Genetika fogalmak

Addíció : Faj- és nemzetségkeresztezésekben egy faj kromoszómájának hozzáadása a másik

faj kromoszóma-
szerelvényéhez.
Additív génhatás : A gének hatása a fenotípusban összegződik. A mennyiségi tul-ok (cukor-,
sav-, vitamintartalom, kalászhossz, magszín,…) öröklődésénél jell. Két génpár esetében az
egyes fenotípus kategóriák jól elkülöníthetők (1:4:6:4:1), több génpár esetében Gauss-görbe
mentén oszlanak el.
Allél : (=génváltozat) A homológ kromoszómák megfelelő helyein elhelyezkedő génpár
egyike.
Allogámia : Idegenbeporzás.
Allopoliploid : Olyan poliploid, melynek örökítőanyagában két vagy több különböző fajból
származó genom
található.
Anafázis : A sejtosztódásban a metafázist követő szakasz, melyben a megkettőződött
kromoszómák a középsíkból a két pólusra húzódnak.
Aneuploid : Olyan növények, melyek kromoszómaszáma nem teljesen pontos többszöröse
az alapkromoszóma-
számnak.
Apogámia : Az embrió (sporofiton) nem haploid gamétából (nőivarsejtből), hanem az
embriózsák gametofiton
valamely diploid sejtjéből vagy sejtjeiből fejlődik ki.
Apomixis : Egy egyed fejlődése termékenyítetlen nőivarsejtből, tehát ivarsejtek egyesülése
nélkül következik be.
A nőivarsejt lehet normális haploid, vagy a redukciós sejtosztódás elmaradása miatt diploid.
Autogám : Öntermékenyülő, önmegporzó (egy növényen belül). Olyan termékenyülési
rendszer, ahol a hím és a női gaméta ugyanarról az egyedről származik. Utódnemzedékei
tiszta vonalat alkotnak (minden lokuszukban homozigóták)
Autopoliploid : Olyan poliploid, amely az alap-kromoszómaszerelvény 2-nél több egész
számú többszörösét
tartalmazza.
Backcross : Egy hibrid visszakeresztezése az egyik szülővel. Az ilyen keresztezés
származékait visszakeresz-
tezéses nemzedéknek nevezzük, jelölése BC.
Beltenyésztés : Leggyakrabban alkalmazott módszere az önmegtermékenyítés. Célja :
homozigóta beltenyészet („I”-vonalak) előállítása.  beltenyésztési minimum elérése (I-
vonalak megállapodása, vagy elpusztulása)
Bivalens : Homológ kromoszómák konjugációjából (synapsis) keletkezett kromoszómapár.
C1,C2,C3 : Kolchicinnel előállított egyedek első, második, ill. harmadik nemzedéke.
Centromér : A kromoszómafonál befűződött központi része, amely két részre osztja a
kromoszómát.
Citoplazma : A protoplazmának sejtmagot körülvevő része, amelyet a külső sejtmembrán
vagy a sejtmembrán és
a sejtfal együttesen határol.
Citoplazmás hímsterilitás : A pollensterilitás egy genetikailag megváltozott citoplazma és
egy sejtmaggén kölcsönhatása következtében áll elő.
Diploid : A haploid ivarsejt kromoszómáinak (alapkromoszómaszám; x=n) kétszerese
(2x=2n).
Diakinézis : Redukciós sejtosztódáskor a meiózis profázisának az a végső fázisa, amelyben
a kromoszómák
megrövidülnek és megvastagodnak.
Dihaploidizáció : A haploid sejtek, növények kromoszómakészletének megkettőzésével
visszaáll a szomatikus
sejtre jellemző diploid kromoszómaszám.
Dihibrid : Ha két növény (szülő) 2 tulajdonságban tér el egymástól.
Diszóm : Diploid kromoszómaszámú egyed.
DNS : (dezoxi-ribonukleinsav) Főként a kromoszómában található, a gén elsődleges
anyagának tekinthető
vegyület, amely a genetikai információ hordozója.
