Welcome to Scribd!
Academic Documents
Professional Documents
Culture Documents
Hobbies & Crafts Documents
Personal Growth Documents
MatLap - 11 12 1986
, Hat at enyonibtlenséget j sverint Ossaegezve, art Rapjuls, hog: © naib: + S(at), > S10) + BSE), € ~~ Slaj = a, +... + am, Slab) m Gaby + - Ext tovabh Gssacgexve i srerint a i ‘Qn (ad) > 25a) » Sib) egyenlitlenstéghes jane Ai, médsrer s Ha ax (18) egyenldséghe 0; = di = 1 Gldkcket helyettesittink, = Eovet- kerb dscrefligaésher jutnk: : ee > : Dey al (ai ala— 9) 2 & & “e4| qe ee An cereals escte & () se tanulményorhats, n GR Biclégitih @ (83) felltelt & Py +P Rs Ha « sorocotoh ferdttotion verceceltek, ax cquentétlensle irdrga:ellentdies less. titel bironyftésa a [3]-hem mogtalithats, . Mas egyeniitlenségel tanulininyousedra) a szakiredalomban megjelolt négySZAKIRODALOM [1] Andvica D, + Tnogalithsi clementare: Principit ef motede, (megjelent a Teme si probleme pentrn pregiitirea Oliupicdelor de matematct gyiljieménvben, Piatra Neamf, 19394 50. eld.) ] Gristicé B., Lupas lk, Mitrinovic D. Hloare (aiegjclendtaben| [3] Lascu Bf, : Diploma a . sf Stamate T.: Probleme de motematic! supe- 1 Tnegalitii pi aplicafii” (Sole Sapoeai Tigyctem, Mate {4} Mitrinvic S. D.: Analytic Inequalities, Springer Verlag, 1970. : (Forditotts: Téth Noémi egyet. hallgats) LUCAS TETELE ES ENNEK NEHANY ALKALMAZASA Dorel Mihet tandr, Temesvar A kovetkezékben a binomidlis egyiitthaték egy tulajdonsigat isme:- tetjtik, amely Incas téicle néven ismeretes, és megmutetjuk ¢ tél néhény alkalmazésat Lweas tétele: Ha p primszdm és Asaf + ayy +... + an B= bop? + byt? +... +d, (a,b, = N, 0 en P(X) = (1 + xjt" — (1 Kévetkezik, hogy P(x) = (1 -+ x)* + aye (1 + x)? — (Lt 9) - QC). _ Pay frdsabél, felhaszndlva azt, hogy C, = 0 (mod ), (¥} »P— 1, kivetkezik, hogy a P polinom 6ssze: sithatdi osathatok p-vel. Most meginutatjuk, hogy a P polinomban x4” egyiitthatdja Cpe — — CL + Ch, Valéban: ae + =). [A+ je — 0 + afiga (+ Plz) =(1 + aye — [1 fay Lt yt =< Ce ee = Cheat = 0 wee ad ; , abounan kovetke- ESO Chall ene os hogy az A téiel Rendre alAlhatmazssok ; { 1. A binomidlis egyiitthaték Ch, Ch. .... Ch rendszerében, azoknak az egyutthatéknak a szdma, amelyek a Caeee tobbszirdsei, egyenié az a1 = (9 + 1) + 1) (m+ 1) ahol a, Hp «++ 7% az " szdm p alapt seAmrenszerben valé felirdsdban szerepld sydmjegyek. (LAsd I. Tomescu, G. M. 4] 1983). Val ot ap + meh* +... -b mph 68 a = ag + P+ + agp +... + pr akkor Cr = CBC: ... - C2 (mod 9). Tehét kulonbsége: i, ha #— C520 (mod f) <2 CF =0 (mod 7), (Yi Ok on, > ap (Vi=OQR Kovetkezik, hogy azoknak a binomidlis egytitthatdknak a sz4ma, amelyek nem oszthatok p-vel, egyenl6 az fa) a= ag tb apt ... taf ; ao < My, My S My -. 