Az ember kiválasztása

Emlékeztető:
- a kiválasztás szerepe: a lebontás során képződött felesleges és káros anyagok
eltávolítása
- részfolyamatai:
- szűrés: a vérből, méret szerinti anyag eltávolítás, ennek egy része azonban még
hasznosítható, a méreganyagok egy része pedig nem tud kiszűrődni a nagy méret miatt
- visszaszívás: a vérbe, minden olyan anyag, amely még hasznosítható
- kiválasztás: a vérből, a nagy méretű méreganyagok vizeletbe juttatása
- kiválasztás: a sejt által leadott anyag a szervezet számára már szükségtelen, vagy káros ↔
elválasztás: a sejt által leadott anyag a szervezet számára hasznos, valamilyen feladatot lát el
pl. tejelválasztás, hormonok elválasztása
I. Általános jellemzés
- elsődleges feladata: a szerves anyagok lebontása során képződött felesleges (víz és só) és
káros (karbamid, húgysav) bomlástermékek eltávolítása a vérből és a szervezetből
- részt vesz: homeosztázis fenntartásában, hőleadásban, vérnyomás szabályozásban, vér pH-
jának szabályozásában, férfiakban ondó elvezetésben
- kiválasztást, szükségtelen anyagok ürítését végző egyéb szervek: bőr verejtékmirigyei,
légzőrendszer - tüdő, tápcsatorna: máj, végbél
- N-tartalmú bomlástermékek: májban alakulnak ki, fajtái:
~ karbamid: aminosavak, nukleinsavak pirimidinbázisainak bomlásterméke O=C−
(NH2)2, karbamidból NH3 képződik
~ húgysav: nukleinsavak purinbázisainak bomlásterméke, amely vagy vizelettel
távozik, vagy tovább bomlik karbamidra
~ kreatinin: izomfehérjék bomlásterméke, fokozott izommunka vagy erős fogyás
esetén található a vizeletben
II. A kiválasztó rendszer felépítése
Részei:
Kiválasztószerv: vese
vizelet elvezető szervek: húgyvezeték, húgyhólyag, húgycső
1. vese (ren)
a) makroszkópos felépítés
- bab alakú, kb. 15 cm nagyságú, páros szerv
- a gerincoszlop ágyéki tájékának két oldalán, hashártyán kívül, zsírszövetbe ágyazva
- kívülről kötőszövetes tok borítja, közepén vesekapu, belép: veseartéria, kilép: vesevéna,
húgyvezeték
- részei: kívül kéregállomány, belül velőállomány, középen üreg: vesemedence, a
velőállomány 2 részből: vesepiramisok (háromszög alakú, hosszanti csíkolatú) +
veseoszlopok, a vesepiramisok csúcsa a veseszemölcs, amely a vesekehelybe nyílik – ez már
a vesemedence része
b) mikroszkópos felépítés
- felépítési és működési egysége a nefron
- a nefron részei: vesetestecske + elvezető csatorna
~ vesetestecske: (Malphigi-testecske): hajszálérgomolyag + kettős falú (Bowman-)
tok
• kéregállományban található
• a vese artériás rendszere minden nefronhoz ad egy oldalágat, ebből
hajszálérgomoly →
 • a hajszálérgomoly be- és kivezető vége is az artériás rendszerhez tartozik,
bevezető vége vastagabb, mint a kivezető vége → nyomáskülönbség
• a kettős falú tok belső fala – egyrétegű laphám – körülveszi a
hajszálérgomolyt – az így képződött szűrő felülete a lehető legvékonyabb (egyik
egyrétegű laphám a hajszálérgomoly érfala, a másik egyrétegű laphám a Bowman-tok
fala)
• a tok külső fala lezárja az elvezető csatorna üregét
~ elvezető csatorna:
• több szakaszra oszlik, a velőbe is lefut, szakaszonként eltérő felépítés és
működés
• a hajszálérgomolyból kilépő kis artéria behálózza és kis vénaként szedődik
össze a nefron végén
• szakaszai:  kezdeti kanyarulatos szakasz
 egyenes szakasz leszálló szára: sejtjei Na+-nak átjárhatatlanok
