SZAKDOLGOZAT

TÁJÉKOZTATÓ

EGÉSZSÉGÜGYI MENEDZSER MESTERKÉPZÉSI

PROGRAM

Budapest, 2021
 © Semmelweis Egyetem, Egészségügyi Menedzserképző Központ, 2021.

Minden jog fenntartva. Az anyag egészben vagy részletekben történő sokszorosítása, elektronikus
eszközök segítségével való tárolása vagy bármilyen formában és eszközzel való átvitele csak a
Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának engedélyével lehetséges.

2
Tartalom
A SZAKDOLGOZAT ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI 4
A SZAKDOLGOZATI TÉMAVEZETÉS ÉS MÉRFÖLDKÖVEK 6
A SZAKDOLGOZAT TARTALMI KÖVETELMÉNYEI 8
A SZAKDOLGOZAT FORMAI KÖVETELMÉNYEI 11
PROJEKTMUNKA SZAKDOLGOZATTÁ FEJLESZTÉSE 13
A SZAKDOLGOZAT BÍRÁLAT ÉS A ZÁRÓVIZSGA 14
HATÁRIDŐK 15
SZAKDOLGOZAT BÍRÁLATI SZEMPONTOK 16
MELLÉKLETEK 18
1. melléklet: Szakdolgozat borítóminták 18
2. melléklet: Plágium és hozzáférhetőségi nyilatkozat 18
3. melléklet: A szakdolgozatban felhasznált források hivatkozása és hivatkozásjegyzékben való megjelenítése 20

3
 A SZAKDOLGOZAT ÁLTALÁNOS
KÖVETELMÉNYEI1
A szakdolgozat egy megfelelő szakmai, elméleti megalapozottsággal, tudományos igényességgel
megírt, az egészségügyi menedzsment témaköreihez szorosan kapcsolódó témát feldolgozó,
alkotó jellegű, gyakorlati megközelítést alkalmazó szakmai munka. A szakdolgozat célja lehet az
egészségügyi menedzser képzés sajátosságaihoz igazodva gyakorlati problémák megoldási
lehetőségeinek szisztematikus feldolgozása, illetve innovációs elképzelések, eredmények
bemutatása is.
A szakdolgozat a hallgató tanulmányaira támaszkodva, a hazai és nemzetközi szakirodalom
tanulmányozásával és a témavezető irányításával dolgozható ki.

Egészségügyi Szakirodalom
menedzsment szintetizálása

Elemzés, értékelő
módszerek

A szakdolgozat célja, hogy egy, az egészségügyi menedzsment témaköréhez kapcsolódó témát

dolgozzon fel. Egy releváns gyakorlati, vezetői vagy egészségpolitikai probléma feldolgozása és
megoldása mentén a hallgató megfelelő módon tudja bizonyítani a két év során tanult elemző,
értékelő, döntéshozatalt megalapozó módszerek, eszközök alkalmazását; továbbá be tudja mutatni
tájékozottságát a releváns hazai és külföldi szakirodalomban, bizonyítva a szakirodalmi közlések
kritikus olvasásának és az olvasottak szintetizálásának képességét.
A szakdolgozatra vonatkozó, egyetemi szinten meghatározott követelményeket a Semmelweis
Egyetem Tanulmányi és Vizsgaszabályzatának (továbbiakban TVSZ) 10. fejezete tartalmazza.
A Szabályzat elérhető:
https://semmelweis.hu/jogigfoig/files/2021/05/SZMSZ_HKR_III_KONYV_III_2_RESZ_Tanul
manyi_es_Vizsgaszabalyzatt_hatalyos_2021_06_01.pdf
A szakdolgozat készítésekor javasoljuk a TVSZ vonatkozó részeinek az áttekintését.

1
Figyelem! Jelen követelményrendszer 2021 októberétől lép életbe és a 2022 májusában és azt követően leadott
szakdolgozatokra érvényes. Az Egészségügyi Menedzserképző Központban ennél korábban megvédett
szakdolgozatok ettől eltérő követelmények szerint készültek.

4
A TVSZ a szakdolgozat fogalmát, szerepét a következőképpen határozza meg:
45§ (1) „A hallgatónak az alapképzésben, a mesterképzésben és az osztatlan képzésben az oklevél
megszerzéséhez szakdolgozatot kell készítenie. A szakdolgozat célja az adott tudományterület
bármely problémakörének önálló tudományos feldolgozása révén elősegíteni, hogy a hallgató
szakmai tevékenysége során fejlessze lényegmegragadó képességét, elsajátítsa a
könyvtárhasználat és irodalomkutatás módszereit és képes legyen véleményét tömören és
szabatosan megfogalmazni, továbbá célja lehet a képzés sajátosságaihoz igazodva gyakorlati
problémák megoldási lehetőségeinek szisztematikus feldolgozása, illetve innovációs
elképzelések, eredmények bemutatása.”

A képzés sajátosságaihoz igazodó gyakorlati problémák megoldási lehetőségeinek szisztematikus

feldolgozása, illetve innovációs elképzelések, eredmények bemutatása különösen jól alkalmazható
az egészségügyi menedzserképzés során. Így például felhasználhatók a területi szakmai gyakorlat
projektmunkáinak tapasztalatai és az elért eredmények, ha azokat a szakdolgozatban
továbbfejleszti a hallgató, és a jelen tájékoztatóban megfogalmazott elvárásokat is teljesíti.
Ennek megfelelően az egészségügyi menedzser mesterképzésen jelen tájékoztató szerint kétféle
szakdolgozat írható:
a) A projektmunkához (területi szakmai gyakorlathoz) nem kapcsolódó, új téma feldolgozása
szakirodalomkutatással és empirikus résszel, az utóbbival bizonyítva a témához
kapcsolódó saját hozzáadott értéket.
b) A projektmunka témájához kapcsolódó szakdolgozat, amely szintén feldolgozza a téma
szakmai/elméleti hátterét irodalomkutatással, és amelyhez a projektmunkát mint gyakorlati
megvalósítást (empirikus rész) vagy mint gyakorlati példát fel lehet használni.
Ugyanakkor fontos, hogy a szakdolgozat mindkét esetben kerek egészet alkot, gondolatmenete
logikus, a szakdolgozat célkitűzését szolgálja felépítése és az egyes részek tartalma is.

