Banki szintű hatékony kockázatkezelés kritériumai

 A nyelvezet legyen érthető

 Minden terület ismerje a bank főbb kockázatait és céljait
 Legyen egységes központi szabályozás, végrehajtás decentralizált
 A célok a felső vezetéstől induljanak, a kommunikáció felülről lefelé történjen, a
megvalósítás egyértelmű felelősségi körökkel történjen
 Folyamatos tájékoztatás a kockázatok helyzetéről
 Megfelelő informatikai támogatások
 A front-office alkalmazottak tudatossága

Banki kockázatok
1. Primer kockázatok
a. Hitelkockázat
A bank azon alapvető kockázata, hogy a hitelfelvevők vagy más partnerek nem
vagy nem a szerződési feltételek szerint teljesítik a kötelezettséget, kárt okozva a
banknak
b. Piaci kockázat
A bank számos olyan pozíciót vesz fel, amelyek értéke valamely folyamatosan
változó piaci tényezőhöz kötött, ezen pozíciók folyamatos értékelése a bank
számára veszteséget vagy nyereséget jelent
c. Likviditási kockázat
A bank lejárati transzformációt hajt végre. Emiatt fennáll annak a veszélye,
hogy a betétek kivonása esetén a bank nem képes eleget tenni fizetési
kötelezettségeinek
2. Szekunder kockázatok
A bank és a környezetének működéséből fakadó veszteségek
a. Működési kockázat
Egy gyűjtőfogalom, amely a nem megfelelően működő emberek, rendszerek,
folyamatok és külső események bekövetkezése miatt potenciálisan elszenvedett
károkat tartalmazza. Ezek okait, természetüket és kezelésmódjukat tekintve sokfélék
lehetnek. (külső és belső csalás, emberi hiba, természeti katasztrófa stb.)
b. Egyéb kockázatok
Új kockázatkezelési kihívások a bankok számára
 bankok kockázati modelljének felülvizsgálata, hitelportfóliók dinamikus kezelése
 adatok elérhetőségének és minőségének javítása
 korszerű adatok és elemzések, mesterséges intelligencia
 kiberbiztonság fontossága
Szórás
 gyengén jellemzi a kockázatot
 nem írja le az eloszlás farkának lecsengését
 nem tesz különbséget a veszteségek és nyereségek között
 nem alkalmas a tőkekövetelmény számításra
Átlagos abszolút eltérés
 az átlagtól való várható eltérés mértéke
 hosszú farkú eloszlások esetén a szórásnál kevésbé érzékeny az extrém értékekre
 nem tesz különbséget a veszteségek és nyereségek között
 kockázatkezelésre és tőkeszabályozási célokra nem alkalmas
 kiugrú értékek esetén célszerű használni
Szemivariancia
 csak a várható hozamtól való negatív eltérések négyzetére átlagol
 nem alkalmas a tőkekövetelmény számítására
Kockáztatott érték (VaR): adott intervallum alatt a várható legnagyobb veszteséget méri
adott konfidenciaszint mellett normál piaci körülmények között
Paraméterei:
 időhorizont: minél hosszabb, annál nagyobb a VaR értéke
 konfidenciaszint: minél magasabb, annál nagyobb a VaR értéke
Koharens kockázati mértékek
 Pozitív homogenitás: a portfólió méretével egyenes arányban nő a portfólió
kockázata, amennyiben a portfólióban szereplő termékek súlyai nem változnak meg
 Szubadditivitás: amennyiben két portfóliót egyesítünk egy nagy portfólióba, akkor
ezen egyesített portfólió kockázata nem lehet nagyobb, mint a két külön portfólió
egyedi kockázatainak összege
 Monotonitás: egy „A” portfólió esetében, ha mindig legalább annyit veszítünk, mint
egy „B” portfólió esetén, akkor az „A” portfólió kockázata legalább akkora, mint a
„B” portfólióé
 Sallangmentesség: a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha egy portfóliót tekintve mindig
egy előre meghatározott, állandó összeggel nagyobb a veszteség, akkor a kockázat is
ezzel a fix összeggel lesz nagyobb
Várható többletveszteség (ES): az átlagos veszteség, ami egy nap alatt bekövetkezhet a
legrosszabb 5% teljesülése esetén

