Résztvevôi Kézikönyv: Befektetés A Jövőbe

RÉSZTVEVÔI
KÉZIKÖNYV
Európai Szociális
Alap
BEFEKTETÉS A JÖVŐBE
RAM
OG
O R
K
MP P
LEX AL AP
RÉSZTVEVŐI KÉZIKÖNYV
A Komplex Alapprogram pedagógiai rendszerének
gyakorlati elsajátítása - Testmozgásalapú alprogram
Ez a kiadvány az EFOP-3.1.2-16-2016-00001 kódjelű
kiemelt projekt keretében valósult meg.
RAM
OG
O R
K
MP
LEX ALAPP
A Komplex Alapprogram pedagógiai rendszerének
gyakorlati elsajátítása - Testmozgásalapú alprogram
Szerkesztette:
Bognár-Nagy Dóra
Készítette:
Barati Krisztina, Boda Eszter, Bognár József, Bognár-Nagy Dóra,
Boruzs Norbert, Csáki István, Fügedi Balázs, Lívják Emília,
Trzaskoma-Bicsérdy Gabriella, Vajda Ildikó, Vajda Tiborné, Varga Attila
2. kiadás
Eger, 2019
Nyelvi lektorálta:
Katona József Álmos
A kiadásért felelős
az Eszterházy Károly Egyetem rektora
Megjelent az EKE Líceum Kiadó gondozásában
Kiadóvezető: Nagy Andor
Felelős szerkesztő: Zimányi Árpád
Layout: Molnár Erzsébet
Tördelés: Csombó Bence
Megjelent: 2019-ben
A nyomtatás és kötés a debreceni nyomdászat

több mint négy évszázados hagyományait őrző Alföldi Nyomda Zrt. munkája
Felelős vezető György Géza vezérigazgató
Tartalomjegyzék
1.  Általános tájékoztató................................................................................................................... 7
1.1.  Bevezetés.............................................................................................................................. 7
1.2.  A továbbképzés célja............................................................................................................ 7
1.3.  A továbbképzés végére teljesítendő tartalmi követelmények............................................8
1.4.  A továbbképzésen elsajátított ismeretek ellenőrzési módjának megnevezése

és leírása, az értékelés szempontjai...................................................................................8
1.5.  A továbbképzés teljesítésének formai követelményei .....................................................10
2.   A képzés struktúrája................................................................................................................. 11
3.  Jelenléti alkalmak..................................................................................................................... 22
3.1.  Első kontaktnap................................................................................................................. 22
3.2.  Második kontaktnap..........................................................................................................33
4.  Információs szolgáltatás és a képzések lebonyolítása............................................................ 44
4.1.  A képzésszervező szoftver................................................................................................. 44
4.2.  A távoktatási felület alkalmazása..................................................................................... 45
4.3.  Adminisztrációs és szervezési szolgáltatás,

valamit a résztvevők számára nyújtott szolgáltatások..................................................... 45
1. Általános tájékoztató
1.1. Bevezetés
A Komplex Alapprogram az esélyek (tanulási) növelésének komplex pedagógiai módszerek
rendszerszemléletű együttesét magában foglaló személyiségfejlesztő tevékenységek összes-
sége. A program épít a tanulók sokféleségére és egyediségére, az egyedi képességek társas
interakciókon keresztül történő kibontakozására, mely támogatást jelent a tanítási-tanulási
folyamatban, a végzettség nélküli iskolaelhagyás mérséklésében.
A Komplex Alapprogram Koncepció legfőbb célja a végzettség nélküli iskolaelhagyás meg-

előzésére alkalmas, tanulást támogató pedagógiai módszerek kidolgozása, és elterjesztése
az alapfokú oktatásban résztvevők pedagógusok számára, valamint a pedagógiai szemléletvál-
tás elősegítését szolgáló pedagógusképzési és továbbképzési tartalmak megújítása. A prog-
ram további célja a differenciált, személyközpontú nevelést-oktatást lehetővé tevő módszertani
kultúra megerősítése a köznevelési intézményekben, a nyitottságra ösztönző intézményi neve-
lés-oktatás pedagógiai és módszertani eszköztárának fejlesztése, valamint méltányos tanulási
környezet kialakítása valamennyi tanuló sikeres előre haladása érdekében.
1.2. A továbbképzés célja

A továbbképzés célja, hogy a köznevelés különböző fokozatain tanító pedagógusok (tanítók, test-
nevelők és más műveltségterületen oktató pedagógusok) a Komplex Alapprogram pedagógiai
alapelveinek megfelelően megismerkedjenek az élményszerű, testmozgáson és a mozgásos
tanuláson alapuló iskolai testnevelés és az osztálytermi tanulás újszerű módszereivel és gya-
korlati megvalósításával a tanulói önkéntes tevékenységhez szükséges attitűdjeinek fejleszté-
sével. Kiemelt cél a fejlődés- és élményközpontú oktatás megvalósítását támogató testnevelés
órai, osztályteremben felhasználható módszerek és alkalmazási lehetőségeinek elsajátítása.
A gyakorlatorientált képzés célja a korszerű tanítási technikák, direkt és indirekt tevékenység-
szervezési (tanítási) stílusok, valamint a kereszttantervi tartalmak implementációját elősegítő
módszertan megismertetése, a tanulói kognitív, affektív és szociális készségeinek fejlesztésén
keresztül. Kiemelt cél, hogy a továbbképzést sikeresen teljesítők rutint szerezzenek a különböző
életkorú és képességű tanulók élményközpontú oktatásában a tanulói motiváció hosszú távú
és magas szintű fenntartása érdekében, melynek eredményeként az iskolai szabadidőben is
megjelennek a mozgásos tevékenységek és a diáksport önkéntességen alapuló tanulói önszer-
veződések, a szabadidő konstruktív eltöltésének érdekében. A képzésben elsajátított tartalmak
alapján a képzést elvégzők alkalmassá válnak a fejlődés- és élményközpontú oktatási mód-
szerek testnevelés órai alkalmazásában, a napi fizikai aktivitási mennyiség aktív, mozgásos
tevékenységek osztálytermi támogatásában, továbbá az önkéntességi saját élményen alapuló
érzékenyítését támogató módszerekben.
A továbbképzés célcsoportja:
Elsősorban óvodapedagógusok, tanítók, tanárok és a köznevelési intézményekben vezetői felada-
tokat ellátó pedagógusok.
7
1.3. A továbbképzés végére teljesítendő
tartalmi követelmények
A képzést elvégző legyen képes az együttműködésre, az önálló ismeretszerzésen (is) alapuló,
fejlődés- és élményközpontú oktatási módszerek testnevelés órai alkalmazására. A személyi-
ségfejlesztés, a testnevelés és sport iránti pozitív attitűd kialakítása érdekében mindezeket
a módszertani eszközöket legyen képes differenciáltan alkalmazni a testnevelésórán.
Ismerje a köznevelési intézményekben oktatott tantárgyakban megjelenő tanulási tartalmak

játékos-mozgásos feldolgozásának módjait, valamint a tantárgyi kapcsolódási lehetőségeket
a mozgásos tanulás során.
Ismeri az önkéntesség és társas befogadás jelentőségét az iskolában, képes legyen a tanulók

ösztönzésére. Ismerje mindazon technikákat, módszereket, amelyek következtében a tanulók
önállóan tudnak élményteli mozgásos tevékenységek lebonyolítására, végrehajtására. Legyen
képes a szociális kompetenciafejlesztés életkori sajátosságainak figyelembevételével a moz-
gásos tanuláson keresztül a kooperativitást, kommunikációt és kreativitást fejlesztő feladatok
megtervezésére, lebonyolítására.
Legyenek képesek a szociális kompetenciafejlesztés életkori sajátosságainak figyelembe

vételével a mozgásos tanuláson keresztül a kooperativitást, kommunikációt és kreativitást fej-
lesztő feladatok megtervezésére, lebonyolítására.
Ismerjék az önkéntesség és társas befogadás jelentőségét az iskolában
Legyenek képesek a tanulók ösztönzésére. Ismerjék és alkalmazzák mindazon technikákat,

módszereket, amelyek következtében a tanulók önállóan képessé válnak élményteli mozgásos
aktivitások lebonyolítására, végrehajtására.
1.4. A továbbképzésen elsajátított ismeretek

ellenőrzési módjának megnevezése és leírása,
az értékelés szempontjai
A zárófeladat a tanulmányok alatt (a távoktatás vagy a kontaktnapok során) elkészített foglal-
kozásterv-illusztráció (ennek sablonja letölthető a Moodle felületről), a megvalósítás tanulságai
és az önreflexió alapján átdolgozott változata. A TA három területéből egyet kell választani záró
feladatként!
A résztvevők a képzésen tanultakat építik be a tervezetekbe, majd azt saját közegükben meg-
valósítva gyűjtenek tapasztalatokat a beválásáról. Önreflexiós folyamatban megerősítést nyer-
nek a pozitívumok, illetve átgondolásra kerülnek azok a pontok, momentumok, amelyeken még
változtatni szükséges. Ezáltal megvalósul a tanulási folyamat oktatásmódszertanilag kiemelt
feladata, mely a pozitív megerősítés, visszacsatolás és hibajavítás kapcsán új szintre emeli
a tudást.
8
Határidő: a képzés utolsó kontaktnapját követő 10 munkanapon belül
A zárófeladat javításának határideje a kézhezvételtől számított 10 munkanapon belül.
Beküldés módja: az elkészített dokumentumot fel kell tölteni az online képzési felületre
(Moodle felületre)
Terjedelme: 3-5 oldal, betűméret: 12, típus: Calibri, sortáv: szimpla
Fájl formátum: docx (Word dokumentum)
Az elvárt tartalmi elemek:
1. Testnevelés-óraterv esetén:
Az eredeti óraterv elemei között – más színnel kiemelve – kell megjeleníteni az önreflexió
alapján újratervezett tartalmi és módszertani anyagokat.
»» Célok, feladatok: a fejlesztendő attitűd, készségek, képességek, a tanítandó ismeretek

(fogalmak, szabályok stb.) és az elérendő fejlesztési szint, tudásszint megnevezése
»» Az óra menete, a pedagógus tevékenysége
»» A tanulók tevékenysége
»» Módszerek, munkaformák, módszertani segédeszközök
2. Mozgásos tanulás nem testnevelés órai keretek között:

Az eredetileg a képzés során tervezett órarész elemeihez kiemelten kapcsolnak egy fejlesz-
tendő szintet (kognitív, affetkív, vagy szociális). Egy kiválasztott saját osztályuk jellemzőihez
illetszkedően áttervezik a tanórai részfeladatot, amely egy-egy tananyag elsajátítását elősegítő
mozgásos feladatokat tartalmaz. A meg is tartott órarészhez kötődően önreflexiót végeznek.
»» Célok, feladatok: a fejlesztendő attitűd, készségek, képességek, a tanítandó ismeretek

(fogalmak, szabályok stb.) és az elérendő fejlesztési szint, tudásszint megnevezése
»» Az óra menete, a pedagógus tevékenysége
»» A tanulók tevékenysége
»» Módszerek, munkaformák, módszertani segédeszközök
»» Játékok/gyakorlatok pontos leírása eszközigénnyel
»» Az önreflexió eredményei
3. Szabadidős aktivitás tervezése esetén:

