Ra

jk

megismerjük, hogy előítéleteink egy része

ó

hogyan formálódik, milyen mechanizmusok

alakítják és hogyan alakíthatóak. Megtanuljuk,

An
hogy hogyan kell és le het kérdéseket és
d

válaszokat megfogalmazni olyan társadalmi

r
vagy személyes esemé nyek kapcsán,
amelyektől sokan félnek vagy tartanak.
Megtanuljuk, hogyan vállaljuk, képviseljük saját
ea

TANULMÁNYOK ÉS magunkat, és hogyan érvényesüljünk jobban a

GONDOLATOK világban.

A tematikai háttérhez

Kommunikációs tabuk A korai tabukutatások és -elméletek

kutatása — módszertani irodalmának megismerése elengedhetetlen és

sok szempontból szükséges ugyan a tabu
megfontolások és kihívások általános fogalmának megragadásához, a nyelvi

Tanulmányom témája egy olyan társadalmi tabuk kutatása pedig számtalan hasznos

jelenség, kommunikatív állapot vizsgálata, fogalmi eszközzel szolgált a mai mo dern tabuk

amelynek definiálása, értelmezése, működése jobb megértéséhez, de úgy vélem, a jelenkori

ambivalens és nehezen érhető tetten a tabuk az élet annyira szer teágazó területein

mindennapi kommunikációban, ugyanakkor „érvényesülnek”, hogy egyetlen kiválasztott

társadalmi kódrendszerünknek szinte axi megközelítési alternatí vával vagy elmélettel

omatikus módon része: a modern kori tabuk megmagyarázhatatlanok. Nagyon nehezen

jelenléte, kialakulásuk, működésük okai és összevethető ugyanis például a korrupció és a

mechanizmusai, különösen a 19 és 25 év közötti szexualitás, a halálfélelem és a xenofóbia, a

egyetemisták körében tapasztalha tó reflexiók betegségek vizuális ábrázolása és az étkezési

terében. Tabuknak minősülnek mindazon tabuk, a szegénység és a pornográfia – holott a

cselekvések, fogalmak, tárgyak, testek, szavak, jelenkori em ber ennyire sokféle tabu között él,
amiket tilos megtenni, kimondani, érezni, tudni érez, gondolkodik és cselekszik napról napra. Ez
és érinteni, miközben minden megtehető, a számtalanféle tabu különböző szinteken hat:

kimondható, érezhető, felismerhető és van, amelyik csak enyhe kis kényelmetlen

megérinthető volna: vagyis a bennünk és ségérzetet okoz – viszont van, amelyik annyira

körülöttünk élő tabukról készítettem rövid erős, hogy szó szerint elgondolhatatlan, még

áttekintést. Mit is lehet ebből tanulni? Például gondolkozni sem vagyunk hajlandók róla,
beszélni pedig még kevésbé. A rengeteg
tabu sokszor szorongást okoz, terjedelmi, hanem maguk a szexuális, a vallási és a családi
gúzsba köti a mindennapi tabuizálási folyamatok tabukra, mint a testi működés
interakciókat, gyakran meg változékonysága, továbbá a tabuira vagy a szegénységgel
foghatatlan módon, hiszen még kommuniká ciós közlésmódokat kapcsolatos tabukra.
csak nem is tudatos. jellemző tabusítási játszmák is Vizsgálatom tárgya – a
Ismeretesek a kulturális oly mértékű szétterjedtséget legáltalánosab ban fogalmazva
antropológia, a pszichológia mutatnak, melyet példatárral – az lett, hogy milyen
vagy a nyelvészet eredmé nyei1 illusztrálni akkor érdemes, ha a behatások eredményeképpen
– Freud például különbséget lát tabukezelés is árul kodóvá lesz, dőlhetnek vagy gyengülhetnek
a félelem és a szorongás között azaz épp a felhasználók által meg, alakulhatnak át
abban az értelemben, hogy a meghatározott változatok teszik vagy legalább tudatosulhatnak
félelmet inkább az „ob jektív lehetővé a másodelemzést. az egymás tól akár nagyon
szorongás” komponenseként 1
Ezek szélesebb körű ismertetését különböző tabuhalmazok is,
meg határozott szorongás felől máshol köz löm, jelen írás a kutatás
akár társadalmi, akár egyéni
módszertani aspektusaira fókuszál.
közelíti meg. A freudi tabu- Emiatt arra a következtetésre szinten.
fogalomban szocializálódot tak jutottam, hogy érdemes volna Feltételezhető, hogy a tabu
ezért már a tabu jelenségét is olyan megközelítés ből vizsgálni létezését csu pán megszegése
(viselke dési, szexuális, nemi a tabu jelenségét, amely nem teszi láthatóvá és észlel hetővé,
szerephez köthető, pszichésen valami átfogó elméletre, nem hiszen a válaszul érkező
sem értékfüggetlen) tiltások kal egy-egy ta butípus teljes szélsősé ges, elutasító vagy
körülvett, definíciókban sem magyarázatára, dinamiká jára indulatos magatartás
feltétle nül megragadható (születésére, működési formája és tartalma
tüneménynek tekintik. mechanizmu saira, egyértelművé teheti, hogy mire
Olyasfajta tradicionális tabu- megdőlésére, esetleg utal a reakció. A vélt vagy valós
típusok, mint az incesztus, az érvénytelenné válására) következményektől,
érintés-tabu, a nyelvi köz koncentrál, hanem olyan közös szankcióktól való fé lelem
lésmódokban szabályozott jellemzőket keres, amelyek a meghatározó eleme a tabu
névtabu, vagy a vizuális már létező tabuk működését a kialaku lásának, a tabuszegés
ábrázolásokra vonatkozó lehető legpontosab ban írják le. jelentőségét pedig az adja meg
tiltások konvenciója végtelen Olyan törvényszerűségeket leginkább, hogy mennyire és
sort eredményez ne a próbáltam feltárni, amelyek hogyan alakítja az ember vagy
fölsorolásban, de még egyformán működhetnek az közösség
tipológiában is, ezért ezeknek élet egymástól nagyon távol
itteni ismertetését most álló területein – tehát ugyanúgy
mellőzöm. Ennek oka nemcsak al kalmazhatók a politikai és a
7 k tí

3 l

es

zö

K
Ra

jk

„Amit nem szabad érinteni, amihez tilos

ó

hozzányúlni, amiről nem szabad beszélni, amit

nem szabad említeni” (Bakos 2002:652).

An

Ezek a definíciók leszűkítik a fogalmat a

r
verbalitás és a taktilitás szintjére, kihagyják a
vizualitás, a gondolatiság, a viselkedés és az
érzelmi szabályozások gazdag jelentésré tegeit.
ea

életét. Különbséget kell tenni azonban a

narratív struktúrákban képződő, tilalommal Ráadásul a fogalom percepciója sokszor

megtámogatott, szóban átörökített, zavaros, és számos határjelenség vagy

megtűrtként „elfogadott”, szakrális határfogalom bekerül a definiálás folyamatába,

kinyilatkoztatá sokkal vagy szokásjoggal „védett” például a titok, tiltás, szabály, közügy–
és más, például írott, legalizált, mitikus tabuk magánügy, nyilvánosság, udvariasság, hallgatás,

kezelése között. elhallgatás és nem megszólalás, eufe mizmus,

rítus, előítélet.
Véleményem szerint külön kell választani a
„primitív társadalmak” tabuit a jelenkor A tabu fogalma azonban nem tévesztendő

tabuitól, és összevetésük alapján keresni kell össze például a tiltással. A tiltás pontos és nyílt

olyan hasonlóságokat és/vagy különbsé geket, meghatározást igényel, tudhatjuk, hogy

amelyek elvezetnek a jelenkor megszegése milyen következménye ket vonhat

tabudefiníciójához. A legtöbbet hivatkozott maga után. A tabuval kapcsolatban legtöbbször

definí ciók a következők: csak feltételezéssel élünk, mivel nem minden

esetben tudjuk pontosan meghatározni, hogy

„Tárgy, élőlény vagy fogalom megemlítésére vagy adott szituációban, kontextusban mi számít
érintésére vonatkozó tilalom, sérthetetlenség, tabunak. Ez azt is jelenti, hogy ha valaki

szentség” (https://idegen-szavak.hu/tabu). megszeg egy tabut, a tabusértésről nem lesz

semmiféle tárgyalás/vita, így arra sem lesz
módja, hogy meg védje magát, vagy
kommunikatív értelmezés tárgyává tegye magát
a verbalizációt, a használat módját, a kifejezés
mikéntjét.
A tabu határokat jelöl ki a cselekvés, a beszéd és
a gondolkodás számára. Egyrészt olyan
kihagyási, elkerülési és elrejtési stratégiák
kapcsolódnak hozzá, amelyek célja, hogy
bizonyos tettek és interakciók tökéletesen
mellőzhetők legyenek. Másrészt a tabu
lehetségessé és szükségessé tesz olyan
stratégiákat, mint az elrejtés, leplezés, álcázás,
szépítés, megtévesztés. A tabuformálás lényege
az, hogy a priori, azaz tapasztalati elle
nőrzés nélkül nyilvánít bizonyos dolgokat
veszélyesnek. A tabu egyfajta interface, amely a
látható és a leplezett között közvetít.

A tabu fogalma ebben a Az általam olvasott és hallott látozott értelemben léteznek.

diszkusszióban a társadalom vélemények és a hallga tókkal Legtöbbször ezt a kijelentést a
kódrendszerének azon ré szét folytatott beszélgetéseim során vizsgált korosztály képvi selői az
jelöli, amelyet explicit vagy azt tapasztaltam, hogy többen internet szerepével és
implicit módon, térben és gondolják úgy: ma már elterjedésé vel, a benne rejlő
időben, egy individuá lis vagy nincsenek tabuk, illetve csak korlehetőségekkel támaszt ják alá.
kollektív ágens meghatároz, 2
A témakörben elkészült doktori
Ezzel ellentétben azt állítom,
vagy valamilyen disszertációban (meghatározott hogy a tabutémák
tabudefiníció szándéka szerint)
kommunikációs stratégián ke elsősorban egyfajta fogalmi bázis kialakulásában, a „letiltott ság”
került képbe, je lesül tényleges vizuális
resztül érzékelteti a narratívák köre, amelyhez a
elmélyítésében – azaz sok
nemkívánatos viselke disszertáció viszonyul, de ugyanakkor társadalmi jelenség tabuizálási
nem célja egy mindent átfogó és
désmódokat, cselekedeteket, lefedő fogalomismertetés. A folyamatában – épp az internet
disszertáció bemutatja, hogyan
verbális és vizuális tartalmakat viszonyul a 19–25 éves egyetemi játssza az egyik legnagyobb sze
és formákat. Jellemző je a hallgatók csoportja a tabu jelensé repet, mivel sokkal szélesebb
géhez a mindennapokban, a saját
’felhasználói’ adaptivitás, vagyis környezetében, az éppen általuk spektrum ban ismerhetjük meg
megnevezett társadalmi tabuk
tartal ma a társadalmi/kulturális körében. Az elemzett szemináriumi mások véleményét, láthatunk
feltételek válto zásainak munka tíz fél éven keresztül folyt, vizuális reflexiókat, olvashatunk
összesen 164 fő vett részt,
következtében módosul.2 mindannyian a Budapesti Műszaki és reakciókról. A vélemények
Gazdaság tudományi Egyetem
Szociológia és Kommunikáció
sokfélesége, el
A tabuk, titkok, elhallgatások Tanszékének kommunikáció szakos lentmondásossága, adott
BA-s és MA-s hallgatói, akik ezt a
létében van valamilyen kurzust kötelezően választható esetben a saját véleménytől,
tárgyként vehették fel. A kurzus címe:
rendszer, amely egy jól értékítélettől eltérő mivolta
Kommuniká ciós elemzések: a titok és
rögzített – bár íratlan – tabu működésének tár sadalmi megváltoztathatja a tabu/nem
mechanizmusai. A hallgatók 90%-a
szabályok szerint működtetett, azzal a tapasztalattal és véleménnyel tabu di chotómiához való
kezdte el a kurzust, hogy ma már
társadalmi, közösségi cso viszonyt. Mindez lehet a
jellemzően nem léteznek tabuk sem
portmechanizmus mozgatója. az ő életükben, sem a szűken tabudöntés következményének
értelmezett társadal mi közegükben.
 9

egyfaj ta kodifikálása: egy ahol a lehetséges szankciók 3

internetes közegben egy (például a közösség negatív

korábban elhallgatott reakciói, kire kesztés, megvetés)
jelenséggel, témával, szokással, azonnal explicitté vál hatnak,
magatartásformával, amelyek megtapasztalása óvato
értékítélettel kapcsolatos sabbá, megfontoltabbá,
vélemények sza badabban zártabbá teheti a tabutémát k

artikulálódhatnak. Szélsőséges „hordozó” egyént. Ugyanez az

es

megnyilvánulások is teret internetes fórumokon

kaphatnak, hi szen nincs face to személytelenül zaj lik, a é

face kontroll, amely egy másik konfrontálódás vagy a tí

ember, csoport (család, visszahúzódás lehetőségével. l

barátok, társak) körében ebben Természetesen ez a színtér

e

a kontextusban aktiválódhat,
zö

K
Ra

jk

szituációiban. Ezekben a helyze tekben ugyanis

ó

az eufemizálás, tabuizálás rossz

következtetésekhez, hamis ok-okozati

An
összefüggések kreálásához vezethet, ami
d

negatív hatással lehet a szereplők életkörül

r
ményeire, ezért nemegyszer hallgatólagosan
vagy tudatosan is dekonstruálják a tabut,
időlegesen ledöntik a rá vonatkozó „tilalom”
ea

sem teljesen steril, hiszen a blogozás, a

trollkodás, a „személyes” támadások biztosíta jellegét – ami nem jelenti az attól kezdve

nak egyfajta kontrollt: kizárást, megvetést, semmiképp nem érvényes mivoltát.

kiigazítást. A tabuk létezésének megkérdőjelezése és

Egy-egy tabu hosszabb vagy rövidebb ideig elvetése a modern társadalomban legin kább

lefojtja, olykor korlátozza az adott társa dalom azzal az érveléssel találkozik, hogy az internet

viselkedési-cselekvési megnyilvánulásait, vagyis megjelenésével megszűnnek ezek a

mindenképp mozgásban lévő dologról mesterséges határok, nincs szükség a tabu

beszélünk. A tabu időleges felfüggesztése védelmi szerepére, minden vizualizálható,

speciális szituációkban áll elő: pl. tudományos verbalizálható. Ez formálisan védhető

diskurzusban, orvos–beteg kommunikáció prekoncepció, azonban az elkészült kutatásból

során, bírósági tárgyaláson, általános is kiderül, hogy ez téves és nagyvonalú

veszélyhelyzetek és a társadalmi változás megállapítás, hiszen átlépi azt a folyamatot,

amely ezzel párhuzamosan épp nem föltétlenül formálja a tabu működését:
formálódik a felhasználókban, és a valódi nyi
tás, elfogadás vagy tabudöntés nem történik Tabusított „dolog” (például holokauszt)

meg sem érzelmi, sem erkölcsi értelem ben.

Vagyis a virtuális térbeli tabumentesség nem Chatelnek, olvasnak róla az interneten egyéni

vagy nagyon halványan jelenik meg egy

erőteljesen tabuizált dologgal kapcsolatban trauma Rosszul- vagy félreértelmezés

magában az egyénben vagy közössé gekben. A

két térben – vagyis a valóságban és a virtuális következtében a sztereotípiák konzerválódnak

világban – nincs párhuzamos váltás/változás.

Nézzük meg egy folyamatábrán és egy konkrét Kommunikációs vákuum keletkezik
példán keresztül, hogy az internet
„személytelen” közege hogyan formálja/nem Tabudöntés vagy további tabuizálódás követi.

Azt gondoljuk sokszor, hogy
lehet ezekről a tabu-körbe
tartozó dolgokról nyíltan és
nyilvánosan beszélni, véleményt környezetünkben élők számára számtalan lehetőséget kínál az
formálni, blogolni, az
interneten rendkívül sokféle
ismeretet összegyűjteni.
Példaképpen a különböző
közösségi oldalakon képet kap
hatunk mások véleményéről
(homoszexu alitás, cigányság,
szingliség, holokausztta gadás).
Ennek következtében, ha épp
azt a véleményt vagy
kisebbséget képvisel jük,
amelyet mások épp támadnak,
vagy a masszívan kialakult
sztereotípiákat dönge tik, akkor vagyunk kezelni a kényes
visszahúzódunk, újra tabusítjuk témákat anélkül, hogy
a témát magunk és a elszólnánk magunkat. A nyelv
(vagy épp tabut döntünk a efféle helyzetekben.
fölidézésével, vállalásával!). Célozhatunk rá,
megkerülhetjük, szépíthetjük,
Tabudiskurzus mint és ily mó don
kommunikáció kommunikálhatunk tabuval
érintett témákról a konvenciók
A kommunikáció során nem
megsértése nélkül. Ebben az
csupán az a két lehetőség áll
összefüggésben a
előttünk, hogy beszélünk vagy
tabudiskurzus kifejezést
hallgatunk (s ezáltal teljes
használjuk.
mértékben tartózkodunk attól,
A tabudiskurzus lehetővé teszi a
hogy hangot adjunk egy
kom munikációt olyan
témának). Bizonyos nyelvi
dolgokról, amelyekről az ember
eszközök révén éppen képesek
 1

nemigen kíván beszélni, vagy önmeghazudtolás hoz is 4

amiről nem kellene beszélnie. vezethet, ezért a

Az álcázás kommunikációs tartalmakat
különböző formái tartoznak ide, sokszor patikamérlegen szük
amelyek léteznek ugyan séges kimérni. Az emberi
nyelvünkben és kultúránk ban, diskurzusban magától
de amelyeknek nem mindig értetődőnek vesszük, hogy k

vagyunk tudatában. kerül jük a másik megsértését

es

Tabudiskurzuson azt értjük, és minden olyan

hogy bizonyos helyzetekben az kényelmetlenséget, amely é

ember kommunikálhat tabuval kognitív disszo nanciát okoz. Az

tí

érintett cseleke detekről, is természetes, hogy ezt a l

tárgyakról, intézményekről és konfliktuskerülő magatartást

e

személyekről. Ez azonban csakis tanuljuk, és a társadalom a

nagyon jól meghatározott szocializáció segítsé gével zö

módon történhet, ami így „hozzájárul” ahhoz, hogy a

önmagában nem eredményez tabuk a következő
(verbá lis) tabusértést. generációkban is biztosítsák az
Fontos megemlíteni az ún. emberi együttélés
megfelelési kényszert, amely konfliktusmentességét.
természetesen mindig hordoz Ráadásul azt is megtanuljuk,
magában valamekkora bizonyta hogy melyik kontextusban
lanságot. Ennek köszönhető az, milyen tabuk létezhetnek.
hogy az emberi diskurzusok Az eufemizmus nem az egyetlen
jelentős része „tapo gatózás” az mód arra, hogy tabuval érintett
elfogadott és a nem elfogadott tárgyról, cse lekedetekről vagy
témák és tartalmak irányában. tényekről beszéljünk: amellett,
A kinyilvá nított vélemény akár hogy lehetőségünk van tartóz-
K
Ra

jk

kodni a tabukról való diskurzustól (beszélgetés

ó

félbeszakítása, térbeli távolságtartás), a nyíltság

számos szintje áll még a beszélők

An
rendelkezésére. Ez az „ilyesmiről nem be
d

szélünk” kijelentéstől a téma alapos

r
megtárgyalásáig terjedhet. A lehetőségek e
széles skáláján a beszélőknek különféle
ea
mechanizmusokat és stratégiákat kell jóval személyesebb, intimebb jel legű tabuk
kialakítaniuk, ami lehetővé teszi számukra, esetében ne működhetne ugyanilyen hatásosan
hogy „negyed-”, „fél-” vagy „háromnegyed- a verbalizáció, a diskurzus, még ha az csak
nyíltsággal” be széljenek (Günther 1992:48-49). szűkebb körben zajlik is.
A tabu eszközként is használható. A Mindez az áttekintés részint vagy főképp arra
nyíltság/közvetlenség fokának igen fontos sze szolgált, hogy egyfelől jelezze az elhallga tási
repe van: a tabutémák lehetnek nyíltan spirál mozgásformáit, origóit, ezek változásait,
megvitathatók (explicit taboo), sugalmazottak részint pedig arra, hogy a (köztudot tan vagy
(implicit taboo) vagy tökéletesen kerülendők legálisan, sejdítetten vagy illegitim módon)
(absolute taboo). Ez utóbbi esetben egyálta lán mégiscsak létező politikai, szexuá lis, halállal
nem hozzák elő, teljes verbális és vizuális csend vagy öregséggel kapcsolatos tabuk hogyan
övezi a témát (Krajewski 2002:604). Ezek a válnak a nyelv által is hordozott
fokozatok látványosan megmutatkoztak a feltárt tabukká, hogyan jelzik vagy rejtik a tabusított
tabutudatosítási folyamatok során: amikor egy fogalmak közbeszédbeli, közgondolkodási
téma „gyanússá” vált valaki számára, és jelenlétét, a róluk alkotott percepciók
felmerült benne az ellenőr zés igénye, a „közvéleménybeli” állapotát. E tesztek és
rákérdezés különböző lehetséges eredményei, felmérő szándékok ugyanakkor sem céljuk, sem
vagy éppen lehetetlensége (absolute taboo) megrendelői elvárások mögött („alatt”) nem
nagyon jól jelezte számára az adott tabu fejezhették – s így ma sem föltétlenül, nem
erősségét. igazolhatóan – fejezik – ki a tabuk megan -
A kutatás eredményeit előzetesen összegezve nyi körét magába ölelő csendet, a hallgatás
elmondható, hogy az elemzett „pilot-ku tatási” (had)műveletét, ennek operacionalizálható
kérdőívek – a bennük felvetett témák és a vagy kvantifikálható minőségeit és
jellegzetesen módosuló fogalmazás módok hatásirányait.
révén – kiválóan szemléltetik a verbalizáció
döntő szerepét a tabuk erodálódá sában, sőt A csend és a tabu dualitása
akár teljes megszűnésében. Mivel az elemzett
esetben markáns közügyekről A tabu dinamikájának egyik kulcseleme a csend

volt szó, a diskurzusnak is a közbeszéd szintjére időbeli megjelenése. A kultúrafüggő csend

kellett emelkednie (s ez meg is történt vele). szorosan összefügg a tabukkal, és

Mindez azonban nem zárja ki, hogy más, esetleg félreértésekhez, konfliktusokhoz vezethet a

kultúraközi kapcsolatokban. de nem azonosak. A tabu cselekedetekre és verbális

Tabu és csend összefüggnek, negatív konvenció, mely kommunikációra vonatkozik.
Azt jelzi, hogy valamit nem mentális inaktivitást. és cselekvési tabukat, melyeket
szabad érinteni – és az érintés kommunikációs tabuk
itt szimbolikus értelmű is le A többi kommunikációs (tabutémák), tabu szavak
het. Az interperszonális eszközhöz hasonlóan a csend (szókincsre-szóhasználatra

kommunikáció te rületén ennek is alkalmazható eszközként, és vonat kozó tabuk) és képi tabuk
számos ismert, s még több működhet ellentétes módokon: kísérnek és iga zolnak, melyeket

kevéssé figyelembe vett lehet bátorító vagy elnyomó, viszont gondolati tabuk és
elmélete, elméleti konvenciója jelezhet személyes közelséget, érzelmi tabuk támogatnak.
van. vagy haragot és gyűlöletet, de Karlfried Knapp német nyelvész

A csend jelentése sokféle lehet lehet a szintén a kulturális kontextus

– példá ul kínos és megértés intimitásának tónusa, fontosságát hangsú lyozza a

kényelmetlen, de kellemes és a metakommunikációs csenddel kapcsolatos vizsgálatai

meghitt is. Jensen J. Vernon eszközök egyike is. során, és különbséget tesz
kommuniká ciókutató (Jensen Használható vagy értelmezhető konvencionális és szignifikáns

1973:249-257) funkcióti úgy is, mint a félrevezetés csend között (Knapp 2000).
pológiáját ma is sokan eszköze, amennyiben elfedni Előbbi összhangban van a
használják a csend akarnak vele. A csend jelentését társadalmi kon venciókkal,

működésének értelmezése az adott szituáción túlmenően a utóbbi épp az olyan helyzetek

kapcsán: kulturális kontextus is re vonatkozik, amelyekben a

meghatározhatja, például konvenciók valamilyen verbális
1. kapcsolatfunkció: ugyanez a csend a nyugati megnyilvánulást vár nának el,
összeköthet vagy elválaszthat kultúrában motivációhiányra és ami azonban nem történik meg.
embereket; érdektelenségre utalhat, míg az Mivel percepciója nagyon

2. (érzelmi) hatásfunkció: ázsiai kultúrákban gyakran a kultúrafüggő, a csend az

gyógyíthat (idővel) vagy tisztelet jele. Konvencióink és interkulturális kapcsolatokban
megsebezhet; társas játszmáink és

3. kinyilatkoztatásfunkció: kontextusában a „hallgatás

tudathat va lamit, vagy egyetértés, beleegyezés”.

elrejtheti mások elől az in Krajewski és Schröder (2008) a

formációt; tabu és csönd kapcsolatáról

4. megítélésfunkció: jelezhet szóló tanulmányuk ban a tabu

helyeslést és jóindulatot vagy fogalomkörén belül megkü

nézeteltérést és rosszallást; lönböztetnek tárgyi tabukat

(dolgokra, intézményekre és
5. aktivitásfunkció: jelezhet
személyekre vonatko zó tabuk)
elmélyült fi gyelmet vagy
3 k tí

l
4

es

zö

K
Ra

jk

ember felvértezi magát valami

ó

kellemetlenséggel szemben azáltal, hogy tesz

valamit, ami megvédi tőle. Elhatárolódni egy

An
problémától vagy kérdéstől jelentheti azt is,
d

hogy elkerüljük a határozott választ egy

r
kérdésre, vagy olyan választ adunk, amely nem
kötelez semmire, és elodázzuk a döntést. A

kommunikációkban sok félreértéshez vezet, és hedging tekinthető a határozatlanság verbális

ea

sok sztereotípiának is gyökere. Az in megnyilvánulásának is, amely mindig kontextus-

terkulturális szituációkban gyakran utal arra, és helyzetfüggő. A célja le het konfliktuskerülés

hogy a kommunikáció valamiképp tabut vagy a kommunikáció megszakadásának

érintett. elkerülése (Markkanen – Schröder 1997:43-46).

A csend és a tabu közötti kapcsolat A hedging a nonverbális kommunikációban is

szemléltetéséhez vessünk egy pillantást arra, alkalmazható. Az online hirdetésekben gyakran

ahogyan ezt a két stratégiát bizonyos termékek képeket használnak annak bemutatására,
reklámozásában alkalmazzák. A reklá mokban a hogyan kell al kalmazni vagy milyen hatásos egy
csend és a tabu viszonyának nagyon jól termék. Ahogyan a tabuk is kultúraspecifikusak,

kiszámítottnak kell lennie. Számos termék, úgy a termékinformációkat hordozó ikonok és

amely az egészség vagy a személyi higiéné szimbólumok is csak bizonyos kulturális ha

területére tartozik, olyan tabukat érinthet, mint tárokon belül működnek. Attól függően, hogy
a testi funkciók vagy a szexualitás, ezáltal egy testi funkció milyen mértékben tabu,

tabutermékekké válnak. Ide tartoznak a női vizuális hedging alkalmazására lehet szükség

intim termékek, az inkontinencia elleni, az például „lassú közelítés/soft-focusing”, vizuális

aranyér vagy a lábgombáso dás kezelésére csend, metalingvisztikai eszközök a „különleges

szolgáló termékek. Reklámjaiknak számításba helyzetben lévő” célcsoport (menstruáló nők,

kell venniük a tabukat, és megfelelő aranyeresek) megjelölésében. Vagyis nem elég,

tabudiskurzust kell alkalmazniuk. hogy az önmagukban vizuális tabura ítélt

dolgok sora valóban rejtve marad a
A tabuk számításba vétele olyan stratégiákhoz
reklámokban, mint például a testnyílások, nemi
vezet, mint a hedging (szó szerint: „ker telés”)
szervek, hanem egy duplikált tabusítási
vagy a verbális és vizuális csend. A hedging
mechanizmuson keresztül jutunk el a
ebben az összefüggésben arra utal, hogy az
megoldásról szóló információig. A duplikáció nő esetében hasonló konstruk cióval
ebben az esetben azt jelenti, hogy a találkozhatunk, amikor a reklámban kék
potenciazavarral foglalkozó reklámokban nem folyadékkal utalnak magára a vérzésre, az
látjuk sem az egészséges, sem a problémás átvérzés kellemetlen állapotára. Ezek
nemi szervet, ráadásul a nemi szervek látványán mindegyike a vizuális eufemizmus kitűnő és
túl belép még egy tabuizált állapot, a csaknem nevetséges példája.
problémás erektálási képesség. A menstruáló

Tabusértés – tabudöntés. intézményesült tabusértések A tabu sértés büntetése

Követ kezmények funkciója az, hogy a szabály nagyrészt olyan érzése ken
rendszer részeként ténylegesen alapul, mint a bűntudat, a
Különbséget kell tennünk az jelzik a sértés tényét, de megvetés, a
egyéni és a kollektív, illetve a egyfajta feszültségleveze szégyen és a félelem: aki a tabut
tartós és az időleges/át meneti tésként szolgálnak, ezáltal megsérti, elszigetelődik, a
tabusértések között. erősítik magát a tabut. A tabuk közösség elkerüli, „tabuvá
Feltételezhe tő, hogy egyes megsértése elképzelhetet len válik”. A tabut sértő személy
területeken, ahol időleges ként volna maguknak a tabuknak a tárgyalás/vita nélkül
működött, végül ritualizálódhat létezése nélkül – vagy stigmatizálódhat.
vagy intézményesülhet is a megfordítva: a tabukra nem A taburól való tudás együtt
tabusértés. Az ilyen volna szükség, ha nem állna fejlődik a gyermekkel. A
tabuszegések nem önkényesek, fenn a lehet séges megszegésük tabukat nem szükséges el
megvan a maguk funkciója az veszélye. A tabusér tés magyarázni vagy indokolni,
adott társadalomban, általában az identitás elleni mert a szocio kulturális
közösségekben. Az időleges támadás: „A tabusértések az tanulásban szokás és szankció,
tabusértések nem vonják identitás változásainak értékrend és normaelfogadási
maguk után a tabu eltörlését/ indikátorai” (Kraft 2004:177). Ez folyamat részeként
megszüntetését, ám azt jelen ti, hogy a tabusértések interiorizálódnak. Társadalmi
ideiglenesen felfüg gesztik a nagyon fontosak és számos identitásunknak is fontos részét
szankciók működését. A tabu funkciót egyszerre töltenek be: alkotják – ám ugyanakkor
ilyen időleges felfüggesztése felfedik, mi számít tabunak egy kulturálisan meghatá rozottak.
egészében véve még akár adott tár sadalomban, Ha egy tabu sérül, a tabut sértő
erősítheti is a tabumecha tudatosítják a határokat, és személy osztályrésze a szégyen,
nizmust. A ritualizált és jelzik a hibákat, hiányosságokat. az elutasí tás vagy a kirekesztés
 5

lesz. közelíti meg. A freudi tabu- 4

A tabuk tehát az emberi fogalomban szocializálódottak

társadalomban a társadalmi ezért már a tabu jelenségét is
normarendszer szerves részét (viselkedési, szexu ális, nemi
képezik, és kifejezik a szerephez köthető, pszichésen
nemkívánatos csele kedeteket, sem értékfüggetlen) tiltásokkal
viselkedésmódokat. Ebben az körülvett, definíciókban sem k

értelemben a tabuk a feltétlenül megragad ható

es

társadalmi rend őr zői, tüneménynek tekintik. Saját

létezésük az emberi együttélést alábbi kutatási példáim és é

segíti. eredményeim komp lexebb

tí

Freud például különbséget lát a bemutatásához azonban minde l

félelem és a szorongás között nekelőtt szükség van a fogalom

e

abban az értelem ben, hogy a minél pre cízebb definiálására,

félelmet inkább az „objektív általam alkalmazott fogalmi zö

szorongás” komponenseként határainak pontos

meghatáro zott szorongás felől megvonására.

