i. Loxalis agysérblésekor keletkezer: rok elemzése és a2 Ujabb miszeres megerésitették a felfedezést. Az oksig a két agyterdlet maktidésében keresh régié. mozgésra, aktivitisra, cselekmeéns"2 tehat kepcsolata van az eztkifejez6 és 20 Utasité igékkel. A temporooccpitals te las analizétor-kategorizél6 mdkodés letkezésthez, szerkesztésshez szolgalt~ A motoros, premotoros és frontalis régic neuronesoportok is feltételezhetdk, a ményt megeleventté nyelvi kfejezése szerkezet&t képviselk, A létékéregben see 1) 364 a.felezet A hyelvikemminikacio hi Kuldsa 5 Kavos tjldctése ’ént, annal tb Brodmann-szérmra lett szakség fetlen funkci6 reprezentécids terdletének jelé- lésére. Valamelyik funkcié agyi .kézpontjénak galine ma mar lassan eltinében van, Az eredeti Brodmann-régio is egyre elterjedteobé vait, ma mar 2 8, 9,10, 39, 46 Brodmann-szamokat is ide: SOt ennek a régiénak nemcsak motoros, hanem beszédszervez6, testi kommunikéciét értelmezé ci6t is tulajdonitanak. A Wernicke-terdleteket is krerjesztettek az eldzdek kérnyékére. Nemrégen, 1999-ben MR-vizsgélatot végeztek azon a két, maizeumban 6r2étt agyon, amelyeket Broca viesgéit. Kimutattsk, hogy az agyi kérosodés emesak arra a terUletre szoritkozott, amelyet Bro a megillapitott, hanem mélyebbre is terjedt. Ke- vés ilyen retrospektiv tudoménytérténeti vizsgéla tot végeztek! A korszerd idegélettani és kSpalkoté ‘médszerekkelfolytatott vizsgélatok joval széleseb kond agyi rendszereket tételeznek fel a nyelvi kapa cités terén, SzéleskOrt Klinikel vizsgélati tapasztalatok, kép- sIkot6 eljérésok azt mutatjak, hogy 8 beszéddel kapesolatos agyteriiletek a Sylvius-érok mentén 3 frontalis, a temporalis 5 a parietalis lebenyekre is kiterjednek Az arokhoz kozeli részekben, amelyek 2 taktilis, hallasi és motoros Funkciék agyi képvisele- tének szomszédségaban vannak, elsdsorban a be széd sen: talélhat6. Az ett6l tavolabbiak, amelyek a sokszoros ‘Modalitésd asszociéci6s terUletekhez esnek Kozel, magasabb szintd nyelvi és értelmezési miiveletekkel anak kapcsolatban, Ugyanezeken a2 agyterilleteken bel kifelé tevjedinek a sz6tegokra, a szavakra, ki fejezésekre és a r6vid verbalis emlékezetre vonatkoz6 mOkédések, Ugyancsak legbelul talsIhaté 2 legayor sab végrehajtéstigényl6 ezrecmasodperces mive- letek lokalizécidja,kivil pedig a masodpereny/ idejc verbalis mAveleteke. Tekintettel ara, hogy a nyelviin- formécidfeldolgazds rendkivili idémegtakartast ki n, valoszind, hogy kicsiny agyteriletek mazalksze- "6, sokszorosan sszekapcsolt rendszere alakitja ki a nyelvher szikséges funkcidk topogréfidjst. Az elmait é ionalis képalkot6 eljérds I felilet illetve intracerebralis kivaltott és készen. léti, eseménypotencisl-elemzéssel, magatartastese: teléssel kombindit esemeénypotencidl-tanuimannyal, magas felbontésd EEG-vel igyekeztek felmérni a nye! vi mdkodés lokalizécidjat. lay érthet6, hogy 2010-re lig mara olyan agyi régi6, amelyben nem muta kozott voina magasabb anyagcsere, emelkedett vér ramias,elektiomos potencislfokozédds vagy tbb Feakcid egyszerre, kdlonb6z6 expressziv és/vagy Ceptiv nyelvi feladatok végrehajtésakor. Nem csode, hiszen a nyelvifunkcldk sokrétisége a kuls6 kornmus rikéciés beszédtdl a belsé kommunikaciés beszédig tered, és kozben felbleli a hangképess irényitésat, a beszéd és a Iégzés koordindlését. Természetesen a hallés és a hallottak értelmezése, lletve memotizé lésa is idetartozik, akércsak a vizuélis rendszey, az oF: vasés, az olvasotrak értelmezése és memorizélésa, A korai és a kés6i nyelvtanulas is szémos agyterilet mokédését veszi