Forrás: http://www.doksi.

hu

GÁBOR DÉNES FŐISKOLA

INFORMATIKAI RENDSZEREK INTÉZETE

Példatár Fizika tantárgyból

Összeállította: dr. Szász Gábor főiskolai docens
1. Példa összetett feladatra: homogén indukciós mezőben, súrlódás nélkül mozgó testre rögzített vezetőben indukált feszültséget kell
meghatározni, ha a vezetékek ellenállása elhanyagolható. A kék négyzetben lévő kapcsoló 1s után lekapcsolja az áramgenerátort. A test
nyugalomból indul.

I=1A (t1=1s-ig)

B
F0=1N
m=1kg
U(t)=?
l L=1H

µ=0
Forrás: http://www.doksi.hu

Kidolgozás:
F = BIl  Vs F m
 ⇒ Bl = 1 a = =1 2
U = Bvl  m m s (kezdetben)
m
v = a ⋅ t ⇒ v1 = a ⋅ t1 = 1 , ha v0 = 0.
s
A feszültség 1 másodperc alatt 1V-ra növekszik. A villamos töl-
tés: Q1 = I ⋅ t1 = 1Cb . Éppen így viselkedik az 1F kapacitású kon-
denzátor. A kapcsoló zárása után ( t ≥ t1 ) a rendszer az alábbi
modellel helyettesíthető:

C=1F L=1H

Ez egy rezgőkör, melynek saját körfrekvenciáját Thomson kép-

[ ]
1
lete alapján lehet meghatározni:
ω = = 1 s −1
LC
Forrás: http://www.doksi.hu

Az első másodpercben u(t) grafikonja egy origón átmenő,

egységnyi meredekségű egyenes. Ezután pedig egy Ux ampli-
túdójú, egységnyi körfrekvenciájú szinuszos jel:
U ( t ) = U x sin( t + ϕ ), ha t ≥ t1
Tudjuk, hogy t1-nél a jel értéke és meredeksége is egységnyi:
U x sin(1 + ϕ ) = 1


Ez éppen 1. U x cos(1 + ϕ ) = 1


U x2 [sin 2 (1 + ϕ ) + cos2 (1 + ϕ )] = 2 ⇒ U x = ± 2[V ]

π π 5π
tg(1 + ϕ ) = 1 ⇒ 1 + ϕ = ± k ⋅π ⇒ 1 + ϕ1 = 1 + ϕ2 =
4 4 4
Forrás: http://www.doksi.hu

Most már felírható a megoldás képlete:


 0, ha t < 0

( )
U t = t, ha 0 ≤ t < 1
  π
 2 sin  t − 1 +  , ha t ≥ 1
  4
A megoldás grafikonja:

t[ s]
0
Forrás: http://www.doksi.hu

2. példa

Forgó mozgás esetén, pl. egy szinkron motor üresjáratban, szintén

kapacitásként terheli a villamos hálózatot, tehát javíthatja a fázis-
tényezőt. Lássunk erre egy példát (Dr. Pattantyús Ábrahám Géza:
Gépek üzemtana c. könyvéből)!
Egy U=500V-os f=50Hz periódusú, váltakozó feszültségű, két-
vezetékes (egyfázisú) hálózatból 150m távolságra, - tehát
L=300m távolságú és A=16mm2 keresztmetszetű vörösréz
vezetéken keresztül - villamos energiát viszünk át egy
műhelybe, ahol két, egyenként P=11kW-os motor üzemel. A
korszerűbb motor hatásfoka: η1=90%, teljesítménytényezője:
cosϕ1=0,88; a másik motor hatásfoka: η2=0,84% és
cosϕ2=0,78. Az első motor felvett teljesítménye:
P 11
P1 = = = 12,2[ kW]
η1 0,9
Forrás: http://www.doksi.hu

