Mozgásterápiák

A Katona-módszer
http://fejlesztomodszerek.blog.hu/2007/10/13/a_katona_modszer

A fejlődés-neurológia Magyarországon Prof. Dr. Katona Ferenc és munkacsoportja által

kifejlesztett tudomány, mely az agy komplex fejlődésének ismeretében olyan módszert ad a
gyakorló ideggyógyász kezébe, mellyel sikeresen felismerheti a kóros irányú idegrendszeri
fejlődést.
 A vizsgálatot már újszülött korban el lehet végezni.
 
Javasolt a következő esetekben:

 A családban öröklődő idegrendszeri betegség fordult elő

 Az anya betegsége a várandósság idején
 Koraszülés
 Komplikáció a szülés közben
 Újszülött korban elszenvedett betegség után
 Az újszülött gyengesége, táplálási nehézsége
 Fejlődési késedelem
 Izomtónus-zavarok
 A csecsemő figyelemzavara
 Ingerlékeny csecsemő

  Amennyiben a vizsgálat eredménye arra utal, hogy a csecsemőnél kóros irányt vett a
fejlődés, további vizsgálatokra /ultrahang, laboratórium, szemészet, elektrofiziológia / kerül
sor.
  A „Katona-módszer” egyben kezelési mód is, melyet az anya megtanulhat, otthon naponta
végezhet, így cselekvő részese lehet gyermeke gyógyulásának.

A Svábhegyi Állami Gyermekgyógyintézet Fejlõdésneurológiai Osztálya 1991-ben hozta létre

Az „Agykárosodott csecsemõk gyógykezelése - neurohabilitáció" közhasznú alapítványt,
mely 2001. óta kiemelten közhasznú alapítványként mûködik.

Az osztály objektív, és a csecsemõre nézve ártalmatlan módszerekkel állapítja meg az agyi,

gerincvelõi, vagy perifériás idegrendszeri kórfolyamat diagnózisát, az ennek megfelelõ
egyénre szabott terápiás programot. A vizsgálat és a kezelés magába foglalja a mozgás és a
mozgásszabályozás, az érzékelés és az érzékszervszabályozás,a figyelem, az emlékezet, a
tanulás, a magatartás, az értelmi és a beszédfejlõdés korai szakaszait.

A mozgás és az értelmi, illetve magatartásfejlõdés kórfolyamatainak kezelése otthon, családi

környezetben folytatódik, elõzetesen megbeszélt és elõírt módon, rendszeres idõbeosztásban.
A szülõk ehhez módszertani képzésben részesülnek, és a kezelési programot nyomtatásban is
megkapják. Mialatt a szülõk a terápiát odahaza végzik, az agyi kórfolyamat még folytatódik,
tehát a kezelésnek, ha kellõen korán indulhatott, megelõzési tartalma is van.A mozgásterápia
a csecsemõ agyának automatikus mozgás-szabályozását aktiválja, tehát nincs köze a tornához,
manuálterápiához, vagy bármely más rehabilitációs tevékenységhez.
A klinikai nyomonkövetés általában havonta az osztály járóbeteg rendelésén történik, ahol az
ellenõrzõ vizsgálat alapján a szülõk új kezelési programot kapnak. A terápia sikere azon
alapul, hogy indulása minél közelebb essék az agyi kórfolyamat kezdetéhez, és szoros
együttmûködésben történjék a családdal.

Dévény-terápia
http://www.craniosacralis.hu/craniosacralis-terapia.php

Ezt az eredeti gyógyító módszert Dévény Anna gyógytornász, művészi torna szakedző dolgozta ki
1976-tól kezdődően, kettős képzettségének gyakorlati tapasztalatai alapján.

DSGM I.  Speciális manuális technika (továbbiakban SMT)

Alkalmazásának hármas célja van. 