A szakdolgozat kiváltható a TVSz szerint:

● díjjal jutalmazott rektori pályamunkával, amelyet „a téma szerint illetékes oktatási-kutatási
szervezeti egység vezetőjének javaslata alapján a dékán jeles bírálati javaslatú
szakdolgozatnak fogadhatja el, amennyiben ezt a hallgató a tanulmányi osztályon benyújtott
kérvényben kéri.”
● „A tanulmányok keretében létrehozott, lektorált tudományos folyóiratban első szerzős műként
közzé tett dolgozatot szakdolgozatként elfogadhatja a dékán, mely esetben a bírálatot az
általános szabályok szerint kell elvégezni.” Ez egyben azt is jelenti, hogy csak olyan, a
fentieknek megfelelő folyóirat cikk nyújtható be szakdolgozatként, amelyről az adott
tudományos folyóirat befogadó nyilatkozata a szakdolgozat leadási határidejéig megérkezik.
o A publikáció elkészítésekor az Egészségügyi Közszolgálati Kar Publikációs Etikai
Kódexében foglaltakat be kell tartani.
o További követelmény, hogy a szerzőnek affiliációként a folyóirat számára az
Egészségügyi Menedzserképző Központot kell megadnia, ahol hallgatóként az
egészségügyi menedzser mesterképzés keretében készítette el a dolgozatot. (Ez a
követelmény azokra a publikációkra is vonatkozik, amikor a szakdolgozat vagy a
képzés keretein belül készült egyéb dolgozat kerül utólag publikálásra.)
● A fentebbi két lehetőség esetében a “kérelmet a hallgatónak a végzést megelőző tanév
befejezéséig kell benyújtania a tanulmányi osztályon. A szakdolgozat megírása alóli
mentesülés a védés kötelezettsége alól nem mentesít. ” (TVSz, 46. § (21))

5
 A SZAKDOLGOZATI TÉMAVEZETÉS ÉS
MÉRFÖLDKÖVEK
A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat (TVSZ) 45.§ (2) alapján „a szakdolgozat készítését
témavezető, esetenként konzulens irányítja”. A hallgató felkérhet külső szakembert is
témavezetőnek vagy konzulensnek. („Külső témavezető csak belső konzulenssel együtt kérhető
fel.”)
A témavezetők a szakterületükhöz kapcsolódóan szakdolgozati témákat hirdetnek meg, amelyeket
a MOODLE felületen teszünk elérhetővé a III. tanulmányi félév 2. oktatási hetében. A
meghirdetetteken túl a hallgató más témát is választhat, amennyiben az kapcsolódik az
egészségügyi menedzsment szakterületéhez és valamelyik témavezető a hallgató témáját
befogadja. Amennyiben a szakdolgozat témája projektmunkához kapcsolódik, a szakdolgozat
témáját a projektmunka tutorával egyeztetni kell, aki az adott témához kapcsolódó szakterülethez
értő más témavezetőt is javasolhat, illetve a hallgató is kereshet a meghirdetett szakdolgozati
témák alapján más témavezetőt, ugyanakkor a tutor is továbbkísérheti témavezetőként a hallgatót.
A hallgatónak a témaválasztást és a témavezető kiválasztását a MOODLE felületen kell
jelezni 2021. december 7-ig. Ezt követően a program vezetése és a témavezetők áttekintik a
hallgatói preferenciákat, és a témavezetők kapacitását is figyelembe véve gondoskodnak a
témavezetők véglegesítéséről. Szükség esetén előfordulhat, hogy a megjelölthöz képest, más
témavezetőt jelölnek ki a hallgató számára. A témavezető ezt követően a MOODLE felületén
jelöli a szakdolgozati téma elfogadását.
A hallgató feladata, hogy a témáját befogadó témavezetővel felvegye a kapcsolatot és a negyedik
tanulmányi félév során köteles legalább három alkalommal vele konzultáción részt venni. A
konzultációkon való részvételeket a témavezető igazolja.
A szakdolgozat elkészítését a témavezető támogatja a konzultációk során, ezen túl a szakdolgozat
tárgy keretében különböző mérföldkövek teljesítendők.
A mérföldkövek, amelyeket a MOODLE felületen is közzé teszünk, a következők:

0. Szakdolgozat tájékoztató elolvasása.

1. A hallgató szakdolgozati témát és témavezetőt választ 2021. december 7-ig. A
határidőre teljesített témaválasztással a Szakdolgozat szakszeminárium I. tantárgy
egyik követelménye is teljesül. A tantárgy másik követelménye egy rövid szakirodalom
összegző gyakorlat elvégzése, amelyet a MOODLE felületen kell teljesíteni 2021. október
8-ig.
2. Kapcsolatfelvétel a témavezetővel (első konzultáció), amely előtt a szakdolgozat
munkacímét, célkitűzését, a téma szakmai hátterét, a tervezett módszereket és a
szakdolgozat elkészítésének ütemtervét tartalmazó adatlapot a hallgató kitölti a
MOODLE felületen. Az első konzultáción a hallgató és a témavezető ezt az adatlapot
áttekinti és szükség esetén módosítja. Javasoljuk, hogy az első konzultációra még 2022
januárjában vagy februárjában kerüljön sor.