A képzés során tervezett egy, a tanulók által kezdeményezett szabadidős aktivitás, moz-
gásprogram szervezésének részletes kidolgozása. Váljon világossá a tervezőmunka struk-
túrája, lépései a megvalósítás felé! Mutassa be pontosan a mozgás/aktivitási programot!
Tükröződjenek benne a szabadidős aktivitások kapcsán megerősítést kapott elemek, szem-
léletmódok!
9
Az értékelés szempontjai:
1. Testnevelés-óravázlat esetén:
»» A célok, feladatok és a választott munkaformák összhangja
»» Az autonóm tanulói tevékenységet elősegítő módszerek alkalmazása
»» A tanári reflexiós folyamatot bemutató változtatások
2. Mozgásos tanulás használata nem testnevelés-tanóra esetén:
»» A tanári reflexiós folyamatot bemutató változtatások
3. Szabadidős aktivitás tervezése esetén:
»» Az önkéntesség megjelenése a diákok részéről
»» A szabadidős aktivitások alapelveinek megjelenési szintje
»» A tanári reflexiós folyamat
Minősítés: megfelel/nem felel meg. A megfelelt teljesítmény a foglalkozásterv-illusztráció fenti

szempontok szerinti 100%-os megvalósítását jelenti.
1.5. A továbbképzés teljesítésének

formai követelményei
A képzés elméleti és gyakorlati egységein való részvétel, bekapcsolódás a gyakorlatokba.
A tanúsítvány kiadásának a foglalkozásterv-illusztráció határidőre történő feltöltésén kívüli
feltétele továbbá a kontaktórákon való minimum 90%-os részvétel, a távoktató szakaszban
az egyes tanulási egységek teljesítése.
10
2. A képzés struktúrája
A tematikai egységek, s a hozzájuk rendelt módszerek, munkaformák a blended learning
formájában megvalósuló képzés három főbb részből áll.
A továbbképzés
1. kontakt alkalom Távoktatási rész 2. kontakt alkalom
óraszáma
30 10 10 10
1. tematikus egység: Az első kontaktnapon a program és a résztvevő pedagógusok kölcsö-

nös bemutatkozása után a következő témák kerülnek kifejtésre interaktív előadás formájában:
a TA és a minőségi iskolai testnevelés illeszkedése, majd a minőségi testnevelés pedagógiai
alapelvei, jellemzői, illeszkedése a Komplex Alapprogram-iskola pedagógiai alapelveihez.
A direkt és indirekt oktatás stratégiáinak és tanítási stílusainak megjelenése a testnevelés-
ben. Tanulóközpontúság és személyre szabottság a testnevelés oktatásában. A pozitív tanulási
környezetet megteremtő osztálymenedzsment. A DFHT mint a Komplex Alapprogram-iskola
kiemelt tanulásszervezési megoldása. Az affektív, kognitív, szociális kompetencia területek
mozgásos fejlesztési lehetőségeinek feltárása. A testnevelésórán kívüli, más műveltségterü-
lethez tartozó tantárgyak során megjelenő tanulási tartalmak mozgásos/játékos feladatmeg-
oldásai osztálytermi körülmények között. Tantárgyi kapcsolódási lehetőségek feltérképezése,
összegyűjtése. Összesen 10 tanóra.
2. tematikus egység: A távoktatási tartalomban (10 tanóra) a következő témák szerepelnek:

A DFHT-testnevelésóra vagy a pedagógus műveltségterületéhez igazodó tanóra tervezése.
Az önálló tanulói munkát segítő oktatási segédanyagok elkészítésének elvei, módszerei, lehe-
tőségei. A megvalósított DFHT-tanóra önreflektív elemzése. Az affektív, kognitív képességek és
szociális készségek megjelenítése, fejlesztése és a tanulási tartalmak feldolgozása mozgásos
aktivitások felhasználásával. A megtervezett tanórai részfeladat áttervezése saját célcsoportra.
Szabadidős aktivitások.
3. tematikus egység: A második kontaktnapon a következő programelemek valósulnak meg:

A mozgásos tanulás célja, módszerei és megvalósításának keretei. A testmozgás és társas
aktivitás alapfogalmai, valamint azok összefüggései más jelenségekkel, illetve a tanulók jel-
lemzőivel. Az önkéntesség szemlélete és gyakorlata. Tanulók által kezdeményezett aktivitások,
mozgásprogramok szervezése. A továbbképzés zárása, összefoglalás. Összesen 10 tanóra.
Az egyes tematikai egységek elmélet és gyakorlat arányát, valamint óraszámát a következő

táblázatok mutatják be:
11
Az ismerethordozók, A tematikai
A továbbképzés tematikai tananyagok segédeszközök, egységenkénti
12
egységeinek megnevezése; a A megfelelő tematikai egységekhez taneszközök, egyéb a foglalkozások és
tematikai egységek, résztémák, tartozó módszerek, munkaformák és tanításhoz szükséges tárgyi a munkaformák
altémák megnevezése; a legkisebb tevékenységek megnevezése és tömör eszközök megnevezése és a óráinak száma
Időtartam
tematikai egység tömör tartalmi jellemzése tartalomra is utaló jellemzése
kifejtése a tematikai egységekhez Elmélet Gyakorlat
tartozó munkaformánként
1. KONTAKTNAP – 10 tanóra (10x45 perc)
Bevezetés
1.1. A továbbképzés rövid Frontális módszer, a tanfolyam-vezető Laptop és projektor a 0,5 0
09.00- bemutatása, továbbképzés ismertetője. tanfolyami tematika
09.20 céljának, a munka módszereinek és bemutatásához.
tartalmának rövid bemutatása.
1.2. A résztvevők bemutatkozása, Pármunka. Párokban, az SNI-s „Post it”, íróeszköz, flip chart 0 0,5
gyakorlatuk, tapasztalataik a tanulókkal és a szaktárgyi differenciálás papír
szaktárgyi differenciálás és SNI-s kapcsán szerzett tapasztalatok
tanulókkal való munka terén alapján kulcsszavak összegyűjtése,
09.20-
csoportosítása párokban. A páros
9.45
munkát követően a képzésvezető
segítségével azok rövid átbeszélése, a
kiválasztott kulcsszavak rendszerezett
kifüggesztése.
2. A Testmozgás alapú program
és a minőségi iskolai testnevelés
illeszkedése
2.2. A minőségi testnevelés PPT-vel támogatott interaktív előadás, Laptop és projektor, 0,5 0
pedagógiai alapelvei, jellemzői, frontális megbeszélés. interaktívtábla, vetítővászon,
illeszkedése a Komplex PPT. A TA alapelvei és
Alapprogram-iskola pedagógiai a minőségi testnevelés
alapelveihez. A módszertani keretek kapcsolata.
10.05- (Fejlettségközpontú; Fejlődés- és
10.30 tanulásközpontú; Inkluzív és
multikulturális; Pozitív tanulási
környezetben zajló; Egészség- és
személyiségközpontú; Reflektív
oktatási környezetben zajló) a
testnevelésben.
10.30- Szünet
10.40
3. A direkt és indirekt oktatás
stratégiáinak és tanítási stílusainak
megjelenése a testnevelésben
3.1. A direkt és indirekt oktatás A résztvevők kiscsoportos (4-5 fős Laptop és projektor, PPT, 0 1
stratégiáinak és tanítási csoportmunkában) munka-formában vetítővászon, laminált
stílusainak megjelenése a direkt és indirekt stratégia mentén feladatkártyák
testnevelésben különös tekintettel felépített oktatási instrukciókat
a felfedezéses tanulást támogató kapnak feladatkártyákon. Be
10.40- oktatásmódszertanra. kell sorolniuk a kapott oktatási
11.25 instrukciókat a megfelelő oktatási
stratégiához. Ezt követi a csoportok
feladatmegoldásainak bemutatása
egymásnak. A feladat végén a
képzésvezető összegzi és rendszerezi a
feladatmegoldásokat.
13
14
Időtartam
12.10- Szünet
12.40
4. Tanulóközpontúság és személyre
szabottság a testnevelés
oktatásában
14.10- Szünet
14.20
5. A Differenciált fejlesztés heterogén
tanulócsoportban (DFHT) mint
a Komplex Alapprogram-iskola
a kiemelt tanulásszervezési
megoldása.
5.1. Tervezési alapelvek, A DFHT módszereit alkalmazó Laptop és projektor, 0 2
14.20- megvalósítási szempontok. A DFHT- testnevelés óra megtekintése és vetítővászon Hangszóró és
15.50 testnevelésóra felépítése, menete, módszertani elemzése. a film lejátszására alkalmas
az óravezetés módszertana. program, interaktív tábla
6. Az affektív, kognitív, szociális
kompetencia területek mozgásos
fejlesztési lehetőségeinek feltárása
15.50- Szünet
16.00
6.1. A testnevelésórán kívüli, más Interaktív PPT-vel támogatott előadás flipchart tábla (papír és toll), 0,5 1,5
műveltségterülethez tartózó és csoportmunka. Az előadás címe: laptop, projektor, 4 csomag
tantárgyak során megjelenő „A kompetencia területek fejlesztése post it jegyzettömb, (76x76
tanulási tartalmak mozgásos/ és tananyag-feldolgozás mozgásos mm), színes papírlap-ok, (8
játékos feladatmegoldásai aktivitás által”. A résztvevők kisebb szín, színenként 8 db), boríték
osztálytermi körülmények között. csoportokat alkotnak. A csoportok az 2 db, babzsák 6 db, kisméretű
Tantárgyi kapcsolódási lehetőségek általuk választott tantárgy egy adott karika 10 db, kisméretű
16.00-
feltérképezése, összegyűjtése. tananyagának, tanulási tartalmának gumilabda 10 db, yo-yo 10
17.30
fel-dolgozásához gyűjtenek/fejlesztenek db, színes filctoll (2x12 db-os
Játékos/mozgásos feladatmegoldásokat készlet), dobó-kocka 1 db,
a rendelkezésre álló időkeret alatt. színes fonal gombolyag 8 db,
Ezt követően a csoportok az általuk 8 szín
kidolgozott játékok/gyakorlatok
közül egyet megtanítanak a többi
résztvevőnek.
TÁVOKTATÁS – 10 tanóra (10x45 perc)
7. Távoktatás .
7.1. A DFHT-testnevelésóra vagy a A távoktatási tananyagban egyéni Laptop, internet, csatolt 0 2
pedagógus műveltségterületéhez munkával további információt szereznek tananyag Moodle felületen
igazodó tanóra tervezése. A a tanulóközpontú tanulás szervezését
képzésben részt vevők előzetes segítő módszerelemekről és tanítási
ismereteik alapján terveznek egy segédeszközökről. A tananyag és
45 perces tanórát az egyik, általuk a képzésen alkalmazott elemek
tanított, szabadon választott felhasználásával a képzettek komplex
osztály számára. Fókuszban a tanórát terveznek, a saját osztályaik
DFHT megvalósulását segítő jellemzőihez illesztve. Önálló tanulás,
egyéni és páros munkaformák, kapcsolattartás, folyamatos konzultáció
tanulásszervezési módok állnak. biztosítása az oktatóval Moodle-en,
15
email-en keresztül.
16
Időtartam
TÁVOKTATÁS – 10 tanóra (10x45 perc)
7.4. Az affektív, kognitív képességek A képzésen megtervezett tanórai rész- Laptop, internet, csatolt 1 2
és szociális készségek megjelenítése, feladatot a képzettek hozzárendelik a fej- tananyag Moodle felületen
fejlesztése és a tanulási tartalmak lesztendő kompetencia területekhez. Ezt
feldolgozása mozgásos aktivitások követően saját osztályaik jellemzőihez
felhasználásával. A megtervezett illesztve áttervezik a tanórai részfelada-
tanórai részfeladat kompetencia tot. A megvalósított tanórai részfeladat-
területekhez való rendelése és ról írásos önreflexió készítése. Önálló
áttervezése saját célcsoportra, majd tanulás, kapcsolattartás, folyamatos
megvalósítás. A megvalósítás utáni konzultáció biztosítása az oktatóval
önreflektív elemzés. Reflexiók a Moodle-en, email-en keresztül.
tevékenységek tudatosabbá válása
érdekében. A hatékonyság fejlesztés
az órarészek elemzésével.
7.5. Szabadidős aktivitások, A KAK-ban alkalmazott fogalmak Laptop, internet, csatolt 0,5 0
távoktatási tartalom. A (inklúzió, az egész iskola szemlélet és az tananyag Moodle felületen
transzverzális készségek elmélete iskolai kultúra témája) helye a Komplex
és módszertana. A testmozgás és Alapprogram-iskolában, fókuszálva a
a személyiségfejlődés kapcsolata. szünetekre és a szabadidőre. Önálló
Tanulói öntevékenységre nevelés. tanulás, kapcsolattartás, folyamatos
A társas tevékenységek ösztönző konzultáció biztosítása az oktatóval
hatásai. Mozgásprogramok Moodle-en, email-en keresztül.
lehetőségei a tanórákon kívüli
időszakban. A csoportdinamika és
fontossága az iskolai szabadidős
aktivitásoknál. A pedagógus indirekt
jelenlétének szükségessége.
7.6. Szabadidős aktivitások, A KAK-ban alkalmazott fogalmak Laptop, internet, csatolt 0,5 0
távoktatási tartalom. Helyes, (inklúzió, az egész iskola-szemlélet tananyag Moodle felületen
erőszakmentes kommunikáció a és az iskolai kultúra témája)
társas kapcsolatok megalapozásáért. helye a Komplex Alapprogram-
A fizikai aktivitások mint a társas iskolában, fókuszálva a szünetekre
érintkezés lehetőségei. Az elfogadás, és a szabadidőre. Önálló tanulás,
befogadás szemlélete. A tanulói kapcsolattartás, folyamatos konzultáció
szükségletek figyelembe vétele. biztosítása az oktatóval Moodle-en,
email-en keresztül.
8. A mozgásos tanulás célja,
módszerei és megvalósításának
keretei a Komplex Alapprogram-
iskolában bevezetés
9. Az iskola mindennapi
működésének jellemzői az
aktivitások szemszögéből
17
18
Időtartam
9.1. Ismeretek összegzése a PPT-vel támogatott frontális előadás. Laptop, 0,5 1,5
formális, nonformális és informális Az elméleti ismeretek és a saját projektor,vetítővászon, PPT.
terepekről, valamint az azokban tapasztalat feldolgozása frontális, és Az előadás címe: A tanulási
megvalósuló mozgásos, fizikai 3-4 fős csoportokban ablakmódszerrel: formák: formális, informális,
aktivitási lehetőségekről. Az iskolai 4+1 részre osztunk a csoportoknak úgy nonformális). A/3 as méretű
10.40-
kultúra jellemzési szempontjai és a egy-egy lapot, hogy a középső, 5. kis kartonlapok, filctoll.
12.10
mozgásos aktivitások. Az elfogadás, ablak üresen maradjon. A négy szélső
befogadás jelentősége az iskolában ablakba írják az egyes csoporttagok
és az iskolai aktivitások szerepe elképzeléseiket az adott témáról, majd
ennek alakításában. utána a középső részbe a közösen
kialakított csoportvélemény kerül.
12.10- Szünet
12.40
10. A testmozgás és társas aktivitás
alapfogalmai, valamint azok
összefüggései más jelenségekkel,
illetve a tanulók jellemzőivel
10.1. A társas intelligencia PPT-vel támogatott frontális előadás. Az Laptop, projektor, 0,5 1,5
megnyilvánulási és kifejeződési elméleti ismeretek és a saját tapasztalat vetítővászon, PPT. Az előadás
módjai, lehetőségei az iskolában, feldolgozása frontális, és 3-4 fős címe: „A testmozgás és
kiemelten az aktivitásokon csoportokban szóforgó módszerrel: a az intelligencia, kortárs
12.40- keresztül. Csoportdinamika csoport-tagok az óramutató járásával hatások”. Interaktív tábla
14.10 a gyakorlatban. A csoportok megegyező irányban haladva mondják
működésének, szerveződésének el gondolataikat az adott témáról vagy
alapelvei, vonatkoztatva a a feladatban meghatározott szempont
szabadidős tevékenységekre és szerint. A forgóra szánt időt vagy a
lehetőségekre. forgások számát előre megadhatjuk.
14.10- Szünet
14.20
11. Az önkéntesség szemlélete és
gyakorlata
11.1. Az iskolai aktivitások társas PPT-vel támogatott frontális előadás Laptop, projektor, vetítővá- 0,5 1,5
összetevői (önszerveződés, Az elméleti ismeretek és a saját szon, PPT. Az előadás címe:
megszólítás, mozgósítás és tapasztalat feldolgozása frontális, és „Önszerveződés, mozgósítás
motiválás, kommunikáció, 3-4 fős csoportokban plakátmódszerrel: és motiválás, kommunikáció,
konfliktus- és ellenállás-kezelés, minden csoport kap a fentiek közül 1-1 konfliktus- és ellenállás-keze-
tervezés, önértékelés). témát és plakátot készít, amit a szóvivő lés az iskolában”. Színes író-
bemutat. lapok, 6 színű A/4-es méretű
kartonpapír, 1 csomag fény-
14.20- másoló papír, 2 csomag cso-
15.50 magolópapír, 5 csomag 6 színű
vastag hegyű filctoll, 5 csomag
6 színű vékony hegyű filctoll, 5
csomag színes ceruza, 30 db
toll, 30 db ceruza, ragasztó, 5
db papírragasztó, 5 db blue-
tack, 5 db olló, sporteszközök,
19
20 db kisméretű labda, 5 db
dobókocka, internet.
20
Időtartam
12.1. Az ötletek megszületése. Az elméleti ismeretek és a saját Laptop, projektor, színes író- 0 1,5
A célkitűzések kialakulása. A tapasztalat feldolgozása frontális és lapok, 6 színű A/4-es méretű
tervezés, szervezés lépcsőfokai. 3-4 fős csoportokban plakátmódszerrel: kartonpapír, A/3 méretű
A megvalósítás kivitelezése. minden csoport kap a fentiek közül 1-1 fehér karton 10 db, 1 csomag
Az értékelés és visszajelzés, témát és plakátot készít, amit a szóvivő fénymásoló papír, 2 csomag
valamint annak hatása a későbbi bemutat egy kiállítás keretén belül. csomagolópapír, 5 csomag 6
szükségletekre, programokra. A színű vastag hegyű filctoll, 5
16.00-
játékosság és az élményszerűség csomag 6 színű vékony hegyű
17.05
forrásainak feltérképezése filctoll, 5 csomag színes
az iskolai tanórákon kívüli ceruza,30 db toll, 30 db
periódusokban. ceruza ragasztó, 5 db papír-
ragasztó, 5 db bluetack 5 db
olló, sporteszközök, 20 db
kisméretű labda, 5 db dobó-
kocka, internet.
13. A továbbképzés zárása, A továbbképzés tapasztalatainak nem szükséges 0 0,5
összefoglalás megbeszélése először csoportokban,
utána zárókör egész csoportban.
Mindenki egy-egy mondatban
összegez. Kérdés: Mit kaptam a képzés
17.05-
során és miben fejlődtem leginkább.
17.30
Csoportokban szóforgó módszerrel: a
csoporttagok az óramutató járásával
megegyező irányban haladva mondják el
gondolataikat. A forgóra szánt időt előre
meghatározzuk.
21
3. Jelenléti alkalmak
3.1. Első kontaktnap
1.1. Továbbképzés rövid bemutatása, a továbbképzés céljának, a munka módszereinek és

