Az óvodai nevelés programja

(Jóváhagyta és bevezetését elrendelte a Művelődési Minisztérium.

Érvényes: 1990. szeptember 1-től.)

I. Az óvodás gyermek jellemzői

testápolás étkezés öltözködés környezet rendben

tartása

 Segítséggel kéz-  Evőeszközzel  Önálló  Az eszközöket, a

és arcmosás, kiszolgálják vetkőzés, széket helyükre
3-4 törölközőhasz- magukat segítséggel teszik
éves nálat  Önálló evés, öltözés
 Ismerkednek a ivás  Cipő le- és
zsebkendővel  Enni, inni felvétele
kérnek
 Evőeszköz- és
szalvéta-
használat

 Önálló  Önállóan  Kis segítséggel  Helyére teszik a

tisztálkodás (pl. szednek a tálból öltözködnek holmijukat
4-5 fogmosás)  Segítséggel  Fehérneműkkel  Rendet tartanak
éves  WC-használat kancsóból próbálkoznak  Segítséggel
után kézmosás töltenek  Gombolnak összehajtják
 Önálló orrfúvás,  Kanál-  Cipőt fűznek, takarójukat
zsebkendőhasz- villahasználat kötnek  Lábtörlőhasználat
nálat  Csukott szájjal  Ajtónyitás,
rágnak csendes becsukás

 Önálló WC-  Késhasználat  Önállóság  Segédkeznek az

használat  Kulturált  Holmijukat ágyazásnál
5-6-7  Kézmosás étkezés hajtogatva  Ügyelnek
éves figyelmeztetés helyre teszik személyük és
nélkül  Ha fáznak környezetük
 Hajukat rendben vagy melegük rendjére
tartják van, segítenek
magukon
 Cipőtisztítás
 II. A gyermek tevékenységformái

A játék az óvodáskorú gyerek alapvető tevékenysége, az óvodáskor végéig ez marad a gyerek

legfőbb tevékenysége, és a munka, a tanulás is megőrzi játékos jellegét. A játék örömforrás,
Játék ugyanakkor a tapasztalatok érzelmi feldolgozása is, gyakran feszültség-, szorongásoldás.
Játékfajták: gyakorló játék, szerepjáték, bábozás, játékeszközök barkácsolása, építő, konstruáló
játék, szabályjáték (mozgásos pl. fogócska, körjáték vagy értelmi képességet fejlesztő
szabályjátékok pl. társasjáték, dominó, kártya, kirakó stb.)

A munka az óvodáskor végéig játékos jellegű marad. A gyerekek a munkát – éppúgy, mint a játékot-
általában könnyedén, örömmel végzik. Az óvodában a munka elsősorban közösségért végzett
Munka tevékenység. Magában foglalja a naposságot, az óvoda, a csoport mindennapi életével kapcsolatos
alkalomszerű munkákat, a növény- és állatgondozást. (Kulcsszavak: felelősségtudat,
kötelességteljesítés). A munka a napi tevékenységek természetes részét alkossa, soha ne legyen
büntetés!

Az óvodai tanulás a játék motivációs bázisára épül, mindvégig játékos jellegű marad. A játékos
feladatmegoldások fokozzák a gyerekek érdeklődését, kitartását, fejlesztik gondolkodását. A tanulás
a gyerekek világképének alakulását is befolyásolja. Hatására a gyerekek tapasztalatai rendeződnek.
Pontosabbá válik érzékelésük, észlelésük, megfigyelőképességük, tartósabb lesz figyelmük,
Tanulás emlékezetük, gazdagodik fantáziájuk, fejlődik beszédük és gondolkodásuk, képessé válnak
problémák felismerésére és megoldására. Az óvodai nevelés programja koronként megjelöli a
nevelési területek tartalmát, a foglalkozások gyakoriságát és a fejlődés jellemzőit. Az egyes
foglalkozások anyagának tervszerű, tudatos feldolgozása hozzájárul a sikeres iskolára
előkészítéshez. Mivel a gyerekek fejlődése nem egyenletes, fontos, hogy minden gyerek önmaga
lehetőségeihez képest fejlődjék (egyéni fejlettségnek megfelelő differenciált feladatadás).