6
 3. A következő mérföldkő a szakdolgozat elméleti hátterét megalapozó szakirodalmi
összefoglaló első verziójának elkészítése és ezzel párhuzamosan a szakdolgozat
vázlatának összeállítása, amelyeket szintén kérünk feltölteni a MOODLE-re. Javasoljuk
ennek a mérföldkőnek a teljesítését 2022. márciusig.
4. A közel végleges szakirodalmi összefoglaló és a felhasznált irodalmak listája, a
szakdolgozat vázlata, továbbá a szakdolgozat empirikus részében alkalmazandó
módszerek, elemzések terve (KONCEPCIÓ) a következő mérföldkő, amelyet a
MOODLE-re kell feltölteni legkésőbb 2022. április 29-ig. A Szakdolgozat
szakszeminárium II. tantárgy teljesítésének ez és a feltöltött dokumentum témavezető
általi elfogadása a feltétele. (A Szakdolgozat szakszeminárium II. tantárgy érdemjeggyel
zárul, és 4 kreditpontot ér.)
5. A hallgató a közel végleges szakdolgozatot 2022. május 20-ig tölti fel a MOODLE-re,
amelyet a témavezető átnéz és észrevételei alapján a hallgató véglegesíti a szakdolgozatot.
Ezt a mérföldkövet mindenképp úgy érdemes ütemezni, hogy a témavezetőnek legyen ideje
átolvasni a dolgozatot és maradjon idő az esetleges javításokra! A szakdolgozatnak a
témavezetőhöz minimum 10 nappal a leadás előtt, azaz legkésőbb 2022. május 20-ig
meg kell érkeznie véleményezésre. A szakdolgozat a témavezető véleményezése nélkül
nem adható be.
6. A végleges szakdolgozatot fel kell tölteni a MOODLE-re 2022. május 30-ig.

A fenti mérföldkövek teljesítéséhez javasoljuk a rendszeres konzultációt a témavezetővel

(minimum 3 konzultáció kötelező). A mérföldkövek rugalmasan ütemezhetőek, kivéve a fentebb
konkrét határidővel ellátott lépéseket, amelyeket a tájékoztató Határidők fejezetében is
kiemeltünk.
A témavezető a teljesített mérföldkövekhez kapcsolódóan a MOODLE-ben is rögzíti főbb
észrevételeit a hallgató előrehaladása érdekében, természetesen emellett szóban és e-mailben is
konzultálhatnak.

7
 A SZAKDOLGOZAT TARTALMI
KÖVETELMÉNYEI
A szakdolgozat önálló szakmai munkán alapuló, tárgyi ismereteket és szintetizáló képességet
igazoló, értekező tanulmány vagy a képzés sajátosságaihoz igazodva gyakorlati problémák
megoldási lehetőségeinek feldolgozása, innovációs elképzelések, eredmények bemutatása.
Készítésekor a magyar nyelv szabályait és helyesírását szem előtt kell tartani. A dolgozat felépítése
és szerkesztése, az egyes fejezetek felépítése, egymáshoz való viszonya logikus, a mondanivaló
egymásból következik, fogalmazását tekintve folyamatos szabad szöveges leírás.

A dolgozat tagolása:
● Cím: Legyen rövid, tömör, a tartalmat jól kifejező. (Amennyiben a szakdolgozat a
projektmunka továbbfejlesztésén alapul, a projektmunka címének újragondolása szükséges!)
● Tartalomjegyzék: Tartalmazza az alább felsorolt fejezeteket számozással ellátva, és az
esetleges további alfejezetek címét és az oldalszámokat.
● Absztrakt: A dolgozat lényegének tömör összefoglalása, amely tartalmazza a célkitűzést,
alkalmazott módszereket, főbb eredményeket, következtetéseket.
● Bevezetés: A témaválasztás szakmai indoklása, a téma elméleti és gyakorlati
jelentőségének bemutatása.
● A szakdolgozat célkitűzése: Annak megfogalmazása, hogy milyen szakmai célokat kíván a
szerző elérni a téma bemutatásával, a kiválasztott probléma kidolgozásával és/vagy
megoldásával.
● A téma szakirodalmi háttere: A választott témakör legfontosabb hazai és legalább két
nemzetközileg publikált közleményének (azaz szakirodalmának) szintetizált
bemutatása. Ez lehet a témakör jelentőségének, problémáinak ismertetése, illetve a
kapcsolódó eredmények, korábbi megállapítások, következtetések, ajánlások, hasonló témák
feldolgozásának ismertetése.
● Alkalmazott módszerek: A téma feldolgozása során a hallgató által alkalmazott menedzseri
módszerek, elemzések, kvalitatív és kvantitatív kutatási módszerek, alkalmazott szoftverek
ismertetése, relevancia szerint. Itt kerülhet sor a projektmunka eszköztárának ismertetésére is,
amennyiben az beépül a szakdolgozatba. A szakirodalom kutatás módszerét (pl. milyen
adatbázisokban, milyen kulcsszavakkal kereste a hallgató) csak abban az esetben kötelező
feltüntetni a dolgozatban, ha a dolgozat témája maga a szakirodalom kutatása (literature
review). Ebben a részben a módszerek használatával elért eredményeket még nem kell
bemutatni, csak azt, hogy milyen módszereket alkalmazott a hallgató.
● Eredmények és megbeszélés: Az elért szakmai eredmények tényszerű felsorolása,
értelmezéssel együtt. Ábrák, táblázatok segíthetik az eredmények rendszerbe foglalását és
értelmezését. Ebben a részben kerülhet sor a saját eredmények összevetésére a
szakirodalomból ismert adatokkal.
● Következtetések, előremutató megállapítások, javaslatok: Az eredményekre támaszkodó
megállapítások, következtetések, jövőbe mutató ajánlások és a dolgozat lezárása.
● Hivatkozásjegyzék (ld. még a plágiumról szóló részt és a formai követelményeket): Minden,
nem saját szellemi termék megjelenítése esetén meg kell adni a szakirodalmi és egyéb forrást,
amit a hivatkozásjegyzékben fel kell tüntetni. Szakirodalomnak tekintünk minden olyan
írást, amely szerkesztett könyv, amely lektorált folyóiratban jelent meg, rendelkezik DOI

