2022. március 22.

0/42

Budapesti Műszaki és
Gazdaságtudományi Egyetem

IT üzemeltetés
Villámvédelmi zónák és koordinált túlfeszültség
védelem

Dr. Iváncsy Tamás

ivancsy.tamas@vet.bme.hu

Oktatás
BME VET
Laboratóriumi tesztelés
Kutatás & Fejlesztés
2022. március 22.

Ez az oktatási Segédanyag a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatója által kidolgozott szerzői mű. Kifejezett felhasználási engedély nélküli felhasználása szerzői jogi jogsértésnek minősül.

2022. március 22. 1/42

Elsődleges villámvédelem

Ez az oktatási Segédanyag a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatója által kidolgozott szerzői mű. Kifejezett felhasználási engedély nélküli felhasználása szerzői jogi jogsértésnek minősül.
2022. március 22. 2/42

Elsődleges villámvédelem

Az elsődleges villámvédelem feladata a védett objektum védelme a villám közvetlen

hatásai ellen.
Részei:
• Felfogó
• Levezető
• Földelő
Másképpen megfogalmazva: az elsődleges villámvédelem egy olyan becsapási pont a
villámnak, amelyből a védelmi rendszer a villámáramot biztonságosan a földbe vezeti.

Ez az oktatási Segédanyag a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatója által kidolgozott szerzői mű. Kifejezett felhasználási engedély nélküli felhasználása szerzői jogi jogsértésnek minősül.

2022. március 22. 3/42

A villámhárító berendezés jelölése

A 9/2008. (II. 22.) BM rendelet villámvédelmi előírásai alapján a villámvédelmi rendszer

elemeit különböző kategóriákba sorolják:
Felfogó V 0..6 o, a..d
Levezető L 0..5 o, a..d
Földelő F 0..4 r, x
Méretfokozat Nincs jelölés

Az új OTSZ nem tartalmazza a méretfokozatokra vonatkozó korábbi jelöléseket. Ennek oka, hogy a méretek az
MSZ EN 62305 szabványban találhatók, így ezek megismétlése itt fölösleges, illetve a szabvány módosítása a minden-
kor érvényes jogszabály módosítását is megkövetelné.

Ez az oktatási Segédanyag a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatója által kidolgozott szerzői mű. Kifejezett felhasználási engedély nélküli felhasználása szerzői jogi jogsértésnek minősül.
2022. március 22. 4/42

A felfogók általános elrendezése

V0 Nincs felfogó
V1 Természetes felfogók rendszere
V2 Egyszerűsített felfogórendszer
V3 Normál felfogórendszer
V4 Biztonsági felfogórendszer
V5 Növelt biztonságú felfogórendszer
V6 Különleges biztonságú felfogórendszer

Ez az oktatási Segédanyag a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatója által kidolgozott szerzői mű. Kifejezett felhasználási engedély nélküli felhasználása szerzői jogi jogsértésnek minősül.

2022. március 22. 5/42

A felfogók elrendezésének meghatározása

A gördülőgömb módszer

A gördülőgömb módszer alkalmazása során a felfogók elrendezése akkor tekinthető megfelelőnek, ha egy, a villámvédel-
mi fokozattól függő R sugarú képzeletbeli gömböt a felfogórendszer érintése nélkül nem lehet a védendő felülettel kívülről
érintkezésbe hozni. Íly módon a gömb csak a felfogókat illetve a földet vagy más, a védendő felületen kívüli részeket
érintheti.

Ez az oktatási Segédanyag a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatója által kidolgozott szerzői mű. Kifejezett felhasználási engedély nélküli felhasználása szerzői jogi jogsértésnek minősül.
2022. március 22. 6/42

A felfogók elrendezésének meghatározása

A körlap módszer

A körlap módszer alkalmazása során a felfogók elrendezése akkor tekinthető megfelelőnek, ha egy, a villámvédelmi foko-
zattól függő d átmérőjű képzeletbeli körlapot a felfogórendszer érintése nélkül nem lehet a védendő felületre ráhelyezni.

Ez az oktatási Segédanyag a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatója által kidolgozott szerzői mű. Kifejezett felhasználási engedély nélküli felhasználása szerzői jogi jogsértésnek minősül.

