1.

Információ és kommunikáció
http://www2.akg.hu/info/erettsegi/szobeli/
- Ismertesse az adat, az információ és a hír fogalmát!
- Vázolja fel a kommunikáció általános modelljét!
- Mit nevezünk zajnak, és mi a redundancia?
- Mutassa be az informatika fejlődéstörténetét a
XX. század második felében, és
- a mai információs és kommunikációs technológiákat!
Az adat, az információ és a hír alapfogalmak az informatikában.
- Adat: a világ valamely egyedét jellemző tulajdonsághoz tartozó ismeret (hegy magassága, ország
népessége, víz hőmérséklete, stb.)
- Információ: ember, vagy számítógép által értelmezett adat.
- Hír: egy bizonyos helyre eljuttatott, átadott információ.
Az információk a kommunikációs láncban terjednek. Ehhez az információt továbbításra alkalmas
állapotba kell hozni, azaz kódolni kell.

csatorna
adó kódoló dekódoló vevő
Dekódoláskor a vevő számára érthetővé alakítjuk vissza az információt.
Csatornának nevezzük az információt szállító közeget (rádió, hang, vezeték, stb.).
A csatorna zavarai, zajok rontják az információt (pl.: beszélgetés nagy forgalmú utcán).
- Redundancia: Fölösleges adattöbbszörözés, helyfoglalás. Az adathalmazban az információ nem a
lehető legtömörebben van megfogalmazva, az adatmennyiség jóval nagyobb, mint az
információmennyiség. Ez az alapja a tömörítés lehetőségének is.

Az informatika és számítástechnika fejlődése a 20. században: (4. tételben is!)

Szoftverek fejlődése:
- Az 50-es évekre alakulnak ki az első magas szintű programnyelvek a gépi kódból (FORTRAN,
COBOL).
- A 60-as évektől jelennek meg az első operációs rendszerek.
- A 70-es évektől felhasználói programok, főleg szövegszerkesztők jelennek meg.
Számítógép generációk:
- Nulladik generáció: elektromechanikus/relés gépek (1936 - 1944)
Amerikában készítették a MARK nevű számítógépeket (pl. Aiken), ami kb. 200 műveletet tudott
másodpercenként elvégezni. Németországban Zuse készíti a Z1, Z2 és Z3 nevű gépeket. Ezek kettes
számrendszerben dolgozó relés gépek, saját programozási nyelvet is kitaláltak hozzá.
- Első generációs gépek: elektronikus gépek (1944 - 1955)
Elektroncsöves, néhány ezer művelet másodpercenként, nagy energia-felvétel, gyakori meghibásodás,
teremnyi méret. Felépítésük processzor centrikus. Adattárolás mágnes dobon és szalagon történt. Ilyen
volt az ENIAC is melynek megépítésébe már Neumann János is bekapcsolódott illetve az EDVAC is. A
számítógépek elektronikus elven működtek (a relék még részben mechanikusak voltak)
- Második generáció: tranzisztoros gépek (1955 - 1965)
 Elektroncsövek helyett tranzisztorok, szekrény méret, kisebb energiaigény, nagyobb üzembiztonság,
kb.1 millió művelet/sec, memória centrikus felépítés. Mágneslemezes háttértárak alkalmazása.
Megjelennek az első operációs rendszerek és a magas szintű programnyelvek, pl. FORTRAN,
ALGOL.
- Harmadik generáció: integrált áramkörök (1965 - 1972).
Megjelennek az integrált áramkörök (IC). A méretek és az árak jelentősen lecsökkentek (asztali PC),
sorozatgyártás. 10 millió művelet másodpercenként. Félvezető memóriák használata. Korszerű operációs
rendszerek és alkalmazói programok jelenek meg. Kiépülnek az első hálózatok (bank), új
programnyelvek (BASIC – Kemény János).
- Negyedik generáció: mikroprocesszorok (1972 - 1990).
Több milliárd művelet másodpercenként, hordozható méret, több GB-nyi adattárolás, alacsony ár. A
processzor és tár egyetlen tokba építve. A számítógép tömegcikké válik. Új külső perifériák
megjelenése. További alkalmazói és más programok, operációs rendszerek, programozási nyelvek
megjelenése. Főbb számítógép gyártók: Apple, Atari, Commodore, IBM.
- Ötödik generáció: mesterséges intelligencia (1990-től)
A gép intelligenciával való felruházása, robotok pl. utasítás-végrehajtás emberi hang útján, írás
felismerése. Intelligens robotok, automatizált rendszerek, humanoid robotok.

A mai információs és kommunikációs technikák legjellemzőbb vonása, hogy ma már a különböző

típusú vezetékes rendszerek mellett, jelentős a mobil hálózat alkalmazása is a nagy információs
rendszerekhez való kapcsolódáshoz, pl.: internet.
Hálózatokhoz való kapcsolódási lehetőségek: (ma már inkább digitális vonalak kerülnek kiépítésre,
optikai kábelek használata terjed. Az analóg adatátvitel megbízhatósági jellemzője, már korlátja a a
biztonságos sebesség növelhetőségnek)
 ADSL (Asymmetric Digital Subscriber Line): aszimmetrikus, befelé több adat áramlik, mint
kifelé.
 DSL (Digital Subscriber Line): nagy sebességű adatátvitelt biztosít.
 WLAN (vezetéknéküli hálózat), wifi (vezetéknélküli internet)
 Mobiltelefon (celluláris, GSM - Global System for Mobile Communication/Globális
Mobilkommunikációs Rendszer),GPRS, 3G (21MBit/s), HSDPA, LTE 4G (100Mbit/s), 5G
(2019-től, fontos lesz az önvezető autóknál, valósidejű kapcsolatoknál, robotoknál).
A kommunikációs technológiák között szerepel még a telefon, az email, a fax, illetve az új
kommunikációs programok (Google Hangouts, Skype, facebook), a chatelés. Ezek megváltoztatták az
ismerkedési szokásokat, és általuk elérhetővé vált szinte az egész világ, a lehetőségek tárháza szinte
végtelen. Ezzel párhuzamosan jött létre a virtuális profil fogalma, az, hogy akárki akárkinek kiadhatja
magát
 2. Információ és társadalom
- Ismertesse az információs társadalom fogalmát!
- Mutassa be az információs társadalom megjelenését!
(oktatásban, államigazgatásban, kereskedelemben, egészségügyben)
- Vázolja fel a digitális otthon jelenlegi és jövőképét,
és a távmunka lehetséges előnyeit és hátrányait!

Inf.társ.: Az emberi együttélés új formája, mely az információ hálózatba szervezett előállításán és

tárolásán alapul (ez a hálózat bárki számára hozzáférhető).
Alapja: az új elektronikus és kommunikációs eszközök fejlődése és a hálózat (internet) világméretű
elterjedése.
Az eszközök megléte és fejlődése mellett igen fontos a jogi és etikai háttér megteremtése és a
felhasználók képzése.
Az informatika alkalmazási területei:
- informatika az oktatásban: már az általános iskolában megkezdődik; pedagógusok számára
folyamatos továbbképzés; speciális internetes oktatóprogramok és kommunikációs rendszerek;
audiovizuális oktatási rendszerek; digitális tábla, digitális napló, távoktatás /e-learning (saját
időhöz kötött tanulás, internetes tesztek, számonkérés, konzultáció oktatókkal és más
hallgatókkal, stb.). Oktatási adatbázisok, tananyagok, feladatlapok, szervezeti információk (ma
már az interneten minden iskola elérhető; OH(oktatási hivatal). KRESZ vizsga számítógépen.
- elektronikus kereskedelem: webáruházak, webshopok, az áru interneten történő kiválasztása,
megrendelése, kifizetése és szállíttatása. Előnyei: kényelmes, otthonról intézhető, sok esetben
olcsó, kis vállalkozások is versenyképesek. Az áruféleségek kereshetők, áraik, tulajdonságaik
összehasonlíthatók. A hitelkártyás fizetés veszélyes. Fejlett országok (USA) adómentességgel
ösztönzik. A cégek megjelenése, bemutatkozása webhelyeiken.
- informatika az államigazgatásban: állampolgárok csatlakozhatnak önkormányzati információs
rendszerekhez, és otthonról végezhetik ügyintézéseiket (adóbevallás, gépjármű ügyintézés..). Az
önkormányzatok információs adatbázisokat is működtetnek (cégkeresés, gépjárműkeresés,
ingatlan keresés): központi kormányzati portál minisztériumokkal, főhivatalokkal. Ügyfélkapu
nagy segítség ügyeink intézésében (adóbevallás, hiteles aláírás (FELVI), ügyek intézése). A
kormányzati, hivatali, önkormányzati szervek portáljai is segíti a lakosság informálódását.
- informatika az egészségügyben: számítógépes beteg-nyilvántartási rendszer. Mindenkiről
naprakész információk. Informatika alkalmazása a diagnosztikai eszközökben (ultrahang,
komputertomográfia (CT)). Szinte minden orvos meg tudja tekinteni leleteinket, kapott
gyógyszereinket, és egyéb egészségügyi adatainkat, így hatékonyabban tud segíteni.
- digitális otthon: egy lakóház berendezéseit számítógép vezérli, mely távolról is utasítható
(világítás, fűtés, öntözőberendezés időbeli vezérlése, biztonsági eszközök, tűz és
betörésvédelem, napelemek, hűtőszekrény, mely figyeli tartalmát, otthoni szórakoztató-
eszközök, hifi, videó, TV, számítógép, Internet)
- távmunka: a munkavállaló otthon végzi tevékenységét, és annak eredményét kommunikációs
hálózaton juttatja munkaadójának (online). Előnye: rugalmas időbeosztás, időmegtakarítás,
hatékonyságnövelés, stressz csökkenése. Hátránya: személyes kapcsolatok hiánya, ezt
videokonferenciákkal ellensúlyozzák.
 3. Jelátalakítás és kódolás
- Ismertesse az analóg és digitális jelek közti különbséget!
- Mutassa be az adattárolás mértékegységeit!
- Bináris számábrázolás a személyi számítógépekben!
- Ismertessen karakter- és grafikus kódolási szabványokat és eljárásokat!

- Analógnak ( a szó jelentése = hasonló) nevezünk egy mennyiséget akkor, ha tetszőleges

értéket felvehet és időben folytonosak. pl.:(hosszúság, tömeg, idő, nyomás, erő, áram,
feszültség, de pl. a levegőben terjedő hang, ). bármilyen értéket felvehet két határérték között.

- Digitális a mennyiség akkor, ha csak véges sok, előre meghatározott véges sok (diszkrét)
értéket vehet fel, jól elkülönülnek, megkülönböztethetőek egymástól. pl.:(osztálylétszám,
cipőméret, Audió CD lemez, digitális fénykép, digitális óra), jól alkalmazható a kettes
számrendszer leírására.
Digitalizálás: A számítógép véges kapacitása miatt csak digitális mennyiségeket tud kezelni. A
számítógépbe érkező analóg jeleket digitalizálni (jelátalakítás) kell, ez mintavétellel történik. A
digitalizálás annál jobb minőségű minél sűrűbben vesszük a mintát. (lényege, hogy az adott intervallumban
az analóg jelet (pl hang 20Hz-20.000Hz), véges számú értékhez rendeljük pl. 1,00-2,00 Hz közötti hang lesz a
digitális 1 Hz, másrészt veszünk egy hang mintát (mintavételezés) adott időközönként és ahhoz hozzá rendelünk az
előbbi szabályhoz hasonlóan egy digitális értéket (véges számú, diszkrét készletből), ezt nevezzük kvantálásnak. A
folyamatot pedig jelátalakításnak (analógból -> digitális)
Az adatmennyiség az adathalmaz méretét, a jelek számát méri, egysége a bit (binary digit).
8 bit = 1 byte-tal egyenlő.
A kettes számrendszerű digitális jeleket bináris jeleknek hívjuk. Csak
kétféle lehet: 0, 1. A számítógépben ez valósítható meg Mértékegység Adatmennyisé
legegyszerűbben. (folyik áram; nem folyik áram). g
Egy bináris számjegy neve: bit (0,1) (kétállapotú rendszerek). 1 bit az
B (byte) 8 bit
alapegység. Ez az információ alapegysége. kB (kilobyte) 1024 B
Többszörösei: 8 bit-1 Bájt, tárolható állapotok: 28=256 (tárolási MB (megabyte) 1024 kB
alapegység). GB (gigabyte) 1024 MB
TB (terrabyte) 1024 GB
PB (petabyte) 1024 TB
EB (exabyte) 1024 PB
ZB (zettabyte) 1024 EB
YB (yottabyte) 1024 ZB
1999-ben bevezettek a számítástechnikában már elterjedt váltószámok
megnevezésére új prefixumokat, mely szerint az 1024 ezentúl 1 kilobinary formában is leírható. (1024 byte = 1
kiB). Előtagok: ki – kibi, Mi – mebi, Gi – gibi, Ti – tebi, Pi – pebi, E – exbi. (ez nem igazán terjedt el)
Hétköznapi adatmennyiségek:
1 karakter 1 byte
1 A4 oldal 3-4Kb
átlagos A4 kép 20-30Mb
1 perc jó minőségű hang 10Mb
1 perc digitális videó 200Mb
Számábrázolások:
A fixpontos ábrázolásnál a tizedespont helye rögzített, többségében egész számok tárolására használják, így a
tizedespont az ábrázolt szám végén van. A számítógépen a fixpontos számokat általában 1, 2 vagy 4 bájton
ábrázolják. A negatív számok ábrázolásáról is gondoskodnunk kell. Erre több lehetőség is kínálkozik
 Előjelbites számábrázolás: (pozítiv és negatív egész számok)
A legmagasabb helyiértéken levő bit jelenti az előjelet. Ez nem vesz részt a szám képzésében. Ha 0, akkor pozitív
(0000 0011 = +3), ha 1, akkor negatív (1000 0011 = -3)) a szám.
Hátránya, hogy két 0 is lesz: 00000000 és 10000000
Ábrázolható számtartomány: -127 - +127.
előjel 26 (64) 25 (32) 24 (16) 23 (8) 22 (4) 21 (2) 20 (1)
0(+)/1(-) 0 0 0 0 0 1 1
= 1x2 + 1x1 =3
Kettes komplemens kód: célja, hogy kettes számrendszerbeli kivonást összeadással helyettesíthessük.
A kettes komplemens képzése: a számnak vesszük az egyes komplemensét (az az minden bitjét az ellentettjére
változtatjuk), majd hozzáadunk 1-et. Pl. 01011011□10100100□10100101.
a szám (A) = 9110 0 1 0 1 1 0 1 1
egyes komplemens, NOT (A) 1 0 1 0 0 1 0 0
+1 1
kettes komplemense 1 0 1 0 0 1 0 1
Előnye, hogy így csak egy 0 lesz (00000000) és a kivonás is egyszerűvé vált. Ábrázolható számtartomány: -128 -
+127. (Kivonásnál a túlcsordulást nem veszik figyelembe.)
pl. 100-91 = 81
+10010 0 1 1 0 0 1 0 0
(-)+9110 (kettes komplenese) 1 0 1 0 0 1 0 1
+910 0 0 0 0 1 0 0 1

Lebegőpontos számábrázolás: Valós számok közelítő vagy pontos ábrázolása normál alakban. Lehetővé teszi a
tört számok ábrázolását is. A számokat két szám szorzataként ábrázoljuk, pl. 5,46 X 1011=0,546x1012. A
tizedespont nem fix helyen van, az az lebeg, ezért hívják lebegőpontos számábrázolásnak. Legalább 4 bájt (32 bit)
Mantissza: egy számjegy és tizedesjegyek (5,46), 3 byte-on ábrázoljuk. (első helyen az előjel)
Karakterisztika: a 10-/+x előjeles hatványkitevője, 1 byte-on ábrázoljuk. (első helyen az előjel)
Egyszeres pontosságú lebegőpontos ábrázolás esetében 7 számjegynyi a pontosság.
mantissza ( 3 Bájt) karakterisztika 1 Bájt
E az értékes számjegyek tizedes jegyekkel pl. 5,46 = 546 (23 bit) E kitevő 12 (7 bit)
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 1 0 0 0 1 0 0 0 0 0 1 1 0 0

BCD: tízes számrendszerbeli egészszámok ábrázolása számjegyenként, az az 0-9 közötti számjegyeket 2

számrendszerbe alakítjuk és egymás mellé írjuk, minden számjegy 4 biten tárolódik. a 010=00002 ill. 910=10012
a 9110 =1001 00012

Karakterkódolás:
ASCII: Amerikai kódrendszer (1963). Egy 7 bites bináris kód amely 128-féle karaktert képes kódolni, a 8 bites
kiterjesztése már 256 karaktert. Az első 128 kód (0-127) az eredeti ASCII kódot, a második 128 kód (128-255)
egyéb karakterek, pl. ékezetes betűk, más nyelv betűinek stb. kódjait tartalmazza. A teljes magyar karakterkészletet
a 852-es kódlap tartalmazza. Egy karakter az ALT + karakter kódszáma leütésével is leírható pl. a Word-ben.

