ROMANIA SZOCIALISTA KOZTARSASAG MATEMATIKAI TUDOMANYOS TARSASAGA IFJUSAGI FOLYORAT A LAP TARTALMABOL: A TANULOK HARMADIK BALKAN MATEMATIKAL OLIMPIAJA, BUKAREST, 1986 MERTANI EGYENLOTLENSEGEK IGAZOLASA A DUALL TAS FOGALMA ALAPIAN. KOMBINATORIKUS AZONOSSAGOKROL EGY FE FELADAT KAPCSAN LICEUMI FELVETELI VIZSGA MASDELI PROBA KITOZOTT FELADATOK ELEMI, GIMNAZIUML ES LICBUMI TANULOK Wee KITOZOIT FELADATOK FELADATMEGOLDOK ROVATA 10 XCL. évfolyam, 1986, oktsber4 S MATEMATIKAI LAPOK TARTALOM _ Dr. Toma Albu: A tanul6k Harmadik Balkén Matematilat Olimpigja — 1986, Bukarest . 2. +++ + + . Mircea Lascu: Mértani egyenldtlenségek igazoldsa a dualités fogalma alapjin ©. eee et 1D. M. Batinetw-Giurgiu: Néhiny fonto: Blase sig pees |. Laura Toan és Giselle Saganai : Bgyes orszdgok 1985. évi nemzeti olimpiéin ‘itfizott feladataibél. . . - « aos |. Téth Lésel6: PszewdoprimszAmok . . « Dr. Kisa Zolldn : Kombinatorikus azonossigokrél egy felvételi feladat kapesin. se eee Sas | Ldcenmi felvételi vizsga frdsbeli probéjin kitfizbtt feladatok | Femi osztélyok részére kittiabtt feladatok . 6... +s + Megoldott feladatok (Vfcenmi tanulék részére) . - s «+ . Gimndzinmi tanuldk réseére kittizdtt feladatok (H:8072— 8905) (0.G:33 — 0.G: 34) 5 | Lceumi tanuldk részére kittizott feladatok (20901-20928) Feladatmegoidsk évi versenyére javasolt feladatok (C: 633 ~ GW) 2 Ek sh es Soren sree . NMO-ra és BMO-ra cldkéseft6 feladatok ..-. +++ ++ |, Hola hiba? .. ++ a . Informatika feladatok . . - Feladatmegoldék rovata . « 1986, OKTOBER A GAZETA MATEMATICA SZERKESZTOSEGE FoeserkessiS ; Nicolae Teodorescu akadémikus. Felel6s szerkeszt6k: Iie Iiesew tandr; Liviu Plrgan tanix, Marcel Tena tanir. Tisctelebels. elel6s szerhesetdh : C. Tonescu Ti tani Eliforie Rogai egyst. tandrsegéd. Szerkes2t6k: Liliana Balaci tanisn6, Alexandra Constan- tinescu tandr. (A MATEMATIKAI LAPOK SZERKESZT6 KOLLEKTIVASA Flsrerkessid : Pal Arpdd ogyet. tanir. FelelSs sterkesstdh: Kolumbdn Jézsef egyet. el5- adétandrs Nada Agnes tandend; Németh Séndor tudoményos fSkutaté; Péterffy Enikd tandrnd Storkesei8 : Kovdes Margit tandrn6. “Storkeszidségi tagoh: Raldzs Marlon egyct. elOadétanés; Bitay Ldsslé egyet. lektor; Kolossi Jen epyet. lektor; Furdek Attila tandr; Kiss Eleméy egyet, eléadétandr (Marosvé- Schely); Kovdes Sdndor tudominyos fSkutats ; Kathy Katalin tanérn6; Orbdn Béla egyet fektory Seenkovits Ferenc tanér (SzGkelyudvarhely), 7éth Ldseié tandr (Szatmér). |A szorkesrtiséy cime: Redacfia ,,Matematikal Lapok” 3400 Cluj-Napoca, Str. Republicli 37 Kérjitk olvassinkat, hogy 0 magyar nyelven ft cikkeket, jegyzeteket, kittitt & meg oldott feladatokat a fenti cimre iildjék. "A lapot csak elbfizetSinknek Kildjitk, exért kérjtik olvasdinkat, hogy idejében fizessenek eld aghss dure.MATEMATIKAL LAPOK IFJUSAGI FOLYOIRAT XCI. évfolyam, 1986 a as 10. szém A TANULOK HARMADIK BALKAN MATEMATIKAL OLIMPIAJA BUKAREST — 1986 frta: Toma Albu egy temi lektor A tamulék harmadik Balkén Matematikai Olimpidjéra (BMO) Bukarestben keriilt sor, 1986, méjus 5 és 10 kizbtt. A BMO ¢ szakaszdn résztvevé kiildottcket a Nicolae Bélcesen MezSgazdasigi Poiskola didkotthondban szalldsoltak cl. Az frasbelit méjus 7-€n, délutan tar: tottdk meg, a bukaresti Mihai Viteazul Matematika-Fizika Liceum helységében. Ugyanitt zaj- lottak le a megnyitd- & a zaréunnepségek, valamint itt tortént a dijak kiosztésa is. Roménia csapata szépen szerepelt, mind a 6 résztvev6 tanul6 helyezést ért el LIVIU SUCIU, N. Balcescu Liceum, XI, oszt., Pitesti, 40 pont; MIHAI CIUCU, Gh. Sincai Liceum, XII, oszt., Nagybanya, 38 pont; ANDREI PARASCHIVESCU, M. Viteazul Licenm, XIV. oszt., Bukarest, 87 pont; PAUL, HORJA, Mircea cel Batrin Liceum, XII. oszt., Constanta, 86 pont; TULIAN GRINDEANU, 2, sz. Matematika-Fizika Lfceum, XII. oszt., Kolozsvar, 83 pont ; ADRIAN-MIREL MOCANU, N. Balceseu Tfceum, X, os7t., Craiova, 28 pont. Liviu Suciu volt a BMO. egyediili olyan résztvevdje, aki maximélis pontszdmot kapott. A fenti tannlék kozil az els6 ot