3.3.5.

Hegesztett kötések
A hegesztett kötéseket azonos anyagcsoportba tartozó anyagok összekötésére használjuk. Az
azonos anyagcsoport azt jelenti, hogy acélt acélhoz, alumíniumot alumíniumhoz, műanyagot
műanyaghoz stb. hegeszthetünk.
Előnyei: nagy szilárdságú kötés készíthető, amely az alkatrészek szilárdságával összemérhető.
Anyagmegtakarítás érhető el az átlapolt kötésekhez képest tompa illesztés esetén.
Szerszám és formaköltségek nem vetődnek fel, ezért egyedi gyártáshoz nélkülözhetetlen.
Repedt, kopott alkatrészek javítására is szinte egyedüli megoldás. Termelékeny, könnyen
automatizálható robotokkal. Szilárdságtanilag, merevségi szempontból kedvező alakú
alkatrészek tervezhetők.
Hátrányai: Csak bizonyos anyagok, és azok is csak azonos anyagcsoporton belül
hegeszthetők. Nagy helyi hő bevitel miatt vetemedés keletkezik, az alkatrészek illeszkedő
felületeit után kell munkálni. Nem rendelkezik rezgéscsillapító hatással. Minőségi varratok
esetén járulékos költség a roncsolás mentes anyagvizsgálat, a röntgen vagy izotópos
átvilágítás.
A hegesztett kötést nagy helyi hő bevitelével valósítjuk meg, amelynek hatására a kötési
felület környezetében lévő anyag mindkét alkatrészben megolvad, és további anyag
adagolásával, vagy anélkül a keletkezett ömledék lehűl és megszilárdul. Az alkatrészek között
kohézió jön létre, amely sokkal nagyobb kötési szilárdságot jelent a ragasztott és forrasztott
kötéseknél működő adhéziós hatásnál.
A hő bevitelétől és a felhasznált adalékanyagoktól függően számos hegesztési technológia
alakult ki a hegesztett kötések megvalósítására. Leszűkítve a kört a fémek hegesztésére a
legelterjedtebb hegesztési technológiák:
- Ömlesztő hegesztés gázzal A varrat és adalékanyag gázégővel megolvasztva. Különösen
vékony lemezek tompa ill. sarokvarrataira és csövek hegesztésére való, acél, réz és
alumínium anyagokra. Adalékanyag nélküli lemezvastagságok: acél 0,5 ...4 mm,
alumínium 0,5 .. 1 mm. Adalékanyaggal acél 4.. 15 mm, alumínium 1 .. 15 mm.
- Kézi ívhegesztés Az alapanyag és elektróda a közöttük húzott elektromos ív hőhatásával
megolvasztva. Mindenféle varrat készítésére jó, minden vas- és nemvasfém anyagra a
nekik megfelelő elektródával. Lemezvastagság 1.. 100 mm, gyökméret 3..10 mm.
Zavaró az elektróda elfogyásakor állandóan szükséges elektróda csere.
- Por alatti hegesztés Az alapanyag és elektróda között ív olvasztja meg a hegesztőpálcát és
alapanyagot. Hegesztéskor a varrat nem látható. Vízszintes varratra lehetséges csak.
Lemezek 2.. 10 mm. Hosszú varratokra és vastag lemezre használják. Nyomástartó
edények, hajógyártás, járműgyártás, gépészet.
- Védőgáz alatti hegesztés A hőhatást elektromos ív adja a folyamatosan kitolódó elektróda és az
alapanyag között. (Különleges hegesztéseknél plazma ív, illetve wolfram elektróda)
Ötvözött acélok, alumínium, réz és ezek ötvözetei hegesztésére való. Lemezvastagság
nagyobb mint 0,7 mm. Készülék, vegyipari tartály, Járműgyártás, hajó, repülőgép.
- Ellenállás hegesztés Két szénelektróda közé fogott alapanyag áramerősség hatására megolvad.
Főleg kis lemezvastagságokra leginkább nem vasfémekre.
- Sajtolásos ellenállás hegesztés Az elektródák összesajtolják a két darabot, amelyek közötti
átmeneti ellenállás nagyobb, mint az elektródák és az alapanyag között. Ezért a nagy
feszültségesés a két darab összesajtolt határfelülete között lép fel, és ennek hatására
azok összeolvadnak egy lokalizált területen. Pont hegesztésnél ez a terület kör alakú,
hengerlő elektródák esetén egy folytonos sáv a hengerlés hosszának megfelelően.
Dudor hegesztésnél ovális, körgyűrű is lehet. Lemezvastagság acélnál 2 (6..30) mm,

