Az orvosi szakágazatok

kialakulása és fejlődése

Semmelweis Egyetem
Népegészségtani Intézet

2023. április 18.

Bőrgyógyászat
 A bőrbetegségek
már csak a külső
megjelenésük
miatt is hamar
felhívták magukra
a figyelmet.
 Az első említések
már i.e. V.
évezredben is
megjelentek.
 az első patológiás
osztályozást a Római
Birodalomban
állították össze.
 Egyiptomiak –
bőrradír, napfény
jótékony hatása
 Kleopátra – savanyú
tej
 Rákkeltő arzén
használata a
krémekben
 A görögök és a
rómaiak a pácolás,
tömjén, mirha és
fagyanta
keverékét
használták a bőr
fehérítéséhez, a
szeplők
eltávolításához és
a ráncok
lesimításához.
 Idősebb Plinius leír
olyan betegségről,
amely eltorzítja a
szenvedők arcát. Annak
ellenére, hogy ezek nem
volt fájdalmas és
halálos, az érintettek
olyan csúnya állapotban
voltak, hogy az
társadalmi
kirekesztéshez és
időnként öngyilkossági
gondolatokhoz vezettek.
Girolamo Mercuriale (1530-1606)

 „A bőr csak a belső szervekhez vezető út”

 Első könyv a betegségeiről
 Daniel Turner (1667-1740)
 Angol nyelven
 A gyógyszerek a
bőr pórusain át
is fel tudnak
szívódni
Jean-Louis Alibert (1768-1837)
 1806-ban jelent
meg a könyve,
amelyben
hangsúlyt fektetett
a betegek
megfigyelésére és
a betegségek
szenzoros
észlelésére
 1801-től már
tanultak
bőrgyógyászatot
a Hôpital Saint-
Louis-ban
 A dermatológiai oktatás másik figyelemre méltó
helye a Bécsi Dermatológiai Iskola (a 19. század
második felében alakult), amely a Bécsi Egyetem
bőrgyógyász-csoportjából állt
Ferdinand Ritter von
Hebra (1818-1880)

Az első 2500 betegből 2000

rühes volt

Kaposi Mór
(1837-1902)
 Magyarország
 Bőrgyógyászati Tanszék
megalapítása 1893. január
13-án
 Vezető: Schwimmer Ernő
(1838-1898)
Nemi betegségek
 Ragadós nyavalya,
bujakór, vénuszi
betegség, bujasenyv,
szifilisz, vérbaj, luesz,
franc, francia betegség
(Morbus Gallicum),
franciamétely, francu-
féreg, süly, francvar, stb.
 Susrata összegző
könyve: higanytartalmú
kenőcsök használata
 Ok: szexuális aktus
 Az ókori kínai
orvostudomány első nagy
gyűjteményes tankönyve,
a Huang-Ti nei-csing,
vagyis a Sárga császár
klasszikus belgyógyászata
két fejezetben is
foglalkozik a
bujabetegségekkel s azok
gyógyításával
 A szexuális úton terjedő
betegségek felborítják a
szervezet egyensúlyát, s az
öt alapelem (fa, tűz, föld,
fém, víz) egyensúlyának
helyreállítása jelenti a
gyógymódot. A terápiás
eljárás lehetett akupunktúra,
akupresszúra, moxa
(gyógynövény helyi
füstölése) és gyógyfüvek
alkalmazása.
 Egyiptom
 Ebers-papirusz foglalta össze a szülészeti-nőgyógyászati
megbetegedések tüneteit, lefolyását és gyógymódjait.
 Magas fokú genitális kozmetika volt szokásban. Por-,
kenőcs-, folyadékszerű anyagok hüvelyi alkalmazását
befúvással, különböző speciális eszközökkel végezték. A
gyulladásos eredetű folyások csökkentésére használt
szereknek gyakori összetevője volt a fokhagyma, acantus
gyanta, tehénszaru és növényi magvak őrleménye vízzel és
olajjal vegyítve, amit szivacsra téve helyeztek a hüvelybe.
A férfiak nemi szervének tisztán tartására s a nemi
betegségek elkerülésére a körülmetélést alkalmazták
 Görög–római medicina
 Hippokratész, Galénosz és
Celsus
 Egyes betegségek oka nemi
aktus
 Megelőzésként a nők lavórszerű
tál segítségével gyakori
hüvelyöblítést végeztek, míg a
férfiak olajos tisztogatáshoz
folyamodtak bordélylátogatásuk
után.
 A szifilisszel
kapcsolatos
legkorábbi művészeti
feljegyzések a 4.
századi Peruból
származnak. Az
anyánál a
veleszületett szifilisz
két tünetét látjuk:
összeomlott orrhíd és
fogászati
​deformációk.
 VIII. Károly I. Miksa VI. (Borgia) Sándor