2022. március 22. 7/42

A felfogók elrendezésének meghatározása

A védőszög módszer

Ennek a módszernek az alkalmazása során

α
a felfogók elrendezése akkor tekinthető meg-
felelőnek, ha az épület legfeljebb 40 m ma-
gasságban lévő bármely pontjából (pl. a te-
tő szélétől) a felfogóhoz húzott egyenesnek
a függőlegessel bezárt szöge – a védőszög
– mindenütt kisebb, mint a villámvédelmi fo-
kozattól függő α szög.

Ez az oktatási Segédanyag a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatója által kidolgozott szerzői mű. Kifejezett felhasználási engedély nélküli felhasználása szerzői jogi jogsértésnek minősül.
2022. március 22. 8/42

A felfogó méretezés paraméterei

Az OTSZ-ben szereplő, jelenleg érvényes R, α és d értékek láthatóak a táblázat-

ban a villámvédelmi felfogó fokozatának függvényében.

Felfogó Gömbsugár Védőszög Körátmérő

fokozat R [m] α d [m]
V3 100 45° 20
V4 80 30° 15
V5 45 – –
V6 20 – –

Ez az oktatási Segédanyag a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatója által kidolgozott szerzői mű. Kifejezett felhasználási engedély nélküli felhasználása szerzői jogi jogsértésnek minősül.

2022. március 22. 9/42

A levezetők általános elrendezése

L0 Nincs levezető
L1 Természetes levezetők rendszere
L2 Egyetlen levezető, l≤20 m
L3 Legalább két levezető, l≤15 m
L4 Legalább két levezető, l≤10 m
L5 L4 + vízszintes összekötés

Ez az oktatási Segédanyag a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatója által kidolgozott szerzői mű. Kifejezett felhasználási engedély nélküli felhasználása szerzői jogi jogsértésnek minősül.
2022. március 22. 10/42

L5: L4 + vízszintes összekötés

Az ábrán az L5 fokozatú levezetőkkel szemben támasztott többlet előírások szemléltetése látható az L4 követelménye-
ihez képest. Ennek az a lényege, hogy elkerüljük a magas épületeknél a levezetők közötti túlzott potenciálkülönbségek
kialakulását a függőleges irányban legalább 20 m távolságban történő összekötésükkel.

Ez az oktatási Segédanyag a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatója által kidolgozott szerzői mű. Kifejezett felhasználási engedély nélküli felhasználása szerzői jogi jogsértésnek minősül.

2022. március 22. 11/42

A földelők általános elrendezése

F0 Nincs földelő
F1 Természetes földelők rendszere
F2 Egyetlen földelő
F3 Legalább két földelő
F4 Földelőrendszer

Ez az oktatási Segédanyag a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatója által kidolgozott szerzői mű. Kifejezett felhasználási engedély nélküli felhasználása szerzői jogi jogsértésnek minősül.
2022. március 22. 12/42

Földelési ellenállás

x: ellenállásra nincsen követelmény

r: R ≤ 2 Ω

Egyetlen földelő Földelő rendszer

ρ ρ
R ≤ 6 √ [Ω] R ≤ 3√ [Ω]
A A

Ez az oktatási Segédanyag a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatója által kidolgozott szerzői mű. Kifejezett felhasználási engedély nélküli felhasználása szerzői jogi jogsértésnek minősül.

2022. március 22. 13/42

MSZ EN 62305-1

A szabvány által lefedett tématerületek

1 Alkalmazási terület
2 Rendelkező hivatkozások
3 Szakkifejezések és fogalommeghatározások
4 Villámparaméterek
5 A villám által okozott károk
6 A villámvédelem szükségessége és gazdasági szempontból indokolt villámvédelem
7 Védőintézkedések
8 Az építmények védelmének alapvető kritériumai

Ez az oktatási Segédanyag a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatója által kidolgozott szerzői mű. Kifejezett felhasználási engedély nélküli felhasználása szerzői jogi jogsértésnek minősül.
2022. március 22. 14/42

Alkalmazási terület

Ide tartoznak:
• építmények, beleértve a bennük lévő berendezéseket, javakat valamint embereket
• az építményhez csatlakozó szolgáltatások
Nem tartoznak ide:
• vasúti rendszerek
• járművek, hajók, repülőgépek, tengeri létesítmények
• földalatti nagynyomású csővezetékek
• az építményhez nem csatlakozó csővezetékek, energiaellátó- és távközlési vonalak

Ez az oktatási Segédanyag a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatója által kidolgozott szerzői mű. Kifejezett felhasználási engedély nélküli felhasználása szerzői jogi jogsértésnek minősül.