4, ay < My} halmaz szamossdgaval, azaz (ig + 1) (m+ 1) +... + (ue + Wexyel (ap felvehet ny +1 érteket: 0, 1, ..., Ho, stb.) Tehat a C2, Ch, ..., Cf rendszerben az olyan binomidlis egyiitthaték srama, amelyek a p primszdmnak tobbszirdsci,, egyenlé az m+ 1 — = (ng + Ulty £ 1)... + (m+ 1) kitlénbsdggel. Che +++. Ch binomi pératlan, ha m= 2 —1, s @ N* Valoban, ha m = 2'—1, akkor makettes alapt szdmrendszerben s derab l-gyel irhato fel, é& felhaszndlva az clébbi alkalmazdst, kapjuk, hogy a paros binomidlis egyutthat6k sz4ma » + 1—2*=0. Forditva, legyen 1 = 2) +2m,+... +2,,, és tegyiik fel, hogy léteznek olyan m, szdmjegyek, amelyck O-val egyenldk. Jeléljik nylel a legmagasabb rend O-val egyenl6 szamjegyet. Akkor 1 k és a C; bino- amidlis egyittthatok, szima ahol a=apt2a, +...+ Bigg +.-.+ Bax, gal 44,—0, a,—", t¢1, L431 pézos, mivel Ci = 0 (mod 2) Ea pedig 2. Az dsszes is egyfitthaté akkor é3 csak akkor ellentmondas. 3. Az (1+ 4)" kifejtéscben a pératlan binomiélis egyiitthatok dsszege egyenlé 24nal, ahol w az 2 kettes alapa szdmrendszerben valé felfra- sdban szereplé 1-es szdmjegyek dsszege. Valéban, felhaszndlva az 1. alkalmazdst, kévetkezik, hogy ha m= = a, + 2n, +... + 2m, akkor a patatlan binomidlis egyiitthat dk dsszege (H+ U(r +1) +. (te +1) = . Ha p primszém, alkor os—[4] oszthaté p-vel. (Lasd I. Cucuru- zeanu, Probleme de aritmetici si teoria numerelor, IIT. 41* feladat). Valéban, Intcas tételéb6l kévetkezik, hogy ha = f+ ... + + ms P+ my akkor C2 = m1: (mod ~) & a1 = real (mod 4). 4305. Azoknak a binomidlis egyiitthatéknak a szima, amelyeknck 3-mal 2 valé osztési maradéka 1, egyenld 24 - 2+! vel és azoknak, amelyeknek ao 3-mal valé oszt4si maradéka 2, egyenlé 2* pee en er meee aio leashes Oe eee szdmét, Teegyen # = mo + 34mm B+... $m 3 m, = 0, 1,2} ‘Pudjuk, hogy L (mod 3), C2=Ch=1 (mod 3), CL=@ = = 1 (mod 3), Ch = 2 (mod 3) & 2- 1 (mod 3), tehat -vel, hol u é d jeléli az Che... + C= 1 (mod 3) 7 patos 7 tényer5 Mivel Cr = oe 2 OR (mod 3), a Cy-nak 3-mal valé osztdsi ma- tadéka akkor “ehet 1, te érvényescle a kévetkez6 implikdciék: 4 20S a= 0; ele a, 0,1) & = 25a, = (0, vagy pedig az l-gyel egyenld a, szamjegyek sz4ma pares. Kévetkezésképpen azoknak a binomidlis egyitthatéknak sz4ma, amelyeknek 3-mal valé osztési maradéka 1, egyenlé a kévetkezé szorzattal : OMCE 28 + CE OE + CEB ...) De 8 = (2+ 1'= Ch -2%§ +c}. 21 4 Cho 4 Oa Oe ora: = Tehat a zéréjelben levé dsszeg: A bizonyités hatralevé részét az olvaséra bizzuk. Kévetkezmény : Avoknak a binomidlis egydtthatoknak a szdma, amelyeknek 3-mal valé oszt4si maradéka 1, nagvobb azoknak a-szdmén: amelyeknek 3-mal valé osztési maradéka 2. (Lasd: angliai olimpic, 1984) __ Incas tételével kapesolatban az érdeklédéknek javasoljuk, hogy tam dk Gh. Eckstein ,,0 proprictate a cocficientilor binomiali” cimti