Web-design

Jákob Nielsen
W eb-design
Jákob Nielsen
Információs társadalom A-tól Z-ig sorozat

A mű eredeti címe:
Designing Web Usability, Jákob Nielsen

© 2000 by New Riders Publishing

© Hungárián translation Nyisztor Andor, Tölgyesi Zsuzsanna, Typotex, 2002

ISBN: 963-9326-26-7
ISSN: 1587 6705
Tartalom

Előszó.................................................................................................................................... 3

1. Bevezető: Miért éppen a web-ergonómia? ...................................... 8

A művészi illetve mérnök szemlélet................................................................................. 11
Magasan van a léc...................................................................................................................... 11
A példákról.................................................................................................................................. 12
Eljött az idő ..................................................................................................................................... 13
Mi mindenről nem szól ez a könyv? ................................................................................ 13
Rossz használhatóság -> nincs vásárló..................................................................................... 14
Miért tervezi mindenki rosszul a webet? ..................................................................... 14

2. Oldaltervezés ......................................................................................................... 16
Sáfárkodás a képernyővel .......................................................................................................18
Platform független megjelenítés ........................................................................................25
Honnan érik el a webet a felhasználók?.......................... 27
Adatpaca és képszemét ............................................................................................................. 27
Az autó, mint böngésző'............................................................................................................. 28
Felbontásfüggetlen tervezés .......................................................................................... 29
Még mélyebb színmélység.......................................................................................................... 29
Szerezzünk egy nagy képernyői! .............................................................................................. 31
A hagyományostól eltérő tartalom ............................................................................... 31
A szoftvertelepítések megmaradási törvénye.............................................................. 33
Mikor szabad verziót váltani? ............................... 33
Segítőkész guruk......................................................................................................................... 35
Gyűjtsünk böngészőket!............................................................................................................. 36
A tartalom és a megjelenítés különválasztása......................................................... 36
Platformváltás............................................................................................................................ 37

Tartalomjegyzék [i]
 Válaszidők ........................................................................................................................................ 42
Az adat megmarad................................................................................................................... 43
Megjósolható válaszidők ................................................................................................ 44
A szerver válaszideje ................................................................................................................ 45
Gyors letöltés, gyors kapcsolat....................................................................................... 46
A legjobb site-ok gyorsak.......................................................................................................... 46
A felhasználók szeretik a gyors oldalakat................................................................................47
Mi is az az oldalméret?............................................................................................................. 48
Kell egy saját TI-vonal............................................................................................................. 48
Gyorsabb URL-ek...................................................................................................................... 50
Pillantás az első képernyőre .......................................................................................... 50
A HTTP ICeep-alive előnyeinek kihasználása .............................................................. 51
Linkelés .............................................................................................................................................. 51
Link leírások.................................................................................
Linkcímek ............................................ 60
Linkcímekre vonatkozó javaslatok ........................................................................................ 60
Már most használjunk linkcímeket! ..................................................................................... 60
Linkszínek ..................................................................................
A linkekkel kapcsolatos elvárások ............................................................................... 64
A kék szín pszichológiája.......................................................................................................... 64
Kifelé mutató linkek...................................... 66
Emberekre mutató linkek ..................................... 66
Bejövő linkek ....................................................................................................................74
Feliratkozási és regisztrációs linkek............................................................................... 76
Reklámlinkek ......................................... 77
Stíluslapok........................................................................................................................................ 81
A design szabványosítása stíluslapokkal...................................................................... 82
WYSIWYG.................................................................................................................................. 82
Intranetes stíluslap-példák....................................................................................................... 83
A stíluslapoknak biztosan kell működniök................................................................. 84
Keretek .............................................................................................................................................. 85
<N0FRAMES>......................................................................................................................... 85
Frame-ek a Netscape 2.0-ban................................................................................................. 86
Keret nélküli frame-ek............................................................................................................. 87
Érdemes-e egyáltalán bármikor is frame-eket használni? ....................................... 91
A frame-ek, mint a szerzői jog bitorlói .................................................................................. 91
Hitelesség ........................................................................................................................................ 92
Nyom tatás........................................................................................................................................ 94
Összefoglalás .................................................................................................................................. 97

[ ii ] Jákob Nielsen: Web-design

3. Tartalom tervezés..................................................................................................98
Hogyan írjunk a webre? .................................. 100
Mit ér egy szerkesztő?............................................................................................................. 100
Legyenek a szövegek rövidek! ..................................................................................... 101
Szókimondás a weben............................................................................................................. 101
Olvasószerkesztés ....................................... 103
Átláthatóság .................................................................................................................... 104
Miért csak átfutják?................................................................................................................ 106
Egyszerű nyelvezet........................................................................................................... 111
Oldaldarabolás ................................................................................................................. 112
Korlátozzuk az oldalon belüli linkeket! ................................................................................115
Oldalcím........................................................................................................................................... 123
Oldalcímek írása ...................................................................................................................... 124
Olvashatóság.................................................................................................................................. 125
Online-dokumentáció ............................................................................................................. 129
Screenshotok.............................................. 129
Multimédia ..................................................................................................................................... 131
Automatikusan telepíthető'plug-inek..................................................................................... 131
Kliens-oldali multimédia ..................................... 132
Szoftverek elterjedésének kivárása............................................................................................28
Válaszidők .................................................................................................................................... 1 34
Képek és fényképek ................................................................................................................ 134
Képkicsinyítés ................................................................................................................. 135
Anim áció ....................................................................................................................................... 1 43
Átmenetek folytonosságának bemutatása................................................................. 145
Átmenetek dimenzióinak jelzése.................................................................................. 145
Időbeli változások illusztrálása..................................................................................... 145
A kijelző' megsokszorosítása ........................................................................................146
Grafikai ábrák gazdagítása .......................................................................................... 146
Az animáció visszaüt........................................ 146
Háromdimenziós struktúrák megjelenítése .............................................................. 146
Figyelemfelkeltés ........................................................................................................... 147
Videó................................................................................................................................................ 1 49
Streaming videó avagy letölthető videó .................................................................... 150
Hangok.............................................................................................................................................. 154
Multimédiás tartalom hátrányos helyzetűek számára ....................................... 155
Háromdimenziós grafika.......................................................................................................156
A 3D helytelen használata .......................................................................................... 156
Mikor használjunk 3D-t? ............................................................................................. 159
Összefoglalás ............................................................................................................................... 160
A figyelem iparága ................................................................................................................ 160

Tartalomjegyzék [iii]
4. Site-tervezés......................................................................................................... 162
A honlap ............................................ 166
Milyen széles legyen egy webhely? .............................................................................. 174
Honlapszélesség .............................................................................................................. 174
Le a beköszönő oldalakkal! ................................................................................................ 176
Honlapok és belső oldalak.................................................................................................... 178
Mély linkelés.................................................................................................................... 179
Partnerprogramok................................................................................................................... 179
Metaforák........................................................................................................................................ 180
A bevásárlókocsi, mint felületi szabvány.................................................................... 188
Alternatív terminológia.......................................................................................................... 188
Navigáció....................................................................................................................................... 1 88
Hol vagyok? .................................................................................................................... 188
A navigáció támogatása a böngészőkben .............................................................................189
Hol jártam már? .............................................................................................................. 191
Hova mehetek innen? .................................... 191
Site-szerkezet ......................................... 198
Az alelnöki gomb ................................................................................................................... 198
A felhasználó-központú felépítés fontossága ....................................................................... 202
Szélesség vagy mélység ................................................................................................ 203
A felhasználó irányítja a navigációt ........................................................................... 214
Segítsünk a felhasználónak boldogulni a sok információval! ............................... 217
Design-teremtés avagy design-evolúció................................................................................... 218
A jövő' navigációja................................................................................................................... 221
Az eligazodás megkönnyítése........................................................................................221
Ne használjunk 3D-t a navigációra!......................................................................................222
Rész-site-ok .................................................................................................................................. 222
Keresési módszerek .................................... 224
Ne keressünk a weben!.......................................................................................................... 224
Mikro-navigáció...................................................................................................................... 225
Általános keresés .......................................... 227
Részletes keresés ...................................... 227
A keresési eredmények oldala..................................................................................... 230
Oldalleírások és kulcsszavak.................................. 231
Legyen széles a keresómezó'l.................................................................................................... 233
Nézzük meg, mire szoktak keresni! ......................................................................................237
Keresési céloldalak tervezése................................ 238
A site-ok és keresőprogramok integrációja .......................................................................... 238
URL-tervezés.................................................................................................................................. 246
Összetett domainnevek .......................................................................................................... 246

[ iv ] Jákob Nielsen: Web-design

 A HTML-kódban teljesen adjuk meg az URL-eket! ........................................................... 247
URL-próbálgatás................................................................................................................... 248
A 0 és az 0 nem ugyanaz!.................................................................................................... 249
Archív URL-ek .............................................................................................................. 249
URL hirdetése................................................................................................................. 250
Y2KURL.................................................................................................................................. 251
Régi URL-ek támogatása................................................................................................ 251
Felhasználók által készített tartalom........................................................................... 256
Navigáció appletekkel .......................................................................................................... 256
Dupla kattintás...................................................................................................................... 258
Lassú műveletek ....................................... 259
Összefoglalás ............................................................................................................................... 259

5. Intranet-tervezés .............................................................................................. 262

Az intranet-design megkülönböztetése az internet-designtól .................. 265
Extranet-design ......................................................................................................................... 266
Bevételnövelés a dolgozói hatékonyság növelésével............ .............................270
Átlag- vagy marginális költség.............................................................................................. 276
Intranet-portálok: a vállalati információs infrastruktúra.............................. 276
Szabaduljunk meg az e-mailtől!............................................................................................277
Az intranet karbantartása.................................. 279
Az infrastruktúra három nagy összetevője: katalógus, keresés és hírek.............. 279
Intranet-design szabványok ..............................................................................................280
Kalauz a szabványokhoz................................................................................................ 281
Intranet-design outsourcing ........................................................................................284
A dolgozók webhozzáférésének kezelése.................................................................. 284
Hardver-szabványok...................................................................................................... 285
Böngésző alapbeállítások ............................................................................................. 286
Alapértelmezett keresőprogramok ............................................................................ 288
Az intranet felhasználói tesztje .................................................................................... 289
Terepgyakorlat................................................................................................................. 290
A terepen ne készítsünk videofelvételt! ................................................................................292
Összefoglalás ............................................................................................................................ 293

6. Hátrányos helyzetű felhasználók ...........................................................296

Web Accessibility Initiative ..............................................................................................298
A korral járó nehézségek....................................................................................................... 298
Segédberendezések ................................................................................................................ 299
Látáskárosultak ......................................................................................................................... 302
ALT-attribútumok........................................................................................................... 303

Tartalomjegyzék [v]
 Hallás-károsultak...................................................................................................................... 308
Beszédhibások ............................................................................................................................ 308
Mozgáskorlátozottak................................................................................................................ 309
Értelmi fogyatékosságok ....................................................................................................309
(Helyes)írás nélküli keresés.................................................................................................... 310
Összefoglalás: pragmatikus elvek ................................................................................. 311

7. Nemzetközi használat: szóljunk a nagyközönséghez! ............ 312

Nemzetköziség vagy helyhezkötés ................................................................................. 315
Nemzetközi tervezés ................................................................................................................ 315
Nemzetközi bevizsgálás.......................................................................................................... 319
A domain .com-ra végződjön-e? ........................................................................................... 319
Lefordított és többnyelvű site-ok.................................................................................... 320
Nyelvválasztás................................................................................................................. 324
A fordítások legyenek könyvjelzőkbe tehetők/gyűjthetők!..................................................... 331
Többnyelvű keresés.........................................................................................................331
Regionális különbségek .......................................................................................................332
Nemzetközi felhasználói teszt .......................................................................................... 333
A nyelvi nehézségek leküzdése .................................................................................. 333
Hagyjunk többletidőt a feladatokra!..................................................................................... 334
Hány országra teszteljünk? .......................................................................................... 335
Megköszönni a résztvevőknek..................................................................................... 335
Tesztelési módszerek ............................................................................................................. 336
Magunk utazunk ........................................................................................................... 336
Hosszabbítsuk meg az utat pár nappal!................................................................................336
Távoli felhasználói teszt .................................. 337
Ergonómiai laboratóriumok a nemzetközi tesztelésre .......................................... 338
Saját tesztek.................................................................................................................................. 341
Összefoglalás ............................................................................................................................... 344

8. Jóslatok a közeljövőre vonatkozóan:

a weben az egyetlen állandó a változás................................. 346
Az internet nehéz...................................................................................................................... 348
Hosszú távú tendenciák ................................. 348
Az anti-Mac felhasználói felület ............................. 351
A láthatatlan számítógép ............................................................................................. 352
Inform ációs rendszere k .......................................................................................................353
Rajzoljunk számítógépet! ............................................................................................. 353
WebTV............................................................................................................................... 354
WebTV-re tervezünk..................................... 356

[ vi ] Jákob Nielsen: Web-design

 A webböngészők halála .......................................................................................................362
Lassan növekvő sávszélesség..............................................................................................363
Metaforák a webre ................................................................................................................... 365
A telefon.............................................. ......................................................................... 366
Más médiák, más erősségekkel.............................................................................................. 366
A telefon ergonómiai problémái........................................................................................... 368
Kapcsolati zsetonok................................................................................................................ 369
A televízió ........................................... 370
A média újraszervezése: búcsú azújságoktól ........................................................ 372
A technológia által szétválasztott médiumok ....................................................................... 373
Összefoglalás ............................................................................................................................... 376

9. Összefoglalás: Az egyszerűwebtervezés ............................................378

Mesejoo weboldalák................................................................................................................ 380
Felhasználói kérdőív: mitől térnek vissza? .......................................................................... 382
Jobb, mint a valóság ............................................................................................................. 383
Legjobb vagy legrosszabb idő?....................................................................................... 388
Kattintva szavazunk ............................................................................................................. 390

Ajánlott olvasmányok ........................................................................................ 392

Név- és tárgymutató ........................................................................................... 398

Tartalomjegyzék [ víí ]
Előszó

„Hagyd abba, Jákob!

Nem öngyilkosság-e kiszáradt
fadarabon közzétenni valamit,
ami a hálóról szól?"
Biztos sok olvasó felteszi majd
ezt a kérdést, hát hadd válaszoljak
mindenekelőtt erre!

Hibajegyzék
A fizikai könyvkiadás egyik
hátránya, hogy nem lehet
azonnal újranyomni és
terjeszteni, ha a hibák vagy
a technológiai fejlődés
miatt valamit módosítani
kell. A hálón azonban lehe­
tőség van azonnali vissza­
jelzésekre, tehát készítet­
tem egy weboldalt, ahol a
javításokat fogom közzé­
tenni. Nézze meg a
http://www.useit.com/errata
oldalt!
[4 ] Jákob Nielsen: Web-design
Ergonómiai szakértő' lévén a felhasználandó médium ki­
választásában nálam az dönt, hogy a kommunikáció célját
mivel érhetem el legjobban, s nem az, hogy valamikor mi
éppen a legdivatosabb. Természetesen a web remek kom­
munikációs médium (ezért is írok róla), és sok hivat­
kozással rendelkező rövid dokumentumok számára meg­
felelő (számos ilyen oldal van a weboldalámon, a www.
useit.com-on). A web azonban nem felel meg olyan hosz-
szú dokumentumoknak, amelyek fokozatosan felépített
fejtegetést tartalmaznak.
Ha az ember igazán meg akar ismerni egy témát, jobb,
ha egy összefüggő, a témát átfogóan tárgyaló, egyetlen
szemszögből megírt értekezést olvas el, mint ha több rö­
vid, különböző nézőpontból írt elképzelések között ugrál.
Vagyis egy könyv még mindig jobb a webnél, ha el aka­
rom érni a célomat: a webes tervezés ergonómiai néző­
pontjának megértetését.
Három feltételnek kellene ahhoz teljesülnie, hogy ne ír­
jak több könyvet:
■ A számítógép képernyőinek annyit kell javulniuk, hogy
a képernyőről olvasás ugyanolyan gyors és kényelmes
legyen, mint a papírról olvasás. Biztos vagyok benne,
hogy a csúcskategóriás számítógépek esetén ez már
2002-re2, a többség számára pedig 2007-re meg fog tör­
ténni, hiszen a laboratóriumokban készültek már ilyen
képernyők.
■ A böngészők felületeinek kellőképpen fejlődniük kell
ahhoz, hogy a weben ugyanolyan könnyen tájékozód­
junk, mint amilyen könnyű egy könyvet végiglapozni.
Ezzel kapcsolatban már szkeptikusabb vagyok, hiszen
manapság úgy tűnik, a böngészők készítői többet áldoz­
nak bizonyos haszontalan multimédiás és hirdetési
módszerekre, mint a navigáció elősegítésére; ennek el­
lenére 2003-ra már talán használhatóbb böngészőink
lesznek.
■ Az íróknak és olvasóknak hozzá kell szokniuk a nem li­
neáris információs terekhez, vagyis ahhoz, hogyan kell
a hiperszöveges lehetőségeket kihasználva írni, vala­
mint úgy olvasni, hogy a lapozáson kívül ne kelljen
semmin se gondolkodni. Ezen csak sok tapasztalat és jól
elkészített hipertextek segíthetnek. Sajnos itt a tyúk és
a tojás esete forog fenn, vagyis addig nem lesznek jó hi­
pertextek, amíg jó írók nem tanulják meg, hogyan kell
ilyeneket készíteni. Számításaim szerint jó hiperszöve-
geket nagyobb mennyiségben 2001 körül fognak készí-

A könyv külseje
Egy nyomtatott könyvnek
megvan az az előnye, hogy
olyan oldalsávokat és
egyéb, kétdimenziós elhe­
lyezési trükköket lehet
használni, amilyeneket egy
weboldalon nem lehet,
hiszen az még mindig egy
egydimenziós „tekercs" -
ahogyan az egyiptomiak
szerették.
Egy könyvbe az illusztráció­
kat és a feliratokat úgy le­
het elhelyezni, hogy azok a
szöveget jobban kiegészít­
sék, mint ahogyan azt a
weben meg lehetne tenni.
Nem én készítettem e
könyv oldaltervét, de remé­
lem, hasznosnak fogja
találni.
teni, s a hangsúly ekkorra tolódik el az újdonságokkal tör­
ténő' szédítésről a felhasználói szükségletek kielégítése
felé. Lehet, hogy négy évvel ezután, 2005-ben a felhasz­
nálók többsége már elég tapasztalatra tehet szert a hiper­
texttel kapcsolatban.
E három tényezőt összehasonlítva az derül ki, hogy a
hardvertechnológia lesz a szűk keresztmetszet, s hogy kö­
rülbelül 2007-ig kell várnunk, mielőtt a könyvek eltűn­
hetnek, hogy átadják helyüket a hálózati információnak.
Régi típusú kiadók, figyelem: ez meg fog történni!
Használati útmutató a könyvhöz
A könyv, amelyet most olvas, két, a webergonómiáról
szóló könyv közül az első. Két okból határoztam úgy,
hogy két könyvet jelentetek meg. Először azért, mert egy
olyan könyvnek semmi értelme, amit senki sem olvas el -
túl sok vastag könyvet láttam már porfogóként ahhoz, ne­
hogy én is ilyet akarjak írni. Egy öt centiméter vastag
könyv, amely arról szól, hogyan kell Excelben kördiagra­
mokat készíteni, mindenkit visszariaszt attól, hogy egyál­
talán kinyissa azt. Talán jó érzés, hogy megvan nekünk,
de sohasem olvasnánk el. Két viszonylag vékony kötetnek
több esélye van, mint egy vastagnak.
Másodszor azért, mert lehet, hogy nem kell minden ol­
vasónak mindkettőt elolvasnia, hiszen a Web-ergonómiát
eltérő szemszögből közelítik meg. A szűkebb témáról szóló
könyveket diákok és olyanok is könnyebben megenged­
hetik maguknak, akiknek csak az információ egy részére
van szükségük. Nem kell sokat fizetniük egy olyan terje­
delmes írásért, aminek a felére nincs is szükség.
Ez a két könyv a használható hálózati tervezés problé­
máját különböző irányokból tárgyalja. Az első a jó webol­
dalak „mit'-jéről, a második azok „hogyan"-járói szól.
Mindenki szeretné azonnal megismerni a megoldást, ezért
itt ezt állítottam a középpontba. Ez a könyv azt tárgyalja,
amit a könnyen használható website-okról ma tudunk.
Röviden összefoglalva: törekedjünk egyszerűségre, és ke­
rüljük a csillogó elrendezést!
Az első fejezet a web-design fő területeivel foglalkozik:
az oldaltervezéssel, tartalomtervezéssel és a site egészének
felépítésével. A következő fejezetek olyan speciális terüle­
tekről szólnak, amelyek az alapokat a belső hálózatra, a
hátrányos helyzetű és a nemzetközi felhasználókra
Előszó [5]
 vonatkozó szakanyagokkal egészítik ki. Ez a kötet a végén
az internet és a web jövőbeli fejlődéséről ad áttekintést.
A második könyv a webergonómia „hogyan"-járói fog
szólni, és olyan módszereket mesél el, amelyek az első
könyvben megfogalmazott állításokhoz vezettek. Azok a
türelmetlen olvasók, akik csak a tényeket akarják megis­
merni, elég, ha csak ezt az elsőt olvassák el. Ha olyan ol­
dalakat tervez, amelyek követik az itt lefektetett szabályo­
kat, már biztos, hogy azok az internet legkönnyebben
használható site-jai között lesznek. De ahhoz, hogy igazán
jó oldalakat készítsen, további tájékoztatásra lesz szüksége
saját projektjével, ügyfeleivel és igényeikkel kapcsolatban.
Nem lehet elkerülni, hogy saját projektjével kapcsolatos
további ergonómiai adatokat is begyújtson. Azt, hogy ezt
hogyan kell megtenni, a második könyvbó'l tudhatja meg.

Jákob Nielsen
Mountain View, Kalifornia

[6] Jákob Nielsen: Web-design

A művészi
illetve mérnöki
szemlélet .............. 11
• Magasan van a léc
• A példákról
Eljött az idő ............13 Miért tervezi
m indenki rosszul
Mi mindenről nem
szól ez a könyv? ..13 a webet?..................14
• Rossz használhatóság
-> nincs vásárló
Bevezető:
Miért éppen
a web-ergonómia1?
[1] fejezet

A világháló sikere az ergonómiától függ.

Ha a vásárló nem találja meg a terméket,
nem fogja megvenni. A web hatalommal
ruházza fel a vásárlót, aki kattintásaival
mindent eldönthet. Hiszen oly egyszerűen
elmehet máshová; a világ összes vetélytárs
cége egyetlen kattintással elérhető.

A felhasználóbarát
szemlélet minden
eddiginél fontosabb
lett az internetes
gazdaságban.
[ 10 ] Jákob Nielsen: Web-design
A 2000. januári tízmillió weboldallal (ami 2002 végére el
fogja érni a százmilliót) a felhasználók minden eddiginél
több választási lehetőséghez jutottak. Miért is pazarolnák
idejüket olyasmire, ami bonyolult, lassú vagy nem felel
meg az igényeiknek?
Tényleg, miért?
A megnövekedett választási lehetőségeknek köszönhe-
tően, és mivel végtelenül egyszerű másik oldalt keresni, a
háló felhasználói meglehetősen türelmetlenek lettek, gyors
eredményeket akarnak. Ha nem jönnek rá rögtön, hogyan
kell egy weboldalt használni, azt a következtetést vonják
le, hogy nem érdemes időt pazarolni rá, és továbbállnak.
Az internetes gazdaságban minden eddiginél fontosabb
lett a felhasználóbarát szemlélet.
Egy hagyományos termék megvásárlásakor a vevő
mindaddig nem tudja pontosan felmérni, mennyire hasz­
nálható az áru, amíg ki nem fizette, és haza nem vitte. Te­
gyük fel, vesz egy videót, és rájön, hogy nehéz beállítani
rajta az órát, ráadásul az sem világos, hogyan kell beprog­
ramoznia kedvenc tévéműsorának felvételére. Nincs sze­
rencséje, a gyártó pedig nevet a markába, miközben duz­
zad a zsebe.
A szoftveriparnak több oka van rá, hogy használható
terméket dobjon piacra, mint a hagyományos termékek
gyártóinak. A szoftvereket általában egy információs köz­
pont támogatja, melyet a felhasználók felhívhatnak, ha
valami hibát észlelnek. Ezek a telefonok nagyon sokba ke­
rülnek (a probléma bonyolultságától függően híváson­
ként körülbelül 30-100 dollárba), ráadásul a hívásoknak
több mint a fele abból adódik, hogy a szoftver nem eléggé
segíti a felhasználót. Sajnos az információs központ mű­
ködtetésének ára általában nem a fejlesztési kiadásokat
növeli, ezért a fejlesztési igazgatók nem túlságosan érde­
keltek abban, hogy jobban segítsék a felhasználót. A fő­
nyereményt az időben történő szállítással lehet megütni,
nem pedig az információs-részleg következő évi költség­
vetésének megnyirbálásával.
A háló a feje tetejére állítja az eddigi gyakorlatot. A fel­
használók most már előbb érzékelik, hogy mennyire hasz­
nálható egy site, és csak azután kötelezik el magukat, kez­
denek el esetleg pénzt költeni, vásárolni.
A képlet egyszerű:
■ A hagyományos termékek és szoftverek vásárlásakor
a vásárló először fizet, és csak azután szembesül azzal,
hogy mennyire használható a vásárolt termék.

Magasan van a léc
A weben a versengés nem
csak az adott iparágon be­
lüli cégekre korlátozódik.
Mivel oldalak milliói állnak
a felhasználó rendelkezésé­
re, versenyezni kell az ide­
jéért és a figyelméért is, hi­
szen a sok oldal közül azt
fogja választani, amelyik
leginkább megfelel elképze­
léseinek, azaz amelyik a
leginkább felhasználóbarát.
A vevő ugyanis így gondol­
kodik: „Ha ilyen remek
kiszolgálásban van részem,
pedig csak egy olcsó,
ötdolláros könyvet veszek,
miért ne várhatnék el
legalább ilyen jó online­
szolgáltatást, mikor dol­
lárok ezreit költőm el
náluk?" És ez a kérdés
tényleg jogos.
■ A weben a felhasználók előbb tisztázzák, hogy mennyi­
re használható az oldal, és csak azután fizetnek.
Ezért fontosabb a használhatóság figyelembevétele a
web megtervezésekor.
A művészi, illetve mérnöki szemlélet
A webes tervezést alapvetően kétféleképp lehet megköze­
líteni: művészi önkifejezéssel, illetve mérnöki, vevőköz­
pontú, problémamegoldó elképzeléssel. Ez a könyv hatá­
rozottan a mérnöki változat mellett teszi le a voksát. Bár
elismerem, hogy szükség van művészi kivitelezésre, jópo­
fa megoldásokra és általában arra, hogy jól szórakozzunk
a weben töltött idő alatt, mégis úgy gondolom, hogy egy
webes projekt legfőbb célja mégiscsak az, hogy megköny-
nyítse a különféle gyakorlati műveletek végrehajtását.
A webes tervezést meglehetősen rendszerezve közelí­
tem meg. Bemutatok több olyan módszert, melyeket bárki
felhasználhat arra, hogy felmérje a felhasználók igényeit.
Elmondom, hogy mi okozhat nehézséget számukra a site
használata közben. Ha a web-projektet szoftverfejlesztési
projektként kezeljük, egyszerűbb lesz betartani a határ­
időket és biztosítani a minőséget. Főként akkor fogunk
folyamatos fejlődést elérni, ha a web-projekt alatt az ere­
deti s az újabb elképzeléseket egyaránt figyelembe
vesszük, és következetesen használjuk a felhasználóbarát
fejlesztés módszereit.
Ebben a könyvben rengeteg szabály, alapelv, irányelv és
módszer található, amelyek gyakorlati tapasztalatokból fa­
kadnak. Tudnunk kell, hogy mi válik be, ha egy hozzáértő
felhasználó egy igazi műveletet akar végrehajtani a web­
en. A web korai éveitől kezdve felhasználók százait figyel­
tem meg weboldalak százainak használata közben; termé­
szetesen sok-sok olyan felhasználót is, aki másfajta háló­
zati információs rendszert, hiperszöveg-tervezést használt
a 80-as évek elejétől kezdve.
Nem mondom, hogy az itt leírtakat minden egyes pro­
jekt esetében szóról szóra követni kell. Egy jól képzett
szakember tudja, mikor kell bizonyos szabályokat betarta­
ni, figyelmen kívül hagyni vagy akár megszegni.
Először azonban mégis ismerni kell a szabályokat ah­
hoz, hogy elgondolkodhassunk azon, melyikük fogja elő­
revinni a projektet, és melyiktől érdemes eltérni. Ha úgy
döntünk, hogy valamelyik irányelvtől el akarunk térni,
csak akkor tegyük, ha nagyon alapos okunk van rá.
Bevezető': Miért éppen a web-ergonómia? [ 11 ]

A példákról
A könyv példaként bemu­
tatott képeihez fűzött
kommentárok a weboldal
aznapi állapotára vonatkoz­
nak. Mivel már jó néhány
éve gyűjtök példákat, képe­
ket, mire az olvasók kezük­
be veszik ezt a könyvet, sok
közülük már megváltozott
- remélhetőleg a javára.
Attól, hogy valamelyik itt
példaként bemutatott
weboldal megváltozott,
a könyvbeli példa még ér­
vényes. A példák bemuta­
tásának nem célja valamely
site, cég vagy tervező
dicsérete, illetve földbe
döngölése, hiszen minden
megjelenítésnek van jó és
rossz oldala is. Néha egy
rossz weboldal jó oldalát
mutatom be, máskor épp
ellenkezőleg. A példák
bemutatásának célja, hogy
illusztrálják a webes meg­
jelenítésről vallott néze­
teimet és a könyvemben
bemutatott módszereket,
hiszen sokkal egyszerűbb
egy elméletet konkrét pél­
dákon keresztül megérteni.
[lí] Jákob Nielsen: Web-design
A mérnöki megközelítésnek van egy nagy előnye: ami­
kor kétségek merülnek fel, vajon melyik megoldást
válasszuk, feltehetünk egy empirikus kérdést, amelyre a
felhasználóktól gyűjtött valódi adatok birtokában vála­
szolni is tudunk: az A vagy B megoldással jutnak-e a vásár­
lók gyorsabban információhoz? Az általános vásárlói elé­
gedettséget mérő kérdőíven a felhasználók az A vagy B
megoldást értékelik jobbnak? Válasszuk azt, amelyikre
többen szavaznak, ne azt, amelyet személy szerint jobban
kedvelünk!
A tudományos módszer lehetőségei itt természetesen
véget érnek, s egy jó weboldal megtervezésekor tagadha­
tatlanul szükség van kreativitásra. Egy egyszerű, minden­
ki által követhető, a használhatóságot mérő módszer pél­
dául rávilágíthat, hogy navigációs problémák vannak a
site-on, vagy hogy senki sem veszi észre a keresőgombot
a honlapon. Ha ismerjük ezeket az adatokat, jobb navigá­
ciós elgondolással élhetünk, netán egy tetszetősebb, jobb
helyen lévő keresőgombot nyomhatunk meg, de ehhez
sem elég az egyszerű lépések sorozata, szükség van ihletre
is. Ne feledjük azonban, hogy az újítás csak 10%-bán
kreativitás, 90%-bán vér és verejték. Hogy használható
design elkészítéséhez gyűjtsünk ötleteket, azt kell megfi­
gyelnünk, hogy a felhasználók mit szeretnek, mit találnak
könnyűnek, vagy éppen hol ütköznek nehézségekbe. Ne
alkossunk olyan konstrukciót, amely jól mutat ugyan, de
senki sem képes használni. Ha pedig a jó tervezéshez
gyűjtünk ötleteket, alkalmazzunk felhasználóbarát mű­
szaki módszereket, és vessük bele magunkat a felhaszná­
lóktól eredő adatok elemzésébe!
A webes felhasználói igények nem változnak olyan
gyorsan, mint a webes technológia, tehát azok a módsze­
rek és elképzelések, amelyek ebben a könyvben meg­
fogalmazódnak, még évekig érvényesek lesznek, még ha
maguk a megvalósítások meg is változnak. Az itt leírt
elvek az általam és mások által, a hipertext és más inter­
aktív bemutató rendszerek területén végzett kutatásokon
alapulnak. Én magam az első hipertextes kutatást 1984-
ben végeztem, de mások már az 1960-as évektől kezdve
készítettek felméréseket. Ezeknek az eredményeknek
nagy része kiállta az idő próbáját. Mivel az 1980-as évek
közepén kifejlesztett módszerek és az akkori eredmények
az 1990-es évek végén is érvényesek, semmi okunk kétel­
kedni abban, hogy így lesz ez a XXI. században is.
Eljött az idő!

Ha belelapoz ebbe a könyvbe és félreteszi, kudarcot vallot­

tam. Persze, ha úgy teszi félre, hogy el sem olvassa, telje­
sen kudarcot vallottam. Bízom benne, hogy a könyv elég­
gé tetszeni fog ahhoz, hogy legalább átfussa, mielőtt vég­
leg eldugja a könyvespolc legfelső polcára.
Ennek a könyvnek az a célja, hogy megváltoztassa az
Ön viselkedését. Szívem mélyén igehirdető vagyok, azt
szeretném, ha a könyv elolvasása után Ön a vevőinek
jobb szolgáltatást tudna nyújtani. Olyan sokat tehetünk
azért, hogy megkönnyítsük a felhasználók életét! Ebben a
könyvben rengeteg olyan speciális módszer található,
amely egy webes projekt szinte minden szakaszában al­
kalmazható annak érdekében, hogy sokat javítsunk a fel­
használó élményén. Önnek pedig nem lehet kifogása elle­
nük, mivel legtöbbjük hihetetlenül olcsó. Nem lehet kifo­
gása az ellen sem, hogy legközelebbi webes projektjében
néhányat alkalmazzon e felhasználóbarát módszerek kö­
zül, hiszen legtöbbjüket végtelenül egyszerű elsajátítani.
A könyv elolvasása után Ön készen áll majd arra, hogy
megtegye az első lépést. Már a következő projektben al­
kalmazhat felhasználóbarát módszereket, hiszen csak így
lehet jobb a weboldala. A puszta olvasgatás nem segít,
csak konkrét lépések megtételével fejlődhetünk. Ne feled­
je, maga is megteheti, hiszen bárki képes megtenni. Akkor
van baj, ha sok tervező ostoba módon nem veszi figyelem­
be, hogy az oldal, amelyet készít, mennyire használható,
és csupán saját elégedettségét (még rosszabb esetben csak
a főnökéét) tartja szem előtt ahelyett, hogy a felhasználók
igényeire lenne tekintettel. Ez a könyv Önnek tulajdon­
képpen jó hír, hiszen immár titkos fegyvert tart a kezében,
amellyel saját oldalát az interneten találhatók 90%-ánál
jobban tudja megtervezni - és köszönheti ezt annak, hogy
a tervezők nem tudják (nem is foglalkoznak vele), hogy
létezik egy egyszerű technika, amit most meg fogok Ön­
nek tanítani.

Mi mindenről nem szól ez a könyv?

Ez a könyv nem szól a HTML-ről3, sem arról, hogyan raj­

zoljunk ikont, sem bármilyen más megvalósítási techno­
lógiáról. Rengeteg jó könyvet írtak már erről; én meg sem
próbálom, már csak azért sem, mert igen nehéz feladat
valami olyasmiről írni, ami annyira gyorsan változik, mint
a webes technológiák. Önnek valószínűleg két könyvet

Bevezető: Miért éppen a web-ergonómia? [13 ]


Rossz használható­
ság -> nincs vásárló
Az internetes gazdaságban
egy vállalat a website-on
tesz először kísérletet a
vásárlók megnyerésére,
mi több, az elektronikus
kereskedelemben a site ma­
ga a vállalat. A felhasználói
felület lesz a marketing­
anyag, a bolt belseje és kül­
seje, az eladó személyzet és
az eladás utáni támogatás
pedig egybeolvad. Sok eset­
ben a site maga a termék
is. Tehát ha a weboldalunk
nem elég felhasználóbarát,
az épp olyan, mintha az üz­
letünk egy épület 17. eme­
letén lenne (ahol senki nem
találja meg), csak szerdán­
ként 3-tól 4-ig lenne nyitva
(amikor senki nem ér rá) és
kizárólag barátságtalan el­
adóink lennének, akik nem
hajlandók a vevőkhöz szólni
(tehát a vásárlók nemigen
vásárolnának tőlünk).
[ 14 ] Jákob Nielsen: Web-design
kell megvennie (a könyvkereskedők szeretni fogják ezt a
részt): a jelen művet, hogy megtudja, mit kezdjen web-
site-jával és egy, a webes technológiával foglalkozó köny­
vet, hogy megtudja, hogyan tegye fel azt a világhálóra.
Azt javaslom, a fenti sorrendben olvassa el őket. Kezdje
ezzel a könyvvel, mert először is azt kell felmérnie, mit
akarnak a vásárlói, és hogy milyen módszerekkel tudja azt
a legjobban megvalósítani. Veszélyes lehet eló'ször a tech­
nológiáról, kódolásról, elrendezésről vagy illusztrációs
technikákról olvasni, mert sokan nem tudják megállni,
hogy össze ne dobjanak néhány oldalt, mihelyt megtud­
ják, hogyan kell csinálni. Sajnos azonban ezeknek az ol­
dalaknak a nagy többsége használhatatlan, ha olyan em­
ber készítette, akinek, bár ismeri a HTML-1 vagy az Adobe
Photoshopot, fogalma sincs a webes megjelenítésről és a
felhasználók igényeiről.
Nem szól ez a könyv az internetes üzleti stratégiáról,
mint olyanról, bár található a könyvben jó néhány straté­
giai elképzelés is. Lehetetlenség megmondani, hogyan kell
egy internetes üzletet vezetni anélkül, hogy alapos isme­
reteink lennének az iparágról és a cégről.
E könyv alaptétele, hogy minden webes stratégia köz­
pontjában a vásárlóközpontúságnak kell állnia. A stratégia
többi része vállalatonként különbözni fog, de az biztos,
hogy egy felhasználóbarát site-tál rendelkező cég komoly
előnyre tesz szert a versenytársakkal szemben, függetle­
nül attól, melyik ágazatról van szó.
Miért tervezi mindenki
rosszul a webet?
A könyv alapjául olyan felhasználási tesztekről készült
megfigyelések szolgálnak, amelyeket az utóbbi hat évben
végzett mintegy 400, különböző háttérrel rendelkező, el­
térő website-okat használó személy. Alkalmaztam azt a
tízéves tapasztalatomat is, amit még a web előtti sötét kor­
szakban szereztem, a használhatósággal, az online-infor­
mációs rendszerekkel és a hipertexttel kapcsolatban.
Mióta 1994-ben elkezdtem a web-designnal foglalkoz­
ni, rengeteg hibát követtem el. Eleinte azt hittem, ezeket
saját gyarlóságaimnak köszönhetem (az ember először
mindig magát okolja), de miután láttam, hogy sok más
vállalat ugyanazt a hibát követi el, amit én 1994-ben és
1995-ben, arra a következtetésre jutottam, hogy az első
webes projektnél ezek a melléfogások elkerülhetetlenek,
hacsak nem teszünk megelőző lépéseket annak érdeké­
ben, hogy elkerüljük őket. Ennek a könyvnek épp az a
célja, hogy segítsen kivédeni ezeket a hibákat, hiszen
azok, akik nem ismerik a múltat, arra vannak kárhoztat­
va, hogy megismételjék a melléfogásokat, de akik ismerik,
azok jobban csinálhatják.
A webes tervezés minden egyes szintjén gyakran talál­
kozhatunk a következő alapvető hibákkal:
■ Üzleti modell: csak Marcom-katalógusként gondolunk
a világhálóra ahelyett, hogy felismernénk: alapjaiban
változtatja meg az üzletek lebonyolításának módját.
■ Projektvezetés: úgy vezénylőink le egy webes projektet,
mintha hagyományos vállalati projekt lenne - ez öncé­
lú designhoz és következetlen felhasználói felülethez
vezet. Ehelyett egy website-ot egyetlen vásárlói felület­
projektként ajánlatos kezelni.
■ Információelrendezés: úgy építjük fel a weboldalt, hogy
a cég struktúráját tükrözze vissza ahelyett, hogy a fel­
használók feladataira és az információs térről alkotott
véleményükre összpontosítana.
■ Oldaltervezés: olyan oldalakat készítünk, amelyek csak
a vállalaton belüli bemutató során mutatnak csodálato­
san. Az ilyen belső bemutatók nincsenek tekintettel a
válaszidőre, ami pedig a használhatóság legfőbb ismér­
ve. Érdemes inkább igazi felhasználóknak tervezni,
valóságos körülmények között, még akkor is, ha a be­
mutató így nem lesz annyira „csicsás".
■ Tartalomtervezés: ugyanabban a stílusban írunk, aho­
gyan megszoktuk, ahelyett, hogy az online- olvasóknak
megfelelő stílusban fogalmaznánk, akiknek nagyon
rövid oldalakra van szükségük, a kiegészítő informá­
ciókkal másik oldalakon, mert gyakran csak átfutják a
szöveget.
■ Hivatkozási stratégia: úgy tekintjük saját site-unkat,
mintha az lenne az egyetlen, anélkül, hogy megfelelő
linkeket4 helyeznénk fel más oldalakra, vagy jól meg­
tervezett belépési pontokat készítenénk mások hivatko­
zásai számára. Sok cég egyáltalán nem használ megfe­
lelő linkeket, amikor a saját oldalát hirdeti. Ne felejtsük
el, hogy a web a hipertexten alapul, és egyik site sem
magányos sziget!
A fenti esetekben a hiba abból adódik, hogy a webes
projekteknél is a nem webes tapasztalatukra alapoznak.
A web egy új média, s egy olyan új megközelítést kíván,
amellyel e könyvben részletesen foglalkozunk.

Bevezető: Miért éppen a web-ergonómia? [15]

 Sáfárkodás a Válaszidők ............42 Stíluslapok.............. 81
képernyővel........... 18 • Az adat megmarad • A design
• Megjósolható szabványosítása
í

atform független
válaszidők stíluslapokkal
egjelenítés........ 25
E

• A szerver válaszideje • WYSIWYG

Adatpaca és
.......................................................................................

• A legjobb site-ok • Intranetes stíluslap­

képszemét
gyorsak példák
Honnan érik el a
• Gyors letöltés, gyors • A stíluslapoknak
webet a felhasz­
kapcsolat biztosan kell
nálók?
• A felhasználók működniök
Az autó, mint
szeretik a gyors Keretek ..................... 85
böngésző
oldalakat
Felbontásfüggetlen • „NOFRAMES”
• Mi is az az
tervezés • Frame-ek a Netscape
oldalméret?
Még mélyebb 2.0-ban
• Kell egy saját T1-vonal
színmélység • Keret nélküli frame-
• Gyorsabb URL-ek ek
Szerezzünk egy nagy
képernyőt! • Pillantás az első • Érdemes-e egyáltalán
képernyőre bármikor is frame-
A hagyományostól
eltérő tartalom • A HTTP Keep-alive eket használni?
előnyeinek • A frame-ek, mint a
A szoftvertelepítések
kihasználása szerzői jog bitorlói
megmaradási
törvénye Linkelés..................... 51 Hitelesség .............. 9 2
Mikor szabad verziót • Linkleírások
váltani ? • Linkcímek Nyomtatás...............94
Segítőkész guruk • Linkcímekre Összefoglalás.........97
Gyűjtsünk vonatkozó javaslatok
böngészőket! • Már most használjunk
linkcímeket!
<

tartalom és a
egjelenítés • Linkszínek
E

ilönválasztása ..36 • A linkekkel kap­

•

csolatos elvárások
• Platformváltás
• A kék szín
pszichológiája
• Kifelé mutató linkek
• Emberekre mutató
linkek
• Bejövő linkek
• Feliratkozási és
regisztrációs linkek
• Reklámlinkek
Oldaltervezes

[H fejezet

Az oldaltervezés a web-design első olyan

eleme, amivel a felhasználó találkozik.
A jelenlegi böngészőkkel a felhasználó
egyszerre egy oldalt lát (vagy maximum
kettőt, hármat, ha nagy képernyővel
rendelkezik, és egyszerre több ablakot nyit
meg). Ez a fejezet a weboldalak felületének
felhasználásával foglalkozik, vagyis azzal,
hogy mi van egy-egy oldalon.

(Szemben levő oldal)
A MapQuest oldalára látogatva
azt találjuk, hogy a képernyő
nagy részét a felhasználó számá­
ra teljesen érdektelen, zavaró
dolgok foglalják el.
Egy 800x600-as felbontású
képernyő 480 000 képpontjából
csupán 20°/o tartalmaz a felhasz­
náló számára értékes információt
(a térképen zölddel jelzett terü­
let). További 31°/o-ot az operá­
ciós rendszer és a böngésző
(kék), 23°/o-ot a navigáció
(sárga), 10°/o-ot pedig hirdetés
foglal el. A képpontok fenn­
maradó 16°/o-a kihasználatlan
(fehér), mert az oldal nem alkal­
mazkodik az ablak méretéhez.
[ 18 ] Jákob Nielsen: Web-design
A site megtervezése gyakran fontosabb az oldaltervezés­
nél, hiszen a felhasználó el sem jut a megfelelő' oldalig,
ha maga a site nem elég felhasználóbarát, vagy navigációs
rendszere nem alkalmas arra, hogy az emberek megtalál­
ják, amit szeretnének. Ezekkel a problémákkal és az egyes
oldalak tartalmi tervezésével egy későbbi fejezetben fog­
lalkozunk.
Sáfárkodás a képernyővel
A weboldalaknak jobbára a felhasználó számára érdekes
tartalmat kellene megjeleníteniük. Sajnos sok ilyen oldal
mégis több helyet szentel a navigációnak, mint azoknak
az információknak, amelyekért a felhasználó az oldalra
látogat. A navigáció szükséges rossz, amely nem lehet
öncélú, tehát minimálisra kell csökkenteni.
Az érdekesség kedvéért próbálja megszámolni, hogy
egy weboldal hány képpontot használ fel a különböző'
információk megjelenítésére a fő információt tartalmazó
területen kívül! Példáimban a képeken szerepelnek a bön­
gésző' és az operációs rendszer által elfoglalt helyek is. Bár
igaz, hogy a webtervezők általában nincsenek hatással
ezekre a helyekre, a felhasználókat ez cseppet sem érdek­
li. Ők csak azzal törődnek, hogy mennyit fizettek egy
bizonyos számú képpontot tartalmazó képernyőért, bár
ennek mindössze 20 vagy csak 14 százalékát tölti ki az
őket érdeklő információ.
Mint minden megjelenítésben, az üresen hagyott felü­
letek itt sem szükségszerűen feleslegesek - hiba lenne túl­
zsúfolt oldalakat tervezni, hiszen az üres helyek vezethe­
tik a szemet és segíthetnek a felhasználónak, hogy átlássa
az információk csoportosítási elvét. Ha döntenünk kell,
hogyan válasszunk el két tartalmilag eltérő részt egy vas­
tag vonallal vagy üres hellyel, az utóbbi általában jobban
mutat és letölteni is gyorsabb.
 www.mapquest.com

Oldaltervezés [ 19 ]
 www.mapquest.com

[ 20 ] Jákob Nielsen: Web-design

 « Fiié Edit Uieiu Go Fauorites lllindoiri
IS MapQuest! Interactiue fltlas

•
Back
O CÖiÖ^^SJÁa
Refresh Search Mail Nev/s Favoritéi Larger Smaller Preferenoes

<jNe.ws.oom ^JcustomNews i^uselt.com Alfa Vtsta Stock Qwtes Bes» last 24 hr Yahoo

Places or Int
C hírűk bisii fnr • Rockwell K56flex‘ is here
Please visít oui sponsoi-Click Herei

El F'ersurial

Ltadate

700m lévai
Use Subjectto Ücefi
*
•d ária thari ;||ck •
O Recanter Map (•) Recenter Map and Zoom In 0 Idantify Icon

customize
map options
save/load driving
my rnaps

Main Dran Haicrful Hints- - Cltck Here

to find ári address in London öt
□r how to find landmarks in Europe

Business/Piacé Narnei
Addresi/Intarsecticn: Burllngton Arcodé
Cityt London
Ststa/ProvJnce:
• Z1P codet
Countryi England

[ Search ] | Rejtőre llalues |

www.mapquest.com

Oldaltervezés [ 21 ]
(Előző oldalak) A képpontok
semmivel sincsenek jobban ki­
használva, ha a MapQuest olda­
lát nagyobb képernyőn nézzük.
700x1024 képponton is csak
14°/o-ot tölt ki a tartalom (a tér­
képen zölddel jelzett terület).
16°/o-ot foglal el az operációs
rendszer és a böngésző (kék),
ami már elfogadhatóbb,
de még mindig meglehetősen
sok. Túlsúlyban van a navigációs
rész 51 °/o-kal (sárga), és méltá­
nyosan csak 6°/o-ot használtak
fel a hirdetés megjelenítésére.
A képpontok fennmaradó 13°/o-a
kihasználatlan (fehér).
(Szemben levő oldal) Az előző
oldalképek a MapQuest-röl
1997-ből valók. Miután előadá­
saim során két éven keresztül
mutattam be ezeket az oldalakat,
reméltem, hogy átdolgozzák,
így is történt, de ez nem vált
feltétlenül a javára - legalábbis
a felhasználó számára fontos
tartalmat tekintve nem. 1999-
ben az akkori oldal és az Internet
Explorer 5 által használt
642x1014 képpont 15°/o-át
használták fel lényeges informá­
ció bemutatására. Az új tervezés
újfajta hirdetési stratégiát mutat
be, miszerint különleges gombok
megnyomásakor egyes cégek
jelennek meg a térképen.
Ha valaki Londonba utazik
(személyes tapasztalat), nem túl
hasznos egy olyan térkép, ami a
legközelebbi Denny's-t vagy
Fairfield fogadót mutatja meg.
Van azonban néhány hasznos
és új lehetőség, mint például
a repülőterek megkeresése.
[22] Jákob Nielsen: Web-design
A fehéren hagyott rész persze lehet a tartalmi vagy
navigációs tervezés szerves része, és akkor teljesen helyén­
való, de az előző példában erről szó sincs - egyszerűen
csak azért van ott, mert az oldalt nem lehet az adott ablak
méretéhez igazítani. Egy bizonyos rész üresen hagyása
más megjelenítések esetében is elkerülhetetlen, hiszen
majdnem lehetetlen, hogy az oldal - bármilyen böngészőt
használjon is a felhasználó - tökéletesen téglalap alakú le­
gyen, emiatt egy kevés üres hely általában marad.
Alapszabály, hogy a tartalom töltse ki legalább az oldal
felét, de még jobb, ha ez az arány a 80%-hoz közelít. Nem
szabadna, hogy a megjelenítés az oldalnak több, mint
20%-át foglalja el a céloldalak esetében, bár a honlapok­
nál, illetve a közbülső' navigációs oldalaknál a navigációs
lehetó'ségek magasabb száma ennél nagyobb arányt is in­
dokolté tehet. A használhatóság szempontjából a hirdeté­
seket jobb lenne teljesen kihagyni, de ha mégis kellenek,
a legjobb, ha az oldal maradékaiba számítanak bele a na­
vigációval együtt, ami egyúttal azt is jelenti, hogy a navi­
gáció részarányát valamelyest csökkenteni kell.
Bármely felhasználói felület tervezésekor alapelv, hogy
az oldal minden elemét külön-külön el kell távolítani, és
ha kiderül, hogy valamelyik nem feltétlenül szükséges,
érdemes tó'le rövid úton megszabadulni. Az egyszerűség
mindig hatásosabb. Különösképpen igaz ez a webre, ahol
5 bájttal kevesebb információ egy ezred másodperccel
rövidebb letöltési időt jelent.
A hálózaton lehetetlen előre megjósolni, hogy a fel­
használó milyen méretű monitort és ablakot fog használni
egy-egy oldal megjelenítésekor. A jövőben a böngésző és a
szerver közötti részletesebb adatcsere lehetővé fogja tenni
olyan intelligensebb oldalak készítését, amelyek figyelem­
be veszik a monitorok tulajdonságait; vagyis a kép auto­
matikusan kisebb méretű lesz, ha kisebb képernyőn jele­
nítjük meg. Ugyanúgy egy szűkített változatú stíluslap
töltődhet le a kisebb monitorokra, a nagyobbakra pedig
bővebb jöhet. Ezek a jóslatok egyelőre csak vágyálmok az
alkalmazkodó tartalom megjelenítéséről, s jelenleg egyet­
len oldaltervet kell az összes kijelző eszközre használnunk.
 www.mapquest.com

Oldaltervezés [ 23 ]
1997. februári design (Fent) Csak azért, hogy ne maradjon kihasználatlan felület,
még nem kell túlzsúfolt oldalakat létrehozni, mint azt például
a Pathfinder 1997. februári honlapján láthatjuk. Ez a klauszt­
rofóbiás tervezés úgy néz ki, mintha az America Online bekö­
szönő oldala volna szteroidokkal teletömve.

www.pathfinder.com
1997. júniusi design

[ 24 ] Jákob Nielsen: Web-design

GUIDE PERSONAL EDITION LATEST NEWS June 1997 UOl RM EDT CL1CK FÓR MORE FEATIJRE5 ▼
"«l H * « » ■ • "t ► Israeli, PLO Officials to Meet in Cairo

PATUFINDER1® ► Police Charge Two Suspects in Levín tlurder

M K t W O K K ► Tuo-Thlrds Favor Death Penalty fór McVeioh TV’s Winners
•C.HANNELS And Losers
NEWS PERSONALITIES

MONEY & BUSINESS The Doctor

NET CULTURE
ENTERTAINMENT
Is In Jordán
Strives fór
PRÍMÉ CLICKS Five
Muney TIME Slonliiie
> ItA-'Oiai
FOfiTUNfi qlo’t'í,
STnnline Energize your
heallng systcm The Connie
nllpolltics osdfit wíth the doc's Chung of
expert advlce
The Web

HELP BULLETIN BOARDS CHiAT SHŰPPING

Gifts of Wisdom
ASK
fór Father’s Day o
Vfrtii.nl . . Pathílndef Metwörk~^H ?
Gardcii MaRKETPLACE Jo
< COPYRIGHT 199f TIME INC NEW MEDIA ALL MGHTS RE9ERVED REPflODUCTION IN WHDLE OR IN PART WITHOUT RCRMIGS1ON 19 PROHIBITED
PATHFiNDER IS A RCGIGTERED TRAOEMaRK üf TIME INC NEW MEDIA PATHTinDER PRIVACY POliCt

www.pathfinder.com
A javasolt design.

Platform független megjelenítés

(Oldalt, alul) Az 1997. júniusi
verzió már valamivel jobb,
de még mindig zavaros és
eltúlzott. A főcímeket elválasztó
vonalak szükségtelennek tűntek,
ezért kísérletképpen eltüntettem
őket, a magazinok lógóit pedig
közelebb vittem a főcímekhez,
hogy nyilvánvalóbb legyen, mi
hová tartozik. Az így kapott
design (fent) vonalak helyett
inkább üresen hagyott részeket
használ, ezáltal kevésbé tűnik
zsúfoltnak.
A hagyományos GUI' tervezésnél minden képpontot kéz­
ben lehet tartani. Ha elhelyezünk egy párbeszédablakot,
biztosak lehetünk abban, hogy az pontosan ugyanúgy fog
kinézni a felhasználó képernyőjén is. Egyértelmű, hogy
milyen rendszerre készül, milyen betűkészleteket tele­
pítettek és általában mekkora a képernyő. Ráadásul a
gyártó útmutatója leírja az összes szabályt, hogy hogyan
lehet a különböző interaktív elemeket összeállítani. Akár
azt is megtehetjük, hogy kiszürkítjük azokat a menüpon­
tokat, amelyek egy adott helyzetben éppen nem értelmez­
hetőek. Vagy egyszerűen egy olyan meghatározó párbe­
szédablakot jeleníthetünk meg, amely mindaddig a többi
ablak felett marad, amíg a felhasználó meg nem válaszolja
az ablakban lévő kérdést.
A weben azonban alapjában véve a felhasználó dönti el,
milyen sorrendben halad az oldalakon; akár olyan útvo­
nalat is választhat, amire a tervező nem is gondolt. Meg­
történhet, hogy egy site közepébe csöppen egy keresőből,
anélkül, hogy valaha is látta volna a honlapot. A felhasz­
náló dönti el azt is, hogyan használja a könyvjelzőket,
amelyekkel akár saját igényeinek megfelelő felületet is
kialakíthat egy oldalhoz.

Oldaltervezés [ 25 ]
 (§) QUOTE.COM
QJJOTE.COM

|[No framesj Monday Jun 08. 1998 12:33 PM EST Markét at o Glancé
Index Last Change
Dow Industrial 9065.86 +28.15 ű
NASDAQ Composite 1784.74 +1.82 ű
3QDAY S&P 500
Spot Gold
Dec Crude Oil
1116.00 +2.14
290.70 -2.10
17.02 -0.13
♦
*
♦
30 Yr Treas Yield 5.78 -0.00 ♦
3rought lo you by DATEK

Wliai's Hot 1 [Get Qiiotes]

Watch the securities markets moue in real-time with

Quote. com's MarketPulse subscription. The only streaming, Top Business Stories
real-time charts on the Internet. U Hunqarv's spot shareBUX futures
turnovers rise
tv RESEARCH ALERT--Johnson feJohnson,
BariiesandNobte.com E&ms •sárid Noble cg ml PriCellular cut
tv Little Switzerland ÍNASDAQiLSVl) rises on
pendinq deal
Applkata
0000 0000000000 CilyWolcli MEW tv AMEX Resumption - CEC Resources
ÍAMEXiCGS) first sale
Where are businesses booming? Quote.com's City Watch tv NASDAQ Halt - amerlcan Buildinqs
rankings let you see which cities are hot and which are nőt. The l'NASDAQ; ABCOl news
table below shows today's top performing cities. You can alsó
uiew rankings fór 04 1997, ül 1998, and the slx months ended
March 31. 1998. NYSE Most Actíve
dó oaoaooooocoooo 25 011041 00102300 Symbol Last Change
0000000 25 _ 0011054 001D170D
MO 39.18 +0.30 ű
DODDnOD 25 10055 00100600 NA 40.18 -S 3/8 *
nnnnnnn 40 ■OIOQSO 00009000 NOB 37.06 -2 1/2 ♦
000000000 000000 20 1(15042 00007500 RN 26 1/4 -1 7/8 ♦
0 6090 DDÓD7600 □□DDDDO 125
CPO 28.14 +0.06 ű
04093 00005000 000000 95
04014 00003900 ^^Mo 00 000 000000 50
NYSE Blggest Gainers
01033 00001400 MO 000000 100
00003 00000000 0 FHOO 0000000000 25
Symbol Last Change
OSI 23 3/4+2 3/4
Markét Commeiitary NEW ALO+
SMV.B
3 1/8 + 1/4
16.18 +1.10
What stocks are hot? Check out the latest from Indi vidual FMR 2.14 +0,06
Investor Magaziné, whose Magic 25 stock plcks have JGF 3 1/4 + 1/4
outperformed the S&P 500 fór the pást slx years. Daily
recommendations on stocks to buy and industries to watch.
Quote.com News Center
Company ReportsN£W Additional News Resources

Get even more details aboutthe companies you trade. Two new XV Hourlv Top News Stories ÍAP Onliné i
reports from Markét Guide provide easy-to-use fundamental tv Top Financial News Stories (AP Online)
information about publidy-traded companies. The new tvTop Hiqh Tech News ÍNewsbvtes New?
Research Company Snapshot is available to all registered users. The Network J
ODADOBÓ000 OflOOOOOC QuickFacts re port is available to all subscribers, as well as tv Nlqhtlv Business P-eport Televisior.
participants in our 30-Day Free Trial. Transcrlpts

www.quote.com

A weben veszélyes lehet, ha a betűkészletet nagyon sajátosan

adjuk meg. Ez az oldal olyan betűtípust használt, ami az én
gépemen nem állt rendelkezésre, így a szöveg egyes részei ol­
vashatatlanok. Gyakran az a legjobb megoldás, ha egyáltalán
nem adjuk meg a betűkészletet, s csak az alapbeállítást hasz­
náljuk, hiszen az minden esetben működni fog. Abban az
esetben, ha mégis ragaszkodunk egy bizonyos betűtípushoz,
legalább soroljunk fel más lehetőségeket is, így nagyobb lesz
az esély, hogy valamelyik ott lesz a felhasználó gépén.

[ 26 ] Jákob Nielsen: Web-design


Adatpaca
és képszemét
Edward Tufte 1983-as,
Mennyiségi információ vizu­
ális megjelenítése (The Visu-
al Display of Quantitative
Information) című könyvé­
ben kifejezte nemtetszését a
giccses és túldíszített üzleti
illusztrációkkal kapcsolat­
ban, melyek túl sok helyet
foglalnak el, adatot viszont
alig szolgáltatnak. Tufte be­
vezette az „adatpaca" fogal­
mát az adatok alátámasz­
tására szolgáló illusztráció
leírására, megkülönböztetve
ezt a puszta dekorációtól.
Tufte véleménye szerint
minden más csak „kép­
szemét".
Bár a webes oldalak nem
grafikonok, itt is hasonló
szempontok érvényesülnek.
El kell hagynunk a fölösle­
ges körítést, hogy az olvasók
a fontos részekre összpon­
tosíthassanak.
A webtervezőknek a felhasználó által irányított navigá­
cióhoz kell alkalmazkodniuk. Néha végig lehet vezetni a
felhasználókat egy adott útvonalon anélkül, hogy bizo­
nyos oldalakat látnának, de az ilyen weboldalak meg­
lehetősen agresszív és uralkodó benyomást keltenek.
Jobb, ha meghagyjuk a mozgás szabadságát, és akár min­
den oldalon megjelenítjük a honlaphoz vezető lógót azok­
nak a felhasználóknak, akik egy közbülső oldalra érkeztek.
A két felület közötti utolsó különbség inkább szerveze­
ti és történelmi, mint technikai. A GUI-nál megvolt az a
nagy előny, hogy a kezdeti időszakban nem kellett kap­
kodni; a kutatást és fejlesztést a vezető cégek felelős inter-
face-szakemberei végezték, mint például a Xerox PARC
kutatói, vagy Bruce Tognazzi az Apple-nél. Ennek ered­
ményeként a rossz ötleteket elvetették, a jókat pedig beé­
pítették az irányelvekbe, még mielőtt a GUI eljutott volna
az átlagfelhasználókhoz. Ezzel ellentétben, a web ebben a
pillanatban is fejlődik, és a nyílt interneten jelenleg zajló
kísérletek alanyai mi vagyunk.
Honnan érik el a webet a felhasználók?
A weben sok GUI-s alapelv érvényét veszti. A felhasználók
a webet nemcsak hagyományos számítógépen keresztül
érhetik el, hanem tollal működő kézi eszközökkel, mobil­
telefonnal, sőt autójukkal is. A hagyományos (GUI) meg­
jelenítés esetében egy csúcsminőségű munkaállomás kép­
ernyője hatszor akkora, mint egy laptopé. A webes megje­
lenítésnél a mobil eszközöket és a munkaállomásokat
összehasonlítva jelenleg százszoros képernyőméret-kü­
lönbséggel kell számolni, míg a sávszélességet tekintve a
modemek és a T3-as kapcsolatok sávszélessége közötti kü­
lönbség ezerszeres.
A legtöbb weboldal csak egy 17"-es, legalább 1024x768
képpont felbontású monitoron jeleníthető meg jól. Ennél
kisebb felbontásban túl kevés látszik, és gördíteni kell ah­
hoz, hogy a kép minden része látsszon. Ez megengedhe­
tetlen. Bár mindannyian azt szeretnénk, ha a felhasználók
megfelelő méretű monitorokkal rendelkeznének, az elkö­
vetkezendő néhány évben még olyan oldalakat kell ter­
veznünk, amelyek kis monitoron is jól láthatók.
A következő táblázaton látható, hogy 1997-ben és
1999-ben hogyan oszlott meg a képernyők mérete. Arra a
meglepő következtetésre jutunk, hogy a két év alatt to­
vábbra is a kis képernyők uralkodtak, s számuk 2000-re
valószínűleg újra nőni fog.
Oldaltervezés [ 27 ]
 Monitorméretek megoszlása 1997-ben és 1999-ben*
Monitorméret Horus és GVU StatMarket
1997 1999
Nagyon kicsi (640x480 vagy kisebb) 22% 13%
Kicsi (800x600) 47% 55%
Közepes (1024x768) 25% 25%
**
Nagy (1280x1024 vagy nagyobb) 6% 2%
* Az 1997-es adat a www.horus.com-ot látogató 5.000, és a GVU
felmérésén részt vevő több mint 11.000 ember adatainak átlaga.
Az 1999-es adatok a www.statmarket.com-ról származnak.
** Az 1 600x1200 és annál nagyobb képpont felbontású monitorok
használata 2000-ben egyre jobban elterjedt.

Minden web-design másmilyen lesz a különböző eszkö­

zökön. Vagyis a WYSIWYG'-nek vége! Ahelyett, hogy
megpróbálnák minden egyes felhasználó számára újraal­
kotni ugyanazt a képet, a tervezőknek úgy kell megadni­
uk az oldalakat, hogy a böngészők képesek legyenek a fel­
használás körülményeihez igazítani a megjelenítést. A
minden platformon másként megjelenő absztrakt felhasz­
nálói felület elkészítése sokkal nehezebb, mint gondol­
nánk. A HTML alapelveit követve a tervezők közeljuthat­
nak az ideális megoldáshoz, de nem eléggé. Ajánlatos el­
különíteni a tartalmat a megjelenítéstől. Utóbbihoz érde­
mes stíluslapokat használni, ez azonban nehezebb inter­
akció esetén, mint akkor, ha csak információt szeretnénk
megjeleníteni.

Az autó, mint böngésző

A Mercedes Benz egy teljes internetkapcso­
lattal rendelkező autómodellt tervezett.
A Mercedes E420 három síkképernyővel van
felszerelve; egy a vezető, kettő pedig az
utasok számára. Egy autóban az internetes
kapcsolat természetszerűleg rádiós össze­
köttetést tételez fel, így a sávszélesség
meglehetősen leszűkült; főleg, ha hárman
használják. Az utasok majdnem ugyanúgy
böngészhetik a webet, mint a számítógép­
felhasználók, attól eltekintve, hogy ők bil­
lentyűzet és egér helyett a képernyő érinté­
sével tudnak kommunikálni. Mivel a vezető­
nek az utat kell figyelnie és nem a képer­
nyőt, számára a böngészés hangalapú ki- és
bemenettel is lehetséges. Az autó maga is
szolgálhat bemeneti eszközként azáltal,
hogy helyzetét közvetíti a szervernek.
Néhány leegyszerűsített adat megjelenhet a
szélvédőn, így olyan kimeneti eszköz jön
létre, amelynek értelmezéséhez a vezetőnek
nem kell a fejét elfordítania.

[ 28 ] Jákob Nielsen: Web-design

 Felbontásfüggetlen tervezés
Mivel nem tudhatjuk előre, hogy a felhasználónak mek­
kora képernyője van, érdemes olyan megoldásokat alkal­
mazni, amelyek minden képernyőn működnek, vagyis
olyan oldalakat kell létrehozni, melyek az aktuális képer­
nyőmérethez alkalmazkodnak. A felbontásfüggetlen meg­
jelenítés fő alapelve az, hogy soha ne használjunk kötött
képpontszélességet táblázatok, keretek vagy bármilyen
más képelemek megjelenítésére, inkább a képernyőn levő
hely százalékában határozzuk meg a méreteket!
Ne felejtsük el, hogy a felhasználók ízlése a betűméretet
illetően is különbözhet, figyeljünk, hogy a design ugyan­
olyan jól nézzen ki kis és nagy betűmérettel. Több oka is
lehet annak, hogy valaki más betűméretet használ: vagy
azért, mert csökkentlátó, vagy egyszerűen azért, mert
olyan nagy felbontású képernyője van, amin a kis méretű
betű nehezen olvasható.
A grafikus elemek tervezésénél se feledkezzünk meg a
különböző felbontásokról - különösképpen az ikonoknál,
melyeknek 100 dpi-s vagy nagyobb felbontásnál is mű­
ködniük kell. Minél nagyobb a felbontás, annál kisebb lesz
maga a grafikus elem, ezért abban minden szövegnek elég
nagynak kell lennie, hogy olvasható maradjon. Nem taná­
csos szövegeket grafikus részekbe ágyazni, mivel egyrészt
lelassítja az átvitelt, másrészt megnehezíti a felhasználói
felület lefordítását más nyelvre.

Még mélyebb színmélység

1997-ben a felhasználók kevesebb, mint
felének kellett beérnie 256 színnel, és alig
valamivel több, mint felük tudta színek ez­
reit vagy millióit megjeleníteni. Két évvel
később, 1999-ben, a felhasználóknak már
csak 11 °/o-a volt kénytelen a 256-os szín­
skálát használni, míg 89°/o-uk ezernyi színt
vagy még ennél is többet láthatott. Vagyis
már nem sokáig kell nagyon kevés színnel
dolgoznunk a tervezéskor, ugyanakkor a
webes elérést biztosító hordozható eszközök
számának várható növekedése a szürke­
árnyalatos webgrafika iránti igény növeke­
déséhez fog vezetni. Minek köszönhető,
hogy a színmélység ilyen nagy arányú fejlő­
désének lehetünk tanúi, míg a monitormé­
retre ez egyáltalán nem igaz? Annak, hogy
a színmélység Moore törvényét követi:
a gépek fejlődése és a memóriaárak csökke­
nése miatt egyre olcsóbban lehet nagyobb
teljesítményű videokártyákat beszerezni.
Ezzel ellentétben a monitorok olyan beren­
dezések, melyek még mindig túl drágák,
ha nagyot akarunk vásárolni.

Oldaltervezés [ 29 ]

Egy kifejezetten csúnya felbon­
tás függő oldal a Pepsitől.
Függetlenül attól, hogy mekkora
a felhasználó ablaka, a listát
mindig gördíteni kell, mert az
nem méreteződik át annak érde­
kében, hogy a rendelkezésre álló
helyet kitöltse.
Back Horné
Netsite: |http://wv.pepsi.com/Irighroad/lalaland/lal-al-andJitml
[30] Jákob Nielsen: Web-design
Sok tekintetben a nyomtató is felfogható olyan megjele­
nítő eszközként, amelynek nagy a felbontása, de nem
olyan széles, mint a legtöbb monitor. Ezeknek a különbsé­
geknek köszönhetően azok a weboldalak, melyek nem fel­
bontás-függetlenek, kinyomtatva általában nem lesznek
valami jók. A weboldalakat általában hálózati módon ol­
vassák, ezért - ahogy ebben a nyomtatásról szóló részben
is tárgyaljuk - a legjobb megoldás az, ha minden hosszú
dokumentumhoz egy külön nyomtatási változatot is mel­
lékelünk, bár közismert, hogy a felhasználók gyakran köz­
vetlenül a böngészőből nyomtatnak. Azok az oldalak, me­
lyeket meghatározott szélességűre terveztek, nyomtatott
formában borzalmasak lesznek, vagy azért, mert rengeteg
papírt elpazarolva vékony csíkként fognak megjelenni,
vagy mert egy részük lemarad, mivel a kép túl széles a
Reload Images Open
ö
Print Find Stop
www.pepsi.com

Szerezzünk egy nagy
képernyőt!
Amikor weboldalakat terve­
zünk, figyelemmel kell
lennünk a kis képernyővel
rendelkező felhasználókra.
Semmi okunk azonban, hogy
mi magunk is kínlódjunk a
web használata közben.
Szerezzünk egy nagy kép­
ernyőt, megéri. Figyelembe
véve, hogy egész nap ezt
bámuljuk, 1000 dollár egy
korszerű 21 "-es monitorért
valószínűleg az egyik leg­
jobb befektetés. Sőt, mivel a
legtöbb feladatot sokkal
gyorsabban lehet végre­
hajtani, ha egyszerre több
információt látunk, termelé­
kenységünk nő, és egy jól
fizető állásban ez a befek­
tetés hamarosan pénzügyi­
leg is megtérülhet.
Az optimális monitor leg­
alább 1600x1200 képpontot
tud megjeleníteni, legalább
16 bites színmélységben,
és mindezt legalább 100 Hz-
es képernyöfrissítési sebes­
ség mellett. Elképzelhető,
hogy kevesebbel kell beér­
nünk, de egy szakembernek,
aki munkájához állandóan a
webet használja, e-mailezik
és dokumentációkat készít,
semmiképpen sem szabad
egy 17 colos monitornál lej­
jebb adnia.
nyomtatónak. Egy átlagos, 600 képpont szélességű kép,
amely a legtöbb monitoron jól látszik (bár webTV-n és kis-
kijelzős eszközökön nem) 8,3" széles lesz, amikor szabvá­
nyos, 72 képpont/inch felbontással kinyomtatjuk. Mivel a
nyomtatóknak általában negyed és fél inch közötti margó­
juk van, a nyomtatható terület 7,5-8,0 col széles, ami azt
jelenti, hogy az oldalnak legalább 0.3 colos része lemarad.
Az A4-es papírra nyomtató felhasználók az oldalnak még
nagyobb részét fogják elveszíteni.
A hagyományostól eltérő tartalom
A web folyamatosan változik. Biztos vagyok benne, hogy
e sorok olvasását követően pár héten belül újabb webes
technológia fog megjelenni, és Önt is megkísérti, hogy
site-ját azzal spécizze fel. Ne tegye!
Amikor eló'ször láttam a Bohemialab oldalát az Internet
Explorer-ben, azt gondoltam, a Microsoft szándékosan
olyan kódot használt, amely lehetetlenné teszi riválisa
elérését, de az igazság ennél sokkal prózaibb és kevésbé
megátalkodott: a Bohemialab az oldal hátterét és a hiper-
text-hivatkozásokat egyaránt fehér színűnek adta meg
(fogalmam sincs, hogy miért). A Netscape linkjének
HTML-kódja a következő, nem szabványos módon hatá­
rozta meg a színt:
<A HREF=”http://www.netscape.com/comprod/mi rror/index.html”
TARGET=”blank”><FONT C0L0R=”000000”>Netscape 3.0
c/FONT C0L0R></A>
Ezt a kódot kétféleképpen lehet értelmezni:
■ A <FONT> címkének a fő szöveg színét kellene megvál­
toztatnia, azaz feketén kéne megjelennie a szövegnek
(de természetesen a link szövege a <BODY> tagben
meghatározott linkszínű kell, hogy legyen).
■ A <FONT> címke egy <A> tagén belül másként viselke­
dik, mint máshol, tehát ne használjuk a fő szöveg színé­
nek megváltoztatására (maradjon meg az előző szín); a
link szövegének színét azonban meg kell változtatni.
Ebből a bakiból megtanulhatjuk, hogy ha lehet, ne
használjunk a szabványostól eltérő kódot, vagy legalábbis
olyan észszerű alapbeállításokat használjunk, amelyek ak­
kor is működni fognak, amikor a trükközések nem.
Oldaltervezés [31]
 b a n e m t ji b 0 h e ni t A

noie no te
Wilh tne exception of
Wlth the exceptiori of
the íjoinolio ssciions,
ihe portfolió sections,
this Lile Is női
this síié is női
grapl lically mterise
graphicalhy mtense.
However, much of its
Howevei, rnuch of its
líji ic11onaIiLv reiies
i"i inc lionalih/ reiies
on festures supported by
on Teat'.iies supportad by
oi ab öve
r-ietsc ar:;e 3.ü 01 ab öve
We strongly suggestyou
We strongly suggestyou
download this browser
download this browsei
ifyoi.i haverit already
lfyon haverit already
done so
done so

www.bohemialab.com

Netscape Explorer

[32] Jákob Nielsen: Web-design


(Szemben levő oldal)
A www.bohemialab.com honlapja
Netscape Navigator 3 (balra) és
Microsoft Internet Explorer 3
böngészővel (jobbra) megjelenít­
ve. Az oldal megalkotója szem­
mel láthatóan sosem vette a
fáradságot, hogy az oldalt Inter­
net Explorerrel is tesztelje, annak
ellenére, hogy nem szabványos
HTML-t használt, amikor is a
platform független tesztelés még
a szokásosnál is fontosabb.
A szoftvertelepítések megmaradási törvénye
Amikor a web még gyerekcipőben járt, a felhasználók heti
két százalékos sebességgel újították meg böngészőjüket,
azaz minden héten a felhasználók két százaléka látogatta
meg a vezető böngészőgyártó site-ját és töltötte le onnan
a legújabb verziót. Ezzel a sebességgel 50 hétre (lénye­
gében egy teljes évre) volt szükség ahhoz, hogy az összes
felhasználó hozzájusson az új verzióhoz, de mivel évente
többször is dobtak új változatot a piacra, a felhasználók
állandóan le voltak maradva.
Szerintem a jövőben a verzióváltások üteme le fog las­
sulni. Először is a verzióváltási kényszer csökkenni fog,
mivel sok tervező már felismerte, hogy inkább a visszafelé
is érvényes csatlakoztatásra érdemes törekedni, mint az
oldalra látogatóktól mindig elvárni, hogy a legújabb béta­
verziókat használják. Másodszor, már az újabbnál újabb
verziók beszerzésére sincs akkora igény, hiszen a régebbi
böngészők is meglehetősen jók, a változatok használható­
ságának különbsége pedig elenyésző. A web korai éveiben
hatalmas előny volt, ha az ember megszerezte egy böngé­
sző újabb verzióját, de manapság már nem nyerünk olyan
sokat. Harmadszor következzen a legfontosabb ok: a fel­
használói réteg már rég nem az egykori úttörők lelkes cso­
portja, hanem az új dolgokra fogékony átlagfelhasználók
tömege. Régebben az emberek azért interneteztek, hogy
internetezzenek. Az új böngészők öncélúan gyűjtöttek,
csak azért, hogy bebizonyíthassák barátaiknak, hogy ők is
menők. Manapság az emberek magáért a tartalomért vagy
munkájuk elvégzése érdekében interneteznek. Amíg a ré­
gi böngészőjük tökéletesen működik, nem fognak azzal
fáradni, hogy megkeressenek, letöltsenek és telepítsenek
egy újat. Ahogyan azt a következő oldalon található gra­
fikon is mutatja, 1998-ban és 1999-ben a verzióváltási se­
besség heti egy százalék volt.
Mikor szabad verziót váltani?
Az egyetlen, teljesen biztonságosan használható formá­
tum az eredeti HTML 1.0-s specifikációnak felel meg.
Minden más biztosan használhatatlan lesz néhány látoga­
tó számára.
Véletlenül se engedjünk semmilyen béta-teszt alatt álló
technológiát a weboldalunk közelébe, hacsak nem mi rna-
Oldaltervezés [ 33 ]
A böngésző különböző verzióit
használó Netscape-felhasználók
időbeli megoszlása a
www.interse.com (1995-1997)
és a www.statmarket.com (1998—
1999) adatai alapján. Az adatok­
ból levonható figyelemre méltó
tanulság az, hogy az 1. verzióról
a 2.-ra való váltás sebessége
megegyezett a 2.-ról a 3.-ra tör­
ténő átálláséval. Mindkét görbe
meredeksége kb. heti 2 százalékot
mutat. Az újabb, 3.-ról 4.-re tör­
ténő verzióváltás ennek a sebes­
ségnek a fele, heti egy százalék.
A 4.-ről 5.-re történő váltás még
ennél is lassabb lehet.
[ 34 ] Jákob Nielsen: Web-design
gunk fejlesztjük azt, vagy nincs más okunk az adott tech­
nológia terjesztésére! A béta szoftvernél mindig van esély
a lefagyásra, ami pedig megakadályozza a felhasználókat
az oldal igazi céljának megismerésében, ami remélhetőleg
valamilyen érték szolgáltatása, és nem csupán az, hogy a
legeslegújabb technológiákkal kápráztassuk el őket.
Érdemes minden új technológia használatától mindad­
dig tartózkodni, amíg el nem telt egy-két év a hivatalos,
már nem béta-verzió bejelentésétől számítva. Az első év­
ben el kell kerülni a HTML vagy más specifikáció új verzi­
ójának, plug-in-eknek vagy egyéb szoftverösszetevőknek,
új adatformátumoknak és bármely más böngésző-specifi­
kus elemeknek a használatát. Három ok, amiért ne ha­
markodjuk el a legújabb webes fejlesztések alkalmazását:
■ A heti egyszázalékos verzióváltási sebességgel legalább
egy év kell ahhoz, hogy a felhasználók nagy része egyál­
talán elérhesse ezt a csodálatos új technológiát, s kettő,
mire mindenki elérheti.
■ Még az után is, hogy egy új technológia béta-állapotból
hivatalos FCS7-sé lép elő, valószínűleg még lesz benne
hiba, melyeket csak a következő alváltozatokban fog­
nak kijavítani.
■ Mielőtt kialakul, hogyan lehet az új technológiát hasz­
nálva a legjobban kommunikálni a felhasználókkal, szá­
mos, a használat közben felmerülő hibát kell kiküszö­
bölni. Az újdonságot először használó site-ok a felhasz­
nálóknak általában többet ártanak, mint használnak.
 Csak azután remélhetjük, hogy az új technológiát úgy
tudjuk használni, hogy oldalunk értékesebb legyen tőle,
ha már van valamelyes tapasztalatunk és ismerjük a
különböző', az új technológiát alkalmazó tervezésekkel
kapcsolatos teszteredményeket is. Hadd kövesse el más a
hibákat, mi inkább azzal törődjünk, hogyan tudunk a
felhasználóknak olyan értékes tartalommal szolgálni,
amely segít nekik céljaik elérésében. Ha elkerüljük az
újdonságokat - melyek akár a legjobbak is lehetnek -,
nem kockáztatjuk meg, hogy rossz lóra teszünk.
Az egyéves várakozás szabálya alól a főbb kivételek azok
a webtanácsadók, akik merészségüket mindent jobban
megoldani képes fejlett technológiákkal és oldalakkal
akarják bizonyítani. Mindenesetre jobb óvatosnak lenni.
A szaktanácsadóknak vigyázniuk kell, nehogy maguk alatt
vágják a fát, ha leendő megbízóik az újdonságot nem talál­
ják elég vonzónak. Egy olyan site, amely trükkös módon
nyújt előnyöket néhány felhasználó számára, egyszerűbb
megoldással talán nagyobb közönség számára nyújthatná
ugyanazt.
Ha Ön mégis úgy dönt, hogy az általam javasolt egyéves
várakozási időt valamilyen okból nem várja ki, érdemes
alternatív formában is megjelenítenie a tartalmat azon fel­
használók kedvéért, akik nem képesek az újdonságot
használni, mert még nem váltottak verziót.

Segítőkész guruk

Sokak böngészőjét egy „guru" barátjuk vagy
kollégájuk telepíti. A legtöbb munkahelyen
vagy családban vannak olyanok, akik a
technológiát önmagáért szeretik, holott
munkájuknak semmi köze a számítástechni­
kához. Ezek a megszállottak a modern
alkalmazások minden csínját-bínját ismerő
gurukká képzik magukat, és ezért úgy érzik,
hogy amint csak lehet, mindig be kell sze­
rezniük a legújabb verziókat. (Egyszer be­
szélgettem egy ilyen guruval, aki azt mond­
ta, szeret hetente megtanulni egy-egy új
alkalmazást, csakhogy számítógépes tudását
jó karban tartsa.) Amikor egy ilyen guru egy
átlagos felhasználónak telepít böngészőt,
annak fogalma sem lesz arról, a guru
hogyan töltötte le a böngészőt, vagy hogyan
kell azt újabbra cserélni, ezért könnyen
lehet, hogy ugyanazt a verziót fogja hasz­
nálni jóval azután is, hogy a frissebb meg­
jelent. Még azok a felhasználók is, akik
maguknak telepítették a böngészőt, gyakran
úgy vannak vele, hogy „ha ez is jó, minek a
másik?" Ennek a két jelenségnek az az ered­
ménye, hogy sok felhasználó sokáig azt a
böngészöverziót használja, amit a gépére
telepítettek volt. A legtöbb nagy weboldalt
még mindig látogatják Netscape 2-vel.

Oldaltervezés [35]
 Egy év múlva már nem lesz szükség arra, hogy az olda­
Gyűjtsünk
lakat kétféleképpen alkossuk meg (az új tulajdonsággal és
böngészőket! nélküle), mert addigra már feltételezhetően a legtöbben
telepítik az új verziót. Van azonban egy másik kétéves sza­
Jó, ha megvannak az alap­
bály is: az új webes technológia kibocsátását követő két
vető platformok fontosabb
évben ellenőrizni kell, hogy az újdonság a régebbi böngé­
böngészőinek legfőbb vál­
tozatai. A gyártók csak a szőkkel is működik-e. Elfogadható, ha a régi böngészőket
alkalmazó felhasználók nem élvezhetik az új tulajdonság
legújabb verziókat reklá­
minden előnyét, viszont elfogadhatatlan, ha a site hasz­
mozzák, de sok felhasználó
nálhatatlan vagy kusza lesz egy régi böngészőben.
még a régieket használja.
Két okból is jó, ha kéznél
vannak a régebbi verziók. A tartalom és a megjelenítés
Először is, mert még két különválasztása
évig érdemes ellenőrizni,
A web és a hozzá tartozó HTML-formátum eredeti kon­
hogy az oldal elfogadható­
cepciója az információ tartalmának és nem a megjeleníté­
an működik-e régebbi bön­
sének kódolására alapult.
gészőkkel is. Másodszor,
így például egy második szintű címsort <H2>-ként
mert felhasználóinktól
(level-2 heading) kellett kódolni, ami azt jelentette, hogy
különböző hibajelentésekre
ez az első szint alatti legmagasabb szintű címsor. Ezt a kó­
számíthatunk: arra fognak
dolási stílust Tim Berners-Lee vezette be, mert a webet
panaszkodni, hogy a site
egy általános információs rendszerré akarta alakítani. Mi­
bizonyos problémákat okoz
vel nem tudhatta, hogy a különböző felhasználók milyen
böngészőjükben, és a prob­
számítógépes eszközökkel rendelkeznek (néhányuknak
léma reprodukálásához jó,
talán nagy felbontású színes monitorja van, míg vannak
ha minél többfajta böngé­
vakok, akik csak hangalapú felületet használnak), kényte­
sző áll rendelkezésünkre.
len volt az információ ábrázolásának részleteit kihagyni
Ezeket a hibákat annál is
magából az állományból. Azt, hogy az oldalak pontosan
inkább ki kell küszöbölni,
hogyan is jelentek meg (vagy hangoztak), a felhasználók
mert biztos, hogy sok más
saját eszközei határozták meg.
felhasználó is szembekerült
A dokumentumok tartalmának kódolási elve, amit sze­
már ugyanezekkel a problé­
mantikus kódolásként ismerünk, egy időre elveszett, ami­
mákkal, csak nem írt (ha­
kor bizonyos böngészőszállítók saját tageket vezettek be
nem egyszerűen elhagyta
az információ pontos feldolgozásának kódolására. Számos
az oldalt, s vevőként többet
webtervező tanult meg olyan megjelenítéshez kötött szö­
nem számíthatunk rá).
vegkódolásokat, mint amilyen például a „18 képpont mé­
retű, magas, félkövér Garamond betűtípus", ahelyett,
hogy a második szintű címsor-szemantikus kódolást hasz­
nálta volna. A megjelenítés-alapú kódolás előnye, hogy
amennyiben a felhasználónak hasonló hardver és szoftver
konfigurációja van, mint a tervezőnek, a kép a tervezett­
hez nagyon hasonlóan jelenik meg - vagyis jóval kifino­
multabb megjelenítésre nyílik lehetőség.

[36] Jákob Nielsen: Web-design

 Mindazonáltal a megjelenítés-alapú tervezés csak addig
válik be, amíg a felhasználó hardvere, szoftvere és egyedi
beállításai kiszámíthatók. Ez a web korai éveiben meg­
lehetősen egyszerű volt:
■ 1991-ben és 1992-ben a legtöbb felhasználó csak szöve­
ges hozzáféréssel rendelkezett.
■ 1993-ban és 1994-ben a legtöbb felhasználó Mosaicot
használt.
■ 1995-ben és 1996-ban a legtöbb felhasználó Netscape-re
váltott.
1997-től kezdődően azonban elvethettük az egységes
böngésző elvét, leszámítva az olyan belső hálózatokat,
ahol egy kitüntetett gyártót szabványosítottak. A nyílt
interneten nem maradt többé olyan szoftver-platform,
amely mások kizárásával uralkodott volna.
Igaz ugyan, hogy az Internet Explorer 1997 és 1999 kö­
zött folyamatosan növelte piaci részesedését, de vélemé­
nyem szerint sosem éri el azt a szintet, amelyet a szöveges
formátum, a Mosaic vagy a Netscape élvezett 1991 és
1996 között. A jövőben információs alkalmazások széles
skálája válik népszerűvé. Roppant valószínűtlen, hogy
lenne egyetlen olyan böngésző, amely minden eszközön
optimális felhasználói felületet biztosítana - a kis képer­
nyős telefontól a síkképernyős újságig bezárólag.

Platformváltás
A webes platformok első két váltása hamar
lezajlott. A kizárólag szöveges böngészésről
a grafikus Mosaicra történő váltás 1993-ban
szinte azonnal bekövetkezett. Nincs pontos
adat, de amennyire vissza tudok emlékezni
erre a hőskorra, a verzióváltási sebesség
körülbelül havi 30 százalék volt, vagyis az
első hónapban a felhasználók 30 százaléka
váltott Mosaicra. A webes közösség még
kicsi és belterjes volt, s mindannyian e-mai-
len vagy Useneten cseréltünk információt,
így mindenki majdnem azonnal értesült, ha
megjelent valami jobb. Az átállás a Mosaic-
ról Netscape-re 1994 végén és 1995 elején
szintén gyors volt, talán havi 25 százalék.
A Netscape körülbelül 80 százalékos piaci
részesedésre tett szert alig néhány hónap
leforgása alatt. Az Internet Explorerre és a
több platformos webre történő átállás jóval
lassabb folyamat. A leghitelesebb piackuta­
tási felmérések eredményeihez legjobban
illeszthető regressziós vonal azt mutatja,
hogy a Netscape körülbelül 1,2 százalékos
piaci részesedést vesztett havonta 1997 és
1999 között. A lassabb átállás két fő oka,
hogy a felhasználói közösség változatosabb
(tehát kevésbé valószínű, hogy ugyanarra
vált), és a szoftverek kisebb mértékben vál­
toznak, mint a szövegalapú interakcióról a
GUI-ra történt váltás alkalmával.

Oldaltervezés [ 37 ]
(Következő oldalak)
Edward Traxler készített egy
olyan oldalt, amely a böngészők
közti különbségeket mutatja be.
A képek ugyanazt az oldalt mu­
tatják Netscape 3.01, Netscape
4.01 és Internet Explorer 3.Öl­
ben. Nemcsak a grafika elrende­
zése más, hanem a betűtávok és
a sortörések is. Mindhárom bön­
gészőt 618 képpont szélesre állí­
totta, de mivel a Netscape 4 vas­
tagabb ablakkeretet használ,
sokkal rövidebb sorhosszal ren­
delkezik, tehát például a Net­
scape 3574, a Netscape 4559,
míg az Internet Explorer 583
képpont széles megjelenítésre
képes. Végezetül az is látszik,
hogy a Netscape 4 sokkal szigo­
rúbb az &lt feldolgozásakor a
záró pontosvessző nélkül (egy
„<" karakter általános kódolása
HTML-ben &lt;).
[ 38 ] Jákob Nielsen: Web-design
A nem szokványos számítógépek, mint a webTV vagy
az olyan PDAs-k, mint amilyen a Palm Pilot, egyre inkább
elterjednek. Ezeknek az eszközöknek a hagyományos szá-
mítógépekétől jelentősen eltérő megjelenítési lehe­
tőségeik vannak (jóval kisebb a képernyőjük), így nem
képesek a normál képernyőre tervezett weboldalak jó
megjelenítésére. Szemantikus kódolással azonban az esz­
köz képes a megjelenítést optimalizálni.
Nyakunkon vannak a beszédalapú böngészők! Haszná­
latuk egyik oka a hátrányos helyzetű (főként a csökkent
látóképességű) felhasználók esélyeinek növelése. A látó
felhasználók is találhatják azonban magukat olyan helyze­
tekben, amikor kezük és szemük is el van foglalva (példá­
ul autóvezetés közben), s ekkor csak úgy képesek infor­
mációk értelmezésére, ha azokat felolvassa a böngésző.
Nyilvánvaló, hogy a web beszédalapú felületei szeman­
tikus kódolással sokkal jobban működhetnek, hiszen így a
rendszer képes az oldal felépítését megérteni. így annak
ismeretében, hogy melyek a szöveg címsorai, egy beszélő
rendszer fel tudna olvasni a felhasználónak egy össze­
foglalást, aki aztán könnyedén kiválaszthatná a teljes egé­
szében felolvasandó részeket.
Egy utolsó érv, hogy a megjelenítés-alapúról miért tér­
nek vissza a szemantikus kódolásra; a web eléréséhez
használt szoftverek nagyobb változatossága. Ha összeha­
sonlítjuk ugyanannak az oldalnak különböző böngészők­
ben megjelenített képét, látszik, mennyire eltér. Ráadásul
ahogy különböző böngészőgyártók tesznek szert piaci ré­
szesedésre és még ugyanazok a gyártók is egyre több ver­
ziót készítenek el böngészőikből, olyan sok változat tűnik
fel, hogy képtelenség lesz az oldalakat az összesre tesztel­
ni - feltéve, hogy a webtervezők továbbra is ragaszkodnak
a megjelenítés becsempészéséhez. Senki nem látja előre a
jövőt, s mivel „az adat megmarad", az oldal fennmaradá­
sának egyetlen esélye a szabvány követése.
A megjelenítés-specifikus információknak a tartalomba
való beágyazásánál jobb megoldás, ha szétválasztjuk őket.
A megjelenítésre utaló információkat egy külön stíluslap­
állományban érdemes tartani, amely kapcsolódik a csak
szemantikus jelzőket tartalmazó tartalomállományhoz.
A stíluslapok a web világának új keletű fejlesztései, me­
lyeket még nem használnak széles körben, de ez az egyet­
len lehetőség az egyre több böngészőben és megjelenítő
eszközben történő szép megjelenítésre. Egy oldal például
három különböző stíluslaphoz kapcsolódhat:
First try: This is how the original coding started. The graphics are placed in two rows;
each row containing one data cell. The individual graphics are seperated by line breaks te
make the code easierto read.

<TABLE>
<TRxTD>
<II1G SRC="Graphics/Header/Gl gi£" WIDTH=103 HEIGHT=21 BORDER=0 AL'P="G1“>
<IiíG SRC= "Graphic3/Header/G2 gif" WIDTH=103 HEIGHT»21 BORDER=0 ALT»"G2“>
</TD></OT>
<TPxTD>
<H1G SRC= “Graphics/Header/GS. git “ WIDTH=103 HEIGHT=21 BORDER=0 ALT=“G3">
<Ü1G SRC= "Graphi.es/Header7G4. gl£" WIDTH=103 HEIGHT=21 BOBDER=0 ALT="G4">
-í/TD></TP>
</TABLE>

\Graphic lGraphic 2|
GraphicTliGraphic 4|
IE: Shows a gap between the rows, bút adjacent graphics line up without any gap
between them
NN: Shows a gap between the rows and between adjacent graphics. Kind of neat as you
can see all of the bits and pieces that make up the whole.

Secoml Try: Same code as above bút set HSPACE=O and VSPACE=0
\Graphic~l\^raphic 2|
Graphic 3Graphic 4
IE and NN: Nada. Nothing. No change.

Third Try: It was suggested align top might work .. so ...

GraphicTl Graphic 2\
Graphic 3\\Graphic 4\
IE: Nada. Nothing. No change.
NN: Well .. the gap between the rows is smaller...

Fourth Try: OK. Take out all references to align="top“, VSPACE and HSPACE. Take Ruth's
advice and remove all spacing and line breaks. I will use only one table row (<TR>) and
use the break tag (<BR>) to seperate everything intő two rows.
Graphic l\Graphíc 2
Graphic 3\Graphic 4
IE: Shazamll Well, that fixed IE.
NN: OK. Got rid of the spacing between adjacent graphics. There is still a gap between
the two rows ... bút it is the smallest yet.

Flfth Try: Gotto try it... using Align="Top" made the gap between the rows smaller.., so
did the lasttry. So next.. combine them. 1*1 add back Align=”Top" to the code above.
Graphic 1 Graphic 2
Graphic 3 Graphic 4
IE: Nada. Nothing. No change, still good.
NN: Sounds of shouting and hand dapping. Now, if I can only figure out how to NŐT have
to code everything on one line....
www.thegrid.net/edtrax

Netscape 3.01

Oldaltervezés [ 39 ]
 First try: This is how the original coding started. The graphics are placed in two rows; each
row containing one data cell. The individual graphics are seperated by line breaks to make
the code easier to read.
-TTABLE>
<TRxTD>
<B4G SRC=“Graphtcs/Heoder/Gl.gtf" WIDTH=103 HEffiHT-Zl 0ORQER=0 ALT-”G1“>
<JMG SRC="Graphics/Header/G2.giF” CTTH-103 HEIGHT=21 BOROER=0 ALT=”G2“>
</T0x/TR>
<TRxTD>
<MG SRCe
*Graphics/Header/G3.gif “ WIDTH=103 HEffiHT=21 0ORQER=0 ALT."G3“>
<0MG SRC«”Graphtcs/Header/G4.gif" ffIDTH-103 HEIGHT=21 BOROER=0 ALT="G4">
</Tüx/TR>
</TAEiLE>

Graphic D/Graphic 2
Graphic 3\Graphic 4
IE: Shows a gap between the rows, bút adjacent graphics line up without any gap between
them
NN: Shows a gap between the rows and between adjacent graphics. Kind of neat as you
can see all of the bits and pieces that make up the whole■
Second Try: Same code as above bút set HSPACE=O and VSPACE=O
Graphic l}Graphic 2\
Graphic 3\Graphic 4\
1E and NN: Nada. Nothing. No change.
Third Try: It was suggested align top might work .. so ...
Graphic 1)/Graphic 2
Graphic 31/Graphic 4
IE: Nada. Nothing. No change.
NN: Wall .. the gap between the rows is smaller ...
Fourth Try: OK. Take out all references to align="top", VSPACE and HSPACE. Take Ruth's
advice and remove all spacing and line breaks. I will use only one table row (<TR>) and use
the break tag (<BR>) to seperate everything intő two rows.
Graphic 1 Graphic 2
Graphic 3 Graphic 4
IE: Shazarnü Well, that fixed IE.
NN: OK. Got rid of the spacing between adjacent graphics. There is still a gap between the
two rows ... bút it is the smallest yet.
Fifth Try: Gotto try it... using Align="Top" made the gap between the rows smaller... so
did the last try. So next.. combine them. I'll add back Align="Top" to the code above.
Graphic 1 Graphic 2
Graphic 3 Graphic 4
IE: Nada. Nothing. No change, still good.
NN: Sounds of shouting and hand clapping. Now, if I can only figura out how to NŐT have to
code everything on one line....
www.thegrid.net/edtrax
Internet Explorer 3.01

[40] Jákob Nielsen: Web-design

First try: This is how the ariginal coding started. The graphics are placed in two rows;
each row containing one data cell. The individual graphics are seperated by line breaks
te make the code easier to read.

S.ltTABLE>
6.1tTR>&ltTD>
SltlDG SRC=’Graphics/Header/Gl.gi£” WIDTH=103 HEIGHT=21 BORDER=0 ALT="G1">
LltHÍG SRC="Graphics/Header/G2 aif" WIDTH=ÍO3 HEIGHT=21 BOPDER=0 ALT="G2">
</TDx/TO>
c11 TR>£< 1 tTD>
tltlMG SRC="Graphics/Header/G3.gif" WIDTH=103 HEIGHT=21 BORDER=0 ALT="G3">
E.11 HÍG SRC="Graphics/Header/G4 gif" WIDTH=103 HEIGHT=21 BORDER=0 ALT="G4">
</TDx/TR>
</TÁBLE>

\Graphic 1| Graphic 2|
Graphic 3| \Graphic 4\
IE: Shows a gap between the rows, bút adjacent graphics line up without any gap
between them
NN: Shows a gap between the rows and between adjacent graphics. Kind of neat as
you can see al! of the bits and pieces that make up the whole.

Seconil Try: Sarne code as above bút set HSPACE=0 and VSPACE=0
Graphic J] Graphic 2|
Graphic 3| Graphic 4|
IE and NN: Nada. Nothing. No change.

Third Try: It was suggested align top might work .. so ...

\Graphic~l\Graphic 2|
Graphic~3\Graphic 4\
IE: Nada. Nothing. No change.
NN: Well .. the gap between the rows is smaller ...

Fourth Try: OK. Take out all references to align="top", VSPACE and HSPACE. Take
Ruth's advice and remove all spacing and line breaks. I will use only one table row
(&ItTR>) and use the break tag (&ltBR>) to seperate everything intő two rows.
Graphic l\Graphic 2
Graphic 3\Graphic 4
IE: Shazamll Well, that fixed IE.
NN: OK. Gotrid ofthe spacing between adjacent graphics. There is still a gap between
the two rows ... bút it is the smallest yet.

Fifth Try: Gotto try it... using Align="Top" made the gap between the rows smaller...
so did the last try. So next .. combine them. I'll add back Align«=>"Top'' to the code above.
Graphic 1 Graphic 2
Graphic 3 Graphic 4
IE: Nada. Nothing. No change, still good.
NN: Sounds of shouting and hand clapping. Now, if I can only figure out how to NŐT
have to code everything on one line....
www.thegrid.net/edtrax
Netscape 4.01

Oldaltervezés [ 41 ]
 az egyik asztali számítógépekhez, a másik kis képernyős
eszközökhöz, a harmadik pedig televíziókészülékekhez.
Jelenleg a böngészők nem képesek a legjobb stíluslapot
automatikusan kiválasztani, de néhány éven belül várha­
tóan ez is lehetséges lesz. Ha az elkészítendő' design a tar­
talmat különválasztja a megjelenítéstől, az optimális meg­
jelenítéshez jobban ki tudja majd használni ezek előnyeit.

Válaszidő k

Az összes web-ergonómiai kísérletnek, amelyet 1994 óta

végeztem, ugyanazok a tanulságai: a felhasználók mindig
azért könyörögnek, hogy rövidítsük le a letöltési időt. Az
elején azt gondoltam, hogy hajó a design, szó nélkül ki­
várják. Azóta átgondoltam és most már hiszem, hogy a
gyors válaszidő a weboldalak tervezésének legfontosabb
kritériuma; úgy látszik, még én sem vagyok elég kemény
fából faragva ahhoz, hogy évekig ellen tudjak állni a fel­
használók folyamatos siránkozásának.
A különböző webes hiperszöveg-rendszereken végzett
kutatások és a hagyományos emberi tényezőket a válasz­
idő függvényében vizsgáló kutatások is azt mutatják,
hogy kevesebb, mint egy másodperces válaszidőre van
szükség ahhoz, hogy a felhasználók egy információs tér­
ben szabadon mozoghassanak. Az IBM-nél az 1970-es és
1980-as években végzett vizsgálatok szerint például a
mainframe°-eken dolgozó felhasználók hatékonyabbak
voltak, amikor egy funkcióbillentyű megnyomása és a kí­
vánt kép megjelenése között egy másodpercnél kevesebb
idő telt el.
Sajnos, a közeljövőben nem valószínű, hogy a webes
válaszidő másodpercek töredékére csökken, tehát biztosra
vehetjük, hogy a felhasználókat a lassú letöltések a továb­
biakban is zavarni fogják. A jelenleg elérhető cél az lehet,
hogy egy lap megjelenése ne tartson tovább 10 másod­
percnél, mert az a leghosszabb időtartam, ami alatt a fel­
használók figyelme nem kalandozik el várakozás közben.
A válaszidőt tekintve még mindig az a tanács érvényes,
amit Róbert B. Miller a Fali Joint Computer Konferencián
1968-ban fejtett ki a témával kapcsolatos klasszikus tanul­
mányában:
■ Egy másodperc tizedrésze körülbelül az az időhatár,
aminél a felhasználók még úgy érzik, hogy a rendszer
azonnal reagál, vagyis hogy nincs szükség semmilyen
különleges visszacsatolásra az eredmény megjelenítésén

[42] Jákob Nielsen: Web-design

ki adat megmarad
A web előtt mindenki így gondolkodott:
■ A hardvert néhány évig lehet használni,
aztán egy gyorsabb számítógépre kell
átállni.
■ A szoftverek évtizedekig használhatók.
Még gyorsabb számítógép beszerzése
után is érdemes a régi szoftvert
használni. Ennek köszönhetően sok
vállalat még mindig húsz évvel ezelőtti
vagy még régebbi szoftvereket használ,
melyek írásakor azt hitték, hogy a 2000-
es év még olyan messze van, hogy az év­
számoknál nem jelölték az évszázadot
(például 7/4/75). A régi kód nagy része
még a szoftver fejlesztése után is tovább
él az új verzióban (az MS Word használói
még mindig sok olyan döntés levét
isszák, amelyeket 1980 előtt hoztak,
mikor a Microsoftnak még nem volt er­
gonómiai laborja).
■ Az adat megmarad! Ha egyszer már fel­
vettünk egy adatot, mint például egy
vásárló címét, azt még akkor is meg
akarjuk tartani, amikor már annyira
elegünk van a régi hardverünkből és
szoftverünkből, hogy teljesen új
megoldásokat akarunk alkalmazni.
Ugyanez igaz a webre is. A hardver határo­
zottan örök veszélyben van, minden sikeres
site szerverét évente többször is bővíteni
kell. Tudjuk, hogy a böngészők és más
szoftverek is folyamatosan cserélődnek.
A webes adatoknak (általában oldalak
formájában) sokkal tovább meg kell marad­
niuk, mint a webes hardvereknek és
szoftvereknek. Még ha a legtöbb felhaszná­
ló az újabb oldalakat látogatja, néhányuk-
nak még a régiek is érdekesek. Például a
Sun valaha kibocsátott összes termékét még
ma is használják, tehát a régebbiekről szóló
információk még mindig fontosak. Még az
értékesítési oldalak is szóba jöhetnek olyan
harmadik személy számára, aki esetleg azon
gondolkodik, hogy egy olyan cégtől
vásároljon régi eszközöket, amelyik új
gépekre váltott. Jól felfogott érdekünk az
ilyen típusú vásárlók támogatása, még ak­
kor is, ha a régi eszközök eladásán egy fil­
lért sem keresünk, hiszen lehet, hogy kar­
bantartási szerződést írnak alá, vagy azért,
mert jó esély van rá, hogy később az újabb
verziókat is meg fogják tőlünk vásárolni.
Másik példa: képzeljünk el egy felhasználót,
aki azon gondolkodik, hogy megnéz egy
1946-os Humphrey Bogart filmet, a Nagy
álom címűt. Bármikor találhat egy újkeletű
kritikát, mondjuk a Cinemanian-ban, de
nem lenne érdekesebb elolvasni azt, mit írt
a filmről a The New York Times 1946-ban?
Egy filmművészetet tanuló diáknak érdekes
lehet, hogyan fogadták a filmet azokban az
időkben, amikor készült. Ez a példa is mu­
tatja, hogy a Times weboldala mennyivel
jobb lenne, ha ötvenéves oldalakat is tartal­
mazna.
A tanulság egyszerű: a most készülő oldala­
kat sok éven keresztül fogják használni,
tehát a tervezőknek a lehető legszínvonala­
sabban kell azokat megalkotniuk. Az infor­
mációnak is, amennyire csak lehet, hosszú
távon kell érvényesnek maradnia. Elméleti­
leg kivitelezhető, hogy mindig visszamen­
jünk régebbi oldalainkra és felújítsuk azokat
(mint ahogy sokaknak drága tanácsadókat
kellett fogadniuk, hogy megoldják a 2000.
év problémáját, ami abból adódott, hogy az
eredeti tervezésnél nem gondolkodtak
előre), de ez nagyon drága mulatság, és az
eredmény valószínűleg az lesz, hogy az
oldalakat el lehet dobni, és velük együtt
annak a lehetőségét is, hogy vásárlóinknak
további előnyöket nyújtsunk.
Oldaltervezés [ 43 ]
 kívül. Igaz ez minden olyan appletre (kisalkalmazásra)
Nagy oldalak vagy is, amellyel a felhasználó mozoghat, közelíthet/távolít-
multimédiás fájlok hat, vagy bármilyen más módon valós időben kezelhet
különböző' képernyó'elemeket.
letöltési idejét segít­
■ Egy másodperc az a határ, ami alatt a felhasználó gon­
hetünk megjósolni, dolatmenete nem szakad meg, bár a késedelmet észre
ha a hivatkozás fogja venni. Általában semmilyen különleges visszacsa­
tolásra nincs szükség, ha a válaszidő' 0,1 és 1,0 másod­
mellett jelezzük perc között marad, de a felhasználó nem azt fogja érez­
a méretet. ni, hogy az adatszolgáltatás folyamatos. Ha egy új oldal­
ra lépéshez nem kell egy másodpercnél több, a felhasz­
náló minden felesleges késlekedés nélkül ért oda.
■ Tíz másodperc az a felső határ, amíg a felhasználó a pár­
beszédre tud összpontosítani; ennél hosszabb késleke­
dés után máris más feladaton kezd el dolgozni. Bár
bosszantó, ha egy oldalra tíz másodpercet kell várni,
a felhasználó legalább továbbra is a site navigálására tud
koncentrálni.
Természetesen a válaszidőnek általában a lehető leg­
gyorsabbnak kell lennie, de nem szabad megfeledkeznünk
arról, hogy a számítógép lehet olyan gyors is, hogy a fel­
használó nem tud vele lépést tartani. Például, ha a gördí-
tőlista túl gyorsan gördül, a felhasználó nem tudja megál­
lítani a kívánt résznél, így az kifut az ablakból.

Megjósolható válaszidő'
Használhatósági szempontból a sebesség mellett a válasz­
idő bizonytalansága is fontos. A webes válaszidő ingadozá­
sa sokban felel azért, hogy a felhasználók annyira elé­
gedetlenek a web sebességével. A felhasználó elégedett­
sége saját elvárásaitól és a konkrét válaszidő hosszúságá­
tól egyaránt függ. Ha ugyanaz a művelet egyszer sokáig,
másszor rövid ideig tart, a felhasználó nem fogja tudni,
mire számítson, hogyan alkalmazkodjon a rendszerhez,
hogy azt a legoptimálisabban ki tudja használni. Ha az
emberek feltételezik, hogy egy művelet elvégzése gyors
lesz, csalódottak lesznek, ha lassú, míg ha arra számíta­
nak, hogy lassú lesz, nagyobb türelemmel lesznek ugya­
nolyan hosszú válaszidő esetén is - ezért kell a válaszidőt
a lehető legkiszámíthatóbbá tenni. Ha ugyanaz a művelet
mindig ugyanannyi időt vesz igénybe, a felhasználók
megtanulják, mire számíthatnak. Bármit teszünk is a
válaszidő állandósításának érdekében, ezzel csak javítjuk
a használhatóságot.

[44 ] Jákob Nielsen: Web-design


A szerver válaszideje
Mindaz, hogy egyre több
web-alapú alkalmazás van,
hogy az elektronikus keres­
kedelem egyre terjed és
hogy megnőtt az igény a
testre szabott termékekre,
gyakran azzal jár, hogy
minden oldalt dinamikusan
kell előállítani. Ennek ered­
ményeképpen az oldal
letöltésénél tapasztalt vára­
kozási idő nem csak a letöl­
tési időtől (ami önmagában
is elég rossz), hanem a
szerver teljesítményétől is
függ. Gyakran egy oldal
előállítása közben egy
távoli fökeretre vagy adat­
bázis szerverre is be kell je­
lentkezni, ami a folyamatot
még tovább lassítja.
A felhasználókat azonban
nem érdekli, miért hosszúak
a válaszidők - ők csak azt
látják, hogy a site szolgál­
tatása nem kielégítő.
A hosszú válaszidők miatt
gyakran elvesztik bizalmu­
kat, ami mindig forgalom­
csökkenéssel jár, mivel a
felhasználók máshol intézik
ügyeiket. Ennek elkerülése
érdekében igenis vegyünk
gyors szervert, és a lehető
legjobb válaszidők eléré­
séhez egy teljesítmény­
szakértővel vizsgáltassuk át
rendszerünk felépítését és a
kód minőségét.
Például nagy oldalak vagy multimédiás fájlok letöltési
idejét megjósolhatjuk, ha a link mellett jelezzük a mére­
tet. Alapszabály, hogy a felhasználók körében legelterjed­
tebb sávszélességgel számolva 10 másodpercnél hosszabb
letöltési időt igényló' fájloknál meg kell adni a méretet. Ha
felhasználóink túlnyomó többségének analóg modemje
van, figyelmeztetni kell ó'ket, ha a letöltési méret 50 kilo­
bájtnál nagyobb.
Úgy gondolom, a jövó'ben a böngészó'kbe olyan proxy-
szolgáltatásokat fognak beépíteni, amelyek számon tartják
a különböző' oldalak korábban tapasztalt sávszélességét és
szolgáltatási minőségét. Ennek az információnak a birto­
kában a böngésző megváltoztathatja a hivatkozások meg­
jelenítését a várható szolgáltatási minőség alapján; példá­
ul egy olyan oldalra mutató linket, amelyik nem érhető el
sűrűn, vagy általában lassú átviteli sebességet produkál,
halvány színnel jeleníthet meg. így a felhasználók már
azelőtt, hogy rákattintanának, tudják, mire számíthatnak.
Ezzel is nőni fog a web általános értelemben vett használ­
hatósága.
A fő gond mindazonáltal az, hogy a felhasználó által ér­
zékelt válaszidő a szervertől a böngészőig vezető lánc leg­
gyengébb szemétől függ:
■ A szerver áteresztőképessége. Nem kéne gondot okoz­
nia, hiszen egy website kifejlesztési költségének a legki­
sebb része a hardver ára, ám a népszerű oldalakat néha
meglepi a hirtelen megnőtt forgalom, és a gépeiket nem
bővítik elég gyorsan.
■ A szerver kapcsolata az internethez. Sok site-tulajdo­
nos próbál a kapcsolat árán takarékoskodni, például
amikor az összeköttetésük telítődik, nem hajlandó a Tl-
vonalról a T3-vonalra áttérni.
■ Az internet maga. Noha a hálót folyamatosan fejlesztik,
még mindig vannak szűk keresztmetszetek, főleg a kon­
tinensek közti összeköttetésekben és csúcsidőben.
■ A felhasználó összeköttetése az internettel. Mint már
említettem, a felhasználók többsége roppant lassú kap­
csolattal rendelkezik, és ez még évekig így lesz.
■ A felhasználó böngészőjének és számítógépének megje­
lenítési sebessége. Ritkán okoz gondot, bár az összetett
grafikák megjelenítése alsóbb kategóriás számítógépe­
ken hosszú időt vehet igénybe.
A fenti lépések mindegyike lassítja egy oldal eljutását a
szervertől a felhasználóig. Sajnos, a várakozási idők össze­
adódnak, vagyis a lánc egyetlen szemének fejlesztésével
Oldaltervezés [ 45 ]

A legjobb site-ok
gyorsak
1999-ben megmértem 20
nagy website honlapjának
letöltési idejét. Ezek fele a
tíz leggyakrabban használt
internetes site, a másik fele
pedig a tíz legnagyobb ame­
rikai vállalat weboldala volt.
A vállalati honlapok csiga­
lassúsággal töltődtek le,
átlagosan tizenkilenc
másodperc alatt, míg a nép­
szerű oldalak letöltése átla­
gosan nyolc másodpercig
tartott. Ez az egyszerű fel­
mérés rámutatott, hogy a
legnagyobb forgalmat
bonyolító site-ok több mint
kétszer olyan gyorsak, mint
a régi gazdaságot képviselő
vállalatok oldalai. Gyanítom,
hogy ezek az oldalak ponto­
san azért bonyolítanak le
akkora forgalmat, mert
gyorsak.
(Szemben levő oldal) A Cnet
site-járól vett oldal elrendezésé­
nek nagy része színes táblázat­
cellák és érdekes betűtípusok
kombinációja. Az oldal megte­
kintéséhez nincs szükség sok
grafikai elem letöltésére, ilyen
csak a site lógója és a cikk írójá­
nak fényképe. A gyakorlatban a
„personalities"-föcím is grafiká­
nak tűnik. A „making a speedier
CNET"-föcím egy színes cellában
elhelyezett puszta szöveg, amit a
„personalities"-nél is lehetett
volna használni.
[46] Jákob Nielsen: Web-design
még nem kapunk villámgyors válaszidőt. Amikor modem­
ről ISDN-vonalra10 váltunk, a teljesítmény általában meg­
kétszereződik, de nem érjük el a vonal sebessége által in­
dokolt ötszörös javulást.
Gyors letöltés, gyors kapcsolat
Ha az emberi tényezőket és a számítógépes hálózatot érin­
tő alapvető tulajdonságokat egyaránt figyelembe vesszük,
csak egy következtetésre juthatunk: a weboldalak terve­
zésénél oda kell figyelnünk a gyorsaságra. A meghatározó
tervezési kritériumnak tulajdonképpen a gyorsaságnak
kell lennie. Az oldalméret kicsi, a grafika a lehető legke­
vesebb kell, hogy legyen, és a multimédiás megoldásokat
csak akkor szabad használni, ha biztosak vagyunk abban,
hogy segít a felhasználóknak az információ megértésében.
Kevesebb grafika - nagyobb forgalom. Ilyen egyszerű!
A grafika visszafogott használata nem feltétlenül jár
unalmas oldalakkal. Színes táblázatcellákkal és a különbö­
ző betűtípusok kreatív (de szolid) használatával is sokat el
lehet érni. Különösképpen a stíluslapokkal lehet egy oldal
küllemét javítani a letöltés megnehezítése nélkül.
Ha mégis grafikát kell alkalmazni, próbáljuk meg a kü­
lönböző képek helyett ugyanazt a képet többször felhasz­
nálni; ha ugyanazt a képállományt többször is alkalmaz­
zuk, a megjelenítés gyors lesz, mert a kép már benne lesz
a felhasználó helyi gyorsítótárában. Egy oldalon belül a
képek újrafelhasználása általában az olyan kisebb, deko­
ratívabb elemeknél jelenthet sokat, mint például a gom­
bok, nyilak és ikonok. A képállományok egy kis készleté­
nek gyakori újrafelhasználása valójában nem csak a letöl­
tési időt gyorsítja fel, hanem az egész oldalnak is egységes
külsőt kölcsönöz. Ha több oldalban gondolkodunk, néha
nagyobb képeket is felhasználhatunk újra, például termé­
kekről készült fényképeket, folyamatábrákat. Ha egy na­
gyobb képet használunk újból, jó, ha oldalról oldalra meg­
őrizzük a jelentését, hiszen a felhasználók gyakran felis­
merik őket. Ha két különböző elképzelést akarunk megis­
mertetni, két különböző képet kell használnunk, még ak­
kor is, ha ezt a letöltési idő sínyli meg.
 A felhasználók szeretik a gyors oldalakat
Az ARUP Laboratories egy gyógyszerészeti
referencia-laboratórium, ügyfélkörébe kór­
házak, fizikusok és egyéb, a tesztelésben
érdekelt vállalatok tartoznak. Az ARUP web-
mestere, Roy Swensen elmondása szerint a
www.arup-lab.com-ot szinte teljesen grafi­
kamentesre tervezték, hogy a letöltés minél
gyorsabb legyen.
Amikor megnyitották az oldalt, megkérték
ügyfeleiket, hogy fejtsék ki véleményüket
egy űrlapon. 201 válaszból 45 dicsérte a
gyorsaságot, és csak egy panaszkodott,
mondván „ránézésre nem valami izgalmas".
Egy kórházigazgató a következőket írta:
„Tetszik, hogy az oldalak nem túl csicsásak,
és a letöltés nem tart sokáig". Egy laborigaz­
gató így nyilatkozott: „Jól elrendezett, köny-
nyű használni. Gyorsan letölthető, nincs túl
sok grafika". Bár az űrlap egyáltalán nem
volt kötött formájú, és nem kérdezett rá
külön semmilyen, a designnal kapcsolatos
dologra, figyelemreméltó, milyen sokan
említették a gyorsaságot. Persze a visszajel­
zések a felhasználók egy eleve elfogult min­
tájától származnak, hiszen a legtöbbjük nem
veszi a fáradságot, hogy véleményt alkosson.
Jóllehet, a legtöbb site tapasztalata alapján
az emberek igenis hangot adnak a vélemé­
nyüknek, ha valamit hiányolnak, valamivel
nincsenek megelégedve a weboldalon; azt
viszont ritkán jegyzik meg, ha valami egy­
szerűen csak jól működik. Ezért a 45:1
arányban kapott pozitív hozzászólások meg­
erősítik azt a megfigyelést, hogy a felhasz­
nálók előnyben részesítik a gyorsaságot a
díszes megjelenítéssel szemben.

pe rsonali ti e s Chrisropher Barr

( CHET.COM )
home the
Jóm now FREEI Web
MENÜ x*------------------------------------------------------------------------------------
HEWS.COM

Rádió
making a speedier CNET
[5/12/9?)