2022. március 22. 15/42

Szakkifejezések és fogalommeghatározások

fizikai károsodás (physical damage)

villám mechanikai, hő, kémiai vagy robbantó hatásai miatt az építményben (vagy a tartal-
mában) vagy a szolgáltatásban bekövetkezett kár.

kockázat (risk) R
A villám által okozott évenkénti (emberi és anyagi) veszteség várható átlagos értéke a
védendő tárgy teljes (emberi és anyagi) értékéhez viszonyítva.

Ez az oktatási Segédanyag a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatója által kidolgozott szerzői mű. Kifejezett felhasználási engedély nélküli felhasználása szerzői jogi jogsértésnek minősül.
2022. március 22. 16/42

Szakkifejezések és fogalommeghatározások

elfogadható kockázat (tolerable risk) RT

Annak a legnagyobb kockázatnak az értéke, amely a védendő tárgy esetén még megen-
gedhető.

villámvédelmi szint (lightning protection level) LPL

A villámparaméterek értékeinek olyan csoportjához rendelt szám, amelyek akkora valószí-
nűséghez tartoznak, amellyel a vonatkozó legnagyobb és legkisebb tervezési értékeket az
előreláthatóan előforduló villámok nem lépik túl.

Ez az oktatási Segédanyag a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatója által kidolgozott szerzői mű. Kifejezett felhasználási engedély nélküli felhasználása szerzői jogi jogsértésnek minősül.

2022. március 22. 17/42

A villám árama által okozott károk

Az építményt érő károk forrása és fajtái

A kár forrása a villámáram
S1 az építményt érő villámcsapás
S2 az építmény környezetét érő villámcsapás
S3 az építményhez csatlakozó szolgáltatást érő villámcsapás
S4 az építményhez csatlakozó szolgáltatás környezetét érő villámcsapás

Ez az oktatási Segédanyag a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatója által kidolgozott szerzői mű. Kifejezett felhasználási engedély nélküli felhasználása szerzői jogi jogsértésnek minősül.
2022. március 22. 18/42

A villám árama által okozott károk

A villám az építményben három fajta kárt okozhat:

D1 élőlények sérülése az érintési és a lépésfeszültség következtében
D2 fizikai kár (tűz, robbanás, mechanikai rongálás, vegyi anyagok
kiszabadulása) a villámáram hatásinak következtében, ideértve a
szikrakisülést
D3 belső rendszerek meghibásodása az elektromágneses villámimpulzus
következtében

Ez az oktatási Segédanyag a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatója által kidolgozott szerzői mű. Kifejezett felhasználási engedély nélküli felhasználása szerzői jogi jogsértésnek minősül.

2022. március 22. 19/42

A villám árama által okozott károk

A veszteségek fajtái
L1 emberi élet elvesztése
L2 közszolgáltatás kiesése
L3 kulturális örökség elvesztése
L4 gazdasági érték elvesztése (építmény és tartalma, szolgáltatás és
tevékenység megszűnése)

Ez az oktatási Segédanyag a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatója által kidolgozott szerzői mű. Kifejezett felhasználási engedély nélküli felhasználása szerzői jogi jogsértésnek minősül.
2022. március 22. 20/42

A villámvédelem szükségessége

Társadalmi szempontból szükséges villámvédelem

R1 emberi élet elvesztésének kockázata
R2 közszolgáltatás kiesésének kockázata
R3 kulturális örökség elvesztésének kockázata
Villámvédelemre akkor van szükség, ha

R > RT

Ez az oktatási Segédanyag a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatója által kidolgozott szerzői mű. Kifejezett felhasználási engedély nélküli felhasználása szerzői jogi jogsértésnek minősül.

