Professional Documents
Culture Documents
Zékány Krisztina
Kovács-Burkus Erzsébet
MAGYAR
NYELV
T an k ö n y v az általán os oktatási ren d szerű
tanintézetek
7. osztálya szám ára
У КР АЇ НА
УЖГОРОДСЬКА РАЙОННА РАДА
ЗАКАРПАТСЬКОЇ ОБЛАСТІ
ЕСЕНСЬКА ЗАГАЛЬНООСВІТНЯ
ШКОЛА І-Ш СТУПЕНІВ
УЖГОРОДСЬКОЇ РАЙОННОЇ РАДИ
ЗАКАРПАТСЬКОЇ ОБЛАСТІ
Львів
Видавництво „Світ”
2015
УДК 811.511.141(075.3)
ББК 81.665.2я7
Б 87
Б раун Є.
Б 87 Угорська мова: підруч. для 7 кл. загальноосвіт. навч.
закл. з навч. угорською мовою / Є. Браун, X. Зикань,
Є. Ковач-Буркуш. - Львів : Світ, 2015. - 224 с .: іл.
ISBN 978-966-603-941-8
М атеріал підручника допоможе учням повторити і поглибити
свої знання. Подано різноманітні як за тематикою, так і за складністю
завдання. Крім закріплення нового матеріалу, вони сприяють
виробленню в учнів навиків правопису та розвитку мови, збагаченню
словникового запасу, вчать самостійно працювати, тобто визначити,
формулювати деякі мовні явища. Тексти д л я опису підібрані з творів
класиків угорської літератури та з сучасних угорськомовних видань.
Вони носять виховний характер, наголошуючи на красі, багатстві та
виразності рідної мови.
У Д К 811.511.141(075.3)
Б Б К 81.665.2я7
Könnyebb feladatok,
feladatok, ^ Párban végzett feladat
mindenki oldja meg őket!
okét!
Gondolkodtató feladatok
Szövegértés Kulcsszavak
ADÓ VEVŐ
Készítette Sági Lajos, 2012
A s z ó b e li k ö z lé s b e n megkülönböztetünk:
• szónoki stílust,
• előadói stílust,
• társalgási stílust.
2. Elevenítsd fel a stílusokról tanultakat! Beszéljétek meg a jellemzőiket!
3 A lko ssa to k rövid, de m e g sze rke szte tt szö ve g e t az iskolaújság szám ára
Korunk komm unikációs lehetőségei cím m el! M ilyen stílusú lesz ez az írás?
írj szö ve g e t vá la szto tt tém ára az eg yszerű és he lye s stílus kö ve telm é nyeine k
m eg fe le lőe n, stílusb eli vé ts é g e k nélkül!
2. M ilyen névnap van au gu sztu s 2 0 -án ? M on da ttal válaszo lj, szóta golva írd le!
g o n d o la t, é rzé s , s z e m é ly is é g , b e s z é d h e ly z e t, k ö r ü lm é
nyek
A n y e lv i k o m m u n ik á c ió - a z e g y é n g o n d o la ta in a k , é r z é
s e in e k , s z á n d é k a in a k a m e g fo g a lm a z á s a , a z e m b e
r i é r in tk e z é s b e n v a ló tu d a to s és k ö lc s ö n ö s fe lh a s z n á
lása.
A kommunikáció lehet s z ó b e li és m e ta k o m m u n ik á c ió (m im i
ka, gesztus, testtartás, távolság stb.).
A k o m m u n ik á c ió fu n k c ió i:
• tu d á s - a valóság ábrázolása, leírása, közlése (tudomást szerez
hetünk tényekről, dolgokról, eseményekről, ismeretekről; kommuniká
ciót m egelőző történésekre következtethetünk);
• v á g y a k - felhívó funkció, érzelmek, vágyak kifejezése (akarat,
kérdések, követelések kinyilvánítása);
• k é s z s é g e k - gondolataink megformálása, a szem élyiség
m egnyilvánulása, ide tartoznak azok a „kiegészítők” , am ikről a kom
munikáció során eldöntjük, hogy alkalm azzuk-e őket (szavak, m ondat
típusok, szövegszerkezet, stílusok, gesztusok, mimika, testtartás
stb.).
4. Fejezd be a m eg ke zd e tt szólá sh a so n la to ka t!
nyári szünidő, vízpart, estig, idő, boldog, sok, szülő, szép, nap,
korán, busz, pihenés
A cím zett, a beszédtárs.
A m egfelelő m egszólítás
Kegyelm es
uram...
JA
« •- G yűjts az általad ta n u lt idegen nyelvekből m eg szólításo kat! K eress h o zzájuk m a-
g yá r m eg fe le lőke t!
A beszélő - a közlés m eghatározója
U d v a r ia s s á g i a la p e lv e k :
A z idősebbet a fiatalabbnak.
A fiatalabbat az idősebbnek.
Kedves Nyertes!
Kérjük, hogy a szükséges kellékek mellett csomagolj be magaddal
5 olyan tárgyat, amelyek segítségével be tudod m utatni a szülőhelyedet!
Jó készülődést és szép nyarat kívánunk!
14
ytt
Wk Fejtsd ki, m it jelen ten ek az alábbi idézetek!
a b e s z é d tá rs a k v is z o n y a (a m e g é r té s fo k a , a k ö zö s
n y e lv ű s é g , k ö zö s e lő is m e r e t, b e s z é d h e ly z e t)
A tá v o ls á g ta r tá s o ly a n m a g a ta r tá s fo r m a , a m e ly a kom -
m u n ik á c ió s o rá n a k é t fé l k ö z ti k a p c s o la tb a n jö n lé tr e .
16
w tesszük, mert ösztönösen a szemünkkel is ..................................................
vizsgáljuk a másik fél visel
kedését beszélgetés közben.
M ire az ember felnő, m egtanulja azokat a normákat, udvariassági
alapokat, amit a társadalom elvár tőle. Ez vonatkozik a társalgásra is.
M egtanuljuk például leplezni indulatainkat - nem hadonászunk, nem
szorítjuk ökölbe a kezünket vagy csikorgatjuk a fogunkat.
Testbeszédünk egy jelentős része azonban életünk végéig ösztönös
marad. Például szóbeli kommunikáció közben a lábfejünk is afelé
fordul, akivel szívesen beszélünk. A felelő pedig már azzal elárulja
felkészültségét, hogy a táblánál az osztály felé fordulva hova áll: a
magabiztos tanuló középen állva fog felelni, a gyengébb feleletre képes
pedig a táblához vagy a falhoz minél közelebb fog húzódni, ezzel is
mintegy védekező állásba helyezi magát.
Aszerint, hogy beszélgetéskor kit mennyire engedünk közel m a
gunkhoz, a beszédpartnerek közötti távolság lehet:
• bizalmas,
• személyes,
• társalgási,
• nyilvános.
■ F ig y e ljé t e k m e g az a lá b b i á b r á k o n a fe le k k o m m u n ik á c ió já t!
17
b iza lm a s
14. M utassa tok be öt ism e rt g e sztu sn ye lvi je let, a m e lye t a te le vízió b a n vagy
ó riá sp la ká to ko n is gya kran láttok!
A r c já t é k és t e k in te t - a k o m m u n ik á c ió le g á r u lk o d ó b b
e le m e i, h is z e n é r z e lm e in k e t s ze m ü n k és a rc u n k tü k r ö z i
le g in k á b b .
A z t szokták m ondan i: A szem a lélek tükre. N em véletlenül fejlődött
ki az a képességünk, hogy érzelm einket az arcunk és a tekintetünk is
tükrözi. Ez a tulajdonságunk a tagolt emberi beszéd fejlődésével együtt
alakult ki, s bár az állatvilágban is m egfigyelték a tekintet fontos sze
repét, az arcjáték kizárólag emberi tulajdonság.
A z egész testünk kommunikál.
A testtartás nem csak azt határozza meg, mit gondolnak rólunk
mások, de azt is, hogyan vélekedünk önmagunkról. A legtöbbünket
arra tanítottak, hogyha kihúzzuk magun
kat, az jó benyomást kelt.
T e h á t a te s tta r tá s n e m m ás,
m in t a te s t „ b e s z é d e ” k o m m u n i
k á c ió k ö zb e n .
90
1 6 . T anu lm á nyozzá tok az aláb bi áb rát és ho zzatok fel p é ld ána k az é letbő l olyan
be széd he lyzeteke t, a m iko r az aláb bi m im ikái je lle m ző kke l talá lko zunk!
zárt, összeszorított
— N«/ leeresztett szemöldök
állkapocs
szemöldök
száj nyugalomban
- V - többszöri összevonása I— 1
mindkét szemöldök
/* > lekonyult száj
felvonása
fogakat láthatóvá
> < becsukja a szemét
tevő széles mosoly
főnök - beosztott
szülő —gyerek
tanár - tanítvány
fiú - lány
^ |& M utassa tok be érzé kle te sen külön böző é rze lm e ke t (harag, düh, m eg bá ntottság,
fájdalom , öröm , részvé t...)
a tekintet révén,
a testtartás révén,
a m im ika segítségével,
m ozdulatokkal!
A külső körülm ények hatása
2 0 . G yűjtse te k jó kívá n sá g o ka t
• születésnapra,
• újévre,
• az ifjú párnak,
• édesanyátoknak!
2 1 . O lva ssá to k fel a ve rse t és fig ye ljé te k m eg az ü te m e sség ét, ah og yan a von at
za ka to lá sá t idézi fel! S ze rin te te k mi okozza ezt a da lla m o ssá g o t? V é le m é n ye te ke t
in d o ko ljá to k m eg!
Kocsi és vonat
Jön a kocsi, fut a kocsi:
Patkó-dobogás.
Jön a vonat, fut a vonat:
Zúgó robogás.
Vajon hova fut a kocsi?
Három falun át!
Vajon hova fu t a vonat?
Összegző táblázat
Ü Z E N E T K Ö Z V E T ÍT É S
a T Á R G Y ról az É N ről
CÉLJA
a z e g y ü ttm ű k ö d é s a jó b e n y o m á s k e lté s
• Tartsd be az udvariassági
• Tartsd be a sorrendet!
szabályokat!
A SZÖVEG
b e k e z d é s , m o n d a ttö m b , a rá n y o s s á g , s z e rk e z e t, e g y s é g ,
h a la d á s, fo ly to n o s s á g , ta g o lts á g , te lje s s é g stb.
# 8 ^ ^ s z ö v e g - te lje s , b e fe je z e t t k ö zlé s , a m e ly k is e b b e g y s é -
V Í g e k b ő l (b e k e z d é s e k b ő l, m o n d a to k b ó l, ...) áll.
N y e lv i m e g fo r m á lts á g á t te k in tv e : k e re k , le z á r t b e s z é d
szak asz.
oa
a r á n y o s s á g — mind szerkezetében, mind tartalm ában jellem ző
sza b á ly, hogy a lényegi elem eket nagyobb hangsúllyal, kidolgozottab-
ban, a kevésbé lényegeseket rövidre hagyjuk,
• te lje s s é g , b e fe je z e tts é g - ha a témához tartozó lényeges ele
m ek rő l lehetőleg mindent elmondunk, amit terveztünk. A zártságot a
befejezéssel kell éreztetni.
A szöveg szerkezete
A s z ö v e g o ly a n m o n d a to k lá n c o la ta , a m e ly e k t a r ta lm ila g
is, fo r m a ila g is ö s s z e ta rto z n a k .
A k o m m u n ik á c ió fu n k c ió ja szerint:
• elbeszélő szöveg (am i egy történetet mond el) - pl.: novellák, re
gények, ha elmesél valaki valamit,
• leíró szöveg (amikor egy tárgyról, vidékről, személyről, munkáról
leírást adunk),
• érvelő szöveg (aminek a célja a meggyőzés; érveket vonultat
fel).
A z érte k e ző / érve lő
A z elb es zélő szö veg A leiró szö veg
szö veg
Elbeszélésnek A le ír á s tájak, Az é r te k e z é s
nevezzük azokat az tárgyak, növények, írásakor arról kell
írásokat, am elyek állatok, emberek, k i beszámolnunk, hogy
ben eseményeket talált szereplők szí a tapasztalt vagy ta
mondunk el vagy nes, hangulatos be nult összefüggéseket
írunk le. mutatása. hogyan tudjuk logi
kusan rendezni.
A k o m m u n ik á c ió s s z ín te r e k szerint:
2 3 . A z alábbi té m á k va lam e lyiké vel a lko ssa to k rövid spo ntán és te rve ze tt szö ve g e t
is! M ilyen külön bség ek le szne k közöttük?
24. K ere ssétek m eg a m o n da to kba n a hibásan írt szava kat! C so p o rto sítsá to k a
m ondatokat té m á k szerint, m ajd a vá la szto tt té m á ra írjatok rövid e lbe szélő
M
szöveget!
2 5 Írjatok olyan pá rbe széde t, a m e lyik reggelente, az e lső óra előtti ö t percben
hangzik el o sztá lytá rsa k között!
< V H írjatok rövid ism e rte tő szö ve g e t ked ven c állato to król vag y növén yetekrő l!
A bekezdés és a m ondattöm b
A b e k e z d é s - ö s s z e fü g g ő g o n d o la ts o r , a s z ö v e g e g y m e g
s z e r k e s z te tt és le z á r t rés ze . O ly a n m o n d a to k sora, m e
ly e k e g y té m a k ö r ü l c s o p o rto s u ln a k .
hely,
idő,
program,
észrevételek,
összefoglalás,
útleírás.
A z ú t ir a jz a s z é p ir o d a lo m b a n g y a k r a n e lő fo r d u ló m ű fa j. A z
úti élmények, tapasztalatok tárgyszerű, olykor tudományos alapos
ságú előadására törekszik. A z útirajzot éppen az különbözteti meg
az útleírástól, hogy írója inkább személyes benyomásait, hangulatait
rögzíti.
irt isMCT
6sTéLretÉT
C" #r>/DeZM
' MlUC*t6UG
HÁM ~V
MICIMACKÓ
hKia
A;
M 'jf c 4 fULCS , 1
% í \Sv tv ~ „Héutai . ,£~vr . ,> .•
*HotN«hjAr
newrtT ( ( - * * . „*■ mi? «* ',i/ & Heae
-j*- . : .v;.. »ff™ ••••*
• *& Sgrí~ hüvMbs »■
t e ■ * + \ i . S * •• Io z ó to í c . <•
34
m * TÉMAZÁRÓ
Kérdések és feladatok
1. Válaszolj a kérdésekre!
2. Mi a szöveg?
3. Milyen a szöveg szerkezeti felépítése?
4. Milyen lehet a szöveg?
A SZÓFAJOK
SZÓFAJOK RENDSZERE
FOGALOMSZÓK VISZONYSZÓK
• M i a szófaj?
• M ely szófajok tartoznak a névszók körébe?
• M i a fó'név? Hogyan csoportosítjuk a főneveket?
• M i a melléknév? M ilyenek lehetnek a melléknevek?
• M i a számnév?
• Hogyan osztályozzuk a névmásokat?
• M ilyen szófajokat nevezünk viszonyszóknak?
• M elyek a mondatszók?
36
A papiruszerdők fölött gémek szálltak magasan, hol még nem járt
a napsugár. Aztán a sötétedő nádasok magukhoz húzták a nagy, fehér
madarakat.
Valahol fent a lilásra váló égen is mintha madarak kiáltottak volna,
de látni nem lehetett semmit.
A z egyik bárka felcsavart vitorláján két fecske tollászkodott. Ok is
felnéztek az alkonyba hulló égre, és talán láttak valam it, mert az egyik
megszólalt:
- A H ideg Fény azóta sokszor megnőtt, Csí indulnunk kellene. Nem
Kelé - a gólya - utazik ott fönn népével?
Csí hosszan nézett a kis pontok után, és azt mondta:
-V á ru n k még, mert a Hideg Fény most újul, és csak növekedésével
jó útra kelni. M eg a szárnyad sincs még rendben. Tegnap is, ha nem
vágok K arr elé - aki nem tudta, melyikünket fogjon meg - , elhurcolt
volna valam elyik zátonyra, és most már szél hordaná meg a víz szép,
fényes tolladat.