igénybe. Ugyanakkor minden nye! Vi tevékenységet érzelmi alafestés is Kiser. A sokféle, Szorosan Osszetartozd mGkSdés igénybe vest! a pre- frontalis & frontalis lebenyt, a parietalis, temporalis 6 a tarkblebenyeket, a limbikus rendszert a koztuk miikéd6 palyékkal egyetemben. Hihetetlenil gyors 65 vég nélkili sékombindci6k keletkeznek a nappali 65 a2 slombeli nyelvifunkcidk soran, Nyelvszerkezeti szempontbol ézelitve 3 nagy: agykéteg egyes terileteinek felépitéséhez 4s mad. iéséhez, mar régebben feltételezték, hogy a fonevek ‘orban a temporooccipitalis, az igék pedig leg- inkibb a frontalis nyelvi terUletekxdl aktivélhatok, Ezt agymiatétek alatt a fontos teriletek megéraése vé- gett alkalmazott elektromos ingerlés kapcsin mutet tak ki Lokdls agysérlésekor keletkezett beszédzava ‘ok elemzése 5 az ujabb mUszeres vizsgélatok is megerdsttettek a felfedezést. Az oksigi dsszefliggés 2 két agyterblet makédésében kereshetd, A frontalis Fégid mozgisra, aktivitésra, cselekményre orients, tehét kapesolata van az ezt kifejez6 és adott esetben ‘kel. A temporooccipitlis terletek Std, hrallés analizétor-kategorizslo makédése, a fonev ke- letkezéschez, szerkesztéséhez szolgalt magyarézatul A motores, premotoros és frontal régidkban olyan Neuroncsoportok is feltételezhetdk, amelyek cselek ményt megelevenité nyelvi kifejezéseket szerkezetst képviselik, A létokéregben és korulitte eR ac RRS ea pedig olyanok, amelyek a nyelvi kategorizalssal, (6- rnévképeéssel kapcsolatos makodeést lt}ak el. Mind ket terUleten belil kisebb részeket is megkUlénboz- tettek, amelyekben kilénféle fSnevek, illetve cselekménnyel kapcsolatos szavak képeésére és &- telmezésére vonatkoz6 mikédésttételeznek fel (Pul venmiller és mtsai 1999). A kiilénbéz6 nyelvi elemek, példéula szbtipusok eszerint neurobiol6giallag meg: feleltethetdk egyes neuronpopuldcidknak, illetve eek sokiétd dsszekbtteréseinek. A motoros kéreg szetkezete is hasonl6 felépitést rendszer. A csecse- mé gagyogasst, a sabdtagokat és jelentés nélkil sza~ vvakat képvisel6 neuroncsoportosuldsok fe'tehetSen 2 Sylvius-drok KO agyterdleteken mdkédnének Amennyiben egy gyakran ismeételt s26 vizualisinger hez is kapcsol6dik, Ugy a Sylvius-érok kordl és a2 el: sédieges lst6kéreg neuronjainak egyites aktivalasa megindithatja a sz6 jelentésének, szemantixajanak kialaktését. Megfele!6 megerdsités nyomén az alka- lomszerd szinaptikus kapesolatokbél idében sziér- dan dsszehangolt neuroncsoportok vsinak ki, ame- Iyek meghatérozott kategorizélésra alkalmasak (lésd 8, fejezet). {gy jOnnek Iétre a konkretizalt, jelentést, értelmi azonosit6 ténye25t vagy tényezéket tartal rmazé f6nevek, amelyekb6! hamarosan a mondatok alkotd elemei keletkeznek, mintegy tanulési folya- rmatként, A csecsemd és a kisded sajét mozgasélmé: ryeit korimentalo sz6i szavak, vagy masndl megfi- ‘gyelt, mozgast kisér6 szavak hallfsa 2 frontalis lebenyben é a Sylviusérok kordll agyterdleteken lévé neuroncsoportok idébeni szinkronmdkoaésé hez vezethet. Kés6ben, cselekmenyszinten 2 folya- matos megerésités nyomén, meghatérozott jelenté- sd igek képzése indulhat meg, és ezekis belekerUlnek a készil6 agyi értelmez6 szétarba, A szavak értelme- 26se rendkivl bonyolultfeladat, és fontos szerep jut 2 limbikus rendszer hatdsdnak, amely érzelem, szUk- ségletkielégités, szorongés, fenyegetettség, agresz- s2i6 és egyéb tartalommeal kapcsolédik @ hangok, szavak értelmezéséhez. A szemiotikal sikok életkor 161, agyfellettséatdl és Kornyezett6l, kulturkbr6l f0g- 96 meg- és Ujreszerkesztése a nyelvi ontogenezis egyes