2022. március 22. 21/42

A villámvédelem szükségessége

Gazdasági szempontból szükséges villámvédelem

R4 gazdasági érték elvesztésének kockázata
A villámvédelem akkor gazdaságos, ha

CRL + CPM < CL

CRL veszteség villámvédelemmel

CPM villámvédelem költsége
CL veszteség villámvédelem nélkül

Ez az oktatási Segédanyag a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatója által kidolgozott szerzői mű. Kifejezett felhasználási engedély nélküli felhasználása szerzői jogi jogsértésnek minősül.
2022. március 22. 22/42

Védőintézkedések

Élőlények védelmére szolgáló védőintézkedések az érintési és lépésfeszültség

csökkentése által
A lehetséges védőintézkedések a következők:
• a hozzáférhető vezető részek megfelelő szigetelése
• egyenpotenciálra hozás földelőhálóval
• fizikai korlátozások és figyelmeztető feliratok
A fizikai kár csökkentésére szolgáló védőintézkedések
• villámvédelmi rendszer (LPS)

Ez az oktatási Segédanyag a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatója által kidolgozott szerzői mű. Kifejezett felhasználási engedély nélküli felhasználása szerzői jogi jogsértésnek minősül.

2022. március 22. 23/42

Védőintézkedések

A villamos és elektronikus rendszerek meghibásodásának csökkentésére szolgáló

védőintézkedések
Elektromágneses villámimpulzus elleni védelmi rendszer, amely a következőkből állhat:
• földelés és összekötés
• mágneses árnyékolás
• nyomvonalvezetés
• koordinált túlfeszültségvédelem

Ez az oktatási Segédanyag a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatója által kidolgozott szerzői mű. Kifejezett felhasználási engedély nélküli felhasználása szerzői jogi jogsértésnek minősül.
2022. március 22. 24/42

Zónakoncepció

A belső villámvédelem kialakításának első lépése a védendő tér villámvédelmi zónákra való felosztása. A zónákra jel-
lemző, hogy határaikon az elektromágneses jellemzőkben jelentős változás mutatkozik. A jellegzetes elvi zónabeosztást
mutatja az ábra.
Ez az oktatási Segédanyag a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatója által kidolgozott szerzői mű. Kifejezett felhasználási engedély nélküli felhasználása szerzői jogi jogsértésnek minősül.

2022. március 22. 25/42

Zónakoncepció

A zónák szabvány szerinti meghatározása a következő:

LPZ 0A: Az itt levő berendezések közvetlen villámcsapásnak vannak kitéve
LPZ 0B: Az itt levő berendezések közvetlen villámcsapásnak nincsenek kitéve, de az elektromágneses tér
csillapítatlanul érvényesül.
LPZ 1: Az itt levő berendezések sem közvetlen villámcsapásnak, sem csillapítatlan elektromágneses térnek
nincsenek kitéve.
LPZ 2→n Az egyre nagyobb csillapítású terek egyre nagyobb sorszámúak

Minden olyan esetben, amikor egy vezeték, kábel, vagy bármilyen vezető anyagú cső átlép egy-egy zónahatárt,
gondoskodni kell az egyenpotenciálra hozásáról. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a fémes vezetőket a zónahatárokon
lehetőleg azonos nyomvonalon célszerű átvezetni, valamint minden zónahatár átlépésnél minden vezetőt egymással,
illetve az EPH sínnel össze kell kötni. Az összekötéseket azokban az esetekben, amikor a vezetők között üzemszerűen
potenciálkülönbség van (pl. kisfeszültségű energiavezetékek, jelvezetékek erei), megfelelő túlfeszültségvédelmi eszköz
felhasználásával kell megoldani.

Ez az oktatási Segédanyag a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatója által kidolgozott szerzői mű. Kifejezett felhasználási engedély nélküli felhasználása szerzői jogi jogsértésnek minősül.
2022. március 22. 26/42

Másodlagos (szekunder) villámvédelem

Ez az oktatási Segédanyag a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatója által kidolgozott szerzői mű. Kifejezett felhasználási engedély nélküli felhasználása szerzői jogi jogsértésnek minősül.

2022. március 22. 27/42

Szekunder villámvédelem feladata

A szekunder villámvédelem feladata a villámok közvetett hatásai elleni védekezés. Ezek

a hatások elsődelgesen a három alap csatolási móddal az épület belsejébe jutó
túlfeszültségek, amelyek ellen védekezni kell.