UNICODE: Ez már 16 biten (2 byte) ábrázolja a karaktereket, vagyis lehetőség van 65536 féle karakter
kódolására. Ez felülről komatibilis az ASCII kóddal és tartalmazza a kínai, japán, stb. írások karakterkészleteit is.

Grafikus kódolás: pixel grafikus képek esetén a grafikus adatokat képpontként digitalizáljuk. A képfájl elején
tárolódik a kép mérete pixelben (szélesség, magasság) és típusa, majd ezt követi az egyes képpontok színe. A
képpont színe (1 Bájton - 256 szín=28; 2 Bájton - High color 65536 szín=216; 3 Bájton - True color 224).

Egyik lehetséges színkódolás az RGB kódolás, amit pl. képernyőn megjelenő képeknél alkalmazunk, pl. 3x1 byte-
on tárolunk 1-1 képontot szín összetevője: Red, Green, Blue 256 féle lehet.
 4. Neumann-elvű számítógépek felépítése
- Mutassa be röviden Neumann János életét és munkásságát!
- Ismertesse a Neumann-elveket, és
- az első Neumann-elvű számítógép létrejöttét és előzményeit!
- Vázolja fel a Neumann-elvű személyi számítógépek működését és fő
funkcionális egységeit!

Neumann János élete:

1903. december 28-án született Budapesten. Már kisgyermekként rendkívüli nyelvtehetség,
kivételesen jó emlékezőtehetsége volt. A Budapesti Evangélikus Gimnáziumban érettségizett 1921-ben.
1921-ben beiratkozott a Budapesti Tudományegyetemre, de pár évet a Berlini Egyetemen töltött. 1925-
ben Svájcban vegyészmérnöki oklevelet is szerzett, 1926-ban pedig a Budapesti Tudományegyetemen
doktorált matematikából. 1927-ben a Berlini Egyetemen tanít. 1930-ban vendégelőadó egy amerikai
egyetemen. 1933-ban ment át a Felsőfokú Tanulmányok Intézetébe. Kiváló tanáregyéniséggé vált. A ’30-
as évek végén áramlástannal foglalkozott, így került kapcsolatba az atombomba készítőivel, illetve
később az ENIAC tervezőivel. 1945 júniusában írta az ún. Neumann jelentést (első vázlat az EDVAC-
ról). 1949-től egyre több kapcsolata volt az Atomenergetikai Bizottsággal, 1955-től pedig ő lett az
atomenergetikai kormánybiztos. 1956-tól csak tolókocsival közlekedhetett, csontrákban szenvedett, ami a
gerincét is megtámadta. Munkáját tovább folytatta, a kórházban is utolsó könyvén dolgozott. 1957.
február 8-án halt meg.
Neumann elvek: Neumann János az 1945-ben kiadott EDVAC-ról szóló jelentésében fogalmazta meg a
róla elnevezett Neumann elveket.
1. Soros működésű : A számítógép legyen soros működésű, teljesen elektronikus és automatikus: a
műveleteket egyesével, egymás után hajtja végre nagy sebességgel, emberi beavatkozás nélkül.
2. A kettes számrendszer használata: Az elektronikus működést legkönnyebb kétállapotú (bináris)
eszközökkel megvalósítani (1/0). Így nő a sebesség, egyszerűsödnek a műveletek, csökken a
tárolási igény. Probléma a folyamatos átváltás 10-es számrendszerbe.
3. A belső program és adattárolás: Belső memória használata, az adatok és a programok egy helyen
vannak tárolva (a program is adatok formájában). A műveletvégzés sebessége nagyon nagy.
4. Külső rögzítő közeg alkalmazása: Bemenő és kimenő adatok külső tárolóeszközön vannak. (melyek
ma már lehetnek mágnesesek, optikaiak vagy elektronikusak.)
5. Univerzális (Turing gép): A számítógép néhány alapművelet segítségével bármilyen számításra
képes, minden feladatot számítási feladatot elláthat.
Turing-elv szerint ha egy gép el tudja végezni a négy alapműveletet, akkor minden műveletet el
tud végezni.
Az első teljesen Neumann elvű számítógép az EDVAC volt.
Elektronikus számítógépek megjelenése:
- Első generációs gépek: elektronikus gépek (1944 - 1955)
Elektroncsöves, kis képességű, nagy energia-felvétel, gyakori meghibásodás, teremnyi méret,
sebessége néhány ezer művelet másodpercenként. Az aritmetikai és logikai egységben a
műveletvégzéshez elektroncsövet használtak fel. Felépítésük processzor centrikus. Néhány ezer
műveletet végeznek el másodpercenként. Az adatok tárolása mágnes dobon és szalagon történik. 1946-
ban készült el az ENIAC, melynek megépítésébe Neumann János is bekapcsolódott. Későbbi gépek:
EDVAC, UNIVAC. Az 1950-es évektől jelentek meg a Neumann-elvek.
 - Második generáció: tranzisztoros gépek (1955 - 1965)

Elektroncsövek helyett tranzisztorok, szekrény méret, kisebb energiaigény, nagyobb üzembiztonság, többszázezres
műveletsebesség, memória centrikus felépítés. Mágneslemezes háttértárakat alkalmaznak.
- Harmadik generáció: integrált áramkörök (1965 - 1972).
Megjelennek az integrált áramkörök (IC), méretek és az árak lecsökkentek, asztali PC, sorozatgyártás. A műveletvégző
sebesség kb. 10 millió művelet másodpercenként.
- Negyedik generáció: mikroprocesszorok (1972 - 1990).
Műveleti sebesség több milliárd másodpercenként, hordozható méret, több GB-nyi adattárolás, alacsony ár. A számítógép
alapelemei (processzor, tár) egyetlen tokba építve jelennek meg, (Apple, Atari, Commodore, IBM.)
- Ötödik generáció: mesterséges intelligencia (1990-től)
A gép intelligenciával való felruházása, emberi feladatok robotizálása, intelligens robotok, automatizált rendszerek.

A Neumann-elvű személyi számítógépek működését és fő funkcionális egységeit! PC-k elvi vázlata

Az adatokat, információt a beviteli eszközökön jutatjuk be buszok segítségével a központi egység felé, kettes számrendszerbeli
kódok formájában, amely a megfelelő egymást követő utasítások alapján azt feldolgozza, vagy háttértárolón tárolja, a
feldolgozás eredményét a kiviteli eszközökön jeleníti meg, a működés során az adatok és a program az operaív tárban
helyezkednek el. (számítógép felépítése)
Alaplap:
processzor, órajel generátor
memória
csatlakozó sínek
Vezérlő kártyák:
grafikus kártya
I/O kártya
hangkártya
hálózati kártya
Háttértárak: pl. merevlemez, floppy, stb.
Bemeneti egységek: pl. egér, billentyűzet, stb.
Kimeneti egységek: pl. monitor, nyomtató, stb.
 5. A személyi számítógépek felépítése -
A központi Központi egység egység

Bemeneti eszközökinput

Kimeneti eszközökoutput
(Processzor,
memória)

Háttértárak

- Vázolja fel a Neumann-elvű személyi számítógépek működését!

- Ismertesse a központi egység fő részeit: a processzor és a memória!
- Az alaplapon lévő egyéb elemek (buszrendszer, csatolók); tápegység, ház

Az adatokat, információt a beviteli

eszközökön jutatjuk be buszok segítségével a Központi egység
(Processzor,
Bemeneti eszközök

központi egység felé, kettes

Kimeneti eszközök
memória)
számrendszerbeli kódok formájában, amely a
megfelelő egymást követő utasítások alapján azt
feldolgozza, vagy háttértárolón tárolja, a
feldolgozás eredményét a kiviteli eszközökön
jeleníti meg, a működés során az adatok és a
program az operaív tárban helyezkednek el. Háttértárak
(számítógép felépítése)

Az adatfeldolgozás a számítógép központi egységében történik. A központi egység az alaplapon foglal

helyet, két fő egységes a központi feldolgozó egység (CPU Central Processing Unit vagy processzor) és az
operatívtár az az a memória, amelyhez kapcsolódnak a perifériák (külső eszközök), amelyekkel a
külvilággal tartja a kapcsolatot a központi egység.
Az adatáramlást illesztők segítik, pl. hangkártya. A központi egység feladata a gép irányítása, illetve a
feldolgozási folyamat vezérlése, az adatok feldolgozása, az adatforgalom vezérlése a külvilág felé, illetve
a külvilág felől.

A központi egység fő elemei:

1) Alaplap (motherboard):
Egy többrétegű nyomtatott áramköri lap, amelyen különféle csatlakozók helyezkednek el. Az alaplap feladata a
számítógépet alkotó alkatrészek közötti kommunikáció biztosítása, valamint tartalmazza azokat a csatlakozási
lehetőségeket, melyek segítségével a gép bővíthető.
Részei:
- processzor(ok) foglalata, pl. LGA 1156, LGA 2011, AM2, AM2+, stb.
- memóriamodulok foglalata DDR3, DDR4, DDR5 (Double Data Rate = kétszeres átviteli sebességű
RAM)
- ROM-BIOS (Flash RAM amiben a BIOS van tárolva alapvető hardver kezelő rutinokat tartalmaz)
- CMOS-RAM: Az alaplap bizonyos beállításait tartalmazza (pl. időbeállítás). Mivel RAM, külön
akkumulátor (elem) szükséges hozzá.
- órajel-generátor: Minden másodpercben azonos számú jelet ad, ami az egységekben 1-1 elemi utasítás
elvégzésére ad lehetőséget. A legmagasabb órajellel a processzorok dolgoznak.
- chipset: az alaplap működéséért felelős chipkészlet, meghatározza a számítógép lehetséges paramétereit
(milyen processzort képes fogadni, milyen frekvencián dolgozik, milyen bővítő helyek találhatók rajta,
felhasználható memória típusa és mérete, csatlakoztatható eszközök típusa)
- buszrendszer: A részegységek közötti adatforgalmat bonyolítja, a számítógép belső vezérlő áramköreit
köti össze. A buszoknak (síneknek) 3 típusa van: adatbusz, vezérlőbusz és címbusz.
- Bővítő foglalatok: PCIe PCI express, PCIe X1, PCIe x16 főleg videó vezérlőnek.
- USB (Universal Serial Bus): Az adatokat nem sorosan, hanem párhuzamosan viszi át. Előnye: a hardver
eszköz csatlakoztatását és leválasztását kikapcsolás nélkül is elvégezhetjük. (USB2, USB3)
- külső és belső csatlakozók: SATA, IDE (pl. merevlemez (HDD), DVD-író (ODD), SSD stb.), párhuzamos
interface (pl. nyomtató), soros interface, PS/2 interface (pl. egér, bill.),
 2) CPU (processzor): Central Processing Unit = Központi feldolgozó egység
A processzor egy szilíciumlapkára integrált, sok tízmillió tranzisztort tartalmazó digitális áramköri
egység, ez a számítógép központi vezérlő- és műveletvégző egysége. A processzorok egyik jellemzője,
hogy egyszerre hány bit adattal tudnak dolgozni.
Részei:
- vezérlő egység (CU – Control Unit), amely a memóriában lévő programokat dekódolja és futatja.
- aritmetikai és logikai egység (ALU - Arithmetical and Logical Unit), amely a számításokat és logikai
müveleteket végzi
- I/O vezérlő - be-kivitel vezérlő: A perifériák és a processzor közötti kapcsolatot szabályozza.
- regiszterek, Ezek a processzor gyors elérésű memóriarekeszei, feladatuk az adatok ideiglenes tárolása. Pl.
Cache – gyorsítótár: kis kapacitású.
Processzorok jellemzői:
- Az órajel, a tevékenységek ütemezéséhez szükséges jelforrás. Sebessége Mhz-ben, Ghz-ben mérhető. Jelenleg
1,5-4 Ghz kapható.
- magok száma 2,4,8 esetleg 16, 18 mag
- tartalmaz-e integrált grafikus processzort (GPU), új vonal az APU
- foglalat LGA, PGA, AM2, …
- Belső és külső adatbusz sebessége: jelenleg 64 bites, azaz egyszerre 64 vonalon tud adatot szállítani.
- Fajtái: régen 286,386,486; és Pentium 1,2,3,4. Gyártók: Intel, AMD,
ma: Intel Core i3, i5, i7 vagy pl. AMD Ryzen 3, Ryzen 5, Ryzen 7

3) Memória: (operatív tár) feladata a processzor által használt adatok és programok tárolása.
Fajtái:
 ROM csak olvasható memória (Read Only Memory), vagy részben módosítható. Előre programozott csak
olvasható memória (ROM), amiből nem törölhetők a programok vagy az adatok. Tartalmát a készítésekor
rögzítik, később nem módosítható. A ROM tartalma a gép kikapcsolásakor sem vész el, ezért a
rendszerindító folyamatokhoz tartozó utasításokat célszerű ilyen memóriában rögzíteni. Az ily módon
rögzített program lesz felelős a rendszer indulásáért, a gép önellenőrzéséért, az operációs rendszer
megfelelő betöltődéséért. Pl. BIOS (Basic Input Output System) esetében (ROM BIOS), ma már inkább
Flash ROM védelemmel.
 PROM: Programmable ROM (Programozható ROM). Utólag programozható, az írás után működése
megegyezik a ROM-éval.
 EPROM: Eraseable PROM (Törölhető PROM). Programozható ROM, melynek tartalmát ultraibolya
fénnyel lehet törölni és újraírni.
 EEPROM: Electrically EPROM (Elektromosan törölhető PROM). Programozható ROM, melynek
tartalmát elektromos úton lehet törölni és újraírni.
 Flash PROM: Rugalmas, gyors memória, amely úgy kezelhető, mint a RAM, de az információk nem
törlődnek a feszültség kikapcsolása után sem. Háttértárolóként használható SSD.
Pl. SM, SD, CF, MMC memóriakártya.
 RAM: Közvetlen elérésű memóriák: tartalmuk módosítható, kikapcsoláskor elvész.
a) dinamikus - dynamic (DRAM): Kisebb méretű memóriacellákat (kondenzátorokat) használ, nagy
tárolókapacitás érhető el vele. Sebessége viszont kisebb (a kondenzátorok csak rövid ideig tudják
tárolni az információt, így folyamatosan újra kell írni tartalmát). Jellemző kapacitása jelenleg: 512 MB
– 64 GB-ig.
b) statikus - static (SRAM): Nagyobb méretű memóriacellákat használ, viszont rendkívül gyors az elérési
sebessége. Tárolókapacitása kisebb. Ezt a fajtát főként gyorsítótárakhoz alkalmazzák.
Továbbfejlesztései: EDORAM, SDRAM, DDR SDRAM
 VRAM: Video RAM (grafikus RAM). Speciális memória a képernyőkezeléshez. A videokártyán található,
kizárólag a képernyőt kezeli.