Kontraktúraoldás

(az izom-ínzsugorodások és letapadások föllazítása,

az izom-ín- és kötőszövet természetes állapotának és ezzel működőképességének
helyreállítása.)
Hatásmechanizmusának magyarázata:
A mozgássérülések – eredettől függetlenül - mindig inaktivitással, az inaktivitás izom-
ínkontraktúrák kialakulásával jár. Az izmokat – beleértve az inas eredés –tapadást is – vékony
hártya (fascia) veszi körül. Ez a kötőszövetes hüvely a kontraktúra fő „felelőse”, mivel
sérülés, vagy inaktivitás esetén, azonnal „összeugrik” és kisebb felületre kényszeríti az
izomrostokat, mint ahogy azok működni képesek. Ez a természetellenes állapot később rögzül
és a mozgás mechanikai akadályává válik. Ezt a mechanikai akadályt elhárítani csak
mechanikai úton – kézzel végzett, a fascia feloldására irányuló – technikával lehet.
A Dévény speciális manuális technika egyik sajátos fogásával föllazítható mind a fascia, mind
az izomrostok közti kontraktilis elemek. A kezelés hatására a fascia és az általa körbevett
izomrostok visszanyerik eredeti méretüket és alakjukat, ezzel működőképességüket.
Az SMT mechanikai hatását nem biztosítja sem gyógyszer, sem az izületek passzív
kimozgatása, de a torna, az úszás, ill. a vízben végzett mozgás sem, mert mindegyik más célt
szolgál, az alábbiak szerint:
- A gyógyszerek kémiai úton hatnak, a kontraktúrák mechanikai akadályok. Kémiailag a
mechanikai akadályok nem oldhatók.
- A passzív kimozgatás az izületek külső erővel történő átmozgatása, amely az izmokat és a
fasciát nem lazítja föl.
- Az önállóan végzett (aktív) mozgás az izomerősítés és koordinációfejlesztés nélkülözhetetlen
eszköze, de a zsugorodott fasciát nem oldja fel.
- A hydrotherápiánál a víz felhajtóereje könnyebbé teszi a mozgást, de a zsugorodott izmok és
inak természetes szöveti állapotát nem állítja helyre és a hiányzó mozgásokat nem indítja be.
 Az SMT nem hasonlít egyetlen eddig ismert lágyrész-technikához sem és nem is masszázs,
mert attól mind céljában, mind technikájában eltér. (A masszázs és az SMT összehasonlító
elemzése Dévény Anna szakkönyvében található.)

Izomhelyzet normalizálás
A mozgássérülések nemcsak kontraktúrákat, hanem kóros tartásokat és helyzeteket is
létrehoznak. Kóros helyzetből pedig épen működő izmokkal is csak kóros mozgás jöhet létre,
mivel az izom elhelyezkedése meghatározza a mozgás irányát, ezért kóros izomhelyzet esetén
az izom „rossz irányba húz”. Az SMT feladata a kontraktúrák fellazítása mellett kóros
izomhelyzetek megszüntetése.

Direkt idegrendszeri stimuláció

A DGSM az inakat az izom-ínapparátuson belül önálló rendszernek tekinti. Az inak nemcsak
az izmok eredés-tapadására szolgálnak, hanem az idegrendszer perifériás részét is képezik,
miután bennük helyezkednek el az idegrendszeri végkészülékek. A végkészülékek által felvett
ingerek a gerincvelőn keresztül eljutnak az agy különböző szintjeire. A direkt ingerlés
beindítja az agy, az agy pedig – visszacsatolás révén - az izmok működését. A végkészülékekre
az SMT-vel kifejtett hatás a direkt idegrendszeri stimuláció. A direkt hatás mindig
erőteljesebb az indirektnél. Ebből következik, hogy a direkt idegrendszeri stimuláció
hatékonyságát semmilyen indirekt ingerlés (torna, úszás, játék, stb.) nem éri el.
A torna, úszás, játék, stb. fontos fejlesztő módszerek a már mozgásképes gyermek számára, de
a kiesett mozgásokat nem indítják be és a kontraktúrákat nem oldják fel. A szülési
agykárosodások (cerebralparesis=CP) gyógyítása ennek a direkt idegrendszeri stimulációnak
köszönhető.      

Az eredmények ismertetése előtt néhány szó a szülési oxigénhiányos állapotok jellemzőiről, ugyanis a
manuális technika az ezen a kórképen szerzett tapasztalatok alapján alakult ki.
A szülési agykárosodások (cerebralparesis = CP) izomtónuseloszlási zavar szempontjából 2 jellegzetes
csoportja a csökkent (túl laza) és a fokozott (túl feszes) izomtónus. A túl laza u.n. „floppy baby” –
állapot a hypotonia, a túl feszes izomzat a spasticitás. Megfelelő kezelés nélkül a kezdetben csak
jelzetten fennálló tünetek egyre kifejezettebbé válnak. Ezeket a gyermek nem növi ki, éppen
ellenkezőleg; a növekedés az agysérülésből eredő állapotokat rontja.
 
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a Dévény speciális manuális technikával a szülési sérült
koraszülöttek és újszülöttek 75-80%-a gyógyítható, illetve állapotuk jelentősmértékben javítható. 

Bobath terápia
http://www.gyogytornazz.hu/modszerek/bobath-terapia

Mire jó a Bobath-módszer?
A korai agykárosodás okozta mozgásrendellenességek esetében alkalmazott mozgásterápiás eljárás.