BRCWSERSI
Puhlishing on the Web is nőt only about developing
great-looking Web sites with killer content. It's alse about the
REVIEWS
user experience. After all, what good is great content if it takes
too long to get to it?
Hot List

Just In That's why at CNET, in addition to delivering new content

All oomparisons on a daily—or even an hourly—basis, we're alsó working to
CD-ROM central deliver that information as quickly as possible. Fást
Élest of the Web downloads are especially important if you're dogged by the
bandwidth blues. If your connecbon to the Net is 28.8 kbps
FEATURES or slawer, then yau're one of the bandwidth-deprived. And
T echno
at CNET, to paraphrase a certain politician, we feel your
H ow to
pain. We keep you in mind and always consider what it's
iike to be continually blasted with Web sites cluttered with
Digital llfe
too many graphics or built around complicated tabie
Évente
structures that keep you waiting as your browser
assembles the pages. We take the speed factar very
GAMECEHTER seriously.
www.cnet.com

Oldaltervezés [ 47 ]

Mi is az az
oldalméret?
Az oldalméret fogalmát az
oldalt alkotó fájlméretek
összegeként határozhatjuk
meg, ideértve magát a
HTML-fájlt, csakúgy, mint
az összes többi beágyazott
objektumot (például GIF és
JPG képfájlok). Szerencsére
nagyobb méretű oldalakkal
is boldogulhatunk mind­
addig, amíg a HTML-állo-
mány elég kicsi, és a
kódolás biztosítja, hogy a
böngésző feldolgozási ideje
minél rövidebb legyen.
Kell egy saját
T1-vonal
Ha optimisták vagyunk és
feltételezzük, hogy az inter­
netes késleltetési időt fél
másodpercen tarthatjuk,
a felhasználóknak fél má­
sodperc alatt kell letölteniük
a weboldalt, hogy elérjék az
optimális hipertext-használ-
hatósághoz szükséges egy
másodperces válaszidőt.
Sok weboldal mérete körül­
belül 100 kilobájt, amit csak
akkor lehet fél másodpercen
belül letölteni, ha a felhasz­
náló 1,5 Mbps sebességű T1-
vonallal rendelkezik. Ez az
egyszerű számítás rávilágít,
hogy bármi, ami a T1-vonal-
nál lassabb, használhatósági
problémákat okoz a web
böngészésekor.
[48 ] Jákob Nielsen: Web-design
A gyors letöltés mellett a gyors internetkapcsolat is
legalább olyan fontos. A lassú, 14,4 Kbps modemek11 1999
óta már meglehetősen elavultnak számítanak, mégis a
felhasználóknak még mindig körülbelül ugyanakkora ré­
sze kapcsolódik az internetre modemsebességgel. Az
egyetlen dolog, ami változott 1995 és 1999 között, az az,
hogy a lassú modemeket gyorsabb, 56 Kbps sebességűekre
cserélték.
A következő táblázat azt mutatja meg, hogy a különbö­
ző kapcsolódási sebességeknél mekkora az a maximális ol­
dalméret, ami mellett a válaszidő még elfogadhatónak
mondható. A számok fél másodperces késleltetési időt fel­
tételeznek, ami gyorsabb, mint a legtöbb jelenlegi web-
kapcsolat. Sok más gyakorlati okból az oldalaknak még a
táblázatban jelöltnél is kisebbeknek kellene lenniük.
Egy másodperces Tíz másodperces
(1,0) válaszidő (10,0) válaszidő
Modem 2 KB 34 KB
ISDN 8 KB 150 KB
T1 vonal 100 KB 2 MB
Egy másodperces válaszidő kell ahhoz, hogy a felhaszná­
lók úgy érezzék, szabadon mozognak az információs tér­
ben. Tíz másodperc alatt kell tartani a válaszidőt, hogy a
felhasználók a feladatra koncentráljanak. Bár sok intranet
Ethernetén működik, ami legalább hétszer olyan gyors,
mint a TI-vonal, én mégis azt javaslom, hogy a legtöbb
intranet-design maradjon oldalanként száz kilobájt alatt,
mivel ritka, hogy a felhasználók elérjék a teljes elméleti
hálózati átviteli sebességet. A fő kivételt azok a feladatkri­
tikus appletek képezik, melyek a felhasználó munkájához
nyújtanak fontos segítséget, és melyeket csak akkor kell
letölteni, amikor a felhasználó új feladatba kezd.
A képméretet a modemes felhasználók miatt 34 KB
alatt kell tartani. Ezt a megállapítást megerősíti a
www.provenedge.com-ról származó tanulmány is. A Pro-
ven Edge Inc. kis vállalkozásokat szolgál ki, tehát logiku­
san feltételezhetjük, hogy felhasználóinak nagy része
analóg modemet használ a site eléréséhez. Claire
Amundsen webmester azt találta, hogy a 32-33 KB mé­
retű oldalaknál 7-10 százalékos volt a bailout (azoknak a
felhasználóknak az aránya, akik nem várják ki a teljes
letöltést).
 1OO°/o
Nagy sávszélesség (1 Mbps felett)
9O°/o Közepes sávszélesség (100-1 Mbps)
8O°/o Gyors modem (28,8-56 Kbps)
Lassú modem (14,4 Kbps vagy
7O°/o
kevesebb)
6O°/o

5O°/o

4O°/o

3O°/o

2O°/o

1O°/o

O°/o

Az internethez kapcsolódó fel­

használók megoszlása a kapcso­
lat sebességének arányában.
A lassú modem legfeljebb 14,4
Kbps sebességű, a gyors modem
28,8-56 Kbps sebességű mode­
met, a közepes sávszélesség
ISDN-t, illetve bérelt vonalat,
a nagy sávszélesség pedig T1-
vonalat vagy annál gyorsabbat
jelent.
Sajnos, a felmérés utolsó adatai
1998-ból származnak, de ész­
szerűnek tűnik ezeket a tenden­
ciákat még néhány évre előre­
vetíteni, azt jósolva, hogy 2000-
ben és 2001-ben a modemek
sebessége fog dominálni.
(A Georgia Institute of Techno-
logy webfelhasználókkal végzett
felméréséből származó adatok.)
A www.provenedge.com tervezésénél az oldalméret
legfeljebb 40 KB lehetett, de azoknál az oldalaknál, me­
lyek elérték a 40 ICB-ot, a bailout-arány már 25-30 száza­
lékos volt. Bár nem volt egyértelmű, hogy a bailout-arány
az oldalméret vagy az oldalakon található különböző'
információk miatt alakult-e így, Amundsen jelentó'sen
lecsökkentette a „vastag"oldalak méretét, kizárólag a gra­
fikus fájlok méretének megváltoztatásával. A változtatás
után a 25-30 százalékos bailout-arány azonnal visszaesett
a többi oldal 7-10%-os szintjére.
Bár a táblázatban szerepló' oldalméret-korlát szigorúnak
tűnhet, semmi kétség nem lehet afelől, hogy nagy árat
fizetnek azok a site-ok, melyek a javasolt méret túllépése
miatt veszítenek el felhasználókat. A Proven Edge példá­
jánál maradva az olvasottság 25 százalékkal nőtt, amikor
a „vastag" oldalakat a javasolt legnagyobb méretre csök­
kentették.

Oldaltervezés [ 49 ]
 Gyorsabb URL-ek
Egy hasznos tanács: könyvtárakban végződő
linkeknél vegyük bele az URL-be12 a lezáró
„/" karaktert, amikor weboldalakba ágyazzuk
őket! (Hagyjuk viszont el a ,,/"-t ott, ahol a
felhasználóknak megmutatjuk magát az
URL-t!) Például az Alertboxos cikkeimnek
listájára mutató hivatkozást http://www.
useit.com/alertbox formában érdemes írnom
egy (nyomtatott) újságcikkben, de http://
www.useit.com/alertbox/ formában a cikk
elektronikus formájában.
A linkekben azért jó a lezáró „/", mert így
elkerülhetünk egy átirányítást, amikor a
szerver tudatja a böngészővel, hogy a hivat­
kozás egy könyvtárra, és nem egy állomány­
ra mutat.
A HREF-ekben megfelelően használt lezáró
„/" csekély, de észrevehető mértékben csök­
kenti a várakozási időt, úgyhogy miért ne
tennénk oda?

Pillantás az első képernyőre

A válaszidőt tekintve a legfontosabb az, amikor a felhasz­
nálók eló'ször látnak meg egy képernyó'nyi hasznos infor­
mációt. Kevésbé számít, ha a teljes oldal letöltése az összes
illusztrációval együtt tovább tart, abban az esetben, ha a
felhasználó már gyorsan elkezdhet dolgozni az információ
egy részével. A gyors kezdő' letöltés irányvonalai a követ­
kezők:
■ Az oldal felső része akkor is értelmes legyen, ha kép még
nem is töltődött le (azaz több szöveg, kevesebb kép)!
■ Használjunk ALT-szöveges attribútumokat a képekhez,
hogy a felhasználók már azelőtt megérthessék, miről
szólnak, mielőtt megjelennek! A legtöbb böngésző, amíg
a kép nem töltődik le, az annak fenntartott helyen az
ALT-szöveget jeleníti meg. (Lásd még a 6. fejezetet az
ALT-attribútumokról!)
■ A böngészőnek az oldal felső részét gyorsan meg kell raj­
zolnia, de erre csak akkor lesz képes, ha a megjelenítés­
hez minden szükséges információ rendelkezésre áll. A
szélességet (WIDTH) és a magasságot (HEIGHT) jelző
attribútumokat mindig adjuk meg minden képhez és
táblázatoszlophoz!
■ Összetett táblázatok megjelenítése sokáig tart; jobban
járunk, ha a bonyolultabbakat több táblázatra bontjuk.
Főleg a felső táblázatnak kell hamar megjelennie!

[50] Jákob Nielsen: Web-design


(Következő oldalak) Figyeljük
meg, milyen jól használható az
AnchorDesk-honlap, attól füg­
getlenül, hogy a felhasználó
megvárja-e, amíg a grafika letöl­
tődik vagy sem! Majdnem az
egész oldal kódja elfér egy elég
rövid HTML-állományban, így az
oldal azonnal megjeleníthető.
A kezdeti képernyőn csupán a
bal oszlopban található gombok
az egyedüli, nem használható
megjelenítendő elemek, de ez
csak a böngésző rossz megter­
vezésének számlájára írható
(a böngésző elég intelligens
lehetne ahhoz, hogy kisebb
karakterkészlettel jelenítse meg
azokat az ALT-szövegeket,
amelyek az alapértelmezett
karakterkészlettel a rendelkezésre
álló helyen nem férnek ki).
A HTTP keep-alive előnyeinek kihasználása
A HTTP13 eredeti verziója nem volt valami hatékony az
összetett, sok beágyazott képet és appletet tartalmazó ol­
dalak letöltésénél. A protokollt a web korai éveiben hasz­
nált, egyszerű képekre állították be. A fő probléma az volt,
hogy a HTTP minden új találatnál új TCP/IP-kapcsolatot
nyitott meg a szerverhez, még akkor is, amikor a találatok
ugyanazon oldal összetevőit érték. Vagyis minden további
ikon vagy színes pont miatt kénytelen volt a böngésző' a
szerverhez új, felesleges kapcsolatot nyitni. Ez kis képállo­
mányoknál azt eredményezhette, hogy a kapcsolat meg­
nyitása akár tovább tarthatott, mint maguknak a biteknek
az áttöltése.
A HTTP 1.1-es verziójában bevezették a keep-alive14
kapcsolat fogalmát, vagyis amikor a böngésző és a szerver
is HTTP 1.1-et (vagy újabbat) használ, ugyanaz a kapcso­
lat mindaddig nyitva marad, amíg további objektumok
töltődnek le. Az új kapcsolatok megnyitásának megtaka­
rítása minden „találat" alkalmával nagyságrendekkel ja­
vítja a sebességet; egy-egy oldal letöltésének ideje ezáltal
gyakran a felére csökken. Emiatt igencsak ajánlatos olyan
web-szerverre váltani, ami támogatja az ilyen kapcsolatot.
Linkelés
A hipertext legfontosabb elemei a linkek - ezek kötik
össze az oldalakat, s rajtuk keresztül jutnak el a felhaszná­
lók a weben új és izgalmas helyekre. A hivatkozások há­
rom fő formában jelentkezhetnek:
■ Strukturált navigációs linkek. Ezek a hivatkozások ha­
tározzák meg az információs tér felépítését, s rajtuk ke­
resztül jutnak el a felhasználók a tér más pontjaira. Ti­
pikus példái a főoldalra vagy az aktuális oldalról elérhe­
tő aloldalakra mutató linkek.
■ Az oldal tartalmán belüli asszociatív linkek. Ezek általá­
ban aláhúzott szavak (bár lehetnek képek is), és a kie­
melt szövegről további információt nyújtó oldalakra
mutatnak.
■ További, „Lásd még'-ajánlójegyzékek. Ezek a hivatkozá­
sok segítik a felhasználót, hogy megtalálja, amit szeret­
ne, ha az aktuális oldal még nem az. A weben történő
navigáció nehézségi fokát tekintve a jól megválasztott
„Lásd még"-linkek sokat segíthetnek a felhasználónak.
Oldaltervezés [ 51 ]
Comnaníes
Products JESSE BERST’S
TalkBack
Fonni is
PREVIOUS
Don’t GoThere Í issué Your sourte fór tech Intelligenre
Gél MÁD!
iloine EERST ÁLÉRT M0NDAYJUL21, 1997
Help? The Bad Guys Behind the
Oi iilie ZDNN Rari ar Screen
Internet Brownout Toilav
Lastweek's Internet brownoutwasnta
random glitch. It was the latest screwup by Top storias front top ZDNN
Network Solutions, Inc., which has news editor Patrick
kidnapped an essential part ofthe Internet Houston
as part of a get-rích-quick scheme. The
company clalms It owns the rlghts to the Internet's Happy rlays are here again!
domain naming database (the''phone directory" fór Web You doni have to be an
sites).My take We need to run these bad boys out of investorto be gladdened by
town before they ruln it fór all of us. Full Storv thefinanclal results being
reported byhigh-tech
THIS JUST IN companles. Big question
Learn hww Win the Web: The Quickest Way to Get How much longer can these
online good times toll? Answer
More Visitors to Your Site
Quite a while, thanks to the
Free
jffc.-- Email I
....... If search englnes arenl part ofyourtrafflc-bulldlng global markét
*hotmaii solution, they are part ofyour problem. Web speciálist
Annette Hamilton reveals why updating your search engine Whackeil out week
llsts should beyour#1 prforlty this week. And she explalns nnwires Web. Backhoes,
how to do It fást Full Storv black-ouls and bizarre
humán behavlor made Last
week Web-less fór somé
WIN! Maybe it's time fór an
Win a Free6.4G8 HartJ Drive inlernational treaty—nőt to
control or censorthe Web
Stop singing the no-more-room-on-my-hard-drive bluesl bút Justto adminlster it.
Enterthe newPC Computing sweepstakes and win the
perfect solution: a 6.4GB Medallsthard drlve. Full Storv Reatly? Get SET ... now
wart a littie longer.
HOT PRODUCTS MasterCard and VISA
Get the Latest on Hot New Products unvell their schedule fór
rolling out SET, Ihe security
Wantto set up a Web storefrontfast?ZO Internet scheme fór conducting
Magaziné reviewers sayLiveStore is best. And frnd outwhy credit card transactions over
PC Magaziné reviewers named GoldMInethetop contact the Net. Bút SET isnl here
managerfortheTHIRD year. Details on these and more quiteyet Full Story
hot products atthe Web site, including IBM's Java tool and a
top-notch Web site managerfor Macintosh. Full Storv
PICK OF THE DAY
Road Warriors Worst
Worrv Solved
Nothing worse than being on
the road and having your
laptop battery glve up. And it
doesnthaveto happen ifyou
www.zdnet.com

[52] Jákob Nielsen: Web-design

(Image)
Oracle B Is here.

ZDNet AnchorDesk
-®l Prevb ('Imát

BERST ÁLÉRT i-l“.---------- s M0NDAYJUL21, I997

The Bad Guys Behind the ZDNN
On the ZDNN Radar Screen
Internet Brownont
a Last week’s Internet brownoutwasnl a
Todav
lesse Berst random glitch. It was the latest screwup by Top stories from top ZDNN
Network Solutions, Inc., whlch has news editor Patrick
kidnapped an essential part ofthe Internet Houston:
as part of a get-rlch-qulck scheme. The
company claims it owns the rights to the Internet’s riapiny tlays are here
domain naming database (the"phone directoiy" fér Web arjain! You dönt have to be
sltesJ.My take: We need to run these bad boys ont of an investor to be gladdened
Ölfr i town before they ruin itfor all of us ill Stoiy by the financlal results
being reported by high-tech
THIS JUST IN companies. Big questlon:
How to Win the Web: The Quickest Wav to Get How much longer can these
Learn onl
More Visitors to Your Site good times roll? Answer:
Quito a while, thanks to the
Ifsearch engines arent part ofyourtrafflc-building global markét.
solution, they are part ofyout problem. Web speciálist
Annetle Hamilton reveals why updating your search engine Whackerl ont week
llsts should be your#1 priority thls week. And she explains un-wires Web. Backhoes,
Get Polnt how to do it fást Full Stoiv black-outs and bizarre
humán behavior made last
week Web-less fór somé.
WIN! Maybe It's time fór an
Win a Free 6.4GB Hard Drive international treaty—notto
control or censot the Web
Stop singing the no-more-room-on-my-hard-drive bluesl bút justto adminlster it.
Enterthe newPG Computlng sweepstakes and win the
perfect solution: a 6.4GB Medalist hard drive. Full Stoiv Rearly? Get SET... now
Watt a lihle longer.
HOT PRODUCTS MasterCard and VISA
Get the Latest on Hot New Products unveil the ir schedule fór
rolling out SET, Ihe security
Wantto set up a Web storefrontfast?ZD internet scheme fór conducting
Magaziné reviewers say Lr/eStore is best. And find out why credit card transactions over
PC Magaziné reviewers named GoldMine the top contact the Net Bút SET Isnt here
managerfor the THIRD year. Detalls on these and more quite yet. Full Stoiv
hot products at the Web site, including IBM's Java tool and a
lop-notch Web site managerfor Macintosh. Full Stoiv
PICK OFTHE DAY
Road Warriors Worst
Worr Sol1 »d
Nothing worse than being on
the road and having your
laptop batteiy give up. And it
doesnt have to liappen ifyou
www.zdnet.com

Oldaltervezés [ 53 ]
 *HEWLETT (Click here fór details.}
PACKARD
Built by ongineors Usod by normál people.

FREE ne wal áttér

TheNet i backto enter email

(Subscribe)
C NEWS Netscape, Excite do foreign news
[_ front páge J By Jen Pellme Latest Headlines
July 17, -1997, 8 a.m. PT
display on d estető p
Jóin now FREEI
updBta Netscape Gorrrmunications (N5CP) and The Net
MENÜ Excite ÍXCIT) have announced an alhance under • Pác Bell in DSL mart«:et trial

Front Djor which the search engine company will produce a • Netscape fixes
The Net new navigational service previding international C o m m u n i c atc r b u q

Gomputinq information. • Database problem at

InterNIC
Intranet a
Dubbed International Netscape Guide by Excite, • Netscape, E:ite do roreign
BLiaínáaa news
it will be offered fór Japan and Germany in the
CMET Rádió Computing
third quarter and fór Francé and United Kingdom
Fér3pecti w 3 in the fourth quarter. Netscape struck a similar • RCA la un ebes NC Tor the
honié
Nemi3maker3 partnership with Yahoo fór the dornestic markét
• P an da üres 500- M Hz Al ph a
Humor MII in March, creating a site that went live in April. chip

• Be OS h its the stands

NEWS OFTIONS Fór Netscape, the deal is a chance to generate
• Next qeneration of Mac
One Week View revenues from its valuable Web site reál clones
D estető p News estate—among the most traveled on the • Intel to out chip prices up
News Alerts Internet—without producing content. Fór Excite, to 50%

Cüstöm News
it is a chance to become a more global brand and Intraneté

Advanced Search
create new advertising revenues. • Firzt U.S. SET trials under
way
Push
Excite will be responsible fór the programming, • CA ascendsto big leaques

production, operations, and ad sales of the • IBM, ■3en~ip|ij_~ team on

click here. ▼
service. Financial terms were nőt disciosed, bút siti art cards
sources said it involved a revenue split. « E-commerce blitz by □ rác le

ELi sine s s
The international guide will offer local news,
Novell. information, and entertainment. It will replace • Apple stock up 10% on
earnings report
the international version of Netscape's • Sun profits could climb 25%
Cikk Here. Destination page.
• Will Svbase revenues föl low
profits up?
adverti sement The guide will be organized intő a channei formát
• G-ates profits from strong
focused around topics.They initially will include earninqs hopes

RESOURCES business and fináncé, computers and the . Microsoft to hire 3.000 this

Subscribe Internet, fun and games, automotive and year

Member Services
motoring, shopping, sport, travel, news, and • Cyri -:shrinks losses, misses
mari-
weather.
Contact Us • lomega execs head tor
Software AG
Help related newsstories

• Yahoo Netsca p e guide qoes Iive April 29, 1997

CMET SERVICES
CNET.COM • Search engines turn on to TV April 21. 1997

BUILDER.COM • Yahoo. Netscape strike deal Maroh 18. 1997

www.cnet.com

[54 ] Jákob Nielsen: Web-design


(Szemben levő oldal)
A news.com minden hír végén
közli a kapcsolódó cikkek listáját,
hogy a felhasználók minél több
oldalt látogassanak meg.
Az olvasók, akiket ez a bizonyos
hír érdekel - mivel eleve idejöt­
tek a főoldalról -, alighanem el
fogják olvasni azokat a kapcsoló­
dó híreket, amelyeket eddig eset­
leg elmulasztottak.
Az én fő gondom ezzel az elren­
dezéssel kapcsolatban az, hogy
jobb lenne a kapcsolódó linkeket
az oldal felső részére helyezni,
ahol azok a felhasználók is lát­
ják, akik nem olvassák végig a
hírt. A „legfrissebb hírek" („latest
headlines")-rovat sokkal kevésbé
hasznos ezen az oldalon, mint a
kapcsolódó hírek: a felhasználók
mindig találkoznak a legfrissebb
hírekkel a főoldalon, ahonnan
nagy valószínűséggel érkeztek.
Linkleírások
A hiperszöveg-hivatkozások azokba a szövegekbe vannak
beágyazva, amelyekre a felhasználó rákattint, hogy köves­
se a linket. Nem jó, ha ezek a kiemelt szövegek túl
hosszúak, mert a felhasználó, mikor átfutja az oldalt, csak
a linkeket akarja megtalálni, és azt akarja tudni, mit lehet
egy adott oldalon csinálni. A hivatkozások hasonló felada­
tot látnak el, mint a nyomtatott magazinok szövegkieme­
lései: ezeken akad meg a felhasználó szeme. Ha túl sok
szót használunk egy link jelölésére, a felhasználó nem
tudja megragadni az értelmét a szöveg gyors átfutása
közben. Kizárólag a legfontosabb információt hordozó
kifejezéseket szabad hipertext-linkekké alakítani.
A webtervezés legősibb törvénye, hogy ne használjuk a
„kattintson ide" („click here")-kiemelést! Ennek két oka
van. Először is, csak az egeret használó felhasználók kat-
tintanak, míg a hátrányos helyzetűek vagy azok, akik
érintőképernyőt vagy más alternatív eszközt használnak,
nem kattintanak. Másodszor pedig, a „kattintson" és az
„ide" szavak aligha hordoznak információt, s ezért nem
szabadna őket olyan tervezési elemként használni, amely­
nek az a célja, hogy felkeltse a felhasználó figyelmét. Ahe­
lyett, hogy azt írnánk:
A kékorrú méhecskéről szóló háttér-információért
kattintson ide!
jobb, ha azt írjuk:
További háttér-információ áll rendelkezésre a
kékorrú méhecskéről.
Fontos a lényeges szavakat aláhúzni, de még jobb len­
ne, ha rendelkezésre állna egy rövid összegzése annak,
hogy milyen további információ olvasható még.
Bár a hipertextben kiemelt szövegnek nem szabadna
2-4 szónál hosszabbnak lennie, mindenképpen javasolt
egy, a linket magyarázó (nem kiemelt) szöveg hozzáfűzé-
se. Mivel a web lassú, nem várhatjuk el, hogy a felhasz­
nálók az összes hivatkozást kövessék csak azért, hogy
megtudják, miről szólnak. A kiinduló oldalnak elegendő
információt kell tartalmaznia ahhoz, hogy a felhasználók
eldönthessék, melyeket akarják követni. Főleg a túl egy­
szerűnek tűnő linkeket kell további magyarázó szöveggel
egymástól megkülönböztetni, hogy a felhasználó eldönt­
hesse, melyik hordozza a számára szükséges információt.
Oldaltervezés [ 55 ]
 STOP THE PRESSES!
E$P
[’MTERACTIVE Newspaper New Media News & Analysls

1997 Archive of "Stop the

Presses!"
By Steve Outing

07/09/97- NetMedia E-nrnns U.l . internet Press Intő Fücus

□7/07/97-Altemative Press' Answerto NCN

□7/02/97- Reader Usabilitv Wisdom From a Web Guru

06/30/97- Newspaper's Web Bios Rile Privacv-Concerned Reporters

06/2~/97-NflW CentLiry chans-as HTMLE-mail aÉ. FitsE'Push' S-vita

06/25/97- We Bee the Problem: What Are the Boiutioris ■'

06/23/97- Newspaper Pnnt Editions Fail to Pi omote Their üwn Web Bites

06/20/P7- Holhnaer Web Netwprl Coweis Chicago F'egion. Nüitii to South

06/18/97- what Matters Isn't the Technoloav

06/16/97- NY Régiónál Web Ad Program Goes AfterTV Revenues

06/13/97- Summer Reading fór Interactive Media Aficionados

06/11/97-Prom Babv Web Coveraoe: A Studv in Contrasts

06/06/97- A New Web News Presentation That Looks üld

06/04/97-Tornado Web Fórum Provides Public With a Vcice

□6/02/97- Canada Shuts Down Media Polls, Bút Nőt Internet

05/30/97- Online-Original Content Finds Its Wav to Pnnt

05/28/97- Dóes Your Sftá Contribute tO Pata SmoG?

05/23/97- Post Licenses CitvSBarch Technoloov RatherThan Fioht It

___________________________________________________________
www.mediainfo.com

Oldalunk látogatottságát legegyszerűbben úgy növelhetjük,

ha további hasonló oldalakra mutató hivatkozásokat helyezünk
el. Miután a felhasználó elolvasott egy oldalt, lehetőséget kell
biztosítani számára, hogy a kapcsolódó oldalakat is megnéz­
hesse. Egy rendszeresen megjelenő rovat, mint például Steve
Outing „Stop the Press" vagy Jane Weaver „Click.thru"-ja,
remek példa erre. Sajnos, a „Click.thru"-nak nincs linkje a soro­
zat korábbi cikkeire, azokat a felhasználónak saját magának
kell megkeresnie. Mennyi kárba veszett hivatkozási lehetőség!

[ 56 ] Jákob Nielsen: Web-design

 ífc
pers.qnh. Hand
FI MD
NEXT
BC
WORLD COMMERCE SPORTS SCITECH L1FE OPINION WEATHER LOCAL INDEX

The Web makes a perfect pitch

New ads A young fumiture designer discovers “a doorway to the world” in an ad fór
írom IBM, FederalExpress. Two female pals overcome initial obstacles to start their own
AT&T, FedEx business on the Web mán AT&T ad. A start-up company realizes that
sell the Net more electionic commerce means more than dancing logos in a spot fór IBM Internet
thanany product Solutions
This trió of TV ads fiom three of the world’s largest companies pitch the
By Jane Weaver Internet as the great equalizer, the next generation in the American dream. And
MSNBC whüe most stich ads strain to link their business with the Net, these ads work
because their messages táp intő a growing awareness that small businesses truly
are the Web ’s big growth markét.
In fact, industry studies fínd that the Internet is becoming the
fastest-growingchannel fór smallbusiness to create demand fór their products.
It’s nőt always clear what products these ads are pushing — except fór the
FedEx spot, the corporate logos are flashed only at the end. Bút the executions
are well-written and stylish enough that the underlying message of the Internet
as a tool fór entrepreneurial empowerment shmes through.
At a time when anxiety over corporate downsizing lias even filtered down to
the funny pages (the comic strip "Cathy” is currently coping with Office
cutbacks), it’s appealing to think that anyone with a computer and an Internet
connection can open a storefront to the world.

SHOPKEEPERS ON THE WEB

M S N BC
Jane Weaver
45 InJtBraTVRubbar Eves1
commercial. fru^trated
ertrepreneurs operi up a virtual
store.

"Rubber Eyas,” a spot fór AT&T Business Markets Division, is a testament

to entrepreneurial inspiration: two women stumble on an idea fór unbreakable
sun glasses whüe vacationing in a tropical paradise. The infectious reggae classic,
“I Can See Clearly Now,” is a perfect musical commentary as they encounter
various obstacles: snooty store o wneis who refuse to stock their creations, an
outrageous reál estate markét and an oveiburdened catalog business. How can
they launch their dream company? Via the Web.
“Soon we were open fór business evarywhere,” says one of the characters.
“Before we knew it, we were selling shades to everyone under the sun.”
Eric Keshm, executive vice president at AT&T’s ad agency,
McCann-Erickson of New York, says the creative team realized that "just
gettingstartedis one of the economic challenges of smallbusinesses.”
In the ad, the Web is the storefront — forget the costs of reál estate and
counter clerks. It’s more than an information resource, it’s actually a piacé to
do business,” Keshin says.

www.msn.com

Oldaltervezés [ 57 ]
 Guide
Hseidman's

online
A Weekly Summary of Events
in the Consumer Online
Services Industry

current previous
issue issues

www.onlineinsider.com

Ez a legkevesebb információt tartalmazó hipertext-linkek

egyike, amit valaha láttam. Seidman nagyszerű cikkeket ír,
de az „aktuális szám" („current issue")-ra mutató link egy hét­
köznapi olvasó számára ránézésre teljesen használhatatlan.
Miről van szó? Érdemes rá időt fordítanom? Felfrissítették,
amióta utoljára itt jártam? Az „aktuális szám"-ra mutató,
változatlan hivatkozás ezeknek a gyakori felhasználói kérdé­
seknek egyikére sem válaszol. Nagyon egyszerűen változtat­
hatunk ezen úgy, hogy megtarthatjuk a grafikus gombokat,
de kiegészítjük őket az aktuális szám rövid szöveges összefog­
lalásával és dátumával (valamint esetenként közvetlen hivat­
kozással a legutóbbi számra.

[58 ] Jákob Nielsen: Web-design

 upd.air W□ rí meant Cü inerease-rJet"capacity causes
adverti sement a three-hour slowdown this morning, especially
forthose trying to connectto and from West
P.ESOURDES Coast Web sites.
Subsoribe July 11, 4:30 p.m. PT.iriTha Hát
Member Seivioes
Hitachi plavs th^ bluss on DVD
Contact Us
Hitachi will reportedly use blue laser technology
Help
to tripla the data capacity of DVD-ROMs and
CNET SERVlCES
DVD-RAMs by the year 2001.
July 11, 12:15 p.m. PT in Compufang
CNET.COM
UPOATE >stor
Eil-IILDER.COM
efuture Búg may be worsi
BRQWSERS.COM

GA.1ECENTER.COM
í than thought
SEARCH.COM

DOWNLOAD.COM
©Horné IP0 Bük makers pián
qoes throuqh computer-llke
SHAREWARE.COM
the coof functions
ACTIVEX C DM
>■ upJáte > jtoTLI JavaScrlpt hole expose
MEDIADOME informatlon

MARKETPLAGE
more newa írom around Une web aliortiakea
CNET Store
Is lechnoloiivrenderiiiii conversation olisolete? The House Commerce
How to advertise Computer Currents Interactive Committee Submmittee or
Telei:. amm u n i c 3ti ns. Trade,
a n d L o nsu m e r P rot e ct i n wi 11
Netscane stalks the entemrise begin hearings July 11 on the
Computerworíd Internet Tax Freedom Act,
which uuould bán state and
I o c a I taxes th at ta rg et th e
Snrfinii un Ihe '60s Internet. The goals ofthe
Netly News legislation have been
endorsed bytheWhite House,
although it has nőt speoifical
Deiinis Rofliiian and AOL: Wliat dotiieviiwe in endoised the act itself.
coiiHhf.il? Tiigy'.e hold mde
Inc. Online Mic rosüft said that a "broad
investigátion" of New York an
N ew J e rsey c m p uter suuap
Gamers face riew chataes
meetings has led to the
PC Magaziné identification of 12 vendors
allegedly involved in the

Jfs Prettv Gödri, riew,. .andfree illegal distríb útion of Microsoi

software, according to a
Internet News Re ute is re port. Microsoft said
filed IaiAJtsuits in U.S. District

A criiical shoilane of nronraminers has nron inted a Courtforthe Eastern District o

N ew Yo ik a g a i nst fi ve
worldwitie labor hunt oompanies and reaohed
ft.cíngec .1/üaí'
www.cnet.com

A news.com honlapja alján egy gondosan megválogatott listát

közöl a más oldalakon megjelenő legjobb, aktuális hírekről.
Ez a lista az egyik legértékesebb szolgáltatása a news.com-nak
és ez a fő oka, amiért érdemes ezt a szolgáltatást használni.
Figyeljük meg, hogy néhány link leírása mennyire rossz!
Hogyan fogják tudni a felhasználók eldönteni, érdekli-e őket a
„Szörfözés a ’60-as évek előtt" („Surfing up the 60's") című
cikk? Gyanítom, hogy a news.com egyszerűen csak a céloldal
fejlécéről veszi le a címet. Mennyivel jobbak lennének a linkek,
ha a szerkesztők hozzá is tennének valamit!

Oldaltervezés [ 59 ]
 Már most használ­
junk linkcímeket!
Általában nem értek egyet
az olyan új technológiával,
amelyet nem minden fel­
használó lát. A legtöbb
esetben az újdonságok
használata csak bajt okoz,
s kizárja a régebbi böngé­
szőkkel rendelkezőket.
A linkcímek azonban kivé­
telt képeznek. Először is,
használatuk nem árt azok­
nak a felhasználóknak, akik
olyan böngészőt használ­
nak, ami nem jeleníti meg
a linkcímeket (feltéve,
hogy olyan kiemelt szöve­
get használnak, amely a
cím megjelenése nélkül is
értelmes). Másodszor, az
olyan böngészők, amelyek
nem értik a linkcímeket,
egyszerűen átugorják őket.
Mivel a cím nem új tag,
s másképpen sincs hatással
a megjelenítésre, az oldal
pontosan ugyanolyan lesz,
függetlenül attól, hogy a
böngésző csinál-e valamit
a címekkel vagy sem.
A linkcímek használatának
egyedüli hátránya, hogy
modemes kapcsolat esetén
egy weboldal letöltési idejét
körülbelül egy tized (0,1)
másodperccel megnöveli.
Ezt az árat kétségtelenül
meg kell fizetni, de megéri
azok miatt a felhasználók
miatt, akik igenis látják a
linkcímeket, s így könnyeb­
ben tájékozódhatnak.
[ 60 ] Jákob Nielsen: Web-design
Linkcímek
Az Internet Explorer 4.0, illetve az újabb böngészők képe­
sek a linkekhez fűzött rövid magyarázatokat megjeleníte­
ni, mielőtt a felhasználó kiválasztana egyet. Az ilyen ma­
gyarázatok előrevetíthetik a felhasználónak, hogy a link
hova fog vezetni, segítve ezzel a navigációt.
A rossz hivatkozásokat a felhasználók csak csekély va­
lószínűséggel követik, s kevesebb időt töltenek azzal, hogy
rossz irányba induljanak, ha előre tudják, mire számíthat­
nak. Ha aztán a felhasználó, miután elolvasta, miről fog
szólni, mégis úgy dönt, hogy követ egy linket, odaérkezés
után a céloldalt is gyorsabban meg fogja érteni, vagyis ke­
vesebb lesz az elvesztegetett idő.
A link-magyarázatokat linkcímeknek hívjuk, s rendkí­
vül egyszerűen kódolhatók. Például az én nevem HTML-
linkje:
<A HREF=”http://www.useit.com/jakob/”
TITLE=”Szerzői életrajz”>Jakob Nielsen</A>
Ha egy böngészőben erre a linkre állnánk a kurzorral, a
Szerzői életrajz szavak körülbelül egy másodperc múlva
bukkannának elő.
Az, hogy a „Szerzői életrajz" jelenik meg, amikor a fel­
használó éppen azon gondolkodik, vajon milyen hivatko­
zás van a nevemhez kapcsolva, arra utal, milyen típusú
információt várhat a linktől. Vagyis a többi között az is ki­
derül, hogy nem egy „mailto'-link, amely azonnal e-mailt
küldene.
Linkcímekre vonatkozó javaslatok
A linkcímek célja, hogy a felhasználónak segítsenek meg­
jósolni, mi fog történni, ha egy linket követnek. A kö­
vetkező információkat érdemes egy linkcímbe foglalni:
■ Annak az oldalnak a nevét, ahova a hivatkozás mutat
(ha nem azonos a jelenlegi site-tal)
■ Annak a site-résznek a nevét, ahova a hivatkozás mutat
(ha ugyanazon a site-on maradunk, de annak más ré­
szére megyünk).
■ További részleteket arról, milyen információ található a
céloldalon, valamint azt hogyan kapcsolódik a kiemelt
szöveghez, illetve a jelenlegi oldal tartalmához.
 Value-Added Web Services
Websites will realize thatthey do nőt needto do evetything themselves. The Web is bioilt on linking, and the Internet is ... well... a network.
The se technologies are a petfectmatch fór letting other sites handle services that you don'twantto do yourself. Two examples that are already
in piacé are outsourcing the acceptance of credit card payments and having a discussion fórum hosted on another site. Currently, mostlarge
websites installtheir own search engines, bút it would be easier to handle seards Through alinkto an extemal search engine thatwas
maintainedby search experts bút could still be configuredto display the search 4Cinét article on discussion groups (and outsourcing of sarne)]

As another example, all corporate websites needto give visitors directions to headquarters and other company facilities. There is no ne ed fór
every site to designits ownmaps since there are sites that specialize in mapping services. Instead, give directions through an appropriate link
to apreferred mapping service. Many of these services evenprovide customized directions from the individualusefs startingpointto the
desired destination. The mapping service would be paidin whatever way it otherwise gotpaid. Currently, this means advertising, bút in the
future a micropaymentmight ensure enhancedmaps (paidby the user or by the refening site, as appropriate fór the circumstances).

Unfortunately, links to many Web services currently require authors to reverse-engineer the URLs used by the destination sites. Very few sites
make it easy fór third partié s to linkto them in programmatic ways to generate desired pages. Since most web sites shouldbe intereste din
gettingnew customers referred, I encourage themto use símple linking schemes according to aprotocol that is published onthe site. Once
specified, such linking schemes must nőt be change d since that would cause the referring site's services to fail, c au sing b ad will fór everybody.

In the future, increased use of XML will allow far more intelligent data interchange between sites and thus fór more advanced value-added
Web services.

www.useit.com
Windows

Value-Added Web Services

Websites will reaüae that they do nőt need to do everything themselves. The Web is built onlinking, and the Internet is ...
well... anetwork. These technologies are aperfect match fór letting other sites handle services that you don't want to do
yourself. Two examples that are already in piacé are outsourcing the acceptance of credit card payments and having a
discussion another site. Currently, most large websites install their own search engines, bút it wouldbe easier
;sion fórum hosted on anoth
to fl^ldle search through a link to an e: search engine that was maintainedby search experts bút could stillbe coníígured
to display the search results on pages
C net article on discussion
groups (and outsourcing of
As another example, all corporate web^ same) ns to headquarters and other company facilities. Tnere
is no need fór every site to design its o t specialize in mapping services. Instead, give
directions through an appropriate link to a preferred mapping service. Many of these services even p rövidé customizec.
directions from the individual usefs starting point to the desired destination. The mapping service wouldbe paid in whatever
way it otherwise got paid. Currently, this means advertising bút in the future a micropayment might ensure enhanced maps
(paidby the user or by the referring site, as appropriate fór the circumstances).

Unfortunately, links to many Web services currently require authors to reverse-engineer the URLs usedby the destination
sites. Very few sites make it easy fór thirdparties to link to themin programmatic ways to generate desiredpages. Since most
websites shouldbe interestedingettingnewcustomers referred, I encourage themto use símple linkingschemes according
to aprotocol that is published on the site. Once specified, such linking schemes must nőt be chariged since that would cause
the referring site's services to fail, causingbad will fór everybody.

In the future, increased use of XML will allow far more intelligent data interchange between sites and thus fór more advanced
value-added Web services.

www.useit.com
Macintosh

Figyeljük meg, hogy ugyanaz a linkcím másképp néz ki

Windows, illetve Macintosh alatt! Általában nem tételezhetjük
fel, hogy egy linkcím egy bizonyos módon fog megjelenni
vagy tördelődni. Egyszerűen csak adjuk meg a puszta
szöveget, ami a link céloldalát írja le!

Oldaltervezés [ 61 ]
(Szemben lévő oldal, fent)
A Razorfish ugyanazt a színt
használja minden linkhez, tekin­
tet nélkül arra, hogy a felhasz­
náló járt-e már ott vagy sem.
Ez megnehezíti a felhasználók
tájékozódását a weboldalon be­
lül, mivel nem tudhatják, milyen
lehetőségeket próbálták már ki,
és melyeket kell még felfedezni­
ük. Például, ha egy felhasználó,
aki nem tudja, hogy egy másik
vállalatról szóló információt az
ügyfelek (clients), esettanulmá­
nyok (case studies), vagy part­
nerek (partners) címszó alatt
találja-e meg, nem biztos, hogy
emlékezni fog, hogy ezek közül
melyeket próbálta ki már koráb­
ban (feltételezve, hogy a felhasz­
náló eltölt valamennyi időt a
címszavaknál, mielőtt a főoldalra
visszatérne).
(Szemben levő oldal, lent)
Még ha különböző színeket hasz­
nálnak is a már felkeresett és
a még meg nem látogatott lin­
kek jelölésére, nem biztos, hogy
a felhasználók tisztában vannak
vele, melyik szín mire vonatkozik.
A The Blue Dót legalább az alap­
értelmezett linkszínek halvá­
nyabb árnyalatát használja,
de láttam már olyan oldalt is,
amelyen a linkek sárgák és zöl­
dek voltak. Vajon melyik melyik?
[6í] Jákob Nielsen: Web-design
■ Figyelmeztetések a link túloldalán esetleg előforduló
problémákra (például „csak regisztrált felhasználók­
nak", amikor a The New York Times-ra hivatkozunk).
A linkcímeknek nem szabad meghaladniuk a 80 karaktert,
már a 60-at is csak ritkán. Minél rövidebbek, annál jobb.
Ráadásul nem kell minden linkhez linkcímet rendelni.
Ha a kiemelésből és a szövegösszefüggésből egyértelműen
kiderül, hova vezet a link, csak a használhatóságát csök­
kentjük egy linkcím megadásával, hiszen a felhasználó­
nak többlet olvasnivalót adunk. A linkcím teljesen felesle­
ges, ha csak a kiemelésben már úgyis szereplő szöveget
ismétli meg.
Nem vehetjük biztosra, hogy a linkcím minden felhasz­
nálónál ugyanolyan lesz. A hangos böngészők a szöveget
nem megjelenítik, hanem felolvassák. Különböző böngé­
szők teljesen eltérő módon jelenítik meg a linkcímeket,
ahogy azt az ábrán is látjuk.
Végül a linkcímek használata nem jelenti azt, hogy ne
kellene a kiemeléseknek és az azokat körülvevő szövegek­
nek a linkcím nélkül is érthetőeknek lenniük. A felhasz­
nálóknak anélkül is meg kell érteniük egy link jelentését,
hogy a kurzorral ráállnának. A linkcímet kiegészítő infor­
mációk közlésére érdemes fenntartani, annál is inkább,
mert az elkövetkezendő jó néhány évben még lesznek
olyan felhasználók, akiknek böngészője nem jeleníti meg
a linkcímeket.
Linkszínek
A legtöbb böngésző két színt használ a linkek megjelení­
tésére: az azokra az oldalakra mutató linkek, melyeket a
felhasználó még nem látott, kékek, míg az azokra muta­
tók, amelyeket már korábban meglátogatott, bordók vagy
pirosak. A webes ergonómia szempontjából rendkívül
fontos, hogy mi is ugyanezt a színkódot használjuk linkje­
inkhez. Bár nem feltétlenül szükséges a kéknek ugyanazt
az árnyalatát használni, mint a böngésző alapértelmezése,
a még nem látogatott linkeknek egyértelműen kéknek
kell lenniük, a már meglátogatottaknak pedig egyértel­
műen pirosasnak vagy bordónak.
Ha nem szabványos linkszíneket használunk, a felhasz­
nálók képtelenek lesznek megkülönböztetni, hogy a site
mely részeit látogatták már meg és melyeket kell még fel­
fedezniük.
 t 212-966-5960 f:212-966-6915 107 grand street 3rd floor new york ny 10013 ■

www.razorfish.com

jfialauíio____________________________
T "dick fór a Jav" i variou** amsts |
1234567890
aboul
"lőve letter írom world of awe" i >,<ati tanárak ] d&teíls
"net it hack!" ;ttw srv} email
*)
guestboak
clii icb. daiiirv ^hotographs”

greenberri. nll the manipulátor

t miiek, snencer 'halad paremam"

D “f.i.r.e." f 11 r 6 j

O worrell. iaines obiects oi Dérire

ír DOH er. jK ’blomorphosis”
williams. rohert i tortured libidó i

"riantovle iiuest" | rnanrparanda brolh-rr |

“rabbit rat" ■ mélámé elnzig ]

"are wu sane?"
"iilirainerl!" + mc pc +
“n tv-chilin" <■ mc ps +

"stive tinié 97" razonfeh

copyright 1997 razorüsh. inc all nghrr resemed

www.thebluedot.com

Oldaltervezés [ 63 ]
 Nem kapnak világos képet a site felépítéséről és jelenle­
gi helyzetükről, ezáltal romlik a tájékozódási képességük.
Néhányan ugyanazt az opciót többször választják ki, feles­
leges időt töltve el ezzel; mások túl korán adják fel abban
a hiszemben, hogy már minden lehetőséget kipróbáltak,
pedig még nem tették; végül néhányan nem találnak meg
újra egy részt, amit korábban olvastak s hasznosnak talál­
tak, mert a listában nincs megkülönböztetve.
Egy nagyszámú website-ot érintő felmérésben Jared
Spool és kollégái a User Interface Engineering1'-nél r=0,4-
es korrelációt találtak a szabványos színek használata és a
felhasználó sikeressége között. (A 0,4-es megfelelés azt
jelenti, hogy a szabványos link-színek az összes faktor
közül körülbelül 16%-bán felelősek azért, hogy a fel­
használók képesek-e egy oldalon valamit végrehajtani, s a
többi teszi ki a fennmaradó 84%-ot. Használhatósági
szempontból talán nem az a legfontosabb kérdés, hogy
milyen színekkel jelöljük a linkeket, de semmiképpen
nem elhanyagolható szempont.)

A linkekkel kapcsolatos elvárások

Mindig ugyanazzal az URL-lel hivatkozzunk egy adott ol­
dalra! Ha egy link egy bizonyos URL-t használ, egy másik
pedig egy másikat, a böngésző nem fogja tudni, hogy
mindkét hivatkozás ugyanarra az oldalra mutat. így, még
ha a felhasználó követi is az első linket, a második meg
nem látogatottként jelenik meg - s a felhasználót nyilván
megzavarja, ha egy olyan oldal jelenik meg, amelyet már
látott. A felhasználók sohasem tanulják meg egy olyan
oldal felépítését, amelynek tervezésénél elkövették ezt a
hibát.

A kék szín pszichológiája

Ha ma újra kellene tervezni a webet, kevés
szakember jelölné kékkel a még meg nem
látogatott linkeket. Az ilyen szöveget kevés­
bé könnyű olvasni, mint bármely más színűt,
például feketét vagy bordót, mivel az embe­
ri szemnek kevesebb a kék szín hullám­
hosszát felfogó receptora. E fiziológiai tény
ellenére is a kéket ajánlom alapértelmezett
linkszínnek. Mégpedig azért, mert a felhasz­
nálók már hozzászoktak, így azonnal hasz­
nálni tudják az oldalt. Meglátják a kéket és
nosza, már kattintanak is! Azt a pár ezred-
másodperces késedelmet, amelyet a kék
szöveg olvasása okoz, bőven ellensúlyozza
az a néhány másodperc, amelyet azzal nye­
rünk, hogy a felhasználó könnyebben tájé­
kozódik egy nem szabvány színeket használó
oldalon hiszen tudja, mely linkeken járt már.

[64 ] Jákob Nielsen: Web-design

 July 1997 Calendar of Events

Surmq 1997
Suii.mpr 1997
Aijtiirnri 1997
Winter /Hnlidavs 1597-1991=1
The Enid A. Haupt Conservatory
ü World of Plants
Opened May 3d 1997

Photographer: Alán Rokach

[ Ni BG | Abaut | Gardens I Education | Rasearch | Évente | Plánt iriro | Shop ]

Copyright @1995 The New York Botunkat Gaiden. Bionx. New Tóik.
Pbotogiaphy copyright @1995 Tori Butt- -TBPhoto@i:r.iictconr.cont.
Ail lights icsei veri.
www.nybg.org

Figyeljük meg, hogy a szabványos linkszínek használata egy

pillantás alatt mennyire egyértelművé teszi a felhasználóknak,
hogy ezen a New York Botanical Gardens (New York-i Botani­
kus Kertekj-oldalon mely hivatkozással találkoztak. Ezen az
oldalon csak akkor indulnak el egy kerti ösvényen, ha igazán
el akarnak indulni.

Oldaltervezés [65 ]
 Egy hiperhivatkozásnak alapvetően két vége van: az in­
duló- és a céloldal. A két végponttal kapcsolatban a lin­
keknek két fő ergonómiai szempontnak kell megfelelniük:
■ Az indulás retorikája. Magyarázzuk meg világosan a
felhasználónak, miért érdemes elhagynia a jelenlegi ol­
dalt, és a link túloldalán milyen többlethez jut!
■ Az érkezés retorikája. Értessük meg a felhasználóval,
pontosan hol is van, s a kiindulópontjához képest szol­
gáltassunk neki értékes információt!

Kifelé mutató linkek

Vannak olyan tervezők, akik nem használnak külső olda­
lakra mutató hivatkozásokat, mondván, hogy ezzel a lá­
togatókat saját oldalukon tartják, s nem adnak nekik lehe­
tőséget a távozásra. Ezzel nem tudok egyetérteni, hiszen
ellentétes az egész web természetével, vagyis hogy a fel­
használók tartják kezükben az irányítást. Jussunk túl ezen,
hiszen nem sajátíthatjuk ki a látogatókat! Különben sem
tarthatjuk őket fogva, hiszen egy könyvjelző segítségével
vagy egy friss URL begépelésével bármikor elmehetnek.
Vannak site-ok, mint például a Microsoft Sitebuilder,
amelyek figyelmeztetnek, mikor épp elhagynánk őket,
de én ezt sem ajánlom. (Ezt kimondottan erről a site-ról
mondom.)

Emberekre mutató linkek

Ha egy személy nevét tesszük meg hivatko­
zásnak, javaslom, hogy az vezessen ennek a
bizonyos személynek az életrajzi oldalára.
A gyors letöltés érdekében egy személy
oldalának egy viszonylag kicsi, hagyomá­
nyos arcképet (lehetőleg hivatkozva, több
nagyobb és/vagy változatosabb, különböző
beállításokban készült fényképre), a személy
előéletéről szóló rövid leírást, s további
részletesebb információkra mutató linkeket
érdemes tartalmaznia. Ha ez a személy
rendszeresen ír egy rovatba, vagy máshol is
jelennek meg írásai, kézenfekvő, hogy
legyen egy link az oldalon általa írt összes
oldal listájához. Összes írásának jegyzéke
szintén kaphat egy linket. Végül a személyes
oldalnak tartalmaznia kell minden olyan
elérhetőséget, amelyet az illető közzé akar
tenni; ha lehetséges, egy e-mail címet is,
amely egyben „mailto" is, azaz olyan link,
amely automatikusan elindít egy e-mail
programot egy megfelelően megcímzett
üzenettel. Nem javaslom, hogy név legyen
az e-mail link, mert ez megsérti azt a web­
en elfogadott szabályt, hogy ha egy linkre
kattintunk, információt kapunk valamiről és
nem kapcsolatot teremtünk vele. Ráadásul
nem valami szerencsés, ha egy egyszerű hi-
perszövegre kattintva rögtön egy e-mail
alkalmazásba pottyanunk.

[66] Jákob Nielsen: Web-design

Egy új böngészöablak megnyi­
tása arra a porszívóügynökre
emlékeztet, aki bebocsátást Entcring
nyerve, az ügyfél szőnyegére
borítja a hamutartó tartalmát. Accessories
Wc’ve launchcd a new browser
Kösz, de már nem kell több ablak
fór this shopping cxperiencc.
a képernyőmre (már csak azért
sem, mert a jelenlegi operációs
snirna
rendszerek borzasztó rosszul
kezelik az ablakokat). Ha szük­
ségem lesz egy új ablakra, majd
megnyitom magam.
A tervezők abban a reményben
nyitnak meg új ablakokat, hogy
az majd az oldalukon tartja a
felhasználókat. Még ha el tekin­
tünk is attól a felhasználót
riogató üzenettől, amely abban
fejeződik ki, hogy átvesszük a www.gateway2000.com
felhasználó gépe fölött az irányí­
tást, ez a stratégia öngól, mert
használhatatlanná teszi a
„Vissza" (Back)-gombot, amit a Három gondom van. Először is, mivel az ikonok nem
felhasználók általában akkor internetszabványok, a felhasználók nem mindig értik,
használnak, ha vissza akarnak hogy mit jelentenek. Másodszor a tanulhatóságot eresen
térni egy site-ra. A felhasználók megnehezíti, hogy a szokásos kettő' helyett háromféle
gyakran nem is veszik észre, linkcsaládot kell megkülönböztetni. Szerintem sok fel­
hogy egy új ablak nyílt meg használó nem fogja megérteni, miért van néhány belső
(főleg, ha kis monitort használ­ Microsoft-hivatkozás megjelölve, míg mások nincsenek.
nak, ahol az ablakok mérete Harmadszor, az ikonok miatt a külső linkek a belső lin­
maximalizálva van, hogy kitölt- keknél is fontosabbnak tűnnek; a többszínű ikonok oda­
sék a képernyőt). Tehát az a fel­ vonzzák a szemet, és elvonják a figyelmet az olvasásról.
használó, aki vissza akar térni Az egyetlen dolog, ami tetszik ezen az oldalon, ahogyan a
egy előző site-ra, összezavarodik, további olvasnivalók (Further Reading) listáját alcímekkel
mikor meglátja a kiszürkített szépen kategóriákba szedték, amitől átláthatóbb lett.
„Vissza"-gombot. Könnyen lehetne a site elrendezésén javítani. Először is
az egérmutató színt válthatna, amikor egy kimenő link
fölé ér. Ezt az ötletet kiterjesztve különböző színeket le­
hetne használni attól függően, hogy a felhasználó koráb­
ban meglátogatta-e már az oldalt. Meg lehetne változtat­
ni az egérmutató alakját is a site minőségi besorolásától
függően, amihez az adatok egy erre a célra kifejlesztett
szerverről érkeznének - például Michelin-szerű csillagok­
kal jelezve a minőséget a kéz alatt.

Oldaltervezés [ 67 ]
 MICROSOFT PRODUCTS SUPPORT SHOP

SiteBuilder
n e t w o r k

more or hess
more:
aá tóm the archives

Róbert Hess

Made fór Each Other? Making Your Site

Browser Compatible
Posted. June 2, 1997 To be archlved July 2, 1997

I often find myself talking with people about the new features coming in the next
version of Internet Explorer, or available from Windows NT Serverj fór serving up
Web pages. After I've showed them the cool new features, and described how they
might be used in a Web document, people usually get anxious to try a new
feature on their own sites.
Róbert Werr is an evangefist ín
Microsoft's Deve/oper Re/ations
ThentAe question always comes upi
Group. Fortunate/y fór a!i of us, bis
opinions are bis own and do nőt
necessarily reflect tbe positions of “How do I getthis to work on the browsers currently available?"
Microsoft.
I just look at them with a blank stare. If you could do this with a current browser, it
wouldn't be az?eiv feature, now would it? It always amazes me how, on one hand,
Web developers damor fór somé special, whizzy feature that they think would
really improve their Web site, yet they want it to work on every browser their
audience might be using.
Further Reading:

Simple HTML
Authorinq fői Creating a "generic" bút representatiue site is a pretty good exercise to
M u I ti p I e PI a tf o r rn ■ check the guality ofyour message and information.
How can I use inline It can't be ignored that compatibility, however frustrating fór Web designers and
image.- with out browser developers, Is an important issue that needs to be considered carefully.
elieriatinq my users It can alsó be a very, very difficult problem to solve. At somé point in your Web
* >
HSf design, you will have no choice bút to alienate somé faction of your potential
audience, either by adding a feature they can't see, or by making a site so
Lascading Style Sheets simple looking that surfers seeking "entertainment" will ignore it.
Style Sheetsi A
Brief Överview fór There are several ways to create a Web site that provides an appropriate level of
Desiqners compatibility from platform to platform, and browser to browser. Let's take a look
at a few different approachesj perhaps one will be appropriate fór your projects.
W 3C i C a s c s d i n
Style Sheets MS^+'
Start simple
Client-side scripting
W3C1 Client Sídé Create a Web site focused on the "Lowest-Common-Denominator" approach. This
means the site doesn't use any fancy HTML, or rely on embedded applets, or
Scriptinq
client-side scripting. It's just information, simply presented bút well structured.
Actually, creating a “generic" bút representative site is a pretty good exercise to
Microsoft JScript
check the quality of your message and information. Far too many sites rely so
Web site
heauily on special effects and fancy graphics that their creators don't realize how
little reál information they provide.
Microsoft 'wBScnot
Web site Once you have set up an HTML 2.0 version of your pages, then you can start
adding somé visual features that allow newer browsers to utilize somé of their
Browser sniffing functionality. This can easily be done in a compatible manner with things such as
JavaScriot examole the <FONT> element, fór affecting the color and typeface of the text, and the
iw^- <TABLE> element, fór helping fine-tune the layout of the page. And, of course,
t-hprp i« alwauc rhp plpmpnt. hírt ramamharfhat cnmp cnrfprc c+ill ii«b

www.msn.com

A Microsoft SiteBuilder oldala három kategóriába sorolja a

hivatkozásokat, és ezeket vizuálisan is megkülönbözteti
egymástól. A SiteBuilderen belül lévő linkek mindenféle
különösebb hűhó nélkül jelennek meg, a Microsoft más
részeihez vezetőket egy „kifelé mutató"-ikon jelöli, míg a
külső site-okra mutatókat „elhagyja az MS-t"-jellel mutatja.

[68 ] Jákob Nielsen: Web-design

 MICROSOFT PRODUCTS SEARCH SUPPORT SHOP

SiteBuilder
network

more or hess
more:
■A fromthsarchivss

Róbert Hess

Ma de fór Each Other? Making Your Site

Browser Compatible
Posted June 2, 1997 Tö be archlved July 2, 1997

I often find myself talking with people about the new features coming in the next
version of Internet Explorer, or available from Windows NT Server, fór serving up
Web pages. After I've showed them the cool new features, and described how they
might be used in a Web document, people usually get anxious to try a new
feature on their own sites.
rtoAert Hess is an evangeiist in
Microsoft's Deveioper Relations
ThentAe question always comes up:
Group. Fortunate/y fór ail of t/s, his
opinions are his own and do nőt
necessari/y ref/ect the positions of "How do I get this to work on the browsers currently available?"
Microsoft.
I just look at them with a blank stare. If you could do this with a current browser, it
wouldn't be anew feature, now would it? It always amazes me how, on one hand,
Web developers clamor fór somé special, whizzy feature that they think would
really improve their Web site, yet they want it to work on every browser their
audience might be using.
Further Readiny:

Simple HTML
Authorinq fór Creating a "generic" bút representativesite is a pretty good exeroise to
M i_i Iti p I e PI stfo t m s check the guality ofyour message and information.
It can't be ignored that compatibility, however frustrating fór Web designers and
browser developers, is an important issue that needs to be considered carefully.
It can alsó be a very, very difficult problem to solue. At somé point in your Web
design, you will have no choice bút to alienate somé faction of your potential
audience, either by adding a feature they can't see, or by making a site so
simple looking that surfers seeking "entertainment" will ignore it.

There are several ways to create a Web site that provides an appropriate level of
compatibility from platform to platform, and browser to browser, Let's take a look
W3C: Cascadlnq at a few different approaches,
* perhaps one will be appropriate fór your projects.
Style Sheets

Start simple
Client-side scripting
W3C: Cherit Side
Create a Web site focused on the "Lowest-Common-Denominator" approach. This
Scripting
means the site doesn't use any fancy HTML, or rely on embedded applets, or
dient-side scripting. It's just information, simply presented bút well structured.
Actually, creating a "generic" bút representative site is a pretty good exercise to
check the quality of your message and information. Far too many sites rely so
heavily on special effects and fancy graphics that their creators don't realize how
Microsoft VBScript little reál information they prövidé.
w-b 7 Browser □eteciion í-jNewbies Net Guidej
.0 version of your pages, then you can start
Browser snifi
http iAWww newbies-netgu i de.comáwe b_ pa -1 ín detect. htm I
. allow newer browsers to utilize somé of their

—
J a v a S cr i pt e < a m p I e functionality. This can easily be done in a compatible manner with things such as
the <FONT> element, fór affecting the color and typeface of the text, and the
<TABLE> element, fór helping fine-tune the layout of the page. And, of course,
f-hprQ aIwauc thp plpmonr. hűt rpmpmhQr that cnma ciirfarc etil! iicp

www.msn.com

Ez az elméleti példa két lehetőséget mutat arra, hogy egy

böngésző hogyan informálhatja a felhasználót, ha éppen el
akar hagyni egy oldalt, külön „kifelé mutató"-ikonok hasz­
nálata nélkül. Az egyik, hogy a kurzor formát vagy színt
változtat, amikor egy kimenő linkre mutat, a másik, hogy
egy felugró menü további információt közöl a linkről.

Oldaltervezés [ 69 ]

(Szemben levő oldal) Az olyan
rövid megjegyzések, mint ami­
lyenek a The Mining Company
oldalán találhatóak, segítenek
a külső linkek használatakor.
Ahelyett, hogy azt mondaná:
„itt egy csomó link, nézd meg
őket" (mintha lenne rá idő),
a megjegyzésekkel kiegészített
lista alapján már itt és most
képet alkothatnak a felhasználók
arról, hogy a különböző hivat­
kozások közül melyeket érdemes
megnézni.
[70] Jákob Nielsen: Web-design
A 69. oldalon levő példán egy céloldal címét (egy proxy-
szerverről lekérdezve) és egy távoli site webhely nevét
(amit a site-meghatározásból vagy a honlap címéből lehet
megtudni) mutatom meg. A site nevén álló egérmutató
attól függően változtatja meg a színét, hogy a felhasználó
látta-e már a webhely valamelyik oldalát. Ahogy ez a két
példa is mutatja, még hosszú út áll a böngészők előtt, míg
a felhasználók navigációs igényeit teljesen ki tudják majd
szolgálni. Elég baj, hogy a gyártók ehelyett haszontalan
multimédiás tulajdonságok kifejlesztésére pazarolják
energiájukat.
Az egyik alapvető ok, amiért érdemes külső hivatkozá­
sokat is bevenni, hogy nagyon olcsón járulnak hozzá az
oldal tartalmi értékének növeléséhez. Mindig a webterve-
zők feladata, hogy a felhasználókat a leghasznosabb és
legértékesebb linkekkel lássák el. Bármilyen haszna szár­
mazzon is a felhasználónak abból, hogy rákattint egy link­
re, az mindig jó fényt vet arra a site-ra is, ahonnan oda­
érkezett. Ha a felhasználók azt tapasztalják, hogy egy
oldalon jó hivatkozásokat találnak, oda újra és újra vissza­
térnek. A linkek egyszerre tartalommá válnak, és a fel­
használók már csak miattuk is kedvelni és használni fog­
ják az oldalt.
Ha jó külső site-okat válogatunk össze, learatjuk a vi­
lágszerte dolgozó többmillió tartalomtervező munkájának
gyümölcsét. Elméletileg természetesen a felhasználók
önállóan is rátalálhatnának ezekre az oldalakra anélkül,
hogy a mi site-unkon megállnának, de a gyakorlatban
elég nehéz az interneten hasznos információra bukkanni,
úgyhogy a felhasználók áldani fogják nevünket a hivatko­
zásokért.
A kifelé mutató linkeket józanul kell megválogatnunk.
Jobb kevesebb, pontosan a témába vágó link, mint az
összes elképzelhető webes oldal linkjét összegyűjteni. Itt is,
mint a tervezés sok más területén, a több kevesebb. Minél
több site-ot sorolunk fel, a felhasználó annál nehezebben
tudja kiválogatni a számára értékeseket. A felhasználók
általában csak tíz százalékát tudják feltárni az összes link­
nek, amivel találkoznak. Néhányan közülük maximalisták
és sok, azonos témára vonatkozó információt akarnak
megvizsgálni. Hogy kiszolgáljuk ezeket a felhasználókat is,
jó ötlet lehet egy-egy, a témához kapcsolódó supersite
linkjét is megadni. A supersite egy olyan oldal, amely a le­
hető legtöbb linket indexeli, sorolja csoportba és kommen­
tálja egy adott témán belül.
 computíng/sdence I software desktop publishing
The Mining tOpOl Site , <7^: everrts site ma pi
Company'1 ■ chaUbtr rearch iielp

Internet Solutions

I Interest Areas ▼]
I Sub-Sections ▼ | Desktop Publishing
| Related Sites
T navigate this site Sunday, July 06, 1997

ii welcome
new feature
previous feátütés
best of the net
resource list
welcome
feedback Net Finds
guide bio
Get a Drawino/Paint Program
Andy Evans has somé nice descriptions of Vector, Raster, and 3D
programs — on the first stop of his exploration of how to create
great graphics. The entire site is a delightful feast fór the eyes full
► search this site
offun, whimsical animated graphics.

The future of print bv Christopher Gulv

Changes in the way we print may have a profound effect on SOHO
business owners. Read what one printer manufacturer has to say in
this article from Toronto Comoutesl

Be Succinct! f Writing fór Ihe Web)

I should probably re-read this one every weekl Jákob Nielsen
describes the three main guidelines fór writing fór the Web.
Whether you write original matéria! fór Web publishing or are
transferring print documents to the Web, heed these tips,

SummertimB Papers from Idea Art

From watermelons to sunflowers, browse this collection of fun
summer designs in paper and envelopes from Idea Art,

Trade mark Checklist

This checklist from the International Trademark Association (INTA) is
a valuable tool fór desktop publishers. It is an alphabetized list of
thousands of trademarks and service marks showing to what they
apply and how to spell them correctly.

Restore these faded uhotos

Palaroid's new software utiiity, Befő re BcAfter, already has a tips
page. Learn how to imprpvs an old black and white photo,
www.miningco.com

Oldaltervezés [ 71 ]
 Pw íí SEARCH | NEJTS&BQLTS | NEWS&VIEWS | JAVA RESOURCES 1

Resources

• Download this aiticle and the complete source code as a gzipped tar fiié
/javaworid/iw-0B-1997/images/step/jw-O6-step,tar.gz
■ Download this aiticle and the complete source code as a zip fiié
/iavaworid/iw-08-1997/iinages/step/iw-08-step.zip
■ Download the latest BDK from JavaSoft's JavaBeans Web site
http://splash.iavasoft.com/beans/
■ The JavaBeans specification
httD://sDlash.iavasoft.com/beans/soec.html
■ The "Glasgow" JavaBeans specification
httD://sDlash.iavasoft.com/beans/alasaow.html
• Late-breaking advice fór the JavaBeans developer from theJavaöeans flt/visor
http://splash.iavasoft.com/beans/Advisor.html
■ Online training from the Java Developer Connection
http://developer.iavasoft.com/developer/onlineTrainina/
■ P..ead Intermediate & Advanced Java Programming Máténál by Richard G. Baldwín
http: //ww w .phrantic.com/scoop/Ja vaOOO .htm

Previous Step by Step articles

• "Chait your way to custom graph components" -- Learn to hulld a graph framework and
custom graph components.
■ " Scale an appkation from two to three tiers with JDBC" — Learn how we can use JDBC to
convert our Fórum server apphcation intő a middleware layer.
• "Moving to JDK 1.1: Using the delegation event model to create custom AWT components" --
Learn how a move to JDK 1.1 affects the way you create custom components.
• "Creating custom components" — Learn how easy it is to create specialized components,
reuse them, and keep your application-level code cleaner with internál event handling.
■ "Write vour own threaded discussion fórum: Part 2" — Learn how to implement a simple
communications protocol to get a fórum discussion group up and running,
■ "Write vour own threaded discussion fórum: Part 1" — Use a fórum to make your Web site
more mteractive, provide customer support, and more.
• "Stepi'inq through a site navigátor applet" — Enháncs your Web site with a convenient,
hierarchical interface.
• "Steppinn through an image mao applet" — Spice up any Web site with this reusable Java
code.

© 1997 Web Publishing Inc., an I DG CcmmDnicaBnns company

If you have problems with this magaziné; contact we b m a s te riOj i a v a w o rl d. c o m

URL: http://www.iavaworld.corn/javaworld/jw-08-1997/jw-08-step.html
Last modified: Monday, July 14; 1997
www.javaworld.com

A JavaWorld csaknem minden cikk végén közöl
olyan ajánlott forrásokat, melyek az érdeklődő
olvasók számára érdekesek lehetnek. Mivel csak
azok az olvasók jutnak el a cikk végéig, akiket
érdekel a téma, ez az elhelyezés ideális a nagy
mennyiségű külső forrás kereszthivatkozására.
A felhasználók gyakran találják értékesnek az
ilyen „lásd még"-hivatkozásokat, s arra használ­
ják őket, hogy további és mélyebb ismereteket
szerezzenek, mint amennyit egyetlen linkből
lehetne. Sajnos, az oldal tervezése miatt meg­
akad a felhasználó szeme a források URL-jein,
mivel azokból hipertext-linkek lettek, s így más
színűek és alá vannak húzva. Emiatt elég nehéz
az adott források teljes listájának gyors áttekin­
tése s a legértékesebbek kiválasztása.

[72] Jákob Nielsen: Web-design

 SEflRCH | NUTS & BQLTS | NEWS8VIEWS | JAVA RESOURCES 1

Resources

■ Download Idus article and the complete source code as a gzipped tar fiié
/javaworld/jw-08-1997/images/step/jw-08-step.tar. gz
■ Download this article and the comolete source code as a zip fiié
/jav a world/jw-08-1997/images/step/j w-08-step.zip
■ Download the latest BDI from JavaSoft's JavaBeans Web site
http i//spl ash.javasolt, corn/be ans/
■ The JavaBeans soecification
http i//splash.javasoFt. corn/be a ns/spec. html
• The "Glasgow" JavaBeans specification
http ://spla sh.javasoft.com/beans/glas gow.html
■ Late-breaking advice fór the JavaBeans developer from theJavaBeans A/wsiV
http://splash.javasoft. com/beans/Ad vlsor.html
■ Online training from the Java Developer Connection
http:// developer.javasoft.com/developer/onllneTralnlng/
■ Read/ntermediate Li Advariced Java Froerammim Matéria! by Richard G. Baldwin
http:// w w w. phra ntic. com/scoop/Ja va000.htm

Previous Step by Step articles

■ "Chart your way to custom graph components" -- Learn to hulld a graph framework and
custom graph components.
■ " Scale an application from two to three tiers with JDBC" --Learn how we can use JDBC to
convert our Fórum server application intő a middleware layer.
■ "Movina to JDK 1.1: Usino the deleaation event model to create custom AWT components" --
Learn how a mave to JDK 1.1 affects the way you create custom components.
■ "Creating custom components" -- Learn how easy it is to create specialized components,
reuse them, and keep your application-level code cleaner with internál event handling.
■ "Write your own tlueaded discussiori fórum Part 2" — Learn how to implement a simple
communications protoml to get a fórum discussion group up and running.
■ "Write vourown threaded discussion fórum: Pait 1" — Use a fórum to make your Web site
more mteractive, provide customer support, and more.
• "Steppinq throuqh a site navigátor applet" -- Enhance your Web site with a convenient,
hierarchical interface.
• "Steppinq through an image mag applet" — Spice up any Web site with this reusable Java
code.

© 1997 Web Publishing Inc., an IDG Communications company |

If you have problems with this magaziné, contact webmasteríöjiavaworld.com

URL: http://www.javaworld.com/javaworld/jw-O0-1997/jw-O0-step.html
Last modified: Monday, July 14, 1997
www.javaworld.com

Itt egy kicsit átalakítottam a JavaWorld forrás­
listáját. Mivel az URL-ek a lista legérdektelenebb
elemei, kisebb betűtípussal és kevésbé élénk szín­
nel jelenítettem meg őket, és mert a link úgyis
automatikusan eljuttatja az embert az URL-re,
nem mindig kötelező a címet szöveggel is meg­
jeleníteni. Az egyetlen eset, amikor mégis érde­
mes lehet az URL-t kiírni, az, ha az URL hitelt ad
a linknek. Ha például autószerelésről szóló site-ot
linkelünk, a ford.com hitelesebb link lehet, mint
mondjuk a fredshappysite.com. Ha a hiperszöveg-
hivatkozások a leíró szövegbe ágyazzuk, akkor a
felhasználó szeme a legfontosabb információn
akad meg, így könnyebben eldöntheti, melyik
linket kövesse. Az áttekinthetőséget tovább
növeli, ha nem az egész sort, csupán a cél leírá­
sául szolgáló legfontosabb szavakat emeljük ki.
Egy utolsó apróság: az első két linkben az egyet­
len különbség, hogy a forráskód .tar illetve .zip
formátumú, ezért kiemeltem a formátumok
magyarázatát, hogy a felhasználók gyorsabban
megérthessék, miért van két link.

(Szemben levő oldal) Az Encarta
Online mindegyik oldalának alján
lehetőség van arra, hogy az
ember érvényes linket készítsen
az adott oldalra. Erre azért van
szükség, mert az URL-t, amivel
az oldalra értünk, talán egy
keresőszerver állította elő, ami
később nem fog működni. Persze
jobb lenne egyszerű URL-eket
használni többletlépés nélkül,
de mivel a szolgáltatás legkülön­
bözőbb pontjain ideiglenes URL-
ekre ugrálunk, ez nagyszerű
módja annak, hogy a felhaszná­
lók hosszú távon használható
URL-eket készítsenek.
A háttér-információkat nyújtó
szolgáltatásokat minél több
felhasználónak fel kellene venni
hivatkozási listájára. Az oldalra
mutató link létrehozása a
következő kódot eredményezi:
<A HREf=http://encarta.
msn.com/conci se/default.
asp?vs=x97&la=na&ty=l&vo=
lB&ti=O33OdOOO>
Gyanítom, hogy az URL „vs=x97"
része az 1997-es kiadásra muta­
tó link. Ha ez így van, szerintem
hiba ezt a paramétert a linkbe
fűzni. Általában jobb a legfris­
sebb cikk kiadására mutató link,
mint ha örökké az 1997-es
kiadásra hivatkozna.
[74 ] Jákob Nielsen: Web-design
Bejövő linkek
A bejövó' linkek a legértékesebb forgalomnövelő eszközök
közé tartozhatnak. Amikor mások a mi oldalunkra mu­
tató linket helyeznek el, ingyen hirdetnek minket, s ezzel
jó véleményüket is kifejezik (ne feledjük, hogy a külső
oldal szerzője feltehetőleg követte a kimenő linkek gon­
dos megválogatására vonatkozó utasításaimat). Ezért
hálásnak kell lennünk minden bejövő linkért, és mindent
meg kell tennünk, hogy segítsük a hivatkozókat. Néhány
site-nak olyan hivatalos társprogramja van, amely tényle­
gesen fizet a bejövő linkekért.
A legegyszerűbben úgy támogathatjuk a bejövő linke­
ket, ha minden oldalunkhoz állandó URL tartozik. Ha a
felhasználók bármikor meglátják valamelyik oldalunk
URL-jét, azt hipertext-linkként tudniuk kell kimásolni sa­
ját oldalaikra, és biztosnak kell lenniük abban, hogy a link
működni fog. Ha van olyan linkünk, ami egy bizonyos idő
után „el fog tűnni", akkor ezt közöljük a felhasználókkal!
így nem érheti csalódás őket.
Egy oldalnak néha ideiglenes és állandó URL-je is van.
Egy rovat „aktuális" száma például lehet egy virtuális
URL, ami mindig a mindenkori aktuális szám tényleges
címére mutat. Ebben az esetben mindkét URL-t elérhető­
vé kell tennünk, hiszen lehet, hogy néhány szerző a min­
denkori aktuális rovatra akar linket készíteni, míg mások
egy bizonyos cikkre. Lásd még a negyedik, Site-tervezés
című fejezetnek az URL-tervezésről szóló részét!
A bejövő linkek készítését legjobban úgy tudjuk buzdí­
tani, ha olyan tartalmat kínálunk, amire mindenki hivat­
kozni akar. Elősegíti a linkelést az is, ha az oldalak annyira
egy témára összpontosítanak, hogy más szerzők fel tudják
használni őket ajánlásként. Kevésbé valószínű, hogy a
szerzők linket készítenek az oldalunkra, ha az túl sok min­
denről szól, mivel az olvasók nem értenék, hogy miért
kerültek az oldalunkra.
ENCARTA »i/»r Gulded fltness tour beglns In t“l II seconds.
___ if . HHHk ' 'W
BMXimaia Hicrosoft Encarta Conclse Encyclopedia_____________
G&vy&phy CDuntri&s

Tonga

Tonga, courrtry inthe southem Pacific Óceán, southeast of Fjji.and northeast of NewZealand. Tonga is the only remaining
Polynesian monarchy, Its totál land arca is about 750 sq tan (about 200 sq mi) Nuki'alofa is the capital and largest tóim

Land and P$qd&

Tonga consists of more than 150 islands The eastem islands are coral formations, uhile well-vegetated islands of voloanic
origin lie in the west. The climate is tropioal uith high humidrty

The population Is 105,600 (1995 estimate), uith about tuo-thinds living on Tongatapu, the langest island. More than 99 percent
ofthe people are Poh/nesians. XMmost everyone is Christian; most are Methodists Tonga's literacy rate, neariy 100 percent, is
among the highest In the Pacific

Eccrtorny snd Gcvenvnent

Agriculture and fishing are the chief economic activities in Tonga, and about halithe population worte at the subsistence
le vei. Because of a shortage of land. many Tongans seek employment overseas. Trade deficits are offset bytourism, money
27
serit by Tongans uorta’ng abrcad, and foreign aid. The national currenoy is the/»'ar?^ (1 pa'anga equal U.S.$1; 1095)

Tonga is a oonstitutional monarchy. Kng Taufa'ahou Tupou IV is the head of state, and the pnme minister serves as head of
govemmerrt. The partiamért consists of an 11-member cabinet, nine representatives elected by Tonga's 33 nobles, and nine
representatives elected bythe people. Bections are held every three years.

Hetory

Tonga's first inhabitants probably amved from Fiji about 3500 years ago. In 1616 Dutch e>plorers visited, and British explorer
Captain James Cookmade three -visíts between 1773 and 1777 Methodist missionaries amved in the 1820s and converted the
islanders to Christianity. George Tupou I founded the monarchy In 1875. In 1900 Tonga became a British Protected State.
and in 1970 it achieved independence The Pro-Democracy Movement, organized in 1992, faced strong opposition from the
monarchy and the govemment.

Click here to generate a link to this page

LopynghtlZ Microsoft® Corporation

Horn to Contact Us

Other Mcrosoft Products

□
Bestexperleioedultt

Microsoft
Internet
Explorer

s I
* ben ntert
cifc

encarta.msn.com

Oldaltervezés [75]
 Feliratkozási és regisztrációs linkek
Amennyiben az oldalunkon feliratkozásra vagy regisz­
trációra van szükség, máris elbúcsúzhatunk a bejövó' lin-
kekró'l érkező' új felhasználóktól. Elképzelhetetlen, hogy
valaki olyan oldalra mutató hivatkozást tegyen az oldalá­
ra, ahol a felhasználónak még azelőtt fel kell iratkoznia
borsos díj fejében, hogy elolvashatta volna az oldalt. Már
maga a felhasználói regisztráció ténye is eléggé nagy aka­
dály, ami miatt a bejövő linkek száma csökken. Egy hivat­
kozást követő felhasználó nem fog örülni, ha valódi tarta­
Amennyiben az ol­ lom helyett egy regisztrációs űrlap fogadja.
dalunkon feliratko­ Ha egy site-hoz valóban szükség van előfizetésre vagy
zásra vagy regisztrá­ jegyzékbe vételre, akkor javaslom, hogy bizonyos oldala­
kat más URL-lel tegyünk szabadon elérhetővé a linkek
cióra van szükség, számára, tehát az ezekre az URL-ekre érkező felhasználó­
máris elbúcsúzha­ kat ne zavarják meg bejelentkező oldalak! Amennyiben
tunk a bejövő hivat­ ezeket az ingyenes oldalakat úgy választjuk meg, hogy
azok jól képviselik a szolgáltatást és más szerzőknek is
kozásokról érkező új érdekesek lehetnek, valószínűleg sok „közvetett"látogatót
felhasználóktól. vonzunk, akik közül néhányból állandó előfizető is vál­
hat. Mindazonáltal valahogyan utalnunk kell a kiválasz­
tott oldalak ingyenességére, s olyan egyszerű mechaniz­
must kell szolgáltatnunk, amellyel a szerzők könnyen
rájöhetnek, mely URL-eket használhatják linkként.
Noha az előfizetések és a felhasználói regisztrációk erő­
sen visszavetik a bejövő linkek számát, a kis összegű fize­
tésekkel kapcsolatban más a véleményem. Ha majd
néhány éven belül a kis összegű fizetések elterjednek,
a felhasználóknak bizonyos oldalak látogatásáért néhány
centet kell majd fizetniük egy olyan észrevehetetlen
mechanizmus segítségével, mint amilyen ma a telefonhí­
vások díjazása - „magától"megtörténik, s a díj a havi érte­
sítőben jelentkezik, bárminemű felhasználói beavatkozás
vagy különösebb azonosítás nélkül. A szerzőknek nyilván
figyelembe kell majd venniük az oldalak árát, mielőtt
rámutató hivatkozást helyeznének el, és ingyenes oldalra
nagyobb valószínűséggel linkelnek majd, mint egy kis
összegbe kerülőre, amennyiben persze az oldalak értéke
azonos. Egy pár cent persze senkit sem fog visszatartani
attól, hogy egy jó oldalt belinkeljen. Ha pedig már egy pár
centet sem ér meg az oldal, eleve nincs is szükség rá.

[76] Jákob Nielsen: Web-design

Reklámlinkek
A hirdetés a bejövő hivatkozás egy speciális fajtája, mert
ha mi fizetünk a hirdetésért, mi is akarjuk a link tulaj­
donságait megszabni. Mindenképpen azt javaslom, hogy a
hivatkozás közvetlenül egy olyan oldalra vezessen, ame­
lyik a hirdetés szövegében megfogalmazott témával fog­
lalkozik, és ne a honlapra mutasson.
A webes hirdetésekkel foglalkozó kutatások kimutat­
ták, hogy a felhasználók körülbelül 20-30 százaléka, miu­
tán egy vállalati honlapra vezető reklámgrafikára kattint,
szinte azonnal a Vissza gombot használja. Én csak azon
csodálkozom, hogy az arány ilyen alacsony, hiszen ha a
felhasználókat egyszerűen csak a honlapra küldjük, telje­
sen magukra hagyjuk őket. Egyedül kell megtalálniuk azt
a számukra hasznos információt, ami miatt eleve a hirde­
tésre kattintottak. Figyelembe véve, hogy milyen nehéz a
legtöbb site-on eligazodni, ez nem valami jó ötlet.
Néhány web-marketinges azért a honlapjához linkeli a
reklámgrafikát, mert szeretné, ha a potenciális vásárló
bejárná az oldalt. Jó is lenne, de a helyzet sajnos az, hogy
a felhasználók nem hajlandóak arra, hogy egyetlen site-
tal sokáig bajlódjanak. Nem az Ön oldala körül forog a
világ! A felhasználók gyorsan ott fogják hagyni, ők azon­
nal akarják az információt, nem csak öt kattintás múlva.
Kizárólag akkor fogják esetleg jobban bejárni a site-ot,
ha a céloldal a hirdetéshez (ami eleve megfogta őket)
tartozó értékes információt tartalmaz.
Ami a reklámgrafikát illeti, hiperszöveg-hivatkozásként
érdemes megtervezni, azaz érdemes igen jól megfogalmaz­
ni a céloldalra vonatkozó információt, hogy elmagyaráz­
zuk a felhasználónak, milyen tartalommal fog találkozni,
és hogy megindokoljuk, miért érdemes a hivatkozást
követni. Túl sok olyan hirdetés van, ami csak azt harsogja:
„nézz meg!", ezek mindenféle idegesítő animációt hasz­
nálnak fel, ami a „kattints ide "-gombon kívül semmiképp
sem készteti a felhasználót arra, hogy megnézze a linket.

Oldaltervezés [ 77 ]
 • í‘ I ®
ínloseek bigYbIIow

You searched fór DVD manufacturing

Sites 1 - 10 of 339,429

• news center Related Topics

CD-ROM
Desktop PCs From CD-RÜM vendors
Gate'.-.'a1,1 2000 Are
Litert to Sélért f/lpart
DVD
[seek] Hbs
• sm-aii info ® Search only these results O Search the whole Web
.pBopla& Business
Stocks/Cornuariies
Street Maus Sites 1 - 10 of 339,429 ii.de Síjmr.ujies riext 10
Sharewai e/Chat
Desk RBferBnce The Terhnologv Of DVD
Infossek Investor New DVD Analysis Equipment - One Manufacturer’s View As the
specification fór DVD unfolds, so do new dBvelopments, considerations and
company capsules: requirements fór test equipment. By Mark ...
100% http://www.klplnet.com/tdb/tdb_Jul96/feat_dvdinspert.html (Size 5.6K)
Simoson
Mán ura etil ring Co,.. Nirnbiis Bég irts DVD Protiuction: Com panyis First hídé nendeíit CD
Inc. Manufarturer
to Offer DVD Manufacturing Nirnbus Begins DVD Production; Company is
Lindsav First Independent CD Manufacturer to Offer DVD Manufacturing Source:
Mam.ifac.tLiring Co. PR Newswire CHARLOTTESVILLE, Va., Sept. 13 ...
100% http://www.digitaltheater.com/news/archlve/sepl45.htmf (Size 4.5K)
i-lunt Maimfacturmg
Co, ALOM Technolonies
ALOM Technologies offer disk/CD-ROM/DVD replication, assembly, logistics
KIT Manufacturing management, warehousing and fulfillment
Cümoanv 100% http://www.alom.com/ (Size 2.8K)
www.infoseek.com

Az Infoseek nagy ötlete, hogy DVD-reklámot jelenít meg,

valahányszor egy felhasználó „DVD-gyártás"-t keres az
Infoseek-en. Azok a felhasználók, akik a hirdetés témájához
kapcsolódó szavakat keresik, nagy valószínűséggel követik a
hivatkozást. Ez a hirdetés különösen csábító, hiszen nagy
megtérülést ígér (sokkal jobb, mint a szokásos „kattintson ide,
látogasson el hozzánk"-reklámgrafika).

[78 ] Jákob Nielsen: Web-design

 PC
CONVERGENCE TV
POINT
the Store the Point the Bűzz the Club

Welcome to Convergence Point the online resource fór the lolest news,
opimonSj ond dtscussions as they reiate to PC-TV convergence and DVD.
Click Here.

■
the Store fealuring ihe bcsl in DVD

the Point Advice, opiníons, reviews

Customer Service
tbe ftuzz Share your tfioughts on games, gear & movíes
Company Info
7
Help

the Club Mcmbcrs only prizes, dscounts and special offcrs Club

www.convergencepoint.com

Sajnos, a link céloldala egy általános Convergence Point

honlap, amely nem sorolja fel azt a „tíz okot, amiért érdemes
a DVD-t megvenni", ahogy a reklámban ígérték. Az internetes
felhasználók elég cinikusak; ha csak egyszer is megszegjük,
amit ígértünk, azt fogják gondolni, hogy az egész site érték­
telen, és nem foglalkoznak vele többet. A „Vissza"-gomb
azonnal megmozdul...

Oldaltervezés [ 79 ]
 *
CITIBANK

Credit Persunal Priváté Corporate Business

Cár ói Banking Banking Banking Banking

0
CURRENT ISSUE FOCUS
> MARKETPLACE
‘ CLASSIFIEDS
► HÉLP A“Z
Communications
» HŐMÉ

■ 5UMMARIES
These articles examine telecommunicatíons and the Internet.
I LETTERS
■ LEADERS
> SPECIAL *37
June28th 19 Larry El I i aon18 bin bet

1 SURVEY June21st 1997 MjIti média feature: redundant metaphora

Z« UNITED STATES June21st 1997 Face walue: Dam/I Mattocka, Internet bookeeller

June 14th 1997 Bll Gates and cable-TV

■ THE AMERICAS
June 14th 1997 IntelIigent aliopping aqenta
■ ASIA
June 14th 1997 Information aervioea do battle
■ INTFRNATinNAI
www.economist.com

[ 80 ] Jákob Nielsen: Web-design


(Szemben levő oldal)
Hasonlítsuk össze ezt a két Citi­
bank reklámgrafikát, melyek a
The Economist site-ján voltak!
Vajon melyik vonja el jobban az
ember figyelmét érdekes világ­
gazdasági cikkek olvasásáról?
A szokásos „Látogasson el
hozzánk!" („Visít us") csak
azokon a felhasználókon segít,
akik még nem jöttek rá, hogy a
Citibank levédette a www.
citibank.com domaint az oldala
számára. Az öt színes gombbal
rendelkező hirdetés néhány
ötletet ad az ott található
szolgáltatásokkal kapcsolatban.
Ráadásul ha a felhasználó
a Citibank lógóra kattint,
az általános honlapra jut,
míg valamelyik másik gombra
kattintva az adott szolgáltatás
oldalára.
Stíluslapok
Az egymásba ágyazott stíluslapok (Cascading style sheets,
CSS) igencsak esélyesek arra, hogy beteljesítsék a
megjelenítés és a tartalom különválasztásának webes ide­
álját. A web a leginkább platformfüggetlen rendszer, hi­
szen a tartalom olyan sok különféle eszközön fog megje­
lenni, hogy az oldalaknak csupán az információ jelentését
érdemes meghatározniuk. A megjelenítéssel kapcsolatos
részleteket pedig egy site-specifikus stíluslapokat és fel­
használói beállításokat „összefésülő'" („egymásba ágyazó")
eszközre hagyhatják. Ha előfordult már, hogy egy webTV
tönkretette oldalait, biztosan értékelni fogja, hogy egyet­
len stíluslapállomány megalkotásával új designt tud be­
vezetni, anélkül, hogy oldalak ezreit kellene megváltoz­
tatnia.
Használjunk egyetlen stíluslapot a site minden oldalá­
hoz (vagy esetleg néhány célzottat, ha nagyon eltérő igé­
nyű oldalaink vannak; például technikai dokumentációnk
és marketinges oldalaink)! A stíluslapok használatának
egyik legnagyobb előnye, hogy miközben a felhasználó a
site-on navigál, a látvány végig megmarad. Már régóta is­
mert tény, mennyire fontos a nyomtatott kiadványok egy­
séges külleme. Teljesen mindegy, hogy egy folyóiratban
vagy újságban hova lapozunk, a szöveg és az alapelrende­
zés ugyanolyan. A weboldalak is ugyanilyen összetartó
erejűek, ha az összes oldaluk ugyanahhoz a stíluslaphoz
kapcsolódik.
Kétféle módon lehet a stíluslapokat használni:
■ Egy beágyazott stíluslap nem más, mint a weboldal ré­
sze a kódba írt további sorok formájában.
■ Egy kapcsolt stíluslap külön állományban helyezkedik
el, és minden weboldalnak, ami ezt a stíluslapot kívánja
használni, van egy, a stíluslapra mutató hiperszöveg-hi-
vatkozás a fejlécében.
Mindig kapcsolt stíluslapokat használjunk, és ne be­
ágyazottakat! Csak akkor fogjuk tudni azt az előnyt ki­
használni, hogy a megjelenítést egyetlen változtatással
meg tudjuk újítani, ha egy külső állományra hivatkozunk.
Ráadásul, ha a stílusmeghatározásokat kiemeljük az olda­
lakból, azok kisebbek lesznek és gyorsabban lehet őket le­
tölteni. Ha az egész weboldalra egyetlen stíluslapot hasz­
nálunk, azt az állományt csak egyetlenegyszer kell majd
letölteni.
Oldaltervezés [ 81 ]
 A design szabványosítása stíluslapokkal
Minden egyes site összes stíluslapját egyetlen központi
tervezőcsoportnak kellene terveznie. Ennek két oka van.
Először is, mert csak egy központi elrendezés biztosíthatja
azt a következetes stílust, ami a stíluslapok használatának
fő előnye. Másodszor, mert a legtöbb webes tartalom­
tervező képtelen jó stíluslapokat írni. A stíluslapokat
támogató szövegszerkesztőkkel kapcsolatban szerzett
tapasztalatok azt mutatják, hogy a szerzők rémségesen
szétdarabolják stíluslapjaikat. A stílus hatását a szokvá­
nyos kiadványszerkesztésre még meglehetősen egyszerű
megérteni, hiszen az egyetlen kanonikus kimeneti formát
alkalmazó WYSIWYG környezetről van szó. A web azon­
ban, a sokféle támogatott platformnak köszönhetően,
nem egy WYSIWYG környezet. Ráadásul a webes stílus­
lapok egymásba ágyazódnak, azaz a végső megjelenítés
megalkotásakor a site stíluslapja beleolvad a felhasználó
stíluslapjába. Ezek a különbségek teszik szükségessé, hogy
a webes stíluslapokat olyan szakértők tervezzék, akik
értik, hogy a megjelenés milyen sokféleképpen különböz­
het attól, ami a képernyőjükön látszik.

WYSIWYG
A grafikus felhasználói felületek elterjedése
előtt a szövegszerkesztők bevett szokása
volt, hogy valamilyen rejtélyes formázó
kódot illesszenek a szövegbe. Például a vas­
tag betűs szöveget jelölhették .bf kóddal.
A felhasználó a kinyomtatás előtt nem látta
a dokumentum tényleges formázását. Ez a
felhasználói felület sok felesleges nyomta­
tást eredményezett, amíg a felhasználó
rájött, hogy rossz formázó kódot használt.
A grafikus felhasználói felületek behozták
a WYSIWYG szerkesztést, ahol „azt kapod,
amit látsz", vagyis a dokumentum ugyanúgy
jelenik meg a képernyőn, ahogy nyomtatás­
kor, így már nem volt szükség a dokumen­
tum kinyomtatására a formázás hibáinak
felderítése érdekében. A használhatóság
szempontjából ez nagy előrelépés volt.
A weben felejtsük el a WYSIWYG-t, mivel az
oldalak nagyon eltérnek majd más eszközö­
kön; egy nagy monitor körülbelül százszor
annyi képponttal rendelkezik, mint egy kézi
eszköz. Egy gyors T3-vonal ezerszer gyor­
sabban továbbít adatokat, mint egy modem.
Itt valóban igaz, hogy az eltérő külalak
szándékos, tehát nem hiba („feature, nőt a
búg"), mivel az optimális élményhez szükség
van arra, hogy az aktuális eszköz egyedisé­
géhez alkalmazkodjunk. Minél speciálisabb
vagy gyengébb a végponti eszköz, a webtar-
talomnak annál szigorúbb követelmények­
nek kell megfelelnie a platform miatt.
Ezt csak úgy érhetjük el, ha a tervezők
lemondanak a teljes irányításról és hagyják,
hogy weboldaláik megjelenítését oldalspeci­
fikációk, egyedi beállítások és a kliens­
eszköz tulajdonságai szabják meg - tehát
egymásba ágyazott stíluslapokat használnak.

[8í] Jákob Nielsen: Web-design

 Ahhoz, hogy a stíluslapokat vállalatunknál eredménye­
Intranetes
sen vezethessük be, szükségünk lesz egy olyan aktív térí­
stíluslap-példák tőprogramra, amely megtanítja a tartalomtervezőket,
hogyan használják a központilag meghatározott stílus­
Egy belső hálózaton általá­
lapokat. Ne tételezzük fel, hogy valaki, aki ismeri a stí­
ban elkerülhető a különböző
luslapokat használó szövegszerkesztő programot, érti is a
böngészőkhöz és platfor­
mokhoz történő igazodás. stíluslapok koncepcióját és alkalmazásuk lényegét! A ku­
tatások azt mutatják, hogy a legtöbb felhasználó a stílus­
Ha a cég egyetlen böngészőt
lapokkal dolgozó szövegszerkesztőjével borzalmas hibákat
és egyetlen platformot szab­
követ el - részben azért, mert az ismertebb szöveg­
ványosított, a stíluslapokról
szerkesztők igen rosszul aknázzák ki a stíluslapok tulaj­
szóló használati utasításban
donságait, részben pedig azért, mert nem könnyű stílusos­
elég, ha néhány, az ajánlott
nak lenni. Ésszerűen járunk el, ha stíluslapjainkat rövid
alakzatban készített képer­
használati utasításokkal látjuk el, amelyek elmagyarázzák
nyőoldalt szerepeltetünk.
a különböző stílusokat és azt is, hogyan és mikor használ­
Még így is érdemes külön­
juk őket. Rengeteg példát kell megadnunk, ideértve a
böző ablakmérettel készült
puszta HTML-kódot (a példákat kivágással és másolással
képernyőképeket feltüntetni
[cut-and-paste] a legkönnyebb használni) és oldalképeket
(mert hacsak a szervezetben
is jól kódolt oldalakról, a legelterjedtebb böngészőkben,
nem szabvány a kis monitor
több különböző platformon. Az oldalképeket érdemes kat­
használata, a felhasználók
tintható kis képecskékké alakítani, hogy a felhasználó rá­
valószínűleg más méretre
kattinthasson egy-egy olyan effektusra, amit ő is szeretne
állítják böngészőiket).
elérni, és hogy megnézhesse a megfelelő stílus dokumen­
Mindazonáltal az intrane-
tációját is. Ez különösképpen igaz, ha többféle stílusnak is
teken számos központilag
hasonló a megjelenése, mivel sok-sok hibát kerülhetünk
támogatott stíluslap is
el, ha elmagyarázzuk a különbséget és azt is, hogy mikor
szerepelhet a különböző
melyiket érdemes használni.
osztályok eltérő igényeinek
Annak ellenére, hogy én a kapcsolódó stíluslapokat és a
megfelelően. A stíluslapok
központi tervezést részesítem előnyben, az egyes oldalak
leírásának világosan fel kell
szerzőinek lehetőséget kell kapniuk arra, hogy ha ez elke­
sorolnia a használható stí­
rülhetetlen, további beágyazott stíluslapokat készíthesse­
luslapokat, és el kell magya­
nek, ám a szerzőket csak akkor érdemes erre a megoldásra
ráznia, mikor melyiket kell
ösztönözni, ha ez feltétlenül szükséges. Mindig előfordul­
használni (tipikus tartalom­
hat, hogy olyan stílusra van szükség, ami nincs benne a
mal, gazdagon illusztrált
központi stíluslapban. Ha sok oldalnak van szüksége
példákkal).
ugyanarra a hatásra, azt érdemes hozzáadni a site globális
stíluslapjához, de nem szerencsés olyan stílussal megter­
helni, amelyik csak egyszer fordul elő. A csak egy lapon
előforduló stílusokat inkább ágyazzuk be, mint kapcsol­
juk; az adott oldalnak továbbra is a központi stíluslapra
kell mutatnia, de saját, beágyazott stílusokkal azt szükség
szerint még ismételten meghatározhatjuk. Ezzel azt érjük
el, hogy a központi stíluslapot érintő jövőbeni változások
a lehető legnagyobb mértékben kihatnak a módosított
oldalra is.

Oldaltervezés [ 83 ]

I MADE WITH
I CASCAPING
B jsíVlesheets
Zuhatagszerű stíluslapkészítés
Noha a web Consortium CSS
lógója szép, mégsem javaslom,
hogy az oldalunkat telerakjuk
vele. Főleg ne tegyük rá a hon­
lapra! A felhasználókat nem
érdekli, miképpen valósítottuk
meg a site-unkat (hacsak nem
kattintanak rá „a síte-ról"-linkre,
ahol viszont jól mutat egy
,,CSS"-gomb). A honlaptervezés
egyik alapszabálya, hogy „a több
kevesebb": minél több gombot és
választási lehetőséget helyezünk
el a honlapon, a felhasználók
annál kevésbé lesznek képesek a
szükséges információt gyorsan
megtalálni. (E szabály miatt
tartom furcsának azokat a hon­
lapokat, amelyeken különböző
böngészők gyártóinak letöltő
gombja szerepel. Felfoghatatlan,
miért csökkentené bárki saját
site-jának használhatóságát
azért, hogy egy másik céget
ingyen reklámozzon.)
[84 ] Jákob Nielsen: Web-design
A stíluslapoknak biztosan kell működniük
Az oldalaknak akkor is látszódniuk kell, ha a stíluslapok a
végfelhasználó vagy a használt böngésző' miatt nem mű­
ködnek. Ne használjunk például olyan trükköket, mint
ugyanannak a szónak többszöri, kis eltolású ismétlése
(árnyékhatás), hiszen az adott stílus nélkül a szöveg zava­
rossá válik. Elengedhetetlen, hogy stíluslapok nélkül is
elfogadhatóan jelenjünk meg az olyan felhasználók érde­
kében, akik régebbi böngészőket használnak, látáskorláto­
zottak vagy akiknek böngészőjükben ki kell, iktatniuk a
stíluslapok kezelését (különböző hibák miatt, vagy mert
az általunk választott stílus ütközik a felhasználó beállítá­
saival). Szerencsére könnyen ellenőrizhetjük, megfele-
lünk-e ennek a szabálynak: egyszerűen kapcsoljuk ki a
stíluslapokat a böngészőben, és töltsük le újra az oldalt!
Van még jó néhány további vezérelv, amit érdemes
megfogadni, amikor stíluslapokkal dolgozunk:
■ Ne használjunk kettőnél több betűtípust (esetleg egy
harmadikat olyan speciális szövegekhez, mint amilyen a
számítógépkód)! Ne feledjük a kiadványszerkesztés ko­
rai szakaszából származó tanulságot: ha csak azért hasz­
nálunk sok betűtípust, mert megtehetjük, olyan hatást
keltünk, mint egy újságokból összeollózott, váltságdíjat
követelő levél. Általában érdemes egyfajta betűtípust
használni a szöveg fő részére, s egy vastagabbat a cí­
meknek. Ne feledjük, hogy lehetséges (sőt, ajánlott),
hogy a stíluslap specifikációjában a szövegek egyes típu­
saira alternatív betűtípusok hosszú listáját adjuk meg.
A böngésző az első rendelkezésére álló típust fogja
választani a listáról, és minden oldalon azt fogja hasz­
nálni. A felhasználó tehát egyfajta betűtípust fog látni,
így a site tipográfiája egységes lesz. Fontos, hogy a betű­
típusnevek listáinak sorrendje azonos legyen, mert a
böngésző az első rendelkezésére állót fogja választani.
■ Ne használjunk abszolút betűméreteket! Ehelyett a fel­
használó beállításaiban szereplő alap-betűmérethez ké­
pest adjunk meg minden szöveget! Például egy nagy
méretű szöveget „200% "-ként határozhatunk meg, ami
azt jelenti, hogy ha a felhasználó a szöveg fő részére 12
pontos betűméretet állított be, akkor a mi szövegünk 24
pontos lesz. Hogy az emberek a nagy vagy kis betűmé­
retet részesítik-e előnyben, sok mindentől függ, ideért­
ve képernyőjük méretét és felbontását, látásukat, hogy
saját maguk nézik-e az oldalt, vagy másoknak rnutat-

<NOFRAMES>
Ha javaslatom ellenére még­
is mindenáron ragaszkodunk
a keretek alkalmazásához,
legalább adjunk meg egy
frame-ek nélküli változatot
is, a sok felhasználó kedvé­
ért, akik inkább elkerülik a
kereteket.
A <NOFRAMES> részben
megadhatunk egy olyan al­
ternatívát, amely azoknak a
felhasználóknak jelenik meg,
akik vagy kikapcsolták a ke­
reteket, vagy olyan bön­
gészőt használnak, amely
nem támogatja azokat.
Sajnos, a legtöbb tervező
nem veszi a fáradságot,
hogy oldalából két változa­
tot készítsen,
s a <NOFRAMES>-t olyan
„hasznos" linkek számára
tartják fent, mint amilyen a
frame-eket támogató bön­
gésző letöltési oldala.
Az iróniára kevésbé fogé­
kony olvasóknak is figyel­
mébe ajánlom, hogy a
„hasznos"-szót idézőjelbe
tettem, mivel a felhasználók
úgysem lesznek hajlandóak
egy 10 MB méretű böngé­
szőt csak azért letölteni,
hogy oldalunkat megtekint­
hessék, tehát a letöltési link
teljesen haszontalan.
ják-e meg. Több, mint bosszantó olyan weboldalra láto­
gatni, ahol a szöveg túl kicsi ahhoz, hogy kényelmesen
olvasható legyen, és egyenesen felháborító, ha rákat­
tintunk „a szöveg nagyítása'-gombra és semmi sem
történik, mert a betűméretet abszolút pontszámként
adták meg.
■ A CSS lehetővé teszi, hogy a stíluslapokat úgy állítsuk
be, hogy bizonyos beállítások felülbírálják a más szinte­
ken levőket. Ezt a specifikációban egy limportant-attri­
bútum megadásával tehetjük meg. Ne használjuk ki ezt
a tulajdonságot! Nehéz olyan esetet elképzelni, amikor
jogos volna a felhasználói beállítások felülbírálása, ha
már a felhasználó elég fontosnak tartotta, hogy megad­
ja saját limportant-rangsorolását, ezért az limportant-
attribútumot csak felhasználói stíluslapokon érdemes
használni, a website stíluslapján soha.
■ Ha több stíluslapunk van, figyeljünk oda, hogy ugyan­
azt a CLASS-nevet használjuk ugyanarra a dologra
minden egyes stíluslapnál. Azok a tartalomtervezők,
akik kettő vagy több stíluslapot használnak, nem fog­
nak tudni eligazodni, ha különböző CLASS-ok jelölik
ugyanazt, vagy ha ugyanannak a stíluslapnak van
olyan CLASS-a, ami hiányzik egy másik stíluslapból,
bár ugyanaz a fogalom mindkettőben szerepel. Ha pél­
dául van egy CLASS-nevünk egy dokumentum szerző­
jének nevére, az összes többi stíluslapnál is meg kell
lennie ennek a CLASS-nak, még akkor is, ha a doku­
mentumok különböző fajtájánál másképp jelenik meg.
Keretek
Ami a frame-eket illeti, én a következőt ajánlom:
Frame-ek? Kösz, nem!
Azok, akik tényleg otthon vannak a szakmában, né­
hány esetben jó hatásfokkal használhatják a kereteket,
bár még a tapasztalt tervezők is azt javasolják, hogy a
lehető legritkábban használjuk őket!
Tim Berners-Lee eredeti webelrendezésének egyik zse­
niális alkotóeleme az volt, hogy több elképzelést egyesített
egyetlen ötletben, és ez maga az oldal:
■ Az információ lenyomata a képernyőn a felhasználó
számára.
■ A navigáció egysége, vagyis ezt látjuk egy hivatkozásra
kattintva vagy valamilyen navigációs esemény kiváltá­
sakor, például egy könyvjelző beállításakor.
Oldaltervezés [85 ]

Frame-ek
a Netscape 2.0-ban
A Netscape 2.0 verziója volt
az első böngésző, ami
támogatta a keretek
használatát, de ezt olyan
hihetetlenül rosszul tette,
hogy felmerült a web egyik
legkomolyabb ergonómiai
problémája, ugyanis a bön­
gésző „Vissza"-gombja nem
működött a frame-eket
használó site-okon.
A „Vissza"-gomb egy olyan
létfontosságú biztonsági
háló, amely a felhaszná­
lóknak biztonságot nyújt
navigálás közben, hiszen
bármikor szilárd talajra tér­
hetnek vissza. Néhány
korai, a felhasználói navi­
gációra vonatkozó kutatás
eredménye alapján tudjuk,
hogy a „Vissza" a webbön-
gészökben a második leg­
többet használt eljárás (a
linkre kattintás egyszerű
eseménye után). így a
„Vissza"-gomb ellehetetle­
nítése ergonómiai szem­
pontból valóságos kataszt­
rófával ér fel. Szerencsére
szinte már senki sem hasz­
nálja a Netscape 2-t; kész
csőd volt.
[86] Jákob Nielsen: Web-design
■ Egy szöveges cím, amelyet akkor adunk meg, amikor a
hálón keresztül információt kérünk le (az URL).
■ Az információ tárolóeszköze a szerveren, valamint a
szerzó' szerkesztési egysége, kivéve, amikor beágyazott
objektumokat - például képállományokat - is haszná­
lunk, ilyenkor a szerzó'nek egyidejűleg több állományt
kell karbantartania.
Ez a négy elképzelés gyakorlatilag már annyira egybe­
forrt, hogy talán nem is különböztetjük meg ó'ket - ez
ékes bizonyítéka annak, hogy a web eredeti terve remekül
bevált. A web alapvetó'en arra épül, hogy az oldalak az
atomi információ egységei és az egész webet az oldal gon­
dolata járja át. Az eredeti web egyszerűsége hozzájárult
könnyű használhatóságához és gyors elterjedéséhez.
A keretek megsértik a web egységesített modelljét és
újfajta adatmegtekintési módot vezetnek be, ami nem
integrálódott kellőképpen a web többi aspektusával. A
frame-ek miatt a felhasználó számára az információ vetü-
lete a képernyőn nem egyetlen navigációs esemény ered­
ménye, hanem azok sorozatáé.
A navigáció a keretekkel nem működik, mivel a navi­
gáció egysége nem egyezik a megjelenítés egységével.
Amikor egy felhasználó létrehoz egy könyvjelzőt a böngé­
szőjében, később a könyvjelző használata miatt esetleg
nem ugyanazt a képet kapja vissza, mivel a könyvjelző
nem tartalmazza a frame-ek állapotát az oldalon.
Ami még rosszabb: már az URL-ek sem működnek.
A böngésző tetején látható címzési információ már nem
tartalmazza az ablakban látható információ teljes részlete­
zését. Ha valaki lemásolja az URL-t, hogy valamelyik saját
oldalán hipertext-linkként használja fel, az az olvasókat
nem a kívánt helyre, hanem a keretcsoport kiindulási
helyzetébe vezeti. Hasonlóképpen, ha egy felhasználó
e-mailben ajánlja barátjának egy oldal megtekintését,
az URL-t nem tudja kimásolni a böngészőből, ha frame-ek
vannak rajta, mivel az URL a keretcsoportra és nem az
aktuális nézetre mutat (amelyben a barát számára érdekes
információ volna található). Mivel a legbeváltabb módszer
az interneten található információ felfedezésére a szemé­
lyes ajánlás, szinte bűn az URL-t, mint címzési mechaniz­
must kiiktatni.

Keret nélküli
frame-ek
A frame-ek használatát
nagyban javíthatjuk, ha a
kereteit eltüntetjük. A fel­
használóknak nem kell
tudniuk, hogy a megjele­
nítést miképpen valósítjuk
meg. A keret nélküli frame-
eknek két fő előnyük van:
egyrészt több képpont
marad a tartalom számára,
másrészt eggyel kevesebb
felületi elemmel kell a fel­
használóknak foglalkozniuk.
A legtöbb tervező' úgy használja a kereteket, mintha
minden felhasználónak szabványos számítógépe lenne,
meglehetősen nagy monitorral. A következő példa azt a
jellegzetes esetet mutatja be, amikor egy frame-ekre épülő
oldal egy nagy képernyőn jól mutat, de egy PDA kis kijel­
zőjén majdnem használhatatlan. A tervező szerint külö­
nösen fontos információ számára a frame-ek általában
fenntartanak egy kis helyet a felhasználó képernyőjén.
Néha a tervezőnek valóban igaza van, de általában lehe­
tetlen megjósolni, hogy a felhasználónak mire lesz szük­
sége, és hogyan tudja a legjobban kihasználni képernyője
felületét. A kereteket általában arra használják, hogy a
navigációs sáv állandóan látható legyen, de ahogyan a pél­
da is mutatja, a kis képernyőt használók minden rendel­
kezésre álló helyet lehetőleg tartalommal töltenek ki. Egy
egyszerű, frame-ek nélküli oldal nagyobb rugalmasságot
biztosít az eltérő felhasználói igények kiszolgálásakor.
A jelenlegi keretek alkalmazásával kapcsolatban ezeken
az alapvető gondokon túl még sok kisebb is akad. Ezek az
elkövetkezendő néhány évben valószínűleg megszűnnek,
de most még elég okot adnak arra, hogy a frame-ek hasz­
nálatát a minimumra csökkentsük. Néhány további in­
dok, hogy miért ne használjunk frame-eket:
■ Sok böngésző nem tudja a keretekkel ellátott oldalakat
rendesen kinyomtatni. Igaz, a jelenlegi böngészők sem­
mit sem nyomtatnak ki igazán jól, de a szokványos
oldalakat legalább teljesen kinyomtatják. A frame-ek
esetében a nyomtatás néha csak egyetlen frame meg­
jelenését jelenti. A görgethető frame-eket tartalmazó
oldalak teljes kinyomtatása problémát okozhat. Csak a
frame látható része jelenjen meg vagy a többi is, ami
nagyobb helyet foglal el nyomtatásban, mint a képer­
nyőn?
■ A HTML eredeti verziója elég egyszerű volt ahhoz, hogy
bárki gond nélkül megtanulhassa. A keretekkel más a
helyzet. A comp.infosystems.www.authoring.html-hez
hasonló hírcsoportok tele vannak webes szerzőktől
származó kérdésekkel, akik kétségbeesve szeretnék
tudni, miért nem működnek a kereteik úgy, ahogy kel­
lene. A frame-ek használatát annyira nehéz megtanul­
ni, hogy sok webes szerző hibás kódot ír. A keresőprog­
ramok szintén küszködnek a frame-ekkel, mert nem
tudják, mely részüket tekintsék navigációs egységnek
az indexben.
Oldaltervezés [ 87 ]
 pranet Ark y y ( ;. | ' ,
4SANTTAniUM

p
MJ1
Environment News
Whlle you're here, why nőt alsó try CNN's excBllent 'Earth News', via the button on your
leftl It's well worth a visít
Earth How*

Rcgi‘1cr *n<
iVows amf
today's news headlines
Updates
Tuesday June 17,1997
Plánét Ark
Main Menü AUSTRALJA: ÉRA lodges environmental impact study
JAPAN: Japan tirms seek more spent nuclear fuel sloraoe.
JAPAN: Japan panel calls fór new entity to take over PNC.
What's
New OMÁN: Experts start debate on Middle East water
NETHERLANDS: Nordícs push environment rule in new EU treatv
ITALY: UN urqes global actlon to stop desertiflcatíon
Latest IVhws NETHERLANDS: Germán heating oll use seen falllng 2-3 pct pervear.
Features UNITED NATIONS: Issues to be dlscussed at Earth Summlt Jung 23.
UNITED NATIONS: Last-minute iltters hit environmental conference.
FRANCÉ: France's Cogema admitstaklng Oreenoeace gear

recent headlines
Monday June 16,1997

AUSTRALJA: Drouoht-affected Queensland has recent ralns.

UK Eiritish MF utói:oses c oniröversiI f'jliu1111ng bari
UK UK electricitvfirms offer gree power-at a price.
UK Flsh oll could be dangerous, environmentallsts say.
ROMÁNIA: Flash floods klll 12 In Western Románia
MEXICO: Mexico's DDT bán too little. too laté - Ecologists.
AUSTRALIA: Australla deputv PM urqes gulck uránium mine OK
NEWZEALAND: NZ reoort says Mt Ruapehu still a threat.
UK Greenneace activlsts declare new state on Rockall,

SundayJuue 15,1997

CHINA: Chlna to bán ozone-damaolng CFCs from year-end

DUBAI: Saudi sees population risina to 42 min bv2020.
USA: Farmers to olow on In Ethanot tax war.
USA: Clinton slqns disaster bili after week's strife.
BELGIUM: Nordics seen successful In EU reform talks
SOUTH KOREA: S.Koreán groups donate 30.000 tonnes corn to north.
BANGLADESH: Bangladesi! aas fleld ablaze after exploslon.
BRAZIL' Strong winds In Brazil klll 3. hundreds homeless.
SOUTH AFRICA' Feature - S.Africa battles Invasion of allén water snatchers

~>í ■!................ .
www.planetark.org

A frame-ek jól mutatnak egy nagy képernyőn. A gördítősávok

kissé giccsesek, de megvan az az előnyük, hogy a cikkek egész
listáját végiggördíthetjük úgy, hogy a site navigációs sávja és
a gombok végig láthatók maradnak.

[88 ] Jákob Nielsen: Web-design

ltomé news download telovlslon actJon exp lóriiig email us (

Í7?fc s.'tí? fTwae posstbfc? by a £ranT ttom liSANITARIUM I

Pfanet Ark

Environment New: om

Tuesday June 17.1997 £

D^'ly
Earth No^'í AU STR ALI A: ÉRA I o d ti ■? ■£. envn om i~i<?nj.-ii imuact sludy
JAPAN: Japan firins seek miire spent nucleai fuel sloiacie.
!Ü JAPAN. Japan panel calls tor new entity to take over PNC.
Rcglitei rpf
News and „OMÁN Enperts start debate on Middle Eastwater
I
Updates il NETHERLANDS Nünlirs oiish enviioniiient ilile in new EL i!Í!

i|! ITALY: UN urges ulobal action to stop deseitiíication

__ NFTHFRI ■JJ.r.ir.!-; i'^Kiir.rji-. iip:!ini!j .i i I use sápit i'alliiin r
-^rl I "15
www.planetark.com

Amikor ugyanazt az oldalt egy olyan felhasználó látogatja

meg, aki egy kis, 480x320 képpontos kijelzőt használ - ekkora
például az információs eszközöké -, a kép szó szerint dráma­
ian megváltozik és ezzel sokat romlik a site használhatósága.
Ilyenkor a cikkek listája csak a kijelző 25 százalékán látható,
és a fennmaradó 75 százalékot az oldalnak a felhasználó
számára kevésbé érdekes díszítése foglalja el. Minél kisebb
a kijelző, annál jobban kell növelnünk a hasznos információt
tartalmazó értékes képpontok számát.