Gikker (Lésd RMT. 2/1985). (Poraitota: Vids Avnamdria ogvet. hallgatsy EGY NMO-RA JAVASOLT FELADATTAL KAPCSOLATOSAN frta: Teodor Tulian Burada tanulé, Bukarest I. Ennek a jegyzetuek kindulépontj4ul a kovetkeré NMO-ra javasolt feladat scolgalt Legyen P egy vdltoss font az ATC haromszaghe int hordn. Tgaroljul, hogy H(P) = aPAt + DPB + PC? = K, a ahol a, b és © az ABC hdromscig oldalainak hossedt jeldli, k pedig exAx egyszeriibb megoldis cs jadi a Rovetkezdképpen fogal- ‘maztuk W)ra a feledatot: 4z ABC Abvomsedg sPhidban hatdvoruk eg azon P pontoh mértani hely2, amelychre fenndil as (1) ésszafareés. fgy a feladat analitikus modszerrel kfiiayen megoldhats, Fey Deseartes-féle koordi- aitarendszerben felvéve az Aly aa), BG, 2), Cle, 4) adott, Cley icp) Piss) watts pontokat. a2 1) dssreftidecs a kovetker6 alakban Kr fats: Lale— a) (y — a= Usszegerve Kapjuk, hogy: xa + | +54 +a td +o) mat m+ P= 0, amely egy kor egyenlete, Tehdt a P pont cey Erin helyerkedik el, A toydbblakban cegends kimutatat, hogy & egy bizonyos éridkére ex a kor a Mrom- sroghe ist kic lesz. errevehets, hogy # az a, 0 9 c scimuuctriieus ftgevéuye lesz, Legyenck A’, B clegendé Himutatnuni, hogy E(4") seimmstrikas , 6 €$ eben, intvel H(A) = E(B) = TS E(C) = h vagyis a keresctt kor a A’, BD’ & C’ pontok dltal meghatérozott kor, BUA) = add? + 04°BY | cA'CR,, Relic Steward‘ téielét ax 4, B, A’, © pontokia, ahol B, 4’, C egy egyentsen levé poatok é A mines rajta exci ar egyenesen ABP. CAt-+ AG. BA’ = AA™. BC + BA’ CA’. BCR Np 0) + Bp — B= AA? a+ alp —B)p—). Inmen kapjuk, hogy: aA? = Alp — 0) +p — 9) — alo — Hib — 9) ‘That: BUA) = cp — e) + 5p — 0) — lp — Bip — 0) + dip — bp + efp — ce vagy: ElA’) — pet 00 + pt — Bs — apt $ ap 4) — abe + pie +o} — 2p + at) + +O pot = plot + bY) — apt + apl2p — a) — alo + bp —"a) — 2p(H8 bal) — All +o) — ap" 2apt — pat — abe + 2h — opt = —plat + H+ et) — abe + Opt eh&t a Kir hdtmely P pontjfnak koordinAté: votheré dllandé tek Lifejectstiez jutuale: E(P) = — ple? 8 + ot) — abe + 2p, Mexjegyete > A he WllanlS egy mlsike értékéce E[P) = dron pontok mértant helyét jeloli, umnelyck a baromsriebe irt ioerel koncensrikusal (a leo: egyenleténck i esuk a seabad- Lig} wéltoztatja meg, tchit a Koxippost koordindtai ngyanazok maradnak) s ‘A feladat mcuoldisa olyan znetrihus relAciok deerkesstését sugalmazsa, amclyex bizonyos, mértum feladatobbun gyakron el6forduls egyencscket, koroiet jellemenaek, ‘Ax clobbickb6l'tevonhathile a Ktvetizeztetést, nowy az E(P) = aPAt + gPBte ye t behelyettesttve a kor egyenletébe a ko- Kilejecdst kisiégite P pontok czy korda Holyorkedack el, ha a +8 fy #0 & egy egyenesen, ba ut B-+y=0 (e, 6, 7 nein feltetlenal mind 26rd). 