sllomésait képviselik. Az értelmi felgpitésben clkerilhetetlen szakségszeniség az éraékszerviinfor- macldk beépillése, elsOsorban a bels6 képalkotés ut 9 Iejezet A nyelv Kornenun kcio Kilakuldsa ds Kero Fejedese jn. Ebben is szémos vjr26sszedlitsi periédus jén letre a csecsem6 felédése sors ‘kz utbbbi évtizedekben végzett vizsgalatok sze- rint a nyelvikommunikécié nagyagykéral képviselere mind félteke teruletén jovalkterjectebo, mint fel- tételezték. A fentiekoen mér fesoralt vizsgalatokkal szmos olyan, mozakszertien elrendezett kisebb-na gyobb aayrészre bukkantak, amelyek valészinileg kalenieges nyelvi mikOdést fejtenek Ki. A mozaike szeti elrendezidés és 2 kilénésen cazdag reciprok kapesolatrendszer egyben lehetvé teszi a kalonféle részletmakédeések gyors és flexiblls esoporcositsat, ombindcijst. nnek alapjan a2 agyszerkezetbelito- pografkus rendezodéssel a2 eayes szavak szernanti- kai tulaidonsagainak keletiezése is érelmeznetd A fiontais nagyagykéreg Kls6 #5 bels6 részé- nek neuronpopuléciéi egyarént részt_vesznek a2 expressaiv nyelvheszndlatban, A bels6 tertletekb6\, elsésorban a paracinguiers eghbbél szérmazé aktivi- UUs féleg a sedképzés sordn tinikemelkedettnek. E23 terilet az aktiv nyelvhaszndlat kogniti vonatkozssa- tan jtszhat szerepet (Crosson és mtsal 1999), Mésok a limbikus rendszerel vald 6ssze‘Uggés fontosséaét femeiték ki, bar magaban a gyrus cinguliban az ed- digi vizsgélatok nem mutattak sabképzés alatt foko~ zott aktivtést. A kognitly folyamatok serkentése a sairkealloményban a vér O,llétésaban jelentékeny valtozéstidézett e'6 (Nadeau &5 Crosson 1995) A szé les Kérben alkalmazott fMR-vizsgélatok kimutattak, hogy képekbe Agyazott(tetett)alakok felismerésé nek piddéiaben normal egyéneknél 2 prefrontalis lebenyben sokkal inkébb mutatkozott aktivités mas, agyi régldkon kivil, mint autistSkndl. Ehelyett ndluk a bals6 occipitotempordisterUleten létestt fokozot tabb anyagcsere-tevékenység. Ugy lstszik, hogy 2 kognitiv megkézeltés sitlaban a munkamemériéra tamasckodik, autstéknal viszont 2 vizudlis rendszer- boa vett informaci6 a cortindns (Ring és mtsai 1999), Az agy egyes terlletein Kulénb826. neuroncso: pportak sokféle olyan funkcistlétnak el, amelyek a riyelvhasendlatal figanek Ossze, Tekintettel a nyelv és a személyiség egymist formalé szerepére, nen meglen6, hogy a beszéd végrehajtéséval kapcso~ latos frontilis agyteruletek kapcsolatban vannak a szémos értelmi funkciétellat6 prefrontallsagyi reo | 9. Sra. A beszédidegrendszer szobsiyozdsa A humdi nyehi kommunikdcs 2 idegrendiver nagy részé seb @ bardatéet emokat méleotes gerincel idegekt! a nogyagy étegi motoos és percept tele tekig besatd oz agytres Kazds szabdyoad maguanck mikodéset Ppiigy gérybe ves, mintazrzel ‘i magotartést betas aryg dolrendszert a halémekiebery ben A modern kutatdsok nagycb agyheig teriletekben joformdn cz ss régidban dliatortak meg yeh fankcikat, mint e2t rnermégen fettolezrtk Ezelet hi inbda6 bel pdyarenchaerek ap oli osze. Fontos serene ist szanak a frontal nagyagyregbc! Felibzabdlyozcet agyicegmagiek amalyek a hargos & o hangt receptors flee arferent in gerletesqportok hats és foloeott 3.A motoras nye fankcibkkal kopcsolatos egy teilete (outomatis be 505 A parietal lebenyben. Gy. Fr Inferior (gars operculrsp,tangulars) 6. ek. 7 Asszocidids pad, mint ascculssorcuatus, a kilnbz6 agyteriltek (Wer prefrontal regi) kozce& Amygdala endszerésa gus hippocampus 9 & $k zabalyazésaban agy, 2 Broca-égis (8.444 sxbtelirolts Ist 04 nyhec fats dkipalya(ovasts) 2. Azeaytétesén dita han k &«reticuans rendszer, a légads &s a hangades agytérs! szabdiyon 1 a gégeizmokat az agytéasi aayidegmagvatkal eferens és afferensdton Ose ee a reproceras bitossa 5 A aégeizmok és gégenytahdiya. 