I. dfjat, Adrian-Mirel Mocanu pedig IT. dfjat kapott, Megemlit= jiik, hogy a BMO e szakasz4n az els6 négy helyezett: Sucin, Cinen, Paraschivescu és Horja omién tanulék voltak, ket kovette egy buigér tanulé 34 ponttal, maja ismét egy romdn, Grin lean. A versenyen kfvill Romdnia még 8 tamuldval szerepelt : ANDREI MOROIANU, 1. sz, Matematika-Fizika Liceum, XI. oszt, Bukarest ; NICOLAE BECI, 1. sz. Matematika-Fizika Liceum, XI. oszt, Bukarest ; RADU CONSTANTINESCU, N. Balcesen Ifceum, XII. oszt., Bukarest. Ezek rendre a kbvetkez6 pontszimokat érték el: 39 pont, 31 pont, illetve 19 pont. ‘A nem hivatalos nemzetkizi helyezésben Romdnia csapata ay els6 helyen yégzett (212 ponttal a lehetséges 240-b6l), Oket kovette Bulgéria csapata 181 ponttal, Gorigorszég esapata 86 ponttal majd Ciprus 36 ponttal, Megemlit{ulk, hogy objektiv okokb61, Gorbgorsaig esapata hidnyos volt; 6 tanulé helyett csak 5-en vettek részt, A versenyen 4 orsedg szerepelt: Bulgaria, Ciprus, Gordgorszdg és Romdnia. A nemzetkizi birdlébizottsig, dr. Ion Cuenlesen egyetemi tandr elndklete mellett m4jus 7-én reggel, a bukaresti Mihai Viteazul Matematika-Fizika Liceum helységében nyilt szavazs- sal vilasztotta kia versenyen adott 4 feladatot. Mindegyik feladatot 0, illetve 10 pont k6z6tt Grtékeltek, Az els6 feladat konnyfinek bizonyult, a 2 és 4. kozepes nehézségiinek, mig a 3. feladat okozott a legtobb fejtorést. A megoldashoz 4 Gra 30 pere allt a versenyz6% rendelke- zéstre. KITOZOTT FELADATOK 1. Az ABC héromsadghe irt kbr I kozéppontjin dthaladé egyenes ext a kort a D és E pontokban, mig az ABC héromsrig koré irt kort az F és G pontokban metsri (D az I & F pontok kozott taldthaté). Mutassuk ki, hogy DF. EG > r?, ahol r az ABC hdromszigbe frt kor sugara. Mikor teljesill az egyenldség? + (Gordgorszdg) 2. Legyen ABCD egy tetraéder és E, F,G, H, K, L ax AB, BC, CA, DA, DB, iiletve a DC éleken levé pontok tigy, hoy AE. BE = BF. CF = CG. AG = DH. AH = DK. BK = DL. CL. Mutassnk Ki, hogy ekkor az E, F, G, H, K, L pontok ugyanazon a gombn vennak. (Bulgéria) 369hol a, %, ¢ valds seimok, ad x 0 é ¢ > 9, Mutassale x ae : Lee) ee ae ee ‘ ; : abs Bulgaria 4. Ha az ABC héromsabg sfijéban létevik olyan P pont, amelyre a PAB, PBC PCA héromszdgek teriletel é Kerilletei egyentix, alekor mutassik ki, hogy = a) ha P 2 ABC héromszdg bels6 pontja, akkor az ADC héromsrog egyealé oldali bj ha P nem az ABC haromszog belsé pontja, akkor az AAC héromssog derékseogt T. Andveescu (Roménia) _ MEGOLDASOK 1. DF. EG = (IF — ID) «(IG = IE) = (IF 4 1)- IG—1) = IF 1G—r- (IF +IG)4 +relF.IG—7.FG4r, De IF-IG az I pont hatvanya az ABC héromezdg “k0ré int korre’ nézve, tehdt IF. 1G = R?-- 01%, abol R az APC héromszig koré itt kor sugara és O ennek a kornek a kO2éppontja, : "Aa Enler-féle osszefiiggés alapjén, amelyct albb igazolunke, R* — OF = 2Rr iehdt DP - LEG =2Rr— 7 PG + =r. GR — FG) + 78> 7, mmivel FG az ABC héromsrbg ‘Kor irt kor egy Inirja, mig 2R ennek a kornek az Atmérdje. Evidens, logy az egyenidség akkor é csakis akkor All fenn, hia’ 2R = FG, vagyis aaikor FG étimegy az O-n. Két esetet kilonbozt tink meg: ae < i) 1 =O, vagyis ABC hiromszog egyenlé oldeli, s ekkor DF. £G =? minden In ‘Athalads egyenes esetsben ; = ii) 12.0, vagyis az ABC hiromszdg nem egyenl6 oldald, s ekkor esak az 0 & I pontokon dthaladé egyenesre teljesitl a DF . 2G 7? osszefigets: Aldbb igazoljuk a mdr emlitett Ruler-Osszefiiggést: R® — O1* = 2Rr. 2 « Legyen A”, illetve B az AT, illetve a BI egyenesek metszéspontjai az ABC hétomszdg kéré {rt kérrel,” T az AB oldal és az ABC hiromszoghe frt kor metszéspontja, mig B’ a BO-usk az ABC héromszbg kort ict korrel valé metszéspontje, Hkkor: er) » @n(4B") + m(BA)) : ie m(AB"C) + $ m(BA"C) | S 2 eee a Bede ee eS = fm) + m(B)], mivel AI és BI sabgielendk s igy AB" "C és HA” = AVC. Hascs a et — Joan kapjuk, hogy: ifn) a (BC) ihe) + EF) = 5] 5 mia tn ee +4 war] — Eo a Tehit BLA” = BA", 8 fey AT SAB. Aa IAT & BBA” deréksxogi héromszbgek a oe hasonléak, mert_m(fA7) = m(B8'4") =~ oie : = pi BA"), tehdt a hasoslésé arinyokeat fet a IT iar “=, vagyis =~, tehdt 1 SP ga pa or Sra ae + 1A" = 2Ry, De TA, 14” az T pout hatvd az A BC hiromseiyg kéré ist korre nézve, vagyi JA. TAY = BE at RM OF = Rr, Ext a feladatot az dsszes roman verseny26 - heelyesen oldotia meg, hasonlé niédon a fent dizonyttishioz, a :és R az ABCD tetraéder kbré fet comb keaeppontja, illetve sugara. Ha M az AB szakasr Fleropintja, akkor mivel ax 0.4% héromexag egyenls sein, OM LAB, tehit O£* = OM? + EM? = 40% + EMS RY AMD + EMt = Re (AM + (aM — EM) = R?