1, dz Ewer-jle, cevencs (Bcitéiclenniik, hogy a haromszog nem egyeald oldati, mert ebhe az eiethen ax’ egyenes egy pontts foful). Legyen 2(2) =, ahol 2+ 8-7 = 0. Mivel ox egyencs dthstad az 0 ponton, ko vetkeaile, hogy £(0) —h, Tuhit aOA? + BOB) 4 0C*— 4, cbbOl kbvetkerik, hogy Blab of) = 4 (ahol Ka héromszog koré irt kor Sagara), Tehdt B(P) = 0. Ahhoz, hogy egy cgyencst meghatdrozrunk clegendé ét pontjét ismernituk: Legyen a misik sailodges feltstel Z(G) = 0, ekkor: GAT. OG 432 C’ @ trlsomszog oldalaiuak a betrt kizrel val érintési_pontjai Hkkor .8, Sehatjul, hogy plda? + Sct — 8) — (uw +. pp(ed= +} Deen Sa(ct— at) = 850% — 3), (8 — VPA + lot — aA) PEE (ot — " Atkatmaras : Ax Fiuler-féle kav: hi ble exyesscin van réjia (gx AH é3 BC caakassok fele- aipontjat ASeckOtG scaknse FelevSpe Legyen @ az Tuler-féle & Seca — = rem PEGh +> Hq) <0 F teaa = Fem 2 BUN + 256) nivel HG 6 ox lc ceyencsen vamnake, that. 7H) = B() = 0) LIE: A dramas Mink tek hv jelemitse wpesolatos. ik Egy hiromoxs jellemedinets fitaténosan a Lovetkez inettikns Ossveltiggéssel E(P) = eA P GRPt 4 46: dvomszog ktré frt Lot a kromszog A, B, © estesni hattrozeie ni®y tebe E(A) = =F(B) = BIC) = b, Ebbe) kovetkeaik, hogy: Ela) = gabe + yAce EE) = oA ~ at + act Sk E(Q) = cA 4, & > parambélercket & figgvényélen, kapjuk, hogy batt Aa cag ; + test Dim b vagy be? — ublet 4 8D — abet = ha’, oe at — Aabict = Bat ea SS ime Hasonlé médon : Baas aia Tehkt tehatjuks, hogy is BSH gh be Beith a): PAY Devas BPA Dalecon dm = 2attctes DP Ata cos A = abees NPA. 2 sin A cos.A = 4iSe> DPAtsin 2A = 45. Be) (Gelhasendituk a koszinusa tételt €s a seinusz téicit). 433, ASIV. Figy ABCD négyscig. dtldinah felesipontjait osscebitd cgyones néhdny tlajdonsage : Yeuyeuck ac ABCD négysctg oldaloi rendse a, 0 & d. A néaysaog dtldinak felezd- pontjaitowrelstd cgyoucst az @PA® + SPB? + yPCt} BPD! = f alald Osszefiigats jellemsi, ahol ahh py + 8 — 0, ‘Azo. B, “y paramétercket a kovetkezSk¢ppen is mogvalassthatjule: y— —2 é 3 = 2-8 I: Po M, az dsozefigess a kovetkess alazban (chats fl: a(BME— MDY = vagy Bia ¢ 0) — AC — et pds) — ACH = 4h, ted: let + ot — de) = 2. Ha PN, tchatjuk, hogy: ala! + a2 2k. Tevoultatjuk a kovetkertetés:: ha a négysiog nem paralslogramma az MN egyencs pontjait a kovetiezd Osszeflinyés jellemai (at ot — ct = aed — PC) 4 (at +B — bt ot)(PBA— PB = -1 wane ait enone Allzatmazés ¢ Newtonton tésete Ha ABCD négysiig Kirbetrhati, abhor a belyt bby hie felesdpontias exy egvenssen vannak. Biconyitds ; Abban a2 esothoa ha a ndgyseog egy kWrbeichaté paralelogramma, vagyis egy rombusz, a irom pout egybeeaik, Ha viseont a négyseig nem rombusz, figyelembe véve, hogy a {-b =b-+ , felirhatjuis, hogy: Sppontja é a négys20g dildinah ap og dt = 2a 4) 2) & ot Et — HF ot Ba tle —). jpontfal egy egyeuesen vannak 3 (@ — alfa — 104 | (a — nyt = 