Ez az oktatási Segédanyag a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatója által kidolgozott szerzői mű. Kifejezett felhasználási engedély nélküli felhasználása szerzői jogi jogsértésnek minősül.
2022. március 22. 28/42

Túlfeszültség védelem

Kisfeszültségű hálózatok túlfeszültség védelme

Túlfeszültség: A hálózaton a névleges feszültségnél nagyobb előforduló feszültség.
A névleges feszültség a hálózat feszültségének effektív értékével van megadva.
A névleges feszültséget 10 %-kal meghaladó feszültséget nevezzük túlfeszültségnek.

Ez az oktatási Segédanyag a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatója által kidolgozott szerzői mű. Kifejezett felhasználási engedély nélküli felhasználása szerzői jogi jogsértésnek minősül.

2022. március 22. 29/42

Túlfeszültségek

Tartós túlfeszültség: A hálózaton több periódus ideig fennálló túlfeszültség. Más néven
hosszú idejű túlfeszültség. PEN vezető szakadás aszimmetrikus terhelés esetén, illetve
rezonanciák (induktív és kapacitív elemek együttes hatása) hozhatnak ilyet létre.
Impulzus jellegű túlfeszültség: Villámok és kapcsolások által okozott túlfeszültségek (ESD
is) okozhat ilyen jellegű túlfeszültséget. Más néven rövid idejű túlfeszültség.

A villám és ESD okozta túlfeszültségek külső túlfeszültségek, míg a kapcsolási eredetűek

belső túlfeszültségek.

Ez az oktatási Segédanyag a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatója által kidolgozott szerzői mű. Kifejezett felhasználási engedély nélküli felhasználása szerzői jogi jogsértésnek minősül.
2022. március 22. 30/42

Szabványos vizsgálati impulzusok

A szabványban megadott ellenőrző impulzusok:

Ucs Csúcsfeszültség
th Homlokidő
tf Félérték idő (hátidő)

Ez az oktatási Segédanyag a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatója által kidolgozott szerzői mű. Kifejezett felhasználási engedély nélküli felhasználása szerzői jogi jogsértésnek minősül.

2022. március 22. 31/42

Szabványos vizsgálati feszültség

Csúcsfeszültség: Az impulzus legnagyobb feszültségének értéke

Homlokidő: Az impulzus feszültségének növekedése közben csúcsfeszültség 10 %-a és
90 %-a között eltelt idő
Félérték idő: Az impulzus csúcsa után a feszültség 50 %-ra csökkenésének ideje az
impulzus kezdetétől számítva
Vizsgálófeszültség villám által létrehozott impulzusra: 1,2/50 (árama 8/20)
Vizsgálófeszültség kapcsolási túlfeszültség impulzusra: 250/2500
Megadás formája: homlokidő(µs)/hátidő(µs)

Ez az oktatási Segédanyag a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatója által kidolgozott szerzői mű. Kifejezett felhasználási engedély nélküli felhasználása szerzői jogi jogsértésnek minősül.
2022. március 22. 32/42

Védekezés a túlfeszültségek ellen

• Vezető hurkok méretének csökkentése (erősáramú hálózat és adathálózat közeli

nyomvonalon vezetése)
• Árnyékolás (nehezen megvalósítható, különösen nagy épületek esetén)
• Villámvédő levezetők számának növelése ⇒ az egyes vezetőkön kisebb villámáram
folyik
• Túlfeszültség védelmi eszközök használata

Ez az oktatási Segédanyag a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatója által kidolgozott szerzői mű. Kifejezett felhasználási engedély nélküli felhasználása szerzői jogi jogsértésnek minősül.

2022. március 22. 33/42

Túlfeszültség védelmi eszközök

Szikraköz
• Típusai
• Gáztöltésű szikraköz
• Ívkifúvásos szikraköz
• Kúszószikraköz
• Nagy villámáram levezetésére szolgáló eszközökben terelik az ívet
• Az ív kialvásáig utánfolyó áram lehetséges

Ez az oktatási Segédanyag a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatója által kidolgozott szerzői mű. Kifejezett felhasználási engedély nélküli felhasználása szerzői jogi jogsértésnek minősül.
2022. március 22. 34/42

Túlfeszültség védelmi eszközök

Szikraköz

Ez az oktatási Segédanyag a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatója által kidolgozott szerzői mű. Kifejezett felhasználási engedély nélküli felhasználása szerzői jogi jogsértésnek minősül.