— AE .\BE. Hasonléan Rix BR. CR sth, exéit OE? = OF = 0G? OK* = OLA, tehét a2, F, G, H, K, E pon- | tok a2 O kdztpponti 66 f= AE - BE sugaris gomboa vannak. A fenti megolddst Bulgdria kitldottséxe adta. Paul Horja hiasonlé bizonyitést adott, az OE* = Rt ~ AE BE eayentéséget a Steward-tétellel bizonyitva. A t8bbi _ romiin versenyzi/ a pontnak a gbmbre vonatkozé hatva- nyét haszndlta fel, a Kovetkezbképpen : Leuyen S az ABCD tetraéder kore ft O kbaépponta & FP sugard gomb. Ha M a gémb eny belsé pontja, ak- kor minden olyan egyenesre, mely thalad az 17 ponton és a gOmbot az M, é Mf, pontok ban metszi fenndll az MM,» MM, = Rt— OM? (*) egventéség, Valdban, messtik az S gorse ‘bit az O pont és az MM, egyenes dltal meghatdrozott sikkal. Metszetként a gomb egy - fékorét Kapjuk, és tekintve az M7 pont hatvanyat erre a kérre nézve, a (*) Osszelliggés ké- vetkerik. : Mivel a7 S gimb konves halman, a tetzaéder éleinck: minden pontja a gomb bels6 pontjat a gombin taldlhatk. Két esetet kilénboztetiink meg z © FS AB. BE = 0 lkkor ax By FG, Ht, KZ pomtok mindegyike egybeesi a 4B, © BC, CA, DA, DB, DC ssokaszole valamelyike végpontjaval, tehat mindegyil: az S gombén van, or a pontok a tetratder éleit alkoté nyilt szakaszokon taldtha- gimb bels6_pontjai , akkor a fentick alapjén R*—OE* =f, tehat Ri — ft, Hasonléan: OF — 0G = OH= OK = OL — JR 4, tehét E, F, G, H, K, L sz O kézépponti é YR*— & sugani gombon vannak. ___ Hbér a feladat nem jelentett nchéestget e romén verseny26k szdméra, mégis 7 pontot vesstetiok, mivel harom verseuye4 (Mihai Chucu, Tulian Grindeanu és Miter Mocanu) nem iga- , _ golta a (*) Osszéfiigedst, mig Andrei Paraschivescu elég feliletesen térgyalta. \ birdld bizottsdy bandlisnak tekintette azokat a mezolddsokat, amelyek a pontnak a gombre vonatkoss hatvinvat hasmnéllék, 6 fey minden versenyz6 2 pontot vesztett, fia nem Jeayeostik, hogy a jelenlesi X-es gcometria tankonyy nem natkozd hatvanyat. y anf 0, (V) n @ NF, Mivel a = a 0 és feltéve, hogy ate Smt ORKOE any 40, mivel of > 0 & ¢> 0.8 mege e(W) nS 2 Ann érteket (we — 1) = 8a (Maar + Sata) = Anl@ne + amely minden m © N, » > Sera gaz, teh fel home es = — exisesrdmok, Akkor mindens © Ni = Dre: Goa © My asnelyet iomst meszerinti indukeidval,igazotunk, Ha n=2, akkorope (id) Forditva: tegylik fel, hogy an © Z minden » © N*-ra, Vildgos, hogy a = a, b = a, haz — 4, €Z és ha a ©% minden m =N, m> mesetén, akkor ay., = Pty ~ 441 a a ese suimok, aly k=" eg, tegyen A=, abot f, 9@ 2, q> 0, Petesleraik hogy g1. Ak=* = 2+ psszeftigaéebdl kovetkerik a g(a + a) = pan 8 fey 91a Poy spogyiolee mick’ fp gl 1. VeeyNk Gores, hazy cleat (V)n @N;n 2 ier ae # eee 2702 q(ay-4 + nia) = P%q, ahonnan gla sszerinti indukeidval igazoljuk, hogy gap, (¥) » © N, n> s +1. ‘Az s — 1 eset bizonyitva volt, Az indukeiés eljérds, ha g4/aq, (¥) &N, 2 & s akkor igarotjuk, hogy glam stinden n &Njw > s+ Lesetén. Miyel aga = 2 anys — ay ¢ ay De gan, (V0 = Nn Bs, exktt gFHayss, (V) m= N, n> 5, tehdt giant, (¥) n EN, Bs, tehdt Glan, (Vn EN, west 1. aba be Minden ¢ = Nat deg tehit oj ary atyl 4 Kovetkentsképpen'¢ = ay + day — abs, Z, &9 @ bizonyitottak alapjin gic minden @ehte 6 © Ntura, tchét ¢ — 0, ellentmondas. fgy g = 1 és akkor & =———— € 7 Palin ez.volt a verseny legnehezebh feladata, amelvet a 23 versenyz5 koziil tokéletesen kk Andsei Paraschivescu, Mikai Ciucn és Livin Snein tudott megoldani. A fenti megoldés \isei Paraschivesen ltal adott megoldis