Oldaltervezés [ 89 ]
 A www.totalnews.com (körben) és a www.usatoday.com (tartalom)

[ 90 ] Jákob Nielsen: Web-design

(Szemben levő oldal) A Total-
News-on a cikkek más webolda­
lákról származnak, melyek a
TotalNews keretcsoportjában
jelennek meg. A felhasználó egy
baseball-hírt akart megnézni,
amely a USA Today cikkében
szerepel. Hacsak nem eléggé jár­
tas a webelrendezések elemzésé­
ben, nem fogja tudni, hogy az
ablak adott része melyik site-ról
származik. Ráadásul, mivel az
URL-ek a keretekben elég rosszul
kezelhetők, a böngésző ablakban
úgy tűnhet, hogy a felhasználó
a TotalNews site-ján van, noha
a képernyő legnagyobb részét
a USA Today-ről származó tarta­
lom uralja.
A frame-ek, mint a
szerzői jog bitorlói
Véleményem szerint az,
ha egy más weboldalról
származó tartalmat saját
keretekben jelenítenek meg,
felér a szerzői jog megsér­
tésével. Kivétel csak a korlá­
tozott, kritikai célból tör­
ténő felhasználás lehetne,
amelynek a biztonságos
használatba bele kellene
férnie. Mivel mi magunk
nem vagyunk jogászok,
és az internet-jog is állan­
dóan változik, jól tesszük,
ha kikérjük egy ügyvéd
tanácsát, főként, ha olyan
designt tervezünk, amelyen
a mások által készített tar­
talmat saját frame-einkben
jelenítjük meg.
■ A böngészők egy részében nehéz a kereteket könyvjel­
zőkkel megjelölni.
■ Sok olyan weboldal, amely megengedte a választást a
keretes illetve a frame nélküli változat között, úgy talál­
ta, hogy a felhasználók jobban kedvelik a keretek nél­
küli megjelenítést.
Érdemes-e egyáltalán bármikor is frame-eket
használni?
A frame-ek használatakor a legfőbb szempont az, hogy
az URL-ek továbbra is működjenek. Ennek érdekében
minden hiperszöveg-hivatkozásnak kell, hogy legyen egy
TARGET="_top" attribútuma a link címkéjében (például
<A HREF=foo.html TARGET="_top">). A _top attribútum
megadásával a böngésző letörli az összes frame-et, és az
egész ablakot új keretcsoporttal látja el. Az új framesetben
sok olyan frame lehet, ami korábban is létezett, és ezért a
böngésző gyorsítótárában tárolódik, de a böngésző alap­
vetően új URL-t kér az új keretcsoport részére. Ez azt je­
lenti, hogy az olyan navigációs esemény, mint például a
könyvjelző használata, ismét működni fog, és az URL má­
sok számára is használható lesz hivatkozásként.
A TARGET="_top" attribútum kötelező használata alól
kivétel, amikor a kereteket az oldalon belüli görgetés
meggyorsítására használjuk. Egy hosszú felsorolásban
vagy egy ABC-listában például felül lehet egy frame, ami
az ABC betűit sorolja fel. E betűk egyikére kattintva a lis­
ta egy másik keretben jelenne meg, miközben a felhasz­
náló ugyanazon az oldalon maradna, s így a navigáció
nem sérülne.
A keretek olyan, ún. „meta-oldalak"-nál is hasznosak,
amelyek más oldalakra utalnak. Egy webtervezési stílus­
útmutatóban például szükség lehet arra, hogy a design-
alapelvek leírását olyan életből vett példákkal ötvözzük,
amelyek megfelelnek (vagy nem felelnek meg) a szabá­
lyoknak. Ezekben az esetekben a beágyazott oldalt beá­
gyazott képként kezelhetjük (noha különálló oldalként
valósítjuk meg), a megjelölésre érdemes „fő" információ
pedig az útmutatót tartalmazó frame lesz.
A HTML 4.0-ás verziója vezette be a frame-ek egy új
típusát, az ún. inline frame-eket. Ezek a keretek anya­
oldalaik részeként szerepelnek s nem zavarják meg a fel­
használó navigációját. A felhasználó szemszögéből nézve
az inline frame-ek használatával az alapvető oldalmodell
Oldaltervezés [91]
(Szemben levő oldal, fent)
A Datatrace Inc. honlapja amatőr
módon van tervezve, és emiatt
nagymértékben elveszti hiteles­
ségét. Az oldal nem elég rossz
ahhoz, hogy teljesen tönkretegye
a vállalatot - az azért látszik,
hogy nem egy gyerek honlapja -,
de az is egyértelmű, hogy nem
fordítottak valami nagy gondot
az oldaltervezésre.
(Szemben levő oldal, lent)
Sokat tehetünk hitelességünk
érdekében, ha pontosan meg­
mondjuk, hogy a hozzánk beér­
kező kényes adatokat mire fog­
juk felhasználni. A Cnet például
nagyon kedvesen azt mondja,
hogy minden olyan e-mail címet
kitöröl, amely nem nyert a sorso­
láson. Egyébként csak egyszer
hibázhatunk. Ha valamit meg­
ígérünk, és nem tartjuk be,
a jövőben senki sem fog bízni
bennünk.
[92] Jákob Nielsen: Web-design
megmarad; a háttérben ez úgy zajlik, hogy az oldal egy ré­
szét egy másik állományból érkező' tartalom tölti ki, ami a
fő tartalomtól függetlenül gördíthető. A beillesztett kere­
tek remekül használhatók navigációs sávokhoz és osz­
lopokhoz, mivel a tartalmát gördíthetetlenné lehet tenni,
s csak egyszer kell letölteni. Ezért melegen ajánlom, hogy
ha már úgy döntünk, hogy frame-eket használunk, azok
a frame-ek beillesztett keretek legyenek.
Hitelesség
„A világháló a nagy kiegyenlítő" - ahogy egyszer egy
tesztfelhasználóm mondta. Bárki felállíthat egy oldalt - és
ezt egyre többen meg is teszik. Ennek eredményeképpen
a felhasználók nemigen tudják, mihez kezdjenek a webről
származó információval - éppúgy lehet nagy igazság, mint
egy őrült hablatyolása. Nem lehet egyszerűen eldönteni,
hogy vajon egy weboldal megbízható-e. A valós világban
az ember általában tudja, hogy bizonyos források - mint
például a The New York Times - megbízhatóak, s ha be­
megyünk egy Toyota márkakereskedésbe, ott meglesz a
Toyota-központból származó meghatározás a legújabb
Camryról.
A jó webtervezés egyik fő célja, hogy profi működéssel
teremtsük meg hitelünket. Ne zsúfoljuk tele oldalunkat
olyan amatőr butaságokkal, mint amilyenek a telített hát­
terek vagy a rajzos „küldj még több e-mailt"-feliratok,
amelyek folyamatosan levél-ikonokat hajtogatnak! A le­
tisztult grafikai tervezés valószínűleg kevéssé befolyásolja
a használhatóságot, mivel a felhasználók ugyanolyan
gyorsan találják meg az információt akkor is, ha a grafika
kicsit darabos vagy nem jó a színösszeállítása. Ahhoz
azonban kétség sem férhet, hogy a vizuális megjelenés szó
szerint az első dolog, amit a felhasználó meglát egy oldal­
ra érkezve, s a jó design már eleve megteremtheti hiteles­
ségünket.
A jövőben szerintem a hitelességet részben egy hírnév­
menedzser vagy egy olyan internetes szolgáltatás fogja
megalapozni, amely összegyűjti a felhasználói véleménye­
ket arról, mennyire voltak elégedettek a különböző site-
ok oldalaival, termékeivel, szolgáltatásaival. A hírnév-me­
nedzser a hálózati számítástechnika korának egyfajta ven­
dégkönyve lesz.
 Pata
Information Services

...your source fór land, mortage and title search

information.
At Datatrace we service counties in the surrounding areas of our offices located in
Tampa, Florida; Ft. Lauderdale, Florida; Mt. Clemens, Michigan; and Cleveland,
Ohio.

Our headquarters are based in Richmond, Virginia.

These are the services we offer here at Datatrace.

What Datatrace is about.
□ Autoniated Title Search Svstem
a Ownership Encutnbrance Reports
n Asset Encumbrance Reports
□ 1D99S Services
□ Check out career opportunities with Datatrace.

E mail Datatrace Information Services. I

Copyright 1996-97 Datatrace Information Services Company Inc.

www.datatrace.com

thank you
C Hews.Com ) Thank you fór participating in our survey. Please enter your email address
so wb can choose our Pilot and t-shirt winners (note: if you are nőt one of
the lucky winners we won't use or store your email address).

email address:
(return to NEWS front dooT]

Again, we appreciate your taking the time to make

NEWS.COM a better service.
Cop^iicjht © 1997 CNET, Inc. All rights reserved. Mail questions to
s u r v e y t.öi n e w s, ■: o rn ■

www.cnet.com

Oldaltervezés [93]
 Nyomtatás

A legtöbb felhasználó, akivel beszélgettem, azt mondta,

hogy rengeteg információt nyomtat ki a webről. Elméleti­
leg a Világhálónak feleslegessé kellett volna tennie a
nyomtatást, de a felhasználók saját kárukon tanulták
meg, hogy nem lehetnek biztosak benne, hogy ha később
ugyanarra az információra lesz szükségük, megtalálják-e.
Előfordul, hogy a szerver nem működik, a webmester el­
távolítja az oldalt, vagy pedig a felhasználó egyszerűen
képtelen újra megtalálni azt. A kinyomtatott információ
akkor is hasznos, ha a felhasználó egy adott projektet
érintő információval kapcsolatosan papíralapú iktató­
rendszert használ mappákkal, címkékkel.
Mivel nem valami kellemes és ráadásul lassú is a nagy
mennyiségű szöveget számítógép-képernyőn olvasni, a
felhasználók ezeket gyakran kinyomtatják. Akkor is
kinyomtatnak weboldalakat, ha másokkal akarják azokat
elolvastatni, például tárgyalásokon vagy szemináriu­
mokon. A jobb számítógép-képernyők csökkenthetik a
nyomtatási igényt, de az elkövetkezendő években arra
kell számítanunk, hogy a felhasználók továbbra is ki akar­
ják majd nyomtatni a webes információ egy részét.
A webes tervezés szempontjából ez azt jelenti, hogy
minden hosszabb dokumentumnak kell, hogy legyen egy
nyomtatható változata is. A böngészők ugyan lassacskán
fejlesztik nyomtató képességeiket, de nem bízhatunk ben­
ne, hogy a böngészőket készítő cégek jó minőségű nyom­
tatást produkálnak, hiszen fő érdekük a hálózati-informá­
ciószolgáltatás. A legtöbb böngésző például ugyanazt a be­
tűtípust és méretet használja online olvasásra és nyom­
tatásra egyaránt, még akkor is, ha minden tipográfus tud­
ja, hogy a két médium különböző betűtípust követel meg.
Még a dokumentum elrendezése is általában eltér: az egy-
hasábos elrendezés kedvez az online-görgetésnek, de le­
vélméretű papíron jobb a kéthasábos elrendezés.
Azt javaslom, minden hosszabb webes dokumentum­
hoz két változatot készítsünk: az egyiket a lehető legjobb
hálózati olvasásra, sok állományra osztva, rengeteg hiper-
szöveg-linkkel és képernyőbarát stíluslapokkal, a másik
verziónak pedig az egész dokumentumot egyetlen állo­
mányban érdemes tartalmaznia, a lehető legjobban nyom­
tatható elrendezésben.

[94 ] Jákob Nielsen: Web-design

Minden PostScript-oldalt akkorá­
ra kell csökkenteni, hogy az A4
és 8,5"x11" (215.9x355.6 mm)
lapokra egyaránt kinyomtatható
legyen.

Manapság a felhasználóknak a kinyomtatható változa­

tokat maguknak kell letölteniük, de a böngészők remél­
hetőleg hamarosan megvalósítják a különböző dokumen­
tumváltozatok javasolt szabványát. Egy ilyen alternatíva a
nyomtatható verzió, és semmiből sem áll a megfelelő
HTML beszúrása a dokumentum HEAD-részébe a nyom­
tatható verziók számára. A kód a következő:

<LINK REL=”alternate” MEDIA=”print” HREF=”mydoc.ps”

TYPE=”application/postscript”>

A régebbi böngészők majd egyszerűen nem veszik fi­

gyelembe a nyomtatható változat specifikációját, de a jövő
böngészői felismerik majd ezt a kódot, amely azt jelzi,
hogy bárminemű nyomtatási parancsot a másik állo­
mányra, s nem az oldal megjelenített változatára kell vég­
rehajtani.

Oldaltervezés [95]
 A nyomtatható fájlnak talán PostScript vagy PDF-for-
mátumúnak kellene lennie. Nagyon fontos, hogy jelez­
zük: az ilyen fájlokat csak nyomtatásra szántuk. Mindig
helyezzünk el az azonos tartalmú HTML-re mutató linket
azoknak a felhasználóknak, akik csak hálózati módon sze­
retnének böngészni vagy keresni a dokumentum egy
kisebb részében.
A PostScript-állományokat sosem szabadna hálózati­
módon olvasgatni. A PostScript-nézegetők arra jók, hogy
egy dokumentum tartalma alapján megállapítsuk, érde-
rnes-e kinyomtatni. A felhasználókat azonban nem szabad
túl hosszú ideig idegőrlő, online-módon történő Post-
Script-olvasásnak kitenni. A PostScript és a PDF oldalleíró
nyelvek, amelyek azt határozzák meg, hogy nyomtatáskor
milyen legyen a szöveg. Az ilyen leírásokban nincs meg
sem a kellő rugalmasság, sem a platformfüggetlenség az
online olvasáshoz vagy interakcióhoz. így például egy
kéthasábos elrendezés PDF-ben tökéletes lesz kinyomtat­
va, de majdhogynem lehetetlen lesz elolvasni egy képer­
nyőn, ha az kisebb annál a papírlapnál, amekkorára ter­
vezték.
Ismétlem: ne kínozzuk a felhasználókat azzal, hogy
fontos dokumentumokat csak PostScriptben bocsátunk
rendelkezésre! Mindig legyen egy link egy HTML-verzióra
is a hálózati olvasáshoz!
Minden kinyomtatásra szánt oldalnak alkalmazkodnia
kell a két legelterjedtebb papírformátumhoz: az A4-hez és
a 8,5"xll"-hez (U.S. Letter). Ehhez egy oldal szélességé­
nek rá kell férnie egy A4-es lapra, s az oldal magasságának
el kell férnie egy 8,5"xl 1" lapon, mivel az A4-es a keske­
nyebb formátum, s a 8,5"xll"az alacsonyabb formátum.
Javasoljuk, hogy legalább fél inches (13 mm) margót
hagyjanak a lap mind a négy oldalán, hogy biztosan ki­
nyomtatható legyen minden nyomtatón, s a fénymásolást
se gátolja. Fél inches margókkal a nyomtatható terület
7,25" (18,5 cm) széles és 10" (25,4 cm) magas; egy inches
margóval pedig (ezt javasoljuk) a nyomtatható terület
6,25" (15,9 cm) és 9" (22,9 cm).

[96] Jákob Nielsen: Web-design

Összefoglalás

Az oldaltervezés célja az egyszerűség legyen. A felhaszná­

lók ritkán látogatnak azért egy oldalra, hogy a megjelení­
tésben gyönyörködjenek, inkább a tartalomra koncentrál­
nak (ezt a következő' fejezetben tárgyalom). Biztosítanunk
kell, hogy az oldal mindenféle különböző platformon
megjeleníthető legyen, és a régebbi technológiát használó
felhasználók is elérhessék.
Azt javaslom, ellenőrizzük, hogy egy-egy oldal műkö-
dik-e kétéves böngészőkkel, plug-inekkel és egyéb szoft­
verekkel is. Abban is biztosnak kell lennünk, hogy az
oldal megjelenítése kis monitoron is élvezhető, illetve
hogy a válaszidő analóg modemek használatakor is
elfogadható legyen.
Néhányan talán úgy gondolják, mindez feleslegesen
nagy terhet ró a tervezőkre, hiszen úgyis csak a felhaszná­
lók tíz százaléka használ régi szoftvert vagy elavult hard­
vert. Lehet, hogy ez igaz, de az sem túl bölcs üzleti döntés,
ha az ajtónkon kopogtatók tíz százalékát elzavarjuk.

Oldaltervezés [ 97 ]
Hogyan írjunk Válaszidők ........... 13 4 Videó .....................149
a webre? ...............100 • Szoftverek • Streaming Videó
• Mit ér egy szerkesztő? elterjedésének avagy letölthető
• Legyenek a szövegek kivárása videó
rövidek! Képek Hangok ..................154
• Szókimondás a weben és fényképek ....134
• Olvasószerkesztés Multim édiás
• Képkicsinyítés
• Átláthatóság tartalom hátrányos
• Miért csak átfutják? Anim áció.............. 14 3 helyzetűek
• Egyszerű nyelvezet • Átmenetek szám ára..................155
folytonosságának
• Oldaldarabolás Háromdimenziós
bemutatása
• Korlátozzuk az grafika.....................156
• Átmenetek
oldalon belüli • A 3D helytelen
dimenzióinak jelzése
linkeket! használata
• Időbeli változások
Oldalcím ............. 123 illusztrálása • Mikor használjunk
3D-t?
Oldalcím ek • A kijelző
megsokszorosítása Összefoglalás ....160
írása .......................124
• Grafikai ábrák • A figyelem iparága
Olvashatóság ....125 gazdagítása
Online- • Háromdimenziós
struktúrák
dokumentáció ..129
megjelenítése
• Screenshotok
• Az animáció visszaüt
Multimédia........... 131 • Figyelemfelkeltés
• Automatikusan
telepíthető plug-inek
• Kliens-oldali
multimédia
Tartalom tervezés
[3] fejezet

A felhasználók alapvetően a tartalom miatt

látogatnak el weboldalunkra. Minden más
csak kötelező körítés. A design csak eszköz
ahhoz, hogy a felhasználók hozzáférjenek a
tartalomhoz. Ez olyan, mint történet arról,
amikor valaki elmegy megnézni egy szín­
házi előadást. Amikor vége az előadásnak,
azt akarjuk, hogy a darabról beszélgessen,
és ne arról, hogy mennyire nagyszerűek
voltak a jelmezek.
 Persze, a jó jelmez nagyban hozzájárul ahhoz, hogy az
előadás élvezhető' legyen, és hogy az író és rendező elkép­
zelései a színpadon jól jelenjenek meg. De végül is a darab
a fontos.
Az ergonómiai kutatások szerint a felhasználók kifeje­
zetten a tartalomra összpontosítanak. Amikor egy új oldal­
ra érnek, nyomban az oldal fő tartalmi részét futják át, fő­
címeket és más jelzéseket keresve, hogy megtudják, miről
is szól az oldal. Előbb eldöntik, hogy az ott megjelenített
tartalom számukra érdektelen, és csak aztán nézik át az ol­
dal navigációs részét, hogy ötletet kapjanak, merre tovább.
A tartalom a legfontosabb!

Hogyan írjunk a webre?

Ritkán fordul elő, hogy egy világhálós tervezésről szóló
könyv azt feszegeti, hogyan írjunk a webre, de én most
megragadom az alkalmat. Amikor a világhálóra írunk,
nem csak a tartalmat, hanem a felhasználói élményt is be-

Mit ér egy szerkesztő?

Vajon milyen következménye lehet, ha egy
intranetes honlapon egy hír főcímének
megírásakor megsértjük a rá vonatkozó
íratlan szabályokat? Egy 10 000 fős cégnél
a belső hálózati honlapon egyetlen rosszul
megírt főcím közel 5000 dollárba kerül,
ennél jóval olcsóbb, ha megbízunk egy jó
honlapszerkesztöt, hogy írja át a főcímet.
Ezt a becslésemet az alábbi feltételezésekre
alapozom:
■ Minden dolgozó a szükségesnél öt má­
sodperccel többet tölt el a főcím olvasá­
sával, mivel az nem eléggé magától érte­
tődő.
■ A rosszul megírt főcím miatt a dolgozók
tíz százaléka rákattint a cikkre, noha a hír
számukra érdektelen.
■ Az emberek átlagban harminc másod­
percet töltenek el a cikk olvasásával, mie­
lőtt úgy döntenének, hogy visszatérnek,
mivel az számukra érdektelen.
■ A cégben 10 000 dolgozó használja az int­
ranetét.
■ Egy dolgozó idejének költsége 50 dollár
/óra. (Ne feledjük, hogy egy dolgozó ide­
jének költsége jóval nagyobb, mint a fize­
tése - nemcsak a külön juttatások és a já­
rulékok, hanem a cég állandó költségei
miatt is. Emiatt ha valaki 25 dollárt keres
óránként, az a cégnek általában 50 dol­
lárba kerül.)
Ez a kis példa arra is rámutat, melyek az
ergonómiai kérdésekkel kapcsolatos költség­
megtérülés kiszámításának alaptörvényei.
Számba vesszük azokat az alkalmakat, ami­
kor az emberek felesleges időt vesztegetnek
el a rossz design miatt (vagy ha elektroni­
kus kereskedelemről beszélünk, vásárlók
maradnak távol), és megszorozzuk a problé­
mával szembesülő emberek százalékával,
valamint az összes felhasználóval és idejük
értékével.

[ 100 ] Jákob Nielsen: Web-design

 folyásoljuk, hiszen a felhasználók először a szöveget és a
főcímeket nézik meg. A nyelvtanilag helyes mondatok
mellett az is fontos, hogy a tartalom jó megfogalmazásával
is megfogjuk az olvasókat.
A három fő irányelv azzal kapcsolatban, hogyan írjunk
a webre, így hangzik:
■ Legyünk tömörek! Egy nyomtatott anyagban az ugyan­
arról a témáról leírtaknak legfeljebb ötven százalékát
használjuk a weben!
■ Úgy írjunk, hogy könnyen áttekinthető legyen! Ne vár­
juk el a felhasználótól, hogy hosszú, összefüggő szöve­
geket olvasson el, használjunk inkább rövid bekezdése­
ket, alcímeket és pontokba szedett felsorolásokat!
■ Használjunk hiperszöveget egy hosszú szöveg több ol­
dalra tördeléséhez!
A negyedik szabály inkább a folyamatot vagy a me­
nedzsmentet érinti: fogadjunk fel webes szerkesztőket!
A jó tartalomhoz olyan elkötelezett csapat kell, amely
tudja, hogyan kell a webre írni és a tartalmat megjeleníté­
si szabványainkkal összeegyeztetni.

Legyenek a szövegek rövidek!

Kutatások bizonyítják, hogy képernyőről huszonöt száza­
lékkal lassabban olvasunk, mint papírról. Még azok a
felhasználók is, akik nem ismerik ezt az emberi tényezőt
kutató vizsgálatot, azt mondják, hogy nem kényelmes a
képernyőről olvasni. Megállapíthatjuk tehát, hogy senki

Szókimondás a weben
A webes szövegnek rövidnek kell lennie,
de nem feltétlenül személytelennek.
Az ergonómiai kutatások szerint a felhasz­
nálók értékelik a humort és a szókimondást.
Megjegyzem, hogy a „szókimondás" nem
jelenti azt, hogy harsánynak vagy durvának
kell lennünk olvasóinkkal, elmondva őket
mindennek. Az emberek értékelik a tiszta
hangot, a távlatot és az erős személyiséget.
A dühös fiatalok csak egymást szórakoz­
tatják, a webes közönség nagy része nem
foglalkozik velük.
A felhasználóknak erős ellenérzéseik vannak
mindennemű piaci fogással szemben. A web
egy meglehetősen „klassz" közeg, ahol
tényeket, háttéradatokra mutató linkeket és
pontos számokat illik közölni. Itt nem érik
be az olyan handabandákkal, amik a televí­
ziós- vagy újsághirdetésekben beválnak.
Ha a felhasználók tények helyett mellé­
beszélésbe ütköznek, azonnal kétségbe
vonják a site hitelességét.
Egy weboldalon a szókimondás megfelelő
aránya a se nem túl sok, se nem túl kevés.

Tartalomtervezés [101]
 HOME JOBS NEWS FIND FEEDBACK

Palients & Donora

career G0T0> Medical Professionali
Cuslomers
with baxter Corporate & InvostorInfo

WELCOME
Welcome
WHYCHOOSE Hello. I’d llke to personally welcome you to Baxter's career
BAXTER? site. WeVe developed this site In response to the many
whats requests weVe received fór career-related Informatlon.
AVfllLflCI.E?
Baxter employs approxlmately 41,000 people In
ttetaíiefl search
approxlmately 100 countries - a diverse employee
rttenthf adtlM population that shares the company's vlsion to improve the
nositions quality of lile fór people worldwlde. We are strongly
commltted to our employees, p rofesslonally and personally, Mtko Tucker
retum visít 01 &■ Vice President
as you'll see in the pages that follow.
Humán Resourcej

RECRUITING I Invite you ta check out our site. WeVelakén great care to provideyou with a
EVENTS valuable tool that allows you to manage your career search with Baxter. We offer
a unlque feature- an on-llne résumé form that allows you to malntalnyour
INTERNSHIPS
résumé or curriculum vitae on our system fór up to oneyear. You may update
FINANCIAL your record atanytlme, and link Itta employmentopportunities as they Pacomé
DEVELOPlfeíT avallable. Ourdatabase Is updated weekly. Search it and communlcateyour
PROGRAM Interest dírectly to our starting representatlves.
HUMÁN
BéSüurces 1 hope you visít our site often. Ifyou have comments or questlons, please feel
DEVELOPMENT free to share them with us uslng the "career sitefeedbacK link. Thankyoufor
PROGRAM your Interest In Baxter.

CAREER SITE
FEEDBACK
Baxter is an Eoual üdijoiIuiíILv Eiiwlovei
www.baxter.com

Ha „Isten hozott" (Welcome)

főcímmel kezdenek egy webol-
dalt, az eleve intő jel. A felhasz­
nálók soha nem szeretnek
haszontalan üzeneteket olvas­
gatni, bármennyire is jó hangu­
latot sugározzon. Fent egy olyan
oldalt látunk, amely munka­
keresőknek készült. Meg fog
lepődni! A felhasználói tesztek­
ből az derül ki, hogy a munka­
keresők rögtön az állásajánla­
tokra kattintanak, anélkül, hogy
a bevezető szöveget elolvasnák.

[lOí] Jákob Nielsen: Web-design

Mindig futtassunk helyesírás­
ellenőrzőt az oldalunkon!
Az elgépeléseknek megvan az
a tulajdonságuk, hogy mindig
a legkellemetlenebb helyeken
bukkannak fel, ahogy például
a DisCopyLabs szövegében,
amelyben biztosítanak róla, hogy
ők „a legkisebb részletekre is
kínosan ügyelnek". Persze a
helyesírás-ellenőrzők nem veszik
észre az olyan hibákat, mint
amilyen a második bekezdésben
van, ahol „and the shape" szere­
pel „and to shape" helyett, vagy
amilyen a felsorolás utolsó sorá­
ban tévesen használt gondolatjel.
sem akar hosszú szöveget a képernyó'ró'l olvasni. Emiatt
ötven százalékkal csökkenteni kell a szöveget (és nem
csak huszonöt százalékkal), mert ez nem csak az olvasási
sebességet, hanem a kényelemérzetet is befolyásolja. Azt
is tudjuk, hogy a felhasználók nem szeretnek gördíteni:
még egy ok arra, hogy az oldalak rövidek legyenek.
A jövőben meg fog szűnni az a probléma, hogy nehéz a
képernyó'ró'l olvasni, mivel már feltalálták a 300 dpi fel­
bontással rendelkező' monitorokat, amelyeken a szöveg
éppúgy olvasható mint a papíron. Az ilyen nagyfelbon­
tású képernyők ma még túl drágák (a kereskedelmi for­
galomban kapható legjobb monitorok ma 110 dpi-sek),
de csúcsgépekhez már 2002-ben, széles körben pedig öt
évvel később használatban lesznek.
Olvasószerkesztés
A weblapoknak legalább egy helyesírás-ellenőrzésen át
kell esniük. Az elgépelt szavak szégyenletesek, és a fel­
használókat is lassítják vagy megzavarják. Sok hibát azon­
ban a jelenlegi helyesírás- és nyelvtani ellenőrző techni­
kák sem fognak észrevenni, így ajánlatos a lapokat lekto­
rálni, nyelvtani hibákat és olyan szavakat keresve, amik
ugyan benne vannak a szótárban (például hatás és hátas),
de a szövegben nem a megfelelő szerepel.

z Turnkey Services 0 1 1 C a
ISO 9002
v
r t L a a a

D km
Consider us your partner in product
manufacturing-

rn í-

Our customers consider us ths manufacturing arm of their business. when you rely an DisCopyLabs
as your partner, you can be free ofthe cnstly, complicated burden of manufacturing and
distribution. You won’t neBd to make a major investment in facilities, systems, staff and training.
You won't need to pour your precious resources intő every manufacturing detail.

Tumkey means we assume all manufacturing responsibility from beginning to end, competently and
cost effectively. We work closely with our customers to identify their needs and the shape a
comprehensive program, which may indude the following:

• Project Management We will oversee your projectthrough every phase from conceptto
completion, working closely with key people, paying the strictiest attention to detail and
fulfilling our commmitment to quality- at no additional costto you.
www.discopylabs.com

Tartalomtervezés [103]
 Vezető web-szervezeteknek többre van szükségük, mint
korrektorra: profi olvasószerkesztő kell nekik, aki ellenőr­
zi az oldalukat. Az olvasószerkesztők nem csak az auto­
matikus ellenőrzésnél figyelmen kívül hagyott hibákat
javítják ki, de átírják a rossz vagy pongyola fogalmazást is.
Ám a legfontosabb jótéteményük az, hogy tudják, hogyan
kell egy írásművet tömöríteni. Sokan - magamat is bele­
értve - beleveszünk saját szavaink fontosságába, és ezért
túl bő lére eresztjük mondandónkat. Egy olvasószerkesztő
képes egy hosszúra nyúlt értekezést rövid, lényegretörő
szöveggé alakítani akkor is, ha nyomtatottanyagról van
szó. A web esetében az olvasószerkesztőnek még csalha­
tatlanabb ösztönnel, még kíméletlenebbül kell bánnia a
felesleges szavakkal.

Átláthatóság
Hosszú szövegek olvasása a képernyőn nagyon fárasztó,
ez pedig türelmetlenséggel jár, ezért a felhasználók a hosz-
szabb szövegeket nem olvassák el szóról szóra. Ehelyett
gyorsan átfutják őket, kulcsszavakat, kulcsmondatokat és
számukra érdekes bekezdéseket keresve, s ami nem ér­
dekli őket, azt átugorj ák.
John Morkesszal közösen azt tapasztaltuk, hogy ha a
tesztfelhasználók új oldalra értek, csak átfutották azt, és
csak nagyon kevesen olvasták el betűről betűre.
Az alábbi táblázat öt különböző lehetőséget kínál arra,
hogyan lehet egy nebraskai turisztikai szöveget megfogal­
mazni (szemben lévő oldal). John Morkes és jómagam
leteszteltük az egyes lehetőségek használhatóságát. A táb­
lázat megmutatja, hogy az egyes variációk az eredetihez
képest - amelyet viszonyítási alapként használtunk -,
mennyivel növelték a használhatóságot.
Az, hogy a felhasználók gyorsan átfutják az oldalakat,
olyan tény, melyet már számtalan webkutató megerősí­
tett. Azoknak, akik a webre írnak, el kell ezt fogadniuk,
és áttekinthetően kell írniuk.
■ A cikkek főcímeit rendezzük két vagy akár három szint­
be (egy általános oldalcím alcímekkel és szükség szerint
továbbiakkal)! Az egymásba ágyazott címsorok a képer­
nyőfelolvasókat használó látáskorlátozottakat is segítik.

[ 104 ] Jákob Nielsen: Web-design


Site-verzió
Promóciós szöveg
(viszonyítási alap)
A legtöbb kereskedelmi
weboldalon található
„marketinges" stílusban
Tömörített szöveg
A viszonyítási alaphoz képest
feleannyi szóban
Áttekinthető külső
A viszonyítási alap szövegét
használja az áttekinthetőséget
elősegítő elrendezésben
Objektív nyelvezet
Inkább semleges, mint
szubjektív, ömlengő vagy
elragadtatott nyelvezetet
használ (egyébként megegyezik
a viszonyítási alappal)
Kombinált változat
A stílussal kapcsolatos
mindhárom módszert
alkalmazza: a tömörített
szöveget, az áttekinthető külsőt
és az objektív nyelvezetet
Használhatósági
javulás (a viszonyítási
Példabekezdés alaphoz képest)
Nebraska tele van nemzetközi hírű látványosságokkal, 0% javulás
amelyek minden évben látogatók tömegeit vonzzák. (ez volt a
1996-ban a legnépszerűbb helyek között volt a Fórt viszonyítási alap)
Robinson State Park (355000 látogató), a Scotts Bluff
National Monument (1321 66), az Arbor Lodge State
Historical Park & Museum (100000), a Carhenge
(86598), a Stuhr Museum of the Prairie Pioneer
(60002) és a Buffalo Bili Ranch State Historical Park
(28446).
1996-ban Nebraska-ban a hat leglátogatottabb 58% javulás
látványosság a Fórt Robinson State Park, a Scotts
Bluff National Monument, az Arbor Lodge State
Historical Park & Museum, a Carhenge, a Stuhr
Museum of the Prairie Pioneer és a Buffalo Bili Ranch
State Historical Park volt.
Nebraska tele van nemzetközi hírű látványosságokkal, 47% javulás
amelyek minden évben látogatók tömegeit vonzzák.
1996-ban a legnépszerűbb helyek között volt
• Fórt Robinson State Park (355000 látogató).
• Scotts Bluff National Monument (1321 66)
•Arbor Lodge State Historical Park & Museum
(100000)
• Carhenge (86598)
• Stuhr Museum of the Prairie Pioneer (60002).
• Buffalo Bili Ranch State Historical Park (28446).
Nebraskában sok látnivaló van. 1996-ban a 27% javulás
leglátogatottabbak között volt a Fórt Robinson State
Park (355000 látogató), a Scotts Bluff National
Monument (1321 66), az Arbor Lodge State Historical
Park & Museum (100000), a Carhenge (86598), a
Stuhr Museum of the Prairie Pioneer (60002) és a
Buffalo Bili Ranch State Historical Park (28446).
1996-ban Nebraskában ez volt a hat leglátogatottabb 124% javulás
hely:
• Fórt Robinson State Park
• Scotts Bluff National Monument
• Arbor Lodge State Historical Park & Museum
• Carhenge
• Stuhr Museum of the Prairie Pioneer
• Buffalo Bili Ranch State Historical Park
Tartalomtervezés [105 ]
 ■ Használjunk inkább értelmes, mint „jólhangzó"főcíme­
ket! Miután a felhasználó egy főcímet elolvas, tudnia
kell, miről is szól az oldal vagy az adott rész, mert az
egész szöveget nem szívesen fogja elolvasni. A USA To-
day nyomtatott változatában például volt egy főcím,
ami így szólt: „Twosome elmondja az elektronikus
világnak, mi újság" („Twosome telis the wired world
what's news"). Jól hangzik, de a weben használhatat­
lan. Szerencsére a weboldalon átfogalmazták: „Híreket
hoztam az elektronikus világba" („Bringing news to the
wired world"). Jobb, de nem tökéletes. Én ezt írtam vol­
na: „Hírszerkesztés a portálok honlapjain". („Editing
news fór web portals' home pages").
■ Az egysíkú szöveget érdemes pontokba szedett listákkal
és más hasonló elemekkel megtörni.
■ Használjunk kiemeléseket és hangsúlyozást, hogy a
fontos szavak odavonzzák a felhasználó szemét! Kieme­
lésre színes szöveget is használhatunk, a hipertext-lin-
kek pedig szintén feltűnőek, mivel kékek és alá vannak
húzva. Minden kiemelő- vagy háttérszínt úgy kell meg­
választani, hogy elüssön a linkszíntől, máskülönben a
felhasználó összezavarodik, és esetleg a kiemelt szöveg­
re kattint abban a hiszemben, hogy az egy link.

Miért csak átfutják?

Több kutatásra lenne szükség, hogy valóban
megállapíthassuk, a webfelhasználók het­
venkilenc százaléka miért csak átfutja az
oldalakat, ahelyett, hogy elolvasná, de álljon
itt négy valószínű ok:
Számítógép képernyőjéről olvasni fárasztó a
szemnek és körülbelül huszonöt százalékkal
lassabb, mint a papírról olvasás. Nem csoda,
hogy mindenki megpróbálja lecsökkenteni az
olvasandó szöveg mennyiségét. A web egy
olyan, a felhasználó által szabályozott mé­
dia, ahol a felhasználók úgy érzik, mozogni­
uk kell és mindenre rá kell kattintaniuk. Egy
tesztfelhasználó egyszer azt mondta: „Ha
csak ott kell ülnöm és az egész cikket végig­
olvasnom, akkor nem vagyok termékeny".
Az emberek aktívak akarnak lenni a weben.
Minden oldalnak több száz millió egyéb
oldallal kell versenyeznie a felhasználó
figyelméért. A felhasználók sosem tudják,
épp az-e az oldal, amire szükségük van, vagy
esetleg egy másik oldal jobb lenne. Nem vál­
lalják azt az elkötelezettséget, hogy elolvas­
sák az oldalt abban a reményben, hogy talán
megéri. A legtöbb oldal tényleg nem éri meg
a befektetett időt s ez a tapasztalat arra
készteti őket, hogy csak a tartalmas infor­
mációkra támaszkodjanak. Ahelyett, hogy
egy oldalon töltenének el hosszú időt, a fel­
használók inkább sok oldal között ugrálva
emelik ki mindegyikből a nekik leginkább
tetsző részeket.Mai modern, rohanó vilá­
gunkban az embereknek egyszerűen nincs
elég idejük arra, hogy sokáig keresgéljék az
információt. Ahogy egy tesztfelhasználó
megfogalmazta: „Ha ez (egy hosszú szöveg­
gel teli oldal) munka közben érkezik, amikor
70 e-mailt és 50 hangüzenetet kapok na­
ponta, akkor vége! Ha nem adja meg azon­
nal magát, én ugyan nem töröm magam."
 RATES & RESEJWAHOflS

United States Products

How Protected Are You?

Hertz wants you to know the facts. The Hertz representative will
provide you with information on our optional protection services at
the counter.
TRAVELAGENTS

Making sure you travel with peace of mind is one of our main
concems. Fór this reason, in the U.S. Hertz offers these optional
services: Less Damage Waivei will protect you against loss and
damage to the Hertz cár, Liability Insurance Supplement provides
supplement liability protection and Persona! Ascident Irtsd ráncé: and
Personal Effects Coverage offers medical benefits, accidental death
benefits, and protection fór your personal belongings Ask your
Hertz Representative fór more information about these services.

Credit Card Coverage

If you have an accident with a Hertz cár and you've declined the
Hertz Optional Loss Damage Waiver (LDW) Protection because you
thought your credit card insurance covered you, consider these
facts:

• Somé cards only reimburse you fór your deductible after your
own insurance pays.
www.hertz.com

Aki ellátogat erre az oldalra, azt hihetné, hogy a Hertz három­

féle biztosítást kínál: lopás- és sérülésbiztosítást (loss damage
waiver), egyéni balesetbiztosítást (personal accident insuran­
ce) és poggyászbiztosítást (personal effects coverage).
Az emberek egyszerűen csak a színes részeket emelik ki,
és nem olvassák el a többi szöveget. így csak kevesen veszik
észre a negyediket, a felelősségbiztosítást (liability ansurance
supplement). Azt is érdemes megfigyelni, hogy az oldal főcíme
megsérti azt a szabályt, ami az oldal tartalmának világos meg­
fogalmazásárt írja elő. Végül pedig az sem volt okos dolog,
hogy az egyesült államokbeli termékeket a sydney-i operaház
képével illusztrálták.

Tartalomtervezés [107]
 (Szemben levő oldal) Az ilyen, eltérő kategóriákba sorolt ter­
mékeket bemutató oldal célja, hogy a felhasználók elkerülhes­
sék, hogy minden terméket meg kelljen nézniük. Néhány mar­
ketinges talán meghökken ezen a kijelentésen, de ha ők abból
indulnak ki, hogy a felhasználóknak van annyi idejük, hogy
minden termékről minden részletet elolvassanak, nagyot fog­
nak csalódni. Egy olyan site, amely nem teszi lehetővé, hogy a
felhasználó csak néhány, számára fontos termékre szűkítse az
oldalt, zavaros és nem nyújt elég segítséget. Az összevont link
és főcím a termék száma. Ez azoknak a felhasználóknak jó,
akik eléggé ismerik a termékskálát, és tudják, hogy mondjuk
egy ThinkPad 570-et, nem pedig 390-et akarnak.
A kevésbé tájékozott felhasználó számára a termékszámok
használhatatlanok, így a színes sávban elhelyezett alkategóri­
ák neveire és a fényképek melletti rövid leírásokra kell hagyat­
kozniuk. Az alkategóriák nevei elég sokat közölnek, bár nem
egyértelmű, hogy, mi a különbség az „Ultraportable" és a
„Mini-notebook" között. A kettő közül melyik a kisebb,
melyikre van nekem szükségem? És mi a különbség
az „All-in-One Value" és a „Personal Computing" között?
Ennek az oldalnak a használhatósága sokat javulna, ha az
alkategóriák valamilyen sorrendben lennének, például
a legkisebb felül, a legnagyobb pedig alul. A felhasználók
utolsó mentsvárai, a termékleírások szintén használhatatlanok
(ráadásul olyan kicsi a betűméret, hogy nagyon nehéz elolvas­
ni). Ha már tudjuk, hogy a 240-es egy mini-notebook, semmi
többet nem tudunk meg ebből a leírásból: „Mini-notebook a
teljes méretűek kényelmével". És mi a különbség a „Kiemelkedő
teljesítményű mobil számítástechnika" és a „A teljesítmény és
a portabilitás ideális egyensúlya" között?

[ 108 ] Jákob Nielsen: Web-design

 www.pc.ibm.com

Tartalomtervezés [109]
 Return to Welcome iFortune Casc Filcsl Jóin Mainsprlng

Case Files Xerox Corporation TI M E L I K í

2 Case Flles VI ews

Overview Q1 I gctUnjt rtarted
Needi aiuűysls

Striking a productive balance between the economies

> j Overviaw of centralized control and the benefits of ÖTI rtnplensrntutíon
Intranet
n The Case decentralized departmental ownershíp of web ttrategic plán
resources and content is an issue fór many
corporations. The Xerox case describes an intranet
strategy that attempts toprovide the bestofboth ÖT
worids to several groups of internál and extemal
customers ín Xerox's Document Services Safes
Support divisíon
97 qTI cvoluiitjon
U»er turvey
Application 1vfe
produccivity
Internet Intranet

Marketing E-Mail & Web Accesi

ÖT Producuvity
metrici
Publislung Publishing

Interactrve Community ✓ Colhborauon

Cujtomer Service ✓ Worfcflow

E-Commerce Lef acy Appbcations

TM
A
COPYRIGHT 1997 BY MAINSPRING COMMUNICATIONS, INC.

www.mainspring.com

Az ilyen egyszerű ábrák, mint amilyenek a Mainspring-oldalon

is láthatók, átláthatóvá teszik az oldalt. Miközben a felhasz­
náló átfutja az oldalt, megpihen az ábrákon a szeme.
Az ennyire világos ábrák gyorsan egyértelművé teszik az
információt és az érveket.
A felhasználó általában szívesen kattint egy ábra különböző
részeire, hogy még több információhoz jusson, tehát eszményi
esetben az ábra minden elemére egy-egy aloldalra mutató
hivatkozást érdemes elhelyezni.

[ 110 ] Jákob Nielsen: Web-design


f\z egyik legrosszabb hibaüzenet,
amit a weben valaha láttam.
Kivéve persze, amikor a hiba nem
is teremt hibaüzenetet, a fel­
használó pedig csak vár, és eset­
leg egy üres képernyő jelenik
meg. A hibaüzenetek nyelvezete
legyen egyszerű és felhasználó­
barát, és nem jó, ha kiteregeti a
rendszer szennyesét. Az egyetlen
értékelhető része ennek az oldal­
nak, hogy javaslatot tesz arra,
mit is kellene csinálni.
A hibaüzenetek legyenek
mindig konstruktívak; segítsék
a felhasználót a probléma
megoldásában ahelyett, hogy
egyszerűen csak jelzik a hibát.
Southwest Airlines Ticketless Reservations
Sched server socket read timeout
Wait a few seconds and try again.
Egyszerű nyelvezet
Mivel a webfelhasználók nem szánnak időt arra, hogy
hosszú szövegeket olvassanak végig, fontos, hogy minden
oldal összefoglalással kezdődjék. A csúcsára állított pira­
mis elvét követve kezdjük a legfontosabb információval!
A felhasználónak első pillantásra meg kell állapítania, mi­
ről szól az oldal, és hogy az hasznos-e számára.
Azok a felhasználók, akik csak átfutnak egy oldalt, a be­
kezdéseknek gyakran csak az első sorát olvassák el. Ebből
arra következtethetünk, hogy az összefoglaló mondatok
ugyanannyira fontosak, mint a „bekezdésenként egy gon­
dolat" szabálya. Ha két témát tárgyalunk egyetlen bekez­
désen belül, sok felhasználó el sem jut a másodikig, ha az
első nem ragadta meg a figyelmét az oldal átfutása köz­
ben. Használjunk egyszerű mondatszerkezeteket! A nya-
katekert fogalmazás és az összetett szavak a hálózaton
még nehezebben érthetők.
Kerüljük a metaforák használatát is, főleg a főcímek­
ben! A felhasználó esetleg szó szerint fogja érteni.
A weben a humorral is csínján kell bánni! Mivel a fel­
használók csak átfutják a szöveget, nem biztos, hogy ész­
reveszik: most csak viccelünk vagy ironizálunk. Esetleg
szó szerint értenek valamit. Ráadásul, mivel a felhaszná­
lók meglehetősen céltudatosak, általában jobban szeretik
What Happened?
What You Need To Do...
Return to Prevíous Page
www.southwest.com
Tartalomtervezés [111]

(Szemben levő oldal) Ezen az
oldalon egy túlságosan hosszú
cikket láthatunk (én vagyok a
bűnös), mely két részre van
osztva. Az első rész végén egy
apró „folyt, köv." („Continued")-
feliratú, a második részre mutató
link található. Ez a hivatkozás a
weben nem a legtökéletesebb,
hiszen a felhasználó nem is sejti,
mire számíthat a következő
oldalon. Jobb lett volna egy
rövid összefoglalóval ösztönözni
az olvasót a folytatásra. A leg­
jobb persze az lett volna, ha az
egész szöveget átírom úgy, hogy
az első oldal tartalmazza az
elsődleges érveket, és további
hiperlinkek mutassanak a másod­
lagos érvekre vagy a részletes
példákra. Figyeljük meg, hogy a
szövegből kiemelt idézetek
hogyan teszik vizuálisan érde­
kesebbé és áttekinthetőbbé az
oldalt, hogy a felhasználó köny-
nyebben megtalálhassa a számá­
ra érdekes részeket!
[l1í] Jákob Nielsen: Web-design
„csak a tényeket, kösz", anélkül, hogy olyan szövegre kel­
lene időt pazarolniuk, ami nem nyújt villámgyorsan segít­
séget. Ugyanakkor a felhasználók gyakran úgy érzik, hogy
a website-ok túl komolyak, és ettől olyan nehézkes hasz­
nálni őket. Tehát egy csipetnyi humor jól jöhet, ha nem
adagoljuk túl. Kerüljük a szóvicceket, mert a más anya­
nyelvű felhasználók nem biztos, hogy ismerik a nyelvet
annyira, hogy megértsék.
Oldaldarabolás
Rövid szövegeket használjunk, persze anélkül, hogy koc­
kára tennénk a tartalmi mélységet - helyezzük el az infor­
mációt több csomópontba, melyekre egyenként linkeket
helyezünk el. Egy-egy oldal rövid lehet, mégis a hipertér
egésze tartalmazhatja mindazt az információt, amelyet
egyetlen nyomtatott oldalon lehetetlen lenne elhelyezni.
Hosszú és részletes háttérinformációt más oldalakon is
megjeleníthetünk, és az olvasók kisebb csoportjának érde­
kes információt is elérhetővé tehetjük linkekkel, anélkül,
hogy a többséget büntetnénk velük.
A hipertext nem egy hosszú lineáris szöveg több oldalra
tördelésére való. Ha több kisebb részt kell letöltenünk, las­
sabban olvasunk és a nyomtatás is nehezebb. A hipertext
helyes használata nem egy összefüggő szöveg „folytatás a
2. oldalon"-típusú szétdarabolása, tördeljük inkább az in­
formációt összefüggő, egy-egy témáról szóló részekre. Az
elv az, hogy hagyjuk meg a felhasználónak a szabad vá­
lasztás lehetőségét, hogy csak azokat az oldalakat kelljen
letöltenie, amelyek érdeklik. A hiperszöveg-szerkezetnek
tehát egy felhasználói felmérésen kell alapulnia.
Minden egyes hipertext-oldalt a csúcsára állított pira­
mis elve alapján kell megírni. Kezdjük egy rövid összefog­
lalóval, hogy a felhasználók még a szöveg elolvasása előtt
képet kapjanak annak tartalmáról, aztán fokozatosan tér­
jünk rá a részletekre! Az legyen a vezérelv, hogy bármikor
hagyja is abba az olvasást a felhasználó, már ismerje a leg­
fontosabb információkat.
Azokban a kutatásokban, amiket még 1994-ben és
1995-ben végeztem, csak nagyon kevés olyan felhasználó
szerepelt, aki gördített az oldalon. Talán tíz százalék lépett
túl a megjelenő oldalon látható információn. Kivételt csak
azok a felhasználók képeztek, akik olyan céloldalra érkez­
tek, ahol munkájukhoz kapcsolódó érdekes vagy fontos
információt találtak. Ilyen témájú hosszú cikkeknél
 Perspectives
■ V ■ ■ ■ ■
Q news.cqm _)
Data phones: The way it should be
May 15. 1097
front page byJatob Nielsen

Joiri nőm PREEI

A recent NEWS.COM story reported that data phones
hava nőt sold well so far. The executives quoted
MEHU
seemed mystifled. By all accounts, their so-called data
Frcnt Dbcr
phones--usually cellular phones with bullt-ln data
T-b htot options like paging, faxing and email--should be a hit.
Cbrrpufirx] Still, they're nőt dolng all that well. I thlnk I know why:
It's the Interface.
Intraneté
ELiunm
I do believe in the integration of telephony and
CNET Rado computing, bút data phones will nőt take off as long as
P&rBpecüveB they are deslgned from the wrong conceptual model.
rtevnmakeni So far, all these devices have been designed as jiclt commenti
telephones with a data add-on. They'd probably be
Ftirrrr Mill What's your Perspectine?
more usable, and more
successful, If they were Got a point of view you’d like to
RESOURZES DATA PHONES share? NEWS .COM uents your
designed as computers with
One Week Mew Perspective. Email youressayto
ARE BEING voice capabillties added on.
opinions editor htargie Wyfie to be
Custom Neus
considered fór our guest editorial
Subacdbe DESIGNED FROM The dlfference lles In the user
spot. the Soapbot. Please keep it
interface. Telephoné user
Member Senncex
Corrtact Uls the WRONG Interfaces are horrible, whlch
is why nobody can figure out
under 1.200 words and type
"soapboy in the subject line.
Help CONCEPTUAL how to use services like call
Search NEWS waiting, much less how to
► Pást Parspectivea
click here. ▼
MODEL. forward a call to another
extension In the office
Computer Interfaces aren't
perfect, bút the usabillty and the design of multiple
PCFN features Is better done based on computer thinklng.
America’s Lead ing Users need an integrated interface ratherthan one that
Online Investment is half-telephone and half-kludge.
Service!
This is nőt to say that Windows CE is the solution: It is
nőt appropriate to take a user Interface that was
optimized fór large-screen desktop devices and use it
fór small-screen handhelds. The smaller the device,
adverti sement the more strict the requirements to optimize the
interface fór Its spedfic characteristics.
CNET SEFNICE5
CNET.COM Somé people daim that the telephoné Is an example of
perfect usability that should be emulated by software
BROWSERS.COM deslgners. After all, it's easy: you pick up the handset,
GAMEC ENTER.COM punch in the number, and you are connected.
SEARCH.COM
DOWNLOAD.COM If only it were that easy in the reál world. Of the three
steps, only picking up the handset is truly easy. Turning
5H^RBIHARÉ COM
on the device and "logging in1' to your account are both
ACTIVEX. COM accomplished by the simple action of picking up the
MEDIAD0ME handset. There is no "boot time," and the diai tone Is
always there. Computers (and in particular the Web) can
MftRKEFPLKCE deflnitely learn something from the up-time
Sponsorship Info requirements of the phone
system. The Internet
USERS NEED AN
should supply users with
"Web tone" at the same
leuel of reliability as the INTEGRATED
telephoné supplies diai
tone.
INTERFACE, RATHER
THAN ONE THAT IS
Bút, let's debunk the myth
that punchlng In a number HALF-TELEPHONE,
is an easy-to-use user
Interface that should be halfKLUDGE.
emulated. Flrst, these
numbers are actually
hard to learn and remember. Quick, what's the number
of your dentist?

Second, they are hard to type, and there is no

forglveness If you miss a digit. You have only one
choice: hang up and start over. To make a long
distance call from a typical office in the United States
requires the user to type in 12 digits: This is
cumbersome and takes a long time. International calls
are even harder.

Continued

COTvright (3 1995-97 CNZTInr. AllrighJts r««rr«4.

www.news.com

Tartalomtervezés [113]
Üack Issties
Camnanles
[ 8
Products
TalkBack
Forums
Üon’tGoThere
NEMT
STORY >
Get MAD! Berst Álért l_______________
Heine MDNDAY..JULY21.1607

Heln? The Bad Guys Behind the

Internet Brownout tREADTALKBACKS
KUPS1 w
’> íj \ T "
Get the Jesse Berst, Editorial Director
Anchor De ZDNet AnchorDesk ZDNet AnchorDesk Forums:
Email Should NSI Be Replaced?
Álért They dönt wear blackhats. Bút they may
i be as close to bad guys as we have on the Internet.
mtemet:
Last week, humán error trlggered one ofthe worst Internet IJetwoih Solutions White
outages In years. An employee of Network Solutions, Inc. Patjer
(NSI) accldentally sent bad Information to the Internet's
major routers. As one Internet security expert told the Wall internet
Street Journal: ’lmagine if all the phone books AlterNIC Protest Paae
disappeared and dlrectory assistance dldntwork."
Internet.
Itwas a scary remlnder how dependentwe all are on NSI, PGMedia Legal Faqe
the company that administers domain names (Web site
addresses). A growing group of protesters claims NSI is ZDNN
puttlng the Internet at risk out of greed. Net Survives a Bad Week

That's right, a single organization (NSI) controls the ZDNN.

addressing system fór the entire internet. It's a badly run Jul 17 ‘97: NetSnafus a
company that has made a series of stupid mistakes in Reál Hoedown
the pást few months. Canceling domain names by
mistake. Failing to collect millións of dollars in fees. Last ZDNN.
weeKs fiasco. It goes on. Evén worse, the company is Jul 17 '97 Webmasters
trying to go public. in their greed to become Instant Limit Imnact of InterNIC
millionaires, NSI executives are making selflsh claims. Snafu
Dangerous claims.
OISCUSSIOM GROUPS:
Like claimlng ownership ofthe domains ".com,"".org" and AnchorDesk Forums
”.net” which they were supposed to be runnlng in the COMPANIES:
public trust. As a result, protests and legal actions have
Network Solutions Inc.
sprung up all overthe Internet An alternative naming
service call AlterNIC actually rerouted NSI's Web site last fOPICS:
week in a mild form of cyber terrorism. Another rival, Internet
PGMedla, Elled a lawsuitthis spring.The Justice
Department has Inltlated an Investigation Intő NSI's clalm
that It deserves monopoly control over domain names. And
a presldentlal taskforce Is looklng Intő the Issue.
www.anchordesk.com

[ 114 ] Jákob Nielsen: Web-design

(Szemben levő oldal) Az Anchor-
Desk példásan használja a hiper-
textet. A honlapon minden hírről
egybekezdéses összefoglalót
találhatunk, egy hosszabb cikkre
mutató hivatkozással. Tulajdon­
képpen már a honlapon is két,
eltérő részletességű szint van:
egy rövid főcím, és egy egy-
bekezdésnyi összefoglaló. A cik­
keket tartalmazó oldalak a lehe­
tőségekhez mérten rövid leírást
adnak az adott témáról, ami töb-
bé-kevésbé egyben elfér egy
nagy monitoron. Ezeknek a rövid
cikkeknek aztán kiterjedt hivat­
kozásaik vannak a ZDnet site-ján
és a web más részein található
sokkal hosszabb cikkekhez. Ezen
az oldalon az AnchorDesk egye­
dülálló adottságát is megfigyel­
hetjük, a „küldd el ezt a hírt egy
barátodnak e-mailben" („email
this story to a friend")-gombot.
Ennek a gombnak a megnyomá­
sával új oldalra lépünk, ahol
megadhatjuk barátunk e-mail
címét, és írhatunk egy rövid üze­
netet. A cikket az AnchorDesk-
szerver automatikusan tovább­
küldi és röviden elmagyarázza,
hogyan iratkozzunk fel az új
hírekről érkező értesítésekre.
hajlandók voltak gördíteni. A navigációs oldalakon azon­
ban a felhasználók kivétel nélkül a látható lehetőségek
közül választottak.
Ezt a felfedezést részben újabb kutatások is megerősí­
tették, bár most már egyre többen kezdtek el gördíteni. Én
még mindig azt mondom, hogy vannak olyan felhaszná­
lók, akik ezt nem szívesen teszik, bár ez már nem rnind-
annyiukra érvényes. Ez valószínűleg azért van így, mert a
rosszul megtervezett, hosszú weboldalak hozzászoktatták
a felhasználókat a gördítéshez.
Még akkor is, ha hajlandóak gördíteni, többségük a lát­
ható lehetőségek közül fog választani, ha azok valame­
lyike ígéretesnek tűnik. A tanulság az, hogy igyekezzünk
minél rövidebb oldalakat tervezni, méghozzá úgy, hogy a
legfontosabb linkek gördítés nélkül is láthatóak legyenek
a legelterjedtebb monitorokon.
A navigációs oldalak gördítésével az a baj, hogy nem
látszik egyszerre az összes lehetőség. Egy gördíthető oldal­
nak mindig lesz olyan része, ami nem látszik, így a fel­
használóknak anélkül kell dönteniük a következő lépés­
ről, hogy közvetlenül össze tudnának mindent hasonlíta­
ni. A felhasználó memóriájának terhelése mindig ront a
használhatóságon, és növeli a hibalehetőséget.
Mivel a céloldalak főleg tartalmat szolgáltatnak és keve­
sebb navigációs lehetőséget tartalmaznak, kevésbé érzé­
kenyek a felhasználók gördítési hajlandóságára, mint a
navigációs oldalak. Egyes kutatások szerint, ha egy fel­
használó elérkezett egy céloldalra, és az első oldalt ígé­
retesnek találta, néhány képernyőnyit valószínűleg végig­
gördít, jóllehet a felhasználók szinte soha nem fognak
nagyon hosszú oldalakat végiggördíteni. Ahogy már
korábban említettem, a webes szövegeknek rövideknek
kell lenniük.

Korlátozzuk az oldalon belüli linkeket!

A HTML egy speciális hivatkozást kínál az
aktuális oldalon belüli gördítésekhez. Bár az
oldalon belüli linkek látszólag megoldják a
hosszú, gördíthető oldalak problémáit, más
használhatósági gondokkal járnak, ezért
érdemes őket, lehetőleg elkerülni.
Az oldalon belüli hivatkozások legnagyobb
hátránya, hogy a felhasználó arra számít,
a link egy másik oldalra viszi. A felhasználók
gyakran nem veszik észre, hogy egyhelyben
ugrálnak, az oldalon belüli linkek sok félre­
értésre adhatnak okot, főleg, mikor a fel­
használó a „Vissza"-gombra kattint,
és ugyanazon az oldalon marad.

Tartalomtervezés [115]
A Slate magazin 1996. júniusi
eredeti designja 2154 képpont
hosszúságú volt, amelyhez egy
átlagos kisképernyöt használó
felhasználónak négy ablaknyit
kellett gördítenie (ez az oldal).
Két hónappal később lerövidí­
tették és 1516 képpont hosszú­
ságúra változtatták (szemben
levő oldal). Végül 1997 február­
jában a Slate elkészítette első
használható honlapját, mely már
csak 793 képponthosszúságú volt
(118. old.). Ez a megjelenítés egy
közepes méretű monitoron már
a diatv
az elejétől a végéig látszik,
és még a kis monitort használók
is gördítés nélkül láthatják a leg­
fontosabb információkat, mivel a
fő hírek az oldal felső 550 kép­ FEATURES
Commlttee of Correspondence
pontján belül helyezkednek el. Mtaraion PUy F«'r?
Thí ívraí'Jwt. oü-iu-r
Sajnos, 1999-ben visszatértek FiWC Hittat. logoi M±i som. M In líeíb Start

11. Jews In Second Piacé

egy túl hosszú, gördítést igénylő Mi<n Anm-Aűtko tarom *
*
•trtHt hippin * ly
1b *w?
designhoz (1450 képpont By NhIiiIm: í •mnui

2 The Temptatlon of Bob Dole

hosszúságú).
Az persze igaz, hogy az alsó 215
képpontot egy szabványos
Wll Dele JUtjci etKoVuteb: shotí űr 1980» uo ctur>
By I«JtT Alim
’ Henry Dávid Thoreau's Home Page
«vw miderLoum
&» Aki Steuuusdtl C Daauui

MSN"-navigációs rész foglalja el,

amit a Slate legtöbb olvasója
valószínűleg figyelemre sem
méltat, vagyis 1999-ben a Slate
11 lUüAi._________
honlapjának tulajdonképpeni
hossza 1235 képpont volt.
Ne feledjük persze, hogy a kép­
pontok száma ennél a képalá­
írásnál az én számítógépemen
látható lapméretre és az általam Teimu.lt
> -o» a*»*»
telepített betűtípusokra vonat­ 19. psjíHJ
’7h« i.Hk> OatffoVs qf-Aitorto"
kozik, más alapbeállításoknál ez
a szám nyilvánvalóan eltér. A lé­
nyeg nem is a képpontok pontos
száma, hanem az, hogy vajon a
www.slate.com
kis és közepes méretű képernyő­
vel rendelkező felhasználók Eredeti design: 2,154 képpont hosszúságú
képesek-e a site-ot használni.

[ 116 ] Jákob Nielsen: Web-design

 QKHIHfflB Slale
COMfENI3 | 8 E C 11Ű N 6 cgienttncor
I i
irc« » Mow totef » i -enni B rrnmj - tartus; • ?»íwvsn • iüBbs »
NLW
Suiiatnoe PO3T1NGS SINCE FRIDAY
Fér Urt». <ompír 1# oitwi iantori; i»ww
Hariy Pcrflar and the
HbI»?!‘ Minire
Dialogue:
Vour Portai 1o Does Abortion
i.iiim.wi
■: -i' ' Stop Crime? Söfe SponsMt:
Baitisa B l lotiie
■Viriít-^'L-ánt cc'i
wnots AswngBusn
ttic- Coca—
QlHrclwri '

The Peculiar Haolts

of the Fim Boy
5. őrt
FTrxe, .ve
*w5ek etc
Get Stare1* tÉaujüaiMLEJBüii Atotshocks
O. í *- S* i By Hány Seuei HeadBies by F-Mull Office ?000 Sl-rreS campalgn roundup
b Somi Ser cnr juJceoi/ Jo« Wuw vs. t'eb do Ftrd sülte kitt coiummsts, rtvietxs, tr anscr'o ts, and cossip
on tne web
UiwrJluStíí?
nmMbN>M>v <a»|il><4Mh» Sloae
lnynanac >«fct Ltiau AB iW Wn w *• fealui es Etet 1«l
E> F«lxt =>i r,. Rwt cmnthiian kiks A auioe to the ot esteiena al candioetas'
wet sne«, plus links to online parooies.
inowgs Annit Srooks' Tbetíüspi? a önwner, and Fór all
ths wrona reasons
Scotitliinfa Dw~ne altetn&lhe litestyie choices ofthe
Boy 3eouts'foundet
dea ptuderice Ptudle catthes up on net fan mail (and
haté maii)
newsoiiz .ardv-coated pasaNa-aggtession.
11 SPECIAL PAI) ADVWinSEMEtíl Jelen to a Mr * *
Yo<
Ti'rneebasl saller fór trés

24,‘teven
BT MlCRXlL fflRSCHORB
ciilim ofio«
Streme ■Jbftee'B Stranqe Betuai Poinits
he.’eucíj'.LisWjLajmcí?
ctirttoibon
Do vataOona Kin?
ttaocz Eifrcay. jann MtCainl
llhr Mnadom far a Dw Claanar
inooevfcM weewenB coc^aii Chauer
<teuv fi andraTsIna Loh.wnter-perfornier. attempteto tűt
througn the souHolimg, moiassvcoo
*l,re1t.il>te
I|i»tao, Ica Noééra and Kara Bvrtsher on
what makas an Internet startup thiw
Ilié book ckib F jlly Shulnrran and A 0 Beolt diacuss
Hsrry Peder

l« Mitei curnnMe OHM comentw, ebek taté.

| lllililil-rli
Reader Setwces
F null Autó-Délivé nas
Search Slate.mchnes JnintieFfk
I Prtrrt Slais
BoHeiSlate
Adorted Searoh

Artoa Ihrym o iltakbi CBojHitinu FnimUfrinwiN Curtww

MSI litsulei lleera Pei aonrt fbinnce Keni latul
* Sboppvip
SntaR HtiMnew Spoeta Itűvel Web CommuMlea
WobFwiila WiNtian
M * ‘H : e... n..» : Eu. *!>?.»■ cVrVCTUA. dal [>. -<u T i*e.
Co t ^ctrtfcr Msu tormiaattx £ etiito E-JDRJ £l£Kfc(Klba fraa ■James jrf Őrire
Slav n levet1 wCi FfiEE ~.r-.4P-,r LUi. -naeg SiocrQurtat
l -— •—írom anypc T V Licit na Wkilliei Wiie Fanét lelVsi kenet
*ss
x it l r-errt «»

Régi design: 151 6 C

képpont hosszúságú www.slate.com

1999-es design: 1450
képpont hosszúságú

Tartalomtervezés [ 117 ]
 bocfc to túvnr
+■
Cije> Anfleks (Tirnce
Pub. 19,1997

1 Uie ini&ekZthe apin

NÉ kV summán,! pdqment

Reviewers reviewied
PRIHTSLflTEI SLATEHELPI CprtlírN:-tr»; PAGE NUMBER bUlTE |
3 in otiier magaziné'a
Wh a t*s i n TÁne. AíekvsMe^í, eto.. th is vue ek 1D. cntical masa

4, read mer A Peuy fór You Tkougkls? by Náthán Myhrvold

A journey of self-discovery Cbarging a little on the Internet is even kvl-r than charging a lót.

5. di apatchea S dialógusa I I s tranqe bedfellow

O.J by the Sea Corporate-Velfare NIMBTs by Jacob Veisberg

by Hány Shearer In your district, it '$ corporate welfare. In m y district, it isn’t.
S p ~ o i a I P ro_~e ■: u tor I ,e n n eth Sta rí 12. Mv MLimrnv ViálBhfl'rta
Theodore Olson vs. Michael Turpen
hy Piiil O'Donnell
Camel and Needle
The Rév Róbert A. Sirtoo vs. Petet Wehner
An today's lovtn seeking románcé, or what their pannts diln't give them?
1 3. I Hav?j Soan llia Fülűre oF Európa
6 tiie giel
by Gtegg Easterbrook
Did She Knöwf?
by Franklin Foer
And it looks a lót like bureaucratic Belgium, home of the European Unión.
Was Madeleine Albright really surprlsed about
hét Jeiniíáh rootS?

M£ W 7, vami sh remover
BACK Of IHF BOOK
TV-ad analysl^-We Lőve a Mán In Uniform 14 booka 16 mo 'd e s
by Róbert Shrum Qieei Eathnriie A Holy Vkore
by Jack Shafer by Luc Sante
WÉW 8 dián
From vgly dvckling to hanl-ess swan. The (ecund Reuter Vemer Fassbinder
byJames J. Cramer
1E. web sites — Iiiqh conoept W8W
9 doodlennium Vei VeaJtker Toiay Doibtikf Tkomas
Episode. 29 by Dávid Plotz
by M a ik AJ a n Sta m aty
by Dávid Greenberg
Forucast: Stormy.
Vh/Jt was Jeíferson really up to?

— photoqraphy poem N1W

Toys Are Us Abl I Like a Tree

by Christopher Benfey by Richard Tillinghast
Dávid Levinthal's dollhouse history.

20 21 23 2J_

frié fray. =-mall ta the editora balíerSLÍTE üt e cü mp-'j □! SLU.TE he|p

SLATEs reader fórum. Joln SLATEs staff and Pást SLATEarticles, Houuto print SLATE, howto
crther readers in discussion oorrtributors, plus the legal archived fór your browsing get it delivered by e-mail or
mumbo jumbo. pleasure. U.S. kfail, and otheruseful
infórmation.

1 ; í 1■, r' rl'Tí77f

iiiH1
‘^ fi 777
■■ 111
■+ n.IcK to ctm-r
H> Hrst i ■
Cos Au acica (Tímea
www.slate.com
A leghasználhatóbb design (1997): 793 képpont hosszúságú

[ 118 ] Jákob Nielsen: Web-design

Egy cikk webre vitelének rossz
r The Gates Operating System
Vx
példája a T/me-ból.
Ez az oldal 1577 képpont hosszú,
és egy kisképernyös felhasználó­
EJ JűlWíl
nak legalább három vagy négy
r blUE Lexus. He leves fastcars. When Microsoft was based in
képernyőnyit kell gördítenie
hozzá - pedig ez csak egy oldal
a tizenkét oldalas cikkből! Kitűnő
példa arra, hogy egyszerű formai
átalakítástól egy cikk még nem
lesz alkalmas a weben történő
megjelenésre.
TIME
L II ü-TiK-J I ;ii.üui4'l 4'iJf'l ■JiiM'UH Ilii .Jimfrdlíil
*
JANUARY 13, 1997 VOL. 119 HO, 2
it5 a rainy night, and Gates is bombing around In his dark
Albuquerqua, New plexido , in its aarly years, he bought a
Porsche 91L and used to race it in the de sert; Raul Allén had
tű ball hím outof jail altér one midnighte.scapade, He gat
three speading tickets—two from the same cop wha was
trailing hím—just cn the drive fiam Albuquerque the weekend
he maved M *crosoFt to Seattle Later he bought a Porsche
930 Túrba he called the "rockét," then a Mercedes,, a Jaguar
XJ6, a $60,000 Carrera Cabriolet 964, a $300,000 Porsche
959 that ended up irrpaunded in.a customs shed becausa it
couldn'tmeet import emission standards, and a Ferrari 340
thatbecame known asthe "duria buggy" after he spuri it
intő the sand.
Des pite this record, Gates is nat wearing a seat beit. (A
dilemma: rs íttoo uncoal tó use mlriei'i He rarely looks at you
When he talks, which is discnncerting, hűt he does so when
he's drtving, whidi is doubly drscuncerting. (] bűddé up. As
his mether end others have leamed, its nőt always prűd ont
to compete.) He tűm s irito a dark drive with a chainHlnk
fence that slides epén asthe Lexus approaches, It's
nearmg midnight, and the securrty puard looks a bit startied,
Gates1 homo of thB futura has baen undor construction far
more than four years, and is nőt expected to be completed
until this summái'. Bulit intő a bfuff franting Laké. Washington,
ithas 40,000 sq. ft. of space and will cast about $40 millión.
Looming a gd in sitiié night sky are three cd nn setéd pavilians-
□f glass and recyded Douglas Itt beams, looking a bit like a
corporaté coniérence center masquerading as a rés őrt.
Gates swmgs Intő a vaulted 3ü-car garaga carved intő the
hlllsidE. In the corner, like a museum piece, sits his parenté'
rád Mustang convartible that he drovo as a kid. "Thefirst
pavilion Isrnainly forpublíc entortaining," he says as he picfcs
his way pastcortstruction debris dpwn four le ve Is of stáirs.
Despite the hour, three technicians are workinü |n the
□ rouqd-fluor reception hall, with its yiew af the Ölympic
Mnuntaíns aúrtfss Laké Washington, adjusting two dnzeri
40-in. manitors thet will form a flat-sereen display covering
an endre wall “When you visít, you‘II getan elertroriic pin
encotíed with your.preferences," he én piai ns. “As you
wandertoward anv room, yaurfavonte pictures will appEar
along wth the musicyou like or a TV show or mowe you're
watching. The system will learn írom your choices, and it will
remembarthe rriusic or pictures fram your previous visíts so
you can choose to have them again or have similar bút new
□nas, We'll have to have hierarchy g ui de limes., fór when more
than one parsán gaBS tu a roomLike Gates himself, it's all
very fascinöting, fun and a fittle íntimidating.
Movmg intő the center pavil ion, Gates shows off what will
be the library. A mammath carved wooden dame hangs just
abave the floar, Waitingtp be reised intő the cupola. (I
wander: Does tinié grand eh ember dispel my fsár that he will
rolagate printto museum status? Or Inadvertently confirm
rt?) He has híred a New Tori-: rare-baóks dealer to stock the
llbtary fór hím. His current reading is eclectic. "On a r&cent
trip to Italy," h& says, "I took the new Stalin blography, a
boák ahuut Hewlétt-Packard, Seren Summits [a
mgüntaineering boák by Didi Bass and the lato Disney
president Frank Wells] and a Wailaée Stegner növel," He's
alsó a fan of Philip Roto's, John Irving's, Emest J, Gaines' and
Dávid Halberstam‘5, bút his all-time tavonte novels are the
schaoiboy standards The Catcher in the Rye, The Great
Gatsby and A Separate Peace. A nearby roam will be filled by
an enormoustrampalrne; atthe office he sametimes
surpríses calleagues by joyfully leaprng to touch the ceiling,
arid he Rnds boundng on a trampeline as tori ducive ta
enneantrabun as rücking.
The only completed part of the house is the indoor paol
under the family quarters. A sleek *ap pool reflecbno images
from a wall snakBsthraugh glass intő an outdoor Japanese
bato area. The securrty guard reappears and wams, "Be
cáréiul of what you do m more. sincs tine bonts on the laké
can ses inside." as the door to the pool room doses, Gates
doubles overin laughtor. Daes he coms in here ofton at
night? "Samétimes with Melinda," he says,
We wander out ta the deck, and the wind slams the door
shut. It's leckéd, Gates tries to call the guard, bút he's
clisanpeared to a distant part of the estate So he leads the
way pást bulldózere intő trenches that will someday become
an estuary and stocked troutstream Attne moment,
nowever, rt's a quagmire tinac pro vés impassable
Romarkably, Gates is able to avoid loakmq sheapisb. After a
few more minut&s of shouting^ he attracto üib guard's
www.pathfinder.com
Tartalomtervezés [119]
 The Gates Operating System
u£Z_T______________ nu'lill.1 14 jU4.li >ÍÍIJbJ .3 »4 f'Ut jTMU^Íil,IMbl.l COVER

Rebellion
Filial Disobedience

Already at war with his mother, Mar/, by sixth

■Ki kJ
grade, Gates was serit to a psychologist. She
would call hím up to dlnnerfrom his basement
bedroom and he wouldn't respond, "What are you
dolng?" she once demanded over the intercom,
"I'm thinklng," he shouted back."You're thinklng?"
"Yes, Mom, I'm thinklng," he said fiercely. "Have
you ever tried thinklng?"
Bili Sr. and Meny Galö
The counselor's concluslon tor Mary: "You're going
STEVEFIREBAUGH to lose. You better just adjust to It, because
there's no use trylng to beat hím."

Aptitude v. Attitűdé

"In ninth grade," Gates says, "I came up with a new form of rebellion. 1 hadn't been
getting good grades, bút 1 declded to get all A's without taking a book home. I didn't go
to math eláss because I knew enough and had read ahead. I placed within the top 10
people in the natlon on an aptitude exam. That establlshed my independence and
taught me I didn't need to rebel anymore."

Harvard Dropout

"Bili llved down the hall from me at Har/ard

sophomore year," says classmate Steve Ballmer.
"He'd play poker until slx in the morning, then I'd
run intő hím at breakfast and discuss applied
rriathematlcs." In 1975, Gates quit Harvard to start
the company he flrst called Micro-Soft with Paul
Allén.
St eve Ballm er in R e dm on d, Was hln gt on
DÁVID BURNETT-CONTACT

www.pathfinder.com

A Time szerkesztői bizonyára rájöttek, hogy ha csak

egyszerűen HTML-oldalakba ömlesztik ami a nyomtatott
újságban megjelenik, még nem kapnak jó webes tartalmat.
Dicséretet érdemel, hogy alternatív, tartalom szerint elkülöní­
tett oldalakat is kínálnak, csakúgy, mint multimédiás tartal­
makra mutató linkeket, kihasználva ezzel a számítógépes mé­
dia kivételes előnyeit. Örültem volna több, a szövegre mutató
linknek is. Az eredeti cikkek hosszabb részeit is ki lehetett vol­
na emelni és olyan kisegítő hivatkozások céloldalává meg­
tenni, melyeket azok az olvasók követhetnének, akiket külö­
nösen érdekel egy vagy több, itt csak röviden tárgyalt téma.

[ 120 ] Jákob Nielsen: Web-design

r The Gates Qperating System
y£~A.___________ liJuiThjn ..i-r-4 'iwm cweh

Muse
Role Model

Having read about Napoleon's military

strategies in junior high, Gates devised a
computer version of Risk, a favorité board
game in which the goal Is world domination.

Gates on what he would do if nőt in the software business.

Audio courtesy of CNNi Larry King Llvej August 21.. 1995

Napóleon Bonaparte

CÖRBIS-BETFMMI

Anti-Hero xnailLUlLLLUiiiritfiirriiiiinF

The photo of Henry Ford in Gates1

Office serves to remind the
Microsoft magnate about the
dangers of success. As Gates sees
it, Ford süpped up by allowing
Alfréd Sloan's GM to selze
leadership of the autó industry in
1927.

Henry Fordand his quadricycleinDetroit, 1896

HENRY FORD MUSEUNFREUTERS

www.pathfinder.com

Tartalomtervezés [121]
 www.hotwired.com

[ 122 ] Jákob Nielsen: Web-design

(Szemben lévő oldal) Egy hosszú
cikk esetében jobban járunk,
ha rövidebb formában újraírjuk,
vagy kisebb hipertext-oldalakra
bontjuk. Ha valami miatt min­
denképpen folytatólagos szerke­
zetre van szükségünk, jobb, ha
beadjuk a derekunkat, és az
egész cikket egy oldalon jelenít­
jük meg. Bár a felhasználók nem
szeretnek gördíteni, még kevésbé
szeretnek a következő oldal
letöltésére várni, mikor egy
szöveg közepén tartanak.
A HotWired példája mutatja, mit
ne csináljunk. Ne adjunk meg
oldalanként egy-egy rövid rész­
letet a szövegből. Az oldalakat
nagy büszkén „1", „2" jellel látták
el, mintha ez a felhasználókat
egy cseppet is érdekelné. Egy
folytatólagos szövegnél ne ad­
junk külön navigációs feladatot
azzal, hogy a felhasználóknak
még az oldalszámokkal is foglal­
kozniuk kelljen. Hasznosabb lett
volna az előző cikkre mutató
hivatkozást elhelyezni.
Oldalcím
Csak akkor érdemes a webre írni, ha az írást aztán meg is
lehet találni. A felhasználók imádják, ha keresőrendszere-
ket használhatnak - akár egy site-on belüli tájékozódásra,
akár arra, hogy az internet lehetőségeit tárják fel. Azok
számára, akik keresőprogramot használnak, a mi site-unk
csak egy, a találatok között megjelenő oldalcím.
A HTML-ben minden oldalnak van egy címe, amit a fej­
lécben határozunk meg. A oldalcím jó megválasztása azért
fontos, mert általában ezzel utalunk az oldalra. Az oldal­
címeket használjuk sok navigációs menüben, mint ami­
lyen a könyvjelző- vagy az előzménylista is. Az oldalcímek
sokszor szövegösszefüggésükből kivéve jelennek meg,
tehát fontos, hogy elég szóból álljanak ahhoz, hogy meg­
álljának a saját lábukon, amikor a felhasználók egy menü­
ben vagy egy keresés eredménylistájában találkoznak ve­
lük. Ugyanakkor egy túl hosszú cím lelassítja az olvasókat,
tehát a legjobb 2-6 szóból álló címet választani. A honla­
poknak akár egyszavas címük is lehet (például „Excite").
Egy oldalcím a tartalom nagyon rövid összefoglalása,
ezért a napnál is világosabbnak kell lennie. Csak 40-60
karakterünk van, hogy elmagyarázzuk az embereknek,
mit is fognak találni oldalunkon. Ha a cím nem teszi egy­
értelművé, miről is szól az oldal, nem fogják megnyitni.
A különböző oldalaknak eltérő címeket kell adnunk.
Meglehetősen kellemetlen, mondjuk, hét ugyanolyan
című oldalt meglátogatni, majd megpróbálni visszameni
az egyikre az előzménylista alapján. Ha egy ilyen site-on
több oldalt könyvjelzővel jelölünk meg, az halálbiztosan
használhatósági problémákat okoz, mivel a könyvjelző/
kedvencek menü több azonos tételt fog tartalmazni,
s ezek eltérő eredménnyel járnak.
Végül érjük el, hogy a címek a lehető legjobban átlátha-
tóak legyenek! Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy helyez­
zük az információt hordozó kifejezéseket a cím elejére,
és lehetőleg egy olyan szóval kezdjünk, ami megfelel a fel­
használók igényeinek, amikor átfutnak egy címeket tar­
talmazó menüt vagy listát. Klasszikus hiba olyan címet
adni, mint az „Üdvözlöm az XY cégnél". Sokai jobban ten­
nénk, ha az oldalt csak „XY"-nak hívnánk. Hogy még
inkább megkönnyítsük a gyors megértést, hagyjuk ki a
névelőket (Egy, A, Az) a címek elejéről! Ez azért is nagyon
fontos, mivel néhány lista ábécé-rendbe sorolja a címeket.
Nem kell, hogy a címek teljes mondatok legyenek, inkább
hirdetési szövegekre hasonlítsanak.
Tartalomtervezés [123]

Ha mások írásaiból
készítünk listát,
majdnem mindig
jobb újraírni a
főcímeket.
[ 124 ] Jákob Nielsen: Web-design
Oldalcímek írása
Az online-címekkel szembeni elvárások teljesen mások,
mint azok, amiket a nyomtatásban megjelenőkkel szem­
ben támasztanak, mivel máshogy használják őket. A két
fő különbség a következő:
■ Az online-címek gyakran jelennek meg szövegösszefüg­
gésből kiragadva, akár egy cikklista részeként, találat­
ként egy keresőprogramban, egy böngésző könyvjelző
menüjében vagy más navigációs eszközben. Ezek közül
a megjelenési módok közül néhányból teljesen hiány­
zik a szövegösszefüggés. A keresőprogramok találatai
bármely szabadon választott témához kapcsolódhatnak,
vagyis a felhasználó nem támaszkodhat semmilyen hát­
térinformációra a cím értelmezésekor.
■ Néha még akkor is, amikor a főcím a hozzá kapcsolódó
tartalommal együtt jelenik meg, elég nehéz a rendelke­
zésre álló adatokból elegendőt megtudni, mivel egy­
részt nehéz hálózati módon olvasni, és az egy pillantás­
ra befogadható információ mennyisége is korlátozott.
Nyomtatásban a főcím szorosan összekapcsolódik a fo­
tókkal, hasábokkal, alcímekkel és az egész szöveggel, és
ezek egy pillantás alatt értelmezhetők. Az interneten
ennél sokkal kevesebb információ látható az ablakban,
és még azt is nehézkes és kényelmetlen olvasni, az em­
berek gyakran el is tekintenek ettől. Miközben a fel­
használók szeme végigszalad egy honlap cikklistáján
vagy egy újság oldalán, gyakran csak a kiemelt főcíme­
ket nézik meg, az összefoglalásokat pedig átugorják.
Ezek az eltérések megkövetelik, hogy a főcím megálljon a
saját lábán és önmagában is értelmes legyen akkor is, ha
a tartalom nem áll rendelkezésre. Persze a felhasználók
akár rá is kattinthatnak a főcímekre, hogy a teljes cikkhez
hozzáférjenek, de ahhoz túl elfoglaltak, hogy ezt a weben
található minden főcímnél megismételjék. Szerintem a
felhasználókat hamarosan úgy el fogják árasztani az
e-mailek, hogy olvasatlanul törölni fogják azokat, ame­
lyek tárgya számukra nem értelmezhető.
Ha mások írásaiból készítünk listát, majdnem mindig
jobb újraírni a főcímet. Most még nagyon kevesen tudják,
hogyan is kell olyan online-főcímet írni, ami akkor is ért­
hető, amikor valahol máshol jelenik meg a weben. Tehát
ha jobb szolgáltatást akarunk nyújtani, magunknak kell
elvégeznünk a munkát.
A webes főcímek írásának irányelvei a következők:
■ Magyarázzuk el a felhasználó számára érthetően, miről
is szól a cikk. A mikrotartalomnak a makrotartalom
ultrarövid kivonatává kell válnia.
■ Fogalmazzunk egyszerűen: csak semmi szójáték, „agya­
fúrt" vagy „ okoskodó" főcím!
■ Kerüljük az olyan beugratásokat, melyekkel megpró­
báljuk rávenni az embereket, hogy kattintsanak hoz­
zánk, hogy megtudják, miről is szól a cikk. A felhaszná­
lók már túl sokszor jártak pórul, amikor kíváncsiságból
megvárták, hogy egy oldal letöltődjön, ahelyett, hogy
előre tudták volna, mire számíthatnak.
■ Hagyjuk ki a bevezető névelőket (Egy, A, Az) az e-mail-
ek tárgyában és az oldalcímeknél (de az oldalba ágya­
zott főcímeknél tartsuk meg őket)! Minél rövidebb a
mikrotartalom, annál könnyebben átlátható, ráadásul a
listák gyakran ábécé-rendbe vannak szedve, és ki akar­
ná, hogy az ő címe is az A betűnél legyen felsorolva, az
összes többi A vagy Az kezdetű oldallal.
■ Az első szó legyen fontos és tartalmas, hogy az ábécé­
rendben jobb helyet foglaljon el, és megkönnyítse az át­
láthatóságot. Kezdjük például a cég vagy egy személy
nevével, illetve a cikkben tárgyalt fogalommal!
■ Ne kezdjük minden oldal címét ugyanazzal a szóval,
mert egy lista gyors átfutásakor nehéz megkülönböztet­
ni őket!

Olvashatóság
Minden más - tervezés, gyorsaság, tartalom - felesleges,
ha a felhasználók nem tudják elolvasni a szöveget. Van
néhány szabály, melyet az olvashatóság érdekében min­
den weboldalnak érdemes betartania:
■ Használjunk nagyon ellentétes színeket a háttér és a
szöveg elkülönítésére! Az optimális olvashatóság eléré­
séhez a legjobb a fehér háttéren megjelenő fekete szö­
veg (úgynevezett pozitív szöveg). Majdnem olyan jó a
fehér szöveg fekete háttérrel is (negatív szöveg). Bár a
kontrasztarány majdnem ugyanakkora, mint a pozitív
szövegnél, de a felhasználóknak szokatlanabb, így kissé
lelassítja az olvasást. Az olvashatóság erőteljesen csök­
ken, ha a szöveg világosabb a feketénél, főleg, ha a hát­
tér sötétebb a fehérnél. A legrosszabb az olyan szín­
összeállítás, mint amilyen például a bordó szöveg zöld

Tartalomtervezés [125]
(Szemben levő oldal) Csekély
kontrasztéi szöveget nehezebb
olvasni, különösen, ha kicsi és
döltbetűs, mint például a ma­
gyarázat ezen az oldalon.
Nagyszerű a lehetőség, hogy a
keresést egy bizonyos termék
forgalmazóira is le lehet szűkí­
teni, de még jobb lett volna, ha a
rendszer egy emberek által értel­
mezhető nevet is megad a cikk­
szám (model number) mellett.
A számítógépek otthon vannak a
számok világában, de az emberek
nem.
[ 126 ] Jákob Nielsen: Web-design
háttéren: először is ez két kevéssé elütő' szín, ráadásul a
piros-zöld színtévesztők képtelenek lesznek elolvasni.
■ Használjunk egyszínű vagy nagyon finom mintájú hát­
teret! A háttérgrafika zavarja a szemet a sorok és a sza­
vak felismerésében.
■ Használjunk elég nagy betűket ahhoz, hogy még azok is
el tudják olvasni, akik nem látnak tökéletesen! Csak a
lábjegyzetek és a jogi kitételek készüljenek apró betűk­
kel, mert ezeket úgyis csak kevesen olvassák.
■ Használjunk mozdulatlan szöveget! A mozgó, viliódzó,
közeledő/távolodó szöveget sokkal nehezebben lehet
elolvasni, mint a statikusát.
Majdnem minden szöveget balra kell rendezni. Ha a fel­
használónak van egy biztos kezdőpontja, amikor elkezdi
átfutni a szöveget, sokkal gyorsabban halad, mintha kö­
zépre vagy jobbra rendezett szöveggel találná szembe ma­
gát. Természetesen a hatás kedvéért néhány sort középre
vagy jobbra is rendezhetünk, de egész szövegblokkokkal
ez már nem ajánlatos. Hasonlóképpen, az olyan listákat a
legkönnyebb átfutni, amelyeknek minden eleme a bal ol­
dalon egy vonal mentén van elrendezve.
A mai monitorok alacsony felbontása miatt a kis szöve­
gek sans-serif (talp nélküli) betűkészlettel (például Verda-
na) könnyebben olvashatók. Egyszerűen nincs elég kép­
pont ahhoz, hogy egy tíz pontos betű talpait elég részlete­
sen jelenítsük meg. Ugyanakkor a legtöbben szívesebben
olvasnak serif-típusú (talpas) betűkből álló szöveget (me­
lyet e könyv legnagyobb részében is használtunk, például
a most olvasottnál is), így a helyzet ellentmondásos. Az
olvashatóságot kell azonban előtérbe helyezni minden
olyan szövegnél, ami nagyon kicsi (például kilenc pontos
vagy kisebb). Az ennyire kicsi szövegeket sans-serif be­
tűkkel kell írni (mint amilyen a képek alatt található a
könyvben). Amennyiben az jobban illik a site tipográfiá­
jához, nagyobb szövegeket írhatunk serif betűkkel.
AZ UTOLSÓ OLVASHATÓSÁGI SZABÁLY, HOGY NE ÍR­
JUNK CSUPA NAGYBETŰS SZÖVEGET! A FELHASZNÁ­
LÓK AZ ILYEN SZÖVEGET KÖRÜLBELÜL TÍZ SZÁZALÉK­
KAL LASSABBAN OLVASSÁK EL A VEGYESEN SZEDETT-
NÉL, MERT A SZEMNEK NEHEZEBB FELISMERNIE A
SZAVAKAT ÉS KARAKTEREKET AZ EGYSÉGESEBB ÉS
TÖMBSZERŰBB NAGYBETŰS SZÖVEGBEN. NE TEGYÜK!
SONY electronics ny a lati trón lei

all product categories J _J

*>

The Sión. LQWtnr wlll i/rroú’g/r öve? f&C’í’Ű US reafleri tftat feltúr
* Schtf
pfztducty Jó f’no
* í/re nejr yw

Jo use the Stoi e Locator, Zrp Cűiíí;

enteryour 5-diqit rip cotfa

ityouaccessed this paqe Model Number.

from a product patje, its |WM-FX553
product módéi number
appears here. You may
charuje or delelő the model
number to modity your
search.

If there are no s teres ni Find Stores

yourtmmedratezip code
thai carry this product the
Locator will autoimilicaliy
viiden the search area to
lind a store Uiat carries
your product.

home fi)custamer leedback store tocalor

v ssvlce

At Horné I Al Wüih. i üli Ilié Qn . úri Ilié Foad

Search i Predunt Index i Site Mao

Sony Electronics ; ;■ ni.--. .........

Copyright 1UU'r l.onv Bt-Jmnicr? Inc *li Rights reranred Legal/Trademark
www.sel.sony.com

Tartalomtervezés [127]
 cúritents membeiy öhat search help
Beta Loiinge
Webmoiikey Net Surf Synapse Dream Jobs RGB Gallcry
build the web surf the web think the web work the uueb
I hear the web clear your cache

James Fallows Says:

The Net Can Fight Media Corruption
He has lakén on Microsoft, the press
establishmeni.anclthe entlre
Japanese culture Now he's adding the
Nettó his quiverofarrowsagainstthe
abuse of power AtZSNews & World
Ropod edltorandauthorofBreaWg
ffffi News: How the Media Undermine
Aríiericar> Democracy. James Fallows orchooae: h ~ | 2 8:3 | IfIJM
Is roeling good about the future. R edAu di o Int étyi ew 2 7:0 0 min

With hőst John McChesney Listen to highlig hts:

w Is Microsoft like 1 BBOs Jaoan?
Members Can the Netcleari
médiai

Read the

HL cjvic j&urnaltsrn?

Au dlci

Part ofthe Wired Digital family, includirig , :UéZlűs. online, l.jchtail, Th& Fújt C-Ji-k, Hdf-*-r>=: , and

i31994-97 ’iOjlred Digital Inc. AI rights ret-eruad.

www.hotwired.com

Ne használjunk olyan háttérmintákat, mint amilyen a

HotWired oldalán található! A monitorról olvasni eleve elég
lassú, hát ha még meg is nehezítik a szavak és betűk gyors
felismerését. Kerüljük a hátterek használatát, vagy pedig azok
álljanak egyetlen olyan színből, amely a választott betűszíntől
élesen elüt! Ha pedig végképp nem tudunk ellenállni a mintás
háttérnek, legalább halvány mintát használjunk, ne olyat,
ami mellbevágja a felhasználót és a tartalomnál is feltűnőbb.

[ 128 ] Jákob Nielsen: Web-design


Screenshotok
Dokumentációkban, sajtó­
kiadványokban és más
helyeken gyakran használ­
nak site-okról készült kép­
ernyőábrákat. Általában az
a legjobb, ha ezeket körbe­
vágjuk, hogy a böngésző ne
látszódjon. Az olvasó figyel­
mét az oldal designjára
akarjuk terelni, s nem arra,
hogy éppen melyik böngé­
sző verziót használtuk a
screenshot elkészítésekor.
Ha a képernyöábrában ben-
nehagyjuk a böngészőt vagy
más olyan képelemet,
amelyben látszik a kérdéses
oldal URL-je, fontos, hogy
ez az URL ugyanaz legyen,
mint amit a felhasználók is
látnak, vagyis a site éles
verziójáról, és ne saját belső
szerverünkről vagy gépünk­
ről készítsük el a screen-
shotokat! Ha a képernyö­
ábrában bárhol egy belső
URL látszik, azt egy képszer­
kesztő programmal kijavít­
hatjuk.
Online-dokumentáció
Mindig jobb, ha olyan felhasználói felületet készítünk,
amelyet annyira könnyedén meg lehet tanulni, hogy
nincs is szükség dokumentációra. Tervezési szempontból
csatát vesztettünk, ha úgy gondolkozunk: „a felhasználó­
nak csak el kell olvasnia, mit mond erről a súgó". A leg­
több esetben az internet-felhasználók olyannyira türel­
metlenek, hogy semmilyen dokumentációt sem hajlandók
elolvasni. Egyszerűen elfogadhatatlan egy olyan webol-
dal, amihez használati utasítás kell.
Ennek ellenére a felhasználóknak néha szükségük lehet
a súgóra. Mivel az intranet-felhasználók újra meg újra
ugyanazt az oldalt látogatják, hajlandók időt áldozni arra,
hogy megtanulják, hogyan lehet a leghatékonyabban hasz­
nálni. Kifinomult vagy bonyolult interakciókhoz is szük­
ség lehet a használati utasításra vagy a hálózati súgóra.
Mivel az extranet-felhasználók a már meglévő' üzlet­
felek köréből kerülnek ki, ők valamelyest szívesebben ta­
nulják meg, hogyan érdemes az extranet-designt használ­
ni. A felhasználói motivációt és a tanulási hajlandóságot
tekintve az extranet inkább az intranethez áll közelebb,
mint az internethez, ahol a felhasználók szabadon bo-
lyonganak, és eszük ágában sincs akár csak egy percet is
tanulással tölteni. Az extranetes oldalak tartalmazhatnak
valamivel összetettebb alkalmazásokat is, ilyenkor a fel­
használónak a súgóhoz, nyomtatott használati utasításhoz
vagy a csak az extranet használatára jogosult ügyfelekhez
eljuttatott „puskákhoz" kell fordulnia. Természetesen a
nyomtatott anyagnak online-módon is elérhetőnek kell
lennie, mivel sok felhasználó kidobja, vagy éppen nem
találja, amikor szüksége lenne rá.
Noha néhány webes alkalmazásnak online-súgója és
használati utasítása van, ne feledjük Nielsen első törvé­
nyét a számítástechnikai használati utasításokról:
Az emberek maguktól nem olvassák el a használati uta­
sításokat.
A felhasználók gyakorlatilag csak akkor nyúlnak a
használati utasításhoz, ha bajban vannak, és nem tudják
használni a rendszert. A legtöbb site esetében ez azt jelen­
ti, hogy a felhasználó mindörökre otthagyja az oldalt.
Nagy értékű webes alkalmazások esetében vagy extrane-
teken és intraneteken a felhasználók inkább követnek egy
súgó oldalra mutató hiperlinket, és ilyenkor elolvassák a
feladat elvégzéséhez szükséges minimumot.
Tartalomtervezés [129]
 FEELING TRAPPED INSIDE YOUR OLD CÁR?
ESCAPE HERE. (fl)r

Search | the Web~w~ | and Display the Results | in Standard Forrn-*-1

|[Submit]
Tip: To find good food in Chicago try: pizza "deep dish" +Chicago
Flnd ffles this fást on your É*Cl
AltaVista Topat
Hot job openings: jóin AltaVista!
free; Download the best, AltaVista Firowall 97, free fór 30 daysl
hot: Spain's Telefonica to run an AltaVista Search Mirror Site fór Ibéria, Latin America.
rnoL, Partners - May OnSite Summits: Greenbelt, MD, USA, 13-15th; Berg, Germany 21st-23rd.
oilbert: Are you smarter than your boss? Prove itl Play The DilbertTrivia Game & wirt signed Dilbert
art a. other cool stufft

Visít These Sites Powerf.d Bt AltaVista

Yahoo • CNET'j SEARCH.COM • 100hot Website- • LöőkSmart • InfoSpace's Directories • BlueWindow ' LawCrawIer •
PeekABoo ■ WorldPaqe? ■ Internet Sleuth • TechWeb • Carrefour.net International • THE ANGLE ■ Netcreations ■
WhoWhere • Biqfoot • Webreference.com • Austronaut ■ 123Link • The Mininq Company ' Netway Austria • Samara
Zimbabwe

AltaVista: Using AltaVista Search software on Digital Unix, Digital Alpha and Digital
StorageWorks
AltaVista gives you access to the largest Web index: 31 millión pages found on 627,000 servers
(1,158,000 hőst names), and four millión articles from 14,000 Usenet news groups. It is accessed
over 31 millión times per weekday.

Surprise . Leqal . FA(J . Add URL . Feedback . Help . Text-Only

AltaVista Software . Buy THE Book! . Advertisinq Info
Mirror Sites: Australia . Northem Europe

Copyright© 1997 Digital Equipment Corporation. All rights reserued,

ŰDOOOCO
www.altavista.com

Az AltaVista keresőoldalán „éppen jókor érkező
súgó" (just-in-time help) van, közvetlenül a szö­
veg beírására szolgáló mező alatt, amely a kere­
ső szintaktikájáról ad tanácsokat. Bár az oldal
túlzsúfolt, az összetett keresések iránt érdeklődő
felhasználók valószínűleg észreveszik a tippet,
mivel az pontosan ott van elhelyezve, ahova a
felhasználó éppen akkor néz, amikor szükségét
érzi, hogy megtudjon valamit a keresési szintak­
tikáról.
Számomra túl komolytalannak tűnik ennek a
tippnek a nyelvezete, s valószínű, hogy többet
árt, mint amennyit használ. Általánosságban
elmondható, hogy inkább komoly példákat
használjunk a komolytalanok helyett,
hogy a felhasználók megérthessék, hogyan
alkalmazhatják azokat saját problémájukra.
Ezzel az elrendezéssel az a másik baj, hogy a
„Súgó"-gomb túl messze van a keresési tipptöl.
Jobb lett volna közvetlenül a tipp mellett egy
hiperlink, például „további keresési tippek"-
szerű felirattal. Az oldalon található sok más
design-elem miatt sok felhasználó nem veszi
észre a „Súgó"-gombot, s nem jön rá, hogy a
tippben foglaltaknál több segítséget is kapha­
tott volna.

[ 130 ] Jákob Nielsen: Web-design


Automatikusan tele­
píthető plug-inek
Hajlamosak vagyunk azt
hinni, hogy a plug-inek
problémája megoldódott
azzal, hogy a böngészők
automatikusan képesek
letölteni és telepíteni bár­
milyen szükséges szoftvert.
Ez azonban nincs így.
A letöltési idő még mindig
gond, s a felhasználók nem
szeretik, ha a böngészést
váratlan letöltések szakítják
meg. Ráadásul mindig
fennáll annak a veszélye,
hogy egy új szoftver letöl­
tése és telepítése után a
felhasználó gépe elszáll.
Ha a lefagyásról a mi site-
unk tehet, lemondhatunk
arról, hogy az adott fel­
használót valaha is viszont­
lássuk.
A dokumentáció leírása külön készséget igényel, ezért
azt javaslom, alkalmazzunk hivatásos szakírót, hogy meg­
írja a súgót, az online-dokumentációt és a nyomtatott út­
mutatót. A nagyobb projekteknél a szakíró legyen a csapat
tagja, hogy a dokumentáció megtervezése már a projekt
elejétől minden fázis integrált része lehessen. Kisebb pro­
jektek a feladatot kiadhatják egy alvállalkozónak.
Az online-dokumentáció alapszabályai:
■ Mivel a felhasználók csak akkor fordulnak a súgóhoz,
ha egy speciális problémával találják magukat szemben,
lehetőséget kell biztosítani a dokumentáción belüli ke­
resésre.
■ Az online-dokumentációnak bővelkednie kell példák­
ban, mivel a felhasználónak könnyebb egy példát kö­
vetve azt saját körülményeihez alakítani, mint egy álta­
lános leírásból rájönnie, mit is kell csinálnia.
■ Az utasítások legyenek feladatközpontúak, lépésről lé­
pésre magyarázzák el, mit is kell csinálni. Szánjunk ke­
vesebb helyet a háttérinformációnak, a felhasználók azt
úgyis átugorj ák.
■ Az előző szabály ellenére jól jöhet egy rövid, átfogó
rendszermodell, ami gyakran tartalmazhat egy ábrát ar­
ról, hogy a különböző' részek hogyan működnek együtt.
■ A nehezen érthető' fogalmakat, rendszerorientált kifeje­
zéseket hipertext-linkek kössék össze egy szószedettel!
■ Mint a weben mindig, legyünk rövidek!
Nem tudom eléggé hangsúlyozni a példák fontosságát.
Eddig minden egyes felhasználó, akivel a számítógépes
dokumentációról beszélgettünk, több példát szeretett vol­
na látni.
Multim édia
A multimédia egyre népszerűbbé válik a weben, egyre
több animációs, videós vagy audiós bejátszást támogató
technológia jelenik meg, melyek kiegészítik a hagyomá­
nyos szövegeket és képeket. Ezek a médiák új megjelení­
tési lehetőségeket hordoznak, de legyünk mértékletesek!
A multimédia zabolátlan használata olyan felhasználói fe­
lületeket eredményez, melyek összezavarják a felhaszná­
lót és megnehezítik számára az információ megértését.
Nem kell, hogy minden weboldal a Times Square zsúfolt­
ságával és mozgalmasságával vetekedjék!
Tartalomtervezés [131 ]
 (Szemben levő oldal) A www.gla.ac.uk/Museum oldalon talál­
ható Hunterian Museum rengeteg érdekes videobejátszást
mutat a rómaiak skóciai tartózkodásáról szóló kiállítással kap­
csolatban. Vegyük észre, hogyan egészítették ki az összes vide-
ohivatkozást a hosszára utaló jelöléssel, hogy a felhasználók
megjósolhassák a letöltés hosszát! A magam részéről én talán
a fájlok méretét írtam volna ki megabájtokban (a római ruhás
videó 2.1 MB, s nekem 11 percembe telt, mire letöltöttem az
Atlanti-óceán túloldalán'7). A videókból kivett miniatűrök
segítenek eldönteni, érdekel-e bennünket az adott videó.
Chris Johnson a glasgow-i egyetem 12 és 13 éves gyerekekkel
végzett kísérleteket a letöltési idővel kapcsolatban, a múzeum
weboldalának különböző változatait használva. Amikor a
letölthető videók címeit egyszerűen felsoroló oldalt használt
(például „római fegyverzet viselése" és „római ruha"), az álta­
lános vélemény a „nem kielégítő" volt, de ez nyomban
„nagyon kielégítő" lett, amikor az itt láthatóhoz hasonló
oldalt használt, ami már minden videóhoz előzetes informá­
ciót is tartalmazott. Vagyis a felhasználóknak még ugyanolyan
hosszú válaszidőkkel is jobban tetszett a site, amikor jobban
segítettek nekik az őket valószínűleg érdeklő videók kiválasz­
tásában. A web annyira lassú, hogy nem hagyhatjuk az embe­
reket magukra anélkül, hogy az előttük álló akadályokra
figyelmeztetnénk őket.

Kliens-oldali multimédia
A kliens-oldali multimédia tervezésekor
további két válaszidővel kell számolnunk.
A válaszidő nem lehet több mint egytized
(0,1) másodperc, hogy a felhasználó úgy
érezze, a képernyöobjektumokat közvetlenül
ö irányítja. Még ennél is kevesebbnek kell
lennie annak az időnek, ami egy billentyű
leütése vagy az egér megfelelő helyre
mozgatása és a várt hatás között telik el,
ha azt akarjuk, hogy a felhasználó szabadon
irányítsa a képernyöobjektumokat (például
elforgasson egy 3D-s alakot vagy felugró
ablakokat nézzen meg, miközben egy képen
mozog).
Ha nem kell, hogy a felhasználó közvetlen
fizikai kapcsolatot érezzen a saját mozdula­
tai és a képernyőn történő változások
között, akkor a körülbelül egy másodperces
(1,0) válaszidő is elfogadható. Ha ennél
lassabban jön a válasz, a felhasználó úgy
érzi, várnia kell a számítógépre, ahelyett,
hogy szabadon dolgozhatna az adatokkal.
Tehát például egy új oldalra való ugrásnak
vagy egy táblázat újraszámolásának egy
másodpercen belül kell megtörténnie.
Ha a válaszidő túllépi az egy másodpercet,
a felhasználók viselkedése megváltozik,
és a rendszert sem használják annyi minden­
re (például nem fognak annyi lehetőséget
kipróbálni vagy annyi oldalt meglátogatni).

[ 132 ] Jákob Nielsen: Web-design

 I-Iuntcrian Museum l Ini versi tv of Glasgow

Have a look at a couple of these videó clips and answer the following questions.

• 1. What do Romans soldiers call their shields?

• 2. Where do Romans get their clothes?
• 3. What do Romans use, to wash, instead of soap and water?
• 4. Between which two towns in Scotíand does the Antonine wall stretch?

All you have to do is select the hypertext link. The clip running time is shown beside each
clip title. Each videó takes somé time to ‘load', the download time is displayed at the
bottom of the sereen. You can stop a movie loading by selecting the 'stop' button on the
Netscape toolbar. Select another if you wish.

o Hands On Workshop

Jóin Cumbernauld Primary school pupils as they dress up

as Román soldiers, senators and slaves on a visít to the
museum.

(clip length 22 secs)

ISI Román Arinonr

See fór yourself the armour of a Román soldier and why it was
so effecbve. Alsó indudes his shield and sword.

(clip length 50 secs)

o Román Dress

A Román dress has an interesting design. See what this is and how
the Román ladies used a broach.

(clip length 34 secs)

www.gla.ac.uk

Tartalomtervezés [133]
 A szoftverek elter­
jedésének kivárása
Függetlenül attól, milyen
multimédiás (vagy videós)
technológiát használunk,
a lejátszó szoftverek tekin­
tetében mindig jobb
legalább egy évvel lema­
radnunk. Manapság leg­
alább egy évig tart, amíg az
új verziók eléggé elterjed­
nek ahhoz, hogy biztonság­
gal támaszkodhassunk
rájuk. Hagyatkozzunk az
olyan kódolási formátu­
mokra, amelyek régebbi
szoftverekkel is működnek,
mivel sokan használnak
még régebbi verziót.
Ha a felhasználóknak új
plug-int kell letölteniük
vagy új szoftvert telepíte­
niük a site megtekinté­
séhez, a legtöbbjük minden
bizonnyal otthagyja.
Ahelyett, hogy speciális
szoftverek telepítését kény-
szerítenénk ki a site eléré­
séhez, jobban tesszük,
ha a multimédiás tartalom
valamilyen szabványos bön­
gészővel is megtekinthető.
Ezután a felhasználók talán
hajlandóak lesznek időt és
fáradságot áldozni a
megfelelő szoftver letölté­
sére. Amíg nem tudják,
mire számíthatnak, miért
fáradnának?
[ 134 ] Jákob Nielsen: Web-design
Válaszidők
Sok multimédia-elem nagyméretű, ezért letöltése a leg­
több felhasználó által alkalmazott borzasztóan kis sávszé­
lesség miatt hosszú időt vesz igénybe. Ezért azt javaslom,
hogy a fájl formátumát és méretét a link után zárójelben
tüntessük fel, valahányszor olyan állományra mutatunk,
amelynek letöltése a felhasználóink többsége által alkal­
mazott sávszélesség mellett tíz másodpercnél tovább tarta­
na. Ha nem tudjuk, hogy látogatóink milyen sávszélessé­
get használnak, készítsünk róla felmérést, mivel ez az in­
formáció más tervezési kérdéseknél is fontos. Ma az ott­
honi felhasználók általában 56 Kbps sebességgel rendel­
keznek, ami azt jelenti, hogy az 50 ICB-nál nagyobb állo­
mányoknál jelezni kell a méretet. A munkahelyi felhasz­
nálóknak általában nagyobb sávszélességük van, de a 200
ICB-nál nagyobb állományokat azért érdemes megjelölni.
Ezenkívül adjuk meg a lejátszási időt és - amennyiben
nem szabványos - a fájl formátumát is.
Mielőtt a felhasználók úgy döntenek, hogy egy hosszú
multimédiás letöltésbe kezdenek, pontosan tudniuk kell,
mit kapnak. Nem fognak valamire csak azért rákattintani,
mert az letölthető, hiszen manapság annyi minden van
már a weben.
Helyezzünk el minden multimédia-tárgyról valamilyen
előzetest sima HTML-oldalakon! Videók esetében általá­
ban egy-két állókép megteszi. Audió és videó esetében
egyaránt hasznos, ha egy rövid összefoglalót írunk arról,
mit láthat vagy hallhat a felhasználó.
Képek és fényképek
A weboldalakon elhelyezett grafikai elemek mennyiségét
érdemes a minimumra csökkenteni, mivel letöltésük ret­
tenetesen hosszú időt vesz igénybe. Az indokolatlan grafi­
kának nincs helye, a képként megjelenő szövegeket is ide­
értve (kivéve az olyan képaláírásokat, melyek egy üzleti
grafika szerves részeit alkotják, és mint ilyenek, a képfájl
részei).
A felhasználók viszont fényképeket akarnak látni a
megvásárlandó termékről, hiszen nem tudják megérinteni
és érzékelni azt. Az életrajzi oldalon is jobb, ha szerepel

(Következő oldal)
A walkmanröl készült fő kép
nagyjából rendben van, noha
jobb lenne további, a termékről
készült közeli képekre mutató
linkkel kiegészíteni - ezek eset­
leg különböző szögekből készül­
nének -, amik talán a fejhal­
lgatót is jobban bemutatják.
A további modellekre mutató
hosszú oszlop értéktelen, mivel
e miniatűrök alapján nem lehet
megállapítani a termékek közti
különbségeket. Ezt tovább tetézi,
hogy az egyes termékek nevét
vagy árát sem lehet látni, ha
nem vezetjük végig az egeret az
oszlopon. Azzal, hogy egyszerre
csak egy ár látható, az össze­
hasonlítás még nehezebb,
s a felhasználóknak arra kell időt
fecsérelniük, hogy az egeret
mozgassák föl s alá, pedig az
aknakeresésnek itt nincs helye.
Az oldallal kapcsolatban két
további probléma a fő termék­
leírásnál használt kis kontrasztú
szöveg s a „marketinges" szöveg
túlsúlya. Jobban tették volna,
ha azt foglalják össze, milyen
vevők számára készült a termék.
egy fénykép vagy szöveg az illetőről. Vannak olyan esetek
is, ahol a régi mondás, miszerint „ egy kép felér ezer szó­
val" annyira odaillő, hogy még annál is helytállóbb, misze­
rint „egy kép letöltése felér kétezer szóval".
Hogy feloldjuk az ellentmondást e között a két alapelv
között, használjuk ki a hiperszöveg webes lehetőségeit!
A magasabb szinten elhelyezkedő' oldalak tartalmazzanak
minél kevesebb képes illusztrációt, mivel ekkor még a fel­
használó nem mutatott érdeklődést egyetlen objektum
iránt sem, amelyet érdemes lenne megjeleníteni. Aztán,
ahogy a felhasználó a linkeket követve egyre konkrétabb
oldalakra jut, egyre több képet használhatunk. Egy ter­
mékről szóló főoldal csupán egy kis képet tartalmazzon a
termékről magáról, de jobb, ha az oldal nagyobb része
csak szövegből és táblázatokból áll. Ha a felhasználó tény­
leg érdeklődik a termék iránt, a hivatkozásokat követve
további fényképekhez juthat el. Ezeknek a képeknek már
elég nagyoknak kell lenniük ahhoz, hogy elég részlet lát­
ható legyen rajtuk, és így segítse a felhasználót, hogy el­
dönthesse, meg kívánja-e vásárolni.
Képkicsinyítés
Miniatűr képeket a grafikai programok átméretező paran­
csát használva hagyományos módon készítünk.
Sajnos, a kicsinyítés során a kép olyan apró lesz, hogy a
részletek elvesznek, és túl zsúfolt lesz ahhoz, hogy felis­
merhető legyen. Körbevágással megőrizhetünk bizonyos
részleteket, de ennek az az ára, hogy elvész a kép egészé­
ből adódó összefüggés. Javaslom, hogy használjuk a kör­
bevágás és kicsinyítés kombinációjából létrejövő új tech­
nikát, melyet én lényegkiemelő képkicsinyítésnek hívok.
Például ahhoz, hogy egy kép eredetijének tíz százalékos
miniatűr változatát kapjam, először harminckét százalék­
ra csökkentem körbevágással, majd ezt harminckét száza­
lékra lekicsinyítem. A végső kép így az eredeti 0.32 x 0.32
= egytized része lesz.
Tartalomtervezés [135]
 SONY r electronics
| all product categories 3
walkmaftfii stereos ■( digrtat tuning/cassette w alk ma n& p!ay ers
addttionaf modeiar .
WM-FX553
msrp $179.95
worldwide Digital synthesl2ed
am/fm stereo tuner

oassette-si2e case

Feather Touch Controls

wired Remete Coritroi

29 hours extended battery

life (1 "AA" battery)

24 station prését tuning

(WFM/8AM)

Dolby® B nőise reduction

16x fást fonuard/teailnd

★ yow live in tfie reál wwld 4 world
ofwotk ofpiay ottravel Sony
Autó Reuersa tape playback
eddi lile to ycw wcvtó, wnetber
you'fe At Horné A t Work On
Mega Bass® sourrd system
the Road. OnlbeGo
with "Groove Sound" position

automatic musio sensor'

Your world Your Sony
(AMS) up to 3 songs

Blank Skip 0 Scroll tor Store LocaUons...

1 song repeat
latest protnotions
Aúuanced tfnti-
Rollinn Mechanism ■ONT

FM local/distant (DX) swrtch

Now, Pay Later Flnancing
tniM
Aitomatic shut-off
(Play/FF/Rew) Add an Accessory: MDR-
Digital LCD Display G52LP Street Style
AX/LS (Automatic Vblume
Headphones
Ljmiter System)

Stereo headphones supplied

More Specificatrons

ad pricea are msrp

www.ita.sel.sony.com

[ 136 ] Jákob Nielsen: Web-design

 The Starfire Desk-Sized Computer
M
I
1
01
■V* *' ' ' II
Information space
o
U
ó
U
Mouse 1 3
>

Still somé papéi-based work being done ...

www.asktog.com

Két illusztráció, amelyet 1995 februárjában Bruce Tognazzini,

a Sun Microsystemsnek rendezett Starfire című filmjének
weboldalára készítettem. Mindkettő ugyanazon állókép alap­
ján készült. Az első szerepel a honlapon, de csupán 13 KB
JPEG-formátumban (noha az eredeti site 1995-ben a kép egy
90 KB méretű GIF változatát használta, mivel a Mosaic nem
ismerte a JPEG-et). A kisebb kép a megjegyzésekkel ellátott
nagyobbhoz (241 KB) van linkelve. Az általam végzett tesztek
azt mutatják, hogy az emberek kivétel nélkül a feliratokra
kattintanak, hogy további információkat kapjanak.

Tartalomtervezés [137]
Esetenként egy teljes méretű kép
túl nagy ahhoz, hogy a főlapon
szerepeljen. Itt egy állókép
látható a Sun Startire című
filmjéből.

[ 138 ] Jákob Nielsen: Web-design

 LAUNCH
FLATÜ!

SPRING LAUNCH
FAI IS FIAT!!!

lto
SPRING

A képek kicsinyítésének két

hagyományos módja a körbe­
vágás (balra) és a lekicsinyítés
(jobbra). Sajnos, a körbevágás
miatt elvész az összefüggés,
főleg ha sokat vágunk le;
míg a lekicsinyítésnél a részletek
vesznek el, ami miatt nehezen
látható, mit ábrázol a kép.

Tartalomtervezés [139]
A lényegkiemelö képkicsinyítés­
nek köszönhetően a képek az
összefüggéseket és a részleteket
egyaránt megtartják, még
nagyon kis méreteknél is.
Ezekben a példákban a kicsinyí­
tés felét körbevágással (a törté­
nés középpontjának a nézőpont
középpontjában tartásával),
a másik felét pedig lekicsinyítés­
sel értük el.

[ 140 ] Jákob Nielsen: Web-design

Első kísérletem, hogy képregény- Meeting of the Board of Directors
szerűen jelenítsek meg egy klipet Cikk here tor the roundfr.rrfc thot qoes with these film -stills

a Sun Starfire című filmjéből.

Ez a beállítás nem igazán vált be,
mivel gördíteni kell ahhoz, hogy
az egész jelenetet lássuk, és mi­
vel az állóképek túl nagyok,
vagyis túl lassan tölthetők le.
Ergonómiai tesztek alapján az is
kiderült, hogy a felhasználóknak AfterJuHe's multimédia presentation to the Board of Directors, her ríva L Mi ke, springs a
surprise on her. Ha claims that Julie's cár will nőt sell well since a previous attemptata
similar cár failed. You cannot launch a sportscarin the spnng
nem igazán van kedvük olyan
részletes jelenetleírásokat olvas­
ni, mint amilyenek itt szerepel­
nek. Tudjuk, hogy az emberek
nem akarnak hosszú szövegeket
olvasni a weben. Ez természe­
tesen a multimédiás designok
szöveges elemeire is vonatkozik.
Faced with this surprise, Julié uses her laptop computer to search a remete
Fúü! information base on the spot. Note how the laptop uses a chorded keyboard.

In the database, Julié tmds several relevant arhcles that explain the re a són tor the
disappointing 5 a les ofthe previous cár Her computer automaticaily searchesfurthtn.

Julié interrupts Mika and explains that his assumpoons were wrong. To bolstar her
daims, she bringa information over from her laptop to the big múlt média sereen where
it can be seen by everybody

ín the news archives, Julie's laptop hasfound a new-paper story thatexpiainedthe

disappointing sales of the previous cár: Ithad been roleased just befora a major
earthquake that caused people to temporanly stop buymq cars.

Tartalomtervezés [141 ]
 Boardroom Meeting
Click here fór tiie soundtrack.

The Piot

Julié is giving a multimédia presentatiori to the Board of E'irectors (where

somé of the members are attendmg remotely). She is proposing that the
company start manufacturing a cár designed by her division. Her rival, Mike;
springs a surprise during the meeting and clairns that Julie's cár will nőt sell
well since a previous attempt at a similar cár failed. Julié uses her laptop
computer to search a remote information hasé on the spot and discovers that
an earthquake was the reason fór the disappointing sales of the previous cár.
www.sun.com

[l4í] Jákob Nielsen: Web-design

(Szemben levő oldal) Egy sokkal Amim áció
jobb képregényes megjelenítés
A mozgóképek lefoglalják az ember periférikus látását. Ez
ugyanarra a videoklipre. Itt a
a túlélési ösztön még azokból az időkből származik, ami­
kisebb méretű képek hamarabb
kor életbevágóan fontos volt, hogy észrevegyük a kard­
letöltődnek és kisebb helyet fog­
fogú tigrist, mielőtt az hátba támadhatott volna.
lalnak, tehát soronként kettő is
Manapság a tigrisektől már nem kell annyira félni, de
elfér. Az eredmény egy nagy mo­
ha valami megmozdul a periférikus látómezőben, az még
nitoron is megtekinthető anélkül,
mindig leköti az ember figyelmét. Hihetetlenül nehéz az
hogy a képet gördíteni kellene.
oldal közepén lévő szöveg olvasására összpontosítani, ha
Vegyük észre a képekhez tartozó
van egy forgó logo a felső sarokban. Az animációknak
hangok lejátszását lehetővé tevő
megvan a helyük a webtervezésben, s megfelelő haszná­
opciót is! Sokaknak majdnem
latukról később szó is esik ebben a részben, de általában
annyit ér a képregény a han­
az a legjobb, ha a használatukat minimálisra csökkentjük.
gokkal, mintha az egész videót
Előbb tegyük fel magunknak a kérdést, hogy mondaniva­
megnézték volna.
lónkat nem tudnánk-e ugyanúgy kifejezni egy nem ani­
mált grafikával. Ha a válasz igen, akkor szabaduljunk meg
az animációtól! Másrészt sose hagyjuk az animációkat
végtelen ciklusban futni, egy pár kör után állítsuk le őket!
Néhány felhasználó úgy gondolja, hogy az animációk
dögösen néznek ki, és jelzik, milyen sok munkát fektettek
a site megtervezésébe. Az animációk így ugyanazt a funk­
ciót látják el, mint a bankokban a márványoszlopok: lát­
ványosan kiemelik a jólétet és a bőséget. A legtöbb fel­
használót mégis idegesítik. Különösen igaz ez a mozgó
szövegekre és a képernyőn keresztbe gördülő feliratokra,
ezeket majdnem minden felhasználó utálja.
Az egyik tesztfelhasználónk azt mondta: „A tapasztalat
megtanított rá, hogy ne olvassam el a futó szövegeket,
mert sosem tartalmaznak hasznos információt."Tulajdon­
képpen jobb is, ha egy mozgó szöveg nem hordoz fontos
információt, hiszen nehezen olvasható és mindig van
olyan része, amely éppen nem látható. A futó szöveg
olyan interakciós technika, amelyet a korai távírógépek
korlátái tettek szükségessé, hiszen azok csak arra voltak
képesek, hogy egy szalagfolyamot ontsanak ki magukból.
Az animáció hét célra használható, ezeket a következő
oldalakon külön-külön részletesebben tárgyaljuk:
■ Átmenetek folytonosságának bemutatása.
■ Átmenetek dimenzióinak jelzése.
■ Időbeli változások illusztrálása.
■ A kijelző megsokszorozása.
■ Grafikai ábrák gazdagítása.
■ Háromdimenziós struktúrák megjelenítése.
■ Figyelemfelkeltés.

Tartalomtervezés [143]
 Palais Garnier

www.opera-de-paris.fr

A JavaScript-es rollover hasznosságának ritka

példája. Amint a felhasználó a kurzorral az
árak listáján mozog, kigyulladnak a megfelelő
ülések a színház rajzán. Ez egy olyan egyszerű
animációs effektus, amely szemmel láthatóan
jelzi az összefüggést a képernyő két részének
történései között.

[ 144 ] Jákob Nielsen: Web-design

Átmenetek folytonosságának bemutatása
Ha valaminek két vagy több állapota lehet, az ezek közöt­
ti átmenet a felhasználó számára egyszerűbben érthető',
ha animációval jelenik meg ahelyett, hogy csak a végál­
lapotokat látná. Egy animált átmenet segíti a felhasználót,
hogy érzékszerveivel végigkövesse a különböző alrészek
közötti hozzárendelést ahelyett, hogy megismerő úton
kellene kikövetkeztetnie azokat. Nagyszerű példa erre az
első Java programozási verseny győztese, aki úgy bizo­
nyította be a Pitagorasz-tételt, hogy azt a mozgást animál­
ta, amit a négyzetek és háromszögek végeznek. így érzé­
keltette, hogy a két terület egyenlő.