P1 12200
Az áramfelvétele: I1 = = ≅ 27,7[ A] ,
amely két
U ⋅ cos ϕ1 500 ⋅ 0,88
komponens eredője: I1P = I1 ⋅ cos ϕ1 ≅ 24,4[ A] és I1r = I1 ⋅ sin ϕ1 ≅ 13,2[ A] .
A másik motorra ugyanígy kiszámíthatóak a megfelelő villamos
P 11 P2 13100
mennyiségek: P2 =
= ≅ 13 ,1[ kW ] , 2 U ⋅ cos ϕ2 500 ⋅ 0,78 ≅ 33,6[ A] ,
I = =
η2 0,84
I2 P = I2 ⋅ cos ϕ2 ≅ 26,2[ A] és I2 r = I2 ⋅ sin ϕ2 ≅ 21[ A] .
A vezeték feszültségesését ∆U=25V-ra korlátozzuk. A vezeték
Ωmm2 L
ellenállása ρ = 0,0182 fajlagos ellenállás esetén R = ρ ⋅ =
m A
300
= 0,0182 ⋅ ≅ 0,314[Ω] , a megengedhető legnagyobb áramerősség
16
pedig:
∆U
25
I= = ≅ 73[ A]〉 I1 + I 2 ≅ 61,3[ A].
R 0,341
Forrás: http://www.doksi.hu

A különbséget felhasználhatjuk világításra. Pl. 100W-os izzó-

UIi
ból beköthető: n≤ I i = I − ( ∑ I r ) − ∑ I P = 732 − 34,2 2 − 50,6 ≅
2
2
100 , ahol
500 ⋅ 13,9
≅ 64,5 − 50,6 = 13,9[ A] , tehát n = ≅ 69db. A teljesítménytényező
100
∑ Ir 34,2
eredője: tg ϕ m =
∑ IP
=
50,6
≅ 0,676 ⇒ ϕ m ≅ 34  ⇒ cos ϕ m ≅ 0,83 .

IP

 Ii {
∑I P
I

ϕm Ir
0 ∑ Ir
Ha bekötünk a hálózatba egy üresen járó szinkronmotort,
amely előállítja az indukciós motorok számára szükséges
Forrás: http://www.doksi.hu

meddő teljesítményt, akkor a teljesítménytényező eredője 1

lesz. A szükséges meddő teljesítmény:
QSr = U ⋅ ∑ I r = 500 ⋅ 34,2 = 17100[VAr ]
A szinkron motor üresjáratban felvett Ii irányú áramát az
üresjárási teljesítményből (PSp=1660W) lehet kiszámítani:
PSP 1660
I SP = = ≅ 3,3[ A]
U 500
Ilyenkor a világításra felhasználható áramerősség:
I i = I − ∑ I P − I SP = 73 − 50,6 − 3,3 = 19,1[ A] ,
az izzólámpák lehetséges száma pedig: 95.
Forrás: http://www.doksi.hu

Matematikai levezetés a teljesítménytényező és

az effektív értékek magyarázatához

Fél periódusra számított átlagteljesítmény, mint a p=ui

pillanatnyi teljesítmény integrál-középértéke:
p = u ⋅ i = U sin ωt ⋅ I sin(ωt − ϕ )
T T

2 2 
2UI 2
2π  2π 
P=
T ∫
0
pdt = ∫
T 0
sin
T
t ⋅ sin 
 T
t − ϕ  dt =

T

2UI 2
 2π2π 2π 
= ∫
T 0
sin
T
t ⋅ sin
 T
t cos ϕ − cos
T
t sin ϕ  dt =

Forrás: http://www.doksi.hu

T 4π T
  2 1 − cos
2UI t 2  2
UI 2π 2π
=
T 0 ∫ 2
T cos ϕdt −
T 0 ∫ sin
T
t cos
T
t sin ϕdt =
T
  cos ϕ
UI 
UI  2π
2
= + sin ϕ sin
t  = U ⋅ I ⋅ cos ϕ ,
2 π  0
T

0

U I
ahol U= és I = az effektív értékek.
2 2
Forrás: http://www.doksi.hu

3. példa: Egy légvédelmi ágyú csövének deformációját kell meg-

m
határozni. Tudjuk, hogy a lövedék torkolati sebessége: v = 1000
s ,
radian
a lövedék tömege: m=2kg, az ágyúcső szögsebessége: ω = 2 s ,
a cső hossza l=3m, másodrendű nyomatéka nem állandó:
cm4
I = 25 ⋅ (16m − x) és az anyagára jellemző rugalmassági modulus:
m
N
E = 2 ⋅ 10 7
. Fontos szilárdságtani összefüggés van a hajlító
cm2
nyomaték és az ún. rugalmas szál görbülete között:
y′′ M ( x)
g ( x) = = , ahol y ′ 2
általában elhanyagolható az 1 mellett.
1 + y′ 2 EI ( x)
Forrás: http://www.doksi.hu