 Henle kacs: sejtjei vékonyak, átjárhatóak a kis molekuláknak
 egyenes szakasz felszálló szára: sejtjei víznek átjárhatatlanok
 távolabbi kanyarulatos szakasz
- gyűjtőcső: több nefron elvezető csatornáiból szedődik össze, a kéregállományból indul,
vége a veseszemölcsön nyílik a vesemedencébe
- a kéregtől a velő felé töményedik a sejtközötti állomány, melyet a sejtközötti térben
felhalmozódó Na+ ionok és karbamid okoznak
2. Vizeletelvezető szervek
a) húgyvezeték (ureter):
- páros szerv
- veséből a húgyhólyagba vezeti a vizeletet
- falában simaizom → perisztaltikus mozgással továbbítja a vizeletet
b) húgyhólyag (vesica urinaria)
- a medence elülső részében a symphysis (szeméremcsontok összekapcsolódása) mögött
- citrom alakú és nagyságú összehúzott állapotában
- 300-350 ml vizeletet képes tárolni → fala rendkívül tágulékony
- felépítése: ~ nyálkahártya, kötőszövet, simaizom, savós hártya
~ nyálkahártyájának hámja speciális urothelium: többmagsoros hengerhám közte
esernyősejtekkel, melyek nagyfokú tágulékonyságot biztosítanak
- falának feszülése vizelési ingert kelt, benne mechanoreceptotok
- a vizeletürítéshez szükséges nyomást a hasprés és a hólyagfal simaizmainak összehúzódása
hozza létre
c) húgycső (urethra)
- nőkben és férfiakban eltérő hosszúságú
- sima és harántcsíkolt záróizomgyűrű, de a simaizomgyűrű a húgyhólyag felőli végen, a
harántcsíkolt pedig az alsó szakaszon, vizeletürítés a harántcsíkolt izom akaratlagos nyitásával
- elég tágulékony, feladata a vizelet külvilágba vezetése
III. A kiválasztó rendszer működése
1. A vese működése: a vizeletképződés
- a vizeletképződés 3 szakasza: szűrés, visszaszívás, kiválasztás
- a nefron különböző felépítésű részei különböző feladatot látnak el
a) szűrés (ultrafiltratio)
• a szűrlet – vérfehérje mentes vérplazma – keletkezése:
− A hajszálérgomolyag bevezető vége vastagabb, mint a kivezető vége →
nyomáskülönbség (8kPa)
Ez a nyomás nagyobb, mint a hajszálér verőeres szárában mérhető nyomás,
 a kilépő verőérben is nagyobb a vérnyomás, mint az ozmózisnyomás, nincs
visszaszívódás →
− a vérfehérje mentes vérplazma passzívan átszűrődik a hajszálér és a kettős falú
tok belső falán a kettős falú tok üregébe – ehhez nagyon vékony falvastagság, és a
kis molekulák számára átjárható fal kell = egyrétegű laphám
− Napi 180 l szűrlet
b) visszaszívás (reabsorptio)
• visszaszívás az elvezető csatorna falán keresztül az elvezető csatornát behálózó
hajszálérhálózatba
− A kezdeti kanyarulatos szakaszon szívódik vissza: glükóz 100%-a, aminosavak,
ionok (Na+, Cl−, Ca2+, PO43−, K+) aktív transzporttal, a karbamid passzív transzporttal,
az itt folyó szűrlet töménysége megegyezik a kiszűrődött szűrletével
− Az egyenes szakaszon víz és Na+ visszaszívás
 A leszálló szár területén a sejtközötti állomány töményedik → víz visszaszívás, Na+
visszaszívás nem követi, mert az elvezető csatorna fala nem engedi át → a szűrlet
mennyisége csökken, koncentrációja nő
 A Henle-kacshoz érve a legtöményebb a szűrlet, és jelentős mennyiségbeli csökkenés
is
 A felszálló szár sejtjei átjárhatatlanok a víz számára ill. a környezet hígul → Na+
visszaszívást nem követi vízvisszaszívás → hígul a szűrlet, de mennyisége nem
változik
− A távolabbi kanyarulatos szakaszon és a gyűjtőcső falán keresztül a szervezet
igényeinek megfelelően visszaszívás:
~ víz ill. Na+ visszaszívás:
 aldoszteron só-visszaszívásra ható hormon: a Na+ visszaszívás fokozása a
kanyarulatos szakaszon
 ADH / vazopresszin: vízvisszaszívást serkentő hormon: vízátjárhatóvá teszi a
gyűjtőcső falának sejtjeit → vízvisszaszívás
~ H+, NH3 visszaszívás → pH szabályozás
~ karbamid visszaszívás igény szerint a gyűjtőcső velői területén
c) Kiválasztás (excretio)
- az elvezető csatorna falának sejtjei főként a távolabbi kanyarulatos szakaszon
kiválasztanak mérgező anyagokat, festékeket, gyógyszermaradványokat, melyeket a máj
vízoldható formába alakított
- pH-szabályozás igényei szerint H+ és NH3 kiválasztás
- ha túl sok a szervezetben a K+, akkor K+ kiválasztás is
d) a homeosztázis beállítása
- a távolabbi kanyarulatos szakaszon szabályozódik:
- a testfolyadékok térfogata: a szükség szerinti vízmennyiség visszaszívásával, csökkenő
vértérfogat esetén fokozott vízvisszaszívás
- az ozmózisnyomás: értéke a víz mennyiségétől függ
- az ionösszetétel: Na+ ionok helyett K+ ürítése igény szerint, emellett Ca2+ és PO43− igény
szerinti visszaszívása
- pH szabályozása: a Na+ H+-ra cseréjével, és az NH3, HCO3− igény szerinti kiválasztásával,
visszaszívásával
2. a vizelet összetétele
- napi 1,5 l
- összetétele: feleslegben lévő víz, ionok: Na+, K+, Cl−, és karbamid, felhasználhatatlan
anyagok, méreganyagok, gyógyszermaradványok, hormonok
- nem állandó összetételű, a szervezet igényeinek megfelelő
- mennyisége és összetétele hormonálisan szabályozott
- nem lehet benne vér, vérfehérje, glükóz
IV. A kiválasztás szabályozása
a) nagyrészt hormonálisan
- a vese működése kizárólag hormonálisan
 vazopresszin (ADH): vízvisszaszívást serkentő hormon, közvetlenül a vér
ozmózisnyomását érzékelő hipothalamusz-sejtek termelik
 aldoszteron: sóvisszaszívásra ható hormon, közvetetten ACTH-n keresztül
szabályozódik, illetve másik szövethormonon (reninen) keresztül
b) részben idegi
- szomjúság-központ a hipothalamuszban: ingere a vér koncentrációjának megváltozása,
hatására nagyagyi táplálékkeresés illetve ADH termelés
- a vizeletürítés: alapvetően gerincvelői reflex, de tanult magatartásforma – nagyagyi szinten
szabályozott
V. Kiválasztó rendszer betegségei
- vizelettartási rendellenesség (inkontinencia): a hólyag érzékenyebbé válik a
nyomásingerekre, és kisebb vizelet mennyiség esetén is vizelési inger. Oka lehet
hólyaggyulladás, vesekő, daganat, stb.
- gyulladások: (hólyaghurut, vesemedence-gyulladás) általában bakteriális eredetűek, tünetei:
deréktáji fájdalom, gyennyes vizelet, esetleg láz. Kezelése antibiotikummal
- vesekő: a vizelet oxalátkristályainak kicsapódásával alakul ki. Nagyobb kövek a
húgyvezetékben rekedhetnek, elzárva a vizelet útját =vesegörcs, műtéttel, vagy a kő
ultrahangos szétzúzásával gyógyítják.
- daganatok: első jele a véres vizelet
- ciszták: jóindulatú folyadékkal telt szövetburjánzások. Általában nem okoznak problémát,
de súlyosabb esetben műtéttel eltávolítják.
- veseelégtelenség: a vese működésének leállása, vagy nagy mértékű lecsökkenése.
Művesekezeléssel helyettesíthető a vese működése = dialízis: a beteg vérét egy féligáteresztő
csövön engedik át, miközben vele ellentétes irányba dializáló (a vérnél hígabb) folyadékot
áramoltatnak. A dializáló folyadék eltávolítja a vérből a kiválasztandó anyagokat, és az így
megtisztított vért visszavezetik a testbe.