39
 Könnyűfémeknél 2 (3..8) mm. Három lemez is összeköthető. Finom ponthegesztésnél
0,005.. 0,5 mm lemezvastagság is lehet. Hengerléssel történő ellenállás hegesztésnél
szokásos lemezvastagság acél 2..2 mm., könnyűfém 2 mm. Zink, réz, austenites
rozsdamentes acél, alumínium 1,5 .. 2 mm.
- Dörzshegesztés A felhevítést nagy relatív sebességkülönbséggel mozgó alkatrészek
összeszorításakor keletkező súrlódási hő szolgáltatja. Főleg körszimmetrikus csövekre
900 mm átmérő és 6 mm falvastagságig.
- Indukciós hegesztés A hőt a munkadarabokban indukált feszültségre megjelenő örvényáramok
szolgáltatják. Kör vagy egyéb zárt profilú csövek átlapolt, vagy tompa kötésére való,
0,5 .. 15 mm falvastagság és 10 .. 1000 csőátmérő tartományban.

3.3.5.1. Anyagzónák hegesztett kötéseknél

Három zónát különböztetünk meg:
- alapanyag
- hegesztés által befolyásolt alapanyag
- varrat
ebben a sorrendben csökken a szilárdság.

3.3.5.1.1. Alapanyag
A hegesztett kötés meghatározza a
terhelés átadási keresztmetszeteket, ezért F
az alapanyagban a kötés miatt járulékos
feszültségek léphetnek fel.
A 3.3.57. ábrán egy átlapolt kötést látunk,
amelyben az erővezetés iránytörése miatt
járulékos hajlítófeszültségek keletkeznek.
A járulékos feszültség megszüntethető, ha
a 3.3.58. ábra szerinti tompavarratot, vagy
kettős hevedert alkalmazzuk. A jobb 3.3.57. ábra
megoldás a tompavarrat, amely nem Hegesztett átlapolt kötés
növeli a szerkezeti méreteket. tompavarrat
Hegesztés hatására az anyag zsugorodik, F
F
és a lehűlés után belső feszültségek
ébrednek. Ez megszüntethető feszültség-
mentesítő hőkezeléssel, lényegesen
hevederlemez
csökkenthető helyes konstrukcióval és
megfelelő hegesztési sorrenddel.
A hegesztési varratokat az alkatrészek F
között úgy kell elhelyezni, hogy a
terhelés közvetlenül, lehetőleg kis 3.3.58. ábra
irányeltéréssel haladjon a hegesztési Tompavarrat és kettős hevederkötés
varraton keresztül. Erre példa a 3.3.59.
ábra kétfajta sarokkialakítása, ahol az
erős iránytörést, és a jó megoldásnál a közvetlen terhelés-átvezetést szemléltetjük. A
közvetlen terhelésátvezetésnél a varrat az eredeti alak kontúrjai közé beépült.