tartalmának rövid bemutatása (elmélet).
Óratervi beosztás: 9.00–9.20 óra
A továbbképzés tematikai egységeinek részletes módszertani leírása:
A 21. század kihívásai sokrétű feladatot rónak az oktatásra és a pedagógusokra, melyek érintik
a testnevelés tanítását is. Az oktatás folyamatos fejlesztése, a felnövekvő nemzedékek neve-
lése, illetve a korszerű tudást adó minőségi oktatás biztosítása fontos feladat. A Testnevelés
és sport műveltségi területhez kapcsolódóan kedvező változások mentek végbe a köznevelés-
ben az elmúlt időszakban a kötelező mindennapos testnevelés bevezetésével. Ez a rendelkezés
elsősorban a fiatalok egészségtudatos életvezetésének, az élethosszig tartó rendszeres fizikai
aktivitásban való részvételének kialakítása szempontjából kiemelt jelentőségű, de a szakma
számára is új távlatokat nyit.
A Testmozgásalapú Alprogram komplex iskolai testmozgásprogramok segítségével szeretne

adekvát válaszokat adni a felmerülő kihívásokra. A komplex iskolai (más szóval intézményi) test-
mozgásprogram értelmezésünkben az iskola teljes napirendjébe illesztetten megjelenő moz-
gásprogram-elemek összessége, amely tartalmazza a minőségi iskolai testnevelést, az aktív
közlekedést, a tanórai szüneteket és a szabad játékidőt, a délutáni sport- és mozgásprogram
elemeket, a közösségi mozgásprogram elemeket, az egyéb, alkalomszerű mozgásos lehetősé-
geket, és végül, de nem utolsó sorban a más tantárgyakba illesztett testmozgás-lehetőségeket
a tantárgyi koncentráció jegyében. A komplex iskolai testmozgásprogram a fenti területeket
bevonva keretezi be a Testmozgásalapú Alprogram módszertanát, amely így komplex képes-
ségfejlesztő programok kidolgozását célozza.
A Testmozgásalapú Alprogram – benne a minőségi testnevelés-oktatás megvalósításá-

val – egyrészről a tanulók széleskörű testkulturális műveltségének kialakítását, másrészről
az egészségtudatos, jövőorientált életvezetés összetevőinek fejlesztését, harmadrészt pedig
a személyiség sokoldalú fejlesztését célozza.
Az Alprogram kialakítandó tartalmi és módszertani rendszere kitüntetett figyelmet kíván for-

dítani a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő,
továbbá a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókra. A módszertani
rendszer éppen ezért az adaptív oktatás alapjain a személyközpontúságot és a lehetséges mér-
tékű egyéni differenciálást helyezi a középpontba a legjobb tanulói teljesítményt megcélozva.
A Testmozgásalapú Alprogram céljai többrétűek, összetetten kezeli az iskolai környezethez kap-

csolódó testmozgásalapú tevékenységeket, és integrálja azokat a tanítási-tanulási folyamatba.
A testmozgásprogramok fókuszába kerülnek a komplex képességfejlesztő programok kidolgo-
zása (a széleskörű mozgásműveltség kialakítása.), az egészségtudatos, jövőorientált életvezetés
22
összetevőinek fejlesztése, a tanulók személyiségének sokoldalú fejlesztése, melyben értékként
jelenik meg az egészség, a rendszeres testmozgás és a szabadidő hasznos eltöltése. Egyrészt
cél, hogy olyan élményszerű, a testmozgáson és a mozgásos tanuláson alapuló módszereket és
tevékenységeket integráljunk a tanítási folyamatba, melyek segítségével a tanulási folyamat ered-
ményessége fejleszthető, valamint a tanulók kognitív, affektív, szociális, valamint pszichomotoros
képességei, készségei fejlődjenek. További cél, hogy az alapvető szükségletekhez tartozó napi
fizikai aktivitás mennyisége mozgásos tevékenységekkel kerüljön kielégítésre. Cél, hogy a moz-
gásos tevékenységek az iskolai szabadidőben is megjelenjenek a tanulói önszerveződések által.
A távlati célok túlmutatnak az Alprogram keretein, hiszen célunk, hogy a testmozgással össze-
függő nevelési feladatok szervezetfejlesztési folyamatokon keresztül beépüljenek az iskola sze-
mélyiségfejlesztési, nevelési tevékenységeibe tantárgytól és műveltségi területtől függetlenül.
A tanulók fejlesztése mellett jelenik meg a szervezeti és iskolakultúra fejlesztése is, mely
a tanárok ismereteinek, pedagógiai és módszertani kompetenciáinak fejlesztése mellett sze-
retné, ha a tanárok referenciaszeméllyé válnának és mintaként szolgálnának.
Felhasznált szakirodalom:
Testmozásalapú alprogram: https://erdeklodoknek.komplexalapprogram.hu/hu//c/projektrol/
testmozgasalapu-alprogram (letöltve: 2019. 03. 07.)
Feldolgozandó szakirodalom: -
1.2. A résztvevők bemutatkozása, gyakorlatuk, tapasztalataik a szaktárgyi differenciálás és

SNI-s tanulókkal való munka terén (gyakorlat).
A résztvevők a létszámnak megfelelően 4-5 fős csoportokban dolgoznak a nap folyamán.