II. Ulászló magyar király I. Ferenc IV. Jakab skót király

 A szifilisz a
szexuális
tevékenységhez
kapcsolódik
 A fertőzött
személyek
bűnösök
 Theodorus
Ulsenius
(1460-1508)
 A könyv a
betegség jeleit
és tüneteit írja
le, és kijelenti,
hogy nem
gyógyítható.
Védőszent: Szent György
 A terápia kezdetben a
középkori lepra
hasonlósága miatt
lepraellenes szerek
használatán alapult,
mint például kénes víz,
violaolaj, mínium,
majd a keleti
tapasztalatok alapján
alkalmazták a szifilisz
egyik gyógyszereként
a higanyt.
Hans Holbein
(1497–1543):
Fiatal férfi portréja
 Fallopius (1523–1562)
 Vesalius tanítványa
 Egy év alatt 50 boncolást végzett
olyanokon, akik ebben a betegségben haltak
meg, s ismereteit a De Morbo Gallico című
művében foglalta össze
 Leírta 1100 emberrel végzett kísérletét, akik
védőszer (óvszer) használata következtében
nem fertőződtek meg
 Terápia kezdetei
 Mivel a szifiliszt a 15–16.
században sokan Amerikából
származó betegségnek tartották, a
kórt az ott fellelhető
gyógynövényekkel kívánták
kezelni.
 A guaiacfa vagy szent fa - gyanta
 sarsaparilla növényi főzet – gyökere
 Sassafras - illóolaj
 Higany
 igen erős méregnek tartották
 így belsőleg nem alkalmazták,
csak kenőcsként
 belső alkalmazását Európában
a törökök honosították meg
 Barbarossza admirális (1478-
1546) - higanyos pirula
(illatanyaggal és
gyümölcsliszttel összekevert,
citromlével leöntött higany)
Rembrandt van Rijn
(1606-1669)
Gerard de Lairesse portréja
(1656)
 Óvszer
 Nevezték tűzoltó fecskendőnek, masinának, Venus
kesztyűjének, az angolok francia levélnek, a franciák
angol csuklyának, mások port-szaídi szalagnak.
 Az általánosan használt kondom elnevezés egyesek
szerint a latin conderéből ered, amely megóvást jelent,
de a Cum Domino szólásból is származtatják, esetleg
a francia Condom városa lehetett a névadó.
 Mások szerint II. (Stuart) Károly király orvosa volt
Quondom, aki a sok törvénytelen királyi gyermek
fogantatásának elkerülésére ajánlotta uralkodójának a
„masinát”.
Henri de Toulouse-
Lautrec:
Az orvosi vizsgálat
(1894)
Richard Tennant Cooper: Syphilis (1900)
Edvard Munch:
Az örökös
(1897 – 1899)
 1899 Aspirin
 i.e 400 Hippocrates, fűzfa
szaliciles tartalma,
 1832 Felix Hoffmann kémikus
a Bayer cégnél acetylsalicylic
acidot kikísérletezte apja
reumájára.
 1853 Gerhardt: acetil-
szalicilsavat állít elő, de
lázcsillapítóként csak 1899-től
gyártja a Bayer.
 Az új gyógyszerek
 1910 Erhlich: 606-os kísérlet –
SALVARSAN
 1932 Domagk: PRONTOSIL
(Sulfonamid)
 1946 Waksman: STREPTOMICIN
 1929 Fleming közleménye a
PENICILLINRŐL
 1935 Florey és Chain
 1940 penicillin
 Farmakokémia
 Gerhard Domagk (1895-
1964)
 1939 Nobel-díj
 Prontosil – az első
antibakteriális kemoterápiás
szer 1932
 Szulfonamid a hatóanyaga
Az antibiotikumok felfedezésének időrendje

platensimycin

Empirical antibacterial drug discovery—Foundation in natural products

Sheo B. Singh *, John F. Barrett
B i ochemical pharmacology 7 1 (2 0 06 ) 1 00 6 – 10 1 5
Az antibiotikum rezisztencia kialakulásának időrendje

