GÖRÖG ÉS LATIN ÍRÓK 

S C R I P T O R E S G R A E C I ET L A T I N I
A M A G YA R TUD OMÁNYOS AKADÉ MIA KLASSZIKA-FIL OLÓGI AI B I Z O T T S Á G ÁN A K
M E G B Í Z ÁS Á B Ó L S Z E R K E S Z T I

H A R M A T T A J Á IS' 0   S,
S, M O K A V C S I K G Y Ű L A,
SZILÁGYI JÁNOS GYÖRGY

11.

M . P O R CI CA TO N I S

AGRI CULTURA

iinntjg
A K A D É M I A I K I A D Ó , B U D A P E S T 1 9 6 0
 

M. PORCIUS CATO

A FÖL
L A T I DMŰVE
N U L É S M A GL
Y AÉRSR
U L ŐL

FORDÍTOTTA   
ÉS A J E G Y Z E T E K E T Í R T A  

KUN JÓZSEF

 A B E V E Z E T Ő T A N U L M Á N Y T Í R T A 

MARÓTIEGON

PTE Egyetemi Könyvtár

*P000463242*

AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST 1966

 
  A latin szöveget gond
gondozta
ozta 
S Z Á D E C Z K Y - K A R D O S S S AMU

Lektorok

M A R Ó T Iés E G O N  
SZíDECZIY -KAEDOSS SAMU

 A fordítá
fordítást
st az ere
eredet
detive
ivell egybevetet
egybevetette
te 

MA RÓ TI E GO N

 A kötetet a sze
szerke
rkesz
sztő
tő bizott
bizottság
ság meg
megbíz
bízásá
ásából
ból 
szerkesztette
SZILÁGYI JÁ NO S GYÖRGY 

Pécsi Emtiemi ívafílár 

C M Í Í 3 
,sz,
© Akadé
Akadémiai
miai Kiadó, Bud
Budapes
apestt 19
1966
66 
Printed in Hungary

 
 MARÓTI EGON  

CATO ÉS A „DE AGRI CULTURA”

I*
M. Porcius Catónak, a római köztársaság legendás censorának
alakját a m odern ku ta tók nem eg egys
yszz er egy
egymá
má snak homlohomlokegye
kegye
nest ellentmondó felfogásban, a legellentétesebb vonásokkal
á brá zo
zolj
lják
ák .1 A t ört énet író írók,
k, Mo Momm
mm sen óta, jobbá jobbá r a nyakas,
szűk látókörű parasztnak, kicsinyes, konzervatív politikusnak
tekintik. A gazdaságtörténészek — így Gummerus, Heichelheim
 — s zer
ze r in t v i s z on t n a g y v on a lú ga zd a s á gi ú jít
jí t ó, éle
él e lm es s p e k u 
láns, valóságos antik kapitalista.
Cato kétségkívül az ókor egyik legeredetibb, legszínesebb
egyénisége. Sokoldalúságát már az antik szerzők is hangsúlyoz
zák; Quintilianus például megállapítja, hogy egy személyben
Idváló ha dvez
dvezér,
ér, bölc
bölcs (po
poli
litiku
tiku s)
s),, szó
szónok,
nok, a ((lat
lat in n yel
yelvű)
vű) t ört é
netírás megalapítója, a jog és a mezőgazdaság gyakorlott szak
értője.2
Ez a sokoldalúság, sokrétű tevékenység azonban nem lehet
kielégítő magyarázata az ellentmondásos összképnek, amely
inkább a kutatók kiindulópontjának ellentétes irányából, köze-
lítési módjának eltéréseiből adódik. Az ezzel magyarázható egy
oldalú
ldalú ábr ázo
ázoláso
lásokk ko
korlát
rlát aira m ut at rá az a Dru m an n3 óta

* A z alábbiak
alábbiakat at ld. németül is: Annál. Un Univ.iv. Debrec
Debrecen.
en. Seet
Seet.. His
Hist.
t. 3, 
1964, 3-16.
1Vö. D . Kie nast: Cato dér Zensor. Seine PersönlichJceit und seine Zeit.  
Kienast:
Heidelberg
Heid elberg 1954, 7 — 8.
2 M . i g ü u r C at
atoo i dem s u mm
mmuu s i mper
mperat
ator
or , i dem sa
sapi
pi ens
ens,, i dem or
orator
ator,, 
idem históriáé conditor, idem iuris, idem rerum rusticarum p&riiissimus  
 fű
 f űit.   Quintilianus 12, 11, 23. vvö.
ö. Nepos, Cato 3, 11.. Livi
Livius
us 39, 40, 4 — 6.
 
Cicero, Brut. 95. Plinius N. H. 7, 100.
3 Dru ma nn-G roebe : Geschichte jRoms in seinem Übergange von dér  
r epub
publili k ani schen
schen zűr monar chi
chische
schenn V er fassung .  V. Leipzig 1919, 158.

6 MARÓ TI EGON
 megnyilvánuló törekvés, mely Cato felfogásában, tevékenységé
 be
 b e n k ü l ön b öző
öz ő ön e l le
lenn t m on d á s ok a t , k öve
öv e t k e z e t le n s é ge k e t i g y e k 
szik feltárni s valamiképpen feloldani. Az így megállapított
ön ellent
ellent m on dá sok egy egy része
része a zonba
zonba n fo for má li lisa
sa n n ézve
ézve is is csak
csak lá t 
szólagos, más esetekben pedig Cato hosszú életének, több mint
fél évszázad
évszázad os közéleti
közéleti szerepl
szereplésének
ésének egym egym á st ól ige igenn t á voli
voli m oz
zana ta it á llítj
llítják
ák szembe.
szembe. E z a stat ikus szemlé szemléle lett nem szám szám ol
teh á t a fej ejlő
lődésse
déssel.l. Igv azutá n Cat óna k a m aga m ozgalmas zgalmas
korához mérten is rendkívül dinamikus egyéniségét sem szem
lé
léle
leti
ti szkémák, sem lo logika
gika i ellentét
ellentét pá r ok közé szoríta szoríta ni n em sike
rül. — Nyilvánvaló, hogy a mozgalmas idők sodrában felfogása
nem maradt érintetlen különböző ellentétes hatásoktól — s
ugyan melyik korban kérhetünk számon gyakorlati politikustól
filozofikusan átgondolt, egységes szemléletet tükröző követke
zetes állásfoglalást?
Cato (i. e. 234—140) abban a korban ólt, melynek kezdetén
Róm a életha
életha lálhar cát vívta az Itá li liaa földjét
földjét dúló pu n seregekke
seregekkel,
l,
majd a Hannibál felett aratott győzelem (202) után nyugat és
kelet felé terjeszkedve szívós, kemény harcok s szövevényes
diplomáciai fondorlatok nyomán a Földközi-tenger vidékének
vezető hatalmává emelkedett; s még megérte, hogy a római lé
giók döntő rohamra indultak az egykor rettegett, hatalmában
m egtört ell
ellenfél
enfél,, Ka r t h á gó megsemm
megsemm isítésére.
isítésére. Szint
Szint e még gyerek,
gyerek,
alig 17 éves, és már maga is részt vesz a harcban: Róma a
 Hanniball an
 Hanniba ante
te portás  rémületében él — s már túl van nyolcvana

dik
ha llgatéletévén,
llgat ja m aka cmikor
sul h ana gozta
gosenatus zömeóig
zta tott , szálló
száll magabiztos
évéé vált ceterum
igév helyesléssel
censeo- 
 já t .
Belső politikai és társadalmi ellentétek feszítőerői is próbára
teszik e korban a szemben álló felek államgépezetét. Róma job
 ba
 b a n ú r r á t u d le
lenn n i a n e h é zs
zség
égee k en . G a zda
zd a s á gi é le
lett e csa
cs a k a 2.
 pu
 p u n h á b or ú t k öve
öv e t őe n in d u l i ga zá b a n fefejlő
jlődd é s n e k , t á r s a d a lm i
ellentétei csak ekkor kezdenek kiéleződni. — S a tusculumi kis

CATO
CATO ÉS A „D E A GUI CULTURA”
CUL TURA” 7

 b
 bir
ir t ok os fiá n a k ,4 a k i e g y p le
lebb e iu s n e m ze
zett s é g t a gja
gj a k é n t m in t
homo novus5 — csa lád já ból első elsőneknek — ha th at ós rokoni tá m oga
 tás nélkül került a római politikai élet forgatagába, éberen
kellett ügyelnie a különböző senatori csoportok küzdelmére,
erőviszonyaik alakulására. S Cato magával hozott életszemléle
tének álláspontjáról, a — Fabius Maximus köréhez tartozó —
 p á r t fog
fogój
ójáá h oz
oz,, L . Va le
lerr iu s F la ccu s h oz fű z őd ő k a p csolcs olaa t á va l
összefüggő helyzetét is tekintetbe véve, hevesen reagált minden
lényegesnek megítélt közéleti és politikai kérdésre: Cicero még
több mint 150 beszédét ismerte. — Hogy egyes megnyilvánulá
saiban következe
következetlenn
tlenn ek m ond ha tó? Kétségtel
Kétségtelen. en. De va jon jon ez ez--e
a jellemző? S elmondhatjuk-e, hogy alkalmi politikai állásfog
lalásainak indítékait minden esetben ismerjük, vagy azt, hogy
ezeket mindig a valósághoz hű, elfogulatlan ábrázolásból ismer
 jü k ? — Az ók or i t ör t é n e t í r ók n e m is t e k in t e t t é k fe
fela
la d a t u k n a k
a mai értelemben vett hiteles múlt-ábrázolást. Bármennyire is
általánosan ismert alapk öve
általánosan vetelménynek
telménynek m on dja Ci Ciccero az
azt,
t, h ogy
a t ört én et író ne ha misítsa m eg s ne ha llg llgassa el a va lósá got,6 a
gyakorlatban ez az igény nem érvényesült. Az antik történet
írót sokkal inkább izgatták a maga kora problémái, mint az
á br á zo
zolt
lt időké. Gyak orla t i — pol politika
itika i, peda gó gógiai
giai — beá llítot t 
ságának megfelelően a múltat csak instruktív példatárnak te
kintette ( , .Histó
.História
ria mmagi
agistr
straa vita
vitae”
e” ).  Ilyen szemléletmód mellett
ért het ő, ha az eegy
gyeses k orokt ól m egha tá rozorozott
tt össze
sszeffügg
üggések,
ések, rész
letek idővel elsi elsikka
kka dna k — u t óla óla g sosokk szo
szorr má r n em is ért ik
őket —, s a tén yl yleg
eges
es iindítékok,
ndítékok, reál
reáliis érde
érdekek
kek öössz
sszeütk
eütk özésének 

4 Bár Ivienast — i. m. 33 — 35. — megállapításai óta másképpen teki

tekint
nt
 jük Cato apján
apjának
ak anyag
anyagii helyze
helyzetét,
tét, mi
mint
nt korábban, politikai pály
pályája
ája  
kezdetén mégis az itáliai municipiumok kis- és középbirtokos rétegének 
képviselőjét kell látnunk benne.
5 A homo novus   helyzetére a római politikai életben ld. J. Vogt:Homo
H omo 
novus,   1926. H. Strasburger:Novus Homo,  PW-RE XVII. 1226 sköv.
c Nam quis nescit, primam esse históriáé legem, ne quid faisi dicere 
audeat? deinde ne quid veri non ciudeat?  de orat. 2,   62.

8 MARÓTI EGON

 b
 bee m u t a t á s a h e lye
ly e t t job
jo b b á r a s ze
zemm é ly
lyii e lle
ll e n t é t e k , t ip ik u s jell
je llee m e k
kerülnek előtérbe. Ez nem tekinthető szándékos történethami
sításna
sításna k, hisz hiszen
en az így kikr istá lyo lyosodo
sodott tt típusok, jel jelle
lemek
mek jobba n
 felhasználhatók a történetíró céljaira. A történetszemlélet más.
Az egységesen megformált típusok szemléletesebbek, az ellenté
tes jell
jellemek
emek szembe
szembeállí
állítá
tá sa drá ma ibb
ibb.. MiMindehh
ndehh ez hozzáveh
hozzáveh etjük
még, hogy azok a források, melyek Cato kora, kortársai s a maga
tevékenysége megismerésére rendelkezésünkre állanak, héza
gosak, jobbára másodlagosak, kései összefoglalások, kivonatok,
melyek váltakozva tükröznek egykorú polémiákat a saját
korukból visszavetített problémákkal. S akkor nem lepődünk
meg azon, hogy ezek a híradások nem az említett senatori cso
 p
 por
or t ok — a F a b iu s M a xim
xi m u s ok,
ok , S cip
ci p iók , C la u d i u s ok 7 — r i v a l i
zálásá
zál ásá ról
ról,, érdek összeüt köz
közéséről
éséről sz száá mol
molnana k be elsőso
elsősorbarba n , h a
nem ellentétes életfelfogást, világszemléletet képviselő politiku
sok és hadvezérek személyes viszálykodásáról. Látni fogjuk,
hogy az egyoldalú Cato-kép kialakulását mennyire befolyásolta
magának a censornak szónoklataiban és irodalmi műveiben
hangoztatott szuggesztív önjellemzése.

1. Az első jelent ős hiva ta li („

(„cu
cu r u lis” ) m éltósá go
gott , a qua est or -
sá go
gott Ca to 204-
204-ben,
ben, ha rm inc éve
évess k orá ban t öl
öltt i be.8 Meg
Megbízbízat
at ása

7A Cato korabkorabeli eli se

senato
natori ri cs
csoporto
oportokrakra vonatkozóan ld. F F.. Münzer: 
Römische Adelsparteien und Adelsfamilien.   Stuttgart 1920, 225 sköv. 
W . Sc
Schu r: S ci p i o A emi l i a n u s u n d di e B eg
hur: egrr ü n du
dunn g dér r om. Welth
Welther
errr schaf
sch aft.t.  
Leipzig 1927, 105. sköv. H. H. Scullard: R omán P oli tics 220—15 220—1500 B . C .  
Oxford 1951.
8 A óan
behatóan
behat Cato pályafutásának
vizsgálta P. F Fraccaro
raccaro egyestöbbállomásaira
állomásair a vonatkozó
tanulmányában, forrá
ezeket sokat 
forrásokat
össze
gyűjtve ld. Opuscula   I. Pavi Pavia a 1956, 139 — 508. Cato alakjá alakjának
nak sor sorsár
sára  a
a római hagyományban ld. F. della Corte: Catone Censore. La vita e la 
 for
 f ortu
tunn a.   Torino 1949, 62 — 173. Liviusra vonatkozóan ld. P. Fracca Fraccaro, ro,
i. m. 115 — 138. Plutarchosra és forrásaira forrásaira K Kien
ienast
ast,, i. m . 10 — 25. Cic
Cicero
ero 
sajátos, a maga concordia ordinum  elvét tükröző Cato-képére ld. Trencsé-  
nyi-Waldapfel I.: Terentius vígjátéka L. Aemilius Paulus temetésén.  
 Antik
 An tik Tanulmá
Tan ulmányo nyok 1957,, 14 sköv. Das Zeitalter dér Scipionen in den  
k 4, 1957
Wer J cen
cen von Ci
C i ce
cerr o.  A ct
cta a Sessi
Sessionis
onis Cicero
Ciceroniana
nianae. e. Warsza
Wa rszawawa 19
1960,
60, 86 sköv.

CATO
CATO ÉS A „DE AG BI CÜLTÜEA ” 9

az, h ogy Szi

az, Sziccília
ília terü letén
letén tá m ogassa a ha dsereg
dseregév
ével
el afri
afrikai
kai expe
dícióra készülő P. Cornelius Scipio consult, a későbbi zamai győ
zőt, aki sikerei elismeréséül győzelme színteréről a megtisztelő
Africanus melléknevet nyerte. A forráshagj^omány szerint a
consu lnak és quaest orá na k viviszo
szonn ya épp
éppen
en nem vo
volt
lt har mo
monikus.
nikus.
  Néé zet
 N ze t e lt é r é s eik
ei k k é t for r á s b ól fa k a d t a k . A g y e r m e k k or á t ól k e 
mény munkában,
hogy vezére nem katonai
tartja meg szolgálatban
a seregbenedzett Cato kifogásolta,
a hagyományos fegyel
met (disciplina),  szo szokaka tlan ul bőkezű k a toná iva iva l sz
szemben
emben .9 E z
utóbbit Catónak mint a sereg pénztárosának hivatalból is szóvá
kellett
kell ett t ennie. De nem k evé evésbésbé ü tk öz özööt t meg azo
azon,
n, h ogy a so sors
rs
dön t ő öössz
sszec
ecsapá
sapá sra készülő ccoonsu lna k arr a is vvaa n ked ve ééss ide ideje
je,,
h ogy m egsegszemlél
zemléljje a gö görr ög sz színházi
ínházi elő előad
ad ásoka t, az ifj
ifjú sá g te st 
gyakorlatait a sportpályákon.
A modern szakirodalomban is előtérben áll az a hagyományos
nézet, a m ely et t ől a sz szic
icíl
íliai
iai ko
konn fliktu st ól szám ítja a k ét pol
politikus
itikus
később mindinkább elmérgesedő rossz viszonyát.10 M. Gelzer
azonban joggal mutat rá a források közléseinek egyes ellent
mondó elemeire.11 Plutarchos Cato-életrajza (3, 6.) szerint Scipio
h aza kü ldte gá n csoskodó qu aest orá t, Nep ostól ((1, 1, 4.)
4.) viszo
viszonn t
tudjuk, hogy Cato is átkelt a sereggel Afrikába; Lívius pedig
(29, 25, 10.) késői annalista közlések alapján még részletmozza
n a t okr ól is t u dósít .1
.122 P lut a r ch os ffoor rá sa Cat o fell
ellépését
épését Q. Fa bius
Maximus Cunctator, a 2. pun háború másik jól ismert hadvezére

9 E z külö
különben
nben valóban így volt, ld. I í. Bengt son:  S ci pi o A f r i ca
Bengtson: cann u s.  
 S ein
ei n e P ersön
er sönll i chk
ch k eit
ei t u n d lOeltg
lOeltgeeschichtli
schi chtli che B ed eu tun
tu n g .  Hist. Zeitschr. 
1943, 503. Scipio egyébként nem csupán ebben előképe a polgárháborúk  
kora hadve
hadvezérei
tíz évvel azéreinek,
hagy
hagyománek,
ományo hanem abban is,elé
nyoss korhatár hogy
résee consu
elérés consullá
előtt llá választását
sikerült több min
senatusbeli mint
hít 
veinek keresztülvinniük.
10 Vö. P. Grimal: Le siécle des Scipiom.   Paris 1953, 112.
11M . P or ciu s Cato Cato CeCenso
nsorr i us,  P W -RE X X I. 109 — 110.
12 A z annalisták rovására írható az a kettőzés is, me melyly szerint Scipio 
ugyanazzal az érvvel utasítja el a senatus által kiküldött vizsgáló bizott
ságot (Plut. 3, 5.), mint későbbi perében (Gell. 4., 18., 12.) — azzal ti.,  
hogy tetteiről, nem pénzéről tartozik számot adni.

10 MARÓTI EGON

öszt önzésén ek t u la jdonít ja (13,

(13, 7.)
7.); ennek m egfelel
egfelelőően egy Cic
Cicer ó
ná l13
l13 is olvash
olvash a tó vá ltozat ú gy tu dja, h ogy Cato má r jóva jóva l k o
rá bban, 214—20
214—209 k özöt zöt t is
is ka pcso
pcsolatba
latba n á llt a F abiu s-kör
s-kör ve
zéra
zé ra lakjával,
lakjával, seregéb
seregébenen sz olgá lt . . . Az események
események és indítékok
e biz
biz ony tá l ans ág a közepett e a lé
lényeg
nyeges es az,
az, h ogy a senatu s t ekin 
télyesebb csoportjai s ezek vezető politikusai, hadvezérei közt a
legkritikusabb időkben sem csitultak el teljesen az ellentétek.
A senatus többsége ekkor már mind féltékenyebben nézte Scipio
 sikereit, felemelkedését. Nem helyeselték az afrikai vállalkozás
tervét sem — s ennek megfelelően nem is támogatták kellőkép
 pe
 p e n : n e fel
fe l e d jü k a zon b a n , h ogy
og y H a n n ib á l e k k or m ég I t á li liaa t e r ü 
letén állomásozott veretlen hadseregével. Scipio természetesen
nem is a H an nibállalnibállal való megüt közést közést Idvánt a kikerülni,kikerülni, han em
Karthágóra kívánt közvetlen csapást mérni. S számítása helyes
nek bizon
bizon yu lt — nemcsak Ha nn ibál meggyengü meggyengü lt itáliai pozíció pozíció
 já n a k , h a n e m a k a r t h á gói á ll llaa m b e ls lsőő h elelyz
yzee t é n e k , a z ot t h on i
u ra lkodó
lkodó körök és a hadvezér nem súr ló lódásm
dásm ent es viszo viszonyányá na k
m egítélésében
egítélésében is.1' is.1'3—
3 — Scipio
Scipio exped
exped íc íció
ióján
ján a k t aga dh a ta tla nu l volt volt
 biz
 b izon
on y os m a gá n v á ll llaa lk ozá s je
jell
llee g e .1
.155 S er egén
eg én e k z öm é t 7 000 00 0 h isis--
 pá
 p á n ia i v e t e r á n ja a lk ot t a , fe
fegg y v e r ze t ü k e t , a z á t k e léléss t b i zt os
osíí t ó
h a jóha da t n em állami eszköz eszközöökből,
kből, ha nem a közép- közép-itá itá li
liai
ai s zövet
zövet 
séges területek hozzájárulásából állította ki.
Scipio tekintélye a 2. pun háború győzelmes befejezésével el
a ddig hallatlan ma gaslatr a em elkedet t .1 .166 Azo
Azon ba n ann ál szívó szívó--
sa bban szervezkedet
szervezkedet t, t erebélyesedett el elle
lene
ne a sena tu si oppozícoppozíció ió..
E z az ellellent
ent ét n yilat kozotkozot t m eg a bban a Cat Cat o consu lságána k (195 (195))
13 De sen. 10. vö. Plutarchos, Cato 2, 3.
11 Természe
Természetese
tesen
n csak sze
szeren
rencsé
cséss hely
helyzetfe
zetfelism
lismerésr
erésről
ől b
beszé
eszélhetün
lhetünk,
k, 
nem valami gyökeresen új stratégiáról — mint Bengtson tartja, i. li.  
493. o. 1. j. Ne feledjük, hogy hasonló vállalkozással már az 1. pun háború  
során találkozunk, nevezetesen M. Atilius Regulus eonsul (256) afrikai  
expedíciójával, vagy még korábban, Agathoklés 310. évi vállalkozásával.
15 Bengtson, i. h. 494.
16 Ez különben a Seipio-csoport hatalma tetőzésének kezdete; jellemző,  
hogy a 2. század első évtizedében a 10 patrícius consuli hely és a két  
censorság közül nyolcat Corneliusok töltenek be, ld. Sehur, i. m. 106.

CATO ÉS A „DE AG11I CULTURA” 11

vége felé lezajlott epizódban, mely a források tükrében mint a

két politikus személyes viszálya jelenik meg. Scipio 194-re a
hagyományos tízéves intervallum leteltével másodszor is el
nyerte a consulságot. Mellesleg ekkor még mindig csak negyven
éves volt, tehát még mindig fiatalabb a consulsághoz hagvomá-
nvosan megkívánt negyvenhárom éves kornál. A senatus meg-
hiú sította a zt a sz szán
án dékát , h ogy ha dve dvezéri
zéri bbaa bérja it Gö Görögo
rögorszá
rszá g
 b
 baa n , v a g y e g y k e let
le t i h a d já r a t b a n g y a r a p ít s a . S ci
cipp i o er r e H i s p á 
nia fel
feléé fford
ord ítja t ekint etét , a hova roko rokonsánsá ga, apja, s a ma ga sz száá
 mos sikere fűződik. Sürgeti is Catót, hogy idejében hagyja el tar
tományát. A senatus egyszerű húzással oldja meg a helyzetet:
Hispania két részét praetori tartománnyá minősíti. Ily módon
Cato helyébe nem is Scipio Africanus, hanem egyik rokona, P.
Scipio Na sic
sicaa ker ül. F orr á sa ink egy r észében 17 a k ét szem ély
mégis felcserélődik; ehhez a puszta elnézésen túl18 feltehetőleg
hozzájárult a föntebb említett dramatizáló tendencia is.
Cato a questorságot földije és pártfogója, a patrícius L.
Valerius Flaccus támogatásával nyerte el. 198-ban volt praetor
M. Marcellus társaságában. Ez annak a M. Claudius Marcellus-
na k a fia, a kinek ser egében korá bba n — 214- ben — tribunus 
214-ben
militum  minőségben szolgált a szicíliai hadműveletek során.
Sardíniai helytartósága után három évvel lett consul, Valerius
Flaccusszal együtt — a választásokat volt praetor-társa, M.
Marcellus, a 196. év egyik consula vezette. Pusztán ezek a nevek
és nyilvánvaló összefüggések is bepillantást engednek a korabeli
 p
 pol
olii t i k a k u l is s za t it k a i b a .
189-ben Cato sikertelen kísérletet tett a censura  elnyerésére.
Öt évvel később Valerius Flaccusszal együtt ismét pályázott a
censorságra nyolc volt consul — köztük két Scipio: P. Scipio
,7 Plut.
Plut. 1111,, 1 - 3 . Nep
Neposos,, 22,, 2.
18 L . de Regi Regibus bus nem minden elégülts
elégültség
ég nélkül mu
muta
tatt rá arra, hogy 
Plutarchos megtév
megtévesztőesztő előadása néhány mai kutató fig figyelmé
yelmétt is el
elkerü
került
lt 
( 11 C ensor
nsor e e V A fr i ccmo
ccmo.  Genova 1959, 25 o. 14. j.). Beleesett ebbe a hibába  
 jelen sorok írója is, ld. A n t. Tan. 7, 1960 1960,, 33.

12 MARÓT! EGOX 

 N a s ica
ic a és L . S cip
ci p io As
Asia
ia ge
genn u s — t á r s a s á gá b a n . A S cip
ci p ió
iókk t e h á t
Africanns pozíciójának megrendülése ellenére is erősek voltak.
Africanns senatusi ellenzékének sikerült megakadályoznia, hogy
a ü l . An t ioc
ioch os szí szíriai
riai u ra lko
lkodó
dó elelle
leni
ni há bo ború
rú ban el elnyerje
nyerje a
hadvezetést; csak öccsének, a lényegesen tehetségtelenebb
Luciusnak alvezéreként (legátus) vehetett részt a hadjáratban
és a béketárgyalásokon. Mégis őt állította 187-ben a senatus
elé
elé két, Pet ilius
ilius n evű n éptr ibunu s, h og
ogyy a djo
djonn szá m ot az elő
előző
ző
évi békekötés előtt Antiochostól kapott ötszáz talentumról.
A megvesztegetés vádját három évvel később M. Naevius nép
 tribunus a concilium plebis  előtt megismételte. Scipio mindkét
tribunus
esetben önérzetesen és eredményesen hárította el a támadást;
 p
 pol
olit
it i k a i t e k in t é ly
lyee , h it e le a zozonn b a n e zzzzee l a k é t e s e t t e l vé g k é p p
megingott, visszavonult liternumi birtokára, és hamarosan az
élőkk s orá ból is elt á vozott .1
élő .199
A tribunusi támadás éle nyilván elsősorban a két, censorságra
 p
 páá ly á z ó S cip io e s él élye
yein
in e k csökcs ökkk e n t é s é r e ir á n y u lt .20
.20 Vilá
Vi lá gos a n
m u ta t ja ezt az a körülm ény, h ogy a vváá da t C C.. Mi
Minu
nu cius A Augurinu
ugurinu s
tr ibunu s Lu cius S cipió ipióra
ra is k iter jesztet t e, s el is éért rt e elí
elítéltetését
téltetését .
Ezt a nagy Africanus tekintélye sem tudta megakadályozni;
annyit ért csak el, hogy felkérésére a tíztagú tribunus-testület
egyetlen tagja, Tib. Sempronius Gracchus közbelépett a letartóz
ta tá s el elle
len,
n, bár k or á bba n rossz viszo viszonn yba n volta k .21 .21
Jellemző a drámai ellentéteket kedvelő antik történelemszem
léle
léletre,
tre, a császárkori ffoorr ás okba n tová bb él élőő an na listaista mu nk a-
módszerre: teljesen magától értetődőnek vették, hogy a Publius
Scipio elleni támadások mögött Cato áll, ő a tribunusok felbújtó-

19 A zazegykori
tartja n
nagy
antik hagyomány, agy ellenfelek halálán
halálának
s különös ak körü
körülményei
érdeklődéssel lményeit,
fordul t, az
idej
idejét
ét számon
olyan vélet  
len esetek felé, mint Scipióé és Hannibálé, akik ugyanabban az évben, 
183-ban
183- ban halt
haltak ak meg. Ha Hason
sonlóló későbbi példa Cice Cicero
ro ééss Verres sorsa is.
20 Vö. E. Siena:  A pr opos oposii to d i u n a n u ova i n ter
terpr
pr etazi
ta zi one dell
dellee fon
f ontiti m l  
 pr ocesso ddeel i ’  A f r i ca
cann o.  Riv
R iv.. Fi
Fii.
i. 35 (85), 1957, 88 — 90.
21A TibTib.. Gracchus in intercessiójával
tercessiójával kapcsolatos kronológ kronológiai iai nehézs
nehézséé
gekre lel. Münzer: PW-RTC TT. A. 1404.

CATO
CATO ÉS A „DE AGRI CULTUEA” 13

 ja 22 — b á r er r e s e m m i k özv
öz v e t le n t á m p on t n in cs
cs,, h a cs
csaa k a z n em ,
hogy az árulással egyértelmű megvesztegetés vádja mellett —
ha igaz — szerepeltek még „vel  „v elem em luxuriae crimina Syracusano- 
rum hibernorum”    is. (Liv. 38, 51. 1.) Az a sokkal kézenfekvőbb
gondolat viszont fel sem merült, hogy Lucius Scipio esetében
éppen az aktuális rivalizálás miatt lehet szó Cato szerepéről.
Talán azért, mert okult előző kudarcából, s ez alkalommal sze
mélyesen nem k ever ede t t olya olya sf sféle
éle k onflik
onflik t u sba jelöltt
jelöltt á r sa ival,23
ival,23
m in t 189-ben
189-ben M. M. Aci
Acilius
lius G la br ióval?2
ióva l?24
Térjünk még vissza egy pillanatra L. Scipio peréhez. Mi indít
hatta Gracchust a közbelépésre? Aligha az, hogy méltánytalan
na k t a rt o tt a a népgyűlés
népgyűlés ha tá rozat rozat át .25 Nem számszám ol ha tu nk köz
 vetlen csa ládi k a pcsola
pcsola t okból fa
fa ka dó ind ítékk a l sem.2
sem.266 Sokka
Sokka l
in ká bb a nobili
nobilita
ta s össz
összeta
eta rtá sával. Ahogya
Ahogya n m ost Tib.
Tib. Gra cchu s
fellép Scipio mellett, úgy lépett fel 189-ben bátyja, P. Sempro-
nius Gra cch us az e gyik plebeius pá lyázó, M M.. Acil
Acilius
ius Glab rio ellen.
ellen.
S ne feledjük azt sem, hogy a censorságra pályázók közt két
Sempronius is volt, Tib. Sempronius Longus és M. Sempronius
Tu dita n u s. Közü lü k az első
első ped ig éppen L. Scipio
Scipio pá rt fogá
ogá sá tól
rem élte m egvá
egvá lasztá sá t.27
t.27 Maga Gra cch us k ésőbb m int censor
konzervatív érdekek harcosa, nem veszi figyelembe a tribunusi
intercessiót. A nobilitas tehát félreteszi a személyi ellentéteket

22Livius 38, 54, 2. Gellius 4, 8, 7. sköv. Plut. 15, 1. Tit. 18, 2.

23 Sőt Valerius Antias
Ant ias (ld. Liv. 28,
2 8, 54 sköv. Plut. 1 5 ,2 .)
.),, aki Cato 
rovására ugyancsak kiszínezi az esetet, annyira nem gondol erre az össze
függésre, hogy Lucius perét a Publius halála utáni időre teszi, amiért  
már Gellius (6, 19, 8.) is megrótta.
24 Ld . Gelzer, i. h. 121. — Éppen
Ép pen ezért nem gondolnánk, hogy h ogy Tib.  
Sempronius Longus elleni beszéde erre az évre esik, mint Münzer tartja, 
PW-RE H. A. 1434.
25 Ahog
Ah ogy
Maskin is yhajlandó
— engedve
engefeltételezni:
dve az annalisták
annalist ákoripatetik
 A z ókor
ók patetikus
i R ómaustörténe
törindoklásának
ténete. — még 
te.  Bp. 1951,mé  
g 
154.
26 Gracchus csak később veszi el Africanus leányát, nyilvánvaló viszont,  
hogy ez a gesztusa egyengette a családi kapcsolat létrejöttét.
27 Vö.
Vö . Kiena
Kie nast,
st, i. m.
m . 65. A tribunusok szerepére a korabeli politikai 
mesterkedésekben ld. J. Bleicken: Das Volkstribunat dér klassischen  
Republik.   München 1955, passim, különösen 68 sköv.

14 MARÓT! EGOX 

is, ha rendi érdekei külső fenyegetéséről van szó, de nincs tekin

tettel a rokoni kapcsolatokra sem, ha tagjai sorából valaki át
há gj
gjaa oszt
oszt á lykorlát
lykorlát a it. Ismeretes, h ogy ogy a refor
refor m á tor Tib. Gracc Gracchu s
 — a s zóbzó b a n for g ó t r ib
ibuu n u s fi
fiaa — b u k á s á t S ci
cipp i o N a s ica
ic a S e r a p io
consu l fell
fellépése
épése idézte el előő, va lam int az is,
is, h ogy
ogy Scipio
Scipio Aem ilia ilia nu s
m il
ilyen
yen rideg jóvá óvá ha gyássa l vet vet t e tu domá su l sógosógora ha lálát.28
lálát.28
A forráshagyomány szerint Cato riválisai — L. Valerius
Flaccus kivételével — szövetkeztek megválasztásának meghiú
sítá sár a.29
a.29 E z a közlés
közlés a pá lyá zók zók s zemélyének ism eret e ala pján
nagyon is hihető. Arról viszont természetesen szó sincs, mintha
az eg
egész
ész senat
senat us oszta
oszta tlan rettegéssel
rettegéssel tek int ett volnavolna megválasz
tá sa elé közismer
közismer t szigo
szigorr a m iat t . S m ikor
ikor Ca tót Valerius
Valerius F laccu laccu sz-
szal együtt megválasztották, intézkedései elsősorban politikai
ellenfeleit sújtották.
 A censorok egyik feladata a senatori névjegyzék összeállítása
volt. Ennek során Cato törölte a senatus tagjainak sorából a
consularis   L. Quinctius Flaminiust, az előző — a maga első
 p
 páá ly
lyáá z á s a a lk a lm á va l vele
ve le s zem
ze m b en m e g v á la s z t ot t — ce
cenn s or f i 
vérét. Az indok az volt, hogy consuli hatalmával visszaélve fiú
szeret ője mula tt at á sár a kegvet lenk edet t.30 t.30 — összesen h ét
senatort zárt ki; jellemző a Manlius volt praetor ellen felhozott
kifogása: lánya szemeláttára, fényes nappal megcsókolta fele
ségét !
Üt még egyet L. Scipión is: a recognitio equitum  alkalmával
el
elvesz
veszii t őle államk öltségen
ltségen t a r t ott lová
lová t .31
.31 H a sonló sorsr
sorsr a ju t ott
a patrícius L. Veturius is sacralis kötelezettségek elmulasztása
miatt; s még azt is hibájául rótta fel, hogy túl kövér a lóra.
28 Idézve
Idéz ve az Odysseia egyik sor sorát
át:: Bárcsak más is ekép pusztulna, ki 
így cselekednék
cselekednék (I. 47. Devecseri Gábor ford.) ford.).. — MMünzer,
ünzer, i. m. 104. ééss 
P W - R E I V . 1 4 9 8 . ebben az esetben is pusztán belső családi ellentétekkel  
számol.
29 Liv.
Li v. 39, 41, 1. Plut. 16, 4. 29, 1. — Kü Különb
lönben
en lehetsé
lehetséges,
ges, hogy a vá
lasztásokat L. Porcius Licinus consul vezette.
30 Liv. 39
39,, 42,
42, 7 - 1 2 . Pl
Plut
ut.. Tit.
Tit. 19, 1 - 2 .
31 Liv. 39, 44, 1. Plut. 18, 1.

CATO ÉS A „DE AGIÍI CULTURA” 15

Másokat — s ez már a földbirtokos mentalitásra jellemző —

azért bünbün tet ett , m ert rossz
rosszul
ul gon
gon doztá
doztá k lovu
lovu k a t,32
t,32 va gy éppen
éppen
föl
öldjü
djü k m űvelését h a n yagoltá
yagoltá k el
el..33
Az időközben elhúnyt pri  prince
nceps
ps sena
senatus,
tus,  Scipio Africanus
helyére viszont collegáját, régi harcostársát, Valerius Flaccust
á ll
llítja
ítja a sena tori n évjegyzék élére.3
élére.31
Azok, akiket intézkedései sújtottak, az említettek és mások,
hacsak szerét ejthették, megkísérelték megtorolni az elszenve
dett sérelmeket. Cato egész közéleti, politikai tevékenysége

állandó
ebből a viszályok
szempontból sorozata — censorságát
is pályafutása joggal tekinthetjük
csúcspontjának. Tudjuk,
hogy ellenfelei közel félszáz — pontosan 44 — esetben állították
 b
 bír
ír ósá
ós á g elé,
elé , a zon
zo n b a n m in d e n e gy
gyee s a lk a lom m a l s ike
ik e r es en k ivá
iv á g t a
m agá t a ba jból.35 S am ilyen ilyen kem én y szava szava kk al ind okolta
okolta meg
censori dönt éseit ,3 ,366 olyan erélye
erélyesen
sen véd te á llállá spontját , fejtet t e
ki a maga módján szinte kérkedve, példaként állítva a többiek
 elé a maga életelveit, tetteit.

2. Az egyik egyik ilyen,

ilyen, a censorsá gát ért vád as kodá sokra vála szoló szoló
 b
 bee s zéd
zé d é b e n C a t o m a g a foga
fog a lm a z za m e g a la p v e t ő é let
le t e lve
lv e it , m e g 
 je lölv
lö lv e a zok
zo k a t a s z e m p on t ok a t , a m e lye
ly e k s ze
zerr in t a m a ga és m á s ok
tetteit megítélte: ego iám a p prin
rincip
cipio
io in p a r s i m o n i a atq atque
ue 
in d u r i t i a atque i n d u s t r i a om omn nem adules lescen
entitiaam meam 
abstinui agro colendo, saxis Sabinis, silicibus repastinandis atque 
conserendisP  Cato hasonló nyilatkozataival, mint említettük,
32 Vö. GeGell
ll.. 6, 22, 1 - 3 . Plut. 9, 66..
33 V ő. Gell. 4, 12, 1 — 3. Ld. L d. még alá
alább
bb 139. j.
3Í Liv. 39, 52, 1. Plut. 17, 1.
iv.. 39, 44, 9. nob
35 L iv nobii li s ce
censur
nsur a ffű
űit si multati
multatiumq
ple
plena umque
ue
na,, quae M .  
Porcium, cui acerbitas ea adsignabatur, per omnem vitám exercuerunt.Vö.  
Nepos 2, 2, 4. Pl
Plin.
in. N. H . 7, 100100.. Plut
Plut.. 15
15,, 4 - 5 .
36 or
orati
ati ones ace
acer bcte
cte,,  Liv. 39, 42, 6.
37 De suis
suis virtutibus contra
contra (L.) Thermum. Oratorum Ro Romano rum 
manorum
Fragmenta, ed.2 H . Malcovati.
Malcovati. Tori
Torino
no 1955, ffg. g. 128. ( = Fest. p
p.. 350, 20)
20) 
Cato beszédeinek töredékeit az alábbiakban e kiadás számozása szerint 
idézem.

16 MARŐTI EGON

döntő mértékben hozzájárult az utókor szemléletének alakítá

sához.
A köves talajú szabin dombok kisbirtokos parasztjainak ke
mény, munkás életmódja különben is századokra szállóigévé
vá lt.38
lt.38 H or at ius 6. róm
róm ai ódá jába n m eg éppenséggel
éppenséggel a pun h á bo
rú k férfias
férfias nem zedékének összefüggésében
sszefüggésében emlegeti a szabin
 pa
 p a r a s z t ot :

 Nee m i l y s z ü l ők t ől l e t t t u n y a n e m zed
 N ze d ék
öntözte meg pún vérrel a tengerárt!
 Nee m i l y fiá
 N fi á k v e r t é k le P yr r h u s t ,
Antiochust s Hannibalt, az ádázt,

de munkaedzett, föld rögeit törő

harcos parasztok, kik szigorúbb anyák
 p
 paa r a n css
cs s za vá t k é s zek
ze k k öve
öv e t n i
s tűzre való fa után kimennek,
  b
 báá r a l k on yu l m á r s t á v ol a n a g y h e gye
gy e k
árnyéka megnő, és az igára únt
 ba
 b a r m ot k i fogjá
fog já k , m e r t a z es
estt e
készíti
készí ti m ár a n yugalma s ór á t . . ,39

Innen indult, ebből a társadalmi rétegből emelkedett fel,

ennek a felfogását, életszemléletét juttatta kifejezésre, mikor
faluról Rómába, a hellenisztikus világvárossá alakuló Urbs  for
gata gába került.
került. E zt ha ngoztat
ngoztat ta , vagyon
vagyon i helyz
helyzetének
etének alakulá
sától és közéleti súlyának gyarapodásától függetlenül, egyre
ink ább programszerűen,
programszerűen, t u da tos m egfo
egfon tolásból (így
(így indokolva,
indokolva,

38 V ö. Cic. p. Ligá
Ligái1
i1. 11. Vergi
Vergilius
lius,, Georg. 2, 531 sköv. Ae
Aen.
n. 9, 603 — 13. 
Horatius, epod. 2, 41.
39 Lator L. ford
ford.. C. 3, 6, 3 3 - 4 4 .

CATO ÉS A „DE AORI CULTURA"  17

olykor leplez
leplezveve t énylege
énylegess po politika
litika i indít éka it), első elsősosorba
rba n az
arisztokrácia nagy családjai újszerű életmódjának, szemléleté
nek támadá sára . E zek az eelv lvek
ek azo
azok,k, mely
melyek ek a ko kortá
rtá rsak szám á
ra is szembeö
szembeötlő tlők,
k, megra gadh at ók vo volta
lta k, ez
ezekek — s a nekik meg
felelő gesztusok, tettek — adtak alapot a későbbi egyoldalú le
genda
ge nda -képző
képződésnek
désnek .
Talá lko
lkozun
zun k ezezekkel
ekkel a cat ói jjell ellemvoná
emvoná so sokkkk al a k ora bel belii sz
szín
ín
 pa
 p a d on is, n e ve
veze
zett e s e n T e r e n t iu s e g y ik v íg
ígjá
já t é k á b a n , a z Ad
Adee lp h oe
(Test vérek ) ccím ím ű d a ra bba n , m elyet ii.. e. 160- 160-banban L. A Aemili
emilius us
Pa ulus temet ési sz szerta
erta rt ása fényének emel emeléséésérere mu ta tt a k be.4 be.400
A fiihellén Scipio-kör felvilágosult, humánus felfogását propa
gáló szerző
szerző441 vígj
vígjáá t ék á ba n k ét ell
ellent étes jel
jellemű
lemű idősebb t estvér t
visz a színpadra, a liberális, derűs, humánus Miciót és a kemény
munkában verejtékező, kuporgató, mogorva Demeát.
Már a humanisták körében — nevezetesen Melanchthonnál
 — fefelm
lm e r ü lt a g on d ola
ol a t , h og
ogyy a k é t t e s t v é r n e ve
vell é s i e lv
lvee in e k
szembeállításával Terentius tulajdonképp Cato és a Scipio-kör
fiatalabb nemzedéke életfelfogásának ellentétével kapcsolatban
foglalt állást .42
.42 Teljesen m eggyőzővé a zo zonn ba n csa k a kk or vá lt ez
 az idők folyamán feledésbe merült gondolat, mikor a modern
10 Ma már nehéz lenne megmonmegmondani,
dani, hog
hogyy azon az általánosabb
általán osabb érvényű 
célkitűzés
célki tűzésen
en túl, amamit
it Trencsényi-Wald
Trencsényi-Waldapfel
apfel I. (Ant
(Ant.. Tan. 4, 1957, 11 
sköv.) megállapított,
megállap ított, miféle közvetlen indítéka lehetett ScScipio
ipio Aemilianus-
Aemilianus- 
nak és környezetének ahhoz, hogy Terentiust Cato mégoly tapintatosan 
tipizáló megtámadására ösztönözze-bátorítsa. Hiszen Cato az öreg   
 Aemilius
 Aemil ius Paulusszal élete végéig igen jjó
ó viszony
viszonyban
ban volt
vo lt (ld. Gelzer, i. h. 
136.), támogatta macedóniai intézkedéseit, beszédet mondott diadalme
nete érd
érdekébe
ekében,
n, fia Aemilius Paulus mellett harcolt, majd végül fele
ségül vette leán
leányát,
yát, Scipio Aemilianus
Aemilia nus h
húgát.
úgát. S az is ism
ismeretes
eretes,, hogy
hog y később,
késő bb,
150 őszén (ekkorra teszi Cicero a de senectute  keretét adó látogatást) az  
ifjabb Scipio maga fordul Catóhoz, támogassa a baráti köréhez tartozó 
Polybios és társai hazatérési kérelmét; erre aligha került volna sor ellen
séges viszony esetén. S az öreg censorius, nem mulasztva el egy kis csip
kelődést,
élete nem
végéig gördített akadályt a javaslat elé, pedig régi harci kedvét 
megőrizte.
41 Vö
Vö.. I. La na:: Terenzio e il movimento filellenico in Roma.   Riv. Fii.
Lana  
25, 1947, 52 sköv., 159 sköv.
42 Ld. Maróti E.: Terentiana.  Ant. Tan. 7, 1960, 36.

2 Cato: A földművelésről

18 MABÓTI EGON

kutatás rámutatott arra, hogy Terentius nemcsak hasonló vo

násokkal, hanem hasonló kifejezésekkel is jellemzi, mutatja be
a rusztikus Demeát , m int Cat o ma ga ma gát :43 ille contra Tictec 
omni
om niaa rururi
ri ar/ere vi vitá
támm: semper p a r c e a c d u r i t e r se 
habere  (44 —4 6).
Demea alakjának megformálásában a kutatás újabban több
célzást fedez fel Cato jellemző tulajdonságaira, gesztusaira, ki
fejezésmódjára vonatkozóan. E megfigyelések alapján joggal
tekinthetjük korszerű s egyre szélesebb körben elfogadott állás
 p
 pon
on t n a k a zt a fe
felfo
lfogá
gá s t , a m e ly M ic
icio
io és D e m e a a la k já n a k m e g 
form álásá ban, szembeáll
szembeállíítá sában egy kora kora beli
beli vita t ott kérdés
kérdésbe ben,
n,
nevezetesen a régi és az új, a hagyományos római paraszti, ille
tőleg a felvilágosult, liberális, görög ihletésű urbánus nevelés vi
t á jába n való t u da t os á llllásfo
ásfogl
glaa lást lát .44
Már k or á bba n kerestek pole polem m ikus összefüggést
sszefüggést Cat o nézetei
nézetei és
Terentius
Te rentius egy másik dara bj bja,
a, a H eaut ont imoru imoru men os (Önma g át
 b
 büü n t e t ő) cím ű k özöt
öz öt t .45
.45 E b b e n a leh
le h et s éges
ég es ös
össs ze
zefü
fü ggés
gg és b e n k í
vánjuk felhívni a figyelmet arra, hogy Terentius címszereplőjé
nek, a magát embertelen munkával gyötrő Menedemusnak jel
lemzése is utal Catóra, az általános megformáláson túl egv-két

kifejezett vonással is. Rá is jellemzők az imént kiemelt tulajdon

 ságok.

43 P. Ma
MacKcKen
endri ck: Demetrius of Phalerum, Cato and íhe Adelphoe.  
drick:
Riv.. Fii. 32, 1954, 24 sköv.
Riv sköv. Trencsényi
Tren csényi-Waldapfe
-Waldapfell I., i. h. 10 — 11 11.. 
 A szerzők Mieio alakja
alakj a mö
mögö
gött
tt elsősorban
elsősorban Aemili
Aemilius
us Paulus vonósait  
keresik.
44 Vö. Trencsényi-Waldapfel I.: Terentius.   Bevezető tanulmány Teren
tius Phormiójának kétnyelvű
kétnyelv ű kiad
kiadásához.
ásához. Bp
Bp.,., 1961, 54 — 55. B. Bilinski: 
Gontrastanti ideali di cultura sulla scena di Pacuvio.   Accademia Polacca. 
Bibliotec
Bibli otecaa di Ro
Roma
ma.. Confer
Conferenze
enze fasc. 16, 21 — 22. o. és 33. j. — K Koráorábbi
bbi  
észrevételünket (Acta. Ant. Hung. 8, 1960, 333.) korrigálva, kiegészítve,  
közelebbről megjelölhetjük Catónak azt a többször kifejezett gondolatát,  
amit
am it az Ad. 758 — 762 felid
felidéz:
éz: ld. Plut. 18, 2.
2. vö. Poly
Polyb.
b. 31, 25, 55..
45 F . della Corte, i. m . 77 — 78. Legutób
Leg utóbb b Tre
Trencsé
ncsényi-
nyi-Wal
Waldapfe
dapfell I.  
ragadott meg e vígjáték — s általában a Terentius-darabok — bemutatá
sának háttere, illetve mondanivalójuk célzatossága között egészen meg
lepő összefüggéseket, ld. T er entius,  i. h. 40 sköv.

CATO
CATO ÉS A „D E A Gitt CULTUK A” 19

Chremes,, a jó
Chremes jóindu lat ú , részvevő
részvevő,, h umá nus szom szom széd16 m eg
 jegg y z é s e r á m u t a t M e n e d e m u s e m b e r t e le
 je lenn ü l k e m é n y, vis
vi s s za r ia s zt ó
életmódjára: ne tua duritia antiqua illa etiam adaucta sit   (435).
A pa
 parsi rsimo
moni niaa17 mibenlétét ellentétévelellentétével megvilágítva
megvilágítva k a pjuk :
Ve (h
(hee Jmens iin n ntramq
ntramque ue 'pa
'partém
rtém,, Menedeme, eesn snim
imisis,, aut larg
largitate
itate 
nimia aut parsimonia  (440—41).
A Testvér ek-beli,ek-beli, a n évtelenség á ltal t om pít ott polém polém ia is
m ut at ja , h ogy nem egy alka lomh lomh oz kötött , pusztá n személy személyes es
 jell
 je llee gű n éze
éz e t e lt é r é s s e l h a n e m k é t e lle
ll e n t é t e s s ze m lé
léle
lett m ódd
ód d a l á l
lunk szemben: két társadalmi réteg és két generáció életfelfo
gásá na k el elle
lent
nt étével.'
étével.'118 H ogy men nyire így így va va n, ar ra mi sem jel
lemzőbb, mint az, hogy a Cato-féle elveket megtaláljuk már idő
sebb kortársának, Plautusnak egyik vígjátékában, a különben
is Catóra emlékeztető nevelési elvek konklúziójaként: P  P a r s ii-- 
monia et duritia disciplinae aliis eramP   S hogy a Cato által
igazi
igazi r égi
égi róm
róm a i elveknek
elveknek felismert,
elismert, ilyenek
ilyenek kén t pr opa gált —s
—s m int 
egy önnönmagában megtestesülve szemlélt50 — tulajdonságok
men nyire tipiku
tipiku s veretet ka pta k az idők
idők fo
folyam
lyam án , azt — éppen
az újkeletű, a görögö
görögökrkr e jellemzőnek
ellemzőnek feltü n tet ett léhá
léhá bb voná 
sokk
so kk a l szem beá llítva
llítva — m eggyőző
eggyőzőbben
bben m u ta tja Cicero
Cicero egy iga
zán congenialis megfogalmazása: Iám  Iá m verő hominu
hominum m ipsorum, 
iudices, disci
nostram ea patie
patientia,
discipli
plinamntia,
nam virtus
illám frugalitasq
frugalitasque
veterem,51 non aduehanc,
veterem,51 hanest
est,
c, , quae
ut proxi
proxime
nu
nunc me
ncin
incr ad
e-   
cre-
bruit, videantur accedere\ nihil ceterorum simile Graecorum, nulla
 46 A z ő szájából hangzik el a száll szállóigévé
óigévé vált nyilatkoz at: H omo su m:  
nyila tkozat:
humani nihil a me alienuni puto  (77.).
régies  pa
47 A régies  parr ci mon
monii a   alak jobban felidézi a szó jelentéséi. A pa  parr cus
cu s  
fogalom Gelliusnál (3, 1, 9.) olvasható etimológiája mesterkélt, de jellemző  
a római szemléletre.
48 Vö.
Vö . F . Kii
Kiing er: Gato C enso
nger: nsorr i us und die K r i si s des
des r om. Volkes.
Volkes.  Die 
 Antik
 An tikéé 10, 1934,
1934 , 247.
49 Most. 154. sor. vö. Maróti E., i. h. 30., 35.
50 Vö. R. Stark: D e lustrlustr i sui fe
felili ci ta
tate
te..  Rh. Mus. 96, 1953, 184. o. 2. j.
is 5felidézi,
1 Cic. I I . Trin.
in Verr.
Verr . I I . 7. — Cicero
1028-1029. Cicero megfogalm
megf ogalmazása
azása Plautus
Plau tus gond olatátt 
gondolatá

20 MARÓTI EGON

desi
desidi
diaa, nu
null
llaa luxu
luxurie
ries,
s, ccon
ontr
traa su
summ
mmus
us l a b o r in publici
publiciss pri- 
vatisque rebus, ssu umma p a r s i m o n i a , summa d i l i g é nt i a.
Corneli
Co rneliusus Nepos r övi övidd életra jza sze szerint
rint Ca tót a so sokol
koldalú,
dalú,
 p
 páá r a t la n u l b u z g ó t e vé k e n y s é g je
jell zi I
 In
: n omnibu
llee m zi: omnibuss rebu^s singu- 
lari
la ri fűit in industria?2
dustria?2 — N é zz zzüü k h á t , h ogogyy a p olg
olgáá r i és k a t on a i t e v é 
kenység — civilis ac militaris industria53 — területén mennyire
tett eleget a maga hirdette követelményeknek, mennyiben nem,
hogy lássuk, elmondhatjuk-e Ciceróval Cato elveiről és életéről:
orationi vita admodum congruens  (de rep. 2, 1, 1,).

3. Cat o lépt en -n yo
yomm on sze
szerét
rét ej
ejtt ett e, h og
ogyy n yo
yom
m a ték osa n

éhangsúlyozza
s kel eti h ódítáasaimaga
keleti n yo
yommsajátos
á n a n oéletelveit,
bilita
bilita s felsőa rét
felső Róma
egébegörögországi
egében
n elura lko
lkodó
dó
fényűzéstől, ,,elpuhult” szokásoktól eltérő életmódját: secus ego 
aetatem agerem quum illi egissent  — videtote quanto secus ego 
 fecerim.5
 fecerim .5ii  Már öreg korában, censorsága után, 164-ben mondott
„D e su mpt u su o” c. beszé
beszédében5
dében555 ra finá ltan a lkalm azott r etori
kai fordulatokkal sorolja fel kortársainak mindama vétkét, mu
lasztását, visszaélését, melyektől ő maga mentes maradt. Mi
után mindezeket részletesen kifejtette, egy már-már Cicerót
anticipáló fordulattal zárja le gondolatmenetét: vide sis quo loco 
re(s publica
) siet, úti quod
quod rei publicae be bene
ne fecissem, unde ggrat
ratiam
iam 
capiebam, nunc idem illud memorare non audeo, ne invidiae siet. 
ita inductum est male facéré inpoene, bene facéré non inpoene 
licere.5Q
 52 3, 1. az ,, industria”  értelmezésére 1. Sehol. Cie. Gron. B. p. 338, 25.
 
. . . dicant industriam segnitiae contrariam aut quae in persequendo officio 
laboré non deficit.
53 Seneca, de benef. 3, 29, 7. vő. Plin. N. H. 18, 37.
64 FgFg.. 25 — 26. a „Di
„Dier erum
um dicter
dicterum
um de consulatu suo” e. 191-ben vagy  
190-ben mondott beszédéből.
55 Datál
Datálására
ására ld. Fraeearo, i. m . I. 257 sköv.
sköv. — Mond
Mondaniva
anivalóját
lóját külön
ben érdekes egybevetni a sardiniai quaestorsága (124) után Rómába  
hazatérő C. Graeehus polemikus védekezésével (Gell. lő, 12.).
56 Fg
Fg.. 173. vö. fg. 21
21.,., 50
50.,., 93., 203.