Domináns : Az a tulajdonság vagy allél, amely fenotípusos hatásában heterozigóta
állapotban is megjelenik.
Donor : Ismételt visszakeresztezésekben, az adományozó szülőpartnert csak egyszer
használjuk fel a
keresztezésben tulajdonságának átvitelére, de mindig az átvitt (donor) tulajdonságra
szelektálunk.
Egyedszelekció : A populációból kiemelt minden egyes növ. utódját külön nevelik fel. A
kiválasztott növ. értékét a következő évben utódbírálat alapján állapítják meg.
Öntermékenyülőknél : Az öntermékenyülők petesejtjét ugyanarról a növényről származó
pollensejt termékenyíti meg  az utódok tul-ait egyetlen anyanövény petesejtjei és
pollensejtjei hat. meg.) Idegentermékenyülőknél : A kiválogatás alapja az anyanövény
értéke. Feladata : a kiválogatással javítsuk az ismeretlen értékű apai genetikai hozzájárulást.
(=szabályozni kell)
Elimináció : Faj- és nemzetségkeresztezéseknél a meiózis során, protoplaszfúziónál egyes
kromoszómák
felszívódhatnak, elveszhetnek.
Embrió : A zigótából többszöri osztódással képződő, kezdetlegesen differenciálódott
szervezet. Növények
esetében felismerhetők rajta a hajtás- és gyökérpólusok, valamint a sziklevelek.
Endospermium : Az embriót körülvevő táplálószövet egyes zárvatermő növényfajokban.
Episztatikus génhatás : Egy gén elfedi egy másik nem allél gén fenotípusos hatását. (Típusai
: domináns episztázis : A elfedi B hatását (12:3:1); recesszív ep.: „aa” elfedi B hatását (9:3:4)
Euploid : Teljes kromoszómaszámú szervezet (n=x : haploid; 2n=2x : diploid; 2n=3x :
triploid; 2n=4x : tetraploid; 2n=5x : pentaploid,…)
F1 : Két szülő keresztezéséből származó első utódnemzedék jelzése.
F2, F3,… : Öntermékenyülésből származó második, harmadik,… utódnemzedék.
Fajtakeresztezés : Ugyanazon fajhoz tartozó, de különböző örökletességű fajták közötti
keresztezés.
Faj- és nemzetségkeresztezés : Egy nemzetséghez tartozó fajok (fajkeresztezés) vagy
különböző nemzetség fajai
(nemzetségkeresztezés) közötti keresztezés.
Faktor : Mendeltől származó, a gén szóval egyenértékű, ugyanazt a fogalmat jelölő
kifejezés. (A kromoszóma
azon szakasza, amelynek funkcionális terméke van, ez lehet az RNS, vagy annak transzlációs
terméke, a fehérje.)
Fenotípus : Az egyedek megjelenési formája, amit a genotípus és a környezet kölcsönhatása
alakít ki.
Fertilitás : (termékenység) Alkalmasság utódok létrehozására.
Fúzió : ld. sejtfúzió.
Gaméta : Termékenyítésre, ill. termékenyülésre alkalmas hím- vagy nőivarsejt.
Genetika : A szervezetek elődeikhez hasonló és attól eltérő öröklődő tulajdonságainak
kialakulásait tanulmányozó tudomány.
Gén : Egy tulajdonság kialakítását irányító, egy tulajdonság kialakulásáért felelős DNS
szakasz. (A gén a
kromoszóma egy adott szakasza, ez a génhely a lokusz.)
Géncentrum : A termesztett növények származási helyéül megjelölhető földrajzi hely.
(A kultúrnövények keletkezése a géncentrumokban a migráció, mutáció, spontán
kereszteződések (rekombináció) és a természetes szelekció eredménye. A kultúrnöv. és
rokonfajai formagazdasága itt a leggazdagabb.)
Genom : A sejtmag öröklődési anyaga, a haploid kromoszómakészlet, ill. az ezekbe foglalt
gének összessége.