ANTIBIOTIKUMOK FELFEDEZÉSE ÉS A
REZISZTENCIA KIALAKULÁSA
Klinikumba
Rezisztencia
Antibiotikum Felfedezése való
kialakulása
bevezetése

1944
Penicillin 1940 1943
methicillin: 1961

Streptomycin 1944 1947 1956

Tetracycline 1948 1952 1956
Erythromycin 1952 1955 1956
Vancomycin 1956 1972 1987
Gentamycin 1963 1967 1970

Source: Antibiotic resistance: synthesis of recommendations by expert policy groups

Alliance for the Prudent Use of Antibiotics WHO 2001
A pszichológia, mint tudomány
Mi a pszichológia?

 A viselkedés és a mentális folyamatok

tudománya
 Cél - megértsék az egyéneket és a
csoportokat az általános elvek
megállapításával és az egyedi esetek
feltárásával - a társadalom javát
szolgálni - megérteni a mentális funkciók
szerepét az egyéni és társadalmi
viselkedésben
 Helye a tudományok
rendszerében:
 Hippokratész (i.e. 460
körül)
 görög eredetű szó a
(psziché), a lélek és a
logosz, tan/tudomány,
szavakból tevődik össze
 Az első pszichológusoknak
az ókori jósokat
tekinthetjük, pl. Delphoi
jósda, akik segítettek –
gyakran kétértelmű
válaszokat adva- az őket
felkeresőknek
 Naiv materialista felfogás:
 A lélek nem független a
testtől,
 A pszichikus működés
központja a szív, a négy
testnedv,
Temperamentum-tana
 Platón (i.e. 427–347)
 Idealista felfogás, a lélek
független a testtől, Örök és
halhatatlan
 Felszínes ismereteink
lehetnek róla
 Az ember észlény, az
értelem születésétől fogva
adott, a tudattalan
„felfedezése”
 Arisztotelész (i.e. 384-322)
 Materialista felfogás: A lelki
jelenségek az élő anyag
megnyilvánulásai, Az ember
biológiai lény, Tudása
tapasztalatából származik
 A lélek a legmagasabb
képesség, amivel sem az
állatok, sem a növények nem
rendelkeznek, csak az
emberek.
 Szent Ágoston (354–430)
 Idealista felfogás, A
lélek isteni eredetű,
Ideiglenesen
kapcsolódik össze a
testtel
 A pszichikum
működésében
teremtőjének léte
reflektálódik
 Descartes (1596–1650)
 Dualisztikus felfogás, A
test és a lélek
kölcsönhatása
 A test egy fizikai
rendszer, mely reflektál
A tudat az ideák tárháza
 A testet velünk született
eszmék irányítják
 „Cogito ergo sum”
 Frenológia

 Franz Joseph Gall (1758-1828)

 1810 és 1840 között volt
különösen népszerű, és
melynek középpontjában az
emberi koponya mérései álltak
 az ún. „agyi dudorok”
meghatározhatják az ember
jellemvonásait
 Áltudomány?
 Magnetizmus/Mesmerizmus
 Franz Anton Mesmer (1734-
1815)
 Természetes energiaátvitel
valósul meg tárgyak és
élőlények között
 az emberi testben is
lejátszódnak bizonyos
árapály-jelenségek, melyek
a Hold- és a Napmozgás
hatásának köszönhetők.
 Hipnózis
 1843-ban James Braid skót orvos javasolta
az elnevezést egy magnetizmusból származó,
ám attól koncepciójában és hatásában eltérő
technikára
 A legintenzívebb szuggesztiós eljárás, egy
olyan, különleges, fiziológiai sajátságokkal
együtt járó pszichológiai állapot, amely
felületesen hasonlít az alvásra, és a
személynek a tudatos állapotától eltérő
tudatszintje jelöli. Ezen állapotot felfokozott
érzékenység és befolyásolhatóság jellemzi,
amely során az illető belsőleg tapasztalt
érzékeléseknek ugyanakkora jelentőséget
tulajdonít, mint általában a külső valóságnak.
 Pinel (1745-1826)
leveszi a láncokat az
elmebetegekről a
párizsi Bicetre-ben
A Pitié-Salpêtrière klinika
Francis Galton (1822-1911)
 Sokat foglalkozott az
eugenetikával, az egyéni
különbségek
vizsgálatával.
 Megfogalmazta a nature-
nurture vitát.
 Ikervizsgálatokat végzett,
kérdőíveket használt.
Gustav Theodor Fechner (1801-1887)
 A pszichofizika megalapozása:
Inger és érzet viszonyának
kutatása
 „Az esztétika előiskolája”
(1876)
 Fechner hipotézis: az érzet
relatív érzékenységi küszöbe
független az érzet intenzitásától.
 Érzékszerveink az inger
intenzitását logaritmikus skála
szerint kódolják érzetté.
Ernst Heinrich Weber (1795-1878)