Bemutatkozáskor egymással szemben kettős körben állnak fel. 2-3 perces időtartamban
az alábbi kérdések mentén mutatkoznak be egymásnak. Minden kérdés – válasz után a belső
kör tagjai lépnek egyet balra.
• Mutatkozzon be röviden!
• Milyen iskolatípusból érkezett? Jellemezze intézményét röviden!
• Milyen a tanulói összetétel intézményében (SNI, BTMN, HH, HHH)? Milyen tapasztalatokkal
rendelkezik az adaptív, inkluzív oktatás terén?
• Mi jelenti a legnagyobb sikerélményt munkája során?
• Mi jelenti a legnagyobb kihívást számára munkája során?
• Mit jelent számára a mozgás, milyen mozgással kapcsolatos személyes élményei vannak?
• Mit vár a képzéstől?
• Mik az első benyomásai a Komplex Alapprogramról, a DFHT módszertanáról?
A kérdések bővíthetők, a csoport összetételének megfelelően módosíthatók (pl. azonos intéz-
ményből érkezett pedagógusok esetén az 1-3. kérdés nem releváns).
23
A bemutatkozó körök után az információk megosztása csoportokban, rövid összegzés tréneri
képzések mentén.
Csoportszabályok megalkotása és rögzítése táblán írásban (pl. időkeretek tartása, nyitottság,

őszinteség, együttműködési készség, hibázni lehet, értő figyelem… stb.)
2.1. A TA és a minőségi iskolai testnevelés illeszkedése. A tartalmi keretek (Széles

körű mozgásműveltség; Rendszeres fizikai aktivitás; Egészségtudatos magatartás;
Fejlett önismeret és együttműködésre kész attitűd; Felelősségteljes magatartás;
Problémamegoldó és konstruktív magatartás) jelentősége és megjelenése (elmélet).
A Testmozgásalapú Alprogram az alábbi területekhez kapcsolódóan határozza meg a célokat:
1. Fejlődés- és élményközpontú oktatás megvalósítását támogató módszerek és kereszt-

tantervi tartalmak implementációjának támogatása testnevelés órai környezetben:
Cél a tanulók fizikai aktivitáshoz kapcsolódó motivációjának magas szinten tartása, az élet-
hosszig tartó rendszeres testmozgás, a sportolási igény kialakítása élményközpontú mód-
szerek alkalmazásával a testnevelés tanításában.
2. Mozgásos tanulás integrálását támogató módszerek és tartalmak tanulási folyamatba

történő integrálása osztálytermi környezetben:
Cél, hogy olyan élményszerű, a testmozgáson és a mozgásos tanuláson alapuló módsze-
reket és tevékenységeket integráljunk a tanítási folyamatba, melyek segítségével a tanulási
folyamat eredményessége növelhető, az osztályteremi tanulás monotonitása megtörhető,
a tanulási motiváció magasan tartható.
3. Önkéntességre és befogadásra épülő informális és nonformális tanulás testmozgásalapú

támogatása iskolai környezetben:
Cél, hogy az alapvető szükségletekhez tartozó napi fizikai aktivitási mennyiség aktív, moz-
gásos tevékenységekkel kerüljön kielégítésre, az iskolai szabadidőben jelenjenek meg
a mozgásos tevékenységek és a tanulói önkéntességen alapuló tanulói önszerveződések,
melyek a szabadidő konstruktív eltöltését tartalmazzák.
A minőségi testnevelés keretrendszerében a tananyagot elsősorban a tartalmi szabályozók

határozzák meg (NAT, Kerettanterv, Helyi tanterv, Magyar Képesítési Keretrendszer szintjei),
illetve az élethosszig tartó tanuláshoz kapcsolódó kulcskompetenciák. A testnevelés óra kitűnő
lehetőséget biztosít a komplex személyiségfejlesztéshez (pszichomotoros, kognitív, érzelmi és
szociális funkciók). A minőségi testnevelés tartalmi keretét a következő 6 fejlesztési terület alkotja:
• Széles körű mozgásműveltség

• Rendszeres fizikai aktivitás
• Egészségtudatos magatartás
• Fejlett önismeret és együttműködésre kész attitűd
24
• Felelősségteljes magatartás
• Problémamegoldó és konstruktív magatartás
A Testmozgásalapú Alprogram alapelvei:
• Együttműködés
• Egyenrangúság
• Közösségi lét
• Normativitás
A Testmozgásalapú Alprogram alapelvei és a minőségi testnevelés kapcsolata:
• Együttműködés: a testmozgáson alapuló tevékenységek alapvető eleme a társas együttmű-
ködés és a kooperáció, mely túlmutat az iskolai kereten, az a mikro-és makro társadalmi
környezetben is adaptív módon alkalmazható.
• Egyenrangúság: az egyéni szükségleteket figyelembe véve, tanulóközpontú és az egyéni
szinthez igazodó esélyegyenlőséget biztosító oktatási módszerek alkalmazásával.
• Közösségi lét: az aktív, kreatív, felelősségteljes magatartást kialakító oktatási módszerek
alkalmazása mentén jelenik meg a közösségi lét alapelv a TA Alprogramban.
• Normativitás: a kulcskompetenciákon átívelő transzverzális készségek fejlesztése nem
szűkül le az iskolai keretek között megjelenő formális tanulásra, hanem proaktívan segíti
az informális és nem formális tanulást is.
Csányi Tamás, Révész László (2015): A testnevelés tanításának didaktikai alapjai – Középpontban
a tanítás. MDSZ, Budapest, 32–40.
Testmozásalapú alprogram: https://erdeklodoknek.komplexalapprogram.hu/hu//c/projektrol/

testmozgasalapu-alprogram (letöltve: 2019. 03. 07.)
Feldolgozandó szakirodalom:
Csányi Tamás, Révész László (2015): A testnevelés tanításának didaktikai alapjai – központban
a tanulás. MDSZ, Budapest, 32–40.
2.2. A minőségi testnevelés pedagógiai alapelvei, jellemzői, illeszkedése a Komplex

Alapprogram-iskola pedagógiai alapelveihez. A módszertani keretek (Fejlettség-
központú; Fejlődés- és tanulásközpontú; Inkluzív és multikulturális; Pozitív tanulási
környezetben zajló; Egészség- és személyiségközpontú; Reflektív oktatási környe-
zetben zajló) a testnevelésben (elmélet).
A minőségi testnevelés megvalósulásához szükséges pedagógiai alapelvek - amelyek segítségé-

vel a hatékonyság, az eredményesség és a méltányosság egyaránt megvalósítható – a következők:
• fejlettségközpontú, azaz a tanulók fejlettségi szintjéhez igazodó szemléletű;
25
»» a tanulók különböző ütemben fejlődnek
»» a motoros képességek eltérő ütemben fejlődnek
»» a tanuló nem „kis” felnőtt
»» a gyermekek mozgáskészségei aktív játék hatására természetesen fejlődnek
• fejlődés- és tanulásközpontú, azaz a tanuló individuális jellemzőit figyelembe véve az önma-
gához mért fejlődést hangsúlyozza;
»» kompetenciaérzet kialakítása
»» önmagához mért fejlődés hangsúlyozása
»» az eltérő tanulási- és fejlődési sebességek figyelembevétele
• esélyegyenlőségre törekszik, inkluzív és multikulturális szemléletű, amelyben minden
tanuló részt vehet;
»» esélyegyenlőség biztosítása és inkluzív szemlélet
»» multikulturális szemlélet
• pozitív tanulási környezetben zajlik;
»» mozgásos tevékenységek elsődlegessége
»» maximális részvétel lehetőségének biztosítása minden tanuló számára
»» tanulási motiváció fontossága
»» változatos és élményszerű tanulási lehetőségek
»» fizikai és érzelmi biztonság
»» fegyelmezés szükségessége
• egészség- és személyiségfejlesztés szemléletű;
»» az egészségorientált testnevelés kedvező hatást fejt ki a népegészségügyi mutatókra
»» az egészség – mint az életminőséget meghatározó tényező – a tevékenységbe ágyazot-
tan jelenik meg
»» a testnevelés tartalmi elemei elősegítik a kognitív és affektív funkciók fejlődésére
• reflektív oktatási környezetben zajlik;
»» a nevelési – oktatási környezet állandóan változik
»» az önértékelés és az önreflexió pozitív hatása
»» az önképzés és a LLL feltétele a szakmai fejlődésnek.
26
3.1. A direkt és indirekt oktatás stratégiáinak és tanítási stílusainak megjelenése
a testnevelésben különös tekintettel a felfedezéses tanulást támogató oktatásmód-
szertanra (gyakorlat).
Kétféle oktatási stratégiát különböztetünk meg, melyeket a felfedezési küszöb (teoretikus határ)
választ el egymástól. Az egyik a pedagógusközpontú (direkt), míg a másik a tanulóközpontú
(indirekt) oktatási stratégia.
• Direkt, pedagógusközpontú oktatási stratégiák:
»» tradicionális vezénylő, parancsoló tanítási (D/1),
»» interaktív tanítási stílus (D/2),
»» állomásos vagy gyakorló tanítási stílus (D/3),
»» önellenőrzéses tanítási stílus (D/4).
• Indirekt, tanulóközpontú oktatási stratégiák:
»» társtanítás, társtutorálás (I/1),
»» kooperatív tanulás (I/2),
»» felfedezéses tanulás
◊ konvergens felfedezés (I/3.1)
◊ divergens felfedezés (I/3.2)
»» tanulók által vezetett tanulás (I/4).
3.2. Felfedezéses tanulást támogató oktatásmódszertan a testnevelésben. (1 óra

gyakorlat)
Óratervi beosztás:11.25–12.10 óra
A felfedezéses, kérdéseken keresztül vezetett tanulás jellemzője, hogy a pedagógus nem

mondja el vagy mutatja meg a tanulási folyamat végén elvárt mozgásvégrehajtást. A konver-
gens tanulás során a pedagógus 1 helyes végrehajtást szeretne látni, míg a divergens tanulás
során több helyes megoldás létezik.
Csányi Tamás, Révész László (2015): A testnevelés tanításának didaktikai alapjai – Középpontban
a tanítás, MDSZ, Budapest, 102–104.
27
4.1. A pozitív tanulási környezetet megteremtő osztálymenedzsment (2 óra gyakorlat
első fele).
A minőségi testnevelés pozitív tanulási környezetben zajlik. Tanulási környezet alatt a peda-
gógus által megteremtett tanórai feltételeket értjük, amelyek befolyásolják a diákok ered-
ményes és hatékony tanulását. Két fő összetevője van: vezetői (menedzsment típusú) és
tanítási/tanulási összetevő. A vezetői összetevő jelenti a pedagógus tevékenységének azon
elemeit, amelyekkel a tananyag feldolgozás szervezeti kereteit, a tanulás feltételeit teremti
meg. A tanítási/oktatási összetevőhöz tartoznak a mozgástanítás, gyakorlás, visszajelzés és
kommunikáció eljárásai.
4.1. A pozitív tanulási környezetet megteremtő osztálymenedzsment (2 óra gyakorlat

második fele).
Az előző részben tárgyalt témakör gyakorlati feldolgozása interaktív formában, válaszok, meg-
oldási javaslatok keresése a gyakorlatban felmerülő problémák megoldására.
a tanulás, MDSZ, Budapest, 166–199.
5.1. Tervezési alapelvek, megvalósítási szempontok. A DFHT testnevelés óra felépí-

tése, menete, az óravezetés módszertana (1.), (gyakorlat).
Óratervi beosztás: 14.20–15.05
Videó felvétel megtekintése egy DFHT/KIP testnevelés óráról.
Tervezési alapelvek:
A differenciálást, az egyénre szabott feladatok gyakorlatban való alkalmazását, egyéni, páros

csoportos munkaformákban valósítjuk meg a testnevelésórán. Fontos, hogy tervszerűbben és
tudatosabban alkalmazzuk annak érdekében, hogy fejlődjön a tanulók önállósága, kommuni-
kációs képessége, kreativitása; és minden tanuló sikerélményhez jusson, élményként élje meg
az órákat. A páros és csoportos munkaformák elősegítik a pozitív társas kapcsolatok erősödé-
sét, az egymástól tanulást, az együttműködő képesség fejlődését, a problémamegoldó képes-
ség fejlődését, és a tanulók önismerete, önértékelő képessége is fejlődik.
28
A kooperatív tanulás a csoportmunkánál magasabb szintű munkaforma, elve az egyenlő rész-
vétel a csoportmunkában, megteremti az esélyegyenlőséget a kevésbé aktív tanulók számára
a motiváltabb, bátrabb tanulótársaik között.
Jól érvényesül az egyéni felelősség alapelve, az egyén szerepét és csoporteredményt befolyá-

soló felelősségét hangsúlyozza. A kooperatív csoportmunkában mindenkinek megvan a saját
feladata, ami az egész egy része, de ami nélkül nem áll össze a teljes feladat. Kiválasztásában,
kiosztásában lehetőség van az érdeklődés és/vagy képesség szerinti differenciálásra is.
A KIP módszer magasabb szintű csoportmunka, a kooperatív munka egy speciális formája.
Nyitott végű feladatokat kell tervezni, magasabb rendű gondolkodást igénylő feladatok elvég-
zésénél alkalmazható legeredményesebben. Mozgósítja a tanulók kreativitását, együttműködő
képességüket fejleszti. Jól működik az egymástól tanulás elve. A csoportban lévő első körben
kiosztott szerepkörök folyamatosan rotálódnak, így egy idő után minden tanuló minden szerep-
körben jártasságot szerez.
A tervezésnél vegyük figyelembe:
• a tanulók életkori sajátosságait