Genotípus : A genetikai állomány. A szervezet kromoszomális génjeiben tárolt genetikai
információ összessége.
Génkapcsolódás : Két vagy több tulajdonság együttes öröklődése, ami az őket meghatározó
gének azonos
kromoszómán való elhelyezkedésének következménye.
Generatív (ivaros) szaporodás :
Genetikai hímsterilitás : Recesszív gén által determinált, tisztán génikus pollensterilitás.
Genetikai transzformáció : Genetikai információátvitel izolált DNS sejtbe való
bejuttatásával.
Haploid : Olyan sejt vagy szervezet, melynek redukált (gametális) számú
kromoszómakészlete van.
Hasadás : A szülők tulajdonságainak szétválása és kombinálódása az utódnemzedékben.
Heptaploid : Olyan poliploid, melynek kromoszómaszáma az alapkromoszómaszám
hétszerese (2n=7x).
Heterodinám (v. domináns-recesszív) öröklésmenet : Ha F1 fenotípusa (külső) megegyezik
az egyik szülővel.
Heterozigóta : Egy allélpár tekintetében különböző alléleket tartalmazó hibrid. (A homológ
kromoszómák azonos lókuszain.)
Heterózis : (hibrid vigor) Beltenyésztett szülők F1 nemzedékében a hibridek
tulajdonságaikban felülmúlhatják a
szülőket. A beltenyésztett I-vonalak keresztezésével a beltenyésztéses leromlás feloldható 
heterózishatás. A szülőket túlszárnyalhatja az F1-hibrid.
Hexaploid : Olyan poliploid, melynek kromoszómaszáma a redukált, haploid kromoszóma-
készlet hatszorosa
(2n=6x).
Hibrid : Eltérő genotípusú egyedek keresztezéséből származó utód. Előnye : 2 szülő értékes
tul-ai könnyebben kombinálhatók egy F1-hibridben, mint egy fajtában, ahol előbb még
egységesíteni kell.
Hibrid fajták előállítása : Beltenyésztés; heterózis jelensége.
Hibridizáció : Eltérő genotípusú egyedek genetikai anyagának részleges vagy teljes
egyesítése ivaros úton (megtermékenyítéssel). Mendeli értelemben : eltérő homozigóták
párosítása (AA x aa).
Hímsterilitás : Csökevényes portok, életképes pollen termelésének hiánya. Lehet csak a
sejtmagban (genetikai hímsterilitás, gms), vagy a citoplazmában és a sejtmagban levő gének
kölcsönhatásának eredménye (citoplazmás hímsterilitás, cms).
Homológ kromoszómák : Olyan apai és anyai eredetű kromoszómák, melyek ugyanazon
gének alléljeit
tartalmazzák.
Homozigóta : Adott lokuszban a homológ pár mindkét tagja azonos génváltozatot tartalmaz.
Inkompatibilitás : (összeférhetetlenség) Az ivaros megtermékenyülés szelektivitását
szolgáló gát, amely akár az
öntermékenyülést, akár a nem rokon növények közötti hibridizációt megakadályozza.
Idiogram : A kromoszómaszerelvény grafikus rajza. Egymáshoz viszonyított alakjuk és
nagyságuk jellegzetes.
Intermedier : (köztes) Egy vagy több jelleg közös megjelenési formája.
Interfázis : vagy nyugalmi szakasz. A kromoszómák fénymikroszkóppal nem láthatók. A
fázis végén a
kromoszómák megkettőződnek. (A sejtciklusnak az a része, amikor a sejtben jelentős
anyagcsere-folyamatok játszódnak le, ill. a makromolekulák szintézise folyik az osztódás
látható jelei nélkül.)
Introgresszió : Egy faj tulajdonságainak bevitele egy másik genotípusba.
In vitro : A sejteket, szerveket, szöveteket a szervezetből eltávolítva mesterséges
körülmények között tartják
életben; am.: mesterséges körülmények között.