 Az állapotra jellemző tünetek:

 az izmok túlfeszülése vagy elgyengülése

 fennmaradó csecsemőkori reflexek

 kényszerű túlmozgások

 koordinációs zavarok

 mindezek kombinációja különböző súlyossági szinteken

A Bobath-módszer célkitűzései 

  Az alapvető tartási és mozgási funkciók megtanítása, fejlesztése.

  Az izomtónus normalizálása

  A fejkontroll kialakítása, a nyak mobilitása.

  A törzsrotáció és fordulás megtanítása.

  A felegyenesedés, a törzskontroll kialakítása.

  A kéz és lábtámasz, az ugráskészség kialakítása.

  A statikus és dinamikus egyensúly fejlesztése minden testhelyzetben, súlypont áthelyezés.

  Az életkornak megfelelő testhelyzetek és helyváltoztatások megtanítása.

  A mindennapi eszközhasználat, önkiszolgálás elérése.

  Az ízületi problémák és az izomerő csökkenés megelőzése.

 A helyes testhelyzet megválasztása, melynek célja az átlagostól eltérő tartásformák, mozgásminták gátlása,az
izomtónus egyensúlyba hozása. A megfelelő testhelyzet mindig egyénre szabott, függ az aktuális állapottól.

A Bobath-módszer segédeszközei 
• párnák, hengerek, támasztékok
• speciálisan kiképzett fektető, lovagló ülést segítő ülőalkalmatosságok, székek
felegyenesedést, állást segítő állítók
• labdák, hengerek, egyensúlyozó deszkák az egyensúlyreakciók, a fejkontroll és a kéz-, lábtámasz fejlesztésére.
• az alsó végtagok tartását segítő támasztékok, sínek, cipők
• járást segítő támbotok, járókák, kerekesszékek

Kombinálása egyéb módszerekkel

A Bobath-kezelés kiegészíthető más terápiákkal is, pl. relaxáció, gyógypedagógia, masszázs, egyéb gyógytorna
eljárások, víz alatti torna, elektoterápia, krioterápia, Ayres-terápia, ritmus- és zeneterápia, logopédia, stb. 
Ezek közül a páciens aktuális állapotát figyelembe véve választjuk ki a legmegfelelőbbeket.

CRANIOSACRALIS TERÁPIA
http://www.craniosacralis.hu/craniosacralis-terapia.php

A craniosacralis terápia egy különlegesen gyengéd, mégis rendkívüli módon hatékony kezelési
forma, amely egyre elterjedtebbé válik széleskörű alkalmazási lehetőségének és a szervezet
öngyógyító mechanizmusaira, természetes védekezőképességére gyakorolt hatásának
köszönhetően. Jellemzője a mikromanipuláció, amely a koponyacsontok mikromozgásainak
korrigálásán alapul. Ennek segítségével hatást gyakorolhatunk a test egyéb részeire, szerveire,
szervrendszereire. A terápia célja a kötőszövetes határok, lemezek ellazítása, az izületi
feszültségek korrekciója, az izomrelaxáció, az agyi-gerincvelői folyadék áramlásának normalizálása,
az idegi funkciók harmonizálása, a koponyán belüli keringés javítása.

A CRANIOSACRALIS TERÁPIA ANATÓMIAI ALAPJA

A terápia alapja a craniosacralis rendszer, amely a keringési és légzési rendszer mellett a szervezet
harmadik nagy ritmusát képezi. Ez egy élettani rendszer, amely minden aggyal és gerincvelővel
rendelkező élőlényben megvan. A craniosacralis elnevezés a cranium (koponya) és a sacrum
(keresztcsont) funkcionális egységére utal. A rendszer az agyat és a gerincvelőt körülvevő és azt
védő kötőszöveti hártyából (dura mater) és az abban képződő és keringő agyi-gerincvelői
folyadékból (liquor) áll. A testben minden ideg kapcsolatban áll a dura materrel. Ebben a
kapcsolatban - fizikai vagy lelki sérülések miatt - kialakuló gátak akadályozhatják az agyi-
gerincvelői folyadék áramlását, amely különböző rendellenességekhez vezethet. Az agyhártyák
mellett minden olyan csont részét képezi a rendszernek, amely érinti az agyhártyákat és az
agyhártyákkal összekötött kötőszövetes állományt. Ezek a csontok is állandó mozgásban vannak,
és minden csontnak megvan a maga mozgástere. Amikor egy csont kimozdul ebből az adott
mozgástérből, vagy egyáltalán nem mozog, az az agyi-gerincvelői folyadék áramlásának
akadályozottságát jelenti. Ha felborul az egyensúly a rendszerben, az nem csak az agy és a
gerincvelő, hanem az egész ember szempontjából káros. A craniosacralis rendszer szoros
kölcsönhatásban áll az idegrendszerrel, az erek hálózatával, a nyirokkeringéssel, a
légzőrendszerrel, a hormonális folyamatokkal és a csont-izomrendszerrel.