8
 és/vagy ISSN/ISBN számmal. Fontos, hogy a dolgozatban minden felsorolt forrásra
hivatkozni kell, azaz a hivatkozásjegyzékbe a dolgozat szövegében ténylegesen hivatkozott
összes forrást be kell szerkeszteni. A hivatkozásjegyzék kizárólag olyan forrásokat
tartalmazzon, amelyekre a szakdolgozatban hivatkozás történik. A hivatkozásjegyzékben
legalább kettő külföldi (idegen nyelvű) szakirodalmi hivatkozásnak is szerepelnie kell!
● Köszönetnyilvánítás: Azon közreműködő partnerek felsorolása, akik a dolgozat
elkészítésében segítségre voltak, akár adatszolgáltatással, elemzéssel, szakmai tanácsok
nyújtásával.
● Ábrák, táblázatok jegyzéke: Abban az esetben javasolt, ha a dolgozatban lévő mennyiségük
miatt (például tíznél több ábra/táblázat) vagy más okból az áttekinthetőségüket,
megtalálásukat ez segítené. A dolgozat törzsszövegében szereplő ábrák és táblázatok esetén:
Minden ábrát és táblázatot – elkülönülten – címmel és sorszámmal kell ellátni. A címet, a
táblázat fejléceit, az ábrák mértékegységeit úgy kell megadni és feltüntetni, hogy az ábrák és
a táblázatok szövegkörnyezettől függetlenül is értelmezhetők legyenek. A szövegben
minden ábrára és táblázatra hivatkozni kell, egyébként a dolgozatban nem szerepelhet.
Ugyanaz az információtartalom ábra és táblázat formájában egyszerre ne kerüljön
megjelenítésre. Amennyiben valamely ábra, táblázat valamely irodalmi forrásból származik,
azt alatta fel kell tüntetni a hivatkozás pontos megadásával. Saját szerkesztésű ábra vagy
táblázat esetén a forrás megjelölés: „Saját szerkesztés”. Az ábrák és táblázatok szövegszerű
értelmezése szükséges.
● Fogalomjegyzék, rövidítésjegyzék szükség esetén jelenjen meg (pl. ha tíznél több rövidítés
van a dolgozatban). A szövegben alkalmazott rövidítést első alkalommal minden esetben
teljes formában kell leírni, mögötte zárójelben a továbbiakban alkalmazott rövid formával. A
definíciók során az angol/latin és a magyar jelentés egymástól elkülönülten megadandó.
Rövidítés címben, alcímben történő alkalmazása kerülendő.
● Mellékletek: A mondanivalóhoz nem szorosan kapcsolódó, a dolgozat gondolatmenetébe
szorosan nem illeszkedő, de annak tartalmát érthetővé tevő, vagy azt árnyaló hosszabb
tartalmi vagy módszertani anyagokat, pl. ábrát, táblázatot, kérdőívet, egyéb dokumentumot a
mellékletek között kell bemutatni. A mellékletet is sorszámmal és címmel kell ellátni és a
szövegben hivatkozni kell rá. A sorszámozás a szövegben történő említés sorrendjét kövesse.

Az itt felsorolt eszközök, tartalmi követelmények célja a dolgozat áttekinthetőségének,

egységességének biztosítása. Ajánlott a hallgató által ezeken kívül kialakított rendszerek
megőrzése és általános, egységes és következetes alkalmazása a dolgozat elejétől végéig.
Kifejezett figyelmet érdemes fordítani a tartalmi és formai tagolás és számozás állandó
struktúrájára; a dolgozatban alkalmazott táblázatok, szimbólumok és ábrák egységes
megjelenésére; a számozások következetes alkalmazására (római és arab számok áttekinthető
használatára).

9
Plágium:
A források korrekt szövegszerű vagy tartalmi hivatkozásának hiánya plagizálásnak minősül, ami
a hallgatói jogviszony azonnali felfüggesztését vonhatja maga után. Plágiumnak minősül az, ha a
dolgozat több mint 1 bekezdés (kb. 3-4 mondat) terjedelemben szó szerinti formában vagy azt
megközelítő módon idegen műből építkezik az eredeti forrásnak a megfelelő szövegrésznél
és/vagy a hivatkozásjegyzékben való megjelölése nélkül. Ugyanakkor tartalmi szempontból
elfogadhatatlan az is, ha a dolgozat több oldal terjedelemben folyamatosan csak egyetlen idegen
műből építkezik (még ha a forrás a megfelelő szövegrésznél és a hivatkozásjegyzékben
megjelölésre is kerül). A szó szerinti idézetet minden esetben idézőjelben kell feltüntetni.
A szakdolgozattal együtt plágiumnyilatkozat leadása kötelező, amelyben a hallgató nyilatkozik a
szakdolgozatának plágiummentességéről és beleegyezik, hogy a szakdolgozat szövegét plágium
ellenőrző szoftveren futtassuk át.

10
A SZAKDOLGOZAT FORMAI KÖVETELMÉNYEI
A dolgozat általános formai követelményei a következők:
● terjedelem: legalább 50.000 karakter szóközökkel, maximális terjedelme szóközök nélkül
100.000 karakter (35–55 oldal, a terjedelembe a tartalomjegyzék, az absztrakt, a táblázatok
és a hivatkozásjegyzék is beletartozik, de az ábra, lábjegyzet, további jegyzékek és a
mellékletek nem.)
● nyelv: a szakdolgozat a képzés nyelvének megfelelően magyar nyelvű, ugyanakkor a TVSz
szerint „A hallgató a tanszékvezető engedélye alapján a képzése nyelvétől eltérő, az egyetem
képzési nyelvei közé tartozó nyelven is írhatja a szakdolgozatot.”
● margók: alul, felül, jobb és baloldalon egyaránt 2,5 cm-es
● kötésmargó: baloldalon, értéke 1,5 cm
● oldalszámozás: Az oldal alján, középre helyezve minden oldalt a címlaptól kezdődő
sorszámozással kell ellátni. (A címlap maga azonban ne tartalmazzon sorszámot!)
● a bekezdés igazítása: sorkizárt
● betűtípus, betűnagyság: Times New Roman (fekete!) 12
● sortávolság: 1,5
● dokumentum elnevezése: A Moodle-ba feltöltött dokumentum elnevezése a következő
legyen: hallgató neve_évolyam_szakdolgozat (pl.: Minta József_MSc20 _szakdolgozat).
A dokumentum leadása pdf és doc formátumban történjen.
● tartalomjegyzék: oldalszámmal ellátva a dolgozat elején
● ábrák, táblázatok: Mindegyik sorszámozott, címmel és forrásmegjelöléssel ellátott,
szövegkörnyezettől függetlenül is értelmezhető. A szövegben sorszámmal mindegyikre
hivatkozik a szerző.
● nyomtatás: Kizárólag a lap egyik oldalára történhet.
● leadandó példányok: A szakdolgozatot dossziéba befűzve vagy bekötve, 1 példányban,
valamint elektronikus úton kell benyújtani a képzésért felelős oktatási-kutatási szervezeti
egységhez. A kinyomtatva illetve az elektronikus módon leadott példányoknak teljes
egészében egyezniük kell. A borítón fel kell tüntetni a dolgozat címét, a hallgató nevét,
évfolyamát és csoportját, a beadás évét és a témavezető és hogyha van, akkor a konzulens
nevét és munkahelyét. (A szakdolgozat borítóminták az 1. mellékletben találhatóak.)
Plágium és hozzáférhetőségi nyilatkozat leadása a szakdolgozat utolsó oldalára kötve
szükséges (ld. 2. mellékletet). (A hallgató arról, hogy szakdolgozata nyilvánosan
megtekinthető-e, a hozzáférhetőségi nyilatkozaton tud rendelkezni.)
● rövidítés, rövidítések jegyzéke: A szakdolgozatban alkalmazott tíznél több rövidítés esetén
betűrend szerint rendezett rövidítésjegyzék készítése javasolt.
● idegen szavak írásmódja: A szövegben szereplő idegen szavakat és szakszavakat a magyar
tudományos szaknyelv fejlesztésének céljából magyar nyelven ajánlott megadni.
● lábjegyzet: A törzsszövegben előforduló fogalom, tartalmi elem rövid, tömör magyarázata,
kiegészítése; releváns információk a dolgozatban történő tájékozódás segítésére.
● hivatkozások: A szakdolgozat azon megállapításaira (mondataira, bekezdéseire, adataira),
amelyeket más művekre támaszkodva ír a szerző, hivatkozni szükséges. Ha egy forrásra a