In vivo : Az élő szervezetben lezajló biológiai folyamatok vizsgálatát célzó kísérleti
rendszer.
Izoenzim : Egy faj azonos enzimaktivitású, de különböző szerkezetű fehérjéi.
Izolációs berendezések : (mechanizmusok) A populációgenetikában és a származástanban a
populációk
elkülönülten tartásának módszere, ami a gyakoriságot fenntartja. Lehet földrajzi, ivari és
genetikai. Ez utóbbi egyik formája a kromoszómák szám és alakbeli változásával szolgálja az
új formák elkülönülését.
Kariotípus : A kromoszómaszerelvény jellege, amit a különféle kromoszómák alak és
nagyságbeli eltérései hat. meg.
Keresztezés : Eltérő genotípusú egyedek genetikai anyagának részleges vagy teljes
egyesítése ivaros úton (megtermékenyítéssel). Mendeli értelemben : eltérő homozigóták
párosítása (AA x aa).
Kétlaki : A hím- és nővirágok külön növényegyedeken vannak.
Kiméra : Olyan szövet, amely különböző genotípusú sejtekből épül fel.
Klónszelekció (vegetatív szaporítású növ-ek egyedszelekciója) : Egy értékes genotípus
felismerésével a nemesítési eredmény azonnal rögzíthető. Előny – függetlenül az előállított
klón genetikai heterogenitásától, a klónutódok a fenotípusra nézve homogén populációt
alkotnak. Az öröklődő szomatikus változásokat (pl. rügymutáció) kiemelhetjük, és egy
lépésben rögzíthetjük vegetatív úton.
Kolchicin : (colchicin) Az őszi kikerics alkaloidja, amellyel egyebek között a
kromoszómaszám többszöröződését (poliploidia) idézik elő.
Kombinációs (keresztezéses) nemesítés : Alaptevékenységei : Szülők megválasztása, a
keresztezésből származó utódok közül a legkiválóbbak megkeresése, állandóságig történő
szelekciója.
Komplementer génhatás : Több gén, melyek egymásnak nem alléljei, együttesen alakítanak
ki egy tulajdonságot. Két génpárnál az eltérő domináns allélek külön-külön azonos v. eltérő
fenotípust határoznak meg. (9:7; 9:6:1; 9:3:3:1) Punett-táblázat alapján F2 genotípusai :
A?B? - 9; A?bb – 3; aaB? – 3; aabb - 1
Kromatin : Sötétre festődő, nagyrészt DNS-t tartalmazó anyag, amelyből a mitózis, ill. a
meiózis során felépülnek a kromoszómák.
Kromoszóma : Sejtosztódáskor a sejtmag alapállományának, a kromatinnak rendeződése
eredményeként kialakuló, jól festődő testecske, amely a fajra jellemző számú, DNS-ből és
RNS-ből, illetve hiszton- és nem-hisztonfehérjékből áll. Az átöröklés hordozója.
Kvalitatív (minőségi) tulajdonságok : Az egyes tulajdonságokat néhány gén határozza meg.
Ezek hatását a környezet nem befolyásolja. (pl. borsómag színe, termés szőrözöttsége)
Kvantitatív (mennyiségi) tulajdonságok : Számszerűen mérhető, numerikus tul-ok.
Kívánatos, javítható tul-ok ezek : pl. termőképesség, beltartalmi bélyegek, szármagasság,…)
Több gén (poligén) által meghatározott, a két szélső érték közt folyamatos átmenetet mutató
tul-ok. (Populációs szinten, mérésekkel határozható meg.) pl. búza szemszínének öröklődése :
domináns allélok számának gyarapodása  piros szín sötétedése. Egy adott tul. 2 szélső értéke
közti folyamatos átmenet  Gauss-féle normális eloszlással. (A középérték,és a
variancia(szórásnégyzet)jell.)
Letalitás : A sejt vagy a szervezet elpusztulása.
Makroevolúció : A genetikai változások hatására létrejövő populációváltozás, amely új
fajok kialakulásához vezet.