 Weber törvény: Az inger

relatív érzékenységi
küszöbe (adott modalitás,
pl. fény, hang, nyomás stb.
esetén) arányos az inger
intenzitásával.
 Helmholtz (1821–1894)

 A pszichikus
jelenségek természeti
jelenségek. Egzakt
laboratóriumi
méréseket végez.
Elsőként méri meg
az inger terjedési
sebességét
 Wilhelm Wundt (1832–1920)
 Első pszichológiai
egyetemi kurzus. Első
pszichológiai
laboratórium. Empirikus
kutatások. A
pszichológia önálló
tudománnyá válik
 Wundt szempontjai:
elkülönített vizsgálati
jelenségek (lelki jelenségek),
a jelenségek vizsgálatára
alkalmas módszerek,
eljárások, körülmények
(introspekció, kísérlet,
laboratóriumi körülmények);
szakmai nyelv a jelenségek
működés-sajátosságainak
leírására.
Pavlov (1849–1936)
 Reflexológia elmélet.
Fiziológiai folyamatok.
Kondicionálás
 A feltételes reflex
kialakításának sémája
ingerfelfogás. Ingerület-
feldolgozás
 Reflexreakció.
 Sigmund Freud (1856-1939)
 a pszichoanalitikus iskola megalapítója,
 az elfojtás révén tudattalanná váló emlékek és
motivációk nagy hatással vannak a személy
viselkedésére,
 Bizonyos tudattalan gondolatok és emlékek –
különösen a szexuális és agresszív jellegűek –
neurózis forrásává válhatnak, ugyanakkor a
neurózisok kezelhetőek a tudattalan gondolatok
és emlékek felszínre hozásával.
 Carl Gustav Jung (1875-1961)
 az ember lelkileg akkor
„egészséges”, ha a tudat és a
tudattalan dinamikus
egyensúlyban van.
 Rendszerbe foglalta a tizenkét
archetípust (a bolygóanalógiák
szerint), az emberi lélek közös
gyökereit minden ember
tudatalattijában. Az archetípusok,
más néven ősminták, a kollektív
tudattalanban meglévő ösztönös
viselkedési alapminták.
 Magyar vonatkozások
 Ranschburg Pál (1870 –1945) a hazai
kísérleti pszichológia megalapítója
 Nagy László (1857–1931) 1903-ban már
kísérleti pszichológiát oktat
 Kardos Lajos (1899-1985) az általános
lélektan legjelentősebb kutatója
 Mérei Ferenc (1908-1985) a gyermek-
lélektan kutatásának hazai úttörője
 A pszichológia főbb területei
 Munkapszichológia: a dolgozó
emberek munkakörnyezetében
lejátszódó tevékenységeinek
pszichológiai vonatkozásait vizsgálja
a hatékonyabb termelés és a dolgozók
jóléte érdekében. Három tényezőre
irányítja a figyelmet: a dolgozó
emberre, a munkakörnyezetre és a
termelési tevékenységre.
 A pszichológia főbb területei
 Reklámpszichológia: a megfigyelés, és
az egyszerűség módszerével igyekszik
elérni a megfelelő hatást.
 Alkalmazási területei:
 Fogyasztói magatartások és