Az alaplap egyéb elemei: belső óra, csatolófoglalatok és portok. (felsorolásban leírva):

Ház és táp: a számítógép egységeinek biztosít otthont, fontos egysége a tápegység, amely a részegységek energia
ellátását biztosítja, ma jellemzően 400-800 W körüli terhelhetőséggel kell rendelkeznie. A szgp.ház vásárlásnál
nem csak esztétikus megjelenést kell figyelni, hanem a megfelelő hűtés biztosítását, praktikus elrendezést, könnyű
bővíthetőséget és szerelhetőséget, megfelelő méretet.
 6. A személyi számítógépek felépítése -
Bemeneti (input) eszközök

- Vázolja fel a Neumann-elvű személyi számítógépek működését!

- Ismertesse a bemeneti egységek fogalmát és feladatát!
- A két legfontosabb input eszköz: a billentyűzet és egér
- Mutasson be egyéb bemeneti eszközöket: scanner, játékvezérlők,
mikrofon, webkamera stb.!
Periféria: a számítógép külső egységei, amelyek Központi egység a

Bemeneti eszközök

Kimeneti eszközök
központi egységhez kapcsolódnak, legfontosabb
típusai a bementi és kimeneti egységek. Feladata a
számítógép képességeinek bővítése, és a
környezete közötti kapcsolatteremtés, vagyis az
adatok bevitele, kivitele, átvitele és tárolása. A
háttértárat és a monitort gyakran nem tekintik Háttértárak
perifériának, mert ma már nem igazán
opcionálisak, az az ma már nem hagyható el.
A bemeneti egység feladata lehetőséget biztosít az adatoknak a feldolgozó egységhez való juttatásához.
Elsődleges beviteli egységek: a billentyűzet (keyboard) és az egér (mouse).

Billentyűzet: szöveges adatok bevitelére alkalmas. Általában 104-105 gombos. Csatlakozás PS/2, USB porton,
esetleg vezeték nélkül. A legfontosabb beviteli eszköz, elsődleges bemeneti periféria. Ergonomikus billentyűzet: a
billentyűk elrendezése segíti a gépelést.
A billentyűzet legfontosabb jellemzői a billentyűk száma (84, 101, 102, 104 vagy több – multimédiás
billentyűzetek) és a billentyűzetkiosztás nyelve.
Részei (A billentyűzet nyomógombjainak csoportosítása):
 Alfanumerikus (betűk, számok, írásjelek és speciális karakterek, több funkciós gombok SHIFT+, ALT+,
ALT GR+).
 Vezérlőbillentyűk, segéd billentyűk (INSERT, HOME, DELETE, BACKSPACE, CONTROL, ENTER,
END , PRINT SCREEN, ALT, SHIFT stb.)
 Kurzorblokkal kombinált numerikus billentyűzet: Alapesetben számok és műveleti jelek, a Num Lock
lenyomásával válthatunk kurzormozgató funkcióra
 Kurzormozgató billentyűk: Nyilak. A kurzort mozgatják a megfelelő irányba.
 Funkcióbillentyűk: feladatuk programonként eltérhet, de pl.: F1= súgó, vagy help.
Csoportosítása:
- Programozhatóság szerint:
 XT-sek: nem voltak programozhatók az egyes billentyűk funkciói.
 AT-sek és utódai: ezek már programozhatók, az egyes billentyűkhöz hozzárendelhető egy-egy
parancs.
 multimédiás funkciókkal kiegészített
- Működési elv szerint:
 kapacitív billentyűzet
 nyomóérintkezős billentyűzet mechanika
 induktív billentyűzet
- Csatlakozás szerint:
 PS/2
 USB
 vezeték nélküli: (rádiófrekvenciás, INFRA…)
Egér: A mutató, pozicionáló eszközök családjába tartozik. A grafikus operációs rendszerek elterjedésével vált
nélkülözhetetlenné. Kijelölés és mozgatás végezhető vele. feladata a grafikus operációs rendszerekben a grafikai
elemek vezérlése. Az asztal síkján történő mozgást a függőleges képernyőre képezi le. Működése szerint lehet
mechanikus (golyós) (elektromechanikus (ellenállással), vagy optomechanikus (optikai kapukkal)), vagy optikai.
A mechanikus egér elmozdításakor az alján lévő golyó mozgását érzékelik fotocellák (optomechanikus).
Az optikai egér elmozdulását optikai érzékelők érzékelik az alatta elhaladó felületből.
Bal és jobb gomb eltérő funkciójú: bal gomb kijelölés, érvényesítés; jobb gomb helyzet érzékeny menü.
Csatlakozás PS/2, USB porton, esetleg vezeték nélkül. Hordozható számítógépeken touchpad (érintőpad) jelent
meg, az egér funkciójának kiváltására, de sokan nem szeretik ezért egeret használnak helyette.

Csoportosítása:
- Működési elv szerint:
 Elektromechanikus: a golyó mozgását átvevő tengelyvégen forgatható ellenállások voltak. Ma
már nem használatos.
 Opto-mechanikus: Az egér mozgását a szerkezet belsejében levő érzékelők elektromos
impulzusokká, digitális jelekké alakítják az optikai kapukon keresztül. A golyó és a fogaskerekek
mozgását fénydiódák fogják fel.
 Optikai: Ma már kiszorította az elektromechanikus elvű egereket. Régebben speciális alátétet
igényelt. Nem tartalmaz mechanikus részeket. Előnye, hogy hosszabb élettartamú és pontos.
 Ultrahangos
 Inteli Eye (kamerás)
- Csatlakozás szerint:
 Soros (ma már ritkán találkozzunk vele)
 PS/2 (kevésbé gyakori)
 USB
 Vezeték nélküli: rádiós / infrás
- Gombok száma szerint:
 2 gombos
 3 vagy több gombos
 + görgős (1 vagy 2 görgő)

Scanner: grafikus adatok bevitelére szolgál. Letapogatja és digitalizálja a behelyezett ábrát. Lényeges jellemzője a
felbontás nagysága pl 2400 dpi (DPI – Dot Per Inch=Képpont per hüvelyk(2,54 cm), és a színmélysége pl 32 bit
(megkülönböztetett színek száma (232)). Szövegfelismeréshez (kép szövegként való tárolása) OCR program (pl.:
Omnipage) szükséges. Ma leginkább USB-n vagy vezeték nélkül csatlakozik a számítógéphez. Léteznek speciális
scannerek is (újlenyomat olvasó, irisz scanner(szemhez) stb)
Fajtái:
- kézi: kisebb méretű képek digitalizálására alkalmas. Mi magunk mozgatjuk az eszközt a kép felett, ezért
kevésbé pontos.
- papírbehúzós: úgy olvassa be a képet, hogy behúzza a lapot (ezért pl. könyv digitalizálására nem
alkalmas).
- síkágyas lapszkenner: ez a legelterjedtebb. Leginkább a fénymásolóhoz hasonlít, általában A4-es
méretű lap a maximum.
- dobscanner: nyomdákban használják. A lapot egy forgódobra ragasztják.
- diascanner: csak diák és fotónegatívok beolvasására használható.

Egyéb bemeneti eszközök: (kép, hang, egyéb)

- Vonalkód-olvasó: egy egyszerűbb felépítésű scanner, mely csak a vonalak vastagságát képes leolvasni.
- Digitális fényképezőgépek és videokamerák (jellemző adata a felbontás pl. 20 megapixel) CCD vagy
CMOS a képérzékelője, ami képet elektronikus jelé alakítja.
- Webkamerák (eredetileg video telefonálásokhoz tervezték)
- Mikrofon (hangok rögzítéséhez, hangkártya (vezérlőkártya) szükséges hozzá
- játékvezérlők (joystick (botkormány), autós kormány (wheel), gamepad (joypad), pedál stb
Force feedback kormány - (erő visszacsatolás, pl. ha gödörbe megy az autó a kormány is rándul),
- érintő képernyő (touchscreen) – a képernyőn elhelyezett fólia tekinthető a bemeneti egységnek, de a
touchscreen ki és bementi egység is.
- trackball – hanyategér
- digitalizálótábla (tervező (CAD) programoknál)
 7. A személyi számítógépek felépítése -
Háttértárolók

- Vázolja fel a Neumann-elvű személyi számítógépek működését!

- Ismertesse az adattárolás különböző módjait!
- Mutassa be a mágneses háttértárolókat!
- Mutassa be az optikai háttértárolókat!
- Ismertessen néhány egyéb tárolóeszközt!

Az adatokat, információt a beviteli eszközökön

jutatjuk be buszok segítségével a központi egység Központi egység felé,

Bemeneti eszközök

Kimeneti eszközök
kettes számrendszerbeli kódok formájában, amely a
megfelelő egymást követő utasítások alapján azt
feldolgozza, vagy háttértárolón tárolja, a feldolgozás
eredményét a kiviteli eszközökön jeleníti meg, a
működés során az adatok és a program az operaív
tárban helyezkednek el. (számítógép felépítése)
Periféria: a számítógép külső egységei, amelyek a Háttértárak
központi egységhez kapcsolódnak, legfontosabb
típusai a bementi és kimeneti egységek. Feladata a
számítógép képességeinek bővítése, és a környezete közötti kapcsolatteremtés, vagyis az adatok bevitele, kivitele, átvitele és
tárolása. A háttértárat és a monitort gyakran nem tekintik perifériának, mert ma már nem igazán opcionálisak, az az ma már
nem hagyható el.
A háttértárak feladata a számítógép által éppen nem használt adatok és programok tárolása valamint a
felhasználók adatainak, dokumentumainak tárolása, archiválása. Az adatforgalom általában kétirányú.

Az adattárolás módjai: mágneses, optikai vagy elektronikus.

Mágneses adathordozók:
- Mágnesszalagos tároló (streamer): soros elérésű, nagy mennyiségű adat biztonságos
archiválásra használt eszköz, leginkább nagyobb cégeknél alkalmazzák. Egy-egy adat kazettán
tömörítve akár 6-7 TB adat is tárolható. (jelenleg is kapható, de az áruk nagyon magas a
meghajtónak és a kazettának is pl. egy 3TB-os kazetta közel 20.000 Ft, az eszköz legalább
400.000 Ft)
https://www.microstore.hu/informatika/informatika-merevlemez/informatika-merevlemez-szalagos-tarolo?page=2
- Mágneslemezek (FD); (FDD Floppy Disc Drive – hajlékony lemezes meghajtó):
floppy: hajlékony műanyag korong mágnesezhető felülettel, melyet szektorokra (sector) és
sávokra (track) osztunk. Nagylemez (5,25 inch), kislemez (3,5 inch) műanyag tokban van, az
utóbbi kapacitása 1,44 MB. Felhasználás előtt formázni kellett. Írása, olvasása a meghajtóban
történik. A pendrive teljesen kiszorította.
- Merevlemezek (HD) (winchester); (HDD - Hard Disk Drive): egy vagy több merev
mágnesezhető fémkorong légritka tokban. Nem cserélhető. Kapacitása 10 GB és 16 TB között
van. Részekre partíciókra bonthatók, amit külön-külön meghajtóként láthatunk (C:\; D:\ stb)
A háttértárolók logikailag 4 részre bonthatók:
- Boot record (betöltő szektor)
- FAT (File Allocation Table – Fájl Elhelyezkedési Táblázat)
- Gyökérkönyvtár
- Adatterület
Egyéb mágneses tárak:
- Zip drive (100-750 MB kapacitású, a floppy kiváltására tervezték, de nem terjedt el
- A-drive (LS-120) Super Disk 120 MB-os kapacitással, 3,5”-ös FD-t is olvasta.
- Jaz drive (Zip drive) 1 GB/2 GB kapacitással.
Optikai tárolók (ODD):
Elvi működése: Egy fényvisszaverő rétegben lézersugárral apró mélyedéseket, piteket hoznak létre,
amelyek az ép felülettel, land-dal váltakozva képesek az adattárolásra az ép felületről verődik vissza
a fény (adat). Egy vagy két oldalas, egy vagy többrétegű. Van csak olvasható előre nyomtatott
lemez (ROM), írható (R), és újraírható (RW – ReWritable) változata. Archiválásra alkalmas. Külön
meghajtó kell hozzá. Az olvasás belülről indul. A lemez mérete 12 cm, vagy 8 cm. Szintén sávok és
szektorokra van osztva a lemez. Főbb típusai a CD, DVD, Blu-Ray
 CD (Compact Disk): (650-700 MB a 12 cm-es lemez kapacitása oldalanként)
- CD-DA (Compact Disc Digital Audio): Az optikai tárolók első hírnöke, az audió-CD 1982-ben
született a Philips és a Sony cég közös fejlesztéseként.
- CD-ROM
- CD-R (Compact Disc Recordable)
- CD-RW (Compact Disc ReWritable)
 DVD (Digital Video Disk): elméletileg két oldalon a kétrétegű lemez (Double Layer (DL)) 18 GB
kapacitású is lehet. Jellemzően 4,7 GB napjainkban. Van újraírható változata. (DVD-ROM, DVD-R,
DVD-RW, DVD-RAM)
 Blu-Ray: (kék lézer sugárt használnak) kapacitás két oldalon 50 GB általában. De létezik már 1 TB-os
Blu-Ray lemez (BD vagy BR néven) is. (BD-R, BD-RE (újraírható), BD-ROM)

Elektronikus háttértárak (Flash alapú tárolók):

- Memóriakártya: Elsősorban más eszközbe – telefon, digitális fényképezőgép, digitális
videokamera, médialejátszó – építve használatos. Az adatok számítógépre való fel- és letöltése
történhet a gazdaeszköz USB-portjára csatlakoztatott kábelen keresztül, vagy az eszközből
kiemelve az erre a célra rendszeresített kártyaolvasó egységben. A kártyaolvasó lehet külső vagy
számítógépbe (laptopba) épített, de mindenképpen USB-csatornára csatlakozik.
Típusai: CF – Compact Flash, SD – Secure Digital, MMC – MultiMedia Card, stb., tárolókapacitásuk több GB
- SSD (Solid State Disk = szilárd-test meghajtó): A hagyományos merevlemezek alternatívájaként
forgalomba került elektronikus tároló. A merevlemezhez hasonlóan általában a számítógép házba
építik, és csatlakoztatása az alaplaphoz ugyancsak a merevlemezeknél megszokott SATA felületen
történik. Előnye, hogy nem tartalmaz mozgó alkatrészt, ezért:
o gyorsabb az adatok felírása (kb 300 MB/s) és leolvasása (akár 550 MB/s)
o kevésbé érzékeny a működés közbeni mozgatásra, ütésre
o kisebb a meghibásodás valószínűsége
o alacsony az energiafelhasználása (akkumulátorról működő laptop esetén fokozottan
lényeges szempont)
- Pendrive: Hordozható flash alapú háttértár USB csatlakozóval. Kapacitása 1 GB – akár1 TB.
Elsősorban floppy helyettesítőjeként terjedt el.

Meg kell említeni a ma már egyre gyakoribb tárolási lehetőséget is:

- Felhő alapú adattárolás OneDrive (Microsoft), Google Drive (Google), Dropbox stb, internetes
hálózaton, egy távoli számítógépen tároljuk adatainkat, de a világon bárhol elérhetjük, ha van
Internet. (biztonságos)
 8. A személyi számítógépek felépítése -
Kimeneti (output) eszközök
- Vázolja fel a Neumann-elvű személyi számítógépek működését!
- Mutassa be a monitorok fajtáit, jellemzőit!
- Mutassa be a nyomtatók fajtáit, jellemzőit!