( R é s z le t F e ke te Is t v á n C s í c. m ű v é b ő l)
33. C so p o rto sítsd az alábbi szava kat! (ige, főnév, m elléknév, szám név)!
ló nyáj
sertés gulya
szarvasmarha konda
ju h ménes
kutya falka
A bécsi diákok
Világbíró M átyás királyhoz egyszer három bécsi diák állított be a
budai várba. Jeles három szerzet volt: az egyiknek szép nagy, szélfogó
fülei voltak, mint a túri kancsónak, a másiknak kávésfindzsával ve
tekedett a szeme, a harmadiknak olyan hosszú volt az orra, hogy két
araszttal előtte járt a gazdájának.
- K ik vagytok, mik vagytok? - mosolyodott el M átyás az érdemes
társaság láttára.
- Bécsi diákok vagyunk, urunk királyunk - hajlongott a három
legény.
- Hát aztán mi járatban volnátok? - tudakozta Mátyás.
- Le akarjuk főzni a pesti diákokat. Hallottuk hírét, hogy fölvitte
isten a dolgukat. Bársonyba járatod, kaláccsal eteted őket.
- Ú gy igaz az - bólintott a király. - Ú gy kell megbecsülni a tudo
mányt, ahogy megérdemli.
- No, akkor minket aranyba foglaltass, marcipánnal tarts, m a
gyarok királya! Szem nem látta, fül nem hallotta párját a mi tudo
mányunknak. Erdő az, nem berek, tenger az, nem patak, mint a pesti
diákoké.
- Megnézzük, hány zsákkal telik - mosolygott M átyás csendesen, s
odafordult a lapátfülűhöz: — No, fiam, hát m it árulsz?
A diák m eglegyezgette magát a füleivel, s kevélyen jelentette:
- Olyan fülem van, hogy még a fű növését is meghallom vele!
- No, te ugyan kivágtad a rezet - intett neki M átyás kegyesen. -
Olyan jutalm at adok a tudományodért, am ilyent érdemelsz. M egen
gedem neked, hogy ott hallgasd az országban a fű növését, ahol csak
tetszik.
A tudós bécsi diák úgy ballagott ki az ajtón, mint akit leforráztak.
Szégyenletében úgy beletakaródzott a fülébe, hogy azt se hallotta, m i
kor a findzsaszemű a helyébe toppant.
- H át te, mit tudsz szolgám? - kérdezte nyájasan Mátyás.
- M ég ennél is különbet - forgatta szemét a findzsaszemű. - Olyan
éles a szemem, hogy még annak a hangyának a pislogását is látom,
am elyik a köntösöd ujján mászik.
- A z ám, csakugyan - pillantott M átyás a dolmánya ujjára. - Bizo
nyosan a kertben hullott rám az előbb. Nesze, fiam, m egjutalmazlak
vele. Legalább lesz min gyakorolni a tudományodat.
A zza l a markába nyomta a hangyácskát a findzsaszeműnek. De úgy
m egzavarodott az istenadta, hogy az ajtót se látta meg az éles szemé
vel, hanem mindenáron az ablakon akart kimenni.
Annál vígabban táncoltatta az orrát a harmadik bécsi diák.
- A z ér a legtöbbet, am it én tudok - hunyorított M átyásra a fél
szemével. - Olyan orrom van, hogy a hetedik határból is m egérzi a
pecsenye szagát.
S akkorát szippantott a takaros orrával, hogy csak úgy lebegtek
bele a bíbor függönyök. M átyásnak meg a könnye hullott nevettében.
- Szaladjatok hamar! - kiáltotta oda a kamarásainak. — Hozzatok
egy fehér cipót ennek a tudós embernek a pecsenyeszag mellé, hadd
mártogathassa meg benne!
De nem várta az a cipót, hanem esze nélkül kisomfordált a palotá
ból. Hanem az orra még egyszer olyan hosszúra nőtt, mint azelőtt volt,
úgy kellett neki kocsin vitetni.
Azóta se főzték le a bécsi diákok a pestieket.
a) 11 564, 2 000, 1 138, 5 045, 1 269 287, 5 000 000, 12 000, 10 308,
8 001
b ) 5/6, 1/3, 1/10, 1/2
c.) 3,14, 4,5
ar\
4 2 . O lvasd el az aláb bi szöve ge t, határozd m eg a kö zlésfajtá ját! írd ki a
m ellékn eve ket csop ortosítva: előb b a tőszó kat, m ajd a ké p ze tt szókat! Elem ezd
ő ke t szerke zetileg!
Olvasd el a szöveget!
41
1 ' írd le az aláb bi fÖldra^zi ne vek * ' k é Pzös m ellékn évi alakját!
alma, drót, cseresznye, óra, fa, gum i, szem, torony, festő, kerítés,
kosár, állvány, torna, mag, csizma, üveg, ruha, labda
3. O lvasd el Berda Jó zse f G yön yörű c. versé t, m ajd írd ki a m ellékn eve ket! Zárójelben
tün te sd fel ism e re te id e t a ta lá lt m ellékn eve kről!
M in th a kitű n ő képkiállítást
néznél meg kiválóbbnál kiválóbb
festők változatosabbnál változatosabb
képeiben gyönyörködvén: úgy nézegeted
a pompázó őszi piacot sok-sok
illa tú -szín ű gyümölcseivel, gom báival,
zöldségféléivel, melyek m in d -m in d a
megérett életet hirdetik s nem az
elmúlást, hörgő hervatag h a lá lt!
A Z IG E
c s e le k v é s , tö rté n é s , lé te z é s
43
A z ige fogalm a, jelen tése
A z ig e c s e le k v é s t, tö rté n é s t, lé te z é s t k ife je z ő s zó fa j
A lé te z é s szó arra utal, hogy valam i vagy valaki létezik, van, előfor
dul, nincs vagy nem volt.
iá
Cselekvés Történés
nyílik, virágzik, rügyezik,
hajt, sarjad, kibújik, zöldell,
h M m I
leesik, életre kell, dörög
Létezés
g van, voltak, lesz, lesznek,
voltak, vannak
A z ig e a la k ja k ife je z i:
1. a cselekvő személyét (1. személy, 2. személy, 3. személy),
2 . a cselekvő számát (egyes vagy többes szám),
3. a cselekvés idejét (jelen, múlt és jövő idő),
4 a cselekvés módját (kijelentő, felszólító, feltételes mód),
5 a cselekvés határozott vagy határozatlan tárgyra való irányulá
sát (tárgyas ragozás, alanyi ragozás).
A z ig e a m o n d a tb a n m in d ig á llítm á n y .
4 3 . O lvasd el a köve tkező szöve ge t! H atározd m eg a kie m elt szava k közül, m elyik
fe je z ki cselekvé st, va la m in t tö rté n é st és létezést!
P é ld á u l: A gyerek sértődöt
ten k ifo r d u lt a szobából (cselek
vés).
K ifo r d u lt az esernyőm a
széltől (történés).
Összegezve: a z ig e c s e lé k v é s t, tö r té n é s t és lé te z é s t je le n t ő
szó. C s e le k v é s t je le n t ő az ig e , h a a c s e le k v é s fü g g a cse
le k v ő a k a r a tá tó l. A tö r té n é s n e m fü g g a c s e le k v ő a k a r a
tá tó l. L é te z é s t k ife je z ő ig é k a c s e le k v ő lé t é t v a g y n e m lé té t fe je
z ik k i (p l .: van ( vagyok, vagy, vagyunk, vagytok), volt, lesz, nincs, sincs,
él, létezik stb.).
A z ig e m in d ig m e g m u ta tja a c s e le k v ő s z e m é ly é t, szám át, a
c s e le k v é s m ó d já t és id e jé t.
A z ig é h e z já r u ló ig e k ö tő m ó d o s ítja a z ig e je le n t é s é t (p l.: leír,
felír, beír, kiír, átír, ráír stb.).
^ 4 4 . írd ki a szöve gb ől a z ig éke t cso p o rto sítva asze rin t, ho gy cselekvé st, történ ést
va g y lé te zé st fe je z-e ki!
Je le n e t az Árvácska c. film b ől
45 Pótold az igékben a h ián yzó j vag y /y betűt!
№
lefú..., gomo...og, fo...togat, m egfájdul, mé...í
4 6 . C seréld ki a sza va k kezd őb etűjét, ho gy igét kapj! A z így kap ott szava kat
foglald m ondatba!
M
gőz - ...őz, kör - ...ör, kés - ...és, vér - ...ér, kár - ...ár
A szod, ha a csinál igét tartalm a zná . H o gy ezt elkerüld, pótold a p o ntok helyére a
m eg fe le lő igét!
3 O lvasd el, m ilyenn ek látta B orn em issza G erge ly a királyi pa lo ta term eit! M ilyen m űfajú a
részlet? M elyik szófaj hián yzik a szöve gb ől?
48
A z ige osztályozása
a c s e le k v é s és a c s e le k v ő v is z o n y a , a c s e le k v é s ir á n y u
lása, a c s e le k v é s m in ő s é g e
A z ig é k e t a k ö v e tk e z ő s z e m p o n to k s z e r in t o s z tá ly o z h a t
ju k :
1. A c s e le k v ő és a c s e le k v é s e g y m á s h o z v a ló v is z o n y a s ze
r i n t az ige lehet
a) cselekvő,
b) műveltető,
c ) szenvedő,
d ) visszaható,
e ) ható.
2 . A c s e le k v é s ir á n y u lá s a s z e r in t az ige lehet:
a ) tárgyas,
b) tárgyatlan.
3. A c s e le k v é s , tö r té n é s le fo ly á s á n a k m ó d ja , m in ő s é g e s ze
r in t az ige lehet:
a) tartós-huzamos történésű:
• folyamatos,
• gyakorító,
b) cselekvést jelölő:
• mozzanatos,
• befejezett,
• kezdő.
A cselekvő ige
I A c s e le k v ő ig e a r r a u ta l, h o g y :
50
A c s e le k v ő ig e s z e r k e z e t ile g le h e t:
■ •
•
tőszó (p l.: fest, süt, néz),
névszóból képzett Szó (p l.: énekel, sóz),
• összetett szó (pl.: fúr-farag, izeg-mozog),
• szó értékű szókapcsolat (pl.: tótágast á ll).
A papagáj
A kastélyban történt ez a furcsa eset. A
kastélyban élt egy tarka papagáj madár és
két kiskutya. A papagáj két nyelven tudott
beszélni: papagájnyelven és em bernyel
ven.
A kiskutyák pedig pajkos, apró álla
tok voltak, de csak kutyanyelven tudtak
beszélni.
Egyszer valam i levélborítékot talált a
szőnyegen a két kutya.
- Ez jó lesz nekem — szólt az egyik - , fejem re húzom csákónak.
- N e tedd azt - szólt a másik - , inkább írjunk bele levelet, aztán
küldjük el a falu végén kutyálkodó tarka kutyának, a Hektornak.
- Jó lesz, de hol a toll?
- Húzunk egyet a papagájból.
M eghallja ezt a papagáj, és tollait borzolva, ijedten kiáltja:
- Nem adok én írótollat sem rektornak, sem Hektornak!
Hiába kiáltozott a papagáj. Senki sem járt arra. A két kutya pedig
nagyokat ugorva igyekezett tollat rántani a papagájból.
Egyszer csak, amint lebillentette ijedtében a legyezőjét, az egyik
kirántott abból egy tollat.
- Jaj, de fáj! Jaj, de fáj! O, én szegény papagáj!
A zzal nagy sebesen elkapta a kiskutya legyezője végét, és úgy m eg
csípte, hogy az ijedten visított:
- Jaj, de fáj! Jaj, de fáj! Ereszd el már papagáj!
A másik kutya meg elesett ijedtében, de aztán,mikor látta, hogy a
papagáj nem őbele kapaszkodott, csak nevette a cimborája baját.
No, de nem is kap egyham ar levelet a falu végén kutyálkodó tarka
kutya, Hektor!
(iGárdonyi Géza)
Ha
4 9 - írcl le röviden, ki m it cse le kszik este a körn yeze te db en!
ki
50. M ásold le a m on da to kat, húzd alá az igéket! H atározd m eg az igék faját,
m ondd meg, m it fe je z ki! E lem ezd az igéket sze rke ze tü k szerint!
M
A műveltető ige
A m ű v e lte tő ig e a r r a u ta l, h o g y az a la n y m ássa l v é g e z t e t i
e l a c s e le k v é s t, té te ti, o k o z z a , ille t v e e lő id é z i a z t (pl.: A
szobánk falára egy fát fe s te ttü n k a szobafestővel), v a g y is a
s z o b a fe s tő v é g e z t e e l a fe la d a to t.
S z e r k e z e t ile g a m ű v e lte tő ig é k k é p z e t t ig é k (a c s e le k v ő
H ig é k b ő l k é p e z z ü k ).
• a c s e le k v é s e ltű r é s é t, m e g e n g e d é s é t:
-ta t, -té t (pl.: hibáztat).
• u ta lh a t a c s e le k v ő ta r ta lo m r a :
- í t (p l.: szakít, á llít),
-a l, -e l (pl.: forral, növel),
-la l, - le l (p l.: foglal, kérlel),
-a jt, -e jt (p l.: szakajt, veszejt).
a) Elmegyek, elmegyek,
hosszú útra megyek,
hosszú út porából
köpönyeget veszek.
B úval és bánattal
kizsinór oztatom,
h u lló könnyeimmel
ki is gomboztatom.
b) Édesanyám rózsafája;
én voltam a legszebb ága,
de egy gonosz leszakasztott,
keze között elhervasztott.
54
53 Helyettesítsd be a mondatokba az -at, -e t képzős igét vagy főnevet!
bont, számol, köt, néz, fut, lő, sző, aszal, keres, nevel, kezel, tart
A szenvedő ige
A s z e n v e d ő ig e a la n y a n e m v é g z i, h a n e m csak e lv is e li, e l
s z e n v e d i, e ltű r i a m á s tó l k iin d u ló c s e le k v é s t (pl.: M egki-
vántatik, hogy mindenki végezze el a feladatát).
K é p z e t t ig e . Képzője: -a tik ,-e tik , -tá t ik ,-te tik (pl.: kerestetik,
kéretik, (közhírré) tétetik).
A visszaható ige
v A v is s z a h a tó ig e a r ra utal, h o g y az a la n y c s e le k v é s e önm a-
M k g á ra hat, a za z a c s e le k v é s a z a la n y tó l in d u l k i, és v is s z a h a t
m a g á ra az a la n y ra , a c s e le k v é s az
a la n y t é r i (pl.: öltözködik, mosako
dik, fésülködik stb.).
Ezek az ún. ig a z i v is s z a h a tó
ig é k , m elyek felbonthatók cselekvő
igére és visszaható névmásra, pl. bo
rotválkozik (borotválja magát), vaka-
ródzik (vakarja magát), mosakodik
(mossa magát), törülközik, öltözködik
stb.
r A visszaható igéknél szép számmal akadnak á lv is s z a h a tó ig é k is,
melyek kölcsönösséget vagy belső történést fejeznek ki, nem bonthatók
fel cselekvő ige és visszaható névmásból álló szerkezetre.
A kölcsönösséget kifejező válfajuk azonban átalakítható hasonló
szerkezetté, cselekvő ige és kölcsönös névmás kapcsolatává. Pl. kölcsö
n ö s s é g e t jelöl az ölelkezik (ölelik egymást), tegeződik (tegezik egymást),
A v is s z a h a tó ig é k m in d k é p z e t t s za va k . K é p z ő i:
R7
ő felkel az ágyból, fülét nesztelenül az ajtóhoz tapasztja, s hallgatózik.
N em hall semmi neszt sem. (Kosztolányi Dezső) 6 . Három madár tol.
lászkodik a faágon, három lányom férjhezadni nagyon bánom. (Weó>es
Sándor) 7 . A z ember m indig hajlamos krajcáros jelképekben gondol
kodni, mikor a világ tünem ényeivel találkozik. (.M árai Sándor)
A ható ige
A h a tó ig e a r r a u ta l, h o g y a b e s z é lő n e k le h e tő s é g e v a n a
c s e le k v é s r e (pl.: fésülhet).