A hajlító nyomaték a következő ábra alapján írható fel:

y F

M ( x) = − F ( l − x) = F ( x − 3)
l-x
l

A rugalmas szál differenciálegyenlete:

F ( x − 3) x − 16 + 13  13 
y ′′ ≅ = A ⋅ = A − 1,
5 ⋅ 10 (16 − x)
8
16 − x  16 − x 
2mvω 8 ⋅ 10 3
[ ]
F −1
ahol A = = = = 0,16 m
4
5 ⋅ 104
5 ⋅ 10 4
5 ⋅ 10
Coriollis-erő
Forrás: http://www.doksi.hu

A másodrendű differenciálegyenlet integrálása után megkapjuk a

rugalmas szál meredekségét (a szögelfordulás tangensét):
 16 
y′ ≅ A[ − 13 ln(16 − x) − x] + c = A13 ln − x, mert y′( 0) = 0 ⇒ c = 13 Aln 16
 16 − x 
A cső torkolatának szögelfordulása:
 16   16 
y ′( l ) = A13 ⋅ ln − 3 = 0,1613 ⋅ ln − 3 = −0,04811 = tg ∆ϕ ⇒ ∆ϕ = −2°45′ 16 ′′
 13   13 
1000m távolságon ez kb. 48m-nyi eltérést jelent, ami cél-
tévesztést okoz, ha nem korrigálják. Tehát ez a számítás
fölhasználható a lőelemképzéshez, vagy a löveg szögsebes-
ségének korlátozásához.
Forrás: http://www.doksi.hu

A legkisebb hatás elve, avagy a természet „lustasága”

Például egy ferde hajítás során olyan pályagörbe mentén halad
az elhajított test, amelyre nézve az energiák különbségének
időintegrálja minimális. Ez képletben a következő:

( )
t2 t2

I = ∫ ( Em − Eh )dt = ∫ L q, q, t dt , legyen min{ I }

t1 t1
Ez nem hagyományos szélsőérték-feladat, hiszen egy optimális
q(t) skalár-vektor függvénnyel leírható pályagörbéhez tartozik I
minimális értéke. I-t funkcionálnak nevezzük, és azt a mate-
matikai módszert, amellyel a feladatot megoldják variáció-
számításnak hívják. E szerint I akkor minimális, ha
Forrás: http://www.doksi.hu

d ∂L ∂L
= , pl. q1 = x, q1 = vx , q2 = y és q2 = v y
dt ∂ q i ∂ qi
mv2
Pl. L = − mgh, ahol v 2 = vx2 + v 2y és h = y
2
∂L ∂L ∂L ∂L
= 0, = − mg, = mvx és = mv y
∂x ∂y ∂ vx ∂ vy
d ( mvx )
x − irányú egyenlet: = 0 ⇒ mvx = const.
dt

y − irányú egyenlet:
d mv y ( )
= − mg
dt
Forrás: http://www.doksi.hu

4. példa: Síkbeli ferde hajítás légellenállással

v
Fe Súlypont

G=mg

 ∆x 
ρ  x  lim ∆t 
F e = − ce v ⋅ v ⋅ A, ahol v =   =  ∆t →0 ∆y 
2  y   
lim
∆t →0 ∆t 

Forrás: http://www.doksi.hu

A gyorsulás meghatározása komponensenként:

 
x
a =  , v = x 2 + y 2
 
y
ρ t t
x = − ce A
 v ⋅ x x(ξ ) dξ + x (0) ⇒ x(t ) = ∫ x (ξ ) dξ + x(0)
⇒ x (t ) = ∫ 
2m 0 0

ρ t t
y = − ce A
 v ⋅ y − g ⇒ y (t ) = ∫ y(ξ )dξ + y (0) ⇒ y(t ) = ∫ y (ξ )dξ + y(0)
2m 0 0

Numerikus integrátorokkal, digitális szimuláció módszerével

oldjuk meg a feladatot a TUTSIM program segítségével.
Forrás: http://www.doksi.hu

Összes
mechanikai
energia

Mozgási
energia

Látszik, hogy a közegellenállás hatására a pályagörbe aszimmetrikussá válik, a röppálya magassága és

távolsága is csökken, a becsapódás szöge növekszik, a mechanikai energiák összege viszont csökken.
Forrás: http://www.doksi.hu

 m  m
5. példa: Egy folyó átlagos sebessége 5  . A folyó sebességét vízlépcső alkalmazásával 2   -ra lassítják.
s s
 m
Egy szállító hajó, melynek a vízhez viszonyított átlagos sebessége 10   , ingajáratban közlekedik a folyó
s
300 km-es szakaszán. A zsilipelés időszükséglete 51'40”. Mennyi a megtakarított idő a vízlépcsőzés előtti
helyzethez képest?