Az adatokat, információt a beviteli eszközökön Központi egység

Bemeneti eszközök

Kimeneti eszközök
jutatjuk be buszok segítségével a központi egység
felé, kettes számrendszerbeli kódok formájában,
amely a megfelelő egymást követő utasítások
alapján azt feldolgozza, vagy háttértárolón tárolja, a
feldolgozás eredményét a kiviteli eszközökön
jeleníti meg, a működés során az adatok és a Háttértárak
program az operaív tárban helyezkednek el.
(számítógép felépítése).
Periféria: a számítógép külső egységei, amelyek a központi egységhez kapcsolódnak, legfontosabb típusai a
bementi és kimeneti egységek. Feladata a számítógép képességeinek bővítése, és a környezete közötti
kapcsolatteremtés, vagyis az adatok bevitele, kivitele, átvitele és tárolása. A háttértárat és a monitort gyakran nem
tekintik perifériának, mert ma már nem igazán opcionálisak, az az ma már nem hagyható el.
A kimeneti eszközök feladata a feldolgozott adatok megjelenítése. A számítógép funkcionális felépítésében a
kimeneti perifériák a központi egységhez kapcsolódnak, az adat a központi egység felől áramlik a kimeneti egység
felé. Az adatok továbbítását a számítógép busz-rendszere (sín) teszi lehetővé. Az adatfeldolgozás eredménye a
megjelenítő eszközön jelenik meg. Az eszköz és a központi egység közötti adatáramlást illesztők segítik, pl.
hangkártya.
Két alapvető csoport: monitorok és nyomtatók. Kiviteli eszköz még a hangszóró, fejhallgató, projektor, plotter is.

Monitorok:
A monitor az elsődleges kimeneti periféria. A képernyőn megjelenő kép képpontokból áll össze. A központi
egység és a monitor közötti kapcsolatot a monitorvezérlő- és videokártyák teremtik meg. Monitorok
színkeverése: RGB additív színkeverés.
Tulajdonságaik:
Méret/képátmérő: A képátló hüvelykben vagy inch (1”=2,54 cm)-ben van megadva. Leggyakoribb
értékek: 10”, 14”, 15”, 17”, 19”, 21”. Manapság a 17-27”-os monitor a legelterjedtebb, de létezik 49”-os is.
A 10” notebooknál.
Felbontás: A képpontok száma, hányszor hány pixelt tud megjeleníteni soronként és oszloponként. Pl.
600X800, 1280X1024, 1600X1200, FullHD(1920x180), 4K(3840x2160), 5K (5120x2700), 8K
(8192x4320). UHD/QHD.
Oldalarány: A legtöbb monitor képaránya 4:3, 5:4; 16:9, 16:10 arányú.
Színmélység: A használt színek száma. Eszerint a monitor lehet:
Monochrom (egy szín+fekete): 2 szín használata. Egyszínű monitornak is nevezik.
Color: Színes. 8 bites, ezért 256 színt képes megjeleníteni.
High Color: 2 bájtos, 65536 (216) színt képes megjeleníteni.
True Color: 3-4 bájtos, több millió (224 v. 232) színt kezel.
Képfrissítési frekvencia: Másodpercenként hányszor rajzolja újra a képet. Herz-ben mérik. A 72 Hz-nél
kisebb frekvencia hosszú használat esetén nagyon fárasztó. A 85 Hz vagy annál nagyobb érték beállítását
tekinthetjük ergonomikusnak.
Csoportosítása működés szerint:
1. Képcsöves: (katódsugárcsöves, CRT) a televízió elvén működik.
Egy vákuumcsőben mágneses mezővel vezérelt vékony elektronsugár soronként rajzolja ki a képet egy
foszforeszkáló képernyőre. (már ritkán találkozhatunk vele)
2. Folyadékkristályos: (LCD), (TFT: LCD alapú, de minden képpont egyes képpont egy-egy tranzisztor). Két
réteg között elektromos térre elforduló kristályok folyadékban. Ilyen elven működnek a kvarcórák is.
Előnye, hogy méretei és könnyűsége miatt hordozható (beépíthető), kevésbé rontja a szemet, alacsonyabb
energiafogyasztású.
3. Plazmakijelzők (PDP): Bizonyos gázok a bennük repülő elektronok hatására fényt sugároznak ki. Ionizált
neon- vagy argongázt alkalmaznak. kb 60.000 órát kibír, nem kapható.
Tulajdonságaik:
 Méret: képátló hüvelykben (17”-49”). Oldalarány állandó: 3:4; 5:4;16:9; 16:10 stb.
 Felbontás: a képpontok száma (800×600; 1280×1024; 1600×1200, de FullHD (1920x1080), 4K
(4096x3072), 5K, 8K(8192x4320))
 Színmélység: monokróm (2 szín), Színes: 256 szín, 216= 65536 High Color (2 bájtos), 3-4 bájtos True Color
(több millió szín 24-32 bit)
 Képernyőfrissítés: másodpercenként hány kép (Herz) (60Hz-140Hz)

Munkavédelmi megjegyzések (káros a szemre…). Minél nagyobb képfrissítési frekvencia értéke, annál jobb a
monitor, annál kellemesebb a szemünknek.
Videokártyák (GPU) szerepe: kapcsolat a központi egység és a monitor között.

Nyomtatók (Printerek)
A képek papíron való megjelenítésére szolgál. A nyomtatók színkeverése: CYMK (Cian, Yellow, Magenta, Key –
Black) – szubtraktív színkeverés, így a benne lévő festékek ilyen színűek.

Tulajdonságaik:
 nyomtatási sebesség: jel/s, sor/s, oldal/min. Pl. tintasugaras 15-20 lap/perc.
 felbontás: dpi. Dot (pont) per inch. Pl. 4800X1200 dpi. 1”(2,54 cm)-en hány képpontot nyomtat.
 csatlakozási lehetőségek: párhuzamos, soros port, USB, vezeték nélküli.
 képalkotás: karakter, sor, pontmátrix, festékpontok, lapnyomtatás
 színes vagy fekete/fehér

Csoportosítása:
Működési elv szerint:
Érintéses: Az írófej és a papír között mechanikus kapcsolat van. Előnyük, hogy több példány készíthető, olcsó a
nyomtatás költsége, hátrányuk, hogy lassúak és zajosak, drága a nyomtató. (villanyírógépek, margarétafejes vagy
gömbfejes nyomtatók, mátrixnyomtató)
Mátrixnyomtatók: Pontmátrixból rakja össze a képet. A kép lehet karakter vagy egyszerűbb ábra, kép is. A
pontokat a nyomtatófejben levő tűk segítségével állítja elő. A nyomtató támogathatja a színes nyomtatást is
(színes festékszalag). Egyszerre több nyomat is készíthető, leporelló is használható. Már kevés helyen
használják, annak is fő oka a valós több példányos nyomtatás.
Érintés nélküli: Az írófej és a papír között nincs mechanikus kapcsolat.
Tintasugaras nyomtató: Apró fúvókákból kisméretű tintacseppeket lőnek a papírra. Mivel egy jel kialakítására
több festékcseppet használ, mint a mátrixnyomtató tűjeinek száma, írásképe sokkal szebb. A készülék ára
alacsony, a tintapatroné viszont nagyon drága. Felbontása ma már jóval 1200 dpi felett van. Előnye még, hogy
gyors és csendes. Újabb megoldás a nagy kapacitású tintatartály alkalmazás, így jelentősen olcsóbb a nyomtatás,
de drága az ilyen nyomtató.
Lézer nyomtató: A hagyományos fénymásoló elvén működik. Színes nyomtatásra is képes, de ez a típusa nagyon
drága üzemeltetésű még. Működése: Szelénnel bevont és elektromosan feltöltött hengerre lézer rajzolja fel a
nyomtatandó képet. Ahol a lézersugár a hengerhez ér, ott a porfestékkel ellentétesen lesz feltöltött a henger, így
amikor az a festékrekesszel érintkezésbe kerül, akkor festék feltapad ezen a helyeken. A hengerről a kép
gördítéssel átkerül a papírra, majd beleégetődik, amikor áthalad egy kb. 200°C-os hengerpár között. A festékpor
tonerben van. Előnye: gyors, csendes nyomtatás, a fekete/fehér nyomat olcsó, viszont a készülék kissé drága.
hőnyomtató (felmelegített felület alkot képet egy hőérzékeny papírra), boltokban, pénztárgépekben, olcsó, de a
nyomat hőhatására (pl. napsugárzás) eltűnhet a papírról.

Központi egység
(Processzor, memória)
Bemeneti eszközök

Kimeneti eszközök

Háttértárak
 9. Számítógépes hálózatok
- Ismertesse a számítógépes hálózatok fogalmát és feladatait!
- Csoportosítsa a hálózatokat kiterjedésük és szerkezetük alapján!
- Mutassa be a hálózati adatátviteli módokat!
- Ismertesse a hálózati modelleket és a kialakításukhoz szükséges
hardver- és szoftverfeltételeket!

Számítógépes hálózat:
A hálózat legalább két számítógép közötti kommunikációs rendszer. A számítógépek valamilyen cél érdekében történő
összekapcsolása.
feladatai::
erőforrások megosztása (pl. egy számítógéphez kapcsolt nyomtató, merevlemez, internet megosztása közös
használatra)
kommunikáció
sebességnövelés (pl. párhuzamos adatfeldolgozás, több gép processzorának együttes használatával)
megbízhatóság javítása (pl. több helyen tárolás, rendszeres központi mentés)

A hálózat lehetővé teszi a gépek közötti adatcserét, az erőforrások megosztását A hálózatok egyik fontos jellemzője az
adatátviteli sebesség, egysége a bit/s, illetve Mbit/s.

A hálózatok csoportosítása kiterjedésük szerint:

LAN: Local Area Network
Helyi vagy lokális hálózat, mely egy intézet vagy vállalat számítógépeit köti össze. Adatátviteli sebessége nagy,
kiterjedése viszonylag kicsi. Max. 1-2 km.
MAN: Metropolitan Area Network
Városi vagy területi hálózat. Kiterjedése elérheti vagy meg is haladhatja egy város méretét. Akár több lokális
hálózatot is összeköthet. Pl. Intranet, Extranet. Akár 20 km is.
WAN: Wide (vagy World) Area Network
Nagy kiterjedésű hálózat. Mérete egy ország területétől egészen a Föld teljes felszínéig terjedhet. Pl. az Internet az
egész Földet átfogó hálózat.
PAN: Personal Area Network
A személyi hálózatok a PAN-ok (Personal Area network) olyan számítógép hálózatok, amelyet magán személyek,
családok alakítanak ki, saját otthoni eszközeik számára, internet, okos tv, stb.

Hálózatok elrendezése (topológiák=szerkezetek):

- Sín vagy busz
- csillag
- fa-(elágazásos, hierarchikus),
- gyűrű-(záródó sín),
- dupla gyűrű (token ring)
- celluláris: Mobil, vezeték nélküli eszközök által létrehozott hálózat. Pl. mobiltelefon.

Átviteli közeg:
Az átviteli közeg feladata, hogy a hálózatba kötött számítógépek között az adatokat és az információkat
szállítsa. Lehet vezetékes (wired) és vezeték nélküli (wireless).
Adatátviteli módok:
 Vezetékes: (kiterjedéstől függően)
Kis távolságra:
- Koax kábel : viszonylag ma már lassú 10-100 Mbit/s sebesség, kis távolságnál. Aszimmetrikus.
kábel tv-s rendszerek is használják.
 - UTP (sodrot érpár), FTP, STP: Jó minőségű kábellel gyors hálózat lehetséges (100-40000 Mbit/s),
de max 100 méteren. Szimmetrikus. (CAT7,CAT8 már 100Gbit/s is tud de csak 15 méteren)
Nagyobb távolságra:
- Optikai kábel (üvegszálas): Nagysebességű ( ~ Gbit/sec), 1 szál egyirányú átvitel.
Telefonvonal; ADSL. Drága két eszköz között legalább 2 szál kell. Nagy távolságokhoz is.
 Vezeték nélküli:
- infra sugaras (rövid hatótávolság, viszonylag olcsó)
- rádiós (nagy hatótávolság, megbízható)
- Bluetooth, a Bluetooth 5.0 már 2 MBit/s sebességet is eléri, és hatótávolsága 300 m.
- WLAN (akár km-ek megfelelő antennákkal, akár 1300Mbit/s) ;5GHz/2,4GHz
- mobil kommunikációs technológiák (celluláris, 4G, 5G)

Hálózatok megvalósításának hardver és szoftver feltételei:

Hálózati modellek:
egyenrangú hálózat (peer-to-peer): Nincs kiemelt szerepű gép a hálózaton. Minden gép független, önmagáért felel,
nem kell külön rendszergazda.
szerver-kliens: kiszolgáló-ügyfél. A szerver a kitüntetett szerepű számítógép. Minden kérés rajta keresztül
valósítható meg. Ez a gép szolgálja ki a hálózat többi gépét. A szerver egy kifejezetten erre a célra kialakított
operációs rendszert használ, pl. Linux server, Windows 2019 server,. A hálózat többi gépét kliensnek vagy
munkaállomásnak nevezzük. Az ügyfélnek vannak jogaik. A kliensen lehet pl. Windows 7, Windows 10, Linux.
host-terminál: Az előzőhöz hasonló, de az ügyfélnek nincsenek jogai. Host: Olyan kiszolgáló gép, melyen keresztül
az egyedi felhasználók a hálózatba kapcsolódnak. Terminál: Adatbevitelre és megjelenítésre alkalmas gép, tényleges
adatfeldolgozást nem képes végezni.

Megvalósításának hardver és szoftver feltételei:

hardver:
hálózati kártyák, összeköttetés (kábel, WLAN), elosztók (HUB, Switch Acces Point), útválasztók (router), modemek
(bridge).
hálózati kártya: LAN/WLAN esetében ezen keresztül kapcsolódnak a gépek.
modem (bridge): A telefonvonalon vagy kábel-TV hálózaton ezen keresztül kapcsolódik egy távoli hálózathoz,
szokás bridge-nek is nevezni, jelátalakító = MODulátor/DEModulátor.
elosztók:
 HUB: A lokális hálózatban az a csomópont, ahol összefutnak a hálózati vezetékek. Mindenkinek elküldi a
csomagot, így lassabb (ma már ritka)
 Switch: Olyan HUB, amely a hálózati adattovábbítás során kiküszöböli az adatcsomagok ütközését.
Abban különbözik a HUB-tól, hogy csak a megadott címre küldi el az adatokat (intelligens HUB)
router – útválasztó: Olyan eszköz, amellyel különböző hálózatokat lehet összekapcsolni. Tulajdonképpen egy
kiszolgáló számítógép, IP címet is oszthat. (ma már a Router egyben egy switch és WLAN hozzáférési pont is
lehet)
repeater: jelismétlő nagyobb távolságok áthidalása miatt (megismétli, felerősíti a jelet).
Access Point: WLAN hozzáférési pont.
Vezetékek (UTP)
szoftver:
hálózati operációs rendszer, protokollok (adatátviteli szabályok), felhasználói jogosultságok, előfizetések.
hálózati operációs rendszer: Microsoft Windows Server 2012, 2016, 2019 illetve Windows 7 / 10. Linux
protokollok A hálózaton az adatkommunikáció mindig valamilyen protokoll szerint történik. Protokoll:
rögzített kommunikációs szabályok összessége. Pl. Internet esetén TCP/IP, levelezésnél SMTP (levelek
küldése), POP3 (levelek fogadása).
előfizetések: a hálózatba belépés feltétele (felhasználói név, jelszó vagy más azonosítás)
felhasználói jogosultságok beállíthatóak
 állományokhoz való hozzáférés, törlés, módosítás, létrehozás

Hálózatok biztonsága: jelszavak, tűzfalak, vírusvédelem.