A h a tó ig e k ife je z h e ti, hogy:
• v a la k i, v a la m i képes a cselekvésre, tud cselekedni (pl.: nézhet,
írhat, láthat),
• v a la k in e k , v a la m in e k van módja, lehetó'sége a cselekvésre
(p l .: olvashat, tanulhat, utazhat),
•• v a la k in e k , v a la m in e k szabad, jogában áll cselekedni (pl.: me
val:
het,
hot dönthet),
• a c s e le k v é s , tö r té n é s v a ló s z ín ű le g b e k ö v e t k e z ik (pl.: h u ll
hat a hó, fakadhat),
• a c s e le k v é s , tö r té n é s s zü k s é g s ze rű e n v é g b e m e g y , b e
k ö v e tk e z ik (pl.: jöhet).
Ej-haj, gyöngyvirág,
Teljes szegfű, szarkaláb,
Bimbós m ajoránna!
Ha kertedbe mehetnék,
Piros rózsát szedhetnék,
Szívem megújulna.
6 0 M áso lá s közben ja vítsd ki a szöve g he lytelenü l írt szava it! Húzd alá a ható
\ igéket!
M
Húros és ütőhangszerek
A húros hangszerek meglehetősen népes családot alkotnak a hang
szerek világában. Közéjük tartoznak a hegedűfélék és a gitár, de húros
hangszer a hárfa, a citera és a zongora is. Ezek a hangszerek egy fe
szes húr rezegtetésével állítják elő a hangokat. A hegedűféléknél a
húr m eghajlításával hozzák létre a húr rezgését. A gitár, a hárfa és a
citera húrjait pengetéssel szólaltatják meg, a zongorahúrt kalapáccsal
ütik meg. A keltett hang magassága három tényezőtől: a húr hosszától,
a súlyától és feszességétől függ. A rövidebb, könnyebb vagy feszesebb
húr magasabb hangot ad.
Sok húros hangszer húrjai viszonylag gyenge hangot keltenek.
Ezeknél a húrok rezgését átviszik a hangszertestre, s ennek rezonálá-
sa növeli meg a hangerősséget, hogy jól hallható legyen.
A hegedű és rokonai a húros hangszerek családjának legjellegzete
sebb tagjai. A hegedűnek négy különböző súlyú húrja van, ezek hango
lócsapok köré vannak feltekerve. A húr feszítésének m egfelelő mértéke
csapokkal állítható be. A megpendített vagy m eghajlított húrok négy
„term észetes” hangot szólaltatnak meg. M ás hangok képzése céljából
a művésznek le kell fognia a húrokat: egy vagy több húrt a fogólaphoz
szorítva m egrövidíti a húrok rezgő szakaszait, így m egnöveli a keltett
hang magasságát.
A hegedű fedőlapját a rövid „lélek” köti össze a hegedű hátlapjával,
ez viszi át a rezgéseket a hangszer hátlapjára. Ezzel az egész hegedű
test rezgésbe jön, majd a hang a fedőlap f alakú hanglyukain át kilép
a hangszerből.
A z ütőhangszereket rendszerint faütőkkel vagy fakalapácsokkal
szólaltatják meg. Gyakran az egész hangszer rezgésbe jön, és csatta
nó vagy zengő hangot ad, például a kasztanyetta és a cintányér. A z
ilyen hangszerek hangjának magassága nem változtatható, csupán
rőssége. A dobok fő alkotóeleme a kifeszített bőrfelület, melynek erő-
sebb meghúzásával magasabb hang keletkezik. A kisebb méretű dobok
ugyancsak magasabb hangot adnak.
A hangolt, azaz dallam játszásra alkalmas ütőhangszerek - például
a x i l o f o n - esetében egy sor rúd a hangképzés eszköze. A rudak egy-egy
meghatározott hangot keltenek, a hang magassága azonban változtat
ható. A dob oldalán lévő csavarokkal lejjebb húzható az abroncs, ezáltal
megfeszíthető a dob bőrfelülete és magasabb lesz a hang. A bőrfelület
lazításával viszont a hang mélyebb lesz.
A xilofon, a vibrafon, a marimba és a hasonló hangszerek zongo
rabillentyűzethez hasonlóan elrendezett fa- vagy fémlapsorozatok. A z
egyes lapok, faütővel m egütve jellegzetes hangot adnak: a hosszabbak
mélyebb hangokat szólaltatnak meg.
(Részlet Dávid Macaulay Hogy is működik c. könyvéből)
2. K ép ezz a csíp igéből igéket, s m ag yará zd m eg a kép ző je le n té svá lto zta tó szerepét!
A tá r g y a s ig e o ly a n c s e le k v é s t je le n t, a m e ly v a la k ir e v a g y
v a la m ir e ir á n y u l (pl.: levelet ír, eszi a levest, vár valakit).
Ip n y i A t á r g y a t la n ig e o ly a n c s e le k v é s t je le n t, a m e ly n e m irá-
V J n y ú l a c s e le k v ő n k ív ü li s z e m é ly re , d o lo g r a (pl.: lábatlan-
kodik, inog, esik, siet).
Lógatja az orrát.
Hegyezi a fülét.
Lopja a napot.
M enti az irháját.
Tiszta vizet önt a pohárba.
Húzza a lóbőrt.
2. O lvasd el a köve tkező m ondát! írd ki az ig éke t a cselekvé s irá nyu lása szerint
csoportosítva!
Macskadomb
A tatárjárás idején a tatárok a Szolyva környéki völgyekbe özönölve
feldúlták és felégették az útjukba eső falvakat, és mindenkit kardélre
hánytak. A csernekhegyi klastrom m elletti dombon menedéket kere
sett és elrejtőzött egy keresztény család a tatárok dühe elől. Biztonság
ban érezték magukat, ám egy szép napon a macskájuk nagy nyávogást
csapott. A domb alatt elhaladó tatár járőrök figyelm esek lettek a szo
katlan hangra, mert lakott helyet véltek felfedezni a dombon. F ello
vagoltak oda, hosszas keresés után akadtak rá az elbújt családra, és
annak minden tagját felkoncolták.
A köznép azóta Macskadombnak nevezi azt a helyet.
k lastro m - kolostor, zárd a; fe lko n co l - bru tá lisan legyilkol valakit; rövid úton ki-
végez, kon cokra felva gd al
Az ige fajai a cselekvés,
történés minősége szerint
A c s e le k v é s m in ő s é g e s z e r in t az ige lehet:
• tartós-huzamos történésű,
• pillanatnyi történésű.
A folyamatosságot kifejezheti:
• ig e tő : jön , megy, fáj.
• képző:
-g : robog, kopog, morog,
-ong, -eng, -ön g: dereng, dühöng,
-ol, -el, -öl: énekel, horkol, püföl.
• h á tr a v e te tt ig e k ö tő : száll le.
■ p illa n a tn y i id e ig v é g z i a c s e le k v é s t, ille t v e a c s e le k v é s
k e z d ő v a g y b e fe je z ő m o z z a n a tá t je lö li.
A 6 . o s z tá ly b a n ta n u lta to k a h a n g u tá n z ó és h a n g u la tfe s tő
s z a v a k r ó l. A h a n g u tá n z ó ig é k a b e s z é d h a n g o k k a l é r z é
k e lte tik e m b e re k , á lla to k , te r m é s z e ti je le n s é g e k h a n g já t
v a g y e s z k ö z ö k , tá r g y a k k e lte tte je lle m z ő h a n g o k a t (pl.: gágog,
kopog stb.).
A h a n g u tá n z ó ig é k tö b b s é g e k é p z e t t szó, d e k ife je z h e t ő k
ik e r s z ó v a l is (p l.: hebeg-habog, csurran-csöppen stb.).
A h a n g u la tfe s tő ig é k a p u s zta h a n g a la k ju k k a l é r z é k e lte tn e k
v a la m e ly c s e le k v é s t (p l.: cammog, bandukol stb.).
65. Határozd meg az igék faját a cselekvés minősége szerint!
1. M ost kezde csak honn kis vitát, csőről, pöröl, ver, amit lát.
(.Kisfaludy K ároly) 2 . Rémül, sír, fut, bujkál a nép; De szép Trézsi
hetykén kilép: Ő férfitól ham ar nem fél, kivált az ügy ha nyelvre kél.
(Kisfaludy K ároly) 3. S hull a tüzes szerszám: csattog a csákány, dur-
rog a bomba; recseg a létra; zuhog a fejsze, dübörög, tombol a vérziva
tar. ( Gárdonyi Géza) 4. M it tudsz a tűnő örömről, ami a rügyön döröm
böl? ( Weöres Sándor) 5. Fölálltam , kizártam az ajtót. (Ném eth László)
6 . M ikor a fülét kellett volna megfogni, az orrához kapkodott. (M óra
Ferenc) 7. Ú gy fáj némasága az öreg fáradt honi határnak. (Juhász
Gyula) 8 . Piros labdám at föl-fölhajigálom , most néked játszom, néked
egyedül. (József A ttila )
kígyó
macska ír'
tyúk
disznó
ló
^ r A m egy ige aláb b fe lso ro lt rokon értelm ű párjai közül m elyik je le n t h u zam o sabb
cselekvé st, és m elyik pillanatig tartót?
1. V á la s zo lj a kérd ésekre!
68
O tt lenn a sár, fekete, mély -
ki emel fel az őszi sárból,
ti szegény három falevél?
Nyúl (otthonikedvenc.hu)
69
előttem. Jól megnéz, fölegyenesedik, s leül hosszú ugróira. Mozdula
lanul állok, hogy megtévesszem, messzelátóm elfödi a szememet; így
aztán az alakom alig gyanús a bamba nyúlnak. A tekintetem, az más
az él, és azt rögtön megértené, ha a messzelátón át látni bírná. Most le’
kuporodik, s nyugodtan majszol. N yilván fatörzsnek tart. Fülét a hátá
ra fekteti, meg újra felm ereszti; előremászik, egyet gondol, s baktatva
közeledik felém. Akkorra már elveszem a szemem elől a messzelátót, s
a nyúl most hirtelen meglátja, hogy látom. Meghökken, kíváncsisága
aggodalommá válik; nagyot lódul, s beugrik oldalt a bozótba.
A z igetövek
e g y a la k ú és tö b b a la k ú , a b s zo lú t, r e la tív , h a n g zó
h iá n y o s , h a n g r ö v id ítő , v-s, sz-v-s, sz-d-s tö v ű ig é k
Az igető lehet:
A tö b b a la k ú ig e t ö v e k a k ö v e tk e z ő k le h e tn e k : hangzó
hiányos változatú, ha n grövid ítő tövek, a v-s változatú, a
d-t sz-szel váltakoztatok, ra-es változatú.
1. A h a n g z ó h iá n y o s ig e t ö v e k
• csupán v-s változatú igetőcsoportba nyolc ige tartozik: fő, lő, nő,
sző, rí, ró, nyű, nyí.
A régebbi nyelvtanok ide szám ították még a hí, ví, szí, fú, bú, j ő
igét is, ezek azonban ma már hív, vív, szív, fúj, bújik, jö n alakban
szerepelnek a köznyelvben.
4. az sz-t d -v e l v á lta k o z ta tó ig e t ö v e k
A z ide tartozó igéknek két szótári tövük van, nincs v-s tőváltozatuk,
pl melegszik - melegedik, veszekszik - veszekedik, mosakszik - mosako
dik, gazdagszik - gazdagodik stb.
5 , a g y -n -e s v á lto z a tú ig e t ö v e k
A j ö - tő v á lto z a th o z k a p c s o ló d ó to ld a lé k o k k e z d ő m á s sa l
h a n g zó ja m e g n y ú lik , a m it írá s b a n is je lö lü n k : jö -ss z, jö - jj,
jö -ttö k . E lő fo r d u l a jö -s z tö k s z ó a la k is.
...Tóm úgy érezte, hogy az élet rem énytelen, súlyos teher. Sóhajt
va m ártotta m eszelőjét a vödörbe, végighúzta a kerítés tetején, né
hányszor m egism ételte ezt a m űveletet, majd összehasonlította ezt
a jelentéktelen fehér felü letet a végtelen, messze nyúló kerítéssel, és
elerőtlenedve leült egy fatörzsre. Ebben a pillanatban gondtalanul
énekelve lépett ki a kapun Jim.
Vödröt v itt m agával. Tóm leküzdhetetlen undort érzett a víz-
hordással szemben, de a kútnál m indig van társaság: fehér, mulatt,
néger fiúk, lányok ácsorogtak ott sorukra várva, beszélgettek, pi.
hentek, csereberéltek, bámészkodtak, hajba kaptak. És az is eszébe
jutott, hogy bár a kút alig volt százötven m éterre, Jim sohasem jött
vissza egy óránál előbb, sőt ekkor is rendesen va la k it érte kellett
szalasztani ...
(Részlet Mark Twain Tóm Sawyer kalandjai c. regényéből)
4. Lásd el a m eg ad ott sza va ka t az -/, -II kép zők valam e lyiké vel!
M in t a : ló —lovai
M it tu d sz az ig etöve kről?
A z igeképzés
6 9 . írd ki Szabó Lőrinc versé bő l a z igéket! H atározd m eg a típ usa it! A képzett
igéknél záró je lbe n tün te sd fel a képzőt!
Országos eső
2. A tenger küldte
vagy Afrika, * ' •-<’|i
V
libbent az Alpok 1 < • ,
■ • S r , lÉ k . .
ormaira,
1 J, >, . /*•»* V •» , » • í
l v j ’ •••.. 4 s ^
hamar a Dunáig
ereszkedett,
M ír , f f ...
Jr**?
4. és, látni akarva
a m agyar hazát
* ■■B f i * t. ■rU
'&*
mérföldeseket -í lijf
lépett, tovább,
* •** •:
1
Nyári eső (derulato.blogger.hu)
6 . M ost is felettünk meg a csingilingi
ácsorog, harangvirág,
de egész a Tiszáig
szétcsorog: 15. és mind, ami csak van,
a paradicsom,
7. szapora, szapora és ráadásul az
tánca mezőn, ezernyi gyom,
kopog a, suhog a
háztetőn, 16. a sok szegény gyom,
a szép szigorú
8 . halakra kopog a szamártövis meg az
Balatonon, útilapu.
úgy dobol, ahogy az
ablakomon: 17. M illió nyurgán
lengedező
9. mindenütt suhog lábán így j ár-kel az
és pereg Országos Eső.
a cérnavékony
permeteg. 18. De ha majd teleszívta
magát a mező,
10. M indenütt pereg lengén tovább megy a
és suhog, Lengedező:
s kortyolják füvek,
állatok, 19. átlép a határokon,
új hegyeken,
1 1 . a piros szamóca s Erdély vagy a Tátra
s az őzikék fölött terem,
s ezüst pocsolyákból
a veréb, 20 . és szapora, szapora
tánca mezőn,
1 2 . és mind, a ribizli, dobol és suhog ott is
az almafa, a háztetőn.
a búza, a krumpli,
a kukorica, 2 1 . V agy gondol egyet
a könnyű legény
14. s a margaréta, s kezd fölfelé mászni
a szarkaláb ezer kötelén,
76
2 2 . m illió cérna 24. De, mint azok, ő is
fonalán, föl, oda, párolog, és
hol mindig aránylik fejest fölugorva
hipp-hopp, belevész
a Nap sugara:
Mátyfalva és Fancsika
Mátyás, az igazságos király gyakran álruhában járta az országot.
M egism erte az emberek életét, m eghallgatta panaszaikat, s mindig a
szegények pártját fogta. Volt úgy, hogy egész udvarával felkerekedett s
vadászatra indult. íg y jutott el erre a vidékre is. Akkor még itt a Tisza
partján hatalmas erdőrengetegek voltak. Csak itt-ott húzódott meg a
fák alatt egy-egy kis falu szalmatetős házakkal, az ablakokban, a tor
nácokon virító muskátlikkal.
M átyás vadászgatott a Tisza mentén, járta az erdőket, ligeteket.