CATO ÉS A „DE AGRI G'ULTURA” 21

Cato fiatal éveit apja tusculumi birtokán töltötte. Plutarchos

életra
sát jza igé
mutatja igénnbe.
ytelen, k emén y,dolgozik,
Keményen dol
dolgo
goss élet m ódján ak 57 t öbb
mértékletesen von á 
él. (1,6.),
szolgáival együtt végzi a mezei munkát, télen durva köpenyben,
nyá ron ffél élmeztelenül;
meztelenül; u gyan a zt az ételt -ita lt fogyaszt ja, mint
szolgái (3, 2 sköv.); életmódja, ruházkodása, lakása egyszerű
(4, 2.); mintaképe M! Curiusnak, a Pyrrhos elleni háború diadal
mas hadvezérének igénytelen, dolgos élete (2, 1 sköv.). Részben
ez az életmódja hívta fel rá Valerius Flaccus figyelmét, ennek
révén k erü lt Róm á ba (3, 1 sk öv. öv.)) . . . Lá t juk , m inden m eg egffelel
elel
Cat o önjelnjellemzé
lemzésének.
sének. E zek ut án nem lep meg, ha az ut olsó n agy
római történetírónál, Ammianus Marcellinusnál is felbukkan
Catónak ilyen szellemű bemutatása: id enim etiam Tusculanus 
Cato prudenter definiens, cui Censorii cognomentum castior vitae, 
indidit cultus ’mc ’mcig
igna
na,, inquit cura cibi, magna virtutis in incu
curia
ria ’
(16, 5, 2.).
Idősebb korában írt nagy jelentőségű mezőgazdasági munká
 já b ól,
ól , a D e a gr i cu lt u r a u t a s ít á s a ib
iból
ól a zo
zonn b a n e gégéss ze
zenn m á s k é p
tá ru l eelé
lénk
nk . Nem is a köv köves,
es, sz
szikl
iklás
ás szabin dom bok par a sztjaina k
szóll eezz a mű, ha nem Közép-It á lia llegter
szó egter m éken yebb vidékeividékei bir t o
kosainak; ezeket akarja rábírni jövedelmező új termelési ágak
 b
 bev
evez
ezetet é s é r e, k iok t a t n i a h a gyom
gy om á n y os m ű vevelé
léss i for m á k g a zd a -
i sá go
gosa
sa bb alka lma zásá ra olya
olya n vidéken , ah ol e m ódszerek revén
a legna gyogyobbbb n yereség
yereségrere van kilátá s.5
s.58
Itt már nem a gazda irányítja a munkát, hanem a vilicus 
(5. 14
142.
2.)), ccsak
sak ő vvesz
esz részt személyesen a m un ká ba n, a ra bszo
bszolgák
lgák
és alkalmi vagy idénymunkát végző mesteremberek, napszá
mosok napi munkájában. A gazda csak vendég a birtokán, s
 57 Plut
Plut.. 1 ,6 . avTOVQyía nal diaira 2,   3.énérttve t   Í] 
Í ] vv    aőrovgyt
ovgytav
av xa
xaii neqié
neqi é- 
 xonr
 x onr e rrrr )v nolvr
n olvr ék ei av   6, 1.éyxQareía
éyxQareía
58 Az idevágó részletkérdések, mindenekelőtt az árutermelés problémá
 jának és a jövedelmező
jövedelmezőség
ség Cato-fé
Cato-féle
le elveinek tárgy
tárgyalását
alását ld. alább, tan
tanul
ul
mányunk II. részében.

22 MARÓTI EGON

h ogy szív
szívesen,
esen, gyak r a bba n látogasson el id ide,
e, a já nla tos minél
minél
lak á lyosa
lyosa bba n ber endezn i a falusi
falusi há zat (c. 4.).
4.). Cicero
Cicero elbesz
elbeszél
élése
ése
szerint idősebb korában maga Cato is csak szórakoztató időtöl
tésnek t ekint ett e a ga zdálkodást .59
It t má r csak a ra bszolgbszolgáá k iszna
iszna k óóccska lőrét
lőrét (c.
(c. 57.)
57.). A birt
birt okos
okos
igyekszik minél jobb minőségű, a piacon versenyképes bort ter
melni. — De va jon jon csak eladásr a szánszán ja bor
bor á t, csak a jövedelem
jövedelem 
mel törődik? Nem. Idősebb korában maga is el-elmulatozik,
 bor
 b or ozg
oz g a t b a r á t i k ör b e n (P lu t . 25, 3 — 4 .). Alk a lm a s in t le
lehh e t e t t
valami alapja a Horatiusnál fellelhető hagyománynak:
Catóban is — mondják — gyakorta
 bor
 b or h e v it e t t e a b á t or é r z é s t .60
.60
De magában a De agri cultura szemléletében és célzatában is
megnyilatkozik egy összebékíthetetlen kettősség, ami szintén jól
 pé
 p é l d á zza
zz a , h ogy
og y C a t o g on d olk
ol k od á s m ód ja m e n n yir
yi r e n em t u d ot t a l
ka lma zkodn
zkodn i a k ora belibeli új jelenségekhez,
jelenségekhez, szokászoká sokh
sokh oz és eszmék 
hez. Pedig ezeknek Rómában való megjelenése annak a katonai
terjeszkedésnek és az ezt követő gazdasági átalakulásnak volt a
követk
köv etk ezmén ye, melyet önm önm agá ban véve szóba szóba n és és írásban, had-
vezéri-politikusi és gazdasági gyakorlatában egyaránt támo
gatott. Moralizálása tehát felszínes, mert az átalakulások fe
lületén jelentkező tünetek, a mindennapi életre gyakorolt hatá
sok ellen folytatott szélmalomharcot, az ezeket kiváltó okokat
azonban nem vette észre. Ha valami, ez tekinthető valóságos és
lényeges önellentmondásnak Cato szemléletében, tevékenységé
 be
 b e n . S e n n y ibe
ib e n h e lye
ly e s a z, a m it m á r M om m s e n m e g á lla
ll a p ít ot t :
Cato sohsoh a k ísérletet sem te tt arra , h ogy a ba jokjok for
for rá sait elapassz
elapassza, a,
s egész
egész életében
életében csak szim pt ómá k ell ellen h a da k ozot
ozot t .6
.611
 59 De sen. 1 5 — 16 §. vö.
vö . Plut. 21, S. 25, 1.
00 Kardo
Ka rdoss L. fordítása, C. 3, 31, 11 — 12: narratur et prisci Catonis  
 saepe
 sa epe mer őca call u i ss
ssee vi r tus.
tu s.
61 J R ömi sche G eschschii cht
chtee I . 12 816.
816.

CATO ÉS A „DE AGRI CULTURA” 23

A De a gri ccuu ltu r a bevezetése szerint (pr. 2 —3.)

3.) a legna gyo
gyobb
bb
h a gyo
gyom
m án yo
yoss dic
dicséret
séret , am it egy derék ember ről lehet
lehet monda ni
az, hogy jó földműves, jó gazda: et virum bonum quom quom Inu
Inuda
daba
ban
nt 
(se. maiores nostri), ita laudabant: bonum agricolam bonumque 
colo num; amplissim
colonum; amplissimee laudari existimabalur qui it itaa lau
laudab
dabatu
atur.
r.
 — AzAzon
on b a n a r a b s zo
zolg
lgaa -m u n k a e r őr e a l a p oz
ozot
ot t á r u t er m e lő g a z 
daság, am it Cat o a De agri cu ltu ra minden lap já n propagál,
éppen annak a kisbirtokos rétegnek a tönkremenetelét siettette,
amelynek legalábbis tehetősebb rétegéből maga is származott.
S hogy Cato mennyire szorgalmazta a rabszolga-munkaerőnek
minél er edm ényesebb kihaszná lását , arr a egyi egyikk jellemző
ellemző,, jöve 
delmező spekulációja világít rá. Plutarchos szerint (21,10.)
rabszolgáinak is adott kölcsönt, hogy ezek fiatal rabszolgagyere
keket vásároljanak, kitanítsák őket valamilyen mesterségre,
azután, ha már elég gyakorlottak, haszonnal adják tovább őket.
Cato a De agri
agri cu
cu ltu ra pra ef
efaa tiój
tiójába
ába n szembeállí
szembeállítja tja egegymással
ymással
a különböző pénzszerzési lehetőségeket. A földművelést mint a
hagyományosan legmegbecsültebb biztos jövedelmi forrást di
cséri, kiem elve a jjell
ellem
em re gya kor olt jó
jótt ék on y h a t á sá t .02
.02 Az uzso
rá t az őősök
sök példá já ra h ivat kozv
kozva, a, kem ény sza vakk al ítéli el.0 el.033
Ugyanakkor tudjuk, hogy idősebb korában maga is foglalkozott
uzsoraügyletekkel (Plut. 21, 9.). A kereskedelemmel szemben
az az aggálya, hogy az kockázatos vállalkozás (periculosum,  p r .

1. 3.
3.)). A pénzsze
pénzszerzésn
rzésn ek ez a kü lö
lönn ben előnyös m ódja a lkalm as int
62 maximeque pius quaestus stabüissimusque conscquitur minimequc  
invidiosus, minimeque male cogilantes sunt, qui in eo stúdió occupaíi sunt.  
pr. 4. vö. Cic. de Rosc. Amer. 39.
03 Pr. 1., vö. Cie. de off.
of f. 2, 89. — TuTudju
djuk,
k, hogy Sardinián mimint
nt praetor 
kemény kézzel
kézzel bánt el az uzso
uzsorásokkal
rásokkal,, Li
Liv.
v. 32, 27, 3 — 4. Viszont 191-ben 
vagy 190-ben beszédet mondott a „lex Iunia de foeneratione” eltörlése 
mellett. Ennek indoklásául a kutatók a legellentétesebb magyarázatokat  
adják: Scullard (i. m. 257) és Gelzer (i. h. 119) szerint túl enyhének talál
hatta, Ivienast (i. m. 35) szerint éppen hogy őt is érintette volna. — Te
kintve, hogy sem a törvény tartalmáról, sem Cato érveléséről nincs még   
hozzávetőleges
hozzávet őleges képünk sem (ld (ld.. fg. 56 — 57
57.),
.), helyesebb tartózkodni  
 megalapozatlan következtetésektől.

24 MAKÖTI EGON

mégse ha gy
mégse gyta
ta nyugodni, mert a k ocká zat m inimáli
inimálisra
sra ccsökken
sökken té
sének egy saját os módszerét gond olt
olt a k i.6
i.611 E z a k övetk ező: a d ó
saiból hajóstársaságot szervezett, ezek 50 hajóból álló kereske
delmi
del mi fl
flott
ott á t sz
szerel
ereltek
tek fel
el,, egy
egyenlő
enlő a rá nyban véve rész résztt a t ér bek
 b
 bee n ; m a ga C a t o is e g y r é s zt vá lla
ll a lt , a zu t á n e g y Q u in t iu s n ev
evűű
felszabadított rabszolgájával intéztette a kereskedelmi vállalko
zást. Ily módon — mint Plutarchos írja — befektetésének csak
kis
kis rész
részét
ét tet t e koc
kocká
ká ra , viszo
viszonn t n a gy nyereség
nyereségre re t et t s zer t .05
.05
Az egegész
ész váll
vállaa lko
lkozás
zás Quintius n ev evee alat t ffuu t ott , mer t a sena torok-
na k tör vén y tilt ott a a tengeri keresk edel edelemm
emm el va ló foglalk ozá st .66 .66
íg y ez volvoltt a tu lajdonk éppen i vviss isszaél
zaélés,
és, nem iiss a módszer. —
INTein t u dn i, kon n ét m er ít et t e a gon d ola t ot Cat o, a zo zonn ba n —
mutatis mutandis  — voltaképp hasonlóan járt el. mint ahogy az
itáliai
nagyobbgazdák a birtokvásárlásnál.
birtokosok jószágai általábanIsmeretes
nem egyugyanis,
tagban, hogy
hanema
több, különböző jellegű, más éghajlatú vidéken helyezkedtek el.
Ennek célja nem utolsó sorban az időjárás szeszélyeiből adódó
kockázat mérséklése volt. Világosan kifejezésre juttatja ezt az
ifjabb Plinius egyik levelében egy birtokával szomszédos föld
darab megvásárlásának tervével kapcsolatban: vereor. ne sit 
incautum rém tam magnam isdem tempestatibus, isdem casibus 
subdere; tutius vide
videtur
tur incerta fortu
fortunae
nae possessio
poss essionum
num varietatibus
varietatibus 
 experiri.
 expe riri. ha
habé
bétt etia
etiam
m múmúltú
ltúm
m iucunditatis soli cael
caelique
ique ni
niut
utat
atio
io 
ipsaque illa peregrinatio inter sua.07 .07

64 Egy
Egyéb
ébké
ként
nt a de agri cultura tö több
bb helye — különösen a birtok helyé
nek megválas
megválasztásával
ztásával és a termények
terményeknek
nek lábon való eeladásával
ladásával kapcso
latos javaslatai — arra vallanak, hogy a jövedelem megosztásának elkerü
lése érdekében igyekezett kikapcsolni a közvetítő kereskedelmet.
65 21, 9. rH v ő' ovv ovx e í q  ánnv ó xtvdwog, á?.V eig iiéong /uxoöv énl xéo-  
öeai /teyáAoig.
66 A 218. évi lex Claudia megtiltja a senatoroknak, hogy 300 amphora  
térfogatúnál nagyobb (kereken 7,5 tonna befogadóképességű) teherszállító 
hajót tartsanak, ld. Livius 21, 63. Cic. II. in Verr. V. 45. Dig. 50, 5, 3.
67 Ep
Ep.. 3, 1 9 ,4 . — Szádeczky
Szádeczky-Kard
-Kardoss
oss Samu volt szíves emlékez
emlékeztetni
tetni 
arra,
arra, hogy Xenop
Xenophon hon (De veet. 4, 30 — 32.) hasonl
hasonló
ó megoldást ajánl a 
laurioni ezüstbányák kockázatmentes kiakn kiaknázásá
ázására.
ra. — Ennek alap
alapján
ján
 

CATO
CATO ÉS A „DE A GUI CULTU RA” 25

A földműves életformát Cato nemcsak hagyományos római

m m bu sza0
sza088 és sta bil jjöv
övedelm
edelm ező
ezősége
sége m iat t dic
dicséri,
séri, h an em azé
azért
rt
is, mert a földművesekből lesznek a legjobb katonák: cit ex agri- 

 eolis el viripropagált,
az általa fortiss
fortissimi
imirabszolgatartáson
et milites slrenuissimi gignuntur
alapuló .69 Viszont
gazdaság a kis-
 bir
 b ir t ok vis
vi s s za s zor ít á s á va l é p p e n e n n e k a r é t e gn e k föl m or z s ol
oló
ó
dását segsegíti
íti elő
elő. A Gra cchu so sokk korá na k agrá r pr oblema tiká ja e lő
reveti árnyékát. Máig is vitatott kérdés, vajon a Gracchusok
a kisbirtokos rétegen önmagáért, vagy a hadsereg megerősítése
érdekében kívántak-e segíteni. S a kutatók aszerint hajlanak a
moralizáló Plutarchos, vagy az aktuális szempontokhoz igazodó
Appianos felfogása felé, ahogy az koncepciójukba jobban bele
illik. — Cato nem az államférfi, hanem a vagyonát gyarapítani
k ívá n ó ga zd a 70 szem ével nézi a földet öldet , a földm ű vest , s ccsasa k m ellé
kesen a hadvezérével. Pedig ha valakinek, neki aztán tisztában
kellett lennie
lennie — első elsőso sorba
rba n hispaniai ta pa szta lat a i, értesülé
értesülései sei
alapján - a hadsereg hadsereg,, a h ódító h ad já ra tok kívána lmaival lmaival..

4. A má so sodik
dik század első
első ha rm adá ban Hispan ia jelent ett e Ró
ma szám
szám ár a a llegkomol
egkomolyab
yab b ka tona i pro
problé
blémá
má t. A 2. pu n há bo
ború
rú
és a Perseus ellen megvívott 3. macedón háború közti jó három
évtized so
sorá
rá n (202022 —1
—1771 közt) a k ü lölönn böző
böző fron t okon évent e

nem lehetetlen, hogy e fejtegetések is hatottak Catóra, annál is inkább, 

mert
az éppenáltal
ő művei Xenophon
került volt egyikalegkedveltebb
közelebb görög szellemhez,görögnevezetesen a spártai 
szerzője, elsősorban
eszményekliez, vö. L. Alfonsi: Galone il Gensore e Vumanesimo romano. 
La Parola dél Passato
P assato 34, 1954, 163 — 164.
68Vö
Vö.. Cie
Cie.. de off. 1, 150—
15 0— 151. II. 51 de llos
llosc. c. Amer. 50 — 51. Dión. 
Hal. 2, 28. Colum. 1. praef. 1. Plin. N. H. 18, 3.
60 Pr. 4. E z a szempo
szempont nt ismételten felbukkan a mezőgazdasági
mezőgaz dasági és ha hadd
tudományi irodalomban, vö. Varró, r. r. 2. praef. 1. Colum. 1. praef. 17. 
Plin. N. H. 18, 26. Vegetius, epit. de re milit. 1, 3.
70 Gondolkodásmódjára jellemző a rhodosiak érdekében mondott be
szédből a következő beismerés: atque nos omnia plura habere volumus   (fg.  
167.), vö. Plutarchos jellemzését (20, 1.):  xor
 xor^^i ar i or i i g ovt
vtcc evy.a
.arr acpQÓvr jro
jr og 
ovb* &g rí jiiy.oöv rj (pav/.ov év naoégyo) fierayeioiaá/tevng rt)v TOtavrrjv imtié-  
 Xeeinv.
 X
t
 

26 MARÓTI EGON

át lagban 100 000

000 ka toná t kényszerültek
kényszerültek fegyverben
fegyverben ta rt an i;
ezeknek
ez eknek ma jdn em fel
elee Hispa nia t erü letén á ll
llomá
omá sozot
sozot t .7
.711 It t —
a szabadsá gszerető,
gszerető, ha rcrcias
ias ibér
ibér törzsek
törzsek ell
ellen vívot t csa tá rozá
sok során — szenvedték a római seregek a legérzékenyebb vesz
teségeket is.
is. A h elyzet
elyzet kü lön
lön ben kés őbb sem
sem vá ltozott lé lényeg
nyegese
esen,
n,
gonn dolju
go dolju n k csak a sorozat
sorozat os luzitá n és kelt ibér felkel
felkelésekre,
ésekre, a Vi-
Vi-
riat hu s ellen
ellen vív ot t h a rcokr
rcokr a ,7
,722 Man cinu s esetére,
esetére, m a jd kés őbb
Sertorius fellépésére.
Maga Cato is kemény csatákat vívott consuli hadjárata (195)
során
során . A sajátos ter epviszon
epviszon yoka
yoka t ü gyesen
gyesen fel
felha
ha sználó,
sználó, a r óma iak
számára szokatlan harcmodort alkalmazó ellenféllel szemben a
consul kíméletlen leleménye jól érvényesült. Jellemző eset volt,
am ikor egy m eghat ár ozott zott na pon pon az E br ótól északra
északra le levő
vő
összes
sszes m egerősí
egerősítet
tet t helység
helységnek
nek falá t ler om bolta
bolta tt a , oly m ódon,
don,
hogy előzőleg külön-külön mindenhová a többiek tudta nélkül
tit kos ut asítá st jut t a t ott el.73
el.73 0 volt az els
elsőő római ha dvezér,
dvezér, aki
egészen Nimiantia vidékéig eljutott. Joggal említi consulságáról
számot adó beszédében energikus intézkedéseit, fáradhatatlan
helytá ll
lláá sá t.74
t.74 Livius
Livius mélta tá sába n pedig min th a ma gát Ca tót
hallanánk: séd in consulc ea vis animi atque ingenii fűit, ut omnia  
maxima
maxi ma minimaque
minimaq ue p er se adiret atque atque ageret nec cogitaret momodo
do 
imperaretque
imperar etque quae in rém essent, essent, séd pleraque ipse
ip se per se trans-
trans- 
igeret nec in quemquam
quemquam omnium
omni um gravius
gravi us severiusque quam in se- 
met ipsum imperium exerceret, pársimonia et vigiliis et la

71J. Kr
Krom
omaye
ayer:
r: N. Jb. 33, 1914, 153 — 154
154..
7- Arait a katonai vonatkozásokban ugyancsak járatos Velleius még jó 
másfél század távolából is Iriste et contumeliosum bellum-nak.   nevezett,  
2, 1, 3. — A b. Hisp. névtelen szerző
szerzője
je — bár római sszempon
zempontból
tból elfogultan 
fogalmaz
foga lmazott,
ott, mégis — jellemző szemrehányá
szemrehányást st a
ad
d Caesar szájába
szájába:: Fos 
ita pacem semper odistis, ut nullo tempore legiones desitae sint populi  
R omani i n ha
hacc pr ovin cia ha
habber i .  (42, 5.)
73Vő. Polj’b. 19 ,1. Liv. 3 4 ,1 7 ,5 — 11 11.. Appian. Ib Iber.
er. 16
167.
7. Frontin.
Frontin. 
sirat.
sir at. 1, 1, 11.. de vi
vir.
r. illust
illustr.
r. 47, 2 — 3. P
Plut
lut.. 10, 3.
74 Vő. fg. 32 — 35. 445., 5., ha
hason
sonlók
lóképp
éppen
en késő
későbbi
bbi ggörö
örögo
gorsz
rszági
ági ssze
zere
repl
plés
ésér
éről
ől 
fg. 66.
 

CATO ÉS A „DE AGRI CULTUKA” 27

boré cum ultimis militum certciret nec quicquam in exercitu suo 

 praeci
 pra ecipu
puii praeter hono
honorem
rem alq
alque
ue imperium habe
haberet
ret. 75
Cato consulságát követően is lankadatlan figyelemmel kísérte
a két hispaniai tartomány helyzetét, s élénken reagált minden
ottani eseményre, a római magistratusok visszaéléseire, balfo
gásaira. Ez a megkülönböztetett
O O érdeklődés már az ókori szerzők 
figyelmét sem kerülte el: 31.  31. Cato Catonemnem illum Sapientem, clarissi- 
mum virum et prudentissimum, cum multis cjraves inimicitias 
r/essisse accepimus propter Hispanorum, a,pud quos consul fuerat,  
iniurias. 76
Vajon milyen érdeke fűződött Rómának ehhez az állandóan
forrongó, annyi véráldozatot követelő területhez? Stratégiai
 jele
 je lenn t ős
őséé ge,
ge , a r óm a i s e g é d cs
csaa p a t ok felt
fe lt ölt é s é r e a lka
lk a lm a s n a k
kínálkozó emberanyaga mellett elsősorban természeti kincsei
vonn zot
vo zot t á k a fél
félszi
szige
getr
tr e a róma i h ódítók a t ,7,777 aká rcsak
rcsak előtt
előtt ük a
ka r t h á góiak
góiak a t : a r a n y,78
y,78 ezüst
ezüst , vas, só st b.
Cato mindig és mindent a takarékos jó gazda szemével néz;
m int magistra
magi stra tu s m integy az állam állam g azdaság vili viliccusá na k tekint
tekint i
ma gát . Term észetészet es, h ogyogy figyelmét nem kerü lik lik el a hispaniai
vas-, ezüst - és sóbá sóbá n yá ks em . 7979H a dm ű veletei befej
befejezésével
ezésével ért he
tően igyekezett biztosítani az állami bevételeket (Liv. 34, 7.),
s hatalmas zsákmányt is vitt haza Rómába aranyból, ezüstből
(34, 46, 2.). Különben igyekezett megtakarítani az államkincs
tá rn a k a ha dsereg élel élelmezé si k öltségeit is, ezért hélium se ipsum 
mezési
álét  jelszóval
elszóval ú tjuk ra boc bocsá t ott a a ha dseregsz
dseregszállíállítókat
tókat (Liv. 34,
12.)
12 .).. 9, Ugyan ez a men ta li litá
tá s n yilvá
yilvá n u lt meg későbbi
későbbi censor-

75 34, 18, 3 — 5. (vö. 39, 440,

0, 11.). Elb
Elbeszélés
eszélésee feltehetően Cato — győ
győze
zell
mi jelentésében, vagy történeti munkájában foglalt — megfogalmazására 
megy vissza.
76 Cicero, in Caee. 66.
77 Vö.
Vö . Bengtson,
Bengts on, i. h. 491. J. J. VaVan n Nostra
Nostrandnd:: Román Spain   (ESAR
III.) 126 sköv.
78 Polybios szerint (Strab.
(Strab. IV . 12
12.. p. 208) Hispániában az aranybányák 
mellett a folyók hordalékából is nvertek aranyat.
79 Fg. Őrig.
Őrig. V . 93. (ed
(ed.. H . Peter, H . RR.. F.) = Gell
Gell.. 2, 22, 28.
 

28 MARÓTI EGON

kori intézkedésében is, mikor a közmunkák bérletösszegét igen

magasan szabta meg a vállalkozókkal szemben.80
Hispániái ha djádjá ra tá val ka pc
pcso
solatos
latos besz
beszédei
édeiben
ben m u ta tja be
ma g át Cato a l egso
egsokokoldalúbban
ldalúbban mint ka tonát , mint hadvez
hadvezért ért :
ezút
nek ta l is ha n gsú
megfelelő lyo
lyozva
zva jól
viselkedését. jól ismert
Megtudjuk,jel
jellemvoná
lemvoná
hogysaait,consul
iilletől
lletőleg
eg ezek
összesen
öt r abszo
abszolg lgával
ával indult ta rt om án yába ;81 út köz közben
ben ugyan azt a
 bor
 b or t i t t a , a m it a h a jós l e g é n y s é g ;82
;82 h a za t é r őb
őbee n o t t h a g y ja h á t a s -
lovát, hogy az államkincstárnak megtakarítsa a szállítási költ
séget.8
ség et.833 A zsák m án ybó ybóll an n yit yit ta rt meg magána k, a men nyi a
maga ellátásához szükséges (Plut. 10, 5.). Ezen az alapon tá
madja később azt, qui ventrem suum non pro hos hoste te ha
habébét,
t, qui  
 pro re publica, non pr proo sua, obs obsona
onatt  . . ,8'
Mint
Mi nt vezér sz szigo
igorr ú fegyelmet t a r t ott seregében.8
seregében.855 Ez a zo zonba
nba n

sem
lege
le akkor,
gendá
ndá s Ci semnn azután
Cinci
ncinn at us, Fa nembriciegyedülálló
briciuu s, vváá g}
g}77 Catjelenség.
o min ta Nemcsak
képe: Ma!
Curius,
Curi us, vagy később a para sztivadék M Marar ius vovoltlt kem ény kat ona ,
erélyes
erély es kézze
kézzell t er em t et t ren det seregéb seregében en SciScipio
pio Aemili emilian
an us
is Numantia és Karthágó alatt, hasonlóképpen a becsvágya
csinálta hadvezér Crassus a Spartacus sikereitől demoralizált
seregében; s Lucullus, — kinek neve rezignált öregkori lakomá-
zásáról, Ínyencségéről közmondásossá vált — a Mithridates
elleni hadjáratban valóságos hajósára volt katonáinak: íme egy
 pé
 p é ld a a C a t óév
óé v a l e lle
ll e n t é t e s ir á n yú leg
le g e n d a k é p z őd
ődéé s r e .

80 Vö. Liv. 34, 44, 8. Plut. 19, 1—2. Tit. 19, 2. — Különben a legyőzött 
Macedóniával kapcsolatos elgondolásával is az a célja, hogy a politikai 
uralmat, az államkincstár jövedelmét minimális költséggel biztosítsa, 
vö. Gelzer, i. h. 132-133.
81 Fg
Fg.. 51
51.. = Apuleius, ápol. 17, 9.
82 Fg. 53. = Plin. N . H . 14, 91. vö. Plut. 4, 4. ü, 1. Akárcsak Akárcsa k fiatal 
korában, a Hannibal
Hanniba l elleni háború idején, Plut. Plu t. 1, 13. — ld. még
mé g Frontin. 
4, 31. Valér. M Max
ax.. 44,, 3. 11., ill. fg. 132.
83 Fg
Fg.. 54. = Plut. 5, 7.
84 Fg foly tatás is: qui stulte spo
Fg.. 133. Érdekes a folytatás spondet,
ndet, qui cupi
cu pi de ae
aedi
di fi cat, 
vö.. de agr. 33,, 1 . 4.,
vö 4. , ill. fg. 185.
85 Vö. fg. 82. 101.

 
 CATO ÉS A „DE AGRI CULTURA” 29

Győzelmei után pedig Cato sem kevésbé bőkezűen részeltette

ka ton á it a zzsá
sá km án ybó
yból,l,880 m int általában a tová bbi h advez
advezéri-
éri-
közéleti ambícióktól is fűtött kortársai, mint maga Scipio Afri-
canus. E ljár
ljár ásá na k indo
indoklása
klása és a tá rggyal kapcso
kapcsolatos
latos m egj
egjegy
egy
zései nem nélkülöznek bizonyos polemikus és tömeghatásra szá
mító élt:
élt: „jobb , h a a róma
róma iak köz közül
ül sz
szám
ám osán t érnek ha za ez
ezüst
üst 
tel, mintha kevesen arannyal” (Plut. 10, 5.). Hasonló egy saját
megfogalmazásában fennmaradt megjegyzése: numquam ego 
 praedam
 praed am neque quo quoddddee ho
hostib
stibus
us capt
captum
um esset ne
neque
que man
manubias
ubias inte
interr 
 pauculos amicos meo meoss divisi, ut illis eriperem qui cep cepiss
issent
entP P
Már kevésbé egyeztetegyeztet h ető öössze ssze az ősök so soka
ka t em leg
legetet
etet t példá 
 já v a l a z a z eljá
el já r á s , a h og
ogyy e g ysze
ys zerr H is p á n iá b a n a t ú le r őv
ővee l s ze m 
 b
 bee n g y őz
őzee l m e t a r a t ot t . S e gít
gí t s é gü l h í v ot t e g y s zom s zé
zédd os k elt
el t ib é r
törzset, ez azonban pénzt kívánt a fegyveres támogatásért.
Cato körn
körn yez
yezeteete szég
szégye yenletesnek
nletesnek t a r t ot t a azt, h ogy a ró róma
ma iak bé bért
rt
fiz
izessenek
essenek a seg segítségé
ítségért rt a ba r bár okn a k — ma gána k a consu lnak
nem voltak ilyen aggályai: ha győznek, úgymond, az ellenségé
 b
 bőlől,, n e m a m a g u k é b ól fo
fogg já k m e ga d n i; h a m e g ve
verr e s é ge t s ze
zenn 
vednek,
ve dnek, nem mar ad, sem a kik övetel, se sem
m a kitől köv
követelnek
etelnek (Plu t.
10, 2 —3 —3..). — Az eset ér t h et ően kelt et t megü t közést. Sert oriu sr ól
olvassuk: a Pireneusok nehezen járható hágóit megszállva tartó
ibér hegylakóktól pénzen vásárolta meg az átkelést, hogy Sulla
csap at aival sz szemben
emben időt nyerjen. S az ő lüvei lüvei is m éltat lan kodv kodvaa
fogadták vezérük elhatározását (Plut. Sert. 6.). Pedig ekkor
már jóval később (83-ban) járunk, a polgárháborúk minden
megszentelt hagyományt felforgató korában.
Catót hispaniai sikerei után sem hagyta nyugodni harci becs
vágya. Consulsága és diadalmenete után sem restellte, hogy
t ribu n u sk én t részt vegyen M’. Ac Acili
iliuu s Glabr io II I. An t io
iochos
chos eelllleni
eni
görög
gö rögoországi ha dj djáá ra tá ban (191 191.)
.).. It t egy neve
nevezzetes h ad itett et
h a jtott végvégre.
re. Az éj lepl leplee a latt 2 00 0000 emberével megkerü lte a
86 Li
Liv.
v. 34, 46, 3. Plu
Plut.
t. 10, 5.
87 Fg
Fg.. 173. ( = fg. 2202.)
02.) vö. fg. 224.

 
 30 MARŐTI EGON

thermopvlaei szorost, s a dél felől vonuló hegyeken át a király

seregének hátában termett. Váratlan rajtaütésével jelentősen
hozzájárult a gyors, csekély veszteséggel járó római győzelem
kivívásá h oz.8
z.88 A vá lla
lla lko
lkozás
zás go
gonn dolat á t Xer xes Gö
Görr ögo
gorr szág

elleni
mereteshadjáratának a görög
epizódja sugallta történetírók
Catónak által1.).
(Plut. 13, megörökített is

5. E zek sz szerint
erint Cato ta nu lt volnavolna a gö görr ögö
ögökk t ől ől?? ő, aki a gör ö
gök legádázabb ellenségeként ismeretes? S nem is alaptalanul.
Hisz miha szna ééss jjaa víth víth at a tla n fajz
fajzaa tn a k8
k899 t a r t ot t a őket ; az volvoltt
róluk a véleménye, hogy szavaik szájukból ömlenek, nem a ben
sőjükből fakadnak, mint a rómaiaknak (Plut. 12, 8.): tehát csak
 b
 bee s zé
zéln
ln e k , s n e m g on d oljá
ol já k m eg
eg,, m it . M. Ca el eliu
iuss id é t le n k e d ő
viselkedése
visel kedése ell elleni
eni kif
kifogogás
ás ai k özt szer epelt a z is, h ogy oolyk lyk or görög
verseket
ve rseket h a jtog jtogaa t ,90
,90 Postu m ius Albi lbinn u st meg azért rót t a meg meg,,
mert gö görr ög nyelv
nyelven en írt a m eg tört énet i m ű vét.9 vét.911
S ha csak pusztán gáncsoskodó, csúfondáros megjegyzésekről
lenne szó, abban még nem volna semmi egyedülálló. Gondoljuk
csak meg, hogy Cicero, az egyik legműveltebb római is milyen
csípős, lekicsinylő megállapításokat tesz olykor a görögökről
álta lába n, s a kora beli beliekr
ekr ől egya r á n t ;92 m ilyen
ilyen önérzetes föl ölén
én y-
nvel beszélteti a görögökről Mariust, a másik nagy homo novus-1
Sallustius, Thukvdidés tanítványa (lúg. 85, 32.); s hogy Sulla is
csak a holtak kedvéért bocsátott meg az élőknek Athén elfogla

88 Cato a győze
győzelem
lem s a mag maga a hadi
haditette
tette hírét személyesen v vitte
itte me
meg  
g 
Kómába. Plutarchos előadásának részletessége e hadijelentés felhaszná
lására enged következtetni, annál is inkább, mert Cato (kiről joggal 
mondta Livius: haud sane de detrac
tr actat
tatoor laudum
laudu m suar
su ar um,   34, 15, 9.) bizonyára 
felvette az elbeszélést történeti művébe is.
89 nequissimum et indocile genus hominum,   Plin. N. H. 29, 14.
90 interdum Graecos versus ágit,   fg. 114. Ebben is egyezik felfogása  
Plautuséval, akinél a  pe  perr g r aecar i   kifejezés megro
megrovóvó értelemben szere
szerepel.
pel.
91 Gell. 11, 8, 4. Pl
Plut.
ut. 12, 6.
92 V ö. p. F
Flacc
lacc.. 9. 11. 16 p. Liga Ligar.r. 11. p. Cael. 440.
0. p. Ra
Rab.b. Post.
Pos t. 36. 
ad fám. 16. 4, 2. ad Q Quint.
uint. 1, 2, 4., de rep. 4, 3. 4, 4. Tusé. 1, 2. 2, 65. 
de or. 1, 11. 197. 2, 18. stb.

 
 CATO ÉS A „DE AGRI CULTURA 31

lásak or (P(P lut . Su lla

lla 14, 8.)
8.); s a H om ér os, Hé siodos siodos ine inegg Th eokrit os
művein nevelkedett Vergilius is, bár burkoltan, de mégis félre-
ismerhetetlenül a görögök teljesítményeivel szembeállítva fogal
mazta meg a római hivatástudatot az Aeneis ismert soraiban:
Tu regere imperio populos, Románé, memento: llne tibi erunt 
artes  (6, 851—52).
Cato azonban nem érte be ennyivel. Mélységesen meg volt
róla győződve, hogy a görög befolyás romboló hatású a hagyo
mányos római szokásokra, erkölcsi felfogásra: et  et ho hocc pput
utci
ci vettem 
dixis.se
dixi s.se:: quand
quandoqueoque ista ccjenjenss suas llitteras
itteras dob
dobit it, omnia conrumpet
 — n y i l a t k ozt
oz t a t ja k i fiá n a k .9
.933 E z é r t fá r a d h a t a t la n és k é r lelh
le lh e 
tet len h a rcot
rcot folyta t ott a görög befo befolyáslyás , az új eszeszmeimei ár am lat ok,
a hagyományostól eltérő ízlés minden megnyilvánulása ellen.
Az orgiasztikus
rgiasztikus BacchuBacchu s- s-ku
ku ltu sz elleellenn hozott
hozott senat senat usi h a tá 
rozatot az erkölcsi és kultikus indítékok mellett kétségtelen poli
tikai meggondolásból is támogatta.9'1
Sorozatosan fellépett a görög bölcselet korabeli irányzatainak
közvetlen római hatása ellen. 173-ban kiutasították Rómából
Alkaios és Philistos epikureista filozófusokat; 155-ben három,
követségben járó filozófustól, Karneadéstől, Kritolaostól és
Diogenést
Dio genést ől m egvonegvon tá k a nyilvá
nyilvá n os elő
előadás,
adás, m a jd a t a rt ózkodá
zkodá s
 jogg á t ; h a s on ló s or
 jo orss r a ju t ot t a k m é g 1 6 1 -be
-b e n a g ör ög r é t or ok :
m indem e int ézkedések ben Ca tóna k is része része van ,95,95 bá r a z is
is két 
ségtelen, h ogy ezek ben az évt izedek ben egy elég sz szél
éles
es körű
konzervatív, görögellenes irányzat lép fel, ami feltehetőleg

93 Plüi. N. H. 29, 14.

94 A z Itália-sz
Itália-szerte
erte elterjedt ku
kultuszt
ltuszt a senatus az államra veszélyesnek 
minősítette. A mozgalom társadalmi háttere mai ismereteink szerint csak 
hozzávetőlegesen körvonalazható, vö. Maróti E.:  A j ósok r a vona vonatk
tk ozó 
titilalo
lalomm G ato
atonál.
nál.  Ant. Tan. 3, 1956, 87. 91.
95 Ld
Ld.. Gelzer, i. h. 137. Marót
Marótii E
E.,., i. li. 88. B . B
Bilinski
ilinski,, i. m
m.. 10 — 11.  
 Azz első esetet, Münzer korá
 A korábbi
bbi jav
javasla
aslatáttát követv
köv etvee K . La tte (Römische 
Latte
Religionsgeschichte.   München 19(50, 275. o. 4. j.) legutóbb 154-re tette. —  
Cato még arra is kész lett volna, hogy a Fórum talaját éles kőtörmelékkel 
( m u r i x )   szórássá fel, csakhogy ezzel is elvegye a közönség kedvét a filo
zófusok meghallgatásától, vö. Plin. N. H. 19, 24.

32 MARÓTI EGON

összefügg — és nemcsak Cato esetében — a filhellén Scipio-kör-

 rel szem ben i politik
politik a i, szem élyi ellen
ellenérzéssel.9
érzéssel.900
Jellemző a római közízlésre Anicius esete, aki 167-ben illyriai
diadalána k megünneplésére
megünneplésére Gö Görögo
rögorszá
rszá gból
gból h ozat ott énekka rt és
fu vo
volás
lás oka t léptet et t fel a Circ
Circusban
usban . A közönség
közönség részéről
részéről azo
azonba
nba n
olyan kedvezőtlen fogadtatásra talált a produkció, hogy csak
(igy ta lpra esett h úzással tu dt a megment eni a h elyzetet:
elyzetet: a fufu volá
volá 
sok és a kar között ökölharcot rögtönöztek, ezt aztán tomboló
tet széssel
széssel fogad t á k a n ézők.9
ézők.977—A görög zenét illet
illet ően a zon
zon ba n pél
dáu l Scipio
Scipio Aemilianu
emilianu s is ha sosonló
nlóan
an vélekedet
vélekedet t, min t ma ga Ca to.9
to.98
A különben egyre jobban elszaporodó, zavart keltő keleti
eredetű csilla
silla gjóso
gjósokr
kr ól és
és ván dor pa pokr ól a Scipiók
Scipiók n a k is
is ha sonló
sonló
véleménye lehetett, mint Catónak. Scipio Aemilianus Numantia
alatt éppúgy elkergeti őket a tábora környékéről, mint ahogy
Cato isis m egtiltja a vil
vilicusn
icusn ak, h ogy
ogy ilyeneket
ilyeneket m egtű rjön
rjön a bir t o
k on.99
on.99 Mikor
Mik or pe dig 139-ben — má r Ca to ha lála u t á n — első
ízben kiutasították a csillagjósokat Róma és Itália területéről,
egy Scipio, C. Cornelius Scipio Hispallus, intézkedett mint
 praetor peregrinu
peregr inuss,100
96 Vö. La tte:: De,r Historiker L. Galpumius Fnigi.   Sitzungsber. d.
Vö . K . Latte  
D. A . d. W . zu Berlin,
Berlin, 1960. nr. 7. Bilinski, i.i. m. 10.
97 Ha ezt meggondoljuk, akkor talán nem pusztán Luscius Lanuvinus 
áskálódásának fogjuk tulajdonítani Terentius Hecyra-jának kétszeres 
kudarcát (Hec.
(H ec. 34 — 42. Phorm. 30 — 32.), azt, hogy a nézőket jobban 
érdekelték az ökölvívók ( pucjilum
ucjilum glóri a),   a gladiátorok. L. Lanuvinus 
felfogására Id. I. Lana, i. h. 59. 161.
98 Vö. Bilinski, i. m. 17.
99 Ld. Maróti
Maróti E., An t. Tan. 3, 195619 56 ,83 sköv.; vö. li. Günther: D ér  
l i. Günther:
K lasse
lassenchar
nchar ákte
ák terr dé
dérr so
sozi
ziale
alenn U to
topi
pi e i n de
denn letz
letzte
tenn zzwe
weii J ahr hunde
hunderr ten
ten  
>k   u. Z. Sozial-ökonomisc/ie Verháltnisse im Altén Orient und im kiáss.  
 A
 All ter tu m.   Berli
Berlin n 1961, 10 0.1 01 — 102. P. Green:The F i r st Si c ili an Slave
Slave 
War.   Pást and Present 20, 1961, 10 sköv.
100 Maróti E.,E. , uo. 88 — 89. vö. Trencsényi-W
Trencs ényi-Waldap
aldapfelfel I .: D as Jahr- 
hunderr t dé
hunde dérr S ci pi onen   . . ., 99. — Jellemző
Jellemző különben a keleti hatás inten
zitására, hogy a mindenféle babona (superstitio)  s a keleti kultikus befo
lyás ellen váltig hadakozó Catónál is találunk ilyen, minden valószínűség 
 
szerint keleti eredetű elemet, nevezetesen az ún. hang-mágiát a ficam  
elleni varázsformulában (de agr. 160), vö. C. Wessely, Wien. Stud. 20,  
1898, 135 sköv. E. Hauler, Progr. Wien. 1896, 8.

CATO ÉS A „ DE A (HU CULTÜK

CU LTÜK A” 33

Látjuk tehát, hogy a filhelléneknek, a Scipióknak sem tetszett

minden, ami gör
gör ög,
ög, am i új, m int ah ogy Cat o sem pusztá n ma radi
akadékoskodásból hirdette meg a veszélyt, hanem azért, mert a
 görögök kulturáltsága elpuhultságuk, ez pedig politikai hatal
muk' lehanyatlása okának tűnt előtte, s ezzel a téves felfogásával
korában nem állt teljesen egyedül.101
Meggyőződése, állásfoglalásai tehát nem valami eleve elhatá
rozott kultúraellenességből, de nem is a kívülálló értetlenségéből
erednek. Az a tévh it, h ogy csak
csak öreg kor
kor ába n t an ult meg görög
görögüü l,
Cicero szavainak (litteras Graecas senex diclicit,  de sen. 26. acad.
2, 5.) félreértéséből származik. Ahogy senki sem fogja azt gon
dolni, hogy csak öreg korában tanulta meg anyanyelvét, azért,
mert Valerius Maximus így ír róla: etiam
 etiam Latinas paene senex 
didiéit  (8. 7, 1.). Nyilván mindkét esetben a behatóbb irodalmi
tanulmányokról van szó. Mikor 191-ben Athénban járt, már
t u dot t ú gy görögül,
görögül, h ogy akár beszédet isis mondh a t ot t voln
voln a 102

 — d e dó
h a jlan ön éar zven
veen
t bdéglá
ől s tbóikz onnyelvén
y á r a le bbeszélni,
ecs
ec s üélni,
besz lé
léss b ől
csais,
isk, lat
b áinul.
r t u d—
n a ,Szél
Sznéles
ees
m
körű görög irodalmi tájékozottságáról töredékesen ránk maradt
műveinek számos helye árulkodik.103 De ismerte a korabeli
görr ög életet
gö életet is is,, Görögo
Görögor szág több h elyé elyénn m egf egfoordu lt, sa já t ta pa sz
t ala t ai ra h i va t k oz h a t ot t .10
.101
A maga konzervatív álláspontjáról fáradhatatlanul küzdött a
Róma görögországi és keleti terjeszkedése nyomán átalakuló
élet felfogás
felfogás , új szok á sok ellen ,1 ,1005 kü lönöse n a n obilita s fe felső
lső
101 Vö. G. Perl, Acta Ant. Philippopolitana. Stud. Hist. et Phil. Sofia 
1963, 267. 272.
102 Gel
Gelze
zer,
r, i. h. 110
110..
103 Lá
Lásd
sd újabb
új abban
an E . V. Marino rale: le : Cato Maiorr   Bari 1949, 142. 152.  
F. Bömer: Th ema matik
tik und K r i se ddéér r om. Gesc
Geschicld
hicldss
sscchre
hreii bung i m 2.J
2.J ahr h.  
v. Ghr . História 2, 1953, 193. Kienast, i. m. 103 sköv. R. Hehn: M . P or ci u s  
Gato Censorius.  P W -R E X X I . 145 — 46 46.. Tre
Trencs
ncsénv
énvi- i-Wal
Waldap
dapfel
fel I .:
Quercus Mariana.   Philol. Közi. 1958, 724.
101 Vö Vö.. Plin.
Plin. N. H H.. 29, 14. Plut.
Plu t. 12, 5 sköv. Pol Polyb.
yb. 40, 6, 88.. G G.. Per
Perl,
l, 
uo. 267.
105Seneca, epist. 87, 9. belliim cum moribns gessit.

3 Cato: A földművelésről

34 MARÚTI EG0X 

rétegének n öv övek
ek vő jó jólétéből
létéből fa ka dó elpulmltság s az elha elha ra 
 pód
 p ód z ó lu x u s 100 m i n d e n fa jt a m e gn y il
ilvá
vá n u lá s a el
elle
lenn .
F ell
el l épett a lako
lakomá
má kra m eghív eghívhaha tó vendége
vendégekk számszám át korlát ozó
lex Orchia  eltörlése ellen.107 Plutarchos egész sor csípősen meg
fogalm a zott m on dá sá t kö közlzlii min t felf
elfog
ogáá sá ra jellemző
ellemzőket
ket , eze
ezekk
 közül nem egy az ínyen c, elhízo
elhízott
tt , t ék ozl
ozló-
ó-dőzsölő
dőzsölő em berek ell
ellen

irá nyu l ölteni

kezdett (c. 8 —az 9.
9.)). ínyencség,
H ogy a t ehet az őasztal
sek köré ben m il
örömeinek ilyen
yen m éret eket
hódolás, arra
 jell
 je llee m z ő e g y b i z on y os L e p id u s es et e, a k i k é t s za k á csá
cs á n a k s z ob
obrr ot
em eltet ett (fg. 96 96.).) — ter mészetes, h ogy nem k erü lte eell Cat o t á m a 
dását . Meg
Megbo botr
tr án koz
kozás
ás át fej
fejezte
ezte ki am iatt is is,, hogy a gö görr ög t em plo
mokból elhurcolt szobrok magánszemélyek villáit, kertjét díszí
tik (fg. 98.). Fellépett az építkezés és a lakberendezés terén
megnyilvánuló fényűzés ellen (fg. 185.). Nem hagyta szó nélkül
a drága szobrok, festmények halmozását sem,108 nem kevésbé
azt, hogy a tartományokban nőknek szobrot állítanak (fg. 95.).
Kü lön
lön ben is a nő nőii erk ölcsök
lcsök iigen
gen sz
szigigoor ú bír á já n a k bizo
bizonn yu lt —
a hagyományos római patriarkális szemlélet jut kifejezésre nem
egy nyilatkozatában (fg. 221—222). Az öltözködés terén tapasz
ta lha tó paza rlás ell ellen1
en1009 is beszédet m ond ott , s nyoma té kosa n
támogatta a nők örökösödési jogának korlátozását célzó lex 
Voconia-t  is (fg. 156 — 15 159).
9).

6. Cat o a politika i ell

ellenfelei
enfeleivel
vel és erk öl
ölccsi felf
elfog
ogáá sá va l ellent é
tes nézetek képviselőivel vívott szüntelen hadakozásai során a

100 12 2.  sc
F g . 122.  scii o
f or tun
tu n as secun
secu n da
dass n eg l eg en ti am pr end
ender
eree ssol
oler
er e:  §w<a>e
úti pr ohi bi
bitum
tum i r em, quod
uod i n me esset,
sset, meo
meo lábolábor i non
non par si ;   vö. Nepos
2, 3. — Az annalisták váltig ismételt megállapítását, amely szerint szerint a
római erkölcsök megromlása Manlius keleti hadjáratának eredménye,
T. Frank (Romcm Imperialism,   191.) Cato hatására vezeti vissza. vissza. —  
 Azz erkölcsi han
 A hanyatl
yatlásás jelszavána
jelsza vának
k politikai
politik ai aspektusaira ld. F. HampHa mpll
szellemes cikkét: Bömische Politik in d. republ. Zeit u. dcis Problem d.
„Sittenverfalls” . Hist
Hi st Zeitschr.
Zeitschr. 188, 1959, 497 sköv.
107 Fg. 1 3 9 -1 4 2 . vö. Macrob. Sat.
Sat. 3, 17, 2.
108 De vestitu
vestit u et vehiculis, fg. XVXV11
111.
1. vö. Li
Liv.
v. 39, 44, 2. Plut
P lut.. 18, 2.
109 De signis et tabulis, fg. X I X .

CATO ÉS A ,.DE AGBI CULTUBA” 35

római szónoklat egyik megteremtője lett. Cicero (Brut. 65.)

m ég t öbb min t 150 beszédét
beszédét olvasta
olvasta , m i eze
ezekn
kn ek má i’ csak m int 
egy feléből ismerünk — többnyire alig néhány mondatnyi —
töredékeket. De ezeknek, valamint a beszédeit felhasználó ké
sőbbi szerzők nyilatkozatainak alapján is megállapíthatjuk róla
u gyan a zt, am it Quint ilian
ilian us ír t Caesar ról: ol
olyan
yan erő,
erő, szell
szellemesség
emesség,,
 lendület van szavaiban, amelyből kitűnik, hogy ugyanolyan
energikusan szónokolt, mint ahogyan harcolt.310 Amint Gellius
 — C a t o e g v b e s zé d é r ől T i r o v é le m é n y é v e l v it á z v a — öss ös s zege
ze gezőe
zőenn
meg is állapítja: mindezt talán el lehetett volna választékosab
 b
 baa n és r i t m izá iz á lt a b b a n m on d a n i , d e e r őt e lj ljee s e b b e n és é l é n k e b 
 be
 b e n a lighli gh a (6, 3, 5 3 ,) ,).1
.1111
Cato szónoki tevékenysége tehát elválaszthatatlanul összefügg
 p oli T ör t é n e t i m u n k á ja , a z Oriqi- 
ol i t i k a i —k özé le t i t e vé k e n y s é gé v e l . Tör
nes,  szintén nem öncélú irodalmi alkotás, bár mint ilyen is jelen
tős, már csak azért is, mert az első latin nyelvű, prózában írt
történeti munka. S ha ma már nem is csodáljuk Cato teljesít

ményét
nem olyan
zedéke,11
zedéke,1 fenntartás
12 ha a t ört énetnélküli
i kr itikalelkesedéssel, mint
sok t ekin t etb en Niebuhr
elvita t t a is
eredetiségé
eredetisé gét,
t, ú jdonsá gát —m ar a dan dó érdeme, h ogy bevezett bevezett e
a latin nyelvet a történetírásban, ugyanakkor szakított a szűk
Rom a -vá r osi szem lélet t el;11
el;113 említés
em lítés t ér dem el az is is,, h ogy felis
mer te az iroda
iroda lom
lom ideoló
ideológiai
giai jelent
jelent őségét, tá rsa dalmi fu n k ci ció
ó
 já t . — A m ű b ől cse
cs e k é ly s zá m ú — n em e gés gé s zen
ze n m á s fél s záz
zá z —
rövid töredék maradt fenn. Eredetileg 7 könyvből állt, ezek kö
zül a zl. a kirá lyo
lyok k orá t t ár gyalta
gyalta , a I I —III. a t öbbi itáliai
itáliai vár
vár os

110 10, 1, 114. tanta in eo vis est, id acumen, ea concilatio, ut illum eodem 
animo dixisse,
111 Cato quoinek
műve
műveinekbellavit,
n appareat.
nyelvér
yelvére,
e, stílusára lásd E Ed.
d. Nord
Norden:en: Dic antiké 
Kunstyyrosa  I. Leipzi
Leipzigg 1898, 164 — 169 F.. O. Weise: Char akte
169.. F akterr i sti
sti k dé
dérr lat.
lat. 
 S pr ach e4. Leipzig—Berlin 1909, 54 sköv. Borzsák I.:  A l atiat i n n yel
yelvv szell
szelleeme
me.. 
Bp. 1942, 49 — 51. R . Till: Die Sprache Gatos.  Phüol. Phü ol. Suppl. - Bd Bd.. 28.  
1935 2
112 V ö. R . H el
elmm , i. h
h.. 157.
113 F . Bö
Böme
mer,r, i. li. 197 — 198.

3*

MARÓTI EGON

t ör tén et én ek kezdet eit: ez gyö

gyöker esen ú j volt.
volt. Tu lajdonk épp en eezz
az első rész felelt meg a címnek, mert a következő könyvek a
későbbi római történetet tárgyalták kronológiai rendben. A IV.
könyv az 1. pun háborút, az V. a 2. pun háborút ismertette, a
V I —V I I . a maga korabeli hispaniai és görögországi eseményeket
VI
m utatta be.
Feltűnő a m un ká ban a földrajzi,
ldrajzi, népra
nép ra jzi,
zi, kultú rt ört éneti sa j á

tniai
ossá gok
gok irán ti nemcsak
folyóknál érdek lő
lődés
dés és a gyak orszépségüket,
nagyságukat, lat ias szemlélet:
szemlélhanem
et: a hispa
hal-
  bős
 b őséé g i ik e t is m e gem
ge m lí
lítt i (fg.
(fg . 97. 1 10.);
10 .); n e m fel
fe l e d k e zik
zi k el a b á n y á k 
ról sem (fg. 93.). Jellemző a szerzőre, hogy mit tart említésre
méltónak a gallokról: Pleraque  Pleraque Gallia allia cl cluuas rés industriosis
industriosissime sime 
 persequitur, rém militarem et argute loqui  (fg. 34.).
Tudjuk, hogy egy egész sor beszédét beillesztette munkájába.
Ez — a latin n yelv ha szná szná lata mellett
mellett — arr a mut at , h ogy míg
 görög
 gör ög   nyelven író történetíró elődei a külföld számára propagál
ták Róma jelentőségét, addig Cato honfitársainak akarta be
mutatni Róma és Itália múltját s a maga mozgalmas, átalakuló
 ba
 b a n le v ő k or á t — a h ogy og y ő lá t t a . S ze m b e t ű n ő, h ogyog y a t ör e d é k e k 
 benn e g y e t l e n s z e m é l y n é v s em olv
 be ol v a s h a t ó. E z n e m véle vé lett len
le n .
Pliniustól tudjuk, hogy míg Hannibal legbátrabb harci elefánt
 já n a k n e v é t (Su r u s ) m e g ör ök í t e t t e , a z e l b e s zélé
zé léss é b e n s zer
ze r e p lő
ha dvezérek
dvezérek n evét viszont nem t ü n t et t e ffel.1 el.1114 H a m eggoneggon dolj
dolju k,
hány Scipio nevét, a nobilitas hány tagját kellett volna felsorol
nia, megörökítenie, menten megértjük, miért járt el így.
E gyetlen ma is egész egészébe ébenn olvlvaa sh at ó m ű ve egyben a róma róma i
irodalom
irodalo m el első
ső fenn ma ra dt prózai alkotá alkotá sa  
 De
a De agr agrii cul
cultur
turaa 
már címében utal gyakorlati rendeltetésére. Sokat vitáztak a
munka szerkezetén, felépítésén. Van, aki teljesen érthetetlennek
ta rt ja elrend ezését
ezését ,1
,1115 m ás ok szám ár a az a n yag világo világosa sa n t a goló
goló

114 imperalorum nomina annalibvs detraxerit , S. 11. vö. G. Perl, no. 

2ü9.
115 R. Helm,. i. h. 14S sköv.

CATO
CATO ÉS A „D E AGR I CULTURA” 37

dik s néhány egyszerű alapelvre visszavezethető.nü A mii kelet

kezését, hagyományozását illetően egészen bonyolult, mester
kélt elgondolások is napvilágot láttak.117 Egyes filológusok úgy
véli
vé lik,
k, hogy a szö
szöveg
veg később
későbben
en á td olgo
olgozo
zott
tt form áb a n áll el
előőtt ün k,
nyelve ugyanis nem olyan archaikus, mint Cato beszédeinek s az
Originesnek a töredékeié. Ne felejtsük el azonban, hogy ezeket a
részleteket jórészt Gollius és későbbi grammatikusok őrizték
meg éppen a bennük található régies, magyarázatot igénylő ki
fejezések, fogalmak, fordulatok és grammatikai alakok miatt.
 — M in k e t n e m e zek
ze k a for m á li
liss s z e m p on t ok fog
fogla
la lk oz
oztt a t n a k ,1
,1118
 ha nem a mű célzat
élzat a , a szszerző
erző szán déka , m onda n ivalój ivalójaa : ezez pedig,
pedig,
m int a lább látn i fogj
ogjuu k , teljesen
teljesen vivilágo
lágos,
s, á t gond oltolt és következetes.
Cato a De agri cultura-  bá b á n s a já t t a p a s z t a la t a it , s zom
zo m s zéd
zé d
és ismerős gazdák eredményeit összegezte, de felhasználta a
célul kitűzött művelési módszerekről tájékoztató görög szak-
irodalmat is. Ahol haszonnal teheti, nem szégyell tanulni az
ellenfé
ell enféltől
ltől sem, a h og
ogyan
yan a vesz
veszély
élyesnek
esnek ítél
ítéltt nézetek t erjedésével
is görög irodalmi olvasmányain csiszolt fegyverekkel száll szem
 b
 bee . E t e k in t e t b e n is k öv övee t k e z e t e s . H is z in t e lm é b e n fi
fiáá t is csa
cs a k a
görög irodalomban való öncélú elmélyedéstől tiltotta el, nem
vitatta el a görög művekkel való megismerkedés hasznát:
 Dicam . . . quod bonum sit illorum litteras inspicere, non perdi-  
scere  (Plin. 29, 14.).
 N a g y m ű ve
veii r e jell
je llee m ző
ző,, h ogogyy a z ir ododaa lm i igigéé n n ye
yell k id olg
ol g oz
ozot
ot t ,
széles olvasóközönségnek szánt munkákat egv-egv házi haszná
118 M . E.
E . Szergejenko,
Szergejenk o, V.
V . 13. I . 1952,
195 2, IV . 41.
Hörle:: C atos
“ 'Péld ául J. Hörle atos H ausbüche
ausbücherr .  Paderboni 1929. — A külön
féle nézetekre ld. Helm, i. h. 148 sköv. A. Mazzarino: Introduzione ál De 
agr i cultur
cultur a di C atone
atone..  Roma 1952, 11 sköv. A De agri cultura ó- és közép
kori ismeretére, felhasználására ld. Mazzarino új kritikai szövegkiadásá
nak (Lips
(Lipsiae
iae 1902)
1902) bevezetés
bevezetését,
ét, I X —X X . pp.
118 Különbe
Külö nben n Mazzarino
Mazzari no újabb kutatásai
kutatása i a De agri cultura geneziséi  
új megvilágításba helyezték; áttekinthető rendet, világosságot teremtve  
egyúttal Cato korábbi, csalt néhány töredékből ismert művei körében, 
s a De agri cultura ezekhez való viszonyának kérdésében is, ld. Introduzione 
. . . 22. 20. 28. 33. 41-42. 40-48. 52-53. 57. 58.