K
Ra

jk

érzékelhető jele, hi szen leginkább elkerülés,

ó

elhallgatás, némaság veszi körül. Így a csend, az

elfordulás, a hirtelen témaváltás mind arra

An
utalhatnak, hogy az adott ábrázolás, téma,
d

cselekmény egyértelműen kerülendő, mert

r
kínos, kényelmetlen, felháborító, kellemetlen az
egyén vagy közösség számára. Legtöbbször
azonban nem tudjuk, mi e reakció oka, csak
ea

A tabu fogalmát komplexitása, jelentésének

dinamikussága alkalmassá teszi arra, hogy a követ jük azt a néma hagyományt, amelyet a

mindennapi diskurzusunk állandó szereplője szocializációs folyamatok során elsajátítottunk –

legyen, de – mivel senki nem em líti nyíltan vagy anélkül hogy a valódi indokokat,
fekteti le írásban a kommunikációs, nyelvi, magyarázatokat megtalálnánk, vagy a folyamat

vizuális vagy cselekedetek re vonatkozó tabukat logiká ját megértenénk. A haldoklóval nem
– gyakran olyan dolgokkal kapcsolatban beszélünk a halálról; elfordulunk a

alkalmazzuk, amelyekre vonatkozó valós tiltást homoszexuális pároktól; politikai, vallási

társadalmi- vagy csoportkonszenzus nem nézeteinket nem vállaljuk „idegen”

támaszt alá (például szexualitás, politika, testi környezetben; nyilvánosan nem bíráljuk a

betegség). A tabunak nincs látható, csak főnökeinket, tanárainkat; nem érünk hozzá az
AIDS-es beteghez; felhá borodunk az időskori mann 1989 Bd. 5:420).
szexualitás látványától, vagy már a gondolatát is A dolgok nem eredendően tabuk, hanem
elhessegetjük. Ugyanakkor a tabukat nem valamilyen folyamat, döntés vagy esemény
szükséges elmagyarázni vagy indokolni, során tabuizálódnak. Ez lehet vallási, (egyéni
természetes mó don léteznek az egyén és a vagy közösségi) hiedelem- vagy hagyo
közösség számára. Azt a tudáskészletet, amely mányalapú, átvett vagy kreált, esetleg
az épp ak tuális vagy annak vélt tabunormára újraértelmezett folyamat következménye. Lehet
irányul, legtöbbször – bizonytalanságunk egyéni döntés, amely kihat a környezetre, és
ellenére – rutinszerűen alkalmazzuk, kérdezés, replikálódik mindenféle racionális döntés
átgondolás, újraértelmezés nélkül. nélkül, vagy kollektív konszenzus, illetve
A tabu fogalma különösen jól használható a történés alapján – vagyis a tabuizálás folyama ta
modern társadalmak elemzésében, me lyek lehet mechanikus, tanult vagy öröklött.
tabui ma már inkább világi, semmint vallási A tabuizálás ebben a diszkusszióban azt a
indíttatásúak. Horst Reimann német kommunikációs stratégiát és/vagy folyama tot
szociológus, kulturális antropológus szerint a jelöli, amikor egy individuális vagy kollektív
tabuk természetesen társadalmi ügyek, s ágens egy általa meghatározott dolog gal vagy
mint ilyenek, fontos társadalmi funkcióval dolgokkal kapcsolatban, racionális vagy
rendelkeznek a viselkedés, a határok meg irracionális indokok alapján úgy dönt, hogy sem
vonása, a vezetők pozíciója és bizonyos fizikailag, sem verbálisan, sem emocionálisan
társadalmi előírások szabályozása során (Rei nem észleli, vagy ha mégis,

akkor szándékosan nem szociálpszichológi ai jelenséggé beszédben/hallgatásban

reflektál a szá mára mások vagy tettük; ha társadalmi intéz érhető tetten) tekintjük, akkor
saját maga által le- vagy ményként – amellyel az szemiotikai/ kommunikatív
megtiltott eseményekre, egyén/szubjektum kérdés lesz belőle.
cselekvésekre, látványra vagy akár minden egyes A normák, tiltások, tabuk sok
verbális megnyilvánulásra. megnyilatkozásában esetben ak kor is stabilan
Esetleg kritikusan leszűkíti vagy konfrontálódhat –, akkor a tabu tartják magukat, amikor már
formalizál ja a reflektálhatósági a retorikai megoldás elfojtása, elveszítették eredeti társadalmi
keretet (eufemizmus, csönd, hiszen nem mondódik ki. funkció jukat (gondoljunk
elfordulás, elterelés). Amennyiben diszkurzívnak például az egyedülálló szülő
Amennyiben a tabut társadalmi (nyelvi je családmodelljére vagy az
egység ként szemléljük, akkor lenségnek, amely abortusz ra). Amikor a tabuk
funkciójáról beszélünk, akkor dalomban potenciálisan A verbális (kommunikációs)
elsősorban mint pozitív veszélyes vagy fáj dalmas. A tabuk speci ális funkciói a
értelemben tárgyalt segítő, tabuk szenvedélytől átitatott je nonverbális (cselekvésekre
támogató, védelmi funkciót lenségek: nagyrészt az érzelmi vonatkozó) tabukéhoz képest
értelmezzük, mindenképpen befolyáson alapulnak, és többek kö zött a következők
akként, aho gyan a magatartást, mindenféle vitán felül állnak; ez lehetnek:
cselekvést, viselke dést segítő a jelenség jól megfigyelhető
szabályrendszerként működik. például a táplálkozási tabuk és
A tabuk fontos társadalmi a kisgyermek szoci alizációja
feladatokat töl tenek be: esetében (Krajewski – Schröder
hozzájárulnak a társadalmak és 2008). A tabuk kialakulásában
a társadalmi csoportok, nagy szere pet játszanak a
valamint egyének szocializációs folyamatok során
stabilitásához, és védelmező megfogalmazott konkrét
funkciójuk is van. Biztosíthatják tiltások (amelyek
a társadalom műkö dését hangsúlyozottan nem azonos fo
pusztán azáltal, hogy mellőzik galmak). A gyermek már nagyon
vagy elfedik azokat a dolgokat, kicsi ko rában tudja, hogy
amelyek fenye getést bizonyos cselekedetek vagy 7

jelenthetnének az egyén vagy kontaktusok tiltottak, mégpedig 4

cso az olyan kijelentésekből, mint

port pozitív identitására vagy például: „Ilyet nem teszünk!”,

életkilátásai ra: mintegy rejtik a vagy „Ezt nem szabad!”, „Ez

saját élettörténet sötét oldalait, nem helyes!” stb.; anélkül hogy
a halált, betegséget vagy az élet megmagya ráznák a tiltás okát,
értelmének kérdéseit. általában ezek belénk égnek a
k

Ennélfogva a tabu egyfajta szocializáció folyamán. A tabuk es

coping mechanism (megbirkózá a gyermeknevelés folyamata

si mechanizmus) is – az egyéni során alkalma zott efféle
é

és kollektív identitás homályos imperatívuszok révén tí

felépítésének sajátos formálódnak, internalizálódnak.

l

stratégiája. A tabuk lefedhetik Így aztán a jogi szabályozás és e

mindazt, ami egy társa a hivatalos szankciók gyakran

feleslegessé is válnak.
zö

K
Ra

jk

ó
An

lehetővé. (Igazából nem csiná lunk ilyet, de ha

mégis, csak titokzatoskodva beszélünk róla,
r

vagy eufemisztikusan fogalmazunk). A politikai

ea
vagy a gazdasági élet tabui tartoznak ebbe a
– Olyan tabuk megerősítése és támogatása,
kategóriába, például amikor a politikusok (és
amelyek a cselekvésekre vonatkozó abszolút
mások) „ajándékról” beszélnek
tabuk körébe tartoznak: „Nem beszélünk róla,
„megvesztegetés” helyett, vagy „műveletekről”
és soha nem is teszünk ilyet”. Példa erre a
„háború” helyett.
vérfertőzéstabu, amely oly mértékű, hogy
Az elkendőzés más eufemizmusokat is érint,
beszélni sem szoktunk róla; ily módon a
amelyek tabutémákat jeleznek. Ha arról a
verbális tabu megerősíti a cselekvésit, így
tényről kell beszélnünk, hogy valaki meghalt, azt
szankcionálva a vérfertőző aktust. Hartmut
a kifejezést használjuk, hogy „eltávozott” vagy
Kraft német pszichoanalitikus társadalmi-
„elment”.
gazdasági megközelítésé
ben kiemeli, hogy a vérfertőzéstabu esetében a
A tabu ugyanakkor minden társadalom számára
cél egyben az egyén és társadalmi csoportjának
„elérhető” segédeszköz. A kényes té máknak és
túlélése is (Kraft 2004:114). Ugyanakkor például
a módnak, ahogyan kezeljük őket, magától
Kołakowski szerint néhány csoport már a
értetődőknek kell lenniük, ame lyeket nem
vérfertőzés tabuját is próbálja megdönteni,
szükséges igazolni, és nem szabad
amelyek nyíltan hirdetik a gyerekekkel és a
megkérdőjelezni. Ebből a szempontból a tabuk
családtagokkal létesített szexuális kapcsolat
gyakran hatékonyabbak, mint a direkt tiltások,
jogát (Koła
mivel az érintettek számára természetesnek
kowski 2004:69-76).
tűnnek és internalizálódnak. A racionális
– Bizonyos tabucselekvések engedélyezése –
indoklások nélkül internali zált tabuk nem
azzal, hogy „fátylat borít rá” –, persze az
tudatos, átgondolt módon befolyásolják a
elfogadott „legitim keret” között. („Nem
viselkedésünket/mindennapi kommunikációs
beszélünk róla nyíltan, de egy mindenki által
helyzeteinket, mert többnyire bele sem
ismert, meghatározott szabályhoz igazodva
gondolunk, hogy az adott pilla natban miért
megtesszük”). Ide tartozó példa a szexualitás és
óvatoskodunk, vagy hátrálunk ki egy
más testi funkciók, cselekvések, melyeket az
interakcióból.
adott kultúra számtalan metakommunikációs
Ez nemcsak azt jelenti, hogy a tabu valamilyen
„játszmán” keresztül legitimál, de nem
meghatározott rendszert képes létre hozni,
verbalizál.
hanem azt is, hogy bizonyos biológiai korlátok
– A tabucselekvések leplezése ott, ahol az
között képes szociális rendszert is létrehozni.
általános elfogadás nem valószínű. Az ilyen
Ezeknek a rendszereknek tulajdonsága, hogy
cselekedetek a tények módosítása által válnak
képesek /inter/akciókat,

szertartásközösségeket, megvitathatatlan, implicit tabuk apparátus, eszközigény,

élmény- és véle sokasá ga van jelen, melyek költségek). A kérdőív-technika
ménycsoportosulásokat gyakran gúzsba kö tik, legnagyobb hiányossága
kialakítani: példá ul közös visszahúzódásra késztetik az azonban az óriási mértékű
éneklés vagy filmnézés nyomán,egyént – a vizsgált fiatal információvesztés: csak egy
vagy amikor már vannak közös korosztály tagjait minden képp, kiragadott időpillanat
hiedelme ink, szociális de valószínűleg a társadalom statisztikai eszközökkel mért
konstrukcióink. Mindemellett jóval szélesebb rétegeit is. Ezzel aktuális állapotának többé-
megjelenik a szociális hűség, olyan problé mák megoldását is kevésbé valós pillanatfelvételét
amelynek lé nyege, hogy az gátolják, amelyek a lel ki vagy a prezentálta volna. Sem mit sem
tekinthető a közösségéhez hű testi egészséget, a tudtunk volna meg belőle a
tagnak, aki hajlandó a saját kommunikatív cselekvés tabu diskurzus dinamikájáról, a
érdekeit, at titűdjeit a közösség számos dimenzióját veszélyez tabutémákról való
érdekei mögé helyez ni. A tetik – holott a megfelelő kommunikáció (a verbalizáció)
kulturális folytonosság módon történő verbalizáció hatá sairól, következményeiről,
fennmaradá sának tehát az egy-egy tabu megdőléséhez is holott témám szempontjából
egyik oka lehet a többségi elvezethet, s a probléma ezek voltak a kérdés legiz
vélemény tisztelete – amely megoldásának első lépése galmasabb aspektusai.3
konform ma gatartást lehet.
eredményezhet –, másrészt az A problémakezelés azonban a A tabuk jelenléte és
utánzás, egyfajta torzítatlan kutatás nak részint tárgya, működése a 19 és 25 év
mintakövetés. A tabunak vélt részben eredménye is lehet. A közötti egyetemisták
cselekvés- és viselkedés módok téma specialitásából adódóan körében
e szabályok mentén speciális módszerek váltak
alakulhatnak, sokszor szükségessé. A „kényes” A Tárki Társadalomkutató

öröklődhetnek, akár több kérdések vizsgálatára általában Intézet „Érté kek egy
generá ción keresztül is. jól használható anonim polarizálódó politikai térben”

Elmondható tehát, hogy jelen önkitöltős kér dőív módszere cím mel 2009-ben és 2013-ban

bizony talan, normazavaros több okból is problemati végzett kutatá sa a magyar

társadalmunkban a vizuálisan kusnak bizonyult (megfelelő társadalom értékszerkezetét

megmutathatatlan, verbálisan elemszámú minta, technikai vizsgálta.4 A kutatás

 9 tí

legfontosabb megál 4
l

3
Malinowski úgy tapasztalta, hogy az
elejtett megjegyzések, az elhallgatott e

információk több támpontot

nyújtanak a valóság feltárásához, mint zö

a közvetlenül feltett kérdésekre adott

válaszok. Ilyen esetekben ugyanis –
mint ahogy mi is tennénk –, bármely
kultúra képviselője a kulturális ideát
fogja elénk tárni, nem pedig a k

tényleges valóságot annak szeplőivel,

tökéletlenségével (Kisdi 2012:111). es

http://www.tarki.hu/hu/research/gazd
kult/2013/2013_osszefoglalo_gazd_kul é

tura.pdf (Le töltés: 2015. május 5.)

K
Ra

jk

érzelmekben és értékekben csapódhatnak le.

ó

Emiatt is alapállításom az a feltételezés, amely

szerint a jelenkori tabukat illetően többnyire
An
bizonytalanok vagyunk abban, hogy a
d

környezetünkben élők számára me lyek

r lehetnek a konszenzus által meghatározott tabu
alatt álló dolgok, így legtöbbször óvatosan
tapogatózunk, mivel nincs konkrét tudásunk
ea

lapításai között szerepelt, hogy Magyarország

zárt, magába forduló társadalom, amely ben arról, hogy a másik valójában mire gondol; csak

jelenleg a bizalomhiány, a normazavarok, az egyfajta elképzelt, definiálatlanul közös tudás

igazságtalanságérzet és a pater nalizmus a létezik, egy (általunk felépített) kép a

legdominánsabb hívószavak. A jelenkori magyar körülöttünk lévő világról.

társadalmi – és politikai – diskurzusban Továbbgondolva ezt a feltételezést, az a kérdés
érezhető morális bizonytalanság és pánik is felmerül, hogy miközben a környe zetünkben

(Cohen 1972) melegágya a tabuk élők tabuiról csak sejtéseink és prekoncepcióink

megdöntésének, de az újabb tabuk vannak, vajon a bennünk élő saját, internalizált

kialakulásának is. tabuink pontos készletével és természetével

A társadalomban zajló változások – például a tisztában vagyunk-e.

menekültkérdés – hatására felerősödhet a Az elmúlt öt évben 19–25 éves egyetemi

kirekesztő, ítélkező hajlam, amely óvatosságra hallgatók számára tartott szemináriumi cso

int, és beindíthatja a tabusítási mecha portokban, a csoportonként 4-5 hónapon át

nizmusokat – és/vagy megdönthetnek, tartó közös munka során elvégzett, e feje

feloldhatnak tabukat. Az objektív világ változásai zetben ismertetett kutatás azt látszik
a szubjektív struktúrákban, sorsokban, bizonyítani, hogy mindkét fenti ismeret – a
„többi ek”, illetve a „saját” tabukészlet ismerete elsősorban német – szerzők a leginkább az
egyaránt – hiányos, bizonytalan, gyakran téves. eufemizmusokra, azok tabut jelző funkciójára,
A csoportokban évről évre ugyanaz a folyamat valamint általános elterjedtségére, működési
játszódott le: a hallgatók a tabuk pusz ta logikájára hívták fel a figyelmet a tabu kapcsán,
létezésének teljes tagadásától – ma már majd a század utolsó évtize deiben a nyelvi tabu
egyáltalán nincsenek tabuk, minden megta diskurzus- és társalgáselemzési keretbe
lálható a médiában, az interneten, bármi helyezve vált vizsgálatok tárgyává. Az e
megmutatható és megvitatható – eljutottak a témakörben végzett kutatások jelentős hányada
saját tabuik tárházának feltérképezéséig, kifejezetten arra kon centrál, hogyan próbálnak
tudatosításáig, esetenként egy-egy tabu feldol individuális vagy kollektív ágensek szándékoltan
gozásáig, feloldásáig. Eközben meglepetten nem reflek tálni bizonyos, szubjektíve tabunak
tapasztalták, mennyire homályos és esetle ges érzékelt eseményekre, cselekvésekre, vizuális
tudásuk volt korábban erről a „közismert” és vagy verbális megnyilvánulásokra, hogyan
széles körben használt fogalomról. próbálják leszűkíteni vagy formalizálni a reflek

A nyelvi tabukkal foglalkozó 20. századi – tálhatósági keretet, milyen kommunikációs –

verbális és non-verbális – stratégiákat al

kalmaznak a tabudiskurzus elkerüli a kommunikációt, vagy látványosan megváltozott a

elkerülésére, a tabutémák ravasz álcákkal leplezi annak taburól mint fogalomról,
verbalizációjának tompítására, valós tartalmát? valamint a kortárs csoportjuk,
„megszelídítésére”. A szemináriumi munka első két szűk vagy tágabb baráti körük,
Mindebből a modern kori tabu szemesz terének feltűnően családjuk körében élő és ható
kutatása számára – beleértve egybecsengő tapaszta latai tabuk készletéről való tudatos
az általam elvégezni kívánt vezettek rá végül a megoldásra. ságuk mértéke, és ennek
kutatást is – egy nagyon Az azonos tanulmányi következtében számos tabu
speciális módszertani feladatokkal megbízott két, hatása meggyengült az éle
probléma következik: ho teljesen különböző összetételű tükben, sőt több tabu végleges
gyan vizsgáljunk valamit, hallga tói csoportban szinte lebontásá ra-feloldására is

aminek legfon tosabb tökéletesen azonos folyamatok képesek voltak.

megnyilvánulási formája az,
hogy nem kíván
megnyilvánulni, amely dolog
minden lehetséges módon
kisiklik a meg figyelő kezéből,
játszódtak le a témáról folyta Ez a spontán megfigyelés
tott általános diszkusszió, illetve ösztönzött arra, hogy attól
az általuk kiválasztott fogva – tudatosan, tervezett for
specifikus tabuk megvitatásá mában, megfelelően
nak hatására. Többek között konceptualizálva, a
 1

folyamatokat, történéseket Részben kötött megfigyelés: 5

gondosan do kumentálva –
ο a kurzus tematikája, keretei,
valódi kutatássá alakítsam
(jelen esetben mellékesnek
a szemináriumokon végzett
számító) ok tatási jellegű céljai
munkát. A továbbiakban is
természetesen kötöttek, előre
ugyanazokat a bevezető („pilot
meghatározottak voltak;
kutatás”) kérdéseket, ugyanazt k

ο ugyanakkor az egyes témák a

az ajánlott szakirodalmat,
es

ugyanazokat az egyéni hall gatók szabadon választott,

feladatokat kapták az érintett vita indító prezentációin é

hall alapultak, a diskurzust a kurzus

tí

gatók, a diskurzus (és egyben a kutatás) vezetője l

alapjellemzői, szabályai sem csak a minimáli san szükséges

változtak, viszont a korábbinál mértékben mode rálta, és

e

ala posabb dokumentáció kifejezetten bátorította a zö

született a közös munkáról. Az kötetlen, spontán

így összegyűlt anyag (részle tes kommunikációt a részt vevő
jegyzőkönyvek, beadott egyéni hallgatók között;
írásos beszámolók) kvalitatív • Részben nyílt megfigyelés:

tartalomelemzése vezetett az ο nyílt abból a szempontból,

elkészült disszertáció legfonto hogy a hallgatók
sabb megállapításaihoz. természetesen tudtak a
Az ily módon kikristályosodott jegyzőkönyvek folyamatos
résztvevő megfigyelés kutatási vezeté séről, sőt ők maguk is
módszer legfőbb jel lemzői segédkeztek benne,
tehát a következők voltak: •
K
Ra

jk

dokumentáció tervezett (vagy eleinte nem is

ó

tervezett) későbbi tudományos elemzéséről

nem tudtak;

An
• Kauzális megfigyelés:
d

ο amennyiben oksági összefüggések, sőt teljes

fejlődési folyamatok feltárása volt a cél.

r

ea

ο leplezett abból a szempontból, hogy a A kutató mint résztvevő megfigyelő ennyiben az

antropológusok kutatástechnikáját alkalmazta,
maguk a résztvevők fogalmazták meg saját definiálják, példákkal megfelelően il lusztrálják,
kultúrájuk tónusában a saját megfigyeléseiket aktívan megvitassák a tabu mint társadalmi-
és közléseiket, a kutatói aspektus és kommunikációs jelenség fogal mát. Ebből az
interpretáció erre csak épült, de mindvégig alaphelyzetből a kutatási alanyok számára
autentikus bázisként kezelte a diák résztvevők máris következik egy nagyon tudatos attitűd,
megnyilatkozásait. reflexió-önreflexió, diskurzus és konklúziók
A megfigyelési szituáció bizonyos szempontból levonása, melyet maga az alaphelyzet
természetes volt – más szempont ból viszont kényszerít ki: a diskurzus alapelvárás, tehát a
mesterségesnek is tekinthető. Egyetemi verbalizáció (akár írásban, akár szóban) és az
hallgatókról lévén szó, a kutatási alanyok ebből fakadó magasabb szintű tudatosság
számára egy-egy szemináriumi óra természetes elkerülhetetlen.
élethelyzetnek számít, mely A 2010 óta minden szemeszterben
nem követel meg a számukra e térben meghirdetett kurzuson a csoportok összetétele
megszokottól gyökeresen eltérő viselkedési, vi igen vegyes volt (ezért is különösen
szonyulási mintákat, kommunikációs jelzésértékű, hogy összességében mennyire
stratégiákat vagy stílusokat. Ugyanakkor a tabu hason lóan reagáltak a kurzus során fellépő
szempontjából ez mégsem természetes helyzet, tudatosítási kényszerre):
mert nincs mód a diskurzus elkerülé sére, a • valamivel több lány, mint fiú;
hallgatásra vagy a szituáció elhagyására.5 • életkoruk 18 és 25 év közötti;

A fenti körülményekből következik az itt • származásukat és családi helyzetüket tekintve

alkalmazott kutatási-megfigyelési szituáció egy
unikális jellemzője, melyet tudatosítási
kényszernek nevezhetünk. Bár a kutatás vezető
a kutatási témát tekintve pártatlan
megfigyelőként volt jelen, ugyanakkor teljes
mértékben nem vonatkoztathatott el attól az
oktatási céltól, hogy a diákok megismer jék,
nagyon sokfélék;
5
Fontos még megjegyezni, hogy ugyancsak
természetesnek tekinthető viszont az a számos szituáció,
amelyben az érintett hallgatók tabudiskurzust
kezdeményeztek barátokkal, partnerükkel, családtagjaik
kal, mégpedig kifejezetten bizonyos témák tisztázása,
tabuk feloldása céljából – viszont spontán módon, belső
indíttatás hatására. Erről szóló tapasztalataikat vagy
megírták, vagy a szóbeli beszámolóik alapján kerültek a
jegyzőkönyvbe, így másodlagos megfigyelésként szintén a
kutatási anyag részévé váltak.

tudományosan körbejárják, korrekt módon

• motiváció szempontjából vezette, míg másokat fel kényszere).

szintén (egy részüket a téma színesebb kíváncsiság,
iránti komoly érdeklődés, sőt néhányukat pedig egészen A szemináriumi munka keretét
gyakran személyes érintettség biztosan a kreditszer zés egy ak tuálisan feldolgozott
szakirodalmi anyag adta,6
amelyet a csoport tagjai
elolvastak, egy hallgató pedig
prezentációt készített belőle.
Emellett a félév során olyan,
általuk
felvetett témákat is tárgyaltunk,
amelye ket személyes
koriságok jelzésével ott, ahol ez történik utána? Azaz:
lehetséges volt – 1. Hogyan lehet rávenni valakit,
mindenekelőtt a pilot kutatás hogy kezdjen el tudatosan
kérdő ívei esetében). gondolkodni és kommunikálni a
6
A teljes szakirodalom természetesen tabu általános fogal máról, illetve
jóval meg haladja a javasolt
forrásismereti kínálatot. specifikus tabukról a saját
Az összegyűlt anyagokban arra személyes, valamint a

érintettség alapján válasz kerestem a választ, milyen kortárscsoport életvilágában?

tottak, azokról képzőművészeti tabuk kerülnek felszínre a 2. Mi a következő lépés, miután
alkotások bemutatásán vizsgált minta körében, melyek ez meg történt: ha tudatosított

keresztül problémafelvető emelhetők konszenzus alapján magában egy bizonyos tabut,

előadásokat tartottak, majd csoportszintre, eset azaz ráébredt, hogy ő ezt

erről össze foglaló beszámolót leg társadalmi szintre; mi tabuként kezeli/éli meg, ekként
írtak. történik a kuta tási alanyok kom munikál (vagy éppen nem
Az értelmezés folyamatában a személyes tabuival, ha olyan kommuni kál) róla, és mindezt
teljes csoport részt vett. A kontextusba helyezzük őket, egy tudatos szintre emeli?
felmerült vagy vitát kavaró ahol valami lyen Az első kérdésre a választ a
megállapításokról, kérdésekről, kommunikációnak el kell vizuális-kom munikációs
hívószavakról, problémákról és indulnia, és sem a csend, sem stimulusok jelentették, me lyek
a konszen az elfordulás, sem az el bemutatását,
zusra jutott tabuk listájáról menekülés nem alternatíva. hatásmechanizmusuk
minden órán jegyzőkönyv A kommunikáció „beindítása”

készült, melynek alapján foly természe tesen nem egyszerű,

tatni tudtuk a csoportmunkát. amikor tabutémákról kell

Az utólagos elemzés (kellene) beszélgetni, és ez a

nyersanyagául a szemeszter módszer tani probléma, illetve a

során beadott anyagok (be megoldására közö sen

számolók, elemzések, esszék), kialakított módszer végül

valamint az órai ugyancsak fontos

beszélgetésekből készült eredményekhez vezetett.

jegyzőköny vek szolgáltak, Dinamikusabban, folyamatként

választott elemzési mód szerem szemlél ve tehát a megfigyelt

pedig a kvalitatív eseményeket, a két legfőbb

tartalomelemzés volt (némi kérdéssé az válik, hogy mi előzi

3

kvantitatív kiegészítéssel, a gya meg a verbalizációt – és mi 5

k é e

tí

zö

es

l
K
Ra

jk

verbalitás által felszínre került tabuk elemzé se

ó

adja az alábbi fejezetben. Elöljáróban

elmondható, hogy a tudatosítási folyamatnak

An
többféle lehetséges kimenetele volt, az érintett
d

tabu erősségétől függően: ilyenkor akár a teljes

r
lebontás is megtörténhet (és sok esetben épp
erről számoltak be a hallgatók), de az is, hogy

mélyebb elemzését az alábbiakban bemutatom. az alany személy szerint megszűnik ezt

ea

Fontosnak tartom jelezni, hogy a hall gatók nem tabuként percepcionálni, viszont tiszteletben
egy előre szelektált képzőművészeti tartja a környezete érzékenységét, és nem

képkészletet használtak stimulusként. firtatja tovább a problémát (ami azonban már

Feladatuk egész pontosan úgy hangzott, hogy nem a tabu, hanem inkább az illem-tapintat

hozzanak vizuális illusztrációkat a be fogalomkörébe tartozó jelenség).

számolójuk témájául választott tabukhoz.