6, Genncvlidegeko bowdakelmotnae lye ‘gerincvelb is rértvesea hang Iyozdsdoan, 7 Borcakieriemok. 8 Rekeszizom. (A klégzest légaram képzéscnekencrsa, forréso A koorcinds 1) A kek hte ea, hogy a beszédhez szikséges hangenergiajlentSs raze at evegst a hangszalagokho2 és onnan a kivligbo vs C dbraréstt.A Ne 7avideg proprecept mesencephalic magva. (ket fehér pont eztkilén kez sx mozgatas propria etvénekfigyelembevéteéve). a) Nel. \- (am, mandibular a m. temporal beidegaése) ) Hel a.m. buccal beidegaése c. cve6feléhdzéd szakoszad) nc. tracts soltaie) nck salvators superion a e712. fnyehmaxgots funkcistg) nc. ambiguus (tt a gégelernok beidence dorsalis a. accessor (An accessors. ntemusdbé an. vagushoe a gégehees mer 4.A2 gkakat, a nyehet, az il mesenceph n.¥, 02 igeus inferior) fo ka balaldal felsdsorokoan lfei mutats ry pec ‘ayidegmageak cor fellkanbdlyondsée A ssteragenesis eve ételmeben sok azonos ogydeg mokoah a abeszécben,Kulenbe2dtéppen integrlt bulbar és supra rs szabayozdsrélvan ses, ; nants eno s 4 (leat Aplekdnmbivacio Wobkulsn tos fees kal. A meméria nélkaldzheretlen szerepe sZUksé- gessé tette a haléntéklebennyel vald fokozott KE Sidali Osszexottetés kalakuldsét. Az olvasds ak ‘aay it, nyomtatott szovegh6t nyvanvaléva test @ tarkblebennyel Kalaktott Kapcsolatot. Ennek a fore tossiga az ékirdstl, @ Konyvnyomtatéson at a2 i temetig olyan mértékben fokoabdott, hogy nel szempontb6l szinte vetekszik” a halissal. AZ ut6bbi igébeltigénybevétele a mobil telefonok hasznslats wal ugyancsak fokoz6dik. A szertedgazé kapcsolatot } valodi sokrétiseget a palyarendszerek sokasége pistosta a fldolgoze és integral mokedesbe 2 Pa rietalis lebeny is bekapesolodik. Az egyes agyterdle- ek szerepér6l a nyelvi funkciokkal kapcsolatban még 26 lesz azalébbiakban gy tik, hogy mind az anyanyely, mind az ie- agen tanult nyelv més 6 mas agylrepcezentéci6s mo sakcsoportok iddbeli egyattmakadésén lapul Ezek az agytetiletek sokszoros, rekurziv kapcsolatben Jannak. A seétszort, mozakszeri reprezent&cior eh temz6, hogy PET-vizsgélatok alati beszéd kozben 2 temporals lebery szémos terletén is rmutatkorott ktivits, jval a beszédpercepcidban részivev6 sack hatéran Kivi Eszerint 2 tempordlis lebeny ie- Tentékeny része is részt vesz a motoros beszédben Vannak olyan neuroncsoportok, amelyek makadese a beszéd dallamosségahoz, itmusahoz Kepcsolodik rdsok a hangsilyozas kapesan kerblnek ingertlet be (Gjeman 1991), Valdszing, hogy a halanteklebery nagy részének rakoddse is bekapesolédik @ pe ceptiv nyelvkialakitésdba, és meghatarozott Neuron” poouldcisinak kapcsolatétestés! folyamate pathy vamos 2 nyelvi emigkezet, tarolds &5 elGhivds terén derlelhetd fejlSdéssel. Ebben a fejiddésben tobbfele iranyd specializscit is skerbltKitatn. A hale Jebenyben miked6 neuronpopuldciok, Wetve sy napsisrendszerek egy része valoszinGen reakciok! >” telenné, erzéketlenné valk olyan hangmin6séaeke amelyetkel nem kertek kapesolatba. Atalénos reer Gilg keszségUk, polivalencijuk rendezetien hang: mrindségre fokozatosan csokken, ekézben viszont 1d az érzékenységak 2 Komnyezetbél ayekran hallott hangokre, Ez megfelel a newonok éréséneks é 2 heuronpopuléciok és synapsis-kapesolatrendszereik fellbdés graclensének az dkaldnost6l a speci Fete ‘az idegen hangokra altaléban csak vid orientcie évetkork be, a2 smer6s hangok viszontfokozott f

    You might also like