38 MARÓT! EGOX  l

latra készült, merőben gyakorlati célzatú írás előzte meg. A De 

agri cultura  előtt írt egy Commentarius  címen ismert feljegyzést,
amelyben egyebek közt recepteket közölt fia és háza népe gyó
gyítá
gyítá sá ra , ét ren djére vona t k ozó
ozóla
la g.1
g.1119 Nem le lehet
het etlen, h ogy a
 De agri
agri cultura
cultura  m á sodik rés zében (c. 74 —93 93)) olvas h a t ó, in k á bb
szak á csk ön yvbe illő
illő receptek inn ét szárm azna k; a nnál iiss inká bb,
m er t m in d m egelőző
egelőzően
en (c. 70 — 73)
73),, m in d k és őbb (c.
(c. 96
96,, 103) a
rabszolgák, illetőleg az állatállomány gyógyításával foglalkozó
fejezeteket
összeállított találunk.
intelmei —(Praecepta),
Ezt követően készültek életbölcsességet
  gyakorlati el fia számára
k ifejező
ifejező sze
szenn te nciák , t a n á csok.1
csok.1220
Az Origines-t  megelőzően írt egy történeti munkát az ősök
 tetteiről, erkölcseiről, saját kezével, nagy betűkkel, fia számára:
ezen tanította írni, olvasni. Cato ugyanis a patriarkális nevelés
híve volt — ahogyan a congenialis Sarsinai megfogalmazta:
 Primumdum parentes fabri liber liberoru
orum
m sun
sunt:
t: 
 ei fundam
fundamentum
entum sub
substru
struont
ont liberoru
liberorum.
m.  — 
 Expoliunt,
 Expoliu nt, do
docen
centt lit
littera
teras,
s, iura, leges
leges 
sumptu suo et laboré  . . ,121
S valóban ő maga tanította fiát írni, olvasni, úszni, tornászni,
lovagolni, fegyverforgatásra stb. Nem utolsó sorban, mert nem
akarta, hogy egy pedagógus rabszolga pirongassa, vagy fülét
cibálja, ha nehézkesebben tanul. Azt pedig szentségtörőnek tar
totta, aki gyerekére vagy feleségére kezet emel.
P lut ar ch os sok rossz
rosszat
at elmo
elmondnd Catóró
Catóról, l, egyet azonban díc
dícsérő-
sérő-
leg eli
elismer
smer : jó ap a volt .1
.1222 S öreg kor á ba n m eg kellett érn ie a leg

119 quo mmeedeatur

deatur ffii li o ser
ser vi s fam
famű űiar i bus,  Plin. N. H. 29, 15. vö. Plut. 
23, 7 sköv.
120 Ilyen
Ily enek l.;; r ém le
ek p l. lene
ne,, ve
verr ba se
seque
quentu
nturr ; or aí
aíoor est, M ar ce f űi , vi r bo
bonus,
nus,  
di
dice
cendi
ndi per i tu
tus;s; vi r bonus, M Mar
ar ce fűi
fűi , cole
colendi
ndi pe
per i tus, cui us fe
ferr r am
ameenta 
 spll endeni
 sp enden i ,  vö.
v ö. de ae;r.
e;r. pr. 1, 2. ld. még alább 45.
45 . o. 138. j.
121 Pl
Plau
aut.
t. Most
Most.. 1 2 0 -1 2 1 . 1 2 6 -1 2 7 .
122 c. 20, 1. r éyo
éyovv e őé yy.ai
.ai nar
n ar ^Q áya
á yaű
űóg
óg..

CATO ÉS A „DE AGRI CULTUBA” 39

szörnyűbbet, amit apa megérhet: saját fia halálát. M. Porcius

Cato Licinianus 152-ben mint praetor design designatus
atus  váratlanul el
hunyt. Cato ekkor 82 éves volt. S ez a szenvedélyes ember —
ha h inni lehet
lehet a h a gyom
gyom á n yn a k12
k123 — ném a m egnyugvássa l fo
gadta a sors rendelését.
Cato, miután hosszú ideje volt már özvegy, néhány évvel ezt
megelőzően másodszor megnősült, s ekkortájt született második
házasságából származó fia, M. Porcius Cato Salonianus. Az Ő
unokája volt a kései köztársaság közmondásos hősévé vált Cato
Uticensis.
 123 Cic. de sen. 08. 84. amié. 9. Tusc. 3, 70. ad fám. 4, 6, 1. Plut. 24, 6

A m últ száza d má sodi

sodikk felébe
elébenn sz
szél
éles
es k örű vita ala ku lt ki
közgazdászok, ókortörténészek és jogászok között az antik
gazdaság általános jellegének megítéléséről. Hamarosan két
ellent étes á ll
ellent lláá spont kerü lt egy egym m ássa l sze
szembe.
mbe. Az elő előszó
szói'i' K. Rod-
 be
 b e r t u s n é m e t k öz
özgg a zd á s z á lt a l k ör v on a l a z ot t fel
fe l fog
fogáá s s zer
ze r in t a z
a nt ik — görög és róm a i — —tt ört én elem ffol olya
ya m á n ún . házi ((„„oik os” )
gazdálkodás folyt. Azaz a gazda és birtoka belső szükségleteinek
kielégítésére irányult a termelés, alapelve az önállóság, önellátás
(„autarkia”) volt. K. Bücher ehhez csatlakozó elmélete szerint
is az ókori gazdasági élet megrekedt a naturális sziikségleti gaz
 dálkodás szí
dálkodás színvo
nvonana lán; tehá t nem hágta át a sz szerző
erző által konstr u 
ált há rom ffej
ejlő
lődési
dési fo
fokk köz
közül
ül a le
legal
galsó
só ((„„H a u swir t scha ft ” ) ker e
teit. Ezek a nézetek elvitatják az ókori gazdaságtól a munka-
megosztás, az árucsere, a kereskedők mint önálló közvetítő réteg
meglétét.
Az irodalmi források s az egvre bővülő leletanyag (feliratok,
 pa
 p a p ir u s zok , a p én ze
zekk , b or - és ola
ol a js
jszá
zá l lí
lítt ó t a r t á ly
lyok
ok e lt e r jed
je d é s e
stb.)) alapj
stb. alapjánán a tötörténész
rténészekek mimind
nd nyo nyoma ma téko
tékosabban
sabban m ut at tak
rá arra a tényre, hogy az említett spekulatív konstrukciók nem
felelnek meg a források tanúságának. Az elsősorban az ókori
kereskedelem és pénzügy jellege körül koncentrálódó vitában
mindinkább előtérbe kerültek a modernizáló tendenciák, s ezek
a korábbival ellenkező felfogás végletei felé vezettek. S bár még

századunk húszas(J.éveiben
záló törekvések is felelevenedtek
Hasebroek), a korábbi primitivi-
a polgári ókorkutatásban egyre
inkább elmosódtak az ókor és a későbbi társadalmi formációk
termelési módja közti specifikus különbségek. A századforduló

CATO ÉS A „D E AGK-I C ÜLT UK A” 41

tájától a modern kapitalizmusnak mind több jellemvonását

vélték felfedezni a görög és a római történelem fejlettebi) kor
szak
sz ak aiban. Része
Része volt
volt ezen
ezen irá
irá nyzat megerősö
megerősödésébe
désébenn a h an yatló
szakaszához érkező kapitalizmus eszményítésére irányuló igye
kezetnek is: a kapitalizmust mint a mindenkori gazdasági és
kulturális virágzás formáját, mint mindenkor meglevő, tehát
örökkévalóságra hivatott gazdasági-társadalmi rendet tüntették
fel. A legmesszebb ment ebben az irányban, s valóságos iskolát
teremtett velejében elhibázott történeti koncepciójával (hullám-
elmélet ), m oder n izáló m egá llap ítá sa ival E d. Mever. 124
Mindkét irányzat alapjában elhibázott volt abban, hogy a
különböző termelési módok jellemzésénél nem a termelési fo
lyam a t össz
összessé
ességé
gét,
t, ha nem an na k csak egy részlerészletét
tét , a kész
készáru
áru
forga lmá t vet t ék tek int etbe — azt is is kon
kon cepció
epcióju kn a k m egfeegfe
lelően torzítva; a termékek előállításának módja, a termelési
viszonn yok
viszo yok , a term előm
előm u n ká t végző rétegek vizsg
vizsgáá lata elsikk a dt .12
.125
E z u t óbbi tek int et ében is Ed . Mever fel
felffogása, volt
volt az iirá
rá n yad ó,
 aki közös nevezőre hozta a modern kapitalizmus bérmunkását
az antik rabszolgával, s ennek megfelelően igyekezett a rab
szolgamunka jelentőségét is kisebbíteni. Különösen ebben a vo
natkozásban, az antik gazdaság és társadalom rabszolgatartó
 jell legé
 je le génn e k vit
vi t a t á s á b a n t a lá l m a is k öve
öv e t ők r e a p olgá
olg á r i k u t a t ók
körében.
kö rében. A m ai pol polgári t u dom á n y általán os ten den ciája iája az óko ókori ri
történelem jelenségeinek modernizálása, az antik társadalom

124 Die wirtschaftliche Entwicklung des Altertums   ésDie Sklciverei im 

 A
 All tér t mn  c. írásai (ld. aK lei
lei ne Sc
Schr
hr i ft
fteenTL .- c. kötetben, 1924.). — Elősegí
tették ennek a sze szemléi
mléidne
dnek k a kialakul
kialakulását
ását olyan szerzők is (mint W .  
Drmnann, 11. Pölilmann, U. Kahrstedt), akik a kapitalizmus időszakának  
s/.ociális problémáit, terminológáját vetítették vissza az ókorba.
125 Az oikos-elmélet bírálatát adja alapos forrásvizsgálat alapján, kissé 
modernizáló álláspontról Ti. Gummerus: Dér rom. Gutsbetrieb als wirt- 
 schaf
 sch aftltlii cher O r g an i sm
smuu s  . . . Leipzi
Leipzigg 190G
190G (Kl
(Klio
io,, Beih
Beiheft
eft 5.)
5.),, 1 — 14
14.;.;  a
 A
 All ter tu m.  
vulgáris materializmus szemszögéből
Stuttgart 1912, J. Salvioli:
1 sköv.: mindkét, Dér Kapitalismus
elsősorban im  
a modernizáló
irányzat marxista kritikáját ld. legutóbb J. A. Leneman, V. U. I. 1953,  
ITT. 40 sköv.

42 -M
-MAK
AKÓT
ÓTII EGON

rabszolgatartó jellegének tagadása, a rabszolgák termelés szem

 pon
 p on t já b ól a l a p v e t ő jele
je lenn t ősé
ős é g é n e k vivitt a t á s a , a r a b s zo
zolg
lgáá k h e l y 
zetének, élet- és munkakörülményeinek idealizálása, szépítgeté-
se, a rabszolgák osztályharcának elhallgatása, tagadása.126 —
Egyes polgári kutatók ez irányú túlzásai még saját táborukon
 be
 b e lü l is e l len
le n t m on d á s t , r oss
os s za llá
ll á s t vá lt a n a k k i. í g y p l. J . Vo Vogg t
keményen megrója W. L. Westermannt, mert lebecsüli ,,a rab
szolgáknak mint a termelési viszonyok egyik elemének” a
 jele
 je le n t ős
őséé gé
gétt , n e m ism
is m er i fefell a z e gye
gy e s á l la m ok p ol olit
it ik a i-t á r s a d a l-
mi rendjének összefüggését a rabszolgatartó rend mindenkori
fá zisáva l s t b.1
b.1--7 P ed ig m aga Vogt is eelég
lég messz
messzire
ire m egy pl. a
rabszolgák osztályharca jelentőségének, tudatosságának elvita
tásában; tanítványai és követői, így mindenekelőtt F. Bömer
és S. Lauffer munkáiban még gátlástalanabbá érvényesül ez a
tendencia az antik rabszolgaság gazdasági-politikai jelentőségé
nek kisebbí
kisebbítésére,
tésére, a m egtéve
egtévesztő
sztő tém aválasztá s m elle
ellett
tt mu ta tós
tós,,
mégis nemegyszer önkényes forrásfelhasználás és értelmezés
révén is.1
is.1228 A m a rxist a á llá
llá spont szerint az ókori gazda sá gi él élet
et
megismerése szempontjából alapvető jelentősége van a termelés
 színvonalára és jellegére vonatkozó vizsgálatnak, tehát az áru
ter melés megléte, sa ját ossága i ééss szerepe tis ztá zás á n a k.1
k.1229
126 Vö
Vö.. a V. D. I. (195
(1959,
9, I. 141
141 skö
sköv.) szerkesztőségi cikkét:  A
v.) szerkesztőségi ma
mai i  
 polgg á r i ókor
 pol ók ortör
történetí
ténetírr ás n éhá
éhánn y jjeel ler nvom
nv omíí sár ól.
127 Die antiké Sklaverei als Forschungsproblem.   Gymn. 69, 1962, 274 —
 
275. — Jellemző különben, hogy Vogt az antik rabszolgaság történetével 
foglalkozó korábbi munkák létrejötténél, szemléletük, célzatosságuk 
megállapításánál igen tanulságos megállapításokat tesz a szerzők (Wallon, 
Ciccotti) társadalmi-politikai hovatartozásának, világnézetének össze
függéseiről — ellenben az 1. világháború után megjelent munkák esetében 
nem vesz tudomást ilyen tényekről.
128 Vö. J. Vogt:  S tr u k tur
tu r d. an
ant.t. S k l avenk
av enk r i eg e.  1957. F. Bömer:TJnter- 
 such
 su chuu n g en über di e R eli g i on dér
dér S k l a ven i n G r i echcheenlan
nl andd u n d R om
om..   I—IV   
 Akad
 Ak ad.. d. W iss.
is s. u. Literatur in Mainz, Ab Abh.h. d. Geistes- u. Sozialwiss.
Sozialwiss. 
K I.,
I. , Jg. 1957, 7; 1960, 1; 1; 1961,
1961, 4; 1963,
1963, 110. Lauf fer:.:. Die Sklaverei  
0. S. Lauffer
in dér griech.-römischen Welt.   X I e Congré Congréss Intern
Internat.at. des Scienc
Scienceses His-  
toriques.
toriq ues. Ra
Rapports
pports II.II . 1960, 71 — 97.
129 Vö
Vö.. a V. D. I. 1953, IIII I . számának
számán ak szerkesztős
szerkesztőségi égi cikkét:  S zü
zükk ség
ségll eti  
 g
 gazdá
azdálklk odás és ár u ter
terme
melés
lés a r abszolg
abszolg atar tó tár sa sadal
dalom
omban
ban,,  3 — 4. o. — A z
alábbiakat
alábbiak at vö. Aeta
Ae ta Ant.
An t. Hung.
Hun g. 11, 1963, 215 — 234.

CATO ÉS A „DE AGJtI CULTÜRA” 43

Az ókori árutermelés meglétének feltételeként Marx és Engels

a következő' tényezőket jelölték meg: 1. A társadalmi munka-
megosztás;130 2. a pénzgazdaság,131 tehát az ércpénz, pénztőke,
kamat és uzsora; 3. a kereskedők osztálya mint közvetítő a
ter m elő és fogyas zt ó k özt; 4. földm öldm a gán t u lajdon és jelzálog; 5. 
és jelzálog;
a ra bszolgam
bszolgam u n ka m int u r a lkodó ter melési fo forr m a .13
.132 — E szem 
 p
 pon
on t ok n a k , v a l a m i n t a z á r u t e r m e lé
léss r ől L e n in á lt a l a d ot t m e g 
ha tá r ozásn ak 133 szem előt előt t t a rt á sá val az ötven es évek elejétől
kezdve a Vesztnyik Drevnyej Isztorii hasábjain egy sor, beható
vizsgálódásról tanúskodó tanulmány látott napvilágot az ókori

árutermelés
má r edd ig is kérdéseinek
jele
jelent tárgyköréből.
nt ős er edményekre veze Ebből
vezetet
tet a szempontból
t, s t ovább i ta nu lsá
gokat ígér  De a agri cult
cultura
ura  vizsgálata. A gyakorlott, széles látó
körű gazdától származó munka az első terjedelmes leírás az
itáliai mezőgazdaságról, s egyben — mint látni fogjuk — éppen a
kialaku
kial aku ló
ló,, ra bszo
bszolga-mu
lga-mu nk aer őre ala pozo
pozott ár ut ermelő gazdaság
 p
 prr ogr
og r a m já t a d ja . A m u n k a a 2. és 3. p u n h á bor
bo r ú k özöt
öz öt t i k or b a
vezet. Ebben az időben lendül fel, differenciálódik az itáliai gaz
dasági élet, bonyolódnak a pénzügyietek, fokozódik a földbirtok
magántulajdon térhódítása — az ciger publicus  és a kisbirtok
rovására —, tesz szert mind nagyobb jelentőségre a rabszolga
 munkaerő alkalmazása a termelésben. — Catóról pedig Plutar-
chostól (21, 11.) tudjuk, hogy az örökölt vagyon gyarapítását
ta rt ott a derék,
deré k, férf
férfii as t ett nek. íg y hát n em lep
lep meg,
meg, hanem csak
csak
fokozza várakozásunkat az a tény, hogy  De  
a D e agri cult
cultura
ura  első
mondata is a vagyon gyarapításával (rém quaerere)  s ennek
módjával, lehetőségeivel foglalkozik. Annak a megvizsgálása,
hogy milyen eszközökkel, milyen elvek szerint kívánja Cato a
nyereséget biztosítani, jellemző a korabeli gazdaságra, áruter-
130 Marx:  A tők e  I. 4 Bp. 1961 1961,, 49 — 50.
131 Mar
Marx,
x, no.
no. I I.4 1 1 3 -1 1 4 .
132 Engels:  A csal
család,
IIád,
. Bap.mag
magánántutul292.
l aj don és az áll
ál l am er ede
dete
te..  Mar
Marxx — Engels
 
 Válog
 Vá logato
atott
tt Művek
Műv ek II. 1963,
133 A z ú g yne
yn eveze
vezetttt pi ack ér désr ől .  Lenin Művei I. Bp. 1963, 81.

44 .MAKÓT1 EGON'

melésre,szempontjából
ítélése ugyanakkor Cato felfogásának,
is elsőrendű tevékenységének
tanulsággal szolgál. meg

1. Ca t o a De
 De agri cultu
cultura
ra  2. fejezetében áttekinti a birtokára
ellenőrző látogatásra érkező gazda legfontosabb tennivalóit.
A mindvégig katonásan pattogó, a régi római törvények fogal
mazására emlékeztető utasítások a birtokon fellelhető minden
nemű értékesíthető holmi eladására vonatkozó intelemmel zá
rulnak. Mintegy végkövetkeztetésként ez a megállapítás olvas
ható: patrem famil
familias
ias vend
vendacem
acem,, non ema
emacem
cem esse. oportet .131
Ez a szerzőre mind tartalmában, mind megfogalmazásában
egyaránt jellemző tétel a mű mottójának, vezérmotívumának.
Cato gazdasági koncepciója alapelvének tekinthető. Ez a kettős
célkitűzés — a birtok terményei előnyös értékesítésének, illetve
a takarékos gazdálkodásnak a szándéka — végigvonul az egész
művön. Gazdasági vonatkozásban ez a kettős elv  parsim
 parsimonia
a onia  
industria  megfelelőjének tekinthető.
A két szempont
szempont na k egy
egymá
má s melle
mellett
tt való ha ngsúlyo
ngsúlyozása,
zása, össze
össze
kapcsolása annyira nem tévesztette el célját, hogy nemcsak a
mezőgazdasági íróknál, hanem Plutarchos életrajzában is Cato
gazdálkodói tevékenységével kapcsolatban egyfelől a haszon,
a nyereség biztosításának célzatát (őiá vr\v %geíav)  emeli ki, más
felől ugyancsak jelentős jövedelmi forrásnak ismeri el a taka
 rékosságot {(peu5a>).135
Látjuk, hogy  Dea agri cultura  alapvető célkitűzése a maximá
lis jövedelem biztosításának elősegítése. Ennek egyik' fő eszköze
tehá t a tak ar éko
ékosság.
sság. J oggal á llítja
llítja Pli
Plinius
nius azt, hogy Cato a lleg
eg
kisebb r áfo
áfordítá
rdítá ssal elért
elért jövedelm et ért ékelte a legt öbbre .1.1336
134 2, 7. vö. Plin. N
N.. H . 18, 30. Nepo
N epos,
s, Att
A tt.. 13, 1.
135 Vö. már Cicerónál, de off. 2, 87.: R és aute
autem m fami li ár i s quaer
quaer i eleh
lehet  
i i s r ebus, a qui
qui bus ab
abest tur püu
püudodo,, co
conscrvar
nscrvar i aute
autem m dili
di li g enti a eett par si mo
monini a,  
eisdem etiam rebus augeri.
qui 136  s
 suu mma
quam mmminumo
a omn
om n i u m i n hoc spectan
inpendio spectandodo fűi t,esset.
const'.tturus ut f r u ctu
ctuss i s30.
18, m
maavö.
x u mepr oba
obarrI.etur
Varró r ,  .;
etu53.;
53
Colum. 4, 3, 3.; 1. még alább 50. o.

CATO ÉS A ..DE AGR1 CULTURA"  45

 N y il
ilvv á n os z t ot t a a zt a r égi n é zet
ze t e t , h ogy
og y m ih a s zn a g a z d a a z,
aki olyat vesz, ami birtokán is megteremne.137 Hiszen az volt a
véleménye, hogy nem azt kell megvenni, ami szükséges, hanem
ami nélkülözhetetlen; ami meg nem szükséges, az egy /ts-ért 
is' dr á ga .13
.138 Ez nem jelentjelent i a zt, h ogy feltét lenü l min den t a b ir
t okon bel belül,
ül, sa já t eszk özökből
özökből k íván íván t elő előállí
állítata n i, ha nem csak
azt, ami az állandó munkaerőállománnyal (rabszolgák) olcsób
 b
 baa n v é g e z h e t ő el. H a b é r m u n k á s ok igé
ig é n y b e v é t e le
le,, ip a r os s ze
zerr 
ződtetése vagy éppen a készáru vásárlása volt kifizetődőbb,
ezt a megoldást választotta. — Különben a minden vonatko
zásban érvényesülő takarékosság mutatja, hogy Catót sok szál
fűzi a régi gazdálkodási módszerekhez, a haszon biztosítására
nem r endelkezi
endelkezikk korlát lan a nya gi eszközö eszközökk kk el. Nem te k int 
hető tehát olyan egyértelmű újítónak, mint egyesek vélik
ahogy viszont egész közéleti-politikai tevékenysége sem olyan
maradi, mint általában tartják. Ellentétes tendenciák érvénye
sülnek pályafutása során, a dolog természetének megfelelően a
két terü leten leten (poli
politika
tika , gazdaság) eltérőeltérő a rá n yokba
yokba n . Azon
Azon ba n
az idők és Cato életkora előrehaladtával, a maga szólamaitól is
 b
 bee fo
foll y á s olt
ol t for r á s ok t íp u s a lk ot ó t e n d e n ci
ciáá ja el
elle
lenn ér e é s z r e v e 
hető felfogásának alakulása.
Jellemző módon Cato a falusi jószágára érkező gazda köteles
ségévé teszi, hogy ha csak lehetséges, még aznap járja be birto
kát, győződjék meg saját szemével ültetvényei állapotáról., az
elvégzett munkákról, lemaradásról. Azután nyomban szólítsa
 számadásra a vilicust, a gazdaság irányítóját, hogyan használta
fel a rá bízott rabszolgákat — a birtok állandó munkaerő-állo
m án yát —, hogyan
hogyan osztott a be az időt,
időt, mit végzett,
végzett, hogyan
hogyan
tudja igazolni, hogyan szándékozik pótolni az esetleges lemara

137 Plin.
Pli n. N . H . 18, 40. nequam agricolum esse quisquis emeret quod  
 pr aesta
aestarr e ei f u n du s poss
posset.
et.
Quod
138 sinon
cu
cutt opus
i l l a Cest
a tonasse
i a n acarum
: ’E m aest.’
s n on quod opu
opus
  Seneca, s st.
est, 94,
epist.
epi séd27.
quod
vö.necesse
Plu t. e4,st.( >.
Plut.

46 ilARÓTI EGOX 

dást, mi termett a gazda távollétében, milyen készletek vannak

terményben,
mit vett be értepénzben,
stb. (2, mit
16.). adott el (bort, olajat elsősorban),
Kü lön
lön ben m ár ma g a az a tény, h ogy a gazda nem ta rt ózkodikzkodik
állandóan birtokán, hanem csak alkalomszerűen látogat el oda,
m u ta tja, h ogy szó si
sinc
ncss arr ól, min th a puszt á n a ma ga és
és család
család ja
megélhetésének kö  közv
zvetlen
etlen  biztosítására rendezkedett volna be.
Ellenkezőleg, a birtok rendeltetése az, hogy termékeinek elő
nyös értékesítéséből befolyó jövedelméből megalapozza az év
nagy részét Rómában töltő tulajdonos gondtalan politikai-köz
életi tevékenységét.

2. A jövedel jövedelm m ezőségnek

ezőségnek , a t erm ények piacon piacon való ért ékesítésé
ékesítésé
nek szempontja minden összefüggésben érvényesül — legelőször
a birtok vásárlására, a birtok helyének megválasztására vonat
kozó ta n ácsokban , mond h a t n án k előírá előírá sokba
sokba n (c. 1.). E zt a
dolgott n em szaba
dolgo szaba d könn yelmű
yelmű en elh a m a r k odn i! Ellenk Ellenk ező
ezőleg,
leg,
semmi fáradság sem sok, hogy a leendő gazda megbizonyosodjék
arról, vajon a vásárlásra kiszemelt földdarab elég termékenv-e,
fekvése, a vidék éghajlata kedvező-e, jómódúak-e a környék
 be
 b e lie
li e k , r a g a s zk odn
od n a k -e a jó
jóss z á g u k h oz s t b . Min
Mi n d e z m é g t e lje
lj e s e n
magától értetődő, így gondolkozik a paraszt, a földbirtokos
m inden id őben .1
.1339 Találu n k a zon
zon ba n it t n éhá ny, Ca to ga
ga zdasá gi
célkitűzéseire sajátosan jellemző szempontot, megállapítást.
F igyelmet
igyelmet fordít Cato arra, h ogy a birt ok n em igénvel-
igénvel-e költsége
költségess
gazdasági felszereléseket.140 Ugyanis a föld, akár az ember,141
 139 L d . mémég g ism
ismétel
ételtt inte
intelme it a terra cariosa   kerülésére, 5, 6. 34,  11..
lmeit
3 7 ,1 . — Columellá
Columellának
nak Catóhoz
Catóhoz kapcso
kapcsolódó
lódó megjegyzé
megjegyzése
se ( 1 ,3 , 1 — 2.) 
mutatja, hogy a régi római felfogás a gondatlan, pazarló gazdát bolond
nak, gyámság alá tartozónak tekintette, vö. Varró 1, 2, 8. Gell. 4, 12, 1.
S valóban, már a tizenkét táblás törvény így rendelkezett, ld. Dig. 27, 
10, 1. praef. és 27, 12, 2.
110 instrumenti ne magni siet   . . viclelo v. iclelo quam minimi instrumenti  
 sumpt
 su mptuu osu
osusqu
squee ag
ageer n e si et,  1, 5. vö. Varró 1, 53.
141 Nyilván
tásának a birtok
költségére állandó munkaerő-állománya, a rabszolgák eltar
gondol.

CATO ÉS A „DE AGRI CULTURA” 47

 b
 báá r m ililyy jövjö v e d e lm e z ő, h a s ok k ia d á s s a l já r , n e m s ok h a s zn ot
 b
 bii z t os í t .14
.142 — F igye ig ye le m r e m é lt ó s z e m p on t a z is is:: t a lá lh a t ó-e a
körn yéken kellő szám ú na pszá m os.1 os.143 Ca t o ugyan is eleve szá szá m ol
a különféle
különféle alkalmi és idénym idénym un ká kk al, am elye elyekk megha ladják ladják a
 b
 bii r t ok á ll llaa n d ó m u n k á s á llom
ll om á n yá n a k m u n k a k é p e s s é g é t , i l le t ő
leg nem egyszer képzettségét, hozzáértését, s ezért kifizetődőbb
megoldás kisegítő munkáskezek igénybe vétele.
Még lényegesebb célkitűzés azonban a kiszemelt birtok helyé
nek megválasztásánál, környékének megítélésénél, hogy felvevő-
képes piaccal rendelkező város szomszédságában, vagy tenger
 p
 paa r t , h a józ
jó z h a t ó fofoll y ó k öze
öz e léb
lé b e n legy
le gyee n , d e le
legg a lá b b is n e es essé
sékk
mess ze jó m inőségű, forga lma s ú t t ól.14 ól.144 E z a m eggond olás
nyilván
tá kölat séget
si költ birtokos
igénterményeinek gyors,
ylő ér ték esítését ,145előnyös,
,14 csekély
va lam int a birszállí
t okon
szükséges anyagok és eszközök hasonlóan jutányos beszerzé
s é t 140 céloz
cé lozza
za .
Első pillantásra meglepetésként hat a nem egyszer kötekedő
nek, összeférhetetlennek mutatkozó Cato szájából a következő
tanács: vic vicin
inis
is bonus eessto
to\
\ familia
fami liamm ne siveris pecca
peccare
re  (,,a szom
szédokh
szédo kh oz légy jóind
jóind u lat ú , ne tű rd el,
el, hogy a há znép vét kezzék ” ).
A folytatás147 azonban meggyőz arról, hogy e barátságos tanács
mögött is csak a vagyonának gyarapításán fáradozó, jövedelme
növelését latolgató, a piac felé tekingető, számító gazdával
állunk szemben: ,,ha a szomszédságod szívesen lát, könnyebben

u-scito idein agrum quod hominem, quamvis quaestuosus siet, si sump-  

tuosus
tuosus éérr i t, r eli nqui nnoon múltúm,   1, 6. vö. alább 62. o. 198. j.
143 operariorum copia siet,  1, 3.
144 1, 3. vö. Varró,
Varr ó, 1, 16, 1. 3. 6. Colum. 1, 2, 3. Plin. N . H . 18, 28. 
 Gell. 10, 20, 8. 8.
145 Vö. Polyb. 2, 15, 1. az útszegény Pó-vidék alacsony gabona- és bor
árairól a század közepén.
146 Ld
Ld.. Columella értékelését, 1, 3, 3. —Esetle —E setleg g szállítási nehézségekkel
nehézségekkel 
magyarázhatók a De agri c. 147. 148, 2. megszorításai.
147 s
 sii te l i be
benn ter vi ci n i ta
tass vi debi
debit,t, j a ci l i u s tua
tu a vendes, oper a [ s] f aci
ac i l i u s 
locabis, operarios fcicilius conduces; ele.  c. 4. vö. Plin. N. H. 19, 44.

48 MAKÓT
MAKÓTII EGOX 

adod el áruidat, könnyebben adod ki a munkákat, s könnyebben

fog
ogaa dsz m u n ká soka t st b.” 118

3. Lássuk tehá t, mi m inden került eladá eladá sra, pia cra a Ca t o- o-fféle,
közepes nagyságú árutermelő birtok termékeiből. A legtöbbször
a nagyban előállítható és értékesíthető bor és olaj eladásának
említésével találkozunk. Ennek megfelelően Cato a legrészle
tesebben az olaj- és szőlőültetvény gondozásával, az olaj és a
 bor
 b or e lőá llít
ll ít á s á va l fog la l k oz
ozik
ik .14
.140 É r d e k lő
lődd é s é n e k e lő
lőtt e r é b e n —
a város környéki arbustum  (c. 7.) 7.) mellet t —a s zőlős-észőlős-és az ola jfa jfa 
kert (c. 10. 11.) áll. — A szőlő- és olajültetvények jövedelmező
ségét, a bor és olaj piacát kívánta biztosítani később a földbirto
kosokból
koso kból ál állóló róma i szszenát
enát usna k az a ha tá ro rozata,
zata, a melyb
melyben en m eg
tiltották a galliai olajfa- és szőlőtelepítést.150
Piacra
Piac ra ter m elt még a Ca to-f
to-féle birt ok gyü m öl
ölcsö
csöt,t, főz
őzelé
elékfél
kfélét,
ét,
s t en yészt et t a pr ójószágot
ójószágot , ba r om fi
fitt (11
116.
6. 11
1199 — 126.)
126.);; eladt ak
tűzifát, kosárfonásra való fűzfavesszőt (2, 7. 7, 1. 9. 38. 4.),
égetett meszet, faszenet (38.), állati bőrt, gyapjút (2, 7. 150.);
eladásra szán tá k még a fe fele
lesl
sleg
eges
es gaboná t, m inden felesl
elesleg
eges
es lim
lom
lom ot, a kiöregedet t , bet eg, m u nk ak épt elen ra bszo
bszolgát
lgát (2,
(2, 7.)
7.).1
.1551
A jó minősé
minőségűgű és n a gy men nyiségű
nyiségű ter m ék elő
előáá llítá
llítá sát , a m a xi
mális jövedelem biztosítását Cato gondos módszerek alkalmazá-
148 2 ,5 . 1 4 6 -1 4 8
119 A szől szőlőtőtel
elep
epít
ítés
ésre
re ld.
ld. 6 ,4 ., ololtá
tásr
sra,
a, gogond
ndoz
ozás
ásra
ra 4 1 .43
.4 3 — 45 .49 .,  
aletekre
sajtolóberendezésekre
23, 1. vö. 26, 1. 3,31,2. 1.,
12. a13, 1. 18.
fanyar
fanya 20 —ízesíté
r bor í22. 135
135.,
., szüreti
zesítésére
sére ld. 109 előkészü
109.,., a bor 
rossz
ros sz szagának eltüntetésére ld. 110. — A római-kori szőlőtermelés m ód
 jainak, módszereinek ismertetésérismertetéséree ld. L. Da Dalma sso:: La viticultura ai  
lmasso
tetnp
te tnpii delV
delV I mper
mper o R omano.  Roma 1940, 24 sköv.; az olaj- és bortermelés  
technikájára ld. újabban R. J. Forbes:  S tu di es i n an ancici ent technolog
techn ology.
y. 
Leiden
Leid en 1955,
1955 , IH . 10 1011 skö
sköv.;
v.; az olaj- és boros
borospinc
pincee felépítés
felépítésének
ének és fel
szerelésének
szerelé sének szemléletes leírását ld. legutób legu tóbb:
b: E . Jíingst —P—P.. Thielscher: 
öatos K eltem und Ko
K oller
ller g ánge
áng e. E i n B ei tr ag zűr Gesc
Gescli.
li. vo
vonn öl un d Wei
Wei n.  
Bonn. Jhb. 154, 1954, 32-93.
150 Cic. de rep. 3, 16. N os ver
ver ői ustissi mi homine
homines, s, qni Tr ansalpin as gén-gén- 
tes
tes ole
oleam
am et
et vi tem
tem se
serr er e non si ni mus,
mu s, quo plu
pl u r i s si nt nnoostr a oli
oli veta
veta nostrae
nostraeque
que 
 vineae: quod cum faciamus, prudenter facéré dicimur, inste non dic.imnr.
151 A fenteb
f entebbiek
biekre
re ld. még
m ég a kö
köv.
v. (4.) p
pont
ontot.
ot.

CATO ÉS A „DE AGRI CULTURA” 49

sával kívánja elérni. Nagy figyelmet fordít a talajjavításra,

földm u n ká kr a s különösen
különösen a tr á gyázásr a .1 .1552
Különösen aprólékosak, minden részletre kiterjednek az olaj
 bog
 b og y ó s zed
ze d é s év
évee l, fefeld
ld olgo
ol gozá
zá s á va l, a z ol olaa j s a jt ol
oláá s á va l és k e zelé
ze lé 
sével kapcsolatos utasításai. A cél a több és jobb minőségű, jó
áron értékesíthető, versenyképes áru előállítása. Negatív taná
csai arra vallanak, hogy javítani kíván a korabeli helytelen gya
korlaton, be akarja bizonyítani, hogy érdemes alapos munkát
végezni, jó felszerelést tartani (3, 2.), ezért beszél olyan részlete
sen a sajtoló- és pinceberendezésről, a szükséges eszközökről; a
sa jtoló-
jtoló- és
és t á r olóedén
lóedén yek leg legyenek
yenek tisztá k, h ogy az olaj n e k a pjon
szagot (66, 1. 67, 1.); idejében készítsék elő a felszerelést, ne le
gyen fennakadás a munkában (3, 3.); fő a gyorsaság: éretten
kell szedni az olajbogyót, mielőtt hullani kezd, mert különben
megposhad (64, 1.); gyorsan kell feldolgozni, akkor lesz sok és
 jó
 j ó m in ős
őséé gű , á t t e t s z ő a z ol
olaa j (64,
(64 , 2 .)
.);1
;1553 h a s ok á i g á ll a z ololaa jb og y ó,
megposhad, kevesebb és zavaros olajat ad (3, 2. 4. 64, 1. 2.);
gondosan szűrjék, merjék, töltsék át többször, hogy megszaba
duljon az üledéktől (64, 2. 66, 2.; 67, 2.). Igen fontos, hogy gon
dosan megtisztítsák az olajat vizenyős habjától, az ún. amurca-
t ói,1
ói,1551 m ert ez kü lön lön ösen r on t ja a m inőséget
inőséget . J ellemző, h ogy Cat o
nem éri be ennyivel, hanem igyekszik hasznosítani ezt az erede
tileg káros mellékterméket, s egy egész sor felhasználási módját
em líti meg, a m elye elyeket ket m ég Plin ius is érd emesn ek t a r t felsorolni.15 elsorolni.155
Valóságos univerzális csodaszert ismerünk meg az amurcában.

162Vö
Vö.. 5, 8. 7, 4. 8, 1. 29. 33, 4. 36. 37, 2. 48, 2. tov tovább
ábbá
á 214. j. 50,
50,11  
61, 1. stb.
st b.,, ill. Cicero, de sen. 54. — N agy ag y nyom
nyomatékk
atékkaiai kerül elő később 
Columellánál
Columel lánál eezz a szempont (vö. 2, 11,, 7. 7. 2, 13, 4.). Ez mumutatja
tatja,, hogy a 
szerző a korabeli költséget, gondot sajnáló felfogástól eltérően elsősorban  
a gondos megmunkálástól várja az eredményt.
153V ö. Varró,
Var ró, 1, 55, 6. Colu
Colum.
m. 12, 50. Plin. N . H . 15, 114. 4.
154 64, 2.
2.,, 66, 2. vö.
vö . Colu
Colum.
m. 12, 52, 44..
165 N . H . 15, 33 sköv. 17, 263 sköv. 18, 295 295.. H
Haszno
asznosságá
sságátt Varró is ki
emeli, 1, 55, 7. — úgy látszik, nem ment át eléggé a köztudatba. Ld. még   
Philon, Mechanica VIII. 6.
 4 Cato: A földművelésről
földművelésről

50 MARÓTI EGOX 

Megóvja a gabonát a zsizsiktől, egértől (92.), sterilizálja a szérű

döngölt pa dlójdlójáá t (91
91.. 12
129.
9.)), m egv
egvédi édi a sző
szőlő
lőtt a ká r tevő rova r ok
tól (95.), a juhokat a rühtol (96.); alkalmas molvirtónak (98.), a
kocsitengely, szíjak, bőrholmik megkenésére (97.), fa- és fém
tárgyak fényezésére (98, 2.); javítja az olajfa, a füge termésho
za m á t (93 —94.94.)), a gya pjú , a t ű zif zifaa min őségét (96. il ill.
l. 130
130.) .),, az
ökrök étvágyát (103.); alkalmas trágyának (36.), a hordók, fa-
edénvek belső falának impregnálására (69, 1. 100.) stb.
Az olaj előállításával kapcsolatban Cato felhívja a figyelmet
a szüretelők (leguli)150 kényelmességére (64, 1.), a sajtolok (fac- 
tores)  tunyaságára (64, 1.), a lopások veszélyére (67, 2. 145, 2.).
 Nem
 N em u t ols
ol s ó s or b a n a z e b b ől e r e d ő k á r ok m eg
egel
előzé
őzéss e, á t h á r ít á s a
érdek ében szí szíve
vesen
sen a dja el C Cat
at o a ter m ést még beé beérés
rés előtt ,— ,—ol olaa 
 ja t , b or t , e gy
gyaa r á n t (14
(146,
6, 141477 .).1
.).1557
Minthogy az egész gazdaság a nyereség biztosítására irányul,
Cato érthetően igyekszik a termékekért minél jobb árat kapni,
ezért
ez ért a dja ez eztt az utasítá st: vendat oleum, si pretium habeat  (2, 7.).
A jó gazda azonban nem bízza magát a véletlenre, számításba
veszi az áringadozást is, ezért érdemes jól felszerelnie a falusi
 jós z á g ot , e zé
zérr t vá lik
li k ja vá r a , h a jó ola
ol a jos -, b or osp
os p in cé
cétt , s ok h or d ót
tart, hogy kedve szerint várhassa be az áremelkedést: patrem  patrem 
 familiae vil villám
lám rus
rustic
ticam
am be
bene
ne aedifi
aedificatam
catam ha habebere
re expedit, ce cellá
llám
m ole-
ole- 
ariam, vinariam, dolia múlta, úti lubeat cáritatem expectare  (3, 2.).
A szőlőgazdaságban öt év termésének befogadására elegendő
tárolótartályok beszerzését javasolja (11, 1.). Hogy az ilyen
ta ná csna k is m egv egvoolt a fogan at ja , arr a az ásat áso ásokk nyo nyomá
má n
előker
elő ker ült leleta n yag a bizonysá g.1 g.1558 Azt m a m ár ba jo joss lenne el-

130 A z olajsze
olajszedést
dést (14
(144.)
4.) és sajt
sajtolá
olást
st (31, 2. 145.) többn
többnyire
yire szerződ
szerződéses
éses 
bérmunkások végzik.
157 Cato adás-vételi, bérleti és munkáltatói szerződésformuláinak jel
lemzését ld. legutóbb U. von Lübtow alapos tanulmányában, Gálos leges 
venditioni et locationi dictae.  Eos 48, 195G, különösen 254 sköv.
158V ö. M . E . Szerge
Sze rgejen ko: Pompeji.   Bp. 1960, 259.
jenko:
 

CATO ÉS A „DE AGRI CULTURA” 51

dönteni, hogy a görög zamatú (24. 105.), vagy éppenséggel

kós-i159bor készítésére vonatkozó receptek ugyancsak a speku
lációval
lációval fü ggtek össze,
ssze, va gy csup á n a gazda sa já t fogyas z

tá sánoak
szám lniacélját
célkellett
ját szolg
szoazzal,
lgáltá
áltá k.h ogy
Bizon
Bizoazn yos
elad óazonba
azo
k nba n , hvizezik
olykor ogyezik
viz a vevőn
vevő n ek
a bor t:
ezért ismerteti Cato azt a módszert, amivel az ilyen mester
kedés leleplezhető (111.).

4. Az ár u ter m elő m ezőgazda

ezőgazda sá g Ca to-f
to-féle progra m ján a k m eg
ítéllés
íté ésee szemp on tjából ige
igenn jelent
elent ős a birt okt ípusokna k az a ská 
lája, amellyel a birtokvásárlásra vonatkozó tanácsait lezárja:
 praedium quo quod
d primum siet, si me rog rogab
abis,
is, sic di
dicam
cam:: de omnibus 
agris optimoque loco ingerei100 agri centum, vinea est príma, vei 
si vino multo est; secundo kortus
kortus irriguus; tertio salictum; quarto 
oletum; quinto pratum; sexto campus frumentarius; septimo silva  
caedua; octavo arbustum; nono glandaria silva  (1, 7.).
A legtöbb fejtörésre, vitára évtizedeken át az a kétségkívül
szembetűnő jelenség adott alapot a kutatók körében, hogy a
ga bon
bon a földet, t ehá t a gabona ter m elést — az itáliai mezőgazdas
mezőgazdas á g
hagyományosan tisztelt, alapvető ágát — Cato a maga listáján
csak a hatodik helyen szerepelteti.
Az uralkodó felfogás ezt a problémát azzal magyarázza, hogy
Hannibál hadjáratainak pusztításai s az azt követő tengerentúli
római hódítások hatására a gabonatermesztésre alapozott itáliai
kisbirtok rohamosan átadta helyét a jövedelmezőbb termelési
á gak n ak — m ind en ek előt
előt t a szőlő
szőlő-- és olajter m esztéssel fogla
ogla lkozó
közép- és nagybirtoknak,101 illetve különösen Dél-Itáliában, az

153 112. vö. Plin. N. H. 14, 79.

160 A „ingem”  (és nem„iugeris”)  olvasat igazolására és értelmezésére
160  
ld. A. Salvatore: Maia 3, 1955, 233.
161 E d. Meyer, i. m. eb er:: Die röm. Agrargeschichte.  
m . 142. 155. M. W eber
Stuttgar
Stut tgartt 1891
18 91 ,22 6 sköv. Orth,
Orth, P W -R E X I I . 647 —648.
—648. 668 —670 s. v. 
Lcmdicirischaft.  M. Rostowzew, PW-RE VII. 128. s. v.Frumentum.
4*
 

52 MARÓTI EGON

á ll
llaa tt en yésztő la
la tifun dium n a k.16
k.162 Róm a lakosságát
lakosságát , a róma
róma i
hadsereget ettől fogva lényegében a tengerentúlról behozott
gabonával látják el. — Először J. Kromaver mutatta ki,103 hogy
a gabonatermelő kisbirtok tönkremenetele távolról sem tekint
hető olyan általánosnak, Itália minden vidékére kiterjedőnek,
mint korábban vélték s általában azóta is vélik. Újabban külö
nösenn M. E . Szergej
nöse Szergejenk
enk o h a n gozta
gozta tja, h ogy
ogy az itá
itá liai
liai gazda sá g
a lapja a pu n há bo borúrú ka t k övetően is a gabona föld, s h ogy a ga bo
natermeléssel Itáliában később, még a principatus korában sem
hagytak fel.164 — A maguk szempontjából mindkét felfogás kép
viselőinek igazuk van, de mind a két egymással szemben álló
nézet egyoldalú. Amennyire egyoldalú szemléletre vall ugyanis
a 2.
2. pun
pun há bo
ború
rú u tá n bek övetk ező — dönt ő mért ékben ra bszobszolga-
lga-
munkaerőre alapozott — árutermelő, ültetvényes gazdálkodásra
való áttérésből a gabonatermelés teljes  megszűnésére következ
tetni, épp olyan egyoldalúságra és a catói koncepció meg nem
értésére vall az Itália terméketlenebb s ezért gazdaságilag el
maradottabb, az áruforgalomtól távol eső vidékein tovább eg
zisztáló, zártabb gabonatermelő kisbirtok meglétét érvként
szembeszegezni Cato jövedelmezőségi elveivel.
Az a körülmény, hogy a kisbirtok — nyilván elsősorban költ
ségesebb
sége sebb beruh á zásokra elég
elégség
séges
es an yagi eszközö
eszközökk h ián yába n —
t ováb br a is főkén
főkén t gabonat erm eléssel
eléssel foglalkozik,
glalkozik, az itá
itá liai
liai piaci
értékesítési lehetőségek csökkenésére vezet. Ez a tény a viszony
lag különben sem magas gabonaárak és az előnytelen szállítási

102 A latifvuidiumok
latifvuidiumok elterjedtségére vonatkozvona tkozó ó felfogás kritiká
krit ikáját
ját ld. 
 V.. I. Kuziscs
 V Kuzi scsin,in, V . D . I. 1957,
195 7, I. 64 sköv. A z itáliai birtoktípusokra,
birtoktípus okra,  
méreteikre ld. legutóbb J. Öeska, B. C. O. 5, 1960, 271 — 72.
163 D i e wir tscha
haft
ftlic
liche
he E ntivicklung
ntivicklung I talie
taliensns im I I . und I . J ah
ahrr h. vv.. 
Ghr.  N. Jb. 1914, 145-169.
164 Ld. pl. a Közép-Itália i. e. 2. századi mezőgazdasági életének jellemző  
vonásai
von ásairól írt tanulmányában V. D. I. 1952, IV . 39 — 40. Pompeji  e.
ról írt   e. köny
vé
vébe
ben,
n, 335050.. tov
to v ábbá az Onep OnepKH
KH no eejib eejibC
CKOMy xo3*n
xo3*n1cT
1cTB
By /jpeBHe
/jpeBHefifi 
HTaJiiiiiu
iu.. Moszk
Mos zkvava — Leningrád
Lenin grád 1958,
1958 , I I . fejezetében
fejez etében..
 

CATO
CATO ÉS A „DE AGR I CULTURA” 53

feltételek m ellett
ellett nem t esz ind okoltt okoltt á a jöjövedelmezőség szemp on t
 já b ól öss
ös s ze á ll
llít
ít ot t s k á lá n e lők
lő k e lőb
lő b b h e lye
ly e t . A d ön t ő k ér d és a z,
hogy a kisbirtok a maga belső szükségletein felül mit tudott
 p
 pia
ia cr a d obn
ob n i, egyá
eg yá lt a lá n s z á m ot t e v ő m é r t é k b e n t u d ot t -e h ozz
oz z á 
 já r u ln i a z e gyr
gy r e job
jo b b a n fe
feld
ld u zza
zz a d ó, e llá
ll á t a t la n r óm a i p le b s és a
m in d n épes ebb ha dser eg szük ségletein ek k ielégítés éh ez?16 ez?165 Az
utóbbi szükségletek jellemzésére elég annyit megemlíteni, hogy
az i. e. század első harmadában csak Massinissa numida király
négy alkalommal összesen kb. három millió modius160 gabonát
kü ld RómRóm á ba , illetve
illetve a Görögo
Görögors rs zágban és Macedó Macedónn iába n ha rcoló rcoló
római seregek élelmezésére.
Ha az itáliai kisbirtokon termelt gabona akár csak a római
szük ségletek
ségletek fedezésére
edezésére elégség
elégséges es lett volna
volna , aligha
aligha va llot
llot t a volna
volna
maga Cato is azt a Polybiostól (28,2.) Cicerón át167 a principatus

koráig168 hagyományos
rájának tekintette: Catonézetet,
Sapiensamely
cellámSzicíliát
penariamRóma
rei éléskam
publicae 
nostrae, nutricem plébis llomanae Siciliam nominabat,169
Mindenesetre tény az, hogy Cato birtokán gabonát csak belső
szükségletre termelnek, legfeljebb a fennmaradó felesleg eladá
sáról lehet szó (2, 7.).
A gabonatermelés háttérbe szorulására következtethetünk
közvetett úton egy ugyancsak hangsúlyozott Cato-féle szem

105 A helyi piacok szükségleteinek

szükségleteinek ellátásán túl Itá Itália
lia nem termelt 
gabonát; Rómába, a hadsereg számára a provinciák s a tengerentúli 
kereskedelem szállítottak, vö. Rostowzew, i. h. 128. 141. Polybios szerint 
(3, 91, 1.) a campaniai kikötők mindenekelőtt gabonát vesz vesznek
nek át a 
tengerentúlról.
1 c g  Mai mértékeg
mértékegysé ységbengben = kb. 250 000 hl = kb. 150 15000 vagonrako
vagonrako
mánnyal. Részletesen ld. N . A  A.. Maski
Maskin:n:  A p u n K ar th
tháá g ó u tols
tolsóó száza
százada.
da.  
 V. D. I . 1949, I I. 49 — 50. Összevetés céljából megem megemlítjü
lítjük,k, hogy
hog y Ath
Athén
én  
a IV . század
században
ban évi 400 000 hl gabonát iimportált mportált (Dem. 20, 31), Ci Cice
cero
ro 
korában a szicíliai adó (decuma)   évi 250 000 hl.
107 In Ver
Verr.
r. II/
II/II
II L l l .I I / I I . 5. pr
proo leg
legee Mami. 34.
108 Liv. 26, 40,
40, 1 5 - 6 . 33 33,, 442.2. 27,
27, 5, 3 - 5 .
1C9 Cice
Cicero
ro in Verr. II I I /I I . 5. — Hauler
Ha uler,, i. m. 4., joggal hivatko
hivatkozikzik rá,
hogy Cato a nyári munkákat, a gabonatermelés szempontjából legfonto
sabb időszaki munkákat, alig említi.

 
 54 -MARÓTI EGOX 

 p on t a la p já n , s ez a fá s ít á s .1
.1770 G a b on á t fők é n t ot t t e r m e ln e k ,
ahol nincs fa (vö. 6, 1.). A fásítási tendencia mellett ez a terület
viszont szükségképpen egyre inkább összezsugorodott, s csak
a feltétlenül szükségesre terjedt ki. Tény ugyanis, hogy a Cato-
féle mintabirtokon is foglalkoznak gabonatermeléssel, és Cato
elméleti tanácsokat is ad a termelés technológiai színvonalának
emelésére. Mindez azonban teljesen összhangban van Cato jöve
delmezőségi alapelveivel s azzal a régi igénnyel, hogy a gazda ne
adjon ld pénzt azért, amit a birtokon is meg lehet termelni.
A racionális művelésre vonatkozó tanácsai viszont a birtokon
 b
 bee lü li e lőá ll
llít
ít á s k if
ifiz
izee t őd ő v olt
ol t á t ig
igye
ye k e zn e k e lő
lőmm oz
ozdd ít a n i, s eg
e gy
 b
 bee n a zt isis,, h og
ogyy m in é l k is e b b t e r ü let
le t e n m e g le
lehh es s en t e r m e ln i a
szükséges mennyiséget.
Ezek szeri
szerintnt Catónál a k ü lö lönn bö
bözőző birt okt ípusok ffel elso
sorol
rolásá
ásá na k
egymá
egy má sut án jába n értékren di foko okozat zat oka t, a ha szszno
nosság
sság szemp on t

 já b ól mgi
gazdasá e gkérdésekkel
á ll
llaa p ít ot t s kfogl
á lá at lkozó
fogla k e ll róma
lá t n uinszerző
k ? rzők
sze —k Aáltaklába
é s őb
őbb
nb i,m inden
m e z ő-
esetre így értelmezték, amint az a Cato-féle lista idézésének
módjából kiviláglik. Varrónál (1, 7, 9.): Cato  . .  gradatim  . gradatim prae- 
 ponenss alium alio agru
 ponen agrum m meliorem dicit esse in novem discrimini- discri mini-  
bus, quod sit primus ubi vineae possint esse bono vino et multo . . . 
(vö. 1, 7, 10.) — Még nyomatékosabban Idfejezi Cato indítékait,
felfogását Plinius összegezése171: ille in agro quaestuosissimam 
iudicat vitem  . . . proxim
 pro ximee hor hortos
tos irriguos  . . . T ová bb i ér vn ek
tekinthető ebben a vonatkozásban Columella egy megjegyzése
(3, 3.). A különböző birtoktípusok, termelési ágak jövedelmező
ségéről folyó vitáról írva Cato és Varró korára hivatkozik mint
olyanra, amelyben vitán felüli volt a szőlő elsőrangú jövedelme

ző 3, 1 .6 , 3. vö.
vö. Varr
Varró
ó 1 ,2 3 ,7 . Pl
Plin
in.. N. H . 18 ,31. Colu Colum.m. 1 ,4 ,8 .  
17118, 29. vö. 16, 176. tertium locum ei   [se. sa
 s a l i ci ] i n ae
aest
stii mat
atii one r ur i s 
Cato adtribuit prioremque quarn olivetis quamque jrumenli aut j>rati-s.   Ld. Ld  .
még 176. j.