ES – legrosszabb esetek átlaga

VaR – legrosszabb esetek közül a legjobb
Hitelkockázat
Meghatározás: annak a lehetősége, hogy egy partner nem teljesíti a kötelezettségeit a
megállapodás szerinti feltételeknek megfelelően
 hitel típusú szolgáltatások nyújtásakor: kölcsönnyújtás, garanciavállalás,
váltóelszámolás
 azonnali devizaműveletek esetében: elszámolási kockázat
 értékpapír műveleteknél: kibocsátói kockázat, partner kockázat
 garancia elfogadásakor: biztosítéki kockázat
 befektetési szolgáltatás nyújtásakor: megbízás végrehajtásával kapcsolatos kockázat
Mérése:
 névleges értékek: kitettségek összege
 kockázattal súlyozott értékek: kitettségek kockázattal súlyozott összege
 hitelminősítéssel kombinált névleges értékek: kitettségek nemfizetési
valószínűséggel súlyozott összege, diverzifikáló hatás
 hitelportfólió modellek: minden dimenzió
Hitelkockázati paraméterek
 PD – az adós nemteljesítési valószínűsége
 LGD – a mulasztáskor bekövetkező veszteség nagysága
 EAD – mulasztáskor meglevő kitettség nagysága
 M – futamidő
Credit scoring modellek
 Egyváltozós: cash flow/eszközök, cash flow/adósság, mindegyik viszonyszámra egy
kritikus érték (fölötte túlélik, alatta csőd)
 Többváltozós: 5 mutatószám értéke objektív súlyokkal beszorozva, a változók
negatív kapcsolatban állnak a csőddel, minél nagyobb a vállalat z-értéke, annák kisebb
a csőd valószínűsége
Olyan döntési modellek és módszerek együttesem, amelyek segítik a hitelezőt a
hitelnyújtásban, adatbázisra épülnek és figyelembe kell venni a korábbi ügyfelek adatait,
hitelkérelmét valamint a hiteltörténetét
Folyamata
1. adatgyűjtés, adatbázis összeállítása: döntés az elemszámról és változókról, tanulási
és teszt mintáról
2. adatelőkészítés: szélsőséges értékek és értemetlen értékek detektálása, hiányzó
értékek kezelése, változótranszformációk
3. magyarázó változók meghatározása
4. modellépítés, kiértékelés
5. interpretáció, alkalmazás
6. visszamérés, újraépítés
Scoring modellek célja:
 eldöntse, hogy megkapjon-e a kérelmező egy hitelt és milyen feltételek mellett.
o régi ügyfél: sok információ, viselkedési scoring
o új ügyfél: kevés információ, megpróbálja előre jelezni a szocio-demografikus
adatokból, hogy a kérelmező fizetni fog vagy sem
 maximalizálni a hitelkihelyezésből származó árbevételt
 minél kockázatmentesebben kialakítani a hitelportfóliót

Piaci kockázat
Egy befektetés vagy nyitott pozíció piaci értéke a pénzügyi piacokon található
instrumentumok kiszámíthatatlan áringadozása miatt változik, potenciális veszteséget okozva
ezzel.
Milyen instrumentumok okozhatnak volatilitást
1. Alapvető termékek
a. részvények
b. kamatlábak
c. devizaárfolyamok
d. árupiaci termékek mozgásai
e. infláció
2. Bonyolultabb instrumentumok
a. hozamgörbe alakjának változása
b. pénzügyi termékek közötti korrelációs viszonyok megváltoztatása

Piaci kockázatok mérésének lehetőségei

Kockáztatott érték (VaR)
Azt mutatja meg, hogy adott valószínűségi szint mellett egy előre meghatározott tartási
periódus alatt az adott instrumentum vagy portfólió kapcsán mekkora lehet a maximális
veszteség a piacok normál működését feltételezve. Az eredményt mind abszolút, mind relatív
értelemben szokták használni
Előnyei:
 könnyen prezentálható
 univerzális
 tetszőleges eloszlást követő valószínűségi változókra is használható
Hátrányai:
 megsérti a szubadditivitás axiómáját és ezért nem koherens kockázati mérték
 alulbecsüli a tényleges kockázatot
 összetett portfóliók esetén komoly számítási kapacitásra van szükség
Várható többletveszteség (ES)
Azt mutatja meg, hogy mi a várható értéke egy előre meghatározott valószínűségi szinten
kívül bekövetkező veszteségeseményeknek egy előre meghatározott tartási időszakon belül
Előnyei:
 érzékeny az eloszlás alakjára
 ösztönzi a helyes diverzifikációs döntések meghozatalát
Hátrányai:
 sokkal komolyabb számítási kapacitást igényel, mint a szórás és a VaR.
 robosztusabb IT rendszerek fenntartását igényli
 modell utólagos tesztelése is nehezebb
ES és VaR közötti különbségek
 Az ES sokkal érzékenyebb az eloszlás alakjára, mint a VaR. A VaR nem tekinthető
teljesen koherens kockázati mértéknek, míg az ES igen. Az ES ösztönzi a helyes
diverzifikációs döntések meghozatalát is. Az ES nem sérti a szubadditivitást, mígy a
VaR igen

Működési kockázat
A nem megfelelő vagy rosszul működő belső folyamatokból és rendszerekből, személyek nem
megfelelő feladatellátásból vagy külső eseményekből eredő veszteség kockázata amely
magában foglalja a jogi kockázatot is

Szempontok a vállalatok minősítésére bankok által

A szempontok közé tartozik az ország, amelyikben a vállalat tevékenykedik, az iparág,
amelyikben működik, a versenyhelyzete, a pénzügyi mutatói és egyéb kockázatot jelentő
tényezők