egy méCozete. Mihai Ciuen és Liviu Sucit az a 5 oes ao hasonldan bizonyitotta, A forditott implikdeiéra Mihai Cimeu bizonyftését mutatjuk be: ha q> 1. legyen rag egy prim osztdja és bn = N gy. hogye'"|ay, de r'** 1 \aq. Hat az rexponen- sea q-nek primtényezdkre valé bontdsdban, alkkor by > St, (V) s @N* és (¥) n > s + 1, tehdt 4% (@jlyoyy S0fO7at tagjai ruck b. rmely hatwinyaval oszthatdk, s fey cmek is megvan ez tulajdonsdga, ezért ellentmondéshoz jutottunk a c# 0 éeltétellel. Liviu Sueiu minden # © N* Z> ay &Z, (¥) 1 © Ne" implikdciét az clbbbickben targyalt bizony{téshoz 1 esetén értelmezte ar. («, gész sndmsorozatokat a2 a, ~ — an Osszefligaéssel # rekurzids ‘tsszefiig ) sidamett Mindegyils teljesiti az a, piimely HEN* és nEN, n>s42 esetén. Végiil is igazolta, hogy c= q'"—"), (bya - bay — Of), shiol bg= a Vita vg 2, ami ellentmondasa a ¢ # 0 feltételnek. Fisarevehetd, hogy a fenti méegolddsok ueyanazon az Otleten alapszanak, éspedig : az adott reluusencia dtishaté linedris rekurencia forméba, ahonnan az clégséges feltétel azonnal kovet- kezik. A forditott dllités bizonyitdsa végett igazoljuk, hogy g$ldq, (¥) s © N*, és (¥) » EN 1 ahonnan, Yio, (vy) s EN, s 2, vagyisg=l. al Horja é Tulian Grindeann eljutott a linedris rekurencidig, és ezzel esak a konnyeb- plikici6t igazoltik, mindegyikik 6 pontot kapott erre a feladatra. Mire! Mocanu csu- pin I pontot ét cl eunel a feladatndl, Romdnia csapata erre a feladatra a lebetséges 60-bél 43 poniot seerzett, mig a Bulgéria esapata 24 pontot, Gorogorszdg csapata 5 pontot és Ciprs esapata 7 pontot. , E 4. a) Ha P az ABC héromsrdg bels6 pontja, akkor az (AP félegyenes a BC oldalt az M ponthen metszi. Legyen B’, illetve C’ a B, illetve a C pontok vetilletel az (A.M f€legye- AP B. neste, Mivel o[ABP] = o[A4CP] kovetkezik, hogy — = CC’. Kovetkestképpen a BA'M és CCM deréksadgii héromszigek kongruensek, ezért BM tchat Ma BC felezési pontja, azaz P az ABC hdromszg AM oldaliclezdjén taldlhaté, Hasonléan, P rajta van az ABC héromsz6g masik ket oldalielezéjén is, tehat 872) P az ABC haromsr6g G silypontja. De AG + BG + AB = AG +C Késos jelolésekkel : AC, tehit a szo- me f — m2) = (my + mg lb — a) <> toet met bee (ity — me) Zar bare 2 J- 02s Felhasnélva az AG 4 CG + AC = BG + CG + BC egyenléséget, az a = b egyenlbséget Kapjuk, tehét az ABC héromsz6g egyenl6 oldali. 4) Vilégos, hogy a o[4 BP] = o[ BCP] = o[CAP) feltételek a P pontot a I, IV, VI tartoményok (4. dbra) valamelyikébe kényszeriti, Ellenkez esetben, a PAB, PBC, PCA héromszbgek valamelyike egyik héromszognek a belsejéhen lene, tehdt ‘a teriileteik nem lenné- nek egyeniek. Tegyiik fel, példaul, hogy P a IV. tartiményban tallhat6, Mivel o{PBC] = o[PAC}= CP\\AB, mivel a PEC é PAC héromsiogek teriletel egyenl6k & PC ol- daluk koz0s, Hasonléan: o[PAB) — o(PBC]= ACIIPR. Tehit a PABC négyszdg paralelo- gramma, Mésréset, a PAB é PAC hiromszigek keriiletei egyenléek, tehdt: AB 4 BP + AP = BC BP + PC. De AB = PC, tehit AP = BC, vagyis a PBCA paralelogramma téglalap, mds sz6val: oN im(BAC) = 90°. Ha P a Il. vagy a VI. tartomanynak az eleme a bizonyitds hasonld, A fenti megolddst Roménia kildottsége adta. Megjegyzések. 1) Ha ABC egyenl6 oldalit héromszbg) akkor a P pontot a hdroms2bg siilypontjinak véve, P teljesiti a feladat feltételét. Ha az ABC hiromsadg derékszogti, példdul m(BAC) = 90°, akkor az 4 pontnak a BC oldal felezési pontjara vet P szimmetrikusa telje- sfti a kért feltételt. 2. A fenti megoldasnak a kovetkezd kovetkezménye van: azon P pontok mértani helye az ABC héromszig sikjabol, amelvre of4BP] = o[ACP, két exyenes egyesttése : az egyik az An a BC-vel bizott pérhuzamos, mig a misik az ABC héromszog A estiesshoz tartoz6 oldalfele26 tartéegyenese. A romén esapat tagjai a fenti megoldassal tobbé-kevésbbé egyezd megoldast adtak, Mihay Cinen, miutén a feladat 2) pontjét a mdr bemutatott médon igazolta, tetszbleges ABC héromszogre bebizonyitotta a kovetkez6 igmert eredményt: a> b <> mg < ms, acta EEA at Mat 4 ot) ee 4 4 Valéban, 3b < Sate b 4. A felté- te) sterint viszout aye PB + PC + BC = PA + PC + AC, vagyis — my + a De a > b, é9 a fenti eredmeny alapjaa: my > ma, tehiit my + a> — mg +b, ellentmondés, z 3 fey az 4 BC héromsz0g exyenl6 oldalt. Mihai Cincu megolddsinak egy varidnsét adta Mirel Mocanu : az ditalénossdg lesziikitése nélicil, feltételechetd, hogy a > b> c, ahonnan az mg < m < m, egyenlétlenségekct kapjuk A PAB, PBC é PCA héromszdgek keriiletcinek az egyenlisége az . 