 10. A szoftverek csoportosítása,
az operációs rendszerek
- Ismertesse a szoftver fogalmát!
- Csoportosítsa a szoftvereket használatuk alapján!
- Szoftverek verziói és jogvédelme
- Mutassa be az operációs rendszerek fő feladatait!

Szoftver: olyan szellemi termék (program), mely működteti a számítógép hardverelemeit, illetve amellyel
különféle számítógépes feladatokat végezhetünk.
Szoftverek csoportosítása:
Funkciójuk, használatuk alapján:
Rendszerszoftverek: Ezek nélkül a számítógép nem üzemeltethető, BIOS és operációs rendszerek egy része.
Rendszerközeli szoftverek: Nem tartoznak közvetlenül az operációs rendszerhez, de hatékonyabbá tehetik
működését. Két csoportjuk van:
 Segédprogramok: operációs rendszer menedzselését végző segédprogramok (pl. Total Commander),
vírusirtók (pl. AVG), tömörítők (pl. WinZip), stb.
 Programfejlesztő eszközök: a programozási nyelvek (pl. C#, Basic) fordítói és fejlesztői környezete
Alkalmazói szoftverek/felhasználói programok: Meghatározott felhasználói igényt kielégítő szoftverek.
Lehet általános vagy egyedi célú
 szövegszerkesztők: pl. MS-Word, Write, stb.
 táblázatkezelők: pl. MS-Excel, Lotus 1-2-3, Quattro, stb.
 adatbáziskezelők: pl. MS-Access, Dbase, FoxPro, stb.
 prezentácikészítők: pl. MS-PowerPoint, stb.
 böngészőprogramok: pl. MS-Internet Explorer, Opera, Firefox, Google Chrome stb.
 levelezőprogramok: pl. MS-Outlook, MS Live mail, stb.
 grafikus programok: pl. CorelDraw, Paint, Photoshop stb.
 tervező-fejlesztő rendszerek: pl. CAD/CAM rendszerek, stb.
 játékok: pl. DOOM II, Need For Speed, stb.

Szoftverek jogvédelme: A jogi védelem maga a szerzői jog (copyright). A szoftver szellemi termék, vásárlásakor nem a
tulajdonjogot, csupán a használati jogot vásárolhatjuk meg, illegális használata büntetendő. A licenc elfogadása után a
szoftver használható. A licenc írja le, hogy az adott szoftver hány gépre telepíthető, használható-e hálózatban, stb. A
felhasználó készíthet egy biztonsági másolatot a szoftverről. Egyébként a szoftver nem másolható, nem adható bérbe, stb.
Technikai védelem: másolás elleni védelem. A megvásárolt szoftvert nevünkre regisztrálhatjuk, ilyenkor további támogatást is
kaphatunk pl frissítések lehetősége. A frissítés sokszor regisztráció nélkül is lehetséges, de előfordul, az is, hogy a frissítésért
külön kell fizetni. A frissítés során a fejlesztők hibákat javítanak ki, többlet funkciókkal látják el a szoftvert, ilyenkor a verzió
száma is változik.
Szoftverek verziói: A szoftvereket, programokat általában továbbfejlesztik, hibáikat kijavítják, így egy adott szoftvernek
gyakran több változata is létezik, az egyes változatokat a verziószámokkal különböztetik meg Windows 7, Windows 10. A
verziószám két részből is állhat: főverziószám, és a tőle ponttal elválasztott alverziószám (Total Commander 9.20). A
főverziószám akkor változik, ha a szoftveren jelentős változásokat vittek véghez, kisebb módosítások során csak alverziószám
változik meg.
Az operációs rendszer: Az operációs rendszer a számítógépszoftver része, olyan programrendszer, ami betölti és vezérli a
gépen futó programokat (alkalmazásokat), elosztja, ütemezi az erőforrásokat, kezeli a hardvert, biztosítja a felhasználó
és a számítógép közötti kommunikációt.
Az operációs rendszer főbb feladatai:
 felhasználói programok futtatása
 erőforrások kezelése (memória, háttértárak, stb.)
 kapcsolattartás a felhasználóval
 hibakezelés (önálló megoldás vagy jelzés)
 számítógép védelme (illetéktelen személyek vagy programok ellen, vírus)
 számítógép rendszeres karbantartása
 11. Operációs rendszerek típusai –
grafikus operációs rendszerek kezelése
- Operációs rendszer fogalma, csoportosításuk.
- Grafikus operációs rendszer kezelőfelülete, kezelése,
egér használata.
- Ablakok típusai, felépítésük, részeik!
Operációs rendszer: olyan szoftver, melynek feladata a hardver szabályozása, a programok futtatása, hibakezelés,
kommunikáció a felhasználóval, kapcsolattartás a futó programok között valamint az adatvédelem biztosítása. Bővebben lásd
az előző tételt.

Az operációs rendszerek csoportosítása:

Felhasználók száma szerint:
egyfelhasználós: Egyszerre egyetlen felhasználó használhatja, pl. DOS.
többfelhasználós: Egyszerre több felhasználó is bejelentkezhet, de egy aktív pl. Windows 10.
Feladatok száma szerint:
egyfeladatos: Egyszerre csak egy program futhat, pl. DOS.
többfeladatos: Egy felhasználó több feladatának időben párhuzamos végrehajtását végzi egyetlen gépen.
 multitasking: egyfelhasználós operációs rendszer esetében.
 multiprogramming: többfelhasználós operációs rendszer esetében. Abban különbözik a multitaskingtól,
hogy több felhasználó feladatát is képes látszólag egyidejűleg elvégezni.
Felhasználói felületük szerint:
karakteres: pl. DOS, Linux (de elepíthető grafikus felület.)
grafikus: pl. Windows, MacOS (Apple)

Az operációs rendszer célja szerint:

általános célú
speciális operációs rendszer:
 hálózati –szerverek, valós idejű (Real Time) Folyamatvezérlési feladatokra fejlesztették ki, pl. gyártási
folyamatok, közlekedési lámpák irányítása.
Hardver mérete szerint: idővel változik a megítélés.
mikrogépes
kisgépes
nagygépes rendszerek

Grafikus operációs rendszerek:

A grafikus operációs rendszerek az 1980-as években jelentek meg. A grafikus felhasználói felület (GUI – Graphics User
Interface) a Xerox cégtől származik, elsőként az Apple alkalmazta Macintosh típusú gépein, később megjelent a Microsoft
grafikus felületű operációs rendszere a Windows
A számítógépek tömeges elterjedése a grafikus operációs rendszerek megjelenésének is köszönhető, hiszen ezek használata
jóval egyszerűbb és kényelmesebb.

A grafikus képernyő fő részei:

Asztal (Desktop):
Tartalmazza a használt programok indításához szükséges ikonokat
Az Asztal háttere, színeinek beállítása tetszés szerint módosítható. Beállításainak módosítására a Vezérlőpultban, vagy a jobb
egérrel való rákattintáskor a Tulajdonságok menüpontot választva van lehetőség.
Asztal elemei: tálca és az ikonok
Tálca (Taskbar):
A Start gombot is tartalmazó sáv. Ezen válthatunk a futó programok között), indíthatunk el programokat, végezhetünk el
alapvető beállításokat. Általában az Asztal alsó részén helyezkedik el, de szabadon áthelyezhető és átméretezhető.
Beállításai szintén a Vezérlőpulton vagy a helyi menüjében változtathatók meg.
Részei: Start gomb, Gyorsindítás eszköztár, programterület (futó programok), nyelvi eszköztár (kiválasztott nyelv és
billentyűzetkiosztás rövidítése – HU), értesítési terület (tárrezidens alkalmazások – pl. illesztőprogramok – és aktív
folyamatok – pl. nyomtatás – értesítései) óra, átméretezési sáv
Start gomb: rákattintva jelenik meg a Start menü, amellyel elindíthatjuk programjainkat, végezhetünk beállításokat, stb.,
valamint itt van lehetőségünk a kijelentkezésre, kilépésre.
 Ikonok: Kis méretű grafikus ábrák. Három fajtájuk van:
rendszerikonok: nincs kis nyíl a bal alsó sarkukban, lomtár, hálózat, dokumentum, vezérlőpult
parancsikon: programok indítására szolgálnak, kis nyíl van a bal alsó sarkukban.
mappaikon: mappák megnyitását teszik lehetővé
dokumentumikon: a dokumentumok megnyitását teszik lehetővé

Egér – párbeszéd a rendszerrel

A grafikus operációs rendszerek egyik legfontosabb és legelterjedtebb beviteli eszköze a pointerek családjába tartozó egér.
A mostani egerek általában két gombosak, görgősek. Az egér beállításait szintén a Vezérlőpulton végezhetjük el, beállítható
az elsődleges és másodlagos (bal és jobb) gomb felcserélése (bal kezes felhasználóknak hasznos), a dupla kattintás
sebessége, az egérmutatók alakja, a görgő működése, stb.
Egérműveletek:
Bal gombbal:
 egyszeres kattintás: kijelölés (módosítható)
 dupla kattintás: mappa megnyitása vagy program indítása (módosítható)
 rámutatás: az ikon színe általában megváltozik, tájékoztató felirat jelenik meg. (módosítható)
 vonszolás: a kijelölt objektum áthelyezése. CTRL gomb lenyomva tartása mellett másolás történik.
(Drang&Drop technika)
 bizonyos esetekben e gomb lenyomva tartása mellett méretezhetünk át pl. ablakokat.
Jobb gomb:
 helyi/gyors/helyzetérzékeny menü elérése. Helyi menü: az objektum éppen elérhető vagy leggyakrabban
használatos lehetőségeit tartalmazza.
 vonszolás: a gomb felengedése után a helyi menüben megjelenik, hogy mit kívánunk tenni: áthelyezni, vagy
másolni.
Ablakok:
A Windows-ban minden program külön ablakban fut (alkalmazás ablak), az ablakok mérete, helyzete változtatható.
Egyszerre csak egy aktív ablak lehet,
Ablak típusai:
 programablak olyan önálló menüvel rendelkező ablak, amelyben egy program vagy alkalmazás fut.
 dokumentumablakok olyan önálló menüvel nem rendelkező ablakok, amelyek általában egy programablakon belül
helyezkednek el, és a programmal készített adatokat tartalmazzák.
 párbeszédablakok (dialógus ablak) más néven párbeszéd panelek segítségével a program egyes funkcióihoz további
információkat adhatunk meg, állíthatunk be.
Az ablakok felépítése, részei: Címsor, Programikon, Kis/ikonméret gomb, Teljes méret gomb, Bezárás, Állapotsor,
Dialógusablak (párbeszédpanel) részei:
 kombinált lista: választási lehetőséget biztosít adott lehetőségek közül, lenyitva az összes lehetőség látszik.
 szövegbeviteli mező: szöveg bevitelére szolgál.
 értékbeállító/pörgetőmező: hasonló a kombinált listához, csak nem lehet lenyitni. Általában értékek
beállítására használják.
 jelölőnégyzet (Checkbox): többszörös kiválasztáshoz használják.
 rádiógomb: egyszeres vagy kizáró választáshoz alkalmazható.
 nyomógomb: parancs végrehajtására használható.
 fül
 csúszka: pl. sebesség és hang beállítása.
 görgetősáv
 folyamat-/állapotjelző sáv: pl. letöltésnél.
 12. Állományok és könyvtárak
az operációs rendszerekben
- Ismertesse a fájl fogalmát, jellemzőit és típusait!
- Ismertesse a mappák (könyvtárak) feladatát és szerkezeti felépítésüket!
- Milyen tevékenységeket végezhetünk fájlokkal, mappákkal?
Fájl: Az operációs rendszer által egy egységként kezelt (logikailag összetartozó) információ csomag, melyet azonosítók
alapján használhat a számítógép és a felhasználó.
Két alaptípusa: programfájl és adatfájl. (Az adatfájlok más néven dokumentumok, általában csak programok segítségével
kezelhetőek.)
A fájlok jellemzői:
 Név: a felhasználó által adott egyedi azonosító (max 256 karakter)
 Típus: a nevet követő jelzés (3-4 betűs, melyet a program ad).
Ismertebb típusok:
 exe – program
 sys – rendszerfájl
 txt, doc – szöveg
 xls – táblázat
 mdb, dat – adat
 bmp, jpg, gif – kép
 avi, mpeg – videó
 waw, mp3, mid – hang
 html – weboldalak
 ppt – bemutató
 tmp – ideiglenes fájlok
 zip, rar, arj – tömörítő
 Méret: bájtokban adja meg az operációs rendszer
 Dátum, idő: készítés és a módosítás dátuma és ideje
 Attribútumok: rejtett, rendszer, archiválandó, írásvédett
 Társítás: milyen programmal nyitható meg az adatfájl.

Mappák: Nagy mennyiségű állományainkat mappákba (könyvtárakba) rendezzük a háttértárolókon.

A mappa szerkezet fa struktúrájú: Van egy gyökér mappa (root) és abból ágaznak el az alkönyvtárak. (C:\Rajzok\portré\
tájképek\fa.txt); meghajtó:/gyökérkönyvtár/alkönyvtár/állomány. A Windows intézőben a fa struktúra megjeleníthető.
Mappa létrehozására mentéskor, illetve a Dokumentumok mappában, a Windows Intézőben, vagy a Sajátgépben van
lehetőségünk pl: kiadva a Fájl□Új□Mappa parancsot. Az ekkor létrejövő Új mappa átnevezhető. A mappák tulajdonságainak
beállításait a Vezérlőpulton vagy helyi menüjükben végezhetjük.