40
3.3.5.1.2. Hegesztés által befolyásolt alapanyag
Főleg két tényezőre kell tekintettel
lenni: Erõs iránytörés Jó megoldás
- A szerkezeti anyag kémiai
összetételének változása
(Védőgáz alkalmazása.),
- Beedződés (Utólagos hőkezelés
vagy az anyag helyes
megválasztása. Hegeszthető 3.3.59. ábra
legyen: C%<0,25%). Sarokkötés jó és rossz megoldása

Az erősen ötvözött és az ötvözetlen

alkatrészek összehegesztésénél
áthi-daló alkatrészt helyezünk el a Erõsen Közepesen
3.3.60. ábra szerinti elrendezésben. ötvözött ötvözött Ötvözetlen

3.3.5.1.3. Hegesztési varrat 3.3.60. ábra

Erősen eltérő összetételű anyagok
Legfontosabb varratfajták: összehegesztése
- tompa varratok
- sarokvarratok
- különleges varratok

Tompa varratok
Alak Jelölés Megnevezés Alak Jelölés Megnevezés

peremvarrat fél V varrat

I varrrat fél Y varrat

V varrat U varrat

kettõs V varrat kettõs U varrat

Y varrat J varrat

kettõs Y varrat kettõs J varrat

3.3.61. ábra
Tompavarratok alakja és jelölése

41
 Sarokvarratok

Alak Jelölés Megnevezés

sarokvarrat

domború sarokvarrat

homorú sarokvarrat

kettõs sarokvarrat

3.3.62. ábra
Sarokvarratok. A kettős sarokvarrat is készülhet domború vagy
homorú kivitelben is.

Különleges varratok

Alak Jelölés Megnevezés

ponthegesztés

vonalvarrat

3.3.63. ábra
Ponthegesztett és hengerelt varratok

42
 4

1 2

Kerek dudor Hosszú dudor

Gyűrű dudor

3.3.64. ábra
Dudor sajtoló ellenállás hegesztés lemezgeometriája

3.3.5.3. Hegesztett kötések tervezési irányelvei

A hegesztett kötéseknél számos kiemelhető tervezési szabály van, amelyek a műszaki fejlődés
következtében bővülnek, és esetenként át is értékelődnek. A konstrukciós szabályok
betartásával általában a szerkezeti megbízhatóság növelése, gazdaságosabb anyag és
élőmunka felhasználás, piacképesebb termék elérése a cél.
A továbbiakban konkrét példákon keresztül bemutatjuk a hegesztett kötések kialakításának
legfontosabb szabályait azzal, hogy ezeket hegesztett szerkezetek tervezésénél messzemenően
ajánlott követni.
1) Ne alkalmazzunk drága, nagy szilárdságú acélokat hegesztett konstrukcióhoz, mert a
hegesztés miatti gyengítő hatás sokkal jobban rontja ezeknél szilárdsági jellemzőket,
mint a közepes szilárdságú szerkezeti acélokét. A szerkezeti szilárdság ezért nem lesz
érzékelhetően nagyobb.

σr [N/mm2 ]
A
300
A
B
B A
200 *
B
A
B A
B 3.3.65. ábra
100 A A Nagyszilárdságú és
B B közepes szilárdságú
acél (A és B) kifára-
0 dási lüktető szilárd-
sága különböző típusú
hegesztett kötésnél.
I A kv.o* I B kv.o

*
A kiviteli osztályokat később ismertetjük

43
2) Csillapítatlan acélból hengerelt idomacélok sarkainál, és hidegalakított alkatrész
zónák környezetében ne legyen hegesztési varrat. (Öregedés, rideg törés)

Hibás! Jó. 3.3.66. ábra

A hidegen hajlított
A hidegen hajlított Rideg törés
szakasztól mért
szakaszon nem lehet
hegesztési varrat. távolság legalább 5 t. veszélye

3) Takarékoskodjunk a hegesztési varrattal, lehetőleg kevés és kis gyökméretű varratot

alkalmazzunk. Fárasztó igénybevétel esetén azonban a legrövidebb varrat:
l min ≥ 10a legyen. (3.3.89)

Rossz Megfelelő Jó

3.3.67. ábra
Varratok számának csökkentése

4) Szakaszos varratot csak főleg statikus igénybevételre kitett hegesztett kötéseknél

használjunk, mert a varrat végénél jelentkező végkráter feszültséggyűjtő hatást jelent.
A végkráter hatása kiküszöbölhető ha a 3.3.68. ábra szerinti kifutólemezeket
alkalmazzuk, amelyekben a varratot folytatjuk, majd hegesztés után a kifutó lemezeket
a bennük lévő végkráterekkel együtt lemunkáljuk.