Szabadon kutathattak, keresgélhettek (legin Az elemzések és csoportmunkák rámutattak

kább az interneten), és a talált anyagok közül arra, hogy jelenkori tabuk legnagyobb része

szabadon választották ki a beszámolójuk során nem épül stabil konszenzusra, nem világosak a
bemutatandó vizuális stimulusokat. Érdekes következmények, az esetleges retorziók sem.

módon a hozott illusztrációk közül mindig a Egy modern, individualizált világban, ahol az

képzőművészeti alkotások (leginkább értékek pluralizálódtak, ahol a társadalmi

festmények) működtek a legjobban, azaz funkciók elvesztették korábbi szerepüket, a

indították be a leghatékonyabban az adott tabuk-tiltások nem explicit for

tabutémáról folyó diskurzust – a nem mái is átértelmeződnek, összekuszálódnak.

képzőművészeti alkotások (fotók, Csak sejtjük, hogy mi számít tabunak, de

videofelvételek, performanszok, filmek) biztosak csak ritkán lehetünk benne, hiszen

konzekven sen szelektálódtak. Ez a jelenség szinte mindannyiszor kontextusfüggőek és

természetes módon mintegy kiprovokálta a képzet-jellegűek. A tabuk számukra ugyanis

következő alfejezetben szereplő vizuális- nem egyszerű tiltások, hanem olyan össze tett,

kommunikációs elemzést az alkalmazott társadalmi szabályozó mechanizmusok,

stimulusok ki alakult készletéről, az általuk amelyek nehezen szétválasztható elegyei a

kiváltott spontán, majd verbalizált-tudatosított külső tiltások és szabályok rendszerének, de

hatásokról. még inkább az adott egyének szintjén belsővé

A második kérdésre adható válaszokat a tett, internalizált korlátozó mechanizmusoknak,

amelyeknek legfontosabb mű ködtető eleme a nincsenek tabuk. Hamar kiderült, hogy ez az
nyelv és a vizualitás. állítás téves, sőt ez a korosztály – minden
A csoportok hallgatói által megfogalmazott networking ellenére vagy épp amiatt – rengeteg
tabuk (rendkívül meglepően) széles spektrumot olyan tabun ül, amelyekről egy
öleltek fel, miközben az összes félév elején általán nem tud beszélgetni, bár a lehetőségek
széles tárháza áll rendelkezésére (inter
határozott volt az az állítás, hogy ma már

net, civil szervezetek, – haldoklás, fogyaté kosság, dulnak, felháborodnak. A

szoptatás iránt
pszichológus stb.). A feltárt betegség, erőszak –, amelyekről
megnyilvánuló jelenlegi
tabuk egy része átvett könnyedén, szabadon
kulturális maga tartásformák a
viselkedési minta, amelyet az beszélgettek, egé szen addig,
várandóssághoz való múlt beli
egyén gondolkodás nél kül, ok- amíg vizuálisan nem szem
viszonyra emlékeztetnek. Volt
okozati összefüggések besültek a cselekménnyel vagy
idő, amikor nem illett
megértése, kérdések feltevése az általuk nem tabunak vélt
nyilvánosan beszélni a
nélkül követ, úgy, hogy hamis dolgokkal.
másállapotról, és azok az
vagy téves tartalommal tölti
asszonyok, akik éppen a
meg, egyfajta valóság- A nyelvi tabu és vizuális
„családalapítás útján haladtak”,
konstrukciós mechaniz mussal. tabu kap csolata
nem mutatkozhattak
Más részük tapasztalatok útján
nyilvánosan. Lehet-e, szabad-e
szerzett, félelemre épült tabu, Amikor azt állítjuk, hogy
mindent ábrázolni,
amelyet a környezetben mindenről lehet beszélni, akkor
megmutatni? Legfőképp:
tapasztaltak aztán továb elsősorban a célzott téma
hogyan nem le het ábrázolni?
berősítettek vagy támogattak. verbális „lenyomatára” esik a
Hol vannak a megenged
A vizuális kommunikációs hangsúly. A szoptatásról
hetőség határai? Mikor nem
„stimulusok” egyértelműen például lehet beszélni, ren
etikus már a valóság
segítették a tabuk megfo geteg honlap foglalkozik a
ábrázolása? Az ember miféle
galmazását, és átsegítették a témával, vagyis ilyen
bel ső szükséglete vezet ahhoz
hallgatókat a verbalizációs értelemben nem sorolható a
a törekvéshez, hogy újra meg
nehézségeken, a képi tabuk és tabuk közé. A nyilvános helyen
újra túllépjen a megenged
verbális tabuk végzett szoptatás gondolata,
hetőség határain, hogy mindent
kommunikálásában rejlő leginkább látványa azonban
lásson és láttasson? Ehhez
különbségek érzékelésében. sok embert kínos érzéssel tölt
hasonló kérdéseket már
Ugyanakkor voltak olyan témák el, elfor
nemcsak a professzionális
 5

véleményfor málók vetnek fel, milyen vágyak és fantáziák 5

hanem az utca embere is, aki működnek olyan időkben,

naponta az erőszak, a amikor lenyű göznek
szenvedés, a halál és a bennünket vagy éppen undort
perverzió képeivel szembesül keltenek bennünk az erőszak
még otthona szentélyében is. E különféle ábrázolásai, legyenek
kérdések kel kapcsolatban a akár fikciók, akár az állítólag itt k

pszichoanalitikus tudás és most történő dolgok leírásai.

es

hasznos lehet, még ha nem Ezek a nagyon személyes

nyújt is szilárd alapot annak vágyak és fantá ziák részei az é

megfogalmazásához, hogy mi a emberiség történelme során tí

helyzet ma, vagy minek kellene különböző álruhában újra és l

len nie. Ez a specifikus tudás újra felbuk kanó univerzális

e

segíthet megha tározni, hogy álmainknak.

zö

K
Ra

jk

Tulajdonképpen a művész alkotásán, illetve a

ó

mű által előhívott fantázián keresztüli kiélés

zajlik. A kegyetlen képek láttán a művész és

An
néző azonosulhat az áldozattal vagy a kínzóval,
d

ami az agresszió szubli

r málását teszi lehetővé (Lang 2001). A látvány
meghökkenthet, szorongást is kelthet, s ezáltal
ugyancsak feszültség levezetését szolgálhatja”
ea

„Az agresszió képi megjelenítése, illetve

kifejezése az esztétikai, a művészet által (Hárdi 2006:12).

nyújtott öröm egyben valamilyen ventilt is

lehetővé tesz. Miként Freud kifejtette, a viccnél Ha valaki szándékosan tabutémákat választ, és
a nevetés, itt a művészi-esztétikai öröm révén nyíltan nevesíti őket, ahelyett hogy indirekt

tiltott, elfojtott szexuális vagy agresszív módon utalna rájuk a társadalmilag elfogadott

impulzusok, ösztönök válnak – bizonyos fokban tabudiskurzus révén, a figye lemfelkeltés máris
– tudatképessé, és jutnak levezetésre. A garantált. A festők/művészek, képalkotók ezzel

katartikus hatás teljesen egyéni, attól is függ, az eszközzel élnek egy-egy tabunak vélt, vagy

hogy kiben mit és men - azzá vált téma ábrázolásakor. Kérdés, hogy hol

nyire mozgat meg. Sokat jelent a képhez fűződő húzhatók meg egy tabu vizuális konstrukciós
viszony, annak az ismételt elmélyült nézése, az határai?
empátia, az alkotásba való beleélés. A Sapir–Whorf-hipotézisnek az etnográfiai
tapasztalat számára meggyőző, bár kevés sé azokat a tabukat, amelyeket a hallgatók
bizonyított, mindazonáltal termékeny megfogalmaztak, hanem térben és időben is
kiterjesztése szerint: a nyelvnek (vagyis a nyel legitimmé tették számukra. Vagyis nemcsak az
vileg elgondolt kultúrának) meghatározó értelmezés kiindulópontját jelentették, hanem
jelentősége van a vizuális észlelés szervező egyfajta
désében és a látás útján szerzett információk „értelemteremtő” funkciója is volt azoknak az
tudatos feldolgozásában. Vagyis – kissé alkotásoknak, performanszoknak, ame lyeket a
kiélezve –, ami nincs meg kulturálisan rögzített féléves kurzus során a képek interpretációja
fogalmi hálójában, az az egyén számára nem jelentett.
látható (vagy úgy, hogy nem is észleli, vagy úgy, A fókuszált kutatásnak nem célja, hogy
hogy nem vesz róla tudomást) (Buda 1988). részletesebben foglalkozzon a vizuális kom
A vizualitás esetében az az állításunk, hogy munikáció terminusával, hiszen
amennyiben a látottak nem dolgozód nak fel interdiszciplinaritása révén rendkívül
verbálisan, tovább erősítik a téma tabujellegét. szerteágazó, több fogalmi elemből építkező és
A tabukat reprezentáló vizuális kommunikációs azokat felhasználó kommunikációs fajtáról
aspektusok bemutatása azért fontos, mert a beszélhetünk. (Például a kép ontológiája, kép
képzőművészeti alkotá sok – performanszok, és szöveg viszonya, a látás aktusa, a képek
fotók, festmények – nemcsak meg/bemutatták „hatalma”,

alkotói szándék, befogadási, való kölcsönös részesedéséről színtérben (kontextusban,

vizuális nyelvi struktúrák érdemes gondolkodnunk, szituációban, környezetben,
dilemmái stb.). A vizuális kom amelyek a sike res (emberi) helyzetben) zajlik” (Sándor
munikáció itt olyan problémamegoldás szüksé ges 2009:214). A kutatásba bevont
segédeszköz, amely elsősorban feltételeként mutatkoznak meg” hallgatói reflexiókból azonban
a tabuk felismerésében, tuda (Ho rányi 2007). Ebben az kiderült, hogy a kö zös
tosításában, legitimitásában összefüggésben ez azt jelenti, tudásalap a tabuk esetében
játszott funk cionális szerepet. hogy a kommunikáció „egyfelől csupán feltételezés, amelynek
Horányi Özséb szerint „az problémamegoldásra törekvés, alapján azt mond hatjuk, hogy a
egymással kommunikációban másfelől a kommunikáció közös normák, erkölcsi kité
álló ágenseknek felké szereplőinek felkészültsé gét telek konszenzusalapúak, elvárt
szültségekben (tudásokban, mozgósítja, továbbá a értékspe cifikumok, amelyekkel
hiedelmek ben, szokásokban és résztvevők kö zös tudásalapján rendelkeznünk kell/ érdemes,
más ezekhez hason lókban) nyugszik, és valamilyen és amelyeket vélhetően a szocia
lizációs folyamatok során
interiorizáltunk. Ám a tabu
esetében a közös tudásalap ki
figyelmet (Goodman 2003:64). jel vagy szimbólumhalmaz,
7
„A realiz mus nem azzal függ Schiele kiállítását két csoporttal is
meg tudtuk tekinteni 2013-ban a
össze, hogy van-e a kép és Szépművészeti Múzeumban.

zárólag a tabu fogalmi tárgya között valamely állandó

keretéhez köthető, de vagy abszolút összefüggés,
tartalmában és struktúrájában, hanem hogy mi a vi szony a
vala mint működésében képen alkalmazott
eltérések, sőt ellenté tek voltak reprezentációs rendszer és a
tapasztalhatók. szokványos rendszer között.
A felmerült tabutémák Legtöbbször persze a
reprezentációi so rán többször tradicionális rend szert
ütköztünk bele a hallgatókkal tekintjük szokványosnak” (uo.
abba az alapkérdésbe, hogy 65.). Az elemzés szempontjából
létezik-e, és ez azt jelenti, hogy fontos

amennyiben igen, milyen hangsúlyozni azt a distinkciót,

intenciók men tén realizálható amely a különböző korszakok 7

valamilyen határ a vizuá lis tabu reprezentá ciós sajátságaiból

5

és a verbális tabu között, hiszen vagy szokásaiból, netán

ezek működési mechanizmusai hagyományaiból ered: például a
nem min dig estek egybe. Jó skandi náv őskori

példa volt erre minden sziklalovasrajzokon egészen

csoportban Egon Schiele más szerepe és főként
k

szexualitással kapcsolatos jelentéstartalma volt az erektált

alkotásainak megtekintése.7 hímvesszőnek, mint egy román es

Schiele kapcsán tapasztalható kori templom oszlopán egy

hatal mas fallosznak. Vagyis
é

volt a Nel son Goodman-féle

„realizmus paradigma”, amely fontos az a társa dalmi, tí

többek között a reprezentációk kulturális keret, amelyben az

ér telmezésének adott műalkotás értelmeződik. e

viszonylagosságára hívja fel a „A reprezentáció olyan jelölés,

zö

K
Ra r

jk

ea

mely valamit ’újra megjelenít’ vagy ’képvisel’

számunkra. Más szavakkal, egy dolog he lyett
An

áll, mert a dolog maga nincs jelen; a dolog

rendszerint a külső világ vagy a képze letünk magából a látványból indultunk ki, nem kerültek
(vagyis belső világunk) egy aspektusa” (Eysenck elő komplett történések. A hallgatók
– Keane 1997:216). A reprezen tációnak ez a valóságosabbnak érezték a fotón vagy filmen
megközelítése a tabu-témák viszonylatában látottakat, így nehezebben tud tak „távolságot
számunkra elfogadható és tartani” a műfaji sajátosságoktól (szereplők,
alkalmazható. környezet, kész történet). A festmények viszont
Amint az a kutatás további elemzéséből is nem „realizálódnak”, nem formálódnak
kiderül, a 19–25 éves egyetemi hallgatók – a valóságos elemekké, a festmények világa
szexualitással kapcsolatos mediális megfelelő távolságot kínált számukra, és nem
túlcsordultság és feltételezett telítettség ellené éreztek kényszert arra, hogy azonosuljanak
re – tabuként tekintenek például a szexualitást azzal, ami a festményen megjelenik.
reprezentáló műalkotásokra és a velük Ugyanakkor jellemzően nem absztrakt
kapcsolatos verbális megnyilvánulásra is. ábrázolásokkal találkoztunk, hanem nagyon
Ugyanakkor ismeretlen és újszerű volt sok konkrét jelenséget vagy állapotot ábrázoló,
esetben annak felismerése, hogy a kultúra leginkább figuratív alkotásokkal, amelyek
történetének egyes szakaszaiban, korai tár tematikusan mindig egyértelműen ábrázoltak,
sadalmakban jóval természetesebben nem lehetett mellégondolni vagy eltévedni a
viszonyultak a különböző irányultságú és inten látványban. Egy szülő nő vagy egy haldokló
zitású szexualitáshoz vagy a haldoklás/halál ember percepciója ritkán fordulhat inverz
folyamataihoz.8 látványértelmezési pozícióba, ugyanakkor

A hallgatókkal folytatott szemináriumi munka annak személyes lecsapódása, értelmezési

megfigyelései és tapasztalatai alap ján arra a kerete, a tabu mozgósítása, kontextusba

következtetésre jutottunk, hogy egy-egy emelése erőteljesen egyéni és meghatározott.

megfogalmazott és konszenzussal a csoporton „»Akárki« beszél, de amit mond, azt nem

belül elfogadott taburól akkor tudunk akárhonnan mondja” (Foucault 2001:159).

legintenzívebben, legnyitottabban A képzőművészeti alkotások lehetővé teszik

és legszabadabban beszélgetni és/vagy annak vizsgálatát, hogyan élik át az embe rek

kontextusba helyezni, ha az aktuális vagy ál szerepeiket a társadalomban. A műalkotás

taluk felvetett tabut vizuálisan – elsősorban olyan mintákat kínál a társadalomnak,

festményeken keresztül – mutatjuk meg. amelyekben új értékek jutnak kifejezésre. A

Próbálkoztunk fotókkal, mozgóképpel, de hatás azonban nem egyirányú, nemcsak

mindkét műfajjal kudarcot vallottunk. A kép

8
Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a vizuális anyagok
zőművészeti alkotásokkal kapcsolatban mindig elsősorban a tabuk realizálásának, tudatosí tásának
eszközei voltak, nem került sor az alkotások
könnyebbséget jelentett az, hogy egy szerűen
műelemzésére.
a társadalom felől érkezik a realizálása vagy épp misztifikálá vizsgált korosz tály – bár sok
művészethez, hanem fordítva sa. Akár ha a természeti népek esetben ugyanez elmondható
is, a művekben fogalma spirituális gondolkodásában, más korosztályokról is – zavart,
zódhatnak meg új értékek, új vallásos rítusain, akár ha a elutasító at titűddel viszonyult
normák, és ezek közvetítésével Bibliában szereplő, vagy általa ezekhez a témákhoz, de a
terjednek el a kö zösségekben, tiltott jelenségek körében művészi alkotások áthidalták az
a társadalomban. Lotman vizsgálódunk. így kialakult kommunikációs
szerint „…a műalkotás vákuumot. Annak felisme rése,
meghatároz egy bizonyos Ezek a témák még mindig hogy ezek a tabuk sok esetben
normát, megállapítja a norma izgatják a mű vészeket, ám az már az őskortól kezdve
szegés lehetőségeit, s legalább erre adott társadalmi reak elfogadott és kurrens témái
a képze let szintjén felmutat egy cióban változás mutatkozik, voltak a művészetnek – illetve
újabb normale hetőséget” méghozzá úgy, hogy a témák annak tuda tosítása, hogy
(Lotman 2001:211). Emiatt is többsége vizuálisan tabuizá például a kereszténység előtti
tartom fontosnak, hogy lódott. Ennek mélyebb ókor nem bűnnek, hanem
részletesebben kitérjek azokra társadalmi okait itt nem természetesnek tartotta a
az alkotásokra, performan vizsgálom. Az alább részletezett testiséget, s csupán a
szokra, amelyek egyrészt a és be civilizációs folyamatok egyik
hallgatók által, másrészt mutatott témákat azért „apró” következménye, hogy
általam kiválasztott „diskurzust, választottam, mert mindegyik minderről szemérmesen
együttgondolkodást beindító” ábrázolástematika tabunak mi hallgatnak a történelem- és
motivációs alkotások voltak, és nősül az általam vizsgált művészettörténeti könyvek –,
amelyek kapcsán tu datosult, korosztály körében. Az itt sok kialakult és rögzült gátlást
hogy mik azok a „dolgok”, ame említett alkotások legtöbbjét az vagy elle nérzést feloldott a
lyeket a vizsgálatba bevont öt év alatt bemutattuk, hallgatókban, így haté
korosztály tabuként kezel, vagy egyrészt a hallgatók pre konyabban, egy elfogadott
a többség tabuizál. A tabuk zentációikban, másrészt az társadalmi és kulturális
vizuális megjelenítésével a általam össze állított vizuális folyamat részeként tudtunk
művé szet történetében már a „kényszerítő” anyagban. Ez a róluk beszélgetni.
kezdetektől fog va mód elsősorban a
találkozhatunk, csakhogy szexualitással, szoptatás sal, Szexualitás
ábrázolásuk pillanatában haldoklással, betegségekkel,
leginkább nem a tabudöntés erőszakkal és halállal A vallás (hit, mitológia) mellett a

volt a cél, hanem a létezés, az kapcsolatos prezentációkban kép zőművészetnek a

esemény, a cselekvés volt hatékonyabb módszer. A legszerteágazóbb és legrégebbi

 9 es

témája a szexualitás – a kezde- 5

tí

zö

K
Ra

jk

is. Egyiptomban a piramisok falfreskóin,

ó

sírkamráiban rengeteg jelenet látható, mely

érintést, ölelést, csókot, orális szexet,

An
homoszexualitást ábrázol. Az egyip tomi
d

erotikus forrásanyag visszafogottabb, mint a

r
görög és római szexuális ábrázolá sok. Jóval
kevesebb ábrázolás maradt meg Egyiptomban,
mint a görögöknél és róma iaknál. Istenek (Nut,
ea

tektől napjainkig. A kereszténység előtt nem

bűnnek, hanem az emberi cselekvés do mináns Ozirisz, Hathor, Geb) közösülései maradtak fenn
ösztönzőjének, az élet természetes Hammamatban, Deir el-Bahariban, Deir el-

alkotótelemének tartották a testiséget, így Medinában. Min istent, a termékenység,

rengeteg írott és képi forrással rendelkezünk, férfiasság istenét csaknem mindig merev

ám csak vázlat, utalás lehet ez a néhány oldal, hímvesszővel ábrázolták a falfestményeken és

amely érinti ezt a témakört. domborműve ken, az írásos szövegek a

A prehisztorikus, őskori, archaikus ókori legnagyobb szeretőként említik.9 Min isten első

kultúrákban barlangfestményeken, szobro kon, ábrázolása Kr. e. 1980–1970-ből való. A

sziklarajzokon őrződtek meg szexuális jelenetek.homlokát körbefonó piros szalag az
Ölelkező párok, orális-anális szex és egyiptológusok szerint a szexualitását emeli ki.

rengetegféle formájú női nemi szerv és fallosz. Csaknem 30 rajzon látható Min isten és az
A Kr. e. 10–4 ezer évvel ezelőtti bar langok emberek közötti sze xuális aktus, többségük

rajzainak többsége a nemiséget megjelenítő anális közösülést ábrázol. Az egyiptomi

egyszerű falfirka (Guthrie 2005:25). 10 ezer papirusztekercsek az ókori egyiptomiak

éves ázsiai faragványokon láthatók ölelkező szexuális szokásait ábrázolják: pedofília/zoofília

párok, Anatóliából 8 ezer éves ölel kező párt is, fetisizmus, homo szexualitás, maszturbálás,

ismerünk. Skandináv őskori sziklalovasrajzokon vérfertőzés.

is erektált hímvesszők látha tók. Találunk több 2009-ben Athénban kiállítást rendeztek Szex és

ezer éves vágyképeket, fantáziákat, szerelem görög módra10 címmel, ame lyen a Kr.

képzelődések tárgyiasult formáit – ahogyan ma e. 6. és 4. század közötti időből 272 művet

mutattak be. Erószt, a legszebb férfit, a
szerelem és a szex istenét számos görög
vázafestményen ábrázolták. A görög
mitológiában Erósznak tulajdonítják az ember
megjelenését a földön.
„Hatalmas falloszok, grafikák, erotikus figurák
és agyagba karcolt szerelmes levelek
tekinthetők meg a múzeumban, a múzsák
alapján kilenc részre osztva. Bemutat ják az
istenek, hősök és haladók szerelmi életét,
házasságait, illetve a híres szerelmi kalandokat,
a homoerotikus szerelmet, a prostitúciót és az
erotikus jelképeket is. Felidézik a szerelem
istenének változó képét is, aki a római korra az
i. e. 8. század ha
9
http://mult-kor.hu/20130718_fallikus_szimbolum_volt_a_s
alata_egyiptomban (Letöltés: 2015. október 13.) 10
http://eros.cycladic.gr/ (Letöltés: 2014. október 13.)

talmas és erős istenségéből vált „bajelhárító” falloszokkal (Né tartózkodás nélküli

Vénusz butuska Cupidójává”.11 meth 2010:20). Az egyik ábrázolások, nemritkán súrolva
A kereszténység előtt élő népek leghatalmasabb rontáselhárító a ma pornográfnak minősített
nem bűnnek, hanem fallosz a Nimes mellett álló jelenetek ha tárait.
11
természetes örömforrás nak hatalmas vízvezeték, a Pont du
http://mult-kor.hu/20091211_szex_es_
tekintették a szexet. Számos Gard köze pén található. Az szere lem_gorog_modra (Letöltés:
2015. október 13.)
vallási eseményen bevett ókori művészetben feltű nően
A keresztény művészetben az
szokás volt az orgia és a sokat ábrázolták asszonyok
ókorhoz képest megváltozik a
nyilvános szeretkezés. A görög kezében is a baubót (erektált
szexualitáshoz való viszony. A
férfiak a feleségükön kívül fallosz). Számos vá zakép,
szexualitásról azt gondolták,
művelt hetérákkal és fi atalabb dombormű, agyagedény, tárgy
hogy minden rossz forrása.
fiúkkal is rendszeresen tartottakőrzi ezt a témát. A fennmaradt
Aquinói Szent Tamás elméletei
fenn testi kapcsolatot. tárgyak soka ságán –
és írásai, alapvető néze
A görög és római kultúrában bronztükrök, lámpások
tei a szexualitásról
egyaránt el terjedt volt az a hátulján, csengőkön,
meghatározók voltak. Szerinte
hiedelem, hogy a felajzott edényeken különböző hasz
minden nemi tevékenység,
férfiasság ábrázolása távol nálati tárgyakon őrződtek meg
amely nem az utódnemzést
tartja a rontást a rendkí vül kreatív szerelmi
szolgálja, természet elleni bűn
a házaktól, középületektől, sőt a jelenetek. A leggyak rabban (Borus 2010:51). A katolikus pa
gyerekek től is. Emiatt a megformázott jelenet, amikor
pok nem nősülhetnek, nem
magánházak sarkát vagy a egy férfi könyökére
szeretkezhet nek – elvileg –,
bejárati ajtók küszöbmozaikjait támaszkodva fekszik, és a nő
ennek ellenére a középkori
gyakran díszítették lovagolva rajta ül. Nyílt,
 1

irodalom és könyvillusztrációk széttárt női nemi szervek 6

számos je láthatók, mintha az archaikus

lenetet őriztek meg a papi kultúrákat idéznék meg.
bujaságról. Kódexek oldalain is Érdekes és nagy kontrasztban
láthatók házastársi álló jelenetek
ágyjelenetek, bár a meztelen egymásmellettisége volt termé
testek ágyne művel fedettek. szetes abban az időben: az k

Hóráskönyvek, imaköny vek apszisban – fél kör alakú fülke

es

bizonyítják, hogy például a az oltárnál – a főoltár szent

parasztok nem voltak jelenetekkel zsúfolt, efölött é

szemérmesek (ld. például a pedig nyíltan szexuális tartalmú

tí

Limbourg testvérek miniatúráit szobrocskák láthatók. A román l

a Berry hercegnek illusztrált kori szobrászatban nagyon nagy

e

imakönyvben a 15. századból). számban találhatók meztelen

A román kori templomokban az ábrázolá sok; a korszak zö

oszlopok figurális fejezetén egyáltalán nem volt prűd. Az

gyakran hatalmas fallo szok, illusztrációk szerint a köznép

kedvelte a tergo (hátulról) pózt.
K
Ra

jk

már Szűz Máriát is modellek után festik, akik

ó

gyakran azonosíthatók voltak, ezen festmények

legtöbbjén profán módon meztelen mellel

An
szoptatja a gyermek Jézust (ld. például Jean
d

Fouquet ismert képét: Madonna gyermekével).

r
Népszerűvé válik a három grácia témája,
akiknek meztelen ábrázolása ikonográfiailag
elvárt volt (például Botticel li, Raffaello,
ea

A reneszánszban megváltozik a testhez való

viszony, és újra felfedezik a testiséget, a test Lorenzetti).

szépségét. Ennek egyik ékes bizonyítéka A 13. század óta a piacok mellett működő

Michelangelo meztelen Dávid szobra Firenze bordélyok a 15–16. századra igen népsze rűvé

főterén, a Palazzo Vecchio előtt. Egyre több váltak. Giuliano Romano, Raffaello tanítványa az

pajzán írás, gondolat jelenik meg az 1520-as években X. Leó pápa (!)

irodalomban is (például Boccaccio, Chaucher, megrendelésére sorozatot készített a különböző

Petrarca, Balassi, Villon). A kis női mell kultusza szexuális pozitúrákról, amelyekről szá mos
a reneszánszban kezdődik, és hullámzó másolat és utánzat terjedt. 1524-ben

pályafutása a mai napig tart. Ebben a korban Marcantonio Raimondi ezek alapján 16 met
szetet készített Pozitúrák címmel, amelyek
rendkívül népszerűvé váltak.
„Rekordméretű erekció, orgia és egy halom
nimfa kergetőzik a vatikáni pápai reziden cia
egyik volt fürdőszobájának falfestményein,
amelyeket Bibbiena kardinális Raffaelló tól
rendelt meg”.12
Hieronymus Bosch a Gyönyörök kertjében a
testi örömök valamennyi válfaját megfes ti,
művén mezítelen testek és szexuális
szimbólumok sokasága látható. Számos mito
lógiai jelenet szól az udvarlásról, melyet erotikus szexjelenetek De Sade márki nyo mán válnak
jelenetekkel ábrázolnak (például Cor reggio,
Cranach, Tiziano).
A 16–17. században a protestantizmus
terjedésével újra tabusodik a szex, és háttér be metszetein a csoportos szexjelenetek, míg
szorul az ezzel kapcsolatos ábrázolás a
rézkarcot például Rembrandtnál (A szerzetes a
búzamezőben, Baldachinos ágy című
metszetei). A 16. század első felében Hans
Baldung Grien veszedelmes meztelen bo
szorkányokat mutatott festményein; ugyancsak
ebben a században Lucas van Leyden készít egy
festményt, melyen erőszakos szexet ábrázol:
egy nő korbácsol egy férfit.
A barokkban – és legfőképp a rokokóban –
viszont tobzódik a meztelenség és az ero tikus
jelenetek is. Ebben az időszakban rendkívüli
mennyiségű erotikus metszet készül, például az
1790-es évek végén a szadomazochista
népszerűvé; regényéhez számos illusztráció
készül a szeretkezés legkülön félébb
módozatairól. Claude Bornet erotikus
12

művészetekben, de azért találunk erotikus http://hvg.hu/kultura/20120529_szex_tura_vatikan_roma/

(Letöltés: 2015. október 13.)

François Boucher festményein a birtoklása törvénybe ütközött, szerelmi szo kások, fedett
fantázi adús erotikus jelenetek de az erotikus dolgok szeméremdombok és keblek
rendkívül népsze rűek. megtekintését szabályozó jellemzik a stílust. A modern
törvények alko tása a 19. század realizmus azonban, az
„Bár néhány fajta szexuális második felének találmá nya egészséges naturalizmust
aktust már korábban is tiltottak volt, és a viktoriánus kori hirdetve Gustave Courbet-val,
vagy szabályoztak törvényi Angliában vette kezdetét”.13 igazán erős folytatása a
úton, képek megtekintését szexualitás ábrázolásának, sőt
1857- ig egyetlen országban A 19. századi klasszicizmus mint a tabu és ikonográfiai
sem tiltotta törvény. Néhány ismét vissza fogottabban, szabályok dön
esetben bizonyos könyvek, met szemérmesebben indít, leg tésének hírhedt példája, A világ
szetek vagy képgyűjtemények inkább fürdőzők, kispolgári eredete című alkotása máig
hivatkozási alap, ame lyen egy rajzot készített magas igényes az Álomfejtés című könyve,
széttárt, szőrös női nemi séggel, nem a szexualitás amelyben az elfojtott szexuális
szervet láthatunk nagyítva, öncélú láttatása ként, hanem vágyak hatását vizsgálja az
fényképszerű pontos sággal; a annak bizonyításaként, hogy a emberi viselkedésben. 1902-
modell feje nem látható. „Cour szex és a szerelem az emberi ben az Alf-
bet képe annyira forradalmian élet fontos tartozéka, a
új volt, hogy amikor először mindennapi élet természetes
kiállították (persze függöny része. A femme fatale nőtípus is
mögé rejtve) a legtöbben nem isKlimthez kapcsolódik; a nő
tudták, hogy mit ábrázol”.14 mint a végzet asszonya, aki
13
A pornográfia története napjainkig. tönkreteszi a férfiakat. A nőiség
http://
www.erosyum.com/pornografia_torte szá mos festményén erősen
nete.html (Letöltés: 2014. május 6.)
14
hangsúlyozott (például Danae,
http://nok-es-
muveszet.blogspot.hu/2011/04/ vilag- Maszturbáló nő, A men - ny
eredete.html (Letöltés: 2014. június 4.)
Rendkívüli mennyiségben asszonya). Klimt kutatta az

születnek pornográf rajzok, erotikum természetét, a női

ezek inkább a művészet érzékiséget, az ösztön létet.