Egy alkalomm al az egyik tisztáson a Tisza partján m eglátott egy
lányt, aki a folyón a vásznat fehérítette. M eglátta és m egszerette. A
lány egy itteni vadásznak Fanni nevű lánya volt, akit M átyás Fanni
kénak, Fancsikának becézett. M íg a király itt vadászgatott, sokszor
találkozott a lánnyal. Ú tjaik azonban mégis elváltak. M átyás elhagyta
ezt a vidéket. Azon a helyen, ahol M átyás tanyázott, később egy falu
jött létre, s azt róla M átyfalvának nevezték el. A király a lányt birtok
kal ajándékozta meg, s a falunak, am it a királytól ajándékba kapott,
Fancsika lett a neve.
olvas olvasott
olvasson! később fog olvasni
Olvasna, ha... ha olvasott volna
J É ! A z ig e o ly a n szó, a m e ly m in d ig v a la m ily e n ig e a la k b a n
fo r d u l elő.
A z ig e m ód , id ő , szám , s z e m é ly és r a g o z á s s z e r in t v á lt o z
ta tja az a la k já t je le k , s z e m é ly r a g o k és s e g é d ig é k s e g íts é
g é v e l.
A z igem ódok
A z ig e m ó d d a l a b e s z é lő a c s e le k v é s h e z v a ló v is z o n y á t fe
je z i k i. Három igemódot különböztetünk meg: k ije le n tő , fe lt é
te le s és fe ls z ó lító m ódot.
P é ld á u l: tervezz, írj
A - j m ó d j e l ír á s b a n is j e l ö l t v á l t o z á s a i :
N e m je lö ljü k írá s b a n :
P é ld á u l: kenjen, tudjon
71. K eresd ki az alábbi e lb e szé lé sré szle tb ő l a fe lszó lító m ódú igéket!
80
Jakab mesternek a térde is összeverődött féltiben, ahogy leborult a
kasa előtt.
- Kegyelmes basa, inkább az öreg legényemet küldöm el m agam
heiyet. Könnyebb annak a keze, mint a sólyomnak a szárnya.
S nem telt bele egy szempillantás, már akkor otthon lelkendezett
Jakab mester az öreg legény előtt:
_ Szaladj csak, fiam, borotváld meg a basa őkegyelmességét. Sose
láttam olyan finom úriembert. Álm odban se láttál olyan borravalót,
amilyent ott kapsz. Legyen a tied, barátom, ne mondd, hogy m indig én
szedem le előled a tejfölt.
Jakab mester azzal bebújt az ágy alá, az öreg legény pedig egy
ugrással ott term ett a basánál. M ár a habot is megkeverte, mikor azt
kérdi tőle Recsep basa:
- Elmondta-e a gazdád, h o g y á ll a bál?
- Semmit se szólt, kegyelmes basa.
- Száz arany, ha szépen megborotválsz; száz pálca, ha megkarcolod
patyolatképemet.
Szappant, borotvát otthagyott az öreg legény, s csak úgy futtában
kiáltott vissza:
- Elküldöm a kis inasunkat, kegyelmes basa. L á g y a keze, m in t a
selyem , sebes a járása, m in t a szél.
Otthon aztán fü lö n fo g ta a kis inast, s keményen rámordult:
- Lódulj, kölyök! Valam i török basát kell megborotválnod. Jusson
már egyszer neked is ilyen.
A zza l ő is bebújt az ágy alá Jakab m ester mellé, a kis inas pedig
bekocogott a basához, aki kem ényen rákiáltott:
- No, gyerek, h á n y h é t a v ilá g ?
- M á v a l is k e v e s e b b , basa bácsi - felelte a kis inas, s már akkor
pemecselte is a Recsep basa állát.
- M egállj, gyerek! Tudod-e, m ilyen az én szerződésem?
- M ajd megmondja, basa bácsi.
- Ha szépen m egborotválsz, arannyal m éretlek föl. H a m egkar
colsz, én borotváltatlak m eg téged nyírfavesszővel.
- M a jd e lv á lik , h á n y z s á k k a l t e lik - felelt a kis inas, s azzal
nekifogott a borotválásnak. A hosszú kóborlásban úgy k iverte a R e
csep basa állát a szakáll, hogy rossz volt látni, de úgy letisztította azt
róla a kis inas, hogy öröm volt nézni. M ég csak a keze sem reszketett
a nagy ijesztgetéstől.
- Ember vagy öcsém, akárki fia vagy —csapta össze a basa bokáját
— tied az arany. Hanem most m ár azt mondd m eg nekem: hogy nem
81
féltél, mikor borotváltál? M ert bizony mondom neked, m egemlegetted
volna ezt a napot, ha a Recsep basa orcáját megkarmolászod.
- N ini, basa bácsi - nevetett a gyerek - , n e k e m is v a n á m sütni,
v a ló m . Bizony mondom neked, hogy am elyik percben megkarcoltam
volna az ábrázatodat, úgy lenyisszantottam volna a fejedet a nyakad
ról, hogy nincs az az ostya, am elyiktói összeragadt volna.
Recsep basát egyszeriben k ilelte a hideg ijedtiben. Fölsegítette a
kis inas hátára az aranyos zacskót, aztán m indjárt takaródét fúvatott
a tábori kürtösével:
- G y e r ü n k o d á b b e g y h á z z a l! Nem jó az ilyen néppel bolondoz
ni, ahol még a gyereknek is h e ly é n v a n a s zív e .
7 3 . M ár jó l tud od az igék he lye sírá sát. M elyik v á lto z a t helyes? V álaszd ki, és írd
M
le a fü ze tb e a he lye s alakot!
82
„Édes anyádasszony ezt neked küldötte,
M aga dagasztotta, maga is sütötte.
És megparancsolta erős-kegyetlenül,
Hogy saját kezedbe adjam szegetlenül. ”
A z igeidők
Kifejezheti még a jelen idő a minden időben m eglevő folyam atot is.
83
A lak i jelölője:
a) az egyszerű alakokban -t, -tt (mássalhangzó után -t, magán.
hangzó után -tt),
& A va n igének nincs jövő ideje, helyette a lesz ige jelen ide
jű alakjait használjuk.
(Vogul gyermekvers)
2. O lvasd el a Ludas M atyi köve tkező részletét! Keresd m eg benne az igéket! H ogyan
m ondanád m a őket!
Ig e m ó d o k
Ig e id ő k
K ijelen tő F eltétele s F elszó lító
M érni fog,
kapni fog
Jö vő
főnévi igenév
+ fog segédige
H egyek ( h u .w ik ip e d ia .o r g )
71
A szö veg csup a fe ls zó lító m o n d a tb ó l áll. írd ki az igéket, jelö ld az igetöveket,
n evezd m eg, m ilyen h an gtani vá lto zá s tö rté n t e g ye s esetb en !
90
Válaszolj feltételes módú igealakokat tartalm azó m ondatokkal a következő
kérdésekre!
3 M i a h ib a a m o n d a t o k b a n ? O l v a s d e l f i g y e l m e s e n a m o n d a t o k a t , j a v ít s d ki a h e ly t e le n ü l
használt ig e a la k o t !
Az igei személyragok
A z alsó osztályban már megtudhattad, hogy az igének egyes és töb
bes számban három-három személyét különböztetjük meg (személyes
névmásokkal szemléltetve: egyes számban én, te, ő; többes számban
mi, ti, ők).
F elszó lító
K ijelen tő m ód F eltétele s m ód
m ód
-on, -en,
E/3. 0 0 0 0
-ön
T /1. -unk, -ünk -unk, -ünk -unk, -ünk -nk -unk, -ünk
-tok, -tek,
T/2. -átok, -etek -átok, -etek -tok, -tek -átok, -etek
-tök
T/3. -nak, -nek -ek, -ak -nak, -nek -nak, -nek -ek, -ak
Alanyi, ikes személyragok
Jelen idő
E/1 - -m -m -m
E/2. -1 -1, 0 -1
Tárgyas személyragok
F elszó litó
K ijelen tő m ód F eltétele s m ód
m ód
Je len idő M últ idő J e len idő Je len idő M últ idő
E/1. -m -m -m -m -m
T/1. -juk, -jük -uk, -ük, -uk, -ük -nk -uk, -ük
T/2. -játok, -itek -átok, -étek -átok, -étek -tok, -tek -átok, -étek
A fák beszéde
Hárs
— Szülőhazádban a vén udvaron
hová gurultak a labdáid, szegény?
93
H ová repült a sárkányod vajon,
s kedved, hited az életed felén?
Es merre szálltak, merre tűntek el
viháncoló, víg gyermektársaid?
Ezt kérdezed, de senki sem felel,
Csupán mi zúgunk, régi hársak itt.
A lm afa
—Bő szoknyádban, széles terebéllyel
mesékről álmodom, ha jő az éjjel.
A lombjaim közt almák aranya.
M indig csak adnék, én, örök anya.
Pálm a
—Versben beszélek, és verssel köszöntsék
Nagy, mozdulatlan legyezőim et
S nagy csöndemet is. Én vagyok a fönség.
Eperfa
— Itt lakm ároztál egykor, az eperfán,
Jaj, hogy szerettél. M ajd ha por leszel,
egy nyári szellő m ég felém seper tán.
94
8 4 . Pótold a köve tkező szöve g ig éin ek hiányos szem é lyrag ja it!
7
1 M ag yarázd m eg a hőn áhított kifeje zés jelen tés ét!
95
v .* y írd ki a szöve gb ől az igéket, m ajd húzd alá a sze m é lyra g o ka t! T ü n te sd fel az in
sze m é lyé t és szám át, idejét, m ódját!
Sün (allatdoki.hu)
Az alanyi ragozás
Alanyi ragozása minden igének van, m indhárom mód
ban, m indhárom időben. Alanyi ragozásban a személyra
gok eltérése alapján megkülönböztetjük az iktelen és az
ikes ragozási sort.
Feltételes mód
Igeid ő
A cs elek vő sze m é ly e és
szam a
jelen m últ
E/1. vár-j-ak
E/3. vár-j-on
T/1. vár-j-unk
T/2. vár-j-atok
T /3. vár-j-anak
Ikes változat
Kijelentő mód
Feltételes mód
Je len idő
f T
E/1. alud-j-am
E/3. alud-j-ék
T /1. alud-j-unk
A fe lté te le s m ód , je le n id ő , E/l. s z e m é ly b e n a m é ly h a n g
re n d ű ig é k b e n n in cs ille s z k e d é s (p l.: akarnék, tudnék, m on
danék, ugatnék stb.).
A fe ls z ó lító m ó d E/2. s z e m é ly é b e n a r a g ta la n (aludj, kérj) a la
k ok m e lle tt é ln e k a te lje s - l s z e m é ly r a g o s a la k o k (adjál, kérjél).
Ez u tó b b i a la k já t k e rü ljü k !
9 0 . R ákóczi F erenc neve nem ism e retlen szám o dra . S zám ta lan m on da keletkezett
A máramarosi Bovcár-kút
A ném et legyőzte R ákóczi seregét, ő m eg néhány ruszinnal elin
dult Lengyelországba.
A ném etek lóháton üldözték és m ár-m ár utolérték Rákóczit, am i
kor Bovcárba érkezett. Itt a község lakói elrejtették a ném etek elől.
A fejedelem R ákóczi három napig m aradt a faluban.
A m ik o r a ném etek elvonultak, a fejedelem m eg akarta hálálni
/
a falusiak jóságát. É szrevette, hogy nincs kút a faluban, s a vizet
m essziről hordják. N em késlekedett: k iválasztott néhány embert
segítségnek, aztán feltű rte a kabátujját, és munkához látott.
K iásták a kutat, aztán Rákóczi m aga fogott hozzá a kút falának
felrakásához. M unka közben vett egy sima követ, és rávéste: „Itt járt
Rákóczi Ferenc, ő rakta a kút falát.”
Á ta d ta a kutat, azzal továbbindult. Lengyelországba ment.
A falusiak útikalauzt adtak mellé, hogy el ne tévedjen, a helységet
pedig őróla nevezik Bovcárnak, am i m agyarul annyit jelent: itt járt
a cár, a fejedelem .
A k i ezt nem hinné, annak m egmutatják azt a sima követ, amelyre
Rákóczi m aga véste fel, hogy ő rakta a kút falát.
100
u
R e p ü lő c s é s z e a lj (p a r a n o r m a l.h u )
F o g a lm a z á s o d b a n h úzd alá a f e lt é te le s m ó d ú ig é k e t!
7 i
Ragozd a l f e lt é t e le s m ó d Je te n é s m ú lt id é j é b e n az a l á b b i ig á k é «
Tárgyas ragozás
T á rg y a s.ra k á s a csak a k a p I s ó S n k
(aagS t " e X a g o k összefoglaló táblázatát a szemelyra-
gokról szóló tananyagban találod).
A tárgyas ragozása
Kijelentő mód
Igeid ő
Felszólító mód
Jelen idő
E/1. vár-j-am
E/3. vár-j-a
T/1. vár-j-uk
T/2. vár-j-átok
T/3. vár-j-ák
9 1 . M elyik fe lszó lító ig e a la k vég érő l h iá n yzik m ég e g y cf? V izsg áld rriea
fig ye lm e se n az igéket, és írd le a m on da to kat! 9
M on d és írd helyesen!
Kezd el, és fejezd be idejében!
Olvasd el, és old meg a feladatot!
Em eld fel, vid ki, majd rakd le!
ír d meg, és küld el a levelet!
A nyelvről - iskolásoknak
(részlet)
104
almát hiánytalanul kifejező szót találunk. M egérteni akkor kezdünk
lamit, amikor beszédünk tárgyává tesszük, s sajátunknak akkor
mondhatjuk, amikor m egtaláltuk a nevét.
Gondoljátok el: ha arról akarunk beszélni, hogy elmúlik az éjsza
ka és helyébe nagy fényességű reggel következik, nem jó-e így mon
danunk: először éjszaka volt, aztán derengni kezdett, majd virradni és
pitymallani később, hogy utána pirkadni kezdjen, s rögtön rá hajna-
lodjon is az érkező reggel elé. M ennyi szín van ezekben a szavakban a
feketétől az égővörösig és a mindent m egérintő világosságig. De nem
csupán beteljesít és gyönyörködtet a nyelv, hanem szabaddá is tesz. S
ez a legnagyobb dolog. Miközben a tárgyához közelít, föl is emel...
S még van valam i a nyelv csodái között, amit semmiképpen nem
szabad em lítetlenül hagynunk. Legalább annyira fontos, mint minden
egyéb, amiről eddig beszéltünk. Ő általa él valam ely nemzet. Magunk,
magyarok is. És tudnotok kell: ha a nyelv pongyolasága, botladozása
a gondolat hitványulásának a jele, akkor romlása a nemzet életét v e
szélyezteti.
9 4 . Egyre tö b b e t a lka lm a zzu k a csinál igét, m ég a kko r is, am iko r m ásik igét is
ha szná lha tnán k. H e lyettesítsd rokon értelm ű igével az aláb bi kifejezé seket!
A j* v 1 ■ A lko ss az aláb bi ig etöve k tá rg ya s rag ozá sú , E/2. szem é lyű rövid a lakjá val egy-
V f c k íf egy fe lszó lító m ondatot!
2. Á ltaláb an m in de nki szereti azo kat a versikéke t, am e lye k szóra koztatna k, e lg o n d o lko d
tatnak. Mi vicce se t ta lá lsz a köve tkező ve rsb e n ?
105
Kikiáltó
K ikiáltó (varsad.hu)
1. Te tu d s z ilyen ve rs ik ék et?
■ sző, rí, ró, nyű, nyí). A v-s melléktő csak a kijelentő mód je
len idejében, az alanyi ragozás egyes és többes számának
1. személyében jelenik meg, ezenkívül a tárgyas ragozás né
hány alakjában.