3.3.68. ábra
Kifutólemezek alkalmazása

5) Alkatrészekként részesítsük előnyben a hengerelt idomacélokat, lemezből hajlított

profilokat, lemezeket. A bonyolultabb részeket akár kovácsolt, sajtolt, öntött
kivitelben készítsük el, majd ezeket hegesszük a helyükre.

44
6) Az összehegesztett alkatrészek tájolására megmunkált felületeket csak kis darabszám
esetén készítsünk, egyébként a pozicionálást célszerszámokkal valósítsuk meg.

3.3.69. ábra
Hegesztett fogaskerék
alkatrészeinek pozicionálása
hegesztéshez
Ütköző felülettel Hegesztő készülékkel

7) Csökkentsük a zsugorodási feszültségeket és feszültséggyűjtő hatásokat, hagyjuk a

hegesztett alkatrészeket szabadon alakváltozni, a hegesztési varratokat vigyük el
csúcsfeszültségi helyek környezetéből.

Helyes varratelhelyezés
A varrat a feszültséggyüjtő
hatást okozó saroktól távol
helyezkedik el.

Hibás varratelhelyezés 3.3.70. ábra

A varrat a csúcsfeszültségi Préskeret összehegesztése
helyen van.
táblalemezekből

8) Dinamikus igénybevételre legjobb a tompa varrat.

3.3.71. ábra
Az erőfolyam útja tompa
varratnál nem törik meg

Átlapolt Hevederes Tompa

kötés kötés varrat 9) Zavartalan erőfolyamra kell
törekedni, az alkatrészek
keresztmetszeteinek hirtelen merevség változásait el kell kerülni az erőfolyam mentén.

45
 1:4

1:4
3.3.72. ábra
Eltérő vastagságú lemezek
kötése
1:4

10) A hegesztés után megmunkált illesztési felületeken ne legyen hegesztési varrat.

3.3.73. ábra
Illesztési felület
lemunkálása

11) A varrathalmozódást kerülni kell.

A 3.3.74. ábra bal oldalán a hosszvarratok valamennyi szegmensnél találkoznak
egymással, ami varrathalmozódást okoz.

3.3.74. ábra
Nyomástartó
berendezés hossz
és keresztvarratai.
Helytelen elrendezés Helyes elrendezés

A 3.3.75 ábra bal oldalán a hibákat nyilak mutatják. A merevítő borda nem végződhet
csúcsban, mert hegesztéskor leolvad. A sarokban három varrat találkozik.

3.3.75. ábra
Merevítő borda
bekötése
Hibás Megfelelő

46
12) Ponthegesztésnél a lemezeket eltávolító terhelést kerülni kell. Ponthegesztést főleg
nyíró igénybevételre használjunk!

F F
3.3.76. ábra
Ponthegesztett kötés
kiszakadása

13) Ne legyen a varrat gyökoldala húzott zónában. A 3.3.77. ábra szerinti

varratigénybevé-telt kerülni kell, ugyanis a varraton belüli feszültségelőjel váltás
kedvezőtlen a varratra. A példa arra az esetre szól, ha mégis kénytelenek vagyunk a
varratot hajlításra terhelni.

Erők 3.3.77. ábra

Helytelen Helyes megoldás Varrat hajlítása

14) Sarokvarrat lehetőleg kettős varrat kivitelbe készüljön, dinamikus igénybevételnél

homorú legyen. A 3.3.78. ábrán balról jobbra haladva: rossz – elfogadható – jó varrat.

3.3.78. ábra
Sarokvarratok

15) Csavaró igénybevételű alkatrészek lehetőleg zárt szelvényből készüljenek, és a varrat

is egy zárt területet határoljon. Nyitott szelvények nem alkalmasak csavaró
igénybevétel-re. Kifejezetten kedvezőek erre a cső és a nyitott szelvényekből képezett
zárt szelvényű tartók. A 3.3.79. ábra U tartókból hosszvarrattal készített Zárt
szelvényű tartót mutat csavaró igénybevétel felvételére.