Műveletek mappákkal és fájlokkal:

A fájlok és mappák kezelésére a Windows Intézőben, a Sajátgépben illetve különböző segédprogramokkal (Windows
Commander, Total Commander stb.) nyílik lehetőség
Mappa- és fájlkezelő műveletek:
Létrehozás: Fájl□Új□Mappa/Microsoft Word dokumentum…
Átnevezés: kiadható paranccsal vagy a fájlnév kijelölésével.
Áthelyezés: Kivágás vagy Áthelyezés paranccsal, vagy egérrel helyezhető át, az eredeti helyről törlődik.
Másolás: Másolás paranccsal vagy egérrel (CTRL gomb lenyomva tartása mellett) végezhető el, az eredeti helyen is
megmarad.
Törlés: Törléskor a fájl először a Lomtárba kerül, ez a fölösleges fájlokat tárolja, innen még visszaállítható az eredeti
fájl. A Lomtár ürítése után azonban a visszaállításra már nincs lehetőség. Végleges törlés: SHIFT+DEL.
Rendezés: a fájlok és mappák sorrendbe szedése, a mappák elől helyezkednek el. Rendszerezési szempontok:
név: ABC-rendbe szedi a fájlokat
méret: fájlok mérete szerint növekvő sorrendben rendez
típus: fájltípusok szerint ABC-rendben
dátum: létrehozás vagy utolsó módosítás dátuma szerint.
Keresés: az alkalmazásokban már ismert feltételekkel történik, lehet név, dátum, méret, típus szerint keresni.
Tömörítés: a fájl be- és kicsomagolása. Tömörítőket lásd a következő tételben.
Megosztás: hálózaton más is hozzáférjen.
 13. Az operációs rendszer konfigurálása,
beállítási lehetőségei
- Mutassa be a Vezérlőpult főbb elemeit!
- Milyen szoftver- és hardvertulajdonságokat tud beállítani?
- Ismertesse a billentyűzet és az egér beállításait.
- Lemez karbantartási lehetőségek
A Windowsok egyik szolgáltatása: operációs rendszer használatának testreszabása. Elsősorban a vezérlőpult segítségével (Start
menü/Vezérlőpult).
Vezérlőpult: A vezérlőpult a Start menüben is megtalálható. A Vezérlőpulton lehetőségünk van beállítani a különböző
hardver- és szoftvereszközöket.
Főbb elemei két csoportba sorolhatóak
Hardver eszközök beállításai:
o Képernyő: felbontás, színek, frissítés, képernyő háttere – asztal képe, grafikus elemek megjelenése, sémák,
képernyőkímélő megjelenése, ideje, energiaellátás
o Nyomtató telepítése varázslóval
o Energiagazdálkodási lehetőségek
o Modem, hálózati csatoló: kapcsolatok beállítása, módosítása illetve letiltása.
o Hangok és audioeszközök: Hangerő és hangszóró beállítása, elnémítása.
o Új hardver hozzáadása, varázslóval (plug & play): Itt van lehetőségünk hardver hozzáadására, hibaelhárítására illetve
eltávolítására.
o Rendszeridő, dátum beállítása: Beállítható az aktuális dátum és idő, valamint az időzóna.
o Rendszer: A számítógépünkről ad információkat, beállítható pl. a számítógépnév, valamint itt található az
Eszközkezelő is.
Szoftver tulajdonságok beállítása:
o Felhasználói fiókok: Lehetőségünk van új fiók hozzáadására vagy már meglevő módosítására. Beállítható a
felhasználó neve, jelszava, a hozzá rendelt kép, a fióktípus megváltoztatása.
o Tálca és Start menü: Tálca zárolása, automatikus elrejtése, láthatósága a többi ablak fölött, gombok csoportosítása,
gyorsindítás eszköztár engedélyezése, az óra megjelenítése, a nem aktív ikonok elrejtése, a Start menüben szereplő
programok száma, az ikonok mérete illetve egyéb speciális beállítások.
o Programok telepítése és hozzáadása: Programok telepítését és eltávolítását teszi lehetővé.
o Betűtípusok: Lehetőséget nyújt betűtípusok, hozzáadására, módosítására, törlésére.
o Mappa beállításai: Fájltípusok, nézetek (részletek, miniatűrök, kisikonok, nagyikonok, filmszalag), ablakok,
megnyitás (egy vagy dupla kattintással) beállítási lehetőségei, elérési út megjelenítése vagy elrejtése.
o Megjelenítés: Témák, Asztal háttere, képernyőkímélő, ablakok és gombok, monitor beállítása.
o Társítás: programok hozzárendelése dokumentumokhoz
o Minden mappára egységesíthető a megjelenítés.

Billentyűzet és az egérhez kapcsolódó beállítások (hardver)

o Billentyűzet: Beállítható a billentyűzet nyelve, kiosztása, az ismétlés és a kurzorvillogás sebessége.
o Egér: Felcserélhető az elsődleges (bal) és a másodlagos (jobb) gomb szerepe, elsősorban balkezes felhasználók
számára hasznos, beállítható a duplakattintás sebessége, a markoló bekapcsolása, a mutatók alakja, sebessége,
láthatósága (körvonalas mozgás, CTRL megmutatja a helyét, alapértelmezett gombra ugrás, elrejtés gépelés közben)
illetve a görgő tulajdonságai.
o Kisegítő lehetőségek: Billentyűzet, hang, egér és megjelenítés terén. (fogyatékossággal élők számára pl.)
o Területi és nyelvi beállítások: Nyelv, számformátum, pénznem, dátum és idő, földrajzi hely beállítása.

Lemezkarbantartás, hibakezelés
Hibakezelés, lemezellenőrzés:
A Scan Disk program képes diagnosztizálni és kijavítani a tároló eszközökön (pl. merevlemez) felfedezett hibákat. Ezek a
programok egyrészt ellenőrzik a lemezmeghajtók felszínének épségét, és lehetőség szerint megpróbálják visszanyerni a
hibák miatt elvesztett adatokat, másrészt megvizsgálják az állományallokációs táblázatot (FAT), a könyvtárszerkezetet
és a hosszú fájlneveket, amelyek több fájlhoz vannak hozzárendelve. Pl. ha nem szabályszerűen állítottuk le a Windows-t,
Lemeztöredezettségmentesítés:
 A merevlemezen lesz töredezett, ha például törlünk, áthelyezünk állományokat – ilyenkor az állományok
darabkái szétszortan tárolódnak a meghajtón. A folyamatos törlés és írás miatt a lemez egyre töredezettebb lesz. Ha a
töredezettség jelentős mértékű, akkor érzékelhetővé válik, hogy az állományok hozzáférési ideje megnő, a számítógép
teljesítménye romlik. A Windows töredezettségmentesítő programja az állományok szétdarabolt részeit egymást követő
szektorokba rendezi. A művelet végrehajtása akár több órát is igénybe vehet.
Lemezkarbantartáshoz hozzájárul a fölösleges fájlok törlése, a ritkán használt fájlok tömörítése.
 14. Az operációs rendszer használatát
segítő szoftverek
- Mutassa be a tömörítési eljárásokat és a tömörítők használatát!
- Ismertesse a számítógépes vírusokat és a víruskezelés fontosságát!
- Néhány egyéb segédprogram ismertetése
Az operációs rendszer használatát segítő szoftverek elsősorban a rendszerközeli szoftverek csoportjába tartoznak.

Tömörítés:
A tömörítő programok segítségével állományaink méretét kisebbé tehetjük. A tömörítés célja, hogy az fájl kevesebb helyet
foglaljon a háttértárolón, illetve így gyorsabban továbbítható legyen a hálózaton. A felhasználásakor azonban általában
vissza kell állítani az eredeti formátumba. Két eltérő módszere: a veszteséges (kép, hang, videó) és veszteség nélküli
(programok, adatok).
veszteséges tömörítés: Olyan tömörítés, aminek az eredményeként létrejött fájlok sokkal kisebbek, mint az eredeti, de
a tömörített adathalmazból nem állítható tökéletesen vissza az eredeti minőségű fájl, információveszteséggel kell
számolnunk. Pl. képek (JPG), hangok (MP3), mozgóképek (MPEG) tömörítésénél. Módszere: az érzékszerveink
érzékenységének határára épít, így a pixelek csökkentése, ritkább mintavételezés, fölösleges ember által nem
hallható frekvenciák „levágása”.
veszteség nélküli/veszteségmentes tömörítés: Olyan kódolás, aminek az eredményeként létrejött fájl kisebb, mint az
eredeti, és a tömörített adathalmazból tökéletesen, információveszteség nélkül állítható vissza az eredeti.
Programok, dokumentumok tömörítésénél használják. Pl. ARJ, ZIP, RAR.

A tömörítés történhet:
 tömörített mappa létrehozásával (Windows – ekkor a belemásolt fájl automatikusa tömörítődik),
 Windows/Total Commanderrel, tömörítő programokkal (pl. WinRar, WinZip).
Egyes alkalmazásokban tömörítve is menthetünk, pl. képek esetében JPEG formátumot választva.
Léteznek önkicsomagoló tömörített állományok is, ezek nemcsak a tömörített fájlt tartalmazzák, hanem a kicsomagoló
programot is.

Tömörítőprogramok szolgáltatásai:
Becsomagolás: fájl tömörítése
Kicsomagolás: tömörített fájl visszaállítása
Fájldarabolás, jelszavas védelem
Tömörített mappa elemeinek megjelenítése

Víruskok:
Vírus fogalma: Károkozás céljából létrehozott önreprodukálásra képes program. Önmagáról másolatokat készít és
terjeszt, miközben rejtőzködik.
Vírusok csoportosítása:
 Bootvírus: A rendszer betöltésekor aktivizálódik, ma már ritkán fordul elő. A lemez boot-szektorában helyezkedik
el, innen kapta a nevét.
 Állományvírus/fájlvírus: Programokba íródik, a program elindításával lép működésbe. További állományokat
fertőz meg és bizonyos feltételek bekövetkezte vagy bizonyos idő eltelte után elkezdi a rombolást.
 Makrovírus: Makroprogramokban rejtőznek, a makro elindulásával lépnek működésbe, hasonlóak az
állományvírusokhoz.
 Trójai faló (Trojan Horse): Egy hasznos program káros „mellékhatása”, nem tartalmaz önreprodukáló részeket.
 Programférgek (Worm): Illetéktelen behatolásra tervezett programok, feladatuk egy védelmi funkció kiiktatása
vagy a jelszó megszerzése.
 Kémprogramok (Spyware): Adatok gyűjtése személyekről, szervezetekről, azok tudta nélkül. Lehet békésebb
célú (pl. reklámanyagok küldése), de ellophatnak számlaszámot, stb-t is.
 Spam: Nem vírus, hanem internetes szórólap reklámokkal, felhívásokkal – mindenesetre elég zavaró, főleg ha
korlátozott a postaládánk mérete.
Hogyan kaphatunk vírust?
o cserélhető adathordozókkal.
o interneten, elektronikus levelezéssel
o multimédiás anyagokon véletlenül

Vírusra utaló jelenségek:

 o egy program megszokott funkciói nem működnek
o az állomány mérete minden ok nélkül megnő
o logikai hibák jelennek meg a lemezen
o a képernyőn furcsa jelenségek mutatkoznak
o könyvtárak és állományok tűnnek el, illetve keletkeznek
o számítógép váratlan újraindulása

Védekezés vírusok ellen:

Hardveres illetve szoftveres vírusfigyelőkkel, víruskezelő programokkal, víruspajzzsal, illegális betörések ellen
tűzfalakkal védekezhetünk. A vírusokra jellemző bináris kód teszi lehetővé a víruskereső programoknak a vírusok
felismerését. Víruskezelő programok: pl. Norton Antivírus, Kaspersky, McAfee, Panda, NOD32, AWG stb.
A vírusvédelmi rendszer feladatai:
állandó felügyelet, ennek hátránya, hogy lassítja a gépet
rendszeres víruskezelés, vírusirtás, ez lehet manuális vagy időzített
víruslista rendszeres frissítése, szoftver frissítése: hogy a legújabb vírusok ellen is védve legyünk.
A vírusvédelemhez tartozik, hogy adatainkról rendszeresen készítsünk biztonsági másolatot, lemezeinket és az
idegen lemezeket rendszeresen vizsgáltassuk meg víruskeresővel, legyen egy tiszta és írásvédett rendszerlemezünk,
amiről a gép fertőzés esetén indítható, és körültekintő internet használat, állomány másolás.

Az operációs rendszer feladatait ellátó segédprogramok:

Fájlkezelő programok: pl. Windows Commander, Total Commander. Az állományokkal végzett műveleteket
könnyítik meg.
Utility-k (Szervizprogramok). Olyan segédprogram, amely a legkülönfélébb feladatokat hajtja végre, pl. lemezteszt,
állományok rendezése, memóriában levő programok azonosítása, stb. Norton Utility
Rendszerdiagnosztikai segédprogramok: A hardveres és szoftveres jelenlegi állapotokat mutatja, javaslatot tesz
bizonyos korrigálásokra. Pl. SiSoftware Sandra 2005, Norton Disc Doctor.
 15. Az internet általános jellemzése
- Mutassa be röviden az Internet történetét!
- Ismertesse az Internetre kapcsolódás feltételeit!
- Mutassa be az Internet működését!
- Ismertesse az Internet szolgáltatásait!
- Gyakorlati feladat: töltsön le egy háttérképet…

Az internet rövid története:

 USA-ban 1967-ben létrehozták az ARPANet tervét. 1969-ben alakult ki egy kísérleti hálózat, melyhez négy
egyetem is csatlakozott. Az ARPANet egy központi számítógép nélküli hálózat, melyben az adatok
becsomagolva, különböző útvonalakon közlekednek.
 A ’70-es években tudományos célokból létrejön az NSFNet,
 a ’80-as, ’90-es években létrejön az üzleti hálózat is (Európában is), az egyetemek és katonai intézmények mellett
megjelentek az ipari és szolgáltató cégek is.
 1980-as években az ARPANet átadta a helyét az Internetnek. Magyarországon a ’90-es évektől létezik.

Az internetre kapcsolódás feltételei:

csatlakozóeszköz, pl. modem, router, ADSL, kábeltévé, mobilnet, WiFi, Access Point stb.
Internet használó programok:
böngésző: pl. Internet Explorer (win1 0-ben Edge), Opera, Firefox, Google Chrome,
levelezőprogram: pl. Outlook Express, Outlook
protokoll: a számítógépek közötti kommunikáció szabálygyűjteménye. Internet esetén a TCP/IP protokollt használják
az adatátvitelhez.
Internet-hozzáférés: előfizetés egy szolgáltatónál (esetleg ingyenes WiFi). A szolgáltató ad:
belépési azonosítót/login nevet
titkos jelszót, mely később megváltoztatható valami értelmesebb szóra
ügyfélszolgálati telefonszámot
e-mail címet (valaki@szolgáltató.hu)
esetleg szoftvereket.
 hardver: csatolóeszköz a nagy hálózathoz (modem, router, WiFi eszközök stb.)
 Szoftver: internethasználó programok (böngésző, levelező, stb.) és protokollok
 Internet hozzáférés előfizetése szolgáltatónál (felhasználói név + jelszó, korlátozott idejű)