 
 CATO ÉS A „DE AGRI CULTURA” 55

zősége: uberrimum esse reditum vinearum.  E zt ig igyekszik

yekszik ő is ki
m u t at n i a m aga k orá n ak lehetőség
lehetőségeit
eit il
illetően
letően .1
.1772
Természetesen, ha meg akarjuk érteni Cato állásfoglalását,
értékelését, akkor mindig a tiszta és nem a bruttó jövedelemre
kell gondolnunk, s mindig tekintettel kell lennünk az egyes
termelési ágakhoz szükséges beruházásokra is. — A birtok-skála
mögött rejlő elgondolás megértését megnehezítette az, hogy a
szöveg
szö vegöösszef
sszefüü ggést
ggést ől elvoelvonn a t kozta t va , a közvet
közvet len előzm előzm én yek
től elszakítva szemlélték. A felsorolását közvetlenül megelőző
 pon
 p on t ok b a n (1, 5 —6.)
—6 .) C a t o a k ölt s é ges
ge s ga zd a s á g i fe
fels
lsze
zerr el
elés
és,, a t e r 
meléshez szükséges magas beruházások ellen hadakozik, a maga
alapvető hasznossági szempontjai alapján. Ebben az összefüggés
 bee n n y om b a n é r t h e t őv
 b ővéé lesz
les z a g a b on a t er m e s zt é s é r t ék el
elés
ésee m e l 
lett a másik sarkalatos probléma is, nevezetesen a különben
n agy nyom
nyom at ékka i, részl részletes
etesen en tá rgyalt olaj ült etvénynek , t ehát

az
ez aolajtermelésnek
term el
elési a negyedik
ési ág igényű helyre
— a ren dk gvaló
on dosbesorolása.
ívül go Hiszen
mu n ka mellett —
a legköltségesebb beruházást. Gondoljunk csak az olajpince, az
olajsajtoló felszerelés árára, szállítási költségeire.173 Láttuk,
hogy az olajszüret, olajsajtolás igen kényes, gondot, hozzáértést
igénylő munka, amit ezért Cato a lehetőség szerint igyekszik el
kerülni, s a kockázatot a vásárlóra, vállalkozóra áthárítani.
A Catónál olvasható előírások mutatják, hogy különösen sokat
árthatott az olaj minőségének a munkások hanyagsága, gondat
lan, lassú munkája. Márpedig az olaj tisztasága, frisseségének

 bgyors
 biz
iztt osít
os ítelvégzésétől.
á s a s z e m p on El
t já blehet
ól ig
igen
en s ok fü g ghogy
képzelni, a m ua nsajtolóberendezés
k a fol
folyy a m a t k e ll
llőő
szánd
sz ánd éko
ékoss megro
megrongálása
ngálása m ic icso
soda
da kár t okozha tott . Az ilye ilyesmivel
smivel

172 íd genus agricólationis maximé rei jamiliari conducere,  állapítja 

meg alapos mérlegelés, számítgatás eredményeképpen. Vö. még 3, 1, 3.
3, 2, 3.
173 22, 3. vö. Gummerus, i. m. 47. Industrie
Ind ustrie und Hande
Ha ndel,
l, P W -R E  
IX. 1453.

5G MARÓ TI EGOX 
  pe
 p e d i g Ca t o k or á b a n m á r s zá m oln i k e ll llee t t : e zé
zérr t k é n yt el
elee n k ü 
lönböző szerszámokból, alkatrészekből tartalékkészletet besze
rezni (3, 5.), ami magában is növeli az önköltséget, csökkenti a
hasznot. Az olaj tárolása is kockázatos volt; nem úgy a boré,
amelynek minősége, értéke évről évre emelkedik.174 Ha ehhez
még hozzávesszük, hogy azonos méretek mellett a szőlő az olaj-
ültetvénnyel legalábbis egyenlő jövedelmet biztosit egy-egy
szüret alkalmával,175 akkor menten érthetővé válik a szőlőnek
az ola
ola jült et vén y elé elé sorol
sorolása
ása a Cat o-féle listán.
listán. Tám ogat n i lá lá tszik
felfog
elfogás ás un ka t a z a körü lmén y is, hogy Plinius szint szint én a tak a rékos
 be
 b e r u h á zá s t fig
fi g y e le m b e v é v e lá t ja i n d ok ol
oltt n a k C a t o é r t é k e lé
léss é t :
ille in agro quaestuosissimam iuclicat vitem, non frustra, quoniam 
ante omnia de impensa ratione cavit  . . .17C
Tagadhatatlan, hogy Cato előírásai, ismertetései részleteseb
 be
 b e n , b e h a t ób b a n fogla
fog la lk ozn
oz n a k a z ola j t er m e s zt és s el
el,, -fe ld ol
olgg ozá
oz á s 
sal, mint a szőlőműveléssel, a bor kezelésével. Ennek alapján,
 pu
 p u s zt á n a t e r jejedd e lm e t v é v e a la p u l, a zt le lehh e t n e g on d ol
olnn i, h ogy
og y
az előbbinek nagyobb jelentőséget is tulajdonít, s a két terme
lési ág rangsorolása következetlennek tűnhetnék. Az olajterme
léssel kapcsolatos fejtegetések alapossága azonban azzal ma
gyarázható, hogy ez a művelési ág abban az időben a római
gazdák körében még viszonylag új jövedelmi forrásnak számí
t ot t ,1
,1777 sok pr oblém á t ok ozott ; épp ezek leküzdéséh ez és a fok fok ozot
ozot t
i n   piijQ.. X . h . 15, 77..Vetustas oleo taedium adfert, non item ut vino  . .  .
iijQ
quin immo invitat ad servandum blanda inveterati caries.
175 J. Hö
Hörl
rle,
e, i. mm.. 204
204.. sz
számí
ámítás
tásai
ai szerint
szerint..
170 N. H. 18, 29. S nyomban a következő (30.) pontban szerepel Cato 
gazdálkodási
gazdálko dási alapelvének összegezés
összegezése,
e, 1. fentebb 44. o. 136. j.^
177 Vö
Vö.. Ortli. i. h. 648. DDalm
almasso
asso,, i. m. 9. S Szergejenko
zergejenko (V. D
D.. I. 1952.
IV. 41.) döntő jelentőséget tulajdonít a közép-itáliai olajtermelés fellen
dülésében a 2. sz. első negyedétől megnyíló Gallia Cisalpina-beli piacnak.  
Meglátásai, az itáliai belső piac életszínvonalemelkedés állal előidézett  
igényeinek megnövekedésére hivatkozó T. Frankkel szemben, alapjában 
véve helyesek. Kérdés
Kér dés azonban, hogy nem kell-e még széles szélesebb
ebb összef
összefüggé
üggé
sekkel számolni, mint azt Rostovtzeff (C. A. H. VED. 644.) teszi Délos 
szigetén talált feliratok és itáliai eredetű bélyeges olajos- és boroshordó- 
töredékek alapján.

CATO ÉS A „DE AG1U CULTUBA” 57

nyereség biztosítá
biztosítá sá h oz k íván t Cat o segítsége
segítségett adni. A szőlészet-
szőlészet-
 hez borászathoz viszont régóta jól értettek Itália szerte,178 s
Cato nem akar olvasói előtt jól ismert, maguktól értetődő dol
gokat részletezni. Innét van leírásainak, utasításainak hézagos
sága, egyenetlensége: ott beszél részletesebben, ahol újat tud
mondan i akár a mu nk a techn ológiája,
lógiája, aká r a jöv
jövedelem
edelem biztosítá
biztosítá 
sá na k egyéb módszerei
módszerei t er én .17 .179 E zek et a ta ná csa it, tét eleit eleit
viszo
viszonn t kita rt óan ha ngoztat
ngoztat ja. Részben Részben ez ma gyar gyar ázza a mű 
vében fellelhető gyakori önismétléseket.
Az öntözéses konyhákért, gyümölcskertészet második helyre
sorolása ugyancsak nem igényel hosszas magyarázatot. Cato a
 b
 bii r t ok h e ly
lyéé n ek m e gvá
gv á la s z t á s a k or , a d ot t s á ga in a k m é r lege
le gell é
sekor eleve gondolhatott erre a jövedelmi forrásra. Hiszen a
városközelség, a jó közlekedés lehetősége,180 a jó vízellátottság181
különösen indokolt a szedés után gyors értékesítést igénylő
zöldsé
zö ldsé g- és
és fő
főzelék
zelék félék s gyü m ölcsök
ölcsök (8,2.)
8,2.) eset ében. A gyü m ölcs, ölcs,
a zöldség- és főzelékfélék
differenciálódási lehetőségeiről termesztése
képet kapunkfejlődésének
a későbbitávlatairól,
mező-
gazdasági írók műveiből. Nem is szükséges a különben igen
kézenfekvő, modern analógiákra hivatkozni.
Problematikus a füzes előkelő besorolása, bár az a birtok sok
rétű belső szükségleteinek kielégítését biztosította és sokoldalú
 jöv e d e lm i for r á s v o l t , 182 eze
ez e n k ív
ívüü l r os
osss z id ő e s e t én is l e h e t ővé
őv é
178 Éppígy az i. sz. 1. században, amikor meg a szőlészet van hanyatló
ban, Columella az ezzel kapcsolatos tudnivalókat ismerteti teljes részle
tességgel; jellemző, hogy terjedelmes fejtegetést szentel egy Cato korában 
kiválóan termő szőlőfajta (aminnium)   felújításának (3,7.), melyet  

Cato
(6, 4. 7,
még1. 10G,
— nyilv
nyilván
2.). án min
mintt közismertet
közismerte t — csak egy egyszerű
szerűenen megemlít 
179 Vö
Vö.. Szergejenko, uo. 1952, I V . 38 — 39. Jüngst-Thielseher,
Jüngst-T hielseher, i. h. 34. 
Különben Catót igen érdekelte ez a kérdés, jellemző rá, hogy még az  
Originesben is kit kitért
ért egyes vidékek leírásánál azok borhozamára, ld. 
fg. I. 43. = Varró
Varró 1, 2, 7. 7.
180 V ö . Var
Varró
ró,, 1, 2, 10. 1, 16, 3.
1811, 3. bonum aquarium,   vö. Plin. N. H. 19, 60.
182 L d. 6, 4. 9. 23, 1. 26. 31
31,, 1. 33, 5. 68. vö. Varró,
Varr ó, 1, 24, 4. 1, 25. 1, 31, 
1. Colum. de arb. 29, 1. 33, 5.

68 MARÓTI EGOX 

tette a házi munkaerő foglalkoztatását. Ezt a besorolást még

azzal sem magyarázhatjuk meg kielégítően, hogy telepítésére
minden, egyéb célra használhatatlan, vizes, ingoványos terület
 is alkalmas volt, és szinte minden gondozás, munkabefektetés és
 b
 bee r u h á zá s n é lk ü l s z olg
ol g á lt a t t a a le gk ü lö
lönn félé
fé lé b b n y e r s a n y a g ok a t .
Forrásainkban ugyanis nem találunk bizonyítékot arra vonat

kozólag,
ren dezkedett hogyvo valaki
lna be. kizárólagosan
volna Mo
Moderndern an aló salictum
alógi
giák
ák a lapj -típusú
lapján
án azonba
azonba gazdaságra
n joggal
joggal
feltételezhetjük, hogy a füzes telepítése és kitermelése nem csu
 p
 páá n igé
ig é n yt e len
le n , h a n em r op p a n t jöv jö v e d e l m e z ő m ű ve
veléléss i á g is v ololtt .
Cato tehát ebben az esetben is következetesen, jövedelmezőségi
elveinek megfelelően foglalt állást.— A gyakorlatban túlnyomó-
részt a két-három fő terményfajta előállítására koncentrált bir
toktípus volt az uralkodó. Kiderül ez a De agri cultura egyes
elejtett megjegyzéseiből, továbbá a régészeti leletekből is. Külö
nösképpen érvényes ez a megállapítás az arbustum  jellegű jó
szágra vonatkozóan, mint azt pl. a Nápoly környéki Boscoreale
mellett kiásott villa rustica  is is m u t a t ja .18.183
Feltehetően a salictum  esetéhez hasonló szempontoknak kö
szönheti előkelő helyét  p  pr
a raty/ty/m is. is. Leg
Legaláalá bbi
bbiss erre lehet k övet 
keztetni Columella indoklásából. Szerinte a régi rómaiak azért
 b
 bee cs
csüü l t é k m in d e n e k fe
fell e t t a r é t e t , m e r t n é lk ü l özh
öz h e t e t le n t a k a r 
mányt, szénát biztosít, szinte magától terem, alig kíván valami
munkát (2, 16, 1.). Cato is kiemelte, hogy a rét nincs úgy kitéve
az időjárás szeszélyeinek, mint a többi művelési ág; csekély rá
ford ítá st igényel, s egész egész éven á t h a sznot h a jt.1 jt.1881 Teh á t csu pa
ismerős szemponttal, gondolattal találkozunk. S ha visszagon
dolunk Plinius közlésére, hogy Cato a csekély befektetéssel el

183Szergejenko; Pompeji,  249 — 254. vö vö.. már Ortli, i. li. G48

48.. 657.
184  M a r cu s qui dem P or ci u s et i l la commemor
commemor avi
av i t, quod n ec tempe
tempesta
statiti bus  
adfli gerr etur ut aliae par tes
adflige tes r ur i s mi
mini
ni meque
meque sumptus egegens
ns pe
perr or nnis annos 
 pr aebe
aeberr et r edi tum
tu m n eque
qu e eum si mplmplii cem, cum
cu m eti am i n pa
pabu
bull o n on mi n u s  
redderet quam in faeno, 2, 16, 2. — A takarmány biztosítására Cato külön
ben igen gondosan ügyel, vö. 5, 8. 6, 3. 29. 30. 53. 54. 60. stb.

CATO ÉS A „DE AGRI CULTURA” 59

ér t ha sznot
sznot becsü
becsü lte a legtöbbre,
legtöbbre, a kk or m egért
egért jü k, h ogy ilyennek
ilyennek
tekintette  prc
 
a prcU
Uum  h ozad ék á t is.18
is.185
A silva caedua  — m in t n eve is m u t a t ja 186 — elsőso
elsősorbrb a n fa k i
ter m elésre
elésre szolgált
szolgált m int szerszám
szerszám -, ép ü let- és tü zelőf
zelőfa , va lam int
k ü lö
lönn böző gazda sá gi kellékek n yer sa n ya ga .18
.187 Az er dőből ki
 t er m elt18
elt188 fa a n ya g felha
felha sználásá na k számos m ódja szerepel
szerepel Cat ó-
nál, így a házépítésnél (14, 3.), gazdasági épületek elkészítésénél
(15. 21, 5. 31, 1.), mészégetésre (16.), szőlőkarónak (37, 3.); a
fölös tűzifát eladták, vagy faszénégetésre használták fel (7,1.
38, 4. vö. 55.).
Az ókori Itáliában különben a mainál lényegesen nagyobb
kiterjedésű erdők voltak. Ez jelentősen kihatott a félsziget állat
in. vadá ll lloom á n yán ak összetételé
sszetételére
re és
és méreteire,
méreteire, továb bá a ma inál
hűvösebb, csapadékosabb éghajlat kialakulására.
A Catónál — rendeltetésüknek megfelelően —  glandar
 glan daria
ia silv
silvaa 
néven szereplő tölgyerdők elsősorban a háziállatok — sertések,
ökr ök — ta ka rm á n yozásá
yozásá t szolgáltá
szolgáltá k,18
k,180 s ebből a szem pont ból
kerü ltek el elbí
bírálásra
rálásra . A li listán
stán igen
igen alant as szerepet ját szana k.
Ennek nyilván az a magyarázata, hogy az állattenyésztés első
sorban a latifundiális méretű legelőgazdaságban volt jelentős és
 jövv e d e l m e z ő. C a t o v is z on t e n n é l jóv
 jö jó v a l k is e b b t e r jed
je d e lm ű , in t e n 
zív gazdá lkodás t folyta t ó b irt okt ípu st t a rt sz szem
em előtt (c (c. 10
10, 1.1.
11 , 1 -).

5. Lá th a tt u k má r az eddig kifej
kifejtet
tet tek so
sorá
rá n is, h ogy a Cato-
féle birtoktípus nem csupán annyiban töri át az ún. oi&os-gazda-

185 Colum. 2, 2, 6. . . . Cato  . . .maximé reditum pralorum ceteris ante- 

 ponebat.
 ponebat . Plin. epist. 3, 19, 5. Palladius, agrie. 12, lő
186 V ö. lő.. De matéria cae- 
denda.
187 Különben az idősebb Pliniusnál Cato a szerszámfa szempontjából  
mint
mi nt elsőrang
elsőrangúú szaktekintély szerepel, ld. 16, 193.
188 A faki
fakitermel
termelés
és idej
idejére
ére ld. 17, 1. 31,
31 , 2.
189 Az ökrök takarmányozására évi 240 modiust ( = kb. 22 hl
hl)) számít,  
c. 60. vö. Colum. 6, 3. 11, 99.

60 MA R Ó TIE G O X 

ság — tehát a szükségleti gazdálkodás — kereteit, h o g y alap

vető célkitűzésének megfelelően piacra termel, hanem annyiban
is, hogy ugyanakkor piacra is szorul. Szükségletei elsősorban
különféle kézművesipari készítmények (szerszámok, gazdasági
felszerelések, berendezési tárgyak), nyersanyagok.190 Ezeknek
sokféleség
sokféleségee k ü lö
lönn ösen a zo
zokba
kba n a „fejezetek ben figyelhe t ő meg,
amelyek az olajültetvény és a szőlőgazdaság felszerelését ismer
 t et ik .1
.1991 — Segí
Segítsts égére si siet
et Ca to a k ezdő birt okosn a k t a n ácsa ival
ar ra vona t k oz ozóan
óan is,is, h ogy
ogy mit hol sze szerezhet
rezhet be a leg legccélszerű
élszerű bben.
 N e m s zá m ít v a m ost os t a z e b b e n a z i d őbe őb e n m á r ga zd a s á gi s ze m 
 p on t b ól is e g y h elle
el lenn is zt ik u s n a g y v á r os s zín
zí n v on a lá n á lló
ll ó R óm á t
 — a m e ly k ü lö lönn b e n r u h á za t i cik k e k k e l, b r on zá r u v a l (k
(kuu lcs , zá r ) ééss
kerámia-készítményekkel, valamint hordókkal, kádakkal, ekék
kel szerepel —, Cato listáján a következő javaslatokat találjuk
a beszerzési
beszerzési ffoorr á so sokr
kr a n ézve: Cal Caleses,, Mi
Minn tu rn ae: r uh á zati cikkek,
mezőgazdasági felszerelések; Venafrum: mezőgazdasági felszere
lések, tetőcserép, kötéláruk; Suessa: mezőgazdasági felszerelések
(csép, borona , sz szeker
eker ek), ola ola jsa jt oló bere n dezés; Ca pu a : érctá r-
gva k, --edén
edén yek, ola jsa jt oló beren dezések s t b.1 b.1992
A birt ok szükségletei
szükségletei elő előnn yö
yöss besz
beszerzési
erzési forr á saina k m egjelö egjelö
lésé
éséve
vell CCat
at o a m un ka m egj egjaa ví
vítá
tá sát , a ggazda
azda ság jjöövedel
vedelm m ező
ezőségét
ségét
kívánja előmozdítani. Figyelme mindenre kiterjed. Jellemző
m ódon az ek efa jtá k 193 m egválaszt ás án ál nem feledk ezik m eg
a talaj minőségéből adódó követelményekről sem.
A felsorolt szükségletek, illetőleg a beszerzésre adott tanácsok 
190 Ezek közül az egyik legjelentősebb rendszeres kiadás volt a boros
tartályok eldugaszolásának rögzítésére, tömítésére használt szurok be
szerzése, ld. Gummerus, Klio, i. h. 34.
1192
91 Í gAz
y elsősorba
elsősorbann a (13,
eredeti hely 10 —
5,13. 18 — 23. fejez
fejezetek.
2) szövegromlásának etek. ( .   .  fi
 f. i sci n ae G a mpa
mp a n i - 
cae f eam
ea m e u ti l es sun
su n t ■■■)   javítása szempontjából megszívlelendőnek 
látszik C. Brakman javaslata: ,, eame  reliquiae sunt adverbii fortasse  
npprime”  (Mnemos. 5, 1937, 318.).
193 16
161,1, 4. vö
vö.. V
Var
arró,
ró, 1 , 3 1, 5 . Co
Colu
lum.
m. 2 , 2 , 1 3 . 2 3 . PaPali liad
ad.. 3 , 2 5, 1 4 .  
illetve Cic. de sen. 53. Plut. Aem. Paul. 14. — A különféle ekefajtákra ld. 
Szergejenko: OnepKIi . . ., 40 sköv.

CATO ÉS A „DE AGKI CULTURA” 61

egyaránt amellett tanúskodnak, hogy a Cato-féle gazdaság élénk

kapcsolatban állt a városi iparosműhelyekkel. Látni való, hogy
az ipar ost evékenység már elv
elváá lt a há zi
ziipar
ipar tól
tól,, e téren is kialaku lt
az egyszerű árútermelés, differenciálódtak az egyes kézműves
mesterségek, sőt a mezőgazdasághoz szükséges eszközök előállí
tá sába n bizonyos helyi specspecializ
ializáá ló
lódá
dá ssa l is szám olni lehet
Lat ium és Cam pan ia vá rosa iban .1 .1994
It t t ehát a ké
kézműve
zművesmun
smun kána k már n em ooly lyan
an — külö
különben
nben
Catónál ugyancsak szereplő — kezdetleges formájáról van szó,
 mikor az iparos a m egr egr endelő há zában, birt oká n, anna k
n yers a n yagá bó bóll — esetleg részben an na k szerszá szerszá ma iv ival
al — végez
 b
 béé r m u n k á t v a g y s ze
zerr ződ
ződés és es m u n k á t . A lis li s t á n fe
fels
ls or olt
ol t h e ly
lyss é 
gek term elő előinek ese esetébe
tébenn már saját mű hely helyben, ben, saját an yag
 b
 ból
ól e lőlőáá llít
ll ít ot t r a k t á r k é s zle
zl e t e k k ia la k ít á s á r ól, k és z t e r m ék e k
ár uba bo boccsá tá sá ról van szó. szó.1195 Adva van t ehá t a mu nk am ego egoszsz
tá sna k, az á ru kész készlelett létr ej ejöttén
öttén ek olyan foka , a m el elyy az egy
szerű
sze rű ár ut erm elé eléss felt ét ele.1
ele.1996 Lá t h a t ó teh á t, h ogy a m ező ezőgaz
gaz
dasági és a kézműves munka differenciálódása és az áruterme
lés kialakulása kölcsönhatásban van egymással, hasonlóképpen
a mezőgazdasági és az ipari árutermelés is kölcsönösen feltéte
lezi és támogatja egymás fejlődését. Az egyik oldal meglétének
kimut at ása ily
ily m ódon egy
egyút
út ta l a másik kikialakulása
alakulása mell
mellett
ett is
szól. Az iparcikkek készletének felhalmozása állandó, rendszeres
keresletr e szám ít — a m ező
ezőgazda
gazda sá g ez
eztt csak b iztos jö
jövedelem
vedelem ,
racionális árutermelés mellett képes biztosítani.

6. A birt ok mu nk aer ő-gazdá lko

lkodá
dá sa is minden ben megf
megfel
elel
el
Cato jövedelmezőségi elveinek. Az idény- és alkalmi munkák 

194Hasonló következtelések vonhatók le a Plautusnál szereplő kézmű

vesek
vesek lis
listájából
tájából iis,
s, vö. Gumme
Gummerus,
rus, P W -R E I X . 114
11466 — 47.
195 Ld
Ld.. Gumme
Gummerus,rus, uo. 1147 — 48
48.,., ill. 1152 — 53.
190 An Annál
nál is inká
inkább,
bb, mert a mezőgazdaság korlátozódha
korlátozódhatik
tik arra, hogy  
csak feleslegé
feleslegétt viszi piacra, a kézműv
kézműves es azonban csaknem kizárólag   
eladásra termel, vö. Lencman V. D. I. 1953,111. 52.

62 MARÓTI EGON

elvé
elvégz
gzésé
ésére
re Cat o gyak
gyak ra n vesz
esz igénybe na pszám osoka
soka t, szerződé
szerződé
ses munkásokat, egyénileg és csoportosan egyaránt.197 Állandó
iparost tartam a birtokon nem kifizetődő. Irányelv: ahogyan
olcsóbb és eredményesebb a munkavégzés, azt a megoldást
kell választani.— A takarékosság szempontja nyilatkozik meg
abban az előírásban, hogy a szerződtetett iparost, napszámost,
földmunkást egy nappal se tartsák, tehát fizessék tovább a kel
leténél: cliutius eundem ne habeat die  (5, 4.).
A Cato-féle gazdaság állandó munkaerő-állományát a rab
szolgák alkotják. A mezőgazdasági árutermelés tehát a rabszol
gák m un ka erejének k iz
izsá
sá km án yolásá
yolásá n a lapu l.
l.1198 A kizsák m á n yo
yo
 lás kíméletlenségére következtethetünk már a rabszolgáknak
a birtok nagyságához viszonyítva feltűnően alacsony számából
is. A 240 kiterjedésű olivetum  m egmű
240 jugeru m ( = 60 hektár ) kiterjedésű egmű ve
ve 
lésére
lésére Cat o 1313 főt
főt ir á n yoz
yoz elő,
elő, a 100 ju
ju geru m ( = 25 hekt ár )
méretű vinia  céljaira elégnek tart 16 rabszolgát.
A rabszolgákkal, a gazdaság állandó munkásaival szemben
a nyereség
nyereség bizto
biztosítása
sítása a következetesen
következetesen érvényesítet
érvényesítet t kett ős alap

elvnek
el vnek megfel
nálása, megf elelő
elően
másrészt enazegyrészt
egeltartásukra
yrészt mu n kaszolgáló
erejük m költségek
inél t eljesebb
eljesebb kiha sz
lehetséges
mérséklése révén érhető el. Ez a kettős célkitűzés egy egész sor
nyilatkozatban, előírásban kifejezésre jut. Az egyik megfogal
mazás emlékeztet a birt
birt okvásá rlássa l ka pcsolat
pcsolat os m eggo
eggon dolásr
dolásr a :
cogitato, si nihil fiet, nihilo minus sumpius futurum,
futurum ,199 E n n e k
megfelelően, mikor a rabszolga beteg, kevesebb élelmet kap:
cum servi aegrotarint, cibaria tanta dari non oportuisse  (2, 4.).
A rabszolgatartó morálból fakadó igény ebben a tételben
foglalható össze: a rabszolga vagy dolgozzék, vagy aludjon.
Ez az elgondolás szűrhető le Cato előírásaiból, s így összegezi

197 1, 3. 4. 5, 4. 14. 34, 2. 144. 145. stb.

198 M. Webe
Weber,r, i. m
m.. 236. Orth, ii.. h. 650. Gummerus, K lio
lio,, i. h. 24. 
Westermann, PW-RE Suppl. VI. 693—694. s. v. Sklaverei.
199 39, 2. vö. fön
föntebb
tebb 46—
46 — 47. o. 140 — 142. j.

CATO ÉS A „DE AGRI CULTUKA” 63

felfogását Plutarchos is: vEdéi de fj Tigárreiv t i  t c o v  ávayy.aícov  

óbtoi röv őovÁov rj xa&evőeiv.200  Ha alaposan megdolgoztatták
őket, nem törik rosszban a fejüket.201
Gondosan ügyel arra, hogy a rabszolgák soha ne töltsék
dologtalanul, tehát — a gazda szempontjából — haszontalanul
az időt. Utasításokat ad rossz idő, esőzés alkalmára is (2. 3.
39, 1. 3.).
 N e m leh
le h e t fen
fe n n a k a d á s a k e d v e ző
zőtt le n i d őjá r á s m ia t t a s zü r e t i
előkészületek terén sem (23, l.).202
 Nem
 N em s zü n e t el a m u n k a a C a t o-féleo-fé le b i r t ok on a h os osss zú , s öt é t
téli napokon, estéken sem (37, 3.).
Az árutermelő gazdaság munkatempójától mi sem áll távo
labb tehát, mint a pásztorregény idillikus nyugalma. Cato rab
 szolgáá i e lőtt ismer et len a L ongos (3,
szolg (3, 4.
4.)) föl
öldm
dm ű vesei, p á szt ora i
számára oly kedves téli pihenés. A duritia  itt már csak a rab
szolgák élet- és munkakörülményeire jellemző, a gazdára nem
vonatkozik. Itt nem Catónak valami sajátos egyéni felfogásával
állunk szemben, hanem a rabszolgatartók körében magától
értetődő, elterjedt szemlélettel. Bizonyság erre, hogy hasonló
előírásokkal találkozunk a szelíd lelkű Vergilius mezőgazdasági
tan- (vagy inkább propaganda) költeményében is.203
A fentiek után már nem lep meg az sem, hogy a kultikus
hagyományok tisztaságát, a formális előírások betartását külön
 be
 b e n oly
ol y félt
fé lt é k e n y go
gonn d d a l, éb e r cen
ce n s or i s zi
zigor
gor r a l v i g y á z ó és h ir 

200 Pl
Plut
ut.. 21, 3. vö. Colu
Colum.
m. 1, 8, 11.
201 5, 2. opere bene exerceat: jacilius malo et álieno jjrohibebit.   vö. 5, 5.  
magái’a a vilicusra:  si
 s i hoc j aci et, mi n u s li bebi
bebitt ambu
ambull ar e et val
valeebit
bi t r ecti us  
et dormibit libentius.
202 Problematikus az eredeti szövegben a ,, quo
quom
m pl
pluu et”  elhelyezése, az, 
hogy pont vagy vessző álljon-e előtte. Ti. értelemszerűen vonatkoztatható  
az
Erreelőzményekre
legalább annyi ld. do
dolililehet
is, joggal a pi
pice
centur
ntur
hivatkozni,do
dolimint
li a plumbo vi
vinci
ncito
to  (39,
amit Mazzarino említ  
1.).
(2, 3. dolia lavato)   szövegkiadásában (Lipsiae 1962, ad 1. e.). Viszont pl.  
a sózott hal beszerzése rossz idő esetén nem történt volna meg?
203 Ge
Georg
org.. 1, 29 9 sköv. Vö. Mai Mai’óti
’óti E ., An
Ant.t. Tan 11, 19 64,
64 , 266
26 6 sköv.

.MARÓTI EGON
(34=
dető Catónál ilyen jellegű — a gazda szemével nézve olykor
há tr án yo
yoss — elő
előírások meg
megkerülés
kerülésére
ére is ta lálunk ú tm ut at ás oka t,
illetőleg a gazdasági érdekekkel, a hasznossági szemponttal való
egyeztetésre irányuló igyekezetet. Az ünnepnapok sem jelente
nek teljes mentesítést a munka alól, csak annyiban, hogy a napi
r obot ot „k ön n ye bb ” t evéken ység vált ja ffelel ((2,4.
2,4.)).2
.2004
Varró a rabszolgát beszélő szerszámnak: instrumentum vocale 
nevezi
neve zi,, megkü lönböz
lönböztet
tet ésül a csak értelmetl
értelmetlen,
en, ta go
golatla
latla n ha ngo
ngott
hallató igavonó baromtól (instrumentum semivocale) ,205 Catónál
ilyen jellegű elvont általánosításokkal nem találkozunk, kétség
telen azonban, hogy hasonló szemlélet hatotta át őt is. Erre mi
sem jellemzőbb, mint az, hogy az idézett, rabszolgákra, tehát
emberekre vonatkozó előírása lényegében mit sem különbözik
az ökrök, lovak és szamarak ellátásával kapcsolatos utasításai
t ól (138.).
138.).2206 Ugya n ez a r ideg ra cio
iona
na liz
lizm
m us n yilat kozik meg
 a rabszolgák élelemmel, ruházattal való ellátásában is. Láttuk,
hogy a rabszolgáknak, mikor betegek, tehát nem dolgoznak,
kevesebb élelmet kíván adni, mint különben. Hasonlóképpen az
ökrök, mikor nem dolgoznak, nem kapnak takarmányt, inkább
legelje
legel jenn ek,2
ek,2007 míg a neh ezebb t a vas zi szszán
án tá s idején a legjobb
minőségű szénát kapják (53.).
Hasonló megkötésekkel találkozunk  fami  
a familia
lia,,  — különben is
elég szűkös — élelmiszer- és boradagjának megállapításánál is
az évsz
évszakn
akn ak, a vég
végzett
zett mu nká na k ééss a mu nk akörülményeknek
akörülményeknek
m egf
egfelelően
elelően (56 —58.
—58.)). A born a k alig n evezh et ő ecetes lőre
lőre2208 m el
lett
lett nem bőkezű a rabszo
rabszolg
lgák
ák hoz az oolajf
lajfejada
ejada g megáll
megállapítá
apítá sán ál

1:01V
1Vö.ö. VVerg.
erg. Georg. 1, 276 sköv. ld. még Colum. 2, 22, 3. Plin. N. H . 
18, 40.
205 1, 1, 17. vö. vö . 2, 1, 11. Aristoteles,
Aristotele s, EtEth. h. Nicom
Nic om.. 8, 13. Polit.
Poli t. 1 , 4 .
200 V ö. Colum. 2, 21
bor21,, 5.
207 . . .  s
 sii n on la
labo r abn
abnni
ni , pasc
pa scan
an tur
tu r sa
satiti u s ,  54, 1.
208 N on po possu
ssunt
nt i ur e di ci vi na quae G r ae aecici de
deute
uterr i a app
appeellant, CCato
ato et  
nos lor
nos lor am, mace
macerr atis aqua
aqua vvii nace
naceii s, sé
sédd tamen
tamen i nte
nterr vi na oper
per ar i a nu
nume
merr an-  
tnr,  Plin. N. H. 14, 86. vö. Cato c. 104.

CATO
CATO ÉS A „D E A OKI CULTUKA”
CULTU KA” (5
(555

• sem: a lehu
lehu llott
llott , éret len, kevés olajt
olajt a r t a lm ú bogyó ju t ot t nek ik.20
ik.209
Ugyancsak érvényesül a parsimonia
 parsimonia   szempontja a rabszolgák
ruhaneművel való ellátásában: kaptak évente egy tunicát, két
évenként egy köpenyt és egy pár fapapucsot. A régi inget és
k öpen yt vissza
vissza k ellett
ellett adni, r ongy(pokr óc) óc) lett belőle.
belőle. H ogy másra
nem is lehetett már alkalmas, az bizonyos olyan körülmények
között, ahol a gyomlálás, a tövisbokrok nyesése, a tüske irtása
(2, 4.) ünnepi munkának számított.
S tudjuk, hogy voltak rabszolgatartók, akik még ezeket

a kiadásokat
szicíliai is igyekeztek
rabszolgafelkelés megtakarítani.
kitörésének Elég, ha
előzményeire az első
utalunk.210
Az ilyen
ilyen ta paszt ala tok vezett
vezett ek a zokh
zokh oz a részl
részletes u ta sítás ok
hoz, melyek révén Columella biztosítani akarja, hogy a vilicus
gondoskodjék megfelelően a rabszolgák ellátásáról, ne rövidítse
meg őket a maga hasznára (1, 8, 12. 18.), bánjon velük körül
t ek in t ően, ne k egvet len k ed jék feleslegesen
eleslegesen (1, 8, 16 — 17.
17.)), m er t
a kegyetlenség és kapzsiság okozta sérelem félelmetesebbé teszi
 őket: saevitia et avaritia laesi magis timendi sunt  (1, 8, 17.).
Catónál e tekintetben még csak igen kurta, általános rendel
kezéseket találunk: familiae
 famil iae ma
male
le ne sit, ne alg algea
eal,
l, ne esuria
esuriatt 
 pro noxa bon
(5, 1. vö. 142.); bonoo mod
modoo vindicet  (5, 1.). Cato maga is
tudatában volt annak, hogy a rabszolgák nagyon nehezen vise
lik el az igazságtalanságot.211 Pedig előtte még nem álltak vesze
delmes példák, az ő korában lezajlott itáliai rabszolga-megmoz
dulások, felkelések212 még kisebb méretűek, helyi jelentőségűek
voltak. Az óvatosság azonban nem lehetett felesleges. Erre
mutat az, hogy Plutarchos szerint (21,6) Cato igyekezett egve-

20Uoleae caducae . . . óleas tempestivas (unde minimum ölei fieri pol-  

eril).   . .
210 Ld. Diód. Sic. 34, 2, 10. 34. 38. vö. Maróti E., Ant. Tan. 3, 1956, 90.  
8, 1961, 180.
211 ser vi i n i u r i a s n i m i s aer
aer j r e fer
f eruu n t,   or. fg. 58.
212 19S-ban Setiában és Praenestében, Liv. 32, 26. 196-ban Etruriában,  
Liv. 33, 36. 185- 185-benben Apuliában, Liv. 39, 29, 8.

5 Cato: A f ö ld
ld m ű v e l é s r ő l

66 MARÓTI EGO>T

netlenséget sz
netlenséget szítani
ítani ra bsz
bszoolg
lgái
ái között
között , egyetért
egyetért ésük et gy gyaa n ak 
vással és aggodalommal figyelte.213
 N y i l v á n e n n ek a z e gy
gyee t é r t é s n e k , a fa n a t ik u s ös
össs zet
ze t a r t á s
kialakulásának megelőzése, megakadályozása érdekében tiltotta
ki a birtokról a keleti eredetű csillagjósokat, álomfejtőket és
más vándor prófétákat. A későbbi szicíliai felkelések példája
mutatja, milyen veszedelmes befolyásra tehettek szert azok
a javarészt szintén keleti származású rabszolgák körében.21'1
A rabszolgák osztályharcának azonban nem a szervezett fel

kelés,
okozhatott a fegyveres harc volt az egyetlen
a rabszolgatartóknak hanyag formája.
munkájuk, Komoly
a terméskárt
megdézsmálása is: neyleyentia servi vei rapacitas  (Colum. 1,
7, 5.).
S hogy a munka elvégzése nem ment éppen a Cato által meg
kívánt ütemben, arra a vilicusnak adott utasítások számos
 p on t ja a la p já n k öve
öv e t k e z t e t h e t ü n k (p
(pl.l. 2, 5. 5, 2 .). A n a g y i g y e 
kezet ellenére
ellenére is adódt a k h ián yo yossá
ssá gok, lema ra dások: quae
gok, quaeque
que fac-
fac - 
ta infectaque sient  (2, 1 .); si ei opus non apparet  (2, 2.) stb. Hát
rá l ta tt a a m un ká t a ra bsz
bszoolgák
lgák ki kimerülts
merültség égee (servos non valuisse)  
 is, valamint a rossz időjárás — erre hivatkozva mentegeti
a vilicus a lemaradást (2, 2.). Feltehetően a rabszolgák igyekez
tek is kihasználni minden lehetőséget, hogy könnyítsenek hely
zetükön. — A munkaeszközök kopása, rongálódása által okozott
mu nk akiesést
akiesést Ca to pó pótata lkatr észészek
ek besz
beszerz
erzésééséve
vell iigyekezett
gyekezett m eg
előzni, elkerülni. Erre alighanem gyakran szükség lehetett, hisz
a ra bszo
bszolg lgák
ák na k nem fű ződött érdekü k a szerszámok szerszámok kímél kíméléséésé
hez, éppen ellenkezőleg, akkor számíthattak egy kis rendkívüli
 p
 pih
ih e n őr e , h a a m u n k a il ilyy e n ok ok b ól s zü n e t e lt (v (vö.
ö. C olu m . 1,
8, 8.).
 N y il
ilvv á n v a ló
lóaa n ig
igyy e k e z t e k h oz
ozzz á p ót oln
ol n i s zű k ös,
ös , e gy
gyhh a n g ú é le
lel
l
m isz
iszer-el
er-ellát
lát m á n yukh oz is. E rr e mu ta tn ak az óóvatossági
vatossági el
előőírások,
213 Vö. 21, 7. Cato, 5, 4.  sci bi
bitt i n men
men te f omi l i a e qui d si t.
214 Vö.
Vö . Maróti E ., An t. Tan. 3, 1956, 86 sköv.

CATO ÉS A „DE AGRI CULTURA” 67

 p
 péé ld á u l a z ola j őr z é s é v e l k a p cs ol
olaa t osa
os a n (66
(66,, 1. 67, 2. 145, 2.).
A kenyérellátásnak a füge beérésétol számított módosítása is
 b
 bii z on y á r a h a s on ló m e g g on d ol
oláá s b ól e r e d (56
(5 6 .). — A n e m m e g 
felelő munkavégzéssel, az élelmiszer-dézsmálással kell magya
ráznunk a büntetések, fenyítések gyakori emlegetését. Állandó
témája ez a kortárs Plautus vígjátékainak is. Jellemző, hogy
a már jóval rafináltabb módszereket ismertető, ill. mérlegelő
Varró szintén csak abban az esetben kíván eltekinteni a rab
szolgák ütlegelésétől, ha jó szóval is megfelelő eredményt lehet
elérni (2, 17, 5.).
Ám ami a leglényegesebb, számolnia kell Catónak a rabszol
gák elkeseredésének radikálisabb megnyilvánulásával is, a szö
késsel: servos aufugisse  (2, 2.) !
A term elő mu nk a zavar ta lansá gát, jö jövedelmező
vedelmezőségét
ségét a késő
későbbi
bbi
mezőgazdasági írók (Varró, Columella) különféle kedvezmé
nyekkel, enyhítésekkel igyekeztek elősegíteni. Ezek a módsze
rek (pl
(pl.. a t öbb gy
gyerm
erm ekes ra bnők fefelsz
lszabadítá
abadítá sa) fel
eltá
tá rt ák a ra b
szolgatartó rend belső ellentmondásait, s a rabszolgatartás ke
ret einek fellazí
ellazítá
tá sá ra vezett ek. Az iily
lyenfél
enfélee ren dszabá lyolyokk alka l
ma zását sür ge gett
tt e a ra bsz
bszoolg
lgák
ák számá na k ccsö
sökkenése
kkenése is a hódí hódító
tó
háborúk elakadásával, a köztársaság korának végétől kezdve.
 Teh á t ha dás zat i okok, gazdas ági m eggo
eggonn dolások — s nem egy
egyes
es
filo
ilozó
zóffiai irá nyza tok, va gy éppen a keresztén ység ha tá sa — idéz
ték elő a rabszolgákra vonatkozó szemlélet, a velük szemben
alkalmazott bánásmód megváltozását. Mindezek az ideológiai
tényezők maguk is csak tünetei, következményei a rabszolga
tartó rend, a rabszolgatartáson alapuló római állam elmélyülő
válságának.
Cato kora azonban a rabszolgatartó gazdaság kibontakozásá
nak, fellendülésének ideje. Ilyen meggondolások ekkor még nem
merülnek fel, nem mutatkozik ok a kíméletre. A háborúk szinte
korlátlan bőségben ontották az olcsó rabszolga-munkaerőt Itália
és a gazdasági tekintetben nagy jelentőségű Szicília tartomány

6*

68 .MARÓTI EGON

számára. Jellemző
macedóniai hadjárata — bár
(i.e.ritka — példa
168.). A koraerre L. Aemilius
egyik Paulus
leghumánusabb
római politikusaként ismert hadvezér, aki állítólag csak Perseus
könyvtárát tartotta meg a hadizsákmányból a maga számára
(P lut
lu t . Aem il. P a u l. 82, 7 —8. comp
comp . 6.),
6.), a m olossu sok 70 t elepü
ele pü 
lését rabolta ki, dúlta fel, s 150 000 foglyot adott el rabszolgá
nak.215 Látjuk tehát, hogy a húmanitas  eszméje, amely a római
rabszolgatartók szűk felső rétegének belső ügye volt, jól megfért
a természettől rabszolgaságra születetteknek tekintett „barbá
rokkal”216 szembeni legbrutálisabb bánásmóddal is.

- - *

A hazai Cato-irodalom a század elején Szautner Zsigmondnak

,,M. Porcius Cato beszédeiről” szóló tanulmányával indult
(E P h K 26, 26, 1902
1902,, 849 —861).861). A szerző kísér letet lete t t et t Cat
Ca t o szónoki
szónok i
fejlődésének rekonstruálására. A beszédek nyelvének, stílusának
 jell
 je llee m zé
zéss é r e n é h á n y t a lá ló m e gá ll
llaa p ít á s s a l s zolgá
zol gá l, a cen
ce n s or b a n
mint politikusban szűk látókörű akadékoskodót lát. — Cato
alakjáról, írói egyéniségéről, illetőleg műveinek nyelvi, stiláris
sajátságairól később Borzsák István adott plasztikus jellemzést
ké t színesen
színesen m egírt,
egírt, összefo
sszefogl
glaa ló mu nk ájába n (A róma
róma i ir
ir oda lom.
lom.
 A világirodalom története I. 1944, 257 259. ill. A latin nyelv
szelle
szel leme.
me. Pa r t h en on t a n u lmá n yok 3.
3. 1942
1942,, 49 —51.).
51.). — A De agriagri
cultura-ból magyar nyelven mindeddig csak szemelvények lát
tak napvilágot, Szilágyi János György fordításában: Világiro
da lmi An t ológ iá i. 1952
1952,, 496 —500.500. (vö.
vö. Tör
Tör tén elmi olvas ókön yv
I. 1961, 181-82.).
Cato gazdasági nézeteit, tevékenységét a római mezőgazdaság
fejlődés
ejlődés én ek összefüggésében
összefüggésében k ét — egym á st ól ig igen elt érő felf
felfogá-
ogá-
215 Vö. H. Volksmann: Die Massenversklavungeti dér Eimoohner erober- 
ler 2Stadte in déri Ehellenisl.-röm.
16 V ö. Marót
Maróti Zeit.  g api
.:  A délosi r abszol
abszolg Mainz
ac és1961,
a k al27
alózk—odás.
28.   Ant. Tan. 9,
ózkodás.  
1962, 5.

CATO ÉS A „DE AGRI CULTUBA” 69

sú és értékű — áttekintés is tárgyalja. Szász Bélának „A római

földkérdés tört énet e I .” (Buda pest 1935) c. mun ká ja volta kép 
 pe
 p e n csa li a fa s is zt a n é m e t t ör t é n e t s ze
zemm léléle
lett z s á k u t cá já b a t or k ol
olll ó
irán yzat
yzat án ak n egat egat ív ta nulsága miat t érdemel érdemel el elma
ma rasztaló
említést. Annál nagyobb elismeréssel kell szólani Tornász Jenő
nek — a Parthenon tanulmányok 7. köteteként — ,.A római
földkérdés (A köztársaság)” címmel 1943-ban megjelent igényes,
lebilinc
lebi lincselő
selő összefo
sszefoglalásá ról. A mű a kora beli t u dom á n yos yos ir o
dalom legjavára támaszkodva, bár bizonyos modernizáló törek
véstől nem mentesen, de egészséges, őszintén demokratikus
szemlélettel tekinti át a római mezőgazdaság fejlődését, a kis
 bir
 b ir t ok os osz
os z t á l y s ors
or s á n a k a la k u lá s á t , a r a b s zolga
zol ga -m u n k a e r őr e
alapozott közép- és nagybirtok, valamint a latifundiális legelő-
gazdálkodás térhódítását. Különösen figyelmet érdemel szem
 pon
 p on t u n k b ól a z, a m it a C a t o á lt a l e lk é p zelt ze lt b ir t ok os
osrr ól ír (27.
(27 . 1.):
1.):
,,a föld
föld neki nem jelen jelen t otot t h ont , . . . ha nem kizár ólag a ter melés
egyik tényezőjét látja benne”.
Újabba n Trencsényi-
Trencsényi-Waldapf Waldapfel el Imr e t ö bb t an ulmá nyában
vizsgálta Catónak a Scipio-kör művelődési, nevelési eszményei
hez, valamint a görög irodalomhoz való viszonyát (1. föntebb
8. és 103. j.). — A jelen sorok írója a szicíliai rabszolgafelkelések
misztiku s ideoló
misztiku ideológiai
giai ind
ind ítéka it k íván ta közelebbről megvi
megvilágí
lágíta
ta ni
Catónak a jósokra vonatkozó tilalma alapján 1. föntebb 94. j.),
s adalékokka
adalékokka l szo
szolgált
lgált a ter ent iusi Adelph
Adelph oe k or(abeli
r(abeli a ktu alitásá 
nak kérdéséhez (vö. 42. j.).
 

ME GJ E GY
GYZZ É SE K A LATIN SZ
SZÖV
ÖVEGH
EGH EZ

Cato földművelésről szóló munkájából tartalmilag (vagy rit

ká bba n szó sz szerint)
erint) t öbb an tik író idéz (m inden ekelő
ekelőtttt Var r ó,
Plinius
Pli nius és Co Columell
lumella);
a); eeze
zeknek
knek az au ctoro
torokn
kn ak a tan úsá gai it t -ott
segg í tség
se tséget
et n yújtha tn ak a ccat
at ói mű sz
szööv eg
egének
ének a reko
rekonstr
nstr uá l ásá
hoz; ugyanígy a humanizmus kora óta szerzőnket gondosan
tanulmányozó filológusok coniecturái is. Ám az ókori testimo-

niumok s az újkori szövegjavítások

rendű jelentőségűek mind csak másod-harmad
Cato „De agri cultura”-jának a kiadásánál;
az elsőrendű feladat ama régi kézirat textusának mentői hite
lesebb helyreállítása, amely egyedül tartotta fenn a Cato-féle
művet a maga egészében a könyvnyomtatás koráig.
Ezt a kódexet (F =   F loren tinu s [MarciMarcian an us] deperditus),
amelynek a margójára és sorközeibe két régi kéziratból származó
varia leclio-'k  is kerültek, valaha a firenzei Szent Márk könyvtár
őrizte. Közvetlenül vagy közvetve több kéziratos másolat elő
képéül szolgált (apograp
(apographa:
ha: A =   P ar isi
isinn us 68
6842
42 A saec
saec..
X I I —XI I I ; a = Lo Londinen
ndinen sis M Mus.
us. B Brit.
rit. addit. 19 19..355 sae
saecc. XV;
c = CaeCaese
senas
nas Bibli
Bibliooth ec
ecaa e Mal
Malat at estianae 2424,,2 saec.
saec. XV; d =
Va tic
ticaa na e Bibl
Biblioioth
th ec
ecae
ae Ur bina s Lat . 1328 sae saecc. XV; f = F lo loren
ren 
tinu s Lau ren tian us 551,1,11 saec
saec.. XV; m — F lo loren
ren tin u s Lau ren tian us
30,1
30 ,100 saec
saec.. XI V; n = Nea po poli
litt a n u s Bibi. Nat . IV A 8 saec saec.. XV
XV). ).
A kódex eltér
eltér ő olvasa t a it 148
1482-
2-ben
ben A Angelus
ngelus P oli
litt ian u s a „„S
S crip t o-
res rei rusticae” editio princeps-ének (ed. Georgius Merula,
 Venetiis apud Nicolaum Jensonum, 1472) egy példányába
 jegg y e z t e b e (a m e ly „R é s S. 4 3 9 ” k ön y v t á r i s zá m m a l a p á r is i
 je
Bibliothéque Nationale tulajdona ma). Legutoljára Petrus
Vieto
ietorr ius t et t m ég köz
közzézé a firen zei „„liber
liber a n tiquissimu s etf
etfideli
idelissi-
ssi-
m us ” -ból t öbb olv olvaa sa tot a ma ga Ca t o—o—VVa rr o-féle „„DD e re ru st ica
ica ”

72 MEGJEGYZÉSEK A LATIN SZÖVEGHEZ

kiadásának (Lugduni apud Sebastianum Gryphium, 1541;

„Explicationes” 1542) a jegyzetanyagában. Azóta a kéziratnak
nyoma veszett. — Ott, ahol Politianus és Victorius ill. Politianus
és az apogra
apogra ph onok m ind va gy többségü többségü kben egya egya zon
zon olvasa
lvasa tr ól
tanúskodnak, biztosra vehető, hogy ez állott a Florentinus
Marcianusban is. Azon a néhány helyen, ahol a kezünkben levő
kú t fők vallom
vallom ás a n a gyj
gyjáá ból egyenlő
egyenlő súllyal
súllyal oszoszlilikk meg kü lön lön böző
böző
lectio-k között, az eredeti olvasat biztonsággal nem, legfeljebb
 b
 biz
izon
on y os va lós zín
zí n ű s é gge
gg e l r e k on s t r u á lh a t ó.
Cato ,,De agri cultura”-jának legkorszerűbb kiadása nemrégi
 b
 ben
en jejele
le n t m e g A. M a zza zz a r in o g on d ozáoz á s á b a n (Lip
(L ip s ia e 19G2).
19G2).
Ennek lelkiismeretes szövegmegállapítását vettük a jelen kötet
 b
 bee n l e n y om t a t ot t és l e for d ít ot t la t in t e x t u s a la p já u l . Azok
Az ok on
a helyeken, ahol a fordító egy-egv indokolt esetben Mazzarino
szöveg
szö vegéve
évell nem egyez egyezőő olvalva sa tot ültetet t át ma gyar gyar ra , ter 
mészetesen ez az olva sa t áll a lat in szövegben, szövegben, de szöveg szövegkr kr itika i
a ppar át usu nk jelzjelzii egyfelő
egyfelőll azt, h ogy honn honn an szárm azik a ké r dé
se
sess eltér ő lect
lect io.
io. m ásfelő
ásfelől azt, h ogy mi áll az a dot t pon t on Ma zza
rino kiadásában, valamint a codex Florentinus Marcianusban.
Cato „De agri cültüra”-ja a ránk maradt hosszabb latin pró
zai szövege
szövegekk legrégebbi
legrégebbike. ke. E m ellett
ellett tá rgyán á l fogva
fogva nem irodalmi
irodalmi
alkotá
alko tá s, hanem prakt ikus igényt igényt kielégí
kielégítőtő szakm un ka . így a filo filo
lógusok
ságg
sággal egy
al sem része a se
miképpen codex
sem Florentinus-nak
m összeegyeztet
sszeegy a megszokott
eztet h ető szóalak ja it és nlatin-
yelv
tani konstrukcióit is hajlandó hitelesnek tekinteni: kimondva
vagy kimondatlanul régies ill. szaknyelvi sajátosságokat lát
azokban. Cato jeles olasz kiadója nem áll messze ettől az irány
zattól (amelynek más kiváló kutatók mellett J. Svennung a kép
viselője: Annotationes criticae in Catonem: Eranos 32 [1934]
 1 —29; U nt ersuchu'ngen
ersuchu'ngen zu P allad ius un d zűr lateinischen F a ch 
und Volkssprache, Uppsala 1935). A Cato-kutatók egy másik
csoportja ezzel szemben rendesen elfogadhatóbbnak találja az
olyan szövegmegállapítást, amely a kézirati hagyomány egészen

MEGJEGYZÉSEK A LATIN SZÖVEGHEZ 7:i

szokatlan alakjait és szerkezeteit emendációval küszöböli ki;

ennek az irányzatnak a fő képviselői H. Keil (M. Porci Catonis
de agri cultura liber, M. Terenti Varronis rerum rusticarum libri
trés ex reeensione Henrici Keilii, vol. I fasc. 1, vol. II. fasc. 1,
Lipsiae 1882, 1894; M. Porci Catonis de agri cultura liber,
recognovit Henricus Keil, Lipsiae 1895) és G. Goetz (M. Porci
Catonis de agri cultura liber, post Henricum Keil iterum edidit
Georgius Goetz, Lipsiae 1922). Az itteni kritikai apparátus
ugyanakkor amidőn elsődleges célkitűzését, a legkorszerűbb (s
így mérvadó) szövegkiadástól való eltérések regisztrálását meg
valósítja, egyben más irányú hasznos tájékoztatással is szolgál:
az olvasó figyelmét felhívja azoknak a passzusoknak egy jó ré

szére,
sz ére, romlatlan
vagy a m elyekn
elyekn él vita tá rgya
formában adja-e, vaCato
jon
jon atextusát.
firenzei kódex r omlott
Mazzarino-nak az elveszett firenzei kézirat mentői hitelesebb
rekonstruálására irányuló vizsgálódásai megmutatták, hogy
a ,,De agri cultura” élén álló és szövegébe ékelt fejezetcímek
a kézira
kézira ti h a gyom
gyom án y öörökségei
rökségei lehetn ek a z editio prin ceps-ben eps-ben ;
e címeket tehát indokolatlan elhagyni a nyomtatott kiadások
 b
 baa n . Csa
Cs a k a feje
fe jezz e t e k s zá m ozá s a a z, a m in ek n in cs k é zi
zirr a t i a l a p ja ;
itt viszont a szövegkiadás kezelhetőségének praktikus szem
 p on t ja s zól a h a g y om á n y os ca p u t s z á m oz
ozáá s ok m e gt a r t á s a m e lle
ll e t t .

Sz.-K.S.
 

SIGLA

IN ANNOTATIONIBUS CRITICIS USITATA 

 F =   codex Florentinus Marcianus
deperditus
G  = G oe t z
 H =   Hörle
l a   = I u ccuu n dduu s
 K =   Keil
 M =   Mazzarino
 Merr =   Merula
 Me
 P =   P ont ede
edera ra
V =  Victorius
 

MARCI P OR CI CATO NI S

D E A G R I C U L TU
TU R A L I B E R

MARCUS PORCIU S C AT O

 A F Ö L D M Ű V E L É S R Ő L
 

Capita. I. Quo m odo agrum emi par á rique

Capita.
oporteat. H. Patris familiae officia. HE. Auctio-
nem úti faciat. IV. Príma adolescentia agrum
conser ere oport er e. V. Villám illám ru st ic icaa m út i
a edif
edificicaa t am ha beat. VI. Bubilia
Bubilia út i bene aedi-
ficata habeas. VII. Viliéi officia. VIII. Agrum
quibus loc locis ccoonseras. IX . De fu n do su bur ban o.
X. F ico
icoss q u o loc
locoo seras.
seras. XI . Sa lic
lictt a lo
locis a quosis.
XII . Quo m odo oole letu
tu m agri iug.
iug. CCXL instru ere
oport
opo rt eat . XII I. Qu o modouin ea e iug. iug. C instituere
oporteat. XIV. Quo modo uasa torcula cjuinque
iuga instruere oporteat. XV. Quo modo torcu-
larium et cellám oleariam parare oporteat.
XVI. In cella ella ole lear
ar ia quae opus sunt . XVII .
Vill
illám
ám a edificedificaa n da m si loc loca bis. XV I I I . De
maceriis aedificandis. XIX. Calcem partiario
locandam. XX. Materies quid anni tempestiua
est. X X I . To Torr cu lar ium si aed if ific
icaa re uoles.
uoles.
XXI I . In uasa ui uinaria
naria stipi
stipites
tes.. XXII I. Trapetum
quo modo concinnari oporteat. XXIV. Cupam
quo modo aedifices. XXV. Trapetum quo modo
aedifices. XXVI. Ad uindemiam quae opus sint
ut parent ur . XXVI I . Vinum Graec Graecum um quo m odo
fiat. XXVI II . Vua co c ta ut seruetur. seruetur. XX I X.
Vindemia facta ut uasa torcula subligentur.
X X X . Sementim ut fac acias.
ias. X X X I . Ole leas
as et
reliqua semina cum seres quo modo seras.

XX XI I . Sterc
Stercus
us ut diuid
diuidas.
as. XX XI I I . Bubus
 

Fejezetek: I. Hogyan kell birtokot vásárolni és szerezni.