Kidolgozás: A zsilipelés ideje: tzs=60·51+40=3100[s]

 m
w
A relatív sebességek: 1, 2 = ± 10  s 
 m
v = 5 
s
A szállító sebességek:  m
vzs = 2 
s
A folyón történő elmozdulások: s1, 2 = ±300[ km]
A ciklusidők:
s1 s2 3 ⋅ 10 5 3 ⋅ 10 5
t1 = + = + = 8 ⋅ 10 4 [ s]
w1 + v w2 + v 15 5
s1 s23 ⋅ 10 5 3 ⋅ 10 5
t2 = + = + = 62500[ s]
w1 + vzs w2 + vzs 12 8
Forrás: http://www.doksi.hu

Az időkülönbség: ∆t = t1 − t 2 − t zs = 80000 ′′ − 62500 ′′ − 3100 ′′ = 14400 ′′ = 4 h .

Tehát a vízlépcsőzés négy órával csökkenti a fuvarozás ciklusidejét.

 m  m
6. feladat: Egy folyó átlagos sebessége 3   . A folyó sebességét vízlépcső alkalmazásával 1   -ra lassítják.
s s
 m
Egy szállító hajó, melynek a vízhez viszonyított átlagos sebessége 9 , ingajáratban közlekedik a folyó
s
240 km-es szakaszán. A zsilipelés időszükséglete 40'. Mennyi a megtakarított idő a vízlépcsőzés előtti
helyzethez képest?
Megoldás: 1h.
Forrás: http://www.doksi.hu

7. példa Instacionárius áramlás vizsgálata

Egy nagyméretű tartályból kiáramló folyadék sebességének

meghatározása a veszteségtaggal kiegészített, instacionárius
Bernoulli-egyenlet alapján:
A>>a A tartály keresztmetszete
1 sokkal nagyobb, mint a csőé. Ezért
h≈const.

h Egy áramvonal
mentén integrálunk.
2

l
Forrás: http://www.doksi.hu

Az instacionárius Bernoulli-egyenlet:
∂v ρ 
2 2

ρ∫ dl +  pst + ρ gh + v 2  + ∆p ′ = 0,
1
∂t  2 1
l ρ 2
ahol ∆p′ = λ v csősúrlódási veszteség ( nyomásesés)
d 2
λ = f ( Re) csősúrlódási tényező
d a cső átmérője
ρ a folyadék sűrűsége
∂v
lokális gyorsulás, amely a tartályban elenyésző
∂t
v a térfogatáram és a keresztmetszet hányadosa
Forrás: http://www.doksi.hu

Ha összenyomhatatlan a folyadék, akkor a lokális gyorsulás a cső mentén azonos, ami egyszerűsítést tesz
lehetővé:
dv ρ 2  l
ρl + v 1 + λ ⋅  = ρ gh
dt 2  d
dv  1 λ  v2 gh
+ +  =
dt  l d  2 l
dv
∫ gh  1 λ  v2 = t + c
− + 
l l d 2
l dv
gh ∫  l  v 2 = t +c
1 − 1 + λ ⋅ 
 d  2 gh
l αdv d + λl
ghα ∫ 1 − (αv) 2
= t + c, ahol α =
2 ghd
Sikerült egy ún. alapintegrálra visszavezetni a feladat megoldását.
Forrás: http://www.doksi.hu

arth(α v) = t + c
2d
l
gl ( d + λ l )
α gh
arth(α v) = t+k
l
 α gh  e x − e− x
α v = th  t + k th x = x − x és lim th x = 1
 l  e +e x→∞

1 α gh 
v( t ) = th  t + k
α  l 
Ha v( 0) = 0, akkor k = 0.
2 ghd  gh( d + λ l ) t 
v( t ) = th  ⋅ 
d + λl  2d l
 
2 ghd 1
v( ∞) = =
d + λl α
Forrás: http://www.doksi.hu

Az áramlási sebesség diagramján jól követhető a tranziens jelenség.

Az áramlási sebesség folyamatosan csökkenő meredekséggel v( ∞) -hez tart.