berkein kívül esnek; legtöbbjük Ugyanakkor igazodott a 3

igényte len, céljuk a szex századfor duló Bécsének 6

kukkolása. Készülnek azonban nemiségtől való félelmé hez,

művészi szintű pornográf távolságtartásához, ahol a nő,

jellegű rajzsorozatok is, például mint valamiféle szfinx,

Zichy Mihály eroti kus tusrajzai, fenyegeti a férfit. Egész
számos szexjelenete, melyek életművét a szembeszállás
jellemzi a klas - szikus polgári
k

különféle változatokban,
pozitúrákban igazi hagyományokkal, így a prűd, es

természetességgel és álságos szexualitástagadással

szépséggel, fi noman is. A századelő Bécsében é

közelítenek a témához. születik meg Freud tí

A 20. századi erotikus művészet pszichoanalízise, melyben a

l

Gusta ve Klimttel indul. Az szexualitás – és a tabu – e

osztrák festő számos erotikus jelentős szerepet kap, valamint

zö

K
Ra

jk

An

d
r

prostituáltak mindennapjait mutatja be. Tabut

ea
feszeget és sért az időskori szexualitás
red Stieglitz által alapított Camera Work
ábrázolásával – például Az idős szerel mespár
magazin először közöl fotókat meztelen nőről.
című festményén –, leginkább azzal, hogy
Talán nincs is a művészettörténetben még egy
megerősíti az időskori vágyakozás
olyan festő, aki annyira természetesen, tabuk,
létjogosultságát, irónia nélkül mutatja meg a két
önkorlátozás nélkül viszonyult volna a
öreg, aszott testet, az érintéseket, a szemekben
szexualitáshoz, mint Egon Schiele. Csak nem
felcsillanó szenvedélyt. Azt sugallja: nem
100 önarcképe közül több aktkép van,
elfojtani kell, hanem elfogadni és kiélvezni az
amelyiken maszturbál (például Eros, önarc kép,
öregkori szexuális késztetéseket. A testnek ezt
1911). Számos szerelmi jelenetet festett meg,
az állapotát el kell fogadni olyannak, amilyen,
rajzolt – köztük leszbikus párokat is –, ahol az
és nem szabad szégyellni. A szexualitás
aktus előtt, után vagy közben láthatók az
örömforrás, kortól független.
egymást testét élvező, vagy épp kiábrándult
Az 1945 utáni művészetben a testábrázolásban
párok. Meghökkentő nyíltsággal, szenvedéllyel,
és a szexualitás ábrázolásában is ki emelkedő
sokszor durván és nyersen mutatja meg a
Lucien Freud és Francis Bacon. Julian Barnes
testeket és arcokat, amelyek örömszerzésre
esszéista, műfordító azt írta a London Review
vágynak. Egészen fiatal, csaknem
of Books-ban, hogy Freud képein a meztelen
gyermeklányokról is készített aktot.
nők a legkevésbé sem pornografikusak és nem
Oskar Kokoschka osztrák expresszionista festő
is erotikusak. Meztelen nő- és férfialakjaiban,
szerelmespárjai is felfokozott érzelmi és testi
alvó párokban is rendkívüli energia feszül.
állapotban ábrázolódnak, önarcképein,
Klasszikus, realista képei arról tanúskodnak,
szerelemben hempergő szerelmes pár jain
hogy számára a szexualitás a mindennapi
érződik a kiszolgáltatottság a testi
létezés természetes velejárója.
vágyakozásnak és a szenvedélynek, a bujaság és
Francis Bacon brit festő alkotásain elsősorban a
a nyitottság. „Tűnjön el a prűdség!” – hirdette
homoerotikus vonzalmat, a homo szexuális
Kokoschka.
szeretkezést örökítette meg, olykor
Pablo Picasso spanyol képzőművész
szadomazochista jeleneteket festett. Mo delljei
fiatalkorában számos szexuális témájú
rendszerint saját partnerei voltak, ilyen például
festményt és rajzot készített, főleg 1902 és
a Study of George Dyer (1971). Sokan a mai
1903 között. A La Douleur című festményen
napig provokatívnak tartják ezeket a képeit.
maga Pi casso látható; a művész két kezével a
A kortárs művészetben is jelentős és erőteljes
fejét tartja, de nem a nőre néz, hanem a
téma a szexualitás. Leggyakrabban Andres
tükörben saját magát szemléli.
Serrano A szex története (1997) című sorozatára
Otto Dix német festő számos festményén
hivatkoznak. Serrano a val
lás, a testnedvek, a halottak művésznőnek 2014-ben A meleg szex, a leszbikus
témája után kezdett el Nottinghamben rendeztek szerelem áb rázolása szintén
foglalkozni a szex történetével, retrospektív kiállítást, ahol be sokakat foglalkozta tott:
majd a szex és az erőszak mutatta, mit jelent számára a Courbet, Toulouse-Lautrec,
viszonyával. A fiatal nő és az modern sze xualitás. Sajátos Albert Marquet, Egon Schiele.
öreg férfi aktusát ábrázo vizuális nyelven keresztül Jenny Saville angol művész a
ló képe (mely utal az orális jeleníti meg a „bűnös” testet és nők közötti szexualitást gyakran
aktusra) nagy vihart kavart. annak „sö tét oldalát” – bár erőszakosan ábrázolja;
Képein mindenféle szexu ális ugyanakkor látható a test nagyméretű képe in még
tabukat is megjelenített az szépsége, vonzó megközelítése; érzékibb hatást kelt a bőr
emberek között létező több pé niszű férfiakat, nők felszíne és az érintések
örömforrásokként. Az idős vaginájából előkúszó kígyót, intenzitása. A kortárs kép
emberek szexualitását különböző szexuális zőművészetben a
természetesnek tekinti, és látomásokat ábrázol (Melis homoszexualitás ábrá
másokkal is célja elfogadtatni. 2014). zolásának jellegzetes képviselői
Serrano fő témája maga az 2014-ben Bécsben rendeztek Gilbert Prousch és George
emberi test, még pontosabban egy tabu döntő kiállítást a Passmore – ismertebb
a tabuként kezelt – va lamilyen Fogadalmi templomban, megnevezésük szerint
szempontból felhasznált – a Votivkirchében, Leiblichkeit Gilbert&George –, akik szinte
embe ri test. Botrányt, betiltást und Sexu alität címmel. A hely mindig párban dolgoznak. Ők
kiváltó kiállítása inak kiválasztása e téma számára vezetik be a művésztársadalmat
plakátjairól írta: „Az emberek önmagában kihívás és szokat a body art új világába. Spank
ezeket a képeket nem lan, de a katolikus egyház Money című alkotá suk – mely
onanizálásra használják” támogatásával történt. David felnagyított spermacseppeket,
(Kenyeres 2002). Rastas művészettörténész valamint az alkotók
Carol Rama olasz autodidakta 2006-ban Melbourne-ben végbélnyílását ábrá zolja –
művész festményein a női rendezett ha sonló tárlatot látható volt nálunk is a Ludwig
nemi identitást, a női ugyancsak egyházi környe Mú zeumban a 2013-as A
érzékiséget kutatja. Vonalas zetben. A mai kortárs művészek meztelen férfi című kiállításon.
rajzaiban hu morral, iróniával fontos képviselői mind Ez a kiállítás bizonyította, hogy
ábrázolja a női testrésze ket bemutathatták egy-egy al Magyarországon továbbra is a
például Fenekek, mellek című kotásukat, így például Damien heteronor matív gondolkodás a
képein. Kiállításait 1945-ben Hirst, Erwin Wurm, Takashi meghatározó. Ezt tá masztják
még betiltották köz szemérem Murakami, Doug Aitken, Jo seph alá az idevágó kutatások is, akár
elleni vétségért, de a 95 éves Beuys (Bazsa 2014). az évente elvégzett
 5 es

Eurobarométer-felmé- 6

tí

zö

K
Ra

jk

ivóserlegen át David Hockney művéig

ó

(Muskovics 2014).

An
A denotatív – a megfeleltető, a lefordító és
d

tárgyakat lajstromozó – gondolkodás szá mára,

r
bármely képen az van, ami rajta van, és ebben a
pillanatban mást nem is jelent. Számunkra ez a

rések eredményeit olvassuk, akár a homofóbia megközelítés – ha nem tudatosan is – alkalmas

ea

megnyilvánulásait a magyar társada lomban – volt arra, hogy a vizu ális anyagok kapcsán ne a
mint például Takács Judit (2011) kutatása –, a képről beszéljünk, hanem az azzal kapcsolatos

homoszexualitás ábrázolása még mindig tapasztala tok, gondolatok artikulálódjanak. A

normaszegőnek, formabontónak, elfordulásra kép ún. kommunikációs használata gyorsabban

okot adónak számít. A nem váltás folyamatos és tömörebben világítja meg azt, amit

jelenléte, az egyre differenciáltabb szexuális nehezebben verbalizálunk. A szexualitás és test/

szokások és identitások felvállalása ellenére, a testiség képi reprezentációi akkor váltak

magyarországi képzőművészeti alkotásokban „kínossá” a hallgatók körében, amikor olyan
még mindig nem indult el az érdeklődés a téma alkotások, illusztrációk kerültek terítékre,
megjelenítése iránt. A test fontosságának amelyek eltértek az ún. konvencionálisan el

elismerése vél hetően elindult, de az identitások fogadott „megmutathatósági normától”. Ez azt

elfogadása és az arról való közös gondolkodás, jelenti, hogy nem kerülhet fókuszba egy aktus
kon szenzusos gondolatiság folyamata kevésbé, vagy nemi szerv kiemelt státuszban, valamint a
miközben Európa más országaiban egyre szélsőséges nemi identitás, így például az

gyakoribb a szexuális különbségekkel idősek, azonos neműek, transzneműek, betegek

kapcsolatos kiállítás. 2013-ban például a British szexuális kapcsolatának ábrázolása sem. Ez

Museumban Little Gay History címmel kiállítást ugyanis elsősorban továbbra is a vizuális
rendeztek az ókori egyiptomi papirusz intimszféra része, amely abban a pillanatban

tekercseken megjelenő homoszexualitástól a válik tabuvá, amikor a tartalomelemzés nem

homoerotikus szerelmet ábrázoló római ezüst esztétikai dimenzió kat érint, hanem az érintett
csoportok szexualitására vonatkozó egyéb, funkcióként kiválóan működtek az általam
például a velük kapcsolatos előítéletes bemutatott (50-60 ilyen alkotás keveredett a
viszonyulások diskurzusát várja el. A hallgatók félévek során) szofisztikáltabb, neves művészek
nem rendelkez nek nyilvánosan konszenzus alá eltérő kultúratörténeti időszakokban készült,
eső kifejezésekkel, szavakkal. A képzőművészeti alkotásai. A hallgatók számára
gondolkodásukat ál talában az elutasító- ugyanis ezek a képzőművészek (Courbet,
elfogadó dichotómia jellemezte, nem az elemző, Schiele, Klimt, Otto Dix) vizuálisan legalizálják
differenciáltabb megközelítés. Ebben áthidaló azt, ami verbális tabunak számít.

Betegség kisméretű görög, római fáraó szobrain, domborművein

szobrokról és az ókori látható fej- és arctorzulás, vagy
A képzőművészet történetében Egyiptomból is ismerünk. Kr. e. az, hogy a XVIII. dinasztia
a kez detektől fogva 20 ezer – 5 ezer éves korából, az amarnai hercegnő
megtalálható különféle barlangfestmények mészkő fejszobrán ko
betegségek ábrázolása. A és sziklarajzok alkati anomáliák, ponyadeformitás ismerhető fel.
keresztény mű vészetben cson kolásos betegségek „A műalkotások arra engednek
számos templomi falfreskón ábrázolását őrizték meg, követ keztetni, hogy
örökítették meg a középkor valamint Down-kóros betegeket Egyiptomban kötéssel történt a
tömegeket pusztító járványait is azonosítottak koponya alakítása. A körkörös
(például lepra, kolera, (Diamandopoulos–Rakatsa nis– leszorítással érték el, hogy a
tuberkulózis). Mindez abból is Diamantopoulos 1997). Az ókori homlok lapos, a nyakszirttájék
követke zik, hogy a álla mokból – Mezopotámia, hosszabb lett, a hátsó
képzőművészet dokumentatív Egyiptom, India, Kína, koponyagödör volumene nö
funkciója a 20. századig, a Görögország – számos vekedett, együttesen
fotózás feltalá lásáig nagyon műalkotáson felismerhetők »makrokefáliát« [nagyfejűséget
jelentős. A képek, a szobrok az betegségek, például Józsa – R. A.] hoztak létre. A
emberek életformáját, László írásaiban [2006] homlokcsont hátsó pereménél
körülményeit is részletesen olvas hatunk a gyakran megfigyelhető a kötés
dokumentálták, nem csak a kóros mozgásszervi okozta besüp pedés, s ezt híven
hitvilágukat, vallásukat. elváltozások ábrázolásáról a ábrázolta a Tutanha mon
Testi elváltozásokat, bizánci művészetben. Köz fejszobrát készítő művész”
nyomorékokat, tör péket ismert a vallásújító Ehnaton (Józsa 2011).15
 7

Bész, a családi boldogságot és a öregemberek, parasztok, utcai 6

szülő nő ket védelmező árusok.

egyiptomi isten torzszülött,
rövid végtagú törpe. Az
Óbirodalomból, az
V. és VI. dinasztia korából is
ismerünk ha sonló testalkatú
A régészek sokáig úgy vélték,
hogy ezek az alkotások idegen
etnikumú – például af
roamerikai – népcsoportokat
jelenítenek meg. Ma már azt k

személyeket, akik vélhe tően gondolják, hogy a torz,

es

csontgümőkórtól, grimaszoló arcokon a különféle

gerincferdüléstől, tyúkmelltől betegségek okozta elváltozások é

szenvedtek (Józsa 2012a) – pél látszanak. Preinka, inka tí

dául Aesopus márványszobra a kerámiaszobrocskákon kiütéses l

Kr. e. 6. századból. bőrbeteg ségek, gümőkoros

e

A hellenisztikus korból csigolya-összeroppaná sok

származó gro teszk, torz azonosíthatók (Józsa 2012a). zö

15
kisplasztikák (terrakotta) a Szép
http://www.kaleidoscopehistory.hu/in
művészeti Múzeumban is dex. php?subpage=cikk&cikkid=108
(Letöltés: 2014. ok tóber 28.)
láthatók: rabszol gák,
Ra

jk

2004-ben hazánkban készítettek egy felmérést,

ó

amelyben 5000 asszonyt kérdeztek meg arról,

elvetetné-e a gyermekét, ha kiderülne, hogy a

An
magzata valamilyen rendelle nességtől szenved.
d

„A várhatóan koponyahiánnyal, nyitott gerinccel

r
vagy Down-kórral világra jövő magzatoknak a
97-99%-át nem fogadták volna el” – mondta dr.
Czeizel Endre.16
ea

A különböző kultúrákban eltérő módon

viszonyultak a fejlődési rendellenességgel
születettekhez, a súlyos testi fogyatékosokhoz, a
betegségekkel küszködőkhöz. Mezo
potámiában és Spártában megölték a
fogyatékos újszülötteket, Kínában sorsukra hagy
ták, a prekolumbián (Kolumbusz előtti) dél-
amerikai kultúrában külön rétegbe sorolták
őket, és állapotuknak megfelelő munkát
végeztettek velük.
A művészeti alkotások alapján azonosítható Józsa a csontízületekkel foglalkozó publikációja
betegségekről a 19. század végén G. Pola elején összegzi:17 a bizánci művészet ből 670
kowsky művészettörténész és Rudolf Virchow műalkotást (táblaképet, freskót, kódexet,
patológus kezdett publikálni (Polakowsky – mozaikot) vizsgált meg, ezek 5,2%-án talált
Virchow 1897). Az elmúlt évtizedekben már mozgásszervi betegségeket, 4,8%-án egyéb
számos orvosi könyv, tudományos publi káció betegségek megjelenítését. Miniatú rákon
foglalkozik a témával. Magyar orvosok is állkapocs, vállízület helyretételét, ficamos
kutatják a képzőművészeti alkotásokban csigolyatörést is ábrázoltak. 68 alkotá son 91
megőrzött különféle betegségeket (például kóros elváltozást észlelt (kézi nagyítóval nézte
Cseusz Regina, Józsa László). meg a reprodukciókat). A csontrit kulás
Dr. Józsa László, az Országos Baleseti és (osteoporosis) a 20. század elejéig ritka kórkép
Sürgősségi Intézet főorvosa több írásában is volt, ám a bizánci műalkotásokon hét
(ld. a bibliográfiában) foglalkozott a csontízületi személyen fedezte fel az elváltozást. Egy
elváltozásokkal, kóros és torz testi mó miniatúrán például gerincficam helyreté telét
dosulások ábrázolásával a különböző látjuk: fejjel lefelé lógatják; egy másikon a
kultúrákban; ikonokon felfedezhető ízületi gyul púposságot próbálják enyhíteni nyújtás sal. Egy
ladásokkal, torzulásokkal. Szerinte Leonardo da 15. századi miniatúrán járóbeteg-rendelést
Vinci Hölgy hermelinnel (1489–1490) című mutat be egy ismeretlen festő: egy
műve az első nem szakrális témájú festmény, lábszáramputált férfi csonkját kötés fedi, egy
amelyen ízületi duzzanat látható a hölgy másik beteg a könyökmankójára támasz kodik
mutatóujján (Józsa 2007). Ezt a gyakori, (ma is hasonlót használnak). A gyógyászati
fájdalmas betegséget (reuma, köszvény) segédeszközök közül a bizánci – majd később a
számos festő megörökítette (például Dürer reneszánsz művészetben is – számosat
rézmetszete 1513-ból, amelyen Szent Péter és megörökítettek képeken: hónalj- és
16
Szent János nyomorékokat gyógyít, továbbá
http://www.szimpatika.hu/cikkek/5816/voltak_szelmalom
Rembrandt, Frans Hals, Rubens önarc képei, harcaim/ (Letöltés: 2014. október 29.) 17 Ua.

Raffaello, El Greco).

könyökmankó, botok, Józsa szerint azonban a helyretétele, a vállízület

felfüggesztéshez, az alsó- és művészek a tiltás ellenére is élő repozíciója).
felsőtest széthúzásához alkal modellek alapján fes tettek. 2012-ben a Kaleidoscope című
mazott eszközök. Az egyház Bizonyos eljárások ma is folyóirat ban megjelent Józsa
tiltotta ugyan, hogy az alkotók hasonlók, mint a 9. században hasonló témájú cikke az
élő modell után dolgozza nak, (például az állkapocs finom egyiptomi műalkotásokkal
kapcsolat ban (Józsa 2012b). 14 A szentek élettörténetét bőrtüneteivel című fametsze te
ábrán mutatja be a különböző ábrázoló oltár képeken, (1484); Parmigianino: Hosszú
betegségeket. Ő is hivatkozik freskókon, domborműveken is nyakú Madonna (1534–40) –
arra, hogy az óegyiptomi jól azonosítható akin az orvosok a Marfan-
szobrokon, dom borműveken betegségtünetek látha tók. szindróma tüneteit vélik
feltűnően gyakran látszanak Gyakran ábrázolták, amint felfedez ni (extrém hosszú
nőies mellű férfiak. Ezt számos Szent Péter végtagok); id. Bruegel: Vak
múmia vizsgálata segített és Szent János nyomorékokat vezet világtalant (1589), Jan van
értelmezni: hormonza var és gyógyít (Su gár 2006) – (például der Straet szifiliszes férfit
idült májgyulladás okozta a Dürer rézmetszetén, 1513, ábrázoló metszete (1580 körül);
mellek megnagyobbodását. Masaccio képein) –, vagy más Hogarth A szajha útja c. met
Bemutatja a XVIII. di nasztia szen tek Jézus nevének erejével szetei (1732); Velázquez: Don
idején szokásos fejtorzítások gyógyítanak meg betegeket: Sebastián de Morra (1645,
mód szerét is. Számos falképen például Szent Rókus a pes törpe udvari bolond), Remb
ábrázoltak vak embereket és tisesek védőszentje, Szent randt: Gerard de Lairesse
trachomásokat (szembetegség). Ottília a szem betegségeké, portréja (1665, szifiliszes
A fogyatékosság ábrázolása a Árpád-házi Szent Erzsébet a portré), Théodore Géricault: El
középko ri, román kori és leprásoké, Szent Peregrin a mebeteg nő arcképe (1822).
gótikus művészetben is rákosoké, Aveloniai Szent Az elmebetegség 19. századi
természetes volt. Rendkívül András az agyvérzésesek felfogásá ról Goya Az őrültek
népszerű ki advány volt védőszentje. A gyógyító szentek háza (1812–14) című festménye
Sebastian Brandt A bolondok igen nagy tiszteletben álltak, és kísérteties karcolatsorozata
hajója című verses műve (1494- Európa-szerte temp lomokat tanúskodik. 80 nyomatból álló
ben jelent meg az első kiadás), építettek imádásukra, és freskó Caprichos
a bolondirodalom első jelentős kon, majd táblaképeken
alkotása. Ebben számos örökítették meg
illusztrá ció örökítette meg a gyógyításaikat a csodákban
különböző elmebe tegségeket, hívők. A reneszánsztól kezdve a
vagy amit akkor annak véltek. nem világi té májú műveken is
sokasodnak a beteg
ségábrázolások – magától
értetődő termé szetességgel,
mint az emberi élet, emberi
test velejárói. Néhány példa:
Dürer: Férfi a szifilisz
9 k tí

6 l

es

zö

K
Ra

jk

Frida Kahlo mexikói művésznek 6 éves korában

ó

gyermekbénulás következtében de formálódott

a jobb lába, majd a 18 évesen,

An
villamosbalesetben elszenvedett súlyos ge
d

rincsérülés miatt hónapokon keresztül

r
gerincfűzőbe kényszerült. 1953-ban amputálták
a lábát. Számos önarcképén nyíltan mutatta
meg testi deformációit, beteg, fájdalomtól
ea

(1799) sorozatán az emberi nyomorúság

számos változatát örökítette meg – sötét, elgyötört testét (például A törött gerinc, 1944).

szatirikus látomásokban. Az 1810-es években a A kortárs művészek közül érdemes említést

napóleoni háborúról készült nyomato kon a tenni Marc Quinn nagyméretű Alison Lapper-

háború okozta baleseteket, sebesüléseket is szobráról, amelyen a végtaghiányos terhes nőt

dokumentálja. örökítette meg (2005), meglehe tősen nagy

A háborús sérüléseket, betegségeket, vihart kavarva munkájával.

fogyatékosságokat az első világháború alatt és Chris Rush, amerikai festő klasszikus

után számos képzőművész megörökítette beállítottságú portrét fest egy down-szindrómás

(például Otto Dix, Georg Grosz, Mednyánsz ky fiatal nőről – karján tetovált szív, fején

László, Farkas István). élénkvörös és narancsszínű törölköző turbán

Évszázadokig természetes módon jelentek meg ként (Girl in a Party Hat Skirt).
a képzőművészeti alkotásokon a leg Rosemarie Garland-Thomsonnak, az Emory

különfélébb betegségek – még a görögöknél és Egyetem professzorának egyik kutatá si területe

a reneszánszban is, ahonnan a mai a fogyaték és annak ábrázolása a kortárs

szépségideánkat eredeztetjük, s akiknél valóban képzőművészetben, szerinte „ha megértjük,

kiemelt érték volt a harmónia, az esz tétikus hogyan működik a fogyatékosság, akkor azt is

megjelenésmód. A romantikában, a 19. megértjük, mit jelent teljes embernek lenni”.

században kezd megváltozni ez a ter mészetes Vagyis a legnagyobb probléma ebben a

viszony. Nem találtam szakirodalmi választ arra kérdésben még mindig az ismeretek és az
a kérdésre, hogy miért vált fokozatosan elfogadás hiánya. A legújabb nézetek

problémává, ellentmondásossá a betegségek antidiszkriminációs megítélése szerint az

képi ábrázolása ebben az időszakban, s mitől egyetlen akadály, amelyet „egy sérült

alakult át a befogadók viszonya hozzá. személynek le kell küzdenie, nem saját

fogyatékossága, hanem a többség
gondolkodásmódja, a társadalom előítéletei”
(Gar land-Thomson 1997:54).
2003-ban a budapesti Ludwig Múzeumban a
mellrákról rendeztek konferenciát – mely hez
kiállítás is kapcsolódott, Testünk titkai –
Betegség a képzőművészetben címmel. A
Magyar Narancsban (Decker 2003) azért
tartották fontosnak erről írni, mert a szerző
szerint ma „a társadalmi érvényesülés alapvető
feltétele az egészséges test, nők ese

tében a feszes mell-fenék tolerancia hiányát nemegyszer ile/ dla/2009-doktori

%20ertekezesek/BartekDisszerta
kombináció…” A kiállításon megtapasztaltam, s egy ideig szerint a betegségekkel
látható fényképek, festmények, befolyásolt is…” (Bartek kapcsolatos kü lönbség a
videók alkotóinak többsége 2009:96). Három „pokoljáró” vizuális és verbális kommuniká
átesett már valamilyen művész bemutatására vállal cióban az, hogy a hallgatók által
rendkívül súlyos betegségen; kozott: Bosch, Goya és Schiele – bemuta tott illusztrációk
Gémes Péter (1951–1996) és mert saját festészetére ők mindegyike extrém külső
Érmezei Zol voltak meghatározó hatás sal. elváltozásokat, a test teljes vagy
tán (1955–1991) művei Szerinte e három művész részleges torzulását, nyomorát,
figyelemre méltók, mindketten művészete meg sem „hibáit” reprezentál ta. Sokkal
évekig küzdöttek gyógyítha születhetett volna betegségük dominánsabb szerepe volt an
tatlan betegségükkel, és nélkül. nak, hogy a test valamilyen
fiatalon haltak meg. Vannak betegségek, amelyeket szempontból szélsőségesen
Mindketten test és lélek, élet és részvét, együttérzés kísér, eltér a „normálistól”: cson ka,
halál összefüggéseit kutatták. vannak azonban olya nok, égett, torzult, kelésekkel teli. A
Bartek Péter Pál festőművész amelyekhez félelem, viszolygás, verbális kommunikációs
2009-ben védte meg doktori a ti tokzatosság légköre társul. kutatásban elsősorban a
értekezését a PTE mű vészeti A betegségek hez sztereotípiák hosszan tartó betegségekkel
doktori iskolájában Betegség és kapcsolódnak, s ezek a kapcsolatos folyamatok, a
képzőművészet címmel: „A mélytudatban gyökerező betegség jelenlétének tel jes
betegséggel élők számára érzelmi ítéletek dacolnak a tagadása, tudomásul nem
különösen nagy problémát tudományos eredményekkel. A vétele volt jellemző. Magam a
jelentenek az előítéletek betegségek negatív társadalmi bemutatott illusztráci ókkal
(előzetes ítéle tek), melyek megítélé sének mélyek a elsősorban arra törekedtem,
feloldását akár a művészet is gyökerei.18 Tapasztalataink hogy a betegségek olyan
18
jelentheti. A társadalmi állapotok reprezentációi
http://www.art.pte.hu/files/tiny_mce/F
 1

legyenek, amelyek a testi deformáltság társul, amely 7

mindennapi életünk ben a „tökéletes test”-képhez

körülvehetnek, és nem viszonyítva szélsőséges
feltétlenül ta szítók, rémisztők, amplitúdóval kileng. Minden
ugyanakkor a betegség vagy csoportban előkerült a
állapot letapogatható a „normális kinézet – normális
környezet által. test – normális ember” fogalma, k

Ebben a korosztályban a amely ugyanolyan nehezen

es

betegséggel kapcsolatos tabuk definiálható, mint például a

a vizuális megjelenés tabu fogalma, holott a min é

kontextusában elsősorban a dennapi kommunikáció aktív tí

„mindennapi borzongást” szereplője. Az MTA l

jelentik: a látványhoz olyas Pszichológiai Kutató

e

fajta – a korosztály vizuális Intézetének

ingerküszöbét meghaladó –
zö

cio.pdf (Letöltés: 2014. október 28.)

K
Ra

jk

meg, a hallgatók túlnyomó többsége

ó

betegségként kezeli, amely jellemzően

elfordulásra, elutasításra késztet, s olykor

An
stigmatizáláshoz, kirekesz téshez vezet.
d

A pszichés betegségekkel kapcsolatos attitűdök

r – amelyek az általam bemutatott vi zuális
anyagokban feltűnnek – érdekes generációs
tabukat hoztak felszínre. Azok a fia talok, akik
ea

munkatársai Testbe ágyazott ideálok címmel

készítettek tanulmányt, amely az ideális, valamilyen lelki eredetű problémával

mesterséges és elutasított testek diskurzusát szakemberhez fordultak, kivétel nélkül

ismertette (Borgos et al. 2002). Ebben hasonló valamilyen összeütközésbe kerültek a

olvasta van a normalitás kritériumainak, mint szüleikkel. Ez a korosztály a nyolcvanas években

amelyeket a hallgatói csopor tok „termeltek ki” a született, amikor Magyarországon még mindig
beszélgetések során: a normális test nem stigmatizálták a pszichológushoz, pszi

extrém, nem hivalkodó, nem beteg, nem túl chiáterhez fordulókat. E miatt a bevésődés

vékony és nem túl kövér, nincs erőteljes miatt félelem és elutasítás kíséri a „szennyes

színekbe öltöztetve, és nem hangsúlyozott a kiteregetésére” alkalmas külső segítségkérést. A

nemi jelleg, sem a női, sem a férfi, sem egyéb. hallgatók közül többen jelezték, hogy a

Ha egy test bármi lyen irányú „túlzással” jelenik családjukban tabu mindenféle lelki problémáról
beszélgetni, utalni rá és rendelkezni vele,
emiatt titokban járnak kezelésekre. erőszakos kollektív eseményre nyúlik vissza,
A betegség, a betegséggel küzdő test látványa, rendszerint egy közösen elkö vetett
torzultsága – reprezentációk kapcsán gyilkosságra” (Girard 1977:28). Freud a
általánosan elmondható – olyan tehetetlenségi vallásalapító Mózesről szóló könyvében
faktort jelent, amely felerősíti a látvány bizonyítja, hogy a zsidó vallás az
tabusítási mechanizmusait, és gyakran magával apagyilkossággal kezdődik. A görög mitológia
rántja a verbalizálás lehetőségét. szerint is Zeusz az apa, Kronosz erőszakos
legyőzése által válik főistenné. A keresztény
Erőszak vallás megszületésében is jelentős e téma
szempontjából Krisztus keresztre feszítése. A
A kultúrantropológusok szerint az erőszak szen tek élettörténete tele van erőszakos
minden emberi kultúrában jelen van, je len volt. cselekményekkel (például Keresztelő Szent
Pszichológusok szerint az emberi természet János, Szent Sebestyén, Szent Pál, Szent
része. Léptéke, elfogadottságá nak mértéke, Bertalan, Szent Katalin): keresztre feszítéssel,
jellege kultúránként változik. René Girard kerék betöréssel, megnyúzással, sebekkel,
szerint „minden vallás eredete valamilyen csontok összezúzásával, lefejezéssel.

Az emberiség története a amelyeken keresztül mindezt megörökítik az állatok leölését

kezdetektől máig az erőszak vizualizálják, közvetítik, és a rituális gyilkosságokat
megnyilvánulásainak változatosmegjelenítik: mese, regény, (például az altamirai
tárháza: állatok elleni, nemi színház, film, képregény, barlangfestményen a halott
(szexuális), családon belüli, fénykép, festmény, reklám, bika; leölt antilop egy szaharai
nők/férfiak/ számítógép. A populáris dom
gyermekek elleni, háborús, kultúra és a magasművészeti borművön; vérző, sebzett
politikai, vallási, verbális; ágazatok egyaránt. A állatok a pale olitikum
természeti katasztrófák és közvetítésben különösen művészetében). Az emberi test
emberi katasztrófák (terror) domináns és jelentős a „képek 20–30 ezer éve rituálék tárgya: a
következményeként tomboló hatalma” (Freedberg 1994:218). mozgató ja, aktív vagy passzív
erőszakos cselekedetek. Szinte A legkorábbi vizuális szereplője, áldozata vagy
felsorolhatatlan, ahogyan az is, ábrázolásokon már megjelenik motivációs alapja egy gondolat,
hogy milyen eszközök, műfajok,az erőszak számos formája. Az érzés megtestesítésének.
módszerek léteznek, ősi, archaikus kultúrákban Az ókori Egyiptomban a
 3

sírkamrákban falfestményeken »tömeggyilkosok« vol tak. 7

mutatták be például a Kétségtelen, hogy a fennmaradt

legyőzött idegeneknek mint ábrázolások és leírások szerint
rabszolgák nak elhurcolását. A a bru tális kínzási és kivégzési
palettákon háborús eljárások (ka róba húzás,
eseményeket ábrázoltak; megnyúzás és kibelezés,
például a Kr. e. elevenen elrothasztás, hamuba
k

14. századból Hóremheb fullasz tás) mai szemmel es

sírjában láthatók fabilincsben szadizmusról tanús kodnak, ám

foglyul ejtett, összeszorított a cél az uralkodói szándék é

kezű, fizikai gyötrelemtől szerint egyértelműen tí

eltorzult arcú egyiptomi hatalompolitikai és l

katonák. rendfenntartó volt: félelmet

e

kelteni a potenciális külső és

„A dinasztiák során át ezrével belső ellenség ben, a zö

készül tek olyan tipikus behódolási készséget fokozni és

ábrázolások, amelye ken a az alattvalókat fegyelmezni”
fáraó épp agyonveri ellenségeit, (Dömötörfi 2010:33-34).
legtöbbször egy istenség
jelenlétében. Az ókori folyami A leghátborzongatóbb
birodalmak királyairól – főként domborművek egyikén az
az asszírokról (Kr. e. 10–7. sz.) – uralkodó épp udvartartásával
közkeletűen él az a vélekedés, együtt étkezik, és a látszólag
hogy valóságosan is különösen békés ese mény szemlélése
kegyetlenek, közben fedezhető fel, hogy a

vérszomjasak, fákon nem gyümölcsök, hanem

le vágott emberfejek lógnak.
K
Ra

jk

mitológiai motívumok mellett az alsó sztéléken

ó

csatajelenetek is láthatók, sokszor kegyetlen,

brutális történések (például a térdeplő el lenség

An
lemészárlása karddal; a sebből kiömlő vér; egy
d

védtelen férfi leszúrása). A görög mitológiában

r
a háborúk, a küzdelmek, a kegyetlen öldöklés,
az értelmetlen vérontás istene a féktelen Arész.
A görög domborműveken számos harci
ea

A Kr. e. 6–4. századi vázafestészetben a

jelenetet örökítettek meg, például egy Kr. e. 2. Lorenzetti, Fra Angelico, Hans Mem ling,
századból származó attikai szarkofágon: Harc a Raffaello, Rubens;
hajóknál Trója előtt. Számos hőst, uralkodót – keresztrefeszítés: Rogier van der Weyden,
ábrázoltak különböző harcaikban (például Grünewald, El Greco, Velázquez; – az utolsó
Poszeidon har ca Polübosszal, egy fekete alakos ítélet: Rogier van der Weyden, Hieronymus
görög vázán, Kr. e. 6. század). A fél világot Bosch, Hans Memling, Miche langelo.
meghódító rómaiak harcainak, hadjáratainak
ábrázolását még ma is láthatjuk Rómában és Ezek a témák ma már nem keltenek riadalmat,
más városokban a győzelmi emlékoszlopokon, bár művészettörténet-órákon a po
például a 38 méter magas Traianus oszlopán a kolábrázolásokon megjelenő érzelmek,
római Fórum közepén; a spirálisan felfutó fájdalmak, brutalitás és erőszak a hallgatókból
domborműszalagon a császár két daciai erőteljes ellenállást, sőt viszolygást vált ki.
hadjárata látható. A különböző kultúrákban Természetesen nem tudjuk, hogy a korabeli
képeken (freskók, vázák, domborművek) nézőkre egy-egy időszakban milyen hatást
bemutatott erőszak az adott civilizáció érték- és gyakoroltak: a közös ideológia, közös norma és
normarendszeréről is tanúskodik. értékrend meglétéről tanúskodtak, és a román
A keresztény művészet tobzódik az erőszak kori, gótikus templomok szörnyecs kéi vagy az
különböző formáinak képi ábrázolásában. oltárképek pokoljelenetei a helyes erkölcsi
Nézzünk néhány példát: magatartás követésére sarkall tak.