2022. március 22. 35/42

Túlfeszültség védelmi eszközök

Varisztor

• Nemlineáris ellenállás (általában cink-oxid)

• Kialakítása: két elektród között cink-oxid szemcsék
• A cink-oxid szemcsék felülete Zener-diódaként működik
• Mindkét polaritásban azonos karakterisztika
• Szikraköznél kisebb energiát képes elviselni
• Nincsen utánfolyó áram, van szivárgási áram

Ez az oktatási Segédanyag a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatója által kidolgozott szerzői mű. Kifejezett felhasználási engedély nélküli felhasználása szerzői jogi jogsértésnek minősül.
 2022. március 22. 36/42

Túlfeszültség védelmi eszközök

Szupresszor dióda

• Sok esetben egybeépítik a védendő eszközzel

• Két Zener-dióda sorosan, szemben összekötve

Ez az oktatási Segédanyag a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatója által kidolgozott szerzői mű. Kifejezett felhasználási engedély nélküli felhasználása szerzői jogi jogsértésnek minősül.

2022. március 22. 37/42

Túlfeszültség védelmi eszközök

Feszültség korlátozási képesség

szikraköz 3,5 – 4 kV
varisztor < 1,5 – 2 kV Megszólalási idő
szupresszor dióda < 1 kV szikraköz 100 ns
Levezető képesség varisztor 25 ns
szikraköz 60 – 100 kA szupresszor dióda ∼1 – 10 ns
varisztor 15 – 20 kA
szupresszor dióda < 5 kA

Ez az oktatási Segédanyag a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatója által kidolgozott szerzői mű. Kifejezett felhasználási engedély nélküli felhasználása szerzői jogi jogsértésnek minősül.
2022. március 22. 38/42

Alkalmazási fokozatok

• Durva fokozatok
• Villámáram levezető
• Szikraköz
• Középső fokozat
• Szikraköz
• Varisztor
• Finom fokozat
• Varisztor
• Szupresszor dióda

Ez az oktatási Segédanyag a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatója által kidolgozott szerzői mű. Kifejezett felhasználási engedély nélküli felhasználása szerzői jogi jogsértésnek minősül.

2022. március 22. 39/42

Többlépcsős túlfeszültségvédelem

L L

U~ E

Ez az oktatási Segédanyag a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatója által kidolgozott szerzői mű. Kifejezett felhasználási engedély nélküli felhasználása szerzői jogi jogsértésnek minősül.
2022. március 22. 40/42

Többlépcsős túlfeszültség védelem felépítése

• Feszültséghullám feszültségnövekedésének hatására az eszközök megszólalási

sorrendje:
1 Szupresszor dióda (finom fokozat)
2 Varisztor (középső fokozat)
3 Szikraköz (durva fokozat)

• Megszólalás után az eszközök az általuk meghatározott feszültségszinten tartják a

feszültséget
• A következő fokozat megszólalási feszültségéhez szükség van a soros induktivitásra
• A lépcsőzés nem csak a konkrét eszközökre, hanem a különböző fokozatokra is igaz

Ez az oktatási Segédanyag a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatója által kidolgozott szerzői mű. Kifejezett felhasználási engedély nélküli felhasználása szerzői jogi jogsértésnek minősül.

2022. március 22. 41/42

Többlépcsős túlfeszültségvédelem kialakítása

Ez az oktatási Segédanyag a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatója által kidolgozott szerzői mű. Kifejezett felhasználási engedély nélküli felhasználása szerzői jogi jogsértésnek minősül.
 2022. március 22. 42/42

Budapesti Műszaki és
Gazdaságtudományi Egyetem

Köszönömm a figyelmet!

Dr. Iváncsy Tamás

ivancsy.tamas@vet.bme.hu

Oktatás
BME VET
Laboratóriumi tesztelés
Kutatás & Fejlesztés
2022. március 22.

Ez az oktatási Segédanyag a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatója által kidolgozott szerzői mű. Kifejezett felhasználási engedély nélküli felhasználása szerzői jogi jogsértésnek minősül.