Forrás: http://www.doksi.hu

8. példa Egyenes körhenger alakú rúdból korongokat készítenek esztergapadon ún. leszúró késsel. A
forgó korong egy vályúba hullik, és azután saját perdületének egy része lendületté alakul, majd tovagördül.
A kezdeti mechanikai energia hányad része alakul hővé?
ω0

d v

FS

Kidolgozás:
FS
Amíg a korong csúszik, a súlypontját a súrlódó erő gyorsítja:
FS = µmg a = = µ g . Ezért a
m
súlypont sebessége:
v = a ⋅ t = µ gt .
Forrás: http://www.doksi.hu

A súrlódó erő nyomatéka ugyanekkor szöggyorsulást okoz (a szögsebesség abszolút értékét csökkenti,
mr 2 md 2
mert sgn ω 0 = −1 ). A tárcsa tehetetlenségi nyomatéka: Θ = 2
=
8 , tehát a szöggyorsulás:
µ mgd
∆ω M 2 4µ g
β = = = =
∆t Θ md 2 d
8
4µ g
ω = ω0 + β ⋅ t = ω0 + ⋅t .
d
A gördülés kezdeténv1 = − r ω1 = µ gt1 , tehát a két módon számított sebesség egyenlősége alapján:
2 µ gt1 4 µ gt1
− = ω0 +
d d
d ω0
− d ω0 = 6 µ gt1 ⇒ t1 = −
6 µg
dω0 ω0
⇒ v1 = 6 µ gt1 = − ⇒ ω1 =
6 3
Forrás: http://www.doksi.hu

Θω 02 md 2 ω 02
A mozgási energia egy része hővé alakul. A kezdeti mozgási energia:
E0 = = .
2 16
Θω12 md 2ω02 md 2ω02
mv12
A gördülés pillanatában érvényes mozgási energia: E1 = 2 + 2 = 72
+
144
=

md 2ω 02
= .
48
 1 1  md 2
ω 2
2
A keletkezett hőmennyiség: Q = E − E = md 2
ω 2
 −  = 0
= ⋅ E0
0 1 0
 16 48  24 3

9. feladat Az előző példához hasonlóan, egy forgó korongot helyezünk egy vízszintes felületre. A
korong súlypontja fölgyorsul.
a. Meg kell határozni a súlypont sebességét az idő függvényében: v(t)=?
b. A tiszta gördülésig mennyi hő keletkezik a súrlódás miatt?

Adatok: a tárcsa átmérője d = 1 [m]

a tárcsa tömege m = 2 [kg]
a tárcsa kezdeti szögsebessége ω0= -10 [s-1]
a súrlódási tényező µ = 0,2
a nehézségi gyorsulás g = 9,81 [ms-2]
Forrás: http://www.doksi.hu

 m
Megoldás: t1 ≅ 0,85[ s] v1 ≅ 1,67  Q ≅ 8,3[ J ]
s

v
v1

m
1 s

t
O t1 1s 2s
Forrás: http://www.doksi.hu

10. példa Egy villamos kondenzátor körlap alakú fegyverzetének sugara: r=3 cm, a fegyverzetek közti
távolság: d=0,1 mm, a rést kitöltő dielektrikum relatív permittivitása pedig εr=4. Mekkora a kondenzátor
kapacitása?

Kidolgozás:
A r 2π
C = ε ⋅ = εr ε0 ⋅ ,
d d
ahol ε a permittivitás (dielektromos állandó) és
1 F 
ε0 =  m a vákuumbeli permittivitás,
4π ⋅ 9 ⋅109
4 9 ⋅10 − 4 π
tehát C = ⋅ = 10 −9
[ F ] = 1nF .
4π ⋅ 9 ⋅10 9
10 −4

11. példa Két koncentrikus egyenes körhengerből álló villamos kapacitás hossza: l=25 cm, a külső és a belső
D
átmérő viszonya: k = 1,2 , a köztük lévő rést εr=4 permittivitású dielektrikum tölti ki. Mekkora a
Db
kondenzátor kapacitása?
Forrás: http://www.doksi.hu

Kidolgozás:
l 2πε r ε 0 l 2π ⋅ 4 ⋅ 0,25 1
C = 2πε ⋅ = = = ≅ 3,05 ⋅ 10 −10 [ F ] = 305 pF
D D 4π ⋅ 9 ⋅ 10 ln 1,2 18 ⋅ 10 ln 1,2
9 9
ln k ln k
Db Db

12. példa Az ábrán látható kapcsolási rajz egy váltakozó áramú villamos hálózatot ábrázol, melyben egy
feszültségforrás, két ellenállás, egy kapacitás és egy önindukciós tekercs található. Állandósult állapotban
mekkora amplitúdójú és fázisszögű áram folyik az R2-vel jelölt ellenálláson keresztül?