Az internet működése:
 Az Internet csomagkapcsolt hálózat, a TCP/IP protokollcsalád gondoskodik arról, hogy az üzeneteink csomagokra
bontva haladjanak a forrástól a célig. A csomagokat routerek (útvonalválasztók, olyan eszközök, amelyekkel
különböző hálózatokat lehet összekapcsolni) irányítják, majd a célállomásnál újra összerakják a csomagokat.
 Az Internet másik fontos eleme a címzés. Ahhoz, hogy a csomagok haladni tudjanak, szükség van arra, hogy minden
számítógépet egyedien azonosítsunk. A TCP/IP protokollból az IP protokoll felelős a címzésért, ezért a címet IP
címnek nevezik. Az IP v4 cím négyszer 8 bitből áll, (de 10-es számrendszerben írjuk fel pl. 23.252.154.101), amit
pontokkal különítik el. Ez a módszer elvileg 4 milliárd eszköz összekapcsolását teszi lehetővé (mivel az IP címek
lassan elfogynak, az IPv4-et kiszélesítették - IPv6 - , az átállítás azonban lassú folyamat).
 DNS: Domain Name System. Mivel az IP címek elég nehezen megjegyezhetők, az IP címekkel rendelkező
szervereknek úgynevezett domain neveket adtak, pl. ntk.hu, stb. A DNS szolgáltatás tárolja az IP cím – domain
név párosokat, s az egyikből megmondja a másikat.
Elsődleges domain nevek: .gov (Kormányzati szervek általában az USA-ban); .com(Kereskedelmi tevékenységet
végző szervezetek); .edu (Oktatási intézmények); net (Hálózati szolgáltatások); .org (Nonprofit, független
szervezetek); .mil(Katonai szervezetek az USA-ban).
Országok (pl.: .hu, .com, .sk, .fr, .uk).
 URL: Universal Resource Locator – egységes erőforrás meghatározó. A weblapok azonosítására szolgál. A
protokoll neve (http:), a gép domainneve (//www.magyarorszag.hu), esetleg az érintett könyvtárak nevei
(/hirek/kozelet/), végül a letöltendő állomány neve (index.htm) található.
pl.: http://www.magyarorszag.hu/hirek/kozelet/index.htm
Az Internet szolgáltatásai:
WWW – World Wide Web:
Az Internet egyik legnépszerűbb szolgáltatása. 1992-től vált közvetlenül elérhetővé. Eleinte csak szöveges rendszerként
indult, ma már multimédiás szolgáltatás, képek, hangok, animációk tárháza. Webhely (website): Tartalmilag és formailag is
összefüggő weblapok és elemeinek összessége. A weblapok megtekintéséhez böngészőprogramra van szükségünk, mai
böngészők: Internet Explorer, Firefox, Google Chrome, Opera, stb.
Elektronikus levelezés – E-mail:
A legrégebbi népszerű Internet szolgáltatás. Előnyei: ingyenes levélküldés, a levelek egyszerre több felhasználónak is
elküldhetők, küldhetünk másolatot illetve titkos másolatot is, az üzenethez csatolható fájlmelléklet is. Legismertebb
levelezőprogramok: Outlook Express, Microsoft Outlook. Vannak ingyenes levelezést biztosító szolgáltatások is, pl.
Freemail, Gmail, Citromail stb. Levelezéskor illendő a Netikett betartása (pl. nem írunk csupa nagybetűvel, mert az úgy hat,
mintha ordítanánk, stb).
Hírcsoportok – News:
Lehetővé teszi egy fórum létrehozását. Itt azonos érdeklődésű emberek osztják meg egymással a véleményüket. A
hírcsoportokba bármelyik regisztrált felhasználó írhat hozzászólást.
Távoli bejelentkezés (telnet):
Egy távoli gépre tudunk bejelentkezni és azon munkát végezni. Ehhez csak egy terminálra van szükség. A bejelentkezés után
úgy dolgozhatunk, mintha a távoli gép előtt ülnénk. A távoli gép erőforrásait úgy használhatjuk, mintha a mi gépünk
volna.
Állományok másolása (ftp, scp):
FTP – File Transfer Protocol (fájlátviteli protokoll). Egyszerre jelent Internet szolgáltatást és kliensprogramot. Lehetőséget
nyújt távoli gépen levő állományok letöltésére és oda feltöltésre is.
IRC – Internet Relay Chat:
Nagyon népszerű szolgáltatás volt, az IRC-rendszer a felhasználók számára lehetővé teszi, hogy összegyűljenek egy virtuális
találkozóhelyen (IRC-szerveren) és az általuk leírt szövegen keresztül részt vegyenek a társalgásban. A közösségi oldalak
lehetőségei miatt csökkent népszerűségük.
IP-Telefon (VoIP): Az Interneten keresztül telefonálni is lehet, külföldre megéri, mert sokkal olcsóbb.
Gopher: Szöveges adatszolgáltatási protokoll. Hierarchikus menükben kereshetjük meg a távoli kiszolgálón levő
adatbázisban a szöveges adatokat. A régi Magyar Elektronikus Könyvtár is ilyen. (már elavult)
WEB 2 szolgáltatások (közösségekre épülnek)
Közösségi oldalak pl. Facebook, LinkedIn, Istagram, Snapchat, Youtube, Twitter, Google+,
Internetes lexikonok (Wikipedia)
kép és videó és zene megosztó oldalak: Youtub, Instagram,
blogok, mikroblog, fórumok Twitter
Aukciós oldalak (eBay, Vatera)
Hirforrások, RSS
Felhő alapú tárolás (Dropbox, OneDrive)
Online térkép: Google Maps
 16. A World Wide Web internetes szolgáltatás
- Ismertesse a World Wide Web fogalmát és a kapcsolódó alapfogalmakat (http,
HTML, URL, webhely, honlap)!
- Internetes böngésző és beállításai, navigálás!
- Mik a hálózati portálok? (Startlap, Origo, Index, stb.)
- Gyakorlati feladat: állítsa be böngészőjében az ….. portált kezdőlapként!

A World Wide Web a HTML nyelvre és a HTTP protokollra alapuló sokoldalú és széleskörű internetes szolgáltatás. Egyesíti
a legtöbb internetes tevékenységet: böngészés, levelezés, letöltés, keresés, csevegés, stb. A weblapok megtekintéséhez
böngészőprogramra van szükségünk, mai böngészők: Internet Explorer, Firefox, Google Chrome, Opera, stb
- HTML (Hyper Text Markup Language): olyan programnyelv, melyben, a szövegekben ugrópontok helyezhetők el
(linkek), amelyek más objektumokra mutatnak, s ezek nem csak az adott dokumentumban, hanem a világ bármely
részén elhelyezkedhetnek.
- HTTP (Hyper Text Transfer Protocol): a HTML dokumentumok internetes közlekedését lehetővé tevő hálózati
szabályzat.
- Webhely (website): Egy adott domain ,tartalmilag és formailag is összefüggő weblapjainak és elemeinek összessége.
- honlap: Egy adott webhely első megnyitáskor betöltődő weboldala, kezdőoldala.
- URL: Universal Resource Locator – egységes erőforrás meghatározó. A weblapok azonosítására szolgál. A
protokoll neve (http:), a gép domainneve (//www.magyarorszag.hu), esetleg az érintett könyvtárak nevei
(/hirek/kozelet/), végül a letöltendő állomány neve (index.htm) található.
pl.: http://www.magyarorszag.hu/hirek/kozelet/index.htm

weblapot (html kódokkal) egyszerű szövegszerkesztővel (Jegyzettömb, NotePad++) is készíthetünk, de vannak fejlett
weblapkészítők is (pl. Microsoft SharePoint Designer 2007). A kész HTML dokumentumokat böngésző programokkal
tekinthetjük meg (pl. Microsoft Internet Explorer, Google Chrome, Mozilla Firefox).

Az Internet Explorer böngésző használata:

 A böngészők alapfeladata az Interneten levő weboldalak megjelenítése. A weboldalak közötti navigálást
böngészésnek, szörfözésnek nevezzük. A weboldalak közötti barangolást ugrópontok, hyperlinkek segítik. A mai
böngészők sok más szolgáltatást is nyújtanak, pl. nyomtatás, letöltés, levelezés, akár webszerkesztést, stb.
 A böngésző megnyitásakor a beállított kezdőoldal (pl. www.startlap.hu) töltődik be. Ez szabadon beállítható az
Eszközök menü Internetbeállítások Általános fülön.
 Lehetőség van továbbá a tartalmi, biztonság és adatvédelmi beállítások módosítására, az egyes lapok letiltására
vagy engedélyezésére, cookie engedélyezés/tiltás, felugró ablakok engedélyezése/tiltása
 az előzmények (az előzőleg meglátogatott lapok listájának) beállítására, a programok és kapcsolatok beállítására
illetve módosítására.
 Könyvjelzők, kedvencek mentésére (egy adott oldal webcíme), kezdőlap beállítása

Weboldalak közötti navigáció:

Weboldal megnyitása: a címsávba beírt URL-címmel, vagy a Fájl menü Megnyitás menüpontjával lehetséges.
Vissza: Vissza az előzőleg meglátogatott weblapra.
Előre: Visszalépés arra a lapra, amiről korábban visszaléptünk.
Leállítás: A letöltés megszakítása.
Frissítés: A letöltés újraindítása.
Kezdőlap: Ugrás a beállított kezdőlapra.
Keresés
Kedvencek: Gyakran meglátogatott lapjainkat elhelyezhetjük a Kedvencek mappában, ahonnan gyorsan elérhetők.
Előzmények: A régebben meglátogatott lapok listája. Beállítható hogy hány napra terjedjen ki.

Lehetőségünk van a weblapok mentésére, másolására, nyomtatására, szerkesztésére, e-mail-ben való elküldésére is.
Módunkban áll csak a weblapszöveget illetve csak egy képet elmenteni is.
A fentebb említett beállítások mellett beállíthatók a használt kódlapok, színek, betűtípusok, nyelvek illetve a szövegméret,
a betűk méretét lehet növelni illetve csökkenteni. A gyorsabb letöltés érdekében letiltható a képek letöltése.
Beállítási lehetőségek: kezdőlap, tárterület, biztonsági beállítások (egyes weblapok tiltása és engedélyezése).

Hálózati portálok:
A WWW legmagasabb szervezettségi szintje az internetes portál (minden szolgáltatás egy helyen).
Portál: Olyan webhely, amely sok információt tartalmaz és kijáratot biztosít a web egy nagy területére. Minden
szolgáltatás egy helyen van, a WWW legmagasabb szervezettségi szintje.
Néhány portál:
www.startlap.hu, www.origo.hu, www.index.hu stb.
 17. Elektronikus levelezés (e-mail)
- Ismertesse az e-mail fogalmát, működését!
- Mutassa be egy elektronikus levél fő részeit, és egy levelezőprogram
használatát és szolgáltatásait!
- Milyen ingyenes levelezési rendszereket ismer? Mik a levelezési listák?
- Gyakorlati feladat: nézze meg, érkezett-e új levele a vizsgabizottságnak?
E-mail fogalma és működése:
 Elektronikus levél, e-mail: Egy speciális elektronikus dokumentum, amit hálózaton (általában az Interneten) más
felhasználóknak küldhetünk (akár magadnak is). Az E-mail szolgáltatás lehet előfizetéses vagy ingyenes .
 A felhasználó postafiókkal rendelkezik, ez egy számítógépes tárterület (ennek mérete általában meghatározott). A
felhasználó az azonosítójával és a jelszavával léphet be a rendszerbe. Szintén a szolgáltató ad e-mail címet is (mi
dönthetjük el, hogy mi legyen a felhasználó nevünk), ennek formája: felhasználónév@szerverazonosító.hu. A cím
nem tartalmazhat szóközt, ékezetes karaktert és nem kezdődhet számmal.
 A felhasználók postafiókjait levelezőszerverek (mail-szerverek) kezelik, ezek olyan számítógépek, illetve
programok, amelyek gondoskodnak a levelek fogadásáról, tárolásáról és küldéséről. A levelezőszerver
összegyűjti és koordinálja a felhasználó elektronikus leveleit.
 A levelezőprogram általában a felhasználó gépén futó program vagy online webes felület, amely kapcsolatban áll
saját levelezőszerverével. A levelek küldésén és fogadásán kívül sok más kiegészítő szolgáltatást is nyújthat a
felhasználónak (pl. Outlook: naptár, feljegyzések, stb.). Levelezőprogramok: MS-Outlook, Outlook Express, stb.
Az E-mail működése: A feladó megírja (címzettek, tárgy, szöveg, csatolmányok, aláírás) és elküldi a levelet a címzett
postafiókjába, aki letölti és elolvassa
Előnyei: Gyors, Olcsó, Nem csak szöveg, hanem egyéb állományok küldését is lehetővé teszi, Egyes levelezőprogramok
számos többletszolgáltatást nyújtanak
Hátrányai: Nem túl biztonságos, a postaládánk mérete korlátozott, Levélbombák, levélben terjedő vírusok
Illemszabályok: lánclevelek kerülése, csupa nagybetűvel való írás kerülése (ordítás), tárgy mező kitöltése, tömör
fogalmazás, levél aláírása.
Egy levél (E-mail) fő részei:
feladó
címzett
másolat (CC) és titkos másolat
tárgy
a levél szövege
mellékletek
kísérő adatok: pl. prioritás, visszaigazolás kérése, méret, dátum, titkosítás, aláírás, stb.
egy levelezőprogram használatát és szolgáltatásait!
 Új üzenetek fogadása, leveleinket elolvashatjuk, válaszolhatunk rájuk (RE:), továbbküldhetjük (FW:),
törölhetjük, lehetőségünk van a levelek rendezésére (feladó vagy dátum szerint).
 Módunkban áll új levelet létrehozni, mely egy vagy több címzettnek, csoportnak is elküldhető. Megjelölhetünk
másolatot, illetve titkos másolatot kapó személyeket is. Lehetőség van helyesírás-ellenőrzésre, olvasási
visszaigazolás kérésére, az üzenet mellé állományok (képek, fotók, videók, stb.) csatolására. Beállíthatjuk a levél
prioritását, vagyis fontosságát is. Lehetőségünk van a levelet a Piszkozatok mappában elhelyezve később befejezni,
vagy az Elküldendő üzenetek között később elküldeni.
 A címjegyzék készítése nagyban megkönnyíti a levelek címzését, levelezőpartnereinknek nemcsak a címét, hanem
egyéb információit is tárolhatjuk, illetve létrehozhatunk csoportokat, így egyszerre egy egész csoportnak el tudjuk
küldeni a leveleinket.
 Biztonsági intézkedések: lehetőségünk van beállítani, hogy a gyanús mellékletek ne legyenek megnyithatóak, sem
menthetőek, beállítható a biztonsági zóna, leveleink megvizsgáltathatók víruskeresőkkel, a szerver gyakran nem
továbbítja a vírusos leveleket.
Levelező program szolgáltatásai tehát:
 A beérkezett levelek olvasása
 Új üzenet esetén figyelmeztetés
 Az üzenetek csoportosítása (feladó, vagy dátum szerint)
 Üzenetek törlése
 Új levél írása és elküldése egy vagy több címzettnek
 Válaszadás beérkezett üzenetre
 Visszaigazolás az üzenet kézbesítésekor, illetve olvasásakor
  Fájlok csatolása a levélhez
 Címjegyzék készítése
 Biztonsági intézkedések: vírusok és levélbombák. A levelező szerverek nem továbbítják a vírusos leveleket.
 Spamszűrés
Ingyenes levelezőrendszerek, levelezési listák, fórumok:
 Léteznek webalapú ingyenes levelezők is, ezeken csak regisztráltatnunk kell magunkat. Ugyan úgy működnek,
mint a hagyományos levelezőprogramok. Pl. Freemail, Citromail, Gmail, Hotmail, Vipmail stb.
 Levelezési lista: Olyan e-mail cím, ahol levelezők véleménycseréje folyik. A küldött leveleket azok a felhasználók
kapják meg, akik előzőleg már feliratkoztak a listára. Egyúttal ők is küldhetnek leveleket a lista többi tagjának.
A leveleket minden listára feliratkozott megkapja anélkül, hogy az egyes személyek címét ismerniük kellene.
 Fórum: Nyilvános vita vagy eszmecsere helye a hálón. Hasonló szerepet tölt be, mint a levelezőlisták, de
kinézetében inkább a csevegésre (chat-re) hasonlít.
 18. Internetes keresőrendszerek
és közhasznú adatbázisok
- Ismertesse a keresőszerver fogalmát és feladatát!
- Mutassa be a témakör szerinti és a tartalom szerinti keresést, és a különféle keresési
eljárásokat!
- Milyen közhasznú adatbázisokat ismer?
- Gyakorlati feladat: keresse meg böngésző program használatával, hogy holnap, mikor
indul autóbusz …. - Pekingbe?
Az Internetes tevékenységek közül az egyik legfontosabb az információk keresése. A webhelyek, portálok, adatbázisok ugyan
rendezettek, de a gyors fejlődés, gyakori változások miatt csupán az URL alapján nagyon nehéz megtalálni valamit. Ezen
segítenek a keresőszerverek.
Keresőszerver fogalma és feladata:
Az Internetes információk keresésére kifejlesztett nagy teljesítményű számítógépeket keresőszervereknek nevezzük. A
keresőgépek igyekeznek a web minél nagyobb részét feltérképezni és a talált lapok mutatóit, adatait tárolják. Olyan
keresőprogramot futtatnak, amelyet a webhely látogatói saját böngészőjükből vezérelhetnek. Két típusuk van: a témakör
vagy a tartalom szerinti keresőszerverek.
Témakör szerinti keresés – tematikus keresők, internetkatalógusok:
A téma szerinti keresés pontosabb eredményt hoz, de a találatok száma kevesebb. Ebben az esetben a webhelyek
kategóriákba sorolva, tartalmuk alapján csoportosítva találhatók. Egy webhely felvétele előzetes bejelentkezés alapján
történik, a paraméterek tetszőlegesen meghatározhatók. A főcsoportokban minden téma további altémákat tartalmaz
mindaddig, amíg el nem érünk a dokumentumok szintjére. A lehetőségeket egyre szűkítjük – fastruktúra alakul ki. Pl.
Autó□Toyota□Celica vagy Pl.: számítógép javítás; üzleti tevékenység… szolgáltatások… lakossági… szervizek… elektronikai
cikke.. Az alcsoportok gyakran betűrendben jelennek meg, a dokumentumokat. Általában kulcsszó szerinti lehetőségre is
van lehetőség. Ide sorolhatók a szaknévsorok, a MACI (Magyar Címtár), Magyar Webtár (tar.hu), Startlap, Yahoo stb.
Tartalom szerinti keresés – kulcsszavas keresés:
A keresés kulcsszó (egyetlen szó vagy kifejezés pl. „orrszarvú”) alapján történik. Minél általánosabb a kulcsszó, annál több a
találat. Ez a keresési mód az elterjedtebb. A keresésben alkalmazhatók a megszokott operátorok:
* - tetszőleges karaktersorozat helyett
NOT – az adott szó nem fordulhat elő a dokumentumban
+ jel - minden dokumentumban szerepelnie kell
- jel - egyik dokumentumban sem szerepelhet
NEAR – a megadott szavak max. 10 szónyi távolságra lehetnek egymástól
AND – mindkét szónak elő kell fordulnia
OR – legalább az egyiknek elő kell fordulnia
 Egyszerűen beírt karakterlánc esetén a keresőgép pontosan a megadott kifejezésre keres. Kis- és nagybetűk egyaránt
használhatóak.
 A kereséskor használhatók szűrők, korlátozó feltételek. Ezek vonatkozhatnak dátumra, nyelvre, beállítható, hogy
csak az URL-ban, vagy csak a dokumentum címében (title) keressen, illetve az ékezet nélküli szűrés nem veszi
figyelembe az esetleges ékezeteket. Beállítható továbbá a keresés helye is, pl. magyar vagy teljes web. A részletes
keresést gyakran űrlappal támogatják, amit viszonylag egyszerű kitölteni. Képek, térképek, teljes web-en.
 Pl. Google, Yahoo, Bing stb. Az Internet Explorernek is van saját keresője, az MSNSearch.
Egyéb keresők:
Vegyes keresők: az előbbi kettő keveréke. Pl. Index, Origo.
Metakeresők: szétküldik a keresést különböző keresőknek, a beérkezett adatokat rendezik és a találatokat egy
közös listán jelenítik meg. Pl. www.ariadnet.hu, www.mamma.com, stb.
Speciális gyűjtőkörű keresők: csak egy bizonyos területen keresnek, pl. zene, képek, stb.