Átmenetek dimenzióinak jelzése

Alkalmanként használhatunk ellentétes animált átmene­
teket valamilyen navigációs dimenzió mentén történő
oda-vissza mozgás jelölésére. Például azt, hogy hogyan
nézünk végig néhány tárgyat, ábrázolhatjuk jobbról balra
siklással az előre lapozásnál (olyan nyelvnél, amelyben
balról olvasunk), míg a visszalapozást egy ellentétes ani­
máció érzékeltetheti (balról jobbra siklás). Ha a felhaszná­
lók merőlegesen mozognak a lapok között, az átmenetet
más animált effektusok jelölhetik. Például egy hipertext -
link követését egy lábjegyzethez jelölhetjük „lefelé"-ani-
mációval, míg a hipertéren keresztül, más tárgyakhoz tör­
ténő átrepülést „kinyíló írisz'-animációval.
Sok felhasználói felületen használják a ráközelítést an­
nak jelzésére, hogy egy új objektum egy másikból „nőtt
ki" (például egy ikonra kattintáskor egy részletes nézet
vagy tulajdonságlista), vagy a távolítást arra, hogy egy ob­
jektumot bezárunk vagy lecsökkentünk. Egy kis tárgyból
a nagyításba történő mozgás egy navigációs dimenzió, s a
visszaközelítés, ahogy a nagyítást becsukjuk, ugyanannak
a dimenziónak ellentétes iránya.

Időbeli változások illusztrálása

Mivel az animáció idővel változó megjelenítés, egy-az-
egyhez hozzárendelés biztosítható olyan jelenségekhez,
amelyek idővel változnak. Az esőerdők kiirtását illusztrál­
hatjuk például egy térképpel, amelyen az esőerdők terü­
letének időbeli változását animáljuk.

Tartalomtervezés [i4 5 ]

ki animáció visszaüt
Mielőtt a reklámgrafikák
teljes vereséget szenvedné­
nek, halálos csapást fognak
mérni egy tulajdonképpen
hasznos technikára.
A hirdetők abbéli igyekeze­
tükben, hogy javítsák a
folyamatosan csökkenő
találati arányt, folyamato­
san vibráló, villogó, mozgó,
túlanimált grafikákat hasz­
nálnak. Az ilyen animációk
a használhatóságot tekintve
semmit sem érnek, egysze­
rűen csak megpróbálják fel­
hívni a felhasználó figyel­
mét valamire, ami teljesen
lényegtelen, amit a felhasz­
náló nem is akar megnézni.
A felhasználók már rájöttek
erre, és messziről kerülik az
ilyen, tapasztalatuk szerint
többnyire haszontalan, moz­
gó elemeket. Szomorú, de
így van. Az emberek általá­
ban annál kevésbé néznek
meg egy beállítási elemet,
minél animáltabb.
Egyre fontosabb az a terve­
zési alapelv, hogy soha ne
legyen a felületen semmi,
ami reklámgrafikára hason­
lít, mert a felhasználók
úgyis figyelmen kívül
hagyják.
[ 146 ] Jákob Nielsen: Web-design
A kijelző megsokszorozása
Az animáció használható több információs objektum egy
térben való megjelenítésére is. Tipikus példa egy kliens­
oldali imagemap18, ahol, ha a kurzor különböző' hipertext -
linkekhez ér, felugró magyarázatok jelennek meg. Az
aktív területeket vibrálással jelezhetjük vagy úgy, hogy
„meneteló' hangyákkal" vesszük ó'ket körbe. Mint mindig,
az objektumok csak a megfelelő' esetben mozoghatnak,
például ha a kurzor fölöttük van.
Grafikai ábrák gazdagítása
Vannak olyan információtípusok, amelyeket könnyebb el­
képzelni mozgó, mint álló képpel. Az ikontervezésnél
mindig egyszerűbb tárgyakat (egy doboz), mint történése­
ket (képpontok eltávolítása) illusztrálni, de az animáció­
val mindenféle változtató műveletet tökéletesen illusztrál­
hatunk. Egy kísérletben Ron Baecker és kollégái néhány
ikon megértését animálásukkal 62%-ról 100%-ra növel­
ték. Egy ikon természetesen csak akkor legyen animált,
amikor a felhasználó külön érdeklődést mutat iránta (pél­
dául a kurzort odavezeti, vagy egy másodpercnél tovább
nézi, ha ez mérhető). Rendkívül zavaró lenne, ha az ösz-
szes ikon egyszerre mozogna.
Háromdimenziós struktúrák megjelenítése
Mivel a számítógép képernyője kétdimenziós, a felhaszná­
lók egy háromdimenziós struktúrát egyszerű illusztráció­
val sosem lesznek képesek teljesen megérteni, bármilyen
jó legyen is az. Az animáció hangsúlyozhatja a tárgyak
háromdimenziós természetét, és megkönnyítheti, hogy a
felhasználó el tudja képzelni térbeli struktúrájukat. Az
animációnak nem kell feltétlenül körbeforgatnia a tár­
gyat, általában elég, ha lassan, egy kicsit előre-hátra moz­
gatja. A mozgás akkor jó, ha lassú, mert így a felhasználó
megfigyelheti a tárgy felépítését.
A háromdimenziós tárgyakat mozgathatják a felhaszná­
lók is, de olykor jobb, ha a tervező előre meghatározza,
hogyan lehet a legjobban a mozgást animálni a test opti­
mális megértéséhez. Ez az előre meghatározott animáció
akkor jöhetne elő, amikor a felhasználó a tárgyra áll a
kurzorral. Ezzel szemben a felhasználó által irányított
mozgatáshoz a felhasználónak
Két különböző megjelenítési
formája a grafikai programokban
képpontok eltávolítására hasz­
nált eszköznek.
A bevett ikon a bal oldalon lát­
ható radír, de felhasználói teszt­
jeim azt mutatják, hogy azt
hiszik róla, háromdimenziós
dobozok rajzolására szolgáló
eszközt jelöl. Ehelyett használ­
hatunk egy, az ábra jobb oldalán
látható animált ikont; animáció
közben a radír mozog a háttéren,
s képpontok törlődnek ki, így
jelezve az eszköz funkcióját.
először meg kellene értenie, hogyan irányíthatja a tárgyat,
ami bizony eleve nehéz feladat egy olyan kétdimenziós
irányító eszközzel, amilyen a legtöbb számítógéphez hasz­
nált egér. Legyünk őszinték: a 3D sosem viszi sokra a fel­
használói felületek terén, amíg nem lesz igazi 3D-s irányí­
tó eszközünk.
Figyelemfelkeltés
Végezetül vannak esetek, amikor az animáció azon
képessége, hogy a felhasználó vizuális éberségét leköti, a
felhasználói felület előnyévé válhat. Ha a cél az, hogy a
felhasználó figyelmét a sok közül egyetlen elemre irányít­
suk, vagy hogy friss információra hívjuk fel figyelmét,
egy animált főcím jó szolgálatot tehet. Animált szöveget
mindig csak egyszeri animációval használjunk (például
jobbról beúszó szöveg, karakterenként vagy folyamato­
san növekedve) és sosem folyamatossal, mivel a mozgó
szöveget az állónál jóval nehezebb elolvasni. A kezdeti
animáció vonzza oda a felhasználó tekintetét az új szö­
vegre, most már hagyjuk békén olvasni, és ne zavarjuk
többé!
Első ránézésre úgy tűnhet, bármilyen animáció létjogo­
sultságát igazolni tudjuk azzal, hogy „figyelemfelkeltő"
célt szolgál. A jogos és a helytelen figyelemfelkeltés közti
különbség attól függ, hogy értéket hordoz-e az animáció
egy tipikus felhasználó számára. Elemezzük az interakciót
egy átlagos felhasználó szemszögéből, hogy megállapít­
hassuk, vajon a felhasználót egy általános, vagy gyakori
teendő közben segíti-e, ha valamire felhívják a figyelmét.
Másképp fogalmazva nem helyes öt hirdetésnek felugra­
nia, hogy „Nézz ide!", ez csak a hirdetőnek értékes, a fel­
használónak nem.
A felhasználói szemszögből vett értékre példa lehet egy
személyes site egy középiskolai osztályképpel, rajta „Az
én középiskolai fotóm'-szerű linkkel. Ha a felhasználó kö­
vetné a linket, ott lehetne egy animált kör vagy nyíl,
Tartalomtervezés [ 147 ]
 click fúr survey cikk fór survey cikk fór survey
How an
sun.com
v are tw
? ive dót
sun.com sun.com

click fór survey eltek fór survey click fór survey

help improve help improve
sun.corn sun.com 5un.com

Click here-—
to critigue
Sun's website
www.sun.com

Nem könnyű eldönteni, hogy ez a gomb megfelelő figyelem­

felkeltő animáció-e, de én először azt hittem, hogy igen.
A gomb-design három sort tartalmazott, melyek közül csak
a középső volt animált, így a felhasználók el tudták olvasni
a két fontos külső sor szövegét. Az első kísérletben (fent)
a középső sornál gördítő effektust használtunk, de a felhasz­
nálók ellenséges hozzáállása miatt el kellett vetnünk az ötle­
tet. A teszt-felhasználók körülbelül fele rendkívül negatívan
reagált a gördülő szövegre, és volt, aki teljesen figyelmen
kívül hagyta, mert azt hitte, hogy hirdetés. A második kísérlet
(középen) sokkal visszafogottabb animációt használt, így nem
is ébresztett semmilyen ellenállást. Még így is végül egy telje­
sen animációmentes design mellett döntöttünk (alul).
A gomb célja, hogy egy kérdőív kitöltésére ösztönözze a fel­
használókat, mely a site különböző oldalai között változtatta
helyét. Eleinte azt gondoltuk, hogy van az animációra, mert
a gomb nem volt szerves része az oldal megjelenésének
és nem is volt logikus helye az oldalon, mivel csak ideigle­
nesen volt jelen. A végső elemzés során kiderült, hogy az
animáció negatív érzelmeket ébresztett a felhasználókban.
Ezért egy statikus gombnál állapodtunk meg, amely, bár nem
mozog, grafikájának köszönhetően mégis dinamikus, a szöveg
megfogalmazása pedig aktivizálja a felhasználókat.

[ 148 ] Jákob Nielsen: Web-design

amely a szerzőre mutatna a képen. Egy másik példa lehet­
ne erre egy oldal, amin sok minden van, de a közepén egy
új, vagy más okból kifejezetten fontos cikk található.
Ebben az esetben jól tesszük, ha lehet a felhasználó figyel­
mét egy nem végtelenített animációval rátereljük.
Általában persze az oldalt úgy érdemes megtervezni,
hogy a fontos tartalom felülre kerüljön - így a legtöbb ol­
dalnál nincs is szükség ilyen animációra -, de néha az in­
formáció logikai struktúrája bizonyos sorrendet szab meg.
Más esetekben figyelembe véve - a felhasználói beállítá­
sokról vagy érdeklődési körről rendelkezésre álló infor­
mációk alapján felállítható fontossági sorrendet - a fel­
használó nem venné észre, ha animációval nem hívnánk
fel rá a figyelmét.

Videó

A sávszélesség korlátái miatt a weben a videofelvételek

használatát jelenleg még érdemes csökkenteni. Később
majd szélesebb körben lesz használatos, de az elkövetkező
néhány évben a legtöbb videó rövid és kis képernyős lesz,
gyenge képminőséggel és elviselhetetlenül lassú képfrissí­
téssel. Ezen korlátozások miatt a videónak inkább a szö­
vegek és képek kiegészítéseként, mint egy weboldal fő
tartalmaként kell szolgálnia.
Jelenleg a videó az alábbiakra alkalmas:
■ Televízióműsorok, filmek vagy más, nem számítógépes
média reklámozására, amelyek hagyományosan előze­
teseket használnak hirdetésre.
■ Arra, hogy képet alkothassunk a beszélő személyiségé­
ről. Sajnos a legtöbb nagyvállalati vezető sokkal kevés­
bé átütő személyiség, mint mondjuk Janeway kapitány
a Star Trek-ből, így nem feltétlenül jó ötlet egy beszélő
fejet bemutatni, hacsak a videoklip nem ad tényleg va­
lami többletet a felhasználói élményhez. Ha valaki vide­
ót lát, nyomban azt hiszi, hogy az a „tévé", s ha valaki
nem olyan jó a képernyőn, mint Tóm Brokaw, már nem
lesz érdekes.
■ Mozgó dolgok bemutatására, például egy balettről ké­
szült összeállításra. A fizikai termékek ismertetői, mint
amilyen egy aprópénzszámláló, szintén jók filmen,
ugyanakkor a szoftvertermékek demói a legtöbbször
jobban mutathatók be teljes méretű képernyőábrákkal,
amelyeken a jövendő vásárló a tulajdonságokat hossza­
san tanulmányozhatja.

Tartalomtervezés [149]

(Szemben levő oldal) A hagyo­
mányos feliratok egy teljes
méretű videofelvételen mutatnak
jól (itt egy állóképet láthatunk a
Sun Starfire című filmjéből).
Sajnos, a feliratok alig olvasha­
tóak, ha olyan méretűre kicsi­
nyítik őket, ahogyan általában az
interneten továbbítani szokták
(bal oldali kép). Sokkal jobban
olvasható, ha a feliratokat külön
szövegmezőbe helyezzük, és úgy
méretezzük, hogy számítógépen
jól látható legyen (jobb oldali
kép). Ez a fájlméretet nem
arányosan növeli meg, mivel a
fekete rész szépen tömöríthető.
[ 150 ] Jákob Nielsen: Web-design
A weben a legtöbb videóval kapcsolatban manapság az
a fő gond, hogy használati értékük túl alacsony. A felhasz­
nálókkal végzett kísérletek azt mutatják, hogy a felhasz­
nálók televíziós minőséget várnak, valahányszor videót
látnak s hogy nagyon türelmetlenek lesznek, mihelyt a
minőség nem felel meg ezeknek az elvárásoknak.
A videóval (és a rögzített beszéddel) kapcsolatban egy
másik meggondolandó dolog az, hogy más országbeli és
halláskárosult felhasználók számára nehézséget okozhat.
Van, aki egy írott szöveget megért az idegen nyelven,
mivel elég ideje van, hogy saját tempójában olvasson,
és minden ismeretlen szót megnézhet a szótárban.
Ugyanakkor mindig nehezebb a beszéd megértése, ha a
beszélő flegmán vagy egyszerűen csak túl gyorsan beszél,
tájszólása van, esetleg zavaró a háttérzaj. A rossz hang­
minőség csak nehezíti a beszéd megértését, tehát hangalá-
rnondás rögzítésekor ajánlatos elsőosztályú berendezé­
seket, illetve gallérra csíptethető mikrofonokat használni.
E problémák bevett megoldása a feliratozás, de mint az
ábrákon látható, a weben ez külön figyelmet érdemel.
Streaming videó19 avagy letölthető' videó
A streaming videók gyenge minősége miatt általában job­
ban járunk, ha a videó jó minőségű változatát digitalizál­
juk és letölthetővé tesszük. Ha a videó tényleg figyelmet
érdemel, a felhasználó nem fogja bánni, ha mondjuk öt
percet várnia kell egy egyperces videó letöltésénél, ame­
lyen valóban látszik is valami.
A lineáris lejátszás nagyon passzív művelet; azon kívül,
hogy ülünk és nézzük a videó előre meghatározott sor­
rendben lejátszódó jeleneteit, nem sokat tehetünk. Az in­
terakció hiánya összeegyeztethetetlen a webfelhasználó
alapvető tapasztalataival, azaz hogy nála van az irányítás
és ő mozgatja a dolgokat. Mint ilyen, a legtöbb audio- és
videoklip akkor jó, ha egy percnél rövidebb. A weben rit­
ka kivételnek számít, hogy ülünk és nézünk valamit, ami
több mint öt percig tart. Például ahelyett, hogy egy teljes
30 perces előadást tennénk fel a webre streaming audión
vagy videón, tegyük fel az átiratot tartalmazó szövegállo­
mányokat! Ha lehet, alkalmazzunk egy szerkesztőt az át­
irat megszerkesztéséhez, hogy az olvasmányosabb legyen,
mint a legtöbb előadás! Aztán egészítsük ki a szöveget az
előadóról és a hallgatókról készült fényképekkel és más,
jó minőségű vizuális elemekkel! Végül, hogy az előadó
Let s have the cár sweep intő view

Tartalomtervezés [isi ]
Remélhetőleg a jövőben a sáv­
szélesség elég nagy lesz a teljes
méretű videókhoz. Amíg azonban
fennáll a sávszélesség problémá­
ja, letöltési időt spórolhatunk
meg, ha a feliratokat ASCII (vagy
Unicode)-ként közvetítjük, hogy
azokat a kliens gépen dolgozzák
fel - tökéletes feladat egy applet
számára. A felhasználó pedig
szintén megtehesse, hogy a fel­
irat nyelvét egy beállítással vagy
egy felugró menüben kiválassza.
[l5í] Jákob Nielsen: Web-design
személyisége és az esemény hangulata is érzékelhető'
legyen, helyezzünk el egy linket a legérdekesebb rész­
leteket bemutató egyperces audióklipre, és ha netán az
előadónak átütő személyisége van, használjunk videó­
klipet!
Hogy a felhasználó továbbra is úgy érezze, ő irányít
(még ha multimédiás anyagot mutatunk is be), próbáljuk
meg a hosszabb bemutatókat rövidebb részekre bontani,
és ezekből egy menüben lehessen választani. Ha egy tele­
víziós hírműsort akarunk a weben megjeleníteni, ne egy,
a felhasználó által irányíthatatlan, 60 perces streaming vi­
deót készítsünk belőle, inkább hírenként osszuk külön ré­
szekre, majd készítsünk egy szokványos weboldalt, ahol
feltüntetjük a hírek listáját, egy-egy rövid összefoglalóval
és a leglátványosabb miniatűr képekkel. Tegyük lehetővé,
hogy a felhasználók erről az oldalról elérhessék az egyes
híreket!
 The Queen's Speech
The Christmas Broadcast
The Programmá ftoysl Watch Links [ Archive

The Speech

Bridgíng the peneration gap: Lhe

theme of a speech in which the
Queen spoke ofthe Inspiration ofthe
young, and the experience and
wlsdom that can be learned from lhe
□Id

Watch the wliole programing

Headlines
Biidging the jjeneiafion gap
The Queen acknowledged it was sometimes hard fór younger people to
understand their elders could have valuable experience worth leaming from -
and then revealed she drew much day-to-day inspiration from the Queen
Mother
Videó
Memorles of wai and sacriíice
The memories of sacrifice and war - poignantly underlined by
commemorations this year - were a theme ofthe Monarch's speech. The
Queen alsó paid tribute to the British forces who saw recent action against
Iraq __________
Videó
Piince Chailes: a hirfliday to leniembei
The Queen spoke of her son's 50th birthday as "a momerit of great
happiness and pride," She paid tribute to his public worl- and achievements.
Videó
www.itn.co.uk

A királynő beszédét különböző témákra bon­
tották, melyek könnyen elérhetők a brit ITN-
hálózat site-jának erről az oldaláról. A nézők
nincsenek arra kényszerítve, hogy a teljes
műsort úgy üljék végig, mintha televízión
néznék, bár a teljes terjedelmű beszéd is elérhe­
tő azok számára, akik igenis az egészet látni
akarják.
Az pedig, hogy helyénvaló-e őfelsége személye
fölött hirdetést elhelyezni, más lapra tartozik.
 Hangok

A hangok használatának fő előnye, hogy a képi megjele­

nítéstől jól elkülöníthetők, tehát például magyarázó, segí­
tő szövegeket játszhatunk be anélkül, hogy eltakarnánk a
képernyőn megjelenő információt. Használhatjuk hely
vagy hangulat érzékeltetésére, ahogy azt például a Myst
nevű játékban remekül tették. A hangulatfestő hangok­
nak általában halk háttérzajoknak kell lenniük, hogy ne
vonják el a felhasználó figyelmét a lényegi információról.
A hangok közül talán a zene a legkézenfekvőbb. Ha egy
zenedarabot kell ismertetnünk, egyszerűbb lejátszani,
mint a kottáját megjeleníteni vagy szavakkal leírni. Ha
például a milánói Scala valamelyik előadására árulunk je­
gyeket, mi sem egyszerűbb, mint bejátszani egy részletet
az operából. Sőt, a hangbejátszások még a videoklipeknél
is jobbak, mivel az utóbbiak túl kuszák, ráadásul letölté­
sük túl sokáig tart.
Egy másik felhasználási mód az emberi beszéd bejátszá­
sa, mellyel - videofelvételek helyett - a beszélő személyi­
ségét érzékeltethetjük. Előnye, hogy kisebbek az állomá­
nyok, könnyebb őket előállítani, valamint az a tény, hogy
sokaknak kellemes hangjuk van, bár a képernyőn nem
mutatnak olyan jól. A beszéd használata a kiejtést is nagy­
szerűenjavítja, ahogy például a francia boroldalon is meg­
figyelhetjük; ezen a site-on sokáig olcsón lehetett jó bort
venni, ha Chateau-t választottunk, mivel ezt a szót nehéz
kiejteni, így senki sem mert ilyet étteremben vagy üzlet­
ben kérni. A „háló"világában ez már nem így van...
Más hangeffektusokat a felhasználói felület új dimenzi­
ójaként alkalmazhatunk, hogy a felhasználót háttéresemé­
nyekről tájékoztassuk. Új információ érkezését például
földre hulló újságpapír, egy állomány letöltésének állapo­
tát pedig folyamatosan megtelő vizespohár hangjával érzé­
keltethetjük. Ez a hang azonban maradjon halk és vissza­
fogott, és mindig lehetővé kell tenni a kikapcsolásukat.
A jó minőségű hangok közismerten fokozzák a felhasz­
nálói élményt, így érdemes kiváló minőségű hangok elő­
állításába befektetni. A klasszikus példa erre az a videojá­
tékokkal kapcsolatos felmérés volt, ahol a felhasználók
szerint a grafika is jobb volt, amikor jobb volt a hang,
noha pontosan ugyanazt a grafikát használták a gyengébb
és a jobb hangminőséget használó kísérletekhez. A webes
felhasználói felületek világából vett két egyszerű példa a

[ 154 ] Jákob Nielsen: Web-design

 mély kattanás, amikor valamilyen gombra kattintunk,
s az ellentétes hang (sííí-súúú) ha egy navigációs területen
mozgunk ellentétes irányban.

Multim édiás tartalom hátrányos

helyzetűek számára

Mihelyt nem csak szöveges vagy szabványos HTML-for-

mátumot alkalmazunk, máris azt kockáztatjuk, hogy a
csökkent képességűek nem lesznek képesek oldalunkat
használni. Egy okkal több, hogy multimédiát csak azok­
ban az esetekben használjunk, amikor az jelentősen meg­
Ha nem csak szöve­ növeli oldalunk értékét.
Csökkent hallóképességű felhasználók segítésére felira­
ges vagy szabványos
tokat készíthetünk a videofelvételekhez, és hangfelvéte­
HTML-formátumot lekhez. Az ilyen szöveges alternatívák a keresőgépek szá­
alkalmazunk, máris mára is segítséget nyújthatnak a tartalom feltérképezésé­
hez, ráadásul elősegítik a fordítást is.
azt kockáztatjuk, A csökkent látóképességűek segítése nehezebb feladat.
hogy a csökkent A hagyományos módszer a képek elérhetőségének támo­
képességűek nem gatására az olyan szöveges leírás megadása, melyet aztán
egy beszélő böngésző felolvashat, de videofelvétel eseté­
lesznek képesek ben ez a hanganyagok ütközésével járhat. A WGBH (egy
oldalunkat használni. bostoni PBS-állomás), a DVS (Descriptive Videó Service -
Leíró Videoszolgáltatás) használatát javasolja elkülönített
hangalámondással, ami a főhangok szüneteiben hangzik
el azon felhasználók számára, akik nem látják a képeket.
Ez a legtöbb videofelvételnél beválhat. Más esetekben
azonban szükség lehet egy olyan, csak szöveges alternatí­
vára, amely egyesíti a képekben és hangokban található
információkat.
Az olyan csökkent látóképességűek számára, akik nem
teljesen vakok, elég lehet ha csupán nagyobb vagy tisz­
tább képet biztosítunk - még ha a letöltése tovább is tart
- vagy akár letisztult (esetleg egyszerűsített) állóképekből
álló bemutatót adunk a mozgóképes helyett.

Tartalomtervezés [155]
 Háromdimenziós grafika
Majdnem mindig jobb a két dimenzió (2D), mint a három
(3D), hiszen az ember nem béka. Ha békák lennénk,
s szemünk a fejünk két oldalán lenne, akkor talán más
lenne a helyzet, de nekünk, embereknek a szemünk az
arcunkba lapul s előrefelé néz.
Az evolúció a homo sapiens-t a szavannái vándorlásra
- sík területen való mozgásra -, s nem fák közti ugrálásra
képezte ki. Ma ez az evolúciós egyoldalúság azon is fel­
mérhető, hogy hányán vezetnek autót, illetve helikoptert:
2D-navigáció (a földön) a 3D navigációval (a levegőben)
szemben.
A 3D használata számítógépen számos nehézséghez vezet:
■ A képernyő és az egér is 2D-s eszközök, így igazi 3D-re
csak úgy tehetünk szert, ha fejünkre idétlen készüléket,
egerünkre drága szárnyakat szerelünk.
■ Bonyolult dolog a jelenleg legelterjedtebb módszerek­
kel 3D-s térben mozogni, mivel azokat eredetileg 2D-s
mozgatásra (például a húzás és gördítés) alakították ki.
■ A felhasználónak nem csak magára a modellre, hanem
a 3D-ben való navigálására is külön oda kell figyelnie;
a repülés, közelítés/távolodás stb. külön irányítása
megnehezíti a felhasználó elsődleges feladatát.
■ A gyenge képernyőfelbontás miatt a távoli objektumo­
kat képtelenség elegendő részletességgel megjeleníteni
ahhoz, hogy felismerhetőek legyenek; a háttérben ta­
lálható feliratokat pedig nem lehet elolvasni.
■ A 3D-hez szükséges szoftverek általában nem szabvá­
nyosak, sokszor lefagynak, s további letöltést igényel­
nek (amit a felhasználók nem szeretnek kivárni).

A 3D helytelen használata
A legtöbb absztrakt információs tér nem válik be 3D-ben,
mivel az nem fizikai jellegű. Ezeknek a tereknek tényleg
100 dimenziójuk van, így egy információs tér 3D-s
megjelenítése 97 dimenzió elvetését jelenti 98 helyett:
nem nagy eredmény a felhasználói felület bonyolultságá­
hoz képest.
Konkrétan: egy hipertérben (amilyen egy website) tör­
ténő 3D-s navigáció sok esetben zavaró s a felhasználók
gyakran el is vesznek benne. A háromdimenziós navigáció
jól fest egy bemutatóban, de csupán azért, mert ott nem

[ 156 ] Jákob Nielsen: Web-design


f\z egyik fő érv amellett, hogy
miért ne siessük el a 3D hasz­
nálatát, az, hogy az elforgatott
szöveg rosszabbul olvasható.
Persze az sem segít az ügyön,
ha alacsony kontrasztú színeket
használunk, mint itt a termékek
feliratozásánál.
magunk navigálunk a hipertérben, vagyis nem kell emlé­
keznünk rá, mi van mögöttünk, vagy azzal törődnünk,
milyen távoli objektumokat takarnak el a közeliek. (Aki a
bemutatót tartja, tudja, mi hol van. A bemutatók első tör­
vénye: ne próbáljuk meg a rendszert bármire használni!
Egyszerűen egy előre elpróbált forgatókönyv szerint ha­
ladjunk, s ne nyúljunk semmihez, ami lefagyhat!)
Ugyanígy kerüljük az olyan virtuális valóságos trükkö­
ket (mint amilyen például egy virtuális bevásárlóköz­
pont), amik a fizikai világot szimulálják! A web-design
célja az, hogy jobb legyen a valóságnál. Ha a felhasználó­
kat „a bevásárlóközpontban tett sétára"invitáljuk, felhasz­
nálói felületünkkel éppen céljuk elérésében akadályozzuk
őket. A valóságban az üzletek között kell mászkálni, míg a
hálón egyenesen átlépünk a kibertéren keresztül a célba
egy olyan navigációs elrendezés segítségével, amely a fel­
használó kényelmét szolgálja (persze hajó az információs
felépítés).

dvp-s7700 | dvp-c600d | dvp-s550d | dvp-s530d | dvp-5330 | pbd-v30

- on1-1 & dvd | dvd titles | about dvd | ffevlews & news | promos | links

® 1999 Sony Electronics Inc. | Trademarks

www.sel.sony.com

Tartalomtervezés [157]
 PLANETOASIS CHflT DAILT NEWS SEARCl-l

your
internet
gateway

amazon.com

MOHK I

tefin
q' EDUCATION
^FyALKWAY c/t/baa/<o|
‘So CwAujclc*

PlanetOasis teljes nézete

, www.planetoasis.com
PlanetOasis kerületi nezete

[ 158 ] Jákob Nielsen: Web-design

 PLANET^ASIS NEWS & REFERENCE MAGAZ INÉ S LOGIN/JOIN CHAT DAILY NEWS SEARCH

your
Internet
gateway

HELP
OPTIONS

RESOURCES
CHAT
COOKINGTIPS
ENTERTAINMENT
HOROSCOPE
MORE SITES
PH OTP ESSAYS
READER FÓRUM
RECIPES
SEARCH
TOOL REVIEWS

, , www.planetoasis.com
PlanetOasis haztömbnezete

A PlanetOasisben mozogva a tel­ Mikor használjunk 3D-t?

jes sziget képétől (szemben levő
oldal) egy kerület képén keresz­
tül eljutunk egyetlen háztömb­
höz (fent). Meglehetősen lassú
és furcsa módja, hogy az ember
eljusson a People magazinhoz.
Merő vizuális hókuszpókusz!
És tényleg megvan az az érzé­
sünk, hogy ha megfordulunk,
a Los Angeles Times mögöttünk
lesz? Meg ami még fontosabb:
emlékszünk is rá?
A 3D használata helyénvaló lehet, ha olyan tárgyakat kell
megjeleníteni, amelyeket fizikai valójukban kell értelmez­
ni. Például:
■ A sebészek megtervezik, hol vágjanak fel egy beteget. A
test 3D-s, a daganat helye 3D-s, melyet egyszerűbb egy
3D-s modellből megérteni, mint egy 2D-s röntgenképről.
■ A műszerészek megterveznek egy izét, ami pont beleil­
lik egy bigyóba.
■ Kémikus kutatók próbálják megérteni egy molekula
alakját.
■ Egy kiállító stand elrendezését tervezik.
Előfordulhat, hogy egy fizikai tárgyat jobb 2D-ben meg­
jeleníteni. Egy súgórendszer, ami azt magyarázza el, ho­
gyan cseréljünk ki egy winchestert egy számítógépház­
ban, jobban értelmezhető egy olyan nézőpontból készült
sematikus ábráról, ami éppen a megfelelő helyet emeli ki,
vagy ha egy olyan filmet nézünk meg, amelyen egy szere­
lő éppen kiveszi a régit, és behelyezi az újat. A videó a ké­
peket tekintve 2D-s, de az események kihangsúlyozásá­
hoz hangokat is használ (például egy megnyugtató katta­
nást, amikor a lemez biztosan a helyére illeszkedik).

Tartalomtervezés [159]
 A hangok egy újabb dimenziót szolgáltatnak anélkül,
A figyelem iparága
hogy navigálnunk kellene, mivel a videóval szinkronban
A web a figyelem iparága, vannak.
ahol a fő fizetőeszköz a fel­ Az éppen három attribútummal rendelkező' elvont
használó ideje. Mit néznek adathalmazokat akkor egyszerűbb megérteni 3D-s megje­
meg, hajlandók elidőzni, és lenítésben. De először próbáljuk meg leegyszerűsíteni a
hova fognak később vissza­ problémát, és kísérletezzünk 2D-s nézettel, ideértve a
térni?
több táblázat képregényszerű elrendezését, amit Edward
A hagyományos médiában
Tufte olyannyira kedvel A mennyiségi információ vizuális
ezeket a kérdéseket a meg­
megjelenítése (The Visual Display of Quantitative Infor-
szokás oldja meg. Ha a fel­ mation) című könyvében.
használó egy bizonyos újsá­ Végül, a szórakoztató alkalmazás és néhány oktató felü­
got olvas, egy másik újságra let hasznot is húzhat a 3D mulattató, figyelemlekötő tulaj­
áttérni meglehetősen donságából - ezt számtalan lövöldözős játék bizonyítja.
drága, pénzben és időben Ne feledjük azonban, hogy a játékok esetében a 3D azért
egyaránt. Ugyanakkor a működhet olyan jól, mert a felhasználók a szórakozástól
várható nyereség viszonylag eltekintve semmilyen különösebb célt nem akarnak elér­
alacsony, mivel már úgyis a ni. Triviális lenne megtervezni egy, a DOOM-énál is jobb
kedvenceire fizetett elő. felületet, ha a cél csupán a rossz fiúk lehető leggyorsabb
A web a feje tetejére állítja
lelövése lenne. Ide nekem egy 2D-s térképet a területről
ezt a képletet: egy új web-
az ellenséges csapatokat jelölő ikonokkal, és én az ikonok­
oldalra menni nem kerül túl
ra kattintva lebombázom őket! Ennyi. A játéknak pár má­
sokba, és annak a várható
sodperc alatt vége, és mindig a jó fiúk győznek. A Penta­
nyeresége, hogy a jelenlegi gonnak jó lenne egy ilyen elrendezés, de játéknak dögu­
oldalon maradunk, nem kü­ nalom.
lönösebben nagy.
A különböző alaptételek Összefoglalás
miatt ebben a figyelem­
A felhasználóknak a tartalom a legfontosabb, ezért kap­
iparágban máson lesz a
csolódnak a hálózatra, és ez az első, amit egy új oldalon
hangsúly. A webes tarta­
keresnek. A minőségi tartalom az a webergonómiát meg­
lomnak azonnali előnyöket
határozó két legfontosabb elem egyike. A másik, hogy va­
kell nyújtania a felhasználó­
jon a felhasználó megtalálja-e az oldalt, amit keres (ez, va­
nak, különben más oldala­
gyis a site-design, a következő fejezet témája).
kon fogja eltölteni az idejét.
A weben a „minőségi tartalom" nem ugyanazt jelenti,
mint a hagyományos médiában. Az előállítás minősége
viszonylag kevésbé fontos; a jó fogalmazás és a gyönyörű
képek természetesen értékelendők, de többé már nem
meghatározó jellemzői a minőségnek. Ehelyett, amikor a
felhasználó a tartalmat bírálja, a fő kérdések így hangza­
nak: „Mi van itt a számomra?", „Hogyan segít megoldani
a problémámat?".
Mivel a webfelhasználók meglehetősen célorientáltak
és türelmetlenek, a tartalom adjon gyors válaszokat, és le­
gyen hasznos a számukra.

[ 160 ] Jákob Nielsen: Web-design

A honlap .............. 166 A felhasználó URL-tervezés ....246
irányítja a • Összetett
Milyen széles
navigációt ............214 domainnevek
legyen egy
• Segítsünk a felhasz­ • A HTML-kódban telje­
webhely?.............. 174
nálónak boldogulni sen adjuk meg az
• Honlapszélesség URL-eket!
a sok információval!
Le a beköszönő • Design-teremtés • URL-próbálgatás
oldalakkal!.......... 176 avagy design­ • A 0 és az 0 nem
evolúció ugyanaz!
Honlapok és belső
• A jövő navigációja • Archív URL-ek
oldalak................... 178 • Az eligazodás • URL hirdetése
• Mély linkelés megkönnyítése • Y2K URL
• Partnerprogramok • Ne használjunk 3D-t • Régi URL-ek támo­
Metaforák.............. 180 a navigációra! gatása
• A bevásárlókocsi, Rész-site-ok........ 222 Felhasználók
mint felületi
Keresési által készített
szabvány
m ódszere k........... 224 tartalom .............. 256
• Alternatív
terminológia • Ne keressünk a Navigáció
weben! appletekkel .........256
Navigáció ............188
• Mikro-navigáció • Dupla kattintás
• Hol vagyok? • Általános keresés • Lassú műveletek
• A navigáció támoga­
• Részletes keresés
tása a böngészőkben Összefoglalás ....259
• A keresési
• Hol jártam már?
eredmények oldala
• Hova mehetek innen?
• Oldalleírások és
• Site-szerkezet kulcsszavak
• Az alelnöki gomb • Legyen széles a
• A felhasználó­ keresőmező!
központú felépítés • Nézzük meg, mire
fontossága szoktak keresni!
• Szélesség vagy • Keresési céloldalak
mélység tervezése
• A site-ok és
keresőprogramok
integrációja
Site-tervezes
[4] fejezet

Az oldaltervezés általában azért áll

a figyelem középpontjában , mert
a jelenlegi böngészők egyszerre csak egy
oldalt jelenítenek meg - maga
a teljes webhely soha nincs jelen
a képernyőn. Ergonómiai szempontból
azonban a site-tervezés a nagyobb kihívás,
sőt, rendszerint fontosabb is, mint az
oldaltervezés.
(Szemben lévő oldal)
Azt hittem, hogy a rettegett
„fejlesztés alatt" („under con-
struction")-jel, amelyen kis épí­
tőmunkások ásnak, kihalt vala­
mikor 1995 után, amikor már
világossá vált, hogy gyakorlatilag
minden website állandóan fej­
lesztés alatt áll. Időről időre
azonban a jel sajnos felbukkan,
bár manapság már valamivel
kifinomultabb formát ölt.
Ne hívjuk fel a felhasználók
figyelmét arra, mi az, ami még
nincs készen, ezzel csak bosz-
szantjuk őket! Egy befejezetlen
website-ot mindaddig nem érde­
mes közkinccsé tenni, amíg nem
tud eleget ahhoz, hogy a fel­
használók használni tudják. Egy
rövid, a jövőbeli terveinkről szóló
cikk vagy a későbbi lehetőségek­
ről szóló tájékoztatás még rend­
ben van, de a site fő oldalának
azt kell hangsúlyoznia, hogy itt
és most mihez tud kezdeni vele a
felhasználó.
Csak úgy mellékesen, mit gon­
dolnak, mire jó a nagy kérdőjel?
Sose használjunk ilyen misztikus
felületi elemeket! Az egyetlen
elfogadható értelmezés, ha itt
valamilyen súgót érhetünk el,
hiszen ez a kérdőjel általánosan
elfogadott jelentése. Itta Satum
kérdőjele azonban a keresőprog­
ramokhoz vezet. Mivel erre senki
sem számít, valószínűleg senki
sem fogja megtalálni.
[ 164 ] Jákob Nielsen: Web-design
Amint a felhasználók egy oldalra érkeznek, rögtön tudni
vélik, mire is lehet azt használni. Bárcsak kicsit több időt
fordítanának rá (na persze a felhasználók nem vesztegetik
arra drága idejüket, hogy alaposabban tanulmányozzák az
oldalt - ezért is találkozunk olyan sok oldalon hasz­
nálhatósági problémákkal)! A felhasználót eleve a meg­
felelő' oldalra juttatni - nos, ez az, ami nem egyszerű.
Egy Jared Spool és kollégái által végzett kísérletben a
felhasználóknak egy egyszerű problémát kellett megolda­
niuk a honlapról indulva, s csak negyvenkét százalékuk
volt képes megtalálni a megfelelő oldalt. Egy másik kísér­
letben, Mark Hurst és jómagam még ennél is alacsonyabb
arányt értünk el, a felhasználóknak csak huszonhat száza­
léka tudta megoldani azt a valamivel nehezebb feladatot,
hogy megtaláljon egy álláshirdetést és jelentkezzen rá (át­
lagoltuk a hat jelentős munkaerőpiaci vállalat site-ján
elért eredményeket).
A mi felmérésünkben nem azért alakult rosszabbul az
arány a Jared Spooléhoz képest, mintha kifejezetten
gyengébb designnal rendelkező site-okat kerestünk volna,
sőt, épp ellenkezőleg, meglehetősen nagy és jó nevű válla­
latokat választottunk. A feladatot sikeresen végrehajtók
aránya inkább azért lehetett más, mert az egyik feladat
összetettebb volt, mint a másik. A negyvenkét százalék azt
jelöli, hogy a felhasználók átlagban milyen arányban ta­
lálták meg a választ különböző kérdésekre egy website-
on; vagyis a feladat megoldásához a webet pontosan arra
kellett használni, amire eredetileg tervezték. Ezzel ellen­
tétben a huszonhat százalékos arány azt mutatja, hogy a
felhasználók a feladatok sorozatát végrehajtva milyen szá­
zalékban találták meg az állást és jelentkeztek rá. Ha a fel­
használó valamelyik lépésen nem tudna túljutni, az egész
feladatot képtelen lenne végrehajtani. Hiszen hogyan is
tudnánk jelentkezni egy állásra, ha azt nem találjuk meg?
Persze az, hogy megtaláltuk a jelentkezési lapot, még nem
elég, ha annak a kitöltése túl bonyolult.
A gond az, hogy a használhatóság rendkívüli módon
romlik, ha a felhasználók elhagyják a honlapot, és elkez­
denek navigálni vagy problémát megoldani. A webet ere­
detileg újságok olvasására tervezték, és a használhatóság
terén nem tartott lépést a felhasználók által végrehajtan­
dó, egyre összetettebb feladatokkal. Ezért a site-tervezés-
nek mindenekelőtt egyszerűnek kell lennie, a lehető leg­
kevesebb zavaró tényezővel, nagyon világos információ­
architektúrával és odaillő navigációs eszközökkel.
 Hi. Welcome to our SATUIN

(partially) redesigned Web

site. Over the next few
weeks, vve’ll be updating
every section of the site to
look and work just like the
one you see here. And since
these new sections will be
A Differenr
Kind o/ Cár
coming online almost dailv,
please be síire to come
back every so often. Until
then, please pardon our
cyber dúst. And thanks tor
stopping in.

© 1999 Satum Corp. All rights reserved.

Satuin and tho Baturn logo aro rogisteroc tradomarks of
Satum Corporatton
^rivacx Pclicv

www.saturn.com

~~ Thínk differenl

The Apple Store

The Apple Store Is closed tor the holldays whlle the
computer-maklng elves work dlllgently to make the online
Apple Store better than ever. Please come back again
January 5 to piacé your order through the Apple Store.

If you don’t want to walt, you still have tlme to start the
new year off rlght by vislting a local Apple reseller who can
suppiy you with all you need to get started

If you've already placed your order and want to check on

the status,
call 1-800-795-1000.
store.apple.com

Site-tervezés [i6 5 ]

Mivel is foglalkozik ez a vállala-
lat? Az egyszerűség dicséretes,
de a honlapnak azért egy bizo­
nyos információt tartalmaznia
kell.
| Home
www.sorco.com Is best vfowed using Intőmet Eaplorer 40
Cllc
* here to download from www.mlcroson.com
> Serco-An Introductlon
> 1998 Interím Report
> 1997 Annual Review
> 1997 Annual Accounts
> Investor Information
> Serco News
> Archive Information
> Copyright & Credits
[ 166 ] Jákob Nielsen: Web-design
A honlap
Mivel a honlap az egész site „zászlóshajója", másképpen
kell megtervezni, mint a további részeket. Természetesen
a honlap és a belső' oldalak stílusa meg kell, hogy egyez­
zen, de azért eltéréseknek is kell lenniük. így például a
honlapon nincs értelme a „Honlap" (Home)-gombnak,
ugyanis meglehetősen bosszantó rákattintani egy olyan
gombra, amely rögtön visszavisz az éppen aktív oldalra.
Jó, ha a honlapon nagyobb a logo, és a vállalat vagy a site
neve feltűnő helyen van. Egy honlapnak elsősorban azt a
két felhasználói kérdést kell azonnal megválaszolnia,
hogy „Hol vagyok?" és „Mire jó ez az oldal?"- mindket­
tőhöz egy világos és jól látható névre van szükség.
A válasznak nem a küldetést megfogalmazó mondat for­
májában kell megjelennie, amivel gyakran találkozha­
tunk néhány túlságosan is bürokratikus site-on. Az, aki
először látogat oda, már ránézésre tudja meg, mire is jó a
weboldal.
Az először odalátogató felhasználónak az a legfonto­
sabb, hogy már a honlapról megtudja: „Mire is jó ez a
site?", a többi felhasználó viszont a navigációs rendszer
| Help | Contactmg Serco |
www.serco.com
Tuesday, August24, 1999

batteryplanet.com

www.batteryplanet.com

Első látásra az embernek az a benyomása támad, hogy itt

kávét lehet venni, netán ingyen lehet szoftvert szerezni,
pedig akkumulátorokat árulnak. Az akkumulátorról egyet­
lenegy kép sem látható, de még maga a szó sincs sehol
kiemelve. Az oldal neve szép, feltűnő és utal arra, hogy akku­
mulátorokról szól, vagyis a design nem teljesen használhatat­
lan. A logikusan felépített navigációs kategóriákat is könnyű
megtalálni. Másrészt miért foglalja a helyet a dátum a felső
színes sávban? Azoknál a site-oknál, melyeket csak alkalom­
adtán újítanak meg, alul ott lehet a legutolsó frissítés idő­
pontja, de a napi dátumot soha senki nem fogja használni.

Site-tervezés [ 167 ]
(Szemben levő oldal) Túl sok
felesleges kacatvan ezen a hon­
lapon, pedig még csak a felső
fele látszik. Ám még így is hasz­
nálható, mivel a felhasználó rög­
tön az interaktív részt látja meg,
ahol az utazással kapcsolatos
adatok megadása után azonnal
megjelenik a lehetséges járatok
listája.
[ 168 ] Jákob Nielsen: Web-design
kapujaként kezeli a honlapot. Lehet, hogy ez a hierarchia
legfelső szintjének egyszerű felsorolását jelenti, de az in­
formációs felépítménytől függően akár másként is jelölhe­
tők a felső szintű belépési pontok.
Ha valaki például egy utazási site-ra látogat el, nagyon
valószínű, hogy repülőjegyet akar foglalni, tehát az indu­
lási és érkezési városokat mutató oldal jó lehet legfelső
szintű belépési pontként.
A honlap az olyan hírek vagy promóciók megjelenítésé­
re is megfelel, amelyekre az összes látogató figyelmét fel
akarjuk hívni. Ne feledjük azonban, hogy a legtöbben
azért látogatnak el hozzánk, mert valamilyen konkrét
feladatot akarnak végrehajtani! Ritkán fordul elő, hogy az
érdekelje a felhasználókat, mi történik a vállalatnál, vagy
hogy éppen milyen termékeket adunk most olcsóbban.
Tehát a híreknek szentelt rész legyen minél kisebb, hogy
minél több hely maradjon a navigációs résznek - ez alól a
szabály alól kivételt képeznek a kifejezetten hírekre szako­
sodott oldalak. Az ilyen site-okat a felhasználók kifejezet­
ten azért látogatják meg, hogy megtudják „mi újság", anél­
kül, hogy bármilyen konkrét céljuk lenne. Még az ilyen
híroldalaknak is oda kell figyelniük arra, hogy néhány
felhasználó az aktualitásokról szeretne olvasni, míg mások
olyan régi cikkeket keresnek, melyeket már régen levettek
a site-ról. A navigáció mindig elsődleges fontosságú.
A legtöbb site-nak kitűnő kereső rendszere legyen, sok
felhasználó ugyanis inkább rákeres valamire, mint hogy
hivatkozásokat követve kelljen azt megtalálnia. Azokon
az oldalakon, melyeken a látogatók főleg kereséssel kez­
dik, érdemes egy keresőmezőt már a honlap tetején meg­
jeleníteni. A többi site-on elég lehet egy egyszerű (de
nagyszerű) link a keresőoldalhoz.
Összefoglalva, egy honlapnak három fő tulajdonsága le­
gyen: a site fő tartalmi területeit felsoroló listával (navigá­
ció), a legfontosabb hírek és promóciók rövid ismertetésé­
vel és egy keresővel. Ha mindez jó, akkor a lista és a hírek
alapján nyilvánvaló, az először odalátogató is megérti, mi
is ez a site tulajdonképpen. Amikor a honlapra nézünk,
mindig tegyük fel magunknak a kérdést (mintha felhasz­
nálók lennénk) „Mire jó nekem ez a site?". És ne feledkez­
zünk meg a névről és a lógóról sem!

Expedia.com
Honié Page My Terivel
ti ti in msn, crjm
Service Notice
Read a cuJlck Undate on
new i éjiméi to inai, e
trió otanninc; eesfer
Customei Support
■ Piivacv end recurilv
■ Credit Cartl üujrantee
■ Jóin new lt'.i Tree!
■ Agenle on call 24 In ?.
■ New onthe iite1
Non-U.S. resideiits
Use our sites in Austraha,
Canada. Germanv, UK,
Other,
?■ Get the diri on '
buyíng a homo
with your fioney!..
54, .-siS
FREE shipping!
Click Here. Get Canied Away! ■ "
| Deals | PlacestoGo | Interesfs & Actiirities | Maps | Find | Help |
Shop fór
vacations
Tiy our fást Roundtrip Faré Findei: New? Reqlster first
Leaving from Departing (MMJDD/YY) Time
I 19/19/99 | evening 3 Special E'eals
Going to Returning (MMJDD/YY) Time Rés ülte.
evemng A.cc ommodalions
Sports & Adventure
1 aduit 3 More search options.
l asino Destinations
This search is limited to aduit roundtrip coach fares. Family Vacalicns
Tiavel Meichandise
Faré ComPare: Aieyou getting tlie most fór your rnoney? Checkoutthe ainares
that other customers are finding on our most popular routes.
IN MY TRAVEL
Q My Irineraries My Profile
Vieworupdateyourpurchassd, reserved, or Updateyourtravsl preferences
planned trfps. and account Information.
Flight Info: See up-to-the-minute status on flight arrivals and departures.
FareTracker: Récéivé a free weekly update on lowfares to your favorité cities.
MileaaeMlner Track vourfreouentfiver accounts and maxlmizeyour mlles.
FEATURED DESTINATION
Floiencé, Iralv: A 360° tour of Firenze, the art- Find the latest info on hundreds of
other great travel destinations
filled city along the Arno | Select a region
CURRENT HIGHLIGHTS
Up to 30 oeicent offílicihts wotldwide TRAVEL READ
üre-wav rares tor T99 and uo Plán your next summer road trlp
Been iheie, done ihat? !3end a tini Iip with the most popular auidehooks
Moie headhnes...
at Ijainesandiioljle com.
www.expedia.com
Site-tervezés [ 169 ]
 ► Shopping Cai±
►Your Account
& LOW shipping pnces' (Find out more.)
►C üstömet Setvice

NeDFLIX.com-
The essiestway
to rent a DVD!
pOME DVD REVIEWS JaCTION ^COMEDY ySQ-FI píEW RELEASE5 JbROWSE THE AISLES ^FAVORUES 1
FlixFinder: Tips Wednesday, August25, 1999

Now with over 3,700 DVD tities to rart.' Welcome to NetFlix.com!

A Simple Plán The Easiest Wayto Rent a DVD!
Retuming Msitor? Siqn In

Add to CártJ Addto Cárt J

Youi Fii st DVD Rentals ai e FREE!
Remind Me J Remind Me
Shopping with a Special üfferc If you
have a Special Offer Code from a
coupon, advertisement or email, enter
See more excellent ensemble acting Go intő the darkness with Ransom. it below and dick "Redeem." Get more
írt The Bio Chili and Ponin. Seven and Bad Liei.itenant!
information about Special Offers here.
Énért™ ofthe State Patcli Atlanis

Add to Cárt J Addto Cárt )

r Redeem

Remind Me Remind Mi _j
3 FREE Rentals!
Don't have a Special Offer code?
Referred by a friend? Click here to rent
Get more "intelligence" Is there a doctor in your house? We your first 3 DVDs fór FREEI
entertainment in our Covert Action prescribe At First Sioht and
Collection. Awal.enings. Eveiy DVD Rental - $3.49!
It's as easy as 1-2-31
1. Pick the DVDs you wantto watch.
Who Said Tliat? Interview: Rnslimores Wes Anderson (Safe shopping guaranteedl)
You know the quote, There's real-life and

£
"Do I feel lucky? well, do reel-life inspiration 2. They'll arrive in your mailbox
ya púnk?" Can you behind the success of within 2 to 3 days. Keep them fór
name the movie it's the hot comedy a full weekl
from? Test your movie Rushmore. Fór the
IQ with our 10 inside scoop, read our 3. Then use the pre-paid mailer to
Unforgettable Quotes exclusive interview with drop them back in the mail.
matching game. Try it now. Rushmore director Wes Anderson.
Pl eview Movies Betol e You Buy Tliein!
Take the guesswork out of your next
Editors Clioice: CriineDoesn'tPay! DVD purchase with our new DVD Test
Want more top picks? We'll digitally dispatch our favorites to your Drive programi Find out more.
X every Monday. Sión i.iü now!
Out of Sitiin Roniii Need to Know Moi e?
Want to know more about the
Add to Cárt J Add tg Cárt J
NetFlix.com store? Click herei

Remind Mc Remind Me
Find Movies Inslantly!
NetFlix.com makes it a snap to find
movies you like, even when you don't
In the most underrated movie of Take it home and dose the
1998, George ülooriev and Jehhifeh windows, 'cause Róbert DeNiro and
know what you are looking forl
Lopez dazzle and sizzle. Jean Reno rock the house. Inciedihle Value and Coirvenience!
www.netflix.com

[ 170 ] Jákob Nielsen: Web-design

(Szemben levő oldal)
Milyen weboldalon járunk most?
Elég nyilvánvaló, hogy a NetFlix-
én. Mi a célja ennek a website-
nak? Világos, hogy DVD-ket
kölcsönözhetünk. De ha a lap
tetejét átugorva, rögtön az oldal
közepére pillantunk (ahogy sok
felhasználó teszi), azt is gondol­
hatjuk, hogy itt filmkritikákat
olvashatunk. A legfeltűnőbb
tervezési elem a Visszaigénylés
(„Redeem") beviteli mező, ami
csak a különleges kuponokkal
rendelkező felhasználók számára
érdekes. Az egész kuponos rész
egyébként is túl nagy helyet fog­
lal el a honlapon. Egyszerűbb lett
volna egy linket elhelyezni egy
olyan oldalra, ahol részletesen
bemutatják a rendszert. Ráadásul
a keresömezö kissé beleolvad a
navigációs sávba, pedig a leg­
több felhasználónak ez a funkció
sokkal fontosabb, mint a kupo­
nok. A nagyobb baj azonban az,
hogy a tartalomjegyzéknek
aránylag sokkal kisebb hely
jutott, mint az aktuális ajánla­
toknak, vagyis a site 3700 termé­
ke nem kellően oszlik meg.
Az oldal jó pontot érdemel az
„1-2-3"-as területfelosztásért,
amely egyszerűvé és jól átlátha­
tóvá teszi, hogyan is kell üzletet
kötni a site-on.
(Következő oldal) A két légitársaság oldalterve két különböző
megközelítés alapján készült. A United Airlines minél többre
törekedett, míg az American Airlines két fontos célt tartott
szem előtt: két város között közlekedő járatok lekérdezését és
a törzsutasok belépését a számukra fenntartott területre.
A United Airlines megközelítése akkor a legeredményesebb,
ha a különböző lehetőségek aránylag egyenlően vannak
elosztva az oldalon. Ezen a honlapon világos, hogy mire is
használható, még akkor is, ha a hivatkozásokat nem könnyű
megkülönböztetni és nem a site legfontosabb lehetőségeit
hangsúlyozzák. A kétszintű kategóriába sorolás megkönnyíti
a felhasználó dolgát, hiszen nem kell az összes lehetőséget
átfutnia. Én mégis inkább három felső szintű kategóriát hasz­
náltam volna. Szerintem a „Foglalások"-nak (Reservations)
és a „Plusz kilométer"-nek (Mileage Plus) - ami tulajdonkép­
pen a törzsutas program - egyetlen felső szintű kategóriába
kellene tartoznia, mivel mindkettő az egyes felhasználók ada­
taival és útjaival kapcsolatos. A másik két kategória (külön-
külön) a légi utazással és magával a céggel kapcsolatos infor­
mációkkal foglalkozik.
Az American Airlines megközelítése a site-on található lehető­
ségek nagy részét egy sor legördülő menüre egyszerűsíti.
A felhasználó sosem látja az összes lehetőséget egyszerre
(mint a Unitednél), mivel mindig csak egyetlen menü látszik.
Ráadásul ezek közül sok menü olyan hosszú, hogy gördíteni
kell, ami azt jelenti, hogy még az egy menüben levő összes
lehetőséget sem láthatjuk egyszerre. Az American Airlines
site-ja tehát csak akkor működik, ha a kiemelt opciók lénye­
gében az oldalon található összes lehetőséget lefedik.
Mindkét site-nál érdemes megfigyelni, milyen sikeresen kap­
csolták össze a hagyományos, vállalatról szóló információkat
az elektronikus kereskedelem lehetőségeivel. Nincs feloldha­
tatlan ellentét, a két funkciót egyetlen site-on belül is alkal­
mazhatjuk, feltéve, hogy a felhasználó gyorsan megtalálja a
vásárláshoz vezető hivatkozást.
Site-tervezés [ 171 ]
 Shcrtcuts
UNITÉ United Worldwide Sites

Award Travel | E-Fares | FIight Status | Mileage Summary | Reservations

New UAL.COM Featui es and
Reaistration Informáljon
Award Travel Redemption is
here., along with faster
updates to your Mileage Plus
account! Learn how to register
nnripr niir npw fpatnrp
release.
Eai 11 4,000 Boniis Mlles!
Purchase your first roundtrip fiight
a t u a I. c 0 m a n d récéi v e 40 0 0
Mileage Plus mi les when you
complete your travel on United..
United Ex préss or United Shuttle.
□
United E-Fai e Specials fői
Hawaii
Al 0 h a! S p e ci a I d i s co u nts f0 r
travel to and from Honululu..
Maui and Kon a are available
until September 12. Click on
thp link fnr mnrp rletails.

Traveler Sectwn I

$
Reservations In the air Mileage Plus Products
Award Travel Duty Free Contact Index Alii ences
E-Fares Enter+ainment FAQ Business One
Fiight Search Food Service Mileage Summary Concierge Service
Fiight Status High St Emporium New Memhers Electronic Tickets
Packing Tips Laptop Power Partners Red Carpet Club
Reservations Route Maps Premier Scene Service Classes
Route Maps Seat Maps Program Info Silver Wings Plus
Spéciéi Services Service Classes Special Offers United Cargo
Ti eket Office s United Connection
Trauel Rés0urces United Express
IJ n ite d C 0 n n e ct i 0 n United Ground Link
1J n i t e d V a c a ti 0 n s United Services
United Shuttle
United Vacations

■.. .WJ
íí.
LUál int
At the airport Upon arrivnl Our company Hüitory
Airport Maps 3 Perfect Days Addresses Current Fleet
Bagg ege Info Airport Maps Pást Planes
Business One Baggage Info United History
C 0 n ci e rg e S e rv i c e City Guides
Community Support
Electronic Tickets Currency
Contact Us
Red Carpet Clubs Embassies
Spéciéi Services Foreign Languages Employment
Time to go! Hotels/Lodging
Investor Relations
Maps Phone Book
Mileage S u m m a ry
Visa/Customs
Speeches
Weather
Worldwide Sites
Year 2000 (Y2K)

Site Search | Privacy/Copyright | Contact Us Shertcuts

www.ual.com

[172] Jákob Nielsen: Web-design

y
AA.com PROGRflMS & SERVICES

HELP INDEX PROFILÉ

Welcorne te AA.com™
lhe most popuiar airnne site on the web*

AmerícanAirlines

TŰDRY’S News ON .com

LOGIN
ball. breakAAway faré balé
AAdvantage #
Business Express Se cm Te Be Ameri can Eag.l.e
A Spéci a I. W e l.c o m e T□ R.e n □ Ai r C ust o m e rs

L cigin fór Current Web Faré Special' and Net bAAver Fa rés
5 e pt e m b e r Letter Früm The A A.com Web Team
000

MY HOME PAGE

RESERVATIONS

QODVONTOGE FLIGHT SCHEDULES AND FARES

Departure City (city name or code) Departure Date

I--------- ±
Savé my
r AAdvantage # 111 -| [SeptemberJ
Arrival City (city name or code) Return Date
FIN HELP

HEED AFIN?
FORGOT YOUR PIN?
CHANGE YOUR F IN?
[ í
Zi
VIGW &CMEE>ULE& VIEW FÚPE2
y
A Adván tagé
WHflT'S ON RA.COM

'■ | Travel Planninq 3

Plán your travel and reviewyour current reservations here.

—| AAdvantage 3
Get the most out of your AAdvantage membership.

—(Specials T]

Shop here fór travel, AAdvantage and other specials.

Programs 8. Services 3
Everything American - products, programs and services.

®—í Corporate
3
View press releases, career opportunities and more.
www.aa.com

Site-tervezés [ 173 ]
 Milyen széles legyen egy webhely?
Web-szemináriumaimon az egyik leggyakrabban elhang­
zó kérdés: „Milyen széles monitorra tervezzek?" Az em­
berek tudni akarják, vajon a 640 vagy a 800 képpont szé­
les monitorokat célozzák-e meg. A válaszom általában az,
hogy ne tervezzünk semmilyen szabványos szélességre,
inkább válasszunk olyan megjelenést, ami sok különböző'
méretű monitoron is működni fog. Nemcsak azért, mert a
felhasználók különböző monitormérettel és felbontással
rendelkeznek, hanem azért is, mert az ablakokat nem fel­
tétlenül nagyítják fel a monitor teljes méretére.
A kis monitorral dolgozó felhasználóktól ne várjuk el,
hogy vízszintesen gördítsenek, a nagy képernyővel ren­
delkezők viszont élvezni akarják befektetésük gyümöl­
csét. Ennek ellenére a honlapok nagy része általában elő­
re meghatározott képernyőméretre készül. Ha mi is ezt a
megoldást választjuk, jobb 600 képpont alatt maradni, ha­
csak nem olyan intranetre tervezünk, ahol tudjuk, hogy
mindenkinek nagy képernyője van. Fontos, hogy 600, és
ne 640 képponttal számoljunk, mert a böngésző ablaká­
nak keretei jó néhány képpontot elfoglalnak, így a tartal­
mi rész nem számolhat a monitor teljes szélességével.

Honlapszélesség
A web első éveiben a honlapok egyre nagyobbak és na­
gyobbak lettek, mivel a tervezők mindig újabb ötletekkel
álltak elő, és folyton növelték a grafikus elemek méretét.
Megnéztem és kiszámoltam a honlapok átlagos szélessé­
gét a web korai periódusának különböző időszakaiban:
1995. április: 525 képpont (pixel)
1996. január: 568 képpont
1996. augusztus: 598 képpont
1997. május: 586 képpont
1998-ban és 1999-ben néhány honlap felment egészen
775 képpontig (hogy a 800 képpontos monitorokat ki­
szolgálják), de a legtöbb megmaradt 600 képpontnál.
Manapság már ritkán találkozunk keskeny, mondjuk
300 képpont széles honlapokkal, bár néhány site alkal­
mazkodó („liquid")-designt használ. Nekik van igazuk, a
legjobb ilyen, a különböző monitorméretekhez alkalmaz­
kodó, felbontásfüggetlen honlapot készíteni. Ha valami
oknál fogva ez mégsem lehetséges, induljunk ki abból,
hogy az elkövetkezendő jó néhány évben a felhasználók
nagy többsége 640 képpontos monitort fog használni.

[ 174 ] Jákob Nielsen: Web-design

 The Magaziné With HyperCover Litiks

SUBSCRIBE TODAY
Newsweek.com
Tuesday, August 24,1999 Photo Oallery
Holbiooke: Mission Difficnlt This Week Turkey's Tragedy
The new U.N. ambassador is headed
for the Balkans. He has his workcut
out for him.

Oklalionm City Svndiome

Featured Aivertiser
MYTLFRN
íGary Wbss)
Behind the Myth
Changes: the view from Bili
Gates's head. Submit
ítüáhWu.fruaj’.syii
_______________ ' ■________ _ _____
Ouestions Now fór a live
talk with Steven Levy,
r
/ SEARCH THE SITE
Wednesday at noon E.D.T.
Mentái health experts find a high
incidence of postdisaster psychiatric
disorder among victims ofthe 1995
bombing. (Corbii-Sygma)
Unsafe Cvbersex Top News
woshingtonposl
Did online chat sessions lead to an
outbreak of venereal disease? La«t updated: 9:14 p.m. EDT
Fed Raises Rales 0.25 Pei cent
Cais: Hot Wlieels
America discovers a new generation Prosecntor: Slieinbein Pteadinq
of sleek, supercharged sports cars.
They're sure nőt for kids.
Gtiilfyto Miit dei

Wliistleblowei Ali eady in

>logy ► A Web service takes the pain, and the
Piivate-Sectoi Job
paper, out of bili pay ments
QUICK QUOTES
_ _ ___ _ Dow 11,283.30-16.40 Nasdaq • Your Portfolió
StOCKWatCn 2.752.37 +32 so . Markét Update
Photo Op

MYTURN
íj ’ Every fiimily has its st&ry...
pCirmlyEyCYOQS Teli yotirs het e.

Perspectives Today's Features

"Z wouldn't be Television I Turmoil at ABC
surprísed; I know Jamie Tarses wins an nth-hour reprieve. Bút for how
we used to have long?
Ray Lustig - The Washington Fost
money." Fed Raises Rates: Federal
Law I The Cocaine Ouestion
—Iinelda M«n cos. Keserve ChairmanAlan
A legal expert explains why it's time to debate drug-use
widouj offarmer Greenspan and his poticymakers
Phifíppine leader penalties today raised short-term interest
Ferdinand Marcos, rates a quarter-point.
answering questions Polilics | 'TheGift ofFame'
about a secretSwiss Warren Beatty's new seript calls for the star to highlight Judoé Blocks < >1 no Scliool
www.newsweek.com

A Newsweek honlapja megpróbálkozik a leg­
elterjedtebb monitorokkal rendelkező felhasz­
nálókat kielégítésével. 800 képpont szélességnél
minden látható (mint itt is), 640-nél látható a
fő rész és csak a jobbszélső - másodlagos fon­
tosságú - hírekről maradunk le. Még a lógót is
úgy tervezték, hogy mindkét esetben jól mutas­
son. Okosan ki van találva, mégsem javaslom,
hogy ezt a példát kövessük. Azok, akik 640 kép­
pont szélességű monitoron nézik az oldalt,
kíváncsiak lesznek, miről maradnak le, ezért az­
tán kénytelenek lesznek vízszintesen gördíteni,
ami az egyik legutálatosabb interakciós technika
a weben. Ráadásul a jól kitalált design már nem
is működik, amint valamelyik felhasználó a fen­
tiektől eltérő méretű monitoron nézi a honlapot,
például webTV-n (ami kisebb, mint 640 képpont)
vagy egy nagyméretű monitoron, ahol mondjuk
több 700 pixel szélességű ablak van nyitva (ami
pontosan kettévágná a jobbszélsö oszlopot).

Site-tervezés [175]

A beköszönő oldalak létjogosult­
ságát ritkán lehet igazolni.
Az egyik ilyen kivételes eset az,
amikor meg akarjuk szűrni a
felhasználókat, és ezért előre
figyelmeztetjük őket a honlap
tartalmára.
Le a beköszönő oldalakkal!
Eddig úgy beszéltem a honlapokról, mintha azokat látná
meg először a felhasználó egy site-ból. És ennek így is
kellene lennie. Sajnos, néhány webhely teljesen felesleges
és értelmetlen beköszönő' oldallal üdvözli a látogatókat.
Ezek csak lelassítják a felhasználót, pedig ő a honlapot
akarja elérni.
A beköszönő' oldalakat abból a megfontolásból kezdték
el használni, hogy előkészítsék a honlapot azzal, hogy üd-
vözlik a felhasználókat, és bemutatják a site nevét és a ló­
gót a honlapon található navigációs elemek zavaró hatása
nélkül.
A valóságban azonban a beköszönő oldalak kifejezetten
idegesítik a felhasználókat, és amilyen gyorsan csak lehet,
elkattintanak róluk. Sokkal hasznosabb egy olyan honla­
pot tervezni, amelyből kiderül, hogy hol vagyunk, van
rajta néhány hasznos hír és egy lista, amiből látszik, mi is
van még a site-on. Maga a tartalom tájékoztasson arról,
hogy hol vagyunk, és miről szól a site.

Az XXX-banners a felnőtteknek szóló oldalak reklámgrafikáira szakosodott.

A következő minta felnőtteknek szól. Ha sérti a meztelenség,
fiatalkorú még a felnőtt oldalak látogatásához, vagy olyan területen él,
ahol ez illegális, kérjük, lépjen ki most.

Ha Ön egy jó szex-oldalt keres, kattintson ide!

XXX-Banners is listed in the following webmaster resources

| LiSTED AT | 5T
hangK^T]
www.xxx-banners.com

[ 176 ] Jákob Nielsen: Web-design

Jó-e ha a felhasználónak mindig
meg kell néznie egy beköszönő­
oldalt? Néhányan elkeseredésük­
ben valószínűleg feladják. Igen
kevesen értékelik, ha minden
kattintás után újabb „internetes
talánnyal" („Mysteries of the
Internet") állnak szemben,
és csak találgathatnak, mi jön
ezután, ahelyett, hogy valaki
világosan megmondaná nekik,
hol is vannak tulajdonképpen.

Site-tervezés [ 177 ]
 Honlapok és belső oldalak
Egy honlap legfeltűnőbb eleme a cég vagy site neve le­
gyen. Ettől még nem kell hatalmas méretűnek lennie, de
legalább a bal felső sarokban helyezzük el, ahol könnyű
észrevenni. A site-névnek minden belső oldalon szerepel­
nie kell, hiszen a felhasználó bármely belső oldalon belép­
het a site-ra, nem csak a honlapon - például egy kereső­
programból vagy egy hivatkozásról. Ezeknek a felhaszná­
lóknak is rögtön világos és egyértelmű információt kell
kapniuk arról, hol is vannak. Ugyanakkor a belső oldalak
tartalmazzanak inkább konkrét anyagot, ritkábban adja­
nak általános bemutatkozó szöveget, ezt hagyjuk meg a
honlapnak!
Úgy tűnhet, ellentmondás van a két alapelv között,
vagyis aközött, hogy a felhasználót megfelelően tájékoz­
tassuk bármely oldalra érkezzék is, és hogy az általános
információk, illetve a felső szintű navigációs eszközök a
honlapon szerepeljenek. Az, hogy miképpen oldjuk fel ezt
az ellentmondást, attól függ, mennyire gyakori, hogy a
felhasználók belső oldalakon lépnek site-unkra, és hogy
az mennyire ismert. Ha a site-ot a legtöbben azonnal felis­
merik, nincs értelme annak, hogy túl hosszú általános
szöveget rakjunk minden oldalra. Egyszerűen csak legyen
minden egyes oldalon egy, a honlapra mutató link. Javas­
lom, hogy azt a bal felső sarokba helyezzük el, ami egyéb­
ként a sitenév és/vagy a logo számára is a legeszményibb.
(Ott, ahol jobbról balra olvasnak, ez értelemszerűen a
jobb felső sarok.)
A lényeg, hogy függetlenül attól, honnan került valaki
a site-ra és annak melyik oldalára érkezett, a honlap min­
dig egy kattintással elérhető legyen! Legyen a logo min­
den oldalon kattintható és vezessen a honlapra! Sajnos,
nem minden felhasználó fogja felismerni, hogy a logo
egyben a honlapra mutató link is. Bele fog telni még egy
kis időbe, míg ez teljesen elfogadott szabvány lesz. Az el­
következendő néhány évben még szükség lesz a „Honlap"
(„Home")- feliratú gombra is.

[ 178 ] Jákob Nielsen: Web-design

 A kevésbé felismerhető site-oknak további információ­
kat is szolgáltatniuk kell oldalaikon. Jó, ha a név és logo
is nagyobb, mint az ismertebb site-okon.

Mély linkelés
Nem kényszeríthetjük a felhasználót arra, hogy feltétlenül
a honlapon lépjen be a site-ra. Az ún. mély linkelés épp
abban segíti a felhasználót, hogy oda érkezzen, ahol vala­
mi értékes információ várja. Egy website olyan, mint egy
ház ezer bejárattal: igazi vendégszerető hely.
Ha csak egyetlen bejáratot hagyunk nyitva, és az összes
többi bejutási lehetőséget bezárjuk, a felhasználók nem
fogják érteni, miért is kerültek oda, és hogy ez az oldal mi­
képpen függ össze a céljaikkal. Egy honlap sohasem lehet
annyira konkrét és ezért akkora segítség egy probléma
megoldásában, mint a belső oldalak. A belső oldalak vá­
laszt adnak a kérdésekre, és konkrét termékeket írnak le.
Máris kaptunk egy fekete pontot. Másrészt a felhaszná­
lóknak meg kell tanulniuk a navigációs rendszert és a site
csínját-bínját, mielőtt eljutnának a számukra tényleg ér­
dekes információhoz. Még egy rossz pont. Mindezek után
maradt még egyáltalán ügyfelünk? Valószínűleg nem sok.
Mindenki jobban jár, ha meghagyjuk a mély linkelés
lehetőségét. Igazából elő kéne segítenünk azt. És éppen
erről szólnak az elektronikus kereskedelemben már be­
vett társulási partnerprogramok.

Partnerprogramok
A partnerprogramokat azért találták ki,
hogy a bejövő forgalomért fizetni lehessen.
Ha az A-site linket helyez el a B-site-ra,
akkor a B-site alacsony hivatkozási díjat
fizet az A-site linkjéről érkező látogatók
után. A legtöbb jelenlegi partnerprogram
csak azok után fizet, akik vettek is valamit a
céloldalon. Elvileg elképzelhető lenne egy
olyan többszintű rendszer, ahol azok után
a felhasználók után, akik pénzt költenek el
a site-on, magasabb lenne a jutalék, mint
azok után, akik egyszerűen csak odaláto­
gatnak, de nem vesznek semmit (mivel ké­
sőbb talán visszatérnek és vásárolnak majd).

Site-tervezés [ 179 ]

A televíziócsatorna-metafora
okos gondolat, mégis teljesen
használhatatlan. Ahelyett, hogy
egy hangyás képernyőt látna
először az idelátogató, jobb
lenne egy összefoglaló arról,
mit is lehet az oldalon csinálni.
Az opciók számozott televíziós
csatornákként való megjelenítése
metaforikus ugyan, de kevéssé
használható. Lehetetlen meg­
jósolni, mi fog történni, miután
az egyes számokra rákattintot-
tunk, és nehéz visszaemlékezni,
hova is kell visszamenni, ha egy,
már látott információt akarunk
újra előhívni. A csatornák szá­
mokkal való megkülönböztetése
már a való világban is kizárólag
csak azért működik, mert vannak
olyan tévétársaságok, amelyek
hatalmas összegeket költenek
arra, hogy valami annyira sze­
mélytelent ötöljenek ki, mint a
Négyes csatorna.
[ 180 ] Jákob Nielsen: Web-design
M etaforák
Néha sajnos túlzásba viszik a metaforák használatát a
weben. A legnagyobb baj az, hogy a metaforák arra csábít­
ják a tervezőket, hogy túlságosan is körmönfontak legye­
nek, és olyan tervezési elemeket használjanak, melyek jó­
pofák és odaillők a metaforán belül, de nem veszik figye­
lembe a felhasználók valódi igényeit. A felhasználók nem
a metaforák világában, hanem a valódiban élnek.
Jobb egyértelműnek lenni, és minden felületi elemet
úgy megtervezni, hogy nyilvánvaló legyen, mi is az és mi­
re használható, mint ha megpróbálunk egyetlen metafo­
rába mindent beleerőltetni.
Ennek ellenére két okból is érdemes lehet metaforákat
alkalmazni. Először is egységes keretet adnak a designnak,
így az nem csupán különálló részek gyűjteményének fog
tűnni, hanem egységes egésznek. Másodszor a metaforák
megkönnyíthetik a tanulást azzal, hogy a felhasználó által
ismert ajánlási rendszerre alapoznak.
Egy „bevásárlókocsi", mint az elektronikus üzletkötés
metaforája, segítheti a felhasználót, hogy azonnal megér­
tse, hogyan is kell azt használni. Nyilvánvaló lesz, hogy a
bevásárlókocsiban összegyűjthetjük azt az árut, amit meg
akarunk venni, de még nem fizettünk ki. A bevásárlóko­
csiba fizetés előtt be- és kirakodhatunk, akár a kasszához
is beállhatunk vele.
A bevásárlókocsi példáján megfigyelhetjük a metaforák
hátrányait is. A referencia-rendszer ismeretében a fel­
használó jogosan feltételezheti, hogy ha valamiből ötöt
akar venni, akkor ötször kell ugyanazt a terméket a kocsi­
ba tennie. Ha pedig ki akar valamit venni onnan, vissza
kell tennie a polcra. Ám a legtöbb, az elektronikus keres­
kedelemben használt bevásárlókocsi valójában nem így
működik. Megadhatjuk, hány darabot akarunk venni
valamiből, és úgy távolíthatjuk el a kocsiból, hogy nulla
darabot veszünk belőle. Ez az utóbbi eset nagyon is jól is­
mert használhatósági problémákat vet fel. A felhasználók
általában nem jönnek rá, hogyan is kell alkalmazni.
 FBBNTIESK IOGIM SUBSCRIBE

Q HELP uajnji
www.campaignlive.com

Site-tervezés [ 181 ]
 FUsmimet |

www.iflyswa.com

A Southwest Airlines 1995-ös designja nagyon metaforikus

volt, 1995 közepéig húzta. Akkor egy sokkal konkrétabb meg­
jelenés váltotta fel. Bár a régi terv egy bejelentkező pulthoz
akart hasonlítani, az új mégis jobban hasonlít egy légitársaság
site-jára. Használhatósági szempontból is jobb az újabb vál­
tozat, könnyebb a funkciókat használni. A régi tervezés ékesen
példázza a metaforák használatának egyik fő buktatóját,
vagyis hogy nem lehet a rendszer minden elemét beleeről­
tetni. Itt például a tervezők szerették volna az elnök üzenetét
elhelyezni a honlapon (ami egyébként nem valami jó ötlet,
de most fogadjuk el). Mi mást tehettek, mint hogy felakasz­
tották a fényképét a falra. Ez engem valami miatt egy kínai
követségre emlékeztet.

[ 18 2 ] Jákob Nielsen: Web-design

 Reservations Schedules Fares SpecialOffers Programs g Services Rapid Rewards

whafsnew
• Click 'n Save^ Internet Soecials

• soutnwest otrers $30 tares tor 30 davs between st louis anö eleven destinatlons.

• barn double Rapid Rewards credit wbenvou plán and purchass Ticketless Travel Online and fly by December 31,
1999.

• Visít the Site Index fór help navigating our newiy remodeled site.

www.iflyswa.com

Site-tervezés [ 183 ]
 WELCOME TOTHE BEMARNET TRADE l-AIRGROUNDS

BemarNet ... Males Business Easier

[ Francais | Espanol | Deutsch ]

BemarNet Fást Fiad

BemarNet Sites 3

THE MOST INNOVATIVE BUSINESS SITE ON TI IE NET

Thank you far visiting our websita ... the future of exhibitian
technology, You are entering the BamarNet Virtual Wholesale
Trade Fair, and admission is frea.
With Flash 2 0

BemarNet Management is inaugurating a completely new concept in the use of the

internet far intemational trade, blending the virtual with real-time services through
the use of real-time offices in each country that has been licensed to a responsible
Country Partner,

This network of Country Partners gives businesses around the world the powerto do
business in real-time with manufacturers, shippers, customers and collaborators from
a single platform.

We have taken the technology of the internet to the next level, by adding the humán
intervention so necessary fór intemational commerce, BemarNet solves this problems
by having humán representatives in every country where it does business, giving
businesses what they need most... world - eláss technology and a humán face.

Muslc

Business

Fumftura

www.bemarnet.es

A földrajzi metaforák szinte mindig rosszak, kivéve, amikor

tényleg földrajzzal kapcsolatban használják őket. Itt egy vir­
tuális kiállítási területet és irodaházat látunk. A szemben lévő
oldalon az irodaház harmadik emeletére jutottunk (ahol a
szállítmányozási vállalatok irodái vannak).
 W"
Ájjusiness
v_(iiilor

Tiansnatui, SJL !■■ Ti ai lsei iá

international transport by road, alr and Intel national transport (Spaln), Trucking
soa Fair services all ovar the world (Includlng ADR). Sea - and Alrfreight
Cusloms agent Service door to door Storage and Loglstic. Custom clearance
Storage, "plcklng and distrtbutlon"
Insurance agent. k CempakaS.L.______________
International Transport Services
[> Intlkio Online
INTERNATIONAL measures/Weights L Arnedo Medina Valencia. S.A.
SHIPPING: abbreviations ’TtRMESA"
International and national transports
The Chaitei iiin Handbook Frigo-trailers and frigo-tllts Complete
cargo or parttal cargo Specialista In
> FSU Freiglil (HK) Limited dlstributlon and logistics of dellcate
goods fruits, vegetables, frozen food,
meat, , to all of Europe. Storage en
L Evei vtl iíi ni ahont Slnpiiinii freeze stores or deep freeze stores. 24h at
your service.
E* Caigojaw__________________
Cargolaw Is full of useful Links fór the l>Adnana USA
Cargp-Communltyl Servicios de aduana en Estados Unldos

j>WCO Honié Page__________

World Customs Organisatlon

cíitBÍgus d#s altavícea

multimédia. •jHáTIS

Enter your B-mail address if you wantto be notified

whan new companies are added to this page

Submit e-mail

IF VDU WANT TO BE A QEMARNET PARTNER IN YOUR CQUNTRY

>> QLJCVL HERE <■<

www.bemarnet.es

A navigációs rendszerben találunk hivatkozásokat a második

és negyedik emeletre, de próbáljanak meg rájönni, mit is rejt
ez a két szint! Üzleti szolgáltató és szoftvercégeket, de miért
épp a szállítmányozási vállalatok mellett, miért nem a tele­
kommunikációs cégek közelében (17. emelet)? Ki tudja?
A szoftvercégektől a telekommunikációs vállalatokig eljutni
kész kínszenvedés. A testmozgás legalább jót fog tenni.
 www.voyagerco.com

1995-ben egy Voyager nevű, CD-ROM-okkal matívan használja ki a képernyőn rendelkezésre

foglalkozó cég a fa metaforát használta navi­ álló teret és azt sem állíthatjuk, hogy a szerkezet
gációs felületének megjelenítésére. Meg kell kifejezetten támogatná a tájékoztatást. Miért
hagyni, a művészi ambíciókat és a zöld leveleket épp ezek az információk vannak egy ágon fel­
tekintve nem rossz, de mégsem elég infor- sorolva? Csak találgathatunk.

Engedjük szabadjára a fantáziánkat, és képzeljük
el, milyen lehetőségek merülhetnek fel, ha a The
Monster Board metaforája „ámokfutásba kezde­
ne": a szörny odúja (az álláskeresés titkai),
csontmaradványok, kísértetház, a Loch Ness-i
szörny (tengerentúli munkák). A névválasztással
a site nagyon megnehezíti a saját dolgát egy
olyan vicces kis figura miatt, aki személyiséget
www.monster.com
kölcsönöz a site-nak. Lehet vitatkozni, hogy a
„Szörny" név jó lehet-e egy nem kifejezetten
szörnyekkel foglalkozó oldalnak, de meg kell
hagyni, hogy könnyen megjegyezhető, és kie­
melkedik az olyan nevek közül mint: CareerPath,
Careerweb, Career Central, Career Connector,
Career Exposure, Career Avenue, CareerMart,
CareerSite, CareerExposure, és így tovább.
 Alternatív
terminológia
Eric Davis, a Resource Mar­
keting egyik információs
építésze 1999-ben készített
egy ergonómiai tanulmányt
a bevásárlókocsi terminoló­
giájával kapcsolatban.
A vázlatban a „bevásárló­
szánkó" kifejezést használ­
ták, mivel a site téli sport­
felszereléseket árult, és
azzal akart kitűnni a sorból,
hogy kerülte a szokásos ter­
minológiát. Hogy mi lett az
eredmény? A felhasználók
fele nem értette mi is az a
„szánkó", másik ötven szá­
zaléka pedig azt mondta,
hogy csak abból jött rá,
hogy épp ott volt, ahol egy
bevásárlókocsi lett volna.
Tudták, hogy kell oda vala­
mi, és a szánkó volt az
egyetlen dolog, aminek
értelme volt.
A tanulság: ne próbáljunk
meg túljárni mindenki
eszén, és egy már jól
bejáratott terminológia
helyett újat bevezetni!
[ 188 ] Jákob Nielsen: Web-design
A bevásárlókocsi, mint felületi szabvány
A bevásárlókocsi már annyira bevett grafikai elem az
elektronikus kereskedelemmel foglalkozó site-okon, hogy
metaforából tulajdonképpen már felületi szabvánnyá vált.
Mikor a felhasználók meglátnak egy bevásárlókocsit a
weben, nem a fizikai világban megszokott szupermarketre
gondolnak az ajánlási rendszerben, inkább internetes
tapasztalataikhoz nyúlnak vissza. Mihelyt valamit elég
széles körben használnak, rögtön megszokják, az emberek
nemes egyszerűséggel alkalmazzák, és pontosan tudják,
hogyan működik.
A bevásárlókocsik szabványosítása egyszerre jó és rossz.
Jó, mert következetes, így még a metaforáknál is jobban
segíti a tanulást. Ha jobban belegondolunk, a felhaszná­
lóknak semmit sem kell megtanulniuk mindaddig, amíg a
felületi elem úgy viselkedik, ahogy a felhasználó meg­
szokta. Ugyanakkor a bevásárlókocsi nem tud megfelelni
az összes alkalmazásnak, de a tervezők egyszerűen nem
engedhetik meg maguknak, hogy ne használják, hiszen a
felhasználók már szinte elvárják.
Navigáció
A világháló egy navigációs rendszer. A legalapvetőbb fel­
használói interakció a kattintás, ezzel az egyetlen techni­
kával oldalak százmillióiból álló hatalmas információs tér­
ben mozgunk. Mivel ez a tér ilyen nagy, és a navigáció
sem egyszerű feladat, a felhasználót el kell látnunk az
egyszerű „ menj oda" hiperlinkeken túl további navigációs
támogatással is.
A navigációs felületeknek három, a navigációt érintő
alapvető kérdést kell megválaszolniuk:
■ Hol vagyok?
■ Hol jártam már?
■ Hova mehetek innen?
Hol vagyok?
A navigációval kapcsolatban feltett legfontosabb kérdés,
hogy „Hol vagyok?", hiszen a felhasználónak a leghalvá­
nyabb esélye sincs arra, hogy megértse a site szerkezetét,
ha nem tudja, hol is van éppen. Ha valaki nem tudja, ho­
va érkezett, akkor arra sem lesz képes, hogy az odavezető
linket értelmezze.
 A felhasználó helyzetét két különböző' szinten kell be­
mutatni:
■ a web egészéhez képest,
■ a site szerkezetéhez képest.
Minden oldalon azonosítani kell a site-ot, hiszen az
csak teljes egészében alkotja a webnek egy összetartozó
részhalmazát. A felhasználó szempontjából minden web-
oldal nagyjából ugyanolyan. Mindegyiken ugyanazokat az
interakciós technikákat kell használni, az internetró'l töl­
tődnek le (lassan), és az elrendezésük is nagyrészt hason­
ló. Ezek a hasonlóságok eló'nyösek, mert a felhasználó
ezeket a technikákat site-ról site-ra alkalmazni tudja. Sa­
ját ergonómiai tesztjeim azt mutatják, hogy a felhasználók
nagyon elégedetlenek, ha egy site olyan navigációs felüle­
tet használ, amely drasztikusan eltérő az általában meg­
szokottól.
A web mint egész határozza meg a felhasználók élmé­
nyeit, hiszen egy site-nak csak négy-öt oldalát nézik meg
egy alkalommal. A baj csak az, hogy a felhasználók nem
fogják tudni, hogy hol vannak, ha nem mondjuk meg ne­
kik. Tehát az első számú navigációs szabály: minden olda­
lon legyen ott a lógónk (vagy más azonosítónk)! A lógót
következetesen kell elhelyezni (lehetőleg a bal felsó' sa­
rokban, ha az oldal olyan nyelven íródott, amelyet balról

A navigáció támogatása a böngészőkben

Egy webes böngészővel szemben minimális
elvárás, hogy a szerkezeti navigációt minél
jobban támogassa. Fontos volna, hogy az
információs architektúrában egy-két szinttel
feljebb mehessünk az éppen aktuális oldal­
ról, és látnunk kellene a már meglátogatott
oldalak közötti kapcsolatokat is. Tegyük
lehetővé a következő vagy előző kapcsolódó
objektumra ugrást, ezenkívül az aktuális
site-on belüli és a kivezető hivatkozásoknak
is különbözniük kellene. Segítene az is,
ha integrálni tudnánk a kliens-oldali tudást
- vagyis hogy a felhasználó mit csinál - és a
site szerkezetének szerver-oldali tudását. Egy
aktív site-térkép mutathatná a felhasználó
adott helyzetét és az eddig megtett utat.
A kereső program és a site-térkép integráló­
dásának eredményeképpen megjelenhet­
nének a site fő területei és azok, amelyek
a keresésnek éppen megfelelnek.
Az egész internetre kiterjesztett keresőprog­
ramot is integrálni lehetne a böngészővel,
így korlátozni lehetne a keresést a kedvelt
site-okra vagy a felhasználó által már látott
oldalakra. Milyen gyakran fordul elő, hogy
tudatosan valami olyasmit keresünk, amit
már láttunk valahol a weben? Nos, ha ezt
a keresőprogrammal is közölhetnénk, a kere­
sés jóval egyszerűbb lenne (a felhasználó
átlagosan legalább néhány ezer, de legfel­
jebb egymillió oldalt látott a lehetséges
több milliárdból).

Site-tervezés [ 189 ]
 wnNCE
A T •T EASVCO C E S E H V I C E S

'AT íU GLOBAL A MHHTI El G

"To satisfy the global

"A mutual commitment far incraased messaging naeds of our
salas and profit." customers.”

ATg'T Global Alliance ATP'T Global Alliance

Marketing Program - Domestír Mernber Program -
Intemational

vf r.;-.
______ 2__ _
Calendar (oM«ieirf« PoíUMen+ation GAM Web írtéi farybnk íearth EaryCoMmce ATfiT

[ Calendar | Commentí | E'ocumentahún | GAM | Weli Site 5ervices | EatvLInh | Search | E aavCommerce 1

ATkT . ( ATST HOME ) • • ( HELR ■ SEARCH ) • • ( WRITE TO US ) • • ( AT&T SERVICÉI | •

www.att.com

[ 190 ] Jákob Nielsen: Web-design


(Szemben levő oldal) Ez az oldal
három szinten is nagyon jó tájé­
koztatást nyújt arról, hol
vagyunk.
■ Az AT&T site-ján, ahogy a bal
felső sarokban levő lógó mu­
tatja, ami egyben utal az AT&T
honlapjára is. (Ez feleslegessé
teszi a jobb alsó sarokban levő
ikont, aminek egyébként is
rossz a színe.)
■ Az AT&T-n belül az „Easy-
Commerce Services" szekción
belül.
■ Az „EasyCommerce Services"-
en belül a „Global Alliance
Marketing" oldalon.
Ahogy a szem felülről lefelé ter­
mészetesen végigfut az oldalon,
azonnal érthetővé válik a három
szintű hierarchia.
Sajnos a lap alján levő ikonsáv
nem emeli ki a felhasználó adott
helyzetét. A „GAM" ikonnak
nagyobbnak és eltérő színűnek
kellene lennie, hogy kiemelkedjék
a háttérből, vagy bármilyen más
módon jeleznie kéne, hogy a
felhasználó aktuális választását
jelöli.
jobbra olvasnak) és a honlapra mutató hiperszöveg-hivat-
kozásként kell működnie, hogy a felhasználók bármely
oldalról elérhessék a honlapot.
A site szerkezetéhez viszonyított helyzetet általában bi­
zonyos részeinek megjelenítésével és az aktuális oldal
helyzetének kiemelésével jelzik. Az is fontos, hogy az ol­
dalaknak világos, a nevet és tartalmat rápillantásra is nyil­
vánvalóvá tévő címe legyen. Végezetül, a HTML főcím
meghatározásban megadott oldalcímeknek minden egyes
oldalon értelmeseknek kell lenniük, hogy a felhasználók
könnyen megtalálhassák őket a könyvjelzők között.
Hol jártam már?
Mivel a megszokott webes technológiáknak nincs „állapo­
tuk", nem egyszerű kérdés a „Hol jártam már?", hiszen
cookie-k vagy más felhasználókövető technikák nélkül a
site nem tudhatja a választ. Bár a jelenlegi böngészőknek
kevés hasznos navigációs mechanizmusuk van, szerencsé­
re akad közöttük néhány, amely segítséget nyújt ebben a
kérdésben. A „Vissza'-gomb rögtön az előző oldalra viszi a
felhasználót, az előzménylistában megtalálhatók a mosta­
nában látogatott oldalak, a hiperszöveg-hivatkozások ped­
ig más színűek, ha már előzőleg látott oldalakra mutatnak.
Azt javaslom, ne változtassuk meg a linkek szabvány
színeit, mert a felhasználó csak akkor fogja érteni a színek
jelentését, ha azok ugyanolyanok maradnak. Sok olyan
site-ot teszteltem már, ahol eltértek a szabványos linkszí-
nektől, így a felhasználók végül azt sem tudták, mely
hivatkozásokat követtek már.
Két okból lehet hasznos, ha egyértelmű, mely linkek
vezetnek előzőleg már látott oldalakra: segít megtanulni a
site szerkezetét, és nem vesztegetjük arra az időnket, hogy
ugyanarra az oldalra térjünk vissza újra és újra.
Hova mehetek innen?
Erre a kérdésre a látható navigációs lehetőségek és az ol­
dalon található összes többi link együttesen ad választ.
Másrészt, ha feltételezzük, hogy a felhasználó már meg­
szerezte a site szerkezetével kapcsolatos tudást, akkor az
aktuálisan éppen nem látható helyekről is lehet valami­
lyen általános képe. Mivel képtelenség, hogy minden vég­
célt minden oldalon megmutassunk, nyilvánvaló, hogy a
jó site-szerkezet elengedhetetlen ahhoz, hogy a felhaszná­
ló választ adhasson a „Hova mehetek innen?"kérdésre.
Site-tervezés [ 191 ]
 Our company was
founded in Kansas City,
bút our design team
logs in from around the
What do you call a design team
world: from Dublin, Ireland
that calls the Internet its LAN?
to a dairy farm in Vermont.

We collaborate
and communicate on
the Internet better than
many companies might
in a single Office complex.

Living on the Net

has taught us what it
takes to communicate
ideas with little more than
Staff a modem and a dream. Isn't
that what you're hoping to do?

staff process web 101 musings média láb contact

www.neuromedia.com

(Fent) A felhasználó aktuális

helyzetének túlságosan is vissza­
fogott jelzése. A navigációs sáv­
nak kellene kiemelnie az aktuális
részt, ehelyett egy helyes kis
ikon (egy hal) tölti be ezt a
funkciót.

(Szemben levő oldal) íme, egy jó példa a felhasználó site-on

belüli aktuális helyzetének kiemelésére. Figyeljük meg, hogy a
szomszédos oldalakhoz vezető linkek szokványos színnel jelö­
lése mennyire egyértelművé teszi, hol járt már a felhasználó!
Ennél a példánál látta már a site „Bevezető" (Introduction) és
„Portfolió" (Portfolió) részeit.

[l9í] Jákob Nielsen: Web-design

 visioning
Visioning purposely ignores reális tic technical and
budget limitations and tries to imagine unrealistic,
I futuristic, "what if" scenarios. Why? Because one of
TT1JA3H these scenarios migh t suggest new and different
I kinds of solutions to a particular long-term
communications project.

Fór example, let1 s say that we wanted Lo create a

healthcare-oriented corporate web site and were
lookingfor a central metaphorto use to help users
orient themselves to our site,

We might envision using things like a single cell or

the entire humán hody. a bathroom medicine
cabinet or a basic first-aid kit. a huge hospital or
just a simple pharmacy as organizing models fór
our ultimate "what if" site. Cross-referencing the
inherent features of each model with a list of
long-term goals fór the project might lead us to
conclude that the hospital model offers thebest
structure to mimic. Thus we might alsó consider
using the pharmacy model in the short-teim as an
PeOblB pK)|jb5E!, SOÍeijC!
early evolutionary phase of the project, creating a
Jliidiaz, ríchhúlíig. situation where the simpler pharmacy model
cohfoinis expands over time to become a virtual hospital.
-T inaid Norman;
ll'.cJ'■= U.
We might nőt be able to predict the future, bút we
can ma.ke it seem intentional.

welcome Information | portfolió

________
ii in'hid'!-
ij marketing
Q TÍsioniníi
|j lii^rwchier
í j '.'.'időét-
Q i eir.r-l -i e •
Ő1

tobyBRAUN informatio'■ design

350 W. OakdsJe,Suite dl 1 Chicago IL 60657-5623 wh ?t'/ new~
phone; [773] 549-4476 fax: [773] 549-9802 n rei,
http:iiwww.tbid.comi Éoblafftbld.cotn n site st0tisfc
■ .üp-i-minf lob-, Ei -un .II ngnöneServad --------------------

www.tbid.com

Site-tervezés [ 193 ]
 The Document Company

Desktop Printinn \ |

Xerox WorkCentre XD100 Digital Copier / Laser Printer

| Overview j]

N/A

Üuick Compaie
Product Overview These products have a price that is
identical or close to the prloe tor the
Everything you want in a copier, including a printer
product you are vieuuing

Key Features and Benefits Xerox WorkCentre XEB2 Digital

Copier / Laser Printer $450.00

"erő: WorkCentre XD1O2 Digital

• Superior Digital Laser Quality Copier ■' Lerer Printer $530.00
• Digital Copying
Xerox WorkCentre XD100 Digital
• 8 ppm Printing Copier / Laser Printer $560.00

• 10 Copies per Minute Xero> PociiPrint P12 $600.00

• 250-Sheet Paper Capacity
Xerox Work Centre 385 Laser All-
• Printer Cable Included -
í ti One $600.00

• 3 Year Warranty
All Desktop Printing

Related Links
Wrm-Ovr Wacr
Ximu Surruai Sufasori be
Récéivé product information via E-
Mail

www.xerox.com

[ 194 ] Jákob Nielsen: Web-design


(Balra) A legördülő menük (itt
Site Navigation) sok használ­
hatósági problémát okoznak,
mert a felhasználók nem látják a
lehetőségek teljes listáját. Érde­
mes ezért olyan eszközt használ­
ni, mellyel mindig látják az
összes lehetőséget. Az is gond
ezzel a site-tal, hogy a cég neve
túl kicsi és eléggé szokatlan he­
lyen van.
Érdekes site-on belüli navigációs
lehetőséget mutat az oldal, egy
„lásd még"-link formájában a
„Gyors Összehasonlítás" (Quick
Compare) főcím alatt. Mivel a
felhasználó általában olyan
oldalra érkezik, mely majdnem,
de nem teljesen megfelelő,
jól jön egy ilyen, termékekre irá­
nyuló, megfelelő link. A funkció
még jobb lenne, ha a termékek
közötti különbséget is jelezné;
ilyen például itt az árak felsoro­
lása, de nem világos, milyen kü­
lönbségek vannak még, példul
melyik nyomtatót válasszuk,
ha színesben akarunk nyomtatni,
és melyiket, ha nagy mennyiség­
ben fekete-fehér oldalakat.
A jelenlegi designnal a felhasz­
nálók nem tudják, merre indulja­
nak tovább, ha el akarják hagyni
az aktuális oldalt - és segítséget
sem kapnak a döntéshez.
Háromféle hiperszöveg-hivatkozást lehet egy oldalon
használni:
■ Beágyazott linket: szokásos aláhúzott szövegek, melyek
jelzik, hogy a szöveg fő részében tárgyalt témáról továb­
bi információ található.
■ Strukturális linkek: a site-szerkezet különböző szintjei­
re, illetve a hierarchiában az oldal „testvéreire" vagy
„gyerekeire"mutatnak. Fontos, hogy ugyanazok a szer­
kezeti linkek szerepeljenek minden oldalon, hogy a fel­
használó tudja, milyen szerkezeti navigációs lehetősé­
gekre számíthat. A különböző oldalakon levő szerkezeti
linkek természetesen más és más céloldalakra mutat­
nak. Ezért jobb olyan linkeket használni, melyek amel­
lett, hogy a site szerkezetéhez képest megadják az aktu­
ális és a céloldal viszonyát, a céloldalt konkrétan meg is
nevezik. Például a „Fel az Izé termékcsaládba"jobb link,
mint az, hogy „Egy szinttel feljebb".
■ Asszociatív linkek: segítik a felhasználót abban, hogy az
aktuális oldalhoz hasonló vagy ahhoz kapcsolódó olda­
lakra jusson.
Általában jobb a linkeket aláhúzott szövegként megad­
ni a szokásos linkszínek megtartásával, vagyis legyenek a
még meg nem látogatott linkek kékek, a többi pedig bor­
dó. Ezt a konvenciót mindenki már a weben töltött első
napon megtanulja, és cseppet sem kétséges, hogy az alá­
húzott szöveg azt jelenti: „kattints ide!" Mivel az aláhúzás
annyira összeforrt a kattinthatósággal, semmi olyat ne
húzzunk alá, amire nem lehet kattintani!
Azok a linkek, amelyek nem egyszerű aláhúzott szöve­
gek, használhatósági problémákat okoznak. A legördülő
menüket és grafikákat navigációs célból csak nagy körül­
tekintés mellett lehet használni, mert nem úgy viselked­
nek, mint általában az aláhúzott szövegek. Nem lesznek
például bordók, ha a felhasználó által már látott oldalra
mutatnak.
Site-tervezés [195]
The Olympic Movement Le Mouvement Olympiquí
FUTURE FUTUR PARTNERS PARTÉN AIRES | FAMILY FAMILLE

PÁST PASSE MUSEUM MÜSÉE NAGANO 199-

ex#
START DE BÚT________
HELP AIDE__________
SEARCH RECHERCHE
NEWS NOUVELLES
INDEX

www.olympic.org

Az egyik leghasználhatatlanabb navigációs megoldás, amit

valaha a világhálón láttam. Az ugyan látszik, hogy öt lehető­
ség közül lehet választani, de hogy mik ezek a lehetőségek,
csak akkor derül ki, ha a gombokra állunk az egérrel. Az Olim­
piai Bizottság talán így akarja rávenni a lusta felhasználókat
is, hogy tornázzanak egy kicsit. (Én már érzem is a karomban!)
A navigációs felületnek egyszerre kell megmutatnia az összes
lehetőséget, hogy a felhasználó ezeket összehasonlítva
eldönthesse, melyikre van igazán szüksége. Bosszantó,
ha az egeret kell mozgatni ahhoz, hogy lássuk az opciókat,
és az már kifejezetten a felhasználók elleni merénylet,
ha elvárjuk, hogy az előzőleg látott lehetőségeket a rövidtávú
memóriában tárolják, amíg megnézik a többit.
Az utolsó csepp a pohárban a képernyő bal oldalán lévő panel.
Ez ugyan elméletileg segíti a felhasználót később a fő navigá­
ciós lehetőségek elérésében, de csak ha emlékszik rá, hogy a
kék négyzet a „hivatalos emblémát" jelöli. Ez egyáltalán nem
szokványos. A felhasználóknak valószínűleg órákig kell a site-
ot tanulmányozniuk, mielőtt hosszútávú memóriájukban
tárolják a színkódot, hogy aztán használni tudják a site-ot.
Viszont egy dolog biztos: nincs olyan ember a Földön,
aki annyira megszállott lenne, hogy mielőtt elkezd használni
egy site-ot, beiratkozzék egy tanfolyamra.

[ 196 ] Jákob Nielsen: Web-design

The Olympic Movement Le Mouvement Olympique
e FUTURE FUTUR PARTNERS PARTENAIRES FA MILY FAMILLE
PÁST PASSÉ MUSEUM MUSÉE | NAGANO 1998 |

FUTURE

t 2 3|

4 5

START DE BÚT_______
HELP AIDE
SEARCH RECHERCHE
NEWS NOUVELLES

INDEX
XVillesJeux Olympiques d'hiver ^AGANO

FUTURE FUTIJR PARTNERS PARTENAIRES FÁM ILY FAMILLE

pást passe MUSEUM MUSÉE

www.olympic.org

Site-tervezés [ 197 ]

kz alelnöki gomb
Tipikus példa a rosszul
kezelt weboldalra, amikor
a honlapon minden alel-
nöknek van egy gombja.
Ne feledjük: a weboldal
nem az alelnököknek,
hanem a felhasználóknak
készül! Ezért az alelnökök­
nek általában be kell érniük
azzal, hogy nem tudjuk ne­
kik megmondani, hogy a
honlapon melyik gombot
kell megnyomniuk.
[ 198 ] Jákob Nielsen: Web-design
Site-szerkezet
Függetlenül attól, hogy melyik navigációs módszer mel­
lett döntünk, alapjában véve mindegyiknek ugyanaz a
szerepe: vizuálisan jeleníti meg a felhasználó adott hely­
zetét és továbbhaladási lehetőségeit az információs tér
szerkezetéhez képest. Amennyiben maga a szerkezet ki­
dolgozatlan, nincs az a navigációs rendszer, ami segítene
rajta. Ha az információs felépítés nem megfelelő', nem lesz
megfelelő' a használhatóság sem.
A legtöbb site-nak hierarchikus a felépítése, vagyis mi­
nél tovább haladunk, annál részletesebb információhoz
jutunk. Vannak olyan site-ok, melyek a táblázatos felépí­
tést használják, ahol az oldalakat bizonyos tulajdonságok
vagy paraméterek alapján osztályozzák. így például az
Olimpiai Játékok 1996-os site-ja az oldalakat sportág,
adatok és helyszín szerint csoportosította, tehát a felhasz­
nálók megnézhették a focival foglalkozó oldalakat vagy
az összes olyan oldalt, ami egy bizonyos városban történt
eseményekről szól. A lineáris szerkezet pedig olyan
webes alkalmazásoknál jó, melyek lépések sorozatából
állnak.
A két legfontosabb szabály a site-felépítéssel kapcsolat­
ban, hogy meglegyen, és hogy a site-ot, az ott található in­
formációkat és szolgáltatásokat a felhasználó szemszögé­
ből nézze. Nyilvánvalónak tűnhet, hogy a site-nak szerke­
zete van, de sok site mégis csak úgy magától kialakul anél­
kül, hogy bármilyen előre megtervezett szerkezete lenne.
Végül teljes lesz a káosz a véletlenszerű tartalomjegyzékek
és az egymással semmilyen kapcsolatban nem álló részek
között. A második gyakori hiba, hogy a site szerkezete a
szervezeti felépítést tükrözi a felhasználó nézőpontja
helyett. A felhasználóknak nem kell tudniuk, hogyan
épül fel a cég, tehát ezt a weboldal alapján sem kell kita­
lálniuk. Elismerem, hogy könnyebb a már meglévő, kiépí­
tett osztályokat, részlegeket felelőssé tenni a site egyes ré­
szeiért, de ennek az lesz az eredménye, hogy egy cég-cen­
trikus és nem vásárló-centrikus site-ot kapunk.
A site szerkezetét azoknak a tevékenységeknek kell
meghatározniuk, amiket a felhasználónak el kell végez­
nie, még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy lesz olyan oldal,
ahol más osztályokról származó információval szerepel
együtt. Az is előfordulhat, hogy egy részleg információit a
site több részére is szét kell osztani, a site bizonyos részeit
pedig több osztálynak együttesen kell karbantartania.
 Hcme | Search ■ Supncnt i News i Shcwiiu Cárt i Aífiliates ■ ürder i raci inn

Go!

Browsa: Please SalectOne M

Browse fór: ** Rentals ** Sa tuiday, Jul 24. 1999

Check. Out
NeW| Reieased In the Pasi 15 Days IRn@l Upcomlng Releases lüi^flir Píso In Rental
Shippinq Info
Billinq Info
753 Titles In Current Category
1-50 | 51-100 | 101-150 | 151-200 | 201-250 | 251-300 | 301-
3SET | 351-400 | 401-450 | 451-500 | 501-550 | 551-000 | 50P
□50 | 651-700 | 701-750 | 751-753 Free USPS Shippinqi
Now, you récéivé free USPS
Buy It i itle fiatina Piica shipping on every order! And
when you order 7 titles or more,
Ordei 10, 'Renlal' R $3.00 you récéivé a free Priority USPS
Upgrade I
Óidéi 101 Dalinatiaiis, ‘Rental
* 0 $3.00
Ürder 12Monkevs Rental
* R $3.00
Lnw PricB Guarantee!
Oider 1941 ‘Remar P013 $3.00 We guarantee we have the Igwest
Ordei 2 Daitt in Ilié Vallev Renlal R $3.00 prices available fór purchasing
DVD. Read more about it In our.6
Óidéi 2010: The Year We MakeContact Rental' PG $3.00 Point Guarantee, or fiII outthis
Ürder 9 l,'2Weeks ‘Renlal
* UN $3.00 farm.

OidérAboutLastNicilit... Renlal' R $3.00

Ordei AboveIlié Law Renlal' R $3.00 Gift Certificates Are
Here!
Óidéi Absenceof Malice 'Rental PG $3.00 Our Gift certificates make a great
Ürdei Absolute Powei ‘fantól
* R $3.00 holiday or birthday gift. Now you
can give the gift of DVD without
Oider Ace Ventuia: Pét Delective. Rental' P013 $3.00 having to know what klnd of
Ordei AceVeiitiiia:WlienNaniieCalls Rental' $3.00 movies yourfriend/famlly member
PG13
II kés!
Óidéi Action Jackson ‘Rental
* R $3.00
Ordei Addicted to Lwe ‘Rental R $3.00
Earn Store Credit!
OiderAffliction Renlal' R $3.00 Our Frequent Buyer Program
gives store credit to our
Ordei Aftei Dark. MvSweet Renlal' R $3.00
frequently buying customers!
Óidéi Air Ainerica ‘Rental
* R $3.00
Order Aii Búd. ‘Rerfal
* PG $3.00
Oi dér Aii ForceOne ‘Rental R $3.00 Six Point
GLJAHAMTEE
Ordei ALICE IN WÜNDERLAND Renlal NR $3.00
Óidéi Alién Remar R $3.00
www.dvdwave.com

A lineáris információelrendezés legtöbbször a rossz használha­

tóság jele, hiszen a web nem lineáris. Senki nem akar egyszer­
re a site összes részén végigmenni. Itt például nehéz elképzel­
ni, hogy valaki végig szeretne futni egy 753 filmből álló ábé­
cé-listát. Jobb lenne, ha más elrendezési módszerek is rendel­
kezésre állnának, például minőség szerint, netán bizonyos tí­
pusú filmeket ki lehetne szűrni a felsorolásból.
És még, ha nincs is az ábécé-felsorolásnál jobb, akkor se legye­
nek a listán belül számozott tételekre ugró linkek - ennek
semmi értelme!

Site-tervezés [ 199 ]
 (Szemben levő oldal) 1998 áprilisában a The Christian Science
Monitor olyan site-szerkezettel és navigációs felülettel kísér­
letezett, amely a nyomtatott újság mása volt. A felhasználók
az aznapi szám lapjairól készült kicsinyített képek közt lapoz­
gattak, s egy cikk képére kattintva jelent meg a teljes szöveg
az ablak jobb felében.
Ezzel az elrendezéssel az a fő baj, hogy rendkívül lassan lehet
benne navigálni. Minden egyes kicsinyített kép körülbelül 60
KB, ami egy 28,8-as modemen körülbelül 20 másodperc alatt
tölthető le. Tudjuk, hogy a válaszidőt tekintve a tíz másodperc
az abszolút felső határ, mielőtt a felhasználók felháborodná­
nak, az optimális navigációhoz pedig ennél is rövidebb időre
van szükség.
A lapok közötti navigáció egy olyan felugró menüvel történik,
amely csupán az oldalszámokat jeleníti meg. Mivel a felhasz­
nálók nem tudják, mely cikkek mely oldalakon találhatók,
találgatniuk kell és az oldalak közti véletlenszerű ugrálásra
vannak kárhoztatva. Jobb lett volna részcímeket vagy főcíme­
ket megjelenítő menüvel próbálkozni. Többet mondana tehát
az, hogy „Receptek", mint az, hogy „14. oldal" - feltéve persze,
hogy a receptek a 14. oldalon vannak. Nyomtatásban az oldal­
számoknak van értelmük, hiszen ott a felhasználók egy kézzel­
fogható terméket lapozgatnak, de a weben minden ugyan­
olyan messze van (egyetlen egérkattintásnyira). Ha tehát egy
site szerkezete lineáris, akkor csak ritkán jó.
Ráadásul a Monitor designja miatt a felhasználók nem kaptak
gyors képet az aktuális hírekről, s érdeklődésüket nem keltet­
ték fel az újság azon részei, amelyek számukra fontosak lehet­
tek volna. A pusztán lineáris navigációs rendszert a lassú „la­
pozás" majdhogynem használhatatlanná tette. Egy oldal néze­
getésekor nem lehetett elolvasni sem az alcímeket, sem a
hasábcímeket, fülszövegeket vagy egy hír bármely más rövid
részét, ami segített volna eldönteni, mit olvassunk el.
Ha a felhasználó mégis rátalált az öt érdeklő cikkre, a külalak
megint csak leszerepelt, hiszen az ablaknak csupán a fele jele­
nített meg tartalmat. Ezért az átlagosnál több görgetésre volt
szükség, s a szöveget is nehezebb volt átfutni. A keretek hasz­
nálata miatt nehéz volt az érdekes cikkekre könyvjelzőket
helyezni vagy érdekes hírek URL-jeit barátoknak vagy család­
tagoknak e-mailben elküldeni (holott egy weboldal leginkább
így növekedhet).

[ 200 ] Jákob Nielsen: Web-design

The ___ J THE CHRISTIAH
SCIENCE MONITOR CLICK HERE
Christian TO SEE FÓR
Science Monitor YOURSELF

[ Last 2 nieeks1 editions EU

The Trick of Predicting the Random
BOSTON -THURSDAY, APRIL2, 1998

Computere fór the rest of us

As CD-ROM Books
Mature, They Become
Full Teaching Tools
Laveil B elsír

The mfoimatiorL explosion happens here nőt vith a név

breakthrough bút another beli and vhistle

I'm talking about those computerized encyclopedias

Long packed vith text, sound, and pictures, the latest crop has
expanded onto tvo or even three CD-ROM disks. More sound
and videó. More specialfeatures. And, surprisingly, more
uniformity

As CD-ROM encyclopedias mature,

they're getting to lookmore alike. All
íour programs revieved here sport
vanous seanch mechanisms and links to
thousands of Internet sites. Even
31odgy Encyclopedia Britannica has seen
the vriung on the multimédia vall,
revamped it3 imerface, and become more
visuallyoiiented.

www.csmonitor.com

Noha egy újságnak sem ajánlanám, hogy így jelenjék meg,

talán épp a Monitor-nak felel meg legkevésbé.
A legtöbb oldalon csupán egy-két cikk van, így az oldalak
külseje nagyon keveset árul el a cikkek vagy hírrészletek közti
összefüggésekről. Más újságoknak beszédesebb külalakjuk van,
náluk a hírek egy oldalon belüli elhelyezkedése több
információt hordoz.

Site-tervezés [ 201 ]
 A hierarchikus felépítés példájaként egy vállalati site-ot
feloszthatnak olyan felsőbb szintű kategóriákra, mint pél­
dául a termékinformációk, munkáltatói információk és a
befektetőknek szóló információk. Mivel a hierarchia leg­
felső szintje a honlap, ezek a fő kategóriák alkotják a má­
sodik szintet. A termékinformációk aztán különböző ter­
mékcsaládokra oszthatók (a hierarchia harmadik szintje­
ként) és minden egyes termékcsalád az adott termékről
szóló leírásra osztódhat (negyedik szintként). Végezetül
lehetnek olyan oldalak, amelyek egy-egy termék specifi­
kációjáról, áráról és felszereltségéről vagy akár vásárlói
beszámolókról és szervizlehetőségekről szólnak (az ötödik
szinten).
Vegyünk például egy oldalt, amely a SzuperKütyü ter­
mék árairól és felszereltségéről szól! Ez az oldal a site hie­
rarchiájának öt szintjéhez tartozik:
1. A cég weboldalához (vagyis nem egy másik site-on va­
gyunk).
2. A „Termékek'-kategóriához (tehát nem a munkáltatói
információknál vagyunk).
3. A Kütyü-termékcsaládhoz.
4. A SzuperKütyü-termékhez.
5. Árazási és felszereltségi tájékoztatókhoz.

A felhasználó-központú felépítés fontossága

Az egyik elektronikus kereskedelemmel kap­
csolatos projektben, amiben dolgoztam, a
honlap első vázlatában a termékekhez még
háromféleképpen lehetett eljutni: egy kere­
sési és két navigációs módszerrel - ez utób­
bi kettő egyszerű választólistákkal műkö­
dött. Az egyik navigáció a felhasználók
gondolkodásmódjára épült, a másik pedig
arra, ahogyan a gyártó saját emberei gon­
dolkodtak a termékskáláról. Az ergonómiai
tesztek eredménye azt mutatta, hogy azok,
akik az általános felhasználó gondolkodás­
módjára alapuló sémát használták, nyolcvan
százalékban voltak sikeresek, míg a vállalat
belső gondolkodását tükröző sémát haszná­
lók csupán kilenc százalékban.
Következtetés: a második navigációs sémát
kivettük a site-ból, noha ez a projekt több
tagjának is rosszul esett. A második válto­
zatnak, ha azt megfelelően használták,
voltak előnyei, de a legtöbb felhasználónak
mégis gondot okozott, így többet ártott,
mint használt.
A nyolcvan és a kilenc százalékos sikerességi
arányt összehasonlítva arra a következte­
tésre jutunk, hogy a felhasználó-központú
információfelépítés kilencszer inkább fel­
használóbarát volt, mint a cégközpontú fel­
építés. Persze a pontos különbség projek­
tenként változik, de általában jelentős -
nem csak pár százalékról, hanem a siker és
a kudarc közti különbségről beszélhetünk
abban az esetben, ha valamit el próbálunk
adni a weben.

[202] Jákob Nielsen: Web-design

 Én szeretem a navigációs felületen mind az öt szintet
megjeleníteni, mert mind hozzájárul a felhasználó aktu­
ális helyzetének megértéséhez. Még jobb, ha a design egy
vagy több szinten egyéb lehetőségeket is mutat, hiszen
ezek nem csak azt értetik meg, amit a felhasználó éppen
lát, hanem azt is, hogy a site más lehetőségeihez képest
hogyan érdemes értelmezni. Persze, ha ezeket feltüntet­
jük a felhasználó egyenesen a választható másik lehető­
séghez is mehet, ha az neki jobban megfelel.
Példámban a site negyedik szintjén látható lenne, hogy
a Kütyü-termékcsaládban van MiniKütyü és IClasszikus-
Kütyü is a SzuperKütyün kívül. Ha a felhasználó egy
MiniKütyüt szeretne, azonnal átmehetne a megfelelő ter­
mékinformációs oldalra, ahonnan megnézhetné az árak­
kal és felszereltséggel foglalkozó oldalt.