Meiózis : (számcsökkentő sejtosztódás) A sejtosztódás speciális, gamétaképződést
eredményező formája. Egy
redukciós és egy ekvációs osztódásból áll.
Mendel I. : Az uniformitás szabálya : Eltérő allélű, homozigóta szülők utódai F1-ben
egyöntetűek, uniformisak.
Mendel II. : A hasadás törvénye : Az F nemzedékek öntermékenyítéssel származnak
egymásból. F2-ben a szülői
tulajdonságok újra megjelennek. (3:1-es fenotípusos hasadás dominancia esetén.)
Mendel III. : A gaméták tisztaságának törvénye : Adott gaméta egy adott génnek csak egy
allélját tartalmazza.
(Tapasztalat : F3-ban és F4-ben a dominánsok ¼-e mindig recesszív utódot ad.)
Mendel IV. : A heterozigóták csökkenésének szabálya : Öntermékenyítés hatására a
heterozigóták aránya nemzedékről-nemzedékre a felére csökken. (7. generáció  csaknem
mind homozigóták.) Csak diploidoknál!!!
Mendel V. : A független kombinálódás szabálya : A tulajdonságok egymástól függetlenül
öröklődnek. Feltétele, hogy a tulajdonságokat meghatározó gének ne egy kromoszómán
legyenek lokalizáltak (= ne legyenek kapcsoltak).
Mentor módszer : Évelő növények (gyümölcsfák) alanyként való felhasználása a ráoltott
hibrid magoncok vagy
fajták tulajdonságainak megváltoztatására.
Metafázis : A magorsófonalak a kromoszómákat a sejt egyenlítői síkjába húzzák.
Mitózis : (számtartó sejtosztódás) A sejtosztódás során a kromoszómák megkettőződnek,
szétválnak, s ennek eredményeként az anyasejtből létrejött utódsejtekben ugyanaz a
kromoszómaszám és összetétel, mint az anyasejtben volt. A testi sejtekre jellemző.
Monofaktoriális hasadás : Amikor a szülők egyetlen génpárban különböznek egymástól.
Ilyenkor a keresztezés
(után?) F2-ben 3:1 vagy 1:2:1 hasadás tapasztalható.
Monohibrid : Ha két növény (szülő) csak egy tulajdonságban tér el egymástól.
Multivalens : Kettőnél több homológ kromoszóma kapcsolódik a sejtosztódás során.
Mutagén : Mutációt kiváltó fizikai vagy kémiai hatások.
Mutáció : Az öröklődő megváltozások keletkezésének egyik formája.
Nemesítés : A kultúrnövények termesztésbe vonása utáni megváltoztatása az ember céljainak
megfelelően.
Vavilov : Az ember beavatkozása a növények és állatok formaképződési folyamataiba; olyan
evolúció, melyet az ember irányít saját akarata szerint. Vagy : Arra törekszik, hogy rövidebb
idő alatt alakítson ki olyan tulajdonságokkal rendelkező formákat, melyek kialakításához
őseink csak sok száz év alatt jutottak.) Tudományos alapja a genetika.
Neokombináns : A hibrid hasadó nemzedékében mindkét szülőtől eltérő új örökletességű
egyed.
Nulliszóm : A teljes kromoszómaszerelvényből egy pár hiányzik (2n-2).
Nősterilitás : A sterilitás olyan formája a növényekben, amikor a petesejt életképtelen, de a
pollen fertilis.
Oktoploid : Nyolcgenomú szervezet (2n=8x).
Önbeporzódás gátlása : A hímnős virágú fajoknál a két nem funkcióképességének időbeli
különbsége (protandria, protogynia), vagy a porzók és a bibe térbeli elkülönülése
(heterosztília) gátolja. Homomorf virágszerkezetnél az önmeddőség (=autoinkompatibilitás,
önsterilitás) gátolja.