• az óra cél és feladatrendszerét, a tananyagot
• a tanulók előzetes tudását
• a rendelkezésünkre álló eszközöket, infrastruktúrát
• a tanulócsoport összetételét, létszámát, képességeit
• a differenciálás személyre szabott legyen
• a fejlesztés álljon a középpontban
• a tanár mentori szerepet tölt be, pozitív visszajelzésekkel erősít
• tervezzük meg az önálló tanulást segítő segédanyagokat, feladatkártyákat, teremberende-
zésének feladatlapját, IKT eszközöket
• ellenőrző, értékelő kártyák készítése jól átgondolt kell, hogy legyen.
DFHT testnevelésóra felépítése, menete, az óravezetés módszertana
A DFHT/KIP óra felépítése, menete és az óravezetése hasonló, ugyanakkor eltérő a hagyomá-

nyos testnevelésórától.
Az órára való felkészülés a tanár részéről több előkészületet igényel, ugyanakkor az órave-
zetésben csak értő figyelemmel, javító szándékkal van jelen. Hangsúly a feladatok tervezésén,
az egyénre szabott feladatok megtervezésén, a csoportfeladatok elvégzéséhez szükséges szerek
előkészítésén van.
Az óra felépítése
• Előkészítő rész
Célja: a tanulók ráhangolása az órára, motiváció (lehetőleg már az öltözőben, folyosón), aktív óra-
kezdéssel a hatékonyság elősegítése, a szervezet előkészítése, a főrész anyagához kapcsolódva
29
(célgimnasztika, rávezető gyakorlatok) a fő izomcsoportok nyújtása, erősítése a differenciálás
elvének figyelembevételével. A tanulók kisebb csoportokban önállóan melegítenek, egymást
tanítják bemelegítő gyakorlatokra. A bemelegítést egy ügyes tanuló végzi /egymástól tanulás elve/
vagy a csoportból minden tanuló hozzátehet egy-egy gyakorlatot a bemelegítéshez.
• Főrész
Célja: az óra cél és feladatrendszerének, nevelési feladatainak megvalósítása.
A cél eléréséhez rendeljük az oktatási stratégiákat, módszereket, munkaformákat, eszközöket,

segédanyagokat, ellenőrzési, értékelési rendszerünket!
Kerüljük a frontális osztálymunkát, ha mégis így dolgozunk, ügyeljünk a differenciálásra!
Csapatalakításnál heterogén legyen a csoport, párban dolgozásnál is az ügyesebb tanuló mellé

kevésbé ügyeset rendeljünk, de a tanulókra is rábízhatjuk időnként a választást.
Az indirekt oktatási stratégiák prioritást élvezzenek. A tanár lehető legtöbbször csak mentori
szerepet töltsön be. Nyitott végű feladatok domináljanak. Az önálló tanulást feladatlapokkal,
feladatkártyákkal, IKT eszközökkel segíteni kell. A felmentetteket minden órán vonjuk be, kap-
janak személyre szabott feladatokat. Szerek, kézi szerek kiválasztásánál vegyük figyelembe
az eltérő képességekkel rendelkező tanulókat (szer magassága, tömött labda súlya).
KIP-óra menete
»» Szabályok, tanulói szerepek áttekintése
»» Munkára való ráhangolás
»» Csoportmunka
»» Csoportok beszámolója
»» Egyéni munka
»» Egyéni munka bemutatása
• Befejező rész
Cél: a szervezet lecsillapítása, a tanulók önértékelő képességeinek fejlesztése, fejlesztő érté-

kelések.
A fejlesztő értékelésnél fontos alapelv:
»» Az osztályzás kerülése.
»» A csoportteljesítmény együttes értékelése.
»» Egyéni teljesítmény, a fejlődés kiemelése.
»» Változatos értékelés alkalmazása.
»» Fontos a hibák javításainak módjaira rámutatni és a hatékonyabb együttműködés útjaira

utalni.
»» Egymás munkájának értékelésére is meg kell tanítani a tanulókat.
30
»» A pozitív megerősítések dominánsan jelenjenek meg!
»» Minden órát értékeléssel fejezzünk be!
»» Kérjük ki a gyerekek véleményét, pl. kinek melyik feladat tetszett? Melyik állomás volt
a legérdekesebb, legfárasztóbb?
A DFHT-stratégiában a tanítás-tanulás középpontjában a tanuló áll. A DFHT elvek támogatják

a tanulóközpontú módszerek tanórai alkalmazását. Ezekre az órákra készülve az óratervezés
szokásos feladata mellett több oktatási segédanyag elkészítése is szükséges lehet. A saját
összeállítású óra több epizódjában a DFHT elvek szerinti, a differenciálást szem előtt tartó és
a tanulói aktivitásra alapozó indirekt tanulásszervezést valósít meg. Fontos az is, hogy az óra-
vezetésben a tanárnak egy hatékonyabb tanári magatartásra van szüksége az indirekt oktatási
stratégiák megvalósításához. A tanár feladata az, hogy segítse és irányítsa a tanulókat saját
tanulási tapasztalatuk megteremtésére.
Óravezetés módszertana
Az indirekt oktatás során cél a vezetés, szervezés és ellenőrzés feladatainak és felelősségé-

nek megosztása a tanulókkal. A tanulók önálló munkája akkor hozhatja meg a várt eredményt,
ha képesek vagyunk a direkt vezető szerepet (a megfelelő időszakokban) átadni tanulóinknak és
tanári magatartásunkkal az egyéni munkát támogató, pozitív tanulási környezetet teremtünk.
A hibákat, megtorpanásokat a tanulás természetes velejárójának kell tekintenünk.
Fontos, hogy fokozatosan vezessük be a DFHT órákat. Kezdetben csak órarészeket tartsunk,
így tudjuk tanulni az új szerepünket (hogyan tudjuk átadni időnként vezető szerepkörünket), és
a tanulókat hozzászoktatni az önálló tanuláshoz, a szerepvállalásokhoz. A DFHT óra csak akkor
lesz eredményes, sikeres, ha a tanár jól ismeri tanítványai képességeit, feltérképezte a tanulók
érzelmi, értelmi, szociális képességeit.
5.1. Tervezési alapelvek, megvalósítási szempontok. A DFHT testnevelés óra felépí-

tése, menete, az óravezetés módszertana (2.), (gyakorlat).
A megtekintett óra elemzése előre megadott szempontok szerint. Ld. előző egység: kérdések.
6.1. A testnevelésórán kívüli, más műveltségterülethez tartozó tantárgyak során

megjelenő tanulási tartalmak mozgásos/játékos feladatmegoldásai osztálytermi
körülmények között (elmélet). Tantárgyi kapcsolódási lehetőségek feltérképezése,
összegyűjtése (gyakorlat).
A továbbképzés tematikai egységeinek részletes módszertani leírása, instrukciók:
31
A tematikai egység interaktív ppt-vel támogatott előadással kezdődik, majd csoportmunkával
folytatódik.
A képzői előadás után a résztvevők kisebb csoportokat (3-4 fő/csoport) alkotnak. Egy általuk
választott tantárgy egy adott tananyagának, tanulási tartalmának feldolgozásához gyűjtenek/
fejlesztenek játékos/mozgásos feladatmegoldásokat a rendelkezésre álló időkeret alatt.
Ezt követően a csoportok az általuk kiválasztott játékok/gyakorlatok közül egyet megtaníta-

nak a többi résztvevőnek.
Elméleti rész: A 21. század elvárása az oktatással szemben és a Komplex Alapprogram céljai
megegyeznek. Bizonyított tény, hogy sok az iskolát végzettség nélkül elhagyó fiatal.1 Nem kér-
dés, hogy a pedagógusokon nagy a nyomás. Az előírt tananyag mennyiség átadását folyamatos
ellenőrzés alatt végzik. Ennek következményeként a száraz tananyag leadás vált mindenna-
possá, főleg a felső tagozaton.
A tanulók tehát elkezdenek „magolni”. Az ismeretanyag a rövid távú memóriában raktáro-
zódik csupán. Az érettségire felkészítő pedagógusok pedig azzal szembesülnek, hogy hiányos
a tanulók tudása, az összefüggéseket nem látják.
Az ismeretátadás sikerének egyik kulcsa a tanulók figyelem-koncentrációs szintje.

Természetesen ez egyénileg változó, mégis egy-egy osztály esetében tipizálható. A monoton
tanítási órát szükséges tehát egy bizonyos ponton megtörni, hogy ne lankadjon tovább a figye-
lem.
Mivel az iskolában nem csupán oktató, de nevelő folyamat zajlik, komplex személyiségfejlesz-
tést kell végezni! Ehhez egy járható út a közösségi élményszerzés.
A mozgásos tevékenységek, játékok egy része versenyszituációhoz kötött, azaz győztes szüle-
tik. További pedagógiai feladat előtt állunk, hiszen a győztes-vesztes konfliktushelyzetre megol-
dást kell találnunk. Nem célszerű kerülni ezeket a helyzeteket, hiszen az egész élet erről szól.
Meg kell tanítani a fiatalokat kezelni mind a győzelemmel járó érdemet, kitüntetett figyelmet,
mind a vereséggel járó kudarcot!
Felmerül a kérdés, hogy jutalmazzunk, büntessünk, vagy kiegészítő feladatot végeztessünk-e!

A jutalmazás fakultatív, csakúgy mint a kiegészítő feladat! Büntetni azonban szigorúan TILOS!
A büntetés olyan feladat elvégzésére irányul, mely nem tartozik közvetlenül a játék témájához,
nem szolgálja a fejlődést és nem tetsző a tanulók számára. Ezzel szemben a kiegészítő feladat
kifejezetten a játék témájához tartozik, további fejlődési lehetőséget adva a tanulóknak. Ez is
lehet akár játékos feladatmegoldás, de többé már nem verseny!
Ki kell térnie a képzőnek a játék kiválasztásának szempontjaira. Fel kell hívnia a figyelmet,
hogy a pedagógusok részére készül egy segédanyag, mely számos játékötlettel szolgál majd.
Az általunk készített segédanyag játékainak egy csoportja tananyaghoz nem köthető és a kog-
nitív, affektív, valamint szociális fejlesztést szolgálja, míg a másik csoportja kifejezetten tan-
anyaghoz köthető formában jelenik majd meg.
1 Végzettség nélküli iskolaelhagyás elleni küzdelem. Cselekvési terv 2014-2020. Köznevelésért felelős államtitkárság, 2016.
(http://www.kormany.hu/download/7/6a/e0000/ESL-Cselekv%C3%A9si-terv_20161109.pdf) (letöltve: 2019. 04. 03.)
32
3.2. Második kontaktnap
8.1. A mozgásos tanulás, mint interdiszciplináris tanulásmód-szertan, amely lehetővé teszi

a tanulói kognitív, affektív és szociális dimenziók fejlesztése mellett a napi fizikai aktivitás-
hoz szükséges pozitív attitűdök kialakítását is (elmélet)
A távoktatási tartalomban megnevezett és a résztvevők által leadott önreflektív elemzések

összegzése adja az előadás fő irányvonalát. Értelemszerűen ez minden csoport esetén kicsit
eltérhet. A ppt így csupán a fő csapásvonalat jelöli, a képzőnek az ismeretek birtokában önál-
lóan kell megtervezni az előadást, kiegészíteni a ppt-t és levezetni a csoportos megbeszélést,
értékelést, következtetések levonását, a jövőre nézve ajánlások megfogalmazását.
9.1. Ismeretek összegzése a formális, nonformális és informális terepekről, vala-

mint az azokban megvalósuló mozgásos, fizikai aktivitási lehetőségekről. Az iskolai
kultúra jellemzési szempontjai és a mozgásos aktivitások. Az elfogadás, befogadás
jelentősége az iskolában és az iskolai aktivitások szerepe ennek alakításában (1) és
(2), (elmélet és gyakorlat).
A Komplex Alapprogram Testmozgásalapú Alprogram szabadidőt, szüneteket érintő részterü-

letében, az egész iskola szemlélet (whole-school-approach) vonatkozásában, a transzverzális
kompetenciák/készségek fejlesztése, társas környezetben, testmozgáson, fizikai aktivitáson
keresztül. A mozgás hozzájárul a személyiségfejlődéshez, aminek fontos része az egész-
ségtudatos magatartás és a jövőorientáció. A testi és lelki egészség a személyiség dinami-
kus összetevője, amely programunkban pedagógiai szempontból kiemelt elemei a befogadás,
az önkéntesség és a testmozgás, fizikai aktivitás. A gyerek mozog, a társas környezet facili-
tálja az interakcióit. Az iskolai környezet része a tanuló, a pedagógus és az iskola egyéb fel-
nőtt résztvevői. A pedagógus az, aki közvetett, vagy közvetlen módon biztosítja a gyerek ötleteit,
segíti kezdeményezéseit, megteremti a mozgás lehetőségét, színtereit. A DFHT módszertanában
a pedagógus a nyitott végű, többféle képességeket felhasználó feladatok, gyakorlatok segítségével
a tanulók számára lehetővé teszi, hogy felismerjék egymás képességeit, kompetenciáit. A DFHT-
val összhangban a pedagógust nyitott, kreatív, innovatív, alkotó személyiségként értelmezzük.
1. Élmények a szabadidőben
Az élménnyel töltött szabadidő életmódba való beépülése rendkívül fontos, Csíkszentmihályi
Mihály is rávilágított arra, hogy ahhoz, hogy életünket jobbá tegyük, az élményeinket kell jobbá
tenni. Ez a célja alprogramunknak is. A képzés során érintendő területek a korábban már online
formában feldolgozott fogalmak: élmény, különféle tanulói szükségletek pl. érzelmi biztonság,
tanulásban való támogatottság, különbözőség tisztelete, fizikai környezet megfelelősége vagy
a társas aktivitás/testmozgás.
33
Instrukciók, feladatok/megoldandó feladatok:
Mit jelent Önnek az élmény? Keressen élményeket a saját életében! Keressen élményt az isko-
lai életben tanár szemmel és diák szemmel egyaránt! Van-e összefüggés az élmény és a szük-
ségletek között?
Marshall B. Rosenberg (2001): A szavak ablakok vagy falak, Erőszakmentes Kommunikáció,
Agykontroll Kft, Budapest.
Simonné Goschi Gabriella, Prihoda Gábor /szerk./ (2014): A TE IS Program módszertana. MDSZ,
Budapest.
2. Testmozgás és társas aktivitás

A fizikai aktivitás szerepe mindennapjainkban, kiemelt fókusszal a társas érintkezések terü-
letére. Külső és belső interakciók, szociális képességek fejlődése a mozgás által, az iskolai
önkéntesség és befogadás alapvető kérdéseinek tisztázása, jelentősége a testmozgás és a tár-
sas aktivitások tekintetében.