104 = | psscetager nyftdsdra fedukallik. Ac x by sa, ye e+ i irhatjuk, hogy: (At [ha tale Da — 8) & 1 — 1D w+ wb -4 ~ Behelyeticaitve « fsltételbe, ajuk, hogy - diy +3) =a + = d@— diet (@-96—detytetu = -HG-—Aata. Libunate, satés igaz, teltdt I zajta vena négysabg dtidinats fele- Mivel 7 4 sSpontjai “its Megjogyets : A dolgoznt a didkote orsadyos tadominyos suewsridjda Qijat ayert. Thdnylld tantmnb: Maria Blonc Panaitopol SZAKIRODALOM : Gh, Titeion — Culogere de probleme de geometric, Riditura Teliaicd, edifia a VI-a. 44°AZ ML 17241, ES A KéMaL F. 2502. FELADATA) ALTALANOSITASAROL ‘Tuzson Zoltim tandr, Pedagogiai Liceum, Székelyudvarhely Az MIL, 6/1978. szimdban, 17241. sorszimmal az alabbi feladatot tietdle td: wLegyench ay, By +++ Qan 1 valds sedmok tigy, hogy a, cos K ++ agcos 3x + . dim) Cos (2m — 1}x > 0, (V)x ER Igazoljuk, hogy a, cos x + ag cos 8x f°... $ az: cos (2m — i) x = (Wx = R” ‘A feladat dltalam kiildott megold4sdt az MT, 1/1979. s7ama kozli : A KéMaL, 10/1984. sziméban, F, 2502, sorszémmal az alabbi fela- datot kozdlték : wAdjuk meg minden vals xr 0, Gsszes olyan ay, ay, ...4 A, vals scdmol, amely mellett a, Cos x ++ a COS 2x f+... + ay COs Hx A megoldas (ket médszer és egy megjegy2és) megtaldlhato a KOMAL, 89/1985. szAmaban Ezen feladatok kérés Altalénositésdhoz szerctndk w! fizni. A jegyzet 16 celja ax alabbiabban fogalmazhaté meg: Legyenck a, dy ++, Gn by, By, ---, 8, Valamint 6), 0, midst! kilinbdzd, neni 2érus valés szdmok, Brteluezzik b esetén az alabbi fliggvenyeket : (1) (x) = a cos ya -+ a, cos 0, J a, 605 0 © s(x) =}, sin 0,2 +8, sin Ox +... 4, sin 6, (3) a(x) = (x) + si) Tgazoljuk, hogy ha az (1), (2), (3)-ndl értelmezett figgvények vala- melyike is barmely x © R esetén cldjeltarté vagy 7 akkor az itt szerepl6 dllandk mind zérék, vagyis ha ex)20, (WxeR= qaq=...—4=0 st) 20, (Viz eR= b,=t,=...=4,—0 ga)=0, (Vxe R= a d, Miel6tt ratéménk ezen kijelentések bizon » szeretnénk ravilé- gitani arra, hogy az (1,2, ..., 1} halmaz clemeinek helyctt £6, , ..., %,}: halmaz valdés szdmaival nem csupén dtirds, sokkal tosabb anndl. Vizsgdljuk a kévetkezé érvelést Ha 6, 14%, = %, akkor az (l)-ben értelmerett fige- vény peridduse 2 Qn, mig ha 0, 0, =" poritiv raci- onélis szdmok & ¢ = [gy ge, +++» del a nevenik legkisebb kézts tébbszérdse, akkor beléthaté, hogy o(x -+ 29m) = c(x), (Vv) x © R, vagyis a periddus mar fiigg a 6,6, ..., 0, értékekr6l, Végiil irraciondlis U;, 8, .... ( ose ten csek nagyon Sajatos esetben lesz. o(z) periodikus. 439* Mind a 17241., mind az ¥.2502. feladat megolddsai lényegesen témasz- kodnak arra, hogy a cos bx vite jeaésben k @ N*: A tovabbiakban ox emitett Kjelentéscker Wérom lépésben fopjuk igazolni: cldbb a 0, GN* (érvényes 0, = Z*) esetben, majd 0 = QL (éxyényes 0, = Qt) esetben, végul pedig ha 0; =o RQ. 1. Allitas Ha ay, dy, éroényeseh az (i) dx) 20, WeeRecn 20. (x ¢Rea,=a,- (i) sf) > 0, (Wx = R= s(s) =0, (v)x Rb, =h, fii) gfx) 20, (Wk eR g(x) =0, (Vx © Roa, b= db, Hasonléan évényesek az credményele ..