Önsterilitás : az önsterilitási génekkel lehet megoldani, hogy a két szülővonal magát nem, de
egymást kölcsönösen meg tudják termékenyíteni (pl. káposzta)
Pedigré-módszer : Keresztezés  F2/ egyedszelekció, az egyes növények utódtörzseiből
évente új elit növényeket emelnek ki, ezek adják a következő nemzedék törzseit. A
kiválasztást addig kell folytatni, míg már nincs további hasadás (F5-6). Mivel ez
hosszadalmas, bevezették a Rams-módszert. (Öntermékenyülőknél!)
Pleiotrópia : Egy gén többirányú hatást fejt ki. (paradicsom bogyópuhulása + magas C-
vitalom-tartalom)
Poligénia : Több, különböző gén együtt hat adott tulajdonság fenotípusos megjelenésére.
(Fajtái : Poliméria = helyettesítő génhatás; Additív génhatás; Komplementer génhatás;
Episztatikus génhatás; Szupresszor génhatás.) A poligének hatását a környezeti tényezők
erősen befolyásolják.
Poliméria : Több, különböző génpár bármelyikének domináns allélje létrehozza ugyanazt a
fenotípust. (15:1)
Poliploid : Kettőnél több genomot tartalmazó szervezet. (Jobb alkalmazkodóképességűek.)
Protoplaszt : Sejtfaltól megfosztott növényi, gomba- vagy baktériumsejt.
Pollen : Virágpor : A portokban elhelyezkedő hím ivarsejt, melynek alakja, nagysága és
színe jellegzetes.
Primer : (elsődleges) Faj- és nemzetségkeresztezésekben az elsődleges hibridek.
Profázis : A sejtosztódás első, az interfázist követő szakasza. A kromoszómaállomány
tömörödik, fénymikroszkóppal is látható.
Rams-módszer : A keresztezési származékokat F2-től szántóföldön tömegesen szaporítják,
egyedszelekció / F5-ben. Így a homozigóták aránya állandóan spontán gyarapodik.
(Öntermékenyülőknél!)
Recesszív : Az a tulajdonság vagy allél, amely csak homozigóta állapotban jelenik meg.
Reciprok keresztezés : Olyan hibrid, amelyben az egyik szülő egyszer anyai és egyszer apai
partnerként szerepel.
Rekurrens szülő : A visszakeresztezéses nemesítési módszer alkalmazásakor többször
felhasznált, többnyire
recesszív tulajdonságokkal rendelkező szülő.
Restorer : A termékenységet visszaállító szülőpartner.
Rész-rams módszer : F2- ből sok jó fenotípus kiválasztása egyedszelekcióval; ezek
elkülönített, tömeges nevelése F5-6-ig. Természetes szelekció, homozigóták növekvő aránya.
Nem emelnek ki anyatöveket, max. a gyengéket veszik ki. F6/ egyedszelekció  újabb
egyedkiválogatás, utódbírálat, kiegyenlítettségig való nemesítés. (Önterm.!)
RNS : (ribonukleinsav) Ribonukleotidokból felépülő polimer. A transzkripció során a DNS-
templáton komplementer bázisszekvenciájú ribonukleinsavak keletkeznek. Az élő sejtben
messenger-RNS (m-RNS), riboszomális-RNS (r-RNS) és transzfer-RNS (t-RNS) formájában
található.
Sejtfúzió : Membránnal határolt sejtek spontán vagy indukált egybeolvadása.
Sterilitás : Alkalmatlanság utódok ivaros úton való létrehozására.

Szelekció : (=természetes kiválogatódás) Természetes populációban az egyes egyedeknek,

genotípusoknak eltérő az esélye az életben maradásra, következménye az általuk létrehozott
utódok számában látható. Növénynemesítés során meghatározott tulajdonságú egyed
kiemelése és utódainak elszaporítása.