A CRANIOSACRALIS RITMUS

A craniosacralis rendszernek, a szív-érrendszerhez és a légzőrendszerhez hasonlóan saját,

érzékelhető ritmusa van. A craniosacralis ritmus 6-12 ciklus/perc, amely egyénenként változik, de
egy emberen belül állandó. A 6-nál alacsonyabb érték alulműködést, a 12-nél magasabb
túlműködést jelent. A ritmus létrejöttében a koponya és a keresztcsont játssza a legfontosabb
szerepet, mint a rendszer két vége. Természetesen az összes koponyacsont mozgásban van, és ez
a mozgás az agyhártyák és az agyi-gerincvelői folyadék révén folyamatosan tovaterjed a testben.
Így a tapasztalt terapeuta a test bármely részén kitapinthatja a craniosacralis ritmust, ezáltal
megállapítja az agyi-gerincvelői folyadék esetleges változásait vagy áramlásának
akadályozottságát, majd nagyon gyengéd, apró mozdulatokkal segítheti a folyadék és a kapcsolódó
lágy szövetek természetes mozgását annak érdekében, hogy fokozza a test önszabályozó
folyamatait, nyugalmi állapotba hozza az idegrendszert és javítsa az általános egészségi állapotot.

ÖSSZEFOGLALÁS

A craniosacralis terápia egészen más, mint általában a masszázs, csontkovácsolás vagy a gerinc
egyéb kezelési formái. A kezelés során alkalmazott mozdulatok rendkívül gyengédek, aprók,
érzékenyek; a terapeuta nem alkalmaz tekintélyes fizikai erőt vagy hirtelen mozdulatokat, a
szervezet természetes hullámait és ritmusát követi, ezt használja fel a szervezetben történő
változások előidézéséhez.

A craniosacralis terápia egy mélyreható gyógymód, amely segíti a szervezet természetes

öngyógyító mechanizmusait, semlegesíti a stressz negatív hatásait, erősíti az általános ellenállást a
betegségekkel szemben, visszaadja a fizikális életerőt, és jó közérzetet biztosít.

Gézengúz Alapítvány
http://www.gezenguz.hu/szolgaltatasaink/mozgasterapia

Neuro-hidroterápia / Kádas program

Mozgásterápiás tevékenységeink között kiemelt helyen szerepel a csecsemők neuro-hidroterápiája 16-
20 hetes korig, amely egy nemzetközileg is elismert program. A korai kádas program vízi körülmények
között biztosítja az elemi mozgásminták gyakorlását, a tudatos légzés-visszatartás tanítását, továbbá
több szenzoros inger egyidejű alkalmazását. A módszer rendkívül hatékonyan befolyásolja az
 idegrendszer érését, javítja a gyermekek izomtónusát, hőszabályozását, mozgáskészségét, és
koordinációját. Serkenti a gyermek testi és szellemi fejlődését. A gyakorlatokat a szülők végzik az
otthoni fürdőkádban. Az ismerős környezet a gyermek számára biztonságot jelent, aktivizáljuk a
családtagokat, ami a család összetartó erejét erősíti.

Csoportos neuro-hidroterápia, gyógyúszás

A megfelelően segített adaptációs időszak és az első - biztonságban eltelt - 5 hónap után a kisgyermek
csoportos uszodai foglalkozásokon vesz részt. Uszodában a neuro-hidroterápiás program folytatásán túl
(sérüléstől függően) az úszás, illetve az úszó mozdulatok elsajátítása is cél.
A vízhez szoktató időszak után a gyerekek 3 éves korukig az életkoruknak és tudásszintjüknek
megfelelő csoportba járhatnak. A foglalkozások célja a víz szeretetének kialakítása mellett az
idegrendszeri érés támogatása, a mozgáskoordináció és az egyensúly fejlesztése sok játékkal,
változatos eszközhasználattal. A sok közös játék a szülő-gyermek kapcsolatot is erősíti és elősegíti a
gyermek szocializációját. Kisgyermekeknek úszás előkészítő foglalkozást a szülő bevonásával 3 éves
kortól ajánlunk a csecsemő és kisded vízi foglalkozás folytatásaként, illetve az újonnan érkező
gyermekeknek. Ezt követi az egyéni érést figyelembe vevő úszásoktatás.