indítékok kutatása s ezek

rendszerezése;
 Miután ezek ismeretesek, a
hatáskeltés-befolyásolás
eszközeinek és módszereinek
kialakítása (a hatáskeltés
„pszichotechnikája”) következik;
 Végül a reklámhatékonyság mérése.
A pszichológia főbb területei
 Sportpszichológia: A
pszichológia
vizsgálóeszközeivel az
emberi teljesítőképesség
tudatos és nem tudatos
összetevőit tárja fel, ami
már a sportág
kiválasztásában is szerepet
játszik
 A pszichológia főbb területei
 Iskolapszichológia: az iskola
által felvetett problémákra
keres megoldást
 Ide tartoznak a diákok tanulási
nehézségei, viselkedési
problémái, a szervezeten belüli
nézeteltérések, tanulási-,
tanítási módszerek fejlesztése,
tanácsadás és az
együttműködés elősegítése.
A pszichológia főbb területei
 Börtönpszichológia:
személyes
segítségnyújtás a
fogvatartottak
részére, valamint a
krízishelyzetek
megelőzése és
lehetséges kezelése.
 A pszichológia főbb területei
 Játékpszichológia: a stratégiai és a
társas szabályjátékokon kívül a
játszó-viselkedés más formáit is
vizsgálja; kutatja a játszóviselkedés
fejlődését, valamint a játék szerepét,
jelentőségét az egyed, a személy
életében, mint ahogyan a visel-
kedés, a magatartás és a cselekvési
indítékok-késztetések rendszerében
elfoglalt helyét is.
 A pszichológia főbb területei

 Kriminálpszichológia: Az
ép tudatú, beszámítható
személyekkel
foglalkozik, akik ismerik
a társadalmi szabályokat,
mégis megszegik, alkohol
és kábítószer hatása alatt
is beszámíthatóan
cselekszenek
 A pszichológia főbb területei
 Klinikai pszichológia: elméleti
és klinikai tudás a megértés,
megelőzés és pszichológiai
alapú szorongások vagy
diszfunkciók enyhítésére, és az
alanyi jólét, személyes fejlődés
elősegítésére.
 Középpontjában a pszichológiai
vizsgálat és pszichoterápia áll
A pszichológia főbb területei
 Egészségpszichológia: a
pszichológia minden
olyan tevékenysége,
mely az egészség,
betegség és
egészségvédelem
bármely aspektusához
kapcsolódik.
 A pszichológia főbb területei
 Szervezetpszichológia: gyökerei
kb. 3000 évvel ezelőttre
vezethetők vissza, amikor is az
ókori Kínában teszteket
dolgoztak ki katonai és közügyi
szolgálatokat óhajtó emberek
számára.
 Célja a szervezetek
hatékonyságának,
eredményességének növelése,
működésük fejlesztése
A pszichológia főbb területei
 Kísérleti
pszichológia: az
alapvető
jelenségekkel, az
érzékeléssel, a
figyelemmel, az
asszociációkkal
foglalkozik.
 Megalapítója:
Ranschburg Pál
 A pszichológia főbb területei
 Szexuálpszichológia: a szexuális
viselkedés nemekre jellemző
sajátosságait és a nemek
viszonyának tényezőit
vizsgálja,különösen a viselkedést
meghatározó, testi és lelki
szükségleteket, s azok
kielégítésének olyan feltételeit,
mint a tájékozódás, a választás, a
megvalósítás lehetőségei és
képességei
 A pszichológia főbb területei
 A tanácsadás pszichológiája:
interperszonális, elméleti alapú,
etikai és jogi normák által irányított
szakmai tevékenység, amelynek
jellemzője, hogy viszonylag rövid
távú, intenzívebb eljárásokat és
dinamikus módszereket alkalmaz.
Végső célja a személyiség
fejlődésének elősegítése,
kibontakoztatása, a személyes
hatékonyság, a problémamegoldó
képesség, a kompetencia növelése
 A pszichológia főbb területei
 Pasztorálpszichológia: az
egyházi- és a
vallásgyakorlat
aspektusaival foglalkozik.
A lelkigondozást
tapasztalati
felülvizsgálhatósága,
emberismerete és
interdiszciplinális
nyitottsága szempontjából
vizsgálja.
 A pszichológia főbb területei
 Parapszichológia:
azokat a még ismeretlen,
vagy kevéssé ismert
határterületeket kutatja,
amelyek elválasztják
egymástól az emberi
elme normálisnak
tekintett és kivételes
vagy patologikus
állapotait.
A pszichológia főbb területei
 Művészetpszichológia:
az észlelést, megismerést,
a művészet jellegzetes
stílusjegyeit és az
alkotást/művet
tanulmányozza.
 Megalkotója: Theodor
Lipps (1851-1914)
 A művészetpszichológia
határtudományai
 Esztétika, művészetfilozófia (Kant, Hegel,
Nietzsche, Heidegger, Benjamin, Adorno)
 Művészettörténet, irodalomtörténet
 Művészetszociológia
 Antropológia
 Nyelvtudomány (poétika)
 Média-tudomány, kommunikáció
 Pedagógia
 Pszichiátria, pszichoterápia
 A pszichológia főbb területei
 Összehasonlító
pszichológia: az állatok
viselkedésének és
mentális folyamatainak
tudományos
tanulmányozása, különös
tekintettel a törzsfejlődési
előzményekre, az adaptív
jelentőségükre illetve a
viselkedés fejlődésére.
 A pszichológia főbb területei
 Környezetpszichológia:
az ember és környezete
közötti kapcsolatot
vizsgálja. Fő kérdése,
hogy az embert
körülvevő fizikai
környezet hogyan
befolyásolja az emberek
érzelmeit, gondolatait és
viselkedését.
 A pszichológia főbb területei
 Pedagógia pszichológia:
határtudomány a pedagógia
(neveléstudomány) és a
pszichológia (lélektan) érintkezési
területén. Tárgya a pedagógiai
(oktató-nevelő) tevékenység és a
személyiségfejlődés
kölcsönhatásában jelentkező
pszichológiai törvényszerűségek és
sajátosságok tanulmányozása.
 Művészetpszichológia és a főbb
pszichológiai iskolák és irányzatok
 Kísérleti esztétika XIX. sz. Wundt, Fechner
 Játék-elmélet: Schiller
 Pszichopatológia (Lombroso)
 Biológiai esztétika: Darwin, Spencer
 Kulturális pszichológia: Wundt, Vigotszkij
 Alaklélektan (Köhler, Wertheimer)
 Mélylélektan (Freud, Jung, Adler)
 Kognitív pszchológia (Berlyne, Neisser)
 Szociálpszichológia (Mérei)
 Narratív pszichológia
 Madzsar Józsefné Jászi Alice
(1877-1935)