– az ószövetségi testvérgyilkosság, Káin és Ábel Kifejezőeszközként, morális figyelmeztetésként

története: Jan van Eyck, Dürer, Tizia no, használták az agresszív, erőszakos

Hegedűs László, Egry József, Borsos Miklós; megnyilvánulásokat a vizuális kultúrában.

– Dávid és Góliát harca: Donatello, Tiziano,

Caravaggio, Michelangelo; – Judit és A 20. századi képzőművészetben a sokféle

Holofernész: Donatello, Caravaggio, Botticelli; erőszak (egymás elleni agresszió) és a

keresztény ikonográfia átvételén, továbbvitelén
– betlehemi gyermekgyilkosság: Giotto, Pietro
vagy parafrázisain túl leginkább

az első és második világháború hadköteles művészek a háború ábrázoló festményeket,

alatt és után készültek a után a háborúk elleni rajzokat. Elég megidéznünk a
háború borzalmait (sebesültek, tiltakozásként készítettek húszas évekből a német Neue
halottak) megörökítő erőszakkal teli, az erőszaknak Sachlichkeit művészeit:
képzőművészeti alkotások. A áldozatul esett embereket ironikusan, gunyorosan,
expresszíven, de riasztóan, nyílt erőszak egyik első meztelen férfitesteké, a véré, a
kendőzetlenül ábrázolták a nyilvános bemutatá sa húsé, a leölt állatoké a főszerep
kiszolgáltatottságot, a Hermann Nitsch osztrák (Mes tyán 2004). A látvány
kegyetlenkedéseket, a szörnyű művészhez rengeteg embert ta szít, sokkol,
testi állapotokat, például a kapcsolódik. 1966-ban a de sokakat vonz is.
nyomorék katonákat, Destruction Art A Bécsi Akcionisták nevű
prostituáltakat. Otto Dix, Georg (pusztításművészet) művészcsoport hatvanas-
Grosz, Max Beckmann szimpóziumon meg csonkított hetvenes évekbeli akcióihoz,
háborúellenes alkotásai, állati tetemeket állított ki zene performanszaihoz a mai napig
festményei, rajzai olykor szinte szó és tánc kíséretében. erőszak és szexuális perverziók
horrorisztikusak. Az 1945 előtti Nitschet azóta is gyakran kapcsolódnak, annak ellenére,
klasszikus avantgárd vádolják azzal, hogy hogy tevékenységüket és jelen
erőszakhoz kapcsolódó munkásságá ban az erőszakot tőségüket mára már elismerik.
festményeinek, szobrainak nem elítéli, inkább von zódik Hermann Nitsch, Otto Muehl,
emblematikus műve René hozzá. Többször állították Günter Brus és Ru dolf
Magritte Az erőszak című bíróság elé drasztikusan vallás- Schwarzkogler munkáiban más-
szimbolikus festménye. és emberellenes nek ítélt más módon, de jelen van az
1962-ben Niki de Saint Phalle művei, például a sok vér, a erőszak. Gyakran a művész
francia művész, New Yorkban belek látványa miatt. Többször önmaga testén, önmaga ellen
rendezett perfor manszán ült börtönben, állatvédő követ el erőszakot. A bécsi
kerekes széken tolták be a szín aktivisták folyamatosan tiltakoz akcionistákkal rokonítható a
padra a Milói Vénusz festékes nak ellene, és többször magyar Hajas Tibor, akit so kan
zacskókkal megtömött szobrát. halálosan megfe nyegették – a az „öndestrukció
A művész puskával lőtt a művész pedig agresszióra nagymesterének ne-
műalkotásra, amitől az agresszióval válaszol. Nitsch
eszményített nőiség szobrából vezeti az Or gia Misztérium
egy festékkel összefröcs költ, Színházat, amelyben a hat
meggyilkolt tetem lett. Ezzel a vanas évek óta közel száz
lövéssel Niki de Saint Phalle rituális előadást,
megelőzte a hetvenes évek performanszot mutattak be:
feminista művészeinek keresztre fe szítést, meztelen
képalkotását, tematikáját, a testeket, fehér ruhákon csorgó
sztereotip nőképek ellen til vért és beleket. A régi rituális
takozva. vallá si szertartások ellenében

A kortárs képzőművészetben a újakat hoz létre, melyekben a

5 k tí

es

zö

K
Ra

jk

kortárs magyar festő mutatta be a mai magyar

ó

nyugati világ mindennapjaiban és médiájában

létező és megjelenő erőszak formáit és

An
halálfélelmeit, a félelemkeltésben a média
d

felelősségét is felvetve. 2011-ben a Trafó

r
Galériában rendeztek kiállítást a testi erőszakról
és különféle félelmekről, Az erőszak és a
félelem teste címmel.20 Montázsokat, videókat,
ea

veznek”. A hetvenes évekbeli konceptuális

művei és performanszai a hatalom és az fotókat és filmeket mu

identitás manipulálása ellen tiltakoznak. Utcai tattak be. Stenczer Sára 500 Newton című

akcióit betiltották. alkotásában emberek ütik, verik és rúgják

A New York-i Kathleen Gilje számos munkájában egymást, érezhető a test roncsolódása, a
a nők elleni erőszak ellen tiltako zik. Régi fájdalom és az agresszió. Kiss Róka Csaba fiatal

mesterek híres nőportréit gunyorosan festő munkái 2003-tól rendszeresen láthatók

átalakítva mutatja ugyanazt a női testet vagy hazai kiállításo kon, legutóbb 2014-ben a

arcot másként – például tetovált és meztelen Trafóban, Weltschmerz, vagyis Világfájdalom

portrék Leonardótól, Rogier van der címmel.21 Sze rinte az emberek állandó és

Weydentől. rendíthetetlen tulajdonsága az agresszió,

2006-ban rendezték meg a budapesti acb miközben, ha vizuálisan találkoznak vele,

Kortárs Művészeti Galériában, Violentes undorodnak tőle, taszítónak vélik és

Femmes címen öt külföldi művész provokatív elfordulnak. Az erőszak ábrázolása egyidős a

kiállítását a nőket érintő erőszakról.19 Fi atal körülöttünk, illetve bennünk zajló dolgok

lányok féltett titkaiba, hermafroditák eltorzult leírásának em beri képességével, kezdve a

és erőszakos világába pillanthattunk be, barlangrajzoktól, a görög mítoszoktól a

verekedő és disznókat szoptató nőkkel homéroszi eposzokon és a Biblián át egészen

találkozhattunk. Sokféle tévképzettel men nek napjainkban a hírműsorokig és az erőszakos

szembe, például azzal az általános tévedéssel, vagy pornográf filme kig. Minden valószínűség

hogy a női festészet finom, lírai, sze líd, jóllehet szerint a bizonyos tények ábrázolására
ez már a reneszánsz, barokk női festőkre sem vonatkozó tiltás egyidős az ugyanezen
volt igaz. ábrázolásra való képességgel. E tabu
prototípusa a zsidó vallásnak Isten meg
2008-ban a Műcsarnokban kilenc külföldi és két
nevezésére és ábrázolására vonatkozó tilalma tárgyalták már az ókortól kezdve, és Platón
volt. Mint minden tiltásnak, ennek gyökere is a ideális államában is tiltandó volt az
kép-, illetve bálványimádással való 19
http://artportal.hu/magazin/nemzetkozi/agata-
siecinska--estela-torres--maria-buil--sandrine-enjal bert--
szembehelyezkedés. anne-van-der-linden-kiallitasa (Letöltés: 2015. március 2.)
20
Azt gondolom, hogy az erőszak, csakúgy, mint a
http://tranzit.blog.hu/2011/01/27/az_eroszak_es_a_felele
szexualitás képei kultúránkban ősi tabu hatálya m_teste (Letöltés: 2015. március 2.) 21
http://m.origo.hu/kultura/20150130-az-emberi-faj-
alá esnek. Az ábrázolásnak az emberre baromira-nem-cuki.html?visitWarning=true (Le töltés:
gyakorolt demoralizáló hatását sokan 2015. március 2.)

utánzó/ábrázoló (mimetikus) felveti az ember jelen lehessünk szemtanúként,

művészetek összes formája viszonyulásának kérdését a legször
(bár Platónnál nem morá lis azokhoz a tabukhoz, amelyeket nyűbb katasztrófák, a
hanem episztemológiai indokok történelme során felállított. A legkegyetlenebb gyilkosságok,
okán, s Arisztotelész már ismét technika fejlődése lehetősé get a legrémisztőbb háborús
pozitívnak tartotta a festett nyújt az üzenetek azonnali, események helyszínén. Ez
képeket). Tekintet nélkül a globális áramlására. A médium azonban úgy is megélhető,
közve títőeszközre vagy a átvette az uralmat az üzenet hogy nemcsak otthonainkba,
megcélzott közönség re, a fölött (McLuhan 2001), azt az hanem magába az egónkba
művészet mindig is tett arra illúziót keltve, hogy nincs már törnek be, s ez beindítja ősi
kísérle tet, hogy megragadja az semmiféle közvetítő közeg, védekező mechanizmusain
ember viszonyát saját tabuihoz,mintha a képet többé már nem kat, pszichikai védelmünket. Ha
azokhoz a határokhoz/kor szűrné meg mások pszichéje, a valóság ábrázolása
látokhoz, amelyeket a saját hanem közvetlenül érné el elviselhetetlen, „fiktívvé” tehet
maga számá ra kijelölt. A belső énünket: a képek a jük azáltal, hogy úgy gondolunk
művészet ugyanakkor arra is közvetlen érzékelés leváltására rá, mint ami „valahol máshol és
alkalmas, hogy létrehozzon, törnek. Az ily módon terjedő mással történik” vagy „csupán
megkérdője lezzen és áttörjön képek tagadják, hogy az kép”.
egy másik határt, még pedig a emberiség erőszakos tetteinek Azok a vágyak és fantáziák,
valóság és a fantázia, az ábrázo lására vonatkozó ősi amelyek a média által
ábrázolás tabuk egyáltalán lé teznek. bemutatott erőszakos ké
és az ábrázolt dolog közötti Az emberi történelem folyamán pekben jelen vannak, a
határvonalat. A napjainkban a soha nem volt még ennyire mindenkiben élő
média erőszakról szó ló mindennapos az a lehetőség, perverz/romlott elemek közé
tudósításairól zajló vita újból hogy a világ bármely pontján
 7

tartoznak, ugyanakkor azt, hogy nem élő és érző 7

társadalmi életünk perverz lényként tekintünk rá, ha nem

aspektusainak ábrázolásai is. A csupán a kéjvágy vagy a
perverz univerzumban nincs gyűlölet tár gyaként. A zsidók
különbség a „mint ha”, a szisztematikus kiirtása
„színlelés” és az „igazából” előfeltételezte, hogy előzőleg
között, elképzelés és tett nem ember ré nyilvánították és k

között, belső pszichikai akként is kezelték őket,

es

valóságunk és a külvilág között. élősködőként vagy

A legvégső határ számunkra az kórokozóként, melyet ki kell é

élő és ha lott, emberi és nem pusztítani – ha erről beszélünk, tí

emberi között húzódik. ma is a zsidók l

Valószínűleg minden erőszak „megsemmisítése” kifejezést

e

előfeltételezi a másik személy használjuk (például a

dehumanizálását, emberi meggyilkolás he lyett). Ez a zö

méltóságtól való megfosztását, háromféle határvonal (fikció/re-

K
Ra

jk

kevésbé érik el. Valójában ez a szimplifi kálás

ó

elmossa a határt a fikciós és valóságos

erőszakkal kapcsolatos kommunikáció között. A

An
hallgatók mindennapi vizuális észlelésének
d

színtere átrendeződött, amelyben nagyobb

r
hangsúllyal van jelen a virtuális tér, ahol számos
lehetőség van az erre irányu ló kívánalmak,
vizuális és egyéb kommunikációs igények
ea

alitás, jó/rossz, élő/halott) szorosan

összefonódik. Az egyik áttörését hamarosan kielégítésére. A vizuális tabu mindennek

követi a többié is. Az ego határainak átlépése ellenére létezik ebben a korosztályban is, csak

iránti vágy összefügg a mindent látni és erőteljesen áthelyeződött a mesterségesen

mindent megmutatni vágyával. Ezek az átalakított, kihasznált, felhasznált vagy

adottságok és/vagy körülmények még meggyötört test látványára, például a családi

erőteljesebben érintik a vizsgálatba bevont vagy bármilyen más erőszakra utaló vérző

korosztályt. A tapasztalható prekoncepció velük sebek, testrészek. A valami képpen

kapcso megerőszakolt test kommunikatív sajátossága

latban az, hogy a vizuális erőszakkal átitatott az, hogy immanensen egyszerre több tabu

ingerküszöbük olyan magas, hogy azt az színterét is érinti:

erőszak borzalmas reprezentációi nem vagy • a vér látványa, amely további tabukat
implementál nagyon erős eszközévé válik. Hermann Nitsch
A testnedvek közül a vér az archaikus kultúrák 1962 és 1998 közötti performanszaiban, egyéb
óta a legősibb tabuk egyike. Számos ősi műveiben is használ testnedveket: vért,
teremtésmítoszban szerepel (például a vizeletet, székletet. Külön kiemelem a
skandináv Edda-dalokban Ymir ősóriás véréből menstruációs vérrel kapcsolatos akciókat,
keletkeztek a tengerek és a folyók). A vér látványos vizuális megjele néseket. A vérző nő
gyógyító és tisztító erejébe vetett hit a paraszti érintése szinte minden kultúrában tabu volt, a
kultúrákban a 20. századig megőrződött (Réz- „rituális tisztátalan ság” hordozója. Az
Nagy 2011). Az élet princípiuma (vércsep ószövetségi mózesi könyvek nemcsak a vér
pekből sarjadó növények, virágok), látványa megivását tiltják, hanem előírják a „tisztátalan
évezredek óta félelmet kelt, erős érzelmi nő” elkülönítését, aki csak szertartás által
hatásokat vált ki. A vér maga az élet, az életerő, tisztulhat meg (Leviták könyve 19,30). Számos
szoros kapcsolatban a halállal, a nem léttel. A menstruációs tabu vallásokhoz kötődik, ennek
vér kulcsinger az állatvilágban, észrevehetővé következtében veszi körül misztérium még ma
válik általa a könnyen elpusztít ható állat, is ezt a témát. A pszichológiai, pszichoanalitikus
ugyanígy a saját vér felismerhetővé teszi szakiro dalomból ismert, hogy még a második
sebezhetőségünket. „Szemben a testtel és a világháború utáni generációk számára is prob
test egyes részeivel, a vér sosem válik a lémás a menstruáció kezelése; a kislányok
szimbolizáló tevékenység kiindulási pontjává. A felvilágosítása még mindig sok családban
vér mindig vér…” (Chasseguet-Smirgel 1996:23). elmarad – mert a havivérzésről nem illik
A valóságos vér a tabuk ledöntésének egyik beszélni –, s ez trauma forrása lehet. A fiúk

nagy része – még az egyetemi Még a tamponreklámokban is öltöztek. Ing rid Berthon-Moine
hallgatók is – zavarba jöttek a elkerülik a vér színét, inkább – a Velencei Biennálén egy
témától, de előfordult, hogy a álságos módon, nehogy tabut videón a Slave to the Rhythm
lányok is kerülték, még egymás sértsen – a kék színt című dal ritmusára „pengeti” a
kö zött is: azaz nem tekintik használják. lábai közül kilógó
természetes ál lapotnak, a Tiltakozásként női művészek tamponszálat.22 Ezenkívül
gyermekfogantatás biológiai menstru áló nőket ábrázoló fotósorozatot készített olyan
feltételének. A menstruációs műveket alkottak, és nőkről, akik saját menstru ációs
zavarokról beszélni – mint elnevezték a mozgalmat vérüket használják rúzsként.23
ahogyan komolyabb be „menstruációs aktivizmusnak”. Judy Chicago feminista művész
tegségekről és mentális A nyolcvanas években az 1971-es Red Flag című
problémákról is – szintén tabu. aktivisták véres tamponnak alkotásán egy nő húzza ki véres
tamponját a lábai között.24 2005- között a második világháború elemzések (például 2006-ban S.
ben Chel la Quint elhatározta, idején az európai zsidósággal. Nagy Ka talin: Emlékkavicsok.
hogy ír és szerkeszt egy A fájdalmak, félelmek, Holokauszt a magyar
menstruálásról szóló magazint veszteségek megje lenítése, képzőművészetben 1938–1945
(azóta öt szám jelent meg, és ábrázolása már nem számít címmel).
folyamatosan előa dásokat tabu nak, de ezeknek az
tart).25 alkotásoknak a látvá nya,
Figyelemfelkeltés mindenáron, elfogadása bizonyos
akár az értelemben még mindig
22

http://www.ingridberthonmoine.com/I ellenállásra, sokszor

ngrid berthonmoine/Videos.html
elfordulásra, elutasításra
(Letöltés: 2014. szep tember 8.)
23
készteti a nézőt. Családokon
http://tidningenrepublic.se/mensmakt
(Letöl tés: 2014. szeptember 8.) belül is az elhallgatás és a
24
http://www.mum.org/armenjc.htm
hazugságok szövevénye fedte
(Letöltés: 2014. szeptember 8.)
25
el a valódi történéseket,
http://tedxtalks.ted.com/video/TEDxS
heffi eld-2012-Chella-Quint (Letöltés: veszteségeket. 600 ezer magyar
2014. szeptember 8.)
zsidó el pusztításával nem
undorkeltés, viszolygás árán is?
nézett – és ma sem néz igazán
Frusztrált exhibicionizmus? 9

– szembe a társadalom. A 7

Megfogalmazott céljuk, hogy

németek három-négy évtized
megszüntessék a menstruáció
alatt politikai, állami
és a menstruációs vér körüli
irányítással próbálták meg
elhallgatásokat, zavart
tisztázni saját felelősségüket –
viselkedést; feloldják a
ez a közép- és kelet-euró pai
tabutémát.
országokban nem történt meg.
k

Magyar országon először a

• a holokauszt, amely további
es

holokauszt hatvanadik
tabukat implementál
évfordulójára szerveztek é

A magyar és a közép-európai
emlékkiállításo kat (például
társadal makban 1948-tól a
tí

Műcsarnok, Zsidó Múzeum, 2B

l

Szovjetunió összeomlá sáig

Galéria). 2000 után kezdtek
tabu-téma volt a holokauszt, az, e

megjelenni képzőművész
hogy mi történt 1938 és 1945
áldozatokról szakmai írások,
zö

K
Ra

jk

An

d
r

kommunikációk klasszikus historikumának.

ea
Szinte mindenütt a biológiai és a spirituális, a
Sem az érintett családokban, sem baráti,
valóságos és a képzelt, a profán és a szakrális
ismeretségi köreikben évtizedekig nem volt
határain kap helyet, kifejezőeszközökben
téma, hogy ki a zsidó, ki volt áldozat, láger- és
roppant gazdag, szimbolikával és a
munkaszolgálat-túlélő. Ennek következ ménye,
metakommunikatív közléstartalmakkal számos
hogy ma is egyike a társadalmi tabuknak a
esetben gazdagon megrakott jelenség.
zsidósághoz való viszony. Az antisze mitizmus
újbóli erősödése még inkább erősíti a téma
László András filozófus/teológus szerint:
tabuizálását. Nehezen formálódik valódi
„a vallástalanság fokozódása, a túlvilágról szóló
diskurzus a zsidó identitásról és a holokausztról.
hagyományok eltűnésével felerősítette az
emberek halálfélelmét, amit próbálnak a
A mesterségesen és/vagy radikálisan átalakított
tudattalanba szorítani. Ezt a tabusított halált,
test – amely az érintett személy sza bad
mintegy megpróbálják eltüntetni a szemük elől,
döntésének következményéből fakad – vizuális
ezért a legtöbb ember abban a hiszem ben él,
megjelenése nagyon gyakran tabui zálja a
»mintha a maga testi létében örök életű lenne«”
személyt. A hallgatók prezentációiban szereplő
(Rigó 2011).
illusztrációk legnagyobb része műtéti
beavatkozásokat, távoli népek beavatási rítusait,
A 20–21. században a halál, a meghalás, a
totális testi megsemmisülést vagy átalakulást
halálhoz való viszony egyike a társadalmi
jelenítenek meg. A tabusítási mechanizmus a
tabuknak – nem beszélünk róla, nem tudjuk,
vizuálisan és – generáci ós, életkori
hogyan viszonyuljunk hozzá, elhallgatjuk,
sajtosságként is értelmezhető – kulturálisan
eltoljuk, témát váltunk – miközben évezredeken
elvárt külsőségekre vonatkozó normalitás és az
keresztül a különféle vallásoknak volt szakrális
adottságok, ízlés, szocializációs, szokásbeli stb.
magyarázatuk a halálra, előkészítették,
különbségekből fakad. „Látjuk, de nem
felkészítették rá az embereket, mint az élet
beszélünk róla”. „Elfogadom, csak ne lássam”.
természetes velejárójára. Pedig a halállal ma is
sokat foglalkozik a tömegkommu
Halál
nikáció, rengeteg könyv jelenik meg a témában
(például Polcz 1989; Polcz – Bitó 2007; Nádas
A halál, ténye és aktusa, folyamata és
2014), de a mindennapi kommunikációnak
állapotszerűsége, túlélése vagy túlvilági életben
mégsem része, sőt kényes, legtöbb
folytatódása egyike a verbális és szakrális
ször tabuizált téma. Mircea hitvilág hasonló an fontos állapotot örökkévalónak. A
Eliade szerint a természeti eleme a halál és a feltámadás: papíruszra írt Halottak Könyve
népeknél a beavatási szertartá Krisztus, a Megváltó halála és tartalmazza a halállal és a
soknak fontos szimbolikus feltámadása. halálon túli világgal kapcsolatos
tartalma a halál és a Természetesen e keretek között ókori egyiptomi szövegeket – az
feltámadás (Eliade 1999:32-33.). nincs arra lehetőségünk, hogy egyiptomiak számára a lé lek a
áttekintsük azt a hatalmas tökéletes túlvilági útikalauz,
„A halált mint eseményt a anyagot, amely a rendelkezé melynek célja, hogy
nyugati civili záció néhány sünkre áll a megkönnyítse a lélek utazását.
évtized leforgása alatt egy művészettörténetben a halál Számos könyvillusztrációból,
szerűen eltüntette szem elől, témájához kapcsolódóan, és sírkamrák freskóiról ismerjük a
többnyire kórházak, öregeket nem is cé lunk, attól jelenetet: a holtak kamrájában
ápoló intézmények elkülönített függetlenül, hogy a halálélmény az istenek Ozirisz jelenlété ben
helyiségeibe száműzve azt. már a prehisztorikus, őskori mérlegre teszik a halott lelkét, a
Mintha a mások halálának művészetek ben is jelen volt, másik serpenyőbe a Maatot
»kiretusálásá val« a tudatból, akárcsak a születés és az reprezentáló tollat. Anubisz, az
sőt a tudatalattiból is ki le hetne eredet problémája (totem és alvilág és a holtak oltalmazó ja,
törölni a tényt, hogy saját tabu, rituá a holttestek
halálunk is elkerülhetetlen” lék, varázslás, mágia, bebalzsamozásának is tene
(Fónagy 2014). fetisizmus). A korai (sakál- vagy kutyafejű) részt
halottkultuszok szerint a vesz az ítélethozatalban.
A 20. század elején a nyugati halottak ember feletti erők Anubisz tartja kezében a halott
ipari társa dalmakban még az hordozói, ezért a halottat nagy szívét. Amennyiben az ítélet el
emberek négyötöde az tisztelet övezte. A megalitikus marasztaló, a démoni – a szívek
otthonában, családja körében építmények ben végezték a felfalója – krokodil-oroszlán-
fejezte be az életét. Ma ez az halotti kultuszhoz kapcso lódó víziló testű Ammit el pusztítja a
arány éppen fordított: ötből szertartásokat, s valószínű, szívet, és tulajdonosa örökre a
négyen kórházban vagy hogy em beri koponyákat is Duatban (alvilág) marad. Pozitív
öregotthon ban halnak meg, használtak (például Kr. e. VIII. döntés esetén a lélek
miközben a felmérések szerint évezred eleje, Jerikó, kagylókkal hallhatatlanná válik, elhagy
legalább nyolcvan százalékunk dí szített koponya). hatja a testet, és akár utazhat is.
azt tartaná emberhez méltó Az óegyiptomiak vallásában Hérodotosz szerint az
végnek, ha ottho nunkban kiemelkedő szerepe volt a egyiptomiak vol tak az elsők,
nézhetnénk szembe az elkerül halálnak: az életet tekintet ték akik írásban és képeikben is
hetetlennel. A keresztény átmenetinek, és az élet utáni
1 k tí

l
8

es

zö

K
Ra

jk

görög vázafestészet ben ikertestvérével,

ó

Hüpnosszal együtt ábrázolták, mindkettejüket

szárnyakkal. (Freud a halálösztönt, a

An
destrukciós ösztönt Thanatoszról nevezte el). A
d

római mitológiában Morsszal azonosítható, ő a

r
halál, álom, elalvás római istene. Szívesen
ábrázolták Odüs - szeuszt, Aineiászt és
Thészeuszt, akik megjárták a holtak birodalmát,
ea

elsőként fogalmazták meg a lélek

halhatatlanságát (Herodotos 1892/II. kötet, 17). és Orpheuszt, aki megpróbálta visszahozni
Az egyiptomi szobrok között magánemberek Hadész birodalmából kedvesét, Euridikét

sírszobrai is találhatók, nem csak a fáraók (például Federico Cervelli: Orpheusz és

emberfeletti méretű szobrai vagy egyéb Euridike). A görögök tisztelték a halottakat, és

kultuszszobrok. A szobornak pontosan utánoz fontosnak tartották

nia kellett a halottat, hogy Ka-lélek a gyászszertartásokat, de általában nem hittek a

felismerhesse és megtestesülhessen – így lélek halál utáni életében. A római művészetben

például a testi fogyatékosokat is élethűen sírtáblák, sírszobrok és szarkofágok tömege

kellett ábrázolni. A sírszobrok az elhunytat készült. A sírkőmű vészet rendkívül népszerű

különféle életkorokban mintázták meg. A volt. Sokat átvettek az etruszkoktól, akiktől

halotti szobrok kőből vagy fából készültek, és számos festett síremlék maradt fenn.

mindig befestették őket. Leghíresebbek a Kr. e. 7–6. századból származó

A görög mitológiában a kegyes halál az istenek szarkofágokon a fekvő halott házaspárok

ajándéka. A halál megtestesítője Tha natosz (Róma, Villa Iulia; Párizs, Louvre). A virágzó

(jelentése: halál), Nüx, az Éj istennőjének fia, sírfestészet emlé keinek lelőhelyei: Tarquinia,

Hüpnosz, az alvás, álom ikertestvé re. Közös Cerveteri, Vulci, Orvieto. A szarkofágok fedelén

tartaroszi palotájuk Hadész, az alvilág istenének, félkönyékre támaszkodva látható a halott egész
a holtak urának birodalma alatt terül el – ez a alakos, realisztikus portréja. A halál szárnyas női

pokolnak felel meg, az örökös kín, bűnhődés szelleme, Vanth jelenik meg a szarkofágok

helye (például Fra An gelico Utolsó ítéletén a oldalának domborművein. A megmaradt sí rok

Tartarosz a pokol legmélyebb, legsötétebb (például Bikák sírja, Campona sír) közül a

része). A görög szob rászatban ritkán, de Madárjósok sírjában olyan falfestmények

ábrázolták Thanatoszt, szárnyas ifjúként. A őrződtek meg, amelyek nagy pompával

megrendezett halotti játékokat ábrázolnak. férfisírokat phallosszal, az asszonyokét ház
Fennmaradtak ravatalon fekvő halottat és az őt alakú emlékkővel díszítették (Villányi 2014;
siratókat megörökítő freskók is. Városa ik Istvánfi 2008).
mellett az etruszkok nekropoliszokat, valóságos A kelták, germánok és trákok körében igen
városokat emeltek a halottaiknak. A sírokat népszerűek voltak a koponyák, a „levágott
gazdagon felszerelték, a férfiaknak fegyvereket, fejeket” szívesen ábrázolták – ez valószínűleg az
a nőknek ékszereket halmoztak fel. A őskorra nyúlik vissza; az íreknél egé

szen a 19. századig fennmaradt A 11. szá zad végén jelenik meg képzőművészeti ábrázolá sokon
(egyéb ként több ázsiai az oltárra helye zett gyakran látható egy domb, a
kultúrában is). bronzfeszület, amelyet Gol
A keresztény művészetben a körmenetkor is használtak. A gota hegye, melyen legtöbbször
központi mítosz Krisztus 13. században a motívum koponya/ koponyák láthatók.
szenvedéstörténete, amely a üvegablakokon is megjelenik a Nemcsak a kereszt re
keresztre feszítéssel éri el gótikus templomokban. A feszítésen, hanem számos
csúcspontját. Krisztus halála, gótikában elterjedt a „halott keresztény szentábrázoláson is
sírba tétele után azonban jön a Krisztus levétele a keresztről” ott a koponya (példá ul Mária
feltámadás, a megváltás ábrá zolása, s a reneszánszban Magdolna, Assissi Szent Ferenc,
lehetősé és a barokkban is folytatódik Jeromos; Grünewald, Dürer,

gének üzenete. A szentek minden képzőművészeti mű Caravaggio, El Greco képein).