2 2 a+ Ana bE Sm Ot Sm & cE 3 aoe ett 2 ebyenlGntgotre rend Nespas =F ma — mm ma > mai BB ced c= = (im — md) thy & he, LAL Me B my B Mo, amely a2 Me < My S << my egyenlétlenségekkel az mg = my = m, egyenléségekhez vezet, ahonnan @ = b = c. Pay! Horja és Talian Grindeann a kovetKersképpen bizonyttotta be; hogy az a) eset- ben P az ABC héromszog stlypontia o(PAB) + o[ PBC} + a[PCA} = of 4 BC) (PAB) + of PBC] + 9[PCA] =o14BC)} pg y e(PAB] = a[PBC} = of PCA] 1 = o[ABC} 3 1 P az AB exyenestbl ~ hy, tévolségra lévé pirhuzamos egyencsen talélhats, abol hy a C esties bol hiizott magesség hossza az ABC, héromszbgben. Hasonléan, P rajta van a BC egyenes- egyetlen P pont létezik az ABC hérom- 1 t6l = Ma tivolsdgra 16v6 parhuzamos egyenesen, 5 { 1 s2bg Delsejéden, amelyre teljestila of PAB] = o[ PBC) = of PCA] = 5 o[ ABC] feltétel 1 Bearevelet6, hogy ha G az ABC héromszby stlypont{s, alkkor 5 a[4BC) = 9/64) « tehiit sziikségkeppen G = P. Livin Suciu bonyolultabb megoldast adott. A reductio ad absurdum sédszerrel az a) pont esetében, azt bizonyitotta, hogy P egybeesik a G-vel Tovabba bizonyitésdnak gondolatmencte imegegyezik Mihai Cinen megolddsaval. ‘A feladat a) pontjdra Andrei Paraschiveseu elegans s1 tetikus megoldast adott, amelyet azonban hanyag szovege- e miatt 2 ponttal lepontoztak: mintin igazolta, hogy he [PAB] = of PAC] 6 P az, ABC héromszdg belsd pontja, akkor P rajta van a héromszig 4M oldalfelez6jén, észre- veszi a kovetkézst: ,,Ha 5a BC szakasz oldalfelezd merd- legese és 4 egy pont a sikban, akkor AB < dC od 6 B a § altal meghatérozott ugyanazon félsikban taldlhatdk” Valéban, ha 4 és B ugyanazon fdlsfkban vannak, akkor a. Anak a BO-x 1 termésaetes szdmokat, amelyekre lkteznek az an (dn # 0) exész szdmok tigy, hogy az f = 2" + as" 14.4 ay 4¥y tay polinom -eyenek, 4, a, gyokei (Bulgéria) 5. Az ABC héromszig A szdgének mértéke 60°. (é) Mutassuk ki, hogy léteznek az M és N pontok tigy, hogy M © (BA, N © (C4, BM = MN = NC, és hogy ezen pontok az egyetlenck a fenti tulajdonsigokkal, “AN “a CB) és mi(NBO) (ii) Hatérozenk meg: m(I Gh. Eckstein (Romania) 8, Legyen ABC egy egyenld oldahi héromszig é A, € [BC], B, © [CA},C, © [AB). (@ Igazoljuk, hogy létezik egy 4’P’C’ hegyesszbgii héromsz6g, amelynek oldalai kongru- ensek az 44, BB, é CC, szakaszokal, (ii) Tekintstik az 4, © [B’C’), B, & [C’A’) és C, & [4’B") pontokat az A’B‘C’ hérom- sabg oldalain, Mutassuk ki, hogy az 4’A,, B’B, és C’C, szakaszokkel Iehet hegyesszOgii hdrom- sz0get szerkeszteni. E, Panaitopol (Roménia) 7, Bizonyltsuk be, hogy minden p > 0 primszdm é minden m > 0 természetes szdmra, 2 hk 3 Jy ——— racionillis sim nem egész szém 1+ He —1) ie T, Albu (Romania) 8. Legyen p > 3 egy primszim. Mutassuk (i) Kétezik egy egyetlen (ap, bp, cp) természetes seambérmas tigy, hogy (V2+3)6 — apVF+ + bp VE + cp (ii) ® az ap és Dp szdmok koriil csake az egyiket osztja hogy: L. Panaitopol (Roménia) (Porditotta : Finta Zoltén egyet. hallgat6) 375MERTANI EGYENLOTLENSEGEK IGAZOLASA A DUALITAS FOGALMA ALAPJA) frta: Mircea Laseu tandr, Zilah Bbben a cikkben egy, a dualités fogalmét felhasznél6 olyan dltalénos médszert mutatunk be, mely mértani egyenlétlenségek igazolésira szolgil Az [1] — [5] munkikat els6sorban azok figyelmébe ajénljuk, a latkoztat ez a témakbr. Tgazoljuk a kovetkez6 Allitast Ar a, b,c szdmok akhor és csak abhor lehetnek egy hdromszig oldalhosszai, ha Idtecnek ax, y, 2 RE szdmok tigy, hogy a=y +2, b= 2+x,c—x%+y. Bitonyitds: Wa a= y +2, —= 24%, c= x+y, ahol x, , 2 RE akkor