U ( t ) = U 0 sin ωt
R1 L i=?

iL
C
~ R2
U
Forrás: http://www.doksi.hu

(
Kidolgozás: A megoldást a következő alakban keressük: i( t ) = I 0 sin ω t + ϕ)
Kirchhoff első törvénye (a csomóponti törvény) szerint a kondenzátor árama: iC=i-iL.
Kirchhoff második törvénye (a huroktörvény) szerint:
iC 
R1iL + jωLiL + =U
jωC 
iC  , ahol j a képzetes egység ( j 2
= −1).
R2 i − = 0
jω C 
iL = ( CR2 jω + 1)i, melyet az első egyenletbe helyettesítve kapjuk:
R1 ( CR2 jω + 1)i + jωL( CR2 jω + 1)i + R2 i = U

[ ]
R2 (1 − LCω 2 ) + R1 i + jω ( L + CR1 R2 )i = U
i 1
= , s áttérve az amplitúdókra:
U R2 (1 − LCω ) + jω ( L + CR1 R2 )
2
Forrás: http://www.doksi.hu

i U0
I0 = ⋅U0 = ,
U R (1 − LCω )
2 2
+ ( L + CR1 R2 ) ω 2
2 2
2

A fáziskülönbség pedig:
 i
ϕ = arc  = − Ar ctg
( L + CR1 R2 )ω
 U R2 (1 − LCω 2 )
13. példa Két proton tömegénél fogva vonzza, töltésénél fogva pedig taszítja egymást. Melyik a nagyobb
erőhatás? Ez hányszorosa a másiknak?
−19
Fizikai adatok: egy proton tömege m = 1,67 ⋅ 10 kg , villamos töltése Q = 1,6 ⋅ 10 Cb, a gravitációs
−27

2
−11 Nm
2
1 9 Nm
állandó f = 6,67 ⋅ 10 kg 2 és a Coulomb-törvényben szereplő állandó 4πε 0
= 9 ⋅ 10
Cb 2
.
Kidolgozás:

Fgrav
m2 −11
= f ⋅ 2 = 6,67 ⋅ 10 ⋅
1, 67 2
⋅ 10 −54
=
5,55 ⋅ 10 −64
[ Nm2
]
2
r r r2
Forrás: http://www.doksi.hu

=
Q 2
9 ⋅10 ⋅1,6 ⋅10
9 2 −38
2,3 ⋅10−28 Nm2[ ]
Fvill 2 = =
4πε0 r r2 r2 ,

tehát a villamos kölcsönhatás sokkal nagyobb, mint a gravitációs, bár még ez is elképesztően kis erő a
hétköznapi, vagyis makroszkopikus erőkhöz viszonyítva. A két erő aránya:
Fvill
= 4,1 ⋅ 10 35 .
Fgrav

14. példa Mekkora gyorsítófeszültség hatására érheti el az elektron a vákuumbeli fénysebesség 90%-át?
−31 8 m
Fizikai adatok: az elektron nyugalmi tömege m0 = 9,1 ⋅ 10 kg , a fény sebessége kb. c = 3 ⋅ 10 s .
Forrás: http://www.doksi.hu

Kidolgozás: A fénysebesség közelében már nem lehet eltekinteni a mozgó tömeg sebességtől való
függésétől. Az elektromos erőtér által végzett munka az elektron teljes E=mc2 energiájának megváltozásával
egyenlő. A mozgó elektron tömegét m-mel jelöljük. Képlettel kifejezve:
W = ∆E teljes
Q ⋅ U = mc 2 − m0 c 2 ,
m0
ahol m = 2
 v
1−  
 c
A két összefüggés alapján a feszültséget kifejezhetjük:
 
 
2
m0 c  1 −31
 9,1 ⋅10 ⋅ 9 ⋅10
16  1 
U=  − 1 = −19 ⋅ − 1 =
Q 2 1,6 ⋅ 10  1 − 0,9 2

 1 −  v  
  c 
= 511875 ⋅1,2941573 ≅ 662447 [V ] ≅ 662 kV
Forrás: http://www.doksi.hu

15. példa Tudjuk, hogy a rádium felezési ideje 1600 év. Egy bizonyos mennyiségű rádium hányad része
bomlik el 800 év alatt?