élettörténete is rendszerint fajban (például Michelangelo, A koponya megőrződik a nem

szenvedéstörténet, mely kín zó, Leonardo, Raffaello, Fra szakrális művészetekben is. A
fájdalmas halállal végződik. Angelico, Dürer, Grünewald, németalföldi csendé leteken a
Kivétel ta lán csak Mária halála. Velázquez, El Greco, Rubens, jelentése: Memento mori – azaz

Az ókeresztény művészet óta Altdorfer, emlékezz a halálra, illetve

máig meg számlálhatatlan Dirk Bouts, Rembrandt és így Vanitatum vani tas – hiúságok

festmény, dombormű, szobor, tovább). Krisztust a jeruzsálemi hiúsága. Németalföldi port

freskó készült, amelyek témája Golgotán, azaz a Koponyák rékon is ott látható a megfestett

Krisztus a kereszten. Az első hegyén feszítették keresztre. személy kezében (például

nagymére tű feszület – a halott Jézus sírjától lépcső vezet fel a Frans Hals, Michael Sit tow,

Krisztus teste a ke reszten – a Golgotára, vagy más néven a Rembrandt).

kölni dómban maradt fenn, a Kálvária-hegyre. Krisztus A 14. századot jellemző

970 körül készült Gero-kereszt. keresztje alatt a kozmikus csa pások

 3

(napfogyatkozás, üstökös, illusztráció it). A haláltáncban a 8

árvízek) és az 1347-től pusztító Halál mindenféle korú és

pestisjárványok, a „fekete társadalmi osztályba tartozó
halál” következtében a halál élőlénnyel – király, koldus,
uralja az egész korszakot, a püspök – táncol, azaz rán cigálja
népi mozgalmakat, a bűneikért őket. Ebben a században
vezeklőket. A művészi alkotá kezdett elterjedni a haláltánc k

sok – síremlékek, szobrok, de műfaja a képzőmű vészetben.

es

leginkább a Később már fametszeteken,

festészet – sokkoló rézkarcokban népszerűsítik é

pontossággal ábrázol ják a (például Mi chael Wolgemut:

tí

meghalást és a test Haláltánc, 1490–1493, l

26
felbomlásának szakaszait (ld. T. metszet).
e

S. R. Boase Death in the Middle 26

Ages című könyvének https://commons.wikimedia.org/wiki/F zö

ile:Dan-
K
Ra

jk

Metnitzben 1970-ben haláltáncmúzeumot

ó

nyitottak: saját templo muk mellé a 15.

században épült egy csontház, amelynek külső

An
falára freskót festettek a Heidelbergben készült
d

kódexillusztrációk alapján).27 A 16. században az

r
Amsterdami Kabinet Mestere (Speier 1483)
fametszetekből álló sorozatot készített A halál
jön hoz zánk címmel, s a korszak számos fadúca
ea

A középkorban maga a halál szó is félelmet

keltett. A képzőművészetben a halál alakja – vagy nyomata maradt fenn a halállal való kap
28
rendszerint csontváz – szürreális, fantasztikus, csolat témakörében.
ijesztő. A haláltánc templomfali, famet szet- János a Jelenések könyvében írt az Apokalipszis

ábrázolásain a halál csontváz formájában táncra négy lovasáról, a végítélet előjelzőiről. A négy
kényszeríti a halandót, akit aztán a sírba visz lovas: a Háború, a Halál, az Éhínség és a Pestis;

(Holbein, Dürer, Buffalmacco pisai freskója: A a középkortól máig kedvelt téma a

halál diadala). Allegorikusan arra utalnak, hogy művészetekben.

a halál előtt minden ember egyenlő. A 15–16. Az utolsóítélet-, a pokolábrázolások mutatják
században Európában pusztít a kolera és a meg, hogy a keresztény művészet mit gondolt a

pestis, háborúk és a szegénység szedi halálról, hogyan akarta láttatni a földi életben
tömegesen áldozatait. (Egy kis osztrák faluban, elkövetett bűnöket, a halál utáni büntetést,
bűnhődést. Felsorolhatatlan a pokol következményeként. Az Újszövetség szerint „A
bemutatása domborműveken, freskókon, bűn zsoldja a halál” (Róm. 6,23), vagyis a halál
oltárképeken (például Lorenzo Maitani 1270 nem a természet rendje, ha nem az eredendő
körüli domborműve az orvietói katedrális falán, bűnnel jött a Földre (az Ádám és Éva-
Bosch triptichonja, Giovanni da Fiesole Ördög ábrázolásokon közöttük gyakran látható egy
és pokol című festmé csontváz, azaz a halál). A halál a keresztény
nye).29 ember számára az, amikor a test és a lélek
Az utolsóítélet-ábrázolások közül valószínűleg elválik egymástól, a test elporlad, de a lélek
Michelangelo monumentális freskója a halhatatlan marad.
legismertebb a Sixtus-kápolnában, Rómában se_macabre_by_Michael_Wolgemut.png
27
L. Juhász Ilona 2006 Haláltánc-ábrázolások és
(1535–1541), a világ legnagyobb oltár képe. E haláltáncjáték. Új Szó, okt. 27. http://vasarnap.ujszo.
témában is számtalan alkotás készült (Giotto, com/vasarnap/200643/a-vasarnap-temaja/halaltanc-
abrazolasok-es-halaltancjatek (Letöltés: 2014. no vember
Hugo van der Goes, Fra Angelico, Memling, 12.)
28
Lásd például Meller Simon 1914 XV. századi fametszetek
Rogier van der Weyden, Bosch). Sokféleképpen a Szépművészeti Múzeumban. Művészet (szerk. Lyka
mutatják a poklot, a halál utá ni életet, az utolsó Károly), Tizenharmadik évfolyam, nyolcadik szám, 435-
450. A Magyar Képzőművészeti Egye tem Könyvtára, on-
ítéletet. Közös bennük az a hit, hogy van line: http://www.mke.hu/lyka/13/435-450-metszet.htm
29

túlvilág, és főként van bűn hődés, szenvedés a http://index.hu/nagykep/2012/12/21/az_apokalipszis_ezer

földi életben elkövetett bűnök _arca/ (Letöltés: 2014. november 12.)

A 19. század végén, a 20. század (Arnold Böcklin, Ja mes Ensor, festménye). A 19. századig a
elején megváltozott a Edvard Munch, Émile Nolde, halál a mindennapi élet része
művészek halálhoz való Klimt, Kokoschka, Schiele) volt, az emberek többnyire
viszonya: már nem a keresztény számos alkotá sát a ottho nukban, a család körében
hitvilág, értékrend határozza mindezeken való tépelődés hunytak el, hoz zátartozói
meg, hanem indivi jellemzi. Megnyugtató válasz mosdatták, öltöztették fel a ha
duális élményeik, szorongásaik, nincs! lott testét. Ez az állapot
egyéni el képzeléseik; „Isten A szimbolizmus és a szecesszió változott meg a 20. században:
halott” – írja Nietzsche a nagy festőinél gyakran jelenik meg a miközben a születéskor várha
hatású mondatot 1882-ben. A halál mint csontváz, vagy tó élettartam jelentősen
mu landóság, az élet rövidsége, koponyák, vagy a halál megnőtt, a késő öregkori és
a halál, az azt követő maszkban, szürreális álarcban súlyosabb betegségek a fejlett
bizonytalanság és üresség – a (például Ensor Mele orvostudományi eszközök
19. század végi művészek gedni vágyó csontvázak című kizárólagos al kalmazási
lehetőségei miatt intézményi lalkozik, például A szex különböző kultú rákat és
keretek közé kerültek, így az története című so rozata 1997- vallásokat „megidézve”.
emberek je lentős többsége ből. Művei Budapesten a MEO
kórházban, rehabilitációs Kortárs Művészeti
központban, nem otthoni Gyűjteményben voltak láthatók
körülmények között hal meg, 1985 és 2001 között. A Hullaház
sokszor a családtagjai tá (1992) sorozatában az elmúlás
vollétében. különböző fázisait mutatja be,
Philippe Ariés szerint a halál a test pusztulásának
Európában elvadult, stádiumait.
megnevezhetetlenné vált, elme James Hopkins angol szobrász a
dikalizálódott (Ariés 1987:411). 7. száza di németalföldi
Így alakult lassan ki az az csendéletekre, vanitas-ké pekre
érthetetlen állapot, amely nek utal vissza. Vanitas sorozata
során a halál az egyre inkább (2008) – Memento mori 5

tabusí tott témák közé szorul, a (emlékezz a halálra, készülj a 8

legtöbb ember számára halálra!) – sajátosan hívja fel a

elviselhetetlenné, elfogadhatat figyelmet arra, hogy a halál
lanná, kibírhatatlanná válik, természetes része az
noha a 20. században kialakult életünknek. Oskar Dawicki
a halál, a haldoklás és a gyász lengyel per formanszművész
kérdéseivel foglalkozó új tudo gyászjelentéseket írt és
k

mányterület, a tanatológia. olvasott fel, Berlinde De es

1992-ben Andres Serrano Bruyckere belga szobrásznő fej

(fentebb már foglalkoztunk a nélküli, megcsonkított ha lott é

munkáival) nagy hatású testeket formázott. Kris Kuksi tí

fotósorozatot készített egy ameri kai művész, apokaliptikus

l

hullaházban. Más sorozataiban domborművei is tele vannak e

is az emberi testtel fog mitológiai utalásokkal, csont

vázakkal, koponyákkal, a
zö

K
Ra r

jk

ea

Az olasz Angelo Filomeno is előszeretettel

ábrázol csontvázakat és koponyákat, ame lyek
An

ugyanúgy tevékenykednek, mint az élők:

szeretkeznek, ölelnek, táncolnak, ürítenek. Modernó ban Martha Pacheco sokkoló kiállítása
Thomas Hirschhorn Párizsban élő, dolgozó volt látható: alkotásain gyilkosságok áldozatait
svájci művész leginkább a túlméretezett és öngyilkosok testét festette meg.
környezetszennyezéssel, a mindent ellepő A halál és a haldoklás változatos módon jelenik
szeméttel foglalkozik, hétköznapi anyagokat meg a kortárs képzőművészetben. A művészek
használ (műanyag zacskók, cellux, karton), és leginkább a távolságtartó attitűdöt kritizálják,
ezen a „Földön ejtett univerzális seben” azt, hogy úgy teszünk, mintha nem lenne
keresztül vizionál a halálról. Joel-Peter Witkin közünk a halálhoz, kívülállóként tekintünk rá,
New York-i művész klasszikus festmé nyeket, empátia nélkül – mely nem is lehetséges talán
vallásos témákat dolgoz át, értelmez újra, –, felismerés vagy ráismerés nélkül.
műveiben a test- és a halálmotívum a
meghatározó: holttestek, emberi testrészek, A halállal kapcsolatos attitűdök változásának
deformált alakok szerepelnek művein. Konrad kultúratörténeti aspektusairól több ér tekezést
Smoleński lengyel médiaművész is sokat is olvashatunk (Arés 1987; Pilling 2010). Pilling
foglalkozik a halál témájával, ugyan szerint 1600-tól regisztrálható változás a
úgy, mint a hetvenes években, hazánkban Hajas halállal kapcsolatos viszonyulásban, méghozzá
Tibor a performanszaiban. 2012-ben először a művészetben re flektáltak másként az
Londonban, a Wellcome Collectionben mutatták addig természetesnek, nyilvánosnak és várt
be Richard Harris chicagói üzletember folyamatnak tartott eseményre. A
gyűjteményének 300 darabját; a 16. századi „megszelídített halál” gyönyörként, az élet
metszetektől a 18. századi ana tómiai rajzokon végéhez közelítő csúcspont ként kezdett
át a kortárs művészekig a témája mindnek a megjelenni. Ez a nyilvánosság-felfogás – egy
halál (Death: A Self Portra it. The Richard Harris nagy időugrással – a 20. szá zadban megtört, és
Collection).30 Így például a korábban is említett a mai napig tart. Ennek okait Geoffrey Gorer
Damien Hirst angol művész egyik műve, Az azzal magyarázta, a halál lépett a szexualitás
isten szerelmére, egy 8601 gyémántból kirakott, helyébe a tabuk világában (Gorer 1955).
nagy vitát és visszhangot kiváltó emberi „Szerinte a halál tilalma Amerikából ered, és a
koponya. Az elmúlt években is számos kiállítást gyakran emlegetett amerikai civili záció
rendeztek a halál tematikájával (például boldogságeszméjére vezethető vissza. A
Maurizio Cattelan Varsóban – sok művében közvetlen ok, hogy boldognak kell len
30
öngyilkosok, akasztott emberek halálát örökíti http://www.wellcomecollection.org/press/death-richard-
harris-collection (Letöltés: 2014. november 12.)
meg). 2011-ben a mexikói Museo de Arte

ni, erkölcsi és társadalmi kötelezettség hozzájárulni a közboldogsághoz, tehát az

elmúlás, ami a gyakran ta buizálása megállapítható, hogy a mai
visszafordíthatatlan nal, a foglalkoztatja. Az ún. virtuális társadalomban vizuális
hozzátartozók állandó hiányér gyászolás előtt értetlenül, tabuként aposztrofált témák
zetével boldogtalanná tesz, olykor megbot ránkozva állnak, jelentős része nagyon régóta
nem lehet része a »boldog« nem értik a gyászmunká nak foglalkoztatja az alkotókat. A leg
amerikai kultúrának. A »tiltott ilyen irányú kitérését, több tabu ábrázolása, mint
halál« attitűd, a 20. század má kiteljesedését. A hozott vizuális láthattuk, hos - szú időn
sodik felében azonban érdekes anyagok is elsősorban a keresztül nem számított tiltott
módon éppen az Egyesült gyásszal és nem feltétlenül a nak, elítélendőnek, ám a
Államokban olyan társadalmi halállal voltak kapcsolatban. A kereszténység sok tekintetben
fékekkel találkozott, hogy nem halott testtől való félelem, kettétörte ezt a szabadsá got,
tudta igazán kifejteni tovább a iszony, idegenkedés, a szeretett és – bár úgy gondoljuk, hogy a
ha tását. A mai amerikai attitűd személy meg jelenített tartalmaknak ma
nem meg szüntetni, elhallgatni holttestének látványa továbbra már nincsenek explicit
akarja a halált, ha nem is kultú raidegen vagy szabályozásai, korlátai, mégis –
szublimálni, átalakítani generációidegen. A festmé mindegyik említett tabunál van
szeretné” (Szépe 2015:23). nyek, fotók, performanszok egy pont, amikor módosul a
bemutatását általában a tabu társadalmi reakció, és elindul
Minden egyetemi csoportomra felismerésének egyik já rulékos egyfajta tabuizálás. A tabudöntő
jellemző volt, hogy a halállal eleme, leggyakrabban a csönd kortárs műalkotások – bár
kapcsolatos primer reagálások követte. Ez minden csoportban szándékaik sze rint aktuális
dominánsan generációs tabu előfordult minimum két- társadalmi problémákra, kér
ként jelentek meg, azaz őket három, olykor több esetben is, désekre, elszigetelt
közvetlenül nem érintő, ahogy kiderült, realizálódott, jelenségekre hívják fel a
tipikusan öregkorban aktuá lis tudatosult a halál, gyásszal figyelmet – csak kevesek,
általános jelenségként, kapcsolatos verbális, ér zelmi, leginkább egy nagyon szűk
eseményként, amely gondolati vagy akár vizuális réteg számára elfogadhatók,
elsősorban a szülőket érinti. tabu. Ezeket nagyon fontos jellemzően intenzívebb az –
Fontos tapasztalat volt minden tapasztalatoknak, olykor prűd –
csoport ban, hogy ezt a felismeréseknek tartom,
generációt nem elsősor ban a mindezt a hallga tói
halál, hanem a gyászolás visszajelzések is megerősítették.
folyamatai val kapcsolatos
eltérő környezeti reflexiók, ***

illetve azok teljes elhagyása,

A fentiek alapján
7 k tí

l
8

es

zö

K
Ra

jk

olyan beszélgetéseket, amelyek feloldják a

ó

sokszor tájékozat lanságból, ismerethiányból

fakadó félelmeket. Az illusztrációk, fotók,

An
festmények eb ben a folyamatban működtek
d

hasznos elemként.
r

Verbális kommunikációs tabuk elemzése

ea

elutasításuk, mint befogadásuk, így ritka, hogy

A tartalomelemzési eredmények ismertetése itt
valóban társadalmi méretű diskurzust
most két részre tagolódik. Az első részben
indítanak el.
egyfajta pillanatfelvételt kaphatunk a hallgatók
A kiállított, „közrebocsátott”, nyilvánossá tett
előzetes ismereteiről, előfelte véseiről – még
művek és ugyanazokban a témákban több
mielőtt az érdemi munka, az együttgondolkodás
művész alkotásainak együttese, újabb és újabb
elkezdődött volna. Akár egy egyszerűbb pilot-
megközelítési formája lassan, egyenként
kutatásnak is tekinthető az a rövid kérdőív,
megváltoztathatja egy-egy ember viszonyát a
amelyben a hallgatók a szemeszter kezdetén az
problémához, és mikrokörnye zetükben
alábbi három nyitott kérdésre válaszoltak: •
mikrodiskurzusokat indíthat el, akár meg is
Hogyan határozná meg a tabu fogalmát?
szüntethet egy-egy tabut. A sze mináriumokon
• Soroljon fel 3 olyan tabut, amit Ön ma tabunak
bemutatott alkotások épp ezt a célt szolgálták:
tart Magyarországon! • Soroljon fel 3 olyan
segítették a verbalizációt, és kitűnő alapul
dolgot, amely Ön szerint tabu volt korábban
szolgáltak a diskurzusok elindulásában.
Magyarországon, de ma már nem számít
Sem az internet, sem a kiállításokon látható
annak!
tabudöntő alkotások nem elegendők ahhoz,
hogy megszüntessenek beágyazott tabukat,
A kutatás másik része azt vizsgálja, hogy
mert önmagukban nem indítanak el érdemi
valójában léteznek-e tabuk a fiatal, 19 és 25 év
kommunikációt vagy párbeszédet az emberek
közötti egyetemisták körében, és amennyiben
között. Az interneten lehető ségként felmerülő
igen:
ún. személytelen csevegés nem valódi
• Milyen létező tabukat neveznek meg?
diskurzus. Ehhez face to face interakciókra,
• Tudják-e, hogy az általuk megnevezett tabu és
kulturált vitákra és érzelmi rezonálásokra van
annak tartalma, aktivizálódása milyen forrásból
szükség. A tabuizált dol gokról nehéz beindítani
(honnan, miből vagy kitől) ered? és az ezzel kapcsolatos tabudiskurzus során,
• Mi történik a megnevezett tabuk tudatosítása illetve eredményeképpen?

A tabu definíciói amiről nem beszélünk. hogy a vi zuális megjelenítés

„Amelyről mindenki tudja, hogy nagyon erős stimulus lehet
A tabu fogalmára vonatkozó létezik, de nem beszélünk róla” egy-egy tabudiskurzus
első nyitott kérdésre kapott „Amiről nem eshet szó, amiről elindításában.
válaszok természetesen nem il lendő beszélni” „Tiltott dolog, akár szóban, akár
nagyon sokfélék voltak, de „Amit nem nevezünk nevén” képi ábrázolásban”
találhatók ben nük olyan „Nem publikusan megvitatható” „Tiltott dolog, amit nem lehet
jellegzetes tendenciák, amelyek „Tiltott, nem illik szóba hozni” megje leníteni”
alapján feltérképezhető a „Kimondhatatlan” „Amit nem szabad nyilvánosan
„kutatási min tám” „Amiről félve, vagy egyáltalán meg mutatni”
tabufelfogása. A leggyakrabban nem ér tekeznek”
„Idegen szemek elől elzárandó”
em lített elemekből – nagyon Ez a verbális „letiltottság”
leegyszerűsítve – a következő gyakran úgy jelent meg, hogy Csak elvétve bukkant fel a tabu
szintézis hozható létre: tabu az, bár a válaszadó hangsú lyozta a jelen tésének értelmezésében
amiről – elsősorban a beszéd tilalmát, azt is fontosnak az a gondolat, hogy a fogalom
társadalmi nyo más hatására – tartotta kiemelni, hogy ettől vonatkozhat valamilyen
nem beszélünk. De a kép még a jelen ség, a „dolog” cselekvésre is, illetve annak
természetesen árnyaltabb létezik, sőt az emberek igen is elkerülésére, tiltására. A tabu
ennél. megteszik azt, amiről tiltott a mint valami megtételének

kommuni káció. tilalma ezekben a

Mire vonatkozik?
„Nem beszélünk róla, de mégis meghatározásokban is
csinál juk” többnyire úgy jelenik meg, mint
A kapott definíciók szinte kivétel
„Tudomásunk van róla, de úgy olyasvala-
nélkül negatív értelműek voltak
te szünk, mintha nem létezne”
(a tabu valamiféle nem-
cselekvés, valaminek a meg-
Jóval ritkábban, de előfordult a
nem-té tele), és a túlnyomó
definíci ók között a vizuális
többségük a tabunak minősülő
ábrázolás tilalma is. Ezt azért is
témák verbalizálásának tilalmá
fontos kiemelni, mert a későbbi
ra vonatkozott: tabu mindaz,
munka során bebizonyosodott,
9 k tí

l
8

es

zö

K
Ra

jk

„Amire nem is szeretnénk gondolni akkor sem,

ó

ha egyedül vagyunk” „Olyan dolog, amihez nem

érhetünk hozzá”

An

Mennyire erős?
r

Még árnyaltabb a kép, ha abból a szempontból

ea

vizsgáljuk, hogy milyen erőt tulajdoní tottak a

mi, amit megcselekszünk ugyan, de a
hallgatók az általuk definiált tabufogalomnak.
társadalom rosszallása övezi, ami viszont ahhoz
Sokan fogalmaztak meg egyértel mű tiltást, ami
nem elég erős, hogy emiatt mégse tegyük meg.
tehát a fentiek alapján lehet a verbalizáció, a
A cselekvésre vonatkozó tabu ez, amely
vizuális megjelenítés, a tett vagy akár a
cselekvés azonban mégsem igazán
gondolat tilalma is, mindenesetre nagyon erős
megcselekedhetetlen. Érdekes az is, hogy az
konszenzust és kényszert feltételez, mely
ilyen értelmezések esetében nem az egyén,
lényegében megkérdőjelezhetetlen. A
hanem a társadalom lép fel tabusító „személy
kulcsszavak itt a következők: ti los, tiltott, nem
ként”, azaz a tilalom nem válik belső
szabad.
késztetéssé: az egyén valójában nem érezné
„A normák által tiltott dolog”
tabu nak az adott cselekedetet, csupán a külső
„Fogalom, amelyet tilos kimondani”
nyomás hatására tartózkodik tőle. „Nem szabad
„Nem szabad róla beszélni”
megtenni”
„Amit nem szabad nyilvánosan megmutatni”
„Olyan cselekvések, amelyek társadalmilag nem
elfogadottak” „Nem szabad megtenni”

„Olyan emberi cselekvés, amellyel szemben a

Valamivel gyengébb kényszerítő erőt
társadalom elutasítóan lép fel” „Társadalmilag
tulajdonítottak az általuk definiált fogalomnak
nem tolerált cselekvés”
azok a hallgatók, akik inkább egyfajta

Egy-egy esetben még a gondolati tabu és a szokásrend vagy akár illemkódex hatálya alá ren

klasszikus érinthetetlenség fogalma is fel delték a tabu fogalmát. A leggyakoribb

merült, de ez a minta egészére igazából nem kulcsszavak: nem elfogadott, nem szokás, nem

volt jellemző. illik.

„Amikor egy szóra, eseményre, beszélni, de iz galmas, ha Azokból a válaszokból, amelyek
személy re nem illik rákérdezni” mégis” akár explicit, akár implicit
„Olyan emberi cselekedet, módon utaltak a tabu forrására
tulajdonság, amely különböző Néhány hallgató egyáltalán is, az derül ki, hogy vagy belső
okok miatt társadalmi lag nem semmiféle tiltó vagy visszatartó késztetésnek (ez a ritkább), vagy
elfogadott, nem illik róla erőt nem kapcsolt a tabu külső kényszernek (ez a
beszélni” „Amiről nem szoktak fogalmához. Válaszaikban ők gyakoribb) tulajdonítják a
sok ember előtt be szélni” lénye gében arra utaltak, hogy tartózkodást a tabuizált

„Amiről nem beszélünk, mert a létezik valamifé le hallgatólagos dolgoktól. A bel

társada lom számára titok” megegyezés, cinkosság, ső késztetésekre utaló
amely bárki számára lehetővé definíciók általában ugyanazok,
Ugyancsak gyengébb teszi a „ta buk” megszegését amelyek a fenti 2. szempont
visszatartó erőt láttak a tabu azáltal, hogy mindenki szemet szerint a rossz érzéseket, a

mögött azok a válaszadók, akik huny a dolog fölött. félelmet, a fe szélyezettséget, a

inkább csak valami kellemetlen, „Ami a társadalom számára szégyent említették a tabuknak
ké nyelmetlen, rossz érzést egyfajta titok” „Tudomásunk való engedelmeskedés
kapcsoltak a fo galomhoz, s van róla, de úgy teszünk, okaiként.
ezzel magyarázták az elkerülő mintha nem létezne” A külső kényszert említő
magatartást. Ilyen érzés „Strucceffektus, amikor definíciók min den esetben a
mindenekelőtt a félelem, bizonyos dol gokról tudomást „társadalom”-ra, esetleg a
amelyet a leggyakrabban sem veszünk” társadalom által alkotott
említet tek a hallgatók, de „Amelyről mindenki tudja, hogy normákra, kon venciókra
felmerült még a szégye nérzet, létezik, de nem beszélünk róla”. hivatkoznak a tabu forrásaként.
a feszélyezettség, az óvatos
hozzá állás is. Mindazonáltal persze nem lehet
„Félelmet kelt, ezért kerülendő” kizárni, hogy maga a kérdőíves
„Amely feszélyezi az embereket” válaszadás módja is mintegy
„Amit szégyenlek szóba hozni” „legitimálta” a tabufogalom „ér
„Olyan téma, amely feszült tését”, használhatóságát,

légkört te remt” használatát! Ha kérdezik,

biztosan van, s hogy mi lehet, az
És egy igazi gyöngyszem, az leginkább titkos, félelmes,
egyetlen po zitív érzés: érinthetetlen…

„Amiről könnyebb nem

Ki a forrása?
1 k tí

l
9

es

zö

K
Ra

jk

témák”
ó

„Olyan emberi cselekedet, tulajdonság, amely

különböző okok miatt társadalmilag nem

An
elfogadott, nem illik róla beszélni”
d

r
Érdekes, hogy egyetlen hallgató sem utalt olyan
helyzetre, amikor a külső és a belső kényszerítő
erők egyidejűleg működnek, egy irányba
ea

Belső késztetés
hatnak, inkább úgy tűnik, mintha mindig vagy

„Amire nem is szeretnénk gondolni akkor sem, csak az egyik, vagy csak a másik érvényesülne.
ha egyedül vagyunk” „Valamilyen belső Arra azonban több példa is akad, amikor a

késztetés miatt nem beszélünk róla, valami külső kényszert a személyes, belső

tiltja” „Amiről félve vagy egyáltalán nem késztetésekkel kifejezetten ellenté

értekeznek” tesnek mutatják be.

„Félelmet kelt, ezért kerülendő” „Amiről szeretnénk, de vallás, kultúra, félelem

„Amely feszélyezi az embereket” miatt nem beszélünk” „Amely az élet szerves

„Amit szégyenlek szóba hozni” részét képezi, mégis a társadalmi nyomás

hatására nem lehet róla beszélni”.
Külső kényszer
A válaszokból az is megmutatkozik, hogy a
„Amikről a társadalmi konvenciók miatt nem fogalommal kapcsolatos egységes szem
beszélünk”
pontrendszer teljesen hiányzik, nincsenek
„A normák által tiltott dolog”
vonatkozó konszenzusos elemek, azokra
„Társadalmilag nem tolerált”
leginkább a sajátosság/egyéniség jellemző. A
„Ami a társadalom számára egyfajta titok”
jelek szerint egyénenként tartalmilag tel jesen
„Olyan emberi cselekvés, amellyel szemben a
eltérő a tabu fogalma, miközben a kifejezés
társadalom elutasítóan lép fel” „Amiről
hallatán elméletileg mindenki ugyan arra
mindenki tud, de a társadalom számára
gondol: valamit valami miatt nem szabad
kellemetlen, ezért nem beszélünk róla”
mondani, láttatni, érzékeltetni, megtenni,
„A társadalom által érinthetetlennek minősített
érinteni vagy gondolni. Az
eltérés elsősor ban a tabu
tárgyában manifesztálódik,
ahogyan az a továbbiakban
kiderül.
Tabutipológiák
Mint arra fentebb már utaltam,
kivétel nélkül minden csoport
azzal az általános és többségi
megállapítással indította a
félévet, hogy ma már igazából
nincsenek tabuk, és ezt az
érvelést az internet által
szolgáltatott vagy biztosított
tematikai típu sokba
sorolhatók:
• szexualitással kapcsolatos
tabuk ο (például a szexuális
szokások, kü lönleges szexuális
játékok, szexuá lis perverziók,
nemi identitás, hete ro- vs.
homoszexualitás, szexuális
témák nyilvános megvitatása,
szü lőkkel való megvitatása,
szexualitás a családban,
vérfertőzés, pedofília, papok
szexuális élete);
• kisebbséggel kapcsolatos
tabuk ο (cigánykérdés,
(családon belüli erőszak, válás,
sze retet hiánya, családi
problémák „kiteregetése”,
legbensőségesebb családi
szokások);
• kapcsolati tabuk
ο (hűtlenség/megcsalás, intim
dolgok kibeszélése, expartner
emlegetése az aktuális
kapcsolatban, kapcsolat
barátok expartnerével, tanár–
diák szerelmi viszony);
• gazdasági helyzettel
kapcsolatos ta buk
ο (jövedelem, saját aktuális

tartalmi al cigánybűnözés, an pénzügyi helyzet, nagy vagyon,

ternatívák széles skálájával
magyarázták. Ennek ellenére
10 perccel később különö sebb hovatartozás, bőrszín,
probléma nélkül mindannyian
képe sek voltak felsorolni
egyenként minimum három,
szerintük ma is érvényes tabut.
Fontos megjegyezni, hogy
mindez azelőtt történt, hogy
egyáltalán belekezdtünk vol na
a féléves közös munkába.
Az öt év alatt (2010–2015) a 164
fős min ta tagjai mindannyian
három-három tabut soroltak
tiszemitizmus, kisebbségek as - gazdagság, szegénység,
szimilációja, etnikai hajléktalanság);
• testtel kapcsolatos tabuk
fajgyűlölet); ο (meztelenség, testszag,
• halállal kapcsolatos tabuk anyagcse re, menstruáció,
ο (gyermekhalál és annak meddőség, szop tatás);
körülmé nyei, öngyilkosság,
eutanázia, ha lott családtag
említése, haldoklóval halálról
beszélni);
• deviáns magatartással
kapcsolatos tabuk
ο (gyilkosság, kínzás, erőszak,

fel a nyitott kérdésre, írásban. lopás, más tulajdonához

Az így megnevezett tabuk a hozzányúlni, drogfogyasztás);
hallgatók válaszai
• családdal kapcsolatos tabuk ο
alapján a következő nagy
3 k tí

l
9

es

zö

K
Ra

jk

An

ea

• betegségekkel kapcsolatos tabuk

ο (fogyatékosság, tartós, súlyos betegségek,

fertőző betegségek); • politikával kapcsolatos

tabuk

ο (politikai hovatartozás, szélsőséges nézetek, Legtöbben a szexualitással kapcsolatos tabukat

nácizmus/fasizmus, demokrácia neveztek meg – legalább egyet a vá laszadók

megkérdőjelezése, korrupció); csaknem mindegyike; legkevesebben – alig több

• vallással kapcsolatos tabuk mint tizedük – a vallásokkal kapcsolatban

említettek tabukat.
ο (vallási hovatartozás, hitkérdések).
A fenti tabutípusok mélysége és pontos
tartalma mindig sokkal árnyaltabban jelent
Az egyes típusokba sorolható tabukat a
meg később egy-egy adott félév során, de azt
hallgatók az alábbi ábra szerinti gyakorisággal
már ez az előzetes felmérés is alátámasz totta,
említették ma is létező tabuként:
hogy a szexualitással kapcsolatos – vizuális,
verbális, cselekvési, gondolati – meg
nyilvánulások esnek leggyakrabban a tabuizálási
folyamat alá, vagyis számukra a sze xualitás a
legerősebb, leggyakoribb tabutéma egymás
között a kortárscsoportban, a családban és
társadalmi szinten egyaránt.
A vallási tabuk viszont távol állnak ettől a
korosztálytól, holott a korábban részletezett 20.
századi szakirodalom – elsősorban az
antropológusok – a tabu eredeti terepének éppen a vallásos világképet tartották.