a+b>¢, bicmae+a>s, tehita, b, cegy héromsz6g oldalhossaai, Ha viszont a, 8, c egy hirom- Hatb+e a—bic @ ¢ sz0gben oldathossziisigok, akkor —“~——* ~ 0, “50, 22 20 & . : 2 2 2 S b+ 2 t komolyabban fog- atb—e = 2 e mennyiben az x, y, 2 szimok valamelyike zé15, elfajult héromszoghde jutunk), KO- vetkezésképpen, hia 4, b, ¢ egy héromsz0g oldalhossaisdgai, akkor birmely Fla, 6, c, p. R. 1, 8) & O oldalii egyentotlenség esetén fennall az F” (a’, b,c’, p', R’, 1’, S') > 0 dudlis eayens Wtlenség is, ahol: x ey szimok kielégitik a feltételeket. (A- ° ee + y+ Me +a) sale és forditva, barmely G(x, 9, 2)>0 alakit egyenlétlenség esetén fennall a G'(p — a, p — b, p— = 0) > 0 duilis egyenlétlenség, aliol p, S, R és r rendre az a, b,c oldalhossaisdgd hérom- sabg félkeriilctét, teriletét, a kOréje irt kor sugardt, iletye o beirt kor sugardt jelolik, A tovabbiakban 9 héromszogten szokdsos jeloléseket hascnilva, néhény mértani egyen- Wtlenséget igazolunk a duslisaik segftsézével, majd néhdny feladatot ajénlunk olyasdink figyel- méve 1 F. (Euler), Igazoljuk,: hogy barmely haromssoghen R > 2r (1) 2 ery abe s Bizonytds: Pigyetembe véve, hogy R= [= r =~ aa (1) egyenlstienséy a Kovetbea’ alakban frhaté : abe > (—a + b+ Ala~b+4ola+b—ce @) A (*) osszefiiggéseknek megfeleld a (2) egyenlétlenség az (x + y)ly + e)lz + x) > Saye (8) alakot olti, De a kozépardnyosok egyenlétlensége alapjén sty 2y, y +22 Wye 2+ 2B OW s innen azonnal adédik a (3) egyenléttenség, A (8) egyeniétlenségben pontosan akkor jutunk egyenléséghez, amikor x — y—z, Igy tehét az (1) egyenl6tlenséz poutosan akkor valik egyen- sega, amiker az illet6 haromszbg egyenl6 oldahi. 1. Megjegyés + 3V3 Mivel a seinusz fggvény Lonkav a {f wv / intervallumon, felirhaté a R>p (4) egyen- Welenség, Az (1) & (4) cxventbtenségekbdl éppen az MI, 1980/11. sedmanak, C: 69 feladata- 2 Amennyiben x= >, az ML, 1980/6. szdméban javasolt 18300-as feladatot kapjuk, metynek szerzéje E. Onofrag. 3762 F. Igazoljuh, hogy bdrmely havomszhshen fennall. ax aldbbi egyentétlensée + att b+ ot > 4S 3 + (a — bi + (bc) + [ce — al. (5) Risonyitds : Néhiny sedmltis utén, a (*) osszefiiggésck felhasendlésdval az (6) egyenlot- enség a kovetkerd alakra hozhaté sy tye $e m \Saae FTAA, Négyzetrcemeléssel adédik, hogy My Laat EAE Bavily oy 2) > Bayete ty + vagyis ay + yist + stat > aye(x + y + 2), Innen ag, [ety — 2) + yt (2 — 2) 4 ote — y)") 3 0 (6) egyenlétlenségher jutunk, mely birmely x, y, 2 © RY esetén igar A (6) egyenlétlenségben akkor é= esa akkor kapunk e; Ebbil kévetkerik, hogy az (5) egyenlotlenség pontosan akkor vi haromszog egyenlS oldalti, enlOséget, ha x= y= 2, egvenliséggé, amikor a 2. Megjegysés. Mivel (a — b)* 4 (6 — e+ (¢ — al? = 0, az (3) egyeniétlenségbdl_ ko- wetkezik, hogy a + 44 1 > 45 VB. Ez utobbi egyenlétlenséget a lengyel kaldottedg java- solta TI, NMO-ra, 3 F. Mutassuk meg, hogy bdrmely Idromszdgben érvényes az atb{a — b) + b'e(b — 0) + fale — a) & 0 (7) egyculéiensée. Eat a feladatot az 1982-hen megrendezett XXTV. NMO-ta az USA javasolta Bizonyitis: Ve sendlva a (*) dsszefugéseket, a (7) egyenldtlenség az aldbbi alakot olti G+ e+ Ny — + te te — 9) + +5 +e —9 >, ahonnan a sedmitésok elvégzése utin azt kapjuk, hogy sass A> aye(y ty 8) De a (8) egyenlétienssg éppen az (ay? 4 928 + extjie + y + 2) (V8 (2 + y ++ 2) Cauchy-Bunyakowszklj Schwarr-idle egyen- Jbllenség egyik kovétkezméaye, melyben pontosan akkor Rapunk eyyenldseget, attiee xy) yet + y= s, Tehét a (7) exyenldtlenstg csakis egyenlé oldalii hé- Foe romszogek esetén vik egyenléséeeé. “ 4 -F, Igazoliuk, hogy barmely hdvomscighen igaz az BS bee TRL TT OM cepentbnenség. Bizonyitds : A (*) osszefiiggéseknek megfeleléen a (9) egyenlétlenség a k6vetkez5képpen irhate te +9) ate sty =, azaz tty ats 1 —— (10), ahol x,y, 2 © Re, Gta x Figyelembe véve tovabba azt, hogy'(¥) x, 9, z © RY esetén bday & (ete 1 L Wee eye ar’ § ezzel a (9) egyenlétlenséget igazoltuk, > dz, kovetkezik, hogy 377A (10) egyenlétlenséghen akkor és esak akkor jutunk egyenlséghez, ha x =v =z, Kt vetkezésképpen a (9) dsszefiiggés pontosan akkor egyenléség, amikor a héromszig egyenlé oldahi. 