III. A foglalkozások szervezése a nevelési év folyamán

3-4 évesek: kiscsoport 4-5 évesek: középső cs. 5-6-7 évesek: nagycsoport

november 1-től – május 31-ig október 1-től – május 31-ig szeptember 15-től – május 31-ig
 IV. A foglalkozások és maximális időtartamuk – hetenként

3-4 évesek: kiscsoport 4-5 évesek: középső cs. 5-6-7 évesek:

nagycsoport

 Környezet megismerésére  Irodalmi nevelés –  Irodalmi nevelés -

nevelés - 1 2-3 2-3
Kötetlen  Vizuális nevelés – 1
 Zenei nevelés – 1
 Irodalmi nevelés - 1

 Mindennapi testnevelés  Mindennapi  Mindennapi

Kötött (2x 7-10 perc) testnevelés testnevelés
 Testnevelés - 1 (2 x10 perc) (2x 10 perc)
 Testnevelés - 1  Testnevelés - 2

 Környezet  Környezet
megismerésére megismerésére
nevelés– 1 nevelés – 2
Kötött vagy ----  Matematikai  Matematikai
kötetlen nevelés – 1 nevelés – 1
 Vizuális nevelés –  Vizuális nevelés –
1 2
 Zenei nevelés - 1  Zenei nevelés – 1

Időtartam
foglalkozáson- 10-15 perc 20-25 perc 30-35 perc
ként

A kötetlen szervezeti forma a gyerekek önkéntes részvételét jelenti. A kötetlenség a kezdeményezés időpontjára
is érvényes, történhet a nap bármelyik időszakában. A gyerekek érdeklődésüktől függően menet közben is be-
és kikapcsolódhatnak a foglalkozásba.

A kötött foglalkozás más magatartást igényel a gyerekektől. Részvételük nemcsak a belső szándéktól, hanem
az óvónő által kitűzött feladattól is függ. A kötött foglalkozások minden gyerek számára egyszerre kezdődnek
és fejeződnek be.

A kötött és kötetlen foglalkozások egyaránt oldottak, játékosak és élményszerűek legyenek.

 V. Az óvodai fejlesztés tartalmi eszközei

1. Anyanyelvi és irodalmi nevelés

(beszédhibák felismerése, szókincsbővítés, mese-hallgatás, verstanulás, mondókák tanulása)

3-4 évesek 4-5 évesek 5-6-7 évesek

könyvekkel való ismerkedés, vidám, humoros versek, 10-12 kiszámoló, hintázó, labdázó,
képről mesélés, 8-10 mondóka, hangutánzó mesék, prózai párválasztó, felelgető tréfás
vers tanulása + ugyanennyi állatmesék, halmozó és láncmesék, mondóka, 6-8 vers megtanulása,
meghallgatása, 10-12 mese egyszerű tündérmesék (12-14 új 15-20 magyar vers meghallgatása,
meghallgatása mese meghallgatása), 2-3 kiolvasó állatmesék, tréfás mesék, nagy
+ 6-7 vers megtanulása (téma: tündérmesék elmondatása
környezet, időjárás, évszak,
természeti jelenségek, állatok)