<” jellel i. b, ER & 6,=1, 0,= A tovabbiakban esak az (i) bizonyitéstt mutatjuls be, a teljes indukeié médszerével, mivel az (ji) & (Hii) bizonyitdsa ehhez hasonlé, Ezek igazold- sét az olvaséra biz Legyen tehét m= 1, igy a,coss > 0, (Y)x © R>4,=0, tebtt =0 annél_kevesebb & tag esetén 0, (¥) x © R implikacié, luk e2t m szdmit tag esetdn is, Tehdt fen (*) a, cosx+a,cos2z +... +4, cosux od, (Vx eR A bizonyitds jobb dite paros (hasoaldan érvényes a bizonyitas p Mivel (#) igaz, (¥) x © RR, legyen a fa) = cose & cos (2h + I) e+ 2) hatjuk, hogy : (**) — a cosy + a, cos 2y — ag cos3y +... + a,cosny 0, (Vy ER (nm paros) vest felidtelezeitk, hogy m nere is} + y, Tadju —sos x, ezért (*) gy cos (Qhm japjdn felfr ‘ uk, hogy? ny) > 0, (9 dva az elébbi ket egyenidtiens yt... ay cos 27 + ayo Legyen 2y = x, okkor : a C08 % dg C0S2% +... + oq CO 2x20, (V)xeR azonban az indukcids feltevés alapjén cbbl kapjuk (mivel (m — 1)-nél kevesebb tag ven), hogy: (##*) a, co8 x + ay con 2x ++ + dy cos x=0, (W2eeER Visszatérve most a (*) egyenlétlenséghez, a kévétkez5 eredményre jutunk : meen opr bdo tos te = 1S 0, (ae tk ) 436Legyen enittalis x =n + y, és felhuszndlva art, hogy cos ((2% + I) + 4) = — cos a, felirhatjuk: (1) a, cos y — a, cos By — ... — a1 008 (6 — I) y D0, (Vy SR, tehat (1%) ay cos % 4 ay.cos 3x + ... + ay. cos (uv — 1) x <0, (Vx eR; igy a, c03._% + a, c033x% + ... — a1 cos (n — 1) x= 0, (Vj) x = RL Figyelembe véve, a (***)-ot is, kapjuk, hogy o(x) = 0, (V) x = RB. A KéMaL 89/1985 szdmaban kézdlt elsé megoldas alapjan ex) =0,(Y) x @Req=a=...5a=0. Ennek a megolddsa azon alapszik, hogy cos x a cos «nei polinomja, igy a o(a) = 0, (¥) x = Re —a, cos nx +t ay; cos (» — 1) 1.008 «+ a cos Bx... (YiaeR Abaloldaleos ben m-edfokit polinom, mfg a jobb oldal legiennebb (2 — 1)-edfokt cos eben. Mivel ebben az esetbe: (Wks = 1,2, a bal oldalnak gydkei, axt kapnink, b (i — 1)- edfoku polinomnak 1 gyoke van, igy suse lépésr6l-lgpesre a, = 0, .. ket implikeAcioj st belittuk, Kévelhex > hasonloan, ve (tds e cee o() = 41 003 the + a, +b ay C08 Myx > 1A tty hat st a ex) = af ee & tank, aol: we BY Sly ey ig, ha v= (WE vel ez esetben érvéayes az 1. Al soak. Hasonlé a helyzet az (#3) & (iti) es - Allitast a Qt-ra is. 2. Allitas Legyene} e@ Nt (yy Ex esetben érvényeseh ax alsbbiak : @ cs) 20, (Wx e Roa, (i) s(x) >0, (Wx @R>b, (ii) g(x) 20, (Vx ©Rea=a,=...=y%5),=b,=... A kvetkezmény helyes ,, <” esetben is. , madris belase uk djabb allité- en is. Mo: kiterjesatjak az aby ER, valamini 0, = a Py dy &