 táncpedagógus,
a magyar
gyógytorna
alapjainak
megteremtője
Madzsarné Jászi Alice iskolája 1928-29
 Dienes Valéria (1879-1978)
 Az első női hallgatók egyikeként
beiratkozott a pesti egyetemre
matematika, fizika, filozófia és
esztétika szakokra. Sokoldalúságát
mutatja, hogy stúdiumai mellett
szenvedélyesen érdekelte a
pszichológia és a pedagógia is. A
zene iránti vonzalmának engedve
pedig az egyetem mellett
elvégezte zongora és zeneszerzés
szakon a Zeneakadémiát.
 Dienes Valéria orkesztika
 Isadora Duncan hatására az emberi
test mozgásának szépségét kifejező
új táncforma, az orkesztika mellett
egy életre elkötelezte magát.
Felismerte, hogy a
mozgásművészet egyszerre tánc,
balett, pantomim, némajáték,
ugyanakkor a zene, a filozófia és a
matematika kifejezési formája is.
 Bárczy Gusztáv (1890-1964)
 Munkásságát az értelmi
fogyatékosok és nagyothallók
gyógyító nevelésének, illetve a
gyógypedagógus-képzésnek
szentelte. Ő fektette le a
gyógypedagógia elméleti alapjait,
leírta az agykérgi eredetű
süketnémaság (surdomutitas
corticalis) kórképét, s a kezelésére
kidolgozott gyógypedagógiai,
hallásnevelési eljárása világszerte
ismertté tette.
 Pető András (1893-1967)
 A mozgássérültek
gyógyítására fejlesztette
ki a „Pető-módszert.”
 Halála után az ő nevét
vette fel a
Mozgássérültek
Nevelőképző és
Nevelőintézete, ma
Semmelweis Egyetem
Pető András Kar.
 Dévény Anna (1935-2017)
 Az általa létrehozott Dévény Anna
Alapítvány szakmai vezetője,
kollégáival közösen az általa
kifejlesztett módszer posztgraduális
képzésének kidolgozója.
Koraszülöttek, sérült gyerekek és
felnőttek mozgásrehabilitációjával
foglalkozott. Az általa kidolgozott
módszer felhasználja a művészi
torna alapjait is, ugyanakkor a sérült
izmokat, inakat speciális manuális
technikával regenerálja.
Köszönöm a figyelmet!