II. A liáz urának tennivalói. III. Tartson kiárusítást.
IV. Kora ifjúságától kell a földet beültetnie. V. Legyenek
 jóll k ié p ít e t t ga zd a s á gi é p ü let
 jó le t e i. VI . L e g y e n e k jó l k ié p ít e t t
marhaistállóid. VII. A felügyelő' tennivalói. VIII. Hol,
mivel vesd be a földet. IX. A városhoz közel fekvő birtok
ról. X. Hol ültess fügét. XI. A füzest vizenyős helyre.
XII. Hogyan kell egy 240 iugerumos olajfaültetvényt fel
szerelni. XIII. Hogyan kell 100 iugerumos szőlőültetvényt

létesíteni.
XV. H ogyan XIV.kellHogyan lóhkell
sa jt olóh öt teljes
elyiséget
elyiséget olsajtolót
és ola a jpincétfelszerelni.
létesíten i.
XVI. Mire van szükség az olajpincében. XVII. Ha ki aka
r od adn i a birt okon az építkezést. XVII XVII I. A falkerítések épí
téséről. XIX. A mészégetés kiadása részes bérlőnek. XX.
Melyi
Mel yikk fá t az év melyik melyik szaká ban kell kell kivágni.
kivágni. X XL
Ha sajtolóhelyiséget akarsz építeni. XXII. Tartófák a
 bor
 b or s a jt óh oz.oz . X X I I I . H og
ogyy a n k elelll a z ol olaa jz
jzúú z ó m a lm ot
 be
 b e á ll
llít
ít a n i. X X I V . H og ogyy a n s ze
zerr k e ss z t e n g e lyt
ly t . X X V . H o 
gyan építs olajzúzó malmot. XXVI. Mit szükséges besze
rezni a szürethez. XXVII. Hogyan kell görög bort készí
teni. XXVIII. Hogyan kell az érett szőlőt eltenni.
XXIX. A szüret végeztével a sajtókat helyükre kell
akasztani.. XX X . H ogyan v es
akasztani ess.
s. XX XI . AAmikor
mikor az ola
ola j
fá t ééss a többi csemet ét ülteted, hogy
hogyan
an ültesd.
ültesd. XX XI I . H o
gyan oszd szét a trágyát. XXXIII. Lombot az ökröknek.
 

CATO CAVITA 

frondem. XXXIV. Ad oleam cogendam quae

 p
 paa r e s . X X X V . Vin e a e a r b or e s q u e u t m a t u r e
 p
 puu t e n t u r . X X X V I . Vi
Vinn e a u t cu
curr e t u r . X X X V I I .
Salictum ut suo tempore caedatur. XXXVIII.

De sementi
so. XL. De faci
facienda
enda
faba et. X X X I siligine
uicia X. DDee a gro r u bric
hordeo bricoo-
ubi
serantur. XLI. Quae segetem stercorent. XLII.
Quae mala in segete sint. XLIII. De uinea et
arboribus putatis. XLIV. De fornace calcaria.
XLV. Si ligna et uirgas non poteris uendere.
XLVI. Vbi tempestates malae erunt quid fieri
 p
 pos
osss it . XLV
LVJJ Ll. P e r u er q u a e fia fi a n t . XLV1LL.
Insitio uitis et aliarum rerum. XLIX. Ficos et
oleas alio m odo. L . Su lc lcoos qu o m odo fo fodia
dia s.
Ll.Vitibus sulcos propaginesque. LII. Olea quo
tempore putetur. Lili. De taleis oleagineis.
LIV. Seminarium quo modo fiat. LV. Harundo
quo modo seratur. LVI. Pomarium seminarium.
LVH . De u inea u et eter
ere.
e. LVJUJULLL. P r a t a qu o m odo
stercoorent ur . L IX. Vbi daps pr ofan at a éri
sterc éritt quid
fiat. L X. Pr opa gat io ol eae po pomoru
moru mqu e. L XI.
Quae diligentius propagari uoles. LXII. De foe-
nisiccia. L XII I. B u bu spa bu lum . L XIV. De lig
nisi lignis
domini.
do mini. LXV. Fa mili miliaeae cibibar
ar ia qu an ta dentu r.
L XVI. Vinum ffamil amilii ae quant um de detu tu r. L XVII.
P ulmen ta rium famil amiliae.
iae. LXVIII . Vestimen ta
familiae. LXIX. Bubus cibaria. LXX. Quo
modo ager colatur. LXXI. Quotplostra habere
opo
port
rt eat . L XXI I . Fu nem quam l ongum es se
oport eat . L XXI I I . De ole leaa collig
lligenda
enda . L XXIV .
Oleum
Ol eum uiride qu o m odo fia t . L XXV . Custodi Custodiss
et capu latoris offic icia.
ia. L XXVI . It em cust odis
qui in t orcula r io éérit rit officia.
icia. L XX V ll . Vasa
 

 A FÖLDM
FÖ LDM ŰVELÉ
ŰV ELÉSRŐ
SRŐLL 79

XXXIV. Mit kell az olajbogyó-szedéshez előkészítened.

X X XV . A szőlőt
szőlőt és a szőlő
szőlősk sk ert ben levő fá fá ka t idejében k ell ell
nyesni. XXXVT. A szőlőskertet gondozni kell. XXXVII. A
füzest idejében kell nyesni. XXXVIII. A vetésről.
XXXIX. A vörösagyagos földről. XL. Arról, hogy hol
kell babot, bükkönyt, fajbúzát és árpát vetni. XLI. Mi
tr á gyázza a földet. XL IL Mi gyengíti gyengíti a gabon gabon afö aföldet.
ldet.
XL II I. A sző szőlő
lőről
ről és
és a fut t a t ott szőlő
szőlőss fá kr ól. XLI V. A m ész ész
égető kemen céről. éről. XLV. H a nem tu dod eladn eladn i a fá t és
a rozsét. XLVI. Mit lehet csinálni, mikor rossz az idő.
XLVH . Mi t ört én jék t ava sszal. X I V I I1. I1. A szőlő
szőlő és más
egyéb oltása. XLIX. A fügét és olajfát más módon.
L. Hogyan csinálj levezető barázdákat. LI. Barázdák és
 b u jt v á n y a s z őlő
ől ő s zá m á r a . L H . M ik or k e ll n y e s n i a z ola
ol a jfa
jf a 
ültetvényt. LHL Az olajfacsemetékről. LIV. Hogyan
készüljön a faisko
készüljö faiskola.
la. LV.
LV. Hogyan kell
kell n ád at vetni. LVL
LVL Gyü 
mölcsfaiskola. LVTL A régi szőlőről. LVHI. Hogyan kell
a rétet trágyázni. LIX. Mi történjék ételáldozat bemuta
tása után. LX. Az olajfa és a gyümölcsfák szaporítása.
LXI. Aminek a szaporítását még gondosabban akarod
végezni. LXn. A szénakaszálásról. LXni. T a k a r m á n y
az ökröknek. LXIV. A gazda tűzifájáról. LXV. Mennyi
élelmet adjunk a háznépnek. LXVL Mennyi bort adjunk
a háznépnek. LXVH. Mellékételek a háznépnek. XLVIH.
A háznép ruhaellátása. LXIX. Az ökrök takarmánya.

LXX.
kérre Hogyan kell a LXXII.
van szükség. földet művelni. LXXI. Hány sze
Milyen hosszúaknak kell
a k öteleknek lelenn
nn iük. L XXH I . Az ola jbogyó
jbogyó sz
szedé
edésérő
séről.
l.
LXXIV. Hogyan készül a zöld olaj. LXXV. A felvigyázó
és a m eregető ten nivalói.
nivalói. L XXVI . Asajtolóhelyiségben
Asajtolóhelyiségben lev
levőő
felvigyázó további tennivalói. LXXVTI. Az olaj- és bor-

 
 CATO CA 1‘
1‘ ITA 
IT A 

uina ria et olearlear ia extoll

extollere.
ere. LXXV1I I. Dolia Dolia qu o
m odo imbua
imbua nt ur . L XXI X. Bubus m edic edicam en-
tu m. L XX X. Bős si aegrota aegrota re coeperit. L XX XI .
05 Boues ne pedes subt era nt . L XX XI I . Quo m odo
 bu
 b u b u s m e d ica
ic a m e n t u m d e t u r . L X X X I I I . P a n e m
depst icium
icium sic sic fa cito. L XXXJ V. Libu m hoc
m odo fa fa cito. L XX XV . P lacent a m sic fa cito.
L XXX VI . SpiramSpiram sic sic fa
fa cito.
ito. L XXXV I I. Scri- Scri-
70 plita m sic facit o. L XX XV I I I . G lobu lobu los
los sic fa ci
citt o.
L XX XI X. En c ytu m sic sic fa
fa cito.
ito. X C. Ern eum sic si c
fa cito. XCI. Spaer itam sic fa ci citt o. XCII . Votu m
 pr
 p r o b u b u s . X C I I I . S a u illu
il lu m s ic fa ci citt o. XC I V .
Pultem punicam sic facito. XCY. Graneam tri-
75 t ic
icea
ea m sic fa fa cito. XCVI . Amu lum lu m sic fa fa cito.
XC V n . Salem
Sa lem ccaa n didu
did u m sic facit o. XC XCVJLII.
JLII.
Gallina set anseres
Gallina anseres sic
sic far cito. XCI
XCI X.P
X.P a lu m bu m
recentem sic farcito. C. Aream sic facito. Cl.
F ru m en tő n e cur cu lio
lio nocea
nocea t. CII. Ole Oleaa si
80 fru ct u m n on fért . CD I. F ici
ici út i grosso
grossoss ten ean t.
CIV. Conu
Conu olu
olu olus in uin ea ne sit. CV. CV. Oues ne
sc
scabr
abr ae fian t. CVI.
CVI. Amu r ca axem un guito. guito.
C Vn . Vestiment
Vestiment a ne tiniae ta ngan t. CVJ ll. ll. Fici
Fici
aridae ut integrae sint. CIX. Oleum siin metre-
85 ta ni ad des. CX. Virga s mu rt eas út i seru es: item
aliud
ali ud genus.
genus. CXI. Si bouem
bouem au t a liam quad ru pe-
dem serpens
serpens momorderit. CXII. Bou Bou es ú ti
ualeant. CXIIT. Vinuin familiac per hiemem qui
uta tur. CXIV.
CX IV. Qui
Qui agera m a ri aberi
ab erit,
t, ibi
ibiuu i n um
90 gra ecum sic fa cito. C XV. Aqu a e m a rin a e con con -
cinn a tio.
tio. C XVI. Quo labra dolio
dolioru
ru m circumlinas
circumlinas
ut bene odora ta sint. CXVII. Vin Vin u m sisi u óíe íess
experiri duraturum sit necne. CXVIII. Vinum,
asperum quod érit, lene et suaue si uoles facéré,

 
  A FÖLD
FÖ LDMŰ
MŰVEL
VELÉSB
ÉSBŐL
ŐL 81

sajtó elrakás
elrakása,
a, L X X V m . H ogy
gyan
an kel
ke ll a hordó
ho rdóka
ka t fel
el
avatni. LXXIX. Orvosság ökröknek. LXXX. Ha vala
melyikk ökör megbetegedett . L X XX I . H ogy az ökr ök lába ü5
melyi
el ne kopjék.
kopjék. L XX XH . H ogyan kell kell az ökr ökn ek or vos
vos
ságott adni.
ságo adni. L X X X m . Dagaszto
Dagasztotttt kenyeret
kenyeret így csi sinálj
nálj..

LXXXIV.
így csinálj. Áldozati
LXXXVI. kalácsot így csinálj.
Fonott süteménytLXXXV.így Lepényt
csinálj.
L X X X V n . Scriblita
Scriblita -tort át így így csinálj
sinálj.. L XXXV H I. Gö Gömm b- 70
süteményt így csinálj. LXXXIX. ömlesztett süteményt
így csiná lj.lj. XC.
XC. Ka n csóscsós sü t em én yt így csiná lj. XCI. Gömb-
t ort á t így csi
csiná
ná lj.
lj. XCH . Fogadalom
Fogadalom ökr ökért . XCH I. Édes
felfú
elfú jta t így csiná
csiná lj.
lj. XCI V. P u n kásá t így csinálj
csinálj.. XCV. Bú -
zaká sá t így csiná lj. lj. XCVI. Kem én yít őt így csiná lj lj.. XCVH . 75
Sót így feh érít s. XCV JULI. T yú k ot és libát így t öm j. XC I X.
F iat a l gala m bot
bot így t ömj. C. C. Szérű
Szérű t így csinálj.
sinálj. Cl. A ga bo
nának ne ártson a zsizsik. CH. Ha az olajfa nem hoz ter
mést. Cin. Afüg efá n r a jta m a r a djon djon a gyüm ölölcs.
cs. CIV.
CIV. A sző- 80
lobén ne legyen hernyó. CV. A juhok ne legyenek rühesek.
CVL Olajhabbal kend be a kocsitengelyt. CVTJ. A ruhát
ne bá n t sa a m oly. CV CVULI. H ogy a z asza lt fü fü ge épségben
m a r a djon
djon . C IX. H a az ola ola jat m etr étésbe teszed. CX. H ogy 85
tegyél el mirtuszágat és más ehhez hasonlót. CXI. Ha
ökröt vagy más négylábú állatot kígyó csípett meg.
CXH. Hogy az ökrök egészségesek legyenek. CXIH. A ház-
nép télen ezt a bort igya. CXIV. Olyan birtokon, amely
a ten ger t ől t á vol esik,
esik, gör
gör ög bor t így k ell csiná lni. CXV. 90

„Tengervíz”
 be og ykészítése.
k en n i, h ogy il la t ú aCXVI.
j ó illa k legy Mivel
le gyen
en ek . Ckell
X V na. hordók
H a k i a szélét
k a r od
 p
 prr óbá
ób á ln i a b or t , h ogy
og y elá
el á ll-e,
ll -e, v a g y s em . C X V i l l . M it t e gy
gyéé l,
ha a fanyar borból enyhét és édeset akarsz csinálni.

6 Cato: A földművelésről

82 CATO CAPITA 

95 q. a. m. facias. C XI X. Vt odorem m a lu m exim a s

 de uino quid facéré debeas. CXX. Si uoles scire
uinum aquam habeat necne quid facéré debeas.
C XXI . V Vinu
inu m co couu m si uol
uoleses ffacéré
acéré q. a. m.
facias. CXXIX. Vinum concinnare ut aluum
100 bo
bonn a m faci
acias
as . C XXI I I . In uin u m mu st um
ueratri atri manipulum coicias ut bonam aluom
faci
acias.
as. C XXIV. Vinum a d aluum mouenda m quo
modo facias. CXXV. Si lentim seruare uis quid
facéré debeas. CXXVI. Oleae albae quo modo
105 condia n t u r. C XXVI I . Ole Oleamam alba m s ec ecun
un du m
uin dem iam si ú t i uis q. a. m. cond ias. CXXVII I.
Epitvrum album nigrum uarium q. a. m. ex
oliuis facias. CXXIX. Mustum si uoles totum
annum habere quid facias. CXXX. Mustacios
110 quem ad m odu m faci facias
as . C XX XI . Vinu m con con 
cinn ar e a d lolott ium si diff
difficicile
ile em itt it uissic
uissica.
a.
CXXXII. Vinum ad ischiacos concinnare.
CXXXIII. Vt canes interdiu conclusos habeas
ita ut n oct u ac acrio
riores
res si
sint
nt . C XXXIV . V Vinu
inu m
115 mu r t eu m q. a. m. ffaa cér é debea s. C XX XV . Ad
tormina et si aluos non consistet: si taeniae et
lumbrici molesti erunt: quid facéré debeas.
C XXXVI . Ad dvsp dvspepsi
epsiamam et stranguriam.
CXXXVÜ. Si habitationem delutare uis.
120 C XXXV I I I . Ar ea m qu o m odo ffaci acias
as . C XX XI X.
Vt ligna amurca spargantur. CXL. Piro florenti
ut dapem pro bubus facias. CXLI. Dapem quo
modo facias. CXLII. Propagatio pomorum.
CXLIII. Ante quam messem incipias ut porcam
125 pr a ec
ecida
ida n ea m fac
facias.
ias. C XLI V. Quem a d modu m
tunicas ceterasque rés et ubi emas. CXLV.
Politionem quo pacto redemptori dare debeas.

 A FÖ
FÖLD
LDMŰ
MŰVE
VELÉS
LÉSEE ÖL 83

C XI X. Mit kel
kelll ten n ed, h ogy a rossz
rossz szagot eltá vol
volítsd
ítsd 95
a borb
borb ól.
ól. C XX. H a meg a ka rod tu dni, va n -e ví
vízz a borban ,
 vagy sem. CXXI. Ha kós i bort akarsz csinálni, hogyan
csináld. CXXII. Bor készítése, amely a gyomrot tisztítja.
C XXI I I. A mu stba d obj egy ma rék feket e hu n yoyort
rt , hogy 100
a gyom r ot rendbe ho
hozz
zza.
a. C XXIV. H og
ogya
ya n cs
csinál
ináljj ha sh ajtó

nak való bort.

eltenni. CXXVI.CXXV. Mit kell
Hogyan kellcsinálnod, ha lencsételtenni.
zöld olajbogyót akarsz
C XXVI I. Zö Zöld
ld olajbogyót , ha szüret u tá n ak a rod fogvaogva sz- 105
tani, hogyan tégy el. CXXVIII. Olajbogyó-befőttet zöld,
fekete, tarka olajbogyókból így csinálj. CXXIX. Mit tégy,
ha egész éven át elálló mustot akarsz. CXXX. Hogyan
csiná lj mu st osk a lá csot. C XX XI . Bor készítése vizelet 110
kihajtásá
kihaj tásá ra, ha a hól
hólyag
yag nehez
nehezen
en boc
bocsá
sá tja ki
ki.. C XXXI I. Bor
készz í tése derékz
kés derékzsábáso
sábásokk számára. C XXXI II . Na ppal ta rtsd
zárva a kutyákat, hogy azután éjjel vadabbak legyenek.
C XXX I V. H ogyan kell m irt u szbort ccsi siná
ná lni. C XXX V. Mit 115
kell csinálnod hascsikarásra, hasmenéskor, a bélférgek,
a giliszták által okozott bántalmak ellen. CXXXVI. Rossz
emésztésre és nehéz vizelésre. CXXXVII. Ha a lakást ki
a ka rod ta pa szta ni. C XXXV I I I . H ogyan készü lj ljön
ön a szérű
szérű 120
CXXXIX. A tűzifát olajhabbal kell bepermetezni. CXL.
Körtefavirá gzásk or mut ass be ételá ldo ldozat
zat ot aazz ökr ökér t.
CXLI. H o gyan mut ass be ételáldozatot
ételáldozatot CXLII. A gyü gy ü m öl
ölccs
fák szaporítása. CXLIII. Az aratás megkezdése előtt
előzetes
előzetes á ldoza t k én t diszn ót á ldozz
ldozz.. C XLI V. H ogya n és 125
hol vásárolj tunica-t és egyéb dolgokat. CXLV. Hogyan
kell kiadnod vállalkozónak a művelést. CXLVI. Hogyan

6*

84 CATO OAPITA 

CXLVI. Vinea m red em pt ori pa rt iario xi

xit des.
des.
CXLVn. Vt boues feriis iungere tibi liceat.
130 CXL VIÜ . Quem a d m odum lucum conlucar e
debeas. CXLIX. Si fodere uoles altero piaculo
quid facéré debeas. CL. Si agrum lustrare uis
 qu id fa cér é debea deb eas.s. CLI. Vilici
Vilici offi
officia.
cia. CLIL
Vilic
ilica e of offi
ficia.
cia. CLI II. Le x oleae legun legun da e.
135 CL
CLIV.IV. Lex Le x olea
olea e fa
fa ciun da e. CLV. L ex oleae
 pe
 p e n d e n t is . C L VI.
VI . L e x u iiii
ii ii p e n d e n t is . C L VI
VIII .
Lex uin o in dolii doliis.
s. CLVHL Lex p a bu lo loc loca n do.
CLIX. De fructibus ouium uendundis. CLX.
Cupressum quo modo seras. CLXI. De scopis
140 uirgeis. CLXIL De uino faecato. CLXIII. 
Vinum emptoribus quo modo metiaris. CLXIV.
Per hiemem aquam de agro depellere. CLXV.
Brassicaa qu ot medica
Brassic medica men ta in se h abeat.
CLXVI. Aluum si uoles deicere quid facéré
145 debea s. C L XVIL Int
In t er t rigin i si
si u ia ibis
ibis rem e-
dium. CLXVin. Luxum ut excantes. CLXIX. 
Asparagus quo modo seratur. CLXX. De sal-
sura ofellae puteolanae.

 A FÖLDM
FÖL DMŰV
ŰVELÉ
ELÉSR
SRŐL
ŐL 85

adj ki szőlőültetvényt vállalkozó részes bérlőnek. CXLVH.

A z ökrö
ökröket
ket ün nepna po ponn iiss be sz
szabad
abad ffoo gno
gnod.
d. C XL Vm .
H ogya
ogya n kel
kelll ligetet
ligetet r itk ítn od. C XL IX. H a fá t akar sz 11330
kiásni, m it kell t enn ed a má si sikk engesz
engesztelő
telő áldoz
áldozaa tt al.
CL. Mi
Mitt kel
kelll t enn ed, ha a szá n tóftófööldet tiszt ító á ldo
ldozat
zat 
tal akarod körüljárni. CLI. A felügyelő tennivalói. CLII.
A felügvelőné tennivalói. CLUL Megállapodás olajbogyó
 szedésér e. CLI V. M Megá
egá llap odá s ola olajüt
jüt ésr e. CLV. M Megálla
egálla - 133
 p
 pod
od á s a fá n l e v ő ola
ol a jb ogy
og y ór a . C L VL M e gá lla
ll a p od
odáá s a t ők é n
levő szőlőre. CLVII. Megállapodás hordóban levő borra.
C L Vm . Meg
Megállapo
állapodásdás téli lege
legelőlő kiadásár a. CL IX. A juh ok
haszonbérbe adásáról. CLX. Hogyan ültess ciprusfát.
C L XI. A vesszősepr
vesszősepr ű kr ől. CL XII . A sep r őbő őbőll készü lt bor - 140
ról. CLXIH. Hogyan mérd ki a bort a vevőknek. CLXIV.
A víz
víz lev
leveze
ezetése
tése t élen a fföl öldek
dek r ől. CL XV
XV.. H á n yfyféle
éle gyógyító
ha tása van a ká po posztán
sztán ak . CLXV
CLXVL L Mit tégy, ha a gyo gyom m rot
ki a ka rod t isztít an i. C L XVII . F eldörzs öl ölődés
ődés ell ellen
en va ló 11445

orvosság utazáskor.CLXIX.
mot ráolvasással. CLXVTH. Hogyan
Hogyan kellgyógyítsd
spárgát avetni.
fica
CLXX. A puteoli-i módra eltett hús besózásáról.

Praef. E st i nterdu m praestare

praes tare mercatur
mercatur i s
rém quaerere, nisi tam periculosum sit, et item
 fenerari, si tamethonestum
sic habuerunt ita in legibus sit. maiores nostri
posiuerunt:
fur em du pli condemn ar i, fenerafenera torem quadr upli. upli.
qua n to peio
peiorem
rem ciuem existima
existima rint fenerafenera torem
quam furem, hinc licet existimare. 2. et uirum
 b
 bon
on u m q u om la u d a b a n t , it a la u d a b a n t : b on u m
agricolam bonumque colonum; 3. amplissime
laudari existimabatur qui ita laudabatur.
mercatorem autem strenuum studiosumque rei
quaerenda e existimo,
existimo, ueru m, ut supr a dixi, dixi,

 p
 pe
ete ruiri
icu
ic u los
lofortissimi
s u m e t caetla m it osu
os u mstrenuissimi
milites . 4 . a t e x agignun-
gr icol
icolis
is
tur, maximeque pius quaestus stabilissimusque
consequitur minimeque inuidiosus, minimeque
male cogitantes sunt qui in eo stúdió occupati
sunt. nunc, ut ad rém redeam, quod promisi
institutum principium hoc érit.

I. Quo modo agrum emi par ar ique oport

oport ea t

1. P ra edium qu om par ar e cogita bis, sic

sic in
animo habeto: úti ne cupide emas neue opera
tua parcas uisere et ne satis habeas semel
circumire; quotiens ibis, totiens magis piacebit
quod bonum érit. 2. uicini quo pacto niteant,

Előszó. 1 
 N éh a e l őn y ös e b b v oln
ol n a k er e s k ed és ú t já n
va gyon t sz
szerez
erezni,
ni, ha csak an nyi veszéll
veszéllyel
yel nem jár na , és
ugyanúgy uzsoráskodni is, ha ez valamennyire is tisztes

ségges
sé
rög
rögzí vo
volna
zítet
tet lna ,. Ehlődeink
ték lődeink
ogy azt t a rtkétsz
a t olvajt ott ákeres,
kétszereéss, törvén yei
yeikben
az u zso
zs kben
orá st n2égy
ú gy
 szere
szeress bírsággal kell kell sújta ni. E bb ől meg lehet lehet ítélni,
ítélni, m en n yi
vel rosszabb polgárnak tartották az uzsorást, mint a tol
vajt. 2. Amikor pedig egy  eg y   derék embert dicsértek, így di
csért ék : dderék
erék föföldm
ldm ű ves, derék gazda .3 3. Ú gy ta r tott á k,
hogy ez a legnagyobb dicséret annak, akit így dicsértek.
A ker esked őt szo szorgalm
rgalm asn ak és a vagyons vagyons zerzésben serén y
nek tartom ugyan, de az — mint már említettem — ve
szélyes és kockázatos. 4. Viszont a földművesek közül
kerülnek ki mind a legedzettebb férfiak, mind a leg
kitartóbb katonák, övék a legtisztesebb, legállandóbb, a
legkevésbé irigyelt fogla ogla lkozás , s a legkevésbé helytelen
gondolkodásúak azok, akik ezt a foglalkozást űzik. Most
 p
 pee d i g, h og
ogyy r á t é r jek
je k t á r gy
gyaa m r a , e z leg
le g ye
yenn a be ve
veze
zett é s e
annak, aminek
aminek elő előadásá t ter vbe vett vett em.

I. Hogyan kell birtokot vásárolni és szerezni

1. Amik or bir t ok sz
szerzé
erzésére
sére go
gond
nd olsz, ezeket
ezeket ta rt sd

eszedben: ne légy mohó aésvásárlásban,

ságot a megtekintésére, ne elégedj nemeg
sajnáld a fárad
azzal, hogy
egyszer körüljárod; ahányszor odamégv, egyre jobban
tetszik az, ami jó. 2. Figyeld meg, milyen módban élnek 

88 CATO 1.

id aiiimum aduertito: in bona régióné bene

nitere oportebit. et úti eo introeas et circum-
spicias, úti inde exire possis. úti bonum caelum
habeat; ne calamitosum siet; solo bono, sua
10 uirt u te ua leat. 3. si po
pott eris, sub r a dic
dicee mont is
siet, in ineridiem spectet, loco salubri; opera-
riorum copia siet, bonumque aquarium, oppi-
dum ualidum prope siet aut maré aut arnnis,
qua naues ambulant, aut uia bona celebrisque.
15 4. siet in his agris, qui n on sa epe dom in os
mutant: qui in his agris praedia uendiderint,
eos pigeatuendidisse. úti bene aedificatum siet.
 caueto alienam disciplinam temere contemnas.
de domino bono coloiio bonoque aedificatore
20 melius emet u r. a d uillam
uillam cu m u enies, u idet o
uasa torcula et dolia multane sient: 5. ubi non
erunt, scito pro ratione fructum esse. instru-
menti ne magni siet, loco bono siet. uideto
quam minimi instruinenti sum ptu osusque age agerr
25 n e siet. 6. scito iidein
dein agr u m qu od homin em ,
quamuis quaestuosus siet, si sumptuosus érit,
relinqui
rel inqui non mú ltú m. 7. pra ediedium
um qu od pprimu
rimu m
siet, si me rogabis, sic dicam: de omnibus agris
optimoque loco iugera agri centum, uinea est
30 pr ima , ssii uin o bon o et m u lt o est ; secun do loc
locoo
hortus irriguus; tertio salictum; quarto oletum;
quint o pra tu m ; sex sexto
to ccam
am pus ffru ru men ta rius;
septimo silua caedua; octauo arbustum; nono
glandaria silua.

1 I S  aut maréI u : si aut maréF M 17 eos

  Gronovius:
G ronovius: 
quos F M 30  si uino bono et multo G :  uel si  
uino multo F M

9>

 A FÖLDMŰ
FÖL DMŰ VEL
VELÉSRŐ
ÉSRŐ L 89

a szomszédok: jó vidéken jó módban kell lenniük; s úgy

lépj be és úgy nézz körül, hogy azután ki is tudj jönni
onnét. Legyen kedvező az éghajlata, ne fenyegesse elemi
csapás, legyen jó talaja, saját jó tulajdonságai tegyék
értékessé. 3. Lehetőleg hegy lábánál feküdjék, délnek
nézzen, egészséges vidéken; munkás bőségesen legyen, meg
 j jóó v í z t á r oló;
ol ó; le gye
gy e n a k öze
öz e lb e n n a g y ob b vá r os
os,, t e n ger
ge r v a g y
folyó, amelyen hajók közlekednek, vagy forgalmas jó út.
4. Olyan
Olyan földek k özöt özöt t t er ü lj
ljön
ön el, m elyek
elyek r itká n cserélnek
serélnek
gazdát: aki ilyen helyen eladja birtokát, fájó szívvel adja
el. Legyen jól ellátva épületekkel, óvakodj oktalanul
lenézni a más tapasztalatát. Az olyan birtokostól, aki jó
gazda és jó építkező, jobb a vétel. vétel. Am ikor odaérsz
odaérsz a ga zda 
sá ghoz,
ghoz, n ézd meg, va n -e sok sok s a jtoló és h ord ó, ó,11 5. mert
 ah ol nin cs, ta rt sd eszedben,
eszedben, h ogy enn ek megfel
megfelelő
elő a term és
is. Ne kívánjon nagy felszerelést, jó helyen feküdjék.
Vizsgá
Vi zsgá ld meg, hogy a lehet ő legkisebb felsz
felszerelést
erelést igényelje,
igényelje,
és ne legyen költséges. 6. Jegyezd meg, hogy a föld olyan,
min t a z em ber: bá r ha sznot
sznot h ajt, de ha költséges,
költséges, nem
sok ma ra d belő belőle.
le. 7.
7. H a azt k érded tőlem
tőlem , m elyik
elyik a legjobb
legjobb
 bi
 b i r t ok , í g y fe
fele
lele
lekk : 100 iu ger
ge r u m , a m e ly
lyee n m in d e n fa jt a
föld
föld van , s a legjobb helyen fekszik; első a szőlő szőlő,, ha jó bor t
és sok sok b ort t erem , m ás odik a z önt önt özéses
zéses k on yha ker t,
harmadik a füzes, negyedik az olajfaültetvény, ötödik
a rét, h a todik a ga bona föld, öld, het edik a lom lom ba dó erd ő,2
nyolcadik a futtatott szőlős erdő, kilencedik a makkos
erdő.3

90 C’ATO

II. Patris familiae officia

2. Páter familias, ubi ad uillam uenit, ubi

larem familiarem salutauit, fundum eodem die,
si potest, circum ea t; si non eodem die, at postri-
die. ubi cognouit, quo modo fundus cultus siet,
5 opera
opera que qu ae fa
fa cta infecta
infecta qu e sient,
sient, postr
postr idie
eius diei uilicum uocet, roget quid operis siet
factum, quid restet, satisne temperi opera
sient confecta, possitne quae reliqua sient
confic
onficere,
ere, et quid fa
fa ct u m uini, fru m en ti aliaru m-
10 que rer um omn ium . 2. u bi ea cognouit
cognouit , ra tionem
inire oportet operarum, dierum. si ei opus non
apparet, dicit uilicus sedulo se fecisse, seruos
non ualuisse, tempestates malas fuisse, seruos
au fugisse, opu s pu blic
blicuu m ef
effe
feccisse. u bi eas
 15 aliasqu e cau
cau sas m u lta s dixit , a d ra tionem
operum operarumque uilicum reuoca. 3. cum
tempestates pluuiae fuerint, quae opera per
imbrem fieri potuerint: dolia lauari, picari,
uillam purgari, frumentum transferri, stercus
20 foras efferri, stercilinum fieri, semen purgari,
funes sarciri, nouos fieri, centones, cuculiones
familiam oportuisse sibi sarcire; 4. per ferias
 pot
 p ot u i s s e foss
fos s a s u e t er es t e r ger
ge r i, u ia m p u b lica
li ca m
muniri, uepres recidi, hortum fodiri, pratum
25 pu r gar i, uir gas uinciri, spina s ru n car i, expinsi expin si
far, munditias fieri; cum serui aegrotarint,
cibaria tanta dari non oportuisse. 5. ubi ea
cognita aequo animo sint quae reliqua opera

sint, curare úti perficiantur. rationes putare

2 5 operaque quae l u :  opera quaequeF M 27  
ubi ea K :  ubiF M

 A FÖLDM
FÖ LDMŰV
ŰVEL
ELÉS
ÉSRŐ
RŐL
L   91

II. A ház urának tennivalói

2. Mihely
Mihelytt a ház ur a1 a gazdaságba érkezett és ü d vö
zölte
zö lte a h ázi ist en t ,2 járja, körü l a bir t okot még a znap — ha
lehe
ehet, t, ha nem aznap, hát m ásnap. A Am m int m egtuegtu dta , h ogyan
gyan
művelték meg a birtokot, mely munkákat végeztek el és
m elyeket
elyeket nem, a következő na pon pon h ívja
ívja m agáh oz a felügye
lőt, kérdezze ki, mit fejeztek be, mi van hátra, idejében
elvégez
elvé geztékték -e a m un ká lat oka t, be lehet-e fej ejezni
ezni a m ég há tr a
levőt, mennyi bort, gabonát és más egyebet termeltek.
2. Hogyha ezt is megtudta, vegye számba a végzett mun
ká ka t ééss m u nk an ap oka t.3 H a nem lát lát elé
elégg mu nk át , és és
azt mondja a felügyelő, hogy ő igyekezett, a rabszolgák
 bee t e g e k v olt
 b ol t a k , r oss
osszz v ol t a z id őjá r á s , a r a b s zolgá
zol gá k e l s zök
zö k 
tek, közmunkát végeztek, s miután ilyeneket és még sok
más mentséget is előadott, megint szólítsd fel őt elszámo
lásra a munkákról és munkanapokról. 3. Amikor rossz
idő volt, esett az eső, olyan munkát végezhettek volna,
 amit esős időben is lehet: hordót mosni, kátrányozni,
a gazdaságo
gazdaságott kitakarítani, a gabo gabonáná t á tönteni,1
tönteni, 1 tr ágyát
kihordan
kiho rdan i, t rá gyadom bot
bot rakn i, vető
vetőm m a go
gott tisztítan
tisztítan i, köte
let javítani, újat fonni, rongyrunát, csuklyát kellett volna
a háznépnek foltoznia, 4. Ünnepnapokon is lehetett volna
a régi árkokat tisztítani, közutat építeni, tövisbokrot
vágni, felásni a kertet, a rétet tisztogatni, venyigét össze
kötöznn i, tövi
kötöz tövist
st irta ni, tönk ölydar á t 5 őrölni,
rölni, ta ka rítá st csi
nálni. Amikor a rabszolgák betegek voltak, nem kellett
volna nekik ugyanannyi ennivalót adni. 5. Miután mind
ezeket
ez eket n yugodta n megvi
megvizzsgálta, gon
gon doskodjék
doskodjék róla,róla, h ogy
a még hátralevő munkákat elvégezzék: vegye számba

CATO

argentariam, frumentariam, pabuli causa quae

 pa
 p a r a t a s u n t ; r a t ion e m u in a r ia m , ole oleaa r ia m
quid uenierit, quid exactum siet, quid reliquum
si
siet,
et, qu id sie siett qu od uen eat ; quae sat is a ccipiun-
da sint, satis accipiantur; 6. reliqua quae sint,
úti compareant. si quid desit in annum, úti
 pa
 p a r e t u r ; qu a e s u p e r s in t , u t u e n e a n t ; qu a e op
opuu s
sint locato, locentur; quae opera fieri uelit et
quae locari uelit, úti imperet et ea scripta
relinquat. pecus consideret.

III. Auctionem úti faciat

7. au ctio tionem
nem út i ffaa ciat : u en da t oleum leum , si
 pr
 p r e t iu m lia
li a b e a t ; u in u m , fr u m e n t u m q u od
supersit, uendat; boues uetulos, armenta deli-
cula, oues deliculas, lanam, pelles, plostrum
uetus, ferramenta uetera, seruum senem, se-
ruurn morbosum, et si quid aliut supersit,
uenda t. pat rem fam ilias ilias uen dacem, no nonn emac
emacem
em
 esse oportet.

IV. Príma adolescentia agrum conserere oportet

3. Pr ima adu lesc

lescent
ent ia pat rem fam iliilia e ag
agrum
rum
conser ere stu dere oport et ; aedifaedific
icaa re diu cogogi-
i-
ta re oport
oport et , conserere cogita
gita re n on oport et , séd
facéré oport et . ubi aetas acc accessit
essit ad ann os
XX XV I , tű m aedif aedific
icar
ar e opo
oport
rt et, si ag agrum
rum
consitum habeas. ita aedifices, ne uilla fundum
quaerat neue fundus uillam.
3 7   quaerat neue fundus uillaml u :  quaeratF M

 A FÖLDM
FÖL DMŰVE
ŰVELÉS
LÉSRŐ
RŐLL 93

a készpénzt, gabonát, azt, hogy mennyi takarmányt sze

reztek be; bo bort
rt , oolajat
lajat m enn yit
yit adt ak elel,, mennyi a bev bevétel,
étel,
mi maradt meg, mit kell még eladni; vegye át zálognak
azt, am it kellkell;; 6. a még há tr a lev levőő többi d ol
olgot
got iiss tisz
tisztá
tá zz
zzaa .
Ha valami hiányzik az évi szükségletből, szerezze be;
ami felesleges, adja el; ami munkát ld kell adni, adja ki;
 je l ölje
öl je k i és ír á s ba n is h a g y ja m e g, h og y m e ly m u n k á k a t
akarja elvégeztetni és melyeket kiadni. Szemlélje meg a z
állatállományt.

ü l. Tart so
sonn k iiáru
áru sí
sítást
tást

7. Tartson kiárusítást: adja el az olajat, ha jó ára van;

adja el a bor- és gabonafelesleget; adja el a kivénhedt
ökröt, hibás barmot, hibás juhokat, a gyapjút, a bőröket,
az ócska szekeret, a régi vasszerszámokat, az öreg rabszol
gát, a beteges rabszolgát és a többi netán felesleges dolgot.
A ház ura eladásra hajló, ne pedig vásárlós legyen.
 IV. Kora ifjúságától kell a földet beültetnie

3. Kora ifjúságától fogva törekedjék a ház ura a birtok

 b
 bee ü l t e t é s é r e . Az é p ít k e zé s t h os
osss za s a n m e g k e ll fon t ol
olnn ia ,
a beültetést ne fontolgassa, hanem hajtsa végre. 36 éves
korban kell építkezned, ha jól be van ültetve a birtokod.
Ügy építkezzél, hogy se az épületek ne igényeljenek még
nagyobb birtokot, se a birtok ne kívánjon még több épü
letet.1

CATO 3.

V. Villám rusticam úti aedificatam habeat

2. patrem familiae uillam rusticam bene aedifi
ca ta m h abere expeditexpedit , cel cellám
lám olear
olear iam, uina riam ,
dolia múlta, úti lubeat caritatem expectare: et
re
reii et u irtu ti et gló lóriáé
riáé érit. t orcularia bona habere
oporr t et , u t opus
opo opus bene effic efficii possit.
possit. olea ubi lect lect a
si
siet,
et, oleum fia fia t con t inu o, ne cor ru m pa t ur . cogi-
tato quot annis tempestates mágnás uenire et
oleam deicerdeicer e soler
solere: e: 3. si cito sust uleris et ua sa
 pa
 p a r a t a er u n t , d a m n i n ih il ér it e x t e m p e s t a t e et
oleum uir idius idius et melius fiet. 4. si in ter r a et
tabulato olea nimium diu érit, putescet, oleum
foetidum fiet; ex quauis olea oleum uiridius et
 bon
 b on u m fi fiee r i p ot e s t , si t e m p e r i fa cies
cie s . 5 . in iu ger
ge r a
olet
olet i CXX
CXX ua sa bin a esse esse opor
opor t et , si oletu m bo bonu m
 be
 b e n e q u e fr e q u e n s cu l t u m q u e é r i t ; t r a p e t os b on os
 pr
 p r iu os im p a r e s es esse se op or t e t , si or b e s con t r it i
sient, ut commutare possis; funes loreos priuos,
uectes senos, fibulas duodenas, medipontos
 pr
 p r i u os lor e os
os,, t r och i le
leaa s gr a ec
ecaa n ica s b in a s . fu n i-
 bu
 b u s s p a r t e is d u ca n t u r : 6. or b icu lis li s s u p e r ior ibu
ib u s
 oct ona r iis, inferio
oct infer iorr ibus senar iis. citiu s d u ces, si
rotas uoles facéré; ita tardius ducetur, séd
minőre laboré.

 26-29
 26- 29   trochileas graecanicas binas. funibus sparteis
 
duca ntur: orbiculis super
ducantur: superioribus
ioribus octonariis,
octonariis, inferioribus 
senariis. citius duces, si rotas uoles facéré; ita tardius 
:   trochileas
Horbiculis graecanicas
superioribus binisinferioribus
octonis, funibus sparteis
senisducant:
 
citius 
duces; si rotas uoles facéré, tardius F M

 A FÖ
FÖLD
LDMŰ
MŰVE
VELÉ
LÉSR
SRŐL
ŐL 95

V. Legyenek jól kiépített gazdasági épületei

2. Előnyös, ha a ház urának vannak jól kiépített gazdasági

épületei, jó olaj- és borpincéje, sok hordója, hogy kivár
hassa a drágaságot: ez hasznára, becsületére, dicséretére
válik. Legyenek jó sajtolok, hogy a munkát jól el lehessen
végezni. Mihelyt az olajbogyó szedése megtörtént, azonnal
sajtold ki az olajat, hogy meg ne romoljék. Gondolj arra,
hogy minden évben jönnek a nagy viharok, és leverik
a bogyót. 3. Ha gyorsan felszeded, a sajtolok készen
állnak, semmi károd nem lesz a vihar miatt, az olaj pedig
zöldeb b2 és jobb
zöldeb jobb lesz
lesz.. 4. Ha a bogyó t ú l sokásoká ma ra d a föl
dön vagy a padlón, megrothad, az olaj büdös lesz. Bár
milyen bogyóból zöldebb és jobb minőségű olaj lehet, ha
idejében
idej ében k isajt oloolod. 5. E gy 120 iugerum os olajf olajfaa ü ltet vén yre
2 sajtoló szükséges, ha az ültetvény jó, sűrűn ültetett és
 jóll g on d ozot
 jó oz ot t . J ó z ú z óm a lm ok k e lle
ll e n e k a s a jt olók
ol ók h oz
külön-külön, különböző nagyságban, ha a malomkövek
elkopnak, tudd őket cserélni; kellenek külön-külön kötelek
szíjból, 6 emelőrúd, 12 kapocs, külön szíjból való tartó
köte lek. K ell 2 görög ren dszerű csigasor,3 ezeket sás ból ból
font kötelek segítségével hozd mozgásba: 6. a felső kerekek
átmérője 8 ujj, az alsóké 6 ujj legyen. Ha hengerkerekeket
akarsz csinálni, ezekkel gyorsabban forgatod; így lassab
  b
 baa n , d e k e v e s e b b fá r a d s á gga
gg a l.

VI. Bubilia úti bene aedificata habeas

4. Bu bili
biliaa bo
bona
na , bo
bonn as pra esepi
esepiss falisc
aliscasas
clatratas: clatros interesse oportet pede: si ita
feceris, pabulum boues non eicient. uillam
urbanam pro copia aedificato. in bono praedio
si bene aedificaueris bene posiueris, ruri si recte
habitaueris, libentius et saepius uenies, fundus
meliorr érit, m inu s pecc
melio peccaa bitu r, fr u cti pl
plus
us eapi
eapies
es..
frons occipitio prior est. uicinis bonus esto:
familiam ne siueris peecare. si te libenter uicini-

tas uidebit,
locabis, facilius
operarios tua uendes,
facilius conduces; opera facilius
siaedifica-
 bis
 b is,, op
opee r is
is,, iu m e n t i s , m a t e r ie a d iu u a b u n t ; si
quid bona salute usus uenerit, benigne defen-
dent.

VII. Viliéi officia

5. H a ec eru nt uili uilicci of

offi
fici
ciaa : disc
discipl
iplina
ina bona
utatur. feriae seruentur. alieno mamiin absti-
neat, sua seruet diligenter. litibus família
supersedeat: si quis quid deliquerit, pro noxa
 bon
 b on o m od o u in d ice
ic e t . 2.~-jkm
2.~-jkmi]ia
i]iae_jnn
e_jnn,le-~n
,le-~nee s it ,
.pejilgea
.pejil gea t , n e esuriat:_
esuriat:_npere
npere bene^ ex exerc
erceat
eat : faci
 lius malo et^jdj^no-pii)hibebit. uilicus, si nolet
male facéré, non faciet; si passus érit, dominus
impun e ne si sina
na t esse
esse^^ jiro
iro^^ jDenef
Deneflc
lcio
io ^ r a t ia n i
creferat, t*t aliis recte facereJÜLheat- uüicuajiejsit
íunbu lator; so so^^ tíu £siet semye
semyer^ r^ ad ce
cena
na mjj
mjjeepj
eepjoo
eat . fa m ili
iliaa n iexerceat : cons i^pr et gimp dnmi dnmirms rms
impera uer it fi an t. ne pl plus
us censeat sapere se

 A FÖLDM
FÖL DMŰVE
ŰVELÉS
LÉSRŐ
RŐLL 97

VI. Legyenek jól kiépített marhaistállóid

4. Legyenek
Legyenek jó ma rh aistá lló llók, jó fa liszk1liszk1 m int á jú,
rácsokkal ellátott jászlak; a rácsok egymástól egy láb
távolságra legyenek. Ha így jársz el, az ökrök nem szór
 já k k i a z a b r a k ot . A v á r osi os i t íp u s ú la k os z t á lyt
ly t 2 a n ya g i
lehetőségeidhez mérten építsd ki. Ha a jó birtokon jól
építk eztél, jól ren dezkedt él be, ha a falun falun megfelel
megfelelőő módon
laksz, akkor szívesebben és gyakrabban jössz ki: birtokod
 jobb b á lla
 jo ll a p ot b a n le
lesz
sz,, k e ve s e b b a k á r t e v é s és t öb b a h a s z
nod. Nagyobb szükség van itt a homlokodra, mint a tar
k ódr a .3 A szom szom szédokhoz légy jói jóinn du lat ú : ne t ű rd el,
hogy a háznép vétkezzék. Ha a szomszédság szívesen lát,
könnyebben adod el áruidat, könnyebben adod ki a mun
kákat, s könnyebben fogadsz munkásokat; ha építkezel,
munkaerővel, fogattal, építőanyaggal fognak támogatni;
ha a jólét közepette valamiben szükség köszönt be, szíve
sen segítenek majd.

VII. A felügyelő tennivalói

5. A felü gyelő1
gyelő1 ten n ivalói
ivalói a k övetk ezők: ta rt son alapos
alapos
fegyelmet, tartsa meg az ünnepeket. Máséra kezet ne
emeljen, a magáéra éberen vigyázzon. Bírálja el a háznép
vitáit. Ha valaki hibázott, vétkéhez képest illően bün
tesse m eg. 2.
2. Ne legyen a. há znépnpk ro rossz
ssz sora
sora , ne fá
fá zzék ,
TTfv^ h fízz
fíz z é lc,---^f^n^m
lc,---^f^n ^m7!ta^
7!ta^ssn, prőspsn m
muu a k á v » l, í g y ~a bűntőT*
 és a másétól is könnyebben távol tartja. Ha a felügyelő
nenT
ne nT a ka rja a r osszat, a h áznép sem t eszi.
eszi. Ha pedig m eg
tűri, ura ne hagyja büntetlenül. A jótettért hálával fizes
sen, hogy mások is szívesen tegyék a jót. A felügyelő ne~

legyen lézengő; legyen mindig józan, lakomára sehová

7 Cato: A
 A földműve
földművelésrő
lésrőll

CATO

quam dominum. 3. amicos domini, eos habeat

sibi amicos. cui iussus siet, auscultet. rém
diuinam nisi Compitalibus in compito aut in
foco ne faciat. iniussu domini credat nemini:
quod dominus credidentr-e-xigat. satui semen,
cibaria, far, uinum, oléum mutuum dederit
nemini. duas aut trés familias habeat, unde
utenda roget et quibus det, praeterea nemini.
rationem cum domino crebro putet. 4. opera-
rium mercenarium politorem diutius eundem
ne habeat die. ne quid emisse uelit insciente
domino, neu quid dominum celauisse uelit.
 p
 paa r a s it u m n e qu em h a b ea t . h a r u s p ice
icemm , a u gu -
rem, hariolum, chaldaeum ne quem consuluisse
uelit. segetem ne defrudet: nam id infelix est.
opus rusticum omne curet úti sciat facéré, et
id faciat saepe, dum ne lassus fiat: 5. si fecerit,
scibit in mente familiae quid sit, et illi animo
aequiore facient. si hoc faciet, minus libebit
ambulare et ualebit rectius et dormibit liben-
tius. primus cubitu surgat, postremus cubitum
eat : prius uill uillam
am uidea t clausa út i si siet
et et út i
suo quisque loco cubet et úti iumenta pabulum
habeant.
6. Boues maxima diligentia curatos habeto.
 buu bu lc
 b lcisis op
opss e q u i t o p a r t i m , q u o lilibe
benn t iu s b ou e s
curent. aratra uomeresque facito úti bonos
habeas. terram cariosam caue ne ares, neue
 pla
 p la u s t r u m n eu e p e cu s im p e ll llaa s : si it a n on
caueris, quo impuleris, tr ienn ienn ii fr u ct u m am ittes.
 7. pecori et bubus diligenter substernatur,
ungulae curentur; scabiem pecori et iumentis

caueto: id ex fame et si impluit fieri sólet.

 A FÖL
FÖLDMŰ
DMŰ VELÉSRŐ
VEL ÉSRŐL
L 99

el ne menjen. Do
Dolg
lgoozta ssa a h áznépet,
áznépet, ügyel
ügyeljjen u ra pa ra n
csainak végrehajtására. 3. Ne tartsa magát okosabbnak

uránál.
szót annak,Ura aki barátait
iránt erresajátkötelezve
barátainak van. vegye.
Áldozatot Fogadjon
csakis
a Compitalia ünnepen, a keresztúton vagy a tűzhelyen
mutasson be. Urának meghagyása nélkül senkinek ne
adjon kölcsön semmit; amit ura kölcsön adott, azt hajtsa
 b
 be.
e. Ve t őm a g ot , é le lelm
lm e t , t ön k öly
öl y t , b or t , ola
ol a ja t n e a d jon
kölcsön senkinek. Csak 2—3 olyan ház legyen, ahonnan
szükséges dolgokat kér és amelynek ad — senki több.
4. Gyakran számoljon el urával. Ugyanazt a napszámost,
 bérr e s t , vá lla
 bé ll a lk oz
ozót
ót n e t a r t s a e g y n a p p a l s em t ovováá b b , t n in
intt
kell. Urának tudta nélkül ne vásároljon semmit, előtte
semmit el ne titkoljon. Ingyenélőt ne tartson. Béljóstól,
madárjóstól, álomfejtőtől, csillagjóstól tanácsot ne kér
 je n .2 N e d é zs m á lja lj a m e g a ve t é s t , m er t a n n a k r oss os s z vé
vége ge
lesz. Legyen gondja rá, hogy minden mezei munkát meg
tanuljon, legtöbbször maga is végezze, amíg csak ki nem
fárad. 5. Ha dolgozik, megtudja, hogyan gondolkodik
a háznép, sőt ezek is jobb kedvvel dolgoznak. Ha így
cselekszik, kevésbé lesz kedve a lézengéshez, egészsége
sebb lesz, jobban alszik majd. Elsőként keljen fel, és
utolsóként feküdjék le. Előbb azonban gondoskodjék róla,
hogy a gazdaság zárva legyen, mindenki a maga helyén
feküdjék, és a jószágok előtt legyen abrak.
6. A legn a gyo gyobbbb llelkii
elkiismer
smer etességg
etességgelel gond ozd az ökr öket .
A hajtóknak járj külön is a kedvében, hogy annál szíveseb
 b
 bee n g on d oz
ozzz á k ők e t . Az on lé
légy
gy,, h og
ogyy le
legy
gyen
en e k jó e k é k ,
• ek
ekeevasak. Fe lázot t 3 fö földet
ldet ne szánts, n e ha jts d rá se sem m
a kocsit, sem a jószágot. Ha nem vigyázol, három év ter
mését veszíted el ott, ahol ráhajtottad. 7. A jószágok, az
ökrök alá gondosan almolj, fordíts gondot patáikra. Óvd
 a barmot és igásjószágot a rühességtől: ez az éhségtől és

100 CATO   (5 .

opera omnia mature conficias face; nam rcs

rustica sic est: si unam rém sero feceris, omiiia
opera sero faci
acies.
es. stra men ta si deerun t, ffrond
rond em
50 iligneam legito: eam substernito ouibus bubus-
que. 8. stercilinum magnum stude ut habeas;
stercus sedulo conserua: cum exportabis, pur-
gato et comminuito: per autumnum euehito.
circum oleas autumnitate ablaqueato et stercus
55 a ddit o. fr ondem populn eam , ulmea m, qquer uer nea m
ca edito per tem pu s: eam co conn dito non peraridam,
 p
 paa b u lu m ou ib
ibuu s . it e m fen
fe n u m cor d u m , s ici
icili
li--
menta de prato, ea arida condito. post imbrem
aut umnu m, rapi rapinamnam , ppabulum
abulum l upinumque

60 serito.

VIII. Agrum quibus locis conseras

6. Agr
Agr u m qu ibus lo loccis conser as, sic obseru ar i
oportet. ubi ager crassus et laetus est sine
arboribus, eum agrum frumentarium esse opor
tet. idem ager, si nebulosus est, rapa, raphanos,
5 milium
milium , pa n icu icu m , iidd m a ximé se seri
ri oport et . iinn
agro crasso et caldo oleam conditiuam, rádium
maiorem, sallentinam, orcitem, poseam, sergia-
nam, colminianam, albicerem: quam earum in
iis locis optimam dicent esse, eam maximé
10 serito. hoc genus oleae oleae in X X V a u t in X X X
 p
 pee d e s con s e r it o. 2. a ge
gerr ole
ol e t o con s e r u n d o, q u i
in uentum fauonium spectabit et soli ostentus
érit: alius bonus nullus érit. qui ager frigidior
et macrior érit, ibi oleam licinianam seri opor-
15 t ét ; sisinn in lo
loco
co cra sso au t calid o seueris, hostu s
 

 A FÖLDM
FÖ LDMŰV
ŰVEL
ELÉSR
ÉSRŐL
ŐL   101

megázástól szokott bekövetkezni. Azon légy, hogy minden

mu nk át idejében
idejében végezz
végezz el
el,, mer t a mezei mu n ka oly
lyan
an ,
hogy ha későn végzed az egyiket, későn végzed az összeset.

Ha nincs alom,
és ökrök alá. 8 szedj tölgyfalombot,
Törekedj arra, hogy snagy
azt terítsd a juhok
trágyadombod
.
legyen. A trágyát gondosan őrizd; amikor kihordod, tisz
t ít sd m eg ésés zúzd össze: ki vinn ed őszidőben kel kell.
l. Az ola j
fá k kökörü
rü l őssze
ősszell ásd fel
fel a fö
földet
ldet és tr á gyázd meg. A nyárfa,
szilfa, tölgyfa lombját időben vágd le, s amíg nem nagyon
száraz, tedd félre takarmányul a juhoknak. Ugyanúgy
vágd le a réten a késői szénát, sarjút, és miután kiszáradt,
raktározd el. Őszi eső után vess répát, takarmánynövénye
ket, csillagfürtöt.

V1JLL
JLL. Hol,
H ol, m ivel ves d be a föld e t

6. Azzzzaa l ka pcso
pcsolat lat ba n , h ogy a földetföldet hol,
hol, mivel kell
 be
 b e v e t n i ill.
il l. b e ü l t e t n i, e zt t a r t s d s zem
ze m e l őt t : a h ol a t a la j
kövér, bőtermő, fák nincsenek, gabonaföld legyen. Ha
ugyanez a föld ködjárta, főleg répát, retket, kölest, kása
kölest kell bele vetni. Zsíros, meleg éghajlatú földbe ültess
elsőso
első sorba
rba n el elten
ten ni va ló ola ola jbogyó
jbogyótt , n a gyobb
gyobb „p „p á lcik
lcik á t ” ,
sallentinát, orcist, posiát, Sergius-bogvót, colminiana-
 bog
 b og v ót , „feh
„fe h é r h a m v á t ” :1 ezeez e k k özözüü l a zt , a m e ly
lyik
ik k özt
öz t u 
domás szerint azon a helyen a legjobb. Ezt a fajta olajfát
egymá st ól 25 —30 láb t á vo volsá
lsá gr a ült esd. 2. Olaj fa ült et vén v
létesítésére semmi más föld nem jó, csak az, amely ki van
téve a nyugati szélnek és a napsütésnek. A hűvösebb,
sován
so ván yabb földbe ültess Lic Liciniu
iniu s-o
s-olajf
lajfáá t; ha azonban
azonban kövér
kövér
vagy meleg földbe ülteted, az olaj hitvány lesz, a fát
 

1.02 CATO 7.

nequam érit et feru

feru ndo ar bor
bor per ibit
ibit et m uscus
uscus
ruber molestus érit. 3. circum coronas et cir-
cum uias ulmos serito et partim populos, úti
frondem ouibus et bubus habeas, et matéria,
20 si quo opus sit, parata érit. sicubi in iis locis
ripae aut locus umectus érit, ibi cacumina
 pop
 p op u lor
lo r u m s er it o e t h a r u n d in et u m . i d h oc m od o
serito: bipalio uortito; ibi oculos arundinis
 pe
 p e d e s t e r n os a liu
li u m a b a lio s e r i t o; ib
i b i cor r u d a m
25 serito, un de a spar gi fia n t . 4. n am con con u en it
harundinetum cum corruda, eo quia foditur et
incenditur et umbram per tempus habét, sali-
cem graecam
graecam circum ircum ha run dinetum serito serito,, úti
siet qui uineam alliges. uineam quo in agro
30 conseri oportet, sic obseruato: qui locus uino
opt imu s dicetu
dicetu r esse
esse et ostent
ostent us so soli
li,, a minnium
minusculum et geminum, eugeneum, heluolum
minusculum conserito; qui locus crassus érit aut
nebulosior, ibi aminnium maius aut murgenti-
35 nu m, a piciumpicium , lucan u m s er ito; ceter ceter ae uit es,
miscellae maximé, in quemuis agrum conue-
niunt.