Kidolgozás: a bomlás sebessége arányos a meglévő atomok mennyiségével. Tömeggel kifejezve ez képletben
a következő:
dm
= − χ ⋅ m, ahol χ a bomlási állandó.
dt
m t
dx
∫m x = − χ ∫0 dy
0

m
log 2
m m m0
ln = − χt ⇒ ln ≡ = − χt
m0 m0 log 2 e
m t
log 2 = − log 2 e ⋅ χt = −
m0 T
t
m −
= 2 T , ahol T a felezési idő.
m0
Forrás: http://www.doksi.hu

A keresett arány képletben kifejezve:

m0 − m m −
t
−
800
1
= 1− = 1− 2 = 1− 2
T 1600
= 1− ≅ 0,2929,
m0 m0 2
tehát 800 év alatt a rádium kb. 30 %-a elbomlik.

16. Egy 235-ös tömegszámú urán izotóppal működő atomreaktor teljesítménye P=100 MW.
Tudjuk, hogy egy uránmag hasadásakor EU= 200 MeV energia szabadul fel.

a. Határozzuk meg a maghasadás ütemét, vagyis az időegység alatt elbomlott atomok számát!
b. Határozzuk meg azt az időt, amely alatt a reaktorba eredetileg töltött 250 kg uránból 10 kg
elbomlik?

Kidolgozás:

∆N 10 8 W
[ ]
P −1
= = = 3,13 ⋅ 10 18
s
a. ∆t EU 2 ⋅ 10 8 ⋅ 1,6 ⋅ 10 −19 J
b. Az előző példában látszott, hogy a radioaktív bomlástörvény exponenciális függvénnyel
írható le, azonban 4%-os csökkenés esetén a bomlás sebessége jó közelítéssel még állandónak
Forrás: http://www.doksi.hu

tekinthető, tehát egyszerűsítéssel élünk a megoldás során. Tudjuk, hogy 235 g uránban 6 ⋅ 10 23
10000
atom van. Egyenes arányosság alapján 10000 g-ban 235 ⋅ 6 ⋅10 23 = 2,5532 ⋅10 25 darab uránatom
van. Ennyi atom elbomlásához szükséges idő kb.:

2,5532 ⋅ 10 25
t≅ = 8,16 ⋅ 10 6
[ s] ≅ 3 hónap .
3,13 ⋅ 10 18

17. példa. Egy négyütemű, hathengeres benzinmotor műszaki leírásában azt találjuk, hogy a
g
motor fajlagos fogyasztása: 160
LEh
, a sűrítési viszony pedig ε=1:6. A benzin fűtőértéke
g
alapján tudjuk, hogy 100%-os hatásfok esetén a fogyasztás 63 LEh lenne. A munkaközeg
adiabatikus kitevője κ=1,35.
a. Mekkora a motor effektív hatásfoka?
b. Mekkora a helyettesítő, ideális Ottó-körfolyamat termikus hatásfoka?

Megoldás:
63 ⋅ 100%
a. ηeff = ≅ 39,4% b. ηOtto = (1 − ε κ −1 ) ⋅ 100% ≅ 46,6%
160
Forrás: http://www.doksi.hu

18. példa. Egy állandó keresztmetszetű csőben nitrogén gáz áramlik. A csövet fűtik. A belépő
m
w
közeg sebessége 1 = 40 , a hőmérséklete ϑ1 = 0C és a nyomása p1 = 1 MPa , a kilépő gáz hő-
s
mérséklete ϑ2 = 900  C . Az állandó nyomáson mért közepes fajhő 1kg közegre vonatkoztatva
J   J 
c p = 1040 , R
a gázállandó pedig N = 297  kgK  . Mekkora a kiáramló gáz nyomása és sebes-
 kg   
2

sége? Mennyi hőt kell ehhez közölni a gázzal?