A vallásnál alig magasabb a tárta fel, hogy a hallgatók úgy állítása a valósággal túlságo san
politikával kapcsolatos tabuk vélik: egyetemi közegben erről nagy kontraszt, ezt a hallgatók
említési gyakorisága, ami azt tabu elindítani bármilyen is érzik, de az átmenetre nincs
jelzi, hogy jelen előjelű diskurzust, mert az megoldásuk, ezért inkább
társadalmunkban ez a ebben a közegben élők kerülik. Rendkívül fontos, hogy
korosztály nem igazán érzékeli feltehetőleg elítélik és/vagy a halálhoz, az elvesztéshez
jelen kerülik a téma felvetését is. Ezt szorosan kap csolódik a
tős tabuizált területnek a a tabucsoportot tehát a különböző intenzitású érzelmek
politikát. Ennek azonban megkérdezettek sajátos megnyilvánulása is (sírás,
többféle oka is lehet: például a mikrokörnyezete erősíti fel – szomorúság, kétségbeesés,
téma iránti érdeklődés teljes miközben össztársadalmi félelem, fájdalom), ame lyeknek
hiánya (ha nem érdekli őket, és szinten a témák széles körben kifejezése ebben a
nincs igényük ilyen tartalmú jelen vannak, és bizonyos korosztályban meglepően nagy
diskurzusra, akkor fel sem tűnik (noha eléggé zárt) körökben tabu.
a tabuk jelenléte), esetleg a meglehetős nyíltsággal Feltűnő, hogy az ún. kapcsolati
politikától való teljes és tudatos vitathatók meg. tabuk (megcsalás, intim dolgok
elfordulás. A „már nem tabu” A harmadik leggyakoribb ki- és megbeszé lése,
kérdésre adott válaszok alapján tabucsoport a halállal expartnerek) viszonylag nagy
(ld. alább) mégis az tűnik a kapcsolatos tabukat tartalmaz súllyal vannak jelen ebben a
legvalószínűbbnek, hogy a za. Az alábbiakban látni fogjuk, korcsoportban – amit
politikát relatíve, a hogy a halál bármilyen formája valószínűleg életkoruk és ebből
rendszerváltás előtti – öngyilkosság, gyermekhalál, a adó dó élethelyzetük magyaráz
időszakhoz viszonyítva érzik ma haldoklás folyamata –, (párválasztás, családalapítás
ke vésbé tabuizált területnek. látványa és verbalizálása küszöbén állnak, ha van is
A spontán említés szintjén teljesen idegen számukra. tartós kapcsolatuk, többnyire
kiemelkedően erősek még a Egyrészt nem meglepő, hogy nem hoztak még életre szóló
kisebbségekkel kapcsolatos életkori sajátosságaiknak döntéseket), emiatt ez a téma
tabuk (például a cigánybűnözés megfelelően ide genkednek különösen élő és fontos
fogalma, az antiszemitizmus, a tőle, távolinak tartják ezt a fo számukra, a témát övező
fajgyűlölet, az idegengyűlölet), lyamatot. Másrészt a halál tabukat pedig nagyobb inten
melyekről a későbbi diskurzus virtualitásának párhuzamba zitással érzékelik.
 5

Vizuálisan ábrázolva ezt a 11 tabuit közelebbről megnézve is 9

tabucso portot a közélet– azt

magánélet dimenzióban, azt
láthatjuk, hogy több a
magánéleti, in tim szférába
tartozó tabu. Az egyetlen iga
zán nagy súllyal szereplő k

közéleti téma a már említett

es

kisebbségi kérdés, amelyet

viszont az egyetem sajátos é

közege nagyít fel a

tí

megkérdezett hallgatók l

számára. A közéleti oldalon

e

szereplő többi tabucso port

zö

K
Ra

jk

An

ea

találjuk, hogy a válaszadók nem annyira a nagy

társadalmi kérdésekre, mint inkább bár mely
témának a mikrokörnyezetük szintjén
tapasztalható vetületeire koncentrálnak, s
valójában az ott érzékelt tabukat említik.
A legmarkánsabb főcsoportok a test, a
Soroljon fel 3 olyan tabut, amit Ön ma szexualitás és a kapcsolati tabuk, amelyek ér

tabunak tart Magyarországon (2. ábra)
telemszerűen összefüggenek, sőt néhol átfedik
egymást. A test a másik (még individuá lisabb)
irányban a betegség-halál fogalomkörhöz is
szorosan kapcsolódik.
A közéleti oldalon – a már említett kisebbségi
kérdés mellett – a politikai és a gazda sági
tabukat találjuk. Előbbi típusba leginkább az
egyéni politikai nézetek megvitatását
sorolhatjuk (különösen, ha szélsőségesnek
számítanak), bár akad itt néhány általáno sabb egyéb vallás sem. A zsidóság inkább etnikai
téma is. A társadalmi szintű gazdasági tabuk
sem igazán érdeklik ezt a korosz tályt, az ide
sorolt korrupció is inkább politikai-etikai, mint
gazdasági értelemben tabu számukra. Az
egyáltalán felmerülő gazdasági jellegű
tabutémák zöme elsősorban az egyéni vagy a
családi gazdasági (azaz inkább pénzügyi-
vagyoni) helyzetre vonatkozik. Itt is erőteljes
eltolódás érzékelhető tehát az intim szféra
irányába.
A vallás mint tabutéma szűkebb, mint a többi
tipológia. A zsidóság mint vallás nem jelenik
meg külön tabuterületként, mint ahogy bármely
hovatartozásként tabu, így a kisebbségekkel
foglalkozó csoportba sorol ható. Ez utóbbi
csoportban egyébként legtöbben a cigányságot
említik mint tabutémát.
A deviáns viselkedés tekinthető még viszonylag
közéleti jellegű tabucsoportnak, hi szen a
társadalmi együttélés alapvető normáit érinti,
ám közelebbről megszemlélve az ide sorolt
tabukat, újra csak azt találjuk, hogy a hallgatók
mindezt egy individuálisabb

szinten értelmezték: olyan, szellemiségű, városi értelmiségi tabuk készletéről. Az a

többnyire cse lekedeti tabukat családban szabadon lehetett legszembetűnőbb, hogy
találunk itt, amelyeket ők beszélgetni például a minimális változtatással akár
egyéni szinten megtanultak homoszexualitásról vagy újra felraj zolhatnánk az előző
nem megten ni (ne ölj!, ne lopj!, máshol kényes nek számító ábrát (a ma is létező tabukét),
ne bánts másokat!, ne politikai kérdésekről, devian olyan sok az átfedés. A koráb
drogozz!). ciákról, halálról, így az ebben a ban tárgyalt 11 tabucsoport
Az érzékelt tabuknak ez az közegben nevelkedett fiatal közül 10 itt is szerepel, egyedül
erőteljes el tolódása a csak a csoport többsé gi a kapcsolati tabuk cso portja
magánélet, a személyes mikro véleményével szembesülve hiányzik. Némiképp
környezet területére sok ébredt rá, hogy máshol – sőt, megváltozott a térképen az
esetben magya rázatot adott mondhatjuk úgy is: tár egyes tabucsoportok súlya, je
arra, hogy egyes hallgatók sadalmi szinten – ezek bizony lentősége – jellemzően ilyen a

miért nem tekintettek bizonyos nagyon is ta butémának politikai és a vallási tabuk

témákat tabunak, miközben a számítanak. területe, valamint a családi

csoport többi része Tovább árnyalja a képet (vagy tabuké –, és lehetnek kisebb

határozottan igen. tovább növeli a káoszt), ha tartalmi vál tozások a nagyobb

Előfordulhatott ugyan is (és elő megnézzük a hallga tók témakörökön belül, de az

is fordult), hogy egy nyitottabb előfeltevéseit a már megszűnt összkép mégis azt mutatja,
 7 k

hogy ugyan abból a 9

tabukészletből válogatva egy-

egy tabut hol megszűntnek, hol
ma is érvé nyesnek érzékeltek a
válaszadók.
es

Soroljon fel 3 olyan dolgot, amely Ön szerint

tabu volt korábban Magyarországon, de ma é

már nem számít annak (3. ábra)

tí

zö

K
Ra

jk

jog, a szocialista rendszer bírálata vagy 1956

ó

megítélése. Hasonlóképp sokan vélték úgy,

hogy a vallási hovatartozás és a hitélet kérdései

An
ma már kevésbé számítanak kényes
d

tabutémáknak, mint néhány évtizede.

r A kisebbségi kérdések, a gazdasági vagy a
deviáns viselkedésre vonatkozó tabuk készlete
szinte tökéletes átfedést mutat: ugyanazok a
ea

Az első látványos eltérés a jelenleg érvényes

tabuk készletéhez képest, hogy a mára témák merültek fel a már megszűnt tabuk, mint

megdőltnek tartott politikai tabuk köre sokkal a ma is érvényesek között. Ennek megítélése

szélesebb, és jóval közéletibb (nyilváno sabb, nyilvánvalóan attól függött, hogy az adott

megvitatottabb) jellegű. Ez egyértelműen a válaszadó a saját mikrokörnyezetében (család,

rendszerváltás tényéből ered: olyan tabuk szülőhely, jelenlegi kortárscsoport) melyik

szerepelnek itt nagyobb súllyal, mint a témával hogyan találkozott.

véleménynyilvánítás szabadsága, a gyü lekezési A családi életet övező, már érvénytelennek

tartott tabuk készlete nemcsak bősége sebb, ábrázolása;
hanem tartalmában is kissé eltér a ma érvényes • szexuális vágyak piaci kielégítése;
tabukétól. A fiatal generáció jóval kevésbé érzi • házasság előtti szex;
tabunak a családi élet olyan aspektusait, mint a • nyilvános csókolózás;
házasságtörés, a házas ságon kívül született • szexuális felvilágosítás.
gyermekek, az élettársi kapcsolat, a nyitott
házasság vagy az apás szülés, de persze Külön figyelmet érdemel a homoszexualitás

számos olyan elem is akad, amelyet itt is sokan kérdésköre, ahol a saját nemhez vonzó dást, a
említettek, ugyanak kor a ma is érvényes tabuk homoszexualitás nyilvános vállalását mind a
között is (pl. válás, családon belüli erőszak). régi, mind a mai tabuk között sokan

A mai tabuk készlete, mint azt korábban láttuk, megemlítették, míg a melegházasság témáját
a szexualitás témakörében volt a leg inkább mai tabunak érezték. Ugyanakkor a

bőségesebb, ez szerepelt legnagyobb súllyal a válaszok alapján az az érdekes kép rajzolódott

vizsgált korosztály életében. Az ide sorol ható ki, mintha a leszbikus kapcsolatokat

tabuk említési gyakorisága a már megszűnt ma már kevésbé éreznék tabunak, mint a férfiak

tabuk felsorolásakor is magas volt, sok az homoszexuális kapcsolatát. A halál

átfedés is, de itt merült fel a legtöbb olyan téma témaköréhez fűződő tabuk megszűnésére
és jelenség is, amelyet a válaszadók ma már inkább csak általánosságban utal tak a

nem éreznek tabunak, és a jelenlegi tabuk hallgatók, azt állítva, hogy a halál mint olyan

között nem is említették: • szexuális tartalmak nem tabu többé. Ezzel szemben a ma

is létező tabuk között számos például a testmódosítások Megjegyzendő, hogy nem csak
kisebb rész jelenséget (plaszti kai sebészeti azok ér zékeltek megdőltnek
említettek: öngyilkosság, gyer beavatkozások) vagy a „mi egy-egy tabutémát, akiknek
mekhalál, eutanázia, elhunyt niszoknya” (azaz valós élményeik voltak a téma
családtagok emlegetése. általánosabban: a sokat sza bad megvitatásáról,
Súlyában, jelentőségében nem megmutató öltözködési ábrázolásairól vagy
tér el a régi és a mai tabuk szokások); a be tegségek elfogadottságáról – az is
készlete a test és a betegségek körében pedig néhányan úgy előfordult, hogy azért
tabucsoportjában sem. Ren vélték, ma már nem számítanak gondoltak megszűntnek egy
geteg az átfedés, de a test tabunak a lelki betegségek, az tabut, mert soha nem kerültek
témakörében felmerült néhány alkoholizmus, a drog függőség olyan helyzetbe, ahol
olyan megszűnt tabu is, mint vagy a nemi betegségek. tabudiskurzus zajlott volna az
adott témáról.
A már nem érvényes tabuk
térképén megjelenik két
teljesen új tabucsoport is. Az
ide tartozó tabuk egyrészt a nők negatív életesemények
társa dalomban betöltött
szerepére vonatkoz nak,
másrészt a különböző privát
érzelmi megnyilvánulások
elfogadottságára.
Előbbi azt jelzi, hogy a nők
önállósodási törekvései és az
ezzel kapcsolatos politi kai-
közéleti szerepvállalásuk ma
már elfo gadottá vált, legalábbis szemeszter végére mó dosultak,
ebben a generáci
óban, míg korábban ez
szerintük tabunak számított. Az befolyásolta a csoport egésze
alábbi – megszűnt – tabukat
említették:
• nők politikai szerepvállalása;
• szingli életmód;
• nők, akik nem akarnak
gyermeket; • fogamzásgátlás;
• abortusz.
A másik ilyen tipológia az
érzelmi tabuk besorolása a
régiek közé. Ennek alapján a
hallgatók úgy vélik, az intim
szféra ma már jóval kevésbé
Ra
jk
An
intim, mint korábban, egyre koncentrálok, amelyek jel
elfogadottabb (már nem tabu) lemzően bemutatják, hogyan
az érzelmek kinyilvánítása, az viszonyul ez
egymás előtti sírás vagy a
nyilvános megvi
tatása, a magánélet
kiteregetése – akár a médiában
is.
***
Ezek a vélemények, mint az a
következő részből kiderül, a
átstrukturálódtak. Az egyéni ta
9
bukészletet nagymértékben 9
által felvetett – vagy el vetett –
tabuk köre, valamint az
alaposabb elemzések, amelyek
után egyes tabuk tu datosultak,
s vagy megerősödtek, vagy épp
k
ellenkezőleg, teljesen eltűntek.
es
Kvalitatív tartalomelemzés,
é
disz kusszióanalízis
tí
A kutatásnak ebben a részében
e
azokra a tendenciákra
zö
K
r
ea
a korosztály a tabu jelenségéhez a
mindennapokban, a saját környezetében, az
általuk megnevezett társadalmi tabuk körében.
Vizsgálom azt is, hogy milyen tabukat nevez nek amennyiben igen, hogyan) a mai magyar
meg, és azok milyen dinamikával, társadalmi és kulturális közeg működésének
kommunikációval működnek körükben, vizsgálatába, s ami még ennél is fontosabb:
valamint hogy mennyire tudatosul bennük a leképezhetők-e a saját életükre, szűkebb
tabuizált dolgok forrása, vagyis kitől, honnan környezetükre. A hallgatók reflexív
szár maztatják azokat a dolgokat, amelyeket ők gondolkodásra „kényszerültek”, ami által
maguk tabuként kezelnek. Választ keresek arra képesek voltak párhuzamot, igazolást, hason
is, hogy a felismert vagy tudatosult tabuk lóságot, vagy épp eltérést, elutasítást és
kihatnak-e – és ha igen, hogyan – az változást felismerni a saját és környezetük ta
értékítéleteikre, hatással vannak-e szerintük a busítási mechanizmusaiban. Miután – a
társadalmi szerepeikre és döntéseikre. A jegyzőkönyvek alapján – összesítettük az álta luk
korábban említett tudatosítási kényszer mint javasolt szempontokat a tabu konszenzusos
módszer az a helyzet, amikor az elke rülés, az fogalmára, tabutipológiákra, ezekkel
elhallgatás – a csend – nem járható út a kutatási kapcsolatos problémafelvetésekre a
alanyok számára. Tipikusan ebben a helyzetben társadalomban, a környezetükben vagy saját éle
voltak az említett szeminárium hallgatói – bár tükben, minden hallgató kiválasztotta azt a
minden félév elején lehetőségük volt arra, hogy tabut, amelyet egyéni feladatként alaposab ban
a feltételek31 ismertetése után leiratkozzanak a megvizsgál majd.
kurzusról, amennyiben úgy érzik, hogy nem Az így kiválasztott témákból megtartott
tudják, vagy nem szeretnék vállalni őket. Ha prezentáció fontos formai elvárása volt, hogy a
azonban már „belementek a játékba”, akkor választott tabutémát az előadó képzőművészeti
kötelességükké vált, hogy igenis verbalizáljanak, alkotásokon keresztül vezesse fel. A kutatás
ak tívan megvitassanak olyan tabutémákat, kizárólag azokat a véleményeket elemzi,
amelyeket alapesetben szívesebben elkerül tek amelyek az órákon elhangzottak, illetve a
volna. dolgozatokban megjelentek. Nem reflektál
azokra a tudományos elméleti dis kurzusokra,
A szakirodalom feldolgozása és prezentálása amelyek ugyanezekben a témákban már
nem hagyományos módon történt, nem megjelentek. Kifejezetten a domi
tartalomelemzés, tartalomismertetés volt a cél. 31
A feltételek: aktív szóbeli részvétel és jelenlét bármilyen
A feladat mindig az volt, hogy megvizs gáljuk: az felmerülő téma esetén, önálló kutatás és prezentálás a
kiválasztott tabutémában, a személyes érintettség
egy-egy tudományos publikációban – minden kinyilvánítása és vállalása nem kötelező, de a felvetődött
tabukkal kapcsolatos vélemény, problémafelvetés
hallgató által kötelezően – el olvasott
ismertetése igen.
eredmények vagy leírások átemelhetők-e (s
náns tendenciák ismertetésére sem valósulhatott meg. rült cselekménnyel
koncent rál, amelyek minden kapcsolatban, vagyis nagyon
csoportban jellemzők voltak. Ez „…valahogy lehet beszélni 56- nehéz konszenzusra jutni már a
azért is viszonylag könnyen ról, de most sokkal fogalom definiálásakor is,
megoldható, mert a csoportok többféleképp NEM LEHET, mint miközben elmé letileg maga a
viselke dése, reakciói, ahányféleképp régen kellett kifejezés – látszólag – min denki
konklúziói szemeszterről róla kussolni. Tudom: a számára ugyanazt jelenti.
szemeszterre nagyon hasonlók dédnagyapám az egyik munkás Éppen ezért kezdetben a
voltak; a különbségek volt a tömegben, amikor a kurzuson inkább olyan
tematikusan jelentéktelenek, salgótarjáni sortűz volt a elemeket kerestünk, amelyek a
inkább csoportdinamikai tömegbe 56- többség számára
különbségeket említhetnék, de ban; mesélték, kik lőttek, ki elfogadhatóan részei a tabu fo
ez nem témája a disszer hogy mene kült…; nagyanyám galmának. Mindegyik
tációnak, sem e módszertani egyik unokatestvé re húzta el a csoportban kiderült, hogy az
írásnak. faluban a Sztálin-szobrot ún. határfogalmak és/vagy kom
traktorral; mesélték, hogy ha munikációs helyzetek olykor
A tabuk dinamikája a nem emi att kerül börtönbe, helyettesítik számukra a tabu
vizsgált min tában akkor lett volna 100 másik — fogalmát: hallgatás, el hallgatás,
ezt én egy 56-os tematikájú illetlenség, magánügy, elhatá
Rejtett születésük… beszélgetésben nem rolódás, csönd, norma, titok,
mondhatnám el, mert szabály, er kölcstelenség.
Jellemző folyamat volt a sérteném az esemény Mindegyik kifejezésben egy
kurzusok során, hogy az kegyeletét. És értem is/egyet is konkrét folyamat a közös: a
előzetes felvetéseket követően értek vele, hogy nem kell ezt tiltás, amely lehet külső és/vagy
– amelyek cáfolták a tabuk HANGOZTATNI”.32 belső motivációjú. Az
létezését és működését – akadémiai Magyar Értelmező
hamar megfogalmazódott a A tabutéma más, mint egy Kéziszó tár szerint a tiltás az
hallgatókban, hogy bizonyos vitatott téma. Az utóbbi „engedély kifejezett
tabukat eddig éppen azért nem erőteljesen támadható mindad megtagadása, amikor egy
realizáltak, mert ezekről soha, dig, amíg minden oldal nem (káros vagy ká rosnak ítélt)
sehol nem tudtak-akartak prezentáló dik. A tabu olykor cselekvést hangsúlyosan nem
beszélni, vagy nem volt társadalmi termék, de
32
Idézet egy hallgató dolgozatából.
alkalmuk a viszo nyulás előfordulhat, hogy nem más,
semmilyen formáját mint egyfajta személyes
kinyilvánítani, így a tudatosítás érzelmi idegenkedés a felme
1 k tí

l
0

es

zö

K
Ra

jk

például internet – által kínált lehetőséggel, hogy

ó

természetesebben, nyíltab ban viszonyuljanak a

saját és mások testéhez. Az egyéni szocializáció

An
során elsajátított normák, szokások, értékek
d

pusztán átöröklődtek, és legtöbbjüknél nem

r
történt meg az átadás, amelynek során
értelmezések és párbeszédek révén válaszokat
kaphattak vol na ok-okozati összefüggésekre.
ea

szabad, nem lehet megtenni; egy (nem

kívánatos) tett elkövetését, végrehajtását nyo Differenciálni kell azonban a cselekvési és a

matékosítva nem hagyják jóvá”. A tabuizálás vizuális tabukat, ugyanis az előbbi eseté ben

folyamatában a tiltás forrása, indoklása, jellemzően tanult, átvett viszonyulásokról

értelme sokszor ismeretlen, értelmezhetetlen. A beszélhetünk, amelyek alapjait a fiatalok

hallgatók a tabuizált dolgok – például rögzült és dominánsan a családi közegből és/vagy
számukra értelmetlen családi szokások kortárscsoportoktól veszik át. Például az eltérő

karácsonykor, étkezések alkalmával, temetésen vallású és származású (pl. zsidó vagy cigány)
– többsége esetében nem tudták megjelölni azt emberekről való nyilvános diskurzus ese tében
a konkrét indokot vagy okot, amely miatt a tabusítási aktus jellemzően saját/hozott

valamihez nem lehet nyíltan viszonyulni, vagy a tapasztalatokra épül, amely tapaszta lásnak
formabontó viselkedést nem lehet elfogadni. markáns eleme az, hogy „nem beszélünk róla”.

E korosztály elsődleges, legdominánsabb A vizuális tabu esetében a tabu határokat az

tabuizálási területe a test. A saját test és a egyéni – igencsak különböző – ingerküszöb

másik test. A test, ahogy megszületik, ahogy mozgatja, így a reakciókban is nagyobb volt a

laktál /tejet termel v. ettől elválaszt/, ahogy szórás az egyéni sajátosságok miatt, de például

vonzódik egy másik testhez – amely lehet akár a a betegség, haldoklás, erőszak, szülés,
saját, akár a másik nem képviselőjének teste –, szoptatás látványa legtöbbjükben idegenkedést,
amilyen színe van, ahogyan öltözködik, étkezik, elfordulási reakciót eredményezett.
megbetegszik, megerőszakol Az előítéletes magatartások ugyanakkor épp az

ják, meghal. Az ezekkel az állapotokkal és egyetemi környezet miatt nehezen tudnak utat

folyamatokkal kapcsolatos verbális, vizuális, törni, mert ez a közeg nem tolerálja – látszólag

cselekvési, gondolati tabuk sokfélesége nem tud vagy valójában – az in toleráns viselkedést és
érdemben találkozni azzal a fejlett, technika – verbális megnyilvánulást. Emiatt az ezzel
kapcsolatos, olykor szélsőséges gondolatokat a megismerkedjenek hallgatótársaik
hallgatók csak saját – általában hasonló véleményével. Emiatt az egyetemi közegben
gondolkodású – közegükön belül, egymás kerülendővé válnak például az olyan témák,
véleményét és nézeteit támogatva, nem pedig mint a cigányokkal kapcsolatos félelmeik, a
ütköztetve tud ják megbeszélni. Nincs melegek helyzetének elemzése és/vagy
lehetőségük arra, hogy nyíltan vitát kezdjenek – elfogadása-elutasítása,
akár egy sze minárium keretein belül –, és

a szexualitás, a halállal zusnak titulált relatív értékítélet, gyereknek, de vélhetően egyik

kapcsolatos félel mek. mely szerintem skatulyázza felnőtt sem tudja, hogy a
A „normális ember”, magát az »átlag embernek« másiknak melyek a normalitás
„átlagember” kate góriája nevezett delikvenst, más részt kritériu mai, mindaddig, amíg
minden csoportban megjelent, pedig kirekeszti azt, aki nem fér erről egy értelmező
és gyakran került elő bele az »átlagember« képébe. beszélgetés le nem zajlik.
referenciaként az eluta sított Amúgy is, a normalitás Tapasztalataim szerint ezek az
magatartásformák kapcsán: középszerűség”.34 interpre táló diskurzusok a
„Visel kedjen normálisan!”, hallgatók környezeté ben
„Öltözzön úgy, mint egy A beszélgetések során hamar rendre elmaradtak. A
átlagember!” kiderült, hogy a „normálisan szocializáció és a tanulás során
csináld!” felszólítás már átgondolás nélkül vették át a
„Az én szememben valószínűleg gyermekkorban megjelent az környezetüktől a fogalmakat, és
egy olyan ember lehet normális életük ben. A szülők sa ját elképzelésük szerint
ember, aki nek az hangoztatták a tiltás egy sajá töltötték meg je lentéssel –
értékrendszere bizonyos ponto tos megfelelőjeként: „játssz olyan jelentéssel, amelyet ha
kon hasonlít az énáltalam normálisan!”, „egyél sonlónak és a feltételezett
elsajátított értékrendszerhez”.33 normálisan!”, „viselkedj úgy, elvárásokhoz idomulónak
mint egy normális ember!” véltek. A 164 hallgató közül
„Az átlagember a normális Nyilvánvaló, hogy a szülők csupán 15 olyannal találkoztam,
kifejezéssel vonható normalitási kritériumainak akiknél a tiltások és egyéb
párhuzamba. Ugyanúgy, mint elemei kritériumok, normák és
ahogy a »normális« frázisra 33
Idézet egy23 éves férfi hallgató házi értékítéletek kialakulásáról,
feladatá ból.
nincs uni verzális definíció, úgy 34 okairól és mű ködési
Idézet egy 19 éves női hallgató házi
az átlagemberre sincs. Egy feladatából.
mechanizmusairól párbeszéd
ről nincs fogalma egy 2-5 éves
olyan társadalmi konszen zaj lott a családban.
 3

Megállapítható, hogy a legtöbb „elutasítanak”, „kiközö sítenek”, 0

hallga tó esetében a tabuk „elveszítem a bizalmukat”, „nem

1

kialakulásának egyik beszélnek hozzám” stb. Emiatt

legmarkánsabb oka az elmaradtak azok a
információhiány, az ok-okozati párbeszédek, amelyek egy-egy
összefüggések feltárásá nak elő ítéletes magatartás okait
hiánya – amely a rákérdezéstől tisztáznák, vagy feloldanák, k

való félelemből fakad. A például egy évtizedeken, gene

félelmek motivációja nem rációkon keresztül cipelt,
es

tapasztalatra épül, a fiatalok érthetetlen ha gyomány röghöz

é

sokkal inkább feltételezett kötöttségét.

következményekre
tí

hivatkoztak: „mérgesek lesznek

a szüle im”, „megvernek”,
e

zö

K
Ra

jk

Emiatt a sokszor zavart és szorongást keltő

ó

helyzet miatt inkább az elkerülést, hallgatást

választják. Ezek a válasz tások szokássá

An
formálódnak, amelyek beépülnek és
d

elfogadottá, megkérdőjelezhetet lenné

r
válhatnak. Nem természetes számukra, hogy
azokról a problémákról beszélges senek egymás

A további tabugeneráló elemeket abban láttuk, között, amelyek hosszú évek óta tabusítva
ea

hogy a hallgatók többsége nem ren delkezik vannak, sőt azt gondolják, hogy a környezetük

megfelelő szókészlettel ahhoz, hogy beszéljenek tabusítaná magát a személyt, ha őszintén

az őket érintő tabukról, így például a vállalná például azt, hogy öngyilkosságot

családtagokkal nem beszélgetnek a halottaikról, kísérelt meg többször is, vagy a saját neméhez
beteg hozzátartozóikkal a betegségről, vonzódik, vagy zsidó val lású, vagy szélsőséges

társukkal a szexuális problémáikról vagy nézeteket vall.

örömeikről, vallásról, politikáról, Kiderült, hogy a hallgatók többsége nem tanulta

szegénységről, kisebbségről. Mivel mindez nem és nem is tapasztalta meg a vitat kozásnak vagy
lett része a mindennapi kommunikáci ójuknak, az érvelésnek egy kulturáltabb, toleránsabb
az ezekkel a helyzetekkel, életeseményekkel változatát, ugyanis nem tudnak különbséget

kapcsolatos szókincs sem alakult ki, nincsen tenni a között, hogy valamiről együtt

gyakorlatuk, a verbális állomány rendkívül gyér. gondolkodunk és érvelünk a saját hitvallásunk,

értékítéleteink, döntéseink mellett, illetve a ...és látványos lelepleződésük
között, hogy mindezt indulatosan, a másikat
ledarálva és megalázva párhuzamos A kutatás résztvevőinek körében nemcsak a

beszélgetéseket folytatunk. Többségük az tabuk múltbeli kialakulásának és rögző désének

indulatokra alapozott vagy azt feltételező dinamikája volt jellegzetes és sok esetben

helyzetek megelőzése és az nagyon hasonló. Még látványosabb

ehhez kapcsolódó félelmek miatt inkább hasonlóságok jelentkeztek a kurzus keretében

elkerülő, hallgató vagy jellemzően rövidre vá végzett közös munka során. Mindegyik

gott, lezáró diskurzusokban vett csak részt. Ezen csoportban jellemző volt az alábbiakban leírt
a tabuizált, félelemmel, tartózkodással átitatott folyamat – talán nem minden egyes hall gató
helyzeten lendítettek a képzőművészeti esetében, és talán nem életük minden

alkotások, amelyek segítségével meg tabusított aspektusában egyformán látvá

fogalmazódhattak azok a tabuk, amelyekről nyosan, de mégis nagyon erőteljesen

konszenzus született, és amelyek saját be kirajzolódó tendenciaként –, amelyet a tudatosí

vallásuk szerint is jellemzik ezt a korosztályt. tás kényszere eredményezett.