- pozitív szelekció – Ha egy formakeverékből a nemesítési célnak megfelelőeket válogatják,
szaporítják (pl. egyedkiválogatásos nemesítéskor); - negatív szelekció – Ha a
nemkívánatosakat kiválogatják és a többit szaporítják tovább. (tömegkiválogatásos nemesítés)
Szintetikus hibridek : A heterózis nemesítés speciális irányzatai közé tartozik; 4-6 jó
teljesítőképességű, egymással jól kombinálódó törzs szabad összevirágoztatásával állítják elő.
Szülőtörzsek – Syn0 generáció; Syn1, Syn2, Syn3 generáció – a pánmixis utániak.
Utántermeszthetők! Leromlás – Syn4 körül. Jó minőségű, nagy mennyiségű vetőmagot lehet
így olcsón előállítani. Hátrány : illetéktelen utánszaporítás lehetősége.
Szomatikus : A testi vagy más néven vegetatív sejtek és szövetek.
Sztóma : Levegőnyílások, gázcserenyílások; ezeken keresztül távozik el a növényből a
vízpára, és bonyolódik le a levegőcsere.
Szupresszor génhatás : Egy domináns gén elfedi egy másik domináns gén fenotípusos
hatását, de nem alakít ki önálló fenotípust (13:3).
Tartalékvetőmag-, félmagmennyiség-, vagy Ohio-módszer : A beporzás anyai és apai
vonalon való ellenőrzésére ad lehetőséget akkor is, ha a tul. csak virágzás után ismerhető fel.
A kiindulási anyagból kiemelt minden anyatő magtermésének felét eltesszük, a másik felét
elvetik („A” törzsek) A második évben csak a legjobb „A” törzsek tartalék magjait vetik el
(A’ törzskísérletbe). B és B’,… törzsek bevonásával a nemesítés az új fajta előállításáig
folyik.
Telofázis : A sejtosztódás utolsó fázisa. A kromoszómák a pólusokra húzódnak, kialakulnak
a sejtmaghártyák,
majd teljesen kettéosztódik a sejt.
Tesztkeresztezés : Ha domináns fenotípusú egyedet párosítunk genotípusa meghatározása
céljából recesszív
homozigótával.
Tetraszóm : Két extrakromoszóma jelenléte (2n+2).
Tetraploid : 4 kromoszómaszerelvényű egyed.
Tisztán nővirágúság (gynoikus vonalak) : (uborka, sárgadinnye) Hibrid vetőmag
előállításban való felhasználásuk megkönnyíti a hibridizálást, mert így kizárt az anyai
öntermék. Fenntartásuk – vegyszeres hímvirág indukcióval  fertilis hímvirágok is fejlődnek,
de genetikailag nem rögzül ez a tul.
Tömeges kézi hímtelenítés (kasztráció) : (pl.kukorica – könnyű) A hibrid vetőmagot a
hímtelenített anyanövényekről aratják le.
Tömegszelekció : A kiindulási anyagokból kijelölik az ideális típusnak megfelelő
valamennyi növényt, ezekről learatják a vetőmagot, majd több éven át ismétlik. (Ha a
kiinduló fajta értékes, csak 1-2 tul-ot kell fokozni.) Eredménye függ attól, hogy ön- vagy
idegentermékenyülő-e; + hogy a szelektálandó tul. virágzás előtt v. után ismerhető fel. A
fenotípus alapján válogatnak.
Transzlokáció : Két nem homológ kromoszóma részeinek kicserélődése törés után.
Trivalens kromoszóma : Három homológ kromoszóma kapcsolódása.
Triploid : Három kromoszómaszerelvényű szervezet.
Triszóm : Egy extrakromoszóma jelenléte (2n+1).
Univalens : Egy nem párosodott, homológ pár nélküli kromoszóma a meiózis I.
profázisában.
Váltivarúak : Egylakinál; (kukorica, kabakosok), ahol a nő- és hímvirágok távol vannak
egymástól.
Vegetatív hibridizálás : Két különböző genotípusú szülői szervezet tulajdonságainak az
ivaros folyamat kikapcsolódásával (növényeken oltás) való egyesítése.