Kijelentő mód
RAGOZÁS
lőni fo
T /1. lövünk lőjük lőttünk lőttük lőni fogjuk
gunk
lőni fogjá
T/2. lőtök lövitek lőttetek lőttétek lőni fogtok
tok
lőni fog
T/3. lőnek lövik lőttek lőtték lőni fogják
nak
107
Feltételes mód
R kG O ZÁS
Felszólító mód
Jelen idő
E/3. jö n jö tt jö n n e jö jjö n
A lesz, tesz, vesz, visz, hisz, eszik, iszik igék esetében az sz-es
alaptövet csak a személyragok előtt találjuk:
RAGOZÁS
inni
T/1. iszunk isszuk ittunk ittuk inni fogjuk
fogunk
inni
T/2. isztok isszátok ittatok ittátok inni fogtok
fogjátok
inni
T/3. isznak isszák ittak itták inni fogják
fognak
Feltételes mód
RAGOZÁS
110
Felszólító mód
Je len idő
RAGOZÁS
A lan yi T árg ya s
igyam igyam
igyák igya
igyunk igyuk
igyatok igyátok
igyanak igyák
K ije le n tő m ód
Jelen idő
111
• A z alszik ige is előfordul tárgyas ragozásban az álm át alussza
tőism étlő szólásban. A z összes többi ragozási alakot a d-s melléktőből
képezzük (pl.: alszik - aludtam, aludtál, aludtunk stb.).
• A felszólító mód jelét a d-s tőváltozatukhoz kapják. A d + j öS2.
szeolvadását (ggy) írásban nem jelöljük (pl.: aludj).
K ijelen tő m ód F eltétele s m ód
112
• A van igének jövő ideje nincs, helyette a lesz jelen idejű alakjait
használjuk.
• A felszólító mód csak a lesz igéből alkotható (pl.: legyek, légy stb.).
• A feltételes mód múlt ideje is a lesz múlt idejű alakjaiból és a
v0ina segédigéból alakul (pl.: lett volna, lettünk volna stb.).
Őszi falevél
(kérdezgető)
Ujjasdi
E z elment vadászni, - hüvelykujj
Ez meglőtte, - m utatóujj
Ez hazavitte, - középsőujj
Ez megsütötte, - gyűrűsujj
Ez az icike-picike - kisujj
M in d megette!
jö n : jö jje k ,........
megyek: menjek,
eszik: egyem, ....
hisz: higgyek, ....
Tavasz
Szélesedik, tavaszodik, K icsi felh ő gomolyodik,
A szalonna avasodik. Bárányfelhő hodorodik.
A p itym a lla t pirosodik, A hegycsúcs kékesedik,
Erdő, mező csinosodik. Z ú g a folyó, szélesedik.
E rd ő mélye visszhangzik,
A zöld mező pitypangzik.
A tó kéken sugárzik,
Z ú g a nádas, bugázik.
(Iluh István)
MÓD
ennék,
ő eszik egyék néz nézne nézzen
enne
T a la h o r
A T a la b o r v ö l g y e (w i k i p e d i a . o r g M / ik i/ ta ta b o r )
működik az 1950-es évek második felében épült 27 M W teljesítmény*
R ika-Terabljai vízierőmű, amely két folyó, a Nagy-ág és a Talab0í
szintkülönbségéből adódó energetikai lehetőségeket használja ki ^
felduzzasztott vizet egy nagy keresztm etszetű csővezetéken a közeli
de alacsonyabban folyó Nagy-ágba vezetik. A z esés közben a víz 3 tur'
binát hajt.
Vörösm arty M ihályt m egihlette a folyó költői elnevezése, és a Zalán
futásában a folyó nevét szem élynévvé változtatta.
(Kárpátinfo. ma)
* » 1. M áso lá s k özb en tedd a m eg fe le lő a lakb a (m ód, idő, szám , sze m é ly) a zárójelben
lévő ikes igét, és elem e zd a kap ott igealakot!
m
A nincs, sincs igéknek csak kijelentó' mód jelen idejének egyes és
többes számú 3. személyű alakjai vannak meg (pl.: nincs, nincsen,
nincsenek; sincs, sincsen, sincsenek).
2 A gyere, gyerünk, gyertek igék csak a felszólító értelmű alakokban
fordulnak elő, s ezek is csak az egyes szám 2. és a többes szám 1.,
2. személyében.
3. A szokott ige minden alakja múlt idejű (pl.: szoktam, szoktál, szok-
tad, szokott, szoktuk volna, szoktunk volna stb.), a jelentése azon
ban a jelenre vonatkozik.
4. A tetszik ige, m ely az udvarias társalgás nyelvében szerepel, csak
harmadik személyben, magázásban használatos mindhárom mód
ban, jelen és múlt időben.
A személytelen igék
P éld á u l:
é n k e lle k a s ze re p h e z s z e r e p e ln i k e ll (n e k e m )
te k e lle s z as ze re p h e z s z e r e p e ln i k e ll (n e k e d )
ő, P é t e r k e ll as ze re p h e z s z e r e p e ln i k e ll (n e k i, P é te rn e k )
1 1 Q
Szem élytelen igeként használatos a többszófajú (főnévként és
m elléknévként is élő) muszáj és szabad szavak is. Pl. Szabadna
megismernem a forgatókönyvet? (m it szabadna?); Muszájna m e g tu d j
az eredm ényt (m it muszájna?).
Az egyszemélyes igék
Vannak olyan igéink, am elyek jelentésük miatt csak harmadik sze
mélyben használatosak.
- M
A z aláb bi szava k közül írd ki az e g ysze m é lye s igéket!
4 1 0 3 . T öbb m a g ya r költő ről ta n u ltu n k már, a kik já rta k vid ékü nkön . S zám os
vers szü le te tt eg y-eg y helység be m utatásá ra. Szabó Lőrinc is felke reste
T iszaú jla kot és a T ü csö kze n e cím ű kö te té n e k e g yik versé be n m eg ö rö kíte tte itteni
élm ényeit.
Tiszaújlak
Néha bementünk Újlakra, a kis
mezővárosba. Ott m ár vonat is
volt, s állomás, aszfalt és üzletek.
Gyalog mentünk, vagy, hogyha szekeret
kaptunk, Bökénynek, a vashídon át.
\f{f a $
---------------------------- j
T iszaú jla k, T isza-h íd (képeslap, 1940), (postcords.hungaricana.hu)
121
Ha szekér vitt, én voltam a kocsis.
És Ú jla kon ? Hogy m i a búzaár.
H ol van jó fazék, a pap tudta már.
Lámpabél? Megvan. S m i is még, m i kell?
Tanító úrnak cigarettahüvely.
Vásár, cigányok. Aztán gyí, haza!
S tutajosokkal álm odtam éjszaka.
7
1. K eresd ki, és írd le az igéket! M in d en ige m ellé írd le a je le n idejű
ala k já t is!
104. Pótold az igék hiá n yzó betűit, olvasd fel helyes kiejtéssel!
M
105. Tedd a köve tkező ig éke t m últ időbe! M ilyen sza b á lyt fog a lm a zn á l m eg?
szalad, kér, néz, játszik, emlékezik, forra l, indul, akad, kever, szá
rad, emel, olvas, magyaráz, hív, szólít, szaval, udvarol, másol
Tréfás nyelvelde
(L e lk e s M i k l ó s )
1 0 8 . O lvasd el Tompa M ihály go nd ola tait, fog lald ö ssze m on da niva ló ját!
C so po rto sítva írd ki a szöve gb ől a tárgya tlan , az alanyi és tá rg ya s ragozású
igéket!
A legokosabb cselekedet
Három tündérüldögéltakristály.
vizű hegyi tavacskánál. Jócseleke-
deteikről beszélgettek.
- Egy szegény kisleánynak, ott
a túlparton, meghaltak a szülei.
Most magára maradt házikójában.
Igyekszik m egállni saját lábán, de
azért bizony gyakran felkopik az
álla. Találkoztam vele két héttel
ezelőtt. Segítettem rajta! Halat
fogtam neki a tóból, megsütüttem,
odaadtam. No, hogy m ilyen jó ét
vággyal ette! Öröm volt nézni! -
mondta az egyik tündér.
A másik tündér csodálkozva
T ü n d é re k kapta fel a fejét:
(operencia.com)
- Ó! Egy hete én is találkoztam
ezzel a kislánnyal! Én is adtam neki sült halat, de látod: én arra is
gondoltam, m it eszik majd másnap. Otthagytam neki egy szép hasú
pontyot a következő napra...
A harm adik tündér mosolygott:
— No, tegnap én is ugyanezt tettem, de valam ivel még többet is:
m egtanítottam arra, miként foghat ki halakat a tóból!
A közeli fenyőágon piros szárnyú kismadár hallgatta a beszélgetést
és így csicsergett:
- Kedvesek, jószívűek vagytok mind a hárman, de szerintem most
a harmadik tündér cselekedett közületek legokosabban. Életünkben
nem csak ma van és holnap, a holnaputánokra is számítani kell!
—M ilyen igaz! —rebbentek fel a tündérkék a levegőbe.
- Gyerünk, tanítsuk meg ezt a kisleányt mindenféle hasznos dologra!
(Lelkes Miklós)
alakban járul.
2. A -t végű igéket felszólító módban hosszú sz-szel ( ssz ),
s-sel ( ss) és cs-vel (c cs ) ejtjük. Az ssz-szel és ss-sel ejtetteket így
is írjuk (lássátok, halásszál), a cs-vel (ccs-vel) ejtetteket azonban
£g_sel (tanítsatok),
3. A fő, nő, sző, lő, rí, ró, nyű igék felszólító módú alakjában
az ingadozó kiejtés ellenére rövid -j-t írunk: főjön, nőjön, lőjön,
rójon, ríjon, nyűjön.
109. K eresd ki a köve tkező igék közül a fe lszó lító m ódú igéket!
Telefonos etikett
A mobil életünk része. M éghozzá nagyon is. Valid be, te sem érzed
jól magad, ha véletlenül otthon hagyod, esetleg még visszafordulni is
képes vagy érte. Szóval a mindennapjaidban fontos szerepet tölt be, s
ezzel így van mindenki. De mindenki ismeri-e a telefonos etikettet, és
alkalmazni is tudja?
A kár a barátaiddal beszélsz, akár valam ilyen fontos ügyben telefo
nálsz, vannak íratlan szabályok, am elyeket érdemes megfogadni.
Ha téged hívnak:
—N e hadarj, próbálj meg lassan és érthetően beszélni!
— Ha nem érsz rá, akkor m agyarázd el a helyzetet a hívó félnek,
ígérd meg, hogy visszahívod, de ne csak ígérgess, valóban hívd vissza -
vagy végsó' esetben kérd meg, hogy ő hívjon fel fél óra múlva.
—A hívást befejezni a hívó félnek illik!
—H a a vonal megszakad, akkor a hívó félnek kell újrahívni!
- Figyelj a beszélgetőpartneredre! Ha olyan tevékenységet folytatsz
beszélgetés közben, ami m ellett nem tudsz folyamatosan figyelni, ak
kor illendőbb elnézést kérni és később visszahívni a hívó felet.
— Tüsszentés és köhögés esetén fordítsd el a fejedet a telefontól
majd kérj elnézést a beszélgetőpartneredtől!
Ha te telefonálsz:
—Köszönj és mutatkozz be, a hívásoknak illik így kezdődniük!
— Érdemes megkérdezned, hogy nem zavarsz-e.
— Ha hosszabb beszélgetést akarsz lebonyolítani, akkor kérdezd
meg a másik felet, hogy ráér-e. Ha húsz percre van szükséged, ne azt
kérdezd, hogy „Van fél perced?”
—Ha m ellétárcsáztál, ne csapd le a telefont, hanem kérj elnézést, és
csak azután tedd le.
— N e beszélj túl hangosan, hisz az a környezetedet zavarhatja, míg
ha túl halkan beszélsz, akkor a partner nem fog rendesen hallani -
igyekezz m egtalálni az arany középutat.
— H ivatalos ügyekben csak hétköznap, munkaidőben telefonálj!
—N e rágj rágógum it és ne egyél telefonálás közben - nem illik csám
csogni a telefonba!
— Ha valaki nem ér rá, kérdezd meg, mikor lenne alkalmas megint
hívni!
(Irk a )
A z új g e n e rá ció (fdub.contact.az)
126
1. Keresd ki a szö ve g b ő l a fe ls zó lító m ó d ú igéket! írd ki őket! H a táro zd meg
a s zó tö vet és a h ozzá já ru ló to ld alék o t!
90 között?
1 1 3 H ogyan kérnél fe lvilá g o sítá st egy ism e retlen fe ln ő ttő l az utcán, ha tudnod
kellene, ho gy há ny óra van ? írj kétféle vá lto zatot! M ilyen m o n d a to ka t ha szná ltál?
Já tsszá to k el!
127
K érd ezd u g y an ezt a k ö ve tke ző h elyzetekb en :
• osztálytársadtól
• egy idegen gyerm ektói
• ismerős felnőttől
1. O lvasd el figye lm e sen a köve tkező szava kat! írd ki o szlop okba csoportosítva a
fe lszó lító m ódú ig éke t úgy, ho gy az eg yik o szlop ba je le n van, a m ásikba n viszont
h ián yzik a j jel! V á la szo d a t indokold m eg!
2 . E gé szítsd ki a köve tkező szóláso kat, kö zm o n d á so ka t a h ián yzó fe lszó lító m ódú igékkel!
E llenőrizd, ho gy he lye s igével pó to lta d -e a hiányt!
1 . ..., nem apád! ..., tinó, ökör lesz belőled! 2 . Apád, anyád
ide ... ! 3 . J á rt utat já ra tla n ért ... ! 4. A d d ig ... a vasat, a m íg meleg!
5. ... meg az anyját, ... el a lányát! 6. A d d ig ..., ameddig a takaród ér!
7 . A holló a hollónak nem ... ki a szemét! 8. A kecske is ..., a
káposzta i s ... .
1 1 4 . Pótold a hián yzó be tűket a köve tkező kép zett szava kba n! O lvasd el őket
hangosan!
M
1 1 5 . A z alábbi szem e lvé nybő l írd ki a fe lté te le s m ódú igéket és elem e zd alakjuk
szerint!
130
Az igekötők az igéhez kapcsolódó szavak.
Sokféle szerepük van: megjelölik a mozgás irányát, vagy
7
1. M ag ya rá zd m eg, mi a k ü lö n b ség a két fo rm a között!
2 . írd le m á sk ép p e n e ze k e t a m o n datokat!
fA
139
ko n viktu s - va la m e ly ta n in té ze t m ellett m űködő, bentlakást, étke zést, tan ulm á nyi
fe lü g ye le te t nyú jtó intézm ény; s z é n io r - a kollég iu m i diáksá g veze tője , utolsó
0 éves teo lóg us
Az igekötők helyesírása
^ Kötőjellel írjuk:
1 2 1 . E gyes költő k ügyesen já ts z a n a k a he lysé gne vekke l a verse ikb en. Ezekből
kap sz ízelítőt.
Szerednyei vár
A s z e re d n y e i várro m (karpataljaturizmus.hu)
.............. az eszén.
..................az álla.
a mécses.
Kölcsön k e n y é r ..................
A k i kíváncsi, h a m a r ..................
a szeg a zsákból.
..................az a jtó n ,................az ablakon.
..................zsák a foltját.
......................a ló másik oldalára.
M it jelen ten ek ezek a szólások, közm ondások? M agyarázd m eg a je
lentésüket!
TÉMAZÁRÓ
Kérdések és feladatok
1. V ála szo lj a kérd ésekre!
rúg, lő, cselez, fejel, gáncsol, fut, előz, véd, fedez, töm örül, győz
• A z igék tá rg ya s ragozású 2. szem é lyű rövide bb fe lszó lító alakjá val írj eg y-e g y m on
datot!
Tavasz
Szántások barnállottak, vetések zöldelltek, és a nádasok m ellett
sárga volt a gólyahír, mint augusztusban a napraforgó szirma.
A tavak felett bárányos, apró felhők úsztak át, s a kék szemű ég ne
vetve nézegette m agát a vizek tükrében. A nap aranycsóvája melegen
simogatta a barkás ágakat, m elyek bársonyból voltak, és lágyak, mint
a fészek pelyhe.
—Jókor jövünk - mondta valaki. - A nagy víz felett majd m egfagy
tunk, itt m eleg van, és estére már nekünk muzsikál Unka népe.
—K ele, te itt leszállsz? — kérdezték az egyik gólyától, aki nagy kört
vágott a levegőben, és leereszkedni készült.
—Itt a fészkem - mondta Kele.