11
 dolgozatban több helyen is hivatkozik a szerző, értelemszerűen valamennyi helyen meg kell
jelölni a forrást.
Minden olyan megállapításnak, tény vagy adat közlésének, amely nem a szakdolgozat
szerzőjének szellemi terméke, kötelezően tartalmaznia kell az eredeti gondolat
elérhetőségét, mint adatforrást. Ennek elmulasztása plagizálásnak számít, amely
legsúlyosabb esetben a programból való azonnali kizárást is maga után vonhatja (lásd
fentebb)!
A hivatkozás történhet:
a) a vonatkozó szövegrész végén zárójelben a szerző (több szerző esetén szerzők)
vezetékneve és az évszám feltüntetésével (Szerző1Vezetéknév –
Szerző2Vezetéknév, 2002). Három vagy több szerző esetén a második szövegközi
hivatkozástól kezdődően az első szerző megnevezése után et. al. kifejezéssel
rövidíthető a hivatkozás (Szerző1Vezetéknév et. al., 2002). Egyazon szerző két,
azonos évben kiadott publikációjára az évszám után írt „a” ill. „b” jelzéssel
hivatkozunk. (SzerzőVezetéknév, 2002a).
b) a vonatkozó szövegrész végén hivatkozáshoz rendelt sorszám feltüntetésével
(zárójel vagy szögletes zárójel alkalmazásával, felső indexben vagy normál
méretben). Ez esetben a hivatkozott anyagok megjelenési sorrend szerint
számozottak (többszöri megjelenés esetén az első alkalommal kapott sorszámot
kell ismételten alkalmazni).
Lábjegyzetben ne hivatkozzunk!
Fontos követelmény, hogy szó szerinti idézet (felsorolás, fordítás, táblázat vagy ábra) csak
idézőjelek között, pontos forrásmegjelöléssel, illetve a fenti a) hivatkozási módszer esetében
az idézet pontos oldalszámának megadásával (SzerzőVezetéknév, 2002, 85. old.)
alkalmazható.
Példa hivatkozási formákra:

... a szervezeti politika lényegi eleme a hatalom felhasználása saját céljaink elérésének
érdekében (Bakacsi, 1996).
Bakacsi (1996) szerint a szervezeti politika lényegi eleme a hatalom felhasználása saját céljaink
elérésének érdekében.
Bakacsi (1996, p.48) a szervezeti politika fogalmát a következőképpen határozza meg:
“... Ha a hatalmat olyan befolyásként határoztuk meg, amely lehetővé teszi céljaink
megvalósítását, akkor a szervezeti politika nem más, mint a döntések befolyásolása, a
lehetőségek megvalósítása a célok tényleges elérése érdekében.”
A szervezeti politika definíciója, Bakacsi szerint, a következő:
“... Ha a hatalmat olyan befolyásként határoztuk meg, amely lehetővé teszi céljaink
megvalósítását, akkor a szervezeti politika nem más, mint a döntések befolyásolása, a
lehetőségek megvalósítása a célok tényleges elérése érdekében.” (Bakacsi, 1996, p.48)

Példák sorszámozott tételek alkalmazására:

... a szervezeti politika lényegi eleme a hatalom felhasználása saját céljaink elérésének
érdekében [3].
Bakacsi [3] szerint a szervezeti politika lényegi eleme a hatalom felhasználása saját céljaink
elérésének érdekében.
A szervezeti politika definíciója, Bakacsi szerint, a következő:

12
 “... Ha a hatalmat olyan befolyásként határoztuk meg, amely lehetővé teszi céljaink
megvalósítását, akkor a szervezeti politika nem más, mint a döntések befolyásolása, a
lehetőségek megvalósítása a célok tényleges elérése érdekében.” [3]

● hivatkozásjegyzék: A dolgozat végén, a 3. mellékletben bemutatott részletek szerint kell az

egyes források adatait felsorolni.

A szakdolgozat leadás után tartalmi és formai ellenőrzésen esik át, amely többek között a
szakdolgozat plágium ellenőrző szoftveren2 történő átfuttatását, a dolgozat szerkezeti
megfelelőségének, illetve a terjedelmi követelményeknek az ellenőrzését jelenti. Csak abban az
esetben kerül bírálóhoz a dolgozat, amennyiben az előzetes formai és tartalmi ellenőrzéseken
megfelelt.