Térképezzék fel a tanulók társas – mozgásos aktivitásait egy átlagos iskolai napon (főleg a taní-
tás előtti és utáni, valamint a szünetek idejére koncentrálva)
Bogozd ki a csomót játék? (társas együttműködés elősegítése)
A játék leírása: A csoport egy tagja kimegy a teremből. A többiek körbe állva megfogják egy-
más kezét. Majd – anélkül, hogy egymás kezét elengednék – néhányan felemelik a kezüket,
mások átbújnak alatta, addig, amíg egy nagy élő „csomó” nem keletkezik. A kitaláló feladata,
hogy kibogozza a csomót, helyreállítsa az eredeti kört, de úgy, hogy közbe senki ne engedje el
a másik kezét. Egyéb megjegyzések: Hívjuk fel a kitaláló figyelmét, hogy óvatosan „bontogassa”
a „csomót”, nehogy sérülést, fájdalmat okozzon (Benedek, 1992).
Budapest.
3. Társas intelligencia az iskolában

Társas tevékenységek során társas erőforrásaink vannak, ezek közül a legfontosabbak az érzelmi
támogatás, a kézzel fogható segítség, az információk átadása és az ösztönző vagy visszacsatoló
jelenlét. A legjellemzőbb társas viszony az iskolában a barátság, a barátok jelenléte különösen
fontos a gyermek egészséges fejlődéséhez.
Érintendő területek: Társas szint - társas mező - társas tér alapfogalmak értelmezése;
társas támogatás megjelenésének fontossága; társas védelem fogalmának körülhatárolása;
egymásrautaltság értelmezése és kihívásainak megvitatása; elfogadás és önkéntes alapon tör-
ténő bevonódás; kapcsolatok – emberi kapcsolatok színterei, megjelenési formái az iskolában.
Kulcsfogalmak: Interakció, tagok közötti kölcsönhatás.
Budapest.
34
4. Társas intelligencia fejlesztése mozgásos játékokkal
Mozgásos játékok során előforduló „nemkívánatos” nevelési helyzetek elemzése pl. hibás dönté-
sek, erkölcsi, akarati tulajdonságok elemzése, átkeretezés, módosítás, szabálymódosítás lehető-
ségei.

Keressen mozgásos játék során olyan nevelési helyzetet, amelyben a tanuló játékban megélt
élménye korlátozva van (pl. véglegesen kiesős játékok). Keressen alternatívákat arra, hogyan
tudná az adott játékot úgy átalakítani, hogy kooperációval minden tanuló számára élmény
legyen a játéban való részvétel!
Budapest.
5. Iskolai környezetben zajló testmozgás

Az egész iskola szemléletében a testmozgás nem szűkül le testnevelés órákra, hanem kiterjed
a szünetekre, szabadidőre és az egyéb tanórákra. Mivel az iskolában a tanuló nem magányosan
vesz részt, a fejlesztés, a tudás megszerzése csak társas környezetben történhet.
Tanítás előtti és utáni mozgásos programok lehetőségei, tanórák közötti szünetekben meg-
valósuló fizikai aktivitás keretei, szervezett és spontán megvalósuló mozgásos tevékenységek
az iskolai keretek között töltött szabadidőben.

Válasszon ki egy mozgásos tevékenységet, ez után próbálja úgy variálni a program lebonyolítá-
sát, hogy az a tanítás előtti időben, a tanórák közötti szünetben és a tanórákat követően is lebo-
nyolítható legyen! Ismertesse a választott mozgásos tevékenységet a csoportban (és bonyolítsa
is le, ha az idő engedi)!
Dankó László (2010): Animáció- programszervezés. Oktatási segédlet. Miskolc.
Fritz Péter (2011): Mozgásos rekreáció. Bába Kiadó, Szeged, 469.
Nádori László, Gáspár Mihály, Rétsági Erzsébet, H. Ekler Judit, Szegnerné Dancs Henriette,
Woth Péter, Gáldi Gábor (2011): Sportelméleti ismeretek. Pécsi Tudományegyetem, Szegedi
Tudományegyetem, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Eszterházy Károly Főiskola, Dialóg
Campus Kiadó-Nordex Kft.
Sáskáné Nádas Ágnes (2005): Rendezvényszervezési alapismeretek I. ZSKF, Budapest.
Budapest.
6. Az iskola testmozgásalapú szabadidő stratégiája

A szervezett iskolai keretek között megvalósuló szabadidős programok, tevékenységek lehető-
ségei a tanévben, ezek tervezhetősége, a diákok és a pedagógusok bekapcsolódási lehetőségei
a tervező munkába, jó gyakorlatok megbeszélése. Miért? és Hogyan? kérdések körüljárása.
Diák önkéntes csapat toborzása, létrehozása.
35
Válassza ki és mutassa be iskolája egy szabadidőben megvalósult mozgásos aktivitását és
mutassa be a megvalósítás és a lebonyolítás folyamatát!
Meredith Belbin (2003): A team, avagy az együttműködő csoport. Edge 2000 Kiadó.
Fritz Péter (2011): Mozgásos rekreáció. Bába Kiadó, Szeged.
Nádori László, Gáspár Mihály, Rétsági Erzsébet, H. Ekler Judit, Szegnerné Dancs Henriette,
Budapest.
10.1. A társas intelligencia megnyilvánulási és kifejeződési módjai, lehetőségei

az iskolában, kiemelten az aktivitásokon keresztül. Csoportdinamika a gyakorlatban.
A csoportok működésének, szerveződésének alapelvei, vonatkoztatva a szabadidős
tevékenységekre és lehetőségekre (elmélet és gyakorlat).
Óratervi beosztás:12.40–14.10 elmélet
1. Önkéntesség
Érintendő területek: Elköteleződés és bevonódás, motiváció, szükségletek alapfogalmak tisztá-
zása. Az együttműködés lehetséges formái és színterei az iskolában. Kreativitás megjelenése,
mentalizálás folyamata.

Gyűjtse össze az iskolájában megjelenő olyan szabadidős tevékenységeket, ahol felfedezhető
az önkéntesség. Gyűjtse össze, hogy ezekben a tevékenységekben mit jelentett az önkéntesség!
Budapest.
2. Iskolai aktivitások társas összetevői

Elköteleződés színterei és megjelenési formái az iskolában, önszerveződő folyamatok.

Milyen, amikor egy aktivitásban elkötelezett egy pedagógus? Mit jelent egy sikeres aktivitás
esetén a pedagógusok elköteleződése?
Budapest.
3. Megszólítás
Veszélyei, lehetőségei, színterei, formái az iskolában.
36
Egymásra figyelési gyakorlat: válasszanak a résztvevők valamilyen közös témát, kezdjen el min-
denki egyszerre beszélni, majd a tréner jelzésére hagyják abba a feladat ezen részét. Mit érez-
tek miközben beszéltek? Figyelt-e rájuk valaki? Mit gondol, mire van szükség ahhoz, hogy oda
tudjon az ember a másikra figyelni? A felmerült ötleteket gyűjtsék össze egy lapra. Az elkészült
papír másolatát kapja meg mindenki és akassza ki otthon/munkahelyén jól látható helyre.
Utasítás helyett kérdés” gyakorlat: válasszanak a csoportból egy önkéntest, aki a tanuló sze-
repét fogja betölteni. A többiek (maximum 16 fő) a tanárokat fogja megtestesíteni. Osszuk el
őket egyenlően 2 csoportba (maximum 8-8 fő), az első sorban állók feladata, hogy utasításokat
mondjanak a tanulónak, a második sorban állók pedig kérdéseket tesznek fel. A tanuló szere-
pében lévő résztvevő csak figyelje meg, milyen érzések kavarognak benne a két csoport által
közölt utasítások és kérdések kapcsán.
Az utasítások:
»» Tudod jó, hogy még az osztályba érkezés előtt elő kell venned a könyveket, és meg kell
írnod a házi feladatot!
»» Szünetben ne felejtsd el magaddal vinni a kabátodat, és vedd is fel – hideg van kint!
»» Ha nem sikerül az órán befejezni a feladatot, itt kell maradnod szünetben, hogy befejezd!
»» Tegyétek le a papírokat, a könyveket rakjátok vissza a polcra, és mindent szedjetek össze,
mielőtt kimentek a teremből!
»» Miért nem tudsz olyan szépen nyugodtan ülni, mint Marika?
»» Hagyd már abba a nyávogást és a panaszkodást!
»» Na jó! Ki kezdte?
»» Fekete pontot kapsz, mert közbeszóltál!
Miután ezeket végighallgatta, elmondja a diák szerepében lévő résztvevő, hogy mit érzett, gon-
dolt, milyen elhatározásra jutott. Ez után a kérdésekkel kommunikáló tanárok elé érkezik és
végighallgatja őket:
»» Mit kell hoznod az órára?
»» Mit veszel fel, hogy ne fázz kint a szünetben?
»» Mi a terved, hogy befejezd a munkát még az óra vége előtt?
»» Mit kell tenned, hogy tiszta padot és termet hagyj magad mögött, amikor kimész?
»» Ki tudja megmutatni, hogyan kell ülni, ha készen állunk a következő anyagra?
»» Hogyan kell úgy beszélni, hogy halljam is, amit kérsz?
»» Hogyan tudnátok megoldani ezt a problémát?
»» Mit beszéltünk meg arról, hogy nem zavarjuk a többieket a csöndes foglalkozás idején?
Itt is elmondja mit érzett, gondolt, milyen elhatározásra jutott. Összeveti a csoport a két mód-
szer közötti különbséget és megbeszéli a tapasztalatokat.
37
H. Stephen Glenn, Lynn Lott, Jane Nelsen (2016): Pozitív fegyelmezés az iskolában – A kölcsö-
nös tisztelet, az együttműködés és a felelősségteljes gondolkodás kialakítása a tanítás során.
Reneszánsz Kiadó. Budapest.
Marshall B. Rosenberg (2001): A szavak ablakok vagy falak, Erőszakmentes Kommunikáció.

Budapest.
4. Mozgósítás
Megjelenési lehetőségek az iskola intézményében, modern eszközök használata.