A tabuk létezésének csaknem A felismerést, a tudatosítás első van dolga. Ez által a tabu
teljes ta gadását – „nincsenek lépését sok esetben az tudatosult, még ha meg nem
tabuk!” – a fogalom ellenőrzés igénye követte – dőlt is.
jelentésének tisztázására „megyek és megkérdezem
irányuló erőfe szítések hatására otthon / a bará taimtól / a szűk „Apukám családjában, így
először elbizonytalano dás, környezetemben”. Ennek a nálunk is az érzelmeket szinte

gyanakvás váltotta fel – „lehet, folyamatnak többféle outputja – már szégyen kife jezni. Minden
hogy ez nálam/nálunk is tabu?”. vagyis az érintett személynek, a látszaton és a külsősé geken
valamint a megkér dezett és így múlik, a problémákat gyakran
„A félév alatt rengeteg olyan ellenőrzött „környezetnek” erőszakkal oldották meg,
témát is mertem meg, amelyet többféle reakciója – is előfordult minthogy leülnének
ha kontextusba hoztam a saját a félévek során. beszélgetni. Nagyapám ha
életemmel, rá kellett Amennyiben valaki már a láláról semmit nem

jönnöm, hogy rejtett tabusítás megkérdezés től is beszélhettünk, sőt

35
van ben nem a fogalommal visszarettent, az azonnal jelezte Idézet egy 21 éves női hallgatótól a
jegyzőkönyv alapján.
szemben”.35 szá mára, hogy valóban tabuval úgy tettünk, mintha még élne,
 5

így meg terítettünk neki is mit akarok ezekkel a 0

minden étkezésnél. Egyszerűen beszélgetésekkel elérni. Azt

1

nem lehetett arról beszélni, hiszik, hogy okoskodok. Miért

hogy a Tata meghalt”.36 kellene nekik másként
Érdekes eredmények születtek viszonyulni a homokosokhoz
akkor is, amikor egy-egy vagy a hajléktalanokhoz? Minek
hallgató képes volt meg tenni kelle k

ezt a lépést, és verbalizálni a ne megbeszélni olyan dolgokat,

tabu nak gyanított problémát. amiket senki nem beszél
es

Találkozhatott határozott, meg?”37 é

merev elutasítással, ami szin

tén egyértelmű megerősítéssel A leglátványosabb output –
tí

szolgált egy adott tematika esetenként szinte már

tabu voltára. De gyak ran katartikus élmény – azokban az e

előfordult az is, hogy a kurzus esetekben fordult elő, ahol az zö

résztve vői a kurzus közegén ellenőrzés, rákérdezés igénye

kívül egyszerűen az értetlenség valódi verbalizáláshoz,
falába és különböző elkerülési diskurzushoz vezetett, felszínre
stratégiákba ütköztek, ami – kerültek a berögzült szokások
kissé lágyabb, képlékenyebb mögötti érvek és indo
formában, de – szintén min dig kok – vagy éppen teljes
mértékben meg is
tabuk jelenlétére utalt:
„Nem értik a barátaim, de 36
Idézet egy 19 éves férfi hallgatótól a
különösen a barátnőm, hogy jegyző könyv alapján.
37
Idézet egy 19 éves férfi hallgatótól a
jegyző könyv alapján.
K
Ra

jk

folyamatot.
ó

„Kicsi korom óta nem értjük a húgommal, hogy

otthon miért nem lehet a pénzről beszélni.
An
Bármikor felhoztuk, Anyuék azonnal befogták a
d

szánkat, vagy látványosan elkezdtek másról

r beszélni, vagy valami mást csinálni. A kurzus
hatására tegnap va csoránál előhoztam ezt a
témát. Féltem, hogy mi lesz. Anyámék teljesen
ea

dőlt egy tabu az adott közegben. Amelyik

hallgató ilyen esetekről számolt be, kivétel meglepőd tek. Én meg pláne, mert elkezdtünk

nélkül pozitív élményként élte meg a erről beszélgetni. Azt mondták, hogy mivel mi
egy gazdag orosz család vagyunk, de Összességében erről a folyamatról elmondható,
Magyarországon átlagos iskolába jártunk, ahol hogy a tudatosítás kényszere indítot ta el, amely
sok szegény gyerek is élt, nem akarták, hogy a – gyakran vizuális stimulusok segítségével –
környezetünk tudjon az anyagi hely zetünkről, gondolkodásra, diskurzusra ösztönözte a minta
féltek, hogy bántani fognak minket, és jobbnak résztvevőit, miközben elzárta előlük a
látták, ha mi sem tudjuk, hogy gazdagok különböző elkerülő stratégiák lehetőségét. A
vagyunk”.38 folyamat a következőképpen ábrázolható:

„Hosszú évek óta úgy zajlik a karácsony, hogy

néhány, már kibontott ajándékot
becsomagolunk, és leviszünk a nagyszülőkhöz,
ahol újra kibontjuk őket, és nagyon
meglepődünk. A nagyszülők is tudják, hogy ez
így működik, de mindnyájan játsszuk a
színjátékot, mert senki nem merte
megkérdezni, hogy miért. Idén megkérdeztem,
és kiderült, hogy az ördögnek sincs szüksége
ilyesmire, úgyhogy per pillanat úgy tű 38
Idézet egy 23 éves női hallgató dolgozatából.
39
Idézet egy 20 éves férfi hallgató dolgozatából.
nik, évi egy felesleges körtől és egy tabutól
megszabadultunk”.39

Legjellemzőbb tabuk az alcsoportokban nagyobb transzszexualitás, szexuális

elemzése a vizsgált átalakulást témák nyilvános vagy szü lőkkel
korosztályban tapasztaltunk. Az újabb és eddig való megvitatása, szexualitás a
nem tár gyalt tabukat – amelyek családban, időskori szexualitás,
A „pilot-kutatásban” már lehetnek cseleke deti, verbális vérfertőzés, pedofília,
felsorolt, előze tes és vizuális tabuk – az alábbi nimfománia, fogyatékkal élők
tabumegnevezésekhez képest a felsorolásban dőlt betűvel szexualitása;
legjel lemzőbb, a hallgatók által emeltem ki: • szexualitással • testtel kapcsolatos tabuk
prezentálásra kiválasztott és a kapcsolatos tabuk (ver bális és
(vizuális) ο meztelenség,
jegyzőkönyvek alapján vizuális)
anorexia, bulimia, testtömeg,
konszenzusra került tabuk
ο szexuális perverziók, extrém testdíszítés,
módosultak. Az átfogóbb
szokások, ho moszexualitás, menstruáció, meddőség, szopta
tabutipológiákban nem, viszont
tás, nemváltás;
• kisebbséggel kapcsolatos
tabuk (ver bális)
ο cigányság;
• halállal kapcsolatos tabuk
(verbális, vizuális)
ο gyermekhalál és annak
körülmé nyei, öngyilkosság,
halott családtag említése,
haldoklóval halálról be
szélni, haldoklás, halott test;
• családdal kapcsolatos tabuk
(verbá lis, cselekedeti)
ο családon belüli erőszak, válás, vagy a val lással kapcsolatos
tabuk (ver bális) tabuinak vagy környezetükben
tapasztalt, esetleg társa
ο drog, alkohol, szerencsejáték,
pornó, mindezek megvitatása
családon és ismeretségi körön
belül.
Az előzetes felmérésekhez
viszonyítva jól látható, hogy
bizonyos, korábban ta bunak
vélt dolgok a tudatosítás és a be
szélgetések következtében
eltűntek. Ezek leginkább a
közélettel kapcsolatos tabuk
voltak, így a politika, a gazdaság
7

sze retet hiánya, családi tabuk a megkérdezett hallgatók 1

problémák „kiteregetése”, legnagyobb részét nem foglal

legbensőségesebb családi
szokások, „nem akarok gye
reket”;
• betegségekkel kapcsolatos
koztatják, bár senki nem beszélt
szívesen vallási vagy politikai
nézeteiről, mert féltek a
hallgatótársak meg- vagy
k

tabuk (vi zuális, cselekedeti, elítélésétől.

verbális) Tabuikat tekintve inkább az es

ο fogyatékosság, tartós, súlyos intimszfé rára koncentráltak, é

mindezek verbális és vizuális

be tegségek, fertőző
letiltottságára. Rengeteg tí

betegségek, pszi chés l

dolgozat született azokról a

betegségek;
dolgokról, amelyeket a e

• függőségekkel kapcsolatos
hallgatók a saját maguk
zö

K
Ra ea

jk

dalmi tabunak véltek: vicc és kisebbség, abortusz

ó

a családban, erőszak, betegség, fogya tékosság,

önkényuralmi jelképek látványa, tabu és tisztelet
An
kapcsolata, tabu és a szabályok által tiltott
d

aktusok kapcsolata, a tabu létjogosultsága és

r
szerepe a médiában, keresetről, korrupcióról való festményein és grafikáin keresztül egészen
beszéd tabuja stb. Andres Serranóig. Az elején a látottak
Mindezek közül négy téma minden csoportban megnevezése is rendkívüli nehézségbe ütközött:
masszívan jelen volt, hosszú vitákat, „izélnek”, „azt csinálják”, „ungabunga”,
indulatokat, érzelmi generátorokat indított be, „etyepetye”, majd hangos vihogások közepette
így ezek feldolgozási módját és eredmé nyeit előkerültek az obszcén kifejezések. A különféle
mutatom be részletesebben. pózokban szerelmeskedők és az aktusok
látványából fakadó általános zavart először
Test – szexualitás – homoszexualitás átfordítottuk az alkotások formai elemzésébe.
Nem műelemzéssel, hanem az elemzési szintek
A tabutudatosítás folyamata első lépéseivel indultunk: első benyomások,
milyen a kép hangulata, milyen érzelmeket vált
Minden csoportra igaz volt, hogy a test és ki a látvány, mi a kép témája, mondanivalója.
szexualitás témáját nagyon messziről kellett Mivel a csoport minden tagjának részt kellett
indítanunk. Abban előzetesen megegyeztünk, vennie a beszélgetésekben, nagyon lassan – a
hogy nem tudjuk és nem is akarjuk tudni, hogy látottak több órán át40 zajló értelmezésén
mi történik a hálószobákban. Amihez keresztül – eljutottunk azokhoz a
hozzáférésünk van, az a nyelv: a vizuális és a kifejezésekhez, fo galmakhoz, amelyekkel már
verbális nyelv, valamint az egyéni tapasztalás „legálisan” lehetett a szexről vagy a szexualitás
narratívái. Nagy problémának tekint szerepéről, funkcióiról beszélni a múltban, a
hetők a személyes tapasztalatok alapján történő jelen életükben.
általánosítások, amelyek legtöbbször normatív Ugyanazt a folyamatot tapasztaltam, amelyet
diskurzusok formájában látnak napvilágot, és Valerie Tasso írt le 2008-ban: „Nem érin teni:
válnak egy-egy csoport vagy kö zösség pontosan ezt tesszük a szexszel, miközben azzal
referenciális szintjévé. áltatjuk magunkat, hogy mást sem csinálunk,
Ezeket az alapvető diszkurzív „hibákat” csak beszélünk róla (…), de amiről oly nagy
megelőzendő, rengeteg képzőművészeti alko nyíltsággal beszélünk otthon
tásról beszélgettünk kezdetben – az ókori görög
40
A szemináriumok időtartama 4 óra.
és római képektől kezdve Egon Schi ele

és a médiában, az nem más, 2008:33). A diskurzust magából a testből

mint amit a szex helyett indítot tuk, ugyanis a tabusítást
alkottunk meg: »a szex nor Tabudiskurzus nem kizárólag az ábrázolásmód
matív diskurzusa«” (Tasso eredményezi, hanem
a tabuként kezelt emberi test, zetten visszataszítónak tartja. amely ebben a korosztály ban
amely sej tek, szövetek szervek Ezt Otto Dix Alte Liebespaar és látványosabban zajlik, mint
összessége, s amely rendkívül Serrano alkotásait ele mezve korábban: a nemi karakterek és
sokféle funkciója mellett nem minden csoportban lejegyeztük. sajátosságok kőbe vésett jegyei
csak a fajfenntartást, hanem az A tökéletesség látszata és az felbomlóban vannak, hiszen a
öröm szerzést is szolgálja, arra való törekvés, hogy semmi nem biológiai külsőségekre
ráadásul az esetek rossz ne kerüljön koncentrálva még tovább lehet
többségében nem beszélhetünk nyilvánosságra az egyénnel és árnyalni a képet; a férfi és a női
tökéle tes testről, hanem környezeté vel kapcsolatban – a pólusok között további három
aszimmetrikus, olykor „csak semmi abnor mitás” –, kü lönböző nem található.41
deformált testekről. Ami egészen primer szinten A testtel kapcsolatos
megdöbbentő, hogy ezeket az működik ebben a tabudöntés ebben a
alapszintű ismereteket tu korosztályban, és csaknem helyzetben – az előítéletes
datosítani, rögzíteni kellett mindig a testre és a külsőre magatartás realizálása után –
ahhoz, hogy távolodjunk az irányul. A testes em ber kétirányú interakció
erotikától, és a testről, sze kövérsége, a túl vékony test, a 41
A herms, azaz a valódi
xualitásról úgy tudjunk fiúsan öltözködő lány, a hermafroditák, akik női és férfi nemi
szervvel egyaránt rendelkeznek; a
beszélgetni, mint ami önálló lányosan öltözködő fiú, a merms, a fejlettebb maszkulin nemi
jellegű hímne mű
entitással rendelkezik, aminek kirívóan öltözködő nő, a túl
pszeudohermafroditák és a ferms, a
természetes létjogosultsága van elegánsan öltözködő férfi, a nőnemű megfelelőjük. In Huszár
2013:146.
mindenki életében, és aminek tetováltak, a kék hajúak, a
verbalizálása és vizu alitása is piercingesek, a kopaszok, a
fontos. fésületlen hosszú hajúak mind-
Nem csak az derült ki, hogy mind tabusított vagy
saját testüket és szexualitással elkerülésre ítélt személyek a
kapcsolatos tevékenysé geiket, vizsgált cso portokban, még
szokásaikat, gondolataikat mindig, holott ezen külső ségek
tabuizál ják. Az idősebb látványa az elmúlt 10–15 évben
generáció szexualitáshoz Ma gyarországon is csaknem
fűződő viszonyát – már mindennapossá vált.
önmagában azt a tényt, hogy Érdekes, hogy mindezen jegyek
élnek nemi életet –, valamint az nem a már tapasztalt
azonos neműek vagy eltérő sztereotip gondolkodás mi att 9

korosztályú emberek voltak számukra zavarók, 0

szexualitását a többség kifeje hanem azon folyamat miatt,

k é e

tí

zö

es

K
Ra

jk

magatartás és sztereotípia, amely a párbeszéd

ó

és a kérdezés hiánya miatt félelmet és ezáltal

tabut szül, hogyan tabusítja azt a személyt –

An
lehet hajléktalan, mozgássérült, színes bőrű,
d

kövér stb. –, akit elkerülnek.

r A tökéletesség illúziója, amelyet elsősorban a
média és az internet világa közvetít szá mukra,
csaknem minden hallgató fejében toposzként
ea

eredménye volt. Egyrészt amikor a hallgatók

kinyilvánították, hogy a csoportban kit vagy él. Az ettől való minimális eltérés is

kiket tekintenek az előítéleteiknek megfelelő előítéleteket, félelmet, megvetést és szorongást

személyeknek, akkor azt is el kellett ébreszt, amely tabusítási folyamatot

mondaniuk, hogy miért kerülik az ilyen generálhat. A testséma eltorzult és idealizált

egyéneket, másrészt a „kiválasztott” személyek prototípusai – és természetesen a rendkí vül

nek reagálniuk kellett a felvetésekre. Az esetek bonyolult pszichés indokok – több hallgatónál is
nagy részében a szembesítés – ha az anorexiás megbetegedéshez vezet tek, amelyről
előítéleteket nem szüntette is meg – elindított az érintett fiatal nem tudott, illetve nem mert

diskurzusokat a hallgatók között, ame lyekben beszélni a családtagjaival, a környezetében

kimondódtak olyan tabuk, amik az adott élőkkel, mert a háttérben álló problémák
külsőségek sajátosságaihoz vezettek. érintették volna azokat a családi konfliktusokat,
Egyébiránt az is megdöbbentő volt, hogy a amelyek ugyancsak tabuizálódtak az idők során.

fentebb említett külsejű hallgatók minden

csoportban egyedül, külön ültek, és körülöttük „A tabu része véleményem szerint abban rejlik,
„légüres tér” volt, mindaddig, amíg a velük hogy senki sem mondja ki, hogy »anorexia

kapcsolatos előítéleteket át nem beszéltük, és a nervosám van«. Mindenképpen azért, mert ezt
„tudatosítás kényszerével” nem hiszik természetesnek, il letve

szembesítettük, hogy a körünkben kik azok a nélkülözhetetlennek. Teljesen átalakul a

hallgatók, akik az említett külső jegyekkel nézőpont, elcsúsznak a határok. Ne kem a

rendelkeznek. Amikor az érintett hallgatók nagyon vékony a normális és a szép, akik

elmondták viszonyukat saját külső jegyeik hez, egyébként átlagos alakkal rendel keznek, azok
42
öltözködésükhöz, amelynek hátterében sokszor már mondhatni a telt kategóriába tartoznak”.
tragédia, betegség, családi konflik tus állt, akkor
– immár sokadszorra – a csoportok tagjaiban „Rövid hajúként én voltam a fiús kislány, nem

tudatosult az a felismerés, hogy az előítéletes tudom, vajon hosszú hajjal hogy lett volna,
viszont ha jól emlékszem, mindig vonzottak a
fiús dolgok. Úgy gondoltam, egy lány akkor
igazán belevaló, jó fej, ha a fiúkkal viccelődik,
fiús dolgok iránt érdeklődik, és pár lépés
távolságot tart a nagyon lányos játékoktól,
szórakozásoktól, játszmák
42
Idézet egy 21 éves női hallgató dolgozatából.

tól. Újra itt a definiálatlan fiú és megkülönböztetéséhez, sokszor információk, civil szerve
lány. Milyen az a nagyon kirekesz téshez, olykor ződések, szakirodalom, hírek,
lányos? És vajon a rövid hajú társadalmi szankciókhoz vezet. események elvileg mind azt a
fiús kislány volt előbb, vagy az, célt szolgálják, hogy az
hogy én valóban jobban „…ami a csoport tagjai számára elfogadás és tabuizálás ebben a
élveztem a dinoszauruszok vagy egy nagyon erős tabu – témakör ben fel- és
társaságát, mint a Barbie vagy éppenség gel csak valami megoldódjon, vagy legalábbis a
babákét? Nem tudom. Csak azt furcsa, undorító jelen ség – az toleranciának bizonyos szintjéig
érzem, hogy ezzel nem vagyok az, hogy én magam is jobban elérjen. A kurzusokon részt
egyedül, de mivel nem tudok vonzódom a saját nememhez. vevő hallgatók 90 (!) százaléka
senkivel erről be szélni, így nem Részben már az is hogy ezt azonban egyáltalán nem indult
tudom, hogy mások mit »vállalja« az ember, el az elfogadás irányába, sőt, az
kezdenek ezekkel a dolgokkal”.43 megnehezíti az egészet, mert erről ki alakult kezdeti
azt sugallja, hogy beszélgetések nagy része
A homoszexualitással következménye lehet, és elutasító magatartással zárult:
kapcsolatos zavar nagyrészt sokszor van is. Itthon az egyik „ne mutogassák a buzik
éppen abból fakad, hogy a nor leg magukat!” „undorító”
mák vagy tabuk – sokszor nagyobb tabu arról beszélni, „elfogadom, csak ne lássam”
egymásnak el lentmondóan – „köcsögök”
hogy én 43
Idézet egy 23 éves női
stabilan tartják magukat, „én sem táncolok az utcán egy
miközben javarészt elvesztették hallgató dolgozatából. szál bi kiniben”
társadal mi funkciójukat, de „viselkedjenek normálisan!”
bárkivel tudassam ezt, főként
legfőképp – a melegek
egyetemi körökben, mert az
esetében – aktualitásukat. Mindeközben ugyanezek a
szörnyű következ ményekkel
Mégis, „mássá guk” valamilyen fiatalok teljes biztonsággal
járhat a jövőmre nézve…”.44
ősrégi beidegződés, kul turális ismerik és ismertetik az elfo
öröklődés, szocializáció gadással, toleranciával
Mindez azért meglepő, mert a
következ tében továbbra is melegek kel kapcsolatos kapcsolatos „nor matív
társadalmi csoportok diskurzust”. Ez a szerepjáték
 1 l

vagy verbális színjáték – amikor 1

tudom, hogy ki vel miről hogyan

1

kell beszélnem –, teljesen torz

zö

képet mutat nemcsak az

elemzők, ha nem a hallgatók
között egymás előtt is. A tabuk
tudatosítási folyamatában k

többször is eljutottunk egy-egy

téma kapcsán abba a fázisba,
es

amikor megtörtént annak felis

é

44
Idézet egy 25 éves férfi hallgató tí

dolgozatából.
K
Ra

jk

szociodrámában úgy szerepelt az aktus, hogy

ó

»megtettük azt«, tehát csak utalószavakat

használtunk a konkrét fogalom helyett). Tehát

An
kimondhatjuk, hogy a szexualitásról való
d

verbális kommunikáció a mai napig

r
nehézségeket okoz, és különböző
aspektusaiban tabu
nak tekinthető”.45
ea

merése, hogy például a szexualitás, a melegek

kérdése vagy a testiséggel kapcsolatos
problémák mások számára is tabunak Nyilvános szoptatás

számítanak: „Nem vagyok ezzel egyedül!!!”

Tabudöntés

„Arra az eredményre jutottunk, hogy az az

Az egyik legnagyobb vita minden csoportban a
állításunk, mely szerint a 21. században nem
nyilvános szoptatás tabuja volt. Azért kell külön
léteznek szexualitással kapcsolatos tabuk, nem
kiemelni ezt a témát, mert a tabudöntés ebben
igaz. Általánosságban ugyan nem okoz gondot
az esetben volt a legkézzel foghatóbb. Az érvek–
beszélgetni a szexről, ám ha a saját szexuális
ellenérvek ütköztetésének eredményeképp
élet kerül szóba, ak kor attól nagyon sokan
nagyszámú belátással és felismeréssel minden
elzárkóznak. A nem megszokott szexuális
csoportban le lehetett zárni az ezzel
tartalmakról való beszélgetések pedig a nők
kapcsolatos, masszívnak tűnő tabukérdést. A
nagy részének kellemetlenséget okoznak, és
vizuális „stimulusok” ismét sokat segítettek a
gyakori, hogy nem mondják ki magát a
folyamatban, amelyet az a rácsodálkozás
szót/fogalmat se (pl. anális szex helyett a
indított el, hogy már az ősember is szoptatott, gyerekemet”.46
és a Kr. e. 4. század ban már készültek erről a
tevékenységről szobrok és képek. Választ kerestünk arra, hogy ennek az –

Bár ez a korosztály még nem érintett a elsősorban vizuális – tabunak mi lehet a forrá

kérdésben, de minden előzetes átgondolás sa. A hiányos öltözet nélkülözhetetlen feltétele

nélkül, reflexszerűen utasítják el annak annak, hogy a baba nyugalommal hoz

látványát, hogy egy nő nyilvánosan megszop záférhessen az anyamellhez, anélkül hogy

tassa gyermekét. letakarnák a fejét – amit számos ok miatt

45
Idézet egy BA-s csoportmunka összefoglaló
dolgozatából.
„Inkább szexelnék nyilvánosan a Jászai Mari 46
Idézet egy 19 éves női hallgatótól a jegyzőkönyv alapján.

téren, mint hogy megszoptassam a

(pl. forróság) nem biztos, hogy metlenül. míg az utóbbi „legális”, bár
jól viselne. Zavaró lehet Ezzel párhuzamosan elindulhat maga az aktus, a meztelen női
számára az is, ha az anya a – tuda tosan vagy tudattalanul – test nézése – a hallgatók
szoptatás helyett folyamatosan egyfajta szexu ális aktusra szerint – szintén társadalmilag
arra kon centrál: mi látszik ki a irányuló fantázia, ami így már tiltott zóna.
testéből, melléből, és mit megalapozhatja a normasértő A hallgatók többsége soha nem
szólnak a körülötte lévők. Vajon magatartás megállapítását, ám gondolta végig a laktált
mi az oka, hogy ennek az ősi és nem magyarázza meg, hogy gyermek szempontjait, pél
természetes, ösztönös mitől más ugyanez a vizuális dául, hogy bármikor
megnyilvánulásnak számos el meg nyilvánulás, mint egy megéhezhet, ha igény szerint
lenzője akad? A hallgatók csaknem fedetlen női mellé, étkezik – ahogy egy felnőtt is.
szerint a női mell látványa és az amelyet naponta bárki bárhol Ugyanakkor – mint a tabusított
ehhez társuló pozitív vagy láthat. A beszélgetések alapján aktusok legnagyobb részében –
negatív viszony, az asszociációk, úgy gon doljuk, hogy a fiatalok a legfontosabb in doklás az
amelyek számára a nyilvános szoptatás attól való félelem volt, hogy „mit
nek eltérő irányultságai aktusában látható női mell egé szólnak majd mások, mit
lehetnek. A gyermek és az anya szen más kontextus, mint egy gondolnak rólam mások”.
szoptatás közben rendkívül delegáltan szexualitást Kivétel nélkül mindenki el tudta
bensőséges kapcsolatba kerül, reprezentáló mell látványa. Az mondani, milyen
így amikor ez a fajta intimitás előbbi indirekt, olyan, mintha az szemrehányásokat, bán
nyilvánossá got kap, sokan ember leskelődne, mintha tásokat, ítélkező szavakat
érezhetik magukat kényel valami illegális dolgot csinálna, kapnának, mind ezt anélkül,
 3

hogy valóban megtapasztalták gítése. Ez a – goffmani terminus 1

volna ezeket a reagálásokat. A alapján (Goffman 2008) –

1

szembesí tés ezzel az „homlokzat” annyira

irracionális, kreált helyzettel meghatározó a vizsgált
elindított bennük egy lassú, korcsoportban, hogy képes
nagy önkont rollt igénylő minden homlokzatidegen „ter
mechanizmust, amelynek so méket” eltakarni, elfedni, k

rán gyakran kellett azzal tabusítani annak érdekében,

szembesülniük, hogy
es

hogy a számára fontos kulturá

normarendszerük lis, társadalmi vagy esetleg é

kialakulásában erőteljes szubkulturális csoporthoz

tí

szerepet tölt be a megalapozat tartozását biztosítsa. l

lan előfeltételezés. A szoptatás szépségeit

Sokkal fontosabb a komfortos végigtekintve, a funkció
e

szociális állapot, amelyben előnyeit és hátrányait végiggon zö

elfogadják őt, mint „jól dolva, civil szervezetek akcióit

viselkedő” anyát valamilyen
ismeretlen eredetű norma
alapján, mint a gyermekük
alapvető fiziológiai
szükségletének kielé
Ra
és honlapja it végigböngészve,
valamint végigkövetve a 2015
májusában kirobbant
társadalmi ítélkező vitát, amely
ellen tiltakozva anyák
K

jk

javasolt47 és úgy látom, hogy bazi na gyot

ó

tévedtem nyilvános szoptatás ügyben. Kicsit el

is szégyelltem magam”.48

An

„Nem is értem, hogy miért nem jutott eszembe,

r
hogy a mell végén egy gyermek van, aki épp
ugyanúgy eszik, mint én (…) nem értem, hogy
ebben mi volt nekem ed dig tabu (…) szerintem
ea

szoptatták gyermekeiket a Nyugati téri

49
McDonald’s-ban, talán ez volt az egyetlen tabu, csak mentem a többiek után”.
amely a felismerés és tudatosítás után
Kisebbségek – cigányság
látványos tabudöntést indított el nemcsak a női,
hanem a férfi hallgatók körében is.
A tabutudatosítás folyamata

„Elolvastam néhány cikket, amit a Tanárnő

A jegyzőkönyvek alapján az elmúlt öt évben a mindkét hangsúly elütött a hallgatók
legintenzívebb, ugyanakkor a legelfojtottabb természetes beszéderősségétől.
érzelmi indulatokat a romákkal kapcsolatos Az is problémát jelentett a hallgatók számára,
beszélgetések hívták elő. A hallgatók közötti hogy szerintük az egyetemi közegben tilos
véleménykülönbségek kezdetben bármilyen előjelű beszélgetést indítani ebben a
polarizálódtak, vagyis a hallgatók egy részénél a témában, mert olyan verbális retorzió követi,
teljes elutasítást tapasztaltuk, míg néhányuknál amelyet nem szeretnének magukra vállalni. Így
a teljes elfogadást – középutas viszonyulást nem ismerik egymás véleményét, álláspontját,
nem. A cigánysággal foglalkozó képzőművészeti nem tudják elmondani saját averziójukat,
alkotások bemutatására, illetve a romákkal félelmeiket, problé
foglalkozó aktuális társadalmi kérdések máikat, és kérdéseket sem tudnak nyilvánosan
ismertetésére az öt év alatt csupán egyetlen megfogalmazni. Ha részt vettek is olyan
hallgató jelentkezett. A kisebbségekkel – kurzuson vagy konferencián, ahol a
elsősorban a romákkal – kapcsolatos felütések cigánysággal kapcsolatos kérdésekről,
a csoportokban rendkívül óvatosak és kultúrájukról lehetett hallani, ott sem mertek
határozottan elutasítók voltak. Önmagában megszólalni vagy érdeklődni, kifejteni
problémát okozott a megnevezés: cigány vagy kétségeiket, mert
roma. A „cigány” szót mindig kicsit halkabban, 47
A La Leche Liga írásai.
bizonytalanabbul ejtették ki, míg a „roma” 48
20 éves női hallgató hozzászólása a jegyzőkönyv
alapján.
kifejezést határozottabban, hangosabban, de 49
24 éves férfi hallgató hozzászólása a jegyzőkönyv
alapján.

tapasztalataik szerint a hamar kiderült, hogy kezdeti szakaszában ezeknél a

beszélgetések csak egy irányba meglehetősen erős taburól van hallgatók nál a „normatív
mutattak: ez pedig a feltétel szó. diskurzus” dominált, vagy is azt
nélküli elfogadás, azaz túlzott A romákkal kapcsolatos a tanult szó- és viszonyulás-
ideáltipikus elvárás egy olyan általános attitűd a vizsgált készletet használták, amelyet
helyzetben, ahol az in csoportokban dominánsan el az évek során a nyil vános
toleráns attitűdök utasító volt, de érdekes diskurzushelyzetekhez
ismertetésének nincs terepe. tapasztalat, hogy ezt kezdetben megtanultak alkalmazni:
Ez a prekoncepció, illetve nem szívesen vállalták, „Nincs semmi bajom a
tapaszta lat nagyon erősen él a ugyanúgy, mint a melegekkel cigányokkal, tudom, hogy
hallgatókban, így a romákról kapcsolat ban sem. A nehéz helyzetben vannak,
elindított diskurzus során tabutudatosítás folyamatának többségük szegény, de én sem
kötöm az orrukra a saját bántalmazás „élősködők”.
problémáimat”. is, molesztálás, kötekedés és
verbális ag resszió. Sok történet
„Persze, más a kultúrájuk és én központi eleme volt a
ezt tiszteletben is tartom, de „kulturálatlan viselkedés”
minek vonul nak és üvöltöznek tömegközleke dési eszközökön,
csoportosan?” közösségi színtereken. Az
elmesélések alapján mindig a
„Engem nem szoktak bántani, romák voltak a generáló
nem igazán érdekelnek”. személyek, és a hallgatók min
Tabudiskurzus den esetben jogosnak vélték
indulataikat, félelmeiket. A
A cigánysággal kapcsolatos tabu sztereotípiák kialakulásának fő
kibon tása általában két forrását a beszélgetések elején 5

lépésben történt: első lépésben kizáró lag ezekhez a konkrét

1

elmesélték a saját tapasztalata eseményekhez kö tötték, nem

ikat, megfogalmazták az –
olykor szélsősé ges –
előítéleteiket, félelmeiket,
második lépésben
megpróbálták értelmezni, a ta
jelöltek meg mást. Ugyanak kor
az ismert kliséket említették
meg ők is, amikor arról kezdtek
el beszélgetni, hogy kinek mi a
k

problémája a romákkal:
buizálás okait, forrását es

feltérképezni vagy legalább „a cigányok nem tisztelik a

realizálni. tulajdont” „erőszakosak és
é

Az egyéni tapasztalatok gátlástalanok” tí

mindegyike va lamilyen
l

„segélyből élnek”
konfliktushelyzethez kötődik, „lopnak” e

amelyben előfordult fizikai „intoleránsak”

zö