Közhasznú adatbázisok:
Az adatbázis általában nagy mennyiségű rendezett adatok összessége, gyűjteménye. Több szempont szerint lehet bennük
keresni, műveleteket végezni. A közhasznú adatbázisok ingyenes vagy kereskedelmi célú, speciális adatokat tartalmazó
rendszerek. Lehetnek nyilvánosak vagy fizetősek.

Gyakran használt adatbázisok:

telefonkönyvek: telefonszám illetve személy ismeretében lehet keresni. Pl. T-Home, Telenor, Vodafone, stb.
menetrendek: Indulás, cél, dátum és egyéb információk (pl. átszálás) megadása után megjeleníti a lehetőségeket.
Tájékoztatást adhat az árról illetve a kedvezményekről, stb. MÁV menetrend: www.elvira.hu, belföldi autóbusz
menetrend: www.menetrendek.hu, stb.
Jogszabályok gyűjteménye: Pl. Magyar Közlöny jogtára
Műsorok, rendezvények: pl. moziműsor, színház, hangverseny, kiállítás, stb.
Könyvtári adatbázisok, elektronikus könyvtárak
Elektronikus sajtó: Szinte minden heti és napilap, magazin online formában is létezik, pl. nepszabadsag.hu,
online rádió és tévé vételére, amennyiben a szolgáltatók ezt lehetővé teszik, pl. tv2.hu, cnn.com
 19. Dokumentumok és könyvtárak
- Ismertesse a dokumentum fogalmát és típusait!
- Hogyan csoportosítjuk a könyveket és az újságokat?
- Mutassa be a könyvtárak típusait!
Dokumentum: A dokumentum latin eredetű szó, jelentése bizonyíték. Dokumentumnak minősül minden információt
tartalmazó tárgy, pl. könyv, folyóirat, kutatási jelentés, hangszalag, egy történelmi tárgy, stb.

Dokumentumok főbb típusai:

- Írásos: kéziratos, nyomtatott
- Képi: ábrák, rajzok, festmények, fénykép (Ezek a hagyományos dokumentumok, melyeket az ember ősidők óta őriz.)
- Audiovizuális: hangok, film, video, CD, DVD.
- Elektronikus dokumentumok: multimédiás lemez, internetes dokumentum

Könyvek csoportosítása: Tartalmi szempontból:

Szépirodalom: Művészi igénnyel készült, műélvezetre szánt irodalmi alkotások.
 mesék
 versek
 regények
 drámák
 szórakoztató irodalom
 stb.
Ismeretközlő irodalom: A valóságot tudományos igényességgel, valósághűen közvetítő irodalom.
 ismeretterjesztő irodalom: közérthető formában mutat be egy-egy tudományos témát nem szakemberek részére.
 tudományos mű: Egy-egy tudományágban elért eredményeket összegző mű.
 szakkönyv: Gyakorlati ismereteket tartalmazó mű.
 tankönyv: Oktatás anyagát tartalmazó, tanulást segítő könyvek.
 segédkönyvek: Elsősorban más dokumentumok tanulmányozása közben nyújtanak segítséget. Pl.
 szótár: A nyelv szókincsét vagy ennek egy részét tartalmazó betűrendbe sorolt szójegyzék. Típusai: nyelvi,
értelmező illetve szakszótár. Lehet egynyelvű (pl. Magyar Értelmező Kéziszótár) vagy többnyelvű (pl. Német-
Magyar Nagyszótár).
 lexikon: Olyan adatgyűjtemény, amely elsősorban a részletkérdések iránt érdeklődők számára készül. A
fogalmakat a címszavak betűrendje szerint magyarázza. Vannak általános (pl. Új Magyar Lexikon) és
szaklexikonok (pl. Néprajzi Lexikon).
 enciklopédia: A fogalmakat a lexikonnál nagyobb, összefoglaló csoportokban tárgyalja. Lehet általános és
szakenciklopédia, pl. Természettudományi kisenciklopédia.
 adattár: Olyan ismerettár, amely konkrét tényt, adatot, tényleges eseményt tartalmaz. Pl. kronológiák,
statisztikai adattárak, menetrendek, telefonkönyvek, stb.
 atlasz: Térképek gyűjteménye, pl. földrajzi, történelmi, stb.
 bibliográfiák: Egy adott témakörrel kapcsolatos írások (könyvek, folyóiratok, cikkek) gyűjteménye.

Újságok csoportosítása:
Megjelenésük gyakorisága alapján:
napilapok: pl. Heves Megyei Hírlap
hetilapok: pl. Nők Lapja
folyóiratok
Megjelenésük és terjesztésük helye szerint:
országos lapok
helyi lapok
regionális lapok
Tartalmuk szerint:
tudományos
politikai-közéleti
szórakoztató
sport
vegyes
Könyvtár: olyan intézmény, amely a könyveket, folyóiratokat, vizuális, audiovizuális és más anyagokat gyűjti, rendszerezi és
az olvasók rendelkezésére bocsátja. Léteznek elektronikus könyvtárak is (mek.oszk.hu), de a hagyományos könyvtáraknak is
lehetnek internetes szolgáltatásaik, pl. elektronikus katalógusok. Könyvtárnak nevezzük a bizonyos szempontok szerint
összeválogatott, megőrzésre és olvasásra szánt, feltárt és rendszerezett dokumentumgyűjteményt.

Könyvtárak típusai:
- - Nemzeti könyvtár: (Országos Széchenyi Könyvtár, Budapest, Budai vár) feladata az összes nemzeti dokumentum
beszerzése és feldolgozása. Köteles példány joggal rendelkezik.
- - Közművelődési könyvtárhálózat: megyei, városi, községi könyvtárak. Feladata a helyi igények szerint alakul, a helyi
könyvtárak helytörténeti gyűjtést is végeznek.
- - Szakkönyvtárak: szakmai terület, tudományág gyűjteménye. MTA - Magyar Tudományos Akadémia.
Kutatóintézetek, cégek szakkönyvtárai általában nem nyilvánosak.
- - Egyetemi és iskolai könyvtárak: a tanuló ifjúság igényei szerint alakul, feladata az adott intézményben folyó munka
szakirodalommal való ellátása.
- - Elektronikus könyvtárak: a könyveket digitális formában tárolják. Néhány könyv már csak digitális formában létezik
(e-book). A kiválasztott dokumentumot több formátumban is elérhetjük (.html, .pdf, .doc, .epub).
 20. Könyvtárak felépítése és használata
- Ismertesse a könyvtárak felépítését, a könyvtári szakrendet (ETO)?
- Mutassa be a hagyományos és számítógépes katalógusokat!
- Mi a számítógép szerepe a könyvtárban, és milyen on-line könyvtárakat ismer
az Interneten?
http://www.bdf.hu/konyvtar/informaciokereses/katalogus.htm
Könyvtár: olyan intézmény, amely a könyveket, folyóiratokat, vizuális, audiovizuális és más anyagokat gyűjti, rendszerezi és
az olvasók rendelkezésére bocsátja. Könyvtárnak nevezzük a bizonyos szempontok szerint összeválogatott, megőrzésre és
olvasásra szánt, feltárt és rendszerezett dokumentumgyűjteményt.
Léteznek elektronikus könyvtárak is (mek.oszk.hu), de a hagyományos könyvtáraknak is lehetnek internetes szolgáltatásaik, pl.
elektronikus katalógusok.
Könyvtárak felépítése:
- Bejárati térség: ruhatár, kiállítások, közérdekű információk, napilapok, folyóiratok.
- Csoportos tanulási és foglalkoztatási terület: asztal, szék, számítógép.
- Kézikönyvtár: lexikonok, enciklopédiák, szótárak: nem kölcsönözhetők.
- Zárt raktár: a könyvek nem hozzáférhetők, csak a katalógusból kölcsönözhetők, csak a katalóguscédulák közül
válogathatunk.
- Szabadpolcos rendszer: levehető, beleolvasható könyvek.
- Vegyes: az előzők kombinálása.

Könyvtári szakrend:
A témák, könyvek, szerzők, stb. kereséséhez, áttekintéséhez fontos, hogy a könyvtárban rend legyen a könyvek,
dokumentumok között.
ETO – Egyetemes Tizedes Osztályozás: A könyveket témájuk alapján, a tudományok szerint osztályozza. Hierarchikusan
10 főosztályt különböztet meg, minden főosztály 10-10 osztályra és minden osztály 10-10 alosztályra van osztva.
0: általános művek  512: algebra
1: filozófia, etika, lélektan  513: geometria
2: vallás, mitológia  stb.
3: társadalomtudományok 52: csillagászat
4: üres 53: fizika
5: természettudományok stb.
51: matematika 6: alkalmazott tudományok
 511: számelmélet 7: művészetek, sport
 511.1: elemi számelmélet 8: nyelv- és irodalomtudomány
 511.2: algebrai számelmélet 9: földrajz, történelem, életrajzok
ETO-szám: Az ETO-osztályozás alapján minden szakterülethez hozzárendelhető egy szám, ez az ETO-szám. Annál több
számjegyű, minél speciálisabb a szakterület.
Szakrendi jel: Az ETO-számból képzik, a könyv kódszáma. Pl. 512
Betűrendi jel (Cutter-szám): Egy betű és az utána álló kétjegyű szám. A betű a szerző nevének (annak hiányában a mű
címének) kezdőbetűje, a szám pedig a szerző sorszáma az azonos betűvel kezdődő szerzői nevek között. Pl. Arany János:
A76.
Raktári jegyzet: A szakrendi jel és a betűrendi jel együtt.

Katalógusok:
Katalógus: A könyvtár állományát alkotó dokumentumokról készített rendezett jegyzék vagy gyűjtemény. Görög eredetű
szó, felsorolást jelent. Lehetővé teszi a könyvek azonosítását és visszakeresését a könyvtárban. A katalógusok segítségével
győződhetünk meg arról, hogy a keresett dokumentum megtalálható-e a könyvtárban.

Formáját tekintve a katalógus lehet:

cédulakatalógus
kötetkatalógus
elektronikus katalógus – számítógépes katalógus
A katalóguscédulán található adatok:
raktári jegyzet, szerző neve, mű címe, kiadó, kiadás éve, terjedelem, ETO-szám, ISBN-szám – a könyvek nemzetközi
azonosító száma,tárgyszavak
A katalóguscédulák rendezése, a katalógusok fajtái:
betűrendes: (szerzői katalógus: a szerző neve szerint rendezve; cím szerinti katalógus: a mű címe alapján
készül a besorolás, a névelőket nem veszi figyelembe; sorozati katalógus: a sorozatcím első szava alapján kerül
besorolásra.
tárgyi: (Szakkatalógus: az ETO-szám szerint rendezik sorba a katalóguscédulákat; Tárgyszókatalógus:
tárgyszó alapján betűrendben rendezik sorba a katalóguscédulákat, a tárgyszó a dokumentum tartalmára utal.)
Elektronikus katalógus: A katalógus megvalósítása számítógépes adatbázisban. A rekordok a céduláknak felelnek meg,
tartalmazzák az egyes dokumentumok fontosabb adatait, a mezők pedig a tulajdonságok. Az elektronikus katalógusok sokkal
rugalmasabbak, sokféle szempont szerint lekérdezhetőek, rendezhetőek. Végezhetünk bennük egyszerű vagy összetett
(részletes) keresést.

A számítógép szerepe a könyvtárban:

A fentebb említett elektronikus katalógus megvalósítására szolgál. Nemcsak a dokumentumok, hanem az olvasók adatait is
kezeli. A központi adatbázis egy szerveren helyezkedik el, amit terminálokról érhetünk el.
A hagyományos könyvtárak elektronikus szolgáltatásai:
Online digitális szolgáltatás:
Távolról vagy közvetlenül a könyvtárból elérhető. A könyvtárak webhelyein vagy az Internet egészén végezhetünk
keresést. A talált dokumentumok általában személyes használatra letölthetők illetve kinyomtathatók.
Offline digitális szolgáltatás:
Digitális adathordozón (CD, DVD, merevlemez) meglévő adatbázisok használatát teszi lehetővé. Ezek helyben
használhatók vagy kölcsönözhetők
Internet használat

Online könyvtárak – virtuális könyvtárak:

Az elektronikus könyvtár olyan könyvtár, amely kizárólag elektronikus dokumentumokat gyűjt, rendez, kategorizál,
tárol. Általában hálózaton (Interneten) keresztül érhető el, de vannak offline változatai is.

Az emberiség könyvkincseinek digitalizálása folyamatos világméretű projekt. Magyarországon ezt az Országos Széchényi
Könyvtár (Magyar Elektronikus Könyvtár) és a Neumann Digitális Irodalmi Akadémia végzi. Egyetemi és
szakkönyvtárakhoz is tartozhatnak kisebb online könyvtárak.
Előnyei: lehetőség van keresésre a könyvek között, illetve a dokumentumon belüli tárgyszó keresésre is. Az
aktuálisan használt dokumentumok letölthetők illetve ki is nyomtathatók.

Internetes könyvtárak:
Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK): www.mek.oszk.hu; régebbi www.mek.iif.hu
Neumann-ház: www.neumann-haz.hu