Szélesség vagy mélység

Manapság a legelterjedtebb navigációs módszer a site leg­
felső szintjeinek felsorolása, legtöbbször egy színes sávban
a bal oldalon, ahogyan a news.com site eredeti designjá­
ban is volt. Ennek a szélességet kihangsúlyozó elrendezés­
nek az az előnye, hogy a felhasználók folyamatosan isme­
rik a site összes szolgáltatását. Ez különösen hasznos azok­
nak a felhasználóknak, akik nem a honlapon lépnek be
egy site-ra, hanem nyomban egy belső oldalra érkeznek.
Ennek ellenére túlzásnak tartom, hogy egy belső oldal
húsz százalékát a legfelső szintű opciók felsorolásának
szenteljük, hiszen bármelyikük egyetlen kattintással elér­
hető a honlapról.
A színes sáv persze a site cégére is utal, a felhasználók
ebből tudják meg, hogy azon a bizonyos site-on vannak,
így a sáv lógóként is funkcionál, s a felhasználóknak tud­
ják, hogy a web egészéhez képest éppen hol vannak.
Míg a news.com navigációs módszerével a szélességet,
addig a useit.com a mélységet hangsúlyozza azáltal, hogy
a teljes hierarchikus elérési utat megjeleníti a honlaptól az
összes szinten keresztül, egészen az aktuális oldalig. Ilyen­
kor a felhasználók ismerik a site-on belüli viszonylagos
helyzetüket, s egyetlen kattintással bármely felsőbb szintre

Site-tervezés [ 203 ]
A news.com eredeti navigációs
eszköztára három elemből állt:
a legfelső szintű céloldalak végig
a bal oldalon szerepeltek,
az aktuális friss hírek listája a
jobb oldalon, s a kapcsolódó cik­
kek listája alul volt látható.
Ez utóbbi kereszthivatkozások
nagyon hasznosak, és segíthetik
a felhasználót abban, hogy olyan
hírekre bukkanjon, amelyeket
eredetileg esetleg nem vett észre.
Kevésbé tetszik azonban, milyen
sok helyet foglalnak a nem ide
tartozó friss hírekre mutató lin­
kek. A kapcsolódó hírek linkjeit
én inkább a jobb oldalsó oszlop
tetején helyeztem volna el, mivel
itt sokkal nagyobb az esély, hogy
a felhasználók észreveszik őket.
Ha egy felhasználót eléggé
érdekli az adott cikk témája
ahhoz, hogy kiválassza a tarta­
lomjegyzékből, nagyon valószínű,
hogy a kapcsolódó hírekből is
szívesen olvasna néhányat.
Ez még azokra is érvényes, akiket
az adott hír részletei nem foglal­
koztatnak eléggé ahhoz, hogy az
ablakot az aljáig görgessék.
[ 204 ] Jákob Nielsen: Web-design
FREE rcvrdottcr
The Net jcr.tcr cnail
[ Subscribe | rjir>oi»
FCC confirmations blocked
9/ Coul'iet MacaulriU
□ctcberZA 1887.3:55 j.m.PT Latest Headlinea
Jiiln ntw FREE1 1<niav on desttop
The confirmations of all fDur nomineos to the The Net
MEHU Federal Comrrunications Commission were hold . AOL ra a J iar ful I Wab ga nn c a
Front Dmt up today by Sen. Conrad Burns (R-Mcntana),
TI18 N&t who wants tha agency to revamp telephoné and • Ham rharcoc in i-arma'i lin»
online "univarsal service' ratas tor rurai arass of oase
inirareia the country. . rc.L. conn'Hifin re bio ebei
Bj'ainooo • Sűrűéi/ HstsinlnneB. losefa
•ram Hét ur»t
OI-JFT RadlO
In a statement issued laté today, Burns said he
• SPAsuas sertnare piuteí
has temporarily blDcked Senate approval of the
vsa
fegarcaHara
nominees because he is "concerned" with FCC • Lőtt lambajb FBI érintő
chairman ncminee William Kennard's position on
Rj i"-i M i universal service. Under provisions mandated bv • PáiabaM debrrte heard in
ast ysar’s faoeral telecommumcabons reform,
NEWS OFTIOU5 CoTP-iting
the FCC is required to provide schools and
One Weeh View low-incorre and rurai areas with advanced phone • rt«l plánt rtclav mjyc nnai
Deddou Neue mu*
and Net services, which is subsidized by states,
Haric Altrér the federal government, consumers, and
• J S iurrnod about Janan
cpinoulei puiohasts
CUStOfTi New& telecommunications companies.
Ad/anctO Saaroh
According to Bums, the current commission's plán • Hp to teduce nctabock
EüSll
has pút 75 percent of the govemmental burden
on states, which he daims cauld lead to higher • VlitsublsM to daruit
phone rates. Althaugh Kennard promises to keep
• Sebtop box dejigrn in
rates low far local phone and cable service, as
the FCC's generál ccunsel, he work6d cn the • MC troducb jouti to be
plán that was approved this Ma/. 'cla jco1
ntraTírés
"I am working with congressional leaders and Mr.
No new a rti c les.
Kennard te resolve these concerns quickly,"
Eü BÍn93 Ü
Bums said in tho statemort. "I strongly boliove
that it was nőt the intent of Conqress that the • 8T niY tnwiil ír MCI bm
structure of the universal service fund lead to • ? o nu r :a-. í; o > e r i- oi r t. 3.1
RESC'URCES highsr phone rates. A 25-75 split is
• SpBtbUre to launch IPO
Subrcribo unacceptable."
Member Serrlces • SÓI noii-3 mai toce larcfB
Contact Uj Bums indicated one solution he may support is
• Ű3alétra i tje er cl jm aotion
Ham
an apprcpriatcns bi l arrendment introduced by
Sen. ~od Ste/orc (R-Alaska), which calls fórtho
VI se a tia/7
FCC to reeKamre whether Internet service
wHET SERVICES
providers should contribute to universal service . One W««k Viaw
CNET.COM
The stevens amendment alsó requires that ISPs
BJlLCíEE:.!lQM
pay a por-rnnuto access chargo to phono
DROMVSERS.COM
comparies fór connecbng ISP customers to the
Net via tölcn switrh center?.
SEARCHCOM
DOWNLOAD.COM The online industry successfully fought thB samo
SHffiEflARECOM provisions earlier this vear when the aaencv held
ACTíMBt LLM hearinas on universal service.
MEDIÁT OME
SNAPI ONLINE
If his amendrrent is nat passed, according te
sources, Stevens alsó has threatened to block
MARK El PLAC E the nominations, which require a unanimous
CNET Store senate vote fór confirmation
Honto adirtréízt
On OctoberQ, a Senate committee approved
CNET lob?
Kennard’s nomination, along with those cf
Michael Powell, chief of staff ofthe Justicc
Departments antitrust division; Harold
Furchtgott-Roth, chief ecoromist fór the House
Commerce Committee; and Glória Tnsteni, a
mennber ofthe New Meicicn corporation
Commission.
re laté d news stones
• FCC noraineea «ecior«<3 Ootober 3 1887
• FCC nomlnee vmms ion lates Oslubei 2. :£©7
• fcc m tMnananarteiHMCflt s e pte no • r jc . 19a ’
Auguste, 1997
• FCC ebiéita dap dow Uay27. 1087
*.
• FCC votag cn urivtcjl gaMiec tor Na May7,1DD7
Etask to Top Copyright © 1995-97 CNET, Inc All rightí re:árvád.
www.news.com
A news.com 1999-es, átalakított
külalakja több szempontból is
jobb az eredetinél. A legelőnyö­
sebb változás az, hogy a „sárga­
lázas" sáv eltűnt, vagyis a hír
számára több hely maradt. A cikk
legalján egy újszerű navigációs
segítség található: „A hír össze­
függései" (See Story in Context),
az egyik link, amely kapcsolódó
hírekre mutat. Ráadásul egy régi
cikk olvasásakor ez a hivatkozás
olyan újabb cikkeket is felsorol,
amelyek az eset folyományairól
írnak.

www.news.com

Site-tervezés [ 205 ]

A saját oldalamról vett navigá­
ciós sáv megmutatja a felhasz­
nálónak a site tartalmán belül
elfoglalt viszonylagos helyzetét.
Figyeljük meg, mennyivel egysze­
rűbben olvasható ez az általunk
készített hierarchia-megjelenítés
a kenyérbél csíkjában, mint ha a
böngészőből kiolvasott URL- és
könyvtárszerkezetet kellene
értelmezni!
átugorhatnak. Ezt a navigációs elrendezést egy mese (Jan­
csi és Juliska) alapján kenyérbélnek is nevezik.
Az ilyen típusú navigációnak megvan az az előnye,
hogy végtelenül egyszerű és az oldalon minimális helyet
foglal el, meghagyva az értékes képpontok legnagyobb
részét a tartalom számára. Végtére is a tartalom számít,
és ergonómiai tanulmányaim is azt mutatják, hogy a fel­
használók egy új oldalra érkezve azonnal az oldal köze­
pére koncentrálnak, a navigációs lehetőségek pedig nem
érdeklik őket. A kenyérbél módszere csak hierarchikus in­
formációelrendezés esetén hasznos, mivel egyre kisebb
site-részek egymásba ágyazott elrendezéséről van szó.
Ekkor viszont valóban összefüggésbe állítja az adott oldalt,
segít megérteni vagy akár elhagyni is, ha kiderül, hogy
nem a megfelelő oldal volt.

Back Forwar d
3
Reload Horné Search Guide Images
5
Print Security
a
Stop

Looation : ' |hUp ://www.iJseit .com/papers/heuristic/inspection—summary html 1

useiLcont — ► u i s and - ■ l-l- ■■ ■!, r = r E ■■■ 'J-j .-■i r- —> Usabílity Inspection Method SUmmary

Summary of Usabílity Inspection Methods

Usabílity inspection is the generic name fór a set of methods that are all based on having
evaluators inspect a user interface. Typically, usabílity inspection is aimed atfinding
usabil’rty problems in the design, though somé methods alsó address issues like the severity
of the usabílity problems and the overall usabílity of an entire system. Many inspection
methods lend themselves to the inspection of user interface specifications that have nőt
necessarily been implemented yet, meaning that inspection can be performed early in the
usabílity engineering lifecycle.

Fór more information, see the chapters on each of the methods in the book L/sabi/itv
Insgeotian Methods (John Wiley BÍ Sons).

• Heuristic evaluation is the most informál method and involves having usabílity
specialists judge whether each dialogue element follows established usabílity
principles (the "heuristics”),
• Heuristic estimation is a variant in which the inspectors are asked to estimate the
relatíve usabílity of two (or more) designs in quantitative terms (typically expected
user performance).
• Cognitive walkthrough uses a more explicitly detailed procedure to simulate a
user's problem-solving process at each step through the dialogue, checking if the
simulated user’s goals and memory content can be assumed to lead to the next
correct action.
www.useit.com

[ 206 ] Jákob Nielsen: Web-design

(Következő oldal) A Looksmart
két különböző megoldása a ke­
nyérbélre (az 1997-es és 1999-es
design). Egyik sem tökéletes.
A régi design világosabb, és
könnyebb megérteni a kenyérbél
elemei közti kapcsolatokat.
A nevek közé tett > jelzi az ele­
mek közti hierarchiát vagy sor­
rendet. Ezzel ellentétben az
újabb elrendezésben az elemeket
kötőjel választja el. Ennek a
karakternek közel sincs hierar­
chiát érzékeltető jelentése, sőt,
inkább olyan, mintha szerkezet
nélküli lehetőségek soráról lenne
szó. Sajnos a régi külalak nem
jelenítette meg az összes navigá­
ciós szintet, csupán a legfelsőket
emelte ki, amelyeket a furcsa,
háromszög alakú ikonokra kat­
tintva lehetett elérni. Az új de­
signnak megvan az az előnye,
hogy az aktuális szint (Usability)
feletti összes szintet felsorolja
felülről kezdve (World). Persze
hiba volna a jelenlegi oldal nevét
hiperhivatkozássá alakítani -
sose adjunk meg olyan értelmet­
len linket, ami oda mutat, ahol a
felhasználó amúgy is ott van!
A LookSmart a szélességi és a mélységi megjelenítést
keveri úgy, hogy a navigációs hierarchia sok szintjét mu­
tatja (mélység), és minden szinten felsorolja az összes le­
hetséges opciót (szélesség). Ennek a megközelítésnek a
legnagyobb hátránya az, hogy sok helyet foglal el a kép­
ernyőn. Emiatt a szélességi és mélységi megjelenítés való­
színűleg olyan esetekben hasznos inkább, amikor a meg­
jelenítés dinamikus, nem pedig puszta HTML. Dinamikus
HTML-lel megoldhatjuk az összes szint egyidejű megjele­
nítését (mélység) és amikor az egérmutató az adott szint
nevén áll, egy felugró menüben megjelenhet az összes op­
ció (szélesség), ami azon a bizonyos szinten lehetséges.
Az utolsó példa a Sun Microsystem oldalsablonja,
amellyel a site legfelső és legalsó szintjein is mód nyílik
a szélességi navigációra. A legfelső szintű navigációra az
oldal tetején lehetséges, ahol a site legfelsőbb szintű kate­
góriái látszanak. Az alsó szintű szélességi navigáció a bal
oldalon látható, ahol linkek utalnak a jelenlegi oldallal egy
szinten levő tartalmi elemekre, néhány „lásd még'-típusú
linkkel együtt. Végezetül pedig a site mélysége is látható
valamennyire, mivel az aktuális szint felett lévő néhány
(de nem az összes) szint megnevezését is megtalálhatjuk.
Az ilyen részletes navigációs mechanizmus használatát
csak nagyon nagy méretű és igen elütő tartalmú site-ok
számára javaslom. (Jelenleg a 10 000-nél több oldalból
álló site-okat nevezem „nagyon nagy méretű'-nek.) Az
ennél kevesebb oldalból álló site-okat könnyebb egysze­
rűbb módszerekkel használni. Jobb, ha még a nagy site-ok
is egyszerűbb navigációt használnak, amennyiben a tar­
talmuk eléggé egynemű ahhoz, hogy a felhasználók köny-
nyen megérthessék az információ felépítését. Az Egyesült
Államok összes részvényvállalatának pénzügyi adatait
összegyűjtő site felépítése például nagyon egyszerű is le­
het, annak ellenére, hogy dokumentumok százezrei kö­
zött kell navigálni, hiszen azok nagyon hasonlóak.
Sajnos sok site nagyon összetett (és sok) anyagot tartal­
maz, a szerkezete ezért bonyolult, amelyen nem könnyű
eligazodni. Gyakran ez a helyzet az olyan nagyvállalatok­
nál is, amelyeknek terméktípusai különböző vásárlói réte­
geket céloznak meg.
Site-tervezés [ 207 ]

LookSmart
■< Horné A Search
Explöre by sub|ect
Computere & Internet ►
Business & Fináncé ► Small, fást freeware editor fór Windows. Features indude instant preview,
Reference & Education ►
Societv & Issues
Entertainment & Media ►
People & Chat
Shoooina & Services
Travel Bt Vacations
Sports & Recreation
Hobbies & Interests
Health & Fitness
Horné. Familv & Autó
looksmart
CapttalOne bankrate.com
9.9% Fixed APA
Click here
lOQDs □f Pr'oducts
Now on Auctior at uBid
Cornputers far your
Life - qatewav.com
[ 208 ] Jákob Nielsen: Web-design
1
Personalize ►
S_ 1 5^1 ;-j &
YourTown Nnws Magazinus fihopplng Software
T Click here ¥
Enterthe
"Go Wbere You WantTo Go"
Sweepstakes by dicking nowl
Computers & Internet > Internet & the Web > DIV Web Site Design > HTML fe Other
Dida
a table/forms editor and the ability to export to a text fiié.
► INTERSHOP Online
Thirty-day trial version of the Internet shopping software fór Win NT,
Solaris, HP/UX, and IBM AIX. Needs 64MB RAM, 300-400 MB free hard disk
► space.
► Sausage Software Demos
Creators of the Hot Dog HTML editing package, prnvide dnwnlnadahle
► versions of their rangé of HTML convertors and editort.
► HTMoen32
► Freeware, object oriented generator/editor fór Win95. No knowledge of
HTML required forthis Explorertype interface.
► HomeSite
► Customizable 32-bit editor with spell checker, project management, frame
and table wizard and image size auto-detection. Fór Win95/NT 4.0.
Microsoft FrontPaqe
wysiwyg environment enables site creation with no HTML knowledge in
drag-and-drop operations. Compatible with Microsoft Office.
No RnnualFee
Click here to find credit cards with Balance Transfers
Láng Grace Periods
Get the unbiased truth.
Lom Interest Ratesfc.
1
Search in: Peonle YellowPaqes Discussions SmartShobDer
VVorld - LürriüLibrig - intsm&t - Web Sks Désiqfi - More Web DEs.ii.~iri -
i.i? aL'iilitv
Submit [
-< Click here to submit a site In this category A
SmartTip
IBM's Ease of Use Design
Excsllent step-by-step guide from IBM about how web designers can
make web sites that are more usable and accessible to all visitors.
Microsoft Guide to Usabilitv
Extensive overview and checklist of what designers need to consider
in making a web site fully usable. Peruse table of contents fór
navigating.
Seven Deadlv Sions of Web Usabilitv
Drue Miller of Vivid Stúdió outlines the top don't do's when considering
web usability in the design process. Featured on Netscape's DevEdge.
www.looksmart.com
LookSmart Personalize ►
YourTown Now« Mag.iri*»»s Shopping Software
■< Hortie & Search
T Click here T
Enterthe
“Go Wnere YouWantToGo1'
Sweepstakes by dicking now!
Ex pl őre by subject
•Conipiiters & Inten ie!: ► Getting Started Beginners Guides Tips & Tricks
Business & Fináncé Buv/Sell & Support Books/News/Magazines HTML & üther
Peference a Educatiori News/Reviews/How-Tos Best & Worst Sites Java
Societv B Issues Software Downloads Cvbercafés JavaScript
En te ma in ment & Media Hardware Goina Online VRML
Penple & Ghat Internet tlie Web fc.Comrnunicatn iá Online ActiveX
Shopping Services Horné & Business Search Tools CGI Scriots
Travel & 7acatiüns Computer/Video Games DIY Web Site Fiesign » A/v Streanung
Sports & Pecreatien Education Site Administration audio Tocils
Hobbies & Tnterests Multimédia & DTP Business on the Web Graphics Tocils
Health Sí Fitness Networks & Comms In the Classroom Videó TúoIs
Honié. Familv &. Autó Inside the Industrv Inside the Industrv Multimédia TooIf

About LooliSinait - Msdia Kit Search - Vour Tov/ri - News - Magazines - Shopping - Software - Feedba.ck - Top of Page

www.looksmart.com

Az 1997-es LookSmart-design négy szintjének halszem nézete.

A halszem megjelenítés egyre több részletet mutat meg,
miközben fokozatosan közelít a felhasználó érdeklődési köré­
hez. Ebben a példában a webtervezéshez használható HTML-
eszközökre voltam kíváncsi, rákattintottam a megfelelő opció­
ra, ami megmutatta az eszközök listáját. Ez a megjelenítés
azonban további azonos szintű (szélesség), a site-on található
egyéb webes tervezöeszközöket is mutat. Eggyel feljebb lépve
távolodunk a felhasználó érdeklődési körétől, ezért kisebb
szélesség látható át. A harmadik oszlopban látszik, hogy ott
további információk találhatók egyéb internetes témákról,
de ezek nem annyira részletesek, mint amelyek a webes terve-
zöeszközökröl szólnak. Még egy lépéssel feljebb, a második
oszlop más számítógépes témákat sorol fel, de ezeket már
nem részletesen.

Site-tervezés [ 209 ]
www.looksmart.com

A LookSmart 1999-es designja csak halszem nézetből mutatja

a tartalom három szintjét. A legfelső egyáltalán nem látszik, a
másodiknak is csak a főcíme: „internet". Lehetetlenség rájönni,
hogy a felső szint a „Számítástechnika" (Computing), vagy
hogy mik lehetnek a másodlagos kategóriák a számítástechni­
kán belül. Nekem az 1997-es terv jobban tetszik, mint ez.
(Mellesleg miért hirdetne bárki „márkás cuccokat hét dollár­
tól" anélkül, hogy elárulná, milyen márkákról vagy milyen ter­
mékekről van szó? Nem hiszem, hogy sokakat vonzana, hogy
valami ismeretlen dolgot meg lehet kapni hét dollárért.)

[210] Jákob Nielsen: Web-design

 What's New Product s Teclinical Support About InklonU
I 1 1 CONTACT US

I 1 1
E JOBS
Traffic Sérvw Search Engine Shopping Engine

Lírvlt
r Ovenriew r Partnets
Techno logy *- Awards L Sdies

Inktomi Search Partners

Inktomi technelogy Is used by many ofthe world's leading online
services. Click hereto read what they have to savaboutthe Inktomi
Search Englne.

tXHOOl
Launched May1996
Partner: Wfred Ventures, Inc. Launched July 1998
Home Location: United States Partner: Yahoo!
http ://www.hotbot .com Home Location: United States

snap.
Launched May1998
Partner: Snap!
Home Location United States Partner Microsoft Corporation
http://snap.com Home Location: United States

www.inktomi.com

Halszem típusú navigáció az Inktominál. Az oldal tetején

található grafikából tisztán látszik, hogy keresőprogram
termékét vizsgáljuk (és hogy további termékeik: a forgalom­
irányító szerver és a vásárlási modul). A termékről szóló
oldalak közül a partnerekét nézzük, és könnyedén átugorha­
tunk a másik öt oldal valamelyikére.

Site-tervezés [ 211 ]
 CON I EM T S 0 F
PRODUCTS 1 SOIUTIONS Product Overview
Hardware And Networkinr]
Software And Networking
Solutions And Applications
Markets And Industries

Contents
Product Overview
Key Techno lóg ies
Features & Benefits Sun Ultra 4000 Creator 3D workstation provides unbeatable
Product Spec ifica t ions price/performance forhigh-end visual computing.

Desktop Sitemap
■ Multiple processors.
Desktop Products
■ Multiple monitora.
Hot News a On-chip multimédia technologíes.
Desktop Solutions a High-speed interconnects.
Press Re leases a Accelerated graphics.
Desktop Promotions a High-bandwidth networking
Whitepapers
Support Services Add it all up and you get super computer performance fór simulation,
modeling, analysis, design automation, medical imaging. animation.
Photo Galléry
and more
See Alsó
Server Products
Visualize Affordable High-Performance
Other Sun Products
We call this merger of advanced technologies UltraComputing™, and
these workstations take it to a new level of power and capacity Ultra
4000 workstations offer fást, realistic graphics at a price that is
egually realistic.
www.sun.com

A Sun általános oldaldesignját egy L alakú, kidol­
gozott navigációs támogatással rendelkező sab­
lonba ágyazták. Tanulságos lehet, ha megfigyel­
jük a terv két különböző változatában, hogy
mennyire támogatják a navigációs lehetőségeket.
A navigációs rendszer 1998-as designja több­
szintű felépítést mutat. A legfelső szint lehető­
ségeit az oldal tetején keresztben láthatjuk,
az aktuális helyzet a vízszintes sávban két szin­
ten ágyazódik egymásba, az alacsonyabb szintek
választható lehetőségei pedig oldalt és, lent
jelentek meg. A keresömezö közvetlenül a logo
alatt helyezkedett el, és bár ez elég feltűnő hely,
később kiderült, hogy azok a site-ok, amelyek
1998 végén és 1999-ben keresömezövel látták el
oldalukat, elég ritkán tették ide.

[212] Jákob Nielsen: Web-design

 sun.com My Sun | Régiónál Sites | Site Index | HowTo Buy

SEl.ECT ATOPIC- 3®
Home > Productat Solutions > Haitlware > Infoi mation Appliances > Sün Ray I El iter piise Appliance
Sun Ray1 Enterprise
Appliance SUN RAY’ 1 ENTERPRISE APPLIANCE
- Hot Desk
Architecture
- Features & Benefits Event Relnoadcast
- Specifications
- Enterprise Sen/er
Software
The ideál appliance solution fór
- Interconnect
- Technical
enterprise workgroups.
Information
- ISV Solutions Easyto use. easy to administer, easvto
iike
Related: Your work is always there - when you want
it, where you want it
- White Papers
Your data Is safe
* Improved productivitv and lower costs go
hand-in-hand

Are you looking fór centralized administration and a rich user experience? Look
no further. The “plug-and-work" Sün Rav7Tj 1 enterprise appliance requires no
client administration or upgrades while at the same time putting the power of
the server on your desktop. On top of that, you get the unique capability of "hot
desking* - the ability to instantly access your computing session from any
appliance in your workgroup - exactly where you lett off.

The Sun Ray 1 enterprise architecture is made up of the appliance itself, Suri
R.i; -1. i~ip- -i 'r" and Hot Desk technology. The first true
appliance fór the Service Driven Network, the Sun Ray 1 enterprise appliance is
ideál fór your enterprise workgroup environment's business-critical applications -
- inciuding customer management, call centers, training and education,
government, financial services, and ERP -- and never needs upgrading.

Easy to use, easy to administer, easy to like.

With Sun Ray 1 enterprise appliances, you get a greatly simplified environment
that offers the benefits of client-server computing without the costs of
maintaining fát clients. So you can gain greater control over your desktop -
significantly reducing purchase, service, and support costs, while still securely
accessinq your favorité applications. In fact, you can access applications on|
www.sun.com

Az 1999-es design grafikai szempontból és a
letöltési időt tekintve is jóval egyszerűbb és
gyorsabb. A legfelső szintű opciók főleg a lenyíló
menüben láthatók, noha a legfontosabbak felül
keresztben is megjelennek. A jelenlegi helyzet
most kenyérbélben látható, aminek megvan az
az előnye, hogy az összes szint látszik (főleg az
olyan mélyen beágyazott cikkeknél hasznos ez,
mint amilyen az ábrán is látható). Hátránya,
hogy a szomszédos lehetőségek nem látszanak.
És végezetül: az alsóbb szintű választék még
mindig látszik oldalt. A keresömezö a jobb felső
sarokba került, ami 1999 óta általánosan
elfogadottá vált.

Site-tervezés [ 213 ]
 Dinecaurc Sav • ttia Earth Rain Fa En d aaaared

Natúré
Burger

Dinosaurs

Lturel

Fossils/Bones

Surf iram herí to sites putside* MaMaMedia & Wf lírilííttBÍ)

^A-Jlahprl
Dinosaurs In New Mexico
(http i //w w v. a p s. ed u/ntm I p ig es/d I n o sl n n m > htm I)

Röad about tne thfBe-ysar-old who discoverad a 150-millíon year old dinosaur eggshell...learn
about bírd fossils.., find out aboutthe latestdino discovery irt Név/ Mexico,.. and lots more!

www.mamamedia.com
Halszem nézet a MaMaMedia
gyerekoldalán

A felhasználó irányítja a navigációt

A hagyományos felhasználói felületnél a tervező' határoz­
hatja meg, hogy mikor hova mehet a felhasználó. Akár azt
is megtehetjük, hogy kiszürkítjük azokat a menüponto­
kat, amelyek egy adott helyzetben éppen nem értelmez­
hetőek. Vagy egyszerűen egy olyan ún. modális dialógus­
ablakot jeleníthetünk meg, amely mindaddig a többi ablak
felett marad, amíg a felhasználó nem ad választ az ablak­
ban lévő kérdésre. A weben azonban alapjában véve a fel­
használó dönti el, milyen sorrendben halad az oldalakon;
akár olyan útvonalat is választhat, amire a tervező nem is
gondolt. Megtörténhet, hogy egy keresőből egy site köze­
pébe csöppen, anélkül, hogy valaha is látta volna a hon­
lapot. A felhasználó dönti el azt is, hogyan használja a
könyvjelzőket, amelyekkel akár saját igényeinek megfele­
lő felületet is kialakíthat egy site-hoz.
A webtervezőknek a felhasználó által irányított navigá­
cióhoz kell alkalmazkodniuk, és azt kell támogatniuk. Né­
ha végig lehet vezetni a felhasználókat egy adott útvona­
lon anélkül, hogy bizonyos oldalakat látnának, de az ilyen
site-ok meglehetősen agresszív és uralkodó benyomást
keltenek. Olyan szabad mozgást és rugalmas navigációt
kell lehetővé tenni, amelynek alapján sokféleképpen le­
het egy site-on belül mozogni. Jobb, ha belenyugszunk,
hogy az egér a felhasználónál van, és mi ezen nem változ­
tathatunk.

[ 214 ] Jákob Nielsen: Web-design

r r THE DOCUMENT COMPANY

Printíno \ l
Desktop Printing
Xerox desktop printers and multifíinction systems are designod to meet the needs of
ndividual users or a small group of users in a shared environment.

How to Use
Jse this table to view and compare these products based on their functions and key
Batures. ThB table currently displays key features hasad on the primary function of
hese products (e.g. printing). To see key features of thesB products based on their
additional functions, click one ofthe four function tabs below To compare products
according to one of these features (e.g. price), click a feature and the table will re-
sort. Select an individual product fór more detail.

Printina Coovlna Sc.iiiiiinri Faxing

Product Price $ Frirrt Frirrt Sceed Max, Facér FTint Ne'tvkirkablB Collation
Perel útion Siea Technoi oav Typé
Idpi'i

Xerox DocuPrlnt *JöC $130.00 000 XÖOO dpi 5 ppm B/W 8.00 X 14,00 Xerox Color N/A N/A

1' B/W 2 ppm Color Inkjet

600 x 600 dpi
Color

Xerox DöcLiPrint XJ8C $200.00 1200 x1200 8 ppm B/W 8.50 X 14 00 Xerox Color N/A N/A
P dpi B/W 4 ppm Color Inkjet
1200 x1200
dpi Color

Xerox DocuPrínt P8 $300.00 1800 x 600 8 ppm B/W 8.50 X 14.00 Laser N/A N/A
WTIí ' with image only
enhancement,
True 600 x
600 dpi BAnr
only

Xerox WorkCentre. 450cp All- $300.00 600 x600 dpi 7 ppm B/W 8.50 X 14.00 Inkjet N/A N/A
in-One B/W 2 ppm Color
t> C S 1 F 600 x600 dpi
Color

Xerox DocuPrirjt PBe $340.00 600 x600 dpi 8 ppm B/W N/A Laser Nőt N/A
Wl'
B/W only on|y Available

X a ro.x Wo ikC a ntre XEBO $400.00 600 x600 dpi 8 ppm B/W 8.5Q X 14.00 Laser N/A N/A
blattal CodIst/ Larer Printer B/W only only

i> c
XeróxWoikCentre XE82 $460.00 600 xOOO dpi 8 ppm B/W 8 50X14.00 Laser N/A N/A
Diaital Coprer / Lasa'r Printer B/W only only
|p“|c’[ii |t
www.xerox.com

A felhasználók mindig azt szeretik, ha a weboldalon jelenlévő

termékeket könnyen összehasonlíthatják. Ha az információ
csak egyes termékek oldalaira korlátozódik, a felhasználók
aligha kapnak átfogó képet az egész térről és nem tudják
eldönteni, hova akarnak menni. Az összehasonlító táblázat
remek megoldás, lerövidíti a navigációt és a felhasználó
azonnal arra az egy vagy két termékre mehet, amely tényleg
érdekli.

Site-tervezés [ 215 ]
 AutoTrader^&b
Your cár is waiting.

Decision Guide
Find Your
Cár Now
Compare Cars
Sell Your
Cár Free

New Cár Info

Choose
Fináncé And Anoiher C ar
Inau ráncé

Reviews & Info 1999 Mercedes- 2000 BMW 540 i 4-

Benz E430 4Doot Boor Sedan 4.4
Ftnd A Dealer Sedan 4.3

This color highlights information yo u mightfind import ant.

Deciston Guide ■

Help Generál informáljon

Model Vear 1999 2000
Homa
■ Cár Type Sedan Sedan

Number of Doors 4-doors 4-doors

Seatíng Capacity 5 5

Model E430 5401

Manufacturer Mercedes-Ben2 BMW

Country of
Germany G e rm a n y
Manufacturer

Őri gin of Assembly GermanV Germany

Price
MSRP $51,300 $51,100

Dealer Invoice $44630 $46150

Destination Charge $595 $570

Fuel Econcniv
rúe 1999 .'Vercec'ez-áe.oz F4J0 4-floor Seá/J 4,? gets at /eajt 10
perce/? t more orereú m/les per ga/Ao/? túa/? túe 2000 áAíkV 540 7 4-
űoor Seá/> 4.4.
City Mileage 19 mpg 18 mpg

Highway Mileage 26 mpg 24 mpg

Fuel Tank Capacity 21.1 gallons 18.5 gallons

Safety
Safety Fe a tűrés
Anti-Lock Brakes Vés Vés

Driver-Side Alrbag Yes Vés

Passenger-Side Airbag Vés Vés

FÁe^e cars come rv/'tú pasje/jg&r-s/'rfe a/'rúags. CA/A^re/? //? rear-

[2^ ácmg ár seats /?ot ie p/acec /7? túe parje/?ger s/tfe

ü/j/ess túe a/'rhag ca/? úe d/saúíed.

Traction Control Vés No

Fú/s e/ertromc controJ systertJ preve/?t5 dr/ve rvúee/s /rom

A
IT?1 jp//Jfl/’/>g cm a j rv-tract/b/? jc/rface Ay a//tomat/áúy app/ymg
iratai or rec'ücmg e.og/ie porver.

Child Safety Locks No Vés

Integrated Child Seat No No

Child Seat Anchors Yes Vés

www.autotrader.com

[ 216 ] Jákob Nielsen: Web-design


(Szemben levő oldal) A dinami­
kus összehasonlító táblázatok
megkönnyíthetik a nagy és
összetett információs tér irányí­
tását. Azzal, hogy egymás mel­
lett sorolja fel azokat az autókat,
amiket a felhasználó meg akar
vásárolni, a site még ki is emeli a
legfontosabb felszereléseket
vagy különbségeket, amikre egy
vevőnek oda kell figyelnie az
autók elemzésekor. Persze a
magam részéről a két autó
összehasonlításakor biztosan
nem a jobb oldali légzsákot
emeltem volna ki, hiszen ez
mindkét autóban van.
Ráadásul egy hagyományos alkalmazás használata zárt
felhasználói élményt nyújt. Noha az ablakozó rendszerek­
ben mód van az alkalmazások váltogatására, s egyszerre
több alkalmazás is látható, a felhasználó egyszerre csak
egy alkalmazásban van és kizárólag annak az utasításai,
illetve interakciós szabályai érvényesek. A felhasználók
viszonylag hosszú időt töltenek el minden alkalmazással,
tehát megszokják a designt és a lehetőségeket.
A weben a felhasználók gyorsan mozognak a site-ok
között, és a tervek (site-ok) közti határok elmosódnak.
Nagyon ritka, hogy valaki pár percnél többet töltene el
egyszerre egy site-on. A felhasználók a navigáció során hi-
perhivatkozások segítségével ugrálnak egyik site-ról a má­
sikra. A gyors mozgás miatt a felhasználók úgy érzik, hogy
a web egészét használják egyetlen site helyett. Nem akar­
nak egy-egy site-hoz tartozó használati utasítást vagy sú­
gót olvasni, egyszerűen csak alkalmazni akarják azt a ta­
pasztalatot és tudást, amit a különböző' site-ok használata
közben szereztek. Az ergonómiai kutatások azt bizonyí­
tották, hogy a felhasználók mindig elégedetlenek, ha
olyan site-ra kerülnek, ahol a navigáció nagyon eltér a
megszokottól. Vagyis a web már maga is egy külön műfaj,
s minden site-ot e műfaj szabályai alapján ítélnek meg.
Persze a hagyományos GUI-k is egy nagy egész részei, és
ajánlatos a gyártónak a tervezési stílusra vonatkozó uta­
sításait követni, mert az egyéni és az egységes külalak köz­
ti egyensúlyban a mérleg nyelve a webes designok ese­
tében inkább az egységes külalak felé dől el. Ugyanakkor
a webtervezéssel kapcsolatban nincs elfogadott egységes
útmutató, amely megmondaná, hogy a tervezők hogyan
használják eszközeiket tervezés közben ahhoz, hogy a
megjelenés és működés a többséghez hasonlítson. Nagy
támogatója vagyok egy hivatalos webtervezési egyez­
ményhalmaznak, de amíg nincs ilyen, addig azt taná­
csolom a tervezőknek, alkalmazkodjanak és fogadják el,
hogy nem az ő site-juk a világ közepe. A felhasználók to­
vábbra is vándorolni fognak a site-ok között, s nekünk az
a feladatunk, hogy megkönnyítsük a site-ok használatát.
Segítsünk a felhasználónak boldogulni a sok
információval!
A weben való navigáció nem egyszerű feladat, hiszen in­
formációs objektumok milliárdjaival kell foglalkoznunk.
Most a weben körülbelül „csak" egymilliárd oldal van, de
Site-tervezés [ 217 ]

Design-teremtés
avagy design­
evolúció
A hagyományos GUI-nál
még megvolt az a kénye­
lem, hogy a bevezető
szakaszban nem kellett
kapkodni, a kutatást és
fejlesztést a vezető cégek
végezték. Sok év telt el, mi­
re feltalálták az ablakokat,
menüket és ikonokat, s el­
készültek az első tömegter­
mékek. A kísérletek nagy
részét interface-specialisták
végezték, így például a
Xerox PARC kutatói vagy
Bruce Tognazzi az Apple-
nél. Ennek eredményeként
a rossz ötleteket elvetették,
és a jókat beépítették az
irányelvekbe, még mielőtt a
GUI az átlagos felhasználó­
ig eljutott volna. Egy GUI-
típusú terv tehát körülte­
kintően összeállított útmu­
tatót tartalmazott, ahol a jó
ötletek egymást erősítették.
Ezzel ellentétben, a web
ebben a pillanatban is fej­
lődik, és a nyílt interneten
jelenleg is zajló kísérletek
alanyai mi vagyunk (nem
pedig a laborokban ülő kí­
sérleti személyek). így sok­
kal kíméletlenebb a fejlő­
dés, az ötletek nyilvánosan
csapnak össze. A végén per­
sze úgyis a legjobbak ma­
radnak meg, hiszen a rosz-
szul összeállított site-okat
senki sem fogja látogatni.
[ 218 ] Jákob Nielsen: Web-design
2005 körül már 10 milliárdot lehet elérni bármely
internetkapcsolattal rendelkező' eszközről. A mai felhasz­
nálói felületek egyszerűen nem alkalmasak ekkora
mennyiségű információ kezelésére. Végső soron az összes
mai felhasználói felület nagyjából az 1984-es Macintosh
felület mása, amely már maga is hasonmása volt a Xerox
PARC kutatási eredményeinek (a 70-es évek vége, a 80-as
évek eleje). A Mac-et arra tervezték, hogy azt a néhány
dokumentumot kezelje, amit egy felhasználó készít és a
gépén tárol. Még a PARC-kutatással is főleg az irodagépe­
sítést célozták meg, főként azért, hogy egy munkacsopor­
tot és néhány ezer dokumentumot támogassanak. A web
ezzel ellentétben egy olyan elosztott információs környe­
zet, ami jóval több dokumentummal rendelkezik, s ame­
lyet felhasználók milliói (hamarosan több száz millióan)
használnak.
A webböngészők a jelenleg elterjedt felhasználói felüle­
tek stílusában készültek, így eredendően alkalmatlanok a
web böngészésére. Elegendő, ha meggondoljuk, hogy a
legördülő menü (még a jobbra nyíló menükkel együtt is)
milyen hihetetlenül rosszul oldja meg a felhasználó
könyvjelzőinek elrendezését! Az alapvető hiányosságo­
kon az sem segít, ha a menüt „könyvjelzők"helyett „ked-
vencek"-nek nevezik el.
A mai szoftverek képtelenek megoldani a web navigá­
ciós problémáit, vagyis a webtartalom tervezőinek kell er­
ről gondoskodniuk. Még valószínűbb, hogy ahhoz, hogy
egy web-méretű információs térben a navigáció kérdése
megoldódjon, egyszerre lesz szükség a szoftverek és a tar­
talom jobb megtervezésére.
A web korai időszakát egyszerű hiperszöveg-hivatkozá-
sok jellemezték, melyek megszerkesztetlenül mutattak
mindenféle oldalakra. Sőt, gyakoriak voltak az olyan na­
gyon hosszú ajánlott linklisták is, amelyek nem fűztek
részletesebb magyarázatot a linkekhez, így a felhasználó
számára nem derült ki, melyik link érdekelheti őt. A fel­
tételezés ugyanis az volt, hogy a web annyira érdekes és a
felhasználók annyira kíváncsiak, hogy úgyis megnézik az
összes linket, s annál hálásabbak, minél több van belőlük.
Mára ritkábbak lettek az ilyen hosszú lajstromok, s me­
gint értéke lett a válogatott hivatkozásnak, mióta megje­
lentek az egyes szerzők által gondosan összeválogatott,
bizonyos célközönségnek szóló, a legjobb vagy leginkább
témába vágó linkeket tartalmazó listák.
 MICROSOFT PRODUCTS SEARCH SUPPORT SHOP WRITE US Microsoft

~l Information
■Q borrefiis in!ervioiwifig-»y( rogior.al hiqliliqhts

-------------------- (microsott culture »)-(event calendar

Here is a list of locations where our Microsoft

recruiters will be in Lhe next few months.

Current Recruiting Calendar

Society of Women june 25 26 Albuquerque,

Engineers NM

To rneet with lis at one of these events, please email your

resume to us in advance. Please indicate which event you are
interested in on your resume. Qualified candidates will be
contacted prior to the event fór initial interviews.

www.microsoft.com

A felső sorban levő fekete gombok a site egész
területén szabványosan megkülönböztetik
a site-ot a web többi részétől, segítségükkel
a honlapra, illetve a keresőoldalra is könnyen
eljuthatunk. Jobb lett volna a keresögombot
szembeötlöbb helyre tenni, most kicsit elvész
néhány kevésbé fontos gomb között. Ezzel
az oldallal azonban nem ez a fő gond, hanem
az igencsak zavaró második szintű navigációs
sáv. Az „Információ" (Information) alatt talál­
ható öt opció elhelyezkedése azt a benyomást
kelti, mintha az itteni információs térnek két
útja lenne, mindkettő oldalak sorozataként.
Az aktuális oldal ki van emelve (helyesen),
de furcsa, hogy ez a „Microsoft kultúra" (Micro­
soft culture) után áll és nem az „interjú" (inter-
viewing) után, pedig az interjúk beosztásával
foglalkozik. Általában elmondható, hogy csak
akkor érdemes folyamatábrát használni, amikor
az információs tér valamilyen rendezett sorozat.
A „Vissza"-típusú link értékes navigációs segít­
ség, amellyel a felhasználó egy szinttel feljebb
léphet, de az „állásajánlatok" (employment
opportunities)-kulcsszó tipográfiája kusza, és
nem illik bele a site-ba. Az oldalon a második
legfontosabb szó, az „állás" (employment) alig
olvasható. (Az oldalon a legfontosabb szó ter­
mészetesen a site neve, mégsem érdemes a na­
vigációs sávot telezsúfolni azzal, hogy kétszer
jelenik meg.) Elszalasztanak még egy lehetősé­
get, hogy az oldal minél jobban szolgálhassa kö­
zönségét: a Női Mérnökök Szövetsége által ren­
dezett esemény honlapjára mutató link nagyon
hasznos lett volna azok számára, akik azért
mentek volna el, hogy Microsoft személyzetisek­
kel találkozzanak.
Én a képernyőoldalt három nappal a Női Mér­
nökök Szövetségének konferenciája után készí­
tettem. A site-oknak azonnal le kellene cserélni­
ük a már nem aktuális információkat!

Site-tervezés [ 219 ]
 ZDNet TOTÁL INTEGRATION. PACIFIC * BELL

Gél your daily

technologyfix
enter email
Subscribe Now
See a sample issue Berst Áléit • Flnd more storíeS like thlü

FRIDftY, AUGUST27. 1999

• Email this storyto a frlend
Just-Add-Water Web Stores
Briefinq Cenlera • Print this story

Companies Jesse Beist, Editoiial Diiectoi • PostTalJ Baok to this story

Products ZDNet AnchorDesk • .-.CRÜM.-.rJI.-. iWhal'.- that?.

KillerDownloads jBRlEFING CENTER: |

rí_______ :____
HTú ü J ITT' i
Top 10 Slories Go to Papé 2> ■ Beámmá re b
Web Store Resources
Search
Week in Review My boss Is comlngto town next week. Flrsttlme he's IREAD MORE:
actually graced our doarstep. And in a lót of ways ttiat's Siói éri ont Software Markét
Communiív
a good thing. Nothing like being 3,000 mlles írom Consolidatlon Contlnues-
TalkBack corporate headquarters. PC Week
ilelp
Horné
There are mllllons of small businesses and Web Microsoft Targets Web
entrepreneurs who thlnkthe same way They like their Hosting Outfits - Smart
Independence. They don't mind being 'small' - long as ReseHer
they're In control oftheir destiny.
Onen an Online Store: It's.
Butyou knowwhat I think? I thlnkthey dream ofthe day Easv-ZOTV
the CEO ofAmazon.com or CDnow acknowledges their
presence. The day they're no longerjust a nlche site
Rule the Web Throucih
with a small bút loyal following. New technologles and
Affillate Marketing - ZDTV
new product offierings make It easlerthan everto be a
cyberstore. Somé companles wlll even do all the work
foryou- and pút your name on It. I*m nőt here to glve SUBSCRIBE:
you an exhaustive list— IVe linked more resources on Cet AnchorDesk's Email
Page 2. Bút here are ways the just-add-water storefront Summary In Your Inboxi -
trend Is shaplng up: ZDNet AnchorDesk

All-in-one-kits: Affinfa.com Just launched a service lUISCUSS:

enabllng any Web site to quicklyand easlly create a
Jesse's Berst Alerts
customized shopplng portai with products relevantto
their audience - forfree. Site owners goto the Affinia
site, choose products they wantto promote from a TODJIYQN
database of over 1,000 merchants, plck a site design ANCHORDESK
template they like - then watt fór their portion ofthe Just-Add-WaterWeb Stores
sala proceedsto arrive. The transaction processlng,
shlpping and customer service chores are all handled
bythe merchants. Click fór more. A Leaner, Meaner PolntCast
Li ebuts
www.anchordesk.com

[ 220 ] Jákob Nielsen: Web-design

(Szemben levő oldal) Jesse Bért
AnchorDesk oldalán a kapcsoló­
dó, hosszabb hírekre mutató
linkeket a jobb oldalon helyezte
el. A bal oldalt a site-on belüli
navigáció foglalja el, mint azt
már megszokhattuk. A felhasz­
nálók gyakran figyelembe sem
veszik a bal sávot (kivéve,
ha kimondottan a site-on belül
keresnek valamit). A jobb oldalon
levő hivatkozásokat viszont
remekül lehet arra használni,
hogy Berst további, a témáról
szóló cikkeket ajánljon.
A jövő navigációja
A navigáció nem csupán a
böngésző vagy a szerver
feladata. Ehelyett ez legyen
közös feladata a kliensnek,
a szervernek és olyan erő­
forrásoknak, mint a proxy-
szerverek.
így például logikusnak tar­
tanám, hogy a szerver el-
küldje a site-térkép definí­
ciót a kliensnek XML-ben,
hogy a böngésző egybe
tudja olvasztani a web más
részeivel kapcsolatos tér­
képekkel, amelyeket a fel­
használó gyakran látogat,
s így testre szabott navigá­
ciós térképet hozzon létre.
Ezt a térképet aztán a
proxy-szerverröl letöltött
minőségi jelzésekkel jelöl­
hetné meg, például azzal,
hogy kollégái mely oldala­
kat találtak hasznosnak.
A site-térképek kezdenek közhellyé válni. Minden fel­
használó szerint szükség van rájuk, s hipertextes kutatá­
sainkból mi is tudjuk, hogy az áttekintő' ábrák segítenek
az információ gyors megtalálásában. Én sem vagyok a
site-térképek ellen, de valljuk be őszintén, a maiak nem
sokat segítenek a felhasználókon. Példának okáért nem
derül ki, hol is van éppen a felhasználó, pedig már a bevá­
sárlóközpontok térképén is megszokhattuk az „Ön itt áll"-
jelzést. A legtöbb site-térkép csak felsorol, holott sokkal
jobb lenne egy olyan dinamikus site-térkép, ami mutatná
azt az oldalt, ahonnan a felhasználó érkezett, s az eltérő
érdeklődésű csoportoknak másképpen jelezné az infor­
mációk részeit.
Az eligazodás megkönnyítése
Nyilván nem lehet minden egyes információs objektumot
egyetlen navigációs felülettel bemutatni (hiszen olyan sok
van belőlük). Ehelyett a zűrzavar csökkentésére több
módszer kombinációját kell használnunk. Néhány ezek
közül a módszerek közül:
■ Aggregáció (egyetlen egység megjelenítése, amely több
kisebb egység összességét jelöli). Ezt egy site-on belül
elég könnyű megtenni (mi több, a „site" fogalma az
aggregáció egy magas szintje, a rész-site szintúgy), de
site-ok között már nehezebb lehet az összevonás.
■ Összegzés (nagy mennyiségű adat bemutatása keveseb­
bel). Erre jó példa, amikor kis képek jelölnek nagyob­
bakat, vagy kivonatok jelölnek teljes dokumentumo­
kat. Olyan módszerekre van szükség, amelyekkel nagy
mennyiségű információt lehet összegezni.
■ Szűrés (olyan töltelékek kihagyása, amelyek nem fon­
tosak). Az összegzett és minőség szerinti szűrések külö­
nösen hasznosak (például csak azt jelenítjük meg, amit
mások értékesnek ítéltek).
■ Rövidítés. Hagyjunk el mindent az információ beveze­
tőjén kívül, s a felhasználók hadd kattintsanak egy
„Folytatás..."-linkre a többiért!
■ Példákon alapuló reprezentáció. Csupán reprezentatív
példákat jelenítsünk meg, s írjunk mellé olyasmit, hogy
„3 millió további objektum".
Site-tervezés [ 221 ]
 Ne használjunk 3D-t a navigációra!
A szaksajtó pár havonta beszámol egy olyan
új technológiáról, mellyel lehetségessé válik
a weboldalak három dimenzióban történő
böngészése. Nagyon sok az olyan design,
ahol a felhasználóknak háromdimenziós
téren kell átrepülniük a tájékozódáshoz.
Ezek a rendszerek többet ártanak, mint
használnak:
■ Nekünk, embereknek a 3D-s térben való
tájékozódás természetellenes, sokkal
egyszerűbb elsajátítanunk egy mozgást a
felületen, mint a térben.
■ A be- és kimeneti eszközeink egyaránt
2D-sek (jellemző módon az egér illetve a
képernyő), így az úgynevezett 3D-s
felületek inkább kivetítések, mint valódi
3D-k, vagyis a mozgás és az irányítás
természetellenes és áttételes.
■ Az információs tér n dimenziós, ahol n
egy nagyon nagy szám, így nincs rá érv,
hogy 3D-s vetülete miért lenne ter­
mészetesebb, mint a 2D-s.
■ Amikor a felhasználó 3D-ben tájékozódik,
az információ nagy része el van rejtve,
így még nehezebben kaphat áttekintő
képet (ami pedig a tájékozódás segítésé­
nek elsődleges célja lenne).
■ A 3D-s felületek közül egyet sem vetet­
tek alá felhasználói felületértékelésnek,
hogy lemérjék, vajon általános tájékozó­
dási feladatokra gyorsabban használható-
e, mint az egyszerűbb, 2D-s design. Ezek
a felületek bemutatókban ugyan jól fes­
tenek, de általában nem segítenek igazi
felhasználók igazi feladatainak elvégzé­
sében.
A lényeg az, hogy a 3D nem egy olyan
varázseszköz, ami egyszeriben megoldja a
navigációs problémákat. Még ha valaki ké­
szít is egy olyan 3D-s felületet, ami beválik,
még mindig megmarad az az alapvető fela­
datunk, hogy az információt értelmesen
építsük fel, úgy, hogy a felhasználóknak is
megfeleljen.

Rész-site-ok

A web felhasználóinak rendszerre van szükségük ahhoz,

hogy a sok különböző' információs tér közt eligazodjanak.
A webnek alaptulajdonsága, hogy nem támogat az egyes
oldalnál nagyobb szerkezetet - ez az információ egyetlen
felismerhető' egysége.
A különálló oldalak nyilván nem kielégítő szerkezeti
egységek. A web korai éveitó'l fogva mindig is hangsúlyt
helyeztem arra, hogy a site is egy további, alapvető' szer­
kezeti egység legyen. Mivel a felhasználó egyetlen kattin­
tással akár a világ másik végére is kerülhet, minden oldal­
nak tudatnia kell a felhasználóval, hová is érkezett.
Webergonómiai szempontból fontos a site határozott
felismerése, hiszen szerkezetépítő módszer, de a legtöbb
weboldal túl nagy ahhoz, hogy a site szintje legyen az
egyetlen szerkezet. Sok mindent el lehet hierarchikusan
rendezni, így a hierarchia világos megjelenítése szintén

[222] Jákob Nielsen: Web-design

ott lehet az oldal tetején, további összefüggéseket és navi­
gációs lehetőségeket nyújtva. Például a képzeletbeli Nagy-
Cég intranetén a stockholmi iroda honlapjára az alábbi
egymásba ágyazott hierarchia vezethet:
NagyCég-web -> Értékesítés -> Európai régió -> Svéd­
ország -> Stockholmi iroda
A lista minden elemének a megfelelő' szint legfelső ol­
dalára mutató hiperlinknek kell lennie. Ne feledjük azon­
ban, hogy ha a hierarchia legalsó szintjének neve (itt a
„Stockholmi iroda"), az adott szint legfelső oldalán jelenik
meg, ne legyen hiperlink, a szint levél-elemén azonban
aktívnak kell lennie!
Az olyan információs tereknél, amelyeket nem egy­
könnyen lehet hierarchiába rendezni, a rész-site-ok hasz­
nálata egy további hasznos felosztó mechanizmus lehet. A
hierarchikus információs terek esetében is használhatjuk
a rész-site-okat egy bizonyos szint kiemelésére.
Rész-site alatt egyszerűen olyan oldalak halmazát ér­
tem egy nagyobb site-on belül, amelyeknek designja és
navigációs mechanizmusa megegyezik. Az oldalak ezen
halmaza lehet sík tér, esetleg lehet valamilyen belső szer­
kezete is, de mindenképpen kell lennie egy kitüntetett ol­
dalnak, amely a rész-site honlapjaként szolgál. Jó, ha a
rész-site minden oldalán van a rész-site honlapjára és az
egész site honlapjára visszamutató hivatkozás, a lokális
mellett nyújtson átfogó navigációs lehetőséget is (például
a site honlapjára vagy site-szintű keresésre).
A rész-site-okat olyan hatalmas weboldalak bonyolult­
ságának csökkentésére használhatjuk, amelyek több ezer
vagy akár több százezer oldalból állnak. Ha az információs
tér egy szeletének helyi szerkezetet szabunk, elérhetjük,
hogy a felhasználók otthonosan mozogjanak a site azon
részén, amely számukra a legfontosabb. Ráadásul egy nagy
site gyakran annyira sokrétű információt tartalmaz, amit
már nem lehet egyetlen átfogó felépítésbe gyömöszölni,
így a rész-site-ok valamelyest eltérő külalakja és benyo­
mása segíthet a felhasználóbarát szerkezet kialakításában.
Egy rész-site a felhasználók egy bizonyos rétegének szól,
vagy egy nagyobb, általánosabb site-on belül elősegíti a
speciális felhasználási módot.

Site-tervezés [ 223 ]

Ne keressünk a
weben!
Nem tudni miért, sok web-
oldaltervezö kötelességének
érzi, hogy olyan kereső­
funkciót biztosítson, amely­
nek alapján a felhasználó
választhat, hogy csak az
adott site-on vagy az egész
interneten akar-e keresni.
Ez téves elgondolás. Min­
denki tudja, hol találhat
web-szintű kereső progra­
mokat, az egész weben ezek
a leginkább használt szol­
gáltatások. Nem kell a saját
felületünket egy újabb
opcióval terhelnünk azért,
hogy egy ennyire haszon­
talan lehetőséggel egészít­
sük ki.
[ 224 ] Jákob Nielsen: Web-design
Mindig nehézségekkel jár, ha egy rész-site készítője
megpróbálja a helyi információk egyediségét kiemelni,
miközben egyúttal megpróbálja az egységes képet is meg­
tartani. Természetesen nem szerencsés, ha a rész-site-ok
teljesen független site-ként üzemelnek, és semmi sem
kapcsolja őket a fő site-hoz, amely alá tartoznak, ahonnan
értelmüket s változatosságukat nyerik.
Jó példa a rész-site megvalósítására a ZDNet Anchor-
Deskje, ahol Jesse Berst a számítástechnika elismert kom­
mentátora elemzi az iparág időszerű történéseit, s a Ziff-
Davis-site egyéb részeiről további információkra utaló lin­
keket gyűjt össze. Az AnchorDesk-rész-site ekképpen
szerkesztett módon tálalja az egyébként hatalmas rneny-
nyiségű információt, s a hiperlinkek hozzáadott értékkel
(kommentárok) egészülnek ki.
Keresési módszerek
Ergonómiai kutatásaim szerint a felhasználók alig több
mint fele használ keresőprogramot, körülbelül az ötödük
követi a linket, a maradék pedig hol így, hol úgy viselke­
dik. A kereső felhasználók egy site-ra érkezve általában
egyenesen a keresőgombot keresik. Nem akarnak körül­
nézni a weboldalon, feladatcentrikusak és egy bizonyos
információt szeretnének megtalálni olyan gyorsan, ami­
lyen gyorsan csak lehet. Ezzel szemben a linkkövető fel­
használók a site-on belüli linkek mentén haladnak. Még
ha egy bizonyos információt keresnek, akkor is először
megpróbálják azt a honlapról kiindulva, a sokat ígérő
hivatkozásokon haladva megtalálni. A linkkövetők csak
akkor ismerik el vereségüket, és adnak ki egy keresőpa­
rancsot, ha már teljesen elvesztek. A hol így, hol úgy visel­
kedő felhasználók váltogatják a keresést és a linkkövetést,
attól függően, hogy az adott helyzetben mi tűnik ígére­
tesebbnek, de semmit sem részesítenek eleve előnyben.
Bár a keresők vannak túlnyomó többségben, a webes
tervezéskor mindig a szerkesztettséget és a könnyű tájé­
kozódást kell szem előtt tartani. Minden oldalnak világo­
san bele kell illenie a site-ba.
1. A keresést nem kedvelő vagy vegyes viselkedésű fel­
használókat mindenképp támogatni kell.
2. Azoknak a felhasználóknak is,akik a keresést használ­
ják, hogy egy oldalra jussanak, rendszerre van szüksé­
gük ahhoz, hogy megértsék az oldal helyzetét az egész
site-éhoz képest.

M i kro-navigáció
A site egészén történő tájé­
kozódáson kívül a felhasz­
nálóknak a site egy kisebb
részén belül is boldogulniuk
kell. Tudniuk kell mozogni
olyan hosszú, de mégis egy­
ségként felfogható oldalak
között is, mint amilyen pél­
dául egy hosszú cikk vagy
egy termékleírás, ha az ol­
dalukon gördítősáv van.
A keresés során talált oldal környezetében is szükségük
van a site-on belüli tájékozódásra. Ritka, amikor egyetlen
oldalon megtalálható az összes válasz, ezért a felhasználók
általában kapcsolódó oldalakat is meg akarnak tekinteni.
A keresést a site minden egyes oldaláról könnyedén
elérhetővé kell tenni. A kereső' felhasználók legtöbbször
már a honlapon rákattintanak a keresőgombra, de mások
talán addig követik a linkeket, amíg teljesen eltévednek,
akkor viszont azonnal rá akarnak keresni az információra.
Vagyis minden egyes oldalon lennie kell egy keresőgomb­
nak, hiszen nem lehet előre megjósolni, mikor döntenek
úgy a felhasználók, hogy linkkövetés helyett inkább a ke­
reső lehetőséget használják.
Néha egy site bizonyos részei eléggé összefüggőek és
különállóak ahhoz, hogy értelme legyen az adott rész-
site-ra korlátozott keresésnek. Én általában ellenzem a fó­
kuszált keresést, mivel megfigyeléseink szerint a felhasz­
nálók sokszor nem értik a site felépítését. Elég gyakran
megtörténik, hogy a felhasználó úgy gondolja, hogy a vá­
lasz egy másik rész-site-on van, vagyis korlátozott kere­
séssel sosem fog rábukkanni. Máskor a felhasználók nem
tudják, hol vannak s mely rész-site-on keresnek. Lehet,
hogy azt hiszik, az egész site-on vagy egy másik részen
keresnek, mint ahol vannak.
Tervezéskor mindig nagyon gondoljuk meg, hogy tény­
leg fel akarunk-e tenni ilyen korlátozott keresési opciót!
Ha a site-nak olyan rész-site-jai vannak, amelyek mégis
szükségessé teszik a korlátozott keresést, minden ilyen ol­
dalra két kötelező szabály vonatkozik:
■ Világosan ki kell mondani, mire vonatkozik a keresés.
Ezt a kereső- és az eredményoldal tetején egyaránt je­
lölni kell.
■ Egy linket kell elhelyezni az egész site-on kereső oldal­
ra. Ezt a kereső-és az eredményoldalon egyaránt el kell
helyezni. Az eredményoldalon ilyesfajta utalást érde­
mes megjeleníteni: „Nem találta meg, amit keres? Pró­
bálja meg a keresést az egész Foo.com-ra kiterjeszteni!"
Ha ez az utóbbi linket követjük, alighanem eljutunk az
általános keresés eredményoldalára, ahol ugyanezt a le­
kérdezést általánosan kiterjesztve futtathatjuk le.
Site-tervezés [ 225 ]
 www.microsoft.com

Első ránézésre furcsának tűnhet, hogy Bili Gates beszédeit és

cikkeit önálló rész-site-ként kezelik, de rajongóinak (és ellen­
lábasainak) számát tekintve igencsak elképzelhető, hogy sokan
akarnak tőle idézeteket keresni. Ez a rész-site-ra vonatkozó
kereső a legtöbb előírásnak megfelel: rész-site-on keres, s a
rész-site jól körülhatárolt - kétlem, hogy bárki is a legújabb
Excel-hiba kiküszöbölési módját keresné ezen az oldalon.
Csupán két gondom van ezzel az oldallal. Kellene, hogy legyen
egy meghatározott hivatkozás az egész Microsoft-site-on való
keresésre, a beviteli mezőnek pedig szélesebbnek kellene len­
nie, hogy a felhasználók több kifejezést is beírhassanak. A fel­
ső navigációs sávban persze találunk az általános keresésre
mutató gombot, de az oldalon a „Keresés" (Search)-szó előfor­
dulási gyakoriságát tekintve nekem jobban tetszett volna az
oldal tartalmi részén elhelyezett link - nagyon kevesen fogják
ezt a színes „Bili Gates"-sáv fölött keresni.

[ 226 ] Jákob Nielsen: Web-design

Általános keresés
Egy keresőprogram alap­
beállításának az egész site-
on történő keresésnek kell
lennie. A felhasználók nem
feltétlenül tudják, hogy a
site melyik részén vannak
éppen, tehát ha az alap­
beállítás csupán az adott
rész-site-on történő
keresés, azt hihetik, hogy az
egész site-on vagy akár egy
másik rész-site-on kerestek.
Részletes keresés
A Boole-logikán alapuló keresést lehetőleg kerülni kell,
mivel minden tapasztalat arra utal, hogy a felhasználók
nem tudják helyesen használni. Sok felhasználói csopor­
tot teszteltünk, ilyesfajta feladatokkal:
A következő háziállatai vannak:
■ macskák
■ kutyák
Keressen információt a háziállatairól!
Majdnem mindenki a következő lekérdezést írja be:
macskák AND kutyák
Kutatásaink szerint a felhasználók általában semmit
sem találnak ezzel a lekérdezéssel, mert teszt-site-unkon
nincs olyan oldal, amelyik mindkét állatot megemlítené.
A „nincs találat"- üzenetet követően a felhasználók döntő
többsége azt a következtetést vonja le, hogy ezekről az ál­
latokról nincs információ. Még a gyakorlott programozók
is általában a hibás lekérdezést adják meg, de náluk a fő
különbség az, hogy általában rájönnek, hogy „persze, az
AND helyett OR-t kellett volna használnom."
Sajnos, a legtöbb felhasználó nem tanult hibakeresést,
emiatt nem tudja lekérdezését jól átalakítani. Éppen ezért
ajánlom, hogy a korlátolt kereséseket ne nagyon, logikai
keresést pedig egyáltalán ne használjunk az elsődleges
keresőfelületen. Akkor látom csak értelmét a részletes
keresésnek, ha az egyszerű kereséstől eltérő oldalon van
rá mód. Ezen az oldalon mindenféle divatos opciókat
kínálhatunk, akár logikai, fókuszált és egyéb parametri-
zált kereséseket is (például csak bizonyos időpont óta lét­
rehozott vagy változtatott oldalakat kell keresni). Adjunk
valamilyen ijesztő nevet ennek az opciónak (például
„részletes"vagy „összetett keresés"), hogy a kezdő felhasz­
nálókat elriasszuk az oldaltól. A keresés is az a ritka eset,
amikor ijesztgetéssel próbálhatjuk a felhasználó viselke­
dését szabályozni.
Általánosságban megállapíthatjuk, hogy a számítógé­
pek elég jók abban, hogy hosszú listákat átnézve és meg­
jegyezve találjanak rá egy-egy keresett szóra vagy annak
megfelelőjére. A felhasználók ezt a feladatot nem tudják
jól elvégezni, ezért elég kézenfekvő, hogyan kell egy jól
megtervezett keresőnek működnie. A rendszernek he­
lyesírás-ellenőrzést kell végeznie (a felhasználói lekérde­
zéseken és a dokumentumok kifejezésein egyaránt), s a
hasonló szavak szerinti módosításokat is fel kell ajánlania.
Site-tervezés [ 227 ]

(Fent) A Sun AnswerBook2 web-
alapú dokumentációs felülete
fókuszált keresést használ. Min­
den felhasználó összeállíthat egy
úgynevezett személyes könyvtá­
rat a hatalmas információs tér
azon részeiből, amelyek általá­
ban érdeklik. A program ezt
használja a keresés korlátozására.
Ebben a példában csupán egy,
nem túlságosan ígéretes találat
volt. A találatok listája alatt ja­
vaslatok találhatók a keresés
javítására. Ezeket az utasításokat
sokféleképpen próbálták meg
elhelyezni, de a találatok listája
alatt vált be a legjobban.
A segítségek nélkül sokan nem
vették észre a teljes könyvtárra
történő keresés lehetőségét, így
sosem leltek olyan információra,
amely eredetileg nem volt benne
a keresési tartományban.
[ 228 ] Jákob Nielsen: Web-design
docs.sun.com
(Szemben levő oldal) Úgy jutottunk erre az oldalra, hogy az
AnswerBook2 felhasználója megismételte a keresést, de ezút­
tal az egész könyvtárra. Jóval több találata lett, ezek közül
igen sok jó a rendszeradminisztrátor (System Administrator)-
gyűjteményben. Tulajdonképpen az történt, hogy a probléma,
amiről a felhasználó olvasni akart (nyomtatók telepítése),
a dokumentáció összeállítói szerint rendszeradminisztrátori
feladat. Mivel az online-dokumentációk halmaza felépített
információs teret alkot, a keresés eredménylistája a találatokat
összefüggésükben tálalhatja, tehát a felhasználó számára vilá­
gossá válik, hogy a legígéretesebb találatok a rendszeradmi-
nisztrátor-gyűjteményben találhatók.
A könyv alakú ikonok használata (és maga az online-doku­
mentáció név) könyves hasonlatokra utal, amelyet az olyan
kifejezések, mint a „személyes könyvtár", csak tovább erősíte­
nek. A könyves hasonlatok a hipertextben általában nem
válnak be, de erre az adott információs térre jól illik, hiszen itt
egy bizonyos témáról összegyűjtött információk alkotnak egy-
egy „könyvet".
AnswerBook2 ■ Complete Library ■ Search Results
[ Search j|install AMB printer
O Personal Library ® Complete Library Tips

Results of search across complete library fór: install AND printer

Solaris 2.6 System Administrator Collection Vol 1

£1 System Administration Guide

Manaoinci Printino Services

Manaiiina Font;
« Planriiriii fór Pi iriter Setiio
e Adding a Network Printer
0 Bettina Ug a Print Server

£ Font Administrator User's Guide

« To Install Füríts

£ Solaris 1.x to 2.x Transition Guide

Q Preface
o How This Guide Is Qroamzed
Q Transition Information fór Users and Svstem Administrators
Q Ponting

Help

£ Accessing Online Documentation

o Ponting
o Ch árig inti Priritirig ü ptions
o ínstalliriü Document Server Süftvrare

Solaris 2.6 Software Developer AnswerBook Vol 2

£ Solaris X Window System Developer's Guide

Q Installinq and Manaqinq Fonts

Solaris 2.6 on Sun Hardware AnswerBook

£ SunVTS 2.1 Test Reference Manual

O sodtest Error Messaoes

docs.sun.com

Site-tervezés [ 229 ]

Ha nincs találat, a Barnes &
Noble keresőprogramja ellenőrzi
a kereső kifejezés helyesírását.
Ebben az esetben a felhasználó
elgépelhette a nevemet (ami
gyakran megesik), a könyveimet
azonban akkor is megtalálja.
Érdekes sajátosság, hogy ez a
korrekció azokban az esetekben
is segít, ha a felhasználó jól írja
a nevet, de az a site adatbázisá­
ban rosszul szerepel.
[ 230 ] Jákob Nielsen: Web-design
www.bn.com
A keresési eredmények oldala
A találatok felsorolását a legjóbbakkal kell kezdeni.
Néhány keresőprogram a találatok mellett megjelenít egy
pontértéket is, de mivel a felhasználók nem tudják, hogy
ezeket a pontértékeket hogyan számították ki, az ő szá­
mukra eleve értelmezhetetlenek. Ha a legjobb találatok
vannak legfelül, a felhasználó könnyen át tudja nézni a
listát, és automatikusan a legfontosabb találatokat látja
meg először anélkül, hogy felesleges időt pazarolna a
pontszámok értelmezésére.
A találatok között ugyanannak az oldalnak csak egyszer
ajánlatos megjelennie. Elég gyakran fordul elő, hogy egy
alkönyvtár alapértelmezett oldala kicsit változó URL-ék­
kel többször is megjelenik. Sok szerveren az alábbi három
URL ugyanarra az oldalra mutatna:
http://www.foo.com/bar
http://www.foo.com/bar/
http://www.foo.com/bar/index.html

(Következő oldal) A MaMaMedia
a szerkezeti áttekintést már a
keresési eredmények oldalán
megjeleníti. Amikor a „madár"
(„bird")-szóra keresünk, a fel­
használó olyan madarakról is kap
oldalakat, amelyek vadállatok
(animals) illetve háziállatok
(pets) (sőt, még a dinoszauru­
szokról is). Az oldalak közötti
különbség már az eredmény­
oldalon nyilvánvaló, így elkerül­
hető, hogy a gyerek olyan olda­
lakra fecséreljen felesleges időt,
amelyek nem a megfelelő
témákról szólnak.
Noha ezek az URL-ek elméletben különböznek (vagyis
bizonyos körülmények között más oldalakra mutathatná­
nak), érdemes őket összevonni, s a találatok listájában
csak egyszer megjeleníteni. Nagyon zavarhatja a felhasz­
nálót, ha különböző linkekre kattintva ugyanazt az ered­
ményt kapja.
Amikor a keresőrendszerek sorrendbe állítják a talála­
tokat, két dolgot kell figyelembe venniük: azt, hogy
mennyire témába vágó (releváns) és mennyire minőségi a
találat. Például ha a site-on van egy GYIK a felhasználó
keresési kifejezéséről, akkor azt az oldalt érdemes az ered­
ményoldal tetején megjeleníteni, még ha más oldalak re-
levánsabbak is. Végül is valószínű, hogy a GYIK a felhasz­
náló kérdésének megválaszolását tekintve magasabb mi­
nőséget képvisel. Továbbá fel lehetne építeni egy minőségi
rangsoradatbázist is a site minden oldalára a leggyakrab­
ban keresett kifejezésekkel kapcsolatban. így például min­
den esetben, amikor a felhasználók rákattintanak egy
linkre az eredményoldalon, megkérdezhetnénk tőlük,
mennyire találták azt jónak. Az eredményeket fel lehetne
használni későbbi keresések sorrendjének felállításához.
A webes keresés eredményének legkisebb egysége álta­
lában az oldal. Másképp fogalmazva, a keresés eredménye
mindazon oldalak listája, amelyek megfelelnek a felhasz­
náló lekérdezésének. Sajnos, e listák többsége semmiféle
összefüggés nem jelöl a talált oldalak között. Sokkal jobb
lenne a keresés eredményét a site felépítése szerint felépí­
teni. Ha például egy rész-site-on belül sok oldalt találunk,
jobb lenne ezeket az eredményoldalon egyetlen találattá
olvasztani. Néha még az oldalaknál nagyobb egységeket is
érdemes összevonni. Egy sok különálló rész-site-ot tartal­
mazó site-on történő összetett keresés eredményeként el­
ső lépésben elég lenne például a megfelelő rész-site-okat
felsorolni. A felhasználó aztán ezekben a rész-site-okban
kereshetne tovább.
Oldalleírások és kulcsszavak
Némely web-szintű keresőprogram az oldalnak a szerző
által írt összegzését jeleníti meg ahelyett, hogy maga pró­
bálna meg összefoglaló szöveget készíteni. Általában ma­
gam is ezt a megoldást ajánlom, hiszen a számítógépek
előtt ülő emberek jobban el tudják dönteni, egy oldal mi­
ről szól, s olvasmányos szöveget is jobban tudnak írni.
Site-tervezés [ 231 ]
u: Mail
Surf Plcks
E
The curtairi's up on

Help 0 MaMaMedia

Type in the topic you want to search fór websltes about.

bírd

iRíé&luMítfsi
Searching on the keyword(s)
Found 7 sites:

i-tí^riSé?^

Animals

GitBÍSÍt^

An ima I s

iTtSUP**!

Dinosaurs

: .NaUte

www.mamamedia.com

[ 232 ] Jákob Nielsen: Web-design


Legyen széles
a keresőmező!
A legtöbb keresőprogram
pontosabb eredményt hoz,
ha több szóra keres, ennek
ellenére a felhasználók még
mindig nagyon rövid kife­
jezéseket adnak meg. Emi­
att részben a keresőprogra­
mok designja okolható. Jus­
si Karigen és Kristofer Fran-
zén a Stockholmi Egyete­
men elvégzett egy kisebb
kísérletet, amelynek során
diákjaik ugyanannak a
keresőprogramnak két
különböző szövegbeviteli
mezőjét használták. A kis
beviteli mezőt használó
diákok átlagosan 2,8 szót,
míg a hosszabbat haszná­
lók átlagosan 3,4 szót
gépeltek be.
Ez az eredmény ergonómiai
szempontból kétféleképpen
is igazolható. Először is, a
felhasználó nem szeret
olyasmit beírni, amit nem
lát, tehát nem fog több
karaktert beírni, mint
amennyi egyszerre látható
a mezőben. Még ha gördí-
tödik is a beviteli mező,
a felhasználók gyakran
akkor sem írnak be hosz-
szabb szöveget, mint ami
gördítés nélkül látható.
Emellett a kereső beviteli
mezőjének pontos mérete
eleve meghatározza, hogy a
felhasználó milyen hosszú
szövegben gondolkodik.
Az oldal összegzése az oldal fejlécében egy „description"
nevű META-tag-ben van, formátuma a következő':
<META NAME=”description” C0NTENT=
“Ez az oldal tartalmának összefoglalása”>
Amikor a keresési eredmények összefoglalásának
hosszáról döntünk, két lehetőség között kell választa­
nunk. Vagy azt tartjuk szem előtt, hogy az egyes helyek jól
áttekinthetőek legyenek, vagy felsoroljuk az összes alter­
natívát. A hosszú leírások akkor jobbak, ha a felhasználó
minden egyes oldalt meg akar látogatni, de azok összeha­
sonlítását már nem tudja elvégezni sok görgetés nélkül.
A legtöbbször valamennyi összefoglalóra szükség van, hi­
szen az oldalak címei önmagukban nem árulják el, hogy
az oldalak miről is szólnak valójában.
Az oldalak összefoglalásait érdemes röviden megfogal­
mazni. A legtöbb keresőprogram csupán a leíró szöveg el­
ső 150-200 karakterét jeleníti meg, így az internetes olda­
lak esetében jobb betartani ezt a határt. Még saját kereső
használatakor is jobb nagyon rövid leírásokat alkalmazni,
mivel a felhasználók ezeket valószínűleg csak átfutják
ahelyett, hogy végigolvasnák őket.
A leírások mellett a kulcsszavak listáját is meg szokták
adni az oldal fejrészében található META-tag segítségével.
Ezek a kulcsszavak általában nem jelennek meg a keresés
eredményének felsorolásakor; a találatok rangsorolásakor
használják őket, hiszen azt tételezzük fel, hogy a szöveg
főleg a kulcsszavakról szól.
Kulcsszavak alatt egyszerű szavakat (például „busz"), és
összetett kifejezéseket is értünk (például „csuklós busz"),
mivel a felhasználók meglepően gyakran keresnek össze­
tett kifejezésekre. A web előtt végzett kísérleteink során
azt tapasztaltuk, hogy a felhasználók túlnyomórészt egy­
szavas kifejezésekre kerestek. Meghan Ede-vel egy hagyo­
mányos online dokumentációs rendszernél például azt
találtuk, hogy a felhasználói lekérdezések 81%-a egysza­
vas volt. Talán a weben található óriási mennyiségű infor­
máció késztette a felhasználókat arra, hogy pontosabbak
legyenek, mikor rákeresnek valamire, mindenesetre ma­
napság az egyszavas keresések már nem olyan gyakoriak,
mint korábban. 1997-ben a webCrawler 2261 és a
www.sun.com 24743 keresését elemeztem, s mindkét
esetben azt tapasztaltam, hogy a lekérdezések nagy része
két vagy annál is több szóból állt.
Site-tervezés [ 233 ]
 ©Xc >te Search Results

"International user interfaces ÍSearch]

C-Iicl Here1

Top 40 matches bywebsite View liv Pociiméul

www.useit.com
8 3® 6 Designing User Interfaces fór International Use Im őre Like This]
88° o Jákob Nielsen Biographv im őre Like This]
79°o Usabílity Engineering (book) [m őre Like Thisl
75^b International Usabílity (Jákob Nielsen's Alertbox Aucjust 199... ím őre Like This]
www.world-i-eadv.com
82 °b Bool : International UserInterfaces [More Like Thisl
78° b Nancy Hoft (Mor» LlkeThls]
78% Table or üoritents (Móra LfkeThisl
75% WORLD FlEÚDY: Books ÍMcre Like Thir i
72% Nancy Hgft's Resume (Iong versien). [More Lil.e Tlu.-l
72% Acadamic Vita far Nancy L. Hoft (More LikeTMsi
wwwjacwiiev.com.au
02% International 'Jser Interfaces rMure-LJkeThh!
W ksun2. wk.ar. atiBO 88
80% te-t: Nielsen J.: international User Interfaces: ^n Enercise iHirí. UlibTh'tel
75% collection: SIGCH1 Bulletin (Völume 21. 19S9-1Q9D) (Mm ukéThM
www.sun.tom
80% Jákob Nielsen Bio.graahy. [m őre Like This]
w w w. s p a rta cu s. co in
80% LannBon Internatioi ial Last News |m őre Lil.e Thirl
76% LaniiBox International Customers References iMoia liI e Tln.-1
wi'/w.cerfnet.coin
80% User Interface Design [m őre Lil e This]
www.nomos.se
79% Nomos news : WWW Design and Evaluation Seminar (More Like Thisi
www.softuroeast.com
78% Grauhical User Interface Imoie Lii:^ Tiusi
netdav.iworld.com
78% iWorld's Book Review of thB Week iMore uk«Thisl
www.fourthworld.com
7-7 %: Fouith World Products - Books - Usabilitv Engineerinq (More Like Thisl
www.stern.nvu.edu
76% UntilJed [m ül-e Lilié This]
www.excite.com

A site-ok a web hierarchiájának fontos egységei, azaz jobban

átláthatók a találatok, ha site-onként csoportosítjuk őket.
Ebben a példában talán a www.world-ready.com-ot a
www.useit.com elé helyeztem volna, mert fontosabb lehet
50°/o-kal több oldal találata még akkor is, ha a legmagasabb
értékeket a másik site érte el - 83-at, 82 ellenében.

[ 234 ] Jákob Nielsen: Web-design


Egyetlen weboldalon belül is lehet csoportosí­
tani, noha a struktúrának másmilyennek kell
lennie. Az eredményeket például rész-site-
onként vagy kategóriánként is fel lehet sorolni,
ahogy itt a ZDNet tette. Figyeljük meg azokat a
www.zdnet.com
linkeket is, amelyek a felhasználó számára a
lekérdezés alapján a site legérdekesebb részeire
mutatnak! Kevésbé vagyok elragadtatva a hir­
detési keresőablaktól: noha üvölt róla, hogy
reklám, mégis nagyon zavaró.
Site-tervezés [ z35 ]
 • i' 1 ®
inloseek uigYc/Iowí-,
lYellow F'ages Search

Infoseek Honié
You searchad fór usability

Sites 1 - 10 of 23,981

L L r< k ilijcrovor

■ R'”-”™ Noble.com
THE LOWEST EVERYDAY PRICES OF ANY ONLINE BOOKSELLER
BarnesandNoble World's Laraest Bookseller Online

u news center Related Topics

World User interface
Business Computer science institutes in Georgia
Technology
Soorts Sites 1 - 10 Of 23,981 Hide Summaries next 10

smart info
Usability Laboratories Survev
People a Business
useit.com Papers and Essays Usability Labs Survey Usability Laboratories: A 1994Survey.
Stocks/Comoanies
Street Maps by Jákob Nielsen Affiliation at time of writing: Bellcore (Bell Communications Research) ..
66SS http://wwv.useit,cam/papers/uselabs.html (Site 28.9K)
Shareware/Chat
Desk Reference
Discount Usability fór the Web
Infaseek Investor
Discount usability engineering is tha only solution fór the Web's hypergrowth (designing 100
big vellow billión intranet pages in four years) to avoid productivity losses of $50 billión per year
65943 httpi//www.useit.com/papers/web_discount_usabllity.html (Size 6.9K)
Find Businesses
Find People
Microsoft Usability FAO
Find E-mail
About Microsoft Horné Page Usability Horné Page Search Microsoft Microsoft Horné Page
Global Directories
Frequentiy Asked Questions What is the Microsoft Usability Group? The usability group was
created in ..
*o
659 http i//mi erős oft, com/usability/faq.htm (Size 8.9K)

practical Education fór Imoroying Software Usability

John Kárát and Tóm Dayton IBM T. J. Watson Research Center 30 Saw Miit River Road
Hawthorne, NY 10532 USA +1-914-784-7612 jkarat@watson,ibm.com Bellcore 444 Hoes
Lane, RRC 4A-1112 ...
659b http://wwv.acm.org/slgchl/chl95/procaedings/papers/jk__bdv.htrTi (Size 48.3K)

An Example of Formai Usability Inspections in Practice at Hewlett-Packard

Company CHI ‘95 ProceedingsTopIndexes PostersTOC An Example of Formai Usability
Inspections in Practice at Hewlett-Packard Company cathy Gunn Usability Engineer
Hewlett-Packard
65943 http!//www.acm.org/sigchi/chi95/proceedings/intpost/cg_bdy.htm (Size 9.7K)

Digital Librarv Desiqn tor Orqanizational Usability Rob Klinq and Marqaret
Elliott Computing, Organizations, Policy and Society (CORPS) Department of Information
and Computer Science and Center fór Research on Information Technology in Organizations
www.infoseek.com

Figyeljük meg, hogy a felhasználó leírásait tar­
talmazó találatoknál mennyivel egyszerűbb
eldönteni, érdekes-e az oldal! Hasonlítsuk össze
például ezen az oldalon az első és második talá­
latot! Az első oldal öszszefoglalóját az Infoseek
automatikusan teremtette meg, míg a második
egy valódi kivonat. Figyeljük meg továbbá, hogy
a keresőprogram hogyan próbál meg néhány
olyan további kifejezést meghatározni, amelye­
ket újabb keresésre használhatunk! Eredetileg a
„használhatóság" („usability") szóra kerestem,
ezért valóban hasznos lehet a „felhasználói felü­
let" („user interface") kifejezésre való keresés is
- olyan oldalakat találhatunk, amelyek az erede­
ti keresésből kimaradtak.
A rendszer képességei - a megfelelő alternatívák
megadásában - nyilván korlátozottak, ahogyan
az a második javaslatból is látszik: „Számítás­
technikai intézetek Georgia államban". (Noha
valóban van egy olyan intézet, amely ergonómi­
ai kutatásokkal foglalkozik, sokkal jobb dolgokra
is kereshetnénk.)

Nézzük meg, mire
szoktak keresni!
A vezető internetes kereső­
programok közül soknak
van olyan szolgáltatása,
amellyel a felhasználók
által begépelt lekérdezések­
ből vett véletlen mintákat
lehet megtekinteni. Érde­
mes pár percet eltölteni
azzal, hogy megfigyeljük,
hogyan fogalmazzák meg a
lekérdezéseket, s megpró­
báljuk belőlük kitalálni, mit
kereshetnek a felhasználók.
Ezek a keresések első kézből
származó információval
szolgálnak arról, mit is
akarnak a felhasználók.
(A fejezetben említett sta­
tisztikák összeállításakor
használt webcrawler-szol-
gáltatás a http://webcraw-
ler.com/ cgi-bin/Search-
Ticker címen található.)
A nyílt interneten zajló
keresések megfigyelése
mellett érdemes saját site-
unk keresési naplóit is
tanulmányozni. Feltéte­
lezhetjük, hogy minden
olyan kifejezés, ami sokszor
fordul elő a naplóban,
olyan információra vonat­
kozik, amit sokan szeretné­
nek megtalálni, de a site-on
nem egyszerű rábukkanni.
A keresésekben használt kifejezések szószámának megoszlása
egy hagyományos, web előtti rendszerben és két keresőprog­
ramban.
web előtti keresés webcrawler www.sun.com
1 szó 8io/o 43% 46%
2 szó 14% 35% 32%
3 szó 4% 13% 15%
4 szó 1% 6% 5%
5 vagy több szó 0% 3% 2%
Noha a weben található anyagok bősége elősegítette a
hosszabb kereséseket, még mindig igaz, hogy a lekérdezé­
sek döntő többsége egy vagy két szavas - az ilyen ultra­
rövid lekérdezések tették ki mintavételezésem három­
negyed részét. A webtervezőknek szóló tanulság ebből
először is az, hogy a META-tag kulcsszavainak lényegre -
törőeknek és leíróknak kell lenniük, mivel a legtöbben a
kulcsszavas kereséssel találnak rá oldalunkra. Másod­
sorban a téma összes szinonimáját meg kell adnunk kulcs­
szóként. Adjunk meg a versenytársak által használt
minden alternatív kulcsszavakat is a mienkhez hasonló
termékekkel kapcsolatosan! A merevlemezekről szóló ol­
dal esetében például a DASD (direct-access storage device)
-rövidítést is helyezzük el, mivel sok régi IBM-vásárló már
megszokta ennek használatát.
Sajnálatos, hogy általában mindenki rövid kifejezésekre
keres, hiszen a keresőprogramok annál jobb oldalakat
találnak, minél több információ áll rendelkezésükre a fel­
használó igényeiről. Ennek pedig legcélravezetőbb módja
további kifejezések, köztük szinonimák és egyéb alterna­
tívák megadása. Szinonimákat kitalálni persze nem
könnyű feladat, másrészt a természetes lustaság is oka
annak, hogy olyan keveset gépelünk, amennyit csak le­
het. A hagyományos kulcsszavas keresés ezen problémái
miatt a keresőprogramoknak kell nagyobb részt vállalniuk
a felhasználók keresésének javításában.
Site-tervezés [ 237 ]
(Szemben levő oldal) Vélemé­ Keresési céloldalak tervezése
nyem szerint az Infoseeknek igen
Amikor a felhasználó egy keresési eredményoldalról egy
jó felülete van, ami úgy könnyíti
linken keresztül egy másik oldalra ér, ennek úgy kell meg­
meg a felhasználói keresést,
jelennie, hogy megfeleljen a keresésnek. Ehhez egy olyan
hogy kiterjeszti azt a kapcsolódó
dokumentumkezelő rendszerre van szükség, amely dina­
kifejezésekre is. A keresőprogram
mikusan képes az oldalakat előállítani úgy, hogy azok a
kiválaszt néhány kapcsolódó
felhasználó adott keresésétől függően jelenjenek meg. A
kifejezést, melyeket a felhasználó
céloldalaknak alapvetően mindig a felhasználó keresésé­
általában elolvas és eldönti,
hez kellene igazodniuk, de a gyakorlatban ez általában
vajon hasznosak lehetnek-e
csak a site saját keresőjének használatakor valósítható
keresési alternatívaként. Ráadá­
meg. Akik olyan internetes keresőprogramról érkeznek,
sul ahhoz, hogy a keresést egy új
mint amilyen az Infoseek, valószínűleg statikus oldalakra
kifejezéssel megismételjük, elég
kerülnek, mivel a site és a keresőprogram nincs integrálva.
csupán a kívánt elemre kattin­
A keresési céloldal javításának egyik legelterjedtebb
tani. Sajnos, a hirdetés kiemelése
miatt a keresett kifejezés (itt a
módja a keresési kifejezések kiemelése. A felhasználók így
„web usability") és a javasolt
gyorsabban át tudják futni az oldalt, egyszerűbben megta­
láljak azokat a részeket, amelyek az őket érdeklő témáról
kapcsolódó témák között nagy
szólnak. Azzal, hogy segítünk a felhasználóknak az olda­
és vizuálisan zavaró távolság
lon megtalálni a keresett kifejezéseket, meggyorsítja azt is,
van. Sokan valószínűleg észre
hogy rájöjjenek, miért volt az oldal az eredménylistában,
sem veszik a kapcsolódó témá­
és hogy a keresett kifejezések vajon a nekik megfelelő
kat, mivel elvesznek az oldal fel­
összefüggésben szerepelnek-e az oldalon.
ső és bal oldali részén található
zűrzavarban.

A site-ok és keresőprogramok integrációja

Elég lenne egyszerűen jobban integrálni a
site-okat a keresőprogramokkal. Ha a kere­
sők egyetlen szabványos módszerrel
kódolnák a keresés feltételeit, sok site
talán venné a fáradságot, hogy olyan,
programokkal előállított oldalakat szolgál­
tasson, amelyek a keresett kifejezéseket
kiemelve tartalmazzák.
A keresőprogramok is szerkesztettebb for­
mában jeleníthetnék meg a keresési ered­
ményeket, ha letöltenék a site-térkép defi­
níciós állományait, melyekből meghatároz­
hatnák a site-ok információs terének felépí­
tését. Ha például egy adott site-on öt olyan
oldal lenne, amely találat egy adott kere­
sésre és ezek közül négy egymáshoz közeli
oldal lenne, akkor a keresési eredmény erre
a site-ra két találatot tartalmazna, hiszen a
négy oldalt egyetlen, a középpontban lévő
vagy a csoport legfontosabb oldalára muta­
tó oldal képviselné (egy ikonnal jelezve,
hogy a találat-oldalak egy csoportját jelöli).

[ 238 ] Jákob Nielsen: Web-design

 - r i ®
mioseek uiGyelJow
lYellow Pages Search TT^^m-irr-
Inraseek Horné
You searched far Web usability

Sites 1 - 10 of 4,661,025

Citct Srirtus
The AH in One
CiscoPro Webserver Appl iance
BEIELLER

Click here

a news center Related Topics

Effective web site design
Interqrapn Announces Z . Z , ~
Servert & rWkati|-|H
Sheat Metál Design User interface
Toob Delivel
Un prece deríted Ura

smart info [seekj Tip_s

Peoíjle Business (•) Search only these results O Search the whole Web
Stocks/Comoanies
Street Maos
Shareware/C hat Sites 1 - 10 Of 4,661,025 Hidei-SummaHes ne
* t 10

□esi F’eference
Infaseek InYestor webhci List Arrhive: ideas fór Web usability svinuosíüíií at C Hí 97
ACM List Archives webhci List Archive ideas fór Web usability symposium
company capsules: atCHI 97 Keith Instone (instane@cs.bgsu.edu) Thu, 16 May 1996
14:01:17 -0400 Messages sorted by: [ date ][...
E&D Web, Inc. lOOQnb http://www.acm.org/archives/webhcl/0009.html (Size 10.3K)

Contmental Web Repőrt on the "Missinti Link" Web Usability Syinposiuiii

Press, Inc. An earlier version of this is published as: The Missing Link: Hypermedia
Usability Research &The Web. Buckingham Shum, S. (1996), Interfaces,
Instant Web, Inc. British HCI Group Magaziné, Summer, ...
iOOQrb http://kml.open.ac.uk/•‘■'simonb/misslng-link/ml-report.html (Size 47,4K)
big mcIIow
Find Businesses ’Missinn Link" Web Usability Svmpüsium
Find People HCI Grp logo A Symposium in Assodation with The Bribsh HCI Group &
Find E-rnail Spedal Issue of the International Journal of Human-ComputBr StudÍBS
Global Directories The Missing Link: Hypermedia Usability ...
100*^3 http://kmi.open.acuk/^simonb/missing-llnk/ (Size 6.OK)

AIertbn«: Jákob Mielsen's Colunm cm Web usability

useit.com Alertbox The Alertbox: Current Issues in Web Usability.
Semi-monthly column by Jákob Nielsen, SunSoft Distinguished Engineer
How you can subscribe and get updata ...
100% http://www.useit.cam/alertbox/ fSice 5.5K]

www.infoseek.com

Site-tervezés [ 239 ]
 Á1TaVÍSTA„. Search
OnSite Knowledge

TIP: queries with two or more words match documents containmg any ofthe words. You might get
better results by using a more focused query, e.gtJ Web + usability or “Web usability".

Web usability
[Submit
(Rését)

Include/exclude a few words out of the following topics to refine your query: Usability,
Functionality, Interfaces, Usable, Users, Interaction, Testing, Software, Developers, Windows,
Environments, Enhancements. Intuitíve, Prototype, Ease, Multimédia, Evaluation, Designers,
Platforms. Client.

XV Usability Xv Functionality X ' Interfaces Xv Usable

□ □ usability □ □ functionality □ interfaces □ □ usable
□ □ user □ 0 application □ □ graphical □ □ prototyping
□ □ design □ □ robust □ □ gui □ □ centered
□ □ interface □ □ guis
□ □ designing

Users XV Interaction XV Testing x^ Software

□ □ users □ □ interaction □ □ testing □ □ software
□ □ tasks □ □ hci □ □ test □ □ engineering
□ □ task □ □ cognitive □ □ tests □ □ reliability
□ □ humán □ □ metrics
□ □ factors □ □ maintainability
□ □ ergonomics
□ □ computer
□ □ ergonomic
X/ Developers X/ Windows Xi/ Environments x^ Enhancements
□ □ developers □ O Windows □ □ environments □ □ enhancements
□ □ developer □ □ applications □ □ visualization □ □ enhanced
□ □ methodology □ O desktop □ □ gvu □ □ improved
□ □ methodologies □ □ compatibility □ □ virtual □ □ upgrade
□ □ development □ □ microsoft □ □ environment □ □ version
□ □ operating □ □ survays □ □ release
□ □ dós □ O reality □ □ versions
□ □ upgrades
XV Intuitive XV Prototype XV Ease XV Multimédia
□ □ intuitíve □ prototype □ ease □ □ multimédia
□ □ compliant □ □ prototypes □ □ product □ □ authoring
□ □ easier □ □ iterative □ □ flexibility □ □ interactive
□ □ interactivity

XV Evaluation XV Designers XV Platforms XV Client

□ □ evaluation □ designers □ platforms □ □ client
□ □ avaluating □ □ programmers □ □ platform □ □ rslational
□ □ evaluations □ □ designer □ □ unix □ □ server
□ □ nielsen □ □ databases
□ O heuristic □ □ database
□ □ jakob □ □ servers
□ □ svaluators □ □
□ □
www.altavista.com

Az AltaVista, úgy tűnik, túl sok opcióval és alter­
natívával árasztja el a felhasználót. Pár profi
felhasználó talán örül a lehetséges keresési
alternatívák eme kimerítő listájának, de a leg­
többen valószínűleg megijednek ettől az egyéb­
ként nagyon hasznos lehetőségtől, vagyis a
keresésük újrafogalmazásától. Szerintem szeren­
csésebb lett volna egy kevesebb opciót megjele­
nítő forma, amely ehhez a nagy táblához „rész­
letes keresésként" kapcsolódhatott volna.

[ 240 ] Jakob Nielsen, Web-design

 eXc ite Search Results
Win a '98 VW Búg! ■ Yellov Pagea • Hu Channel • Chat ■ Stock Ouotea ■ Travel ■ Pover Search

Click Here fór th° HomeArts Networl I

Search Tips
cascading stjrle sheet (Search) Poiuer Search
Select Wjrd-. □ cw □ atylesheets O sheet f~1 hot metál O raggett
to add to ____ ____
vour search. 1 1 Vdvl 1 1 Ú3331 □ winmQ3aic □ thalia □ 3tyleaheet

■Top 10 of 1011064 matches. View Titles onlv View bvWeb She

89”ó SoftOuad: Products: HoTMetaL PRO (More Lika Thisl

URL: http://www.sq.com/products/hotmetal/hmp-org.htm
Summary: ,,In my giganticOctober 1995 column I recommended version 2.0 of this product. . If
you’re planning on linking to us from your site, please link to this page (http://www.

87“ o HyperText Markup Language (HTML): Workin... TMore Like THis~~|

URL: http://www.w3.org/pub/WWW/MarkUp/MarkUp.html
Summary: When a user clicks on a link, the URL of the page containing the link is passed to the
server along with the requested URL, The W3C HTML 3.2 Recommendabon defines confarmance of
HTML documents (web pages) and certain aspects of HTML user agents (web browsers),

07“o Cascading Stvle Sheets fMore Like This!

URL: http://jaring.nmhu.edu/NOTES/cascade.htm
Summary: Cascading Style Sheets (CSS) is a mechanism far allowing web authors and readers
to attach styles including fonts, colors, etc. Authors can attach styles to their HTML documents
whild readers may have their own personal style sheets.

07“ o Guide to Cascading Stvle Sheets TMore Like Thisl

URL: http://www.htmlhelp.com/reference/css/
Summary: . Change the appearance of hundreds of Web pages by changing just one fiié. An
introduction to the various kinds of selectors, pseudo-classes, pseudo-elements, and cascading
order.

87“ <> Cascading Stvle Sheets fMore Like Thisl

URL: http://jedi.dmu.ac.uk/3EDI/d3/node24.html
Summary: <HTML> <HEAD> <TTTLE>title</nTLE$> <LINK REL=STYLESHEET TYPE="text/css"
HREF="http://style.

Click on "More Like This" when you want a llst of documents similar to a document you really Ilka.

87“ ó CGI.om - a Perl5 CGI Library fMore Like Thisl

URL: http://www-genome.wi.mit.edu/ftp/pub/software/WWW/cgi_docs.html
Summary: fquery->param('foo7an‘,’array','of','values'); -or-
$query->param(-name“>'fpo',-values“>['an7array'/of',’values’]); This sets the value fór the
riamed paraméter 'foci' to one or more values,
www.excite.com

Az Excite is lehetőséget nyújt szinonimák meg­ háttérszínt használtak a lehetséges keresési

adására. Az adott példában, ha a felhasználót a
„cascading style sheet" érdekli, hasznos lenne
„css"-re is keresni. Még ennél is fontosabb az,
hogy minden találatnak van egy „more like this"
(még több ilyenj-linkje, amely a felhasználói
visszacsatolás segítségével keres hasonló oldala­
kat. Alapvetően jobb lenne a „more like this"-
gombot magukon a céloldalakon elhelyezni,
de ez már a site és a keresőprogram integráció­
jával járna. Ezen az ábrán meglehetősen halvány
opciók körül, hogy elválasszák az oldal többi
részétől, így az Infoseeknél vagy az AltaVistánál
kevésbé zsúfolt külalakot értek el.
A „more like this"-gombok jelentéséről szóló tip­
pet a találati eredmények közé helyezni megle­
hetősen szokatlan eljárás, de jónak tűnik:
a felhasználó szeme megakad a háttérszín és az
elrendezés megváltozásán, az azonos szín hasz­
nálata pedig a tipp és az oldal tetején található
fő keresöterület egységesítéséhez vezet.
 www.askjeeves.com

[ 242 ] Jakob Nielsen: Web-design

 jGsttysburg Address
lOresults *
] Google Search l'm feeling lucky

477 Gettysburg Address

1-10
Clleklng on a red bar searchas fór bacldlnks fcttations].
How do 1 Interpretthe results?

■mb The Gettvsburg Address

...The Gettysburg Address Delivered at Gettysburg on November...
...survey. Drafts ofthe Gettysburg Address Transcriptions of...
Icweb .inev/eid’uL’iits/gadd/ cached (31 )

Icweb.loc.gov/exhibits/G. Address/ga.html

Other Languages: Gettysburg Address

...The Gettysburg Address The Gettysburg Address in...
...Gettysburg Address in Other Languages Gettysburg...
Ifflféb.11?c □ o v /■?; hib11s/gadd/+41S,htahl Cached í II }

REASON: The Gettvsburg Address

...The Gettysburg Address Transcriptions of Lincoln's,..
...These images are ofthe Gettysburg Address in twenty-nine (29)...
ICvjeL'.Ioc gov/e::liiL11ts/gadd/gtian.I1trnI Cached t'Cl )

_ jefferson.village.virginia.edu/readings/gettysburg.txt
...THE GETTYSBURG ADDRESS: Four score and seven years agg ourfathers...
Cached (21 )

The Gettvsburg Address bv Abraham Lincoln

...The Gettysburg Address by Abraham Lincoln "Fourscore and seven...
www.cs.indiana.edu/statisLralt/gettV5buro.html Cached (2k)

mb USA: Gettvsbur address

...Lincoln The Gettysburg Address Text prepared fór The...
pdur .let.rúg,nl/~usa/P/allő/speerhes/getty=.htrri Cached (5IJ

■k Lincoln's Gettvsburg Address

...Lincoln's Gettysburg Address, given November 19, 1863 on the...
...1B63 on the battlefield near Gettysburg, Pennsylvania, USA Four score and...
Hberty.áhlinehyperrnáil.rom/Liriccilri/ciertYstiurg.l’itrril Cached (21.)

www.google.com

A természetes nyelvű keresőprogramokról sok szó
esik, de nehezen használhatóak. A felhasználóra
külön munkát ró, ha teljes kérdést kell megfogal­
maznia. Mindenki jobban szereti, ha csak néhány
kulcsszót kell beírnia. A keresőprogramok ráadá­
sul nem teljesen értik az emberi nyelvet, s félre­
vezető, ha úgy teszünk, mintha mégis értenék.
Ebben a példában arra a kérdésre, hogy „Ki írta a
Gettysburg Address-t?", az AskJeeves sok talála­
tot sorol fel a dokumentummal kapcsolatban,
de nem a szerzőről. Csaknem biztosan meg lehet­
ne találni a választ valamelyik linken keresztül,
de sokkal egyszerűbb a megfelelő kulcsszavakat
(„Gettysburg Address") begépelni a Google-ba,
mivel a válasz azonnal ott lesz az eredményoldal
két találatánál is. A Google azért hozza első talá­
latként a mű teljes címét, mivel nem tudja, hogy
minket kifejezetten a szerző érdekel.
Answerti<iok2 ■ System Administration Guide
| Search ]| install AHD printer
9 a; S b
“ O This Book ® Personal Library Tips

Settíng Definitions fór Printers

Establishing definitions fór the printers on your network is an ongoing task that lets you provide a
more effective print environmentfor users. Fór example, you can assign parameters fór all your
site's printers to help users find where a printer is located, or you can define a eláss of printers to
provide the fastest turnaround fór print requests.

The ipad»in command lets you set all ofthe print definitions, while Admintool lets you set only
somé of them when you install or modify a printer. Print Definitions Set With Admintool lists the
print definitions and shows whether you can assign the definition with Admintool.

Print Definitions Set With Admintool

Print Definition Can You Set It With Admintool?

Printer name Yes

Printer deseription Yes

Printer port Yes

Printer type Yes

Fiié contents Yes, bút with less functionality than the ípadain command

docs.sun.com

A Sun AnswerBook2 web-alapú online-dokumentációja

kiemeli a felhasználó keresett kifejezéseit (itt „install" [telepít]
és „printer" [nyomtatás]) ezért a hosszú oldalak áttekintése és
az érdekesebb részek megtalálása egyszerűbb. Az oldal alján a
kapcsolódó témakörök összefoglalása található az információs
tér ugyanazon területéről. A piros körök oldalanként jelzik a
kapcsolódás erősségét a kereséshez képest.

[ 244 ] Jákob Nielsen: Web-design

If you have a NEC® printer, look in the /usr/sbire/iib/terBinío/n directory far ynur NEC printer
model.

$ cd /nrr/Hhare/lil/tpriirLfo/n
$ Is
ncr7900 ncr7901 netty-Tabs newhpkeyboard
ncr7900-ni nec netty-vi nuc
ncr7900i net network nucterm
ncr7900i-na netronics netx
ncr7900iv netty newhp
$

The entry in this directory fór NEC is included in the preceding example.

Next Topic

Other topics in System Administration Guide

Backing Up and Restorina Data
• Managing Printing Services
* Planning Printers on Your Network (Overview)
S Planning fór Printer Setup
c{> • Setting Definitions fór Printers
Selecting a Printer Type
Selecting a Fiié Content Type
Working With Remote Svstems
Managing Terminals and Modems

gpComplete Table of Conteots fór book

Copyright 1997 Sun Microsystems, Inc. All rights reserved.

docs.sun.com

Site-tervezés [ 245 ]
 URL-tervezés
Tim Berners-Lee egyszer azt mondta, hogy ha tudta vol­
na, hogy a web ilyen népszerű lesz, tovább gondolkodott
volna az URL-ek „//"részén, mert az URL-ek, (főleg tele­
fonon) kimondva elég idegesítők. Az URL-ek a gépeknek
szólnak, és elméletileg nem is kéne, hogy részei legyenek
a felhasználói felület tervezésének, a gyakorlatban azon­
ban sajnos igaz, hogy az URL-ek gyakran megjelennek a
felhasználóknak, tehát foglalkoznunk kell a kérdéssel.
Mivel a web már annyira benne van a köztudatban, az
URL „http://"részét nem is kell kimondani, ha telefonon
vagy televíziós reklámban olvassuk be. A legtöbb cég a
weboldalára csak www.cégnév.com-ként hivatkozik ahe­
lyett, hogy azt mondanák, http://www.cégnév.com/ (ez a
mondattanilag helyes forma).

Összetett domainnevek
Hogyan állítsuk össze a domainnevet akkor,
ha egy olyan weboldalra akarunk hivatkoz­
ni, amelyiknek a neve több szóból áll?
Példának okáért Jákob Nielsen site-ja lehet­
ne jakobnielsen.com, jakob-nielsen.com,
jakob.nielsen.com, jnielsen.com és a két szó
sok más kombinációja is. (Domainnevekben
az aláhúzás karakter nem használható,
a kötőjel azonban igen.)
A pontokkal képzett összetételek (például
jakob.nielsen.com) csak olyan cégeknél
használhatóak, amelyeknek birtokukban van
az elsődleges domain (ebben az esetben a
nielsen.com, amely azonban már foglalt).
Ráadásul, ha már megvan az elsődleges do­
main, akkor miért készítenénk egy hosszabb,
bonyolultabb al-domain-t a website-nak?
Javaslom kezdetnek a szokványos „www."-t,
mivel mindenki tudja, mi az és ez már eleve
jelzi, hogy egy weboldalról, nem pedig vala­
mi másról van szó (régen ugyanerre a célra
a teljes „http://" kezdetű URL-t kellett hasz­
nálni, de manapság már csak a nagyon
szőrszálhasogatók bajlódnak vele).
Vagyis a három lehetséges választás:
■ Egybeírva: jakobnielsen.com
■ Rövidítve: jnielsen.com
■ Kötőjellel: jakob-nielsen.com
A mai bevett módszer a weben az első vál­
tozat; írjuk egyszerűen egybe a szavakat,
ezzel egy új „internet-szót" hozva létre a
domainnév számára. Használhatósági szem­
pontból az a tény, hogy mások is így csinál­
ják, kellően indokolja, hogy mi is kövessük
őket, hiszen valószínűleg azt használják so­
kan, amit a felhasználók elvárnak, s amit
könnyű használni.
A rövidítések abban az esetben jöhetnek jól,
ha három vagy több szót kellene egybeír­
nunk, vagy ha két szó egybeírása túl hosszú
és/vagy nehezen írható. Javaslom tehát,
hogy amennyiben két viszonylag rövid és
könnyen írható szóval van dolgunk, írjuk
őket egybe!
Ne használjunk kötőjeleket, ugyanis gyakran
kifelejtik őket, össze lehet keverni az aláhú­
zással, s egyébként is ritkán fordulnak elő
(ezért ergonómiailag nem megfelelőek).

[ 246 ] Jákob Nielsen: Web-design

 Noha a HTML-hívők megvetik ezt a rövidített website
nevet, számomra teljesen elfogadhatónak tűnik, főleg,
mivel a legtöbb böngésző' magától kipótolja elöl a hiányzó
protokoll-meghatározással, hátul pedig a hiányzó könyv­
tári részletezéssel. A web napjainkban már annyira ott
van mindenhol, hogy mindenki tudja, hogy ha valami
www-vel kezdődik és .com-ra végződik (vagy az USA-n
kívül .uk-re, .de-re, .jp-re stb.), az nem lehet más, csak
egy weboldal.
Javaslom, hogy a cégnév.com és www.cégnév.com is a
webszerverünkre mutasson. Manapság a legtöbben beír­
ják a „www."-t az URL elejére, de néha elfelejtik. Ráadá­
sul telefonon URL-eket olvasva kényelmesebb, ha nem
kell a „www."-t is mondani.
Az URL legfontosabb része a domainnév (a gép neve
közvetlenül a http:// után). Ha valaki meg tudja jegyezni
a domainnevet, legalább már a honlapra el tud jutni,
ahonnan a navigáció és a keresés remélhetőleg elég lesz
arra, hogy megtalálja az oldalt, amit keres, még ha az URL
többi része nincs is meg. A legtöbb cég a cégnevet a do-
mainnévvel próbálja egységesíteni, s jómagam is melegen
ajánlom, hogy ha valaki most alapít új céget, olyan nevet
válasszon, amely nem csak márkajelnek, hanem internet-
domainnek is jó lesz. Egy zavaros domainnév sok időt és
vevőt eltékozol. Egy olyan jó domain név, amit könnyű
megjegyezni és lebetűzni, felér egy irodával a Fifth
Avenue-n.

A HTML-kódban teljesen adjuk meg az URL-eket!

Igencsak ajánlom, hogy HTML-kódunk
hipertext-linkjeiben mondattanilag teljesen
helyes URL-eket használjunk. Főleg akkor
érdemes a lezáró ,,/"-t az URL végére írnunk,
ha az egy könyvtárban az alapértelmezett
állományra mutat. A legtöbb webszerver
elboldogul a hiányzó „/"jellel, de ilyenkor
általában a szervernek a böngésző kérését
át kell irányítania a rövidített változatról a
jó változatra, s ez eltart egy ideig, vagyis
romlik a válaszidő. így ha a nyomtatott
Alertboxomra kívánna hivatkozni, az URL-re
http://www.useit.com/álértbox-ként
vagy akár
www. usei t .com/alertbox-ként is
hivatkozhatna.
Ha azonban hipertext linket helyezne fel az
oldalára, a HTML-t a következőképpen
kellene megfogalmaznia:
<A HREF=”http://www.useit.com/
alertbox/”> Jakob Nielsen
Alertbox-a</A>

Site-tervezés [ 247 ]

U RL-próbá Igatás
Nemrégiben egy Digital
Kids (Digitális kölykök)-
konferencián megkérdeztek
egy ötödik osztályost, ho­
gyan talál információt az
interneten. Válasza így
szólt: „Hát, csak úgy kísér­
letezgetek. Kitalálok vala­
mit, ami tetszik, majd utána
írom, hogy '.com'."
A legtöbb felnőtt ugyanígy
tesz. Sőt, ijesztő, milyen
sokszor találgatnak URL-
eket!
[ 248 ] Jákob Nielsen: Web-design
Ergonómiai kutatásaink alapján megállapítottuk, hogy
a felhasználók gyakran támaszkodnak az URL-ekre, ami­
kor megpróbálják kisilabizálni egy site felépítését, vagy
megtudni, hogy hova jutnak, ha egy linket követnek. Per­
sze jobb lenne, ha a böngészők egy site felépítését más­
képp határoznák meg, vagy ha a hiperlinkek céloldalairól
másként tudnának előzetest megjeleníteni. Jelenleg saj­
nos nem ez a helyzet, emiatt a felhasználók úgy olvassák
az URL-eket, mint őseink az összetört teknősbékák pán­
célját: egy ismeretlen, ellenséges környezetről próbáltak
következtetéseket levonni a természeti törvények ismere­
te nélkül.
Mivel tudjuk, hogy a felhasználók megpróbálják az
URL-eket értelmezni, kötelességünk azokat érthetővé
tenni. Nevezetesen: legyen minden könyvtár neve olyan
értelmezhető szó vagy szóösszetétel, amely a site felépíté­
séről ad információt! A site felépítése továbbá támogassa
az ún. URL-szeletelést, amikor a felhasználó az URL végé­
ből vág le részeket abban a reményben, hogy a site hie­
rarchiájának egy felsőbb szintjén található áttekintő oldalt
talál. Persze jobb, ha a felhasználó a site szerkezetében a
navigációs gombokkal tájékozódik, de tudjuk, hogy sokan
az URL-szeletelés módszerével élnek, hogy gyorsabban
célt érjenek - az ilyen felhasználóknak is használható
eredményeket kell adnunk (általában tartalomjegyzék­
szerű oldalak formájában, melyek az adott szinten hozzá­
férhető információkról adnak tájékoztatást).
Egy napon a böngészők, szerverek és proxyk mind beé­
pített helyesírás-ellenőrzőket fognak tartalmazni, de ma­
napság a felhasználó bajba kerül, ha csak egyetlen karak­
tert elgépel. A tervezők azzal csökkenthetik a rettegett
404-es esélyét, ha könnyen leírható URL-eket készítenek.
A könnyen betűzhető URL-ek szabályai a következők:
■ Az URL legyen a legrövidebb (minél hosszabb, annál
nagyobb a hibalehetőség)!
■ Használjunk ismerős szavakat, mert a felhasználók álta­
lában tudják, hogy ezeket hogyan kell leírni.
■ Csak kisbetűket használjunk! Ha ICeVeRt ICaRaKtErE-
kEt használunk, néhányan biztosan elfelejtik, hogyan
kell jól leírni és (a szervertől függően) hibaüzenetet
kaphatnak. A felhasználói felületeken általában nem
hivatkozhatunk a kis- és nagybetűk közötti különbsé­
gekre, mert ez a megkülönböztetés gyakori felhasználói
hibákhoz vezet. A kis- és nagybetűs karakterek össze­
keverése úgynevezett értelmezési hiba.

A 0 és az O nem
ugyanaz!
Az URL-ekben a 0 (nulla)
szám és az „O" (nagy o)
betű használata veszélyes,
mert a felhasználók ezeket
gyakran összekeverik.
A kisbetűvel írt „o" kevésbé
problémás.
Ha mégis egy URL-ben 0-t
vagy O-t kell használnunk,
a URL hibás változatára is
érdemes egy olyan alias-t
létrehozni, ami a helyesre
mutat. Ha például egy
box0.com domaint lefog­
lalunk, érdemes a box0.com
-ot is megvenni, találatait
pedig átirányítani a
boxO.com-ra.
Mivel a két objektum majdnem megegyezik, és mivel
a leglényegesebb részük (a karakter neve) megegyezik,
a felhasználók összekevergethetik a kettőt.
■ Amennyire csak lehet, kerüljük a speciális karaktereket
(azaz bármit, ami nem betű vagy szám)! Ha minden­
képpen kell valamilyen központozás, használjunk
egyetlen karaktert az összes URL-nél! Legyen például
mindenhol aláhúzás vagy kötőjel, de ne keverjük őket!
Archív URL-ek
A más weboldalakon található, de a mi site-unkra mutató
linkeken keresztül is sok látogatóra számíthatunk - ez a
harmadik leggyakoribb módja annak, ahogy valaki rátalál
egy site-ra (a keresőprogramok és e-mail ajánlások után),
tehát úgy készítsük el site-unkat, hogy könnyű legyen rá
linket készíteni!
Az elavult link elvesztett üzlettel egyenértékű, tehát
biztosítsuk, hogy minden URL örökké éljen és a megfele­
lő oldalra mutasson! Ne helyezzük át oldalainkat, inkább
tartsuk meg őket ugyanazon az URL-en! Nagyon ide­
gesítő más site-ok készítőinek, amikor linkjeik vagy nem
élnek többé, vagy valami teljesen másra mutatnak, mert
az eredeti oldalt eltávolították és valami más került a
helyére.
A rendszeresen változó tartalmakat gyakran ideiglenes
URL-ek alatt tárolják, például egy lap aktuális számát, egy
újság mai címlapját vagy egy évente ismétlődő konferen­
cia esedékes programját. Gyakran olyan virtuális URL-
eket kell publikálni, mint amilyen a „CyberTimes címlap",
az „eheti vezércikk", „a következő InternetWorld-konfe-
rencia fő előadásai" stb. Sőt, a felhasználók is szívesen he­
lyeznek könyvjelzőik közé ilyen virtuális mutatókat, mi­
vel a legfrissebb információk érdeklik őket.
Az ilyen cikkek nemegyszer hosszú távon is érdekesek
lehetnek, ezért érdemes állandó URL-ek alatt is elmente­
ni őket az ideiglenes URL-ek mellett, amelyeket rendsze­
resen más tartalommal töltünk meg. Online-cikkeim ol­
vasói számára például gyakran linkelek be más online-
magazinokat, de persze nem „eheti vezércikk'-ként, ha­
nem „az animáció túlzott használatáról szóló vezércikk'-
ként szeretném megtenni. Lehet, hogy ez a két fogalom
átmenetileg ugyanazt az URL-t takarja, de számomra sok­
kal könnyebb, ha saját HTML-állományomban az archi­
vált verzió URL-jét használhatom linkként.
Site-tervezés [ 249 ]

Amikor egy site-ot
átrendezünk, vagy
más okból állomá­
nyokat helyezünk át,
biztosítanunk kell,
hogy a régi URL-ek
továbbra is működje­
nek. A régi URL-eket
legalább fél évig,
de lehetőleg két évig
vagy tovább is élet­
ben kell tartani.
[ 250 ] Jakob Nielsen: Web-design
Fárasztó lenne a linket később átállítani, sokan erről
meg is feledkeznek. Még nagyobb baj, hogy az automa­
tikus link-ellenőrző programok gyakran észre sem veszik
a hibát, hiszen a régi URL továbbra is érvényes, csak már
valami egészen másra mutat.
A virtuális URL-ekhez legjobb előre hozzárendelni egy
archív URL-t is, és ezt az állandó URL-t valahogyan közöl­
jük azokkal, akik be akarják linkelni. Például a http://
www.foo.com/current/editorial.html lehetne az a virtuális
URL, ami mindig az aktuális vezércikkre mutat, a http://
www.foo.com/990207/editorial.html pedig az 1999. feb­
ruár 7-i vezércikkre mutató állandó URL. Az állandó URL-
t már akkor aktiválni kell, amikor az oldal felkerül, még
akkor is, ha eleinte legtöbben a virtuális URL-en keresztül
érik el. Érdemes a végső URL-t már akkor aktiválni,
amikor az oldal még friss, mert azok a site-ok, amelyek az
oldalt be akarják linkelni, azonnal képesek lesznek az
állandó URL-t használni a hivatkozásaikban, s többet nem
kell vele törődniük.
Alapvetően kétféleképpen publikálhatjuk az archív
URL-eket. Az oldal lábjegyzetében megjeleníthetjük az
URL-t (például „<SMALL>ennek az oldalnak a végleges
URL-je http://www.foo.com/990207/editorial.html lesz
</SMALL>"), vagy bevezethetünk valamilyen egyszerű
konvenciót a végleges URL-ek generálására. A konvenció
bevezetésével nem kell minden oldal aljára egy újabb sort
beírni (ez jó), de külön terhet ró azokra, akik be akarják
linkelni (ez rossz és forgalomcsökkenéssel járhat). Csak
akkor használjunk elnevezési konvenciót, ha (a) folyama­
tosan betartjuk és (b) nagyon könnyű kitalálni egy-két
régebbi oldal és archív URL-jük láttán. Egy rendszeres
cikksorozat esetén jó példa lehet erre a megjelenés dátu­
mának használata.
URL hirdetése
Az online-megjelenés és a való világbeli tevékenységek
összekovácsolása érdekében minden hirdetésen és egyéb
anyagon szerepelnie kell a weboldalra mutató megfelelő
URL-nek.

Y2K URL
Bevett szokás, hogy az URL-
ekben dátumra történő hi­
vatkozások esetén az évszá­
mot két karakterrel jelölik,
magam is elkövettem ezt a
hibát. Az ilyen URL-ek
okozhatják „a 2000. év
problémáját", s valószínűleg
érdemes őket másképp
megfogalmazni, ha site-unk
a háttérben nagy mennyi­
ségű szoftvert használ.
Minden fizikai termékbe bele kell gravírozni vagy rá
kell nyomtatni a hátuljára az adott termékről szóló olda­
lak URL-jét. Ha az URL-t a termék részeként szerepeltet­
jük, a felhasználók később könnyen el tudják érni a szol­
gáltatást a site-on való keresgélés nélkül. A vásárlók szá­
mára ez a termék ajánlását is megkönnyíti, s növeli annak
valószínűségét is, hogy amikor kicserélik vagy újat vásá­
rolnak, vissza fognak térni a site-ra.
Régi URL-ek támogatása
Akárhányszor átrendezünk egy site-ot, vagy más okból
állományokat helyezünk át, biztosítanunk kell, hogy a
régi URL-ek továbbra is működjenek. A régi URL-eket
legalább fél évig, de lehetőleg két évig vagy tovább is élet­
ben kell tartani. Meglepő talán, de olyanok is beszámol­
nak több mint két éve lejárt URL-eket ért találatokról,
akik már régen átrendezték site-jukat.
A régi URL-ek önálló életet élnek világszerte a felhasz­
nálók könyvjelzői között, kinyomtatott dokumentumo­
kon, e-mailekben és más site-ok kimenő hivatkozásaik­
ban. A keresőprogramoknak gyakran fél évre is szükségük
van, hogy adatbázisaikat felfrissítsék és a régi URL-eket
kiszórják.
A régi URL-ek miatt nem árt a szerveren egy olyan szol­
gáltatást elindítani, ami mindenkit átirányít az új URL-re,
aki a régit próbálja meg elérni. A HTPP-protokoll két áti­
rányítási típust határoz meg: a 301-es és a 302-es kóddal
rendelkezőket. A 301-es átirányítás olyan oldalt takar,
amelyet végleg áthelyeztek, s ezekben az esetekben való­
ban ez a megfelelő üzenet. Ha a tapasztaltabb böngészők,
egy könyvjelzős oldal elérése közben 301-es üzenetet
kapnak, automatikusan frissítik a könyvjelzőket. Úgy illik,
hogy a keresőprogramok 301-es esetén automatikusan tö­
röljék adatbázisukból a régi URL-t és újjal helyettesítsék.
A 302-es kód azt jelenti, hogy az oldalt átmenetileg he­
lyezték át, s csak akkor érdemes használni, ha később az
eredeti URL-re szeretnénk visszaállni.
Site-tervezés [ 251 ]
 Welcome IBM I Hoine'
UNLOGK THE P0TEN1W ’*

United Stűtes -IBM|Horné | ► Products ► Support I ► Buyefs Guide I ► News | ► Oivner Privileges

Unlock the
Potential here. *
Buying íiti Apiiva will be ynur
firsl steji inwnnl unlocking
' Support
your pritenliai, Arrivirigat this
site opens the dotir. Products

Owner Privi Leges

•J
Boyers Guide
Whenever you h-ave -3 question on home
computing^ and wheneuer you need help? this is the
home to visít. IBM|Home is your source to learn
about the latest cutting edge technology and what it
means to you and your f amily. This is where you
will find aducational software that makes leerning
both fun and memorable, This is where to récéivé
full-service technical support that will keep your
systern current. And this is where to take aduantage
of a unique membershlp program - Owner
Privileges - that offers you privllege after privilege
after priüilege.
Chcose a country^|

Ilii.- is IHMIIIomr. u;ilk righl in.