Kidolgozás: Fölírjuk a folyamatra érvényes fizikai törvényeket leíró egyenleteket. Áramló

közeg esetén az energia-megmaradás törvénye sajátos formában írható fel, mert a belső energia
mellett az ún. betolási és kitolási munkákat, valamint a mozgási energia megváltozását is
figyelembe kell venni, amikor a hőt kiszámítjuk, de a mechanikai munkákat és a belső energia
megváltozását együttesen is számba vehetjük, ha az állandó nyomáson vett fajhővel számolunk.
Így jutunk el energia egyenlethez, amely egységnyi tömegre vonatkozik:
w12 w22
+ c p T1 + q12 = + c p T2 , (1)
2 2
J 
ahol q12 az egységnyi tömegre jutó hőmennyiség  .
 kg 
Forrás: http://www.doksi.hu

Érvényes a folytonosság tétele is, melyet a fajtérfogat segítségével írunk fel:

w1 w2
= ( 2)
v1 v2
Feltételezzük az egyesített gáztörvény érvényesülését is:
p1 v1 p 2 v2
= =R ( 3)
T1 T2
Az impulzus-tétel mindig érvényes. Kihasználjuk a keresztmetszet állandóságát az egyenlet
felírásakor:
w12 w22
− + = p1 − p 2 ( 4)
v1 v2
Forrás: http://www.doksi.hu

A (2) és a (4) egyenlet összevonásával kapjuk, hogy

( w2 − w1 ) = p1 − p2 ,
w1
v1
a (2) és (3) fölhasználásával pedig
w1 w2 p 2 w1 RT2 w1T2 p1
= ⇒ p2 = = ,
v1 RT2 v1 w2 T1 w2
melyet a fenti egyenletbe helyettesítve, és figyelembe véve ismét, hogy
RT1
v1 = ,
p1
a nitrogén gáz kilépő sebességére az alábbi másodfokúra vezető egyenletet kapjuk:
 wT 
w1 p1
RT1
( w2 − w1 ) = p1 1 − 1 2

 w2T1 
 /⋅
RT1w2
w1 p1
Forrás: http://www.doksi.hu

 RT1 
w −  w1 +
2
 w2 + RT2 = 0, melynek megoldásrendszere:
 w1 
2

2
RT1  RT1 
w1 + ±  w1 +  − 4 RT2
w1  w1 
w2 = =
2
297 ⋅ 27315  297 ⋅ 27315
2
, , 
40 + ±   − 4 ⋅ 297 ⋅117315
,
40  40 
= =
2
 m
w2 + ≅ 1883 
2068,1388 ± 1698,0859 s
= =
2  m
w2 − ≅ 185 
s
Forrás: http://www.doksi.hu

A nagyobb sebesség kifejezhető a Mach-szám segítségével is, amely megmutatja, hogy a

kialakuló sebesség hányszorosa a helyi hangsebességnek. A helyi hangsebesség:
 m
a 2 = κRT2 = 1,4 ⋅ 297 ⋅ 1173,15 ≅ 698,4 ,
s
1883
tehát a Mach - szám: M ≅ ≅ 2,7.
698,4

A folyamat megvalósulásához szükséges nyomások:

wT p 1 40 ⋅ 117315
, ⋅ 10 6
1
p2 + = 1 2 1
⋅ = ⋅ ≅ 91235[ Pa ] ≅ 912[ hPa ];
T1 w2 + 27315
, 1883
wT p 1 40 ⋅ 117315
, ⋅ 10 6
1
p2 − 1 2 1
⋅ = ⋅ ≅ 928626[ Pa ] ≅ 0,929[ MPa ].
T1 w2 − 27315
, 185
Forrás: http://www.doksi.hu

A közölt hőmennyiség fajlagos értékei:

q1, 2+ =
w22+ − w12
+ c p (T2 − T1 ) =
(1883 + 40) ⋅ (1883 − 40) J   MJ 
+ 1040 ⋅ 900 = 2708044,5  ≅ 2,7  ;
2 2  
kg  kg 
w22− − w12 225 ⋅145 J   MJ 
q1, 2− = + c p (T2 − T1 ) = + 936000 = 952312,5  ≅ 0,95 .
2 2  kg   kg 

Mindkét hőmennyiség nagyobb, mint az állandó nyomáson végbemenő állapotváltozásé:

 kJ 
q1, 2 = c p ( T2 − T1 ) = 936 .
p
 kg 
Az eltérő végnyomásokhoz tartozó két hőmennyiség közti eltérésnek a kisebb nyomás során
kialakuló, hangsebesség fölötti áramlási sebesség az oka, mert a csőben keletkező lökéshullám
„táplálása” nagy energia-felvétellel jár.