PROJEKTMUNKA SZAKDOLGOZATTÁ
FEJLESZTÉSE

Minden hallgatónak lehetősége van a szakdolgozatnak olyan módon történő elkészítésére, hogy a
területi szakmai gyakorlat keretében végzett projektmunkáját továbbfejleszti és a kapcsolódó
szakmai, elméleti kontextusban helyezi el. Ennek a feltétele, hogy a szakdolgozat
projektmunkához kapcsolódó témaválasztását a témavezető jóváhagyja.

A szakdolgozat elkészítéséhez a projektmunkához kapcsolódó szakirodalmi hátteret

tanulmányozni szükséges (ezt célszerű már a projektmunka készítése során is megtenni), és a
probléma megoldási folyamatát, a projekt eredményeit ennek fényében lehet feldolgozni a
szakdolgozatban. A szakdolgozat célkitűzése nem azonos a projektmunka célkitűzésével!
Javasoljuk a projektjelentés bírálójának észrevételeit is figyelembe venni. Nem elfogadható tehát
a projekt egyszerű bemásolása a szakdolgozatba!

2
A plágium ellenőrző szoftver egy átfogó képet tud biztosítani a dolgozatról, de nem feltétlenül alkalmas arra, hogy
minden plágiumot kiszűrjön, a szoftveres ellenőrzés eredménye önmagában nem igazolja a plágiummentességet.

13
 A SZAKDOLGOZAT BÍRÁLAT ÉS A
ZÁRÓVIZSGA

A záróvizsgára bocsátás feltétele a tantervben előírt feltételek teljesítése mellett a bírálók által
elfogadott szakdolgozat. Minden szakdolgozatról két bíráló ad írásos véleményt, akik közül
legalább az egyik a Központ belső munkatársa, a másik általában külső szakértő. A szakdolgozat
témavezetője és konzulense nem lehet a szakdolgozat bírálója. A bírálat a mellékelt szempontok
alapján készül el és 5 nappal a záróvizsga időpontja előtt a hallgató részére megküldésre kerül.

A záróvizsga két részből áll:

● a szakdolgozat megvédéséből, amely magában foglal egy maximum 10 perces, a
szakdolgozat legfontosabb tartalmi elemeit, megállapításait összefoglaló, vetítéssel
összekötött előadást, és a bírálók illetve a vizsgabizottság által az előadás után feltett
kérdések megválaszolását,
● szóbeli vizsgából, amely a főbb tanulmányterületek ismeretanyagát öleli fel.

A záróvizsga eredménye a vizsgáztató bizottság által a szakdolgozatra – annak megvédése

eredményeként – adott érdemjegy, valamint a szóbeli vizsgára adott érdemjegy átlaga.

14
 HATÁRIDŐK

A hallgató köteles legalább három alkalommal a témavezetővel konzultálni (javasolt ezeket

az oktatási hetek alkalmával lebonyolítani). A konzultációs időpontokat egyénileg kell
egyeztetni a témavezetővel!
A szakdolgozat tájékoztatóban előírt mérföldköveket teljesíteni szükséges. A mérföldkövek –
az alábbi határidők betartása mellett – a témavezetővel egyeztetve egyénileg ütemezhetőek.

Határidők:

Téma- és témavezető-választás a MOODLE-n: 2021. december 7. (kedd)

A Szakdolgozat szakszeminárium II. tárgy teljesítéséhez a 2022. április 29. (péntek)
koncepció feltöltése a MOODLE-re:
A közel végleges szakdolgozat feltöltése MOODLE-re, legkésőbb 2022. május 20-án
eljuttatása témavezetőhöz: (pénteken)
A szakdolgozat és a plágium illetve hozzáférhetőségi 2022. május 30. (hétfő) 23:59
nyilatkozat feltöltési határideje a MOODLE-re:

A határidők módosítására még külön eljárási díj befizetése esetén sincs lehetőség!

A szakdolgozat köttetett példányának leadása: legkésőbb a záróvizsga előtt egy héttel

A szakdolgozat védése, záróvizsga: 2022. július 4-14.
Bírálatok visszajuttatása a hallgatóhoz: a védés előtt legalább öt nappal
A diplomaosztó ünnepség tervezett dátuma: 2022. november

15
 SZAKDOLGOZAT BÍRÁLATI SZEMPONTOK
Az egyes témakörök mellett feltüntetett értékek az adható pontok számát jelentik. Amennyiben
valamely tételre mindkét bíráló 0 pontot ad, vagy az elért pontok összege mindkét bírálónál 30
pont vagy az alatt van, a dolgozat nem bocsátható védésre, azt átdolgozásra vissza kell adni.
Ismételt védésre a következő államvizsga időszakban kerülhet sor.
Amennyiben csak a bírálók egyike ad valamely tételre 0 pontot, vagy csak az egyik bírálónál van
30 pont vagy az alatt az elért pontszámok összege, vagy három érdemjegy eltérés tapasztalható a
két bíráló értékelése között, akkor egy harmadik (belső) bírálót is fel kell kérni az értékelésre. Ha
harmadik bíráló felkérésére kerül sor, akkor a harmadik bírálat belép az elégtelen bírálat helyére,
vagy három jegy különbség esetén annak a helyére léphet, amelyiktől távolabb esik.
A szakdolgozat értékelése 1-5 fokozatú osztályzattal történik.
Elégtelen diplomamunkát (szakdolgozatot) pótolni csak egy alkalommal lehet.
Legközelebb a soron következő záróvizsga időszakban tehet záróvizsgát a szakdolgozat pótlása,
illetve javítása után az a hallgató,
a) aki szakdolgozatát a határidőre nem nyújtja be,
b) akinek a szakdolgozata a tartalmi és formai követelmények előzetes ellenőrzésén nem
felelt meg,
c) akinek szakdolgozatát legalább az egyik bíráló – az oktatási-kutatási szervezeti egység
vezetője által jóváhagyottan – elégtelenre minősítette,
d) akinek szakdolgozatát a kijelölt újabb bíráló is elégtelenre minősítette.