> IBMjHOME t APTIVA ► THTNKPAD ► options ► HOME DIRECTOR ► SOFTWARE ► PCs@W0RK
► EBM.COM ► 5HOP » SEARCH ► CONTACT IBM ► LEGAL
www.us.pc.ibm.com

A fenti kép az 1997. novemberi BYTE magazinban megjelent

nyomtatott IBM-hirdetésben szereplő http:/www.us.pc.ibm
.com/ibmhome begépelése után kapott eredmény. Az IBM új
arculata nem csak a nyomtatott anyagokban jelent meg,
hanem az online-megjelenés is megváltozott. Ez valószínűleg
sok lehetséges vásárlót késztetett arra, hogy a nyomtatott hir­
detés elolvasása után ellátogasson az abban említett URL-re.
Sajnos, a hirdetésben említett weboldal semmilyen kapcsolat­
ban nem állt a nyomtatott hirdetésben kínált termékkel.
Sokan talán feladták ezen a ponton, s levonták azt a nem túl
hízelgő következtetést, hogy soha többé nem dőlnek be IBM-
hirdetésnek.

[ 252 ] Jákob Nielsen: Web-design

 Products IBMIHome”
UNLOCK THE FOTENT1AL11

üíiited States ► I6M|Home •▼Products- !► Support Buyer's Guide ► News ► Owmer Pdvilegei

When you’re
' looking for
a nf-w computer or un
crdiuncr-nicnl to the one you
hiivi-, hcrc's a Ksl til pniducts
Ihal arc pederi for your home.

Mi
OptMflS

Horné Direktor

► IBMIHOME ► APTIVA ► THINKPAD ► OPT1ONS ► HOME DIRECTOR ►SOFTWARE ► PCs@W0RI

www.us.pc.ibm.com

Egy eltökélt felhasználó, akit tényleg érdekel a hirdetés

dögös egere, talán tovább keres, remélve, hogy a „Products"
(Termékek)-gomb alatt többet is megtudhat. A fenti kép a
gombra kattintás eredménye. Legalább most már látjuk az
egeret, noha még mindig nincs róla információ. A nagy egérre
való kattintás eredménytelen, ami komoly tervezési hiba,
hiszen sokan kattintanak kiemelt képekre. Néhányan talán
észreveszik, hogy az „Options" (Opciók)-gombnál használt kép
hasonlít a nagy egérképre. Különben az „opciók" annyira álta­
lános kifejezés, hogy bármit jelenthet, így elég rossz döntés
navigációra használni.

Site-tervezés [ 253 ]

United States t I8M[Horné ► Products
Customize
()pl
r IBMjHOME ► APT1VA ► THINKPAD
e IBM.CDM ► SHŰP
(Fent) Ez az oldal az előző ket­
tőhöz képest elütő színeket
használ, így néhány felhasználó
megijedhet, hogy az IBM-site
nem idevágó részére tévedt.
Egy sietős vagy felszínes felhasz­
náló, amint észreveszi a nagy
motorkerékpár képét, máris a
„Vissza"-gombra kattint, hogy
biztonságos területre kerüljön.
A körültekintőbbek azonban
végül megtalálják az egérről
szóló opciót, s rákattintanak.
[ 254 ] Jákob Nielsen: Web-design
Options IBMIHome-
UNLOCK THE FQTENTIAl "
k Support ► Buyer’í Guide l> News ■ > Dwner PrivílegtS
( Ú'l *
I III IIHl-l <1111 <lí
Mllir l’( \\ il ll
• I lőnie Dirrelor
In, IBM
• SmflIPoiiil Monsr
• (íplions b\ IBM
» OPTIONS > HOME DIRECTOR ► SOFTWARE ► PC$@W0RK
► SEARCH ► CONTACTIBM ► U$AL
www.us.pc.ibm.com
(Szemben levő oldal) Ez az oldal a http:/www.us.pc.
ibm.com/ibmhome/scrollpoint URL, ezt kellett volna az eredeti
hirdetésben is feltűntetni. Az a felhasználó, aki pontosan
beírta a hirdetésben található URL-t, egészen a negyedik
oldalig nem férhetett hozzá a kívánt egérről szóló informá­
cióhoz. Ennek az oldalnak az egyetlen szépsége, hogy a közép­
ső kép animációja ügyesen mutatja be, hogyan kell egy abla­
kot egérrel manipulálni.
Apropó, ha megfigyeljük a képek sorozatát, észrevesszük,
mennyire nem egyformán jelölik, hol járunk! Az első két képen
a felhasználó jelenlegi helyét a navigációs sávban egy
elfordított háromszög jelzi a gomb sárga felirata mellett.
A harmadik oldalon nincs visszajelzés arról, hogy a jelenlegi
oldal hogyan illeszkedik a navigációs térbe (a felhasználót
teljesen cserben hagyja, ez a lehető legrosszabb választás).
Végül, ezen az ábrán a háromszög elfordul (alig látszik),
de a gomb színe nem változik.
 = = ===
= =• = 7 = ^
ScrollPoint JVlousc IBMII lomé”
mVIVIU Vilii IfJAJLlOVy UNLOCK THEPOTENTIAL”

üníted Stfftes ► IBM] Horn® I > Intra ► Features I FAO ► Where to Biiy

Free yourself from

Unni síiig títé ti scroll bars using the
jusl gr// EASIER ScrollPoint minl-stlck
navigátor! Scroll
Presenting the ScrollPoint™ Mouse, around web pages
with 360" fingertip se rolling that and large documents
eliminates the hassles of scroll bars.
with fingertip ease.

The ScrollPoint Mouse is a full-function

mouse, plus a unique ScrollPoint
mini-stick navigátor that lets you scroll In
anv direction without using scroll bars.
(Warning don'ttry that with a"wheel"
mouse).

Scroll web pages, long documents. and

spreadsheets without any wasted motion
Find exactly whatyou want to see - fest

Scroll
in any direction uithout
using scroll bars

Browse
iii-b pages and long documents
u illi lhe lotieh of vour [inger

Zoom'
in and out quieklv and eusily
tlext l'ige [>

□ n sale now at vour local computer retailer. or directlytrom IBM. Gall

1-800-428-7235 ext. 5201 orvisit our online store.

• Zoom operátes in Mcrosoft Office® 97 compatible applications

IBM and SorollPoint are trademarks or regislered trademarks of International Business machines Corporation. /Ml other company, product and
service names may be trademarks or service marks of others

Download Netscape Now!

Thissrte is best viewed with
Netscape Navigator3.0

> IBM|HOME ► APTIVA > THINKPAD ► OPTIONS ► HOME DIRECTOR ► SOFTWARE > PCs^WORK
________ > IBM.COM________ > SHOP_______ > SEARCH_______ > CONTACT IBM______ > LEGAL________
www.us.pc.ibm.com

Site-tervezés [ 255 ]

(Szemben levő oldal) A beszél-
getöfórum (chat) alighanem a
legrosszabb módja, hogy társa­
ságot hozzunk létre a weben.
Még a ComicChat szórakoztató
megjelenítése sem fedheti el az
internetes beszélgetőfórumok
ürességét. Az embereknek egy­
szerűen nincs mondanivalójuk.
Ha pedig mondanak valamit,
az nem mindenkinek tetszik.
[ 256 ] Jákob Nielsen: Web-design
Felhasználók által készített tartalom
Néhány újmédia-szakbarbár szerint az online-média egyik
fő előnye a nyomtatottal, illetve sugárzottal szemben az a
képessége, hogy a közönséget be tudjuk vonni egy web-
oldal stábjába. Noha a felhasználói visszajelzés nagyon ér­
tékes a site tervezésének és fejlődési irányának javítása
szempontjából, mégis óva intenék bárkit, hogy felhaszná­
lóival párbeszédet kezdjen, hacsak nem tud erre kelló' erő­
forrásokat biztosítani.
Egy olyan kis site, amelyhez napi egy vagy két hozzá­
szólás érkezik, könnyen megbirkózik hűséges és lelkes fel­
használóinak kis számú megjegyzéseivel. Egészen más
azonban a helyzet egy olyan nagy site esetében, amelynek
oldalait milliók nézik meg naponta, s akár üzenetek ezre­
it kapja. Az ilyen site-ok stábja nem tehet mást, mint hogy
minden egyes személynek válaszol, ha egyszer minden e-
mailre válaszolni akar.
Ahelyett, hogy a nagy mennyiségű kétirányú kommu­
nikációt erősítenénk stábunk és felhasználóink között,
inkább csalogassuk a felhasználókat beszélgető fórumok­
ba! A felhasználók által készített tartalom elég népszerű
lehet, főleg, ha azok a site bizonyos híreihez vagy részei­
hez kapcsolódnak. Egyes site-okon általános beszélgető
fórumok is vannak, de ezek gyakran zavaros, „ mindenki­
beleszól"-típusúakká süllyednek.
Navigáció appletekkel
Akár a Javában, akár más nyelven megvalósítva, az app­
letekkel további funkciót adhatunk egy weboldalnak, mi­
vel felhasználóink egy valódi programmal, s nem csak egy
halom szöveggel és linkkel lépnek kapcsolatba. Az apple-
teket két fő kategóriába sorolhatjuk:
■ Funkcionalitási appletek. Ezek mindentől független mi­
ni-alkalmazások, saját állapot-átmenetekkel és többszö­
rös rátekintéssel (például egy fülekkel rendelkező dialó­
gusablakkal). A funkcionalitási appletek gyakran olyan
„életből vett", valós adatokkal dolgoznak, amelyek a
weboldaltól függetlenül léteznek. Ilyen például az ügy­
felek számláival kapcsolatos ügyintézés, leltárellenőrzés
vagy szerver-adminisztráció.
 wish you
WERE HERE
STARRING

Ayo smithie\ AHOyJ= ^HELLOilllt (aaaaaarrrrűög) j

WHERES YOUR HmEMATEY/’'' ;
S.PEN6UINS

/ v...... **
chat.msn.com
(A képet a tartalomhoz szerkesztették.)

Site-tervezés [ 257 ]

Dupla kattintás
Az appleteknek általában
a mai felhasználói felületek
szabványait kell követniük,
ezért sajnos előfordulhat,
hogy ma még támogatni
kell a kettős kattintást is.
Hosszú távon azonban a
dupla kattintásnak ki kell
halnia, mivel a kezdő fel­
használóknak nagy gondot
okoz, és mert nem áll össz­
hangban a web egyszer
kattintó interakciós stílusá­
val. Eredetileg azért dön­
töttek a kettős kattintás
mellett, hogy az egy gomb­
bal rendelkező egereket két
funkcióra is lehessen hasz­
nálni. A későbbi, több gom­
bot használó felületek
készítői pedig gondolkodás
nélkül lemásolták ezt a nem
túl praktikus funkciót, ame­
lyet eredetileg a korai, egy-
gombos GUI korlátái tettek
szükségessé. Legyünk a
jövőben okosabbak! A tar-
talom-appleteknek különö­
sen csínján kell bánniuk a
dupla kattintással, mivel
úgyis mindenki egykattin-
tásos webes tartalomként
fogja őket kezelni.
[ 258 ] Jákob Nielsen: Web-design
Tartalom-appletek. Ezek az appletek szorosan összefüg­
genek egy weboldal tartalmával. Példaként említhetők a
navigációs segítők (egy aktív site-térkép vagy olyan átte­
kintő címkék, amelyek kinyílnak és bezárulnak egy hie­
rarchikus listában), aktív tartalom (egy motor modellje,
amely forgatható, animálható vagy térben mozgatható)
vagy kisebb funkciók (valuta-átváltók). Az ilyen appletek­
nek az aktuális weboldal megjelenésének megváltoztatá­
sán kívül általában nincs más jelentőségük.
A tartalom-appleteket a böngészőben azzal az oldallal
együtt illik megjeleníteni, amelyhez tartoznak, míg azo­
kat, amelyeknek funkciójuk van, egy új, nem böngésző
ablakban, a böngésző navigációs gombjai nélkül jelenítsük
meg.
Ha a funkcionális appletek böngésző ablakban jelennek
meg, a felhasználók kivétel nélkül a böngésző gombjait
akarják használni az applet felülete helyett. Úgy tapasztal­
tuk, hogy a felhasználók sokszor a böngésző „Vissza"-
gombjára kattintanak, amikor valamit vissza akarnak csi­
nálni az appletben, vagy egy korábbi állapothoz (nézet­
hez) kívánnak visszatérni. A böngészőben történő vissza­
lépés persze visszavisz az előző oldalhoz, ami leállítja az
appletet.
A baj az, hogy a hipertextes navigáció túl erősen él ben­
nünk, ha egy böngészőablakban vagyunk. Egyszerűen
nem tudunk elvonatkoztatni a böngésző ablak navigációs
gombjaitól, még akkor sem, amikor az appletben „kel­
lene" navigálnunk. Az egyetlen megoldás, ha az appletet
saját ablakban nyitjuk meg, egyetlen böngésző-gomb nél­
kül. Amint az applet egy külön ablakban jelenik meg, már
nem a „web"-re gondolunk, s végre magával az applettel
kezdünk el kommunikálni.
A probléma hosszú távú megoldása az lesz, ha kiiktat­
juk a böngészőket és egy teljesen integrált navigációs
rendszerre térünk át, amelyik egyesíti magában a rend­
szerállapotokat és információs objektumokat, s egyetlen
navigációs felületet biztosít minden felhasználói cseleke­
detre függetlenül attól, hogy azok webesek vagy nem.
Ezek után a felhasználókat már nem érdekli, hogy HTML-
lel vagy más adattípussal dolgoznak-e, hogy az internet­
hez, egy intranethez vagy saját merevlemezükön található
információhoz férnek-e éppen hozzá.
A funkciós appletekben a webre visszairányuló linkek
lehetnek. Tipikus példák erre a súgó oldalak vagy egy
olyan repülőjegy-foglaló rendszer, amelyben további infor­
mációkat lehet elolvasni a különböző repülőgéptípusok­
kal kapcsolatban. Az ilyen hipertext-linkek vigyék
vissza a felhasználót a funkcionális appletből a böngésző­
be (míg a funkcionális applet egy másik ablakban továb­
bra is látható marad).
Egy külön ablakban feljövő funkcionális appletnek a
hagyományos GUI-tervezés irányvonalait kell követnie,
míg egy oldalon maradó tartalom-appletnek illik megfelel­
nie a web-design és a jó információtervezés előírásainak.

Lassú műveletek
A szerverrel kommunikáló appleteknek egy folyamatjel­
zőt kell megjeleníteniük. A folyamatjelzőkre (ezek gyak­
ran a tevékenység befejezett százalékát mutató oszlopok)
minden olyan felhasználói felületen szükség van,
amelynek lassú a válaszideje (több, mint tíz másodperc).
Az olyan appletek, amelyek a szerverrel kommunikálnak,
az internet lassúsága miatt gyakran igen változó válasz­
időket produkálnak. Ezért mindenképpen fontos, hogy
folyamatjelző mutassa a művelet elvégzett hányadát és
várható hátralevő idejét. Egy ilyen jelezheti például egy
adatbázis már átnézett hányadát vagy az eseménysorban
elvégzett lépések számát (rendszerfüggetlen terminológiát
használva). Az ilyen folyamatjelzőknek valamennyi infor­
mációra szükségük lehet a szervertől.
Az appletekhez mindig kell „Mégsem'-gomb is, hogy a
felhasználó bármikor megszakíthassa a lassú műveleteket.
Ez a megszakíthatóság rendkívül fontos a szerverhez kap­
csolódó appletek esetében.

Összefoglalás

Hadd reméljem, hogy a site-tervezésnek majd lesz egy

technológiai megoldása: egy remek emberi nyelvű kereső­
program, amely a felhasználókat már első próbálkozásra
pontosan arra az oldalra viszi, ami nekik kell. Vagy egy
tökéletes dokumentumkezelő rendszer, amely érvényesíti
a design-szabványokat, hogy minden oldal ugyanolyan
legyen, akármelyik osztályról érkezzék is.
Magam is remélem, hogy a technológia javulni fog, de
a weboldal használhatóságával kapcsolatos legfontosabb
kérdéseket még mindig embereknek kell megoldaniuk.

Site-tervezés [ 259 ]
 Egy website sosem lesz egységes egészen mindaddig,
amíg az összes tervező és író meg nem egyezik, együtt dol­
goznak azon, hogy a vásárló felé azonos arculatot mutat­
hassanak.
Semmilyen keresés sem talál rá olyan oldalakra, ame­
lyek leírása rossz, vagy amelyeken nincs meg az az infor­
máció, amelyet a felhasználó keres.
Egyre többet beszélnek manapság az információs archi­
tektúráról és tényleg nagy előrelépés, hogy sok projekt­
ben elismerik, hogy meg kell tervezni a navigációs tér fel­
építését, s nem elég ha megengedjük, hogy az véletlensze­
rűen alakuljon ki. Ám még mindig több olyan site-ra van
szükség, amelyek információs felépítésüket a vevők igé­
nyei, és nem a vállalat belső gondolkodásmódja szerint
alakítják ki. Amint ez megtörténik, s az emberek megta­
nulnak jobb, a tájékozódást elősegítő linkeket készíteni, a
keresőprogramokban pedig jól szereplő főcímeket írni, ak­
kor lesz remény arra, hogy a felhasználók végre képesek
lesznek a weben tájékozódni.
Ma az átlagfelhasználó általában úgy érzi, hogy nem a
megfelelő oldalon van. A felhasználók ahhoz vannak
szokva, hogy a weben problémákba ütköznek és felesleges
oldalakon fecsérlik az időt, mielőtt megtalálnák, amit
akarnak. Ez remélhetőleg nem lesz mindig így. Amint
könnyebb lesz a legjobb site-okon navigálni, a felhaszná­
lók fellázadnak az olyan site-ok ellen, ahol idejük legna­
gyobb részét lényegtelen oldalakon kell tölteniük.

[ 260 ] Jákob Nielsen: Web-design

Az intranet-design
megkülönböztetése
az internet­
designtól ............... 265
Extranet-design 266
Bevételnövelés a
dolgozói hatékony­
ság növelésével 270
• Átlag- vagy margi­
nális költség
Intranet-portálok:
a vállalati infor-
m ációs infra­
struktúra ............... 276
• Szabaduljunk meg az
e-mailtől!
• Az intranet
karbantartása
• Az infrastruktúra
három nagy össze­
tevője: katalógus,
keresés és hírek
Intranet-design
szabványok ......... 280
• Kalauz a
szabványokhoz
• Intranet-design
outsourcing
A dolgozók web-
hozzáféréséne k
kezelése ...............284
• Hardver-szabványok
• Böngésző
alapbeállítások
• Alapértelmezett
keresőprogramok
Az intranet felhasz­
nálói tesztje ....289
• Terepgyakorlat
• A terepen ne készít­
sünk videofelvételt!
Összefoglalás ..293
Intranet-tervezés
[5]
fejezet

Az intranetét majdnem ugyanúgy kell

tervezni, mint egy általános internetes web-
oldalt. A felhasználók alapvető emberi tulaj­
donságai ugyanazok, a webes böngészéssel
kapcsolatos főbb interakciós kérdések szin­
tén. Emiatt az ebben a könyvben található
tanácsok többsége éppúgy érvényes a belső
site-okra, mint a külsőkre.

kz intranetes és
internetes website
két különböző infor­
mációs tér, eltérő
célokkal, felhaszná­
lókkal és technikai
korlátokkal.
[ 264 ] Jákob Nielsen: Web-design
Mindezek ellenére az intranettervezést egy kicsit másként
kell végezni, mint az internetest. Ennek alapvetően az az
oka, hogy az intranetes és internetes website két külön­
böző információs tér, eltérő célokkal, felhasználókkal és
technikai korlátokkal. Mivel a két információs tér enynyi-
re más, az eltérő körülményekhez igazodó megoldásokra
van szükség.
Az intranet készítőinek egyrészt minden webtervezéssel
kapcsolatos előírást követniük kell, másrészről viszont kö­
rültekintően kell eljárniuk a tekintetben, hogy az elkészí­
tendő design a dolgozói termelékenység szempontjából a
lehető legjobb legyen. Külső website-ok esetében a „fel­
használó-központú" design „vásárlóközpontút", az intra­
netén viszont „dolgozóközpontút"jelent.
A legjobb az, ha a belső és a külső webes információk­
nál eltérő felhasználói felületet használunk annak érdeké­
ben, hogy a dolgozók mindig tudják, mikor látnak éppen
külső (az egész világ számára publikus), illetve belső (bi­
zalmasan kezelendő) információt. A két információs tér
éles elválasztása miatt két különböző megjelenítési stílus-
és sablongyűjtemény használatát javaslom az intranetes
és a nyilvános weboldalon. Természetesen mindkét stílus­
nak bele kell illenie a vállalat általános designjába, de ezt
a közös kiindulópontot különböző irányokba kell fejlesz­
teniük.
Az intranetes és az internetes weboldal nyugodtan tar­
tozhat ugyanannak a vezetőségnek elszámolással, feltéve,
hogy az osztály vezetője tisztában van a két információs
tér különbözőségével. Az eltérő elrendezések ellenére köl­
csönös előnyökkel jár, ha a menedzsment közös. A kiszol­
gáló és publikációs technológiák nagy része közösen hasz­
nálható a két site fejlesztésekor (sőt, kis cégek esetében
előnyös is lehet, ha a külső és belső oldalak webmestere
ugyanaz a személy). A webes tervezéssel és technológiák­
kal kapcsolatos tudást könnyebb megosztani, ha a belső és
külső projekteken dolgozó gárda ugyanazon szervezeti
egységhez tartozik. A közös vezetés megkönnyíti a projek­
tek közti erőforrás-átcsoportosításokat is, hogy elkerüljék
a túlterhelést, ami webes projekteknél gyakran elő szokott
fordulni.
Az intranet-design megkülön­
böztetése az internet-designtól

Az intranet és az internet között az a legszembetűnőbb

különbség, hogy az intranetes felhasználók alkalmazot­
tak, míg az internetes felhasználók ügyfelek. A belső fel­
használók az intranetén olyan információt keresnek,
amelyre munkájuk során szükségük lehet, míg a külső
felhasználók csak a céggel kapcsolatos ügymenetük miatt
szükséges, korlátozott mennyiségű információért látogat­
nak a site-ra.
A felhasználók céljai közötti különbségek miatt az in­
tranet bármely cégnél átlagosan körülbelül tízszer vagy
százszor annyi oldalt tartalmaz, mint a vállalat külső web­
oldala. A Sun Microsystems külső website-ján például kö­
rülbelül 20 000 oldal található, s hozzávetőleg kétmillió
oldal az intranetjén. A rendkívül pici cégektől eltekintve
az intranet több site-ra szokott oszlani, melyek mindegyi­
kéért másik osztály felel, míg egy külső website remélhe­
tőleg egységes képet sugall, s egyetlen site-nak tűnik.
Az intranet megtervezésénél kevésbé számíthatunk
olyan változatos környezetre, mint az interneten. A nyílt
interneten megtalálható a valaha készített összes típusú
számítógép, minden lehetséges kapcsolati sebesség és
minden valaha szállított böngésző mindegyik verziója.
Mivel egy weboldal nem segítheti a felhasználót a telepí­
tésben, illetve frissítésben, nem várhatjuk el, hogy a fel­
használó csak azért rendelkezzen egy meghatározott bön­
gésző egy meghatározott verziójával, hogy megtekintse a
site-unkat. Ezzel szemben egy adott cégen belül mód van
a platformok, illetve akár egyetlen böngésző szabványosí­
tására is. Sőt, általában még azt is meg lehet határozni,
hogy a böngésző egy bizonyos verziószámú legyen, vagy
legalábbis két támogatott verzió közül az egyik. Ameny-
nyiben egy felhasználónak már elavult a böngészője, el­
várható, hogy kérje a support-csoport segítségét a támo­
gatott változatra való átállásban. Ez persze csak akkor fo­
gadható el, ha valóban akad egy segítőkész support-csapat
a felhasználói verzióváltáshoz.
A szabványosításból fakadóan az intranetén fejlettebb
böngészőtulajdonságokat is kihasználhatunk - az interne­
ten erre még várni kell. Gyakran az is feltehető, hogy bi­
zonyos karakterkészletek rendelkezésre állnak a felhasz­
nálók gépein, és hogy megfelelő minőségű monitorokkal
rendelkeznek (például mindenkinek legalább 15"-os rno-

Intranet-tervezés [265]
 nitora van legalább 8 bites színmélységgel), és hogy egyes
szabványos irodai alkalmazások verzióit el tudják érni.
Ezek a feltételezések sokkal speciálisabb interakciók
megvalósítását teszik lehetővé, amelyeknek kevésbé kell
platformfüggetleneknek lenniük, mint az interneten.
A legtöbb közepes- és nagyvállalatnál akad valaki az
informatikai osztályon, aki ismeri a cégben használt és
megszokott rendszeralakzatokat (konfigurációkat). Az in­
tranetre vonatkozó terveket is érdemes az illetővel elfo­
gadtatni, hogy azok ne csak a hivatalos rendszerszintű
szabványoknak feleljenek meg, hanem a különböző osztá­
lyok gyakorlatának is. Az is jó, ha az intranetes projekten
dolgozók folyamatosan érdeklődnek az informatikai osz­
tály terveiről, a szabványokban beálló verzióváltásokról.
Sokszor előfordul, hogy ami most még megoldhatatlan,
a következő váltásnál már lehetséges lesz, tehát már most
fel lehet rá készülni.
A külső weboldalakkal kapcsolatban mindig ellenzem,
hogy a cég szervezeti felosztását tükröző leírások készülje­
nek. Ezzel ellentétben az intranetek általában jól járnak az
ilyen belső szövegekkel, mert a dolgozók érdeklődnek a
cégük iránt, s ismerik a szervezet felépítését.
Az is teljesen elfogadott, ha rengeteg belső szakszót és
vállalati rövidítést használnak az intranetén. Egy nyílt
site-on ez elriasztaná a vevőket, de az alkalmazottak job­
ban teljesítenek, ha speciális nyelvezetet használhatnak -
a pontosabb megfogalmazás miatt jobban megértik, miről
is van szó. Persze az új dolgozók segítése érdekében min­
dig célravezető az ilyen cégszintű szavak magyarázatára
mutató linkeket használni.

Extranet-design
Az extranet tulajdonképpen az intranet kiterjesztése kül­
ső felhasználók részére, akik speciális hozzáférési jogo­
sultságokon keresztül használhatnak bizonyos rész-site-
okat. Általában az olyan alvállalkozók vagy tanácsadók
kaphatnak jogosultságot, akiknek bizonyos vállalati ada­
tokra vagy termékismertetőkre van szükségük, olyan ve­
vők, akik saját megrendeléseket adhatnak fel vagy függő­
ben levő megrendeléseik állapotát ellenőrizhetik, esetleg
olyan beszállítók, akik ajánlatkérésekre szeretnének lici­
tálni, vagy a raktárkészletet ellenőrizni, hogy saját terme­
lésüket ütemezzék.

[ 266 ] Jákob Nielsen: Web-design

 A biztonsági kérdésektől eltekintve az extranet tervezé­
se közelebb áll az internetes tervezéshez, mint az intrane-
teshez. Nevezetesen, az extranetnek a külső weboldal el­
rendezésének stílusát kell utánoznia, mert a vásárlók álta­
lában oda-vissza váltogatnak a nyilvános és saját extranet
site-juk között. Az extranet-designnak ennek ellenére va­
lamelyest el kell különülnie azért, hogy egyértelmű le­
gyen a két információs tér közötti különbség, és hogy biz­
tosítsa az extranet használóit: adataikat bizalmasan keze­
lik, s nem tárják fel a nyilvánosság előtt.
Az extranet és az intranet között három fő különbség
van:
■ Kisebb a befolyásuk az extranet-felhasználó konfigurá­
ciójára. A vevők és beszállítók sokrétűsége együtt jár a
vállalataikban használt hardverek és szoftverek változa­
tosságával.
■ Lassabb a sávszélesség a szerverünk és a felhasználók
számítógépei között, mivel az átvitelt az internet bizto­
sítja.
■ Extranetünk a távoli felhasználó webes élményének
korántsem központi része. Általában minden vevő vagy
beszállító cég sok más céggel is tartja a kapcsolatot, s a
mienk mellett sok más extranetet is használ.
E különbségek miatt nem élvezhetjük az intranetes ter­
vezés előnyeit, ahol adott böngészőre számíthatunk, a
A biztonsági kérdé­
sávszélességet valamennyire szabadon növelhetjük és fel­
sektől eltekintve az tételezhetjük, hogy a felhasználók megértik a designt, hi­
extranet tervezése szen ez az egyetlen site, ahol céges információk találhatók.
Van néhány különbség az extranet és a hagyományos
közelebb áll az inter­
weboldalak közt is:
netes tervezéshez, ■ Az extranetet olyan emberek vagy csoportok fogják
mint az intrane- használni, akik már valamilyen kapcsolatban állnak a
céggel, így többet fognak tudni rólunk az átlagos web-
teshez.
oldalra látogatónál.
■ Az extranetet nagyon speciális okból fogják használni
akár csak egyszer (például egy rendelés követésére),
akár néhány feladatra ismétlődően (több rendelés kö­
vetésére).
■ A extranetek már magukban hordozzák az üzleti mo­
dellt, mivel olyanokat szolgálnak ki, akikkel már üzleti
kapcsolatba léptünk. Emiatt nem kell rájuk hirdetése­
ket elhelyezni, s nem kell túl „marketingesnek"lenni ­
ük. Mire valaki hozzáférhet egy extranethez, már régen
eldöntötte, hogy üzleti kapcsolatba lép velünk. Most
rajtunk a sor, hogy bizonyítsunk!

Intranet-tervezés [ 267 ]
 ALOM DRIVE<™> fór Your Company
TECHNOLOGIES Daily Reporting and Information Via Extranet

Your Company Extranet Home

Shippina

• Searchable tracking information

• Distributor orders
• Submitted problem orders

Inventorv and usage

• Daily Inventorv
• Latest Month-end inventorv report
■ Sales Report by month
• Re-Order report

Manufacturina

• Manufacturina order status

• Assembly Instructions
• Submit a new BŐM

Fnr rnmments, suggestions or questions, send mail to Your Account Manager

This is a restricted area with access far Your Company only. Unauthorized access will be denied. Any
attempts to gain unauthorized access will be prosecuted to the fullest extent of the law.

Copyright ALOM Technologies 1998-99. All rights reserved.

Last Uodated on September 1, 1999

www.alom.com

(Fent) Bemutató extranet az ALOM Technologies-tól. Mivel az

extranetekben majdnem mindig akad szigorúan bizalmas
információ, a lehetséges új partnerek sosem férhetnek hozzá
valódi extranet-oldalakhoz, tehát nem ismerhetik meg egy cég
szolgáltatásainak ezt a körét.
(Szemben levő oldal) Mindazonáltal, ha elkészítünk egy
bemutató részt, feltöltjük általános adatokkal és egy egyszerű
jelszót minden lehetséges vásárlónak ingyen rendelkezésére
bocsátunk, megmutathatjuk, hogyan használható az extranet
új projekteknél.

[ 268 ] Jákob Nielsen: Web-design

 ALOM DRIVE<™> fór Your Company
TECHNOLOGIES Daily Reporting and Information Via Extranet

Your Company Extranet Home Other shipping reports Inventorv reports Manufacturing reports

Other Shipping Reports on DRIVE

• Searchable shipping/tracking reports

• Distribútor Orders

SHIPPING AND TRACKING INFORMATION

Shipments on hold
Order # Recipient Name Awaiting action from Remark
|56003 Ingram Micro Test Corp. Invalid product code
|55080 Eric Fromm Test Corp. Incomplete shipping address
|51007 |Fay Cerra ALOM Safety stock depleted; building May 20

Tracking
UPS FedEx Airborne RPS Roadwav

Fnr nnmmAnh, suggestions or questions, send mail to Your Account Manager

This is a restricted area with access fór Your Company only. Unauthorized access will be denied. Any
attempts to gain unauthorized access will be prosecuted to the fullest extent ofthe law.

Copyright ALOM Technologies 1998-99. All rights reserved.

Last updated on September 7, 1999

www.alom.com

Intranet-tervezés [ 269 ]

(Következő oldal) A Sun web
1997-es újratervezésével pár­
huzamosan rengeteg stílus­
változat készült el. Ezeket a váz­
latos terveket az intranetre tet­
tük, és felhasználói szavazásra
bocsátottuk.
A többségi szavazás általában
nem jó döntési módszer a terve­
zésnél, de nem gondoltuk, hogy
a stílus kardinális használható­
sági problémákat vethetne fel.
Ezért úgy döntöttünk, bevonjuk
a felhasználókat, és éreztetjük
velük, hogy szavazatukkal ők is a
tervezés részeivé válnak. A felső
világoslila sávot és világos hálós
háttérmintát tartalmazó lett a
győztes design.
[ 270 ] Jákob Nielsen: Web-design
Igenis, összetettebb interakciók lehetnek egy extrane-
ten, mint az interneten, mivel az extranet használói haj­
lamosabbak lesznek megtanulni a site használatát. Végül
is üzleti kapcsolatban állnak velünk, és éppen azért hasz­
nálják extranetünket, hogy kereskedjünk, vagy egyéb
fontos üzleti tevékenységet folytassunk. Ráadásul az üzle­
ti partner dolgozói közül általában csak kevesen fogják az
egyes extranet-alkalmazásokat használni - a vásárlói
rendszert például az értékesítési osztály, míg a kereskedel­
mi rendszert a beszerzési osztály használja. Mivel az ext-
ranethasználat döntő' része ennyire szakosodott, a felhasz­
nálóknak már lesznek általános fogalmaik az oldalak
témájával kapcsolatban.
Bevételnövelés a dolgozói
hatékonyság növelésével
Minden bevált ergonómiai módszer ugyanúgy vonatkoz­
tatható az intranet-projektekre, mint az internetesekre.
Sőt, intranet-projektekre még jobban, mivel minél fel-
használóbarátabb a rendszer, cégünk annál nagyobb bevé­
telre tesz szert.
Néhány tervező azt képzeli, hogy nyugodtan pazarol­
hatja a vevők idejét. Mivel nem mi fizetjük a felhasználó­
kat, annyi ideig kell őket site-unkon tartani, ameddig csak
lehet, minél több oldalt megmutatva nekik. Én nem értek
egyet ezzel az elmélettel, mert úgy gondolom, hogy a
vevők egyszer észhez térnek, és átlátnak a szitán. Végül
más site-okat fognak látogatni, amelyek jobban becsülik
az idejüket és engedik, hogy ügyeiket gyorsabban és haté­
konyabban intézhessék el. Mindazonáltal az is igaz, hogy
az az idő, amit a külső felhasználók site-unkon töltenek,
őket terheli, s nem minket.
A nyilvános internetes site-ok esetében a két legfonto­
sabb ergonómiai szempont valószínűleg a tanulhatóság és
a szubjektív elégedettség. Végül is ritkán marad valaki
elég soká egy site-on ahhoz, hogy profi használójává vál­
jon, visszatérési szándékukat pedig főleg az határozza
meg, tetszik-e nekik a site. A web használata mindenki­
nek a magánügye, tehát mindenkit ki kell elégíteni.
Intranet-tervezés [ 271 ]
[ 272 ] Jakob Nielsen: Web-design
Intranet-tervezés [ 273 ]
 Intranetek esetén nem olyan fontos a szubjektív elége­
dettség, mint külső site-oknál, mivel a dolgozóknak úgyis
az intranetét kell használniuk - nincs választási lehetősé­
gük. Mindazonáltal jobb, ha mindenki számára kielégítő
tervet használunk, mert az intranet stílusa elsődleges sze­
repet játszik a vállalati szellem és hozzáállás sugárzásában.
Fontos, hogy a dolgozók érezzék, az intranet felhasználói
felülete nagy gonddal készült, hiszen rá akarjuk őket ven­
ni, hogy a mi design-szabványainkat használják. Ha nem
tetszik a terv, nem azt fogják saját oldalaiknál használni,
s akkor kaotikus, nem pedig egységes intranet alakul ki.
Az intranetes designnal kapcsolatban a legfontosabb
ergonómiai szempontok: a hatékonyság, megjegyezhető­
ség és a hibák számának csökkentése. Mivel a dolgozók
akár minden nap használhatják az intranetét, hamarosan
tapasztalatokra tesznek szert, és termelékenységüket az
fogja meghatározni, milyen hatékonyan képesek az intra­
netén tájékozódni és feladatukat elvégezni. Minél több
feladat kerül a site-ra, a cég termelékenységét főként az
határozza meg, milyen hatékonysággal tudják a dolgozók
az intranetét használni.
Mivel az intranetes design kihat a termelékenységre,
igen nagy hangsúlyt helyeznek az ergonómiai tanulmá­
nyokra. Lássuk például egy olyan áttervezés értékét, ami
átlagosan egy percet takarít meg, amikor valaki az intra­
net egy új részére akar látogatni! Mivel a dolgozók gyak­
ran tíz percet vagy annál is több időt töltenek el az intra­
netén új oldalak keresésével, az egyperces megtakarítás
elég szerény cél, de néhány napos felhasználói teszttel és
újratervezési próbákkal elérhetjük.
Tegyük fel, hogy a cégnek 1000 alkalmazottja van és
hogy mindegyikük hetente egyszer akar az intranet egy új
részére látogatni. Ez azt jelenti, hogy az új design hetente
1000 percet takarítana meg, vagyis valamivel több mint
két teljes munkanapot. Egy év alatt ez az áttervezés egy
teljes állású alkalmazott idejének körülbelül negyvenkét
százalékát tenné ki.
Az ergonómiai költségmegtérülés-elemzéseket mindig
az emberek teljes költségű munkaidejének arányában, és
nem csupán hazavitt fizetésükhöz képest kell meghatároz­
ni. Egy cég számára egy alkalmazott teljes költsége órán­
ként nem csupán az adott személy órabére, hanem ehhez
hozzájönnek még az extra juttatások is, a szabadságok,

[ 274 ] Jákob Nielsen: Web-design

jjjiV/yL .Umj.Lv jbii/Ji

jhu Ah 4
SunWeb Redősig n Proiect Cúcitál Asset Manageiiient (CAM)
and much more. See HELP below Manager tools and processes
for information about this new site for Sun capital assets

A I JjJfjiasJlüU I
A Sunweb végleges honlapja 1997-ben. A stílus a szavazás
eredményén alapult, de a design részleteit felhasználói tesztek
és ismétlődő tervezés során fejlesztettük ki, hogy a site olvas­
ható legyen, az ikonok pedig könnyen érthetőek.
Megfigyelhető, hogy ezen az oldalon mennyivel több gomb
van, mint amennyit általában egy honlapra javasolunk!
Az intranetén mindez megtehető azért, hogy a profi felhasz­
nálók jobban teljesíthessenek a kezdő felhasználók kárára.

Intranet-tervezés [ 275 ]

Átlag- vagy
marginális költség
Annak az időnek az értékét,
amit egy rossz kezelőfelület
miatt kell elfecsérelni, mar­
ginális időnek kell felfogni.
Eszerint ennek az időnek a
költségét elméletileg nem a
dolgozók idejének az átla­
gos, hanem marginális érté­
keként kell helyesen
elszámolni, amihez az ún.
hedonikus bérmodellt kell
használnunk. Ezzel a meg­
közelítéssel azt próbáljuk
megbecsülni, mekkora érté­
ket biztosítana a cégnek,
ha a dolgozó egy órával
több termelékeny munka­
időt dolgozna.
A gyakorlatban ritkán tud­
juk meghatározni vagy akár
megbecsülni a marginális
értéket, ezért gyakran
átlagértékeket használunk.
Egy dolgozó átlagos teljes
költségének legegyszerűbb
kiszámítási módja az, ha a
teljes vállalati költséget
elosztjuk a termelékenyen
ledolgozott órák számával.
Persze az, hogy például az
értekezleteket termelékeny
időnek számoljuk-e, értel­
mezés kérdése, de a lényeg
az, hogy ne számítsuk ide a
képzéseken való részvételt,
az ebédszüneteket és az
olyan előadásokon való
részvételt, amelyek ugyan
szükségesek, de nem hoz­
nak közvetlen eredményt.
[ 276 ] Jakob Nielsen: Web-design
a közüzemi díjak (irodahelyiség, fűtés és takarítás, számí­
tógépek stb.) és sok-sok más, az alkalmazottal kapcsolatos
költség.
Egy dolgozó teljes költsége átlagosan legalább kétszere­
se a fizetésének. Emiatt kerülnek a tanácsadók jóval töb­
be, mint az átlagos alkalmazottak. A számlázható óraszá­
muknak fedezniük kell az összes egyéb felmerülő' költsé­
get, amelyek az alkalmazottaknál már megvannak. Tulaj­
donképpen, ha megnézzük az olyan tanácsadók szokásos
óradíjait, amilyen alkalmazottat fel akarunk venni, jól
meg tudjuk belőle becsülni a dolgozó teljes költségét.
Az egyszerűség kedvéért tegyük fel, hogy egy alkalma­
zott költsége a példában szereplő vállalatunknál 80000
dollár évente (ami valamivel kevesebb, mint 40000 nettó
dollárt jelent). A 80000 dollár negyvenkét százalékos
megtakarítása 33600 dollár, ami az új oldalankénti, egy­
perces intranetes navigáció megtakarítása éves szinten.
Gyanítom, hogy a 33600 dolláros megtakarítás eléréséhez
szükséges munka szükséglete néhány ezer dollárnyi (biz­
tosan 10000 dollár alatt marad), vagyis igencsak megtérü­
lő befektetés.
Intranet-portálok: a vállalati
információs infrastruktúra
Az intranetét a vállalat fő információs infrastruktúrájának
kell tekinteni. Nem pusztán szerverekről kliens-gépekre
küldözgetett bitek sorozatából áll, és nem is a büfé étlap­
jának nézegetésére szolgáló valami. Az intranet rengeteg
valós munkafolyamatot ki tud szolgálni, és ez lehet az el­
sődleges kommunikációs csatorna a különböző osztályo­
kon dolgozók között, illetve a munkánkhoz szükséges
információ megszerzéséhez.
Sok nagyvállalatnál borzasztóan nyakatekert kommu­
nikációs csatornák vannak. Mindenki a saját részlegén ül
magában, és nem tudja, mi zajlik más osztályokon. Sok
munkát többször végeznek el, mert nem tudják, hogy
valamit egyszer már megcsináltak, és van, amit azért csi­
nálnak meg feleslegesen, mert nem olyan cél érdekében
teszik, amire valóban szükség lenne (csak nem tájékoztat­
ják egymást róla). A vállalati hatékonyság a világos kom­
munikáció segítségével hihetetlenül meg tud nőni, és erre
a kommunikációra az intranet lehet az infrastruktúra,
de csak akkor, ha úgy készül el, hogy könnyű rajta az in­
formációt megtalálni.
 Az intranet jól segíti a vertikális kommunikációt, hiszen
elérhetővé teheti a vezetői döntéseket, irányvonalakat és
stratégiai megbeszéléseket. Amikor egy alsóbb szinten le­
vő' dolgozó egy magasabb szintű stratégiára épülő termék­
tervezetet vagy marketing-előterjesztést készít, bevehet
egy hiperszöveg-utalást az odavágó stratégiai ügyirat int­
ranetes változatára, megkönnyítve más projekt-tagoknak,
hogy szükség esetén megismerjék a stratégiát. Az ilyen
linkek sokkal jobban bevonják a stratégiai irányokat a
szervezet életébe, mint bármilyen emlékeztető. Az intra­
net lehetővé teszi, hogy bárki hozzáférhessen az ügyveze­
tői irányvonalak eredeti változatához, ami sokkal hatéko­
nyabb, mint amikor az ügyvezető előadást tart a felső
vezetőknek, akik aztán saját értelmezésükben továbbad­
ják azt az ő embereiknek, azok pedig az övéiknek, és így
tovább.
Az intranet - mint vállalati információs infrastruktúra
- fő előnye a szervezetek közti kommunikációban rejlik.
Mivel az intranettel mód nyílik más szervezetektől való
információ beszerzésére anélkül, hogy bárkit is zavarni

Szabaduljunk meg az e-mailtől!

Az elektronikus levelezés hatalmas termelé­ egyik fő célja az legyen, hogy megszüntesse

kenységi csapdává kezd válni. Vannak
cégek, ahol egy egész napig tart, amíg vala­
ki végignézi a postaládáját, s az aznapi
levelekre válaszol. Komoly erőfeszítésbe
telik, hogy az e-maileken kívül valami más­
ra is maradjon idő.
Az e-mail azért terjedt el ennyire, mert
valóban vannak előnyei az idő- és térbeli
korlátok nélküli kommunikációnak. Gyorsan
és könnyen küldhetünk e-mailt bárhová a
világon vagy akár a szomszéd szobába is.
A nap huszonnégy órájában akkor küldhe­
tünk levelet, amikor csak akarunk, és a cím­
zett akkor olvassa el, amikor kedve van. Vé­
ge a telefonnal kapcsolatos problémáknak.
Kis számú e-mail hasznos, de ha sok van
belőle, az már végzetes lehet. Az intranetek
a felesleges e-maileket. Ez elsősorban a leg­
több levelezési listát és az összes kollégának
szóló körleveleket jelenti. Sokkal jobb egy
megfelelően rendezett intranet-könyvtárba
elhelyezni az információt, és a honlapra egy
linket felhelyezni, amíg az időszerű. Az int­
ranetén elhelyezett információ indexelt lesz,
könnyű lesz rákeresni, és mindenki tudni
fogja, hogy hol találja, ha szüksége lesz rá.
Ezzel ellentétben, ha valamit e-mailben kül­
dünk szét, az rendezési, indexelési és
tárolási feladatokat ró minden egyes
dolgozóra. Micsoda fölösleges munka!
És mivel az e-mail szoftverek nem az infor­
mációk rendezésére és visszakeresésére
valók, a dolgozók gyakran nem is tudják
az e-mailben kapott információkat kezelni.

Intranet-tervezés [ 277 ]

Minden projektnek
legyen egy honlapja
a projektben dolgo­
zók honlapjaira mu­
tató linkekkel.
[ 278 ] Jákob Nielsen: Web-design
kéne vele, valószínűleg eredményesebben fogják a sejté­
seiket követni és utánanéznek, vajon más osztályokon
vannak-e hasznosítható információk. Ha az információ
megszerzésének egyetlen módja az, hogy valaki három
példányban ad be kérelmet, vagy hogy két hónapra előre
kell megbeszélnie egy időpontot egy olyan leterhelt me­
nedzserrel, aki nem szívesen segít, biztosra vehetjük, hogy
igen kevés ötlet fog elterjedni.
A hipertext-linkek remekül támogatják a cégen belüli
információ megtalálását. Javaslom, legyen minden dolgo­
zónak egy saját intranetes honlapja, amelyen linkek
vezetnek arra az osztályra, ahol dolgozik, továbbá minden
olyan projekt lapjára, amin éppen dolgozik vagy az utóbbi
néhány évben dolgozott. A szervezeten belüli tudás jó
része emberekhez és ahhoz a tényhez kötött, hogy valaki
tudja, kit kell megkérdezni egy adott témával kapcsolato­
san. Ez utóbbi személynek a honlapjáról gyakran el lehet
jutni a kívánt információhoz - a megfelelő osztályokhoz,
illetve projektekhez vezető linkeken keresztül. A linkek
mellett a személyes honlapokon nagyjából ugyanazon
anyagoknak illik fent lenniük, amiknek egy nyilvános
oldalon - fényképnek (elképesztő, néha mennyire meg­
marad bennünk, valakinek a fizimiskája, még ha a nevére
nem is emlékszünk) és a személy hátteréről, illetve gya­
korlatáról szóló információnak. így már jobban felkészül­
hetünk a tárgyalásokra, és e-mailes vagy beszélgetőfóru-
mos eszmecseréink is gazdagabbakká válhatnak.
A projekteknek szintén saját honlapra van szükségük a
projektben dolgozók honlapjaira mutató linkekkel. A pro­
jektek lapjain természetesen olyan projekttervekre és
beszámolókra mutató linkeknek is lenniük kell, amelyek
nem szigorúan bizalmasak. Az „érzékeny" információkra
lehetőleg szintén legyenek linkek az oldalról, de ne felejt­
sünk el megjegyzést fűzni hozzájuk, miszerint a hozzá­
férést kizárólag előzetes engedéllyel lehet megszerezni.
Az ellenőrzött hozzáférésre figyelmeztető üzenetek min­
denkit megóvnak a csalódástól, amikor olyan informá­
cióhoz próbál hozzáférni, amihez nincs joga. Maga az
ellenőrzött hozzáférés jelszóval vagy bármilyen, a cégnél
használható azonosítással is végezhető.
Legyen továbbá minden szervezeti egységnek egy hon­
lapja, amelyen a csoportban dolgozók (a főnököt is be­
leértve) honlapjaira és a szervezeti hierarchiában a
megfelelő felettesre, illetve az alsóbb szervezeti egységek
hon-lapjaira mutató linkek találhatók. A csoportok és osz­
tályok honlapjain is szükség van rá, hogy az általuk irá­
nyított projektek lapjaira linkek mutassanak. Ez a sok
keresztbehivatkozás kettős célt szolgál: a más részlegeken
dolgozók számára megkönnyíti, hogy anélkül juthassanak
a szükséges információhoz, hogy tudnák, pontosan
hogyan is vannak azok elrendezve, emellett a részlegek
saját dolgozói közötti kommunikációt is javítják.

Az intranet karbantartása
Az intranet különböző oldalait mind karban kell tartani.
Ez a személyes oldalakra éppúgy érvényes, mint a pro­
jekt-oldalakra, az osztályok oldalaira és a hivatalos cégin­
formációs oldalakra. Ha hagyjuk, hogy az intranet lema­
radjon a projektek tényleges alakulásához képest, akkor
hamarosan nem fogják használni, nem fogja betölteni a
vállalat információs infrastruktúrájának szerepét és
visszatérünk a régi, nem valami hatékony, pletyka-alapú
információcseréhez. Az intranet karbantartás legyen min­
denki napi munkájának része; a munkának az a szakasza,
amely biztosítja, hogy mások is hasznot húzzanak abból,
amit mi elvégeztünk.
Az intranetek általában nagyon hamar nagyra nőnek,
hiszen minden osztály elkezdi elhelyezni rajta az összes
projekttervet és beszámolót. Emiatt elengedhetetlen egy
kiváló keresőrendszer. Az intranetes keresőrendszerek
biztosítják, hogy akkor is megtaláljunk dolgokat, ha hal­
vány fogalmunk sincs arról, hogy a szervezeten belül ki is
felel értük. Akárcsak a nyílt interneten, a hipertext-link
nagyon jó, de önmagában nem elég. Katalógusokra és hí­
rekre egyaránt szükség van.

Az infrastruktúra három nagy összetevője:

katalógus, keresés és hírek
Egy intranet-portálnak három összetevőből kell állnia:
■ Először is egy olyan könyvtár-hierarchiából, ami az
intranetén található összes információt megszerkeszti.
Az intranetnek ezt a részét gyakran „Mini-Yahoo"-nak
nevezik. Sokat tanulhatunk az olyan katalógusrendsze­
rek felépítéséből, amilyen például a Yahoo vagy a Look-
Smart, mivel ezek jóval többet költenek az ergonómiá­
ra, mint amennyit bármelyik intranet-projekt költ, de a
tényleges témák hierarchiáját mindenképpen házon be­
lül kell kialakítani, mert az intranet speciális tartalmát
és megfontolásait kell tükröznie.

Intranet-tervezés [ 279 ]
 ■ Egy keresőmezőből, amely az intranet összes oldalát
indexelő keresőprogramhoz kapcsolódik. Az általános
internetes keresőkkel szemben az intranetes keresőnek
az intranet különböző területeinek viszonylagos fontos­
ságát is tükröznie kell. A hivatalos oldalakat például
valamilyen speciális ikonnal jelölheti.
■ A céggel és a dolgozókkal kapcsolatos aktuális hírekből.
Az intranet-honlap általában kiválthatja a megszokott
dolgozói hírleveleket és az e-mailben érkező bejelenté­
sek és emlékeztetők áradatát, amelyek sok vállalat
termelékenységét csökkentik. A hírek felsorolását arc­
hiválással és jó kereséssel párosítva biztosíthatja, hogy
mindenki mindig megtalálhatja a szükséges informá­
ciót, tehát nem kell helyi másolatokat tárolnia és kezel­
nie (ezek olyan feladatok, amelyek a mai e-mail szoft­
verek információkezelési tulajdonságainak gyengeségét
figyelembe véve nagyon sokba kerülnek).

Intranet-design szabványok
A következetesség minden kezelőfelületnél fontos, de az
intranet esetében elengedhetetlen, mivel a felhasználók
rengeteg oldalt néznek át naponta. Ha minden oldalnak
hasonló konvenciói vannak arról, hogy milyen informá­
ció hol található és hogy hogyan működnek az utalások, a
dolgozók jóval hatékonyabban fogják az intranetét hasz­
nálni. A felépítést és a navigációt különösen érdemes
szabványosítani, hogy a felhasználók gyorsabban eliga­
zodjanak és ne tévedjenek el.
Sajnos, a weboldalak maguktól nem lesznek egysége­
sek. Csak azért, mert mi bemutatunk egy jó designt, még
nem fogja mindenki automatikusan azt használni saját
lapjainál is. Éppen ellenkezőleg, úgy tűnik, hogy a weben
minden oldal annyira el akar térni a többitől, amennyire
csak lehet - aminek ergonómiai szempontból katasztrofá­
lis következményei vannak. Ahhoz, hogy az intranet va­
lóban a vállalati információ infrastruktúrájává váljon, a
cégnek egyetlen tervezési-szabványt kell elkészítenie s azt
aktív térítőprogrammal elfogadtatnia. És persze minden
cégen belüli webtanfolyamon szót kell ejteni az intranetes
design-szabvány megfelelő használatáról is.
Mint a fejezet elején már szó volt róla, az intranet ter­
vezési szabványnak a külső weboldal design-szabványától
el kell térnie. A tapasztalatok azt mutatják, hogy sokak­
nak komoly gondot okoz ez a különbség, ezért minden

[ 280 ] Jákob Nielsen: Web-design

előadásban és írott anyagban világosan el kell magya­
rázni. Ne másoljunk a külső site-ról vett design-elemeket
a belső oldalakra!
Az intranet design-szabványnak legalább az informá­
ciós tér navigációs struktúráját meg kell határoznia.
Javaslom, hogy minden oldalon legyen egy kimondottan
az intranetét jelölő logo, hogy a belső oldalakat megkü­
lönböztesse az interneten elérhető nyilvános oldalaktól.
Ez a logo legyen egyben közvetlen hivatkozás az intranet
főoldalára! Emellett minden intranet-oldalon legyen egy
keresőgomb, hiszen a keresés intranetek esetén éppolyan
fontos, mint a weben általában.
A további design-elemek már az adott cégtől függnek:
nagyobb cégeknél jobban kell segíteni a tájokozódást,
mint a kisebbeknél. Az intranetes design-szabványnak az
összes főbb dokumentumtípus javasolt felépítését is tartal­
maznia kell. Ez általában a személyes oldalakat, a projekt­
oldalakat, a beszámoló és emlékeztető oldalakat jelenti.
Szabvány formájában mindegyiknek rendelkezésre kell
állnia. Sok vállalatnál más típusú oldalakra is szükség le­
het, s természetesen ezek konvencióit és sablonjait is be
kell venni a szabványba.
Persze a szabvány is legyen elérhető az intranetén ma­
gán, lehetőleg közvetlenül az intranet honlapjáról kell rá
utalni. A szabványnak meg kell határoznia és ismertetnie
kell a kötelező, az ajánlott és az opcionális design-eleme­
ket, minél több példával illusztrálva. A tapasztalat azt mu­
tatja, hogy a felhasználók e design-szabványok használata
közben többre mennek a példákkal, mint a formális meg­
határozásokkal, ezért elegendő időt szánjunk a példák
pontos kidolgozására. Máskülönben előfordulhat, hogy
oldalak ezrei készülnek egy példa alapján, de nem csak azt
a tulajdonságát használják, amelyet be kívántak mutatni,
hanem más, kevésbé óhajtott tulajdonságait is.

Kalauz a szabványokhoz
A siker érdekében egy felület design-szabványának:
■ Példákkal jól illusztrálnak kell lennie, mert a tervezők
inkább a példák, mint a szövegek alapján dolgoznak.

Intranet-tervezés [ zsi ]

Fontos, hogy minden közösen
használt oldalelemnek legyen
egy központi tárolója. Nem csak
hogy jobb látványt nyújtanak,
ha egy tehetséges webtervezö
készíti el őket, ráadásul még
összecsendülnek az egész intra­
net-designnal és hozzájárulnak
a különböző oldalak profi és
egységes kinézetéhez.
Ez az ábra a Sunweb „New"
ikonja. Figyeljük meg, milyen jól
illik a fejezetben bemutatott
többi Sunweb design-elemhez!
[282] Jákob Nielsen: Web-design
■ Biztosítania kell, hogy a példák minden szempontból
megfeleljenek a szabványnak, nem csak a bemutatandó
szempontból (hiszen a tervezó'k egy példából több ötle­
tet is meríthetnek).
■ Kimerítő' és átfogó listákat kell tartalmaznia, amennyire
csak lehetséges (a tervezó'k szívesebben futnak át listá­
kon, mint hogy szövegeket olvassanak). Például: olyan
elemek listája, amelyek mindegyikének szerepelnie kell
egy oldalon vagy az eló'nyben részesített szakszavak lis­
tája.
■ Rendelkeznie kell olyan elérhető' szabvány-szakértővel,
aki át tud nézni új designokat a formális szabályoknak
megfelelően, emellett közvetlenül tud konzultálni a
tervezőkkel, ha azoknak kétségeik vannak a szabvány
megfelelő értelmezésével kapcsolatban. (Ha nincs olyan
személy, akinek könnyen fel lehet tenni kérdéseket,
mindenki a saját feje után megy, és biztos, hogy min­
denki mindig másként dönt.)
■ Erős térítőprogram álljon mögötte. Ne várjunk arra,
hogy majd kérdeznek. Személyesen kell felkeresni az
egyes projekteket, elmondani a szabványokat és (fino­
man) megjegyzéseket fűzni az ő designjukhoz, hogy ki­
küszöböljük az esetleg előforduló hibákat.
■ Élő dokumentumnak kell lennie, melyet egy szabvány­
menedzser kezel és új változatok kialakulásakor fel­
frissít.
■ Hasonlónak kell lennie a többi elterjedt szabványhoz,
vagy fel kell hívnia a figyelmet a különbségekre.
■ Fejlesztőeszközökkel és sablonokkal támogatottnak kell
lennie, hogy könnyebb legyen a szabványt betartani,
mint nem szabványos tervet létrehozni.
■ Jó tartalomjegyzékkel (ha nyomtatott) vagy jó kereső­
vel kell rendelkeznie, melyhez a kapcsolódó szabályok­
ra mutató linkek tartoznak (ha online).
A térítőszerep az intranet esetében különösen fontos,
hiszen minden osztály hajlamos a központból érkező uta­
sításokat figyelmen kívül hagyni, mondván: „Mi mások
vagyunk, és a központban nem is tudják, mi itt a helyzet."
Ez igaz, de mindenki másmilyen, s ha megengedjük, hogy
a különleges körülmények miatt mindenki a saját feje
után menjen, az egész rendszerből nagy káosz lesz. Álta­
lában a jó még jobb lesz és az egységesség segíti az álta­
lános használhatóságot. Elképzelhető néhány kirívó eset,
amikor a körülmények annyira speciálisak, hogy az
önellentmondás elfogadható, de az ilyen eltéréseket csak
Other Illnes se; Reg unna Ho.~ pitelizatiori

A Sunweb 1997-es áttervezésekor feladtuk a reményt, hogy az

oldalak tartalmi részének designját meghatározzuk. Alapvető­
en egy intranetes design-szabványnak sok mindent meg kel­
lene határoznia, de mi csak a fejlécre szorítkoztunk.
A szabványos Sunweb-fejléc három navigációs részből áll.
A felsőn van a Sunweb-logo, amiből látszik, hogy az oldal
intranetes és nem a szabad internet egy oldala. A logo egyben
a Sunweb-honlapra visszamutató link is. A felső részen van
még egy részsite-név és egy ikon, amely a Sunweb azon részét
jelzi, ahol a felhasználó éppen van. A név és az ikon a rész-
site honlapjára mutató linkek.
A középső sávban változó gombok vannak. A Sunweb „Horné"
és a „Search"-gombok kötelezőek, és a Sunweb-honlapra,
illetve a kereső oldalra utalnak. A „Home"-gomb azért kell,
mert sokan nem jönnek rá, hogy a logo is link a honlapra.
A „Search"-gomb az általános Sunweb-keresö oldalra viszi a
látogatót, hacsak nincs a rész-site-nak saját helyi keresője
(ekkor a rész-site keresőoldalon legyen egy link az általános
Sunweb-keresöoldalra). A rész-site természetétől függően
lehet itt még site-térkép (itt most nincs) illetve „What's New"
(Ujdonságok)-gomb is.
Végül a középső sávban lehetnek az oldalt lapozó ikonok is,
ahogy ezen a példán is látszik. A lapozás fontos a lineáris
tartalom végignézésénél. A harmadik navigációs sáv az aktu­
ális tartalomról szól, és a Sunweb-honlap és a jelenlegi oldal
közötti hierarchiaszinteket jeleníti meg. Minden szint neve
hipertext-link az adott szint honlapjára.

Intranet-tervezés [283]
 nagyon alapos indoklás után szabad engedélyezni (s a
legtöbb indok nem elég meggyőző).
Végül ne feledjük, hogy minden szabványnak megvan­
nak a maga használhatósági szempontjai! Ez akkor is igaz,
ha a szabványt linkekkel rendelkező interaktív weboldal-
ként, s akkor is, ha hagyományos nyomtatott dokumen­
tumként valósítjuk meg. Ezért egy javasolt design-szab­
ványt mindig tervezőkkel teszteltessünk, hogy biztosan
használható legyen!

Intranet-design outsourcing
Ha az intranet-design
részeit külsős web-
tervezők készítik,
ezeknek az alvállal­
kozóknak teljesen
hozzá kell férniük az
intranet-design
szabványhoz és a
sablonokhoz.
Ha az intranet-design részeit külsős webtervezők készítik,
ezeknek az alvállalkozóknak teljesen hozzá kell férniük az
intranet-design szabványhoz és a sablonokhoz. Legegy­
szerűbb egy extranet létrehozása, ahová a jogosult design­
készítők bejelentkezhetnek, elolvashatják a szabványt és
letölthetik a sablonokat. Az is elképzelhető, hogy a szab­
ványról nyomtatott változatot készítünk, és azt adjuk a
külső tervezőknek, de ez jóval kevésbé lesz hatékony. A
nyomtatott verzió elavul, általában nincsenek benne szí­
nes illusztrációk és nehéz benne keresni (hacsak nem ál­
dozunk rá, hogy egy jó indexelő tartalomjegyzéket készít­
sen hozzá).
A módszertől függetlenül az alvállalkozóknak tudniuk
kell letölteni a sablonokat és feltölteni a kész oldalakat.
Ezeket a gépi állományokat e-mailben is lehet cserélgetni,
de extranettel sokkal jobban működik. Az egyik projek­
temben egy külső grafikussal dolgoztam, aki elsődleges
merevlemezét tette hozzáférhetővé kliensei számára egy
extraneten. A projekt folyamán mindig megnézhettem az
összes ikon legfrissebb változatát, az e-mailes csatolt állo­
mányok oda-vissza küldözgetésével járó késedelmek
nélkül.

A dolgozók webhozzáférésének
kezelése
Általában a számítástechnikai osztályok feladata a cégfel­
használók webhozzáférésének támogatása. Ezt a támoga­
tást nagyban megkönnyíti, ha egyetlen böngésző egyetlen
verzióját lehet szabványosítani. Valamely nem ingyenes
szoftverre talán kialkudható valamilyen kedvező site-
licenc megegyezés, és így a helpdesk-csapatnak kevesebb
tudásra és képzésre lesz szüksége. Egyetlen támogatott

[ 284 ] Jákob Nielsen: Web-design

böngésző verzió az intranetes tartalom más szerzőinek
dolgát is megkönnyíti. Minden szerző tudni fogja, hogy
melyik HTML-verziót kell használnia, ha azt akarja, hogy
az olvasók biztosan el tudják olvasni az oldalakat, és azok
nagyjából ugyanolyanok legyenek, mint a szerző saját szá­
mítógépén.
Sajnos, nem mindig lehet egyetlen böngésző egyetlen
verzióját szabványosítani. Gyakran előfordul, hogy a ki­
tüntetett böngésző verzió nincs meg a vállalaton belül
használt összes platformhoz, ezért egyes felhasználóknak
másik böngészőt vagy legalábbis annak másik verzióját
kell használniuk. Az exporttal kapcsolatos megszorítások
miatt a tengerentúli irodákban szükség lehet más kódolás­
típusra vagy egyéb módosított technológia használatára is.
Még ha meg is oldjuk az összes technikai és legalizációs
problémát, még mindig lesznek olyan felhasználói csopor­
tok, akik az egyetlen kitüntetett verziótól eltérő böngészőt
fognak használni. Bárki, aki a külső weboldalra is ír, jogo­
san fog új béta-verziókat letölteni, jóval azelőtt, hogy azo­
kat a cég tűzfalán belül szeretnénk tudni. Végül is, ha
valakinek az a dolga, hogy a webre tervezzen, személyes
tapasztalatokat kell szereznie a jövő technológiájával kap­
csolatban, tehát alig kihozott szoftvereket kell futtatnia
saját gépén, és azokkal igazi internetes weboldalakat kell
nézegetnie.
Ráadásul mindig lesznek olyan felhasználók, akiknek
furcsa gépeik vagy szokatlan kiegészítőik vannak, akik
otthonról vagy utazás közben kézi PDA-kkal akarnak kap­
csolatot teremteni. Közülük sokaknak nem lesz más
választásuk, mint hogy nem szabványos böngészőt vagy
nagyon régi verziót használjanak. E miatt a legerősebb
szabványosítási terveinkben is szükség lesz egy kis rugal­
masságra.

Hardver-szabványok
A szoftverek mellett a hardver néhány szempontjának
szabványosítása is előnyökkel jár. Nevezetesen, ha biztosí­
tani tudunk valamilyen minimális sávszélességet még a
legtávolabbi irodához is, azzal a tervezőknek nagyobb sza­
badságot adunk, hogy kidolgozottabb és összetettebb al­
kalmazásokat, valamint interakciós módszereket készítse­
nek. Azonkívül, ha megszabadulunk a pici monitoroktól
és egy viszonylag nagyobb képernyőméretet szabványosí­
tunk a cégen belül, az intranetét tervezők nagyobb és ta-

Intranet-tervezés [ 285 ]
 Ián hasznosabb oldalakat tudnak majd készíteni, mint
ha a kisképernyős felhasználókat is figyelembe kellene
venniük. A nagyobb monitorok extra költsége valószí­
nűleg több lesz, mint amennyit a korábban nem szab­
ványos monitorokat használók termelékenységi növe­
kedésével nyerünk. Talán tovább növeli a termelékeny­
séget, hogy a nagyobb kategóriás legkisebb közös neve­
ző jobb intranet-designt tesz lehetővé, amelyből min­
den dolgozó hasznot húz.
1999. júniusában a PC/Computing magazin közzétett
egy ergonómiai tanulmányt a sokféle számítógép-moni­
torról és megállapította, hogy a 19"-os méret átlagosan 17
százalékkal nagyobb termelékenységet jelent a 17"-os mo­
nitorokhoz képest. Az, hogy egyszerre több mindent lehet
látni, a legtöbb olyan tevékenységet felgyorsítja, amit a
dolgozók számítógéppel végeznek. A nagyobb monitorok
egyetlen hátránya, hogy akik kis képernyőkön dolgoztak
korábban, hozzászoktak, hogy a böngészőablakot teljes
képernyősre állítsák. Nagy képernyővel ez már nem
működik annyira, sokkal jobb a helyet két egymás mellé
helyezett keskeny ablakkal kitölteni. Egyetlen nagy ablak­
ban a szöveg olyan hosszú sorokban jelenik meg, amit
kényelmetlen olvasni. Emiatt a számítástechnikai osz­
tályoknak tanácsokat kell adniuk a felhasználóknak, hogy
amikor nagy képernyőket kapnak, több ablakot hasz­
náljanak. A böngészők szállítóinak pedig a „Teljes rnéret"-
gombot kellene újraértelmezniük úgy, hogy a teljes kép­
ernyő helyett értelmes nagyságra méretezze az ablakot.

Böngésző alapbeállítások
Ideális esetben a felhasználóknak kellene a böngészőjük
beállításait meghatározniuk, megváltoztatva az alapbe­
állításokat olyanokra, melyek számítástechnikai tudásuk
és internetes szokásaik alapján megfelelnek nekik. Igenis
amellett vagyok, hogy engedjük, hogy a felhasználók
átállíthassák az általunk kínált beállításokat, azt azonban
mindenképpen javaslom, hogy jó beállításokat ajánljunk
fel végfelhasználóinknak. Sajnos, a tapasztalat azt mu­
tatja, hogy sokan sosem állítják át böngészőjük alapbeál­
lításait. El sem tudom mondani, hány e-mailt kaptam,
amiben a „szürke oldalakéra panaszkodtak (mielőtt saját
site-om hátterét átállítottam fehérre), noha a szürke szín
a felhasználó saját „hibája" volt, mivel nem változtatta
meg az (akkor még) szürke böngésző-alapbeállítást.

[ 286 ] Jákob Nielsen: Web-design

 A visszajelzések alapján ez a felhasználói viselkedésmód
nem is fog megváltozni. Ne feledjük, hogy az átlagos fel­
használónak a web nem életforma! A legtöbben csak pár
linkre akarnak kattintani, és egy pár oldalt el akarnak ol­
vasni - nem pedig a web technológiájával bajlódni.
A böngészőknek elég ijesztő' beállító ablakaik vannak, tele
hálózati-, proxy-, cookie- és cache-beállításokkal, ame­
lyek az átlagos felhasználónak teljesen értelmetlenek (és a
legtöbb IT-vezető nem is szeretné, ha birizgálnák őket).
Ennek eredményeképpen sokan sosem változtatnak meg
egyetlen beállítást sem, tehát hacsak nem segít rajtuk a
support-csapat, sorsuk megpecsételődik. Sajnálatos tény,
hogy a böngészőgyártók egyre inkább olyan alapbeállítá­
sokat készítenek, amelyek az általános felhasználói maga­
tartást próbálják megváltoztatni úgy, hogy a gyártó saját
szolgáltatására hívják fel a figyelmet.
Az alábbi alapbeállításokat érdemes alkalmazni:
■ Az alapértelmezett honlapot állítsuk saját intranet-hon­
lapunkra! Az Optimál Networksnél dolgozó John Gra-
ham-Cunning egy érdekes, a honlap-alapbeállítással
kapcsolatos kutatásról számolt be a WWW6 konferen­
cián 1997 áprilisában. Az általa vizsgált vállalatoknál a
teljes internetforgalom 13 százalékát a Netscape-honlap
letöltése vitte el, valahányszor valaki elindította a bön­
gészőjét, mivel a legtöbb felhasználó nem állította át az
alapértelmezett honlapot. Az újabb böngészőkben már
át lehet állítani a honlapot a Netscape-éről, de a prob­
léma megmarad. Egy átlagos felhasználónak nincs
szüksége arra, hogy meglátogassa a böngésző gyártójá­
nak honlapját, hiszen a frissítéseket a számítástechnikai
osztály végzi el. A legtöbb felhasználónak többet ér, ha
saját cégének honlapján olvassa el rendszeresen a dol­
gozóknak szóló híreket és bejelentéseket.
■ Távolítsunk el minden olyan linket, könyvjelzőt, gom­
bot, csatornát és bármi más zavaró kapcsolatot, amit a
böngésző szállítója vagy annak partnercége helyezett el!
Körültekintő válogatás után talán úgy döntünk, hogy
elhelyezünk a saját cégünkkel kapcsolatban értékes
site-okra mutató linkeket, de nincs értelme, hogy dol­
gozóink idejét csak azért pazaroljuk, mivel böngészőjük
idegen site-okra viszi őket, mert egy tartalomszolgáltató
ezért fizetett a böngésző gyártójának.
■ Úgy állítsuk be a böngésző e-mail beállításait, hogy az a
számítástechnikai osztály által támogatott levelezőprog­

Intranet-tervezés [ 287 ]
 ramot használja! Néhány cégnél jogos lehet, hogy a
böngésző levelezőprogramját használják, de ha mi egy
másikmegoldást használunk, felhasználóinkat nagyon
zavarhatja, ha egy mailto-linkre kattintva egy másik e-
mail-felületet látnak.
■ Az alapértelmezett webes keresőgombot egyetlen kere­
sőprogramra állítsuk be! Ha az intranetes keresést az
egyik nagy internetes keresőprogram látja el, a böngésző
keresőjét állítsuk az illető a program nyilvános site-jára,
hogy megtartsuk az intranetes és internetes keresések
egységét. Ha ugyanazt a keresőprogramot használjuk a
külső és belső keresésekre egyaránt, a felhasználók
nagyobb valószínűséggel tanulják meg a program mon­
dattanát és felhasználásának módját. Amennyiben nincs
az intranetén keresőnk, vagy az a kereső nem inter­
netes, akkor egyszerűen csak válasszunk ki egyet az
internetes keresők közül és tegyük meg azt alapértelme­
zettnek! Igencsak ajánljuk, hogy egyetlen keresőprog­
ram mellett tegyük le a voksot, s tartsunk ki mellette.
Ha az alapbeállítás mindig néhány keresőprogram
között váltogat, a felhasználók egyiket sem tanulják
meg jól használni. A technikai vénát nélkülöző felhasz­
nálók általában nem jönnek rá, hogy a keresés mondat­
tana és egyéb tulajdonságai rendszerenként eltérnek,
emiatt véletlenszerűen használnak több programból
vett ötleteket, ami katasztrofális eredményhez vezet.

Alapértelmezett keresőprogramok
Nem fogok egyetlen internetes keresőt sem ajánlani, mi­
vel azok folyamatosan változnak. Bármelyik is a legjobb
most, lehet, hogy néhány hónap múlva egy másik váltja
fel. Van azonban egy elég egyszerű módja annak, hogyan
válasszunk jó keresőprogramot. Válasszunk ki körülbelül
öt olyan problémát, ami iparágunkban jellemző lehet, s
alkossunk mindegyikhez rövid lekérdezéseket (két-három
szavasakat)! írjuk be ezeket a lekérdezéseket az összes
vezető keresőprogramba, és nézzük meg az első tíz
visszakapott linket! A tíz legjobb oldal mindegyikét osz­
tályozzuk a 0-3 skálán: 0 egyáltalán nem jó, 1 kicsit hasz­
nos, 2 elég hasznos és 3 nagyon hasznos (a feltételezett
problémával kapcsolatosan). Az öt probléma alapján a tíz
osztályzat összege lesz a keresőprogram teljesítményére
adott pontszámúnk.

[ 288 ] Jakob Nielsen: Web-design

 A puszta keresési minőségen kívül négy további tulaj­
donságot is figyelembe kell venni:
■ Mennyi a keresőprogram URL-jének begépelésétől az
első oldal teljes letöltéséig eltelt másodpercek száma.
■ Mennyire feltűnő a keresőoldalon a beviteli mező (van­
nak keresők, amelyek mindenféle kacattal tömik tele
oldalunkat, s megpróbálják elvonni a felhasználó figyel­
mét elsődleges céljáról - ezzel csökkentik dolgozóink
termelékenységét).
■ Mennyi a „Keresés'-gombra történő kattintástól az
eredménylista teljes letöltéséig eltelt másodpercek
száma.
■ Milyen az eredménylista ajánlásainak minősége (meny­
nyire derül ki a találatokból az oldal értéke anélkül,
hogy a linket követnénk).
Ha egybevetjük ezt az öt szempontot, valószínűleg már
elég jól el tudjuk dönteni, melyik keresőprogramot vá­
lasszuk. Én a magam részéről a keresési minőséget 50%-
kal, a kezdeti letöltési időt, a beviteli mező feltűnőségét és
a keresés válaszidejét mind 10%-kal, az eredménylista
ajánlásainak minőségét pedig 20%-kal számítanám be.

Az intranet felhasználói tesztje

Az intranetek felhasználói tesztje ugyanúgy zajlik, mint a

külső weboldaláké. A felhasználói tesztek fő szabálya
kz intranetek
ugyanaz: vegyünk reprezentatív tesztalanyokat, s ők vé­
felhasználói tesztje gezzenek el reprezentatív feladatokat.
ugyanúgy zajlik, mint A fő különbség az, hogy a „reprezentatív tesztalanyok"
a vevők helyett saját alkalmazottak lesznek, ezért beszer­
a külső weboldaláké.
vezésük nem olyan kifelé irányuló módszerekkel történik,
mint például a hirdetések és a fejvadász ügynökségek, ha­
nem befelé irányulókkal. Néhány eredményes módszer:
egyszerűen megkérünk különböző osztályokon dolgozó
embereket, hogy ajánljanak résztvevőket a csapatukból,
vagy hirdetéseket helyezünk el magán az intranetén vagy
a kávézóban/társalgóban. Egyszerűbb tesztek alkalmával
megállíthatunk embereket a társalgóban, s kikérhetjük
véleményüket egy-egy oldalról vagy ikonról, bár nagyobb
kutatások esetében ez a módszer nem ajánlott, mert a
résztvevők köre általában nem elég reprezentatív.
A személyzeti osztály is ajánlhat kezdő felhasználókat,
olyan új dolgozókat, akik még nem ismerik a vállalat fel­
építését és terminológiáját. Noha az intranet felépítése fől­
eg a gyakorlott felhasználókat célozza meg, mindig ve­

Intranet-tervezés [ 289 ]
 gyünk be új dolgozókat az olyan alapvető' kérdésekkel
kapcsolatos tesztekbe, mint amilyen a navigáció vagy a
honlap megtervezése. Egy új dolgozó számára az intranet
az új munkahely megismerésének egyik fő eszköze, s nyil­
ván nem akarjuk, hogy furcsa vagy idegen elképzelések
összezavarják.
Sajnos, összehasonlító teszteket intranetekkel kapcso­
latban nem végezhetünk, hiszen más cégek intraneté nem
elérhető. Ehelyett azonban megkérdezhetjük az új alkal­
mazottakat más cégekben használt intranetekkel kapcso­
latos tapasztalataikról. Az új dolgozók a titoktartási nyilat­
kozatok megsértése nélkül is gyakran szolgálhatnak olyan
ötletekkel, amelyek tetszettek vagy nem tetszettek nekik
korábbi munkáltatójuk intranetével és annak szolgáltatá­
saival kapcsolatban. Persze nem szabad túlságosan erőltet­
ni, hogy interjúalanyaink bizalmas részleteket tárjanak
fel, vagy olyan dolgokról beszéljenek, amelyek szerintük,
korábbi munkáltatójuk belső titkai.
Ha a vállalatnak tengerentúli irodái is vannak, a nem­
zetközi használhatóság kérdése is felmerül, noha ez általá­
ban kisebb gond, mint a külső weboldal esetében, hiszen
a legtöbb felhasználó már hozzászokott a cég hivatalos
nyelvén történő kommunikációhoz. Ráadásul sok tenge­
rentúli dolgozó talán járt már a vállalat központjában, s
ismeri az anyaország különlegességeit. A nemzetközi
használhatóság két főbb megoldási módja az ország-speci­
fikus intranet oldalak készítése, valamint a tengerentúli
felhasználók bevonása a fő intranetes designnal kapcsola­
tos ergonómiai tanulmányokba. Erről bővebben a 7. feje­
zetben, a Nemzetközi használat: szóljunk a nagyközön­
séghez! című részben szólunk.

Terepgyakorlat
A használhatóságot alapvetően kétféleképpen lehet tesz­
telni: laborban illetve terepen. Mindkettő fontos, s min­
den projekttel kapcsolatban hasznos, legyen az intranetes
vagy külső.
Az intranetes használhatósággal kapcsolatosan a terep­
gyakorlatok még fontosabbak, hiszen a legtöbb intranetes
kérdés speciális feladatok vagy személyek támogatásáról
szól. Hogy olyan intranetét kapjunk, amely e dolgozók
termelékenységét valóban javítja, meg kell értenünk, mit
csinálnak, és úgy kell a rendszert megtervezni, hogy való­
ban igazodjon feladatuk folyamatához. Nem elég, ha az

[ 290 ] Jákob Nielsen: Web-design

A Sunweb 1997-es újratervezésekor e-mailben
körbeküldtünk néhány ikontervet véletlenszerű­
en kiválasztott dolgozóinknak. Nem mondtuk
meg a felhasználóknak, mit jelölnek az ikonok,
inkább megkértük őket, tippeljenek, szerintük
vajon mit jelenthetnek. A felső sorban néhány
tesztelt ikonvázlat látható, az alsóban pedig a
végleges Sunweben használt átalakított ikonok.
A bal szélső ikon azt hivatott jelölni, hogy
a „Mi újság a Sunweb-en", ám a többség azt
hitte, valamilyen indítógomb (kivéve egy vá­
laszadót, aki azt írta: „Hát, emlékeztet izé,
valamire...").
A rakéta tehát nem vált be, így végül ajándék­
papírba csomagolt dobozt használtunk (amiről
persze megint csak lehet másra asszociálni, akár
boldogságfokozóra is).
A középső ikon vállalati szolgáltatásokat akart
jelölni, de a legtöbben azt hitték, navigációt
jelent. A felhasználók arra is panaszkodtak, hogy
a táblákon az írás túl kicsi volt ahhoz, hogy
könnyen el lehessen olvasni. Miként a tartalom­
tervezésről szóló fejezetben láttuk, a webbel
kapcsolatban az emberek sokszor metaforákban
gondolkodnak, így elég nehéz elérni, hogy táblá­
kat látva mindenkinek csak táblák jussanak az
eszébe. Mindenesetre a végső megoldásban egy
épülettel jelöltük a „vállalat"-ot.
Szükség volt tehát egy új navigációs ikonra,
mert eredeti tervünk abban a formában, ahogy a
jobb szélen is látszik, nem vált be. A navigációs
ikon felirata a honlapon „hasznos linkek" volt,
de a felirat nélkül erre senki sem jött rá. Nem
csak hogy a link (kapocs) nem nézett ki eléggé
kapocsnak, de sokan nem asszociáltak egy lánc­
ról arra, hogy hasznos oldalakon ugrálhatnak.
Mindig veszélyes, ha csak azért használunk bizo­
nyos ikonokat, mert saját nyelvünkön ugyanaz a
szó többfélét is jelent. Szerencsére a felmérésből
kiderült, hogy volt már egy remek navigációs
ikonunk, így az elvetett vállalati szolgáltatásos
linket módosított formában végül fel tudtuk
használni navigációs ikonként. Ám ritkán van
ekkora szerencséje az embernek.
Intranet-tervezés [ 291 ]
 egyes design-elemek könnyen érthetők, de az oldalakon
való lépegetés nehézkes, sok felesleges kattintást igényel,
vagy képtelenek vagyunk bizonyos dolgokat megtenni,
amelyekre pedig szükség lenne.
Saját vállalatunknál általában sokkal könnyebb „terep­
gyakorlatokat" végezni, mint más cégeknél, ahol mások
üzletmenetét akadályozzuk. Ha meg akarjuk figyelni,
hogy egyesek hogyan használják saját adataikat, mindig
titoktartási problémákkal kell megküzdenünk. A cégen
belül remélhetőleg jók a kapcsolataink, s képesek va­
gyunk a vezetőket meggyőzni arról, hogy a cég termelé­
kenysége nő ha embereiket egy-két napig megfigyeljük.
Az intranetes terepgyakorlatok alapvetően ugyanúgy
működnek, mint bármilyen más terepgyakorlat: az ember
odamegy és megfigyel egy dolgozót munka közben.
Terepgyakorlat közben az idő nagy részében csendben kell

A terepen ne készítsünk videofelvételt!

Vannak olyan ergonómiai szakemberek,
akik szeretnek a terepgyakorlatok alkalmá­
val videofelvételeket készíteni, de én ezt
több okból sem ajánlom:
■ Főleg azért nem, mert ha a terepgyakor­
lat során több felszerelést, időt és utó­
munkát használunk, az még drágább lesz,
vagyis általánosságban kevesebb „terep­
gyakorlatot" végzünk.
■ A videokamera megijesztheti a felhasz­
nálót, sőt, azokat a vevőket is, akik segít­
ségért keresik fel irodájában.
■ Mindig sok időbe és erőfeszítésbe kerül,
hogy beállítsuk a videót és ennek elle­
nére csak elég rossz minőségű felvételt
készíthetünk, kivéve, ha még több időt
szánunk a speciális megvilágításra és
mikrofonozásra (ami a felhasználót még
jobban megijeszti, ráadásul nehezebben
tudjuk a felhasználót követni, ha átmegy
egy másik szobába).
■ Ha cégen kívül végzünk terepgyakor­
latokat (esetleg extranet-projektek
esetében), gyakran nemigen kaphatunk
filmrögzítésre engedélyt a másik vállalat
területén a biztonságiak bevonása nélkül.
Mivel már azt is elég nehéz elintézni,
hogy egyáltalán ergonómusokat fogadja­
nak az irodájukba, ne tetézzük ezt azzal,
hogy a biztonságiakkal is összeakaszko­
dunk!
A videoszalagok egyetlen előnye, hogy rög­
zített képeket tudunk fejlesztőcsapatunk
azon tagjainak rendelkezésére bocsájtani,
akik nem tudtak elkísérni a terepre.
Majdnem ugyanezt érhetjük el állóképekkel
is, amelyeket jóval egyszerűbben és olcsób­
ban állíthatunk elő. Egy hagyományos
fényképezőgép nem hat annyira ijesz­
tően, főleg, ha digitálisát használunk,
és mielőtt elmegyünk, megmutatjuk a
felvett képeket.

[ 292 ] Jákob Nielsen: Web-design

figyelni. A cél az, hogy amennyire csak lehet, ne avatkoz­
zunk közbe, s a felhasználó ugyanúgy használja az int­
ranetét, ahogy általában szokta. Persze egyszer-egyszer
kénytelenek vagyunk közbeszólni, s egyes, a megfigyelő'
számára érthetetlen cselekedetekre rákérdezni, de az
ilyen kérdések számát próbáljuk meg lecsökkenteni. Álta­
lában jobb, ha leírjuk azt, amit furcsának találunk, hátha
később megértjük. Ha nem, a látogatás végén az elemzés
során még rákérdezhetünk.
A felhasználók sokszor kérdezó'sködnek az intranet­
projekttel kapcsolatosan, só't segítséget is kérnek. A láto­
gatás első részében a segítséget el kell hárítani, mondván,
hogy azért vagyunk ott, hogy megfigyeljük, hogyan dol­
goznak akkor, ha nincs jelen szakember. A látogatás vége
felé már kiléphetünk a szerepünkbó'l és segíthetünk nekik
egyrészt azért, hogy megháláljuk részvételüket a kísérlet­
ben, másrészt, hogy újabb információt szerezzünk arról,
mire van még szükségük és eddig miért nem boldogultak.
A felhasználók munka közbeni megfigyelése azzal az
eló'nnyel jár, hogy az intranetét gyakran úgy használják,
ahogy mi magunk (definíció szerint) nem is teszteltük
volna laboratóriumi körülmények között. Az ilyen várat­
lan felfedezésekbó'l gyakran érdekes újratervezések követ­
keznek, amelyek bó'vítik az intranet felhasználási körét.

Összefoglalás

1995-ben és 1996-ban a web-hívó'k bevett mondása volt,

hogy az intranetek sokkal fontosabbak a külső' webol­
daláknál. „A legtöbb pénzt az intranet hozza" - hangzott
el számtalan konferencián. Kétséges, hogy ez a kijelentés
valaha is igaz volt-e, de a mérleg nyelve az utóbbi évek­
ben túlságosan is a másik irányba billent el.
Az internetes cégek árfolyamának iszonyatos túlértéke­
lése folytán a külső webes projektekre helyezik a hang­
súlyt, és a belső intranetes projekteket nem pénzelik elég­
gé. A nyilvános internet valóban az üzletmenet megválto­
zásának legfontosabb meghatározója manapság, de ez
nem jelenti azt, hogy a belső hálózatokat lebecsülhetjük.
A rossz intranetek ergonómiai hatása közvetlenül tükrö­
ződik a vállalat eredményében, mivel a használhatósági
problémák a dolgozók termelékenységének azonnali
visszaesésével járnak.

Intranet-tervezés [ 293 ]
 A rossz intranetes navigáció ára magas: egy 10 000 fős
cégnél a dolgozói termelékenység csökkenése évi tízmillió
dollár. Világviszonylatban 2001-re a rosszul használható
intranetek költsége mintegy 100 milliárd dollárra fog rúg­
ni, hacsak nem készülnek jobb navigációs rendszerek, és
nem válnak szigorúbbá a belső' design-szabványok.
Még a hatalmas cégek is általában parányi csapattal
tartják karban intraneteiket. Csak egyetlen nagy cégről
tudok, amelyik minden intranetes oldalára szabványt akar
bevezetni. Sokakkal beszélek, de majdnem mindenki azt
mondja, nem tudják rávenni a többi osztályt, hogy köves­
sék a tervezéssel kapcsolatos előírásaikat. Ennek eredmé­
nyeképpen a legtöbb intranet csak dokumentumok kaoti­
kus halmaza, amelyek között lehetetlenség eligazodni.
Én vagyok az első, aki elismeri, hogy a legtöbb külső web-
oldalnak akadnak használhatósági problémái, de azoknak
legalább van navigációs tervük és tervezési-szabványuk.
Manapság nagyon ritkán lehet nagy cégeknél olyan ma­
gányos oldalakat találni, amelyek nem tartalmaznak navi­
gációt, de ugyanezeknél a vállalatoknál mégis épp az ilyen
oldalak alkotják az átlagos intranetét.
Az alacsony termelékenységet figyelembe véve javasla­
taim a következők:
■ Vessünk be komoly erőket az intranetes tartalom,
design és ergonómia kidolgozására - arányosan azzal az
eséllyel, hogy a fehérgalléros dolgozók termelékeny­
sége jelentős mértékben növekszik.
■ Alakítsunk ki az intranetén navigációs konvenciókat és
legalább egy kevés szabványt az összes intranetes tarta­
lomra nézve!
■ Aktívan hirdessük a navigációval és tervezéssel kapcso­
latos szabványok igéjét az összes osztályon!

[ 294 ] Jakob Nielsen: Web-design

Web Accessibility
Initiative............... 298
• A korral járó
nehézségek
• Segédberendezések
Látáskárosultak 302 Érteim i fogya­
• ALT-attribútumok tékosságok ........ 309
• (Helyeslírás nélküli
Hallás­
keresés
károsultak ............308
Összefoglalás:
Beszédhibások ..308
pragm atikus
Mozgás­ elvek ........................311
korlátozottak ....309
Hátrányos helyzetű
felhasználók [6]
fejezet

A hátrányos helyzetűekkel kapcsolatos

törvények és rendeletek sok országban
elrendelik, hogy a fogyatékos felhasználók
is hozzáférhessenek a számítógépes rend­
szerekhez. Gyakran találkozhatunk olyan
jogszabályokkal, amelyek kötelezővé teszik,
hogy a hátrányos helyzetű dolgozók számára
is használhatóvá kell tenni az intranetét,
olyanoknak, akik képtelenek munkájukat
végezni, ha cégük belső weboldaláit nem
tudják elérni.

A korral járó
nehézségek
Nekünk, akik úgy gondol­
juk, hogy még jó pár évig
használni fogjuk a webet,
különösen jó okunk van
arra, hogy a hozzáférhető­
ség igéjét hirdessük, hiszen
ahogy öregszünk, mi ma­
gunk is egyre több nehéz­
séggel fogunk szembesülni.
Becslések szerint a 65 év
alattiaknak csupán tizen­
négy százaléka szenved
valamilyen problémától,
míg 65 év felett ez a szám
már ötven százalék. Szeren­
csére e problémák nagy ré­
sze apróbb, vagy nem ne­
hezíti meg a jelenlegi web-
használatot (például meg­
romlott hallás). Nem szabad
elfeledkezni arról, mi vár
ránk, ha megöregszünk.
Tervezzünk olyan világot,
ami segítségünkre lesz!
[ 298 ] Jákob Nielsen: Web-design
A törvénnyel előírt kötelezettségek és az embertársi szo­
lidaritás mellett kemény üzleti érdekünk is fűződik ahhoz,
hogy website-jainkat hátrányos helyzetűek számára is
hozzáférhetővé tegyük. A hátrányos helyzetűek gyakran
igen hűségesekké válnak, ha olyan szállítóra bukkannak,
aki különleges igényeiknek megfelelő, jó szolgáltatást
nyújt. A website-ok ily módon történő tervezése elég
könnyű feladat, érdemes tehát ezt a felhasználói réteget is
megcélozni, melynek mérete a társadalom öregedésével
egyre nő.
A webbel kapcsolatban a hátrányos helyzetet elég tágan
kell értelmezni. Nem arról van itt szó, hogy valaki tolószé­
kes; sőt, a legtöbb tolószékes felhasználónak semmiféle
különleges bánásmódra nincs szüksége a web böngészése­
kor. Inkább arról van szó, van-e valamilyen olyan körül­
mény, ami miatt a felhasználó nehezen tudja a számítógép
hagyományos ki- és bemeneti eszközeit oly módon hasz­
nálni, ahogyan azokat megtervezték. Csak az Egyesült Ál­
lamokban több, mint 30 millió embernek van ilyen prob­
lémája. Ez a szám túl nagy ahhoz, hogy figyelmen kívül
hagyhassuk.
A különböző nehézségekkel küzdő felhasználók támo­
gatása nagyrészt csak annyiból áll, hogy a HTML-t úgy
használjuk, ahogyan azt eleve kellene: a tartalom, és nem
a külalak kódolására. Ha egy oldalon a tartalmat kódolják,
a különféle böngészők azt úgy tudják megjeleníteni, aho­
gyan az adott felhasználónak a leginkább megfelel, a hát­
rányos helyzetűeket is ideértve.
Mielőtt a hátrányos helyzetűek nehézségeinek taglalá­
sába kezdenék, szeretném leszögezni, hogy az online-in­
formációnak a nyomtatotthoz képest sok előnye van.
A rosszul látók megnövelhetik a betűméretet, az írott szö­
veget hanggá alakítva pedig a vak felhasználók is a nyom­
tatottnál könnyebben hasznosíthatnak online-szövegeket.
A hátrányos helyzetű felhasználók általában eleve olyan
számítástechnikai eszközökkel vannak felszerelve, ame­
lyek megkönnyítik számukra az olyan feladatok elvégzé­
sét, amelyeket hagyományos eszközökkel nehezen tudtak
volna ellátni.
Web Accessibility Initiative
Ez a fejezet a web-design hozzáférésével kapcsolatos kér­
déseinek áttekintését tűzi ki célul. Részletekért tekintse
meg a WAI (Web Accessibility Initiative) irányelveket,
 amelyeket a World Wide Web Consortium adott közre.
Ezek az irányelvek rengeteg egyéb, a hozzáférhető webbel
kapcsolatos információval egyetemben a http://www.w3.
org/WAI/ címen találhatóak.
A WAI szabvány az elméleti teendőket írja le. A gyakor­
latban a nagyobb site-okon a szabványosságot kell előtér­
be helyezni, a hozzáférhetőséget pedig lépcsőzetesen fej­
leszteni:
1. A honlapot és a nagy forgalmú oldalakat úgy kell átter­
vezni, hogy a hozzáférhetőséggel kapcsolatos fontosabb
szabályoknak azonnal megfeleljen. Ugyanez érvényes
azokra az oldalakra, melyek az elektronikus kereske­
delmi vásárlások vagy más fontos tranzakciók sikeres
befejezéséhez vezető kritikus úton helyezkednek el.
2. Ezután az összes új oldalnak egyaránt meg kell felelnie
a magas és alacsony prioritású vezérelveknek, és a szer­
vezet ellenőrzési eljárásai közé fel kell venni az elhelye­
zett új oldalak helyességének ellenőrzését.
3. A következő lépésben a közepes forgalmú oldalakat
kell fokozatosan úgy áttervezni, hogy a magas prioritá­
sú szabályoknak megfeleljenek.
4. Hosszú távú célként kitűzhető a nagy forgalmú oldalak
átalakítása úgy, hogy az összes vezérelvnek megfelelje­
nek. Emellett az új oldalaknak is követniük kell az ösz-
szes irányelvet. Ugyanakkor a régi, alacsony forgalmú
oldalakat békén hagyhatjuk, hacsak a hátrányos hely­
zetűek nem igénylik kifejezetten az átalakítást.

Segédberendezések
Ha körülöttünk akad olyan hátrányos hely­
zetű ember, aki segítséget kér az internet
használatához, érdemes utánajárni, milyen
segédberendezések kaphatóak. Az, hogy
mire van szükség, mindig az adott személy
állapotától függ. Ráadásul a technológia túl
gyorsan változik ahhoz, hogy itt bármilyen
tanácsot adhassak. Ehelyett csak annyit
jegyzek meg, hogy rengeteg ilyen megoldás
van, és számuk folyamatosan nő. A kiegé­
szítő berendezésekről jó információforrás
lehet a http://trace.wisc .edu címen találha­
tó Trace Center. A vak felhasználók számára
nyilván hasznosak lehetnek az olyan képer-
nyöolvasók, amelyek az írott szöveget be­
széddé alakítják. Sok vak felhasználó számol
be jó eredményekről az IBM Home Page
Readerével, amely megérti a HTML-t, és fel­
olvassa a weboldalakat. Ha az elsődleges
alkalmazási terület a web böngészése,
ne régebbi, webet még nem ismerő kép­
ernyőolvasót vásároljunk, mely képtelen a
rosszul megtervezett weboldalakat felolvas­
ni. Ha csak a web használata a cél, beszélő
böngészőt szerezzünk be, mert az informá­
ció hangalapú feldolgozását nagyban meg­
könnyíti, ha a szoftver előre tudja, hogy
HTML-lel van dolga.

Hátrányos helyzetű felhasználók [ Z99 ]

Address | hltp7/www.speed-of-thoughlcom/index home.hUnl

IS

www.speed-of-thought.com

Bili Gates könyvének, a Business @ the Speed ofThought

honlapjának első változatához a látáskárosultak egyáltalán
nem tudtak hozzáférni. Ez a kép szemlélteti, milyen érzetet
keltene az oldal olyanok számára, akik nem látják a képeket.
A The Los Angeles Times kritikája után, a site-ot újratervezték,
hogy megfelelő ALT-szövegeket tartalmazzon.

[ 300 ] Jákob Nielsen: Web-design

Address | http://www.speed-of-thought.com/index home.html

HERE’S YOUR OPPORTUN1TY TO

TALK BUSINESS WITH BILL GATES.

Order Business @ the Speed of Thought

by March 24,1999 and récéivé a special invitation
to be a guest in a videó chat with Bili Gates

In h»s mspiring new book.

Business & the Speed of Thought,

Bili Gates dtscusses the rapid change of B1LLGATES "Buaineaa ia going to

change more in the
business in the digital econamy and how
next fon yoars than
you can leveroge today's technology
BUSINESS
ín the pást fitty."
@
to succeod in this new maiketplace
- Bili Gatea

THE SPEED OE

The Future Starts Today.

THOUGHT
Are You Readyf
inpiGADeaiu mijiwwi nvn.M

more information on this bootc chat details

Order now from your favorité online retaiier

README .DOC
pJiroíOt torin Knr.
e4<america
f
amazon.com

z--___ —x barnes
computerliteracy. andnobie
www.speed-of-thought.com

Hátrányos helyzetű felhasználók [ 301 ]


A National Center for Accessible
Media (Nemzeti Központ a
Hozzáférhető Médiáért) köz­
pontjából származó webes
hozzáférhetőséget szimbolizáló
jel. Ezt a jelet olyan oldalakon
használhatjuk, ahol tettünk
valamit a hátrányos helyzetű fel­
használók hozzáférésének meg­
könnyítésére. Több méretben is
letölthető a http://www.
boston.com/wgbh/pages/
ncam/symbolwinner.html címről.
[ 302 ] Jákob Nielsen: Web-design
Látáskárosulta k
Ma a weben a legkomolyabb nehézségekkel a vak és látás­
károsult felhasználóknak kell megküzdeniük, mivel a leg­
több weboldal főleg vizuális. Példának okáért elég gyako­
ri a háttér és betűk színének olyan kombinációja, ami az
oldalt színvakok számára gyakorlatilag olvashatatlanná
teszi. Legalább egy vörös-zöld színekre színvak felhaszná­
lótól kérjünk visszajelzést grafikai megoldásainkkal kap­
csolatban, hiszen a színvakságnak ez a leggyakoribb for­
mája.
A hozzáférhetőség további elősegítése érdekében mindig
használjunk nagy kontrasztot a háttér és a betűk színe
között, és kerüljük az olvasást megnehezítő, túlzsúfolt hát­
tereket! Minden, az olvasást megnehezítő körülmény
zavarja a teljesen jól látókat is, mert lelassítja őket. A min­
tás háttér vagy a zavaros színek a látáskárosultaknak akár
azt is jelenthetik, hogy egyáltalán nem tudják elolvasni az
oldalt.
A szöveges oldalak vakok vagy látáskárosultak számára
elég könnyen feldolgozhatóak, hiszen a szöveg egy képer­
nyőolvasóba tölthető, ami aztán egy szintetizátoron
keresztül felolvassa azt. A hosszabb oldalak már problé­
másak, mert egy vak felhasználó számára nehezebb az
érdekes részeket gyors kikeresése, mint egy látónak. A ke­
resés támogatása érdekében ajánlatos az oldal szerkezetét
megfelelő HTML-tagekkel jelölni. Az információ legfelső
szintjén levő címsorokat <Hl>-gyel, az azon belül találha­
tó főbb információk határait <H2>-vel, az ez alatti szinte­
ket pedig <H3>-mal vagy további felosztásokkal jelöljük!
Egy vak felhasználó így áttekintést nyerhet az oldal fel­
építéséről, ha felolvastatja a <Hl>-eket és a <H2>-ket,
s könnyen átugorhatja az érdektelen részeket, ha utasítja
a képernyőolvasót, hogy ugorjon a következő, alsóbb
szintű címsorra.
A teljesen vak felhasználókon kívül vannak olyanok,
akik látnak ugyan, de nem elég jól. Az ilyen felhasználók­
nak általában nagy betűméretet kell használniuk, ami a
legtöbb böngészőben alapszolgáltatásként elérhető funk­
ció. Az ilyen felhasználók támogatása érdekében sose
adjunk meg abszolút betűméreteket, inkább relatív mére­
teket használjunk! Stíluslapok használatakor például sose
állítsuk a font-size-attribútumot egy adott képpontméret­
re; inkább adjuk azt meg az alapértelmezett betűméret
százalékában.
 Ha tehát a felhasználó kiadja a „szöveg nagyítása"vagy a
„szöveg kicsinyítése "-parancsokat, az nagyobb vagy kisebb
lesz, és az oldal első megjelenése a felhasználó beállításai­
hoz fog igazodni.
A csökkent látóképességűek teljes körű támogatása azt
jelentené, hogy minden oldalnak bármilyen betűmérettel
ugyanolyan jól kéne festenie. Ez általában nem érhető el,
és a legtöbbször már az is elég, ha az oldalak csak egy ki­
csit mutatnak rosszabbul hatalmas betűkkel, feltéve, hogy
alapvetően még működnek. Azt ajánlom, oldalainkat
teszteljük 10, 12 és 14 képpontosra állított alapértelmezett
betűmérettel, hogy e gyakran használt méretekkel opti­
mális legyen a megjelenítés. Ezek után ellenőrizzük, hogy
olvasható-e még az oldal 18-as és 24-es (hozzáférhetősé­
get elősegítő) betűméretekkel is!
A látáskárosultak támogatása tökéletesen látók számára
is hasznos lehet, ha a webet olyan körülmények között
akarják használni, amikor nem alkalmazhatnak vizuális
böngészőt. Például egy, a webet vezetés közben használó
felhasználó remélhetőleg hangos böngészőt fog használni.
Végül pedig szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a
keresőprogramok alapjában véve vak felhasználók. Ha azt
akarjuk, hogy ránk találjanak, a keresőprogramok site-
okat feltérképező robotjainak be kell járniuk az összes ol­
dalt, az indexelő programoknak pedig el kell tudniuk ol­
vasni a tartalmat a képek nélkül is.

ALT-attribútumok
Azon kívül, hogy a szövegeket olvashatóvá tesszük, a ké­
pek „megjelenítését"is úgy kell megoldanunk, hogy azok
is értelmezhessék, akik nem látják őket. Erre a problé­
mára ma a legmegfelelőbb megoldás az ALT-attribútum
használata. Egy weboldalba ágyazott kép beillesztésének
tipikus módja az alábbi lehet:
<IMG SRC=”jakob.jpg” WIDTH=“100” HEIGHT=”200”
ALT=”Jakob Nielsen fényképe”*
Azok, akik nem látják a képet (vagy azért, mert vakok,
vagy mert a képek letöltését a sávszélességgel kapcsolatos
megfontolások alapján kikapcsolták), helyette a „Jakob
Nielsen fényképe "-szöveget látják vagy hallják. Egy olyan
látó felhasználó, aki csak kikapcsolta a képek letöltését, a
szövegből megállapíthatja, érdemes-e a képre várni; egy
látáskárosult felhasználó pedig legalább tudja, milyen in­
formáció van az oldalon.

Hátrányos helyzetű felhasználók [ 303 ]

 Sunday, May 25, 1997

NWA Cvber Companion Fares

[Travel Reservations] TIP: Call, fax oronline--We offer three secure

wavs to pay fór your tickets.

[Destinations H Interests] Summer Faré Sale, Take 2. United States-based

a
[Points of View]
airlines again are fighting fór your travel dollars in
the latest summer faré sale, which lasts through
6/5. Read the details.

Last Minute Deals are still here andon/y here! Don't

miss today's discounts.
[TravelMerchandise]
"Top News" Fór Top Travelers. Find outwAasíup
around the world daily with Kroll Travel Watch only on
T ravelocity.

Last Minnte Deals □ne Eye Open. Our fare-watcher

Places To Go, Money To
Spend. Don't let the
check kill your
enthusiasm over
su mm e r v acations.
We'll give you the
scoop on somé
inexpensive treasures
in the latest SpotJiqht.
service is your electronic eye on low
fares. Ask it to monitor up to fi ve faré e-mail
separate round-trips fór you.
Dads’n" Grads. With Father's Day and
graduation ceremonies approaching,
PCFlowers and Travelocity offer you Image;
(Image) two-for-one specials.
Sign Up Today fór May! Our newsletter brings you
up to date on new site features and promotions.

Go To Great Lengths. This month's Flights FYI. Our new Departure /

contest in Points of View tests your Arrival Information now available
mettle over somé of the longest things from the "Flights" menü in Travel
in the world's best cities. Enterto win a Reservations can give you fiight itiire/Arriva
set of cool magnets fór yourfridge. departure and arrival information .
even if you don't know the fiight
Frequent-Flyer Program Reviews. n u rn bér!
Randy Petersen's nonpareil compendium
of all the frequent-flyer programs you Where Are You? If you don't know, or
can imagine. you wantto find the shortest distance
between two points, use Maplt! from
Handinq Over Hong our newest partner, MapQuest. (Image)
Kong. The months
befő re the Unión
Jack is lowered are
turning out to be (Image)
somé of the British
colony's most
terv ént.

www.travelocity.com

[ 304 ] Jakob Nielsen: Web-design

(Szemben levő oldal) A Travelo-
city honlapja az ALT-szövegek
miatt még képek nélkül is ért­
hető. Ez az ábra az oldalt úgy
mutatja be, ahogyan egy olyan
felhasználó látja, aki kikapcsolta
a képletöltést, de egy vak fel­
használó szintén képes lenne egy
beszédszintetizátorral felolvas­
tatni az összes ALT-szöveget.
Figyeljük meg, mennyire elve­
szettnek érezzük magunkat,
amikor olyan képhez érünk,
amihez nem tartozik ALT-leírás -
itt ezt (Image) jelöli. Fogalmunk
sincs, miről maradunk le. Ráadá­
sul manapság a webböngészök
nem rendelkeznek azzal az alap­
vető tulajdonsággal, hogy az
AET-szövegeket tömörítsék,
így néhányuk nem is olvasható
teljes egészében, noha egy
beszédszintetizátor jól ki tudná
olvasni.
Vannak olyan specialisták, akik az úgynevezett elmon­
dott képek mellett érvelnek, ahol az ALT-szövegek azt
öntik szavakba, amit egy látó felhasználó látna. Például az
ebben a fejezetben korábban már bemutatott, hozzáférést
jelölő szimbólumot a következőképpen magyarázhatná el:
„Egy világító gömb, amin kulcslyuk van." Jákob Nielsen
fényképén pedig a következő' magyarázat állhatna: „Egy,
a 40-es évei elején járó szőke, szemüveges férfi ízléses
piros nyakkendőben." Véleményem szerint a weboldala­
kon az ilyen leírások elég haszontalanok, hacsak nem egy
művészetkritikus nézegeti őket. Jobban szeretem az olyan
használható leírásokat, amelyek a kép mondanivalóját
vagy szerepét közvetítik, vagyis hogy mit akar a kép jelen­
teni és hogy mi történik, ha rákattintanak.
Ha például az XYZ vállalat minden weboldalán ott van
a bal felső sarokban a cég lógója, a legjobb ALT-felirat az
lenne, hogy „XYZ vállalat". Ha a lógót a honlapra linkel­
ték, még az „XYZ vállalat honlapja"is jó lenne. Nem jó vi­
szont a „Logo az XYZ vállalatról "-felirat. Ennél már jobb
az „XYZ vállalat lógója", ahol a legfontosabb szó áll elöl, de
sokkal jobb, ha nem is közöljük, hogy a kép egy logo, hi­
szen ez az információ meglehetősen értelmetlen azoknak,
akik nem látják a képet.
Minden hiperképnek kliens-oldalinak kellene lennie, s
minden link lehetőséget ALT-tagekkel kellene jelölnie, így
még az a felhasználó is, aki nem láthatja a képet, kapna
egy leírást, ahogy a kurzorral mozog. Még mindig van né­
hány olyan böngésző, ami csak a szerver-oldali hiperképe-
ket támogatja, de a jövő mindenképpen a kliens-oldali
megoldásoké. A látó felhasználóknak is jó, ha a kép tégla­
lapjában a megfelelő helyen megjelenik az ALT-leírás, ha
nem akarják kivárni, amíg a kép letöltődik. Nyilvánvalóan
egy ALT-taggel jobban körülírható egy hiperlink céloldala
is, mint egy ronda URL-el. Elég sokszor előfordul, hogy az
olyan tervezési szabályok, amelyek a hátrányos helyzetű­
eket hivatottak támogatni, minden felhasználónak hasz­
nára válnak.
Noha az ökölszabály szerint minden képet el kell lát­
nunk ALT-szövegekkel, azért vannak képek, amelyeket a
legjobb üres szöveggel jelölni. Ha egy kép csupán dekorá­
ció és nincs más jelentése, csak hogy jobban nézzen ki tőle
az oldal, nincs értelme a vak olvasókat magyarázatokkal
lelassítani. Jobb tehát például az ALT=„ “ , mint az ALT=
„nagy kék golyó". Az értelmetlen képekre inkább üres
Hátrányos helyzetű felhasználók [ 305 ]

kz. ALT-szövegeket persze a fel­
használó nyelvi elvárásainak
megfelelően kell megjeleníteni,
ahogy például a tajvani Nemzeti
Palota Múzeum lapján is láthat­
juk. Azok, akik inkább angolul
olvasnának, a fő kép alatti link­
kel a szöveg egy másik változa­
tára ugorhatnak. A nemzetközi
felhasználókkal kapcsolatban
részletesebben lásd a következő
fejezetet!
_ .,
it T i# 4^ Öt
The National Palaül
i Taíwaiíi, Republic of Ghina
[ 306 ] Jákob Nielsen: Web-design
ALT-szöveget tegyünk, mint semmilyet, mert az üres szö­
veg azt jelzi a képernyőolvasó szoftvereknek, hogy átu-
gorhatják a képet. Ha nincs ALT-szöveg a kép megfelelő'
tag-jében, a legtöbb képernyőolvasó úgy érzi majd, tájé­
koztatnia kell felhasználóját, hogy ismeretlen kép van az
oldalon, hiszen nem tudják megállapítani, hogy a kép
fontos-e.
Az ALT-szövegeknek sima szövegeknek kell lenniük,
nem lehet bennük saját HTML, noha használhatók olyan
speciális karakterek, mint amilyen az &gt; a > helyett. Az
ALT-szövegek legyenek rövidek, legfeljebb 8-10 szavasak,
és lényegretörők!
Néhány böngésző az ALT-szövegeket felbukkanó szö­
vegként jeleníti meg, ha a felhasználó a kép fölött áll meg
a kurzorral. E tulajdonság leggyakoribb felhasználási
JWBEEBhmsWHitl
museum
Fii.il i síi
www.npm.gov.tw

Egy grafikus oldalelem kieme­
lésére használt ALT-szöveg egy
kevéske extra információval a
látó és a vak felhasználók
számára egyaránt hasznos.
módja az ikonok elnevezése, de kisebb kiegészítő' infor­
mációkat is elhelyezhetünk az ALT-szövegben. Például
egy „Új"-ikon ALT-szövege lehetne ALT=" Május 19-e óta
új", ahelyett, hogy csupán ALT=„új"lenne. Fontos, hogy
az ilyen kiegészítő információkat úgy tervezzük meg,
hogy értelmesek legyenek azoknak is, akik nem látják a
képet, ezért jobb a „Május 19-e óta új"mintha csak azt ír­
nánk, hogy „Május 19-e óta".
Néha szükség lehet rá, hogy egy oldalon extra informá­
ciókat helyezzünk el azoknak, akik nem látják a képeket.
Egy oldalon például lehet RealAudio-prezentációra muta­
tó speciális link, ami a képek részletes leírását tartalmazza.
Ennek érdekes trükkje, ha az információt láthatatlan gra­
fika (olyan GIF kép, aminek minden képpontja átlátszó)
ALT-szövegeként ágyazzuk be. A képeket látó felhasználó
az átlátszó grafikát „látja" majd (vagyis semmit), míg a
többieknek az ALT-szövegek jelennek meg.

Budgeting for Web-Design Projects NEW

______ ___________
Web & New Media PricinE Guiria bv J P Fienza and Mjhlew sincs May 19pen Books)
Two valuable components to this book: suiveys showiug tlie typical lángé of sálaty and liouily fees cliaigedby the
dilfeient kinds of staff needed for a Web pioject (fiom gapkíc artista to HTML codeis) and examples of reál
piojects and theirbudgets (includiiigcomparisons between tlie piojected costs and the actual costs fői dilfeient line
items). The data are fiom 1996 bút are still íepiesentative in íny experience. The two inain defíciencies of the bool-.
are that it does nőt estimate tlie cost of inteiaction design and usabilily engjneering (tlie autliois clearly come fiom
an advertisingbackgtound) and that it does unt covei budgeting fői site redesigns (as opposed to oiiginal designs of
new sites). Evén so: liighly lecommended.

Implementation-Oriented Books

HTMLSouicebook' A Complete 'juide to HTML3.2 and HTML Extensioris.by lanS. Giaham (Jolin Wiley & Sons)
If you dou't know HTML tlieie aie a műkön books to learn fiom. This one is a favorité of niine. Given the
constantly clianging natuie of the Web, it is particulailv uice that this book has its orn w ekeit- uilL updates.
Note, this is the tliiicl editiou of Giaham's book (eatliei editions coveied eaiherveisions ofHTML and are still
usefuk tliough you miglit as wellbuy the edition covering HTML 3.2 since this tinit's tlie recommended cunent
standard).
Hnw to Write BatterHTML With Styla Shaats. by Hakon Lie and Beit Bős (Addison Wasley) Finally Out!
Cascading style slieets aie witliout a doubt tlie way to inanage pieseutation design acioss any médium- oi laige-size
website For once tlie bluib on abook cover is right: tlie autliois aie indeed "tlie woild authorities" on styleslieets,
leading the Web Consortium's stvleslieet pioject, so this is tlie ultimatíve refeience fői HTML stvlesheets. Many
exainples of tlie slightly obscuie featuies in CSS show liow styleslieets canbe usecl to acliieve quite lefmed
layouts and page-designs. It wouldbe nice to say that you can pici; up CSS fiom simply looking at examples, bút
gpoduse actuallv requiies adeepei undeistanding, as piovidedbv this texlbook.
www.useit.com

Hátrányos helyzetű felhasználók [ 307 ]


A beszédeket mindig
átiratokkal, a video­
felvételeket pedig fel­
iratokkal kell ellátni.
[ 308 ] Jákob Nielsen: Web-design
Halláskárosultak
A web már a kezdetek óta főleg vizuális média volt, s eh­
hez a közlésformához - akár szöveg vagy grafika formá­
jában - hozzá is szoktunk, mint az információközlés el­
sődleges módjához. Ritkán kell hangokat megértenünk. A
webes hangeffektusok általában önkényesek, ez szerin­
tem a rossz tervezésnek köszönhető. Egy site használható­
sága általában nem változik, ha a hangokat kikapcsoljuk,
de a multimédia terjedésével ez nem lesz örökké így.
Függetlenül attól, hogy a hangokat önkényesen vagy
multimédiás célokból használjuk-e, site-unkat mindig úgy
kell megterveznünk, hogy nem feledkezünk meg a hallás­
károsult felhasználókról. A beszédeket tehát mindig átira­
tokkal, a videofelvételeket pedig feliratokkal kell ellátni.
Ez azoknak is hasznára lesz, akik az adott nyelvet nem
anyanyelvi szinten beszélik, vagy akiknek a számítógépe
nem tartalmaz hangkártyát.
Beszédhibások
Manapság egyáltalán nem számít az, hogy egy webfel­
használó tud-e beszélni, hiszen az összes számítógépes in­
put egér és billentyűzet segítségével történik. Idővel való­
színűleg egyre több hangalapú felhasználói felület terjed
el azokra az esetekre, amikor a billentyűzet használata
megoldhatatlan, vagy olyan felhasználók kedvéért, akik
szívesebben mondanak ki parancsokat, mint hogy begé­
peljék őket.
Mindaddig, amíg a beszédalapú adatbevitel csupán a
billentyűzet egy kényelmesebb alternatívája, nem nagyon
lesz szükség olyan felhasználók külön támogatására, akik
nem tudnak beszélni. Végül is ezek a felhasználók még
mindig használhatják az elsődleges interakciós technikát,
a billentyűzetet. Azoknak, akik a beszédbemenetet ké­
nyelmi szempontokból és nem szükségből használják,
kisebb nehézséget, kényelmetlenséget okozunk, de ezzel
nem érdemes külön foglalkozni.
Sokkal problémásabb lesz a helyzet akkor, amikor olyan
felületeket fogunk használni, ahol a beszéd lesz az elsődle­
ges vagy egyetlen bemeneti lehetőség. Szerintem a legtöbb
beszélgetőfórum hamarosan beszédalapú lesz, hiszen leg­
többünknek a beszéd a másokkal való kapcsolattartás
legtermészetesebb módja. Az összes, már beszéden alapuló
beszélgetőfórumnak meg kell tartania a lehetőséget, hogy
gépelt szövegekkel nem-beszélő felhasználók is részt ve­
hessenek a beszélgetésben. Hasonlóképpen, az internetes
telefonkészülékeknek is egyesíteniük kell a hangot a szö­
veggel, hogy a beszélgetésben részt vevő összes fél olyan
módszerrel kommunikálhasson, ahogyan ő szeretne. Sőt,
még azok is, akiknek nincs gondjuk a beszéddel, néha
praktikusnak tarthatják a szöveges csatornát a hangos
beszélgetés kiegészítéseként, például hogy URL-eket vagy
más kódokat küldhessenek át, vagy hogy a nevüket így
betűzzék le.

Mozgáskorlátozottak

Sok felhasználó számára gondot okozhatnak bizonyos

egérműveletek vagy akár az, hogy egyszerre több billen­
tyűt tartsanak lenyomva. E problémák többségét tovább­
fejlesztett, jól megtervezett böngészőkkel illene megolda­
ni, és nem kellene, hogy a tartalom tervezőit érintse, ki­
véve azt, hogy ne készítsenek olyan képeket, amelyeken
nagyon pontosan kell az egérrel beállni. Képzeljük el, mi­
lyen nehéz lehet egy kis célpontra kattintani, ha az egeret
a lábunkkal kezeljük!
A kliens-oldali hiperképek még olyan felhasználók szá­
mára is használhatóak lesznek, akik egyáltalán nem tud­
nak egeret kezelni, hiszen a böngésző a linkek között a
billentyűzet segítségével is tud mozogni.
Az összes olyan appletet, amelyik a szabványos HTML-
nél bonyolultabb interakciós módszereket használ, úgy
kell megvalósítani, hogy egér nélkül is működjenek. Ezek­
kel a tulajdonságokkal a Java-, illetve az ActiveX-szab-
vány is rendelkezik, ezért minden csak azon múlik, hogy
a Sun Microsystems, a Microsoft illetve egyéb szoftver­
gyártók ajánlásait betartva készül-e el a kód.

Értelmi fogyatékosságok

Az első években a webhez csak nagyon intelligens felhasz­

nálók fértek hozzá, akik az új technológiákat gyorsan
megtanulták. De ahogy a web egyre hétköznapibb médi­
um lett, egyre több átlagos és az átlagnál szerényebb
képességű felhasználó kezdi el használni. Az ő igényeik
kielégítése érdekében egyre fontosabbá válik a használha­
tóság növelése, valamint az, hogy a tartalom általános is­
kolás olvasási szinttel is befogadható legyen.