IX. De fundo suburbano

7. Fundum s uburbanum arbus tum maximé

conu en it habere: et ligna
ligna et uirgae uenire pos-
pos-
sunt, et dom
dom ino érit qui ut at ur. in eodem
eodem fu ndo
suum quidquid conseri oportet: uitium genera

7 4 —5 uitium genera compluriaK : uitem cöpulariaF : 

uitem compluariam  M
 

 A FÖLD
FÖ LDMŰ
MŰVE
VELÉ
LÉSR
SRŐL
ŐL 103

kimeríti a termés felnevelése, és a vörös moha is ártalmára

lesz. 3. A szegélyeken és az utak mentén ültess részben
szilfát, részben nyárfát, hogy legyen lomb a juhoknak
és ökröknek, s a szerszámfa is kéznél legyen, ha kell. 20

hHaely ezen
van , aodaterületen valahol
n yár fá t és ná dastfolyópart,
2 telepí ts. Evagy
telepíts. zt ígyvizenyős
ü ltesd:
két á sónvom m élyen3 for gas d meg a földet , s ült esd el el
a nádszemeket három láb távolságra egymástól. Vess
vad spá rgá t , s ebb ől leglegyen
yen m a jd kert ispár ga is.is. 4. Tu dn i- 25
illik a nádas és a vadspárga jól illik egymáshoz, mert
a földet felássák nekik, fel is égetik, árnyék is van éppen
a megfelelő időben. A nádas körül ültess görögfűzet, hogy
legyen
legy en m ivel szőlőt k ötözni. Ar r ól, ól, h ogy a szőlőt4
szőlőt4 milyen
föl
öldb
db e kel
kelll ült etn i, ezt jjegyezd
egyezd m eg.
eg. Oly
Olyaa n t a lajba , am elyet
elyet 3,1
 bor
 b or t e r m e l é s r e k ü l ön ös
ösee n a lk a lm a s n a k t a r t a n a k , és j ó l ér
érii
a na psütés, apr ó és ,,dup la” szemű szemű am inaeait, nemes
aminaeait, apró szemű aranysárgát ültess. A zsírosabb
vagy párásabb földbe ültess nagy szemű aminaeait vagy
m ur gent iait , ,,mé h ” -szőlő -szőlőtt , luc
lucaa nia i szőlőt
szőlőt . A t öbb i szőlő.szőlő. 35
különösen a ,,vegyes” fajta, bármilyen földbe megfelel,

IX. A városhoz közel fekvő birtokról

7. A városhoz közel fekvő birtokon legjobb a futtatott
szőlő: el lehet adni mind a fát, mind a venyigét, és a birto
kosna
ko sna k is van m it fel
elha
ha szná
szná lni
lnia.
a. A
Azz il
ilyen
yen birt okon min dent
ültetni kell, ami csak alkalmas: különböző szőlőfajtákat,
 

104 CATO

5 eo
eom
m plur ia, am inniu m m inuscultim et ma ius eett
apicium: 2. uuae in olla in uineaceis conduntur:
eadem in sapa, in mu sto, iinn ló
lóra
ra r ec
ecte
te con du nt ur .
quas suspendas dur acacinas
inas am inneas ma iores uel

ad fabrum
10 serua nt ur . 3.ferrarium
po
pomm a , mpro
ala passis
st ru t ea, eae
cot orecte
n ea ,
scantiana, quiriniana, item alia conditiua, mala
mustea et punica (eo lotium suillum aut stercus
ad radicem addere oportet, úti pabulum
malorum fiat), 4. pira uolaema, aniciana et
15 sem ent iua (ha ec con dit iua in sapa bon a er un t),
tarentina, mustea, cucurbitiua, item alia genera
quam plurima poteris serito aut inserito. oleas
orchites, posias: eae optime conduntur uel
uirides in muria uel in lentisco contusae; uel
20 or ch ites, u bi nigra e eerr un t et s ic
iccca e, sale confria -
to dies V: postea salem excutito, in sole ponito
 bi
 b i d u u m , u e l s in e s a le in d e fr u t u m con d i t o.
sorba in sapa condere uel siccare: arida facias;
item pira facias.

X. Ficos quo loco seras

.
8
serito;
ficos mariscas in loco cretoso et aperto
africanas et herculaneas, sacontinas,
hibernas, tellanas atras pediculo longo: eas in
loco crassiore aut stercorato serito. pratum si
5 irr igiuu
igiuu m h a bebis, si non ér it sic
siccum
cum , n e fenu m
desiet, summittito. 2. sub űrbe hortum omne

5 minuseulum G :   minuseuluni uinoF M 6 uuaeK : 

eae F M 9  eae
eae F : ea F M 14  fiatGesner:   fiant
 
F M 23  sorba unum ex apographis:   sorua F M
 

 A FÖLDM
FÖL DMŰVE
ŰVELÉ
LÉSRŐ
SRŐLL 10 5

a pró sze
szemű
mű , n a gy sze
szemű
mű a mina eait, ,, ,,m
m éh” -szől
szőlőőt: 2. a fü r- 5
töket fazékban törkölybe téve szokták eltenni: jól elte-
he t ők sz őlő
őlőízbe
ízbe n ,1 m u st ba n , lőré
lőré ben 2 is
is.. Az
Az oolya
lya n s zől
zőlőt,
őt,
a m elyet
elyet ffel
el szokt
szokt ak aggatn
aggatn i, mint a vvastast ag h éjú
éjú t és a na gy
szemű aminaeait, leghelyesebb a kovácsműhelyben őrizni
m a zso
zsolaszől
laszőlőőne k. 3. Gyü m ölcsö
ölcsött , „„ve
ve r éb ” -birsa lmá t ,3 cydo- 10
niai, Scantius-, curesi birsalmát, továbbá egyéb eltenni
való fajtákat, mustalmát, gránátalmát (sertéshúgyot vagy
trágyát kell a gyökérhez tenni, hogy az alma táplálékot
ka pjo
pjonn belől
belőlü k), 4. „m
„m a r ok” -kört ét, Anici
niciuu s-
s-kört
kört ét és vet é
sit (ezek szőlő
szőlőízben jól elte h et ők)
ők),, ta re n tu m it, m u st k ör t ét , 15
tök-körtét, ugyanúgy egyéb fajtákat is minél többet vess
vagy ültess. Olajfából ültess orcist, posiát: ezeket lehet
eltenni a legjobban, akár zölden sós lében, akár szétzúzva
m a szt ix-ol
ix-olaa jban , va gy pe dig az or cistcist , am iko
ikorr má r ffeket
eket e 20
és száraz, öt napra szórd be sóval, majd távolítsd el róla
a sót, két napig tedd ki a napra, esetleg só nélkül tedd el
mu stpá rlatban .'1 A berken yét sző szőlő
lőíz
ízben
ben tedd el el,, va
va gy
aszald meg: teljesen száraz legyen. Ugyanígy tégy a körté
vel is.

X. Hol ültess fügét

8. A „fér fi” -fü gét a gy

gyagos
agos,, n yílt
yílt a bb fekvésű fölöldbe
dbe
ültesd: az af
afrika
rika it, her culan eum it, sagu n t u m it,1 a tél
télii
fügét,
gyázotta földbe.
hosszú Ha
szárú fekete tellana-t zsírosabb vagy trá 5
öntözéses réted van, s ha nem szárad
ki, várj a kaszálással, hogy a szénának ne légy híjával.

 
 106 CATO   9 —   1 0 .

genus, coronamenta omne genus, bulbos mega-

ricos, murtum coniugulum et album et nigrum,
loream delphicam et cypream et siluaticam,
10 n uces ca lua s, a bellanas
bellan as,, pr a enest
en est ina s, gra eca
eca s:
haec facito úti serantur. fundum suburbanum,
et qui eum fundum solum habebit, ita paret
itaque conserat, úti quam sollertissimum ha
 be
 b e a t .

XI. Salicta locis aquosis

9 .  Sa h cta locis
locis a quosis, um ectis, ectis, um brosis,
 pr
 p r op t e r a m n es , ibibii s er i op or t e t : e t i d u id e t o ú t i
aut domino opus siet aut ut uendere possit.
 pr
 p r a t a ir r ig
igiu
iu a , si a q u a m h a b e b is,
is , id p ot is s i m u m
5 facit o; si a qu a m n on ha bebis, bebis, siccasicca qua m
 plu
 p lu r i m a fa ci
citt o. h oc e s t p r a e d iu m q u od,od , u b i u is,
is ,
expedit facéré.

XII. Quo modo oletum agri iugera CCXL

instruere oporteat

10 . 
Quo modo oletum agri iugera CCXL
instruere oporteat. uilicum, uilicam, operarios
quinque, bubulcos III, asinarium I, subulcum
I, opilionem I: summa h. XIII, boues trinos,
5 asinos orn a t os clitell
clitellar
ar io
ios,
s, qu i st ercus uecten t ,
tris, asinum molarium I, oues C. 2. uasa olearia

8 7-8
7- 8   megaricosK :  magaricosF M 11  suburbanum 
I u :  urbanum F M 9   3   domino K :   domum F :  
domu  M

 A FÖL
FÖLDM
DMŰV
ŰVELÉ
ELÉSRŐ
SRŐ L   10 7
 2. A városhoz közel ültess mindenféle kerti növényt,
minden féle koszo koszorr ú ba vvaa ló vi
virr á got,2 megara i h a gymá t, es
kü vő
vőii fehér, feket e mirt uszt, delphi- delphi-i, i, cipru si, eerdei
rdei babért ,
m ogyor
ogyor ót, abell abellai,
ai, pr a enest ei3 és görög dió diótt . A vár oshoz
közel
köz el fek vő bir t okot — kü lönösen lönösen ak kor, ha ccsak sak az az egy
van — úgy kell felszerelni és beültetni, hogy a lehető leg
 jövv e d e l m e z őb b le
 jö legy
gyee n .

XI. A füzest vizenyős helyre

9. Füzest nedves, vizenyős, árnyékos helyre, folyók

mellé telepíts; azt is nézd, hogy vagy a gazdának legyen rá
szüksége, vagy el tudja adni. Ha van elegendő víz, elsősor
 b
 baa n ön t özé s e s r é t e t lé
létt e s ít s ; h a n in cs v íz
íz,, a k k or m in él
több szárazat. Ez az a birtok, amelynek létrehozása bár
mely vidéken előnyös.

XII. Hogyan kell egy 240 iugerumos olajfaültetvényt

felszerelni1

10. Egy 240 iugerumos olajfaültetvényt így kell fel

szerelni: kell a felügyelő, a felesége, 5 munkás,2 3 ökör

3hajtó, 1 szamaras,
pár ökör, 3 száll
szállító1n kanász,
ítón yerges t r1á gyah
juhász,
ordóösszesen
sz am ár ,13
szam 1 member;
a lom
lom 
vonó szamár, 100 juh; 2. 5 páros olajsajtoló edény, egy

1 08 CATO 10.

instructa iuga quinque, ahenum quod capiat

q. XXX, operculum aheni, uncos ferreos III,
 urceos aquarios III, infidibula II, ahenum quod
10 ca pia t q. V, u n cos II I, labellum po
pollulu
llulu m I ,
amphoras olearias II, urnám quinquagenariam
unam, trullas tris, situlum aquarium I, peluim
I, ma tell
tellio
ionem
nem , tr ulli
ullium
um , sc
scut
ut riscum
riscum , ma tell
tellam
am ,
nassiternam, trullam, candelabrum, sextarium
15 plo
plostst ra ma ioraiora II I, ar at ra cum uomer ibus
VI, i uga cum l oris orn at a III , orn am enta bubus
VI; 3. irpiceml, crates stercerarias Ilii, sirpeas
stercerarias III, semuncias trés, instrata asinis
II I; fferra
erra men ta : fferreas
erreas VIII, sar cula V il i, palas
20 TTTT, r u t r a V, r a st r os qu a dr iden t es II , falces
fenarias Vili. stramentarias V, arborarias V.
securis III, cuneos III, fistulam farrariam 1,
forpicis duas, rutabulum I, foculos II; 4. dolia
olearia C, labra XII, dolia quo uinacios condat
25 XX,, am ur car ia X X,, uinar ia X, ffrr um ent ar ia XX,
lupinarium I, serias X, labrum eluacrum unum,
solium I, labra aquaria II, opercula doliis seriis
 p
 prr iu a ; m ola s a si
sinn a r ia s u n a s e t t r u s a t ilis
il is u n a s ,
hispaniensis unas, molilia III, abacum I, orbes
30 ah eneo
eneoss II , mensas II, sca sca mn a ma gna I II ,
scamnum in cubiculo 1, scabilla III, sellas Ilii,
solia duó, 5. lectum in cubiculo I, lectos loris

su bt en t os I.
fullonicam I.II
II11telam
I, et lec
lecttogalem
t os HE; I,pilam
pilas lig
lign
II,n eam I,
pilum
35 fa ba r ium I, fa rr ear ium 1, 1, semina r ium I, qui nu c-
l e os s u c c er n a t l, modi
modium
um unu m, semo
semodium
dium unum,

10 17 irpieem Beroaldus:  urpicemF :   sirpicem M 21 

 VII I I , sti'amentarias apographon unum  N . III, stra
 V stra
mentarias F :   f . N .I l íf , st
stra
rame
ment
ntariass M
aria  M

 A FÖLDM
FÖ LDM ŰVELÉS
ŰVE LÉSRŐ
RŐLL 109

30 quadrantalos üst fedővel, 3 vashorog, 3 vizeskorsó,

2 tölcsér, egy 5 quadrantalos üst, 3 kampó, egy kisebb
kád, 2 olajos amphora, egy 50 heminát befogadó urna,
 3 merőkanál, 1 vizesvödör, 1 tál, vizesbögre, tálka, tálca,
csöbör, öntözőkanna, merőkanál, lámpatartó, mérő-sexta-
rius; 3 nagyobb szekér, 6 eke vasakkal, 3 járom szíjakkal
felszerelve, 6 ökörszerszám; 3. 1 borona, 4 trágyahordó
fonadék, 3 kákából font trágyahordó kosár, 3 teherhordó
nyereg, 3 sza m á r pokr óc;óc; vasszerszám ok: 8 vaslapá t, 8k apa ,
4 ásó, 5 szórólapát, 2 négyfogú borona, 8 szénavágó kasza,
5 sarló, 5 fanyeső kés, 3 balta, 3 ék, 1 mozsár a tönkölv-
nek, 2 fofogó,
gó, 1 piszka vas, 2 h or dozha t ó t ű zh ely; 4.1 00 olajos
olajos
hordó, 12 kád, 10 hordó a szőlőtörkölynek, 10 az olajhab
na k, 10 a born
born a k, 20 a ga bon
bon á n a k, 1 a csill
csillagfür
agfür tn ek, 10 kis
hordó, 1 öblítőkád, 1 medence, 2 víztároló kád, fedők
kü lö
lönn m inden kisebb és és n a gyobb hordóra ; 1 sz szama
ama ras
m a lom,3 1 k ézim a lo lom
m , 1 h ispa nia i m a lomlom , 3 m a lom
lom hoz
va ló á t t ét el,4 1 da gaszt óa szt al, 2 ker ek réztá l, 2 aszta l,
3 nagyobb pad, 1 pad a hálószobába, 3 zsámoly, 3 szék,
2 kar osszék, 5. 1 á gy a h á lószobába
lószobába , 4 szíja
szíja kk a l kifeszítet
kifeszítet t
ágyhá lóló,, 3 á gy; 1 mozsár
mozsár fá ból,5
ból,5 1 gya pjú vá n yoló
yoló m ozsá
ozsá r ,0
1 t ogas zövőszék
zövőszék , 2 m ozsár , 1 m ozsáozsá r t örő ba bn a k, 1 m ozsá r 
törő tönk ölynek, 1 pedig vetőm vetőm a gna k a tisztításá
tisztításá ra , a ma g
elvá la szt á sá r a ,7 1 m ér őmodius , 1 félm odius m érésr e; 8

110 CATO   11.

culcitas VIII, instragula octo, puluinos XVI,

operimenta X, mappas III, centones pueris VI.

XI I I . Qu o moc
moclo
lo u iniae iu g. C
 instituere oporteat

11. Quo m odo u ini iniae

ae iug. C inst itu ere opor 
teat. uilicum, uilicam, operarios X, bubulcum
I, asinarium I, salictarium I. subulcum I:
summa homines XVI. boues II, asinos plostra-
5 rio
rioss II, a sinum
sinum m olar ium I. ua sa t orcu la instr ucta
II I, dolia,
dolia, u bi quin que uindem iae es essese popossint
ssint
culleum DCCC, dolia, ubi uinaceos condat,
XX, 2. frumentaria XX, opercula doliorum et
tectaria priua, urnas sparteas sex, amphoras
10 spar tea s I l i i , infidibula II , cola u itil itilia
ia II I, cola
qui florem demant III, urceos mustarios X;
 pl
 p l ost
os t r a I I , a r a t r a I I , iu gu m p l os ostt r a r iu m I ,
iugum uinarium I, iugum asinarium I, orbem
aheneum I, molile I; aheneum quod capiat
15 culleu m I, oper culu m ah eni I, u n co coss ffer errr eos
ü l , ah enum co cocculu m quod ccapea apea t cullulleum,
eum, 3.
urceos aquarios II, nassiternam I, peluim I,
matellionem I, trulleum I, situlum aquarium
I, scut
scut risc
riscumum , tr ullam, can delabrum , mat ellam, ellam,
20 lec
lectt os I li i, sc scaa mn u m I, mensas II , a bacum I,
arcam uestiariam I, armarium promptarium I,
scamna longa VI, rotam aquariam I, modium
 pr
 p r a e fe
ferr r a t u m I , s e m od
odii u m I , la b r u m e lu a crucr u m
I, solium I, labrum lupinarium I, serias X; 4.
11 I S   uinarium F : cruce
rucem ad
adppinxi t M 24  solium 
I K :  soliumF M

A FÖLDMŰVELÉSBŐL 11L

m a tr a c, 8 ta ka ró, 16 párn a , 10 ágy ter ítő, 3 törü lköző,

lköző,
6 rabszolgának való rongyruha.

XIII. Hogyan kell 100 iugerumos szőlőültetvényt

 b
 bee r e n d e z n i1
 11 .
100 iugerumos szőlőültetvényt így kell berendezni:
kell a felügyelő, a felesége, 10 munkás, 1 ökörhajtó, 1 sza-
maras, 1 őr a füzesbe, 1 kanász, összesen 16 ember; 1 pár
ökör, 1 pár koc kocsihúzó
sihúzó sz szamár,
amár, 1 ma l om vonó vonó szszamá
amá r;
3 t elj
eljes
es felszerel
elszerelésű
ésű sa jtoló
jtoló,, hord ók 800
800 culle
ulleus
us űr ta rt alm at
kitevő mennyiségben, amelyekben 5 szüret termését lehet
elhelyezni,
elhely ezni, 20 h ordó a törk ölölyn
yn ek , 2. 2200 hordó a ga
ga bo
bonn án ak ,
minden h ord ór a k ü lön
lön fedők és védőf
védőfedelek,
edelek, 6 sáss
sással
al bef
befont
ont
urna, 4 sással befont amphora, 2 tölcsér, 3 vesszőből font
szűrő,2 3 szűrő a borvirág kimérésére, 10 korsó a mustnak;

2ha szekér,
sználat o2s eke,
já rom1, szekérhez
szama ravaló
1 szama járom,1 kerek
s jár om, 1 szőlőskertben
bronztá l,
1 m a lom
lom h oz va ló á t t ét el; 1 culle
ulleus
us m éretű r ézüst fed
fed ővel
ővel,,
3 vashorog, egy culleus méretű főzőüst, 3. 2 vizeskorsó,
1 öntözőkanna, 1 tál, 1 vizesbögre, 1 tálka, 1 vizesvödör,
t á lca,
lca, m erőka n ál, lám pa t a rt ó, csö
csöbör,
bör, 4 ágy, 1 pa d, 2 aszta l,
1 da gas ztóaszt a l, 1 ru há sszekrén y, 1 ra kodószekr én y,
6 hossz
hosszúú lóca,
lóca, 1 k ú t h a jtó kerék , 1 va sa br oncc
onccsa
sa l bevon t
m ér őmodiu s, 1 félm odiu s mérésr e, 1 öblít őká d , 1 m eden ce.
1 k á d a csillagfür
csillagfür tn ek
ek,, 10 kis hor dó; 4. 2 ökörr e va ló szer-

CATO 12.

orn am enta bubus II, orna menta asiniasiniss instra

instra ta
III, semuncias III, sportas faecarias III, molas
asinarias III, molas unas trusatilis; ferramenta:
falces sirpiculas V, falces siluaticas VI, arbora-
rias III, secures V, cuneos Ilii, uomeres II,
ferreas X, palas VI, rutra Ilii, rastros quadri-
dentes II, crates stercorarias 1III, sirpiam
ster cora riam I, falculas
alculas uiniat ic
icas
as X l , falculas
alculas
rust arias X, 5. foculos II, forpic
forpices
es II, ru ta bulum ;
 corbulas amerinas XX, quala sataria uel alueos
XL, palas ligneas XL, luntris II, culcitas Ilii,
instragula Ilii, puluinos VI, operimenta VI,
mappas III, centones pueris VI.

XIV. Quo modo uasa torcula

V iuga instruere oporteat

12. In torcularium quae opus sunt uasis

quinis: prela temperata V, superuacanea III,
suculas V, superuacaneam I, funes loreos V,
subductarios V, melipontis V, trochlias X,
capistra V, assercula ubi prela sita sient V,
se
serias
rias II I, u ectes
ectes XL , fibula
fibula s XL co
const ibili
ibiliss
ligneas, qui arbores comprimat si dishiascent,
et cuneos VI, trapetos V, cupas minusculas
X, alueos X, palas ligneas X, rutra ferrea
quinque.

 25  bubus IIP :   bubus F M 29  uomeres II P : 

uomeres F M 32  falculasTurnebus:   faculasF M

A FÖLDMŰVELÉSRŐL 113
11 3

szám, 3 szamárra való szerszám pokróccal, 3 teherhordó

nyereg, 3 vesszőkosár a seprőnek. 3 szamaras malom,
1 kézim a lom
lom ; va
va sszerszá m ok: 5 sá svágó sarló,
sarló, 6 lo
lom
m b vá gó
sarló, 3 fanyeső kés, 5 balta, 4 ék, 2 ekevas, 10 vaslapát,
6 ásó,
ásó, 4 lapá t , 2 n égyfogú
égyfogú borona , 4 t r á gya h ordó fona dék ,
1 kákából font trágyahordó kosár, 40 szüretelő kés, 10
gyomirtó kés, 5. 2 hordozható tűzhely, 2 fogó, piszkavas;
20 kisebb am eriai3 kosár, 40 kosár va gy t ekn ő ültet éshez,
40 fa lap á t ,4 2 t ek n ő, 4 m at ra c, 4 ta ka ró, 6 pár na , 6 á gv-
terítő, 3 törülköző, 6 rabszolgának való rongvruha.
 XIV. H ogyan kell öt t eljes
eljes sa jt ol ót fel
elsz
szerel
erelni
ni

12 .

m egfelel
A sajtolóhelyiségbe ezek kellenek: 5 préshez való
egfelelőő sa jt ológeren
lógeren da , 3 u gya
gya n ilyen
ilyen ta rt alékn a k, 5 von ó
henger, 1 tartaléknak, 5 szíjkötél, 5 felvonókötél, 5 kötél
a kosarak átkötésére,1 10 csiga, 5 emelőkötél,2 5 kis alátét-
rúd a sajtológerendákhoz. 3 kis hordó, 40 emelőrúd, 40
összetartó fakapocs a tartófák összeszorítására, ha szét
nyílnának; 6 ék, 5 zúzómalom, 10 kis tengely, 10 teknő,
10 falapát, 5 vaslapát.

8 Cato: A földművelésről

1)4 CATO 13—14.

XV. Quo m odo t orcula r ium '

et cellám oleariam parare oporteat

13.  In torc
torcular
ular ium in usu quod opus est:
ur ceum , ah enum I qu od ccaa piat q. V, u nco ncoss
ferreos III, orbem aheneum I, molas, cribrum
I, incerniculum I, securim I, scamnum I, seriam
5 uina riam I, cclauem
lauem t orcular i I, lec
lectu
tu m str at um
ubi
una duó
cum custodes
factoribusliberi cubent fiscinas
úti cubet), (tertius nouas,
seruus
ueteres, epidromu
epidromu m, pulu inum , luc
lucernás,
ernás, co
coriu
riu m
I, craticulas duas, carnarium I, scalas unas.
 XVI. In cella olearia quae opus sint

10 2. In cellám ol olea
ea ria m h a ec opus ssuu n t : dolia
olearia, opercula, labra olearia XIIII, concas
maioris II et minoris II. trullas aheneas tris,
amphoras olearias II, urceum aquarium I,
urnám quinquagenariam I, sextarium olearium
15 I, la bellum I, in fidibu la II, spongea s II , u r ceo eoss
fictiles II, urnales II, trullas ligneas II, claues
cum clostr
lostr is iinn ccel
ellás
lás II, tr ut ina m I, cent u m pon-
dium incertum I et pondera cetera.

XVII. Villám aedificandam si locabis

14.  Villám
illám aed ific
ifican
an da m si lloocabis noua m ab
solo, faber haec faciat oportet: parietes omnes,
úti iussitur, calce et caementis, pilas ex lapide

13 18  incertumF :   ineretum M

 A FÖLD
FÖ LDMŰ
MŰ VE
VELÉ
LÉSR
SRŐL
ŐL 115

XV. Hogyan kell sajtolóhelyiséget' és olajpincét

létesíteni

13. A sajtolóhelyiségbe munka közben kell: vizeskorsó,

egy 5 qu a dr a n ta los
los üst, 3 va sh orog, 1 ker ek rézt á l,1 k ézi
malom, 1 szita, ez alá 1 tálka, 1 fejsze, 1 pad, 1 kis hordó
 bor
 b or n a k , 1 k u lcs a s a jt olóh
ol óh e lyis
ly is é g h e z , 1 á g y á g y n e m ű v e l,
amelyen két szabad felvigyázó alszik (a harmadik, egy
ra bszolg
bszolgaa , a sa j t olóm
lóm u n ká sokk a l fekü djön), régi és ú j
kosarak, csiga, vánkos, lámpák; 1 bőrdarab, 2 fonott
r ost ély, 1 h ú sk a m pó,2 1 létr a .
 XVI. Mire van szükség az olajpincében

2. Az ol
olaa jpincébe ezek
ezek kellenek:
kellenek: olajosh
olajosh ordók, fedők a hor
dókra, 14 olajoskád, 2 nagyobb és 2 kisebb merítőkagyló,
3 réz mer őka n á l, 2 ola
ola jos-am
jos-am ph ora , 1 vizeskorsó, 1 ötve n
h eminá s ur n a, 1 olajos-se
olajos-sextxt a r iu s, 1 kis ká d, 2 t ölcsér
lcsér ,
2 szivacs, 2 agyagkorsó, 2 mérőurna, 2 merőkanál fából,
2 ku lc
lcss zár
zár ra l egy ü t t 2 pincére, 1 mérleg, 1 körü lbelül
szá zf
zfont
ont os sú ly3 és más sú lyok.lyok.

XVII. Ha ki akarod adni a birtokon az építkezést

14. Ha ki akarod adni az új birtokon az építkezést egé

szen
szen az ala pozást
pozást ól kezdve, a m ester em ber1 a követk ezőket
tartozik elvégezni: a falakat mind, ahogy előírják a szá-

CATO 14.
14.

angulari, tigna omnia quae opus sunt, limina,

 p
 pos
ostt e s , iu gu m e n t a , a ss
sser
er es,
es , fu lm e n t a s , p r a e s e-
 p
 pis
is b u b u s h ibe
ib e r n a s a es t iu a s fa lis
li s ca s , 2. e qu ile
il e ,
cellás familiae, carnaria III. orbem, ahenea II,
haras X, focum, ianuam maximam et alteram
quam uolet dominus, fenestras, clatros in
fenestras maioris bipedalis X, luminaria VI,
scamna III, sellas V. telas togalis duas, paullu-
lam pilam ubi triticum pinsat I, fulloniam I,

antepagmenta,
materiem et quaeuasa opustorcula II. 3. praebebit
sunt dominus hae rei
et ad opus dabit: serram I, lineam I (materiam
dumtaxat succidet dolabit secabit facietque
conductor), lapidem, calcem, harenam, aquam,
 p
 paa lea
le a s , t er r a m u n d e lu t u m fi
fiaa t . si d e ca e lo
uilla tacta siet, de ea re u. b. a. úti fiat. huic
 operi pretium ab domino bono, qui bene prae-
 b
 bee a t q u a e opu op u s s u n t e t n u m m os fi fidd e b on a
soluat in tegulas singulas II. 4. id tectum sic
numerabitur: tegula integra quae érit; quae
non érit, unde quarta pars aberit, duae pro
una; conliciares quae erunt, pro binis putabun-
tur; uallus quot erunt, in singulas quaternae
numerabuntur.
Villa lapide calce: fundamenta supra terram
 p
 pee d e ; cet
ce t e r os p a r iet
ie t e s e x la t e r e ; iu gu m e n t a e t
antepagmenta, quae opus erunt, indito. 5.
cetera lex úti uilla ex calce caementis. pretium
in tegulas singulas: n. s. loco salubri bono
domino haec quae supra pretia posita sunt;

1 4 10-11  bipeda
bipedalis
lis X , lumi
luminari
naria
a V I, scamna III,
II I, sella
sellas
 s
 V, telas togalis duas .KVlumina
.KVlumina sex bipedalis X , scamna  
III, sellas V, telas togalis duas, luminaria VI F M

A FÖLDMŰVELÉSBŐL 117

már a, m észk őbő őbőll ééss szabá lyta lan k övekb ől, ől,22 az ooszlopo
szlopo
kat szögletes kőből, valamennyi szükséges fagerendát,
kü szö
szöbö böt, t, a jtóf
tófélf
élfáá ka t, szemöl
szemöldökf dökfáá t, gyám fá t, tá m asztó-
rudat, az ökröknek téli és nyári, faliszk mintájú jászlakat,
2. lóistá
lóistá llóllót,
t, laká so soka
ka t a sz szoolgan
lgan épn ek, 3 hú st á rol rolóó fog
ogaa st ,
kerek asztalt, 2 üstöt, 10 disznóólát, tűzhelyet, főbejárati
ajtót, és egy másikat, amilyet a tulajdonos kíván, ablako
kat, a nagyobb ablakokra 2 lábnvi rácsokat, 6 ablakre
d őn yt , 3 pa dot , 5 széket, 2 t og ogaa szövő
szövőszék szék et , 1 kisebb
 b
 búú z a őr l ő m ozs a r a t , 1 v á n y olók ol ók á d a t , a jt ók e r e t e k e t , 2 p r é s t .
3. Ehhez az anyagot és mindazt, ami szükséges, a tulaj
donos adja, a mu n ká h oz pedig a djo djonn 1 fűr észt, 1 m ér őón t
(a szerszámfát a vállalkozó vágja ki, faragja meg, dara
 b
 bol
ol ja el és m u n k á l ja m e g), k öv övee t , m e s zezett , h om ok ot , v ize
iz e t ,
 p
 pee l y v á t , t a p a s z t óa n v a g n a k v a ló földföl d e t . H a a g a z d a s á g b a
villám csapna be, egy feddhetetlen jellemű ember döntése
szerint kell eljárni. Ennek a munkának az ára egy becsüle
tes birtokos részéről, aki rendesen megadja, ami jár, és
 lelkiismeretesen megfizeti a pénzt, cserepenként 2 sester-
tius. 4. A te t őt 3 így szám ítják : m egszám oljá ljá k a z ép ccsere
sere
 p
 pee k e t , a h i b á s a k b ól,
ól , h a a n e g y e d e h iá n yz
yzii k , k e t t őt ve
vess zn e k
egynek, a vízlevezet
vízlevezet ő ccser ser epeket k et t őn ek vesz veszik,
ik, a kifolyó
kifolyó
cserepek mindegyikét négynek.
Kővel, mészkővel építkező gazdaságban az alap egy láb-
n yi a föld sz színe
íne felett , a t öbbi ffaa l tégláb ól legy legyen en ; rak ass be
olyan szemöldökfákat és ajtókereteket, amilyenek kelle
nek. 5. E gyebek ben a szab á ly ugyana z, m int a méssz mésszel el ééss
zúzott kaviccsal építkező gazdaság esetében. A cserepek
ára egyenként egy sestertius. Egészséges helyen becsületes
 b
 bir
ir t ok os s zá m á r a a fe fenn t e b b m on d ot t á r a k é r v é n y e s e k ;

CATO 15—17
15— 17..

ex signo manipretium érit. loco pestilenti, ubi

aestate fieri non potest, bono domino pars
quarta preti accedat.

 XV
 X V i n . De maceriis aedificandis

15.  Macerias
ex calce caementis silice. úti
dominus omnia ad opus praebeat, altam p.
V et columen p. I, crassam p. I S, longam p.
XIV, et úti sublinat locari oportet. parietes
uillae si locet in p. C (id est p. X quoquouer-
sum), libellis in ped. V et perticam I p. uic. n.
X. sesquipedalem parietem dominus funda-
menta faciat et ad opus praebeat: calcis in p.
singulos in longitudinem modium unum, arenae
modios duos.

XIX. Calcem partiario locandam

16.  Calcem partiario coquendam qui dánt,

 ita
cemdaeximit
tu r: per ficit
icit et etco
calcarius coququ it et
ligna ex fornadace
conficit ccaa l
furna-
cem; dominus lapidem, ligna ad fornacem,
quod opus siet, praebet.

XX. Materies quid anni tempestiua sit

17. Robus materies, item ridica, ubi solstiti-

um fuerit, ad brumam semper tempestiua est;

15 9  in longitudinem K :   longitudinem opus est

 
F M

 A FÖ
FÖLDM
LDMŰVE
ŰVELÉ
LÉSRŐ
SRŐLL 119

a munkabér így szembetűnő. Járványos vidéken, ahol

nyáron nem lehet dolgozni, a becsületes birtokos a munka
 bé
 b é r t m é g e g y n e g y e d é v e l t e t é z z e m eg
eg..

X V m . A falkerítése
alkerítésekk építésé
építéséről
ről11

15.  Falkerítést
mészkőből, zúzott kavicsból, kovakőből
csinálj. A tulajdonos adjon meg a munkához mindent,
a fal magassága 5 láb, oromzata 1 láb, vastagsága másfél

láb,
kell hossza
kiadni. 14 Ha láb legyen, a bevakolást
a tulajdonos is a vállalkozónak
a birtok falkerítését 100 láb-
nyi egység
egységekben
ekben a dja ki ((vagyi
vagyiss 10 lábn yit szám olva
lva m ind
egyik irá n yban ), írás szerint öt lá bnyir a 2 és egy lábn yi
m ér őbo
őbott t a l, az ára 10 Vict
Vict oria t u s.3 A más fél láb vas ta g
falhoz a tulajdonos építsen alapot, a munkához adjon
minden egyes láb falhosszra 1 modius meszet, 2 modius
homokot.

XIX. A mészégetés kiadása részes bérlőnek 

16.  Aki
a mészégetést részes bérlőre bízza, így intézze:
a mészkövet megmunkálja, kiégeti, a kemencéből kiszedi
 a mészégető és a fát is odakészíti a kemencéhez. A tulaj
donos adja a követ, a fát a kemencéhez, és amire általában
szükség van.

XX. Melyik fát az év melyik szakában kell kivágni

17.  Tölgyfát szerszámfának és szőlőkarót vágni mindig

a téli napforduló táján időszerű. A többi fát, amelyeknek 

120 CATO 18
18..

cetera
maturum materies
habét,quae tűmsemen habét, cum
tempestiua est; semen
quae
5 ma teries semen non ha bét, ccum um glubebit , tűm
tem pestiua est. * eo quia se semen
men uiriuiride
de et m at u
ru m ha bét (id semen de ccupr upr esso
esso,, de pino qu id-
uis anni legere possis), item quiduis anni matúra
est et tempestiua. 2. ibidem sunt nuces bimae
10 (ind e semen excidet ) et a nn ic icuu lae: eae, u bi
 p
 prr i m u m in cip
ci p iu n t h ia s cer e, t ű m lé légi
gi op or t e t ;
 p
 per
er s e m e n t im p r im u m in ci cipp iu n t m a t u r a e es
esse
se,,
 p
 pos
ostt e a u s q u e a d e o s u n t p lu s m e n s es V i l i ,
hornotinae nuces uirides sunt. ulmus, cum fólia
15 cadu nt , tű m iterum tem pestiua est.

XXI. Torcularium si aedificare uoles

18. Torcularium si aedificare uoles quadrinis

uasiss úti ccoon t ra óra sient, ad hu nc mo
uasi modum
dum uasa
componito: arbores crassas p. II, altas p. VIIII
cum car dinibus; ffoor am ina lo longa
nga p. II I S,

5  p
exc
excu
 p.. Iu Slpt
; ain tdigit.
e r a r bVI;
or e s2. eab
ore t pso
solo
a rlo
iett efora
ie s pm. Ien prtimu
I ; in er m
TI
 arbores p. I; arbores ad stipitem primum
derectas p. XVI (stipites crassi p. II, alti cum
car dinibus p. X); su culam pra eter cardines
10 p. V il i i ; pr elum
elum lo
longu
ngu m p. XX V ; iinn ibi li
lingulam
ngulam
 p
 p.. H S. p a u i m en t u m b in is u a si
siss cu m ca
cann a li
libb u s
duobus p. X X X , IL ILII
II tr apet ib
ibus
us loc
locum dextra
sinistra
sini stra pau iment um p. X X ; inter bi bino
noss stip
stipites
ites
uectibu s lo loccu m p. X XI I ; 3. alteris uasi
uasiss ex
exadu
adu er-

xx18
xxxn,
xn,
 S  ii m K :   dereetosF M 12  X X X , I li
derectas l i iF :

A FÖLDMŰVELÉSRŐL 121
12 1

magjuk van, akkor kell vágni, amikor a mag megérett.

Amelyiknek nincs magja, akkor alkalmas a vágásra, ami
kor a kérge hámlik. Az a fa, amelynek zöld magja is, érett
magja is van (ilyen magot szedhetsz bármely évszakban a
ciprusról és a fenyőről), akármelyik évszakban vágható.
2. Ilyen fán vannak kétéves tobozok, ezekből kihull a mag,
továbbá egyévesek, amelyeket akkor kell szedni, amikor
kezdenek
kezde nek felnyíl
elnyílnn i; éérésük
résük vetés idej
idején
én kezdő
kezdődik,
dik, m a jd több
mint 8 h ón a pon át t a r t. Az egy
egyéves
éves tobozok zö
zöldek.
ldek. A sz
szil
ilffa
másodszor akkor vágható, amikor a levelei hullanak.

XX I . Ha sa jt oló hely
helyis
iség
éget
et akarsz épí
építeni
teni

18. Ha a sajtolóhelviséget 4 préssel akarod megépíteni

ú gy, h ogy a prések egymás sal szembe nézze nézzenek,
nek, így helye
helyezd
zd
el a préseket: a há tsó t a rt ófá k vast agsága 2 lláb,
áb, magassága
a csapokkal együtt 9 láb, a nyílások hosszúsága 3 és fél

láb,
 p
 paa d l szélessége
óza ól , a h6áujj;
óz a t t ól, t s ó t2.a raz
t ófáelső
k ésnyílás
fa lamásfél
a fala k k öz
özötlábnyira
öt t a t á vvan
olss á ag
ol
2 láb, 2 ta r t óf ófaa k özö
özött t 1 láb, a há tsó ta r t ófófáá k és a llege
egelülső
lülső
tartófa között egyenes irányban 16 láb, az elülső tartófák
 vastagsága 2 láb, magassága a csapokkal együtt 10 láb,
a csiga a csapok nélkül 9 láb, a sajtológerenda hossza 25
láb, rajta a nyelv 2 és fél láb hosszú. Az emelvény 2 prés
számára 2 csatornával 30 láb, 4 prés számára az emelvény
 jobb b r ól
 jo ól-b
-b a l r ól 20 lá b ; 2 —2 el
elüü ls ő t a r t ófa
óf a k özöt
öz öt t a h e ly a z
emelőru
emelő ru dak szám szám ár a 22 láb; 3. sze szemben
mben a másik két prés

CATO 18.
18.

sum a stipite extremo ad parietem qui pone

arbores est p. XX. summa torculario uasis
quadrinis: latitudine p. LXVI, longitudine p.
LII. inter parietes, arbores ubi statues, funda-
men t a bon a fa cit cit o alt a p. V : inibi lapides si sili
licces;
totum fórum longum ped. V, latum p. II S,
crassum p. I S: 4. ibi foramen pedicinis duobus
facito, ibi arbores pedicino in lapide statuito.
inter duas arbores quod loci supererit, robore
expleto: eo plumbum infundito. superiorem
 p
 paa r t é m a r b or u m d igigit
it os V I a lt a m fa ci citt o s ie
iett :
eo capitulum robustum indito, úti siet stipites
ubi stent. 5. fundamenta p. V facito: ibi silicem
longum p. II S, latum p. II S, crassum p. I S,
 p
 pla
la n u m s t a t u it o; ib ibii s t ip it e s s t a t u it o, it e m
alterum stipitem statuito. insuper arbores
stipitesque trabem planam imponito, latam p.
II, crassam p .I, lloon gam p. XXX VI I : uel dupli duplicces
indito, si solidas non habebis. sub eas trabes,
inter canalis et parietes extremos, ubi trapeti
stent, trabeculam pedum XXIII S imponito
sesquipedalem aut binas pro singulis eo sup-
 p on it o. 6 . in iis t r a b e cu
culi
liss t r a be
bess , qu a e in s u p e r
arbores stipites stant, collocato; in iis tignis
 p
 paa r ie
iett es e x t r u i t o iu n git
gi t oq
oquu e m a t e r ia e, ú t i
oneris sat is habea t. ar am u bi ffaa cies, pedes V
fundamenta alta facito, lata p. VI; aram et
 can alem rut un dam fa cito llata ata m p. II II S;
7. ceterum pauimentum totum fundamenta p.
II faci
acito.
to. ffun
un dam enta pr imu m festu cat o; po
postea
stea
caementis minutis et calce harenato semipedem

 35 X
  X i n apographa:
 X   X im F M

 A FÖLDMŰ
FÖL DMŰVEL
VELÉSRŐ
ÉSRŐL
L 123

számá ra a legszlegszél
élső
ső el
elülső
ülső t a r t ófá
ófá t ól a hát só ta rt ófá
ófá k m ögött
gött i
falig 20 láb. Összegezve, a négy préssel dolgozó sajtoló-
helyiség szélessége 66 láb, hossza 52 láb. A falak közé,
ahova a hátsó tartófákat állítod, csinálj 5 láb mély jó ala
 poz
 p ozáá s t , r a k d k i k ova
ov a k őve
őv e l ; a z e gés
gé s z a la p za t h os
osss zú s á ga
5 láb, szélessége 2 és fél láb, vastagsága másfél láb. 4.
Ugyanott csinálj nyílást 2 hátsó tartófa végének, a tartó-
fák végét állítsd bele a kőbe. Azt a helyet, amely a két
tartófa között marad, töltsd ki tölgyfával és öntsd be
ólommal. A hátsó tartófák felső része 6 ujjnyi magas
legyen, tégy rájuk tölgyfából keresztgerendát, hogy legyen
hely az elülső tartófáknak. 5. Csinálj 5 lábnyi alapzatokat,
kovakövet rakj le bennük — a hossza 2 és fél láb, szélessége
2 és fél láb, vastagsága másfél láb —, simítsd le, s állítsd
oda az elülső tartófákat. A második elülső tartófát is
ugyanúgy helyezd el, mint az elsőt. Az elülső és hátsó
tartófákra tégy sima gerendát, amelynek szélessége 2 láb,
vastagsága 1 láb, hosszúsága 37 láb, vagy dupla gerendát,
ha elég erős gerenda nincs kéznél. A gerendák alá, a csa
tornák és a legkülső falak közé, ahol a zúzómalmoknak
kell állniuk, tégy egy ldsebb gerendát, a hossza 23 és fél
láb, a magassága másfél láb; egy helyett akár kettőt is
elhelye
elhelyezhetsz.
zhetsz. 6. E zekre a kis gerendá kr a h elyezd
elyezd a zoka
zoka t
a gerendákat, amelyek a hátsó és elülső tartófákon nyug
szanak. Ezekre a gerendákra építs falakat, kösd össze őket
az épület többi részével, hogy együtt elegendő súlyt adja
nak. Ott, ahova a rakodóemelvényt csinálod, az alap
legyen 5 láb mély, 6 láb széles, a rakódóemelvény és az
 azt körülvevő csatorna 4 és fél láb széles; 7. a burkolat
összes
sszes többi részének
részének a z ala pját 2 lábn yira csiná
siná ld. Előszö
Előszörr
döngöld le az alját, majd rakd ki zúzott kaviccsal és
homokkal kevert mésszel, felváltva, minden egyes réteg

124 CATO   1».

unumquodque corium struito. pauimenta ad

hunc modum facito: ubi libraueris, de glarea
et calce harenato primum corium facito: id
 p
 pili
iliss s u b ig it o; id e m a lt e r u m cor iu m fa cit
ci t o: eo
50 ca lclcem
em cribr o su bcret a m ind it o alt é digit os du ó,
ibi
ibi de test a arida pauimen tu m stru ito ito:: ubi
structum érit, pauito fricatoque, úti pauimen
tum bonum siet. 8. arbores stipites robustas
facito aut pineas. si trabes minores facéré uoles,
55 cana lis lis extr a co colu
lu m n a m e xp olit o: si ita fec
feceris,
eris,
trabes p. XXII longae opus erunt. 9. orbem
ole
learium
arium latum p. I l i i punic punican
an is coagment is
facito: crassum digitos VI facito, subscudes
iligneas adindito: eas ubi confixeris, clauis
ü0 cor neis oc
occlu
clu dit o. in eum orbem t ris ca t ena s
indito: eas catenas cum orbi clauis ferreis corri-
gito. orbem ex ulmo aut ex corvlo facito: si
utrumque habebis, alternas indito.

XXII. In uasa uinaria stipites

 pee d19
 p ib Inesuasa
ibuu s a lt ior ci tuo.inar
fa cit s u piar astipi
stipites
for ates
m inara bo
boresque
a rresque
oruu m , bi
b or binis
nis
 p
 pee d e m q u a e q u e ú t i a bs ie iett , u n a e fi
fibb u la e locu m
facito semipedem quoquo uersum. in suculam
5 sena ffoor am ina ind ito: ffoora m en, q u od primu m
facies, semipedem ab cardine facito: cetera
diuidito quam rectissime. 2. porculum in média
 sucula facito. inter arbores médium quod érit,
id ad médiám conlibrato, ubi porculum figere

49  idem /•
 /• ' :  item M

 A FÖL
FÖLDM
DMŰV
ŰVELÉ
ELÉSR
SRŐL
ŐL 125

fél lábnyi legyen. Magát a burkolatot így készítsd el:

miután elegyengetted a helyet, az első réteget kavicsból
és homokkal kevert mészkőből csináld, ezt sulykolóval
döngöldd le,
döngöl le, u gyan ú gy a m ásodikásodik ré teget is: is: szi
szitá lj rá szitá
szitá 
val 2 ujjnyi magasan meszet, száraz cseréppel burkold be:
amint beburkoltad, veregesd be és csiszold simára, hogy
a bu rk olat jó legyelegyen.n. 8. A há tsó és és elülső
elülső ta rt ófá ka t t ölgy
vagy fenyőfából készítsd. Ha rövidebb gerendákat akarsz
csinálni, a csatornákat a tartóoszlopon túl építsd meg.
Ha így teszel, 22 láb hosszú gerendákra van szükség.
9. Az olajbogyóra való kerek lapot 4 láb szélesre csináld
karthágói módra, vastagságát 6 ujjnyira, szerelj rá tölgyfa-
 p
 pee ck e k e t . M iu t á n öss
ös s ze k a p csolt
cs olt a d , s om fa s ze gek
ge k k e l s ze 
gezd össze. Erre a lapra szerelj 3 keresztfát. A kereszt
fákat vasszegekkel erősítsd rá a lapra. A kerek lapot szilfá
 b
 ból
ól v a g y m ogyog y or ófá b ól csi
cs i n á ld : h a m in d k e t t őve
őv e l r e n d e lk e 
zel, felváltva használd.

XXII. Tartófák a borsajtóhoz

19. Borsajtóhoz az elülső és hátsó tartófákat 2 lábbal

magasabbra csináld. Az egymástól 1 láb távolságra elhe
lyezkedő hátsó tartófákon levő nyílások felett csinálj fél
lábnyi helyet minden irányban egy fakapocs számára.
Mindegyik csigába vágj 6 nyílást. Az első nyílást a forgó-
csaptól fél láb távolságra készítsd, a többieket lehetőleg
 p
 pon
on t osa
os a n e g y for m a k özök
öz ök b e n osz
os z d el
el.. 2. A cs
csig
igaa k öze p é r e
csinálj egy kampót. A hátsó tartófák közötti távolság
középpontja essen egvbe a csiga középpontjával, ahova
 

CATO 20—21.

10 oport ebit , út i in
in m edio pre lum r ecte situ
situ m siet.
siet.
lingulam cum facies, de medio prelo conlibrato,
ut inter arbores bene conueniat: digituin polli-
cem laxamenti facito. uectes longissimos p.
XIIX, secundos ped. XVI, tertios p. XV,
15 rem issar ios
ios p. XI I , a lter os p. X , t er t ios
ios p.
vm .

XXLIl. Tra petu m quo m odo concinn

ncinn ar e
oporteat

20.  Tra petu m quo m odo co

concinn
ncinn ar e opor
teat. columellam ferream, quae in miliario stat,
eam rectam stare oport et in medio ad perpen-
dicuu lum ; cun
dic cun eis salignis
salignis circu m figi oport et b ene;
5 eo plu m bu m ef efffu n der e. ca
ca ue a t ni la
la bet colu-
colu-
mella: si mouebitur, eximito; denuo eodem
modo facito, ne se inoueat. 2. modiolos in
orbis oleagineos ex orcite olea facito; eos cir-
cumplumbato; caueto ne laxi sient; in cupam
10 eos
eos indit
in dit o. cu
cu n ica
ica s solidas
solidas , lat as digit u m p olli-
cem facito; labeam bifariam faciat habeant,
quas figat clauis duplicibus, ne cadant.

XXIV. Cupam quo modo aedifices

21.  Cupam facito p. X, tani crassam quam

modioli postulabunt, médiám (inter orbis quae
conueniat) crassam quam columella ferrea érit.
eam médiám pertundito, úti in columellam
5 ind
ind ere possis;
possis; eo fistu lam ferr eam ind ito, qua e
 

 A FÖLDM
FÖL DMŰVE
ŰVELÉ
LÉSR
SRŐL
ŐL 127

a kampót rögzíteni kell, hogy a sajtológerenda pontosan

a közepén legyen. Amikor a nyelvet csinálod, a sajtológe-
renda közepétől számítva mérd ki, hogy a hátsó tartófák
között szabályosan a középen álljon; hagyj a számára egy
hüvelyknvi mozgásteret. Az emelőrudak hossza: a leghosz-
sza bb 18 láb, a m á sodi
sodikk 16 láb, a ha rm ad ik 1155 láb, a
csúsztatható emelőrudaké 12 láb, a másodrendűeké 10
láb, a harmadrendűeké 8 láb.

XXIII. Hogyan kell az olajzúzó malmot összeszerelni1

20. Az oolajzúzó
lajzúzó m a lmot így ke
kell
ll beáll
beállítan
ítan i: an nak a vas 
csapnak, amely a tartóoszlopon van, egyenesen, függőle
gesen kel
gesen kelll állnia pont osan a kö
középen
zépen ; kö
körü
rü l jól rögzí
rögzítsd
tsd
meg fűzfából készült ékekkel, öntsd be ólommal, de vi
gyázz, hogy a csap ne mozduljon el. Ha mozog, vedd ki;
csináld meg még egyszer ugyanúgy, hogy ne mozogjon.
2. A malomkövekre csinálj hüvelyeket abból az olajfából,
amelynek orcis  a neve, öntsd körül ólommal, hogy ne állja
nak lazán. Erősítsd oda őket a tengelyhez. Készíts egy
hüvelyk széles erős betéteket, mindkét oldalukon legyen
szegély; kettős szegekkel kell átszegezni, hogy ki ne esse

nek.

XXIV. Hogyan szerkessz tengelyt

21. Csinálj 10 láb hosszú tengelyt; olyan vastag legyen,

amilyent a hüvelyek megkívánnak; középső részét, amely
a malomkövek között megy, olyan vastagra készítsd,
amilyen a vascsap; közepét fúrd át, hogy ráhelyezhesd
a csapra. Ide helyezz egy vascsövet, amely a csapra is
 

CATO 21.

in columellam conueniat et in cupam. 2. inter

cupa m dextr a si sinis
nistra
tra pert un dito l até digi di gito
toss
 pr
 p r i m or is I l i i , a lt é d ig
igit
it os p r im or is I I I ; s u b

cérit,
upa pertusam
ta bulam
bul am ferre
ffigito,
erream
amquae
lata
lata in
m columellam
quam cupa conue
média
média
niat. dextra sinistra, foramina ubi feceris, lam-
nis circumplectito; replicato in inferiorem par
tém cupae omnis quattuor lamminas; 3. dextra
sinistra, foramina utrimque secus, lamminas
sub lamminas pollulas minutas supponito:
eas inter sese configito, ne foramina maiora
fiant, quo cupulae minusculae indentur. cupa
qua fini in modiolos érit, utrimque secus imbri-
cibus ferreis quattuor de suo sibi utrimque
secus facito qui figas. imbrices médiás clauulis
figito; supra imbrices
imbrices extr
extr insecus
insecus cu pa m p ert u n 
dito, qua clauus eat qui orbem orbem cluda t. 4. insuper
insuper
foramen librarium ferreum digitos sex latum
indito, pertu sum u t rim que sec secus, qua clauu s eat.
haec omnia eius rei causa fiunt, úti ne cupa in
lapide
lapi de co cont era tu r. a rmill
rmillas I l i i fa cito, qquas
uas
circu
ircu m orbem indas, ne cup cup a et clauus cont era n-
tur intrinsecus. 5. cupam matéria ulmea aut
faginea facito. ferrum factum, quod opus érit,
u tiidem f a ber fi gat: 35-LX opus sunt.plumbi in
cupa m emitoemi to I li i. cupam qui qui concinn
ncinn et et m o
diolo
dio loss qui
qui indá t et plu m bet, operas fa bri du m -
ta xat, # VIII: i dem tra petum oporteto portet acco
accom mo-
det.
de t. summa sumpti # L XXI I praeter adiuto adiutores
res..

21  30  plumbiK :  cum plumbiF :   tcumfplumbi M

 M  
 34   sumpti I n :  sumptui F :   sumptuis M
 

 A FÖ
FÖLDM
LDM ŰV
ŰVEL
ELÉSR
ÉSR ŐL 129

és a tengelyre is ráillik. 2. A tengely középső részén

fúrj jobbról-balról 4 ujjhegynyi széles, 3 ujjhegynyi magas
lyu
lyu ka ka t, a t en gel
gelyy alá szeg
szegez
ezzz egy vasle
vaslemezt,
mezt, a mely oly
olyan
an
szél
széles
es,, m int a ten gely
gely középső
középső része,
része, tovább á át van fú rva
és a csa ph oz oda
oda illi
illik.
k. A ten gelyt jobbr
jobbr ól-
ól-ba lról, ah ol a lyu k a 
kat csináltad, borítsd be vaslemezekkel. A tengely alsó
részére hajlítsd vissza mind a négy lemezt; 3. a nyílások
mindkét oldalán jobbról-balról rakj fel egymás alá kis
vékony lemezeket, erősítsd össze őket egymással, hogy
a lyukak, amelyekbe majd apró fogantyúk kerülnek, meg
ne n a gyobbodj
gyobbodjaa n a k. Azt a részt,
részt, a hol a ten gely
gely vége
vége belé
belépp
a hüvelybe, mindkét oldalon szegezd be 4 cserép formájú
vaslemezzel belátásod szerint. A lemezeket középen kis
szegekkel erősítsd meg. A lemezek felett kívülről fúrd át

a ten gelyt,
követ gel yt, itt 4.
rögzíti. m enjen
A lyukkeresztü
keresz
fölé tüszerelj
l a csapsz
csapszeg
fel eg,
, a mely
egy a ma
6 ujjnyi lom
lom 
széles
vaskarmantyút, amely át van fúrva mindkét oldalon; arra
men jen á t a csapsze
csapszeg. g. E z m in d a bból a célbó
célbóll tört
tört énik, h ogy
a tengely a kövön el ne kopjon. Csinálj 4 tömítőgyűrűt
a malomkő köré, hogy a csapszeg és a tengely belülről
el ne kopjon. 5. A tengelyt szil- vagy bükkfából készítsd.
A szükséges vasalkatrészeket ugyanaz a kovács szerelje
fel: erre 60
60 sestert ius kell.
kell. Ólm ot a t en gelyre 4 sester tiu sért
végy. Annak a mesterembernek, aki a tengelyt beállítja,
a hüvelyeket felszereli és beönti ólommal, legalább 8
sestertius jár: ő állítsa be az olajzúzó malmot is. Az egész
költség össze
összesen
sen 72
72 sest ert iust t esz ki,
ki, nem szá m ítva a segéd-
segéd-
kezők bérét.