1. A dolgozat felépítése (0-7 pont)

● Könnyen áttekinthető-e dolgozat?
● A dolgozat tartalma illeszkedik-e a címhez?
● A dolgozat tagolása segíti-e a dolgozat szerkezetének felismerését?
● A dolgozat felépítése, szerkezete szakmailag helyes, logikus-e?
● Az egyes szerkezeti egységek aránya megfelelő-e (leíró, elemző részek, következtetéseket
tartalmazó egységek?)
● Az egyes fejezetek illetve alfejezetek megfelelően elkülönülnek-e egymástól?
● A dolgozat szerkezete, megkomponáltsága mennyire segíti elő a feldolgozott téma, illetve a
dolgozat mondanivalójának megértését?
2. A dolgozat célkitűzése és szakmai relevanciája (0-10 pont)
● A dolgozat célkitűzései egyértelműek és világosan megfogalmazottak-e?
● A célkitűzést teljesíti-e a dolgozat?
● A választott téma releváns-e?
● A dolgozat összképe alapján szakmailag releváns, szakszerű módon kerül feldolgozásra a
téma?
3. Szakmai háttér: képzésen tanultak megjelenése, szakirodalom feldolgozása (0-10 pont)
● A két év során oktatott tananyag releváns témakörei megjelennek a dolgozatban?
● Érzékelhető-e az oktatott tananyag megértése, adekvát alkalmazásának képessége a
dolgozatban?
● A szakirodalmi összefoglaló releváns szakirodalmakat sorakoztat-e fel (jelentős irodalmi
tételek szerepeltetése, naprakészség, témakörhöz illeszkedés)?
● A hivatkozott forrásokat megfelelően, kritikus szemlélettel foglalja-e össze a problémakör
bemutatása, elemzése, az eredmények értelmezése interpretálása során?

16
4. Megfelelő módszerek, eszközök (0-10 pont)
● A szakdolgozat középpontjában álló téma vizsgálata, elemzése során megjelenített
módszereket, eszközöket helyesen, a képzésen tanultaknak megfelelően alkalmazza a
szerző?
● Minden szükséges elemzési módszert megjelenít?
5. Eredmények, következtetések, javaslatok (0-10 pont)
● A szakdolgozatban vannak-e saját eredmények, amelyek a szakdolgozat célkitűzéséhez
kapcsolódnak és hozzáadott értéket teremtenek?
● Az eredmények bemutatása mellett megtörténik-e az eredmények értelmezése,
megbeszélése, a megállapítások alátámasztottak-e, a bemutatott eredményekből
következnek?
● Az eredmények, következtetések logikusak, helytállóak-e, a szakirodalomban fellelhető
eredmények és megállapítások tükrében értékelésre kerülnek-e?
● Vannak-e előremutató ajánlások, következtetések?
6. Hivatkozások használata (0-4 pont)
● Helyesen használja-e a hallgató a referenciákat? A hivatkozások formailag megfelelőek-e?
● Az idézési mód teljesíti-e az elvárásokat?
● A szövegközi hivatkozások megtalálhatók-e a hivatkozásjegyzékben és fordítva?
● Tartalmaz-e legalább kettő külföldi szakirodalmi hivatkozást?
● Adekvátak a hivatkozások?
7. Az ábrák és táblázatok használata, egyéb formai követelmények (0-3 pont)
● Minden ábrára illetve táblázatra történik hivatkozás a szövegben?
● A hivatkozás alapján könnyen megtalálhatók-e ezek?
● Az ábrák illetve táblázatok számozottak-e, van-e címük, illetve van-e hivatkozás a forrásra?
● Van-e áttekinthető tartalomjegyzék? Van-e táblázatok és/vagy ábrák jegyzéke, amennyiben
releváns?
● Használ-e rövidítésjegyzéket, fogalommagyarázatot (ha ez szükséges)?
● A fejlécben, illetve láblécben vannak-e releváns információk és ezek segítik-e a
dokumentumban történő tájékozódást, amennyiben szükséges?
● Az oldalak számozottak-e?
● Helyesírás, nyelvhelyesség megfelelő-e?
● Adekvátak az ábrák és a táblázatok?
8. Szakkifejezések helyes és konzekvens használata (0-3 pont)
● Egységes-e, helyes-e a szerző által használt terminológia?
● Konzekvensen használja-e a szakkifejezéseket?
● Idegen nevek előfordulása esetén egységesen kezeli-e ezeket a hallgató (pl. kormányzati
szervek, intézmények nevei)?
9. A dolgozat egységes képet nyújt-e? (0-3 pont)
● Megjelenik-e a dolgozat egészét magában foglaló gondolati ív?
● Megfelelő egyenszilárdságú a dolgozat a témafeldolgozás mélységét, stílusát és egyéb
jellemzőit tekintve?

Érdemjegyek:
Ha egyetlen kategória is 0 pontot ér el, akkor az érdemjegy elégtelen.
0-30 pont: elégtelen
31-37 pont: elégséges
38-45 pont: közepes
46-52 pont: jó
53-60 pont: jeles

17
 MELLÉKLETEK

1. melléklet: Szakdolgozat borítóminták

Külső borító: Belső borító:

Semmelweis Egyetem
Egészségügyi Menedzserképző Központ

…( A H A L L G A T Ó N E V E )…
…(A DOLGOZAT CÍME)…
SZAKDOLGOZAT

Témavezető: Konzulens (ha van):

…(A HALLGATÓ NEVE)…
MSc évfolyam évszáma (a témavezető neve)… (a konzulens neve)…
(a témavezető titulusa)…

2. melléklet: Plágium és hozzáférhetőségi nyilatkozat

18
 Plágium nyilatkozat

Hallgató adatai
Név, Neptun kód
Elérhetőség Tel.szám:
E‐mail:
Levelezési cím
(ir.szám, város, utca, házszám, stb.)
Kar (rövidítve), szak EKK, Egészségügyi Menedzser mesterképzési szak

Alulírott (Neptun kód: )

Jelen nyilatkozat aláírásával kijelentem, hogy a

című szakdolgozat/diplomamunka (a továbbiakban: dolgozat) önálló munkám, a dolgozat készítése során

betartottam a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. tv. rendelkezéseit, valamint az Egyetem által előírt, a
dolgozat készítésére vonatkozó szabályokat.
Jelen nyilatkozat aláírásával tudomásul veszem, hogy amennyiben bizonyítható, hogy a dolgozatot nem
magam készítettem vagy a dolgozattal kapcsolatban szerzői jogsértés ténye merül fel, a Semmelweis
Egyetem megtagadja a dolgozat befogadását.
Tudomással bírok arról is, hogy a szerzői jog megsértése miatt az arra jogosultak velem szemben
felléphetnek, s az egyéb jogkövetkezményekkel – így polgári jogi, szabálysértési jogi, illetve büntetőjogi
következményekkel – járhat.