Hátrányos helyzetű felhasználók [ 309 ]

 Az értelmi fogyatékosok különleges problémáinak tá­
mogatása szintén fontos. Sajnos, az értelmi fogyatékosság­
gal összefüggésben még nem kutatták annyira a felhasz­
nálói felületet, mint a fizikai fogyatékosságokkal kapcso­
latban, így ezek támogatásának alapelvei még nem elég
körvonalazottak.
Az emberek térlátásbeli képességeik és rövidtávú me­
móriájuk kapacitását tekintve egyaránt különbözhetnek.
A programozók és a grafikusok általában szokatlanul ma­
gas pontszámokat érnek el a térlátással kapcsolatos teszte­
ken, és így sokkal jobban el tudják képzelni egy weboldal
felépítését. Ehhez hasonlóan a fiatalok (a legtöbb webter-
vezőt ideértve) általában jobban meg tudnak jegyezni
olyan fura kódokat, mint amilyenek az URL-ek. Nyugod­
tan feltételezhetjük, hogy egy website felhasználóinak jó­
val nehezebb lesz az adott site-on tájékozódniuk, mint a
tervezőinek.
Az egyszerűsített tájékozódás minden felhasználón se­
gít, de azok számára, akik a skála másik végén vannak, ez
az egyetlen módja, hogy bekapcsolódhassanak. Azokon,
akik nehezen képzelik el az információ felépítését, köny-
nyen segíthetünk, ha a site tervezői ezt a láthatóságot egy
site-térkép formájában számukra elkészítik. Még nagyobb
segítség lenne, ha a böngésző a site-térképet a mozgás
közben változtatná, és megjelölné az aktuális oldalt is.

(Helyes)írás nélküli keresés

Az információ-kinyerést érintő kutatásokból
származó tanulságok jó részét fel lehetne
használni arra, hogy kiiktassuk vagy leg­
alábbis csökkentsük az írás szükségességét.
Az írás mennyiségét csökkentő keresések fő­
leg a diszlexiás felhasználóknak nyújtanak
majd nagy segítséget, de mások számára is
előnyös lesz. A hasonlóság keresése úgy tör­
ténik, hogy a felhasználó azt mondhatja,
„ilyenből kérek még" (esetleg azt is, hogy
„olyanból pedig kevesebbet") és közben
létező dokumentumokra mutat. A hasonló­
ság nagy előnye, hogy ha egyszer már
olyanra leltünk, ami érdekes számunkra,
keresési kifejezések megfogalmazása nélkül
találhatunk több hasonlót. Az elsőt persze
magunknak kell megtalálnunk, de ezt puszta
navigációval is megtehetjük. A parametrikus
keresések segítségével különböző paraméte­
rek értékeit adhatjuk meg. Tegyük fel pél­
dául, hogy valaki olyan site-on keres, ahol
1000 dollárnál drágább és csak az elmúlt
hónapban megjelent termékeket sorolnak
fel. Ha a site-on a paraméterek elég nagy
választéka adható meg, a felhasználó akár
egyetlen szó begépelése nélkül is leszűkít­
heti keresését. A kívánt értékeket sokszor
csúszkák segítségével is megadhatjuk,
így sehova nem kell szöveget írnunk.
Persze az ilyen csúszkákat úgy kell elkészíte­
ni, hogy azok a mozgássérült felhasználók is
használhassák, akár egér nélkül is.

[310] Jákob Nielsen: Web-design

 A diszlexiás felhasználóknak problémát okozhat, ha
hosszú oldalakat kell elolvasniuk, és sokat segíthet nekik,
ha az oldal átfutását a korábban már részletezett módon
címsorokkal támogatjuk. A nagy információértékkel bíró
szavak hipertext-linkként való kiemelése nem csak nekik,
de a vak felhasználóknak is segít, amikor érdekes linkeket
keresnek (sose mondjuk azt, hogy „kattintson ide!").
A legtöbb kereső' felülete megkívánja, hogy kulcsszava­
kat írjunk be keresési kifejezésként. Mindaddig, amíg tö­
kéletes helyesírásra van szükség, az ezzel hadilábon állók
(például külföldiek) sokszor nem fogják megtalálni, amire
szükségük van. Legalább a keresőprogramoknak legyen
helyesírás-ellenőrzőjük! Az egyik módszer az, hogy ha
nem volt találat, az adott kifejezést ellenőrizzük, s fel­
ajánljuk a felhasználónak, hogy a helyesen írt szavak kö­
zül kattintson valamelyikre a keresés megismétléséhez.

Összefoglalás: pragmatikus elvek

Be kell ismernem, hogy azok a website-ok, amelyeken

dolgozom, nem mindig követik a hozzáféréssel kapcsola­
tos összes vezérelvet. Van egy pragmatikus elképzelésem a
használhatóságról, de gyakran kompromisszumokra
kényszerülök a határidők betartása vagy egyéb tervezési
szempontok miatt. Mindazonáltal nagy különbség van a
majdnem-tökéletes és a teljesen közönyös design között.
Még ha nem tudjuk is mindenki számára hozzáférhetővé
tenni az adott site-ot, a mi felelősségünk, hogy lehetőség
szerint a legtöbb elvet betartsuk. Többségük elég könnyű
és igen olcsó.
A legtöbb ilyen probléma ellenőrzésének egyszerű
módja, ha a weboldalunkat megnézzük egy szöveges bön­
gészővel, például Lynx-szel. Ha a site jól fest, és egy ilyen
böngészőben is használható, akkor valószínűleg sok hát­
rányos helyzetű felhasználó számára hozzáférhető lesz.
Továbbá hasznos, ha egy színvakot is megkérünk, nézze át
a grafikai elemeket, vagy legalább mi tegyük ezt meg szür­
keárnyalatos beállításokkal!
Alapvetően az lenne a legjobb, ha különböző fogyaté­
kosságokkal rendelkező felhasználókkal végezhetnénk er­
gonómiai teszteket, de mivel olyan sok eltérő fogyatékos­
sági típus létezik, amelynek meg kellene felelni, ez nem
túl gyakorlatias tanács, hacsak nem olyan site-ról van szó,
amely kifejezetten hátrányos helyzetű felhasználókat cé­
loz meg.

Hátrányos helyzetű felhasználók [ 311 ]

Nem zetköziség • Többnyelvű keresés Tesztelési
vagy helyhezkötés .. Regionális módszerek........... 336
315 különbségek ....332 • Magunk utazunk
• Hosszabbítsuk meg
Nem zetközi Nemzetközi felhasz­ az utat pár nappal!
tervezés ................ 315 nálói teszt ............333 • Távoli felhasználói
Nem zetközi • A nyelvi nehézségek teszt
bevizsgálás .........319 leküzdése • Ergonómiai labora­
• A domain .com-ra • Hagyjunk többletidőt tóriumok a nemzet­
végződjön-e? a feladatokra! közi tesztelésre
• Hány országra
Lefordított és teszteljünk? Saját tesztek........341
többnyelvű • Megköszönni a Össze foglalás....3 4 4
site-ok.....................320 résztvevőknek
• Nyelvválasztás
• A fordítások legyenek
könyvjelzőkbe
tehetők/gyűjthetők!
Nemzetközi használat:
szóljunk a nagyközönséghez! [7]
fejezet

Nemhiába hívják világhálónak: egyetlen

kattintással egy egészen más kontinensen
levő site-ra érhetünk, egy jó üzlet pedig
több száz országból vonzhat vevőket anél­
kül, hogy egyetlenegyszer is el kéne men­
nünk a Frankfurti Ipari Vásárra, ahol két
órát autózhatunk a hoteltől, míg odaérünk.
Az, hogy a web eddig soha nem látott mér­
tékben terjedt el nemzetközileg,
a tervezőkre egyre nagyobb felelősséget
hárít: támogatniuk kell a nemzetköziséget,
ami egyébként nem teljesen új jelenség.
 A legtöbb számítástechnikai cég értékesítési irodáinak
fele a tengerentúlon van, s rengeteg könyvben tettek már
közzé a nemzetközi felhasználói felületekkel foglalkozó
tanácsokat (lásd az „Ajánlott olvasmány "-című részt a
könyv végén). 1997-ben az Egyesült Államok és Kanada
körülbelül a webes társadalom nyolcvan százalékának
adott otthont. 1999-re az USA-beli és kanadai webfelhasz-
nálók aránya ötvenöt százalékra esett. Majdnem biztosra
vehetjük, hogy ez az arány 2000-re Észak-Amerika és a
tengerentúl között ötven-ötven százalék lesz. Az egyetlen
kérdés az, hogy ez az év elején vagy a vége felé követke -
zik-e be. Az is valószínű, hogy 2005-re a helyzet teljesen
megfordul, vagyis a tengerentúli felhasználók nyolcvan
százalékot, az észak-amerikaiak húsz százalékot fognak ki­
tenni.
2010-re szerintem a web eléri az egymilliárd felhaszná­
lót, amelyből körülbelül 200 millió lesz észak-amerikai,
200 millió európai, 500 millió ázsiai és 100 millió él majd
egyéb helyen. Apropó, remélem, az előző mondatban fel­
tűnt a „milliárd"-szó használata, mint a nemzetköziséggel
kapcsolatos probléma. Az amerikai angolban a „milliárd"
ezermilliót (én így használtam a szót), de az európai an­
golban millió milliót (1 000 000 000 000) jelent. E miatt a
probléma miatt nem ajánlom, hogy a „milliárd"-szót nem­
zetközi felhasználói felületeken használjuk.

A webfelhasználók megoszlása 1999-ben.

Forrás: NUA Internet Surveys.

Egyesült Államok (100 millió)

^B Kanada (8 millió)
^B Egyesült Királyság (12 millió)
^B Németország (9 millió)
Skandinávia (9 millió)
^B Olaszország (5 millió)
^B Franciaország (3 millió)
Spanyolország (3 millió)
^B Hollandia (3 millió)
Ausztrália (5 millió)
^B Japán (15 millió)
□ Dél-Korea (3 millió)
^B Tajvan (3 millió)
Brazília (3 millió)
^B Egyéb (14 millió)

[ 314 ] Jákob Nielsen: Web-design

 Twn Hti» n i |
(Kapcsolja fel, hogy tippeket kapjon a Mac-röl!)
Ezt a reklámgrafikát nyilván­
valóan nem úgy tervezték,
hogy gondoltak volna a nem­
zetközi felhasználókra.
A világ országainak körülbelül
felében a villanykapcsoló a
képen látható állapotban már fel
van kapcsolva. Az a tény, hogy
megszámlálhatatlanul sok eltérés
van országok és kultúrák között,
az egyik fő ok, amiért nemzetkö­
zi felhasználói teszteket kell
végeztetni, ahogyan azt később
e fejezetben is tárgyaljuk.
Noha a legnagyobb problémák
többségét elkerülhetjük, ha a
szoftver nemzetközivé tételéről
egy szabványos útmutatót elol­
vasunk, de az ilyen semmiségek,
mint a villanykapcsoló állása,
aligha találhatók meg bárhol is.
Nemzetközi használat: szóljunk a nagyközönséghez! [315]
pqw&Ttíps
Nemzetköziség vagy helyhez kötés?
A hagyományos szoftverfejlesztés megkülönbözteti a
nemzetköziséget és a lokalizációt. A nemzetköziség egyet­
len olyan designra utal, amely nemzetközileg használha­
tó, míg a lokalizáció ennek a designnak egy adott országra
adaptált változata. A nemzetköziséghez általában egysze­
rűbb nyelvezetet kell használni, melyet a nem-anyanyelvi
felhasználók is megértenek, míg a helyhez kötöttség for­
dítási feladatot is jelent. A weben érdemesebb nemzetközi
site-okat alkotni, mint lefordítani őket, mert a legtöbb or­
szágból nem lesz elég felhasználó ahhoz, hogy kifizetőd­
jön a lokalizáció.
A nemzetköziséget (internationalization) néha I18N-
ként írják, mert az első I és az utolsó N betű között 18 betű
van, és vannak, akik nem szeretnek sokat gépelni. Ugyan­
ebből az okból írják a lokalizációt (localization) néha
LlON-nek. Nekem ezek a rövidítések nem tetszenek, ezért
nem fogom őket használni.
Nemzetközi tervezés
A webbel kapcsolatos nemzetközi vezérelvek megegyez­
nek a hagyományos szoftverekével: ne használjunk olyan
ikonokat, amelyek ujjal mutogatnak (vagy lábbal, vagy
más, bizonyos kultúrákat esetleg bántó módon), ne hasz­
náljunk szójátékokat, ne használjunk nemzeti sportágak­
ból származó hasonlatokat (kivéve persze a sportágakkal
foglalkozó site-okat) stb. Ez a fejezet olyan kérdésekkel
foglalkozik, amelyek kimondottan a webbel kapcsola­
tosan merülnek fel.
Két szempontból is könnyebb a webre nemzetközi fel­
használókat is támogató felhasználói felületeket készíteni,
mint a hagyományos szoftverekhez. Először is, a HTML-
nek már a kezdetektől fogva voltak beépített nemzetközi
karakterei (például ü, é és 0), hiszen eredetileg Genfben,
Svájcban találták ki.
 CotoA

Luyendvk viins índy Rent Net is ghiiig away $10,000 Tcitiy ^.w arcig
NBA - r-JHL Fmal E'ay, Click lieír! P re view

i ellő■■■ P jqe ■ - People Search - M api - Class ified ■ - News - Stock üuote- - Spoits 8epres

• Árts and Humanities ■ News and Media rxb-a!l

Architecture, Photoqraphy, Literature... Current Events, Mag színes, TV, Newspapers...

• Business and Economy rxtrail • Recreation and Sports rxtrail

Companies, In ■■■esti no, E m p I y rn e nt., ■ Spi+.s, G ames, Travel, Autós, üutdoors...

■ Computers and Internet rxu-a!i • Reference

Internet, WWW, SoEtwai e, Multimédia,.. Libi aries, Enctionai les, Ph■:■ ne liumbars...

• Education • Régiónál
Unluersities, H -12, C ollege Entr ance... Countries, Peqions, LJ.S. States.,.

• Entertaininent rxtra!l • Science

Cool Links, Mov i e s, Musicj Humor,., CSj BioIoqy, Astioríomy, Enqineennq..■

« Governrnent ■ Social Science

Mllltary, Politics [Xtra!l, Law, Ta: es,., Anthropoloqy, Socioloqy, Economics,..

« Health rxtra»l ■ Society and Culture

Medicina, Druqs, Diseases, Fitness,.. People, Enuironment, Reliqion...

My i ahool - i ahooliqans! fór Klds - Beatrice1,' 'Web Guide - i ahool Internet Life

Weekly Plcks - Toda y1 s We b E■■■ ents - Chat - We ather Forecasts

F.andom i ahoo1 Link - i aho1 Shop

National Yahoos C an ad a - Fr ance - Gei rn any - ,1 ap an - IJ. h ■ £'■ li el and

Yahoo! Metrós Atlanta - Austin - Boston - ■ ~hica□ - E1 alias / Fűit ’Worth - Los Angeles
Get Local Minneapolis / St, Paul - New i'ork - S.F. Bay - 8e attle - W ashinqton E
* . C,

How to Indude Tour Site - Company Information - Contributors - Yahoo! to Go

www.yahoo.com

A Yahoo német nyelvű lokalizációja láthatóan nem követelte

meg, hogy az egész designt újra el kelljen készíteni.
Mindamellett a német változat nem csak szóról szóra fordí­
tott. így például a sport kategóriában a futballra (FuBball)
mutató link a német, és nem az amerikai verzióra ugrik.

[ 316 ] Jákob Nielsen: Web-design

 Heute schnn Yahooi auf
vahaat?NEU ■ Iúfbf Hpftfepaaa

|~Suche startén j üciijüriéi'i

• Blliiunn und flusblldunn • Nachrichten ÍTn:l erU

H ü eh s eh ij I n, S eh u I e n, Sp raehe n flktuell, Ei aignise, Z s i turíqan

• Conwuter und Internet • Nachschlagevjei'ke

Internet, V1/W''A1', Softw are, Kornmunik ation Bib11othekan, V1.1'öiterbüeher, Postinfo?

• Geistes- und Sozialwissenschaft • Naturvvissenschaft und Technik

P h 11 e üi p h i a, Gaeehichta ? Spr a eh a Inqenieurwesen, Chemie, Bio, Astronomie

• Gesellsthah: und Kultúr iTicl erll • SexhI und Freizeit ITic! ed 1

IJmw aIt, Reliqion, Cyberl' ultui Sport, Ful:íb=ill, SpieIe, Kraftfahrzeuge

• Gesuudheit und Medizin • Staat und Palitik [Ticl erll

Politik, Behórderi, P.echt
Medizin, Ki ankhaitan, Eirí ~áh11jna

■ i-ijüdel mid Whist ha fi: fTicI er i ] • Staűte und Lánder

Deutschl and, österreich, Schweiz, Landér
Fii mán, M ái k he, Baseh aFtiqunq

• Kunst • Llnterhaftüng l'Ticl eril

Liter stui, The ater, Arehitektui Fernsehen, Kinő, MusIk, Zeitschriften

Yahoo! - Yahoo! UK & Ii'eland - Yahoo! Francé - Yahoo! Canada - Yahoo! Japan
Ny Yahoo! - Yahoo! Internet Lile - Yahooliqans! - Mehr Yahoos

ÜberYahoo! Deutschland - HílSfr, Ftatjan und ftntwoftan - Etwas Yahaol gefálírg?

So fíjgen Sie Ilire Web-Sice hmzu - Schreiben fúr Yahoo i NÖJ'
www.yahoo.de

Másodszor pedig a weboldalak nem szigorú WYSIWYG-

módszerrel készülnek, hanem gördíthetnek is, és a fel­
használó gépéhez igazodva jelennek meg, ezáltal köny-
nyebb őket olyan „hosszú" nyelvekre lefordítani, mint
amilyen a német. A hagyományos GUI készítésénél példá­
ul alapszabály volt, hogy a dialógusablakok méretét úgy
kell megszabni, hogy a harminc százalékkal nagyobb
német fordítás is elférjen bennük. A weben az oldalakat
könnyen lefordíthatjuk más nyelvekre úgy, hogy a kiné­
zetük gépiesen igazodjék a hosszabb szavakhoz. Nagyon
oda kell figyelni az olyan oldalak tervezésénél, amelyekről
elképzelhető, hogy lefordítják őket, nehogy túl pontosan
tervezzük meg őket, olyannyira, hogy esetleg ne működ­

Nemzetközi használat: szóljunk a nagyközönséghez! [ 317 ]

 jenek, ha bizonyos szavak máshova kerülnek vagy egyes
táblacellák kicsivel szélesebbek lesznek.
A webbel és az internettel kapcsolatos egyik új problé­
ma - a hagyományos szoftverkészítéssel szemben - az,
hogy a nemzetközi hálózatok valós idejű vállalkozásokra
adnak lehetőséget. Vegyük példaként a híres emberek
meghívását beszélgető fórumokba, az olimpia vagy a vi­
lágbajnokságok eredményeit, melyeket az eseményekkel
egy időben lehet közzétenni, s ezáltal olyan felhasználói
felületeket igényelnek, melyeket világszerte bárki egyide­
jűleg használhat. De vigyázat! Egy valós idejű esemény
beharangozásakor nem elég annyit mondanunk, hogy
félháromtól négyig lesz. Először is hajnali vagy délután
félháromról van szó, másodszor pedig az én időm szerint
az mennyi? Persze nyilván nem kezdődik semmi hajnali
félháromkor, kivéve, ha egy másik időzóna szerint az már
délelőtt féltizenkettőt jelent.
A weboldalon közzétett időpontoknál legalább azt ad­
juk meg kötelezően, hogy a DE/DU (délelőtt - délután)
vagy a 24-órás rendszerben érvényes-e (s ha DE/DU, ak­
kor a megfelelő előtagot is tegyük ki), és hogy melyik idő­
zónára vonatkozik. Az időzónák rövidítéseit sokan nem
értik (például EDT), ezért tegyük melléjük azt is, hogy a
GMT-hez képest mennyire tolódik el! Sokan a GMT-t sem
értik, ezért az a legkedvezőbb, ha az időpontot néhány na­
gyobb város időzónájában is megadjuk. Mondhatjuk pél­
dául azt, hogy „a sajtókonferencia délután egy órakor
kezdődik New Yorkban (GMT-5), ami Párizsban 19:00,
Tokióban pedig másnap hajnali 3:00."
Egy esemény dátumát sose adjuk meg 4/5 alakban! Ez
most április 5-e vagy május 4-e? Mindig jobb, ha a hónap
nevét betűvel írjuk, mint ha azt a rövidebb alakot hasz­
náljuk, amit sok felhasználó félreért.
Különbségek lehetnek még a központozásban ($1,000,
de a 1.000), a valutanem jelében vagy rövidítésében és a
mértékegységekben is (yard és méter).

[ 318 ] Jákob Nielsen: Web-design

 Nemzetközi bevizsgálás
A nemzetközi bevizsgálás az egyik legjobb módja annak,
hogy biztosítsuk a design nemzetközi használhatóságát.
A nemzetközi bevizsgálás csak annyiból áll, hogy más-más
országokból származó emberekkel nézetjük át s elemeztet-
jük, vajon a terv okozna-e bármilyen problémát az ő
országaikban. A nemzetközi teszteléssel ellentétben
(amelyről e fejezet végén esik szó) a nemzetközi bevizsgá­
lás részben csupán találgatás, mert a rendszert nem valódi
felhasználók használják valódi feladatok elvégzésére, de
ezek a találgatások legalább tanult találgatások.
A nemzetközi bevizsgálásban résztvevők lehetőleg
legyenek a kérdéses országokból származó ergonómiai
tanácsadók. A legtöbb ergonómiai tanácsadó napi feladata­
ként végez ergonómiai vizsgálatokat és sokszor kap „ levél­
ben" felhasználói felületeket, melyek értékelését néhány
napon belül visszaküldi.

A domain .com-ra végződjön-e?

A tengerentúlról leggyakrabban azt a kér­
dést teszik fel, hogy a domainnevét .com-ra
vagy az ország saját domainjére végzödöen
szabják-e meg (például .uk, .sg, .de stb.)?
Sajnos, sokaknak megtanították már, hogy
a kereskedelmi website-ok szabványos vég­
ződése ,,.com". Ezt a web korai éveire jel­
lemző amerikai többség és sok népszerű
böngésző kiegészítő algoritmus okozta, ami
minden név után automatikusan odailleszti,
hogy .com. Ezért ezt tanácsolnám:
■ Egy angol nyelvű és nyíltan nemzetközi
felhasználói réteget célzó site esetében a
domain legyen .com!
■ Minden más nyelven készülő site-nak legyen
az országnak megfelelő domain-végzödése!
■ Egy olyan site-nál, amelynek témája az
adott helyhez kapcsolódik, vagy ami főleg
helyi terméket árul, legyen a végződése
az országra jellemző, függetlenül attól,
hogy milyen nyelvet használnak egyéb­
ként a site-on!
A helyi site-ok helyi domain használatát
azért javaslom, mert az ilyen site-oknál a
„nemzetközi" .com domainnév megtévesztő.
Ahogy az elektronikus kereskedelem és a
web egyéb irányú felhasználása világszerte
terjed, az emberek a helyi site-okat a helyi
domaineken keresik, és nem jut majd eszük­
be egy helyi szolgáltatás neve után .com-ot
gépelni. Mivel a jó szolgáltatás jó eladási
mutatókkal is jár, a site-ok is jobban járnak,
ha saját országuk domainneve mellett
maradnak, hacsak nem akarják magukat
szándékosan megfoghatatlan kibertérbeli
entitásokként feltüntetni.

Nemzetközi használat: szóljunk a nagyközönséghez! [319]

(Szemben levő oldal) Bárki, aki
egy keresőprogramból érkezik
erre a site-ra, azt hiheti, hogy ez
egy Franciaországgal foglalkozó
általános útikalauz. A technikai
vénával megáldottak esetleg
megnézik a domainnevet és ész­
reveszik, hogy a site a .net alatt
helyezkedik el, vagyis valószínű­
leg nemzetközi vagy amerikai
site-ról van szó. Valójában ez egy
ausztrál site, s a Franciaországba
utazó ausztráloknak segít. Ez a
nagy tévedés két tervezési hibá­
ból ered: a site-ot rossz domain
alá tették, és a főcím nem jelzi,
hogy az utazási iroda Ausztráliá­
ban van.
[ 320 ] Jákob Nielsen: Web-design
Néhány országban nehezen lehet ergonómiai szakem­
bereket találni, de Észak-Amerikában, a legtöbb európai
országban és Ázsia vezető' országaiban rengeteg ergonó­
miai tanácsadó van, akikkel például a comp.human-fac-
tors internetes hírcsoportban vagy nagyobb ergonómiai
konferenciák hirdetőtábláin elhelyezett hirdetések útján
lehet felvenni a kapcsolatot.
Ha nem sikerül ergonómiai szakértőket találni, vagy
nem áll rendelkezésre elég pénz, hogy megbízzuk őket,
akár ergonómiai tapasztalatok nélkül rendelkező embere­
ket is használhatunk a különböző országokból. A helyi ke­
reskedelmi irodák gyakran megengedik, hogy munkatár­
saikat nemzetközi bevizsgálásra használjuk. Egyszerűen
csak a design vázlatának egy URL-jét kell e-mailben elkül­
deni nekik, hogy mondják el róla a véleményüket. Ha a
nemzetközi bevizsgálásra ergonómiai szakembereket ké­
rünk fel, olyan felhasználói felület-specifikációt is elküld­
hetünk nekik, amit még meg se valósítottunk. Ha a vissza­
csatolást már ebben a korai szakaszban kapjuk, nagyobb
az esélye, hogy a nagy koncepcionális hibákat jóval ol­
csóbban előzzük meg, mint később. Ha az illetők nem hi­
vatásosak, általában jobb, ha egy prototípust tudunk ren­
delkezésükre bocsátani, mert az írott dokumentációkból a
felhasználói élményt nem tudják jól elképzelni. Nem kell,
hogy minden link működjön, vagy hogy az összes grafika
már végleges legyen. Éppen ellenkezőleg, jobb, ha tenge­
rentúli kollégáink a terv korai változatát vizsgálják meg.
Az ilyen nemzetközi vizsgálatok alkalmával néhány or­
szágból olyan visszajelzést kaphatunk, miszerint az ő or­
szágukban a vevők egészen másképpen akarnak üzleteket
kötni, vagy hogy bizonyos képernyőket előbb le kell ahhoz
fordítani, hogy egyáltalán esély legyen arra, hogy sikere­
sen használhassák. Ezeket jobb mielőbb megismerni, mie­
lőtt még túl sok munkát fektetnénk egy bizonyos irány ki­
dolgozásába, és mielőtt minden részletet kidolgoznánk.
Lefordított és többnyelvű site-ok
A weboldalak helyhez kötésének legfőbb eszköze, ha
gyakran használt nyelvekre fordítjuk le őket. Ha megnéz­
zük a szerver naplóját, megállapíthatjuk, vannak-e olyan
országok, amelyekből elég sok felhasználó érkezik. Az
ilyen országok nyelvére feltétlenül érdemes lefordítani a
site-ot. Mindazonáltal a nyelvek között választva nem tá­
maszkodhatunk teljes mértékben a naplókra, mivel sokan
 ■jai'.i -n
1- IZ

, FRANCI_

| Horné
Frenct
Australlan Partners
rist B
Information
Hl ”5 Regions Actlvlties

Australlan Partnere
Ari axtensive rangs of AustralianTravel Operators who spBdalisB in
travsl ta Franca.

Iriformaticm
Practical information about Franca and somé holiday planning ideas.

Reglons
Explore Francé by region.

Actlvlties
A guide to the extensive rangé of activities available as you travel
around Francé.

Dlscover Francé
Francé is famous for its beautiful and majestic
A beaches, scenic mountains, romantic villages,
historic museums, fabulous food, exquisitB wine,
wMt & unforgettable rivers, breathtaking gardens and
% ''u.'vwlartA yvorid eláss sports.

a#
All tastes, styles and budgets are
accommodated to make your trip to Francé a
tűn, enjoyable, memorable experience, whether in thB finast hotels
or hostels, by cár, bús, boát, train or foot, Francé has something
for everyone.

FOCUS ON F

Visit Maison de la France's head office in Paris.

HOME A WEB SíTE BY FOX INTERACT1VE MEDIA GROUP

www.franceguide.trav.net

Nemzetközi használat: szóljunk a nagyközönséghez! [ 3 21 ]


kz. 1998-as Naganói Olimpiai
Játékok site-ja érdekes kísérletet
tett arra, hogy a két hivatalos
nyelvet egyetlen honlapon ele­
gyítse. Noha a design a játékok
izgalmát és mozgalmasságát jól
közvetíti, a nyelvek ilyetén
összekeverése túl zavaróan hat.
Jobb, ha a felhasználó választhat,
és a kedvére való egynyelvű site-
on haladhat tovább.
The Olympic Movement
START DE BÚT
SEARCH RECHERCHE
INDEX
[ 322 ] Jákob Nielsen: Web-design
eleve nem is látogatják meg a site-ot mindaddig, amíg
nem a nyelvükön szólunk hozzájuk. Sőt, ha a napló sze­
rint bizonyos országokból kevesebben látogatják a site-ot,
mint azt az ország mérete, internethasználata vagy az ot­
tani vevó'körünk indokolná, lehet, hogy újabb lefordítan­
dó nyelvre bukkantunk.
Eszményi esetben az egész site-ot minden olyan nyelvre
le kellene fordítani, amely a célközönségnek fontos,
s egy-egy országban egyedi, helyi tartalmat is érdemes len­
ne hozzátenni a site-hoz. Ha így tennénk, minden egyes
fordítás egy különálló site lenne, és speciális felhasználói
felület-elemként csupán a többi nyelvre mutató listára vol­
na szükségünk a honlapokon. A legtöbb vállalat azonban
nem készítheti el az összes fordítást, így általában azt a
hibrid modellt alkalmazzák, hogy néhány oldalt lefordíta­
nak, másokat pedig meghagynak az eredeti nyelven. Ez a
megközelítés többnyelvű oldalakhoz vezet, ahol igenis
speciális interakciós technikára van szükség, hogy a fel­
használók a nyelvek között váltogatni tudjanak.
Le Mouvement Olympique
MUSEUM MUSÉE NAGANO 1998
www.nagano.olympic.org
 ► IBM EN ESPANA
> EVENTOS
► NOTfCIA?
► BUSINESS PARTNERS
> SOLJJCtONES
> PRODUCTOS
» SERVICIOS_________
ROLAND GARROS 97
OfflcM Síío af fhr Frínch Opeii, by íff/H
IEBUSQüEDA

OTROS LINKS |
I
I
l
l
l
I
I

NO TE LO PIERDAS ...
I
I

Para más információn de IBM en al mundo,

selecdone un pais y pinche en GO

Elija un pais tJ CD >

The IBM e-business Fórum

duk hi-rr tii fiiul u tiHuiiioit riejir
vlhi

> IBM CORPORACICN IBM ESPAÍA ríj I«,

1L T I

Noha e site nagy részét lefordították, a Roland
Garrosról szóló részt és az elektronikus kereske­
delemmel kapcsolatos fórumot (e-business
Fórum) nyilvánvalóan nem. A le nem fordított
információkra mutató linkeket gyakran elég a
nyelvváltással megjelölni, ahogyan itt is tették.
A másik módszer az lehet, ha kis ikonokkal
jelöljük a más nyelven írott anyagokra mutató
linkeket. Ez szöveges oldalakba ágyazott hiper-
kiemeléseknél különösen jó megoldás, hiszen itt
furcsán hathatnak a más nyelven felbukkanó
szövegek.

A tajvani National Palace Múze­
um olyan bevezető oldalt hasz­
nál, amelyen a felhasználónak ki
kell választania a számára leg­
megfelelőbb nyelvet, mielőtt
magára a site-ra belépne. Ennek
a megközelítésnek az az előnye,
hogy a nyelvválasztás világos,
viszont az az ára, hogy minden
felhasználónak keresztül kell
jutnia ezen a többlet-oldalon.
Welcome to
The National Palace Museum
Eiefare you enter, please pickyour language
iBk’.-üj
:r'. English
SiNU
[ 324 ] Jákob Nielsen: Web-design
Nyelvválasztás
Sok szempontból az a legmegfelelőbb nemzetközi felhasz­
nálói felület, amely a felhasználó nyelvén is elérhető.
A választott nyelvet a felhasználó kliense és a szerver
hamarosan közösen fogja megállapítani, így a felhasználó­
nak csupán az előnyben részesített nyelveket kell meg­
adnia a kliens beállításánál, így az egyszer s mindenkorra
érvényes lesz. Manapság ez a módszer nem eléggé terjedt
el ahhoz, hogy megbízhatóan használhassuk, így sok web-
oldalon kézzel lehet a nyelvek között választani.
A nyelvválasztás megvalósításának három leggyakrab­
ban használt módja a bevezető oldal használata, a honla­
pon elhelyezett nyelvválasztó menü, illetve a minden ol­
dalon elhelyezett nyelvi menü. Bevezető oldalt szerintem
csak akkor használjunk, ha nem tudjuk eldönteni, melyik
legyen a honlap alapértelmezett nyelve. Elvégre, ha jól
választjuk meg az alapértelmezett nyelvet, azok, akiknek
ez a nyelv megfelelő, késedelem nélkül el tudják kezdeni
rAe ent/re oontentj o/tA/r r/te jre copyright Í995-Í996
.OA National all rights nstrvod
Unauthorizod ropiodiíction is prohibited.
GoVarnmafit Seruica Electroníe Wlndüw
www.npm.gov.tw

Érdemes többletidőt fordítani
arra, hogy a nyelvválasztó olda­
lon a leírást minden nyelvre
tökéletesen lefordítsák.
Ha a bevezető oldal egy bizonyos
nyelven pontatlan, azok a fel­
használók, akik azt a nyelvet
választanák, talán sosem veszik
a fáradságot, hogy belépjenek
az oldalra - hiába hibátlan a site
többi része.
a site használatát. Figyelembe véve, milyen lassan lehet a
weben navigálni, minél kevesebb oldalt használjunk,
hogy növeljük a használhatóságot. A honlapon használt
alapértelmezett nyelv alkalmazása mellett az a másik érv,
hogy még azok a felhasználók is, akik esetleg nem azt a
nyelvet választanák, valamilyen képet mégiscsak kapnak
arról, mi is lehet a site tartalma. Ez az információ segíthet
a felhasználóknak eldönteni, érdemes-e megvárni, míg a
site saját nyelvükön is letöltődik.
Ha kevés nyelv között kell választani, ajánlom, hogy
minden nyelvet jelenítsünk meg írásban a saját nyelvén,
például: English-Francjais.
A nyelvek leggyakrabban használt vizuális megjeleníté­
si módja talán a zászló, de sajnos a zászlók országokat,
s nem nyelveket jelölnek. A nyelveket zászlókkal való
jelölése nem egyértelmű információ, hiszen vannak olyan
nyelvek, melyeket több országban beszélnek, bizonyos
országokban pedig több különböző' nyelvet is használnak.
Például, ha az angol nyelv jelölésére az amerikai zászlót
használjuk, a britek nyilván felháborodnak (végül is az ő
találmányuk), de Kanada és sok más ország szintén tilta­
kozhatna. Persze a kanadai zászló sem válna be, hiszen
sok kanadai beszél franciául és/vagy angolul is.

kao.com WORLD-WIDE WEE

HOME RAGÉ

Lile thank your arcess.

Now, Kan Inrporation shows two seruers in the world currenlly.
Selett the site that mants to lool at it.

lu r’pu',nr Lan

KAO INFOSYSTEME
www.kao.com

Nemzetközi használat: szóljunk a nagyközönséghez! [3zs]

 5 o m ni a i r e
J Le Lüi.ivi i? : palais et musée Informatígrrs pratjgoBS.
i Les travaux du «’ Grafíd Louvre » Magaziné
> Les collertions j Expositions, auditórium e» visites-c jnic-rence f
Public atians et bases de données . Bűi le aux lettre;

j Francaid > English j izspanol j Portuqués j B"íin

j üiie=tiL'riri.aire j lc- serveur

Demiére mise ájour le 12 mai 1997

m istral.culture.fr/louvre

A Louvre honlapja alapértelmezés szerint franciául jelenik

meg, s nyilvánvaló, hol lehet angolra, spanyolra, portugálra
vagy japánra váltani. Én a franciára váltás lehetőségét kihagy­
tam volna, hiszen éppen az van jelen, ezért a váltás csak
zavart és túlzsúfoltságot okoz. Ráadásul érdemes lett volna a
nyelvválasztó gombokat valamelyest kiemelni az oldal többi
eleme közül. Ha feltesszük, hogy valaki nem tudja az oldalt
elolvasni, értelmetlen azt kívánni tőle, hogy nézze át az összes
lehetőséget, s megtudja, hol lehet a nyelvet megváltoztatni.

[ 326 ] Jakob Nielsen: Web-design

Weléöftie - Bienvenue fel paSÜaS
Hl’ I ll g Offlrícf SupplH-r f» Fw? ’»>,

EngHah

FIcamc t lmohr h liui^iiagi'.

l'm di«
* deutsche Version dér IIP World Cup She zu Le&uchen. kllrkrn Me liter bilié.

HEWLETT
PACKAPD
Copyright ©1397 HewlBtt-Packard Company

www.hp.com

Vajon mit gondolnak a német felhasználók a másik két

zászló méretét látva? Nyilván azért döntöttek emellett az
elrendezés mellett, mert a világbajnokság két „hivatalos
nyelve" az angol és a francia volt. Talán jobb lett volna ezt két
címsorban szavakkal kiírni, valahogy így: „Hivatalos nyelvek"
és „Egyéb nyelvek".
A második címsor alatt a német változatra mutató hivatkozás
talán jobb érzéssel töltötte volna el a németeket, hiszen több­
let szolgáltatásként fogták volna fel, s nem érezték volna azt,
hogy a zászlójuk eltörpül a másik kettő mellett.

Nemzetközi használat: szóljunk a nagyközönséghez! [327 ]

 DE EN FR 3 E3 ESS
A.
EURCFA-FARlAMENTE"
zwAisenas párián ezt
=YFÍ)RATK3 ffiKNÜ3Öl'A»
£rR.D?EAii PARUA.VíSW?
?ARLA!Í£’J"O EUROFJC
PARLELÍ-HT EURüTEs H
EURÓPÁUL
?arla:hi;:o europ-c
FJRŰ’EiS PÁRLE LÍEl?! dér mehrsprachige Web-Server des Europáischen
?ARLA’.1E!?7Q EURQPE”
HU-£0?AK PARUWEKT7J
5UR0ÍAF ARLANí-KTHT
Parlaments
| Neu ! | Themenverzeichnis I

Stand und Entwicklunu dér Unión Presse

• Regierungskonfaranz • News Report, News Álért

• Europáisches Parlament und
EU-Institutionan...
EP-Dokumente und -Verfahren
AuBeriburos
des EP • Plenartagungan das Europáischen
Parlaments
• Ausschüssa und Delegationen ...
Dokumentáljon und Studien
• Info session, EP AktUBlI ...
Praktische Inforinationen
• Termine und Tagesordnungen
■ EP-Abgeordnete: Fraktionen,
Ausschüsse...
Euroon und seine Buroer

• Studien zu Európa ■ Europáischer Bürgerbeauftragter

• CERDP - Europáisches Zentrum für • Beziehungen zu den Búrgern
parlamentarische Wissenschaft • Auswahlverfahren und Praktika ..
und Dokumentation
• STOA - Scientific and Technical
Options Assessment
| Ihr Kommentár | unser Angebot im Aufbau | Európa im
INTERNET | Webmaster |

© tíJrti.oí/j cAedr
UfíL: http://.Jsg/trveSde/defauít.btm
www.europarl.eu.int

Az Európa Parlament a nyelvválasztás szokatlan módját

választotta. A jobb felső sarokban található kétbetűs rövidíté­
sek az aktuális oldal lefordított változatára vezetnek, ha az
egyáltalán létezik. Ha egy oldal nincs meg valamelyik nyelven,
az adott nyelv kódja kiszürkítve jelenik meg. Ez a navigációs
módszer sem feltétlenül magától értetődő, de ha következe­
tesen használják, van értelme.

[ 328 ] Jákob Nielsen: Web-design

EUROPARL

=9*

Dansk d. EUROPA-PARLAMENTET
Deutscli de
ELíROPAISCUES PARLAMENT
EAA.TJVIKÓ ■ EYPGÍIAIKOKOINOBOYAIO
English
EUROPEANPARLIAMENT
PARLAMENTI) EL ROPEO
e"

■
Espaiiol
PARLEMÉNT ELRBPEEN
Fraiifais fr
PARLAMENTOEL’ROPEO
Italian o it
EUROPBESPARLEMENT
Nederlands ni
PARLAMENTO EUROPEU
Portugués *
P
EUROOPANPAILAMENTTI
Suoini * EUROPAPARLAMEXTET
Svenska SY

www.europarl.eu.int

Az Európa Parlament honlapján szembetűnőbb a nyelv­

választás lehetősége, mint a belső oldalakon.

Nemzetközi használat: szóljunk a nagyközönséghez! [ 329 ]


A Travel Net a legtöbb nyelvet
támogató site, amit valaha lát­
tam. Az angol nyelv jelölésére
az angol zászló használata
(az Egyesült Királyságé helyett)
történelmileg talán helyes,
de valószínűleg nem ugyanolyan
hasznos. Ráadásul a portugál
szót sem írták helyesen. A helyes
írásmód „Portugués" lenne,
jellel. A nemzetközi megjelenés
szempontjából létfontosságú,
hogy a különleges jeleket és éke­
zeteket megfelelően jelenítsük
meg. Egyszer egy előadáson
mutattam be ezt a site-ot, mert
az angol zászló használatáról
akartam beszélni, amikor egy
portugál néző jelezte, hogy az ö
nyelvének feliratát elírták.
Nyilván mindenki észreveszi,
ha saját nyelvét roszszul írják le;
ez bizony kivitelezési hiba.
[ 330 ] Jákob Nielsen: Web-design
Nemzeti sztereotípiákra utaló ikonokat is használha­
tunk, és ezek néha viccesek, ám vigyázzunk, mert sértőek
is lehetnek (nem minden amerikai hord cowboykalapot).
Általában tehát jobb, ha a nyelveket nem ikonokkal jelöl­
jük, hanem egyszerűen kiírjuk őket.
Az sem kizárt, hogy a szolgáltatás földrajzi elhelyezke­
désének és célközönségének megfelelő' zászlókat használ­
junk. Egy európai utazási site például az angol nyelvet brit
zászlóval jelölhetné, kivéve, ha fó'leg amerikai turistákat
céloz meg, míg az amerikai szárazföldön működtetett site
az Egyesült Államok zászlójával jelölhetné ugyanazt,
kivéve, ha főleg európaiakat céloz meg. Egyszer már
láttam a speciális angol zászlót is (fehér alapon vörös
kereszt), de általában nem ajánlanám ezt a semlegesnek
tűnő megoldást, hiszen az Egyesült Királyságon kívül ke­
vesen ismerik Anglia, Skócia stb. zászlóit.
Függetlenül attól, hogy a bevezető oldalon vagy a hon­
lapon kell-e nyelvet választania, a felhasználónak mindig
lehetőséget kell biztosítani arra, hogy meggondolja magát.
Click on a flag below to access World Travel Net in your chosen language.
ENGLISH
H DEUTSCHE ESPANÖL
EJ
ITALIANO NEDERLANDS RUSKI
★ »
www.world-travel-net.com

A fordítások legye­
nek könyvjelzőkbe
tehetők/gyűjthetők!
Ugyanannak a tartalomnak
a különböző nyelveken
elérhető fordításai mindig
legyenek különböző URL-
eken, hogy a felhasználók
a megfelelő belépési
pontokra könyvjelzőket
helyezhessenek el, hogy
legközelebbi látogatásukkor
megkerülhessék a nyelv­
választást.
Nemzetközi használat: szóljunk a nagyközönséghez! [331]
Ennek az az oka, hogy sokan nem a honlapon, hanem egy
alsóbb szinten levő oldalon lépnek be egy site-ra (mert
egy keresőprogramot vagy egy linket, esetleg könyvjelzőt
használva kerülnek oda). Vannak, akik azért akarják meg­
változtatni az addig használt nyelvet, mert több nyelven
tudnak, és úgy gondolják, hogy az adott oldalt az adott
nyelvre rosszul fordították le. Próbáljuk meg a fordítást a
legmagasabb színvonalon megoldani, bár ne feledjük,
hogy bármennyire tökéletesen sikerült is, a felhasználók a
szakmai anyagokat gyakran szívesebben olvassák az ere­
deti nyelven.
Az alsóbb szinten lévő oldalakon a nyelvválasztást meg­
oldhatjuk az összes lehetséges nyelv menüszerű felsorolá­
sával is, ahogyan azt az Európa Parlament site-ján láttuk.
Mivel a felhasználók általában ritkán változtatnak nyel­
vet, legtöbbször elég, ha van egy „nyelvváltoztatás"nevű
opció, amely egy olyan oldalra mutató link, ahol az összes
lehetőség szerepel. Minél kevesebb lehetőség van, annál
áttekinthetőbb és könnyebben használható oldalakat ka­
punk. Jobban járunk, ha azoknak a felhasználóknak,
akiknek különleges kívánságaik vannak, még egy újabb
oldalra kell ellátogatniuk a nyelv megváltoztatásához.
Többnyelvű keresés
A többnyelvű információs terekben történő keresés speci­
ális ergonómiai problémákat vet fel. Ha az összes infor­
mációt minden nyelvre lefordították, feleslegessé válik a
többnyelvű keresés. Ebben az esetben a keresésnek ismer­
nie kell a felhasználó preferált nyelvét, s csupán azokat a
találatokat kell megjelenítenie, amelyek azon a nyelven
szerepelnek.
Sajnos, gyakran nem lehet minden dokumentumot
lefordítani, így a legtöbb site-on sok nyelven kell keresni,
ha a felhasználó az összes rendelkezésre álló információ­
hoz hozzá akar férni. Manapság a felhasználó kénytelen a
keresendő kifejezést az összes nyelven kézzel begépelni.
Ez nyilván kényelmetlen, és a felhasználók gyakran meg­
feledkeznek arról, hogy több nyelven is rákeressenek a
kifejezésekre, még akkor is, ha több nyelven beszélnek.
Jobb lenne, ha a számítógép eleve több nyelven keresne,
vagyis a keresendő kifejezéseket több nyelven is megérte­
né. Ez egyszerűbb probléma, mint a fordítás maga (példá­
ul a „körte"-szó valószínűleg nem a gyümölcsre utal, ha

Tegyük azonnal nyil­
vánvalóvá, ha csak a
helyi piacot célozzuk
meg, ne vesztegessük
egymás idejét!
[ 332 ] Jákob Nielsen: Web-design
egy elektromos termékekkel foglalkozó cég site-ján fordul
elő), és már van is néhány keresőrendszer, amelyik egé­
szen jól megoldotta a többnyelvű keresést.
Regionális különbségek
Gyakran nagy gondot okoz, ha a weboldal sok más or­
szágbeli vevőt vonz. „Ez legyen a legnagyobb baj!"- mond­
hatnánk, de sok cég valóban nem érdekelt tengerentúli
üzletekben. Tegyük azonnal nyilvánvalóvá, ha csak a he­
lyi piacot célozzuk meg, hogy ne vesztegessük egymás
idejét!
Ráadásul sok cég egészen más termékeket kínál a kü­
lönböző országokban. Elég zavaró lehet például, ha valaki
a Mercedes Benz fő site-ját tanulmányozza, majd megtud­
ja, hogy bizonyos modelleket Németországon kívül nem
árulnak. Mindig jelezzük, ha bizonyos modellek, árak
vagy módszerek országonként változnak!
Egyes vállalatok a „felemelt árazás "-körülírást használ­
ják, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a tengerentúlon
más (általában magasabb) árakat számítanak fel. Egy
olyan világszerte használt eszköznél, mint amilyen a web,
elvárhatnánk, hogy minden vevővel ugyanúgy bánjanak,
függetlenül attól, honnan származnak - ez azonban nem
mindig lehetséges. A helyi szabályozások más termékfel­
sorolásokat tehetnek szükségessé, a meglevő disztribúciós
megállapodások pedig meghatározhatják az árképzést.
A regionális különbségekkel lehetőleg ugyanúgy kell
foglalkoznunk, ahogyan a nyelvi eltérésekkel. Legyen egy
alapértelmezett ország, s a felhasználók a honlapon
választhassanak a további országok közül. Továbbá
minden olyan oldalon, amely országonként eltérő dol­
gokról számol be, legyen egy olyan oldalra mutató link,
ahol a felhasználó más ország szemszögéből nézve
tekintheti meg a témát!
Vannak weboldalak, amelyeken úgy próbálják elrejteni
a regionális különbségeket, hogy a felhasználók csak azo­
kat az oldalakat láthatják, amelyek olyan felsorolásokat és
árakat jelenítenek meg, amelyek az ő helyzetükre érvé­
nyesek. Ez néha úgy oldható meg, hogy megnézzük a fel­
használó domainnevét, tehát ha valaki például a .de
doniamból böngészi a webet, csak a német árakat láthatja,
az amerikaiakat nem. Én nem szeretem, ha a felhaszná­
lóknak megtiltjuk, hogy bizonyos árlistákat vagy régióra
szakosodott információkat megtekintsenek. Végül is lehet,
 hogy egy .de gépről valaki egy német multinacionális cég
központjában éppen egy egyesült államokbeli leányválla­
lat felállításán dolgozik, ezért az amerikai árak érdeklik.
Ráadásul mindenki tudja, hogy az árak világszerte változ­
nak, tehát nincs értelme annak, hogy a felhasználók előtt
elhallgassuk ezt a közismert tényt.

Nemzetközi felhasználói teszt

A nemzetközi használhatósággal kapcsolatos rengeteg
problémából adódóan ajánlatos a világ különböző részein
fekvő országokból származó felhasználókkal nemzetközi
használhatósági teszteket végeztetni. Az eddig közzétett
irányelvek még nem teljesek ahhoz, hogy a tökéletes
nemzetközi használhatóságot biztosíthassuk, ezért mindig
ajánlatos egy empirikus ellenőrzést elvégezni. Szerencsére
a weben elég könnyű nemzetközi használhatósági teszte­
ket kivitelezni.
Mint minden felhasználói tesztnél, a nemzetközi fel­
használói teszteknél is az a két alapvető cél, hogy valódi
felhasználók a mi segítségünk nélkül valódi feladatokat
végezzenek. Általában a kérdéses országban található
helyi irodákon keresztül tudunk felhasználókat bevonni,
de fontos hangsúlyoznom kell, hogy olyan felhasználók­
ra van szükségünk, akik naponta a billentyűzet előtt
ülnek és nem azokra, akik közvetlenül a vevőkkel foglal­
koznak. Ha nem szögezzük le előre ezeket az igényeket,
megeshet, hogy olyan felhasználók jelennek meg a tesz­
ten, akik nem elég reprezentatívak. Addigra pedig már
túl késő lesz.

A nyelvi nehézségek leküzdése

Attól függetlenül, hogy magunk utazunk-e a helyszínre
vagy távolról irányítjuk, gyakran nyelvi nehézségekkel
találjuk szemben magunkat. Az egyik megoldás az lehet,
ha olyan felhasználókat bízunk meg, akik beszélik a nyel­
vünket, még ha nem is tökéletesen. Ez a megoldás nem a
legjobb, de általában ezt lehet a legkönnyebben megvaló­
sítani. Nagyon fontos, hogy ne olyan, nem reprezentatív
felhasználókat bízzunk meg, akik például évekig tanultak
az Egyesült Államokban, és már hozzászoktak azokhoz az
esetleges nyelvtani és kulturális furcsaságokhoz, ame­
lyeket a teszt alapján ki akarunk gyomlálni.
Egy másik lehetőség az, ha a tesztet a helyi nyelven irá­
nyítjuk. Ha a nyelvet elég jól beszéljük, ez beválhat, de

Nemzetközi használat: szóljunk a nagyközönséghez! [ 333 ]


Hagyjunk többlet­
időt a feladatokra!
A tengerentúli felhaszná­
lóknak gyakran több időre
van szükségük a tesztfel­
adatok elvégzéséhez, mint
a hazai felhasználóknak.
Ha például egy feladatsoro­
zatot a legtöbb amerikai
felhasználó harminc perc
alatt végzett el, európai
felhasználóknak ugyanaz
körülbelül negyvenöt perc­
be telt. Miért? Mert ameri­
kai elektronikus kereskedel­
mi site-okat teszteltünk.
Az európai felhasználók
kénytelenek voltak egy ide­
gen nyelven készült felüle­
tet értelmezni, ami eleve
több időbe telik.
Még ha értették is a szava­
kat, olyan alapelvek között
kellett tájékozódniuk, ame­
lyek közelebb álltak az
amerikai üzleti kultúrához,
mint az európaihoz. Tanul­
ság: ugyanarra a feladatra
tengerentúli felhasználók
esetén körülbelül 50°/o-kal
több időt számítsunk, mint
a hazai kutatásoknál.
[ 334 ] Jákob Nielsen: Web-design
előfordulhat, hogy tolmácsra lesz szükségünk. Noha álta­
lában megértjük, ami a képernyőn történik (hiszen jól
ismerjük a terméket), a felhasználók megjegyzéseiből a
fordítás során sok elveszhet. Érdemes a tolmácsokkal is
előtte találkozni, és emlékeztetni őket, hogy a teszt során
ne segítsenek a felhasználóknak.
A nyelvi probléma megszűnik, ha helyiek vezetik a
tesztet. Megbízhatunk egy helyi ergonómiai szakembert,
vagy a helyi irodánkból is kérhetünk segítséget. A legjobb
minőségű jelentést nyilván egy ergonómiai szakembertől
kapjuk, de a helyi alkalmazottak bevonásának is vannak
előnyei. Nem csak hogy kevesebbe kerül, de bevonja őket
a termékfejlesztés folyamatába, és magából a tesztből is
valószínűleg sokat tanulhatnak. Mint mindig, az ergonó­
miai teszt tényleges elvégzéséből több információhoz ju­
tunk, mint ha csupán a beszámolót olvasnánk el és ez a
többletinformáció a vállalaton belül mindenkinek haszná­
ra válhat.
Ha a tesztet nem magunk vezetjük, a megfelelő teszt­
alanyok kiválasztása különlegesen kritikus kérdés, mert
nem lesz alkalmunk a helyszínen az olyan felhasználók
megfelelő irányba terelésére, akik esetleg nem felelnek
meg elképzeléseinknek. Ahhoz, hogy jó tesztfelhaszná­
lókra tegyünk szert, már a tesztet végeztetőkkel történő
első kapcsolatfelvétel során hangsúlyoznunk kell, hogy
reprezentatív felhasználókra lesz szükségünk. Annak elle­
nére, hogy egy beszámolón az első kézből származó infor­
mációkhoz képest kevesebb adat áll rendelkezésre, a helyi
képviselők által végeztetett teszteket nagyon hasznosak­
nak találtam. Még akkor is, amikor a teszteket a cég kép­
viselői vezetik (általában információs munkatársak vagy
értékesítési alkalmazottak), sokat tanulhatunk már abból
is, ha elolvassuk ezeket a jelentéseket. S ha a helyi kiren­
deltségek dolgozóit ritkán kérjük meg, hogy vegyenek
részt a termékfejlesztésben, igen lelkesen próbálnak jó
munkát végezni és részletes tesztbeszámolókat írni.
Ha a tesztet külföldi ergonómiai szakemberek végzik,
feltehetjük, hogy tisztában vannak az ergonómiai tesztek
alapelveivel. Mindig jobb, ha a teszteket úgy végezhetik,
ahogyan az nekik kényelmes. Emiatt az ergonómiai szak­
emberekkel lefolytatott megbeszéléseken főleg a teszt cél­
jainak magyarázatára és a tesztfeladatok körére kell kon­
centrálni. Lehet, hogy jobb, ha a tanácsadók maguk készí­
tik el a részletes terveket, hogy azok a kérdéses országnak
megfeleljenek. Megtakaríthatunk néhány kiszámlázandó
 órát, ha a hazai tesztek alapján határozzuk meg a kez­
deti teendőket. Ha a teszteket helyi irodánk munkatársai
végzik, fel kell tennünk, hogy semmit sem tudnak az
ergonómiai tesztekről, és hogy ez lesz az első felhasználói
tesztjük. Emiatt a tesztet és a tesztfeladatokat magunknak
kell megterveznünk, és részletes utasításokat kell mellé­
kelnünk arról, hogyan végezzék a teszteket és hogy mit
szeretnénk a jelentésekben látni.

Hány országra teszteljünk?

Meg kell határoznunk, hogy a nemzetközi használhatósá­
gi tesztekbe hány külföldi országot vegyünk bele. Az opti­
mális megoldás az, ha minden olyan országot beveszünk,
amelyikben számottevő értékesítést végzünk (vagy amer­
re növekedni szeretnénk). Mindazonáltal ez általában
irreális követelmény, hacsak nem vagyunk olyan kicsik,
hogy csak egy vagy két országba exportálunk. A legjobb
megoldás az, ha a világ minden tájáról készítünk legalább
egy ergonómiai tesztet, de ezeket csak néhány országban
végezzük el. Ha csak egyetlen külföldi ország bevonására
van lehetőségünk, akkor is tegyük meg! Ebből az első
lépésből is igen sokat tanulhatunk, és amit megtudunk,
nem csak a tesztelt országban válik hasznunkra.

Megköszönni a résztvevőknek
A nemzetközi tesztek egyik érzékeny pontja, hogy lehető­
ségünk van-e a kutatásban résztvevőknek ajándékot vagy
fizetséget adni? Ez bevett gyakorlat, de az ajándékozás és
a megfelelő szintű fizetség az adott kultúrától függ, tehát
jobban tesszük, ha a helyi irodánk munkatársaival előre
megbeszéljük. Ilyen tanácsot olyan cégektől is kaphatunk,
amelyek célcsoportok szervezésére vagy egyéb piac­
kutatásra szakosodtak (hirdetőinknek vagy leányválla­
latunknak már lehetnek helyi kapcsolatai). Néha jobb, ha
hivatásos közvetítő céget bízunk meg, hogy tesztalanyo­
kat keressen, de nagyon pontosan meg kell határoznunk,
milyen felhasználókra van szükségünk, mert az ilyen
cégek gyakran többet tudnak a fizikai termékekről, mint
arról, hogy hogyan kell interaktív termékeket tesztelni.

Nemzetközi használat: szóljunk a nagyközönséghez! [335]


Hosszabbítsuk meg
az utat pár nappal!
Ha magunk utazunk, min­
denképpen hagyjunk időt
az akklimatizálódásra!
A felhasználói tesztek veze­
tése nagyon intenzív igény­
bevétel: oda kell figyelni a
felhasználóra, a felhaszná­
lói felületre, a tesztfelada­
tokra, a jegyzetelésre,
a többi megfigyelőre és az
egyéb használatos videó­
felszerelésekre is - és mind­
ezt egyszerre. Ráadásul
megtörténhet, hogy a tesz­
tet idegen nyelven kell
elvégezni, ami az összpon­
tosítást még jobban meg­
nehezítheti. Javaslom, hogy
az érkezést követő első két
napot töltsük azzal, hogy
az irodában ellenőrizzük a
berendezéseket és a szoft­
vereket, hogy a tesztek
simán menjenek.
[ 336 ] Jákob Nielsen: Web-design
Tesztelési módszerek
Az egyéb ergonómiai tesztekhez hasonlóan a nemzetközi
használhatósági tesztek elvégzésének is számos módja
van. Öt főbb módszer létezik a nemzetközi felhasználói
tesztek vezetésére:
■ Elmegyünk a külföldi országba.
■ A tesztet távolról irányítjuk.
■ Egy helyi ergonómiai szakértőt kérünk fel, hogy végez­
ze el a tesztelést.
■ Egy helyi irodánk alkalmazottait bízzuk meg, hogy vé­
gezzék el a tesztet, még ha nincs is ergonómiai képzett­
ségük.
■ A felhasználók segítség nélkül önmaguk végzik el a
tesztet.
Van egy hatodik lehetőség, de ezt csak a legnagyobb
vállalatok engedhetik meg maguknak: a főbb piacaikon
külön ergonómiai csoportokat építenek ki. Talán ez az
utolsó lehetőség a legjobb, de általában túlmutat a költ­
ségvetés keretein. Ráadásul, még ha a nagyobb külföldi
piacokon léteznek is külön ergonómiai csoportok, még
mindig szükség lehet kisebb piacok tesztelésére is - vagyis
ugyanabba a problémába ütközünk.
Magunk utazunk
Sok szempontból a legjobb megoldás az, ha elmegyünk az
adott országba és magunk vezetjük a tesztet. Ha különbö­
ző országok helyi vevőit látogatjuk meg, az sokkal mé­
lyebb benyomást tesz ránk, mint akármilyen részletes je­
lentés elolvasása. Mindig rengeteg apró, de fontos részle­
tet figyelhetünk meg személyesen.
Mivel nagyon hasznos, ha a vevőket saját környezetük­
ben figyeljük meg, javaslom, hogy a tesztet a vevők igé­
nyei szerint próbáljuk meg előkészíteni, ez azonban nem
mindig lehetséges. Gyakran speciális felszerelésre, nehe­
zen telepíthető szoftverekre lesz szükség és olyan adatok­
hoz kell hozzáférnünk, amelyek csak a belső vállalati há­
lózatunkon érhetők el (erre csak központi irodánkban van
mód). Ha már ellátogatunk a vevőkhöz, próbáljunk meg
engedélyt kérni arra, hogy fényképezőgépet is vigyünk és
a telepítési, illetve tesztelési körülményekről készítsünk
képeket! Ha sok ilyen fényképet teszünk ki a falra a fej­
lesztőlaborban, az általában a projekttagokat is emlékezte­
ti arra, hogy egy-egy országban milyen speciális igény van.
 Egy másik költségkímélő lehetőség, hogy a más célból
szervezett utak alkalmával nem hivatalos teszteket vég­
zünk, hiszen egy weboldalt bárhol beindíthatunk, ahol
csak számítógép közelébe kerülünk. Egyszer például
Svédországban voltam egy megbeszélésen, miközben a
csapat többi tagja egy új rész-site-on folytatta munkáját
Kaliforniában. Nem csak hogy az alakuló designnal kap­
csolatos megjegyzéseimet tudtam hazaküldeni e-mailben,
de néhány helyi felhasználóval még ki is próbáltattam.
Ekkor fedeztem fel, hogy az emberek nem értették, mi
a különbség az „Információ" és a „Dokumentáció"-gom­
bok között. Ebből kitűnik, hogy, a nemzetközi ergonómiai
tesztek olyan problémákra is rámutathatnak, amik hazai
felhasználókkal kapcsolatban is felmerülhetnek.

Távoli felhasználói teszt

Terveket anélkül is tesztelhetünk, hogy kitennénk a lá­
bunkat hazulról, amivel rengeteg utazási költséget takarít­
hatunk meg. Mivel a felhasználók a webhez majdnem
bárhonnan hozzáférnek, a site-ot anélkül is használhat­
ják, hogy országukba kéne utaznunk a tesztkörnyezet fel­
állítására. Az egyik lehetőség az, ha felhívjuk telefonon a
felhasználókat és megkérjük őket, hogy hangosan gondol­
kozzanak, miközben site-unkon (vagy az oldalak egy pro­
totípusán) navigálnak saját számítógépükön. Feltéve,
hogy a másik országban találunk olyan felhasználókat,
akik nyelvünket elég jól beszélik egy telefonos interjúhoz,
ez a nemzetközi tesztek elvégzésének egy nagyon egysz­
erű módja.
Én jobban szeretem a telefonhívást mint videokonfe-
renciákat, mivel az utóbbiak jóval több extra feladattal
járnak: a felhasználónak a megfelelő videokonferencia
helyszínére kell érni, ott beüzemelni a berendezést és e
közben kell a site-unkát használnia.
A távoli tesztelés technikája nagyon hasonlít a hétköz­
napi felhasználói tesztekéhez: meg kell kérni a felhasz­
nálókat, hogy egyszerre egy feladattal foglalkozzanak,
miközben hangosan gondolkodnak. A feladatokat webol­
dalakon soroljuk fel; minden oldalon egy feladat legyen,
hogy a felhasználó arra koncentráljon ahelyett, hogy elő­
reolvasna. Minden oldalon lehet egy utalás a következő
feladatra. Egy másik lehetőség az, ha a felhasználóknak
hagyományos levélben küldjük el a feladatokra vonatko­
zó utasításokat. Ebben az esetben a feladatokat tegyük kü­

Nemzetközi használat: szóljunk a nagyközönséghez! [ 337 ]

 lön borítékba és kérjük meg a felhasználókat, hogy ezt a
borítékot a teszt előtt ne nyissák ki, hiszen nem szeret­
nénk, ha „gyakorolnák" a feladatok elvégzését. A felada­
tokat meg kell számozni („1. feladat", „2. feladat" stb.) a
nyomtatványok soraival együtt, hogy a részletekre telefo­
non is félreértések nélkül lehessen hivatkozni.
Elméletileg lehetőség volna arra, hogy valós időben
megfigyeljük a felhasználók hozzáférését a webszerver-
hez. így nyomon követhetjük, mely oldalakat látogatják
meg, amiket aztán mi is behívhatunk a böngészőnkbe,
velük egy időben. Jelenleg nem ismerek olyan szoftvert,
amellyel ezt tényleg könnyen megtehetjük. Sokkal gyako­
ribb az az eset, amikor egyszerűen megkérjük a felhaszná­
lót, hogy mondja el pontosan, mire kattint a képernyőn,
majd megpróbáljuk a felhasználó cselekedeteit utánozni.
Olyan segédszoftvert is használhatunk, mint például a
NetMeeting, amivel monitorunkon megjeleníthetjük a
felhasználó képernyőjén történteket. Az ilyen segédesz­
közök tökéletesen alkalmasak a távoli felhasználói tesz­
tekre, noha ezek intraneteken vagy helyi hálózatokon
általában jobban működnek, mint a nyílt interneten.
A felhasználóval valamilyen hangcsatornán keresztül
kommunikálhatunk - telefonon vagy az interneten. Noha
a nemzetközi hívások drágák, ma jobban járunk, ha hang­
csatornaként a jó öreg telefont használjuk a távoli felhasz­
nálói tesztekhez. Az internetes telefónia napjainkban
annyira primitív, hogy a felhasználónak sokkal több erő­
feszítésébe kerül a hangcsatorna beüzemelése, mint maga
a weboldalon végzett munka. Ráadásul sok tengerentúli
felhasználó olyan kis sávszélességgel rendelkezik, ami
erőteljesen megváltoztatja a felhasználói élményt, ha
ugyanazon az internetkapcsolaton keresztül a telefonbe­
szélgetést is le kell bonyolítani a site használata mellett.
A tengerentúli hívások árát figyelembe véve az egyetlen
lehetőség az, ha a hívást mi kezdeményezzük és mi is
fizetjük. Ezt a tesztek előkészülete során, már a kapcsolat­
felvételkor tisztázni kell.
A távoli tesztelés hátránya az, hogy kevés vizuális visz-
szajelzésünk van arról, hogy a felhasználó éppen mit csi­
nál, ezért kénytelenek vagyunk pusztán szóbeli elmondás
alapján követni a felhasználó navigációját. Emellett elő­
fordulhat, hogy a felhasználónak ismeretlen eszközöket
kell telepítenie és használnia. Az időeltolódás miatt pedig
teljesen elképesztő időpontokban kell a munkahelyünkön
tartózkodnunk.

[ 338 ] Jakob Nielsen: Web-design

 Ergonómiai laboratóriumok a nemzetközi
tesztelésre
Az ergonómiai teszteket nemritkán speciális ergonómiai
laboratóriumokban végzik. Nemzetközi használhatósági
tesztekre általában nem áll rendelkezésre ergonómiai la­
boratórium, mivel még a legnagyobb számítástechnikai
cégek közül is csak néhánynak van egy-egy országban
ilyen felszerelése. Az a legegyszerűbb, ha ergonómiai la­
boratóriumok híján pusztán első benyomásokra, feljegy­
zésekre és írásos beszámolókra hagyatkozunk. A kiren­
deltségek által végzett tesztek esetében majdnem mindig
ezt kell tennünk, hiszen értelmetlen lenne tőlük elvárni,
hogy új berendezéseket üzemeljenek be s tanuljanak meg
használni.
Sok nehézséggel jár, ha ergonómiai laboratóriumokat
használunk nemzetközi felhasználói teszteknél, így általá­
ban jobb, ha ehelyett magunk végezzük el ó'ket. A főbb
használhatósági problémák általában már a felhasználó
megfigyelése alapján is előtűnnek, és nincs szükség arra,
hogy egy videokazetta megtekintésével további időt tölt­
sünk el. Általában jobbnak tartom az állóképeket, mint a
videofelvételeket; sokkal könnyebb ó'ket elkészíteni, fó'leg
olyan digitális fényképezó'géppel, melynek képállományát
a teszteredményekkel együtt azonnal feltehetjük a belső'
site-ra. A képek kiegészíthetik a beszámolókat és emléke­
zetesebbé tehetik őket, fó'leg a csoport otthon maradt tag­
jainak.
Másrészről a nemzetközi felhasználói tesztnek két
olyan tulajdonsága van, ami miatt hasznos, ha a laborban
történtek esetleg rögzített formában is rendelkezésre áll­
nak. Először is, a felhasználó a saját nyelvén beszél, tehát
csak úgy érthetjük meg, ha a kazettát újra lejátsszuk. Sőt,
ha teljes fordításra van szükségünk ahhoz, hogy megtud­
juk, mi is történt pontosan, akár át is adhatjuk a fordító­
nak a felvételt. Másodszor: pénzügyi korlátok miatt csak
kevesen mennek el külföldre a tesztet elvégeztetni. A cso­
port más tagjai általában annyi teszten vehetnek részt,
amennyin csak akarnak, így saját szemükkel láthatják,
hogy a felhasználók hogyan használják a terméket. Mivel
a csoport legtöbb tagja el sem jut a nemzetközi tesztek
helyszínére, a videó lejátszásával sokkal jobban közvetít­
jük számukra a felhasználói élményt, mint egy írásos
jelentéssel.

Nemzetközi használat: szóljunk a nagyközönséghez! [339]

 Ha külföldi ergonómiai szakértőkkel végeztetjük el a
tesztet, nekik vagy van saját laborjuk, vagy helyi kapcso­
lataik révén könnyen bérelhetnek egyet. Ha pedig így
van, az árak nyilván meghatározzák, érdemes-e a teszthez
laboratóriumot igényelni. Ha már úgy döntünk, fizetünk
a laboratóriumért, azt tanácsolom, a bemutató kazetta
vágását is rendeljük meg (persze ez is az ártól függ). Ha
reálisan végiggondoljuk, belátjuk, hogy senkinek sincs
ideje végignézni egy órákig tartó filmet, amin a felhaszná­
lók idegen nyelven beszélnek, főleg, ha már van egy
jelentés, ami a fő tanulságokat sorolja fel. Ráadásul, ha
egy a lényeget kiemelő kazettát kapunk, az általában már
lefordítható és feliratozható, vagyis azt már a vezetőknek
és a projekt tagjainak is be lehet mutatni.
Meg kell gondolnunk azt is, hogy ennek a bemutató ka­
zettának a formátuma esetleg eltér a nálunk használatos­
tól. Jellemző probléma a PÁL (Európa legnagyobb részén)
és az NTSC (Észak-Amerika és Japán) eltérése, de mivel
mindkét formátumot széles körben használják, vannak
olyan többformátumú videolejátszók, amelyek be tudják
mutatni a kazettát. Ha nincs ilyen lejátszónk, csekély
összeg ellenében egy videós szolgáltató irodában általában
a helyi formátumra alakítják a felvételt. Ajánlatos hivatá­
sos szolgáltatást igénybe venni egy olcsó sarki üzlet he­
lyett, mivel a képminőséget minél jobban meg kell őrizni,
ha látni akarjuk, mi történik a képernyőn.
Ha magunk utazunk, és labort akarunk igénybe venni,
két lehetőségünk van: vagy bériünk egyet, vagy viszünk
magunkkal egy szállíthatót. Mivel az ergonómiai tesztek
egyre inkább a fejlesztési folyamat szerves részévé válnak,
mind több országban van olyan helyi cég, amelynek van
ergonómiai laboratóriuma. Ezek a laborok nem mindig
vannak jól felszerelve, de megvan az az előnyük, hogy
más felel a berendezésért, ami a helyi körülményeknek
megfelelően működik. A külföldi ergonómiai laborokat
néha hirdetik a különböző felhasználói felületek közzété­
telekor vagy nagyobb konferenciákon, de jellemzőbb,
hogy nekünk kell megkeresnünk azokat a cégeket, ame­
lyekről tudjuk (vagy sejtjük), hogy rendelkeznek ilyennel
és meg kell kérdezni, kibérelhetjük-e. A valódi ergonómi­
ai laborok mellett lehetőség van arra is, hogy piackutató
cégektől célcsoportlaborokat béreljünk, noha ilyenkor ne­
künk kell a számítógépeket beüzemelnünk és biztosíta­
nunk, hogy a kamerák képesek legyenek a képernyőn zaj­
ló események rögzítésére. Ha olyan országban bérelünk

[ 340 ] Jakob Nielsen: Web-design

 labort, ahol a videoformátum eltér a mienktől, akkor a
labor valószínűleg a helyi formátumot támogató eszkö­
zökkel lesz felszerelve, és jobb, ha a helyi vágófelszerelést
vesszük igénybe a (javasolt) bemutató videó előállítására,
különben hazatérésünk után túl sok szalagot kell átalakít­
tatnunk.

A felhasználókat Saját tesztek

megkérhetjük arra, Minden olyan kísérletet, aminek elvégzéséhez nincs szük­
hogy találjanak meg ség arra, hogy a kísérletet végző személy jelen legyen,
távolról is elvégeztethetünk úgy, hogy a felhasználóknak
bizonyos informá­
megadjuk a megfelelő utasításokat és visszakérjük az
ciókat és jelezzenek eredményt. Megkérhetjük például őket arra, hogy találja­
vissza, hogy sikerrel nak meg bizonyos információkat és jelezzenek vissza,
hogy sikerrel jártak-e, és mennyi idő alatt. Arra is meg­
jártak-e, és mennyi
kérhetjük őket, hogy egy listára előre összeírt oldalakon
idő alatt. haladjanak végig, és vagy kifejtős űrlapokon tegyék meg
megjegyzéseiket, vagy osztályozzák a tervezetet külalak,
érzet és tájékozódási szempontból az 1-7 skálán. Az űrla­
pok lehetnek papíron, e-mailben vagy egy külön webol-
dalon.
A legjobb válaszarányokat általában akkor érjük el, ha
az utasítások és a visszajelzés ugyanazt a közvetítő eszközt
használják. Ha a tesztben való részvételre papíron kül­
dünk meghívót, általában az a legjobb, ha a felhasználó­
kat arra kérjük, hogy papíron töltsék ki a tapasztalataikról
szóló beszámolót.
Ha lehetséges, az instrukciókat és a válaszok űrlapjait
fordítsuk le a felhasználó anyanyelvére, hogy a válasz­
arányt növeljük. Ez azért is előnyös, mert így nem csak
azokat a felhasználókat kérhetjük fel, akik folyékonyan
beszélnek egy idegen nyelvet. Ha nem használunk kifej­
tendő kérdéseket, hanem csak olyanokra szorítkozunk,
amelyeknél osztályozni kell, az eredményeket a saját
nyelvünkre történő visszafordítás nélkül is ki tudjuk ele­
mezni. Ennél a megközelítésnél azonban óvatosan kell el­
járnunk az osztályzatokat meghatározó feliratok fordítá­
sánál, például „nagyon elégedett"vagy „nagyban segítette
munkámat". Hogy az összehasonlításokat országok között
is elvégezhessük, biztosítanunk kell, hogy a felhasználók
ugyanazt a kérdést ugyanúgy válaszolják meg. Az igazat
megvallva, a világ különböző tájai közötti kulturális kü­
lönbségek eleve kizárhatják a szubjektív osztályzatok rész­
letes összehasonlítását. Sok ázsiai kultúrában udvariatlan-

Nemzetközi használat: szóljunk a nagyközönséghez! [341 ]

(Szemben levő oldal) A weben
elvégzett, ikonokkal kapcsolatos
asszociációs teszt alkalmas arra,
hogy összegyűjtsük azokat az
információkat, amelyek a világ
minden tájáról egyenlő eséllyel
indulóktól érkeznek. Ebben a
példában mindenki ugyanazokat
az ikonokat látta, de megtehet­
jük azt is, hogy minden egyes
felhasználónak új oldalt állítunk
elő, és véletlenszerűen mutatunk
neki néhány ikont vagy azért,
hogy a teszt rövidebb legyen,
vagy hogy ugyanazzal kapcsolat­
ban több variációt vizsgálhas­
sunk meg. Én általában jobban
szeretem a nyílt kimenetelű
intuitív teszteket, de az ebben a
példában használt megközelítés
lehetővé teszi az adatok köny-
nyebb elemzését, s annak meg­
állapítását, hogy okozhatnak-e
gondot ezek az ikonok a Föld
bármely területén. A leírásokat
betűkkel jelölték (A, B stb.), ami
egy kicsit feltűnőbb a kelleténél.
A betűk olyan felhasználók szá­
mára lehetnek hasznosak, akik a
megjegyzés rovatban egy bizo­
nyos funkcióra akarnak utalni,
de mivel a tapasztalat azt mu­
tatja, hogy csak kevesen töltik
azzal idejüket, hogy kifejtsék vé­
leményüket, talán jobb lett volna
a betűket a leírások után tenni
(ahol kevésbé lett volna feltűnő),
s kisebb betűvel írni őket.
[ 342 ] Jákob Nielsen: Web-design
ságnak számít túl sok gyenge osztályzatot adni, míg más
kultúrákban, ahol nem kedvelik a túlzásokat, talán sosem
jelölnék meg, hogy egy állítással „teljesen egyetértek",
vagy hogy „ez a design őrült jó". Természetesen az olyan
szleng- és köznyelvi kifejezéseket, mint amilyen az „őrült
jó", még akkor is kerülni kell a nemzetközi kérdőíveken,
ha azokat nem fordítják le.
Úgy tudunk a legegyszerűbben önállóan dolgozó teszt­
alanyokat keresni, hogy a célországból véletlenszerűen
választunk felhasználókat, majd személyre szóló felkérést
küldünk nekik, hogy vegyenek részt a tesztelésben Azt is
megtehetjük, hogy egyszerűen csak feltesszük a tesztet a
webre, és a főoldalunkról vagy valamilyen széles körben
terjesztett elektronikus vagy papíralapú levélbe (mint
amilyen egy rendszeres hírlevél) beemeljük. Ennek azon­
ban megvan az a hátránya, hogy a válaszolók maguk
jelentkeznek, vagyis a tapasztaltabb és elkötelezettebb fel­
használók lesznek túlsúlyban.
Függetlenül attól, hogy a résztvevőket hogyan választ­
juk ki, be kell azonosítanunk, melyik országból származ­
nak, hogy válaszaikat megfelelően lehessen kódolni. Az a
legegyszerűbb, ha egyszerre egy országot vizsgálunk, vizs­
gálatonként egy országból toborozva résztvevőket. Általá­
ban azonban jobb, ha egyszerre több országban végzünk
tanulmányokat, hiszen csak így gyűjthetünk elegendő
mennyiségű információt a rendelkezésre álló fejlesztési
határidőn belül. A világszerte zajló vizsgálatoknál megszo­
kott, hogy a felhasználóknak meg kell jelölniük nemzeti­
ségüket (vagy egy menüből kell kiválasztani régiójukat).
Még akkor is érdemes a földrajzi területre vonatkozó kér­
dést megtartani, ha egyébként a teszt kitöltési idejének
csökkentése érdekében vagy a bizalmas adatok miatt a de­
mográfiai kérdések számát csökkenteni szeretnénk.
Abban az esetben, ha a kutatást a weben végezzük,
vagy a válaszokat e-mailben kapjuk meg, a felhasználó
gépének domainnevét is megnézhetjük. Ha a domainnév
.uk-re végződik, a felhasználó valószínűleg brit, ha .jp-re,
akkor valószínűleg japán, és így tovább. Sajnos, a domain-
nevek nem mindig egyeznek meg a felhasználó nemzeti­
ségével. Sok tengerentúli felhasználónak van .com-ra
végződő domainneve gazdasági megfontolásból, azért,
hogy gyorsabb legyen, presztízsből vagy egyszerűen csak
azért, mert épp egy multinacionális cég helyi irodájánál
dolgozik. Ha csak a domainnevek volnának, ezeket a fel­
használókat amerikaiaknak hihetnénk. Erre a problémára
 llnderstandability Test fór Web Page Editor Graphics (page 2 of 2)

Fór each definition in the lowerframe, enterthe number corresponding to its graphical button. It's ok to leave
somé blank, and to repeat answers. When you're finishedj select the Submit button at the very bottom of the
frame below. You can give us comments about the graphics (or about anything else) in the Comments area, alsó
at the bottom of the frame below.

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16

B B B =b Bfe = = = :=•= «
17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29

Copyright 19 97 Sun Microsystems, Inc., 255 0 Garcia Avenue, Mountain View, C A 94043-1100 USA. All rights reserved.

r A.thePastes the clipboard contents at

insertion point r B.pastes
Cuts the selection and
it to the clipboard r C.between
Centers the paragraph
the margins

r undone
D. Redoes the last action that was
r E. Creates a numbered list r F. Changes color of selection

r G. Copies selection to the clipboard r H.in typewriter

Makes the selection appear
font r I. Undoes the last action
r insertion point
J. Inserts a Java applet at the
r right margin
K. Aligns the paragraph to the
r L. Makes the selection italic
r paragraph
M. Increases the indent of the
r N.oneIncreases
unit
the font size by
r O. Saves a document
r P.margin
Aligns the paragraph to the left
r Q. Prints a document r the
R. Inserts a horizontal line at
insertion point

r point
S. Inserts a link atthe insertion
r T.insertion
Inserts an image atthe
point r U. Opens a document

r V. Creates a new document r paragraph

W. Decreases the indent of the
r X. Makes the selection bőid
r point
Y. Inserts a table atthe insertion
r Z. Creates a bulieted list r AA. Finds the text that you
specify

r BB. Inserts a target (named

anchor) atthe insertion point r CC. Decreases the font size by
one unit

Comments:

»iwn.........................
[ Submrt ]

www.sun.com

Nemzetközi használat: szóljunk a nagyközönséghez! [ 343 ]

 a javasolt megoldás az, ha mégiscsak megkérdezzük a fel­
használók nemzetiségét, ha azt akarjuk, hogy részletes,
országonkénti statisztikák álljanak rendelkezésünkre.
Egyébként az a legjobb, ha belátjuk adataink hiányossága­
it és nem feledkezünk meg arról, hogy az eredmények ér­
telmezésekor a .com-ról érkező' válaszok nem csak ameri­
kaiaktól származhatnak. Persze az is lehet, hogy egy .fr
válasz egy német embertől jött, aki ideiglenesen Francia­
országban dolgozik, tehát fenntartásokkal kell kezelni
azokat a megállapításokat, amikor domainnevekből kö­
vetkeztetünk a földrajzi elhelyezkedésre.

Összefoglalás

Az országok különböznek és a más-más országokban élők

szintén. A világ különböző tájairól származó felhasználók
másként használják site-unkat. Azok, akik a site-jukat
csak egyetlen ország számára készítik el, vevőik több mint
felének hátat fordítanak.
Ahogy a web maga egyre nemzetközibbé válik, egyre
jobban oda kell figyelnünk a nemzetközi felhasználókra.
Persze nem lehetünk maximalisták sem, hiszen rengeteg
ország van a világon, és ha mindegyik kultúrának tökéle­
tesen megfelelő site-ot akarunk létrehozni, olyan költsé­
gekkel kell számolnunk, hogy rögtön elmegy a kedvünk
az egésztől.
Az a fő, hogy ne adjuk fel! Eszünkbe se jusson csak
azért abbahagyni, mert nem tudjuk egyszerre az ideális
nemzetközi ergonómiai kutatásokat elvégezni! Lehet,
hogy egyetlen országgal kell kezdeni, s lehet, hogy önálló­
an dolgozó tesztelőkkel kell a teszteket elvégeztetni. Az a
fontos, hogy csináljuk! Nagy különbség van két olyan site
között, melyek közül az egyik csak belföldiek számára ké­
szült, a másik pedig tudja, hogy a világnak más részei is
vannak.
Végezetül ne feledjük: az interneten való sikerhez nem­
sokára elengedhetetlen lesz a nemzetközi használhatóság.
Ahogy a felhasználók száma egyre csak nő a kontinense­
ken, meg fognak szűnni azok a site-ok, amelyek nem tud­
nak nemzetközileg magas színvonalú szolgáltatást nyújta­
ni. Ma még azonban nagy előnyre tehetünk szert, ha
egyáltalán foglalkozunk a nemzetközi használhatóság
kérdésével. Ha viszont sohasem kezdjük el, sosem ismer­
jük meg nemzetközi felhasználóinkat, és egy idő után már
túl késő lesz. Lássunk neki most!

[ 344 ] Jákob Nielsen: Web-design

Az internet Lassan növekvő A média újra­
nehéz .................... 348 sávszélesség ....363 szervezése: búcsú
Hosszú távú Metaforák az újságoktól ....372
• A technológia által
tendenciák ........ 348 a webre................. 3 65
szétválasztott
• Az anti-Mac • A telefon
médiumok
felhasználói felület • Más médiák, más
• A láthatatlan erősségekkel Összefoglalás ....376
számítógép • A telefon ergonómiai
problémái
Inform ációs
• Kapcsolati zsetonok
rendszerek........... 353
• A televízió
• Rajzoljunk
számítógépet!
• WebTV
• WebTV-re tervezünk
A webböngészők
halála .....................362
Jóslatok a közeljövőre
vonatkozóan: [8]
a weben az egyetlen állandó
a változás fejezet

Ez a fejezet főleg a web közeli jövőjéről szól,

vagyis nagyjából a következő öt évről.
Ez alatt az idő alatt a web mérete várhatóan
húszszorosára nő, azaz hússzor annyi site
lesz az interneten (az 1999-ben meglévő
10 millió site-ból 2005-re 200 millió site
lesz). Az oldalak száma valószínűleg ennél
is nagyobb mértékben fog nőni, hiszen
a már létező site-ok további oldalakat
tesznek fel, miközben nő a site-ok száma.
Emiatt szerintem az 1999-es egy milliárd
oldal után 2005-re ötven milliárd oldal
lesz a weben.
 A felhasználók száma nem nő ilyen gyorsan, mivel sok
olyan ország van, ahol az infrastruktúra alacsony szín­
vonala miatt a lakosság nagy részének nehéz internetes
hozzáférést biztosítani. A 2000 elején meglévő' 200 millió
webfelhasználó alapján szerintem 2005-re körülbelül öt­
száz millióan leszünk; ez a szám 2010 körül fogja átlépni
a milliárdos határt. Ezután már csak lassú növekedés vár­
ható. Példa nélkül áll majd, amikor egymilliárd felhaszná­
ló osztozik ugyanazon a számítógépes rendszeren, s akkor
a web és az internet drámaian meg fog változni. Sőt, még
azelőtt meg kell, hogy változzon, mielőtt ez bekövetkezik,
mert manapság az internetre való kapcsolódás sokaknak
túl bonyolult ahhoz, hogy egyáltalán megpróbálják.

Hosszú távú tendenciák

A technológiai változások hatásainak elemzésekor a két

leggyakoribb hiba, hogy túlértékelik a rövid távú hatáso-

Az internet nehéz
Az internethasználat olyan, mintha egy
hosszú láncra fűznénk fel valamit: ha bár­
melyik szem elszakad, az egész vállalkozás
kudarcba fúl. A gyakorlott felhasználók
tudják, hogyan vizsgálják meg a láncban a
különböző szemeket, hogy megtalálják a
szakadtat és megpróbálják kijavítani.
Azok, akik nem értik a lánc szerkezetét, csak
annyit látnak, hogy hiába fűzték, nem
jutottak semmire. A hiba lehet a felhasználó
gépének konfigurációjában, a modemben,
a foglalt vonalban, az internetszolgáltató­
nál, az interneten, a távoli weboldalon vagy
a menet közben kiadott nem egyértelmű
utasításokban. Amint porszem kerül a
fogaskerekek közé, a kezdő felhasználó
komoly bajban lesz, valószínűleg nem fogja
tudni kijavítani a hibát. Hosszú távon jobb
önfigyelö rendszereket kell készítenünk,
amelyek konstruktívabb hibaüzeneteket és
könnyebb hibaelhárítási módszereket szol­
gáltatnak. Rövid távon a kezdők számára
készülő webes megoldások fejlesztőinek ad­
dig kell a felhasználói felületeiket csiszol-
gatniuk, amíg tükörsimák nem lesznek.
A pittsburgh-i otthoni felhasználókat vizs­
gáló kutatás szerint az új internethasználók
többek között a következő ergonómiai
problémákról számoltak be:
■ „Nem tudok belépni." A CAPS LOCK-
gomb be volt kapcsolva, miközben a
felhasználó a jelszavát gépelte be,
és a karakterek nem jelentek meg.
■ „Lefagy az e-mailem." A felhasználó még
nem telepítette a modemet (nem tudta,
hogy az a számítógép része).
■ „Nem tárcsáz a modem." Valaki éppen
telefonált.
Egy tapasztalt felhasználó számára mind­
egyik probléma kézenfekvőnek tűnik, de a
kezdő felhasználóknak ez elég volt ahhoz,
hogy ne tudjanak az internetre kapcsolódni.
A pittsburgh-i otthoni felhasználókkal kap­
csolatos kutatásokról további részletek
találhatóak a http://homenet.andrew.cmu
.edu/progress címen.

[ 348 ] Jákob Nielsen: Web-design

kát, vagy alábecsülik a hosszú távúakat. Rövid távon sok
olyan változás, amiről a technológiai szakértők beszélnek,
nem következik be az emberi tényezők miatt. Sokáig tart,
amíg az emberek hajlandók a viselkedésüket megváltoz­
tatni, s az is sokáig tart, mire teherautókat tudunk az ut­
cákra küldeni, hogy utakat ássanak fel az infrastruktúra
javítása érdekében.
Az alapvető változások nagy része nem megy végbe
mindaddig, amíg egy adott technológia nem terjed el tel­
jesen. Sokan okolják például az automobilt a külvárosok
kialakulása miatt, de ez nem történhetett meg addig, amíg
csak a lakosság kis százalékának volt autója. Régen, ami­
kor még csak keveseknek volt autójuk, leginkább csak
hétvégi utazásokra használták őket. Továbbra is a belvá­
rosban laktak, vagy kiköltöztek ugyan a külvárosba, de to­
vábbra is a belvárosban dolgoztak. Mindaddig, amíg csak
keveseknek volt autójuk, minden fontosabb vállalat kény­
telen volt a belvárosban maradni, de amint a legtöbb al­
kalmazottjuknak autója lett, már volt értelme, hogy a kül­
városok olcsóbb és nagyobb teret biztosító területeire köl­
tözzenek.
Az internet hálózati technológia, a hálózatok hatása pe­
dig körülbelül a hálózat méretének négyzetével növek­
szik, hiszen ez a lehetséges kapcsolatok, vagyis a hálózat
lehetséges felhasználásainak száma. Ezt a jelenséget álta­
lában Metcalfe törvényének nevezik, melyet Bob Met-
calfe-ról, az Ethernet feltalálójáról neveztek el. Összeha­
sonlításképpen vegyünk egy másik hálózati technológiát,
a telefont. Egy városban egyetlen telefon teljesen haszon­
talan, de két telefon már több mint kétszer olyan hasznos
- így már lehet beszélgetni. A telefont először jellemzően
a vállalatok tulajdonosai használták úgy, hogy egy volt
otthon és egy az irodában: egy adott városban összesen
két telefonnal már fontos beszélgetéseket lehetett lefoly­
tatni.
Valamivel később, amikor már száz vállalattulajdonos­
nak volt otthon és az irodájában készüléke, a telefon hasz­
nálata több mint százszorosára nőtt. Egy városban, ahol
200 telefon volt, már nem csak a főnökök telefonáltak az
irodáikba, hanem már egymást is hívták. Mivel a cégtulaj­
donosok jellemzően ugyanahhoz a társadalmi réteghez
tartoztak, valószínűleg otthon is hívták egymást. Sok év­
vel később, amikor már sok ezer telefon volt a városban,
a használat már a cégek és vevőik közti hívásokkal is ki­
bővült. És végül, amikorra már mindenkinek volt tele-

Jóslatok a közeljövőre vonatkozóan [ 349 ]

 fonja, az üzletmenet és a társadalmi élet egész szerkezete
megváltozott: már nem csak egy céget hívunk, illetve a
cégen belül egy bizonyos személyt keresünk; vannak piz­
zát házhoz szállító cégek; a tizenévesek pedig órákig tele­
fonálnak.
Mielőtt rátérnénk a web irányának elkövetkezendő né­
hány évére, először a web robbanásszerű növekedésének
néhány lehetséges hosszú távú hatását szeretném össze­
foglalni. A változások közül sok talán évtizedekig nem kö­
vetkezik be, néhányuk talán sosem. Ráadásul persze az is
valószínű, hogy váratlan változások következnek be,
amelyeknek még nagyobb hatásuk lesz, mint jóslataim
bármelyikének. Eme figyelmeztetések után lássuk a web
néhány esetleges hosszú távú hatását:
■ Az ingatlanpiac a Manhattanhez és a Szilícium-völgy­
höz hasonló drága helyeken tönkremegy. Mivel a
webes technológiák miatt bárki bárhonnan, távolságtól
függetlenül együtt tud működni másokkal, senki nem
akarja majd az átlagos ár ötszörösét fizetni egy házért,
hogy egy sűrűn lakott területen éljen. A korábbi köz­
pontokban érvényes ingatlanárak nyolcvan százaléka
leesik.
■ A nagy cégek korábbi önmaguk burkává válnak, főleg a
márkanevek megtartására ügyelnek majd, miközben a
valós munka egészét virtuális csoportok hálózatának
laza kötelékében végzik a világ különböző pontjain.
■ A teljesen hálózatosított gazdaság által előidézett rend­
kívül gyors változásokra való reagálás csak úgy lesz le­
hetséges, ha a vállalatvezetést hierarchikus szerkezetből
ötletek, képességek és projektek belső hálózati piacteré­
vé alakítjuk át. Az éves költségtervek és vezérigazgatók
kora lejárt. Végül is Sztálin óta tudjuk, hogy a népbiz­
tosok által irányított ötéves tervek nem váltak be egy
adott országban, miért lenne ez a módszer alkalmas egy
vállalat vezetésére?
■ A karrierfejlesztés és a teljes munkaidő fogalmai eltűn­
nek a munkaerőpiacról, hogy a képességfejlesztés és az
elismertség növelése váltsa fel őket. A munkaerőpiac
maga a gazdaság kis része lesz, mivel csupán a népesség
kevesebb, mint öt százaléka marad a hagyományos ér­
telemben vett munkavállaló. A többiek független vállal­
kozók lesznek, akik nem vevőik alkalmazásában állnak.
Sőt, a legtöbb esetben egymás vevői lesznek.
■ A posta intézménye megszűnik, hiszen minden üzene­
tet e-mailben továbbítanak, a csomagok szállítását pe­

[ 350 ] Jákob Nielsen: Web-design

 dig rugalmasabb magánszolgáltatások végzik, melyek
a küldők és címzettek extraneteinek részeit alkotják.
A „postai út"-kifejezés jelentése megváltozik, s egy
olyan, már felesleges technológia évek alatt történő
lecserélését hozza, ami elmaradott személyek kiszolgá­
lására jelenleg még szükséges.
■ Az állami bevételek a jelenleginek felére esnek (az ösz-
szes hazai termék százalékában kifejezve), mivel a leg­
több érték-előállítás online-módon történik, s nehéz
megadóztatni (ha túl keményen adóztatják, a szolgálta­
tások barátságosabb országokba költöznek). Ám ez vé­
gül is nem okoz gondot, mivel az összes hazai termék
több, mint megduplázódik a hálózati gazdaság haté­
konyságának köszönhetően.

Az anti-Mac felhasználói felület

Az anti-Mac felhasználói felület olyan ter­
vezési módszertan, amelyet a Sun Microsys-
tem-es Don Gertner és én fejlesztettünk ki.
Az összes jelenlegi felhasználói felület töb-
bé-kevésbé az 1984-ben, a Macintosh ter­
vezéséhez lefektetett alapelvek másolata.
Ezeket az irányelveket olyan kis számítógép­
re (128Kb RAM, kis fekete-fehér monitor)
tervezték, amelynek kicsi a tárolókapacitása
és nincsenek hálózatba kötve. Az egyik alap­
elv például az „érzékelt stabilitás" volt, ami­
nek addig van értelme, amíg semmi nem
változhat a felhasználó parancsa nélkül.
A másik alapelv az volt, hogy minden objek­
tum és esemény látható legyen a képernyőn
- ez mindaddig rendben van, amíg a floppy
legfeljebb egy tucat állományt tárol, ame­
lyek mindegyike külön ikont kaphat.
Az internet és a modern számítógépek a
Mac-kel kapcsolatos feltevések legtöbbjét a
visszájára fordították: gyors gépeink, nagy,
színes monitorjaink, hatalmas tárolóeszkö­
zeink vannak és minden hálózatba van köt­
ve. A stabilitás és a láthatóság érvényét
vesztette. Gentnerrel rájöttünk, hogy a régi
tervezési elveket meg kell fordítani.
A kapott design (noha elkészítése ma még
túl drága) segítségére lehet a felhasználó­
nak, hogy egy teljesen hálózatosított kör­
nyezetben boldoguljon. Az anti-Mac elvei a
következők:
■ A nyelv központi szerepe. Mindenre
hivatkozhatunk névvel vagy leírással, még
ha nem is látható.
■ Az adat-objektumok (mint amilyenek a
dokumentumok vagy a weboldalak) gaz­
dagabb belső reprezentációja.
A rendszer rengeteg objektum rengeteg
attribútumát ismeri, többek közt a fel­
használó interakciójának eddigi az
objektumokkal kapcsolatos történetét.
■ Kifejezőbb felület. Az objektumok olyan
részletes audiovizuális reprezentációja,
ami többet ad az általános ikonoknál,
amelyek minden dokumentum esetében
ugyanazok.
■ Szakértő felhasználók. Azokra optima­
lizált interakciós technikák, akik több
évtizedes számítástechnikai tapasztalattal
rendelkeznek, akik már azelőtt interne-
teztek, mielőtt olvasni tudtak volna.
■ Megosztott irányítás. A proaktív számí­
tógépek felelnek a felület irányításáért,
az ágensek pedig anélkül végeznek el
műveleteket, hogy ember által kiadott
parancsot kapnának rá.

A láthatatlan
számítógép
Társam, Donald A. Norman
írt egy könyvet, melynek
címe: A láthatatlan számí­
tógép: miért nem sikeresek
jó termékek, miért olyan
bonyolult a személyi számí­
tógép; az információs esz­
közök jelentik a megoldást.
Noha Norman a társam,
nem értek teljesen egyet
következtetésével, miszerint
a személyi számítógépek
annyira rosszak, hogy csak
kidobni lehet őket. Abban
egyetértek, hogy rosszak,
de úgy gondolom, hogy van
rá remény, hogy megjavít­
suk őket, ha a számítás­
technikai ipar minden ere­
jével a használhatóságra és
minőségi termékek előállí­
tására törekedne.
A láthatatlan számítógép
mindenesetre jól vezeti be
az információs eszközök
fogalmát és a számítás­
technikában és a fogyasztói
elektronikában az egysze­
rűbb megoldásokért küzd.
A Tongai Királyság a világ leggazdagabb országa lesz,
miután sok sikeres, Ázsiát, Észak-Amerikát és Ausztráliát
kiszolgáló site-nak ad otthont optikai kábeles kapcsolatok
segítségével.
■ Új pénzügyi eszközök és befektetési lehetőségek jelen­
nek meg. Sokan fektetnek be a fejlődő országokban
művelt rizsföldekbe; a kockázat új típusú származékok­
kal, például a hongkongi Lai Ching Heen étterem által
rendelt rizs mennyisége alapján lecsökkenthető'.
■ A közös tó'kealapok megszűnnek, mivel töredék-részvé­
nyekbe is befektethetünk, és minimális tranzakciós
költségek mellett támogathatunk mikrovállalkozásokat.
Az egyes személyekre optimalizált portfoliókat egyéni
szakértői rendszerek készítik el, melyek a weben leho­
zott, rengeteg attribútum tartalmazó befektetési leíráso­
kat használják. Az egyre növelt vevői megelégedettség
mutatója egy gyakran használt attribútumot lesz, amit
független webes szolgáltatások fognak karbantartani
minden egyes alkalommal, amikor valaki fizet egy ter­
mékért vagy egy szolgáltatásért. Ha egy bizonyos naptól
kezdve sokaknak nem ízlik majd a Cola Light, a Coca-
Cola cég tőzsdei árfolyama zuhanni fog.
■ A legtöbb kereskedőt olyan vevők váltják fel, akik egy­
mást ajánlják, ha megtetszett nekik egy termék vagy
szolgáltatás - és árengedményeket vagy törzsvásárlói
pontokat kapnak cserébe. Azok, akiknek rossz híre
megy, rossz elégedettségi pontszámokat kapnak, és a jö­
vőben nem hisznek nekik.
■ Bili Gates minden, a szoftverekből összegyűjtött pénzét
elajándékozza, de újra a világ leggazdagabb embere lesz
online-üzletei révén. Az Encarta 2020 olyan médiamo­
gulként hivatkozik rá, aki a számítástechnikai üzletág­
ban indult.
■ A kábel nélküli modemekkel rendelkező hordozható
eszközök bősége miatt mindenki mindig online lesz, s
bárhol el lehet érni. A magánélet értékessé válik. A fel­
használók külön pénzeket lesznek hajlandók olyan szű­
rőrendszerekért fizetni, amelyekkel elbújhatnak a világ
elől. Státuszszimbólummá válik az, ha valaki nem elér­
hető.
■ A számítástechnikai cégek nem klónozzák többé a Mac-
intosh-t, és felhasználói felületeiket az információ
kinyerésére és milliónyi információs objektum egyéb
kezelési módjára alapozzák. Az anti-Mac-design való­
sággá válik.

[ 352 ] Jákob Nielsen: Web-design

 Az az igazság, hogy nem tudhatjuk tökéletesen, hogy
egy mindent átölelő webnek milyen hosszú távú hatásai
lesznek. Néhány meglehetősen drámai jóslatot soroltam itt
fel abban a reményben, hogy az olvasó a saját üzletmene­
tére vonatkozó következtetéseket vonjon le a jövőre néz­
ve. Csak annyi bizonyos, hogy a 21. században az üzletvitel
nem lesz ugyanolyan. Az egyetlen állandó a változás.
A legtöbb vállalat csődöt mond, amikor az internet
hatásaival kapcsolatos stratégiai döntések meghozatalára
kerül sor. A változások gyorsítása annyit tesz, hogy a jövő
előbb következik be, mint gondolnánk, tehát már most el
kell rajta gondolkodni.

Információs rendszerek

Az e-mail és a web-böngészés után a mobil hozzáférés lesz

az interneten a harmadik „legnagyobb dobás". Hétköznapi
esemény lesz, hogy valaki hordozható, drótnélküli
modemekkel rendelkező eszközökkel kapcsolódik az
internetre. Az akadálymentes használat sok újszerű inter­
netszolgáltatást hív majd életre a „bárki, bárhonnan, bár­
mikor: rákapcsolódva "-jelmondat égisze alatt.
A hordozható eszközöknek kicsiknek kell lenniük
ahhoz, hogy a felhasználók hajlandóak legyenek őket
magukkal vinni, ezért a web tervezőinek nem szabad
továbbra is fix méretű képernyőre dolgozniuk, a webolda­
láknak sok különböző méretű kijelzőn is működniük kell.
Többé nem teszik fel a most még gyakori kérdést: „640
vagy 800 képpontra tervezzek?"

Rajzoljunk számítógépet!
Ha valaminek a lényegét akarjuk megfogni,
hasznos lehet, ha egyszerű rajzot készítünk
róla, legfontosabb elemeivel. Ha megkérünk
valakit arra, hogy rajzoljon le egy számító­
gépet, általában egy nagy dobozt (monitort)
rajzol, amely két kisebbhez csatlakozik
(a billentyűzethez és az egérhez). Van, aki
még egy dobozt rajzol, így jelképezi a tény­
leges végrehajtó egységet. Manapság a szá­
mítógépet a be- és kimeneti eszközeikkel
azonosítjuk, és nem azzal a tulajdonságával,
hogy számítások elvégzésére képes. Sőt, ma­
ga a „számítógép"-szó is rossz, hiszen a
gépet gyakrabban használjuk kommuniká­
cióra, mint számításra. Ha az 1970-es évek­
ben valakit megkértünk volna arra, hogy raj­
zoljon le egy „tipikus számítógépet", valószí­
nűleg egy nagy monstrumot rajzolt volna,
amelyben sok szekrény méretű vájat, renge­
teg forgó mágneses kazetta és villogó fény
van. Ezt csak azért említem meg, hogy tör­
ténelmi bizonyítékot szolgáltassak: valóban
lehetséges, hogy a „tipikus számítógép"
fogalma radikálisan megváltozhat.

Jóslatok a közeljövőbe vonatkozóan [ 353 ]

Ha egy „számítógépet" kellene
lerajzolnunk, körülbelül ezt
kapnánk: egy billentyűzettel és
egérrel rendelkező dobozt.
Az ábrán egy Xerox PARC-
poszter vázlata látható, melyet
Rich Gold rajzolt. Ha valaki azt
állíthatja magáról, hogy a számí­
tástechnika mai generációjának
feltalálója, akkor az a PARC.
conputers dldn’t just ccrv- írom
lűutfet s&aof-. t .• -i • invented.
at xerox parcu
www.parc.xerox.com/red/
members/richgold/
A Quibit Technology így képzel el
egy információs eszközt -
hordozható, lapos képernyős
kijelző formájában.
[ 354 ] Jákob Nielsen: Web-design
A közeljövőben sokféle információs rendszer virágzik
majd fel, fó'leg kicsiny, mobil eszközök formájában.
webTV
1996-ban a web idézte elő, hogy feltalálják az egyik legel­
ső információs eszközt a webTV formájában. Sajnos, a
webTV értékesítési szempontból nem túl jó termék, vi­
szont szerintem hihetetlenül jó használhatósági és design
szempontból. Valóban megfigyelhető', milyen könnyen
lehet a lehető' legkevesebb bonyodalommal egy új gépet
telepíteni és azzal az internetre kapcsolódni. Ám a webTV
nagy hátránya, hogy monitorként televíziót használ.
A televíziók képminősége a számítógépekéhez képest
jóval gyengébb, ezért kényelmetlen, hogy az internettel
sok interakciót egy TV-készüléken végezzünk. Remélem,
hamarosan olyan információs eszközök is lesznek, ame­
lyek tervezésben és használhatóságban a webTV-hez
hasonlítanak majd, de kijelzőként egy lapos képernyőt
használnak. A web tele van olyan, nagy interaktivitást
igénylő feladatokkal, amelyekhez sokkal természetesebb,
ha leülünk és egy újsághoz hasonló képernyőt tartunk a
kezünkben, mint ha a TV-re irányítjuk távirányítónkat.
Horné The Opportunity
Qubit represents a monumental shitt
in the way consumers Will share in the
information explosion on th9 Internet
What was once extra mely comolex
becomes very simple. What was ance
error-piagued becomes solidly reiiable.
What was once anchared to a table or
desktop becomes completel/ portable.
The first information apDÜance truly
worthy of the name.
Qubit oelivors the fűi, rich axporianca
of internet exploration and eiectronic
communication with nőne ofthe
tBchmcal or conrenience barners
assodated with personal computers
With Qubit any tyoe of embedded
porral or browser üke Amenca online
and öMome can be accessed
mcluding 3ava-based appiets, along
with basic applicabons such as e-mail
and address/phone books. The Qubit
has no movma parts fuli multimédia capaoty, and a touch-controllBd, hioh-resolution calor
tablet
Installáljon is remarkably simple. Just plug Qubit's cradle intő an outiét and a phone or cable
íack. Everythmg első is handled autoiTiatically through interaction with a remete service
providor/cDntQntaaDrGQatO''. Qubit is alroady corfiaured to handle all rypes of internet
connections, mduding 56K, DSL, and cable modems
Roughly the size and shape of a magaziné, Qubit represents the last word m physical freedom
for Internet users at homo. Its wireláss caoability ists people go onl ne anywhere in the house
and oporate in compiete comforr. for apclications that raouire typina, a w íreless keyboard with
a remete infrared link 15 provided.
www.qubit.net
 CNET I News I Hardware I Downtoads I Butidér I Games I Jobs I Aucltorts I Prlces I Free
Tech help Email

Forget stamps.
CNET Investor Pay bilis online.
InveUor.CNET.com Hnd óul ha#at CNET Wetnvare
A Cnet honlapján használt CIHKK'I

háromhasábos formátum CNET : News Investor Tuesday, February 6. 2001 ■ 5:05 PM PST
nagyszerűen működik a v | * | V Sj,p | x
DJIA [10957.40 -8.40|NASDAQ 2664.49 21.28)500 1352.26 -2 05 CNETTECH 2204.45 19.34
PC-k nagy monitorján,
és jó áttekintést ad a fel­ Brokerage Center Today's News 5 5^05 pm7 My Portfolió ►
Read delailed bróker
használónak a fontosabb summaries, check today’s Create a
elemekről. A webTV kisebb
reports from over 100 firms, Newsmakers Cisco falls a personalized
and more. penny short portfolió
képernyőjéhez azonban ez Today’s Top Tech of
a design nem alkalmazko­
Plcks: expectations • Free Real-TIme
triquint semiconductor update The Quotes kvi
dik, nincs elég hely az egyik
inc (6 reports) company reports - Stocks on the
applied micro circuits second-quarter Move
fontos elemnek, így a fel­ COTp (3 reports) earnings of 18 ■ Stock Spllts
cacheflow inc (2 reports) cents per share, ■ Message Boards
használó feladja a reményt, computer sciences missing Wall • Earnings
Street
hogy megérti a rendelke­
zésre álló tér navigációs
CNET.com - News - Investor
investor.cnet.com
lehetőségeit.

Jóslatok a közeljövó're vonatkozóan [ 355 ]

 webTV-re tervezünk
Ha olyan oldalt akarunk tervezni, amely a
webTV-s felhasználókra is tekintettel van,
az alábbi szabályok szerint kell eljárnunk:
■ Ne használjunk nagy (544 képpontnál
szélesebb vagy 376 képpontnál maga­
sabb) képeket, hacsak nem mutatnak jól
a webTV automatikus, a rendelkezésre
álló megjelenítő felülethez igazodó
átméretezése után is!
■ Képeket csak olyan esetekben használ­
junk, amikor elengedhetetlen (például
amikor egy térképen helyszíneket kell
kiválasztani), a navigációs sáv és minden
egyéb gomb pedig különálló kép legyen!
■ A képekre ne helyezzünk szöveget, mert
a webTV képernyőjén nehéz elolvasni.
■ Ha egy képre mégis szöveget kell ten­
nünk, azt írjuk 16 pontos vastagított Ver-
dana- karakterkészlettel (vagy egy
hasonlóan jól olvasható betűtípussal)!
A 16 pontos szabály feltételezi, hogy a
kép elég kicsi ahhoz, átméretezödjön.
■ Ne legyen több hasáb! Az ábrán látható,
hogy a news.com három hasábos elren­
dezése milyen rosszul fest a webTV-n
(noha egy hagyományos számítógép­
monitoron ez az egyik kedvenc elrende­
zésem).
■ Ha hasábokra van szükségünk, legfeljebb
kettőt használjunk, és bizonyosodjunk
meg róla, hogy egy 544 képpont széles
kijelzőn is jól megjeleníthetöek!
■ Ha olyan oldalunk van, amely nagyobb
helyet foglal el, mint négy webTV képer­
nyő, az oldal alján helyezzük el ismét az
összes navigációs gombot!
■ Az információt bontsuk több kisebb
csomópontba szervezett, gazdag hiper-
szöveg-térre!
■ Ha lehet, minden egység legyen elég kicsi
ahhoz, hogy elférjen egyetlen webTV-
képernyön, és ne kelljen rajta görgetni.
(Érdekes módon ez a tanács visszavezet a
hipertext „card shark"- modelljéhez, amit
1987-ben a HyperCard vezetett be. Alap­
vetően a HTML egy olyan formáját kell
létrehoznunk, amelyben felugró ablako­
kat, átfedéseket, részleges árnyékolásokat
és egyéb, a kártya-alapú hipertextet
kiterjesztő interakciós technikákat is le
lehet írni.)
■ Tömörség: írjunk kevesebbet!

(Következő oldalak) A képernyőméret igenis számít.

Egy viszonylag nagyobb monitoron a felhasználó sokkal job­
ban áttekintheti az elérhető lehetőségeket, mint egy kisebb
TV-képernyőn. Ezek a képernyőábrák saját weboldalamat, a
useit-et mutatják be egy webTV-n nagy, közepes és kis betű­
méretes beállításokkal. Ha nem csúcsminőségű televíziót hasz­
nálunk, a legkisebb karakterkészlettel a legtöbben nem tudják
a szöveget elolvasni. Figyeljük meg, hogy a 20"-os számító­
gépes monitoron mennyivel jobban átlátható a site tartalma!
Nyilvánvaló, hogy az oldalam webTV-s felhasználóknak nem
felel meg. Bár az egyes szövegelemeket könnyen és tisztán el
lehet olvasni, az oldal szerkezete nem látszik.

[ 356 ] Jakob Nielsen: Web-design

useítcom: usable information technofogy I Search

useit.com: Jakob Nielsen’s

Website
Permanent Content News
Alertbox Current Alertbox (August
22)
Fi ve years’ archive of
Jakob’s bi-weekly column Do Interface Standards
on Web usability, including: Stifle Design Creativity?
Videó and Streaming * Standards ensure a
Media consistent vocabulary, bút
Metcalfe’s Law in don’t limit designers’
Reverse freedom (and
web research: Believe responsibility) in deeper
+ h o Ho+o
■■

useit.com: Jakob Nielsen’s site (Usable ...

useit.com: usable information technology I Search

useit.com: Jakob Nielsen’s Website

Permanent Content
Alertbox
Five years’ archive of Jakob’s
bi-weekly column on Web
usability, including:
Videó and Streaming
Media
Metcalfe’s Law in Reverse
Web research: Believe the
data
Top ten mistakes of Web
design
Web project management
Failure of corporate
useit.com: Jakob Nielsen’s site (Usable ...
News
Current Alertbox (August 22)
Do Interface Standards Stifle
Design Creativity?
Standards ensure a consistent
vocabulary, bút don’t limit
designers’ freedom (and
responsibility) in deeper design
issues. Alsó: Guidelines fór
wriling design standards.
Spotlight
E-commerce ease study: trying
■É'
▼ T
www.useit.com

Jóslatok a közeljövó're vonatkozóan [ 357 ]

 useiL.com: usable information technology
useitcom: Jakob Nielsen’s Website
Permanent Content
Alertbox
Five years’ archive of Jakob’s
bi-weekly column on Web
usability, including;
Videó and Streaming Media
Metcalfe’s Law in Reverse
Web research: Béliévé the
data
Topten místakes of Web
design
Web project management
Failure of corporate websites
How people read on the Web
About Jakob Nielsen
useitcom: Jakob Nielsen’s site (Usable ...
[ 358 ] Jakob Nielsen: Web-design
Searc
News
Current Alertbox (August 22)
Do Interface Standards Stifle j
Design Creativity? < *
standards ensure a consistent
vocabulary, bút don’t limit
designers’freedom (and
responsibility) in deeper design
issues. Alsó: Guidelines fór
writing design standards.
Spotlight
E-commerce ease study: tryrng 1
buy batteries online: of 45 sites
selling batteries, only 3 carried
i- — ■ L. ■ - I- — ■ L — — — L L- - _ _ _
www.useit.com
useit.com: usable information technology | Search

useit.com: Jákob Nielsen's Website

Permanent Content News

Alertbox Current Alertbox (August22)

Five years1 archive of Jakob's bi-weeklv column on
Web usabílity, including:
Videó and Streaming Media
Metcalfe's Law in Reverse
Web research: Believe the data
Top ten mistakes of Web design
Web proiect management
Failure of corporate websites
How people read on the Web
About Jákob Nielsen
Biographv
Press interviews and public appearances
Papers and essavs by Jákob Nielsen, including:
iCab: browser with structural navigation
The Anti-Mac
Usabílity láb survey
Guerrilla HCI
The Death of Fiié Svstems
Studv of Web usabílity in 1094
Heuristic evaluation and usabílity inspection
Learning about Usabílity
Do Interface Standards Stitle Design Creativitv?
Standards ensure a consistent vocabulary, bút don't
limit designers1 freedom (and responsibility) in
deeper design issues. Alsó: Guidelines fór writing
design standards.
Spotlight
E-commerce case study: trving to buv batteries
online: of 45 sites selling batteries, only 3 carried
both the two batteries the user wanted (or, possibly,
it was nőt possible to find the batteries on the site -
there is no difference between these two situations
as far as the user is concernedj. Lesson 1: Carry a
wide product selection and make it easy to navigate.
The cheapest site didn't get the order because (a)
they had too high shipping fees and (b) one ofthe
products was so weakly described that the customer
could nőt be sure that it was the one needed. Lesson
2: Good and detailed product descriptions are
essential when the customer cant see and touch the
products before buying. Content design closed the
sale.
(August 24)

Fór Hire
Speeches, visioneering, “Rent-a-Guru" consulting,
advisory board membership fór Internet startups:
offered through Nielsen Norman Group
Other Readinq
Recommended books about Web design, hypertext,
and user interfaces
Recommended hotlist of links about Web design and
user interfaces
About This Site
Why this site has almost no graphics
Portai traffic referral statistics
Usability metric from reál life: across six corporate
websites, the measured success rate was only
26% when prospective job applicants were asked to
find a job opening that was suitable fór them and
apply fór it on the site. Is this because HRsub-sites
are worse than other parts of big-company sites? I
don't think so: most other pages would score as low
if users had to complete a series of steps. A single
mistake any step on the way is enough to doom the
user to failure. Mark Hurst and I recently wrote a
report on these usability studies as well as an
analvsis of the usabílity of e-recruiting that has now
been published by “GoodReports". Unfortunately,
this is an expensive report series, bút at least if you
follow the fink from my site, you get a discount since
t------ -------- j-L1-------------- rl. ni. '.------------------- l----------------------------------- I

www.useit.com

Jóslatok a közeljövőbe vonatkozóan [ 359 ]

 5* Oick here

(tljc jXdu jJork (Limes

O N f H t W t ■
NYC
Weather
82n F
Savé 3 TG
on your next Trip FRIDAY. AUGUST 27. 1999 I Site Updated 5:00 PM

QUfICK NEWS
PAGE ONE PLUS
Greenspan Says Central Banks
Intemational Must Focus More on Markets
National/N.Y.
Politics
Federal Reserve Chairman Alán
Business
Greenspan said Friday central banks
Technology
must weigh the prices of stocks and
other assets when setting interest
Seience/Hcalth
Sports
rates, signaling a nrowinn focus on the Defending champion
equities markét. :Go to Article^ Toros Ríver, N.J., feli
Weatlier
•ISSUE IN DEPTHmne'T-eaeraT'Resen/e to Phenlx City, Alá.
Opinion
■RELATED ARTICLE: Dow Ends Down More 3-2 in the U.S.
ArLs/Living Than 100 Points championship game
Autoitinhiles at the Little League
Boolrs World Series on
Career Padi
Hurricane Dennis Creeping Friday. Go ío Article
Díversions Toward Coast of Bahamas INTERNATIONAL

^ateeir.jui i i itirfy. ju iu hí ucie

Diversions Toward Coast of Bahamas IHTPRM ftTiriN Al

Magaziné
Reál Estate
Hurricane Dennis loomed east of the Hong Kong Eases
Travel
Bahamian capital of Nassau on Friday, Out of Recession
ARCHEVES
increasing the peril fór Florida and
SITE INDEX
threatening to strike South Carolina as NATIONAL
a major storm. Go to Article Federal Agencies
New York Today ■WEB SPECIAL: In the Eye of the Storm Opposed
eV Nmijhrk Bírnia Leniency fór 16
• ■"T b t W C ■
Militants
Learning Mir Crew Prepares to Abandon
Network Russia’s Aging Space Station SPORTS
FDH 5TUDENT5.
’EACHER5 A PARENTS Clemens Has
The crew on board Russia’s Mir space Raging Fi re In the
Text Version station got ready to depart the craft on Öclly to Excel
Friday. Mir will be retired if funds are
Archlves nőt found to continue operating it. Go to
Classifleds
Forums Article
Marketplace *LIVECOVERAGE: Mir Crew Departs Space
Services Station
(Requires Reál G2 Player)
Shortcuts
MARKETS 50 Min
Help Delay
Site Tour BARNES^NOBLE Dow 11090.17 -108.28
▼
✓ s h OTfO OO 4 F 70..