Hétvégi családi rekreációs-egészségnapot szervez iskolájában. Gyűjtse össze azon lehetősége-
ket melyek a minél nagyobb résztvevői létszámot elősegítve, minél több emberhez eljuttatják
az eseményről szóló fontos információkat! Gyűjtse össze milyen információs csatornák működ-
nek iskolájukban! Mivel tudná még ezt bővíteni?
Budapest.
5. Motiválás
Az élmény, mint szükséglet szerepe a motiváció folyamatában. A játék, játékosság és a játé-
keszköz fontos szerepe a motiválásban. Spontán emberi motivációkra épített önkéntesség,
társas elfogadás képessége, a befogadás képessége és az aktivitás igényének megjelenése.
A motiváció, mint elköteleződésünket biztosító belső erő. A motiváció szerepe az érdeklődés
fenntartásában és a folyamatos tanulás igényének kialakulásában.
Kulcsfogalmak: élmény, játék, aktivitás, testmozgás, autonómia.
Budapest.
6. Kommunikáció
A társas kapcsolataink megromlásáért az esetek túlnyomó többségében tehát a téves, hibás
kommunikáció a felelős vagy annak teljes mértékű hiánya. A probléma komplexitását növeli
például a nyelv árnyaltságának a kérdése, a beszéd vagy a kifejezőkészség mögötti szándék
minősége, a kapott, tanult, felvett szokások, berögződések és még számos akadály, melybe
akaratán kívül ütközhet az ember. A sok-sok hiba és ebből eredő probléma megoldására a Dr.
Marshall, Rosenberg által megalkotott ERŐSZAKMENTES KOMMUNIKÁCIÓ-t (EMK) hívjuk
segítségül.
Kulcsfogalmak: üzenet, csatorna, irányítás – vezetés, együttműködés, kölcsönösség, tranz-

akció, erőszakmentes kommunikáció 4 alkotó-elemének ismerete, értő figyelem, nyitottság,
együttérzés.
38
Metakommunikációs jelek és ezek üzenetei.
Mondatok átkeretezése (ugyanazon szöveg más metakommunikációval történő elmondása).
Én-üzenetekkel való kommunikálás gyakorlása.
H. Stephen Glenn – Lynn Lott – Jane Nelsen (2016): Pozitív fegyelmezés az iskolában – A köl-
csönös tisztelet, az együttműködés és a felelősségteljes gondolkodás kialakítása a tanítás
során. Reneszánsz Kiadó. Budapest.
Marshall B. Rosenberg (2001): A szavak ablakok vagy falak, Erőszakmentes Kommunikáció.

Budapest.
7. Konfliktus és ellenállás kezelés

Társas védelem fontossága; konfliktus megjelenési színterei az iskolában; elfogadás; közös
felelősségvállalás; konfliktus-kezelési stratégiák.

Konfliktus-staféta
Az aktivitás első felében közösen megfogalmazunk egy olyan konfliktushelyzetet, amely a részt-
vevők nagy részét érinti. Ha a játékunkhoz felhasznált konfliktushelyzetet a csoport alkalmasnak
ítéli, kérjük meg a résztvevőket, hogy meséljék el a trénereknek a konfliktus „történetét”, majd
ezt az elbeszélt helyzetet bontsuk négy szakaszra. A szakaszolás célja az, hogy az egész helyzetet
kicsit szétbontsuk, elemeire szedjük, akár annak időbelisége, akár a szereplői mentén. A csa-
patból kiválasztunk négy jelentkezőt, majd a négy részre osztott konfliktusos történetet elosztjuk
közöttük. Mind a négy jelentkező egy-egy rész képviselője lesz. Fontos, hogy mind a négy szereplő
nagyon jól ismerje az adott szakaszok tartalmait. Ha szükséges, akkor a négy történetrészt papír-
lapra is írhatjuk. Ezt követően előveszünk négy széket és egymás mögé, sorban, a kör közepére
helyezzük. A négy történetszakasz gazdáit a sztori időrendisége mentén leültetjük a székekre:
a leghátsó székre ül az, akinek a szakasza legelőbb történt, míg a legelső székre ül a történet
végét képviselő csoporttag. Ha minden készen áll, és a csoport körbeüli a széksort, akkor a leg-
hátsó széken ülő csoporttag elmondja vagy felolvassa a maga részét. Ezután a körben ülő tár-
sak azt a feladatot kapják, hogy járuljanak hozzá megoldásaikkal, támogatásukkal az elhangzott
részhez. A következő szakasz csak akkor kerülhet felolvasásra, ha az éppen aktuális történetrész
képviselője úgy látja, és úgy érzi, hogy a maga esetében megoldás született. A közös cél tehát az,
hogy a székeken ülő társainkat a maguk konfliktusrészében hozzásegítsük a megoldáshoz és
a továbblépéshez. A támogatásul, megoldásul szolgáló megjegyzéseket és tartalmakat a tréne-
rek eközben egy flipchartpapírra írják, amelyre a játék végén közösen rá tudunk nézni. A papíron
látható lesz az a sok-sok megoldás, amely a részekre bontott történet egyes szakaszaiban meg-
jelenik. A közös aktivitás végén érdemes – immár körbeülve, csoportként – beszélnünk arról, hogy
mi minden jelent meg ebben a játékban, akár az érzések, akár a praktikus megoldások szintjén.
Adj király katonát! játék
Készítsen egyéni listát azokról a képességekről, melyek az Ön tapasztalatai szerint segítik
a konfliktusok sikeres megoldását!
39
Elliot Aronson (2009): Columbine után. Az iskolai erőszak szociálpszichológiája. Ab Ovo Kiadó,
Budapest.
Boross Ottilia (2006): Basák az iskolában. Iskolakultúra, 2006, 11. 33–39.
Thomas Gordon (2010): T.E.T. – A tanári hatékonyság fejlesztése. Gordon Kiadó Magyarország
Kft, Budapest.
Budapest.
Szekszárdi Júlia /szerk./ (1994): Konfliktuspedagógiai szöveggyűjtemény. Veszprémi Egyetemi

Kiadó, Veszprém.
Szekszárdi Júlia (2002): Konfliktusok pedagógiája. Veszprémi Egyetemi Kiadó, Veszprém.
8. Tervezés
Igényfelmérés, brainstorming, rugalmasság, együttműködés, hatékony kommunikáció által
alkotás.

Gondolja végig és gyűjtse össze egy konkrét féléves időintervallumban megvalósuló szabadidős
mozgásos program tervezéséhez szükséges erőforrásokat!
Budapest.
9. Önértékelés – visszacsatolás
Önmegfigyelés, önellenőrzés fontossága, visszajelzések kezelése.

Egy iskolai keretek között megvalósult szabadidős aktivitás elemzése a megadott szempont-
sor alapján: önszerveződés, megszólítás, mozgósítás, motiválás, kommunikáció, konfliktus- és
ellenállás kezelés, tervezés, önértékelés.
Budapest.
11.1. Az iskolai aktivitások társas összetevői (önszerveződés, megszólítás, mozgósítás

és motiválás, kommunikáció, konfliktus- és ellenállás-kezelés, tervezés, önértékelés)
(1) és (2) (elmélet és gyakorlat).
Óratervi beosztás: 14.20–15.50 (elmélet)
40
12.1. Az ötletek megszületése. A célkitűzések kialakulása. A tervezés, szervezés
lépcsőfokai. A megvalósítás kivitelezése. Az értékelés és visszajelzés, valamint annak
hatása a későbbi szükségletekre, programokra. A játékosság és az élményszerűség
forrásainak feltérképezése az iskolai tanórákon kívüli periódusokban (gyakorlat).
Óratervi beosztás: 16.00–17.05
A gyermekek által kezdeményezett aktivitások, mozgásprogramok

Önszerveződés formái, megjelenési lehetőségei az iskolai keretek között. Jó gyakorlatok, pozi-
tív példák keresése, gyűjtése.
Budapest.
10. Aktivitás, élmény, játékosság

Az élmény fontossága mostanra a pedagógia és a pszichológia számára központi elemmé vált.
Ha tevékenységeinket, aktivitásunkat, munkánkat, tanulási folyamatainkat élményként éljük át,
akkor nem csak a folyamat válik élvezetessé és fejlesztővé, de az eredményeink, sőt a sikereink
is nagyobbak, hatásosabbak lesznek. (Simonné Goschi – Prihoda, 2014)
Csíkszentmihályi Mihály Flow-ja. Élményt jelentő játékok hatékony tervezése.

Befogadásra érzékenyítő játék: Álljunk körbe úgy, hogy valaki a résztvevők közül a körből kima-
rad. Aki nem része a körnek, azt megkérjük, hogy menjen ki egy időre a teremből, vagy távolod-
jon el hallótávolságon kívülre. Akik helyben maradtak, kifelé fordulnak és megfogják egymás
kezét, majd eldöntik, hogy melyik lesz az a két, egymás mellett álló körtag, aki majd kettejük
között beengedheti a körbe a kimaradt csoporttagot. Fontos szabály, hogy a játék közben senki
nem beszélhet, csakis a szemeinkkel, testünkkel kommunikálhatunk. Ezután behívjuk az eddig
távol várakozó csoporttagunkat, és elmondjuk neki a feladatát: az a cél, hogy szavak nélkül
megtalálja azt a kezekből formált „kaput”, ahol be tud jutni a kör belsejébe. Az egész csoportra
nézve fontos szabály, hogy a kezeket nem feszíthetjük szét erővel.
Emberi híd (stressz): Próbáljuk ki, hogy milyen lehet a hidak kötőelemeiben keletkező feszült-
ség, és alkossunk magunkból emberi hidat! Ha elkészültünk, tegyünk a hídra egy könnyebb
széket, majd egyre nehezebb tárgyakat, végül, ha már biztonságosnak érezzük a híd tartását,
akár egyikőnk rá is ülhet a hídra. A játék végeztével beszéljünk arról, hogy mit éreztünk hidat
alkotó elemekként a kezeinkben, lábainkban? Vajon meddig bírtuk volna a terhelést? Mi segített
volna bennünket abban, hogy még tovább és még több terhelést bírjunk el hídként?
Bármilyen mozgásos játék alkalmas erre a feladatra!
Baka Judit (2012): Ki játszik ilyet. Iskolai és népi játékok. Ábel Kiadó.
Horváth Tihamér (2012): Játékgyűjtemény; Apáczai Kiadó Celldömölk 2. kiadás.
Horváth Zoltán (1999): Játék és Szabadidősport; Berzsenyi Dániel Főiskola, Szombathely.
41
Budapest.
11. Aktivitás kiscsoportokban megvalósítva

Jó gyakorlat a „TEIS kerék” bemutatása, elemzése, feldolgozása.
„TEIS kerék” mentén aktivitás tervezése kiscsoportban (Témák, ötletek, Reflexiók)
Budapest.
12. Erőforrások- erősségek, nehézségek, eszközök, lehetőségek

Saját példák – Ezek miért működnek? Ha van egy ötlete a pedagógusnak az iskolában, mi törté-
nik vele? Hogyan tudja megvalósítani? Miért nem tudja esetlegesen? Mennyire inspirálja a tan-
testület a pedagógust?
Budapest.
13. Eredmény
A tanultak összegzése.

Gondolja át, hogyan járul hozzá a program az iskolai közösség építéséhez! Miben látja a tanul-
tak erősségeit?
Barati Krisztina, Boda Eszter, Bognár József, Boruzs Norbert, Csáki István, Fügedi Balázs,
Kövécs Tünde, Lívják Emília, Patakiné Bősze Júlia, Révész László, Trzaskoma-Bicsérdy
Gabriella, Vajda Ildikó, Vajda Tiborné, Varga Attila /szerk./ (2018): A testmozgásalapú alprog-
ram koncepciója. Líceum Kiadó Eger.
Csányi Tamás, Révész László, Prihoda Gábor, Vass Zoltán (2018): Megalapozó tanulmány a test-
mozgásalapú iskolai programok fejlesztéséhez. Líceum Kiadó Eger.
K. Nagy Emese, Révész László (2018): A Komplex Alapprogram tanulási-tanítási stratégiája. In:
Révész László, K.Nagy Emese, Falus Iván /szerk./ (2018): A Komplex Alapprogram Koncepciója.
Líceum Kiadó Eger, 36– 37.
Révész László, K. Nagy Emese (2018): A Komplex Alapprogram bemutatása. In: Révész László,
K. Nagy Emese, Falus Iván /szerk./ (2018): A Komplex Alapprogram Koncepciója. Líceum
Kiadó Eger, 11– 20.
Kötelező irodalom:
42
H. Stephen Glenn, Lynn Lott, Jane Nelsen (2016): Pozitív fegyelmezés az iskolában – A kölcsö-
nös tisztelet, az együttműködés és a felelősségteljes gondolkodás kialakítása a tanítás során.
Reneszánsz Kiadó, Budapest.
Horváth Tihamér (2012): Játékgyűjtemény. Apáczai Kiadó, Celldömölk. 2. kiadás.
Nádori László, Gáspár Mihály, Rétsági Erzsébet, H. Ekler Judit,Szegnerné Dancs Henriette,
Marshall B. Rsenberg (2001): A szavak ablakok vagy falak – Erőszakmentes Kommunikációs.