Budapest, 20
hallgató aláírása

Nyilatkozat hozzáférhetőségről

Alulírott aláírásommal igazolom, hogy hozzájárulok

/ nem járulok hozzá3, hogy a Szakdolgozatomat az Intézet a könyvtárában helyben olvasásra
hozzáférhetővé tegye.

Budapest, 20
hallgató aláírása

3
A megfelelő aláhúzandó
 3. melléklet: A szakdolgozatban felhasznált források hivatkozása és
hivatkozásjegyzékben való megjelenítése
A hivatkozásjegyzékben nem csak a szigorúan vett szakirodalmaknak kell szerepelnie, hanem az
összes szövegközben hivatkozott forrást itt fel kell sorolni. A tájékoztatóban engedélyezett kétféle
hivatkozási módnak megfelelően kell listázni ezeket a forrásokat, azaz vagy a megjelenés sorszáma
szerint emelkedő számsorrendben vagy a (Szerző, évszám) hivatkozási mód esetén ABC sorrendben.
Az utóbbi esetben a sorszámmal kezdődő források (pl. jogszabályi hivatkozások) a számok
sorrendjében a lista elejére kerüljenek, a további forrásokat ABC sorrendbe kell rakni a szerző (előtag,
pl. dr. nélküli) vezetékneve szerint vagy az intézmények/testületek stb. által publikált forrásokat ezek
tulajdonneve szerint vagy a szerző nélküli forrásokat a cím kezdőszava szerint.
A következő táblázatban bemutatunk néhány jellegzetes példát a hivatkozásjegyzékben való
feltüntetési módra, illetve a (Szerző, évszám) szövegközi hivatkozási módra. (Sorszámos módszernél
szövegközben értelemszerűen csak a sorszámot kell megadni.)
Forrás Hivatkozásjegyzékben való feltüntetésének módja Hivatkozás módja
típusa (a (Szerző, évszám)
jelölési mód esetén)*
Jogszabály 1/2011. (I.14.) AB határozat. www.eski.hu/new3/jogszabaly/jogszabaly_ (1/2011. (I.14. AB
teteles.php?id=293 (Letöltés dátuma: 2011. május 26.) határozat))
Könyv Dobák M. – Antal Z. (2016): Vezetés és szervezés. Akadémiai (Dobák – Antal, 2016)
(elektronikusan Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789630598262.
elérhető a https://mersz.hu/hivatkozas/dj147vesz_6_p1#dj147vesz_6_p1 (Letöltés
MERSz-ről) dátuma: 2021.04.21. )
Könyv Dobák M. – Antal Zs. (2010): Vezetés és szervezés. Szervezetek kialakítása és (Dobák – Antal, 2010)
(nyomtatott) működtetése. AULA Kiadó, Budapest
folyóirat cikk Belicza É. – Takács E. (2007): A kórházi ellátás minőségének objektív (Belicza – Takács, 2007)
megítélése: álom vagy realitás? Orvosi Hetilap, 148 (43), pp. 2033-2041. ISSN
0030-6002, https://doi.org/10.1556/OH.2007.28107

Németh O. – Orsós M. – Simon F. – Gaál P. (2021): An Experience of Public (Németh – Orsós –

Dental Care during the COVID-19 Pandemic: Reflection and Analysis. Int. J. Simon – Gaál, 2021) a
Environ. Res. Public Health, 18 (4), p. 1915., későbbiekben (Németh
https://doi.org/10.3390/ijerph18041915 et al., 2021)
Testületi szerző: Magyar Vöröskereszt (2006): 125 éves a Magyar Vöröskereszt. Magyar (Magyar Vöröskereszt,
egyesületek, Vöröskereszt, Budapest 2006)
vállalatok,
képviseletek, World Health Organization (2020): Global Patient Safety Action Plan 2021- (World Health
közigazgatósági 2030. Towards Zero Patient Harm in Health Care. Organization, 2020)
egységek, stb. https://www.who.int/docs/default-source/patient-safety/1st-draft-global- a későbbiekben (WHO,
patient-safety-action-plan-august-2020.pdf?sfvrsn=9b1552d2_4 (Letöltés 2020)
(egyedi szerző
dátuma: 2020. október 26.)
nincs)
Statisztikák Központi Statisztikai Hivatal (2010): Egészségügyi statisztikai évkönyv, 2008. (Központi Statisztikai
Hivatal, 2010) a
későbbiekben (KSH, 2010)
World Health Organisation (2010): World Health Statistics (World Health
2008: Hungary. http://www.who.int/countries/hun/en/ Organisation, 2010) a
későbbiekben (WHO,
2010)
Elektronikus "Maszkok tekintetében önellátóvá vált az ország" (2021) („Maszkok
cikk, szerző http://medicalonline.hu/eu_gazdasag/cikk/__maszkok_tekinteteben_onellatova tekintetében…”, 2021)
nélkül _valt_az_orszag# (Letöltés dátuma: 2021. április 21.)
* Fontos: Szó szerinti idézetnél az évszám után az oldalszámot is meg kell adni a zárójelen belül, pl. (Dobák – Antal, 2010, p. 160).

Az alkalmazott központozás a fentiektől eltérő is lehet, viszont a hivatkozásjegyzékben végig ugyanúgy

kell alkalmazni az egyes forrásoknál. A hivatkozáskezelő alkalmazások (pl. EndNote, Zotero, Mendeley)
használata nem kötelező, de megengedett. Ezek - a hivatkozások az egységes megjelenítést is biztosítani
tudják.

20