140
w
m f
jf
A torony felett szállt, és Berta Jancsi vette észre először, mert a
rekek éppen akkor jöttek ki az iskolából,
_ Gólya! - kiáltotta, és tintás ujjával felm utatott a levegőbe. A gye
rekek megálltak. Szemük nevető-nagyra nyílt, és elkiáltották az ősi
köszöntőt:
Gólya, gólya, gilice,
M itő l véres a lábad?
Török gyerek megvágta,
magyar gyerek gyógyítja...
• írd ki a részletbő l az igéket! H atározd m eg az igék idejét, sze m é lyé t és szám át!
Boszorkányidéző
A d jon az ég
még több esőt,
hajlongj, suhogj
arcom előtt!
evilági lángolással
tisztátalan tisztasággal.
K a r karoljon, öl öleljen,
szem mélyéről hajnal keljen.
141
1 1 . O lvasd el a részletet! Mi adja a szö veg h u m o rát? F ig yeld m eg a párbeszédeket)
1 2 . E lem ezd az igéket! írj le ró luk m in dent, am it ta n u ltá l (igem ó d, igeidő, cs elek vő
szám a, sze m é ly e, igekötő)!
143
• a határozói igen év a cselekvés, történés körülm ényeit határoz
za meg.
A z igenevek közül a fó'névi igenév nem szófajváltó, ellenben a mel
léknévi és határozói igenevek gyakran váltanak szófajt.
A főnévi igenév
A főnévi igenév az ige és a főnév közötti átm eneti szófajú szó, mely
általánosítva fejez ki cselekvést, történést, állapotot, létezést. Nem
jelöli a cselekvő személyét és számát, nem utal a cselekvés módjára
és idejére ( másolni, aludni, számolni stb.). Utazásaink során gyakran
találkozhatunk a következő feliratokkal: K ih a jo ln i veszélyes!, Dohá
nyozni tilos! Ezek a feliratok mindenkihez szólnak. A z egyik a vasúti
kocsik ablakán figyelm eztet arra, hogy a kihajolás veszélyes lehet. A
másik azt közli, hogy az adott helyen a dohányzás tilos. Ezek a főnevek
a feliratokban főnévi igenévvel vannak kifejezve.
144
w • tárgy: M egtanult program ozni.
• határozó: E lin d u lt szerencsét próbálni.
ritkán lehet
145
A főnévi igenév gyakran ig e k ö tő s . Igekötője szórendi szempontból
úgy viselkedik, mint az igealakokban (pl.: elolvasni vagy nem olvasni
el, el fogja olvasni, el kell olvasni stb.).
A fő n é v i ig e n é v és ig e k ö tő je k ö z é g y a k r a n ig e é k e lő d ik
be. E b b e n az e s e tb e n m in d a h á ro m s zó t k ü lö n ír ju k (p l.: /e
szeretném rajzolni, el bírjátok vinni, meg tudod szervezni stb.)
A főnévi igenévnek fontos szerepe van az igeragozásban: az össze
tett jövő idejű alakokban az alapige cselekvését jelöli (pl.: elmondom
- el fogom m ondani; leírod - le fogod írn i stb.).
szólni, keni, lépni, Béni, menni, szórni, zokni, kenni, néni, mérni,
nini, fonni, fenni, várni, halászni, Fanni, jön n i, bánni, hinni, feni, nézni
Márványkő palota
- Egy, kettő, három, négy, - M inek az a vaj?
Te kis leány, hová mégy? -A ra n y k o cs it kenegetni.
- Z ö ld erdőbe virágért. - M inek az az aranykocsi?
- M inek az a virág? - Márványkövet hordogatni.
- Szitát kötögetni. - M inek az a márványkő?
- M inek az a szita? - Kis palotát építeni.
- Tejet szűrögetni. - M inek az a kis palota?
- M inek az a tej? - Sok szép játszó gyereket
- Vajat köpülgetni. belehelyezni!
(Mondóka)
( V á c i M ih á ly )
A melléknévi igenév
Táncnóta
Van-e szoknya eladó, Van-e csizma eladó,
Tarkabarka suhogó, Patkós sarka kopogó,
A derékra simuló, Szattyán-szára ropogó,
Nyárba-télbe jó? Sárba-vízbe jó?
(Weöres Sándor)
puska, víz, héja, gally, villám , lánc, zsák, fülemüle, levél, autó, sár
K ereplő (artenter.hu)
Kereplővel járnak
A ma legismertebb szokások egyike a látványos farsangbúcsúzta
tó mohácsi busójárás, ahol maszkba és subába bújt busók kereplőkkel
vonulnak fel. Ezt az ősi szerszámot eredetileg az állatok terelésénél
használták, illetve vadászat alkalm ával a m adarakat ezzel zavarták el
a helyükről. A tárgy olyan népszerű volt, hogy a húsvéti ünnepkörben
a papok is használták, a nagyböjt utolsó három napján azzal végeztek
szertartást. A farsangi ünnepkör végén, húshagyó kedden a fiatal fiúk
nagy lárm át keltve kolompokkal és kereplólckel járták végig a falva
kat. Kolomppal csúfolták ki a vénlányokat, ezzel jeleztek számukra,
hogy a közösség nem szívesen tűri meg a férjet nem találó nőket.
(Folyóiratból)
2 /É jL 1- K ép ezz fo lya m a to s és be feje zett m ellékn évi ig en evet az alábbi igékből! Milyen
W í« válto zás tö rté n t az ig etöve kbe n?
2. Petőfi Sándor tá jle író verse ib ől g yű jtö ttü n k né há ny idézetet! H atározd m eg a kiem elt
szava k szófaját, és an na k fajtáját!
Téli táj
f) Tenger szántóföldek
Terjednek szerteszét, rajtok áldott búza,
Búzatábla
153
Kiskunság
A határozói igenév
Hosszan, egyenesen tartja félkezével,
Mutatván az utat, hol Budára tér el,
S mintha vassá volna karja, maga válva,
M ég csak meg se rezzen a kinyújtott szálfa.
{Arany János: Toldi)
154
A z idézet kiem elt szavai határozói igenevek.
155
1 3 5 . K ép ezz határozó i ig e n e ve ke t a köve tkező igékből!
... M ost a kutya messzebb vonult vissza, úgy gondolva, hogy a len
dület nem volt elég erős. Elővette az eszét, m elyet már elborított a
gyűlölet káprázata. Habzsolva nyalogatta az orrát, szőre felm eredt a
gerincén, lábai reszkettek. Lekusshadt a fűben, aztán némán, kétm é
teres ugrásokkal rohant neki a cölöpnek. A z ugrás jobban sikerült,
mint az eddigiek. Ez m egzavarta a macskát is, m ert körm ét nem tud
ta olyan hirtelen visszahúzni ellensége orrából, ahogy kellett volna.
Csak ezen a kis árnyalaton múlt a helyzetében biztos állat élete. M ert
am int ellensége visszazuhant a földre, estében m agával rántotta őt a
karmainál fogva, m elyek m élyen belevágódtak az orrába. S ebben a
illanatban, a pillanatnak ebben a töredékében dóit el a küzdelem. És
már ott hem peregtek a fűben hörögve és jajgatva, csaholva és nyögve,
forogva és fel-felszökve, ott' hem peregtek vérben és kitépett szőr-
csomókban, rém ülten és rém ületet keltón, beleragadva letéphetetle-
ül egymás testébe s fel-felnyíva a fájdalomtól. A kutya belem art a
macska torkába, de az egyetlen mozdulattal kifordult a gyilkos fogás
ból, átbucskázva a saját fején s belevájva fogait s körm eit a kutya
lágyékába. M ajd a kutyának sikerült betörnie a hidat, am it a birkózó
macska vetett a testéből. P illanatokig a kutya, majd meg a macs
ka volt felül, de ez a forgás meg nem állott és meg nem pihent, sőt
m egállítani sem lehetett volna semm iféle módon. Összegyűrték m a
guk körül a füvet kétm éteres körben, mint valam i arénát. S rázták
és tépték egym ást olyan vad lázban, az élet akaratának valam i olyan
kétségbeesett gyönyörében s kínjában, ami a szinte derm edten figyelő
fiút a lelke m élyéig m egrém ítette.
2 . H atározd m eg, hogy a köve tkező m on da tp áro kban a kie m elt s za va k közül m elyik igenév,
és m elyik névutó!
158
A HATÁROZÓSZÓ
cselekvés, történés, létezés helye, ideje, módja, a cse
lekvő állapota
A kiem elt szavak a cselekvés, történés helyét (itt), idejét (végre, ak
kor, előbb, mármost, valaha, m íg), módját (így) vagy egyéb körülm é
nyét (nagyon) fejezik ki. Valam ennyi kiem elt szó határozószó.
A cselekvés, történés, létezés helyét, idejét, módját, illető
^ P lég a cselekvő állapotát kifejező, meghatározó szavakat
határozószók nak nevezzük.
1 4 1 . K eresd ki a köve tkező T old i-id éze t h a tározó szóit, m ajd állap ítsd m eg, m ilyen
m on da tré sz sze re p é t tö ltik be a m ondatban!
(Arany János)
161
A határozószó fajai
2. Jelentésük szerint:
A tartalmas határozószók
Helyhatározószók
fent, m ögöt
Tartam bent, messze közel bennem rajtam
fenn tem
jelen tés benn
Időhatározószók
T artam - egy
tegnap reggel mostan régen rögtön korán
szerre
jelen tés
(Tankönyvből)
. E lem ezd a z aláb bi József Attila verse ib ől ve tt id éze te k tartalm a s h a tározó szóit
y je le n té s ü k és szem léle ti irá n yh á rm a ssá g u k szerint!
A névmási határozószók
A névmási határozószók csak utalnak valamely helyre,
időre vagy elvont körülményre. Jelentésük lehet kérdő,
mutató, vonatkozó, határozatlan vagy általános névmási
jelentés.
A névmási helyhatározószók az irányhárm asság szerint:
A névmási idóTiatározószók:
ifis
c ) vonatkozó névm ásiak: amióta, amikor, am íg; amint, mire sth
d ) általános névm ásiak:
• összefoglalók: mindöröktől, m indig, m indörökre; minden
kor stb.
• megengedők: bármikor, akárm ikor stb.
• tagadók: soha, semm ikor stb.
N em a lakásban.
Rövid idő múlva.
A reggelitől az ebédig tartó napszak.
H atározatlan időpontban.
M indegy, hogy m ilyen módon.
Ezt követően.
A zt követően.
A táltos
R ákóczi fejedelem ig a zi táltos lo
von járt, úgy is h ívták a lovát, hogy
Táltos. Szénfekete ló volt, csak a bal
hátsó lábán viselt fehér jegyet. Ez a
Táltos cukron, búzán élt, más egy e
bet nem is evett. De igazi táltos volt:
értette a fejedelem szavát, és még
tanácsot is adott neki! O tanácsolta
Rákóczinak, hogy visszájáról patkol-
tassa meg, m ert akkor az ellenség
soha el nem m egy a nyomán: a p a t
kó állása szerint éppen az ellenkező
irányban üldözi.
H a veszedelem volt, a Táltos n ye
r íte tt és kapált, am ikor pedig a fe
jedelem felü lt a hátára, úgy repült,
Rákóczi fehér lovon
hogy a lába nem érte a földet, de még
a felhők közé is felszá llt a fejed elem
mel. A m ikor labanc sereg közeledett, k iverte a lábával, hogy hány
ezred katonaság jön.
E gyszer Rákóczi elvesztette a csatát, és a labancok üldözőbe v e t
ték. A k k or a táltos ló a fejedelm et egy rejtek h elyre vitte, m aga pedig
lefeküdt a döglött lovak közé, és a fejét a m ellette fekvő ló nyaka alá
dugta. A m ikor a labancok jól elhaladtak, Táltos felállt, Rákóczi pe
dig előjött rejtekhelyéről, felpattan t rá, és a kurucok után vágtatott.
1 M it je le n t a táltos kifejezés?
A z udvaron.
Déltől estig tartó időszak.
Határozott időpontban.
Ezt megelőzően.
Mindegy, hogy m ilyen állapotban.
M
1 írd ki a T oldi-idézetekből je le n té s ü k sze rin t cso p o rto sítva a ha tározó szóka t!
K irá nd ulá s
2. írd le egy izg alm a s napodat! H asználd a reggel, délelőtt, délben, délután, este, éjjel
h a tározó szóka t!
/ 9 . TÉMAZÁRÓ
Kérdések és feladatok
V ála szo lj a kérd ésekre!
17?
• M it fe je z ki a h a tározó szó?
• M ilyen sze m p o n to k sze rin t o sztá lyo zzu k a h a tározó szóka t?
• H ogyan kele tke zn e k a ha tározó szók?
173
b) A leszedett borsót a kosárba rakta. M indent leszedett, amit csak
talált.
c) Lajos egész este a jövendő terveiről beszélt. Senki sem tudja
megjósolni a jövendőt.
d) Elvétve találkoztak csak a barátok. A számolást elvétve rontot
ta el a dolgozatát.
e) Feri a szobában játszva elaludt. Orsi játszva oldotta meg a ne
héz feladatot.
f) Éva már régen betéve tudja a verset. Betéve maga után az ajtót
elsietett.
A vaáli erdőben
Odalenn a mély vadonban, Oh, milyen jó volna ottan,
A csalános iharosban, Abban a kis házikóban,
Félreeső völgy ölében, É ln i, éldegélni szépen,
S ű rű árnyak enyhelyében; Békességben, csöndességben!..
Borz
B orzok (h o td o g .h u /Tami1998/fotoalbum)
175
- Nézzétek! E z itt'a mennyország! -
mondta dédelgetve hat egyszerű borzát.
A m a bámészkodók form átlannak, torznak
találták a sok torzonborz borzot.
Szólt az egyik, egy értelmesforma,
kinek kedélyét e látvány felborzolta:
- Érdekes! Ha belülről, elfogultan nézed,
ez az alom meleg kis családi fészek.
H a kívülről, s nem vakít el vonzalom:
...egyszerűen borz-alom.
(Romhányi József)
A kötőszók osztályozása.
A kötőszók helyesírása
P ji V 1 5 6 . G yakran ha szn á lu n k olyan közm o nd ást, m elyne k nem ism e rjük a jelentését.
O lvasd el fig ye lm e se n a köve tkező szöve ge t! Írj ki m inél tö b b kötőszót, és elem ezd
V iX 'i* a zo ka t a le h e tsé g e s sze m p o n to k szerint!
Varjú (madaras.network.hu)
1. A ttól tartok hogy ezután nem gyűlölök már igazán tán magam
sem leszek rossz de mi haszna? (Petőfi Sándor) 2. Zavarva lelkem mint
a bomlott cimbalom; Örül a szívem és mégis sajog belé. (Arany János)
3. Tűnődtem s fent az inga halkan suhant az árnyban... ( Tóth Árpád)
4. Előttünk már hamvassá vált az út és árnyak teste zuhant át a par
kon. ( Tóth Á rpád) 5. És holnap az egészet újra kezdem mert annyit
érek én am ennyit ér a szó versemben... (Radnóti M iklós) 6. M inden
hazugság földön ami szép. (Arany János)
A M ONDATSZÓ K
módosítószó, indulatszó
A módosítószók
í$P?y| A m ó d o s ító s z ó o ly a n s zó fa j, a m e ly a b e s z é lő n e k a m o n d a t
ta r ta lm á r a v o n a tk o z ó e g y é n i á llá s fo g la lá s á t fe je z i k i, k ü
lö n fé le é r t e lm i á r n y a la to t ad a z e g y e s m o n d a tré s z e k v a g y
az e g é s z m o n d a t je le n té s é n e k .
A m ó d o s ító s z ó k k ife je z h e tn e k :
P é ld á u l: E l fog-e jön n i?
P é ld á u l: El-e?, Fog-e?
M
1 5 9 . Javítsd ki a köve tkező kérdő m on da to kba n e lő fo rd u ló n ye lvh elye sség i
hibákat! A he lye s m o n d a to ka t írd le a füze tb e! M ilyen sza b á lyt fog a lm a zn á l m eg az
-e m ód osítószó írásáról?
Az indulatszók
A z indulatszó elkülönül a mondat többi részétől. Alkothat önálló
mondatot is.