8. Megjegysés. A (9) egyenlétlenség az alibbi médon is igazolhaté. Figyelembe véve, hogy 2be $= te (Ohol bg ax A enieshor tarts szimedtin hossrét jell) ad6alk, hogy: Phe ma _ 1b mea [- és i > ha kayetkesik, hogy: = ae Syetkerik, hogy eet le Ee All Be b R_ me Ar 5 > egyentitlenség alapjén (I4sd MI, 1982/11, C: 260, 1, Panaitopol ieladata) kapjuk, hogy Ro ome ‘ : op ae — Fl Sr ogetetre orale epy REP 9 40) Ca gent ieee 5B. Mutassuk meg, hogy bdrmely hdromszighen fonndit a 2p* > 6SafF + (q — b)* + 4 (b= ot + (© — a) (Il) eaventtionsée Mircea Lascy, 1, 1984/10, 20285, issrefiiggések alapjén a (1!) egyenlétlenség a kovetkez6 alakra hoz- iconyttds : A (*) haté: fet +aP 2 Noe te (i — FF =a) Ez utébbi a 2F-ben igazolt ay? + ys + oa vissza. A (11)-ben esakis akkor kepunk egyenlos¢get, amiker egyenié cldahi héromsz gozunk, 6 F. Igazoljuk, hogy barmely hdromscigben iga 2) cgyenlétlenségre vezethet6 el dol- pie 1ZRr + Sr (13) cgyeniétlensés = p. Egyszeri szimitisok- ayek alapjin a (13) egyen- . Geb y + 28 > Slxy + ys + 24). (aay Innen az x? + y?+ 27> xy + ys + 2x egyenldtlenséghez jutunk, mely barmely szigo- nian pozitiv valés szdmhérmas esetén igaz. A (14) egyenldtlenségben akkor és csak akkkor kapunk egytuléséget, ha x = y =<, mig a (13)-ban pontosén akkor, amikor a haromszig cgyent6 oldali. Befejerésképpen az aldbbi feladatokat. javasoljuk megoldasra 1) Igazoljuk, vagy cifoljuk a k6vetke2d Allitist: barmely a}, dy, .... dy oldalhossaiségi é S teriiletii, n oldahi konvex sokszgben fennéll az ee ai istzjen . atabt ... tah 4s: tg egyenlétlenség, 3782) Mutassuk meg, hogy birmely héromszdxben igazak az alibbi egyenl6tlenségek: 2min {(a — 8), (6 — o)%, (¢ — al} = #* — BRr — Br? (M.S. Klamkin) ; pe 16 Ri ave p< 2R + Eat — ¥av{b +c) + Lathe > 0 (lasd (51); — Sr, (lsd 123); ASpc4R+r. (Porditotta: Hubi Ilona) SZAKTRODALOM (1) 0. Bootema, R. Z. Dordevié, R. R. Janic, P. 8, Mitrinovié, P. M. Vasic: Geometric tne- qualities, Groningen, 1969. [2] R. Frucht é M 341-348, Klamkin : On best triangle inequalities, Geometric Dedicata 2(1973) {3} M. S. Klambin : Duality tm triangle inequalities, Ford Motor Company Preprint, July 1971 18] AP Lascw: Asupra nor inegalitati geometrice, Aspecte metodico-stiinfifice ale predasit matematicti in seoald, Zalin, 1983 (51 J. F. Rigby. A method of obtaining related triangles inequalities, with applications, Publ. Elek, Fak., Belgrad, N-o. 412, N-460 (1973), 217~226 NEHANY FONTOSABB EGYENLOTLENSEGROL Irta ; D. M. Batinefu-Giurgiu Ennek a cikknek a kiindulé pontjéul ez ML 3/1979. szdmaban, a 114, oldelon megjelent 0:19 feladat szolgalt 1. Ha a, be Rt a iy has lVet “Val Jey: 2 wo) I Az {i) | ereaussee a (3) sajdtos esete, 4, Diaz é Metcalf sions Has y S04 és mc ab gan Paw basf ar A kockparinyosok kozotti osszefigaés alapjén: 2 Val 1 x) nM + mt, (VN EN, 2 2 Dew re W)neN neler go dmM nt + n(n — WME -$ Qn — Tmt — Ane — Tm — att ~ WM? — 2ntmt & 20, (VY) nEN, n> Pom © nln — 2(M — mB 0, (Wn EN n>? ami nyilvénvalé, 9. Az ML, 5/1981-e5 sedménak a C: 118-e5 feladata (D. M. Batineju-Giurgi). Bizonyitsuk be, hogy bérmely » © N* esetén (x 22) fenndll az aldbbi ceyentitlenség eo Ly) Ge Wye 4 aE 4 #4 4 Va) (Le Vs yal > ae “Megoldds. Matematikai indukeié segitségével bizonyithat6, hogy Pre(1, ¥3), (Wy ne EN, n 3 2, € abkor az (I)-es egyentbtlenséget alkalmazva a kért Osszeftiggeshez jutunk, 10, Roméinia SzK olimpiai é= balkini bGvitett keretének Ssszedilitdsa eéljibol kittizdtt ‘lis 10, Arad, (D. M. Batinefu-Giurgy). “Mutassuk hi, hogy (¥) n @N, > 3 esetin ~ ‘ (Sailor! eg Ree a Megoldds. ay . Matematikai indukeié segitségével bizonyithaté, hogy Pn e (I, és alkalmazenk a (2)-e5 egyenlbtleuséget, ahol ti = C), (W)i = lin. Kovetkezik, hogy + ¥)tA tirgyalt egyenlétlenségek a TX. és X, osztilyos tanulék matematika kbreinck érdekes téméjét képezhetik. Ezek alapos elsajatitésa alapjén a tanuldk wjabb feladatokat is