SORK - módszer

Célja:
véleménycentrumok meghatározása ott, ahol több variáció, sok
tényező alapján történő összeméréséről van szó
Jellemzői:
- a módszer logikája a klaszteranalízis elveit követi
- sorrendi skálán való mérés adatait használja
Lépései:
1. Kérdőív összeállítása
2. Rangszámtáblázat elkészítése (értékelőnkénti variáció-sorrendet
tartalmazó mátrix)
3. Rangkorrelációs mátrix számítása (a mátrix elemei a páronkénti
meghatározott spearman-féle rangkorrelációs együtthatókat jelentik,
vagyis a véleményegyezés szorosságát két-két döntéshozó között)

rangsorolás azonosítási számai

1 2 i m-1 m
1
2

m-1
m

rangkorrelációs mátrix (megállapodás szerint a rangkorrelációs együttható értéke

első tizedesének 10x tüntetjük fel a táblázatban)

4. Véleménycentrumokat tükröző rangkorrelációs mátrix kialakítása a

sorok és oszlopok rendezésével; az eredmény kiolvasása.
Példa:
Tételezzük fel, hogy Ön nyerne egy gépkocsit és megmondhatná, hogy
milyen jellegű gépkocsit választ. Az alább felsoroltak közül jelölje meg
számozással kívánságainak sorrendjét. A legelőnyösebb gépkocsinak adja az 1
számot, a következőnek 2 számot és így tovább, egészen a legkevésbé
óhajtottig, amelynek a 12 számot adja. (12 tény. szerint min.). Nem adható
azonos szám, s valamennyit meg kell számozni!

1.) Kérdőív:
1. Nagy gyorsulású ....
2. Kis üzemeltetési ktg ....
3. Nagy szállítási kap. (szem. és poggyász) ....
4. Megbízható ....
5. Mutatós küllemű ....
6. Kitűnő úttartású ....
7. Be és kiszállás szempontjából kényelmes ....
8. Könnyen mosható és tisztítható ....
9. Biztonságos konstrukciójú ....
10. Alacsony zajszíntű ....
11. Vezetési kényelem szempontjából
színvonalas megoldású ....
12. Kabriolet v. sportos karosszériájú ....

A kérdőívben a megkérdezetteknek 12 tényezőt kell rangsorolni. Pl.-ban a

megkérdezettek száma 16 és 1-16 terjedő azonosítási számot kapnak.
2.) A kitöltött kérdőívekből összeállítjuk a rangszámtáblázatot. A táblázat sorai
az azonosítási számoknak (megkérdezetteknek) felelnek meg, az oszlopokba
pedig a tényezők számai kerülnek (pl. 2. azonosítási számú válaszadó az 1
tényezőt (nagy gyorsulású) a 7. helyre sorolta ill. a 7. rangszámot adta.)
Rangszám-táblázat

Alternatívák azonosítási száma

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12
Rangsorolók azonosítási száma

1 7 10 6 2 8 3 9 11 5 4 1 12
2 7 4 3 1 9 5 11 10 8 6 2 12
3 4 7 9 1 11 5 8 10 2 6 3 12
4 11 2 1 3 10 8 6 9 4 5 7 12
5 7 9 5 3 11 6 10 8 1 4 2 12
6 9 3 2 1 11 8 6 10 7 5 4 12
7 1 10 3 6 9 4 7 12 8 5 2 11
8 3 4 8 1 10 6 9 11 7 5 2 12
9 6 5 3 7 12 2 10 8 4 11 1 9
10 10 2 1 3 11 8 7 4 9 5 6 12
11 6 4 7 1 11 8 3 9 2 5 10 12
12 2 10 11 5 6 1 12 9 8 7 3 4
13 2 6 12 5 8 1 11 9 3 7 4 10
14 1 4 9 10 5 2 8 12 11 7 6 3
15 9 3 2 4 11 8 6 10 7 5 1 12
16 8 2 3 1 11 7 9 10 6 4 5 12

3.) Rangkorrelációs együttható számítása:

a) Számítsuk ki az 1 és 2 azonosítású számú rangsorok közötti
rangkorrelációs együtthatót:

Tényezők 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12
azonosítási
száma
Rangsorok
azonosítási
száma
1 7 10 6 2 8 3 9 11 5 4 1 12
2 7 4 3 1 9 5 11 10 8 6 2 12
D 0 6 3 1 -1 -2 -2 1 -3 -2 -1 0
D2 0 36 9 1 1 4 4 1 9 4 1 0
A megállapodásnak megfelelően csak az első tizedest tekintjük, és ennek
tízszeresét tüntetjük fel a mátrixban, esetünkben ez tehát 7.
Rangkorrelációs mátrix

Azon számok 6 16 15 4 10 2 8 3 5 1 13 12 7 11 14 9
4 8 8 8 10 8 6 3 3 5 3 -1 -5
6 10 9 9 8 8 8 6 5 5 5 0 -3 4 6 -3 4
16 9 10 8 8 7 8 7 6 6 5 2 -1 3 6 -2 4
15 9 8 10 8 7 8 6 5 6 5 0 -2 4 4 -2 5
10 8 7 7 8 10 6 3 1 3 2 -2 -5 0 4 -4 2
11 6 6 4 6 4 3 4 6 4 2 2 -3 1 10 -3 0
2 8 8 8 6 6 10 8 6 6 7 3 1 5 3 0 6
5 5 6 6 5 3 6 6 8 10 8 4 1 5 4 -4 5
8 6 7 6 3 3 8 10 8 6 7 6 3 6 4 1 4
3 5 6 5 3 1 6 8 10 8 7 7 3 5 6 -1 5
1 5 5 5 3 2 7 7 7 8 10 5 4 7 2 0 4
9 4 4 5 3 2 6 4 5 5 4 4 2 4 0 0 10
7 4 3 4 1 0 5 6 5 5 7 4 3 10 1 2 4
13 1 2 3 -1 -2 3 6 7 4 5 10 7 4 2 3 4
14 -3 -2 -2 -4 -4 0 1 -1 -4 0 3 6 2 -3 10 0
12 -3 -1 -2 -5 -5 1 3 3 1 4 7 10 3 -3 6 2

A rangkorrelációs együtthatók értelmezése esetünkben a véleményegyezés

szorosságát mutatja. A 7 érték közepesnél szorosabb egyező irányú
véleményegyezés. Pl. a - 5 érték közepesen szoros, de az ellentétes irányú
véleményeltérést mutatja.
4.) A véleménycentrumokat mutató rangkorrelációs mátrix kialakítása a sorok és
oszlopok rendezésével. (többféleképpen lehet)
a) Először a sorokat rendezzük át oly módon, hogy kiválasztjuk a
legnagyobb terjedelmű oszlopot (mivel a terjedelem a legnagyobb és legkisebb
oszlopbeli érték különbsége, továbbá a legnagyobb érték bizonyosan 10, ezért a
legnagyobb terjedelmű oszlop meghatározásához elegendő, ha a mátrix
legkisebb értékét keressük meg. Ezután a sorokat oly módon rendezzük át, hogy
ebben az oszlopban a legnagyobb együtthatójú sort tesszük első sorként, majd a
csökkenő korr. együtthatók sorrendjében rendezzük el lefelé haladva a sorokat.
b) Az oszlopok átrendezése balról jobbra haladva történik. Végrehajtásához
választunk egy nagy korr. együtt. számértéket (pl. 9-est) és mindegyik oszlopban
azokat az együtthatókat összegezzük amelyek elérik vagy meghaladják ezt az
értéket, majd a legnagyobb összegű oszlopot választjuk. Ennek az oszlopnak
megfelelő rangsor van a legnagyobb korrelációjú kapcsolatban azzal az
alcsoporttal, amelyet az összeg meghatározásában szereplő együtthatókhoz
tartozó rangsorok alkotnak. Ezeket az oszlopokat a mátrix bal oldalán helyezzük
el, mégpedig a korr. e. csökk. sorrendjében. Ezután a kijelölt együttható szintjét
csökkentjük és az eljárást megismételjük. Így haladunk tovább, míg valamennyi
oszlopot át nem rendeztük. (a rangkorr. mátrix már az átrendezett állapot)