T T T T

Nyitott szelvény Cső Zárt szelvény

3.3.79. ábra

47
 Csavarónyomaték felvétele
16) Aszimmetrikus hajlított szelvények terhelése lehetőleg a nyírási középpontban
történjen.

F xM F

S S
M
xM
T=F .x M T=0

3.3.80. ábra
Aszimmetrikus szelvényű tartó terhelése a súlypontban és az M nyírási
középpontban. T a csavarónyomaték.
17) Hengerlési síkra merőleges húzófeszültséget kerülni kell a teraszos repedés veszélye
miatt.

F F F F 3.3.81. ábra
Teraszos repedés a hengerelt
lemez merőleges irányú
húzásakor

18) A hegesztési varratok hozzáférhetőek legyenek a kiválasztott hegesztési technoló-

giához és az előírt roncsolás mentes vizsgálatokhoz. A 3.3.82. ábrán az I tartók miatt a
sarokvarratok nem férhetők jól hozzá. U gerendák alkalmazása esetén a varratok jól
hozzáférhetők.

Hibás Jó

3.3.82. ábra
Példa a rossz és a jó varrathozzáférésre

48
49
3.3.5.4. Hegesztett kötések méretezése statikus igénybevételre
Mint általában, itt is az erőfolyam útját követjük. A méretezés alapkérdése, hogy a veszélyes
keresztmetszetben ébredő feszültség a megengedhető feszültség alatt van-e.
Hegesztett kötéseknél két jellegzetes mérettel számítjuk a keresztmetszet jellemzőit:
1) gyökméret „a”
2) varrat hossza „l”
1) Gyökméret rögzítése
A különféle varratok gyökméretét a 3.3.83. ábra szerint vesszük fel a számításokhoz. Az
ábrán felrajzolt különböző vastagságú lemezek tompa illesztését kerülni kell. Ebben az
esetben a vastagabbik lemezt le kell munkálni a vékonyabbik lemez vastagságára a varrat
közelében.

a=v

v
v1 v2
a=v
a=v1
Kerülni kell!

3.3.83. ábra
Gyökméret értelmezése
2) Varrat hossza
Általában l = l t , ahol (3.3.90)
l t a varrat teljes hossza.
Nem zárt varratnál:
l = l t − 2a (3.3.91)
a varrat elején és végén fellépő kráterképződés miatt.

A hegesztési varratban ébredő feszültségek

A varratban ébredő feszültségeket általában elemi módon számítjuk:
F V
σ= τ= (3.3.92)
a⋅l a⋅l
A feszültségeket a 3.3.84. és 3.3.85. ábra szerinti összetevőkre bontjuk.
A varratok hossztengelyében értelmezünk egy síkot, amelyre a σ ⊥ , τ II , τ ⊥ feszültség-
komponenseket vonatkoztatjuk.

50
A varrat tengelyére merőleges másik síkban értelmezzük a σ II feszültséget.

τ⊥

τΙΙ
σ⊥

σΙΙ

3.3.84. ábra
Tompavarrat feszültségkomponenseinek értelmezése
Sarokvarratnál:

τ⊥
τΙΙ

σΙΙ σ⊥

3.3.85. ábra
Feszültségkomponensek sarokvarratnál
A szilárdsági ellenőrzéshez az un. összehasonlító feszültséget kell kiszámítani:
2
σö = σ⊥ + σ 2II − σ ⊥ σ II + 3 τ ⊥
2
(
2
+ τ II ) (3.3.93)

A varrat megfelel, ha
σ ö ≤ σ H , ahol a határfeszültség
σ H függ a gyengébbik anyag folyáshatárától: R eH ,
hegesztés jósági fokától: ϕ ,
valamint a kockázatot is tartalmazó biztonsági tényezőtől: z :
R eH
σH = ϕ (3.3.94)
z

51