9 Cato: A f ö l d m ű v e l é s rő
rő l
 

CATO

XXV. Trapetum quo modo aedifices

22. Tra petu m hoc m odo acco

accom m oda re opor-
tet: librator úti statuatur pariter ab labris;

dig
digitum
itum minimum
mortari. orbes cauere orbem abesse
abessene
oportet oport et ab
quid solo
solo
morta-
rium terant. inter orbem et miliarium unum
digitum interesse oportet; si plus intererit
at que orbes nimium aberu nt , fu ni circumligat ircumligat o
miliarium arte crebro, úti expleas quod nimium
interest. 2. si orbes altiores erunt atque nimium
mortarium deorsom teret, orbiculos ligneos
 p
 per
er t u s os in m il ilia
ia r iu m in colu m e ll
llaa s u p p on it o:
eo altitudinem temperato. eodem modo latitu-
dinem orbiculis ligneis aut armillis ferreis
tem perat o, usque dum rec recte
te tempera bi bitu
tu r.
3. Tr a petu s empt us est in Suessano ff CCCC et
öle
leii p. L; com po postu
stu r ae ff L X; uect
uect ur a boubou m ,
opera s VI ho homines
mines VI cum bubu lc lcis
is ff C L XXI I ;
cup am orn orn at am ff L XX I I ; pr o oleo ff X X V : s. s.
4f D C C XXV n n . Pompeis Po mpeis emptus ornat ornat us ff
CC CXXCXXCI CI III ; uec
uectutu ra m ff CC XXC;
XXC; do domm i melius
melius
concinnatur et accommodatur, eo sumpti opus
est ffff L X: ss.. s. ff D C C XXII II . 4. si orbes
orbes in ue-
teres t r a pet os pparar a bi
bis,
s, medio
medioss cra ssos
ssos p .I digit
digit os
III. altos p. I. foramen semipedem quoquo uor-
sum. eos cum aduexeris. ex trapeto temperato.
ii em un t u r ad Ru fr i ma cerias --R R- C XXC , t em pe-
rantur ff XXX: tantidem Pompeis emitur.

22  22   S. S.apographon unum:  S.F M

 

 A FÖLD
FÖ LDMŰ
MŰVE
VELÉS
LÉSRŐ
RŐL
L 131

XX V. H ogyan építs
építs olajzú
lajzú zó ma lmot

22. Az olajzú
olajzú zó ma lmot így kellkell beállíta n i: a sza bá lyozó
lyozó
ék a szélektől egyenlő távolságra álljon. A malomkő egy
kisujjnyi távolságra legyen a. serpenyő fenekétől. Ügyelni
kell arra, hogy a malomkövek ne dörzsöljék a serpenyőt.
A m a lomlom kő és és a t a rt óoszlo
óoszlopp k özöt
özöt t egy u jjn jjn yi térk öz 5
maradjon. Ha ennél több marad és a malomkövek túlsá
gosan távol esnek tőle, kötözd körül szorosan kötéllel
a tartóoszlopot, hogy így kitölthesd a felesleges térközt.
2. Ha a malomkövek mélyebben helyezkednek el, és túl
erősen
erő sen dörzsöl
dörzsölik
ik a serpen yő a ljá
ljá t, á tfú r t fa
fa kor ongoka t sze-
sze- K>
reljj a t a rt óoszlo
rel oszlopon
pon a csapra
csapra , s ezekkel
ezekkel szabá lyozdlyozd a ma gas
ságot. Ugyanilyen módon végezd a szélesség beállítását
kis fakorongokkal vagy vasgyűrűkkel, amíg csak pontosan
 be
 b e n e m s z a b á lyoz
ly ozod
od .
3. A Su essa1 kör zet ében vá sá r olt olt zú zóma lom
lom á ra 400
400 ses-
ses- 15
tertius és 50 font olaj, az összeszerelés 60 sestertius; az
elszáll
elszállítása
ítása ök ök rökk el, 6 na pra va ló na pszám, 6 személy m u n 
ka bére az ökörh ökörh a j t okéval együt t 172 sestertius; a ha sz sz
nálatra felszerelt tengely 72 sestertius; a kenőolaj 25 ses
tertius: az egész költség 729 sestertius. Pompeiiben az
egész berendezés 384 sestertiusért vásárolható meg; a szál
lítási
lítá si köl
k öltt sé
ségg 280 sest er t ius; előn yöseb b ot t h on össze- 20:
illeszteni és beállítani, ezért 60 sestertiust kell fizetni:
az egész költség 724 sestertius. 4. Ha régebbi malmokra
vásár olsz m a lom lom k öveke t, ezek
ezek va va sta gsága középen
középen 1 láb
3 u jj,
jj, m agassága 1 láb, a lyuk lyuk r a jt u k fél
fél lábn yi m indegyik
irá n yban . Am Am int h a zaszá llíto
llított ta d őke
őke t, a kk or fa
fa ra gd ki 25
végle
vég leges
gesen
en a m alomn a k m egfelel
egfelelőően. A ru friu m i1 falakn ál
ezek 120 sestertiusba kerülnek, a végleges kifaragásuk 30
sestertius. Ugyanennyi az ára Pompeiiben is.-

9*

f
 
 132 CATO
CATO 23—24.
23—24.

XXVI. Ad uindemiam quae opus sunt

ut parentur 

23. Fac ad uindemiam quae opus sunt ut

 pa
 p a r e n t u r . u a s a la u e n t u r ; cor b u l a e s a r cia n t u r ,
 pic
 p icee n t u r ; d olia
ol ia , q u a e op opuu s s u n t , p icen
ice n t u r .
quom pluet, quala parentur, sarciantur; far 
5 m olat ur ; ma enae eman tu r, oleaeca leaeca du ca esa ll llian
ian -
tur. 2. uuas miscellas, uinum praeliganeum
quod operarii bibant, ubi tempus érit, legito.
siccum puriter omnium dierum pariter in dolia
diuidito.. si oopus
diuidito pus ériérit,
t, def
defrr ut u m indito in mu stu m
10 de m us to lix lixiuo
iuo cococt
ct u m : pa rt ém qua dr agesimam
addito defriti uel salis sesquilibram in culleum.
3. m a rm or si indes, in culleum li libra
bra m in dit o: id
indito in urnám, misceto cum musto: id indito
in doleum. resinam si indes, in culleum musti
15 p. I I I ben e comm comm inu ito, in dit o in fisc fiscellam
ellam et
fa cito úti in doleo doleo mu sti pendea t: eam quassat o
crebro, úti resina condeliquescat. 4. ubi indi-
deris defrutum aut marmor aut resinam, dies
XX permisceto crebro, tribulato cotidie. tor-
20 tiu u m m ust um circu ircu m cidan eum suo cu cu ique
dolio diuidito additoque pariter.

XXVII. Vinum graecum quo modo fiat

24. Vinum graecum hoc modo fieri oportet:

uuas apicias percoctas bene legito; ubi delegeris,
in eius musti culleum aquae marinae ueteris q.

23 17-IS   ubi indiderisK :  indiderisF M

 
  A FÖLDMŰ
FÖL DMŰVEL
VELÉSR
ÉSRŐL
ŐL 133

XXVI. Mit szükséges beszerezni a szürethez1

2 3 . Gond osk odj a sz szür

ür ethez szüksége
szükségess kel kellé
lékek
kek beszer
zésérő
zé séről. l. Mo
Mossák
ssák ki a sajt olókalóka t, ja vítsá k meg ééss ká tr á nyoz-
zák be a ko kosar
sar aka t, ká tr án yozz
yozzák ák be a hordó
hordóka ka t, a mely
melyeketeket
kell; amikor esik az eső, fonott kosarakat vásároljanak,
 ja v ít s a n a k ; t ön k öly
öl y t őr ölje
öl je n e k ; s óz
ózot
ot t h a la t vá s á r olja
olj a n a k ,
sózzák be a lehullott olajbogyót. 2. Mihelyt lesz rá idő,
szedd meg a „vegyes” szőlőt, hogy a munkások ebből
ihassanak korai bort. A mustot naponta tisztán kezelve
egyenlő
eg yenlően en ooszd
szd szét
szét a hordókba . Ha kel kell,
l, ön ts a mu stba
m u st pá rla tot, m ely az előszö előszörr k icsur
icsur gó m u st ból ból22 készült,
adj hozhozzá zá minden culle culleush
ush oz negvvenedr
negvvenedr ész m us tpá rlat ot
vagy másfél font sót. 3. Ha márványlisztet teszel bele,
egy fontot tégy egy culleusba: a márványlisztet öntsd
urnába, keverd össze musttal, ezt öntsd a hordóba. Ha
mézgát teszel bele, három fontot végy egy culleus mustra,
 jó l m or z s old s zé
 jól zétt , t e d d k osáos á r b a és a k a s zd fel a m u s t os os--
hordóban: gyakran rázogasd meg, hogy a mézga elolvad
 jonn . 4. Miu
 jo Mi u t á n b e le t e t t e d a m u s t p á r l a t ot , m á r vá n y lis
li s z t e t
vagy mézgát, húsz napon át gyakran kevergesd meg, saj
told ki a szőlőt naponta, az utolsó „vágott” sajtolásból
kapott mustot oszd szét az ugyanezen mustot tartalmazó
hordókba, egyenlően adagold.

XXVI I. H ogyan kel

kelll gö
görög
rög bort 1 készíte
készíteni
ni

2 4 . Görög
Görög bo
borr t így ke
kell
ll kész
készíteni:
íteni: sze
szedj
dj jól
jól ééret
ret t „m éh ” -
szőlőt. Miután kiválogattad a legjavát, ennek egy culleus-
nvi mustjába tégy 2 quadrantal állott tengervizet vagy

II ind ito u el sal

salis
is pur i m odium : eum in ffisc
iscell
ellaa
 suspendito sinitoque cum musto distabescat.
si heluiolum uinum facéré uoles, dimidium
heluioli, dimidium apicii indito, defruti ueteris
 p
 paa r t é m t r i ce
cess im a m a d d i t o. q u id q u id u in i d e -
frutabis, partém tricesimam defruti addito.

XXVIII. Vina cocta ut seruentur 

25 .  Quom uinum coctum érit et quom lege-

tu r, facito út i se
seru
ru etur fam iliae
iliae prim um suisq
suisque, ue,
facitoque studeas bene percoctum siccumque
lege
legere,
re, ne u inum n om en per da t. u ina ceos
eos ccoot idie
recentis succernito lecto restibus subtento uel
cribrum, illi rei parato; eos conculcato in dolia
 p
 pii ca t a u e l in la cu m u in a r iu m p i ca t u m ; id b e n e
iubeto oblini, quod des bubus per hiemem;
indidem, si uoles, lauito paulatim: érit lorea
familiae quod bibat.

XXIX. Vindemia facta ut uasa

torcula subligentur 

26.  Vindemia facta, uasa torcula, corbulas,

fisc
iscinas,
inas, funis, pat ibula, fibula
fibula s iubet o suo qu id
quid loco condi. dolia cum uino bis in die fac
exter
ex ter geant ur , priua sque sc
scoopula s in dolia
dolia ffaa cito
habeas illi rei, qui labra doliorum circumfrices.
ubi érit lectum dies triginta, si bene deacinata

24 4  indito uelK :  uelF M  5 labraF

26   :  latéra M
 M

 A FÖLDM
FÖL DMŰVE
ŰVE LÉSRŐL
LÉS RŐL 135

egy modius tiszta sót: a sót akaszd fel benne egy kosárká
 ba n és h a g yd , h ogy
og y a m u s t b a n e l ol
olvv a d jo
jonn . H a a r a n ys
ysáá r ga
  bor
 b or t a k a r s z cs
csin
in á ln i, v e d d fele
fel e r és zbe
zb e n a r a n ys
ysáá r ga , fe
fele
lerr és z
 be
 b e n ,,,,m
m éh ” -sző
-s zőlő
lőnn e k a m u s t já t , a d j h ozzá
ozz á h a r m in ca cadd r é s z
ó-mustpárlatot. Bármilyen bort ízesítel mustpárlattal,
harmincadrész mustpárlatot adj hozzá.

XXVHI. Hogyan kell az érett szőlőt eltenni

25. Amikor a szőlő szőlő megérett és sz szedni

edni ak ar od, a legjob
 b a t h a g y d m eg a cs csaa lá d n a k és a h ozz oz z á t a r t ozók
oz ók n a k ; jó
jóll
m egérve és szár szár a zon3
zon3 szedd le le, neh ogy a bor bor elvesz
elveszítseítse
 jó h ír ét . A t ör k öl y t n a p on t a fris fr isss e n r os
ostt á ld k i k öt el elee k e n
kifeszítet t á gy há ló segítségév
segítségével, el, va gy k észítsészíts er re a cél élra
ra
külön rostát. Taposd bele kátrányozott hordókba vagy
kátrányozott boroskádba. Jól tapasztasd be, és ezt add
az ökröknek a tél folyamán. Ha úgy tetszik, vizezz meg
 be
 b e lőle
lő le e g y k e ves
ve s e t , le
less z m a jd lőr e a h á zn é p n ek , s e z t ig igyaya .

XX I X. A szür
szür et végeztéve
végeztévell
a sajtókat a helyükre kell akasztani

26. A szüret végeztével a sajtókat, kosárkákat, kosa

rakat, köteleket, tartófákat, kapcsokat, mindent a maga
helyére tétess vissza. A boroshordókat naponta kétszer
le kell súrolni, erre a célra készíts a hordókhoz külön
seprüt, ezzel súrold körül a hordó nyakát. A szedés után
harminc napra a hordókat, ha a szőlőhéjat jól kitakarítot-

136 CATO 27— 28.

erunt, dolia oblinito. si uoles de faece demere

uinum, tűm érit ei rei optimum tempus.
 XXX. Sementim ut facias

27 .
Sementim facito, ocinum, uiciam, fenum
graecum, fabam, eruum, pabulum bubus; alte-
ram et tertiam pabuli sationem facito; deinde
alias fruges serito. scrobis in ueruacto oleis,
5 u lmis, uit ibus , ffici
icis:
s: simu l cu m s emin e serito.
ser ito.
si érit locus siccus, tűm oleas per sementim
serito, et quae ante satae erunt, teneras tűm
supputato et arbores ablaqueato.

X X X I . Ol
Oleas
eas et r eli
eliqua
qua semin a cum seres
seres,,
quo modo seras

28. Oleas, ulmos, ficos, poma, uites, pinos,

cu| >reress
ssoos ccum
um seres
seres,, ben e ccum
um r a dicibus exim it o
cum terra sua quam plurima circumligatoque,
úti ferre possis: in alueo aut in corbula ferri
5 iubet o. ca uet o, cum uent us siet siet a ut imber,
effodias aut feras: nam id maximé cauendum
est. 2. in scrobe quom pones, summám terram
subdito; postea operito terra radicibus fini,
deinde calcato pedibus bene, deinde festucis
10 u ec
ectt ibus qu e ccaa lca
lca t o qquu am optim e potpot er is: id
érit ei rei primum. arbores crassiores digitis
quinque quae erunt, eas praecisas serito oblini-
toque fimo summas et foliis alligato.

 A FÖL
FÖLDM
DMŰVE
ŰVELÉS
LÉSRŐL
RŐL 137

tad belőlük, pecsételd le. Ha a seprőből is akarsz bort

készíteni, annak is ekkor van a legjobb ideje.

XXX. Hogyan vess

 27. Taka rm án yul az ökr ökn ek vegye
vegyess tak a rm á nyt , 1 bük 
könyt, görögszénát, babot, csicseriborsót vess. Takar
mánynövényeket másod- és harmadvetésben is kell vet
ned. Ezután vesd el a többi gabonaféléket. Az olajfának,
szilfának, szőlőnek, fügefának ugarban áss gödröt: vetés
idején ültesd ki. Ha a talaj száraz, az olajfát akkor ültesd
ki vetés
vetés idej
idején,
én, u tá na a m ár régebben kiültetet t fiat
fiat al fák
fák at
alul nyesd meg, és a fákat ásd körül.

XXXI. Amikor azhogyan

olajfát ültesd
és a többi csemetét ülteted,

28. Amikor az olaj-, szil- és fügefát, gyümölcsfákat,

szőlőt, fenyőt, ciprust ki akarod ültetni, gondosan emeld
ki gyökerével együtt, lehetőleg minél több földdel, kötözd1
körül, hogy könnyebben vihesd: teknőben vagy kosárban
vitesd ki. Vigyá
Vigyá zz, h ogy ne akk or ásd fel fel va gy vidd ki, ki,
amikor fúj a szél, vagy esik az eső: mert épp ettől kell
a legjobban óvakodni. 2. Amikor a gödörbe belehelyezed,
felülről
elülről vet t földet
földet t égy a lája: m a jd ta ka rd be földd öldd el
végig a. gyökereket, utána jól taposd körül, ezt követően
 bot
 b ot t a l és h u s á n gga
gg a l d ön g öld
öl d le,
le , a m e n n y ir e cs
csaa k b í r od :
ez itt a legfontosabb követelmény. Az öt ujjnyinál vasta
gabb fákat előbb nyesd meg, azután ültesd ki, felső részü
ket kend be trágyával és kösd körül levelekkel.

CATO 29—31.

 X X X I I . Stercus
Stercus ut diuid
diuidas
as

29.  Stercus diuidito sic: partém dimidiam in

segetem, ubi pabulum seras, inuehito et, si ibi
olea érit, simul ablaqueato stercusque addito:
 p
 pos
ostt e a p a b u lu m s e r it o. p a r t é m q u a r t a m cir cu m
oleas ablaqueatas, quom maximé opus érit, ad
 dito
 p
 paa r t éterraque
m in p r astercus
t u m r esoperito;
e r u a t o idalteram quartam
q u e , cu m m a xi
mé opus érit, ubi fauonius fiabit, euehito luna
si lent i.

XXXIII. Bubus frondem

30 .  Bubu s
frondem ulmeam, popopuln
puln eam ,
querneam, ficulnam, usque dum habebis, dato.
ouibus frondem uiridem, usque dum habebis,
 p
 prr a e b e t o. u b i s e m e n t im fa ct u r u s eris
er is,, ib i oues
ou es
deleccta to: et ffrondem
dele rondem usque ad pa bula mat úra,
 p
 paa b u lu m a r idu
id u m , q u od con d id e r is in h iem ie m em ,
quam maximé conseruato cogitatoque hiemis
qnam longa siet.

XXXIV. Ad oleam cogendam quae pares.

oleam cogendam et efficiendam locato

31.  Ad oole
leam
am cogenda m quae oopus pus erun t
 p
 paa r e n t u r . u im in a m a t ú r a , s a lix
li x p e r t e m p u s
legatur, úti sit unde corbulae fiant et ueteres
sarciantur. fibulae unde fiant: aridae iligneae,

31 4  aridaeF :  scidae M
 M

 A FÖ
FÖLDM
LDMŰVE
ŰVELÉS
LÉSRŐL
RŐL 139

XXXII. Hogyan oszd szét a trágyát1

29 .  A t rá gyát így ooszd

szd szét: felelét
ét ar ra a földda ra bra
h o rd d ki
ki,, ah ova a ta ka rm án yt aka rod ve
vetn
tn i, s h a ol
olajf
ajfaa is
van ott, ugyanakkor ásd körül és tégy köréje trágyát:
ezután vesd el a takarmányt. A trágya negyedrészét
teregesd el a már körülásott olajfák szomszédságában
akkor, amikor leginkább szükséges, a trágyát pedig takard
 b e fföl
öl d d e l . M á s ik n e g y e d é t a rréé t s z á m á r a t a r t s d vi
viss s za , s a m i
kor a legnagyobb szükség van rá, amikor a nyugati szél
 fúj, akkor vidd ki újhold idején.

XXXIII. Lombot az ökröknek 

30.  Azökröket szilfa, nyárfa, tölgyfa, fügefa lombjával

etesd addig, amíg csak van belőle. A juhoknak is, amíg
lehet, zöld lombot adj. Ahol éppen vetni készülsz, ott
legeltesd a juhokat: lombot kapjanak a takarmány beéré-
séig. A télire eltett száraz takarmányt a legnagyobb gond
dal őrizd, s gondolj arra, hogy milyen hosszú a tél.

XX XI V . Mit kel
kelll az olaj bogy
bogyóó-szedés h ez előkész
előkészíten
íten i.
Az olajbogyó szedését és feldolgozását add ki bérbe

31. Ké szít sd elő az ola jbogy ó szedéséh ez1 szükséges

kellékeket. Idejében szedd meg a beérő venyigét, fűzfa
vesszőt, hogy tudj miből új kosarakat készíteni, a régieket
 p
 pee d ig leg
le g ye n m ib
iből
ől k ija
ij a v ít a n i . H og y k a p csok
cs ok a t k észít
és zít h e s s ,

140
14 0 CATO 32

5 ulm eae, n uceae, fic ficuu lnea e fafa c in in st ercus a ut

in aquam coniciantur: inde, ubi opus érit, fibu-
las facito. uectes iligneos. acrufolios, laureos.
ulmeos facito úti sient parati. 2. prelum ex
carpino atra potissimum facito. ulmeara, pi-
10 nea m, n uceam , ha n c a t qu e aliam m at eriem
omnem cum effodies, luna decrescente eximito
 pos
 p ostt m e r i d i e s in e u e n t o a u s t r o: t ű m é r i t t e m -
 pe
 pcauetoque
e s t iu a , cuper
m rorem
s em en trahas
s u u m aut
m a tdoles.
u r u m quae
ér it ,
]5 ma ter ies semen n on h a bebit, cu m glubet ,
 tempestiua érit. uento austro caueto ne quam
materiem neue uinum tracte? nisi necessario.

XXXV.Vin
XXX V.Vin ea e arboresq
arboresque
ue ut matu re putentu r 

32. Vineas a rboresque

rboresque ma tu re face incipi incipias
as
 pu
 p u t a r e . u it e s p r opa
op a ge s in s u lcos : s u s u m u ororss u m ,
quod eius facéré poteris, uitis facito úti ducas.
arbores hoc modo putentur: rami úti diuaricen-
5 tú r, qu os relinques,
relinques, et út i recte recte ca ca edan tu r et ne
nimium crebri relinqu relinqu an tu r. 2. uites bene noden-
tu r: per oomn mn es ram os dilig diligent
ent er ca ca uet o ne uitem
 pr
 p r a ecip
eci p it e s e t n e n im iu m p r a e s t r in ga s . a r bor e s
facito úti bene maritae sint uitesque úti satis
10 mu lta e adser an tu r et, sicu sicu bi opu s érit, de ar bore bore
deiciantur, úti in terram deprimantur, et
 bie
 b ie n n io p os t p r a e ci cidd it o u e t er es .

32  2  in sulcosl u :  sulcosF :   sub sulcos  M

M

 A FÖLDMŰ
FÖL DMŰ VELÉSR
VEL ÉSRŐL
ŐL 14!

tégy trágyába vagy vízbe száraz tölgy-, szil-, dió- vagy

fügefát: ebből csinálj kapcsokat, ha kell. Emelőrudakat
tölgy-, magyal-, babér- vagy szilfából készíts, hogy kéznél
legyenek. 2. Sajtológerendát főleg fekete gyertyánfából
kell csinálni. Amikor szilfát, fenyőfát, diófát, vagy bár
milyen másfajta szerszámfát akarsz kiásni, holdfogytakor,
délután emeld ki, amikor nem fúj a déli szél. A magja
érésekor van ennek az ideje. Vigyázz, ne harmatban
vidd haza, vagy faragd ki. A mag nélküli szerszámfa
kivágásá
kiv ágásá na k ak kor jjön
ön meg az iidej
deje,
e, a miko
mikorr a kérge hámli
hámlik.
k.
Ha a déli szél2 fú j, m ind a szer szá m fá val,3 m ind a boborr
rr al
csak végszükség esetén foglalkozz.
 XXXV. A szőlőt és a szőlőskertben levő fákat
idejében kell nyesni

32. A szől
szőlőő és a sző
szőlő
lősk
sk er tben levő fá k nyesését idej
idejében
ében
kezdd el.
el. A szől
szőlőv
ővess
ess ző
zőtt ba r á zdá kba n s zaporítsd. A vessz
vesszőőt
vezesd annyira felfelé, amennyire csak tudod. A fákat
úgy kell nyesni, hogy azok az ágak, amelyeket meghagysz,
különböző irányban haladjanak; egyenesen vágd őket, ne
ma ra djan
djan ak meg tú l sűrű n. 2 .A sző szőlő
lő vessző
vesszőtt jól „bü t vk özd”
fel.1 Minden ágn ál go gonn dosa n ü gyelj ar ra , h ogy a sz őlő-
vessző ne h a joljo joljonn lef
lefelé
elé,, ne k ötözd fel t ú l szo szorosan
rosan . A fák a t
 jóll „h á z a s í t s d ” ,2 ü lt e s s m e llé
 jó ll é jü k j ó s ok s z ől
őlőt
őt , d e h a s zü k 
séges, tépd le a fáról, s helyezd a földbe; a régi vesszőket
két év múlva vágd vissza.

CATO 33.
XXXVI. Vinia ut curetur 

33. Viniam sic fa cit o ú t i cu r etu r : uitern

uitern bene
nodatam deligato recte, flexuosa úti ne sit,
susum u orsu m sem per du cito, qu od eiuseius poter
poter is.
uinarios custodesque recte relinquito. quam
altissimam uiniam facito alligatoque recte, dum
ne nimium constringas. hoc modo eam curato:
capita uitium per sementim ablaqueato; 2.
uineam putatam circumfodito, arare incipito;
ultro citroque sulcos perpetuos ducito. uites
teneras quam primum propagato, sic occato,
ueteres quam minimum castrato; potius, si
opus érit, deicito biennioque post praecidito.
uitem nouellam resicari tűm érit tempus, ubi
 ualebit. 3. si uinea a uite calua érit, sulcos
interponito ibique uiue radicem serito. umbram
ab sulcis remoueto crebroque fodito. in uinea
uetere serito ocinum, si macra érit. quod

granu m cpaleas,
stercus, apia t neuinaceas,
serito
serito,, et circ
caliquid
ircum
um cahorum,pita addquo ito
rectius ualeat. 4. ubi uinea frondere coeperit,
 pa
 p a m p in a t o. u in e a s n oue
ou e ll
llaa s a l liga
li ga t o cr e b r o, n e
caules
aules pra efrin
efrin gant ur ; et quae iám in in pert icam
icam
ibit, eius pampinos teneros alligato leuiter
corrigitoque, úti recte spectent. ubi uua uaria
fieri coeperit, uites subligato, pampinato, uuas-
que expellito, circum capita sarito.

X X X V n . Salictum ut suo tempore caedatur 

5. Salictum suo tempore caedito, glubito arte-
que alligato. librum conseruato, cum opus érit

 A FÖLD
FÖLDMŰ
MŰVEL
VELÉSR
ÉSRŐL
ŐL

XXXVI. A szőlőskertet gondozni kell

33. A szőlő
szőlősk
sk ert et így gond ozd: a szőlő szőlővesszőt
vesszőt , ha jó
sok bütyök van rajta, egyenesen kösd fel, nehogy lekonyul
 jonn ; ir á n y í t s d m in d i g a n n yir
 jo yi r a fe
felfe
lfelé
lé,, a m e n n yir
yi r e csa k
t u dod. H a gyj vissza vissza rendesen ter m o vesszőtvesszőt és ta rt alék -
vesszőt. Nevelj minél magasabb szőlőt, kötözd fel egyene
sen, ne na gyon gyon szo szorosan
rosan . Ápolni
Ápolni így kell: vetés idején
a tőkét ásd körül. 2. A megmetszett tőke körül ásd fel
a földet, kezdd el a szántást, mindkét oldalon húzz össze
függő barázdákat. A fiatal vesszőkről minél hamarabb
szaporíts, m a jd bo borr oná ld meg a szőlőszőlősk sk ert et ; a régi
régi vessző
vesszőtt
a lehető legritkábban kell metszeni, ha szükséges, inkább
tépdesd le és két év múlva vágd vissza. A fiatal vessző
metszésének akkor jön el az ideje, amikor megerősödött.
3. Ha a szőlőskertben valahol üres hely van, ott húzz
 b
 baa r á z d á k a t , ü lt ess
es s gyök
gy ök e r e s v e s s z őt ; a b a r á z d á k fe
fell e t t n e
 legyen árnyék, a földet gyakran ásd fel. Régi telepítésű
szőlőskertbe vess vegyes takarmányt, ha a föld sovány.
Maghozó
Magho zó n övén
övén yt ne vess,
vess, a t őkék köré
köré tégy tr á gyát ,

 p
 peenleykv.á t ,4 .t örAm
 je
 jen k öly
öli nytt és
a m
s záőlő
őls őe ffélé
ffé
k elét
z dt , hleogy
og
leve ylezn
vele job
jo
znbi,b a kna cs
m old
e gde r ős
csol öd.
m eg
eg.
A fiatal vesszőket gyakran kötözd fel, nehogy az indájuk
letöredezzék; annak a vesszőnek a fiatal hajtásait pedig,
amelyik már éppen kúszik fel a keresztfára, könnyedén
kösd fel, és úgy rendezd el, hogy egyenesen haladjanak.
Mihelyt a fürt kezd színesedni, a vesszőt alul kötözd fel,
ka csold
sold meg, meg, a für töket ha jts d kijjebb, kijjebb, a tőkék körü körü l
kapáld meg a földet.

XXXVII. A füzest idejében kell nyesni

5. A füzest idejében nyesd meg, a vesszőt hántold le, és

szorosan
szorosan kösd össze
össze köt egekbe . A kér get Őriz
Őrizdd meg; a m ikor 
ikor 

144 CATO 34—35.

30 in uinea: ex eo in aquam coicito, alligato.

nimina, unde corbulae fiant, conseruato.

XXXVIII. De sementi facienda

34. Red eo ad sem ent im. ubi quisque lo loccus

frigidissimus aquosissimusque érit, ibi primum
serito.. in caldiss
serito aldissimi
imiss lo
loccis semen tim po
post
st r emu m
fieri oportet. terram caue cariosam tractes.

XXXIX. De agro rubricoso

5 2. ager ru brico
bricosu
su s et ter ra pulla, ma terina ,
rudecta, harenosa, item quae aquosa non érit,
ibi
ibi lupinu m bo bonu
nu m fiet. in creta et u ligi ligine
ne et
ru bric
bricaa et age
agerr qu i aquo
aquosus
sus érit, se
semen
men a dodoreum
reum
 p
 pot
ot is s im u m s e r i t o. q u a e l oc
ocaa s i cca e t n on
 10 her bo
bosa
sa erun t, a pert a ab um bra , ib
ibii tr itic
iticuu m
serito.

XL. De ffaa ba et uic

uicia
ia si
sili
ligi
gine
ne h ord eo ubi se
sera
ra nt ur 

35. Fabam in locis ualidis non calamitosis

serito. uiciam et fenum graecum quam minimé
herbosis locis serito. siliginem, triticum in loco
aperto celso, ubi sol quam diutissime siet, seri
5 opo
oporr t et . lent im in r u dect o et r u br ico
icoso lo
locco,

qui
locusherbosus non aut
nouus érit, siet,quiserito. 2. hordeum,
restibilis qui
fieri poterit,
serito. trimestre, quo in loco sementim matu-

\
 

 A FÖLDM
FÖL DMŰVE
ŰVELÉS
LÉSRŐL
RŐL 145

szükség lesz rá a szőlőben, áztass belőle vízbe, s ezzel

k ötözd fel a szőlőt.
szőlőt. Tégy félre
félre kosár kötésh ez va ló vesszőt is.
is.

 X X X V n i . A vetésről

34. Visszatérek a vetésre. Először a leghidegebb éghaj

latú és legvizenyosebb földbe vess, a legmelegebb talajba
utoljára. Felázott földet ne művelj.

XXXIX. A vörösagyagos földről

2. Vörösagyagos, sötét színű, kemény, sovány, homokos,

nem nagyon nedves földbe jó a csillagfürt. Fehéragyagos,
nyirkos, vöröses, vizenyős talajba leginkább tönkölyt
vess. Száraz, fűben szegény, árnyéktól mentes helyre vess
őszi búzát.
 XL. H ol kel
kell babot, bü kk ön yt, fa j búzát és árp át vetn
vetn i

35. Erős, elemi csapásoktól védett talajon vess babot.

Bükkönyt és görögszénát fűben igen szegény helyre kell
vetni. Fajbúzát, őszibúzát nyílt, magasabb fekvésű, minél
tartósabb napsütésnek kitett helyen vess, lencsét pedig
sovány, vörösagyagos, fűben szegény földbe. 2. Árpát
szűzföldbe vess, vagj^ olyanba, amely megszakítás nélkül
művelés alatt maradhat. Háromhónapos tavaszi búzát

10 Cato: A földművelésről

14 0 CATO 30—37.

10 ram
cra facéré
cra ssitu dine non
fieripotueris
fieri poter it, et
seriquioport
locus
et . restibilis
ra pina m
et coles rapicii unde fiant et raphanum in loco
stercorato bene aut in loco crasso serito.

XLI. Quae segetem stercorent

36.  Quae segetem stercorant. stercus colum-

 b
 bin
in u m s p a r ge
gerr e op or t e t in já
járr a t ú m u e l in h or -
tum uel in segetem; caprinum, ouillum, bubu-
lum, item ceterum stercus omnesedulo conser-
5 u a to. am ur cam spárgás uel irriges irriges ad ar bo bores:
res:
circum capita maiora amphoras, ad minora ur-
nas cum a quae dimidio a ddit o: ablaqu eat o pri-
us non alté.

XLII. Quae mala in segete sint

37.  Quae mala in segete sint. si cariosam

terram tractes, cicer, quod uellitur et quod
 salsum est, eo malum est; hordeum, fenum
graecum, eruum, haec omnia segetem exsugunt
5 et om
om n ia qua e uellun tu r. nu cleoleoss iinn seg
segetem
etem ne
indideris.
2. Quae seg
segetem
etem st erco
ercoren
ren t fru ges: lupinum ,
faba, uicia. Stercus unde facias: stramenta,
lupinum paleas, ffaba
aba lia,
lia, ac
acus,
us, ffrr on dem ilig
iligneam
neam ,
10 quer nea m. ex sege
segeti
ti u elli
ellitt o ebulum , cic icuu t a m et
circum salicta herbam altam uluamque: eam
subster nito oouibus
uibus bubusqu e. fr ond em pu tidam .
 p
 paa r t é m d e n u cle
cleis
is s u cce
ccerr n it o et in la cu m co
coii cit
ci t o:

 A FÖ
FÖLD
LDMŰ
MŰVE
VELÉ
LÉSR
SRŐL
ŐL 14 7

ott kell
kell vetn
vetn ed, a hol a vetést n em t u dt a d idejében
idejében elvég
elvégez
ezni,
ni,
a ta laj viszon
viszon t kövérsége mia tt á lla lla nd óan mű velés
velés ala tt 10
tartható. Répát, répaféléket, retket jól trágyázott vagy
zsíros talajba vess.

XLI. Mi trágyázza a vetést

36. A vetést ezek trágyázzák: a galambtrágyát rétre,

ker tbe, gabona földre hintsd szét. A kecske-
kecske-,, juh - és
és ma rh a
trágyát, ugyanúgy az összes többi trágyát is gondosan
őrizd meg. Olaj h abba l perm etezd meg, va gy ön t özd m eg 5
a fákat: a nagyobb gyökerűekre egy amphorát, a kiseb
 be
 b e k r e e g y u r n á t s zá m ít s — fé
féli
ligg víz
ví z z e l k e v e r v e , e l őbb
őb b a z on 
 ba
 b a n k is m é lys
ly s é gbe
gb e n á s d k ör ü l ők e t .

X L n . Mi gyengí
gyengíti
ti a ga
ga bona
bona földet

37. A gabonaföldet ezek gyengítik: először az, ha fel

ázott földet művelsz, a csicseri borsó pedig azért rossz,
m ert tép ik és só va n benn e. Az ár pa, görö görögszé
gszénn a, keserű
keserű
 bü
 b ü k k ön y m in d k is z ívja
ív ja a fö
föll d e t és m in d e n oly
ol y a n , a m it
 tépn i szokt
szokt ak . Olajfa
Olajfa -m a got got gabon a földbe ne ültess. ültess. 5
2. A földet ezek a növények trágyázzák: csillagfürt, bab,
 bü
 b ü k k ön y . T r á g y á t 1 ily
il y e n e k b ől csin
cs in á lj:
lj : s za lm a , cs
csii lla
ll a g fü r t
indája, törek, babszalma, polyva, magyal- és tölgyfalomb.
Tép d ki a földb
földb ől a vad bodzá t , bü rk öt, a füzes füzes körül a ma - 10
gas füfü vet és sást.
sást. E zt t erítsd a juh ok és és ökr
ökr ök a lá, t ovább á
fo n n ya dt J orn bot.
bot. Szitáld
Sz itáld ki az olajbogyó
olajbogyó ma gján gján ak egy
részét, szórd kádba, önts rá vizet, lapáttal jól keverd

10*

148
14 8 CATO 3 8.

eo aquam addito, permisceto rutro bene. inde

15 lut u m circu
combustoscircu item
m ole
oleas
as abla qu
addito. 3.eauitis
ta s a si
dd ito:
macranu cérit,
leos
leos
sarm enta sna con con c idito
idi to m inu te et ibidem
ibidem i na ra to
aut infodito.
P er hie
hiemem
mem lu lu cu bra tione haec fa cit cit o: ridica
ridica s
20 et pálos, quos pridie in tecto posueris, siccos
dolato, faculas facito, stercus egerito. 4. nisi
intermestri lunaque dimidiata tűm ne tangas
materiem: quam effodies aut praecides abs
terra, diebus VII proximis, quibus luna plena
25 fu er it, opt im e eximet u r . omn in o ca ca u et o ne
quam materiam doles neu caedas neu tangas,
si potes, nisi siccam neu gelidam neu rorulen-
tam. 5. frumenta face bis sarias runcesque
anenamque destringas.

 XL
 X L in
in.. De uinea et arboribus putatis
30 de uinea et arboribus put at is sar men ta degere
et fascinam facéré et uitis et ligna in caminum
ficulna et codicillos domino in aceruum com-
 pon
 p on e .

XLIV. De fornace calcaria

 38. F orn a cem calcar
alcar iam pedes latam X fa ci
ci
to, altam pedes XX, usque ad ped. trés sum
mám latam redigito. si unó praefurnio coques,
lacuna m int us m agna m facito,
facito, úti satis
satis siet ubi
5 ciner em con
con ci
cipia
pia t , n e fora
fora s sit educen du s,
fornacemque bene struito: facito fortax totam

fornacem infimam complectatur. 2. si duobus

 A FÖLDM
FÖ LDMŰV
ŰVEL
ELÉSB
ÉSB ŐL 149

össze: ezt az iszapot tedd a már körülásott olajfák köré,

az elége
elégetet
tet t m agvak ha m uját ugv ugvauau csak ted d köréj
köréj ük.
3. Ha a szőlőtő keveset terem, a venyigéjét vágd össze
apróra, és ugyanott szántsd alá vagy ásd el.
Télen fáfá k lya világn
világn ál ezt csin á ld: a négyszö
négyszögle
glett es és kerek
karónak való rudakat, miután előző nap fedél alá vitted
és így megszárítottad, faragd ki, készíts fáklyákat, hordd
ki a t rá gyát . 4. S Sze
zerr számfához ccsak
sak új holdkor
holdkor va gy u tolsó
tolsó
negyedben nyúlj. Ha fát akarsz kiásni vagy kivágni
a földből, legjobban teszed, ha a holdtölte után következő
hét nap alatt vágod ki. Általában ügyelj arra, hacsak lehet,
hogy ne faragj, ne vágj, ne érints olyan fát, amely nem
szára
sz ára z, fagyo
fagyoss vagy h ar ma tos 5. A gaboná t kétszer kapá ld
és gyomláld; tépd ki a vadzabot.2

XLHI. A szőlőről és a futtatott szőlős fákról

A szőlőről és a futtatott szőlős fákról lenyesett venyigét

hordd össze, kösd kötegbe, a szőlővesszőt és a fügefa
gallyat gyújtsd össze a tűzhely számára, a tuskókat pedig
rakd össze egy halomba a tulajdonos részére.

XLEV. A mészégető kemencéről

38. A mészégető kemence 10 láb széles, 20 láb magas

legyen, tetejének teljes szélességét 3 lábra szűkítsd. Ha
 egy nyílással égetsz, bent a kemencében áss nagyobb göd
röt, hogy legyen elég hely a hamu befogadására, ne kelljen
kihordani. A kemencét jól építsd meg. A tartóalapzat
vegye körül egészen az alját. 2. Ha két nyílással égetsz,

15
1500 CATO 39.

 pr
 p r a efu r n is coqu
coq u e s , la cu n a n ih il opu
op u s é r it ; cum
cu m
cinere eruto opus érit, altero praefurnio eruito,
10 in a ltero ignis
ignis érit. ign
ign em ca u eto ne int erm itt a s
quin semper siet, neue noctu neue ullo tempore
intermittatur caueto. lapidem bonum in forna-
cem quam candidissimum, quam minimé uari-
um indito. 3. cum fornacem facies, fauces
15 pr a ecipit
ecipit es deorsu
d eorsu m fa cit o; ubi
ub i sat is foder is,
tűm fornaci locum facito, úti quam altissima
et quam minimé uentosa siet. si parum altam
fornacem habebis ubi facias, latere summám
statuito aut caementis cum luto summamque

20 ext
quarinflamma
secus oblin it o. 4.
exibit cu mper
nisi ignem
igneorbem
m su bdider is, si
summum,
luto obhnito. uentus ad praefurnium caueto
ne accedat: inibi austrum caueto maximé, hoc
signi érit, ubi calx cocta érit: summos lapides
25 coct
coct os esse
esse opor t eb it : it
it em in fim i lapides coct
coct i
cadent et flamma minus fumosa exibit.

XLV. Si ligna et uirgas non poteris uendere

Si ligna
ligna et uirgas non poterpoter is uender e neque
lapidem habebis unde calcem coquas, de lignis
carbones coquito; uirgas et sarmenta, quae tibi
30 u sioni
sioni sup erer u nt , in segete com
com bu r ito: ubi eas
combússeris, ibi papuaer serito.

XLVI. Vbi tempestates malae erunt,

 quid fieri possit

39. Vbi tempesta tes malae erunt , cum opus

fieri non poterit, stercus in stercilinum egerito:

 A FÖLDM
FÖL DMŰVE
ŰVELÉ
LÉSRŐ
SRŐ L 151

gödörre nincs szükség. Amikor ki kell kaparni a hamut,

csak az egyik nyíláson át kapard, a másikban égjen a tűz.

A éjszaka,
se tüzet ki se ne máskor
oltsd, nesőt hagydellenkezőleg,
kialudni. égesd állandóan;
A kemencébe jó
minőségű követ hozz, amely a lehető legfehérebb és a leg
kevésbé színezett. 3. Amikor a kemencét rakod, a nyíláso
kat meredeken lefelé lejtve képezd ki. Miután elég nagy
gödröt ástál, csináld meg a kemence helyét; minél mélyeb
 be
 b e n le
legg ye n , és m in é l k e v é s b é é r je a s zél. zé l. H a n in cs h e lye ly e d
el
elég
ég m ély kem encét csi csiná
ná lni,
lni, a t et ejét téglá ból va gy zúzot zúzot t
kavicsból építsd, kívülről tapaszd be agyaggal. 4. Amikor
meggyújtod a tüzet, és a láng még máshol is kicsap, nem
csak a felső kerek nyíláson, azt a helyet agyaggal tapaszd
 be
 b e . S zé
zéll n e ér h e s s e a n y ílá
íl á s t ; k ü l ön öse
ös e n a r r a v i g y á z z , h ogy
og y
a déli szél ne érje. Amikor a mész kiégett, annak az a jele,
hogy a felső köveknek átégett állapotban kell lenniük:
továbbá az is, hogy az alsó kövek kiégett állapotban lees
nek, és a láng kevésbé füstölve jön ki.

XLV. Ha nem tudod eladni a fát és a rozsét

Ha nem tudod eladni a fát és a rozsét, s égetni való

mészköved sincs, a fából égess szenet, a megmaradt feles
leg
leges ven yigét és rozsét a ga bona földön
öldön égesd
égesd el.
el. Az égetés
helyére vess mákot.

XLVI. Mit lehet csinálni, amikor rossz az idő

 39. Rossz
Rossz időben
időben , am ikor
ikor kin t dolgo
dolgozni
zni nem lehet,lehet,
h ordd ki a trá gyát a tr ágyadombr a. Az ököri
ököristá
stá lló
llót, bi
birk
rk a-

CATO 40.

 b
 buu b il
ilee , ou
ouil
ile,
e, coh or t e m , u il
illa
la m b e n e p u r g a t o;
dolia plumbö uincito uel materie quernea
uirisicca alligato. si bene sarseris aut bene
alligaueris et in rimas medicamentum indideris
 b
 bee n e q u e p ica u e r is,
is , q u od
oduu is d oliu
ol iu m u in a r iu m
facéré poteris. medicamentum in dolium hoc
modo facito: cerae p. I, resinae p. I, sulpuris p.
C’ C\ 2. ha ec om n ia in calic calicem
em nouu m ind ito:
eo addito gypsum contritum, úti crassitudo fiat
quasi empla str um : eo doli doliaa s ar cito. ubi sarseris,
sarseris,
qui colorem eundem facias, cretae crudae partes
duas, calcis tertiam commisceto: inde laterculos
facito, coquito Í7i fornace, eum conterito idque

inducito.
P er imbrem in uil
uilla
la qua erito quid ffieripossit.
ieripossit.
ne cessetur, munditias facito. cogitato, si nihil
fiet, nihilo minus sumptum futurum.

XLVn. Per uer quae fiant

40 . Per uer haec fieri oportet: sulcos et

scrobes fieri; seminariis, uitiariis locum uerti;
u ites pr opa ga ri. in lo
loccis ccra
ra ssis et u mectis u lmos,
ficos, poma, oleas seri oportet: fiCos, oleas,
mala, pira, uites inseri oportet luna silenti post
meridiem sine uento austro. oleas, ficos, pira,
mala hoc modo inserito: 2. quem ramum insitu-
rus eris, praecidito, inclinato aliquantum, ut
aqua defluat; cum praecides, caueto ne librum

39 10 C\ C\ editores priores:   \J F M 15  fornace 

K :   fornacemF M 17    villaeditio B asil ..aa .1521 :   vil
lám F M
 

 A FÖLDM
FÖ LDM ŰVEL
ŰV ELÉS
ÉSBŐL
BŐL 153
15 3

ólat, udvart, az épületeket alaposan takarítsd ki. A hordó

kat pántold körül ólommal vagy teljesen száraz tölgyfa
abroncsokkal. Ha gondosan megjavítod, vagy jól bepán

 bt oálo
 bá lod,
rmd,e ly
a réseke
réseket t ól
h or d ób beta paossztod
b or h or d ótés csalaposan
alapo
in á lhsan
csin a t s z. beká
T a p atrsán yo
yozo
zt óa nzod,
v d,
a-
got a h ordór a így kész készíts:
íts: végv 1 fon fon t viaszt, 1 fon fon t mézgát ,
2/100 font ként. 2. Mindezt tedd új kehelybe. Adj hozzá
t ört gipszet, h ogy olyan vast ag legy legyen,
en, m int egy ta pasz, ezze ezzell
folt
fo lt oz
ozdd be a hordót. H ogy a ja ja vítás ut án ugyan ugyan az a szín szín
maradjon a hordón, keverj össze két rész nyers agyagot,
egy rész meszet: ebből csinálj téglácskákat, égesd ki
kemencében, törd meg s mázold fel a tapaszra.
Es ős idő
időben
ben a há zban keresskeress va lam i mun kát . Takar íttass,
n ehog
ehogyy a mun ka szünet elj eljen. Gond old meg, meg, h ogy ha a mu n
ka áll, semmivel sem lesz kevesebb a kiadásod.

 XL
 X L V n . Mi történjék tavasszal

40. Tavasszal ez legyen a tennivalód: barázdákat, göd

r öket áss; a ffaa - ééss sz
szől
őlőőisk ola szám ár a for for gasd meg a földet ,
szőlőő vesszőt s zaporít s. A zsíros
szől zsíros és vizenyős t a la jba szilf szilfátát ,
fü gef
gefáá t , gyü m ölölcs-
cs- és és ola
ola jfá
jfá t ültess. A ffüü gefágefá t , ola jf
jfáá t ,
alma- és körtefát, szőlőt újholdkor a délutáni időszakban
kell oltani, amikor nem fúj a déli szél. Olaj-, füge-, körte-
és alma fa oltá sa 1 így tört én jék: 2. Azt Azt az ágat, am ely elyet
et be
akarsz oltani, vágd le; kissé ferdén vágd, hogy a víz lefoly
 jékk r óla
 jé ól a ; a m ik or v á g od , v ig
igyy á zz,
zz , h ogy
og y a k é r get
ge t le n e t é p d .
 

CATO   41.

conuellas. sumito tibi surculum durum, eum

 p
 prr a e a cu it o, s a li
lice
cem
m g r a e ca m d is cicinn d it o: a r gilla
gil lam
m
uel cretam coaddito, harenae paululum et
fimum bubulum: haec una bene condepsito,
quam maximé úti lentum fiat. capito tibi
scissam salicem: ea stirpem praecisum circum-
ligat
ligat o, n e liber
liber ffrara nga tu r. 3. u bi iidd fec
feceris,
eris, sur cu
lum praeacutum inter librum et stirpem artito
 p
 prr im or is d igigit
it os I I ; p ost
os t e a ca p it o t ib i s u r cu
culu
lu m ,
quod genus inserere uoles: eum primorem
 p
 prr a e a cu it o obli
ob licucu m p r im or is d ig igit
it os I I . s u r cu 
lum aridum, quem artiueris, eximito: eo artito
sur culum , qu em inse inserere
rere uouole
les.
s. llib
ibru
ru m ad librulibru m
uorsum facito, artito usque adeo quo praeacue-
ris. item alterum surculum, tertium, quartum
facito: quot genera uoles, tót indito. 4. salicem
graecam am pl plius
ius cicircum
rcum ligat
ligat o: lu to depst o stir
 p
 pee m ob
oblilinn it o d ig
igit
it os cra
cr a s s u m t r é s. in s u p e r li
linn gu a
 b
 buu b u la obobtt e g it o, si p lu a t , n e a q u a in li libb r u m
 p
 pee r m a n e t : e a m li
linn gu a m in s u p e r lilibb r u m a ll
llig
igaa t o,
ne cadat. postea stramentis circumdato alliga-
toque, ne gelus noceat.

XLVni. Insitio uitis aliarumque rerum

41. Vitis insitio una est per uer, altéra est
cum uua flórét: ea optuma est. pirorum ac
malorum insitio per uer et per solstitium dies
L et per uindemiam. oleae et ficorum insitio
est per uer. 2. u item sic inser ito: pr a ecidit
ecidit o
quam inseres, eam médiám diffindito per me-
dullam: eo surculos praeacutos artito: quos
 

 A FÖLDM
FÖ LDMŰV
ŰVELÉ
ELÉSÉ
SÉÜL
ÜL 155
15 5

Egy erős ágat végv, hegyezd ld, s hasíts szét egy görög
fű zf
zfaa -vesszőt. Keve r j össze vörös
vörös va gy fehér
fehér a gyagot,
kevés homokot és marhatrágyát: mindezt jól gyúrd össze,
hogy a lehető legjobban ragadjon. Fogd a széthasított
görögfűzfa-vesszőt, kötözd körül vele a levágott hajtást,
hogy a kérge le ne töredezzék. 3. Amint ez kész, a kihegye
zett oltógallyat 2 ujjnyi mélyen told be a kéreg és a törzs
közé
kö zé.. E zut án végv oltó
oltógallv
gallvaa t az át oltan dó ffaa jtá ról,
ról, 2 u jj
nyi hosszan ferdén hegyezd ki. Utána húzd ki a száraz
oltógallyat, amelyet az előbb betoltál, a helyére dugd be
a beoltásra kerülő oltógallyat. Kérget kéreghez illessz;
egészen addig told, ameddig kihegyezted. Ugyanezt csi
náld a második, harmadik, negyedik oltógallyal: ahány
fajtát akarsz, annyi ágat tolj be. 4. A görögfűzfa-vesszővel
szélesen kötözd körül, a törzset kend be összegyúrt agyag
gal 3 ujjnyi vastagon. Felül takard be ökörnyelvfűvel,
hogy a víz ne szivárogjon be a kéreg alá, ha esik az eső.
A ,.nyelvet” kötözd rá hánccsal, hogy le ne essék. Utána
rakd körül szalmával, s kötözd is rá, hogy a fagy ne
ártson neki.

XL V in . A szőlő
szőlő és más egyéb
egyéb oltá
oltá sa
41. A szőlő
szőlő oltá sá n a k1 egyik
egyik időszak a t a vasszal van ,
a másik akkor, amikor virágzik, az előbbi a jobb. A körte-
és almafa oltása lehet tavasszal, a nyári napforduló körül
50 n a pon á t és szür et idején.
idején. Az olajfa
olajfa és a fü gefa oltás
oltás án a k
ideje tavasszal van. 2. A szőlőt így kell oltani: azt a vesz-
szot, amelyet be akarsz oltani, vágd le, közepén a bélen át
ha sítsd
sítsd be: a ha sítékba told be a kih egyezett
egyezett oltógally
oltógallyaa ka t:
 

15(5 CATO 42— 43.

inseres, medullam cum medulla componito.

altéra insitio est: si uitis uitem continget,
10 ut riusqu e uitem ten era m pr a ea cu ito, obliquo
obliquo
inter sese
sese medullam cum medu llalla libro co
collig
lligaa to.

 p3.e r t u ter
 pe n d ittiao, insitio
e o d uest:
os ster ebra
los uitem
u r culos
cu , qua
u i t igin
ig in os,,m qinseres,
e os nsere
u od s,
genus esse uoles, insectos obliquos artito ad
15 m edu llam : fa fa cito iis
iis m edu llam cum m edu lla
coniungas ar titoque ea qua terebraueris alteru alteru m
ex altéra parte. 4. eos surculos facito sint longi
 pe
 p e d es b in os, os , e os in t e r r a m d e m i t t it o r e p lica
li ca -
toque ad uitis caput, médiás uitis uinclis in
20 ter ra m d efigit efigit o ter r aq ue oper ito. liaec om n ia
luto depsto oblinito alligato integitoque ad
eundem modum tamquam oleas.

XLIX. Ficos et oleas alio modo

42. Ficos et oleas altero modo. quod genus

aut ficum aut oleam esse uoles, inde librum
scalpro eximito, alterum librum cum gemma
de eo fico, quod genus esse uoles. eximito,
5 a pp onit o in
in eum locum
locum un de exica
exica uer is in
in
alterum genus facitoque úti conueniat. librum
longum facito digitos III S, latum digitos III:
ad eundem modum oblinito, integito, úti cetera.

L. Sulcos quo modo facias

4 3 . Su lco
lcos, si loc
locu s a qu osu s érit, alu eat os
esse oportet: latos summos pedes trés, altos

 
  A FÖLDMŰ
FÖL DMŰVE
VELÉ
LÉSRŐ
SRŐLL   157

 be
 b e olt
ol t á s k or a b e lü k e t il
ille
less zd e g y m á s h oz.
oz . A m á s ik olt á s i
mód ez: ha a két vessző egymással érintkezik, mindkét
vesszőnn hegyezz
vessző hegyezz ki egv-egy fiat fiat a l ága cská t, a ferdén
ferdén elvá 
gott gallyakat háncs segítségével kösd össze egymással.
3. A ha rm adik ol oltt á sm ód:2 a beolta
beolta n dó vesszőt
vesszőt fúfú r óval
fúrd ki, tolj bele két oltógallyat az átoltandó fajtából, fer
dén vágva egészen a bélig: belet béllel tégy össze, mindkét
olda lon
lon du gd be ők et ott , ah ol a fúr ást végez végezted
ted . 4. E zek
a gallyak két láb hosszúak legyenek, bocsásd le őket
a földbe, hajlítsd vissza a venyige teteje felé, a venyigének
közéjük eső részét nyomd le a földre, és takard be földdel.
Mindegy
Mi ndegyik ik esetben u gyan ú gy kend be összegy összegyúrúr t a gyaggal,
gyaggal,
ugyanúgy kötözd fel és takard be, mint az olajfát.

XL1X. A fügefát és az olajfát más módon1

42. A fügefát és az olajfát másik módon így olthatod:

amilyen fajta füge- vagy olajfát be akarsz oltani, metsző-
késsel vágj le róla egy darab kérget, egy másikat pedig
rüggyel együtt arról a fügefáról, amilyen fajtát bele
aka rsz oltan
oltan i, s ezt ted d a rra a helyre
helyre a má sik
sik fán
fán , ah onn an
amazt kivágtad; úgy csináld, hogy pontosan odaillő
legyen. 3 és fél ujj hosszú, 3 ujj széles kérget készíts.
Ugyanúgy kend be és takard be, mint az előzőket.

L. Hogyan csinálj levezető barázdákat

43. Ha a talaj vizenyős, a levezető barázdákat teknő

formájúra kell kiásni, tetejük 3 láb széles, 4 láb magas,

 
 158 CATO 44—45

 p
 pee d e s q u a t t u or , in fi
fimm u m la t u m p e d e m I et
 p
 paa lm u m . e os la p id e con s t e r n it o: si la p is n on
5 érit , per t icis
icis salig
saligneis
neis uiridibu s contcont r oue rs u s
conlatis consternito; si pertica non érit, sarmen-
tis conligat is. post ea scrobes fa cito a ltos p. II I S,
latos p. H U , et facito de scrobe aqu a in
sulcum defluat: ita oleas serito.

LI. Vitibus sulcos propagationesque

10 2. uit ibus sulco

sulcoss et pr opa gines ne rainus p. I I S
quoquouersus facito. si uoles uinea cito crescat
et olea, quam seueris, semel in mense sulcos
et circum capita oleaginea quot mensibus,
usque donec trimae erunt, fodere oportet.
eodem modo ceteras arbores procurato.

LII. Olea quo tempore putetur 

44 .  Oliuetum diebus XV ante aequinoctium

uernum incipito putare: ex eo die dies XLV
recte putabis. id hoc modo putato: qua locus
recte ferax érit, quae arida erunt et si quid
5 uen tu s int erfrege
erfregerr it, ea omn ia exim ito; qui
loc
locus fer a x n on érit, id plus concidit o a ra toque.
 b
 bee n e e n od a t o s t ir p e s q u e leu
le u is fa ci
citt o.