2. Zenei nevelés

3-4 évesek 4-5 évesek 5-6-7 évesek

5-7 mondóka, 10-14 játékdal, 2-3 4-6 mondóka, 12-15 játékdal, 3-4 4-6 mondóka, 16-20 népi
műdal megtanulása, zenehallgatás, műdal megtanulása, körjáték, gyerekjátékdal, 5-6 műdal,
magas-mély hangok felismerése, párválasztó játék, zenehallgatás, zenehallgatás, dallamfelismerés
térbeni elhelyezése, halk és hangos magas-mély hangok felismerése + (kezdő, belső vagy záró
közötti különbség felismerése, ritmus dallamvonal rajzolása a levegőben, motívumról), dalok, mondókák
leutánzása, 2-3 hangszer felismerése halk és hangos közötti különbség felismerése ritmusról, tempók
felismerése és alkalmazása, dalok felismerése, ütőhangszerek
felismerése dúdolásról vagy használata éneklés kísérésére
hangszerjátékról, ritmus
visszhangszerű ismétlése

3. Vizuális nevelés

(rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, kézimunka, műalkotásokkal való ismerkedés,

környezet formálása – csoportszoba díszítése)

3-4 évesek 4-5 évesek 5-6-7 évesek

ismerkedés az anyagokkal, emberalakok, környezet, tárgyak az eddig tanult technikák és
színekkel, formákkal, rajzolása, jelenetek, mese, vers eszközeik együttes használata a
térviszonyokkal megjelenítése, vékonyabb- tárgykészítés céljának megfelelően,
vastagabb vonalak, festés ecsettel találkozás műalkotásokkal,
(ecsetkezelés, ecset kimosása, képeskönyv, leporello készítése
helyes vízhasználat, új színek
keverése pl. rózsaszín),
képalakítás, térviszonyok
ábrázolása, emberalakok, állatok
formázása, ajándéktárgyak
készítése, bábok készítése,
különböző technikák alkalmazása
(tépés, hajtogatás, ragasztás stb.)
 4. A környezet megismerésére nevelés

3-4 évesek 4-5 évesek 5-6-7 évesek

család, testrészek, közlekedés, család családtagok, otthon, lakcím, szerephelyzet teremtése a
évszakok, időjárás és öltözködés családtagok szabadidős családtagokról (hogyan él az
összefüggései, 2-3 gyümölcs, 2-3 tevékenysége), test (testápolás, óvodás, iskolás, felnőtt a
zöldség (színe, formája, íze, orvos), közlekedés szabályai, családban), a felnőttek munkájának
fogyasztásának módja), 2-3 virág természet változásai, zöldségek, megismerése (foglalkozások),
(színe, illata), 3-4 állat külső növények, gyümölcsök gyalogos közlekedés,
jellegzetessége, hangja, a növekedésének figyelemmel megkülönböztetett járművek
környezetük színei követése, újabb állatokkal való közlekedése, szárazföldi-vizi-légi
ismerkedés közlekedés, napszakok, állatok
csoportosítása

5. Matematikai nevelés

A matematikai nevelés anyagát elsősorban nem ismeretek, hanem tapasztalatok alkotják.

3-4 évesek 4-5 évesek 5-6-7 évesek

nincs matematikai foglalkozás
osztályozás (szín, alak stb. szerint),
sorba rendezés, számfogalom
előkészítése (mennyiségek
összemérése, megszámlálás),
tapasztalatok a geometria körében
(építések kockából, Lego-ból stb.,
gyurmázás), tevékenység tükörrel,
tájékozódás térben (alá, fölé stb.,
kívül, belül stb.)
összehasonlítás, szétválogatás,
sorba rendezés, mennyiségi
összemérés, halmazok
összemérése, elemeik párosítása,
sorszámok, mérések különböző
egységekkel (gyöngy, gemkapcsok
stb.), geometria (építmények
lemásolása, puzzle stb.),
tevékenység tükörrel, tájékozódás
térben és síkban (pl. labirintus)

6. Testnevelés

A. Mindennapi testnevelés (2 x 7-10 perc), középpontjában a mozgásos játék áll.

B. Heti testnevelési foglalkozások (futójátékok, szabályjátékok, gimnasztika, speciális járás, futás,

támasz, függés, egyensúlygyakorlatok, ugrás, labdagyakorlatok)