P é ld á u l: Jaj, de szépek ezek a ruhák! Ejnye! H űha!
Az indulatszók fajtái:
2. akaratnyilvánító indulatszók:
1 6 0 . M á s o l d le, é s h ú z d a lá a k ö v e t k e z ő m ű r é s z l e t e k b e n a z in d u la t s z ó k a t !
Ej-haj, gyöngyvirág,
Teljes szegfű, szarkaláb...
(Ej-haj gyöngyvirág)
(Rákóczi-nóta)
1 6 1 . M i l y e n h e ly z e t e k b e n h a n g o z h a t n a k az in d u la t s z ó k ? N evezd m eg az
in d u la t s z ó k fajtáját, m it f e j e z n e k k i ?
N in in i: Ott az ürge,
Hű, m i fürge, m int szalad!
(Népdal)
Ó, jö jj el m ár te szelló's m árcius!
most még kemény fagyokkal j ő a reggel...
9 t 1 6 2 . V e r s e n y e z z e t e k ! G y ű j t s m in é l t ö b b o ly a n i n d u la t s z ó t , a m it te is s z o k t á l
h a s z n á l n i ! A l k o s s v e l ü k m o n d a t o t ! N e f e l e d k e z z m e g a z ír á s j e le k h a s z n á
* la tá ró l!
E l e m e z d a z a lá b b i m o n d a t o k in d u la t s z ó it !
1. Hej, dehogynem bírná szárnya, csak ne volna hosszú tolla oly ke
gyetlen megkuszálva! (Arany János) 2. Őrizd meg, oh lány, a virágot,
m ely fürteid közt hervad el! (Tom pa M ih á ly ) 3. Ssö-ssö, huj-huj,
nyihaha: vonatok tolattak, a szél süvöltve csapott a felhők közé, büszke
paripa nyerített és mint saját lovasa igazságot osztott... (Szabó L ő rin c)
4. Hahó, száll Léda, Gina fut s a fák közt az örök egyedülség bús, m a
gyar titka zúg. Hahó, őrület-éj. (Ady Endre) 5. Jaj, a hátam, jaj a hátam
odavan! Szomszéd bácsi kiporozta csúfosan. (Petőfi Sándor) 6. Brr, de
fázom, majd megfagyok. Bárcsak sose lenne tél! (Osvát Erzsébet) 7. Ü r
gét akar önteni. Ninini: ott az ürge, hű, mi fürge, mint szalad! (Petőfi
Sándor) 8. Hess, te rossz álom! (Krúdy Gyula)
TÉMAZÁRÓ
Kérdések és feladatok
• M i a v is z o n y s z ó é s a m o n d a t s z ó ?
• H a t á r o z d m e g a k ö t ő s z ó f o g a lm á t !
• M it k ö t ö s s z e a k ö t ő s z ó ?
• H o g y a n o s z t á ly o z z u k a k ö t ő s z ó k a t ?
• M it fe j e z h e t ki a m ó d o s í t ó s z ó ?
• M i h e z k a p c s o l ó d i k a z -e k é r d ő s z ó ?
• H a t á r o z d m e g a z in d u la t s z ó f o g a lm á t !
• M it k é p e z h e t ü n k a z i n d u l a t s z ó b ó l ?
• H o g y a n c s o p o r t o s ít j u k a z in d u l a t s z ó k a t ?
a) M it s z o k t a k k iá lt o z n i a m u la t o z ó e m b e r e k j ó k e d v ü k b e n ?
b) M iv e l f e j e z z ü k ki f á j d a lm u n k a t ?
c) M il y e n s z a v a k k a l b iz ta tju k k e d v e n c s p o r t o ló i n k a t ?
d) M iv e l f e j e z z ü k ki v á g y a k o z á s u n k a t ?
e) M iv e l m u ta tju k m e g v e t é s ü n k e t ?
f) M il y e n s z a v a k k a l j e le z z ü k r o s s z a l l á s u n k a t , b o s s z a n k o d á s u n k a t ?
g) M iv e l f e j e z z ü k ki c s o d á l k o z á s u n k a t ?
A SZÓALKOTÁS
M ÓDJAI
Szóaífeofás
SZÓKÉPZÉS SZOÖSSZETETEL RITKÁBB SZOALKOTÁSI
MÓDOK
m ozaikszók szórövidüiések
A képzők csoportosítása:
• igéből igét képzők: mos + akodik, beszél + get,
• igéből névszót képzők: néz + és, fél + énk, fest + mény,
• névszóból névszót képzők: szép + ség, asztal + os, kert + ész,
• névszóból igét képzők: szép + ít, szép + ül, tavasz + odik,
• igéből igenevet képzők: ír + ni, ír + ó, kér + 1, kér + endő, ír + va.
1 6 4 . B o n t s d e le m e ir e a z a lá b b i s z a v a k a t !
{H É tt írjá to k ki a z a lá b b i m o n d a t o k b ó l a k é p z e t t s z a v a k a t , e le m e z z é t e k a t a n u lt m ó d o n !
H a t á r o z z á t o k m e g a k é p z e t t s z ó s z ó fa já t !
A szóösszetétel
1. Szerves szóösszetételek
A lá r e n d e lő ö s s z e té te le k M e llé r e n d e lő ö s s z e té te le k
jelzős szóösszetételek
(tejfölösszájú, tízperc, háztető)
jelentéstömörítő szóösszetéte
lek (patyolatfehér, csigalépcső)
192
> Ha csak az utótag toldalékolható, akkor egybeírjuk.
P é ld á u l: irkafirka, búbánatra
P é ld á u l: rézdombormű, mássalhangzó-hasonulás
K eresd m eg az aláb bi ike rszó k hián yzó tag jait! F oglald m on d a to kb a a kie gé szített
alakokat!
lőcs, csiki, csínja, lim , giz, csiri, heje, dimb, mende, dirib
A ritkább szóalkotási m ódok
Szóelvonás
Szórövidülés
Szóvegyülés
194
P é ld á u l: csupa + kopasz —csupasz
csokor + bokréta = csokréta
zavar + kerget = zargat
ordít + kiabál = ordibá l
m otor + hotel = motel
Szóösszerántás
P é ld á u l: cső + o rr = csőr
Szóhasadás
M ozaikszó-alkotás
Bp., Ft, pl., DNy, FTC, Kr. e., B. u. é. k., vö., stb., kg, dr.
Szóelemző írásmód
• szótövet, toldalékokat pontosan, eredeti alakjukban mutatjuk be,
• a több szóelemből álló szavak szóelemeinek érintkező hangjai
kölcsönösen hatnak egymásra, s a szavak kimondásakor e hangok
sokszor m egváltoznak (részleges vagy teljes hasonulás),
• az írásnak tükröznie kell az erédeti szótövet és a toldalékot (képzőt, jelet,
ragot), különösen akkor fontos ez, ha valamilyen mássalhangzótörvény is
végbemegy kiejtés során (menjen, színpad, kétszer, éljen).
Hagyományos írásmód
• a máig m egőrzött írásmód sem a kiejtés, sem a szóelemzés elvével
nem magyarázható; régebbi korok hangjelölésének, kiejtésének
vagy szóelemzésének az em lékét őrizzük (m in d já rt),
• vannak olyan családnevek, amelyekben m egtartjuk a ma már
egyébként nem használatos, régies betűket ( Cházár, Batthyány),
• köznyelvünk hangrendszerében már nincs meg a régi ly hang,
írásunk azonban m egtartotta ezt a betűt (folyó, mosolyog, göm
bölyű).
Egyszerűsítés elve
(egyszerűsített írásmód)
• a többjegyű betűk kettőzött alakját a tőszókban és a toldalékos
alakokban csonkítottan írjuk; a betűnek csak az első jegyét
ism ételjük meg (füííyent, asszony és nem füíytyent, aszszony),
• nem egyszerűsítj ük azonban az összetett szavak tagj ainak határán
találkozó azonos kétjegyű betűket (kulcscsomó, nagygyűlés),
• h árom azonos m ássalhangzót m ég akkor sem írunk le egym ás
után, ha a szó elem zése ezt m egkívánná (cím zeíí + tő1 =
cím zeííő l)
K iv é te l: a családnevek és az összetett szavak, ebben az esetben kö
tőjelet használunk (Kiss-sel, Papp-pal, Bükk-kel (a keresztnevekre ez
nem érvényes: Anettel, M a ria n n a l), balett-táncos).
171. Illeszd a z irigy, fut, fürge, sima sza va ka t a m eg fe le lő szólásh ason la tb a!
173. Illessz b irto ko s sze m é lyje le ke t a szava kho z! S ze rke ssz eg y-e g y m ondatot!
\,Y 174. V álaszo lj a kivé?, m ivé? kérd ése kre az alábbi sza va k rag os alakjával!
felnőtt, liszt, szép, sajt, város, kék, levél, olyan, gyermek, am ilyen
Ko u Ba any
Sze enyi M ada____
Thoko M óri___
Rakó i Andra____
Kisfalud Damjani___
Th r____ k K azin
M 176. Válaszd el minden lehetséges helyen a következő tulajdonneveket!
2. Nézd m eg a köve tkező képeket! írd le, kike t áb rázo lna k! K észíts né há ny m on da to s
ism e rte tő t róluk!
ono
LEGENDÁK KÁRPÁTALJÁN
203
»A ladom érisi és a g a lícia i fejedelmektől kapott útmutatás szerint
a Vereckei-hágón bejöttek a magyarok Pannónia földjére. Éjnek idején
a rengeteg erdők között érkeztek meg, s a síkságra érve tábort ütöttek.
Alm os vezér arra a hegyre vonta fel a sátorát, amelyen jelenleg a bazili-
ta atyák kolostora áll, a hadúr főpapja meg azon a hegyen telepedett
meg, ahol most a vár magasodik. Hajnalhasadtakor, am ikor a sereg
felébredt, Alm os megszemlélte a tájat, s látta, hogy a szomszédos szikla
hegyről vastag füst emelkedik az ég azúrkékje felé.
A lm os ezt valam i ellenséges őrcsapat jelzőtüzének vélte, s rögtön
küldte kémeit, hogy megtudják a dolog mibenlétét. A visszatérő lovascsa
pat adta h írü l Almosnak, hogy a főpap mutat be hálaadó áldozatot a
„magyarok nagy istenének”, am iért a vándorokat minden akadályon át
szerencsésen idevezérelte. Ősi szokás szerint kövér fehér mént vágott le.
A fejedelem főembereivel maga is megjelent az áldomáson, és nagyon
megtetszett neki a hely. A rra kérte a főpapot, hogy cserélje fel vele azzal
a hellyel, ahol az ő sátora van felállítva.
Sokáig vonakodott az ősz pap, m íg végre engedett az unszolásnak,
különösen, am ikor egy szép fehér pa ripá t is kapott ju ta lm u l. A m ik or
megtörtént a csere, Alm os erre a hegyre vonta fel a sátorát, s azonnal
hozzákezdett a vár alapjának megvetéséhez. A sereg negyven napig p i
hent itt, s az id ő alatt meglehetősen előrehaladt a vár építése.
A m ik o r letelt a pihenésre szánt idő, az egész sereg U ngvár felé indult,
csak az építők és az azok mellé rendelt segédmunkások maradtak hátra.
Ekkor történt, hogy az agg A lm os átadta a fejedelemséget Árpádnak,
m ivel a honszerzés nagy m unkája erős vallókat igényelt. Á rpádot ősi
szokás szerint pajzsra emelték, és közakarattal vezérnek választották.
Ungvár bevétele után a magyarok Szerencsre értek, ahol ismét tábort
vertek. Ide érkeztek meg azok, akik a munkácsi vár építésén dolgoztak,
m iután őket mások váltották fel e tevékenységben. Tőlük kérdezgették,
hogy milyen állapotban van a vár, s m int folyt ott a munka. M iv e l a
követ, fát és egyebet csak a vállukon nagy m unkával voltak kényte
lenek a sziklahegy orm ára felhordani, így feleltek: „Isten mentse meg
az ellenségünket is az olyan helytől, felette munkás hely vala ez.”
E hagyomány szerint nyerte a vár és a városa a Munkás vagy
Munkács nevet.«.
Ungvári vár
A z U ng folyó kanyarulata felett m integy 24-30 méter magasság
ban található az ungvári vár. A vár a m agyar történelem honfoglalás
kori krónikáiban már szerepel. Anonymus szerint a Kárpátokon átkelt
m agyar seregek először Hung (U ng) vára m ellett pihentek meg. Itt,
a táborban adta át Alm os nagyfejedelem hatalm át fiának, Árpádnak.
A X I- X III. századokban a vár a m agyar királyok tulajdonában volt.
IV. Béla király uralkodása idején jött létre a régi földvártól északra az
új vár. A történelem folyam án az ungvári vár különböző nemesi csalá
dok tulajdonába került. A z 1315-1317. évi felkelésben a vár helyőrsége
is részt vett, melynek veresége után a várat K ároly Róbert Drugeth
Fülöpnek adományozta, aki elkezdte a mai vár felépítését. A Druge-
thek 369 éven át voltak a vár urai.
1679-ben Thököly Im re és serege m egszállta a várost és elfoglalta
a várat. 1691-ben a vár Bercsényi M iklós tulajdonába került, aki m eg
erősítette azt, műkincsgyűjteményt hozott létre benne. A Rákóczi-sza-
badságharc idején a vár fontos események színhelye volt. A z ungváriak
csatlakoztak a fejedelem seregéhez. A szabadságharc bukása után a
vár az osztrák császár tulajdonába került. 1728-ban a vár leégett, hely
reállítását később végezték csak el. 1780-ban, a várban a Munkácsi
Görög Katolikus Püspökség kapott helyet.
A z ungvári vá r (karpataljaturizmus.info)
205
A várkertben megtekinthető
az a kiterjesztett szárnyú turul
madár, am ely egykor a munká
csi vár emlékoszlopát díszítette.
A belső udvaron számos közép
kori épületm aradványt tártak
fel. Ilyen például a régi várkút
és egy a gótikus kápolna feltárt
romja. Jelenleg az ungvári vá r
palotában található a K árpát
aljai M egyei H elytörténeti M ú
Turul az ungvári várke rtb en (turul.info
/tu ru l/ka rp a ta ija ) zeum közel 30 kiállítóteremm el.
A vár tőszomszédságában a
Kárpát-medence egyik legszínvonalasabb skanzene, a szabadtéri és
néprajzi múzeum található.
207
Petrőczy Kata Szidónia
208
m iatt csak lányai nevelésében, a vallásban és a költészetben talá lt
vigaszt. Ez időből szárm aznak s érzékeny szívének akkori fájdalm ait
fejezik ki költem ényei. F érjét 1686-ban, Thököly Im rével folytatott
titkos levelezés vádjával, elfogták és Nagyszebenben fogságba v e te t
ték. Augusztus 12-én a szebeni országgyűlésen hűtlenségi perben e l
m arasztalták, neje azonban kieszközölte Apafinál, hogy kezesség és
reversalis m ellett szabadon bocsássák. Cserei M ih ály szerint Pekry
ekkor „kibujdosék Erdélyből s m ivel különben M agyarországban elő
nem mehete, kéntelenség alatt pápistává lön s grófi titulust adának
neki Bécsben, úgy jőve vissza Erdélyben” . G róffá 1692-ben lett. Saját
birtokán élt Kutyfalván, és 1695-ben Alsó-Fehér várm egye főispán
ja, 1699-ben pedig U dvarhelyszék főkapitánya lett. Pekrynét mélyen
bántotta férje katolizálása.
A Rákóczi-szabadságharc kitörésekor Pekry Lőrinc kuruc fogság
ba esett, s fogságában II. Rákóczi Ferenc oldalára állt át, aki 1704
tavaszán tábornokká nevezte ki, az 1704. júliusi gyu lafehérvári or
szággyűlésen pedig erdélyi főgenerálissá választották.