LIII. De taliis oleagineis

45.  Taleas oole

leagineas,
agineas, qu as iinn sc
scrr obe satur us
eris,
eris, triped
tripedan
an eas deci
decidito
dito dil
dilig
igent
ent erque t ra cta to,
ne liber laborét, cum dolabis aut secabis; quas

 A FÖL
FÖLDM
DMŰV
ŰVEL
ELÉSR
ÉSRŐL
ŐL 159
 159

fen ek ü k 1 láb és 1 ara sz szélszélesség

ességűű legy
legyen
en . Ra k d ki őke
őke t
kövekkel; ha kő nincs, egymással szembe fordított, friss
zöld
zö ld ffűű zfá
zfá ból készült
készült ru da kk al; h a rú d sincs,
sincs, össz
összekötözö
ekötözött
tt
rőzsekötegekkel. Majd áss 3 és fél láb mély, 4 láb széles
gödröket, a gödörből vezess vizet a barázdákba: így
ültesd el az olajfákat.

LI. Barázdák és bujtvánv a szőlő számára

2. A szőlő
szőlő sz
szám
ám ára a bar ázdá ka t ééss a bu jtvá n yt ne ccsináld
sináld
kisebbre minden irányban 2 és fél lábnál. Ha azt akarod,
h ogy
ogy a sző
szőlő
lő és az oolajf
lajfaa , a m ely
elyet
et elültett él, gyors
gyors a n n öve
kedjék, a barázdákban és az olajfacsemeték körül egészen
hároméves korukig minden hónapban egyszer fel kell ásni
a földet. Hasonló módon ápold a többi fákat is.

LII. Mikor kell nyesni az olajfaültetvényt

44.  Az olajfaültetvény nyesését a tavaszi napéjegyen

lőség előtt 15 nappal kezdd el. Ettől számítva 45 nap
a sza bá lyo
lyoss nyesési idő. A nyesést így végezd : azo azonn
a részen,
részen, a hol éppen term és vá r h a t ó, ó,11 az elszára
elszára dt és
a szél
szél által leletört
tört fá ka t egyt ől egyig
egyig vágd ki; azt a t erü 
letet, ahol termés nem lesz, jobban nyesd meg, és szántsd
fel.
el. J ól tisztog
tisztogasd
asd meg a ffáá ka t a bogo
bogokt
kt ól, és a törzsük et
kapard le simára.
LIH. Az olajfacsemetékről

45 .  Azokataz olajfacsemetéket, amelyeket ki akarsz

ültetni a gödörbe, 3 láb hosszúra vágd, és gondosan bánj
velük, hogy a kéreg meg ne sérüljön, amikor faragod vagy

160 CATO ■
iti.

in seminario saturus eris, pedalis facito. eas sic

 5 inser ito: loc
locu s bipa lio su ba ctu s siet benequ e
terra tenera siet beneque glittus siet. 2. cum
taleam demittes, pede taleam opprimito: si
 p
 paa r u m d e s cen
ce n d e t , m a lle
ll e o a u t m a t e ol
olaa a d igit
ig it o
cauetoque ne librum scindas, cum adiges. palo
10 pr ius loc
locuu m ne ffec
eceris,
eris, qu o ta leam dem itt as .
si ita seueris, úti stet, talea melius uiuet. 3.
taleae, ubi trimae sunt, tűm denique maturae
sunt, ubi liber sese uertet. si in scrobibus aut
in sulcis seres, ternas taleas ponito easque
15 diua ric
ricaa to: supra terr am n e plus m i dig
digito
itoss
transuorsos emineant: uel oculos serito.

LIV. Seminarium quo modo fiat

46 .
Seminarium ad liunc modum facito:
locum quam optimum et apertissimum et
stercorosissimum poteris et quam simillimum
genus terrae eae, ubi semina positurus eris, et
5 út i ne nimis lo lonn ge semina ex semina rio fera nt ur ,
eum locum bipalio uertito, delapidato circum-
que saepito bene et in ordine serito. in sesqui-
 p
 pee d e m q u oq
oquu ou or s u m t a lea
le a m d e m i t t i t o op
oppp r i-
mitoque pede: 2. si parum deprimere poteris,
10 ma lleo
lleo au t m a t iola
iola a digi
digitt o. d igi
igitt u m supr a

terram
summám facito semina
taleam emineant
oblinito fimoqueaput
signumque bubulo
ta-
4 l eam apponito ccrebr rebr oque sarito
sarito,, s i uo
uoll es cito
semina cresc
crescaa nt . ad eundem m odu m a lialia se
semina
mina
15 serito.
45 8  malleo K :  maleolo F M 11  úti stetK :  
utusstet F :   fu
u t st s^et  M
 fus

 A FÖLDM
FÖL DMŰVE
ŰVE LÉSRŐ
LÉS RŐL
L 161
16 1

vágod. Azoka
vágod. Azoka t a csemetéket,
csemetéket, am el
elyeket
yeket a faiskolába
faiskolába akarsz
kiültetni, 1 láb hosszúra vágd, és így ültesd el: a talajt
 2 ásónyom mélyen ásd fel, maga a föld legyen puha és
 j jóó p or h a n y ós . 2 . Am i k or a cse
cs e m e t é t l e b ocs á t od , lá b a d d a l
támogasd. Ha nehezen megy le, sulykolóval vagy verő
kossal nyomd, de vigyázz, nyomás közben a kérget be
ne szakítsd. Karóval a csemetének előre ne csinálj
helyet. Ha úgy ülteted el, hogy szilárdan álljon, jobban
megél majd ott. 3. Mihelyt a csemeték háromévesek lesz
nek, megérnek a végleges átültetésre, amikor változik
a kérgük. H a gö
gödr
dr ökbe va gy bar ázdá kba ültet ed, 3 — 3 ccse
se
m etét helyezz
helyezz el
el,, ford ít sd őket má s-má
s-má s irá nyba , a földből
öldből
4 ujjnyinál magasabbra ne álljanak ki; ültethetsz akár
szemeket is.

LIV. Hogyan létesüljön a faiskola

46 . F aisk olát ilyen m ódon csiná

csiná lj:
lj: a lehet ő legjobb,
legjobb, leg
nyíltabb fekvésű, legjobban trágyázott helyen legyen;
földje lehetőleg teljesen ugyanolyan fajta legyen mint az,
ahova majd a csemetéket kiülteted, s ne kelljen a cseme
téket túlságosan messze vinni a faiskolától. Ezt a talajt
2 á sónyom
sónyom mélyen for for gasd meg, tisztogasd m eg a k övek 
től, jól kerítsd körül, és sorok szerint ültesd be. A cseme
téket egymástól minden irányban másfél láb távolságra
ültesd el, lábbal nyomd bele a földbe. 2. Ha lassan megy,
sulykolóval vagy verőkossal segíts rajta. A csemeték egy
u jjnyir a álljana
álljana k ld a földből
földből,, fel
elül
ül ken d be ma rh at rá gyá
gyá
val, helyezz
helyezz el mellett
mellett ü k vala m il
ilyen
yen ism ert ető jelet; gya k 
ran kapáld meg a földet, ha azt akarod, hogy gyorsan
nőjenek. Ugyanígy ültesd a többi csemetéket is.

1 1 Cato: A földművelésrő
földművelésrőll

362
36 2 CATO 47—48.

LV. Harundo quo modo seratur 

47. Harundinem sic serito: ternos pedes

oculos disponito.
Vitt iar ium eo
Vi eodem
dem m odo fa ci
citt o serit oque. ubi
 uitis bimaerit, resicato; ubi trima érit, eximito.
5 si pec
pecus
us pa sc scetu
etu r, u bi uitem serere uole uoles,s, tér
 pr
 p r iu s r e s i ca t o q u a m a d a r b or
oree m p on a s ; u b i V
nodos ueteres habebit, tűm ad arborem ponito.
quotannis porrinam serito, quotannis habebis
qu od ex eximás.
imás.

LVT. Pomarium seminarium

48. Pomarium seminarium ad eundem mo

dum atque oleagineum facito: suum quidquid
genus talearum serito.
Semen cupr essi ubi sere
seres,
s, bipa li
lioo u er t ito: uere
5 pr im o ser ito. 2. porca s pedes qquu inos lat a s facit o:
eo sterc
stercus
us minu tu m a ddit o, ccoonsa rito ggle
lebasque
basque
comminuito. porcain pianam facito paulum
concau am : tűm semesemenn se
serito
rito crebrum ta mqua m
linu
linu m; eo terr am cribro incincern
ern itö al
alta
ta m digitum
10 tr a nsu ersu m; eam terr am t a bula au t pedi pedibus
bus
complanato; furcas circum offigito, eo perticas
intendito, eo sarmenta aut cratis ficarias
imponito, quae frigus defendant et solem. úti
subtus homo ambulare possit facito. crebro
15 ru n cat o; simu l her bae ccoeper
oeper int n a sci,
sci, exim it o:
nam si lierbam duram uelles, cupressos simul
euelles. 3. Ad eundem modum semen pirorum,
malorum serito tegitoque. nuces pineas ad eun
dem modum nisi tamquam alium serito.

 A FÖL DM
DMŰV
ŰVEL
ELÉS
ÉSRŐL
RŐL 1 63

LV. Hogyan kell nádat vetni

4 7 . A ná da t így vesd elel:: h elyezd

elyezd eell a szemeket 3 —3 láb
távolságra.
Ugyanilyen módon csináld meg és ültesd be a szőlő
iskolát
isko lát is.
is. A ven yigét kétéves korába n vá gd vi vissz
ssza;
a; h á rom
 éves korá ban ültesd ki. H a a zo
zonn a ter ületen ,1 a h ova a sző
szőlő
lőtt
telepít en i aka rod, jjószágok
ószágok legelnek,
legelnek, há romszor vá gd vi
visz-
sz- 5
sza, mielőtt a fa mellé kiülteted. Amikor 5 öreg bütyök
lesz rajta, akkor ültesd ki. Póréhagymát évenként vess,
így évenként lesz mit kiültetned.

LVI. Gyümölcsfaiskola1

48. Gyüm ölcsf

lcsfaa iskol
iskoláá t u gyan ú gy lé
létesí
tesíts,
ts, mint olajf
lajfaa -
iskolát. Mindegyik fajtából ültess.
Azt a helyet, ahova a ciprusmagot veted, két ásónvom
mélyen forgasd meg. Kora tavasszal vesd el. 2. 5 láb
szél
széles
es á gvásoka t késkészí
zíts,
ts, sz
szóórj bel
beléj
éjüü k apr óra tört t rá gyát, 5
ka pá ld m eg, ééss a r ögö
ögökk et zúzd össz
össze.
e. AAzz á gvás legy
legyen
en lapos
és egy kevéssé homorú. Ezután vesd el a magot ugyan
olyan sűrűn, mint ahogy a lent szokták; egy ujjnyi magas
sá gban szitá lj rá fö földet
ldet . E zt deszk á val va gy a lába dda l 10
egyenn gesd el; körös-k
egye körös-k örü l erős
erősíts
íts le vi vill
llák
ák a t, t égy rá ju k
rudakat, a rudakra erősíts fel rozsét vagy fügefavessző-
fonadékot, ez védje a hidegtől és a naptól. Ügy csináld
meg, hogy alatta járni lehessen. Gyakran gyomláld, s ami

k or agyomot
dött gyo
gyomm kezd m egj
tépnédegjele
elennkiszakítanád
ki, ni, tép d ki, mvele
ert haegyütt
a m egerő
egerősö
sö-- 15
magát
a ciprust is. 3. Ugyanígy vesd el és takard be a körte- és
almafajták magját; ugyanígy a fenyődiót is, vagy pedig
úgy, mintha fokhagymát vetnél.

11*

CATO 49—50.

LVIL De uinea uetere

4 9 .   Vinea m uet erem, si in alium

alium lo
loccum
transferre uoles, dumtaxat brachium crassam
licebit. primum deputato, binas gemmas ne
amplius relinquito. 2. ex radicibus bene exfo-
dito, usque radices persequito et caueto ne
 radices saucies. ita úti fuerit, ponito in scrobe
aut in sulco operitoque et bene occulcato:
eodemque modo uineam statuito, alligato
flexatoque, úti fuerit, crebroque fodito.

LVHI. Prata quo modo stercorentur 

5 0 .   Prata primo uere stercerato luna silenti:

quae inrigiua non erunt, ubi fauonius flare
coeperit. cum prata defendes, depurgato her-
 b
 baa s q u e m a la s om n is r a d i cit u s e ffod
ffo d it o.
2. Vbi uineam deputau eris, eris, aceruu
aceruu m li ligno
gnoru
ru m
uirgarumque facito. ficos interputato et in
uinea ficos subradito alté, ne eas uitis scandat.
semina ria facito et uet era resa rcito. rcito. liaec fa cito,
ante quam uiniam fodere incipias.

LIX. Vbi daps profanata érit quid fiat

Vbi daps pr ofa n a ta co

com esta que érit,
érit, uern o
arare incipito. ea loca primum arató, quae
siccissima erunt; et quae crassissima et aquosis-
sima erunt, ea postremum arató, dum ne prius
obdurescant.

 A FÖLDM
FÖ LDM ŰVE LÉSRŐ
LÉ SRŐL
L 165

LVII. A régi szőlőről

49. H a régi szőlőt

szőlőt akar sz á tt elepíteni,
elepíteni, csakis a ka r
vastagságúról lehet szó. Először is metsszed meg, két-két
rügynél többet ne hagyj rajta. 2. Gondosan ásd ki gyöke
restül. Mindenütt a gyökereket kövesd, vigyázz, hogy
meg ne sértsd őket. Ugyanúgy helyezd el a gödörbe vagy
a bará zdába, mint ah ogy eredeti
eredetile
legg volt,
volt, t ak ar d be földdel
földdel
és jól taposd le. Éppen úgy állítsd le, kösd a karóhoz,
 hajlítsd vissza, amint volt, továbbá gyakran ásd fel körü
lötte a földet.

LVHI. Hogyan kell a rétet trágyázni

50. A rétet kora ta vasszal vasszal új h oldkor

ldkor tr á gyázd
gyázd meg; meg; azt
a rétet pedig, amelyet nem akarsz öntözni, akkor, amikor
a nyugati szél kezd fújni. Mialatt a rétet „kíméled”, tisz
togasd meg, az összes kártékony füveket tövestül irtsd ki.
2. Miután a szőlőt megmetszetted, a fát és a venyigét
gyú jtsd összessze egy ha lom lom ba. N yesd meg a fü gefák gefák a t , a szőlő
szőlő
 be
 b e n l e v ő fü g e fá k a t p e d i g a lu l j ó m a ga s a n k a p a r d le
le,, h og
ogyy
a szőlő ne fus fus son fel rá ju k. Állít Állít s fel
fel új faiskolák a t, a régie
ket frissítsd fel. Mindezt végezd el, mielőtt a szőlőskert
felásását megkezdenéd.

LIX. Mi történjék ételáldozat bemutatása után

Tavasszal,
nek, kezdd elmiután ételáldozatot
a szántást. Először mutattál be az istenek
a legszárazabb földet
szántsd meg, a legzsírosabb és legnedvesebb talajt leg
utoljára,- nehogy idő előtt megkeményedjék.

166 CATO   51— 52.

LX. Propagatio oleae pomorumque

5 1 .   Propagatio pomorum, aliarum arborum.

ab arbore abs terra pulii qui nascentur, eos in
terr am depr imito extollitoque
extollitoque primő
primőréin
réin part ém
úti radicem capiat: inde biennio post effodito
5 ser itoque. fi ficum
cum , oleam , ma lum pu n ic icuu m ,
cotoneu m a liaque
liaque mala omn
omn ia, laur
laur um, m yrtu m ,
nuces praenestinas, platanum, haec omnia a
capite propagari eximique serique eodem modo
oportet.
 LXI. Quae diligentius propagari uoles

5 2 .   quae dilig
diligent
ent ius pr opa gar i uoles, uoles, in
aullas aut in qualos pertusos propagari oportet
et cum iis in scrobem deferri oportet. in arbori-
 b
 buu s , ú t i r a d ices
ice s ca p i a n t , ca lice
li cem
m p e r t u n d i t o:
5 per fun du m au t qualum ram um , quem quem ra dicem
dicem
capere uoles, traicito: eum qualum aut calicem
terra impleto calcatoque bene, in arbore relin-
quito. ubi bimum fuerit, ramum sub qualo
 p
 prr a e cid
ci d i t o. 2. q u a lu m i n ci
cidd i t o e x im a p a r t e
10 per pet u u m : siue siue ca
ca lix érit, co conn qu a ss a t o; cum
eo qualo aut calice in scrobem ponito. eodem
modo uitem facito: eam anno post praecidito
seritoque cum qualo. hoc modo quod genus uis
 p
 prr opa
op a g a b is .

52 7  arbore
  arboreK :  arboremF M 8  bimumK :  itaF M

 A FÖLDM
FÖL DMŰV
ŰVELÉ
ELÉSRŐ
SRŐ L 167
LX. Az olajfa és a gyümölcsfák szaporítása

51. A gjó
gjóimim ölc
ölcsfák és má sfajta sfajta fák szapo
szaporítá
rítá sa: a ffánán ak
azokat a hajtásait, amelyek lent a földön nőnek, nyomd
 be
 b e l e a fö
föll d b e , d e fe
fels
ls ő r é s zü k e t h ú zd k i, h og
ogyy í g y g y ök e r e t
eresszenek: két év múlva ásd ki és ültesd el őket. A ftíge-
és olajfát, gránátalmát, a cvdoniai birsalmát, valamint
az összes többi almafajtát, babért, mirtuszt, praenestei
diót, platánt ugyanígy kell a tetejéről szaporítani, kiásni
és elültetni.

LXI. Aminek a szaporítását még gondosabban akarod

végezni
 52. Aminek a szaporítását még gondosabban akarod
végezni, azt tedd kifúrt fazékba vagy kosárba, és vele
együtt helyezd a gödörbe. A fazekat azért fúrd ki, hogy
a fák tudjanak gyökeret ereszteni. Azt az ágat, amelyet
gyökérnek akarsz, húzd át a fazék fenekén vagy a kosár
fonatán, a kosarat vagy fazekat töltsd meg földdel, jól
taposd le, s hagyd rajta a fán. Mihelyt a fa kétéves lett,
az ágnak a kosár alatt levő részét vágd le. 2. A kosarat
a fenekén végig fűrészeld el; ha fazék volna, törd szét.
A fát ezzel a kosárral vagy fazékkal együtt helyezd a gö
dörbe. Hasonló módon járj el a szőlővel is: a vesszőt egy
év múlva vágd vissza, és ültesd el a kosárral. Mindenféle
szaporítást így végezz.

CATO 53—54.
1G8
LXÜ. De fenisicia

5 3 .   Fenum, ubi tempus érit, secato caueto-

que ne sero seces. prius quam semen maturum
siet, secato, et, quod optimum fenum érit,
seorsum condito: per uer, cum arabunt, ante
5 quam oci ocinu m des, quod edint
edint bo
boues.

L X m . B u bu
bu s pa
p a bu
b u lu
lu m
5 4 .   Bubus pabulum hoc m odo para ri dar iq ique
ue
oportet. ubi sementim patraueris, glandem
 pa
 p a r a r i le giqu
gi qu e op or t e t e t in a q u a m con i ci
ci..
inde sem odios dios singulis
singulis bu bu s in dies
dies da ri opor
opor t et
 5 et, si non labora bu n t, pa sca sca nt ur sat ius érit,
aut modium uinaceorum, quos in dolium condi-
deris. interdiu pascito: noctu feni p. XXV uni
 bou
 b ou i d a t o; 2. si fe fenn u m n on ér it , fr on d e m il ilig
ig--
neam et hederaciam dato. paleas triticeas et
10 hord eaceas , a cus fa fa ba ginu m , de u ic icia
ia uel de
lupino, item de ceteris frugibus omnia condito.
cum stra ment a condes, qua e herbosi herbosississima
ma eru nt
in tecto condito et sale spargito: deinde ea pro
fenő dato. 3. ubi uerno dare coeperis, modium
15 glan
glan dis au t u ina ceoru eoru m da t o, au t m odium
lupini macerati et feni p. XV. ubi ocinum tem-
 pes
 p es t iu u m ér it , d a t o p r im u m : m a n ib
ibuu s ca r p it o,
id renascetur: quod falcula secueris, non renas-
cetur. 4. usque ocinum dato, donec arescat: ita
20 t emp era to. post
post ea uiciam
uiciam d a t o; postea pan ic icuu m
53 ő edint boues K :   edint F :   edint, bubus  M
M 
54 10  de uiciaK :  uiciaF M

 A FÖLDM
FÖ LDM ŰVE LÉSRŐ
LÉS RŐL
L 16
1699

LXÜ. A szénakaszálásról

53. A szénát idejében vágd le, vigyázz, hogy a kaszá

lással el ne késs. Magérés előtt kaszálj, a legjobb szénát
tedd félre; a tavaszi szántás alatt, mielőtt még vegyes
takarmányt adhatnál nekik, az ökrök ezt egyék.

LXIII. Takarmány az ökröknél?

54. Az ökröknek a takarmányt így kell előkészíteni és

adagolni: mihelyt a vetéssel végeztél, szedj makkot és
tedd vízbe. Naponta fél modiusszal adj belőle minden
ökörnek; ha pedig nem dolgoznak, elég, hogyha kimennek
a legelőre, vagy a hordóban eltett törkölyből adj nekik
egy modiusszal. Napközben legeljenek, éjjelre kapjon
 m indegyik
indegyik 25 font széná
széná t. 2. Ha nincs széna,
széna, tölgyfa
tölgyfa lo
lomm bot
és bor
bor ost yá n levelet
levelet a dj. Tedd el a búza - és és á r pa pelyvá t ,1
a bab, bükköny, csillagfürt és más növények törekjét
mind. Amikor szalmát akarsz eltenni, azt, amelyik közt
a legtöbb fű van , vidd fedél alá, szór
szór d be sóval,
sóval, m a jd széna
széna
helyett ezt etesd. 3. Mihelyt a tavaszi takarmányozást
megkezdted, egy m odius m ak kot va gy t ör k öl ölyt,
yt, vagy egy
modius áztatott csillagfürtöt és 15 font szénát adagolj.
Amikor a vegyes
vegyes ta ka rm á ny érik,
érik, el
első
sőso
sorban
rban ezt ka pják.
Kitépned kézzel kell: újra kinő; amit sarlóval vágsz le,
nem hajt ki újra. 4. Egészen addig etesd a lóherét, amíg
száradni nem kezd: ezt a rendet tartsd be. Utána bük-

170 CATO 55—57.

da to; se
seccun dum panic panicum
um fr ondem ulmeulmeam
am da to:
si populneam habebis, admisceto, ut ulmeae
satis siet: ubi ulmeam non habebis, querneam
et ficulneam dato. 5. nihil est quod magis
25 expediat, quam boues bene curare. boues, nisi
 p
 pee r h ie
iemm e m (cu m n on a r a b u n t ), p a s ci n on
oportet: nam uiride cum edunt, semper id
expectant, et fiscellas habere oportet, ne her-
 ba m s e ct e n t u r , cu m a r a b u n t .

LXIV. Be lignis domini

5 5 .   Lig
Lignn a domino in t a bula to con dit o;
codicillos oleagineos, radices in aceruo sub dió:
metas facito.

LXV. Familiae cibaria quanta dentur 

 5 6 .   Familiae cibaria. qui opus facient: per
dioss m i ,  pe
hiemem t r itici m odio  p e r a e s t a t e m m od
odio
ioss
IIIIS; uilico, uilicae, epistatae, opilioni: modios
Eli; compeditis: per hiemem panis p. HU, ubi
5 uin ea m ffodere
odere co
coeper
eper in t pan is p. V, us que a deo
dum ficos esse coeperint: deinde ad p. IIII
redito.

LXVL Vinum familiae quantum detur 

5 7 .   bibant
loram Vinum menses
famihae.trés;
ubi mense
uindemia factahemi-
quarto: érit,
nas in dies, id est in mense congios II S; mense

 A FÖLDM
FÖ LDM ŰVELÉ
ŰVE LÉSRŐ
SRŐLL 171

könyt, majd mohart, a mohar után szilfalombot etess.

Ha van nyárfalomb is, keverd össze a szillel, hogy a szilfa-
lomb elég legyen. Ha szilfalomb nem volna, tölgy- és füge
falombot etess. 5. Semmi sem válik inkább hasznodra,
mint az ökrök jóltartása. Csakis télen legeltesd őket, ami
kor nem szántanak; mert amikor zöldet esznek, mindig
azt várják, és szájkosár legyen rajtuk, nehogy szántás
közben a fű után kapkodjanak.

LXIV. A gazda tűzifájáról

5 5 .   A tűzifát a gazda számára a padláson tárold, az

olajfatuskókat, gyökereket kúp alakú halomban a szabad
ég alatt helyezd el.

LXV. Mennyi élelmet adjunk a háznépnek 

 5 6 .   A háznép élelemadagja: azoknak, akik kint dolgoz
nak, télen négy modius, nyáron 4 és fél modius búza;
a felügyelőnek és feleségének, a munkafelvigyázónak,
a juh
juh ászna k 3 modius
modius búza ; a m egbili
egbilincsel
ncseltt ra bszo
bszolgákn ak
télen 4 fo
fonn t k en yér; a mint megk ezdik
ezdik a szőlő
szőlőske
ske rt fel
felásá
ásá sát ,
5 fon t ken yér egész
egészen
en a fü
fü ge éréséi
éréséig,
g, m a jd térj vissza
vissza ismét
a 4 fontra.

LXVI. Mennyi bort adjunk a háznépnek 

5 7 .   A há znép borfeja
borfeja da gja
gja : szüret ut án 3 hóna pig
a lő
l őrét igyá k : a negyedik
negyedik h óna pban egy hemina
hemina jár na ponta
ponta ,
ami egész hónapra 2 és fél congiust tesz ki; az ötödikben,

172 CATO 58—59.

qu int o, sexto, sept imo, octa

octa u o: in
in dies sexta rios,
rios,
5 id est in
in men se congios qu in qu e; n ono, decimo,
undecimo, duodecimo: in dies heminas ternas,
id est in mense amphoram; hoc amplius Satur-
na hbu s et Comp ita libus: in singulo
singuloss h omines
congios III S. summa uini in homines singulos
10 int er an nu m q. VII . comp
comp edit is, út i quidqu id
operis facient, pro portioné addito: eos non est
nimium in annos singulos uini q. X ebibere.

LXVII. Pulmentarium familiae

quant um det ur  

5 8 .   Pu lment ar ium fam iliae.

liae. oleae
leae cad ucae
quam plurimum condito; postea oleas tempes-
tiuas, unde minimum ölei fieri poterit, eas
condito: parcito úti quam diutissime durent.
5 u bi ole
oleaeae com
com esae eru nt , h allecem
allecem et a cetu m
da t o. oleum
oleum da t o in menses u nicuique S. I ; sali
salis
unicuique in anno modium satis est.
 LXVni. Vestimenta familiae
5 9 .   Vestimenta familiae. tunicam p. III S,
saga alternis annis. quotiens cuique tunicam
aut sagum dabis, prius ueterem accipito, unde
centones fiant. sculponias bonas alternis annis
5 da re opor
opor t et .

57 6  undecimo duodecimoI u :  undecimoF M 7  

in mense amphoram K : amphoramF M 9  congios 
III S K :  congiosF M 10 q. VIIK : 
SF M ' F : cruc
cum ruceem 
adposuit M   586  Sduó apographa:

 A FÖLDMŰ
FÖL DMŰVE
VELÉ
LÉSRŐ
SRŐLL 173

hatodikban,
ez 5 congiushetedikben,
havonta; a nyolcadikban
kilencedikben,napi egy sextarius,
tizedikben, tizen
egyedikben, tizenkettedikben napi 3 hemina; ez havi
egy a m ph orá val egyenlő;
egyenlő; ezenkívül a Satu rn alia alia és Comp
Comp i-
talia ünnepén mindenki kapjon 3 és fél congiust: az egy
főre jár ó eg
egész évi borfeja da g 7 qua dr an ta l. A m egbili
egbilincselt
ncselt
rabszolgáknak aszerint mérd, hogy mit dolgoznak: ha
mindegyik megiszik évente 10 quadrantalt, az még nem is
olyan sok.

LXVII. Mennyit adjunk a mellékételekből a háznépnek 

5 8 .   A háznép mellékételei: a lehullott olajbogyót minél

n a gyobb
gyobb men nyiség nyi ségbenben ta rt alékold.
alékold. MajdMajd t edd el a tú lérett lérett
 b og y ók a t isis,, a m e ly
lyee k ig
igee n k e vé s ol
olaa ja t a d n a k ; t a k a r é k osa
os a n
 bá
 b á n j v e le
le,, h og y m in él t ov á b b t a r t s on . Am i n t a b og y ó
elfogyott, hallevest és ecetet adj. Olajból havonta egy
sexta
sex ta riust adj minden kinek; sóból sóból fejen ejen kén t egy modius modius
elég évente.

LXVIÜ. A háznép ruhaellátása

 LXVIÜ. A háznép ruhaellátása

5 9 .   A há znép ru h aellátá sa: há rom és fél láb hossz

hosszúú
tunica és egy köpeny minden második évben. Ahányszor
csak tunicát vagy köpenyt adsz valakinek, előbb vedd
vissza a régit, lesz belőle rongyholmi. Minden második
évben jó fapapucsokat kell kiadni.

174 CATO 60—62.

LXIX. Bubus cibaria

6 0 .   Bubus cibaria annua. in iuga singula:
lupini modios centum uiginti aut glandis
modios CCXL, feni pondo DXX, ocini * fabae*
XX, uiciae * XXX. praeterea granatui uideto,
5 út i sat is u ic
iciae
iae seras. pa bu lum cu m seres
seres,, mu lta s
sationes facito.

LXX. Quo modo ager colatur 

6 1 .   Quid est agrum bene colere? bene arare;
quid secundum? arare; tertio? stercorare. qui
oletum saepissime et altissime miscebit, is
ten uissi
uissima ma s ra dic
dices
es exa r a bit; si ma le ar abit,
5 ra dic
dices
es susum a bibu n t , crassio crassiorr es fien t , et iinn
ra dic
dices
es uire
uiress oole
leae
ae a bib
bibun
un t. agrum ffruru m enta rium
cum ares, bene et tempestiuo ares, sulco uario
ne ares. 2. cetera cultura est múltúm serere et
diligenter eximere semina et per tempus radices
10 qua m p lur ima s cum t err a fferr err e. ubi r ad ic
ices
es
 be
 b e n e op
oper
er u e r is , ca lca r e b e n e , n e a q u a n oce
oceaa t .
 si quis quaeret, quod tempus oleae serendae
siet: a gro sicc
siccoo per semen t im, agr o laet o per u er.

LXXI. Quot plostra habere oporteat

6 2 .   Quot iuga bouerum, mulorum, asinorum

habebis, totidem plostra esse oportet.
60  3  I ) X XK :  I ) X X ) F M / pos t  
  ocini lacunam 
 s
 stat
tatuu i t S el mei
meider 
der 

 A FÖLDMŰ
FÖL DMŰVEL
VELÉSR
ÉSRŐL
ŐL 1 75

LXIX. Az ökrök takarmánya1

60. Az ökrök egész évi takarmányát illetően minden

 pá
 p á r já r m os ök ör n e k k e ll 120 m od odiu
iu s cs
csil
illa
la g fü r t v a g y 24
2400
modius m ak k, 52 5200 fon t 2 széna , llóóher e, 20 m odiu s ba b, 30
modius bükköny. Ezenkívül vetőmagnak is vess elegendő
 bü
 b ü k k ön y t . Am ik or a t a k a r m á n y n öv
övéé n ye k e t ve t e d , s ok a t
vess belőlük.

LXX. Hogyan kell a földet művelni

61. Mit jelen

jelen t a fföl
öldet
det jól
jól m egmű veln
veln i? J ól szán ta ni.1
És másodszor? Szántani. Hát harmadszor? Trágyázni. Aki
az olajfaültetvényt túlságosan gyakran és túlságosan mé
lyen szántja, kiszánthatja a legvékonyabb gyökereket. Ha
rosszul szánt, a gyökerek felfelé fordulnak, megvastag-
szanak és elmegy rájuk a fa életereje. Amikor a gabona-
földet szántod, alaposan és a maga idejében szántsd, ne
húzz változó mélységű barázdákat. 2. Egyébként a jó
földművelés lényege a nagyarányú fásítás, a csemeték gon
doss kieme
do kiemelé
lése
se és idejében
idejében t ör t én ő kiültetése minél t öbb
gy
gyö ökér zett
jólel taposd
ééss földdel; miut án ahogygyö
gyöker
ker
a eket
jól
jól tegyen
betak arkártta d
földdel, körül őket, víz ne
 be
 b e n n ü k . H a va la k i a zt k é r d ez
ezi,i, m ik or k e ll ol
olaa jfá t ü lt e t n i,
a felelet: száraz földbe vetés idején, bőtermő földbe tavasz-
 szak 

LXXI. Hány szekérre van szükség

62. Ahány ökör-, öszvér-, szamárfogatod van, ugyan

annyi szekérre van szükség.

1 76 CATO 63—05 .

L XXI L Funem quam lo

longam
ngam ess
ssee opo
port
rt eat

6 3 .   Funem torculum esse ojiortet extentum

 pe
 p e d e s L V; fu n e m lor e u m in p la u s t r u m p . L X ,
lóra retinacula longa p. XXVI, subiugia in
 plo
 p loss t r u m p . X I I X , fu n icu
ic u lu m p . X V ; in a r a t r u m
5 su biugia ló lórr a p. XVI
XVI,, ffuu n iculu m p. VOT OT..

L XXI H . De oolea
lea ccooll
llig
igend
end a

6 4 .   Olea, ubi matúra érit, quam primum

cogi oportet, quam minimum in terra et in
tabulato esse oportet: in terra et in tabulato
 pu
 p u t e s cit
ci t . legu
le gu li u olu
ol u n t ú t i olea
ole a ca d u ca qu a m
5 plur ima sit, qu o plus legat u r; fa fa ct or es, ut in
tabulato diu sit, ut fracida sit, quo facilius
efficiant. nolito credere oleum in tabulato posse
crescere: 2. quam citissime conficies, tam
maximé expediet, et totidem modiis collecta
10 et plus ölei efficiet et melius. olea, quae diu
fuerit in terra aut in tabulato, inde ölei minus
fiet et deter ius. oleum , si po pote
te ris, bis in die
depleto: nam oleum quam diutissime in amurca
et in fracibus érit, tam deterrimum érit.

LXXIV. Oleum uiride quo modo fiat

 6 5 .   Ol
Oleum
eum uir ide si
sicc ffaa cito: ol
olea
ea m qua m
 pr
 p r im u m e x t e r r a t oll
ol l i t o: si in q u in a t a é r it ,

64
modiis 5 quo apographa
collecta et K :   quaedam:   qua FF:  
modis collectae 9 - 1 0  
M modis
collecta  M

 A FÖLDM
FÖL DMŰVE
ŰVELÉS
LÉSRŐL
RŐL 177

L X X n . Mi
Mily
lyen
en hoss
hosszúaknak
zúaknak kell
kell a kötele
kötelekn
kn ek lenniük 
lenniük 

63. Kell sajtolókötél, amety kinyújtva 55 láb hosszú;

60 láb
láb hosszú szíjb ól va ló köté l a szekér r e,1 26 láb hossz
hosszúú
gyeplőszárak, 18 láb hosszú járomszíjak, 15 láb hosszú
zsineg, 16 láb hosszú járomszíj ekére, 8 láb hosszú zsineg.

LXXIII. Az olajbogyó szedéséről

64. Amint az olajbogyó megérett, minél előbb le kell

szedni.
A földön Mi
Minél
nél
és akevesebb
padlón am abogyó
r a djo
djonnmegrothad.
a fföldön
öldön 1 vaAgyszedők
a pad ló
lón
n.
azt
nézik, hogy a hullott bogyó minél több legyen, hogy an
nál t öbbet szedhessenek; a sa jtoljtolok
ok pedig azt, h ogy soká
soká ig
álljon a padlón, hogy megpuhuljon és annál könnyebben
sajtolják ki. Ne hidd, hogy több lesz az olaj, ha a deszkán
áll. 2. Minél gyorsabban sajtolod, annál többet nyersz be
lőle, és ugyanannyi modius is több és jobb olajat ad. Abból
a bogyóból, amely soká állt a földön vagy a padlón, keve
sebb és silányabb minőségű olaj lesz. Az olajat, hacsak le
het, naponta kétszer merd ki, mert minél tovább marad
a seprőben vagy a törkölyben, annál rosszabb minőségű
lesz.

LXXIV. Hogyan készül a zöld olaj

65. Zöld olajat így készíts: a bogyót a lehető leghama

 r a bb szedd fel a fö
földr
ldr ől.
ől. H a piszkos, mosd meg. a levelekt
levelekt ől

12 C a t o : A f ö ld
ld m ű v e l é s r ő l

CATO CG

lauito, a foliis et stercore purgato; postridie

aut post diem tertium, quam lecta érit, facito.
olea ubi nigra érit, stringito. quam acerbissima
olea oleum facies, tam oleum optimum érit: 2.
domino de matúra olea oleum fieri maximé
exped iet. si geli
geliccidia er un t, cu m olea
olea m co
coges,
ges, t ri-
duum atque quatriduum post oleum facito: eam
oleam , si uole
uoles,
s, sale spa rgit o. qu a m ca lidi
lidissi-
ssi-
mum torcularium et cellám habeto.

LXXY. Custodis et capulatoris officia

66. Custodis et capulatoris officia. seruet

diligenter cellám et torcularium: caueat quam
minimum in t orcularium et iinn cel elllám intr oeat ur .
quam mundissime purissimeque fiat. uaso
ah eneo neque n ucucle
leis
is ad oole
leum
um ne uta tu r: nam,
si utetur, oleum male sápiét, cortinam plum-
 b
 bee a m in la cu m p on it o, q u o ole
oleuu m flu a t . u b i
factores uectibus prement, continuo capulator
concha oleum, quam diligentissime poterit,
tollat ne cesset: amurcam caueat ne tollat. 2.
oleum
leum in labrum primu m ind ito ito,, inde
inde in alterum
dolium indito: de iis labris fraces amurcamque
semper subtraliito. cum oleum sustuleris de
cortina, amurcam dehorito.
 65 10  saleapographa nonnulla:  sáléF :  salem M   66
  22 
caveat  M er :   cabet F :   cavet M

 A FÖLDM
FÖ LDM ŰVEL
ŰV ELÉSR
ÉSR ŐL 179

és a trágyától tisztítsd meg. A szedés után másnap vagy

harmadnap sajtold ki belőle az olajat. Amikor megfeke
te det t, a kk or szedd le
le.. Minél
Minél kora ibb a bogyó, ann ál jobb 5
lesz az olaj. 2. A tulajdonos számára érett bogyóból
a legelőnyösebb olajat csinálni. Ha a bogyó szedésekor
fagyok vannak, az olajat 3—4 nap múlva sajtold ki.
A b ogyót be is is sózha t od. A sa jtolóh
jtolóh elyiség és a pince 10
a lehető legmelegebb legyen.

LXXV. A felvigyázó és a meregető tennivalói

66 . A
ismeretesen
felvigyázó és a meregető tennivalói: őrizze lelki-
a pincét és a sajtolóhelyiséget. Vigyázzon
arra, hogy minél kevesebben járjanak a sajtóiéba és
a pincébe. A sajtolás a lehető legnagyobb tisztaságban és
rendben történjék. Rézedényt ne használjon, ne használja
fel a magvakat sem az olajhoz, mert ha felhasználja, az 5
olaj rossz ízű lesz. Állítson a kádba egy ólomüstöt, ebbe
folyjék az olaj. Mialatt a munkások az emelőrudakkal
a sajtolást végzik, a meregető a lehető legnagyobb igye
kezettel állandóan merje az olajat a merítőkagvlóval, meg

ne
2. Aázll
lljo
ojon
n . t Vigyá
olaja
laja Vaz
igyá
el
elsőzzon,
ső n eh
k á dba ogy
önt sd, az
inn olajh
inn en egya bból
másikiiss hordóba.
másik m erjen. 10
Ezekből a kádakból mindig távolítsd el a törkölyt és az
olaj h a bot.
bot. Am int az ola ola jat kivet ted az üst ből,
ből, a seprőt
merd ki belőle.
 12*

180 CATO 67—69.

LXXVI. Item custodis

qui in torculario érit officia

6 7 .   Item custodis officia. qui in torculario

erunt uasa púra habeant curentque úti olea
 b
 bee n e p e r fi
fici
ciaa t u r b e n e q u e s icce
icc e t u r . li
lign
gn a in t or 
culario ne caedant. oleum frequenter capiant.
5 fa ctoribu s d et in sin gulo guloss fafa ctu s öl ölei
ei sexta rios
et in lucernám quod opus siet. 2. fraces cotidie
reiciat. amurcam commutet, usque adeo donec
in lacum
lacum , qu i in ccell ellaa est, popostr
str em um peru enerit.
fiscinas spongia effingat. cotidie oleo locum
10 co
comm m u t et , d onec in d ol olium
ium peru en erit . in
torculario et in cella caueat diligenter ne quid
ölei subripiatur.

L XX Vn . Vasa
Vasa olearia
learia et uinaria
uinaria extol
extolle
lere
re

68. Vbi uindemia et oletas facta érit, prela

extollito; funes torculos, melipontos, subducta-
rios in carnario aut in prelo suspendito; orbes,
fibulas, uectes, scutulas, fiscinas, corbulas,
5 qua la, scalas
scalas , pa t ibu la, omn
omn ia, qu is usu s éérit,
rit,
in suo quidque loco reponito.

LXXVIIl. Dolia quo modo imbuantur 

6 9 .   Dolia olearia noua sic imbuito: amurca

inpleto dies VII; facito ut amurcam cotidie

67  5  in singulos I n :   in F M
 

 A FÖL
FÖLDM
DMŰVE
ŰVELÉS
LÉSRŐ
RŐLL 181

L XXV L A sa jtóiéba
jtóiéba n levő
levő ffelvi
elvigyázó
gyázó t ová
ová bbi tenn ivaló
ivalóii

67. A felvigyá
elvigyá zó t ová
ová bbi ten nivalói:
nivalói: a sa jtoló
jtolóba n d ol

gozó munkások
arra, hogy a bogyót tartsák tisztán aéssajtolókat,
jól kezeljék jól szárítsák. vigyázzanak
A sajtoló
 b
 baa n fá t n e v á g ja n a k . Az ola
ol a ja t g y a k r a n ön t s é k á t . A m u n 
kás okn ak a djon
djon minden sajtolásr
sajtolásr a1 egy sex sextata rius olajat és
még ann y it, a mennyi a lám pába kell. kell. 2. A törk ö lyt n aponta
merje ki. Az olajhabot mindaddig öntse át, amíg az olaj
a pincében levő utolsó kádig el nem jut. A sajtolóban és
a pincében gondosan vigyázzon arra, hogy olajat ne lop
 ja n a k .

LXXVn. Az olaj- és borsajtó elrakása

68.Mihelyt a szőlő- és az olajbogyó-szüret véget ért,

rakd el a sajtolórudakat; a sajtolóköteleket, kosártartó
szíjakat, emelőköteleket akaszd fel egy kampóra vagy
a sajtológerendára; a malomköveket, kapcsokat, emelő-
rudakat, csigákat, kosarakat, kosárkákat, fonott kosara
kat, létrákat,
a maga helyéretartófákat, mindent, amire szükség lesz,
tégy vissza.

LXXVIII. Hogyan kell a hordókat felavatni

69. Űj olajoshordót így avass fel: töltsd meg 7 napra

olajha bbal, a ha bot
bot n ap on ta t öltsd fel
fel.. Ezut án az olajha bot
bot
 

182 CATO 70— 71.

suppleas. postea amurcam eximito et arfacito:

2. ubi arebit, cummim pridie in aquam infun-
5 dit o, eam postr idie diluit o. post ea dolium
dolium
calfacito minus quam si picare uelis: tepeat
satis est: lenibus lignis facito calescat; ubi tem-
 p
 pee r a t e t e p e b i t , t ű m cu m m im in d i t o, p ost
os t e a
linito. si recte leueris, in dolium quinquagena-
10 rium cum m im p. IU I sat is érit. érit.

LXXIX. Bubus medicamentum

70. Bubus medicamentum. si morbum me-
tues, sanis dato salis micas trés, fólia laurea
II I, porr
porr i fibra
fibra s II I, ulpici
ulpici spicas
spicas H l, alii
alii spic
spicas

5 ür utl, ateuris
fóligra
garatrnaia,tr ia,
fólia herbae
herbae
uitis a lbaesabi
s abinae
caunae
cau les pl
pIIl antas trés,
trés
I, fabu los,
los
albos in, carbones uiuos in, uini s. IH: haec
omnia sublimiter légi téri darique oportet. 2.
ieiunus
ieiunus siet siet qui dabit. t ér tr iduu m de eeaa potione potione
un icuique
icuique boui da to. ita diuidito, diuidito, cu m tér
10 u n icu
icu ique dederis,
dederis, om n em absu ma s: bosqu e
ipsus et qui dabit facito ut uterque sublimiter
stent. uase ligneo dato.

LXXX. Bős si aegrotare coeperit

71. Bős, si aegrotare coeperit, dato continuo
ei unum ouum gallinaceum crudum: integrum
facito deuoret. postridie caput ulpici conterito
cum hemina uini facitoque ebibat: sublimiter 
5 t era t et u a so ligneo
ligneo det , bosque ipsus et qui
dabit sublimiter stet: ieiunus ieiuno boui dato.
69  5  diluito M e r :  deluifcoF M

 
  A FÖLDM
FÖ LDMŰVE
ŰVELÉS
LÉSBŐL
BŐL 183
18 3

öntsd ld belőle, és szárítsd ki. 2. Amint kiszáradt, egy nap

 pa
 p a l e l őb b ön t s v í z b e m é z gá t , s m á s n a p r a ol
olvv a s z d fel
fel..
Utána a hordót melegítsd fel, de ne annyira, mint amikor
k á tr án yo
yozni
zni ak a rod, eelé
lég,
g, ha lan gyo
gyos:
s: llassú
assú t ű zö
zönn meleg
melegítsd.
ítsd.

Mihelyt
kend mérsékelten
be vele. langyos,jólöntsd
Ha a bekenést beleegy
végzed, a mézgát, majd
50 amphorás
hordóra 4 font mézga elegendő.

LXXIX. Orvosság ökröknek1

7 0 . Az ökr ök orvo orvossássá ga ez:2 ha b etegségt ől félsz, élsz, a még

egészséges ökröknek adj 3 csipet sót, 3 babérlevelet, 3 sz;ál
 pór
 p ór é h a g y m á t , 3 g e r e z d u l p i cu m -h a g y m á t , 3 g e r e z d fo
fokk 
hagymát, 3 szem tömjént, 3 szál szabinfüvet, 3 rutalevelet,

33 sextarius
fehérszőlő-indát, 3 szem afehérbabot,
bort. Mindezt magasban 3állva
szemkellparazsat,
össze
gyűjteni, szétmorzsolni és beadni. 2. Az, aki beadja, előtte
ne egyék. Három napon át háromszor adj ebből az italból
minden egyes ökörnek. Úgy oszd be, hogy amikor harmad
szor adtál mindegyiknek, akkor fogyjon el az egész;
ma ga az öökör
kör és az, aki beadja, a ma gasban állj
álljoon. F a edén y
 be
 b e n a d ja b e .

LXXX. Ha valamelyik ökör megbetegedett

7 1 . H a valam elyi el yikk ökö

ökörr m eg
egbeteg
betegedett,
edett, rögrögtöntön adj neki
egy nyers tyúktojást: egészben nyelje le. Másnap egy fej
ulpicum-hagymát dörzsölj szét egy hemina borban, és ezt
igya meg. A magasban állva kell szétdörzsölni, és faedény
 be
 b e n k e ll b e a d n i ; m a ga a z ök ör és a z, a k i b e a d ja , a m ga s b a n
álljon. Éhgyomorral adja be, az ökörnek is éhgyomorra.

 
 18 4 CATO
CATO 72—75
72—75..

LXXXI. Boues ne pedes subterant

72. J3oues, ne pedes subterant, prius quam

in uiam quoquam ages, pice liquida cornua
infima unguito.

LXXXII. Quo modo bubus medicamentum

detur 

73. Vbi uuae uariae coeperint fieri, bubus

medicamentum dato quotannis, úti ualeant.
 p
 pee lle
ll e m a n gu in a m u b i u ide
id e r is,
is , t olli
ol litt o e t con d it o:
ne quaeras cum opus siet. eam pellem et far 
5 et sale
salemm et serpu llum
llum , haec om nia un a ccoon te r ito
cum uino, dato bubus bibant omnibus. per
aestatem boues aquam bonam et liquidam
 b
 bib
ib a n t s e m p e r cu r a t o: u t u a lea
le a n t r efe
eferr t .

LXXXIII. Panem depsticium sic facito

74.P a n em depsti
depsticcium si sicc ffaa cito: manus mo mor- r-
tariumque bene lauato. farinam in mortarium
indito, aquae paulatim addito subigitoque
 p
 puu lch r e: u b i b e n e s u bege
be gerr is,
is , d e fin
fi n g it o coq u i t o-
5 que sub tes tű .

LXXXIV. Libum hoc modo facito

7 5 . Libu m hoc m odo facito: ccasei asei p. II

 b
 ben
en e d is t er a t in m or t a r io:
io : u b i b en e d ist
is t r iu er it ,

 A FÖ
FÖLD
LDMŰ
MŰVE
VELÉ
LÉSR
SRŐL
ŐL 185
 LXXXI. Hogy az ökrök lába el ne kopjék 

72. H ogy az ökr ök lába el ne kopjék, m iel

ielőőtt vala h ova
hajtod őket, a patájukat alul kend be folyékony kát
ránnyal.

LXXXII. Hogyan kell az ökröknek orvosságot adni

73. Mihelyt a szőlő kezd színesedni, add az ökröknek

minden évben a következő orvosságot, hogy egészségesek
m ar a dj
djaa na k: h a valah ol k ígyó
ígyóbőr
bőr t látsz, vedd ffel el és tedd el
el,,
h ogy ne kellj
kelljen
en k ere
eresni,
sni, a m iko
korr sz
szükség
ükség lelesz rá . E zt a bőrt
m orzsol
rzsoldd bel
belee borb a t ön köll
köllyel,
yel, só
sóval,
val, ka ku kk fűvel, s vala 
mennyi ökör ezt igya. Mindig ügyelj arra, hogy nyáron
az ökr ök jó és tiszta viz vizet
et igy
igyaa n a k; fon t os, h ogy egész
egész
ségesek legyenek.

LXXXI1I. Dagasztott kenyeret így csinálj

74. Dagasztott kenyeret így csinálj: moss kezet, és ala

 pos
 p os a n m os
osdd k i a m ozs a r a t is.
is . Ö n t s d a lis
li s z t e t a m ozs á r b a ,
fokozatosan adj hozzá vizet, és finoman gyúrd meg.
Mihelyt jól meggyúrtad, formáld ki, és cserépfedő alatt
süsd meg.

LXXXIV. Áldozati kalácsot így csinálj

7 5 . Ál
Áldozat
dozat i k a lácso
lácsott így csin á lj: m ozsár ba n jól
jól m orzsol
rzsoljj
szét 2 font túrót. Mikor jól szétmorzsoltad, tégy hozzá

CATO   70.
 farinae siligineae libram aut, si uoles tenerius
esse, selibram similaginis eodem indito per-
miscetoque cum caseo bene; ouum unum addito
et una permisceto bene. inde panem facito,
fólia subdito, in foco caldo sub testű coquito

leniter.
LXXXV. Placentam sic facito

76. P lacent am sic fa cito: far inae si sili

ligi
gineae
neae
L. II, unde solum facias; in tracta farinae l .  
Ilii et alicae primae l. II. alicam in aquam
infundito: ubi bene mollis érit, in mortarium
 p
 puu r u m in d it o s ic
icca
ca t oqu
oq u e b e n e ; d e in d e m a n ibu
ib u s
depsito: ubi bene subactum érit, farinae l .  
HIT
HI T pau latim a ddito.ddito. id utr um que tr acta facit facit o;
in qualo, ubi arescant, componito: ubi arebunt,
com
co m pon ito puriter . 2. cum cum facies
acies singula
singula tr a ct a,
ubi depsueris, panno oleo uncto tangito et
circumtergeto unguitoque; ubi tracta erunt,
focum, ubi cocas, calfacito bene et testűm,
 p
 pos
ostt e a fa
farr in a e L . II conspargito condepsitoque;
inde facit o solum solum ten ue. casei ouilli p. XI1 II
ne aciduin et bene recens in aquam indito: ibi
macerato, aquam tér mutató, inde eximito
siccca toqu e ben
sic ben e paula tim ma nibus: sicc siccu m bene
in mortarium imponito. 3. ubi omne caseum
 be n e s icca u e r is
 ben is,, in m ort
or t a r iu m p u r u m m a n ibu
ib u s
cond epsito ccoom m inu itoque
itoque quam ma xi ximé,
mé, dein
de cribrum farinarium purum sumito caseum-
que per cribrum facito transeat in mortarium.
75 4  similaginisK :  similaginis solumF M   769 
singula K :   in singulaF M

 A FÖL
FÖLDM
DMŰVE
ŰVELÉS
LÉSRŐL
RŐL 187

egy font búzalisztet, vagy ha finomabbat akarsz, fél font

finomlisztet, és jól keverd össze a túróval. Üss bele egy
 tojást, és keverd jól hozzá. Ezután formáld ki kenyérré,
tégy alá babérlevelet, forró tűzön cserépfedő alatt lassan
süsd ki.

LXXXV. Lepényt így csinálj

76. Lep én yt így csiná lj: lj: végy 2 font fa jbúzá ból való lisz lisz
tet, ebből legyen az alsó tésztalap; a tésztalapoknak végy
4 font lisztet, 2 font elsőrendű tönkölydarát. A darát
öntsd vízbe. Amint jól megpuhult, öntsd tiszta mozsárba,
és jól szárítsd meg. Ezután kézzel dagaszd meg. Miután
 jóll m e g d olg
 jó ol g oz
oztt a d , la s s a n a d j h oz
ozzá
zá 4 fo
fonn t lis
li s zt e t . F or m á ld
ki belőle a kétféle tésztalapokat; tedd kosárba, hogy meg
száradjanak. Mihelyt megszáradtak, tisztán állítsd össze
őket. 2. Amikor az egyes lapokat kiformálod, miután
meggyúrtad, olajjal átitatott ronggyal simítsd le, dörzsöld
körül és kend be őket. Amint a rétegek készen vannak,
a tűzhelyet és a cserépfedőt, amelyen sütöd, jól fűtsd be.
Utána szórj ki 2 font lisztet, és gyúrd össze. Ebből csinálj
vékony alsó lapot. Tégy vízbe 14 font nem savanyú és
egészen friss juhtúrót; áztasd meg benne, közben a vizet
háromszor cseréld; majd vedd ki belőle, kezedben lassan
szárogasd meg, jó szárazon tedd a mozsárba. 3. Azután,

h aongyk éaz
 b
 ba zz eeg
zze egész
l gész
y ú rtdú rmóteg,
egjó
jól
, gl ymegszárog
megszároga
zétt a aletthad,
ú r d s zé e t ő aletiszta
g v é k on m
yaobzsár
b r a .
Ezt követően végy elő egy tiszta lisztszitát és a túrót
a szitán keresztül törd át mozsárba. Tégy rá 4 és fél font

188 CATO

 pos
 p ostt e a i n d it o m el
ellis
lis b on i p . Í I I I S : id u n a b e n e
comm iscetiscet o cu m caseo
caseo.. postea in in ta bula púra ,
25 qua e pa t ea t p. I, ibi ibi ba lteu m pon ito: fól fólia
ia llau
au rea
 uncta supponito, placentam fingito. 4. tracta
singula in totum solum primum ponito; deinde
de mortario tracta linito, tracta addito singu-

30 latim,
caseumitem cum linito,
melle usque
abusus adeo eris. donec
in summum omne
tracta singula indito, postea solum contrahito
ornatoque, focum deuerrito temperatoque, tunc
 pla
 p la ce
cenn t a m im p on it o: t e s t o ca ld o op e r it o, p r u n a
insuper et circum operito. uideto ut bene et
33 otiose pe r coqucoqu a s: a per ito, du m inspicia
inspicia s, bis bis
au t tér. u bi cocta
cocta érit,
érit, exim ito et mellemelle u n guito:
liaec érit placenta semodialis.

LXXXVT. Spiram sic facito

7 7 . Spiram
Spiram si sicc fa
fa cito: qua n tu m uol uoles pro
ra tione,
tione, ita út i placent
placent a fit,fit, eadem om nia facito,facito,
nisi alio modo fingito. in solo tracta cum melle
oblinito bene. inde, tamquam restim tractes,
5 fa cito: ita im ponit o in in solo
solo,, simpli
simpliccibus com com -
 ple
 p le t o b e n e a r t e. ce
cett e r a om n ia , q u a s i p la ce
cenn t a m
facias, facito coquitoque.

LXXXVII. Scriblitam sic facito

78. Scriblitam sic facito: in balteo, tractis,

caseo ad eundem modum facito úti placentam,
sine melle, coquitoque.
 26  tracta M M er :   traetanF :   tracta in M 31  tracta 
 M er :   ti’acla anF :  tracta in M 32   deuerrito H : 
de ue primo F : cr cr uc
uceem aadp
dpii ngi t M

 A FÖLDM
FÖ LDMŰV
ŰVELÉ
ELÉSR
SRŐL
ŐL 189

 j jóó m in ős
őséé g ű m é z e t ; jó
jóll k e v e r d ös
össs ze a t ú r óva
óv a l . E z u t á n
egy láb szélszéles
es deszka
deszka lapr a h elyezd elyezd rá az „öv é t ” ,1 a lája lája
tégy olajjal megkent babérlevelet, s kezdd el a lepény
kiformálását. 4. Először rakd fel a rétegeket egyenként
az alsó réteg szélességében, majd a mozsárból kend be
őket, a rétegeket egyenként tedd fel, és kend be egészen