The New York Times on the Web

www.nytimes.com

[ 360 ] Jakob Nielsen: Web-design

 Ocom NYC Weather
82° F
Savé ÉJIG
on your next Trtp FRIDAY, AUGUST 27,19991 Site Updated 5:00 PM
QUICK NEWS
PAGE ONE PLU5
Greenspan Says Central Banks
Intertialiűnal Must Focus More on Markets
National/NY.
Polilics
Fsderal Reservs Chairman Alán Greenspan
Business
said Friday central banks must weigh the
Technology
prices of stocks and other assets when
Science^Health
setting interest rates, signaling a growing
Sports
focus on the equities markét. Go to Article
■ ISSUE IN DEF'TH: The Federal Peserve
Weather
♦RELATED ARTICLE: Dow Ends Down More CAP)
Opinion Than 100 Points Defending championToms
Ails/Liviiig River, NJ., feli to Phenix City,
Automobiles Alá. 3-2 in the U.S.
Books Hurricane Dennis Creeping championship game atthe
Littie League Worid Series on
CareerPalh
Diversions
Toward Coast of Bahamas Friday. Go to Article
Magaziné Hurricane Dennis loomed east of the
INTERNATIONAL
Reál Estate Bahamian capital of Nassau on Friday,
Ham Kong Eases üul of
Tnavel increasing the peril for Florida and Recession
ARCHIVES thrBatening to strike South Carolina as a
SITE INDEX major storm. Go to Article NATIONAL
New VorkToday
• WEB SPECIA.L: In the Eve of the Storrn FedOral Agenries Ormosed
Leniem^1 fői tó Miiiimls
Elír Nn» JJork
Learning Mir Crew Prepares to Abandon SPORTS
Nétwork Russia's A ging Space Station Clcmrns Has Raging Fire in ihe
FDA iniDENÍS Eelly io Excel
TE.MCHÍBS a FAKESTS The crew on board Russia's Mir space
station got ready to depart the craft on
Tért Version Friday. Mir will be retired if funds are nőt
found to continue operating it. Go to Article
Archives
♦ LJVE COVERAGE: Mir Crew Departs Space
Classifieds Station
t'orums (Requires Reál G2 Piaver)
Maikeitjlare
Sei vlces MARKETS 20 Min.
Shortt. uts Oelay
Dow 11090.17 -
Heln
TRIV1A 10B.28t
Site Toui Nasdaq 2758.89 -15.73t
QU1Z ► GO
S&P 500 1347.27 -1-1.74t
Horné Dehverv Russell 432.45 -3.57t
-ürdet Online 2000
-Service NYSE 625.71 -11.69»

www.nytimes.com

Az olyan kis képernyőknél, mint amilyen a webTV-é,

a The New York Times honlapját tovább kell görgetni ahhoz,
hogy a fő híreket megtudjuk. A hírek összefoglalói azonban
elég rövidek ahhoz, hogy ezen a kis képernyőn is könnyen
olvashatóak legyenek.
 A webböngészők halála
A jövő számítástechnikájának egyik fő célja az lesz, hogy
megszabaduljunk a webböngészőktől, mint külön alkal­
mazáskategóriától. A rendszerből a böngészőket két okból
akarjuk majd kiiktatni:
■ Alapvetően elég idétlen dolog, hogy bizonyos informá­
ciós objektumok számára külön böngészőre van szük­
ség csak azért, mert egy bizonyos tárolóhelyről szár­
maznak. Semmi okunk arra, hogy másképpen bánjunk
az információval, ha az nem a merevlemezről, hanem
az internetről származik. Képzeljük csak el, mi lenne,
ha másképpen kezelnénk az információt, ha az floppy­
lemezen (a „Gyalognet" átviteli protokollja) vagy a
merevlemezen lenne! Egy állomány olvasásakor hiba­
üzenetet kapnánk, miszerint: „Sajnálom, ez a fájl
floppy-lemezen van, indítsa el a floppy-böngészőjét, ha
olvasni akarja!"
■ A webböngészők két olyan tulajdonsághalmazt mosnak
össze, amelyeket külön-külön jobban lehetne kezelni.
Az információs objektumok megjelenítését és a köztük
történő navigációt együtt kezelik. A mai böngészők
amúgy elég rosszul támogatják a navigációt, de legalább
próbálkoznak.
Jobb tervezéssel megoldható lesz az összes információs
objektum kezelésének egységesítése, függetlenül attól,
hogy hol helyezkednek el. A helyi merevlemezek, helyi
hálózatok, vállalati intranetek és az internet mind ugyan­
olyan felhasználói felülettel fognak rendelkezni, s a fel­
használók láthatatlanul váltogathatják a különböző táro­
lóhelyeket. A jövő operációs rendszerei közös felületet
fognak biztosítani a megjelenítő appletek számára, ame­
lyek a felhasználó által használt különböző adattípusokat
megfelelően fogják kezelni. A HTML nyilván egy lesz ezek
közül az adattípusok közül, és biztosan lesz HTML-megje-
lenítő is.
A navigáció olyan univerzális támogató mechanizmus­
sá válik, amely a megjelenítő szoftver és az egyes felhasz­
nálók gépei között helyezkedik el. Lesz például egy napló­
zó mechanizmus, amellyel a korábban látott információs
objektumokhoz térhetünk majd vissza, függetlenül attól,
hogy milyen megjelenítő szoftvert használtunk, s az sem
fog számítani, hogy ezt mobil eszközről, az irodai számító­
gépről vagy egy otthoni információs eszközről tettük-e.

[ 362 ] Jákob Nielsen: Web-design

 A naplólista, a könyvjelzőlista stb. internet-objektumo­
kat, e-mail üzeneteket és vállalati dokumentumokat egy­
aránt tartalmazhat a felhasználó információ-hozzáférési
viselkedésétől függően (minden felhasználó egy lineáris
felhasználói élményt él át, amely meghatározza a napló­
zott adatok struktúráját). Lesz egy általános keresési
mechanizmus is, amellyel tartalom alapján kereshetünk
meg objektumokat, noha ma még nem világos, hogyan le­
het a helyi keresést internetes kereséssel is kiegészíteni (a
keresés valószínűleg szűkített lesz, a többmilliárd objektu­
mot felölelő kereséseket pedig csak kivételes esetekben
fogják használni).

Lassan növekvő sávszélesség

Az elmúlt évben az átlagfelhasználó hozzáférési sebessége
évi ötven százalékkal nőtt. A rengeteg reményteli jóslat
ellenére sem hiszem, hogy ez a hosszú távon érvényes
trend megváltozna.
Az átlagos sávszélesség három ok miatt nő lassan:
■ A telekommunikációs cégek konzervatívak. Utakat kell
felásniuk, és több százezer központi irodába kell beren­
dezéseket telepíteniük, emiatt kétszer (vagy három­
szor) is meggondolják, mielőtt a szükséges dollármilli-
árdokat befektetik. A befektetés után is időbe telik,
amíg hatalmas létesítményeiket felújítják.
■ A felhasználók nemigen hajlandóak sokat költeni a sáv­
szélességre. Ha egy kétszer olyan gyors számítógépet
veszünk, a programok kétszer olyan gyorsan futnak; ha
kétszer nagyobb merevlemezt vásárolunk, kétszer
annyi állományt tárolhatunk. Ha azonban kétszer olyan
gyors modemet veszünk, a weboldalak nem dupla se­
bességgel töltődnek le - az internet sebessége nem csak
a felhasználó kapcsolatától, hanem az infrastruktúrától
is függ. Saját sávszélességünk növekedésének előnyeit
nem élvezhetjük azonnal - csak ha az internet és a ki­
szolgálók is javulnak.
■ A felhasználói bázis időről időre növekszik, ahogy a di­
vatot követők is bekapcsolódnak. Ezek az új felhaszná­
lók jellemzően inkább kis sávszélességgel rendelkeznek
(a menők már évekkel ezelőtt csatlakoztak), így az átlag
még lejjebb süllyed.
Természetesen több olyan technológia létezik, amelyik
gyorsabb sávszélességet biztosít; a Bell Labs is képes volt
már másodpercenként egy terabitet átlőni optikai kábe-

Jóslatok a közeljövőre vonatkozóan [ 363 ]


Rövid távon a web
legtöbb felhasználó­
jának olyan lassú
kapcsolata lesz,
hogy egy valamire­
való weboldal letöl­
tése jóval tovább
fog tartani, mint
amit az emberi
tényezőkkel kapcso­
latos tesztek határ­
értéke megengedne.
[ 364 ] Jákob Nielsen: Web-design
len. Sajnos, ezek a technológiák a közeljövőben még nem
biztosítanak nagy sávszélesség-növekedést a nagy töme­
gek számára. A DSL és egyéb technológiák az egyéni fel­
használóknak a TI-vonaléhoz hasonló vagy jobb sebes­
séget nyújtanak majd, de nagy tömegben ez sem történik
meg körülbelül 2003-ig.
Mindig lesz néhány „szuper-felhasználó", akinek olyan
fejlett berendezései vannak, ami tényleg nagyon gyors.
Most olyanokra gondolok, akiknek csúcskategóriájú gépe­
ik vannak és hajlandók némi többletkiadásra, de még
mindig jól tesztelt, egy átlagos boltban is megvásárolható
berendezést akarnak.
A nagy tömeg alacsonyabb kategóriabeli géptulajdonos,
aki két-három évvel mindig a csúcskategória után kullog.
A sávszélesség egyike a mai számítástechnika két legfon­
tosabb összetevőjének (a képernyő minősége mellett),
mivel a számítási sebesség a nem-mérnöki munkákhoz
majdnem mindig elegendő. Sajnos, hiába érvelek. A leg­
többen még mindig takarékoskodnak a sávszélességen,
és inkább fizetnek havonta húsz dollárt az internetszolgál­
tatásért, mint hogy harmincat fizetnének egy jobbért.
A webtervezésnek a tömegeket kell kiszolgálnia. Csak
nagyon ritkán sikeres egy olyan site, amely csak a felhasz­
nálók felső tíz százalékát célozza meg. így hiába van a
csúcskategóriás felhasználóknak ISDN-jük vagy annál is
jobb, a web-designnak attól még egy 56 Kbps modem
sebességével is jól kell működnie. A külföldiek kapcsolatai
még lassabbak, míg az óceánokon túl érzékelhető válasz­
idő idővel még rosszabb is lesz az elkövetkezendő néhány
évben. A kábelfektető hajók már minden erejükkel dol­
goznak, de sajnos, az internet növekedési üteméhez ké­
pest ez nem elég.
Rövid távon a web legtöbb felhasználójának olyan lassú
kapcsolata lesz, hogy egy valamirevaló weboldal letöltése
jóval tovább fog tartani, mint amit az emberi tényezőkkel
kapcsolatos tesztek határértéke megengedne. Emiatt kö­
rülbelül 2003-ig minden webes projektnél a fő döntési
kritérium a letöltési sebesség kell, hogy legyen. A mini-
malista design a legjobb.
Körülbelül 2003-tól kezdődően a csúcskategóriájú fel­
használók a TI-vonal sebességéhez mérhető sebességet
érnek majd el. Ezáltal egy oldalt egy másodpercnél is rövi-
debb idő alatt tudnak majd letölteni, vagyis szabadon na­
vigálnak majd a weben. A felhasználói élmény az egy
másodpercnél rövidebb válaszidőkkel jelentősen meg fog
változni.
2003-ra természetesen az alsóbb kategóriákban is az
ISDN lesz a jellemző, így a csúcsteljesítménynek megabit
körüli sebessége még mindig nem lesz elegendő indok ar­
ra, hogy az oldalak túl nagyra nőjenek. Még távolabbra
tekintve a jövőbe, úgy gondolom, hogy tíz éven belül a
web ötvenhétszer lesz gyorsabb. Addigra az alsó kategóri­
ás gépekkel is lehet majd multimédiás oldalakat használ­
ni, míg a csúcskategóriásokkal annál is fejlettebbeket. A
web jövője jóval gazdagabb tervezésre ad reményt. A web
ma egyszerűen oly borzasztóan lassú, hogy évekbe telik,
amíg elfogadható válaszidőket érhetünk el. Csak 2003
után vehet a webtervezés új irányt és célozhat meg na­
gyobb sávszélességet.

Metaforák a webre
Az internethívők a net magyarázata közben általában a
televíziót hozzák fel hasonlatként. Az olyan szavak, mint
a „csatornák", „műsorok"és „szempárok"sok elemzésben
gyakran előfordulnak; az olyan fogalmak pedig, amilye­
nek a „push technológia"és az „egyre növekvő multimé­
diás hatás", egyre nagyobb hitelre tesznek szert, noha
ergonómiai értelemben értelmezhetetlenek. A televíziót
két okból használják metaforaként. Valóban ez a múlt leg­
erősebb médiája, és a hirdetési szakemberek is csak ezzel
a médiával tudnak valamit kezdeni.
Nos, a legtöbb internethívő téved.
A web nem olyan, mint a TV. Ami a legfontosabb: a web
egy felhasználó által vezérelt, korlátozott számban hozzá­
férhető médium, amely a kis sávszélességet nagy rugal­
massággal kezeli, míg a televízió széles körben sugárzott
tömegmédium, amely a nagy sávszélességet kis rugalmas­
sággal kezeli. Mivel a TV a rugalmatlan és nem szabható
egyénekre a TV kénytelen az előállítási értékre támasz­
kodni, ha közönséget akar teremteni magának. A web a
következő néhány évben meg sem fogja közelíteni ezt az
előállítási értéket; egyetlen reménye az, hogy ki fogja tud­
ni használni azt az előnyt, ami épp abból ered, hogy más,
mint a TV. A web integrálhatja az internetet a televízióval,
hogy ezzel hozzáadott értéket nyújtson a tévénézők szá­
mára, de az ilyen rendszerek még mindig nem használják
ki a webben rejlő összes lehetőséget.

Jóslatok a közeljövó're vonatkozóan [ 365 ]

 A telefon
Szerintem a telefon sokkal jobban hasonlítható a webhez.
Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a web olyan lesz,
mint a telefon - remélem is, hogy nem, hiszen a telefon­
nak szörnyű ergonómiai tulajdonságai vannak. Másrészt
egyetlen olyan hasonlat sincs, ami egy olyan összetett
jelenséget, mint amilyen a web, minden szempontból jól
tudna jellemezni.

Más médiák, más erősségekkel

A hagyományos médiákkal folytatott kísérle­
tek megmutatták, hogy még azok is, ame­
lyek elég hasonlóak, eltérő tulajdonságokkal
rendelkezhetnek, és jobbak lehetnek bizo­
nyos dolgokban. Vegyük például a televíziót,
a mozit és a színházat! Mindháromban alap­
vetően emberi színészek lépnek fel jelmez­
ben, s szöveget olvasnak fel egy díszlet előtt.
Mindhárom nagyon különbözik a képregé­
nyektől, regényektől, konferencia-előadástól,
és egy csomó mindentől. Mindazonáltal e
három média középpontjában más-más áll:
■ A televízió a szereplőkről szól. A TV kis
képernyős, ahol az arcok és a közeli képek
jobban mutatnak, mint a tájak. Mivel a
nézők a nappalijukban ülnek, és sok dolog
vonja el a figyelmüket, a műsorok legfel­
jebb egyórásak lehetnek, vagyis összetett
cselekmények nem férnek bele. A tévéso­
rozatok azért gyakoriak, mert a közönség
szereti a biztonságot, jó érzéssel tölti el,
hogy minden héten, ugyanakkor, ugyan­
azt láthatja. Hétről hétre megmutatják
ugyanazt a szereplőt, s egy szezon alatt
jól ki lehet hámozni a személyiségét.
■ A mozi a történetről szól. A nézők már
megtették azt a fáradságot, hogy elmen­
tek a moziba, tehát egy félórás műsornál
többet szeretnének kapni, mindazonáltal
a legtöbb film biológiai okokból kifolyó­
lag két óránál rövidebb. Mivel a nézőket
egy sötét terembe zárták össze a film idő­
tartamára, a cselekményt tovább lehet
bonyolítani, mint a TV-ben. Másrészről,
mivel nagyobb fáradság eljutni a moziba,
és többe is kerül, kevesen jutnak el oda
rendszeresen, vagyis a sorozatok ritkák
(a kivétel néhány sikeres film, amely egy
vagy két résszel folytatódik). A sorozatok
hiányában a szereplők személyisége
kevésbé kidolgozható, s a filmek a cselek­
ményre épülnek.
■ A színház gondolatokról szól. A közönség
messze ül a színpadtól, és a színészeket
nem látja olyan jól, mint a filmen. A szín­
pad sem képes változatos tájakat megjele­
níteni. Ezek a különbségek ahhoz vezet­
nek, hogy a párbeszédek fontosabbak a
látványnál. Ráadásul az egyes előadáso­
kon fellépő élő színészek miatt a jegyek
jóval drágábbak, mint a mozijegyek, ezért
a színházak felsőbb osztálybeli és intellek-
tuálisabb közönséget vonzanak. Ugyanak­
kor egy előadás színpadra vitele olcsóbb,
mint egy filmé, vagyis a kísérleti ötletek
megvalósítására ez a forma alkalmasabb.
A televízióban persze még híradók és olyan
nem kitalált elemek is láthatóak, amilyenek
a moziban és a színházban nincsenek, hiszen
a TV azokat egyidőben közvetíti.
Mivel a web nagyon különbözik a TV-től, a
filmtől és a színháztól is, csak arra a követ­
keztetésre tudok jutni, hogy régi médiumok
közül egyiket sem fogja túlságosan utánozni.

[ 366 ] Jakob Nielsen: Web-design

 A telefon alapvetően kis körben sugárzott médium: egy-
egy kommunikáció történik egy kis megbízhatóságú
csatornán. A telefon gyenge hangminősége ellenére is
népszerű, ékesen bizonyítja, hogy itt is csak a tartalom
számít. Csak az számít, kivel beszélünk és hogy mit mond,
és nem az, hogy ugyanúgy hangzik-e, mintha egy szobá­
ban beszélgetnénk. A videotelefonok nem voltak eddig
sikeresek, többek között azért sem, mert a jobb minőség
nem mindig kívánatos (nyugodtan lebonyolíthatunk egy
fontos üzleti hívást közvetlenül tusolás után). A belátható
jövőben a webet mindig is el fogják marasztalni az ala­
csony sávszélességéért, jobb tehát, ha elfogadjuk ezt a
tényt, és inkább olyan site-okat készítünk, amelyek tartal­
muk és nem előállítási költségeik miatt lehetnek sikeresek.
Mivel az 1-1 kapcsolat a web egyik fő tulajdonsága, a
hagyományos hirdetési modell itt nem válik be. Nincs ér­
telme a tömeghirdetésnek, ha testre szabott, értéknövelt
marketinget is megvalósíthatunk. Ahelyett, hogy mindent
teletömnének reklámgrafikákkal, a cégeknek vevői érté­
ket kellene weboldalaikon elhelyezniük, s egyszerűbbé,
vonzóbbá kéne tenniük a site-okon történő üzletkötést.
A direkt marketing sokkal jobb, mint a TV-reklámok: nem
az számít, hányán látják a dolgot (hány „szempár", aho­
gyan a régi médiában hívők szeretik hívni), hanem az,
hogyan reagálnak rá (kapcsolatba lépnek-e, megveszik-e,
megteszik-e amit csak tőlük akarunk).
Sajnos, a telefonos hasonlatról eszembe jutnak a tele-
marketingesek, akik mindig vacsora közben hívnak olyan
ajánlatokkal, amik nem érdekelnek. Az interneten ott
vannak a kéretlen levelek (spam), s minél előbb töröljük
őket, annál jobb. Lehet, hogy korlátozó intézkedéseket
kölcsönözhetnénk a telefon világából (vannak országok,
ahol törvény tiltja a kéretlen hívások többségét), de az is
lehet, hogy az internet maga talál fel olyan megoldásokat
(például szűrés vagy „fizess-ha-el-akarsz-érni"-típusú zse­
tonok formájában), amelyeket aztán visszaszármaztatha­
tunk a telefon világába.
A telefon egy másik alapvető tulajdonsága, hogy a fel­
használó akkor kezdeményezhet hívást, amikor ő akar.
Ez nyilván csak a hívó félre igaz, míg a hívott felet a hívás
„push" -módon éri el. Ha meggondoljuk, melyik fél jár
jobban, hamar belátjuk, hogy a „pull"miért jobb a „push"-
nál. A weben persze a másik fél egy számítógép, tehát
nem kéne, hogy számítson, mikor érik találatok (feltéve
persze, hogy a szerver elég erős).

Jóslatok a közeljövőbe vonatkozóan [ 367 ]

 A telefon ergonómiai problémái
Vannak, akik szerint a telefon a tökéletes
használhatóság mintapéldája, amelyet min­
den szoftveresnek követnie kellene. Végül is
egyszerű:
■ Felvesszük a kagylót.
■ Beütjük a számot.
■ Létrejön a kapcsolat.
Bárcsak ilyen egyszerű lenne ez a való
világban is! A három lépésből valójában
csak a kagyló felvétele egyszerű. Az eszköz
bekapcsolása és a „bejelentkezés" a kagyló
felvételével már meg is történt. Nincs „köz­
bülső idő", tárcsahang pedig mindig van.
A számítógépek (a web pedig különösen)
sokat tanulhatnak a telefonrendszerek
bekapcsolási idejéből. Az internetnek
ugyanolyan megbízható „webhangot" kelle­
ne produkálnia, mint amilyen tárcsahangot
a telefon szolgáltat.
Hadd romboljam le azt a mítoszt, miszerint
a számok tárcsázása annyira jó felhasználói
felület, hogy érdemes utánozni. Először is
ezeket a számokat nehéz megtanulni és
megjegyezni. Tudja például kapásból a fog­
orvosa telefonszámát? Másodszor a telefon­
számokat nehéz beütni, s ha egyet elron­
tunk, már nincs visszaút - le kell tenni, és
elölről kell kezdeni. Egy távolsági hívás egy
átlagos egyesült államokbeli munkahelyről
tizenkét számjegyből áll, ami nem egyszerű,
és sokáig is tart. A nemzetközi hívásokkal
még rosszabb a helyzet.
A telefon igazi ergonómiai problémái akkor
jönnek elő, amikor feladatelemzést végzünk.
Mit is akarunk csinálni? Többnyire egy bizo­
nyos személlyel szeretnénk beszélni. Ehhez
meg kell találnunk ezt a személyt egy tele­
fonkönyvben (vagy valamilyen listában),
[ 368 ] Jákob Nielsen: Web-design
majd tárcsáznunk kell a számot. De hát ki
akar egy számmal beszélni?
Jobb lenne, ha az illetőt egy adatbázisban
kereshetnénk, s rákattinthatnánk a nevére
vagy fényképére ahhoz, hogy kapcsolják -
ez olyasvalami, amit a számítógépes fel­
használói felületek nagyon jól tudnak.
Ráadásul a legtöbb embernek egynél több
száma van: munkahelyi, otthoni, mobil, fax,
titkárnő stb. Ezeknek nemegyszer saját üze­
netrögzítőjük van (külön-külön beállítások­
kal és parancsokkal). Nem nekünk kellene
kitalálnunk, hol van az adott ember, és nem
nekünk kellene végighívnunk minden egyes
számot, amíg valamelyik bejön. Mennyivel
jobb lenne, ha egy számítógépesített kom­
munikációs rendszer tudná, hol van az a
személy, és éppen hogyan lehetne elérni.
Egy integrált kommunikációs rendszer másik
előnye az lehetne, hogy a címzett megad­
hatná, kitől hajlandó hívást fogadni.
Manapság ha valaki tudja a számunkat,
bármikor zaklathat (és sok telemarketinges
ezt szégyenérzet nélkül meg is teszi). Nem
nehéz olyan kommunikációs rendszert el­
képzelni, ahol a két felet szoftver-ágensek
képviselik, akik letárgyalják, hogy a hívás -
annak sürgősségétől és a hívó fontosságától
függően - keresztülmehet-e. Családtag­
jainknak és közeli munkatársainknak kódolt
zsetonokat adhatnánk, amelyekkel ők bár­
mikor felhívhatnának, míg mások csak bizo­
nyos időpontokban, vagy ha fizetnek (példá­
ul tíz dollárt). Ugyanaz a rendszer kezelhet­
né a hívásokat, az e-maileket és a faxokat,
noha a kéretlen e-mailekért talán keveseb­
bet (mondjuk egy dollárt) kérnénk, hiszen az
kevésbé zavaró, mint egy telefonhívás.
 Általában véve a telefon is interaktív, csakúgy mint a
web. Nem arról van szó, hogy nagy adagokban tartalmat
ömlesztünk az emberekre (mint egy TV-adás). Egy tele­
fonhívás alatt két fél oda-vissza kommunikál, és minden
mondat a másik féltől származó információtól függ.
Az utolsó különbség pedig az, hogy a telefonban min­
denki szerzó'. A TV-ben persze csak néhány kiválasztott jut
szerephez. Noha fó'ként a nagy site-ok iránt érdekló'dnek,
úgy gondolom, hogy a web egésze a kisebb, specializált
site-ok millióinak egyesült hatásával nagyobb értéket fog
képviselni (noha külön-külön kisebb bevételre tesznek
szert, mint egy nagy site).
Ha a weboldalunkon vagy új webes technológiákon
töprengünk, javaslom, hogy a telefóniával kapcsolatos
terminológiákban gondolkodjunk! A hasonlatokkal nem
szabad túl messzire menni, de segíthetnek olyan távlatok
és hasonlóságok megtalálásában, amelyekkel túlléphe­
tünk a jelenlegi munkánk felszíni tulajdonságain.

Kapcsolati zsetonok

Véleményem szerint az elektronikus levele­ igencsak előtérbe kerülhet, ha vészhelyzet­

zőprogramoknak néhány éven belül kapcso­
lati zsetonokat kell használniuk.
A kapcsolati zseton alapvetően egy kódolt
adathalmaz, amelyet kiadhatunk más fel­
használóknak, hogy kapcsolatba léphesse­
nek velünk. Ezek érvényesek lehetnek akár
csak egyetlen kapcsolatra, de akár addig is,
amíg kifejezetten vissza nem vonjuk őket.
Amikor már mindenki e-mailek ezreit kapja
naponta, az olyan üzenetek, amelyeknek
nincs ilyen zsetonjuk, nemigen kerülhetnek
előtérbe, sőt, olvasatlanul is kidobhatóak.
Kapcsolati zsetonokat kézzel is kiadhatunk.
Kimenő leveleinkhez például csatolhatunk
egy egyszer használatos zsetont, hogy olyan
elsőbbséggel kaphassuk vissza a választ,
amilyennel szeretnénk. Menyasszonyunk
be kerül, de már nem annyira mindennapi
üzeneteiben. A feladók maguknak is kérhet­
nek kapcsolati zsetonokat. A legvalószínűbb
megoldásnak az tűnik, hogy a felhasználók
pénzért árulják zsetonjaikat: egy elfoglalt
csúcsvezető akár száz dollárt is kérhet
egyért, de a legtöbben csak néhány centet
vagy egy dollárt kérnek majd érte.
A végső módszer pedig az, amikor eltökélt
felhasználók bizonyos előírt feladatok el­
végzésével vívják ki a jogot, hogy kapcsolati
zsetonra tegyenek szert. Az én ügynököm
például olyanoknak adhatna egy alacsony
prioritású zsetont, akik legalább húsz oldalt
elolvasnak a weboldalámról, illetve a tíz
kérdésből álló, a webtervezési filozófiámról
szóló teszten legalább hét pontot érnek el.

Jóslatok a közeljövó're vonatkozóan [ 369 ]

 A televízió
Az alábbi táblázat a televíziót és a hagyományos számító­
gép-képernyőket hasonlítja össze különböző szempontok
alapján.
Nyilvánvaló, hogy a televíziókészülékek teljesen másfé­
le médiastílust képviselnek, mint az, amikor a számítógép
képernyőjén böngésszük a webet. Ezzel a különbséggel
nincs is semmi gond, s tovább erősíti a webet. Hasonló­
képpen a papírmédiumnak sem árt, hogy az újságok nem
olyanok, mint a könyvek.
A számítógépeken a web nagyon információgazdag mé­
dium, amelyet nagy mértékű felhasználói kezdeményezés
és elkötelezettség jellemez: a felhasználók saját felhasz­
nálói élményüket hiperszövegeken átívelő kattintásaik
révén élik meg. A webTV nyilvánvalóan alkalmatlan az
ilyen típusú felhasználói élmény megteremtésére.

Televízió Számítógép

Képernyőfelbontás Elég rossz Közepes méretűtől

(megjelenített információ) nagyon nagy
képernyőkig terjed

Bemeneti eszközök Távirányító, esetleges drót­ Egér és billentyűzet az

nélküli billentyűzet, ezek kis asztalon rögzített helyzetben,
mennyiségű bevitelre és melyhez a kéz gyorsan
felhasználói esemény kiváltására hozzászokik
alkalmasak

A távolság, ahonnan nézik Több láb Néhány hüvelyk

A felhasználó testtartása Nyugodt, hátradőlt Ülő, egyenes

Helyiség Nappali, hálószoba (a környezet Dolgozószoba (papírmunka,

és a megszokás nyugalmat áraszt) adóbevallások stb. kéznél;
a környezet a munkára utal)

Integrációs lehetőségek Különböző sugárzott műsorok Felhasználói alkalmazások,

a felhasználó személyes,
illetve a munkával kapcsolatos
adatai ugyanazon eszközön

A felhasználók száma Társasági: sokan látják a képernyőt Magányos: kevesen látják a

(sokszor többen is vannak képernyőt (általában egyedül
a szobában, amikor a TV be van számítógépezünk)
kapcsolva)

A felhasználó lekötése/elfoglaltsága Passzív: a néző befogadja, amit a Aktív: a felhasználó

hálózat vezetői neki sugároznak parancsokat ad ki, ezeket
a számítógép követi

[ 370 ] Jákob Nielsen: Web-design

 A televízión használt webet sokkal inkább a felhaszná­
lónak kell vezérelnie, mint a teljesen passzív, nagy töme­
gek számára sugárzott TV-adásokat, de az eszköznek még
fejlődnie kell. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a
webTV felhasználói nem hasznosíthatnák a hagyományos
web bizonyos részeit. Elvégre Shakespeare színművei
alapján is készültek sikeres filmek, a televíziós csatornák
is mutatnak be mozifilmeket. De ahogyan korábban rá­
mutattam, a médiumok fő csapásirányai eltérnek.
A televízión élvezett web legegyszerűbb iránya a sugár­
zott TV-műsorokkal történő integráció lehet. A webTV-s
felhasználók számára az egyik legjobb tartalom az online-
TV-műsor lehet. Az egyes műsorokról szóló további rész­
letekre mutató linkek szintén elég hasznosak lehetnének
- melyik színész játssza a szerepet, milyenek az adott
baseball játékosnak az eredményei stb. -, amihez persze az
kell, hogy a rendszer tudja, melyik műsort nézi éppen a
felhasználó, és hogy ahhoz a műsorhoz megfelelő linkek
álljanak rendelkezésre. Vagyis az alapvető felhasználói él­
ményt a televízió jellemezné és nem a teljesen rugalmas
böngészés.
Amikor majd nagyobb sávszélesség áll rendelkezésre,
olyan televíziós web valósulhat meg, ahol a híradó is
egyénre szabottan jelentkezik. A műsor például úgy kez­
dődhetne, hogy a hírolvasó felolvassa a nap főhíreit. Ezu­
tán minden család jelezhetné, hogy ők melyik hírt szeret­
nék látni - vagy úgy, hogy valamelyikük az érdekes hírek
olvasásakor megnyom egy gombot, vagy esetleg mind­
egyiküknek saját gombja van. Az utóbbi megoldás család-
barátabb. A mai webTV a maga egyetlen távirányítójával
a válóperes ügyvédek Kánaánja.
Vegyük észre, hogy a testre szabott híradóműsorra ho­
zott példám alapvetően passzív felhasználói felületen al­
apul: meghatározott választási lehetőségek felolvasása
közben nyomunk meg egy gombot. Általánosságban is
úgy gondolom, hogy a TV-alapú és a számítógép-alapú
web között a fő eltérés a felhasználó által kezdeményezett
és végrehajtott cselekmények mennyiségében lesz. Nem
hiszem, hogy a videohasználat ugyanennyire elkülönül,
mivel szerintem a számítógép-alapú web egyre több mul­
timédiát fog használni a sávszélesség növekedésével és
aszerint, ahogy az egyre nagyobb teljesítményű számító­
gépek elterjednek (ezekkel jobb tömörítések is végezhe­
tők, és legalább terabájtnyi gyorsítás lesz rajtuk).

Jóslatok a közeljövó're vonatkozóan [ 371 ]

 A média újraszervezése:
búcsú az újságoktól
A legtöbb jelenlegi médiumforma kihal, és egy integrált
webes média váltja fel őket öt-tíz éven belül.
A régebbi médiumok sem maradhatnak fenn mind­
örökké, hiszen ők a hardver-technológia szülöttei. Ha
most a felhasználói élményt a hardver-korlátok határoz­
zák meg, biztosra vehető, hogy amint ezek a korlátok
megszűnnek, valami jobb jön.
Miért különülnek el a hagyományos médiumok? Miért
kell aközött választanunk, hogy (1) egy eseményről moz­
góképeket nézünk a TV-ben, (2) elolvassuk az egészet az
újságban vagy hogy (3) az adott témában összehasonlító
elemzéseket olvasunk el egy magazinban?
Miért nem tehetjük meg mindhármat ugyanazon a mé­
diumon? És miért ne egészítenénk ki a tudósítást enciklo­
pédiákra, az érintett személyek életrajzaira, a kérdéses or­
szágokat életre keltő történelmi leírásokra és más köny­
vekre mutató linkekkel?
A válasz nyilvánvaló. Egy filmrészletet nyomtatásban
nem tudunk megnézni, egy hosszú cikket nem sugározha­
tunk a televízióban, és a napilapok nem várhatnak hete­
kig, amíg az adott hír hátterét felkutatják, az pedig túl
sokba kerülne, ha az újságelőfizetőknek rengeteg könyvet
küldenénk, hátha mélyebb információkra van szükségük.
Vagyis a mai hardver korlátozza a médiumok valódi in­
tegrációját. Mindazonáltal voltak már érdekes kísérletek.
Sok napilapnak van vasárnapi kiadása, a jobbak pedig kü­
lön újságírókat bíznak meg azzal, hogy hosszú ideig kutas­
sák az időszerű hírek hátterét. Az is előfordul, hogy bizo­
nyos könyveket nagyon gyorsan kiadnak, hogy hasznot
húzzanak egy nagy érdeklődésre számot tartó esetből.
Az internetnek is megvannak a maga hardver-korlátai,
amelyek az integrált médiaszolgáltatások útjában állnak:
■ A korlátozott sávszélesség miatt a videó nem lehetséges,
a használt grafikák, animációk és más, nem szöveges
elemek használata pedig korlátozott. Ráadásul a lassú
válaszidők miatt a szolgáltatás mélysége és gazdagsága
sem megoldható, mivel senki nem követi szabadon a
hiperszöveg-hivatkozásokat mindaddig, amíg a válasz­
idők nem kerülnek egy másodperc alá.
■ Az alacsony felbontású monitorok miatt az emberek
huszonöt százalékkal lassabban olvasnak a képernyő­
ről, mint a nyomtatott lapokról, ami miatt egy-egy ol­
dalon kevesebb szó lehet.

[ 372 ] Jákob Nielsen: Web-design

 ■ A rosszul megtervezett böngészők és keresőprogramok
miatt a felhasználók nem tudnak könnyen tájékozódni
a weben, és nem találják meg a számukra fontos infor­
mációkat. (Ez az utóbbi szoftver-probléma, de egy tar­
talomszolgáltató szemszögéből csak az számít, hogy az
infrastruktúra még nem áll rendelkezésre ahhoz, hogy
fejlett internetes szolgáltatásokat hozzunk létre.)
Ezek a problémák a következő öt-tíz évben meg fognak
szűnni. A felhasználók évente ötven százalékkal nagyobb
sávszélességet érnek el. Öt éven belül a csúcsteljesítmé­
nyű számítógépek már másodpercnél gyorsabb válaszidő­
ket fognak produkálni a web böngészésekor. Tíz éven be­
lül már minden felhasználónak megfelelő sávszélessége
lesz. Ugyancsak tíz éven belül már jó minőségű filmeket
lehet majd az interneten sugározni (a mai bélyegméretű
filmek majdnem használhatatlanok).
Napjainkban már léteznek nagy felbontású, 300 dpi-s
monitorok, amelyekről ugyanúgy lehet olvasni, mint a
papírról. A monitorok ára talán nem csökken majd Moore
törvényének megfelelő sebességgel, de attól még a csúcs­
felhasználók öt éven belül jó monitorokat fognak
használni (talán 200 dpi-seket), tíz éven belül pedig min­
den felhasználó eljut idáig.

A technológia által szétválasztott médiumok

A napilapokat naponta egyszer nyomják,
rossz minőségű papírra, s gyorsan írt cikke­
ket szállítanak az előző nap híreiről. Meg­
van a maguk terjesztői hálózata, amellyel
lapzárta után néhány órával el tudnak jutni
az előfizetőkhöz.
A magazinok hetente vagy havonta jelen­
nek meg jó minőségű papíron, és alaposab­
ban alátámasztott és megírt cikkeket szállí­
tanak, amelyek hosszabb távú folyamatokat
vagy eseményeket tárgyalnak. A postai
hálózatokra támaszkodva általában lapzárta
után néhány nappal vagy héttel jutnak el
előfizetőikhez. A könyvek archiváló médiu­
mok, amelyek megjelenési ciklusa akár éve­
kig tarthat, egyes műveket újra és újra
kiadnak. Ezek a könyvesboltok értékesítési
hálózatain keresztül jutnak el a vevőkhöz,
hónapokkal azután, hogy a szerző befejezte
a kéziratot. A televíziós csatornáknak meg­
van a saját sugárzási hálózatuk, amely valós
időben éri el az embereket. Az itt felsorolt
többi médiummal ellentétben ezek mozgó­
képek és hangok sugárzásán alapulnak.
Egy-egy médium teljesen más típusú infor­
mációt közvetít, a felhasználóknak pedig
mindegyikre szükségük van. Csupán a cso­
magolást vitatom: a különböző információ­
típusok az előállítási és terjesztési technoló­
giák miatt elkülönülnek, noha integrációjuk
sok esetben teljesebb felhasználói élményt
nyújthatna.

Jóslatok a közeljövőbe vonatkozóan [ 373 ]


Noha a régi médium­
formák halálát jóso­
lom, úgy gondolom,
az ezeknél dolgozók
nagy jövő előtt
állnak.
[ 374 ] Jákob Nielsen: Web-design
Ezek szerint körülbelül 2008-ra a számítógép-haszná­
lók szívesebben alkalmazzák majd a webet nyomtatott
oldalak olvasása helyett. Az élenjárók talán már 2003-ban
váltanak. Ha majd az internetet ugyanolyan kényelmesen
lehet használni, mint a régi médiumokat, azonnal előnybe
kerül, ha olyan szolgáltatásokat nyújt, amelyek kihasznál­
ják az új médium által nyújtott interakciós és integrációs
lehetőségeket.
A jó minőségű filmek interneten történő sugárzása nem
csak azt jelenti, hogy a televíziós csatornák felkerülnek az
internetre. Semmi ok nincs rá, hogy a Star Trek és a hír­
adó ugyanazon a csatornán vagy ugyanattól a vállalattól
jöjjön. Ma is csak azért történik így, mert osztozniuk kell
a sugárzási frekvencián. Sokkal jobb megoldás lenne, ha a
híreket bemutató felvételeket ugyanazon hír szöveges be­
mutatásával vonnák össze, ehhez a háttérelemzéseket és
oktató anyagokat egyaránt linkelni lehetne.
Ezekben az összevont szolgáltatásokban a legtöbb film­
felvétel nagyon tömör lesz, hiszen a felhasználók maguk­
nál akarják tartani az interakció irányítását, és ők akarják
megszabni információfogyasztásuk sebességét. A mai CD-
ROM-enciklopédiák jó például szolgálnak. Noha jobb sáv­
szélességgel rendelkeznek, mint a web, a CD-ROM-okon
a filmek legfeljebb harminc másodpercesek. Ha ennél sok­
kal hosszabbak, a felhasználók elunják, és máris vissza
akarnak térni az interakcióhoz. A videofelvételeknek rá­
adásul a szolgáltatás többi részéhez is kapcsolódniuk kell,
szövegekhez, képadatbázisokhoz, felhasználói irányítás
alatt álló számítógépes animációkhoz stb. kell integrálód­
niuk. A „multimédia" sok adattípust, nem pedig csupán
számítógép-képernyőn sugárzott lineáris televízióműsort
jelent.
A rövid, integrált videofelvételek mellett hosszabbak is
akadnak majd az interneten. A filmek és egyórás műsorok
továbbra is népszerűek lesznek a fikció témakörében, hi­
szen lineárisan a történetmesélés a legjobb, mert a fel­
használó lemond a felelősségről és egyszerűen befogadja a
szerző által elképzelt cselekményt. Még ezeket a lineáris
produkciókat is az interneten keresztül fogják sugározni.
Miért kezdődne egy műsor csak 9-kor, ha már 8.50-kor
kedvünk volna megnézni? A megrendelésre sugárzott vi­
deóhoz jobb felhasználói felületekre lesz szükség (senki
nem akar végigkínlódni egy felhasználói leírást, hogy az­
tán megnézhessen egy vetélkedőt), mint amilyeneket ma
ismerünk, de legalább öt évünk van ezek megalkotására,
mielőtt az internet elég gyors lesz ahhoz, hogy felváltsa a
televíziós csatornákat.
Noha az integrált videókhoz még nagyobb sávszélesség­
re van szükség, már ma is megtehetjük, hogy csak szöve­
ges (vagy szöveges és képes) információt teszünk közzé.
A szolgáltatás bármi lehet az azonnali hírektől kezdve a
háttérelemzéseken keresztül akár az archív információkig
is. Ha a Wall Street Journal-t vállalati kézikönyvekkel és
az ugyanazon vállalatokról szóló régi cikkekkel kombinál­
juk, egy olyan online-szolgáltatást kapunk, amely jóval
értékesebb, mint önmagában bármelyik - s értékesebb
bármely napi hírnél.
Noha a régi médiumformák halálát jósolom, úgy gon­
dolom, az ezeknél dolgozók nagy jövő előtt állnak. To­
vábbra is szükség lesz írókra, szerkesztőkre, fényképészek­
re, videósokra, videós gyártásvezetőkre, színészekre és
sok másra. Sőt, amint az interaktív tartalom egyre na­
gyobb szerepet tölt majd be az emberek életében, a tehet­
séges médiaszakértők iránti igény egyre nagyobb lesz.
Szerintem ez igencsakvalószínű, hiszen az interaktív mé­
dia több munkát igényel, mint a passzív.
A mai médiában dolgozóknak át kell magukat képezni­
ük, hogy az interaktív kor kihívásainak meg tudjanak fe­
lelni. így például másképp olvasunk az interneten, tehát
az íróknak is stílust kell váltaniuk. Hasonlóképpen a fény­
képészeknek is meg kell tanulniuk másképpen fényképez­
ni ahhoz, hogy a felhasználók interakcióba léphessenek a
képekkel (például rákattinthassanak a tárgyakra, hogy
magyarázatokat kapjanak róluk).
Kevésbé vagyok optimista a mai médiavállalatok jövő­
jével kapcsolatban. E vállalatoknak alapvetően át kellene
menteniük az interaktív korba mai stábjukat, tudásukat,
nevüket, pénzügyi forrásaikat és a közönséggel kialakított
kapcsolatukat. A gyakorlatban sok ilyen vállalat a saját
hagyományos médiaformátumának rabja és nem eléggé
nyitott, hogy a bővítésen egyáltalán elgondolkodjon.
Hány lapkiadó veszi észre, hogy a terméke egy olyan fe­
jőstehén, amely legfeljebb tíz évig élhet még? Hány költ
annyit a weboldalára, hogy az önmagában is megállja he­
lyét online-szolgáltatásként, és ne csupán néhány nyom­
tatott cikkének másolatát tartalmazza?

Jóslatok a közeljövó're vonatkozóan [ 375 ]

 Összefoglalás

A web ma csupán a felszínt kapargatja ahhoz képest, ami

akkor valósul meg, amikor a gazdag világban mindenki
egyetlen hálózatra csatlakozik. A mai webböngészők för­
telmesek, és 1993 óta nem sokat fejlődtek. Bizton állít­
hatom, hogy a web jövője nagyon eltér majd a mai való­
ságtól.
Amikor a weben 10 millió helyett 200 millió site, 200
millió felhasználó helyett egymilliárd felhasználó lesz, az
eredmény már nem csak a mennyiségben fog megmutat­
kozni.
A pontos változásokat nagyon nehéz megjósolni. Majd­
nem biztosan másmilyen lesz a jövő, mint ahogyan ebben
a fejezetben megjósoltam. Az egyetlen jóslat, amiért jótál­
lók: csak a változás állandó.
Remélem, hogy a jövőben a webet sokkal könnyebb
lesz használni. Sőt, a könnyebb használhatóság nem csu­
pán kívánalom, hanem szükségszerűség is, hiszen csak
úgy vehetjük rá a most belépő 800 millió felhasználót,
hogy rákapcsolódjanak a webre, ha mindent a lehető leg­
jobban leegyszerűsítünk - értve ezalatt az egész technoló­
giát és az egyes site-okat is.

[ 376 ] Jákob Nielsen: Web-design

Mesejoo Legjobb vagy leg­
weboldalak ........ 380 rosszabb idő? ..388
• Felhasználói kérdőív: • Kattintva szavazunk
mitől térnek vissza?
• Jobb, mint a valóság
Összefoglalás:
az egyszerű webtervezés
[9] fejezet

Mi a három legfőbb ok, amiért

a felhasználók ellátogatnak a site-unkra?
 Amikor a weboldalakért felelős vezetőket arról kérdezik,
szerintük miért látogatnak el oldalaikra, gyakran nem
tudják a választ. De még ha tudják is, néha akkor sem haj­
landók site-jukat úgy megtervezni, hogy e fő céloknak
megfeleljen. Egy sor úgynevezett portált például úgy ter­
veztek újra, hogy a keresőmező nagyon kicsi lett rajtuk,
holott nagyon sokan épp ezt a funkciót akarják használni,
eleve ezért látogatnak a site-ra.
A weboldalakon azoknak az opcióknak, melyeket so­
kan akarnak használni, a lehető legegyszerűbbnek kell
lenniük. Lehetnek rajtuk más funkciók és továbbfejlesz­
tett lehetőségek is, de az egyszerű dolgokat egyszerűen
kell megcsinálni. Kérdezzük meg magunktól, vajon nincs-
e már így is túl sok bonyodalom az életünkben? Ha nincs,
akkor biztosan élvezzük az olyan site-okat, amelyeknek
felhasználói felülette rejtélyes és igen nehéz bármilyen
eredményt is elérni rajtuk. A legtöbben azonban inkább
az egyszerűségre szavaznának.
Az emberek a weben végtelenül célorientáltak. Valamit
meg akarnak csinálni, és nem örülnek, ha bármi az útjuk­
ba áll. A webtervezés vezérelve: álljunk félre a felhaszná­
lók útjából, és segítsük őket céljuk elérésében!

Mesejoo weboldalak
Vannak elemzők, akik szeretik az úgynevezett egyedi láto­
gatókat emlegetni, de ez a statisztika nem vezet meszszire.
Nagyon könnyű egy nagy kampánnyal rengeteg egyedi
látogatóra szert tenni, de egy site számára semmit nem ér,
ha ezek a látogatók azonnal hátat fordítanak a honlapnak,
amint megpillantják. Egy website számára a siker egyetlen
igazi kritériuma az, ha a hűséges felhasználók rendszere­
sen visszatérnek.
Négy fő oka van, amiért valaki inkább visszatér egy site-
ra ahelyett, hogy másikra menne. Ez a négy alapelv a jó
webtervezés négy alappillére, mert a felhasználók ezeket
szeretik a legjobban. A MESE mozaikszóval foglalhatjuk
össze őket:
■ Minőségi tartalom.
■ Elég gyakran frissített.
■ Sebesség.
■ Egyszerű használhatóság.

[ 380 ] Jákob Nielsen: Web-design

 Life @ Cubeland.com
[The web's central station fór exchaging entertaining office tales, and more!

Cubeland
- Read and Vote on Cubeland tales. We're all familiar with those entertaining
emails that get sent around the Office. Now, those tales are right here on the web at
Cubeland, where you can get your entertainment fix on demand.

- Submit one ofyoui own. Enter one ofthose entertaining tales, images, stories,
movies, or of course an embarrassing orfunny email from your boss or co-workers.

- Earn points to win thank-you gifts. You eam points by voting, submitting and
sending tales to friends Look at yesterday's winners.

- Jóin now to get started!

Below is an example of a Cubeland tale (voting is disabled):

www.cubeland.com

Érdekes kísérlet arra, hogy a Windows98 felületének stílusát

egy honlapra ültessék át. Noha magam is az asztali és az
internetes számítástechnika nagyobb összevonása mellett
vagyok, szerintem téves megközelítés, ha egy weboldal a
Windows-t próbálja meg utánozni, hiszen annak a felülete
ehhez túl összetett. A Windowsnak legalább megvan az az
előnye, hogy csak egy van belőle (már ha nem számítjuk
az NT és az otthoni változat közötti különbségeket), s emiatt
az ikonoknak és megszokásoknak csak egyetlen halmazát kell
megtanulnunk. Ez az előny azonban nem vihető át a webre,
ahol minden site-nak más a tulajdonsága, és ahol a felület
nem asztali szoftverként működik. Törekedjünk inkább
egyszerűségre, és ne tervezzünk át egy összetett felületet!
 Ha meg tudunk felelni ennek a négy kritériumnak, jó
Felhasználói kérdőív:
site-unk lesz, és annak a felhasználók is örülni fognak. A
mitől térnek vissza? négy betűből három elég érthető', főleg, annak, aki már el­
olvasta ezt a könyvet. Gyakori kérdés azonban, hogy va­
A visszatérő látogatók fon­
jon mit jelent az „elég gyakran frissített" site. Erre nincs
tosságát felismerve a Forres-
„helyes" válasz, hiszen a szükséges sűrűség nagyban függ
ter Research egy felmérés
során 8900 felhasználót kér­
a témától és a site céljaitól.
Hírekre vagy aktuális eseményekre specializálódott
dezett arról, miért tértek
site-ok esetén valós idejű frissítésekre van szükség, s na­
vissza bizonyos site-okra.
ponta többször is új tartalmat kell felhelyezni. Érdemes
A web-tervezés témakörével
legalább reggelente és a munkaidő vége előtt frissíteni
kapcsolatban általában nem
(mindkettőt a célzott közönség időzónájához alkalmaz­
sokat adok a közvélemény­
kodva, de ha valóban mindenkit megcélzunk vele, akkor
kutatások eredményére.
egész nap folyamatos frissítésre van szükség, hogy a fő te­
Teljesen más dolog, hogy
lepüléseken mindenhol beleessen a reggel és a koradél­
valaki mit mond, és hogy
után).
mit csinál. Felesleges tehát
Azokat a site-okat, amelyek nem kifejezetten az idősze­
kérdőíveket kitöltetni;
rű eseményekről szólnak, elég naponta vagy hetente fris­
a megkérdezettek valódi vi­
síteni. A nagyon lassan változó területről szóló site-oknál,
selkedéséről s arról, hogyan
vagy az olyanoknál, amelyekhez a felhasználók nem kö­
szolgálhatnánk őket jobban,
tődnek annyira, elegendő a havi frissítés is.
igen keveset tudunk meg.
A négy MESE tulajdonságtól site-unk eleve népszerű
Ebben az esetben azonban
lesz. Nem elég azonban, ha csak úgy egyszerűen megad­
hinni lehet a felmérésnek.
juk felhasználóinknak, ami nekik kell. A négy alapköve­
Főleg azért, mert azt tuda­
telményen kívül többre van szükség ahhoz, hogy igazán
kolta, mi a megkérdezettek
remek oldalunk legyen. A MESE-től a MESEJOO-ig úgy
véleménye, és nem azt, hogy
juthatunk el, ha három további tulajdonságot is beépí­
mit csináltak a site-on, illet­
tünk:
ve hogy megvettek-e bizo­
■ Jól megfelel a felhasználóknak.
nyos termékeket. A kutatás
■ Online-média előnyeit kihasználó.
eredménye az lett, hogy a
■ Online vállalati kultúra.
felhasználóknak tetszett az
A J arra utal, hogy nem elég, ha a tartalom minősége jó
a négy tulajdonság, amelyet
- ráadásul a felhasználó számára fontos és egyedi dolgok­
én a MESE mozaikszóban
ról is kell szólnia, olyanokról, ami érdekli őket.
foglaltam össze.
Ráadásul ezt a fontos, minőségi tartalmat úgy kell tálal­
A válaszadók több, mint fele
ni, hogy jól használja ki az online-média egyedi tulajdon­
mind a négy tulajdonságot
megemlítette. Érdekes ságait. Ha csak egyszerűen olyan gondolatokat fogalma­
zunk át, amelyek a fizikai világban beváltak, csupán egy
módon több mint 14°/o-uk
„futottak még"-kategóriájú site-hoz jutunk.
nem is említett mást.
Végül pedig - és talán ez a legnehezebb feltétel az
További információért lásd:
http://www.webreference
összes közül - a MESEJOO megközelítés szerves része,
.com/new/990125.html#sur-
hogy az egész cégnek a weboldal mögé kell állnia ahhoz,
hogy megfelelő felhasználói élményt kínálhassunk az
vey

[ 382 ] Jakob Nielsen: Web-design

 internet világában. Mindegy, hogy milyen jó a webes csa­
pat, ha a vállalat további része a fizikai világban reked, és
nem hajlandó az összes projektben előnyben részesíteni
az internetet.
Sok kezdő', csak internettel foglalkozó cég jó érzékkel az
egész szervezetet úgy építi fel, hogy a vevők online-kiszol­
gálását tartja szem előtt. Egy régi vállalatnál azonban ez az
átállás nehéz, főleg, ha tele vannak olyan osztályokkal,
amelyek nem tekintik a webet stratégiailag szükséges esz­
köznek. Emiatt a legtöbb nagyvállalati site még sok évig
szükségtelenül bonyolult marad, mert továbbra is meg­
próbálnak egy nem internet-központú valóságot model­
lezni rajta.

Jobb, mint a valóság

Ahelyett, hogy a valóság gyenge másolatát Szabadon hivatkozzunk! A linkek a web

próbálnánk meg létrehozni, tervünk legyen
erőteljes és lépjünk túl az adott helyzeten,
hogy olyan dolgokat hozzunk létre, amelyek
a fizikai világban lehetetlenek voltak. A web
használata nem könnyű, ezért jutalmazzuk
meg felhasználóinkat azzal, hogy valami
újat és jobbat nyújtunk számukra, olyasmit,
amit korábban nem kaphattak meg!
■ Ne legyünk lineárisak! Ne kényszerítsük a
felhasználókat arra, hogy általuk irányít-
hatatlan eseménysort kelljen végigélniük!
■ Kínáljunk testre szabott szolgáltatást!
A számítógép a különböző emberekért
különböző dolgokat tehet.
■ Nyújtsunk nem egyidejű szolgáltatásokat!
A megrendelés állapotára mutató egyedi
utalás segítségével a vevő megszakíthatja
és órákkal később folytathatja a „párbe­
szédet" anélkül, hogy az egész folyama­
ton újra végig kellene mennie.
■ Támogassuk a névtelenséget! Ha vala­
kinek nem kell felfednie kilétét, inkább
megtesz bizonyos dolgokat.
alapjai, s így mindent saját szolgáltatá­
sunk kiterjesztésévé tehetünk.
Támogassuk a keresést és a különböző
felfogásokat! Mindenkinek más beállítá­
sai és elvárásai vannak, nem szabják meg,
mit hogyan csináljunk a weben.
Legyünk kicsik és olcsók! A számítógépek
hatékonysága által sokkal kisebb egysé­
gekben is lehet kereskedni, mint koráb­
ban.
Legyünk ingyenesek! Nagyon kevés kell
ahhoz, hogy valamiből ingyenes mintát
kínáljunk a weben. Egy könyvkiadó ajánl­
hat egy ingyenes fejezetet, egy szaktaná­
csadó pedig néhány gyakran feltett kér­
désre adhat ingyen választ (miközben
persze a teljes terméket vagy szolgálta­
tást már pénzért adja).
Maradjunk helyfüggetlenek! Gondoljunk
az olyan felhasználókra is, akik otthonról,
munkahelyükről, autóból, nyaralásuk
vagy üzleti útjuk közben csatlakoznak -
a világ bármely pontjáról jöhetnek.

Összefoglalás: Az egyszerű webtervezés [ 383 ]

 From: inquiry@riteaid.com Sent: Fri 8/6/99 3:25 AM
To:
Cc:
Subject: Refill Notification

Feladó: vizsgálat@r iteaid.com

Címzett:
CC:
Tárgy: Újratöltési emlékeztető

Az Ön RITE AID gyógyszertára emlékezteti Önt, hogy

0141809 SZÁMÚ
receptjének érvényessége két nap múlva lejár.
Kérem, látogasson el a receptet újratöltó oldalra
és küldje el receptjét! Receptjeivel kapcsolatos kérdéseivel
forduljon egy gyógyszerészhez a RITE AID gyógyszertár hon lapján a
www.RiteAid.com címen!

www.riteaid.com

A weben kulcsfontosságúak az olyan hűséges fel­
használók, akik rendszeresen visszatérnek. Ennek
elősegítésére gyakran jól megfelelnek az e-mailes
emlékeztetők. Ne feledjük azonban, hogy egy
elektronikus levél maga is már egy felhasználói
felület, s ergonómiai szempontból jól kell meg­
tervezni! Ez az üzenet ugyan rövid, ezenkívül
azonban minden lehetséges hibát elkövet:
1. A „Feladó" („From")-mezőben az áll, hogy
„vizsgálat" („inquiry"), ami nem kelt jó benyo­
mást (nekem például a spanyol inkvizíció jut
eszembe róla). Ez mindenképp egy emlékezte­
tő üzenet, nem pedig vevői kérdésre érkezett
válaszüzenet.
2. A „Címzett" („To")-mezöt üresen hagyták,
amitől inkább tűnik kéretlen levélnek, mint
személyes üzenetnek.
3. A „Tárgy" („Subject")-mezö külsősök számára
nehezen érthető, és nem igazán teszi egyér­
telművé, miről is szól a levél. Az angol „refiII"-
szó rengeteg dolgot jelenthet, tankolástól
kezdve egészen a lézernyomtató festékpat­
ronjának cseréjéig.
4. Ez az üzenet az „újratöltési képernyö"-re utal
anélkül, hogy megadná annak URL-jét. Miért
büntetjük a fizető vevőinket azzal, hogy a
szükségesnél több munkát végeztetünk el
velük? Azt veszélyeztetjük jelent, hogy esetleg
eltévednek a site-on, s a megrendelésük elvész.
5. És ha még ez sem lenne elég, a recept száma
nem elegendő információ ahhoz, hogy a meg­
rendelést leadjuk. A website kéri még a fel­
használó gyógyszertárának kódszámát is.
A számítógépben persze megvan ez a kód,
hiszen ez egy ismételt megrendelés feladására
emlékeztető üzenet, de azt hiszem, túl egy­
szerű lett volna, ha már az e-mailben megad­
ják az összes szükséges információt.

(Fent, következő oldal) A web nem nyomtatott
média. Egy honlap pedig nem egy magazin borí­
tója. 1999 szeptemberében a Cosmopolitan hon­
lapja azonos volt a magazin borítójával.
Ez rossz stratégia, hiszen a két médiumnál a jó
megjelenés kritériumai eltérnek. Egy képes újság
borítójának figyelemfelkeltőnek kell lennie. Ami­
kor valaki megáll egy zsúfolt újságosstand mel­
lett, el kell érnünk, hogy magazinunk kiugorjon a
tömegből és rákiabáljon, hogy „Vegyél meg!".
Mint tudjuk, egy nagy kép, amely menő cuccokba
öltöztetett csinos modellről készült, éppen erre
www.cosmomag.com
való. A weben azonban a felhasználó már a site-
on van, vagyis már elhatározta, hogy ott intéz el
valamit. Már nem kell kiugrani a tömegből, ami­
kor honlapunk foglalja el a felhasználó orrától
pár centire levő monitor jelentős részét. Itt nem
arról kell valakit meggyőzni, hogy vegye a kezébe
az újságot, hanem hogy csináljon valamit a site-
on. Az 1999 októberi szám megújult honlapja
már jobb - már jobban hasonlít egy felhasználói
felületre, mint egy képes újság borítójára. A fő­
cím alatti kis öszszefoglalók már sokat segítenek
abban, hogy eldönthessük, mire kattintsunk.
 pickachannel ~| pick a magaziné Saturday, September 25

TbedsÍd^Í^ro^ger
COSMO QUIZ October1999

w Undress
Your Date!
Get Iliin naked and inaké Iliin vouis

Subscrlbe New!

Gitt SunscriDtions
My Boss Has a Ciush on Me
ü-ustomer Service
In agony? Irma can help!

Cosmo Daies
Are you fearless enough?

Lőve SEARCH

Women.com
Scoop SHOPPING 90
Astrology
Cosmo's Lőve
Lollii <ie
Is your boyfriend
cheating on you?

Cosmo Wants to Cosmetic Countei

Know Intelligence
What's your little Beauty products to Beautrful
Re-al Wormn. Reál Life.
Reál Beauty.

Cosmopolitan Cosmo Viitual Beauty Giveawav

Calendai Makeovei
www.cosmomag.com

[ 386 ] Jákob Nielsen: Web-design

 Tomalak's Realm
links to strategic Web design news

TODAY’S LINKSí* Edited by Lawreiice Lee

Tuesday September 21, 1999 Search the Today’s Links
updated at 10:21:24 AM PT Archives

PC Magaziné: Content or Connection? I’m convinced

that when we buy Net access, we aren’t looking at
content (the Web itself is literally a world of content,
far wider, deeper, and more interesting than anything Pást five days of Today’s Links
any ISP can layer atop our Net connection), bút rather
fór fást, reliable, transparent connections to the Net, TrirnAlAk's PpAln'i Pltnrn

• Sálon: From January 20, 1999; A corporate game Cnnferennes and Fvents
of Internet Monopoly. Scott Rosenberg.
Stories
NY Times: A Web-Researched Ford in Microsoft's
Future. [Jacques Nasser, Ford Motor Company’s Today’s Links Newsletter
president and chief executive] By making information on
product availability easily accessible to customers, he
went on, the service will pút them in charge of the Support the site
transaction, and will ultimately increase customer
satísfaction,

Boston Globe: Database compilers fight fór copyright NEW URL:

protection. Until lately, this had nőt seemed unfair: www.tomalak.org
Databases, after all, are generally gatherings of
information created by someone else. Bút the rise of
the Internet has prompted heated debate over whether Renent Stories
those laws should change. Saturn's Sixty-Four Word Web
Strateqy (August 23)
• Cal Law: From; June 4, 1999; Congress Does a
Database Dance Thousands of new bestseller
lists fór Amazon (Auqust 20)
Sálon: Domain name dunces. Scott Rosenberg. It's hard
nőt to conclude that the folks who run Network
Solutions are utterly ignorant of the most basic social
and technical realities of the network they play such a
central role in managing.
www.tomalak.org

Összefoglalás: Az egyszerű webtervezés [ 387 ]

(Előző oldal) A Tomalak's Realm
egyedülálló publikációs forma a
weben. Csak linkek vannak rajta.
A szerkesztő minden egyes nap
átnézi a webet, egy szűk körrel
kapcsolatos érdekes cikkeket és
véleményeket keresve.
A téma itt véletlenül a stratégiai
webtervezés, de az ötlet bármi­
lyen speciális érdeklődési körrel
kapcsolatban is beválhatna.
A felhasználónak három szem­
pontból is érdekes, hogy a site-ra
látogasson. Először is, csak
egyetlen oldalra kell minden nap
ellátogatnia ahhoz, hogy az
adott témakörrel kapcsolatos
hírekről tájékozódjék. Másodszor:
a site egységes formában tálalja
az összes hírt. Ez a gyakorlatban
azt jelenti, hogy a Tomalak's
Realm minden cikket néhány
sorban foglal össze, ami általá­
ban elég is ahhoz, hogy eldönt­
sük, érdemes-e az egész cikket
elolvasni. Ezzel ellentétben sok
más weboldal nem tudja, hogyan
kezelje a kisebb szövegeket,
s hogyan alakítsa ki honlapját
úgy, hogy a cikkek jól áttekint­
hetőek legyenek. Végül pedig a
Tomalak's Realm a cikkek mellé
más site-okra mutató linkeket
helyez, amelyek néha korábbi
vagy eredeti cikkeket tartalmaz­
nak ugyanazzal a témával kap­
csolatban, melyeket más site-ok
esetleg később újra felkapnak.
Csupán a weben lehet megvaló­
sítani, hogy a kiadványt linkek
halmazára korlátozzuk, és a szer­
kesztői megjegyzéseket és hát­
tér-információkat is csupán
további linkek formájában
tegyük közzé.
[ 388 ] Jakob Nielsen: Web-design
Legjobb vagy legrosszabb idő?
A klasszikus Charles Dickens-idézet, miszerint „A legjobb
és a legrosszabb idő volt egyszerre" nagyon jól illik a je­
lenre.
Sok szempontból a jelen a legjobb idő, mivel egy új gaz­
daság megalkotásának legközepén vagyunk, és olyan új
módszerek megalkotásán dolgozunk, amelyekkel az üzleti
és mindennapi élet nagy részén úrrá lehetünk. Az 1993-
tól (akkor indult útjára a web) 2008-ig terjedő' tizenöt
éves időszakban soha nem látott mértékű változásoknak
leszünk tanúi, a vállalatoknak pedig teljesen vevőközpon-
túakká kell válniuk ahhoz, hogy fennmaradjanak. írásom
születésének időpontjában ennek a forradalomnak körül­
belül a felénél járunk, de mivel exponenciális görbén ha­
lad, a végső változásoknak talán csak egy-két százalékát
láttuk eddig.
Mi építjük az új gazdaságot; még olyanná tehetjük,
amilyenné akarjuk. Amin ma dolgozunk, azt néhány
éven belül emberek milliárdjai fogják naponta használni.
Ha nem ez a legjobb idő, akkor nem tudom, melyik lehet­
ne az.
Az ergonómia eddig elnyomott és alig megtűrt különc­
ségnek számított a számítástechnika világában. A számí­
tástechnikai cégek eddig nem voltak hajlandóak az ergo­
nómiát a termékfejlesztés fő kritériumai közé sorolni.
Ehelyett mindig a funkcionalitás és a teljesítmény volt a
cél, az ergonómiai szakemberek pedig mindig a ranglista
alján álltak, alig valamivel a technikai dokumentációk ké­
szítői felett.
A web-alapú cégekkel az ergonómia fontossága óriási
mértékben megnőtt, hiszen megváltozott a viszony a fel­
használói élmény és a vevők pénzének kicsalása között. A
régi világban, amelyben a legtöbb számítástechnikai cég
még mindig él, a vevők előbb fizettek egy termékért, az­
tán hazavitték, és csak később jöttek rá, milyen nehéz
használni. Mire rájövünk, hogy egy öt centi vastag köny­
vet kell ahhoz elolvasni, hogy kitaláljuk, hogyan kell a fe­
jezetcímeket megformázni, a csekkünket már rég bevál­
tották a redmondi bankban.
Persze tudom, hogy az utóbbi tíz évben a számítástech­
nikai iparban már sokat beszéltek az ergonómiáról. Meg­
értem a hagyományos számítástechnikai és szoftver­
cégeknél dolgozó tehetséges ergonómiai szakértőket is,
hiszen valóban nehéz feladat jó használhatóságot elérni
olyan rendszerek esetében, amelyek gyökerei még a DOS
korából származnak, amikor a félelem és reszketés az
alaprendszer részét alkotta. De alapvetően az ergonómia
mindezidáig azért volt másodlagos a számítástechnikában,
mert a vevők az eredménnyel nem szembesültek mindad­
dig, amíg a termékért nem fizettek.
A weben a helyzet fordított. A felhasználók már akkor
szembesülnek egy site használhatóságával, amikor egy
vállalattal üzletet akarnak kötni. A felhasználóknak már
azelőtt el kell igazodniuk egy site-on és meg kell találniuk
a terméket, mielőtt meghoznák a döntést, vajon elkölt-
sék-e a pénzüket. Az ergonómia akkor is elsőrendű, ha
egy site semmit sem akar eladni. Az interneten csupán a
hűséges felhasználók értékesek, és senki nem tér vissza az
olyan site-okra, amelyeket nehéz használni. Csak az olya­
nok térnek vissza, s kezdenek el bevételt termelni egy
site-on, akik már első alkalommal is pozitív felhasználói
élményt élnek át.
Fordult tehát a kocka, s a használhatóság olyan alapkö­
vetelménnyé vált, amely a hálózati gazdaságban a túlélés
elengedhetetlen feltétele. Csak a használható site-oknak
lesz forgalmuk. Ha a felhasználók egy elektronikus keres­
kedelmi site-on nem találnak meg egy terméket, azt nyil­
ván nem is fogják megvenni. A Szilícium-völgyben most
induló legtöbb internetes cég már rájött, hogy új techno­
lógiáik mindaddig esélytelenek, amíg használatuk nem
lesz végtelenül egyszerű. Valóban úgy tűnik, eljött az
ergonómiai szakemberek ideje, hogy a számítástechnikai
ipar eddigi ellenállását végre megtörve, eddig nem látott
számban lepjék el az internetes gazdaságot.
Bizonyos szempontból azonban a legrosszabb időket is
éljük. A jelen az emberi történelemben egyedülálló abból
a szempontból, hogy most történik meg először az, hogy
az emberiség elveszti uralmát eszközei fölött.
Az idők kezdete óta az ember mindig uralni tudta esz­
közeit. A kőkorszaki ember ismerte a kovakövet s tudta,
hogyan készítsen vele éles baltát. A középkorban a parasz­
tok tudták, hogyan készült az eke és hogyan szántsák fel
vele földjeiket. Azzal is tisztában voltak, hogyan bánjanak
ökreikkel. A közelmúltban az emberek még megértették
autóik működését: még ha nem voltak is képzett szerelők,
az 1950-es években a sofőrök tudták, mi van a motorház­
tető alatt, ismerték a különböző hangok jelentését és tud­
ták, hogyan szereljék meg, ha az a dög kikészült.

Összefoglalás: Az egyszerű webtervezés [ 389 ]

 Ma az átlagos felhasználó kész terrorban él. Megmagya­
Kattintva szavazunk
rázhatatlan időpontokban megjelenhet egy kék képernyő',
Minden egyes kattintással
és attól kell rettegni, hogy az adatok teljesen elvesznek.
szavazunk. E szavazatok
2000 évnyi haladást vesztettünk el, amit a racionális gon­
legtöbbje a leghasználha­
dolkodásjellemzett és olyan babonákhoz és hiedelmekhez
tóbb site-okra megy.
tértünk vissza, amikor is a felhasználók olyan mágikus
A nagy forgalmú site-ok
mondatokat kántálnak számítógépeiknek, amelyeket ők
ergonómiai szempontból
sem értenek, de remélik, hogy az eredmény üdvös lesz.
sokkal jobban vizsgáznak,
Csak nézzünk körül a világ munkahelyein, hány sárga
mint a híres vállalatok
jegyzetpapír csüng a monitorok oldalán, s azonnal világos
kisebb forgalmú site-jai.
lesz, mire gondolok. Minden egyes ilyen sárga papíron va­
1999-ben két csoportba
rázsigék és olyan lépések vannak felírva, amelyekkel a
osztottam ergonómiai
Nagy Gépnek kell áldoznunk. Ha az 5. lépés egy diasoro­
szabályaim megszegőinek
zatból kiadható anyagok nyomtatása helyett egy kecske
weboldaláit, s a nagy for­
feláldozása lenne, azt sokan ugyanolyan elszántsággal
galmú site-ok csupán két­
megtennék, mint ahogyan most egy olyan helyre kattin-
harmad annyi szabálysértést
tanak a képernyőn, amit nem értenek.
követtek el, mint a másik
A számítástechnikai ipar még rá is tesz egy lapáttal,
csoport tagjai.
amikor olyan hasonlatokat vezet be, mint a „varázsló",
A különbség leginkább a
pedig kimondottan bárgyú dolgok felett suhogtatja a va­
letöltési időknél jelentke­
rázspálcát.
zett: a nagyforgalmú site-ok
Nem kell eltűrnünk a számítástechnikai ipar zsarnoksá­
honlapjai átlagosan nyolc,
gát! Eljött az idő, hogy a gépekkel szemben felkeljünk
míg a kisebb forgalomú
az emberiség védelmében! Webfelhasználók, egyesüljetek
honlapok tizenkilenc má­
a hasznos site-ok körül! Csak a lassú letöltéseket veszít­
sodperc alatt töltődtek le.
hetjük!
Természetesen ez nem azért
Nem kell elfogadnunk a dolgokat úgy, ahogy vannak.
van így, mert ha egy site-
Most alkotjuk meg saját jövőnket, és elhatározhatjuk,
nak sok felhasználója van,
hogy az emberiséget és a jó tervezést helyezzük előtérbe,
akkor hirtelen elkezdi betar­
hogy a felhasználók visszanyerhessék uralmukat techno­
tani a szabályaimat.
lógiájuk, eszközeik és saját weboldaláik fölött. Egy bizo­
Az ok-okozati viszony ép­
nyos szinten ez a könyv arra ad recepteket, hogyan növel­
pen fordított. Előbb a site
hetjük forgalmunkat és eladásainkat a website-on azáltal,
törődik a használhatóságá­
hogy a használhatóság segítségével növeljük a felhaszná­
val, így egyre több felhasz­
lók elégedettségét. Egy másik szinten kiáltvány szól arról,
nálót vonz. Mivel a felhasz­
hogyan lakolhat meg a web a számítógépek bűneiért, és
nálók a könnyen használha­
hogyan szerezhetjük vissza azt az egyszerűséget, amely az
tó site-okat kedvelik, a ter­
emberiséget ismét megbékélteti eszközeivel.
vezési darwinizmus alapján
a leghasználhatóbb site-ok
maradnak fenn. A jó hasz­
nálhatóság több felhaszná­
lót, több eladást jelent,
tehát a site megerősödik.

[ 390 ] Jakob Nielsen: Web-design

Ajánlott olvasmányok

A webről rengeteg hasznos információ talál­

ható magán a weben. Ha sok URL-t adnék
itt meg, sokuk talán már nem is létezne,
s időpocsékolás lenne őket megnézni.
Ráadásul az URL-ek begépelése már önma­
gában is elég nehéz feladat, s amennyire
csak lehet, el kell kerülni.
 Ezért ahelyett, hogy URL-eket sorolnék itt fel, inkább
megadom ajánlott site-jaim gyűjteményének címét:
http://www.useit.com/hotlist
Eme URL begépelése után rengeteg más jó site-ra lehet
akár egérkattintásokkal is eljutni.
Még egy site-ot említek meg: ICeith Instone „Usable
web'-adatbázisa jól szervezett, és sok más, a webbel kap­
csolatos ember-számítógép interakcióval kapcsolatos site
is megtalálható itt:
http:/ /us able web. com

Könyvek
Ahogyan az előszóban már említettem, még mindig jól
tesszük, ha nyomtatott könyveket olvasunk, amikor vala­
mivel mélyrehatóan akarunk foglalkozni. A webes terve­
zésről szóló könyvek száma majdnem olyan sebességgel
nő, mint maga a web, ezért itt sem adhatok teljes listát.
Ehelyett az internetes listámra hivatkozom, melynek
címe:
http://www.useit.com/books
Sajnos sok, a webes tervezéssel foglalkozó könyv in­
kább árt, mivel nem felhasználóbarát megközelítést alkal­
maznak, s olyan designhoz vezetnek, ami lassan töltődik
le, nem világos felépítésű - de „menőnek" látszik. Eleve
rossz jel, ha a könyvet egy híres magazin tervezője, film­
rendező vagy olyan művészeti vezető írta, aki a nyomta­
tott médiában elért eredményeiről híres. Egy másik intő
jel, ha a könyvet átlapozva főleg olyan illusztrációkat lá­
tunk, amelyek nyomtatva gyönyörűek, vagy olyan képer­
nyőábrákat, amelyek modemen csak percek alatt töltőd­
nének le. Az ilyen könyvek csak a külcsínnel foglalkoz­
nak, s a belbecsre nem ügyelnek. A könyv olvasása azért
hátrányos a webhez képest, mert nem lépünk interakci­
óba a példákkal, vagyis nem használjuk, csak megnézni
tudjuk őket. Emiatt, hacsak nincs a szerzőnek külön érzé­
ke az interakciós technikákhoz, esetleg félrevezet, s olyan
terveket alkotunk, amelyek nyomtatásban jól festenek, de
a weben nem válnak be.

[ 394 ] Jákob Nielsen: Web-design

Ergonómia
Egész könyvet írtam a felhasználói tesztekről és egyéb er­
gonómiai módszerekről. Ez a könyv, a Usability Engineer-
ing (AP Professional), az ergonómia életciklus-központú
megközelítését és mindazokat a lépéseket elemzi, ame­
lyeket minden egyes fázisban el kell végezni. A könyv a
gyors és olcsó „diszkont-ergonómia"mellett kardoskodik,
vagyis minden olyan webtervező számára hasznos olvas­
mány lehet, akinek még nincs elege írásaimból.
A nemzetközi felhasználók támogatására is fel szeret­
ném hívni a figyelmet. Még ha a felhasználókat tartjuk is
folyamatosan szem előtt a tervezés folyamán, akkor is
könnyű csak a helyi felhasználóinkra és az ő igényeikre,
egyediségeikre gondolnunk. Ha nem látjuk őket, meg is fe­
ledkezünk róluk - holott a világ másik végén élők éppoly
fontosak lehetnek. Egyik könyvem, melyet Elisa dél Gal-
doval írtam, az igen fontos nemzetközi szemléletről beszél,
címe: International User Interfaces (John Wiley & Sons).
Szoktam még ajánlani Tony Fernandes könyvét, a Global
Interface Design-t (AP Professional), de sajnos már nem
kapható. Ha lehet, szerezzen be egy használt példányt!
A két könyv közt az a fő különbség, hogy míg az első az
interakció szintjén történő tervezésre - amilyen például a
különböző kultúrák, valamint az otthoni és a munkahelyi
viselkedés különbségeinek figyelembe vétele -, addig a
második az oldalszintű tervezésre helyezi a hangsúlyt.

Hipertext
A web csak a legutolsó a hiperszöveg-rendszerek sorában,
amelyek között szerepelt még az Apple-féle HyperCard, a
Xerox-féle NoteCards, sőt, még a Vannevar Bush-féle
Memex vízió is 1945-ből (bár az utóbbit végül sosem ké­
szítették el). Sokat tanulhatunk a webes tervezésről, ha
megnézzük, hogy ezek a korábbi rendszerek hogyan köze­
lítették meg a navigáció és a linkelés problémáját. Van egy
átható kutatási anyag, amelyet könyvemben, a Multimé­
dia and Hypertext: The Internet and Beyond-ban (AP Pro­
fessional) összefoglalok.
Az információs architektúrákról szóló további részlete­
kért érdemes elolvasni Louis Rosenfeld és Peter Morville
könyvét, az Information Architecture fór the World Wide
Web-et (0' Reilly).

Ajánlott olvasmányok [395]

 Webes technológia
Legalább egymillió könyv szól a HTML-ről. A jelenlegi
kedvencemre utalok az ajánlott könyvek listáján
(www.useit.com/books), de valószínűleg majdnem mind­
egy, melyiket olvassuk el, mindaddig, amíg az a HTML
megfelelő' használatát hangsúlyozza (vagyis hogy a
HTML-t szerkezetépítésre kell használni) és nem próbál
használhatóságot megnehezítő' trükköket tanítani. Jól le­
mérhetjük ezt, ha megnézzük, hogyan javasolja a főcímek
kódolását. A megfelelő HTML-ben olyan struktúrális tag­
eket használunk, mint amilyen a <H1>, <H2> stb., a kívánt
struktúráltság mélységétől függően. Ezzel ellentétben a
„veszélyes" HTML-ben <B><FONT SIZE=5> és hasonló,
megjelenítés-központú jelöléseket találunk.
A stíluslapokról szóló legjobb könyvet Hákon Lie és
Bért Bős írta Cascading Style Sheets, Second Edition:
Designing fór the Web címmel (Addison Wesley). A borí­
tón található fülszövegnek igaza van, valóban a szerzők
értenek a világon a legjobban a stíluslapokhoz, mivel ők a
Web Consortium stíluslap-projektjének vezetői.
Azoknak, akik a weboldalra kerülő képeket fogják elké­
szíteni, egy olyan könyvet kell elolvasniuk, mint amilyen
például a <designing web graphics.3> - How to Prepare
Images and Media fór the Web, melyet Lynda Weinmann
írt (New Riders), főleg, ha korábban nyomtatott képekkel
dolgoztak. Sok technikai különbség van (szín, felbontás és
fájlméret tekintetében), amelyek hatással vannak arra,
ahogyan a grafikai tervezőknek az Adobe Photoshop-hoz
hasonló eszközöket használniuk kell. Ebben a könyvben
részletesen tárgyalják a webre kerülő képek előállítási
módjait.
Végül tartaléknak ajánlom Philip és Alex Greenspun
Guide to Web Publishing (Morgan Kaufmann Publishers)
című könyvét. Nagyon vicces - mindazonáltal nagyon
hasznos is.

Olvassa el következő könyveimet!

Végül pedig azt ajánlom, hogy olvassa el a következő
könyvemet! Ahogy arról részletesen szóltam a bevezető­
ben, a két könyvem közötti különbség egyszerű. Ez a
webes ergonómia kérdéskörének azt a részét tárgyalja,
hogy „mit" kell tenni ahhoz, hogy egy könnyen használ­
ható site-ot kapjunk. A második könyv pedig, amelynek a

[ 396 ] Jakob Nielsen: Web-design

tervek szerint Ensuring Web Usability lesz a címe, arról
szól majd, „hogyan" kell azt megtenni. Azokat a módsze­
reket és eljárásokat tárgyalja, amelyekkel még többet tud­
hatunk meg a felhasználók viselkedéséről, adatokhoz jut­
hatunk saját ügyfeleinkről és arról is, hogyan kezelik ak­
tuális site-unkat. A következő könyvemmel kapcsolatos
információkért időnként látogasson el a weboldalamra is,
amelynek címe: www.useit.com.

Ajánlott olvasmányok [ 397 ]

 1
Ergonómia - a munka gazdaságos megszervezese, az esszeru erőkifejtés tudománya.
2
A könyvben szereplő becslések alapja mindig a mű születésének ideje, azaz 1999.
3
Hyper Text Markup Language - a dokumentumok megjelenítését és kapcsolódásait
leíró nyelv.
4
Link = hivatkozás, kiemelés, kapcsolat.
5
GUI - grafikai felhasználói felület.
6
WYSIWYG = What You See Is What You Get, (azt kapod, ami előtted van), vagyis a
szerkesztés közben látott kép megegyezik a későbbi állapottal.
7
First Customer Shipment = első vásárolható példány.
8
Personal Digital Assistant = digitális személyi asszisztens.
9
Többprocesszoros nagyszámítógép.
10
Integrated Service Digital Network - integrált szolgáltatású digitális hálózat.
11
Modemek - az érkező digitális adatokat hangjellé, a hangjeleket digitális jellé alakító
segédberendezések.
12
Uniform Resource Locator - az interneten elérhető információk forrásainak
azonosítására szolgáló cím.
13
HTTP - Hyper Text Transfer Protocol - hálózatokon dokumentumok átvitelét leíró
adatkapcsolat.
14
Nem felbomló, olyan kapcsolat, amely aktív marad.
15
Felhasználói felülettervezés.
16
MSN=Microsoft Network
17
A képen a klip hossza, 34 másodperc szerepel.
18
Imagemap: olyan kép, aminek különböző területei különböző linkeket képviselnek.
19
Az ún. streaming videót már letöltés közben is el lehet kezdeni nézni, nem kell
megvárni, amíg az egész letöltődik.

Jegyzetek [ 399 ]
Név- és tárgymutató
1998-as Naganói Olimpiai Játékok 322
3D
navigáció 156, 222
helytelen használata 156-157
virtuális valóság 157
mikor használjuk 159-160
3D-s grafika 156

adat, webes adatok élete 43

adatpaca 27
aggregáció, navigáció 221
ALOM Technologies, extranetek 268
ALT-attribútumok 303-307
AltaVista
keresések, helyettesítő' kifejezések, 240
súgó 130
ALT-szövegek, tippek 306-307
ALT-tagek, képek 305
American Airlines 171
amerikai törvény a hátrányos helyzetűekró'l 297
Amundsen, Claire, Proven Edge Inc. webmester 48
AnchorDesk 51-53
hipertext 115
linkek 221
site-részek 224
animáció 143
átmenetek dimenziójának jelzése, 145
átmenetek folyamatosságának bemutatása 145
figyelemfelkeltés 147-149
grafikai ábrák gazdagítása 146
háromdimenziós struktúrák, azok megjelenítése 146
időbeli változás illusztrálása 145
problémák az ~val 146
Apple, GUI tervezés 27
appletek 256-260
„Mégsem "-gomb 259
tartalom-appletek 258
funkcionális appletek 256-258
navigáció, 256, 258-259
folyamatjelzők 259
archív URL-ek 249-250
ARUP Laboratories 47
ASCII, videofeliratok 152
AskJeeves, emberi nyelvi keresők 243

Név- és tárgymutató [ 403 ]

asszociatív linkek 195
AT&T, navigáció 191
audio 154-155
autók, internet-kapcsolattal rendelkező' Mercedes-Benz 28
Autotrader, összehasonlító táblázatok 217

állomány méretéről 134

átláthatóság
Hertz, 107
írás a webre 104, 106
látáskárosultak számára 302
Mainspring 110

Barnes & Noble, helyesírásellenőrzők a kereséseken 230

Battery Plánét 167
beágyazott linkek 195
beágyazott stíluslap 81,83
Bell Labs, sávszélesség 364
Berners-Lee, Tim 36, 85
Berst, Jesse, AnchorDesk 221
betűtípusok
szín, HTMLkód 31
platformfüggetlen megjelenítés, 25-26
látáskárosult felhasználók 302
írás a webre, olvashatóság 125-126
béta-verziók 33
Bohemialab 31
Bős, Bért: Cascading Style Sheets, Secon Edition: Designing fór the Web 396
böngészőablakok 67
böngészők 218, lásd még Internet Explorer; Netscape
-jövője 362-363
ablakok megnyitása 67
alapbeállítások kezelése 286-288
beszédalapú böngészők 38
intranetek tervezése 265
különbségek a - között 38-41
megjelenítés-alapú tervezés 37
navigáció 189
nyomtatási funkciók 94
régebbi verziók, linkcímek 60
régi verziók mentése tesztelési célokból 36
szemantikus kódolás 38
színei 62-70
válaszidők 45
verzióváltás 33

[ 404 ] Jákob Nielsen: Web-design

C|net 92
oldaltervezés 46
Campaign Live, metaforák 180
cascading style sheets (CSS). lásd stíluslapok
Cascading Style Sheets, second Edition: Designing fór the Web 396
céloldalak 20
linkek 66
görgetés 115
keresések 238
Christian ScienceMonitor, lineáris navigáció 200-201
címek, website-ok 246-247
Citibank, hirdetési bannerek 81
ComicChat, felhasználók által készített tartalom 256
Cosmopolitan magazin 385
Cubeland 381

Datatrace Inc. 92
dátumok, nemzetköziség 318
Dél Galdo, Elisa, International User Interfaces 395
diszlexia 311
design, lásd még webdesign
extranetek tervezése 266, 270
felbontásfüggetlen design 29-31
felhasználói felület tervezése, általános alapelvek 22
honlapok, lásd honlapok
intranetdesign, lásd intranet-design
nemzetköziség, lásd nemzetköziség
platformfüggetlen tervezés 25-26
stíluslapok, egységesítés 82-83
URL-ek, lásd URL-ek
direkt marketing 367
DisCopyLabs 103
dokumentáció
extranetek 129
irányelvek ~ írására 131
~ írás a webre 129-131
dolgozói termelékenység, intranetek javítása 264, 270, 276
dolgozók, webhozzáférés kezelése 284-285
domainnevek 246
~ megválasztása 247
domainek, azok végzó'dései 319-320

Ede, Meghan 233

e-mail 277
kapcsolati tokenek 369

Név- és tárgymutató [ 405 ]

e-mail emlékeztetők, Rite Aid 384
Encarta Online, bejövő linkek 74
ergonómia, lásd még webergonómia
felhasználóbarát website-ok 383
intranetek
költség-haszon elemzés 274, 276
nemzetközi használhatóság, 290
oldalak megtalálásának ideje, 274
terepgyakorlatok 290, 292-293
linkek, problémák 195
nemzetközi használhatóság, lásd nemzetköziség
szoftver 10
telefon 368
válaszidők, azok megjósolhatósága 42-45
website-ok 388-390
ergonómiai laboratóriumok a nemzetközi tesztekhez 339-340
ergonómiai tanácsadók
~ keresése 320, 333
lényeget kiemelő videofelvételek 340
nyelvi nehézségek 333-334
ergonómiai tanulmányok
áttekinthetőség 104
emberi tényezők kutatása 42
gördítés 112, 115
írás a webre 104
keresések 224
lekérdezések 233
letöltések gyorsítása 42
linkszínek 64
logikai keresések 227
modemes felhasználók 48
monitorok 286
nagy mennyiségű szöveg olvasása 141
navigáció, 189, 202
navigációs lehetőségek 206
online-olvas ás 101, 103
szóhasználat 188
tartalom 100
humor 101
URL-ek olvasása 248
ergonómiai tesztek, lásd nemzetközi használhatósági tesztek
Európa Parlament, nyelvválasztás 328-329
Excite 234
keresések, helyettesítő kifejezések 241

[406]jakob Nielsen: Web-design

Expedia 168
extranetek 266, 270
- összehasonlítása hagyományos website-okkal 267
- összehasonlítása intranetekkel 267
ALOM Technologies 268
dokumentáció 129

felbontásfüggő oldalak Pepsi, 30

felbontásfüggetlen tervezés 29-31
felhasználó által irányított navigáció 214, 217
linkek 218
site-térképek 221
felhasználóbarát megközelítés 383, 394
felhasználói felület, specifikációk 28
felhasználói felület tervezése, általános alapelvek 22
felhasználók által készített tartalom 256
felhasználók
- tájékoztatása a hosszú, multimédiás letöltésekről 44-45, 134
a web- nemzetiségi megoszlása 314
ALT- attribútumok 303, 305-307
beszédhibás - 308-309
diszlexiás - 311
értelmi fogyatékos - 309-310
halláskárosult - 308
internet, szubjektív megelégedettség 270
intranetek, tesztelés 289-290
képmagyarázatok 305
áttekinthetőség 302
betűtípusok 302
keresőprogramok 303
kereső - 224-225
kifelé mutató linkek 66, 69
látáskárosult - 302
linkkövető - 224
miért csak átfutják? 106
mozgáskorlátozott - 309
vegyes viselkedésű - 224
web-ról készült statis;ztikák 348
feliratozás, filmek 150
ASCII 152
Fernandes, Tony, Global Interface Design 395
Ford 73
Forrester Research, visszatérő' forgalomra vonatkozó felmérés 382
főcímek 100-101

Név- és tárgymutató [ 407 ]

 online-főcímek és nyomtatott főcímek 124
útmutató ~ írásához 124-125
frame-ek 85-86
inline ~ 91
keret nélküli ~ 87
meta-oldalak 91
miért ne hasznájuk? 87, 91
mikor használjuk? 91
navigáció 86
nem hagyományos számítógépek 87
Netscape 2.0 86
szerzői jogok 91
TotalNews 91
URL-ek 86
Francia Nyílt Teniszbajnokság, Roland Garros, website-ok 323
franciaországi útmutató, website-ok 320
Franzén, Kristófer 233

Gates, Bili, Business @ the Speed ofTIwnght 300

Gentner, Don, nem-Macintosh-típusú felhasználói felület 351
Global Interface Design 395
Gold, Rich 354
Google, emberi nyelvi keresések 243
gördítés
céloldalak 115
navigációs oldalak 115
Slate 116
GUI 217-218
GUI-tervezés
kutatás és fejlesztés 27
platforfüggetlen tervezés 25
GUI-stíluskalauz 218
grafika 134
felbontásfüggetlen tervezés 29
képek újrafelhasználása 46
letöltési sebesség 46
mikor használjuk? 135
Sony 135
Starfire 137-138
grafikus felhasználói felületek, WYSIWYG 82

halszem navigáció
Inktomi 211
Loooksmart 209-210
MaMaMedia 214

[ 408 ] Jákob Nielsen: Web-design

hangposta 368
hardver, webes hozzáférés kezelése, 285-286
hardver-korlátok (a média és az internet integrációja) 372-373
használati utasítások, lásd dokumentáció
háromdimenziós struktúrák megjelenítése, animáció 146
hátrányos helyzetűek támogatása
beszédkárosult felhasználók 308-309
diszlexia 311
értelmi fogyatékosok 309-310
halláskárosult felhasználók 308
hasznos technológiák 299
hátrányos helyzetű felhasználók 298
látáskárosult felhasználók 302-307
mozgáskorlátozott felhasználók 309-310
multimédia a hátrányos helyzetűek számára 155
rossz helyesírók 311
Web Acce s sibility Initiative 298-299
hedonikus bérmodell 276
helyesírás-ellenőrzők, URL-ek 248-249
helyettesítő kifejezések, kulcsszavak 237, 240
Hertz, gyors áttekinthetőség 107
hibák, hibák leírása 248
hibás magyarázatok 248
hierarchikus felépítés, navigáció 202-203
hipertext
-feltördelése 112
a - hosszú távú értéke 12
AnchorDesk 115
csúcsára állított piramis elve 112
hipertextlinkek, 55. lásd még linkek
hirdetés
bannerek, Citibank 81
bejövő linkek 74
URL-ek 250
IBM 252-254
hitelesség, website-ok 92
honlapok 166
- és belső oldalak 178-179
-funkciói 166, 168
- szélessége 174
American Airlines 171
beköszönő oldalak 176
intranetek 279-280
mélyreható linkelés 179
navigáció 168

Név- és tárgymutató [ 409 ]

 United Airlines 171
hordozható eszközök
internet-hozzáférés 353-354
Qubit Technology 355
HotWired
olvashatóság 128
oldalcsonkolás 123
Sony 128
HTML
nemzetközi karakterkódok 315
URL-ek 247
HTML 4.0, inline frame-ek 91
HTML-kód, karakterszín 31
HTTP (HyperText Trsafer Protocol) 51
humor, írás a webre 101, 111
Hunterian Museum, válaszidők 132
Hurst, Mark 164

IBM
emberi tényezők kutatása 42
ThinkPad 108
URL-ek, hirdetés 252-254
idő
nemzetköziség 318
Infoseek
hirdetési linkek 78
keresések 238
kivonatok 236
inline frame-ek, HTML 4.0 91
Instone, ICeith, „Usable web” adatbázis 394
integráció
a web és a sugárzott televízió 371
keresőprogramok és site-ok 238
videoklip 374
interface szabványok, vásárlókosár 188
internet
-hozzáférés 348
filmek sugárzása 374
hardverkorlátok, integrált médiaszolgáltatások 372-373
szubjektív megelégedettség 270
interneten közzétett videó 374
Internet Explorer (IE) 22, 37, 60
internetkapcsolat 49
gyors letöltés 48

[410] Jákob Nielsen: Web-design

 TI vonal 48
intranetdesign 264
böngészők 265
Sunweb 270, 275, 282-283
intranetek
dolgozói termelékenység javítása 270, 274
extranetek 266-267, 270
felhasználók, tesztelés 289-290
hittérítés 282
honlapok 279-280
katalógusok 279
keresések 280
keresőprogramok 279
kommunikáció 276, 278
linkek 278
~ karbantartása 279
nemzetközi használhatóság 290
projekt oldalak, linkek 278
stíluslapok 83
ISDN vonalak 365
ITN, videó 153

írás a webre 100-122

áttekinthetőség 104, 106
dokumentáció 129, 131
ergonómiai tanulmányok 104
főcímek 124-125
minimális mennyiségű szöveg 101
nyelv 111-112
oldalcímek 123
oldalcsonkítás 112
olvashatóság 125-126
útmutató 100-101

JavaWorld, kifelé mutató linkek 72-73

kapcsolati zsetonok, e-mail 369

ICarlgren, Jussi 233
keep-alive kapcsolatok, HTTP 1.1 51
kenyérbél, navigáció 206
Looksmart 207
keresés
ergonómiai szakértők ~e 320, 333
önállóan végzendő tesztek alanyainak ~e 342

Név-és tárgymutató [411]

keresőgombok 225
keresőprogramok
intranetek 279
kivonatok 231, 233
kulcsszavas keresések 237
navigáció 189
site-ok, integrációjuk 238
szöveg-beviteli mezők 233
webhozzáférés kezelése 288-289
keresési eredmények oldal 230-231
keresési találatok
csoportosítás 234
fontossági sorrend 231
keresések 224
Barnes & Noble 230
céloldalak 238
Sím Microsystems, 244
csoportosítás 235
emberi nyelvi keresések 243
helyesírás 310
helyettesítő kifejezések
intranetek 280
keresési eredményoldalak 230-231
keresőgombok 225
kivonatok 233
korlátozott keresések 225,228
kulcsszavak 233, 237
lekérdezések, statisztikák 237
logikai keresések 227
site-részek 225, 228
Microsoft, 226
többnyelvű keresések 331-332
többszavas keresések 233
szöveg-beviteli mezők 233
keresési találatok fontossági sorrendje 231
keret nélküli frame-ek 87
képek, ALTtagek 305
képek 134. lásd még grafika
ALTszövegek 303-305
-kicsinyítése 135,139-141,143
képernyő felolvasók 299, 302
képernyő kijelzők, képpontok 18
képernyők, lásd monitorok
képernyőn levő hely, MapQuest 18-22
képernyőről olvasás 101,103

[412] Jákob Nielsen: Web-design

képmagyarázatok 305
képpontok
felbontásfüggetlen tervezés 29
képernyő 18, 27, 28
kijelző aránya 22
képregényelrendezés 143
képregények, Starfire, mint képregény 141
képszemét 27
kifelé mutató linkek 66
~ indokai 70
~ megválasztása 70
felhasználók tájékoztatása 69
JavaWorld 72-73
The Mining Company 70
kivonatok
Infoseek 236
kommunikáció, intranetek 276-278
kódolás 36
megjelenítés-alapú ~ 36
szemantikus ~ 36-38
korlátozott keresések 225,228
költség-hatékonyság elemzés, intranetek 274-276
könyvjelzők, fordítások 331
könyvek 373
könyvtárak, intranetek 279
központozás, nemzetköziség 319
kulcsszavak
helyettesítő kifejezések 237, 240
keresések 233, 237
keresőprogramok 23 7
kulturális különbségek, nemzetközi használhatóság 315
kutatás és fejlesztés, GUI tervezés 27
különbségek
extranetek és intranetek között 267
extranetek és hagyományos website-ok között 267
intranetes és internetes tervezés között 265-266
nemzetköziség, regionális különbségek 332

L10N (nemzetköziség) 315

lekérdezések
keresések
több szó 233
statisztikák 23 7
kulcsszavak 237
letöltés 48

Név-és tárgymutató [413]

 grafika, sebesség 42, 45, 46
multimédia, a felhasználó tájékoztatása a DVDWave, navigáció 199
lényegkiemelő képkicsinyítés 135, 139-141
Lie, Hákon, Cascading Style Sheets, Second Edition: Designing fór the web 396
lineáris navigáció 200
linkcímek 60-62
linkelt stíluslapok 81
linkek 51, 55. lásd még hiperlinkek
AnchorDesk 221
Anchor-szövegek 55, 58
asszociatív linkek 195
beágyazott linkek 195
bejövő linkek, lásd bejövő linkek
céloldalak 66
egy adott oldalra utaló URL-ek 64
emberek 66
használhatósági problémák 195
hibák 15
intranetek 278
jelölése 195
kifelé mutató linkek 66
kiindulási oldalak 66
külső site-okra mutató ~ek 66
linkcímek 60
navigáció 195
news.com 55
oldalon belüli linkek 115
reklámlinkek 77
supersite-ok 70
szelektív linkelés 218
szerkezeti linkek 195
színek 62, 64
kék 64
New York Botanical Gardens 65
Razorfish 62
The Blne Dót 62
linkkövető felhasználók 224
logikai keresések 227
lokalizáció avagy nemzetköziség 315
Looksmart
halszem navigáció 209-210
kenyérbél 207
mélységi és szélességi navigáció 207
Louvre Múzeum, nyelvválasztás 326
magazinok 373

[414 ] Jákob Nielsen: Web-design

Mainspring, áttekinthetőség 110
MapQuest 18-22
média
- különböző formái 366
-bán dolgozók, a - jövője 375
internet, integráció korlátái 372-373
nyomtatott ~, - jövője 372, 375
Media Info 56
megjelenítés-alapú kódolás 36
megjelenítés-specifikus utasítások és tartalom szétválasztása 38
megvalósítás
nyelvválasztás -a 324
stíluslapok -a 81
Mercedes Benz, internetkapcsolattal rendelkező autók 28
metaforák 180
META-tagek
kulcsszavak 233
oldalleírások 231
meta-oldalak, frame-ek 91
- gyengeségei 180
- indokai 180
- a webre
telefon 366-367,369
televízió 365
Bemarnet 184
bevásárlókocsi 180
Campaign Live 180
írás a webre 111
Southwest Airlines 182
The Monster Board 187
Voyager 186
Metcalfe, Bob, Metcalfe törvénye 349
„Mégsem"-gomb, appletek 259
mélységi tervezés, navigáció 203
mérések, nemzetköziség 319
Microsoft
keresések 226
navigáció 219
Sitebuilder, kifelé mutató linkek 66, 68
modemek, 49, lásd még internetkapcsolat
monitorok
-jövője 373
- mérete 27
- méretek megoszlása 1997-ben és 1999-ben 27-28
ergonómiai tanulmányok 286

Név-és tárgymutató [415]

 webTV 356
Morkes, John, ergonómiai tanulmányok (nebraskai turizmus) 104
Mosaic 37, 137
mozgássérültek, nehézségeik 309
mozifilmek 366
Multimédia and Hipertext: The Internet and Beyond 395
multimédia 131, 134
~ hátrányos helyzetűek számára 155
animáció, lásd animáció
filmek 149
hangok 154-155
válaszidők 134
művészi avagy mérnöki szemlélet, webes tervezés 11-12
Myst 154

National Center fór Accessible Media 302

navigáció 188
~ 3D-ben 156
~ értelmi fogyatékosok számára 310
3D, 222
appletek 256, 258-259
AT&T 191
böngészők 189
eligazodás megkönnyítése 221
ergonómiai tanulmányok 189, 202
navigációs tehetőségek 206
felhasználó által irányított ~ 214, 217
linkek 218
site-térkép 221
felhasználók 25
frame-ek, keretek 85-86
halszem navigáció
Inktomi 211
Looksmart 209-210
hierarchikus felépítés 202-203
Hol j ártani már? 191
Hol vagyok? 188-189,191
Hova mehetek innen? 191
intranet design-szabványok 281
kenyérbél 206
lineáris navigáció 200
mélység és szélesség, Looksmart 207
navigációs sáv 203, 206
oldaltervezés 18
problémamegoldás, honlapok 164

[ 416 ] Jakob Nielsen: Web-design

 Quick Compare tulajdonságok 195
site-ok azonosításának szabályai 189
site-ok felépítése 198,202-203
szélességet hangsúlyozó design 203
szoftverek, problémáik 218
website-ok
1996-os Olimpiai Játékok 198
Christian Science Monitor 200-201
Looksmart 207
Microsoft 219
news.com 204-205
Olimpiai Bizottság 196
navigációs oldalak, gördítés 115
navigációs sávok, useit.com 203
nem hagyományos számítógépek
frame-ek 87
hordozható eszközök, internet-hozzáférés 353-354
szemantikus kódolás 38
webTV, internet-hozzáférés 354
nem Macintosh típusú felhasználói felület 351
nemzetközi bevizsgálás 319-320
nemzektözi használhatóság
nemzetközi bevizsgálás 319-320
~ tesztelésének módszerei 336
ergonómiai laborok 339-340
magunk megyünk az adott országba 336-33 7
távoli felhasználói teszt 337-338
nemzetközi felhasználói teszt 333
hány országban teszteljünk? 335
megköszönni a résztvevőknek 335
nyelvi problémák a résztvevőkkel 333-334
osztályzatok 341
önállóan végzett tesztek 341, 344
résztvevők kiválasztása 342
website-ok, Sun Microsystems 342
nemzetköziség
~ vagy lokalizáció? 315
kulturális különbözőségek 315
nemzetközi felhasználói teszt 333
nyelvválasztás, lásd nyelvválasztás
regionális különbségek 332-333
site-tervezés 318
tesztelési módszerek 336
NetFlix 171
NetMeeting 338

Név-és tárgymutató [417]

Netscape 37
statisztikák azokról, akik verziót váltottak 34
Netscape 2.0, frameek 86
News.com
Anchor-szövegek 59
hosszú cikkek 112
linkek 55
navigáció 205
szélességet hangsúlyozó navigációs design 204
Newsweek 175

nyelvválasztás
- megvalósítása 324
jelek a ~ra 325, 330
nemzetköziség 330-331
nyelv megváltoztatása 331
website-ok 325
Európa Parlament 328-329
Louvre Múzeum 326
The National Palace Museum (Tajvan) 324
Világbajnokság 327
nyelvi nehézségek, ergonómiai szakemberek 333-334
nyelvek
-megváltoztatása 331
- megválasztása 324
írás a webre 111-112
nyelvváltás 331
nyomtatás 94
dokumentumok nyomtatható verziója 95-96
PostScript állományok 96
nyomtatók, felbontásfüggetlen tervezés 30-31

oldalkivonatok, lásd kivonatok

oldalleírások, META-tagek 231
oldalméret, letöltési sebesség 48
oldaltervezés 17, 22
Olimpia 322
Olimpiai Bizottság 196
Olimpiai Játékok, 1996, navigáció 198
Outing, Steve, „Stop the Presses” 56
outsourcingba adott intranet-design 284
összehasonlító táblázatok 215
Autotrader 217
összeköttetés, sebesség 46

[ 418 ] Jákob Nielsen: Web-design

Pathfinder 24
PC/Computing, ergonómiai tanulmányok (monitorok) 286
PDA-k 353-354
Pepsi, felbontásfüggetlen oldalak 30
PlanetOasis, 3D 159
platformfüggetlen tervezés, betűtípusok 25-26
platformfüggetlen tesztelés, Bohemialab 31-33
platformváltás 37
PostScript-állományok, nyomtatás 95-96
problémamegoldás a honlapokról 164
programok, partnerprogramok 179
projekt-oldalak, intranetek 278
projektvezetés, hibák 15
Proven Edge Inc. 48

Qubit Technology, hordozható eszközök 355

Quick Compare-tulajdonságok, navigáció 195

regisztráció, bejövó'linkek 76
Rite Aid, e-mail emlékeztetők 384

Satum 164
sávszélesség, lásd még válaszidők
a-jövője 363-365
ISDN vonalak 365
Seidman, Róbert, anchor-szövegek 58
Serco 166
Sitebuilder, kifelé mutató linkek 66, 68
site-ok, keresőprogramok integrációja 238
site-részek 222-224
site-térképek, felhasználó által irányított navigáció 221
site-tervezés 18, 163
Sony 135-136
Spool, Jared 164
felhasználói felület tervezése 64
Starfire 137-138, 150
Statisztikák, felmérések
a Netscape verziót váltókról 34
honlapok, szélességük 174
keresési kifejezések 237
webfelhasználók nemzetiségi megoszlása 314
webfelhasználók 348
website-okról 347
stíluslapok 38, 81-83

Név- és tárgymutató [ 419 ]

 - megvalósítása 81
- szabványosítása 82-83
egymásba ágyazott stíluslapok (cascading style sheets, CSS) 81
intranetes példák 83
kikapcsolt - 84
linkelt - 81-83
útmutató a -hoz 84-85
Sun Microsystems
animáció 148
céloldalak 244
intranetek 265
nemzetközi felhasználói teszt 342
Starfire 137-138, 150
Sunweb
intranetek, tesztelés 291
intranet- tervezés 282-283

szabványok
- az intranetes designra 280-281
interface ~, bevásárlókocsik 188
intranet-design, útmutató 281-282, 284
szemantikus kódolás 36, 38
nem hagyományos számítógépek 38
szerkezeti linkek 195
szerverek, válaszidők 45
szerzői jogok, frame-ek 91
színek
színház 366
színmélység 29
szintetizátorok 302
szoftver
~ek életútja 43
navigációs problémák 218
szoftvertelepítések megmaradási törvénye 33-35
szóviccek, nemzetköziség 315
szövegbeviteli mezők, keresések 233
szubjektív elégedettség, internet 270

TI-vonal 48, 364

tartalmi appletek 258
tartalom 99
- és megjelenítés-specifikus utasítások, ezek elválasztása 38
ergonómiai tanulmányok 100
felhasználók által hozzátett tartalom 256
hibák 15

[ 420 ] Jákob Nielsen: Web-design

tartalom helyesírás-ellenőrzése 103-104
tartalom nyelvtani ellenőrzése 103-104
tartalom olvasószerkesztése 103-104
távoli felhasználói tesztek hátrányai 338
Tbid-navigáció 192
telefonok
trendek 349
használhatósági problémák 368
~ és a web 366-367, 369
telefonos marketingesek 367
televízió 366, 373. lásd még webTV
-és a web 365,370-370
web hozzáférés -val 370
template-ek, intranet designok (szabványok) 281
terepgyakorlat
intranetek, ergonómia 290, 292-293
videofelvétel készítése 292
testreszabott hírsugárzás 371
tesztelés, lásd még nemzetközi felhasználói teszt
intranetek 289-290
platformfüggetlen tervezés 31-33
ThinkPad 108
Tiger Lily 177
Tognazzini, Bruce
Apple 27
Starfire 137-138
Tornaiak' s Realm 388
TotalNews, frame-ek 91
többnyelvű keresések 331-332
többnyelvű site-ok 320-322
Travel Net 330
többszavas keresések 233
többszörös megjelenítés, animáció 146
Trace Center, segédberendezések 299
Travel Net, website-ok 330
Traxler, Edward, különböző böngészőkben másképp megjelenő oldalak 38-40
trendek 362. lásd még jövő
jóslatok 350-352
külvárosok 348
telefon 349
web 353
Tufte, Edward, The Visual Display of Quantitative Information 27, 160

University of Glasgow Hunterian Museum, válaszidők 132

URL-ek (Uniform Resource Locator)

Név- és tárgymutató [ 421 ]

 -tervezés 246-247
archív URL-ek 249-250
bejövő linkek 74
csonkolás 248
ergonómiai tanulmányok, URL-ek olvasása 248
helyesírás 248-249
hirdetés 250
IBM 252-254
HTML 247
linkek 64
régi ~ek támogatása 250-251
USA Today 106
útmutató a -hez 248-249
Y2IC 251
„Usable web” adatbázis, Instone, ICeith 394
User Interface Engineering, tanulmány a linkszínekről 64
útmutató
- a főcímek írásához 124-125
- a korlátozott keresésekhez 225
- a linkcímekhez 60, 62
- a stíluslapokhoz 84-85
- a webre íráshoz 100-101
- az intranetes designszabványokhoz 281-282, 284
- az olvashatósághoz 125-126
- az URL-ekhez 248-249
- dokumentáció írásához 131

válaszidők 44
Hunterian Museum 132
keep-alive kapcsolatok 51
- megjósolása 44
állományméretek jelzése 44-45
multimédia 131-134
szerverek 45
website-ok 46
vállalatok
ALOMTechnologies, extranetek 268
AltaVista 240, 130
American Airlines 171
AnchorDesk 50, 51, 115
ARUP Laboratories 47
AskJeeves, emberi nyelvi keresések 243
AT&T, navigáció 191
Autotrader, összehasonlító táblázatok 217

[ 422 ] Jakob Nielsen: Web-design

Barnes & Noble, helyesírásellenőrzés 230
Battery Plánét 167
Bell Labs, sávszélesség 364
Bemarnet, metaforák 184
Bohemialab 33
Cinét 46, 92
Campaign Live, metaforák 180
Christian Science Monitor, lineáris navigáció 200-201
Citibank, hirdetési bannerek 81
ComicChat, felhasználók által készített tartalom 256
Cosmopolitan magazin 385
Cubeland 381
Datatrace Inc. 92
DisCopyLabs 103
DVDWave, navigáció 199
Encarta Online, bejövő linkek 74
Excite 234
Expedia 168
Ford 73
Google, emberi nyelvi keresések 243
Hertz, gyors átnézhetőség 107
HotWired 123, 128
IBM 252-254
Infoseek 236, 238
Inktomi, halszem navigáció 211
Looksmart 207, 209-210
Mainspring, könnyű áttekinthetőség 110
MaMaMedia 214, 231
MapQuest 18, 22
Microsoft 219, 226
National Center fór Accessible Media 302
NetFlix 171
Neuromedia, navigáció 192
New York Botanical Gardens, linkszínek 65
New York Times, webTV 361
News.com 55, 59, 112, 204-205
Newsweek 175
Olimpia 322
Olimpiai Bizottság 196
Pathfinder 24
Pepsi 30
Planetark, frame-ek 88
PlanetOasis 3D, 159
Proven Edge Inc. 48

Név- és tárgymutató [ 423 ]

 Qubit Technology, hordozható eszközök 355
Razorfish, linkszínek 62
Rite Aid, e-mail figyelmeztetések 384
Satum 164
Serco 166
Slate, görgetés 116
Sony 126, 135
Sun Microsystems 148,207,212,244
Sunweb 282-283, 291
The Blues Dót, linkszínek 62
The Monster Board, metaforák 187
Time 119
Tomalak's Realm 388
TotalNews, frame-ek 91
Travel Net, többnyelvű site-ok 330
United Airlines, honlapok 171
University of Glasgow, válaszidők 132
USAToday 91,106
useit.com, navigáció 203, 206
Voyager, metaforák 186
web Consortium, CSS 84
Xerox PARC 354
Xerox 195,215
xxx-bannerek 176
ZDNet, többszörös keresések 235
valós idejű események, közzététel a weben (nemzetköziség) 318
váltakozó viselkedésű felhasználók 224
vevői visszajelzés, sebesség (ARUP Laboratories website) 47
verzióváltás
böngészők 33
webes technológia 33, 35-36
videó, 149
hangminőség 150
~ sugárzása interneten 374
különleges szempontok 150
streaming ~ avagy letölthető ~, 150-152
feliratok 150
ASCII 152
videoklipek, integráció 374
videofelvételek, terepgyakorlatok 292
virtuális valóság 3D, 157
virtuális URL-ek, archív URL-ek 250
„Vissza"-gomb 191
Voyager, metaforák 186

[ 424 ] Jákob Nielsen: Web-design

WAI (Web Accessibility Initiative) 298-299
web
a ~ és a telefon 366-367,369
a ~ és a televízió 365, 370-371
direkt marketing 367
hosszú-távú tendenciák 353
írás a-re 100-122
Jakob Nielsen hosszútávú jóslatai a ~ről 350-352
metaforák a -re
statisztikák a felhasználókról 348
televízió sugárzás, integráció 371
web-böngészők, lásd böngészők
Web Consortium, CSS 84
webCrawler 233, 237
web-design, lásd még design
dokumentumok nyomtatható verziói 94
hibák 14-15
megszokások 217
MESEJOO website-ok 380-383
művészi avagy mérnöki 11-12
navigáció, felhasználók 25
oldaltervezés, lásd oldaltervezés
platformfüggetlen design 25-26
site-tervezés 18
web-ergonómia, 10. lásd még ergonómia
-jelentősége 10-11
linkcímek, lásd linkcímek
linkek, színek 62
válaszidők 15
webes adat, életút 43
webes technológia verzióváltása 33, 35-36
web-hozzáférés, kezelése
böngésző' alapbeállítások 286-288
dolgozók- 284-185
hardver szabványok 285-286
keresőprogramok 288-289
weboldalak
életútja 43
site-részek 222-224
termékkategória oldalak 108
- avagy honlapok 178-179
website-ok azonosítása 189
website-ok felépítése, navigáció 198, 202-203
website-ok, lásd még vállalatok

Név- és tárgymutató [ 425 ]

 „készülőben” 164
böngészők közötti különbségekről szóló ~k 38
céloldalak, Sun Microsystems 244
e-mail emlékeztetők, Rite Aid 384
felhasználóbarát ~ 383
fordítás 320, 322
halszem navigáció 209-211
használhatóság 388-390
hirdetési URL-ek, IBM 252-254
hitelesség 92
Inktomi 211
kenyérbél navigáció, Looksmart 207
keresések
AltaVista 240
AskJeeves 243
Barnes & Noble 230
Excite 234, 241
Google 243
Infoseek 238
MaMaMedia 231
Microsoft 226
ZDNet 235
kivonatok, Infoseek 236
linkek, AnchorDesk 221
L-alakú navigáció, Sun Microsystems 207, 212
Looksmart 209-210
MaMaMedia 214
metaforák
Bemarnet 184
Campaign Live 180
Southwest Airlines 182
The Monster Board 187
Voyager 186
navigáció
Christian Science Monitor 200-201
DVDWave 199
Looksmart 207
Microsoft 219
Neuromedia 192
news.com 205
Olimpiai Bizottság 196
Tbid 192
useit.com 203, 206
Xerox 195

[ 426 ] Jákob Nielsen: Web-design

 nyelvválasztás 325
Európa Parlament 328-329
Louvre Múzeum 326
The National Palace Museum (Tajvan) 324
világbajnokság 327
összehasonlító táblázatok
Autotrader 217
Xerox 215
site-részek 222-224
statisztikák 347
szélességet hangsúlyozó navigációs design, News.com 204
URL-ek 246-247
válaszidők 46
verzióváltás 382
visszatérő' forgalomról szóló tanulmány 382
webTV 356
www.thegrid.net/edtrax/ 38
xxx-bannerek 176
webszerkesztők 100-101
webTV, 37. lásd még nem hagyományos számítógépek
sugárzott televízió, integráció 371
-re tervezett site-ok 356
internet-hozzáférés 354
website-ok, New York Times 361
Weinman, Lynda 396
WYSIWYG, stíluslapok 82

Xerox
navigáció 195
összehasonlító táblázatok 215
Xerox PARC 354
GUI-design 27
xxx-bannerek 176

Y2IC, URL-ek 251

ZDNet, csoportosított keresések 235

zene 154

Név- és tárgymutató [ 427 ]

Utószó az angol nyelvű szöveghez
Az eredeti mű legelső megjelenési formája egy Indianapolis (Indiana) és Ashfield (Massachu-
setts) közötti telefonbeszélgetés volt. A szöveg első változata Microsoft Word-ben készült,
mely aztán postai úton jutott el Indianapolisba.
A könyv ezután Microsoft Word, Adobe Photoshop, Adobe Illustrator és QuarkXPress segít­
ségével készült több rendszeren, melyek közt volt egy Macintosh G3 is Los Angeles-ben,
Kaliforniában. A legelső változatot kivéve a végső designban használt összes állományt -
képeket és szövegeket egyaránt - e-mailben vagy ftp-n küldözgettük.
A szöveget a Bembo-betűcsaláddal szedtük, a főcímeket, marginálisokat és képfeliratokat
pedig a Frutiger-betűcsaláddal. A HTML-kódhoz Helveticát használtunk, míg a különleges je­
lekhez Symbol és Zapf Dingbats-betűtípusokat. A belső oldalak digitális színskálája a követke­
ző TruMatch színekből állt: 17-a, 17-e, 32-a, 34-a7, 34-f, 8-a és 8-f. A borító a következőkből
állt: PMS 1375, 289 és 375.
Több mint kétéves előkészület után a könyvet 70# Citation web Matte-papírra nyomták
6.75''x9.5” margóval az R.R. Donelley & Sons-nál Roanoke-ban, Virginiában. A nyomdai elő­
készítés PostScript-technológiával készült, mellyel a számítógépről lemezre kerül az anyag (az
eljáráshoz film nem kell).

Utószó a magyar nyelvű kiadáshoz

A magyar könyvkiadásban szokatlan az ilyen utószó, de egy kifejezetten a designról szóló
könyvnél érdemesnek találtuk átvenni ezt a szellemes fordulatot.
A szöveg első megjelenési formája nálunk a fenti angol nyelvű könyv volt. A fordítótól a
magyar nyelvű szöveget rtf-fájlokban kaptuk meg az interneten keresztül, s ebben a formá­
ban továbbítottuk a szakmai lektorhoz. A lektor után a szöveg a szerkesztőhöz került, aki
floppy-n és papíron egyaránt megkapta, s a javítások után ugyanilyen formában juttatta vissza
a kiadóhoz. A korrektor szintén papíron és Microsoft Word-ben dolgozott, a tördelő viszont
Macintosh-on.
A Word szöveget konvertálás után az angol változathoz hasonlóan QuarkXPress program­
ban tördelték, a képfeldolgozás Adobe Photoshop-ban történt. Miután a magyar kiadás egy
sorozat részét képezi, így a tipográfia és a betűtípusok eltérnek az eredeti amerikai kiadástól:
a címsorok Citizen, a kenyérszöveg Meridien, a képaláírások és marginálisok Rotis betűtípus
felhasználásával készültek. A könyv magyar szabvány szerinti B/5-ös méretű, ami némiképp
eltér az eredetitől; ennek megfelelően változtak a margóviszonyok, a tükör, a marginális mé­
rete és a pagina pozíciója. Lévén a magyar szöveg - mint rendesen - hosszabb, mint az ere­
deti angol, kénytelenek voltunk az eredetitől eltérő, annál kisebb betűfokozatot és sortávol­
ságot használni, ügyelve, hogy ez ne menjen az olvashatóság rovására. A könyv levilágítása
filmre végül PostScript-fájlok segítségével történt, 54-as ráccsal.

[ 429 ]
Kiadja a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztosság megbízásából
az Infonia Alapítvány közreműködésével a Typotex Kft. Elektronikus Kiadó

Kedves Olvasó!
Önre gondoltunk, amikor a könyv előkészítésén munkálkodtunk. Kapcsolatunkat szorosabbra
fűzhetjük, ha belép a Typoklubba, ahonnan értesülhet új kiadványainkról, akcióinkról,
programjainkról, és amelyet a www.typotex.hu címen érhet el.
Honlapunkon megtalálhatja az egyes könyvekhez tartozó hibajegyzéket is, mert sajnos hibák
olykor előfordulnak.

Felelős kiadó: Votisky Zsuzsa

Szakmai lektor: Nagy Tamás
Felelős szerkesztő: Bakcsi György

Borítóterv: Parádi Kriszta

Sorozatborító: Varsányi György
Tördelés: Ursus Kft.

Nyomta az Agroprint Nyomda Kft.

Felelős vezető: Aba Béla
Kötötte a Dabas Jegyzet Nyomda
Felelős vezető: Marosi György
Terjedelem: 30,6 (A/5) ív