Vegetatív szaporodás : Utódok keletkezése aszexuális úton. Alapja a mitózis (tartó) (szőlő,
burgonya,…) Pl. gumók, dugványok, sarjak, oltványok. Klón : Vegetatív úton szaporított egy
növényegyed utódai. Nincs változékonyság, max. mutációkkal. (=spontán genotípusos
megváltozások.) Hátrány : kórokozók átvitele.
Vegyszeres kasztrálás (gametocidok) : Gamétaölőkkel való permetezés (pl. búza) a
pollensterilitás indukálására; ill. bizonyos vegyületek növ.felületre juttatásával a már
képződött hímvirágok elrúgását eredményezi, további hímvirágok képződését átmenetileg
gátolja (dinnye). Az így hímtelenített vonal anyavonalként használható.
Visszakeresztezés : Hibrid visszakeresztezése az egyik szülővel.
Visszakeresztezéses nemesítés (backcross) : Egy egyébként kiváló fajtához egyetlen
lényeges tul. hozzáadása érdekében. (Ön- + idegenterm.) Kell : 1) Visszatérő, rekurrens szülő,
mely az adott viszonyok között kitűnően bevált fajta; az alapvető jelleg megőrzését biztosítja.
2) Átadó, donor szülő; a rekurrensbe átvinni kívánt tul-ot tartalmazza. Keresztezik őket  az
utódnemzedéket megint a rekurrens szülővel  kb. 3 visszakeresztezés után már majdnem
teljesen a rekurrens szülőre hasonlít a populáció.
Xénia : A pollent adó szülő tulajdonságainak jelentkezése a hibrid mag embrionális
szöveteiben.
Zigóta : Ivaros megtermékenyítés során két ivarsejt egyesülésével keletkező sejt.
A mitózis (számtartó osztódás) menete :
1) Profázis : a kromoszómaállomány tömörödik, fénymikroszkóppal nem láthatók. A fázis
végén a kromoszómák
megkettőződnek.
2) Metafázis : A magorsófonalak a kromoszómákat a sejt egyenlítői síkjába húzzák.
3) Anafázis : A megkettőződött kromoszómák szétválnak és a sejt 2 pólusa felé vándorolnak.
4) Telofázis : Kialakulnak a sejtmaghártyák, majd az egész sejt kettéosztódik.

A meiózis (számfelező sejtosztódás) menete :

1) I. profázis : A kromoszómaállomány tömörödik, fénymikroszkóp alatt is láthatóvá válik. A
homológ
kromoszómák teljes hosszuk mentén összetapadnak és a nem testvér kromatidák között
átkereszteződés, ún.
crossing over mehet végbe.
2) I. metafázis : A magorsófonalak a kromoszómákat a sejt egyenlítői síkjába húzzák. Egyes
kromatidák DNS
tartalma az átkereszteződés miatt megváltozhat.
3) I. anafázis : A homológok szétválnak.
4) I. telofázis : A még az interfázisban megkettőződött kromoszómák a sejt 2 pólusára érnek,
a sejtmaghártya
megjelenésével pedig megkezdődik az interfázis, vagy ezt és a II. profázist kihagyva
belépnek a II. metafázisba.
5) II. profázis : Nincs kromoszóma megkettőződés! Megjelennek a magorsófonalak.
6) II. metafázis : A kromoszómák a sejtek egyenlítői síkjába rendeződnek.
7) II. anafázis : A kromatidák elválnak egymástól és önálló kromoszómaként vándorolnak a
sejtek pólusai felé.
8) II. telofázis : Kialakulnak a haploid, a kiindulási sejt kromoszómaszámának csak felét
tartalmazó gaméták.

Meiózis  homológ, nem testvér kromatidák közti átkereszteződés  egy kromoszómán

lokalizált, együtt öröklődő tulajdonságokat meghatározó gének elválása, továbbiakban
független öröklődése. (előfordulhat)
Meiózis  haploid ivarsejtek egyesülése  zigóta (fajra jell. kromoszómaszámmal) , ami
félig apai, félig anyai.