Budapest.
Ajánlott irodalom:
Elliot Aronson (2009): Columbine után. Az iskolai erőszak szociálpszichológiája. AB Ovo Kiadó,
Budapest.
Baka Judit (2012): Ki játszik ilyet. Iskolai népi játékok. Ábel Kiadó, Cluj-Napoca, Románia.
Meredith Belbin (2003): A team, avagy az együttműködő csoport. Edge 200 Kiadó, Érd.
Boross Ottilia (2006.) Basák az iskolában. (Iskolakultúra). Pannon Egyetem és Gondolat Kiadó,
Veszprém, 33-39.
Thomas Gordon (2010): T.E.T – A tanári hatékonyság fejlesztése. Gordon Kiadó Magyarország
Kft, Balatonendréd.
Horváth Zoltán (1999): Játék és Szabadidősport. Berzsenyi Dániel Főiskola, Szombathely.
Szekszárdi Júlia (1994): Konfl iktuspedagógiai szövegygyűjtemény. Veszprémi Egyetemi Kiadó,

Veszprém.
Szekszárdi Júlia (2002): Konfl iktusok pedagógiája. Veszprémi Egyetemi Kiadó, Veszprém.
43
4. Információs szolgáltatás
és a képzések lebonyolítása
A képzési programok regisztrációs, adminisztrációs, képzésszervező és a hozzájuk tartozó
e-learning rendszerek a http://kepzes.komplexalapprogram.hu webcímen keresztül érhe-
tőek el.
A képzésszervezéssel kapcsolatos további tájékoztatás az alábbi címen kérhető:
Komplex Alapprogram Országos Pedagógusképző és –továbbképző Központ
Levelezési cím: Eszterházy Károly Egyetem (3300 Eger, Eszterházy tér 1.)
Email: komplexalapprogram@uni-eszterhazy.hu
Telefon: +36-36/520-400 /2325
A képzésre jelentkezés folyamata és a képzés típusai
A képzés két nagy részre bontható, az egyik pillére a Képzők Képzése, ami a megvalósítókat
készíti fel a Komplex Alapprogram koncepciójának továbbadására a pedagógusok felé, a másik
pillér maga a pedagógusképzés, amelyben képzők oktatják a pedagógusokat.
A képzők képzését a Komplex Alapprogram Országos Pedagógusképző és -továbbképző

Központ koordinálja. A Komplex Alapprogram továbbképzéseivel kapcsolatos résztvevői és kép-
zői feladatok a program által létrehozott képzésszervező felületen zajlanak.
4.1. A képzésszervező szoftver

A Képzésszervező szoftverben a kurzusokra való bejelentkezést a regisztráció előzi meg, ahol
a képzők ellenőrzik a jelöltek jogosultságát, vagyis az általuk feltöltött dokumentumokat, mint
a pedagógus végzettséget igazoló diplomamásolat. A képzésszervező szoftver a kurzusra való
bejelentkezést követően a résztvevőket átirányítja az Egyetem E-learning rendszerébe, ahol
hozzáférnek a kurzusok tananyagához.
A DFHT- és a KAK-képzések jelentik az alapképzéseket, melyeket mindenképpen teljesíteni

szükséges az alprogrami képzések megkezdése előtt - különben az alprogrami képzésekről
tanúsítvány nem szerezhető. A két alapképzés sikeres teljesítését követően a résztvevőknek
a kínált öt alprogram (DA, ÉA, LA, MA, TA) közül minimum kettőt kell szabadon választaniuk
(lehet többet is).
44
A képzésszervező felületen keresztül történik a résztvevők értékelése. A képzésszervező
automatikusan generálja a tanúsítványokat, melyeket a továbbképzések szervezéséért felelős
Komplex Alapprogram Országos Pedagógusképző és -továbbképző Központ állít ki a résztvevők
számára.
A regisztráció során, a kurzusra való bejelentkezést követően, és a záráskor is kérdőíveket

kínál fel a szoftver a résztvevők számára. A kérdőíveket mindenki névtelenül... az eredmények-
ből a Mérés Értékelés csoport statisztikákat készít. Ennek az oka a pályázati kötelezettség,
valamint a minőségbiztosítás.
A képzettek segítséget és válaszokat kaphatnak a kérdéseik alapján az e-learning rendszer

felületén elhelyezett fórum és chat modulok használatával. Az e-learning szoftver egy telepített
és jól konfigurált Moodle nevű oktatási keretrendszer, amely biztosítja a kommunikáció lehető-
ségét az oktatók és a képzettek között.
4.2. A távoktatási felület alkalmazása

A Moodle web alapú távoktatási keretrendszer fontos funkciója az e-learninges tananyag
megjelenítése, a hallgatók egymás közötti és tutorral történő kommunikációjának és együtt-
működésének biztosítása. Az általunk használt keretrendszer magyar nyelvű, rendkívül fel-
használóbarát, azaz alapvető számítástechnikai ismeretekkel is jól használható.
A multimédiás, interaktív tananyagok elsődleges szerepet játszanak a tudás átadásában,

az egyes ismeretek begyakoroltatásában, az önálló tanulási folyamat irányításában, ennek meg-
felelően kellő számú gyakorlófeladatot tartalmaznak, amelyek megoldása azonnal ellenőrizhető.
A Moodle egy Web-alapú keretrendszer, tehát használatához böngészőprogram és internete-

lérés szükséges.
A képzésben részt vevők a https://kepzes.komplexalapprogram.hu URL-en elérhető felületen

férnek hozzá a kurzusokhoz.
Komplex Alapprogram Országos Pedagógusképző és -továbbképző Központ a kapocs a kép-

zettek és a képzők között az oktatás mindkét szintjén.
4.3. Adminisztrációs és szervezési szolgáltatás, valamit

a résztvevők számára nyújtott szolgáltatások
A képzési központok és az azokat irányító Komplex Alapprogram Országos Pedagógusképző
és -továbbképző Központ feladata annak elősegítése, hogy a képzés szereplői (résztvevő, kép-
zett-képző és pedagógus) a tanítási-tanulási folyamatban meghatározott feladataikat teljesíteni
tudják.
A Komplex Alapprogram Országos Pedagógusképző és -továbbképző Központ a kapocs a kép-

zettek és a képzők között az oktatás mindkét szintjén. Ez azt jelenti, hogy a Képzők Képzését
45
és a Tanárképző szakaszt is a Központ szervezi. A tananyagot, és az ahhoz tartozó kurzust
minden képzési forma esetén az Országos Központ készíti és üzemelteti. A Képzési Központ
az irányító szervezet, amely felelősséggel tartozik a képzésekért, irányítja azokat és segítséget
nyújt a megszervezésükben és lebonyolításukban.
Minőségbiztosítási, és egyéb funkcionális okokból biztosítja a kérdőívek, a tesztek és a külön-

böző, eredmények és statisztikák készítéséhez használható szoftvereket, amelyeket a képzések
előtt, a képzések során, és azokat követően is a Komplex Alapprogram szakemberei kiértékel-
nek, és a megvalósítók, valamint a fenntartó számára elérhetővé tesznek.
A résztvevő, vagyis a képzett, a kurzusok tananyagait az e-learning rendszer felületén, és

a képzésszervező szoftver felületén keresztül éri el. A regisztrációhoz szükséges űrlapok, a
kérdőívek, valamint a sikeres teljesítést igazoló dokumentumok a képzésszervező felületen
érhetőek el az érintettek számára.
46
RA M
OG
OM R
K
PLEX ALAPP

Résztvevôi Kézikönyv: Befektetés A Jövőbe

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Résztvevôi Kézikönyv: Befektetés A Jövőbe

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

RÉSZTVEVÔI

A nyomtatás és kötés a debreceni nyomdászat

1.2. A továbbképzés célja............................................................................................................ 7

1.3. A továbbképzés végére teljesítendő tartalmi követelmények............................................8

1.4. A továbbképzésen elsajátított ismeretek ellenőrzési módjának megnevezése

1.5. A továbbképzés teljesítésének formai követelményei .....................................................10

2. A képzés struktúrája................................................................................................................. 11

4. Információs szolgáltatás és a képzések lebonyolítása............................................................ 44

4.2. A távoktatási felület alkalmazása..................................................................................... 45

4.3. Adminisztrációs és szervezési szolgáltatás,

A Komplex Alapprogram Koncepció legfőbb célja a végzettség nélküli iskolaelhagyás meg-

1.2. A továbbképzés célja

Ismerje a köznevelési intézményekben oktatott tantárgyakban megjelenő tanulási tartalmak

Ismeri az önkéntesség és társas befogadás jelentőségét az iskolában, képes legyen a tanulók

Legyenek képesek a szociális kompetenciafejlesztés életkori sajátosságainak figyelembe

Ismerjék az önkéntesség és társas befogadás jelentőségét az iskolában

Legyenek képesek a tanulók ösztönzésére. Ismerjék és alkalmazzák mindazon technikákat,

1.4. A továbbképzésen elsajátított ismeretek

A zárófeladat javításának határideje a kézhezvételtől számított 10 munkanapon belül.

Terjedelme: 3-5 oldal, betűméret: 12, típus: Calibri, sortáv: szimpla

Fájl formátum: docx (Word dokumentum)

Az elvárt tartalmi elemek:

»» Célok, feladatok: a fejlesztendő attitűd, készségek, képességek, a tanítandó ismeretek

»» Az óra menete, a pedagógus tevékenysége

»» Módszerek, munkaformák, módszertani segédeszközök

2. Mozgásos tanulás nem testnevelés órai keretek között:

»» Célok, feladatok: a fejlesztendő attitűd, készségek, képességek, a tanítandó ismeretek

»» Az óra menete, a pedagógus tevékenysége

»» Módszerek, munkaformák, módszertani segédeszközök

»» Játékok/gyakorlatok pontos leírása eszközigénnyel

3. Szabadidős aktivitás tervezése esetén:

»» A célok, feladatok és a választott munkaformák összhangja

»» Az autonóm tanulói tevékenységet elősegítő módszerek alkalmazása

»» A tanári reflexiós folyamatot bemutató változtatások

2. Mozgásos tanulás használata nem testnevelés-tanóra esetén:

»» A célok, feladatok és a választott munkaformák összhangja

»» Az autonóm tanulói tevékenységet elősegítő módszerek alkalmazása

»» A tanári reflexiós folyamatot bemutató változtatások

3. Szabadidős aktivitás tervezése esetén:

»» A célok, feladatok és a választott munkaformák összhangja

»» Az autonóm tanulói tevékenységet elősegítő módszerek alkalmazása

»» Az önkéntesség megjelenése a diákok részéről

»» A szabadidős aktivitások alapelveinek megjelenési szintje

»» A tanári reflexiós folyamat

Minősítés: megfelel/nem felel meg. A megfelelt teljesítmény a foglalkozásterv-illusztráció fenti

1.5. A továbbképzés teljesítésének

1. tematikus egység: Az első kontaktnapon a program és a résztvevő pedagógusok kölcsö-

2. tematikus egység: A távoktatási tartalomban (10 tanóra) a következő témák szerepelnek:

3. tematikus egység: A második kontaktnapon a következő programelemek valósulnak meg:

Az egyes tematikai egységek elmélet és gyakorlat arányát, valamint óraszámát a következő

1.1. Továbbképzés rövid bemutatása, a továbbképzés céljának, a munka módszereinek és

A továbbképzés tematikai egységeinek részletes módszertani leírása:

A Testmozgásalapú Alprogram komplex iskolai testmozgásprogramok segítségével szeretne

A Testmozgásalapú Alprogram – benne a minőségi testnevelés-oktatás megvalósításá-

Az Alprogram kialakítandó tartalmi és módszertani rendszere kitüntetett figyelmet kíván for-

A Testmozgásalapú Alprogram céljai többrétűek, összetetten kezeli az iskolai környezethez kap-

1.2. A résztvevők bemutatkozása, gyakorlatuk, tapasztalataik a szaktárgyi differenciálás és

A továbbképzés tematikai egységeinek részletes módszertani leírása:

A résztvevők a létszámnak megfelelően 4-5 fős csoportokban dolgoznak a nap folyamán.

Csoportszabályok megalkotása és rögzítése táblán írásban (pl. időkeretek tartása, nyitottság,

2.1. A TA és a minőségi iskolai testnevelés illeszkedése. A tartalmi keretek (Széles

A továbbképzés tematikai egységeinek részletes módszertani leírása:

A Testmozgásalapú Alprogram az alábbi területekhez kapcsolódóan határozza meg a célokat:

1.2.  A továbbképzés célja............................................................................................................ 7

1.3.  A továbbképzés végére teljesítendő tartalmi követelmények............................................8

1.4.  A továbbképzésen elsajátított ismeretek ellenőrzési módjának megnevezése

1.5.  A továbbképzés teljesítésének formai követelményei .....................................................10

2.   A képzés struktúrája................................................................................................................. 11

4.  Információs szolgáltatás és a képzések lebonyolítása............................................................ 44

4.2.  A távoktatási felület alkalmazása..................................................................................... 45

4.3.  Adminisztrációs és szervezési szolgáltatás,