javasol- hatnak. Végiil olvasdinknak a kévetkezé feladatot javasoljuk Az ABC hegyesszigt hévomszdgben a, b, c az oldalak hossra, hy, By, ea magassdgok hossea. Igazoljuk a Révethezd egyenlétlenséget : os elo + 2hy) ale + 2h) i be ota Seb b+) cle+a) | afatd))_ pei + V2)? a+2h, °° b+2h, c+ 2h} fe ahol p az adott hdromszig fétkeritlete SZAKIRODALOM (1) Batinefu-Giurgite D. M., Maftei I. V., Stanciu-Minasian I. M., Exercitii $i probleme de° analiz Matematicl, Hditura didacticd 5 pedagogic, 1981. [2] Beckenbach E. F., Waiter W., General Inequalities 3, Birkhauser Verlag, Basel-Boston-Stutt- gart, 1983, [3] Diaz J. B., Metcalf F. T., ,,Bul. Amer. Math. Soc”, vol. 69, 1963, 415. 0. [4] Mitrinovic D. S., Analytic Inequalities, Berlin, Heidelberg, Springer Verlag, 1970. EGYES ORSZAGOK 1985. EVI NEMZETI OLIMPIAIN KITOZOTT FELADATAIBOL Osszeallitotték : Laura Ioan és Giselle Saganai tanulék, Konstanca Anglia 1, Mutassnk ki, hogy ha m,n © N*, akkor: Cp + POR, + 3CF_ y+... + (n— m+ CR — Cmte 2. Hac © N és az (fn)nen sorozat esetén fy = 1, fy = 6, fu = fn —fna t 2, (Vn >? tutassuk ki, hogy barmely & © N-hez létezik # © N, tigy, hogy Sifter 3, Bizonyttsuk be, hogy az 2? + 9% = 2+ + 2 egyenletnek végtelen sok, paronként relatiy prim, természetes szdmakb6l ll6 x, y, ¢ megoldésa van, Ausztralia 1. Jelolje fln) a 0, 1, 1, 2, 2, 3, 3, 4, 4, 5, 5, 6, 6... sorozat els6 m tagjénak ossze- a) Pejezzitk ki fln)-et_n © N* fuigevényeként. 2) Mutassuk ki, hogy f(s + 1) — fis — 2) t 2, Matassule Ki, hogy has, 9) FR 6 sty ten5, ay bord se—3, abkor 1 nare[-1 8. Az ABC hiromszog szogeinek mértéke kisebb, mint 120, A héromszog oldalaira, a héromscdgon kivill, megszerkesztjik az AFR, ADC é CEA egyenié oldal héromszdgeket, 4a) Bizonyitsuk be, hogy az AE, BD és CF egyenesek egy S pontban osszefuték. 4) Mutassuk ki, hogy SD + SE + SF = 2SA + SB + SC). get. 383Ausztria 1. Hatérozzuk meg azon a, b,c, degész stmpkat, melyekre a? 2 Legyen feN*—N*, flsy =< S MOMT, CY) ENS, Hathronouk meg a ee went f(x) 3, Az ABC hiromsz0g BC, CA, illetve 4B oldalegyeneseit a d cgyenes az Ay, 2, illetye \ C, pontokban metszi. Ha Ay, By, ilietve C, az 4), B,, illetve C, pontok szimmetrikusat a (BC), (CA), illetve [4.8] oldalak felezSpontjaira nézve, mutassnk ki, hogy A,, By, C, kollinedrisak. 4, Hatérozzk meg mindazon > 2 természefes szimokat, melyekre minden a, ds, «+ Gy © R, ay x 0, szdm esetén az ho Gel eat rea ae we a egyealet valés gyokokkel zendelkezik, (Gzt adteladatot D. M. Balinefi tGzte ki az 1984, dprilis 12-i, Piatra Nedmf-on megrendezett vilogatéversenyen ; lisd még MI, 7/1984, 279.0.) 5. Mutassuk ki, hogy ha valamely természets ibd All6, (an), aN sorozat esetén dys = FS . (¥) We NF, akkor a sorozat llands, 6. Hatdrozuk meg azokat az f: R—+ R fllggvényeket, melyekre f(x) + f(1 — 1) —#, (Y) vER. Ciprus %, legyen g(0) = cos x, g(x) = gn — I)cos 2x, ha m = N* és fin) i. Mutassuk ki, hogy f(n) = g(n), minden » © N esetén. 2. Az xy, sa +, Sal B 2) val6s exdmok cleget tesenek a 2x) = 4 + —, 2ry— A + 4 2 2 tere! Ate ‘ma 2x, = an + — feltételeknek. * aa * 5 4) Bizonyitsuk be, hogy az x4, ty ou %y vals sedmok ugyanolyan eldjeliick é - anl =n a 4) Hatérozzuk meg azokat a valés szdmokat, melyek eleget teszuek a feladatbeli felté- telrendszernek 3. Ax (dn)npi sorozatot a kOvetkez6képpen értelmezziik: a, =O, ye 1 “ ; Fan + ay), (¥) 2 Be 1 4) Bizonyitsuk be, hogy az (sy)n1, # = dns, — ay Sorozat — — hityadosti mértani haladvény. b) Fejezzitk ki a, et a, & és n fiiggvénveként, Eyyesiilt Allamok ‘ 1, Létemnek-e olyan egymistol kiilénbo#6 +, #, ..., v1gss természetes szdmok, melyekre E+ Et ./. + ahs teljes kob, af + af + ... + Aas pedig teljes négyzet? 2, Hatérozmk meg négy tizedesnyi pontossdgyal az xt — (2-108 + 1yxt — x 4 108 + 10% — 1 =b egyenilet valds gyokeit. 3. Legyen (an)nzi természetes sémokbél &lld, novekv6 sorozat, Jegyen by a legkisedb olyan n, melyre ay > mi. Hatdromuk mey az ay + ay +... + pbs +b + se + bye maximélis Ertékét, ha ay, ~ 85, finden i= N* esetén 384