N eje ezalatt Rabutin fogságába került öt leányával, és több m int
egy évig raboskodott Szebenben, ahol kisebb m értékű szélütés is
érte. 1704 novem berében szabadult kuruc fogságba esett császári
foglyok ért cserébe. F érje eközben visszatért reform átus hitére. A
hadih elyzet változásai m iatt a család kétszer is (1705, 1707) m ene
külni kényszerült Erdélyből. Petrőczy K ata előbb Huszton, majd a
fejedelem beregszentm iklósi várkastélyában kapott m enedéket, s ott
is hunyt el 1708. október 21-én. A huszti reform átus tem plom ban
h elyezték végső nyugalom ra, ideiglenes tem etésére 1708. december
23-án, végleges sírbatételére 1709. május 26-án került sor. Sírja ma
is m egtekinthető.
Férje egy év múlva, 1709. március 6-án követte őt a sírba. F iú
gyerm ekük nem született; ekkor halt ki fiúágon a Pekryek főúri
ága.
(Kárpátalja, ma)
A cinegefészek
Biz az régen volt, mikor én életemben először álmodtam sarkantyús
csizmával, de m ég most is sírhatnékom van, ha rágondolok, hogy m i
lyen rossz volt abból a gyönyörű álomból fölébredni.
Hullott a könnyem, mint a záporeső, és szegény szülém még friss
lángossal se tudta elállítani.
- Hej, édesanyám - szóltam hozzá - , ha énnekem sarkantyús
csizmám volna!
Édesapám éppen akkor lépett be a szobába. Nyakában volt a csíkos
tarisznya, vállán a nyitókapa, indulóban volt a szőlőbe.
- No, gyerekem, jössz-e velem hernyót szedni? —kérdezte tőlem.
N em szóltam semmit, édes szülém felelt helyettem.
- N em szeret ez már menni sehová, csak ahol a sarkantyús csizma
terem.
- No az pedig éppen a szőlőben terem - mondta komolyan édes
apám.
De már akkor fogtam is a kezét, búcsúztam is kifelé az ajtón, hogy
el ne vigye valaki a sarkantyús csizmámat, mire kiérünk.
- Apám, m elyik fa term i a sarkantyús csizmát?
- M indjárt, gyermekem, m indjárt - mosolygott, azzal lerakta a
holmiját a nagy eperfa árnyékába, és m egfogta a kezem. — No, gyere
velem!
Kim entünk a szőlő végére: ott m egálltunk a körtefa alatt. Telis -
teli volt az fakadó bimbóval, mint csillaggal a Tejút.
- Látod-e ott azt a cinegefészket? — m utatott föl apám a fa tetejére.
- Látom.
- No, hát abban van a te sarkantyús csizmád.
Apám elm ent m egkerülni a szőlőt, a cinegevarga meg abban a pilla
natban röppent ki a fészekből. N éztem utána, szerettem volna megszó
lítani, de aztán jobbat gondoltam.
M ásztam föl, mint a mókus, de majd leszédültem, ahogy belenéz
tem a takaros kis fészekbe. N égy icipici tojásnál egyéb nem volt benne.
Éppen az utolsó tojáskát loccsantottam szét, mikor nagy lelkendez
ve odafutott apám:
- Vigyázz, te, kárt ne tégy a fészekben!
Egy kicsit ijedten huppantam le a fáról:
- A fészekben nem tettem kárt, csak a tojásokat törtem szét.
- No, oda is van akkor a sarkantyús csizma! —csóválta meg apám a
fejét. - Hány tojás volt?
210
- Négy.
- Abból lett volna négy cinegefióka. A z mind m egevett volna napon
ként ötven —ötven hernyót.
- No, ezek már nem esznek meg egy hernyót se - néztem föl egy
kicsit elszomorodva a fára.
- M ajd esznek őhelyettük a hernyók. Tudod-e, m it esznek?
- Gyümölcsfavirágot.
- M égpedig minden hernyó minden nap egy virágot - szám ított to
vább édesapám. — H atezer hernyó hatezer virágot. Harminc nap alatt
száznyolcvanezer virágot. Alm a, körte, cseresznye lett volna abból. A l
mából, körtéből, cseresznyéből, barackból kiárultuk volna a sarkantyús
csizmára valót.
Ebben a percben hazaérkezett a cinegemadár. Sohase felejtem
el jajveszékelését a kifosztott fészek körül. Szívszaggató sírása ma is
fülemben cseng. S ma is jobban fáj a szívemnek, mint az, hogy akkor
egyszer lett volna sarkantyús csizmám az életben, azt is m egették a
hernyók.
(Móra Ferenc nyomán)
Válaszolj a kérdésekre!
211
10. M it esznek a hernyók?
a) gyümölcsfavirágot
b) mohát
c) bogarat
11. Hogyan viselkedik a cinegemadár a történtek láttán?
12. Adj egy másik, találó címet a szövegnek!
Kevély Kereki
K evély K ereki történetét a nagyapámtól hallottam. Ő volt a le g
módosabb ember a szentmártoni határban, ahol a nagyapám zsellér-
kedett. Házainak, pusztáinak, majorságainak, maga se tudta számát.
N égylovas hintón járt tán még az udvarra is, aranyból volt tán még a
csizmavakaró kése is.
No, ez nem lett volna hiba, csakhogy a kevélysége még a gazdagsá
gánál is nagyobb volt Kereki uramnak.
- A k i pénzes, legyen kényes - ez volt a szavajárása, s ugyancsak
tartotta is magát ehhez a törvényhez. Eszéért, érdem eiért senkit meg
nem süvegeit, hanem azt m egkívánta, hogy ó'elötte mindenki lekap
ja a fejénvalót, akinek kevesebb a garasa az övénél. A rra aztán ő is
rávicsorította a fogát nagy leereszkedően, hanem a süvegét akkor se
billentette meg.
- Ha én mindenkinek visszaköszönnék: m indig járna a karom, mint
az óra sétálója - szokta mondogatni kevélyen.
A nagyapám nagyon szomorú alkalommal látta először a kevély
Kerekit. A rra virradóra, mikor a- falujuk porrá égett. Éppen azon ta
nakodtak szegény kárvallott emberek, hogy rakhatnának új fészket,
mikor közéjük kocsikázott a kevély Kereki.
Hej, sietett is ám mindenki lekapni a süvegét a nagy úr előtt!
„H átha m egszállja a jó lélek - gondolták magukban - , és vet egy kis
segedelmet a falunak.”
K evély K ereki mindössze csak mérges szemeket vetett, mikor a sok
födetlen fej között m eglátott egy darutollas süveget, valam i nyurga
fiatalem ber fején. Hosszú, sápadt legény volt, csak nagy fekete szeme
égett, mint a parázs. V alam i szegény vándorló diák lehetett, látszott a
szegényes ruháján, a poros csizmáján.
- H át az m iféle jöttm ent ott?! - horkant oda mérgesen Kereki. -
Tán cinegét tartogat a süvege alatt, hogy nem meri megemelni?
- N em ismerem az urat — felelte csöndesen a diákféle.
- Micsoda, hát nem lehet énbelőlem kinézni, hogy ki vagyok,
mi vagyok?! - kiabálta K ereki nekivörösödve. - Kapja le a süvegét,
fiatalember, m ert száz sárga csikó fickándozik a zsebemben. Éppen
most eresztették ki a körmöci ménesből őket.
A zzal ráütött a zsebére úgy, hogy megcsendültek benne az aranyak.
De már erre még hátat is fordított a legény, s csak úgy a válla fölül
szólt vissza:
- M eg nem süvegelem senki száz aranyát.
Összenéztek a falubeliek, mert tetszett nekik a beszéd, de annál
jobban megzavarodott Kereki.
- N in i - mosolygott kínjában -, hátha m egfeleznénk a száz ara
nyat? Ötven aranyért már csak m egbillentheti a sipkáját az ilyen sze
gény diák?
A szegény diák megcsörrentette a markában az ötven aranyat, be
csúsztatta a mentéje zsebébe, aztán legyintett a kezével.
- Hja, atyám fia - most már csak így tisztelte K ereki uramat - , ne
kem is van most már annyi aranyam, mint kegyelmednek, hát akkor
mért köszönjek én kelmédnek előbb, mint kelmed nekem?
De már erre egész meghökkent kevély Kereki. Különösen, mikor
észrevette, hogy a falu népének bánatában is mosolyog a szája sarka.
Ezt a csúfságot el kell kerülni mindenáron.
M eg is próbálta, nagy alázatosra fogva a szót.
- Kedves öcsémuram - kérlelte szépen fogadja el tólem még ezt
az ötven aranyat, és tiszteljen meg érte a köszönésével.
A diák eltette a másik ötven aranyat is, és ráförm edt Kerekire:
- H át már mér köszönnék én kendnek, mikor kendnek üres a zsebe,
az enyémet meg száz arany húzza?! A k i pénzes, legyen kényes, akinek
meg üres a zsebe, az háromszor is kapja le süvegét a magamformájú
módos ember előtt.
L ett erre olyan kacagás, hogy tán még most is hallja kevély Kereki,
pedig lóhalálában vágtatott a faluból. A diákember pedig arra nyom
ban szétosztotta a száz aranyat a leégettek közt, aztán hátat fordított
nekik, és igyekezett el a hálálkodások elől.
- Jaj, csak a nevét mondja meg legalább, diák úr - rimánkodtak
neki - , hogy legyen kit áldani még az unokáinknak is!
- Petőfi Sándornak hívnak — szólt vissza a deák, és búcsúzóban
m eglengette a darutollas süvegét.
Válaszolj a kérdésekre!
1. M i volt a szavajárása K ereki úrnak?
2. M it jelent a süveg szó?
a) üveg, amiben az italt tartják
b) halfajta
c) férfi fejfedő
3. M ilyen tragédia volt a faluban?
4. K i volt az idegen a falusiak között?
5. M i lehetett az úr zsebében?
a) száz arany
b) sárga üvegkupakok
c) sárga igazgyöngy
6. M ilyen ajánlattal jött elő az úr?
a) felezzék meg az összeget
b) neki adja az egészet
c) megduplázza a nála lévő összeget
Kinizsi Pál
Egy forró augusztusi napon porlepte vadászcsapat érkezett a nagy
vázsonyi völgybe. Elén sasorrú, hosszú hajú, éles tekintetű nagyúr lo
vagolt. N agyon elfáradtak, megszomjaztak, mikor egy vízim alom hoz
értek. Bekiáltottak, s a hangos szóra öles termetű, széles vállú ifjú lé
pett ki a malom kapuján. Hatalm as testén majd szétrepedt az ócska
ruha. V állán hasas liszteszsákot tártott. M égis bátran, büszkén nézett
szembe az urakkal.
A csapat élén lovagló nagyúr kedvtelve nézegette a legényt.
- M egszomjaztunk, fiam, adnál-e nekünk egy ital vizet?
- M iért ne! —válaszolt szűkszavúan a fiú.
Egy pillanatig sóvárogva nézte a fényes, fegyveres vitézeket s a
sima szőrű paripákat, aztán úgy, ahogy volt, vállán a hatalmas zsák
kal, megindult az udvar felé. A z ágasról zöld cserépkorsót em elt le,
fél kézzel m eghajtotta a cserepes kutat, s a zsákot csak akkor dobta
le a válláról, amikor tálca után nézett. T alált is egyet hamarosan. Ott
hevert a földön egy mázsás malomkő. A legény szépen felem elte, ráhe
lyezte a friss vízzel m egtöltött korsót, aztán fél kézzel úgy nyújtotta fel
a sasorrú vitéznek.
A csodálkozás moraja zúgott végig a vadászokon. A vezér mosolyog
va vette kezébe a korsót.
' —Köszönöm fiam. H a bor volna, egészségedre üríteném —szólt nyá
jasan. - Hogy hívnak, s hol esik ennyi eső, hogy ilyen legények nőnek?
- K inizsi P ál a nevem, uram - mondta a legény egyenest a lovag
szemébe nézve —, a nagyvázsonyi vízim olnár fia vagyok.
- Pedig ilyen legénynek nem malomban a helye, mikor négyfelől
tör az ellenség az országra — mondta komolyan a nagyúr. — N em volna
kedved katonának állni?
- K i törődik a szegény ember kedvével, uram? —kérdezte keserűen
a fiú.
- A király - felelt keményen a lovag.
- A király messze van, s a szükség közel - felelt a legény.
- H ogy beszélsz kölyök? —kiáltott rá egy ősz hajdúvitéz. —Hiszen ...
- A király nincs messze - vágott szavába a lovag - , előtted áll.
A legény halálsápadtan ereszkedett fél térdre:
- Uram ! M átyás király! —rebegte megilletődötten.
- Á llj fel, fiam! - mosolygott a király. - Ilyen legénynek talpon vagy
lovon a helye. S ha kedved tartja, állj be a seregembe! Keresd meg
Budán szavam mal kedves kapitányomat, M agyar Balázst! Három nap
múlva otthon leszünk.
K inizsi Pál egy nappal később szegényes batyujával el is indult Bu
dára. Nem búcsúzott el senkitől, csak édesapjától, aki nehéz szívvel
engedte el. De az öreg maga is harcolt Hunyadi János seregében, hogy
tarthatta volna vissza fiát M átyás szolgálatától!
A z út, amelyen a vázsonyi m olnárlegény elindult, messze vezetett.
K inizsi Pálból híres vitéz lett, s néhány évvel később már M átyás fe
kete seregének vezére. Ott volt mindenütt, ahol veszedelem fenyegette
az országot.
Válaszolj a kérdésekre!
1. M ikor játszódik a cselekmény?
2. K i haladt a vadászcsapat élén? írd le, hogyan nézett ki!
3. M it jelent az öles term etű kifejezés?
4. Honnan em elte le a cserépkorsót a molnár legény?
T
a) kerítésről
b) az asztalról
c) az ágasról
5. M it óhajtott az úr inni?
6. Hogyan szolgálta fel a fiú az innivalót?
a) tálcával
b) mázsás malomkővel
c) kézből adta
Kedves gyerekek!................ 3
Összegző táblázat
A nyelvi kommunikáció sikerességének követelményei ..............................25
A SZÖ VEG................................................................................................ 26
A szöveg szerkezete..............................................................................27
A bekezdés és a mondattömb................................................................29
Úti beszámoló, útleírás, útirajz............................................................. 31
TÉM A ZÁ R Ó .............................................................................................. 35
AZ IGE ......................................................................................................43
Az ige fogalma, jelentése...................................................................... 44
Az ige osztályozása...............................................................................49
Az ige fajai a cselekvő és a cselekvés egymáshoz
való viszonya szerint.............................................................................49
A cselekvő ige.............................................................................49
A műveltető ig e .......................................................................... 52
A szenvedő ige............................................................................ 55
A visszaható ig e ................ 56
A ható ig e .................................................................................. 58
221
Az ige fajai a cselekvés irányulása szerint............................................ 61
A tárgyas és tárgyatlan ig e ...................................................................61
Az ige fajai a cselekvés, történés minősége szerint................................ 64
TÉM A ZÁ R Ó .............................................................................................. 68
Az igetövek........................................................................................... 70
Az egyalakú és többalakú igetövek............................................. 70
Az igeképzés.............................................................................. 74
Az igéhez járuló ragok és jelek.................................................... 78
Az igemódok......................................................................................... 79
Az igeidők.............................................................................................83
Az igeidők és igemódok kapcsolata............................................. 88
Az ige személye, száma és ragozása......................................................91
Az igei személyragok..................................................................91
Az igeragozás....................................................................................... 97
Az alanyi ragozás....................................................................... 97
A tárgyas ragozás.....................................................................101
A HATÁROZÓSZÓ...................................................................................159
Fogalma, alaki sajátosságai, mondatrészi szerepe.....................159
A határozószó fajai.............................................................................. 162
A tartalmas határozószók.........................................................162
A névmási határozószók........................................................... 165
A határozószók helyesírása........... 169
A KÖTŐSZÓK......................................................................................... 177
A M ONDATSZÓK....................................................................................182
A módosítószók....................................................................................182
Az indulatszók.................................................................................... 184
TÉ M A ZÁ R Ó .............................................................................................187
A SZÓALKOTÁS M Ó D JAI.......................................................................188
A szóképzés........................................................................................ 189
A szóösszetétel....................................................................................191
A ritkább szóalkotási módok............................................................... 194
Mozaikszó-alkotás............................................................................... 195
A tulajdonnevek köznevesülése...........................................................197
SZÖVEGÉRTÉS...................................................................................... 203